HELYZETELEMZÉS 1. Helyi szakismeretek, tudások felmérése. Helytörténeti adottságok A Kunszentmiklósi kistérség a Duna-Tisza közén, a Kiskunság északi részén van. Északkeleten Kunpeszérrel, keleten Kunadaccsal, délkeleten Szabadszállással, délnyugaton Pestmegyével határos. A kis-Dunák medrének felhasználásával és egyéb csatornák építésével átalakult a táj, másodlagos szikes puszták alakultak ki. Ez határozta meg a terület sajátos sziktűrő növény-és állatvilágát, valamint az évszázadokon át uralkodó külterjes állattartást. Az értékes természeti táj őrzője a 24 éves Kiskunsági Nemzeti Park.
A kistérséghez tartozó települések:
A kunszentmiklósi kistérség 10 települést foglal magába. Területe 80 280 hektár, azaz közel 803 km2, ami a megye területének 9,6 %-a. Népességszám: 32 600 fő (a megye lakosságának 5,9 %-a). Település-összetétel: 3 város: Kunszentmiklós, Dunavecse, Szabadszállás
1
7 község: Apostag, Dunaegyháza, Kunadacs, Kunpeszér, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt Kunszentmiklós a kelebiai vasútvonal mentén, Budapesttől 60 km-re fekszik. A térségben jelentős nagyságú természetvédelmi területek találhatók. Ezek részben a Nemzeti Park területei. 2. A térség munkaerő-piaci helyzete A Felső-Kiskunsági kistérség munkaerő-piaci szempontból Bács-Kiskun megye legrosszabb helyzetben lévő területei közé tartozik. A kistérségben 2009. szeptemberi adatok alapján a munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot, mivel eléri a 19 %-ot. Az ellátottak összetétele is rendkívül kedvezőtlen, mivel csaknem megegyezik a járadékosok és a munkanélküliség tartóssá válását jelző - az önkormányzat által a kérelmező szociális helyzete alapján megítélt -, a szociális segélyen lévők aránya (36,2%, ill. 33,0%). A magas munkanélküliséghez hozzájárul a nagyobb városoktól lévő távolság, az infrastrukturlási lemaradottság, a munkaerő-piaci kereslet hiánya, valamint a nagyobb munkáltatók hiánya. Projektünk szempontjából jelentős, hogy a kistérségben lakó embereknek alacsony, vagy éppen egyáltalán nincs kellő szakképesítésük. Azok száma, akik nem rendelkeznek még 8 általános iskolával sem 6 %-ot tesz ki, a 8 általános iskolával rendelkezők száma a legnagyobb, 40 %. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik 30 %, szakközépiskolai érettségivel rendelkezik 10 %., gimnáziumi érettségivel rendelkezők 6 %. 3 %-nak van technikusi végzettsége, 2 % végzett szakiskolát, szintén 2 % szerzett főiskolai diplomát, 1 % pedig egyetemi szintű diplomával rendelkezik.
Technikum Egyetem Gimnázium 3% Főiskola 1%8 általánosnál kevesebb 6% 2% 6% Szakközépiskola 10% 8 általános 40% Szakmunkásképző 30%
Szakiskola 2%
8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakiskola Szakmunká sképző Szakközépis kola Gimnázium Technikum Főiskola
A nem megfelelő iskolai végzettség hátrányosan befolyásolja a munkanélküliek munkaerőEgyetem piacon való elhelyezkedését, illetőleg a már meglévő munkahelyük megtartását. Regisztrált álláskeresők száma a 2009. szeptemberi záráskor: 2295 fő. Ebből 1125 férfi és 1170 nő. A térségben jelentős számban élnek a cigány etnikumhoz tartozók. A helyi népesség nyilvántartó adatai szerint pl. Kunszentmiklós lakosságának (8695 fő) 16 %-a tartozik a cigánysághoz.
