Helyzet, jövőkép és az első lépések - mobilitási kihívások Budapesten és környékén

CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23.

Helyzet, jövőkép és az első lépések mobilitási kihívások Budapesten és környékén Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ

Tartalom • Budapesti helyzetkép: Mobilitási helyzet a Fővárosban és környékén • Jövőkép, dilemmák • Kihívások, tervek, célok: a CATCH-MR projekt eredményeinek hasznosítása • Tudástranszfer

Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

2

Budapesti helyzetkép A város… • találkozási pont, élőhely, élettér („agora”) – a város lebontotta a falvak elzártságát…

…ami idővel újraépült… 3

Budapesti helyzetkép Urbanizáció • Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése (ma a fejlődő országokban a lakosság 6-7 %-a, a fejlett országokban a lakosság 70-80%-a él városokban). • Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melyek során hasonlítani kezdenek a városokhoz (külsőjüket és életmódjukat tekintve egyaránt) Szuburbanizáció

Re-urbanizáció

4

Budapesti helyzetkép Meanwhile in Hungary… Autópálya program…

…és hatása a városban…

5

Budapesti helyzetkép Városhatárt átlépő forgalom


6

Budapesti helyzetkép A belváros Mit ajánl az útvonaltervező? (www.viamichelin.com)


7

Budapesti helyzetkép

?


8

Budapesti helyzetkép Budapest…

?

…regionális kapcsolatok? Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

9

Budapesti helyzetkép BKSZ megszűnt, MÁV és HÉV külön utakon


10

Budapesti helyzetkép Dunai átkelési lehetőségek Budapesten és környékén:


11

Budapesti helyzetkép Egy példa, tanulságokkal: A tervezett „Városliget” vasúti megállóhely megközelítése (NIF, MÁV, BKV, BKK…) Még nem automatikus…

• Integrált közlekedésfejlesztési szemlélet • Ágazati szempontok komplex kezelése • A különböző tervezési szintek összhangjának megteremtése stratégiai tervektől a kiviteli tervekig 12

Budapesti helyzetkép A BKV állapota… Alulfinanszírozottság: a járműpark és infrastruktúra folyamatos elöregedése, belső műszaki eladósodottság 800 Mrd Ft

Az eszközök és az infrastruktúra kritikus műszaki elavultsága

Intézkedési terv összeállítása: 2007-2013-as EU-s források lehívása, 2014-2020-as időszakra projektek előkészítése


13

Budapesti helyzetkép Közösségi infrastuktúra és eszközpark…


14

Jövőkép Milyen a közös jövőnk? ■ Energiaszűkösség, csökkenő üzemanyag-felhasználás és járműhasználat ■ Az energiaárak növekednek ■ Mobilitási igények és prioritások változnak (a fiatal generáció számára a szabadságot az okostelefon jelképezi)


15

Jövőkép Európai irányelvek:

Fehér könyv – Egy Egységes Európai Közlekedési Térség útiterve (2011) Egyre nagyobb figyelem a városi közlekedésre: A városi mobilitás cselekvési terve (2009)

 A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő” gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni.  A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni.


16

Jövőkép Nézőpont-váltás szükséges:

„Nem te állsz a torlódásban – te vagy a torlódás”

ÉN → MI AUTÓZOM → KÖZLEKEDÜNK 17

Jövőkép Járművezetőből utazó: fokozatos átmenet…

„Nem kerékpáros vakációra megyünk, de ha az üzemanyag még tovább drágul… valahogy haza kell jussunk.” 18

Jövőkép A „járművezető” egyéni dilemmái: • Lesz-e torlódás „befelé” menet, találok-e „menekülő utat”, ha lesz? • Találok-e parkolóhelyet? • Mikor és hol tudok tankolni? A tudatos „utazó” közösségi dilemmái: • Valóban utaznom kell? Ha igen, hányszor és hová? Mikor induljak? • Valóban gépkocsival kell elindulnom ma reggel? Milyen eszközzel menjek, milyen útvonalon? • Ha járművel indulok, vihetek-e még valakit magammal? • Tudok-e optimális helyen módot váltani, közösségi közlekedéssel haladni tovább (P+R, B+R, bubi)? 19

Jövőkép Városi dilemmák: • Hogyan szüntethetők meg a városi torlódások? • Hogyan javulhat a városi életminőség? • Hogyan csökkenthető a gépkocsik dominanciája a városi tereken? • Hogyan tehető a közösségi közlekedés finanszírozhatóvá, vonzóbbá, versenyképesebbé? • Miként kaphatnak nagyobb teret a fenntartható közlekedési módok (pl. kerékpározás)? • Hogyan ösztönözhetők a közlekedők a tudatos mobilitásra? • Miként érhető el az „össz-közlekedési fenntarthatóság”?

