HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 1147 Budapest, Miskolci u. 77.

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készült: 2008-ban

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008.

2

Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 1147 Budapest, Miskolci út 77.

Tel./Fax: 252 – 90 – 15, 468 – 27 – 90

e-mail: [email protected]

Honlap: www.gyengenlatok.hu

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette:

Ellenőrizte:

Elfogadta:

Jóváhagyta:

Jankó – Brezovay Pálné

Nevelőtestület

Fővárosi Közgyűlés

Mándi Tiborné általános igh. módszertani intézményi igh.

Temesy Ágnes iskolai igh. Cseh Nóra diákotthoni igh.

igazgató

(külön melléklet)

Készült 14 példányban, nem sokszorosítható Kapják: 1. sz. példány: fenntartó 2. sz. irattár 3. sz. igazgató 4. sz. szülői faliújság 5. sz. diákotthoni ig. h. 6. sz. gazdasági vezető 7. sz. módszertani intézmény ig. h.

Jelmagyarázat:

R

Iskola

Ä

Diákotthon

Módszertani intézmény

8. sz. alsó tagozatos munkaközösség - vezető 9. sz. felső tagozatos munkaközösség - vezető 10. sz. speciális tagozat munkaközösség - vezető 11. sz. testnevelési munkaközösség – vezető 12. sz. nevelési munkaközösség - vezető 13. sz. könyvtár 14. sz. tanári szoba


3

1. BEVEZETŐ

R Ä

1.1 INTÉZMÉNYÜNK HIVATALOS AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN

ADATAI, TÁRSADALMI FUNKCIÓI, AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

Neve: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest, V. Városház u. 911. Felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése, Budapest V. Városház u. 9-11. Közgyűlési határozat száma: 140/2008.(IV.24.) Főv. Kgy. Az intézmény székhelye: Budapest, XIV. ker. Miskolci út 77. A gyengénlátók általános iskolájának társadalmi funkciói A gyengénlátók általános iskolája a közoktatás rendszerébe tartozó országos felvételi körzetű gyógypedagógiai nevelés-oktatási intézmény, tanköteles korú ép értelmű, illetve enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyengénlátó gyermekek részére. A tanulók felvétele a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői javaslata alapján történik. Iskolánkban – a többségi általános iskolákhoz hasonlóan – általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Ez lehetővé teszi, hogy a gyengénlátó gyermek bármely évfolyamon iskolát változtasson. Az alapító okirat szerint az alábbi feladatokat látjuk el. Az intézmény alaptevékenysége: -

Alapfokú oktatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb szálláshely szolgáltatás Egyéb vendéglátás

Az intézmény alap szakfeladata: -

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása

További szakfeladatai: - Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára - alapfokú művészetoktatás (zongoraoktatás), - napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben), - iskolai, intézményi közétkeztetés, - kollégiumi intézményi közétkeztetés, - munkahelyi vendéglátás, - pedagógiai szakszolgálat - pedagógiai szakmai szolgáltatás


-

4

otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás önkormányzatok és többcélú kistérségi tárulások elszámolása

Az intézmény alap, illetve speciális feladatai: - pedagógiai szakszolgálat: - logopédiai ellátás - gyógytestnevelés - korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás - a Fővárosi Közgyűlés 1427,1428/2000.(VI.29.) számú határozatai alapján látássérült gyermekek integrált oktatását segítő módszertani központ működtetése A jóváhagyott pedagógiai program szerint az általános iskola évfolyamainak száma: 8, ép intellektusú és halmozottan sérült gyengénlátó tanulók oktatása. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: -

iskola:144 fő (20% túllépés engedély alapján lehetséges) diákotthon: 80 fő

Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: -

továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése egyéb oktatási tevékenység végzése A felnőttképzésről szóló 2001. CI. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karral kötött szerződés alapján gyakorlóiskolai tevékenység ellátása saját üzemeltetésű konyha, (szervezett és nem szervezett étkeztetés), mosoda, karbantartó műhely, saját kazán, uszoda, szemorvosi rendelő működtetése, gépjármű üzemeltetése

Az intézmény működési köre: országos Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Többcélú intézményként egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához iskolai helyi tantervet, diákotthoni, valamint egységes módszertani intézményi pedagógiai programot használunk.


5

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete Igazgató

Módszertani intézményi- és általános igazgatóhelyettes Szakmai munkaközösségek, gyakorló tanárok

Integrációt segítő tanárok utazótanárok

Optikai- pszichológiai ellátás

Adminisztrátor

Igazgatótanács: igazgatóhelyettesek munkaközösség – vezetők diákönkormányzat szakszervezeti képviselő közalkalmazotti tanács szülői közösség

Könyvtár, stúdió, szertárak

Iskolai igazgatóhelyettes

Diákotthoni igazgatóhelyettes

Gazdasági vagyonműködtető, gazdasági vezető

Oktatótanárok, zenetanárok

Nevelőtanárok

Ügyvitel

Pedagógiai asszisztensek

Gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek

Gondnokság

Eüés ellátás

Technikai alkalmazottak

gyermekvédelmi

Élelmezés

Konyhai alkalmazottak


6

1.2. NEVELŐTESTÜLETÜNK ETIKAI NORMÁI Folyamatos önképzéssel igyekszünk megismerni az európai és magyar pedagógiai kultúrát, ezen belül különösen a gyógypedagógiai tudásanyagot, s megszerzett ismereteinket beépítjük a mindennapi munkába. A korunkra jellemző gyors változásokat nyomon követjük, értékeljük, ha szükséges, érvényesítjük gyakorlatunkban. Az intézmény vezetősége arra törekszik, hogy a közösen elfogadott pedagógiai célok teljesítéséért a tanárok jó légkörben, munkájukat összehangolva, pedagógiai szabadságukat megőrizve dolgozhassanak. Pedagógusaink a nevelőtestület tagjaként részt vesznek pedagógiai programunk tervezésében és értékelésében. Joguk, hogy a program alapján a közvetített ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereket megválasszák. Minden pedagógiai tevékenységüket a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényei szerint, az ahhoz igazodó speciális módszerek alkalmazásával végzik. Intézményünk mindhárom egységében szem előtt tartjuk a szülői jogok érvényesülését. Pedagógiai programunk alapján az iskolai, diákotthoni és módszertani intézményi tevékenységek megvalósítása során mind a gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában, mind a szülők informálásakor a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Az iskolánkba járó tanulók számára a szülők igénye alapján lehetővé tesszük a hitoktatást. Nevelőtestületünk elfogadja és magára nézve iránymutatónak tartja a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexben1 foglaltakat.

1

Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak, szerkesztette: Hoffmann Rózsa, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2003


7

2. HELYZETELEMZÉS 2004

RÄ 2.1. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK (1997,2001,2004) Helyi pedagógiai programunkban 1997-ben, és 2001-ben is részletesen bemutattuk működési feltételeinket. A 2004. évi helyzetet az előbbi évek adataival összehasonlítva elemezzük.

2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 1. táblázat: Létszámadatok Álláshelyek neve

1996/1997

Igazgató, igazgató helyettes Oktató tanár + pszichológus Zenetanár Iskolai pedagógiai asszisztens Integrációs szakszolgálat Integrációs szakszolgálat adminisztrátor Nevelőtanár + rendszergazda Szociálpedagógus Diákotthoni pedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Szemészorvos Ápolónő, védőnő Ügyviteli alkalmazott Technikai alkalmazott + konyhai alk.

2000/2001

2003/2004

3 26 2 2 3 - -

4 36 2 6 7

4 37 2 7 9

1

1

14 9 1 9 28

18 1 2 8 1 2 9 29

20 1 2 8 1 3 10 32

Oktatótanáraink és utazó gyógypedagógusaink zöme két-három vagy négy szakos gyógypedagógiai tanár, ezen túlmenően többüknek általános iskolai tanári szakos diplomája is van. Néhány tanárunk más pedagógiai diplomával rendelkezik (zenetanár, testnevelő, magyar-történelem, és biológia-kémia). Szakvizsgázottak száma: 5 fő Országos szakértői névjegyzéken szerepel: 6 fő Oktatótanárok és az integrációs szakszolgálat tanárainak végzettsége (zenetanárokkal, vezetőkkel együtt).

1997 / 1998

12

15 6

gyógypedagógus+más diplomás

2003 / 2004

13

20

16

egyéb pedagógiai diplomás

gyógypedagógus


8

Nevelőtanáraink két szakos gyógypedagógusok, két diplomás gyógypedagógusok, általános iskolai szakos tanárok, tanítók, egyéb pedagógiai diplomával és szakosító képesítéssel rendelkeznek. Nevelőtanárok végzettsége (igazgatóhelyettessel együtt):

2003 / 2004

1997 / 1998

1

2 6

7

7

13

gyógypedagógus

egyéb pedagógiai diplomás

szakoktató

A továbbképzésben való részvétel kiemelkedően jó, szakvizsgára 8 fő készül fel. tanév 2002/2003 2003/2004

felsőfokú tanulmányokat végez 20 fő 22 fő

tanfolyamra jár 11 fő 6 fő

Iskolánkban a gyengénlátókra vonatkozó, szemészeti, optikai, pszichológiai ismereteket feldolgozó, nemzetközi kitekintést is biztosító akkreditált és házi tanfolyamok zajlanak.

2.3. TÁRGYI – DOLOGI FELTÉTELEK 1997 A diákotthonos iskola épületét 1982-ben adták át. Építészetileg a gyengénlátók speciális igényeinek megfelelő. Oktatási helyiségek: -

13 osztályterem, tornaterem, tanuszoda, 2 szabadtéri sport-pálya.

Egyéb oktatási célú helyiségek: -

előadóterem, technika terem, és 10 egyéb célú terem (összesen 8 szükségterem).


9

Diákotthoni helyiségek: -

26 hálószoba, 2 felügyelőszoba, 2 klubszoba, 1 játék-szoba, 2 hempergő.

A helyiségek számát és típusát tekintve jelenlegi feladat ellátásához szűkös. Ennek oka: - 12 tantermes iskolaként 8 osztályos felmenő rendszerben ép értelmű gyengénlátók oktatására, és a halmozottan fogyatékosok fogadására (1-4 osztályig) épült, de felső tagozatos integrációjuk nem megoldott; Helyiséget igényelne még a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, a szakkörök és zeneoktatás; az integrációs tevékenység; a raktárak és karbantartói műhelyek; a gyermekkönyvtár; a testnevelés. Szülők, és főiskolai hallgatók fogadására alkalmas terem sincs. A diákotthon további igényei: lakó- játék- munka- és betegszobák. Mindezek indokolják az intézmény bővítésének igényét, amelyhez érvényes elvi építési engedélyünk van. (1996. február 22-i határozat, meghosszabbítva)

2.4. TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEK 2004-BEN Az 1994-ben megtervezett bővítések a 2001/2002-es tanévben váltak valóra. Az intézmény új, harmadik szintje nemcsak a tanterem hiányt enyhítette, hanem a földszint átalakításával lehetőség nyílt a tanári, a testnevelést szolgáló helyiségek és a szertár igényeknek megfelelő átalakítására. A diákotthon visszakapta, és eredeti funkciójaként használhatja immár hálóit, klubszobáit. A harmadik szinten jelenleg három osztályterem, 2 technika, 2 rajz terem, a kollégiumi szárny fölött pedig a szaktantermek, zenetermek, és az integrációs szakszolgálat új területe található. Az átalakítások miatt csökkent az ünnepélyek, konferenciák rendezésére szolgáló aulánk területe. Az integrációs szakszolgálat feladatkörének bővülése miatt újabb terem igények várhatók. A 2002/2003 tanévre a jogszabályokban előírt, az intézmény szakmai munkájához szükséges minimum feltételek biztosítására 80 millió Ft-ot adott át fenntartónk. Az oktató-nevelő munka feltételei az alábbi eszközökkel bővültek: -

könyvek, CD-k, videofilmek, diafilmek taneszközök térképek, táblák, oktató tablók fejlesztő játékok, eszközök fénymásolók, fűző-, hűtő-, dia-, írásvetítő-, kondicionáló gépek számítógépek, programok bútorok, berendezések elektronikus olvasógépek, udvari játékok szabadtéri sportpályák

Az intézmény működési adottságai más területeken is jelentősen változtak: konyhai részleg folyamatos felújítását, a melegvíz – ellátás felújítását stb., terv szerint végezzük. Az utazótanárok rendelkezésére személygépkocsi, a tanulók kirándulásához kisbusz használható.


10

2. táblázat Elnyert pályázatok (1998-2003) A PÁLYÁZAT KIÍRÓI

PÁLYÁZATOK SZÁMA

ÖSSZEG

1.

Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága

14 db

4 128 074 Ft

2.

Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért 19 db Országos Közalapítvány

7 666 468 Ft

3.

Közoktatási Modernizációs Közalapítvány

3 db

940 000 Ft

4.

Ifjúsági és Sportminisztérium

2 db

210 000 Ft

5.

Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács

2 db

235 000 Ft

6.

Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága

1 db

100 000 Ft

7.

Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány

10 db

1 693 000 Ft

8.

Pro Scholis Urbis Közalapítvány

3 db

515 000 Ft

9.

Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht.

1 db

1 832 000 Ft

10.

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

2 db

3 716 000 Ft

11.

Humanitas Civitas Közalapítvány

1 db

100 000 Ft

12.

Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

1 db

110 000 Ft

59 db

21 245 542 Ft

MINDÖSSZESEN

2. 5. TANULÓINKRA VONATKOZÓ FONTOSABB MUTATÓK

RÄ

3. táblázat összesből Tanév

összes tanuló

1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004

120 125 121 129 134 138 156 158 155 155 155 148

diákotthono s

bejáró

64 77 80 88 95 96 111 113 110 110 103 96

56 48 41 41 39 42 45 45 45 45 52 52

összesből ért. fogy. (halm. sérült) 16 22 26 35 38 38 44 51 54 55 57 59

ép ért. 104 103 95 94 96 100 112 107 101 100 98 89

52

96 2003/2004

89 59 2003/2004

52

103 2002/2003

98

45

110 2001/2002

100 55 2001/2002

57

45

110 2000/2001

101 54 2000/2001

2002/2003

45

111 1998/1999

113

96 1997/1998

1999/2000

95 1996/1997

107

42

88 1995/1996

51

41

80 1994/1995

103

95

94

96

100

22

26

35

38

38

44

1993/1994

1994/1995

1995/1996

1996/1997

1997/1998

1998/1999

112

104 16

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

bejáró

1992/1993

diákotthonos

1999/2000

41

39

45

48

77 1993/1994

56

64

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

11

1992/1993


ért. fogy. (halm. sérült)

ép ért.

Tanulóink összetétele látóképességük, idegrendszeri állapotuk, értelmi képességeik, családi hátterük szempontjából nagyon heterogén. Nagyon jelentős a tanulók látásteljesítmény szerinti létszámarány változása: míg tíz évvel ezelőtt elenyésző számban tanultak iskolánkban 0,1 alatti vízusú növedékek, addig jelenlegi arányuk megközelíti a 30%-ot. 2003-as adatok (151 tanulóból): Gyengénlátó 96 Aliglátó 55

ebből kétszemes kétszemes 23

52 egyszemes egyszemes 32

44

Tanulóink egyharmada koraszülött. Közöttük sok a mozgásszervi, idegrendszeri problémákkal küzdő, fáradékony, kevéssé terhelhető gyermek.


12

Egyéb képességbeli hiányosságok arányát mutatja az alábbi táblázat: 4. táblázat Ép gyengénlátó

értelmű Halmozottan sérültek

Diszlexia

12%

5%

Diszkalkulia

6%

13%

Beszédhiba

7%

33%

Figyelemkoncentráció zavara

13%

30%

Lassú munkatempó

15%

15%

Mozgáskoordináció zavara, nagymozgások

16%

23%

Finommozgások

14%

41%

Az osztályfőnökök megítélése szerint kiemelkedő képességű a tehetséggondozó szakkörökre, zongorára, táncra jár a tanulók 64%-a.

tanulók

6

%-a,

5. táblázat Pályaválasztási adatok A sötétebb színnel kiemelt sorokban található létszámadatokban halmozottan sérült tanulók is szerepelnek! A táblázat a beiskolázási adatok és a nyomonkövető vizsgálat beérkezett információi alapján készült. Általános Tanulmányaikat az alábbi iskolatípusokban folytatták iskolánkban végzett Szakm. Speciális Szakközép tanulóink Tanfolyam Gimn. képző v. szakiskola iskola Évszám Létszám Szakiskola 1983 10 1 3 4 0 1 1984 11 6 1 4 0 0 1985 12 2 4 6 0 0 1986 19 10 6 3 0 0 1987 17 5 1 10 0 1 1988 14 10 1 2 0 0 1989 21 11 2 8 0 0 1990 35 10 2 9 3 6 1991 15 10 0 3 1 1 1992 24 7 0 3 12 0 1993 20 10 2 2 6 0 1994 14 5 5 2 2 0 1995 17 6 3 3 5 0 1996 8 3 0 0 5 0 1997 19 8 1 2 8 0 1998 6 3 0 2 1 0 1999 12 3 6 1 2 0 2000 17 2 4 5 5 0 2001 20 8 0 5 6 0 2002 16 6 1 3 6 0 2003 17 7 1 6 3 0

Nem folytatta tanulmányait 1 0 0 0 0 1 0 5 0 2 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0


13

Általános Tanulmányaikat az alábbi iskolatípusokban folytatták iskolánkban végzett Nem Szakm. Speciális Szakközép tanulóink Tanfolyam Gimn. folytatta képző v. szakiskola iskola Évszám Létszám tanulmányait Szakiskola összesen 344 133 43 83 65 9 11 : százalék: 100 % 38,66% 12,50% 24,13% 18,90% 2,62% 3,20% 2.5.1. A gyermekek családi háttere (adatszolgáltatók: osztályfőnökök 1997, 2004) Szülők iskolai végzettsége: a többség általános iskolát és szakmunkás-képzőt végzett (80%-a), mindössze 10%-uk végzettsége felsőfokú. Munkanélküli, GYES-en, Gyed-en van Rokkant nyugdíjas, nyugdíjas Kereső tevékenységet folytat Fő állású anya

36%

1997 2003 47% 33% 43% 10% 45% 1% 2%

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2002-es felmérése intézményünkre is kiterjedt. Nyolcvan megkérdezett tanulónk közül 48%-nak dohányzik édesapja, 45%-nak édesanyja. Rendszeresen alkoholizál 44%-uk édesapja, és 11%-uk édesanyja. Gyermekvédelmi felelősünk 2004-ben 48 hátrányos helyzetű gyermekkel és családjával foglalkozott. Közülük – aktuális helyzetüknek megfelelően – 8 és 12 fő között mozog a veszélyeztetett tanulók száma. 2003 decemberében a Gyermekétkeztetési Alapítvány jóvoltából 30 db karácsonyi csomagot tudtunk kiosztani hátrányos helyzetű gyerekeink és családjaik részére. A nevelőtestület által 1992 – ben alapított Kovács Csongor Alapítvány rendszeres anyagi támogatást nyújt a rászoruló családok számára.

2.6. NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA 1997

R

A nevelő-oktató munka alapja a többségi iskolákra vonatkozó tananyag és követelményrendszer, amelynek kiegészítője „A gyengénlátók általános iskolája nevelési és oktatási terve” (1979), valamint „A gyengénlátók kisegítő iskolájának nevelési és oktatási terve” (1982). A tanterveket iskolánk tanárai sokéves tapasztalataikat felhasználva írták a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelveire támaszkodva. Ezen kívül kézikönyvet készítettek „Fejlesztési eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára” (1996) címmel. A Perkins-Hilton látássérülteket segítő amerikai alapítvány anyagi támogatásával jelent meg Paraszkay Sára: Közelről nézve – a gyengénlátó gyermek című könyve mely a maga nemében hazánkban egyedülálló kiadvány (1994). Intézményünkben a gyermekek képességeinek fejlesztése érdekében differenciált foglalkoztatás valósul meg. Diákjaink két idegen nyelv közül választhatnak (angol, német). Fakultációs órákon számítástechnikát, szövést, háztartási ismereteket tanulhatnak. Tanórán kívüli pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaink is vannak: A gyermekekben rejlő jó képességeik kibontakozását szolgálják a szakkörök: rajz, számítástechnika, néptánc, történeti tánc, angol és német nyelv, valamint zongoraoktatás.


0%

5%

14

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Logopédia

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS

Rajz szakkör

Számítástechnika Zongora Gimnáziumi előkészítő Diáksport Olvasástechnika Fehér bot Látásnevelés Braille Néptánc Angol szakkör Német szakkör Gyógytestnevelés Diszlexia Korrekció

2.7. AZ UTAZÓTANÁRI SZOLGÁLAT

Iskolánkban 1978-ban alakult -Magyarországon elsőként - utazótanári szolgálat. Ennek működése teremt alapot a gyengénlátók alakuló módszertani központjának. Személyi feltételek 1997-ben: 3 gyógypedagógus tanár, valamint az iskolai létszámban szereplő 1-1 speciális optikai eszközhasználatot segítő tanár, gyógypedagógus, pszichológus, gyermekszemész szakorvos. A szakszolgálat feladatai: - óvodáskorú gyengénlátó gyermekek kompenzatív fejlesztése, iskolára felkészítése - integráltan tanuló általános iskolás gyengénlátók segítése - nyílt napok szervezése – óvónők, integráltan tanuló gyengénlátó általános iskolások pedagógusai számára, tanácsadás - szülők tájékoztatása, bevonása a fejlesztő munkába, tanácsadás - pszichológiai tanácsadás - középiskolában továbbtanuló gyengénlátók utógondozása

2.8. AZ INTÉZMÉNYÜNKRŐL KIALAKÍTOTT BELSŐ KÉP Az 1996/97-es tanévben kérdőíves felmérést végeztünk a szülők, a tanulók és a pedagógusok körében. A szülők az iskola szakmai munkájának színvonalát, a felszereltséget, a szemészeti és gyermekorvosi ellátást átlag 80%-ban kiválónak tartották. Elégedettek voltak az optikai eszközellátással. A követelményrendszert a többség átlagosnak ítélte. A nevelőtestület tagjai megfogalmazták a hangsúlyos célokat, mint a gyermekek többirányú tevékenységeit, a reális énkép kialakítását, az önállóságot, a látásfejlesztést és a tanulási motiváltságot. Általában túlterheltnek tartották a tanulókat. A tanulók ügyesen fogalmazták meg a tanulás fontosságát, a délutáni szakköri és sportjellegű foglalkozások iránti igényüket. Elégedettek az optikai és egyéb eszközökkel. Válaszaikból kiderül, hogy szüleikkel mélyebb kapcsolatot igényelnének.


15

A feldolgozást követően a nevelőtestület megfogalmazta a kiemelt feladatokat.

2.9. ÖSSZEGZÉS, A LEGFONTOSABB INNOVÁCIÓ Fejlesztési tervünk legfontosabb célkitűzései: - a gyengénlátók módszertani központjának kiépítése, - az utazótanári bázis tevékenységének bővítése (kiemelten: utazótanárok továbbképzése országszerte; bentlakásos tanfolyam gyerekeknek, szülőknek; speciális eszközök bemutató készletének beszerzése), - a halmozottan sérült tanulók osztályainak tagozattá bővítése, - diagnosztizáló 1. osztály indítása, - épületbővítés (az intézmény bővítésének részletes tervét az 1996-ban jóváhagyott elvi építési terv tartalmazza), - a pedagógiai műhelymunka bővítése.

2.10. GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK ÖNÉRTÉKELÉSE 2001

RÄ A Helyi Pedagógiai Program 2001-es átdolgozása kapcsán ismételten kérdőíves felmérést alkalmaztunk. A szülői kérdőívek feldolgozását követően az alábbi megállapításokat tettük: továbbra is elégedettek a szakmai munkával, gyermekük tanításával, ugyanakkor több szöveges értékelést szeretnének kapni a tanulmányi haladásról gyermekük fejlődéséről, sokan nyilatkoztak úgy, hogy a diákotthon nevelési elvei megegyeznek a családi elvekkel, szeretnének több tehetséggondozó szakkört, és elismerően nyilatkoztak az intézmény hagyományosan szép ünnepeiről, szeretnének több telefonvonalat az iskolában ahhoz, hogy gyermeküket esténként elérjék (Megjegyzés: 2003-ban a diákotthon minden szobájában kiépült a kívülről hívható telefonhálózat) A nevelőtestület a pedagógiai program célkitűzéseit jónak, korszerűnek és ezáltal beváltnak ítélte. Megfogalmazták iskolánk erősségeit (differenciált fejlesztés, pozitív attitűd, igényes módszertani kultúra stb.) A gyengeségek feltárása is megtörtént (túlterheltek a tanulók, zsúfolt a diákotthon, csak részleteiben elfogadott közös értékrend jellemzi a nevelőtanárok és az oktatótanárok együttműködését) A munkahelyi körülményeket szakmai, minőségi szempontokból általában jónak ítélték, de a hiányosságokat kritikusan fogalmazták meg. Az intézményt barátságos munkahelynek érzik, az erkölcsi elismerést megfelelőnek, a pedagógiai szabadságot jónak. (Megjegyzés: Az esetenként kiolvasható keserűség oka feltehetően az, hogy iskolánk építészeti bővítésére ekkor már évek óta vártunk és készültünk, miközben a tanulócsoportok számának növekedése szinte elviselhetetlen terhet rótt a nevelőtestületre) A tanulók ügyesen megfogalmazták, hogy milyen újabb szabadidős tevékenységeket szeretnének. Továbbra is elégedettek a speciális eszközökkel, a hozzáféréssel. Nagyon várják az épületbővítést, mert több játszóhely lesz. A felső tagozatosok a pénteki tanítás rövidítését szeretnék a hazautazás miatt. Kifejezett igény mutatkozott arra, hogy az osztályokban legyen Internet-hozzáférés. Az oktatótanárok és a nevelőtanárok közötti összhang helyenkénti hiányosságait a nagyobbak észrevették.


16

A feldolgozást követően nevelőtestületünk ismét megfogalmazta a tennivalókat. Kiemelt feladatként szerepelt az oktatók és a nevelők közös értékrendjének meghatározása, a szemléletmód kialakítása. Előtérbe került a diákotthoni körülmények javítása, valamint a tanulók kommunikációjának fejlesztése. A fenntartó oldaláról a szakmai munkánk elismerését jelenti, hogy az épületbővítési emeletráépítési munkálatokat a 2000/2001. tanévben, a helyzetelemzés befejezésének időszakában megkezdte. Az építkezés befejezése után oktatási munkánk és integrációs szakszolgálatunk körülményei jelentősen megváltoznak. További tantermek és foglalkoztatók állnak majd rendelkezésre, s a diákotthontól feladatnövekedés miatt igénybe vett szobák visszakapják eredeti funkciójukat.

2.11. TÖREKVÉSEINK A HATÉKONYABB MŰKÖDÉSÉRT A 2003/2004 – ES TANÉVBEN A 2002/2003. tanévben Dr. Benedek István minőségbiztosítási szakértő segítségével folytattuk a korábban megkezdett minőségfejlesztés rendszerének kialakítását. 2003 március elején megalakult a támogató csoport, melynek tagjai meghatározták, és ütemezték a feladatokat. Még ebben a tanévben elégedettségi méréseket végeztünk kérdőívek segítségével a tanulók, a szülők, és az összes intézményi dolgozó részvételével. 2003 júniusában SWOT analízis segítségével meghatároztuk erősségeinket, gyengeségeinket, veszélyeket, és lehetőségeinket. 2003 októberében részletes lista készült partnereinkről. 2003 decemberében a tantestület konfliktus kezelési technikájának jellemzőit, és a tantestület motivációs bázisát vizsgáltuk. 2004 januárjában a felgyűlt tapasztalatok alapján intézkedési terv készült. 2004 márciusában megalakultak a minőségi körök egy-egy, a munkánk során felmerült csomóponti kérdés, probléma tisztázására, megoldás javasolására.

2.12. A SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel igen elégedettek a szülők. Az osztálytermek, szaktantermek, diákotthoni helyiségek tisztaságát, esztétikus berendezését sokan dicsérték, míg néhányan szóvá tették a WC-k tisztaságát, felszereltségét. Az oktató-nevelőmunka színvonalával, módszereivel 89 %-ban elégedettek. A gyermekekkel való személyes törődés területén kiugró az osztályfőnökökkel való elégedettség (95), A tanulók terhelése felé megnyilvánuló követelmények szintjét a szülők 81% -os átlag- értékben ítélik meg. 89% elégedett a differenciálás mértékével. 81 % tartja úgy, hogy magas tudásszintet követel az iskola. A szülők 72 % -a tartja soknak a leckét. A HPP-ben a gyerekek külön fejlesztését, tehetséggondozását igen fontos területnek tartjuk. A munkánk eredményességét jelzi, hogy 88,5%-ban elégedettek a rehabilitációs, szakköri, mozgásos, idegennyelvi fejlesztéssel. A megjegyzések között a még több mozgás igénye szerepelt. 87% érzi úgy, hogy gyermeke közérzete jó, és 75% szerint szeret gyermeke tanulni. Délutáni foglalkozásokkal való elégedettség 84%-os, ezen belül a tanulással, és a szabadidő eltöltésével 81%-ban elégedettek a szülők.


17

Az egészségügyi ellátással 87 %-ban elégedettek. Itt több megjegyzés érkezett: hiányolják a beteg gyerek éjszakai elkülönítését, mindemellett az ápolónőket többen dicsérik. Az információkhoz való jutást megfelelőnek tartja 92%. A szülők (2 fő) a megjegyzés rovatban külön kiemelik, hogy a hazautazás miatt nincs idejük a tanárok külön megkeresésére.

