Helyi Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Nyelv

Helyi Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Nyelv A magyar állam és a magyar nép megmaradása az elmúlt évszázadokban annak is köszönhető, hogy az állam területén sokféle nép élt egymással békességben, és e sokféle nép Európa különböző részéből sokféle termelési- és szokáskultúrát hozott magával. Mindaz, amit ma magyar kultúrának nevezünk, mindaz, amit a magyar állam polgáraként környezetünkben, termelési kultúránkban élvezünk, e nemzeti sokféleség eredménye. Az államba betelepedett és itt meghonosodott nemzetek között a kora középkortól jelentős szerepet játszottak a németek. Közismerten fejlett munkakultúrájuk, erős közösségszervezetük jelentős hatást gyakorolt a magyar nemzet egészére. És ugyanakkor az itt talált magyar és más népek szokásrendjét is kultúrájukba olvasztották. Kölcsönviszony, egymástól tanulás. Ez jellemzi a magyarországi németség és az állam területén élt más népek, mindenekelőtt a magyarok, közös történelmét. A most államszervezetileg egységesülő Európában rendkívül fontos, hogy a kontinens minden népcsoportja megőrizze és modernizálja kultúráját, elősegítve ezzel egy sokszínű 21. századi Európa kialakulását. A magyarországi németség történelme, a mai élet szokásainak megismerése és ápolása mind a németségnek, mind a velük egy államban élő más népeknek korparancsa és érdeke. Dr. Glatz Ferenc

Küldetésnyilatkozat (Kiegészítés az iskola küldetésnyilatkozatához) A német nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a német nyelv tanulását, a magyarországi németek történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól napjainkig elvezeti a tanulókat ahhoz az objektív tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok megtanulnak eligazodni a mai kisebbségi helyzetben, megismerik a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönzést kapnak, hogy a tanulmányok befejezése után is foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók megtanulják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul. A nemzetiségi oktatásban kiemelt szerepe van a német nyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító. E feladatát a népismeret, a kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve 1

művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a magyarországi német és a német irodalom megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése. A 8. osztály végére a tanulók megtanulnak hallott, olvasott, (látott) szöveget megérteni, magukat szóban és írásban kifejezni, saját véleményüket megfogalmazni, vitázni. A tanulmányi idő folyamán olyan biztonságos és gördülékeny szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra tesznek szert, mely lehetővé teszi, hogy a nyelv úgy az ismeretszerzés és továbbadás, mint a társalgás, szórakoztató időtöltés eszköze legyen számukra.

A kisebbség iskolai oktatásának formája, irányelvei Nyelvoktató kisebbségi oktatás: Célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Tartalmi követelmények: A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a kerettanterv követelményeit veszik alapul és egészítik ki. Emellett, a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi, irodalmi és népismereti tananyagból is.

A kisebbségi oktatás-nevelés céljai A kisebbségi oktatás-nevelés sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése: ennek érdekében törekszik: a német nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével a német nyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére, a népköltészet, a zene, a képzőművészet a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására, a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására, a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsüléséra, az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére, a hagyományőrzés- és teremtés elősegítésére, az önismeret kialakítására, a kisebbségi jogok megismertetésére és gyakorlására. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbségekhez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatás és nevelést folytató intézményben törekszünk arra: hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdaság előnyei, hogy kialakuljon bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megértésének jelenségét.

2

Fő célok Magyarságukat vállalva a német nemzetiség hagyományait ismerők és tiszteletben tartók, szűkebb szülőföldjüket jól ismerő ifjak legyenek. A tanulók ismerjék szülőfalujukat, a népi hagyományokat, szokásokat. A nyelvet használva őrizzék, ápolják hagyományaikat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg elődeik történetét, szokásait. Az iskola mindannyi nyelvhasználót a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával segítse a német nyelv alapjainak elsajátítását; a testvérkapcsolat kiszélesítésével annak gyakorlását. Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti. A különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére neveljük tanulóinkat, hiszen Etyeken együtt él a magyar, a német és a cigány népcsoport. Teret adunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, a természet és környezet szeretetére neveljük tanulóinkat, egészséges életmódra szoktatjuk, ösztönözzük őket. Hagyományőrző és szabadidős programjainkat a szülők együttműködésével szervezzük. E célok elérése érdekében a következőket kínáljuk: Magas szintű német nyelvoktatást Az etyeki németség hagyományainak, kultúrájának ismeretét Német nemzetiségi néptánc oktatást

Helyzetelemzés A német nemzetiségi nevelés-oktatás sajátosságai A kisebbségi oktatás - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - a magyarországi közoktatás része. Általános célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval; sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás-nevelés segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A német nemzetiségi nyelv oktatásának története iskolánkban 1963. szeptemberben kezdődött meg iskolánkban a német nemzetiségi nyelv oktatása. Először az 12., 3-4., 5-6. és 7-8. osztályosok összevont csoportokban tanulták a nyelvet. Az 1970-es évek elejétől a párhuzamos osztályok közül az egyik osztályban minden tanuló tanulta a nyelvet, a másik osztályban nem volt nemzetiségi nyelvoktatás. Az 1970-es évek végétől mindkét párhuzamos osztályban megkezdődött a német nemzetiségi nyelv oktatása. 3

Az 1980-as években az osztályokon belül vagy a párhuzamos osztályok között képességek szerinti csoportbontással tanulták a nyelvet a 7-8. osztályosok. Pedagógiai alapelveink, feladataink, eszközeink, eljárásaink • Településünk lakóinak egy része kettős magyar és német nemzetiségi identitással rendelkezik. Mindent ápolni kell, ami az identitás megerősítéséhez hozzájárul. Nem becsüljük le a múltba tekintő folklorisztikus hagyományőrző gyakorlatot sem, de olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai fiatal generációk azonosulni tudnak. • A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti. Mivel ennek gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. Nevelési rendszerünknek része ezért a német partnerkapcsolatok ápolása, és a diákcserék rendszeres megszervezése. • A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb államának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és s rajtuk keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert. A német nemzetiségi oktatás tárgyi, személyi és dologi feltételei Objektív feltételrendszer A német nemzetiségi nyelv oktatása során nagy szerepet kap a kisebbségi azonosságtudat formálása. A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák, ismeretek, képességek kialakítása elsődleges feladatunk. Iskolánkban jelenleg évfolyamonként 2 tanulócsoport nyelvoktató kisebbségi nyelvoktatásban vesz részt (heti 5 óra), 1 tanulócsoport idegen nyelvként (heti 2-3 órában) tanulja a német nyelvet. Iskolánk rendelkezik nyelvi laboratóriummal, melyet minden tanulócsoport hetente 1 tanítási órán használ (használt nyelvoktató programok: Manó Német 1.-2.; Nyelvstúdió 1.-2.-3.; All in one, Themen). A tanulócsoportok a tantervi követelmények megvalósításához a következő tankönyveket használják: - 1. osztály: Kombi Spielheft - 2. osztály: Schulbus 1. - 3. osztály: Schulbus 1. + munkafüzet - 4. osztály: Schulbus 2. + munkafüzet - 5.-6. osztály: Schulbus 3. + munkafüzet - 7.-8. osztály: Schulbus 4. + munkafüzet - Ungardeutsche Volkskunde (1.-4.) - Volkskunde (5.-6.) - Omas Fotoalbum (7.-8.) - Omas Fotoalbum Arbeitsbuch (7.-8.) A tananyag feldolgozásához egy- és kétnyelvű szótárakat használunk. Ezen kívül CD-lejátszókat, projektort, nyelvtani szemléltető táblákat, írásvetítő fóliákat, térképeket alkalmazunk a tanítási órák során. Szubjektív feltételrendszer A kisebbségi nyelvoktatást végző pedagógusok rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. A munkaközösség

4

A munkaközösség feladata a nevelés helyes gyakorlati alkalmazásának elősegítése, a munkaközösségi tagok munkájának összehangolása, az oktató- nevelőmunka hatékonyságának növelése, a módszertani eljárások fejlesztése, az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése, a tanulókkal szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása, a tanulók tudásának eredményfelmérése, a pedagógusok közösségi felelősségének növelése, közösségi életének fejlesztése, szaktanterem létesítése, azok továbbfejlesztésében való részvétel, felszereléseinek őrzése és fejlesztése. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Munkatervi programjában az említett feladatok megvalósítása érdekében felveszi bemutatóórák szervezését, látogatását, különböző pedagógiai és módszertani viták szervezését, tanulmányi versenyek, vetélkedők, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulások szervezését. A munkaközösség közreműködik a helyi tantervek kidolgozásában, a tankönyvek, tanítási segédanyagok kiválasztásában. Határozatairól feljegyzést készít, ezek a munkaközösség tagjaira kötelezőek. Az egy osztályban tanító pedagógusok valamennyien felelősek az adott osztály neveléséértoktatásáért, az osztály szellemiségének alakulásáért. Tanév elején meghatározza az osztállyal szemben kialakítandó követelményeket, az osztály szervezésének elveit, a nevelésben alkalmazott tevékenységi formákat. Az osztályfőnök koordinál és egyeztet, közvetít az osztály és az osztályban tanítók között.

Nevelési program (Kiegészítés az iskola nevelési programjához) A német nemzetiségi oktatás alapelvei A magyarországi kisebbségi nevelés-oktatás céljait a hazai és a nemzetközi kisebbségi jogok, Európai Tanácsi ajánlásoknak megfelelő elvek figyelembevételével kívánja elérni. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben törekedni kell arra, hogy mind a kisebbséghez, mind a többséghez tartozó tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. Szükséges, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elődök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet. A kisebbségi nevelés feladata: a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megteremtése és ápolása, a kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének a segítése, a kisebbségi nyelv tanulása, ápolása

5

A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A kisebbségi népismeret tanítása integrált tantárgyként folyik, azonban megjelenik tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint tanulmányi kirándulások, kulturális rendezvények). Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység (kézműves foglalkozások), az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához szükség van a szülő és a pedagógus együttes közreműködésére. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat valósítja meg. Egyidejűleg biztosítja a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. Feladatok a személyiségformálás, közösségfejlesztés terén Az iskola által kínált lehetőségek mellett - szakkör, énekkar, sportkör, kulturális- és sportrendezvények, tanulmányi versenyek iskolai és iskolán kívüli személyiségfejlesztő tevékenységeket szervez: részvétel német nemzetiségi kulturális rendezvényeken, találkozókon, ünnepségeken, a német nemzetiségi gyermek-néptánccsoport szereplése kulturális rendezvényeken, részvétel német nyelvű tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön, német nyelvű vers- és prózamondó versenyek, Márton-napi ünnepség, kétnyelvű osztályünnepségek (karácsony, farsang, Anyák-napja), tanulmányi kirándulás magyarországi német településekre. Kötelező és választható tanórai foglalkozások rendje A tanítási óra • A nemzetiségi hovatartozás érzésének megtartásában meghatározóan fontos szerepe van a nyelvnek. Ebből következően a nemzetiségi nyelv oktatása alapfeladatként vonul végig napi pedagógiai gyakorlatunkban, s ennek legfontosabb területe a tanítási óra. • A tanítási órákon az információ-hordozókat úgy válogattuk ki, hogy azok elsősorban a nemzetiségi önismeret kiteljesedését szolgálják (pl. a lakóhely történetét és kulturális életét feldolgozó szerzők munkáinak bemutatása, illetve személyes előadások). • A daltanulásnak, az éneklésnek is jelen kell lennie a tanítási órán. Nemzetiségi származásúak bevonásával (szöveg, dallam) alapvetően a helyi dalok (nyelvjárás szerinti) tanítása, éneklése történjen. • A nemzetiségi tánc elsajátítása tanítási órákon, illetve szakkörön történik. Ezeken a foglalkozásokon az etyeki és más német települések hagyományos és új táncait sajátítják el diákjaink. • A nemzetiségi nevelési és oktatási program végigvonul minden évfolyamon. Ezeken az órákon a tanulók bőséges, forrás értékű irodalmi, tudományos és lakóhelyük történetét feldolgozó munkák segítségével ismerkednek a magyarországi németség történelmével és kultúrájával, illetve gyakorlati tevékenységük eredményeit dolgozzák fel.

6

Az alsó és felső tagozaton a diákok német nemzetiségi nyelvet oktató programban vesznek részt. A diákok az előző év tanulmányi eredménye alapján folytatják a tanulmányaikat a magasabb, illetve az alacsonyabb szintű programban. A nemzetiségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. Nyelvi csoportbontásban tanítjuk a német nemzetiségi nyelv és irodalmat. A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A kisebbség nyelvét és irodalmát legkevesebb heti öt órában kell tanítani. A tantárgyi követelmények teljesítéséhez valamennyi évfolyamon szükség van a mellékelt óratervekben feltüntetett tantárgyak heti óraszámának megtartására. A tanulók az általános iskolai közoktatás folyamán kötelező jelleggel két nyelvet, a kisebbségi (német) és magyar nyelvet sajátítják el. Tanórán kívüli foglalkozások • Igen nagy súlyt helyezünk a német nemzetiség kultúrájának, hagyományainak megismerésére, ápolására a tanítási órákon kívül is. • A nemzetiségi jelleget iskolai, illetve osztályszintű rendezvényeken is ki kell domborítani: a tanévnyitó- évzáró ünnepségeken; az ünnepeket (pl. karácsony) főleg Etyekhez kötődő nemzetiségi szokásokkal egészítjük ki. • Rendkívül fontosnak tartjuk a németországi partnerkapcsolatunkat (Remshalden), hiszen a tanulók kölcsönös látogatásai alapvetően a nyelvi ismeretek fejlesztését és tökéletesítését szolgálják. Sajátosságok a napközis foglalkozásokban A gyerekek számára a napközi otthoni foglalkozás keretében is szervezünk iskolán kívüli programokat is: tanulmányi séták, településünk fontosabb intézményeinek megismerése, kulturális rendezvények látogatása, részvétel tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, könyvtárlátogatás, vendégek fogadása, készülődés ünnepekre. Tehetség, képesség kibontakozását segítő foglalkozások A 7-8. évfolyamokon német nyelvi felvételi előkészítő tanfolyamot szervezhetünk azon tanulók számára, akik nemzetiségi vagy kétnyelvű középiskolában szeretnének továbbtanulni. Az évek során magyarországi német lakta településekre is szervezünk - kirándulásokat, amelynek programjában szerepel a települési iskola, a tájház, a templom és egyéb intézmények meglátogatása, betekintés a település hétköznapjaiba.

