HELYI TANTERV Készítette: Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Nevelőtestülete 2011

1

HELYI TANTERV

Készítette: Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Nevelőtestülete

2011.

A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

2

TARTALOM Oldal 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények 1.1. Tantervek 1.2 A törvény által biztosított felhasználható óramennyiség egy osztályra 1.3. Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve 1.3.1. Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az általános tantervű osztályokban 1.3.2. Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az emelt szintű testnevelés tantervű osztályokban 1.3.3 Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az emelt szintű angol nyelvet tanuló osztályokban Az emelt szintű angol nyelv oktatásának bevezetése Csoportbontás óraigénye Csoportbontás elve 1.4. A mindennapos testnevelés megvalósítása 1.5. Nem szakrendszerű oktatás 1.6. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer 1.7 Sajátos nevelési igényű tanulók 1.8. Kompetencia alapú oktatás 1.8.1. HEFOP 3.1.3 Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra 1.8.2. TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0049 pályázat 2. A tantárgyi rendszerekben meghatározott tantárgyak tananyagtartalma és követelménye 3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4.1. Javítóvizsga 4.2. Osztályozóvizsga 5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 6.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 6.2. A tanulók magatartásának értékelése 6.3. A tanulók szorgalmának értékelése 6.4. A tanulók jutalmazásának szempontjai 6.5. A tanulók büntetésének szempontjai 7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 8. Mérések 9. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 10. Záró gondolat 11. A helyi tanterv elfogadása és jóváhagyása

3. 3. 5. 6.

8. 10. 12. 13. 15. 16. 17. 17. 18. 19. 19. 21. 25. 25. 26. 26. 26. 27. 28. 28. 31. 33. 34. 31. 38. 39. 48. 50. 51.


3

1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.1. Tantervek: Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 

H2004

= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási

Minisztérium

által

2004-ben

kiadott

kerettanterv

alapján

elkészített

2004.

szeptemberétől érvényes helyi tanterv. 

H2008

= a 2008-2009. tanévtől az 5., majd felmenő rendszerben a 6. évfolyamban

bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatás helyi tanterve szerint. 

H2011

= a 2010. szeptember 1. életbe lépett törvény szerint a nem szakrendszerű

órák száma 5. és 6. évfolyamban 5-ről 2 órára változott. A NAT alapján készített megváltozott óraszámok bevezetésének időpontjai a helyi tantervünkben. 

Emelt szintű oktatás: o ETN – emelt szintű testnevelés o EA – emelt szintű angol nyelv

TANÉV

2010-2011. 2011-2012.

2012-2013.

2013-2014.

2014-2015.

2015-2016.

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

H2004 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H2008 ETN

H2008 ETN

H2004 ETN

HK2003 ETN

H2011 ETN EA H2011 ETN EA H2011 ETN EA H2011 ETN EA H2011 ETN EA

H2004 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H2011 ETN

H2008 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H2011 ETN EA H2011 ETN EA H2011 ETN EA H2011 ETN EA

H2004 ETN

H2004 ETN

H2011 ETN

H2011 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H2011 ETN EA H2011 ETN EA H2011 ETN EA

H2004 ETN

H2011 ETN

H2011 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H20011 ETN EA H2011 ETN EA

H2011 ETN

H2011 ETN

H2004 ETN

H2004 ETN

H2011 ETN EA

H2011ETN

H2004 ETN

H2004 ETN


4

2016/2017.

2017/2018.

2018/2019.






H2011ETN EA H2011ETN EA

H2004 ETN

H2004 ETN

H2011 ETN EA

H2004 ETN

H2011 ETN EA

H2011 ETN EA

H2011 ETN EA

H2011 ETN EA

H2011 ETN EA

H2011ETN EA

H2011 ETN EA

H2011 ETN EA


5

1.2 A törvény által biztosított felhasználható óramennyiség egy osztályra 2011/2012. tanévtől évfolyam

kötelező tanórai foglalkozás 52.§ (3) bek.

1. évf.

20

2. évf.

20

3. évf.

20

4. évf.

22,5

5. évf.

22,5

6. évf.

22,5

7. évf.

25

8. évf.

25

összesen:

177,5 óra

nem kötelező tanórai foglalkozás 52.§ (7) bek. (bevezetése 124.§ (24) szerint) 10% = 2 óra 10% = 2 óra 10% = 2 óra 10% = 2,25 óra 25% = 5,625 óra 25% = 5,625 óra 30% = 7,5 óra 30% = 7,5 óra 34,5 óra

Napköziotthon, tanulószoba (Közokt. törvény 53. § (4) bek. szerint) napközi: 1-4 évfolyam: napi 4,5 óra tanulószoba: 5-8. évfolyam: napi 3 óra Napközi és tanulószoba összesen:

tehetséggondozás, órakedvezményekre hátrányos Kt. 1. sz. melléklet helyzetűek 3/II./7. pont felzárkóztatása 52.§ (11) bek. c) (bevezetése 129.§ (10) bek. szerint)

összesen

12%= 2,4 óra 12%= 2,4 óra 12%= 2,4 óra 12%= 2,7 óra 12%= 2,7 óra 12%= 2,7 óra 12%= 3 óra 12%= 3 óra 21,3 óra

25,4 óra

5%= 1 óra 5%= 1 óra 5%= 1 óra 5%= 1,125 óra 5%= 1,125 óra 5%= 1,125 óra 5%= 1,25 óra 5%= 1,25 óra 8,875 óra

25,4óra 25,4 óra 28,575 óra 31,95 óra 31,95 óra 36,75 óra 36,75 óra 242,175 óra

heti 22,5 óra

6 csoportra

135 óra/hét

heti 15 óra

1 csoportra

15 óra/hét 150 óra/ hét


6

1.3. Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve 1.3.1 Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az általános tantervű osztályokban 1 – 4. évfolyam évfolyam óraszám

1.

Magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és 8 irodalom Élő idegen nyelv idegen nyelv Matematika matematika 4,5 Ember a természetben környezetismeret 1 Művészetek ének-zene 1 rajz 1,5 Informatika informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek technika és életvitel 1 Testnevelés és sport testnevelés 3 kötelező óraszám

2. választható

heti

3. választható

heti

8

4. választható

heti

8

heti

választható

7

2 4,5

4

4

1

1,5

2

1 1,5

1 1,5

1 1,5 1

20

1

1

1

3

3

3

20

20

22,5

választható óraszám összesen óraszám

20

20

20

22,5


7

Az általános iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az általános tantervű osztályokban 5-8. évfolyamokban évfolyam óraszám

5. választható

heti Magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és 4 irodalom Ember és társadalom történelem és állampolgári ismeretek

6.

2

7. heti

választható

heti

választható

4

3

1

3

1

2

2

heti

választható

etika osztályfőnöki

8.