2.13. A TANULÓI ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel való elégedettség A kérdések, hasonlóan a szülőknek feltett kérdésekhez, kiterjedtek az iskola egész területét érintő tájékozódásra, a szaktantermek, diákotthoni szobák célszerű berendezéseire, esztétikumára és tisztaságára. Az értékelés során megállapítható, hogy a környezettel való elégedettség 86 %-os. Az intézmény területén elég támpont segíti a gyermeket a tájékozódásban, a balesetmentes közlekedésben. A foglalkozásra megfelelő helyet biztosít az iskola, a szaktantermek szépek, díszesek. Bútorai, berendezései jók, a gyengénlátó gyermekek egyéni igényeinek is megfelelően vannak kialakítva. A diákotthoni szobák szépsége, célszerűsége 74%-os elégedettséget eredményezett. Oktatói nevelői munka színvonala A diákok az iskolában folyó tanári munkát magas színvonalúnak tartják, tanáraik érthetően magyarázzák a tananyagot. Az órákon használt feladatlapok, szemléltetési eszközök többsége látható és jól használható.(86%) Ezzel ellentétben a tananyag érdekességét több tanuló megkérdőjelezi(78%). Személyes törődés, empátia A személyes törődés elégedettségét több oldalról jelezhették a tanulók. Legközvetlenebb kapcsolat diák-osztályfőnök között alakul ki, gondjaik problémáik megoldását először az osztályfőnökeiktől várják. Ennek a kapcsolatnak az elégedettsége 94%. A nevelőtanárok és a gyermekfelügyelők gyakoribb cserélődése indokolhatja a viszonylag alacsonyabb elégedettségi mutatót az empátia területén (74%, 72%). Terhelés, követelmény A diákok elégedettek tanáraik tudásával, felkészültségével. (94%). Többnyire elégedettek a feladatok differenciálásával, mely figyelembe veszi egyéni képességeiket (84%). A házi feladatok mennyiségét soknak tartják, úgy érzik, a leckék miatt nem marad elég idejük a szabadidős programokra, játékokra. Pályaválasztás A diákok 86%-os elégedettségi szintje azt mutatja, hogy megfelelő mennyiségű információt és segítséget kapnak a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztás területeiről.


18

Gyerekek közérzete Az intézmény az utóbbi öt évben folyamatosan átalakult. Bővítésével új bútorok, tanulást segítő optikai és egyéb eszközök beszerzésével pozitív irányban változtak a tárgyi feltételek A tantestület oktatói-nevelői munkájában egységes elvek működnek, a követelmények és a nevelési elvek egyensúlyban vannak. A tanulók 72%-a jól érzi magát intézményünkben. A tanulást segítő optikai segédeszközök sokszínűségét, a velük való ellátottságot magas elégedettség jelzi (92%). Délutáni nevelői munkával való elégedettség A délutáni tanórai foglalkozásokon változó mértékben tudnak eredményesen felkészülni a másnapi tanulásra. (72%). A nevelőtanár által szervezett szabadidős programok többnyire változatosak (76%) Az egyéni fejlesztő foglalkozások szükségszerűségét felismerve a tanulók hasznosnak tartják azokat. (86%) A sokrétű szabadidős és szakköri foglalkozásokra szívesen, lelkesen járnak.(80%) A 88%-os elégedettség jelzi, hogy az iskolában sok lehetőségük van sportfoglalkozásokon részt venni. Az idegen nyelv oktatása és annak mélyebb elsajátítását segítő szakköri órák eredményesebbé tétele fejlesztendő terület (72%). Egészségügyi ellátással való elégedettség Az intézményben az egészségügyi ellátást szemorvosi, gyermekorvosi, ápolónői és védőnői munka biztosítja. A gyermekorvos és az ápolónők munkájával a diákok többnyire elégedettek, (84%, 86%) egészségügyi problémáikat lelkiismeretes orvosi kivizsgálás és gondoskodó ellátás jellemzi. Diákönkormányzat munkájával való elégedettség A tanulói érdekképviselet működését a diáksereg jelentős része szükségesnek érzi (84%), eredményes működését azonban megkérdőjelezik (78%). Diákotthoni közérzettel való elégedettség A diákotthoni szobák szépsége, célszerűsége 72%-os elégedettséget jelöl A diákotthon lakóinak egymáshoz fűződő jó kapcsolata (79%) a bentlakás, az egymásra utaltság jellegéből adódik. Az elégedettség hiányát a diákotthonban jelentkező zsúfoltság, hangoskodás okozza, estenként a tanulók közötti nézeteltérések. A diákotthoni közérzet elégedettségi szintje 70%, a globális elégedettség vizsgálatának eredménye 58%-os. Az eltérés oka valószínűleg abból adódik, hogy gyermekeinknek hiányzik az otthon melege a szülők, testvérek szeretete. Bármennyire jól felszerelt a diákotthon, bármennyire segítők a felnőttek a családot csak részben tudják pótolni.

2.14. TANÁROK, NEVELŐTANÁROK, UTAZÓTANÁROK ELÉGEDETTSÉGI MÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

A legnagyobb megelégedés a munkahelyi közérzet megítélésében volt tapasztalható 87%, nevelőtanárok 88%. Ezt követte a munkahelyi környezet, és az információhoz való hozzájutás értékelése 86% mindkét dolgozói csoportnál, majd az étkezés 83%, nevelőtanárok 90%. Utazótanárok: 87%. A munka értékelése, megbecsülése, az intézményvezetés stílusa kérdéscsoportra 77%-os az elégedettségi


19

mutató a tanároknál és 87%-os a nevelőtanároknál és utazótanároknál. A közvetlen felettessel való megelégedettség 89%-os, illetve 94%-os. Utazótanárok: 90%. Az oktató-nevelő munka témakörben a helyi pedagógiai program célkitűzéseinek helyessége 91%, megvalósulása 77% az oktató-nevelő munka színvonala 82%, a pedagógiai célok, saját pedagógiai elképzelések megvalósíthatósága 96%. Ezek az eredmények megerősítenek bennünket helyi pedagógiai programunk időtállóságában, korszerűségében. Összesen 83% az elégedettség mértéke a tanárok, és 84% a nevelőtanárok esetében. A következő stratégiai terület a műhelymunka volt. A nevelőtanárok 83%-ban, a tanárok 84%-ban, utazótanárok 93% - ban elégedettek ezzel a területtel. A belépő tanárok segítése 85%, az egymástól való tanulás lehetősége 86%, a munkaközösségek rendezvényeket szervező tevékenysége 86%, a munkaközösségi összejövetelek szakmai fejlődést segítő szerepe 73%, a munkaközösség vezetők szakmai fejlődést segítő tevékenysége 75%, az intézmény részéről a továbbképzés támogatásának megítélése 95%. A dolgozók közötti kapcsolattal való elégedettség 82%-os a tanárok és 85%-os a nevelőtanároknál. A legproblémásabb terület a szülőkkel való kapcsolat tartása. A tanárok megítélése szerint 53%, a nevelőtanárok szerint pedig 64% az elégedettség mértéke. A szülői értekezleteken való részvétellel 49%-ban, az osztályfőnök-szülők partneri kapcsolattal 55%-ban, a szülői házzal való nevelési elvek hasonlóságában 50%-ban elégedettek a tanárok. Utazótanárok: 88%. Ugyancsak elégedetlenek a tanárok a tanulókkal kapcsolatos információk áramlásával: 75% mind a három csoportban. A gyerekek általános egészségügyi állapotáról a legtájékozottabbak (82%), szemészeti adatokkal kapcsolatos információkkal 77%-ban elégedettek, a pszichés állapotról kapott adatokkal 63%-ban. A tanárok a tanulók iskolai közérzetével 80%-ban, a nevelőtanárok 76%-ban elégedettek. Míg a nevelőtanárok a gyerekek tanuláshoz való viszonyát 65%-ban értékelik, a tanárok megítélése némileg jobb, 70%. A nevelőtanárok a házi feladatok mennyiségével csak 76%-ban „elégedettek”, differenciálásával 59%-ban. Ezek az értékek a témával való elégedetlenséget mutatják. Az elégedettségi mutatókon kívül a nevelőtestület tagjai meghatározták intézményünk erősségeit, gyengeségeit, a fejlődés lehetőségeit, és a jövőben felmerülhető veszélyeket. Az alkalmazott módszer SWOT analízis volt. Erősségek: 1. 2. 3. 4. 5.

Kiemelkedő tárgyi feltételek (kulturált környezet, korszerű eszközök) Felkészült tanárok, jelentős szakmai tudással, pedagógiai szabadságot élvezve Jó munkahelyi légkör Széleskörű szolgáltatások Innovatív készség, reális stratégia kialakítása, hagyományok őrzése Gyengeségek:

1. 2. 3. 4. 5.

Nehézkes kapcsolattartás a szülőkkel Tanulók túlterheltsége (a szabadidős programokra kevés idő jut) A diákotthonban kevés és szakképzetlen a munkaerő A pedagógusok megbecsülése nem kielégítő Kevés a közös tantestületi program Lehetőségek:


1. 2. 3. 4. 5.

20

Külső kapcsolatok bővítése (külföld, kerület) Kreativitás kiaknázása: oktatófilmek, segédanyagok készítése, játéktár kialakítása a diákotthonban Táborozások szervezése Foglalkozás a szülőkkel Közvetlen környezetünk fejlesztése: korlát az iskola elé, járda, kocsiút szélének rendbetétele, 173-as busz megállítása Veszélyek:

1. 2. 3. 4. 5.

Nagyobb mértékű az agresszió, növekszik az antiszociális gyerekek száma Több a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tanuló, alsó határeset felé tolódás a halmozottan sérültek tagozatán Túlterhelés (pedagógusok) Kevés dolgozó a diákotthonban (gyermekfelügyelő) A tanulók délutánjának túlzott megterhelése fejlesztő foglalkozásokkal, kevés idő jut a nevelőtanári foglalkozásokra. A tantestület motivációs bázisa

Az önmegvalósítás tantestületünk legfőbb mozgatórugója (21,5%). Egyenlő arányban oszlik meg az elismerés, megbecsülés szükséglete 19.8% és a biztonságra való törekvés 19.8%. A másokhoz való tartozás igénye motiválja 19.6%-ban a kollégákat, illetve az alapvető megélhetés, fiziológiai szükségletek 19.23%-ban jelentkezett hajtóerőként. Konfliktus kezelési módok A tantestület együttműködő és egyezkedő módszerekkel kezeli konfliktusait 21,33% és 21.23%-ban. Alkalmazkodó a mindennapok helyzeteiben 20.4%. A versengő típusú taktikájú 18.98 %, és inkább elkerüli a konfliktushelyzeteket 18.05%.


21

3. AZ INTÉZMÉNY CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE

RÄ 3.1. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL KÖZVETÍTETT ÉRTÉKEK 3.1.1. Iskolánk alapvető célja

RÄ

Nevelő-oktató munkánkkal az ép értelmű és a halmozottan sérült aliglátó és gyengénlátó gyermekek személyiségfejlődését segítjük elő. E cél megvalósításához a látássérülés tényéhez alkalmazkodó környezetet, tiflopedagógiai módszereket, korszerű optikai- és taneszközöket biztosítunk. 3.1.2. Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei

RÄ

Törekvésünk arra irányul, hogy végzős növendékünk mindjobban megközelítse a következő nevelési eszményt: - Tiszteli az életet. Felelősséget érez egészséges életmódja kialakításáért. - Törekszik belső harmóniája megteremtésére, képes látássérülése érzelmi feldolgozására, önismerete révén erősíteni tudja pozitív személyiségvonásait. - Humánus emberi kapcsolatok kialakítására képes. - A kor kívánalmainak és saját életkorának megfelelő alapműveltséggel rendelkezik. - Folyamatos önműveléssel alkalmazkodni tud a változó társadalmi követelményekhez. - Tiszteli az emberi társadalom és a természet értékeit. Tevékenység-kínálatunk alkalmazkodik a diákok sajátos igényeihez, és mindegyikük számára lehetőségeket biztosít a szükséges ismeretek megszerzéséhez, személyiségük kibontakoztatásához. 3.1.3. Nevelési, oktatási alapelveink

RÄ

Az intézményben folyó nevelés a szülőkkel (gondviselőkkel) való kölcsönös kapcsolaton alapul. A nevelés során figyelembe vesszük a tanulók életkori és egyéni sajátosságait, biológiai, fiziológiai és pszichológiai adottságait, a környezetükben érvényesülő társadalmi törvényszerűségek hatását. Tervszerűen törekszünk növendékeink testi-lelki-szellemi képességeinek harmonikus fejlesztésére. Az oktatás során megismertetjük diákjainkat az ismeretszerzést könnyítő optikai segédeszközök optimális használatával. Oktatási módszereink megválasztásakor tekintettel vagyunk a súlyos látássérült tanulók speciális igényeire. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásaink a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodnak. Az egyéni foglalkozások rendjének kialakításakor előnyt élveznek a látássérülés hátrányainak csökkentését célzó fejlesztési programok. Iskolánk demokratikus iskola. Az alapvető erkölcsi, etikai tudás átadása során sokféle ismeret és humánus magatartásminta közvetítésével segítjük a tanulókat saját világnézetük formálásában. Pedagógusaink vallási, világnézeti kérdésekben toleránsak, tisztelik és figyelembe veszik a szülők kívánságait. Az iskola egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt az érintettekkel (pedagógusi, tanulói, szülői közösségek) széles körű párbeszédet folytatunk. Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat. A tanulókat megismertetjük ezekkel.


22

A tanulókkal jó személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Igényes, határozott követelményeket támasztunk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a gyerekek emberi méltóságát, és lehetőséget nyújtunk önállóságuk, kreativitásuk kibontakoztatására. A tanítás során az ismereteket, a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítjük. A vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyszerűen és elfogulatlanul ismertetjük. 3.1.4. A Diákotthon alapvető célja

Ä A diákotthon főbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülése, - demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat, - alapvető erkölcsi normák betartása, - a szülőkkel való konstruktív együttműködésre való törekvés A diákotthoni nevelés célja: a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése 3.1.5. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

A gyengénlátó és aliglátó gyermekek és fiatalok sikeres együttnevelése, társadalmi integrálódásuk, boldogulásuk érdekében: - családi nevelésük, fejlesztésük segítése, - képességeik kibontakoztatásának segítése, - a fogyatékosságukból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása iskoláztatásuk egész ideje alatt, - pályairányításuk, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Az intézmény közvetlen gyógypedagógiai, segítségnyújtásának szervezése és koordinálása.

szemészeti

és

pszichológiai

3.2. NEVELÉSI STRATÉGIA (NEVELÉSI TERV)

RÄ 3.2.1. Alapvető nevelési feladatok

R

- Az értelmi képességek fejlesztése, a tanulás megszerettetése, - tevékenységre nevelés, a kreativitás kibontakoztatása, - erkölcsi nevelés, testi és lelki egészség, önismeret fejlesztése, - esztétikai nevelés, - hazaszeretetre nevelés.

Mindezek kiegészülnek, ötvöződnek a látássérülés miatt ránk háruló speciális feladatokkal


23

Ä

A tanulási kultúra fejlesztése. A tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, és a felfedezés vágyának - fejlesztésével hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy a tanulás életprogrammá váljék a tanulókban. Felzárkóztatás, a tehetségek gondozása, a pályaorientáció. Olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanulók képességeiknek, tehetségüknek megfelelő fejlesztésben részesülnek, így biztosítva annak esélyét, hogy eredményesen végezzék tanulmányaikat. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése. A diákotthon, mint közösségi nevelési helyszín, a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Feladata a családi életre nevelés. Az önkiszolgálás fejlesztése: az önálló öltözködés, tisztálkodás, a ruházat rendbentartása, a szoba és a közös helyiségek esztétikumának megteremtése (rend, tisztaság megőrzése, dekoráció készítése segítséggel egyéni ízlés és alkalom szerint), a kulturált étkezés szabályainak ismerete, egyre nagyobb fokú alkalmazása. Az önálló közlekedés szabályainak megtanítása, begyakorlása a hazautazás megkönnyítése érdekében. A tanszer és egyéb személyes cikk beszerzése érdekében útvonalak és vásárlási lehetőségek tanítása. Apróbb hivatalos ügyek intézésének gyakorlása szemészeti rendelőben, a Szövetségben, stb. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés. Kiemelt szerepet kap a személyi higiénia. Környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat a minden részletében otthonos, kultúrált, esztétikus közeg, fejlesztve ízlésüket, igényességüket. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése. A nyugodt pihenés és az egyéni visszavonulás lehetőségének biztosítása. A korszerű ismeretszerzési technikák közül használja rendszeresen önállóan is a könyvtárat, az Internetet, CD ROM-okat, tömegkommunikációs műsorokat. 3.2.2. Nevelési célok és feladatok az 1-4. évfolyamon „Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a feladattudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodást, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.


24

A fejlesztés kiemelt területei A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényeinek erősítésével. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés.” ∗ 3.2.3. Nevelési célok és feladatok az 5-8. évfolyamon „Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza szervesen folytatja az első szakasz nevelő- oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív–képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás-érzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, ∗

Kiemelés:

Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei Budapest 2000.


25

életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására A fejlesztés kiemelt területei A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlat-központúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeret-szerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulás-szervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeret-szerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét”

∗

A pedagógusok (oktató- és nevelőtanárok egyaránt) a tervezőmunka (tanmenetek, foglalkozási tervek készítése) során figyelembe veszik a tanuló iskolába lépése-kor, illetve 4. osztály végén felmért fejlettségi állapotát, az adott gyermekcsoport összetételét. Terveikben a fejlesztési elképzelések, célok konkrét feladatokként jelennek meg.

∗

Kiemelés:

Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei Budapest 2000.


26

3.2.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapvető nevelési feladatai

A módszertani intézmény munkatársai a családban és az inkluzív oktatási intézményekben az ép társakkal együtt nevelődő látássérült gyermekek és fiatalok számtalan és sokféle gondjával találkozik. Alapvető feladatok : - a problémahelyzetek megismerése, feltárása, - aktuálisan tanácsadás, - közvetlen foglalkozásokon helyes gyakorlat bemutatása, kedvező nevelési hatás érvényesítése. Segítés a családi és óvodai nevelésben Amikor nevelési problémákkal hozzánk fordul a család, többnyire elhúzódó, megoldatlan helyzetek következményeitől szenved szülő is, gyermek is. Gyakran felfedezhető a gyermek fogyatékosságát elfogadni nem képes, lelkifurdalástól vezérelt, túlkövetelő-túlkompenzáló, következetlen szülői attitűd. Az egészséges testvér is lehet a konfliktus forrása. Az is előfordul, hogy a látássérülésről a szülő nem akar tudomást venni, ezzel nehezíti meg a gyermek életét. A gyermek személyiségének értékes vonásait, képességstruktúrájának erősségeit feltárva reményt keltünk a szülőben, pozitív érzelmeket szabadítunk fel. A gyermekéhez odaforduló szülőre a szokások kialakításában, sérülésspecifikus fejlesztésben is partnerként számíthatunk. Amennyiben a gyermek óvodás, az óvodai nevelés eredményeire, és az óvónő pedagógiai segítségére is támaszkodunk. Feladatunk, hogy olyan hatásrendszert erősítsünk a gyermek családi és óvodai környezetében, amelyben érezheti a gyermek, hogy szeretettel veszik körül, s elfogadják. Az érzelmi biztonságban élő gyermek érdeklődéssel fordul a külvilág felé. A tudatosan megválasztott helyszíneken tervezett – szervezett játékos programok, tevékenységek során fokozódik a természet, környezet iránti érdeklődés, sarjad a környezettudatos magatartás csírája, a természet szeretete. A gyengénlátó óvodás gyermekek számára a látásfejlesztés-központú komplex fejlesztés lehetővé teszi a sikeres iskolakezdést. Segítés az iskolai nevelésben A pedagógusok alapvetően a látássérült tanulóval kapcsolatos tanulmányi problémák miatt kérnek segítséget. Alapvető feladatunk az elfogadó, támogató, pedagógusi attitűd erősítése. A jó hozzáállással rendelkező pedagógus fogékony az integráltan nevelkedő gyengénlátó, aliglátó tanuló személyes nehézségeinek megismerésére, képes helyzetét megérteni és kompenzatív módon segíteni, reális iskolai követelményeket támasztani. Ennek érdekében a tanuló látássérülésével kapcsolatos gyógypedagógiai tudást átadjuk a pedagógusoknak, bízva abban, hogy a szembetegségből fakadó körülmények, nehézségek, sajátos nevelési igények ismeretében a tanulót olyan helyzetekbe tudja hozni, amelyek az ép társak közötti pozícióit is erősítik. Személyes beszélgetésekkel, a szülők bevonásával vezetjük a konfliktusokat megoldás felé. Azon fáradozunk, hogy a tanulók képesek legyenek erőfeszítésekre, ízleljék meg a sikert, és minél kevesebb kudarc érje őket. Segítünk abban, hogy beilleszkedjenek iskolai közösségeikbe, reális önértékelésen alapuló, pozitív énkép alakuljon ki bennük.


27

Segítés a fiatalok problémáinak megoldásában A módszertani központot gyakran keresik fel személyes gondjaikkal középiskolás, vagy felsőfokú intézményben tanuló fiatalok. Helyzetük azért sajátságos, mert a személyiségfejlődésben elérték a legsérülékenyebb korszakot. Meg kell küzdeniük azzal, hogy saját magukat látássérülésükkel együtt elfogadják és elfogadtassák. A látássérülés hátrányait csökkentő pedagógiai és eszközbeli megsegítést gyakran elutasítják, mert nem tudják elfogadni fogyatékosságukat. Az utógondozó gyógypedagógus kapcsolata oldott, közvetlen, szeretetteljes, bizalmon alapuló. Így őszinte helyzetfeltárás, reális tanácsadás, az elfogadási készség fokozása érhető el. A megsegítés módját és lehetőségét alapvetően befolyásolja az a kérdés, hogy támaszkodhatunk-e a család reális helyzetértékelésére, segítésére, valamint az oktatási intézmény együttműködésére. Meg kell nyernünk a pedagógusokat és az osztálytársakat egyaránt, hogy elfogadó, tapintatos, segítő attitűddel forduljanak a látássérült irányába, annak érdekében is, hogy átélve a humanista magatartás személyiség-gazdagító hatását az egész társadalom az elfogadás irányába haladjon. A közvetlen találkozások (tábor, beszélgetés) alkalmai az önismeret, életvezetés, interperszonális kapcsolatok fejlesztésére szolgáló tréningek, melyek során lehetőség nyílik a konfliktusok oldásának tanulására, kompenzáló technikák megismerésére, gyakorlására, melyek az iskolai beilleszkedést szolgálják. A módszertani központ sajátos működési feltételei nem teszik lehetővé a gyakori közvetlen foglalkozásokat, találkozásokat a gyermekekkel és a fiatalokkal. Hiszünk abban, hogy a módszertani központtól segítséget váró szülők, pedagógusok és gyermekek a heti, havi, vagy ennél is ritkább találkozások során kapnak annyi „muníciót”, amellyel az aktuális nevelési problémák megoldásában közösen jó irányt vehetnek. A jól felkészített befogadó iskola pedig a sajátos nevelési igények ismeretében már eredményesen képes alkalmazkodni a sajátos nevelési igényekhez, s ez társadalmi méretekben a fogyatékosok integrálódásához vezet. 3.2.5. A célok elérésének, az értékek megteremtésének feltételei

RÄ 3.2.5.1. A gyengénlátó gyermek és serdülő életkori jellemzőinek figyelembevétele a nevelés során Az óvodáskorú, integráltan nevelt gyengénlátó gyermek A módszertani központba a látásvizsgáló bizottság szakvéleményével érkeznek a gyerekek. Látásmaradványuk mértéke, életkoruk vagy sérült képességstruktúrájuk sok esetben nem értékelhető pontosan. A látássérülés mértékéről megfigyeléssel, funkcionális látásvizsgálattal informálódunk. A gyengénlátó, vagy aliglátó kisgyermek fejlődésbeli elmaradása nem törvényszerű, mégis az átlagosnál gyakrabban fordul elő közöttük magatartás- vagy részképesség-zavar, lelassult mozgásfejlődés, koordinálatlan nagy- és finommozgás. Ezek oka legtöbbször az, hogy a látássérülés perinatális károsodás ( pl.: koraszülés) következménye. A súlyos látássérülés önmagában is befolyásolja a kognitív és egyéb képességek fejlődését, mert nehezített az utánzás, a vizuális ismeretszerzés pontatlan, a térészlelés sérült. Súlyosbíthatja a helyzetet a túlféltő szülői magatartás, amely a csecsemőkortól kezdve korlátozza a gyermek mozgását. A szocializálódás is nehezített, a gyermek nem látja a társak metakommunikatív jelzéseit, nem tudja követni mozgásukat.


28

Sokan közülük már ebben a korai életkorban megélik fogyatékosságukat, másságukat. Fájdalmas élmény nemcsak a sok műtét, testi szenvedés lehet, hanem a feje fölött beszélő orvosok, a család kétségbeesése, a környezet sajnálkozása is. Személyiségfejlődésüket az iskolaérettség kialakulásáig nem bízhatjuk csupán az egészséges gyermekeknél jól működő spontán érésre, szükségük van a tudatos, sérülésspecifikus fejlesztésre. A fejlesztési tervet mindezek ismeretében egyénre szabottan állítjuk össze, szükség esetén változtatva azt. Iskolakezdéstől az alsó tagozat végéig A gyengénlátók iskolájában tanuló gyermekek látásmaradványa nagyon széles skálán mozog. A tanulók jelentős része 0,1-0,3 látással rendelkezik, de egyre növekvő számban találhatók meg az aliglátók, akik 0,1-nél kevesebb látásukat is jól tudják hasznosítani, és látó életmódot képesek folytatni. Az iskolánkba járó tanulók pszichés tulajdonságai, életmódbeli jellemzői igen eltérőek. Azok a gyerekek, akik a gyengénlátás felső határán helyezkednek el és jó optikai korrekcióval (szemüveg) rendelkeznek, személyiség-felépítésükben nem térnek el az épektől. A súlyosabb fokú gyengénlátás azonban már jelentősen befolyásolhatja a személyiség és az életmód alakulását. A látássérült gyermek tapasztalatszerzési lehetősége, értékelése a nagyfokú látásvesztés miatt leszűkül és lelassul, jellemző, hogy a tárgyakat közelről nézi. Bizonyos távolságra lévő tárgyak formáit elmosódottan vagy egyáltalán nem látja. Így az emberi arcot is hiányosan észleli. Sok gyermek nem tud a másik ember arcmimikájára reagálni. A megismeréshez, a térben és síkban való tájékozódáshoz több időre van szüksége. Míg ép szemmel a vizuális benyomások egész tömegét tudjuk egy pillanat alatt rögzíteni, addig a súlyos látássérült csak egy-egy részletet tud megragadni, így ismeretköre kisebb, fogalmai gyakran bizonytalanok. Az aliglátó gyermek a tájékozódás során fokozottan veszi igénybe hallását és tapintását is. Halmozottan sérülteknél ugyanezen problémák hangsúlyosabban jelennek meg. A gyengénlátó gyermek küzd a koraszülöttség következményeivel (retardált fejlődés, minimális agyi működési zavar, fokozott fáradékonyság, nyugtalanság). A gyermek mozgásfejlődése is függ a látássérülés jellegétől. Sokszor nehezített a látás és a mozgás összehangolása. A látótér leszűkülése csökkenti a mozgások biztonságát, lendületét, gyorsaságát. A gyengénlátó gyermek számára a tanulás fokozott erőfeszítést, figyelmet, több kitartást igényel, mint ép társainak. A felső tagozaton Az 5. osztályba lépő gyengénlátó. aliglátó gyermek az alsó tagozatos gondos fejlesztés után továbbra is igényli a különleges bánásmódot: látássérüléséből adódó problémái kezelését kompenzáló technikáinak további fejlesztését. Az integráltan nevelt, oktatott középiskolás diák életkori jellemzőinek figyelembe vétele a megsegítés során A középiskolás korosztályra elsődlegesen jellemző a kortárscsoport véleményének felértékelése. A látássérült fiatal sem akar kilógni a sorból, szégyelli, ha lehet leplezi fogyatékosságát. Amennyiben nyilvánvaló a probléma a külső jelek (vastag szemüveg, speciális eszközhasználat), vagy sajátos viselkedés miatt, társaik durva tréfáinak célpontjaivá válhatnak, vagy peremhelyzetbe kerülhetnek. Ennek elkerülése sokszor annyira fontos a gyerekeknek, hogy akár devianciára is hajlamosak a csoportnak való megfelelés


29

érdekében. Enyhébb esetekben is gyakori, hogy nem viselik a szükséges szemüveget, nem használják a közlekedésüket jól segítő fehér botot, a tanulást segítő eszközöket. Ritkábban képesek vállalni másságukat, felismerik az egyéni boldoguláshoz vezető társadalmilag elfogadott utat, néhányuk hatalmas erőfeszítéssel tanul, felveszi a versenyt bármelyik jól látó társával. Az így kétségtelenül megszerzett tekintély azonban túl sok fáradságba kerül, kevesen vállalkoznak, és csak nagyon támogató családi háttér megléte esetén képesek erre. 3.2.5.2. A fejlesztő hatású pedagógiai környezet kialakítása

RÄ Intézményünk, mint kommunikációs színtér Az épület, a berendezés üzenete: „Fontos, hogy biztonságban légy!” Iskolánkat és a hozzá csatlakozó diákotthont igyekeztek úgy építeni, hogy látássérültek számára előnyös adottságai legyenek. Ilyen az osztályok északi tájolása (a direkt napfényt akadályozza meg), a lépcsősorok kezdő és befejező fokának, a pihenőknek sárga csíkkal való jelzése, az épület egyes részein a burkolatok színváltozása. A „Nézd meg jól a világot!” alapelv érvényesülését segíti, hogy a képek, faliújságok, didaktikai szemléltető képek lehetőleg a tanulók szemmagasságában helyezkednek el, élénk színűek, nagy méretűek, kontrasztosak. A tantermekben a tanári asztal oldalra kerül, így a tanulók közel ülhetnek a táblához, s a tanárhoz. Ültetésük során nem a magasságot, hanem a látásteljesítményt vesszük figyelembe: a legrosszabbul látók ülnek elől, a „sasszemek” hátul. A tanulócsoportok létszáma (8-15 fő) előnyös a gyakori megszólalási lehetőség miatt. A diákotthonban megfelelő, egyedi világítással is rendelkező három - négyágyas hálók, önálló szekrények várják a gyerekeket. Külön van tisztálkodási lehetőséget kicsiknek és nagyoknak. Intézményünk önálló mosodája biztosítja, hogy mindig legyen tiszta ruhájuk, ágyneműjük a gyermekeknek. A módszertani központ folyosójának kialakítása és dekorációja jó benyomást kelt az érkezőben. A fejlesztő szobák berendezése gyermekcentrikus, színvilága vidám. A berendezés részét képező rengeteg játék felkelti a gyermekek érdeklődését. A csoportos foglalkozások helyisége - a nagymozgásokat fejlesztő játékokkal - az egyéni foglalkozások fáradtságát oldó játszótér. A módszertani központot felkereső családok nagyon sokféle szocio - kultúrális környezetből érkeznek. Számukra példaértékű az itteni rend, tisztaság, sokszínűség és kedves, elfogadó hangnem, türelmes, empatikus bánásmód. Mindezt az irányukba megmutatkozó gondoskodásnak élik meg. Pedagógiai kommunikációnk Az empátia szerepe a nevelésben „Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába … A megértés és megérzés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Azt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát.” Ezt a meghatározást Dr. Buda Béla: Empátia … a beleélés lélektana című könyvében olvashatjuk. Buda Béla hangsúlyozza, hogy az empátia szerepe azért jelentős a nevelésben, mert a gyermekeknek kialakulatlan a szociális viselkedése és szóbeli kifejező képessége.


30

A megfelelő érzelmi töltésű és tanári irányítású nevelői kapcsolat fontos a gyermek személyiségfejlesztésében. A pedagógusnak lehetősége van arra, hogy a tantárgyával, és számos kulturális, erkölcsi kérdéssel kapcsolatosan érdeklődését, pozitív érzelmeit kifejezésre juttassa. Tanítványai számára azonosulási mintává válhat. Iskolánkban arra törekszünk, hogy egy-egy pedagógus hosszú évekig lehessen együtt tanítványaival. Az ép értelmű gyengénlátók tagozatán ez általában 4 év, a halmozottan sérült gyerekekkel akár 8 év is lehet. Ilyen távon erős érzelmi kapcsolat alakítható ki. Az empátia a gyógypedagógus munkájában különösen fontos, hiszen tanítványai nagyon eltérő személyiségűek. Az iskolába kerülésük előtt, életük első hat évében számtalan kellemetlen élményben volt részük: műtétek, ismétlődő orvosi vizsgálatok, esetleg a fogyatékosságot nehezen elfogadó szülő helytelen nevelése. Ha későbbi életkorban érkeznek, már iskolai kudarcokat is hordoznak magukban. A sérülés okozta egészségügyi és nevelési gondok a pozitívan gondolkodó, erős, bizakodó családokban is nagy terhet jelentenek. A szülő sok esetben az átlagosnál jobban félti gyermekét, kénytelen (távoli lakhelye miatt) egész hétre ránk bízni, beadni diákotthonba. A vele való kapcsolat építésében a pedagógusnak beleélő képességgel kell rendelkeznie. Tanítványaink kétharmad része a diákotthon lakója. Így óhatatlan, hogy a pedagógus (különösen az osztályfőnök) szorosabb kapcsolatba kerül a gyerekekkel, mint egy többségi iskolában. „Mi” éljük át vele élete kisebb-nagyobb örömei, bánatai nagy részét. A serdülőkor amúgy sem könnyű időszakát nehezíti, hogy a látássérült fiatalnak meg kell próbálnia feldolgozni a látásveszteségből fakadó problémáit (beszűkült pályaválasztási lehetőség, kapcsolatteremtési gondok), és ki kell alakítania magában azt az egészséges önbizalmat, erős akaratot, amellyel leküzdheti a rá váró nehézségek jó részét. A lelki harmóniára való törekvésben nyújthat nagy segítséget a gyógypedagógus. Meg kell győznie tanítványát, hogy reális önértékeléssel képes a kitűzött cél elérésére. A pedagógusok empátiás készségét fejleszti az a gyakorlatunk, hogy a tanulók által használt segédeszközöket maguk a tanárok is kipróbálják. A módszertani központ sajátos tevékenységének jellemzője, hogy a munkatársak nemcsak közvetlenül a látássérült gyermekekkel, fiatalokkal foglalkoznak, hanem testi- lelki fejlődésük érdekében a szülőkre, pedagógusokra irányul figyelmük. Nélkülözhetetlen, és a jó kapcsolatteremtés feltétele a kedvező benyomás keltése, a szakszerű, de nem tudálékos tanácsadás, a korrekt tájékoztatás, az őszinte érdeklődés, a türelem és a segítőkészség, a partneri magatartás. Kommunikáció a foglalkozásokon A pedagógus a foglalkozásokon sokféle formában kommunikál: kijelentéseket tesz, elemez, értékel, meggyőz, ösztönöz, kérdéseket tesz fel. A kérdésnek fontos szerepe van a látássérült gyerekek előzetes ismereteinek feltérképezésekor is. Különösen a vizuális természetű fogalmak tisztázásakor. Van-e igazi tartalom a gyerek szavai mögött? Aktivitásra ösztönző felszólításokat használunk, hogy a tanuló jól megfigyelje, ha lehet megtapintsa, több oldalról megvizsgálja a tárgyakat, jelenségeket. Tanáraink egy része már ismeri és alkalmazza Thomas Gordon kommunikációt könnyítő módszereit.


31

Nonverbális kommunikáció A pedagógus teljes lényével, beszédével, nonverbális viselkedésével hat a tanulókra. Mimikával, gesztusokkal kíséri a tanítást A szemkontaktus az egyik legősibb kapcsolatfelvételi forma. A tanár ezáltal befolyásolhatja a tanulók viselkedését, s visszajelzéseket kaphat arról is, hogy tanítványai megértették-e őt. A gyengénlátók nagy része nem érzékeli a mimikát, s csak nagyon közelről tud szemkontaktust tartani. Ezért őket nem lehet tekintettel figyelmeztetni, ránézéssel felszólítani. Sokkal nagyobb jelentőséget kap a tanár beszéde, hangja. Jó, ha a pedagógus a helyét is többször változtatja az osztályban óra közben, hiszen a gyerekek egy részének látótere is beszűkült. Tanulóink figyelmét érdemes tudatosan is az általuk könnyebben érzékelhető, s részükről is tudatosan alkalmazható paralingvisztikai kommunikáció felé irányítani. A beszédmód (hangerő, hangmagasság, sebesség, ritmus) egyes elemeinek tudatos szabályozása sikeresebbé teheti a tanári tevékenységet, s a látássérült társadalomba való beilleszkedését is. Írásos kommunikáció A tanulók számára előkészített írásos anyagok kiválasztásánál sok szempontot kell figyelembe venni. Nemcsak az a fontos, hogy a tankönyv igazodjon a helyi tantervhez, hanem az is, hogy világos nyelvezetű, áttekinthető szerkezetű legyen. A gyengénlátók számára történő válogatás során figyelembe kell venni a könyv betűméretét, típusát, a szövegben alkalmazott színeket. A differenciált foglalkoztatás igénye miatt iskolánkban az átlagosnál nagyobb számban készülnek feladatlapok, képességfejlesztő feladatlap-sorozatok. Alapvető követelmény, hogy a gyengénlátó számára jól olvasható, tagolt elrendezésű anyagok legyenek. Sokszor szükséges a gyerekek látóképességének figyelembevételével nagyítani azokat. A bevésést, az önálló tanulást segíti a tanár tömör, logikusan felépített táblai vázlata, írásvetítő fóliája. A pedagógusnak gondoskodnia kell róla, hogy közlése valóban eljusson a tanulóhoz. Pl. a terem besötétítése az írásvetítő használatakor, a tanuló közelengedése a táblához. Tanításunk folyamán minden speciális eszközt felhasználunk, minden segítséget megadunk, hogy a tanulók minél több tudásra tegyenek szer, ugyanakkor megfelelő technikákat kell elsajátíttatni velük, hogy az iskolát elhagyva is hozzáférjenek az írásbeli kommunikáció termékeihez. Ugyanilyen fontos, hogy a látássérült is birtokában legyen az írásos közlés lehetőségének. Ennek érdekében a kézírás kiművelésén túl megtanítjuk őket a szabályos gépírás alapjaira és számítógépet használni. Pedagógusaink egy része a speciális módszertani ismereteit főiskolások, integráló tanárok számára írásba is foglalja. Mediális pedagógiai kommunikáció A látáshasználatban korlátozott gyerekek oktatásában kiemelkedő jelentőségű a szemléltetés. Jól felszerelt szertár elégíti ki a tanulói igényeket. A szemléltető tárgyakból egyszerre több példány kell, hogy a tanulók közelről, alaposan megfigyelhessék. Hatékony, ha a szemléltető képek, modellek, térképek hosszabb ideig az osztályban maradhatnak, hogy a gyengénlátó, aliglátó többször is tanulmányoz-hassa azokat. A térképhasználat is több időt igényel. Jók azok a térképek, amelyeken a tájékozódási pontokat speciális tollal kiemelhetjük. Használunk dombornyomással, házilag készült térképeket is. A technika fejlődése kibővítette eszköztárunkat. Az olvasótelevízió (különösen a színes) alatt nem csak olvasni-írni lehet, hanem apró tárgyakat, képeket, élőlényeket (még mikroszkópi metszeteket is) nagyításban megfigyelni. A videó-kivetítő, írásvetítő mind úgy van elhelyezve, hogy könnyen, gyorsan használható legyen.


32

A szemléltetés nemcsak azért szükséges, mert a látássérült tapasztalati bázisa szegényesebb, mint az ép látásúé, hanem azért is, mert számára a tanulás nagyobb erőfeszítést jelent: nagyobb koncentrációra, akaratra, hosszabb időre van szüksége. A jól alkalmazott szemléltetés az önkéntelen figyelmet is foglalkoztatja, a lényegre irányul, aktivizál. Fontos a vizuális oktatóeszközök használatakor a szemléltetés és a tanári magyarázat szinkronja. Pszichológiai kutatások szerint, ha arról beszélünk, amit bemutatunk, akkor mondanivalónk 30%-át fogadják be a gyerekek, ha másról, akkor csak 9%-át. Először a látványt kell megmagyarázni, s csak utána vonjuk magunkra hallgatóink figyelmét, s akkor mondjuk el a kiegészítő magyarázatokat. 3.2.6. A személyiségfejlesztés feladatai, módszerei

RÄ

Speciális nevelési-oktatási feladatok ellátása

A nevelés-oktatás egész folyamatában érvényesülnek az alábbiak: - a gyengénlátó gyermek személyiségének formálása - sokoldalú, a gyengénlátó gyermek tapasztalati tevékenységi formák biztosítása. - önállóságra nevelés. - reális, pozitív énkép kialakítása.

bázisának

hiányait

pótló

A képességfejlesztés területén: - a látóképesség, különböző funkcióinak, - a tájékozódóképességek, - a látás és mozgás koordinációjának, - a kommunikációs képességnek fejlesztése. - hatékony tanulási technikák tanítása. Feladataink életkori szakaszokra bontva (kiemelve „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei”-ből) Az iskolakezdéstől a pubertásig: - az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és a tájékozódás terén, - az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható világ megismerése iránt, a speciális segédeszközök használatával. - a működő érzékszervek fokozott kihasználása, - az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdé-séhez, - az önbizalom, a pozitív énkép alapozása, - az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevé-kenységek, a szem védelme. A serdülőkor: - az önállóság iránti igény továbbfejlesztése különösen azon speciális optikai segédeszközök iránt, melyekkel a látásmaradvánnyal rendelkező tanulók maximálisan kihasználhatják látásukat, - az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályavá-lasztási területek felé, - a céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás és későbbi munkavégzés céljából,


33

- az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakozásában, - az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása, - az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, - felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. Személyiségfejlesztési módszerek A motiválás hatékony eszközeinek alkalmazása. A tanulás és a képességfejlesztés számos területén a gyengénlátókra lényegesen nagyobb teher nehezedik, mint az egészséges gyermekekre. A normál társadalomba integrálódó fogyatékos embert e többletterhek alól nem mentesíthetjük, mert állóképességétől, akarati erőfeszítéseitől, ambícióitól függ a beilleszkedés sikere. A terhek csökkentése helyett a teherbírást kell megnövelni. Ezt azonban csak kis lépésekben, fokozatosan tehetjük. A gyermek erejét meghaladó szellemi és fizikai terhelés elviselése a pedagógiában szokásosnál intenzívebb és hatékonyabb motiváló eszközök alkalmazásával lehetséges. A motivációs eszközök tartalmaznak hangulati elemeket (vidám és örömteli légkör), életkorra jellemző szükségletek kielégítését (játékosság, versenyszerűség, elismerés), az érdekeltté tétel különféle formáit (jutalmazás, dicséret, megkülönböztetés) és interperszonális kapcsolatokat. Az egyéni adottságokhoz igazodó differenciált bánásmód A fogyatékosság sokféleségéből eredő, igen nagy egyéni különbségek indokolják a pedagógiában szokásos egyéni bánásmód mértékét messze meghaladó differenciálás szükségességét. Ez azonban semmiképpen nem jelentheti hosszútávon az alacsonyabb elvárásokat a gyengénlátó gyermek erőfeszítéseit illetőleg, sőt, fokozatosan fel kell készíteni őt arra, hogy az épek (iskolai, munkahelyi és társadalmi) elvárásai neki mindig is terhelőbbek lesznek. Az osztályfőnök szerepe a személyiségfejlesztésben Tanulás Az osztályfőnök a nevelőtanárral és a szaktanárokkal együttműködve elősegíti a tanulás alapvető feltételeinek megteremtését (nyugodt körülmények, ráhangolódás, felkészülés a tanulásra, időtervezés, aktivizálás, megerősítés). Az osztályfőnök és a nevelőtanár segíti a tanulók egészséges életmódjának iskolán belüli szokásrendjének kialakulását (testnevelés órán kívüli testmozgás, pihentető gyakorlatok, optimális terhelés, látástréning). Az osztályfőnök segít annak a megállapításában, hogy a tanuló vizuális, auditív vagy kevert típusú-e a figyelem, emlékezés, bevésés szempontjából. Tanítványaival figyelemösszpontosító, emlékezetfejlesztő gyakorlatokat ismertet meg. A tanulási technikák tanítása folyamatos feladata a felső tagozatnak. Önismeretfejlesztés, viselkedéskultúra Az osztályfőnök és nevelőtanár összehangolva készíti tervét. Az osztályfőnöki tanmenet és a foglalkozási terv részletezi az önismeretfejlesztés és a viselkedés alakításának egy-egy osztályra vonatkozó konkrét feladatait. Akiknél szükséges megtanítjuk és gyakoroltatjuk a viselkedés elemi szabályait. Az önismeretfejlesztés keretében foglalkoznak az önértékelés, önbecsülés, önbizalom, ambíció fogalmával. Gyakorlatokat végeznek az önismeret fejlesztésére. Az osztályfőnökök és csoportvezető nevelőtanárok igyekeznek megismerni a szülők nevelési módszereit. A kritikus időszakot átélő gyermekek és szülők megsegítésére olyan


34

szülői értekezletek szervezhetők, amelyeken az iskola-pszichológus és osztályfőnök, nevelőtanár segítségével dolgozzák fel a problémákat. (Első osztályba kerülés, átmenet a felső tagozatra, pályaválasztás időszaka.) 3.2.7. Intézményünk egészségnevelési programja

RÄ 3.2.7.1. Az egészségnevelés fogalma Kiindulópontunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány definíciója: „ Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egysége.” „Az egészségnevelés olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.” „Az egészségfejlesztés az a folyamat , amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, megőrizzék, betegség esetén javítsák.” 3.2.7.2. A nevelőtestület egészségnevelési stratégiája Célunk, hogy tanítványaink : - ismerjék látássérülésből eredő egészségügyi és életmódbeli problémáikat - egészségfejlesztési ismeretek elsajátításával életkoruknak megfelelő önállósággal legyenek képesek az általános egészségmegőrzésre, illetve fejlesztésre, valamint azokra a speciális tevékenységekre, amelyek a szembetegségükkel kapcsolatosak - nevelésünk eredményeképpen váljon szokásukká a testápolás, a mindennapi mozgás, az egészséges étkezés iránti igény - tudjanak saját maguknak egészséges tanulási, illetve munkakörülményeket teremteni - ismerjék a szembetegségükkel kapcsolatos ismétlődő orvosi vizsgálatok, beavatkozások célját, gyógyításuk, szemészeti állapotuk karbantartásának módjait - kerüljék az egészségüket , különösen szemészeti állapotukat veszélyeztető tevékenységeket, káros szenvedélyeket - ismerjék a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységek jelentőségét az egészség megőrzésében Tanulóink egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős: - életviteli mintát adó életmódjával - a látássérülés miatt szükséges speciális többlet ismeretek nyújtásával - betegségek, balesetek megelőzésében - az iskolai, diákotthoni környezet higiénikus, látássérült - barát környezet kialakításával Egészségnevelési feladataink: Higiéniára törekvő magatartás kialakítása. A tanuló sajátítsa el a következőket: - a szem ápolása, fertőzések elkerülése - optikai segédeszközök tisztántartása, rendeltetésszerű használata - általános testápolás, fogápolás - serdülőkori higiénés problémák kezelése - egészséges öltözködés - tisztaság iránti tartós igény - egészséges táplálkozásra nevelés


35

- a korszerű táplálkozás alapjainak megismertetése, a vitaminok, diéták szerepe az optimális állapot megőrzésében - esetenként betegségből fakadó táplálkozási megszorítások ismerete - kulturált étkezési szokások kialakítása - eltérő táplálkozási szokások megismertetése - egészséges mozgásfejlődés elősegítése - rendszeres testmozgás, testedzés a javasolt mozgásformákkal - a szembetegség következtében tiltott mozgásfajták ismerete, kerülése - testtartási problémák tudatos megelőzése (pl. speciális pad helyes használata) - balesetmegelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása - felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére, segítségnyújtás - önálló gyalogos közlekedés szabályainak megtanítása, a tömegközlekedési eszközök helyes használatára nevelés. Rászoruló tanulók megtanítása a fehér bot használatára - a szem felépítésének , működésének megismertetése, a szembetegség életmódot befolyásoló hatásának tudatosítása - együttműködésre nevelés az orvosi vizsgálatokon - a szűrővizsgálatok jelentőségének felismertetése A lelki egészség megóvására nevelés: - a személyiség kibontakozásának, szocializációjának segítése - problémamegoldó, konfliktuskezelő-képesség fejlesztése - pozitív én-és jövőkép kialakulásának elősegítése - a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés (Alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása.) Függőséghez vezető szokások megelőzése: - a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése - a meglévő látást, egészséget súlyosan veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol, drog, cigaretta) elutasítására nevelés - a káros élvezeti szerek használatának következményei, ezek hatása az egyénre és családjára Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: - reális önismeretre nevelés, reális énkép kialakítása - társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése - elfogadó, toleráns, segítőkész magatartásra nevelés Családi életre való felkészítés: - nemi szerepvállalás - családtervezés, családalapítás feltételei, felelőssége, örökletes betegségek - gyermekgondozás, gyermeknevelés - szerepek a családban., a család harmonikus életvitele - a szabadidő eltöltésének kellemes és hasznos módjai


36

3.2.7.3. Egészségnevelési tevékenységek Tanórai: tantárgyakban.

testnevelés,

osztályfőnöki,

környezetismeret,

biológia,

technika

Tanórán kívüli foglalkozások: a heti három testnevelési óra kiegészítéseként hetente kétszer délutáni diákotthoni sportfoglalkozás, gyógytestnevelés, a Gyengénlátó Diákok Sportegyesületének edzései, kirándulások. Hétvégén a diákotthont igénybe vevők esetében: kirándulások, szabadtéri játékok, uszodai vagy tornatermi foglalkozások. Tájékoztató fórumok: az intézmény gyermekorvosának, védőnőjének, és meghívott előadónak (életkorban minél közelebb álló, drog-prevencióban résztvevő fiatalnak) az előadásai, foglalkozásai. 3.2.7.4. Az egészségnevelési feladatokban különös felelősségű dolgozók köre Gyermekorvos Szemészorvos Védőnő Ápolónők Testnevelők Osztályfőnökök Nevelőtanárok Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzatot segítő tanár Pszichológus Mentálhigiéniai, egészségtan-tanári képzettségű pedagógusok Élelmezésvezető 3.2.7.5. Az egészségnevelést szolgáló színterek, berendezések, speciális kiegészítők - az épület tájolása (direkt napfény kiküszöbölése az osztályokban), a belső és külső színterek burkolati jelzései - a tantermek berendezése (helyes testtartást biztosító emelhető asztallapú egyéni tanulópad testmagassághoz illő Ergo-székkel, mosdó minden osztályban) - a látásmaradványhoz igazodó ülésrend az osztályokban - uszoda, öltözők - tornaterem, öltözők - tükrös-terem - sportpályák - játszóudvarok - diákotthonban zuhanyozó, mosdóhelyiségek - orvosi rendelők, betegszobák 3.2.7.6. Módszerek - a tanórákhoz kapcsolódó frontális és differenciált oktatás - előadások meghívott előadókkal (életkoruknak megfelelő témakörökben, DADA program) - sportversenyek - kirándulások szervezése (iskolai és osztály szintű, hétvégi) - videofilmek vetítése - higiénés szokások rendszeres gyakoroltatása (iskolában és diákotthonban egyaránt)


37

3.2.7.7. Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek

RÄ Intézményünk gondoskodik: - a nevelés-oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról gyermekorvos és szemészorvos heti többszöri rendelésén - a védőoltásokról - a tanulók évente egyszeri fogászati és ortopédiai vizsgálatáról - rendkívüli esetben a tanulók szemklinikára, egyéb kórházi ellátásra juttatásáról . Bővítjük külső kapcsolatainkat: - Heim Pál kórház, egyéb kórházak, rendelők, szemorvosok, optikusok, az OEP, stb. 3.2.8. Környezeti nevelési program

RÄ 3.2.8.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” 3.2.8.2. A környezeti nevelés célja „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó


38

gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT243/2003 (XII.17) Korm.r.) 3.2.8.3. Helyzetkép A környezeti nevelés megvalósítását segíti, hogy intézményünk az ország fővárosában van, így lehetőségünk nyílik a „Budapest Tanterv” ajánlásait felhasználni. A főváros változatos felszíni formái, múzeum-gazdagsága, a környezettel foglalkozó intézmények elérhetősége élményszerű érték-közvetítést tesz lehetővé. E kedvező adottságokat kihasználjuk a tanórai és tanórán kívüli nevelés során. Iskolánk erőssége, hogy kertvárosi környezetben fekszik, jó közlekedési lehetőségekkel. Intézményünknek saját mikrobusza van. Udvarunk füvesített, fából készült játszóterekkel felszerelt. Az épület világos, higiéniés viszonyai jók. Osztálytermeink és diákotthoni szobáink barátságosak, az aulákat növények és a tanulók nagyméretű rajzai díszítik. A tanulókat körülvevő bútorok kényelmesek. A speciális tanulópad hozzájárul a helyes testtartás megőrzéséhez. A tanulóknak az osztályokban is és a diákotthonban is szekrény áll rendelkezésükre, hogy személyes holmijukat elhelyezzék. Étkezés: Saját konyhánk van, ahol házias jellegű ételek készülnek. Az étkezés körülményei kultúráltak. Jeles napokon (karácsony, húsvét) különleges terítést élvezhetnek a gyerekek. 3.2.8.4. Erőforrások Nem anyagi jellegű erőforrások Iskolán belül: Pedagógusok környezettudatos viselkedése A Diákönkormányzat és a biológia szakkör tagjainak külön felelőssége a környezet óvására Nem pedagógus dolgozóink saját munkaterületükön példát mutatnak (pl. takarítás, kertgondozás, hulladék-kezelés) Iskolán kívül: A hollandiai Zeistben működő Bartimeus nevű látássérült centrummal többéves a kapcsolatunk. Tanáraink egy része már közvetlen tapasztalatokat szerzett a holland intézmény látássérültekhez igazodó környezet-kialakításáról. Idén tanuló-csere programra lesz lehetőségünk. Társintézményeinkkel rendszeresen szervezünk közös programokat. Anyagi erőforrások Költségvetés. Az intézmény gazdasági vezetője a kirándulások, környezetvédelmi nap anyagi fedezetének megtervezéséről gondoskodik. Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért támogatja a rászoruló tanulók táborokban való részvételét, esetenként egy-egy rendezvény megtartását. Pályázatok. Fenntartó: az új szint megépítésekor, valamint a folyamatosan végzett felújítások esetén biztosítja a sajátos környezeti jellemzők többletköltségét. 3.2.8.5. Alapelvek, feladatok, jövőkép


39

A környezeti nevelési program megvalósítása során a következő alapelveket emeljük ki: - természetszeretet – emberi jogok - kölcsönös függőség - a helyi és globális színterek összefüggései - nevelés a fenntarthatóságért - felelősség A környezeti nevelés feladatai A közvetlen és a tágabb környezet sajátosságainak, állapotának megismertetése, az alkalmazkodó és a tájékozódó képesség fejlesztése céljából: - a természetes és mesterséges környezetben való alkalmazkodás elősegítése - intézménylátogatás (múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok) - a város és a kerület nevezetességeinek feltérképezése A környezet természeti és az ember alkotta értékeinek megbecsülése, megőrzése, a személyes felelősség érzésének kialakítása: - személyes példamutatás - a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, de nem kihasználó életmód bemutatása ( kirándulások, táborozások, esetleg erdei iskola szervezése, megvalósítása) - a környezet állapota iránti fogékonyság fejlesztése, szemléletformálás - a környezet kímélő magatartás gyakorlása erkölcsi alapelvvé alakuljon - környezettel való harmóniára törekvés kialakítása A környezetvédelem általános, mindennapi feladatainak gyakorlása: - a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése, szokássá alakítása - ésszerű fogyasztói magatartás, energiatakarékos és környezetbarát életmód kialakulásának elősegítése - az iskola tisztaságának megőrzése, javítása, takarékoskodás vízzel, villannyal, értékmegőrzés-hagyományápolás - a környezeti erőforrások ismerete, felhasználásuk lehetőségei, korlátai Bolygónk környezeti válságjelenségeinek megismertetése (globális problémák): - a helyi és globális szintek kapcsolata - fenntartható fejlődés, a jelen hatása a jövőre - együttműködő magatartás kialakítása: környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása A tudomány fejlődésének nyomon követése: - az új vívmányok, eredmények megismertetése, az információáramlás biztosítása (beszélgetés, szóbeli közlés, tudományos magazinok, tv műsorok, internet, video iskolarádió, faliújság, kiselőadás, házi dolgozat stb.) - kapcsolat környezetvédelmi szervezetekkel - a modernizáció pozitív és negatív következményei a környezetre Az egészséges életmód iránti igény kialakítása: - környezet és természetszeretet formálása - az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások egészségkárosító hatásainak megismertetése - a környezet-egészségügyi problémák feltárása - esztétikus környezet létrehozása Egységes kép kialakítása a környező világról (tantárgyak közötti integráció lehetőségei): - tanulmányi kirándulások - kézműves foglalkozások (szakkörök, diákotthoni foglalkozások)


40

- intézménylátogatás - versenyek, szakkörök, jeles napok, kiállítások, hagyományos rendezvényeink - irodalmi alkotások, melyek bemutatják a környezet értékeit - anyanyelv gazdagsága - vonzó jövőkép alkotása, mely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel és szokások kialakulását. A jövőben a környezeti nevelés területén intézményünkben a diákok számára mintát adóan valósuljon meg: - a mindennapi környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés, papírtakarékosság, környezetbarát tisztítószerek használata) - az intézményegységek belső terei rendjének esztétikus díszítésének megőrzése, további fejlesztése, rendezése - mélyüljenek a tantárgyak közötti kapcsolatok - házi továbbképzés keretében – a munkaközösségek segítségével – bővüljenek a tanárok környezeti nevelés módszerei 3.2.8.6. Tanulásszervezés Tanórai nevelés-oktatás: a témák az egyes tantárgyak tanterveiben jelennek meg. Tanórán kívüli foglalkozások: - kiállítások rendezése - biológia szakkör - Környezetvédelmi nap - kirándulások, tanulmányi séták - versenyek, vetélkedők - nevelőtanári foglalkozások - hagyományőrző jeles napok 3.2.8.7. Módszerek Látássérült tanulók nevelése-oktatása során különösen nagy figyelmet fordítunk az aprólékos, irányított megfigyelésre, és a szemléltetésre. (Részletesebben az egyes tantárgyak módszertani útmutatójában.) Egyéb módszereink: - érzékelő játékok - memória-fejlesztő játékok - szituációs játékok - modellezés - hatásvizsgálatok - mérések - környezeti témák megjelenítése művészi eszközökkel - tanulói kiselőadások


41

3.2.8.8. Taneszközök Speciális eszközök: szükség szerint használnak a diákok nagyítókat, távcsőszemüveget, távcsöveket, elektronikus olvasókészüléket a tanulás, tanórán kívüli foglalkozások során. Környezeti nevelést segítő eszközök: Jól felszerelt szertár, könyvtár, számítógéppel összekapcsolt videoprojektor. 3.2.9. A közösségfejlesztés feladatai, módszerei

RÄ 3.2.9.1. Közösségeink Növendékeink személyisége az őket befogadó kisebb csoportok, közösségek hatására, az emberi kapcsolatok rendszerében fejlődik, alakul. Ilyen közösségek: - osztály - szakköri csoport - készségfejlesztő kiscsoport - énekkar - hittant tanulók köre - diákönkormányzat tagjainak csoportja - diákotthoni csoportok - zenét tanuló diákok csoportja - sportoló tanulók csoportja - integrált óvodások csoportja - integrált iskola-előkészítősök csoportja - integrált tanulók nyári táborának résztvevői köre - családi hétvége résztvevői 3.2.9.2. Az intézmény előnyös földrajzi elhelyezkedésének és országos felvételi körzetének kihasználása

RÄ Intézményünk Budapesten működik. Tanáraink tanmeneteik elkészítése során figyelembe veszik a Budapest Tanterv (Ajánlások a helyismeret tanításához a fővárosi iskolák számára) című kiadvány javaslatait. Nevelőtanáraink a foglalkozási terveket a Helyi Tanterv figyelembevételével készítik el, ugyancsak beépítve Budapest megismerését. A főváros természeti, művészeti, építészeti értékeinek bemutatása a hazaszeretetre nevelés jelentős eszköze. Ugyanígy igyekszünk előnyt kovácsolni abból a tényből, hogy tanulóink Magyarország különböző tájairól érkeznek. Szakszerű segítséggel átadhatják egymásnak lakóhelyükről szerzett ismereteiket, érzelmeiket.


42

3.2.9.3. A hagyományok szerepe a nevelésben

RÄ Hagyományaink Intézményi szintű ünnepélyeink: Tanévnyitó Az 1956. október 23-i forradalom emléknapja Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja Tanévzáró Intézményi szintű megemlékezések: Az aradi vértanúk napja – október 6. Halottak napja Hűség napja Pedagógusnap Rendezvényeink: Magyar Tudomány Napja Magyar Kultúra Napja Környezetvédelmi nap Családi hétvégék: - óvodáskorú gyengénlátó, aliglátó gyermekek és szüleik részére, - pályaválasztási hétvége az iskolánkban tanuló, valamint az integrált 7. osztályos tanulók és családjaik részére, - tagozatváltást előkészítő hétvége az iskolánkban tanuló és az integrált 4. osztályos tanulók és családjaik részére Mikulás Karácsony, gyertyafényes vacsora Farsang Diáknap Anyák napja Ballagás Fehér Bot Napja (a VGYOSZ-ben) Szakmai nyílt napok a befogadó a közoktatási intézmények pedagógusai számára Életviteli táborok: - integrált általános iskolás tanulók számára - integrált középiskolás tanulók részére Iskola előkészítő tábor leendő elsőseinkenek Nyári táborok iskolánk diákjai részére Versenyeink (esetenként más intézménnyel együtt): Történelmi vetélkedő (intézmények közötti) Számítástechnikai verseny (intézmények közötti) Matematikaverseny Helyesírás verseny Földrajzverseny Rajzverseny (részvétel házi, hazai versenyeken és nemzetközi pályázatokon) Énekverseny Szavalóverseny (fővárosi szavalóversenyek is)


43

Tanulásban akadályozottak országos komplex tanulmányi versenye Gyógypedagógiai intézmények fővárosi kulturális szemléje Zongoraverseny (látássérültek intézményeinek részvételével) Szemészeti vetélkedő (Debrecen) Karácsonyi terítési verseny A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete által szervezett helyi, országos és nemzetközi versenyek (atlétika, úszás, goalball) „A legszebb szoba” címért folyó, havonta értékelésre kerülő verseny Tanulmányi kirándulások Osztályszintű Intézményi szintű (évi egy alkalommal, lehetőleg történelmünkhöz, kapcsolódva) A környezetvédelmi nap hagyományos kirándulása tagozatonként

kultúránkhoz

Ápoljuk a kisebb közösségekben (osztály, diákotthoni csoport) kialakított és megszokott családias rendezvényeket (pl. születésnap, névnap). Megismertetjük a tanulókat a népi hagyományokkal. Megünnepeljük a gyengénlátók oktatása és nevelése nagy szakmai évfordulóit. Az intézményi ünnepélyek, rendezvények, hagyományok ápolása hozzájárul a tanulók humanista szellemű neveléséhez, segíti a tanult ismeretek értelmi és érzelmi elmélyítését. A rendezvények többségén a szülők, testvérek vagy más rokonok, barátok is részt vesznek. Ezek az alkalmak segítik a család és az intézmény kapcsolatát, biztosítva a betekintést az iskola életébe. 3.2.9.4. Az osztályfőnök és a csoportvezető nevelőtanár jelentősége a közösségi nevelésben

RÄ Az osztályfőnök az osztályán belül összefogja a tanulók, az osztályban tanító tanárok és a szülők közösségét. Felelőssége széleskörű. Iskolánk hagyománya szerint négy tanéven át vezeti osztályát. A nevelésben kulcsfontosságú szereplő. Feladatait részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat, későbbiekben a munkaköri leírás, nevelési célkitűzéseit az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. A csoportvezető nevelőtanár szerepe különösen a családjuktól időlegesen elszakadni kényszerülő bentlakó diákok nevelésében jelentős. Feladatait jelenleg az SZMSZ, később a munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök és nevelőtanár a mindennapi munkában szorosan együttműködik: - egyeztetik és megosztják nevelési és szervezési feladataikat, - terveiket összehangolják, - lehetőség szerint közösen bonyolítják a közösségi programokat, - hospitálnak egymásnál, - az osztályfőnöki órát együtt tartják, - a tanulói jellemzéseket együtt készítik.


44

3.2.9.5. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat működtetése lehetőséget nyújt a tanulók demokratikus életformára nevelésére. Növendékeinknek lehetőséget biztosítunk az intézményben folyó, őket érintő lényeges tevékenységek és változások megismerésére, a diáktanácson keresztül folyik az információcsere. Módot adunk arra, hogy kéréseiket, javaslataikat elmondják, kérdéseinkre választ kapjanak. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésére. Döntési, véleményezési, javaslattételi jogaikat a közoktatási törvény előírásai szerint gyakorolják. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzat szerint végzi tevékenységét.

3.3. TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK 3.3.1. Az iskola tevékenységei

R

3.3.1.1. Tanítás – tanulás - tanóra A tanulás szervezése Az oktatás osztálykeretben folyik. A csoportbontást az igények szerint a testnevelés, az idegen nyelv, a technika és a rajz tanítása során alkalmazzuk a leggyakrabban. Felbontjuk a hagyományos osztálystruktúrát a tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások, illetve logopédia, zeneoktatás szervezésekor. A csoportbontások meghatározása nevelőtestületi döntés alapján tanévenként változhat. A tanulók számára a kötelező tanórákon túl a következő foglalkozásokat szervezzük: 3.3.1.2. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1) OM rendelet alapján iskolánk habilitációs, rehabilitációs ellátást biztosít. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk céljai és feladatai: -

a vizuális megismerő sérült funkciók fejlesztése, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális optikai és taneszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: -

a látássérülés súlyossága, a fogyatékosság kialakulásának ideje, a sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A feladatok a nevelés-oktatás minden területén megjelennek: tanóra, tanórán kívüli foglalkozások.


45

A foglalkozások fajtái: - tantárgyi habilitáció - látásnevelés - Braille írás-olvasás - tájékozódásra nevelés (hosszú fehér bottal közlekedés) - olvasástechnika - egyéni és csoportos korrekció 3.3.1.3. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása - diszlexia terápia - diszkalkulia terápia - egyéni foglalkozások 3.3.1.4. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozásban részesítjük azokat a tanulókat, akiknek képességei egyes területeken kiemelkedőek, ideértve azokat is, akik saját adottságaikhoz mérten rendelkeznek valamilyen pozitív képességgel. Minden év májusában a tanulók és szüleik megismerhetik a választható foglalkozások sorát. A tanuló joga, hogy szülei és tanárai segítségével válasszon a foglalkozások közül. A gyermek túlterhelését kerüljük, ennek nyomon követése a tanév során az osztályfőnök és a nevelőtanár feladata. A tehetséggondozás formái: - gimnáziumi előkészítő - számítástechnika szakkör - rajzszakkör - nyelvi szakkörök - zeneoktatás - iskolai sportkör (feladatait a GYDSE látja el) 3.3.1.5. Pedagógiai szakszolgálat logopédia gyógytestnevelés A kötelező tanórákon kívüli foglalkozások pedagógiai célkitűzései: A látássérüléshez igazodó differenciált fejlesztés megvalósítása. „A fogyatékos gyermekek nevelésében a képességfejlesztés és a differenciáló pedagógia kiemelt jelentőségű. A látássérült elsősorban az információk megszerzésében akadályozott. Ha úgy segítjük, hogy a szükséges információkat a rendelkezésére bocsátjuk, csak a pillanatnyi akadályt hárítjuk el, s egyben kiszolgáltatottá is tesszük. De ha kiműveljük azon képességeit, amelyekkel maga is eljut az információkhoz, hosszútávon segítettük, vagyis rehabilitáltuk.” ∗ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. (többször módosított) törvény 52.§ (6) lehetővé teszi, hogy a tanulóink számára kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezzünk. Ennek az időkeretnek egy részét közvetlenül a kötelező tanórák megtámogatására használjuk. Ennek indoklása a következő: ∗

Fejlesztési eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára (iskolánk tanárainak alkotása) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1996.


46

Iskolánkban az ép értelmű gyengénlátó tanulóknak ugyanazokat a követelményeket kell teljesíteniük, mint ép érzékszervű, jól látó társaiknak az általános iskolában. Ugyanakkor a látássérült gyermekek számára hosszabb idő szükséges az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására. A tanítás-tanulás megszervezése során figyelembe kell vennünk a következőket: - a nagy dioptriaszámú szemüvegek, lupék, olvasótelevíziók, nagyított feladatlapok alkalmazása akkor is lassítja a munkatempót, a síkon való tájékozódást, ha a gyermeket önállóságra neveltük, és elsajátította a tempógyorsítást szolgáló kompenzáló technikákat. - a kísérletek bemutatása, a szemléltetés időigényes, sokszor egyénenkénti - a tanítási órán lehetőséget kell biztosítani a segédeszközökkel történő tanulás gyakorlására (térképolvasás, szerkesztések, tanulói eszközökkel való manipulálás optikai segédeszköz használata közben) - felmérésekre, tudáspróbákra az esélyegyenlőség biztosítása érdekében több idő adható a súlyos fokban gyengénlátóknak, aliglátóknak, mint az ép társaiknak. A többi rehabilitációs és egyéb kötelező tanórán kívüli foglalkozást minden tanévben az adott tanulók igényei szerint állapítjuk meg. A törvény biztosította órákat a szükségletek szerint használjuk fel, csoportosítjuk át az egyes évfolyamok között. Megjegyzés: a habilitációra – rehabilitációra felhasználható órakeret az óraterv 25% - a, mely a következő években 30 illetve 35% - ra emelkedik. Látásnevelés: A látásmaradvány maximális igénybevételével, a látási funkciók optimális körülmények közötti gyakoroltatásával, a látási érzékletek tudatosabb és pontosabb kérgi feldolgoztatásával a praktikus látási teljesítmény javulását, a kompenzáló technikák elsajátításával, egyedi optikai segédeszközök használatával a látási fogyatékosság cselekvéskorlátozó hatásának csökkentését kívánjuk elérni. A gyengénlátók a látásnevelés hatására nem fognak többet látni, de meglévő látásképességüket megtanulják jobban felhasználni, ezáltal könnyebben tudnak a látó társadalomban érvényesülni. Braille írás és olvasás tanítása aliglátók számára. A progrediáló szembetegség miatt veszélyeztetett és 0,1 alatti vízusú tanulók számára szervezzük. Tájékozódásra nevelés és az aliglátók megtanítása a fehér bot használatára. Szeretnénk, ha tanulóink az élet lehető legtöbb területén önállóak lennének. Egy ilyen alapvető terület a mozgás és tájékozódás. Két nagy csoportba oszthatók azok a tanulók, akik ebben a speciális oktatásban részesülnek: - azok, akiknek a biztonságos mozgáshoz és tájékozódáshoz nélkülözhetetlen a fehér bot - azok a tanulók, akik képesek nagyon hosszú fehér bot nélkül közlekedni, de gyenge látóképességük, vagy más ok miatt (pl. túlzottan féltő szülői magatartás miatt önállótlan, bizonytalan) szükségük van tájékozódási képességük fejlesztésére. Olvasástechnika Az egyéni fejlesztőprogram elsősorban azoknak a nem dyslexiás gyengénlátó gyerekeknek készült, akik átlagos nyelvi adottságaik miatt gyengébb olvasási teljesítményt nyújtanak. Cél a tanulók felzárkóztatása, melyet az olvasáshoz szükséges látási információk minőségileg jobb feldolgoztatásával, valamint az olvasás automatizálásának elősegítése érdekében céltudatosan összeállított gyakorlási anyaggal igyekszünk elérni. Egyéni és csoportos korrekció


47

Az ép értelmű tanulók alsós osztályaiban és a halmozottan sérültek osztályaiban különösen fontosnak tartjuk az osztályfőnökhöz való kötődést, így ezekben az osztályokban a korrekciós foglalkozásokat lehetőség szerint az osztályfőnökök tartják. Az iskola régi hagyománya szerint az osztályfőnök egyéni és csoportos korrekciós foglalkozásokat szervez. A korrekciós órák területei lehetnek: mozgáskorrekció, látásnevelés, értelmi és a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, a látással szoros kapcsolatban lévő írás-olvasás fejlesztése, átmeneti segítségnyújtás lemaradó tanulók felzárkóztatásához. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása Diszlexia terápia: Felzárkóztató program az olvasás és a nyelvhasználat zavaraival küzdő gyengénlátó tanulók számára. Célunk, hogy a tanulóink pontosan, a természetes beszéd ütemével körülbelül azonos, illetve látóképességükhöz mérten ezt minél jobban megközelítő tempóban olvassanak, s értsék az olvasott szöveg tartalmát. Diszkalkulia foglalkozások: Felzárkóztató program a számolási, matematikai képességek gyengeségével küzdő tanulók részére. Célunk a matematika tanulásához szükséges képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. Egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk elsősorban a magatartászavarban szenvedő, autisztikus viselkedésű, hátrányos helyzetű tanulóknak. Iskolánk a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből oldja meg a szükséges csoportbontásokat. Testnevelés: szemészeti diagnózis alapján kerülnek két csoportba a tanulók. Több évtizedes szemészeti adatok szerint körülbelül a növendékek fele csak korlátozott mozgásanyagot végezhet (ezért eltérő testnevelési programot alkalmazunk) Idegen nyelv: angol, német, a csoportbontást indokolja, hogy azonos osztályfokon tanítjuk a két nyelvet. Technika, rajz: a magas osztálylétszámok, a látásmaradvány mértékének és a finommotorika fejlettségének nagy szóródása indokolja a csoportbontást. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek célja Tehetséggondozásban részesítjük azokat a tanulókat, akiknek képességei egyes területeken kiemelkedőek, ideértve azokat is, akik saját adottságaikhoz mérten rendelkeznek valamilyen pozitív képességgel.


48

Pedagógiai szakszolgálat A gyógytestnevelés célja a veleszületett vagy szerzett betegségek miatt mozgásszervileg károsodott tanulók egészségi állapotának helyreállítása, javítása egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében. A logopédiai ellátás célja az intézményben tanuló súlyos beszédhibás, esetenként enyhe hallássérüléssel is küzdő gyermekek kezelése. A tanulás tanítása Munkánk során fejlesztjük a tanulók tanuláshoz szükséges képességeit, formáljuk a tanuláshoz való viszonyát, személyiségét, hatékony tanulási szokásokat alakítunk ki, mindig hangsúlyozva a látássérülés okozta hátrányok leküzdését. A tanulmányi idő egészében törekszünk az alapkészségek kialakítására, a gyermek térben és síkon való tájékozódó-képességének fejlesztésére, a szükséges optikai eszközök önálló használatának gyakorlására. 3.3.1.6. Versenyek, ünnepélyek szervezése Tantestületünk nagy fontosságot tulajdonít a hagyományok ápolásának, a kiemelkedő történelmi események méltó megünneplésének. Ugyancsak igyekszünk emlékezetessé tenni tanulóink számára az emberi összetartozásra nevelő ünnepeket. E tevékenység jelentősége növekszik napjainkban, amikor sajnálatos módon egyre több gyermek él hátrányos körülmények között. Sok esetben csonka családban. Házi versenyek szervezésén túl keressük a lehetőségeket az ép gyermekekkel közös programokra, versenyekre is tanulóink sikeres társadalmi beilleszkedése céljából. Intézményünkben hagyományosan sokféle rendezvényt szervezünk, melyeket az éves munkatervek tartalmaznak. A tanévet megelőzően a munkaközösségek megállapodnak a szervezők személyéről, a programokat megelőzően pedig vállalják a szervezési feladatokat. Rendszeresen megünnepeljük a látássérültek nevelésével, oktatásával összefüggő évfordulókat. Rendezvényeink többségére meghívjuk diákjaink szüleit is. 3.3.1.7. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatóinak gyakorlati képzése A felsőfokú intézmény képzéséhez igazodva lehetővé tesszük, hogy a Főiskolai Kar tanár és terapeuta hallgatói rendszeresen hospitálhassanak és tanítási gyakorlatokon vehessenek részt. Fogadjuk a levelező tagozatos másoddiplomát szerző pedagóguskollégákat is. 3.3.1.8. Az iskolapszichológus tevékenysége, a nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

beilleszkedési,

Az iskolapszichológus feladata két fő területre irányul: - diagnosztika - fejlesztő/terápiás beavatkozás 1. Diagnosztika: - a gyermek képességeihez igazodó iskolázás megítélése - az eredményes tanulást biztosító kiegészítő tevékenység megválasztása - a fejlődés ellenőrzése

magatartási


49

- pályaválasztást, társadalmi beilleszkedést szolgáló vizsgálatok - személyiségfejlődési zavarok és magatartászavarok hátterének feltárása - krízishelyzetek feltárását célzó vizsgálatok - a sérült gyermek családjának, környezetének vizsgálata Diagnosztikai módszerek: - klinikai pszichológiai exploráció - pszichológiai diagnosztikus interjú - pszichológiai heteroanamnézis - exploratív játék - mentális funkcióvizsgálat Raven szerint - mentális képességvizsgálat Bender szerint - pszichológiai keresztmetszeti státusz - Rorschach projektív próba - személyiségvizsgálat TAT - személyiségvizsgálat CAT - személyiségvizsgálat PFT - farajz-teszt, családrajz - Világteszt - intelligenciavizsgálat MAWGYI – R szerint - intelligenciavizsgálat Binet szerint 2. Terápia A pszichológus a feltárt állapot alapján határozza meg a beavatkozás helyét és fajtáját. Ezek a következők lehetnek: - foglalkozásterápia (pl rendszeres közös festés-rajzolás) - komplex miliőintervenció (a környezeti tényezők változtatása a gyermekkel foglalkozó szakemberek bevonásával) - krízisintervenció (akut krízis során a gyermek és családja pszichológiai segítése) - pszichológiai tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak – rövid, közepes, hosszú - alap pszichoterápia családnak - pszichoterápiás tanácsadás a szülőknek - játékterápia - szupportív terápia - pályaválasztási tanácsadás - szabadinterakciós csoport szülőknek, pedagógusoknak - csoportfoglalkozás serdülőknek (pszichodráma) - relaxáció, autogén tréning gyerekeknek A pszichológus tevékenysége a beilleszkedési, magatartási és egyéb pszichés rendellenességekkel küzdő tanulók megsegítésére irányul. Ehhez a helyzet minden résztvevőjének együttműködése szükséges: a gyermek, a szülő, az osztályfőnök, a nevelőtanár, a gyermekfelügyelő közös munkája. A pszichológus feltárja a helyzetet, közvetít a résztvevők között, és javaslatot tesz a megoldásra, a megsegítés formájára, a partnerek szerepére. Megszervezi és működteti a terápiás csoportot. A beilleszkedési, vagy terápiás programot esetenként fotókon, videofelvételeken rögzíti a későbbi pedagógiai célú felhasználás érdekében.


50

3.3.1.9. Zeneoktatás „Nem lehet egészen boldog ember az, akinek nem öröm a zene.” Ez a csodálatos kodályi gondolat áll iskolánk zenei nevelésének középpontjában. A zenei nevelés célja, jelentősége A zene örömforrás, egyúttal sokoldalúan kibontakoztatja a diákok képességeit. Célunk, hogy a zenetanulással minél közelebb vigyük tanulóinkat a zene megértéséhez és élvezetéhez. Képességeikhez mért legmagasabb szintre eljuttatni őket a hangszeres muzsikálás során, a koruknak megfelelő zenei anyagon. A zenetanulás fegyelemre és rendszerességre szoktat, (rendszeres gyakorlás nélkül nem érhető el eredmény). Fejleszti a koncentráló képességet (a darabokat folyamatosan végig kell játszani). Szerepléshez, közönséghez szoktat, bármilyen rövid darab előadása is örömöt, sikerélményt nyújt, a harmonikus személyiség fejlődéséhez járul hozzá (nyilvános hangversenyek, szereplések, vizsgák). Tanulóink képességei igen változóak, a látássérüléssel gyakran társuló mozgás problémák fejlesztésére, kiküszöbölésére kiválóan alkalmas a zongorázás. A jobb és bal agyféltekék összehangolásával nemcsak a mozgás-látás koordináció fejlődik, hanem az értelem, érzelem is. A kétévente sorra kerülő Látássérült Fiatalok Komolyzenei vetélkedőjén nagy számmal indulnak tanítványaink és értékes díjakat nyernek el. A zenei nevelés színterei A zongoratanítás két tanteremben folyik. A gyakorlásra az esti órákban nevelőtanár felügyelete mellett van lehetőség. Az ének-zene órák jól felszerelt ének-zene szaktanteremben zajlanak. Igyekszünk kihasználni a tanórán kívüli zenei nevelési lehetőségeket, élő zenei bemutatók, hangversenyek szervezésével. 3.3.2. Diákotthoni foglalkozások, szabadidős tevékenységek

Ä A diákotthon szervezeti felépítése két alapfeladat ellátását teszi lehetővé: a fogyatékos tanulók diákotthoni elhelyezését és a napköziotthonos ellátást – mind az épértelmű, mind a tanulásban akadályozott (halmozottan sérült) gyengénlátók és aliglátók számára. Intézményünk egyedülálló abból a szempontból, hogy a diákotthonban az épértelmű és a halmozottan sérült tanulók azonos csoportban (integrálva) élnek az esti, a reggeli, a hétvégi időszakaszokban. A diákotthon tevékenységét, a tanulók életrendjét a házirend és a napirend szabályozza: Ébresztő, reggeli teendők Étkezés, további reggeli teendők > Indulás az iskolába Tanórák Ebéd Levegőzés, szabadfoglalkozás > Tanulás > (a tanulási idő alatt a tanulók hab.-rehab. és nem kötelező foglalkozásokon, zeneórán stb. vesznek részt egyénileg) közben uzsonna diákotthon - napközi

diákotthon iskola diákotthon – napközi iskola


irányított foglalkozások vacsora esti teendők és irányított foglalkozások villanyoltás

51

diákotthon

A látássérült gyermekek életvitelében, az önálló felnőtti életre felkészítés érdekében rendkívüli fontosságú a fogyatékosság(ok) okozta hátrányok leküzdésének megtanítása, a fogyatékossággal való együttélés elfogadtatása. Mindez alapvetően meghatározza a diákotthoni tevékenységek gyógypedagógiai szemléletű alakítását: törekvésünk a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó életviteli problémák megoldására, valamint a szociális szempontból hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tehetséggondozására irányul. A reggeli és az esti diákotthoni tennivalók a gyengénlátó, aliglátó gyermekek nevelésében a kötelező ellátáson túl az önállóság, önkiszolgálás fejlesztését és az egyéniség kibontakozását célozzák. Ezt tervszerűen és egyénekre alkalmazva végezzük, ennek érdekében foglalkozunk az alábbiakkal: - a személyi higiénia (szem-, szemüveg, egyéni látásjavító és egyéb segédeszközök gondozása, testi higiénia) - kulturált és minél önállóbb étkezés (evőeszközök helyes használata, kenyér-kenés, ételek szedése, folyadékok töltése - egészségi állapotuk kezelése. Az arra rászoruló gyermekek rendszeres gyógyszerezése, a gyógyszerezés fontosságának és az állapotával járó egyéb egészségügyi szabályok betartásának megtanítása, fokozott figyelemmel kísérése. (szemcseppek és egyéb gyógyszerek) - saját ruházat felismerése és rendben tartása (szekrényrend, mosás, varrás, vasalás, tisztaruha váltás stb.) - saját környezet rendben tartása (tanulási és a tanulást segítő eszközök, játékok, könyvek, egyéni polcok, a hálókban ágyazás, ágyneműtartók rendje, polcok fogasok rendezése) - a közösség környezetének ápolása (játékok megóvása, elcsomagolása, takarítás, virágok gondozása, hálók dekorálása, otthonossá tétele) - a közösségi élet szabályainak megtanítása, alkalmazása (pl.: testvéri és baráti kapcsolatok ápolása, kiépítése, közös és egyéni beszélgetések, játékok, kisebbek segítése, tolerancia stb.) - a szabadidő kellemes, kultúrált és hasznos eltöltése (pl. kicsik mesekazettára alszanak, a nagyobbaknak olvasás és/vagy beszélgetés elalvás előtt) A diákotthoni foglalkozások egy részén a bentlakó és a bejáró tanulók közösen vesznek részt. Az esti órákban a foglalkozásokon értelemszerűen csak a bentlakó tanulók tevékenykednek. A foglalkozások szervezésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéniségét, fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását. Ennek érdekében tevékenységeink több színtéren működnek: Az iskolai szervezési keretek között az oktatótanárok vezetésével folyik (a diákotthoni foglalkoztatásokkal egyidőben) habilitációs, rehabilitációs órák nem kötelező felzárkóztató, tehetséggondozó órák egyéni fejlesztő foglalkozásaink a személyiség- és magatartásproblémás gyermekek részére A diákotthoni foglalkozások, melyeket a nevelőtanárok tartanak előírt foglalkozások (tanulás, séta, kultúr-, munka- és tornatermi foglalkozások, uszoda, játék, szabadidő szervezése)


52

A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján a következő témakörökben heti 1 foglalkozást szervezünk: tanulásmódszertan, önismeret, pályaválasztás, művészet és információs kultúra, környezeti nevelés, életmód, életvitel, háztartási ismeretek, egyén és közösség, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság A témakörökben 3 téma feldolgozása az életkornak megfelelő szinten történik. Egy-egy alkalommal 20-45 perces időtartamban, a tanulók előzetes ismereteit, érdeklődését figyelembe véve ajánlott. A nevelőtanárok saját választásuk alapján szerveznek esti foglalkozásokat: - kézművesfoglalkozások: (bábkészítés rajz, színezés;) - művészeti foglalkozás: (filmklub zeneklub-éneklés zongoragyakorlás műsorkészítés, meseolvasás, mesedramatizálás) - játék (társasjáték, kártyajáték, sakk, mozgásos játékok, játéktanulás), - számítástechikai fogl., - személyiségfejlesztő fogl.(terefere klub, drámajáték)

iskolarádió

Külső oktatókkal szervezett tevékenységeink: hitoktatást , DADA program, kulturális rendezvények, stb. A diákotthoni foglalkozások évenként igények szerint változnak. Hétvégi programok A diákotthoni ellátást igénylő tanulók a hétvégeket heti, kétheti, esetleg havi gyakorisággal családjuk körében töltik. Tapasztalataink szerint sok tanuló családja él távol az iskolától, általában igen nehéz anyagi körülmények között. Esetenként határon túli magyar gyermekeket is nevelünk, az ő hazautazásukat is megpróbáljuk havonként megszervezni. A szombaton és vasárnap intézményünkben tartózkodó gyermekek – közöttük ha van az állami gondoskodásban részesülők – létszáma változó. Mindezek miatt a hétvégi programok szervezése különös gondosságot igényel, hiszen szerteágazó igényeket és sokrétű nevelési feladatot kell összeötvöznünk. Ezért a hétvégék programjainak összeállításakor és lebonyolításakor az alábbi szempontok határozzák meg tevékenységünket. A vidéki gyermekek életük jelentős részét Budapesten töltik. Sokan középfokú tanulmányaikat is itt folytatják. Meg kell tehát ismerniük a fővárost több szempontból is: - nagyvárosi közlekedés (mozgólépcső, aluljárók stb.) - ügyintézési, vásárlási lehetőségek (hivatalok helye stb.) - történelmi és kulturális építmények, emlékhelyek, egyéb építmények - kirándulási lehetőségek, természeti adottságok - szórakozási lehetőségek (színház, mozi, könyvtárak stb.) - egészségügyi intézmények A tervezett programok a szükséges ismeretek megszerzésén túl segítik a tanórákon megtanultak elmélyítését, a szabadidő jó felhasználásának megtanulását. A diákotthonos gyermekek – különösen akik a hétvégék egy részét, vagy többségét itt töltik – a mindennapi életviteli technikák javát nem családjukban, hanem az intézményben tanulják meg. A hétvégi programunk szervezésekor tehát törekszünk az alábbiakra:


53

- háztartásvezetési ismeretek elsajátítása (önálló ételkészítés, mosogatás, takarítás stb.) - háztartási és egyéb gépek működtetése - önálló és csoportos közlekedés gyakorlása A programok szervezésekor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy hétvégeken mind az életkor, mind a nemenkénti különbség, mind a meglévő fogyatékosság szempontjából heterogén csoport számára tervezünk. A nyári szünidőben igények és lehetőségek szerint rendszeresen táborokat szervezünk. Az állami gondoskodásban részesülők és a veszélyeztetett tanulók ellátása Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek ellátását a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza. Ez intézményünk munkáját is befolyásolja. Az állami gondoskodásban részesülő látássérült tanulóink harmonikus személyiségfejlődése érdekében fokozottan szorgalmazzuk azt, hogy minél hamarabb családi gondoskodást kapjanak. Törekszünk arra, hogy a gyermekek kapcsolatát hozzátartozóikkal kiépítsük és a családba visszahelyeztessük. Amennyiben erre nincs lehetőség, a nevelőszülőkhöz való elhelyezést tartjuk a leghumánusabbnak és legbiztonságosabbnak. Természetesen a diákotthoni ellátást továbbra is elvállaljuk. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek az élet minden területén hátrányos helyzetűek. Nevelésük fokozott figyelmet igényel. Az előző fejezetben részletezett, minden gyengénlátó tanulónkat érintő és számukra nyújtott ellátáson felül a sokéves tapasztalat alapján az alábbi feladatokat valósítjuk meg: - személyre szóló egyéni törődés, szeretetteljes, bensőséges gondoskodás - önállóságra nevelés az életviteli technikák minden területén - hazautaztatás megsegítése - tehetséggondozás – amelynek nem feltétele a jó tanulmányi eredmény, hanem elsődlegesen a tehetség és az érdeklődés - saját tulajdon fogalmának kiépítése (pénz, ruházat, játék, könyv) - saját emlékek gyűjtése (fotók, régi játékok, könyvek stb.) - önálló életvezetés gyakorlása (háztartási ismeretek, ügyintézés, kapcsolattartás) - utógondozás (egyéni kérések és lehetőségek alapján) Az intézmény gyermekvédelmi felelősének tevékenysége, a szociális hátrányok enyhítése: - számon tartja a veszélyeztetett tanulóinkat. - elemzi családi, anyagi helyzetüket a szülők a tanárok és a különböző hivatalos személyek tájékoztatása alapján. - segíti a rászoruló szülőket hivatali ügyintézésükben és tájékoztatja őket a különböző - szociális és egyéb juttatásokkal kapcsolatban. Az intézmény dolgozói és külső támogatói szükség szerint ruhaneművel, tanszerrel, játékkal támogatják, látják el a szegénysorsú gyermekeket. Egyéb tevékenységi formák Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. A tanítási órákon kívül szervezett fejlesztő foglalkozások e tevékenység színterei. Drogmegelőzési program 7-8. évfolyamon zajlik külső szakemberek segítségével. Pályázatok hasznosítása Tehetséggondozó nyári táborokhoz anyagi fedezetet. Felvilágosító munka szülői értekezleteken. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a fogyatékos embereket a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők szociális támogatásáról. Kapcsolatot tartunk e témában illetékes hivatalokkal, fogyatékosokat segítő alapítványokkal. Játékkölcsönzés – elsősorban az alsó tagozatos tanulók számára.


54

3.3.3. A szülő, a tanuló, az iskolai és a diákotthoni pedagógus együttműködése

RÄ Az intézményünkben tanuló gyermekek szülei számára konzultációs lehetőségeket: - iskolaelőkészítő tábor idején, - a tájékoztató füzet útján, - a szülői közösségen keresztül, - osztály- és össz-szülői értekezleteken, fogadóórákon - nyílt napokon.

rendszeresen

biztosítunk

A szülőket a tanév során több alkalommal levél útján is tájékoztatjuk az intézmény programjairól, egyéb közérdekű tudnivalókról. A tanév végén tájékoztatást kapnak a következő tanévi tankönyvekről, a tartós tankönyvhasználat rendjéről, taneszközökről, diákotthoni ruházati szükségletről, a testnevelés-úszás felszerelésről. Ismertetjük a kirándulások fajtáit, az iskola által nyújtott segítség formáit (mikrobusz, alapítványi támogatás kérése, stb.). 3.3.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tevékenységei A módszertani központi működés szakszolgálati tevékenységekkel valósul meg, s a pedagógiai szakmai szolgáltatás körébe tartozó feladatokkal bővül. A szakszolgálat munkatársai feladatukat helyileg a módszertani központban, valamint az érintett fővárosi és vidéki közoktatási intézményekben látják el. A programok egy részében a tantestület iskolai és diákotthoni részlegében dolgozó tanárok és segítők is részt vesznek. A szülői, tanulói, befogadó iskolai igényekre érzékenyen reagáló módszertani központ a különböző életkorú látássérülteket eltérő módon segíti. Az óvodások korrektív, kompenzatív fejlesztése, iskolára felkészítése a szülőkkel egyeztetett időpontban egyéni, és heti rendszerességgel szervezett csoportos fejlesztő foglalkozások keretében történik. A látássérült gyermeket nevelő családok számára szervezett nevelést segítő fejlesztő munkába a gyermek családját is bevonjuk. E körbe tartozó tevékenységek és programok: - egyéni beszélgetés, - gyógypedagógiai tanácsadás, - képességfejlesztő játékok és fejlesztő szakirodalom kölcsönzése, - családi hétvége, - Szülők Iskolája. A családokat tájékoztatjuk gyerekük nevelését, fejlesztését érintő rendelkezésekről, a szociális juttatások köréről. Az integrált oktatás előkészítését szolgálja az iskolaelőkészítő tábor, amelyen a látássérült gyermek, a szülő és leendő pedagógusa vesz részt. Az együttnevelést segítő módszertani központ segítséget nyújt a gyermeknek és családjának, valamint a befogadó közoktatási intézmények óvodapedagógusainak, tanítóinak, tanárainak az integrált óvodások fejlődése, az iskolások eredményes tanulása, és beilleszkedése érdekében. A közvetlen segítségnyújtás egyik formája a gyógypedagógiai tanácsadás, amely : - a gyermek különleges igényeinek a feltárására, - speciális módszertani kérdésekre, - nevelési problémák megoldására, - a követelmények vonatkozásában tehető engedményekre,


55

- az értékelés kérdéseire, valamint - kompenzációs technikák megtanítására irányul. Az integrációt segítő tanácsadó tanárok rendszeres utazótanári ellátásban részesítik a fővárosi általános iskoláiba járó iskolakezdő gyerekeket. A rendelkezésükre álló személygépkocsival meglátogatják az első osztályos, és a legproblémásabb gyengénlátó, aliglátó vidéki tanulókat is, így a helyszínen segítik a pedagógiai munkát. A befogadó iskolák és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma általános iskola esetén a „Ne felejts!”, középiskola esetén a „Ráció-integráció” dosszié. Ezek szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemények, amelyek egyrészt tartalmazzák mindazokat a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos információkat, amelyek ismerete alapvetően szükséges a befogadó pedagógus munkájához, másrészt biztosítják a kapcsolattartást és az együttműködést a gyógypedagógussal. A dossziék végigkísérik a tanuló iskolai éveit, folyamatosan bővülnek feljegyzésekkel, és a dokumentumok segítségével végigkövethető az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulása. Vidéki gyógypedagógiai módszertani intézmények az intézményünkkel kötött együttműködési megállapodás alapján alközpontként vesznek részt a megyéjük látássérültjeinek utazótanári megsegítésében. A 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet értelmében a gyengénlátó, aliglátó tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógusunk az együttműködés során: - segíti a pedagógiai és szemészeti diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a látássérüléshez, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális optikai segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - esetenként terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Intézményünkben az integrált tanulók gyermekszemész szakorvos vizsgálatában részesülhetnek, amelynek során szemüveg, és különleges látásjavító optikai eszközök felírására, valamint az optikai és elektronikai segédeszközök ajánlására, kipróbálására van lehetőség. Az utóbbi eszközök kiválasztását a látásjavító eszközök gyógypedagógusa segíti és szervezi. A szülők kérésére a középiskolások tiflopedagógiai megsegítését is ellátja a módszertani központ, sőt a felsőfokú tanulmányokat folytató látássérültek is igénylik az elsősorban speciális eszközökre és tájékoztatásra vonatkozó gondoskodást. A tiflopedagógiai utógondozó egyéni tanácsokat ad és segíti az új iskola megismerését is. Az integrált hetedik és nyolcadik osztályos tanulók, valamint a középiskolás látássérültek, számára évente nyári tábort szervezünk. Az inkluzív óvodák és iskolák pedagógusainak többféleképpen segíti a szakszolgálat:

önképzését

és

továbbképzését


56

- Nyílt napokat szervez, amelyeken sérülésspecifikus fejlesztési eljárásokat, módszereket, eszközöket ismerhetnek meg a pedagógusok, és konzultálási lehetőségre is van mód. Megismertetjük a vonatkozó törvényeket is. - Speciális pedagógiai tájékoztatást nyújt előadások tartásával, szimulációs gyakorlatokkal és szakirodalom ajánlásával, és írásos tájékoztató anyagokat állít össze. - Pályaválasztási tanácsadást szervez a szegregáltan és integráltan oktatott 7. osztályos tanulók számára. - Eszközbemutatókat tart a legújabb optikai, elektronikai és egyéb tanulást segítő eszközök megismertetésére. - Akkreditált tanfolyamon átfogó alapvető tiflopedagógiai ismeretek átadását biztosítja. Módszertani intézményünk együttműködik a Diákotthonnal a szegregáltan és integráltan oktatott 4. és 7. osztályos tanulók és családjaik számára rendezett tematikus családi hétvégék szervezésében. Felkérésre szerepet vállal befogadó iskolák látássérüléshez kapcsolódó tolerancia programjain. Alapvető kívánalom, hogy az intézmény minden dolgozója ismerje és figyelembe vegye tanulóink sajátos nevelési igényeit „a napirendjükhöz kapcsolódó minden időfaktorban és helyszínen. Ennek érdekében a módszertani központ látásjavító eszközökkel foglalkozó tanára szimulációs gyakorlatokat biztosít, szemészeti alapismereteket és tapasztalati bázist az intézmény különböző dolgozó csoportjai számára. A megszerzett speciális tudás birtokában elvárható, hogy mindenki megértéssel és megfelelő módon forduljon a gyerekek felé. A módszertani központ folyamatosan bővíti a kézikönyvtár állományát, a fejlesztő-játékok gyűjteményét és a látásjavító- eszköz tárat.

kölcsönözhető

3.3.5. Az iskola, a diákotthon és a módszertani intézmény együttműködése

RÄ A módszertani központ szervezi és koordinálja az intézmény integrációt segítő munkáját. Ebben a feladatban évek óta 13-14 iskolai tanár is részt vesz. Az általuk nyújtott gyógypedagógiai megsegítés sokirányú tevékenységben nyilvánul meg: - bemutató órák és foglalkozások tartása a módszertani központ rendezvényein (nyílt nap, tanfolyam, integráltak iskolaelőkészítő tábora); - bemutató órák tartása nyílt napoktól függetlenül is, a kívánt osztályfokon és tantárgyban, a befogadó iskolák pedagógusainak egyéni vagy csoportos igényéhez igazodóan; - konzultáció széleskörű szakmai szempontok alapján; - felkérésre előadás tartása a rendezvényeken; - szülők és tanulók fogadása tanórákon, tájékoztatásuk; - feladatgyűjtemények alapját képező feladatlap sorok kidolgozása, összeállítása; - módszertani útmutatók készítése különböző tantárgyakhoz gyengénlátókat oktató pedagógusok számára. Az integrációt segítő iskolai tanárok a felkéréseknek kiváló szakmaisággal tesznek eleget. A résztvevő pedagógus és nem pedagógus vendégekkel törődőek. A módszertani központ tanárai tartják a kapcsolatot a befogadó iskolák pedagógusaival; továbbképzési téma-kínálatukat folyamatosan bővítik az aktuális szakmai újdonságokkal, gyűjtik, továbbítják az együttneveléssel kapcsolatos kérdéseket, és koordinálják a közös munkát. Ahogy a pedagógus-továbbképzési tevékenységben együttműködnek a módszertani központ munkatársai az iskolai pedagógusokkal, ugyanúgy az intézményi gyakorlatra jellemző rugalmas, segítőkész magatartás és együttműködés valósul meg a családi hétvégék, nyári


57

integrációs táborok szervezésében és megvalósításában a diákotthon és a módszertani központ között. Az intézmény néhány szakmai alkalmazottja mindhárom intézményegység munkájában részt vesz (szemorvos, ápolónő, védőnő, szociálpedagógus, látásjavító eszközök gyógypedagógusa, pszichológus). E szervezési mód biztosítja a szakmaiságot, és a gazdaságosságot egyaránt. Az iskola, a diákotthon és a módszertani központ közös programjainak megvalósulásához az intézmény biztosítja a gazdasági hátteret, (épület, ellátás, segítő személyzet). A kialakult feladat-megosztási és együttműködési formák jól példázzák az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményi modellnek megfelelő működést. A tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködését az IMIP „Kommunikációs technológiák” c. fejezete is tartalmazza: - kommunikációs formák (írás- és szóbeli tájékoztatók, feljegyzések, beszámolók, jegyzőkönyvek), - kommunikációs színterek (értekezlet, megbeszélés, faliújság, számítógépes belső hálózat, tapasztalatcsere) Másik fontos alapdokumentumunk, az SZMSZ, a III. és IV. fejezetében szabályozza részletesen az együttműködés formáit, többek között a Diákönkormányzattal és a Szülői Szervezettel történő kapcsolattartás formáit. 3.3.6. Az intézményi könyvtár működése Intézményünk épületének közelmúltban történt bővülése lehetővé tette, hogy külön könyvtártermet rendezzünk be a tanulók és a felnőttek számára. A könyvtárat igénybe vehetik a technikai és ügyviteli dolgozók is. A könyvtáros tanár feladatköre kibővült a tankönyvek beszerzésével. Az új beszerzések között egyre nagyobb szerepet játszanak a korszerű ismerethordozók : CD-ROM, DVD. A tanulók számára a könyvtárban is lehetőséget tudunk biztosítani az elektromos olvasókészülék használatára. 3.3.7. A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete A sportegyesület célja: iskolánk tanulóinak mindennapi testedzésének biztosítása. Az egyesület a diákok egészségét, testmozgását, szellemi és fizikai jó közérzetét és ezek egyensúlyát előtérbe helyező és magas szinten tartó élet-és szemléletmód kialakítására és népszerűsítésére törekszik. Együttműködik a látássérültek sportját szervező, segítő hazai és külföldi szervezetekkel. Testnevelőink diákjainkat évente többször viszik atlétika, úszás és goalball versenyekre. A sportegyesületet a Fővárosi Bíróság 2003 – ban bejegyezte. A sportegyesület és az iskola együttműködési megállapodást kötött.


58

4. ESZKÖZRENDSZER

RÄ 4.1. AZ INTÉZMÉNY ÉPÜLETE Iskolánk tágas udvarral, sportpályákkal, tornateremmel, tükrös tornaszobával, szaktantermekkel, tankonyhával és tanuszodával rendelkezik. Nagy ablakai, tantermeink üvegfala sok természetes fény bejutását teszi lehetővé, mert a tantermek ÉK-DNy-i tájolásúak, így sok világosság jut be, de a tanulókat nem zavarja direkt napfény. A mesterséges világítást még így is állandóan használjuk (a tantermi fényerő 1000 Lux). Néhány esetben a gyermek fényigénye, közelhajolása a könyvekhez szükségessé teszi a tanulóasztal külön, helyi megvilágítását is. A foglalkozások színterei: osztálytermek, előadóterem (kémia, fizika tantárgyakhoz), szaktantermek: technika (2db), rajz (2db), ének, számítástechnika (2db), idegen nyelv, földrajz – biológia), tornaterem, uszoda, mozgásfejlesztő „tükrös terem” korrekciós szobák (3db) zongoraoktatás szobái (3db) kétfunkciós csoportszoba pszichológus szobája könyvtárak (tanári és tanulói) tankonyha játszótér (2db) sportudvar. klubszobák hempergők videó-terem Intézményünk rendelkezik a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) rendelet 7. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel.

4.2. BERENDEZÉS 4.2.1. Speciális tanulóasztal A tanulók speciálisan kialakított egyéni tanulóasztalt használnak. Az asztal lapjának dőlésszöge állítható, így a gyermek gerince mentesül a görnyedéstől. Az asztalokat saját magunk terveztük a funkciótól függően: osztálytermi használatra jobb és balkezeseknek, zeneterembe, egyéb szaktantermekbe. A tanulópadokra egyéni szükséglet szerint helyi megvilágítást szerelünk, és csúszásgátló fóliát helyezünk. 4.2.2. Falitábla Kerámiatábláink nagyméretűek, külön világítással ellátottak. Színük fekete, melyen éles kontrasztot ad az általában használt sárga kréta.


59

4.2.3. Szemléltető eszközök Iskolai szertárunk a többségi iskolában is használatos szemléltetési eszközökkel rendelkezik. Speciális eszközeink: matematika: speciális vonalzó, körző, Braille matematika jelrendszer földrajz: dombortérképek, bp.-i aluljárók dombortérképe, rajzolható felületű (duo) térképek, világító földgömb, domború földgömb, stb. biológia: domború zoológiai és anatómiai egységcsomag, Opticart készülék, modellek, állatpreparátumok stb. kémia: Braille periódusos rendszer. Pedagógusaink folyamatosan készítenek sajátkezűleg taneszközöket, pl.: nagyméretű, világító kartonból szám- és betűkártyákat, hívóképeket, speciális számegyenest, nagyméretű ábrákat stb. Ezek felsorolása lehetetlen. Külön a gyengénlátók számára készült környezetismereti diasorozatot használunk. A módszertani központ aliglátó óvodások látásnevelésének eszköze a Light-box (világító doboz) és eszközcsomagjai. 4.2.4. Speciális füzetek Az írástanítás kezdetén külön az iskolánk részére előállított – az éplátásúak füzetéhez képest nagyobb vonalközű, erősebb vonalazású füzetet használunk (saját tervezés). A füzetek sárga színű papíron zöld vonalazással készülnek. Fokozatosan csökkenő vonaltávolságú, három fokozatú segédvonalas és egyféle alapvonalas írófüzetbe írnak a tanulók. Négyzethálós füzetből kétfélét használunk. Az írásmozgás automatizálása után igyekszünk áttérni a szokványos füzetekre, ügyelve arra, hogy a megvásárolt füzetek vonalazása jól látható legyen. 4.2.5. Optikai és elektronikus segédeszközök Szemüveg A gyengénlátó tanulók nagyrésze visel szemüveget, melyet a szülő döntése alapján vagy a gyermek állandó kezelőorvosa, vagy iskolánk szemésze ír fel. Sok aliglátó tanuló használ távcsőszemüveget, mely megfelelő előtéttel közeli munkához, annak levételével távolra nézéshez is alkalmas. A távcsőszemüveg használatát a szemész és a pedagógusok tanítják meg a gyermeknek. A szemészorvos esetenként fényszűrő szemüveget ír fel, a káros sugárzás kiszűrésére, az éleslátás erősítésére. Távcsövek A távcsöveket a távolabbi környezet megfigyelésére használják a gyengénlátó tanulók(pl. nagyobb teremben, múzeumban, kiránduláson). Fajtája szerint a távcső lehet monokuláris (egyszemes), binokuláris (kétszemes). Nagyítók (lupék) Intézményünk hazánkban egyedülállóan gazdag választékú, nagyon jó minőségű lupékkal rendelkezik, melyeket folyamatosan biztosít a gyermek látóképessége és egyéb adottságai (esetleges mozgássérülés, fényérzékenység) szerint. A nagyító lehet kézi nagyító, sornagyító, vagy fejre erősíthető, talpas. Használunk állványos nagyítókat is, melyek lehetővé teszik, hogy a tanuló mindkét kezével tevékenykedhessen. A lupék jelentős része beépített világítású, esetenként speciális sorkiemelő műszaki megoldással.


60

Nagyító használatát segítő eszközök A nagyító alkalmazását könnyítő eszközök: laptartó, könyvtartó, - csúszásgátló fólia - helyi megvilágítás mobil lámpával, - nagyítótartó csipesz. Elektronikus olvasóeszközök – Olvasótelevízió: különböző típusait használjuk (fekete-fehér, színes, nagyképernyős, hordozható, telepített). Kisméretű ábrák, betűk, szövegrészek, lapos tárgyak síkidomok, pénz, bélyeg, óra, hőmérő, iránytű, sőt apró élőlények, stb. nagyítására alkalmasak. Az olvasótelevízió egyben egyéni olvasóeszköz aliglátó növendékek számára. Egyes típusai alkalmasak írásra, szerkesztésre, és sokféle technika gyakorlására (ollóval vágás, varrás), valamint szemléltetésre is. A különböző méretű hordozható készülékek elsősorban olvasáshoz használhatók. Van olyan változatuk, amelyek alatt rövidebb szöveget is lehet írni. Használatuk hálózatra kapcsolással, illetve saját akkumulátorral történik. Új típusok keresésével és számuk szükségszerű növelésével folyamatosan foglalkozunk. Az olvasókészülékek használati módja eltérő, egyesek önállóak, más típusok televízióval, önálló, videobemenettel rendelkező monitorral, illetve számítógéppel kapcsolhatók össze. A számítógéppel egybekapcsolt készülék lehet osztott képernyőjű, kamerával egybeépített is. Írásvetítő (nagy fényerejű) A többségi általános iskolával ellentétben besötétített teremben használjuk. A tanulók közel helyezkednek el a vetítővászonhoz. Fontos eszközünk, mert a táblai szemléltetésnél jobban látható. Fényereje 4000-6000 lumen között. Az írásvetítő használatához minden tanteremben falra rögzített, lehúzható vetítővászon van. Életvitelt könnyítő eszközök - speciális óra (tapintható vagy beszélő) - folyadékszint jelző (hangjelzés vagy rezgés) - beszélő eszközök: hőmérő, konyhahosszúságmérő.

és

személymérleg,

színfelismerő,

Pontírógép aliglátó tanulók részére A 10 % alatti látásmaradvánnyal rendelkező tanulók számára lehetővé tesszük a pontírás elsajátítását is. 4.2.6. Nagyító – másoló gépek és tartozékok Ma már nélkülözhetetlen eszközünk, tanulói segédletek készítésére használjuk. A speciális tankönyvek hiányából adódó gondokat enyhíti. Az egyes feladatlapok, térképek, hangjegyfüzet elkészítésénél a gyermek egyéni látóképességéhez lehet alkalmazkodni. Két fajtáját használjuk: fekete-fehér és színes. Intézményünk rendelkezik számítógéppel és szkennerrel egybekapcsolt másológéppel. A nagyított és másolt anyagok összekötését fűzőgép, esetenként szükséges megóvását laminálógép használata biztosítja.


61

4.2.7. Számítógép és számítástechnikai eszközök Tanulóink tanórai, szakköri és szabadidős foglalkozásokon gépkezelői alapismereteket tanulnak. Olvasástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz az aliglátó tanuló számára is. Az aliglátó ill. később megvakult tanulók oktatásához egyéb speciális gépeket és programokat is alkalmazunk. Multimédiás számítógép lehetővé teszi az Internetre kapcsolódást. Az intézményben használt számítástechnikai eszközök: tanulónként számítógép floppy és CD meghajtókkal 19” vagy 21”-os monitor speciális perifériák (Braille-kijelző és nyomtató) Braille beszélő és jegyzetelő készülék Magyar ékezetes billentyű és egér Hangfalak, hangkártyák Színes nyomtató Szkenner, hozzá OmniPage program Jogtiszta szoftverek Nagyítóprogramok: Zoom Text, Supernova, Magic Képernyőolvasó szoftver: Jaws Multimédiás CD-k (hangos szótár, elektronikus hangoskönyv stb) 4.2.8. Videó-kivetítő – számítógéppel egybekötve Az ismeretterjesztő filmeket e készülék segítségével nagy méretben a falra vetíthetjük. Így egy időben egy egész osztály, vagy akár ennél is több tanuló számára tudunk szemléltetést biztosítani. Készülékünk alkalmas előadások alkalmával tematika elkészítésére és kivetítésére (Power Point). 4.2.9. Videokamera és digitális fényképezőgép Az intézmény életével kapcsolatos események képi rögzítése, módszertani anyagok rögzítése válik lehetővé a modern technika alkalmazásával. 4.2.10. Dombornyomású képeket előállító készülék (p.i.a.f. pictures in a flash) Alapvetően a földrajztanításban használjuk dombortérképek sajátkezű előállítására. Az aliglátó gyermekek tapintásának fejlesztésére is kiválóan alkalmas. 4.2.11. Testnevelési eszközök Rendelkezünk: - A tornatermi alapkészlettel: talajszőnyeg, svédszekrény, bordásfal, zsámoly, pad, edzőgerenda, kosárlabdapalánk, gyűrű, mászókötél, mászórúd, magasugróállvány léccel. - Erősítő gépekkel: multifunkciós erősítő, evezőpad, szobakerékpár, futópad. - Sportjátékszerekkel: kosárlabda, röplabda, tollaslabda, medicinlabda, (többféle tömegű) gumilabda, szivacs-, csörgő-, stuck-labda, tornabot, karika (több méretben), gumikötél, ugrókötél, nyeleslabda. - Képességfejlesztő szerekkel: gyógylabda, ikerlabda, Body Roll hengerek, mini gumiasztal, billegőlap (több méretben), kiegészítő tornakészlet, mini kosárgyűrű, gördülő egyensúly-deszka, lépegető félgömb.


62

- Uszodai eszközökkel: úszódeszka, úszólap, összerakható úszókarika, békaláb, karúszó, tenyérellenállások. Kerékpárokkal Szánkókkal Rollerekkel 4.2.12. Könyvtár – médiatár Könyvtárunk körülbelül 13.000 kötetes. A gyerekek számára tankönyveket, gyermek- és ifjúsági irodalmat tartalmaz. A pedagógusok szakirodalmat, tankönyv-mintapéldányokat, folyóiratokat, szépirodalmat kölcsönözhetnek (ez utóbbit az intézmény összes dolgozója számára biztosítjuk). Gyűjtjük saját publikációinkat és az iskolai ünnepélyek forgatókönyveit. Videokazetta állományunk 400 db-os. Szaporodnak a CD lemezek. A könyvtári órákon a pedagógusok jó minőségű videót, videó-kivetítőt CD kép- és hanglejátszót használhatnak. 2001/2002 – es tanévtől kezdődően két könyvtárral rendelkezünk, tanulói és tanári könyvtárral. Mesefilmek, történelmi és ifjúsági filmek videokazettán, CD lemezen. 4.2.13. Zeneoktatás eszközei 2 db zongora, 5 db pianínó, 2 db digitális zongora, ritmushangszerek, HI-FI berendezés, cd – k, videó filmek, kottatár.


63

5.AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

RÄ 5.1. ÓRATERVEK GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHONA HELYI TANTERV ÓRATERVE ÉP ÉRTELMŰ GYENGÉNLÁTÓ TANULÓK RÉSZÉRE ALSÓ TAGOZAT 1. Magyar nyelv irodalom rehabilitáció 2. Idegen nyelv

1. évfolyam heti évi I. II. 9 és 9

rehabilitáció 3. Matematika

1

5

1

5

2. évfolyam heti évi I. II. 8 8


1

1

5

1

5

rehabilitáció 4. Informatika rehabilitáció 5. Környezetismeret rehabilitáció 6. Ének – zene rehabilitáció 7. Rajz és kultúra


1 3

3

4

4

3

3

1

1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

1 1

1

vizuális 1

1

1

1

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

3

1 3

1 3

1 3

1 3

1

1

22 3

23 2

rehabilitáció 8. Technika és életvitel

1

rehabilitáció 9. Testnevelés és sport 3

3

3

rehabilitáció 10. Osztályfőnöki rehabilitáció Tanórák összesen Rehabilitációs tev.

20 1

20 1

20 1

20 1

20 3

20 3


64

GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHONA HELYI TANTERV ÓRATERVE ÉP ÉRTELMŰ GYENGÉNLÁTÓ TANULÓK RÉSZÉRE FELSŐ TAGOZAT


1. Magyar nyelv irodalom rehabilitáció 2. Történelem és állampolgári ismeretek rehabilitáció 3. Idegen nyelv rehabilitáció 4. Matematika rehabilitáció 5. Informatika rehabilitáció 6. Természetismeret rehabilitáció 7. Fizika rehabilitáció 8. Biológia rehabilitáció 9. Kémia rehabilitáció 10. Földünk és környezetünk rehabilitáció 11. Ének – zene rehabilitáció 12. Rajz és vizuális kultúra rehabilitáció 13. Technika és életvitel rehabilitáció 14. Testnevelés és sport rehabilitáció 15. Osztályfőnöki rehabilitáció Tanórák összesen Rehabilitációs tev.*




2

2

2

2

1 2

1 2

1 2

1 2

3

3

3

3

3

3

3

3

3 1 1 1 2

3 1 1 1 1 1

3 1 1 1 2

3 1 1 1 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1 1 2

2

2

1

1

1

2

1

2

1

2

1 1 1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 3

3

1 3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

2

23 3

22 3

23 3

22 3

25 3

25 3

1 1 25 3

1 1 25 3


65

GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHONA HELYI TANTERV ÓRATERVE TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYENGÉNLÁTÓ TANULÓK RÉSZÉRE ALSÓ TAGOZAT 1. Magyar nyelv irodalom rehabilitáció 2. Matematika





1 5

1 5

1 5

1 5

4

4

4

4

rehabilitáció 3. Környezetismeret

1

1

1

1

1 1

1 1

1

2

rehabilitáció 4. Ének – zene

1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1

és 1

1

1

1

1

1

2

2

rehabilitáció 6. Életvitel és 1 gyakorlati ismeretek

1

1

1

1 2

1 2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

20 1

20 1

20 1

20 3

20 3

22 1

23

rehabilitáció 5. Rajz kézművesség

rehabilitáció 7. Testnevelés és sport 3 rehabilitáció 8. Osztályfőnöki rehabilitáció Tanórák összesen Rehabilitációs tev.*

20 1


66

GYENGÉNLÁTÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHONA HELYI TANTERV ÓRATERVE TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYENGÉNLÁTÓ TANULÓK RÉSZÉRE FELSŐ TAGOZAT


1. Magyar nyelv irodalom rehabilitáció 2. Történelem és állampolgári ismeretek rehabilitáció 3. Idegen nyelv rehabilitáció 4. Matematika rehabilitáció 5. Informatika rehabilitáció 6. Természetismeret rehabilitáció 7. Természetismeret Biológia – egészségtan rehabilitáció 8. Természetismeret Fizika - kémia rehabilitáció 9. Földrajz rehabilitáció 10. Ének – zene rehabilitáció 11. Rajz és kézművesség rehabilitáció 12. Életvitel és gyakorlati ismeretek rehabilitáció 13. Testnevelés és sport rehabilitáció 14. Osztályfőnöki rehabilitáció Tanórák összesen Rehabilitációs tev.*

1 2

2



1 2

2

1 2

1 2

2

2

2

2

2

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1

2

2

1

2

1

1

2

1 2

4

4

4

4

2

2

2

2


2

1

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 3

1 3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1 3

1 3

1 3

1 3

1

1

1

1

1

1

1

1

22 2

23 1

23 1

22 1

25 2

25 3

25 3

25 2

* csoportos rehabilitációs foglalkozás


67

5.2 KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS KERETÉBEN A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2006.évi LXXI. Törvény alapján az általános iskolai oktatás bevezető és kezdő szakaszában és az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásai időkeretének 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatás folyik, melynek célja a Nemzeti Alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák fejlesztése. A fenti kulcskompetenciák a következők - 202/2007. (VII.31.) Korm. r. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt ( hallott és olvasott szöveg értése, szóbeli és írásbeli szövegalkotás ), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének igényét. Ehhez a gyengénlátó/ aliglátó gyermeknek is ismernie kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, ugyanazokon a területeken használandó az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén idegen nyelv tudásának szintje különböző lehet a négy dimenzió ( hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség ) az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Ezen kulcskompetencia kialakításának az alapozása folyik iskolánkban a gyengénlátó/aliglátó gyermekek életkori sajátosságai miatt, ennek kiteljesítése a képzés felsőbb szakaszaiban valósul meg. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják, a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai modellek fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések megértését. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A matematikai kompetencia megszerzését adaptált taneszközök és sérülés-specifikus módszerek alkalmazásával segítjük elő.


68

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben és az ember és az őt körülvevő világ között zajló kölcsönhatásokra, folyamatokra. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. A természettudományos kompetencia megszerzését adaptált taneszközök, speciális szemléltetés, a gyermekek sajátos nevelési igényeinek megfelelő eszközökkel és körülmények között végzett kísérletek és sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával segítjük elő. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, kezelés, az internet által kínált lehetőségek használata, elektronikus úton történő kommunikáció. A digitális kompetencia megszerzését a látássérültek számára kifejlesztett szoftverek, valamint speciális informatikai eszközök alkalmazásával segítjük elő. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti,hogy a gyengénlátó, aliglátó gyermek képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát, megtanulja használni a számára egyénileg szükséges speciális segédeszközöket. A hatékony, önálló tanulás új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti, arra készteti a látássérült tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. E kompetencia olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, információs technológiák, eszközök használata. A motiváció és a magabiztosság e képesség elengedhetetlen eleme. A hatékony, önálló tanulás megtanítása a tanárok és a nevelőtanárok együttműködésével megvalósuló, a gyengénlátó/aliglátó tanulók egyéni igényeihez igazodó, tudatosan tervezett folyamat.


69

Szociális és állampolgári kompetencia A gyengénlátó, aliglátó gyermek sikeres életpályájához nemcsak az értelmi képességek fejlesztésére van szükség, hanem mindazon képességek kialakítására, melyek az érzelmi intelligencia fogalomkörébe tartoznak. A személyes, értékorientációs, interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben. Képessé válik konfliktusok eredményes megoldására, és a társadalmi folyamatokról, struktúrákról, a demokráciáról kialakult tudását felhasználva a közügyekben való részvételre. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, az általánosan elfogadott viselkedési és magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető konvenciók ismerete. Képessé tesszük tanítványainkat arra, hogy a gyengénlátásból fakadó probléma- és konfliktushelyzeteket felismerjék, és ezek megoldására jó stratégiával rendelkezzenek. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti tanítványainkat a mindennapi életben abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, és képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tanulóknak ismerniük kell a fogyatékosságukból adódó nehézségeket és korlátokat. Nevelőmunkánk eredményeképpen képessé válnak arra, hogy későbbi életük során a nehézségek leküzdésére stratégiákat alakítsanak ki. Iskolánk e kompetenciák fejlesztése során a gyermekeket kreatív gondolkodásra neveli. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, az épületek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Feltételezi a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség bizonyos szintű ismeretét, értő és beleérző befogadását. Idetartozik a közízlés fejlődésének és az esztétikumnak a mindennapokban betöltött szerepe is. A gyengénlátó, aliglátó gyermekek vizuális képzeteinek minősége és mennyisége függ többek között a látássérülés mértékétől is. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését a szaktantermi környezet kialakításával, speciális szemléltetőés taneszközök alkalmazásával, a gyengénlátó, aliglátó gyermekek látásteljesítményéhez legjobban igazodó kifejezési formák, technikai eljárások megtanításával, speciális módszerekkel valósítjuk meg. A kompetencia fejlesztés főként készségfejlesztő tevékenység, mely áthatja a gyógypedagógiai általános iskolai oktatás egészét ( Lásd a Kereszttantervet és a Tantervben a tantárgyak cél- és feladatrendszerét, tevékenységformáit ). Iskolánkban ezt a tevékenységet mind a nyolc évfolyamon gyógypedagógusok végzik. A törvényi szabályozás változása miatt az 5.6. évfolyamon külön hangsúlyt helyezünk a készségfejlesztésre.


70

A fejlesztés színterei egyrészről az 5. 6. évfolyam tanítási órái: Az ép értelmű gyengénlátók tagozatán a következő tantárgyak tanmeneti tervezésében (készségfejlesztő órarészletek, ismétlő-, gyakorló-, összefoglaló-, rendszerező órák) jelennek meg ezek a területek: Magyar nyelv és irodalom: Anyanyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Matematika: Matematikai kompetencia, Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Idegen nyelv: Idegen nyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Történelem: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Természetismeret: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Informatika: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Rajz: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, Digitális kompetencia Technika: ( Hon- és népismeret ) Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Ének: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Osztályfőnöki: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulásban akadályozott gyengénlátó tanulók tagozatán a következő tantárgyak tanmeneti tervezésében jelennek meg ezek a területek: Magyar nyelv és irodalom: Anyanyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Matematika: Matematikai kompetencia, Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Történelem:


71

Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Természetismeret: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Földrajz: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Rajz: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, Digitális kompetencia Technika: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Ének: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Osztályfőnöki: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kompetencia alapú készségfejlesztés további színterei a tanórán kívüli foglakozások (habilitációs-rehabilitációs, egyéni fejlesztő foglalkozások és nem kötelező tanítási órák órakeretéből):

Anyanyelvi készségfejlesztés Matematikai készségfejlesztés Egyéni és csoportos korrekció Olvasástechnika fejlesztés Dyslexia reedukáció Dyscalculia foglalkozás Aliglátók informatikája Informatika szakkör Művészeti szakkörök Tantárgyi felzárkóztató órák ( magyar, matematika, idegen nyelv )

Egyéb órakeretből:

Zeneoktatás

Órakereten kívül:

Társalgás idegen nyelven Diákotthoni foglalkozások

A fenti fejlesztő órák óraszámát minden tanévben az aktuális tantárgyfelosztás határozza meg az osztályok, tanulók igényeihez igazodva, de az óraszám minden esetben eléri a törvény által meghatározott minimum százalékot.


72

5.3 ”KERESZTTANTERV” Kiemelt fejlesztési feladatok Minden műveltségi terület, tantárgy alapvető feladata, hogy sajátosságai, és lehetőségei szerint részt vegyen a tanulók korszerű alapműveltségének kialakításában. A kereszttanterv az a tanterv, amely valamennyi terület tartalmába beleszövődve, a pedagógiai munka egészét átható feladatokat tartalmazza. A NAT tartalmazza a tantárgyakon átívelő kiemelt fejlesztési feladatokat. Ezek a következők: - Énkép, önismeret - Hon-és népismeret - Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - Gazdasági nevelés - Környezettudatosságra nevelés - Információs és kommunikációs kultúra - A tanulás tanítása - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Énkép, önismeret Az egyén önmagával való harmonikus viszonya, önmagáról alkotott reális képe, a személyiség belső motivációs bázisa és kialakult értékrendje rendkívül fontos tanítványaink fejlődése szempontjából. Ezek nélkül a fejlesztett kompetenciák nem válnak magatartást irányító tényezőkké. A személyiségfejlesztés feladatairól és módszereiről külön fejezet szól programunkban. Hon – és népismeret Ismerjék meg a tanulók népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, népünk és a szomszéd, ill. más népek értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is.


73

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző kultúrák, szokások, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat, növeljék érzékenységüket, az okok, összefüggések, megoldási lehetőségek területén az emberiség globális problémáival kapcsolatban. A többi feladat megvalósításában a látássérülés illetve a halmozottan sérülés jelentős befolyásoló tényező. Megoldási módszereik eltérnek az ép látású tanulók fejlesztésétől. A Helyi Pedagógiai Program előző fejezeteiben részletesen kidolgoztuk az: Aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. E részvételt a társadalmi együttélés szabályainak betartása, az erőszakmentesség, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tisztelete kell jellemezze. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ezeket a témakörhöz kapcsolódó tantárgyi órákon kívül az iskolai élet folyamataiban tanulhatják meg tanulóink. A közösségfejlesztés feladatairól és módszereiről is külön fejezet szól programunkban. Gazdasági nevelés Modern társadalmunkban a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános műveltségünk részévé vált. Ezeknek ismerete nélkül nem biztosított az egyén boldogulása. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy polgárai nyitottak és tudatosak legyenek gazdasági téren. Tanítványainkban pozitív attitűdnek kell kialakulnia az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás és a kritikus fogyasztói magatartás irányába. E terület fejlesztésében különleges hangsúlyt kap a családdal való együttműködés. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének olyan alakulását, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ezzel a témakörrel részletesen foglalkozik programunk Környezeti nevelés című fejezete. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Közvetlen kommunikáció, ismeret- tapasztalatszerzés A csökkent vizuális befogadóképesség miatt a látássérült tanulók ismeretei számos területen hiányosak. Megismerési, érzékelési folyamataik nehezítettek, ezért minden tantárgy törekszik a valóság teljes „megláttatására”:


74

1. Vizuális módon a látási megkülönböztető képességet segítve, hogy a tanulók tapasztalatai pontosabbá, sokrétűbbé váljanak; speciális szemléltető eszközök, képek., nagyítások., ábrák, makettek, preparált tárgyak, kísérletek, optikai segédeszközök, írásvetítő, olvasó tévé, diavetítő stb. segítségével. Más, ép érzékszerveket segítségül hívva; tapintás, hallás, szaglás, ízlelés, testérzetek. Így olyan komplex érzékelési, megismerési folyamat elsajátíttatása válik lehetővé, mely szokássá válva a későbbi önálló ismeretszerzést teljesebbé teheti. 2. A konkrét érzékszervi élmények tudatos feldolgozása, az analízis, szintézis, lényegkiemelés, általánosítás, következtetés műveleteinek tudatosítása, egymásra épülésük mikéntjének megláttatása a további közvetlen információszerzést segíti. 3. Kiemelten szükséges a műveltségi területek jeleinek, a jelrendszerek alapvető sajátosságainak, (betűk, számjegyek, hangjegyek, térképjelek, képletek, műszaki rajzok) változatos formáinak megfigyeltetése, értelmezése, a tanult ismeretek köréhez való kapcsolása. Törekedjünk arra, hogy a tanulók a tantárgy jelrendszerét annak szabályainak megtartásával használják. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. 4. Ügyelünk arra, hogy a grafomotoros képesség gyengesége miatt a tanulók életkorához, látásteljesítményéhez igazodó követelményeket támasszunk. Ennek függvényében rendelkezzenek a megfelelő tempójú, rendezett, jól olvasható, esztétikus írásmóddal. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknál e cél megvalósításában segít a magyar és az informatika tantárgy. 5. A tervezéskor vegyük figyelembe, hogy az általános iskolában szokásos szaktantárgyi módszerek adaptálása, a szemléltetés kiemelt és sajátos módja a megismerő tevékenység során időigényes, és mindig a tanulók differenciált foglalkoztatását kívánja meg. Az ismeretek feldolgozása 1. Körültekintően értelmeztessük, gyakoroltassuk szóban és írásban a szaknyelvi fogalmakat, és használatukat, mert sokszor csak így derülhet fény a hiányos vagy téves tartalmakra. 2. Törekedjünk, szóban és írásban egyaránt, a műveltségi terület sajátos szöveg- és közléstípusainak , gondolati tartalmainak helyes megszerkesztésére, kifejező előadására, az anyanyelv tudatos és igényes használatára. 3. Iktassunk be belső vizualitást , fantáziát fejlesztő gyakorlatokat a tanult ismeretekhez kötődve, a kommunikációs biztonság erősítésére. Az ismeretközvetítő, a kommunikációs képesség fejlesztése 1. A látássérült gyermekeknél sokszor megfigyelhető, hogy kommunikációs zavarok, gátlások akadályozzák megnyilatkozásaikat. Ezek feloldása, biztatásuk és motiválásuk kiemelendő feladata a szóbeli, írásbeli, mozgásos, és más tevékenységekben. 2. Tanítsuk őket az ismeretek szelektálására, a lényeg kiemelésére, a szóbeli, írásbeli közlések megtervezésére. ( vázlat, jegyzetelés) 3. Gyakoroltassuk a véleménynyilvánítást, és az érvelést különböző témákban, a műveltségi terület sajátosságainak megfelelő formában. 4. A gyengénlátó, aliglátó tanulók számára a tökéletlen látási kontroll következtében hiányos a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, értékelése, megértése és alkalmazása. Ezért számukra kiemelkedően fontos a nonverbális kommunikáció teljes jelrendszerének a megismerése és gyakoroltatása más -más beszédhelyzetben és témában (tekintet, arcmimika, gesztusok, testjelek, testtartás, fejtartás, beszélő felé fordulás, távolságtartás, hanghordozás, mozgástér). Tudatosítsuk bennünk, hogy a verbális kommunikációt kísérő nonverbális jelek felismerése, értelmezése nélkülözhetetlen az emberi érintkezésben a tapintat és a sikeres együttműködés szempontjából.


75

Ezzel a problémájukkal legyenek tisztában, s hátrányaikat egyrészt a non-és verbális kommunikáció általuk alkalmazható területeinek alapos ismereteivel, másrészt az ép érzékszervek segítségével más területek kiművelésével pótolják. 6. Kapjanak feladatokat a kommunikációs hibák önmegfigyelési módjainak tudatosítására, a közlési biztonság megszerzésére, a feszültség és konfliktus feloldására. Az értékek, a minősítés szerepe a kommunikáció fejlesztésében 1. Vizsgahelyzetekre ( témazáró, tanulmányi versenyek , felvételi vizsgák, felvételi beszélgetések) felkészítő kommunikációs gyakorlatok szükségesek, a tájékozódás, mozgás, fellépés, bemutatkozás, a külön kérések ( többlet idő, optikai eszköz használat, felmentés) begyakorlására, hogy lámpalázuk, az ismeretlen, újszerű helyzettől való szorongásuk oldódjon. 2. Szükséges az értékelés, önértékelés különböző formáinak a gyakoroltatása, a minősítés motiváló hatásának érvényesítése a kommunikációs tevékenység ösztönzésére- a műveltségi területek sajátosságai szerint. 3. Segítsük a kommunikációs énkép helyes megítélését tapintatos tanári értékeléssel a társadalmi életbe való beilleszkedés érdekében. 4. Tudatosítsuk a megnyilatkozások, a kommunikációban való részvétel mérlegelésének, felelősségének kérdését. Közvetett kommunikáció A gyengénlátó, aliglátó tanuló, mikor nem egy jelenlévő másik személlyel, hanem a dokumentumokban rögzített kultúra bármely területével kerül kapcsolatba, bizonyos területeken szintén hátrányos helyzetben van. .Minden műveltségi terület feladata, hogy a tanítás-tanulás hatékonyságának növelése érdekében a könyvekre, a médiára, egyéb dokumentumokra, számítógépre, látássérülteknél a hanghordozókra, is építse az ismeretszerzési folyamatot. Minden tantárgy neveljen az elektronikus média hatásmechanizmusainak a megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, figyelembe véve a látássérült egyén személyisége, lelki, és fizikai (ergonómia) egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat neveljünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás tanítása Az iskola átfogó nevelési-oktatási-fejlesztési feladata, hogy a tanulókat megtanítsa az önálló és eredményes tanulás technikájára ezzel fejlesztve a látássérült gyermek teljes személyiségét. A tanulási tevékenység sikeressége meghatározza a gyermek egész életpályáját. A látássérülés az alaklátást, a formaészlelést, a nagyság, a szín pontos felismerését, differenciált megkülönböztetését, - mely alapvető a magasabb rendű megismerési folyamatok megvalósulásához részben, vagy teljesen maradandóan károsítja. Az aliglátó, gyengénlátó és halmozottan sérült tanulók tanulási nehézségei a a percepció és a motorikum a téri orientáció a nyelvi fejlettség a figyelemzavarok a másodlagosan kialakuló tünetek (hiperaktivítás, nagyfokú szorongás, emocionális konfliktusok, a frusztrációs helyzetek alacsony szintű tolerálása, agresszivitás, visszahúzódás, csökkent önértékelés) területén jelentkeznek.


76

A tanítás-tanulás folyamatának a főszereplője a pedagógus. Ahhoz, hogy érzelmi, intellektuális alapon örömteli tanulásra tudja motiválni sajátos igényű tanítványait, személyiségében tükröződnie kell a gyengéd, pozitív, elfogadó attitűdnek a gyerek iránt, értékeléstől mentes pozitív viszonyulásnak az empatikus megértésnek, kongruenciának, érzései nyílt kifejezésének. A tanulás hatékonyságát segítő tényezők: - kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, motiváció felébresztése izgalmas, hangulatos, élményszerű óra, foglalkozás vezetésével - optimális és fokozatos terhelés betartása, a gyermek szükségleteihez való reális alkalmazkodás - játékos változatosság, mozgalmasság, a túlzott figyelem és a huzamosan folytatott egyféle szemmunka megkönnyítésére, a kifáradás megelőzésére - aktív látáskímélés, a közeli fixálás megszakítása és felváltása távoli fixációra, és más lazító gyakorlatok beiktatása a tanulási folyamatba (szemizom, gerincoszlop, vállöv) - biztonság, rendszeresség, kiszámíthatóság az iskolai munka során - a tanulási siker biztosítása a tanulóra szabott differenciált feladatok adásával, a tanulásra biztosított idő egyéniesítésével, egyéni bánásmóddal, követelménytámasztással, segítségnyújtással - optimális külső feltételek megteremtése (megvilágítás, egészséges tartást biztosító asztal, szék, megfelelő íróeszközök, füzetek, könyvek) - az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, olvasó tv, kamerák, számítógép,) megfelelő és önálló használata. A tanulás képességének fejlesztése párhuzamos az ismeretelsajátítás folyamatával. A megfigyelés során a látóképesség hiányos, vagy pontatlan adatainak kiegészítésére vonjuk be a tanulók ép érzékszerveit, hogy a megismerő folyamat teljessé váljon. A szemléletesség minél szélesebb körű érzékletességet jelentsen. A megértés folyamatában a látási információk hiányosságai miatt a tanulók fogalmai bizonytalanok, hiányosak, torzultak lehetnek. Fontos, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a megértett dolgot a meg nem értettektől, tudjon és merjen rákérdezni tartalmi tisztázásukra. A belső vizualizáció, a képi megjelenítés létrehozhatja a megértést, segítheti a tartalom ellenőrzését, és kizárja az üres verbalizmus kialakulását. A rögzítés megsegítésére a tanulókkal beszéljük meg a különböző tananyagok, jellegzetes tantárgyi sajátosságok bevésésére, elsajátítására legalkalmasabb módszereket. Törekedjenek a különböző rögzítési módok (vizuális, hallásos, mozgásos) együttes alkalmazására. Kiemelt jelentőségű a látássérült tanulóknál a rövid távú emlékezet fejlesztése, mert így nem kell mindenben az írásbeliségre támaszkodniuk. A hosszú távú bevésést azzal segítheti a pedagógus, ha a - tanítási órán elősegíti és megkívánja az elsődleges bevésést - segít a tanulóknak megkülönböztetni a tanulnivaló hosszútávra szóló, lényeges részét a kevésbé fontosaktól - ha az alapvető ismereteket rendszeresen és folyamatosan felfrissíti - ha sűrűn állít be ismétlő, rendszerező, összefoglaló órákat - ha az ellenőrzést (feleltetés, tudáspróba stb.) az azonnali kijavítással, kiegészítéssel és hiánypótlással a megerősítés szolgálatába állítja.


77

Az új ismeretek alkalmazásakor fejlesszük az aliglátó, gyengénlátó tanulók akaraterejét, önfegyelmét, hogy a tanultak új helyzetben történő alkotó alkalmazása során fellépő nehézségeket le tudják küzdeni. Váljon számukra vonzóvá a szellemi erőpróba, izgassa őket a „kihívás” megoldása. A NAT követelményei a látássérült gyermekekre is érvényesek, a sérülés indokolta módosításokkal, engedményekkel. (olvasás, írás lassabb tempója, geometriai szerkesztések pontossága, térképen való tájékozódás) Az értékelés során az objektív követelmények szem előtt tartásával, mindig vegyük figyelembe: a tanuló már megszerzett tudásának tartalmát, mélységét (Honnan indult?) a tanulási folyamat során kifejtett erőfeszítését (Mekkora energiát fektetett bele?) önmagához mért haladási tempóját (Mire képes?) A pedagógus értékelésének hangvétele pozitív, előremutató, formáló legyen, az elfogadás érzelmi támaszát nyújtó, határozott hangvételű. A sikertelenség okát is beszéljük meg, úgy, hogy az ugródeszka legyen a következő jó megoldáshoz. Kisiskolás kortól kezdődően fokozatosan alakítsuk a gyermek önellenőrzési, önelemzési és önértékelési képességét. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára, és informatikai bázisa. Erről a Helyi Pedagógiai Program előző fejezeteiben írtunk. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Iskolánkban e feladat is több speciális elemet tartalmaz. A témakört részletesen az Intézményünk egészségnevelési programja című fejezet fejti ki. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Ezt a tevékenységet a pedagógus tanítványaival, és azok szüleivel együtt valósítja meg. A pályaorientációra nevelés az iskola minden tanárának közös feladata, de értelemszerűen az osztályfőnök a főszereplő. A pályaorientáció kiemelt feladatai az aliglátó, gyengénlátó tanulók esetében: 1. A pályaválasztási érettség előkészítése és kialakítása - tanulók önállóságának kialakítása, aktivítás az önkiszolgálásban, funkciók, feladatok vállalásában, ügyintézésben - reális fogyatékosságtudat kialakítása, a sérüléssel való együttélés harmonikus elfogadása - reális énkép kialakítása a munkában való helytálláshoz szükséges tulajdonságok kialakítása: alkalmazkodóképesség, tolerancia, önfegyelem, önállóság, kitartás, teherbírás, új ismeretek iránti nyitottság, szokásrend, és munkaerkölcs elfogadása, öntudatos, asszertív, kultúrált magatartás, együttműködésre való képesség, az optikai segédeszközök használatának elfogadása, elfogadtatása - a választás és a pályán szükséges eredményesség közti összefüggés feltárása - rugalmasság és a bizonytalanság kezelésének képessége egyéni és társadalmi szinten 2. A pályaválasztási döntés előkészítése - a pályaalkalmasság egészségügyi kritériumainak megismertetése, elfogadtatása a tanulóval és a szülőkkel - a látássérülés miatt leszűkült pályalehetőségek megismertetése - az érdeklődés irányultság, vágyak közötti összhang megteremtése - a tanulmányi eredmények befolyásoló hatásának elfogadtatása az iskolatípus kiválasztásánál - a diákotthoni, kollégiumi elhelyezés lehetőségeinek mérlegelése 3. A választott pályára való felkészítés, a hivatástudat kialakítása


78

- pályaismeret; intézmények, munkahelyek, iskolák meglátogatása - látássérült felnőttek, továbbtanuló idősebb iskolatársak példájának megismerése - esetleges pályakorrekciókra való felkészítés, élethosszig tartó tanulás, továbbképzés szükségességének elfogadása A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő, közreműködő felnőtt látássérült életre neveléssel.

5.4 A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv legyen: NAT kompatibilis, kerettantervhez alkalmazkodó. Szakmailag kifogástalan. Tartalmazzon korszerű ismereteket. A tantárgyi ismereteket tényekhez, valóságos helyzetekhez, kísérletekhez kapcsolja. Kiegészítő témákban adjon lehetőséget a differenciált foglalkozásra. Vegye figyelembe a tanulás életkori jellemzőit. Keltse fel a tanulók érdeklődését. Késztessen gondolkodásra. Legyen logikusan felépített, lényegre törő. Jól áttekinthető, tagolt. Vizuálisan emelje ki, támassza alá a tananyagot. Világos, érthető nyelvezetű. Jó nyomdatechnikájú, megfelelő betűméretű, nem fényes felületű, lehetőleg matt papíron fekete betűs. Erős, jó minőségű legyen a kötése. Amennyiben a tanuló alacsony látásteljesítménye miatt a választott tankönyvet nem tudja használni, számára – vízusát figyelembe véve – egyénileg megfelelő nagyítású könyvet készítünk másoló-nagyító gépekkel (alkalmanként színes fénymásolóval).

5.5 A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 5.5.1 Mérési pontok Iskolánk a tanulók nevelése-oktatása során a következő mérési pontokat határozza meg: - a bemeneti állapot rögzítése (a tanuló iskolába lépésekor mutatott képességei, tudásszintje, motiváltsága) - tantárgyi teljesítménymérés minden évfolyamon (a tantárgy tantervében rögzítve) - negyedik évfolyam végén kerül sor az újabb mérésre, mely szakaszjellegű, felöleli az első négy év fejlődését kimeneti mérésként és az újabb négy évnyi szakaszra bemeneti mérésként szolgál. - kimeneti állapot rögzítése (tárgyi tudás, képességek, neveltségi szint) a 8. évfolyam végén. A bemeneti mérésben az alábbi témakörök szerepelnek: - nagymozgások (a mérést a testnevelő tanár végzi) - finommotorika, szem-kéz koordináció, orientáció síkban és kistérben, írást alapozó készségek (a mérést az osztályfőnök végzi)


79

- percepciós vizsgálatok, olvasást megalapozó készségek - nyelvi fejlettség - receptív nyelv - expresszív nyelv (a mérést az osztályfőnök végzi) - elvont/szimbolikus gondolkodás, logika (a mérést az osztályfőnök és a szaktanár végzi) - önkiszolgálás, önállóság szintje (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi) - neveltségi szint A negyedik év végén végzett mérés tartalmazza: - közismereti tárgyakból az év végi tantárgyi felméréseket (a mérést a szaktanárok végzik) - neveltségi szint (a jellemzést az osztályfőnök és a nevelőtanár készíti) A kimeneti mérésben az alábbi témakörök szerepelnek: - testi fejlettség (a mérést a testnevelő tanár végzi) - anyanyelvi írásbeli kommunikációs készségek; szóbeli kifejezőkészség: szövegértés, szövegalkotás, szókincs; kommunikáció, beszédművelés; kifejezőkészség; helyesírási készség; olvasási készség (a mérést a szaktanár végzi) - számolási készség; problémalátás és megoldási stratégia választási készség; logikai készség (a mérést a szaktanár végzi) - tantárgyi felmérések - neveltségi szint – jellemzés (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi) - önkiszolgálás, önállóság (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi) 4. és 8. osztály végén az osztályfőnök pedagógiai megfigyeléseit a neveltségi szempontok alapján a jellemzésben írja le. Ezenkívül összegyűjti a készségek mérésére vonatkozó adatokat, méréseket, megfigyeléseket és csatolja a jellemzéshez. A szaktanárok a méréseket legkésőbb tanév végéig áttekinthető formában kötelesek leadni az osztályfőnöknek. 5.5.2 A tanulói teljesítmények értékelésének típusai, formái Diagnosztizáló: a tanulók előzetes tudásának feltárása. Formatív: a tanítási folyamat ellenőrzése, hol tartunk, mit kell még javítanunk, pótolnunk. Summatív értékelés: témakör, félév, tanév lezárásakor, osztályzással egybekötve. Értékelési formáink: szóbeli-írásbeli feleltetés, dolgozat, felmérés mérésmetodikai követelményeknek megfelelő feladatlapokkal, tesztekkel. A megerősítés formái: szóbeli és írásbeli dicséret vagy elmarasztalás, piros-pont, osztályzat (un. „léptető” táblák, versenyeztetés, esetenként jutalmazás, szöveges értékelés, stb.). Munkánk során törekszünk arra, hogy kombináljuk a jutalmazást és elmarasztalást. Ügyelünk az egyéni különbségek figyelembevételére. Előtérbe helyezzük a pozitív megerősítést. Az első- harmadik évfolyamon (félévkor és év végén) és a negyedik évfolyamon félévkor a tanulókat szövegesen értékeljük. Negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók értékelése közismereti tárgyakból osztályzattal történik. Az alsó tagozaton a készségtárgyakat szövegesen értékeljük. 5-8. évfolyamon valamennyi tantárgyat osztályzattal értékelünk. A magasabb évfolyamra lépés feltétele a helyi tantervben leírt minimális tantárgyi követelmények teljesítése. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének követelményeit és formáit házirendünk tartalmazza.