Könyvtári órák, könyvtárhasználat Sajátosságok a könyvtárhasználatban A községi könyvtár helyiségében elengedhetetlenül fontos egy nemzetiségi könyvtársarok - kézi és kikölcsönözhető könyvekkel, folyóiratokkal stb.. A meglévő könyvtárállományt folyamatosan bő-

7

vítjük a nemzetiségi német nyelvet tanítók és a diákok napi felkészüléséhez, ismereteik bővítéséhez szükséges német nyelvű és kétnyelvű ismerethordozókkal.

Témakörök, tartalmak, szókincs A témakörök és a beszédszándékok egyre bővülő szókinccsel és nyelvtani ismeretekkel gazdagodnak. Otthon, iskola Az alapozó szakaszban ciklikusan megjelenő témakör. a. Otthon • • • • • • •

A tanulók beszámolnak családjukról (név, lakhely, kor), családtagjaikról, játékos formában családfát készítenek, fotókat, tablókat gyűjtenek. Megtanulják a köszönés, búcsúzás kapcsolatfelvétel formáit. Egyszerű információkat adnak a családról, a munkamegosztásról. Ünnepek, szokások (a naptári év szokásai: Erntedankfest, St. Martinstag, Advent, Nikolaus, Weihnachten, Die heilige drei Könige, Fasching, Ostern, Pfingsten, Muttertag, Sommerfest, Kindertag, Geburtstag, Namenstag). Kézműves foglalkozások megismerése, a parasztemberek napirendje, munkaeszközei, kézműves szerszámok (kenderfeldolgozás, kosárfonás, zsákszövés, textilmunkák). Nemzetiségi ételek készítése, gyűjtött receptek alapján (krumplisfánk, császármorzsa, rétesek, káposztasavanyítás, saláták, kompótok, aszalt gyümölcsök, disznótoros ételek. A család élete a városban, vidéken. Házak régen és ma, vásárlási, sportolási és kulturális lehetőségek összehasonlítása.

b. Iskola • • • •

Az iskola, az osztályterem bemutatása, utasítások megértése, helyes reagálás (faliújság, plakátok készítése, montázsok összehasonlítása). Az iskola régen és ma (nagyszülők élménybeszámolója alapján). Egy tanítási nap, egy tanóra, tantárgyak jellemzése. Udvarias viselkedés felnőttekkel, egymással szemben.

c. Gyermekek élete a német nyelvű országokban (6. évfolyamtól) •

Hétköznapi élet, az ünnepek, a népszokások, megismerése és összehasonlítása.

a. Lakóhely, közlekedés • • • • •

Közlekedési eszközök megnevezése Város, falu -hasonlóságok, különbségek megfigyelése Nevezetességek: tájház, templom Helységek német neveinek gyűjtése Bevásárlás (szituációs játékok)

8

• • •

A lakóhely életének és a kisebbség mindennapjainak megfigyelése (öltözködés, főzés, munka) Közlekedési szabályok Utazás busszal, autóval, vonattal. Indulás, érkezés, információkérés.

b. Munka, szabadidő, kultúra (6. évfolyamtól) • •

Magyar- külföldi vállalkozások Múzeumok, könyvtárak látogatása

c. Hírközlés (6. évfolyamtól) • •

Sajtó, rádió, televízió –cikkek gyermek és ifjúsági magazinokból (SPATZENPOST, JUMA, Kleines Volk, Neue Zeitung) Technika: számítógép, mobiltelefon

Egészség • • • • •

Testünk részei, tisztálkodás, egészséges táplálkozás Öltözködés Orvosnál (az alapozó szakaszban egyszerűbb párbeszédek). Sport Szabadidő –környéken működő tánccsoportok munkájának megismerése (Ceglédberceli Nemzetiségi Tánccsoport). A helyes időbeosztás: sport, munka, pihenés. Egészségügyi ellátás: gyógyszertárban, fogorvosnál, orvosnál (párbeszédek). Egészséges életmód (túrák, kirándulások).

• • •

A körülölelő természet • • • • • • • •

Az évszakok jellemzői, az időjárás A természet változásai (népi megfigyelések, mezőgazdasági munkák). Virágnevek gyűjtése nyelvjárásban is. Háziállatok megnevezése, nyelvjárásban is –barkácsolás kukoricaháncsból, szalmából, csutkából. A legfontosabb kerti és szántóföldi növények, gyümölcsök megismerése. Az erdőben, a mezőn és az állatkertben élő állatok megnevezése Az ember, mint a természet formálója, természet és környezetvédelem, szólások, közmondások és versek a természet szépségéről Az évszakokra jellemző öltözködés. Ruházat, öltözék régen és ma, ruhadarabok megnevezések (népviseletek összehasonlítása fotók, albumok alapján).

9

Nyelvtan A nyelvtan fontos, de az alapozó szakaszban más értékrendű. A nyelv megtanulásának központjában a beszéd áll. Mindenekelőtt mondatmodelleket, mondattípusokat és beszédelemeket gyakoroltatunk. Fontos a nyelvtani ismeretek közlése, de az oktatás ebben a szakaszban nem nyelvtanközpontú. A szabályokat nyelvtani helyzetekből és cselekményekből sajátíttatjuk el. Az 5. évfolyamtól kezdődően a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabb a nyelvtani szerkezetek alkalmazása mely nyelvhelyesség emelését szolgálja. 1. Interkulturális tanulás Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire, és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók el tudják helyezni a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban. A tananyag az évi kötelező óraszám 80%-át veszi igénybe, a fennmaradó óraszám lehetőséget nyújt kulturális témák feldolgozására, helyi hagyományok megismerésére, a gyerekek és a pedagógus személyes érdeklődési körének megfelelően. Követelmények: Beszédértés, beszéd Tiszta artikuláció, érthető ritmusos beszéd, pl. mondókák, versek, nyelvtörők előadásakor Helyes kiejtés a mindennapi beszédben, versmondásban és prózamondásban Szóbeli közlések és utasítások megértése és továbbadása Információk megértése, továbbadása és alkalmazása; folyamatos beszéd. Gesztusok és jelek átalakítása szóbeli közléssé Utasítások, közlések megértése. A mondanivaló helyes megfogalmazása szóban. Párbeszéd alkalmazása különféle hétköznapi helyzetekben Részvétel a beszélgetésben: üdvözlés, búcsúzás, kívánság, kérés kifejezése Érdeklődés, helyeslés stb. a mindennapi kommunikációban Párbeszéd folytatása különböző szituációkban A párbeszéd részeinek (kérdés, válasz) helyes alkalmazása Tanítói irányítással, közös előkészítéssel megfigyelések végzése, azok nyelvi megformálása Történetek, mesék eljátszása, előadása Olvasás és szövegértés A hangos olvasás fejlesztése Felkészülés és megértés után különféle szövegek folyamatos hangos olvasása Szöveghű olvasás helyes kiejtéssel. A hangzásnak megfelelő olvasás. Helyes hanglejtés A mondatközi és a mondatvégi írásjelek figyelembe vétele Az értő olvasás fejlesztése Folyamatos olvasás. Kérdésekre válaszadás Szövegrészek kikeresése Szövegrészekhez kérdések feltevése Ismeretek gyűjtése önállóan Információk gyűjtése ismeretközlő művekből Az életkornak megfelelő szöveg néma olvasása A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal Az olvasott mesék mondanivalójának, tanulságának rövid megfogalmazása önállóan ill. tanítói segítséggel 10

Egy vers szöveghű felidézése Mesék, versek előadása, hangulatuk érzékeltetése Ismerkedés a lexikonok és szótárak helyes használatával Írás, íráshasználat Írásfejlesztés Változatos mondatok, szövegek gyakorlás utáni leírása Képről kifejezések és mondatok gyűjtése Sorba rendezés, mondatalkotás, megfelelő cím keresése A levél formájával, levélírás módjaival való megismerkedés Meghívó és üdvözlő kártya írása minta segítségével A szókincs fejlesztése Gyűjtött ismeretek lejegyzése: bevásárló cédula, hirdetés Személyes élmények, események, kívánságok megfogalmazása és leírása Elsajátított helyesírási és íráshasználati szabályok megtartása Nyelv és helyesírás A hangok és a betűk megkülönböztetése A német abc ismerete szóban és írásban Fontosabb elválasztási szabályok ismerete, gyakorlása A szófajok helyes alkalmazása szóban és írásban A névelők helyes használata A főnév két esetének (alany, tárgy) egyes és többes számának elöljárószavakkal és azok nélkül történő alkalmazása ismert szövegben A jelen idő felismerése Az igeragozás egyes és többes számban A szófajok (ige, főnév, melléknév) csoportosítása A kijelentő, kérdő és felszólító mondatfajták felismerése, helyes használata A kijelentő, kérdő és felszólító mondatok szórendjének ismerete A mondatvégi írásjelek helyes használata A mondat kezdésének és zárásának helyes jelölése A kijelentő, a kérdő és a felszólító mondat szórendjének alkalmazása beszédben és írásban. 1. évfolyam Az éves óraszám összesen: 185 Belépő új tevékenységformák (Ismeretek, készségek) Beszédértés és beszéd • megfigyelések végzése és elmondása, • beszédhelyzeteken keresztül viselkedésformák megismerése, • helyes hangsúlyozás. Témakörök

Tananyag

Üdvözlés, kérés, A napszaknak megfelelő köszönés. Kívánságok, kérések, szükségletek kívánság, búcsú- megfogalmazása. Tevékenységek megnevezése. Rákérdezés különböző tevékenységekre. A feltett kérdések helyes megzás válaszolása. A tanórán elhangzó utasítások megértése, továbbadása. Családtagok, szülők, rokonok megnevezése, bemutatása. Tevékenységek A család egyszerű megfogalmazása. Begyakorolt kérdéskultúra alkalmazása. Érdeklődés megfelelő formájának megismerése. 11

Otthon, ház, lakás Egy ház, egy lakás helyiségeinek megnevezése. Egy házban leggyakrabban előforduló tárgyak megnevezése, jellemzése. Hely- és iránymeghatározás. A gyerekszobában megfigyelt dolgok megnevezése, jellemzése. A tanórán elhangzó utasítások értelmezése és használata. Az osztályban Az iskola és az iskolában található dolgokat megnevezése. A megismert főnevek használata egyes és többes számban. A napszakok megkülönböztetése, helyes megnevezése. Napirend, étkezés, Asztalterítés. Ruhadarabok neve, jellemző tulajdonsága. öltözködés A testrészek megnevezése. Tapasztalatszerzés az érzékszervek segítséTestünk gével. Az évszakok nevei, jellemzőik. A hónapok felsorolása. Az évszakok, az Évszakok, tevékenységek összekapcsolása. Az évszakoknak megfelelő időjárás öltözködés. Bevásárlás, közle- Közlekedési eszközök megnevezése. A lakóhely nevének, jellegének ismerete. Alapvető élelmiszerek. kedés Tipikus kérdések, válaszok alkalmazása a szerepjátékban. Házi- és vadon élő állatok megnevezése, megkülönböztetése. Az állatok Környezetünk, növények, állatok élőhelyének megnevezése. Állatok tevékenységeinek megfogalmazása.

Az olvasás elsajátítására az első osztály második félévében kerülhet sor. Ha a gyerekek már megismerték a magyar ábécé nyomtatott betűit, mi is elkezdhetjük a német ábécé tanítását. A továbbhaladás feltételei • egyszerű közlések, utasítások megértése, továbbadása, • képekhez, rajzokhoz begyakorolt mondatok kapcsolása, a magán- és mássalhangzók pontos, helyes hangoztatása.

2. évfolyam Az éves óraszám összesen: 185 Belépő új tevékenységformák (Ismeretek, készségek) Beszédértés és beszéd • a beszélgetés alapvető szabályai (mások kinevetése, jelentkezés, megszólítás stb.), • képekről, rajzokról, mondatalkotás Olvasás, szövegértés • helyes hangsúlyozás. Írás, írásbeli nyelvhasználat • az írott ábécé, • írásbeli munka önálló, rendezett elkészítése, - pontosság, tisztaság, - leírtak összevetése az eredeti szöveggel. • másoláskor az írásjelek megfelelő használata (párbeszéd, idézet), • szövegek, bevásárló listák, meghívók megírása. Nyelv és helyesírás • az ábécé betűi, 12

• • • • •

• •

magánhangzók, mássalhangzók megkülönböztetése, néhány nyelvtani szabály ismerete: - nevek és főnevek írása, mondatkezdő nagybetű. a kis és nagy kezdőbetű fogalmának ismerete, az elválasztás szabályainak megfelelő szótagolás, a szófajok jellemezése: - a főnév, - egyes és többes szám, - a névelők: der, die, das ein, eine, … - az ige, - a melléknév, igék jelen időben, a kezdőbetű alapján ábécérend felállítása.

Témakörök

Tananyag

Betűk, szavak, egyszerű mondatok pontos olvasása. Életkornak megfelelő szöveg értelmezése. Kérdésekre a megfelelő válasz kikeresése az olvasott szövegből. Megfelelő hangsúlyozás. Rendszeres, változatos gyakorlatok során tanult szavak, mondatok lemáÍrás solása. Valamennyi hang írott képének ismerete. Írásos feladatok megbízható, önálló elvégzése. Hangok, betűk megkülönböztetése. Az alapszókészlet szavainak helyes Helyesírás írása, alkalmazása. A nagybetűs és kisbetűs szavak írása. A főnevek és a mondatkezdő szavak írása. Lakóhelyem, csalá- Lakcím, lakóhely. Lakóház és helyiségei. Családtagok rövid jellemzése. Otthoni teendők. dom Az iskola pontos neve és címe. Az iskolában dolgozó emberek foglalAz iskola kozása. Tantárgyak neve. Az osztályterem bemutatása. Bevásárlólista összeállítása. Az alapvető élelmiszerek nevei. Bevásárlás Vásárlási szituációk eljátszása. Udvarias érdeklődés, kérés, megköszönés. Ismerjék hazájuk és a német nyelvű országok fizetőeszközeit. A legismertebb sportágak nevei. Sport és játék Születési dátum megfogalmazása. Jókívánságok megfogalmazása, leSzületésnap írása. Az ünnepet jellemző szavak ismerete. Születésnapi meghívó készítése. Foglalkozások nevei, ismérvei és munkaeszközök. Szülők foglalkozáFoglalkozások sa. A közérzet megfogalmazása. Tapasztalatszerzés, illő viselkedés az Egészség, betegség orvosi rendelőkben. A leggyakrabban előforduló betegségek nevei. Mese és gyermekiro- Minden tanító maga döntheti el, hogy ebben a témakörben melyik mesét, verset, történetet dolgozza fel a második osztályban. A szószedetet dalom (legyen a mesére jellemző), kifejezéseket, fejlesztési követelményeket, módszertant mindenki maga határozhatja meg. Fontos, hogy a gyerekek értsék a mesét. Olvasás

A továbbhaladás feltételei: • az órán elhangzó utasítások értelmezése, továbbadása, • elnézéskérés, • pontos, szöveghű olvasás, 13

• • • • • • • •

párbeszédek eljátszása, az írott ábécé betűinek szavakban, mondatokban történő pontos, helyes alkalmazása, a tanult szavak, mondatok jól olvasható, folyamatosan másolása, lejegyezése, az alapszókészlet szavainak helyes írása, kijelentő, és kérdő mondatok megfogalmazása, vesszők, mondatvégi írásjelek helyesen használata, a betűrend ismerete. a szövegrészek kérdések alapján történő kikeresése, rendszeres, változatos gyakorlás után szavak, rövid mondatok másolása, az alapszókészlet szavainak helyes írása.

3. évfolyam Az éves óraszám összesen: 185 Belépő új tevékenységformák (Ismeretek, készségek) Beszédértés és beszéd • ismeretek értelmezése és közlése, • a beszélgetés szabályainak betartása, • egyszerű szituációkban dialógusok készítése, • történetek, mesék eljátszása, Olvasás és szövegértés • helyes hangsúlyozás, • vessző, mondatvégi írásjelek szerepe, • egyszerű szövegből önálló ismeretszerezés. Írás, íráshasználat • egyszerű szövegtípusok megfogalmazása Nyelv és helyesírás • az alapszókészlet szavainak helyes lejegyzése: - személyes névmások, - igék jelen időben - melléknevek, - szófajok helyes alkalmazása, • ábécés rend a második és harmadik betű alapján. Témakörök

Tananyag

Érdeklődés tárgyak neve után. Kérések megfogalmazása (magyarázat, ismétlés, nem tudom, nem értem). Udvariassági formulák. Család és környe- A szülők foglalkozásának megnevezése. A családtagok otthoni feladatai. Időmérés, az óra ismerete. Beszámoló zet a napirendről. Rokonsági viszonyok (unokatestvér, nagynéni…). Állat- és növényvi- Állatok, növények bemutatása. Az állatok mozgását beszédét, tevékenységét jellemző szavak ismerete. Állatok élőhelyei. A négy évszak. lág Évszakok és állatok. Egy fa leírása a négy évszaknak megfelelően. Egészséges és helytelen táplálkozási szokások. Beszámoló az étkezési Táplálkozás szokásokról. A helyes táplálkozás és az egészséges életmód iránti igény megalapozása. Egészség, betegség, Testrészek és néhány belső szerv megnevezése. Érzékszervek nevei, Az iskola

14

Témakörök

Tananyag

megelőzés

igék hozzákapcsolása. Beszámoló saját közérzetükről, érdeklődés mások hogyléte felől. A leggyakoribb gyermekbetegségek neve. Fogápolás, fogorvos. Újév, húsvét, advent, karácsony jellemzői. Beszámoló az ünnepekről. Jókívánságok megfogalmazása. „Kívánságcédula” készítése. A magyar és a német nyelvterületek szokásai. Minden tanító maga döntheti el, hogy ebben a témakörben melyik mesét, verset, történetet dolgozza fel a harmadik osztályban. A szószedetet (legyen a mesére jellemző), kifejezéseket, fejlesztési követelményeket, módszertant mindenki maga határozhatja meg. Fontos, hogy a gyerekek értsék a mesét és tudjanak tartalmáról beszámolni rajzban. E témakör ugyanúgy kerül feldolgozásra, mint a mesék általában. Mivel a gyerekek egy újabb évet foglalkoztak a német nyelvvel, így a követelmények természetesen magasabbak. Információk gyűjtése. Tervek a szünidőre. Élménybeszámoló, képeslap megírása. Képeslap írása, a helyes címzés. Utazással, fürdőzéssel kapcsolatos információk. Útirány, térképhasználat. Mondatfajták: - kijelentő - kérdő - felszólító Ige - jelen időben - felszólító mód Főnév - egyes és többes szám - alany, tárgy eset - személyes-, birtokos névmások

Családi ünnepek

Mese

Gyermekirodalom Szünidő

Nyelvtani témák

A továbbhaladás feltételei • emberek, állatok, dolgok lényeges, jellemző tulajdonságainak megnevezése, • ismert szöveg folyékony, kifejező olvasása, • szövegrészek kérdések alapján történő kikeresése, • az alapszókészlet szavainak helyes lejegyzése, • képekről mondatok alkotása: - szövegrészek, mondatok képekhez csatolása, - képek sorrendjének meghatározása, • kívánságok, kérések megfogalmazása, • az újonnan tanult szófajok és azok feladatainak ismerete, • a főnevek egyes és többes számban, alany, tárgy esetben, • igék jelen időben, • haben és sein segédigék használata, • szavakat szótárban, lexikonban kikeresni.

15

4. évfolyam Az éves óraszám összesen: 185 Belépő új tevékenységformák (Ismeretek, készségek) Beszédértés és beszéd • szituációk életszerű eljátszása, • eseményekről pár mondatos, érthető beszámoló, • mesék, történetek megjelenítése, eljátszása. Olvasás és szövegértés • újságból, folyóiratból, lexikonból ismeretek szerzése, • ismerkedés német szerzők műveivel. • különböző szövegtípusok felismerése (rejtvény, vicc, vers, mese, állatmese …), • újságból, folyóiratból, lexikonból önálló ismeretszerzés, • magyarországi német és német nyelvterületről származó gyermek és ifjúsági irodalom megismerése: - könyvtárlátogatás, Írás, íráshasználat • képekhez mondatokat, szöveg alkotása, • beszámoló a mindennapi tevékenységekről: - napirend, • egyszerűbb jelenetek lejegyzése párbeszédes formában Nyelv és helyesírás • az alapszókészlethez a nyelvtani szabályoknak megfelelően újabb szavak hozzákapcsolása, • szavak keresése szótárban, lexikonban

Témakörök

Tananyag

Új tanuló fogadása, köszöntése. Bemutatkozás új környezetben. Kifejezések elsajátítása, melyekkel segítséget nyújthatunk, kérhetünk. Az iskola épületének bemutatása. Az iskolában fellelhető helyiségek nevei, jellemzői. Az iskolában dolgozók neve, feladata. Az egyetértés, elutasítás udvarias formájának megismerése, alkalmazása. Ember és termé- Az élőhely jelentése, alapismeretek elsajátítása. Védett növények a szülőföldön. A környezetvédelemre való hajlam kialakítása. Vélemények szet megfogalmazása az ember és természet kapcsolatáról. Különböző bevásárlóegységek nevei, jellemzői. Szaküzletek kínálatáBevásárlás nak ismerete. Zsebpénz, beosztás, spórolás. Tapasztalják meg a gyerekek, hogy szüleiknek is be kell osztaniuk pénzüket (lakbér, háztartás, élelmiszerek, …). Hobby és szabad- A szabadidő tartalmas eltöltése. Utasítások, játékszabályok értelmezése, elmondása. Játékszabályok fair betartása, „veszíteni is tudni kell”. idő Könyvek, sport, játék szépségei. Élménybeszámoló sporteseményekről. Barkácsolás közösen. Régi hagyományok megismerése, felelevenítése. Új és régi hagyomáÜnnepek nyok összehasonlítása. Ünnepek jellemzése. Szólások, jókívánságok ismerete. Egészség, betegség. A betegséggel, betegeskedéssel, kórházi tartózkodással kapcsolatos gondolatok megfogalmazása. A legfontosabb telefonszámok ismerete Az iskola

16

Témakörök Mese Gyermekirodalom Nyelvtani témák

Tananyag (Mentők, tűzoltók, rendőrség). Szabadon választható Szabadon választható Az egyszerű mondat - kijelentő - felszólító A kérdő mondat - eldöntendő kérdés - kiegészítendő (Ergänzungsfrage) - kérdőszavak Az ige - jelen idő - ragozás jelen időben (tőhangváltás, Umlaut) Főnév - egyes és többes szám - alany, tárgy és részes eset - elöljárószavak tárgy és részes esettel

A továbbhaladás feltételei: • a játékszabályok értelmezése, megfogalmazása, • a párbeszédek megfogalmazása, • rövid beszámoló személyes élményekről, • az olvasmány tartalmának megfogalmazása, • a mesék, történetek megjelenítése, • helyes, folyékony olvasás, • az életkornak megfelelő szöveg kreatív feldolgozása, • a magyarországi német és a német nyelvterületről származó gyermek és ifjúsági irodalmi művek megismerése, • írásbeli munka önálló, megbízható elvégzése, • személyes élmény megfogalmazása levélben, • beszámoló a mindennapi tevékenységekről, • a szavak helyes lejegyzése, • a szófajok helyes alkalmazása. 5-8. évfolyam Célok és feladatok A tanulók tudjanak: • benyomásokról, érzésekről érdekesen, hatásos módon mesélni • élményekről, eseményekről, különböző esetekről tényszerűen szóban és írásban tudósítani • vitákon részt venni • leírásokat, tudósításokat, interjúkat címszavak, vázlatok segítségével készíteni • udvarias kifejezési eszközöket alkalmazni 17

A nyelvi nevelésnek ebben a szakaszában a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabb a nyelvtani szerkezetek alkalmazása, mely a nyelvhelyesség szintjét hivatott emelni. A tanítási órákon feldolgozott különböző témájú szövegek szolgálják azon képességek fejlesztését, melyek alapján a tanulók az olvasottakat, látottakat, hallottakat összefoglalják, röviden elmesélik és egyéni véleményt alkotnak. Könyvekből, folyóiratokból és médiákból nyert információkkal bővítik látókörüket, és megtanulják, hogyan lehet a nyert adatokat adott beszélgetési témákhoz kapcsolni. Elbeszélő művek (mesék, elbeszélések, tanmesék, anekdoták, rövid történetek, mondák) megértésével az olvasás gyakorlása mellett, a szókincs kreatív felhasználásával történeteket alakítanak át, újakat találnak ki. Az életvitelről, kultúráról, iskoláról, szabadidőről, hazánk társadalmáról, a magyarországi németek településeiről és a német nyelvű országokról szóló szövegek egymás megértését, a különböző kultúrák megismerését szolgálják és azt, hogy párhuzamot tudjanak vonni, őket érintő problémákban életkoruknak megfelelően állást tudjanak foglalni. A költeményekkel, az érzelmi nevelés előtérbe helyezése mellett, az értelemszerű, kifejező olvasást, a helyes kiejtést, és ismert közösség előtt (barátok, osztály, iskola) az előadásmódot gyakoroljuk. A magyarországi német irodalomból vett műveknek identitásformáló szerepük van, melyet érdekes elbeszélések dramatizálása tesz élményszerűvé. 5. évfolyam Éves óraszám: 185 Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • • • • • •

Hétköznapi beszédkommunikációs helyzetekben való eligazodás Udvariassági beszédformák Megértés tanúsítása, állásfoglalás kifejtése Mesélni magunkról Tájékozódni és másokat tájékoztatni Különböző szerepekben cselekedni és beszélni

Olvasás, szövegértés • Információt tartalmazó szövegek olvasása és megértése (aktuális, prospektusok, ifjúsági magazinok cikkei, stb.) és azokról röviden tudósítani, beszélni • Irodalmi szövegek olvasása és megértése (versek, elbeszélések, mesék, mondák) az olvasottakról beszámolni • A gyermekek korának megfelelő hétköznapi és gyakorlati szövegek feldolgozása • Szótárhasználat Írás és íráshasználat • Képsorokról mesélni • Mesék, történetek befejezése • Írásbeli kapcsolatok teremtése hétköznapi helyzetekben (levélírás, meghívók írása, stb.) • Szótárhasználat 18

Témakörök Tananyag Az otthon (lakóhely, lakás, környezetünk) Lakóhelyünk – lakóhelyünk bemutatása A mi házunk, a mi lakásunk – Házunk, lakásunk bemutatása Rokoni kapcsolatok Családi ünnepek, egyházi ünnepek – ajándékozás, ételek Az iskola

Munka és szabadidő

A természet

Nemzetiségünk életéből

Népköltészet, irodalom Az ige

A főnév

Az osztályterem, a tanári, a tornaterem stb. berendezési tárgyai Az órarend, tantárgyak, délutáni foglalkozások Az iskolai élet Információk gyűjtése különböző foglalkozásokról – régi szakmák, mesterségek lakóhelyünkön A család, a rokonság és a család barátainak foglalkozása Házimunka Munkamegosztás a családban Bevásárlás (élelmiszer, ruházat, játékok) Kerti és szántóföldi munka A virágoskert, konyhakert, gyümölcsös A szabadidő tervezése Sport, játék, pihenés, Gyermekjátékok régen Beszélgetés az időjárásról Az évszakokra jellemző időjárás – Ruházat, öltözék régen és ma (népviselet) Az égtájak, égitestek, (Nap, Hold, csillagok, bolygók)

A magyarországi németek helyi népszokásai, hagyományai: advent, karácsony, újév, húsvét, farsang A szokások rövid leírása Ajándékok készítése Közös tevékenységek: karácsonyfa – díszítés, tojásfestés, farsangi jelmezek készítése, újévi versek tanulása Kulturális örökségünk megismerése: (történetek, mesék, dalok, táncok, játékok, mondások) Kiszámolók, mondókák, találós kérdések, népi szólás mondások Az igék jelentése: cselekvés, történés, létezés / állapot Az igék szótári alakja: Infinitív A személyragok (személyes névmások) Eltérő ragozású igék jelen időben (Umlaut, Brechung) Felszólító mód – tőhangzóváltós igék felszólító módja (Brechung, Umlaut) A leggyakoribb gyenge és erős ragozású igék A főnevek jelentősége. A helyesírás (ismétlés) 19

Főnevek névelőkkel és birtokos névmásokkal Alaptípusok egyes és többes számban Szótárhasználat A főnevek egyes és többes számú alany, tárgy és részes esete Főnév + ige egyeztetés.

