2013 Helyi tanterv
Gr. Széchenyi István Általános Iskola és Diákotthon 6640 Csongrád Széchenyi út 29. 1
Tartalom
1.Az intézmény helyi tanterve 1.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................3 1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................5 1.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..7 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................................................................................................8 1.5 Mindennapos testnevelés ....................................................................................... 11 1.6.A választott tantárgyak, foglalkozások és pedagógus választás szabályai ........... 11 1.7 Projektoktatás ........................................................................................................ 11 1.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................................... 12 1.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................................................... 13 1.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .... 15 1.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................... 15 1.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 15 1.13 Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei ......................................... 16 1.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 18
2
1. Az intézmény helyi tanterve
Iskola helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1.és 2. számú melléklete -, mint választott kerettanterv – alapján készítette el. A helyi tanterv 2013. szeptember 1-től hatályos felmenő rendszerben, azaz az 1. és 5. évfolyamtól kezdve. A 2010-ben elfogadott helyi tanterv 2016. augusztus 31-ig érvényes 2013. szeptember 1-én 2., 3. 4., 6., 7., 8. évfolyamok számára.
1.1 A választott kerettanterv megnevezése Az oktatásért felelős miniszter által kiadott és jóváhagyott kerettantervek közül az iskola az alábbi kerettanterveket használja felmenőrendszerben. Az alsó tagozaton
minden tantárgyból az „A” változat, felső tagozaton a technika
tantárgy kivételével, minden tantárgyból az „A” változat, a technika tantárgy pedig a „B” változatot ( emelt óraszámú, mezőgazdasági orientáltságú) választottuk. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
3
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
4
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek 1 1 1 Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25
4. évf. 6+1 2 4 1 1 2 2 1+1 5 1 3 27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3+0.5 1
7. évf. 3 3 3+1 1
8. évf. 4 3 3+1 1
2
2
2
2
2
2+0,5 2 1+0,5 2 1+0,5 1
1+0,5 2 1+0,5 2 1
1 1 1+1 5 1 3 31
1 1 1 5 1 3 31
1
1
1
1
1 1 1+1 5 1 2 28
1 1 1+1 5 1 3 28
5
A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése, illetve minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból. A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő,
a szabadon tervezhető órakeretből hozzáadott órákon a
törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél.
1.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során a tanterv kívánalmainak megfelelő tankönyvet, munkafüzetet, térképet, stb. használunk a tananyag feldolgozásához. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközöket a jogszabálynak megfelelően az Szülői Szervezet és a DÖK egyetértésével használjuk. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: torna felszerelés, rajz felszerelés, technika felszerelés). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak kidolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek, a tankönyvek, a taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható - a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatára több tanéven keresztül (tartós tankönyvek)
6
- a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: - amelyek több éven keresztül használhatók - amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai - amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló) - amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális anyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek stb. segítségével - amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. - fokozatosan átvezetni a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe - biztosítani a zavartalan beilleszkedést - segíteni a természetes érdeklődést, érést - építeni a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére - teret adni a játék, a mozgásiránti vágy kielégítésére - fejleszteni a megismerés, a megértés, a tanulás iránti nyitottságot - fogékonnyá tenni a tanulókat saját környezetük, a természet és a társadalom értékei iránt - elemi ismereteket közvetíteni és az alapvető képességeket, készségeket fejleszteni - mintát adni a különböző ismeretszerzési módokra, a feladat-és problémamegoldásra - helyes tanulási szokásokat alapozni - támogatni az egyéni képességek kibontakoztatását - hatékonyan közreműködni a tanulási nehézségek és szociális hátrányok leküzdéséhez - tudatosítani az alapvető erkölcsi értékeket - megerősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat
7
- pozitív irányba formálni a tanítványok jellemét, személyiségét - boldog, kiegyensúlyozott, motivált tanulókat nevelni - differenciálás a tanulás minden területén - hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása -
tanulás
esélyek
egyenlőségének
biztosítása,
különböző
tanulásszervezési
megoldásokkal - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése - a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése 1.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív -interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; - hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása -
tanulási
esélyek
egyenlőségének
biztosítása
különböző
tanulásszervezési
megoldásokkal - a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság…) - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával
8
1.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez
szükséges
kulcskompetenciák,
képesség-együttesek
és
tudástartalmak megalapozásának folytatása - kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük - szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése, - pozitív motiváció kialakítása - kommunikációs készség fejlesztése - valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése - a nyelv logikai elemeinek helyes használata - tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani - önismeret, önértékelés képességének fejlesztése - az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti kapcsolatokban, csoporton belül 1.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, amelyek a középiskolában elsődleges szerephez jutnak majd - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. - az egészséges életvitel kialakításához biológia, testnevelés, és osztályfőnöki órákon nyújtunk információkat és tanácsokat
9
- szaktárgyi és osztályfőnök órákon is előtérbe kerül a pályaorientáció és a felnőtt életre nevelés 1.4.4 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten. Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi tanterv minimális követelményeit teljesítette (2-8. évfolyamon), vagyis az adott tantárgyi követelményeket a tanév végén vagy osztályozó, vagy pótló,vagy különbözeti, vagy javítóvizsgán legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az 1. évfolyamon a tanuló abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha „felzárkózatásra szorul” minősítést kap és az őt tanító pedagógusok az évfolyamismétlést tartják a további fejlődése szempontjából az előnyösebbnek. Egyéb esetben az az 1. évfolyamos tanuló, aki a tanév végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, osztálytársaival együtt felsőbb évfolyamba léphet, viszont részére az iskola személyre szabott felzárkóztató foglalkozásokat biztosít. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén egy-két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha három tantárgyból szerez elégtelen minősítést, akkor a nevelőtestület határozatával tehet javító vizsgát . Háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló évfolyamot ismétel.
1.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési Törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelés kínálta lehetőségek maximális kihasználásával szeretnénk kielégíteni a tanulók mozgásigényét, mozgásszeretetét, játék igényét. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - az 1-2. évfolyamon a heti öt kötelező testnevelés óra, - a 3-4. évfolyamon heti három kötelező testnevelés óra, a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. - felmenő rendszerben az 1-4. évfolyamon kötelező lesz a heti öt testnevelés óra - az 5-6. évfolyamon heti öt kötelező testnevelés óra
10
- a 7-8. évfolyamon heti 2.5 kötelező testnevelés óra, a tanulószobai foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő testmozgás azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra.
- felmenő rendszerben az 5-8. évfolyamon kötelező lesz a heti öt testnevelés óra 1.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai o az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérni, hogy, melyik egyház által szervezett hittanórán, vagy az iskola által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni o a tanulónak vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, foglalkozáson, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára, foglalkozásra 1.7 Projektoktatás A TÁMOP 3.1.4 keretében 2010-ben projektoktatás bevezetése megtörtént. Minden tanévben 1 hetes témahetet, valamint 3 hetes projektoktatást tartunk 1-4 osztályokban.
1.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Feladat: A szociális hátrányok időben történő felderítése, és a problémák szükség szerinti orvoslása. Helyzetfelmérés: - a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnök közreműködésével, nyilvántartásba vétel - a problémás családok megismerése - a szociokulturális háttér felmérése - a család gazdasági hátterének megismerése - szülő, gyermek kapcsolat - tanszer és taneszköz ellátottság a gyermeknél Megelőzés, gondozás: - a tanári kar, mint jelzőrendszer működtetése - a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat bevonása a gyermekvédelmi ügyek konkrét megoldásába
11
- külső kapcsolatok kiépítése, együttműködés az iskolán kívüli intézményekkel, szakemberekkel - szabadidős tevékenységek szervezése - napkőzi, tanulószoba biztosítása - hasznos szünidei programok, táborok szervezése - szülőgondozás, a szülőkkel való együttműködés - családlátogatások - a továbbtanulás segítése - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata - a tankönyvvásárláshoz, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal - annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
1.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az értékelés és beszámoltatás célja A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül. A részcélok: visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél – tevékenység – teljesítmény – aktuális viszonyrendszeréről a tanulói reális önismeret és önértékelésének kialakításának segítése a tanulói tudás – teljesítmény minősítése. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények: legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói igényesség kialakulását legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal. Az értékelés feladata
12
a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjegyekkel. Értékelés típusai Szummatív értékelés – megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén regisztrálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét; minősít; informálja a tanulót, szülőt és pedagógust. Formatív értékelés – fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb a tanuló fejlesztésében résztvevők számára. Diagnosztikus értékelés – prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási folyamatának tervezéséhez.
Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában Rendszeres visszajelzés a tanítási órán. Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető
követelmény
a
számítási,
illetve
megértési
feladatok
megoldása,
reprodukálása. Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után.
Az értékelés módja
Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a
13
tanuló egyéni előmenetelének segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet. Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok. Osztályozás
érdemjeggyel:
szummatív
jellegű
értékelés,
amikor
a
tantervi
követelmények elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba (1-5 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva. 1.9. Írásbeli feladatok értékelése, szóbeli értékelés:
Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői: Forma
Tananyag
Előzetes jelzés
Előző óra/órák anyaga
Nincs előzetes jelzés
témazáró
Tanmenetben egy tartalmi egység
Egy héttel előtte
év elejei és év végi felmérés
Kijelölt anyag (egész évi)
Kettő héttel előtte
gyűjtőmunka, házi dolgozat
Megbeszélés, kijelölés szerint
írásbeli felelet (röpdolgozat)
Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők: Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró íratható. Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba. A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (minimum annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.
14
A témazáró dolgozatot a tanár köteles két héten belül kijavítani.
Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: idegen nyelvek esetében egy-egy témakörön belül, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, az emberismeret, a társadalmi ismeretek és a természetismeret, tantárgyak esetében félévente, az ének-zene, a dráma, a vizuális kultúra, a számítástechnika, a technika, a háztartástan és gazdálkodás tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva (írásban), a testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki minden tantárgyból példás, illetve jeles osztályzatot kap. Jeles minősítést kap az a tanuló, akinek az év végi bizonyítványában legfeljebb két négyes osztályzata van.
A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetén a következők szerint történik: Az 1. osztályban félévkor és év végén, 2. osztályban félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk: „kiválóan teljesített” vagy „ jól teljesített” vagy „megfelelően teljesített” vagy „felzárkóztatásra szorul”. 2. évfolyamon év végén, 3-4. évfolyamon félévkor és év végén, 5. - 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjeggyel, a fél év és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
15
Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szerezni félévente. Ha a tantárgyóraszáma több heti kettőnél, akkor minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik.
Teljesítmény
Érdemjegy
0 - 30%
elégtelen (1)
31 - 50%
elégséges(2)
51 - 75%
közepes (3)
76 - 90%
jó (4)
91 - 100%
jeles (5)
A tanulók értékelése, ellenőrzési módszerek: - feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyíltvégű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) - szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…) - témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén vagy több témakör együttes zárásakor…) - otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása…)
16
- füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság…) - csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…) - projektmunka és annak dokumentálása - versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek a feladatokhoz való viszonyulása példaértékű és motiváló az egész osztály számára, amit a szaktanár állapít meg. A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos számmal 5 fokozatú skálán történik.
Fontos, hogy a tanulók: - motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni - ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük - hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tanító-szaktanár javaslatára a tantestület minősíti.
1.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
Az
otthoni
felkészüléshez
előírt
feladatok
mennyiségének
és
formájának
meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére tudással rendelkező tanár kompetenciája.
A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait.
A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen, és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is.
Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a
17
két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás.
A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladtok a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így inkább az írásbeliség helyett megfigyelés, olvasás jellegűek.
Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
1.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet és az 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben induló hit- és erkölcstan/hittan órákat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 1.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az oktatási miniszter által tanév elején kiadott tanév rendjére vonatkozó rendeletben meghatározott időpontban végzik el a tanulók fizikai állapotának felmérését a testnevelést tanító pedagógusok, az adott évfolyam tanmenetének mellékletét képező tesztek alapján. A kapott eredményeket minden alkalommal kiértékelik és ezek alapján a feladatokat meghatározzák. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek: - a mérés eszköze: Mini Hungarofit (1+4 próba) - a mérés típusa: diagnosztikus, formatív - a mérés területe: a fejlesztés meghatározása, a fejlesztés eredményének feltárása - a mérés funkciója: fizikai képességek - a mérés időpontja: szeptember és május - a mérés érintettjei: a 2 – 8. évfolyamon tanulók - dokumentálás, feljegyzés, értékelő lap.
1.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 1.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei
18
Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse az egészséggel, betegséggel kapcsolatos ismeretek elsajátítását, az egészséges életmód értékeinek megismertetését és azok elfogadását. Az egészségnevelés a prevenciónak nagyon fontos eszköze. Az egészségügyi alapellátásban az egészségnevelésnek és a tanácsadásnak voltaképpen az emberek egészséggel-betegséggel kapcsolatos minden problémájára ki kell terjednie. A tevékenység ne csak az orvosi rendelőben és a tanácsadóban folyjon, de az iskolában is. Az iskolai nevelés feladata, hogy olyan szokásrendszert alakítson ki növendékeinél, amely egészséges természettel ruházza fel őket. Az iskolaorvosi felmérések bizonyítják, hogy egészségnevelésre szükség van. Az egészségnevelés egy nagy terület, amelynek színtere a tanórai és a tanórán kívüli időszakra egyaránt jellemző. A tanórák keretében folytatott egészségnevelő tevékenység célja, hogy a tanulók -értsék az egészséges életmód fogalmát -kialakítani bennük az egészséges életmód iránti fogékonyságot -meg tudják különböztetni a káros és egészséges környezeti és életmódbeli hatásokat -ismerjék az egészséget károsító szokások élettani hatásait -ismerjék az egészségük érdekében megvalósítható életviteli változtatások módjait és lehetőségeit Az iskolánk egészségnevelésének főbb területei: -Táplálkozás -Mozgás, sport, szabadidő helyes eltöltése -Szenvedélybetegségek -Környezetvédelem -Elsősegélynyújtás 1.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére.
19
Hosszú távú környezeti nevelési célok: Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, -az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése -rendszerszemléletre nevelés -holisztikus szemléletmód kialakítása -fenntarthatóságra nevelés -a környezetetika hatékony fejlesztése -érzelmi és értelmi környezeti nevelés -tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés -tolerancia kialakítása -a környezettudatos magatartás és életvitel segítése -az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése -az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése -az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása -ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az -egészségügyi problémákat, -helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések -problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség -globális összefüggések megértése -létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása -a családi életre nevelés fejlesztése -az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Rövid távú célok és feladatok • A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. • Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. • Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.) • A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.
20
• Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. • A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 1.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 1.14.1 A magatartás értékelésének elvei Magatartási normák Példás a magatartása annak, aki: a házirend előírásainak pontosan és maradéktalanul eleget tesz, a közösségi, ügyeleti munkában tevékenyen részt vesz, a nevelő utasításait pontosan betartja, segíti őt munkájában, a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó, részt vesz környezete kialakításában, értékeinek megóvásában, az iskolán kívüli magatartása is példamutató. Jó a magatartása annak, aki: a házirend szabályait betartja, a nevelő utasításainak eleget tesz, a felnőttekkel, s társaival szemben jó magatartású, a közösségi, ügyeleti munkában tevékenyen részt vesz, környezete berendezéseit megbecsüli, az iskolán kívüli magatartása megfelelő. Változó a magatartása annak, a házirend szabályai ellen többször vét és csak nevelői kényszer hatására tartja be azokat, a nevelő utasításainak nem mindig tesz eleget, a felnőttekkel és társaival szembeni magatartása időnként kifogásolható, nem törődik környezete berendezési tárgyaival, a tulajdon védelmével, magatartása, beszédmodora időnként durva, rendbontó, az iskolán kívüli viselkedése időnként kifogásolható, több szaktanári és/vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van, igazolatlan hiányzása van. Rossz a magatartása annak, aki: a házirend szabályait gyakran és durván megsérti, rendbontó magatartásával zavarja a tanítási órán folyó munkát, fegyelmezetlen; durva magatartásával, megjegyzéseivel, közbeszólásaival rombolólag hat a közösségre, tiszteletlen a felnőttekkel, társaival; rendbontást, veszekedést, verekedést kezdeményez, a közösség vagyonát szándékosan rongálja,
21
iskolán kívüli rossz magatartásával intézményünk rossz hírét kelti, közösségi és/vagy ügyeleti munkában nem vesz részt, igazgatói figyelmeztetése van, vagy fegyelmi eljárás utáni büntetésben részesült, több igazolatlan hiányzása van.
1.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalmi érdemjegy normái Példás a szorgalma annak, aki:
a tanítási órákra legjobb képességei szerint mindig pontosan felkészül, ott figyel, érdeklődik, és erre ösztönzi társait is, órán aktív, az önképzésben példamutató, a tanulásban segíti társait. Jó a szorgalma annak, aki: a tanítási órákra felkészül, a felszerelését hiánytalanul magával hozza. a tanárai munkába bekapcsolódik, az önképzésben részt vesz, segít társainak, Változó a szorgalma annak, aki: a tanítási órákra pontatlanul, rendszertelenül készül, a tanítási órákon alkalmanként passzív, önellenőrzése hiányos, egy-két tárgyból romlott a tanalmányi eredménye, felszerelése, házi feladata hiányos. Hanyag a szorgalma annak, aki:
nem készül fel a tanítási órákra, megbízhatatlan, nem önálló, közönyös, nem kapcsolódik be a tanárai munkába, tanulmányi eredménye jelentősen romlott, passzív, rendetlen, hanyag munkájával másokra is rossz hatással van, felszerelése, házi feladata gyakran hiányos, bukott.
1.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A dicséretek fokozatai és formái: A) Jutalmazás a tanév során 1. Írásbeli szaktanári dicséret: a. kiemelkedő szaktárgyi munkáért 2. Írásbeli osztályfőnöki dicséret: a. kiemelkedő közösségi és/vagy ügyeleti munkáért (pl. farsang, papírgyűjtés) b. iskolai programon nyújtott kiemelkedő teljesítményért (pl. iskolai ünnepség) 3. Igazgatói dicséret:
22
a. a minisztérium által támogatott országos szaktárgyi és sportversenyeken elért kiemelkedő eredményért B) Év végi jutalmazás
a kiemelkedő tanulmányi és/vagy közösségi munkát könyvjutalommal díjazzuk
A 8. osztályosok év végi díjazása: „A Széchenyi Ifjúsági Díj ” az iskolát támogató alapítvány anyagi támogatásából. Feltétele: 8 évi kitűnő tanulmányi eredmény példás magatartás és szorgalom kiemelkedő versenyeredmények aktív közösségi munka Büntetések A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást von maga után. A fegyelmező intézkedés fokozatai és formái: A fokozatok betartása nem kötelező, azonban két osztályfőnöki figyelmeztetés után a következő adható büntetés az osztályfőnöki intő, majd rovó és igazgatói majd nevelő testületi figyelmeztetés. 1.
a) Írásbeli szaktanári figyelmeztetés: szakórán, óraközi szünetekben, iskolai programokon a házirend megsértéséért. b) Programról eltiltás.
2. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli figyelmeztetés után több előfordulás esetén, különösen a házirend alábbi pontjainak megsértéséért: - A nevelők, ügyeletesek útmutatásának megsértéséért. - Az iskolát a foglalkozások alatt engedély nélkül elhagyja. - Az iskolát a foglalkozások után nem hagyja el. - Ellenőrzőjét sorozatosan nem hozza magával, jegyeit utasításra sem írja be. - Trágár beszédért. - Az iskola épületének, helyiségeinek használati rendjét nem tartja meg. - Társai testi épségét gondatlanságból veszélyezteti.
23
- Gondatlanságból okozott kárért. - A tanórákról történő rendszeres késésért. 3. Írásbeli osztályfőnöki intő -Mások testi épségét veszélyeztető durvaság esetén. -Veszélyt hordozó tárgy birtoklásáért. -Szándékosan okozott kárért. (Anyagi kártérítéssel is tartozik.) 4. Osztályfőnöki rovó az előzők ismételt előfordulása esetén 5. Igazgatói figyelmeztetés: az előzőkben felsorolt durva, ismételt, másokat sértő, iskolánk jó hírének ártó magaviselet előfordulása esetén. 6. Nevelő testületi figyelmeztetés: az előzőekben felsoroltaknak megfelelően a nevelő testület határozata alapján.
Csongrád, 2013. március 29.
Jóváhagyta:
igazgató
24
