Helyi tanterv. Bokrosi Általános Iskola 6648 Csongrád-Bokros Bokros utca 29

2013

Helyi tanterv

Bokrosi Általános Iskola 6648 Csongrád-Bokros Bokros utca 29.

1

Tartalom

1.Az intézmény helyi tanterve 1.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 3 1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................... 5 1.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 6 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

8

1.5 Mindennapos testnevelés .......................................................................................11 1.6.A választott tantárgyak, foglalkozások és pedagógus választás szabályai ...........11 1.7 Projektoktatás ........................................................................................................11 1.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...............................................11 1.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 13 1.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....16 1.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...........................17 1.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 17 1.13 Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei .........................................17 1.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 19

2

1. Az intézmény helyi tanterve

Iskola helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1.és 2. számú melléklete -, mint választott kerettanterv – alapján készítette el. A helyi tanterv 2013. szeptember 1-től hatályos felmenő rendszerben, azaz az 1. és 5. évfolyamtól kezdve. A 2010-ben elfogadott helyi tanterv 2016. augusztus 31-ig érvényes a 2013. szeptember 1-jén 2., 3. 4., 6., 7., 8. évfolyamok számára.

1.1 A választott kerettanterv megnevezése Az oktatásért felelős miniszter által kiadott és jóváhagyott kerettantervek közül az iskola az alábbi kerettanterveket használja felmenőrendszerben. Alsó tagozat: Tantárgyak

Változat

Ének-zene

A változat

Felső tagozat: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat

Technika

A változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene

A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

3

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2


2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene Dráma

és

1 tánc/Hon-

népismeret Vizuális kultúra

és

1 1

4

1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2+0,5

Matematika

4+1

4+1

4+1

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


5

5

5

5

Informatika

0

0

0

0,5


2

2

3

3


25

25

25

27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4+0,5

3+0,5

4+0,5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+0,5

3+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2+0,5

2+0,5

2

2

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

2


2

1+0,5

Történelem,

társadalmi

állampolgári ismeretek Természetismeret

és

5

Földrajz Ének-zene Dráma

és

1 tánc/Hon-

és

népismeret

0,5

1+1

2+0,5

1

1

1

1+0,5

Vizuális kultúra

1+0,5

1+0,5

1

1

Informatika

1

1+0,5

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése, illetve minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból. A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél.

1.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során a tanterv kívánalmainak megfelelő tankönyvet, munkafüzetet, térképet, stb. használunk a tananyag feldolgozásához. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközöket a jogszabálynak megfelelően az Szülői Szervezet és a DÖK egyetértésével használjuk. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: torna felszerelés, rajz felszerelés, technika felszerelés). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak kidolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Törekszünk felmenő rendszerű tankönyvcsaládok használatára. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége.

6

Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai Az iskolában használható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása az alábbi szempontok szerint történik: - feleljenek meg a magasabb jogszabályoknak ( köznevelési törvény, tankönyvpiaci törvény ), - szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben, - igazodjon a helyi tantervünkhöz, a tantárgyi struktúrákhoz és a didaktikai szempontokhoz, - feleljenek meg a pedagógusok által megfogalmazott szakmai elvárásoknak, - legyen a tankönyv és a segédlet jól áttekinthető, életkori sajátosságokat tekintve érthető, jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó, - alkalmazható legyen a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, - fontos követelmény a tartalmi megbízhatóság, tévedések, hibák kizárása, - legyenek szemléletesek, könnyen használhatók, ízlésesek, - legyen a tankönyvhöz megfelelő tanári útmutató, - az idegen nyelv és ének-zene tankönyvek megfelelő eredeti hanganyaggal rendelkezzenek.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: - amelyek több éven keresztül használhatók, - amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, - amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló), - amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális anyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek stb. segítségével, - amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

7

Iskolánk helyi sajátossága, hogy közel helyezkedik az óvoda épületéhez. Ez a két gyermekintézmény működik a városrészben. Ebből adódóan sok közös programot szervezünk, így a hozzánk kerülő óvodások már jól ismerik az iskolai életet. Célunk: - fokozatosan átvezetni a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, - biztosítani a zavartalan beilleszkedést, - az óvodához hasonló tevékenységi formák alkalmazása (beszélgetőkör, kísérletezések), - segíteni a természetes érdeklődést, érést, - teret adni a játék, a mozgás iránti vágy kielégítésére, - fejleszteni a megismerés, a megértés, a tanulás iránti nyitottságot, - fogékonnyá tenni a tanulókat saját környezetük, a természet és a társadalom értékei iránt, - elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek, készségek fejlesztése, - megismertetni a különböző ismeretszerzési módokat, helyes tanulási technikákat, - támogatni az egyéni képességek kibontakoztatását, - hatékonyan közreműködni a tanulási nehézségek és szociális hátrányok leküzdésében, - közvetíteni az alapvető erkölcsi értékeket, - megerősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat, - pozitív irányba formálni a tanítványok jellemét, személyiségét, - kiegyensúlyozott, motivált tanulókat nevelni, - differenciálás a tanulás minden területén, - hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása, - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése, - a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése. 1.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Intézményünkben az alsó tagozat nagy felmenőrendszerben működik. A humánerőforrás tervezésénél koncepciónk alapja, hogy a tanulók a lehető legállandóbb pedagógus-gyerek kapcsolatban éljék át a kisiskoláskort. - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; -

a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

8

- a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív -interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; - hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása, - tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal, - a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság…), - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával. 1.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak

megalapozásának folytatása - kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük, - szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése, - pozitív motiváció kialakítása, - kommunikációs készség fejlesztése, - valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése, - a nyelv logikai elemeinek helyes használata, - tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, - önismeret, önértékelés képességének fejlesztése, - az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti kapcsolatokban, csoporton belül. 1.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra

9

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, amelyek a középiskolában elsődleges szerephez jutnak majd, -

a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, - az egészséges életvitel kialakításához biológia, testnevelés, és osztályfőnöki órákon nyújtunk információkat és tanácsokat, - szaktárgyi és osztályfőnöki órákon is előtérbe kerül a pályaorientáció és a felnőtt életre nevelés. 1.4.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi tanterv minimális követelményeit teljesítette (2-8. évfolyamon), vagyis az adott tantárgyi követelményeket a tanév végén osztályozó, pótló, különbözeti vagy javítóvizsgán legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Az első

évfolyamon a tanuló abban az esetben utasítható

évfolyamismétlésre, ha „felzárkózatásra szorul” minősítést kap és az őt tanító pedagógusok az évfolyamismétlést tartják a további fejlődése szempontjából az előnyösebbnek. Egyéb esetben az az 1. évfolyamos tanuló, aki a tanév végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, osztálytársaival együtt felsőbb évfolyamba léphet, viszont részére az iskola személyre szabott felzárkóztató foglalkozásokat biztosít. Az első évfolyam év végi szöveges értékelését az osztályozó értekezleten az osztályfőnök vezetésével az alábbi szempontok szerint érdemjegyekre váltják. Az átváltásnál -

a dolgozatok százalékos eredményei,

-

három fokozatú képes értékelések,

-

a tanító pedagógus személyes értékelése.

Az érdemjegyek szülői kérésre vagy ha a továbbtanulás szükségessé teszi, bekerülnek a bizonyítványba. Ennek hiányában csak belső használatra, a naplóhoz csatolt betétlapon szerepelnek.

10

1.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési Törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A mindennapos testnevelés kínálta lehetőségek maximális kihasználásával szeretnénk kielégíteni a tanulók mozgásigényét, mozgásszeretetét, játékigényét. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - az 1-2. évfolyamon a heti öt kötelező testnevelés óra, - a 3-4. évfolyamon heti három kötelező testnevelés óra, a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, - felmenő rendszerben az 1-4. évfolyamon kötelező a heti öt testnevelés óra, - az 5-6. évfolyamon heti öt kötelező testnevelés óra, - a 7-8. évfolyamon heti 3 kötelező testnevelés óra, ( gyógytestnevelés foglalkozások ) - felmenő rendszerben az 5-8. évfolyamon kötelező a heti öt testnevelés óra. 1.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban pedagógusválasztásra nincs lehetőség, mert minden szakos tanárból csak egy van. o az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérni, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hittanórán, vagy az iskola által szervezett erkölcstan órán kíván részt venni o a tanulónak vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, foglalkozáson, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára, foglalkozásra. 1.7 Projektoktatás A projektoktatást mint szemléletes és érdeklődést felkeltő oktatási formát a nevelők lehetőségeik szerint szabadon szervezhetik, kihasználva az adódó pályázati lehetőségeket. 1.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Ezen intézkedéseinket abból a célból tesszük meg, hogy motiválják a szülőket és diákokat saját erőfeszítések megtételére. Szabadidős és segítő munkánk ne automatikusan járó és emiatt értéktelenné váló kedvezményeknek tűnjön, hanem a szülők és pedagógusok közös előbbre vivő szándékából valósuljon meg. Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon iskolánkban -

az egyéni bánásmód,

-

az emberi méltóság tiszteletben tartása,

11

-

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának

támogatása, -

Ezen

a minőségi oktatáshoz történő hozzáférés biztosítása.

hátrányok időben történő felderítése, és a problémák lehetőség

szerinti orvoslása fontos

számunkra.

Figyelemmel kísérjük: -

az iskolába járó tanulók szociális helyzetét a nevelőtestület közreműködésével,

-

HH és HHH tanulók nyilvántartását,

-

szülő-gyermek kapcsolatot,

-

a gyógypedagógiai nevelést-oktatást,

-

a továbbtanulási mutatókat,

-

a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban,

-

egyéni és kiscsoportos segítőprogramokon való részvételt,

-

a kompetenciamérések eredményeit,

-

a gyermek tanszereinek és taneszközeinek meglétét.

Feladataink: - szülő és iskola szoros együttműködése, - együttműködés iskolán kívüli intézményekkel, szakemberek bevonása gyermekvédelmi ügyek konkrét megoldásába, - szabadidős tevékenységek szervezése, - napközi, „segítőfoglalkozások” biztosítása, - osztály- és iskolai kirándulások szervezése ( szülői vagy iskolai alapítvány hozzájárulásával ) - hasznos jutalom szünidei programok, táborok szervezése, - családlátogatások, - a továbbtanulás segítése, - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata, - annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló dokumentumot az intézmény elkészíti, és folyamatosan frissíti. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervhez történő hozzáférést az intézmény (a helyi pedagógiai programhoz hasonló módon) lehetővé teszi.

12

1.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az értékelés és beszámoltatás célja A nevelési és tanulási folyamaton belül a tanulók mindig tudják, hol tart személyes fejlődésük. Rendszeresen kapjanak jelzéseket hiányosságaikról, erősségeikről és arról, hogy az utóbbiakat használva hogyan tudják csökkenteni esetleges lemaradásukat. A pedagógusok számára ezek a visszacsatolások nyújtanak segítséget a nevelési- oktatási tevékenység finomhangolásához. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:  legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású,  legyen rendszeres, a tanulókat késztesse folyamatos feladatvégzésre,  segítse a hibák feltárását és kijavítását,  legyen tárgyszerű,  támasszon a tanulókban minőségi igényt saját munkájuk iránt,  legyen összhangban a magasabb szintű szabályozással.

Az értékelés feladata  a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése,  a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz,  a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjegyekkel.

Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában Folyamatos kontaktus a tanulók és pedagógusok között az órai tevékenységről. Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása. Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után. Ezek érdemjegyeinek jelölése eltérő színnel történik a naplóban és a tájékoztató füzetben. A témazáró jegyek kétszeresen számítanak a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál.

13

Az értékelés módja

Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló egyéni előmenetelének segítése, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet. Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok. Osztályozás érdemjeggyel: szummatív jellegű értékelés, amikor a tantervi követelmények elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba (1-5 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva.

Írásbeli feladatok értékelése, szóbeli értékelés:



Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői: Forma

Tananyag

Előzetes jelzés

Írásbeli felelet

Előző óra/órák anyaga

Nincs előzetes jelzés

Témazáró dolgozat

Tanmenetben egy tartalmi Egy héttel előtte egység

Gyűjtőmunka, házi dolgozat

Megbeszélés,

kijelölés Egy hét

szerint

Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők:  Egyazon tanítási napon maximum kettő témazáró íratható.

14

 Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba.  A témazáró érdemjegye kétszeresen számít a félévi és év végi osztályzatoknál,  A témazáró dolgozatot a pedagógus két héten belül kijavítja.

 Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is  Félévkor és év végén tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek minimum 4,85 a tantárgyi átlaga, és a pedagógus dicséretesnek ítéli teljesítményét .  Nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, akinek magatartása, szorgalma példás. Minden tantárgyból jeles osztályzatot ért el és alsó tagozatban legalább két, felső tagozatban legalább három tantárgyi dicsérete van.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetén a következők szerint történik:  Az 1. osztályban félévkor és év végén, 2. osztályban félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk: „kiválóan teljesített” vagy „ jól teljesített” vagy „megfelelően teljesített” vagy „felzárkóztatásra szorul”.  2. évfolyamon év végén, 3-4. évfolyamon félévkor és év végén, 5. - 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjeggyel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.  A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.  Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szerezni félévente. Ha a tantárgy óraszáma több heti kettőnél, akkor minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Teljesítmény:

Érdemjegy

0 - 50%

elégtelen (1) 15

51 - 63%

elégséges(2)

64 - 76%

közepes (3)

77 - 89%

jó (4)

90 - 100%

jeles (5)

A tanulók értékelése, ellenőrzési módszerek: - feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyíltvégű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) - szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…) - témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén vagy több témakör együttes zárásakor…) - otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása…) - füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság…) - csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…) - versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények

1.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére rálátással rendelkező tanár kompetenciája.



A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait.



A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen, és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is.



Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vehető tényező a két tanítási óra közötti időtartam.



Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.

16

 A tehetséges tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Ezen feladatok értékelése és jutalmazása szintén a szaktanár kompetenciája. Alapszempont, hogy ez az értékelés ösztönzően hasson a tanuló szorgalmára. 1.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A hit- és erkölcstan foglalkozások párhuzamosan – azonos időpontban – szerveződnek. Felmenő rendszerben 1. és 5. osztállyal kezdve nyilatkoznak a szülők, hogy hit- vagy erkölcstan oktatást választanak. 1.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Minden tanévben ősszel és tavasszal végzik el a tanulók fizikai állapotának felmérését a testnevelést tanító pedagógusok, az adott évfolyam tanmenetének mellékletét képező tesztek alapján. A kapott eredményeket minden alkalommal kiértékelik és ezek alapján a feladatokat meghatározzák. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek: - a mérés eszköze: Mini Hungarofit (1+4 próba), - a mérés típusa: diagnosztikus, formatív, - a mérés területe: a fejlesztés meghatározása, a fejlesztés eredményének feltárása, - a mérés funkciója: fizikai képességek, - a mérés időpontja: szeptember és május, - a mérés érintettjei: a 2 – 8. évfolyamon tanulók, - dokumentálás, feljegyzés, értékelő lap, - visszacsatolás: tanulók, szülők.

1.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 1.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse az egészséggel, betegséggel kapcsolatos ismeretek elsajátítását, az egészséges életmód értékeinek megismertetését és azok elfogadását. A prevenció legfontosabb eszköze az egészséges életmódra nevelés. Iskolánk az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódva rendszeresen biztosítja tanulóink számára a szűréseket és tanácsadást. A tanórákon és azokon kívüli egészségnevelő tevékenységünk céljai: - törekedjenek az egészséges életmódra, - meg tudják különböztetni a káros és egészséges környezeti hatásokat, - ismerjék az egészséget károsító szokások élettani hatásait, - ismerjék az egészségük érdekében megvalósítható életviteli változtatások módjait és lehetőségeit. 17

Az iskolánk egészségnevelésének főbb területei: - mozgás, sport, szabadidő helyes eltöltése, - a minél teljesebb családi életre nevelés fejlesztése, - lelki egészség iránti igény kialakítása, - elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás, - a táplálkozás és az egészségi állapot közti összefüggés megismertetése, - felvilágosítás a szenvedélybetegségekről.

1.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A Bokrosi Általános Iskola mindig büszke lehetett rendezett környezetére. Az itt tanuló gyerekek várhatóan évek-évtizedek múlva is ezen a településen élnek majd. Ez közvetlen indokát adja, miért kell nevelnünk úgy őket, hogy a természeti erőforrásokat, kulturális hagyományainkat és épített értékeinket megbecsüljék. Alapelvünk, hogy mindenki viseljen felelősséget saját környezetének állapotáért és ezzel járuljon hozzá a nagyobb léptékű problémák megoldásához. Hosszú távú környezeti nevelési célok: - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - holisztikus szemléletmód kialakítása, - fenntarthatóságra nevelés, - a környezetetika hatékony fejlesztése, - érzelmi és értelmi környezeti nevelés, - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - egyéni felelősség felébresztése, - az öncélú fogyasztás értéktelenségének beláttatása, - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések megértése, - globális összefüggések feltárása, - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. Rövid távú célok és feladatok • A környezeti nevelés az iskolai élet valamennyi területén jelenjen meg. • Óvjuk, fejlesszük természeti és épített környezetünket. • Keressünk a helyi értékeket, szükség esetén a problémák megoldásait (pl. faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.) 18

• Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók holisztikusan lássák az egy témához tartozó ismereteket. • A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 1.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 1.14.1. Az iskolai jutalmazás formái:

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez, - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt, - vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében -

az iskola

jutalomban részesíti

a, Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - ügyeletes tanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret.

b, A tanítási év végén dicséret és jutalom adható egész éves - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért.

c, Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, valamint az „Iskolánkért” és az „Év diákja” díjat, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba foglalva adjuk a szülő tudtára. Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.

19

d, A nevelőtestület javaslata alapján, lehetőségek függvényében szabadidős programmal is jutalmazhatók a kiemelkedő tanulók.

Az iskolai büntetés formái: Azt a tanulót, aki: - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, - árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

A büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, ügyeletes tanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban), - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban), - igazgatóhelyettesi intés, - igazgatóhelyettesi megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. Két osztályfőnöki figyelmeztetés után a következő adható büntetés az osztályfőnöki intő, majd rovó. Ezt követően igazgatói majd nevelőtestületi figyelmeztetés. A büntetést írásba foglalva adjuk a szülő tudtára.

1.

a) Írásbeli szaktanári figyelmeztetés: szakórán, óraközi szünetekben, iskolai programokon a házirend megsértéséért. b) Programról eltiltás.

2. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli figyelmeztetés után több előfordulás esetén, különösen a házirend alábbi pontjainak megsértéséért: - A nevelők, ügyeletesek útmutatásának megsértéséért. - Az iskolát a foglalkozások alatt engedély nélkül elhagyja. - Az iskolát a foglalkozások után nem hagyja el. - Ellenőrzőjét sorozatosan nem hozza magával. - Tiszteletlen hangnemért. - Az iskola épületének, helyiségeinek használati rendjét nem tartja meg.

20

- Társai testi épségét tudatosan veszélyezteti. - Gondatlanságból okozott kárért. - A tanórákról történő rendszeres késésért. 3. Írásbeli osztályfőnöki intő - Mások testi épségét veszélyeztető durvaság esetén. - Veszélyes eszköz és fegyvernek minősülő tárgy birtoklásáért. - Szándékosan okozott kárért. 4. Osztályfőnöki rovó az előzők ismételt előfordulása esetén 5. Igazgatói figyelmeztetés: az előzőkben felsorolt durva, ismételt, másokat sértő, iskolánk jó hírének ártó magaviselet előfordulása esetén. 6. Nevelőtestületi figyelmeztetés: az előzőekben felsoroltaknak megfelelően a nevelőtestület határozata alapján.

1.14.2. A magatartás értékelésének elvei

Aki az itt felsorolt szempontok közül legalább öttel jellemezhető, az alábbi osztályzatokat kapja.

Példás a magatartása annak, aki:  a házirend előírásainak pontosan és maradéktalanul eleget tesz,  a hetesi, ügyeleti munkában tevékenyen részt vesz,  a közösségért vállalt tevékenységekre többször jelentkezik,  a pedagógus utasításait pontosan betartja, segíti őt munkájában,  a felnőttekkel és társaival szemben mindig udvarias, tisztelettudó,  részt vesz környezete kialakításában, értékeinek megóvásában,  az iskolán kívüli programjainkon magatartása is példamutató,  nincs írásbeli figyelmeztetése. Jó a magatartása annak, aki:  a házirend szabályait betartja,  a nevelő utasításainak eleget tesz,  a felnőttekkel, s társaival szemben jó magatartású,  a hetesi, ügyeleti munkában megfelelően részt vesz,  a közösségért vállalt feladatait becsülettel elvégzi,  a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó,  környezete berendezéseit megbecsüli,  az iskolán kívüli programjainkon magatartása megfelelő, 21

 nincs írásbeli intője vagy megrovása ( legfeljebb írásbeli figyelmeztetés ) Változó a magatartása annak, aki igazolhatóan  a házirend szabályai ellen többször vét, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  cselekedetei következményeit nem minden esetben képes felismerni,  sérelmeit időnként önbíráskodással rendezi,  tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  a nevelő utasításainak nem mindig tesz eleget,  a felnőttekkel és társaival szembeni magatartása időnként kifogásolható,  nem törődik környezete berendezési tárgyaival, a tulajdon védelmével,  magatartása, beszédmodora esetenként durva, rendbontó,  az iskolán kívüli programokon viselkedése időnként kifogásolható,  több szaktanári és/vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, intője, megrovása van,  igazolatlan hiányzása van. Rossz a magatartása annak, aki igazolhatóan  a házirend szabályait gyakran és durván megsérti, nem akarja betartani,  rendszeresen zavarja a tanítási órán folyó munkát,  fegyelmezetlen; durva magatartásával, megjegyzéseivel, közbeszólásaival rombolóan hat a közösségre,  tiszteletlen a felnőttekkel, társaival; rendbontást, veszekedést, verekedést kezdeményez,  a közösség vagyonát szándékosan rongálja,  iskolán kívüli programjainkon magatartásával intézményünk rossz hírét kelti,  feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,  hetesi és ügyeleti munkában nem vesz részt,  igazgatói figyelmeztetése van vagy ennél súlyosabb büntetésben részesült, fegyelmi eljárás indult vele szemben,  több igazolatlan hiányzása van. 1.14.3. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Aki az itt felsorolt szempontok közül legalább néggyel jellemezhető, az alábbi osztályzatokat kapja.

Példás a szorgalma annak, aki:

22



a tanítási órákra legjobb képességei szerint mindig pontosan felkészül, figyel, érdeklődik, és erre ösztönzi társait is, órán aktív,

 a felszerelését hiánytalanul magával hozza,  írásbeli házi feladatait mindig a lehető legnagyobb figyelemmel és pontossággal készíti el,  többlet feladatot végez, 

az önképzésben példamutató,



munkavégzésben pontos, megbízható,



a tanulásban segíti társait,



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken aktívan részt vesz.

Jó a szorgalma annak, aki:  a tanítási órákra általában felkészül,  a felszerelését hiánytalanul magával hozza,  írásbeli házi feladatait elkészíti, abban kevés hiba vagy hiányosság van,  a tanórai munkába bekapcsolódik,  az önképzésben részt vesz,  segít társainak,  tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken alkalmanként részt vesz. Változó a szorgalma annak, aki:  a tanítási órákra pontatlanul, rendszertelenül készül,  felszerelése sokszor hiányos,  írásbeli házi feladatát több alkalommal nem, vagy hiányosan, hibákkal készíti el,  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  a tanítási órákon gyakran passzív, órai önellenőrzése hiányos,  a tanórán figyelmeztetéssel, felügyelettel dolgozik,  több tárgyból romlott a tanulmányi eredménye, Hanyag a szorgalma annak, aki:  nem készül fel a tanítási órákra, megbízhatatlan, nem törekszik önállóságra, közönyös,  felszerelése rendszerint hiányos,  írásbeli házi feladatát az esetek többségében nem készíti el,  képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  nem kapcsolódik be a tanórai munkába,  tanulmányi eredménye jelentősen romlott,  passzív, rendetlen, hanyag munkájával másokra is rossz hatással van,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg vagy  félévi, év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

23

Csongrád-Bokros, 2013. március hó 27.

Jóváhagyta:

igazgató

24

Helyi tanterv. Bokrosi Általános Iskola 6648 Csongrád-Bokros Bokros utca 29

Recommend Documents