Továbbhaladási feltételek A tanulók tudjanak: • • • • • • • • • • • • • •

Egyszerű kívánságokat, kéréseket kifejezni, megfogalmazni Egyszerű utasításokat adni, felszólítani Ismert témákban hosszabb párbeszédeket folytatni Képekről, dolgokról röviden beszélni Megfelelő szó - és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni Egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni Meghívót, karácsonyi - húsvéti lapot írni Írásban bemutatkozni, rövid levelet írni Megtörtént dolgokról, észrevételekről 3-4 egyszerű mondatot írni A tárgy- és részes esetet, az erős főnevekkel mondatban alkalmazni az elöljáró szók után is Az igék Präsens alakjának biztos alkalmazása Egyszerű kérdő- és birtokos névmások ismerete Bővített mondatok képzése összetett állítmánnyal 1 további vers és 1 új ének ismerete

6. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • • • • •

Hétköznapi beszédhelyzetek feldolgozása Beszélgetésben való részvétel - megnyilatkozás és ellentmondás Hétköznapi témák szakszókincse Tájékozódás és élmények elmesélése Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése

Olvasás és szövegértés • Szakszövegek olvasása és megértése (eredeti aktuális szövegek, prospektusok, cikkek ifjúsági lapokból stb.). 20

• Reális és fantasztikus történetek, mesék, viccek és anekdoták olvasása és tartalmi megértése, valamint az ezekről társalogni • Mondások, nyelvi játékok, költemények, fantasztikus történetek feldolgozása • Az olvasás megkedveltetése a gyermek korának megfelelő ifjúsági könyvekből vett kivonatokkal Írás és írásbeli kifejezés • • • •

Átélt események leírása Személyek jellemzése A mindennapi szituációkban írásbeli kapcsolatok teremtése, levelek írása Saját vélemény kifejezése

Nyelvhasználat, helyesírás • • • • • • • • • •

A tárgy- és részes eset alkalmazása mondatban erős főnevekkel, elöljárószók után is A „viel, man, es” határozatlan névmások Igék Präsens és Perfekt időkben Tanult igeidőkben az elváló és nem elváló igék használata A módbeli segédigék jelen idejű alakja Az egyszerű melléknevek fokozása (alapfok, középfok) Az egyszerű kérdő névmások Akkusativ és Dativ alakjának ismerete A leggyakoribb módbeli segédigék ismerete Bővített mondatok összetett állítmánnyal A bővített mondat szórendje

Témakörök Tananyag Gyermekek a földke- Hétköznapi élet a különböző országokban rekségen Oktatás, életkörülmények, étkezési szokások, szociális körülmények Ünnepek, ünneplés a különböző országokban (beiskolázás, szüret, betakarítás, Mikulás - ünnep, advent, karácsony, húsvét, pünkösd) Azonosságok és különbségek a népszokásokban Az ünnepekkel kapcsolatos népszokások - Étkezési szokások (Magyarországi német ételek)

Munka, kultúra

szabadidő, Napi szükségletek, vásárlás, különböző árufajták Sport, szórakozás, színház, könyvek, zene Utazás belföldön, és külföldre Külföldi tájak Információk gyűjtése a német nyelvű országokról A témához kapcsolódó cikkek német nyelvű gyermekújságokban Magyarországi német írók meséi, művei Hírközlés Sajtó, rádió, televízió Cikkek gyermek – és ifjúsági újságokból, magazinokból Rádió- és televízió programok Posta, levelezés, távirat, telefon, telefax Képeslap, Bélyeg, Újság vásárlása - dialógusok Levélírás – levél, távirat feladása, telefonálás Technika: számítógép, mobiltelefon 21

Egészségügy, egész- Betegségek – gyógyítás, belső szervek ség Háziorvos, fogorvos, kórház Egészségügyi ellátás, gyógyszertár Az orvosnál, fogorvosnál, gyógyszertárban - párbeszédek Egészséges életmód Környezetünk Nemzetiségünk életé- Események a Magyarországi németek történelméből, földrajzi – ből történelmi aspektusból. A falun és városban élő magyarországi németek élete napjainkban A magyarországi németek betelepülése és letelepedése lakóhelyünkön Német településnevek Népköltészet, iroda- Magyarországi német szerzők meséi és művei lom Elbeszélések és szemelvények a német gyermek- és ifjúsági irodalomból A tanulók korának megfelelő versek. Az ige Igeidők: Perfekt, Futur; erős, gyenge és vegyes ragozású igék A Perfekt és a Präsens használata az összetett mondatokban Elváló és el nem váló igekötős igék A módbeli segédigék jelen idejű ragozása A főnév és a mellék- A főnév alakjai, és a négy eset használata név Egyes szám, többes szám, ige és melléknév a főnév mellett A főnév helyettesítése személyes névmással Melléknévképzés Névmások Személyes névmások Kérdő névmások Határozatlan névmások “viel, man, es“ Az elöljárók A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók: für, über, von, aus, zu, bei usw. A mondat Az összetett mondatok, wenn és als ; denn és weil kötőszavakkal

Továbbhaladási feltételek • • • • • • • • • • • • • • •

Ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd folytatása Nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegek folyékony olvasása Megfelelő szó- és mondathangsúlyos olvasás és a szöveghez kérdésfeltevés Kérdésekre adott válasszal a szövegértés bizonyítása Személyek szóbeli és írásbeli jellemzése Személyes levél írása és annak minimális formai követelményeinek ismerete A tárgy és részes eset alkalmazása a mondatokban erős főnevekkel A "viel, man, es" határozatlan névmások alkalmazása Az igék Präsens és Perfekt idejének biztos alkalmazása Az elváló és nem elváló igék használata tanult igeidőkben A módbeli segédigék jelen idejű alakjának biztos alkalmazása Egyszerű melléknevek fokozása (Pozitiv, Komperativ), összehasonlítás Bővített mondatok képzése állítmánnyal 1 további vers és 1 új ének ismerete

22

7. évfolyam Évi óraszám: 185 Belépő ismeretek, készségek Beszédértés, beszéd • Beszédfordulatok alkalmazása a beszédhelyzetnek megfelelően • Beszélgetés a család, iskola, utazás, vásárlás, kultúra, sport, szabadidő, természet, ünnepek témákban • A saját vélemény indoklása • Beszélgetés különböző partnerekkel egy megadott témáról • Helyes hanglejtéssel kérdések alkotása • Interjú előkészítése és levezetése • Az udvarias beszéd nyelvi és nem-nyelvi eszközeinek alkalmazása Olvasás, szövegértés, szövegalkotás • Egyszerű irodalmi szövegek megértése szótárak, kézikönyvek segítségével • Egy olvasott szöveg, hallott történet, látott film összefoglalása, röviden történő elmesélése • Tájékoztató szövegek, plakátok ismertető jegyeinek, képek funkcióinak ismerete céljuk, eszközeik, az emberekre gyakorolt hatásuk felismerése és megítélése • A feldolgozott irodalmi olvasmányok közötti különbségek, fontos műfaji ismertetőjegyek felismerése • Elbeszélések, mondókák átalakítása, modernizálása • Néhány magyarországi német író életének és munkájának megismerése • Információk gyűjtése a németnyelvű országokról országismereti szövegek, média segítségével • Tájékozódás a könyvtárban Írás, írásbeli nyelvhasználat • • • •

Írásbeli munka készítése a saját tapasztalatokról, élményekről, kívánságokról, eredményekről Leírás készítése emberekről, állatokról, tárgyakról, eseményekről Tudósítás iskolai, osztály- eseményekről, rendezvényekről A hivatalos levél formai, tartalmi jegyeinek ismerete Nyelvismeret és helyesírás A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják.

• • • • • • • •

Visszaható igék Az igék vonzatai és használatuk A módbeli segédigék jelen, elbeszélő múlt, és összetett múlt időben; szerepük önálló igeként A főnév és a melléknév ragozása A névmások és alkalmazásuk A tanult kötőszavakkal összetett mondatok alkotása A különböző mondatszerkezetek szórendje Ismert szókincs hibátlan írásbeli használata

23

Témakörök Kapcsolat más emberekkel és más országokkal Tanulói levelezés

Tartalmak Országismereti szövegek, prospektusok, filmek segítségével betekintés más emberek életébe A vendégbarátság Magyarországon és más országokban Az iskola partner- és cserekapcsolatai Különböző partnerekkel adott beszédhelyzetben kommunikálni Iskolai élet külföldön Külföldi iskolák A magyar és a külföldi gyerekek érdeklődési köre Utazás Turisták Magyarországon Az utazással kapcsolatos játékos riportok Bel- és külföldi utazási lehetőségek, választott közlekedési eszközökkel Egyéni vagy társas utazás családdal és iskolával Egy utazás tervezése Az egyéni, ill. társas utazás előnye és hátránya Az utazási irodában Az utazási kellékek kiválasztása, megvásárolása Egy utazás előkészítése: becsomagolás, élelmiszercsomag Utazás vonattal A pályaudvaron: a peron, vágány, csomagmegőrző, menetjegy, helyjegy, tájékozódás a menetrendben, indulás, érkezés, csatlakozás, közvetlen vonat, átszállás, érdeklődés, pontos információszerzés, utasítások értelmezése (turistatérkép, várostérkép) Posta és takarékpénz- Formanyomtatványok és szerepük tár Levelek, táviratok és csomagok feladása Levél Magánlevelek, a hivatalos levél ismertető jegyei (levélforma, megszólítás, felépítés, befejezés) Mintalevél egy nyári tábor, egy ifjúsági szálló, egy utazási iroda, egy vevőszolgálat számára Kérések, panaszok, igazolások különböző helyzetekben Udvariassági formák Foglalkozások Kézművesek a saját lakóhelyen, munkájuk, néhány szerszám Szolgáltatások: fodrász, kozmetikus, varrónő, cipész, bejárónő, rendőr, stb. Hivatalnok, postás, vasutas Bevásárlás A szaküzletekben: elektromos, számítógép, cipő, zene, játék, ... Az eladók munkája A kereskedők és a vevők viselkedése Múzeumok Kiállítások, múzeumok, helytörténeti múzeumok meglátogatása A kortárs művészek művei A saját nemzetiség és más kisebbségek kultúrája Könyvtár Németóra az iskolai könyvtárban Könyvtárlátogatás - könyvtárhasználat Média Egy tv-program kiválasztása Gyermekműsorok Tájékoztató szövegek: plakátok, reklámok és céljaik Színház Színházlátogatás A darabban szereplők jellemének alakulása, fejlődése Sport Testnevelésóra, sport az iskolában, a saját lakóhelyen Sportágak: egyéni, páros, csapat A sport és az egészséges életmód Sportlétesítmények Lehetőségek a városban és vidéken Olimpiai játékok, világbajnokságok Népköltészet és iro24

dalom, Ifjúsági köny- Tallózás a gyermek- és ifjúsági irodalomban vek A történet kora, társadalmi háttere Egy részlet önálló és közös olvasása A cselekmény, a szereplők cselekvése A szövegek tagolása Nyelvismeret, helyesírás Az ige A visszaható ige Részes esettel (Ich wasche mich. Ich wasche mir die Hände.) Az igék vonzatai Viszonyszóval és a nélkül Egy vagy két vonzattal (pl. es gibt, sprechen mit/über, stb) A funkciójuk megértése A módbeli segédige Önálló igei használatban is A főnév Erős gyenge és rendhagyó ragozása A birtokos szerkezet A tulajdonnevek birtokos esetben A melléknév Rendhagyó fokozása, ragozása A névmás A visszaható névmás Tárgy és részes esetben A határozatlan név- Ragozható és nem ragozható más Összehasonlítás a határozatlan számnévvel ( Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.) A mellérendelő ösz- 0 pozícióban álló kötőszók (und, sondern, oder, denn, aber) szetétel Mellékmondatok "denn2 és "weil" kötőszókkal 1-es pozícióban álló kötőszók (darum, deshalb, deswegen (Er ist krank, darum geht ...) "also", "so" (Er passt nicht auf, als...) "trotzdem", "dennoch"(Er hustet sehr, trotzdem...) Továbbhaladási feltételek • A kibővített szókincs alkalmazása • Köznapi témákról önálló beszélgetés • Ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveg értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal történő olvasása • A saját gondolatok szóban és írásban való kifejezése • Szövegek, levelek leírása időrendi és logikai sorrendben • Írásbeli munkákban a kibővített szókincs és a tanult nyelvi ismeretek alkalmazása • Az év folyamán további három költemény megtanulása • A módbeli segédigék jelen, egyszerű és összetett múlt időben való alkalmazása • A tanult vonzatos igék használata • A főnevek ragozása • A tanult kötőszavakkal mellé- és alárendelő mondatok alkotása 8. évfolyam Évi óraszám: 185 Belépő ismeretek, készségek Beszédértés és beszéd 25

• Érdeklődés, tanács-kérés • Beszélgetés folytatása kis csoportban vagy egyénileg a tanuló életkorának megfelelő témákban különböző korú és foglalkozású partnerekkel • Szóbeli beszámoló benyomásokról, érzésekről hatásos módon • Vitavezetés és részvétel abban egyszerű formában • Beszédfordulatok gyűjtése pro és kontra és azok megfelelő helyen való alkalmazása Olvasás és szövegértés • • • • •

Ismeretlen szöveg szótárak segítségével történő önálló feldolgozása és megértése Véleményt alkotása olvasmányokról, a látottakról, hallottakról Szövegfeldolgozás dramatizálással, rövid jelenet bemutatásával A tanult versek kifejező elmondása A szereplők jellemezése viselkedésük alapján

Írás, írásbeli nyelvhasználat • Leírást készítése címszavak vagy vázlat alapján • Életrajz írása részletes és táblázatos formában Nyelvismeret és helyesírás A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják. • A Futur II kivételével az ige minden ideje kijelentő, felszólító és feltételes módban, szenvedő szerkezetben jelen és elbeszélő múlt időben • Az igék vonzatai • A melléknév teljes ragozása, fokozása, összehasonlítás • A mondatrészek (alany, állítmány, bővítmények) • A kötőszavak utáni szórend • Témakörök Tartalmak Képzési kínálat Magyaror- Iskolaszerkezet szágon: Típusok: általános .iskola, gimnáziumok, technikumok, szakközépiskolatípusok iskolák, szakiskolák, középiskolák kisebbségi nyelvoktatással, főiskolák, egyetemek Képzési idő, vizsga, kollégium, diákotthon A német nyelvismeret iskolán kívüli fejlesztésének lehetőségei Pályaválasztás, tanulmányok Pályaorientációs kérdések Továbbtanulási lehetőségek: információ szerzés keresett, érdekes foglalkozásokról Kommunikáció: ütközés, Különböző beszédszándékok kívánságok, meggyőződés Tegeződés, magázódás Képregények és autentikus szövegek beszédfordulatai Állásfoglalás Ellenvélemény figyelembevétele Szembesítés Vita Meghatározott vitatémához kifejezések gyűjtése 26

Elhárítás, beleegyezés Eldöntendő, kiegészítendő kérdések alkotása, rákérdezés Félreértés és nem-értés Saját szemlélet megindokolása, megvédése példákkal, tényekkel Tudósítások, riportok Magyarország földrajzi helyzete Magyar tájak Mezőgazdaság, ipar, vállalkozás, kereskedelem Látványosságok, műemlékek, műemlékvédelem A nagyvárosok infrastruktúrája Budapest főváros az ország kulturális központja: iskola, színház, múzeum, kiállítás Úticélok, történelmi, kulturális örökség A magyar vendégszeretet Idegenforgalom Magyaror- Szakácsművészet, népművészeti programok szágon A német kisebbség élete, szokásai a tanuló saját lakóhelyén, a környéken, az országban Ma is élő hagyományok: Márton-nap, farsang, betlehemes játék, tojásfestés, barka-, ételszentelés, stb. Kapcsolat más vidéken élő fiatalokkal, baráti körökkel Megnyilatkozás köznapi Köszönet-nyilvánítások, hirdetések feladása témákban Kérés, parancs, panasz Kérvényezés A hivatalos levél: fejléc, megszólítás, befejezés Táplálkozás és egészség A magyar konyha, ételkülönlegességek Ételreceptek Az ünnepi menü Az ünnepi asztal megterítése, díszítése Vendégek meghívása, fogadása Fogadás rendezése, meghívók írása Gyümölcs, zöldség, vitamin, biotermék A fogyókúra és veszélyei Magyarországi német ételkülönlegességek A nagymama konyhája A németnyelvű országok Földrajzi adottságok Németország, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Luxemburg Látnivalók külföldön Az idegenvezető Tájak és városok Útiélmények Diákcsere Más országok, népek szokásai Tényközlő szöveg Tájékoztató szövegek, tudósítások, hírek, riportok, interjúk Az életrajz Tartalmi és formai különbségek a részletes és táblázatos életrajz között A személyek külső tulajdonságai (mással összehasonlítva is) Személyek jellemezése szokásaik, cselekvésük, viselkedésük alapján A pozitív és negatív tulajdonságok (rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak használata) Elbeszélő szövegek ifjúsági A megfelelő könyvek kiválasztása, kivonatok könyvekből Novellák vagy részletek Cikkek ifjúsági folyóiratokból A cselekmény lefolyása, kifejezési eszközök A szereplők cselekvése és fejlődése 27

A magyarországi német iro- Humoros, szatirikus elbeszélések a magyarországi németek életédalom ből: lakás, ruházat, foglalkozás, szokás, ünnep Nyelvismeret, helyesírás: Az ige Régmúlt idő Szenvedő szerkezet

A cselekvő ragozás, kijelentő mód a tanult igeidőkben Használata A jelen és a múlt idő A passzív ragozás funkciója A jelen és múlt idő, a körülírt forma is

A feltételes mód Kötőszavak alárendelő mellékmondathoz: Időhatározói Wenn, als, bevor, seit(dem), sobald, solange, nachdem, während Módhatározói weil, sowie, ohne, dass, ob, obwohl Jelentésük, funkciójuk A mondat Minden mondatfajta használata Az alárendelő mellékmondat A fő- és mellékmondat Részmondatok kötőszavakkal A szórend Időhatározói mellékmondat Egyidejűség, elő- vagy utóidejűség megértése A feltételes mellékmondat Mindkét igeidőben "wenn" kötőszóval és a nélkül képezni A célhatározói mellékmon- A damit, um ... zu szerkezetek (a magyar nyelvhasználattól való dat eltérések tudatosítása)

Továbbhaladási feltételek • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kb. 2000 szót aktív használata A tanult szókincset hibátlan írásbeli alkalmazása Köznapi témáról irodalmi német nyelven beszélő partner megértése és válaszadás a kérdésekre Német nyelven kapcsolat teremtése, kívánság kifejezése, tájékoztatást adása Állásfoglalás Érthető beszéd A cselekvő és szenvedő ragozás közötti különbség felismerése A feltételes mód jelen és múlt idejének, a "würde" és főnévi igeneves szerkezet használata Az und, aber, oder, sondern, denn, darum, deshalb, dann, dass, weil, ob, als, wenn kötőszavak alkalmazása A bővített és összetett mondat szórendjének használata Szövegek érthető, értelemszerű hangsúlyozással történő folyékony olvasása Egyszerű szövegek megértése szótár, kézikönyv, lexikon segítségével Beszámoló és véleménynyilvánítás olvasmányélményekről Költemények hatásos előadása Saját gondolatok írásban való kifejezése Személyek leírása, jellemzésük viselkedésük alapján a tanulót magát is beleértve A magánlevelek tartalmi és formai jegyeinek ismerete és alkalmazása • Tudjon kijelenteni, kérdezni, tájékozódni és tájékoztatni További két költemény ismerete

Német nyelv és irodalom 28

1. Hagyományos nyelvoktató forma Fejlesztési feladatok 1. Beszédértés 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, szabadidő munka, étkezéstörténetek a német nemzetiség életéből és a német irodalomból.

A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, média, szolgáltatások egészségvédelem, környezet és környezetvédelem, országismeret, német nemzetiség jogai és kötelességei. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. 10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése.

Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról egyszerű mondatszerkezetek alkalmazásával beszámolni. Informálódni, kérdezni, kívánságokat kifejteni, felvilágosítást adni. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása.

1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Hangos olvasás jó ritmusban, helyes kiejtéssel és hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadása. Új szövegkörnyezetben az elsajátított szavak felismerése, megértése. Az értő olvasás

Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a német nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Folyékony, helyes, kifejező olvasás fejlesztése.

Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmi elemekről vélemény formálása. Hosszabb

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, napirend lakóhely, közlekedés, környezet, vásárlás, egészség. A német nemzetiség életéből vett rövid történetek.

2. Beszédkészség 1-4. évfolyam Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű felvilágosítás, információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. Ismert témáról, képről néhány mondat mesélése. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása. Versek, dalok, rövid mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása.

3. Olvasásértés

29

fokozatos elsajátítása.

szövegek esetén a lényeg kiemelése. Német versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi német szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése a német nemzetiség életéről és kultúrájáról kialakult kép gazdagítása céljából.

4. Írás 1-4. évfolyam

Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid összefüggő szövegek másolása, diktálás és hallás utáni leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása pl. üdvözlő lap, bemutatkozás.

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A német helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása.

Az 1. pontban felsorolt témakörökkel kapcsolatos gondolatok kifejezése írásban. Fogalmazás, beszámoló, levélírás a szövegszerkesztési formák betartásával. Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével.

Deutsche Sprache und Literatur (für den traditionellen Minderheitenunterricht) Traditioneller Sprachunterricht Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Hörverstehen Jahrgänge 1-4.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Familie, Wohnung, Schule, Tagesablauf, Kleidung, Wohnort, Verkehr, Umgebung, Gesundheit, Einkauf. Kurze Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen.

Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Beruf, Gesundheit, Familie, Essen Freizeit. Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen und der deutschen Literatur.

Die Umgangssprache in folgenden Themenkreisen verstehen: Familie, Unterricht, Berufswahl, Kultur, Sport, Reisen, Medien, Dienstleistungen, „ Gesundheitsschutz, Umwelt, schutz Landeskunde, Rechte und Pflichten der deutschen Minderheit. Inhalte, 30

Mitteilungen, Informationen verstehen und darauf reagieren (Hörverstehen).

2. Sprechfertigkeit Jahrgänge 1-4. Einfache Aussagen, Fragen, Glückwünsche, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zur Begrüßung, zum Abschied, zur Vorstellung genau kennen und benutzen. Wendungen zur Erteilung und Einholung einfacher Auskünfte und Bitten anwenden. Mit Hilfe von Bildern, Illustrationen kurze Geschichten, Märchen vortragen, dramatisieren. Gedichte, Lieder, Kurze Texte, Märchen, Srüche, Sprachspiele einstudieren, memorisieren.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Sich in Dialoge einschalten, Erlebnisse in einfachen Sätzen erzählen. 10 Sprichwörter und Reime sowie 5 Gedichte auswendig kennen, einige Anekdoten erzählen können.

Mit verschiedenen Partnern Gespräche, Diskussionen über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise mit einfachen und zusammenhängenden Wendungen führen. Über Erlebnisse und Erfahrungen in einfachen Satzkonstruktionen berichten. Sich informieren, Fragen formulieren, Wünsche äußern, Informationen geben Bewusste Anwendung der richtigen Aussprache und Intonation.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Texte der unter Punkt 1 genannten Themenkreise bearbeiten können, mit besonderem Hinblick auf die Interpretation von Geschichten, die die Lebensweise der Ungarndeutschen vorstellen. Entwicklung des fließenden und ausdrucksstarken Lesens.

Bekannte und unbekannte Texte fließend mit richtiger Intonation lesen. Mit Hilfe der gelernten Lexik den gelesenen Text zusammenfassen, über seinen Inhalt eine Meinung formulieren. Bei längeren Texten das Wesentliche hervorheben. Deutsche Gedichte und Erzählungen nach dem Lesen interpretieren. Werke von ungardeutschen Autoren verstehen, ihren Inhalt und ihre Aussage interpretieren, um das Bild über das Leben und die Kultur der Ungarndeutschen zu erweitern.

3. Leseverstehen Jahrgänge 1-4.

Lautes Lesen mit dem entsprechenden Rhythmus, mit richtiger Aussprache und Intonation. Aus einfachen Texten Information gewinnen und wiedergeben. Im neuen Kontext die gelernte Lexik erkennen, verstehen. Das Leseverstehen durch stummes Lesen fördern. Kurze literarische Texte (Märchen, Sagen, Gedichte) lesen.

31

4. Schreiben Jahrgänge 1-4.

Richtiges Schreiben der Wörter des Grundwortschatzes. Sätze und kurze zusammenhängende Texte abschreiben und nach Diktat und Hören schreiben. Nach vorgegebenem Beispiel einen aus mehreren zusammenhängenden Sätzen bestehenden Text verfassen, z.B. Ansichtskarte, Vorstellung.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Bildbeschreibung; die auf einem Bild dargestellte Geschichte schriftlich formulieren können. Ausfüllen eines einfachen Formulars. Die Regeln der deutschen Rechtschreibung kennen und anwenden.

Gedanken über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise schriftlich ausdrücken. Aufsätze, Berichte, Briefe nach den (standartisierten) Regeln der Textverfassung schreiben. Einen Erlebnisbericht über selbständig gelesene literarische Werke schreiben. Die Regeln der sprachlichen Korrektheit gründlich kennen und anwenden. Einfache Texte mit Wörterbuch übersetzen.

32

A nemzetiségi népismeret 1. A nemzetiségi népismeret általános témakörei: a) A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája − nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, − vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet), − ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), − hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, − szociológiai és település-földrajzi ismeretek. b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja − a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza, − oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, − a nemzetiségek más országokban élő csoportjai. c) Nemzetiségi és állampolgári jogok − a nemzetiségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer, − a nemzetiségek intézményrendszere, − nemzetközi kapcsolatok. 2. A nemzetiségi népismeret tanítása a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyik, és tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a közoktatásról szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenik. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, továbbá az ének-zene és a tánc esetén a hangsúlyt a nemzetiségi tartalmakra helyezzük. A tantárgy oktatása integráltan (német, technika, rajz, ének, testnevelés, történelem, természet ismeret) történik. 1.-4. osztályokban heti 0,5 óra, évi 18,5 óra. 5.-8. osztályokban heti 1 óra, évi 37 óra legalább. A kitűzött célok megvalósítása részben „Projektnapok” keretén belül valósul meg.

1. évfolyam Évi óraszám: 18,5 Belépő tevékenységformák A rokoni kapcsolatokat kifejező szavak megismerése. Tárgyak, személyek leírása és néhány kézműves termék (játék) előállítása. A lakóhely fontosabb épületeinek elnevezése, növények és virágok megnevezése. Népköltészeti alkotások megtanulása.

33

Témakörök

Tartalmak

A család és családtagok

Rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban is Személyek és tárgyak külső jellemzőinek leírása pl. fotók alapján A családtagok ábrázolása játékos formában

Élet a családban

Néhány kézműves termék előállítása: mézeskalácssütés, babakészítés kukoricacsutából vagy csuhéból

Az otthon, a környezet, Virágok, zöldségfélék a kertben, háziállatok nevei, esetleg nyelvjárási házi állatok megfelelőik Élet a városban, a falun Népköltészet

A település ismert épületeinek meglátogatása: templom, tájház stb. Mondókák, dalok állatokról és természeti jelenségekről Az év ünnepeihez kapcsolódó mondókák és dalok: Mikulás napi versikék, újévi köszöntők Gyerekjátékok, egyszerű táncok, népdalok

A továbbhaladás feltételei A tanév végére a tanulók legalább 3 népköltészeti alkotást (dal, rigmus, tánc, játék) tanuljanak meg. Legyenek alapvető ismereteik a tanult témakörökben.

2. évfolyam Évi óraszám: 18,5 Belépő tevékenységformák Képleírás Lakberendezési tárgyak megnevezése A legfontosabb paraszti kézművek, munkák megismerése, néhány munka nyelvjárási megnevezésének ismerete. Játékok, háziállatok készítése természetes anyagokból. Kiválasztott művek elsajátítása a magyarországi német nép- és műköltészetből.

Témakörök

Tartalmak

Az otthon és az iskola

Beszélgetés hozott képekről: Az iskola régen és most Nagyszülők mesélnek iskolai élményeikről A kis- és iskolás gyerekek népviselete

Lakóház, lakás

Berendezési és használati tárgyak

Foglalkozások

A parasztemberek napirendje, a paraszti munka legfontosabb eszközei, paraszti és kézműves szerszámok nyelvjárási megnevezése

Háziállatok, erdőn és me- Az állatok megnevezése, lehetőség szerint nyelvjárásban is zőn élő állatok Játékállatok barkácsolása kukoricaszárból (tehenek, kecskék stb.)

34

A naptári év szokásai

Hagyományos tojásfestés vagy Karácsonyfa díszítése pattogatott kukoricával és aszalt szilvával

Népköltészet Irodalom

Kiszámolók, találós kérdések, közmondások, gyerek- és körjátékok megtanulása antológiákból ill. a helyi gyűjtés alapján Ismert helyi gyűjtésű rövid mesék Gyermekimák

A továbbhaladás feltételei A tanév végén tudjanak a tanulók minden műfajban egy művet kívülről és egyet elmesélni. A tanulóknak alapvető ismereteik a tanult témákban.

3. évfolyam Évi óraszám: 18,5 Belépő tevékenységformák A rokoni kapcsolatok megismerése, lehetőség szerint nyelvjárási megnevezésükkel együtt. A családban és a lakóhelyen előforduló foglalkozások ismerete. Egyszerű recepteket gyűjteni és feljegyezni, régi konyhai eszközöket megnevezni és funkciójukat ismerni. A gyermekviselet ruhadarabjainak elnevezése. Bútor- és hímzésmintákat ismerni és lerajzolni. Ajándékokat és díszeket barkácsolni és funkciójukat ismerni. Néhány gyógymód ismerete. A magyarországi német irodalom néhány alkotásának megtanulása.

Témakörök

Tartalmak

Az otthon, a szülők, a nagy- Rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban is Szakmák a családban szülők Hétköznapok Étkezés, főzés, régi ételreceptek gyűjtése Egyszerűbb ételek főzése , mézeskalács sütése A falvédőkön levő életbölcsességek gyűjtése Néhány régi konyhai eszköz megismerése Lakóhely és környéke Szakmák az adott településen régen és ma Régi utcanevek Közismert épületek és helyek megtekintése: templom, temető, kálvária, kápolnák, tájház stb. A kisebbségek és a lakóhely Ruházkodás régen és ma (különös tekintettel a gyermekruhákra) életéből Gyerekjátékok Ügyességi játékok Bútor- és hímzésminták, házak díszítőelemeinek rajzolása Karácsonyi díszek készítése: gyümölcsaszalás, kukoricapattogtatás, a karácsonyfa feldíszítése; ajándékok régen és ma Egészséges életmód, a beteg- Gyógyítás régen és ma ségek megelőzése Gyógymódok, babonák 35

Népköltészet Irodalom

Találós kérdések, nyelvtörők, közmondások, versek és mesék, gyerekjátékok Válogatás a magyarországi német irodalomból Egyszerű táncok Népdalok

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjenek néhány a családban és a lakóhelyükön előforduló foglalkozást, gyűjtsenek néhány ételreceptet, tudjanak konyhai eszközöket megnevezni, ismerjenek bútor- hímzésmintákat. A népköltészet minden irodalmi műfajából tanuljanak meg egy művet kívülről vagy tudják elmesélni, ismerjenek néhány táncmotívumot

4. évfolyam Évi óraszám: 18,5 Belépő tevékenységformák Alapvető ismeretek a következő témakörökben: A családi együttélés, a gyermekek kötelességei régen és ma, valamint a település lakóinak etnikai hovatartozása és nyelvhasználata. Családi és egyházi ünnepek ismerete, és a hozzájuk kapcsolódó dalok és mondókák ismerete, néhányuk ismertetése. Egy húsvéti vagy karácsonyi ajándék elkészítése, funkciójának ismerete. A település néhány ismert meséjének, mondájának irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban való előadása. Magyarországi német szerzők műveinek ismerete. Témakörök

Tartalmak

Élet a családban

Képek a családi albumból Generációk együtt élése A gyerekek jogai régen és ma A kisebbségek éle- A település lakói és etnikai hovatartozásuk téből Az etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások) Nyelvhasználat a családban Esztergált fatárgyak megtekintése, esetleg készítése Ünnepek Családi és egyházi ünnepek (néhányról beszélgetni, amelyekhez kapcsolódóan van a tanulóknak véleményük) Régi fényképek, amelyek ezekhez az ünnepekhez kapcsolódnak, nagyszülők élményei Dalok, versek hozzájuk kapcsolódóan Játékok: pl. a húsvéti tojásokkal Karácsonyi és húsvéti ajándékok készítése, sütése (fonott kalács, mézeskalács figura) Népköltészet Ismert helyi mesék, történetek nyelvjárásban és/ill. irodalmi német nyelven /Irodalom A korosztálynak megfelelő történetek előadása nyelvjárásban Magyarországi német szerzők műveiből Mese – és daltanulás nagyszülőkkel Magyarországi német írók, költők meghívása, akik gyerekeknek írnak 36

Népdalok tanulása A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak beszélni a családon belüli együttélés mai és régi formáiról. Legyenek alapvető ismereteik a település lakóinak etnikai hovatartozásáról. Ismerjenek néhány családi- és egyházi ünnepet, egy mesét vagy mondát, irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban, tudjanak egy verset (dalt), mondókát kívülről.

5. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A saját iskola rövid történetének ismerete, adatok a régi iskolarendszerről, gyűjtőmunka ebben a témakörben. Ismeretek a saját családról, történetének kutatása. A házak, lakások régi berendezéseit ismerni, és a maiakkal összehasonlítani. Szokásokat ismerete és egyről beszámolás. Ismeretek szerzése az év mezőgazdasági munkáiról és más tevékenységéről. A lakóhely dűlőneveinek ismerése, az elnevezések eredetének kutatása. Ismeretek a magyarországi német népzenéről, népdalokról, táncmotívumokról. A magyarországi német irodalom képviselőit és néhány művüket ismerni.

Témakörök

Tartalmak

Az otthon és az isko- Az iskola rövid története la Mit és hogyan tanultak nagyszüleink? Régi tankönyvek, tintatartók, bizonyítványok stb. gyűjtése egy kiállítás számára Egykori tanítók sírjainak meglátogatása, esetleg ápolása A tanulók családjának története – családi album, családfa készítése Lakás - berendezés

Házak régen és ma – összehasonlítás Gyerekszobák régen és ma?

Családi és egyházi Egyes ünnepek, pl. a Pünkösd szokásainak újjáélesztése ünnepek vagy: farsangi maszkok készítése, farsangi felvonulás rendezése A naptári év ünnepei Munkák a ház körül Mezőgazdasági munkák az év során Téli foglalatosságok: kötés, kosárfonás, söprűkészítés, koszorú fonás (néhány tevékenységet elvégezni) A természet

A szülőhelyhez kötődő földrajzi nevek, gyűjtésük, az elnevezések okai – a tanulók gyűjtőmunkáján alapulva Olyan helyek felkutatása, ahol valamikor esetleg természeti katasztrófa volt, s ennek nyomát még őrzi a szájhagyomány Ehhez kapcsolódó történetek gyűjtése

37

Népdalok Magyarországi német népdalok megtanulása Népzene Hangszerek megismerése A hazai németek népdalainak jellemző jegyei Népi tánc Néhány néptánc megtanulása: pl. Schustertanz, Kreuzpolka

A továbbhaladás feltételei Ismeretek a saját iskolájukról, családjukról, a lakás berendezéséről. Beszélni egy szokásról, ismeretek az év mezőgazdasági munkáiról, a település dűlőneveiről. Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, három népdal kívülről megtanulása, néhány táncmotívum ismerése.

6. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A magyarországi németek falusi és városi életmódja közötti különbség felismerése és megmagyarázása. A régió német településeinek megismerése, a tájházak felkeresése, gyűjtőmunka egy faluban. Információk gyűjtése a falun és a városban űzött foglalkozásokról. A középkori és kora újkori magyar-német államközi kapcsolatok értékelése. A kötelező tananyag ismerete a magyar-német politikai és kulturális kapcsolatokról az államalapítástól a török kiűzéséig. Régi foglalkozások megismerése, munkafolyamatai megnevezése. A fontosabb gyógynövények neveinek és felhasználási területük megismerése, a velük kapcsolatos szokások elmondása. A tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, egy szokás részletes elmondása. A hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése, esetleg nyelvjárásban is. Művek hazai német íróktól, költőktől, betekintés a magyarországi németek zenei- és néptánc- hagyományába. Témakörök

Tartalmak

Történelem Magyarországi németek tele- Élet a falvakban pülései a megyében Élet a városban Látogatás tájházban Térképvázlatok készítése a német településekről Német-magyar kapcsolatok a Német misszionáriusok a Kárpát medencében középkorban és a kora újkor- A magyarok kalandozása német területre (mondák) ban Az Árpádok házasságpolitikája A németek betelepítése II. Géza idejében Zsigmond - a városiasodás szorgalmazója Hunyadi Mátyás - külpolitikai törekvések Habsburgok a királyi Magyarország trónján Magyarország felszabadítása a török uralom alól a Német-Római császárság segítségével 38

Néprajz Gyerekek az egész világon

A gyerekek élete régen és ma Szabadidős lehetőségek, játékok régen és ma Iskolalátogatás, tanulási lehetőségek régen és ma Munka, szabadidő, művelő- Régi mesterségek: fazekasság, látogatás egy fazekasműhelyben, a dés munkafolyamatok megfigyelése, agyagból edények készítése, díszítése a megfigyelt díszítőelemekkel Egészséges életmód A legfontosabb gyógynövények és felhasználásuk A betegségek gyógyítása Babonás gyógymódok, a velük kapcsolatos szokások Mária mennybemenetele – “Weihbüschl” Virágszentelés Népszokások A tavaszi és a nyári időszak szokásai (Húsvét, Szent Iván stb.) Étkezés, főzés Régi ételreceptek gyűjtése, közkedvelt ételek, heti étrend Régi konyhai eszközök és azok használata Irodalom Válogatás magyarországi német szerzők műveiből Népmesék és népmondák Népdal Népzene

Népdalok tanulása

A továbbhaladás feltételei Információk gyűjtése a falusi és városi életmódról, és az ottani foglalkozásokról. A kötelező történelmi tananyag ismerete az államalapítástól a törökök kiűzéséig a magyar- német politikai és kulturális érdekek tükrében. Régi foglalkozások. A gyógynövények elnevezésének ismerete, a tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, a hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. Három népdal kívülről történő megtanulása.

7. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Mikor és milyen körülmények között telepedtek le a németek Magyarországon? Térképvázlatok készítése a történelmi Magyarország németek által lakott területeiről. A telepesek sorsának ismerete. A németek által lakott országrészek ismerete. Telepes-sorsok elmesélése. A németajkú lakosság részvétele Magyarország mezőgazdasági és ipari fejlesztésében a 18. és a 19. században. A németek által alapított ipari létesítmények bemutatása konkrét példákon. A német lakosság szerepe a reformkorban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A német származású aradi vértanuk ismerete. Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai térképének megmagyarázása. Térképmunka: Hol élt német nyelvű lakosság a Monarchiában. Egy régi parasztház alaprajza, beosztása, építőanyaga berendezése - szókincs. A hazai német médiák adásainak figyelemmel kísérése, ill. a NZ írásainak olvasása. Szokásokról beszélni. Az ünnepi viselet egyes ruhadarabjainak, esetleg nyelvjárási megfelelőinek ismerete. Magyarországi német művészek és műveik ismerete. 39

Témakörök

Tartalmak

Történelem A németek betelepítése a 18. században

Betelepítés, svábtelepítések "Schwäbische Türkei", a Bánság és Szatmár benépesítése német telepesekkel III. Károly, Mária Terézia, II. József telepítései A telepesek élete (gyűjtőmunka) A magyarországi németek a reformkorban és A német polgárság aktív szerepe a kereskedelmi és az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc ipari létesítmények alapításában (pl. Heckenast, idején Landerer) Tipikus német foglalkozások (gyűjtőmunka) A magyarországi németek és erdélyi szászok viszonya a magyar forradalmi eseményekhez Német származásúak az aradi vértanúk között Az Osztrák – Magyar Monarchia földrajzi és Térképelemzés etnikai térképe Néprajz Tájházak, nemzetiségi települések Egy parasztház megtekintése: alaprajz, építőanyagok, beosztás, berendezés Média Válogatás az “Unser Bildschirm” adásaiból Szokások

Május 1., májusfaállítás, búcsú

Foglalkozások

Hagyományos kézműves mesterségek (mézeskalácsos, kékfestő) Egy műhely vagy kiállítás meglátogatása, az egyes munkafolyamatok megismerése, részvétel bennük Ruházat A lányok és asszonyok ünnepi viselete Művészet, iroda- Neves magyarországi német származású művészek 1945 előtt (építészek, feslom tők, tervezők) Műveik megismerése Mondák és versek a nép- ill. műköltészetből Zene Német népdalok és magyarországi német változataik Magyarországi német “szórakoztató” zene különböző alkalmakkor A továbbhaladás feltételei A német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése. Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozók soraiból. Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek? Egy régi parasztházat leírni. Ismeretek a német nyelvű médiáról. Egy magyarországi művész bemutatása. Egy ünnepi viselet és egy szokás bemutatása. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A németség aktív részvételének felismerése a századforduló iparosítási és pénzügyi folyamataiban. Egy németajkú gyermek tanítási napjának leírása. Bleyer Jakab a németség szolgálatában. A "Volksbund" és a hűségmozgalom bemutatása egyes életutakon keresztül. 40

A deportálás, az elűzés és a vagyonelkobzás hátterének ismerete. A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. Kulturális tevékenység az 1960-as, 1970-es és 1980-as években. Ismeretek az 1989-es rendszerváltozás utáni érdekképviseleti lehetőségekről. A mai kisebbségi helyzet ismerete (kétnyelvű oktatás, helyi kisebbségi önkormányzatok, médiák). Gyógynövények, felhasználásuk, a hozzájuk fűződő hiedelmek ismerete. Ünnepi ételek felsorolása, a magyar és a német konyha összehasonlítása. Az elődök szórakozási lehetőségei, beszélni legalább egyről beszámolni. Alapvető ismeretek a nyelvjárás és az irodalmi nyelv különbségéről, a legfontosabb eltérések a szavak és a mondatalkotás terén, a főbb nyelvjárások ismerete. Történetek gyűjtése és lejegyzése. Neves német származású zenészek műveikkel együtt, legalább egy művész egy művét ismerni.

Témakörök

Tartalmak

Történelem A németség szerepe a kapitalista fejlő- A 19. században bevándorolt németség iparidésben az Osztrák - Magyar Monarchia kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásai, pl. Sidol tisztíidején tószer, Singer varrógép Kézművesek a falvakban A monarchia iskolarendszere Új helyzet a trianoni békediktátum után Bleyer Jakab tevékenysége 1920 és 1933 között A német - magyar fegyverbarátság hatá- "Volksbund" alapítása, Franz Basch vezetésével sa a hazai németségre A népcsoport kettészakadása Hűségmozgalom Sorsok (gyűjtőmunka) Deportálás, elűzés, kisemmizés (1945- Malenki robot a Szovjetúnióban 48) A potsdami konferencia határozata a németek kitelepítéséről A magyarországi németek elűzése Minden magyarországi német vagyonának elkobzása A tragikus események hatása napjainkra: Gyarmathy Lívia: Együttélés (1982) filmje A magyarországi németek 1949 - 89 A Magyarországon maradt németek egyenjogúságának között helyreállítása (1949) Az anyanyelvi oktatás, a sajtó és a rádió valamint a Német Szövetség megkezdi működését Interjúkészítés az idősebb generáció képviselőivel Az 1989-es politikai fordulat hatása a 1993-as nemzetiségi törvény német kisebbségre 1994-es választások során megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatokat 1998-as választások révén újabb helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnak Parlament megválasztja a kisebbségi népbiztost A magyarországi németek szimbólumai: címer, zászló, himnusz Néprajz Hétköznapok

Hagyományos gyógymódok, -eszközök 41

Szabadidős tevékenység Nyelv Közélet

Irodalom, művészet

Ünnepi étrend A magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarral Életmód: generációk együtt lakása Szórakozási lehetőségek régen és ma A magyarországi német nyelvjárások legfőbb csoportjai – legfőbb jellemzőik A magyarországi németek jogai Kisebbségi szervezetek A magyarországi német iskolarendszer Mondák, vidám történetek gyűjtése Válogatás a magyarországi német szépirodalomból Neves német származású művészek 1945 előtt, műveik megismerése

A továbbhaladás feltételei A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. A mai kisebbségi lét jellemzői. A gyógynövények és alkalmazásuk, ünnepi ételek felsorolása. Szórakozási lehetőségek régen.

42

Lehrplan für Volkskunde (Integrierter Form) Jahrgangsstufe 1. Stundenzahl im Jahr: laut Richtlinien mindestens 18,5 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Das Kennen lernen alter Verwandtschaftsbezeichnungen Beschreibung von Personen und Gegenständen, Herstellung einiger handwerklicher Erzeugnisse, Benennung von Gebäuden im Ort, sowie von Blumen und Pflanzen. Erlernen ausgewählter Werke aus der Volksdichtung. Erarbeitung der Themenkreise:

Die Familie und die Deutsch: 2 St. Familienmitglieder

Verwandtschaftsbezeichnungen, eventuell ihre mundartliche Bezeichnung Beschreibung von Personen und Gegenstände aufgrund von Äußerlichkeiten, z.B.: alte Fotos

Zeichnen:2 St.

Darstellung der Familienmitglieder in spielerischer Form. Familienmitglieder, Gewohnheiten

Das Leben in der Fami- Deutsch:1 St. lie Werken/Technik: Herstellen einiger handwerklicher Erzeugnisse 3. St. Lebkuchen backen Puppen aus Maiskolben oder Maisschale (Schéláp) Das Zuhause, die Um- Deutsch:2St. Blumen (Palme, Tulpen) gebung, Haustiere Zeichnen: 2 St. Gemüsepflanzen und Obst (Paredajs, Epl, Pi(é)n, Kwetsche) Tiere (Sau, Hing’l, Kik’l, Kanc, Kaul, Hunt, Katz) Das Leben im Dorf Deutsch: 2 St. Besuch in der örtlichen Kirche, eventuell Heimatmu(Spaziergang) seum Volksdichtung Deutsch: 1St. Reime, Lieder über Tiere und Naturerscheinungen Sport(Tanz):2 St. Kinderspiele, einfache Tänze Musik:1 St. Reime und Lieder an Jahresfeste gebunden Versetzungsvoraussetzungen: Am Ende des Jahres sollen die Schüler mindestens drei Beispiele aus der Volkskultur beherrschen (Lied, Reim, Tanz, Spiel). Sie sollen auch grundlegende Kenntnisse in den behandelten Themen haben.

Jahrgangsstufe 2. Stundenzahl im Jahr: mindestens 18,5 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: 43

Sprechen über Bilder. Benennung von Einrichtungs –und Wohnungsgegenständen Kennen lernen der wichtigsten bäuerlichen und handwerklichen Arbeiten, mit einigen mundartlichen Benennungen im erwähnten Themenbereich im Klaren sein. Die Fertigkeit zum Basteln von Spielsachen, Haustieren aus natürlichen Stoffen besitzen. Das Erlernen von ausgewählten Werken aus der ungarndeutschen Volks – und Kunstdichtung.

Erarbeitung der Themenkreise

Schule heute und früher

Deutsch oder Sprechen über Bilder und mitgebrachte Fotos: alte Sachkunde oder und neue Schulgebäude als Projekt: 4St. Großeltern erzählen über ihre Schulerlebnisse Tracht der Klein- und Schulkinder Wohnhaus, Wohnung Sachkunde:2St. Einrichtungsgegenstände Gebrauchsgegenstände Berufe früher und heute Deutsch:1 St. Tagesablauf der Bauern – nach Omas Erzählung Sachkunde:1St. Wichtigste Geräte der bäuerlichen Arbeit Verkehr Deutsch:1St. Verkehrsmöglichkeiten früher und heute – nach Omas Erzählungen Werken/Technik: Ein Wägelchen basteln aus Weide 2 St. Körbchen flechten Haustiere, Wald- und Deutsch:1 St. Benennung der Tiere (bei Möglichkeit mit den Feldtiere mundartlichen Benennungen) Haustiere Wald- und Feldtiere Werken: 1St. Basteln von Haustieren aus Maisstängeln (Kühe, Ziegen) Feste im Jahresablauf Werken:2St. Eierfärben nach altem Brauch (deutsch –ungarisch) Weihnachtsbaum schmücken mit Platzmais und Hutzeln Volksdichtung Musik:1St. Kinderreime, Kinderlieder, Abzählreime Sport:2St. Kindertänze, Kreisspiele Versetzungsvoraussetzungen: Am Jahresende in jeder Gattung ein Werk auswendig bzw. nacherzählen können. Die Schüler sollen auch grundlegende Kenntnisse in den behandelten Themen haben.

Jahrgangsstufe 3. Stundenzahl im Jahr: mindestens 18,5 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten:

44

Die Verwandtschaftsbezeichnungen nach Möglichkeit mit ihren mundartlichen Benennungen kennen. Wissen über Berufe in der Familie und im Ort. Sammeln und Aufzeichnen von einfachen Kochrezepten, Benennung alter Küchengeräte und diese nach ihrer Funktion erkennen. Teile der Kindertracht benennen können, Möbel – und Stickereimuster kennen und nachzeichnen. Geschenke und Schmuck basteln Erlernen ausgewählter Werke aus der ungarndeutschen Literatur.

Erarbeitung der Themenkreise

Das Zuhause, Großeltern

Eltern, Deutsch:2St.

Die Wochentage

Verwandtschaftsbezeichnungen (siehe 1. Klasse) Berufe in der Familie

Deutsch:1St. Die mundartliche Bezeichnung der Wochentage Sachkunde:2St. Essen und Kochen, Sammeln von Kochrezepten, Kochen von einfachen Speisen (z.B.: Phannekuche) Technik:2 St.

Sammeln von Lebensweisheiten auf Wandschützern und Handtüchern, Muster zeichnen Kennen lernen einiger alter Küchengeräte

Wohnort und Umgebung

Deutsch:2St. Berufe im Ort früher und heute (eventuell Spa- Alte Straßennamen im Ort ziergang) Besuch bedeutender Gebäude und Einrichtungen: Kirche, Kalvarienberg, Friedhof, Kapellen Aus dem Leben unseres Deutsch:2 St. Kleider früher und heute Wohnortes und der Min- Sport:1 St. Kinderspiele, Geschicklichkeitsspiele derheiten Zeichnen: 2 St. Zeichnen von Möbel- und Stickereimustern, Hausverzierungen Weihnachtsschmuck herstellen: Obst dörren, Mais platzen, das Schmücken eines Weihnachtsbaumes Geschenke früher und heute Gesundheit, Vorbeugen Sachkunde:1St. Heilen früher und heute von Krankheiten Heilmethoden Volksdichtung/ Literatur Deutsch: 3 St. Rätselfragen, Sprichwörter, Gedichte, Märchen, Kinderspiele Versetzungsvoraussetzungen: Die Schüler sollen einige Berufe in der Familie und im Ort wissen, einfache Kochrezepte sammeln können, alte Küchengeräte benennen können, Möbel – und Stickereimuster kennen. In jeder behandelten literarischen Gattung der Volksdichtung sollen sie ein Werk auswendig bzw. nacherzählen können, einige Tanzmotive beherrschen Jahrgangsstufe 4. Stundenzahl im Jahr: mindestens 18,5 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten:

45

Kenntnisse über das Zusammenleben in der Familie, über die Pflichten der Kinder früher und heute sprechen. Einige grundlegende Kenntnisse über die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner der Ortschaft, über ihren Sprachgebrauch vermitteln. Kennen lernen von Familien –und Kirchenfesten, über einige sprechen können, Reime und Leider mit denen im Zusammenhang kennen. Basteln eines Gegenstandes als Oster- oder Weihnachtsgeschenk, Kennen seiner Funktion. Kennen lernen einiger im Ort bekannter Märchen, Geschichten, diese in der Hochsprache oder in der Mundart vortragen, Werke ungarndeutscher Autoren kennen. Erarbeitung der Themenbereiche Familienleben

Deutsch:2St.

Bilder über das Familienleben Das Zusammenleben von Eltern und Kindern Pflichten der Kinder früher und heute Aus dem Leben der Min- Deutsch:1St. Die Einwohner der Ortschaft und ihre ethnische Zuderheiten gehörigkeit Sachkunde:1St. Die wichtigsten Unterschiede zwischen den ethnischen Gruppen Die Geschichte der Ortschaft Sprachgebrauch in der Familie Feste

Deutsch:2St.

Volksdichtung

Technik:2St. Sport:1St. Deutsch:3St.

Musik:2St. Sport: 4St.

Familien- und kirchliche Feste Über einige sprechen, auf die Erlebnisse der Kinder bauen) Weihnachten in der Kirche und zu Hause Oster- und Weihnachtsgeschenke basteln Spiele (z.B.: mit den Ostereiern) Im Ort bekannte Märchen, Geschichten in der Mundart und in der Hochsprache sammeln Werke ungarndeutscher Autoren (z.B.: Josef Michaelis, Valeria Koch), Einladen von ungarndeutschen Dichtern Erzähl- und Singnachmittage mit Großeltern Kindertänze (Es geht eine Zipfelmütz …)

Versetzungsvoraussetzungen: Über das Zusammenleben in der Familie früher und heute sprechen können. Einige grundlegende Kenntnisse über die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner der Ortschaft besitzen. Einige Familien – und Kirchenfeste kennen, ein Märchen oder eine Geschichte in der Hochsprache oder in der Mundart vortragen können, je ein Gedicht/Lied/Spruch auswendig erlernen.

Jahrgangsstufe 5. Stundenzahl im Jahr: 37 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Die kurze Geschichte der eigenen Schule kennen, Informationen über das Schulwesen von früher besitzen, eine Sammeltätigkeit in diesem Bereich ausführen. 46

Kenntnisse über die eigene Familie besitzen, nach deren Geschichte forschen. Mit der Einrichtung einer Wohnung von früher im Klaren sein, sie mit heutigen Wohnungen vergleichen können. Advents- und Weihnachtsbräuche kennen lernen, darüber sprechen können. Flurnamen des Heimatortes kennen, diese selbst erforschen, der Herkunft der Benennungen nachgehen. Kenntnisse über die ungarndeutsche Volksmusik, Volkslieder, Tanzmotive haben. Vertreter der ungarndeutschen Literatur und deren Werke kennen.

