Helyi tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz (német)

Helyi tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz (német) A két tanítási nyelvű iskolák követelményeit a „Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve” szabályozza. Iskolánk magyar-német két tanítási osztályaira vonatkozó helyi tantervét „A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2., 3. és 4. melléklete” alapján állítottuk össze.

A célnyelv (Iskolánkban német) oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (a továbbiakban: KER) összhangban a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a minden tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is nélkülözhetetlen motivációval. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó szükségleteire épül, ezért tevékenység központú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik a célnyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, amelyek szintén erősíthetik a motivációt. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezért ezeket integráltan tanítjuk. Iskolánkban a német nyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyszerre kezdődik: már első osztálytól jelen van a német nyelv a testnevelés, rajz és technika órákon. Célunk, hogy már kisgyermekkorban kialakuljon és fenn is maradjon a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd, így az első és a további idegen nyelvek tanulása is sikeres legyen. Ehhez szükséges a folyamatos megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, melynek nyomán kialakul a tanulók önbizalma és beszédbátorsága. Ebben az oktatási formában kiváló lehetőség nyílik a nyelvi tehetség korai felismerésére, kibontakoztatására és fejlesztésére. A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás jellemzője a kommunikációs helyzeteken alapuló, játékos nyelvtanulás korai megkezdése. A nyelvtanulás során a tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő érdekes nyelvi tevékenységekben vesznek részt. A célnyelvet, amellyel minden esetben valamilyen kommunikációs szituációban, kontextusban találkoznak, kezdetben az anyanyelvi fejlődés mintájára sajátítják el. A célnyelvvel való ismerkedés középpontjában a kezdeti szakaszban a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció fejlesztése áll. Ennek következtében kialakul és folyamatosan fejlődik a tanulók beszédészlelése, beszédértése, spontán beszéde és beszédbátorsága, ami megfelelő alapot teremt a nyelvi készségek további fejlesztéséhez és fejlődéséhez. A nyelvtanítás során törekszünk arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. A két tanítási nyelvű oktatásban anyanyelvi lektor is részt vesz, aki kiemelkedő szerepet játszik a tanulók mindennapi szóhasználatának, kommunikációs készségének, valamint kommunikációs stratégiáinak kialakításában és fejlesztésében. Jelenléte segíti az autentikus kommunikációs helyzetek 1

kialakulását, a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy olyan embereket is meg kell érteniük, akik csak a célnyelvet beszélik. Az anyanyelvi lektor feladata elsősorban a kommunikációs készségek fejlesztése, de meghatározó szerepe van a kultúraközvetítés, az interkulturális kompetencia fejlesztésében is. A célnyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot is. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) hangsúlyozza a tantárgyközi integráció szerepét. A két tanítási nyelvű oktatás folyamatában a tanulók több közismereti tantárgyat célnyelven tanulnak, célnyelven szereznek új ismereteket. Korán megkezdődik a célnyelv használata információszerzésre és -átadásra, és nyilvánvalóvá válik a nyelvórán kívüli nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre és személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak. Ezek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el. A Nat minden képzési szakaszra előírja az elérendő minimumszinteket, és kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott elvárásokra is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a Nat-ban és az Irányelvekben azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt KER határoz meg. A két tanítási nyelvű iskoláknál a KER szerinti legalacsonyabb követelményszint a 4. évfolyam végén jelenik meg először. Ennek sikeres teljesítése érdekében ez a kerettanterv meghatározza a 2. évfolyam végére elérendő készségeket is, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció területén. A két tanítási nyelvű általános iskola kerettantervi fejlesztési céljai és a hozzárendelt tartalmak, első osztálytól kezdődően, mindvégig heti ötórás nyelvtanítással érhetőek el. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A Nat és az Irányelvek által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők1: A 1

2

3

4

Két tanítási nyelvű képzés Első idegen nyelv (általános képzés esetén) Második idegen nyelv

B

C

D

E

F

G

2. évf.

4. évf.

6. évf.

8. évf.

10. évf.

12. évf.

KERszintben nem megadható

A1

A2

B1

B2*

B2**

KERszintben A1 nem megadható

A2

B1 mínusz

B1

-

-

A1

A2

-

-

-

2

A két tanítási nyelvű általános iskola nyelvi fejlesztési céljait minden évfolyamon heti 5, összesen évi 180 órában kell teljesíteni. A célnyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák a tanulók életkori sajátosságaival összhangban kerültek be a kerettantervbe. A célnyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető a célnyelv tanulásába, és fordítva, a célnyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogírás élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének állandó fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a tanulók beszélgethessenek magáról a tanulásról, segítséget kapjanak a tanulási stratégiák elsajátításában, és lehetőségük legyen gyakorolni mind az önértékelést, mind a társértékelést. A siker egyik kulcsa a folyamatos, pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A nyelvtanítás, -tanulás sikeréhez hozzájárul, ha a nyelvtanulók ismereteit, érdeklődését, igényeit, nyelvi és nem nyelvi készségeit sikerül bekapcsolni a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás a témák sokféleségének köszönhetően, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget kínál a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiségfejlesztésre. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, olvasott szöveg értése és íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A Fejlesztési célok rovat a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait sorolja fel. A fejlesztés tartalma olyan tevékenységeket mutat be, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépülnek a tartalomba. Külön táblázat ismerteti az ajánlott témaköröket és a kapcsolódási pontokat a közismereti tantárgyakkal. Lehetőség van a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. Az 1–8. évfolyamok témaköreinek koncentrikus bővülése lehetőséget ad arra, hogy a korábban megszerzett ismereteket gazdagítsák, elmélyítsék, új nézőpontokból vizsgálják meg a tanulók. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodó új témaköröket is javasol. Az ajánlott témakörök listája kitekintést ad a célnyelvi kultúrákra, és ily módon biztosítja az interkulturális kompetenciák fejlesztését is. Azon túl, hogy a tanulók magas szinten sajátítsák el a célnyelvet, az is fontos feladat, hogy tanulmányaik során a célnyelvi országok civilizációja mellett más kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak, és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak, amelyekben a kommunikációs partnernek nem anyanyelve a célnyelv.

3

A kerettanterv a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez. I. II. III.

Évfolyam: Heti óraszám: 5 Éves órszám:

1. 5 180

2. 5 180

3. 5 180

4. 5 180

5. 5 180

6. 5 180

7. 5 180

8. 180

Kulcskompetenciák I. Idegen nyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi – kulturális háttere, környezete és igényei /érdeklődése szerint.II. Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiáinak egyre magabiztosabb használata az idegen nyelvi tevékenység terén, ami a következőkön alapul: információ felismerése, visszakeresése, értekelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműkődés az interneten keresztül. III. Hatékony, önálló tanulás A tanuló képes egyénileg és csoportban egyaránt kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit az idegen nyelvi kommunikáció során alkalmazza. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. IV. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák segítik a tanulót abban, hogy hatékonyan részt vegyen az iskolai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban és képes legyen konfliktusait megfelelően kezelni. A két tanítási nyelvű németnyelv-oktatás célkitűzései és feladatai − Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. − Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. − Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. − Fejlesszük kiemelten beszéd- és szövegértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. − Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. − Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. − Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. − Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. 4

− Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. − Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. − Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. − Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. − Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. − Fejlesszük kreativitásuk projektek készítése által is. A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb. − Juttassuk a tanulókat a nyolcadik osztály végére az európai hatfokú skálán meghatározott önálló nyelvhasználói szintre (B1). Általános fejlesztési követelmények  Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal és vonjon le következtetéseket.  Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban.  Alakuljon ki interkulturális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is.  Jusson interkulturális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés-, tartás, konfliktuskezelés).  Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret).  Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret).  Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a számára legcélravezetőbbet.  Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége.  Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.A célnyelvi kultúra ismeretei az 1-4. évfolyam a Játék-beszélgetés (1-2. osztály), valamint a németórákon (3-4. osztály) kerülnek feldolgozásra, koncentrikusan ismétlődve és bővítve. kézjelek, üdvözlés, 1. mindennapi élet, köszönés, megszólítás,  célországok neve, zászlói,  évszakok, időjárás,  hagyományos ünnepek,  családi ünnepek és hagyományok,  a lakókörnyezet jellegzetes tárgyai 5

      

jellegzetes ételek, közlekedési eszközök, viselkedési szabályok, iskolai élet, szokások, ruházkodás, szabadidő, környezethez való viszony. gyerekdalok, mondókák, kiszámolók, dalok, táncok, rövid mesék.

1–2. évfolyam A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakításával. Fontos cél továbbá, hogy a nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára. Ebben a szakaszban elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével történik a kommunikatív kompetenciák megalapozása. A nyelvtanulás a tanulók által értelmezhető szituációkban, kommunikációs helyzetekben, a beszélt nyelven keresztül valósul meg, játékokra, dalokra, mondókákra, rövid párbeszédek feldolgozására épülő kreatív és motiváló folyamat során. Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén megtanulják kifejezni magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik. A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy kikövetkeztessék és megértsék a mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a kifejezések használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni. A kisgyermekkori, hallás utáni nyelvtanulás nagymértékben segíti a szókincs bővülését, a kiejtés, az intonáció, a beszédtempó célnyelvnek megfelelő fejlesztését. Nagy szerepe van a megértést segítő eszközöknek, a célnyelvi kommunikáció nonverbális elemekkel való támogatásának: a testbeszédnek, képeknek, tárgyaknak, történetek eljátszásának. A saját tapasztalás, tevékenység útján rögzült kifejezések a későbbiekben könnyen előhívható ismeretekké válnak. Ezek a tevékenységek fejlesztik a gyermeki kreativitást, lehetőséget adnak arra is, hogy megtanuljanak élni a nonverbális kifejezőeszközökkel is. Ebben az életkorban az is fontos, hogy a tanulók minden érzékszervükkel részt vegyenek a nyelvi tevékenységekben, kapjanak vizuális megerősítést, és kézbe vehető tárgyakat is használjanak a nyelvtanulás során. A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. Az első kétéves szakasz végén, játékos formában már ismerkedhetnek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő mondatokkal. A tanulási folyamatban a tanuló egész személyisége formálódik, anyanyelvi és célnyelvi kompetenciái egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Fontos a változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó célnyelvi óravezetés. A vizuális elemekben gazdag tantermi környezet és eszközrendszer ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is segít a megértésben, és motiváló hatással bír. 6

A nyelvtanulás során a tanuló sokszor találkozik más tantárgy, műveltségi terület tartalmaival, mint a nyelvtanulást segítő eszközzel vagy információforrással. Leggyakrabban a készségtárgyak, természetismeret tantárgyak tartalmai kerülnek be a tanórai munkába. Fejleszti a tanulói kreativitást, ha lehetőséget kapnak a különböző tanórákon elsajátított szókincs célnyelvi órán való alkalmazására. A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés, tolerancia), illetve a közösségformálásra.

1

A

B

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elképzeléseit. Otthon és az óvodában szerzett készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből. A tanuló képes követni a nonverbális elemekkel erősen támogatott, célnyelven történő óravezetést; követi a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; felismeri és végrehajtja az általa már hallott utasításokat; a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás, hang, rajz) meg tudja jeleníteni; képes rövid, egyszerű szövegeket, pl. mondókákat memoriterként elmondani; tud egyszerű szövegben hallott információt más tevékenység során felhasználni; megérti a gyakoribb, mindennapi, nagyon egyszerű szavakat és fordulatokat, amelyek a személyével, közvetlen környezetével kapcsolatosak.

C A fejlesztés tartalma A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, az artikulációs bázis fejlesztése, speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megismerése, megfigyelése. A nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés megértése. Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, szavakból, rövid mondatokból álló kijelentések megértése. Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, nonverbális elemekkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, szerepjáték stb.). A személyi adatokra és konkrét szükségletekre vonatkozó egyszerű kifejezések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának követése. Tanári beszéd és/vagy hangzóanyag hallgatása, együttmondása után közös vagy önálló ismétlés. A kiejtés, intonáció, hangsúly játékos gyakorlása (pl. hangerőváltással, érzelmek 7

kifejezésével, mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált történetek, cselekvéssorok, mesék, rövidfilmek, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszéd, tanári beszéd.

1

D Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

E Szóbeli interakció A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elvárásait. Otthon és az óvodában szerzett tapasztalatok, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, motivációja. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből. A tanuló képes aktívan részt venni az interakciót igénylő célnyelvi gyermekjátékokban; részt vesz egyszerű interakcióban, ahol a kommunikáció a lassabb beszéden és ismétlésen alapul; be tud kapcsolódni az egyszerű játékos feladatokba; legyen képes megválaszolni egyszerű kérdéseket a közvetlen szükségletek vagy jól ismert témák területén, illetve azokra reagálni; tudjon másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni; képes tevékenységekkel reagálni egyszerű tanári utasításokra pl. mozgás, rajzolás; képes a célnyelvi normáknak megfelelő kiejtés, intonáció és beszédtempó utánzás alapján történő elsajátítására.

F A fejlesztés tartalma Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás rövid válaszokkal. Cselekvéssel ismert szituációs játékokhoz, tantermi játékokhoz való kapcsolódás. Néhány egyszerű, mindennap használt mondatszerkezet korlátozott mértékben történő alkalmazása példa alapján. A legegyszerűbb mindennapi udvarias üdvözlési és búcsúzási, bemutatkozási formulák használata. Kérés, köszönet, sajnálkozás kifejezése. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre begyakorolt megnyilatkozások megértése és reagálás azokra. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal, tanárral. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel. 8

Bekapcsolódás nonverbális elemekkel támogatott, közös szöveg- és mesemondásba ismert szavak, kifejezések ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, gyermekversek, rövid, képpel illusztrált történetek, rövid párbeszédek. 1. évfolyam Kapcsolódási pontok Témakörök Család Környezetismeret: együttélés a családban. Én és a családom. Családtagok megnevezése, néhány tulajdonsággal történő bemutatása (alt-jung, dick-dünn). Otthon Környezetismeret:lakóhelyi környezet. Otthonom, szűkebb környezetem. Lakás helyiségeinek, berendezési tárgyainak Matematika:tájékozódás a térben, megnevezése, színének, helyének meghatározása (oben-unten, rechts-links, vorne-hinten). Kedvenc játékaim. Étkezés Környezetismeret:az ember megismerése és Napi étkezések. Ételek, italok nevei, néhány egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend. tulajdonság megnevezése (warm, kalt). Kedvenc ételeim, italaim. Matematika:állítások igazságának eldöntése, Egészséges táplálkozás. tapasztalati adatok Idő, időjárás Környezetismeret: az idő mérése, az idő Évszakok és hónapok. kifejezése a mindennapi kommunikációban; A hét napjai a napszakok, az évszakok váltakozása. Az óra. Időjárás. Matematika: számok írása, olvasása, állítások Számok 1-20 igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Öltözködés Környezetismeret; technika, életvitel és Évszakok és ruhadarabok. gyakorlat: egészséges életmód - öltözködés. Kedvenc ruháim. Sport Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem. Testrészek Testnevelés és sport:mozgásos játékok.

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk.Az osztályterem berendezési tárgyai, iskola felszerelések megnevezése.

Környezetismeret:baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Matematika:tájékozódás a térben,

9

Szabadidő Szabadidős tevékenységek. Tevékenységek megnevezése, eljátszása. Kedvenc időtöltésem. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, Anyák napja Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Márton- nap.

Ének-zene:zenehallgatás. Vizuális kultúra:kreatív alkotások. Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése. Környezetismeret:ünnepek, hagyományok.

Kommunikációs szándékok  köszönések napszak szerint, köszönési formák,  bemutatkozás,  megszólítások,  jókívánságok, köszöntések családi és hagyományos ünnepeken,  dolgok és személyek azonosítása, megnevezése,  emberek, helyek egyszerű leírása,  kérés, megköszönés és arra reagálás,  egyszerű utasítások, felszólítások,  egyszerű információk kérése és adása  bocsánatkérés és arra reagálás,  tetszés - nem tetszés kifejezése. Fogalomkörök  a német nyelv hangjainak helyes kiejtése, magyartól eltérő hangkapcsolatok  szó- és mondathangsúly, intonáció,  a határozott és határozatlan névelők és tárgyeset az órán előforduló beszédhelyzetekben  főnevek többes száma,  létezés kifejezése jelen időben,  birtoklás kifejezése,  alapvető minőségi viszonyok, az állítmány szerepét betöltő melléknév és határozószó (klein, gross, leise, laut, schnell, langsan, hier, dast, oben, unten)  alapvető térbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok kifejezése (Tőszámnevek 1-20-ig)  személyes névmások alanyesetű alakjai,  birtokos névmások,  a jelen idejű igeragozás egyes számban az órán előforduló igék körében  a felszólító mód egyes és többes szám 2. személyben megértés szintjén  egyszerű mondatok szórendje,  egyszerű állító és kérdő mondat szerkezete,  a tagadás (Nein.)  kiegészítendő és eldöntendő kérdések szerkezete,  fontosabb kérdőszavak, 10

 fontosabb elöljárószók. A beszámoltatás formái, követelményei, ellenőrzés, értékelés, minősítés: ld. 2. évfolyam Továbbhaladási feltételek: Legyen képes a tanuló:  a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen cselekedni,  egyszerű mondatokat különböző témákhoz képezni,  rövid párbeszédeket folytatni, helyesen kérdezni és felelni,  3-4 mondatot egy képpel kapcsolatban alkotni,  egyszerű, rövid mondatokat helyes kiejtéssel olvasni,  kérdéseket egy hallott szöveghez alkotni, és megfelelő választ adni,  a gyakran használt szavakat helyesen leírni,  határozott és határozatlan névelővel egyszerű mondatokat alkotni,  igéket kijelentő mód jelen időben használni (én, te ő, mi, ők - alakban),  határozókat használni (hely: itt - ott, elől- hátul, fent - lent, balra - jobbra, idő: ma, holnap, reggel, este, éjjel),  jelzőket mondatban alkalmazni (fiatal - öreg, nagy - kicsi, könnyű - nehéz, hideg meleg, szép- csúnya, jó- rossz, fekete-fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna),  12-ig számolni,  3-4 verset elmondani, és három dalt elénekelni.

2. évfolyam

A német nyelvtanulás a második évfolyamon továbbra is játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Továbbra is feladatunk, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt. Fontos célunk marad az élményszerűség. Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén a tanulók megtanulják kifejezni magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik. Fejleszti a tanulói kreativitást, ha lehetőséget kapnak a különböző tanórákon elsajátított szókincs német órán való alkalmazására. A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. A második évfolyam végén, játékos formában már ismerkednek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő mondatokkal. A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés, tolerancia), illetve a közösségformálásra. A második félévben már egyszerűsített mesét is fel tudunk dolgozni, el tudunk játszani.

Témakörök Család

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: együttélés a családban. 11

Én és a családom. Családtagok bemutatása. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim. Tárgyak a lakásban. Idő, időjárás A hét napjai és napszakok. Az óra.

Öltözködés Ruhadarabok.

Sport Kedvenc sportom. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Iskolai tevékenységek. Iskolaszerek. Osztálytársaim, barátaim. Szabadidő Szabadidős tevékenységek, játékok. Kedvenc időtöltésem. Játékok, sporteszközök. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim, születésnap. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Márton-nap, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyereknap – születésnap. Fantázia és valóság Képzeletem világa. Földönkívüli lények.

Környezetismeret:lakóhelyi környezet. Matematika:tájékozódás a térben, halmazok. Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód - öltözködés. Matematika: halmazok. Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem. Testnevelés és sport:mozgásos játékok. Környezetismeret:baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Matematika:tájékozódás a térben, halmazok.

Ének-zene:zenehallgatás. Vizuális kultúra:kreatív alkotások. Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág. Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése. Testnevelés és sport: közösségi játékok. Ének-zene: ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó dalok, zenék. Környezetismeret:ünnepek, hagyományok.

Dráma és tánc:dramatikus játékok. Vizuális kultúra:képzeletem világa.

Kommunikációs szándékok  köszönések napszak szerint, köszönési formák,  bemutatkozás, 12

 megszólítások,  jókívánságok, köszöntések családi és hagyományos ünnepeken,  dolgok és személyek azonosítása, megnevezése,  emberek, helyek egyszerű leírása,  kérés, megköszönés és arra reagálás,  egyszerű utasítások, felszólítások,  egyszerű információk kérése és adása  bocsánatkérés és arra reagálás,  tetszés - nem tetszés kifejezése. Fogalomkörök  a német nyelv hangjainak helyes kiejtése, fonetikai alapismeretek  szó- és mondathangsúly, intonáció,  határozott és határozatlan névelők, az órán előforduló beszédhelyzetben  főnevek többes száma,  létezés kifejezése jelen időben: sein- ragozás 1.sz. 1., 2. Személy  birtoklás kifejezése: haben - ragozás 1.sz. 1., 2. személy  birtokos névmások (mein, dein)  alapvető minőségi viszonyok,  alapvető térbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok kifejezése (tőszámok 1-100-ig)  személyes névmások alanyesetű alakjai, részes esete a tanult kifejezésekben (mir, dir)  fontosabb igék jelen idejű egyszerű kifejezése, néhány igekötős igék, a brauchen igen használata (Ragozás 1.sz. 1., 2. személy), a können módbeli segédige (Ragozás 1.sz. 1., 2. személy)  felszólító mód – az órán tanult kifejezések  egyszerű mondatok szórendje,  egyszerű állító és kérdő mondat,  kiegészítendő és eldöntendő kérdések szerkezete,  fontosabb kérdőszavak,  fontosabb elöljárószók (tárgyesettel auf, unter, in)  kötőszavak: aber, oder sondern. Továbbhaladási feltételek A tanulók megtanulnak:  szabadon 3 - 4 mondatot alkotni,  a feldolgozott témákhoz egyszerű kérdéseket tenni, válaszokat és véleményeket formálni,  segítő eszközökkel (báb, kép, tárgyak) egy ismert témához egy rövid párbeszédet alkotni,  német betűket felismerni és a rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan, és halkan olvasni,  pontot és kérdőjelet a mondat végén alkalmazni,  igéket kijelentő mód, jelen idő minden számában és személyében használni,  helyes mondatot alkotni a „haben” és „sein” igékkel,  egyszerű igékkel felszólítani,  a mondatokat határozókkal bővíteni (idő, hely),  a mondatokat melléknevekkel bővíteni,  tagadni, 13

  

a megtanult elválasztási szabályokat alkalmazni, 50-ig tőszámneveket és 30-ig sorszámneveket felsorolni, 3 - 4 verset elmondani, és három dalt elénekelni.

A tanulók értékelésének formái 1-2. évfolyam: bevezető szakasz

A bevezető szakaszt a német nyelvórákon is az óvodára jellemző időigényesebb tevékenységés tanulásszervezési formák határozzák meg. Ennek a szakasznak céljai között első helyen áll az érdeklődés felkeltése, a motiváció kialakítása, a gyerekek sikerélményhez juttatása játékos tevékenységekkel. A tanulás folyamatát a minden érzékszervvel tanulás jellemzi (Lernen mit allen Sinnen). Ezért különösen fontos, hogy hasonló, játékos feladatok végzését/megoldását követően kerüljön sor az értékelésre. Szóbeli értékelés, ellenőrzés minden órán történjen! A szóbeli és írásbeli (szöveges) visszajelzés elsősorban dicséretet, bátorítást, buzdítást tartalmazzon, de szükség esetén utaljon a gyengébb pontokra, javítandó területekre, s ösztönözze a gyerekeket nagyobb szorgalomra, kitartásra. A beszámoltatás formái, követelményei, ellenőrzés, értékelés, minősítés: 3–4. évfolyam A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már két év hallás utáni nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, felismerik, megértik a rövid szavak, egyszerű mondatok írott alakját. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, követik a rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó szövegeket, megtették az első lépéseket a célnyelvi interakció területén, a pozitív tanári visszajelzések kialakították az egészséges nyelvhasználói önbizalmat. A 3–4. évfolyam egyik legfontosabb célja, hogy fenntartsa a tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjét, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban. A korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése, amelyben most már nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. Ezekhez a fejlesztési célokhoz társul az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése. Az előző szakasz végén a tanulók már nyomtatott formában is megismerkedtek egyszerű szavakkal, rövid mondatokkal. Ezek leírása, nyomtatott szövegben való biztos felismerése, kiolvasása ennek a szakasznak a feladata. A készségek fejlesztése komplex módon, valós kommunikációs helyzeteken alapul. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos feladatokat kapjanak, az ismeretek rögzítése tevékenykedtetés útján történjen. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de a tantárgyi tartalmak gazdagodásának megfelelően bővülnek is. Ebben az időszakban jelentősen növekszik a tanulók szókincse, elkezd kialakulni tantárgyspecifikus szakszókincsük is a célnyelven tanult tantárgyak révén. A célnyelven tanult tantárgyak keretében megtanult szavak, kifejezések többségének használatára a célnyelvi órákon is van mód, ami kiváló lehetőséget teremt a kreativitás kibontakoztatására és az önálló nyelvhasználat fejlesztésére. A tantárgyi integráció kihasználásával a szókincsfejlesztés hatékonyabbá válik, több lehetőség adódik a szövegértő olvasás fejlesztésére is. Az anyanyelvi lektor bevonásával megkezdődik az egyszerűsített szövegezésű, esetenként anyanyelven már ismert mesék, történetek feldolgozása. Ez a szövegértési feladatok megoldásán túl dramatizálásra, mesemondásra, mesék, történetek rajzos megjelenítésére is 14

lehetőséget ad, teret enged a változatos munkaformáknak. Így az anyanyelvi kommunikációval kölcsönhatásban fejlődik a célnyelvi kommunikáció, hiszen ebben az életkorban ugyanazokat a játékos kommunikációs tevékenységeket végzik mind az anyanyelvi, mind a célnyelvi órákon. Az egyszerűsített formában leírt, feldolgozott alkotások révén kialakulhat a tanulók érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi és művészeti alkotásai iránt. A tanulók a célnyelv sajátos mondatszerkezeteivel kontextusba ágyazva ismerkednek meg, így épülnek be a nyelvhasználatukba. Már sor kerül az egyszerű szabályszerűségek tudatosítására, de mindig csak akkor, ha azok a nyelvtanulás során már többször előfordultak, ismertté váltak a tanulók számára. Fontos, hogy a szabályszerűségeket a tanulók fedezzék fel, és a pedagógus segítségével ők vonják le a következtetéseket. Az előző szakaszhoz képest nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulásra való felkészítés, az egyéni nyelvtanulási stratégiák kialakítása. A szakasz végére az elérendő cél a KER szerinti A1-es szint.

1

A Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1

B Hallott szöveg értése Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek követése. A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést; megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdéseket, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozásokat; felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák közül.

C A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések; a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). Rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel 15

álló, ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult nyelvi elemek felismerése, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők, köztük a célnyelvet anyanyelvként használók egyre nagyobb biztonsággal történő megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat kihangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

1

D Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

E Szóbeli interakció Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Begyakorolt rövid párbeszédekben, interakciót igénylő tevékenységekben való részvétel egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva fejezi ki beszédszándékát; egyszerű kérdéseket tesz fel a számára ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre; rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról; képes rövid, egyszerű szövegek másokkal való közös előadására; képes az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

F A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. 16

Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való aktív részvétel. Nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.

1

G

H

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. A tanuló rövid, egyszerű szövegeket mond el, illetve párbeszédet ad elő társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást ad saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; használ néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát; kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket; munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; képes kreatívan alkalmazni a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét; képes elmondani egy-egy megtanult szöveget a 17

célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

1

1

I A fejlesztés tartalma Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

J

K

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A tanulónak minimális ismeretei vannak a célnyelv írott változatának sajátosságairól. Az egyszerű szavak, nagyon rövid mondatok nyomtatott képét felismeri, jelentésüket többnyire megérti. A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a célnyelven történő olvasás közti különbséget; felismeri és megérti az egyszerű mondatokban, rövid szövegekben az ismert szavakat és kifejezéseket a megértést segítő elemekre támaszkodva; megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét; egyszerű, autentikus szövegekből kiszűr néhány alapvető információt; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat végez el; képes kreatívan használni készségeit, képességeit az olvasott szövegek értelmezéséhez; kialakul érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

L

18

1

1

A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott utasítások követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

M

N

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

A tanulónak kevés tapasztalata van a célnyelven való írás területén. Az egyszerű, rövid szavakat, mondatokat felismeri, megérti. A tanult, rövid szavakat le tudja másolni. A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a tanult célnyelven történő írás közti különbséget; ismeri az adott nyelv ábécéjét; különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavakat, mondatokat másol, illetve ír le; különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot, adott mintát követve; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol; közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat végez el; bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe; képes kreatívan alkalmazni a nyelvi órákon és a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, tudását az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írása során.

O A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). 19

Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, dalszöveg, keresztrejtvény.

3. évfolyam

Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Napirend. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Idő, időjárás Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra.

Sport Testrészek és mozgás. Egészség, betegség, fájdalom. Kedvenc sportom. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim. Tanáraim. Osztályzatok. Szabadidő Szabadidős tevékenységek. Kedvenc időtöltésem.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: együttélés a családban.

Környezetismeret:lakóhelyi környezet. Matematika:tájékozódás a térben, halmazok.

Környezetismeret:az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend. Matematika:halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem. Testnevelés és sport:mozgásos játékok. Környezetismeret:baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Matematika:tájékozódás a térben, halmazok.

Ének-zene:zenehallgatás. Vizuális kultúra:kreatív alkotások. 20

Tárgyak a szabadidő eltöltéséhez. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Állatokkal kapcsolatos teendők. Vadon élő és állatkerti állatok. Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Születésnap. Vágyott ajándékok. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Fantázia és valóság Álarcosbál. Képzeletem világa. A cirkusz.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág. Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése. Környezetismeret:ünnepek, hagyományok.

Dráma és tánc:dramatikus játékok. Vizuális kultúra:képzeletem világa.

Kommunikációs szándékok 1. információ kérése és adása egyszerű, mindennapi szituációkban (Wie heisst…?Wo…? Woher…? Wie alt…? Wie geht es? Wer/Was ist das? Was macht …? Wie ist..? Prima.) 2. igenlő és nemleges válaszadás (Ja, das ist… . Nein. Nicht) 3. megszólítás (Frau…, Herr…, Entschuldigung!) 4. dolgok, emberek azonosítása, megnevezése (Das ist… . Meine Mutter ist…) 5. emberek, állatok, folyamatok leírása (Das ist Willi. Er ist groß. usw.) 6. egyetértés, egyet nem értés kifejezése (Ja. Toll. Nein. Nicht gut.) 7. vélemény kérése, kifejezése (Gut. Nicht gut. Ich finde es gut / blöd.) 8. javaslattétel (Gehen wir! Spielen wir!) 9. kapcsolatfelvétel személyesen és telefonon (Hallo! Ich bin... . Hier ist/spricht … . ) 10. udvarias kérés kifejezése (Geben Sie mir, bitte… ! Gib mir bitte..!) 11. kérés, köszönet kifejezése (Danke. Bitte.) 12. bocsánatkérés és arra reagálás, sajnálkozás (Entschuldigung! Kein Problem!) 13. segítség felajánlása, elfogadása (Ich helfe dir. Danke.) 14. tetszés, nem tetszés (Gut. Nicht gut.) 15. helyeslés és rosszallás ( Das ist gut. Das ist schlecht.) 16. utasítások adása (Hilf! Komm! Geh! Komm! Steh/t auf!! ) Fogalomkörök  igeidők és igealakok használata: a szabályos igék jelen időben (Sg. und Pl. 1. 2. 3. Person), sein Präteritum 1. 3. Person Sg. I. a személyes névmások (Nom.)  létezés kifejezése (sein 1. 2. 3. Person Singular)  az ige infinitiv alakja (Pl. machen, basteln)  birtokviszony (Pl. …von Paul, mein, dein)  birtokos névmások (mein/meine, dein/deine Nom.)  a birtoklás kifejezése (haben 1. 2. 3. Person Singular)  főnevek (a tanultak) egyes és többes száma ,  a főnevek határozott és határozatlan névelővel (Nom.)  mennyiségi viszonyok (tőszámnevek1-100-ig, sorszámnevek 1-31) 21

 néhány elöljárószó (zu, bei, am, in, aus, nach – csak lexikai egységként),  kérdőszavak (wer, wie, was, wo, wann),  az ABC, a tanult szavak helyes kiejtése és helyesírása,  az igenlés és tagadás kifejezése (Ja. Nein, nicht, kein – Nom.),  az egyszerű mondat szórendjei (kijelentő, kérdő mondat kérdőszóval és kérdőszó nélkül),  gyakori kötőszavak (und, aber, oder),  határozószók (jetzt, heute, morgen, gestern).

Hallott szöveg értése A tanuló a) értse meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat és megfelel az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak, b) tudjon a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése, válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz-hamis állítások eldöntése, utasítások követése. Beszédkészség A tanuló a) legyen képes ismert szavakat tartalmazó mondatok esetén a helyes hangképzés, hangsúly és hanglejtés alkalmazására, b) legyen képes egy adott témakörön belül mások által kezdeményezett beszélgetésben részt venni, c) tudjon válaszolni a tananyaggal, személyével és környezetével kapcsolatos beszédhelyzetben feltett kérdésekre, illetve kérdések feltevésével kezdeményezzen egyszerűbb beszélgetéseket, d) tudjon a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni, e) legyen képes a tárgyalt témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre és információadásra, f) memoriterként tanuljon meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, ismerjen dalokat. (5-5) Olvasott szöveg értése A tanuló a) tudjon az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani, b) legyen képes rövid szövegrészeket megérteni, c) alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán, d) tudjon tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni.Íráskészség A tanuló a) ismerje az adott idegen nyelv magyartól eltérő hangkapcsolatait és betűinek írásmódját, b) legyen képes ismert, begyakorolt szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni, c) tudjon összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat illetve szöveget pótolni, d) tudjon nyelvi modell alapján önállóan egyszerű szöveget megszerkeszteni. 22

Továbbhaladási feltételek Legyen képes a tanuló:  a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni és továbbadni.  az elutasítást és tagadást kifejezni,  a feldolgozott és gyakorolt 8-10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni,  a megtanult szavakat helyesen leírni,  a nyomtatott és írt szövegeket hibátlanul leírni,  az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazni,  diktálást, mely egyszerű szavakból és mondatokból áll, hibátlanul leírni,  a „haben” és „sein” „igéket és más tanult igéket egyes és többes számban biztosan alkalmazni,  4 új dalt vagy verset (kettőt nyelvjárásban) megtanulni és egy rövid történetet elmesélni,  4 új gyermekjátékot eljátszani és szólásokat, kifejezéseket felismerni.  4. évfolyam

Kapcsolódási pontok Témakörök Család Környezetismeret: együttélés a családban. Én és a családom. Családtagok bemutatása. Napirend. Otthon Környezetismeret:lakóhelyi környezet. Otthonom, szűkebb környezetem. A lakás bemutatása (helyiségek, Matematika:tájékozódás a térben, halmazok. bútorok). Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Jellemző helyek a városban (kultúra, szolgáltatások, üzletek). Bevásárlás. Étkezés Környezetismeret:az ember megismerése és egészsége: Napi étkezések. tápanyag, élelmiszer, étrend. Kedvenc ételeim, italaim. Nemzetközi ételek. Matematika:halmazok, állítások igazságának eldöntése, Étkezés étteremben. tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Idő, időjárás Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra. Időjárás.

Öltözködés Ruhadarabok.

Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód - öltözködés. 23

Kedvenc ruháim. Iskola, barátok Iskolám. Osztálytársaim, testvérosztályok. Barátaim. Levélbarátság. Diákújság. Osztálykirándulás. Szabadidő Szabadidős tevékenységek. Hobbik. A szabadidő eltöltésének helyszíne. Kedvenc időtöltésem. Utazás. Közlekedési eszközök. Televízió, rádió, gyermekadások. Számítógép. Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Matematika: halmazok. Környezetismeret:baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Matematika:tájékozódás a térben, halmazok.

Ének-zene:zenehallgatás. Vizuális kultúra:kreatív alkotások.

Környezetismeret:ünnepek, hagyományok.

Kommunikációs szándékok 1. információ kérése és adása egyszerű, mindennapi szituációkban (Wie spät ist es? Wo bist du? Wohin … ? Was machst du gern? Was kostet…? Es kostet… .) 2. dolgok, emberek azonosítása, megnevezése (Das ist….) 3. emberek, dolgok összehasonlítása (Er ist schöner… als… . Er ist so klug wie… .) 4. emberek, állatok, folyamatok leírása (Der Hund ist groß. Er kann… . Er frisst… . Ich stehe auf, ich dusche und frühstücke…) 5. egyetértés, egyet nem értés kifejezése (Ich verstehe nicht. Ich finde… . Ja, das stimmt/nicht)) 6. vélemény kérése, kifejezése (Magst du…?) 7. akarat és kívánság kifejezése (Ich möchte/ will…) 8. tetszés, nem tetszés kifejezése (Ich finde es gut/ blöd. Das ist schön / nicht schön. Das schmeckt/nicht.) 9. érdeklődés hogylét iránt, fizikai, lelki állapot leírása (Wie geht es dir? / Ihnen? Was fehlt dir/Ihnen?, 10. javaslattétel, meghívás (Kommst du am Montag? Ich mache eine Party. Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir leid. Möchtest du…? Ja, gerne.) 11. kapcsolatfelvétel személyesen és telefonon (Hallo! Hier spricht… Ich möchte …sprechen) 12. udvarias kérés kifejezése (Gib mir bitte! Ich möchte … da.) 13. utasítások adása ( Rufen Sie …an! Sie sollen …anrufen.) 1. bocsánatkérés (Entschuldigung! Sie sagten, … .) 2. segítség felajánlása, elfogadása (Kanst du mir helfen? Danke.) 3. figyelemfelhívás (Pass auf!) 4. helyeslés és rosszallás (Ich finde es gut / blöd.) 5. jókívánságok, köszöntések családi és hagyományos ünnepeken (Gute Besserung! Ich gratuliere dir. Danke. Herzlichen Glückwunsch zum Geburtstag! Danke. Fröhliche Weihnachten! ) 24

6. 7.

képesség, szükségletek kifejezése (Ich kann… Ich muss…) felszólítás, tiltás (Geh nicht raus! Du darfst nicht… / Du sollst… .)

Fogalomkörök  igeidők és igealakok használata: igeragozás - a szabályos, rendhagyó és igekötős igék jelen időben (1.2.3. Person Sg und Pl.),  létezés kifejezése (sein jelen időben 1.2.3. Person Sg und Pl.)  módbeli segédigék: képesség, szükségesség kifejezésére jelen időben (können, wollen, möchten, müssen, dürfen, sollen),  birtokviszony (haben jelen időben 1.2.3. Person Sg und Pl),  főnevek egyes és többes száma,  a főnév határozott és határozatlan névelővel és néhány gyenge főnév (Nom. és Akk.)  személyes névmások (Nom., Akk.),  a határozott névelő mint mutató névmás (Nom., Akk.)  „man” határozatlan névmás  mennyiségi viszonyok, tőszámnevek, sorszámnevek(100-ig), határozatlan számnevek (viel wenig, alles), dátum kifejezése  felszólító mód (rendhagyó is) Sg és Pl. valamint az önöző forma,  néhány elöljárószó – um, vor, nach, am, (időpont kifejezése) és im, Wechselpräpositionen mit Akk.,  kérdőszavak (wohin, woher, was für…, wie?)  a tagadás kifejezése (nein, nicht, kein –Akk. is),  az egyszerű mondat szórendjei,  a melléknév állítmányi és határozói szerepben  gyakori kötőszavak, (und, aber, oder,)  határozószók (mittags, abends, vormittags),  a tanult szavak helyesírása. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést, − fokozatosan értse meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben az ismert nyelvi elemeket tartalmaz, − értse meg a köznyelvi ejtési normának megfelelő anyanyelvi beszélőt is, ha annak beszéde a szokott beszédtempónál valamivel lassúbb és a globális értést gátló mértékben ismeretlen lexikát és nyelvtant nem tartalmaz, − értse meg a gépi hangot is, ha az a fenti kritériumoknak megfelel, − legyen képes a tanuló az ilyen hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére, − találja meg a hallott szövegben a számára fontos információt, − legyen képes megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat. Beszédkészség A tanuló  szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye,  tudjon a beszélgetés során udvariasan hozzászólni, véleményt alkotni, 25

 ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit,  idegen nyelven röviden foglaljon össze ismert szövegeket,  életszerű szituációkban folytasson egyszerű párbeszédet,  tudjon a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni,  tudjon tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni,  tudjon ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot, történetet, mesét alkotni, elmondani, az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljon meg rövidebb nyelvi egységeket,  legyen képes beszédszándékát és véleményét a tanult témakörökben megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló 5. tudjon ismert szövegeket helyes kiejtéssel felolvasni, 6. legyen képes az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni, 7. legyen képes a kért információkat a szövegben megkeresni, 8. ismerkedjen meg a korának megfelelő egy- és kétnyelvű szótár használatával, 9. fokozatosan ismerkedjen meg egyszerűbb autentikus szövegekkel. Íráskészség A tanuló 10. legyenek képes ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás után leírni, 11. tudjon feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni és feltett kérdésekre írásban válaszolni, 12. tudjon meghívót, üdvözlőkártyát, egyszerű levelet megfogalmazni, ismerje ezek formai szabályait, legyen képes rövid irányított fogalmazást írni.

Továbbhaladási feltételek  Egyszerű nyelvi kapcsolat teremtése és a beszédhelyzetnek megfelelő 4-5 mondatos párbeszéd folytatása.  Ismert témákkal kapcsolatban kérdések feltevése, a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerű válaszok megfogalmazása.  Ismert témában, olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel, vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel néhány összefüggő mondat elmondása.  Beszélgetés tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegről.  Adott kérdések alapján szövegrészek kikeresése.  Egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása.  A tárgyalt témákkal kapcsolatban valóságos vagy szimulált beszédhelyzetben.  Gondolatok kifejezése néhány mondatban és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazás írása.  A tanult szókincs szavainak helyes leírása.  A főnevek nemének és számának felismerése.  Egyszerű igék kijelentő mód jelen idejének biztos alkalmazása.  Egyszerű igék felszólító módú alakja. 26

 A tagadás formáinak ismerete.  12 mondóka, közmondások és 3 versike elmondása.  10 ének ismerete.  Rövid történetek, egy irodalmi prózakivonat vagy egy 6-8 mondatos anekdota bemutatása.  A tanulók értékelésének formái 3-4. évfolyam

Fő célunk a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának folyamatos fejlesztése. Fontos a német nyelv tanulásához való pozitív hozzáállás, a motiváció és az érdeklődés növelése, a tanulók életkori sajátosságából adódó megismerési és tanulási vágy megtartása és növelése, valamint a gyerekek kreativitásának fejlesztése. A tanulók élmények alapján nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába. Fontos, hogy az élmények hatásaként maguk is indíttatást kapjanak játékok, dalok, mondókák gyűjtésére, megtanulására. Értékelés ne csak a tanórán történjen! Legyen elismerésben részük azoknak a tanulóknak (is), akik nemzetiségi rendezvényeken dallal, népi játékkal, mondókával közönség elé állnak. Ebben az életkorban, képzési szakaszban a következő nyelvi fejlesztési célok fontosak: - a szövegértés fejlesztése (beszédértés) - a beszéd fejlesztése (interakció, összefüggő beszéd) - a szövegértés fejlesztése (olvasás) - az írás fejlesztése Mivel a nyelv megtanulásának a középpontjában tehát a beszéd, a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, ezért a tanulókat elsősorban ezekből az alapkészségekből kell értékelni. Mind a négy alapkészség területén a fejlesztés a fokozatosság elve alapján történik. E folyamatnak – és folyamatosságnak – következtében szükséges az olvasás, szövegértés, az írás és íráshasználat értékelése is. A tanórai szóbeli és írásbeli (szöveges, érdemjeggyel történő) értékelés – melynek szempontjait a diákok ismerik – legyen pozitív, emelje ki az eredményességet, a fejlődést, a pozitív változást. Ne a hiányosságokat sorolja fel, hangsúlyozza, hanem mindazt, amire a tanulók már képesek. Az értékelés segítse ahhoz a diákokat, hogy sikeresek és eredményesek legyenek az akadályok leküzdésében, a hiányok pótlásában. A továbbhaladás általános feltételei a 4. évfolyam végére A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével)

Kommunikációs eszközök A1

1.

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. 27

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás 2.

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazánakaz elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés 3.

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás 5.

Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyekmegnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4.

Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht!

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht.. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés

Wie bitte? Ich verstehe nicht. Buchstabiere bitte.

Fogalomkörök A1 Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

Präsens Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. . Er liest das Buch.

28

múltidejűség

Präteritum (csak: haben, sein)

Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England.

jövőidejűség

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok gyakoriság

időpont

Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie? Modalitás felszólítás Esetviszonyok

névszók a mondatban Szövegösszetart kötőszók ó eszközök névmások

IV.

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. möchte Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein dieser man

5–6. évfolyam

29

Az 5–6. évfolyamon a célnyelvet tanuló diákok A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a KER megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Az előző fejlesztési szakaszokban – elsősorban osztálytermi keretek között – már számos olyan helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségük volt a nyelvismeretre. Tisztában vannak azzal, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. Megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük. Megtanulták, hogy az írás a célnyelv tanulásának szolgálatába állítható, és egyszerű formában önkifejezésre is tudják használni. A feldolgozott tartalmak révén bepillantottak egy idegen kultúrába, és lehetőségük nyílt azt összevetni a magyarral. A célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, speciális kifejezéseit kreatívan használhatták a célnyelvi órákon. A nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség kompetenciaterületével. A két tanítási nyelvű oktatás órakeretébe az 5–6. évfolyamon lép be a célnyelvi civilizáció tantárgy, melynek ismereteit felhasználva további lehetőség nyílik az interkulturális ismeretek fejlesztésére. A tantárgyi integráció keretében a tanulók megtanulják célnyelven bemutatni hazánk ünnepeit, értékeit kortársaiknak. Így a szociális és állampolgári kompetencia árnyaltabban, bővebb tartalommal kerülhet fejlesztésre a célnyelvi órák során. A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani jelenségek. A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. A tanulók különböző szövegfajtákkal találkoznak ebben a szakaszban, olyanokkal is, melyeknek a formai követelményei eltérnek a hazaitól (pl.: levélírás). A korábbi témakörök az 5–6. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a Nat-ban megadott más műveltségi területek tartalmaival, és lehetővé teszik, hogy a tanulók a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás 30

iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témákkal is foglalkozzanak, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat. Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül a megismert és alkalmazott nyelvtanulási stratégiák köre. Ezek elsajátítása lehetővé teszi, hogy a tanulók egyre inkább az iskolán kívül is hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás révén egyre inkább megtapasztalják azt is, hogy a nyelvtanulás nem öncélú tevékenység, s azt, hogy a nyelvnek fontos szerepe van az információszerzésben. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet.

1

A

B

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket; felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára, tartalmára; követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét; képes kiszűrni a lényeget és néhány alapvető információt az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

C

1

A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Rövid kérések és kijelentések megértése ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek előadásának, bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a megértést segítő, változatos feladatok segítségével a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése. 31

Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélő(k) gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembevételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

1

D Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

E Szóbeli interakció A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. A tanuló képes kommunikálni egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszol a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédet folytat; megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán használata útján; képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét; megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

F A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). 32

Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. G

H

1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Összefüggő beszéd A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szöveg elmondása a tanuló számára ismert témában. A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről; saját munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; rövid, egyszerű történetet mesél el; egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat fogalmaz meg; egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használ; lineáris kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket és ok-okozati összefüggéseket fejez ki; képes alkalmazni a megértést segítő legfontosabb stratégiákat; beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót. I

1

A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös 33

plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.

J

K

1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Olvasott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. A tanuló megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket; megtalál alapvető információkat egyszerű, hétköznapi szövegekben; megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, kiszűri a szövegekből az alapvető információkat; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat végez el; képes meglevő készségeit kreatívan használni az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; növekszik tájékozottsága a célnyelvi kultúráról; fokozódik érdeklődése a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

L

1

A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

M

N 34

1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Íráskészség A1 nyelvi szint, azaz rövid, egyszerű mondatok írása ismert témákról; különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása mintát követve. A tanuló összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról; az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű interakciókban; gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki; kreatívan alkalmazza nyelvismeretét egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit. O

1

A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet). Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rapszöveg írása). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű készítése során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, e-mail, SMS.

5.évfolyam Célok és feladatok: − Az ötödik osztályban a némettanulás fő célja, hogy ebben a folyamatban a szókincs egy részét koncentrikus, másrészt új témakörökben történő bővítésével, a témakörök elmélyítésével és kiegészítésével, a nyelvtani ismeretek bővítésével és rendszerezésének megkezdésével szilárdítsuk meg az alapozó szakaszt, és megkezdjük annak lezárását. Ez az év átmenet az alsó tagozatos játékos, kevéssé tudatos, érzelemcentrikus nyelvtanulásból a felső tagozatos illetve a későbbi – gimnáziumi – tudatosabb, a nyelvi fogalmakkal és fogalomrendszerekkel folyamatosan operáló nyelvtanuláshoz. Ebben az évfolyamban a gyerekek felső tagozatba kerülnek, külön szaktárgyaik vannak. A természetismeretet és a célnyelvi civilizációt német nyelven tanulják. Így a német, mint idegennyelvi órákon fel kell készíteni őket az említett tantárgyak német nyelvű befogadására. 35

A tantervben ennek megfelelően fokozott szerepet kap a képtörténet, vázlatkészítés, s a szövegértés fejlesztése és differenciálása. A célnyelvi kultúra ismereteit 5-8. osztályig részben a németórákon, részben az Célnyelvi civilizáció tantárgy keretében tanítjuk meg a tanulóknak. A német nyelv helyi tantervében a célnyelvi kultúra ismeretei, tananyaga a témalista fejezeteknél dőlt betűvel vannak jelölve.

Témakörök

Kapcsolódási pontok

Család

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa.

Erkölcstan:társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat:időbeosztás, napirend. Otthon

Természetismeret:lakóhelyi környezet.

Otthonom, szűkebb környezetem. Berendezési tárgyak.

Matematika:tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret:az én városom, falum.

Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.

Természetismeret:az ember megismerése és egészsége: étrend.

Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban. Étkezés étteremben. Öltözködés Ruhadarabok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:öltözködés, divat.

Kedvenc ruháim. Divat világa. Sport Testrészek és mozgás.

Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok. Természetismeret:az ember megismerése és egészsége: testrészek.

Sportok. Kedvenc sportom. Sportversenyek, sportversenyek.

Testnevelés és sport:mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Sportbalesetek. Sportrendezvények a célországban. Iskola, barátok

Erkölcstan:társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. 36

Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Napirend. Szabadidő, szórakozás

Testnevelés és sport:sportok.

Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.

Ének–zene:zenehallgatás.

Internet. Közös időtöltés barátokkal.

Dráma és tánc:színház, előadások.

Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Város, bevásárlás

Földrajz: más népek kultúrája.

árosok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Utazás, pihenés

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Egészséges életmód A rendszeres testedzés.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

Betegségek és megelőzésük. Orvosnál és kórházban.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

Kommunikációs szándékok kérdezés, információkérés, válaszadás, információadás ( Was für..? Warum…? Wann…? Wie…?), személyek, állatok, tárgyak jellemzése, utasítások követése és átadása, birtoklás kifejezése (mein, sein …) képesség, engedély, szükségesség, tiltás kifejezése (Sie müssen… /Sie dürfen…Du darfst …), udvarias kérés és megfelelő reagálás (Gib mir bitte!), 37

tudás, nem tudás kifejezése (Ich weiss nicht, Ich weiß…), értés és nem értés kifejezése (Ich verstehe nicht), egyetértés és egyet nem értés kifejezése szándék, akarat, szükségesség kifejezése, (Ich möchte, brauche…), engedély kérése, engedélyezés kifejezése, tiltás (Darf ich? Du darfst…), bizonyosság és bizonytalanság egyszerű kifejezése (Ich bin sicher/unsicher. Vielleicht), érdeklődés és közömbösség kifejezése Fogalomkörök  igeidők használata jelen, múlt (rendhagyó igék kivételével) és jövő időben, 8. egyszerű múlt idő (Präteritum) biztos használata szabályos (gyenge) és rendhagyó (erős és vegyes) igékkel I. létige (sein) és a birtoklást kifejező ige (haben) jelen és múlt időben, és a létezés kifejezésének egyéb formái (es gibt), 9. jövő idő kifejezésének különböző lehetőségei, (morgen, übermorgen, nächstes Jahr, werden + Inf.) 10. módbeli segédigék: képesség, engedély, szükségesség, tiltás (Präsens, Präteritum), 11. az állítmány helye a mondatban, 12. kérdőszók (Wohin? Wo? Wie lange?) 13. kiegészítendő és eldöntendő kérdések, rövid és teljes válaszok, 14. birtoklás és birtokviszony kifejezésének különböző nyelvtani formái (Er hat .. .Das ist sein / seine, Das ist das Buch von Eva, Evas Buch. Das gehört + Dat.) 15. névmások (személyes, mutató, birtokos Nom., Akk.) és elöljárószókkal való használatuk, 16. néhány rendhagyó többes számú főnév, 17. a legfontosabb elöljárószók és a főnevek egyes és többes számban határozott és határozatlan névelővel részes esetben valamint a Wechselpräpositionen mit Dat.,  melléknevek fokozása (schön, schöner, am schönsten, klug, klüger, am klügsten, gut, besser, am besten), 18. hasonlító mondatok melléknevekkel (als, wie,), 19. térbeli viszonyok, irányok kifejezése: irányok (von, über, nach), helyek (vorne, hinten, links, rechts, in der Mitte), 20. mennyiségi viszonyok árnyaltabb kifejezése: egységnyi, megszámlálható és megszámlálhatatlan (alles, viel, wenig, nichts, kein/keine), mennyiségek (alles, viel, wenig, nichts), mennyiségek összehasonlítása 5. időbeli viszonyok: gyakoriság (oft, selten, manchmal, immer, nie), időpontok, időtartamok, évszámok, dátumok helyes kifejezése szóban és írásban, 21. feltételezés egyszerű kifejezése, (Wenn du kommst…) 22. határozókkal bővített mondat szórendje, 23. mellékmondat szórendje, kezdő helyzetben is (Wenn… ) 24. a legfontosabb kötőszók (wenn, als, immer wenn), 25. hangtani ismeretek, intonáció folyamatos bővítése. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  értse meg és kövesse a tanár utasításait, alakuljon ki a közös csoportnyelv,  ismerje fel és értse meg új szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket,

38

 legyen képes hosszabb szövegből, amelyben néhány, a megértést nem akadályozó ismeretlen szó is van, kiszűrni a fontos információkat megadott megfigyelési szempontok alapján,  értsen meg rövid, összefüggő szöveget a tanult témákban. Beszédkészség A tanuló 6. kiejtésében ne legyenek megértést akadályozó hibák,  tudja az adott idegen nyelv hangjait helyesen képezni, kiejteni, a tanult szavakat helyes kiejtéssel és hangsúllyal használni.  Törekedjen a különböző mondattípusokat helyes intonációval mondani.  Közelítsen az anyanyelvi beszélő beszédritmusához.  Nem verbális eszközökkel (gesztusokkal, mimikával) is kísérje mondandóját.  Tudjon válaszolni a tanult témákkal kapcsolatban eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre.  Legyenek képesek párbeszédekben szerepeket eljátszani, a mintadialógust a korábban tanult nyelvi elemekkel variálni.  Beszédükben helyesen alkalmazzák a tanult nyelvi fordulatokat, kifejezéseket.  Memorizáljon és adjon elő közösen feldolgozott rövid szövegeket, párbeszédeket, verseket, dalokat.  legyen képes a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten kommunikálni  képeket leírni,  képek alapján rövid történeteket elmondani,  személyeket, állatokat, tárgyakat röviden jellemezni,  információt, tájékoztatást kérni és adni,  a tanult témakörökben véleményt nyilvánítani, és azt megindokolni.  tudjon önállóan, összefüggően, mintaszöveg alapján beszélni a tanult témákról, a gyakorolt szövegtípusokban. Olvasott szöveg értése A tanuló 1. ismerje a különböző szövegtípusok jellemzőit, 2. legyen képes a tankönyv, a munkafüzet és a feladatlapok néma értő olvasására, az utasítások megértésére, 3. ismerjen meg egy-egy az életkorának megfelelő tartalmat hordozó és ezen a nyelvi szinten íródott rövidebb autentikus vagy adaptált olvasmányt, 4. legyen képes tanári bemutatás vagy magnóról való meghallgatás után ismert szavakat tartalmazó szöveget hangosan, helyes kiejtéssel és intonációval érthetően felolvasni, 5. legyen képes a szöveg lényegére, általános vagy speciális információkra irányuló olvasásra, 6. ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket, 7. gyakorolja a nyelvi szintjének megfelelő szótárak használatát. Íráskészség A tanuló  legyen képes a tanult szókincset és nyelvi szerkezeteket tartalmazó szövegek diktálás utáni leírására,  tudjon ismert hallott vagy olvasott szöveg alapján kérdésekre írásban egyszerű választ adni,  tudja az egyszerű mondat szórendjét alkalmazni és egyszerű mondatokat logikai kapcsolatok alapján egybefűzni, 39

 tudjon egyzserű mondatokat hiányzó szavakkal kiegészíteni,  tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni  tudjon minta, illetve megadott szempontok alapján különböző típusú rövid, egyszerűbb szövegeket írni.

6. évfolyam, A1/2 szint

Témakörök

Kapcsolódási pontok

Család

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

Én és a családom. Családi események, közös programok. Családi ünnepek.

Erkölcstan:társas kapcsolatok, szokások.

Konfliktusok a családban és azok kezelése. Szerepek és feladatok a családban. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem.

Technika, életvitel és gyakorlat:időbeosztás, napirend. Technika, életvitel és gyakorlat:időbeosztás, napirend.

Lakóhelyiségek, bútorok, használati eszközök a háztartásban. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Lakáscsere, költözködés. Idő, időjárás Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Matematika:számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Időjárás különböző országokban. Öltözködés Évszakok és ruhadarabok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:öltözködés, divat.

Kedvenc ruháim. Divat. Öltözködési normák. Iskola, barátok Osztálytársaim, barátaim.

Matematika:halmazok. Erkölcstan:társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Tanórán kívüli közös programjaink. Napirend. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim.

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:hétköznapok, ünnepek. 40

Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Ünnepi események megszervezése. Szabadidő, szórakozás

Testnevelés és sport:sportok.

Szabadidős tevékenységek. A televízió szerepe, televíziós műsorok.

Ének–zene:zenehallgatás. Dráma és tánc:színház, előadások. Vizuális kultúra:múzeumok, kiállítások.

Város, bevásárlás Piac, bolhapiac.

Technika, életvitel és gyakorlat:közlekedés, vásárlás.

Vásárlás. Hon- és népismeret:az én városom, falum. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Vakáció különböző országokban. Utazás belföldön és külföldön.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Szálláslehetőségek, nyaralóhelyek. Kedvelt uticélok a célországban. Utazás megszervezése és előkészítése, közlekedés turistaként. Városnéző körutak. Zene, művészetek

Ének-zene: zenehallgatás.

Kiállítások, rendezvények, koncertek. Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Kommunikációs szándékok kérdezés, információkérés, válaszadás, információadás, személyek, állatok, tárgyak jellemzése, azonosságok és különbségek leírása, események leírása, ok, okozat kifejezése, (Weil…, denn…) érdeklődés hogylét iránt, fizikai, lelki állapot leírása (Wie fühlst du dich? Beruhige dich! Ärgere dich nicht!), véleményadás és kérés, véleménynyilvánítás (Wie gefällt dir ….?, Warum? Was möchtest du… ? Warum? Ich bin dafür / dagegen…, Ich freue / ärgere mich) 1. mások szavainak közvetítése (Sie sagt, dass sie heute in die Schule geht.), 41

udvarias kérés és megfelelő reagálás, tudás, nem tudás kifejezése (Entschuldigung, ich habe es nichr verstanden.), értés és nem értés kifejezése (Keine Ahnung.), szándék, akarat, szükségesség kifejezése, engedély kérése, engedélyezés kifejezése, tiltás, bizonyosság és bizonytalanság egyszerű kifejezése (Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass/ ob….) , interjúadás és riportkészítés, javaslat, ajánlás, tanácsadás, meghívás, következtetések (Wenn … dann…)

Fogalomkörök  igeidők használata jelen, múlt (Perfekt) és jövő időben,  létige jelen, múlt és jövő időben, és a létezés kifejezésének egyéb formái (es gibt), visszaható igék jelen, múlt és jövő időben  egyszerű múlt idő biztos használata szabályos és rendhagyó igékkel,  kiegészítendő és eldöntendő kérdések, rövid és teljes válaszok, függő kérdések,  határozott és határozatlan névelők további (önálló névmási alakban) és a „kein” önálló névmási alakban) használata,  névmások (személyes, mutató, visszaható, kérdő (welch- ) birtokos (Nom., Akk., Dat.) és elöljárószókkal való használatuk,  főnévragozás (Nom., Akk., Dat.)  néhány rendhagyó többes számú főnév,  határozókkal bővített mondat szórendje, Akk. és Dat. bővítmények sorrendje a mondatban, kérdések és összetett mondatok állítmányának helye Perfektben,  a legfontosabb kötőszók (weil, denn, dass, ob, W-Fragen),  évszámok, dátumok helyesírás módja és használata  hangtani ismeretek, intonáció folyamatos bővítése.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − értse meg és hajtsa végre a bonyolultabb utasításokat, — értsen meg összefüggő, a témákkal kapcsolatos, kevés ismeretlen nyelvi elemet tartalmazó nyelvi szöveget, tudja azt összefoglalni, lényegét kiemelni, — tudja megoldani a szöveggel kapcsolatos feladatokat, — tudja megállapítani a beszélő szándékát, érzelmeit az intonációból. — értse meg a korosztálynak megfelelő tartalmú szöveget globálisan, valamint fejlesszék a szelektív hallás utáni értés technikáját autentikus hanganyagok segítségével. Beszédkészség A tanuló 6. tudja a tanult memorizált anyagot pontos kiejtéssel, hangsúllyal, intonációval és megfelelő beszédsebességgel elmondani, 7. tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni, képeket leírni, 8. minta alapján legyen képes rövid leírást adni, 9. tudjon elmondani egyszerűen, de összefüggően eseménysort, 42

10. tudjon beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, 11. tudjon hasonlóságot és különbséget megállapítani, 12. legyen képes megjegyzéseket fűzni a látott vagy hallott eseményekhez, olvasott szöveghez, 13. a tanult szókincs és struktúrák felhasználásával életszerű helyzetekben tudjon kérdezni, válaszolni, útbaigazítani, információt kérni és adni, legyen képes mintapárbeszédeket más szituációkra kreatívan átalakítani, 14. megértési problémáihoz tudjon segítséget, engedélyt, beleegyezést kérni, 15. tudjon memoritereket elmondani, előadni, 16. értesse meg magát számára ismeretlen, anyanyelvi személlyel, 17. tudja alkalmazni a tanult udvariassági, társalgási fordulatokat.

Olvasott szöveg értése A tanuló  tudjon érthetően, jó intonációval, jó ritmusban szöveget felolvasni,  legyen képes az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani,  legyen képes az olvasott szöveg lényeges információit az elvárható nyelvi szinten néhány mondatban idegen nyelven is összefoglalni,  gyakorolja továbbra is az egy- és kétnyelvű szótárak használatát,  ismerkedjen meg a különféle szövegtípusokkal és legyen képes ezeket felhasználni a mindennapi életben is. (pl.: étlap, recept, utcai feliratok, hirdetések, stb.)  tudja az egyes ismeretlen szövegrészek jelentését a szövegösszefüggésekből kikövetkeztetni,  ismerje fel a tanult nyelvi elemeket, szerkezeteket ismeretlen szövegben,  próbálkozzon minél több autentikus szöveg olvasásával és megértésével. Íráskészség A tanuló − tudjon jó helyesírással, tollbamondás után ismert nyelvtani elemekből és szókincsből álló szöveget leírni, − tudjon nyelvi modell alapján önállóan egyszerűbb eseménysort (az idő érzékeltetésével), valamint folyamatokat leírni, − tudjon több mondatból álló különböző típusú hosszabb (100-120 szóból álló) szöveget alkotni. (pl.: párbeszéd, leírás, elbeszélés, stb.) − minta alapján tudjanak különböző szövegtípusokat írni. (pl.: hirdetés, meghívó, kérdőívek, üzenet, stb.) − tudjon képeslapot, rövid baráti levelet fogalmazni figyelembe véve a formai sajátosságokat, − próbálkozzon különböző szövegtípusok írása során megfelelő stiláris eszközöket alkalmazni, − legyen képes álláspontját írásban is közölni. A továbbhaladás általános feltételei a 6. évfolyam végére: A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 2 szintjével)

43

Kommunikációs eszközök A1

6.

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! Bemutatkozás Ich heiße Martin. Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt. Érdeklődés hogylét iránt és arra Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! Gratuláció, jókívánságok és arra Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche reagálás Weihnachten. 7.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja. Valaki igazánakaz elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! 8.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyekmegnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 9.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás 10.

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht.. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés

Wie bitte? Ich verstehe nicht. Buchstabiere bitte.

44

Fogalomkörök A1 Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

múltidejűség

jövőidejűség

Präsens

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Präsens mit Der Zug fährt gleich ab. Vokalwechsel, . trennbare Verben Er liest das Buch. Präteritum (csak: Er hatte ein Fahrrad. haben, sein) Ich war schon in England. Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok gyakoriság

időpont

Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei eine Portion Pommes alles, nichts

viel,

wenig, Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie?

Modalitás felszólítás Esetviszonyok

névszók mondatban

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. möchte Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! a Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn.

45

Szövegösszetart kötőszók névmások ó eszközök

I.

und/oder/aber/denn das ich, mich, mein dieser man

7–8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon a célnyelvet tanuló diákok A2 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a KER megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Ebben a szakaszban a megalapozott kompetenciák további fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. A tanulók nyelvtudása lehetővé teszi, hogy célnyelven is szerezzenek információt a körülöttük lévő világról és ezzel a lehetőséggel tudatosan éljenek. Motivációjukat növeli, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvoktatás lehetőséget biztosít bizonyos tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására. Az ott szerzett speciális tudás, szókincs integrálható különböző munkaformákban (projektmunka, önálló előadások), bemutatható a nyelvórákon is. A Nat fejlesztési területei és nevelési céljai ebben a képzési szakaszban is a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Fontosak a korosztályi sajátosságok, építhet a tanár többek között az önkifejezés igényére és a nyelvi kreativitásra. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. A tanulók nyelvtudásuk, motivációjuk alapján már képesek célnyelven olvasni a korosztályuknak megfelelő regényeket, novellákat, s ez az egyik legjobb lehetőség a kontextuson alapuló szövegértés fejlesztésére. Egy-egy jól megválasztott irodalmi alkotás olvasása, feldolgozása során a tanulók sokkal többet tudnak meg a célnyelvről, mint amire a tanórai keretek lehetőséget adnak. Egy-egy irodalmi mű közös feldolgozása az anyanyelvi lektor kiemelt feladata lehet. A fejlesztési szakasz célja, hogy a 8. évfolyam végére a tanulók elérjék a B1 szintet. Az eltelt időszak intenzív nyelvtanulása során kialakult a tanulók hatékony nyelvtanulási stratégiája. Ennek segítségével az általános iskolai tanulmányok befejezése után képesek lesznek önállóan is fejleszteni nyelvtudásukat.

1

A

B

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű közlések lényegét. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló ismerős témákról folyik; képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit két beszélő esetén; képes megérteni a legfontosabb információkat 46

képekkel támogatott hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. C A fejlesztés tartalma Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése (pl. használati utasítások). Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű 1 hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés, magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: információk, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.

1

D

E

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról; részt vesz rövid beszélgetésekben; kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben; egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban; ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és tudja alkalmazni ezeket; stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

F

47

A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam, stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. 1 Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. A célnyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták.

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról. A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben ki tudja magát fejezni; 48

érthetően tud a folyamatoshoz közelítően beszélni, képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére, szükség szerinti módosítására; képes valamely gondolat vagy probléma lényegét megközelítő tartalmi pontossággal kifejteni.

I A fejlesztés tartalma Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. 1 Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivalója kifejezésére. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.

1

J

K

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében; megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegeket; képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét.

49

L A fejlesztés tartalma Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. 1 Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek.

1

M

N

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak; ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezi; minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír az őt érdeklő, ismert témákról. A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról; tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, és véleményéről; képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni; tud jegyzetet készíteni olvasott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről; minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek 50

követésével.

O A fejlesztés tartalma Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szöveg formájában. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése, saját ötletekről jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. 1 Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelent, paródia írása illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapszövegek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

Célok és feladatok 7-8. évfolyam: 17. az általános iskolai tanulmányok végére az életkori sajátosságoknak megfelelő témákban biztos, nyelvileg adekvát szóbeli és írásbeli kommunikáció német nyelven 18. az iskola profiljának megfelelően széleskörű ismeretek megszerzése német nyelvű országok anyagi és szellemi kultúrájával, tradícióival, szokásaival és jelenlegi helyzetével, életével kapcsolatban 51

19. 20. 21.

a nyelvtanuláson keresztül az anyanyelvi ismeretek elmélyítése és tudatosítása a nyelvtanulás által pozitív akarati tulajdonságok és tanulási stratégiák kialakítása képessé tétel nyelvigényes, középfokú oktatási intézményben történő továbbtanulásra.

A célnyelvi kultúra ismereteit 5-8. osztályig részben a németórákon, részben az Célnyelvi civilizáció keretében tanítjuk meg a tanulóknak. A német nyelv helyi tantervében a célnyelvi kultúra ismeretei, tananyaga a témalista fejezeteknél dőlt betűvel vannak jelölve.

7. évfolyam, B1/1 Témakörök Témakörök Család Én és a családom Konfliktusok a családban Példaképeim Nagyszüleim világa Otthon Otthonom, szűkebb környezetem Öltözködés Ruhadarabok Kedvenc ruháim A divat világa Sport Kedvenc sportom Sportok, sportfelszerelések Extrém sportok Sportversenyek Versenysport pro/kontra Iskola, barátok Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok Színház, zenehallgatás Közös időtöltés barátokkal Tehetségkutatás Diákmunka Természet, állatok Kedvenc állataim Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága Állatvédelem, veszélyeztetett állatfajok

Kapcsolódási pontok Erkölcstan és etika: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor Hon- és népismeret: családunk története Életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás Matematika: tájékozódás a térben Történelem: család és lakóhely Hon- és népismeret: az én városom, falum Történelem: öltözködés, divat Erkölcstan és etika: szokások, társadalmi szabályok Biológia: az ember megismerése és egészsége Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok

Erkölcstan és etika: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, egymás segítése

Testnevelés és sport: sportok Ének - Zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások Informatika: Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika Biológia: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései Földünk - környezetünk: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, 52

Állatkert Ünnepek és szokások Az én ünnepeim, parti Város, bevásárlás Városok, települések, falvak Vásárlás, márkák Híres városok és nevezetességeik

országok Életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása Történelem: hétköznapok, ünnepek Hon- és népismeret: találkozás a múlttal: Ünnepeinek eredete és szokásrendje Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok Földünk - környezetünk: országok, városok Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei Életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás

Utazás, pihenés Osztálykirándulás Nevezetességek a célnyelvi országban

Földünk - környezetünk: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok Biológia: az erdők világa Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei

Fantázia és valóság Utazás a jövőbe Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem Zene, együttesek, hangszerek Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat és növényvilág Környezetszennyezés Alternatív energiaforrások Környezetvédők Szelektív hulladékgyűjtés Környezettudatos viselkedés

Dráma és tánc: dramatikus játékok Rajz és vizuális kultúra: képzeletem világa Ének - Zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások Biológia: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága Fizika: energiatermelési eljárások Földünk - környezetünk: globális problémák, fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái Életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód Biológia: betegségek megelőzése Életvitel és gyakorlat: egészséges életmód Biológia: tudománytörténet Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban

Egészséges életmód A rendszeres testedzés Tudomány, technika Fiatal feltalálók és találmányok

Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim Az én jövőm Tervezett hivatásom, pályaválasztás Szakmai gyakorlat

Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak Infokommunikációs eszközök a

Történelem: különböző korszakok, globális problémák Hon- és népismeret: az én világom, Találkozás a múlttal Földünk - környezetünk: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem Erkölcstan és etika: a munka világa Életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások Történelem: hírközlés Biológia: kommunikáció az állatvilágban Társadalmi, állampolgári és gazdasági 53

mindennapokban A média szerepe a hétköznapokban Televízió, statisztálás Testbeszéd Kommunikáció az állatvilágban

ismeretek: a média és a nyilvánosság szerepe Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika

Kommunikációs szándékok 2. személyek külső és belső tulajdonságainak leírása, összehasonlítása, 3. események leírása az időbeli viszonyok érzékeltetésével, 4. események összefoglalása, 5. jövőben bekövetkező események kifejezése, 6. tárgyak összefoglaló jellegű, részletes leírása, 7. cselekedetek indoklása, 8. tudakozódás, információkérés, reklamáció, 9. személyes kapcsolatteremtés: találkozás, búcsú, gratuláció, jókívánság, bocsánatkérés, köszönet, meghívás, kínálás, engedélykérés és ezekre reagálás, 10. az idegen nyelv megértésére vonatkozó kérések , 11. véleménykérés, véleménynyilvánítás (Was meinst du dazu? Ich meine/glaube/denke…), 12. egyetértés, ellenvetés, állásfoglalás indoklása (Ich bin einverstanden.), 13. óhajtás, kívánság, és remény kifejezése (Ich möchte…), 14. akarat, szükségesség, kötelezettség, lehetőség, képesség (Ich soll…, Ihr braucht nicht… .) 15. csodálkozás, meglepetés kifejezése (Das finde ich… .), 16. érzelmek, lelkiállapot kifejezése (Ich freue mich…. . Schade…).

Fogalomkörök − logikai viszonyok kifejezése, idő, hely, módhatározás − igeidők összefüggései, igeidő használat kontrasztív felismerése és alkalmazása (während, bevor, nachdem) − − a legfontosabb elöljárószók (bei, von, zu), − páros kötőszók (entweder…oder), − minőségi viszonyok árnyaltabb kifejezései (Melléknévragozás). − Szenvedő szerkezet egyszerűbb kifejezései − névmások (vonatkozó, általános és határozatlan, - jener, keiner),vonatkozói mellékmondatok − jelzős szerkezetek (Nominativ, Akkusativ, Dativ) − időbeli viszonyok, időpontok, időtartamok

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 1. legyen képes átlagos beszédtempójú, irodalmi kiejtéssel elmondott, köznapi témájú közlés lényeges információinak megértésére, a szöveg összefüggéseinek felismerésére, a szöveg alapján kérdések megválaszolására, vázlatkészítésre, 2. pontosan érzékelje a beszélők érzelmeit, a témához és egymáshoz fűződő kapcsolatait, 54

3. értse meg a tanár a tananyaggal vagy a mindennapi élettel kapcsolatos idegen nyelvű magyarázatát, ha az ismert nyelvi elemekre épül, 4. tudja kiemelni ismert témájú autentikus hanganyagból a lényeget, találja meg a számára fontos információt és az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből.

Beszédkészség A tanuló 22. kiejtésében ne legyenek értést akadályozó hibák, 23. legyen képes a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten képek, képsorok leírására, a képekhez kapcsolódó gondolataik kifejezésére röviden, 24. legyen képes vázlat alapján történet elmondására, interjú készítésére, 25. tudjon személyeket, tárgyakat, eseményeket leírni és összehasonlítani, beszélgetést kezdeményezni, véleményt, érzéseket kifejezni, 26. tudjon szerepjátékban, életszerű helyzetekben kezdeményezni, és váratlan fordulatokra reagálni, 27. megfelelő előkészítés után tudjon összefoglalót és beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani megadott témakörben, 28. tanuljon meg verseket, rövid prózai szövegeket, a memorizált nyelvi egységeket használja kreatívan más beszédhelyzetekben, 29. tudjon külföldi (az adott célnyelvet beszélő) partnerrel is beszélgetést folytatni, önmagáról, szűkebb és tágabb környezetéről, 30. ismerje a célnyelvi országok metakommunikációs kifejező eszközeit. Olvasott szöveg értése A tanuló — tudjon kifejezően felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakorolt, — tudjon az adott szövegben tájékozódni, a szöveg lényeges információit megérteni, és azt szóban vagy írásban röviden visszaadni., II. dolgozzon fel ismeretlen szöveget önállóan –esetleg házi olvasmányként – egyszerűbb szempontok szerint, — értse meg globálisan a hosszabb olvasmányok és szövegek tartalmát, tudja azok szerkezetét áttekinteni, — adott témához tudjon önállóan ismeretanyagot gyűjteni.

Íráskészség A tanuló I. legyen képes a tanuló összetett mondatok alkalmazásával is 120-150 szavas összefüggő fogalmazás, tartalmi összefoglalás, képleírás készítésére, s tudja ezekben véleményét kifejteni, II. legyen képes megadott szempontok alapján jegyzeteket készíteni, érveket és ellenérveket gyűjteni, III. ismert szöveg alapján készítsen vázlatot, IV. tudjon a levél formai sajátosságait betartva, megadott tartalmi szempontok alapján magánlevelet írni, V. gyakorolja a legalapvetőbb szövegtípusok írását.

55

8. évfolyam

8. évfolyam, B1/2 Témakörök

1

2

3

4

5

6

7

8

A Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Otthontalanok. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.

Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Időjárás. Időjárási rekordok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák. Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat világa. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia. Iskola, barátok

B Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok; család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Matematika: tájékozódás a térben. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Célnyelvi civilizáció: eltérő életmódbeli szokások a célnyelvi országokban. Erkölcstan: társadalmi felelősségvállalás.

Biológia-egészségtan: táplálkozás. Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok jellegzetes ételei, táplálkozási szokásai. Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek. Fizika: természeti katasztrófák.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok. Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok jellegzetes spotjai. Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, 56

9

Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok, mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.

Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. 10 Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.

Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. 11 Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. 12 Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. 13 Utazás belföldön és külföldön.

Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. 14 Képzeletem világa. Utazás a jövőbe. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. 15 Film- és színházi élményeim. Kedvenc múzeumom.

szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Testnevelés és sport: sportok. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika. Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Ünnepeinek eredete és szokásrendje Célnyelvi civilizáció: szokások, ünnepek összehasonlítása a célnyelvi országokéval. Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok. Földrajz: országok, városok, a hazai táj, a világörökség elemei. életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Célnyelvi civilizáció: hazánk nevezetességeinek bemutatása célnyelven.

Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Biológia-egészségtan: az erdők világa. A hazai táj, a világörökség elemei. Célnyelvi civilizáció: hazai nevezetességek bemutatása, célnyelvi országok nevezetességeinek megismerése. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa. Magyar nyelv és irodalom: kötelező és ajánlott irodalmi válogatás. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

57

Kiállítások, rendezvények, koncertek. Zenei világnap. Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Madarak és Fák Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. 16 Szelektív hulladékgyűjtés. Környezettudatos viselkedés.

Egészséges életmód A rendszeres testedzés. 17 A helyes táplálkozás. Betegségek és megelőzésük. Felfedezések Nagy földrajzi felfedezések. 18 Híres felfedezők és életútjuk.

Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Fizika: energiatermelési eljárások. Földrajz: globális problémák, Fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód. Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: felfedezők és feltalálók. a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Tudomány, technika Feltalálók és találmányok. 19 Híres feltalálók és életútjuk. A jövő technikai vívmányai.

Biológia-egészségtan: tudománytörténet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Iskolám múltja, jelene. 20 A jövő iskolája. Lakóhelyem régen és most. A jövő városa. Földünk jövője. Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak. Infokommunikációs eszközök a mindennapokban. 21 A média szerepe a hétköznapokban. Testbeszéd. Kommunikáció az állatvilágban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák. Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem. Erkölcstan: a munka világa. Technika. életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a média és a nyilvánosság szerepe. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika. Földrajz: égitestek. Fizika: a naprendszer objektumai, a világűr megismerésének eszközei. Matematika: tájékozódás a térben.

Földünk és a világűr A naprendszer és a bolygók. 22 A Nap és a csillagok. Utazások az űrben.

58

Kommunikációs szándékok 17. személyes kapcsolatteremtés: találkozás, búcsú, gratuláció, jókívánság, bocsánatkérés, köszönet, meghívás, kínálás, engedélykérés és ezekre reagálás, 18. az idegen nyelv megértésére vonatkozó kérések, 19. véleménykérés, véleménynyilvánítás (Ich meine… .), 20. egyetértés, ellenvetés, állásfoglalás indoklása, 21. érvelés a különböző kommunikációs helyzetekben, érvek felsorolása, 22. tanácsadás, javaslattétel (Ich schlage vor… .), 23. feltételezés (Ich hoffe… .), 24. óhajtás, kívánság, és remény kifejezése (Wenn ich …. , könnte ich… . Ich hätte gern… .), 25. akarat, szükségesség, kötelezettség, lehetőség, képesség 26. csodálkozás, meglepetés kifejezése (Es überrascht mich…),

Fogalomkörök − igevonzatok, − műveltetés kifejezése (lassen), − páros kötőszók (obwohl… als auch), − szenvedő szerkezet jelen, múlt időben (Vorgangspassiv, Zustandspassiv). − igenevek használata (főnévi, melléknévi, határozói), − főnévi igeneves szerkezetek (zu + Infinitiv) − időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése időalakkal, − a feltételes mód használata jelen és múlt időben, − óhajtás (Konj. II.), modalitás kifejezése (Ich könnte, müsste….) − függőbeszéd alapformái − célhatározói mellékmondatok (damit, um… zu + Inf.), anstatt dass…., anstatt zu + Inf., ohne dass, ohne zu, − következtető mondatok (so …dass) − mellérendelő összetételek (aber, sondern, trotzdem, deshalb, außerdem, ) − alárendelő összetételek (obwohl) − főnévragozás (Genitiv) − elöljárószók birtokos esettel (anlässlich, entlang, infolge, wegen, während) − befejezett múlt idő képzése, használata

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 1. értse meg a tanár hosszabb, összetettebb magyarázatát, 2. vegye észre a témaváltást, ha az nem túl hirtelen történik, 3. értse meg a beszédből a lényeges információkat, 4. szűrje ki a rádióban és a televízióban az őt érdeklő műsorokból a számára fontos információkat, amelyek saját érdeklődési körének megfelelnek, 5. tudja követni mások társalgását, és tudjon abba bekapcsolódni, 6. értse meg a folyamatos, kevésbé személyes témáról szóló beszédet, és tudjon magyarázatot kérni, ha nem ért valamit.

59

Beszédkészség A tanuló − törekedjen helyes intonációra, a nyelvhelyességi szabályok betartására, − tegye beszédét színesebbé a megismert szófordulatok segítségével, − vegyen részt előzetes felkészülés nélkül hozzá közelálló témában folytatott beszélgetésben, − legyen képes önállóan, megfelelő előkészítés után beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani, − igyekezzen magyarázat, definíció segítségével megoldani kommunikációs nehézségeit, − tudja álláspontját kifejteni, ellenvéleményét és egyet nem értését udvariasan kifejezni, indokolni, − tudjon külföldi partnerrel is általános és aktuális témakörökben beszélgetést folytatni, − tudjon a külföldi utazás során előforduló gyakori nyelvi helyzetekben bátran megnyilvánulni, − tudjon néhány verset vagy rövid prózai szöveget kifejezően előadni.

Olvasott szöveg értése A tanuló − értsen meg sok új információt tartalmazó nyelvileg összetettebb szöveget, − tudjon következtetni az ismeretlen elemekre a szövegösszefüggésből, − értsen meg az életkorának megfelelő általános tájékozottságot feltételező idegen nyelvű újságcikket, ismeretterjesztő szöveget, reklámot, használati utasítást, − szótár segítségével értsen meg nyelvi szintjének megfelelő rövid újságcikket, − értsen meg történetet egy és kétnyelvű szótár segítségével, − legyen képes ilyen szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolására, táblázatok kitöltésére, − alakítson ki önálló olvasási stratégiákat és olvasson változatos műfajban és témakörben idegen nyelven is, valamint ébredjen fel erre való igénye. Íráskészség A tanuló a) Legyen képes általános témákban, különböző műfajokban 150-200 szavas irányított fogalmazást írni, melynek logikai menete világos, b) legyen képes mondandóját változatos kifejezésekkel, mondatszerkezetekkel, megfelelő központozással, tagolással és helyesírással a témának megfelelő stílusban megfogalmazni, c) legyen képes egyszerű hivatalos levél írására néhány fontos témában (pl.: információkérés, reklamáció, kérvény, stb.), d) tudjon önéletrajzot írni, e) legyen képes saját véleményét egyszerűen megfogalmazni, és álláspontját indokolni. A továbbhaladás általános feltételei a 8. évfolyam végére A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B 1 szintjével) Tartalom Elégséges nyelvismerettel és elegendő szókinccsel rendelkezik

Nyelvhelyesség Meglehetős pontossággal, rutinosan alkalmazza a gyakran használt kifejezéseket és

Folyamatosság Egyszerű folyamatos szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe

Interakció Képes kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerű beszélgetést olyan té-

Koherencia Össze tudja kapcsolni gondolatait, leírja a különböző eseményeket, vázla60

ahhoz, hogy mondatszerkezet tartozó témákkifejezze magát eket kiszámítha- ban. Még tarthat olyan témákban, tó helyzetekben. rövidebb szünemint a család, teket, hogy meghobbi, értalálja a megfedeklődési kör, lelő szavakat, kimunka, utazás és fejezéseket, mindennapi esenyelvi fordulamények, de megtokat és kijavítsa szólalásaiban magát még lehet bizonytalan.

mákban, ametosan meg tudja lyek számára is- indokolni állásmerősek vagy ér- pontját, terveit. deklődési körébe beletartoznak. Képes elismételni olyan információkat, melyek segítik a kölcsönös megértést.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés:  Az ellenőrzés részben a megtanult ismeretekre (szókincs, nyelvtani szabályok, német nyelvű ismeretek a környező világról), részben a kialakult készségekre (beszédértés, beszédkészség, olvasásértési készség, írásbeli kifejezőkészségek) irányul – lehetőleg egyenlő arányban, hiszen sem az ismeretek, sem a készségek önmagukban nem jelentenek nyelvtudást, csak együttesen. Az ellenőrzés ne jelentsen mindig osztályozást, jelentse viszont a hibák állandó és következetes javítását. Az értékelés – kivált az első években – mindig legyen szöveges is, ne csak diagnosztikus. A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése szóban és írásban egyaránt folyamatosan és szakaszosan folyik. A számonkérés módszerek közül a németnyelv tanításának kezdetén a szituációs játékok, a társalgás és a memoriterek a legfontosabbak. A tesztek, a fordítások és egyéb írásbeli feladatok a nyelvtanulás későbbi fázisában válnak döntő fontosságúvá. 11. Írásbeli ellenőrzési, számonkérési formák lehetnek: Témazáró dolgozatok 4-5 (minden leckéből) Nyelvtani dolgozatok egyes nyelvtani egységek után Szódolgozatok Röpdolgozatok Írásbeli feleletek Gyűjtőmunka Füzetmunka − Szóbeli ellenőrzési, számonkérési formák lehetnek: Szituációs, kommunikatív párbeszédek, szerepjátékok Szóbeli feleletek Órai munka Memoriterek Kiselőadások tartása Tablók készítése, bemutatása  Az értékelés legyen mindig ösztönző erejű!  Vegyük figyelembe az osztályozás során a tanulók által készített beszámolókat, gyűjtőmunkát.  Követeljük meg a füzetek pontos és tiszta vezetését, az elmaradt házi feladatok pótlását. − Adjunk javítási lehetőséget a tanulóknak (szükség esetén pótdolgozat, pótfelmérés). Szükséges taneszközök: 61

− A minisztérium hivatalos tankönyvlistáján megtalálható és a korosztálynak megfelelő tankönyvcsaládok valamelyike, a munkaközösség megállapodása alapján − Kétnyelvű és egynyelvű szótárak − Nyelvtani gyakorlókönyvek − Szókincsfejlesztő gyakorlókönyvek − Német nyelvű irodalmi olvasmányok − Német nyelvű újságok, folyóiratok, cikkek − Dal és mondóka gyűjtemények − Tanulói füzetek − Mappa a fénymásolt lapok összegyűjtéséhez

Szükség van: Jó minőségű magnetofonra és CD és DVD lejátszóra, hangkazettákra, videomagnóra, CD és DVD lemezekre, videokazettákra, írásvetítőre, fóliára, lamináló fóliára, képes szemléltető eszközökre, Európa és a német nyelvterületű országok térképére, német nyelvű szoftverekre, fénymásolási lehetőségre, számítógép és Internet hozzáféréshez. Mivel a tanórákat csoportbontásban tartjuk, ezért megfelelő számú szaktanteremre is szükség van.

62

Tanterv- német civilizáció tantárgy oktatásához I.

Bevezetés

Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja, hogy a célnyelv használatával a tanulók tájékozottá váljanak a célnyelvi országok legtágabb értelemben vett kultúrájában. Ez felöleli a célországok földrajzát, gazdaságát, társadalmi viszonyait, történelmét, tudománytörténetét, tudományos-technikai vívmányait, irodalmát, művészetét, valamint a mindennapi élet kultúráját is. A tantárgy kiváló lehetőséget kínál a tantárgyközi integráció megvalósítására és a célnyelv iránti érdeklődés fenntartására. A műveltségi tartalmak feldolgozása a kulcskompetenciák fejlesztésével együtt hozzájárul a tanulók személyiségfejlődéséhez; az önálló ismeretszerzés, a tájékozódás, a véleményformálás képessége mellett csiszolja a társas kompetenciákat; növeli az elfogadás, a tolerancia képességét; fejleszti a célnyelvi kommunikációs kompetenciát. A célnyelvi civilizáció tantárgy − komplex jellegéből fakadóan – a tanulók életkorához igazítva szintetizálja a NAT nevelési célkitűzéseit. A tanulók a tanulmányozott országok kultúrájának jellegzetességeit összehasonlítják a magyar kultúra értékeivel, így kiteljesedik az egyetemes és a magyar műveltségről alkotott képük, és el tudják helyezni a célnyelvi kultúrát a magyarság kultúrájával együtt az egyetemes értékrendben. Tanulmányaik segítségével felfedezik és megértik a célországokban honos etikai elveket, és összevetik ezeket a különböző kultúrák – köztük saját nemzetük – etikai elvárásaival, így gazdagodik erkölcsi világképük. A tanulók értelmezik az anyanyelvi kultúrától eltérő társadalmi szokásokat és szabályokat (udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok), ezáltal hatékonyabb kapcsolatteremtésre lesznek képesek magánemberként és munkájuk során is. Tájékozódnak arról, hogyan valósul meg a demokrácia a célnyelvi országokban, ismereteket szereznek a más országokban folyó civil társadalmi tevékenységekről, az adott országok nemzetközi szervezetekhez és az Európai Unióhoz való viszonyáról, valamint arról, hogy a helyi közösségek milyen társadalmi problémákkal küzdenek. A célnyelvi országokban oly népszerű önkéntes mozgalmak, valamint a hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők számára teremtett esélyek megismerésével a tanulók felelősségtudata is fejlődhet. A tanulók képet kapnak a célországok gazdaságának globális és lokális problémáiról, a munka világáról, az életszínvonalról, foglalkoznak a fenntartható fejlődés kérdéseivel. Megismerik a célnyelvi országok munkaerőpiacának előnyös és kockázatos jellemzőit, így jobban el tudják dönteni, hogy vállalnának-e munkát külföldön, s ha igen, akkor hol, milyet és mennyi időre. A célnyelvi civilizáció tantárgy tartalma megköveteli a folyamatos tájékozódást a célnyelvi országok hírforrásaiban. A tanulók nyomon követhetik a változásokat, megérthetik az egyes országok fejlődésének folyamatát, közben pedig gyakorolják a digitális és hagyományos médiumok használatát. Eleinte segítséggel, később önállóan értékelik a talált információk hitelességét. A hagyományos könyvtárhasználatot is gyakorolják, hogy magabiztosan tudjanak tájékozódni az idegen és a magyar nyelvű könyvtári gyűjtemények anyagaiban. A célnyelvi civilizáció tanulása valós élethelyzetekre készíti fel a tanulókat, feladatok megoldása során fejleszti a problémamegoldó képességet. A tanulók információszerzés közben megtanulnak a célnyelven jegyzetelni, rendszeresen használják az önálló, áttekinthető, 63

lényegkiemelő jegyzetelési technikákat a hangzó és az írott szövegek feldolgozásakor. Civilizációs tanulmányaik hozzájárulnak ahhoz, hogy gondolataikat, megállapításaikat kifejezzék és szabatosan indokolják a célnyelven. A tantárgy jó lehetőséget kínál a kooperatív tanulási technikák alkalmazására (mozaik módszer, projektmunka, szakértői csoport stb.). A célnyelvi civilizáció tantárgy komplex jellegéből adódóan számos kulcskompetencia fejlesztését támogatja. A tanulók idegen nyelvű kommunikációja hitelesebbé válik azáltal, hogy szociokulturális ismereteik és interkulturális készségeik fokozatosan fejlődnek, gyakorlatot szereznek a kultúrák közötti párbeszédben. Ezek a készségek később is nagy segítséget jelentenek a kapcsolatteremtésben és a kapcsolatok fenntartásában, valamint a munkaerőpiacon való helytállásban. Célnyelvi tanulmányaik során a tanulók megfigyelik, leírják, magyarázzák a szóban forgó területek természeti és mesterséges környezetét, azok jelenségeit és folyamatait, kutatják a környezettudatos életmód és fenntarthatóság legjobb gyakorlatát a célországokban, bővítik természettudományos műveltségüket a célországok tudományos-technikai vívmányainak megismerésével. Megismerik a célnyelvi országok történelmének kulcsfontosságú eseményeit, az állam demokratikus felépítését, az állampolgári jogokat, az aktuális politikai és társadalmi törekvéseket. Megtanulják az emberi jogok tiszteletét, az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség megbecsülését. Tájékozódnak más országok kulturális örökségéről az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A tantárgy tanulására jellemző produktív és interaktív tevékenységek támogatják a művészeti alkotások értő és beleérző értelmezését a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a tanulókban pozitív attitűd alakuljon ki a művészetek, a művészi kifejezés sokfélesége iránt, nyitottakká váljanak az esztétikai élmények befogadására. Az önálló és csoportos problémamegoldó tevékenységek, a kooperatív módszerek alkalmazása felkészíti a tanulókat a csoportban folyó közös munkavégzésre. Megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz, hogyan osszák meg ismereteiket, hogyan fogadják el, vagy hogyan vitassák mások véleményét. Kialakul reális önértékelésük, megtanulják elfogadni a kritikát, és mások értékelésének kulturált módját is gyakorolhatják. A folyamat eredményeképpen fejlődik személyiségük, erősödik belső motivációjuk, és kialakulnak önálló tanulási stratégiáik, ami az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen feltétele. Az Irányelvek szerint a két tanítási nyelvű általános iskolai képzésben a célnyelvi civilizáció óraszáma az 5–8. évfolyamon heti 1 óra. Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

5. 1 36

6. 1 36

7. 1 36

8. 1 36

A célnyelvi civilizáció tantárgy fejlesztési feladatai: 1. Ismeretszerzés célnyelven 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven 4. Tájékozódás időben és térben Bontásban lásd lent: 1. Ismeretszerzés célnyelven 64

1

2

3

4

5

A 5–6. évfolyam Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, célnyelven hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából. Információgyűjtés segítséggel. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben, ezek felhasználásával, tanári segítséggel vázlat készítése célnyelven. Információgyűjtés könyvtárban. A megismert információk csoportosítása, a különbségek és hasonlóságok felismerése. Autentikus szövegek, a célországokra jellemző dalok, mondókák felhasználása a célországban élők szokásainak megismeréséhez.

Atlaszok, gyermeklexikonok használata.

B 7–8. évfolyam Ismeretszerzés célnyelven írt információs szövegekből, ezek rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése.

Önálló információgyűjtés célnyelven adott témához különböző szövegekből, médiumokból, ezekhez rövid szöveges tartalmi ismertető készítése célnyelven. A megismert információk csoportosítása, rendszerezése, összehasonlítása.

Filmek, képek, egyszerűsített szövegezésű szépirodalmi alkotások felhasználása a célországokban élők szokásainak, hagyományainak, életmódjának megismeréséhez. Segédkönyvek, kézikönyvek, digitális és nyomtatott atlaszok, térképek, digitális és nyomtatott 65

6

Közös forráskeresés célnyelven az internet lehetőségeit felhasználva.

lexikonok használata. Az olvasmányok lényegét kiemelő vázlat készítése célnyelven. Az interneten található digitális források felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.

2. Kritikai gondolkodás

1

2

3

4

5

6

7

A 5–6. évfolyam A célnyelv országai hazánkétól eltérő sajátosságainak felismerése.

Híres emberek, történelmi hősök külső és belső tulajdonságainak bemutatása, véleményezése. Adott témával kapcsolatos eltérő vélemények értékelése. Kitalált személyek és történelmi szereplők megkülönböztetése. Kérdések önálló megfogalmazása az adott témával kapcsolatban. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és

B 7–8. évfolyam A célnyelvi országok társadalmi berendezkedéséről szerzett ismeretek alapján kérdések megfogalmazása. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Sorsdöntő események hatásainak elemzése. Tények és vélemény megkülönböztetése újságcikkekben. Igaz történetek és legendák valóságtartalmának, összefüggéseinek vizsgálata. Feltevések megfogalmazása a célnyelvi országokról tanult ismeretek kapcsán. Önálló vélemény megfogalmazása történelmi 66

személyekről.

eseményekről, szereplőkről.

3. Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven

1

2

3

4

5

6

A 5–6. évfolyam Beszélgetés a célnyelvi országok szokásairól, hagyományairól.

Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése, ezekhez rövid magyarázat adása célnyelven. A téma előnyös és hátrányos jellemzőinek felsorolása. Egy-egy cselekvés mellett vagy ellen szóló érvek gyűjtése. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Tanultak kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg írása.

B 7–8. évfolyam Összefüggő szövegalkotás írásban és szóban a célnyelvi országokról kulcsszavak, kifejezések felhasználásával. Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven, ahol a cél a tanultak összefoglalása, önálló kiegészítése. A tény és a vélemény megkülönböztetése.

Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönbözteté-se. Fogalmazás írása valamely célnyelvi országban meglévő szokásról, hagyományról, összehasonlítás.

4. Tájékozódás időben és térben

1 2

A 5–6. évfolyam Célnyelvi országok és fontosabb városaik azonosítása

B 7–8. évfolyam Célnyelvi országok és a legfontosabb történelmi 67

térképen.

Kronológiai adatok rendezése segítséggel. 3

4

A földrajzi környezet életmódra, a szokások kialakulására gyakorolt hatásának felismerése. A megismert események időrendbe állítása.

5

Egyes események, szokások megkülönböztetése aszerint, hogy a jelenhez, a múlthoz vagy a régmúlthoz tartoznak-e. 6

7

Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) szokásai, hagyományai között.

helyszínek azonosítása térképen. Eseménye csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. A földrajzi elhelyezkedés és a történelmi, társadalmi események közötti összefüggések felismerése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése egy kiemelt időponthoz képest. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről, elhelyezésük a megfelelő történelmi korszakban.

Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) társadalmi eseményei között térben és időben.

Kulcskompetenciák 68

I. Idegen nyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi – kulturális háttere, környezete és igényei /érdeklődése szerint. II. Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiáinak egyre magabiztosabb használata az idegen nyelvi tevékenység terén, ami a következőkön alapul: információ felismerése, visszakeresése, értekelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműkődés az interneten keresztül. III. Hatékony, önálló tanulás A tanuló képes egyénileg és csoportban egyaránt kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit az idegen nyelvi kommunikáció során alkalmazza. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. IV. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák segítik a tanulót abban, hogy hatékonyan részt vegyen az iskolai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban és képes legyen konfliktusait megfelelően kezelni. Célja: Mivel minden idegen nyelven tanított tantárgy az adott nyelv elsajátítását szolgálja, az országismeret tanításának a legfontosabb célja a nyelvi kompetencia bővítése. Csak elegendő nyelvi kompetencia birtokában tudják a tanulók azokat a stratégiákat és készségeket kifejleszteni, amelyekkel más, a saját kultúrájuktól eltérőt megérthetnek. A tantárgy keretein belül a tanulók megismerkednek a németnyelvű országok földrajzi adottságaival, egy kicsit a történelmükkel, különös tekintettel a közös történelmi eseményekre Magyarország és a németnyelvű országok között. A tanulók betekintést kapnak ezen országok gazdasági és kulturális életébe, művészetébe, lakóinak mindennapjaiba, szokásaiba. Ez azért olyan fontos, mert egy országról, illetve népéről kialakított kép a kultúrája, művészete, történelme nélkül értéktelen lenne, csak a felsoroltakkal válhat teljessé. Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés elsősorban a megtanult, elsajátított ismeretekre irányul, ami azt jelenti, hogy a számonkérésben a különböző nyelvi készségek nem játszanak olyan fontos szerepet. A szóbeli és írásbeli érdemjegyekbe a nyelvi szerkezetek csak akkor számítanak, ha ezeket a tanulók a tanítás során begyakorolták. Fontos azonban, hogy a hibákat állandóan és következetesen javítsuk. A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése szóban és írásban egyaránt folyamatosan és szakaszosan történik. Írásbeli ellenőrzési, számonkérési formák lehetnek: Témazáró dolgozatok minden témakör után Röpdolgozatok Írásbeli feleletek 69

Gyűjtőmunka Szóbeli ellenőrzési, számonkérési formák lehetnek: Szóbeli feleletek Órai munka Memoriterek Kiselőadások tartása Tablók készítése, bemutatása

II.

5–6. évfolyam

Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már négy éve tanulják a célnyelvet, így rendelkeznek alapvető információkkal a célnyelvi országokról. Nyelvi szintjük eléri a KER szerinti A1-es szintet. A célnyelvi civilizáció tantárgy kiemelkedő szerepet játszik a kulcskompetenciák fejlesztésében, a nevelési célok elérésében. A tanítás során kulturális, technikai, történelmi, művészeti és természettudományos ismeretekhez jutnak a tanulók. Nem az ismeretek egyszerű befogadása a cél, hanem az ok-okozati összefüggések felismerése, az egyes események, szokások, jelenségek összehasonlítása. Az ismeretek elsajátítása során kialakul a tanulókban az érdeklődés a célnyelvi országok kultúrája iránt. A saját és a célnyelvi kultúrák megismerése, összehasonlítása révén bővül műveltségük, szélesedik látókörük, így fokozatosan kialakul elfogadó magatartásuk, és megbecsüléssel tekintenek az eltérő kultúrákra. A célnyelvi civilizáció tantárgy esetében a tanulás, az információszerzés eszköze a célnyelv, így annak készségszintű felhasználására, célorientált gyakorlására ad lehetőséget. A tantárgy tartalma szoros kölcsönhatásban van más közismereti tárgyakkal. A célnyelvi országok sokoldalú megismerése természetes kapcsolódási pontokat kínál a tanulók számára földrajzi, történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismereteik kreatív és interaktív felhasználásához. A tanulók az infokommunikációs technológiai eszközökkel (IKT) támogatott információszerzést és -feldolgozást is gyakorolhatják, kezdetben segítséggel, majd képessé válnak az önálló kutatómunkára és a megszerzett információk produktív alkalmazására. A tananyag feldolgozása közben lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók pár- és csoportmunkával, illetve a projektfeladatok során kibontakoztassák kreativitásukat, fontos a kreatív megnyilvánulások ösztönzése, elismerése. A megjelölt témakörök nem választhatók mereven szét egymástól, közöttük tartalmi összefüggés, egymásra épülés, esetenként átfedés van. A tantárgy tanítása heti egy órában történik. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

1

A Tematikai egység / Fejlesztési cél

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

B A célnyelvi országok természetföldrajza, gazdasága A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok elhelyezkedéséről, legalapvetőbb földrajzi adottságairól. A tanuló térképen azonosítja a célországokat, képes megmutatni azok nagyobb városait, folyóit, tavait, hegyeit; 70

céljai

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

5

Kapcsolódási pontok

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

1 2

3

4

C Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek / fejlesztési követelmények

következtetni tud a földrajzi elhelyezkedésből az életmódra; információt tud szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások) segítségével; ismeri a célnyelvi országok főbb közlekedési lehetőségeit, jellemzőit és a célnyelvi országok fizetőeszközeit, azok viszonyát a magyarországiéhoz. A célnyelvi országok főbb városainak, legfontosabb domborzati és vízrajzi jellemzőinek felismerése, értelmezése térképen. Ok-okozati összefüggések megállapítása az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód között. A célnyelvi országok fizetőeszközének megismerése. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák megismerése. A főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedés megismerése, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságai. Autentikus anyagok felhasználása ismeretszerzésre. Térkép, vázlat segítségével a tanuló bemutat egy-egy célországot, vagy annak egy-egy területét. Természetismeret: térképhasználat, felszínformák; időjárási, éghajlati elemek; az éghajlat társadalmi, gazdasági hatásai; a társadalmi, gazdasági élet szerveződése. Technika, életvitel és gyakorlat: fogyasztói termékek, közlekedés. Topográfiai jelképek, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, időjárási-éghajlati elemek, településtípusok, a pénz világa, közúti közlekedés.

D A célnyelvi országok történelme, társadalmi viszonyai A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok jellegzetességeiről. A tanuló képes meghatározni a célnyelvi országok államformáját, időrendbe helyezi a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, ismeri az azokhoz köthető legfontosabb személyeket; össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok hazai eseményeit a célnyelvi országokban történtekkel; össze tudja hasonlítani a célnyelvi és magyarországi iskolai élet főbb vonásait, felismeri az azonosságokat és különbségeket. A célnyelvi országok államformáinak, legfontosabb szimbólumainak (zászló, címer) megismerése. Legfontosabb történelmi események megismerése, kronológiai sorrendbe helyezése. A magyar és a célnyelvi országok tanult történelmi eseményeinek összehasonlítása. 71

5

Kapcsolódási pontok

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

1 2

3

E Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

5

Kapcsolódási pontok

Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk az ország életére. Diákélet, iskolai szokások a célnyelvi országokban és Magyarországon. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tanult történelmi korok főbb csomópontjai a célnyelvi országokban; események időrendbe állítása. Erkölcstan: ember az időben: gyermekkor, serdülőkor; társas kapcsolatok; egyén és közösség. Társadalom, jelképek, a társadalmi együttélés szabályai, erkölcs, illem, jogok és kötelességek az iskolában.

F Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a célnyelvi országokban A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok hagyományairól, szokásairól, ünnepeiről. A tanuló képes segítséggel információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről; ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésük módját és szimbólumait; tud röviden ismertetni néhány, a célnyelvi országokra jellemző népszokást, kialakulásukkal és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel; röviden be tudja mutatni a legelterjedtebb családi ünnepeket, és ismer néhány hozzájuk kapcsolódó, a magyartól eltérő szokást; képes ismertetni néhány tipikus tájjellegű ételt és italt; tudja egy-egy tipikus étel elkészítési módját, receptjét. A célnyelvi országokban lakó emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. A vidéki és a városi életmód jellegzetességei. Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása. A célnyelvi országok családi ünnepeinek, népi hagyományainak, szokásainak megismerése. Népszokások, hiedelmek elmondása, kialakulásuk ismertetése vázlat segítségével. Vendégvárás, vendéglátás társadalmi szokásai nálunk és néhány célországban. Az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások ismertetése, jellemző ünnepi menü összeállítása. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; egészséges és káros ételek; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők. Magyar nyelv és irodalom: népszokások kialakulása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: szokás, hagyomány, illem. 72

6

1 2

3

Kulcsfogalmak / fogalmak

G Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

5

Kapcsolódási pontok

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

1 2

3

I Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcstan: családi élet. Természetismeret: egészséges életmód. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Városi és vidéki élet, család, állami és családi ünnepek, népszokás, hiedelem, életmód, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, nemzeti ételek, gyorséttermek.

H Szabadidő, sport a célnyelvi országokban A célnyelv tanulása során a tanulóknak előzetes ismeretei vannak a célnyelvi országok jellemző, tradicionális sportágairól. A tanuló képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző otthoni és házon kívüli szabadidős és hobbitevékenységeit; tud példát mondani kulturált szórakozási, szabadidős tevékenységekre; be tudja mutatni a célországokra jellemző nemzeti sportokat, ismeri a legjelentősebb sporteseményeket; képes összehasonlítani a célnyelvi országok és a hazai iskolai élet jellemző sporttevékenységeit. Jellemző szabadidős tevékenységek bemutatása, összehasonlítása a hazaiakkal. A kulturált szórakozás, nyaralási és pihenési szokások bemutatása. Nemzeti sportok, sportágak megismerése, a szabályok bemutatása, a sport szerepe a mindennapi életben. Iskolai sporttevékenységek bemutatása, a különböző országok iskolai lehetőségeinek összehasonlítása. Ismert és eredményes sportolók bemutatása. Testnevelés és sport: sportágak, szabályrendszerek; játékszabályok; életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos tevékenységek. Erkölcstan: sportszerűség. Egészséges életmód, sportolás, fair play, szabadidő hasznos eltöltése, kulturált szórakozás, hobbi.

J A célnyelvi országok irodalma, művészete A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok gyermekirodalmáról. A tanuló ismer a célországokhoz köthető legendákat, történeteket, irodalmi alkotásokat, tudja ezeket valóságtartalmuk alapján csoportosítani (mondák, legendák vagy valós megtörtént események); ismeri a legjelentősebb legendákban, történelmi leírásokban szereplő személyeket; 73

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

5

Kapcsolódási pontok

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

1

2

3

K Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető írót, költőt, gyerekverset, irodalmi alkotást; ismeri a célnyelvi országok leghíresebb múzeumait, néhány, ezekben kiállított tárgyat; ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető képzőművészt, zeneszerzőt és zenészt. Különböző műfajú irodalmi szövegek megismerése, azok tartalmának felhasználása a célnyelvi országok történelmének feldolgozásában. A valóságon és a legendákon alapuló történetek szétválasztása. Irodalmi alkotások (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások) megismerése. A legjellemzőbb képzőművészeti műalkotások, múzeumi tárgyak felismerése. A célnyelvi ország leismertebb képzőművészeinek, íróinak, költőinek megismerése. Zenekari művek, dalok, népdalok, rigmusok megismerése, célnyelvi országok szerinti csoportosítása. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete; gyermek és ifjúsági irodalom. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Ének–zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái; Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Legenda, mítosz, történelmi szemelvény, irodalmi műalkotás, meghatározó képzőművészeti alkotás, klasszikus és popzene.

L Magyarország bemutatása külföldieknek Az iskolai tanulmányok során és az iskolán kívül szerzett tapasztalatok a hazai ünnepek köréről. A tanuló ismeri szülőhelyét, azt el tudja helyezni az ország térképén. Ismeri az ország főbb hegy- és vízrajzi jellemzőit. A tanuló rendelkezik alapvető célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében; képes bemutatni hazánk földrajzi jellemzőit; fel tudja sorolni, egy-két mondattal ismerteti hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit a már megismert időszakokból; bemutatja nemzeti jelképeinket, ünnepeinket; legfontosabb hagyományainkat; tud leírást adni arról az iskoláról és településről, ahol tanulmányait folytatja; 74

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

5

Kapcsolódási pontok

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

képes bemutatni kedvenc magyar íróját. Ismeri és használja a történelmi események, földrajzi adottságok, jellegzetességek bemutatásához szükséges célnyelvi szókincset. Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájegységeinek, hegyeinek, folyóinak megnevezése, bemutatása. Történelmi csomópontok, azok hatásainak, következményeinek bemutatása. Idegenvezetői szerepjáték arról a városról, ahol tanul (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói). Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal. Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása. Természetismeret: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; tudomány, technika, kultúra: Semmelweis Ignác, Kőrösi Csoma Sándor, Szent-Györgyi Albert, a magyar Nobel-díjasok. magyar találmányok. Magyar nyelv és irodalom: olvasmányélmények. Vizuális kultúra: a legjelentősebb múzeumok, műalkotások leírása. Hon- és népismeret: Magyarország néprajzi hagyományai. Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város és a vidék természeti, kulturális értékei.

M

1

N

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló ismeri a célországok földrajzi elhelyezkedését, geográfiai jellemzőit. Időrendbe tudja helyezni a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, személyeket, észreveszi az ok-okozati összefüggéseket. Ismeri a célnyelvi országok és hazánk nemzeti jelképeit, szimbólumait, a legfontosabb nemzeti és családi ünnepeket, szokásokat, ezeket összehasonlítja a magyarországiakkal. Össze tud hasonlítani célnyelvi országokhoz, illetve hazánkhoz köthető népszokásokat, hiedelmeket. Felismer célországokhoz köthető művészeti, zenei alkotásokat, ismer híres múzeumokat.

5. évfolyam (36 óra: A témakörökön belül az óraszámok felosztása javaslat.) Óras zám 1-2.

Szókincs Témakör Einführung Landeskunde: Was ist das? 75

3-25.

Europa Wie kam Europa zu seinem Namen? Wie kann man eine Landkarte lesen?

Länder in Europa

Spezialitäten in Europa

26 36.

Farben auf der Landkarte, r Ozean, s Meer, r Fluss, e Ebene, s Hügelland, e Berge, s Mittelgebirge, s Hochgebirge, e Grenze, die 4 Himmelsrichtungen:r Osten, r Süden, r Westen, r Norden, die Namen der Meere in Europa Ländernamen, die deutschsprachigen Länder, Nord-, Süd-, Ost-, Westeuropa, e Hauptstadt, e Flagge, s Autokennzeichen, e Sprache, s Nachbarland, grenzen, Einige Spezialitäten kennen lernen

Landessprache-MutterspracheFremdsprache Die Europäische Union

e Landessprache, e Muttersprache, e Fremdsprache

Die Währung

e Währung

Die deutsche Sprache

s Hochdeutsch, r Dialekt, Österreichisches Deutsch

r Staat, r Bund, s Mitglied, e Fläche, r Einwohner

Freundschaft Was bedeutet - Freundschaft? Literarische Geschichten über die Freundschaft, z.B.: Irina Korschunow: Vielleicht wird alles gut oder Manfred Mai: Eine neue Freundin André (Videofilm) Szabadon felhasználható óra (aktualitások)

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja az 5 német nyelvű ország nevét, fővárosát, autójelét, nyelvét, ismerje az 5 ország zászlaját Néhány mondatban tudjon beszélni a könyvek (részletek) alapján a barátságról A tanuló tudja elmondani rövid, egyszerű történet tartalmát

6. évfolyam (36 óra A témakörökön belül az óraszámok felosztása javaslat.) Óras Témakör zám Kb. Schule 1-15. Was bedeutet - Schule?

Szókincs

76

Ideale Schule, ideales Klassenzimmer

e Einrichtung

Die deutsche Schule Unsere Schule

e Schulordnung, s Zeugnis, r Lerntyp, e Lernbedingung,

Schulische Traditionen

Kb. 16 – 30.

Germanen Aus dem Leben der alten Germanen

Germanischer Götterglaube Germanische Sprache und Schriftzeichen (Runen)

3136.

e Architektur, r Architekt, r Mittelstürmer, r Gegner, schwärmen, r olympische Gedanke, stattfinden, r Sieger, e Medaille usw. e Zuckertüte, r Brauch, s Naschwerk, r ABCSchütze

e Heimat, r Sumpf, s Moor, s Vieh, r Acker, weiden, r Stamm, e Herde, e Sippe, verwandt, e Rache, gegenseitig, r Richter, r Adelige, s Gebiet, achten, r Besitz, r Priester, r Schmied, r Töpfer, s Schilf, r Schornstein, r Hafer, r Umhang, e Spange, r Knoten, r Bundschuh entscheiden, opfern, r Speer, erfahren, ehrlos, gefallen, entstehen, r Beschützer der Hain, der Wille, das Wiehern, die Eiche, rauschen, schnitzen, deuten, die Inschrift, der Laut, der Begriff, das Geheimnis, die Buche, das Stäbchen

Germanische Sagen, Sagengestalten z. B. : Der Rattenfänger von Hameln oder mächtig, die Kühnheit, umherirren, die Heide, Kölner Dom die Sehnsucht nach etw, aufbrechen, undurchdringlich, unverwundbar, durchdringen. der Teufel, der Kanal, wetten, die Wette annehmen, stürzen

A továbbhaladás feltételei -A tanuló tudja németül elmondani, hogy hol mikor rendezték az első olimpiai játékokat -Tudja megnevezni az ókori olimpiák sportágait -Tudja a tanuló néhány mondatban összefoglalni, hol, mikor éltek a germán népek, mivel foglalkoztak, mit ettek, hogyan öltözködtek

77

-A tanuló tudja felsorolni a fő germán isteneket, valamint tudja megmagyarázni a hét napjainak eredetét -Saját szavaival, röviden foglaljon össze a tanuló egy mondát, tudja a történet tartalmát röviden elmesélni.

III.

7–8. évfolyam

Ebbe a szakaszba érve a diákok már két éve tanulják a célnyelvi civilizáció tantárgyat, nyelvtudásuk a KER szerinti A2 szinten van. Nyelvtudásuk lehetővé teszi, hogy idegen nyelven is szerezzenek információkat a körülöttük lévő világról, és ezzel a lehetőséggel tudatosan éljenek. Motivációjukat növeli, hogy a célnyelvi civilizáció tanulása során a már meglévő földrajzi, történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteiket felhasználhatják, továbbfejleszthetik. Ez kreativitásra, elemző, analizáló gondolkodásmódra ad lehetőséget, s egyben segíti őket a megfelelő, egyéni tanulási stratégia kialakításában. A tantárgy tanulása során mélyebben megismerik a célnyelvi országok történelmét, gazdaságát, hagyományait, kultúráját, művészetét. Párhuzamot vonnak ezek hazai vonatkozásaival, s megtanulják a célnyelvi és a magyarországi jellemzőket összehasonlítani, bemutatni. A tudományos életben elért magyar eredmények, világhírű tudósaink munkásságának megismerése, bemutatása hozzájárul a nemzet szellemi és tárgyi öröksége iránt érzett megbecsülés kialakulásához. Ezek a tevékenységek erősítik interkulturális készségeiket és a nemzeti öntudatot is. A feladatok jellege, tartalma egyre több lehetőséget biztosít az önálló kutatómunkára, egyéni és csoportos előadásokra. A tanulók megfogalmazhatják feltevéseiket, következtetéseiket, gyakorolhatják a kulturált vitát, a tényeken alapuló érvelést. A 7–8. évfolyamon az előző szakaszok témakörei életkoruknak, s a más tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteknek megfelelően koncentrikusan bővülnek, egymásra épülnek. A 8. évfolyam végére a tanulók képessé válnak arra, hogy a célnyelv használatával önállóan is megismerkedjenek más kultúrákkal, és összehasonlítsák ezeket, valamint be tudják mutatni Magyarország természeti, történelmi, szellemi értékeit. Nyitottabbá válnak a világra, interperszonális kapcsolataikban elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.

1 2

3

4

A Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek / fejlesztési

B A célnyelvi országok természetföldrajza A célnyelv országaira vonatkozó általános ismeretek (fekvés, főváros, folyók, éghajlat). A tanuló ismeri a nemzeti jelképeket, szimbólumokat. A tanuló képes tájékozódni, információt gyűjteni és következtetéseket levonni leírásokból, táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, térképekből; tud következtetni a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból az ország jellemzőire: az életmódra, a kulturális szokásokra, a mindennapi életre; tud információt szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások, ismeretterjesztő filmek) segítségével. A célnyelvi országok földrajzi fekvésének, felszínének, 78

követelmények

5

Kapcsolódási pontok

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

1 2

3

4

5 6

C Tematikai egység / Fejlesztési cél

felszínformáinak, tájegységeinek és legfontosabb vízrajzi jellemzőinek bemutatása, jelölése kontúrtérképen. Ok-okozati összefüggések megállapítása a földrajzi helyzet, az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód és a kulturális szokások között. Autentikus anyagok felhasználása, értelmezése, mint az ismeretszerzés egyik forrása. Egyéni vagy csoportos előadások készítése, információszerzés célnyelven egy-egy adott témáról. Földrajz: térképhasználat, felszínformák; időjárási, éghajlati elemek; éghajlat-módosító tényezők; az éghajlat társadalmi, gazdasági hatásai; a társadalmi, gazdasági élet szerveződése. Célnyelv: lényegkiemelés. Matematika: logikai következtetések, grafikonok, adatok értelmezése. Topográfia, nemzeti jelképek, szimbólumok, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, településtípusok, időjárási és éghajlati tényezők.

D A célnyelvi országok gazdasága

A tanuló már foglalkozott egyes célnyelvi országok gazdaságával a Földünk és környezetünk műveltségterület Előzetes tudás keretében. A tanuló ismeri a célnyelvi országok alapvető gazdasági ágazatait, a főbb, idehaza is ismert márkákat; ismeri a jelentős ipari találmányokat, feltalálókat, ezeknek az A tematikai egység ország gazdaságára gyakorolt hatását; nevelési-fejlesztési képes információt gyűjteni aktuális és alapvető gazdasági céljai kérdésekről; képes megérteni a célnyelv országainak célnyelven írott gazdasági híreit. A célnyelvi országok gazdasági adottságainak, jellemzőinek megismerése. Néhány ipari találmány, ezek hatása az ország gazdaságára. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák, és a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok ismerete. Ismeretek / fejlesztési A lakosság életszínvonalának megismerése, néhány követelmények összefüggés felismerése az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény között. Önálló ismeretszerzés nyomtatott termékek és a média segítségével. Hírek, információk megértése célnyelven. Földrajz: gazdaságföldrajz. Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: találmányok, feltalálók. Matematika: grafikonok, adatok gyűjtése, következtetések. Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, ipari találmány, Kulcsfogalmak / globalizáció, nemzetközi szervezetek, multinacionális fogalmak 79

vállalatok.

1

2

3

4

5

6

1 2

3

E Tematikai egység / Fejlesztési cél

F A célnyelvi országok történelme, politikai, társadalmi viszonyai A tanuló már ismeri a célnyelvi országok államformáját, meghatározó történelmi eseményeit. Előzetes tudás A médiumokban már sok tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külföldi politikai híreket. A tanuló képes időrendbe helyezni a történelmi eseményeket, ismeri azoknak az országra, világra gyakorolt hatásait; össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai meghatározó, hazai és célnyelvi országokhoz kötődő eseményeit, észreveszi az azok közötti összefüggéseket; ismeri a vallás és a legnagyobb működő egyházak szerepét egyes célnyelvi országokban. A célnyelvi országok elhelyezése, összehasonlítása a nemzetek közösségében (államforma, méret stb.) . Magyarország és a célnyelvi országok történelmi eseményeinek, politikai berendezkedésének összehasonlítása. A legfontosabb vallások, egyházak megismerése. Ismeretek / fejlesztési Kulturális sajátosságok, különbségek felismerése. követelmények A társadalmat érintő alapvető globális problémák tudatosítása (bűnözés, droghelyzet), és a segítségnyújtás lehetőségeinek feltárása. Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk a társadalmi folyamatokra. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok főbb csomópontjai a célnyelvi országokban; Kapcsolódási pontok események párhuzamba állítása; vallások kialakulása. Erkölcstan: történelmi egyházak. Társadalom, államfő, politikai intézményrendszer, az emberi Kulcsfogalmak / alapjogok, vallás, történelmi egyházak. fogalmak G H Tematikai egység / Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a Fejlesztési cél célnyelvi országokban A tanulónak vannak ismeretei a célnyelvi országok mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a Előzetes tudás hagyományokról, ünnepekről. A tanuló képes információkat gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről; A tematikai egység tud a társadalmi érintkezés, az etikett legfontosabb nevelési-fejlesztési szabályainak megfelelően viselkedni; ismeri a tipikus célnyelvi családmodellt; céljai ismerteti a célnyelvi országokra jellemző népszokásokat, népzenei műveket, népművészeti jellegzetességeket, összehasonlítja ezeket a magyarországiakkal; tud példát mondani kiemelkedő jelentőségű kulturális 80

4

5

6

1 2

3

4

eseményekre, fesztiválokra; ismeri az állami és családi ünnepeket, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat. A célnyelvi országokban élő emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása, összehasonlítása. A célnyelvi országok társadalmi érintkezési formáinak Ismeretek / fejlesztési megismerése, a reagálás gyakorlása. Jellemző népzenei, népművészeti alkotások ismerete. követelmények Kulturális események, fesztiválok jelentőségének megismerése, összekapcsolása különböző művészeti ágakkal. Gasztronómia, az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások, tipikus étel elkészítési módjának ismertetése. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; egészséges és káros ételek; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők. Magyar nyelv és irodalom: népszokások, hiedelmek. Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: szokás, hagyomány, illem. Erkölcstan: családi élet. Ének-zene: népzene. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Városi és vidéki élet, család, nagycsalád, életmód, népzene, Kulcsfogalmak / népművészet, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, fogalmak tradicionális ételek.

I Tematikai egység / Fejlesztési cél

J Szabadidő, sport a célnyelvi országokban

A tanuló saját tapasztalatainak és tanulmányainak megfelelően számos ismerettel rendelkezik a sport- és szabadidős Előzetes tudás tevékenységekről. A tanuló ismeri és használja a tömegkommunikációs csatornákat a sportokkal, egészséges életmóddal kapcsolatos információk gyűjtésére; tud logikusan, a megfelelő szókincs használatával érvelni sportágakkal, sporteseményekkel, egészséges életmóddal A tematikai egység kapcsolatos kérdésekben; nevelési-fejlesztési tisztában van a sport jelentőségével és szerepével a célnyelvi céljai országban és hazánkban; képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző szabadidős tevékenységeit, legfontosabb kulturális eseményeit, fesztiváljait; tud példát mondani a kulturált szórakozási, szabadidős lehetőségekre, helyszínekre. A sport jelentősége, szerepe a célnyelvi országok és hazánk Ismeretek / fejlesztési lakosságának életében. Sporthoz kötődő fogalmak megismerése (pl. versenyszellem, követelmények csapatszellem, veszíteni tudás képessége). 81

5

6

1

2

3

4

A fair play fogalmának ismerete és jelentőségének felismerése az élsportban és a tömegsportban. Az olimpiai eszme megismerése; a célnyelvi országok és hazánk legnagyobb sikerei az olimpiákon. A legjellegzetesebb, tradicionális sportesemények a célnyelvi országokban és hazánkban. Az egészséges életmód és a sportolás szerepe a mindennapi életben (szabadidősport, tömegsport) a célnyelvi országban és hazánkban. Erkölcstan fair play; dopping. Biológia-egészségtan: a sport élettani hatásai; sportsérülések, Kapcsolódási pontok doppingszerek hatásai; egészséges életmód, helyes táplálkozás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az olimpiai játékok története. Szabadidősport, tömegsport, élsport, fair play, dopping, Kulcsfogalmak / életvitel, egészséges életmód, helyes táplálkozás, élettani fogalmak hatások, szabályok, felszerelések.

K

L

Tematikai egység / Fejlesztési cél

A célnyelvi országok irodalma, művészete, tudományos élete

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A tanulónak már vannak ismeretei a célnyelvi országok irodalmi alkotásairól (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások). Megismerte a legjellemzőbb képzőművészeti műalkotásokat, múzeumi tárgyakat. A tanuló ismeri a célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és előadóművészét; ismeri a célnyelvi országok legjelentősebb tudományostechnikai vívmányait és tudósait, képes bemutatásukra; be tudja mutatni a célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületét, a korszak és az épület jellemzőivel; ismeri a tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepét a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban; ismer néhány humoros írást, viccet, melyek a célnyelvi országok jellemzőit mutatják be. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjének, képző- és előadóművészének megismerése. Tudományos-technikai felfedezések, tudósok megismerése, a felfedezések hatásainak bemutatása. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületének, a korszaknak és az épület jellemzőinek bemutatása. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú múzeumának, színházának megismerése. A tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepe a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a 82

5

6

1

2

3

célnyelvi országokban és hazánkban. Néhány humoros írás, vicc megismerése, mely a célnyelvi országok jellemzőit mutatja be. Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudományos, technikai felfedezések. Rajz és vizuális kultúra: művészi korszakok, építőművészet. Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: tömegkommunikáció hatása, értékek kiválasztása. Célnyelv: humoros írások. Klasszikus és kortárs irodalom, képzőművészeti korok, festészet, építészeti stílusok, tömegkommunikáció, tudomány, technika, Kulcsfogalmak / találmányok, vívmányok, előadó-művészet: zene, filmművészet, fogalmak színházművészet, klasszikus és kortárs művészek.

M Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

5

Kapcsolódási pontok

N Magyarország bemutatása más országokban élő embereknek A tanuló az iskolai tanulmányok során megismerte Magyarország természetföldrajzát, történelmét, legfontosabb irodalmi és művészeti értékeit, a tudományos életben betöltött szerepét. A tanuló rendelkezik az információgyűjtéshez szükséges célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében; képes hazánk földrajzi jellemzőit, tájegységeit bemutatni; összehasonlítani a célországok földrajzi adottságaival; kronológiai sorrendbe tudja állítani, jellemzi hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit, és azokat összehasonlítja a célnyelvi országok történelmi eseményeivel; ismeri és be tudja mutatni a hazai tudományos élet kiemelkedő szereplőit (pl.: Nobel-díjasok) és munkásságuk hatását a világra; képes bemutatni a legjelentősebb magyar városokat, a fővárost és annak nevezetességeit; képes bemutatni kedvenc magyar íróját, néhány irodalmi, képzőés filmművészeti alkotást. Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájainak, hegyeinek, folyóinak bemutatása. Történelmi események időrendbe állítása, azok hatásainak, következményeinek bemutatása. A főváros és nagyobb városok bemutatása (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói). Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal. Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása. Tudományos eredmények, találmányok megismerése, tudósok bemutatása. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza. Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek: magyar történelem. 83

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

O

1

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Matematika: a Bolyaiak, Neumann János. Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudomány, technika, kultúra: Nobel-díjas atomtudósok, magyar találmányok, pl. villanymozdony. Magyar nyelv és irodalom: olvasmányélmények. Vizuális kultúra: múzeumok, műalkotások leírása. Technika, életvitel és gyakorlat: technikai vívmányok. Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város természeti, kulturális értékei, tudomány és technika, Nobel-díj.

P A tanuló be tudja mutatni a célnyelvi országok és Magyarország földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit. Ismeri a célnyelvi országok gazdasági fejlődésének legfontosabb állomásait, ennek az életszínvonalra gyakorolt hatásait. Időrendbe helyezi és összehasonlítja az azonos történelmi időszakok hazai és célnyelvi országbeli meghatározó eseményeit, felfedezi az azok közötti összefüggéseket. Célnyelven végez önálló gyűjtőmunkát a hagyományos és a digitális médiumok segítségével. Ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésének módját és a megemlékezések szimbólumait. Ismeri a sport jelentőségét, szerepét a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében. Ismeri a célnyelvi országok és a hazai élet néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és előadóművészét. Ismeri és bemutatja a célnyelvi országok és Magyarország legjelentősebb tudományos-technikai vívmányait, tudósait. Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.

7. évfolyam (36 óra A témakörökön belül az óraszámok felosztása javaslat.) Óras Témakör zám 1-29. Deutschland in Europa Geografische Lage Deutschlands Nachbarländer Die Bundesländer Flaggen-Wappen-Wahrzeichen

Szókincs e Fläche, e Einwohnerzahl, e Grenze, e Hauptstadt, die Himmelsrichtungen, die Namen der Nachbarländer, r Einwohner Die Namen der Bundesländer und ihre Hauptstädte, e Stadt, r Staat, e Flagge, s Wappen , e Nationalhymne, s Symbol, e Stärke, e Macht, e Ausdauer, s Muster, r Fluss, fliessen, ein beliebtes Motiv sein, im Wappen enthalten sein

84

Die Landschaftsformen Deutschlands

grenzen, s Meer, e Nordsee, e Ostsee, eben, tief, e Tiefebene, s Gebirge, r Berg, s Mittelgebirge, s Hochgebirge, e Donau, r Rhein, e Quelle, entspringen, münden, e Mündung, r Nebenfluss, e Wasserstraße, r Schwarzwald, s Schwarze Meer, r Bodensee, s Klima, e Alpen, e Zugspitze, e Lorelei Aus der Geschichte Deutschlands die ehemalige DDR, e BRD, r Weltkrieg, e Wiedervereinigung, die neuen Bundesländer, r Beitritt, r Feiertag (3. Oktober) Eine Reise durch die r Stadtstaat, bestehen, e Hansestadt, r Hafen, e Handelsstadt, Bundesrepublik Deutschland r Bischofssitz, liegen, s Erdöl, e Wolle, e Baumwolle, Die Bundesländer, wichtige Städte, r Tabak, e Statue, Freizeit-und Erholungsgebiete, e Küste, kulturelle und geschichtliche e Allee, r Nationalpark, seltene Pflanzen und Vogelarten, Zusammenhänge e Siedlung, e Reformation, Martin Luther, r Harz, r Verkehrsknotenpunkt, e Provinz, s Industriegebiet, s Ruhrgebiet, e Schwerindustrie, r Dom, r Automobilbau, e Messestadt, r Regierungssitz, e Geburtsstadt, r Karneval, s Wahrzeichen der Stadt, e Landwirtschaft, heiße Quellen, s Heilbad, e Bundesbank, e Buchmesse, e Hochschule, s Handelszentrum, s Waldsterben, schädigen, feinmechanische und optische Industrie, die Bibel übersetzen, geistiges Zentrum, e Kunstsammlung, e Porzellanmanufaktur, r Buchdruck, Schmuck-und Uhrenindustrie 3036.

Die Schweiz Geografische Lage, Nachbarländer Die Staatssymbole Die Schweiz - das viersprachige Land Die Schweiz als Alpenland Bekannte Schweizer „MADE IN SWITZERLAND” Tourismus in der Schweiz

s Erzeugnis, e Industrie, e Qualität, e Gasturbine, r Nobelpreis, e Stoppuhr, e Zahnradbahn, s Zellophan, s Milchpulver e Bergkette, r Gletscher, r See, e Tiefebene, s Klima, r Unterschied, s Verkehrsnetz, e Seilbahn, e Bergbahn, schiffbar, r Kurort, s Drachenfliegen, s Paragleiten, s Volksfest, jodeln, s Alphorn Schweizerdeutsch, Rätoromanisch, r Steinbock, s Edelweiß, s Murmeltier, r Enzian, e Region, e Mundart, anerkennen, e Volksabstimmung, e Herkunft, e Tradition

A továbbhaladás feltételei -Tudja a tanuló meghatározni Németország földrajzi fekvését, elhelyezni Európa térképén. Tudja felsorolni Németország szomszédos országait és fővárosaikat -Tudja felsorolni a tanuló Németország szövetségi államait térkép segítségével, nevezze meg fővárosukat -Tudja a tanuló néhány mondatban elmondani a német egyesítés történetét és ismerje fel a térkép segítségével az új szövetségi államokat -A tanuló tudja meghatározni Svájc földrajzi fekvését, szomszédos országait és azok fővárosait. Svájc rövid jellemzése 85

8. évfolyam (36 óra A témakörökön belül az óraszámok felosztása javaslat.) Óraszám Témakör Kb. Österreich 1 – 27. Österreich-Werbung „MADE IN AUSTRIA”

Szókincs

Die Nachbarländer Österreichs

Ländernamen: Kroatien, Slowenien, Italien, die Schweiz, Liechtenstein, Tschechien, die Slowakei, Ungarn, Landessprachen: Kroatisch, Slowenisch, Italienisch, Französisch, Rätoromanisch, Tschechisch, Slowakisch, Ungarisch grenzen an + A, e Lage

A tanuló tudja meghatározni Ausztria földrajzi fekvését és tudja felsorolni a szomszédos országokat fővárosaikkal együtt.

Österreichs Bundesländer Orientierung auf der Landkarte von Österreich

s Bundesland, e Bundeshauptstadt, Bundesländernamen: Burgenland, Niederösterreich, Oberösterreich, Steiermark, Kärnten, Salzburg, Tirol, Vorarlberg, Wien

A tanuló tudja felsorolni Ausztria 9 tartományát székhelyeivel együtt. Tudjon tájékozódni Ausztria térképén.

Österreichische Nationalhymne und das Staatswappen Land der Berge Land am Strome Land der Äcker Heimat der größen Söhne

e Hymne, r Begriff, symbolisieren, r Strom, r Acker, r Hammer, r Dom,e Zukunft, e Landwirtschaft, e Industrie, e Wissenschaft, e Geschichte, e Kunst, e Architektur, berühmte Persönlichkeiten, r Dichter, r Schriftsteller, r Maler, r Wissenschaftler, r Komponist, r Sportler

Tudjon megnevezni 5 híres osztrák személyiséget és tudja felsorolni Ausztria főbb nevezetességeit.

86

Bevölkerung und Volksgruppen in Österreich Wer und wie sind die Österreicher? Österreichisches Deutsch Österreichische Küche und Spezialitäten

Kb. 28 – 34.

Ungarn: wichtigere Informationen über unser Land

e Kultur, r Alltag, e Tracht, e Nationalität, e Minderheit, e Volksgruppe, s Volk, jodeln, freundlich, höflich, gesellig, r Kaiser, e Monarchie, s Gegenteil, r Tourismus, r Fremdenverkehr, r Bergführer r Karfiol / r Blumenkohl, e Marille / e Aprikose, e Kartoffel / r Erdapfel, e Tomate / r Paradeiser, e Pflaume / e Zwetschke, s Brötchen / e Semmel, r Kloß / r Knödel e Alm, zubereiten, e Mehlspeise, r Heurige

e Fläche, e Bevölkerung, e Religion, e Staatssprache, e Oberfläche, e Donau, e Theiss, r Plattensee, e Ungarische Tiefebene, e Bäderstadt, r Velence-See, türkische Bäder, e Burg, der königliche Palast, die romanische Kirche, e Landnahme, e Niederlage, e Revolution, r Befreiungskrieg, e Sehenswürdigkeit, r Ministerpräsident, e Republik

Ismerje Ausztria nemzetiségeit és hasonlítsa össze helyzetüket a magyar nemzetiségi viszonyokkal. Röviden mutassa be az osztrák konyhát és tudjon felsorolni min. 3 jellegzetes specialitást. Hasonlítsa össze az osztrák és a magyar étkezési szokásokat. Ismeri a tanuló Magyarország nagy tájait, jellemezze Magyarország fekvését, éghajlatát, lakosságát. Ismerje és tudja megnevezni a fontosabb városokat. Ismerje az ország fontosabb történelmi és kulturális eseményeit, tudja ezekről röviden mesélni. (honfoglalás, Mátyás király, 1848/49-es forradalom és szabadságharc) Felkészülés után tudjon egy-egy Magyarországot érintő témáról röviden, összefüggően beszélni. ( étkezési szokások, jellegzetes tájak) 87

Zwei Hauptstädte an der Donau

35 – 36.

Fürstentum - Liechtenstein

Großherzogtum - Luxemburg

Lage, Sehenswürdigkeiten, touristische Attraktionen

A tanuló tudja bemutatni Budapest és/vagy Bécs főbb nevezetességeit. r Ministaat, s Agrarland, s Voralpenland, e Amtssprache, Számoljon be röviden az s Fürstentum, r Fürst, e Fürstenkrone, e Monarchie, e Armee, államról. abschaffen, e Wehrpflicht, s Wappen, r Adler, e Schulpflicht, die Massenmedien, herausgeben, e Gemeinde, e Regierung r Herzog, s Herzogtum, e Behörde, r Dialekt, e Provinz, e Zoll- und Wirtschaftsunion, s Steuersystem, s Bankwesen, r Bergbau, s Hüttenwesen, e Viehzucht, r Weinbau, r Radiosender, e NATO, e UNO, r Gerichtshof, r Sitz, e Institution, s Mitglied, s Staatsoberhaupt

Számoljon be röviden az államról.

A továbbhaladás feltételei -Tudja a tanuló meghatározni Németország földrajzi fekvését, elhelyezni Európa térképén. Tudja felsorolni Németország szomszédos országait és fővárosaikat -Tudja felsorolni a tanuló Németország szövetségi államait térkép segítségével, nevezze meg fővárosukat -Tudja a tanuló néhány mondatban elmondani a német egyesítés történetét és ismerje fel a térkép segítségével az új szövetségi államokat -A tanuló tudja meghatározni Ausztria földrajzi fekvését, szomszédos országait és azok fővárosait. Ausztria rövid jellemzése.

88