2

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

Élő idegen nyelv idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika matematika

3

Ember a természetben természetismeret és egészségtan biológia és egészségtan fizika

1

2

3

1

3

1

3

1

2

kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földünk, környezetünk földrajz Művészetek ének-zene

1

1

1

1

rajz

1

1

1

1

mozgóképkultúra és médiaismeret

0,5

Informatika informatika

1

1

1,5

1,5

0,5

0,5

1

1

2,5

2,5

2,5

2

2

22,5

22,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek technika és életvitel Testnevelés és sport testnevelés Nem szakrendszerű oktatás Összesen: kötelező óraszám választható óraszám összesen óraszám

25

1 23,5

0,5

0,5

25

1 23,5

2,5

2,5 27,5

2,5 27,5


8 1.3. 2. Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az emelt szintű testnevelést tanuló osztályokban 1 – 4. évfolyam évfolyam óraszám

1. heti

2. választható


3. választható

8

heti

4. választható

8

heti

választható

7

2 4,5

4

4

1

1,5

2

1 1,5

1 1,5

1 1,5 1

1 2

20

1

3

2

20


heti

3

2

20

2 20 + 2

1 2

22,5

2 20 + 2

3

2 20 + 2

2 22,5+ 2


9

Az általános iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az emelt szintű testnevelés osztályokban 5-8. évfolyamokban évfolyam óraszám

5. választható


6.

2

7. heti

választható

heti

választható

4

3

1

3

1

2

2

heti

választható


8.

2

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5


3

3

3

3


3


1

2

3

1

3

1

3

1

2

kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5


1

1

1

1

rajz

1

1

1

1


0,5


1

1

1,5

1,5

0,5

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek technika és életvitel

0,5

Testnevelés és sport testnevelés Nem szakrendszerű oktatás kötelező óraszám

2,5

2

2

2

22,5

22,5


2,5

2

1,5

25

3 25,5

2,5

1,5

25

3 25,5

2,5

3,5 28,5

3,5 28,5


10 1.3.3. Az iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az emelt szintű angol nyelvet tanuló osztályokban 1 – 4. évfolyam évfolyam óraszám

1. heti

2. választható


3. választható

8

heti

4. választható

8

1

heti

választható

7

1

2

2

4,5

4

4

1

1,5

2

1 1,5

1 1,5

1 1,5

1

1

20


heti

1

1

1

3

3

3

20

20

22,5

1 20 + 1

1 20 +1

2 20 + 2

1 22,5+ 1


11

Az általános iskola tantárgyi rendszere és heti óraterve az emelt szintű angol nyelvet tanuló osztályokban 5-8. évfolyamokban évfolyam óraszám

5. választható


6.

2

7. heti

választható

heti

választható

4

3

1

3

1

2

2

heti

választható


8.

2

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5


3

2

3

2

3

2

3

2


3

1

3

1

3

1

3

1


2

2

kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5


1

1

1

1

rajz

1

1

1

1


0,5


1

1

1,5

1,5

0,5

0,5

1

1

2,5

2,5

2,5

2,5

2

2

22,5

22,5

25

25

Életvitel és gyakorlati ismeretek technika és életvitel Testnevelés és sport testnevelés Nem szakrendszerű oktatás kötelező óraszám választható óraszám összesen óraszám

3 25,5

3 25,5

4 29

4 29


12

1.3.4 Emelt szintű angol nyelv oktatásának bevezetése Emelt szintű angol nyelv oktatásának bevezetése választható órakeretben 2011. szeptemberben első évfolyamban, majd ezt követően felmenő rendszerben történik, órarendbe beépítve. A tanulókat a szülők kérelme alapján 1. osztályban soroljuk be az emelt óraszámú angolos osztályokba. Első-második osztályban heti 1 órában ismerkedhetnek az idegen nyelvvel. Az első évfolyamon nem történik csoportbontás. Év végén eredményességük alapján válogatjuk ki azokat a tanulókat, akik az idegen nyelvet emelt szinten tanulják tovább. Vizsgált eredményességi területek:  Anyanyelv és olvasás  Matematika  Idegen nyelv és kommunikáció A vizsgálatot végző csoport tagjai:  Osztálytanító  Napközis nevelő  Nyelvszakos tanár(ok) Harmadik osztályban heti 2 órában tanulják a nyelvet a tanulók. A tanév végén a gyerekek tudásszint mérésben vesznek részt. Az emelt óraszámú idegen nyelv tanulásában való továbbhaladás feltétele:  A Kerettantervben megfogalmazott követelmények alapján: KER „1A–„ szint teljesítése ( lsd. Kerettanterv – Idegen nyelv- angol )  Anyanyelv, olvasás és matematika tantárgyakból jó és jeles eredmény A mérés a követelményekhez igazodó mérőlapon történik. Amennyiben a tanuló nem tudja teljesíteni a továbbhaladás feltételeit, 4. osztályban a normál óraszámú csoportba fog járni. Negyedik osztályban heti 3 órában tanulják az angol nyelvet, a tanév végén újabb mérés következik. Az emelt óraszámú idegen nyelv tanulásában való továbbhaladás feltétele:  KER „1A” szint teljesítése  Anyanyelv, olvasás és matematika tantárgyakból jó és jeles eredmény. A mérés a követelményekhez igazodó mérőlapon történik. Amennyiben a tanuló nem tudja teljesíteni a továbbhaladás feltételeit, 5. osztályban a normál óraszámú csoportba fog járni. Ötödik-nyolcadik osztályban heti 5 órában tanulnak angol nyelvet a tanulók. Nyolcadik osztály végén a kimeneti cél:  Alapfokú nyelvvizsga a kiválóaknak (pl. Pitmann), amit megelőz egy próba nyelvvizsga az esélyesek számára  Osztályvizsga minden tanulónak (szóbeli, írásbeli) Átkerülés feltétele általános tantervű osztályból az emelt óraszámú osztályba:  Különbözeti vizsga: Írásbeli, szóbeli számonkérés a kerettanterv által meghatározott követelményekkel összhangban  Jó, jeles tanulmányi eredmény


13

Javasolt tananyagok, tankönyvek: 1.osztály: Oxford University Press: Happy House 1 , Me and Us modul (Sulinova) 1. osztály: Oxford University Press: Happy House 2 vagy Express Publishing: Fairyland , The Enormous Turnip modul (Sulinova) 2. osztály: Oxford University Press: Chatterbox 1 3. osztály: Oxford University Press: Project 1 Third edition 4. osztály: Oxford University Press: Project 2 Third edition 5. osztály: Oxford University Press: Project 3 Third edition 6. osztály: Oxford University Press: Project 4 Third edition 7. osztály: vizsgára felkészítő tananyag, Oxford Angol Nyelvtan 8. osztály: vizsgára felkészítő tananyag, Oxford Angol Nyelvtan A nem kötelező, (választható) tanítási órákon 5-8 évfolyamokon történik az angol nyelv emelt óraszámú oktatása. Az ehhez szükséges órakeretet az 52. par. (7) biztosítja. 1.3.5. Óraigények A) Óraigények az emelt szintű angol nyelv oktatásához (egy tanulócsoportra számítva, kötelező óraszámon felül) tanév/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017. 2017/2018. 2018/2019.

1 1 1 1 1 1 1 1

0 1 1 1 1 1 1 1

0 0 2 2 2 2 2 2

0 0 0 1 1 1 1 1

0 0 0 0 2 2 2 2

0 0 0 0 0 2 2 2

0 0 0 0 0 0 2 2

0 0 0 0 0 0 0 2

összesen óra 1 2 4 5 7 9 11 13

Az emelt szintű testnevelés tanterv szerint tanuló tanulók az alapóraszámon felül 1-6. évfolyamban 2 óra, 7-8. évfolyamban heti 1 óra testnevelés oktatásban részesülnek a választható órakeretből. B) Óraigények az emelt szintű testnevelés oktatásához (két első osztály indítása esetén, egy osztályra, kötelező óraszámon felül) tanév/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2010/2011. 2011/2012. 2012/2013.

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

1 1 1

1 1 1

összesen óra 14 14 14


14

2013/2014.

2

2

2

2

2

2

1

1

14

Csoportbontások: C) Óraigények az angol nyelv oktatásának csoportbontásához (évfolyamonként, kötelező óraszámon felül) tanév/évfolyam 4. 5. 6. 7. 8. összesen óra 2010/2011. 2 0 0 3 6 11 2011/2012. 0 3 0 0 3 6 2012/2013. 0 0 3 0 0 3 2013/2014. 0 0 0 3 0 3 2014/2015. 0 0 0 0 3 3 D) Óraigények a német nyelv oktatásának csoportbontásához (évfolyamonként, kötelező óraszámon felül) tanév/évfolyam 4. 5. 6. 7. 8. összesen óra 2010/2011. 2 3 3 0 0 8 2011/2012. 2 3 3 3 0 11 2012/2013. 2 3 3 3 3 14 2013/2014. 2 3 3 3 3 14 2014/2015. 2 3 3 3 3 14 E) Óraigények a technika oktatásának csoportbontásához (csoportbontás tanulócsoportonként, kötelező óraszámon felül): tanév/évfolyam 5. 6. 7. 8. összesen óra 2010/2011. 0,5 1 1 2 4,5 2011/2012. 0,5 1 2 1 4,5 2012/2013. 1 0,5 2 2 5,5 2013/2014. 1 1 1 2 5 2014/2015. 1 1 2 1 5 F) Óraigények informatika oktatásának csoportbontásához (évfolyamonként, kötelező óraszámon felül): tanév/évfolyam 4. 5. 6. 7. 8. összesen óra 2010/2011. 1 1 2 1,5 2 7,5 2011/2012. 2 1 2 3 1,5 9,5 2012/2013. 2 2 1 3 3 11 2013/2014. 2 2 2 1,5 3 10,5 2014/2015. 2 2 2 3 1,5 10,5 A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

15

G) Csoportbontás óraigénye magyar tantárgyakból az 5-8. évfolyamban: a) magyar nyelv és irodalom:

nyelv

tanév/évfolyam

5.

6.

7.

8.

2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.

4 4 4 4 4

4 4 4 4 4

4 4 4 4 4

4 4 4 4 4

tanév/évfolyam

5.

6.

7.

8.

2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.

4 4 4 4 4

4 4 4 4 4

4 4 4 4 4

4 4 4 4 4

és

irodalom,

valamint

matematika

összesen óra 16 16 16 16 16

a) matematika: összesen óra 16 16 16 16 16

Csoportbontás elve A 2011/2012. tanévtől az 5-8. évfolyam tanulói csoportbontásban tanulják a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakat. Évfolyamonként két osztály esetén három, egy osztály esetén pedig két csoportot alakítunk ki. Magyar nyelv és irodalom tantárgyból három szempontot veszünk figyelembe a differenciált csoportok kialakításánál. 1. A szeptember 1-től május 31-ig kapott jegyek átlagát pontszámra váltjuk. Irodalomból elérhető pontszám 50 pont, nyelvtanból elérhető pontszám 50 pont. Összesen 100 pont. (Pl. nyelvtan átlag 3,8, azaz 38 pont, irodalom 4,2 átlag, azaz 42 pont. 100 pontból 80 pontot ért el.) 2. Szaktárgyi mérőlapot írnak a tanulók május elején, amely az adott tanév irodalmi és nyelvtani tudásanyagát öleli fel. 100%=100 pont 3. Az Apáczai Kiadó által megjelentett szövegértés mérőlapot írnak a tanulók májusban. 100%=100 pont A három méréssel elérhető pontszám 300 pont, melyet százalékra váltunk. Így kialakul egy sorrend, amely alapján a tanulókat csoportokba osztjuk. Ezt a mérést minden év májusában elvégezzük, így lehetőség nyílik a csoportok közötti átjárhatóságra.


16

Matematika tantárgyból két szempontot veszünk figyelembe a differenciált csoportok kialakításánál: 1. A szeptember 1-től május 31-ig kapott jegyek átlagát pontszámra váltjuk. Az elérhető pontszám max. 50 pont (Pl. Ha az átlag 3,8, az 38 pont.) 2. Május hónapban kimeneti mérést írnak a tanulók, bemért mérőlappal (Sulinova, SZTE) amely felöleli az adott tanév tudásanyagát. A két elért pontszámot összeadjuk, majd a teljesítményt százalékban fejezzük ki. Így kialakul egy sorrend, amely alapján a tanulókat csoportokba osztjuk. Ezt a mérést minden év májusában elvégezzük, így lehetőség nyílik a csoportok közötti átjárhatóságra. H) szakkörök: Jelenleg működő és a továbbiakban is fenntartandó szakkörök: informatika, idegen nyelv, rajz, természetismeret, sportkör, JAM. A szakkörök fajtái és óraszáma az igényeknek megfelelően tanévenként változhat. I) egyéni (1-3 tanuló részére szervezett) foglalkozások: Felhasználható órakerete a 2010/2011. tanévtől a kötelező tanórai foglalkozások 12%-a. Felhasználása igény szerint tehetséggondozásra, felvételi előkészítőre, illetve az egyéni fejlesztési tervek alapján fejlesztésre, felzárkóztatásra fordítandók. J) órakedvezmények: Kt. 1. sz. melléklet 3/II/7. pont szerint: Osztályfőnök (2011/2012. tanévben 14 óra, száma tanévenként az induló tanulócsoporok száma szerint változhat), munkaközösség-vezetők (6 óra: 1-4. évfolyam, napköziotthon, „zöld”, természettudományi, humán, osztályfőnöki) Felhasználása: 19 óra iskolai, 1 óra napközis órakeretből. Az oktatási miniszter által kiadott, kerettantervben meghatározott választható órakeretből az 1 - 4. évfolyamon az emelt szintű testnevelés, illetve az emelt szintű angol nyelv tantárgyak; az 5-8. évfolyamban a magyar nyelv és irodalom, matematika, emelt szintű testnevelés és az emelt szintű angol nyelv óraszámát növeljük meg; Iskolánkban a tanulók a 4 – 8. évfolyamon idegen nyelvként az angol, illetve német nyelv tanulását választhatják. 1.4. A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés megvalósítását az iskola egészségnevelési programja tartalmazza.


17

1.5. Nem szakrendszerű oktatás A 2008/2009. tanévben bevezetett nem szakrendszerű oktatás óraszámát a 2011/2012. tanévtől az alábbiak szerint módosítjuk: Az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak terhére heti 2 óra órarendbe beépítve a következő tárgyak óraszámainak csökkentésével: ének-zene, technika, testnevelés, osztályfőnöki. 1.6. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer Intézményünkben az oktató-nevelő munka a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását célzó integrációs pedagógiai rendszer (IPR) alapján folyik. Iskolánk a 2007/2008. tanévben csatlakozott a programhoz. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban- csoportban történik. A felkészítést minden olyan osztályban megszervezzük, ahol van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, de hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető tanulók száma, azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett képeség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát. Jelenleg tanulóink 8 %-a halmozottan hátrányos helyzetű.(24 fő) Az IPR felkészítésben részt vevő tanulók fejlesztését, haladását az egyéni fejlesztési tervek tartalmazzák. Az osztályfőnök és az érintett pedagógusok háromhavonta értékelik az egyéni fejlesztési tervek megvalósulását és az esetleges hátráltató okokat. Az értékelésről a szülőt értesítjük. A tantestület minden tagja részt vett, és folyamatosan részt vesz az IPR bevezetésével és megvalósításával kapcsolatos továbbképzésen. Az Integrációs Pedagógiai Program megvalósítását IPR- munkacsoport koordinálja. Feladata: az IPR irányítása, koordinálása, a támogató intézményi környezet kialakítása, együttműködő partnerek bevonása, programok lebonyolítása, kapcsolattartás a szaktanácsadóval. Kiemelten kezeljük az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentességét, az alsó-felső tagozat közötti átmenetet, az általános-középiskola-átmenetet. Pályázati támogatás


18

Intézményünkben a pályázati támogatásból a kötelezően megvalósítandó tevékenységekre az összeg min. 60 %- át fordítjuk. A kötelezően megvalósítandó tevékenységek: 

IPR bevezetésével kapcsolatos szolgáltatások (konfliktus-kezelő tréning, felkészítő tréningek)



szociális hátrányok enyhítése (tanszerek, szótárak, könyvek, sporteszközök vásárlása)



együttműködések,

partneri

kapcsolatok

erősítése,

tanórán

kívüli

szabadidős

tevékenységek, iskolán kívüli kapcsolatok erősítése (hangverseny, gyöngyfűzés) 

szaktanácsadás.

A nem kötelezően megvalósítandó tevékenységekre a pályázati összeg max. 40%-át, fordítjuk. A nem kötelezően megvalósítandó tevékenységek: 

Pályaorientációs programok, a továbbtanulást elősegítő tevékenységek



Tanulóbarát osztályterem kialakítás



Fejlesztő eszközök beszerzése



Kulturális rendezvények szervezése (színház, mozi, kirándulás)



Szakmai, tartalmi fejlesztés (szakkönyvek, segédanyagok)

A szociális kompetenciák fejlesztésére közösségfejlesztő, mentálhigiénés foglalkozásokat szervezünk délutáni program keretében külön az alsó és felső tagozatban. Az IPR programját a pedagógiai program melléklete tartalmazza. 1.7 Sajátos nevelési igényű tanulók A szakértői bizottság szakvéleményének figyelembevételével integráltan neveljük, oktatjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat. A tanulók oktatása a 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerint történik, amennyiben szükséges speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek felhasználásával. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontjai, módja és ideje megegyezik az átlagos képességű gyerekek esetében alkalmazottakkal, figyelembe véve a szakértői bizottság osztályozás, értékelés elkerülésére tett javaslatát.


19

1.8. Kompetencia alapú oktatás 1.8.1. HEFOP 3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra A 2006/2007. tanévben a HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” c. pályázat keretében az alábbi kompetenciaterületeken bevezetett fejlesztések miatt már módosítottuk a pedagógiai programunkat. osztály 1. a

kompetencia terület Szövegértés, szövegalkotás Szociális, életviteli és környezeti

2. a

Matematika

2. b

Szociális, életviteli és környezeti Szövegértés, szövegalkotás

5. a

Matematika Szövegértés, szövegalkotás Szociális, életviteli és környezeti

5. b 7. a 7. b

Matematika Szövegértés, szövegalkotás Szövegértés, szövegalkotás Szociális, életviteli és környezeti Matematika

Szövegértés, szövegalkotás

tantárgy Báb-dráma C Magyar nyelv és irod. (A) Ember a természetben (A) Életvitel és gyak. ismeretek (A) Ember a társadalomban C Ember a természetben C Matematika A Matematika C Ember a természetben A Magyar nyelv és irod. (A) Báb-dráma C Matematika A Matematika C Matematika B Ember a természetben C Osztályfőnöki A Matematika C Báb-dráma C Fizika B Osztályfőnöki A Matematika A Matematika C Kémia B Magyar nyelv és irod. (A)

óraszám 30 260 24 24 3 3 148 30 24 260 30 148 30 5 6 18 30 30 1,5 10 111 30 5 140

Az oktatást a Sulinova által biztosított programcsomagok felhasználásával végezzük, a tanítástanulás folyamatában alkalmazzuk a digitális taneszközöket, kiemelt célként tekintjük továbbra is a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, az esélyegyenlőség megteremtését. A programcsomagokban javasolt oktatási módszereket alkalmazzuk, amik megegyeznek a pedagógiai programunkban már eddig is szereplőkkel. A bevezetett programcsomagokat felmenő rendszerben folytatjuk a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően.


20

A 2007/2008. tanévben belépő osztályok: osztály létszám kompetencia tantárgy (fő) terület 1. 28 matematika matematika A 5. a 23 matematika matematika A szociális Osztályfőnöki A 5. b 21 matematika matematika A 7. b 23 szövegértés Magyar nyelv és irod. (A) szociális Osztályfőnöki A A 2008/2009. tanévben belépő osztályok: osztály létszám (fő) 1.a 23 1.b 23 3.b 22 5. 25

kompetencia terület matematika szövegértés matematika matematika

tantárgy Matematika A Magyar nyelv és irod. (A) Matematika A Matematika A

A 2009/2010. tanévben belépő osztályok: osztály létszám (fő) 1.a 23 1.b 23 2.a 22 2.b 21 3. 25

kompetencia terület matematika szövegértés matematika szövegértés matematika

tantárgy Matematika A Magyar nyelv és irod. (A) Matematika A Magyar nyelv és irod. (A) Matematika A

A 2010/2011. tanévben belépő osztályok: osztály létszám kompetencia tantárgy (fő) terület 1.a 24 szövegértés Magyar nyelv és irod. (A) 1.b 20 matematika Matematika A


21

1.8.2. TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0049 pályázat A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0049 pályázat keretében az alábbiak szerint folytatjuk a kompetencia alapú oktatást: 2009/2010. bevezetés

Matematika 2.b

kompetenciaterület SzövegértésIdegen nyelv szövegalkotás 7.b 4.a angol 5.a angol 5.ab német

Életpálya Napközi I. csoport Napközi IV. csoport

2010/2011. Fenntartás

3.b

8.b

5.a angol 6.a angol 6.ab német

Napközi I. csoport Napközi III. csoport

2011/2012. fenntartás

4.b

5. oszt.

6.a angol 7.a angol 7.ab német

Napközi II. csoport Napközi IV. csoport

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS Tanítványaink különböző környezeti, családi és anyagi háttérrel, eltérő előzetes műveltséggel lépnek az általános iskolába. Ebből következik, hogy továbbfejlesztésüket is különbözőképpen kell megszervezni. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását csak új módszertani és tanulásszervezési eljárásokkal lehet eredményesen megvalósítani. Az iskolai

oktatás

kompetenciamérés

eredményességének

fokmérője

eredményeinek

felhasználása,

a

kompetenciamérés az

elvárásoknak

eredménye. megfelelő

A

javító

tevékenységek megszervezése is új tanulásszervezési eljárásokat követel meg. A TÁMOP3.1.4-08/2-2008-0049 pályázat is az új tanulásszervezési eljárások lehetőségét adja. o A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva kell megszervezni. o A tanítási ciklusoknak legálabb kéthetenként kell váltaniuk egymást.


22

o A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak tanítási órainak legálabb két egymást követő tanítási napra kell esniük. o A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. A tantárgytömbösítés óraszáma heti bontásban a pályázatban vállalt kötelezettségek alapján: 2009/2010. tanév óraszám nem szakrendsze rű Szakrendszerű összes

szakrendszerű órák 5%-a: Heti Évi összesen 37 hétre

5.a

5.b

6.

7.a

7.b

8.a

8.b

5

5

5

0

0

0

0

15

555

17,5 22,5

17,5 22,5

17,5 22,5

25 25

25 25

25 25

25 25

152,5 167,5

5642,5 6197,5

Tömbösítés óraszáma: Heti 152,5 óra x 0,05 = 7,625 óra Évi: 7,625 x 37 hét = 282 óra Bevezetése 2 tanulócsoportban történik: a) szövegértés:

7.b oszt.

21 fő

b) német:

5.ab

11 fő

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. szeptember 1-től eltörölte a tantárgytömbösítés kötelező alkalmazását, így iskolánkban sem alkalmazzuk ezt a továbbiakban.


23

SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL: Intézményünk a tantárgyi bontás nélküli oktatást 3 területen vállalta. a 2009/2010. tanévben: a) szövegértés-szövegalkotás:

7.b.

b) idegen nyelv: német

5.ab

c) idegen nyelv: angol

5.a

osztályokban, a fenntartás időszakában is ezekben az osztályokban folytatódik tovább. A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön magyar nyelvtan és magyar irodalom oktatás, a kettő együtt valósul meg. A hangsúly a szövegértés, a szövegalkotás, a kommunikációs készségek fejlesztésén van. Emellett a gyerekek ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve nyelvtannal is találkoznak, de nem a hagyományos grammatikai rendszert tanulják. Példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerűségeket, ami mindig kapcsolódik a fejezet, a modul irodalmi anyagához. Az idegen nyelv területén a kiejtés, az írás és a nyelvtani ismeretek is egységesen kerülnek értékelésre. A tanulók egy osztályzatot kapnak félévkor és év végén, amit a bizonyítványban, törzslapon és a naplóban egységesen jelölünk.


24

Moduláris oktatás: kiinduló érték 2008/2009. tanév Tantárgy

kompetenciaterület

1. 1.a matematika 2. 1.b magyar 3. 2. matematika 4. 3.a magyar 5. Környezetismeret 6. Technika 7. 3.b matematika 8. 4.a matematika 9. Környezetismeret 10. Technika 11. 4.b magyar 12. 5. matematika 13. 6.a matematika 14. 6.b matematika 15. 7.a matematika 16. 8.b magyar 17. Napközi – ember a társadalomban ( C) 18. Napközi – ember a természetben ( C) 19. Matematika ( C) 4.a 20. Matematika ( C) 7.a 21. Osztályfőnöki A 7.a 22. Osztályfőnöki A 7.b 23. Ember a társadalomban ( C) 5. 24. Ember a természetben ( C) 5.

matematika szövegértés-szövegalkotás matematika szövegértés-szövegalkotás szociális, életviteli és környezeti szociális, életviteli és környezeti matematika matematika szociális, életviteli és környezeti szociális, életviteli és környezeti szövegértés-szövegalkotás matematika matematika matematika matematika szövegértés-szövegalkotás szociális, életviteli és környezeti szociális, életviteli és környezeti matematika matematika szociális, életviteli és környezeti szociális, életviteli és környezeti szociális, életviteli és környezeti szociális, életviteli és környezeti

Célérték: 7 új bevezetése, bevont tanulócsoportokban: 1. 2.b matematika 2. 4.a angol 3. 5.a angol 4. 5.ab német 5. 7.b magyar 6. Napközi I. életpálya 7. Napközi V. életpálya

IKT-val segített órák: Célunk az IKT eszközök (számítógép, laptop, interaktív tábla, Internet, stb.) egyre szélesebb körű használata (25%/tanóra), több órán történő alkalmazása.


25

2. A TANTÁRGYI RENDSZEREKBEN MEGHATÁROZOTT TANTÁRGYAK TANANYAGTARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYE Az iskola helyi tantervében a kötelező és választható tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményeit melléklete tartalmazza.

3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz, fizika, kémia, matematika, stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt – a bizonyítványok kiosztásával egyidejűleg az iskola írásban tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a tanulók és a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - Azonos évfolyamon ugyanazon tantárgyak esetében egységes tankönyvhasználatra kell törekedni. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be, pl. HEFOP munkatankönyvek, tanulói eszközök. - A taneszközök ára legyen arányban a szülők anyagi helyzetével, és feleljen meg annak az összegnek, amit a jogszabály alapján az iskolaszék évente meghatároz. A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

26

4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha az adott tanévben az iskolából való igazolt és igazolatlan együttes hiányzása a 250 órát meghaladta, illetve ha azt a szülő írásban kérte.

4.1. Javítóvizsga Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4.2. Osztályozóvizsga A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból (kivéve, amiből határozat alapján felmentést kapott) osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. Az osztályozó vizsga időpontja: június hónap. Az osztályozó vizsga az igazgató által kijelölt bizottság előtt történik.


27

5. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó okiratot (TAJ kártya) Az emelt szintű testnevelés első osztályába azok a tanulók nyerhetnek felvételt, akik megfelelnek

a

testnevelő

tanárok

által

összeállított

játékos

ügyességi

feladatok

követelményeinek, valamint az iskolaorvos egészségi állapotuk alapján alkalmasnak tartja őket. Az emelt szintű angol nyelv első osztályába azok a tanulók nyerhetnek felvételt, akiknek a szülei ezt írásban kérik a beiratkozáskor. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot; - Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó okiratot (TAJ kártya). Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről az igazgató dönt a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az osztálylétszámok figyelembe vételével. Ha a körzeten kívüli tanuló az első évfolyamra jelentkezik, vagy ha a második-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

28

6. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 6.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Szövegértés és matematika kompetencia területen 2-8. évfolyamon a tanév elején, félévkor és a tanév végén a tanulók képességszint mérő feladatsort írnak. Amennyiben tanuló teljesítménye nem éri el a 70%-ot, egyéni fejlesztési tervet kell készítenie az őt oktató pedagógusnak. Az elégtelen osztályzatot elért tanulóknak az érintett tantárgyakból korrepetálásokon kötelező részt venniük. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamban és második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT - MEGFELELŐEN TELJESÍTETT - FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL - A második évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.


29

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. A nem szakrendszerű oktatásban 5. és 6. évfolyamon a tanulók félévente szöveges értékelésben részesülnek. A félévi és év végi bizonyítványba a szöveges értékelés mellett a nem szakrendszerű oktatásban részt vett bejegyzés kerül. Az önálló tantárgyi modulokat tanév közben érdemjeggyel, a modul lezárásakor osztályzattal minősítjük. A modultárgyak minősítése tanév végén bekerül a bizonyítványba és beszámít az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az ellenőrzés, értékelés célja: - segítse az önértékelést - motiválja a tanulókat, fejlessze a személyiséget, ezért a pozitív hangsúlyozásán keresztül mutat rá a hiányosságokra A pedagógus arra törekedjen, hogy a szakmai és módszertani szempontokat figyelembe véve az értékelés objektív és következetes legyen. Az ellenőrzés fajtái: - szóbeli számonkérés: felelet, kiselőadás, dialógus; - írásbeli számonkérés: felelet értékű dolgozat, témazáró dolgozat, házi dolgozat, teszt. Az értékelés formái: Rendszeres szóbeli értékelés, mely a tanuló tanulmányi teljesítményének értékelésén túl kiterjed a tanuló együttműködési készségére, órai aktivitására, érdeklődésére, önálló kezdeményezéseire, viselkedésére, utal az előző értékelés óta történt változásokra is. Ezt az értékelést a szaktanár és az osztályfőnök végzi egy félévben legalább két alkalommal. Az osztályfőnök negyedévente a fenti értékelést írásban jelzi a szülő felé. Az osztályzatok kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: -

a reális értékelés érdekében tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie a tanulónak,

-

a tanulót egy félévben legalább két szóbeli és két írásbeli felelet alapján kell értékelni, A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

30

-

a témazáró dolgozatok minimális száma a tanév során megegyezik az adott tantárgy adott évfolyamon tanított heti óraszámával,

-

a témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyozottan szerepelnek a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában,

-

a témazáró dolgozatok érdemjegyeit piros tollal kell beírni a naplóba,

-

ha a tanuló témazáró dolgozatát hiányzása miatt nem írta meg, köteles azt pótolni a tanár által kijelölt időpontban,

-

a tanév végén az egész évi teljesítményt kell minősíteni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát,

-

az érdemjegyeket a tanárnak folyamatosan be kell írni az osztálynaplóba és a szülő értesítése miatt a tájékoztató füzetbe, amit az osztályfőnök havonta ellenőriz és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja,

-

az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

-

félév vagy tanév végén dicséretes ötöst kap az a tanuló, aki egész év során kiemelkedő teljesítményt nyújtott az adott tantárgyból. Jelölése: kitűnő (5d),

-

Azokban az osztályokban, amelyekben a HEFOP 3.1.3 felkészítés kompetencia alapú oktatásra „A” programcsomag, illetve a TÁMOP 3.1.4 pályázat moduljainak bevezetése megtörtént, a tanulók magyar nyelv és irodalom tantárgyból egy osztályzatot kapnak. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-32 %:

elégtelen (1)

33-50 %:

elégséges (2)

51-74 %:

közepes (3)

75-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)


31

Az érdemjegyek beírása a naplóba: piros tintával a témazáró dolgozatok, felmérők, tanév végi osztályzatok, kék tintával szóbeli, írásbeli feleletek, zöld tintával a félévi osztályzatok. Az első, a második és a harmadik évfolyamon év végén a tanulók munkáját az OM által jóváhagyott nyomtatványok felhasználásával a megjelentetett szoftver segítségével értékeljük. A tanulók októberben negyedévi, áprilisban háromnegyedévi szöveges értékelést kapnak. Az első évfolyamon októberben és áprilisban, a második évfolyamon októberben az iskola által készített értékelő lapot használjuk, melyet a 2. sz. melléklet tartalmaz. 6.2. A tanulók magatartásának értékelése Az első évfolyamon és második évfolyam első félévében a tanulók magatartását negyedévenként szövegesen értékeli a tanító. A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén példás, jó, változó vagy rossz érdemjegyek valamelyikével értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatait az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a tantestület többségi véleménnyel dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, az év végit a bizonyítványba kell beírni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, feladatokat önként vállal és azokat teljesíti;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, és környezetét.


32

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli figyelmeztetője.

c) Változó (3) az a tanuló, aki -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

szaktanári, napközis nevelői vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású a közösségre, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a

felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.


33

6.3. A tanulók szorgalmának értékelése Az első évfolyamon és második évfolyam első félévében a tanulók szorgalmát negyedévenként szövegesen értékeli a tanító. A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén példás, jó, változó vagy hanyag érdemjegyek valamelyikével értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatait az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a tantestület többségi véleménnyel dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, az év végit a bizonyítványba kell beírni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;


34

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire csak figyelmeztetésre vagy egyáltalán nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

6.4. A tanulók jutalmazásának szempontjai Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki: -

rendszeresen példamutató magatartást tanúsít,

-

jeles vagy kitűnő tanulmányi eredményt ér el,

-

az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő közösségi munkát végez,

-

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon eredményesen szerepel,

-

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

Az iskolai jutalmazás formái: a) Tanév közben a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári (tanítói, tanári),

-

napközis nevelői,

-

osztályfőnöki,

-

igazgatói.

„Zöld kártya rendszer”: a tanulók a tanév során végzett tevékenységeikért 1, 2 illetve 3 pontot érő zöld kártyát kapnak. A legtöbb pontot összegyűjtő tanulók a tanév végén jutalom kiránduláson vesznek részt. A tanulmányutat szervező pedagógus indokolt esetben kizárhatja a tanulót a programból (súlyos magatartási probléma). A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

35

I. Az egyéni jutalmazás szabályrendszere: 1. Versenyek (szaktanár dönti el) pontszám Iskolai, tanulmányi és egyéni sport versenyen való részvétel 1 Iskolai, tanulmányi és egyéni sport versenyen helyezés 3 Területi versenyen való részvétel 2 Területi versenyen helyezés 6 Megyei versenyen való részvétel 3 Megyei versenyen helyezés 8 Országos versenyen való részvétel jutalomút Országos versenyen helyezés jutalomút 2. Csapat sportversenyek (szaktanár dönti el) Területi versenyen való részvétel Területi versenyen helyezés Megyei versenyen való részvétel Megyei versenyen helyezés Országos versenyen helyezés

pontszám 1 2 2 4 jutalomút

3. Közösségi feladatok Nagyközség, iskola és osztályszintű feladatok: (osztályfőnök és programfelelős tanár dönti el)

pontszám 1-3

Osztályszintű, iskolai és iskolán kívüli rendezvények Szemétszüret Teremdíszítés, folyosódíszítés Ügyelet, zöldügyelet Hulladékgyűjtés Iskolaújságba cikk írása Tudományos előadáson való részvétel Kiselőadás tartása Föld napi előzetes feladatokban való részvétel Pályázatok Szakkörön nyújtott kiemelkedő teljesítmény (félévente) Kézművesség Egyéni kezdeményezés 4. Műsor (felkészítő tanár dönti el)

pontszám 1-3

JUTALOM: A legtöbb kártyát gyűjtők jutalomkiránduláson vesznek részt. A jutalomút feltétele a házirendnek megfelelő magatartás.


36

II. Az osztályközösségek jutalmazás szabályrendszere: Zöld levél Levelek száma Közlekedés biztonsági napon való részvétel 1 Pályázatokon való részvétel 1 Pályázatokon elért helyezés esetén 3 Projektekben való részvétel 3 Papírgyűjtés, mennyiségtől függően 100 kg felett 1 levél, ezen felül I. helyezett 3-at,. II. 2-t, III. 1 levelet kap 1-4 Szemétszüret a településen 2 Föld napi előzetes feladatokban való részvétel alapján 1 Gyalogtúrán, kerékpártúrán való részvétel, tömegsportrendezvényen 3 A Víz Világ napjától a Föld napjáig tartó rendezvénysorozat programjaiban való részvétel (helyezés alapján) 1-3 A Víz Világ napjától a Föld napjáig tartó rendezvénysorozat zárónapi vetélkedőjén elért helyezés alapján (I. helyezett 3 levelet, II. 2 levelet, III. 1 levelet kap) 1-3 Zöldség- és gyümölcsnap megvalósítása havi rendszerességgel 1 Ajtódíszítésért minden osztály kap 1-et, (I. helyezett 3 levelet, II. 2 levelet, III. 1 levelet kap) 1-4 Helyi kiállítások látogatása, mozi, színház, hangverseny 1 Teremtisztaság negyedévente (I. helyezett 3 levelet, II. 2 levelet, III. 1 levelet kap) 1-3 A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. JUTALOM: A legtöbb levelet gyűjtő osztály jutalomkiránduláson vesz részt. A jutalomút feltétele a házirendnek megfelelő magatartás. III. A napközis csoport jutalmazásának szabályrendszere: Napközis kártya A havi napközis projektekben végzett feladatok (a napközis nevelő dönti el) Kiselőadások Gyűjtőmunka Napközis szakkörökön való aktív részvétel Plakátkészítés, rajz Fogalmazásírás, versírás Műsorokban szerepvállalás Projektfalra különböző alkotások készítése Napközi által szervezett versenyeken, pályázatokon való részvétel Pályázatokon, versenyeken elért helyezés esetén

pontszám 1 1 1 1 1 1 1 1 1-3

A legtöbb napközis kártyát gyűjtő tanulók év végén kiránduláson vagy valamilyen kulturális programon vesznek részt. Csoportonként 3 fő. A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

37

6.5. A tanulók büntetésének szempontjai Büntetésben részesül az a tanuló, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

a házirend előírásait megszegi,

-

igazolatlanul mulaszt,

-

bármely módon árt az iskola jó hírének.

Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári (tanítói, tanári) figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

ügyeletes tanári figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt

esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


38

7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; - az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatot; - az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak házi feladatot; - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.


39

8. MÉRÉSEK 8.1. Tanulmányi munka  





    

Difer mérés az 1. évfolyamban szeptember és május hónapban Helyi mérések 2-8. évfolyamban szeptember, január, május hónapokban (Sulinova készség-képesség tesztek mérőlapjaival, a SZTE bemért mérőlapjainak felhasználásával): - matematika: műveleti sebesség, számolási készség - szövegértés-szövegalkotás A mérések kiértékelése helyben történik. Az egyéni teljesítmények alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk a 70% alatti teljesítményt elérő tanulók részére, akik tanórai és tanórán kívül, valamint differenciált foglalkozás keretében részesülnek fejlesztésben. A tehetséges tanulókat tanórákon, szakkörökön, sportfoglalkozásokon, erdei iskolában, iskolai könyvtárban, versenyre való felkészítés során segítjük. Idegen nyelvi mérés: Az emelt szintű angol nyelv oktatásában részesülő tanulók mérése: 1., 3., 4. és 8. tanév végén történik. A mérési követelményeket Helyi tantervünk 1.3.4 Emelt szintű angol nyelv oktatásának bevezetése c. fejezet tartalmazza. Kompetenciamérés májusban – 4., 6. és 8. évfolyamban május hónapban. A 4. osztályosok eredményeinek kiértékelése, feldolgozása – amennyiben nem kell beküldeni – helyben történik a KIR adatfeldolgozó szoftver segítségével, A 6. és 8. évfolyam eredményeit a KIR adatelemző segítségével dolgozzuk fel, intézkedési terv készítésével. A SZTE Oktatáselmélet Kutatócsoportjának longitudinális mérése ősszel és tavasszal. A mérőlapok kiértékelését a kutatócsoport végzi és küldi meg iskolánknak. A SZTE Oktatáselmélet Kutatócsoport által készített papíralapú tesztlapok és on-line tesztek kipróbálása, bemérése. A SZTE Oktatáselmélet Kutatócsoport új kutatási témában készített kérdőívek tanulók, tanárok és szülők részére. Tanulók fizikai állapotának mérése. Mérlegelés alapján iskolánk profiljába tartozó mérések lebonyolítása (OFI, ökoiskolai, pályázatokhoz kapcsolódó mérések, igényfelmérések, stb.). 8.2. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd:

Módszerek a tanulók fizikai

felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró


40

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 2 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 3 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 4 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 5 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 6 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 7 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 8 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 9 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 10 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 11 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 12 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 13 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 14 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 15 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 16 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 17 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 18 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 19 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 20 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 21

7.

8.

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36


41

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM Évfolyam 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 2 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 3 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 4 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 5 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 6 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 7 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 8 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 9 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 10 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 11 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 12 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 13 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 14 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 15 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 16 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 17 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 18 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 19 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 20 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 21

7.

8.

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11


42

2.

feladat:

HASONFEKVÉSBŐL

TÖRZSEMELÉS

ÉS

LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 1 24 26 28 30 32 34 36 2 28 30 32 34 36 38 40 3 32 34 36 38 40 42 44 4 36 38 40 42 44 46 48 5 40 42 44 46 48 50 52 6 44 46 48 50 52 54 56 7 48 50 52 54 56 58 60 8 52 54 56 58 60 62 64 9 56 58 60 62 64 66 68 10 60 62 64 66 68 70 72 11 64 66 68 70 72 74 76 12 68 70 72 74 76 78 80 13 72 74 76 78 80 82 84 14 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 16 19 22 25 28 29 30 1 20 23 24 29 32 33 34 2 24 27 28 33 36 37 38 3 28 31 32 37 40 41 42 4 32 35 36 41 44 45 46 5 36 39 40 45 48 49 50 6

8. 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

8. 32 36 40 44 48 52


43

7 8 9 10 11 12 13 14

40 44 48 52 56 60 64 68

43 47 51 55 59 63 67 71

44 48 51 56 60 64 68 74

49 53 57 61 65 69 73 77

52 56 60 64 68 72 76 80

53 57 61 65 69 73 77 82

54 58 62 66 70 74 78 83

56 60 64 68 72 76 80 84


44

3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 25 28 31 34 36 38 40 1 30 33 36 39 41 43 45 2 35 38 41 44 46 48 50 3 40 43 46 49 51 53 55 4 45 48 51 54 56 58 60 5 50 53 56 59 61 63 65 6 55 58 61 64 66 68 70 7 60 63 66 69 71 73 75 8 65 68 71 74 76 78 80 9 70 73 76 79 81 83 85 10 75 78 81 84 86 88 90 11 80 83 86 89 91 93 95 12 85 88 91 94 96 98 100 13 90 93 96 98 100 102 104 14 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 20 23 26 29 32 34 36 1 25 28 31 34 36 38 40 2 30 33 36 39 41 43 45 3 35 38 41 44 46 48 50 4 40 43 46 49 51 53 55 5 45 48 51 54 56 58 60 6

8. 42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

8. 38 42 47 52 57 62


45

7 8 9 10 11 12 13 14

50 55 60 65 70 75 80 85

53 58 63 68 73 78 83 88

56 61 66 71 76 81 86 91

59 64 69 74 79 84 89 94

61 66 71 76 81 86 91 96

63 68 73 78 83 88 93 98

65 70 75 80 85 90 95 100

67 72 77 82 87 92 97 102


46

4.

feladat:

FEKVŐTÁMASZBAN

KARHAJLÍTÁS-

ÉS

NYÚJTÁS

FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 1 7 9 11 13 15 17 19 2 9 11 13 15 17 19 21 3 11 13 15 17 19 21 23 4 13 15 17 19 21 23 25 5 15 17 19 21 23 25 27 6 17 19 21 23 25 27 29 7 19 21 23 25 27 29 31 8 21 23 25 27 29 31 33 9 23 25 27 29 31 33 35 10 25 27 29 31 33 35 37 11 26 28 30 32 34 36 38 12 27 29 31 33 35 37 39 13 28 30 32 34 36 38 40 14 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 1 1 2 2 3 4 5 6 2 2 2 3 4 5 6 7 3 2 3 4 5 6 7 8 4 3 4 5 6 7 8 9 5 4 5 6 7 8 9 10 6 5 6 7 8 9 10 11 7

8. 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

8. 6 7 8 9 10 11 12


47

8 9 10 11 12 13 14

6 7 8 9 10 11 12

7 8 9 10 11 12 13

8 9 10 11 12 13 14

9 10 11 12 13 14 15

10 11 12 13 14 15 16

11 12 13 14 15 16 17

12 13 14 15 16 17 18

13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló


48

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 9.1. A pedagógiai program érvényességi ideje - Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. -

A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre.

-

A HEFOP 3.1.3. felkészítés kompetencia alapú oktatásra programcsomagok alkalmazását 2006. szeptember 1-től vezettük be, majd felmenő rendszerben továbbvittük, illetve új csoportok léptek be.

-

A TÁMOP 3.1.4 moduljait 2009. szeptember 1-től vezettük be, majd felmenő rendszerben továbbvittük, illetve új csoportok léptek be.

-

2008. szeptember 1-től került bevezetésre a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamban, majd a 2009/2010. tanévben a 6. évfolyamban is.

-

Az Integrációs Pedagógiai Rendszert 2008. szeptembertől vezettük be.

9.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia

programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását. 9.3. A pedagógiai program módosítása - A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja; A nyomtatáshoz újrapapírt használunk.

49

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az iskolaszék;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

- A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék, szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. - A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 9.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyettesnél.


50

10. ZÁRÓGONDOLAT

„Minden iskola tulajdonképpen a társadalom sajátos formája, amelyben a tanároknak és a diákoknak egyaránt ugyanazt a kitűzött célt szem előtt tartva ugyanazt a pályát kell végigfutni együtt, mindannyiunknak, (…) annak érdekében, hogy a legteljesebb mértékben megfeleljenek a köz várakozásainak. Ha minden szerencsésen történik, a közösen elnyert dicsőségnek még a legutolsó tanuló is részesévé válik, de a szégyennek is, ha bármi tekintetben elmarasztalják az iskolát. Ezért lelkiismeretesen arra kell törekedni, hogy a bontakozó lelkekben elhintessenek és meggyökereztessenek azok az érzések, amelyek szorosan összeforrasztják őket a társadalom közösségével, amelyek nyomán saját egyéni érdekeiket a közös érdekhez igazítják. Ennek eredményeképpen azzal a meggyőződéssel tudnak majd tevékenykedni a közös célokért, hogy ugyanakkor a legközvetlenebb egyéni érdekeiket is szolgálják.”

Ratio Educationis (1777)


51

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat .… év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ……………………………. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői szervezet iskolai vezetősége ..… év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ……………………………. ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot az iskolaszék ….… év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ……………………………. ................................................ az iskolaszék elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület …… év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ……………………………. ................................................. igazgató


HELYI TANTERV Készítette: Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Nevelőtestülete 2011

Recommend Documents