80

A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése Magatartás: Példás (5) a tanuló magatartása, ha - kulturáltan viselkedik mind a felnőttekkel, mind társaival, - felelősséget érez osztályáért, iskolájáért, - feladatait megbízhatóan teljesíti, - betartja a házirendet, - önfegyelem, megértés, türelem és az önművelés készsége jellemzi, - ha véletlenül előfordul részéről kisebb mulasztás, hiba vagy meggondolatlanság, de belátja tévedését és igyekszik azt jóvátenni. Jó (4) a magatartása, ha - az előzőek egyikének nem felel meg, de fegyelmi büntetése nincs. Változó (3) a magatartása, ha - az előbbiek ellen súlyosan vét, osztályfőnöki intője, illetve igazgatói figyelmeztetője van, - vagy önhibájából 3 igazolatlan órája van az adott hónapban. Rossz (2) a magatartása, ha - több pontban is súlyosan, visszatérően hibázik, igazgatói rovója van, - vagy 3 óránál többször igazolatlanul hiányozik önhibájából az adott hónapban. Szorgalom: Példás (5) a szorgalma, ha - az órákra mindig képességeinek megfelelően készül, - tevékenyen részt vesz az iskola kulturális életében, - példamutatóan rendben tartja holmiját, írásbeli munkája rendes és tiszta. Jó (4) a szorgalma, ha - az előzőek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul. Változó (3) a szorgalma, ha - az órákra rendszertelenül készül, teljesítménye hullámzó, - az osztályközösség munkájában csak hosszas rábeszélésre vesz részt, - tanszereit, egyéb holmiját csak felszólításra teszi rendbe. Öltözetének tisztaságára, az ápolt megjelenésre figyelmeztetni kell. Hanyag (2) a szorgalma, ha - rendszeresen nincs házi feladata, nem tanul és nem készül az órákra, - az osztályközösség munkájában nem vesz részt, - megjelenése rendetlen, a tanszereit széthagyja, füzetvezetése hanyag, külalakja csúnya, rendetlen, - hozzáállásán a többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtat.


81

5.5.3 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérésénél figyelembe vettük tanulóink látásvédelmét. Olyan próbákat alkalmazunk, melyek nem befolyásolják károsan a tanulók szemészeti állapotát. A tanulók fizikai állapotának mérését a második évfolyamtól kezdődően évente kétszer (ősszel – tavasszal) végezzük. A mért eredményeket osztályfokonként és egyénenként táblázatban rögzítjük, majd ponttáblázat alapján értékelünk. (Hungarofit – fittség vizsgáló módszer 2000. ponttáblázat) A tanulók hét minősítő kategóriába sorolhatók: - igen gyenge; gyenge; kifogásolható; közepes; jó; kiváló; extra. 5.5.4 Nevelési eredményvizsgálatok Cél a gyermek neveltségi állapotának viszonyítása az életkorának megfelelő követelményekhez. Vizsgáljuk a gyermek tevékenységét, erkölcsi tudatformálódását, motiváltságát, életmódját. Pedagógiai munkánk során ezt a területet csak részben tártuk fel, ezért kezdetben minimális mértékű vizsgálatot célszerű tervezni (belépő gyermekek, negyedikesek, hatodikosok és kilépők vizsgálata). A nevelési eredményvizsgálatokat az iskolapszichológus segítségével, az osztályfőnök végzi. A 4. és 8. évfolyam végén az osztályfőnök és nevelőtanár ismert szempontok alapján jellemzést készít a tanulókról. 5.5.5 Külső mérések Nevelőtestületünk döntése alapján részt veszünk az Oktatási Hivatal által szervezett országos tantárgyi méréseken az ép értelmű gyengénlátó tagozat tanulóinak bevonásával. 5.5.6 A tanítási-tanulási folyamat értékelése A pedagógus a tanulók teljesítményét abból a szempontból is vizsgálja, hogy milyen volt az ő munkája ebben a folyamatban. A tanulói munkákat és a feladatokat elemzi. A jelentősebb felmérés után feladatmátrixot használ az elemzéshez. A tanár következtetéseket von le, mely területen lehet elégedett, s hol kell újra tanítania vagy másképpen gyakoroltatnia. 5.5.7 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége, időkorlátai A tanítási órán megismert tananyagok rögzítéséhez, a készségek kialakításához szükséges a házi feladat adása. Ennek terjedelmét azonban tanulóink átlagosnál magasabb óraszámú foglalkoztatása miatt jónak látjuk korlátozni. Hét közben az alsó tagozaton átlagosan egy óra a délutáni tanulási idő, a felső tagozaton pedig átlagosan másfél óra. A hét végére feladott házi feladat mennyisége nem haladhatja meg az egyik napról a másikra feladott mennyiséget. Az írásbeli feladatokat a minimumra korlátozzuk. Az őszi, téli és tavaszi szünet idejére eső lecke nem haladhatja meg az egy napra eső mennyiséget. A nyári szünetre az elért készségek megőrzését szolgáló, körülbelül egy hét alatt teljesíthető összmennyiségű házi feladat elvégzése kérhető a gyerekektől.

5.6. TANTÁRGYI TANTERVEK Helyi Pedagógiai Programunk digitális változata tartalmazza a Helyi Tantervet is.


82

A kinyomtatott példányban a tantervet a nagy terjedelem miatt tantárgyanként külön fűztük. Ép értelmű gyengénlátó tanulók tanterve: Angol nyelv

Biológia

Ének-zene

Fizika

Földünk és környezetünk

Informatika alapjai

Informatika

Kémia

Környezetismeret

Magyar nyelv és irodalom (1-4.)

Magyar irodalom

Magyar nyelvtan

Matematika (1-4.)

Matematika

Német nyelv

Osztályfőnöki

Rajz és vizuális kultúra

Technika és életvitel (1-4.)

Technika és életvitel

Testnevelés és sport

Természetismeret

Történelem és állampolgári ismeretek

Tanulásban akadályozott gyengénlátó tanulók tanterve Angol nyelv

Életvitel és gyakorlati ismeretek (1-4.)

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Ének – zene (1-4.)

Ének – zene (5-8.)

Földrajz

Informatika

Környezetismeret



Matematika (1-4.)

Matematika (5-8.)

Osztályfőnöki

Rajz és kézművesség

Természetismeret

Testnevelés és sport

Történelem és társadalmi ismeretek


83

6. AZ INTÉZMÉNY INNOVÁCIÓS TERVEI

RÄ 2004: Az elkövetkező években a következő újító folyamatokat, intézményünk tevékenységét gazdagító változásokat szeretnénk bevezetni: A vidéki gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók integrációját segítő alközpont hálózat létrehozásának szorgalmazása – a törvényi módosítás kezdeményezése. Külső kapcsolatrendszerünk humán szempontú bővítése (látássérülteket segítő szervezetek). Külső szakmai kapcsolatok (szemészek, optikai eszközöket gyártók és forgalmazók, stb.) bővítése. Integrációt segítő kiadványok (nyomtatott anyagok és videofilmek) folyamatos készítése. Intézménytörténeti kutatások. Hagyományteremtés Házi múzeum létrehozása – népművészeti tárgyakkal. Új iskolai jelkép. Iskolai évkönyv. Kovács Csongor emlékplakett és emléklap. Könyvmúzeum (régi és jelenlegi pedagógusok írásainak gyűjteménye és pedagógusok által ajándékozott könyvek). Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény 2004: A szakszolgálati nyilvántartás számítógépre vitele a szükséges program elkészíttetése után. Olvasótévé-kölcsönzés megvalósítása, a beszerzés megkönnyítése. A pedagógus-továbbképzés színvonalának emelése módszertani videofilmek készítésével. A jövőben módszertani központként működő intézmény új szervezési és feladat-ellátási vonzatainak, az utazótanári hálózat kialakításában vállalt szerepnek az átgondolása, kidolgozása és végrehajtása. 2008: Intézményünk, mint szakirányú egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény bővíti meglévő szolgáltatásait: - további szakmai együttműködést alakít ki budapesti és vidéki egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, az integráltan, intézményünktől távol élő gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók szakszerű ellátása érdekében, - önálló, akkreditált továbbképzést szervez az integrált gyermekek, tanulók fejlesztésébe bekapcsolódó látássérült szakos, de nem a szakirányú EGYMI-ben dolgozó budapesti és vidéki gyógypedagógusok részére, - iskolánkkal karöltve módszertani útmutatót készít a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz, - iskolánk integrációt segítő gyógypedagógusai közreműködésével újabb módszertani videofilmeket készít, - megnöveli azon budapesti általános iskolák számát, melyekben ellátja a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést, - bővíti az írásbeli, szóbeli tájékoztatást az iskoláskorban lévő integrált gyengénlátó, aliglátó tanulók szülei részére, - a befogadó iskolai pedagógusokkal történő kapcsolattartás gyakorlatában bevált együttműködési dossziét állít össze óvodapedagógusok számára is,


-

-

84

felajánlja a befogadó, valamint a gyengénlátó, aliglátó gyermeket, tanulót még nem nevelő-oktató közoktatási intézmények részére is a szakma segítségnyújtást tolerancia-programok, érzékenyítő foglalkozások szervezéséhez, belső szakmai műhelymunka keretében együttműködik az iskolával, diákotthonnal a HEFOP-2.1.6/05/1.-2005-08-0033/1.0 számú, „A gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának segítése” című pályázat eredményeinek fenntartásában, közreműködik a HEFOP-pályázat és a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány pályázata alapján létrehozott eszközkölcsönző működtetésében, eszközeinek gyarapításában.

Iskola 2004: A környezeti nevelési- és az egészségnevelési program részleteinek kimunkálása. A diákok társadalmi integrációjának sikeressége érdekében az érzelmi nevelés (érzelmi tudatosság, az érzelmek kezelése, kapcsolatteremtő készség) feladatainak kidolgozása, kibővítése. A tanítási órák és rehabilitációs foglalkozások videofilmre vétele a főiskolai gyakorlatok és az integráló pedagógusok segítése céljából. Új , korszerű szakmai kiadványok készítése . 2008: - Módszertani útmutatók kidolgozása a habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokhoz a módszertani intézménnyel együttműködve. - Az iskola életét bemutató új videofilm készítése a diákotthonnal együttműködve. - Gyakorlóanyag gyűjtemény összeállítása az 5.6.évfolyam kompetencia alapú készségfejlesztéséhez. - Interaktív tábla beszerzése és használatához a pedagógusok továbbképzése. Diákotthon 2004: Háztartásvezetés Öltözködési, kozmetikai és egészségügyi szokások kialakítása és fejlesztése Tájékozódás és közlekedési ismeretek alapfokon Mozgáskultúra fejlesztése Beszéd- és olvasáskultúra fejlesztése Viselkedéskultúra Zene és művészeti klub 2008: -

Az év végi szöveges értékelés átdolgozása félévre is. Szelektív hulladékgyűjtés az osztálytermekben és a diákotthonban. Vetélkedő Budapest nevezetességeiről (a Budapest tanterv alapján). Új közösségi termek kialakítása a kis csoportos foglalkozásokhoz. Házi továbbképzések nevelőtanároknak, gyermekfelügyelőknek, nővéreknek. Útmutató készítése nevelőtanárok számára a foglalkozási terv írásához Ajánlások készítése a délutáni foglalkozások szervezéséhez (tanulás, szabadidő)


85

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 7.1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Helyi Pedagógiai Program hatálya A Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona a 2004-ben készült és jóváhagyott Helyi Pedagógiai Program felhasználásával, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően módosította Helyi Pedagógiai Programját, Helyi Tantervével együtt. A jelen dokumentum hatálya kiterjed az iskolára, a diákotthonra és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményre, a nevelőtestület tagjaira, a pedagógiai munkát segítőkre és a tanulókra. A Pedagógiai Program hatálybalépése A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A Pedagógiai Program felülvizsgálata A Pedagógiai Program teljes felülvizsgálata a jóváhagyást követő 3 év múlva történik a 2011/2012 tanévben. A Helyi Tanterv tananyagának érvényessége A Helyi Tanterv óraterve megfelel a törvényi szabályozásnak. A Pedagógiai Program nyilvánossága A Pedagógiai Program az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának VI. fejezete (Működés rendje), 16. pontja (Intézményi dokumentumok nyilvánossága) szerint megtekinthető: - az intézmény könyvtárában, - tömörített formában is a Szülői faliújságon, - a tanári szobában, - az intézmény honlapján. A dokumentumokról tájékoztatást kaphatnak a szülők: - évenként egy alkalommal az össz-szülői értekezleten, - a tanév során a pedagógiai vezetők előre egyeztetett időpontban egyénileg szóbeli tájékoztatást adnak a szülő (gondviselő) részére. A Helyi Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2008. május 29-én elfogadta, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményezte. (mellékelt nyilatkozatok) Budapest, 2008. június 2.

Jankó-Brezovay Pálné Igazgató


8. MELLÉKLETEK Tanmenetkészítés szempontjai A tanítási órák elemzésének szempontjai a gyengénlátók általános iskolájában Neveltségi elvárások a 4. és a 8. évfolyam végén Javasolt szempontsor a tanulók szöveges jellemzéséhez Helyi Pedagógiai Program szerzői Helyi Pedagógiai Program forrásai Kollégiumi nevelés országos alapprogramja

86


87

Tanmenetek készítése 1. A tervezés szempontjai: A tanmenet készítés legfontosabb követelményei -

-

a tanmenet az érvényben lévő tantervek alapján készül pontosan megjelöli a tantervi tananyagot, témakört tartalmazza a gyengénlátásból fakadó speciális feladatokat, korrekciós szükségleteket /pl.: eszközhasználat megtanítása, többletidő szükségessége, az általános iskolát irányító tanmenetekben nagyvonalúan jelölt feladatok részletes lebontása, eltérő szemléltetés, hangsúlyos készségfejlesztés, speciális munkafüzet, diasorozat használata/. Megjelöli, hogy a vizuális ismeretszerzés korlátozottsága miatt mire fordít nagyobb gondot. A vizuális gondolkodás, emlékezet, képzelet, a finommotorika fejlesztése érdekében feladatokat jelöl ki. Esetenként megjegyzést tesz az aliglátó, vak tanulók oktatásával - nevelésével kapcsolatban. Idomul az adott osztály igényeihez / az átlagostól + és - irányban eltérő tanulók differenciálására. Áttekinthető, pontos, esztétikus küllemű, megjelöli a felhasznált szakirodalmat, tankönyveket. A nevelőtanár számára javaslatokat tesz a tananyaghoz kapcsolódó tevékenységekre.

2. A tanmenet használata év közben: • • •

A tanmenet megjegyzés rovatot tartalmaz, az év közbeni fontos észrevételek céljából. A megtartott órák jelzést kapnak (pl.: bekarikázás) A tanmenetből másolat található megegyezés szerinti helyen (naplótartó alatti polc).

3. A tanmenet felépítése: a tanár által egyénileg kialakított. A kialakításnál figyelembe kell venni a közös követelményeket. 4. "Központi" tanmenetjavaslatok módosításokkal, tartalmi kiegészítésekkel használhatók. 5. Az engedélyezett tanmenetek több éven át használhatók, a tantervi módosítások és az osztály képességei függvényében.


88

A tanítási órák elemzésének szempontjai a gyengénlátók általános iskolájában I. Általános szempontok

1. Az óra célja, tartalma: Az óra tananyaga megfelel-e a tantervnek? Mi volt a tananyag szerepe, jelentősége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából? Milyen jártasságokat, készségeket, képességeket fejlesztett?

2. Az óra felépítése és szervezése: Hogyan tagolta a tanár az új anyagot? Hogyan szervezte meg a tanulók munkáját? Milyen volt a pedagógus időbeosztása? Megfigyelhető-e a tevékenységek logikus egymásra épülése? A feladatok kiadása, a rend ellenőrzése, az eszközök használata, a személyes problémák gyors

és

megnyugtató

elrendezése

mind

olyan

mozzanatok,

amelyek

az

óra

megszervezésében nagy szerepet játszanak.

3. Az óra alkalmazott oktatási módszerek: Milyen módszereket alkalmazott a nevelő, s azok megfeleltek-e a tarta-lomnak, a tanulók életkori sajátosságainak? Ellenőrizte-e a szükséges előismeretek meglétét az óra elején? Kérdései, utasításai egyértelműek voltak-e? Figyelem megragadó-e a bemutatás, szemléltetés? Adott-e megfigyelési szempontokat? Magyarázata alkalmas-e az összefüggések megértéséhez? A gyakorlás hogyan segítette elő a készségfejlesztést? Az órát kis, könnyen felbontható részekre bontotta-e? Hogyan változtatta a tempót (lazítás, feszítés)? Hogyan alkalmazta a korszerű pedagógiai technológiát?


89

Volt -e ismétlés, írásos, grafikus rögzítés, részösszefoglalás, össze-foglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása? Hogyan differenciálta a tanár a teendők munkáját? Milyen formája volt az ellenőrzése? Folyamatos-e az ellenőrzés, értékelés? Ellenőrzi-e a tanulói produktumokat?

4. A tanulók munkája és magatartása: Elsajátították-e a tanulók a szükséges ismereteket? Milyen volt az érdeklődésük, figyelmük, fegyelmük? Milyen a beszédkultúrájuk? Milyen a kapcsolatuk a tanárral?

5. A pedagógus munkája, egyénisége, magatartása: Mi jellemzi a nevelő felkészültségét, az óravezetés stílusát, hangnemét? Fejleszti-e a tanulók kreativitását? Milyen a nevelő kérdéskultúrája, szervezőkészsége, irányító tevé-kenysége? Rendelkezik-e kidolgozott kommunikációs kultúrával? Milyen hatással van a nevelő a tanulókra, van-e tekintélye? Milyen légkört teremt? Bátorító, türelmes-e?

6. A tanulás-tanítás személyiségfejlesztő hatása: Hogyan használta fel a pedagógus az óra tartalmában rejlő nevelési lehetőségeket? Milyen értékeket közvetített az óra?

7. Eredmények, következtetések: Elérte-e a tanítási óra a nevelési-oktatási célját? Melyek a pozitívumai? Melyek a továbbfejlesztés lehetőségei?


90

II. Speciális feladatok a gyengénlátók tanítása során A bemutatás, szemléltetés biztosítása egyénenként. Speciális elvárások a magyarázórajzokkal, feladatlapokkal szemben (kontrasztosság, megfelelő méret, áttekinthetőség, megfelelő betűtípus). Írásvetítő használata során a terem besötétítése, a tanulók látásfok szerinti ültetése. Szükség esetén nagyított feladatlapok, tankönyvek biztosítása. Optikai eszközök használata egyéni szükséglet szerint. Az eszköz használatának megtanítása. A tanulók igényeinek megfelelő kiegészítő oktatási eszközök készítése. Szükség esetén a tananyag kisebb lépésekre bontása. Speciális ismeretek nyújtása (pl.: táblázatok, ábrák, grafikonok készítésének lépésenkénti megtanítása). A látásnevelés beépítése a tanítási órákba.

III. Szaktárgyak speciális szempontjai Minden tantárgy esetében más és más szempontok szerint történik az elemzés. Csak néhány kiemelés: Magyar: → → → → → → →

A pedagógus minta-értékű beszéde. A tanulók kommunikációjának fejlesztése, beszédművelés. Az olvasás, szövegértés fejlesztése. A nyelvtani fogalmak kialakításának megalapozása. A helyesírás alapelveinek tudatosítása. Szó-, fogalommagyarázat. Az írástechnika fejlesztése.

Matematika: → → → → →

A korszerű matematikai műveltség nyújtása. Önálló feladatmegoldó képesség fejlesztése. A számolási készség fejlesztésének kiemelése. Szemléletes eszközök. Lehetőség biztosítása az újrafelfedezésre ( Heurisztikus tanítási mód ).


91

Történelem: → →

Történelmi térben, időben való tájékozódási képesség kialakítása. Konkrét képzetek nyújtása a történelmi jelenségekről.

Földrajz: →

A földrajzi követelmények elemeinek teljesítése

• •

topográfia általános fogalmak

•

folyamatok

• •

összefüggések gyakorlatok

( térképmunka, logikai térképolvasás ) ( a fogalom kialakítása eszközökre támaszkodva, pontosan, folyamatos ismétlése ) (pl.: hegységképződés tanítása bemutatással, filmmel, kísérleti eszközzel ) ( térképek, metszetek, homokasztali gyakorlat ).


92

NEVELTSÉGI ELVÁRÁSOK A 4. ÉS A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN 4. évfolyam 1. Egészségi állapot Önkiszolgálási szintje, egészségügyi szokásai terén: legyen annyira önálló, hogy felismerje az aktuális nehézségeket, amennyiben nem tudja azt megoldani, tudjon segítséget kéni (pl. hajmosásban). • Optikai segédeszközeit tartsa tisztán, törekedjen megóvásukra, figyelje állapotukat. • Egészségi problémáit jelezze, tudatosan figyeljen oda a kedvezőtlen változásokra (pl. torokfájás), kérjen segítséget felnőttől. • Öltözködésében a célszerűség és az esztétikum szempontjai érvényesüljenek, törekedjen igényességre. • Szembetegségével legyen tisztában olyan szinten, hogy a védő-óvó szabályokat be tudja tartani, pl. „C”-s tornacsoport korlátozottsága, diagnózistól függő mozgáskorlátozás. 2. Mentálhigiénés állapot – önismeret • Ismerje az egészséges emberi fejlődés kritériumait, törekedjen ezek betartására (helyes táplálkozás, sok mozgás, érzelmi kiegyensúlyozottság, optimista életszemlélet, stb.). • Legyen igénye önmaga testi-lelki-szellemi megismerésére életkori szintjének megfelelően: alkati jellemzői, lelki sajátosságai, pszichés terhelhetősége, értelmi színvonala, stb. • Tudja, hogy a fenti tulajdonságok rendszeres munkával pozitív irányba fejleszthetők. • Fogyatékosságát fogadja el: nem mint megváltoztathatatlan és akadályozó ténsezőt, hanem mint egy „életfeladatot”, amelyet meg kell és meg lehet oldani külső (és belső) segítséggel. 3. Önállóság • Legyen önálló egészségügyi dolgainak intézésében (rendszeres gyógyszerszedés, szemcsepp, stb. esetén). • Diákotthoni feladatait segítség nélkül végezze (ágyhúzás, ruhacsere, rendrakás). • Az iskola épületében önállóan és megbízhatóan tájékozódjon, rá lehessen bízni egyéni ügyintézést (könyvtár, üzenetvivés, ügyeleti munka). • Tudja, hogy mit kell tennie szokatlan helyzetben (tűzriadó, helyettesítő tanár keresése, baleset). • Feladatvégzésében életkorának megfelelően csak indokolt esetben támaszkodjon felnőtt rendszeres segítségére (pl. hosszabb hiányzásnál). • Az önálló délutáni tanulásnál tervezze és szervezze meg a célszerű sorrendet, a pihenő időszakokat szükség szerint iktassa be. 4. Erkölcsi tudat, morális gondolkodás • Ismerje az alapvető emberi értékeket és igyekezzen ezek szerint élni a közösségben (önzetlenség, felelősségvállalás, segítőkészség, együttérzés, becsületesség, mások tisztelete, értékválasztás, stb.). • Ismerje a nemzeti hovatartozás fogalmát, nemzeti jelképeinket. Nemzeti ünnepeken tisztelet-tudóan viselkedjen. • Tisztelje a különböző tulajdonformákat a „gyakorlatban” is (magánvagyon, köztulajdon). • Tudjon különbséget tenni jó és rossz, veszélyes és veszélytelen, igaz és hamis, stb. cseleke-detek megítélésében. 5. Szociális képesség, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldó képesség


93

• Viselkedési kultúrája életkori szintjének megfelelő legyen: beszédstílus, viselkedési illemszabályok, öltözködés, önfegyelem, stb. terén. • Társaival, ismerős felnőttekkel szemben legyen nyitott, barátságos, érdeklődő, udvarias. • Tudjon beszélgetést kezdeményezni, ill. abba megfelelően bekapcsolódni; váratlan helyzetben való viselkedésre is legyen mintája. • Látássérüléséből adódóan készüljön fel az idegenektől várható reakciókra, ezek megoldására legyenek megfelelő, tapintatos eszközei (szóbeli közlés, bemutatás, magyarázat, stb.). • Ugyanakkor ő is ismerje a segítségkérés módjait, korlátait. • Legyenek megoldási módjai a társakkal és/vagy felnőttekkel szemben felmerülő konfliktusok megoldására (kompromisszumkészség, beleélő képesség, „nagyvonalúság”, stb.). 8. évfolyam 1. Egészségi állapot • Ismerje látássérülésének mibenlétét, az ehhez kapcsolódó higiénés óvórendszabályokat. • Egészségügyi problémái felmerülésekor tudja azt a megfelelő szakembernek jelezni. • Tudja önállóan alkalmazni a gyógyszerezési szabályokat.

és

2. Mentálhigiénés állapot • Váljon igényévé az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a mozgás, a fizikai fittség, érzelmi kiegyensúlyozottság, a jó közérzet. • Legyen tisztában azzal, hogy a mindennapi életvezetés, és az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotát, életkilátásait. • Alakuljon ki benne felelősségérzet egészsége megőrzése, fejlesztése tekintetében. • Legyen tisztában a dohányzás, az alkohol, és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi, és társadalmi következményeivel. • Lássa be az aktív, egészséges életvitel szerepét, jelentőségét az önbecsülés és a személyközi kapcsolatok terén. • Tudjon önállóan öltözködni, az alkalomnak és az időjárásnak megfelelő ruhadarabokat kiválasztani, azokat tisztántartani, az egyszerűbb darabokat kivasalni. • Legyen igénye a személyi higiéné, a rendszeres tisztálkodás, ápoltság. • Ismerje a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyen tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. • Legyen tisztában esetleges öröklődő betegségeinek vonzataival. • Váljon igényévé környezetének rendje, tisztasága, esztétikája, kulturáltsága, munkájának rendezettsége, igényes külalakja. • Saját felszerelése, ruhái stb. között tartson rendet, ismerje, és alkalmazza a rendrakás, takarítás technikáit. 3. Önállóság Legyen képes önállóan: • közlekedni ismert útvonalon, • saját, megismerhető feladatkörében ügyei intézésére, (iskolán belüli ügyintézések, menetjegy vásárlás, postai szolgáltatások, élelmiszer-, tanszervásárlás, orvosi vizsgálatok, optikai eszközök ismerete, kiválasztása, társadalombiztosítási ügyek intézése, kérvények megírása ),


94

• feladatait elkészíteni, felkészülni a tanórákra, • használni, tisztántartani optikai segédeszközét, legyen tisztában értékével, védje, óvja azt, meghibásodása esetén tudja, kihez kell fordulnia segítségért, • tanulni, ismerjen, alkalmazzon különböző tanulási technikákat, pihentető módszereket, • felszerelését előkészíteni, a feladatait, programjait napra, vagy hosszabbtávra is előre megtervezni, átgondolni, • a médiából információt szerezni ( könyv, könyvtár, újság, videó, számítógép, CD, Internet, használata, ismerete ), • felmérni pénzügyi helyzetét, a bevétel – kiadás megtervezésére, a szükségesség megítélésére. 4. Erkölcsi tudat, morális gondolkodás • Alapozódjon meg nemzeti identitása, hazaszeretete, világnézeti hovatartozása. Ismerje hazánk értékeit, helyét Európában és a nagyvilágban. • Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. • Alakuljanak ki, társadalmunk által is elfogadott ideáljai, példaképei. • Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a választható értékpólusok között. • Cselekedeteiben törekedjen a pozitív pólusok követésére, megvalósítására. • Világképe legyen nyitott, mentes a szélsőségektől, másokét tisztelje, a reális állásfoglalás érdekében törekedjen azt megismerni. • Erkölcsi kérdésekben legyen képes véleményét kifejezni, mások megnyilatkozását értelmezni. • Tisztelje a különböző tulajdonformákat, becsülje meg a társadalom, az iskola, családja, társai, és saját értékeit. 5. Szociális képesség, társas kapcsolatok Ismerje, és tudja alkalmazni a kulturált magatartás szabályait, viselkedjen illemtudóan: • a köszönés, megszólítás, bemutatkozás, üdvözlés, kézfogás, társalgás, • ízléses megjelenés, • a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formái, • a társadalmi, családi, baráti és társasági szokások, hagyományok, ünnepek, ajándékozás, • látogatás, ( kórház), meghívás, vendégeskedés • közlekedés, kirándulás, • könyvtár, színház, múzeum, hangverseny, előadás, ruhatár, • telefonálás, stb. területein. Látássérülése mértékétől függően ismerjen fel metakommunikációs jeleket, ismerje azok jelentőségét. Az általa elsajátíthatókat tudja a megfelelő szituációban alkalmazni, (tekintet, gesztus, testtartás, mimika, hanghordozás). 6. Önismeret • Fogadja el sérülését: nem, mint megváltoztathatatlan és akadályozó tényezőt, hanem mint egy „életfeladatot”, amelyet meg kell és meg lehet oldani külső és belső segítséggel. • Ismerje fel belső segítőerőit, azokat a pozitív tulajdonságait, melyek segítik, és a hátráltató irányú jellemzőit, hogy le tudja őket küzdeni, hogy pozitív irányba tudjon fejlődni. (bizalom, szeretet, önfegyelem, önbecsülés, önbizalom, ambíciók, teherbíró képesség, kitartás, empátia, tolerancia, nyitottság, zárkózottság, érzelmi sajátosságok, humorérzék, ügyesség, értelmi képességek, fizikai erőnlét, betegségekre való hajlam, érdeklődés, stb.)


95

• Váljon igényévé önmaga megismerése, az állandó testi-lelki-szellemi önkontroll. • Önértékelése legyen kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes, ismerje, és tudja egyensúlyban tartani ideális énképét az elvárttal és a valóságossal. 7. Konfliktusmegoldó képesség • Legyen képes felismerni a pszichés terhelés jeleit. • Ismerje a stressz hatásait, legyenek ismeretei, technikái a kezelésére. • Tudjon különbséget tenni a „ kockázatos”, és „ veszélyes” dolgok, tevékenységek között. • Ismerje fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, tudjon kezelni olyan társas helyzetet, melyek a szenvedélybetegségek kialakulásához vezethetnek, és választások elé állítják őt. (dohányzás, kávé, alkohol, drogok, gyógyszerek). • Készüljön fel látássérüléséből fakadó konfliktushelyzetekre, legyen birtokában adott, tipikus szituációkat megoldó tapintatos, udvarias megoldási formáknak. • Legyenek megoldási módjai a társakkal, és/vagy felnőttekkel szemben felmerülő konfliktusok megoldására. (mások meghallgatása, megnyugtatása, a problémák elkülönítése, kompromisszumkészség, empátia, szempontok mérlegelése). • Problémái, gondjai esetén ismerje, és tudja alkalmazni a segítségkérés formáit (szóbeli közlések, írásbeli kérvények stb.), a lehetséges utakat, szakemberek elérhetőségét, szervezeteket (VGYOSZ, saját iskolánk szolgáltatásait).


96

Javasolt szempontsor a tanulók szöveges jellemzéséhez 1. Az iskoláztatás előtti időszak rövid leírása A család szociális jellemzői, nevelési stílusa, a gyermek személyiségfejlődését segítő, illetve akadályozó tényezők, hosszabb korházi kezelések, aktuális állapot, stb. 2. A tanuló külső megjelenése, testi fejlődése Testméret, arányok külső jellemzők, nagy- és finommozgások, járás, gesztikuláció, arcmimika, stb., edzettség, teherbírás, egészségi állapot, önkiszolgálási szint, az egészségügyi szokások ismerete és betartása. 3. Értelmi fejlődése Figyelme, emlékezete, gondolkodási sajátosságai, képzelőereje, kifejezőkészsége, megfigyelőképessége, tanulékonysága, érdeklődési körének alakulása, különleges képességei, tehetségének kibontakozása. 4. Érzelmi sajátosságai Érzelmi gazdagsága, hangulati jellemzői, indulatai, zárkózottság, szorongás, bizalom, sértődékenység, ambíció, bátorság, vakmerőség, saját képességek megítélése, önmagával szemben támasztott igényszint, realitásérzék, fogyatékosságtudat, életvezetési tervek, reakciói siker, sikertelenség, jutalom, büntetés esetén, ösztönözhetősége, sajátos szokásai, rejtett kívánságai. 5. Közösségi magatartása A gyermek érzelmi kapcsolata szűkebb és tágabb környezetével (szülők, testvérek, barátok), a kultúrált magatartás szokásainak ismerete és betartása, szereplési vágy, viszony a közösség tulajdonához, közösségi munkavállalás mikéntje, szerepe a közvélemény alakításában, szervezőképessége. 6. A tanuláshoz és a munkához való viszonya Indítékai, önállósága, ötletgazdagsága, kezdeményezőkészsége, akarati sajátosságai: kötelességtudat, céltudatosság, kitartás, küzdőképesség, távoli célok kitűzése; viszonya a tanuláshoz: kialakult tanulási módszere és tempója, sikeres és sikertelen területek a tanulásban; viszonya a fizikai munkához: önkiszolgálás, háztartási, házkörüli munka; munkatempó, fizikai munka vállalása, az elvégzett munka minősége. 7.Esztétikai irányultsága Ápoltsága, rend- és tisztaság iránti igénye, érdeklődés a természeti szépségek, műalkotások, művészetek iránt; kedvelt művészeti tevékenységek, tehetség a különböző területeken /vers- , prózamondás, bábozás, rajzolás, festés, formázás ének, zene, tánc, stb.).


97

Szempontok a mikroértekezletekhez 1. A tanulók "előélete" (első osztályosok esetén)

2.

1.1.

Családi helyzet: - teljes, vagy egyszülős család, együtt élők száma; - hely a testvérsorban; - szociokulturális miliő; - a szülők esetleges fogyatékossága(i)

1.2.

Közösségi tapasztalatok: - (bölcsőde), óvoda, iskolaelőkészítő tanfolyam - a részvétel gyakorisága, sikeressége - esetleges óvónői, utazótanári jelzések a közösségben tapasztalt viselkedésre vonatkozóan, - osztályismétlés(ek) előfordulása

1.3.

A gyermek kora: időben, illetve később lett-e beiskolázva és milyen okok miatt, volt-e ennek érezhető pedagógiai hatása

Szemészeti vonatkozások: 2.1.

Diagnózisok, a vezető tünetek csoportjai: melyek okoznak pedagógiai problémát? (ROP, agydaganat, látótérszűkület, stb.)

2.2.

Visusértékek szerinti csoportosítás: - gyengénlátó - aliglátó - felső határértékhez tartozó

2.3.

Egyéb, a látáshasználatot befolyásoló tényezők: - színlátás, - kontrasztérzékenység, - testnevelési "C" csoport

2.4.

Segédeszközök használata: - nagyító, színes lencse, OTV, távcsőszemüveg - esetleges további eszközigény jelzése

3.

Csatlakozó "fogyatékosság(ok)": - mozgási zavarok, hiperaktivitás - epilepszia, idegrendszeri érintettség - átszoktatott kezesség - logopédiai (jelentős) problémák - belgyógyászati jellegű nehézségek, - sokat betegeskedő (hiányzó) gyermekek - figyelemzavar, részképesség - kiesés stb.

4.

Az osztály tanulmányi helyzete: - tantárgyankénti összegzés az előrehaladásról (közismeretei tárgyak) - kiemelkedő tehetséges tanulók, - az átlagtól lemaradó tanulók, - egy-egy részterületen problémát jelentő tanulók (olvasás, írás, számolás, stb.) - év közben érkezett tanulók speciális problémái - a délutáni tanulás tapasztalatai, esetleges nehézségei


98

5.

A külön segítségben részesülő tanulók rövid jellemzése - milyen foglalkozást igényel, - milyen eredmények mutatkoznak a foglalkozások nyomán, - esetleges sikertelenségek e téren, - javaslatok egyéb megsegítési lehetőségekre - a pedagógus asszisztens szerepe, fontossága

6.

Az "osztály, mint közösség" értékelése: 6.1.

Aktuális helyzet: -

szociometriai eredmények (népszerűség, peremhelyzet) súlyos nevelési nehézséget okozó tanulók (agresszivitás, figyelemkoncentrációs problémák, stb.) a családi nevelésből eredő korrigálnivalók (őszintétlenség, magántulajdon megsértése, iskola- és tanárellenesség, túlféltés, illetve elhanyagolás stb.)

6.2.

Közösségi eredmények számbavétele különböző területeken: - felelősi rendszer, - egészségügyi szokások, - közös ünnepek az osztályban. - tanulópárok

6.3.

A közösségben tapasztalható főbb problémák összegyűjtése: - az egyének összetételéből adódó gondok, - a szülői segítő háttér hiánya, - diákotthonból jövő jelzések, - szaktanároktól jövő jelzések.

6.4.

7.

Milyen javaslatok merültek fel a közösségi élet javítására? - szorosabb együttműködés az osztályfőnök - nevelőtanár között - szorosabb kapcsolat a szaktanárokkal, - szaksegítség igénybevétele, pl. iskolapszichológus, gyermekvédelmis stb. Az osztályközösség aktuális, illetve legfontosabb problémái - tanulmányi és magatartási gondok, - szülőkkel való kapcsolati nehézségek, - a kollégák eltérő nevelési elveiből következő akadályok, - a szülői értekezleteken felmerült kérdések

8.

Délelőttös - délutános tanárok együttműködése, esetleges nehézségek, a tanulás terén: - házi feladatok mennyisége, - délutáni programok mennyisége, megvalósíthatósága

9.

Kérések, sürgős tennivalók, melyekről a vezetőségnek tudnia kell - milyen segítséget igényel az osztály leküzdéséhez?

a

problémák


99

A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERZŐI

2/1

A helyi pedagógiai program munkálatait az intézmény vezetőjének – Jankó-Brezovay Pálné – irányításával, a nevelőtestület folyamatos részvételével folytattuk. Épértelmű gyengénlátó tanulók tagozata: TANTÁRGYAK 1.

Magyar nyelv és irodalom

angol német

ÉVFOLYAM 1-4.

SZERZŐK

5-8.

Molnár Csilla, Dr. Horváthné M. Márta Homor Ágnes

4-8. 4-8.

Kelemen Csilla Lini Krisztina

2.

Idegen nyelv

3.

Matematika

1-4. 5-8.

Mándi Tiborné Fodor Jánosné

4.


5-8.

Homor Ágnes

5.

Környezetismeret

2-4.

Dr. Horváthné M. Márta Pajor Emese

6.

Természetismeret

5-6.

Vargáné Mező Lilla Cseh Eleonóra Tihanyi Márta

7.

Földrajz

7-8.

Vargáné Mező Lilla

8.

Biológia

7-8.

Tihanyi Márta

9.

Fizika

7-8.

Cseh Eleonóra

10. Kémia

7-8.

Cseh Eleonóra

11. Ének - zene

1-8.

Hódi Marianna

12. Rajz

1-8.

Brunszkó Erzsébet

13. Informatika

4-8.

Fodor Jánosné

14. Technika és életvitel

1-4. 5-8.

Dr. Horváthné M. Márta Farkassné Szűk Judit

15. Testnevelés és sport

1-8.

Kovácsné Fülöp Beáta

16. Osztályfőnöki

4-8.

Hódi Marianna


100

A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERZŐI

2/2

Enyhe értelmi fogyatékos gyengénlátó tanulók tagozata: TANTÁRGYAK 1.

Magyar nyelv és irodalom

ÉVFOLYAM 1-4.

SZERZŐK

5-8.

Dr. Kissné Kelemen Gyöngyi Temesy Ágnes Fülöp Csilla

2.

Matematika

1-4. 5-8.

Hegyi Andrea Cseh Eleonóra

3.


5-8.

Palatinczkiné Szőts Etelka

4.

Környezetismeret

1-4.

Jámbor Zoltánné

5.

Természetismeret

5-6. 7-8.

Fülöp Csilla Cseh Eleonóra

6.

Földrajz

6-8.

Vargáné Mező Lilla

7.

Ének - zene

1-4. 5-8.

Sólyom Hajnalka Hódi Marianna

8.

Rajz - kézművesség

1-8.

Brunszkó Erzsébet

9.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1-4. 5-8.

Jámbor Zoltánné Farkassné Szűk Judit

1-8.

Kovácsné Fülöp Beáta

7-8.

Kelemen Csilla

12. Informatika

7-8.

Fodor Jánosné

13. Osztályfőnöki

5-8.

Palatinszkiné Szőts Etelka

10. Testnevelés és sport 11. Idegen nyelv

angol

A helyi pedagógiai program kivitelezésében, formába öntésében résztvevő: Bodányi Levente


101

A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM FORRÁSAI – A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. – 202/2007.(III.31.) Korm. rend. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei Oktatási Minisztérium kiadványa, Budapest, 2000. – A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve – 2/2005. (III.1.) OM rendelet – A kerettantervek alkalmazása Oktatási Minisztérium kiadványa, Budapest, 2000. – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez (OM, Budapest, 2004.) – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez (OM, Budapest, 2004.)

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008. Kollégiumi nevelés alapprogramja

102 Készült 46/2001. (III.28.) OM rendelet alapján

Kollégiumi nevelés országos alapprogramja: Kollégiumi foglalkozások keret-terve TÉMAKÖRÖK: 1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés 5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Kollégiumi csoportfoglalkozás éves óraszáma TÉMAKÖR : Tanulásmódszertan 3 Önismeret, pályaválasztás 3 Művészet és információs kultúra 3 Környezeti nevelés 2 Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 4 Egyén és közösség 3 Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság 4 A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve Célok és feladatok A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó intézménynek, illetve a kollégiumi tanárnak, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusnak. Így a kollégium egyik természetes partnere a család mint küldő, a másik az iskola, melynek elvégzésében a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott


103

eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben megtapasztalja a kollégista a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keretprogramterv lehetőség a kollégistáknak és a kollégiumi tanároknak arra, hogy a közoktatásban és a szakoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből, művészeti hatásokból adjon olyan válogatást, amely kihat a kollégiumra, a kollégista életére, tanulására, életvitelére, szabadidejének eltöltésére, az iskolai tevékenységekhez, osztályfőnöki órákhoz való kapcsolódására, alkalmazkodóképességének, toleranciájának, konfliktuskezelésének fejlődésére éppúgy, mint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. 1. Tanulásmódszertan Célok és feladatok A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérje azt, hogyan tanulnak a kollégisták. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat - elsődlegesen is az újonnan érkezetteket - abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulni valók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig való tanulás gondolatának befogadását.


104

Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg - és előbb tanári segítséggel, majd önállóan - alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen képes ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint tömegkommunikációs műsorokból. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Időkeret: 3 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. - Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés) megismerése és elsajátítása. - A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. - A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). - A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Könyvtárhasználati ismeretek. - Dokumentumismeret (nyomtatott dokumentumok). - Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). - Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban. - A szellemi munka technikája. - Különböző témák feldolgozása különböző könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.). 2. Önismeret, pályaválasztás Célok és feladatok Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, "belső történések" tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi


105

orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A "kollégiumi közösségi tudat" kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait. Tanulja meg, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen jellemzőket vár el tőle. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, kollégiumáért. Felelősen teljesítse kollégiumi és iskola megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen a konfliktusok feloldására. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit. Időkeret: 3 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek - Ki vagyok én? Önismereti készségek és képességek kialakítása, fejlesztése. - Az ember külső és belső tulajdonságai (test, lélek, szellem). - A személyiségprofil összetevői, tartalmai. - Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia). - Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet). - Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). - Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. - A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Az egyén és a társadalom Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. - A konfliktuskezelés és lehetőségei. - Az érzelmek, az érzelmek szerepe. - A motiváció és az értékrend. Pályaorientáció A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése. - A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével. - Érdeklődési területek ismerete. - Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban. 3. Művészet és információs kultúra Célok és feladatok A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a


106

műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával sarkalljuk személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegyük lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető számukra. Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Ismerje a művészet fogalmát. Ismerje fel az alapvető (irodalom, képzőművészet, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Ismerkedjen a művészeti korstílusokkal, azok jellegzetességeivel. Alakítsa ki véleményét művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően tudatosan a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok, eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tudja saját és baráti köre kulturális programját megtervezni műsorfüzet segítségével. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak éltetésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Szerezzen - alkalmazói szinten - informatikai ismereteket. Időkeret: 3 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Mindennapok művészete Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? - Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. - Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. - Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. - Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás. Az alkotás öröme A kollégium külső és belső terei. - Tervezés, modellezés. - Ritmizálás, éneklés, zenélés.


107

- Tehetségének megfelelően vegyen részt közös produkciókban. - Irodalmi alkotás. - Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. - Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. - Képzőművészeti alkotás. - Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. - A kollégiumi hagyományok. - A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása. A műveltség értéke Műveltségi játékok, vetélkedők. - Tematikus vetélkedők, pályázatok. - Alkotóköri, önképzőköri munka. - A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. - Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. - Találkozás a kultúra hazai jeles képviselőivel. A gondolatok közlése Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. - Hírközlő média figyelése. - Megbeszélés, véleménycsere. - A könyvtárkultúra ismerete. - A szoros abc megismerése. - Egyszerű katalógusok használata. - Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása. 4. Környezeti nevelés Célok és feladatok A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat.


108

Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Időkeret: 2 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Környezetünk állapota A kollégium külső és belső környezete. - Az élő környezet alakítása, védelme [növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében]. - A kollégium működése és környezetvédelem. - Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). - A hulladék kezelése. - Vásárlási, fogyasztási szokásaink. - Igények és szükségletek. - Környezetbarát termékek. Közös felelősségünk Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével). - Közvetlen környezetünk állapota. - Hol vannak a településen problémás, veszélyes, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. - Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel. 5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok A kollégiumi életvitel, háztartási ismeretek csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és tartsa be az illemszabályokat.


109

Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Időkeret: 4 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Társas kapcsolataink Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. - Az érthető közlés megtanulása. - Figyelem másokra. - A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. - Konfliktuskezelés. - Mások elfogadása, a másság elfogadása. - Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. - Segítség kérése, segítség nyújtása. Élet a kollégiumban Helyem a kollégiumban. - Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. - Közösségi szerepek vállalása. - Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. - Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. - Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. - A diákönkormányzat munkája. - Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. - A kisebbségek életének megismerése. - Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. - Kapcsolatok a sérült, fogyatékos embertársakkal. A háztartás Szerepek, feladatok a családban. - Házimunkák célszerű tervezése. - Időterv készítése. - Háztartási eszközök használatának elsajátítása. - Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. - A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). - Vásárlás. - A szükséglet és a kínálat megbeszélése.


110

- Költségvetés készítése. - A reklámok üzenete. Testi, lelki egészségünk Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. - A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. - Személyi higiénia. - A helyes testápolás elsajátítása. - Egészséges napirend összeállítása. - Testi és lelki változások a serdülőkorban. - A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. - A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. - Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A "virtuális valóság" hatása a viselkedésre, életmódunkra. 6. Egyén és közösség Célok és feladatok A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és tartsa be az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Legyen tisztában a vállalt feladatok felelősségével. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Időkeret: 3 óra


111

Témakörök Tartalmak, tevékenységek Én és a család A család története - családi történetek. - Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. - A család típusa, szerkezete, működése. - Szerepek és szabályok a családban. - Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével. A kollégium és az iskola Jogok és kötelességek. - A kollégium és az iskola írott és íratlan törvényei, szabályai. - A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. - Alapvető illemszabályok. - Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). - Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével. A társadalom A másik ember megismerése. - Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. - Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. - Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével. 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Célok és feladatok A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet "elküldte" a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: - a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység); - országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; - az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; - a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás; - hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; - nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); - a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása; - az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása; - az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása; - más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása. Hazai nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: - nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, - az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, - az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, - az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete.


112

Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek is élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. A nemzetiségi kollégiumokban élők életkoruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetiségük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyományait. Időkeret: 4 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Helyismeret, helytörténet A kollégium közvetlen környezete. - Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. - A település vagy a környező tájegység nevezetességei. - Helytörténeti gyűjtőmunka. - A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb. Múltismeret, hagyományok Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. - Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. - A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. - Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). - A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. - Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kéziműves-technikák stb.). Szimbólumok Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. - Aktív részvétel ünnepeinken. - Címerünk, zászlónk eredete. - A Himnusz, a Szózat ismerete. Jelenismeret Magyarország nemzetiségei. - Magyar nemzetiségek a határon túl. - Anyaggyűjtés a magyarországi és a magyar nemzetiségekről. - Tájékozódás a térképen. - A diákönkormányzat munkájának megismerése. Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a hagyományismeretben, hagyományőrzésben. - Tanulmányi kirándulás.


113


114


115


116


117


118


119

TA R TA L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................ 3 1.1 Intézményünk hivatalos adatai, társadalmi funkciói, az intézmény jogállása az Alapító Okirat alapján................................................................................................................................................................... 3 1.2. Nevelőtestületünk etikai normái............................................................................................................. 6

2. HELYZETELEMZÉS 2004 ..................................................................................... 7 2.1. Működési feltételek (1997,2001,2004) ................................................................................................... 7 2.2. Személyi feltételek ..................................................................................................................................... 7 2.3. Tárgyi – dologi feltételek 1997 ................................................................................................................ 8 2.4. Tárgyi, dologi feltételek 2004-ben .......................................................................................................... 9 2. 5. Tanulóinkra vonatkozó fontosabb mutatók ..................................................................................... 10 2.5.1. A gyermekek családi háttere (adatszolgáltatók: osztályfőnökök 1997, 2004)............................................ 13 2.6. Nevelő – oktató munka 1997 ....................................................................................................................... 13 2.7. Az utazótanári szolgálat ......................................................................................................................... 14 2.8. Az intézményünkről kialakított belső kép .......................................................................................... 14 2.9. Összegzés, a legfontosabb innováció ................................................................................................ 15 2.10. Gyengénlátók általános iskolájának önértékelése 2001 .............................................................. 15 2.11. Törekvéseink a hatékonyabb működésért a 2003/2004 – es tanévben .................................... 16 2.12. A szülői elégedettség mutatói ............................................................................................................ 16 2.13. A tanulói elégedettség mutatói........................................................................................................... 17 2.14. Tanárok, nevelőtanárok, utazótanárok elégedettségi mérésének eredményei ..................... 18

3. AZ INTÉZMÉNY CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE ............................................ 21 3.1. A nevelőtestület által közvetített értékek ........................................................................................... 21 3.1.1. Iskolánk alapvető célja................................................................................................................................ 21 3.1.2. Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei .............................................................................................................. 21 3.1.3. Nevelési, oktatási alapelveink..................................................................................................................... 21 3.1.4. A Diákotthon alapvető célja........................................................................................................................ 22 3.1.5. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény............................................................................ 22 3.2. Nevelési stratégia (nevelési terv) ......................................................................................................... 22 3.2.1. Alapvető nevelési feladatok ........................................................................................................................ 22 3.2.2. Nevelési célok és feladatok az 1-4. évfolyamon......................................................................................... 23 3.2.3. Nevelési célok és feladatok az 5-8. évfolyamon......................................................................................... 24 3.2.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapvető nevelési feladatai................................. 26 3.2.5. A célok elérésének, az értékek megteremtésének feltételei ........................................................................ 27 3.2.5.1. A gyengénlátó gyermek és serdülő életkori jellemzőinek figyelembevétele a nevelés során.. 27


120

3.2.5.2. A fejlesztő hatású pedagógiai környezet kialakítása................................................................................ 29 3.2.6. A személyiségfejlesztés feladatai, módszerei ............................................................................................. 32 3.2.7. Intézményünk egészségnevelési programja ................................................................................................ 34 3.2.7.1. Az egészségnevelés fogalma.................................................................................................................... 34 3.2.7.2. A nevelőtestület egészségnevelési stratégiája .......................................................................................... 34 3.2.7.3. Egészségnevelési tevékenységek ............................................................................................................. 36 3.2.7.4. Az egészségnevelési feladatokban különös felelősségű dolgozók köre .................................................. 36 3.2.7.5. Az egészségnevelést szolgáló színterek, berendezések, speciális kiegészítők......................................... 36 3.2.7.6. Módszerek................................................................................................................................................ 36 3.2.7.7. Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek................................................................... 37 3.2.8. Környezeti nevelési program ...................................................................................................................... 37 3.2.8.1. A környezeti nevelés fogalma.................................................................................................................. 37 3.2.8.2. A környezeti nevelés célja ....................................................................................................................... 37 3.2.8.3. Helyzetkép ............................................................................................................................................... 38 3.2.8.4. Erőforrások .............................................................................................................................................. 38 3.2.8.5. Alapelvek, feladatok, jövőkép ................................................................................................................. 38 3.2.8.6. Tanulásszervezés...................................................................................................................................... 40 3.2.8.7. Módszerek................................................................................................................................................ 40 3.2.8.8. Taneszközök ............................................................................................................................................ 41 3.2.9. A közösségfejlesztés feladatai, módszerei .................................................................................................. 41 3.2.9.1. Közösségeink ........................................................................................................................................... 41 3.2.9.2. Az intézmény előnyös földrajzi elhelyezkedésének és országos felvételi körzetének kihasználása........ 41 3.2.9.3. A hagyományok szerepe a nevelésben..................................................................................................... 42 3.2.9.4. Az osztályfőnök és a csoportvezető nevelőtanár jelentősége a közösségi nevelésben ............................ 43 3.2.9.5. A diákönkormányzat működése............................................................................................................... 44 3.3. Tevékenységek, szolgáltatások............................................................................................................ 44 3.3.1. Az iskola tevékenységei.............................................................................................................................. 44 3.3.1.1. Tanítás – tanulás - tanóra ......................................................................................................................... 44 3.3.1.2. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások ............................................................................................... 44 3.3.1.3. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása............................................................................. 45 3.3.1.4. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek................................................................................. 45 3.3.1.5. Pedagógiai szakszolgálat ......................................................................................................................... 45 3.3.1.6. Versenyek, ünnepélyek szervezése .......................................................................................................... 48 3.3.1.7. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar hallgatóinak gyakorlati képzése ................. 48 3.3.1.8. Az iskolapszichológus tevékenysége, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........................................................................................................................................ 48 3.3.1.9. Zeneoktatás .............................................................................................................................................. 50 3.3.2. Diákotthoni foglalkozások, szabadidős tevékenységek .............................................................................. 50 3.3.3. A szülő, a tanuló, az iskolai és a diákotthoni pedagógus együttműködése ................................................. 54 3.3.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tevékenységei .................................................... 54 3.3.5. Az iskola, a diákotthon és a módszertani intézmény együttműködése ....................................................... 56 3.3.6. Az intézményi könyvtár működése............................................................................................................. 57 3.3.7. A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete ..................................................................................................... 57

4. ESZKÖZRENDSZER ........................................................................................... 58 4.1. Az intézmény épülete .............................................................................................................................. 58 4.2. Berendezés ................................................................................................................................................ 58 4.2.1. Speciális tanulóasztal .................................................................................................................................. 58 4.2.2. Falitábla ...................................................................................................................................................... 58 4.2.3. Szemléltető eszközök.................................................................................................................................. 59 4.2.4. Speciális füzetek ......................................................................................................................................... 59 4.2.5. Optikai és elektronikus segédeszközök....................................................................................................... 59 4.2.6. Nagyító – másoló gépek és tartozékok ....................................................................................................... 60 4.2.7. Számítógép és számítástechnikai eszközök ................................................................................................ 61 4.2.8. Videó-kivetítő – számítógéppel egybekötve............................................................................................... 61 4.2.9. Videokamera és digitális fényképezőgép.................................................................................................... 61


121

4.2.10. Dombornyomású képeket előállító készülék (p.i.a.f. pictures in a flash) ................................................. 61 4.2.11. Testnevelési eszközök............................................................................................................................... 61 4.2.12. Könyvtár – médiatár ................................................................................................................................. 62 4.2.13. Zeneoktatás eszközei ................................................................................................................................ 62

5.AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................................... 63 5.1. Óratervek .................................................................................................................................................... 63 5.2 Kulcskompetenciák fejlesztése nem szakrendszerű oktatás keretében .................................... 67 5.3 ”Kereszttanterv” ........................................................................................................................................ 72 5.4 A tankönyvek kiválasztásának elvei ..................................................................................................... 78 5.5 A tanulói teljesítmények értékelése...................................................................................................... 78 5.5.1 Mérési pontok .............................................................................................................................................. 78 5.5.2 A tanulói teljesítmények értékelésének típusai, formái................................................................................ 79 5.5.3 A tanulók fizikai állapotának mérése........................................................................................................... 81 5.5.4 Nevelési eredményvizsgálatok..................................................................................................................... 81 5.5.5 Külső mérések.............................................................................................................................................. 81 5.5.6 A tanítási-tanulási folyamat értékelése ........................................................................................................ 81 5.5.7 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége, időkorlátai............. 81 5.6. Tantárgyi tantervek .................................................................................................................................. 81

6. AZ INTÉZMÉNY INNOVÁCIÓS TERVEI.............................................................. 83 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA .................................................. 85 7.1. Záró rendelkezések.................................................................................................................................. 85

8. MELLÉKLETEK ................................................................................................... 86 TARTALOMJEGYZÉK........................................................................................... 119

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents