HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Miskolci Batsányi János úti Óvoda és Tagóvodái ( 3534 Miskolc Batsányi u. 2.) Miskolci Batsányi János Óvoda Szlovák nemzetiségi Tagóvodája ( 3510 Miskolc Fő út 103.) ; Miskolci Batsányi János Óvoda Mesevár Tagóvodája ( 3534 Miskolc Könyves Kálmán út 34.) ; Miskolci Batsányi János Óvoda Szeder úti Tagóvodája ( 3533 Miskolc Szeder út 2/a.) Integrált Pedagógiai Programja 2013.09.01.

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 028572 MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÓVODA ( 3534 Miskolc Batsányi u. 2.) és TAGÓVODÁI MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÓVODA SZLOVÁK NEMZETISÉGI TAGÓVODÁJA (3510 Miskolc - Bükkszentlászló Fő út 103.) MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÓVODA MESEVÁR TAGÓVODÁJA (3534 Miskolc Könyves K. út. 34.) MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÓVODA SZEDER ÚTI TAGÓVODÁJA (3533 Miskolc Szeder út. 2/a.)

Készült: Hatályos:

2013. 08. 31. 2013.09.01-től visszavonásig


Tartalom jegyzék Oldal szám

Bevezető Helyzetelemzés A tartalmi munka helyzetképe A gyermekvédelemmel összefüggő feladatok Az óvoda kapcsolatrendszere A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének helyi programja IV. Tehetséggondozó program V. A helyi Óvodai Pedagógiai Program hatékonyságának Mérése, - értékelése és minőségbiztosítása V.1. Az intézményi munka minőségbiztosítása V.2. A gyermekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése VI. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére I. II. III.

3. 5. 8. 11. 17. 17. 17. 18. 18. 19. 21.

Legitimációs záradék Mellékletek: 1.sz. Az óvoda partnerkapcsolatának rendszere 2. sz. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének helyi programja 3.sz. Tehetséggondozó Program 4.sz. Gyermek egyéni fejlődését nyomon követő rendszer dokumentuma ( Személyiséglap) Önálló fejezetek:  Miskolci Batsányi János Székhely Óvoda Helyi Pedagógiai Programja  Szlovák Nemzetiségi Tagóvoda Helyi Pedagógiai Programja – Lépésrőllépésre minősített Óvodai Program helyi adaptációja  Mesevár Tagóvoda Helyi Pedagógiai Programja  Szeder úti Tagóvoda Helyi Pedagógiai Programja

2


BEVEZETŐ Módosítás indoka: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, mely kötelezően előírja, hogy az óvodáknak a 2013.augusztus 31-ig hatályban lévő Helyi Óvodai Nevelési Programjukat (2013.09.01-től: Pedagógiai Program) felül kell vizsgálni és a hatályos jogszabályi előírásoknak meg kell feleltetni. -

-

A többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1993. évi - többszörösen módosított, a Pedagógiai Program hatályba lépésekor még hatályos LXXIX. törvény a Közoktatásról fejezetei 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az emberi erõforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve A gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény Miskolc Megyei Jogú Város feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Köznevelés - Fejlesztési terve Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségfejlesztési Programja 2004. A minősített Lépésről-lépésre óvodai fejlesztő program Az óvoda működését szabályozó (a törvényi előírásoknak megfelelően) : 1. Az intézmény Alapító Okirata (1. sz. Melléklet) 2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata A Helyi programírásunk során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok

3


A Nyilvánosságra hozatal módja

Ezen Helyi Óvodai Nevelési Program Nyilvánosságra hozatalának módja:  KIR rendszerben  Miskolc Megyei Jogú Város Honlapján A Nevelőtestület számára:  csoportonként egy másolati példány készül az óvodapedagógusok részére  a dolgozói hirdetőtáblán kihelyezve 1-1 példány A Szülői kör számára:  rövidített nyomtatott formában tájékoztató anyagként  a szülői szoba hirdető tábláján egy nyomtatott példány Egyéb partnerek számára:  szóbeli tájékoztatás  rövidített nyomtatott formában tájékoztató anyagként.

4


HELYZETELEMZÉS Óvodánk Alapító Okiratának megfelelően Az intézmény neve: Miskolci Batsányi János Óvoda Idegen nyelvű neve: Škôlka Jána Batsányiho v Miškolci Az intézmény alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény fenntartója Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény címe: 3534 Miskolc Batsányi u. 2. Az alapítás éve: 1975. Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény OM azonosítója: 028572 A tagintézmények adatai:

Az alapítás éve:

Szlovák Nemzetiség nyelvet oktató Tagóvoda Členská škôlka Slovenskej Národnosti Škôlky Jána Batsányiho v Miškolc 3510 Miskolc - Bükkszentlászló Fő út 103. 3510 Stará Huta, ulica Hlavná 103. 1998.

Az intézmény címe: Az alapítás éve:

Mesevár Tagóvoda 3534 Miskolc Könyves K. u. 34. 1965.

Az intézmény címe: Az alapítás éve:

Szeder úti Tagóvoda 3533 Miskolc Szeder u. 2/a. 1992.

1. Az intézmény címe:

2.

3.

Az alapító megnevezése, címe:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 3525. Miskolc Városház tér 8.

Az intézmény fenntartója és irányító szerve: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 3525. Miskolc Városház tér 8. Az óvoda közfeladata: óvodai ellátás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ 6. pontja szerint és óvodai nevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 4.§ 1.a) pontja szerint. Az óvoda alaptevékenysége: Az intézmény feladata az óvodai ellátás és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, a szlovák nemzetiségi nevelés megvalósítása, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált 5


nevelése, speciális igények figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése az alábbiak szerint: - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek - azaz azon különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek integrált nevelése, - sajátos nevelési igényű gyermekek, azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akiknek a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszéd fogyatékosak, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek - integrált nevelése, - pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele, megvásárlása, szolgáltatása. Az óvoda államháztartási szakágazati besorolása: 851020 óvodai nevelés Az óvodai alaptevékenység(ek) államháztartási szakfeladat rend szerinti besorolása: 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013

Nemzetiségi óvodai ellátás

855937

M.n.s. egyéb felnőtt oktatás

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

841907

Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

561000

Éttermi mozgó vendéglátás

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

890441

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

6


Az óvoda alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti - óvodai nevelés - nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése - a többi gyermekkel, együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai nevelése Az óvoda kötelezően előírt kiegészítő adatok: A 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet szerinti szlovák kétnyelvű óvodai nevelés Az óvoda gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. A szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Miskolci Közintézmény-működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13., törzskönyvi nyilvántartási szám: 802529) látja el, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a közöttük létrejött együttműködési megállapodás alapján. Az óvoda vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Az óvoda Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok ) megjelölése: Az intézménynél foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvényt kell alkalmazni. Az intézmény típusa: óvoda Az óvoda maximális gyermeklétszám: Miskolci Batsányi János Óvoda: 8 csoport 200 fő, Miskolci Batsányi János Óvoda Szlovák Nemzetiségi Tagóvodája: 1 csoport 25 fő Miskolci Batsányi János Óvoda Mesevár Tagóvodája: 5 csoport 120 fő Miskolci Batsányi János Óvoda Szeder úti Tagóvodája: 4 csoport 100 fő A fenntartó a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozzájárulhat , hogy az intézmény az óvodai csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti.

7


A TARTALMI MUNKA HELYZETKÉPE A különböző nemzetiségi réteghez, és más-más szocio - kultúrához tartozó szülők eltérő követelményeket állítanak az integrált intézmény elé. A tagóvodák speciális helyi nevelési programjaikkal eredményesen és hatékonyan elégítik ki ezeket az eltérő követelményeket. A nevelőtestületek 1999. 09. 01-től nevelő-fejlesztő munkájukat a saját maguk alkotta helyi óvodai nevelési programok alapján, végzik. A programok működtetésében háromszor került módosításra sor: 2003. áprilisában, 2004. június 30-ig , 2009. augusztusában , majd 2010. júliusában és jelenleg. A módosításokat részben a jogszabályi előírások, részben a folyamatos programbevizsgálás eredményeire épülő fejlesztési irányok, illetve a szervezeti átalakítások indokolták. A tagóvodák Helyi Óvodai Nevelési Programja – a szakértői vélemények alapján – megfeleltek a törvényi előírásoknak, célrendszerük és feladatrendszerük a közvetlen és közvetett partneri igényekre épültek figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Integrált szervezetként csakis akkor végezhetjük eredményesen és hatékonyan nevelőfejlesztő munkánkat, ha a helyi sajátosságokra építünk, a közvetlen társadalmi környezet – melyben az egyik legfontosabb partner a gyermek és a szülő – elvárásainak megfelelően fogalmazzuk meg stratégiai céljainkat. A célnak való megfelelés biztos zálogai a jelenleg minőségi színvonalon működő Helyi Óvodai Nevelési Programok. Ennek megfelelően az integrált szervezet tagintézményeinek , eddig érvényben lévő Helyi Óvodai Nevelési Programját foglaljuk egységes szerkezetbe, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozásának megfelelve: Pedagógiai Programként. A tagintézmények a város különböző, sajátos társadalmi háttérrel rendelkező körzeteiben találhatóak, ezért az Integrált Helyi Óvodai Nevelési Programunkban nem fogalmazunk meg egységes Gyermekképet, Óvodaképet, Cél, Feladat és Tevékenységrendszert. A tagintézmények sajátos Helyi Óvodai Pedagógiai Programja tartalmazza – a helyi sajátosságokra, elvárásokra és az Alapító Okiratunk alap és kiegészítő feladataira épülő:  Gyermekképet,  Óvodaképet,  Cél ,  Feladat és  Tevékenységrendszert.

8


Az Integrált Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk közös fejezetei:      

Az óvodai gyermekvédelemmel összefüggő feladatok Az óvoda kapcsolatrendszere A Helyi Óvodai Pedagógiai Program mérési és értékelési rendszerét A fejlődés jellemzőit az óvodáskor végére Tehetséggondozó Program Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése

A tagóvodák Helyi Óvodai Nevelési Programjainak rövid kivonata:

Miskolci Batsányi János Székhely Óvoda Az óvoda a Diósgyőri Városközpont panelházainak óriásai között található, 1975-től biztosítja az itt élők számára az óvodai szolgáltatást. 2004. augusztus 01-től 2009. június 30ig a lakótelep másik óvodájával, az Árpád úti Óvodával alkotott integrált óvodai szervezetet. Az óvoda lakótelepi sivársága, a Bükk helység közelsége, csodálatos szépsége szinte tálcán kínálta a nevelőtestület számára a lehetőséget a természet harmóniájának felfedeztetésére, megőrzésére, megvédésére, mely párosul a népi hagyományok ápolásával. Helyi Óvodai Nevelési Programjukban az „Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével” minősített programot adaptálták a már működő pedagógiai rendszerükre. A lakótelep családjai átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkező családok. A nehézipar megszűnése miatt sok család munkanélkülivé vált. Vannak családok, ahol mindkét szülő tartósan munkanélküli. A családok életstílusát a megélhetésért való küzdelem, az anyagi behatároltság jellemzi.

9


Mesevár Tagóvoda: A Helyi Óvodai Nevelési Programjuk - nevelőtestületük önálló, közös alkotó munkája – a „Gyermekvilág környezetünkben, életközeliség a természetben” gondolat tükrében határozza meg a pedagógiai stratégiai célokat, az erre épülő feladat és feltételrendszert. A szülők elvárásainak megfelelően – szeretetteljes, nyugodt légkör biztosítása; iskolai életre való felkészítés; - alakították ki nevelési feladataikat: - elsődleges szocializáció ( melyben a családdal való kapcsolattartására törekszik) - másodlagos szocializáció (melyben az óvodás gyermekek szocializációs folyamatait irányítja óvodai keretek között) - tágabb társadalmi környezete befolyásoló hatásának érvényesítése - egészséges életvitel kialakítása - értelmi nevelés. Céljuk: „…alakítani, formálni a ránk bízott óvodásokat, és megmutatni számukra a világot olyannak – amilyen, minden kényszer nélkül. Mik azok a pozitívumok, amit mi kínálunk: a külső világ tevékeny megismerésére épül és komplexitásra törekszik. Az ismereteket nem elszigetelten, hanem összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban mutatja be a gyermekeknek úgy, ahogy az a valóságban előfordul…”

Szeder úti Tagóvoda: „Környezetvédelem Tolnai Gyuláné módszerével” elnevezésű Helyi Óvodai Nevelési Programjuk Tolnai Gyuláné programjának helyi adaptációja, melynek legfőbb célkitűzései: - a környezet megismerésére és megszerettetésére nevelés - az egészséges életmódra nevelés - a komplexitás - egészséges lokálpatriotizmus. Tolnai Gyuláné heurisztikus programja minden iskolai programra hatékonyan készíti föl a gyerekeket, s kifejezetten sikeres a dyslexia megelőzésben, ami városunkban kiemelt pedagógiai feladat. Az ismeretközlés mellett elsődleges a nevelési célok megvalósítása, a komplex, egyénre szabott differenciált fejlesztés. A program sajátosságai közé tartozik a szülőhelya lakókörnyezet – a haza megismertetésére és megszerettetésére irányuló törekvés, a természetes anyagok használatának előtérbe helyezése. Ennek a Helyi Óvodai Nevelési Programnak az egyedi, sajátos színfoltját hangsúlyozza, hogy Miskolcról indult el és sajnos nincs a városban és körzetében még egy óvoda, amely alkalmazná. Hatékonyságát az iskola visszajelzései igazolják.

10


Szlovák nemzetiségi két-tannyelvű Tagóvoda az O.K.I. által minősített Lépésről Lépésre Óvodafejlesztő Program alapján készítette el és adaptálta a Helyi Óvodai Nevelési programját. A „Helyzetelemzésben” feltárt helyi sajátosságainknak megfelelően ez a gyermekek legoptimálisabb fejlődését szolgálja, szem előtt tartva a szülők szociális és mentális támogatását, a szlovák nemzetiségi , és a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésének sikeres megvalósítását. A program célja: „ A 3-7 éves gyermekek fejlődésének támogatása és személyiségfejlesztése. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A feltételrendszerrel, a tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre, és a családok értékrendjének sokféleségére. A szlovák nemzetiségi nevelésben résztvevő óvodás gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiségi kultúra megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok, a szlovák nyelv átörökítését és fejlesztését szolgáljuk. A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének biztosításához – különleges gondozási igényüket kielégítve – a másságot elfogadó környezet folyamatos fenntartása.”

11


I. Gyermekvédelemmel összefüggő feladatok Gyermekvédelmi munkánk céljai: -

-

-

az óvodáinkba érkező, szociális helyzetükből adódóan lemaradást mutató gyermekeink az iskolai életet egyenlő eséllyel kezdjék iskolás társaikkal, a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése pozitív hatásrendszer és az alapvető szükségletek kielégítésének biztosításával, a sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest eljussanak a fejlődőképességük optimális fokára, mellyel biztosítjuk, hogy fogyatékosságunknak megfelelő iskolában kezdhessék el iskolai életüket, Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „másság” elfogadása.

Célunkat leginkább azzal érjük el, hogy már három éves koruktól óvodába járnak a körzetünkbe tartozó gyermekek. Az óvodában biztosítjuk számukra a nevelő-fejlesztő légkört, ezzel együtt a szülőkre is hatással vagyunk támogató, segítő, empatikus magatartásunkkal. Gyermekvédelmi munkánkban fő szerepet kap a gyermeki jogok érvényesítése és eredményre juttatatása. A gyermekvédelem úgy a programunkban, mint mindennapi munkánkban kiemelt szerepet kap. A család elsődleges társadalmi közeg, az egy háztartásban, életvitelszerűen együtt élő emberek közössége, ahol a felelősség egymásért az összetartó erő, és a létfeltételek közös megteremtését segíti. A család biztosít teret a személyiség kialakulásához, fejlődéséhez, elfogadásához. Napjainkban a társadalmi-gazdasági folyamatok megváltoztatták a családok szerkezetét, működését, még magát a család intézményét is. Az óvodánkba járó gyerekek családjaiban is ezt a tendenciát vehetjük észre ( Óvodai helyzetképek). Fellazult családi kötelékek, a családban élő felnőttek felelősségvállalásának csökkenése, a gyermekek nevelési feladatainak áthárítása jellemzi nagyon sok gyerek hozzátartozójának, családjának életét. Veszélyeztetettnek mondhatjuk az olyan állapotot, amely a gyermek: - testi, - értelmi, - érzelmi vagy - erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó és a környezete nem biztosítja, gátolja vagy megakadályozza.

12


Azokkal a családokkal és azon családok gyermekeivel fokozottan kell foglalkozni, ahol az említett állapotok fenn állnak. A megelőzés sikerét azáltal lehet biztosítani, hogy már a veszélyeztetettség kezdeti szakaszában el kell távolítani azokat az akadályokat melyek a gyermek fejlődését, gátolják. A veszélyeztetettség okai: Környezeti okok lehetnek a családon belül és azon kívül is. Óvodásaink elsősorban a családon belüli okok miatt lehetnek, veszélyeztettek. Oda kell figyelnünk azokra a gyerekekre, akiknek szülei elváltak, válófélben vannak, élettársak, a gyermek nem a szülőkkel nevelkedik / nagyszülőknél, más rokonnál/házasságon kívüli kapcsolatban élő szülő neveli. Persze maguk ezek a tények önmagukban nem veszélyeztetők, de gondozási-nevelési hiányosságokhoz vezethetnek. Egészségügyi okokból veszélyeztetett lehet a gyerek ha a családban fertőző beteg él, akit nem lehet megfelelően elkülöníteni. Anyagi okból veszélyeztetett a gyerek, ha a szülő, nevelő munkaképtelen, csökkent munkaképességű, munkanélküli és kapott jövedelme olyan alacsony, hogy a család eltartására nem elegendő. Összegezve: a gyermek lehet veszélyeztetett: - környezeti okok, - magatartási okok, - egészségügyi okok, - illetve több együttálló ok miatt. Mindezeket igyekszünk felmérni a nevelési év elején: - a beóvodázást megelőző „ismerkedő” családlátogatás alkalmával és a - a gyermek anamnézisének elkészítésekor. Programunkban tervezzük a családgondozás lehetőségeit, amelyekhez fel is mérjük a szülők igényeit. Fokozott gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek védelmére, prevenciójára. Gyermekeink nevelése-fejlesztése csak a családokkal való szoros együttműködés során valósulhat meg. Így lehetünk képesek a gyermekek nyelvi kultúrájának teljes spektrumú fejlesztésére, a hagyományok ápolására, a kisebbség identitástudat megalapozására és fejlesztésére. A családok szociális támogatásában is lépéseket kívánunk tenni propagálva a családokat támogató akciókat és tájékoztatást adva a speciális szolgáltató intézmények, illetve az önkormányzat nyújtotta lehetőségekről, ezek alkalmai óvodánkban:

13


Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel A közvetlen társadalmi környezetünkben működő társadalmi szervezetekkel és intézményekkel aktív partnerközpontú kapcsolatot építünk ki és tartunk fenn. A kapcsolattartás folyamatos fenntartásáért, hatékony működtetéséért felelős az óvodavezető, a tagóvoda vezetők és a gyermekvédelmi megbízottak. Partnereink Szülők

Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat

Miskolc M.J. Város Önkormányzat Gyámügyi Osztálya

Miskolc M.J. Város Önkormányzat Szociális Osztálya Nevelési Tanácsadó

Az óvoda orvosa és védőnője

Miskolc M.J. Város Cigány Kisebbségi és Szlovák nemzetiség önkormányzata

Helyi önkormányzati képviselők

ÁNTSZ

Partner képviselője A gyermekvédelmi Gondoskodásra szoruló gyermekek szülei

A területért felelős mindenkori munkatársak

-

Kapcsolattartás módja családlátogatások, megbeszélések, Szülői klub Munkalehetőségek ismertetése

fogadóóra tartása, Családi napok szervezése, Esetmegbeszélések, Krízis kezelések, Segély akciók szervezése, Jelzések megtétele, Konzultáció, ismeretátadás, bővítés Gyámügyi osztály munkatársa a nevelőszülőknél kihelyezett gyermekek gyámjával való kapcsolattartás, veszélyeztette gyermekek esetében szakvélemény kérése illetve nyújtása, Szociális Osztály gyermekvédelmi Területi munkatársai támogatásokhoz és egyéb szociális támogatásokhoz óvodai szakvélemények adása A Nevelési Tanácsadó logopédiai ellátás, vezetője egyéni speciális fejlesztő foglalkozások, pszeudodebilis gyermekek felismerése, fejlesztésükben való segítségnyújtás, részvétel, beiskolázás előtti felmérés, tanácsadás szülők számára nevelési tanácsok Az óvoda orvosa és védőnője a gyermekek óvodába való irányítása, egészségi okból veszélyeztetettek nyomon kísérése Kisebbségi és nemzetiségi Pozitív diszkrimináció képviselők elősegítése a gyermekek számára, Esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás Önkormányzati képviselők Hátrányos helyzetű családok támogatása, képviselői keretből anyagi lehetőség biztosítása a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Területi felügyelő - Tisztasági tanácsadás és felügyelet, a testen fellelt élősködők elleni szerek biztosítása a rászoruló gyermeknek. -

-

Időkeretek évi egy alkalommal szükség szerint, folyamatosan Családi Napok során

-

heti egy alkalommal Családi Napok során szükség szerint

-

folyamatos problémák esetén szükség szerint Családi Napok során

-

Szükség szerint Családi Napok során

-

Szükség szerint Családi Napok során

-

nevelési év elején és szükség szerint Családi Napok során

-

Családi Napok során, Szükség szerint

-

Családi Napok során Szükség szerint

-

negyedévenként, szükségszerint

14


A gyermekvédelmi megbízottak ( tagóvodánként l fő) feladatai: A nevelési év elején: -

az éves munkaterv mellékleteként a gyermekvédelmi terv elkészítése, felmérések készítése az óvodában: szociálisan vagy más módon hátrányos helyzetűekről veszélyeztetett gyerekekről, ehhez felmérőlapok készítése, másolása, kiosztása, beszedése, értékelése, az értékelés alapján az óvodába járó gyermekek szociális és egyéb szempontú állapotának meghatározása, térítési díj kedvezmény kérőlapok másolása, kiosztása, a kedvezményt kérők ( egész évi ) tájékoztatása, segítségnyújtás a kitöltéshez, a térítési díj kedvezmények elbírálása, jelentése, nyilvántartása.

A nevelési év során: -

Állandó kontroll a veszélyeztetett gyermekek felett – konzultáció a kolléganőkkel, Az előző táblázatban meghatározott partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás A gyermekvédelmi értekezleteken és tájékoztatókon való részvétel Folyamatos önképzés, konferenciákon való részvétel, jogszabályok nyomon követése.

A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei   Személyi

Tárgyi

Anyagi eszközök

gyermekvédelmi munkával megbízott óvodapedagógus a gyermekvédelmi megbízott folyamatos képzésének biztosítása  az óvoda dolgozóinak folyamatos tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokról a hatályos jogszabályoknak megfelelően  technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában Ezen Nevelési Program első oldalán felsorolt jogszabályoknak, valamint a cél és feladatrendszernek megfelelően:  egészséges, biztonságos és nyugodt környezet fenntartása, folyamatos fejlesztése,  családi szoba és  a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, eszközök biztosítása,   

pályázati pénzek felhasználása önkormányzati képviselők támogatásának elnyerése, segélyszervezetek akcióinak felhasználása

15


Sikerkritérium: A gyermekvédelmi terv év - végi értékelő elemzése alapján: -

Óvodás gyermekeinket sikerül a családban megtartani, A körzetünkben élő valamennyi három éves gyermek beóvodázása megtörténik A kudarcmentes iskolakezdés teljes mértékben megvalósul a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek körében, A sajátos nevelési igényű gyermekek 100 %-ban, időben, a fogyatékosságunknak megfelelő fejlesztő intézménybe kerülnek, Dolgozóink mindennapi munkájába teljes mértékben beépül a toleráns, elfogadó, segítő és együttműködő magatartás, A kapcsolattartási táblázatban meghatározott kapcsolattartási módok a legteljesebb mértékben teljesülnek.

A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztő munkánk során folyamatosan ( 3.sz. Minőségbiztosítási Szabályzat) felmérjük partnereink igényeit. Az igények elemzését követően lehetségessé válik a gyermekvédelmi munkánk rendszerének illetve elemeinek módosítása, változtatása.

16


II. Az óvoda kapcsolatrendszere A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program kiépítése során szabályoztuk partnerazonosítási és partnerigény-felmérési folyamatunkat. A jövőben ennek megfelelően kívánjuk partnerközpontú intézményi működésünket folyamatosan fenntartani. ( Lásd! Minőségfejlesztési irattár 2. sz. és 3. szabályzat. ) Partnerkapcsolataink szabályozását az 1. sz. Melléklet tartalmazza:

III. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének helyi programja Az intézményünk Alapító Okiratának megfelelően valamennyi tagintézményünkre érvényes helyi szabályozást a 2. sz. Melléklet tartalmazza IV. Tehetséggondozó Program Az Intézményünk Alapító Okiratának megfelelően valamennyi tagintézményünkre érvényes helyi szabályozása a 4. sz. Melléklet tartalmazza.

17


V. A Helyi Óvodai Pedagógiai Program hatékonyságának mérése, - értékelése és minőségbiztosítása V. 1. Az intézményi munka minőségbiztosítása a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modelljének (partnerközpontú intézményi működés) megfelelően építetjük (építettük) ki és tartjuk fenn. Minőségbiztosítási, - minőségfejlesztési munkánkat az Intézményi Minőségirányítási Programban szabályoztuk. A minőségfejlesztő munkánk során folyamatosan mérjük partnereink igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét ( 3. sz. Minőségfejlesztési Szabályzat : Partneri igény felmérés eljárásrendje - Minőségfejlesztési Irattár), 4 évente irányított önértékelést végzünk ( 5.sz. Minőségfejlesztési Szabályzat: Irányított Önértékelés eljárás rendje - Minőségfejlesztési Irattár) Az irányított önértékelés legnagyobb eredménye, hogy képessé teszi óvodánkat működésének jobbítására, a megújulásra, a változó partneri igények folyamatos figyelésére és elégedettségük növelésére. Tényekre alapozva visszatükrözi az óvodai élet hangsúlyeltolódásait, ennek megfelelően megmutatja, hogy az óvoda, mint szervezet hol tart saját kiválóságának megvalósításában, vagyis milyen erősségei vannak és hol szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. A Partneri Igényfelmérés és az Irányított Önértékelés eljárás rendjében jól nyomon követhető helyi óvodai nevelési programunk hatékonyságának mérése, melyben kiemelt szerepet kapnak - az adott feladatokra, a nevelőtestület által létrehozott - minőségi körök. A minőségi körök : - munkájukat a nevelőtestület által elfogadott Szabályzat alapján végzik ( Minőségfejlesztési Irattár 4.sz. szabályzat) - az adott intézkedési tervben meghatározott cél eredményességét és hatékonyságát ellenőrzik, mérik és értékelik a meghatározott sikerkritériumnak megfelelően. Az intézményi munkát érintő egyéb értékelések Az óvodavezető és a tagóvodavezetők éves értékelése az intézményi nevelő-fejlesztő munkáról. Az éves munka értékelésének alapja a nevelési év:  Ellenőrzéseit követő értékelések,  a partneri igényfelmérése alapján hozott intézkedési tervek megvalósításának eredményei  az intézmény teljes dolgozói körére kiterjedő teljesítményértékelés, melynek szabályozását az Intézményi Minőségi Irányítási Program tartalmazza  Az Intézményi Minőségirányítási Program éves értékelése


V. 2. A gyermekek fejlettségi szintjének mérése , értékelése Az iskolaérettségnek, az iskolára való felkészítésnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek nélkül a sikeres iskolakezdés nem valósulhat meg.  Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja , a Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, kritérium rendszere alapján nevelőtestületünk összeállította:  A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ( Lásd! VI. fejezet) kritérium rendszert, és az erre épülő  A gyermekek fejlődését nyomon követő Személyiség lapot (4. sz. Melléklet). Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk megvalósítása során valamennyi gyermekek fejlődését óvodába lépésüktől kezdve folyamatosan vizsgáljuk a Személyiséglap segítségével. A Személyiséglap részei: Anamnézis A gyermek fejlődésének nyomon követése 2,5 - 3-7 éves korig A szükséges fejlesztési területek és feladatok meghatározása Nyilvántartólap a szülők tájékoztatásáról Szükség esetén szakvélemény (-ek ) ( kis létszámú fejlesztő csoport és sajátos nevelési igényű gyermekek esetében) 6. Gyermekrajzok, egyéb gyermekmunka 1. 2. 3. 4. 5.

A Személyiséglap vezetése Lépés megnevezése 1. A gyermeki értékelés időpontjai 2. A szükséges fejlesztési területek és feladatok meghatározása 3. A szülők tájékoztatása

2,5- 3-4 éves és az Új belépő gyerekek Anamnézis felvétele: október 31. Értékelés: Január 31. Június 30. Január 31.

5-7 éves gyermekek Értékelés: Január 31. Június 30.

Október 31. Január 31.

Október 31. Január 31. Január 31. Június 30. Június 30. 4. Szükség esetén szakember bevonása a fejlesztésbe ( Nevelési Tanácsadó, gyermekorvos, védőnő, logopédus, fejlesztő pedagógus, stb. )

A Személyiséglapon gyermeki értékeléseket az alábbi mérés metodikai módszerek alapján végezzük, szemelőtt tartva a nevelőtestület kompetenciáját. 19


Feltáró módszerek Megfigyelés ( mint preferált módszer) - közvetlen - közvetett Vizsgálat: - beszélgetés, - keletkezett gyermekmunkák elemzése, - szociometria, - aktrometria - diszlexia - diszkalkulia - egyéb speciális vizsgálatok

Feldolgozó módszerek

Minőségi elemzés Mennyiségei elemzés

A mérőeszközzel szembeni elvárások:  szakmailag megalapozott legyen  fogja át a gyermeki személyiség egészét  illeszkedjen a helyi nevelési programhoz  eredményei számszerűsíthetők legyenek  könnyen kezelhető legyen  ne igényeljen túlzott adminisztrációt  kezelje egységében az ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás fogalomkörét. A Személyiség lap mintát lásd a 4. sz. Mellékletben

20


VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek az óvodáskor végére, a belső érés, a családi nevelés, az óvodai nevelési folyamat eredményeként elérik az iskolai munkához, iskolai élethez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolakezdés kritériumai: - testi - lelki és - szociális érettség, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testi fejlettség jellemzői: A gyermek életkorának megfelelő fejlettség: - Első alakváltozás - Megváltozott testarányok - Megkezdődött fogváltás - A látás, hallás épsége. - A mozgásszervek, statikai funkciók, az izmok kellő fejlettsége. - Megfelelő teherbíró képesség. - Nagymotoros készségek, a felsőtest és a lábak mozgáskoordináltsága, megfelelő egyensúlyérzék. - A finommotorikus készségek, a szem-kéz koordináltságának megfelelő fejlettsége. - Ismeri a testrészeiket, azok funkcióit, védelmét. - Követi a megismert egészségügyi és higiénés szokásokat. - Testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani. Lelki fejlettség jellemzői: A gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készül az iskolába lépésre. Elsajátította a tanuláshoz szükséges alapismereteket, különböző tapasztalatokat, gyakorlati készségeket szerzett. Érzékelése, észlelése tovább fejlődik. Kialakul a megbízható emlékezet. A gyermek képes: - Ismeretlen fogalmat nem tartalmazó, egyszerű bővített vagy összetett mondat (kb. 14-16 szótag) visszaadására hallás után, - A hallott rövid mesék, történetek szándékos megjegyzésére, lényeges mozzanatok, cselekvések kérdések alapján történő felidézésére. - Rendelkezik életkorának megfelelő szóbeli kifejező készséggel. - Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. - Gondolatait, érzelmeit szavakba öntve bátran el tudja mondani. - Megfelelően reagál a szóbeli információkra. - Odafigyel a felolvasott szövegre. A könyv képeit nézegetve el tud mesélni egy történetet. 21


Az irodalomhoz kapcsolódó tevékenységekben önálló. Felismeri az írott és beszélt irodalom között összefüggést. Érdeklődést mutat az írás céllal történő felhasználása iránt ( érezzen késztetést arra, hogy majd megtanuljon írni). - Az óvodáskor végére el kell jutnia a gyermeknek a prekauzális gondolkodási szintről a konkrét gondolkodás szintjére: El kell érnie a lényeg látás bizonyos fejlettségét: Annak felismerését, hogy az egész részekből áll és részekre bontható - Elemi fogalmak, ítéletek és következtetések alkotására való képességre, ezen belül bizonyos ok-okozati összefüggések meglátására - Rendelkeznie kell a térbeni tájékozódás, észlelés alapjaival, alapvető térbeli összefüggéseket felismer. Az óvodáskor végére a gyermek legyen tisztában a geometriai ábrákkal és azokat tudatosan használja: Megérti a mennyiségek közötti összefüggéseket, matematikai műveleteket végez (számlálás, hozzáadás-elvevés, stb. ) Különböző sajátosságok szerint tud csoportosítani, sorba rendezni. Képes a sorminták reprodukálására. Megérti az észleléssel kapcsolatos fogalmakat. Visszaidézi, s rekonstruálja az események sorrendjét. Tisztában van az idő fogalmával. Megfelelő a kézügyessége, mozgásbeli fejlettsége, mozgások célnak megfelelő irányítása. Fejlett az ábrázoló képessége. Vizuálja az elképzeléseit. Sokféle írószerszámot használ. Bátran kísérletezik a különböző anyagokkal, eszközökkel. Az óvodai évek alatt a természet- és társadalmi környezetben alapvető tájékozottságot szerez. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról. Tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Felismeri a napszakokat. Jól tájékozódik szűkebb lakóhelyén. Ismeri a környezetében élő állatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. -

Szociális érettség jellemzői: Az óvodai élet végére az egészségesen fejlődő gyermekek készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására, képesek az együttműködésre, a megfelelő kapcsolatteremtésre, társaikkal és a felnőttekkel. Kialakult a feladattudata, feladattartása, ezen belül bizonyos monotónia tűrése, önálló munkavégzésre való képessége. Legalább átlagos a munkatempója. A feladatok életkorra jellemző (átlagos) időn belül történő felfogására képes.

22


Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme: legalább 5-10 percig tartó akaratlagos figyelemre, és a tárgyak, jelenségek lényeges megfigyelésére képes. Megfelelő az önértékelése, önbecsülése. Ismeri önmagát, családját és kulturális csoportját. Pozitív a hozzáállása magához és másokhoz. Megbízik önmagában, önállóságot mutat. Tiszteli saját és mások jogait. Kivárja a sorát. A legtöbb szabályt, szokást képes Követni. Empátiát mutat, megérti és respektálja a különbségeket. Érzelmeit megfelelő módon fejezi ki. Felelősséget vállal, elfogadja az alternatívákat. Képes kompromisszumot kötni és párbeszédet használ a probléma megoldására. Keresi a saját mércéje szerinti szépséget és harmóniát, meghatározza a saját kritériumát a szépségről, harmóniáról. A szlovák nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelésben részesülő gyermekek körében: A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként: - a gyermekekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt, - életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni, - tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben - ismerjen a szlovák nemzetiség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat - ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során a nevelés hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az: - alkalmazkodó készségnek, - akaraterőnek, - önállóságra törekvésnek, - együttműködésnek. A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoros fejlesztés magába foglalja a: - vizuális, - akusztikus, - taktilis mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességek, - a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését – a fogyatékosság szintjének megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

23


Legitimációs záradék

I.

A Helyi Óvodai Pedagógiai Programot az óvoda nevelőtestülete egyhangúan elfogadta Dokumentuma: 73/2013. sz. Jegyzőkönyv és határozat

II.

-

A Helyi Óvodai Pedagógiai Programot megismerte és egyetértését fejezte ki a: A miskolci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Dokumentuma: csatolva

III.

Egyetértését nyilvánította:

A tagóvodák szülői szervezete Dokumentuma: csatolva

-

IV.

Jóváhagyta: Petránné Képes Gizella óvodavezető

V.

Ezen módosított Helyi Óvodai Pedagógiai Program érvénybe lépéséhez a fenntartóra többletköltség nem hárul, így egyetértő nyilatkozatára – a hatályos jogszabálynak megfelelve ( Nkt. 26. §. (1).) – nincs szükség.

VI.

Nyilvánosságra hozatal módja:

Az óvoda internetes honlapján A dolgozók számára nevelő és munkatársi értekezleten szóbeli tájékoztatás Az új szülők számára az első szülői értekezleten ismertetik a tagintézményre vonatkozó rövidített változatot, illetve A szülői hirdetőtáblákon rövidített formában kerül kifüggesztésre A közvetlen partnerek számára szóbeli tájékoztatás és a rövidített változat írásban való megküldése

24


VII. -

A Helyi Óvodai Pedagógiai Program tárolási helye:

valamennyi tagóvodában a vezetői illetve a tagóvoda vezetői iroda nyitott polcán mindenki számára hozzáférhető, Iktatott formája a Miskolci Batsányi János Óvoda (3534 Miskolc Batsányi János u. 2.) Irattárában található meg. Iktató szám: 73/2013.

VIII. Érvényességi rendelkezések: Ezen Helyi Óvodai Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2013. szeptember 01-től A program módosításának lehetséges indokai: - a feltételrendszer változása - feladatrendszer változása - törvények, jogszabályok módosulása - a nevelőtestület, a fenntartó, a kisebbségi önkormányzatok és a szülői munkaközösség indítványozása esetén.

25


1. sz. Melléklet Az Óvoda partnerkapcsolatának rendszere

26


1.sz. Melléklet A partneri kapcsolatok azonosításának szabályozása Az óvoda nyitott modelljéhez hozzátartozik az óvoda környezetével való nyitott együttműködés, kapcsolattartásunk-rendszerünk

Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 1.1. A GYERMEKEK

- napi óvodai élet, - egyéni és csoporthelyzet

1.2. AZ ALKALMAZOTTI KÖR: - Pedagógusok, - Technikai személyzet

1.3. AZ ÓVODÁBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEI

Az együttműködés gyakorisága

Az együttműködés formái

-

A kapcsolattartó személy a partner részéről

A kapcsolattartó személy az óvoda részéről

A kapcsolattartás frissítésének időpontja

- naponta

- valamennyi gyermek

-

adott csoport óvodapedagógus

-

minden nevelési év első napja

napi munkakapcsolat, az óvodai élet hagyományai, a felnőttek ünnepei, rendezvényei

-

- valamennyi alkalmazott

-

óvodavezető tagóvoda vezetők

-

minden nevelési év első napja, változás esetén azonnal,

napi kapcsolat, szülői értekezlet, családi napok, ünnepségek, közösen szervezett egyéb programok

-

-

-

naponta, nevelőtestületi és munkatársi értekezletek, pedagógusnap, a dolgozók jubileumi ünnepe naponta, az éves Munkatervnek megfelelően Családok bevonása az óvodai életben című fejezetben részletesen kidolgozva

-

A Szülői Szervezet mindenkori vezetője

-

a csoportok óvodapedagógusai, óvodavezető Tagóvoda vezetők

-

minden nevelési év 09.15.


Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett

1.4. A FENNTARTÓ: Miskolc M. J. Város Önkormányzata

-

1.5. Tagintézmények körzetében működő Általános Iskolák



-

-

-

értekezletek, munkamegbeszélések, írásbeli tájékoztató, jegyzőkönyvek, beszámolók, rendezvényeinken való részvétel, betekintés óvodánk hétköznapi életébe

-

családi napok, közös ünnepek, első osztályosok bemutató óráján való részvétel, tanítónők szülői értekezlete az iskolába induló szülők számára, közös szakmai tapasztalatcserék, az ovitorna helyszínének biztosítása

-

-

-

a nevelési év munkatervének megfelelően, a fenntartói jogszabályi elvárásoknak megfelelően, a feladatok aktualitásának időpontjában A mindenkori éves munkatervnek megfelelően, mely mellékletként tartalmazza ezeket az időpontokat




A Közoktatási Osztály óvodaügyeket irányító Főtanácsosa

óvodavezető

-

minden nevelési év 09.15.

Az általános iskolák Igazgatóhelyettesei

Az éves nevelési munkatervben megbízott óvodapedagógusok, Óvodavezető és Tagóvoda – vezetők

minden nevelési év 09.15-ig

28








Közvetett partnerek: 2.1. Oktatás Irányítás

2.2. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

2.3. A gyermekorvos és a védőnő

A törvényi A törvényi szabályozókon keresztül szabályozóknak megfelelően - a családok szociális és mentális problémáiban való segítségnyújtás, - a veszélyeztetett gyermekekről való jelzés, egyeztetés, - esetmegbeszélések, - családi napok szervezése, - szakmai megbeszélések - napi kapcsolat, - a gyermekek időszakos orvosi vizsgálata a Megállapodás alapján, - szülői tájékoztatások, előadások

-

-

-

-

heti két alkalommal, szerda és pénteki napokon, igény szerint, Munkatervnek megfelelően Családbevonási és Gyermekvédelmi fejezetben részletesen kidolgozva napi, az éves Megállapodásnak megfelelően Gyermekvédelmi fejezetben tovább elemezve

Oktatás irányítás országos, regionális, helyi intézmény rendszere

óvodavezető

Módszertani munkatárs és Az óvoda területi gyermekjóléti felelőse

Óvodavezető, Tagóvoda vezető, Gyermekvédelmi felelősök

- óvodaorvos, - az óvoda védőnője Megállapodás alapján

Óvodavezető, Tagóvoda - vezetők

Jogszabályoknak megfelelően

-

minden nevelési év 09.15-ig,

-

minden költségvetési év első napja: január 31.

29


Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.4. Az óvoda területi önkormányzati képviselői

-

2.5. Nemzetiségi önkormányzatok képviselői

-

2.6. Nevelési Tanácsadó



-

megbeszélések, családi napok, egyéb ünnepségek és rendezvények, segítségadás az intézmény szakmai eszközökkel való bővítésében megbeszélések, családi napok, egyéb ünnepségek és rendezvények, segítségadás az intézmény szakmai eszközökkel való bővítésében

-

alkalomszerűen, hagyományainknak és az éves munkatervnek megfelelően

-

folyamatos együttműködés a nevelő-fejlesztő munkában a családok bevonásába, hagyományainknak és az éves munkatervnek megfelelően hatályos jogszabályoknak megfelelve Gyermek egyéni fejlődését nyomon követő rendszer igényekor

-

gyermekek szakértői vizsgálata, fejlesztő foglalkozások szervezése,

A kapcsolattartó személy a partner részéről Az óvodák Önkormányzati képviselői

-

A kapcsolattartó személy az óvoda részéről Óvodavezető és Tagóvoda vezetők


-

2 évente 09.15-ig

-

2 évente 09.15-ig

-

3 évente 09.15-ig

Szlovák nemzetiségi Óvodavezető Önkormányzati és képviselő Tagóvoda vezető

A Nevelési Tanácsadó Igazgatója

Óvodavezető és Tagóvoda vezetők

30


Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.7. Fejlesztő pedagógus

2.8. Városi és Megyei Pedagógiai Intézet

2.9. Társintézmények

2.10. Belvárosi-Diósgyőri Óvodai Gazdasági Igazgatóság



a gyermekek - a szakértői fejlesztőfoglalkozása véleményben meghatározott fejlesztési óraszámnak megfelelően - dyslexia szűrés, Az éves Munkaterv - továbbképzések alapján a szakmai szervezése, aktualitásoknak - közös kutató munka, megfelelően - publikációk, - bemutatók tartása, - szakmai fórumok szervezése - gyermekélelmezés - az éves munkaterv biztosítása, alapján, - közös - alkalomszerűen, továbbképzések szervezése, - összehangolt szakmai munka: közös óvodafejlesztő program alapján Az óvoda Naponta működtetéséhez szükséges gazdálkodási feladatok folyamatos ellátás



-

Fejlesztő pedagógus

-

Városi Pedagógiai és Megyei Pedagógiai intézet területi szaktanácsadó

Társintézmény óvodavezetője

Gazdasági Igazgató

A kapcsolattartás frissítésének időpontja -

Minden nevelési év 09.15-ig

-

Minden nevelési év 09.15-ig

Óvodavezető és tagóvoda vezetők Óvodavezető és Tagóvoda vezetők



- 3 évente 09.15-ig

- minden költségvetési év elején 01.31-ig

31


Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.11. Miskolci Egyetem Továbbképző Központ

-

2.12. Szociális Gondozó Központok

-

-

2.13. Intézményünk érdekvédelmi szervezetei: Szakszervezet és Közalkalmazotti Tanács 2.14. Közművelődési intézmények Kalamajka Bábszínház, Csodamalom Bábszínház



-

-

Képzések terephelye, Előadások, Továbbképzések, Konferenciák szervezése ünnepségeken gyermekműsorok adása, családi napok, hétköznapokba való bevonás

-

folyamatos, az adott feladat aktuális időpontjában

-

Munkatervnek megfelelően, alkalomszerűen

dolgozói érdekképviselet, szakszervezeti fórumok,

-

Élménnyújtás a gyermekek számára

-

-

-

A kapcsolattartó személy a partner részéről Szakreferensi csop.vez.

A Gondozó Központ Vezetője

Kollektív Szerződés alapján, Aktuális időpontban -

A nevelési év alapján elkészített Megállapodások alapján

-

Szakszervezeti bizalmi Közalk. Tanács elnöke

Művészeti vezető Előadás szervező

A kapcsolattartó személy az óvoda részéről Az éves Munkatervben megjelölt Óvodapedagógusok


óvodavezető

Az éves Munkatervben megbízott óvodapedagógusok

A kapcsolattartás frissítésének időpontja - két évente, nevelési év 09.15-ig

- három évente, nevelési év 09.15-ig

- kétévente, nevelési év 09.15-ig

- minden nevelési év elején 09.15-ig

32



2.15. Munkavédelmi Megbízott

-

2.16. Állami Népegészségügyi Szolgálat



-

-

Munkavédelmi szemlék, Intézményi bejárás, Balesetek kivizsgálása, Jegyzőkönyvek készítése, Alkalomszerű munkavédelmi ellenőrzések

-

-

Évi egy alkalommal

A kapcsolattartó személy a partner részéről A Megbízott Munkavédelmi felügyelő

A kapcsolattartó személy az óvoda részéről Óvodavezető és Tagóvoda vezetők

A kapcsolattartás frissítésének időpontja - minden nevelési év elején 09.15-ig

baleset esetén,

- szúrópróbaszerűen

alkalomszerű közegészségügyi ellenőrzések, intézményi igénynek megfelelően

Szúrópróbaszerűen ÁNTSZ ellenőrző orvos, Óvodavezető és szakalkalmazottja Tagóvoda vezetők

- a mindenkori ellenőrzések időpontjában

33


2.sz. Melléklet

OM azonosító:028572 Miskolci Batsányi János Óvoda

Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek (SNI) Helyi Óvodai Pedagógiai Programja

Kék színnel, dőlt betűtípussal jelöljük: az SNI óvodáskorú gyermekek integrált óvodai nevelését támogató pályázati projekt: TÁMOP-3.4.2.A/11-2-2012-0012 „Egyedül nem megy./?”, avagy összefogással a sajátos nevelési igényű gyermekekért pályázati projektben innovált tartalmakat.

Integrált szervezeti rendszerünk óvodáinak dolgozóit a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére motiválja: Érezzük és tudjuk, hogy egyre jobban felerősödött a nevelési-oktatási intézmények felé az az igény, hogy befogadják azokat a gyermekeket, akik eltérnek az átlagos gyermekektől. Mindez nagy kihívást jelent valamennyi gyermekeket nevelő intézmény számára. A neveléshez szükséges szakmai kompetenciák megszerzése mellett feltétlenül szükségesnek tartjuk a törvényi háttér pontos ismeretét. Ennek alapján az óvodai programunkba be kell illeszteni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének célját, irányelveit, feladatait és feltételrendszerét. Az SNI óvodáskorú gyermekek integrált óvodai nevelését szabályozó jogszabályok: -

A többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

20/2012.EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

1993. évi

- többszörösen módosított, a Pedagógiai Program hatályba lépésekor még hatályos

LXXIX. törvény a Közoktatásról fejezetei -

363/2012. (XII.17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

-

Az emberi erõforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

A gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény

-

Miskolc Megyei Jogú Város feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Köznevelés - Fejlesztési terve

-

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségfejlesztési Programja 2004.

-

A minősített Lépésről-lépésre óvodai fejlesztő program

-

Az óvoda működését szabályozó (a törvényi előírásoknak megfelelően) : 3. Az intézmény Alapító Okirata (1. sz. Melléklet) 4. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

Az SNI óvodáskorú gyermekek integrált óvodai nevelését támogató pályázati projekt: TÁMOP-3.4.2.A/11-2-2012-0012 „Egyedül nem megy./?”, avagy összefogással a sajátos nevelési igényű gyermekekért pályázati projekt során kidolgozott : - átvezetési program, - innováció adaptálása beépül a módosított pedagógiai program ezen fejezetébe, illetve a pályázati támogatás során megszerzett humán erőforrás fejlesztés és eszközbővítés ……..

35

Óvodánkban, az intézmény Alaptó Okiratának megfelelően az alábbi Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését – fejlesztését látjuk el: Az óvoda alaptevékenysége: Az intézmény feladata az óvodai ellátás és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, a szlovák nemzetiségi nevelés megvalósítása, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, speciális igények figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése az alábbiak szerint:  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek - azaz azon különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek - integrált nevelése,  sajátos nevelési igényű gyermekek, azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akiknek a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszéd fogyatékosak, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek integrált nevelése Általános elvek a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. mellékletének megfelelve: Óvodai nevelésünk az SNI gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igényű óvodások óvodai környezetét úgy alakítjuk ki, hogy az adott gyermek sajátos nevelési igényét figyelembe véve biztosítjuk számára a szükséges tárgyi feltételeket, segédeszközöket, a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az inkluzív óvodai környezet fenntartásának egyik záloga, hogy óvodánk nevelőtestületének 85 %-a rendelkezik 60 órás akkreditált továbbképzésen megszerzett célirányos kompetenciával: „ Közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok szakmai kompetenciájának erősítése a hatékony/hatékonyabb inkluzív nevelés-oktatás érdekében”.

36

Amit tudnunk kell az SNI gyermek befogadásáról és fejleszthetőségéről: Melyik komponenshez tartozik?

SNI gyermek sérülés specifikus meghatározása a szakvélemény alapján – koherencia az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységi körével

Ki jogosult a szakvélemény megállapítására?

Szakértői bizottság

Mit tartalmaz a szakvélemény?

Habilitáció, rehabilitáció, fejlesztő foglalkozás

Milyen okokra vezethető vissza?

Organikus okra visszavezethető

A fejlesztés kinek a kompetenciája?

Gyógypedagógusé : Szakértői óraszámban meghatározott időben és tevékenységben

Organikus okra nem visszavezethető

Óvodapedagógusé: team munkában a segítő szakemberekkel, együttműködve a szülőkkel Hogyan történik a fejlesztése?

Egyéni fejlesztési terv alapján.

Ki a felelős a megvalósításért?

Az óvoda vezetője

Kik jogosultak az ellenőrzésre

Szakértői bizottság és hatósági ellenőrző szervek (MÁK)

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének intézményi szintű feladatai: 

A közösségbe való beilleszkedésük segítése: alkalmazkodó képesség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése óvodapedagógiai eszközökkel.



Képességeik fejlesztése: vizuális, akusztikus, taktilis, motoros és nyelvi, gyógypedagógiai eszközökkel.



A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.



A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.



A funkciók egyensúlyának kialakítása.



Speciális segédeszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.



Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.



A speciális fejlesztéshez szakemberek biztosítása.

A fejlesztésben résztvevők köre: A szülővel való szoros együttműködés kialakítására törekszünk a gyermekek fejlődése érdekében. Szakértői rehabilitációs bizottság: diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez és figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését. Gyógypedagógus: értelmezi a szakvéleményt, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslataival segíti az óvodapedagógusaink munkáját, közreműködik a szülővel. 37

Óvodapedagógusaink: együttműködnek a szakemberekkel, javaslataikat beépítik a pedagógiai folyamatokba. A gyógypedagógusi, logopédusi, pszichológusi feladatokat a szakvéleményben javasolt időtartamnak megfelelően, megbízási szerződés alapján végzi a szakember. Óvodapedagógusaink a szakértői véleményben leírt fejlesztési területeknek megfelelően folyamatosan végzik fejlesztő tevékenységüket. Óvodánk arra törekszik, hogy biztosítsa a sérült gyermek részére a speciális fejlesztő eszközöket, az elfogadó környezetet és terhelhetőségüket a gyermekek állapotához, személyiségjegyeikhez igazítja. A fejlesztési folyamat megvalósításának dokumentumait: 

Egyéni fejlesztési terv



Egyéni fejlesztési lap ( A. Tü.356.r.sz., A. Tü. 357. r.sz.)