2
Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb 131 8 általános 951 Szakiskola 43 Szakmunkásképző 678 Szakközépiskola 229 Gimnázium 138 Technikum 59 Főiskola 52 Egyetem 13
Ellátási formák Rendszere szoc. Segély Rendelkezésre állási Álláskeresési járadék Vállalkozói járadék Álláskeresési + Állásker segély I. Állásker segély II. Állásker segély III. Nyugdíj előtti segély Álláskeresést ösztönző Munkanélküli járadék Ellátás nélkül Rehabilitációs járadék Szociális járadék
0 446 527 9 4 108 108 36 0 0 0 1057 40 82
Életkor szerint 17 év alatti 1 17-20 év közötti 156 20-25 327 25-30 256 30-35 317 35-40 272 40-45 274 45-50 267 50-55 287 55-60 131 60 év fölött 7 Pályakezdő 246 Folyamatos regisztráció hossza 1-3 hó 661 4-6 hó 389 7-12 hó 704 13-24 hó 335 24 hónapnál több 206
Településenkénti megoszlás Kunadacs 182 Dunavecse 228 Szalkszentmárton 232 Tass 235 Apostag 137 Szabadszállás 524 Kunszentmiklós 704 Kunpeszér 59 A jelenlegi gazdasági válság a mi kistérségünkre is nagy hatást gyakorolt. Nagyon sok ember megszokta a rendszerváltás után, hogy messzire kell elutaznia ahhoz, hogy munkát találjon és több munkáltató tömegesen vitte el az álláskeresőket, mint például a Samsung, Tesco Global Zrt, Csokoládégyár, Themic, Ibiden. Az álláskeresők napi 12 órás munkarendben dolgozva megbecsülték az egyetlen megélhetési lehetőségüket. Mára megváltozott a helyzet. Ezekből a nagy cégekből tömegesen bocsátották el az embereket és a térségi munkanélküliségi ráta ismét nagyon megemelkedett.. Nagy erőfeszítésekkel 3
dolgoznak a kirendeltség emberei és különböző támogatási lehetőségeket felhasználva próbálják elhelyezni helyben az állástalanokat. 3. Felnőttképzési intézmények A program indokoltságát támasztja alá a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás, melyre az iskolarendszerű képzés csak nehézkesen tud reagálni. A középfokú oktatás 3 középiskolában folyik, ennél magasabb szintű képzést nyújtó intézmény nem található a kistérségben. A térségben vannak felnőttképzéssel foglalkozó intézmények, amelyek érettségi vizsga letételére készítenek fel, illetve különböző szakmákat adnak a tanulni vágyóknak. Ezen kívül OKJ-s képzésekkel is foglalkoznak. : Kunszentmiklós: Szent Imre Szakképző Iskola és a Ház-Okt (bolti eladó, ECDL, gazdasági informatikus, irodai asszisztens, kereskedő boltvezető, kéz és lábápóló, műköröm építő, kőműves, panziós, falusi vendéglátó, számítógép kezelő) Szabadszállás: Kun László Szakiskola és Szakközépiskola (gimnáziumi képzés, szövegszerkesztő-, gépíró, gazdasági informatikus, 30 szakmai képzés) Kunbábony: Civil Kollégium Alapítvány: általános célú képzések közösségek és aktivistáik részére. Dunavecse: Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Duna menti Egységes Módszertani Intézmény Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (képzések: iskolarendszerű képzések, számítástechnika, gépkezelő képzések, építőipari képzések, vendéglátó és kereskedelmi) FKKME: a Tan-Tér program célja a felnőttképzés feltételeinek javítása volt a FelsőKiskunságban a közművelődési intézmények és a közösségi színterek rendszerszerű bevonásával. Olyan nyitott közösségi helyszínek kialakítása vagy továbbfejlesztése, amelyek megfelelő szellemi és technikai hátteret adnak a felnőttek igényeihez alkalmazkodó szolgáltatások biztosításához. Helyi tanárokat, önkénteseket, készítettek fel arra, hogy a felnőttek tanulását tudják segíteni. 