HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA OM : 201096
Készítette: A Besenyszögi Eszterlánc Óvoda nevelőtestülete
Dátum: 2013. 07.20.
Elfogadta: A Besenyszögi Eszterlánc Óvoda nevelőtestülete
Dátum: 2013. 07.29.
Jóváhagyta: Balog Tiborné óvodavezető
Dátum: 2013.08.14.
Érvényesség: 2013. szeptember 1-től
Iktatószám:
Készült: 12 példányban
Oldalak száma: Melléklet: 4
Kapják:
Megjegyzés:
Fenntartók Intézményvezető Telephelyvezető Csoportok /6/ Szülők Irattár Tárolási hely:
Besenyszögi Eszterlánc Óvoda 5071Besenyszög Vasvári Pál út 4. Tel: 06/56/487073 Web: www.eszterláncovi.atw.hu
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető ............................................................................................................................................................................... 5 Küldetésnyilatkozatunk ...................................................................................................................................................... 6 Mottónk................................................................................................................................................................................ 7 Óvodánk felépítése .............................................................................................................................................................. 8 1.AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE ............................................................................................................................................... 9 1.1.Óvodakép ....................................................................................................................................................................... 9 1.2.Gyermekkép .................................................................................................................................................................. 9 2.AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI ......................................................................................................................... 12 3.AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSI ..................................................................................................................... 13 3.1.Általános célkitűzés ....................................................................................................................................................... 13 3.2.Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzések ........................................................................................ 13 3.2.1. Egészséges életmódra nevelés terén ............................................................................................................................ 13 3.2.2.Mozgás terén ................................................................................................................................................................ 13 3.2.3.Anyanyelv fejlődése terén ............................................................................................................................................ 14 3.2.4.Ének-zenei nevelés terén .............................................................................................................................................. 14 3.2.5.Vizuális nevelés terén .................................................................................................................................................. 14 3.2.6.Irodalmi nevelés terén .................................................................................................................................................. 14 3.2.7.A külső világ tevékeny megismerésére nevelés terén .................................................................................................. 14 3.2.8.Munkajellegű tevékenységek terén .............................................................................................................................. 15 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ........................................................................................................................ 16 4.1. Az egészséges életmód alakítása .................................................................................................................................. 16 4.1.1. Az egészséges életmód alakításának célja ................................................................................................................... 16 4.1.2.Az egészséges életmód alakításának tartalma .............................................................................................................. 16 4.1.3.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 17 4.1.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 17 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ............................................................................................................ 19 4.2.1.Az érzelmi nevelés, erkölcsi és a közösségi nevelés célja ........................................................................................... 19 4.2.2.Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés tartalma ......................................................................................... 19 4.2.3.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 19 4.2.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 20 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés ........................................................................................................... 20 4.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja ................................................................................................... 20 4.3.2.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma .............................................................................................. 21 4.3.3.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 21 4.3.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 21 4.4. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................................................................... 22 4.5. A 2,5 éves gyermekek neveléséből adódó kiemelt feladatok ..................................................................................... 25 4.6. Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési feladatok ................................................ 25 4.6.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek és célok ......................................................... 27 4.6.2.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének tartalma ........................................................................................ 28 4.6.3.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 28 4.6.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .................................................................................................................... 29 4.7. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása ............ 30
A BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA SZÉKHELY INTÉZMÉNYE 1.INTÉZMÉNYÜNK SPECIALITÁSAI .......................................................................................................................... 32 1.1.Első alappillér: individualizálás és közösségi nevelés ................................................................................................. 32 1.2.Második alappillér: Tevékenységközpontok rendszere ............................................................................................. 36 1.3.Harmadik alappillér: a család bevonása az óvodai életbe ......................................................................................... 36 1.4.Negyedik alappillér: Családgondozás, szociális munka ............................................................................................. 40 2. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ............................................................................................................... 44 2.1. Játék .............................................................................................................................................................................. 44 2.1.1.A játék célja, tartalma .................................................................................................................................................. 44 2.1.2.Óvodapedagógus feladatai ........................................................................................................................................... 44 2.1.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 46 2.2.Verselés, mesélés ............................................................................................................................................................ 46 2.2.1.A vers, mese célja, tartalma ......................................................................................................................................... 46 2.2.2.Óvodapedagógus feladatai ........................................................................................................................................... 47
2
2.2.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 47 2.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................................................................... 47 2.3.1.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc célja, tartalma ................................................................................................. 47 2.3.2.Óvodapedagógus feladatai ........................................................................................................................................... 48 2.3.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 48 2.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ........................................................................................................................ 49 2.4.1.A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja, tartalma ............................................................................................... 49 2.4.2.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 49 2.4.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................ 50 2.5. Mozgás, mozgásos játék ............................................................................................................................................... 50 2.5.1.Az egészségfejlesztő testmozgás célja ......................................................................................................................... 50 2.5.2.A mozgás tartalma........................................................................................................................................................ 51 2.5.3.Az óvodapedagógus feladata ........................................................................................................................................ 51 2.5.4.Fejlődés jellemzői óvodáskor végére ........................................................................................................................... 52 2.6. A külső világ tevékeny megismerése ........................................................................................................................... 52 2.6.1. A külső világ tevékeny megismerése-környezet és természet ................................................................................ 52 2.6.1.1.Az óvodapedagógus feladata ..................................................................................................................................... 52 2.6.1.2.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ..................................................................................................................... 53 2.6.2. A külső világ tevékeny megismerése-mennyiségi és formai összefüggések........................................................... 53 2.6.2.1.A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja, tartalma .................................................. 53 2.6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai.................................................................................................................................... 53 2.6.2.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ..................................................................................................................... 53 2.7. Munka jellegű tevékenységek ...................................................................................................................................... 54 2.7.1.A munka jellegű tevékenységek célja és tartalma ........................................................................................................ 54 2.7.2.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 54 2.7.3.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .................................................................................................................... 54 2.8.A tevékenységben megvalósuló tanulás ....................................................................................................................... 55 2.8.1.A tevékenységben megvalósuló tanulás célja .............................................................................................................. 55 2.8.2.A tevékenységben megvalósuló tanulás formái, kerete, szervezeti formája ................................................................ 55 2.8.3.Az óvodapedagógus feladatai....................................................................................................................................... 55 2.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .................................................................................................................... 55 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI .............................................................................................. 56 3.1. Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei ..................................................................................................... 56 3.2. A nevelés személyi feltételei ......................................................................................................................................... 57 3.3. A nevelés tárgyi feltételei ............................................................................................................................................. 58 3.4. A hetirend és napirend kialakításának elvei .............................................................................................................. 73 3.5.Az óvodai nevelés tervezése .......................................................................................................................................... 75 3.6.A program beválásának ellenőrzése és értékelése ...................................................................................................... 76 3.7. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok ................. 79 3.8. Az óvoda kapcsolatai.................................................................................................................................................... 79
BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA SZÁSZBEREK TELEPHELY 1.A NEVELÉS KERETE.................................................................................................................................................... 80 1.1. Egészséges életmód alakítása....................................................................................................................................... 80 1.1.1. Egészséges életmód alakításának célja és tartalma ..................................................................................................... 80 1.1.2.Az óvodapedagógus feladatai: .................................................................................................................................... 82 1.1.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ..................................................................................................... 83 1.2. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása .................................................................................... 82 1.2.1. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés célja, tartalma .............................................................................. 82 1.2.2.Az óvodapedagógus feladatai: .................................................................................................................................... 84 1.2.3.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén .......................................................................................................... 84 1.3.Anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .............................................................................................. 85 1.3.1.Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés célja, tartalma .............................................................................................. 85 1.3.2. Az óvodapedagógus feladatai...................................................................................................................................... 85 1.3.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ..................................................................................................... 86 2.A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE .................................................................................................................. 86 2.1.Hagyományőrzés, népszokások .................................................................................................................................... 86 2.2.Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változásai adják, amelyet ünnepek, események tagolnak. ....... 86 2.3.Néphagyományőrzés tartalma: ................................................................................................................................... 86 3.A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI ................................................................................................................... 89
3
3.1.Játék, játékba integrált tanulás.................................................................................................................................... 89 3.1.1.A játék célja, feladata .................................................................................................................................................. 90 3.1.2.Óvodapedagógus feladatai .......................................................................................................................................... 90 3.1.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ..................................................................................................... 92 4.VERSELÉS, MESÉLÉS .................................................................................................................................................. 92 4.1.A vers. mese célja, tartalma ........................................................................................................................................... 92 4.2.Óvodapedagógus feladatai ............................................................................................................................................. 93 4.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ........................................................................................................ 94 5.ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC ........................................................................................... 95 5.1.Az ének-zene, énekes játékok, gyermektánc célja, tartalma .......................................................................................... 95 5.2.Óvodapedagógus feladatai ............................................................................................................................................. 95 5.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ........................................................................................................ 97 6.RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ................................................................................................... 97 6.1.A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja, tartalma .................................................................................................. 97 6.2.Óvodapedagógus feladatai ............................................................................................................................................. 97 6.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ........................................................................................................ 99 7.MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK ............................................................................................................................ 99 7.1.A mozgásfejlesztés célja, tartalma .................................................................................................................................. 99 7.2 Óvodapedagógus feladatai .......................................................................................................................................... 100 7.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén .................................................................................................... 101 8 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .................................................................................................. 101 8.1 A külső világ tevékeny megismerése- környezet és természet célja, feladata ........................................................ 101 8.1.1 Óvodapedagógus feladatai: ....................................................................................................................................... 102 8.1.2 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén ...................................................................................................... 109 8.2 A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések: ....................................................... 109 8.2.1 Célunk ...................................................................................................................................................................... 109 8.2.2 Az Óvodapedagógus feladatai .................................................................................................................................. 110 8.2.3 A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére .................................................................................................. 111 9 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK................................................................................................................. 112 9.1 A munka célja, tartalma ............................................................................................................................................... 112 9.2 Óvodapedagógus feladatai .......................................................................................................................................... 112 9.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ..................................................................................................... 113 10 SAJÁT FELADATAINK ............................................................................................................................................ 113 10.1 Gyermekvédelem ...................................................................................................................................................... 113 10.1.1Gyermekvédelem célja ............................................................................................................................................ 113 10.1.2 Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................................................................. 114 10.2 Hátrányos helyzetű gyermek .................................................................................................................................. 114 10.2.1 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ............................................................................................................. 114 10.2.2 Veszélyeztetettség .................................................................................................................................................. 115 10.3 Sajátos nevelési igényű gyermek ............................................................................................................................ 115 10.3.1 Célok ...................................................................................................................................................................... 115 10.3.2 Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................................................................. 115 10.3.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ............................................................................................... 116 11. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................................................................ 117 11.1 Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei ................................................................................................. 117 11.2 A nevelés személyi feltételei .................................................................................................................................... 117 11.2.1A program erőforrásai: Személyi feltételek ............................................................................................................. 117 11.3 A nevelés tárgyi feltételei ......................................................................................................................................... 118 11.4 A heti rend és napi rend kialakításának elvei ........................................................................................................ 124 11.5 Az óvodai nevelés tervezése ..................................................................................................................................... 125 11.5.1 A program tervezési, értékelési dokumentumai ...................................................................................................... 125 11.6 A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok ............. 126 11.7 Az óvoda kapcsolatai................................................................................................................................................ 126 11.7.1 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .......................... 126 11.7.2 Együttműködés az általános iskolával ..................................................................................................................... 126 11.7.3 Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálatai és kulturális intézménnyel ............................................. 127 Felhasznált irodalom jegyzéke ........................................................................................................................................ 129 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................ 131 Legitimációs záradék ....................................................................................................................................................... 132
4
BEVEZETÉS Besenyszög és Szászberek települési önkormányzatai az MÖTV 13. §. (1) bekezdés (6) pontjában előírt kötelező köznevelési alapfeladataikat- a köznevelésről szóló 2011.éi CXC. tv 7§-(1) bekezdés a) pontja és 8§ (1) bekezdésében meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, a köznevelési intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ezért döntött a két települési önkormányzat arról, hogy óvodafenntartó társulást hoz létre. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, kettő intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a két település óvodáit. Az intézmény alaptevékenysége az oktató- nevelő munka színvonalának javítása, a szakos ellátás javítása. Az intézmény célja a munkaerő- kihasználtság növelése, a gazdaságosság, az intézmények egy gyereklétszámra vetített költségeinek csökkentése. A helyi óvodai nevelés jogi és tartalmi keretét az alábbi jogszabályok határolják be: Törvények: A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.) 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 2013. évi CXXIX, törvény a köznevelési törvény módosításáról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségének biztosításáról Rendeletek: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
5
KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Küldetésünknek tekintjük, hogy az óvodánkba járó kisgyermekeket választott programjaink szellemében neveljük. Vállaljuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek a problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tartják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, döntések hozatalára képesek. Vállaljuk, hogy olyan óvodai életet szervezünk, amelyben biztosítjuk a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a hozzánk járó kisgyermekek számára. Óvodánk nyitott, a családi nevelés elsőbbségét ismerve-, lehetőséget nyújtunk a szülőnek, hogy gyermekük mindennapi óvodai életének aktív részesei lehessenek. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról. Mindezt úgy érjük el, hogy olyan tevékenységeket szervezünk, melyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránykompenzáció biztosítása kiemelt feladatunk. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél célunk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. Szeretnénk esélyt adni arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megismerhessék értékeiket és pozitív énképüket erősítjük. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak. Lehetőségeinkhez mérten és kompetenciánk határain belül segítjük a rászoruló családokat.
6
MOTTÓNK A szülőkkel együttnevelve olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik:
Egészségesek testben és lélekben
Szeretik és védik társadalmi és természeti környezetüket
Tiszteletben tartják a másságot
Egyedül is képesek döntések hozatalára
Rendelkeznek kompromisszumkészséggel
Leleményesek, kíváncsiak a világ dolgaira Általános helyzetben problémamegoldó gondolkodásra képesek
Nyelvünk és az írott nyelv iránt érdeklődőek
Céljaik elérése érdekében kitartóak, együttműködnek társaikkal
7
ÓVODÁNK FELÉPÍTÉSE
ÓVODAVEZETŐ BESENYSZÖG
ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES
TELEPHELY VEZETŐ
BESENYSZÖG
ÓVÓNŐ
ÓVÓNŐK
ÓVÓNŐK
DAJKA
DAJKA
SZÁSZBEREK
ÓVÓNŐK
ÓVÓNŐK
ÓVÓNŐK
PED. A. DAJKA
DAJKA
8
DAJKA
DAJKA
1. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE 1.1. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszába (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermekek személyiségfejlesztését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását (363/2012(XII. 17.)Korm. Rend.)
1.2.Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi 9
környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. (363/2012(XII. 17.) Korm. Rend.) Programunk a 3-7 éves gyermek fejlődését biztosítja és a személyiség fejlesztését vállalja fel. A gyermekhez, mint egyedi, mint mással nem helyettesíthető individumhoz és szociális lényhez, az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra és a családok értékrendjének sokféleségére. A legfontosabbnak tartjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését az esetleges hátrányok korrekcióját. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Individualizálás szempontjából olyan gyermeket nevelünk, aki: érdeklődik a világ dolgai iránt, képes problémái megoldására, megértő magatartást tanúsít társaival szemben, tiszteletben tartja a másságot, pozitív énképpel rendelkezik, képes döntések hozatalára, képes saját szükségletei kielégítésére, gazdag érzelemvilággal rendelkezik kulturált magatartási szokásokkal rendelkezik, kreatív gondolkodásra képes, képes a multikulturális nevelést támogató tartalmak fogadására. Szocializáció szempontjából olyan gyermeket nevelünk, aki: Elsajátítja a kontaktuskeresés és kommunikálás technikáját, társaival szemben kompromisszumra képes kellő önfegyelemmel és önkontrollal rendelkezik, felvállalja a közös tevékenységekben a megfelelő szervezési teendőket, kielégíti játékszükségletét. Az értelmi fejlődés szempontjából olyan gyermeket nevelünk, aki: az utánzásra épülő tanulással együtt felfedez, próbálkozik, érdeklődik a hagyományok iránt és ápolja azokat, szereti és védi természeti, és társadalmi környezetünket, érdeklődik az írott nyelv és a jelzések iránt., az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, esélyegyenlőségét, a hátrányokat csökkentő pedagógiai attitűd érvényesülését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermek óvodai nevelésében támogatni kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, 10
a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
11
2. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai környezetben a szülőkkel együttműködve a gyermekek testi, szociális és értelmi képességeinek egyéni és életkorspecifikus alakítása. Gyermekközösségben végezhető, az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenység biztosítása, ezeken keresztül megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, egészséges és biztonságos feltételek között. Különleges védelem az óvodai nevelés keretein belül, amely a gyermekek testi épségének megóvását, erkölcsi fejlődését is tartalmazza. Az óvoda minden dolgozója elfogadja a gyermek személyiségét, tisztelettel, szeretettel, és bizalommal kezeli. Az óvodapedagógus törekszik a gyermek személyiségéhez igazított pedagógiai intézkedések alkalmazására. A gyermeki jogok betartása, és alapvető tisztelete, különös tekintettel az egyenlő hozzáférés biztosítására.
12
3. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI
3.1. Általános célkitűzés A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra. Olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését, fejlesztik problémamegoldó gondolkodásukat, kreativitásukat. Ezen képességek fejlesztése által, alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére. A család mással nem pótolható, a gyermek fejlődése szempontjából, az elsődleges szocializációs szintér. Óvodai nevelésünk, elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrány kompenzáció biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. A kompetencia alapú oktatás bevezetésében, megvalósításában résztvevő csoportok számára az óvodai programcsomag szellemében történő nevelés, oktatás. Az óvodánk innovációjának megvalósítása a néptánc által, a gyermekek képességeinek, mozgáskultúrájának fejlesztése, illetve a néphagyományok, népszokások megőrzése. A néptáncra alapuló pedagógiai módszer kidolgozása.
3.2. Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzések 3.2.1.Egészséges életmódra nevelés terén: A gyermek önállóan végezze gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). Megfelelően használja az óvoda helységeit és berendezési tárgyait. Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára. Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Önállóan elégítse ki alapvető testi szükségleteit. Törekedjen egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására. Óvodáskor végére álljon nyitott érdeklődéssel az iskola felé. Érzékelése, észlelése fejlődjön. 3.2.2.Mozgás terén: Fejlődjön testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá váljon. A mindennapi mozgást a gyermek belső indítatásból végezze, és legyen örömteli számára. Fejlődjön tájékozódási képessége, alkalmazkodóképessége, valamint személyiségének akarati tényezői. Használja biztonsággal, életkorának megfelelően a torna-és kézi-szereket, valamint az udvari játékeszközöket. 13
3.2.3.Anyanyelv fejlődése terén: Gondolatait, mondanivalóját tisztán ejtve, jól érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezze ki. Beszédében az anyanyelvi szabályok betartására törekedjen (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson). Elbeszélése folyamatos legyen, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel tudja kifejezni. Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. Figyelmesen és türelemmel hallgassa végig a felnőttek és társai mondanivalóját. 3.2.4.Ének-zenei nevelés terén: Gyerek örömmel, oldott hangulatban játsszon énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tudjon mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. Fejezze ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. Különböztesse meg a zenei fogalom párokat (halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély). Élvezettel hallgassa a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Tudjon improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot). A gyermek mozgáskultúrájának gazdagítása népi körjátékokkal, és néptánc elemekkel a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban. 3.2.5.Vizuális nevelés terén: Jelenítse meg saját tapasztalatait, élményeit, elképzeléseit egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedjen, használja az általa kedvelt technikákat. Díszítsen tárgyakat saját elképzelése alapján. Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg a mozgások. Törekedjen a színek harmóniájára, a formagazdagságra. Tudjon rácsodálkozni saját, társai és a felnőttek alkotásaira. Kézműves foglalkozások, új technikák bevezetése (csuhé, szalma) a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban. 3.2.6.Irodalmi nevelés terén: Spontán módon mondjon mondókákat, verseket, meséket. Örömmel vegyen részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgasson mesét. Örömmel lapozgasson könyveket, vigyázzon azok épségére. 3.2.7.A külső világ tevékeny megismerésére nevelés terén: Legyen érzékeny a környezeti problémák iránt, alakuljanak ki olyan szokásai, melyek egy életen át elkísérik őt. A gyerek tudja saját nevét, szülei nevét, lakcímüket. Szűkebb hazájában ismerje fel a legfontosabb intézményeket, középületeket. Gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetében ismerje meg a házi és vadon élő állatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tudjon különbséget tenni az évszakok között, ismerje fel az öltözködés és időjárás közötti összefüggéseket. 14
Nevezze meg térbeli helyzetek irányait (jobb- bal, előtt - mögött, alatt- fölött, stb.). A tízes számkörön belül végezzen különböző műveleteket. Számképeket ismerje föl. Tárgyakat tudjon sorba rendezni. Tárgyakat tudjon összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. 3.2.8.Munkajellegű tevékenységek terén: Szívesen és örömmel vállaljon munkajellegű tevékenységeket. Ismerje fel az eszközök használatával járó veszélyeket. Teljesítse pontosan a megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. Legyen képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére és az eszközök megóvására. Legyen igénye a kisebb hibák kijavítására Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Vállaljon közösségi feladatokat a csoport érdekében.
15
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 363/2012(XII. 17.) Korm. Rend.
4.1. Az egészséges életmód alakítása 4.1.1.Az egészséges életmód alakításának célja Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Esélyegyenlőség biztosítása minden egyes gyermek számára úgy, hogy biztosítjuk a gyermekeknek azt, ami az egészséges testi-lelki fejlődéséhez szüksége van. A differenciálás szakszerű megtervezése helyett az öndifferenciálás lehetőségét biztosítjuk. Az öndifferenciálás: olyan bánásmód, amely során nem a gyermekeket differenciáljuk, különböztetjük meg fejlődési ütemük szerint, hanem a tanulás-tapasztalatszerzés, a munkavégzés feltételeit szervezzük meg a differenciált lehetőségek felkínálásával. /tevékenységválasztás, témaválasztás, eszközválasztás, csoportválasztás…/. 4.1.2..Az egészséges életmód alakításának tartalma a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 363/2012(XII. 17.) Korm. Rend Egészségvédelem A szabadlevegőn való tartózkodásnál ügyelünk az időjárás károsító hatására. Télen -10C alatt nem visszük a gyermekeket levegőzni, nyáron az UV sugarak káros hatásai ellen óvjuk. Hetente egy alkalommal gyümölcs-napot tartunk a csoportokban. Az egészséges táplálkozás érdekében változatos étrendet szeretnénk biztosítani, ezért megbeszéléseket folytatunk a főzőkonyhával. Mindezek elősegítik a helyes egészségtudat kialakítását a HH és a HHH gyermekek esetében is. Programunkban a mozgásfejlesztés és az egészségvédelem az alábbi formában valósul meg: 16
Sószoba 2003. szeptemberétől lehetőségünk nyílt sószoba létrehozására, amely jótékony hatást gyakorol a légzőszervekre, hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához. Séta A gyermekek örömmel sétáljanak, közben figyeljenek környezetükre és tájékozódjanak szűkebb hazájukban. Évszaktól függetlenül heti rendszerességgel történjen a séta. A sétának mindig legyen célja, a fokozatosság betartása az időtartamra és az út hosszára egyaránt érvényes. Kirándulás A gyermekek fedezzék fel tágabb környezetüket, hegyes, dombos vidékeket. Évente egy alkalommal, ősszel vagy tavasszal szervezünk kirándulást hosszabb távra. A kirándulás megszervezésében és lebonyolításában a szülők segítségére is számítunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy a HH és a HHH gyermekek családjai részt vehessenek ezeken a programokon. /anyagi hozzájárulás/. 4.1.3.Az óvodapedagógus feladatai Az egészséges életmódra nevelést fontosnak tartjuk, és ennek érdekében biztosítjuk: az érzékszervek fejlesztését, napfény, víz, levegő edzőhatását, higiénés szokások elsajátítását, életkoruknak megfelelő táplálkozást, a nyugodt alvás feltételeit, a biztonságos környezetet, a mozgásigény kielégítését, a mozgásfejlesztést (finom- és nagymozgások, testséma és térérzékelés fejlesztését, testi képességek, mozgáskultúra fejlesztését). Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében fontos területek: Prevenciós gyakorlatok (lúdtalp, megelőző, tartásjavító) Zenés torna Feladatunknak tartjuk, hogy differenciáltan végezzük, alkalmazkodva a napirendhez és az időjáráshoz. 4.1.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett, lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. 17
Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Önállóan végezze a gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatban, fogápolásban, gyakorol a Egészséges életmódra nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére öltözködésben, zsebkendő használatban, stb.). Megfelelően használja az evőeszközöket, alakuljanak ki a kulturált étkezés szokásai. Megfelelően használja az óvoda helyiségeit és berendezési tárgyait. Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakul testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagy mozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá válik. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Törekszik egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására.
18
4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 4.2.1.Az érzelmi nevelés, erkölcsi és a közösségi nevelés célja Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket annak megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) a szokás– és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 363/2012(XII. 17.) Korm. Rend 4.2.2.Az érzelmi nevelés és szocializáció tartalma Egyéni és közösségi szociális tulajdonságok kialakítása. Szokás és normarendszer megalapozása. Az óvoda felnőtt közösségének modellnyújtása. Óvodánk hagyományainak ápolása.
4.2.3.Az óvodapedagógus feladatai
Biztosítja a beszoktatás és befogadás fokozatosságát. Derűs, barátságos családias légkört teremt. Pozitív érzelmi viszonyt alakít ki a felnőttek és a gyermekek egymás közötti kapcsolatrendszerében. Változatos és rendszeres élményeket nyújt, amely a gyermekek személyiségének fejlesztését segíti elő.
19
Fejleszti a gyermekek toleráns problémamegoldó képességét, szociális érzékenységét, és a másság elfogadását. Helyes magatartási és viselkedési szokásokat, és az együttélés elemi szabályait kialakítja. Ápolja a csoportok közötti kapcsolatokat. A gyermekek egyéni igényeit kellő empátiával fogadja. A viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdő gyermekek problémáit megérti. A lassabban fejlődő hátrányos helyzetben levő gyermekek felzárkóztatását elősegíti. A tehetséges gyermekek kibontakoztatását segíti.
4.2.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. (kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás) Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Kialakul egymás iránti toleranciája. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik a társai és a felnőttek iránt. Igyekszik a szituációtól függően elfogadni az alá-fölé és mellérendeltségi helyzeteket. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés 4.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözi formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra- valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
20
Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás-alkotó képesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. 363/2012(XII. 17.) Korm .Rend 4.3.2.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bárikor adódhat lehetőség a beszélgetésre. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszélgetésre. Olyan nyelvi környezet megteremtése a célunk, mely segíti a kisgyermeket az anyanyelv elsajátításában. Nyugodt, odafigyelő, érzelem gazdag légkört biztosítunk, mely lehetőséget teremt a gyermek természetes közlési vágyának. A nyelvi fejlődés egyéni eltéréseinek figyelembevétele szükséges a konkrét kommunikációs helyzetekben. Az életkori beszédhibák felismerése, a korrekció segítése a szakemberekkel való együttműködés alapján valósul meg. 4.3.3.Az óvodapedagógus feladatai Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. A beszédöröm biztosítása: arra neveli a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. A beszédmegértés fejlesztése. A beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés fejlesztése példamutatással. A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása. 4.3.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfeleli tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Szívesen beszél önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében éli növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti 21
és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
4.4. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolába és a kollégiumba. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái: Étkeztetés: Bölcsődében, óvodában és a nappali rendszerű oktatás 1-5. évfolyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek az étkezés ingyenes. Kötelező óvodai felvétel: A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét, ha az a harmadik életévét betöltötte. Gyermekvédelmi tevékenységünk célja: Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megfogalmazza az óvoda funkciói között az óvó- védő funkciót. Gyermekvédelmi tevékenységünk legfontosabb célja, hogy a gyermek családban, harmonikusan nevelkedjen, mivel azt valljuk, hogy a nevelésben az elsődleges szerep a családé. Óvodánk a családi nevelés támogatására, kiegészítésére törekszik. Az óvodai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermek minden problémája itt érzékelhető (éhség, kék foltjai, agresszivitás, a szorongása stb.) További céljaink: Segítséget nyújtunk a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, A szülői kötelességek teljesítéséhez, A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez, A hiányzó szülői gondoskodás pótlásához. Óvodánk minden településünkön élő óvodáskorú gyermeknek biztosítja az óvodai ellátást. Elősegítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását, szellemi és fizikai tehetségének és képességének a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését. Biztosítjuk az óvodás gyermekek egészséges táplálkozását. A főzőkonyhával egyeztetve a gyermekek életkorának megfelelő ételeket készíttetünk. 22
A szülőket tájékoztatjuk az étrendről. A gyermekek vitamin szükségleteit gyümölcsnap keretében biztosítjuk hetente egy alkalommal. Minden év novemberében egészségügyi vetélkedőt szervezünk nagycsoportosainknak. Külön figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek a családban nem tudják biztosítani a megfelelő mennyiségű, minőségű étkezést. Javaslatot teszünk az önkormányzat felé a rászoruló gyermekek étkezési díjának csökkentésére vagy ingyenessé tételére. Egyetlen gyermek se maradjon ki a szülő szegénysége miatt az óvodából a HHH gyerekek közül. Támogatjuk a gyermek orvosi ellátásban és gyógyító nevelésben való részesülését, és a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát. Óvodába csak egészséges gyermeket fogadunk A beteg gyermek, a tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről és kiskorú gyermek esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha: a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába. b) a szülő írásbeli kérelmére- a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24.§ (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője-a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/206. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban- óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola bevonásával, haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. A szülőnek kötelessége jelezni, ha gyermeke fertőző betegségben szenved. Óvodánk orvosa rendszeresen szűrővizsgálatot végez. 23
A védőnő havi rendszerességgel tisztasági vizsgálatot, évente 1 alkalommal látás-és hallás vizsgálatot végez. A védőnő igény szerint előadást tart a szülők számára az aktuális gyermek egészségügyi problémákról. Elsősegélyben részesítjük, illetve orvoshoz visszük azt a gyermeket, akit óvodánkban baleset ér. A gyermekek napirendjét úgy állapítjuk meg, hogy életkoruknak megfelelő idő jusson a pihenésre, játéktevékenységre. A délutáni pihenést differenciáltan oldjuk meg, a gyermek alvásigényétől függően. Folyamatosan biztosítjuk a játék feltételeit a gyermekek számára és fejlesztő tevékenységük is játékos formában valósul meg. Megakadályozzuk a gyermekek elrablásának lehetőségét: Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a gyermeket ne érje erőszak, fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, vagy elhanyagolás, rossz bánásmód, nemi erőszak. Ha a fentieknek bármilyenjelét tapasztaljuk, akkor jelezzük a gyermekvédelmi felelősnek, illetve általa a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Idegen személynek nem adunk ki gyermeket. Írásos nyilatkozatot kérünk, ha a gyermeket nem a szülő viszi haza. A gyermeket csak írásos szülői nyilatkozat után engedjük el az óvodából egyedül. Elvált vagy külön élő szülőktől írásos nyilatkozatot kérünk a gyermek elhelyezéséről. Ezek a feladatok minden óvodapedagógus hatáskörébe tartoznak. A gyermekkel kapcsolatos gyermekvédelmi problémákat a gyermekvédelmi felelős felé kötelesek jelezni. A gyermekvédelmi felelős jelzőrendszerként működik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, majd tájékoztatja az óvodapedagógusokat a gyermek érdekében tett intézkedésekről. Figyelemmel kísérjük az óvodás gyermekek szociális helyzetét, nyilvántartását. Évente egyeztetünk az önkormányzat gyámügyi előadójával a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és HHH gyermekek nyilvántartásával kapcsolatban. Havi rendszerességgel esetmegbeszélésen vesz részt a gyermekvédelmi felelősünk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Szükség szerint környezettanulmányt végzünk. Részt veszünk a gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken. Figyelemmel kísérjük a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, és lehetőség szerint pályázunk. Gyermekvédelmi felelősünk kapcsolatot tart fenn: Az óvodapedagógusokkal, Gyámhivatallal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal, Polgármesteri Hivatal segélyezési csoportjával, Az óvoda orvosával, védőnőjével, 24
Segélyszervezetekkel. Tetteinkkel, véleménynyilvánításainkkal minden esetben a gyermekek érdekeit képviseljük.
4.5. A 2,5 éves gyermekek neveléséből adódó kiemelt feladatok „Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves, és annál idősebb gyermek óvodai kérelme teljesíthető. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző-az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó- a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.” (2011. évi CXC A Nemzeti köznevelésről 8§) A gyermek két és fél éves korában felvehető abban az esetben amennyiben szobatiszta, mivel a pelenkázás feltételei nem biztosítottak.
4.6. Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési feladatok Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral/ súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral / küzd. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban ( a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
25
A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. A gyermek érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermeket két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus, spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel együtt történik. Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglakoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés keretében valósítható meg. A gyógypedagógiai nevelésbe, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élőgyermek nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, 26
b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az enyhe értelmi fogyatékos gyermek idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus képzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akik valamilyen területen tehetségesebbek, ügyesebbek. Úgy véljük, hogy nem csak a felzárkóztatásra, hanem a tehetséggondozásra is oda kell figyelni. Jó rajzkészségű, kreatív gyermekek szereplése rajzversenyeken. Jó önkifejező készségű, önbizalommal bíró gyermekek szerepeltetése ünnepségeken. Közösségi ünnepségeken, Idősek Otthonában fellépés a jó mozgáskészségű gyermekekkel Részvétel, mozgásos rendezvényeken, amelyet az iskolával közösen rendezünk meg. 4.6.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek és célok A nevelés rendszerének olyannak kell lennie, hogy a gyermekek mindegyike - egyéni adottságaitól, képességeitől függetlenül- megtalálja és megkapja a szükséges ellátást, nevelést oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan neveljük óvodánkban. Célunk, hogy a még kialakulatlan, sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztésével a gyermekek életminőségét javítsuk, segítsük, minél teljesebb beilleszkedésüket a társadalomba. A másságot elfogadó környezet megteremtése. Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, s ezek alapján tervezhetjük specifikus fejlesztést. Az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése. 27
A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével. A mozgásuk váljon összerendezetté. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket. Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk annak, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, elfogadással találkozzon a különleges bánásmódot igénylő gyermek. 4.6.2.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének tartalma A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kell, hogy kerüljenek. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A szakemberek egymás munkáját megerősítik, kiegészítik, hiszen az óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, szükség esetén a szakorvos, pszichológus az egyéni programokat egyeztetve végzik terápiás munkájukat. Ennek összehangolása alapozza meg a sikeres, hatékony integrációs tevékenységet. Az egyéni fejlesztési tervek a szakvélemények alapján készülnek. A terápiák kiscsoportos és egyéni formában folynak. A komplex fejlesztést mindig két-három évre tervezzük. Nagy mozgások fejlesztése Beszédhiba javítása Beszédészlelési és beszédmegértési zavar Megkésett ill. akadályozott beszédfejlődés terápiája Pöszeség terápiája Hipermotilitás terápiája Figyelem és koncentrációs gyengeség fejlesztése Grafomotoros éretlenség fejlesztése Lelassult értelmi fejlődés (mentális retardáció) Tanulási nehézség fejlesztése Diszlexia-, diszkalkulia- prevenció 4.6.3.Az óvodapedagógus feladatai Feladatunk az óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, és a módszerek, elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A játék, tanulás és munka, mint a nevelés eszközei, egységes tevékenységrendszerben valósul meg. Az óvónői magatartás együttműködésre, fejlődésre, felfedezésre ösztönöz. Egyéni tapasztalatok élmények felszínre hozása alapján differenciált fejlesztés.
28
Tevékenységünkhöz hozzátartozik a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket nevelő családokkal való szoros kapcsolattartás, tanácsadás, továbbá a szakintézményekkel való munkakapcsolat. Reális célok és feladatok kitűzése a környezeti feltételek és saját lehetőségeink számbavételével. A tehetséges gyermekek differenciált terhelése és fejlesztése. A tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. Egyénre szabott fejlesztő programok készítése. A fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése. Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodás képessége. 4.6.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése területén: Az elfogadó környezet megteremtése. Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, ezek alapján tervezhetjük specifikus fejlesztést. Az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése. A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével. A mozgásuk váljon összerendezetté. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket. A céljainkhoz rendelt sikerkritériumok, azok eredményei megtalálhatóak a fejlődési naplóban, a csoport-, és az óvodai összesítőkben. Ezek a dokumentációk a programunk mellékletei. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.” Keressük a gyermekek számára a legoptimálisabb megoldásokat, az integrációra nyitott oktatási intézményeket. A vitatott esetekben szakértői bizottságokhoz vagy a nevelési tanácsadóhoz fordulunk. Az óvodából kikerülő gyermekek lehetőségei: Az óvodában maradnak, vagy 29
Speciális intézménybe kerülnek, vagy Első osztályba mehetnek, vagy Fejlesztő, kis létszámú osztályba javasoljuk őket.
4.7. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos szervezési feladatok Az óvoda az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban vehet részt/IPR/, amennyiben megfelel a kiírt feltételeknek: Az adott nevelési évben az óvoda körzetében élő HHH gyermekek korcsoportonként legalább 70%-ban vegyenek részt az óvodai nevelésben, és arányuk az óvodán belül érje el a 15%-ot. Feladataink: Adategyeztetés a Gyámüggyel, Családgondozóval, védőnővel Jegyzői lista hitelesíttetése Lehetőség szerint minden HHH gyermek felkutatása és 3 éves kortól történő beóvodázása Családok meglátogatása, tájékoztatása az esélyegyenlőségi programról Anamnézis készítése a HHH gyerekekről Csoportbeosztás elkészítése, a csoportonkénti gyermeklétszámhoz viszonyított arány és a párhuzamos csoportok ugyanezen aránya közötti különbség nem haladhatja meg a 25 százalékpontot. Év elején bemenő Differ mérés a 4 évesek körében, a mérés eredményére építve egyéni fejlesztési terv készítése Az óvodai fejlesztő programban résztvevő gyermekek haladását, fejlesztésének eredményét a fejlesztést végző óvodapedagógus 3 havonta értékeli, erre meg kell hívni a szülőt. Igazolatlan hiányzások kiküszöbölését célzó tevékenységet végez. A gyermekkel kapcsolatos dokumentáció tartalmazza a szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermekvédelemmel összefüggő tevékenységeket, a szülőgyermek –pedagógus együttműködési formáit, az esélyegyenlőségi intézkedéseket. A hátránycsökkentő szerep megvalósítása, az egyenlő esély biztosítása valamennyi óvodának kötelessége. A pedagógiai munka kiemelt területei: Óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés Kommunikációs nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció Egészséges életmódra nevelés A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Egészségügyi szűrővizsgálatok Orvosi, védőnői tanácsadás 30
Gyermekjóléti szolgáltatások szervezése Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatása: Iskolaértettség elérését támogató pedagógiai munka Szabad iskolaválasztás, látogatás egymás intézményében Egymás rendezvényein való részvétel Az iskolával közös óvoda-iskola átmenetet támogató program kidolgozása, szakmai műhelymunka A gyermek fejlődésének után követése az iskola első évében Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés: Közös programok szervezése A szülők munkába állását segítő nyitva tartás kialakítása Szülők tájékoztatása jogaikról, az igénybe vehető egyéni megsegítésükről, a hatályos törvényekről A szülők 3 havonta való tájékoztatása gyermekük fejlődéséről Felvilágosítás, tanácsadás A gyermekek munkáinak megmutatása, elemzése A szülők részvételének biztosítása az óvoda életében Egyéni beszélgetések, szoros együttműködés Szülői közösségek kialakítása. Óvodán kívüli szervezetekkel való együttműködés kialakítása a szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés: Családsegítő Szolgálat: esetmegbeszélések, jelzőrendszer működtetése Védőnői Szolgálat: óvodai beíratás támogatása, tanácsadás Szakszolgáltatás: a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek szakértői vizsgálata, fejlesztési tanácsok az óvodapedagógusoknak Civil szervezetek: a gyermekek érdekeinek védelme, közös rendezvények. Egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt.
31
A BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA SZÉKHELY INTÉZMÉNYE 1. INTÉZMÉNYÜNK SPECIALITÁSAI
1.1.Első alappillér: individualizálás és közösségi nevelés Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával kiemelten foglalkozunk a HH és a HHH gyermekekkel. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. A családban meghatározó a szülők szerepe, az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az óvodai programunkban az érzelmi biztonság és pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: A családból kikerülve a HH és HHH gyermekek számára is az első szocializációs színtér, ahol megtanulhatják az együttműködés formáit. Különböző élethelyzetekben az érzelmeket aktiváló hatásokkal, a művészetek eszközeivel segítjük a gyermekek érzelmi biztonságának és pozitív érzelmeinek fejlődését. Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulásokat támogatjuk, és a szükséges kontrollal erősítjük. Az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás- mintáját közvetítjük. Erősítjük, formáljuk a gyermekek érzelmi kötödését. Szeretetteljes elfogadás (minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben érezze a gyermek a feléje irányuló szeretetünket). Pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban (pozitív gondolkodásnevelésünkben). A közösségi nevelés szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen beilleszkedő, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedi képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.
32
Individualizálás A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve (családlátogatások, anamnézis, beszoktatás, beszélgetés az óvodapedagógus-szülő között, fejlődési napló vezetése évente). Különös tekintettel a hátrányos, és a HHH-s gyerekek körében az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek egyéni fejlesztése (napi tevékenységekben a gyermekek megfigyelése). A személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógusainknak és gyermekeink közötti bensőséges- meghitt kapcsolatra törekszünk, pl megnyugtatjuk a síró gyermeket, érkezésénél ügyelünk arra, hogy minden gyermeket külön személyhez szólóan üdvözöljünk). A gyermekek eltérő egyéni testi- lelki szükségleteinek figyelembe vétele (pl. megnyugtatjuk a szülőtől nehezen elváló gyermeket, a nap folyamán figyelemmel kísérjük egyéni szükségleteiket). Az igény szerinti szeparáció biztosítása (A csoportszoba kuckósításával lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek kívánsága szerint félre vonulhasson, ugyanakkor a tevékenységközpontokban megfelelő hely biztosításával lehetőséget adunk a pajtásaival való tevékenységre is). Az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (a nagyobb mozgásigényű gyermekek számára lehetőséget biztosítunk, hogy felügyelet mellett bármikor a tornaszobába, teraszon, udvaron kimozoghassa magát). A személyesség biztosítása a gyermekeink munkájának, személyes tárgyainak tárolásában (a gyermekek számára elérhető és állandó helyen tároljuk a „kincses dobozaikat"). - A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. - A gyermekek jelei mellett a nevük kezdőbetűinek a jelzése (személyes tárgyaikon, ahol az óvodai jelük szerepel, nyomatot nagybetűvel megjelenítjük a nevük kezdőbetűit). - A hétvégi családi élmények megbeszélése, írásbeli megjelenítése a szülő által a csoport füzetben. Személyre szóló pedagógiai hatások (az egyéni bánásmód érvényesítése) Szeretetteljes elfogadás (minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben érezze a gyermek a feléje irányuló szeretetünket). Pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban (pozitív gondolkodásnevelésünkben). Segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, amennyiben a gyermek ezt igényli. A személyiség értékeinek hangsúlyozása, elfogadtatása a kortársakkal (a pozitív én erősítése) Személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés (egyéni beszélgetések, beszélgető körök). Szülő bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe (egyéni beszélgetések a szülői szobában, szülői értekezleten és családlátogatások alkalmával). A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (A magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítse, csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermekek iránt, ezzel erősítjük a pozitív státuszt). A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése. (A gyermekek számára minél több lehetőséget biztosítunk a felnőttek viselkedési formáinak megfigyelésére. Jó alkalom erre, a szülők munkahelyének a megismertetése). A gyermekek elképzelései a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása (születésnap megünneplése az érdekelt szülők közreműködésével). 33
A viselkedés- kultúra megalapozása személyes példaadással. A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításába bevonjuk a gyermekeket. A társas, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével (aktuális projekthez kapcsolódóan). A hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés (gondoskodunk róla, hogy a gyermekek számára fellelhetőek legyenek olyan eszközök, melyek elősegítik hazánk kultúráját, néphagyományainak megerősítését, beleértve szűkebb környezetünket is). A gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával (Idősek Otthona). A nemzeti ünnep hagyományainak ápolása óvodai életünkben (március 15.-e megünneplése a városban található emlékműnél). A megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés (a tevékenységekben a célok és eredmények előrevetítésével ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenységek befejezésére). A gyermekek által vállalt feladatokban akadályok leküzdésére motiválás (a felvállalt tevékenységekben az önbizalom növelésére, sikerélményhez juttatására törekszünk). Éreztessük a gyermekkel, hogy számon tartjuk, szükségünk van rá és „fontos vagy nekem". A család alapozza meg az óvodásgyermek „én-kép"- ének alakulását és elindítja a szocializáció útján. Az óvodapedagógusok személyisége az érzelmi kötödés alapján jelentős szerepet tölt be az „én-kép" formálásában. Az „én-kép"- et befolyásolják a társak megnyilvánulásai is. A közösségi nevelést segíti az egyénre építő individualizációs nevelés. Az egészséges személység megőrzi egyediségét, megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást és a társadalmi lét szabályait. Közösségi nevelés A személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal (a pozitív én erősítése, alapvető illemszabályok megismertetése, értékes magatartási formák megerősítése). A közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő, valamint a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. (partnerként szerepet vállalunk a játékban, így segítjük a nehezen beilleszkedő gyermekeket). Személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetések (egyéni beszélgetések, beszélgető körök). Szülő bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe (egyéni beszélgetések a szülői szobában, szülői értekezleten és családlátogatások alkalmával). A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (A magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítse, csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermekek iránt, ezzel erősítjük a pozitív státuszt). A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése. (A gyermekek számára minél több lehetőséget biztosítunk a felnőttek viselkedési formáinak megfigyelésére. Jó alkalom erre, a szülők munkahelyének a megismertetése). - A gyermekek elképzelései a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása (születésnap megünneplése az érdekelt szülők közreműködésével). A viselkedés- kultúra megalapozása személyes példaadással. 34
Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg programunkban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan minden tevékenységtől és nevelési feladattól. A kontaktusteremtés legfontosabb eszköze a nyelv. A tevékenységek, cselekvések során kerül a gyermek legelőször kapcsolatba társaival és ennek kísérője a beszéd. A beszédfejlődés óvodáskorban nagyon intenzív ezért ez indokolja e feladat kiemelését. A gyermek azokban a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol személyes kapcsolat jön létre, módja van az élmények, cselekvések, nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban a gyermekre irányuló érdeklődés alapvető feltétel. Az óvodai nevelésünkben sokat teszünk az anyanyelv fejlesztéséért. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. A szerepekhez hozzátartoznak a felnőttek beszédmintáinak utánzásai. Hozzászoktatjuk a gyermekeket ahhoz, hogy szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy rögtönözzenek, improvizálhassanak és játszhassanak a nyelvvel. A beszélgetések, közös társalgások, „beszélgető kör", nyelvi játékok, mesedramatizálások által segítjük a szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását. Beszédfejlesztés óvodánkban: Felmérjük a gyermekek beszédfejlettségét és szükség esetén, logopédushoz irányítjuk. Segítjük a beszélőkedv kialakítását. Erősítjük a játék, mozgás, ritmus, érzelmek és beszéd kapcsolatát. Támogatjuk a sokrétű önkifejezést. Játékos helyzeteket teremtünk a megkezdett mese befejezésére, képről való olvasására. Fejlesztjük a mesealkotást szóban és rajzban. Biztosítjuk a dramatizálás lehetőségét. Megfelelő minőségű beszédmintát adunk, különösen fontos ez az ingerszegény környezetből kikerülő HH és HHH gyermekek esetében Az anyanyelvi fejlesztésünknek három alaphelyzete van: Spontán helyzetekben és tevékenységekben. Az irodalmi nevelés fejlesztő hatása. Az általunk kezdeményezett helyzetekben társasjátékokkal.
tevékenységekben,
szabály-,
és
Írásbeliség, megjelenítése a programunkban A gyermekek korán képesek arra, hogy összekapcsolják az írott és a kimondott szövegeket, jeleket. A 4-5 éves gyermek kíváncsiságát már felébresztik a környezetében lévő írások, ábrák, amelyekből a felnőttek olvasnak. Az a kisgyermek, aki olvasó embert lát maga körül, utánozza azt a mozdulataival. Az a gyermek, akinek ugyanabból a képes mesekönyvből többször felolvasnak, egy idő után már könyvből, a képekből „tud olvasni", bár a betűket még nem ismeri. Mindezek az ismerkedések a betűk világával jó előkészítői lehetnek az olvasásnak. Az írásbeliség megjelenítése: A gyermekek nevének kezdőbetűinek nyomtatott formájával jelezzük a személyes holmi helyét, a személyes tárgyait.
35
A heti- és a napirend rajzos formáit kiegészítjük a napok nyomtatott betűkkel, valójelzésével. - rajzokra, albumokra az írni tudó gyermek felírhatja a nevét. Szerepjátékhoz rajzos és szöveges jelzéseket készítünk (FODRÁSZ, RENDELŐ, stb.). Sütés - főzés előtt receptfüzeteket készítünk. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különbözi tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
1.2.Második alappillér: Tevékenységközpontok rendszere Óvodai programunk tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely, egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munka jellegű tevékenységéket. A gyermekek természetes életterében zajló és szerveződő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodás korban meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű cselekedtetésre gyermekek szükségletéinek megfelelően. Programunk tevékenységközpontjai: A családi és egyéb szerep- szituációs drámajáték központja, valamint a gyermek saját szükségleteire szervezett munka jellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés, stb...). Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok, kezdeményezések központja. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja. Építő játékok, barkácsolás, szerepjátékok központja. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka, kézműves, konstruáló tevékenységek) Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja. Természetismereti központ-udvar, mint külső környezet. A tevékenység központok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és tájékozódásukat segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere.
1.3.Harmadik alappillér: a család bevonása az óvodai életbe A pedagógiai programunk harmadik alappillére a családok bevonása óvodai életünkbe. A család mással nem pótolható. Az óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A családokban keresni kell az együttműködés szálát, a gyermekszeretetet. Lényeges a családhoz közeledés szemlélete. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetekben lévő családoké.
36
A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai A szülők felelősségérzete megnő az által, hogy közvetlenül tapasztalják az óvodapedagógusaink a gyermekük fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Bővül pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékozottságuk. Az együttműködésünk, az együttes tevékenységünk során a szülők sok információt szereznek gyermekükről. A szülők érdekes gyűjteményeikkel gazdagíthatják a csoport tapasztalatait. A problémáikkal magukra maradó szülők társakra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak az óvodai ismeretségek kapcsán a hasonló sorsúaktól. A családokhoz közeledés jellemzői Minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben, akinek igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéletek. A gyermekek fejlődéséről az óvónő rendszeres információkat ad a személyes beszélgetésekben. A szülőknek jogaik vannak, és azokat a gyermek érdekében érvényesíthetik. A családok bevonásának alapszabályai Az óvodapedagógusaink a családról és a gyermekről nem adhatnak ki információt illetéktelen személynek, ezeket bizalmasan kell kezelniük. Véleményt más személy jelenlétében nem nyilváníthatunk. A szülő nem nyilváníthat véleményt más gyermekeiről. Csak egészséges szülő vállalhat aktív részvételt a csoportban. A gyermekek önálló felügyelete, nevelési helyzetek megoldása nem bízható szülőre. A családok bevonásának formái Passzív részvételt vállaló szülő: elsősorban saját gyermeke megfigyelését szolgálja Passzív- segítő szülő: közreműködik a gyermek beszoktatásában, részt vesz a saját gyermeke gondozásában Aktív- segítő szülő: alkalmanként, vagy előre tervezve közreműködik a gondozásban, a közös élmények biztosításában, egyes tevékenységekben Kapcsolattartás a családdal A családok, szülők, testvérek fogadására alkalmas hely a szülői szoba. Ez a helyiség több funkciót is betölthet. Alkalmas lehet arra, hogy a szülők igényeinek megfelelően, rendszeresen találkozhassanak egymással, az óvodapedagógusokkal és a speciális szakemberrel. Gyűjtőhelye a családok segítő adományainak. Kölcsönzések színhelye, könyvek, folyóiratok, játékok és egyéb eszközök vehetők igénybe. A kölcsönzés időtartama 2-3 hét és ezt regisztrálni kell. A szülők bevonása az óvodai nevelésünk programjaiba A családok sokféleségéből adódóan, szokásaik, szükségleteik és a kapcsolatfelvétel is eltérő lehet. Ezért a kapcsolattartás stratégiájának vannak informális és formális változatai. Informális lehetőségek az együttműködésünkben Az óvodába érkezés és a hazavitel időpontjában kialakítandó kapcsolat, a beszélgetések, hirdetőtábla információi, csoportfüzet. Formális lehetőségek a kapcsolattartásunkban. Elsősorban az értekezlet, családlátogatás, kérdőív, szórólap, telefonbeszélgetés, beszámoló. Közös szabadidőprogramok, közös kirándulás, nyílt- nap, ünnepeken való részvétel, melyeken érzelmileg gazdagodhatnak a gyermekek, a családok és az óvoda dolgozói. Az óvodapedagógusaink felkészülése a családok fogadására.
37
A családból az óvodába való átmenet könnyítése érdekében feloldjuk a szülők, gyermekek félelmeit, szorongásait. A szülőket megismertetjük programunkkal, az óvodával és a nevelőtestülettel. Minden nevelési év kezdetén tájékoztatjuk a szülőket mely csoportban valósul meg a kompetencia alapú nevelés, oktatás. Ezáltal a szülőknek lehetősége nyílik megismerkedni az új módszerek alkalmazásával. Az újonnan érkező gyermekek szüleinek az első szülői értekezleten átnyújtjuk a küldetésnyilatkozatot, a házirendet és a szükséges felszerelések jegyzékét. Szorgalmazzuk a szülők körében, hogy csak betegség esetén hiányozzanak a HH és a HHH gyermekek. Óvodánk nyitva tartásának megtartására törekszünk, ezáltal támogatjuk a szülők munkába állását. Óvodánk és a szülők kapcsolata Célunk a szülők segítése, pedagógiai hatékonyságunk növelése, óvodánk segítő partner legyen a gyerekek nevelésében. Feladataink: A beiratkozáskor elemi információkat biztosítunk a szülők számára Tájékoztató szülői értekezletet szervezünk A beszoktatás megkezdése előtt családlátogatást végzünk, melynek során felvesszük a gyermek anamnézisét A szülők bevonása az óvodánk mindennapi életébe a következő formákban: Szükségszerűen egyéni beszélgetés a szülői szobában a gyermek fejlődéséről A szülőknek lehetőséget biztosítunk a csoport életében, tevékenységeiben való részvételre (aktív-segítő szülő) Munkadélutánokat szervezünk a nagyobb rendezvényekre való készülődés jegyében (farsang, gyermeknap) Közös ünnepeket szervezünk csoportonként és óvodai szinten Közös kirándulásokon részvételt biztosítunk az érdeklődő szülők számára is Szülői értekezleteket tartunk Óvodai beíratás A beíratás előtt településünkön feltérképezzük a 3-5 éves korú HH és a HHH gyermekeket. Az óvodai beíratás május hónapban történik, amelyről tájékoztatást adunk a településen lakók számára /plakát, újság, hangosbemondó/ Megadott szempontok alapján bizottság dönt a gyermekek felvételéről, majd kiértesíti az érintett szülőket. A gyermekek csoportba való elhelyezésénél ügyelünk arra, hogy a HHH gyerekek arányosan legyenek szétosztva. Minden év június végéig írásban értesítjük a családot az óvodai felvételről és tájékoztató szülői értekezletet tartunk: A csoportban dolgozók bemutatása A beszoktatás ütemezése, jelek kiosztása Felszerelési tárgyak jegyzéke, küldetésnyilatkozat, házirend átadása Tájékoztató kiadvány átadása a szülőknek
38
A csoportban dolgozó óvodapedagógussal közös egyeztetés alapján a gyermek óvodába lépése előtt családlátogatást végzünk, ahol egységes anamnézist adunk át A szülők bevonása az óvodánk mindennapi életébe Minden korcsoportban időszakonként szükséges a szülővel egyéni beszélgetésen tisztázni a gyermek nevelésével kapcsolatos észrevételeinket. Kötelező a nagycsoportban a szakvélemény kiadása előtti egyéni beszélgetés, a döntés megkönnyítésére az iskolakezdés időpontját illetően. A szülők jelentős segítséget nyújthatnak saját munkájukkal és anyagi hozzájárulásukkal is az óvodánknak (alapítványon keresztül is). Biztosítjuk az óvodai tevékenységben való aktív részvétel lehetőségét, amelyet az óvónővel való egyeztetés után bármikor megtehetnek. Munkadélelőtt-délután során segítséget adnak a szülők: a Mikulás, karácsonyvárás, a farsang, a gyermeknap szervezési feladataiban, eszközeinek elkészítésében. Aktívan részt vállalnak a szülők a gyermekek részére szervezett csoport ünnepeken. A környezet- megismerés, környezetvédelmi programunk alapján, a tanév során többször szervezünk csoportonkénti kirándulást, nagyobb sétát, melyhez minden alkalommal kérjük a szülők részvételét, segítségét. Az értekezletek A szülői értekezletek nagyon jó alkalmat teremtenek számunkra az óvodai munka céljainak, feladatainak megismertetésére. Lehetőséget teremtünk a szülők nevelési attitűdjének alakítására és a gyermeknevelés sajátosságaiból adódó problémák megvitatására. Feladatunk az aktivizáló beszélgető módszerek alkalmazása (tréningek). Rétegszülői értekezletet szervezünk, az újonnan beiratkozott gyermekek szülei részére. Igyekszünk meggyőzni a HH és a HHH gyermekek szüleit, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt programjainkon. Közös élmény-közös tevékenység A hagyományőrzés áthatja az ünnepi előkészületeket, az ünnepek szervezését. A kompetencia alapú programcsomaghoz kapcsolódó hagyományainkat bemutató részletesebb kidolgozást a Helyi Pedagógiai Programunk melléklete tartalmazza. Elvek: Óvodánk élő hagyományainak őrzése Az előkészületek kapcsolódjanak a mindennapi tevékenységekhez, az ünnep külsőségekben emelkedjék ki ebből, a játékosság, aktív részvétel, az élmények közös megélése. Évenként változó felelősökkel történik a szervezés, az ünneplés külsőségeiben megállapodás szerint a munkaterv alapján. Hagyományaink: Születésnapok ünneplése Nagycsoportosok óralátogatása az iskolában, valamint a tanító nénik meghívása óvodánkba. Az iskolai évnyitóra a leendő tanítónénikkel együtt a nagycsoportosok átkísérése az óvodából az iskolai tanévnyitó ünnepségre. Csoportkirándulások szervezése Egészségügyi vetélkedő A Föld világnapja alkalmából vetélkedő szervezése /04.22./ 39
Műsor az Idősek Otthonában Télbúcsúztató Ünnepeink: Mikulás: nyitott ünnep, a szülők részvételével történik. Mikulás látogat minden csoportba, ahol verssel, dallal várják a gyermekek. A Mikulás minden gyermeknek csomagot ad, előtte azonban közösen ünnepelünk, ahol a szülőkkel, közös előadással ajándékozzuk meg a gyermekeket. Karácsony-várás: a szülőkkel való közös készülődés (süteménysütés, meglepetés ajándékok készítése). A gyermekeket beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel készítjük fel a közelgő ünnepre. Advent idején folyamatosan díszítjük az óvoda helyiségeit, majd az advent zárásaként ünnepi műsorral lepjük meg a gyermekeket. Farsang: óvodai szintű ünnep. Az előkészületekbe a szülőket is bevonjuk. A farsangot az óvodán kívül, a Művelődési Házban rendezzük. Ünnepélyes, táncos bemutatóval kedveskedünk a vendégeknek. A gyermekek jelmezbe, az általuk készített farsangi kiegészítőkbe öltöznek, közösen játszanak, közös tánc a felnőttekkel. A felnőttek süteménnyel és üdítővel kínálják a vendégeket. Anyák-napja: május első hétvégéjéhez közeledve készülünk az édesanyák és nagymamák köszöntésére. Meghívókat készítünk, verseket, dalokat, mondókákat mondogatunk, beszélgetünk a családról. A gyermekek maguk készítette ajándékkal, virággal, énekkel, rövid műsorral köszöntik az anyukákat, nagymamákat. Gyermeknap: Amennyiben lehetőségünk van rá, városunk lakói számára nyitott ez az ünnep, és meghívjuk a II. sz. Tagintézmény gyermekeit, szüleit, dolgozóit. Ezen a napon biztosítjuk a gyermekek változatos tevékenységét, szórakozását, vendéglátását. Nagycsoportosok búcsúztatása: május végén búcsúztatjuk el a nagycsoportos gyerekeket, egy mindenki számára nyílt ünnepség keretében. A közös búcsúztatóra jó idő esetén, az udvari teraszon, rossz időben a folyosón kerül sor. A kisebb gyermekek búcsúverssel köszöntik a nagyokat, majd a nagycsoportosok verssel és énekkel búcsúznak az óvodától. Külső kapcsolatokhoz igazodó ünnepek: Március 15. Egyéb rendezvények: Kiállítások megtekintése Színház- és bábelőadások
1.4.Negyedik alappillér: Családgondozás, szociális munka Pedagógiai programunk negyedik pillére a családgondozás, szociális munka. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális tevékenységek széles körét. Programunk szellemében közvetlenebb kapcsolatba kerülünk a családokkal, így többlet információt szerezhetünk a család belső életéről. Az óvodánk akkor is vállalkozik családgondozásra, amennyiben erre a feladatra nem áll rendelkezésre felkészült szakember. Más a lehetősége a szakembernek és más az óvodapedagógusainknak. Óvodapedagógusainknak rendelkezniük kell minimális ismeretekkel a segítő munkáról, az etikai szabályokról. A segítő kapcsolatunk alapfeltétele a családok megértésére való törekvés, mely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatok hatásaitól.
40
Érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetekben élő gyermekeknek és szüleiknek. Képviseljük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érdekeit és támogatjuk a segítő kapcsolatok keresését a bajbajutott gyermekek esetében. Segítő munkánk nem lehet erőszakos. Team munka az óvodában A beóvodázott gyermek meglátogatása a családi környezetben A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek feltárása a csoportokban dolgozó óvónők, Gyermekjóléti Szolgálat segítségével A tanévnyitó szülőértekezleten a szülők tájékoztatása az Önkormányzatnál igényelhető segélyezési lehetőségekről Esetmegbeszélés a team- ben Igény és lehetőség szerint szakember kérése (Logopédus, Gyermekgyógyász, Nevelés Tanácsadó) Az arra rászoruló, a HH és a HHH gyermekek számára ingyenes színházi, bábszínházi előadás látogatását biztosítjuk A csoportokban dolgozó óvónőkkel javaslattétel rendkívüli és rendszeres nevelési támogatásra az Önkormányzat felé A szociálisan rászoruló, a HH és a HHH gyermekek nyári óvodáztatásának figyelemmel kísérése Évente „játék, - ruha, csere- bere” akció szervezése A rászoruló gyermekek kedvezményes étkeztetésére javaslattétel a Szociális Bizottság felé Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. Az óvoda és az iskola kapcsolata A kapcsolat felvétele, az iskola felé nyitás és hatékony, kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködésben a kezdeményező szerep az óvodáé. Az alsó tagozatos nevelőket szívesen látjuk a második félévben (ismerkedés a leendő első osztályosokkal). Bármikor, előzetes megbeszélés alapján, hospitálási lehetőséget nyújtunk az alsó tagozatos nevelőknek. A kompetencia alapú nevelés, oktatás alkalmazásába bevont óvónők hospitálása, jó gyakorlat átvétele érdekében ellátogatnak a művészeti alapiskola néptánc csoportjaiba valamint a kézműves csoportokba. Kérdőív segítségével tájékozódunk az iskola igényeiről. A nagycsoportosokkal ismerkedünk az iskolai élettel, iskolalátogatást végzünk. A leendő elsősöket elkísérjük az évnyitóra. Az intézményekben szervezett különféle kiállításokat, megtekintjük. 41
Kapcsolatunk a Művelődési házzal, a Könyvtárral Részt veszünk az intézmény által szervezett kiállításokon, műsoros rendezvényeken. Pályázatokon biztosítjuk a HHH gyerekek számára az ingyenes részvételt. Rendszeresen látogatjuk, a könyvtárat a gyermekekkel. Kapcsolatunk a fenntartóval Napi kapcsolatot tartunk a Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatallal. Kérdőívvel tájékozódunk a fenntartó elvárásairól. Rendszeres kapcsolatot tartunk a Pénzügyi, - Szociális,- és Egészségügyi Bizottsággal. Szükség szerint kapcsolat a Jegyzővel és a gyámügyi előadóval. Kapcsolatunk a logopédussal Hetente megbeszéljük a felmerült problémákat, a fejlesztési lehetőségeket Kapcsolatunk a gyógypedagógussal Hetente 2 alkalommal foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekkel. Kapcsolatunk a Gyermek Ideggondozó Intézettel és a Nevelési Tanácsadóval - Szükség szerint az intézménybe irányítjuk a rászoruló gyermekeket. Kapcsolatunk az orvossal, védőnővel Óvodánk orvosa rendszeres szűrővizsgálatot végez. A védőnők havi rendszerességgel végeznek tisztasági vizsgálatot, míg évente egy alkalommal látás- és hallásvizsgálatot is. Meghívjuk a védőnőket a hagyománnyá vált novemberi egészségnevelési vetélkedőnkre. A védőnő az egészségnevelési hónap keretében játékos, ismeretterjesztő előadást tart a nagycsoportosoknak. Kapcsolatunk a Besenyszögi Óvodásokért Alapítvánnyal Részvétel az alapítvány kuratóriumának ülésein. Kapcsolatunk a hitoktatóval Felmérjük az igényeket, s amennyiben van rá jelentkező, helyet biztosítunk az oktatáshoz Kapcsolatunk az Idősek Otthonával Évente több alkalommal, kis műsorral, apró ajándékokkal kedveskedünk az otthon lakóinak .A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében, olyan műsorokat tervezünk, amelyek szorosan kapcsolódnak a néphagyomány ápoláshoz, és a néptánchoz. Kapcsolatunk a Vehiculum Házzal A kompetencia alapú oktatás keretében az egy bevont óvodai csoportban jó néhány közös program került megszervezésre. A továbbiakban óvodaszinten is erre törekszünk.
42
Együttműködési lehetőségek az óvoda telephelyei között: A társulás olyan lehetőségeket teremtett, amelyet szeretnénk messzemenően kihasználni intézményeink között. Törekszünk a telephelyek közötti munkaközösségek létrehozására, működtetésére, meghívjuk egymást szakmai napokra, közös tréningekre. Mindkét óvodában gyűjtőmunkát végeznek az óvónők különféle irodalmi, szakmai anyagokból, készség fejlesztési ötlettárral, szabályjáték gyűjteménnyel rendelkeznek, így adva van a lehetőség ezek cseréjére is. Gondolkodunk közös torna- és mesemondó verseny megrendezésében, de felmerült a közös gyermeknap megrendezésének gondolata is. Jó lenne, ha nem csak az óvónők, de a csoportok is közelebbről megismerhetnék egymást. Kapcsolatunk a Gyermekjóléti Szolgálattal Problémás esetekben jelzéssel élünk, alkalmanként esetmegbeszélést tartunk. Óvodai egészségnevelési vetélkedőre meghívással élünk.
43
2. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI
2.1. Játék 2.1.1.A játék célja, tartalma A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt -a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, , a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus- szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 2.1.2.Óvodapedagógus feladatai A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.” Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben a gyermekek választásai, kezdeményezései és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. Ezekre a helyzetekre szolgál az „óvodapedagógus által felajánlott tevékenység" elnevezése. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő kezdeményezett, vagy irányított játékoknak is minősíthetőek. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításában a szülők is bekacsolódnak. Az egyéni érdeklődésüknek megfelelő játék feltételek megteremtése (élmény, eszközök, hely biztosítása). Az egyéni szándékok, elképzelések támogatása (a gyermekek játékba való bevonásának segítsége, ösztönzése, estenként ötletek adása) a játék során kialakult konfliktushelyzetekben a részt vevő gyermekek bevonásával szabályok alkotása és megoldások keresése. Konfliktushelyzetben a kulturált visszautasítás módjának elsajátítása („Ha befejezem, szólok neked!"; „Ne haragudj de már Pistinek ígértem!"; „Ne haragudj, de most nincs kedvem veled játszani, majd máskor!", stb).
44
A gyermekek élményeire és igényeire építve az óvodapedagógus bekapcsolódása a játékba. Segítjük a gyermek önérvényesítő törekvéseit a szocializáló és individualizáló hatásokban való egyensúly megteremtésével. Az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése a játék során /HH és HHH/ Az egyénekre irányuló kommunikáció (a szabadjáték folyamán az óvodapedagógusainak összes megnyilatkozása). A gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása. Lehetőség adása a szemlélődésre a játszani nem kívánó gyermekeknek („Most nem játszom, mert nincs kedvem!"; stb). Nyugodt játék feltételei: A csoportszobában biztosítjuk a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek elkülönülését. Térelválasztás mobilrendszer segítségével formáljuk, és a gyermekek igényei szerint alakítjuk át a teret. A napirendben elegendő időt biztosítunk a szabad játékra. Az élmények biztosítása A közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. A gyerekekkel közösen megbeszéljük, hogy hová mennének szívesen „élményszerzésre". A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élményt szerveztünk. Óvodai programunkban a projekt- rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben is megjelenik, a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében a kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejlesztjük az egyének képességeit, részképességeit. A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermekek személyiségének formálására. A kezdeményezett irányított szabályjátékokban biztosítjuk a gyermekek szabadságát, érdeklődésükre építve. A szabad játék időtartama ( október 1- től május 31-ig) Délelőtt 600-1200 Délután 1500-1730 Összesen
3-4 évesek 3,5 óra
4-5 évesek 3 óra
5-6 évesek 3 óra
3-7 évesek 3-3,5 óra
2 óra
2 óra
2 óra
2-2,5 óra
5,5 óra
5 óra
5óra
5-6 óra
45
2.1.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Szükségletüknek és életkoruknak megfelelő játékot válasszanak. Kapcsolódjanak be a közös játékba, alkalmanként a projekthez kapcsolódva kezdeményezzenek önálló játékot Legyenek képesek szabályjátékok megtanulására, tartsák be és kövessék a megismert szabályokat. Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit. Óvodáskor végére álljon nyitott érdeklődéssel az iskola felé.
2.2.Verselés, mesélés 2.2.1.A vers, mese célja, tartalma Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megeleveníti, átlelkesíti, szemléletmódja és az ehhez társuló, szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik a gyermekek és a pedagógus kezdeményezésére egyaránt. A mesék között szerepeljenek állatmesék, tréfás mesék és tündérmesék is a csoport összetételétől függően. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Hosszabb, bonyolultabb meséket az érdeklődésének, felfogó képességének megfelelően átalakítjuk. Maradandó élményt a szabadon, emlékezetből folyamatosan mesélő felnőtt adhat. A felnőtt mintaadó szerepe itt hatványozottan fontos, mivel a HH és HHH családokban az ilyen mintát sok esetben nélkülözik a gyermekek.
46
2.2.2.Óvodapedagógus feladatai Megismerteti a gyermekekkel a magyar népköltészet, népmesék, népi mondókák világát. Olyan verseket, mondókákat választ, amelyek kapcsolódnak az aktuális projekthez, és a gyermekek életkorához. Támogatja a mesét, dramatizálást, bábozást. 2.2.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Spontán módon mondjanak mondókákat, verseket, meséket. Örömmel vegyenek részt a mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgassanak mesét. Örömmel lapozgassanak könyveket, vigyázzanak azok épségére. Gondolataikat, mondanivalójukat tisztán ejtve, jól érthetően, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Beszédükben az anyanyelvi szabályok, betartására törekedjenek (minden szófajt használjanak, különböző mondatfajtákat alkossanak). Elbeszélésük folyamatos legyen, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel tudják kifejezni. Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Figyelmesen és türelemmel hallgassák végig a felnőttek és társaik mondanivalóját.
2.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 2.3.1.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc célja, tartalma Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik a zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik, a szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet megalapozására szolgálnak. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.” A felnőtt minta utánzásával az éneklés a zenélés. részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az ének- zenei tevékenység az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. Programunk a Kodály Zoltán és Forrni Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatot, érzelmet, a jó közérzet fontos kiegészítőjét. A projektrendszerben elválaszthatatlan a tevékenységtől a gyermeki asszociáció által kezdeményezett ének, énekes játék és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség. Ez utóbbi kötelező (nagyoknak alkalmanként havi 1 alkalommal más csoportbeli kortársaikkal a vegyes csoportokban), illetve választható formában is felajánlható. 47
2.3.2.Óvodapedagógus feladatai A mozgás- hang- szöveg összekapcsolásával készségeket fejleszt. Fejleszti a zenei hallást, ritmus és forma érzéket Megismerteti a beszédhanggal való játékokat, a környezet hangjait Megismerteti a mondókákat, gyermekjátékokat, táncokat, dalokat és népdalokat Fejleszti zenei kreativitást, támogatja az improvizációkat Olyan zenei élményeket nyújt, amelybe bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenét művelő szülők Igényes zenei anyagot választ a zenehallgatáshoz. Zenehallgatás a nap folyamán az aktualitáshoz igazodva jelenik meg. A zenehallgatásra szánt daloknak nincs szövegbeli, ritmikai, hangterjedelmi megkötése, az egyetlen szempont a zene szépsége és művészi értéke, amelyet az óvónő egyszerűen és természetesen beilleszthet az egész napi tevékenységbe. A felnőtt mintaadó szerepe itt hatványozottan fontos, mivel a HH és HHH családokban az ilyen mintát sok esetben nélkülözik a gyermekek. Mindezek megvalósítása az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, ugyanakkor elválaszthatatlan más népek zenéjétől. A település zenei hagyományainak ápolásában az idősebb generáció szerepe is fontos. Intézményünk innovációs elképzelését a néptáncra alapuló pedagógiai módszer kidolgozásában látjuk. Ennek érdekében szükségünk van más intézményekben már jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerésére, adaptációjára. Tervezzük az intézmények pedagógusai közötti szakmai konzultáció tapasztalatcsere megvalósítását. Szervezési formáink, módszereink: 3-4 évesek kötetlen formában 4-5 évesek kötetlen és kötött formában 6-7 évesek kötetlen és kötött formában, havonta 1 alkalommal más csoportbeli, azonos korúakkal minden gyermek részvételével 2.3.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Gyermekek örömmel, oldott hangulatban játszanak énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tudjanak mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. Fejezzék ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. Különböztessék meg a zenei fogalom párokat (halk- hangos; gyors- lassú; magasmély). Élvezettel hallgassák a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Tudjanak improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot).
48
2.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 2.4.1.A rajzolás festés mintázás kézimunka célja, tartalma A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különbözi fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó-és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodai programcsomag a népi hagyományok megőrzése köré épül. A projekt kapcsán szeretnénk elérni a gyermekek képességeinek fejlődését. 2.4.2.Az óvodapedagógus feladatai Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az önkifejezés a teljes személyiségfejlesztés fontos eszköze, ezért ezeket a tevékenységeket állandóan biztosítjuk a gyermekek számára. Kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Eszközöket és lehetőséget biztosítunk a HH és a HHH gyerekek számára. A szülők bekapcsolódására és közreműködésére sok lehetőség van a környezet kialakításában. A gyermekek munkáinak megbecsülését szolgálják a kiállítások, felhasználásuk a környezetünk szépítésében. a vizuális látásmód befolyásolása. az önkifejezés technikáinak bemutatása. műalkotások megismertetése. a csoportszobáink külső megjelenésükben is tükrözik az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játék tevékenység témáinak alakulását az előtereket dekorálása a gyermekekkel közösen történik, az aktualitásoknak és a projekteknek megfelelően. a kompetencia alapú oktatás keretében a természetes anyagok mind szélesebb körű felhasználása. kézműves foglalkozásokkal, népi körjátékokkal, mesejátékokkal a gyermekek mindennapjainak élményszerűvé tétele, további fejlődésük biztosítása. Programunkban a vizuális nevelés három tevékenységközpontban valósul meg. Művészeti tevékenység központjában: Tárgyak, környezet, emberalakok rajzolása saját elképzeléseik alapján, különböző cselekményes jelenetek, mese- vers megjelenítéseként Képek festése egyénileg választott színekkel, a gyermekek érzelmeinek, élményeinek, képzeletének alapján Agyagkompozíciók alkotása 49
Egyszerű ajándéktárgyak, bábok készítése Ismerkedés különféle technikákkal (nyírás, tépés, hajtogatás, ragasztás, stb.) Művészeti album nézegetése, tárlatok megtekintése. Homok- víz asztal tevékenység központjában: Természeti tárgyak (termések, leveles ágak, kavicsok stb.) gyűjtése, felhasználásuk díszítéshez, plasztikai munkához Homok, víz, agyag, gyurma stb. használata (domborzatok, alagutak, házak, hidak stb. megépítéséhez). A téri látásmód kialakítása, fejlesztése. Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központjában: Az óvónő és a gyermekek közös munkájaként makettek készítése Berendezési tárgyak, takarók, nagyméretű dobozelemek felhasználása Térbeli tapasztalatok és megfigyelések. 2.4.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Jelenítsék meg saját tapasztalataikat, élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedjenek, használják az általuk kedvelt technikát. Díszítsenek tárgyakat saját elképzelésük alapján. Emberábrázolásukban jelenjenek meg a részformák, esetleg a mozgások. Törekedjenek a színek harmóniájára, a formagazdagságára. Tudjanak rácsodálkozni saját, társaik és a felnőttek alkotásaira.
2.5. Mozgás, mozgásos játék 2.5.1.Az egészségfejlesztő testmozgás célja A gyermeki személyiség fejlesztése mozgásos tartalmakon keresztül, a funkcionális megértésre törekedve valósuljon meg. Ennek eredményeként a fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válik felnőttkorban is. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásfeladatok minden gyermek számára lehetőséget kínálnak a saját képességeinek, tanultsági szintjének, biológiai életkorának megfelelő saját tempóban való fejlődéshez. Az egészségfejlesztő testmozgás, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A természetes mozgáskedv megőrzése élményt nyújtó, teljes személyiségre ható fejlesztés. Pozitív kompetenciaérzet kialakítása / „Meg tudom, és meg is akarom csinálni”/, ami gyakorlással tanulható és fejleszthető. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Megjelenik a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás. Az egészségfejlesztő testmozgásra, játékos mozgásokra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekre - teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, 50
spontán vagy szervezett formában - az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Az egészségfejlesztő testmozgás a kötelező mozgásfejlesztés szervezeti kerete. A foglalkozás a mozgásos játékblokkal anatómiai- élettani szempontokat érvényesítő rendszerére épül. Ha az időjárás engedi, mindig a szabad levegőn történjen az egészségfejlesztő testmozgás. 2.5.2.A mozgás tartalma a természetes mozgások, mozgásos játékok, játékos mozgások, prevenciós gyakorlatok. A gyermekek mozgásigénye és készsége eltérő, ezért differenciálni kell az időtartamban és a mozgás tartalmában, formájában egyaránt. A mozgásfejlesztés tartalma: Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában, a szabad tevékenységközpontokban, tornaszobában történik. Szabad mozgás az egész évben rendelkezésre álló udvaron, ahol a nagy mozgástér és az egyéb tevékenységek elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást a fából készült egyszerű felszerelésekkel és egyéb eszközökkel. A gyermekek igényeinek megfelelően, az óvodapedagógusaink döntése alapján naponta, rendszeresen szervezett kezdeményezett egészségfejlesztő mozgásfejlesztés. A hetirendbe két alakalommal egészségfejlesztő testmozgás és igény szerinti mozgásfejlesztést, szabályjátékokat és versenyjátékokat tervezünk. Ezekhez igénybe vesszük a szülők által készített eszközöket (rongylabda, babzsák, szalag, kendő, stb.). Szervezett mozgás: Széles körű mozgástapasztalatok megszerzése élményszerű körülmények között. Mindennapos testnevelés: a gyermek belső indíttatásából végezze, és örömteli legyen a számára. A mindennapos testnevelés tartalma: 50%-ot meghaladó közepes és nagy intenzitású mozgás a foglalkozásokon. játék (szabály, verseny) A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében rendszeresen szervezünk népi,mozgásos játékokat, labdajátékokat, sornövelő-és fogyasztó játékokat, stb. 2.5.3.Az óvodapedagógus feladata: Az egészségfejlesztő testmozgás során megfelelő hatékonyságú tevékenység szervezése. Differenciálás-öndifferenciálás lehetőségének biztosítása. Újszerű felépítési formák keresése. Hatékony foglalkoztatási formák alkalmazása. Fejlődésközpontú módszerek alkalmazása. A pszichomotoros fejlesztés jelenjen meg az egészségfejlesztő testmozgás minden szervezeti formájában.
51
2.5.4.Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek legyenek kitartóak a mozgásos tevékenységekben. Tartsák be a szabályokat a különböző játékok, versenyek és ügyességi gyakorlatok során. Ismerjék az irányokat, tudjanak a térben tájékozódni. Tudjanak labdát vezetni, ütemtartással járni. A gimnasztikai gyakorlatokat végezzék esztétikusan, mozgásuk legyen összerendezett, nagymozgásuk , finommozgásuk, egyensúlyérzékük fejlődjön. Tudjanak kitartóan futni.
2.6. A külső világ tevékeny megismerése 2.6.1. A külső világ tevékeny megismerése-környezet és természet A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A külső világ tevékeny megismerése óvodánkban két területen zajlik: természetismereti készségek és tevékenységek integrációja mennyiségi és formai összefüggések A természetismereti nevelés olyan tevékenységközpontokban zajlik, amelyekben az eszközök és anyagok önálló ismeretszerzésre, játékra, munkára serkentik a gyerekeket. A természetismereti tevékenységeken túl lehetőség van a szűkebb- tágabb társadalmi környezet megismerésére. A családokkal való kapcsolattartás sokféle formája gazdagítja a társadalmi tapasztalatokat. Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezet védelmében, de azt már elvárhatjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket és legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ugyanakkor szemléletük formálható, érzékenységük alakítható azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetet károsító jelenségekkel kapcsolatban szereztek. A kompetencia alapú oktatás bevezetése során vállalt innováció a néphagyományok ápolása. Törekszünk arra, hogy minden tervezett projektünkben jelenjen meg az aktuális néphagyomány. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-és mennyiségszemlélete. 2.6.1.1.Az óvodapedagógus feladata: Ösztönözze a gyerekeket a hétköznapi tárgyak és események megfigyelésére. Alapozza meg a természettisztelő, élettisztelő magatartást. Alakítsa ki pozitív attitűdöket az élő-és az élettelen természet, társadalmi környezet iránt. Tudatos készség-és képesség fejlesztés, amely a későbbi környezettudatos életvitel kialakításához szükséges. A környezet összetevőinek értékként való bemutatása, megszerettetése. 52
Alapozza meg a környezettudatos magatartást. Probléma érzékeny- és probléma megoldásra képes gyermekek nevelésére törekedjen. 2.6.1.2.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek ismerjék saját nevüket, szüleik nevét, lakcímüket. Ismerjék fel szűkebb környezetük, intézményeit, középületeit. Gyakorlatban tudják alkalmazni a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetükben ismerjék fel a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, ismerjék fel az öltözködés és időjárás közti különbséget. Ismerje környezete szokásait, hagyományait.
2.6.2. A külső világ tevékeny megismerése-mennyiségi és formai összefüggések 2.6.2.1.A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja, tartalma A mennyiségi és formai tapasztalatok akár a nyelv áthatják az ember egész életét. Az óvodánkban minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek mennyiségi és formai tapasztalatok szerzésére. A tevékenységközpontokban elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismerésére, sorba rendezésre, mennyiségi és formai műveletek végzésére. Az óvodapedagógus segíthet a HH és a HHH gyermeknek konkrét élményeken keresztül fejleszteni a mennyiségi és formai nyelvet. 2.6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai Bővítse a gyermekek mennyiségi és formai tapasztalatait a szabályjátékokban, társasjátékokban, a térben, élethelyzetekben. A manipulációs tevékenységközpontban olyan eszközök biztosítása, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek a gyermekek, ezáltal részképességeik fejlődnek (részegész viszony, egyenlőségek-egyenlőtlenségek, relációk) A homok- víz asztali és a családi szituációs tevékenységközpontban lehetőség biztosítása az anyagokkal való ismerkedésre, a mérésre, becslésére Az építőtevékenység központjában elhelyezett építőelemek felhasználásával elősegítjük a gyermekek térbeli mennyiségi és formai ismereteinek fejlesztését (kreativitás, problémamegoldó gondolkodás). Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet és eszközöket, a spontán és szervezett tapasztalat-és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.” 2.6.2.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Nevezze meg térbeli állások irányait (jobb - bal, előtt - mögött, alatt - fölött, stb.). A tízes számkörön belül végezzen különböző műveleteket. Számképek felismerése. Tárgyakat tudjanak összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. Tudjanak tárgyakat sorba rendezni. 53
2.7. Munka jellegű tevékenységek 2.7.1.A munka jellegű tevékenységek célja és tartalma A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutat, azzal egybeesik a munka és munka jellegű játékos tevékenység: (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-és állatgondozás stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A leggyakoribb munkafajták: Az önkiszolgáló munka. (Saját szükségleteinek a kielégítése.) A gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei. (Saláta-készítés, sütés...) A csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák. (Ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, teremrendezés, ajándékok készítése.) Az élő környezet rendszeres ápolása. (Növényápolás, az udvar rendben tartása, lehullott falevelek összetakarítása stb.) Az önként vállalt alkalmi megbízatások. (Tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok, naposi munka.) A játékfajtákkal egybeeső munkák. (Játékeszközök készítése, javítása.) Együttműködés a szülőkkel az óvodánkért felvállalt munkában. (Óvoda környezetének rendben tartása, növények ápolása.) 2.7.2.Az óvodapedagógus feladatai Olyan gyermekméretű eszközök biztosítása, amelyekkel a gyermekek testi épségüket veszélyeztető munkákat önállóan végezhetnek. A munkavégzésre való ösztönzés jó példák kiemelésével, értékelésével. A vegyes és részben osztott csoportokban a feladatokat differenciálása. Az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségnek, egyéni példákon keresztül történő bemutatása. A gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása. A HH és a HHH gyermekek próbálkozásainak segítése a munka jellegű tevékenységek során. 2.7.3.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Vállaljon önként munka jellegű tevékenységeket. Ismerje fel az eszközök használatával járó veszélyeket. Teljesítse pontosan a megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. Legyen képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére és az eszközök megóvására. Legyen igénye a kisebb hibák kijavítására. 54
Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Vállaljon közösségi feladatokat a csoport érdekében.
2.8.A tevékenységben megvalósuló tanulás 2.8.1.A tevékenységben megvalósuló tanulás célja Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 2.8.2.A tevékenységben megvalósuló tanulás formái, kerete, szervezeti formája Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), A spontán játékos tapasztalatszerzés; Cselekvéses tanulás; A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; Gyakori problémamegoldás A tanulás „érzelmi klímájának” megteremtése ebben az életkorban azért fontos, mert a kisgyermekkori tanulásnak milyensége befolyásolja a későbbi intellektuális kompetenciájának szintjét. Programunk jellemzője, hogy minden gyermekben, akár tehetséges, átlagos vagy lassan tanuló típus, kialakíthatja azokat a képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a későbbi tanulás, önfejlesztés. De nemcsak a tanuláshoz, hanem az élethez is szükséges a flexibilitás, a találékonyság, az érdeklődés és a felelősségérzet. Ennek érdekében szakszerűen válogatjuk össze és integráljuk a különböző területekről származó megfelelő tanulási tartalmakat. Az integrált témakör- feldolgozás flexibilissé teszi a programot. 2.8.3.Az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek saját maga választhat a felajánlott tevékenységek között, de az óvodapedagógus nagy figyelmet fordít arra, hogy ugyanaz a gyermek ne mindig azonos tevékenységben vegyen részt. Differenciálás során nem csak a gyengébb képességű, hanem a tehetséges gyermekeknek is egyénre szabott tevékenységeket ajánlunk fel. 2.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együtt játszani. Játékukban dominál a szerepjáték Az ismert meséket szívesen dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. 55
Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok betartására. Igényükké válik a társakkal való együttműködés. Társas viselkedésükben megjelennek az óvónő által preferált szabályok. Bátran nyilvánítanak véleményt, beszédük kulturált, érthető. Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek. Gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Minden szófajt használnak. Különböző mondatszerkezetek, mondatfajták alkotására képessé válnak. Tisztán ejtik a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Meg tudják mondani nevüket, lakcímüket, szüleik foglalkozását. Felismerik a napszakokat. Ismerik és gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismerik szűkebb lakóhelyüket, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismerik a kulturált viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismereteik vannak. A gyermekeknél megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma és terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodásuk is kialakulóban van. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
3.1. Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről: 49§ (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek- e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltésével vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni amelynek körzetében lakik vagy szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. HA a jelentkezők száma meghaladja a felvehetők gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. (3) A települési önkormányzat közéteszi az óvoda felvételi körzetét valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni ha lakóhelye ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található ( a továbbiakban: kötelező felvételét biztosító óvoda). (4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről: 8§
56
(1) Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző- az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó- a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik év betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Csoportbeosztás elkészítése, a csoportonkénti gyermeklétszámhoz viszonyított arány és a párhuzamos csoportok ugyanezen aránya közötti különbség nem haladhatja meg a 25 százalékpontot.
3.2. A nevelés személyi feltételei Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A felnőttek adjanak mintát a takarékosságban, amely a gyermeki tevékenységekre, az intézmény működésére is hatással lesz /villany leoltása, csap elzárása, takarékos tisztítószer használat, stb./ A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvodánk besenyszögi férőhelye 100 fő. Jelenleg 98 gyermek van beíratva, akik 4 csoportban kerültek elhelyezésre. Két csoportban 25-25 fő, 1 csoportba 24 fő, 1 csoportba 23 fő gyermek jár. A férőhelyhez viszonyítva feltöltöttségünk 98%-os. Két csoportban vegyes életkorúak, 1 csoportban nagy-középsős korú gyermekek, 1 csoportban mini-kicsi korcsoportba tartozó gyermekek járnak. Az óvoda vezetője biztosítja az irányítása alatt álló székhely és telephely szakszerű, törvényes és gazdaságos működését. Munkáját az általános helyettes, és egy telephelyvezető segíti.(Szászberken). A gyermekek nevelését fejlesztését, 8 fő jól felkészült, hivatás szerető óvónő végzi. Az óvónők állandó önképzés, egymástól való tanulás és szakvizsgát adó képzések által fejlesztik tudásukat, hogy az óvodás gyermekek nevelése egyre magasabb színvonalon történjen. Egy csoportban nem biztosított a köznevelési törvényben előírt óvónők kettős váltása. A gyermekek gondozását, a helyiségek rendben tartását, a konyhai teendőket 4 fő szakképzett gyermekszerető dajka, és 1 fő pedagógus asszisztens látja el. Az óvoda adminisztrációs feladatainak segítésében nem biztosított a köznevelési törvényben előírt 1 fő óvodatitkár. 57
3.3. A nevelés tárgyi feltételei Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás-és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsenek lehetőséget a szülők fogadására. Célunk:Olyan tárgyi környezet megvalósítása, ahol az épület, a csoportszoba, az udvar már külső megjelenésében is sugározza a közösség fenntarthatósági elveinek érvényesítését. A berendezés takarékos, tiszta, praktikus, a helyi sajátosságokat tükrözi. A csoportszobáknak egyéni hangulata van, sok a növény, gazdag a természetsarok.
58
ÓVODA (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A
B
C
1. 2.
Eszközök, felszerelések csoportszoba
Mennyiségi mutató gyermekcsoportonként 1
Megjegyzés gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő
3.
gyermekágy/fektető tároló helyiség
óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1
4.
tornaszoba, sportszertárral
óvodánként (székhelyen A tornaszoba kialakítása és telephelyen) 1 kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.
5.
logopédiai foglalkoztató, óvodánként (székhelyen gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai egyéni fejlesztő szoba és telephelyen) 1 59
óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani 6.
óvodapszichológusi helyiség
ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
7.
játszóudvar
óvodánként (székhelyen közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott és telephelyen) 1 időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani
8.
intézményvezetői iroda
óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1
9.
intézményvezetőhelyettesi iroda
ha az óvodában intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1
10. tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes
Ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1
11. óvodatitkári iroda
ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1
12. nevelőtestületi könyvtárszoba
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában helyben alakítandó ki.
Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.
és óvodánként (székhelyen A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a és telephelyen) 1 60
nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. 13. általános szertár/raktár
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
14. többcélú helyiség (szülői óvodánként (székhelyen fogadásra, tárgyalásra, vagy telephelyen) 1 ünnepek megtartására alkalmas helyiség) 15. orvosi szoba, elkülönítő óvodánként (székhelyen Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, szoba és telephelyen) 1 amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül - a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. 16. gyermeköltöző
17. gyermekmosdó, helyiség
gyermekcsoportonként 1
Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen.
WC gyermekcsoportonként 1 (WC - nemenként 1)
Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
61
óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező. 18. felnőtt öltöző
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
19. felnőtt mosdó
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
20. felnőtt WC helyiség
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1
Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
21. felnőtt zuhanyzó
óvodánként (székhelyen A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra és telephelyen) 1 is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. 62
22. mosó, vasaló helyiség
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
23. szárító helyiség
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai és telephelyen) 1 óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.
24. felnőtt étkező
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
25. főzőkonyha
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program szerint, helyben és telephelyen) 1 főznek.
26. melegítő konyha
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
27. tálaló-mosogató
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
28. szárazáru raktár
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program szerint, helyben és telephelyen) 1 főznek.
29. földesárú raktár
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program szerint, helyben és telephelyen) 1 főznek.
30. éléskamra
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program szerint, helyben és telephelyen) 1 főznek.
31. karbantartó műhely
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai és telephelyen) 1 óvodában.
32. kerekesszék tároló
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, és telephelyen) konduktív pedagógiai óvodában, ahol szintenként 2 mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.
33. ételhulladék tároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat. II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel
63
A
B
C
1.
1. Csoportszoba
2.
óvodai fektető
gyermeklétszám szerint 1
Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látásés középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).
3.
gyermekszék (ergonomikus)
gyermeklétszám szerint 1
Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.
4.
gyermekasztal
gyermeklétszám figyelembevételével
Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok.
5.
fényvédő függöny
ablakonként, lefedésére méretben
6.
szőnyeg
gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben
7.
játéktartó vagy polc
8.
könyvespolc
gyermekcsoportonként 1
9.
élősarok állvány
gyermekcsoportonként 1
az ablak alkalmas
szekrény gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1
és gyermekcsoportonként 1 10. textiltároló foglalkozási eszköztároló szekrény 11. edény- és evőeszköz- gyermekcsoportonként 1 tároló szekrény 12. szeméttartó
gyermekcsoportonként 1
13. 2. Tornaszoba 14. tornapad
2
15. tornaszőnyeg
1
16. bordásfal
2
17. mozgáskultúrát,
1 64
mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet fejlesztést három gyermek egyidejű Ha az óvoda sajátos 18. egyéni szolgáló speciális foglalkoztatásához nevelési igényű gyermeket nevel; a felszerelések pedagógiai programban foglaltak szerint. 19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba fogyatékosság A pedagógiai 20. a típusának megfelelő, a programban foglaltak tanulási képességet szerint. fejlesztő eszközök (az 21. tükör szélességében)
asztal 1
22. Asztal
1
23. Szék
2
24. Szőnyeg
1
Egy gyermek, felnőtt.
egy
szekrény 1 25. játéktartó vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 26. 4. óvodapszichológusi Gyermeklétszám szerint szoba 27. Asztal 1 28. Szék
4
29. Szőnyeg
1
iratok 1 30. Könyvek, tárolására is alkalmas polc 31. 5. Játszóudvar 32. kerti asztal
gyermekcsoportonként 1
33. kerti pad
gyermekcsoportonként 2
34. Babaház
gyermekcsoportonként 1
35. udvari homokozó
gyermekcsoportonként 1
36. Takaróháló
homokozónkként 1
37. mozgáskultúrát,
V. rész szerint 65
A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.
mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 38. 6. Intézményvezetői iroda 39. íróasztal és szék
1-1
40. tárgyalóasztal, székekkel
1
41. Telefon
1
42. Fax
1
43. Könyvszekrény
1
44. Iratszekrény
1
45. Elektronikus adathordozó szekrény
1
internet 1 felszerelés 46. számítógép, hozzáféréssel, perifériákkal 47. számítógépasztal szék
és 1-1
48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők 49. el) 50. íróasztal és szék
1-1
51. Iratszekrény
1
52. Telefon
1
53. számítógépasztal szék
és
Közös vonallal működtethető.
is
1-1
internet 1 54. számítógép, hozzáféréssel, perifériákkal 55. 8. Nevelőtestületi szoba 56. fiókos asztal, ami pedagóguslétszám egyben eszköz szerint 1 előkészítő munkaasztal is 57. Szék
pedagóguslétszám szerint 1 Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.
58. könyvtári dokumentum 500
66
59. Könyvszekrény
2
60. Fénymásoló
1
61. Tükör
1
62. 9. Többcélú helyiség 63. tárgyalóasztal székekkel
1
64. 10. Orvosi elkülönítővel
Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.
szoba, berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint
65. 11. Gyermeköltöző 66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas
gyermeklétszám figyelembevételével
Amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva. öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló
gyermeklétszám figyelembevételével
67. Öltözőpad 68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség 69. Törölközőtartó
gyermeklétszám figyelembevételével
70. Falitükör
mosdókagylónként 1
71. rekeszes fali (fogmosótartó)
polc gyermeklétszám figyelembevételével
III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK A 1. egyéni szerek
B
C
tisztálkodó gyermeklétszám szerint 1
2. tisztálkodó felszerelések
mosdókagylónként 1
3. Fésűtartó
csoportonként 1
4. Törölköző
felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3
5. Abrosz
asztalonként 3
6. Takaró
gyermeklétszám szerint 1 67
fésű, fogmosópohár
fogkefe,
ruhakefe, körömkefe, szappantartó
7. ágyneműhuzat, lepedő
gyermeklétszám szerint 3-3
IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C
1.
Szennyes ruha tároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
2.
Mosott ruha tároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
3.
Mosógép
óvodánként (székhelyen ha a mosás helyben és telephelyen) 1 történik
4.
Centrifuga
óvodánként (székhelyen ha a mosás helyben és telephelyen) 1 történik
5.
Vasaló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
6.
Vasalóállvány
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
7.
Szárítóállvány
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
8.
Takarítóeszközök
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
9.
Kerti munkaeszközök, óvodánként (székhelyen ásó, kapa, gereblye, szerszámok és telephelyen) 1-1 kerti locsolókanna
10. Hűtőgép
óvodánként 1
11. Porszívó
óvodánként 1
V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A 1. 2.
3.
B
C
1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák gyermekcsoportonként a csoportszobai és (mozgásos játékok, gyermekek 30%-ának udvari eszközök gyakorló, szimbolikus, megfelelő mennyiségben külön-külön szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, mozgásfejlődést
gyermekcsoportonként segítő, gyermeklétszám 68
a csoportszobai és udvari eszközök
mozgásigényt eszközök
kielégítő figyelembevételével
külön-külön
4.
ének, zene, énekes játékok gyermekcsoportonként gyermeklétszám eszközei figyelembevételével
a az óvoda pedagógiai programja szerint
5.
az anyanyelv fejlesztésének, gyermekcsoportonként a az óvoda a kommunikációs gyermekek 30%-ának pedagógiai képességek fejlesztésének megfelelő mennyiségben programja szerint eszközei
6.
értelmi képességeket gyermekcsoportonként a az óvoda (érzékelés, észlelés, gyermekek 30%-ának pedagógiai emlékezet, figyelem, megfelelő mennyiségben programja szerint képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök
7.
ábrázoló tevékenységet gyermekcsoportonként gyermeklétszám fejlesztő, eszközök figyelembevételével
a az óvoda pedagógiai programja szerint
8.
a természeti-emberi-tárgyi gyermekcsoportonként környezet megismerését gyermeklétszám elősegítő eszközök, anyagok figyelembevételével
a az óvoda pedagógiai programja szerint
9.
munka jellegű gyermekcsoportonként a az óvoda gyermekek 30%-ának pedagógiai tevékenységek eszközei megfelelő mennyiségben programja szerint
10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök óvodánként (székhelyen 11. televízió és telephelyen) 1 12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak
három csoportonként 1
13. diavetítő vagy projektor
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
14. vetítővászon
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
15. hangszer (pedagógusoknak)
óvodánként (székhelyen az óvoda pedagógiai és telephelyen) 1 programja szerint
16. hangszer (gyermekeknek)
gyermekaz óvoda csoportonként, a pedagógiai gyermekek 30%-ának programja szerint megfelelő mennyiségben
nevelési 17. egyéni fejlesztést szolgáló gyermekcsoportonként a sajátos gyermekek 30%-ának igényű gyermeket speciális felszerelések megfelelő mennyiségben nevelő óvodában; az óvoda pedagógiai programja szerint 69
18. projektor vagy írásvetítő
1
VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C
1.
1. Beszédfogyatékosok
2.
tükör 120 X 180 cm
csoportonként 1
3.
logopédiai alapkészlet
csoportonként 1
4.
2. Hallási fogyatékosok
5.
dallamíró
6.
hallásvizsgáló hallókészülék felszerelés
7.
vezetékes vagy vezeték gyermeklétszám nélküli egyéni, illetve szerint 1 csoportos adó-vevő készülék
8.
a különböző nyelvi óvodánként kommunikációs (székhelyen szinteknek megfelelő telephelyen) 1 kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó
abban az esetben, ha az és óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
9.
nyelvi kommunikáció óvodánként vizuális, auditív (székhelyen megjelenítésének telephelyen) 1 ellenőrzésére alkalmas
abban az esetben, ha az és óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi
csoportonként 1 és óvodánként tesztelő (székhelyen telephelyen) 1
70
abban az esetben, ha az és óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
eszköz
10. szurdologopédiai eszközök
csoportonként 1
11. 3. Látási fogyatékosok gyermeklétszám figyelembevételével
12. olvasótelevízió
gyengénlátók, számára
aliglátók
doboz, gyermeklétszám 13. hatrekeszes gombás tábla, szöges szerint 1 tábla, csörgő labda VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A
B
C
1. étel-mintavétel készlet
(üvegtartály) óvodánként (székhelyen telephelyen) 1
amennyiben étel és kiosztása folyik
2. elsősegélyláda
óvodánként (székhelyen telephelyen) 1
a közegészségügyi és előírások szerint
3. gyógyszerszekrény (zárható)
óvodánként (székhelyen telephelyen) 1
a közegészségügyi és előírások szerint
a betöltött külön 4. amennyiben munkakörben a viselete előírt, szerint vagy javasolt, munkaruha
jogszabályban
meghatározottak
a betöltött külön 5. amennyiben munkakörben a viselete előírt, szerint vagy javasolt, munkaruha
jogszabályban
meghatározottak
6. tűzoltó készülék
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
Az Eszterlánc Óvoda Székhely Intézmény; Programjának végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke számítógép l db nyomtató l db fax 1db szakkönyvek 20db polcok 10db falitükör gyermekmosdóban 11 db öltözőrekesz, ruhatároló 14db 71
öltözőpad 14db rekeszes fali polc 5db abrosz 35db mosott ruha tároló 1 db labda 30db ugrókötél 25db roller 30db kerékpár 10 db dömper 20db szánkó 3db mászó háló 2db lego játék készlet 10 db mini trambulin 5db dob 5db csörgődob 5db turmixgép l mikroszkóp l db társasjáték 15db kirakójáték 15 db kártyajáték 30db memóriajáték 15db lexikonok 10 db könyvek (természetről, állatokról) 30db mesés, verses leporelló 30db szintetizátor l db fényképezőgép l db kamera l db homok-víz asztal 5db kisméretű babaház(udvarra) 2db egyensúly fejlesztő fajátékok 2db projektor 1db erősítő 1db mikrofon 1db A kompetencia alapú programcsomag megvalósításához szükséges eszközök: kalapok 15db kosarak 10db szoknyák 17db kötények 17db 37 blúzok 17db kendők 17db szalagok 30m ingek 15db gatyák 15db cipők 17pár csizmák 17pár népzenei CD 20db szakirodalom 20db agyag 10kg gyöngy 1kg szalma 1kg szövőkeret 10db 72
fonal 3kg méhviaszlap 5kg Óvodánk 25 éve épült óvodai céllal, világos csoport szobákkal, nagy, tágas udvarral. Az évek során állandó karbantartással tudjuk a felvizesedett parkettát javítani, a kisebb- nagyobb javításokat megoldani. Csoportszobáink eszköz felszereltsége jónak mondható. Az eszköznorma révén, illetve pályázatok segítségével törekszünk a bővítésre. 2009. júniusában nyertünk a TÁMOP 3.1.4 /08/2-2009-0207 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázaton. Fejlesztő eszközeink száma ezáltal gyarapodott, videó kamerával, fényképezőgéppel, laptopokkal, spirálozóval, laminálóval, CD-lejátszóval. Informatikai pályázat által az alábbi eszközökkel bővült intézményünk: 4 db asztali számítógép, 2 db multifunkcionális irodagép. Ezenkívül meglévő eszközeink: tv, diavetítő, videó lejátszó, dvd lejátszó,és minden csoportszobában magnó található. Pályázatokon keresztül próbáljuk az eszköz ellátást tovább növelni.
3.4. A hetirend és napirend kialakításának elvei „A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különbözi tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi-és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Csoportjaink kialakítása Programunk vegyes és részben osztott csoportokban valósul meg, melyet már a szülők támogatásával korábbi években kialakítottunk. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve döntünk a felajánlott tevékenységek formáinak megválasztásában. Programunk szervezeti keretei A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: Választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenységből) Kötelezően választható tevékenységek (időtartamuk a tevékenység eredményes befejezéséig tart, max. 20-25 perc) Kötött foglalkozás (testnevelés minden korosztálynak) Csoportközi foglalkozást szervezünk havonta egy alkalommal a nagycsoportosoknak (énekzene és testnevelés). Felajánlott tevékenységeink formái A gyermekek a tevékenységeket felajánlásaink alapján, saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. A mikrocsoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függenek. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. A kötelező foglalkozásokat differenciáltan szervezzük. A tevékenységeink időkeretei: a napirend és a hetirend. A rövidebb távra szóló tervezést a napi és a hetirend, illetve a projektterv jelenti. A hosszabb távú tervezés alatt a csoport nevelési tervének elkészítését értjük, amely a helyi pedagógiai programunk egy szintje. Hosszabb távú terveink komplexek. 73
Napirendünk A napirendünket a stabilitás és rugalmasság jellemzi. A rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységekkel biztosítjuk (étkezés, levegőzés, játék időtartama). A rugalmasság a tízóraizás módjában és az évszakokhoz igazodó napirendben nyilvánul meg. Megfelelő játékidőt biztosítunk különösen a téli hónapokban, amikor a gyermekek több időt töltenek a csoportszobában és kisebb a mozgástér. A napirend időkereteit az életkori összetételtől és egyéb tényezőktől függően rugalmasan alakítjuk.
Napirend 3- 7 éves gyermekek részére (vegyes és részben osztott csoport) Időbeosztás 600-900
900-1045
1045- 1145
1145- 1250 1230 - 1500 1500 – 1500 1530 - 1800
Tevékenységek - Érkezés folyamatosan - Szabad játék a tevékenységközpontokban - A folyamatokat, változásokat jelző táblák kezelése - alkalmanként beszélgetőkör - Mozgásos játékok szervezése - Folyamatos vagy kötött tízórai - Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett, irányított játékos tanulás, kötelező, kötelezően választható és választható formában - Szabadjáték - Rendrakás a felelősök irányításával - Folyamatos öltözködés, udvarra menés - Játék a szabadban - Séta, megfigyelések és gyűjtőmunka alkalmanként - Mosdás, terítés, ebéd - Készülődés a pihenéshez, csoportos mesehallgatás - Csendes-pihenő - Folyamatos ébredés, rendrakás, uzsonna - Délutáni szabadjáték - Játék a szabadban - Folyamatos hazamenetel
Hetirend 3-7 éves gyermekek részére ( vegyes és részben osztott csoport) Heti két alkalommal Heti egy-két alkalommal
Testnevelés Integráló nap(Személyi feltételek függvénye)
Heti egy alkalommal
Közös élményszerző séták, kirándulások 74
Kötelező tevékenységek Választható vagy kötelezően választható tevékenységek (2 óvodapedagógus) Szülők bevonásával történik
Heti egy alkalommal A gyermekek szükségletei szerint
Egyéni élmények megbeszélése, feldolgozása (beszélgető kör) Mozgásfejlesztés szabályjátékok
Kötelezően választható Választható tevékenység
A választható vagy kötelezően választható tevékenységeket egy- egy napon a személyi feltételektől függően 2-3féle tevékenységközpontban (integráló feldolgozásban) kezdeményezzük. A tevékenységek közül eldöntjük, hogy hol van szükség közvetlen részvételünkre, segítő közreműködésünkre. A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon továbbfejlesztik, illetve összekapcsolhatják más tevékenységközpontban folyó játékkal. A heti és napirendnek megfelelő rendszerben kerül sor a projektterv (2-3-4 hétre szóló terv) készítésére. A projektterv készítése során a differenciálásra nagy hangsúlyt fektetünk, kiemelve a HH és a HHH gyermekeket. Hetirendünk A hetirendünkben vannak visszatérő, stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől, a gyermek fejlődési ütemétől függően, a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű variációja lehetséges. A hetirend összeállításának elvei: A hetirendben életkortól függően naponta biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. Ezt szervezhetjük kezdeményezett vagy kötött formában. Heti 2 alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezetjük be a gyermekek eltérő fejlettségét figyelembe véve. Más napokon mozgásfejlesztő szabályjátékokat ajánlunk fel a részképességek fejlesztésére. A csoportokban havonta 1 alkalommal a nagyobbaknak más csoportbeliekkel közös kötelező ének- zenei tevékenységet, testnevelést szervezünk. A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységeket úgy alakítjuk, hogy naponta legyen a gyermekeknek lehetőségük a művészeti tevékenységekre.
Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végzi többi munkatárssal.
3.5.Az óvodai nevelés tervezése Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A rövidebb távra szóló tervezést a napi- és a hetirend, illetve a projektterv jelenti. A hosszabb távú tervezés alatt a csoport nevelési tervének elkészítését értjük, amely a helyi pedagógiai programunk egy szintje. Hosszabb távú terveink komplexek.
75
Óvodánk Süni csoportjában bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek értelmében ez a csoport komplex tervet készít, melyben megjelenik egyrészt a négy őselem ( Tűz, Föld,Víz, Levegő), másrészt a terv három szintre épül. Gondol az átlag-és az átlagtól eltérő képességű gyermekekre (differenciálás). A többi csoportban a tervezés nyolc – tíz projektek formájában valósul meg éves szinten. Egy projekt három – négy hétig tart, a gyermekek érdeklődésétől és ismereteitől függően.
3.6. A program beválásának ellenőrzése és értékelése A program sikerkritériumát a „Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén" címmel kiemelt programelem tartalmazza. A gyermekek fejlettségi szintje ehhez viszonyítva értékelhető, mérhető. A gyermekek képességének és szociokulturális körülményeinek ismeretében minden csoport maga határozza meg, hogy hány százalékos teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. A program ellenőrzésébe, értékelésbe miden óvónő bekapcsolódik. A gyermekek nevelésében megjelennek-e a nevelő-fejlesztő tartalmak. Milyen eredményeink vannak a szocializáció terén, a megismerésben, a kommunikációban. Biztosítottak-e a tapasztalatszerzés játékos lehetőségei. A program milyen mértékben befolyásolta a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját. Mit mutatnak a szülők visszajelzései. A program időszakos vizsgálata a kimenet oldaláról 3 évenként. Nevelési - fejlesztési elképzeléseink összevetése a „Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén" című fejlettségi szinttel. A csoport által felállított sikerkritériumok figyelembe vétele Szaktanácsadó és Szakértő segítségének igénybe vétele. Ellenőrzés értelmezése: Óvodánkban a fenntartói, irányítói ellenőrzés célozhatja: Az óvoda gazdálkodását, A működés törvényességét, A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, A gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, A szakmai munka eredményességét (szakértő közreműködésével). Belső ellenőrzést az óvodavezető végez. Az ellenőrzés területei A pedagógiai munka ellenőrzésén túl szükség van a tanügy-igazgatási feladatok, munkáltatói feladatok, gazdálkodási feladatok, közéleti feladatok, és egyéb tevékenységek végzésére, ezek ellenőrzésére, értékelésére. Tanügyigazgatás terén: Gyermekátvétel más óvodából Gyermekcsoportok kialakítása Éves statisztika készítése Mulasztások pontos jelölése, összesítése 76
Év közbeni létszámváltozások pontos vezetése Nevelési év rendje Nyári zárva tartás feladatainak ellátása Dolgozók munkarendjének kialakítása SZMK tanüggyel kapcsolatos feladatainak segítése Óvodakötelezettséggel kapcsolatos feladatok Gyermekek egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése Beiskolázás megszervezése Gyermekvédelmi munka ellátása Munkáltatói feladatok terén: - A munkaidő pontos betartása (túlmunka elszámolás) - A dolgozók munkavégzése - Szabadságolási terv - Szociális juttatások Gazdálkodási feladatok terén: Karbantartási feladatok Tárgyi feltételek javítása Leltározás, selejtezés Étel minősége és kiosztása Nyilvántartások vezetése Közéleti feladatok: Az intézmény közéleti tevékenysége Az intézmény menedzselése Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel Pályázatokon való eredményes részvétel Egyéb: Tisztaság Munka- tűz- vagyonvédelem Gyermekbalesetek megelőzése Rendszeres orvosi ellátás megszervezése Dekoráció Az ellenőrzés folyamata: Az ellenőrzés nem más, mint megfeleltetés, összehasonlítás a Helyi Program által megfogalmazott sikerkritériumokat. Fontos az objektivitás, tervszerűség, demokratizmus biztosítása. Az ellenőrzési terv az első Nevelési Értekezleten ismertetjük a dolgozókkal. Az ellenőrzési terv tartalmazza: Az ellenőrzés témáját A törvényi hátteret Az ellenőrizendő csoportok megnevezését Az ellenőrzés idejét 1-2 hetes intervallumban Az ellenőrzéshez használható dokumentumokat 77
Az ellenőrzést végző személy nevét A sikerkritériumokat. Eredménye: megfelelt, részben felelt meg (kontroll ellenőrzés szükséges) nem felelt meg (ismételt ellenőrzés szükséges) Az ellenőrzés eredményét ismertetjük az illetékessel, egyetértés esetén zárás, ha nincs egyetértés, külső vagy belső szakember segítségét kérjük. A nevelő-fejlesztő munka értékelési-mérési rendszere Az óvodai nevelőmunka szempontjából nagyon fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a gyermekek fejlettségét, képességeit, készségeit illetően. Ehhez ismernünk kell a gyermekek életkori sajátosságait, az egyes gyermekek eltérő fejlődési ütemét. Az egyéni fejlődés nevelési eredményvizsgálattal mérhető (sikerkritériumok alapján). Az ellenőrzés belső színtere:
A neveléssel kapcsolatos tevékenységek Csoportellenőrzés a helyi program alapján, külön nevelési célokkal Dokumentumok ellenőrzése
Eszközök kiválasztása, felhasználása Rendezvények, ünnepélyek
óvodán kívüli Minőség tevékenységek és fejlesztés kapcsolatrendszere Szülői értekezletek Belső szabályozók betartásának ellenőrzése Fogadóórák Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése Séták kirándulások Mérések, megfigyelések
Pedagógiai attitűdök
Egyéb
Szociális érzékenység
Gyermekvédelem
Empátia
Munkatársak együtt működése
Pozitív bánásmód
Házirend betartása
Kirándulások
Egyéni Továbbképzéseken fejlesztés a való részvétel és Helyi ennek Program kamatoztatása egyéni arculata szerint
Értékelés (szülők tájékoztatása
Óvodai program Közművelődési specifikus intézmények szolgáltatások látogatása (Műv. Ház, könyvtár)
78
3.7. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok A gyermek anamnézisének elkészítése a szülők bevonásával Differ mérés a nagycsoportos gyermekek körében Fejlődési napló vezetése, minden gyermekről, bemeneti mérés, év végi mérések, kimeneti mérés. Negyedéves nevelési terv
3.8. Az óvoda kapcsolatai A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Együttműködés az általános iskolával Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálati és kulturális intézménnyel A részletesebb kidolgozás megtalálható a Pedagógiai Programunk helyi specialitásai között a harmadik és negyedik alappillér címszavai alatt.
79
Besenyszögi Eszterlánc Óvoda Szászbereki Telephely 1.A NEVELÉS KERETE 1.1.Egészséges életmód alakítása 1.1.1. Egészséges életmód alakításának célja és tartalma Célja: a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi, lelki fejlődésük elősegítése. Tárgyi feltételek: Gyermekméretű mosdó, folyékony szappan, körömkefe, tiszta törölköző áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekeknek a fogmosáshoz esztétikus, tiszta fogmosó felszerelésük van olyan magasságban, hogy azt önállóan tudják kezelni. Fésülködéshez biztosított a fésű, a tükör és a fésűket elkülöníthető fésűtartóban tárolják. A gyermekeknek a fürdőszobában könnyen kezelhető wc-jük van, wc papír tartó, eltakaró függöny az intim cselekvés biztosításához. Minden gyermeknek esztétikus, jellel ellátott polca, öltöző szekrénye van. Étkezéshez ép és tiszta evőeszközök, esztétikus terítők, szalvéta áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvar takarításához, kertek gondozásához részben biztosítottak a gyermekméretű eszközök. A gyermekek gondozása, szokásrend kialakítása. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka közötti jó kapcsolat. A kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésével fenntartjuk a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez szükséges. Az óvodába lépéskor anamnézist készítünk a gyermekekről. Fontosnak tartjuk, hogy óvodai szokásrendünk, nevelési hatásaink elősegítsék, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően képesek legyenek a környezetükhöz optimálisan alkalmazkodni. Őszinte tapintattal igyekszünk közeledni hozzájuk személyiségünkkel, értékrendünkkel példaként szolgálni. A helyes életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családból hozott szokásokat, ill. a családdal együtt alakítjuk ki fokozatosan. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek személyigéséhez igazodó szükségleteket, higiénikus gondozásra fordítható időszükségletet. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk, a teendőket mindaddig együtt végezzük, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges szokások sorrendjében. A szokások személyre szabott, pontos menetét a csoportban dolgozó óvónők, a dajka nénik bevonásával megbeszélik az azonos alkalmazása miatt. Az önkiszolgálási, önellátási szokásokon túl figyelemmel kísérjük: az egészséges életmód szokásainak személyre szabott fejlődési menetét 80
a játéktevékenység szokásait, (gyermeki különbözőségek elfogadása, játéktevékenységeik, játékterületeik tiszteletben tartása) a társas kapcsolatok szokásait (udvariasság, segítőkészség, empátia, a gyermeki különbözőség elfogadása, a beszédkedv ösztönzése), a munkaszokásokat (növények gondozásával kapcsolatos tevékenységek, takarékossági szokások, víz, energia, használati tárgyak). A természeti és technikai környezettel kapcsolatos környezettudatos magatartási szokások. (környezetesztétika, hulladékkezelés) fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Testi, lelki nevelés, mozgásigény kielégítése A gyermekeknek mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, amely növeli a gyermekek testi, lelki edzettségét, ellenálló képességét. Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra. A nagy parkosított udvar adja a lehetőséget a gyermekek rendszeres mozgásigényének kielégítésére, egyéni szükséglet kielégítésével. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A mozgásigényük kielégítése mellett fontos szerep jut a pihenésnek és alvásnak az óvodás gyermek napirendjében az egyéni szükségletnek megfelelően. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (szellőzés, csend, nyugalom). A délutáni pihenés előtt minden nap mesélünk, vagy altatódalt énekelünk. Az egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása A táplálkozás, a növekedés és a fejlődés alapfeltétele az egészséges táplálkozás és az immunrendszer megerősítése. Az óvodában napi háromszori étkezés biztosított. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni ízlését, étvágyát, érzékenységét, hogy pozitív viszonya alakuljon ki a táplálkozáshoz. Lehetőségük van, hogy a nap bármely szakában igény szerint ihassanak. A feldolgozott projektekhez illeszkedő ételeket közösen készítünk. Szülői támogatással zöldség-gyümölcsnapot tartunk. Gyümölcsitalt, gyümölcstálat készítünk. Az óvodai étrendről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. Az épület folyamatos levegőcseréjére kiemelt figyelmet fordítunk. Egészségvédelem A meglévő értékek mellett a prevenciós szemlélet megtartását, fejlesztését valamint az aktív egészségtámogató magatartást ösztönözzük. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik felnőve összhangot tudnak teremteni a testi, lelki társadalmi lehetőségek között, tudjanak a változó terhelésekhez alkalmazkodni. Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit értesítjük. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, réteges öltözködéssel, jelükkel ellátott törölköző használatával igyekszünk elkerülni. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását, a fertőtlenítés, a környezet tisztán tartását. A gyermekek egészségügyi szűrése óvodánkban biztosított (tartás, látás). Egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, amelyet minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodással biztosítunk. Télen a téli örömöket élvezhetik, szánkózás, csúszkálás, hógolyózás. A víz, edző hatását jó időben vízpancsolással élvezhetik. 81
1.1.2.Az óvodapedagógus feladatai: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 1.1.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén tudnak önállóan felszólítás nélkül tisztálkodni, fésülködni, fogat mosni. zsebkendő használatát igénylik, köhögésnél, tüsszentésnél önállóan használják. önállóan használják a mosdót. esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. az evőeszközöket ismerik, helyesen használják. önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. igényükké válik a tiszta, esztétikus környezet.
1.2. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása 1.2.1. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés célja, tartalma Célja: A gyermekek egyéni szükségleteiknek, képességeiknek, tevékeny kibontakoztatása a közösségen belül. Tárgyi feltételek: A személyes percek nyugalmát állandó hely biztosítja. A csoportnak van kedvenc bábja. A csoportnak van „Megérkeztem” táblája, saját versek gyűjteménye. Az egyéni fejlesztés dokumentálása: gyermektükör. A szülők a bátorító nevelés elveit – közlő tábla segítségével – minden nap olvashatják. Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns gyermekek neveléséhez és a továbbfejlesztéséhez a tárgyi feltételeket folyamatosan bővítjük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket a beszoktatás fogadási pillanatától kezdve szeretetteljes, kiegyensúlyozott. gondoskodó, biztonságot nyújtó családias légkörben fogadjuk. Érzelmi biztonság megteremtése a beszoktatás folyamatában meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kialakítása család-óvoda, szülő- gyermek- óvodapedagógus között. Lehetőséget biztosítunk a folyamatos és fokozatos beszoktatásra. Minden gyermeknek az általa választott saját jeléről verse van. A saját versek elindítják a gyermek és a művészetek közötti erős kötődés kialakulását. Előzetes beszélgetések, családlátogatások alkalmával megismerjük a gyermekeket. Az 82
érzelmi megnyugvást elősegítő személyes tárgyaikat elhozhatják az óvodába. Az ismerős és nagyobb gyermekek szeretettel veszik körül az újonnan érkezőket, "bemutatják az óvodát". Ilyen családias légkörbe kedvezően alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk. Megérkeztem megerősítő programunk: Családias, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkörben a gyermekek az óvodában szabadon mozognak. Mindenkinek saját kosara van, ebben tartják személyes kincseiket, eszközeiket, ezzel tovább növeljük az otthonosság érzését. Mindkét csoportnak saját neve és szimbóluma van: Napsugár és Katicabogár. A gyermekek biztonságérzetének erősítését szolgálja a megérkeztem jelrendszer alkalmazása. Naponta figyelemmel kísérjük ki a hiányzó és ki van jelen. A gyermekek biztonságérzetének fenntartása érdekében mindennapos tevékenységgé válik a személyes percek kiemelése. Az egyéni képességek figyelembe vételével játékosan gyakoroljuk a különböző tevékenységeket. A csoportok közötti átjárást biztosítjuk, segítjük a barátságok kialakulását, a különbözőség elfogadását, tiszteletben tartását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. A pozitív érzelmeket erősítjük. A közösség "lelki egészségét" és harmóniáját építjük, mely alapján a gyermekek reális ÉN-képe, pozitív értékrendje formálódik. A felnőttek pozitív példája, bátorító nevelése, türelme, szeretete segíti e feladat megvalósulását. Az óvónő által közvetített értékrenddel a gyermekek kezdetben érzelmileg, később empátia alapján azonosulnak. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálását. Óvodánkban hagyomány a gyermekek születés- és névnapjának megünneplése. A közös ünneplés, együttlét, élmény erősíti a csoport összetartozását. A bátorító nevelés: Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatába a következő elvek jelenjenek meg: A felnőtt próbálja megérteni a gyermeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. A felnőtt magyarázatába jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri "határátlépésnél" vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakítását, formálja úgy a kis csoporttanulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, 83
hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek is. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt - gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege, és a szemlélete, ami a sikert észre véteti és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, és csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszűnteti. Ezeket az elveket nyilvánosságra hozzuk, értelmezzük az óvoda minden dolgozójával. A nevelési szokások tervezésébe, a szokások mindennapi gyakoroltatásába, betartásába, értékelésébe szorosan együttműködünk a szülőkkel is 1.2.2.Az óvodapedagógus feladatai: Az érzelmi biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig, melyben kapjon teret az önkifejezés. A gyermek-gyermek, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka érzelmi kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében, különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. 1.2.3.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A gyermekek szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben is kifejezik. Igényükké válik a helyes viselkedés, és cselekvés szabályainak betartása. Türelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket. Az ÉN-kép - önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra. Örülnek a közös élményeknek, sikereknek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Érzelmileg elfogadják egymást, értik környezetük jelzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 84
1.3.Anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1.3.1.Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés célja, tartalma Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet fordítunk. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében való megvalósítása. A gyermekek egyéni fejlődésének biztosítása, az intézményben dolgozók személyes példájával ösztönözzék a kommunikációt. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. 1.3.2. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek érzékelésének, észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének, gondolkodásának fejlesztése. Az érzékelés és észlelés fejleszteni kívánt területein belül fejlődjön az auditív érzékelés, észlelés, a tapintásos érzéskelés, észlelés, szaglás, ízlelés. Fejlődjön figyelmük tartóssága és terjedelme, emlékezetük, képzeletük, kreatív gondolkodásuk. 1.3.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Szívesen ismételgessék a meséket, mondókákat, verseket, maguk szórakoztatására is játsszák el bábbal, dramatikus játékkal. Találjanak ki meséket. Mikrocsoportos tevékenységben bátran kérdezzenek a felnőttektől, társaiktól. Számoljanak be társaiknak a környezetükben történtekről. Szókincsük legyen árnyalt, gazdag, változatos. Alakuljon ki beszédfegyelmük. Helyesen, tisztán, érthetően beszéljenek. Használják a kommunikációt kísérő meta jelzéseket. Migráns gyermekek értsék meg az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, legyen képesek magukat megértetni. Folyamatos, kölcsönös kapcsolattartás logopédussal, fejlesztőpedagógussal, ezzel biztosítva a gyermeki személyiség egyéni készségeinek, képességeinek kibontakozását, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A gyermekek képesek hallás alapján történő aktív figyelemre, tájékozódásra, társukat követik és komolyan veszik társaik utasításait. Fejlődjön taktilis érzékelésük, észlelésük, felismerik a tárgyak formáját, felületét. Képesek legyenek a feladatukra szándékosan, tartósan koncentrálni. Szituációk alapján visszaemlékeznek élményeikre, rövid- és hosszú távú memóriájuk fejlett. Fejlődik produktív képzeletük, fantáziadúsak, kombinatívak. Testbeszédükben, mozdulataikban megjelenik a minél kifejezőbb reproduktív képzelet. Bátran kérdeznek, hogy újabb információhoz jussanak. Vizuális, akusztikus érzékeléssel fejlődik matematikai műveletek képzése. Fejlődik, erősödik alkotóképességük, képesek szokatlan feladatok megoldására, egyéni 85
ötletek megvalósítására. A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről igény szerint. Folyamatos kapcsolattartás a sajátos nevelésű gyermekeket fejlesztő szakmai segítő intézményekkel, fejlesztőkkel.
2.A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE 2.1.Hagyományőrzés, népszokások A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. Ismerjék meg, szeressék és védjék szülőföldjüket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, néphagyományokat, a családi kultúra értékeit. A hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Beépítjük a nevelési folyamatainkba mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött az óvodások számára. Az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként jelen van a hagyományápolás. Ismerjük a népszokások eredetét, lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Számos népi játékot, népmesét, népdalt énekelünk gyerekeinknek. Olyan zenei anyagot választunk, amelyek a népdalok és a népzenei értéket közvetítik a gyermekek felé. Lakóhelyünk hagyományai szerint tervezzük feladatainkat. A hagyományőrzés úgy marad fenn, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról-szájra hagyományozódik.
2.2.Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változásai adják, amelyet ünnepek, események tagolnak. Ősz jeles napjai Szüretelés - mustkészítés Tél jeles napjai Advent Mikulás Karácsony Farsang Tavasz jeles napjai Március 15. Húsvét Május 1. Pünkösd
Nyár jeles napjai Medárd napja Péter-Pál napja
2.3.Néphagyományőrzés tartalma: Ősz jeles napja köré csoportosuló tevékenységek Tárgyi feltételek: Zenei cd-k, tálak, kancsók, poharak, szőlőprés.
86
Szüret (szeptember 29 - október 15.) A (2,5) 3 - 4 éves óvodások hallgassanak énekeket, mondókákat a szüretről és gyümölcsökről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten és a mulatságon. Szemezzék a szőlőt, kóstolják meg az őszi gyümölcsöket és a mustot. A 4 - 5 éves óvodások ismerjenek meg egyszerű szüreti énekes játékokat. Gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. A szüret előkészítésében vegyenek részt. A környezet segítségével vegyenek részt szüreten: játszanak a nagyokkal népi játékokat, préseljék a mustot, és népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. Az 5 - 6 -7 (8) éves gyermekek az óvodapedagógusok segítségével szervezzék meg a szüretet. Díszítsék fel a kaput gyümölcsökkel. Szemezzék, préseljék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről. Legyenek aktív részesei a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti játékot. A termésekből készítsenek egyszerű hangszereket. A tél jeles napjai köré csoportosuló tevékenységek Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig Mikulás (december 6.) Karácsony (december 24-26.) A legkisebb óvodások ismerkedjenek meg az advent jelképeivel (koszorú, naptár). Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Rajzoljanak levelet a Mikulásnak. Nyílt rendezvényen várják a szülőkkel együtt a Mikulást. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, az óvodapedagógus segítségével készítsenek egyszerű fenyődíszeket az otthoni karácsonyfájukra. A nagyobb óvodások az adventi naptár és a koszorú elkészítésében segítsenek Mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot és készítsenek fenyődíszeket nehezebb technikával. A Mikulás és a karácsony előtt tanuljanak egy ünnepi köszöntő verset. mondókát, éneket. Egyenek almát, mézes diót és gyújtsák meg az adventi gyertyát. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek önállóan, az óvodapedagógus segítségét kérve készítsenek koszorút. Figyeljék meg az időjárás változásait. A karácsony köszöntésére úgy tanulják meg a verset, hogy otthon nagyszüleiknek, szüleiknek is el tudják mondani. A szüleiknek készítsenek ajándékot. Készítsenek asztaldíszeket, öntsenek gyertyát. Az ünnepi étkezési szokásokat ismerjék meg: gerezdeljenek almát, törjenek diót és süssenek mézeskalácsot. Tárgyi feltételek: adventi koszorúk, ajtókopogtatók, színes égők, gyertyák, fenyőágak, téli karácsonyi albumok, gyermekek által gyűjtött termések, magvak, természetes anyagok, zenei cdk, mikulásruha, mézeskalács sütéshez alapanyagok, sütőformák. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás A (2,5) 3-4 évesek egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha van kedvük, utánozzák az óvodapedagógus és a szülők táncos mozdulatait. A 4-5 éves gyermekek díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek tombola tárgyakat, és vegyenek részt a farsangi játékokban. A farsang köszöntésére tanuljanak egyszerű óvodásdalt vagy mondókát. Hallgassanak tréfás mesét,éneket és verseket. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek tanuljanak farsangi éneket, bálba hívogató mondókát. Jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében segítsenek az óvodapedagógusoknak. Vegyenek részt a farsangi meghívó elkészítésében, hívogassák a szüleiket, a kisebbeket és az iskolásokat az óvodai 87
mulatságba. Vegyenek részt az ügyességi játékokban és a tombola húzásában. Tárgyi feltételek: Papírmasé álarcok, szerpentinek, lampionok, léggömbök, zenei cd-k, kékfestő szoknyák, kötények, farsangi népszokások albuma, fánk sütéshez alapanyagok Tavasz jeles napjai köré csoportosuló tevékenységek Március 15. Legyen a magyarság, szabadság jelképe, szimbólumok megismertetésének napja. Az óvodapedagógusok énekeljenek Kossuth-nótákat, a gyermekek mutassanak korabeli képeket huszárokról, katonákról és az akkori öltözködési szokásokról. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek a kisebb óvodásoknak készítsenek kokárdát. Tárgyi feltételek: Nemzeti színű zászló, nemzeti színű szalagok, gyertyák, hintalovak, seprűk, csomagoló papír, március 15-i képekből albumok, zenei cd-k Húsvét (a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap) A (2,5) 3-4-5 éves gyermekek tanuljanak locsolóverset, és az óvodapedagógusuk segítségével fessenek tojásokat. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. Az 5-6-7 (8) évesek tegyenek nagyobb sétát a folyópartra. Minél többféle technikával írjanak tojást, pl. viasszal, berzseléssel, maratással, karcolással, és díszítsék fel vele csoportszobájukat. Kiszebábbal kiszéznek a kisebbek csoportjában. Az ablakot díszítsék festéssel. Vegyenek részt a tavaszi határkerülésben. A locsoláshoz, komáláshoz, komatál-küldéshez tanuljanak éneket, mondókát. A fiúk locsolják meg a lányokat, és az óvodapedagógusokat, a lányok készítsenek tojást a fiúknak is. Tárgyi feltételek: Kifújt tojások, barka ág, húsvéti néphagyományokkal képes albumok, seprű, szalma, textilek, zenei cd-k, kékfestő szoknyák, kötények, korsók, fonott kosarak Május elseje Az óvodapedagógusok és az 5-6-7 (8) éves gyermekek által feldíszített májusfát járják körbe az óvoda „lakói” tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit minden csoport közösen készítse el. Tárgyi feltételek: Színes szalagok, kék kendők, majális képekből albumok, zenei cd-k Pünkösd (Húsvét után 50. napon) A fiúk rendezzenek versengést: ki tud felmászni a fára, ki éri el a fára függesztett tárgyakat. A lányok közül királylány választás. Népi dalos játékok, játékos, zenés mozgás – tánc. Tárgyi feltételek: Kékfestő szoknyák, kötények, kendők, virágkoszorú, virágalbumok, pünkösd hagyományokkal képes albumok, zenei cd-k Nyár jeles napjai köré csoportosuló tevékenységek 88
Medárd napja (június 8.) Az óvodás gyermekek Medárd napján az időjárást figyelemmel kísérik, ha esik az eső, akkor ezután 40 napig esni fog. (népi hiedelem szerint) A kalendáriumban minden nap jelölik a változásokat. Tárgyi feltételek: Jeles napok táblája a folyosón. Péter-Pál napja (június 29.) Az aratás kezdete. Az óvodások a kenyérboltban különböző péksüteményeket vásárolnak, melyeket az óvodában fogyasztanak el. Ízlelik és megkülönböztetik a sós és édes ízeket. Az 5 - 6 – 7 (8) éves gyermekekkel búzakoszorút készítünk. Egyszerű kézi eszközökkel búzát őrölnek, lisztet szitálnak. Összehasonlítják a szétválasztott anyagokat. Tárgyi feltételek: Lapos kövek, kézi daráló, szita, tányérok, búza, zenei cd-k 3.A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI
3.1.Játék, játékba integrált tanulás Programunkban a tanulás tág értelmezése került előtérbe, mely szerint tanulásnak tekinthetők mindazok a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek a gyermekek érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlődését, kialakítását elősegítik. Az óvodai tanulás a gyermekek élményeire, tapasztalataira, tevékenységeire, kíváncsiságára épül, mely elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Meghatározónak tartjuk a helyi adottságokat /esetünkben a falusi környezetet/. Játék közben a gyermek problémákkal kerül szembe, melyet próbál többféleképpen megoldani. Ezáltal fejlődik értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, szemlélete, gondolkodása. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek játékidőben zajlanak, a játékból indulnak ki és oda térnek vissza, a játékok elrakása nélkül. /kivétel, a szervezett mozgástevékenység/ A személyre szabott képességfejlesztést tartjuk eredményesnek. Az utánzásos tanulási formában kiemelt az óvónő példaértékű tevékenysége, magatartása, majd a társak szerepe. Az óvodapedagógus csoportját ismerve, az adott témához és szituációhoz igazodva maga választja meg a tevékenykedés formáját. A kötetlen, mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a kötetlenség fontos, de benne tudatosan, tervezett módon történik a fejlesztés. Nagyobb gyermekeknél már alkalmazzuk a kötelező tanulási formát - a szándékos figyelem, a kitartás, a türelem, önfegyelem fejlesztése - az iskolára való felkészültség kialakításához. A folyamatos és alkalmi megfigyelések, a motiváltságon alapuló ismeretszerzés. A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: Módszereinket a tanuláshoz úgy választjuk meg, hogy alkalmazkodunk a gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez, az adott szituációhoz. Biztosítjuk a felfedezés, a ráébredés, problémamegoldás elemezgetés örömét. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: A szokástanulást és az alapvető ismeretek elsajátítását évszaki projektekben tervezzük meg. Programunkban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett személyre szabott fejlesztés, mely probléma- és feladatmegoldás lehetőségét kínálja a gyermek számára. 89
A gyermekek otthoni élményeinek meghallgatásával, óvodai és otthoni megbízatások adásával, szülők bevonásával, az önállóság növelésével formáljuk az önértékelést. A gyermekek önbizalmának növelését személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük 3.1.1.A játék célja, feladata: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A könnyedén, jó hangulatban zajló játék örömet jelent. Célunk, hogy a játék a gyermek tevékenységi vágyára, természetes kíváncsiságára épüljön és a tapasztalatok többszöri átélésével minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. 3.1.2.Óvodapedagógus feladatai: Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játékfajták tartalmának gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével, gyakorló játék, szimbolikus szerepjátékok Az óvónő játéksegítő módszerei, tudatos jelenléte, indirekt irányítással A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Tárgyi feltételek: A csoportteremben minden játékeszköznek meg van az állandó helye ,ahol a gyermekek szabad tevékenysége zajlik. A gyermekek rendelkezésére sokféle fejlesztő játékot biztosítunk. A játékidő alatt a rajz, mintázás, kézimunka sarokban minden rajzos eszköz a gyermekek szolgálatára áll. Mesesarok mesekönyvvel, bábokkal, drámajáték eszközökkel, albumokkal várja a tevékenység iránt érdeklődő gyermekeket. A zenesarokban találhatók a ritmushangszerek, dallamjátszó hangszerek és a körjátékokhoz szükséges kellékek, melyet a gyermekek a szabad játékban is felhasználhatnak. Az építőjátékokhoz különböző méretű és anyagú kockákat biztosítunk. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, élmények feldolgozása Nyugodt, biztonságos légkörrel elősegíthetjük, hogy a gyermek szabadon dönthessen arról, kivel játszik, milyen játékot választ, milyen eszközöket használ ehhez, melyik helyen és mennyi ideig játssza játékát. Az oldott, nyugodt légkör kreativitásra, alkotásra ösztönzi a gyermeket. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A gyermekek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy a különböző tevékenységek elkülönülhessenek egymástól. /mesesarok, babakonyha, rajzolás, mintázás, kézimunka sarok, a zenei tevékenység, a mozgás tere, udvari játékok/ Arra törekszünk, hogy a játékidő minél hosszabb és zavartalanabb legyen. A játéktevékenységet az étkezések, önkiszolgáló tevékenységek és a pihenés szakítja meg. Óvodásaink számára biztosítjuk a több napon át tartó játékot is. A napirend és a játékba integrált tanulásfelfogás lehetővé teszi, hogy a gyermekek minél több időt játszhassanak egybefüggően. 90
A szabadban töltött játékidőt a feltételek megléte esetén növeljük. A játékeszközök kiválasztásánál arra törekszünk, hogy azok tartósak, tisztíthatóak, esztétikusak legyenek, keltsék fel a gyermekek érdeklődését, csináljanak kedvet a játékhoz. Késztessék a gyermekeket kreativitásra, gondolkodásra, problémamegoldásra. A gyermekek az udvari játékban is kedvük szerint választhatnak az egyes tevékenységek között. A játék tartalmának gazdagítása érdekében lehetőséget adunk a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett élmények újbóli átéléséhez. A gyermekek játékában megjelenő negatív tapasztalatok, érzelmek, feszültségek feloldásához segítséget nyújtunk. (2,5) 3-6-7 (8) éves korban megjelenő játékfajták, és azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva A gyakorló játék során a gyermekeknek lehetőséget adunk az önálló próbálkozásra, a játékeszközök rendezgetésére az asztalon, szőnyegen. Összerakásuk, szétszedésük, illesztgetésük fejleszti látásukat, hallásukat, tapintásukat, összerendezettebbé teszi, finomítja mozgásukat Már a kisebbeknél is megjelenő szerepjáték lehetőséget ad a pozitív és negatív élmények kijátszására. A gyermekek a felnőtt minta utánzása révén tanulnak meg alkalmazkodni társaikhoz, az egyes élethelyzetekhez. A szerepjátékok eszközeit könnyen elérhető helyen tároljuk. Az egyszerű mesék megjelenítésében a gyermekek számára modellt nyújtunk a szereplők megformálásához. A konstrukciós játékban a gyermek átéli az alkotás, az „én készítettem” örömét. Általa fejlődik kreativitása, értelmi képessége. A sokféle formájú, színű eszközök segítsék az elmélyült, alkotó játékot. A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk, hogy a csoport fejlettségi szintjének megfelelő szabályjátékokkal ismertessük meg óvodásainkat, melyeket később önállóan is alkalmazni tudnak. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok hozzájáruljanak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, értelmi képességeik fejlesztéséhez. Az óvónő játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig készen áll az együttműködésre, segítségnyújtásra, felvetődő problémák megoldására. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Segítségnyújtása akkor fejlesztő, ha az olyan szintű és mértékű, amilyenre a gyermekeknek szüksége van. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Törekszünk a gyermekek pozitív megnyilvánulásainak kiemelésére. Segítjük a különböző fejlettségi szintű gyermekek együttjátszását, az önálló konfliktusmegoldást. Érvényesüljön a szabad játék túlsúlya, személyre szabottan. Tudnunk kell, hogy: mi a kedvenc játékszere, milyen hosszú ideig képes azzal játszani, mi az, amit nem próbál ki sosem, vannak-e olyan társai, akikkel gyakran kerül konfliktushelyzetbe, melyik játékirányítási módszert fogadja el leginkább? Lényegesnek tartjuk, hogy a gyermekek önmagukhoz mérten fejlődjenek. Valljuk, hogy 91
mindenki valamiben jó. A kisebb eredmények megerősítésével újabb próbálkozásokra, sikerekre ösztönözzük őket. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek kialakítására. Az óvoda minden dolgozójának beszéde, kifejezése, szókincse modellértékű. A mimikát, hanglejtést, hangerőt utánozzák a gyermekek. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok lehetőséget adnak a helyes artikulációhoz, szókincs gyarapításhoz, kifejezőkészség fejlesztéséhez /hangutánzó játékok, fonémahallást fejlesztő játékok, légzéstechnika, szinonímakereső játék stb./
3.1.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül ugyanazon játéktémában együtt játszani. Játékaikban meghatározó a szerepjáték. Ismert meséket többször dramatizálnak, báboznak. Bonyolultabb építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Igényükké válik a társakkal való együttműködés. Viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok. Bátran nyilvánítanak véleményt, beszédük kulturált, érhető. A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁI Párhuzamosan végezhető Szervezett tevékenység differenciált tevékenységek tervezése és szervezése • Játék • Verselés, mesélés • Ének, zene, énekes játék, gyerektánc • Rajzolás, mintázás, kézimunka • Mozgás, mozgásos játékok • A külső világ tevékeny megismerése • Matematikai tartalmú tapasztalatok • Munka jellegű tevékenységek
• Mozgás • Mozgásos játék (mindennapos mozgás)
Tevékenységek formái egyéni, mikro csoportos, frontális a témakörnek és a gyermekek fejlesztésének megfelelően
4.VERSELÉS, MESÉLÉS 4.1.A vers. mese célja, tartalma: A gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindennapi mesélés, mondókázás és verselés mozgással vagy ábrázolással történő 92
kombinálása szolgálja az önkifejezés fejlődését és egyben biztosítja a kisgyermekek lelki nyugalmát, békéjét, kiegyensúlyozottságát. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
4.2.Óvodapedagógus feladatai: Felhasznált irodalmi anyagok (népi, klasszikus és kortárs) igényes összeállítása. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban kedvelt jellegzetes formák /mesélés, mondókázás, verselés/ segítségével a gyermekek mentális higiénéjének megteremtése A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel Anyanyelvi nevelés Érzelmi biztonság megteremtése az élmény feldolgozásához. Tárgyi feltételek: A csoportszobába meghitt mesesarkot alakítottunk ki. Mesesarok tartozékai: párnák, mesék albumai, közmondások gyűjteménye, szimbólumai, magnó, mesekönyvek, bábok,meseszék. Az átváltozáshoz szükséges kellékeket biztosítottuk. A ceremóniához szükséges eszközöket folyamatosan pótoljuk. (gyertya, zene) Különböző típusú bábokkal rendelkezünk. A versek, dramatikus játékok megörökítéséhez fényképezőgépünk van. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása: Az esztétikai élményt művészi értékű irodalmi alkotások válogatásával biztosítjuk. A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, melyeknek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások novellisztikus- realisztikus mesék alkotják a gyermekek meséit. Helyet adunk a mai magyar írók modern meséinek is. Megismertetjük a gyermekekkel a vidám, humoros verseket, a magyar népköltészet ritmusélményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetárába már az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb meséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, tréfás- és műmeséket. A meseregényeket folytatásokban mondjuk el. A gyermekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. A mese tanulságaihoz közmondásokat keresünk. A lírai versek bemutatásával segítjük a költői képek, környezet, természet szépségeinek felfedezését. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása Az óvodába kerülő (2,5) 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok nagy élvezetet jelentenek 93
a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt ölbeli játék sokat jelent a felnőtt és gyermek egymásra találásában. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekekkel együtt sokszor ismételgetjük az állathívogatókat, kiolvasókat, altatókat mozgással kísérve. Az egyszerű állatmesékkel fokozatosan hozzászoktatjuk a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatásához. A mese többszöri meghallgatása után feldolgozzák azt szerepjátékukban. Az egyszerű meséket először az óvónők, majd a gyermekek bevonásával jelenítjük meg. Programunk azzal segíti elő a meseélmények többszöri átélését, hogy egy mesét kéthetes ciklusban „tart életben”, azért, hogy azt a gyermekek minél jobban elsajátíthassák és önállóan is képesek legyenek annak eljátszására, elmondására. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A nagycsoportos gyermekekkel 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismertetünk meg, melyet többször ismételgetünk. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a vers, a mese szeretete. Igénylik, várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhitat, a figyelő ámulat. Játékukban egyre gyakrabban jelenik meg a mesélés, az ismert mondókák halandzsaszerű mondogatása. Az új verseket a gyermekek élményeihez, tevékenységeihez kapcsolva választjuk meg. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját közmondással erősítjük meg. Segítségünkkel megjelenítenek ismert meséket, élményeket, befejeznek megkezdett meséket. A 4-5 éves gyermekkel 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét ismertetünk meg. Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél minden lehetőséget megragadunk a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket, mondókákat. Azúj verseket /15-20/ a gyermekek élményeihez ,az adott témához kapcsoljuk. Elvünk, hogy a gyermekek kevés verset tanuljanak meg, de azt tudják elmondani jó hangsúlyozással, érthetően, ügyelve a tiszta kiejtésre. Kerüljük a kórusban szavaltatást és az éneklő hanglejtést. A délutáni pihenés alatt folytatásos meséket olvasunk. A mese önálló befejezése, kitalált mese alkotása a gyermekek fantáziáját gazdagítja. (a mi mesénk) A mese erkölcsi mondanivalóját közmondásokkal erősítjük meg. A gyermekek meseélményeiket vizuális tevékenységeikben is újra élik A nevelési év folyamán 15-20 új mesét ismertetünk meg. A mese, vers, mondóka minden nap megjelenik az óvodában A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versek, mesék dramatikus szerepjátékok segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, szerepjátékok. Ezen keresztül a gyermekek elsajátíthatják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, kialakítható a gyermek megfelelő artikulációja. A gyermekek a versekből, mesékből új fogalmakat ismerhetnek meg. A szimbolikus szerepjátékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. Ez lehetőséget ad a társalgási kedv fokozására, az önálló versmondásra.
4.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat egyénileg is. Várják, igénylik a mesehallgatást. 94
Szívesen mesélnek a kisebbeknek és társaiknak. Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni. 5.ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC
5.1.Az ének-zene, énekes játékok, gyermektánc célja, tartalma: A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket, művészet iránti fogékonyságukat.
5.2.Óvodapedagógus feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének, fejlettségének megfelelő válogatása A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése ölbeli játékokkal, mondókákkal, népi gyermekdalokkal, énekes játékokkal és zenei képesség- és készségfejlesztő játékokkal Zenei kreativitás formálása Tárgyi feltételek: A csoportszobában kialakítottuk a zenei sarkot, ahol a mikro csoportos fejlesztés keretében foglalkozunk a gyermekekkel. A zenei részben legalább háromféle ritmuseszköz áll a gyermekek rendelkezésére – gyermekek által készített is. Megtalálható a metallovon, hogy a gyermekek dallamokat kreálhassanak rajta tartjuk a dalos játékokhoz szükséges kellékeket, hogy a gyermekek szabad játékukban is használhassák. A funkciósarokban megtalálható a dob, a triangulum és a cintányér is. Itt tartjuk a fejlesztéshez szükséges kazettagyűjteményt, CD-t: altatáshoz, drámajátékokhoz, ünnepekhez és a szülői rendezvényekhez felhasználható válogatott zenei anyagokat. A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. (2,5) 3-4 éves korban főleg ölbeli játékokat ismertetünk meg, melyeket felnőttekkel játszanak. A szeretet-kapcsolat, biztonságérzet kialakításának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj- és lovagoltató játék. Álló helyzetben, játékos mozdulatokkal kísért, 4-5 hangból álló énekes játékokat játszunk. 95
Komponált dalokat ünnepek köszöntésére tanulunk. A 4-5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket a csigavonallal, hullámvonallal, a szerepcserére épülő játékokkal. Az énekes játékok alkalmasak a gyermek mozgásának fejlesztésére. A zenei anyagot, dalos játékokat eleinte utánzó mozgásokkal kísérjük, mely által később improvizatív önkifejező mozgásuk fejlődik Az 5-6 éves gyermekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben tudnak alkalmazni. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Többször énekelünk népdalokat, de felhasználjuk más népek dalait, a magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus műzenét is. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban megjelenő hagyományos zenei tartalmak biztosítása A (2,5) 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben a negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Játék közben megismertetjük a zenei alapfogalmakat. Beszélünk, mondókázunk, énekelünk hangosan és halkan. Megfigyeljük a csendet, a környezet- és egymás hangjait, a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Változatos mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. A gyermekek nevét, énekelgetve csalogatjuk őket játékba. Énekes előadásunkkal felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez kapcsolva nyújtunk zenehallgatási élményt. A 4-5 éves gyermekekkel megismertetünk 4-5 új mondókát és 12-15 új gyermekdalt. Ismételgetjük a már korábban tanult dalokat is. Az énekes játékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékok stb. A tiszta éneklés kialakítását önálló és mikro csoportos énekléssel segítjük. Játszanak kérdés-felelet játékot változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Saját maguk által készített és népi ritmushangszerekkel ismételgetik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát. Lehetőséget adunk arra, hogy a mikro csoportban átélt élményeiket újra játszhassák a zenesarokban. Biztosítjuk a különböző tevékenységekhez kapcsolt mindennapi zenei élményt. Az 5-6-7 (8) éves gyermekekkel megismertetünk 4-7 új mondókát 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választunk, pl. párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó játékok, ami ennek a korosztálynak a néptánca is. Az énekes játékok kiválóan alkalmasak a gyermekek társas kapcsolatainak alakítására, általa megtanulhatják egymás elfogadását, tiszteletét. Mélyíthetjük pozitív tulajdonságaikat, érzelmeiket. Az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű tánclépésekkel variáljuk, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. A gyermekek tiszta éneklését egyre több egyéni énekléssel segítjük elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással, dallambújtatással. A gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekeknek lehetőséget adunk az egyszerűbb hangszereken való játékra, (metallovon) zenei alkotókészségük fejlesztésére, a zenei képességfejlesztő játékok újra játszására. A zenei képességfejlesztő játékokat egy hétre tervezzük. A tevékenység során mód nyílik az egyéni segítségadásra, a gyermek zenei képességeiről, a fejlesztés eredményéről pontos információval rendelkezünk. Zenei nevelésünk alapelve, hogy óvodásaink az önfeledt, jó hangulatú együttjátszásban 96
megérezhessék a zene léleknevelő hatását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött formában szervezzük. A zenei képességfejlesztő játékok során a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben dolgozhatunk. Az énekes játékokat kötött jelleggel az udvaron, rossz idő esetén a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt tartjuk. Így biztosítjuk az önfeledt, élmény teli játékot. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekek játék alkalmas a szókincs bővítésére.
5.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Saját kedvtelésből tudnak rögtönzött ritmust, kitalálni dallamot. Szívesen énekelgetnek játék közben.
6.RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 6.1.A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja, tartalma A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
6.2.Óvodapedagógus feladatai: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység iránti igény kialakítása, önkifejezés formájában, esztétikai élmények befogadása. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Tárgyi feltételek: A csoportszoba legnyugodtabb részében rajzos tér áll a gyermekek rendelkezésére. 97
Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosítunk. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A rajzos eszközök esztétikus tartókban technikánként elrendezetten áll a gyermekek rendelkezésére. A rajzoláshoz biztosítottak a különböző formájú és nagyságú papírok, ceruzák, zsírkréták. A festéshez különböző nagyságú ecsetek állnak a gyermekek rendelkezésére. A nyomatokhoz szükséges krumpli, papír, textil gazdagítják az alkotás terét. Márványozáshoz, kollázshoz, montázshoz papír, spárga, száraz levél, textil található, mely alkotásra ösztönzi a gyermekeket. Az óvodában a fonáshoz, szövéshez madzag, szalma, szövőkeretek vannak. Gyöngyfűzéshez vékony damil, tű és különböző nagyságú gyöngyök vannak. Az óvónők az origamihoz különböző színű és formájú papírt készítenek a gyermekek alkotásához. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység iránti igény kialakítása, önkifejezés formájában, esztétikai élmények befogadása A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközök állnak rendelkezésre. Fontosnak tartjuk, hogy a szabadon elvehető eszközök és az alkotó-alakító tevékenységhez megfelelő állandó hely álljon a gyermek rendelkezésére. Az anyagok elhelyezése esztétikus tároló edényekben. A munkaasztalokat úgy helyezzük el, hogy a körülötte elhelyezkedő gyermekeknek szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani. Az alkotó légkörben sikertelen próbálkozás esetén is szívesen újrakezdik a tevékenységet. Az alkotások elkészítéséhez elegendő idő áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekeket egyénenként tanítjuk meg az eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékba beépül a festés, rajzolás, mintázás, szövés-fonás, hajtogatás, nyírás, ragasztás és egyéb érdekes technikák kipróbálása. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvodánkba kerülő (2,5) 3-4 éves gyermekek játékos formában ismerkednek meg az anyagokkal, eszközökkel, az egyes technikákkal. A gyermekek esztétikai érzékenységére alapozva gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. Egymáshoz kapcsolva tervezzük az építést, képalakítást, plasztikai munkát. Élményeiket érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásban dolgozhatják fel. A képalakításban megismerkednek a különböző eszközök használatával, technikai eljárásokkal - festés, zsírkréta, ragasztás, agyagba-homokba karcolás, nyomat. Segítjük a gyermekek képalakító képességének kialakítását, fejlődését, a szétszórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. Megismertetjük az anyagok alakíthatóságát. Építés során felfedeztetjük a tárgyak formáit, alakzatait. Arra törekszünk, hogy óvodásaink gyönyörködjenek saját alkotásaikban. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét tovább gazdagítjuk, bővítjük ceruzákkal, zsírkrétákkal, különböző vastagságú ecsetekkel és filctollakkal, spárgával, fonállal, papírral, textillel, termésekkel stb. A képalakításban az önkifejezés öröme adja a téma feldolgozását, melyben technikai megoldás is szabadon választható. Élményeikhez kapcsolódóan megjelenik alkotásaikban az emberábrázolás, környezetük tárgyainak, eseményeiknek a megjelenítése saját elképzeléseik alapján. Játékukat saját készítésű eszközökkel bővítik, esztétikus ajándéktárgyakat készítenek. 98
Segítségükre számítunk az eszközök elkészítésében, tisztán tartásában, elrakásában. Az 5-6-7 (8) évesek az ismert eszközöket bátran használják képalakító tevékenységükhöz. Többször készítünk közös kompozíciót. Érdekesebb technikákkal ismerkedünk. Témáikban egyéni módon megjelenítik a saját élményeiket mesékről, dalokról, ünnepekről különböző eseményekről. Ajándéktárgyak, kellékek készítésére ösztönözzük őket. Környezetünk alakításába, szépítésébe, a gyűjtőmunkába bevonjuk a gyermekek szüleit is. Az alkotáshoz szükséges eszközöket önállóan kezelik. Ha van rá lehetőség, kiállításokat látogatunk, ahol műalkotásokkal ismerkedünk.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Óvodánkban a gyermekek alkotó-alakító tevékenysége a mindennapi játékba integrálva jelenik meg. Mikro csoportos formában, az egyéni segítségnyújtást alkalmazva, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. A gyermekek érdeklődését érdekes technikákkal, eszközökkel, témajavaslatokkal keltjük fel. Képi-, plasztikai elképzeléseikben megjelenik az önkifejezés, saját fantázia- és élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat, szorongásaikat dolgozzák fel. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
6.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben együttműködőek. Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról. Szívesen készítenek ajándékokat, kellékeket, játékokat.
7.MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK 7.1.A mozgásfejlesztés célja, tartalma A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, az egyéni mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra fejlesztése a teremben, szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján. Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele minden gyermek számára a lehetőségek biztosításával. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlás biztosításával. A testi képességek (fizikai erőnlét) és testkultúra fejlesztése, a személyiség sokoldalú formálása. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.
99
7.2 Óvodapedagógus feladatai: biztosítson megfelelő teret, időt a gyermekek mozgásigényének kielégítésére tartsa fenn a gyermekek mozgáskedvét fejlessze a nagy- és finommozgást és fizikális erőnlétet fejlessze a testi, és ellenálló képességet, erősítse a gyermekek szervezetét biztosítson megfelelő méretű eszközöket a fejlesztéshez igyekezzen megszerettetni a mozgást, eloszlatni a félelmeket, gátlásokat biztosítson sok alkalmat a szabad levegőn történő mozgásra alapozza meg az egészséges életmódhoz szükséges készségek, jártasságok kialakulását hangsúlyozza az egészségmegóvás fontosságát működjék együtt a családdal a mozgás megszerettetésében Az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Az óvodába kerülő egészséges gyermek szeret mozogni, tevékenykedni. További fejlődésükben az óvodáskor egész időszakában is jelentős szerepet tölt be a mozgás. A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását, testi képességeiket: testi erőt, gyorsaságot, ügyességet, állóképességet. A rendszeres testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, hatására olyan személyiségtulajdonságok alakulnak ki és erősödnek meg, mint a fegyelmezettség, a kitartás, a bátorság. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést. A közösségi élet alakulásához is fontos tulajdonságokat fejleszt pl.: egymás segítése, együttműködés. Az óvodai élet mindennapján biztosítsunk lehetőséget a tornára, mozgásos játékra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, a szabad mozgás kielégítésére. Sokat tartózkodunk a szabadban. Óvodánk tágas, füvesített, nagy udvara sok lehetőséget kínál a gyermekek mozgásához. Amennyiben az időjárás engedi, a tornát és a mindennapos mozgásos tevékenységeket spontán, vagy szervezett formában kint tartjuk. A mindennapos testnevelés délelőtt rossz idő esetén a teremben zenére történik. A gyerekek maguk is szívesen mutatnak gyakorlatokat, igénylik, kérik a mozgásos játékokat. Testnevelés foglalkozást hetente egyszer tartunk. A kisebbeket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy maguktól kapcsolódjanak be a tevékenységbe. Játékos, oldott hangulatot biztosítunk. Az óvodában a mozgás fejlesztésének a lehetőségei: 1.) A gyermek kötetlen, de az eszközök és környezete által motivált, szabadon választott mozgástevékenysége (csoportszobában, udvaron). A természetes mozgásának fejlesztése (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) kötetlen formában. 2.) A mindennapi testnevelés, amely naponta, életkortól függően (gimnasztikai gyakorlatból és sok mozgásos játékból épül fel), szabadon végezzük. Ismert gyakorlatokból tevődik össze, hozzájárul a gyermek szervezete ellenálló képességének fokozásához. Mindennapos szervezett mozgással, mozgásos játékokkal a napi mozgásigény játékos, örömteli kielégítését segítjük elő. A délelőtt folyamán mindennap megszervezésre kerül, de bármikor és bárhol megszervezhetőnek tekintjük. Megalapozzuk azt a szokást, hogy a gyermek minden nap kívánja a tornázást. 3.)A heti kötelező testnevelés, amely a mozgásos napon 2o’-4o’-ig tart és a gyermekek egyéni tempójukkal, folyamatos szervezéssel gyakorolják a fejlesztő mozgásokat. Kiemelt feladat az úgynevezett nagymozgások fejlesztése. Egyensúly érzéküket fejleszti a sávokban való járás, futás, emelt felületen való járkálás. A nagymozgások végzése közben érzékelik a tér kiterjedését, tapasztalatokat szereznek a különböző irányba történő elmozdulásokról. Megnevezik a testrészeiket. 100
Kisebbeknél elsősorban a nagymozgásokat, testrészekkel való ismerkedést, különböző egyszerűbb járás, futás, ugrás, támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatokat, kézi szereket építünk be a fejlesztő munkába. A 4-5 éveseknél kiemelt feladat a testséma fejlesztés. A nagymozgások kibővülnek ugrásokkal, gurulóátfordulással, szem-kéz, szem –láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. Eszköz segítségével azonosítani tudják a jobb és a baloldalukat. Nagyobbaknál mindezt kiegészítjük a finomabb, pontosabb gyakorlatvezetés igényén túl, alakzatok kialakításával a szem- kéz-láb koordinációt feltételező pl. fel-célba ugrásokkal, guruló átfordulásokkal, célba dobásokkal, térérzékelést fejlesztő egyensúlyozó játékokkal, biztonságos szer-, ill. kéziszerű használattal.5-6-7-évesek nagymozgása egyre koordináltabb, pontosabb. A finom apró mozgások végzése segíti ezeket. A testrészeken megtanult irányokat vetítik ki a tér tárgyaira, irányaira. A testnevelést Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyv anyagából végzik az óvodapedagógusok.
7.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen, bátran, biztonságosan és összerendezetten mozognak. Jó az állóképességük és fizikai teherbírásuk. Tudnak szabályokat elfogadni és alkotni, sikert és kudarcot megfelelően kezelni. Kialakul testsémájuk, ismerik az irányokat, megfelelő a tér és formaérzékelésük, látásuk. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. A gyerekek a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik, mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult.
8 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 8.1 A külső világ tevékeny megismerése- környezet és természet célja, feladata A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföldjét, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jusson és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakuljon ítélőképessége, fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemlélete.
101
8.1.1 Óvodapedagógus feladatai : Lehetővé tesszük a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Neveljünk a környezet szeretetére, védelmére. Segítjük a környezettudatos magatartás kialakulását. Törekedjünk a komplexitásra, a felfedező és alkotókedv kibontakoztatására - a differenciált fejlesztésre. Alakítsuk ki a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszonyt. Feladataink megvalósítása érdekében munkálkodjunk együtt a családdal. Alapozzuk meg a harmonikus viselkedéshez szükséges készségeket, jártasságokat. Gazdagítsuk a gyerekek érzelmeit, a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. Kötött és kötetlen tevékenységek biztosításával, mennyiségi, alaki, nagyságrendbeli és térbeli viszonyok megláttatása, felismertetése. Ítélőképességük fejlesztése, mennyiségfogalmuk alakítása becsléssel, számlálással. Játékos tevékenykedtetéssel és érzékszervek segítségével lehetővé kell tenni új, magasabb szintű tevékenységek kibontakoztatását. Játszva sok – sok cselekvéssel, problémahelyzetek létrehozásával aktivizáljuk a gyermekeket a gondolkodásra, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, az egyének közötti különbséget. Kiemelt szerepet kapjanak a térbeli viszonyok, irányok, helyzetek. Irányított beszélgetéssel, megfigyeltetéssel / séta, kirándulás, udvari játék / fedeztessük fel a környezet tulajdonságait, különbségeit, azonosságait. (2, 5) 3-4 éves korban Természeti környezet ég, föld, égitestek növények állatok évszakok Társadalmi környezet óvoda, óvoda környéke közlekedés család testünk színek ünnepek,jeles napok 4-5 éves korban Természeti környezet 102
ég, föld, égitestek növények állatok évszakok napszakok környezetvédelem Társadalmi környezet mit csináltunk a nyáron család /név, cím/ óvoda és környéke közlekedés testünk színek ünnepek, jeles napok 5-6-7-/8/ éves korban Természeti környezet ég, föld, égitestek növények állatok évszakok napszakok környezetvédelem élő- élettelen dolgok Társadalmi környezet: mit csináltunk a nyáron nagycsoportosok lettünk óvoda és környéke /név, cím/ család emberek munkája közlekedés testünk színek ünnepek, jeles napok helyi nevezetességek iskolások leszünk (2, 5) 3-4 éves gyermekekkel feldolgozandó témakörök Természeti környezet: A világ szépségeire való rácsodálkozás lehetőségeinek kihasználása. Ég, Föld, égitestek: Nap, Hold, csillagok, Föld 103
Növények ismerkedés 4-5 gyümölccsel, zöldséggel, virággal / a fogyasztás módja, tulajdonságaik, gondozásuk / Állatok Ismerkedés a legfontosabb ház körül élő állatokkal /jellegzetességük, mozgásuk, életmódjuk, külső jegyeik, hangjuk/. Évszakok /ősz, tél, tavasz/ Ősz- levélhullás, színük, formájuk Időjárás, a természet változása, öltözködés Tél időjárásban bekövetkezett változások Élmények, hó megfigyelése Hideg, meleg, tűz Madáretető vendégei, etetés Tavasz időjárásban bekövetkezett változás Időjárás öltözködés közötti összefüggés Természet változásainak megfigyelése Társadalmi környezet: A szeretet és gondoskodás megélése az óvodák nevelő munkájában Óvoda az óvoda neve a gyermek neve, jele társak neve, jele óvónő, dajka neve helyiségek, berendezés, udvar Óvoda és környéke, közlekedés ismerkedés a közvetlen környezettel a sétálás szabályainak elsajátítása Család összetartozás, szeretet megélése, családtagok megnevezése
104
Testünk testrészek nevei, játékos felismerésük a végtagok funkciói érzékszervek funkciói a világ megismerésére testünk gondozása az orvos gyógyító munkája Színek alapszínek felismerése a környezet tárgyain Ünnepek, jeles napok Helyi szokásoknak megfelelően építjük be a nevelési tervbe az óvoda ünnepeit. 4-5 éves gyermekekkel feldolgozandó témakörök Természeti környezet A világ szépségeire való rácsodálkoztatás lehetőségeinek kihasználása Ég, föld, égitestek nap, hold, csillagok, föld Növények 2 újabb gyümölcs, zöldség megismerése ültetés, locsolás, óvoda közeli kert meglátogatása Állatok Ismerkedés a ház körül élő állatokkal / kutya, macska, tyúk, sertés, stb. / Ház körül élő nem hasznos állatok megfigyelése /pók, légy, hangya stb. / Ismerkedés a vadon élő állatokkal / farkas, róka, medve, nyúl / Ismerkedés a vízben élő állatokkal / hal, béka, stb. / 2-3 madár megfigyelése / gólya, fecske, galamb / 1-2 bogár megfigyelése / katica, cserebogár / Haszonállatok – látogatás egy óvoda közeli gazdához Évszakok Ősz – időjárás, természet változása Eső, szél hatása a környezetre Védekezés a hűvös ellen Az őszi évszak haszna, kerti munkák, szüret Tél Időjárás- természet változása 105
A tél jellegzetességeinek megfigyelése Téli örömök, élmények Madáretetés- ismerkedés a madarak nevével, alakjával /veréb, cinke/ Tavasz Időjárás- természet változása Ültetés, hajtatás /napfény, víz-éltető erő/ Rügyezés Az időjárás és az öltözködés közötti összefüggések Kerti munka A víz éltető ereje Napszakok Világosság, sötétség, nappal, éjszaka Környezetvédelem Környezetünk tisztaságának megtartása Takarékoskodásra nevelés Társadalmi környezet Mi történt a nyáron A nyárról szerzett tapasztalatok rendszerezése, beszélgetés a gyermekek élményeiről Család /név, lakcím, otthoni munka/ szeretet tágabb család /nagyszülők/ a gyermekek és felnőttek munkája otthon Közlekedés a közlekedés gyakorlása utazás autóbuszon, a helyes viselkedés gyakorlása közlekedési eszközök összehasonlítása ismerkedés a közlekedési lámpával /a rendőr munkája/ Testünk a testrészek megnevezése beszélgetés a testrészek közötti kapcsolatról a testrészekkel végezhető tevékenységek /környezetünk formálása/ tisztálkodási eszközök használata az orvos gyógyító munkája Színek 106
ismerkedés a kiegészítő színekkel /rózsaszín, bordó, citromsárga, narancssárga/ Ünnepek, jeles napok Helyi szokásoknak megfelelően építjük be a nevelési tervbe az óvoda ünnepeit / Mikulás, Karácsony, Húsvét, Pünkösd, nemzeti ünnepek, stb./ 5-6-7-/8/ éves korban feldolgozandó témakörök Természeti környezet Növények újabb gyümölcsök, zöldségek megismerése ismerkedés a kerti munkával Állatok újabb ház körül élő állatok megismerése /gondozás/ állatok rendszerezése: ház körül élő, vadon élő, az ember gondozza, nem gondozza Évszakok /ősz, tél, tavasz, nyár/ Ősz jelenségek megfigyelése /szél, eső, köd, levélhullás, avar, beérik a termés – eltevése télire/ őszi munkák /gereblyézés, almaszedés, ásózás…/ a költöző madarak megfigyelése az állatok készülődése a télre Tél az ősz és a tél összehasonlítása jelenségek megfigyelése /hó, fagy, zúzmara, dér, jég, jégvirág/ téli örömök /hógolyózás, szánkózás, hóangyal készítése/ az állatok téli gondozása /madáretetés, a madarak megfigyelése/ Tavasz a tél és a tavasz összehasonlítása a tavasz jellemzői /eső, ruhatár megváltozása, fűtés elhagyása, egészségmegőrzés, vitaminok…/ a költöző madarak újra itthon – megfigyelésük a tavaszi kert jellemzői kerti munkák /veteményezés, ásás, palántázás, locsolás – a víz éltető ereje/ Nyár az időjárással kapcsolatos változások locsolás-a víz éltető ereje nyári termések, termények, növénygyűjtés, betakarítás pihenés, kirándulás, nyári örömök 107
baleset megelőzés Napszakok reggel, délelőtt, dél, délután, este, éjszaka a napszakokra jellemző jegyek felismerése a különböző napszakokban végzendő tevékenységeink Élő-élettelen dolgok, tárgyak összehasonlítása, megkülönböztetése az élet jelei: légzés, táplálkozás, növekedés, fejlődés, elmúlás Környezetvédelem környezetünk alakítása, szépítése, tisztaságának, rendezettségének óvása takarékoskodásra nevelés Társadalmi környezet Mi történt a nyáron? nyári élmények felidézése /nyaralás, növekedés…/ Nagycsoportosok lettünk korábbi óvodai emlékek felidézése mi változott azóta a nagycsoportos gyermekek tevékenységei Óvodánk és környéke az óvoda nevének, címének megismerése Család a felnőttek és a gyerekek helye, szerepe a családban szeretet, hála, megbecsülés otthoni kötelességeink – szófogadás, segítés Az emberek munkája beszélgetés a foglakozásokról a gyermekek szüleinek foglakozása Közlekedés ismerkedés a légi, vízi, és szárazföldi közlekedési eszközökkel a személy és teherszállítás megkülönböztetése a közlekedésben dolgozók munkája /sofőr, jegykezelő, forgalomirányító/ Testünk a testrészek megnevezése és funkcióik a törzs fogalma 108
az érzékszervek alapvető funkciója, ápolásuk, egészségvédelem az emberi kéz és az állatok mellső lábának összehasonlítása Színek sötét és világos árnyalatok a fény és az árnyék hatása a színekre Ünnepek, jeles napok Az óvoda ünnepeit a helyi szokásoknak megfelelően építjük be a nevelési tervbe. Helyi nevezetességek látogatás településünk nevezetességeihez Iskolások leszünk látogatás az iskolában ismerkedés az iskolai élettel ismerkedés az iskola dolgozóival 8.1.2 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén tudják az évszakok neveit, jellemzőit, napszakokat tudják személyi adataikat, életkorukat, lakcímüket stb. nevezzék meg saját testrészeiket, érzékszerveiket helyezzék főbb csoportjaikba az élőlényeket /ember, állat, növény/ vegyenek részt elemi természetvédelmi tevékenységekben / téli madárvédelem, az élőlények óvása / ismerjék a környezetükben lévő épületek funkcióit nevezzék meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát ismerjék a színeket jól használják a megismert kifejezéseket
8.2 Külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések A matematika iránti érdeklődés felkeltése. Az ok-okozati összefüggések felismertetése, a logikus Környezetünk- mennyiségi és formai összefüggései: Környezetünk megismerésének részeként fel kell dolgoznunk a mennyiségi és a formai összefüggésekkel kapcsolatos élményeket és az adódó problémahelyzetek megoldása során a gyerekek új oldalról ismerik meg az őket körülvevő világot. 8.2.1 Célunk: A gyerekek igényeihez igazodva játékos formában ismerjék meg az őket körülvevő teremtett világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit.
109
8.2.2 Az Óvodapedagógus feladatai A gondolkozás megalapozása. E megismerési folyamatban matematikai tapasztalatok szerzésével matematikai fogalmakat ismerjenek meg. Szempontok a témakörök kiválasztása, és feldolgozása során: az ismeretek száraz közlésétől óvakodjunk, a játékos cselekvést mindig tartsuk szem előtt a gyerekek mindig cselekvő résztvevők legyenek az egyéni, páros és mikro csoportos feldolgozás során tudunk differenciálni, az egyéni képességeket figyelembe véve, így ezeket a szervezeti formákat vegyük előtérbe igyekezzünk minél több problémahelyzetet teremteni a gyerekek számára, így sarkallni őket a logikus gondolkozásra juttassuk őket minél több sikerélményhez mindig pontosan, választékosan és egyértelműen fogalmazzuk meg gondolatainkat. türelmesen várjuk ki, amíg a saját logikája szerint megoldja a gyermek a problémahelyzetet Ha szükség van rá, tegyünk fel néhány rávezető kérdést, de mindig ügyeljünk arra, hogy a felfedezés örömét, a rácsodálkozás élményét ne vegyük el a gyerekektől. Témakörök: 1. Halmazokkal végezhető műveletek: a) b) c) d) e)
halmazok képzése halmazok összehasonlítása tulajdonságaik szerint halmazok bontása részhalmazokra halmazok elemeinek sorba rendezése halmazok összemérése becsléssel, párosítással
A halmazokkal végezhető műveleteket 3-5, 5-6-7-/8/ éves korban végezzük. 2. Mennyiségek összemérése magasság - hosszúság - tömeg - űrtartalom 4-5, 5-6-7-/8/ éves korban terület – szélesség – vastagság - bőség 5-6-7-/8/ éves korban sorszámok megismerése - térben való tájékozódás - tapasztalatszerzés tükörrel ellentétpárok megismerése - síkban való tájékozódás 4-5, 5-6-7-/8/ éves korban kerülnek ezek a témakörök feldolgozásra
110
8.2.3 A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: Matematikai alapfogalmaik kialakulnak környezetükben az alapvető matematikai összefüggéseket felismerik mennyiségeket összehasonlítanak /több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb/ alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről tudja a számlálást tízes számkörben megnevezi a térbeli állások helyzetének irányait /jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között/ másolnak alakzatotokat síkban és térben kiválogatja a síkbeli alakzatokat tulajdonság szerint /kör, négyzet, háromszög/ a térbeli alakzatok közül ismerik a kockát, a téglatestet és a gömböt Fejlesztés: szándékos, koncentrált figyelem - ítélőképesség - probléma megoldó gondolkodás kialakítása - pozitív viszonyulás a természethez - arányok helyes megítélése összefüggések megláttatása - ok – okozati összefüggések keresése - „számfogalom ”– feladattudat - szabálytudat kialakítása - rész – egész viszonyának felismerése
9 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 9.1 A munka célja, tartalma: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A gyermekek együttműködésének, szervezőképességének fejlesztése, munkavégzéshez szükséges attitűdök alakítása. A munka örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen.
9.2 Óvodapedagógus feladatai: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek szervezése, és azok feltételeinek biztosítása (2,5) 3-6-7 (8) éves korban. A munkaeszközök használatának megtanítása. Saját és mások elismerésére nevelés. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Tárgyi feltételek: Az óvoda minden csoportjában biztosítottak a munkaeszközök: partvis, lapát, törlő ruha. A növények gondozásához szükséges eszközöket a gyermekek is használhatják. Az udvar gondozásához kerti szerszámok (seprűk, lapátok, gereblyék) a gyermekek rendelkezésére állnak. Sütemények, saláták, tea készítéséhez megfelelő helyet és eszközöket kapnak a gyermekek Babaruhák mosásához műanyag tálak, szárítók vannak a csoportban. 111
A különböző típusú , munkajellegű tevékenységek tervezése, és azok feltételeinek biztosítása (2,5) 3-6-7 (8) éves korban A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). Az óvodások munkajellegű tevékenysége aktív tevékenység, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Óvodánkban az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, alapozva a gyermekek önkéntességére. Óvodánk munkajellegű tevékenységei: Önkiszolgálás /testápolás, étkezés, öltözködés/ Alkalomszerű munkák / megbízatások, segítség nyújtás felnőtteknek, üzenetek átadása/ Egyéb munka /egyéni felelősség, felelős, közösségért vállalt feladatok/ Környezet-, növény-, és állatgondozás /élősarok gondozása, virágos kert ápolása, udvarrendezés, madáretetés, gondoskodás a terrárium lakóiról/ Mindegyik munkafajtánál mintát és segítséget adunk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék az eszközök használatának munkafázisait, sorrendiségét. Az óvodapedagógustól konkrét, reális vagyis saját magukhoz mérten fejlesztő értékelést kapjanak. Buzdítással, dicsérettel formáljuk a szükséges attitűdök, képességek, készségek alakulását. Mindhárom korcsoportnál fontos feladat az önkiszolgálás – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A (2,5) 3-4 évesek kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan végzik önkiszolgáló feladataikat. A kicsik óvónőik és nagyobb társaik munkáját kísérik figyelemmel /kertgondozás/. Segítkeznek a termések összegyűjtésében, falevelek eltávolításában, a gyümölcsszüretnél. A nap, mint nap jelentkező alkalomszerű munkákba bekapcsolódnak /csoportszoba rendbetétele, játékok mosása, teremdíszítés stb./. A 4-5 évesek önkiszolgáló tevékenysége már elég fejlett ahhoz, hogy a közösségért is végezzenek egyéb tevékenységeket. Ennek érdekében felelős rendszert működtetünk. Az óvónők és a dajka összehangolt munkája segíti e munkafolyamat menetének és fogásainak megismerését. A felelős feladata az ellenőrzés /pl. öltöző, mosdó, játékok rendje/. Az alkalomszerű munka a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódik /csoportszoba rendbe tétele, eszközök tisztán tartása, kiosztása, összeszedése/. Egyéni megbízatás az információközvetítés, kisebbek vagy társak segítése. Az 5-6-7 (8) éves óvodások önállóan végzik és a munkafolyamatot felosztják egymás között. Esztétikusan terítenek. Étkezés után segítenek a terem rendbe tételében. Egyéni felelősséggel vesznek részt a közösségért végzett feladatok ellátásában. Az alkalomszerű munkát a gyermekek önálló vállalkozás alapján végzik. A munkát minden esetben konkrétan reálisan értékeljük, vagyis saját magukhoz mérten. A gyakori dicsérettel, buzdítással ösztönözzük, 112
formáljuk a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok alakulását. A környezetszépítő munkát gyakran kezdeményezik önállóan. Aktívan tevékenykedjenek a játékok tisztán tartásában, a sütés nélküli édességek, vitaminsaláták, befőttek, savanyúságok elkészítésében. Óvodánkban a kerti munka, az élősarok gondozása, a téli madáreledel készítés, a terrárium lakóinak figyelemmel kísérése jelenti a növény- és állatgondozást. A munkaeszközök használatának megtanítása A munkafolyamatok bevezetése előtt megismertetjük a gyermekeket a feladatok elvégzésének helyes sorrendjével. A munkaeszközök használatát bemutatjuk, lehetőséget adunk az egyéni gyakorlásra. Arra törekszünk, hogy az eszközök a gyermekek méreteinek megfelelőek legyenek. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a munkaeszközök okozta veszélyforrásokra, baleseti lehetőségekre.
9.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik, önállóan, igényesen végzik. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, felelősi feladatokra. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. Örömmel segítenek társaiknak. Szeretnek meglepetést, ajándékot készíteni. A munka örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység számukra a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája
10 SAJÁT FELADATAINK 10.1 Gyermekvédelem 10.1.1Gyermekvédelem célja:
Problémák feltárása, kezelése A családokkal való jó kapcsolat fenntartása Szociális
problémák
környezettanulmány
kezelése
a
kompetencia
határokon
belül:
segélyjavaslat,
A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése
Hátránykompenzálással és esélyegyenlőség biztosításával az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.
113
10.1.2 Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése Szükség szerint környezettanulmány végzése Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele Anyagi gondokkal küzdő családok támogatása, térítési díj csökkentése Felterjesztés segélyre Nyilvántartás vezetése Beszámoló készítése évente Az óvodavezető feladatai: Bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről Kedvezményes étkezési, térítési díj biztosítása: a törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatásaz önkormányzat térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak Jelzéssel él a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál Hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén
10.2 Hátrányos helyzetű gyermek: Az, akinek családi körülményei szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. 10.2.1 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek 3 éves korában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen: halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek: A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület. Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, nagy páratartalom A szülők alacsony iskolai végzettsége – csak általános iskolai vagy olyan, érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő piaci értéke. 114
Deviáns környezet szocializációs ártalmai – alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély. Család hiánya – állami gondozásba vett illetve onnan kikerült gyermekek, egyszülős család, elvált szülők. A beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására. 10.2.2 Veszélyeztetettség: Olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek: Fizikai bántalmazás A gyermek szexuális zaklatása Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények Pszichés bántalmazás Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából Minimális jövedelmi viszonyok
10.3 Sajátos nevelési igényű gyermek: Az óvoda alapító okiratába foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. 10.3.1 Célok: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. 10.3.2 Az óvodapedagógus feladatai: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztő játék a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél figyelembe vesszük a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. Kiemelten gondozzuk a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködünk a szaksegítőkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus. Szükség szerint szakvéleményt, fejlesztési javaslatot kérünk a megfelelő szakszolgálatoktól. A fejlesztési terv megvalósítására speciális tervet dolgozunk ki.
115
10.3.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermek jusson el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra való törekvés, együttműködés Migráns gyermek: Migráns gyermek az a gyermek, aki valamint akinek a családja nem magyar állampolgár és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon illetve menekült státuszú. Cél: A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vegyék igénybe az óvodai nevelést. Az emberi méltóság elismerése, jogaik tiszteletben tartása, egyéni bánásmód elve. Migráns gyermekek nevelésében az önazonosságuk biztosítása mellett erősítjük a többségi társadalomba való beilleszkedést, a gyermekekkel elfogadtatjuk azt a világot, ahol él. Tehetséggondozás: Célja: A tehetségek felismerése, azon oldalak megtalálása és segítése, amelyben a gyermek az átlagnál jobb teljesítményt nyújt. A tehetséggondozó feladata: Kreativitás felkeltése és éltetése Sokrétű, komplex tevékenység biztosítása A gyermek környezete, a családdal való szoros kapcsolattartás Tehetséggondozásra már az óvodában fel kell figyelni. Az óvodai tehetséggondozás a képességeknek, készségeknek a megalapozása. A tehetség hosszú távú nevelése szempontjából fontos a korai gyermekkori fejlesztési alapállás, amely az élmények gazdag skáláját, a gazdagítás legváltozatosabb lehetőségeit mutatja meg a fejlődő gyermeknek és nem engedi, hogy beszűküljön az érdeklődése egy fontos és sikeres részterületre. A tehetség fejlődésében fontos a tehetséggondozóval való találkozás, mely bizalmat és szeretetet sugároz, a majdani a kibontakozott embert álmodja bele a tehetségbe. A saját tehetségeink fejlesztéséhez kapcsolatot alakítunk ki a tehetséggondozással foglalkozó szervezetekkel. Óvodánk szolgáltatásai: Logopédia - heti 1 alkalommal 1 órában. (ingyenes, az önkormányzat fizeti) Hitoktatás heti 2 alkalommal Térítéses szolgáltatás az óvodában nem működik.
116
11. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 11.1 Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei 11.2 A nevelés személyi feltételei 11.2.1A program erőforrásai: Személyi feltételek Óvónői példaképünk Személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Képes a művészetek közvetítésére. A fejlesztésben egyéni módszereket használ annak érdekében, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma erősödjön. Igényes az önművelésre. Személyiségében a humanizmus, a pedagógiai optimizmus jellemzi, tetteiben hitelesség, tapintat és empátia nyilvánul meg. Munkatársaival a feladatait összehangoltan végzi. Ismerje és tudja értékeit, de azt is tudja, melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Minden előítéletes pedagógusi magatartást elutasítunk. Az óvodában a nevelő munkát az óvodapedagógus végzi. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos, feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott összehangolt, együttműködő munkája feltétele az óvodai nevelésnek. Óvodánk két vegyes csoporttal működik. 4 fő óvodapedagógus látja el a nevelési feladatokat, közülük 1 fő tagintézmény-vezető, 3 fő beosztott óvónő. Az óvónői párok mindkét csoportban biztosítottak, így a programunk eljárásai, módszerei, munkaformái gördülékenyebben valósíthatóak meg. Óvodapedagógusaink felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek. Folyamatos önműveléssel készek vagyunk a művészi értékek közvetítésére, személyes mintaadásra, erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmek alakítására és esztétikai élmények nyújtására. Ezzel párhuzamosan szervezett továbbképzéseken egy-egy részterületen tovább mélyítjük ismereteinket drámajáték, néphagyomány-ápolás, környezet tevékeny megismerése, környezetesztétika, anyanyelvi nevelés, kommunikáció (számítógépes alapismerettől az internetig) mozgás, mozgásos játékok Az óvodapedagógusok munkáját 2 fő szakképzett dajka segíti, akik egyben megosztott munkakörben látják el a melegítő konyhai és az udvari teendőket. A programban előírás az esztétikus, gondozott udvar.
117
11.3 A nevelés tárgyi feltételei Az óvoda épülete a község központjában található. Az óvoda épületét 1962-ben építette a község lakossága társadalmi munkában. Két foglalkoztató terem, egy melegítő konyha, öltöző, vizesblokk, egy folyosó és egy kis méretű iroda - mely egyben az öltöző is - található meg az épületben. A gázkazánnal működő központi fűtés biztosítja a kellő hőmérsékletet. Az udvarunk rendkívül kedvező körülményeket biztosít a szabad levegőn való tartózkodásra. 2 Mérete többszöröse a gyermeklétszámhoz viszonyítva, 1876 m . Az óvoda udvara tágas, füvesített, fákkal, bokrokkal árnyalt. A beépített udvari játékok megfelelnek az EU szabványoknak. Az udvarunkat körülvevő telkek folyamatos megfigyelésre adnak lehetőséget: baromfiudvar, virágoskert, konyhakert, szántóterület és közlekedési eszközök. Foglalkozási eszközeinket óvónőink folyamatosan egészítik ki saját maguk által készített segédanyagokkal (meseképek, bábok, barkácsolt játékeszközök stb.). A program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. Megnevezés Játékok (csoportonként) Konstrukciós játékok Társas játékok Értelmi képesség fejlesztő játék Kártya, dominó Szerepjátékok eszközei Barkácsolás eszközei Anyanyelvi játék tükör Ének-énekes játék, zenehallgatás (csoportonként) Magnó CD lejátszó CD-k, kazetták Ritmusbotok Triangulum Ujj cintányér Csörgődob Csettegő Szilfon, metalofon Kisebb, nagyobb csengő
Meglévő mennyiség
Hiányzik
10 doboz 10 db 10 db 10 db 10 db 4 doboz
4 doboz
4 db
4 db
1 db 1 db 10 db 10 db 4 db 4 db 2 db 2 db 2 db
1db
2 db
8 db 118
Pótlás
Dalos játékok kellékei: kalap, kendő, zsebkendő, kötény, szoknya, mellény, bot, stb. Maszkok, fejdíszek Felnőttek játékához: - furulya - gitár, citera - "Á" síp, vagy hangvilla Folyosói zenéhez: - hangszóró - hi-fi torony Vers, mese, báb, dramatikus játék (csoportonként) Mesepárna Meseszék Bábok Bábtartó Átváltozás kellékei Nagy méretű színes leplek Meleg szőnyegek Kincsesláda Képeskönyvek Gyertyák Rajzolás, mintázás, kézimunka (csoportonként) Rajzoláshoz: Zsírkréta, különböző vastagságú ceruzák, filctollak, pasztellkréta, viszktéta Festéshez: Víz-, üveg-, textilfesték, tempera, Különböző vastagságú ecsetek Szivacshenger, szivacskocka Gyurmázáshoz Plasztilin, liszt, só,
7 db
7 db 1 db 1 db 1 db
1 db
30 db 2db 10 db 2 db 2 db 6 db 2 db 2 db 5 db Folyamatos
5 db
Folyamatos
1 db
4 db
Folyamatos
5 db Folyamatos
4 db
119
olaj Agyagozáshoz Agyag, simító lapát, palatábla, mintázó eszközök, damil, vizes tál, fokhagyma prés Korongozó állvány, korongozó Különböző papírok: rajzlap, színes karton, színes hajtogató lapok, krepp papír, fűző lapok, csomagoló papír, fotókarton, műszaki rajzlap, pausz papír, selyempapír stb. Nyíráshoz: Tompa hegyű olló Cikk-cakk olló, és mintavágó olló Forma lyukasztó Fonalmunkához: különböző vastagságú fonalak (hímző-, felvető fonal) Szövőkeret, körmöcske, szalagszövő, tompa hegyű tű Barkácsoláshoz: textília, darált szivacs, hurkapálca, fakanál, csipke, bőr, gomb, szög, szerszámok, puha fa Batikoláshoz: méhviasz, gyertya, íróka, vászon, textil, festék Kismesterségekhez: csuhéj, szalma, gyékény, raffia, vessző Egyéb eszközök Lemosható
Szükség szerint 4 db
1 db
Szükség szerint
15 db 10 db 5 db Szükség szerint
5 db
Szükség szerint
Szükség szerint
Szükség szerint
120
asztalterítő Lemosható kötény gyerekeknek Polc az alkotásoknak Különböző ragasztók Eszköztároló kosarak Mozgás Udvari játékhoz Mászókötél, gyűrűhinta Egyensúlyozó gerenda, csúszda Mászóvárak, bástyák Homokozó medence Libikóka Rugós billegő Kosárpalánk, focikapu, röplabda háló Futópálya Pódium Mobil padok Labda különböző méretben Homokozó játékok Babaház Ivókút Csoportszobai eszközök (csoportonként) Padok Zsámoly Bordás fal TINI-KONDI Tornaszőnyeg Ugráló kötél Karika Tornabot Szalag, kendő, babzsák Bodyroll készlet Gymnastic ball Ugráló asztal Rácsos billegő,
4 db
5 db
4db 5 db
5 db
1 db
1 db
5 db
Szükség szerint 5 db
2 db
2 db
1 db
1 db
1 db
1 db
2 db 1 db
2 db 1 db
10db 10db 25 db
25 db
1 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 db 1 db 2 db 10 db 15 készlet 1 db
1 db 2 db
2 db 5 db 5 db 35 db
1 db 1 db 1db 1 db 121
1 db 1 db 1 db
egyensúlyozó tölcsér Gogo roller Greswald készlet Összerakható mobilkészlet Félgömb lépegető, rönk út Egyensúlyozó teknő Zenés mozgásos percek megvalósításához: Magnó CD-k, kazetták Szalagok, kendők Szalagos botok, zászlók Környezet megszerettetése (csoportonként) Videókamera Fényképezőgép Terrárium Teknős Állateleség Nagyító, távcső, mikroszkóp Állat- és növényhatározó Enciklopédia Színes természetkönyvek Kosarak, csírázó tálak Térkép Természetfilmek Madáretető Munkajellegű tevékenységek (csoportonként) Kerti szerszámok Öntözőkanna Gyúrótábla, nyújtófa Daraboló kések Mérleg Gyümölcsmosó Ruhakefe, cipőkefe Ovigaléria
1 db 1 db 1 db
1 db 1 db 1 db
1 db
1 db
1 db
1 db
1 db
1 db
1 db 10 db 35 db 35 db
1 db 1 db 2 db Folyamatos 2 db 1 db
1db
2 db 4 db 10 db 1 db 6 db 5 db
6 készlet 1 db 20 db 5 db 1 db 1 db 6 db 1 db 122
1db
Videószoba Szakkönyvek Óvoda színvilágának megkomponálása: festékek, textíliák, díszek Tájékoztató táblák
1 db 12 db
1 db Folyamatos
Folyamatos Folyamatos
123
11.4 A hetirend és napirend kialakításának elvei Napirend Időtartam
Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN
6:00 - 8:00
Személyes percek Szabad játék
8:00 - 11:00
Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai Verselés, mesélés Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Mindennapos testnevelés JÁTÉK A SZABADBAN
11:00 - 12:00
J Á T É K
J Á
Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron
T É K
12:00 - 13:00
Ebéd
13:00 – 14:45 14:45 - 15:15
Tesápolási teendők Pihenés, altatás mesével, altatódallal Testápolási tevékenységek
15:15 - 17:00
Uzsonna JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN Egyénenkénti és/vagy kis csoportos részképességfejlesztés
J Á T É K
Egy héten egyszer - a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt - a játékba integrált tanulás rendje felborul.
124
HETIREND KORCSOPORT
KÖTÖTT VAGY KEZDEMÉNYEZÉSEN ALAPULÓ TEVÉKENYSÉGSZERVEZÉS
KERETEK
3 – 4 éves
A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Rajzolás, mintázás, kézi munka Ének- zene, énekes játék, gyerektánc Mozgás, mozgásos játékok
Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás
4- 5 éves
A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés Ének- zene, énekes játék, gyerektánc Mozgás, mozgásos játékok
Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás
5 – 7 éves
A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés Ének- zene, énekes játék, gyerektánc Mozgás, mozgásos játékok
Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás
11.5 Az óvodai nevelés tervezése 11.5.1 A program tervezési, értékelési dokumentumai Az óvoda dokumentumai: Az óvodai nevelés országos alapprogramja „Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program egyes elemei a helyi adottságokhoz igazítva Az óvoda helyi nevelési programja A vezető óvónő pedagógiai, működési terve időkeret: 1 év Aktuális szervezési feladatok.: A helyi program kiemelt feladatai. Ellenőrzés, értékelés. A csoportok látogatásának tervezése. 125
A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési terve: Nevelési terv időkeret: fél év Eseményterv szervezési munkák időkeret: havonta A tevékenységi terv időkeret: negyedévenként
11.6 A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai: Differ, személyiséglap A folyamatos megfigyelésen alapuló, a gyermekek képesség szintjeit és fejlesztési elképzeléseket tartalmazó dokumentum, amelyik tervezése (2,5) 3-7 (8) éves korra terjed ki.
11.7 Az óvoda kapcsolatai 11.7.1 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülőkkel együtt szervezett rendezvények Mikulás váró est meghitt közös együttlét Ünnepváró munkadélutánok: advent, farsang, húsvét A gyermekek a szülők és óvónők közös tevékenykedése, az egyes ünnepi körök hagyományainak megfelelően mézeskalácssütés, díszítés, farsangi maskarák készítése, tojásfestés. Anyák napja Az iskolába készülő gyermekek búcsúja Kulturális rendezvények A gyermekekkel és szülőkkel közösen benevezünk a községi szinten szervezett rendezvényekbe. Igény és elégedettségi vizsgálatok Évente felmérjük a szülők igényeit, és elégedettségét. A tanévnyitó szülői értekezleten nyilvánosságra hozzuk. A hiányosságok megoldására intézkedési tervet készítünk. Javasoljuk, hogy a szülők panaszaikkal bátran forduljanak a csoportos óvónőhöz, vezető óvónőhöz. Elsődleges célunk a közös megnyugtató megoldás. Amennyiben a szülő megoldatlannak találja problémáját, érdekeinek érvényesítése céljából forduljon az intézmény munkáltatójához, valamint a Községi Önkormányzat jegyzőjéhez. 11.7.2 Együttműködés az általános iskolával Az óvoda és az iskola Folyamatos kapcsolatot tartunk az alsós nevelőkkel. Arra törekszünk, hogy megismerjék helyi nevelési programunkat, nevelési elképzeléseinket az iskolába menő gyermekek fejlesztésével, felkészítésével kapcsolatosan. Igyekszünk az átmenetet zökkenőmentessé tenni. Ennek formái: Kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék. Egymás munkájának tiszteletben tartása, megbecsülése alapján.
126
11.7.3 Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálatai és kulturális intézménnyel Az óvoda és a család Célunk e kapcsolatrendszer erősítése érdekében, hogy a szülőkkel való partneri viszonyt tovább erősítjük annak érdekében, hogy a családi nevelést alaposan megismerve, arra építve neveljünk, fejlesszük a gyermekeket. Tájékoztatjuk, megismertetjük a szülőkkel a nevelési programunk célját, feladatát. Gyermekük fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk őket, a problémákat tapintatosan, segítő szándékkal megbeszéljük, ezzel is segítve a kölcsönös szemléletalakítást. Óvodánk nyitottságát továbbra is biztosítjuk. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segítse a gyermekek fejlődését... Korrekt, partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A kapcsolattartás formái: Beiratkozás: A szülő és a gyermek első találkozása az óvodai élettel. Megbeszéljük a legfontosabb tudnivalókat. Alkalom nyílik arra, hogy a szülők és a gyermekek együtt ismerkedjenek meg az óvodával és dolgozóival Családlátogatás Minden gyermeket az óvodába kerülése előtt meglátogatunk az otthonában. Megismerkedünk az otthoni szokásrendszerrel. Egyéni igény szerint visszatérő családlátogatásokat végzünk. Hatékony segítséget adunk a gyermek fejlesztéséhez. Napi kapcsolattartás Alkalmat kell adnunk arra, hogy a szülő folyamatosan tájékozódhasson a gyermekeivel történt napi eseményekről. Szülői értekezletek Biztosítják az óvodai élet szervezésével kapcsolatosan felmerülő kérdések megbeszélését. Tájékozódnak a csoportok életéről, a gyermekek tevékenységeiről, fejlődésük alakulásáról.
Félévi beszélgetések Az egyéni beszélgetések alkalmával tájékoztatjuk a szülőket a gyermekük aktuális fejlettségéről, megbeszéljük a fejlesztendő területeket. Esetlegesen felmerülő problémák kölcsönös megoldására javaslatok cseréje. Az óvoda és szakmai kapcsolatok Mesterek, alkotók Iskolánk rajztanára Iskolánk énektanára a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Logopédiai szolgáltatás a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési 127
Tanácsadó Speciális képességeket vizsgáló bizottság Szolnoki Kistérség Több Célú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ Az óvoda és a közművelődési intézmények Színház, könyvtár, múzeum rendezvényeit a gyermekek érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve látogathatják csoportosan pedagógus vezetésével vagy egyénileg szüleikkel. Az óvoda egyéb kapcsolatai Ennek formái: A védőnő rendszeres havi látogatása Orvosi vizsgálat évente Tanköteles korú gyermekek iskolaérettség vizsgálatai Rendszeres kapcsolat önkormányzat gyámügyi előadójával J-Nk-SZM Hetényi Géza kórház- Rendelőintézet Gyermek Pszichológiai Gondozóval Hitoktatás
128
Felhasznált irodalom jegyzéke: Besenyszögi Eszterlánc Óvoda 1. Dr. Deliné Dr .Fráter Katalin: Lépésről- Lépésre Fejlesztő Óvodai Program 2. Forrai Katalin: Ének az óvodában 3. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában 4. Ghymes: Csak a világ végire – zenei album 5. Ghymes: Bennünk van a kutyavér – zenei album 6. Egyéb gyerekeknek szóló, gyerekekhez közel álló zenei albumok 7. Pl.: Halász Judit, Gryllus Vilmos, Kaláka együttes, stb. 8. Környezetünk hangjai 9. Vivaldi: Négy évszak 10. A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.) 11. 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 12. 2013. évi CXXIX. törvény a köznevelési törvény módosításáról 13. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 14. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 15. Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségének biztosításáról 16. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17. 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 18. 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 19. 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 20. 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 21. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Besenyszögi Eszterlánc Óvoda Szászberki Telephely 1. Nagy Jenőné: Óvodai Programkészítés, de hogyan ? NAT-TAN Sorozat Bp. OKI 1996. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel óvodai alternatív program J-N-Sz Megyei Pedagógiai Intézet 2. Nagy Jenőné(2002): Csak tiszta forrásból. Szolnok, Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Egyesülete 3. Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya (1999): Rajz, mintázás, kézimunka. Szolnok Óvodai Nevelés a művészetek eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Egyesülete 4. Nagy Jenőné (1995): Zenei nevelés az óvodában. Az óvónők zenei képzettségének és az 5-6-7 éves korú gyermekek zenei fejlettsége közötti összefüggések. Szolnok, J-NSz Megyei Pedagógiai Intézet 5. Nagy Jenőné (2001): Óvodatükör. Óvodai intézmények szakmai munkájának elemzése, értékelése. Szolnok, Óvodai Nevelés a művészetek eszközeivel 129
Óvodapedagógusok Országos Egyesülete 6. Nagy Jenőné (2006): Gyermektükör. A gyermekek fejlődését, fejlesztését segítő útmutató. ONME Egyesülete 7. Forrai Katalin: Ének az óvodában 8. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában 9. Ghymes: Csak a világ végire – zenei album 10. Ghymes: Bennünk van a kutyavér – zenei album 11. Ghymes: Mesealbum I-II – zenei album 12. Egyéb gyerekeknek szóló, gyerekekhez közel álló zenei albumok 13. Pl.: Halász Judit, Gryllus Vilmos, Kaláka együttes, stb. 14. Környezetünk hangjai 15. Vivaldi: Négy évszak 16. Prokofjev: Péter és a farkas 17. A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.) 18. 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 19. 2013. évi CXXIX. törvény a köznevelési törvény módosításáról 20. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 21. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 22. Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségének biztosításáról 23. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 24. 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 25. 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 26. 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 27. 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 28. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
130
MELLÉKLETEK 1. TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0207: Átfogó intézményi innováció; Besenyszög 2. TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0207: Adventi készülődés; Besenyszög 3. Fejlődési napló; Besenyszög 4. Fejlődési napló; Szászberek
131
Legitimációs záradék 1.Véleményezte
__________________________ Dátum
________________________ Szülői Közösség
2. Elfogadta
__________________________ Dátum
________________________ Nevelőtestület
3.Jóváhagyta
_________________________ Dátum
_________________________ Óvodavezető
4. Érvényességi rendelkezés A helyi pedagógiai program érvényessége: 2013. szeptember 01-től visszavonásig A helyi pedagógiai program módosítása: Felülvizsgálat, módosítás: 5 évente Módosítás előírásai: Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi, kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról Írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek, az óvodavezetőségnek A helyi pedagógiai program nyilvánossága A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában, a szülői szobában, a csoportszobákban valamint óvodánk honlapján.
132