A szakértői vélemény alapján határozzuk meg a fejlesztés célját, az intézményi szintű feladatokat, a fejlesztésben résztvevők körét, a megvalósulás dokumentumait, illetve az óvodapedagógus, gyógypedagógus, egyéb segítő hálózat feladatait. Intézményünk befogadó szemlélete: Az integrációt az egész nevelő testületünk fölvállalta, melyet a teljes alkalmazotti kör is támogat. Valamennyi tagintézményünk Helyi Pedagógiai Programjába integrált tartalommal épül be a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek inkluzív befogadó nevelésének cél, feladat és tevékenység rendszere. Az integrálhatóság minden esetben fontos döntést igényel, melynél figyelembe vesszük az összes körülményt, az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni fejlesztési kereteket határozunk meg. Kiemelt gondot fordítunk arra, hogy az SNI gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdésére. Az óvoda vezetősége támogatja az óvodapedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Sikerkritériumnak tekintjük: A gyermek beilleszkedési, a foglalkozásokhoz való egyenlő hozzáférés, valamint az önmagához mért fejlődés fokát/szintjét. A sikerkritérium eredményességét szolgálják: 

az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus

módszertani

eljárások

alkalmazása.

A

módszerek,

a

módszerkombinációk

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. 

elfogadó, toleráns, empatikus, hiteles magas szintű pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel és képességekkel rendelkező óvodapedagógus, aki:  Az óvodai nevelésbe már szakértői véleménnyel érkező gyermekek megismerése  A sajátos nevelési igényre utaló jelek tapasztalásának jelzése az óvodavezető felé, az óvodába szakértői vélemény nélkül bekerülő gyermek esetében. 38

 Az észlelt probléma megbeszélése a szülőkkel.  A szülőkkel együttműködve törekedjen arra, hogy a gyermek szakértői vizsgálata megtörténjen.  Amennyiben szükséges az óvodavezető közreműködésével szakember bevonása a gyermek fejlesztésébe.  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez,  együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 

A gyermek SNI típusához igazolód szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:  Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását  Javaslatot

tesz

gyógypedagógiai-specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,  Segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,  Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszik a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,  Segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában  Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával,  Rész vesz a befogadó közösség felkészítésében,  Részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Segítő kapcsolatrendszerünk – a Helyi Pedagógiai Program kapcsolatrendszere – fejezetében található, ezen túlmenően: a TÁMOP -3.4.2.A/11-2.A/11-2-2012-0012. pályázat megvalósítása során megalapozott szakmai-módszertani kapcsolat további fenntartása az Éltes Mátyás EGYMI Miskolc Szeles u. 65.

39

Fogalom magyarázat: Habilitáció és rehabilitáció fogalma: Habilitáció: beillesztés 

Ha sérülés veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás. következménye



Nem beszélhetünk korábbi jobb helyzetről, amit szeretnénk visszaállítani.

Rehabilitáció: visszahelyezés 

Az adott helyzet jobbítására való törekvés.



Egy megelőző feltételezetten jobb helyzet, állapot elérésére törekvés.

Melléklet: 1. A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. sz. Melléklet 2. pontja „ A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során”. 2. TÁMOP-3.4.2.A/11-2-2012-0012 „Egyedül nem megy./?”, avagy összefogással a sajátos nevelési igényű gyermekekért pályázati projektben kidolgozott: 2.1. Egyéni Átvezetési Program 2. 2. Innováció adaptálása – 2013.08.31-én folyamatban lévő pályázati feladat

40

1.sz. Melléklet A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. sz. Melléklet 2. pontja „ A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során”. 1.sz. Melléklete „ 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során 2.1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. –Mozgásfejlesztés Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is. –Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában.

41

–Játéktevékenység A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzetés helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. –Nyelvifejlesztés A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre. –Éneklés, zenei nevelés Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. –Rajzolás, kézügyesség fejlesztése Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más – érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés – is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek egyénre szabott kombinációival történik.

42

2.2. A látássérült gyermek A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (0–33%-os látásteljesítmény) közötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere – tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. a) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Mozgásnevelésükben kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. A vak gyermekek fejlesztésében hangsúlyos a zenei nevelés, mely egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál – színek helyett – elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A környezet kialakításakor tapintható jelzések alkalmazása, a bútorok lehetőség szerinti állandó rendje javasolt. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, -olvasásrendszer megtanulását készíti elő. b) Az aliglátó gyermekek (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel. A látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó gyermekek (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza [2.2. a) pont], de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan jól használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengénlátó gyermekek nevelésének elveivel [2.2. c) pont]. c) A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív 43

működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: – Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. – A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. – Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. – A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. – A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése – A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást. – A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket. d) A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. Abban az esetben, amikor az enyhébb látási sérülésekhez enyhébb fogyatékosságok csatlakoznak, akkor az integrált óvodai nevelés is lehet eredményes.

44

2.3. A hallássérült gyermek A súlyos fokban hallássérült – siket – és a kevésbé súlyosan vagy közepes fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben – teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Az előzőek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, pedoaudiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és a hallásjavító műtétek mellett (cochlea implantáció), a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek érzékeli a hangot. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, elhangzanak az első szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire, akik nagy része használja a jelnyelvet vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. Bár a hallássérült szülő hallássérült gyermekére az adott intézmény helyi tantervében, pedagógiai programjában előírt kommunikációs forma (beszéd, gesztus) vonatkozik, kívánatos, hogy a (gyógy)pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt szükség esetén fel tudja használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel való érintkezésben. A kevésbé súlyos- vagy közepesen fokban hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válhatnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.

A fejlesztés feladatai: a) A súlyos fokban hallássérült – siket – gyermekek (a beszédtartományban mért hallásveszteség 90 dB vagy nagyobb) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-prevenció. 45

Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget. Törekedni kell a beszédérthetőségének kialakítására, főleg a magánhangzók esetében. A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék, ismerjék fel hány szó, rövid mondat grafikus képét, hozzájuk intézett leggyakoribb kérdéseket, közléseket. b) A nagyothalló – gyermekeknél a beszédtartományban mért hallásveszteség 30–45 dB közötti, középsúlyos esetben 45–65 dB közötti, súlyos esetben 65–90 dB közötti hallásveszteséget mutatnak ki. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy anélkül), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. a család aktív együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támogatás, foglalkozás – valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés. d) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani.

46

2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre kötelezett – és a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi – vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

2.5. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek sérülése általában már az óvodáskort megelőzően, közvetlenül szülés után vagy kora gyermekkorban felismerhető. A jól szervezett és hatékony korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést és az óvodaérettség elérését. Óvodába lépéskor jellemző a bizonytalan nagymozgás, ügyetlen manipuláció, előfordulhatnak sztereotip mozgások. Szobatisztaság kialakulatlan, beszédértés gyenge, sok esetben a kommunikáció súlyosan akadályozott. Sérült a figyelem, a motiváció, az emlékezet és a kitartás. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: a) az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére, b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelően a szóbeli kommunikációt kiegészítő, illetve helyettesítő módszerek, eszközök alkalmazásával történő fejlesztésére, c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, d) a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére.

47

2.6. Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd), illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósulhat meg.

48

2.7. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nembeszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

49

2.8. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történjen. További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni kell, és amennyiben szükséges, a fejlesztés további menetét erre alapozva kell meghatározni. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító, komplex – gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi – szakértői véleményben foglaltak alapján történik.

50

2. sz. Melléklet Tehetséggondozó Program

51

Tehetséggondozó program Tehetséggondozó Programunk alapja : Nemzeti Tehetség Program – a 126/2008. (XII.4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről 1. számú melléklete I. Helyzetelemzés ( Az intézmény tárgyi és személyi feltételeit lásd! Ezen Helyi Óvodai Pedagógiai Program Bevezető fejezetében!) 1.

A tehetségek segítésének intézményi hagyományai

Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk: cél, - feladat, - tevékenység és kapcsolatrendszerébe kiemelt szerepet kap a gyermekek sokoldalú, komplex személyiségfejlesztése, a gyermekek erősségeinek és gyenge pontjainak feltárását követő differenciált fejlesztés. Konkrét tehetségsegítő munkánk :  A 2011. augusztus 31-ig Székhely intézményként funkcionált Vasgyári Óvodában ( melyet 2012. szeptember 01-el a Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet tart fenn) : az Országos Integrációs Hálózat támogatásával három évig vett részt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodafejlesztése c. pályázaton, mely nagy mértékű lehetőséget ( személyi és tárgyi feltételek) biztosított a tehetséggondozó feladatok ellátásához. A megszerzett tárgyi feltételek jelenleg nem gazdagítják eszköztárunkat, azonban a továbbképzéseken megszerzett szakmai kompetenciák beépülnek nevelőtestületünk szakmai kultúrájába.  A Batsányi úti Székhely intézményben az óvoda alapítványa, illetve 2012-től az Oktatásért Közalapítvány pályázati támogatása segíti tehetséggondozó munkánkat.  A Mesevár Tagóvodában az óvoda alapítványa nyújt lehetőséget a tehetséggondozó munka tárgyi és személyi feltételeinek folyamatos javításához  A Szlovák Nemzetiségi Tagóvodában a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat folyamatos támogatása biztosítja a tehetséggondozás feltételeit.  pályázatunkat befogadták, a végleges döntés folyamatban van.

2.

A tehetségsegítés jelenlegi helyzete

Kérdéskör A tehetségsegítés hagyományai és értékei

A tehetségsegítést befolyásoló környezet

A tehetségsegítők felkészültsége

Erősségek Helyi Nevelési rendszerünk sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket és integrálja a fejlesztés tartalmát. Intézményünk „Fejlődés nyomon követési rendszere”-ben a „kreativitás” jellemzői kidolgozott, ennek alapján tudatos tehetségsegítő munka valósul meg az intézményben. Biztonságot nyújtó, élmény dús, gyermekbarát, sokféle tevékenységi lehetőséget biztosító óvodai tárgyi környezet - tevékenységközpont-rendszer működtetése. A szülők felelőssége gyermekük tehetségfejlesztésében Tehetséggondozás iránt elkötelezett nevelőtestület. Sokszínű, magas színvonalú szakmai kompetenciák a komplex személyiségfejlesztés terén. Szakirányú végzettségek: Anyanyelvi fejlesztő, Mozgásfejlesztő, Zene óvoda, Mérés-értékelés, inkluzív pedagógia Tanfolyami végzettségek: játék, gyermek megismerési technikák, differenciált fejlesztés, mozgásfejlesztés, drámapedagógia, matematikai-

Gyengeségek Tehetségmodellel nem rendelkezünk, tehetséggondozó rendszerünk kidolgozatlan

A tehetséggondozó munkához nélkülözhetetlen elméleti alapok hiánya

52

Kérdéskör

Erősségek

Gyengeségek

logikai (Okos-kocka), anyanyelvi fejlesztő.

A tehetségsegítés szervezetrendszere

Tehetségsegítő programok forrásai

3.

A tehetséggondozó óvodai munka iránt elkötelezett intézmény vezetés. Az óvoda-iskola átmeneti program keretében a tehetséges gyermekek megfelelő iskolába való irányítása, után – követése. Civil szervezetekkel, intézményekkel való tervszerű kapcsolat: Diósgyőri Kézműves Ház, Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Csodamalom Bábszínház, Komlóstetői Kerékpár Egyesület. Teljesítménymotivációs pályázaton kiváló minősítés Jelenleg működő tehetségsegítő műhelyeink: Batsányi Óvodában: „Aprók tánca”, „Varázskuckó” vizuális, „Idegen nyelvi Mesevár Tagóvoda: Zenei, Mozgás fejlesztő, Idegen nyelvi Szeder úti: Mozgás, Idegennyelv, Barkács

Tehetséggondozói Programunk hiánya – ezen belül a szervezeti felépítés. Tehetségpontokhoz való csatlakozás hiánya

Az intézmény pályázati aktivitása Intézményi Alapítványi támogatás

Miskolc városát kizárták a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek támogatási rendszeréből

A tehetségsegítésben rejlő lehetőségek

Tehetséggondozó programunk eredményes és hatékony megvalósítása érdekében:     

Nevelőtestület szakmai kompetenciáinak megalapozása, folyamatos fejlesztése A tehetségsegítést befolyásoló óvodai környezet fenntartásához aktív pályázati munka, együttműködések feltárása, bővítése, fenntartása a civil szférával Intenzív együttműködés a Tehetségpontok intézményeivel – hálózatba való belépés Aktív szerepvállalás az Országos Óvodai Tehetséggondozó munkában Intézményi Minőségirányítási rendszerünk eszközrendszerén belül a folyamatos tehetséggondozó munkafejlesztés

II. Általános alapelveink a Nemzeti Tehetségprogram alapelveinek megfelelően: Hosszú távú szemlélet elve Tehetséggondozó Programunk a Nemzeti Tehetségprogramra épülve, ennek megfelelve hosszú távra, 2028-ig szól. 2. Az értékőrzés elve Tehetséggondozó programunk szervesen épül be a Helyi Óvodai Pedagógiai Programunkba, amely magyar óvodapedagógiai értékrendszerét tiszteletben tartva, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül. Szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével támogatjuk minden gyermek személyiségének kibontakozását, melynek jellemzője az egyéni bánásmód, a gyermeki igények kielégítése, differenciáló módszerek alkalmazása, a gyerekek önállóságát, aktivitását ösztönző együttműködés. 1.

A sokszínűség elve „ A tehetség rendkívül sokrétű, így fejlesztése változatos programokat igényel…” (Nemzeti Tehetség Program Általános alapelvek 2.3.) A sokszínűség adódik óvodásaink életkorából, kulturális, társadalmi hátteréből, kivételes képességeitől, motivációjának mértékétől. 4. Az esélyteremtés elve Óvodánk tehetséggondozó programjába teljes körűen bevonjuk óvodásainkat, melynek garanciáját tehetségazonosító, - tehetségbeválogatási és a tehetséggondozó műhelyek működési rendszere adja meg. 5. Folyamatosság és átjárhatóság elve: Az 5-6-7 gyerekeket tehetségbeválogatásukat követően, tehetségígéretüknek megfelelően, egy nevelési éven tartó folyamatos műhelymunkába vonjuk be 3.

53

6.

7.

8.

9.

10.

Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy amennyiben a tehetségbeválogatás azt igazolja egy-egy gyermek több tehetséggondozó műhely tevékenységébe is bekapcsolódhasson, továbbá, hogy az egyik tehetségsegítő programból a másikba való átkerülés biztosított legyen. Után követési tevékenységünk biztosítja, hogy az óvoda-iskola átmenet időszakában a tehetséggondozási folyamata zökkenőmentes legyen A kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés elve Tehetségazonosító rendszerünk működtetésével garantáljuk, hogy valamennyi óvodás gyermekünk tehetségazonosítása megtörténik, ezt követően az erős oldalának megfelelő tehetséggondozó műhelyben (műhelyekben) gondozzuk tehetségét. Hatékonyság, fokozatosság elve A tehetséggondozó programok működtetése során – az egyes műhelymunkát követően hatékonyság-mérő lap félévi összegző eredményére épülve lehetőséget biztosítunk a gyermek fejlődési szintjének megfelelő intenzívebb programra, alul teljesítés esetén a programból való kikerülésre, ezzel egy időben más programba való bekerülésre. A tehetségprogramok eredményes és hatékony működtetése érdekében érvényesítjük a P-D-C-A → S-D-C-A ciklust. Felelősség és társadalmi felelősségvállalás elve A tehetséggondozó programunkba bevont gyermekek szüleiben tudatosítjuk, hogy „a tehetség olyan adottság, adomány, amely hordozójának fokozott felelősségét igényli…”. A szülőnek nagyon nagy felelőssége van abban, gyermeke számára biztosítsa az óvodában feltárt tehetségterület kibontakozását. Óvodás gyermekeink tehetséggondozásával kapcsolatos feladatait csakis a nevelőtestületünk óvodapedagógusai láthatják el. Nevelőtestületünk felelősséggel végzi az óvoda-iskola átmenet folyamatában a gyermekek után követését. A tehetségsegítők megbecsülésének elve Az óvoda vezetősége minden lehetőséget kiaknáz annak érdekében, hogy a tehetségsegítő óvodapedagógusok ne égjenek ki, munkájuk elismerést nyerjen. Az intézményi teljesítményértékelési rendszerébe beépül a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok értékelése. A fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve Tehetséggondozó programunk fenntarthatósága érdekében intenzív pályázati munkát folytatunk, bekapcsolódunk, és aktívan részt veszünk a tehetségpontok szakmai életében.

III. Tehetséggondozó Programunk Céljai: Stratégiai cél: A tehetségígéretek képességeinek kibontakoztatása, személyiségfejlesztése, a gyermek tehetségígéretének megfelelő általános iskolába való juttatása Átfogó célkitűzés: A tehetségígéretek beazonosítása, a feltárt tehetségígéreteknek megfelelő tehetséggondozó programok működtetése, a gyermek tehetségígéretének megfelelő általános iskolába való juttatása. Specifikus célkitűzések:  A tehetségígéretek megtalálása, komplex tehetségfejlesztő programok keretén belül képességeik fejlesztése, személyiségük formálása.  A Hátrányos Helyzetű/Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása a tehetséggondozó programunk rendszerével  A tehetséggondozó pedagógusok szakmai kompetenciának folyamatos fejlesztése  A tehetségpontokon keresztüli tehetséggondozó munka fejlesztése  A tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítsége és kibontakoztatása  A szülők tehetségfejlesztési, tehetséggondozási attitűdjének növelése  A tehetségígéretek utánkövetés , tehetségígéretének megfelelő általános iskolába való javaslat. IV. Tehetséggondozó Programunk Feladatai: 1.

A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése - Integráló tehetséggondozás: a tehetségígéretek egész személyiségének komplex fejlesztésére (képességek mellett a személyiség tényezők formálása) irányuló óvodapedagógiai folyamat. A tehetségígéretek saját csoportjukban élik óvodás életüket - Az óvodapedagógus a differenciálás eszközrendszerével segíti a tehetség fejlesztését - Gazdagító műhelyfoglalkozások: a tehetségígéretek speciális érdeklődésére építő gazdagító műhelyfoglalkozások a tehetségazonosítás eredményének megfelelő témákban. A tehetséggondozó műhelyek nevelési évre szóló időtartama: 40-60óra. Nevelőtestületünk szakmai kompetenciái az alábbi tehetségterületeknek megfelelő tehetségműhelyek működését teszi lehetővé:

54

-

1. Logikai – matematikai 2. Természeti 3. Nyelvi 4. Testi-kinesztikus 5. Térbeli-vizuális 6. Zenei 7. Interperszonális 8. Intraperszonális Megjegyzés: Az interperszonális és intraperszonális nem önálló tehetségműhelyként jelenik meg, hanem az első 6. pontban felsoroltakhoz illeszkedik. Azokat a speciális irányú többleteket kapják meg a tehetségígéretek, amelyre képességeik és érdeklődésük miatt vágynak. Olyan szegregált közösségbe kerülnek, ahol a hozzájuk hasonló gyerekek között – a gyermekközösség erősebb és motiváló hatású többlettudással, többlet tapasztalattal rendelkezik.

2.

A gyermek tehetségével összefüggő gyenge oldalak erősítése Olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik, vagy teljes mértékben megakadályozzák a tehetség fejlődését, ezek diagnosztizálását követően szükséges a megfelelő szakemberrel a hiány pótlása, fejlesztése

3.

Megfelelő „műhely” légkör biztosítása Elfogadó, élmény dús, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése - A tehetségígéretek számára kiegyensúlyozott társas kapcsolatok biztosítása - Óvodapedagógusok, Fejlesztő szakemberek szakértelme, szakmai többlettudása egymás jól kiegészítve a tehetségígéretek gondozásának szolgálatában áll

4.

Szabadidős, lazító programok biztosítása, amelyek biztosítják a feltöltődést a tehetségígéretek számára.

V. Óvodánk Tehetségmodellje Óvodánk tehetségprogramja Mönks-Renzulli komplex tehetség-modelljére épül. Mönks-Renzulli komplex tehetség-modellje

55

Intézményünk tehetséggondozó modelljének azért választottuk Mönks-Renzulli komplex tehetség-modelljét, mert Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk pedagógiai rendszerével teljes mértékben koherens. Ez a modell egy összetett tehetségkoncepciót jelent, amely tartalmazza a kreativitást és intelligenciát is a tehetség meghatározásában, kiegészítve a feladat iránti elkötelezettséggel, azaz a motivációval. Mönks tehetség-fogalma: „ A tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre. Ennek a három jegynek az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség (család, iskola, társak).” Tehetségazonosító, tehetségbeválogatási, hatékonysági – rendszerünk is ezt méri, vizsgálja. Az óvodában tehetségígéretekről beszélhetünk. Minden óvodás gyermek potenciális tehetség.

56

VI. Tehetséggondozás folyamata óvodánkban: Résztvevők meghatározása

Óvodai Tehetséggondozó Program kidolgozása, beépítése a Helyi Óvodai Pedagógiai Programba, Szervezeti és Működési Szabályzatba, Intézményi Minőségirányítási Programba

Teljes nevelőtestület

Egyéni tehetséggondozás, folyamatos megfigyelés a „ Tehetségazonosítás eljárásrend”-jében meghatározott szempontrendszer alapján: Motiváció, Kreativitás, Kivételes képességek Tehetségazonosítás az intézményi „Tehetségazonosítási eljárásrend” alapján

Teljes nevelőtestület; 3-5 éves gyermekek és szüleik ;

Tehetség-beazonosítása intézményi „Tehetségbeazonosítási eljárásrend” alapján

az

Éves Intézményi Tehetséggondozó Munkaterv elkészítése, melyben pontos meghatározásra kerül az indítandó műhelyek típusa, száma, a műhelyekben résztvevők szervezeti struktúrája.

Tehetséggondozó Műhelyek Programjának és Működési rendjének kidolgozása

Felelős

Határidő

Dokumentum

2011. február 28.

Helyi Óvodai Nevelési Program „Tehetséggondozó Program”; SZMSZ: Tehetséggondozó Műhely szervezeti működésének szabályozása; IMIP : Minőségcélok, Értékelés, Önértékelés, Teljesítményértékelési rendszer

Tagóvoda vezetők

Az adott nevelési évben folyamatos

A Gyermeki Fejlődés Nyomon követési rendszere és azon belül Gyermeki tehetségazonosító lap

Teljes nevelőtestület; 5 éves korú óvodás gyermekek;

Tagóvod a-vezető

Minden nevelési év 04. 01-től 04.30-ig

A Gyermeki Fejlődés Nyomon követési rendszerén belül Gyermeki tehetségazonosító lap

Teljes nevelőtestület ; A következő nevelési évben iskolába induló gyermekek és szüleik teljes köre; Teljes nevelőTestület

Tagóvod aVezetők

Minden nevelési Év 05.01-től 05.15-ig

Gyermekenkénti Tehetségbeazonosítási lap

Óvodave zető

Adott nevelési év 08.31.

Intézményi Tehetséggondozó Munkaterv

Az adott nevelési évben pontos szabályozásra kerül az intézmény tehetséggondozó munka: indítandó tehetségműhelyek típusa, száma, időtartama, működésük rendje, a tehetséggondozásba bevont kapcsolati rendszer, a nevelőtestület szakmai kompetenciára vonatkozó fejlesztési terv. Érvényesül az értékőrzés, sokszínűség, folyamatosság és esélyteremtés elve.

Tehetségműhelybe n részt vevő pedagógusok

Tehetség műhelyek vezetői

Adott nevelési év 08.31.

Tehetségműhelyek programja

Tehetségműhelyenként pontos meghatározásra kerül a műhely(-ek) célja, feladata, tevékenysége, személyi és tárgyi feltételei, az elvárt eredmények. Érvényesül az értékőrzés, sokszínűség, folyamatosság és esélyteremtés elve.

Óvodavezető

Tervezett tevékenység/ cselekvés

Elvárt eredmény Határidőre elkészül az intézményi Tehetséggondozó Program, beépül a működést szabályozó dokumentumokba: Helyi Óvodai Nevelési Program, SZMSZ, IMIP. Megfelelő szakmai alap az intézményi Tehetséggondozó Program eredményes és sikeres megvalósításához. Hosszú távú szemlélet elve érvényesül Óvodásaink teljes körében megvalósul a tehetséggondozás. Érvényesül az értékőrzés, sokszínűség és esélyteremtés elve. Az iskolába lépést megelőző nevelési évben a leendő első osztályos gyermekek teljes körében megtörténik a tehetségazonosítás Érvényesül az értékőrzés, sokszínűség és esélyteremtés elve. Meghatározásra kerül az indítandó Tehetségműhelyek típusa, száma, óraszáma. A kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés elve érvényesül.

57


Résztvevők meghatározása

Felelős

Határidő

Dokumentum

Elvárt eredmény

Tehetségműhelyek Programjának folyamatos megvalósítása.

Tehetségműhelybe n részt vevő pedagógusok, külső szakmai segítők; A bevont gyermekek és szüleik

Tehetség Műhelyek vezetői

Az adott nevelési évben folyamatos

Tehetségműhelyek programja

Tervszerű műhelymunka valósul meg, melyben a tehetség ígéretes gyermekek komplex személyiségfejlesztése differenciált módszerrel történik Érvényesül az értékőrzés, sokszínűség, folyamatosság és esélyteremtés elve.

Tehetségműhelyek munkájának hatásvizsgálata

Tehetségműhelyek programját megvalósító pedagógusok, Értékelő team

Tehetség műhely értékelőj e, team vezetője

Az adott nevelési évben, Tehetségműhelyenként Műhelyfoglalkozásokat követő gyermeki fejlődés hatásvizsgálati lapja; Félévente ( 01.30., és 06.15.): Összegző gyermeki hatásvizsgálati lap; A Tehetségműhely programját megvalósító óvodapedagógus önértékelése

A Hatékonyság és fokozatosság elvének megfelelően fejlődik a műhely munka: PDCASDCA ciklus érvényesül Folyamatosság, átjárhatóság, hatékonyság, fokozatosság alapelve érvényesül.

A nevelőtestület szakmai tehetséggondozással kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése

Nevelőtestület

Óvodave zető

Adott nevelési Évben folyamatos

Éves Intézményi Tehetséggondozó Munkaterv

A tehetséggondozó munkához szükséges módszertár bővül. Sokszínűség, értékőrzés elve érvényesül

Szülők tájékoztatása a tehetséggondozó munkáról

Tehetség-gondozó óvodapedagógusok; Szülők

Tehetség műhelye k vezetői

Tehetségműhely programján ak megfelelve

Tehetséggondozó Műhely nevelési évre szóló programja

A szülőkben kialakul gyermekük tehetséggondozásához szükséges felelősség. Felelősség és társadalmi felelősség elve érvényesül

Az óvodai Tehetséggondozó munkában részt vevő intézményekkel, szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás

Tehetséggondozó műhelyek pedagógusai; A bevont gyermekek szülei

Óvodave zető

Adott nevelési évben folyamatos

Tehetséggondozói kapcsolat - háló rendje ; A kapcsolat működtetése során keletkezett dokumentumok

Bekapcsolódunk a területi, régiós és országos tehetségfejlesztő munkába. A tehetség ígéretek a tehetség típusuknak megfelelő általános iskolába mennek. Érvényesül a fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve.

Intézményi tehetségprogram hatásvizsgálata

Tehetséggondozó programban résztvevők teljes köre

Óvodave zető

Adott nevelési év 06.1507.31.

Tehetség műhelyek év végi hatásvizsgálatának eredménye Intézményi szintű hatásvizsgálat eredménye az eljárásrendben meghatározott szempontok alapján

Tehetségműhelyekben részt vevő pedagógusok

Tehetség Műhelye k vezetői

Adott nevelési évben folyamatos

A Tehetségprogram Kommunikálásának eljárásrendje A kommunikálás során

Az intézményi tehetségmodellnek megfelelő hatásvizsgálat eredményeire épülve meghatározásra kerülnek az elért eredmények és a következő nevelés év fejlesztendő területei. A tehetségsegítő munkatársak megbecsülésének és a fenntarthatóság elve érvényesül. A közvetlen és közvetett társadalmi környezet hiteles képet kap Tehetséggondozó munkánkról.

éves

Tehetséggondozó Program eredményeinek kommunikálása, publikálása

58


Az iskolába menő tehetség ígéretek után követése

Résztvevők meghatározása

Az iskolába menő gyermekek óvodapedagógusai

Felelős

Óvodave zető

Határidő

Minden nevelési év 09.0112.31.

Dokumentum

Elvárt eredmény

keletkezett dokumentumok

Érvényesül a fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve. Tehetség ígéreteink a megfelelő általános iskolában kezdik meg tanulmányaikat, ahol tehetséggondozásuk tovább folytatódik. Érvényesül a fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve.

A tehetség ígéretek után követésének eljárásrendje, az után követés során keletkezett egyéb dokumentumok

VII. A Tehetséggondozó Program feltétel rendszere Személyi feltételek: - Az adott nevelési évben indított Tehetségműhelyek vezetői - Tehetségműhely programját megvalósító óvodapedagógusok - Tehetségműhely mérési team - Külső tanácsadó, monitoring ( nem kötelező jelleggel) A Tehetségműhelyekben részt vevő pedagógusok hatás és feladatköre az adott nevelési évben indított Tehetségműhely (-ek) Programjában kerül pontos meghatározásra. Tárgyi feltételek: Az adott nevelési évben induló Tehetségműhely Programjában kerül pontos meghatározásra VIII. A Tehetséggondozó Program dokumentációs rendszere 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Nevelési évre szóló intézményi Tehetséggondozó Munkaterv szempontrendszere Tehetségazonosítás eljárásrendje Tehetségbeazonosítás eljárásrendje Tehetséggondozó Műhelyek Programja Tehetséggondozó Műhelyek hatásvizsgálatának eljárásrendje Intézményi Tehetséggondozó munka hatásvizsgálatának eljárásrendje Intézményi Tehetséggondozó munka nevelési év végi értékelése, fejlesztési területek meghatározása Tehetséggondozói kapcsolat-háló rendje A Tehetséggondozó Program kommunikálásának eljárásrendje A Tehetséggondozó Program Fenntarthatóságát biztosító eljárásrendje Tehetségígéretek után követési rendszerének eljárásrendje A Tehetséggondozó Program Legitimációs eljárásrendje – a 2013.09.01-től hatályos Helyi Pedagógiai Programjának legitimációjával együtt koherens

59

3. sz. Melléklet OM azonosító: 028572 Személyiség lap A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció

60

Anamnézis

A gyermek neve:………………………………………………….bece neve:…………………. Születési hely, idő:……………………………………………………………………………… Lakcím:……………………………………………………………telefon:……………………. Apa neve:…………………………………. Foglalkozása:……………………………………. Anya leánykori neve:……………………………………Foglalkozása:……………………….. Testvérek neve, kora……………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. A gyermek egészségügyi állapota. / betegségei, gyógyszerérzékenység, allergia, születésekor fejlődése során fellépett problémák/ ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………….. Legkedvesebb játéka, kedvenc tevékenysége otthon: …………………………………………………………………………………………………..…………… ……………………………………………………………………………………... Kedvenc étele :…………………………………………………………………………………. Amit nem szeret, sohasem eszi meg: ………………………………………………………….. A szülő kérése az óvónők felé, egyéb közölni való a gyermekéről: ………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… A szülő mivel tudná támogatni az óvodai munkát : / társadalmi munka, eszköz készítés, varrás, foglalkozások előkészítése, segítése, séták rendezvények alkalmával kíséret , stb.: …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….

61

A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban

A gyermek neve: Születési ideje: Óvodai felvételének ideje: Tartalom: I. Szociális és érzelmi fejlődés - Öntudat és önbecsülés - Önuralom és kapcsolatok - Szociális viselkedés II. Nyelv / szlovák nemzetiségi is / - megértési készségek - kifejezési készségek - írással kapcsolatos készségek III. Kognitív fejlődés - Motiváció és problémamegoldás - Logikai és matematikai gondolkodás - Műveltség, tájékozottság IV. Kreativitás - Kreatív érdeklődés - Kreatív teljesítmény V. Fizikai fejlődés - Nagymotoros tevékenység - Finommotoros tevékenység - Egészség és biztonság

Kitöltés: A. Nem teljesíti , nem megfigyelhető B: Kezdődő, sok segítséggel, vagy részben teljesíti C: Gyakran, kibontakozóban lévő, mind kevesebb segítséggel, D: Mindig, teljesíti önállóan, segítség nélkül E: Enyhe fogyatékos, részképesség problémák miatt, általánostól eltérő fejlődés, külön fejlesztési lapon értékelve

62

I.

Szociális és érzelmi fejlődés 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. II. Öntudat és önbecsülés

1. Leírja önmagát, családját és kulturális csoportját Tudja, hogy fiú, vagy lány Mesél a családjáról Ismeri a családi szokásokat ( ételek, zene, ünnepek ) Tevékenységében megjelennek e szokások 2. Pozitív a hozzáállása önmagához és másokhoz Gond nélkül elbúcsúzik a szüleitől Közvetlen szemkontaktust teremt Csak akkor kér segítséget, ha valóban szüksége van rá Élvezettel próbál ki új képességeket Eredményeit szívesen megosztja másokkal Kitartó készségeinek tökéletesítésében 3. Önálló viselkedése kialakult Egyes dolgokban irányítást igényel Önállóan cselekszik Döntéseket hoz a csoportban 4. Ismeri és elfogadja a közösségi élet normáit Becsüli mind magát, mind másokat Elvárja másoktól az igazságosságot, becsületességet Megvédi magát úgy fizikai mint érzelmi értelemben Megvédi saját munkáját ( szóban indokol ) Önuralom és kapcsolatok 1. Megfelelően képes uralkodni saját érzelmein Változik az érzelme ( ha dühös lenyugszik) Szavakkal kifejezi érzelmeit Különböző érzelmeket felismer és megnevez. Képes megokolni saját érzelmeit. 2. Életkorának megfelelő a játéka Egyedül játszik Más gyermekek közelében, de minimális kapcsolattartással vagy e nélkül játszik ( párhuzamos játék ) Részt vesz a társas tevékenységben, játékban. Beszélgetést kezdeményez Csatlakozik a játékhoz, ha hívják Másokat is játékra buzdít Felvet és elfogad ötleteket a játék során Vannak kiválasztott barátai

3-4 éves

4-5 éves

5-6 éves

6-7 éves 63

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II

Szociális viselkedés, kapcsolatok 1. Empatikus társaival szemben Szemmel láthatólag érzékeli mások érzelmi állapotát, ( öröm, bánat, harag stb.) Ha szükséges segít másoknak 2. Megérti és elfogadja a másságot. Az övétől különböző hátterű gyermekkel játszik. Mások különbözőségét tolerálja 3. Az elvárt viselkedési formákat megfelelően alkalmazza Elfogadja az alternatívákat Átadja a játékot másoknak Ha szüksége van valamire a társától, megvárja, míg az illető befejezi, amivel éppen foglalkozik Mielőtt elvenne valamit a másiktól, elkéri Ismeri és betartja a napirendet El tudja mondani a csoport szabályait Magáénak vallja , betartja a szabályokat Tudja, mikor kerül sorra és kivárja a sorát 4. Felelősség tudata kialakult Segít rendet rakni Óvja a csoport tárgyait, eszközeit Szívesen teljesít munka jellegű feladatokat. A megkezdett feladatokat befejezi 5. Kompromisszum késsége megfelelő Megfelelő szavakat használ a konfliktus rendezése során. A csoport szabályainak megfelelően oldja meg a konfliktusokat.

II. Nyelv Megértési készségek 1. Szavak, fogalmak jelentés tartalmát megérti Megérti a gesztusnyelvet Megfelelően reagál az utasításokra Figyel az elmesélt történetre, követi a szavakat, képeket 2. Verbális információra adott válaszai megfelelőek

Kétlépéses utasítást is teljesíteni tud. Három, vagy több lépésből álló utasítást is követ. Megfelelő, odaillő kérdéseket tesz fel. 3. Ismerős szöveget felismer Bekapcsolódik az ismerős szöveg visszamondásába Jellegzetes részről felismeri a dalokat, verseket, meséket

3-4 éves I.

II

4-5 éves I.

II.

5-6 éves I.

II.

6-7 éves I.

II. 64

Kifejezési készség 1. Mások számára is érthetően beszél Életkorának megfelelő a beszéde Helyesen ejti ki a hangokat Megfelelően formálja a szavakat Megfelelően használja az igéket, mellékneveket Bővített mondatokban beszél. 2. Érzelmeit és ötleteit kifejezi a nyelv segítségével Élményeiről beszámol Felnőttekkel és társaival egyaránt társalog Ötleteit elmondja a többieknek (beszél tapasztalatairól) 3. Kísérletezik hangokkal, szavakkal Utánozza, ismételgeti a hangokat Értelmetlen, vagy viccesen hangzó szavakat ismételget Értelmetlen rímeket gyárt 4. Önállóan mond történetet, ismert szöveget Képes önállóan, korosztályának megfelelő verset, dalt elmondani. / szlovák nyelven is / Maga által kitalált történetet mesél Elmond önállóan egy jól ismert mesét Olvasáshoz kapcsolódó készségek 1. Koncentrál a szóban előadott szövegre Önként és örömmel vesz részt a mesehallgatásban. Mesehallgatás alatt a történetre összpontosít Megérti az okozati összefüggéseket a szövegben 2. Képek alapján történetet mesél A könyveket gyakran nézegeti Helyesen tartja a könyvet, megfelelően lapoz El tudja mondani, mi történik egy képen Képek alapján logikus sorrendben mondja el a történetet Történethez rajzokat, képeket gyárt Maga is készít könyvet. 3. Felismeri az összefüggést az írott és kimondott szavak között

Felismeri a csoportszoba tájékoztató jeleit. Felismeri a saját nevét leírva Úgy tesz mintha írna. Valódi betűket vet papírra Le tudja írni a saját nevét Valódi szavakat is le tud írni

III: Kognitív fejlődés Motiváció és probléma megoldás

3-4 éves I. II.

4-5 éves I. II.

5-6 éves I. II.

6-7 éves I. II.

1. Kíváncsi és kitartó a probléma megoldásban Új anyagokat, játékokat, eszközöket próbál ki. Manipulál a tárgyakkal, hogy megértse működésüket

65

Kérdéseket tesz föl eseményekről, dolgokról Több érzékszervét is használja információ gyűjtésre Megpróbál rájönni az okokra és a következményekre Kitartóan kísérletezik egy probléma megoldásán, míg sikerrel nem jár 2. Egy problémára több megoldást keres, és alkalmaz Örömmel visszatér korábban megismert tevékenységekhez Tudását, tapasztalatát a tevékenységekben alkalmazza Előre megmondja, hogy mit szeretne készíteni Mielőtt munkához lát, összegyűjti a szükséges eszközöket Hipotézisekkel, becslésekkel próbálkozik Logikai és matematikai gondolkodás 1. Tulajdonságok szerint csoportosít Nagyság, forma, szín alapján tud csoportosítani Funkció szerinti csoportosításra képes Megtalálja a csoportba nem illő tárgyakat, indokol 2. Sorba rendez Képes a sorba rendezésre Új tárgyakat is be tud illeszteni a helyére. Megtalálja a hibát. 3. Különböző mintákat követ Egyszerű minták (ritmus, alakzatok) megismétlése Szavakkal leírja a sormintát Önállóan alkot sormintát, különféle módon 4. Eseményeket rekonstruál, sorrendet felidéz Ismerős eseményeknél több részletet képes felidézni Képes visszaemlékezni az előző napi eseményekre Képeket sorba rak, összefüggő történetet mesél róluk 5. Megérti a mennyiségek összefüggését Képes elszámolni 1-…….ig Képes visszafelé számolni….-.1-ig Felismeri az egy az egyhez összefüggést ( hozzárendelés) Összehasonlító szavakat használ ( fokozott névmások) Eszköz segítségével 1-10-ig összead, kivon Kettesével számol Hármasával számol

3-4 éves I. II.

4-5 éves I. II.

5-6 éves I. II.

6-7 éves I. II.

6. Geometriai alakzatokat felismer, megjelenít Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját Felismeri, megnevezi az alapvető geometriai ábrákat Képes lerajzolni ezeket. 7. Alapvető térbeli gondolkodása kialakult Sokféle kirakós játékkal képes megbirkózni Megérti a pozícióra, irányra utaló szavakat Megfelelő irányra, helyre utaló szavakat használ A jobb és bal irányt nem téveszti

66

8. Időbeli tájékozódása megfelelő Ismeri az időbeli fogalmakat / nappal, éjszaka stb/ Ismeri a napszakokat (reggel, de. dél, du. este, éjszaka) Érti: tegnap, ma holnap, előtte, közben, utána Ismeri a napok sorrendjét Ismeri az évszakok egymásutániságát. Ismeri a hónapok sorrendjét 9. Általánosan tájékozott környezetéről Ismeri az alapszíneket Felismeri a színárnyalatokat Felismeri, megnevezi a környezetében lévő tárgyakat Ismeri a környéken lévő épületeket és azok funkcióját Ismeri a nemzeti ünnepeket, szokásokat Ismeretei vannak a felnőttek különböző tevékenységeiről, fogalakozásairól

IV. Kreativitás 1. Érdeklődést tanúsít a maga és mások munkája iránt Kérdéseket tesz fel a feladattal kapcsolatban Munkáját megmutatja a társaknak,szülőknek,óvónőknek 2. Keresi a saját maga által definiált szépséget, harmóniát Gondosan megfontolja melyik elfoglaltságot, válassza Kellemes tárgyakat, helyzeteket dicsérettel illet Képes elmondani mi tetszik a saját és mások munkájában Különleges dolgokat részesít figyelembe 3. Alkotó munkájában kitartó Kíváncsi Bizonyos tevékenységek iránt erős érdeklődést mutat Vitába száll véleményéért Elmélyed a végzett tevékenységben Anyagokat, fogalmakat eredeti módon használ Változatosan használja a színeket Valódi tapasztalatait érdekesen kapcsolja elképzeléseihez

V. Fizikai fejlődés Nagymotoros készségek 1. Fizikai erőnléte megfelelő Mászókán mászik , helyes technikával Nehéz tárgyat felemel és megtart

1. Fizikai erőnlét

Jól terhelhető a nap folyamán Egy lábon ugrál

67

3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. II. Helyből páros lábbal ugrik Labdát egy bizonyos helyre gurít Labdát, babzsákot két kézzel eldob elkap Kúszás mászás technikáját, helyesen végzi Képes akadály alatt, felett, mellett elhaladni Egy lábon áll Keskeny vonal mentén végigsétál Képes ütemesen járni Finommotoros tevékenységek 1. Irányított mozgások Van domináns keze Kis tárgyakkal, könnyen manipulál Begombolkozik, cipzárt húz Cipőfűzőt köt Ollóval vonal mentén vág Kontrolláltan rajzol ír Teljes az ember ábrázolása 2. Eszköz használat Íróeszközöket, ollót megfelelően tartja Evőeszközöket megfelelően használja Egészség és biztonság 1 . Szükség esetén kezet mos Helyes technikával mossa a fogait Tudja hogy melyek az egészséges élelmiszerek 2. Ismeri a fontosabb testrészeket és azok funkcióit Védi testrészeit ( kezét szeme elé kapja ) Leírja testi fájdalmát és annak helyét 3. Ismeri a biztonságos közlekedés szabályait 4. Megérti a potenciális veszélyhelyzeteket ( villamos, tűz, áram )

68

A feltárt hiányosságok alapján kiemelt fejlesztési feladatok:

………………………………nevelési első, második félévére (Megfelelőt aláhúzni )

1. Szociális és érzelmi fejlődés:

2. Nyelv :

3. Kognitív fejlődés :

4. Kreativitás:

5. Fizikai fejlődés:

Elemzés, értékelés:

69

NYILVÁNTARTÓLAP

A szülők tájékoztatásáról

Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kaptam.

Időpont:

Szülő, gondviselő aláírása:


Időpont:



Időpont:



Időpont:



Időpont:


70

OM azonosító: 028572 A MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÚTI ÓVODA SZÉKHELY ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (3534 Miskolc Batsányi János u. 2.) 4. módosított változat

JÁTÉK, MESE, KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS ÓVODAI NEVELÉSÜNKBEN

Hatályba lépés időpontja: 2013.09.01-től visszavonásig 71

Taralom jegyzék Bevezető

oldal szám 3.

I. Gyermekképünk

5.

II. Óvodaképünk

7.

III. Az óvodai nevelés célja, feladatai, a nevelés rendszere

9.

III. 1. Óvodai nevelésünk célja III. 2. Óvodai nevelésünk feladatai III. 2. 1. Egészséges életmód alakítása III. 2. 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés III. 2. 3. Anyanyelvi nevelés

9. 12. 14. 16. 18.

IV. Az óvoda nevelési rendszere, az óvodai élet megszervezése IV. 1. Óvodai nevelésünk működési rendszere IV. 2. Óvodánk személyi feltételei IV. 3. Az óvodai élet megszervezése IV. 3. 1. Az óvoda munkarendje IV. 3. 2. Az óvoda tárgyi feltételei IV. 3. 3. Az óvodai nevelés alapvető keretei IV. 3. 3. 1. Napirend IV. 3. 3. 2. Heti rend IV. 3. 3. 3. A nevelés tervezése, a fejlődés figyelemmel kérése

20. 20. 21. 22. 22. 22. 23. 23. 24. 25.

V. Az óvodai élet tevékenység formái V. 1. Játék V. 2. Verselés, mesélés V. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc V. 4. Rajz, mintázás, kézimunka V. 5. Mozgás V. 6. Külső világ tevékeny megismerése V. 7. Munka jellegű tevékenységek V. 8. Tevékenységben megvalósuló tanulás

26. 26. 28. 30. 32. 34. 36. 38. 39.

VI. Az óvoda kapcsolatai

40.

VII. Óvodai ünnepek, megemlékezések

42.

VIII. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

43.

Összegzés

45.

72

Bevezető A panelházak óriásai között, mint egy kicsi sziget helyezkedik el óvodánk, és óvón, védőn fogadja magába azokat, akik kapuján belépnek. 1988-ban kezdtük el azt a munkát, amely gyermekeink óvodai életmódjának megreformálását eredményezte. Ezen az úton ismerkedtünk meg az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével c. programmal. Alakítgattuk, csiszolgattuk, formálgattuk, olyan módon, hogy helyi igényeinknek is megfelelő legyen. Az eltelt időszak bizonyította, hogy jól választottunk, hiszen a gyermekek, a nevelők „jól érzik magukat a programban” és a szülők is azonosultak vele. A kormány 363/ 2012.(XII.17) rendelete alapján vizsgáltuk felül 2013-ban programunkat, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramját tartalmazza mellékletében, meghatározva az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja - a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Ezen alapelvek szerint:  a gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.  az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógus pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, így programunk csak a gyermekek érdekében tartalmaz megkötéseket. Ezzel együtt nevelési értékeket, célkitűzéseket, értékeket határoz meg. Óvodánk szakmai közösségének hivatástudata és az elvárásoknak való megfelelés az alapja hitvallásunknak, mely adaptált programunk alapfelfogása is: „ Mi a gyerekkor? A legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódások kialakulásának a kora. Nem a kötelességek, hanem a szabadság ideje. Kíváncsi, örömre és elfogódottságra hangolt. Az emberi élet hatalmas tartaléka, melynek kifosztása, megrövidítése bűn a természet rendje ellen, tönkretétele a későbbi tanulási képességeknek.” Az óvoda kötelessége visszaadni a gyermekeknek a mesehallgatás, a mondókázás, az együttjátszás örömét, közben mindent megtenni annak érdekében, hogy megteremtse a gyermekek testi jó érzését, gyarapítsa tudásukat, formálja személyiségüket a szülőkkel karöltve, a gyermekek javára cselekedve.

Óvodai nevelés a játékkal és a mesével! – e korosztály éltető elemével. 73

Óvodánkat körülvevő lakótelepi sivárság ellentéteként a Bükk hegység közelsége, csodálatos szépsége szinte tálcán kínálta a lehetőséget a természet harmóniájának felfedeztetésére, megőrzésére, megvédésére. A természetközelség, az évszakok változása, az ehhez kapcsolódó „tennivalók” adták az ötletet, hogy népünk szép szokásait hozzuk közel a gyermekeinkhez. Az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével programot. ezért egészítettük ki környezettudatos neveléssel és a népi hagyományok ápolásával, és ezzel óvodánk egyéni arculatát is kialakítottuk. A fejlesztés és fenntarthatóság kérdéseit SWOT analízis segítségével vizsgáltuk, ennek tükrében az értékrend teremtő, magatartást, erkölcsi tartást formáló szerepük e tevékenységeknek teszi lehetővé, hogy a gyermekek kötődjenek szűkebb pátriájukhoz, szülőföldjükhöz, hazájukhoz. Nevelőtestületünk szakmai felkészültsége, gyermekszeretete, tenni akarása garancia a program színvonalas megvalósítására.

I.

Gyermekképünk

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyerek számára, hogy 74

egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek, és nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermekképünk megfogalmazásakor sokat gondolkodtunk azon a kérdésen, hogy milyenek is valójában azok a gyerekek, akik a mi óvodánkba járnak. Erre a kérdésre a feleletet hitünk szerint a legszemléletesebben Varga Domonkos fogalmazta meg „ A kölyökkóstolgató” című könyvében. „ Aligha van bájosabb teremtés a földön, mint a selymes fejű, maszatos arcú kis bórembukkok. Pedig mennyi baj van velük! Mindenre fel akarnak mászni, mindenről le akarnak esni, mindent a kezükbe akarnak venni, mindent el akarnak ejteni, össze akarnak törni ” Egyszóval tele vannak kíváncsisággal. Állandóan kérdezősködnek, szinte minden második szavuk a „miért?” és „hogyan?”. Arra vágynak, hogy megismerjék azt az érdekes, titokzatos, számukra sokszor furcsa felnőtt világot, ami körülveszi őket. Az óvodáskorú gyermek kiszolgáltatott. Csak olyan környezetben érzi jól magát, ahol az őt körülvevő felnőttek empátiás készséggel rendelkeznek. Nyitottak a külvilág felé. Önállóbbak lesznek, erősödik „én tudatuk”, akaratuk. „Minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen csoda, a hozzá elvezető útnak is annak kell lennie.” Meghatározható-e az óvodás fejlettsége általában? A belső és külső feltételek hatására fejlődése életkori szakaszonként változik. A kicsi gyermek nem tudatosan halad ezen az úton, viszont „készen áll” újabb és újabb ingerek, ismeretek, élmények, érzelmek befogadására. Az óvodás kor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Valljuk, hogy a gyermekeket minden életszakaszban orientálnunk kell valamire, vezetni kell valahová. A felnövekvő nemzedéket fel kell készíteni a változó felnőtt társadalomban való igazodás képességére, arra, hogy őrizzék az emberi értékrendet, védjék a természetet, hogy tudjanak alkalmazkodni a rohanó világhoz, legyen önbizalmuk, belső tartásuk.

A gyermekeknek joga van a boldog gyermekkorra, amelyben  kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak  kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben  átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát  átérezhetik a hagyományok üzenetét  bábozhatnak, dramatizálhatnak  nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról  játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől  kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják  a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges  figyelembe veszik az egyenlő hozzáférés biztosításával a gyermekeket megillető jogokat 75

Minden óvodapedagógusunk olyan családias, derűs és érzelmekben gazdag légkör kialakítására törekszik, amely biztosítja a gyermekek testi, értelmi és közösségi fejlődését. A nevelőtestület kiemelt figyelmet fordít a tehetségek fejlesztésére, a hátrányok kompenzációjára, a gyermekek érzelmi nevelésére, értelmi fejlesztésére, az egészséges életvitel, a környezettudatos magatartás megalapozására, a gyermekek harmonikus mozgásának fejlesztésére. Feladatunk, hogy elfogadjuk vágyaikat, fantáziájuk csapongását, „egy hullámhosszon” legyünk velük, miközben elősegítjük személyiségük kibontakoztatását. A társas együttműködés közben megtanulják az egymásra figyelés képességét, tudnak szeretetet adni, képesek lesznek azt befogadni. Az óvodáskor végére a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon együtt élnek, koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak, csoporttársak.

„…Adtam szádba új szavakat Tartottalak, aztán titokban - mint ki fióka madarat röptet zárt markom szétnyitottam, mondtam: Szállj! Próbáld! Erős vagy már, Elkaplak, hogyha elfáradtál.” (Jobbágy Károly)

II. Óvodaképünk Óvodai nevelésünk alapelve    

a gyermek személyiségét tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkört biztosítunk építünk a gyermek érzelmi belső motivációjára középpontba helyezzük a gyermek életszükségletéből fakadó játék és mese iránti igényét, a fejlesztő hatásokat erre alapozzuk  tág teret biztosítunk életkorából adódó nagyfokú mozgásigényének  az óvodai és a családi nevelés összhangjára törekszünk Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodapedagógus kulcsszereplő a nevelés folyamatában, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétel, elfogadó, támogató attitűdje mintát jelent. A jó pedagógusnak autonóm és tudatos személyiségnek kell lennie, mivel személyisége meghatározó a gyermek számára. Tudnia kell, hogy milyen fontos a nyitottság, az elfogadás, az empátia és a hitelesség. Fontos, hogy minden gyermeknek megtalálja a számára legmegfelelőbb utat a fejlődéshez. 76

Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.” Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermekek fejlődésének legmegfelelőbb feltételeit. Így teremtődnek meg a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse a harmonikus fejlődést, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételévelideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Törekednie kell a kisebbségek kultúrájának megismerésére és megismertetésére. Szemléletében, alapelvekben, érték-ítéletben egységes testületben, pedagógiai szabadságával élni tudó óvodapedagógusokra van szükségünk. A jó pedagógusnak rendelkeznie kell a neveléshez szükséges pedagógusi kompetenciákkal ismeretek (szakmai tudás) szintjén, készségek, képességek szintjén, viszonyulás (attitűd) szintjén:  az esélyegyenlőség és az inkluzív pedagógia megteremtéséhez elengedhetetlen befogadó gondolkodással rendelkezzen  az egyéni, differenciált bánásmód jellemezze nevelési gyakorlatát  a gyermekeket differenciáltan, képességeinek megfelelően fejlessze  legyen együttműködő a gyerekekkel, a szülőkkel, munkatársaival  mindennapi munkájában legyen hangsúlyos az óvó-védő szerepkör, nyújtson stabil biztonságos légkört a gyerekeknek, rendelkezzen a szülőföldhöz kötődő pedagógus attitűddel  legyen természetes igénye, életformája az állandó és élethosszig tartó tanulás, a szakmai kompetenciák erősítése, fejlesztése  vegyen részt szakmai innovációban  személyes megnyilvánulásaival képviselje a természettisztelő magatartást, a környezettudatos életvitelt Az óvodánk társadalmi háttere Az óvodánkba járó gyermekek családi háttere vegyes összetételű az etnikai hovatartozás, a képzettség, a gyermekek száma, az anyagi viszonyok, a lakáshelyzet tekintetében. A gyermekek óvodán kívül szerzett ismeretei, szokásrendszerük, neveltségi szintjük nagyon eltérő az óvodába kerülés pillanatában. Ebből következik, hogy a családi nevelés kiegészítéseként nagyon különböző elvárásoknak kell megfelelnünk. Ezért a közösségi nevelés mellett az egyéni fejlesztésre nagy hangsúlyt kell helyezni. Minden gyermeknek meg kell adni azt az esélyt, hogy saját készségeihez, képességeihez viszonyítva, a neki legmegfelelőbb ütemben fejlődhessen. Olyan lehetőséget kell mindenki számára biztosítani, hogy „az óvodáskor végére elérje az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.” A nevelési feltételek megszervezésében meghatározó e korosztály alapvető megnyilvánulási formája a játék – mese, az érzelmi biztonság szükséglete, a mozgás és a tevékenység közbeni ismeretszerzés. Lehetőséget kell adni arra, hogy elegendő hely, idő, élmény és eszköz álljon a rendelkezésükre. Az anyanyelvi nevelés kiemelt jelentőséggel bír nevelésünkben. Értékeink 77

„A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl” valljuk Hűvös Évával A nevelést három folyamat egymásba fonódó hatásrendszerének tartjuk:  reguláció ( szabályozás)  imitáció (utánzás, próbálkozás)  inspiráció (külső-belső ösztönzés) Óvodánkban a legfontosabb a játszó gyermek tisztelete, a szabad játékhoz való jogának elismerése, a gyermek fejlődésébe vetett bizalom. Megismerési vágyának kielégítésével, az őszinte szeretetteljes légkörben, testi-, lelki-, szellemi egészségben felnövő gyerekből válhat toleráns, ugyanakkor autonóm felnőtt. Ehhez elengedhetetlen a családdal való szoros együttműködés. Mindezek figyelembevételével hoztuk létre Helyi Nevelési Programunkat, hiszen feltétel nélkül hisszük, hogy a test, a lélek, a szellem kisgyermekkori harmóniájának biztosítéka: a játék és a mese. 1987-ben kezdődött el intézményünkben innovációs törekvésként a környezetvédelem és a hagyományápolás beépítése a nevelőmunkánkba. Ennek a munkának a végeredménye: „A játék, mese, környezetvédelem és hagyományápolás óvodai nevelésünkben” című nevelési programunk. III. Az óvodai nevelés célja, feladatai, a nevelés rendszere Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód alakítása  az érzelmi az erkölcsi és a közösségnevelés  az anyanyelv értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai környezetben nevelkedjen, hogy a fejlődő személyiségnek szeretetteljes gondoskodásban legyen része, különleges védelmet kapjon és differenciált, egyéniségére szabott fejlesztésben részesüljön, miközben csökkennek hátrányai és elfogadó légkör veszi körül. III. 1. Óvodai nevelésünk célja Óvodába lépéstől az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi ütemének szem előtt tartásával a személyiség kibontakoztatása, sokoldalú fejlesztése. Az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése, testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése. Célunk az egészséges és kulturált személyiség fejlesztése érdekében a személyes motívumok kialakítása  az önkiszolgálási motívumok közé tartozó biológiai szükségletek, a komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet  önvédelmi motívumok fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történő nevelés kapcsán  a szuverenitás motívumainak kialakítása, mint az önállósulási és öntevékenységi vágy  önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés, a reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés eredményeként. 78

Célunk a szociális képességek fejlesztése  szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése  a kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését  csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során – törekszünk a reális ön – és társértékelés kialakítására  Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különböző versenyjátékok gyakorlása során. Célunk a tanulási motívumok fejlesztése:  a megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság vágy táplálása  a felfedezési vágy felkeltésére, melynek alapja a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata  az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása / megtanítása biztosítja, a játék, a játékosság kapcsán a szimuláció gazdag eszköztára pedig támogatja az egyes témák feldolgozását, a játékszeretet továbbfejlesztését  optimális teljesítmény vágy kialakítása a következetes és reális értékeléssel, a szélsőségektől mentes, a tanulás értelmének megmutatása olyan játékos és egyéb helyzetekben, mikor a gyermekek megtapasztalhatják tudásuk gyakorlati hasznát, érzékelve saját változásukat és fejlődésüket. Célunk az értelmi képességek fejlesztése:  a megismerés képességeinek fejlesztése, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, elemzés és érvelés  a beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás szolgálata  a gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás  a tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok során. Célunk a személyes képességek fejlesztése  az önellátási képességek megfelelő szintű fejlesztése az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, és a környezet adta munkatevékenységek kapcsán  testi képességek fejlesztése: kondicionálás, koordinációs képességek  az önvédelmi képesség, mint egészségvédő és identitásvédő képességek fejlesztése  az önreflexív képességek fejlesztése önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességeinek megalapozásával. Célunk a speciális kompetenciák fejlesztése 79

Valamennyi speciális kompetencia alapja az alkotó képesség, és a kompetenciának megfelelő tehetség. Ahányféle speciális kompetencia, annyiféle tehetség is létezik. Célunk az általános alapok fejlesztése, a tehetség-ígéretes gyermekek felismerése, fejlődésük elősegítése és támogatása Óvodánkban a tehetség ígéretes gyermekek fejlesztését a gyermekek közötti különbségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással tudjuk megvalósítani. Célunk a játékon keresztül tudományosan és sokoldalúan közvetíteni az ismereteket, és megalapozni a környezettudatos magatartást

Célunk, hogy a nevelés és fejlesztés a gyermekek és felnőttek számára egyaránt nyugodt légkörben, és megfelelő feltételek mellett történjen Célunk a hátrányokkal küzdő gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylő gyermekekre. Célunk, hogy az óvodapedagógusok és a munkájukat segítők tudásuk legjavát adva, ismereteik folyamatos bővítésével neveljék és fejlesszék a gyermekeket. Célunk a szülők részvételének minél sokrétűbb biztosítása az óvodai nevelés – fejlesztési folyamatában. Célunk, hogy az intézményünkkel jogviszonyban állók elégedettségére, velük együttműködve végezzük munkánkat. Célrendszerünk szilárd alapot kíván adni olyan képességek és jártasságok kialakításához, melyek e gyorsan változó világban várnak gyermekeinkre. Óvodai nevelésünk speciális célja a természet tevékeny megismertetése védelme, a természet szeretetére nevelés. Megismertetjük gyermekeinkkel a népi kultúránkat, szokásainkat. Segítjük az identitástudat kialakulását és fejlesztését. A családi nevelésre alapozva, a családokkal együttműködve nevelési szokásaikat tiszteletben tartva célunk a gyermeki műveltség megalapozása a játék, a mese, a hagyományápolás és a természetóvás eszközrendszerén keresztül. A gyermekek alapvető joga a testi – lelki szükségleteinek feltétel nélküli kielégítése, így egyéni igényei megértéssel való elfogadása.

80

III. 2. Óvoda nevelésünk feladatai Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének:  a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában  a képességek fejlesztésének, mert a képességektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelőmunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. Az óvoda nevelési céljainak elérése érdekében teljesítendő feladataink: A személyiség kibontakoztatása, sokoldalú fejlesztése az egészséges életmód alakítása, az érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés , az anyanyelvi nevelés , értelmi fejlesztés és nevelés által. Feladatok: 1. Egészséges életmód alakítása:     

a testi szükségletek magas szintű kielégítésével gyermekeink komfortérzetének biztosítása, ilyen irányú igényeinek felkeltése, a jó szokások kialakítása rendszeres mozgással, korszerű táplálkozással az egészséges életvitel megalapozása a természetes mozgások iránti igény megalapozása, a mozgás megszerettetése testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése az életkorból adódó természetes kíváncsiságra építve, spontán és irányított tapasztalatszerzés

2. Érzelmi nevelés:    

a gyermek – felnőtt és a gyermek – gyermek kapcsolat fejlesztése az óvodapedagógus modell hatása és az érzelmi kötődés révén érzelmi átélés, az érzelmek kifejezése, az érzelmek feletti kontroll alakítása, erősítése a természeti környezet rendezése, szépítése a szülőföld iránti szeretet alapjainak a lerakása

3. Erkölcsi nevelés:  szabályok, normák kialakítása, a társas együttélés, az önérvényesítés szabályainak megismerése, annak gyakorlása által  erkölcsi normák alakítása: a jó, a rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás élethelyzetekben való megtapasztalásán keresztül, valamint az irodalmi élmények átélésén keresztül (mese)  lokálpatriotizmus alapjainak a lerakása 81

4. Közösségi nevelés  a különbözőségek tolerálása, elfogadása  önismeret, önértékelés fejlesztése, a reális óvónői visszajelzések eredményeként  a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségének oldása 5. Anyanyelv fejlesztése:  az anyanyelv fejlesztése helyes mintanyújtással az óvodai nevelőtevékenység egészében  a beszédhibák időbeli felismerése, szűrése, fejlesztése – javítása (szakember által)  a beszédkedv fenntartása, erősítése 6. Értelmi fejlesztés és nevelés:  a tapasztalásélmények, ismeretek rendszerezése, bővítése olyan módon, hogy ezen keresztül felfejlődjenek a megismerésre vonatkozó képességeik (kognitív) (valósághű észlelés, tudatos figyelem, emlékezet, képzelet, logikus gondolkodás, kreativitás)  a játék és a mese nevelő hatása legyen ösztönző erő az értelmi érettség megalapozása során  az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, az észlelés és a finommotorika optimális támogatásán keresztül. A fejlesztés alapja: a játék és a mozgás.  a környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása  a növény és állatvilággal való ismerkedés, annak védelmére nevelés  hagyományok átörökítése a népmesék, a népi mondókák, a népszokások, a népi mozgáskultúra eszközrendszerén keresztül (jeles napok)

III. 2. 1. Egészséges életmód alakítása A modern egészségnevelés fogalma követi az egészség modern fogalmának összetevőit, mely a következő: Az egészség a testi (fizikai) , szellemi ( pszichikus) és társas – társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség hiánya. 82

Az egészséges életmód alakítása, az egészséges életmódra nevelés összetett folyamat. Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű, magában foglalja: - óvodánkban kialakítandó és rögzítendő szokásokat, melyek a gyermek testi szükségleteit veszik figyelembe (egészséges táplálkozás ,kulturált étkezés, testápolás, önállóság, pihenés, öltözködés, mozgás, szabad levegőn tartózkodás,stb) - a gyermekek lelki egészségét ( érzelmi szükségleteit, érzelmek kifejezésének készségeit, az alkalmazkodás- örömkészség, énkép, ön- és társismeret, elfogadás, konfliktuskezelés készségeit) - egészséges óvodai környezet kialakítását ( épületben és udvaron egyaránt, balesetmentességet) - környezetvédő- óvó szokásokat - a napirend alakítását - az óvodapedagógusok feladatait, - minden munkatárstól elvártató példamutató magatartást - az óvónő és a dajka gondozómunkáját és a gyermeki tevékenységet. A napi életritmus, a rendszeres és megszokott időben végzett tevékenységek, a sok mozgás, ezek mind hozzájárulnak a gyermekek egészségének megőrzéséhez, jó közérzetük megteremtéséhez, az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakításához. Az óvodapedagógus feladata:          

A gyermek életkori sajátosságainak, szükségleteinek figyelembe vételével a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése Az egészséges életvitel szokásrendszerének (tisztálkodás, étkezés, öltözködés, mozgás) megalapozása, alakítása. A gondozottság igényének a felkeltése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, testi képességek fejlesztése Az egészség megőrzésére nevelés a szokások kialakításával A testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés szokásrendszerének megalapozása, a szokások elmélyítése A környezet védelmének és megóvása ismereteinek, a környezettudatos magatartás megalapozásának biztosítása Szakemberek bevonása a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós tevékenységek végzésébe, együttműködés szülővel, egészségügyi szolgálattal, a szűrővizsgálatok rendszerességének biztosítása. Az egészséges életmód elsajátításához szükséges tárgyi környezet biztosítása A gyermekeket körülvevő személyek megfelelő segítő attitűdje, mintaadó magatartása

Az egészséges életmód alakításához kapcsolódó gyermeki tevékenységek:  Gondozottságuk érdekében mosakodnak, fogat mosnak, fésülködnek, megigazítják a ruhájukat.  A WC-t több, majd kevesebb segítséggel használják.  Időjárásnak megfelelően helyes sorrendben öltözködnek.  Naponta levegőznek, ahol egyéni igényüknek megfelelően mozognak és játszanak. Mozgásformákat gyakorolnak, új mozgásformákat találnak ki.  Szűkebb és tágabb környezetükben sétálnak, illetve kirándulnak.  Egyéni szükségletüknek megfelelően pihennek. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: 83

 Önállóan tisztálkodnak (mosakodnak, törülköznek, fésülködnek), önállóan használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fújják az orrukat, tüsszentéskor, köhögéskor használják a zsebkendőt. Testi szükségletei kielégítését képes szándékosan is irányítani, ha kell késleltetni.  Önkiszolgálásnál önállóan tevékenykednek, segítséget nyújtanak társaiknak és a felnőtteknek.  Esztétikusan, kulturáltan étkeznek. önállóan, helyesen használják az evőeszközöket.  Az időjárásnak és a környezeti hőmérsékletnek megfelelően öltöznek, vetkőznek. Ruházatukkal gondosan bánnak, cipőjüket bekötik, ruhájukat gombolják, cipzárazzák.  Ügyelnek környezetük rendjére, ruházatuk gondozottságára.  Mozgásuk összerendezett, harmonikus finommozgásokra is képes.  Edzettek és egészségesek.

III. 2. 2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés. Az erkölcs, azaz a morál olyan szabályozók, minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák önmaga és környezete számára kedvező irányban, azaz: közös értékek felé mutatva. Az erkölcsi érzék kialakulása egyfajta szocializációs folyamat eredménye, amely egyúttal feltétele is a fejlett szocializált életmódnak. A családok különböző értékrendet képviselve, különböző módon hatnak a gyerekre. Az óvodában úgy kell az együttélés szokásait kialakítani, azaz a normákat megalapozni, hogy eltérő, sokszor egymással ellentétes szemléletű családok nevelési értékrendjét kell figyelembe venni. Nem cél tehát az eltérő értékek összemosása, egyesítése, nem cél az „egyformásítás”, de cél az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör. Ezért a szokásrendszer kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Nagy a felelősségünk, főként, hogy az óvoda, mint elsődleges közösség adja a teljes szocializációs mintát (a családon kívül) a gyereknek. Ebbe a színtérbe beleértendők a gyerekek, az óvodapedagógusok, a nevelést segítő egyéb felnőttek és a szülők egyaránt. 84

Az óvodapedagógus feladata:  Teremtse meg a nyugodt, biztonságot adó derűs légkört a csoportjában.  Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, kompetenciák fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében.  Közös élményeken biztosítása a szocializáció, a közösségi élet megvalósulása érdekében. A társadalom értékrendje a csoportban érvényes normaként a csoporttagok közvetítésével épül be a gyermekek személyiségébe, alakítja, formálja magatartásukat. A gazdag és sokoldalú tapasztalatszerzés és a tanulás lehetővé teszi a gyermekek viselkedésmódjának alakulását. A gyakorlás hozzájárul az erkölcsi normák és tulajdonságok fejlődéséhez.  Tegyen meg mindent a csoportszoba otthonos, barátságos berendezése érdekében olyan módon, hogy az a gyermekek életkorának testi – lelki szükségletének megfeleljen.  Legyen széleskörű ismerete az anya – gyermek illetve a gyermek és a család kapcsolatáról.  Teremtsen gyakori és változatos tapasztalási lehetőséget, amelyben megalapozódhatnak a társas együttlét, és az alapvető erkölcsi norma szabályai.  Keltse fel a gyermekek igényét az egymás iránti kapcsolat felvételére.  Szoktassa a gyermekeket a különbözőségek elfogadására.  Őszinte és természetes viselkedésmódjával nyújtson mintát. Viselkedésével, gesztusaival, mimikájával jelezze elvárásait a gyermekek felé.  A gyermek dajka kapcsolatot is pozitív attitűd jellemezze.  Az óvónő segítse a gyermekeket a szociális érzékenységük fejlődésében, erősítse éntudatukat, de engedjen kellő mértékű teret önérvényesítő törekvésüknek is.  Az óvónő tartsa szem előtt a gyermekek egyéni különbözőségét, eltérő életkörülményeiket, neveltetésük különbözőségét. Ennek megfelelően érvényesítse az egyéni bánásmód elvét.  Ösztönözze a gyermekeket a normák, szabályok betartására.  Segítse elő, hogy minden gyermek kitűnjék valamiben, erősítse az egyes gyermek pozitív megnyilvánulását.  Erősítse a gyermekek konfliktusmegoldó és kudarctűrő képességét.  Közösen átélt élményeken keresztül erősítse az összetartozás élményét a csoportban. A társas együttélés során kialakítandó viselkedésmódok (kompetenciák): A bizalom, amely a felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatban, a komfortérzés kialakításában meghatározó. A szeretetteljes magatartás, mely meleg, barátságos, elfogadó, simogató légkört biztosít a gyermekcsoport valamennyi tagjának. A tiszteletadás a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel és csoporttársakkal szemben. A figyelmesség, melynek során átélik, és szokásukká válik a mások számára nyújtott örömszerzés képessége. A segítségnyújtás, melynek során segítik társaikat az önkiszolgálásba, kérésre segítenek a felnőttnek. A türelem, vágyaikat, elképzelésüket ne akarják azonnal érvényesíteni, késleltessék azt, várják ki a megfelelő pillanatot. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Képessé válnak az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak az elfogadására. Az együttműködés zavartalansága érdekében kölcsönös engedményekre is képessé válnak. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel és társaikkal. 85

Örülnek a közösen átélt sikereknek, a közös élményeknek. Kialakulnak baráti kapcsolataik. Vállalják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformát. Felismerik a „jót”, a „rosszat”, őszinték, igazat mondanak. Társaikkal szemben türelmesek, segítőkészek. Bizonyos határokon belül képesek elviselni a kudarcot.

III. 2. 3. Anyanyelvi nevelés Óvodai nevelésünk legfontosabb feladata az anyanyelv ápolása, fejlesztése, így valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszéd az önkifejezés része, egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatok kialakításában. Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka valamennyi területét. Lehetőséget nyújt a gyermekek számára a sokoldalú és aktív ismeretszerzésre, miközben bővül a szókincsük és erősödik a társas kapcsolatrendszerük. Az óvodapedagógus feladatai:  Olyan szeretetteljes és derűs légkört alakítson ki, amelyben a gyermekek bátran, gátlások nélkül nyilatkoznak meg.  Szép kiejtéssel, nyelvtanilag helyesen beszéljen, beszéde követésre méltó legyen. Az óvónő beszéde legyen példaértékű.  Tájékozódjon az óvodába kerülő gyermekek beszédfejlettségéről.  A beszédfejlesztés érdekében ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés valósítson meg.  Ismertesse meg a gyermekeket a kommunikáció nem verbális eszközeivel is.  Kezdeményezzen beszélgetéseket naponta a gyermekekkel, „kupaktanács”/”beszélgető-kör” létrehozásával,a természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a beszédfegyelem erősítése céljából.  Valamennyi nevelési területhez kapcsolódva folyamatosan bővítse a gyermekek szókincsét.  Biztosítson lehetőséget élményszerzésre, tapasztalatszerzésre, az ismeretek rendszerezésére.  Fejlessze a gyermekek beszédhallását, emlékezetét az ezt szolgáló játékokkal.  Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az anyanyelvi nevelés az óvodai élet egészében kiemelt feladat.  Éreztesse meg a nyelv kifejező erejét és szépségét.  Kérdéseivel ösztönözze beszédre a gyermekeket.  Az óvónő tapintattal kezelje a beszédhibával küszködő gyermekek felzárkóztatását.  Ismerje fel a beszédhibákat. Súlyosabb esetekben irányítsa a gyermekeket logopédushoz.  Törekedjen a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására.  Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a mese az egyik beszédmód, amely valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegíti.  Az óvónő vegye figyelembe, hogy a gyermekek csak jó légkörben „nyílnak meg”. 86

 Differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával segítse a nyelvileg fejletlen, illetve a kiemelkedően fejlett gyermekeket egyaránt.  A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Gyermeki tevékenységek: Igényeiket, szükségleteiket megfogalmazzák. A gondozási feladatok közben figyelik és megértik az óvónő utasításait, közléseit. Játék közben közlik egymással a gondolataikat, használják a párbeszéd fordulatait kifejezésre juttatják ötleteiket. Az irányított ismeretszerzés folyamatában a gyermekek használják a megismert tárgyak, jelenségek, történések nevét, kifejezéseit. Családi és egyéni élményeikről beszámolnak az óvónőnek, illetve társaiknak. Anyanyelvi játékokat játszanak az óvónő irányításával. Történéseket találnak ki és mondanak el, miközben alkalmazzák az ismert nyelvi formákat. A napi ”kupaktanács”/ „ beszélgető-kör” ideje alatt spontán megnyilvánulnak, ugyanakkor gyakorolják a beszédfegyelmet, gyakorolják az úgynevezett „társalgás” szabályait. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek saját cselekvésükről, a velük történt eseményekről. Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak és megszokott tevékenységek nevét. Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. Tárgyi és személyi környezetükkel kapcsolatos gondolataikat egyszerű mondatokkal fejezik ki. A magán- és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik, de előfordul az élettani beszédhiba is.  Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni, közölnek, leírnak, mesélnek, felsorolnak. Bátran, gátlás nélkül beszélnek. Beszédük az elvont gondolkodás elemeit is tartalmazza. Használják a személyes névmásokat és személyragokat. Mondatalkotásuk tökéletesedik. Megjelenik az érzelmek szóbeli megfogalmazása. Társaik beszédére odafigyelnek és igénylik, hogy őket is figyelmesen meghallgassák. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait: a figyelemfelhívást, a köszönést, az udvariassági kifejezéseket.  A gyermekek aktívan használják a tapasztalások során bővült szókincsüket. Türelmesen végighallgatják az óvónőt és társaikat, részt vesznek a társalgásban. Kifejezően, a témához kapcsolódóan kezdeményeznek beszélgetést. Elbeszélésük folyamatos, de még nem követi mindig a történések logikai és időbeli sorrendjét. Helyes mondatszerkezeteket alkotnak, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel, hangerővel és tempóval beszélnek. Képesek önállóan mesélni, drámajátékokat játszani. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jelen és a múlt idejű igéket.

87

IV. Az óvoda nevelési rendszere, az óvodai élet megszervezése IV. 1. Óvodai nevelésünk működési rendszere A táblázat vizuálisan jeleníti meg óvodai nevelésünk működésének rendszerét, az elemek egymásra épülését és egymáshoz kapcsolódását. Feladatainkkal tevékenységformákon keresztül, komplex módon valósítjuk meg. C = cél

T = tevékenység

F = feladat

E = eredmény

C__________________________________________________F Anyanyelvi nevelés,értelmi fejlesztés

A világ tevékenységeken keresztül való megismerése: -

Rajzolás, festés, mintázás,

kézi munka -

Ének, zene, énekes játékok,

Környezetvédelmi nevelés

gyermektánc -

Mesélés, verselés

Néphagyomány

-

Testi nevelés, mozgás

őrzés

-

Külső világ tevékeny megismerése

T

E

Játék – Munka – Tanulás

Gondozás, egészséges életmód; közösségi nevelés, szocializáció

A fenti területek egymást áthatva, együttesen, de külön-külön is biztosítják az életkornak megfelelő fejlődést. A szocializáció, a fejlesztés tartalmi eszközei és a gyermeki tevékenység formái szervesen illeszkednek az alapkoncepcióba. Óvodai fejlesztésünk egésze a játékra és a mesére épül.

88

IV.2. Óvodánk személyi feltételei, a nevelőtestület jellemzői Nevelési programunk megvalósítását felsőfokú, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végzik. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Egyre több kolléganő rendelkezik szakirányú végzettséggel, pedagógus szakvizsgával Szakmai tudásunk fejlesztése, karbantartása érdekében élünk az önképzés, illetve a szervezett továbbképzés keretében nyújtott lehetőségekkel. A képzési irányultság a nevelési programunknak megfelelően történik. A szakmai munkaközösség működése a nevelőtestület önképzésének módja. Szerveződése önkéntes alapon történik, vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. Cél: a szakmai tapasztalatok átadása, módszertani eljárások közzététele. Építő jellegű véleményekkel, tanácsokkal csiszoljuk egymás gyakorlati munkáját. A nevelést segítők Az óvodánk munkatársi közösségének tagjaira jellemző a mélységes gyermekszeretet, a gyermekek védése, óvása, elfogadása. Fontos az összehangolt munka a dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel. Folyamatos tájékoztatásukra, továbbképzésükre megfelelő időt biztosítunk. Ismerik a nevelési programban lefektetett alapelveket, tisztázzuk szerepüket az integrációs folyamatokban, világossá, egyértelművé tesszük, hogy a nevelés folyamán mi az Ő kompetenciájuk. A folyamatos párbeszéddel, személyes példaadással elősegítjük elfogadó, befogadó, segítő beállítódásukat, mely pozitívan járul hozzá a gyermek – dajka/pedagógiai asszisztens kapcsolathoz. Az óvónő és a dajka/Pedagógiai asszisztens kapcsolata az óvónő irányításával egymást kiegészítő, szakmai alapokon álló kollegiális viszony. Egymás segítésével alakul ki a munkamegosztás a mindennapi működés során. Kapcsolatunk a nevelést segítő szakemberekkel egymást segítő, támogató, erősítő, a folyamatos párbeszéden alapuló, a gyermekek személyiségfejlesztését szolgáló viszony.

IV. 3. Az óvodai élet megszervezése IV. 3. 1. Az óvodánk munkarendje 89

A pedagógusok heti teljes munkaidejük nyolcvan százalékát, azaz a kötött munkaidőt, (heti 32 órát) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló, a gyermekekkel való foglalkozásra fordítják. A munkaidő további felhasználása: a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelve történik. Az óvodapedagógusaink hetes váltásban dolgoznak. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvónő foglalkozik. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak heti 40 órában látják el a munkaköri feladataikat, heti váltásban. IV. 3. 2. Az óvoda tárgyi feltételei A Miskolci Batsányi János Óvoda a Diósgyőri lakótelepen, a Bükk hegység lábánál helyezkedik el. 1975ben nyitotta meg a kapuit 200 kisgyermek számára, akiket 8 gyermekcsoportban helyezünk el. A csoportok osztott illetve osztatlan életkorú szervezésűek, a szülők igényének megfelelően. Két gyermekcsoporthoz tartozik egy öltöző és egy mosdó. A csoportszobák tágasak, világosak, berendezésük szín- és formavilága derűt és kiegyensúlyozottságot áraszt. A berendezési tárgyak, eszközök a gyermekek méretéhez igazodnak, kényelmesek és biztonságosak. Nagy gondot fordítunk arra, hogy minél több természetes anyagból készült berendezési tárgy vegye körül gyermekeinket. Óvodánknak nincsen tornaterme, de az udvara tágas, kellően tagolt, sok a bokor, a fa, amely a nyári időszakban védi a gyermekeket a káros napsugárzástól és sok lehetőséget ad a mozgásra. Az udvar felszereltsége kielégítő, de állandó és fokozatos fejlesztésre és kellő hatékonyságú védelemre szorul. Szakmai felszereltségünk, eszköztárunk a törvényi előírásoknak megfelelő, a nevelési programunk megvalósítását elősegíti. Az eszközök folyamatos megújítására, modern és korszerű eszközök beszerzésére a szinten tartás érdekében szükség lesz a jövőben is. Mindehhez szükséges anyagi fedezet lehetőségei:  részvétel a pályázatokon  szülői támogatás a működő alapítványon keresztül  intézményi költségvetés A program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke Játék, mese, környezetvédelem és hagyományápolás óvodai nevelésünkben elnevezésű program megvalósításának legfontosabb eszközei: A játék eszközei játékfajtáként  Szerepjátékok eszközei.  Építő és konstruáló játékok.  Szabályjátékok: mozgást – és értelmi képességet fejlesztők.  A barkácsolás eszközei.  A gyakorlójáték eszközei. Pótlásuk évente szükséges valamennyi csoportban. Meséskönyvek, ismeretterjesztő könyve Évente szükséges a beszerzés és a pótlás korcsoportonként. A manuális tevékenység eszközei Festékek, ecsetek, ceruzák, zsírkréták, vágóeszközök, rajzlapok, színes lapok – kartonok, az agyagozás eszközei, a gyöngyfűzés eszközei. Pótlásuk évenként és gyermekcsoportonként szükséges. Hiányoznak 90

A nevelő- és oktató munkát segítő audiovizuális eszközök. Beszerzésük az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével, az eszköznormában felsoroltak alapján szükségszerű. Természetesen mindezek mellett szükséges még minden olyan felszerelés és eszköz, amelyet a hatályban lévő jogszabály előír az óvodák számára.

IV. 3. 3. Az óvodai nevelés alapvető keretei A nevelés kereteibe azok a pedagógiai feladatok és gyermeki tevékenységek tartoznak, amelyek az óvodai élet egésze alatt periodikusan ismétlődnek az óvodába lépéstől a hazamenetelig. A tevékenységek tartalmazzák a játékon belüli szervezett tanulási tevékenységekbe ágyazott tevékenységközpontú differenciált nevelést.

IV. 3. 3. 1. Napirend A napirend pontosan visszatérő és rugalmasan változtatható elemekből áll. Igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez. A napirend összeállításával a gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítására törekszünk, nagy, globális időkeretben gondolkodunk, amelyben a gyermekcsoportok egyéni módon használják fel az időkeretet. Az óvónők szem előtt tartják a tevékenységek közötti harmonikus arányokat, melyben a szabad játék kitüntetett szerepet kap. A folyamatosság elsősorban a várakozásmentességet, a tevékenységek gördülékeny egymásutániságát jelenti A napirendi keretek változtathatók, ha azt váratlan vagy tervezett esemény szükségessé teszi. A napirend értelme, hogy egyszerre nyújtsa a rendszeresség biztonságát és az új ötletekre való nyitottságot. Mivel a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a mese és a mozgás, ezért a napirendünkben ezek a tevékenységek élvezik a leghosszabb időtartamot

Globális napirendi tábla 700 – 1130

Gyülekezés, játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, kezdeményezett tevékenységi formák:5-35 perces csoportos foglalkozások, differenciált tevékenységek,szabad játék gondozás, séta, megfigyelés. élményszerzés

1130– 1230

Előkészület az ebédhez, ebéd, gondozás.

1230- 1700

Előkészület a pihenésre, gondozás, mese, pihenés, uzsonna,szabad játék, kezdeményezett tevékenységi formák,.

91

IV. 3. 3. 2. Heti rend Az óvónő meghatározott napra csak a szervezett/kötelező jellegű tevékenységeket helyezi el ( torna, játékos mozgás). A többi tevékenység a hét bármely napján feladattól, aktualitástól függően, esetleg több napon át komplexen szervezhető. Életkor 3-4-5- 6-7 évesek

Szervezett/ Kötött tevékenység Torna, játékos mozgás, Mesélés a hét minden napján

Kezdeményezett tevékenységi formák Verselés – mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

IV. 3. 3. 3. A nevelés tervezése, a fejlődés figyelemmel kísérése A pedagógiai adatrögzítés kiterjed  a nevelés tervezésére,  az ismeretszerzés tervezésére,  a gyermekek fejlettségének figyelemmel kísérésére, annak rögzítésére,  a felvételi és a mulasztási naplók vezetésére. A nevelés tervezése Az óvónő rögzíti:  az egészséges életmód  az érzelmi nevelés – szocializáció  az értelmi fejlesztés, nevelés (játék, anyanyelvi nevelés) során elérni kívánt szintet, a fejlesztés feladatait, a tevékenységet, valamin a kapcsolódó szervezési feladatokat. Az ismeretnyújtás tervezése tevékenységformákon keresztül: Rögzítésre kerül: 92

    

a projekt tartalma (a téma), a fejlesztési cél és feladat, a fejlesztés tartalma ( heti terv) a fejlesztés értékelése, egyéb megjegyezni valók a nevelési év nevelő-fejlesztő munkájának értékelése ( megadott szempontsor alapján)

A gyermekek fejlettségi szintjének rögzítése: Lásd! Az integrált intézményi szervezet egységes Helyi Pedagógiai Programjának V.2. fejezetét és a 4.sz. Mellékletet Valljuk, hogy a hatékony és tudatos tevékenység elengedhetetlen feltétele a folyamatos és rendszeres időközönként történő értékelés. Ez elképzelhetetlen ellenőrzés nélkül. A két fogalom elválaszthatatlan egymástól és komplex tevékenységet jelent. „Magában foglalja az óvónő önellenőrző és önértékelő tevékenységét, valamint az egyes gyermekek fejlődésének, a közösség alakulásának megfigyelését. ”Ezen kívül szükség van arra, hogy meghatározott időközönként végiggondoljuk mit is értünk el valójában egy-egy gyermek, illetve a közösség fejlődésében. Ezeket a tényeket írásban rögzítjük, hiszen csak ennek alapján lehet a következő tervidőszak reális fejlesztési tervét elkészíteni. Mindig mindenkit csak önmagával hasonlíthatunk össze. Minden helyzetben megpróbáljuk a pozitív elemeket kiemelni és értékelni. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermekek saját ütemük, „érési programjuk” szerint fejlődnek. Mindezeket a Csoportnaplóban illetve az egyéni Személyiségi naplóban rögzítjük, amelyek az intézményünk saját kidolgozású, elektronikus úton előállított dokumentumai, melyek tartalmukban megfelelnek a mindenkori jogszabályi előírásoknak.

V. Az óvodai élet tevékenység formái: V. 1. A játék Az óvodai nevelésünk egészét átszövő, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységi forma, amely egyben az örömforrás alapja, a kisgyermek elemi szükséglete, személyiségének legsokoldalúbb és leghatékonyabb fejlesztő eszköze, melyre nevelési programunk alapvetően épül. Sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, életformát, elsődleges életkategóriát értünk rajta. Szabad képzettársításokat követő cselekvések sorozata, hiszen külső, kényszerítő körülmények nélkül jön létre. Nem az eredmény a fontos, hanem maga a folyamat. A legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtt modellszerepe a pszichikus szükséglet rangjára emeli és így válik a játék kiemelt jelentőségű, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Célunk: A gyermeknek a játék olyan szükséglete, melynek mindennap, visszatérő módon hosszantartóan és zavartalanul ki kell elégülnie Célunk a tudatos jelenléttel az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozásának segítésével, a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosításával, a gyermek játékának pedagógiai, pszichológiai

93

szakértelemmel való támogatása, indirekt módszerekkel az óvodás korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében. Az óvodapedagógus feladata Kisgyermekkorban a játék és a tanulás nem különíthető el egymástól, úgy tanul, hogy játszik, közben érik, tapasztalatokra tesz szert, fejlődnek készségei és képességei. A játékhoz helyre, alakítható, fantáziát megmozgató anyagokra, eszközökre, nyugodt, a játékot támogató helyre, időre és csoportlégkörre van szükség. Mindezek biztosításával, átgondolt megtervezésével az óvodapedagógus feladata, hogy segítse a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását, fejlődését amellett, hogy bevonható társsá válik a játékban, segítő, mintát adó, olykor kezdeményező szerepet is betöltve. Kommunikációjával, metakommunikációjával segítse az élményszerű, elmélyült játéktevékenység kialakulását, mely alkalmat ad a gyermekek megfigyelésére a fejlesztési tevékenység megtervezéséhez. Gyermeki tevékenységek A gyermekek tevékenységei élményszinten egymással egészet alkotnak, nem bonthatók részekre, hanem összefonódva, a napi tevékenység alkotóelemeiként jelennek meg. A gyermekek gyakorló játékot játszanak. E tevékenység közben ismerkednek az őket körülvevő világgal, annak tárgyaival, eszközeivel, szokásaival. Konstruálnak, eleinte nagyobb, később apróbb eszközök, alkatrészek, anyagok felhasználásával. A szimbolikus játékot, szerepjátékot játszanak, melyben megjelenítik tapasztalataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket, pozitív vagy negatív élményeiket, melyeket a játék eszközrendszerén keresztül reprodukálnak. Báboznak, dramatikus játékot játszanak. Szabályjátékot játszanak szabályokhoz igazodva. a mozgásos és kognitív fejlesztő tevékenységek közben. Barkácsolnak, különféle eszközökből, sokféle változatos anyagból játékhoz használható kiegészítőket készítenek. Spontán tanulási folyamat valósul meg a gyermekek játéktevékenysége során, ismerkednek a külvilággal, megértik, birtokba veszik környezetüket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Önállóan képesek játékot kezdeményezni, betartják a játék szabályait, képesek a szerepek kiosztására és a szerepnek megfelelően tevékenykedni. Játék közben képesek alkalmazkodni egymáshoz, kialakul a kreatív együttműködés készsége. Megnyilvánulnak és kialakulnak baráti kapcsolataik, elfogadják a viselkedési szabályokat. Fejlődik beszédkészségük, közlési vágyuk ösztönzi beszédkedvüket, bővül szókincsük. Igényükké válik a szellemi erőfeszítést feltételező, szabályokat betartó, ügyességet, együttműködési igénylő játékfajták játszása.

94

Kezdeményezett tevékenységi formák A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez hozzájárulnak a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, melyek a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát, fejlesztő, növekvő időtartamú tevékenységek a gyermekek életkorától, igényeitől, fejlettségi fokától függően. A komplex tervezésben minden nap más tevékenység dominál, így teremtünk lehetőséget az egyes tevékenységekben való elmélyülésre. V. 2. Verselés – mesélés Ez az a kommunikációs forma, amire az óvodáskorú gyermekek tartósan, kényszerítés nélkül figyelni tudnak. Ritmusa, képi ereje, folyamatossága, hangulata fogva tartja a képzelőerejüket. Mesehallgatáskor a szó segítségével következik be a valóság és vágyak áthidalása. A mese örömforrás és társas élmény. Beszédnevelő, énképerősítő és a személyiséget összerendező hatása felbecsülhetetlen. A mese tanít az emberi együttélés törvényeire, magyar népünk szép erkölcsi szokásaira. A mese cselekménye megmozgatja a gyermekek képzelőerejét, megbékíti őket esetleges félelmeikkel, erősíti önbizalmukat. Célunk: A gyermekek szemléletmódjának és világképének alakítása. A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, irodalmi élmény nyújtásával a személyiség fejlesztése. Az anyanyelvi kultúra fejlesztése mellett az értelmi és az érzelmi nevelés erősítése. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. Az óvodapedagógus feladatai:  Minden nap mondjon mesét a gyermekek számára, mivel ez a gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan része. 95

 Az óvónő alakítsa ki a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásokat. Alakítsa ki az érzelmi biztonságot is nyújtó állandó mesehelyet.  Az irodalmi élmény nyújtása legyen kifejező, meggyőző, bánjon változatosan hangjával, hangszínével, gesztusaival, anyagát igényesen válassza meg.  A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyaga megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítására törekedjen.  Teremtsen lehetőséget a mesedramatizálásra.  Fejlessze a gyermekeknek az aktív és passzív szókincsét, kifejezőkészségét, bővítse ismeretanyagát.  Az óvónő előadásmódja legyen élményszerű, hogy kialakuljon a belső képalkotás folyamata, mely hozzájárul a gyermeki élményfeldolgozáshoz.  Az óvónő tegye lehetővé, hogy az ismétlések kellő arányának megválasztásával legyen kedvenc meséjük a gyermekeknek.  Erősítse a gyermekekben a népmese, a népi mondókák iránti igényt.  Engedjen teret és adjon lehetőséget az életkori sajátosságokból fakadó gyermeki fantázia kiteljesülésének, tegye lehetővé a mesének mozgással vagy ábrázolással történő kombinálását az önkifejezés részeként, így valósítva meg a komplexitást.  Fedezze fel a kommunikáció terén jelentkező tehetségígéretet. Gyermeki tevékenységek Képeskönyveket nézegetnek, mesét hallgatnak, miközben erősödik az egymás iránti figyelmük. Átélik az összetartozás élményét. Átéléssel hallgatják a mesét, verset, mondókát. A mese elemeit beleszövik a játékukba. Játék közben spontán módon mesélnek, verselnek vagy „alakoskodnak”. Dramatizálják, bábozzák, saját elképzeléseikhez igazítják az ismert meséket. Találós kérdéseket, nyelvtörőket, csúfolókat mondogatnak saját maguk és egymás szórakoztatására. Beszédükben megjelenítik a mese nyelvi fordulatait. Maguk is találnak ki történeteket, megjelenik a saját mese-, vagy versalkotás tevékenységeikben. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Játék közben megjelenítik irodalmi élményeiket, beszélgetnek a mesében elhangzottakról. Megjegyzik a szereplők érdekes vagy széphangzású nevét, játékukban használják a megismert fordulatokat. Mondókákat, rigmusokat mondogatnak. Képesek arra, hogy emlékezetből felidézzék a mese cselekményét, a versek szövegét, és szívesen mondják el ezeket Megszilárdulnak a mesehallgatási szokásaik, képesek figyelmük fenntartására, a helyes magatartásra. Élvezik a folytatásos meséket. Megértik a mesék erkölcsi, etikai mondandóját. Érzelmileg azonosulnak a mesehősökkel. Ítéleteket alkotnak a mese szereplőinek erkölcsi tulajdonságairól. Kedvvel dramatizálnak, báboznak, a mese motívumait megjelenítik a játékukban. A mese szófordulatait tudatosan alkalmazzák.

96

V. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodás korú gyermekek a legfogékonyabbak a zene iránt. Zenei nevelésünket a néphagyományokra épülő dalos játékokra, népi mondókákra, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokra építettük fel. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak, felkeltik a zenei érdeklődést, formálják a zenei ízlést, esztétikai fogékonyságot. A közös éneklés, mondókázás fejleszti a zenei készségeket, ritmusérzéket, hallást, valamint formálja a gyermekek nyelvi kifejezőképességét. Helyesebb lesz beszédük ritmusa, hanglejtése. A dalos játékokhoz tartozó mozgásformák valamint a tánc során fejlődik mozgáskészségük, testséma ismeretük, térérzékelésük. Célunk A zenei készségek és képességek fejlesztése. A zenei élmény megteremtésén keresztül zeneszerető gyermekek nevelése. Esztétikai igény megalapozása, az igényes zenedarabok megválasztásán keresztül. A zenei kreativitás, önkifejezés fejlesztése. Spontán tánc jellegű motívumok elsajátítása, utánzáson alapuló táncmozgások megalapozása Az óvodapedagógus feladatai:  Alapozza meg és segítse elő a zenei anyanyelv kialakulását.  Az óvónő az éneklésen és zenehallgatáson keresztül jutassa élményekhez a gyermekeket, keltse fel a zene iránti érdeklésüket, formálja az ízlésüket az igényes válogatáson keresztül.  Ismertesse meg a gyermekekkel a gyermekdalokat, dalos játékokat, fedeztesse fel az éneklés örömét.  Vegye figyelembe a gyermekek sajátos egyéni adottságait, fejlessze zenei hallásukat, ritmusérzéküket, szoktassa őket harmonikus, szép mozgásra, fedezze fel a tehetségígéreteket.  A zenehallgatási anyag megválasztásánál vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását.  Törekedjen a mozgáskultúra fejlesztésére, ismertesse meg a gyermekekkel népi mozgásformáink elemeit.  Együttmozgások, különböző lépések ( dobbantás, koppantás, páros táncmozdulatok, irányok, forgások) elsajátításának segítése  Hívja fel a gyermekek figyelmét a környezetükben található zajokra, zörejekre.  Ismertesse meg a gyermekeket élményt nyújtó módon a népi dalos játékok sokszínűségével.  Tartsa szem előtt a zene közösségformáló hatását.  Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel 97

   

Ismertesse meg a gyermekeket népi hangszereinkkel, illetve néhány más hangszerrel. Biztosítsa a gyermekek részére a sokszínű zenei tapasztalatszerzést. A téri helyzetek, téri irányok mozgásos formáival fejlessze a térészlelést. Fejtsen ki nevelőmunkát a szülők körében az igénytelen zenei darabok mellőzése érdekében.

Gyermeki tevékenységek Népi dalos játékokat játszanak, ritmikus mondókákat mondanak, szabadon és alkalomszerűen a nap bármely szakában, érzelmektől, hangulattól vezérelve. Egyszerű táncmozdulatokat, együttes mozgásformákat végeznek, eleinte az óvónő irányításával, később önállóan, napi tevékenység közben, saját örömforrás céljából. Megismerik és használják az egyszerű hangszereket. (dob, cintányér, xilofon, csörgődob, stb.) Jeles napokhoz kapcsolódóan népi hagyományokat elevenítenek fel mozgásformákon, rigmusokon keresztül. Szívesen hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát vagy az óvónő által igényesen válogatott zeneszámokat. Zenei ismereteiket beépítik játékukba, játszanak a hangjukkal, halkan – hangosan, mélyen – magasan énekelnek, mondókáznak. Megfigyelik a természet hangjait. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek felismerik egymás hangját. A dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel éneklik. Biztonsággal, örömmel énekelnek egyénileg és csoportosan. Óvónői irányítás nélkül is el tudják kezdeni a dalokat, és el tudják játszani a felelgetős dalokat. A mondókákat ritmusosan mondják. Felismerik a magas és a mély éneklés közti különbséget, önmaguk is képesek magasan és mélyen énekelni. Ismerik a halk és hangos közti különbséget, tudnak halkan és hangosan énekelni, mondókázni és beszélni. Képesek a dallammotívum bujtatására. Érzik a ritmus és az egyenletes lüktetés közti különbséget, ritmusmotívumok tapsolására képesek. Az egyszerű játékos és táncos motívumokat szívesen végzik, élvezik a mozgásformát. Változatos mozgáskombinációk végzésére is képesek. Szívesen zenélnek egyszerű ritmushangszereken. Képesek dallam, ritmus és mozgás improvizálására. Szívesen és örömmel énekelnek. Figyelmesen hallgatják az élő zenét, a hangszeres játékot.

V. 4. Rajz, mintázás, kézimunka 98

A gyermekekre nagy hatással vannak a környezetükben megtalálható vizuális benyomások, ingerek. Ezeket a benyomásokat manuális tevékenységük során újraalkotják, rendezik, illetve átszervezik. Ezért fontos, hogy esztétikus, ízléses és szép tárgyak vegyék körül a gyermekeket, mivel az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiségfejlesztésnek. A tárgyi világ megismerése, feldolgozása, újraalkotása során fejlődik a gyermek vizuális észlelése, emlékezete, képzelete, szín- és formaészlelése. Manuális tevékenysége közben „művei” kifejezővé válnak, tükrözik a világról szerzett ismereteit, elképzeléseit és érzelmi motiváltságát. Célunk Képi – plasztikai kifejezőképesség és készség kialakítása, fantázia, kreativitás, alkotóképesség fejlesztése, a tevékenységi vágy felkeltése. A vizuális látásmód fejlesztése, ízlésformálás. A belső képek gazdagítása a sokféle élményeken keresztül. Igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladatai:  Fejlessze a gyermekek egyéni szintjének megfelelően a látás, a vizuális gondolkodás, a tér, a forma és színképének gazdagodását, esztétikai érzékének alakulását.  Ismertesse meg a gyermekeket különböző anyagokkal és technikákkal.  Segítse elő a természet szépségeire, színeire, formáira való rácsodálkoztatással, művészeti alkotások, szép épületek megtekintésével a szépség iránti vonzalmuk alakulását.  Keltse fel a gyermekekben a tevékenység vágyát, teremtse meg hozzá a hangulati, tárgyi és eszközbeli feltételeket, alkotó légkört teremtsen.  Fejlessze a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt a látási, tapintási, mozgási érzékeléseken keresztül.  Teremtse meg az ábrázoló tevékenység folyamatosságának lehetőségét a játékos tevékenységeken és az eszközök állandó hozzáférésén keresztül.  Legyen alkalmuk a gyermekeknek a népi szín- és formavilággal való ismerkedésre, annak kifejezésre juttatására.  Keltse fel a gyermekekben a manuális tevékenység utáni vágyat, ösztönözze őket az elképzeléseik megvalósítására.  A mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel gazdagítsa a belső képet, ösztönözze annak megjelenítését.  Biztosítsa élményeik, megfigyeléseik illetve fantáziájuk képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét, az alkotó alakító önkifejezés fejlődését.  Juttassa el a gyermekeket a szépség felfedezésének képességére.  Legyen igényes a környezet formálásában.  Törekedjen a természetes anyagok használatára a gyermekcsoportban.  Az óvónő biztosítsa az egyéni fejlesztés lehetőségét, az egyes gyermekek közti ábrázoló készség és képességbeli különbségek figyelembevételével. Gyermeki tevékenységek A gyermekek eleinte firkálgatnak, nevet adnak a firkának. Élményeik, elképzeléseik alapján rajzolnak, festenek, mintáznak. A manuális tevékenység során érzelmeiket kifejezésre juttatják az elkészült „művekben”. Játszanak a formákkal és a színekkel, megismerkednek az ábrázolás sokfée technikájával. 99

Játékaikhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz eszközöket készítenek, barkácsolnak, vágnak, ragasztanak, közben változatos anyagokat, terméseket használnak. Gyurkálgatnak: homokot, agyagot, lisztgyurmát, közben megismerik az anyagok tulajdonságait, kezelhetőségét. Terméseket gyűjtenek, ezekkel díszítenek, változatos felületeket képeznek. Új technikákkal ismerkednek: gyertyaöntés, írókázás, szövés, gipszöntés, sógyurmázás, stb. Ismerkednek a népi kismesterségekkel, pl.: mézeskalácsot készítenek. Ismerkednek a népművészet szín-, anyag- és formavilágával. Nagy felületen „dolgoznak”, képet alkotnak közös tevékenység során. Rácsodálkoznak a természet és a műalkotások szépségeire. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Képalakításban kifejezik az elemi térviszonylatokat. Formaábrázolásuk változatos, önállóan alkalmazzák a megismert technikákat. Képesek hangsúlyozni formaábrázolás során a legfontosabb megkülönböztető jegyeket. Emberábrázolásaikban megjelennek az aprólékos részletek. Próbálkoznak az egyszerűbb mozgások jelzésével. Tudnak formákat mintázni saját elképzeléseik alapján. Önállóan és csoportosan képesek játék kiegészítőket, bábokat készíteni. Finommotorikájuk, térérzékelésük fejlett. Önállóan képesek a tér alakítására, rendezésére, díszítésére. Megbecsülik társaik és önmaguk munkáját. Kifejezésre juttatják tetszésüket vagy nemtetszésüket a látottakról. Felfedezik a szépet, a tetszetőst, amit kifejezésre is juttatnak.

V. Mozgás Az óvodáskorú gyermekek legtermészetesebb megnyilatkozási formája a mozgás, amely jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. A mozgás adta lehetőségek által gazdagodnak tapasztalataik, alakul testsémájuk, térbeli tájékozódásuk fejlődik. Hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mozgásigényének megfelelően annyit mozoghasson, amennyire szüksége van. Mozgásigénye minden gyermeknek eltérő. Nem korlátozható bizonyos napirendi időpontokra a kielégítésük, hanem az igény jelentkezéséhez igazítandó. Célunk: Minden gyermek az egyéni képességének, ügyességének megfelelően bátran, gátlások nélkül mozogjon és találjon ki mozgásformákat. 100

A kedvvel végzett mozgás nyújtson élményt és serkentse a gyermekeket további mozgásra. A természetes nagymozgások fejlesztése mellett hangsúlyt helyezünk a gyermekek szem - kéz, szem – láb koordinációja fejlődésének segítésére, a gömbérzék fejlesztésére játékos gyakorlatokon keresztül. A finommotorika fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése eszközök használatával. A természetes mozgásigény megőrzése, kielégítése és fejlesztése. Testi képességek, fizikai erőnlét, állóképesség, kitartás fejlesztése, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásának megalapozása. A gondozás, az egészséges életmódra nevelés hatásainak felerősítése A fejlesztés tartalma A mozgásos tevékenység így épül fel:  kötetlen, úgynevezett szabad mozgásra épülő  irányított, minden gyermek számára kötelező mozgás A kötelező rész felépül: a természetes mozgásokból, a játékos mozgásokból, a szabályjátékokból illetve a prevenciós gyakorlatokból. (láb és tartásjavító gyakorlatok) A napi tevékenységhez igazodó időpontban rendszeresen játszanak különféle mozgásos szabályjátékokat, kooperatív mozgásos játékokatmelynek színtere: az udvar. Az egészséges életmódra nevelés része: a mindennapi mozgásos játék, amely tervezett illetve spontán mozgásokból, mozgáselemekből áll. Gyakori és ajánlatos a tornaeszközök használata, amelyek hozzájárulnak az egyéni képességek fejlesztéséhez. Az óvodapedagógus feladata:  Az óvónő alakítson ki elég helyet – amely biztonságot is nyújt – a mozgáshoz.  Valamennyi gyermek számára változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosítson a mindennapos mozgásra.  Biztosítson mind a teremben, mind a szabadban kellő számú eszközt.  Az óvodás korú gyermek biológiai és pszichikai fejlettségét figyelembe véve, (mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség) a fokozatosság elvének betartásával szervezze meg mind a kötetlen, mind a kötött mozgás feladatait.  Alakítsa ki a gyermekekben a biztonságos mozgás végzése közben betartandó legalapvetőbb szabályokat.  Tegye örömforrássá a gyermekek számára a mozgásformák gyakorlását.  Az eszközök kiválasztásakor, vegye figyelembe a gyermekek fejlettségi szintjét.  Tervezzen, szervezzen és vezessen korszerű, fejlődésközpontú, egészségorientált testnevelési szemlélettel foglalkozásokat.  Ismerje a modern óvodai és iskolai testnevelés/mozgásfejlesztés alapelveit, és tudja alkalmazni azokat.  Sajátítsák el a relaxáció alapvető technikáit, mint a feszültségszabályozás lehetőségét, továbbá a néptáncok hatásait a gyermekek testi-lelki és szellemi egészsége érdekében.  Ismerjék meg a gyermekek motivációs rendszerét erősítő technikákat, és bővüljön tudásuk a differenciált tevékenységszervezés módszereivel kapcsolatban, különösen a fejlődésközpontú mozgásos játékok terén.  Tudatosan tervezze a fejlesztési feladatokat, fejlessze a gyermekek térbeli tájékozódási képességét, valamint személyiségük akarati tényezőit, egyéni szükségleteiket és képességeiket figyelembe véve.  Biztosítsa a kötött és kötetlen mozgás során a jó hangulatot.  Segítse elő a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képességének fejlődését. 101

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén A gyermekek teste arányosan fejlett, terhelhető és teherbíró. Mozgásuk összerendezett, a tanult mozgásformák kivitelezése esztétikus. Képesek a mozgáskombináció végrehajtására. Fejlődik a térbeli tájékozódó képességük. Ismerik testrészeiket, kialakult az oldaliságuk. Sor- és váltóversenyeket játszanak, a szabályokat betartják, a kudarcot tűrik. Kialakul a mozgás iránti igényük, a mozgás szeretete. Nő szervezetük ellenálló képessége.

V. 6. Külső világ tevékeny megismerése A gyermekek fejlődésük során tapasztalatot szereznek szűkebb, illetve tágabb emberi-tárgyi környezetükről. A tapasztalatszerzés során pozitív érzelmi viszonyba kerülnek a természettel, felfedezik annak szépségeit, meglátják annak értékeit, annak formai, mennyiségi és téri viszonyaival együtt Ismereteik segítik őket abban, hogy életkoruknak megfelelően egyre könnyebben igazodjanak el az emberek és a természet világában. A környezet felfedezése, megismerése során kialakulnak a gyermekekben a kulturált magatartási formák, az érzelmileg motivált viselkedésformák. Megismerik a helyi hagyományokat, szokásokat, feléled bennük a hazai táj, a családi és tárgyi kultúra iránti érdeklődés és szeretet. Célunk A gyermekek életkoruknak megfelelően szerezzenek meg minél több tapasztalatot, cselekvés – tevékenykedés közben (mozgásos és érzékszervi) az őket körülvevő természeti és a társadalmi környezetről. A természet szeretetére és védelmére nevelés. A fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás megalapozása, alakítása. Az óvodapedagógus feladatai 102

 Az óvónő a gyermekek élményeire, tapasztalataira, spontán érdeklődésére, kíváncsiságára és megismerési vágyára támaszkodva ismertesse meg a gyermekeket az őket körülvevő környezeti, társadalmi világgal. Törekedjen arra, hogy a gyermekek a természeti és az emberi környezetről valósághű ismereteket szerezzenek.  Nyújtson számukra új ismereteket, segítse őket a meglévő tapasztalataik elrendezésében az emberi-, tárgyi-, természeti környezet megismerése során.  Fejlessze a gyermekek értelmi képességeit, érzékelését, észlelését a valóság felfedezése során.  Fejlessze közben a gyermekek emlékezetét, tartós figyelmét, gondolkodását, beszédkészségét és kreativitását.  A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésére való felhasználása során nyújtson tapasztalatszerzési lehetőséget a formai, mennyiségi, téri viszonyokról, a tevékenységben való alkalmazás lehetőségeit gazdagítva teremtsen probléma helyzetet.  Fejlessze a természeti és társadalmi környezet iránti fogékonyságukat, a helyes erkölcsi – érzelmi – magatartásbeli formák kialakulását.  Irányítsa rá a gyermekek figyelmét a környezetvédelem fontosságára és gyakoroltassa azt tevékenység közben. Figyeltesse meg a természet színeit, hangjait, formáit, változásait.  Biztosítsa a tervszerű tapasztalatszerzési lehetőségeket a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismertetésére.  Az óvónő segítse a szülőket abban, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát.  Az óvónő keltse fel a gyermekek érdeklődését a természet és az emberek világa iránt, alakítson ki pozitív érzelmi viszonyt, a megismerés és a befogadás vágyát keltse fel a tapasztalatszerzés során.  Adjon lehetőséget az irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjére, az önálló véleményalkotásra, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok összegzésére.  Érzékeltesse a természeti és az emberi környezetben a szépet, a környezetvédelem kiemelkedő szerepét. A gyermekek tevékenységei Séták, kirándulások alkalmával elsajátítják a közlekedés alapvető és biztonságos szabályait, a kulturált magatartási formát. Tapasztalatokat szereznek a természet és az évszakok változásairól, az időjárás változásáról, az állatok életéről, a növények fejlődéséről. Ok-okozati összefüggéseket ismernek fel. Szépítik, gondozzák, óvják környezetüket. Gondozzák a növényeket, állatokat. Terméseket, magokat, köveket gyűjtenek. Játékukban megelevenítik a természetből, az emberi társadalomból szerzett ismereteiket. Ismerkednek a tér, az idő és a mennyiségi viszonyokkal. Átélik a néphagyományhoz fűződő eseményeket. Közintézmények látogatása során ismereteket szereznek tágabb környezetükről. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról, környezetükről. Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását. Gyakorolják a közlekedési szabályok betartását, ismerik a közlekedési eszközöket, a környezetükben lévő intézmények rendeltetését. Ismerik és megnevezik az emberi testrészeket. Ismerik a környezetükben élő növényeket és állatokat, különböző szempontok alapján csoportosítják azokat. 103

Értik a növények fejlődése és az időjárás közti összefüggést. Gondozzák, védik természet környezetüket. Érzelmileg kötődnek lakókörnyezetükhöz, városukhoz. Jól tájékozódnak a térben és időben. Mennyiségfogalmuk megfelelő szintet ér el. Ismerik a hagyományőrzéshez kapcsolódó fogalmakat, szokásokat, tárgyi, kulturális értékeket.

V. 7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal sok hasonlóságot mutat. Különbség a tevékenység indíttatásában van, mert elsősorban külső szükségesség indokolja a végzett tevékenységet. Felelősséggel jár, következménye van az elvégzett tevékenységnek. Hozzájárul a gyermeki kapcsolatok színesítéséhez, mélyítéséhez, fejleszti a gyermekek kitartását, felelősségérzetét, önértékelését, kötelességtudatát. Munkafajták Saját személyünkkel kapcsolatosak ( önkiszolgálás) Közösségért végzett munka (naposság) Alkalomszerű megbízatások Környezet rendjéért végzett munka Az óvodapedagógus feladatai:  Tudatos pedagógiai tervezés, szervezés, fejlesztő értékelés  Az óvónő teremtse meg a gyermekek önálló munkavégzésének lehetőségét, a cselekvő tapasztalás lehetőségét.  Biztosítsa a munkavégzéshez az eszközöket, ismertesse meg a gyermekekkel azok használatát, hogy a szükséges készségeket el tudják sajátítani.  Az eszközök a gyermekek által elérhető helyen legyenek elhelyezve.  Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát.  Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait a megbízatások során. A gyermekek képességeiknek megfelelő feladatot kapjanak.  Éreztesse meg a gyermekekkel a munka örömét és hasznosságát.  Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása. Gyermeki tevékenységek Naposi munkát végeznek a gyermekek koruknak, fejlettségüknek megfelelően. Részt vesznek a gyermekek a teremrendezésben. Segítenek társaiknak és a felnőtteknek. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket és állatokat. Megbízatásokat teljesítenek. Tevékenyen hozzájárulnak a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőkhöz. 104

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Tudatosan óvják, szépítik a környezetüket. Koruknak megfelelően önállóan használják a munkaeszközöket. Jártasságot szereznek a munkafajták végzése során. Szívesen és önként vállalnak naposságot, különböző feladatokat, megbízásokat. A feladatok végrehajtásában kitartóak, felismerik munkájuk szükségességét, annak fontosságát. Munkavégzés során együttműködésre képesek.

V. 8. Tevékenységben megvalósuló tanulás Minden egészséges gyermekben működik a veleszületett kíváncsiság, a tanulási vágy. Éppen ezért a tanulás alapvető formája utánzásos, spontán vagy szervezetten megvalósuló, az óvodapedagógus által kezdeményezett, vagy irányított játék során is megszervezhető tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre. A felfedeztetés, a rácsodálkozás, a megtapasztaltatás, a megláttatás játékos élménye lehetővé teszi, hogy kialakuljanak azok a készségek, képességek, melynek alapján a gyermekekben kialakul a tudatos tanulás iránti képesség és érdeklődés. A tanulás folyamata a következőképpen valósul meg:  a gyermeki (játék)a-tevékenységbe megfelelő időben, alkalmas pillanatban kapcsolódik be az óvónő  az óvónő által felkínált tevékenységbe, mint napi kínálatba a gyermekek igényeik és belső késztetéseik szerint bármikor és bármennyi időre kapcsolódhatnak be. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetősége. Célunk: Az óvodás gyermek készségeinek, képességeinek fejlesztése, attitűdök erősítése,. A gyermek önálló döntésén alapuló, jól megtervezett tevékenységrendszerben természetes és szimulált környezetben minél több tevékenység biztosítása, mely a személyiség fejlődését-fejlesztését szolgálja A szenzoros és motoros rendszerek fejlődési és összerendeződési folyamatának játékon keresztül való segítése, a tudás gyarapítása, az egyéni fejlesztés. A tanulás minden műveltségi területet áthat, és az óvodai nap egésze alatt adódó helyzetekben valósul meg. Formái:  utánzásos modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás  spontán játékos tapasztalatszerzés  játékos, cselekvéses tanulás  kérdésekre-válaszokra épülő ismeretszerzés  irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés  gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus feladatai  A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával.  Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.

105

 Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükségletekhez és egyéni képességekhez igazodva.  Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott, pozitív értékeléssel a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével.

106

VI. Az óvoda kapcsolatai Együttműködési rendszerünk ábrája: Fenntartó

Óvoda

Család

 Általános Iskolák

 Művelődési Házak Könyvtárak  Társadalmi szervezetek

 Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  Gyermekjóléti Szolgálat  Gyermekorvos  Védőnő  Logopédus  Gyógypedagógus

    

családdal való kapcsolat, szülői közösségekkel együttműködés, együttműködés az óvodai-egészségügyi szakszolgálattal (orvossal, védőnővel) fenntartóval való kapcsolattartás társadalmi (kisebbségi) szervezetekkel való kapcsolat,

Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Óvoda – család- szülői közösségek Cél: Együttműködő, bizalomra épülő partneri kapcsolat kialakítása a hatékony nevelés érdekében. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük és fejlesszük a gyermeket. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Elvünk, hogy a jó kapcsolat semmi mással nem pótolható. Igyekszünk az együttműködés formáit körültekintően megszervezni, mely az információk áramlását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. Célunk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. Az együttműködés alapelvei:  Kölcsönös nevelőtársi viszony, mely minden előítélettől mentes, kölcsönös bizalom, 107

 Az óvodapedagógus irányító és modell szerepe,  A családi hagyományok és értékek megőrzése,  Az óvoda működésének és nevelési programjának megismertetése  A családi nevelés segítése, egyéni igények figyelembe vétele. Az együttműködés formái:  célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása  a fejlődés közös értékelése  pedagógus, más fejlesztő szakember tanácsa, módszertani segítségnyújtása  közös programok szervezése  szülői értekezlet  egyéni konzultáció  családlátogatás  tanácsadás A Szülői Szervezet (SZSZ) figyelemmel kíséri az óvodában folyó nevelőmunka eredményességét, a gyermeki jogok érvényesülését, gyakorolja törvényes jogait az óvodai nevelőmunkával kapcsolatban, segít az óvoda és családi nevelés összhangjának megteremtésében Egészségügyi szervek A gyermekek egészséges fejlődésének folyamatos vizsgálatát, ellenőrzését az óvoda orvosa, védőnője, fogorvosa látja el. A kapcsolattartás formái: 

Évente egy alkalommal minden csoportban orvosi vizsgálat elvégzése, az egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek szakorvosi rendelésre történő beutalása.



Nagycsoportokban látás,- hallásvizsgálat.



Évente egy alkalommal fogászati szűrés.

Az óvoda és a fenntartó kapcsolata Cél: A kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval, illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés.

VII. Óvodai ünnepek, megemlékezések Mikulás: December 6. Miklós püspök emléknapja. Gyermekek megajándékozása. Bábelőadáson való részvétel. Csoportonként ünnepeljük, nem nyílt ünnep. Karácsony: December 24. Jézus születésének ünnepe. Adventi készülődés csoportonként. Karácsonyi gyertyagyújtás, ajándékozás. Hagyománnyá vált a közös karácsonyi koncerten való részvétel a szülőkkel. Farsang: Február. Vízkereszttől a hamvazószerdáig szervezhető télbúcsúztató. Nyílt ünnep. Az óvoda valamennyi csoportja egy napon tartja. Jellemzői: jelmezbe öltözködés, alakoskodás, vetélkedők, játék. Virágvasárnap: Április, Húsvét előtti vasárnap. Kiszebáb égetése a hagyományőrző csoportok szereplésével és a többi csoport bekapcsolódásával, szülőkkel közösen. 108

Húsvét: Jézus feltámadásának ünnepe. A hagyományok közül a tojásfestést és a hétfői locsolkodást tartjuk fontosnak. Csoportonként ünnepeljük. Zárt ünnep. Anyák napja: Május első vasárnapja. Minden csoport külön, meghitt légkörben tartja a délutáni órákban. Pünkösd: húsvét utáni 50. nap. Hagyományőrző csoportok bemutatója a többi csoport és a szülők felé 8vetélkedők, pünkösdi király és pünkösdi királyné-választás). Gyermeknap: május utolsó vasárnapja. Játékos tevékenységek, programok szervezése. Hagyományápoló rendezvények: szüret, vásár Megemlékezések Március 15. – Nemzeti ünnep. Az országzászlónál ünnepelünk közösen az iskolásokkal. Nyílt ünnep. Május 1. – Májusfa állítása. Tavaszköszöntés. Zárt ünnep. Augusztus 20. – Új kenyér ünnepe. Csoportonként. Zárt ünnep

109

VIII. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek A modern genetika azt az álláspontot képviseli, hogy az ember képessége, teljesítménye a gének által meghatározott adottság, amelyet döntően befolyásolnak a környezeti hatások. A gének megadják a tól-ig határt, de hogy ezen belül ki mivé alakul, azt a edukáció, azaz a nevelés dönti el! 1. öröklés 2. környezet 3. nevelés A tehetséges gyermek Az óvodapedagógus feladata a tehetséggondozásban A zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség már az óvodáskorban is megjelenhet. Az óvodáskor alapozó korszaknak tekinthető bizonyos értelemben a tehetségnevelésben azzal, hogy a tehetségígéretek fejlesztése válik feladattá. Elsősorban megfelelő érzelmi kötődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy törődünk velük, s engedjük őket játszani, miközben támogatjuk fejlődésüket. Semmiképpen nem különíthetjük el a tehetséges gyermeket a társaitól. Tehetséggondozó programunk az egységes integrált Pedagógiai program IV. pontjában kerül részletes szabályozásra! A sajátos nevelési igényű gyermek. Az a gyermek sajátos nevelési igényű, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia). Az óvodapedagógus feladata a sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatban. Társadalmilag elfogadottan az integráció lényege, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkednek ép társaik közé. A funkcionális integráció esetében az együttnevelés az együttfejlesztés minden foglalkozásra kiterjed, megjelenik az inklúzió (befogadás) fogalma. A teljes integráció- inklúzió akkor valósul meg, ha a sajátos nevelési igényű gyermek minden idejét együtt tölti ép társaival is. Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrált nevelésének programja az egységes integrált Pedagógiai program III. pontjában kerül részletes szabályozásra!

A hátrányos helyzetű gyermekek A hátrányos helyzet kifejezés olyan társadalmi helyzetet jelent, amelyben valaki valakihez képest „hátrányban” van, valamiben elmarad. Pedagógiai megközelítésben minden olyan esetben hátrányosnak 110

tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő a személyiségfejlődésében, eredményei elérésében, életminőségében. Ebben a megközelítésben hátrányos helyzetű lehet egy gyermek akkor is, ha jó anyagi körülmények között él, ha városban lakik, ha nincsen sok testvére, stb. Másokhoz képest nehezebb az iskolai helyzete annak a gyermeknek, aki: nyelvi-, kulturális- vagy etnikai- kisebbséghez tartozik, illetve külföldi állampolgár, hiszen az otthon beszélt nyelv eltérhet az iskola nyelvétől, szocializációja, a családi kultúra, a szokások az óvoda által képviselt kultúrától, szokásoktól. Az óvodapedagógus feladata a hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban A gyermek megszületésekor részese lesz egy folyamatnak, amelynek során „belenő”, beletagozódik abba a kultúrába, amelyben világra jön, amely körülveszi, amely hatással van rá. Ez az ún. szocializációs folyamat. A szocializáció egész életen át tart: szocializáció folyik a családban, az óvodában. Ahhoz, hogy a pedagógus segíteni tudjon a gyermeknek a hátrányok leküzdésében, ismernie kell azt, hogy a gyermek miként szocializálódott. Különös figyelemre, törődésre van szükségük azoknak a gyermekeknek, akiket hátrányos helyzetű meghatározással illetnek. A társadalomnak, így az óvodának is felelőssége van abban, hogy a legszegényebbek, a kulturális körülményeikben korlátozottak csoportjába tartozóknak a lehető legtöbb segítséget megadja ahhoz, hogy helyzetükön javítsanak.

111

Összegzés Az óvodás kor végére elért fejlődési mutatók Programunkkal a gyermekek javára kívánunk cselekedni. Az óvodáskor végére tapasztaljuk játékuk ötletgazdagságát, egyre eredetibb kivitelezését, a társas kapcsolatuk pozitív irányban történő elmozdulását. Megtapasztaljuk türelmes viselkedésüket, amelyek az akadályok legyőzésekor kerülnek előtérbe. A szabályok megtartásán keresztül, viselkedésük keresetlenségéből és a konkrét helyzetekből adódó változatos alkalmazkodásukból, az agresszió csökkenéséből. De mindezt jelzi beszédük, testi-lelki egészségük, ügyesedésük és műveltségi gyarapodásuk is. Szeretnek az óvodapedagógus, a dajka közelében lenni, akiknek kedves, szeretetteljes, de következetes magatartását együttműködéssel és utánzással viszonozzák. A legnagyobb öröm, ha szeretnek óvodába járni, és úgy ítélik meg az ott töltött időt, mint ahol jót és jól lehet játszani. Megfogalmazódik bennünk az a kérdés, hogy milyen emberi magatartás, pedagógusi hitvallás szükséges ahhoz, hogy valóban a ránk bízott kisgyermekek javára tudjunk cselekedni? A legfontosabbnak a következőket tartjuk: Gondoskodó szeretettel vegyük körül a gyermekeket. Ne csináljunk „tanítási” helyzeteket. Mi felnőttek is tanuljunk meg újra játszani, mutassunk példát a játék apró fogásaira. Minden idegszálunkkal, figyelmünkkel forduljunk a gyermekek felé. Ne sürgessük őket, lassan, „biztos kézzel dolgozzunk”, oldott, derűs légkörben. Vigyünk folyamatosságot, rugalmasságot, spontenaitást a nevelési folyamatba. Higgyünk a játék és a mese lelket finomító, képzeletet, fantáziát megmozgató, a megismerési vágyat felkeltő erejében. Ne akarjunk egyforma személyiségeket nevelni, hiszen minden gyermek más és más, de kincs a számunkra valamennyi. Mindehhez: Művelnünk kell folyamatosan önmagunkat, hogy igényesek tudjunk maradni egy életen át. Ne adjuk fel egykönnyen az értelmeinkkel és az érzelmeinkkel megerősített, a gyakorlatban kipróbált pedagógiai álláspontunkat. Legyünk képesek mindehhez megnyerni a szülők segítőkészségét.

Integrált Pedagógia Programunk VI. fejezetében részletes meghatározásra kerül: „ A fejlődés jellemzői óvodáskor végére”. 112

Higgyünk önmagunk erejében, a gyermekekben, hivatásunk szépségében minden körülmények között. Mindebben erősítsen bennünket e verstöredék: Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz „Nem bírtam vele, tönkrenyúzott, de azért tetszett a kicsi, s végül, hogy megverni ne kelljen, leültem hozzá játszani. Leguggoltam, s az óriásból negyedórára törpe lett. (Mi lenne, gondoltam, ha mindig lent volnék, ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam úgy kelt föl rögtön a világ… … és ijesztő volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok hogy mindent tudnak és erősek, s én gyönge és kicsi vagyok….”

113

OM azonosító: 028572 MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÓVODA SZLOVÁK NEMZETSÉGI KÉT TANNYELVŰ TAGÓVODÁJA 3510 MISKOLC Fő út 103. Členská škôlka Slovenskej Národnosti Škôlky Jána Batsányiho v Miškolc 3510 Stará Huta, ulica Hlavná 103

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A „Lépésről-lépésre” Óvodai fejlesztő program adaptációja 4. módosított változat

A Helyi Pedagógiai Program hatályossága: 2013.09.01-től visszavonásig

Óvodánk küldetés nyilatkozata

Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegzettek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, 114

Megtanulnak veszekedni. Ha gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. A Te gyereked miben él?

Dorothy Law Noltte

115

Tartalomjegyzék Oldal szám

I. Bevezető I. 1. Óvodánk múltja I. 2. Óvodánk jelene I.2.1. Az óvoda szociokulturális hátterének bemutatása I.2.2. Az óvoda humán erőforrásai I.2.3. Az óvoda tárgyi feltételei I. 3. A lépésről-lépésre óvodai program célja, gyermekképe, általános nevelési feladatok I.4. Óvodakép II. A Program sajátosságai és koncepciója II. 1. Individualizálva szocializál II. 2. Tevékenységközpontokban fejleszt II. 3. A családok bevonásának sajátos rendszerére épít II. 4. A családok szociális támogatásában, segítésében közreműködik III. Az individualizálás lehetőségei, elvei óvodánkban IV. A Lépésről-lépésre óvodai program feladatrendszere IV.1. Egészséges életmód alakítása IV.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása IV.3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása IV.4. Anyanyelvi fejlesztés IV.5. Művészeti nevelés IV.6. A külső világ tevékeny megismerése V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai V.1. A játék V.2. A munka jellegű tevékenység V.3. A Tevékenységben megvalósuló tanulás VI. A tevékenységek tartalma VI.1. Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás VI.2. Az ének-zenei nevelés, énekes játék, gyermektánc VI.3. A vizuális nevelés, az ábrázolás, mintázás, kézimunka, kézművesség VI.4. A mozgásfejlesztés tartalma VI.5. A külső világ tevékeny megismerése VII. Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, a tervezés VIII. Családok bevonása az óvodai életbe IX. Együttműködések, külső kapcsolat X. Gyermekvédelmi feladatok XI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

4. 5. 5. 5. 5. 7. 8. 10. 11. 11. 12. 12. 12. 13. 14. 14. 15. 16. 18. 18. 19. 20. 20. 23. 23. 24. 25. 25. 26. 26. 27. 28. 30. 31. 31. 31.

Bevezető Az O.K.I. által minősített Lépésről Lépésre Óvodafejlesztő Program alapján készítette 116

el és adaptálta a Helyi Óvodai Nevelési programját. A „Helyzetelemzésben” feltárt helyi sajátosságainknak megfelelően ez a gyermekek legoptimálisabb fejlődését szolgálja, szem előtt tartva a szülők szociális és mentális támogatását, továbbá a szlovák nemzetiségi és a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésének sikeres megvalósítását. . A program célja: „ A 3-7 éves gyermekek fejlődésének támogatása és személyiségfejlesztése. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A feltételrendszerrel, a tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre, és a családok értékrendjének sokféleségére. Óvodánkban a szlovák nemzetiségi óvodai nevelés formája: szlovák nemzetiség nevelést folytató kétnyelvű óvoda. A szlovák nemzetiségi nevelésben résztvevő óvodás gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiségi kultúra megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok, a szlovák nyelv átörökítését és fejlesztését szolgáljuk. A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének biztosításához – különleges gondozási igényüket kielégítve – a másságot elfogadó környezet folyamatos fenntartása.” A Helyi programírásunk során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok -

-

A többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1993. évi - többszörösen módosított, a Pedagógiai Program hatályba lépésekor még hatályos LXXIX. törvény a Közoktatásról fejezetei 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az emberi erõforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve A gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény Miskolc Megyei Jogú Város feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Köznevelés - Fejlesztési terve Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségfejlesztési Programja 2004. A minősített Lépésről-lépésre óvodai fejlesztő program Az óvoda működését szabályozó (a törvényi előírásoknak megfelelően) : 5. Az intézmény Alapító Okirata (1. sz. Melléklet) 6. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

I.1. Óvodánk múltja Az intézmény 1998-tól szolgálja a szlovák anyanyelvű nemzetiségi óvodai nevelést: szlovák nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda. Gyönyörű természeti környezetben, Miskolc város egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt óvodájának mondható. Óvodánkban egy vegyes életkorú csoport működtetését végezzük. 117

A folyamatos eszközbővítéshez és fejlesztéshez rendkívüli mértékben járulnak hozzá a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők és a szülők anyagi támogatása.

I.2. Óvodánk jelene I. 2.1. Az óvoda szociokultúrális hátterének bemutatása Az itt élő családok megfelelő szociokultúrális hátteret biztosítanak a gyermekeik kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. Jellemző a több generációs családok jelenléte, ami eredményesen segíti elő a szlovák hagyományok ápolását. Mindennek megfelelően a tagóvodában, teljes mértékben érvényesül a családok elsődleges szerepe a gyermekek nevelésében, melyben az óvoda kiegészítő szerepet tölt be.

I. 2.2. Az óvoda humán erőforrásai Az intézmény dolgozói létszáma megfelelőn biztosítja az intézményi működést. (Pontos adatokat a mindenkori éves statisztikai jelentés tartalmazza.) Az óvoda nevelőtestületének iskolai végzettsége a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásainak megfelelő. Az óvodai nevelő-fejlesztő munka segítője a szakképzett dajka, akinek a munkája nélkülözhetetlen a gyermekek sokoldalú és eredményes nevelésének megvalósításában.

Az óvodapedagógus személyiségjegyei Cél és feladatrendszerünkből adódó kiindulási pontok: - Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. - A gyermeket fejlesztik a társas kapcsolatok, neveli az óvoda összes dolgozója. - A szlovák nemzetiségi óvodapedagógus anyanyelvi szinten beszéli a kisebbség nyelvét, jellemzően szlovák nyelven szervezi az óvodai életet, - Valamennyi óvodapedagógus, óvodai munkát segítő munkatárs ismeri a szlovák nemzetiségei kultúrát, hagyományokat, szokásokat és ezt beépíti a nevelő-fejlesztő munka folyamatában, Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet és azt, hogy 118

„Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” A Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszerének eredményes és hatékony megvalósításához nélkülözhetetlen óvodapedagógusi személyiségjegyek: -

a gyermekek felé őszinte érdeklődéssel fordul: " A gyermeket úgy kell elfogadni, amint van, nem úgy amilyennek mi kívánjuk…" / Wargha István/ nem vezérel, hanem segít, nem vezéreli, hanem szolgálja a gyermeket, türelem és kivárás jellemzi, az akadályokat kellő mértékben hárítja el: kellő mértékben, ne többet, mint szükséges, rendelkezik az egyéni fejlesztés stratégiájával, elemző képességgel rendelkezik, nem a gyermekeket differenciálja, hanem az elvárásokat az adott gyermekkel szemben, figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait, jó kommunikatív képességgel rendelkezik: kevés szóval, a gyermeket meghallgatva nevel, bevallja és elfogadja kudarcait, képes az önjutalmazásra, bizalomra épülő, tevékenységközpontú légkört alakít ki csoportjában.

Összegezve: A HATNI TUDÁS VÁGYA, AZ ADNI TUDÁS KÉPESSÉGE jellemzi az e programban dolgozó óvodapedagógust.

I.2.3. A Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk megvalósításának tárgyi feltételei

Intézményünk szakmailag önálló. Az intézmény költségvetése az alapvető működési költségeket fedezi, melyet kiegészít a Nemzetiségi Önkormányzat támogatása is A szlovák nemzetiség tagóvoda melegítő konyhával rendelkezik, melynek felszereltsége és állapota megfelelő. A Lépésről-lépésre óvodai program megvalósításához nélkülözhetetlen eszközök és berendezések az intézményben biztosítottak.

119

I.3. A Lépésről-lépésre óvodai program célja, gyermekképe A Lépésről-lépésre óvodai program célja Az óvodáskorú gyermekek fejlődésének támogatása és személyiségfejlesztése. Valamennyi óvodás gyermek számára az óvodához való egyenlő hozzáférés biztosítása, előítélet mentes, befogadó óvodai légkör folyamatos fenntartása. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében való közelítése. A feltételrendszerrel, a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíteni a személyisége kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. A szlovák nemzetiségi nevelésben résztvevő óvodás gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiségi kultúra megismerése és elsajátítása, a kulturális hagyományok, a szlovák nyelv átörökítése és fejlesztése, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használatának érvényesítése oly módon, hogy a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( a továbbiakban: migráns) gyermekek számára az önazonosságuk megőrzésének biztosítása, ápolása, erősítése, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme. 120

A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének biztosításához – a különleges gondozási igényüket kielégítve - a másságot elfogadó környezet folyamatos fenntartása. Gyermekképünk Olyan gyermek, aki érzelmileg gazdag, aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a szlovák nemzetiség nyelvéhez, kultúr kincséhez: meséhez, zenéhez, szín – forma- tárgyi világához. Aki környezetében jól tájékozódó érdeklődő, kiegyensúlyozott önmagát értékelni tudó és másokat elfogadó együttműködő. Olyan gyermek, aki tud szeretni, boldogan fedezi fel, csodálkozik rá a körülötte lévő világra. „Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud odáig tartani, Amíg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ki nem csak hallani, de Érteni akar, hogy közel Legyen a szívdobogásunk.” (Birtalan Ferenc )

Általános nevelési feladataink:  A lépésről-lépésre óvodai programunk alapvető feladatának tekinti a személyiség dimenziók harmonikus fejlesztését, a gyermekek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárását.  A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül, az egyoldalú fejlesztés elkerülésével, kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét, - a saját szükségletek kifejezésének képességét, - az érzelmi gazdagságot, - a kultúrált magatartás szokásait, - az önfejlesztő magatartást, - a másság tolerálását, - a társakkal való együttműködést, - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét, - a művészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránti érzékenységüket.  A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásokat: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását, - a kontaktuskeresést, a kommunikálás és társalgás technikáinak elsajátítását, - a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítséggel a megoldások keresését, - az önszabályozás, az önkontroll alakulását, - a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását, - a gyermekek játékszükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését, - a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését  Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve: - a cselekvés, tevékenység, - a beszéd és a – gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartjuk: 121

az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, - a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében integrált keretek között biztosítjuk a spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését - a szlovák nemzetiségi életmódhoz és a kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása, fejlesztését, - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést, - anyanyelvi környezet biztosítása a szlovák nemzetiségű gyermekek számára. A két nyelv ( magyar és szlovák) használatának aránya: 50 % -50%.  Kiemelten fontosnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését az esetleges hátrányok korrekcióját  A szlovák nemzetiségi nevelés keretein belül: - A gyermekek felkészítése a szlovák nemzetiségi nyelv iskolai tanulására, - A szlovák nemzetiségi identitástudat kialakítása és fejlesztése. -

I. 4. Óvodaképünk Óvodaképünk a NYITOTT ÓVODA. Óvodánk nyitott, a családi ház és a társadalmi környezet felé. Intézményünk elsősorban a családok felé nyitott, a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek megfelelően: „ A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet töltenek be.” A gyermek személyiségfejlődésében pozitív énképének kialakulásában meghatározó jelentőségű a család. Óvodánk a környezetében élő családokból érkező gyerekek számára elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszik Első lépésként, az óvodába lépést megelőző időszakban, a csoportok óvónői megismerik a családok szükségleteit, értékrendjét: kérdőív, elbeszélgetés útján. Nagy hangsúlyt fektetünk a szülői házzal való nyitottság folyamatában a mintaadásra. Azzal, hogy a szülő aktívan részt vesz – az egészségügyi szabályok betartásával – az óvoda életében mintát kap a pozitív nevelési módszerekhez. Eközben mi sok-sok olyan információhoz jutunk a gyermekről, otthoni környezetéről, mely segítséget jelent számunkra az egyéni fejlesztés során. A családi házzal való kapcsolattartásunk során nagy hangsúlyt fektetünk a kölcsönös bizalom kiépítésére. A szülők merjenek bátran hozzánk fordulni problémáikkal, osszák meg velünk gyermekeikkel kapcsolatos gondjaikat, örömeiket. A bizalom kiépítésének első lépése a befogadás ideje, mely az előjegyzés napjával kezdődik. A szülőnek és gyermekének már ekkor éreznie kell, hogy örömmel és szívesen várjuk őket és nyitottságunkkal meg is kell őt győznünk arról, hogy gyermeke nálunk meleg, harmonikus, szeretetteljes légkörre talált. A szülőkkel való kommunikációt a kedélyesség, szívélyesség, megértő viselkedésünk jellemzi. A család és az óvónők közötti kommunikáció összetevői: üzenetek, nap -eleji és -végi beszélgetések, családlátogatások és egyéb kapcsolattartási formák. 122

A kommunikáció során nyert családi információkat bizalmasan kezeljük. Nyitottságunk biztosítja az információáramlás zökkenőmentességét is, a szülőknek ismerniük kell hosszú és rövid távú céljainkat, csak így tud azonosulni kitűzött céljainkkal: - Helyi Pedagógiai Programunk megismertetése a szülőkkel, - Éves céljaink és feladataink ismertetése - A gyermekekkel kapcsolatos információk, fejlesztési feladatok A szülők részt vesznek közös óvodai programjainkon. A nemzetiségi hagyományok és kultúra ápolásainak szerves részévé válnak a szülők. Segítik a szlovák nemzetiségi hagyományok felkutatását, ápolását és az óvodai életbe való beépítését.

A bükkszentlászlói szlovák nemzetiségi óvópedagógusok a szlovák kultúra közvetítőiként tudatosítják a szülőkben és gyermekekben: a „gyökerek „meghatározzák egész életünket, azt ápolni és tisztelni kell”. A nyitott óvoda modelljéhez hozzátartozik az óvoda környezetével való nyitott együttműködés is, melyről a „Kapcsolattartásaink” című fejezetben írjuk le elveinket.

II. A Program sajátosságai és koncepciója: Az óvodai nevelésben a l a p e l v: a., a gyermeki személyiséget tisztelet , elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi, b., a nevelés befogadó, gyermekközpontú, ennek megfelelően lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását.

Nevelési céljaink és az alapelvek figyelembevételével a Lépésről-lépésre óvodai program sajátosságai: 1. Individualizálva szocializál 2. Sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket és integrálja a fejlesztés tartalmát. 3. A családok bevonás az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre.

123

4. A program, az óvoda lehetőségeit, a környezetünk igényeinek, a családok helyzetét és a gyermekeinket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve támogatja a nevelési folyamatokat.

II. 1. Individualizálva szocializál a. Individualizál:  egyéni szükségletekre épít,  szükségleteket fejleszt ; differenciáltan; figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igényének kielégítésére,  a személyiség sokszínűségét tolerálja,  az eltérő szükségleteket felismerve, egyénre szóló fejlesztő programot készít,  a gyermekek személyiségének alapos megismeréséből indul ki,  az erőségekre épít,  a fejlődést differenciáltan értékeli,  segíti a szlovák nemzetiségi identitástudat kialakítását és fejlesztését, a migráns családok interkulturális nevelésen alapuló integrációját. b. Szocializál:  az egyéni fejlettségből kiindulva megteremti a szocializáció optimális feltételeit,  tudatosan alakítja a szociális viszonyokat, együttműködéseket,  ápolja és fejleszti a szlovák nemzetiségi életmódhoz, kultúrákhoz kötődő hagyományokat és szokásokat II. 2. Tevékenységközpont rendszerben fejleszt 7 tevékenységközpontot szervez:       

családi játék (szerepjátékok), irodalmi, ének-zenei tevékenység központja, az építőjáték (konstruálás, barkácsolás) központja, az ábrázoló művészeti tevékenységek, kézművesség központja, a manipulációs (társasjátékok) tevékenységek központja, homok és vízasztali tevékenységek, a természetismereti tevékenységek központja .

Ezek a központok a színterei:  a szabad játéknak és az óvónő által irányított tevékenységeknek (játékos tanulás). A központok feltételrendszere, a helyigénye, időtartama, a gyermekek létszáma, a tevékenységek tartalma, jelege és formája az önállóság és az irányítás aránya, a felnőttek száma, a fejlesztési céloknak 124

vannak alárendelve, ugyanakkor a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének, sajátos nevelési igényeinek megfelelően, a szlovák nemzetiségi hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

II. 3. A családok bevonásának sajátos rendszerére épít Az óvodáskorú gyermek. nevelésének elsődleges színtere a család A családok (a felnőttek, testvérek) számára az óvoda nyitott, a csoportszoba az együttműködés fő színtere: A hagyományos együttműködési formákkal szemben új minőségű kapcsolattartó formák működnek:    

a szülő besegít az óvodai életbe, közreműködik a feltételek megteremtésében, bevonható gondozási tevékenységekbe, bevonható: érdekes témák, (hobbyk) bemutatásába, a település hagyományainak ápolásába, a hagyományok felelevenítésébe, a saját gyermekét fejlesztő tevékenységekbe, a gyermek fejlesztésének folyamatába,  a szülői rétegek szükségleteire épülnek a programok, a szülői szervezetek működtetésének új lehetőségeit tartalmazza,  a szlovák nemzetiségi nevelőmunka kiegészül a családdal való együttműködéssel, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

II. 4. A családok szociális támogatásában , segítésében közreműködik     

szolgáltatásokat biztosít: a gyermekek nevelését segítő programokkal, a szülők- gyermekek szabadidő szervezésében közreműködik, a külső segítőhálózattal (civil és egyéb szervezetekkel) a kapcsolatot tartja, kiegészíti a szlovák nemzetiségi nevelőmunkát a kisebbségi szervezetekkel való együttműködést, szülői rétegigények kielégítését szervezi.

125

III. Az individualizálás lehetőségei, elvei óvodánkban Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizálás a gyermekek közötti különbségek, felismerésére épül, és áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Minden gyermeket figyelembe vesz a maga fejlődési szintjén. A gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki, az egyéni erősségek és igények méltánylásával. Hiszen az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak. Ez megnyilvánulhat: - a gyermekek eltérő biológiai szükségleteiben ( mikor éhes, szomja, mennyit eszik stb., - adottságaikban, - sajátos nevelési igényükben, - tapasztalataikban, - a mozgásigényükben, - a szociabilitásukban, - az érdeklődésben, az egyéni élményekben, - az énképben, a tanulás stílusában, - a kontaktusteremtésben. Ezért az óvodapedagógusoknak jól kell ismerniük a fejlődési tendenciákat. Ehhez nyújt segítséget a személyiségnapló, amelynek vezetése a fejlettség és a fejlesztési feladatok regisztrálására szolgál ( Lásd, az Integrált Helyi Óvodai Pedagógiai Programban!) Az individualizálás elvei: -

-

A gyermek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve – képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (személyiségnapló), A személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben, az óvodapedagógus és a gyermek között, gyermek – dajka között, A gyermekekkel való beszélgetések, A személyesség mélységéig eljutó beszélgetés, amelyek főszereplője a gyermek, A gyermekek eltérő testi-lelki szükségleteinek figyelembevétele: a) A gyermekek élményvilágának tapasztalati körének és információinak megismerése. b) Érdeklődési körének adottságának, temperamentumának megismerése. c) Sajátos nevelési igényeinek kielégítése d) Kedvenc időtöltésének, játékának megismerése, e) Az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése ( állandó mozgástérrel ), Az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása a terem berendezésével, A személyiség biztosítása a gyermekek munkáinak személyes tárgyainak tárolásában, A gyermekekre vonatkozó információk bizalmas

126

IV. A Lépésről-lépésre óvodai program feladatrendszere Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében, az óvodapedagógus tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg, és a gyermek személyiségének fejlődését eredményezik.

IV.1. Egészséges életmód alakítása Ez a feladatkör az óvodai nevelés funkciói közül a legfontosabbat érvényesíti, vagyis az egészség, a testi fejlődés, a fizikai állapot védelmét és fejlesztését. Célunk az egészséges és kulturált személyiség fejlesztése érdekében a személyes motívumok kialakítása  az önkiszolgálási motívumok közé tartozó biológiai szükségletek, a komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet  önvédelmi motívumok fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történő nevelés kapcsán  a szuverenitás motívumainak kialakítása, mint az önállósulási és öntevékenységi vágy  önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés, a reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés eredményeként. Feladataink közé tartozik ezek alapján:  a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer biztosítása,  a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  összerendezett nagy és kismozgások (finommotorika) fejlesztése,  testi képességek fejlődésének elősegítése,  a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,  az egészséges életmód szokásainak megalapozása: testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés,  a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása  sajátos nevelési igények kielégítése, prevenciók és korrekciós testi fejlesztés feladatai szükség esetén speciális szakemberekkel együttműködve.

IV.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Kiemelten fontos, hogy a gyermeket az óvodába folyamatosan szeretetteljes légkör vegye körül, ennek érdekében már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot a teljes óvodai élet alatt pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. 127

A szocializáció és a polarizált érzelmek is a tanulás eredményei. Ebben a folyamatban fontos, hogy a magasabb rendű érzelmeket is kibontakoztassuk. Célunk a szociális képességek fejlesztése  szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése  a kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését  csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során – törekszünk a reális ön – és társértékelés kialakítására  Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különböző versenyjátékok gyakorlása során. Feladataink ezek alapján: Az erkölcsi, szociális érzelmek megalapozásának feltétele az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyitott, a sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez szükséges harmónia, családias légkör megteremtése,  Pozitív erkölcsi tulajdonságok megerősítése (együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás),  Szociális érzékenység kialakításával segítjük a másság elfogadását.  A gyerekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és az őket körülvevő közvetlen óvodai környezetükben a szépre és a jóra, tiszteljék és becsüljék azt. Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely megalapozza a szülőföldhöz való kötődésüket.  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megalapozása.  Esztétikai értékítélet megalapozása az esztétikai élményeken keresztül.  Az életkori sajátosságok figyelembevételével a gyermeki kíváncsiság, érdeklődés felkeltése,  meghitt beszélgetésekkel kommunikációs aktivitás fejlesztése,  az érzelmi alapigények kielégítésének segítségével (biztonságérzet, védettség, sajátos nevelési igény) a szabad önkifejezés képességének fejlesztése életkornak megfelelő formában (verbális, vizuális, metakommunikatív). A szocializáció szerepekre készít fel, meglevő kulturális, viselkedési módozatok elsajátítását jelenti. Ez is tanulás eredménye, mivel a gyermek ezt nem tudja önmagától felfedezni.  A szabályok felfedeztetése mintaadással, szokássá válásának elősegítése a kezdeti gátlások feloldásával, a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásával, mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével.  A nemzetiségi kultúra, norma és a családi nevelésből eredő testi, lelki, szociális szükségletek formálása.  A szlovák kisebbségi miatt nagy hangsúlyt helyezünk a metakommunikációs helyzetekben történő tájékozódás gyakorlására.  Kiemelt feladatnak tekintjük a családdal való együttnevelést, a családok szokásrendszerének megismerését és a családok bevonását az óvodai életbe.  Értékként kezeljük a szlovák nemzeti hagyományokat, tiszteletben tartjuk az eltérő kultúrák sajátosan szocializáló szabályait.

128

IV.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk az értelmi képességek fejlesztése:  a megismerés képességeinek fejlesztése, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, elemzés és érvelés  a beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás szolgálata. A szlovák nemzetiségi nevelés során törekedünk arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésével – figyelembe véve a gyermekek szlovák nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Óvodapedagógusaink a rendszeresen visszatérő, ismétlődő kommunikációs helyzetekkel biztosítják az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.  a gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás  a megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság vágy táplálása  a tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok során.  a felfedezési vágy felkeltésére, melynek alapja a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata  az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása / megtanítása biztosítja, a játék, a játékosság kapcsán a szimuláció gazdag eszköztára pedig támogatja az egyes témák feldolgozását, a játékszeretet továbbfejlesztését  optimális teljesítmény vágy kialakítása a következetes és reális értékeléssel, a szélsőségektől mentes, a tanulás értelmének megmutatása olyan játékos és egyéb helyzetekben, mikor a gyermekek megtapasztalhatják tudásuk gyakorlati hasznát, érzékelve saját változásukat és fejlődésüket. Ennek alapján feladatunk:  Egyéni fejlettségi szintekre építő választható tevékenységek során rácsodálkozási élményeken keresztül az élménybefogadó képesség megalapozása, erősítése,  Az intellektuális érzelmek fejlesztése az egész élet folyamán való tanulás igényének megalapozása érdekében.  A tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozásával a gondolkodási műveletek fejlesztése  Az anyanyelvi fejlesztés és ezzel párhuzamosan a szlovák nyelvi fejlesztés megvalósítása Programunkban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően, a gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítunk lehetőséget tapasztalatszerzésre a természeti és társadalmi környezetről. Tevékenységközpontú szemléletünk legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket. E szemlélet alapján a gyermekek természetes életterében cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és fejlesztést. A tér berendezése során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Megfelelő hely biztosítása: -

a szabad játékhoz, a játékfajtákhoz, az egyéb tevékenységekhez, 129

- a spontán, szabad mozgáshoz, - az étkezéshez / folyamatos tízóraihoz /, - a mozgásos szabályjátékhoz, énekes játékhoz. A gyermek önállóságának és kreativitásának kibontakozása érdekében: - a berendezés mobilitása, a terem igények szerinti alakíthatósága. A gyermekcsoportban a változó szükségletek kielégítése : - a csoport életkori összetételétől, érdeklődésétől, az aktuális élményektől függ. A csoportszoba berendezésének és felszerelésének alakítása: az évszak, az időjárás, a témaprojekt figyelembevételével az óvoda környezetet tükrözi a szlovák nemzetiség kutúráját, életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek nagysága, felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezik a tereket. Kivételt képez az ábrázolás eszköztára és a homok-víz asztal. -

A hét tevékenységközpont a következő: 1. A családi és egyéb szerep-szituációs drámajáték központja, valamint a gyermek saját szükségleteira szervezett munkajellegű tevékenységek színtere ( sütés, salátakészítés …), 2. Irodalmi, ének-zeni tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja, 3. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja, 4. Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja ( mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére is alkalmas ), 5. Művészeti tevékenységek központja ( ábrázoló, kézi munka, kézműves, konstruáló tevékenységek ), 6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja, 7. Természetismereti központ – az udvar, a külső környezet.

A tevékenységközpontok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel, és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át folytatódó játékban, a terem nagyságától függően, megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges ( festékek, ecsetek…stb).

IV. 4. Az anyanyelv fejlesztése A Lépésről-lépésre óvodai programon belül kiemelten kezeljük az anyanyelv fejlesztését. Az anyanyelvi nevelés komplex módon épül be a teljes óvodai nevelő-fejlesztő folyamatba. Feladatunk a beszélő környezet kialakítása, fenntartása : 130

-

-

tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése, kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése, a sajátos nevelési igényű gyermekek tapintatos, egyéni fejlesztése, írott nyelv iránti érdeklődés felkeltése, a szlovák nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából tudatosan felépített tematika segítségével a nyelvsajátítás megszervezése, szlovák anyanyelvi környezet megvalósítása az egész nap folyamán, felnőtt ( óvodapedagógus, dajka, más dolgozók) mintaadó kommunikációja - javítgatás elkerülése a gyermek türelmes meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a a gyermeki válaszok igénye.

IV. 5. Művészeti nevelés Programunk kiemelten kezeli a kreativitás fejlesztését, komplexitásra törekszik a művészeti nevelés terén: -

az érzelmi nevelés fontos eszközeként a polarizált érzelmek megalapozása, az empátia, az önkifejezés erősítése, az esztétikai és etikai élmények nyújtásával az esztétikai és etikai fogékonyság formálása, az irodalom, az ének-zenei nevelés tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása, a drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése, az alkotása, az esztétikum létrehozásának ösztönzése, a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése, a szlovák nemzetiségi kultúra hagyományos forma és színvilágának, hagyományainak, zenei és táncmotívumainak ápolása, a multikultúrális értékek megbecsülése.

IV. 6 . A külső világ tevékeny megismerése

131

A külső világ tevékeny megismerése tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan kört foglal magában. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben megszerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. A természeti és társadalmi környezet a művészeti tevékenységek forrása is, tehát az ismeretek integrációja széleskörű. Bármely jelenség, történés, folyamat sokféle információt hordoz, amelyet a felfedező, kereső probléma érzékeny gyermekek több oldalról, aspektusból megtapasztalhatnak. A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ, amelynek vannak általános jellemzői, de jelentősebb eltérésekkel tapasztalhatja meg a gyermek mindezt lakókörnyezetünk, a hegyvidéki táj jellegétől függően. A Lépésről-lépésre programban a külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont is, ahol a gyermekek gyűjteményei a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül is megfigyelhetők, megtapasztalhatók, egyéni érdeklődéstől függően a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is differenciált lehetőséget adva a tapasztalatszerzésre. A másik fontos tapasztalati forrás: a homokkal, vízzel és különböző anyagokkal ellátott tevékenységközpont, ahol a tudatosan biztosított eszközökkel a gyermekek kísérletezhetnek, próbálkozhatnak. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítik a szabály és a társasjátékok. A mozaikszerű megfigyelések rendezését szolgálják a gyermekek által készített tablók, képes könyvek, „tematikus albumok „.

Az óvodapedagógus feladatai közül kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. Az óvoda udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, az intézmények mind a megismerés forrásai. Ezek feltárásában, az előkészületekben a gyermekek és a szülők aktívan részt vesznek. A szlovák nemzetiség hagyományainak és jellegzetességeinek megismerését is a szülők bevonásával valósítjuk meg. Ezzel biztosítjuk azt, hogy óvodánk környezete tükrözi a szlovák nemzetiségi kultúráját, életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai V. 1. Játék 132

Programunk alappilléreinek egyike az individualizálás, mely a játékban, mint a gyermek elsődleges tevékenységében realizálódik. Helyi Óvodai Pedagógiai Programunkban a játékot kiemelt gondossággal szervezzük. A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a gyermek elemi, pszichikus szükséglete. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. Ez különösen hangsúlyos a munkaszeretet megalapozásának folyamatában. A munka megbecsülésére nevelés legfontosabb a hátrányos helyzetben nevelkedő gyermek számára, hiszen szülei önhibájukon kívül a társadalom perifériájára kerültek, munkahelyük elvesztése miatt. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül, a gyermek reprodukálja a felnőttek munkáját, majd a barkácsolásban, konstruálásban megjelenik a „valaminek a létrehozására” törekvés. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában taglalja. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei, a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A szabad játék helye a Lépésről-lépésre programban kiemelt. A játék szabadságának értelmezése: -

-

spontán jellegű, egyéni és közös élményekből táplálkozik / szabadon emelhet ki elemeket az élményből, vagy tetszés szerint, érzelmi indíttatásoktól vezérelve átrendezheti, szubjektíven reprodukálhatja /, az eszköz és a térhasználat szabadsága, a tevékenység önmagában is öröm forrása, érdeklődés, érzelmi azonosulás vezérli, egy-egy tevékenységben megjelennek a munkavégzés szabályai, önként vállalhat szerepeket, a sajátos nevelési igényű gyermek is lehetőséget kap a harmonikus kiteljesedésre, képzeletével gazdagíthatja a valóságból származó élményeit, irreális helyzeteket hozhat létre.

A játékban tanulás sajátos lehetőségei: -

a gyermek életkorától és fejlettségi szintjétől függően választhat, minden szituációban örömforrásként éli meg az ismeretek elsajátítását, nem érzékeli a kötöttségeket az irányított tevékenységekben.

A nyugodt játék feltételei a) A felnőtt szerepe a játéktevékenységben: - a szülők aktív bevonása, 133

-

a feltételek közös megteremtésében való együttműködés / élmény, eszközök készítése, hely, idő, a tevékenységközpontok kialakítása/, az együttműködésben az alapvető udvariassági szokások erősítése, a gyermeket figyelő, segítő, megerősítő tevékenység, a sajátos nevelési igényű gyermek másságát elfogadó környezet folyamatos, tapintatos fenntartása, a témák közelebb hozása érdekében „tematikus” tablók készítése, az élmények megbeszélése, felidézése, a direkt beavatkozások elkerülésével a holtpontra jutott tevékenységek motiválása, partnerként szerepet vállalva, a szituációkba beilleszkedve, együttműködve a tevékenység gazdagítása, a gyermek meg nem oldott konfliktusainak feloldása, a nehezen beilleszkedő gyermekek társas kapcsolataiban jelentkező nehézségek feloldása, a gyermekek kezdeményezéseitől függően egy-egy nagyobb témakörre történő ráhangolás ha szükséges részvétel a játékban: - szerepvállalás, - kreatív megoldások megkeresésében és kivitelezésében való közreműködés, - helyzetek elemzése, - közös szabályok megbeszélése, - közvetlen tapasztalatok kiegészítése, - a közvetett információk felidézése - a társas kapcsolatok befolyásolása - érdekes témák összegyűjtése, - az otthoni feladatokban a szülők aktivizálása, - a témaprojektek átgondolása, előkészítése.

b) Az individualizálás lehetőségei a játékban Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa gyakran a felnőtt, az óvodapedagógus, vagy a befogadásban közreműködő szülő. A bevonható társként jelenlévő óvodapedagógus a gyermek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot. Fontos a felnőtt és a gyermekek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a minta követésére a társakkal való együttműködésre. A szabad játék fejlesztő hatását tekintve az időtartamban is a legfontosabb, domináns tevékenység. Ezért ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a család után ez a tevékenység a szocializáló tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban: -

a gyermekek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, az információk értékelése, az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése, az egyéni szándékok, elképzelések támogatása, konfliktushelyzetekben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba, az egyének eltérő szociális szükségleteinek, a sajátos nevelési igényű gyermekek igényinek kielégítése, 134

-

egyénekre irányuló kommunikáció, a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében.

c) A játékidő biztosítása: A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. A folyamatos napi tevékenységek során a testápolásra, öltözködésre, étkezésekre, alvásra és pihenésre szánt idő kivételével az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Lásd : Napirend fejezetnél! d) Az élmények biztosítása: Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. A pozitív érzelmi azonosulás érdekében fontos számunkra a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová is mennének szívesen „élményszerzésre”. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, sajátos nevelési igénye, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyerekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. A szabályjáték helye a tevékenységekben: A gyermekek egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. Az óvodapedagógus a kezdeményezést követően indirekt formában segíti a tevékenységet. A gyermekek a témaprojektekhez társasjátékokat készíthetnek. A játék rendszerébe szervesen illeszkedik a nemzetiségi kultúrában fellelhető játék, elsősorban mozgásos formában. A szlovák néphagyományok átörökítésének természetes közege a derűs családias légkörben kialakult játék. V. 2 . Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munkajellegű játékos tevékenységek és a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka. A gyermekek munka jellegű tevékenysége: -

önként – örömmel és szívesen végzett játékos tevékenység, a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének színtere, 135

- képességek, készségek, akarati tulajdonságok alakításának fontos lehetősége, - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógus közreműködésével, majd később szívesen vállalnak munkát társaikért is. Ennek megvalósítása érdekében az óvodapedagógus feladatai: -

olyan eszközöknek és azok állandó helyének biztosítása amelyekkel önállóan végezhetők a gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkák, vegyes életkorú csoportban a nagyok érdekében a feladatok differenciálása, az emberi munka jelentőségének, az alkotása szépségeinek bemutatása, ezen belül a szlovák nemzeti kultúrában meglévő hagyományok megismertetése, szülők munkájának megismerése, a gyermekek önálló munkavégzésének támogatása a túlvédés és az aktivitás fékezésének elkerülésével.

V.3.A tevékenységekben megvalósuló tanulás A Lépésről-lépésre programban az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszeres, módszeres, műveltségtartalmat, közvetítő szerepet töltenek be. A felajánlott tevékenységek és játéktevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak. A felajánlott tevékenységek variációi: 1) Kötelező, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés. Vegyes életkorú csoportban a nagyok részére kötelező, a kisebbek részére koruknak megfelelő formában. 2) Kötelezően választható tevékenységek: Több tevékenységközpontban felajánlott lehetőségből a döntés kötelező a választás szabad. 3) Választható tevékenységek: Dominánsan ezt alkalmazza az óvodapedagógus a szabad játék határain belül, annak zavarása nélkül a spontán helyzeteket felhasználva. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői a gyermekek szempontjából: -

-

a választás, döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel, a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan vagy projektek keretében kerül megközelítésre, a gyerekek a cselekvés, tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal és a személyes kontaktus, beszélgetés során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik, a gyermekek a felnőtt és a kortársak mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, kísérletezéssel, szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan, a sajátos nevelési igényű gyermekek másságát elfogadó környezetben tanulnak.

A felajánlott tevékenységek jellemzői az óvodapedagógus szempontjából: 136

-

tervszerű, átgondolt, de a gyerekek által formálódó, változó, kreativitásukkal gazdagodó tevékenységekben érvényesül a nevelés kultúraközvetítő szerepe, a tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, sok érzékszervét foglalkoztató, a sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteit is kielégítő tapasztalás lehetőségének biztosítása.

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, a szabad játékot tiszteletben tartó felajánlott tevékenységekben valósul meg. A program szellemiségétől távol áll a direkt kényszerítő megoldás. Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben tekintettel van az egyéni szükségletekre, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési ütemére, az eltérő érdeklődésre és növekvő időtartamú csoportos foglalkozások keretében valósítja meg a fejlesztést. A témaprojektekben helyet kap a szlovák nemzetiség hagyományaiból adódó műveltségtartalmak feldolgozása is.

VI. A tevékenységek tartalma A Lépésről-lépésre óvodai program a gyermekek „koherens világképének” kialakítása érdekében integrálja a műveltségtartalmat. Az integrálás, vagy nevezhető „projekt-rendszer”-nek is, azért hatékony az óvodai nevelésben, mert a tevékenység, a tapasztalás szintjén kerül sor a probléma összefüggéseinek feltárására. A komplex témakörök a gyermekek eltérő megfigyeléseikből, felismeréseikből következően több oldalról közelítik meg a feldolgozás hosszú folyamatában, alakítva, gazdagítva azokat. A tevékenységeket a gyermekek érdeklődése, tapasztalatai, , a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségletei befolyásolják. A projektek hatással vannak a szabad játék témáira is. A felajánlott tevékenységek gyakran gazdagítják a szabad játékot. Ötlettel szolgálnak, inspirálnak, közös élményforrást jelentenek a további, gyermekek által kezdeményezett tevékenységekhez. A tartalom hordozói azok a tevékenységek, amelyeket a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményeznek. Ezeknek a színterei a kötelező mozgásfejlesztés kivételével az óvodai csoportszoba tevékenységközpontjai és a külső világ. Alkalmanként egy-egy érdekesebb projekt feldolgozásában a szülők is bekapcsolódhatnak. A tevékenységekben a teljes személyiségre kell hatni, az egyoldalú intellektuális fejlesztés elkerülése érdekében. Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben tekintettel van az egyéni szükségletekre, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési ütemére, az eltérő érdeklődésre és növekvő időtartamú csoportos foglalkozások keretében valósítja meg a fejlesztést. A szlovák anyanyelvi nemzetiségi csoportban az óvodai élet napirendjében, így a különböző tevékenység tartalmak folyamatában a gyermekek fejlesztése két nyelven folyik: magyar és szlovák nyelven.

VI.1. Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik, a gyermekek kezdeményezéseire, vagy az óvodapedagógus ösztönzésére. Ez utóbbi kezdeményezett helyzet, amely lehet választható, a gyermek fejlettségétől, a sajátos nevelési igényű 137

gyermek szükségleteitől függően, vagy a családi háttér hiányait ismerve, alkalmanként az egész csoport számára felajánlott tevékenység (mesehallgatás). A mondóka, a vers, mozgásra ösztönzi a gyermeket. A mélyebb érzelmi megközelítés elérése érdekében az improvizálást segítő óvodapedagógus erre is példát adhat. Programunkban a gyermekek által alkotott mesék, elbeszélések, egyénileg és közösen készített mesekönyvek fontos szerepet töltenek be. Ezek természetesen nem helyettesíthetik a népi, klasszikus és kortárs irodalmi , valamint a szlovák verseket és meséket. A szlovák nemzetiség kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából tudatosan felépített tematika szerint folyik, a természetes nyelv ápolása és a kisebbségi identitástudat megalapozása. A szlovák irodalmi nyelvvel a gyermekek szlovák nyelvi meséken, mondókákon keresztül is ismerkednek. VI.2. Az ének-zenei nevelés, énekes játék, gyermektánc tartalma: Óvodánkban az ének-zenei tevékenység a legkedvesebb a gyermekek számára. Ez természetes is, hiszen a zene, a tánc része az életüknek. A nap bármely szakában, időtől és helytől függetlenül táncolják a családból hozott néptánc motívumokat. Többen is képesek már ilyen zsenge korban a nemzetiségi kultúra archaikus, speciális táncmozdulatait kifejezni. A szlovák nemzetiségi csoport hagyományápoló tevékenységében nemcsak a szülők, hanem az Észak - magyaroszági régió társintézmények is segítséget nyújtanak. Ilyen formában már életszerűen valósul meg a nemzeti kulturális hagyományok átörökítése. A globális zenei tevékenységekben, amelyekben elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nem az analizáló zenei nevelés dominál. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. A projekt rendszerben elválaszthatatlan a tevékenységtől a gyermekek asszociáció által kezdeményezett ének, énekes játék, és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség. Ez utóbbi kötelező, illetve választható formában is felajánlható. Az ének-zenei nevelés feladatai: A készségek fejlesztése a mozgás -hang - szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. A zenei élmény nyújtásába bekapcsolunk zenéhez érőt, zenét művelő szülőket, nagyobb testvéreket. Fontosnak tartjuk a zenei kreativitás fejlesztését, amelyet az improvizációk támogatásának segítünk. A zenei hallás, ritmus és formaérzék-fejlesztés, a beszédhanggal való játékok, a környezet hangjainak megismerése és felismerése, a játékos képességfejlesztés, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, az óvodapedagógus mintaadásán túl az átgondolt tervezéssel válik tudatos személyiségfejlesztő tényezővé. VI.3. A vizuális nevelés, az rajzolás, festés, mintázás kézimunka, kézművesség Programunkban sokszínű lehetőséget biztosítunk a vizuális nevelés részterületeinek gyakorlására. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő gyermek számára nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. A tevékenységnek van ugyan kézzel fogható, látható eredménye, de ennek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történik. Az óvodapedagógus szerepe ezekben a tevékenységekben is meghatározó. 138

A vizuális hatásmód befolyásolása, az önkifejezés technikáinak bemutatása, a műalkotások megismerésének szervezése, a sajátos nevelési igényű gyermekek tapintatos fejlesztése, az óvodapedagógus feladata. A szülők bekapcsolására is lehetőséget teremtünk a környezetalakításban, a kézműves tevékenységek bemutatásában. A gyermekek munkáinak megbecsülését szolgálják a kiállítások, és felhasználásuk a környezet szépítésében. A csoportszoba színvilágának megteremtésében a mértéktartás és a harmónia a meghatározó számunkra. Fontosnak tartjuk, hogy tükrözze az évszakokat, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását. A szlovák kultúrkincs népi motívumait megjelenítjük a díszítő munkában és a kézi munka területén.

VI.4. A mozgásfejlesztés tartalma Óvodánkban az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület a koordinált mozgás fejlesztése. A mozgásfejlesztést a helyi sajátosságainknak megfelelően valósítjuk meg. Intézményünkben a mozgásfejlesztés színtere a csoportszoba, a szabad tevékenységközpontok és az egész évben rendelkezésre álló, nagy mozgásteret biztosító udvar. A gyermekek igényeinek megfelelően, az óvodapedagógus döntése alapján naponta szervezett, kezdeményezett a mozgásfejlesztés. A heti tervben minimum két alkalommal kötelező mozgásfejlesztés szerepel, és két alkalommal mozgásfejlesztés szabályjátékokkal a mindennapos rövid játékos mozgásfejlesztés mellett. A mozgásfejlesztő szabályjátékok eszköztárát bővítjük a szlovák kultúra hagyományában fellelhető játékeszközökkel, és a szülők közreműködésével készült eszközökkel. A mozgás játékblokkok anatómiai – élettani szempontokat érvényesítő rendszerre épülnek. Tartalmai: a természetes mozgások, mozgásos játékok, prevenciós gyakorlatok szerekkel, kézi szerekkel és az udvari felszerelések, terepviszonyok kihasználásával. A gyerekek mozgásigénye és készsége eltérő, ezért Differenciálunk : Az időtartamban, a mozgástempóban, mennyiségben és minőségben, külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztésére. Fejlesztjük a testi képességeket: az erő , ügyesség, gyorsaság, állóképesség, a gyermekek természetes mozgását ( járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás ). Fejlesztő tevékenységünk megfelel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott részfeladatoknak: -

természetes mozgás fejlesztése, testi képességek fejlesztése, teherbíró képesség és az egyes szervek teljesítőképességének fokozása, motoros képességek fejlesztése, téri tájékozódás fejlesztése ( térpercepció), a személyiség akarati tényezőinek formálása. 139

VI.5. A külső világ tevékeny megismerése Programunkban egyik kiemelt feladatunk: a tárgyi feltételek biztosítása a gyermekek tapasztalatszerzésében. Ezzel összefüggésben valósítjuk meg az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott, gyermeki aktivitásra és érdeklődésre épülő, természeti -emberi-tárgyi környezetről szerzett tapasztalatok interiorizációját. A valóság felfedezésének folyamatába illeszkedik másik kiemelt feladatunk: a természethez, az emberi alkotásokhoz fűződő pozitív érzelmi viszony, a környezetvédelem, az értékek tudatos megőrzésének tudatosítása. A helyi néphagyományok, szokások megismerését bővítjük a szlovák nemzeti kultúra értékeinek feltárásával. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai tapasztalatok szerzésére. A kezdeményezett helyzetek, konkrét tevékenységek, amelyben a gyerekek az óvodapedagógus támogatásával és segítségével felfedezhetnek, próbálkozhatnak, kísérletezhetnek, alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, a sorba rendezésre, matematikai művelet végzésére. A matematikai megismerés tartalma: -

tájékozódás a térben, a téri viszonyok ismerete, személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérése és számlálása a tevékenységekben, sorba rendezés, mérések, becslések, mérőeszközök alkalmazása.

A műveltségtartalom integrált megközelítéséből következően a gyermekek minden tevékenységének lehet matematikai tartalma, melyek értelmezése során figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek tapintatos fejlesztésére is. VII. Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, a tervezés . Az óvodapedagógus döntésétől függ – az egyéni eltérések, életkori jellemzők ismeretében – a felajánlott tevékenységek formáinak a megválasztása. A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: 1) Választható tevékenységek Egyidőben többféle tevékenységből lehet választani. 2) 2., Kötelezően választható tevékenységek maximum 35 perc 3) 3., Kötött mozgástevékenység : minden nap, minden csoportban spontán és/vagy szervezett formában 140

A gyermekek a tevékenységeket egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. A tervezés hosszabb távú komplex tervre és rövidebb napi és heti rendre, heti tervre, napi tervre bontható. A hosszabb távra történő tervezés a gyermekek komplex fejlesztésére irányul. Magába foglalja a személyiség teljes vertikumának fejlesztését, minden képességet érintve, az egyén szükségleteire, a sajátos nevelési igényű gyermekekre tekintettel, valamint a gyermekcsoport életterét jelentő tevékenységek, csoporthagyományok, események tapasztalások közös élmények szervezésének feladatait. Hosszú távú tervezés formái: 1., Nevelési terv melyet három havi intervallumra készítünk. Ez a terv tartalmazza a gondozás és közösségi élet tevékenységeit, szokásait és az ezekhez kapcsolódó szervezési feladatokat. 2., Projekt A projekt időtartamát, témáját, az óvodapedagógus határozza meg, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődési körét, felfedezési vágyát a természeti és társadalmi környezet gazdagságait, s a gyermekek témákhoz kapcsolódó tapasztalatait. A projekt választás során az óvodapedagógus közvetlen tapasztalásra és élményszerzésre alkalmas tevékenységet tervez, s eközben kézzel fogható konkrét tárgyakat használ a problémamegoldó képességek, kritikai gondolkodás és a fogalmak mélyebb megértése fejlesztésére. Átfogó nevelési tervet alkalmaz, amely a fejlődés minden területét, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési lehetőségeit egyaránt figyelembe veszi. A szlovák anyanyelvi nemzetiségi csoportban a tervező munka két nyelven történik: magyarul és szlovákul. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a heti rend. A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A rugalmasság vonatkozik a reggelizés módjára, az eltérő egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Az évszakhoz igazodó napirendben az időkeretek rugalmasan alakíthatók. Napirend az életkori összetételtől függően. A heti rend: A heti rendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat erősítő tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A heti rendben életkortól függően naponta biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. 141

A vegyes összetételű csoportban a nagyok kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelentenek. A választható és / vagy kötelezően választható tevékenységek a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban kezdeményezhetők. A gyermekek választásai, a résztvevők fejlettsége, sajátos nevelési igénye alapján, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el a pedagógus hol van közvetlen részvételére szükség. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása A hosszabb távú tervezés része : a gyermeke egyéni fejlődését nyomon követő napló/Személyiség napló A személyiségnapló megfigyelési szempontjai a teljes személyiségre, minden képességkörre és fontosabb részképességekre irányulnak. Segít abban, hogy az óvodapedagógus megállapíthassa a gyermek erősségeit és a gyengébb pontjait, regisztrálhassa a fejlődést. A személyiségnapló vezetése folyamatosan történik a gyermek óvodába lépésétől a beiskolázásáig. Kitöltésének módszere: megfigyelés – spontán tevékenységekben – játékos feladatokban és egyéb szervezett tevékenységekben. Személyiségnapló kiegészítői: a gyermek munkái. Személyiségnapló mintát lásd az 1. Sz. Mellékletben. A Csoportnapló – nevelőtestületünk által kifejlesztett, elektronikusan előállított , a Helyi Pedagógiai Program –cél, - feladat és tevékenységrendszerére épülő dokumentum, melynek tartalma teljes mértékben megfelel a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabály 91. §. 1-3. pontjában meghatározott kötelező tartalomnak. VIII. Családok bevonása az óvodai életbe Helyi óvodai programunk alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. A hagyományos családmodell megváltozott. A kétkeresős családmodell már nem jellemző a családokra.. A megváltozott otthoni családi légkörben a válások, különélések száma növekszik. Az otthoni légkör gyakran okoz a gyermekekben elfojtott feszültséget, szorongást. Az ilyen családi légkör miatt fontos, hogy a gyermek az óvodában kapja meg a melegséget, biztonságot / óvó, védő, ellátó funkció előtérbe helyezése /. Az óvodapedagógus kellő tapintattal és körültekintéssel – a gyermek érdekeit szem előtt tartva – segíti a családokban a szülőket, hogy szülői feladataikat minél eredményesebben végezhessék. Az óvoda pótolhatatlan, mással nem helyettesíthető funkciója: a családi nevelés kiegészítése, a speciális, kortárs kapcsolatban történő szocializálás. Az óvoda nyitottsága lehetővé teszi, hogy a családokban meglévő értékek felszínre kerüljenek. A kisgyermek rajongva szereti a szüleit. A szülővel szemben az óvodapedagógusnak nem lehetnek előítéletei.

142

A gyermek fejlődéséről az óvoda köteles a szülőket rendszeresen informálni. A szülőknek jogaik vannak, s azokat a gyermekek érdekében érvényesíthetik. A szülőkre vonatkozó kötelességeket az óvoda Házirendje tartalmazza. A családok sokféleségéből következően szokásaik, kultúrájuk, szükségleteik is eltérőek. Az óvodának lehetőséget kell adnia arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek saját kultúrájukkal és az ehhez kötődő hagyományokkal (szlovák nemzetiségi hagyományok beépítése a nevelő-fejlesztő munkába). Több generációs családok esetében a nagyszülők is képviselhetik a családot, gyermekkori élményeik felidézésénél, tárgyi, kulturális, gyermekjáték hagyományainak továbbadásával erősíthetik a családi kapcsolatokat, gazdagíthatják a gyermekek érzelmeit. Az óvoda különféle programokkal betölti a kultúra közvetítő és kultúra teremtő szerepet is, segíti a kis településrészt, a civilszerveződéseket, mely által az itt lakó emberek megélhetik azt a közösségi élményt, amely erősíti identitástudatukat, nemzetiségi énképüket. A család óvodai életbe való részvételének sokféle lehetősége van: családi szoba működtetése előadások, tájékoztatások városi rendezvényekről, lehetőségeiről, Klub-programok, könyvek és játékok kölcsönzési lehetőségei ), - óvoda újság megjelentetése, - hírlevelek kiadása, - szükség szerint családlátogatások, - szülői megbeszélések útján. A szülőnek lehetősége van arra, hogy alkalmanként, előzetes megbeszélés alapján gyermeke csoportjában besegítsen a szervezési és gondozási feladatokban. -

Az együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyermekeikről, az óvodában folyó nevelési-fejlesztő munkánkról, s maguk is gazdagítják személyiségükkel a csoport életét. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, a törvények, az óvodai dolgozók felelősségérzete garancia arra, hogy az együttműködésben képesek eldönteni, melyik megoldás a hatékonyabb, kit lehet bevonni az óvodai életbe. IX. Együttműködések, külső kapcsolat

Team munka az óvodában Az óvoda rendszerként működik és azért, hogy funkcióit zavartalanul érvényesíteni tudja a gyermekek érdekében, minden tényező működését össze kell hangolnia. Az óvoda testületében a team-ben dolgozók harmonikus együttműködésére van szükség. Az óvodapedagógusaink szakképzett munkatársa a dajka néni, aki a gondozásban, szervezésben és egyéb tevékenységben minta a gyermekek számára. Az individualizáló nevelés személyes kontaktusokra épül, amelyre akkor van lehetőség ha 5-6 gyermekre jut időnként egy felnőtt. Ez az óvónők és a dajka egyenlőtlen munkaidő beosztása mellett oldható meg, alkalmi szülők bevonásával.

X. Gyermekvédelemmel összefüggő feladatok

143

Ezen fejezet részletesen kidolgozott az integrált Helyi Nevelési Programjának I. fejezetében. XI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ezen fejezet részletesen kidolgozott az integrált Helyi Óvodai Nevelési Program III. fejezetében

OM azonosító: 028572

A Miskolci Batsányi János Óvoda Szeder úti Tagóvodájának Helyi Pedagógiai Programja 4. módosított változat

144

Hatályba lépés: 2013.09.01.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 145 Szeder úti Óvoda Pedagógiai Programja

148

I. Bemutatkozás

1. 2.

A mi óvodánk _______________________________________________ 4 Programunk küldetése 4

3.

Programunk filozófiája____________________________________________________5

II. Óvodakép 149 III. Gyermekkép 150 IV. A nevelés feladatai 151 V. Nevelésünk céljai 151 1. Egészséges életmódra nevelés: étkezés, életmód, mozgás (testi nevelés kiemelt szerepe) 151 Az óvodai étkezés _______________________________________________ 152 Testápolás _____________________________________________________ 152 Öltözködés ____________________________________________________ 152 Mozgás, pihenés ________________________________________________ 153 Pihenés _______________________________________________________ 153 Edzés _________________________________________________________ 153 2. Érzelmi nevelés, benne a szocializálódás megvalósulásának 154 lehetőségei 154 a. Hogyan közelítünk a gyermekhez? ________________________________ 155 b . A szocializálódás megvalósulásának lehetőségei ____________________ 155 3. Értelmi nevelés: anyanyelv, irodalom, a környezet, matematika és ábrázolás integrációja a programban. Kreatív képességek fejlesztése. _________ 156 A. Integráció a programban _______________________________________ 156 A környezet megismerésére, megszerettetésére nevelés _______________ 157 a .Környezetvédelem 157 2. Az anyanyelv, irodalmi nevelés az integrációban __________________ 158 3. Az ábrázolás, vizuális nevelés az integrációban ____________________ 158 4. A matematika helye az integrációban ____________________________ 158 5. Kreatív képességek fejlesztése ___________________________________ 159 B. A környezet megismerésére, megszerettetésére, védelmére nevelés. _________ 159 1. Mit is jelent számunkra a környezet? 15 Környezeti nevelésünk célja: __________________________________________ 159 1. Zenei nevelés fontossága: hangoztatási mondókaanyag egészségnevelő szerepe, beszédjavító, iskola-előkészítő funkciója. Tehetséggondozás, felzárkóztatás. 160 VI. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai: 162 A. A játék helye és szerepe a programban_______________________________ 162 1. A játék feltételeinek megteremtése intézményen belül ill. kívül 162 2. A játék és az óvónő viszonya 163 145

Verselés, mesélés _______________________________________________ 164 Mikor meséljünk 164 Milyen irodalmi anyagból válogassunk 164 Az óvónő feladata a mese, vers tevékenységben 165 C. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ______________________________ 165 1. Az ének, zene, énekes játék, gyeremktánc anyaga: 165 2. Az óvónő feladata a nevelésben 166 D. Rajzolás,festés, mintázás, és kézi munka _____________________________ 166 1. A tevékenység tartalma: 166 2. Az óvónő a tevékenységben: 167 E. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ____________________________ 167 1. A tanulás témái 167 a. Mozgásban alakul a gyermek __________________________________ 168 b. A mozgás megvalósulási formái ________________________________ 168 c. A mozgás tartalma, helye, ideje, eszköze _________________________ 168 d. A mozgás megszervezése _____________________________________ 168 F. A külső világ tevékeny megismerése ________________________________ 169 G. Munkatevékenységek az óvodában _________________________________ 170 1. A munka helye a programban 170 a. Saját magáért végzett tevékenység: _____________________________ 170 b. Közösségért végzett tevékenységek: ____________________________ 171 VII. Az óvodai élet megszervezése 171 A. A tanulás direkt formái: __________________________________________ 171 B. A tanulás indirekt formái: _________________________________________ 171 C. Ünnepeink a nevelési év folyamán: _________________________________ 172 1. Nemzeti ünnepek 172 2. Hagyományos ünnepeink 172 3. A gyermeki élet ünnepei 173 4. Természetvédelemhez, természet szeretethez kapcsolódó jeles napok 174 D. Napirend _______________________________________________________ 31 E. Hetirend ______________________________________________________ 175 F. A témákat projektekben dolgozzuk fel ________________________________ 32 VIII. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 177 IX. Az óvodai oktatás, nevelés tervezése, dokumentumai 177 A. Az intézmény dokumentumai: _____________________________________ 177 B. A nevelés tervezése______________________________________________ 177 B.

1. 2. 3.

C.

Oktatás tervezése_______________________________________________________________34

X. Ellenőrzés értékelésrendszere 178 a. Önértékelés ____________________________________________________ 178 b) Az ellenőrzés, értékelés tartalma ___________________________________ 179 XI. Az intézmény kapcsolat rendszere 179 A. Óvodán belüli együttműködések ___________________________________ 179 1. Egy adott csoportban: 179 2. Csoportok közötti: 179 3. A vezető és vezetettek között: 180 4. A család és az intézmény kapcsolata: 180 B. Intézményen kívüli kapcsolatok ____________________________________ 180 1. Védőnővel való kapcsolattartás 180 2. Az óvoda és az iskola együttműködési formái: 180 3. Együttműködés a Szakszolgálati intézményekkel 181 4. Együttműködés a logopédussal 181 5. Az Áthelyező Bizottság 181 6. Gyermekorvos, védőnő 181 146

7. Kulturális intézményekkel 181 8. Önkormányzattal, mint fenntartóval és a helyi képviselővel 182 XII. A program megvalósításának személyi, tárgyi feltételei 182 A. Az egészséges életmód kialakításához _______________________________ 182 1. Az étkezési kultúra kialakítása érdekében: 182 2. A testi nevelés és egészségvédelem érdekében: 182 XIII. Gyermekvédelem 39 a. Mire kell figyelni? ____________________________________________ 183 b. Az óvoda együttműködési rendszere a gyermekvédelemben: ___________ 183 c. Milyen törvények betartása szükséges e munkában? _________________ 184 d. Az óvodapedagógus feladatai a nevelésben _________________________ 40 Gyermekvédelmi munkánk céljai: ______________________________________ 184 Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel ________________ 185 Gyermekvédelmi megbízott feladatai: ___________________________________ 186 A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei ___________ 186 Személyi __________________________________________________________ 186 Tárgyi ____________________________________________________________ 186 Anyagi eszközök ____________________________________________________ 186 Sikerkritérium:

________________________________________________________________186

Felhasznált irodalom 188 XIV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

189

147

Szeder úti Óvoda Pedagógiai Programja

I.

Bemutatkozás

1. A mi óvodánk A Szeder úti tagóvoda a Komlóstetőn, erdőközeli, barátságos környezetben helyezkedik el. Az óvoda négy csoporttal rendelkezik, valamennyi vegyes életkorú.  Bambi  Ficánka  Micimackó  Tapsi Nyolc óvónő (öten szakvizsgával is rendelkeznek), alkotja a nevelőtestületet. Munkájukat négy dajka, egy konyhai dolgozó segíti. Az óvoda épülete szép, gyermekközeli, négy foglalkoztató helyiséggel és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. A csoportszobák kihasználhatóságát eddig három csoportban galériák építésével növeltük meg, a negyediket is tervezzük.

2. Programunk küldetése Tolnai Gyuláné sok évvel ezelőtt kidolgozott programjai elsősorban az iskolára készültek. A heurisztikus program - mint nevében is benne van - a felfedezésre épül. Írást - olvasást tanító módszerét a múltban kirekesztették (elsősorban a szótagolás miatt), majd elindult ország-, sőt világmegváltó útjára. A Dunántúlon például nagyon népszerű, de már Japánban is ismert, csak épp itt, a szülővárosában alig alkalmazták. Kidolgozta matematikai programját is. A programnak az óvodára való kiterjesztésére Ica néni egyik volt tanítványa hatására szülőfalujában, Boldván került sor, az ottani óvoda kollektívája segítségével. Az anyanyelvi program gerincét a hangoztatási mondókaanyag, s a titkos nyelv képezik, komoly beszédjavító, iskola-előkészítő szereppel. Az ismeretközlés mellett elsődleges a nevelési célok megvalósítása, a tehetséggondozás, illetve a fölzárkóztatás fontossága. A komplexitást már akkor alkalmazta, amikor az még nem volt elfogadott a foglalkozások szervezésében. Nem feledkezik meg a képességfejlesztésről, a kreativitásról, a művészeti nevelésről sem. Hangsúlyozza a játék elsődleges szerepét. 

Számunkra rendkívül szimpatikus a szülőhely - lakókörnyezet - haza megismertetésére és megszerettetésére irányuló törekvése, a természetes anyagok használatának előtérbe állítása, valamint az erdő és annak élővilágának felfedezése.

Gyümölcsprogramunk hozzájárul a gyerekek életre és étrendre neveléséhez és segít abban is, hogy a helyes étkezési szokások kialakuljanak ennél a korosztálynál. 

Tanulmányok támasztják alá, hogy fiatal korban kialakult étkezési szokások felnőtt korban is kitartanak. A gyermekeket bevonjuk a gyümölcsök előkészítésébe (mosás, darabolás, hámozás, stb.), illetve ösztönözzük őket a különböző magvak, saláták, csírák elkészítésének aktív részvételére. 

Témaprojektünk képanyagát aktívan bevonjuk a mindennapi tevékenységekbe.

148

3. A program filozófiája A Tolnainé- program alapfilozófiájának tekinthető az a komplex, szinte minden képességet (nyelvi, zenei, vizuális, kreatív gondolkodás, mozgás, logikus gondolkodás, stb.) játékosan, észrevétlenül, egyszerre fejlesztő és mozgató feldolgozásmód, amellyel a gyermekeket az egészséges életmódra, a környezet megismerésére és egy egészséges lokálpatriotizmusra neveljük. A program főbb jellemzői::  környezet megismerésére és megszerettetésére nevelés  az egészséges életmódra nevelés  jellemzi a komplexitás  egészséges lokálpatriotizmus kialakítása. Tolnainé heurisztikus programja Miskolcról indult el, s mivel nincs miskolci óvoda, amely alkalmazná, egyedi színt jelentünk a városban. Olyan program ez, amely minden iskolai programra sikeresen készíti föl a gyerekeket, s kifejezetten sikeres a dyslexia megelőzésében (köztudott, hogy egyre gyakoribb az előfordulása).

II.

Óvodakép

Intézményünk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik évétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Ezzel összefüggésben kiemelt feladatunknak tekintjük a családok mind jobb megismerését, milyenek a nevelési módszereik, hogyan gondozzák gyermekeiket, milyen szocializációs mintát nyújtanak, milyen a család összetétele. Mindezek feltárása az óvónő feladata még a gyermek óvodába lépése előtt, hogy meg tudjon felelni a családi nevelés kiegészítésének. Szükségesnek tartjuk az intézményi nyitottságot, hogy a szülő az óvodában folyó munkát megismerve, saját nevelő munkáját tudatosabban végezze, ill. a kölcsönös tapasztalatcserékkel biztosíthassuk a gyermekek személyiségfejlesztését, szocializálódását, személyiségük, testi. Lelki épségük védelmét. 1. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.) Szükséges tehát a gyermek legteljesebb megismerése, fejlődésének nyomon követése s ezek ismeretében olyan tervezett fejlesztés megvalósítása, melyben minden gyermek a saját üteme és fejlettségének megfelelően fejlődhet. Magunkra nézve kötelezőnek tartjuk a személyiség lapok vezetését, melyen jól nyomon követhető a fejlődés üteme, milyensége, megtorpanása. Ez segíti a tervezést, a továbblépést. A nevelési cél megvalósítását fokozza az intézmény kapcsolatrendszere, a tevékenységbe ágyazott fejlesztés, valamint az általunk megismert s alkalmazott „Tolnai módszer”, mely segíti az egyéni képességek kibontakoztatását, kiemelt szerepet ad a beszédjavításnak, tehetséggondozásnak, felzárkóztatásnak.

149

2. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását c) egészséges gyermeket egészséges, esztétikus környezetben nevelni d) a gyermekkel a családért, a családdal a gyermekért 3. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a) Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. b) A testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. c) A gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról, e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről. d) A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 4. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. III. Gyermekkép 1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

150

IV. A nevelés feladatai 

Általános feladatok:



Helyi programunkban a környezet megismerésére, megszerettetésére, védelmére nevelés kiemelt feladat: A zenei nevelés fontossága, a hangoztatási mondókaanyag egészségnevelő szerepe, beszédjavító, iskola-előkészítő funkciója (tehetséggondozás, felzárkóztatás.)

az egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

V. Nevelésünk céljai -

Testileg, szellemileg egészséges gyermekek nevelése Olyan jártasságok, készségek, képességek kialakítása, melyek biztosítják, az iskolába való átmenetet s megalapozzák ottani életét a gyermeknek. A környezetét megismerő, védő, szerető, gondosan alakító gyermekek nevelése.

1. Egészséges életmódra nevelés: étkezés, életmód, mozgás (testi nevelés kiemelt szerepe) Az egészség nem más, mint a test és a lélek tökéletes harmóniája. Ennek a harmóniának a kialakítása, fejlesztése a feladatunk. A megvalósítás során figyelembe kell venni: - a gyermek veleszületett adottságait  a biológiai és mentális érés sajátosságait  a gyermeket körülvevő tárgyi és személyi környezetet Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Az egészséges életmódra nevelésünk sikere a családokkal való együttműködés fokától függ. A családok életmódbeli szokása, étkezési kultúrája meghatározó. Éppen ezért elsődleges feladatunk volt, hogy a program tervezetet elfogadtassuk a szülőkkel s támogatásukat, együttműködésüket kérjük. Annál is inkább szükség volt erre, mivel nem lévén saját konyhánk, az étkezési szokásokat (bár a lehetőségekhez képes együtt működő az iskolai élelmezésvezető) radikálisan nem tudjuk megváltoztatni óvodán belül. A szülők közreműködésével mindennap minden csoportban friss zöldséget, magvakat ill. gyümölcsöt fogyasztanak a gyermekek. A szülőknek tájékoztató előadást tartunk a táplálkozásról, az egészséges életmódról. Ebben segítségünkre van óvodánk orvosa, védőnője.

151

Az óvodai étkezés Kötött napirendünk miatt csoportonként változó, de csoporton belül azonos időben zajlik a tízórai, ebéd és uzsonna. Ennek egészségügyi, szervezési, és pedagógiai okai vannak.  az együttes étkezés során ismerik meg azokat az illemszabályokat, melyek a kulturált étkezés elengedhetetlen feltételei  a közösen történő étkezés alatt formálódik a gyermek egyéni ízlése, barátja kedvéért megkóstol ismeretlen ízeket is.  az egyéni érzékenységet mindig figyelembe vesszük (allergia, stb.)  az azonos időben ismétlődő étkezés biztosija a szervezetben lejátszódó biológiai folyamatok ritmusát is.  az étkezések között megfelelő idő biztosítja a tápanyag felszívódását  fontos tudni, hogy a gyermeknek nem csak az étkezések után kell biztosítani a folyadék szükségletet, hanem a nap folyamán bármikor.  a gyümölcsök, zöldségfélék, magvak fogyasztása segíti a rágóizmok erősödését, a többlet rostanyag bevitel élettanilag jó hatású, pótolja a folyadék szükséglet egy részét is.  az étkezés előkészületei életkoronként változik, önkiszolgálás, ill. naposi munkával valósul meg, de mindenkor figyelembe vesszük az egyéni fejlettségi szintet.  A gyermekek növekedését, gyarapodását és vérnyomását védőnők mérik, az adatokat táblázatosan követjük.

Testápolás A felnőtt állandó segítő, ellenőrző jelenlétében szabályok szerint zajlik. A gyermek higiéniájának megteremtése egyénenként eltérő lehet. (folyékony szappant használunk, és a fogváltást figyelembe véve alkalmazzuk a fogkrémet.) A tisztálkodás, WC. használat a gyermek intim szférája. Ennek tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani a feladatot. Külön pelenkázó helyiséget alakítunk ki a még nem szobatiszta gyermekek számára, tiszteletben tartva a gyermekek személyiségi jogait. A testápolási szokásokban családonként eltérések adódhatnak. Itt is szükség van a szoros, tapintatos együttműködésre. A mosakodás, kéztörlés, fésülködés, fogmosás, WC, körömkefe használat helyes technikáját a szülőkkel is ismertjük, hogy egységes követelményt támasszunk a gyermek elé. A papír zsebkendő használatát segítséggel hamar megtanulják a gyerekek, a helyes orrfúvást magyarázattal, sok segítéssel.

Öltözködés Az egészség megóvása érdekében fontos szerepe van. A szülő meggyőzése az elsődleges feladatunk a helyes öltözködési szokások kialakításában. A réteges, időjárásnak megfelelő, pamut alapú ruhaneműk használata szolgálja igazán a gyermek egészségét. Legyen kényelmes, könnyen felvehető benti és kinti játszóruhája, megfelelő kinti és benti cipő, mely megakadályozza a lúdtalp kialakulását. Kirándulásokhoz, esős napokban udvaron tartózkodáshoz gumicsizma, esőkabát. Mindezek tisztántartása a szülő feladata. Klímaváltozás miatt szeretnénk még több vizes élményt biztosítani a gyermekek számára, ezért kérjük a szülők együttműködését. Az öltözködés elsajátítása a felnőtt példamutató, cselekvő közreműködésével történik. Az öltözködéssel fejlődik ízlésük, megismerik a színeket, azok harmóniáját. 152

Mozgás, pihenés Az óvodáskorú gyermek életeleme a mozgás. A kötetlen mozgások gyakorlására a családban kevés lehetősége adódik a gyermeknek. Ezt az igényét tehát intézményen belül kell kielégíteni. Így biztosítjuk számukra az óvodában a heti egy külön tornát megfelelő szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógussal, és a nagycsoportosoknak az iskolában szintén heti egy alkalommal további testnevelési lehetőséget, amit tanító néni tart. A teljes, szabad mozgásra csak megfelelő méretű udvaron van lehetőség. Az épületen belül is kínálunk számukra különböző tevékenységi formákat, melyek a lehetőségekhez mérten biztosítják a megfelelő mennyiségű, és minőségű mozgást. A nap folyamán szervezett játékos mozgásra van lehetőség a mindennapos testnevelésen, melyet lehetőleg szabadban, vagy az aulában végzünk. A hét folyamán minden csoportnak egy alkalommal kötött, nagy testnevelés foglalkozása van, aminek a helyszínét az időjárás határozza meg. A közeli salakpálya rendszeres használatával és az erdei ösvény igénybevételével, valamint az óvoda melletti játszótér kihasználásával próbáljuk a gyermekek állóképességét fokozni, erősíteni. A programba beépített mondókák kettes mérőütéses ritmusvariációikkal, ill., az ezekre épített mozgásgyakorlataikkal „elűzik a tespedtséget, ernyedtséget, de még influenza ellen is jók” írja Tolnai Gyuláné.

Pihenés A gyermek a napi teendők során elfárad. Aktív és passzív pihenésre van szüksége. Ennek mértéke egyénenként változik. Az ideális az lenne, ha a gyermek annyit pihenhetne, amennyit szervezete kíván. A ma óvodáinak berendezkedése ezt nem teszi lehetővé. Mit tehetünk hát? A napirend összeállításában figyelembe vesszük az aktív, passzív pihenés, tanulás, munka és egyéb tevékenységek arányát. A játékban felfrissül a gyermek, így törekedni kell arra, hogy minél több időt töltsön szabadon választott tevékenységgel, játékkal. A pihenés rendjét úgy alakítjuk ki, hogy korcsoportonként igazodjon a gyermekek igényeihez. Akad olyan gyerek, akinek a csoporttól eltérő az alvásigénye. Ennek tolerálására létrehoztunk egy sarkot, ahol a később ébredők tovább pihenhetnek. Az őszi hónapoktól kezdve aromamécsesekkel, sólámpával biztosítjuk a gyermekek nyugodt pihenését. Az óvodába túl korán érkező gyermekeket lefektetjük 6 órától 6 óra 30-ig a saját ágyneműjükbe. A nyugodt pihenés feltétele, hogy a gyermek a kényelmetlen ruhadarabjait levegye, meghittség, biztonság vegye körül. A nap folyamán alkalmazott relaxációs gyakorlatok is segítik a pihenést.

Edzés A szabad levegőn való tartózkodással, megfelelő öltözködéssel, mozgással tehetjük leginkább ellenállóbakká gyermekeinket a betegségekkel szemben. A nap, víz, levegő, különböző hőmérsékleti hatások az érszabályozó rendszert erősítik, éppen ezért csupán akkor marad el az udvari tevékenység, ha sűrű köd, erős szél, zivatar, szmog vagy -10 fok alatti a hőmérséklet. Minderről írásban tájékoztatjuk a szülőket. Egyéb időjárási tényezők mellett a szabadban végzett bármely tevékenység csak fokozza a gyermekek ellenálló képességét. A rendszeresség fontos a kialakulásban.

153

Nyári hónapokban figyelemmel kísérjük a meteorológiai jelentést az ózonrétegről, s az udvari tartózkodást ennek megfelelően alakítjuk. A napoztatást nagy körültekintéssel végezzük, biztosítva az árnyékos helyeket, napvédő krémet, vizes terepasztalban való élmény nyújtást. A fertőzések megakadályozására, a termekben párologtatással fertőtlenítjük a levegőt. Összegezve tehát az egészséges életmód alakítása terén feladatunk: -

a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése

-

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése

-

a gyermek testi képességeinek fejlődésének segítése

-

a gyermek egészségének védelme, edzése

-

az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása

-

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása

-

ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.

-

A családok életmódbeli szokásainak alakítása a gyermeken keresztül, a gyermek érdekében. Közös kirándulások szervezése igény szerint.

Az óvónői tevékenységek a feladat megvalósításához: Az óvoda épületét, csoportszobát esztétikusan, barátságosan, biztonságosan rendezi be. Biztosítja a változatos mozgásformák tér, idő és eszközigényét. Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni fejlődését.(személyiség lapokon is). Figyelembe veszi a gyermek egyéni szükségleteit, annak megfelelően biztosítja étkezését, mozgását, gondozását. Példamutató, segítő közreműködéssel biztosítja a gyermekek mind önállóbb gondozási teendőit. Megteremti a megfelelő légkört az egyes tevékenységeknek megfelelően. Együttműködik és irányítja a dajkai munkát a csoportjában a gondozási és egyéb feladatok ellátásában. Együttműködik a családokkal a gyermek egészségének óvása, védelme, fejlesztése érdekében.

2. Érzelmi nevelés, benne a szocializálódás megvalósulásának lehetőségei Az érzelmi nevelés egy nagyon kiemelt területe programunknak. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, derűs, vidám, kiegyensúlyozott, mentálisan egészséges legyen, mert az ilyen gyermek egyenletes teljesítményt nyújt, jó a kudarctűrő képessége. A gyermeket ért legérdekesebb benyomások gondolatban tovább foglalkoztatják, majd cselekvésre késztetik. Ez a terület, mint az óvodai nevelés egésze, elválaszthatatlan más nevelési területektől, velük szoros kölcsön hatásban érvényesül. Olyan élmény anyagot nyújtunk a gyermeknek melyben alakul érzelmi kötődése kultúránkhoz, az emberekhez, közvetlen és közvetett környezetéhez, a hazájához. A gyermekeket körülvevő felnőttek viselkedési modellt jelentenek a gyermek számára. Megfelelő szabályok alkalmazásával alakul a gyermek viselkedési kultúrája is.

154

a. Hogyan közelítünk a gyermekhez? Már az előjegyzés során körbevezetjük a gyermeket és a szülőt, bemutatva leendő csoportszobákat, az udvart, a játékokat. A védőnőkkel a kapcsolatfelvételt elmélyítjük. Tájékozódunk az új gyermekekről, és folyamatosan tapasztalatot cserélünk az ide járó gyermekekkel kapcsolatosan. A szülők tájékoztatása az óvodai életről, a beszoktatásról, mely folyamatos jellegű. Júniusban a leendő kiscsoportos gyermekek szüleinek tartunk tájékoztató szülői értekezletet, ezt követően a nyár folyamán várjuk őket az óvodában, hogy folyamatosan ismerkedhessenek az óvodai élettel. Szeptember első két hetében mind a két óvónő egyszerre fogadja a gyermekeket, hogy a váltás ne okozzon törést már az első napokban. A beszoktatás formája egyéntől függő. Lehetővé tesszük, hogy a gyermek, otthonról a kedvenc játékát behozza, mert vele az otthon biztonságát hozza magával. Igyekszünk megteremteni számára az óvodában is az érzelmi biztonságot, szeretetteljes odafigyeléssel fordulunk hozzá, megértő és toleráns magatartást tanúsítunk vele. Hisszük, hogy szeretettel, megértéssel az esetleges konfliktusok is orvosolhatók. A gyermek cselekedeteinek megítélésében döntő a gyermek személyisége, ilyen formán is érvényesül az egyéni bánásmód.

b . A szocializálódás megvalósulásának lehetőségei Az óvónő tevékenysége az érzelmi nevelés terén:  Megismertetjük gyermekeinkkel a szűkebb, majd a tágabb környezetünket, hogy abban biztonsággal tudjanak tájékozódni.  Az óvodában dolgozó emberek bemutatása, közös óvodai rendezvényen (pl. Béka-buli, Márton nap, stb.) a gyermekcsoportok összeismertetése, az óvoda nagycsoportosainak összekovácsolódása a közös fellépéseken, versenyeken való szereplésekkel.  A gyermekek szüleivel kirándulásokon való megismerkedés.  A lakótelep időseinek feltérképezése, meghívásuk nyitott óvodai programjainkra. Öregek napján köszöntésük a nagycsoportosokkal.  A doktor néni és védő néni meghívása a csoportokba.  A pozitív jelenségek mellett a negatívakat is megfigyeltetjük a természeti és társadalmi környezetben egyaránt.  Ünnepeinkkel, hagyományok ápolásával a néphez, a hazához való kötődés erősítése.  A gyermek személyes ünnepeinek megtartása, névnap, születésnap  Mintát adunk érzéseink kifejezésére, a másság elfogadására, a társakkal, felnőttekkel való kommunikációra, viselkedésre.  Érzelmi biztonságot, otthonosságot, derűs, szeretettel teli légkört biztosítunk.  Segítjük a barátságok, társas kapcsolatok alakulását, ennek feltételeinek megteremtéséről gondoskodunk.  Teret adunk a gyermek önérvényesítő megnyilvánulásainak.

155

 Az egyéni fejlettségeket a szocializációs folyamatban is nyomom követjük, s figyelembe vesszük a fejlesztés során. A szocializálódási folyamat egyénenként más-más ütemben megy végbe, nagyon meghatározó a családi háttér, a családdal való együttműködés. Az elsajátítás során a minták fontosságát emeljük ki, hiszen utánzás útján megy végbe a szocializáció, amely érzelmi azonosuláson keresztül beépül az egyén személyiségébe. Ebből a hármasból bármelyik minőségében nem megfelelő szintű, a szocializálódás sérül. Az érzelmi nevelés széles lehetőségét biztosíthatjuk dramatikus játékok kezdeményezésével. Fontos szerepet kap a kommunikáció és a metakommunikáció is ebben a folyamatban. Az óvónői munkában a prevenciót tartjuk szem előtt.

3.

Értelmi nevelés: anyanyelv, irodalom, a környezet, matematika és ábrázolás integrációja a programban. Kreatív képességek fejlesztése.

Az értelmi nevelés területei legalább oly mértékben összefonódnak, mint a nevelés egyéb részei. Szétválasztásuk csupán abból a szempontból indokolt, hogy melyikben milyen arányban jelenik meg a gyermek környezet megismerésére, megszerettetésére nevelésben. Az alapprogramtól kissé eltérően, a zenei nevelést kiemelten kezeljük, speciális egészségnevelő, tehetséggondozó, felzárkóztató mivolta miatt. Igaz az is, hogy ezen feladatok prioritást nyernek minden területen .Ugyanakkor számunkra is világos, hogy pl. az irodalmi nevelésben rejlő zeneiséget, ritmust, dallamot komplexen kell kezelnünk a zenei neveléssel. Az ábrázoló tevékenységben meglévő ritmikát, hangulatot, a munkát kísérő „ munka dalok ”szintén együttességet mutatnak s ezt ki is használjuk, fejlesztve vele a gyermek esztétikai érzékét, kreativitását, önmegvalósítását, kifejező készségét. A csoport naplóban „napocska”- formában elrendezett projektekkel dolgozunk, a jeles napokhoz, ünnepeinkhez, világnapokhoz, rendezvényeinkhez kapcsolódó projekthetek időpontjai egyezzenek meg óvodai szinten. „Az óvodapedagógusnak, aki komplex személyiségfejlesztésre törekszik nem egy, esetleg két szak” innoválására kell törekednie, hanem az óvodai nevelést átfogóan, minden nevelési területre.”

A. Integráció a programban A környezet megismerésére nevelés súlyponti kérdésére épülő integrált nevelés, ahol nem válik el az anyanyelvi nevelés a természet világától. Környezetünkben a matematika is állandóan jelen van. A sík és térmértani formák, a kiterjedések, a dolgok számlálhatósága, összehasonlítása, becslése, sorba rendezése, válogatás, téri tájékozódás, megállapítások megfogalmazása, mérése, stb., nem szűkülnek le csupán a matematika területére, mert a környező világ dolgainak tulajdonságai. A vizuális tevékenységek során is alkalmazzuk a matematika fogalmait, megállapításait, pl. az építkezések során. Az anyanyelvi nevelés pedig át kell, hogy szője az egész óvodai életet, s át is szövi. Az integráció nagyobb lehetőséget biztosít az értelmi nevelés feladatainak megvalósításához, a gyermek spontán szerzett ismeretanyagának, tapasztalatainak rendszerezéséhez, bővítéséhez, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztéséhez. Kifejezésre jut a gyermeki érdeklődés, kíváncsiság, melyeket változatos tevékenységekben elégíthet ki.

156

A környezet megismerésére, megszerettetésére nevelés

Ebben a tevékenységben a gyermek ismeretek szerez a természeti és társadalmi környezetről. A természetben való szemlélődést, tájékozódást nem pótolja semmi. „a gyerek a hétköznapi ember napi munkájának, munkálkodásának mintájára megkeresi saját számára is a megfelelő elfoglaltságot. Így a gyerekek kapcsolatba kerülnek a természettel, társadalommal úgy, hogy a helyi honismereti betervezés is reális valóságban épül be tudatukba.” Ismeretanyagát a gyermek közvetlen megfigyelés, tapasztalás, felfedezés, utánzás útján szerzi a különböző témakörökben: család, az emberi test, foglalkozások, közvetlen és tágabb környezetünk, közlekedés, napszakok, évszakok, benne a növények, állatok és az ember, ill. a színek, az időjárás. Lineárisan, koncentrikusan, vertikálisan bővítjük a gyermekek környezetének megismerését, kiemelten a lakótelepünk, erdő, városunk, Diósgyőri Vár, Tiszai pályaudvar, stb. megismerését. Ezzel is hozzájárulunk az egészséges lokálpatriotizmus kialakításához.

a .Környezetvédelem Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. A fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos magatartás formálás alapozására, alakítására. Megfigyeltetjük a levegő szennyezettségét. (Helyzetünkből adódóan ezt könnyű szemléltetni, rá látunk a városra, a gyárakra.) Az erdőben, séták során észrevetetjük a szemetet. Mindezekhez különböző kísérleteket végzünk, melyek bizonysággal szolgálnak a természeti ártalmakról.  Csapadékot gyűjtünk, szűrjük, ülepítjük.  Jég, hó olvasztás.  Megtapasztaltatjuk, hogy a műanyag elégésénél milyen kellemetlen gázok szabadulnak fel.  A levegő mozgásának, ellenállásának játékos vizsgálata (repülő, szélforgó, sárkány, papírkígyó a meleg levegő útjában, stb.)  Megtapasztaltatjuk, hogy vízre, levegőre, fényre mindenkinek, még a növényeknek is szükségük van.  A fölbe ásott papír, műanyag, falevél vizsgálata.  Alkalmanként homok- víz asztal használata. A kísérletek után az óvónő segíti az ítéletalkotást. Hagyományteremtő szándékkal már elkezdtük a gyümölcsmaradékok összegyűjtését és folyamatos eljuttatását a családi házas övezet állatainak etetésére. A szelektív hulladékgyűjtés (kiemelten a műanyag és papírhulladék) jól működik a csoportok életében, és közösen elhelyezzük az udvaron elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőbe. Ebben a gyűjtésben a lakótelepi emberek (nemcsak szülők) is aktívan részt vesznek. A csoportban egy dobozban gyűjtjük a selejt és hulladék papírokat, ami szintén a hulladékgyűjtőbe kerül. Az ismerős környezetben, ismerős emberek között biztonsággal közlekedik a gyermek. A programban, „Mit is jelent számunkra a környezet „címmel jelzett természeti és társadalmi meghatározása tartalmazza mind azt a célt és feladatot, melyet meg kívánunk valósítani a környezetvédelem és a környezet tudatos alakítása terén.

157

2. Az anyanyelv, irodalmi nevelés az integrációban

A környezet megismerésére, megszerettetésére nevelés témaköreihez, kísérleteihez jól kapcsolhatók az irodalmi alkotások, mesék, versek, mondókák. Tolnai Gyuláné mondókái jól kiegészítik a magyar népi mondókaanyagot. A bennük rejlő ismeretanyag segíti az egyes témakörök feldolgozását. A mondókák szókészlete gyarapítja a gyermek szókincsét, annál is inkább, mert a szavak a tapasztalás során megfelelő tartalommal telnek meg. Az egész alakos tükör használatával a mimika és a helyes hangképzés, testséma, téri orientáció fejleszthető. Az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet tölt be az óvodai élet egészében, hiszen ennek fejlettsége, a kommunikációs készség milyensége döntően befolyásolja a megértést, megértetést. A gyermekhez való odafordulással, ráfigyeléssel, a beszédkedv kialakításával, fenntartásával a beszédkultúra fejlesztését előtérbe kell állítani. A sok közös élmény megfelelő alapot ad arra, hogy miről beszélgessünk s a gyermek kérdéseinek fontosságát kellően kezelve, az azokra adott válaszok stílusa, modora, szókészlete további beszélgetésre ösztönzi a gyermeket, fenn tartja érdeklődését, kíváncsiságát. Itt is fontos a jókedv, a derű a mások véleményének meghallgatása, másokra való odafigyelés. Az anyanyelvi nevelés leghatékonyabb eszköze a példaadás, mely az óvoda valamennyi dolgozójának feladata. 3. Az ábrázolás, vizuális nevelés az integrációban

Mindaz, amit a gyermek megfigyel, tapasztal, ábrázolásában megjelenik. A környezeti szép és csúnya, mint esztétikai fogalmak is megjelennek számára. A különböző anyagokkal való megismerkedés, a velük való tevékenykedés, a színek, formák megnevezése, felismerése, reprodukálása, mind az ábrázolást, a finommotoros fejlődést szolgálja. Az ünnepekre való készülődés során terem díszítésével, ajándékok készítésével nem csak hagyományainkat ápoljuk, hanem megmutatjuk gyermekeinek , hogy a rend az szép, a tisztaság, az szép, a díszítés, gyönyörű. Az esztétikai fogalmakkal, azok értelmezésével a nap folyamán bár mikor találkozhatnak. A falevelek gyűjtése, rendezgetése, képpé való összerendezése közben megismerkedik az ősz színeivel, hangulatával, a sorba rendezéssel, stb. Minden környezeti nevelési feladathoz hozzá tudunk rendelni egy vizuális nevelési feladatot. A pedagógusnak az a szerepe, hogy ismerje a gyermekek fejlődési sajátosságait, ismerje az ábrázoló tevékenység fokozatait ( ne várjon csodát, de mutassa meg a lehetőséget ), menetét, ismerje a technikákat, a különböző anyagok nyújtotta lehetőségeket. Ismertessen meg a gyermekekkel műalkotásokat, csodálkoztassa rá a gyermekeket jelenségekre, a szépre, a jóra s vetesse észre a negatív dolgokat is. 4. A matematika helye az integrációban

Már a kiscsoportos óvodás is sorakoztat, válogat valamilyen szempont szerint. Összehasonlít eltérő jegyek alapján. Felismeri, ha valami sok, kevés, kicsi, vagy nagy. Az egy, ill. kettő számfogalma játék közben alakul. Megismerkedik az erdő magas fáival, alacsony bokraival, a rovarvilág a méretek sokféleségét nyújtja számára. Minden, amit lát a gyermek, megszámlálható. Nagyobb csoportokban ezek az ismeretek bővülnek, hiszen bővül a gyermek megfigyelési köre, tapasztalata a világról. A kísérletek hozzásegítik, pl. a megállapítások megfogalmazásához, igazának elédöntéséhez. Az építkezések során tapasztalatot szerez arról, hogyan lesz valami magasabb, alacsonyabb, több, kevesebb, ugyanannyi, ugyanakkora. Az óvodapedagógus jelenléte, megfigyelése, segítő magatartása, figyelme, kreativitása elengedhetetlen az ismeretek rögzítésében, integrálásában.

158

5. Kreatív képességek fejlesztése A programba beépített hangoztatást, szókincsbővítést és a ritmusgyakorlatot elősegítő mondókák soha nem jelennek meg az óvodai foglalkozásokon kizárólagos szerepkörben. A mondókaanyag az érdeklődést állandóan fenntartja, fejleszti a memorizáló, improvizáló képességüket sok érdekes didaktikai játékra ad lehetőséget. Felébreszti az olvasási vágyat. Szövegei kizárólagosan a kijelölt, rögzítendő hangok, hangkapcsolatok helyesejtési feladatainak, az artikulációs gyakorlatok tudatosításának, a hangok szavakon belüli helyének, a magánhangzós-ritmikus beszéd kialakításának, gyakorlásának eszköze. Az anyanyelvi alapkészségek lerakásához, megszilárdításához a gyermeki tevékenységi vágy kibontakozása mellett nyújt megszámlálhatatlan lehetőséget. Az alkotás öröme, új összefüggések felfedezéséhez juttatja a gyermekeket. A programban sok szinten lehetőség van a kreativitás fejlesztésére, kifejezői, alkotói, feltalálói, újítói, teremtői szinten egyaránt. A tevékenységek megszervezésénél a választhatóságot az egyénre szabott bánásmódot, a feladatok megoldásának sokszínűségét, a gyakorlási lehetőségeket növelve, ösztönző, aktiváló magatartással minél fejlettebb kreativitást elérni a gyermeknél.

B. A környezet megismerésére, megszerettetésére, védelmére nevelés. 1. Mit is jelent számunkra a környezet?  Természeti környezet mindaz az élő és élettelen dolog, amely milyenségével hat az emberre, melynek alakításában már a gyermek is tevékeny részt vállalhat.  Minden, ami körülvesz bennünket, mellyel az ember kölcsönhatásban van.  Minden inger, ami a környezetből éri az embert, valamilyen reakciót vált ki, melyre így, vagy úgy felel az egyén. Ennek a válasznak a milyensége dönti el az ember környezethez való viszonyát.  Jövőnk záloga a gyermek, további életünk meghatározója, hogy milyen nevelésben részesülnek, mit láttatunk meg velük természeti és társadalmi környezetünkből, hogyan alakítjuk viszonyukat mindehhez.  Társadalmi környezetünk, benne az ember helye és szerepe: A másság elfogadásának képessége, a másokra való odafigyelés, a segítségadás, feladattudat, kötelességérzet, tiszteletadás, hazaszeretetre nevelés, magyarságtudatra ébresztés. Kik azok az ismert, vagy munkájuk révén érdekes emberek, akik környezetünkben élnek? Körülöttünk élő más nemzetiségű emberek megismerése.

Környezeti nevelésünk célja:  Társadalmi környezetében: 

Pozitív énkép kialakítása, mely képes az empatikus magatartásra, tudatos feladatvállalásra, döntések hozatalára.



Alkalmazkodni képes, érdeklődő, megfelelő szervező készséggel rendelkező gyermekek nevelése, kiknek felelősségteljes a magatartása, mások munkáját, személyét tiszteletben tartják, érzékenyek a környezet problémái iránt, segítőkészek.



Rendelkezzenek egészséges önkontrollal. Ismerjék kultúránkat, más népek kultúráját, szeressék a hazát, a várost, a helyet, ahol élünk, magyarságtudatuk, hovatartozásuk kialakítása.



Fogadják el a szabályok fontosságát, alkalmazkodjanak hozzájuk. 159



A nyelv megismerésével, irodalmi, zenei, képzőművészeti megszerettetésével, fejlett kifejezőképességgel rendelkezzenek.



Váljanak képessé arra, hogy távlatokban is gondolkodjanak.



Rendelkezzenek egy egészséges önbizalommal.



Megfelelő szintű kommunikációs készség kialakítása.

értékeink

bemutatásával,

 Természeti környezetben: 

Ismerjék fel a természeti környezet helyét és szerepét az ember életében



Alakuljon ki bennük a környezettudatos magatartás.



A természetet szerető, óvó, azt értelmesen alakító gyermeki személyiség kialakítása.



Váljék igényükké a környezet és saját higiéniájuk.

  

Legyenek igényesek egészségükre, benne az étkezés minőségére, esztétikájára, a testedzés fontosságára. Testileg, szellemileg edzett, állóképes gyermekek nevelése. Legyenek kezdeményezőek megoldásában.

a

megismerésben,

felfedezésben,

ok-okozati

problémák

Zenei nevelés fontossága: hangoztatási mondókaanyag egészségnevelő szerepe, beszédjavító, iskola-előkészítő funkciója. Tehetséggondozás, felzárkóztatás. A zenei nevelés mély érzelmi alapokon nyugszik. A gyermekkel veleszületett a ritmus, ha csak az anyaméhben megszokott szívhangra gondolunk, mely születése után is nyugtatóan hat a gyermekre. Mással nem helyettesíthető esztétikai élményt nyújt, mely fokozza zenei érdeklődését, formálja ízlését. Hozzásegít a harmonikus mozgás kialakulásához, fejleszti a téri tájékozódó képességet, formaismeretet, szoros kapcsolatban van az irodalommal, matematikával, környezet megismerésére neveléssel s ilyenformán már nem csak az érzelmi nevelés alapköve, hanem az értelmi nevelés eszköze is. A zene is, mint minden, akkor hat élményszerűen a gyermekre, ha annak maga is tevékeny részese. A játék, játékosság mozgás elválaszthatatlan a zenétől. Ezek a tevékenységek biztosítják a gyermeknek a zenében, dalokban, dalos játékokban az átélés örömét, a képzelet szárnyalását, megismerheti benne a humort, a drámát, az alkotás örömét, fejlődik szókincse, beszédkészsége, önbizalma, teljes személyisége. Figyelemmel kell lenni a tevékenység önkéntességére, spontaneitására. A pedagógustól állandó figyelmet, nyitottságot, érzékenységet kíván. A gyermek számára örömforrás a ritmikusság, mely a mondókákban, kiolvasókban, népi játékokban jelenik meg. A zenei nevelésen belül fontos egészségvédő feladatot látunk el, pl. a beszédszervek izmainak erősítését, a helyes légzéstechnika kialakítását, helyes testtartást, hangszerutánzó s egyéb játékokkal, mozgásokkal a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését. A gyermek hangjának védelmében csak tiszta levegőn, megfelelő hangerővel és hangmagasságban énekelünk, mondunk mondókát. Az óvodás gyermekek nagy része valamilyen beszédhibával érkezik óvodába. Ennek egy része életkorából fakad, másik része rendellenességből adódik. Mindkettő korrekcióra szorul. A zenei nevelésnek ebben is nagy jelentősége van, hiszen a belső hallás fejlesztésén túl a ritmus, az ütem kiemelése, a mozgással kísért mondókák, mind hozzásegítenek egy tisztább beszéd kialakításához, főleg, ha a pedagógus mindezt tudatosan alkalmazza munkája során, s a mondókaanyagot ennek megfelelően válogatja össze. Ehhez nyújt nagy segítséget a népi mondókák mellett Tolnai Gyuláné hangoztatási mondókaanyaga. A rendszeresség, a zenei rend, ritmus, ütem az egész személyiség fejlesztésének 160

eszköze. A szövegértést segíti, hogy egyes szavak a szótagtól függetlenül kapnak hangsúlyt, s emeljük ki –utánzó mozgással. Így gyarapszik a gyermek szókincse. A zene megnyugtat, felfrissít, ösztönöz, ezáltal fejlesztve a gyermek akarati tulajdonságait, megismertet illemszabályokkal. A zenehallgatás, melynek a gyermek „passzív” résztvevője, mindig élmény kell, hogy legyen, fejleszti zenei kultúráját, ismereteit, érzelmi feltöltést ad, megnyugtat, áthangol. A népi hagyományok ápolása elképzelhetetlen néptáncok, népi játékok, népdalok nélkül. Mindez identitásának alakulásának eszköze is egyben. Az egyik legtöbb pozitív élmény ebben a foglalkozási ágban éri a gyermeket, erősítve személyiségét. Iskola-előkészítő funkcióját szinte már ki is emeltük, de összegezve: - fejleszti értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságait a gyermeknek. - beszéd és kifejező készségét - hozzásegít olvasás, írás képességének fejlődéséhez - harmonikus mozgás kialakításához - mentálhigiéné megteremtéséhez Tehetséggondozás, felzárkóztatás: A zenei nevelés, mivel a teljes személyiség fejlesztésének eszköze, így mind két probléma megoldására kiváló terepet ad. Az éneklés nem lehet szorongás tárgya, mert elveszti azt a nevelő és fejlesztő erőt, amely benne van. Az örömteli közös tevékenységben saját ütemében harmonikusan fejlődik a gyermek. Az egyéni bánásmód a türelem, szeretet sokat segít a lemaradó gyermekek felzárkóztatásában, a tehetségesek tovább fejlesztésében. A spontán gyermeki kezdeményezésre mindig nyitott a pedagógus, a zeneiség áthatja az egész napot. A zenei nevelés anyaga megegyezik a hagyományos ének-zenei anyaggal, korcsoporttól, a környezet megismerésére nevelés témájától függően választja az óvónő. Fő forrásunk: Forrai Katalin: Ének az óvodában, valamint a Kodály- módszer. Az értelmi nevelés terén az óvónő feladata: A gyermeki érdeklődés, kíváncsiság, kielégítése, fenntartása, motiválása. Élményekhez, tapasztalatokhoz juttatja a gyermeket. Problémahelyzetek elé állítja a gyermekeket. Érzelmi biztonságot ad, mintát mutat, cselekvésre buzdít. Differenciált, egyénre szabott feladatokkal sikerélményhez juttatja a gyermekeket. Minden gyermek fejlődését a gyermekhez magához mérten állapítja meg, jelöli ki a következő feladatot önmagának a fejlesztéshez. Úgy szervezi az óvodai életet, hogy abban megfelelő hely, idő és eszköz álljon a gyermek rendelkezésére képességeinek kibontakoztatására, fejlesztésére.

161

VI. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai:        

A játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, és kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás.

A játék helye és szerepe a programban A játék a szabadságot biztosítja a gyermeknek a fejlődéshez, önmegvalósításának az eszköze, melyben szabadon szárnyalhat képzelete, fejlődik értelmi, érzelmi, akarati képessége, mozgása, állóképessége. Ebben a tevékenységben gyakorolja a szocializálódást, alakul jelleme. Olyan örömforrás, melyet más tevékenységek nem tudnak ebben a korban biztosítani. Megnyugvást ad, felszabadít, felemel. A mai családokban a játéktevékenységek átalakultak, sok az egyke gyermek, aki magányosan tevékenykedik otthon, gyakran nincs kivel megosztani játékban szerzett tapasztalatait, élményeit. Többnyire „lakásbazárt”, kevés mozgást kívánó tevékenységek ezek, vagy egyre elterjedőben van már az óvodáskorúaknál is a számítógépes játék, ill. videó, tv nézés. Éppen ezért vállaltuk fel a környezeti nevelést is, melyben a játéknak, játékosságnak kiemelt jelentőséget biztosítunk. Szeretnénk a családokat kivinni a természetbe, megmutatni, hogy drága videojátékok helyett az erdei bújócska, fogócska stb. mennyivel több örömet jelent a gyermeknek s egyben a tiszta levegőn végzett bármely tevékenység mennyiben szolgálja gyermekeik egészségét.

A játék feltételeinek megteremtése intézményen belül ill. kívül Derűt és biztonságot sugárzó csoportszobák kialakítása, ahol szeretetteljes odafigyeléssel nevelő óvónők és daduska nénik segítik a gyermek fejlődését, tiszteletben tartva a gyermeki személyiséget, a gyermek szabadságvágyát, segítve önállósulásuk kibontakozását. Olyan élmények biztosítása közös séták, kirándulások, családlátogatások, intézmények látogatása, (ismert, vagy érdekes emberek felkeresése) melyek örömet adó játéktémát nyújtanak. Megismertetjük őket a természetes anyagok nyújtotta lehetőségekkel, a barkácsolás eszközeivel, azok használatával példát adunk együttmunkálkodással, a játéktevékenységhez is. A tér kihasználhatóságát a bútorok átrendezhetőségével biztosítjuk. Szerep és dramatikus játékukhoz a különböző méretű, anyagú ruhaneműkkel, textíliákkal, megfelelő használati tárgyakkal nyújtunk lehetőséget. Közös játék közben fejlődik kommunikációs készségük, kérdéskultúrájuk. Az udvari. ill. a természeti környezetben zajló játéktevékenységek megszervezése nagyobb körültekintést igényel a balesetveszély miatt. A területet csoportonként tagoltuk, de ez nem jelent merevséget, miután megszokták a csoportok helyét „vendégségbe mehetnek” a szomszédba is. A saját udvarrész alakítgatása, óvása, szépítése fejleszti közösségi magatartásukat. Nyáron az udvar és a terem nem különül el teljesen egymástól, ezáltal is biztosítva a választhatóságot, a szabadságot. Az egyes bútorok kivitele lehetőséget ad a tér más irányú átrendezésére a szabadban is.(székek, asztalok, padok, plédek, leplek, stb.). 162

Gyakori látogatói vagyunk a közeli játszótérnek, ami jó lehetőséget nyújt különféle speciális mozgások kipróbálására is (pl. mászófal, hordó, forgó játékok, stb.). Az erdőben folytatott játékhoz, gyékényeket, kosarakat adunk. (gyűjtögetéshez, meséléshez, pihenéshez) Az itt folytatott játék feltétele a terep kiváló ismerete az óvónő részéről, annak látható körülhatárolása s megfelelő szabályok állítása a gyerekek elé. Ez a program példát adhat a szülőknek is a szabadidő eltöltéséhez, közelebb hozva a családtagokat egymáshoz. Az ilyen „kirándulásokra” meghívjuk a ráérő szülőket is. A téli időszakra megfelelő játékeszközök bitósításával tesszük változatosabbá a tevékenységet, pl. hólapát, vödrök, ősszel gyűjtött termések a megszokott játékeszközök mellett. Összegezve az óvónő feladatát:  megfelelően variálható tér kialakítása  minőségében és mennyiségében elegendő élményanyag nyújtása  az élmények újraéléséhez megfelelő eszközök biztosítása, játék továbbfejlesztések betervezése  olyan napirend kialakítása mely lehetővé teszi a játék folyamatos meglétét, szerepjátékok tartalmasabbá tételét.

A játék és az óvónő viszonya A pedagógus, különböző módon közelit a játéktevékenységhez, a gyermeki személyiség ismeretében:  Kezdeményezi és alakítja  Mintát ad, választási lehetőségeket kínál  Biztosítja a játék feltételeit, szabadságát  Megfigyel, elemez, értékel, ennek eredménye alapján fejleszti Az óvónő legfontosabb személyiség jegyei, melyek nem csak a játék vonatkozásában lényegesek:  gyermek szerető  empatikus  toleráns  képes a másság elfogadására és elfogadtatására  kreatív  türelmes  jó humorérzékű  jó szervező képességekkel rendelkezzen  kiváló kommunikációs képesség megléte  igazságos  igényes  rendelkezik egy egészséges önkontrollal  tájékozott a természeti és társadalmi dolgokban, valamint szakmai téren egyaránt Mindezen tulajdonságok tükrében nevelődő gyermek biztonságban érzi magát, szeretet és odafigyelés veszi körül, személyisége harmonikusan fejlődhet, gyermeki jogai érvényesülhetnek. Az ilyen személyiség jegyekkel rendelkező óvónőnek nem okoz gondot a többszintű játék átlátása, irányítása, jó helyzetfelismeréssel, reagáló képességgel tovább lendíti, segíti azt. 163

Verselés, mesélés A mesehallgatás érzelmileg feltölti a gyermeket miközben tartalmával szocializációs mintát ad, ráirányítja a gyermek figyelmét érdekes eseményekre, motivál, fejleszti beszédmegértését, szókincsét, kifejezőkészségét. A mesék fontosságát a szülők is elismerik, mert ez az, amire már az egészen kicsi gyermek is tartósan tud figyelni. Örömforrás, társas élmény, hiszen feltételezi a mesélőt és a mesehallgatót. Tehát kapcsolatteremtő lehetőséget nyújt. A mesehallgatás koncentrálást, figyelmet igényel, képzeletbeli cselekvést, gondolkodást. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermekei élményfeldolgozás legfontosabb formája. A gyermek megismeri belőle népünk hagyományait, a külső világot. A jól megválogatott mese, vers anyag formálja a gyermek ízlését, kultúrát közvetít, anyanyelvet fejleszt, ismereteket hordoz, gondolkodásra ösztönöz, gazdagítja érzelmi életét. Etikai normákat közvetít A gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Mikor meséljünk A mesehallgatás mindennapos, többször visszatérő tevékenység a nap folyamán, a gyermek igényétől függően. A pihenés előtti mesélés hangulatilag megnyugtatja a gyermeket, érzelmileg biztonságba kerül, nyugodtabb a pihenése. A mesélésnek jó, ha állandó helye van a csoportban, vagy jó időben az udvaron, ahol a gyermek számára biztosított a nyugalom, az átélés lehetősége, a ráhangolódás. A pihenés előtti mesélés nem helyettesítheti a napközbeni mesehallgatást, másként kell megválogatni hozzá a meseanyagot, más a funkciója. A meseszőnyeg, vagy mesesarok berendezésében is feleljen meg bizonyos követelményeknek: Helyezzünk el benne, vagy mellette a gyermekek által használható mesekönyveket, bábokat, hangszereket, a dramatikus játék kellékeit, hogy a gyermekeknek lehetőségük legyen az önálló mesekezdeményezéshez, az átélt élmények újraéléséhez játékban, dramatizálásban, könyvek nézegetésével, stb. A mondókázáshoz, verseléshez nem szükséges kötött hely, bárhol kezdeményezhető.

Milyen irodalmi anyagból válogassunk A népmesék sokszínűségéből mindig a gyermek életkori sajátosságának, érdeklődésének megfelelően válogassunk. Ezek állatmesék, láncmesék, tündérmesék, verses mesék, novellamesék. A magyar gyermekirodalmi alkotások színvonalas meséi, versei, verses meséi is jelenjenek meg az óvodában. A gyermekek által kitalált mesék, versek lejegyzése, újra idézése, fejleszti a gyermekek érzelmi, értelmi képességeit, motiváló társaikra is. A mesék, versek, mondókák kapcsolódjanak a természethez, a gyermekhez .

164

Az óvónő feladata a mese, vers tevékenységben A megfelelő hely kialakítása. Megfelelő irodalmi anyag összeállítása .Színház, Bábszínház látogatások szervezése. A csoport könyvtárának fejlesztése szülői segítséggel. Szeretesse meg előadásmódjával a meséket, verseket. Adjon példát bábok kezelésére, készítésére. Óvja meg a gyermekeket az értéktelen, durvaságot, kegyetlenséget tartalmazó meséktől. Adjon tanácsot a családnak meséskönyvek vásárlásához, formálja ízlésvilágukat.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenével, mint esztétikummal a gyermek már megszületése előtt találkozik. Ez az esztétikai hatás az első, mellyel kapcsolatba kerül. A gyermeket nap, mint nap érik különböző hanghatások, ezek közötti eligazodás fontos része életünknek. Ez szorosan kapcsolódik környezeti nevelésünkhöz is. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermek zenei érdeklődését; formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének- zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A néphagyományok ápolása erősíti identitásukat, mozgásuk harmonikusabb, összerendezettebb lesz a zene által. A ritmus a zeneiségen túl hozzájárul beszédkészségük fejlesztéséhez. A zenei nevelés szintén áthatja a napot, jókedvvel, felszabadultsággal, az éneklés örömével s azt követő mozgással kísérve.

Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc anyaga: -

népi mondókák

-

népi dalos játékok, melyekben a borsodi népi játékok hangsúlyt kapnak

-

énekes gyermekjátékok

-

alkalmi gyermekdalok

-

zenehallgatásra szánt művek

Az anyag kiválasztásánál fontos szempont a korcsoportnak, a gyermekek képességeinek megfelelő hangterjedelem, ritmus és dallamvilág. Mindenkori alapkövetelmény Forrai Katalin: Ének az óvodában és a Kodály- módszer.

165

Az óvónő feladata a nevelésben -

Jó hangulatú ének-zenei élmények nyújtása.

-

Játékos képességfejlesztés, melyben az egyéni differenciálás kerül előtérbe.

-

Didaktikai feladat tervezése egy foglalkozáson belül egy legyen.

-

Megismertetni a gyermekeket a különböző ritmushangszerekkel, segítséget nyújtani azok elkészítésében, kezelésében.

-

Megismertetni a gyermekeket a lehetőségektől függően más hangszerekkel pl. Hegedű, furulya, zongora. (ügyelve a valósághű hangszerek bemutatására)

-

A néptánc elemeinek bemutatása.

-

Mindezekhez, a hely, idő, eszköz biztosítása.

A képességek fejlesztéséhez az anyagok kiválasztása életkor, évszak és témafüggő.

Rajzolás, festés, mintázás, és kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget az óvodapedagógus a heti projektnek megfelelően. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, nem a mű, nem az eredmény. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi –plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata, megismertetni a gyerekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel.

A tevékenység tartalma: Gyurmázás, különböző anyagokkal, agyag, plasztilin, lisztgyurma. Ezek díszítése különböző anyagokkal, s módon, termések, kavicsok, növények, festés, karcolás, stb. Papírral végezhető műveletek, tépés, ragasztás, nyírás, sodrás, hajtogatás, festés, applikálás, stb. Textillel végezhető tevékenységek: tépés, nyírás, színezés, batikolás, varrás, ragasztás, fonás, szövés, stb. Termések felhasználása, barkácsolás, díszítés, szögelés stb.

166

Az óvónő a tevékenységben: A tevékenységhez biztosítson eszközt, helyet, időt, a nap folyamán. Saját tevékenységében legyen utánozható, mutassa meg a technikákat, a különböző anyagokkal végezhető műveleteket. Adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának. Óvodai szinten rajzpályázatok hirdetése a csoportoknak, kiemelt ünnepeink, jeles napjaink hagyományőrző rendezvények alkalmával. Szervezzen kiállításokra, múzeumokba látogatást. Ismertessen meg műalkotásokat a gyermekekkel. A gyermek környezetének alakításában tartsa szem előtt az esztétikus megjelenést. A népi hagyományokat ápolva a népi kismesterségek elemeit mutatjuk meg a gyermekeknek. Nyár elején kisgyőri kézműves bemutató alkalmával. .A jeles napokra való készülődésbe, a természetes anyagok gyűjtésébe vonja be a családokat. A sokszínű tevékenység, változatos anyagok megmunkálása, fejleszti a gyermeki képzeletet, gondolkodást, erősödik önbizalma. A cselekvések gyakorlása során finom-motorikus képessége, szín, forma és alak észlelése fejlődik. Az esztétikai nevelés részei tehát a mese, vers, ének, zene, zenés játékok, rajzolás, mintázás, kézi munka. Ezen területek egymással kölcsönhatásban fejleszthetők, harmonikus egységet alkotnak, a gyermek érzelemvilágához mindhárom közel áll.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A nevelési területek, a játék és a tanulás, munka összefonódó, gyakran elválaszthatatlan területei a programnak. Egymással kölcsönhatásban érvényesülő tevékenységi formák. Mind három terület formálja, gazdagítja a gyermek személyiségét, alakítja készségeit, igyekszik megfelelő szintű jártasság eléréséhez juttatni a gyermeket, gyarapítani tudását különböző tevékenységek segítségével. Intézményünkre jellemző a teljesen vegyes összetételű csoportok kialakulása. Figyelembe vesszük a szülők kéréseit, pl. hogy a testvérek járhassanak egy csoportba. Ennek megfelelően szerveződnek a tanulási tevékenységek, melyek a pedagógus részéről mindig tudatos tevékenységet jelentenek. A vegyes csoportok miatt előtérbe kerül a differenciált fejlesztés. Ebben a formában is biztosítjuk számunkra a differenciált foglalkozást, a közös cselekvést, a felfedezés lehetőségét, a többirányú tapasztalást, az élményszerzést, mozgásvágyuk, játékos kedvük kielégítését. A gyermek belső igényéből fakadó ritmusérzékére, a különböző tevékenységek ritmusos mozgással kisérésére, valamint a gyermek kedvelt tevékenységére, a játékra, manipulációira építjük rá mindazon ismeretanyagot, amely kielégíti a gyermek tudásvágyát, biztosítja az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődését, az iskolai munkára való alkalmasságát.

A tanulás témái A spontán helyzeteket, a játékfeladatokat, melyek a választhatóságot nyújtják, négy napon keresztül azonos témában mikrocsoportos foglalkoztatási formában valósítjuk meg a környezet megismerésére, nevelésre építve, mint kiinduló pont. A témák feldolgozásai naponta azonos anyaggal, de egyénre szabott feladattal, módszerrel, eszközzel biztosított, így lehetőség van a többirányú gyakorlásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra is. A témák feldolgozása lehetőség szerint mindig közös élményszerzéssel indul, lehetőséget adva a felfedezésre, megláttatásra, biztosítva a játékosságot, a felfedezés lehetőségét számukra is. A témakörök a négy évszak, zöld ünnepeink és az óvoda jeles ünnepei köré csoportosulva megegyeznek a hagyományos környezet megismerésére nevelés témaköreivel, s ehhez kapcsolódik minden más foglalkozási ág is. Feladatainkat, céljainkat, tevékenységeinket az értelmi nevelés területén belül taglaltuk. 167

a. Mozgásban alakul a gyermek

 Egyensúly, ritmusérzéke, ellenálló képessége, helyes testtartása, motorikus képessége  téri tájékozó képessége, testsémája  finommotoros mozgása, melynek fejlődésére hat a nagymozgások alakulása  mozgáskultúrája  alkalmazkodó képessége  személyiségének akarati tényezői  természetes mozgása  határozottabbá, magabiztosabbá válik  alakul veszélytudata  fokozza teljesítő képességét,  fejlődik értelmi képessége  gondolkodása, kreativitása, kombinatív készsége  esztétikai érzéke új elemekkel gyarapszik b. A mozgás megvalósulási formái

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni igényeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. c. A mozgás tartalma, helye, ideje, eszköze

tartalma: természetes mozgások, járás, futás, ugrás, dobások, mászás, csúszás, kúszás, emelések, tartások, különböző egyensúlyozások, játékok. helye: a csoport szoba, aula, szabadban az udvaron, erdőben, réten, salakpályán, játszótéren. ideje: korcsoporttól, a csoport terhelhetőségétől függően változó. eszköze: különböző méretű, súlyú labdák, kötelek, szalagok, botok, különböző méretű szőnyegek, padok, zsámolyok, karikák, stb. Figyelembe kell venni, hogy könnyen tisztántarthatók, jól kezelhetők, legyenek, méretük, állaguk, feleljen meg a balesetmentes munkavégzésnek. A gyermekek váltóruhában, gumitalpú cipőben mozogjanak. Lehetőség van az óvodába kerékpárral érkezni és távozni, kerékpártárolót hoztunk létre a kerékpárok napközbeni biztonságos tárolására.

d. A mozgás megszervezése

168

Nagy körültekintést igényel az óvónőtől. Figyelembe kell venni a gyermekek egyéni adottságait, egészségi állapotát, terhelhetőségét. Az eszközök számát, állapotát, kezelhetőségét. A hely adottságait, tisztaságát. A levegő tisztaságát, a folyamatos tiszta levegő biztosítását. A feladatok összeállításánál az idő minél jobb kihasználását, a fokozatosságot, a mozgásban rejlő balesetveszélyt. A feladatból adódó szervezésnél, hogy ismétlő, új játékot tanító, új főgyakorlatot bemutató, stb. A játék, játékosság a sokirányú mozgást a minél kevesebb „holt időt „kell, hogy biztosítsa. Az együttmozgás példa a gyermek számára, a jobb megértést szolgálja. A vidámság elengedhetetlen velejárója az önfeledt mozgásnak. A spontán mozgását figyelve hagyja kibontakozni a gyermeket a pedagógus, mindaddig, míg saját, vagy társai testi épsége nem kerül veszélybe. A kudarc itt is nevelő erő, hiszen így tanulja meg, hogy le kell tennie a kezét, ha elesik, hogy védje magát. Speciális mozgás a kéz ujjainak tornáztatása, ”mert a könnyed kézmozdulat segíti az összkoordinációs mozgást”, mely a mondókák kettes lüktetésére végzett mozgás, melyet mindig két kézzel végzünk a jobb és bal agyfélteke működése érdekében. Természetesen ezeknek a speciális mozgásoknak egyéb nem kevésbé fontos funkciói is vannak a programban, lásd: értelmi képességek fejlesztése, zenei nevelés, kreativitás, tehetséggondozás, felzárkóztatás.

A külső világ tevékeny megismerése 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Az Országos alapprogram e pontját emeljük ki programunkban, lehetőséget adva a természet minél közelibb, megismeréséhez, biztosítva a felfedezések, tapasztalatok gyűjtésének lehetőségét minden lehetséges eszközzel. A változásokat naponta folyamatában nyomon követjük. A természetvédelmet a gyakorlatba visszük, s tevékeny részeseivé válunk, kezdve szűkebb (csoportszoba rendje, udvarunk esztétikájával), majd a tágabb környezetre való odafigyeléssel. A gyermek ismerje meg lineárisan, koncentrikusan és vertikálisan is szűkebb és tágabb környezetét (pl. a lakótelep, az erdő, Diósgyőri Vár, Tiszai pályaudvar, stb.). A szelektív szemétgyűjtés is megjelenik a papír, műanyag és a szerves hulladék különválogatásában. Az összegyűlt hulladékot elvisszük az óvoda udvarán elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőbe, ill. a gyümölcsmaradékot eljuttatjuk a családi házas övezet állatainak etetésére. A családokat aktívan bevonjuk az udvar rendezésébe is (füvesítés, gallyazás, télen hólapátolás, stb.). A Föld napja rendezvény során „Egy gyermek- egy palánta” akciót szervezünk. 2. A gyermek miközben felfedezi a környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Tapasztalathoz juttatjuk a rész, egész viszonyában, hogy a dolgok nem önmagukban, hanem egymással szoros kapcsolatban léteznek. Épen ezért az ember is része a természetnek, vele kölcsönhatásban fejlődik, az ember munkája nyomán alakul a környező világ s ez a munka gyakran nem előnyös a természetre, bár az ember kényelmét szolgálja. A néphagyományok ápolásával erősödik identitás tudata, megtanulja értékelni mások munkáját, elfogadni a másságot. Különbséget tesz élő és élettelen között, alakul környezettudatos magatartása.

169

3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélő képessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete. Mindezen ismeretekre játékban játékosan a környezet felfedezése kapcsán jut a gyermek, egy önként, szabadon választott tevékenységen keresztül. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat-és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A pedagógus részéről fontos a probléma érzékenység, megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni saját nevelési céljai elérésében. Az élményszerzés elengedhetetlen feltétele a sokoldalú tapasztalásnak, szituációk teremtése tudatos, sokoldalú felkészülést kíván az óvónőtől. A gyermek spontán szerzett egyéni, ill. közösségben, vagy családban szerzett élményeire építkezve lehet továbblépni a fejlesztés során. Fontos tehát ismernünk azt a környezetet, melyben él a gyermek, hogy felkészülhessünk várható hatásaira. Ez a tevékenység mindennap jelen van az óvodában kötetlen keretek között folyik, eszközei minden pillanatban rendelkezésre állnak, pl. nagyító, seprű, lapát, gereblye, stb.

Munkatevékenységek az óvodában A munka helye a programban A program sajátosságából adódóan ritmikusan visszatérő feladatok jelennek meg korcsoportonként, évszakonként, havonként, hetenként, naponként ill. a nap folyamán. Ez a visszatérés azonban nem jelent monotóniát, hiszen új elemekkel gazdagodva, minőségében változva, új célokkal összekötve kerülnek előtérbe, pl. a naposi munkában a terítés, étkezésektől függően változik, a madarak etetése attól függően, hogy mely eleség fogyott el, az évszakonkénti munka az udvaron stb. Ezáltal megtapasztalják a mindennapi élet ritmusát. A közösen végzett cselekvésnek nagy a közösségformáló szerepe. Fejlődik benne a gyermek kapcsolattartási készsége, kommunikációja, akaratereje, felelősségérzete, másokra való odafigyelése. Jelentősége, hogy célirányos tevékenység, melyben a sikerélmény, mint örömforrás jelenik meg. A gyermeki tapasztalás, cselekvés útján hozzájárul az értelmi képességének fejlődéséhez. Megtanulja tisztelni mások munkáját, megérti annak fontosságát. Megbízatásaik során fejlődik önállóságuk, pontosságuk, feladat- és kötelességtudatuk. A munka keretében végzett tanulás a készségszerzés, amely készség újabb alapot ad egy másik tevékenység kezdeményezésének. a. Saját magáért végzett tevékenység:

 önkiszolgálás, melynek során megismeri a terítéshez használatos eszközöket, a terítés módját, sorrendjét.  saját felszerelésének megismerése, rendben tartása Ezek a tevékenységek alapot képeznek a továbbfejlesztéshez, a közösségért végzett tevékenységhez, ugyanakkor megalapozza a felelősséget önmagáért, önmaga munkájáért. Kialakul „az én már tudom” öröme, mely az énképet erősíti a gyermekben. Fejlődik szokásrendszere.

170

b. Közösségért végzett tevékenységek:

 Naposság: vállalása önkéntes, eszközeivel ösztönzi a gyermeket. Növeli feladattudatát, felelősség vállalását. Fejleszti figyelmét, gondolkodását, esztétikai érzékét.  Különböző felelősök választása: Mosdó felelős, aki figyelmeztet a csapok elzárására, a villany lekapcsolására, a mosdó rendjére. A takarékos energia és víz felhasználás programunk része. Gyümölcsfelelős, aki a társaival és a daduska néni segítségével megmossa, felaprítja a gyümölcsöt s megkínálja társait.  Alkalomszerű megbízatások: Az üzenő füzet behozatala, létszámos füzet kivitele csoportok közötti üzenet vitel stb.  Növénygondozás, a terem virágainak gondozása, ápolása a daduska néni segítségével, az udvar növényeinek gondozása, ápolása, az udvar rendjének, esztétikumának megőrzése, fejlesztése.  Az erdő madarainak etetése, nyáron itatók elhelyezése. A különböző feladatok kiemelése a naposok mentesítése érdekében történt, hogy több idejük jusson az önfeledt játékra, ill. hogy minél több gyermek végezhessen a csoport érdekében munkát, s ezáltal gyakrabban megtapasztalja, hogy a csoportnak ő milyen fontos tagja, érezheti társai megbecsülését. Az óvónő a munka folyamatát szervezi, irányítja, segíti, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, készségeit, teherbírását. Példamutató magatartásával ösztönzi a gyermek cselekvését a balesetmentes munkavégzés mellett, segíti önállósulását. Ügyel a feladatok megfelelő mértékű elosztására, az önkéntességre. A gyermekben az elfogadás, a szeretetviszony, mint modellkövetés nagyon erős. A szokásrendszer alakításánál a szülő az elsődleges modell a gyermek számára, mert érzelmileg hozzá kötődik leginkább. Az óvónő is modell, de csak, mint „szülő pótló” tölti be ezt a szerepet, éppen ezért fontos itt is a családdal való együttneveléssel érhető el a nevelési cél a szokásrendszer optimális fejlesztése. VII. Az óvodai élet megszervezése Az óvodai élet szervezésében fontos szempont a gyermeki önállóság, kezdeményező készség figyelembe vétele.

A tanulás direkt formái:  az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozások (kötetlen)  az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység (komplex, integrált, mikro csoportos, egyéni)

A tanulás indirekt formái:  játékhelyzetek,  élethelyzetek,  váratlan szituációk  szabályjátékok  előidézett problémahelyzetek Célunk tehát olyan ismeretek képességek, készségek elsajátíttatása, melyek képessé teszik a gyermeket az iskolai oktatás és nevelésre. Az óvónő részéről ez mindig tudatos tevékenységet jelent, maximális odafigyelést, elemzést, értékelést, folyamatos önkontrolt, állandó konzultációt a két pedagógus között, akik a gyermek közvetlen nevelésével foglalkoznak, ill. a családdal, dajkával.

171

Ünnepeink a nevelési év folyamán: 1. Nemzeti ünnepek Október 23. Nemzeti ünnepeinkről az óvodás gyermek értelmi szintjén esik szó. Csupán annyit kell a gyermekeknek ebben az életkorban tudniuk, hogy a katonáknak régen a csatákban kellett megvívniuk azért, hogy most békében élhessünk egymás mellett. Az ő hőstetteik tiszteletére, koszorúzással, zászlókkal menetelve, énekelve emlékezünk. A gyerekek ezt játéknak fogják fel, de fontos, hogy belenőjenek abba, hogy magyarok, Magyarország a hazájuk, és a múltunkat tisztelnünk kell. Látványosan, zászlóval vonulunk át az iskolába, közös ünneplés az iskolásokkal. Március 15. Jelképeik megismertetésével, dalok, táncok, versek, bemutatásával, elbeszélések felidézésével próbáljuk érzelmileg közel hozni az ünnepet. Az ünnepen való részvétel egy másfajta viselkedésmódot kíván gyermektől és felnőttől egyaránt. A nemzeti ünnepek hatására bepillanthatnak történelmünkbe. Íróink, költőink, zeneszerzőink személye közelebb kerül hozzájuk. Ismerkedési alkalom népünk dalaival, táncaival (verbunk, csárdás, stb.) Hagyomány a gyerekek által elkészített zászlók, kokárdák elhelyezése az óvoda előtt és az óvoda udvarán, közös énekkel, versekkel megemlékezés a hősökről. Huszártoborzó szervezése az aulában, látványos átvonulás az iskolába, ott közös ünneplés.

Hagyományos ünnepeink Szüreti Bál A tanév hangulatos megkezdését biztosítva, jókedvű mulatság a felnőtteknek, az óvoda dolgozói, az óvodások szülei, tanítók, képviselőasszony megismertetése. Márton nap Nov. 11. Márton napi hiedelmek, népszokások, hagyományápolás. Szent Márton története, kapcsolata a libákkal. Libapásztorok élete, a libatartás haszna. Márton napi csemegék: sült alma, sült tök, pattogatott kukorica. Márton napi nagyszabású játszóház, ami ismételten az ismerkedést szolgálja. Lampionos felvonulás a lakótelepen. Mikulás Érkezését nagyon várják a gyerekek, verssel, énekkel készülünk a fogadására. A mikulás csoportról csoportra jár és egyenként megjutalmazza a gyerekeket. Ezután az aulában advent első gyertyáját közösen a Mikulással gyújtjuk meg. Karácsony Ez a két ünnep hozza legközelebb egy máshoz a gyermekeket és a felnőtteket, a családot és az óvodát. Az ünnepi készülődés, a családban élő szokások felelevenítése, a közös munka felfokozott érzelmi állapotot idéz elő. Ez a pozitív töltés megváltoztatja viselkedésüket, társaikhoz való viszonyukat. Az óvodai karácsony megünneplése előtti estén az óvoda kollektívája közösen feldíszíti a fenyőfát, valamint elhelyezi a betlehemet az aulában. Hagyomány a csoportok együtt ünneplése az aulában feldíszített karácsonyfa körül. A jól viselkedni, jót tenni, ebben az időszakban természetes viselkedési formává válik, ami nem múlik el rögtön az ünnep multával. Ilyenkor tanulja meg a gyermek leginkább, hogyan kell a szeretetet kimutatni, szeretetet ajándékozni. Erősödik a családhoz, társakhoz való kötődése. Az együttes cselekvésben a kellemes emlékek felidézése még a legcsendesebb gyermeket is beszédre ösztönzi.

172

Mackó napi forgatag Febr.2. Mackókiállítás rendezése csoportonként. Népi jóslatok, hiedelmek megismertetése a gyerekekkel. Ismerkedés a különböző medvefajokkal. Mackókonyha (méznyalakodás, mézes magvak, gyümölcsök fogyasztása). Rajzverseny az aulában, óvodai szinten. Béka- Buli Szorosan kapcsolódva a Miskolcon immár hagyományos Kocsonya és béka fesztiválhoz, nagyszabású óvodai rendezvényt szervezünk, ahová már nemcsak az óvodásokat és szüleiket várjuk, hanem a szűkebb és tágabb környezetből minden érdeklődőt, nagyszabású játszóház, saját kocsonya főzése, tombola, játékos versenyek. Farsang Mindig vidám, a hagyomány szerint is mindig rendbontással, zavargással jár. A másnak lenni érzése mellett keretek között ugyan, mégis szabadabban „mulathatnak”, tréfás csúfolók, mondókák, dalok kíséretében. Télűző farsangkor jelmezbe bújnak a gyerekek és a dolgozók is, s felvonulással, tánccal, zenével, egész napos szervezett műsorokkal, búcsúztatjuk a telet. Nőnap A kislányok megünneplése, női mivoltuk kihangsúlyozása, udvariasságra nevelés. Húsvét Néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerése a készülődésben: tojásfestés, verstanulás, terem díszítés. Ebben az ünnepben különválik a fiuk és a lányok tevékenysége, ami a nemiségében rejlő hovatartozás erősítése. Felerősödik a mind két nem fontossága, tudatosodik, hogy miért jó lánynak, ill. fiúnak lenni. A másság tiszteletének, elfogadásának a másokra való odafigyelés képességének a kialakulása.

A gyermeki élet ünnepei Születésnap, névnap A magyar családok szokásaihoz mind két neves nap megünneplése hozzátartozik. Fontos, mert itt csak ő van központban, érte történnek dolgok, érzi és átéli a csoport odafigyelését, szeretetét. Minden gyermek vágyik rá, hogy középpontban legyen. Az öröm érzésének egy másik lehetősége a gyermeknél. Az én fontossága jelenik meg ebben a napban. Anyák napja Ez az ünnep jelentős mind a gyermek, mind a szülő számára. A gyermek is és a felnőtt is felfokozott érzelemmel készül rá. A szülőt büszkeség tölti el az ünnep alatt gyermekét látva, hallva s ezt az örömérzést katarzissal éli meg sok szülő. Szükség van ilyen hatalmas pozitív töltésű érzésekre is. A gyermek nem kisebb örömmel konstatálja, hogy itt van az anyukája, most mindenki előtt megmutatja neki, hogy ő mit tud, mennyire szereti. Már a készülődés során a szeretet megfogalmazása foglalkoztatja, egymást licitálják túl, hogy ki mennyire szereti az ő anyukáját. Az összetartozás érzését ez az ünnep adja vissza leginkább.

173

Gyermeknap Ezen a héten kiemelt figyelem övezi a gyermekeket. Közös programokat, sportvetélkedőket, tréfás játékokat szervezünk, aszfaltverseny, Gyula bácsi fagyizója, tapolcai kirándulás, Huncutka alapítvány. Öregek napja Ennek a napnak a megünneplése az iskolával közös programként jelet meg, s már hagyományként minden évben megemlékezünk róla. A nagycsoportosok műsorral készülnek s az erre a napra szervezett ünnepségen, mutatják be az iskolában. Az idősek iránti tisztelet az, melyet e napon erősíteni kívánunk bennük.

Természetvédelemhez, természet szeretethez kapcsolódó jeles napok Az Állatok világnapja Okt. 4. Ez alkalomból felhívjuk a gyerekek figyelmét a házi-és vadon élő állatok helyzetére. Állatvédelem fontosságának tudatosítása. Az emberi gondoskodás szerepe a vadon élő állatok életében. Ezen a napon éves váltásban kirándulást teszünk a Vadasparkban, vagy állatkiállítást szervezünk az aulában. Víz világnapja Márc. 22. Kirándulás szervezése a lillafüredi vízeséshez, Szinva teraszra, vagy játékos – vízzel kapcsolatos sportvetélkedő az aulában, időjárástól függően. A Föld világnapja Ápr. 22. Vetélkedő az aulában, illetve lakókörnyezetünk megismerése céljából séta a közelbe, vagy ültetés a kiskertbe. Faültetés a salakpályán, az óvodában pedig egy gyermek- egy palánta akció és udvar rendezés. Madarak és Fák napja Máj.10. Erdei akadálypálya, vagy aulai vetélkedő az időjárástól függően. Környezetvédelmi világnap Jún.5. Ezek a napok jelentősen befolyásolják a gyermek környezetéhez való viszonyát, magatartását. A jeles napokon való közös munkálkodás, közös gondolkodás megerősíti benne azt az érzést, Szükség szerint hogy tartozik valahová, fontosnak érzi magát a világban. Kirándulásokat szervezünk, melyeket nagyrészt pályázati pénzekből tudunk finanszírozni. Minden jeles naphoz meghirdetett rajzpályázatokon, illetve városi szintű vetélkedőkön képviselteti magát óvodánk. Óvodai szinten a világnapokhoz rajzkiállításokat is szervezünk.

174

Napirend Az étkezési időket stabilitás jellemzi az egyes csoportokban . A különböző tevékenységek az étkezési és pihenési időn túl a nap bármely részén szervezhető, kezdeményezhető játékba ágyazottan. A gondozási teendők a gyermekek tempójához igazodnak, mint az étkezések időtartama is, csupán a kezdete kötött. Napirendi időkeretek: 6- 630 Korán érkező gyermekek lefektetése saját ágyneműben. 30 30 6 -8 Játék, gyermekek által kezdeményezett tevékenységek. 3o 35 8 -8 Mindennapos testnevelés. 835- 910 Tisztálkodás, előkészület a tízóraihoz; csoportok, gyermekek tempójának megfelelő ideig tízórai. 91o- 114o Játék, felajánlott kezdeményezett tevékenységek érdeklődésnek megfelelően, gyümölcsprogram. Levegőzés, séta. 4o 00 11 - 12 Tisztálkodás, készülődés az ebédhez, önkiszolgálás, naposság. 1200-124o Ebéd a gyermek és a csoportok tempójának megfelelően. 40 00 12 - 13 Tisztálkodás, fogápolás; Előkészület a pihenéshez, teremrendezés. 00 45 13 -14 Mese, pihenés, alvás. 1445-1500 Folyamatos felkelés, a gyermeki igények figyelembevételével esetleges további pihenés biztosítása. 1500-1505 Mindennapos testnevelés. 1505-1530 1530-1700

Tisztálkodás, előkészület az uzsonnához, Csoportok, gyermekek tempójának megfelelő ideig uzsonna. Játék, felajánlott, kezdeményezett tevékenységek, teremben, udvaron.

Hetirend A testnevelés foglalkozásokat rossz idő esetén az aulában szervezzük. Jó idő esetén lehetőség van kimenni a salakpályára, játszótérre, erdei tisztásra, stb. Hetente egyszer, csoportonként más- más napon tartjuk az irányított mozgásos tevékenységeket. Hétfő Tapasztalat gyűjtése, élményszerzések, séták, kirándulások, piaclátogatás, boltlátogatás, stb..

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Felajánlott tevékenységek a tapasztalatok, élmények feldolgozásának megfelelően

A kezdeményezések a heti projektnek megfelelően hatják át a mindennapokat, érvényesül a komplexitás, a gyermeki reakciók, érdeklődések irányítanak. 175

Mindennapos testnevelés naponta két alkalommal, időjárástól függően a szabadban, aulában, vagy a csoportban.

A témákat projektekben dolgozzuk fel A külső világ tevékeny megismerése

Rajzolás, festés, mintázás, és kézimunka

Ismerkedés a világon élő különböző medvékkel, mackókkal, képekről és könyvekből. Medve hiedelmek, jóslatok az időjárásról. Medve (élőhelye, tápláléka, mozgása, kicsinyei). Meglévő ismeretek bővítése. Halmazképzés szín, fajta, nagyság szerint, térirányok.

Barna mackó: Körcímkékből maci ragasztása kicsiknek. Kibújás vagy bebújás: (barlang, macifej, karok vágása, ragasztással kép alkotása). Maci olimpia. Testrészek vágása, különböző tornaszerekkel kiegészítve mozgás ábrázolása. Vágás, ragasztás technikájának elsajátítása, mozgás ábrázolás fejlesztése, képalakítás, kompozíciós készség fejlesztése.

Verselés, mesélés Mese: Fésűs Éva: A korcsolyázó medve. A mesével a gyermekek humorérzékének fejlesztése, az állatok segítségnyújtásával önzetlenségre nevelés. Vers: Mentovics Éva: Kibújás vagy bebújás. Hangsúlyos versmondással a kijelentő és kérdő mondatok érzékeltetése.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Téma: Mackóvilág. - Mikor a medve kijön a barlangjából…

A: Új mondóka: Kis medvebocs lépeget… Dal ismétlés: Brumm brumm Brúnó… Dirmeg- dörmög a medve… F: Egyenletes lüktetés érzékeltetése kül. mozgásformákkal. Egyszerű táncmozdulatok bemutatása (sarok koppintás, egy lépéses csárdás) Zh: A bundám szőrös, kócos…

Mozgás: „Bocstorna”

Játék

Mackós zenére gimnasztikai gyakorlatok végzése macival. Mászó pálya kialakítása asztalok, székek, padok, stb. felhasználásával. Kúszásmászás gyakorlása, mackójárás akadályokon át. Játék: jegesmedvék

A mackónak van … Auditív figyelem fejlesztése. Ébredj, ébredj medve koma! (hangfelismerő játék). Ki van a barlangban? (figyelem fejlesztő játék)

176

(helyfoglaló játék, jégtáblákon) Megjegyzés: Mackó kiállítás rendezése, otthonról hozott macikból. Brummogó teaház létrehozása (méz nyalakodás, mézes magvak, gyümölcsök kóstolgatása, málnaszörp, málnadzsem ízlelése) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek fejlődéséről személyiséglapot vezetünk, óvodába lépésétől, így nyomon követhetjük fejlődését. A személyiséglap birtokában, annak rendszeres vezetése esetén tényszerűbb képet kapunk a gyermekről, megkönnyíti a szülővel való együttnevelést. Legfontosabbnak a szociális érettséget, a beszédfejlődés megfelelő szintjét, kommunikációs készséget, egészséges érzelmi életet, neveltségi szintet tartjuk, mert ezek megléte már feltételezi az ismeretek megszerzését, elsajátítását.

Az óvodai oktatás, nevelés tervezése, dokumentumai

Az intézmény dokumentumai: -

Törzskönyv

-

Óvodai felvételi és mulasztási napló

Vezetése az óvónők feladata, az adatvédelmi törvény figyelembevételével kell kezelni. -

Óvodai felvételi előjegyzési napló

Az óvodavezető, helyettese vezeti, adatait az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezeli. -

Óvodai csoportnapló

A Csoportnapló – nevelőtestületünk által kifejlesztett, elektronikusan előállított , a Helyi Pedagógiai Program –cél, feladat és tevékenységrendszerére épülő dokumentum, melynek tartalma teljes mértékben megfelel a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabály 91. §. 1-3. pontjában meghatározott kötelező tartalomnak.

-

Óvodai szakvélemények

A tanköteles gyermekekről az óvónők az óvodavezetővel közösen töltik ki. Az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezelik. -

Személyiséglapok

Minden gyermekről óvodába lépésének napjától az óvónők vezetik. A szülőnek joga van bár mikor betekinteni, az óvónők az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezelik.

A nevelés tervezése 177

A tervezés minden esetben egyénre szabottan történik, a személyiséglapokon rögzítve. Gondozási-nevelési tervet negyedévenként készítünk, figyelembe véve a gyerekek életkorát és fejlődési szintjüket. Tervezésnél kiemelten odafigyelünk arra, hogy 3-7 éves korig vannak jelen a gyerekek a csoportban. Egyéni eltérések esetén a tervezés a gyermekek személyiséglapján követhető nyomon. A tervezésben megjelöljük azt a szintet, ahol áll a gyermek, mivel, hogyan, hová kívánjuk eljuttatni. Komplex módon mindig a teljes személyiségből indulunk ki, s azt fejlesztve jutunk el egy magasabb szintre, vagy próbáljuk megtartani, stabilizálni a meglévő szintet.

C. Az oktatás tervezése A tevékenységek tervezése, amint az a fenti mintából is látható a külső világ tevékeny megismeréséből annak témaköreiből indul ki, s kapcsolódik a többi tevékenységhez. Ebben valósul meg a környezet szeretetére, védelmére nevelés, a felzárkóztatás, a kreatív fejlesztés. Az évszakonkénti lebontásban helye van a minden ünnepnek, legyen az néphagyomány ápoló, nemzeti, a gyermeki élet ünnepei, vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok. Az óvónők csoportjuk s benne a gyermekek ismeretében kapcsolnak a témákhoz olyan tevékenységeket, melyben a személyiség fejlesztés differenciáltan megvalósítható. Ha egy adott feladat több szintűen kidolgozható, akkor nem a gyermek életkora, hanem a fejlettségi szintje határozza meg, hogy melyik lehetőséget választja. A hetirendben mód nyílik a sokrétű gyakorlásra s ez a záloga a fejlesztésnek, felzárkóztatásnak, tehetséggondozásnak. Elvünk az, hogy inkább keveset, de alaposan, mint sokat elnagyolva. A matematikai ismeretnyújtás megtervezése is helyet kap a naplóban, a külső világ tevékeny megismerése részeként. Ebben a formában megvalósul az óvónő módszertani szabadsága, a gyermek önkifejezésének lehetősége, nem sérül a szabad játék sem.

Ellenőrzés értékelés rendszere Az ellenőrzés és értékelésben a segítés, a fejlesztés szándéka nyilvánul meg. A folyamatosság és szakaszosság elve érvényesül mind az ellenőrzés, mind az értékelésben. Ellenőrzési, értékelési rendszerünket az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza, mely biztosítéka a folyamatos fejlődésnek, megújulásnak.

a.

Önértékelés

Ez a tevékenység nem szorítkozik csupán a vezető tevékenységére, hiszen minden óvónő saját érdeke, hogy munkáját naponta értékelje, megbeszélje közvetlen kollégájával, s ha szükséges bevonja a dajkát is, figyelembe véve a személyiségi jogok tiszteletben tartását és a titoktartási kötelezettségeket. Mivel heti váltásban dolgozunk, a két óvónőnek heti értékelésre van szüksége munkájában, hogy a kolléganője arra építve tudjon tovább lépni. Ezeket az észrevételeket a csoportnapló „megfigyelés” rovatában rögzítjük.

178

Az ellenőrzés, értékelés tartalma

b)

Az ellenőrzés és értékelés kiterjed a neveltségi szintekre, a gyermeki szabadság érvényesülésére, a tervezésben s a gyakorlatban megvalósuló egyéni fejlesztésre, a kitűzött célok és feladatok csoportonkénti megjelenésére, a törvények betartására. A csoportnaplók havonkénti ellenőrzése a munkaközösség vezető feladata, ezzel is biztosítva a csoportok összehangolt munkáját, de tiszteletben tartva az óvodapedagógusok szabadságát. Ez megkönnyíti a csoportok közti véleménycserét, az új ötletek, lehetőségek közkinccsé válását, az esetleges hibák kiküszöbölését. Mindez hozzájárul a program hatékony megvalósulásához, a gyermeki személyiség eredményes fejlesztéséhez, a jó munkahelyi légkör megóvásához.

Az intézmény kapcsolatrendszere

Óvodán belüli együttműködések Egy adott csoportban: Két óvodapedagógus s egy daduska néni dolgozik. Legfontosabbnak tartjuk e hármasnak az összehangolt közös nevelési elvek alapján történő munkáját, a kiegyensúlyozott gyermek nevelése érdekében. A rendszeres konzultációt nem helyettesíti a személyiség lapok vezetése. A komplex folyamattervezés, vezetés a heti váltásban történő munkánál közös gondolkodást igényel. Egymás munkájának segítése, a másik tisztelete, a közös pozitív példaadás, tolerancia itt is fontos nevelési eszköz, ugyan akkor előfeltétele a hatékony munkának. A harmonikus kapcsolatok segítik a gyermek fejlődését, ezért a következő kapcsolati formák alakulására komoly gondot fordítunk: 

Pedagógus-pedagógus



Pedagógus- dajka



Felnőtt- gyermek



Gyermek-gyermek



Pedagógus-szülő



Gyermek-szülő

Csoportok közötti: A tapasztalatcserék nélkülözhetetlen feltétele a fejlődésnek. Az egységes szokásrendszer, mely segíti mind a daduska néni, mind az óvónő munkáját, mind a gyermek eligazodását óvodán belül. Közös projekthetek és közös rendezvények jó lehetőségeket biztosítanak a csoportok közötti ismerkedésre.

179

A vezető és vezetettek között: Az információáramlás, konzultációk a demokratikus légkör egyik feltétele. Azonos nevelési elveket valló nevelőközösségben a szakmai munka hatékonyabb. Minden hónapban egyszer nevelőtestületi megbeszélés az elmúlt és előttünk álló aktuális időszakokról.

A család és az intézmény kapcsolata: A családi nevelés meghatározója az intézményes nevelésnek, így nem kívülállóként, hanem intézményen belüli kapcsolatként kell kezelnünk. Egymás kölcsönös megismerése, tapasztalatok megbeszélése érdekében különböző találkozási lehetőségeket biztosítunk, így pl.: 1. A szülői értekezletek tervezése, szervezése a programnak megfelelően egy tanévben háromszor. 2. Nyílt hét, a szülő jelzésére előre bejelentett időpontban betekinthet az óvodai élet mindennapjaiba. A szűk hely miatt, max. 8 szülő részvételével. -

szülői igényre bármikor nyitottság biztosítása

3. Fogadóórák: Az év folyamán rendszeresen tartanak fogadóórát a vezető óvónő, tagóvoda vezető, csoportos óvónők, külön időpontokban, ami biztosítja a szülők részére a diszkrét, személyes párbeszéd lehetőségét. -

napi találkozások

-

családlátogatások szükség esetén

-

kirándulások, szalonnasütés csoportos szinten

-

Játszóházak, óvodai rendezvények (Béka- Buli, Márton- nap)

-

óvodába lépés előtti óvodalátogatások, beszoktatás egyéntől függően

-

Júniusban szülői értekezlet a leendő kiscsoportosok szülei részére.

Intézményen kívüli kapcsolatok Védőnővel való kapcsolattartás A bölcsödéből jövő gyermekek érdekében - már hagyományosan – jó kapcsolat alakult ki a két intézmény között. Óvodába kerülés előtt tájékozódunk a védőnőktől, ill., hogy már ismerősként találkozhassunk az óvodában. A védőnők is felkeresik egy idő után a gyermekeket ill., ha szüksége még a beszoktatás alatt jelenlétükkel segítenek. Az év folyamán folyamatos jelenlétükkel, konzultációs lehetőségekkel segítik munkánkat.

Az óvoda és az iskola együttműködési formái: Mivel térségünkben egy iskola működik, feladatunknak tekintjük, hogy a zökkenőmentes átmenet érdekében munkájukat, nevelési- oktatási célkitűzéseiket jól ismerjük. Ugyanakkor lehetőséget adunk az ott dolgozó pedagógus kollégáknak is munkánk és gyermekeink megismerésére. Találkozási alkalmaink: -

az iskola megismerésére közös teadélutánt szervezünk

-

gyermekeinkkel látogatásokat teszünk az iskolában

-

közös rendezvényeket szervezünk (Öregek napja, Tavaszköszöntő, sportversenyek, stb.) 180

-

rendszeresen részt veszünk az iskolában hirdetett rajzpályázatokon

-

Ünnepélyeken való részvétel az iskolában (Október 23., Március 15., Karácsony, Farsang, Komlós nap)

-

A gyermek megismerését látogatások szervezésével tesszük lehetővé a tanítóknak

-

Óvodai programunkról tájékoztatjuk az iskolában dolgozó kollégákat

-

Rendezvényeinkre meghívjuk a leendő elsős nevelőket, védőnőket

-

A családot segítve az átmenetben óvodai szülői értekezleten bemutatjuk a leendő elsős pedagógusokat, ahol kötetlen beszélgetést folytathatnak velük.

-

Együttműködésünknek része, hogy különböző szervezéseinknél egyeztetünk, megkímélve a családokat a gyermek-elhelyezési problémáktól (nevelésnélküli munkanapok, kirándulások, stb.)

Együttműködés a Szakszolgálati intézményekkel A hatékonyabb munkavégzés és az egészséges gyermeki személyiség kialakítása érdekében fontos a velük való kapcsolattartás. A Nevelési Tanácsadó szakemberei eddig is segítették nevelői munkánkat, s a jövőben is számítunk rájuk.

Együttműködés a logopédussal Programunkban arra törekszünk, hogy minél nagyobb hangsúlyt kapjon a beszédzavarok prevenciója, ám évről évre több gyermek igényli a szakember segítségét. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját, konzultálunk, szülői értekezletre meghívjuk, hogy tájékoztassa a családokat a megelőzésről, segítésről. Óvodánkban biztosítjuk a nyitva tartási idő alatti foglalkozásokat is.

Az Áthelyező Bizottság Az intézménybe bekerülő sérült, ill. fogyatékos gyermekek további sorsának érdekében figyelemmel kísérjük a bizottság működését, s megfelelő időben felvesszük a kapcsolatot. „Egyedül nem megy” SNI-s pályázaton való részvétel.

Gyermekorvos, védőnő Mint azt a programban jeleztük, az egészséges életmód kialakítása érdekében a szülők mind szakszerűbb tájékoztatása céljából szülői értekezleten ismertetjük meg a szülőket a helyes táplálkozással, egészséges életmóddal. Ezekre a megbeszélésekre, tájékoztatókra az intézmény gyermekorvosát, ill. védőnőjét kérjük fel.

Kulturális intézményekkel

181

Programjaik színesíthetik óvodai életünket, ezért fontosnak tartjuk azok figyelemmel kisérését. Kiállítások, mese előadások, zenés rendezvények megtekintését szervezzük ezen intézményekben. Az élő színházi előadás mással nem pótolható élményt nyújt a gyermekeknek. A Vadasparkba tett látogatások mindig izgalommal telitettek s rengeteg ismeretet, tapasztalati lehetőséget rejt. További lehetőségek: Diósgyőri Vár, Tiszai pályaudvar, erdei kisvasút, a város nevezetességeinek megtekintése.

Önkormányzattal, mint fenntartóval és a helyi képviselővel Közös érdekünk a felnövekvő nemzedék minél jobb értelmi, érzelmi és testi fejlesztése. A programválasztásnál is ez vezérelt bennünket, ill. figyelemmel voltunk arra, hogy nehéz anyagi helyzetben hogyan lehetne hatékonyabb személyiségfejlesztést megoldani. Törekszünk képviselőnknek nagyobb rálátást biztosítani óvodai életünkre, mindennapi problémáinkra, így maximális anyagi és erkölcsi támogatást kapva tőle. A program megvalósításának személyi, tárgyi feltételei

Az egészséges életmód kialakításához Az étkezési kultúra kialakítása érdekében: A meglévő eszközök folyamatos pótlása és a fő helyen szereplő, gyümölcsprogramunkhoz szükséges eszközök csoportonkénti beszerzése. (vágódeszkák, turmix gép, salátacentrifuga, citromfacsaró, reszelő, hámozó, csumázó)

A testi nevelés és egészségvédelem érdekében: A meglévő eszközök megóvása, meghibásodásuk esetén javítások, felújítások. (szúnyoghálós ajtó, székek, sólámpák, fektetők) a)

Testi nevelés foglalkozására /központi eszköztárban/

Meglévő eszközök védelme, pótlása, lehetőségekhez képest fejlesztése (hullahopp- karikák, nagy gumilabdák).

B. Az értelmi képességek fejlesztéséhez A programtól függetlenül és a programmal összefüggésben Meglévő eszközeink óvása, felújítása, anyagi keretünktől függően fejlesztés, vásárlás, eszközpark szervezése szülői munkadélután fejlesztésével.

C. Személyi feltételek

182

A személyi feltételek, bár adottak, az optimális az lenne, ha legalább még egy technikai dolgozó alkalmazására sor kerülne a magas gyermeklétszám, a megnövekedett feladatok (tapasztalatgyűjtő, kirándulások, séták,) ellátása miatt. A feltételek megteremtéséhez pályázatokat nyújtunk be folyamatosan, különböző szervekhez. Igénybe vesszük a szülők segítségét, támogatását. (pl. játékok javítása, készítése). Az udvar méretéből kifolyólag szükség lenne egy udvari kisegítő foglalkoztatására. Számítunk a költségvetés támogatására is, hiszen a tárgyi szükségletünk túlnyomó része nem programfüggő, arra akkor is szükség van, ha csupán működni kívánunk.

Gyermekvédelem A gyermek nem független a családtól, egy érzelmi egységet alkotnak. Ennek megfelelően együtt kell kezelni őket. A család elsődleges tere az individualizációnak, zárt egység, belső törvényszerűségeivel. Itt találkozik az egyén először a közösséggel. Elsődleges feladatunk tehát: a családban megismerni a gyermeket, a családdal együtt. Ez minden óvodapedagógus feladata. Amennyiben a veszélyeztetettség bármely szinten fennáll, akkor a gyermekvédelmi felelőssel közösen ismételt látogatást tesznek, ill., ha a gyermek életében negatív irányú változást észlel a pedagógus, akkor közösen családlátogatást végeznek, ahol meggyőződnek gyanújuk igazáról. A mennyiben a látogatáson tapasztaltak negatívak, úgy a Gyermekjóléti Szolgálat felé a gyermekvédelmi felelős, s a vezető óvónő jelzéssel él.

a. Mire kell figyelni? Fenn áll a veszélyeztetettség, ha a család nem biztosítja a gyermek: testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődését. A család szerkezetében, funkciójában bekövetkezett változásokra oda kell figyelni, mert potenciális veszélyt rejt magában.

b. Az óvoda együttműködési rendszere a gyermekvédelemben: Védőnővel, gyermekorvossal, Gyermekjóléti Szolgálattal. A családvédelem ugyan olyan fontos része munkánknak, mert benne a gyermeket védjük. Ennek az intézményrendszere: Nevelési Tanácsadó Családsegítő központok Gyámhivatal Egészségügyi intézmények 183

Gyűjtés szervezése rászoruló gyermekeknek (ruhagyűjtés, mesekönyv és cipődoboz akció) Baba- börze (lehetőség a gyermekruhák csereberéjére)

c. Milyen törvények betartása szükséges e munkában? Gyermeki Jog Egyezmény (1991) 1992 Adatvédelmi törvény (Személyes adatok, különleges adatok, közérdekű adatok) 1993 Szociális törvény 1993 Többször módosított Közoktatási Törvény 1997 Gyermekvédelmi törvény 1998 Esély törvény

d. Az óvodapedagógus feladatai a nevelésben Tiszteletben tartani a gyermek és családtagjai szuverenitását. Előítéletektől mentes közeledés a családhoz és a gyermekhez. Magas színvonalú pedagógiai és pszichológiai, valamint jogi ismeret és tájékoztatás. Toleráns magatartás, szeretetteljes légkör kialakítása. A családokkal közös programok szervezése. Adjon lehetőséget a szülőknek problémáik megbeszélésére, figyelemmel a személyiségi jogok tiszteletben tartására és a titoktartási kötelezettségekre. Intézményünkben gyermekvédelmi felelősi megbízatása van egy kolléganőnek, aki ezen ügyeket kézben tartja. Finanszírozása azonban nem megoldott. Gyermekvédelemmel összefüggő feladatok

Gyermekvédelmi munkánk céljai: -

az óvodánkba érkező gyermekeink az iskolai életet egyenlő eséllyel kezdjék.

-

munkánk során arra törekszünk, hogy minél előbb felismerjük a más képességű, adottságú gyermekeket, s őket megfelelő szakember irányítása mellett segítsük fejlődésüket.

-

Intézményünkben olyan szemléletmódot alakítunk ki mely, tolerálja a másságot mind a dolgozók, mind a szülők, mind a gyermekek vonatkozásában.

Munkánk fő meghatározó eleme a család, hiszen csak együttnevelve juttathatjuk el gyermekeiket fejlődésük legoptimálisabb szintjére. Fontos a szülők körében a felvilágosító munkánk, mely nevelési, gondozási problémáik, megoldásában segíti őket. Mind a programunk, mind a mindennapi munkánk a gyermek személyiségének fejlődését tűzte ki célul, így ebben érvényesülnek a gyermek jogai és jogainak védelme is.

184

Intézményünk környezetében a családok mentális, gazdasági és szociális elszegényedése tapasztalható. Ennek kompenzálása nehéz és felelősségteljes feladatunk. Óvodánkban a veszélyeztetettséget az alábbiak szerint csoportosítottuk: 1. érzelmi 2. szociális 3. testi 4. erkölcsi Amennyiben bármely területen a gyermek fejlődése akadályoztatva látszik, igyekszünk azt megszüntetni, ill. valamely módon kompenzálni. Ezen csoportok kialakulásának családon belüli ill. társadalmi okai lehetnek. A családon belüli okok a család szerkezetében életvitelében, egészségi, gazdasági helyzetében nyilvánulnak meg. Ebből adódóan kialakulhat a gyermeknél mentális zavar, magatartási probléma, egészségi gondok, melyek jelentkezhetnek önmagukban, de halmozottan is. Helyi nevelési programunk „Környezetvédelem Tolnai Gyuláné módszerével”, kiemelten kezeli a családot, annak szerepét a gyermek fejlődésében. A szülők nevelési, gondozási gondjainak segítése fontos része e programnak, melyet előadások tartásával, beszélgetéseken, munkadélutánokon valósítunk meg. A családok segítése érdekében olyan partner kapcsolatokat alakítunk ki, melyek hatékonyan tudnak közreműködni a problémák megoldásában. Kapcsolattartásunkért az óvoda vezetője, a tagóvoda vezető és a gyermekvédelmi megbízott a felelős. / Részlet a partnerazonosítási listáról, a minőségbiztosításban:/

Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel Partnereink Szülők Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat

Miskolc M.J. Város Önkormányzat Gyámügyi Osztálya

Miskolc M.J. Város Önkormányzat Szociális Osztálya Nevelési Tanácsadó

Az óvoda orvosa és védőnője Helyi önkormányzati képviselők

Partner képviselője A gyermekvédelembe bevont ……gyermekek szülei

Kapcsolattartás módja családlátogatások, megbeszélések, Munkadélutánok szervezése A területért felelős Esetmegbeszélések, mindenkori munkatársak Krízis kezelések Jelzések megtétele, Konzultáció, ismeretátadás, bővítés Gyámügyi osztály munkatársa a nevelőszülőknél kihelyezett gyermekek gyámjával való kapcsolattartás, veszélyeztette gyermekek esetében szakvélemény kérése illetve nyújtása, Szociális Osztály gyermekvédelmi Területi munkatársai támogatásokhoz és egyéb szociális támogatásokhoz óvodai szakvélemények adása A Nevelési Tanácsadó logopédiai ellátás, vezetője egyéni speciális fejlesztő foglalkozások, fejlődésükben korlátozott gyermekek felismerése, fejlesztésükben való segítségnyújtás, részvétel szülők számára nevelési tanácsok Az óvoda orvosa és védőnője a gyermekek óvodába való irányítása, Önkormányzati képviselők -

-

Időkeretek évi egy alkalommal szükség szerint, folyamatosan

-

szükség szerint

-

folyamatos

Szükség szerint

Szükség szerint

185

ÁNTSZ

Területi felügyelő

Gyermekvédelmi megbízott feladatai: Tanév elején: -

az éves munkaterv mellékleteként a gyermekvédelmi terv elkészítése,

-

felmérések készítése az óvodában: szociálisan vagy más módon hátrányos helyzetűekről veszélyeztetett gyerekekről,

-

ehhez felmérőlapok készítése, másolása, kiosztása, beszedése, értékelése,

-

az értékelés alapján az óvodába járó gyermekek szociális és egyéb szempontú állapotának meghatározása,

-

térítési díjkedvezmény kérőlapok másolása, kiosztása,

-

a kedvezményt kérők (egész évi) tájékoztatása, segítségnyújtás a kitöltéshez.

A nevelési év során: -

Állandó kontroll a veszélyeztetett gyermekek felett – konzultáció a kolléganőkkel,

-

Az előző táblázatban meghatározott partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás

-

A gyermekvédelmi értekezleteken és tájékoztatókon való részvétel

-

Folyamatos önképzés, konferenciákon való részvétel, jogszabályok nyomon követése.

A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei -

Személyi

-

-

Tárgyi

Anyagi eszközök

gyermekvédelmi munkával megbízott óvodapedagógus a gyermekvédelmi megbízott folyamatos képzésének biztosítása az óvoda dolgozóinak folyamatos tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokról a hatályos jogszabályoknak megfelelően technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában

A jogszabályoknak valamint a cél és feladatrendszernek megfelelően: - egészséges, biztonságos és nyugodt környezet fenntartása, folyamatos fejlesztése, - a fogyatékos gyermekek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, eszközök biztosítása, - pályázati pénzek felhasználása - önkormányzati képviselőktől támogatás kérése

Sikerkritérium: A gyermekvédelmi munka tanévvégi értékelő elemzése alapján: -

A toleráns, elfogadó, segítő és együttműködő magatartás mind a dolgozók, mind a szülők, és gyermekek részéről teljes mértékben megvalósul. 186

-

A kapcsolattartási táblázatban meghatározott kapcsolattartási módok teljes mértékben teljesülnek.

-

Iskolába ment 42 fő

-

Egy gyermek SNI-s, ő a speciális iskolában kezdi meg tanulmányait

-

Ruha, játék, mesekönyv gyűjtés.

A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztő munkánk során folyamatosan felmérjük partnereink igényeit. Az igények elemzését követően lehetségessé válik a gyermekvédelmi munkánk rendszerének, illetve elemeinek módosítása, változtatása.

187


Felhasznált irodalom ÓVODAI NEVELÉS ALAPPROGRAMJA Budapest, 1996 Dr Füle Sándor – A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSE OKI, Budapest 1997 Tolnai Gyuláné – ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ AZ ÓVODÁBAN Miskolc, 1997 Tolnai Gyuláné – A TERMÉSZET ÜZENETE 1. KÖTET Debrecen, 1998 Deákné B. Katalin – MINDEN KEZDET NEHÉZ Deák, 1997 Majorossy Judit – EGYÜTT AZ ELSŐ OSZTÁLYBA TRIVIUM Kiadó, Budapest, 1992 ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL Elmélet és módszertan Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996 Kovács György- Bakosi Éva – JÁTÉK AZ ÓVODÁBAN Debrecen, 1998 Dr Kuti István és dr. Kuti Istvánné – KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, KÖRLÁNC Kecskemét, 1995 Forrai Katalin – ÉNEK AZ ÓVODÁBAN Zenemű Kiadó, Budapest 1974 Dr Kovács György – Karczewicz Józsefné – Miehle Anna – FREINET HATÁSA A MAI MAGYAR ÓVODAPEDAGÓGIÁRA

Horizont, 1993

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. A program előkészítésében részt vett: Az óvoda nevelőtestülete és Tolnai Gyuláné 2. A program kidolgozásában részt vett: Az óvoda nevelőtestülete 3. A program előzetes egyeztetésében közreműködött: Kovács Attiláné tanácsos 4. A programmal kapcsolatban egyetértését nyilvánította:A szülők közössége,1999-02-23. 5. A programot véleményezte: 6. A Szeder úti Napköziotthonos Óvoda „ Környezetvédelem Tolnai Gyuláné módszerével” elnevezésű programját a nevelőtestület elfogadta: 1998.január 25. 7. A programot elfogadta és jóváhagyta a szakértői vélemény alapján: 8. A programot tájékoztatóul megkapták: Tolnai Gyuláné, a szülők, Komlóstetői Ált. Isk. 9. A programot átdolgozta a Szeder úti óvoda nevelőtestülete és Makár Barnabásné a tagóvoda vezetője: 2010. június 30. 10. A programot átdolgozta Király Attiláné tagóvoda vezető és Dr. Szabóné Juhász Adrienne szakmai munkaközösség vezető. 2013. augusztus 07.

189

4. módosított változat

GYERMEKVILÁG KÖRNYEZETÜNKBEN ÉLETKÖZELISÉG A TERMÉSZETBEN

A MISKOLCI BATSÁNYI JÁNOS ÓVODA MESEVÁR TAGÓVODÁJÁNAK HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 028572 Hatályba lépés ideje: 2013.09.01-től visszavonásig Tartalomjegyzék 190

A Mesevár gyermekvilága

3.

I. Bevezetés

4.

II. Gyermekkép, óvodakép

4.

II.1. Gyermekképünk

4.

II.2. Óvodaképünk, jövőképünk

5.

II.3. Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk célja

7.

II.4. Alapelveink

7.

III. Az óvodai nevelés feladatai

8.

III.1. Az egészséges életmód alakítása

8.

III.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

10.

III.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

12.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

17.

IV.1. Személyi feltételek

17.

IV.2. Tárgyi feltételek

18.

IV.3. Az óvodai élet megszervezése

18.

IV. 4. Az óvoda kapcsolatai

19.

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

21.

V.1. Játék

21.

V.2.Verselés, mesélés

26.

V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

28.

V.4. Rajzolás, mintázás, kézi munkák

30.

V.5. Mozgás

32.

V. 6. A külső világ tevékeny megismerése

36.

V. 7. A munka

39.

V. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

42.

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

44.

VII. Óvodánk alapellátásain túli szolgáltatásai

44.

191

A Mesevár gyermekvilága

A Bükk-hegység lábánál, a Diósgyőri várhoz közel, friss levegőjű zöldövezet közepén található a mi óvodánk. A vár, a Szinva patak, az erdő közelsége, mint környezetünk szépségei és értékei minden nap új csodákkal gazdagítanak bennünket. A minket körülölelő természet és a gyermekek mesevilága, valamint intézményünk régi neve – Könyves Kálmán úti Óvoda – késztetett arra, hogy egy ránk illő nevet válasszunk óvodánknak, így lettünk Mesevár Óvoda.

Mi Együtt Segítünk Egy Varázslatos világba Átlépni a Ránk bízott gyerekeknek Néhány év elteltével döntöttük el közösen, hogy alternatív törekvéseket megismerve, saját arculatú, adott körülményeink között megvalósítható és működő programot dolgozzunk ki. Kíváncsiságunk, érdeklődésünk, hivatásszeretetünk arra késztetett bennünket, hogy egy jól bevált napirenddel, lelkes, megújulni vágyó óvodapedagógusokkal működő 5 csoportos óvodánk mindennapjait saját módszereinkkel szervezzük meg. Elképzelésünk: alakítani, formálni a ránk bízott óvodásokat és megmutatni számukra a világot olyannak – amilyen. Melyek azok a pozitívumok, amit mi kínálunk: a külső világ tevékeny megismerésére épül

és

komplexitásra törekszik.

Az

ismereteket

nem

elszigetelten, hanem

összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban mutatjuk be a gyermekeknek úgy, ahogy a valóságban előfordul. A mindennapi munkánkat szem előtt tartva, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának irányelveit figyelembe véve, a törvényi kötelezettségeknek is eleget téve és az intézményünk iránti elvárásoknak és igényeknek megfelelően dolgoztuk ki saját Helyi Óvodai Pedagógiai Programunkat: GYERMEKVILÁG KÖRNYEZETÜNKBEN, ÉLETKÖZELISÉG A TERMÉSZETBEN

192

I. Bevezetés Többéves pedagógiai munkánk eredményei és tapasztalatai, illetve a társadalmi változások számunkra is szükségessé tették egy új, saját arculatunkat tükröző helyi program kialakítását. Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk a gyermeket megillető jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és egyenlő hozzáférést biztosítja. A gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését igyekszünk az óvodai nevelés során innovatív pedagógiai törekvésekkel biztosítani. Az intézményünket választó szülők támogatják nevelési értékeinket, továbbra is igénylik, hogy ebben a szemléletben neveljük gyermekeiket. Programunk irányelvei szükség esetén figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is. II. Gyermekkép, óvodakép II.1. Gyermekképünk Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és saját programunk is szem előtt tartja, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, szellemi, erkölcsi és pszichológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ez a kor a kisgyermek második kiteljesedett fázisa, amely a gyermek személyiségének jelentős változását életkoronkénti és egyénenkénti eltéréseit tükrözi. Számunkra fontos, hogy milyen környezetben cseperednek fel gyermekeink. Igyekszünk olyan spontán és tervszerű környezeti légkört teremteni, mely kedvező befolyással bír a gyermek fejlődő személyiségére, tehát boldog, derűs, kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag gyermekké válnak. Nyitottak az új befogadására, érzékenyen reagálnak a természeti és társadalmi problémákra, őszinte érdeklődéssel fordulnak egymáshoz a közvetlen és tágabb környezetükben. Óvodánk pedagógusai vallják, hogy a gyermekek iránti szeretet és feltétel nélküli elfogadás hiányában nem lehet teljes értékű, harmonikus személyiségű gyermekeket nevelni. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosít, társadalmi egyenlőség elvét figyelembe véve, előítéletek nélküli szemléletet követ. Minden gyermeket egyéni képességeihez mérten fejlesztünk, segítjük a társadalomba való beilleszkedésüket, sok szeretettel, gondoskodással, megértéssel.

193

Úgy érezzük, gyermekképünket hűen tükrözi ez az idézet: „HA türelemben nő fel, türelmes lesz bátorítják, bizalmat örököl megdicsérik, megtanulja értékelni a dolgokat őszinteséget lát, törekedni fog arra biztonságot érez, megtanul hinni a gyermeket elismerik megtanulja becsülni magát szeretik és barátságosak vele, megtanul szeretetet találni a világban.”

II. 2. Óvodaképünk, jövőképünk Óvodánk szakmailag önálló nevelési intézmény a közoktatás rendszerében, a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig. Intézményünk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő. A funkciók teljesítésének hatására a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk a kilián-déli lakótelep zöldövezetében található. Az intézmény 1965-ben épült állagát évről-évre védjük, karbantartjuk, ezért megfelelőek a mikrokörnyezeti adottságok. Az öt csoportban 120 férőhely van. Kedvező helyi adottságunkat, az ide járó gyermekek, szülők igényeit figyelembe véve alakítottuk egyéni

arculatunkat,

amely

helyi

pedagógiai

programunkat

is

meghatározta.

Gyermekvilág

környezetünkben, élet közeliség a természetben programunk szemlélete az optimális feltételek megteremtésével szeretetteljes, családias légkört, érzelemben gazdag környezetet s az értelmi képességek tág terét biztosítja a gyermekek egyéni képességeinek megfelelően. Számunkra nagyon fontos, hogy a nevelésünk cél- és feladatrendszerében a gyermekek mindenek felett, elsőként szerepeljenek. A környezeti nevelés fő hangsúlyt kap munkánk során, ezért törekszünk arra, hogy nyitottak legyenek a természeti és társadalmi élmények befogadására.

194

A gyermekek személyiségéhez igazodva saját fejlődésük ütemében, egyéni képességeiknek és készségeiknek kibontakoztatásával, a mással nem helyettesíthető szabad játék elvének megfelelően, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Az óvodánk helyi adottsága a körülvevő környezet, valamint az elhivatott óvodapedagógusok szemléletmódja ösztönzött minket arra, hogy fő célként kezeljük a gyermek nevelésében a külső világ tevékeny megismerését. Felnőtt és gyermekközösségünk nyitott arra, hogy az óvodánkba érkező nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek multikulturális és befogadó nevelését biztosítsuk. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét szem előtt tartva, az integráció során az önazonosság elvének megtartásával, erősítésével lehetőséget adunk nyelvi kultúrájuk, hagyományaik ápolására. Az alkalmazotti közösségünk vállalja, hogy óvodásaink fejlődése érdekében a jövőben is igyekszik megtartani az intézményünkben folyó szakmai munka színvonalát, partnereinkkel való jó kapcsolat ápolását. Arra törekszünk, hogy összehangolt munkánk, kommunikációnk, bánásmódunk modell értékű legyen. Intézményünk neve továbbra is jelentsen garanciát, bizalmat. Figyelembe vesszük partnereink elvárásait a Fenntartó iránymutató célkitűzéseit, és elkötelezettséget érzünk a helyi pedagógiai programunkban megfogalmazottak eredményes megvalósítása iránt. Mindezek mellett a továbbképzések során szakirányú végzettséget szerzett óvodapedagógusaink különféle tervszerű foglalkozásokat szerveznek, melyen a tehetséges, a hátrányos helyzetű, a speciális fejlesztést igénylő gyermekek is egyéni ütemben fejlődhetnek. Specialitásaink: -

dyslexsia prevenció, logopédiai ismeretek, Sindelar program, művészeti nevelés, zeneóvoda mozgásfejlesztő terapeuta, speciális fejlesztési ismeretek.

195

II.3. Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk célja Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását a hátrányok csökkentését elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

II.4. Alapelveink Helyi Óvodai Pedagógiai Programunkban nevelésünk alapelvei tükrözik gyermekképünk, óvodaképünk és nevelési filozófiánk gondolatát, amelyek a következőkben fogalmazódnak meg: -

a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, szeretetet és megbecsülést nyújtó óvodai élet alakítása,

-

a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével, személyiségük sokoldalú kibontakoztatása,

-

nemzeti, etnikai kisebbség nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását,

-

óvodai nevelésünk egész nap folyamán lehetőséget biztosít a gyermekek fejlesztésére, az egyéni képességeket és differenciált fejlesztést figyelembe véve, szakképzett pedagógusok által tudatosan tervezett program segítségével,

-

az óvodapedagógusok a szabad zavartalan játéktevékenység feltételeinek biztosításával építik fel az óvodai nevelés feladatait a célkitűzéseik összhangjában, szem előtt tartva a komplexitás elvét,

-

alapelveink megvalósítása érdekében arra törekszünk, hogy érzelmi biztonságot nyújtó légkört formáljunk, amelyet sokszínű változatos tevékenységek révén valósítunk meg.

196

III. Az óvodai nevelés feladatai A nevelési célunk elérése érdekében az óvodai nevelőmunkánk során az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk az óvodás korú gyerekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése révén: -

az egészséges életmód alakítása,

-

az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

-

az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

III.1. Az egészséges életmód alakítása, mozgástevékenység Az egészséges életmód, életvitel, szokások és cselekedetek, valamint magatartásformák összessége, amelyek a gyermekek szellemi, lelki és testi egészségének megőrzését, fenntartását szolgálják, valamint a fizikai állapot védelmét és fejlesztését eredményezik. E területen cél a gyermekek helyes életritmusának, megfelelő öltözködésének, edzésének, mozgásának, pihenésének megszervezése, amelyekben az érzelmek dominanciája meghatározó. A megvalósítás során figyelembe kell venni óvodánk gyermekeinek vele született adottságait, mentális és biológiai érés sajátosságait, személyi és tárgyi környezetet, amelyben a gyermekek élnek. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -

a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényeinek kielégítése,

-

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,

-

a gyermekek testi képességei fejlődésének segítése,

-

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,

-

az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,

-

az egészséges táplálkozás érdekében a gyümölcsnap bevezetése,

-

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,

-

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása

-

a környezettudatos magatartás megalapozása, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése

197

Célunk: A kisgyermekek olyan szükségleteinek kielégítése, amely elősegíti növekedésüket, szomatikus, pszichikus és szociális fejlődésüket, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük, egészséges életmódjuk kialakulásához.

Feladatunk: -

egészséges környezet és eszközrendszer biztosítása,

-

helyes életritmus kialakítása: gondozás, testi szükséglet, mozgásigény kielégítése, testi képességek fejlesztése,

-

a család és az óvoda együttműködése a szokások összehangolásával (egészséges táplálkozás, gyümölcsnapok),

-

ha szükséges speciális szakember bevonása a prevenciós és korrekciós testi, lelki fejlesztés megvalósításához a szülővel együttműködve.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

-

A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint végzik el. Igényükké válik személyes higiéniájuk fenntartása. Tisztálkodó szereiket tisztán teszik a helyére. A zsebkendőt szükség szerint önállóan használják;

-

Az étkezés során önállóan szednek, töltenek, meg tudják ítélni, miből, mennyit kérnek. Az evőeszközök használata kiegészül a kés használatával;

-

Az időjárásnak megfelelően öltözködnek, begombolják ruháikat. Ügyelnek saját és környezetük rendjére, tisztaságára. Segítenek a csoportszoba rendjének helyreállításában.

198

III.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: -

már az óvodába lépéskor kedvezőbb érzelmi hatások érjék a gyermeket,

-

az gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemeze,

-

az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret önérvényesítő, önkifejező törekvéseinek,

-

az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság elfogadására, tiszteletére.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás és normarendszerének) fejlődését. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje, becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, ami a szülőföldhöz való kötődés alapját képezi. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak viselkedése, kommunikációja és bánásmódja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közreműködésével. A közösségi nevelés egy átfogó, alapvető folyamat, mely során értékes tulajdonságok alakulnak ki a gyermekekben. A szocializáció folyamatában a gyermekcsoport tagjai elsajátítják a környezetük normáit, szokásait, szabályait, értékeit. Amikor az óvodába kerülnek, még nem tudják, hogyan kell viselkedniük, hogyan kell kapcsolatot teremteniük a társaikkal, óvónőkkel, felnőttekkel, hogyan tudnak együttműködni úgy, hogy együttes létük örömteli legyen. Éppen ezért igyekszünk érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, nyugodt légkört teremteni, érdekes tevékenységekkel, játékokkal megkönnyíteni a gyermekek beilleszkedését a csoportba. Előbb érzelmeikre, majd értelmükre támaszkodva próbáljuk velük elfogadtatni a közösségi szokásokat és az összetartozás szeretetteljes elfogadását kialakítani. Úgy 199

érezzük, hogy az óvodánkban dolgozók egymáshoz való viszonya példaértékű a gyermekek számára. Személyes példamutatásunkkal őszinteségre, igazmondásra neveljük gyermekeinket. Az egyéni fejlesztés megvalósítása érdekében szükséges a dajkák aktív jelenléte. Támogató, segítő részvételükkel nyugodtabbá teszik óvodásaink életét. Célunk: A gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása, a szociális biztonságérzet és a közösségi érzések megalapozása.

Feladatunk: -

nyugodt, derűs, biztonságos légkör kialakítása,

-

a gyermekekben a bizalom, szeretet és kötődés képességének megalapozása,

-

mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének alakítása,

-

indulatok kontrolljának formálása,

-

szociális érzékenységük fejlesztése,

-

önkifejező, önérvényesítő törekvéseik lehetővé tétele.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

az eddig kialakult szokások a gyermekek természetes igényévé válnak,

-

a közös tevékenységekben aktívan vesznek részt,

-

elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat,

-

önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a különböző tevékenységekbe és megfelelően végrehajtják a feladatokat,

-

tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, vigyáznak saját és mások munkáinak eredményeire,

-

felébred bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek,

-

ha társuknál feltűnő szokatlan megnyilvánulást tapasztalnak, megértéssel fogadják és keresik az önálló segítségnyújtás megfelelő formáját.

200

III.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a) Anyanyelvi fejlesztés és nevelés Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással -, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A mindennapi életben szinte minden területen megkívánják tőlünk az értelmes, tömör, világos, célratörő szóbeli kifejezést. A kisgyermek, amikor az anyanyelvét sajátítja el tulajdonképpen beszélni tanul és a beszéd révén a hozzá intézett közlések feldolgozásával, majd azok ismétlésével tanulja meg a nyelvet. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai életnek és a nevelés egész folyamatának. Ezért nem kezeljük az anyanyelvi nevelést elszigetelten. Igyekszünk szeretetteljes, biztonságot nyújtó, jó csoportlégkört teremteni, ahol a gyermek bátran megnyilatkozhat, kialakulhat beszédkedve. Fontos szerepet tulajdonítunk a dramatizálás és bábozás adta lehetőségeknek, hiszen a gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. Ezáltal felelevenítik tapasztalataikat, elképzeléseiket, esztétikai, szociális élményeiket. A bábozásnak személyiség formáló hatása van, mely lehetőséget nyújt az önmegvalósításra. A dramatizálás, bábozás nagy szerepet játszik a társas kapcsolatok alakulásában, mely csak oldott légkörben jöhet létre. A gyermekek szereplési vágya alkotó tevékenységgel párosul, melyben fejlődik emlékezetük, önértékelésük, alkalmazkodó képességük, szervezőkészségük. Célunk: A magyar nyelv szépségeinek megismertetésén és megbecsülésén keresztül a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének felkeltése, fenntartása, és a helyes beszéd kialakítása. Feladatunk: -

beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakítása,

-

a gyermekek aktív és passzív szókincsének bővítése,

-

verbális és nonverbális kifejezésmódok alkalmazása,

-

a már kialakított beszélgetőkör folytatása,

-

beszédkultúra kialakítása (beszédfegyelem, mások meghallgatása),

-

felnőtt közösségünk példa értékű kommunikációja.

b) Értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása során az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve – egyéni fejlődési üteméhez mérten – biztosítson a gyermekeknek változatos 201

tevékenységeket. Ezeken keresztül spontán tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről, amelyeket különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolhatnak. Az óvodában folyó értelmi nevelés feladatának tekintjük a gyermekek ismereteinek rendszerezését és gazdagítását, az értelmi képességek fejlesztését. Az ismeretek bővítését játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül a gyermek aktív közreműködésével valósítjuk meg. Új fogalmak alkotására, valósághű tapasztalatok megítélésére, ok-okozati összefüggések felismerésére, tehát gondolkodni ösztönözzük gyermekeinket. A kudarcmentes iskolakezdés biztosításában fontos helyet foglal el az értelmi képességek kibontakoztatása, így tud majd a gyermek 6-7 évesen önállóan alkotó, aktív módon gondolkodni. Ennek megfelelően tervezzük feladatainkat, szem előtt tartva és alkalmazkodva a gyermekek életkorához, hiszen az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, kreativitás) a gyermek fejlődésével minőségi változást mutatnak. Célunk: A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosítsunk nekik változatos tevékenységeket, amelyek által további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk: -

a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése,

-

a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása,

-

a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelően tevékenységek biztosítása,

-

a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése,

-

a részképességek, mint alapvető képességek segítségével magasabb rendű pszichés funkciók kialakítása,

-

a beszéd, a gondolkodás, az emlékezet megerősítése,

-

optimális feltételek biztosítása minden területen a pszichikus funkciók fejlődéséhez,

-

az egyéni képességek, életkori sajátosságok figyelembe vétele, a differenciálás elvének alkalmazása.


gondolatikat mások számára érthetően fogalmazzák meg,

-

képessé válnak a magánhangzók elkülönítésére,

-

gyakran használnak elvont kifejezéseket,

-

összefüggően mesélnek élményeikről,

-

szövegvisszaadásnál az apró részletekre is kitérnek, képről való mesélésük pontosabb,

-

a velük történt vagy kitalált meséket, élményeket bábozás formájában adják elő.

202

Az értelmi képességek fejlesztési területei: a) Az érzékelés fejlesztés: A tapintás és hallásérzék, látás és látásélesség finomítására törekszünk, a perspektivikus látás alakulását segítjük a természetben folytatott szabályjátékokkal. A hallás terén nem csak a zenei hallás fejlesztésére törekszünk, hanem a beszéd kifinomultabb hallását is próbáljuk alakítani,. A megnevezett hangok megkülönböztetésére törekszünk, tudjanak különbséget tenni köztük, és azt meg is tudják fogalmazni. A tapintási érzék fejlődését formák észlelésével és tárgyak manipulálásával segítjük. b) Az észlelés fejlesztése: Az észlelés az érzékelés alapjaira épül. A tárgyak számos tulajdonsága egyszerre tükröződik vissza tudatunkban, az ingerületek egysége kép formájában tükrözi a valóságot, ekkor beszélünk észlelésről. A gyermekek eddigi tapasztalatait felhasználva, arra építve az analízis és a szintézis műveletét igyekszünk alakítani. A gyermeki észlelés fejlesztése folyamán figyelmet fordítunk a tér, idő, mozgás, vizualitás, mennyiségi gondolkodás, beszéd, tapintás fejlesztésére.

c) A megfigyelés fejlesztése: A gyermekeket sok minden érdekli, spontán tevékeny módon szerzik ismereteiket, az önkéntelen megfigyelés érvényesül. Ezek sokszor pontatlanok lehetnek. A pontos megfigyelés nem választható el az érzékszervek fejlesztésétől. Az érzékelés-észlelés finomítása megkönnyíti a pontos megfigyelést. A szándékos megfigyelés alakítására törekszünk, mivel feltétele az iskolai tanulásnak. d) A figyelem fejlesztése: Elsősorban a gyermek önkéntelen figyelmére építünk. Kitartóbb figyelemre kell nevelnünk, melynek alapja a tájékozódási reflex. A fejlesztés lehetséges eszközei: érdeklődést felkeltő szemléltető képek, eszközök, tárgyak, játékok, amelyekkel manipulálni is tud.

203

Figyelemfelkeltés nélkül nincs szándékos megfigyelés, nem működik a képzelet, nincs gondolkodási művelet, sem átgondolt cselekvés. e) Az emlékezet fejlesztése: Ezen a téren a feladatunk kettős. Az önkéntelen emlékezetből a szándékos emlékezet kialakulásáig eljutni, valamint a terjedelmét fejleszteni. A bevésés dominál így erre kiemelt figyelmet fordítunk. A szándékos és a gondolati bevésés elválaszthatatlan egymástól. f) A képzelet fejlesztése: A játék, mese, elbeszélés, ábrázolási tevékenység, bábozás egyaránt fontos eszköze. Ha a gyermek nem talál magyarázatot, képzeletét hívja segítségül. Így az ismeretek bővítéséve, a valóság sokoldalú megismerésével juttatjuk el a realitás irányába. g) A gondolkodás fejlesztése: A szemléletes-cselekvő gondolkodásból fokozatosan jut el a gyermek a képszerű gondolkodás szintjére, majd óvodáskor végén szükséges a fogalmi, nyelvi gondolkodás kialakulása, amely az iskolai tanulás alapja Problémamegoldó képességük függ a gondolkodási műveletek fejlettségétől. Analizálni tudnak cselekvési és szemléleti síkon, tárgyakat felsorolnak gondolkodás síkján. A szintézis legtöbbször együtt jelentkezik az analízissel (tárgyakat szétszed, összerak).

Összehasonlítanak, fogalmakat alkotnak, képesek következtetéseket hozni. A gondolkodás mellett a beszéd fejlesztésére is törekszünk, hiszen a gyermek gondolatainak nyelvi eszköze. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

bonyolultabb történetek képsorait kirakják, szükség esetén megoldásukat megindokolják,

-

több verziós ok-okozati összefüggések felfogására, következtetésére is képesek,

-

finommotorikájuk arányos, aprólékos,

-

az egyszerűbb síkmértani formákat felismerik, megnevezik,

-

az ábrázolásukban apróbb részletek is megjelennek,

-

az alapszínek ismeretén túl 5-8 színárnyalat felismerésére is képesek,

-

időbeli fogalmak kialakulóban vannak. 204

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelő munka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó és segítő attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusok tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek nevelésében lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás anyanyelvét, kultúráját. Személyi feltételrendszer: Csoportok száma: 5 Óvodapedagógusok száma:10 fő Iskolai végzettség:

felsőfokú óvónőképző, főiskola, szakvizsga

Továbbképzések, tanúsítványok: -

dyslexia prevenció, logopédiai ismeretek, beszédpercepciós diagnosztika és terápia, művészeti nevelés, ének-zenei tehetséggondozás, vizuális nevelés, mozgásfejlesztő terapeuta, fejlesztő pedagógiai ismeretek, Sindelar program, Kedvesház pedagógia, Okoskocka fejlesztőjáték család ismerete, minőségirányítási-ismeretek, esélyegyenlőség a joggyakorlatban, számítógép-kezelői ismeretek.

Dajkák száma:5 fő, szakképzettséggel rendelkeznek Az intézmény melegítő konyhával rendelkezik Konyhai dolgozó 1 fő Az intézmény részmunkaidős karbantartóval rendelkezik.

205

IV.2. Tárgyi feltételek Az intézmény 1965-ben kezdte meg működését 3 csoporttal, amely 1 év múlva 4 csoportra bővült. Megélte a meghatározott irányítási rendszert, a törvényességi keretek betartásával élt a szabad, de felelősségteljes választás jogával is. 1998 szeptemberétől 5 csoportos óvoda lett. Az óvoda udvarát, kertjét, épületét, berendezését oly módon igyekszünk alakítani, hogy az a gyermekek biztonságát, kényelmét és a harmonikus fejlődését szolgálja. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek megvalósítására törekszünk. Fontosnak tartjuk a gyermekeink mozgás- (a tornaterem hiánya ezt nehezíti) és játékigényeinek kielégítését. Az intézmény csoportszobái esztétikusak, jól elrendezettek. A gyermekek által használt tárgyi eszközöket hozzáférhető és biztonságos helyen tartjuk. Igyekszünk optimális munkakörnyezetet kialakítani az óvodai munkatársaknak. Külön helyiséget alakítottunk ki a szülők fogadására, ahol a gyermekekkel kapcsolatos beszélgetésekre nyílik lehetőség.

IV.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlődéséhez napirendünk biztosítja a szükséges feltételeket. Mindezeket megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósítjuk meg. Napirendünk, hetirendünk figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket, egyéni szükségleteket. Törekszünk arra, hogy az óvodai mindennapjainkat a rugalmasság és a szabad játék kiemelkedő szerepe jellemezze.

206

Az óvodai nevelés tervezését, a gyerekek megismerését és fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok és nem kötelező feljegyzések segítik. -

Nevelőközösségünk által összeállított csoportnapló általános képet ad a tudatosan tervezett célokról, tevékenységekről, a csoport életéről, amelyet negyedéves lebontásban tervezünk és értékelünk;

-

A gyermekek fejlődését az erre szolgáló személyiséglapokon és az anyanyelvi mérő és értékelőlapokon tudjuk nyomon követni óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Az eredmények ismeretében fejlesztési javaslatot készítünk, tapasztalatainkról tájékoztatjuk a szülőket.

Szükség esetén speciális szakember, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus segítségét kérjük. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységeket óvodapedagógus irányítja. A Csoportnapló – nevelőtestületünk által kifejlesztett, elektronikusan előállított , a Helyi Pedagógiai Program –cél, - feladat és tevékenységrendszerére épülő dokumentum, melynek tartalma teljes mértékben megfelel a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabály 91. §. 1-3. pontjában meghatározott kötelező tartalomnak.

IV. 4. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, azoknak megfelelően, a személyiségi jogokat tiszteletben tartva nyújt segítséget. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Az intézményen kívüli kapcsolatok első láncszeme a bölcsőde. A szorosabb kapcsolat kiszélesítése érdekében az ott dolgozókat gyakran invitáljuk az óvoda csoportjaiba, több lehetőséget adunk számukra szakmai napokon, eszmecseréken való részvételeken.

207

A már kialakult hagyományoknak megfelelően a zökkenőmentes befogadás érdekében az általános iskolákkal való együttműködés elengedhetetlen és tapasztaljuk, hogy az iskolák részéről nyitottabb, közvetlenebb megnyilvánulások mutatkoznak. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Köznevelési, Sport és Társadalmi Kapcsolatok Osztályával folyamatos, jó kapcsolat kialakítására, a város pedagógiai koncepciójával való összhang megteremtésére kell törekedni. A Pedagógiai Intézetektől továbbra is igényeljük a szakmai továbbképzésekben a segítséget, a szakmai információáramlást, folyóiratok, kiadványok megjelenését. A Nevelési Tanácsadó Intézettel legyen még szorosabb kapocs az óvodás gyermekeink személyiségének fejlődése érdekében: iskola érettségi vizsgálatok, logopédus, pszichológus szakember igénylése terén. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekvédelmi munka révén segítse az óvodapedagógusok munkáját, a családoknak konkrét problémamegoldó tevékenységével, tanácsadásával, prevenciós szolgáltatásával nyújtson lehetőséget gondjaik megoldásában. A gyermekorvos és a védőnők az egészséges életmód kialakítása érdekében szakszerű tanácsokkal szolgáljanak, mellyel kapcsolatban nyitottságunkkal hozzájárulunk ezek megszervezéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek eredményes óvodai nevelésének érdekében kapcsolatot tartunk a kisebbségi szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. Nevelésünk sokoldalúságát, programjaink színesebbé tételét segítik a közművelődési intézmények, amelyeknek programjait a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően igényeljük. A részletesebb szabályozást lásd a integrált óvodai szervezetünk Helyi Óvodai Pedagógiai Programjának 1. sz Mellékletében!

208

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A fejlesztés tartalmi és módszertani lehetőségeit az óvodai tevékenységek alkalmával, komplex módon valósítjuk meg. Sajátos arculatunkat tekintve a szűkebb és tágabb környezetünkből, a mindennapi életből tervezzük témáinkat. A témák kiválasztásánál a gyerekek egyéni fejlődéséhez igazodunk. V.1. Játék A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, élményadó tevékenységi forma. A gyermek olyan sajátos öntevékenysége, ami a szabad akaratára épül, benne és általa érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezés. Ez a tevékenység a fejlesztés eszköze, ami segíti és erősíti az anyanyelvi kifejezőképességet, kreativitást, pszichikumot. Minden nap folyamatosan sok lehetőséget biztosítunk számukra, hogy az általuk érdekes és szabadon választott tevékenységük közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek a fejlődésüket elősegítik. A játékban való tudatos jelenlétünk biztosítja a direkt vagy indirekt irányítás lehetőségét. Személyes példamutatásunkkal arra törekszünk, hogy nyugodt légkörben hallgassák meg, fogadják el egymás véleményét, legyenek toleránsak a másik játékával szemben. A közös játék során megtanulják az együttműködés alapvető szabályait, viselkedési normákat, amelyen keresztül fejlődik és erősödik a „mi-tudat”. Fejleszti az együttműködés képességét, a társas kapcsolatokat, a verbális és metakommunikációs kompetenciát. A játékeszközök használata során finomodik a gyermekek érzékszerveinek működése, térbeli tájékozódása, szem-kéz koordinációja, testsémája, finommotorikája, mozgáskoordinációja és egyéb képessége. A játék nem csak örömforrás számukra, hanem e tevékenység közben újra felidézik kellemes illetve kellemetlen élményeiket. Az önfeledt játék felszabadulást ad szorongásukra, félelmükre, fájdalmukra. Mivel a játéknak személyiség formáló szerepe van, ezért megfelelő csoport légkört, helyet, időt, eszközt, élményt biztosítunk a gyerekek számára. A játékot a megismerés eszközének, egyfajta tükörnek tekintjük, amelyen keresztül képet kaphatunk mindarról, amit a gyermek nem tud megfogalmazni, vagy nem akar elmondani. E tevékenység közben megismerhetjük egyéni adottságaikat, beszédkészségüket, szociális és értelmi fejlettségüket, személyiségüket. Tudatában vagyunk annak, hogy a szabad játék a gyermekek legfőbb tevékenységi formája, ehhez alakítjuk a napirendjüket és programunk központi részét képezi. Helyi Óvodai Programunkat teljes egészében átszövi a külső világ tevékeny megismerése gyermekszemmel, amit játék során közvetlen vagy közvetett módon igyekszünk megtapasztaltatni.

209

Célunk: A játék váljon a gyermek elsődleges személyiségfejlesztő eszközévé.

Feladatunk: -

előtérbe helyezzük a szabad játék kiemelt szerepét,

-

lehetőséget adunk a különböző játékformák megvalósulására (gyakorló, szimbolikusszerep, szabály, konstruáló),

-

megfelelő mennyiségű eszközt biztosítunk számukra,

-

színes kommunikációnkkal felébresztjük a gyermek közlési vágyát,

-

a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodva a játék minőségének fejlesztésére törekszünk,

-

a társas és szerepjátékok megismertetése során beépülnek a személyiségükbe a viselkedési normák és szabályok.

Az óvodai élet során a játék minőségi változáson megy keresztül. Míg az elején a mozgásos játéké a vezető szerep, majd később a szellemi erőfeszítést és a verbális megnyilatkozást igénylő játékok jelennek meg. a) Gyakorlójáték A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti a gyermekeket és ezek az új ismétlések örömöt jelentenek számukra. Lehet: mozgásos, manipulációs, verbális.

210

A fejlődés jellemzői az óvodáskor elején: -

A játékszerek és eszközök gyakorlásában nagy változás figyelhető meg. A gyermekek számára a tevékenykedés jelenti az örömforrást pl.: homokszórás, gyúrás, papírtépés, kavicsszórás, mázolás, tépés stb.;

-

Az óvodáskor kezdetén gyakori jelenség a társak figyelése, majd ezt követően a társak utánzása;

-

Az óvodások gyakorlójátéka időtartamában is hosszabb, mint 1-2 éves korban, amelyet az emlékképek, az érzelmi beleélés mélysége és a gondolatok új minősége határoz meg;

-

Szükségesnek tartjuk megemlíteni a gyermek-felnőtt interakciós kapcsolatot, amelyben szükségét érzi a felnőtt biztonságot jelentő jelenlétének, de egyben társat is lát benne.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyakorlójáték tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, élményei, tapasztalatai szegényesek, vagy ha új eszközt próbál ki, mielőtt használatba venné, ezért a gyakorlójáték lehetőségét az óvodai évek során folyamatosan biztosítjuk.

b) Szimbolikus-szerepjáték A szerepjáték nevelésünk szempontjából a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A szerepjáték alapvető pillérei: a „mintha” helyzet, a tettetés, a szerep, az önkifejezés színtere, az élmények újraélése, utánzás. A szimbolikus-szerepjáték jellemzői: szerep, képzelet, érzelem, a szerephez kapcsolódó társak és résztvevők együttműködése.


a gyakorlójátékból való átmenet korán felismerhető, a cselekvés leválik a tárgyról,

-

a cselekvéshez szükséges tárgyat mással is képes helyettesíteni,

-

változik az utánzás minősége,

-

a beszéd fejlődésével megváltozik a szociális helyzet.

211

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: -

döntő eleme a szerep,

-

kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye,

-

képesek játékukban újra alkotni környezetük egyszerűbb jelenségeit,

-

a játékszerekkel és eszközökkel végzett cselekvés, a szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak,

-

a közösen felállított szabályok közben fejlődik önuralmuk, akaratuk, szabálytudatuk, erkölcsi érzékük és szorosabb kapcsolatok alakulnak ki a játszó csoportok tagjai között,

-

különbséget tudnak tenni a valóság és a „mintha” között,

-

már nemcsak a játék egyszerű kísérete a beszéd, hanem igazi kommunikáció, a kapcsolat kialakításának elengedhetetlen eleme,

-

megpróbálják vállalni a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepet is.

c) Konstruáló játék Olyan játék, amely több elemet is hordoz magában. Építés, konstruálás közben átéli az alkotás örömét, amelyet a fantázia teremtette világ is serkent. A konstruáló játékok a gondolkodási műveletekben is jelentős fejlődést eredményeznek. Tapasztalják a rész-egész viszonyát, fejlődik megfigyelőképességük, szem-kéz koordinációjuk, finommotorikájuk, térészlelésük a megtervezéstől a megvalósításig. A „valamit alkotni” igénye, öröme mellett fejlődik kreativitásuk, értelmi képességük, közösségi érzésük is. A fejlődés jellemzői az óvodáskor elején: -

kevés a tervszerűség, dominánsabb az ötletszerű megoldás,

-

az építő játék fokozatosan kiegészül helyettesítő tárgyakkal,

-

gyakran bonyolult építményeket alkotnak, amelyet nem képesek megismételni.


játékszereket is képesek készíteni,

-

gyakran a szerepjátékukhoz is felhasználják,

-

igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben, megtanulják saját és mások munkáját megbecsülni,

-

a közös alkotások alkalmat adnak a közös gondolati tervek elkészítésére,

-

az óvodáskor végén az alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is.

212

d) Szabályjáték A szabályjáték legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominanciája. A szabályjátékokhoz egyrészt különféle mozgások, mozgásformák, másrészt az értelmi funkciókat aktivizáló játékféleségek tartoznak. A szabályjátékok közben fejlődik siker- és kudarctűrő képességük, helyes magatartásformákat sajátítanak el, növekszik türelmük, kitartásuk. Tartalmi szempontból klasszikus felosztásként megkülönböztetünk: 1. értelemfejlesztő szabályjátékokat és 2. mozgásos szabályjátékokat. 1. Értelemfejlesztő szabályjátékok: Egyfajta szociális és értelmi érettséget feltételez és ezek fejlesztését is segíti. Fejlődik önuralmuk, türelmük, toleranciájuk, logikus gondolkodásuk. Ezt a célt jól szolgálják a különböző memória-játékok, anyanyelvi szabályjátékok, amelyek az értelmi képességek mellett fejlesztik hallásukat is (pl.: azonos hangra kezdődő vagy végződő szavak keresése). 2. Mozgásos szabályjátékok: Lehetőséget nyújtanak a nagymozgások fejlesztésére, a finommotorika fejlődésére (pl.: labdajátékok), szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődésére (ugrálókötél, labdajátékok, egyensúlyozás). A versenyjátékok közben fejlődik a gyermekek versenyszelleme, az összetartozás-tudatuk, kudarctűrő képességük. A fejlődés jellemzői az óvodáskor elején: -

egyszerű szabályokat tudnak betartani,

-

elsősorban a mozgásos szerepjátékok jellemzőek


nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő játékokat játszanak,

-

képesek bonyolultabb szabályok megtanulására, betartására,

-

kialakul bennük az egészséges versenyszellem,

-

figyelmeztetik egymást a szabályok betartására.

213

V.2. Verselés, mesélés A mese, a vers a maga sajátos szóhasználatával, stílusával – a népmesék, népi mondókák, az értékes kortárs és klasszikus irodalmi művek valamint a más népek gyermekirodalma– egyaránt a nyelvi nevelés eszközei. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletét, oldja a szorongást, megbékíti félelmeivel, erősíti önbizalmát és önismeretre is nevel. A történetek, mesék eljátszásán keresztül fejlesztjük az erkölcsi érzésüket, értelmi képességeiket, közösségi összetartozásukat. Közösen átélt örömök és élmények, anyanyelvi játékok révén kapcsolatuk szorosabbá válik, anyanyelvük gazdagodik, szókincsük gyarapodik. Fontosnak tartjuk a napi tevékenységek során többszöri, helyzethez illő mondókázást, verselést, az elalvás előtti mesemondást, amihez olyan meséket választunk, amelyek az egész napos belső feszültséget levezetik, érzelmi megnyugvást adnak. A bábok hatására hamarabb megnyugszanak és így megkönnyítik az óvodai befogadást. A gyermekek egész napos tevékenységét adhatja a mese, a vers, ami főként a játékban nyilvánul meg, hiszen előveszik képeskönyveiket, gyakran a meséből vett helyzeteket is beépítik a játékukba, irodalmi élményeiket felhasználják bábozás során, altatják a babákat, mese illusztrációkat készítenek. A mese varázslataival és valóságos elemeivel ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra, és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Célunk: A

nyelv

szépségének,

kifejezőerejének

megismerésével,

helyes

mondatszerkesztéssel,

nyelvhasználattal az önkifejezés megalapozása, az irodalmi érdeklődés felkeltése.

Feladatunk: -

beszélgető körben, esetleg gyertyagyújtással hangulatkeltés a nyugodt mesehallgatáshoz

-

alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek irodalmi élményeiket mozgással, ábrázolással, dramatizálással megjeleníthessék

-

a tevékenységekhez szükséges kellékeket, eszközöket a gyermekekkel közösen készítjük el

-

alkalmanként meseelőadást szervezünk, bábszínházi látogatással gazdagítjuk élményeiket

-

ösztönözzük őket a saját vers és mese alkotására

-

beépítjük a természeti környezetet megjelenítő irodalmi alkotásokat.

214


rövid ringatók, mondókák, hangutánzó mondókák, halandzsák mondogatása,

-

a saját magukról szóló kitalált történetek, verses mesék, állatmesék hallgatása,

-

egyszerű bábok használata,

-

színes nagyfelületű könyvek nézegetése


egyre hosszabb mesék, tündérmesék meghallgatása, azok cselekményének dramatizálása

-

irodalmi alkotások (klasszikus és kortárs költők műveinek) megismertetése.

-

képekről történeteket mesélnek,

-

anyanyelvi játékok, találós kérdések (pl. ellentétpárok keresése, hívó hangról szavak kitalálása) játszása,

-

általunk megkezdett történet folytatása,

-

saját készítésű bábok használata,

-

saját maguk által kitalált mesék, történetek megjelenítése.

Ismeretszerzésük és gyakorlásuk során fejlődik: - a beszédkedv, - a beszédszervek, hallásszervek, - az aktív, passzív szókincs, - a helyes mondatalkotás, nyelvi kifejezőkészség, -a gondolkodás, - a fantázia, - a figyelem, - az erkölcsi magatartás, a közösségi érzés, - az önértékelés, önbecsülés.

V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „A zene lelki táplálék és semmivel nem pótolható.” Kodály Zoltán Az óvodában a zene hatása olyan emberformáló erő, mely kihat az egész gyermekszemélyiségre. Fogékonnyá teszi a gyermeket a szép befogadására, formálja az esztétikai érzéküket, emberi magatartásukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, a dalos játékokat, szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenység során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus a mozgás örömét, mely által válik belőlük zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog ember. Az ízlésformálásban nagyon fontos szerepünk van, hogy miből válogatunk, hisz a gyermekeknek még nincs értékrendszerük, mindent befogadnak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a legjobbat, legértékesebbet nyújtsuk számukra. Így indultunk ki népzenénk saját hagyományaiból. A gyermekdalok és mondókák mellett természetesen a művészi értékű zene, az igényesen válogatott kortárs és klasszikus művészeti alkotások is nevelési anyagunk része. Viszont a világirodalom remekeihez elérkezni csak úgy lehet, ha kis zenei formákon keresztül juttatjuk el gyermekeinket, mely megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. 215

A zenei nevelés hatása nagyon szerteágazó. A mondóka alapul szolgál az anyanyelv megalapozásához. A gyermek kiegyensúlyozott, derűs lesz, öröm számára a közös játék, mely sikerélményhez juttatja őt. A zene, a ritmus mozgásra serkenti a kicsinyeket, így javítja a mozgáskoordinációjukat. A nap bármely időszakában lehetőséget biztosítunk, hogy az énekes játékok szabályait megismerjék, gyakorolják, hisz szeretnek együtt énekelni és a népdalkincsből lehet gyermeki lélekhez legközelebb állókat kiválogatni (növényekről, állatokról, természetről). Tudjuk, hogy a gyermekeinkben legmélyebben megragadó élmény az emberi hang, és ebben a korban az óvodapedagógus éneke, hangszeres játéka van rá a legnagyobb hatással, és ezt mi igyekszünk kihasználni, nemcsak zenehallgatás címén, hanem a nap folyamán többször is. A gépi zenehallgatás, egy újfajta élményhez való szoktatást is lényegesnek tartjuk, hisz a mai rohanó világban a „menő” zenét hallgatják, és egyre kevesebb az olyan család, ahol a gyermekek közvetlen zenei élményhez jutnak. Fontos tehát a fokozatosan könnyed, lágy, megnyugtató klasszikusokkal és azok dalaival való ismerkedés. A zenei anyanyelv elsajátítása egyre inkább a mi feladatunkká válik, s így élete legfogékonyabb korában feltétlenül ki kell elégíteni azt, hogy szívesen énekel, játszik, táncol. Szükségét érezzük, hogy táncházi muzsikát is hallgassunk a gyerekekkel. A zenei nevelés az anyanyelvi neveléssel szoros kapcsolatban áll. A mondókák, dalok ismételgetése segíti a pontos artikulációt, a beszédtechnikát, az árnyalt szövegmondást, bővíti a gyermek szókincsét, érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. A belső hallás és a képzelet alapja a gyermek zenei alkotókedvének. A zenei élmények megjelenítése – ábrázolással – az önkifejezés módja. A zene hatására fejlődik a gyermek emlékezete, gondolkodása, képzelete és egyéb részképességei. Serkenti a gyermek kíváncsiságát, alkotókedvét. Harmonikusabbá válik a gyermek mozgása, magabiztosabbá válik az egyensúlyérzéke. Célunk: A gyermekek élményhez juttatása, felkelteni zenei érdeklődésüket, formálni zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, játékos, zenei alkotókedvüket.

216

Feladatunk: -

megismertetni a gyermekeket a természet egyéb hangjaival, zörejeivel

-

természetes anyagokból készített ritmikus eszközök megszólaltatásával újabb zenei tapasztalatokkal gazdagítjuk a gyermeket

-

a hangszerek igény szerint minden gyermek számára elérhetőek

-

céltudatosan fejlesszük mozgáskészségüket, találjanak ki változatos mozdulatokat és serkentsük a gyermeket, hogy alkotó fantáziájuk a tánc alkalmával is kibontakozhasson

-

a jeles napokról való megemlékezések alkalmával is a néphagyományokat ismertetjük meg a gyermekekkel (farsang, húsvét, pünkösd, tél ünnep, karácsony, előtte Luca nap, Mikulás)


felismeri a magas-mély, halk-hangos hangok közti különbséget,

-

ismerkedik a zörejhangokkal, a hangszerekkel, társai hangjával,

-

gyakorolják az egyenletes lüktetést mondókázás, éneklés közben,

-

szívesen játszanak egyszerűbb körjátékokat,

-

örömmel utánoznak különböző mozgásokat


sikeresen kapcsolják össze a dallamot, ritmust, mozgást,

-

önállóan, változatosan használják a hangszereket,

-

bonyolultabb mozgásformák, tánclépések jelennek meg,

-

jellegzetes motívumokról felismerik az ismert dalokat, ritmusról a mondókákat,

-

kedvelik a felelgetős, énekes játékokat, szívesen vállalnak szerepeket,

-

kialakul az igényük a rendszeres zenehallgatásra,

-

egyre bátrabban nyilvánulnak meg, saját költésű dalokat is előadnak.

Ismeretszerzésük és gyakorlásuk során fejlődik: - nagymozgás, - egyensúlyérzék, - finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció, testséma, - test koordináció és személyi zóna, - szemmozgás, -mozgásos észlelés, - tapintásos észlelés, - térbeli viszonyok észlelése.

217

V.4. Rajzolás, mintázás, kézi munkák A vizuális tevékenység az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat egyik legfontosabb területe az élmény és tapasztalatgyűjtés, megfigyelés fejlesztése. Egyéni fejlettségüknek megfelelően képi, plasztikai kifejező képesség birtokába juttatja a gyermekeket. A közvetlen környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen mindennapos állandó ingert jelent. Éppen ezért igyekszünk környezetünket, csoportszobáinkat szép, esztétikus eszközökkel, tárgyakkal, a gyermekek által készített „kis remek művekkel” körülvenni, melyeket a gyermekek szemmagasságában helyezünk el. Figyelembe vesszük azt is, hogy a gyermeket az általa létrehozott dolgokhoz mindig erősebb érzelmi szálak fűzik, érzelmei mélyebbé, pontosabbá, tartósabbá teszik emlékképeit. Óvodába lépésüktől igyekszünk őket bevonni csoportszobáink rendezésébe, szebbé tételébe. A ábrázoló tevékenység eszközeit olyan szempontok szerint választjuk ki, amelyek jó szórakozást nyújtanak, de elősegítik a gyermekek látásának, észlelésének, finommotorikájának, a szem-kéz koordinációjának fejlődését. Az ábrázoláshoz, önkifejezésükhöz szükséges eszközök széles tárházát könnyen elérhetővé tesszük az egész nap folyamán. Sokféle eszközt biztosítunk a számukra, de ugyanakkor megtanítjuk a gyermekeket az eszközök célszerű kezelésére, a technikák és anyagok változatos használatára. Így ügyesedik a kézmozgásuk, finommotorikájuk. A kirándulások alkalmával gyűjtött terméseket (falevél, makk, gesztenye, bogyók, magvak) ábrázoló tevékenységünkben felhasználjuk, a gyermek kreativitására fantáziájára bízva. A mindennapi óvodai életbe beépülve kötetlen formában biztosítják az óvodapedagógusok az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodó tevékenységeket. Arra törekszünk, hogy az átélt élményeiket a művészet eszközeivel megelevenítsék. Gazdagodjon élményviláguk, formai színképzetük, fantáziájuk, esztétikai érzékenységük és környezetük kialakításában alakuljon igényességük. Tudatosan ráirányítjuk a gyermekek figyelmét környezetük szépségének megláttatására, mely tükröződik ábrázoló tevékenységükben. Művészi értékekre (rajzok, festmények, szobrok, népi alkotások) való rácsodálkozás kialakítja a szépség iránti vonzódást és értékelő képesség kialakulását. Az ábrázoló, alakító tevékenység segíti a gyerek téri, formai képzetének gazdagodását. Óvodapedagógusaink nyitottak a különleges, nem mindennapi technikák elsajátítására és eszközök használatára, amely a gyermeki tevékenységet igényessé, színessé, változatossá teszi, mely programunk specialitása is egyben.

218

Célunk: Változatos tevékenykedési lehetőségekkel segíteni a gyermekek pontos vizuális emlékezetének, kézmozgásának, vizuális gondolkodásának fejlesztését.

Feladatunk: -

biztosítunk a gyermekek számára helyet, időt, többféle eszközöket a vizuális tevékenységek gyakorlásához,

-

változatos technikákat alkalmazunk, természetes anyagok használatával,

-

a gyermekek közötti képességbeli és fejlettségi különbségeket figyelembe vesszük, differenciálunk,

-

esztétikus tárgyi környezettel vesszük körbe a gyermekeket,

-

lehetőséget nyújtunk a vizuális, kommunikációs és zenei élmények összekapcsolására,

-

a tervezést a megvalósítást a gyermeki személyiséghez igazítjuk,

-

önkifejező, önérvényesítő tevékenységeket segítjük.


térbeli alakzatok létrehozása: építések,

-

plasztikai munkák, gyurmázgatás, formálgatás tetszés szerint,

-

ismerkedés a különféle technikákkal (rajz, festés, tépés, ragasztás, olló használata, kréta, nyomat),

-

ismerkedés az anyagokkal (fonal, textilek, ragasztók, festés, gipsz, papírok).

-

a nagy terek beépítése kiegészül nyitott-zárt terekkel (egyenes, kanyargós sor),

-

makettek (kisebb dobozokból autók, stb. készítése),

-

építés testből,

-

rajz készítés lapon, aszfaltra, nyomat homokba, hóba.


cselekvési jelenetek megjelenítése.

-

többféle technikát használnak változatos témák megjelenítésére, fokozott önállósággal,

-

megjelennek az egyéni fantáziára utaló jelek,

-

egyre kitartóbbak a tevékenységek befejezéséig,

-

szabadidős elfoglaltságként is igénylik a vizuális tevékenységet,

-

az eddig gyakorolt technikák alkalmazása egyre bonyolultabbá, részletesebbé válik, megelőzi a tervezés fázisa.

219

Ismeretszerzésük és gyakorlásuk során fejlődik: -

szemmozgás, szemfixáció, vizuális zártság-egészlegesség vizuális időrendiség, vizuális ritmus, vizuális helyzet, pozíció felismerése, vizuális memória, alaklátás, formaállandóság, tapintásos észlelés

V.5. Mozgás A mozgás olyan természetes megnyilvánulás, amelyet örömmel és szíves végeznek a gyermekek. Segíti az egészséges életvitelt, testi erőnlét, edzettség alakulását. Kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását, másrészt pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósít, a tanulási zavarok megelőzésében is fontos szerepet játszik. Tapasztaljuk nap, mint nap, hogy gyermekeink egyre kevesebbet mozognak. Többször halljuk: „nem csináltam semmit, csak a tv-t néztem …” Így jött az ötlet, hogy nekünk kell tenni ez ellen valamit. Összefogtunk az óvodában az óvodapedagógusok, majd számba vettük, hogy mivel tudnánk kedvet csinálni a gyermekeknek, s nem utolsó sorban a családoknak is.

Tervezett programok gyermekeknek: A mozgás időtartamának növelésére törekszünk. A napirendünk során lehetőségünk van a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítésére, egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A mindennapos testnevelést általában tízórai ellőtt tervezik és szervezik az óvodapedagógusok. Törekszünk arra, hogy a célzott, aktív mozgások beépüljenek a gyermekek napirendjébe, életterébe, tudatába. Új eszközökkel próbáljuk az érdeklődésüket felkelteni, mozgásra serkenteni pl. kosárlabda, body roll henger család, egyéb sporteszközök. Napi tevékenységünk során a gyermekek helyes testtartására is figyelünk, olyan játékos feladatokat találunk ki, amely a helyes tartást, mozgást segíti. A láb tornáztatása is folyamatosan szerepel gyakorlataink között.

220

Tervezett programok gyermekeknek és családoknak: Programunk központi helyén a környezet megismertetése és megszerettetése szerepel, ezt megvalósítani a séták, kirándulások segítségével szeretnénk. Kirándultunk eddig is több alkalommal, de továbbra is tervezzük a közeli helyek megismertetését, a Bükk-hegység adta lehetőségek felfedezését, megtekintését. Kirándulni óvodai közösségünkkel, de ezen kívül szülőkkel is tervezzük. A pozitív minta a szemlélet jó irányú alakítását segítheti, amely a mozgás megszerettetésére, a környezetünk értékeinek felismerésére, védelmére irányulhat. A szabad mozgás lehetőség koordinálja a gyermekek mozgását, harmonikusabbá válását eredményezi. Új mozgásformák kialakulását, gyakorlását segíti, az ismétlések során ezek tökéletesednek. Ügyesebbé,

önállóbbá

válnak,

kitartásuk

is

nő,

vészhelyzetekben

való

megbirkózás

kiegyensúlyozott személyiséget, félelemmentes közérzetet biztosít. Lehetőséget biztosítunk a gyerekek úszásoktatására illetve ovifoci szervezésére.

Célunk: Természetesen mozgáskedv fenntartása a mozgásigény kielégítése az egész nap folyamán, a mozgás megszerettetése, az egészséges életmód erősítése, mozgásszint fejlesztése az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.

Feladatunk: -

olyan feltételeket biztosítunk, amelyek az ellenálló és alkalmazkodó képességeket növelik,

-

a gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelően jelölünk meg célokat, feladatokat,

-

a meglévő mozgáskultúrára építünk,

-

valamennyi funkció fejlesztését szem előtt tartjuk,

-

a feladatok kiválasztásánál elsősorban a gyermekek szükségletei, pszichés képességei domináljanak,

-

megfelelő számú, ép, higiénikus eszközt biztosítunk a gyermeke számára,

-

részvétel

gyermek-szülő

játékos

sportvetélkedőn,

amelyen

célunk

továbbra

is

megmérettetni, s ezen kívül óvodánkban igyekszünk magunk is rendezni, -

egyéb sportprogramok szervezése (úszás),

-

a közös mozgás által elősegítjük a társas kapcsolatok alakulásánál,

-

lehetőséget adunk az önpróbálkozásra

-

törekszünk a mozgást változatos formában megismertetni együttműködve a családdal

221

-

lehetőséget biztosítunk a gyermeknek mindennap minél hosszabb ideig a szabad levegőn való tartózkodásra, mozgásra

-

figyelünk a balesetveszély elhárítására

-

verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére törekszünk,

Feladataink megvalósításában gátló tényező a tornaterem hiánya. Szervezett mozgásfejlesztő tevékenységeket tervezünk, -

tervszerűséget és tudatosságot kíván az óvodapedagógustól, így törekednünk kell erre,

-

minél többszöri ismétlésre adjunk lehetőséget,

-

megfelelő módszer kiválasztása: pl. folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel megerősítést adunk

a

gyermeknek,

egyfajta

biztonságot.

A

bemutatás

vagy

bemutattatás

szemléletesebbé, érthetőbbé teszi a végzendő mozdulatokat, -

erősítenünk kell a mozgásról szerzett pozitív élményt,

-

a feladatok kiválasztásánál döntő a gyermekek egyéni fejlettsége,

-

a látható minta a hallható utasítás mellett igen fontos a gyermek számára,

-

nyújtsunk segítséget, ha szükséges tevőlegesen is,

-

tartsuk szem előtt: az egyén egészségi állapotát, fáradékonyságát, teljesítőképességét.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor elején: -

finomabbá válik a futásuk, helyben futás lépései megnyúlnak,

-

különbséget tudnak tenni a járás és futás között,

-

csúsznak, másznak, kúsznak talajon, képesek az irányváltoztatásra,

-

jelre vagy óvónői felszólításra körülhatárolt helyen meg tudnak állni,

-

a gyermekek örülnek a változatos mozgásnak,

-

eljátszanak futó és fogójátékokat.


kitartóbbak, gyorsabb reakciók jellemzőek, teljesítőképességük nő,

-

szabályokat pontosabban tudják betartani,

-

versenyek, mozgásos játékok szervezése,

-

a gyermekek egyre biztonságosabban tájékozódnak az adott térben,

-

kialakul testsémájuk, megbízhatóan működik mozgásemlékezetük,

-

képessé válnak változó irányú, tempójú, ritmusú mozgásra,

-

többnyire uralkodnak saját mozgásukon.

222


testi képességük (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, edzettség, teherbíró képesség), társra figyelés, harmonikus, összerendezett fegyelmezett nagy és kismozgások, folyamatosan nő teherbíró és ellenálló képességük, ritmusérzékük, saját testének, mozgásos képességének megismerésével fejlődik éntudata, erősödik szociális énje, személyiségük akarati tényezőinek alakulása, a különböző mozgások felidézésével fejlődik vizuális memóriája, gyarapodnak ismereteik a testrészek a téri irányok, különböző formák megismerésével, észlelés.

V. 6. A külső világ tevékeny megismerése „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát, Ha terved egy életre szól – embert nevelj” kínai mondás A külső világ tevékeny megismerésének sokrétűsége, gazdagsága szoros kapcsolatban van az óvodai életünk szinte valamennyi területével, amely során matematikai tartalmú tapasztalatoknak birtokába is jutnak a gyerekek. Helyi Óvodai Nevelési Programunk kiemelt feladata, hogy lehetővé tegyük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítsunk alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szerzett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A kedvező helyi és környezeti adottságaink, számtalan lehetőséget nyújtanak, amit igyekszünk a mindennapjainkba beépíteni és azokat a tevékenységekben alkalmazni. Évről-évre minden évszakban kirándulásokat szervezünk a közeli erdőbe. Értékes tapasztalatokat szerzünk a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. A gyermekek közvetlen érzékelés útján felfedezhetik az évszakok, a természet, az időjárás változását. Lehetőségünk nyílik a természetes élőhelyükön megfigyelni a növény- és állatvilágot. Vadasparkban tett látogatásaink alkalmával közvetlenül szereznek tapasztalatot az állatok viselkedéséről, gondozásáról. Megtanulják, hogy nem csak szeretni, simogatni kell őket, hanem óvni, védeni is. Megéreztetjük a gyerekekkel, hogy felelősséggel tartozunk a természeti értékeink felett. Személyes példamutatásunkkal természetet tisztelő, természetvédő gyermekeket kívánunk nevelni.

223

Több éves hagyomány, hogy gyermekeinkkel Erdei Óvodába megyünk. A helyi erdész szervezett programokkal vár bennünket. Végigkísér minket a tanösvényen, ahol értékes magyarázataival bővíti a gyermekek ismereteit. Megtapasztalhatják az erdei élet hangjait és zörejeit. A kirándulás közös élménye erősíti a társas kapcsolatokat. Felhívjuk a gyermekek figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. Tudatosan neveljük arra őket, hogy ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne szedjék le a virágokat, ne tapossák el a bogarakat. Az erdei séták során gyűjtött kincseket (toboz, kő, termések) nagyítóval megvizsgáljuk, különböző tevékenységek során felhasználjuk. Öreg fákkal parkosított udvarunk kiváló élőhelyet nyújt a madarak számára. Így nem csak a madarak szépségében, hangjában gyönyörködhetnek, hanem megfigyelhetik életmódjukat, téli etetésükkel a gondoskodást is megtanulják. Egyik csoportunk elnyerte a madárbarát címet. A gyermekekkel közösen ültetjük a növényeket, többek között gyümölcsfákat is (dió, szelídgesztenye, cseresznye), melynek terméseit örömmel fogyasztják a gyerekek. Az óvodai étkezést kiegészítve hetente gyümölcsnapot tartunk, melynek megvalósításában a szülők segítenek bennünket. Megemlékezünk ünnepekről, jeles napokról, s ezekhez kapcsolódóan tevékenységeket szervezünk. A megismerésen túl érzelmi és erkölcsi normák alakítását, fejlődését is elősegítjük. A komplex témák – a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig – mindazokat, amelyek a gyermekeknek támpontot nyújthatnak a környezetben meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Játékos keretek között valósítjuk meg a szokások, normák elsajátítását, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakulását. Megismerik a szülőföld és az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, népszokások, a családi, a tárgyi kultúra emlékeit, értékeit, kulturális örökségeinket, anyanyelvünket, megtanulják ezek szeretetét, védelmét. Az

óvodai

tapasztalatszerzés,

játék,

munka,

megfigyelés.

tapasztalatszerzés

Figyelemmel

kísérjük

folyamatában a

gyermek

jelen

van

a

matematikai

érdeklődését,

matematikai

megnyilvánulásait, s azokra úgy reagálunk, hogy újabb jelenségek, összefüggések megláttatására, matematikai tevékenységek végzésére ösztönözze őket. Tudják felismerni a mennyiségi, alaki, nagyságbeli tér viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Célunk: Segítséget nyújtani a gyermekeknek, hogy az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetet megismerjék és megértsék közvetlen tapasztalatszerzéssel.

224

Feladataink: -

a gyermek spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésének segítése,

-

a gyermeki kíváncsiság, érdeklődés felébresztése és fenntartása,

-

lehetőséget adunk minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények sokoldalú felidézésére,

-

eszközök, feltételek biztosítása a természetben való folyamatos tevékenykedéshez,

-

környezettudatos magatartás megalapozása, energiatakarékosság, természetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés

-

természetsarok, virágoskert kialakítása,

-

önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlődésének segítése, kortárs kapcsolatok és környezet alakításának támogatása,

-

matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek alkalmazása.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor elején: -

ismerkednek egymással, a felnőttekkel,

-

kezdik megérteni a család fontosságát, összetartozását,

-

megfigyelik az évszakok egyszerűbb jellemzőit,

-

házkörül élő állatokkal ismerkednek,

-

gyakorolják a közlekedés egyszerűbb szabályait,

-

alapszíneket biztonsággal felismerik,

-

tapasztalatokat szereznek a formákról, mennyiségi, téri viszonyokról

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

megismerik a közvetlen és tágabb környezetüket,

-

növényi és állatvilágban bekövetkező változásokat észreveszik,

-

ellátogatnak a közeli intézményekbe, szaküzletekbe, ismerkednek az emberek munkájával,

-

ismereteket szereznek a testünk témakörében,

-

biztonsággal ismerik családtagjaik nevét foglalkozásukat, lakcímüket,

-

környezetben végbemenő ok-okozati összefüggések felfedezése,

-

az irányok alkalmazása,

-

környezetükben található síkidomok felismerése, megnevezése,

-

méretek összehasonlítása,

-

folyamatos és alkalmi megfigyelések,

-

képessé válnak a jelenségek egyes részeinek észrevételére, globális szemlélésére,

-

aktívak, érdeklődőek a matematikai játékokban.

225


esztétikai érzékük, percepció, nyelvi készségük, non verbális kifejező módjuk, önkifejező, önérvényesítő törekvésük, önbizalmuk, értékrendjük, szemléletmódjuk, erkölcsi normarendszerük, szociális kapcsolataik, szülőföldhöz való kötődésük, gondolkodási műveleteik, komplex személyiségük.

V. 7. A munka A játék és a munka sok rokon vonást mutat, de a munkának meg vannak a speciális vonásai. A munkát is könnyedén és örömmel végzik a gyermekek, ezért igyekszünk annak játékos jellegét megtartani. A munka tekintetében óvodás korban nagy fejlődés megy végbe, hiszen ekkor szilárdulhat meg a munkatudat és az ezzel járó feladattudat. A legtöbb játékhoz munkavégzésre van szükség és gyakran a munkát is játéknak tekintik, tehát a munka gyakran átmegy egy másik tevékenységi formába, a játékba, egyfajta cselekvő tanulás a gyermek számára. A különbség a kétféle tevékenység indítékában van. A munka célirányos, aktív tevékenység, felelősséggel jár, és ennek elvégzését külső szükségesség indokolja, eredménye lemérhető. A munkára nevelés célja, hogy kialakítsuk a gyermekekben a tevékenységi vágyat, kiszélesítsük a különböző munkaformákat és szokássá érleljük a hozzájuk fűződő pozitív viszonyt. Megértsék és átérezzék a közösségért végzett munka hasznát és fontosságát. Célunk: A gyermekek örömmel végezzék el a rájuk bízott feladatokat, amelyek sikerélményekhez juttatják őket. A külső világ tevékeny megismerése és a munkára nevelés együttesen segítik a gyermekek személyiségének formálását. A munka jellegű tevékenységek végzése fontos lehetőséget ad az ehhez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítására, amit igyekszünk kiépíteni a mindennapokban. Feladataink: -

megfelelő eszközök biztosítása a munkavégzéshez,

-

eszközök használatának megismertetése,

-

önálló munkavégzés lehetőségeinek megteremtése,

-

dicsérettel ösztönözni a munka megkezdésére, befejezésére a gyermekeket,

-

folyamatos, konkrét, reális a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelés.

Ismeretszerzésük és gyakorlásuk során fejlődik:

226

-

a munka során fejlődik nagymozgásuk, egyensúlyérzékük (pl. eszközök vitele), finommotorikájuk

(pl.

különböző

fogások

gyakorlása),

szem-kéz,

szem-láb

koordinációjuk, testsémájuk, oldaliságuk, verbális kifejezőképességük, -

a kedvvel végzett munka hatására alakul ki a gyermekben a munkavégzés szokása és készsége,

-

a közös munka folyamán megtanulnak a gyermekek egymáshoz alkalmazkodni,

-

megismerkednek a munkavégzés fázisával,

-

a közös munka növeli a felelősségérzetüket,

-

a felelősségérzet hatására fokozatosan bele tudják élni magukat mások helyébe,

-

a munka önállóságra nevel,

-

a természetben végzett munka fejleszti az izom és csontrendszert,

-

felébreszti a gyermekekben a természet szeretetét.

Munka jellegű tevékenységek: 1. önkiszolgálás és naposi munka 2. az óvoda mindennapi életével kapcsolatos és alkalomszerű munkák 3. növények, kiskert gondozása 1. Önkiszolgálás és naposi munka Önkiszolgálási tevékenységek közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése alakítja a gyermek énképét és segíti önállóbbá válását is a rájuk bízott feladatok sikeres teljesítésével. Az elvégzendő feladatok, az ismeretek nehézségi foka a képességekhez mérten egyénenként is növelhető. Az önkiszolgálás egyes teendői mindvégig megmaradnak az óvodai élet folyamán. Egyrészt az önkiszolgálás pontos megtanításával, másrészt egyéni, alkalmi feladatként kiadott részmunkamozzanatok elvégeztetésével az alapvető technikai készségeket kell elsajátíttatni a gyermekekkel, hogy a későbbiekben már ne igazán a munkafolyamatokkal kelljen törődni, hanem azt már elsősorban csak akarati, érzelmi elemekkel megtölteni (pl. a kicsik segédkezhetnek a terítő kirakásában, elvételében, a szalvétatartók elhelyezésében). A

naposság

feladattudatot

feltételez,

figyelemösszpontosítást

igényel.

Ezért

óvja

az

óvodapedagógus a naposokat attól, hogy egész nap készültségben legyenek, és veszítsenek a játékidejükből. A naposok nyugodt étkezési feltételeinek megteremtése is feladat.

227

2. Az óvoda mindennapi életével kapcsolatos és alkalomszerű munkák Állandó feladataink közé tartozik a terem rendjének és tisztaságának megőrzése. Nagymozgásos tevékenységek előtt és után, ünnepek alkalmával át is rendezzük a termet. A rendezésbe, díszítésbe bevonjuk a gyermekeket, lehetőséget adva az egyéni ötleteknek. Igyekszünk a gyermekeket játékaik rendben és tisztán tartására szoktatni. Sokszor egyéni megbízásokat is adunk, amelyet kitüntetésnek éreznek (általuk is könnyen megtalálható eszközöket hoznak be, üzeneteket adnak át. Gyakran készítünk ajándékot egymásnak és a kisebbeknek (névnap, születésnap, Télapó). 3. Növények, élősarkok, kiskert gondozása: Ez

évszakokhoz

kötődő

állandó

munkafolyamatot

jelent.

Ősszel

összesöprögetjük,

összegereblyézzük a lehullott faleveleket, de a szebbeket kiválogatjuk, lepréseljük, és ábrázoló tevékenységünk során felhasználjuk. Télen havat lapátolunk, amely önmagában is nagyszerű élmény, móka, gondoskodunk az óvodánk udvarán telelő madarakról. Tavasszal megkezdjük a kiskert megtisztítását, előkészítjük a talajt az ültetéshez. Szívesen ásnak, kapálnak, gereblyéznek, locsolnak a gyermekek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a növények fejlődését. Az élősarkot minden évszakban folyamatosan gondozzuk, növényeket csíráztatunk, a gyermekek gyümölcsöket, zöldségeket, terméseket hoznak be. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

egyre kitartóbbak a vállalt munka jellegű tevékenységekben, képesek hibájukat javítani,

-

végzett munkájukban tapasztalható a felelősségérzet és kötelességérzet,

-

folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit, közreműködnek az udvar rendben tartásában (falevelek összegyűjtése, kinti növények ültetése, gondozása, madarak etetése)

-

igényükké válik a rendezett, tiszta, kulturált környezet, képessé válnak ennek kialakítására és megőrzésére,

-

segítenek a különböző tevékenységekhez szükséges eszközök kivitelében, behozatalában, rendben tartásában.

228

V. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Tiszteletben tartva a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlődésük jellemzőit, olyan tevékenységeket igyekszünk teremteni a számukra, amelyekben tevékenyen részt vesznek, tapasztalatokat szerezve jutnak egyre magasabb fejlettségi szintre. Ez a tevékenységi forma nem más, mint a játék. Ebben az életkorban a tanulás is ugyanarról a tőről fakad, mint a játék. Az óvodáskorú gyermekeknél nem lehet szó szoros értelemben vett tanulásról, mert tevékenységüket a spontán érdeklődés és az érzelmek határozzák meg. Tanulásuk – de talán úgy fogalmaznánk, hogy – tapasztalatszerzésük során építünk természetes kíváncsiságukra, tevékenységi vágyukra, játékos beállítódásukra, mozgásukra, önállóságra való törekvésükre. Ezeket a szempontokat maximálisan figyelembe véve igyekszünk tevékenységeinket megszervezni. Óvodai értelemben a játék a tanulás színterének is tekinthető, tehát nem más, mint a megismétlés eszköze. Hiszen a különféle játékokban ismerkednek meg és szereznek tapasztalatot a világról, a valóság tárgyairól, a környezetükben élő személyek társas kapcsolataikról. Mindezekre kitűnő lehetőséget nyújt a szerepjáték, mely egyben a szociális tanulás színtere. A konstruáló és építőjátékok, a szabály- és versenyjátékok a mozgásigényüket elégítik ki, általuk bejárják a teret, fejlődik térérzetük, tehát mondhatjuk, hogy a játék a motoros tanulás színtere is. De verbális tanulásuk színtere is, hiszen a játék és cselekvéseik közben állandóan kommunikálnak egymással és velünk felnőttekkel is. A gyermekek tanulási folyamata csakis aktivitásuk és öntevékenységük folyamán, cselekedtetésük közben valósul meg. Kihasználva utánzási vágyukat, mindent megismerni akarásukat az a célunk, hogy a gyermekek spontán, majd irányított játékain keresztül, a játékos tanulási kedvet kialakítsuk. Az óvodáskor végére szeretnénk elérni, hogy kialakuljon bennük a tanuláshoz szükséges belső motiváltság. Célunk: Az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek, készségek kialakítása, fejlesztése, magatartásformálás, tapasztalatszerzés, amely a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogatja.

229

Feladatunk: -

építeni a gyermeki spontaneitásra és önkéntelen figyelemre,

-

önmaguk lehetőségeihez képest differenciált feladat adással fejleszteni a gyermekeket,

-

különböző probléma-szituáció teremtésével többféle megoldásra, vagy éppen az egyedüli helyes megoldásra ösztönözni őket,

-

olyan helyzetek átélése, ahol megismerhetik a kutatás, felfedezés örömét,

-

a tevékenységben megvalósuló tanulás irányítása során személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását.


spontán szituációs kíváncsiságukat felváltja a szándékos tapasztalatszerzés igénye,

-

a kíváncsiságukon és tudásvágyukon alapuló kérdéseikre kapott válaszaikkal, bővülnek ismereteik,

-

értékrendszerük fejlődésével a viselkedésüket a modell követésen túl már saját belső igényeik is meghatározzák,

-

a cselekvéses tanulás mellett megjelenik a gyakorlati problémamegoldás, ezáltal képessé válnak bizonyos helyzetekben önállóan dönteni és cselekedni.

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az Integrált Helyi Óvodai Nevelési Program VI. fejezete tartalmazza

VII. Óvodánk alapellátásain túli szolgáltatásai Az alapellátáson túli szolgáltatásokat a szülői igényeknek megfelelően, a szabadjáték elsődlegességét szemelőtt tartva szervezzük, mely során minden esetben figyelembe vesszük a hatályos jogszabályi előírásokat: 1. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja 2. A nyitvatartási időben szervezett egyéb tevékenységekért a szülők térítést nem fizetnek.

230

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents