Helyi tanterv. Német nyelv évfolyam

Helyi tanterv Német nyelv 4.–8. évfolyam A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola általános tantervű és köznevelési típusú sportiskolai osztályai számára

Összeállította: Budiás Judit Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola némettanára Érd, 2013. Módosítva: 2014. 03. 18.

- a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; - a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. módosítása alapján - Módosítás alapja: 7/2014. (01.17.) Kormányrendelet

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1.

2

Német nyelv – 4.-8. évf. Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014..

Bevezetés Alapelvek, célok Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalmai összhangban vannak az Európa Tanács ajánlásaival, alapvetően azonban a tanulók társadalmi szükségletei határozzák meg. A nyelvtanulás célrendszere a következő: - A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein. - A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése. - A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása a nyelvtanítás tartalmának rugalmas keretein belül. - Az ITK alkalmazási képességének fejlesztése - A nyelvtanulási stratégiák kialakítása

Fejlesztési területek – nevelési célok 1. Az erkölcsi nevelés 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése 5. A családi életre nevelés 6. A testi és lelki egészségre nevelés 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. Pályaorientáció 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11. Médiatudatosságra nevelés 12. A tanulás tanítása

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Egységesség és differenciálás

2

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 3 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve /2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez alapján/ A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

3

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 4 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző 4

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 5 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megkésett beszédfejlődés, b) diszfázia, c) diszlália, d) orrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Célok és kiemelt feladatok a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. 5

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 6 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Élõ idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttõl független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, mûködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különbözõ összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betû kapcsolat, gyakori és makacs betûtévesztések fordulnak elõ, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes 6

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 7 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. akusztikus képzetek elõhívása észlelhetõ. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsõfokú oktatásban, illetve a felnõttkorban is feltûnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzõ a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való elõrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelõ értõ olvasás-írás készséget, fejlessze kifejezõ készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és idõrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált mûködtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemû, hangoztató-elemzõ, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevõ, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élõ idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mûveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendõ képességek (azok fejlõdési útjai, módjai és kialakulásuk idõtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlõdésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetõk, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. Az élõ idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek elõtérbe helyezése javasolt.

Idegen nyelv Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az 7

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 8 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban

–

ezért a nyelvtanulásban is

–,

fontos szerepet

játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

8

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 9 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el. A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel.

Első idegen nyelv Második idegen nyelv

4. évfolyam

6. évfolyam

8. évfolyam

10. évfolyam

12. évfolyam

KERszintben nem megadható

A1

A2

B1 mínusz

B1

-

-

-

A1

A2

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit; ezek: a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő 9

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 10 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy az anyanyelv használata tudatosabbá váljon. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A 4-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv az általános iskolában minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva. Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben a más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. 10

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 11 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket ismertet, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba. A kerettanterv a 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot, amelynek kimenete KER-szintben nem határozható meg). Az általános iskola 5–8. évfolyamán az idegennyelv-tanítás szervesen épül az alsó tagozaton elért eredményekre. Az elsődleges cél a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának továbbfejlesztése, érdeklődésük fenntartása a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló tanári visszajelzés ebben a nyelvtanulási szakaszban is segítik a tanulókat, hogy megmaradjon ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindez elengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából. A tanulók az 5–8. évfolyamon minimálisan heti 3 órában tanulják az idegen nyelvet. A fejlesztés várható eredménye a 6. évfolyam végén a KER szerinti A1 szint, a 8. évfolyam végén az A2 szint. A középfokú oktatás erre a kimeneti szintre épít.

Értékelés

évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén 4. osztályzat osztályzat osztályzat 5. osztályzat osztályzat osztályzat 6. osztályzat osztályzat osztályzat 7. osztályzat osztályzat osztályzat 8. osztályzat osztályzat osztályzat Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)

11



12

Az éves órakeret felosztása 4-8. évfolyamokra

4.o.

5.o.

6.o.

7.o.

8.o.

Heti óraszám

3

3,5

3,5

3

3

Éves óraszám

108

126

126

108

108

Új anyag feldolgozása /Témakörök/

79

92

92

74

74

Család

11

11

9

4

6

Otthon

7

9

9

4

7

Étkezés

5

5

4

8

2

Idő, időjárás

8

6

2

-

5

Öltözködés

7

3

10

-

4

Sport

7

5

5

6

2

Iskola, barátok

10

14

5

4

2

Szabadidő, szórakozás

6

4

10

6

4

Természet, állatok

8

8

5

2

2

Ünnepek, szokások

6

8

8

5

5

Város, bevásárlás

-

8

8

5

4

Utazás, pihenés

-

4

4

6

4

Fantázia és valóság

4

-

4

2

4

Zene, művészetek

-

3

2

3

3

Környezetünk védelme

-

4

3

2

2

Egészséges életmód

-

-

4

6

2

Felfedezések

-

-

-

-

3

Tudomány, technika

-

-

-

2

2

Múltunk, jövőnk

-

-

-

6

5

12



13

Média, kommunikáció

-

-

-

3

4

Földünk, a világűr

-

-

-

-

2

Ismétlés, számonkérés

18

21

21

23

23

Az órakeret 10%-a (a tanultak elmélyítésére)*

11

13

13

11

11

*Sportiskolai osztályok esetén a sport témakör kibővítésére is. Ezeket a Sport témakörön belül évfolyamonként aláhúzással jelöltem.

4. évfolyam Célok, feladatok A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos célkitűzése, hogy - felkeltse a tanulók érdeklődését a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt, - megmaradjon és erősödjön ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, - bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket, - növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindez elengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tanulók életkori sajtosságaiknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, érdekes, értelmes és kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. A nyelvtanulás kezdő szakaszában a tanulók tanórai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz is, amelyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár következetes célnyelv-használatával párhuzamosan. Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A készségfejlesztés során a

tanulók

megismerkednek

az

alapvető

nyelvtanulási

stratégiákkal,

amelyek

elengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak. Az idegen nyelv tanítása a tantárgy jellegéből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési célok eléréséhez és a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Utóbbiak közül kiemelten fontos az idegen nyelvi 13

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 14 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. kommunikációnak az anyanyelvi kommunikációhoz, a szociális kompetenciához, az esztétikai-művészeti tudatossághoz és kifejezőképességhez, illetve a hatékony tanuláshoz való kapcsolódása. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az

idegen

nyelv

tanulása

keretében

feldolgozott

témakörök

könnyen

összehangolhatók a NAT-ban szereplő alsó tagozatos tantárgyak tartalmaival. A Témakörök táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol sikeresen megvalósítható a tantárgyakon átívelő

-

akár közös projektek keretében történő

-

tanulás. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvető fontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiai szemlélet. Ennek a szemléletnek a gyakorlatba való átültetése nagy körültekintést igényel mind a tananyagok, taneszközök kiválasztásában és felhasználásában, mind a tevékenységek megtervezésében, valamint a tanórák megszervezésében és megvalósításában. A megfelelően kialakított, változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó tanulási környezet elősegíti az idegen nyelv sikeres elsajátítását. A gyermekbarát, vizuális elemekben gazdag berendezés ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is érdekesebbé, motiválóbbá teheti a nyelvtanulást, a pedagógus számára pedig lehetőséget ad arra, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő autentikus anyagok gazdag tárházából válogasson.

Fejlesztési területek Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, Előzetes tudás készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja. A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi A tematikai eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést. egység nevelésiA tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális fejlesztési céljai eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. 14

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 15 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket. Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. A fejlesztés tartalma Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve válaszok). Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével. Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés során. A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Szóbeli interakció Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai reagálni. A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. 15


16


A fejlesztés tartalma Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések feltevése. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Dalok, mondókák, előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, Előzetes tudás készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja. Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. A tematikai Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbális egység elemekkel támogatva. nevelésifejlesztési céljai A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. A fejlesztés tartalma Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve. Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása). Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások 16

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 17 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása).


Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket. Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes felolvasására. Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai önálló olvasására. Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét. A fejlesztés tartalma Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása). Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése). Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek). Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával. Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok, osztálytermi utasítások). Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények, képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák, ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek, animációs filmek, dalok, mondókák animált változata.


Íráskészség Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket. egység A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét. nevelési17

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 18 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. fejlesztési Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat. céljai Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. A fejlesztés tartalma Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés). Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén (pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcímkézése, üzenőfal létrehozása). Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv, kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerű társasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel). Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után való önálló alkotása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.

4. évfolyam

Óraszámok: Általános tantervű osztály 3 108

Heti óraszám Éves óraszám

Sportiskolai osztály 3 108

Tananyag: Témakörök

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: együttélés a családban.

Család Én és a családom. Családtagok bemutatása.

Környezetismeret: lakóhelyi környezet.

Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag,

Étkezés Kedvenc ételeim, italaim.

18


19

Német nyelv – 4.-8. évf. Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. élelmiszer, étrend. Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása.

Idő, időjárás Évszakok és hónapok. A hét napjai. Az óra. Időjárás.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód - öltözködés.

Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim.

Matematika: halmazok. Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem.

Sport Kedvenc sportom. Sportolók, csapatok. Sportágak: tevékenységek, sportolók

Testnevelés és sport: mozgásos játékok. Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Ének-zene: zenehallgatás.

Szabadidő Szabadidős tevékenységek. Kedvenc időtöltésem.

Vizuális kultúra: kreatív alkotások. 19


20

Német nyelv – 4.-8. évf. Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág.

Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Vadon élő és állatkerti állatok.

Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése. Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Környezetismeret: ünnepek, hagyományok.

Fantázia és valóság Kedvenc meséim. Képzeletem világa.

Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa.

Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Tetszés, nemtetszés

Das finde ich gut / blöd/ toll!

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

20

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Dolgok, személyek megnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

Német nyelv – 4.-8. évf. 21 Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein.

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

Präsens

Ich bin Peter. Wir spielen

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok időpont

in, um, am, wann?

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok számok

eins, zwei

Minőségi viszonyok Wie? Modalitás

Ich bin froh. Das finde ich prima. Ich möchte ein Eis.

möchte 21

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. felszólítás névszók a Esetviszonyok mondatban Szövegösszetartó kötőszók névmások eszközök

Német nyelv – 4.-8. évf. 22 Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. Komm. Schau mal. Gib mir… Nominativ, Akkusativ Hier ist das Buch. Ich habe den Kuli. und/oder/aber/denn das ich, mein

KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid A fejlesztés várt szövegek lényegét. eredményei a 4. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot évfolyam végén önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.

5–6. évfolyam Célok, feladatok Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint hogy ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de 22

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 23 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. Az 5–6. osztályban jelentősen bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is kontextusba ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv szabályrendszere és az anyanyelvükhöz hasonló, illetve attól eltérő nyelvi jelenségek iránt. Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikaiművészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1 szintet.



Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása.

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, A tematikai egyszerű tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, egység néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; nevelésifejlesztési a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek céljai témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott 23

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 24 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.


Szóbeli interakció

Előzetes tudás

Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; A tematikai rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, egység nevelésibegyakorolt beszédfordulatokkal; fejlesztési céljai rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. 24

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 25 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy 25

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 26 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.


Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása.


A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. A fejlesztés tartalma

Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Íráskészség Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának 26

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 27 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; céljai írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

5.évfolyam Óraszámok: Heti óraszám Éves óraszám

Általános tantervű osztály 3,5 126

Sportiskolai osztály 3,5 126

A 4. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek a táblázatban.

Tananyag: Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Családi események. Családi ünnepek.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.

27


28


Otthon Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim.

Természetismeret: lakóhelyi környezet.

Étkezés Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben.

Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés,

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Matematika: halmazok. Sport Testrészek és mozgás. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom, sportolóm, csapatom, eredmények Sportversenyek. Sporttörténeti események.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek.

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Iskolai élet más országokban.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Szabadidő, szórakozás

Testnevelés és sport: sportok

Kedvenc időtöltésem

Ének – zene: zenehallgatás

Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Növények az otthonomban, iskolámban.

Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szobavagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Matematika: halmazok. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

28


29


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés.

Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Vásárlás.

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem.

Ének-zene: zenehallgatás.

Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.

Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Kommunikációs eszközök A1 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés

Magst du Mathe? Ja. Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll! 29



30

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés

Wie bitte? Ich verstehe nicht. Buchstabiere bitte.

Fogalomkörök A1 Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

Präsens

jövőidejűség

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Futur (mit Präsens)

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. . Er liest das Buch. Ich bleibe morgen zu Hause.

haben


Possessivpronomen



Térbeli viszonyok

30

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. irányok, helymeghatározás

31

Német nyelv – 4.-8. évf. Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok időpont

in, um, am, wann?

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie? Modalitás felszólítás névszók a mondatban Szövegösszetartó kötőszók névmások eszközök Esetviszonyok

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. möchte Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. und/oder/aber/ das ich, mich, mein

A1 szintű nyelvtudás(időarányos része): A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. A fejlesztés várt Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal eredményei az 5. kommunikál. évfolyam végén Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

6.évfolyam 31


32


Óraszámok: Heti óraszám Éves óraszám

Általános tantervű osztály 3,5 126

Sportiskolai osztály 3,5 126

Tananyag: Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Napirend.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Otthon Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Természetismeret: lakóhelyi környezet.

Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben.

Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Sport Testrészek és mozgás. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sporttörténeti érdekességek Saját sportág története. Sportos életmód.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Matematika: halmazok.

32

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Közös időtöltés barátokkal.

33


Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Természet, állatok Kisállatok, felelős állattartás Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Állatok a nagyvilágban. Növények az otthonomban, iskolámban. Kontinensek, tájegységek.

Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szobavagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága.

Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Az én városom/falum.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés.

Matematika: halmazok.

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Közlekedési eszközök.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Képzeletem világa.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Kedvenc filmem

Ének-zene: zenehallgatás.

Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés.

Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások.

Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. 33


34


Természetismeret: az ember megismerése és egészsége:étrend

Egészséges életmód A rendszeres testedzés

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód

A helyes táplálkozás

Kommunikációs eszközök A1 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazánakaz az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés

Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll!

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht.. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

34

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 35 2030 Érd, Fácán köz 1. 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés




múltidejűség

jövőidejűség

Präsens Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum (csak: haben, sein)

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. . Er liest das Buch. Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England.

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

haben


Possessivpronomen




hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok gyakoriság

időpont

Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok 35

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok

36

alles, viel, wenig, nichts

Német nyelv – 4.-8. évf. Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. eins, zwei eine Portion Pommes Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Wie? Modalitás felszólítás névszók a mondatban Szövegösszetartó kötőszók névmások eszközök Esetviszonyok

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. möchte Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein dieser man

A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. A fejlesztés várt Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal eredményei a 6. kommunikál. évfolyam végén Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal, és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás 36

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 37 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség fejlesztésével. A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. A korábbi témakörök a 7–8. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a NAT-ban más műveltségi területeinek tartalmaival, és lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának, és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat. Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a köre, amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos elsajátítása lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet.



A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott Előzetes tudás célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; 37

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 38 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.


Szóbeli interakció A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.

Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre 38

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 39 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.


Összefüggő beszéd A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása.

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani 39

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 40 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.



Olvasott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. A fejlesztés tartalma

Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

40



41


Íráskészség

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.


Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. A fejlesztés tartalma

Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap írása). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy SMSben használt emotikon, rajz, ábra, diasor). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS, blogbejegyzés.


Általános tantervű osztály 3 108

Tananyag:

41


Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 42 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Az 5–6. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek a táblázatban. Kapcsolódási pontok

Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor. Hon- és népismeret: családunk története Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Matematika: tájékozódás a térben. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.

Biológia-egészségtan: táplálkozás. Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás.

Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek.

Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim.


Fizika: természeti katasztrófák.

Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia.

Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. 42

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Élsport, tömegsport, extrém sportok Fizikai, szellemi, technikai sportok Népszerű sportágak

43


Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, egymás segítése.

Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.

Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Hon- és népismeret: találkozás a múlttal: ünnepeink eredete és szokásrendje.

Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen.

Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok. Földrajz: országok, városok. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.

Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök.

Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Biológia-egészségtan: az erdők világa. 43


Német nyelv – 4.-8. évf. 44 Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóság Képzeletem világa. Utazás a jövőbe.


Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Kedvenc múzeumom. Kiállítások, rendezvények, koncertek.

Ének–zene: zenehallgatás.

Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és madarak Napja(5.10.), a Víz Világnapja(3.22.), a Duna Napja(6.29.). Szelektív hulladékgyűjtés. Környezettudatos viselkedés.

Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Fizika: energiatermelési eljárások. Földrajz: globális problémák, fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód.

Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás. Betegségek és megelőzésük.

Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése.

Tudomány, technika Feltalálók és találmányok.

Biológia-egészségtan: tudománytörténet. Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Iskolám múltja, jelene. A jövő iskolája.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal. Erkölcstan: a munka világa. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások.

Média, kommunikáció Infokommunikációs eszközök a mindennapokban. A média szerepe a hétköznapokban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe. Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban. 44


45


Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

Kommunikációs eszközök A2

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Megszólítás Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gatuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés

Entschuldigung! Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. Lieber Karl! herzlichst Deine…, viele Grüße

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség

Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll! ich will…, Ich will das nicht. ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. ich kann… Ich kann jetzt mitgehen.

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. 45

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Igenlő vagy nemleges válasz

Tudás, nem tudás

46


ja, nein, nicht, kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch! Ich weiß (nicht).


Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte? Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés



Präsens

múltidejűség

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum(haben, sein, segédigék) Perfekt Futur

jövőidejűség

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

sich-Verben

Er hatte einen Fehler. Ich musste in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. Ich freue mich.

haben Possessivpronomen gehören + D.

Ich habe einen Bruder. Das ist meine Familie. Dieses Fahrrad gehört mir.


46

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

47

in, auf, vor, hinter, neben (A/D)


hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links. Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.


időpont

Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich in, um, am, wann? jeder, dieser, voriger

Ich spiele oft mit Peter. Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen. im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin.

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség sorszámok

eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts viele, wenige erst, viert

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! Der vierte auf dem Foto bin ich.

Wie?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt!

Minőségi viszonyok

möchte können, wollen

Modalitás

felszólítás

47

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Esetviszonyok

48 Nominativ, Akkusativ Dativ,

Szövegösszetartó kötőszók névmások eszközök

Német nyelv – 4.-8. évf. Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Hand. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man

A2 szintű nyelvtudás(időarányos része): A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid A fejlesztés várt beszélgetésekben. eredményei a 7. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva évfolyam végén történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

48


49



Általános tantervű osztály 3 108


Tananyag: Kapcsolódási pontok

Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor. Hon- és népismeret: családunk története Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Otthontalanok.

Matematika: tájékozódás a térben.

Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.

Biológia-egészségtan: táplálkozás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás. Időjárási rekordok.

Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek. Fizika: természeti katasztrófák.

49

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák.

50


Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat világa.


Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia. Tudósítás sporteseményekről Sportjátékok szabályai

Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége.

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, egymás segítése.

Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.

Testnevelés és sport: sportok.

Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Informatika: Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.

Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Hon- és népismeret: találkozás a múlttal: ünnepeink eredete és szokásrendje.

Város, bevásárlás

Matematika: tájékozódás a térben, térbeli 50

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 51 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Városok, települések, falvak. alakzatok. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Földrajz: országok, városok. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. hazai táj, a világörökség elemei. Híres városok és nevezetességeik. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Utazás belföldön és külföldön.

Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Biológia-egészségtan: az erdők világa. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Képzeletem világa. Utazás a jövőbe.


Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim. Kedvenc múzeumom. Kiállítások, rendezvények, koncertek. Zenei világnap.(10.1.)

Ének–zene: zenehallgatás.

Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés. Környezettudatos viselkedés.

Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.

Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Fizika: energiatermelési eljárások. Földrajz: globális problémák, fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód.

Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás. Betegségek és megelőzésük.

Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése.

Felfedezések Nagy földrajzi felfedezések. Híres felfedezők és életútjuk.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: felfedezők és feltalálók. (Földrajzi Múzeum)

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

51


Német nyelv – 4.-8. évf. 52 Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban. Biológia-egészségtan: tudománytörténet.

Tudomány, technika Feltalálók és találmányok.

Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban. Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Iskolám múltja, jelene. A jövő iskolája. Lakóhelyem régen és most. A jövő városa.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák. Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal. Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem. Erkölcstan: a munka világa. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások.

Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak. Infokommunikációs eszközök a mindennapokban. A média szerepe a hétköznapokban. Testbeszéd

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe.

Földünk és a világűr A naprendszer és a bolygók Utazások az űrben.

Földrajz: égitestek.

Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

Fizika: a naprendszer objektumai, a világűr megismerésének eszközei. Matematika: tájékozódás a térben.

Kommunikációs eszközök A2

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Megszólítás Köszönés, elköszönés

Entschuldigung! Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! 52

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gatuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés

53


Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. Lieber Karl! herzlichst Deine…, viele Grüße

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség

Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll! ich will…, Ich will das nicht. ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. ich kann… Ich kann jetzt mitgehen.

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz

Tudás, nem tudás

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch! Ich weiß (nicht).


Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte? Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

53

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés

54




múltidejűség

jövőidejűség

Präsens Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum Perfekt

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

sich-Verben

Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. Ich freue mich.

haben Possessivpronomen gehören + D.

Ich habe einen Bruder. Das ist meine Familie. Dieses Fahrrad gehört mir.

in, auf, vor, hinter, neben (A/D)

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links. Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.

Futur




Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich 54

Ich spiele oft mit Peter. Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. időpont

Német nyelv – 4.-8. évf. 55 Helyi tanterv – 2013 Módosítva: 2014.. in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag jeder, dieser, voriger Vorigen Freitag fuhren wir nach gegen Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen.

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség sorszámok

eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts viele, wenige erst, viert

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! Der vierte auf dem Foto bin ich.

Minőségi viszonyok Wie?

Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok

Szövegösszetartó kötőszók névmások eszközök

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Das ist eine leichte Aufgabe. Welcher? Ich finde den roten Rock (Adjektivdeklination) modisch. möchte Ich möchte ein Eis. können, wollen Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt! Nominativ, Er zeichnet Bilder. Grete fragt Akkusativ uns, nicht ihn. Dativ, Genitiv Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man

55


56


A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid A fejlesztés várt beszélgetésekben. eredményei a 8. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva évfolyam végén történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

Értékelés Az értékelés a tanórákon szövegesen és érdemjegyekkel történik. Írásbeli számonkérésre a leckék végén, minimum 3 alkalommal kerül sor. Arra kell törekedni, hogy az egyes részterületek a számonkérésben és értékelésben azonos arányban szerepeljenek (kivételt képeznek az SNI-s tanulók a szakvélemény és a fejlesztő pedagógus útmutatása alapján). A 4. osztályban belépő tantárgyként félévkor szövegesen (jól megfelelt, megfelelt, részt vett), év végén érdemjegyekkel, a többi évfolyamon félévkor és év végén érdemjegyekkel értékeljük a tanulók teljesítményét.

Taneszközök -

tankönyv, munkafüzet

-

lexikai és nyelvtani gyakorlókönyvek

-

tanulószótárak

-

hang- és videokazetták, CD, DVD

-

magnó, videó-lejátszó, tv

-

CD-lejátszó, néhány CD-lemez, multimédiás anyagok

-

szemléltető képek, nyelvtani táblázatok

-

a célnyelvi országok térképe

-

közepes nagyságú szótárak

-

nagyméretű szótárak

-

tanári kézikönyvek, szakmódszertani könyvek és egyéb szakkönyvek

-

országismereti könyvek, prospektusok, étlapok, egyéb autentikus anyagok 56

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1. - mesék, gyermekirodalmi alkotások

57

-

írásvetítő és fóliák

-

folyóiratok

-

számítógépek és számítógépes nyelvi programok

-

bábok, játékok


Függelék Szintleírások (a KER alapján) A1, minimumszint Ezen a szinten a diák megérti és használja a mindennapok gyakoribb kifejezéseit és alapvető fordulatait, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat; képes válaszolni személyes jellegű (például, hol lakik), valamint ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Olvasott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Hallott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit. Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra. Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Rendelkezik alapszókinccsel, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozószavakból és fordulatokból áll.

A2, alapszint Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető 57

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 58 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben képes úgy kommunikálni, hogy egyszerű és direkt módon cserél információt családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Olvasott szöveg értése Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Hallott szöveg értése Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely ismert tevékenységhez kapcsolódó közvetlen információcserét igényel. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Interakció Fel tud tenni kérdéseket, egyszerű állításokra reagál. Képes jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést. Íráskészség Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Nyelvhelyesség Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő az alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

58


59


SNI TANULÓK OKTATÁSA 2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez és 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1. Általános elvek 1.1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), - a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, – a szülők elvárásait és – az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. 1.2. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. 59

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 60 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanításitanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. 1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: – A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén –megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 60

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 61 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézmények vegyék igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelésfejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 7. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 7.1. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – maradványtüneteként beszédgyengeség), b) orrhangzós beszéd, c) folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás), d) diszfónia, e) logofóbia (mutizmus különbözõ típusai), f) centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia, diszartria), g) verbális tanulási zavar együttjárása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű. logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik. 7.2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 7.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű) személyi és tárgyi feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. 61

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 62 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív napi rendszerességű rehabilitáció érdekében – szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztőmunka napi rendszerességgel. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. 7.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet. 7.2.3. A többségi iskolában történő együttnevelés A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie. Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. 7.2.4. A NAT alkalmazása 7.2.4.1. Fejlesztési területek, nevelési célok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés. Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, 62

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 63 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása. Testi és lelki egészségre nevelés A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Biztosítani kell a tanuló számára a rendszeres mozgásélményt, a rendszeres testedzést. Médiatudatosságra nevelés Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban. Pályaorientáció A beszédfogyatékos tanuló készségeinek, képességeinek alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket. Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról. Tanulás tanítása A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van. 7.2.4.2. Kulcskompetenciák fejlesztése A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz. Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni sajátosságait. Anyanyelvi kommunikáció Kiemelt fontossággal bírnak az alábbi területek: – a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket 63

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 64 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. – az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása – a beszédértés és olvasás értés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, elősegítve a mindennapi és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való továbbdolgozás, továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását – amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató oktatás – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – a mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása – számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.) – a beszédfogyatékos gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakításával – a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában – a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában Idegennyelvi kommunikáció Cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során a multiszenzoros technikák (auditív-, vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használata, valamint a verbális és nem verbális kommunikációs csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása kiemelten fontos. A nyelvórákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül is segítséget nyújthatnak. Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében főleg a szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a cél. Az írásbeli kommunikáció használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és helyesírás-ellenőrző programok is segíthetik. Fontos pedagógiai cél a beszédfogyatékos tanulók természetes gátlásainak feloldása az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során. Matematikai kompetencia A legfőbb cél a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvésekhez kötött helyzetekben. Egyes esetekben számolni kell a grammatikai szint sérülésével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt fokozhatja a szimbólumok megértésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. A mennyiségekkel és a számossággal kapcsolatos ismeretek tanításakor, a szám- és műveleti fogalmak kialakításakor (pl. a számok közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet kell fordítani a megfelelő tempó kialakítására, és építeni kell a tanulók maximális együttműködésére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre. A geometriai ismeretek, az arányosság témaköreinél tekintettel kell lenni a vizuális észlelés nehezítettségére, a téri tájékozódás zavarára. A matematikai gondolkodás fejlesztése speciális szemléltetéssel és tananyagokkal, vagyis az interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósulhat meg. 64

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 65 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése a szóbeli kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszköze. Természettudományos és technikai kompetencia Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat azokban az esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció akadályokba ütközik. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazása szükséges az egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére. Tanulónként eltérő lehet az az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a természettudományos jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének fejlesztése többnyire kis lépésekben valósítható meg. A mindennapi tapasztalatokból kiindulva kell törekedni arra, hogy a tanulóknak a jelenségek mind szélesebb körébe legyen betekintésük, az egységes természettudományos világkép kialakítása érdekében. Eredményes tanári stratégia lehet a természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevonásával való közvetítése. Szisztematikusan építkezve kell támaszkodni az internetre, amelynek segítségével a legkülönbözőbb természettudományos ismeretek audio-vizuális formában hozhatók közel a beszédfogyatékos tanulókhoz. Digitális kompetencia Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel az informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent. Feladatunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeretszerzést, az interperszonális kapcsolatépítést. Amennyiben a szóbeli kifejezőképesség sérült, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban. Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs társadalom technológiáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken. Főként az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat. Az információgyűjtés- és keresés, a multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára körülhatárolható, jól teljesíthető feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára. Egyes ikonok, szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával olyan eszközök birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. A tanuló érzékelje azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A pedagógus feladata, hogy a tanulók figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl arra irányítsa, miként lehet az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni. Súlyos diszgráfia és helyesírászavar esetében felső tagozaton „laptop füzet” használatának bevezetése azt követően, hogy a gyermeket a klaviatúra használatára megtanítottuk. Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Cél az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók támogatása abban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. Az oktatás folyamán fontos a fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása, bevonása a feladathelyzetbe. A tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a végkifejletig, értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi folyamatok őt személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni. 65

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 66 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Fontos hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. A pedagógus feladata, hogy felébressze a gyermek motivációját arra, hogy részt vegyen a szociális kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni (ütköztetni, egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. Fokozatosan el kell sajátítania a beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad a beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő – és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti nevelés. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő. A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezés; szín-, forma és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére. A hatékony, önálló tanulás A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári ismeret, informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az információ megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén. A pedagógus feladata az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítása. 7.2.5. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Művészetek. A műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. 9. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 9.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, 66

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 67 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. 9.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése 9.2.1. A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen 67

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 68 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 9.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. 9.2.2.1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői: a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége, hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége, értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége, gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása, rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál, írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre, vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, a rövid távú emlékezet, az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, a testséma biztonságának kialakítása, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, speciális olvasástanítási program alkalmazása, az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. 9.2.2.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak

68

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 69 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. Jellemzői: a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), helyesírási hibák halmozódása, a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, a rövidtávú emlékezet fejlesztése, a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. 9.2.2.3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői: csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, szaggatott betűalakítás és betűkötések, rossz csukló, - kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia, lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a testséma biztonságának kialakítása, a vizuomotoros koordináció fejlesztése, az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, sikertudat kialakítása. 9.2.2.4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, helyi érték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. 69

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 70 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. A fejlesztés feladatai: a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematikanyelv tudatosítása, a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. 9.2.2.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése, tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai: team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, fokozott egyéni bánásmód, az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, pszichoterápia, a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képesség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 9.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a 70

Érdi Batthyány Német nyelv – 4.-8. évf. Sportiskolai Általános Iskola 71 Helyi tanterv – 2013 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva: 2014.. pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 9.2.4. A NAT alkalmazása: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. 9.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. 9.2.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat a Művészetek fejlesztési feladatai között. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.

71

Helyi tanterv. Német nyelv évfolyam

Recommend Documents