20

Jövőkép Célkitűzés: integrált tervezési folyamat • BKRFT helyett Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP, fenntartható városi mobilitás tervezés): statikus célok helyett integrált stratégiai tervezési folyamat • Helyzetértékelés – Célok – Intézkedések – Visszacsatolás (ciklus!) • Participatív tervezés (stakeholderek bevonása)

21

Jövőkép A SUMP ciklus

Megfelelő előkészítés A terv végrehajtása

A tervek elkészítése

Racionális és átlátható célok


22

Jövőkép A SUMP gyakorlat lehetősége Budapest számára: • Új, hosszú távú Budapest vízió megteremtése • Az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés (Budapest versenyképességének növelése létkérdés a jelenlegi pénzügy helyzetben, különösen a 2014-2020 uniós ciklusra) • Integrációs potenciál: integrált tervezési kultúra jobb projektekhez vezet • A lakosság és a stakeholderek által elfogadott és támogatott döntések (a viták a tervezőasztalon és ne a munkaterületen folyjanak) Az Európai Bizottság ajánlásával… (Action Plan on Urban Mobility – Action 1: „Accelerating the take-up of SUMP’s”) Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

23

Kihívások, tervek, célok Területfejlesztés és közlekedés kapcsolata CATCH-MR ajánlások: • Koordinált területfejlesztés és közlekedéstervezés a nagyvárosi régióra • Minden érintett fél bevonása a tervezési folyamatba • A jövőbeni fejlesztéseket a közösségi közlekedési tengelyek közelébe célszerű koncentrálni • Az integrált tervezés valamennyi szektort ölelje fel Jó példák: • Berlin-Brandenburg közös tervezési hatósága • Bécs/Alsó Ausztria várostérség-menedzsment • Göteborg Régió regionális önkormányzatok szövetsége Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

24

Kihívások, tervek, célok Területfejlesztés és közlekedés kapcsolata

Tanulságok a budapesti várostérségre nézve • Budapest funkcionális várostérsége lefedi a mai agglomeráció 82 települését, egyes helyeken túl is nyúlik rajtuk. Nálunk is tendencia a szétterülés. • Elaprózott a településszerkezet, a települési önkormányzatok döntési autonómiája kivételesen nagy, ami a települési érdekek kizárólagosságához vezet. • A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve az egyetlen olyan felsőbb szintű terv, amely néhány év óta gátat szab a területek átminősítésének.


25

Kihívások, tervek, célok

Területfejlesztés és közlekedés kapcsolata A BKK gyakorlata:

• Új keretrendszer, összehangolt stratégiaalkotás a Fővárosban: a BKK szakmai közreműködésével készül az Új Városfejlesztési Koncepció, illetve a városfejlesztési terület bevonásával folyik a BKRFT felülvizsgálata (Budapest Mobilitási Tervének [BMT] módszertani megalapozása) • A BKK együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal a különböző településrendezési és fejlesztési eszközök véleményezésében (TSZT, FSZKT, KSZT, TRSZ) • Regionális szemlélet: a BKK részt vesz az agglomerációs, megyei és országos rendezési tervek, koncepciók, fejlesztési tervek véleményezésében

26

Kihívások, tervek, célok Környezetbarát közlekedési módok támogatása

CATCH-MR ajánlások: • A közösségi közlekedés ösztönzése mellett egyre hangsúlyosabb a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatása • Ljubljana példája – Belváros lezárása a motorizált közlekedés elől – Közösségi kerékpáros rendszer bevezetése „Bicikelj”


27

Kihívások, tervek, célok bubi – közösségi kerékpáros közlekedés Budapesten Célja: A belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát alternatíva létrehozása közbringarendszer • A projekt által érintett terület mintegy 12,75 km2

• 75 db állomás, ebből Pesten 58 db, Budán 16 db, a Margitszigeten pedig 1 db • 1100 kerékpár és 75 dokkoló-állomást telepítünk • Beruházási nettó összköltség: 1.058 millió Ft • Internetes és okostelefonos támogatás • Indulás: 2013 IV. né. – 2014 I. né. • Jövő: integráció az elektronikus jegyrendszerrel Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

28

Kihívások, tervek, célok Behajtási díj – céltól függő megoldások Európában • Finanszírozási cél – Indokolt, ha a közlekedésfejlesztésre rendelkezésre álló források egyértelműen nem elegendőek – Megoldás: mindenkit egyformán terhelő, időszaktól függetlenül fizetendő díj (példa: Oslo)

• Forgalomszabályozási cél – Cél: gépjárműforgalom, torlódások csökkentése – Megoldás: csúcsidőszakokban magasabb, a kisebb forgalmú időszakokban alacsonyabb díj (példa: Stockholm, Milánó, Göteborg?)

• Környezetvédelmi cél – Cél: légszennyezettség mérséklése – Megoldás: kibocsátási normák szerinti differenciálás


29

Kihívások, tervek, célok Behajtási díj Tanulságok a budapesti várostérségre nézve • Úthasználati díj – Politikai elkötelezettség, konszenzus szükséges – A bevételek átlátható felhasználása a közlekedésben kulcsfontosságú – ennek alapjai a más jellegű bevételeknél (pl. teherforgalmi behajtás, parkolás) lefektethetők

• A közösségi közlekedés finanszírozása – A működés hosszú távon kiszámítható finanszírozása alapvető: • Ennek hiányában stratégiai döntések nem hozhatók meg és megvalósulásuk sem követhető • E nélkül a tervezés és a beruházások nagyon nehézzé és hatékonytalanná válnak – A jövedelmekhez képest Budapesten legmagasabbak a jegyárak az összes partner közül – Az építési költségek az osztrák vagy német árakhoz mérhetők, míg az átlagjövedelem negyede az ottaninak Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

30

Kihívások, tervek, célok Behajtási díj Összetett célrendszer:


31

Kihívások, tervek, célok Behajtási díj

Összetett eredmény: Egyrészt új közlekedési igénybefolyásoló eszközként, a torlódások csökkenése folytán javítja a város élhetőségét, másrészt többlet bevételi forrást generál a Főváros részére. Összetett fogadtatás… Szabálykövetés vs. „ügyeskedők” → Körültekintő előkészítés szükséges!


32

Kihívások, tervek, célok

Behajtási díj

Várható költségek és bevételek (becslés):


33

Tudástranszfer A mobilitás menedzsment pillérei

Mobilitás Menedzsment

Szabályozás Infrastruktúra+eszközökSzabályozás Szervezés

Tudatformálás


34

Tudástranszfer A mobilitás menedzsment pillérei – másképpen

Alternatívák

Játékszabály

Pálya, bábu

Tudatformálás

Szabályozók

Infrastruktúra 35

Tudástranszfer A mobilitás menedzsment „közlekedj okosan”

pillérei:

Infrastruktúra+eszközök pillér: („legyen pálya, bábu”)  Kezelői feladatok: „ami van, az működjön” (infrastruktúra, jármű)  Fejlesztési feladatok: „ami még nincs, az jöjjön létre”

Szabályozói pillér: („legyen játékszabály”)  Monopóliumok felszámolása, verseny bevezetése, piacnyitás  Minőségi szolgáltatások előírása, betartatása Tudatformálási pillér: tudatos mobilitásra nevelés („már a reggeliző asztalnál dőljön el, mivel indulok el…”)  Kampányok, kommunikáció (pl. Európai Mobilitási Hét, Facebook)  Nemzetközi együttműködések, kutatás-fejlesztés, „szoft projektek”  Aktív szakmai és civil kapcsolatok Kerényi László Sándor: Mobilitási kihívások Budapesten és környékén

36


37

Tudástranszfer A BKK szervezeti felépítése (2012. május 1-től): Felügyelő Bizottság

Igazgatóság Stratégia és irányítás

Biztonság

Infokommunikációs Szolgáltatások

Humán Erőforrás

Sajtókommunikáció

Marketingkommunikáció

Vezérigazgató Belső Ellenőrzés

Közlekedésszervezés és Fejlesztés

Tömegközlekedés

Közúti Közlekedés

Stratégia, Fejlesztés és Beruházás

Koordináció és Üzemeltetés

Forgalombiztonság, Taxi és Parkolásszervezés

Gazdaság


Jog

38

Tudástranszfer P+R és ráhordó buszvonal • A fővárosban és agglomerációjában az elmúlt években a vasútvonalak mentén 6+15 helyszínen közel 1500 új P+R férőhely épült •

Alapelv volt a forgalom keletkezési helyén történő megfogása

• Rákoskerten ráhordó buszjárat indult (197-es), mely menetrendileg össze van hangolva a vasúttal

A budapesti projekttapasztalatokat Ljubljana és Oslo is fel kívánja használni saját fejlesztései során


39

Zárszó Meanwhile in China…

„Autómentes város épül Kínában” (index.hu, 2012.11.03) Szétterülés? Bevezető autópályák? Élhetőség? 40

Köszönöm a figyelmet!

Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Stratégiai, Fejlesztési és Beruházási Divízió [email protected]

41

Helyzet, jövőkép és az első lépések - mobilitási kihívások Budapesten és környékén

Recommend Documents