11 tananyagot fejlesztettek ki a helyi igényeknek megfelelően és 21 tanfolyamot tartottak meg, közel 200 résztvevővel. A középiskolai tanulásra felzárkóztató matamatika-logikai készéségfejlesztő és az anyanyelv 100-100 órás képzést 2 alkalommal szervezték meg, amelyen elsősorban roma származású munkavállalók vettek részt. A munkába kerülést leginkább az alulképesítés, vagy a nem megfelelő képesítés gátolja. Meghatározó még a helyi munkáltatók alacsony száma, a közlekedési viszonyok nem megfelelősége, az információ hiánya, valamint az együttműködési szándék hiánya (nem tudnak együtt dolgozni, az erőforrásokat nem tudjuk egy közös cél érdekében egyesíteni). Az elhelyezkedés új kizáró okaként a nagyvállalatok megszabják, hogy azok az egyének, akiket korábban akár a gazdasági válság, vagy betegség miatt elbocsátottak újra nem hajlandóak foglalkoztatni. Ezzel is folyamatosan szűkítik a kört, mivel lehet, hogy korábban egy értékes munkaerőt bocsátottak el, azt a későbbiekben már soha többé nem szándékoznak foglalkoztatni. Változik a gazdaság munkaerő igénye is, nemcsak ismeretanyagot és szaktudást, de a tudás és gyakorlat minőségét is tekintve. Egyre több és nagyobb a létszáma az úgynevezett munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűeknek. Ezek a következők: alacsony iskolai végzettségűek és elavult tudással rendelkezők csoportja; roma népesség; megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élők; nők (alacsony foglalkoztatottság); fiatalok (kereslet és kínálat nincs egyensúlyban); 50 év felettiek.
4
Az előzőek elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek. Ennek oka lehet többek között, hogy a munkaadók fogadókészsége minimális azokkal a munkavállalókkal kapcsolatban, akik valamilyen ok miatt az adott pillanatban nem képesek a maximális teljesítmény nyújtására. E kedvezőtlen munkaerő-piaci esélyek kompenzálására a munkaügyi központok és kirendeltségeik különféle támogatásokat alkalmaznak, melyekkel a munkaadókat ösztönzik a fentebb felsorolt munkavállalók alkalmazására, vagy az önfoglalkoztatóvá válást segítik elő. 4.Vállalkozások által bejelentett képzési/fejlesztési igények
munkaerő-igények
kielégítéséhez
szükséges
A térségi munkaügyi központ folyamatosan igyekszik felmérni ezeket az igényeket, ám a vállalkozók megtalálják a szükséges munkavállalókat az „utcán”, így nem igazán hajlandóak a kapcsolatépítésre. A legjellemzőbb, hogy betanított munkára van szükség. Aktualitás, hogy a Hankook a munkaügyi központtal közös szervezésben indított gumiabroncs gyártásához szükséges képzést, 3x20 fős csoportokat kíván a közeljövőben foglalkoztatni. Ezen kívül alapszakmás tanfolyamok vannak, mint könnyűgépkezelő, ECDL, dajka, hegesztő, eladó, takarító, boltvezető, pincér, nyelvvizsga felkészítés, tb ügyintéző, titkárnő, biztonsági őr, pék, és könnyűgépkezelő. A jövőben a szakmunkás vonalat kell megerősíteni, mert abból hiány van. 2008-ban 117 jogi személyiségű és 1247 jogi személyiség nélküli vállalkozás működött a térségben, utóbbiak döntő többsége egyéni vállalkozás. A vállalkozások számát tekintve a kereskedelemben tevékenykednek a legtöbben, számos vállalkozás alakult a feldolgozóiparban és az építőiparban is. A térség legnagyobb foglalkoztatói azonban továbbra is a mezőgazdasági szervezetek, az átalakult szövetkezetek és az újonnan szerveződött gazdasági társaságok. Gondot jelent viszont, hogy ezen vállalkozások többnyire kevés embert tudnak foglalkoztatni, a térség munkanélküliségi gondjainak megszüntetéséhez még nem elegendőek. További megerősödésük és új vállalkozások létrejötte alapvető a térség jövője szempontjából. Ehhez további összefogásra, a vállalkozási készség felkeltésére és fejlesztésére, a megtelepedés, a létesítés és a bővülés támogatására, kedvezmények biztosítására van szükség
Kevés a kis (10 fő) és közép (10-50 fős) méretű vállalkozás száma Alacsony hozamok és jövedelmezőség a mezőgazdaságban Alacsony a szolgáltatási szektor aránya (49,4 %) Kevés a turisztikai beruházás és vállalkozás a térségben.
A kistérség gazdasági versenyképességének növeléséhez a piaci igényeknek megfelelő ismeretekkel rendelkező munkaerő szükséges. Az alkalmazottak szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) a gazdaság fejlődése szempontjából fontos ágazatokban jelentősen növelheti az adott szektor vállalatainak és ezáltal az egész régió gazdaságának versenyképességét. Fontos a képzés, hiszen az eredményes működéshez szükséges szakmai ismeretek hiánya akadályozza e vállalkozások fejlődését. A képzés szerkezete, típusa és minősége meghatározó az egyének munkaerő-piaci esélyei, helyzete, egész életpályája szempontjából, ugyanakkor a konvertálható tudással rendelkező szakképzett munkaerő feltétele a gazdaság teljesítményének, a versenyképessége javításának, az elmaradott régiók felzárkózásának. A jelenlegi képzések szerkezete csupán részben követi a gazdaság, a munkaadók igényeit, egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Az átalakulás következtében differenciálódtak a munkaadók igényei, munkavállalókkal szembeni elvárásaik. A nagyvállalatoknál
5
alkalmazott korszerű élőmunka-takarékos technológia, a fejlett termelésszervezési eljárások döntően betanított munkásokat igényelnek, ahol a szakképzettséggel szemben a munkaerő alkalmazkodó képessége, képezhetősége, adaptációs készsége játszik fontosabb szerepet. A kisvállalkozások – méretük miatt - sokkal inkább a magasabban képzett, komplex tudással rendelkező munkaerőt igénylik. A szakismeretek mellett ma már elengedhetetlen az informatikai jártasság, az idegennyelvtudás és a vállalkozói ismeretek. Ezek azok a kompetenciák, amelyeket az élethosszig tartó tanulás során lehet és kell átadni a célcsoport számára. E kihívásokra az iskolai oktatás keretében kell megoldásokat találni, ugyanakkor rövidtávon az alkalmazkodásban, a munkaerő-piaci esélyek javításában, a humánerőforrások fejlesztésében jelentős szerep hárul a felnőttképzésre. Kedvezőtlen, hogy a képzéseken belül túlsúlyban vannak az államilag elismert szakképesítések. Ezek a képzések költségesebbek, illetve hosszabbak, ami szűkíti a potenciális résztvevők körét. Az egyének felkészültségére és a munkaadói igényekre épülő rövid ciklusú képzési programok bővítése célszerűbb és gazdaságosabb megoldást jelentene. A képzésekben az idősebb korosztály alulreprezentált, a résztvevők többségükben 35 éven aluliak. 5.Potenciális képzési és más együttműködési partnerek A Tan-Tér program partnerei a következők voltak: Tass – Községi Könyvtár Kunszentmiklós – ÁMK könyvtára Kunpeszér – Együtt Kunpeszérért Egyesület Teleháza Kunbábony – Civil Kollégium Alapítvány Kunadacs – saját fenntartású Közösségi Információs Központ Szakmai partner: Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Kollégium Alapítvány, mint akkreditált felnőttképzési intézmény Egyéb partnerek: - Kun László Középiskola - Szent Imre Szakiskola - Virág Gedeon Szakközép és Szakképző iskola - Házokt Kft - Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége Készítette: Kaszás Veronika Kunadacs, 2009. november
6