Erarbeitung der Themenkreise

Das Zuhause und Kurze Geschichte der Schule die Schule Wie, wo und was lernten die Großeltern? Sammeln alter Schulbücher, Tintenbehälter, Zeugnisse Geschichte der eigenen Familie Zusammenstellen eines Familienbaums, Erstellung des Stammbaumes Natur – die Umge- In der Umgebung des Ortes die Flurnamen erforschen. Dazu Gebung des Ortes schichten sammeln Feiertage des Ka- Weihnachtsfestkreis lenderjahres (Advent — Dreikönigstag) Wohnung, Einrich- Vergleich von Wohnungen oder Häusern früher und heute tung Literatur

Märchen, ungarndeutsche Volksmärchen

Volkslieder, Volks- Kennen lernen von Volksmusikinstrumenten, musik

Deutsch 8 St. Technik 1 St. Kunst 1 St.

Naturkunde 4 St Technik 1 St. Kunst 1 St. Deutsch 6 St. Technik 2 St. Deutsch 2 St. Technik 3 St. Zeichnen 2 St. Deutsch 2 St. Zeichnen 2 St. Musik 2 St

Versetzungsvoraussetzungen: Kenntnisse über die Geschichte der eigenen Schule, auch über die eigene Familie haben, mit der Einrichtung einer Wohnung im klaren sein. Die eigene Ortschaft erkundet haben, darüber sprechen können. Die Feste im Weihnachtsfestkreis kennen, über Bräuche Bescheid wissen. Auswendiglernen von drei Volksliedern, Kennen einiger Tanzmotive.

Jahrgangsstufe 6. Stundenzahl im Jahr: 37 47

Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Kennenlernen ungarndeutscher Siedlungen in der Region durch Besuch von Heimatmuseen und Sammelarbeit in einem Dorf. Informationen sammeln über Berufe und Lebensweise im Dorf (Bauer, Handwerker) Alte Berufe kennen, die Arbeitsweise bei diesen beobachten, die Tätigkeiten benennen können. Die Namen wichtiger Heilpflanzen und ihre Verwendungsbereiche kennen Bräuche der Faschingszeit sowie des Osterfestkreises aufzählen können, ausführlich kennen. Werke ungarndeutscher Autoren kennen, Volkslieder erlernen.

Erarbeitung der Themenkreise Historische Inhalte Anfänge der deutsch – Giselas Reise ins Ungarnland Geschichte 4 St. ungarischen Beziehungen Ermahnungen St. Stephans an seinen Sohn, den Stephan und Gisela heiligen Emerich Volkskunde Welt der Kinder

Handwerke

Das Kirchenjahr

Gesundheit Kultur Literatur Sagen Volkslied, Volksmusik, Volkstanz

Das Leben der Kinder früher: Alltag, Tagesab- Deutsch 1 St. lauf in den 4 Jahreszeiten Spielzeuge früher und heute, einige selbst anfer- Technik 4 St. tigen. Alte Berufe: Töpfer, Hutmacher, Besuch bei einem Meister, z.B.: Palotabozsok, Beobachten der Arbeitsweise, Benennen der Tätigkeiten. Rohstoffe, Arbeitsprozess, Produkte Faschingsbräuche Herstellung von Faschingsmasken, Faschingsumzug Die Fastenzeit und Ostern Wichtigste Heilpflanzen und ihre Verwendung

Deutsch 5 St. Technik 3 St.

Sagen aus der Umgebung

Deutsch 4 St.

Deutsch 8 St. Technik 1 St. Kunst 1 St. Naturkunde 2 St.

Das Erlernen von Volksliedern Musik 2 St. Volkstanzüberlieferungen, eventuell selbst nach- Sport 2 St. forschen im Ort

Versetzungsvorausetzungen Über den Alltag der Kinder Bescheid wissen Informationen sammeln über Berufe und Lebensweise im Dorf .

48

Kennen alter Berufe, Namen von wichtigen Heilpflanzen, Aufzählen der Bräuche im fasching und im Osterfestkreis,. Auswendiglernen von drei Volksliedern.

Jahrgangsstufe 7. Stundenzahl im Jahr: 37 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Das Schicksal der Ansiedler kennen. Wissen über die Siedlungsgebiete der deutschen Kolonisten in Ungarn. Nacherzählen von Siedlerschicksalen. Ein altes Bauernhaus, seine Einteilung, seinen Grundriss und Baumaterial, seine Einrichtung kennen, Teile dieser Einheiten benennen können. Im Zusammenhang mit alten Heilmitteln über ihre Verwendungsbereiche sprechen können. Kenntnisse haben über die ungarndeutschen Medien, den Sendungen des Fernsehens und Rundfunks sowie den Berichten der NZ folgen und über diese sprechen können Über Bräuche sprechen können, die Werktagstracht und die Festtagstracht kennen, Benennung der einzelnen Kleidungsstücke, eventuell auch mit ihren mundartlichen Bezeichnungen, auch die Stoffe sollen benannt werden können. Namen ungarndeutscher Dichter und Schriftsteller und ihre Werke kennen.

Erarbeitung der Themenbereiche

Historische Inhalte Anfänge der deut- Kolonisation, die Schwabenzüge schen Neuansiedlung Besiedlung der Schwäbischen Türkei, des Banats im 18. Jh. und des Sathmar Gebiets Lebensschicksale der Kolonisten Volkskunde Kennen lernen von Besuch eines alten Bauernhauses, Grundriss, BauBauernhäusern material, Einteilung, Einrichtung Besuch eines Heimatmuseums Alltag, Krankenver- Alte Heilmethoden, Heilmittel sorgung. Verwendungsbereiche kennen Bräuche Kleidung Kultur Medien

Kirchweihfest, Hochzeit Die Festtagstracht der Männer und Frauen

Geschichte 5 St.

Deutsch 3 St. Kunst 1 St. Technik 2 St. Deutsch 2 St. Naturkunde 2 St. Deutsch 4 St. Kunst 2 St.

Auswahl aus den Programmen des ungarndeutschen Deutsch 2 St. Fernsehens (Unser Bildschirm) Die Sendungen regelmäßig verfolgen, über die Sendungen sprechen Berichte von NZJunior verfolgen, mitmachen Literatur Gedichte aus der Volks- und Kunstdichtung Deutsch 3 St. Volksmusik Ungarndeutsche Volkslieder erlernen Musik 3 St. „Ungarnland” „Wie höher der Kirchturm” „Das schönste Lied” Projekt im frei geDeutsch 4 St. wählten Thema Technik 2 St. 49

Kunst 2 St. Versetzungsvoraussetzungen: Wissen über die Siedlungsgebiete der deutschen Kolonisten in Ungarn, Nacherzählen von Siedlerschicksalen. Wo lebten Deutsche in der Monarchie? Mit der Karte arbeiten können. Ein altes Bauernhaus kennen. Kennen der Werktagstrachtund Festtagstracht, Benennung der einzelnen Kleidungsstücke Über einen Brauch und verschiedene Heilmethoden sprechen können. Kenntnisse über die Medien haben, einen ungarndeutschen Künstler kennen.

Jahrgangsstufe 8. Stundenzahl im Jahr: 37 Einzuführende Kenntnisse und Fertigkeiten: Kenntnisse über die Interessenvertretung nach der politischen Wende von 1990. Kennen der heutigen Lage (Zweisprachiger Unterricht,

kommunale

Minderheitenselbstverwaltungen, Medien.) Kenntnisse über landwirtschaftliche Arbeiten während des Jahres erwerben. Unterhaltungsmöglichkeiten von früher kennen, mindestens über eine sprechen können Ungarndeutsche Essgewohnheiten kennen lernen Das Aufzählen von Festtagsspeisen, sowie Vergleich der ungarischen Küche mit der ungarndeutschen. Grundlegende Kenntnisse über den Unterschied zwischen Hochsprache und Mundart besitzen. Dorfgeschichten sammeln, diese aufzeichnen.

Erarbeitung der Themenkreise Historische Inhalte Offizielles Leben

Rechte der Minderheiten in Ungarn Minderheitenorganisationen z.B.: GJU, LDU Das ungarndeutsche Schulwesen

Volkskunde Arbeit um das Haus und Bebauen der Felder, Einführen der Ernte, Weinauf dem Feld lese; Werkzeuge Die Spinnstube und ihre Funktion Unterhaltungsmöglichkeiten früher und heute Essgewohnheiten Grundnahrungsmittel, Wochenspeisezettel, Obstkonservierung Sammeln von alten Kochrezepten, Speisen an Festtagen aufzählen Vergleich der ungarischen Küche mit der un-

Geschichte 5 St.

Deutsch 4 St Technik 1 St.

Deutsch 5 St. Technik 3 St.

50

garndeutschen. Kultur Literatur

Sammeln von lustigen Dorfgeschichten, Sagen Deutsch 4 St. Ausgewählte Werke aus der ungarndeutschen Kunstliteratur Musik und Tanz Deutsche Volkslieder „Nach meiner Heimat” Musik 3 St. „Elternhaus” „Wenn der Wein blüht” „Beim Sport 2 St. Kronenwirt” Spielmann, Kreuzpolka Projekt zu einem frei Deutsch 5 St. gewählten Thema Technik 2 St. Kunst 2 St. Musik 1 St.

Versetzungsvoraussetzungen: Kenntnisse über die heutige Lage der Minderheiten. Im Zusammenhang mit alten Heilmitteln über ihre Verwendungsbereiche sprechen Die ungarndeutschen Essgewohnheiten kennen, darüber sprechen können.. Kenntnisse haben über landwirtschaftliche Arbeiten während des Jahres, das Kennen landwirtschaftlicher Arbeiten und einiger Flurnamen des Heimatortes.

Eine Unterhaltungsmöglichkeit von früher kennen und über sie sprechen können. Dorfgeschichten nacherzählen können, einige Volkslieder und Tänze einstudiert haben.

Fejlesztési feladatok 1. Információszerzés és feldolgozás 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Ismeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi megfelelőiről. Nyelvhasználat: Mundart (felismerés szintjén, ill. otthonról hozva: alkalmazás szintjén), Hochdeutsch. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák, gyermekversek, gyermek-

Ismeretek gyűjtése egy németek által lakott település életéről, személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információk felhasználásával.

Ismeretek bővítése a németség történelméről tanórán, filmek és más források (elektronikus, képi, ill. szövegforrások) anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek és szokások ismerete és bemutatása. A német népdal és néptánckincs megismerése és ápolása. A népviselet ismerete és bemu-

Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak kiállítá-

51

játékok ismerete.

sainak megtekintésével.

Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületek felfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal és szokásokkal. A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése. Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. A fenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása. A népismerethez kapcsolódó rövid szövegek hangos, ill. értő olvasása, azokhoz kapcsolódóan tanári irányítással vázlat készítése. Az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyi és szellemi értékek gyűjtése, rendszerezése irányítással. Cselekvésközpontú tanulás kialakítása (Lernen mit allen Sinnen).

A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és bemutatása kiállításon vagy színpadra állítása. A német nyelvű országok és a magyarországi németség történelméről, földrajzáról és kultúrájáról rendszerező ismeretszerzés tanórákon és projektbemutatókon. A projektek kivitelezéséhez a gyűjtött anyagok és információk rendszerezése, kommentálása és prezentálása. Elektronikus és más ismerethordozók (könyvek, folyóiratok) használata.

tatása. Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházak kiállításainak megtekintésével. Alapvető ismeretek birtoklása a népi építészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól - néprajzi múzeum és tájház kiállításainak megtekintése révén. A múzeumpedagógia módszereinek alkalmazása (ismeretszerzés cselekedtetéssel). A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymama konyhájának specialitásai. A különböző témák projektalapú feldolgozása. A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára játékos (szerepjáték) formájában.

2. Kritikai gondolkodás 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Az elődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása

A magyarországi németség „lakóhagyományainak” összehasonlítása a magyarokéival vagy más népekéivel. A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok, szerbek...) való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása.

Összefüggések feltárása a magyarországi németség múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés...) és következményeiről. A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete. A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása.

52

3. Kommunikáció 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről. Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak gyűjtése a korosztálynak megfelelően. Osztályprojektek kapcsán szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról. Rajzok, modellek, makettek készítése, azok bemutatása. Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatása színpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.

Beszélgetés a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban régen és ma. Az önazonosság kialakításának első lépései beszélgetésekhez kötve. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken. Projektekhez kapcsolódóan interjúk készítése és azok dokumentálása. A prezentációk kommentálása.

Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán. Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon. Az írott sajtó és egyéb médiák témáinak megbeszélése tanórán. Beszélgetés azok kapcsán a korosztálynak megfelelő szinten a kisebbségpolitika témaköreiről.

4. Tájékozódás térben és időben 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Az idő tagolására szolgáló kifejezések helyes használata. Időt és helyet meghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása. Múltbeli események elmesélése rövid mondatokban. A projektek kapcsán meglátogatott falvak, ill. azokon belüli épületek elhelyezkedése.

Az idő tagolására szolgáló kifejezések bővítése: a történelmi időkifejezések (évszázad) alkalmazása. Térkép használat, földrajzi tájékozódás a tanult, ill. gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. Múzeumlátogatás, azok elhelyezkedése, a falvak elrendezése, alaprajza.

Tájékozódás térben és időben nyomtatott és elektronikus ismerethordozók segítségével. Magyarország németek lakta területeinek ismerete. A hazai németség intézményeinek elhelyezkedése és funkciója.

1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

Alapismeretek a magyarországi németek kultúrájáról. Családdal kapcsolatos ismeretek. Naptári ünnepek szokásainak felelevenítése. A lakóhely és közvetlen kör-

További ismeretek a magyarországi németek hagyományairól, nyelvéről, kultúrájáról. A hazai német írók és költők műveinek - a korosztálynak megfelelően - ismerete. Lakóhely és lakóház ismerete,

A németek betelepítésével kapcsolatos történelmi ismeretek. Tájházak, németek lakta vidékek. A magyarországi német média. Írott sajtó, kiadványok.

5. A tartalom kulcselemei

53

nyezet ismerete. Irodalmi és népköltészeti alkotások ismerete, néhány alkotás recitálása. Néhány népi mesterség ismerete, termékek reprodukálása (pl. csuhébabák, tojásfestés). Alapismeretek a magyarországi németek nyelvéről: nyelvjárási szavak gyűjtése témákhoz kapcsolódóan, népi mondókák megtanulása.

berendezkedése, tájházak és berendezéseik ismerete. Dűlőnevek. Étkezési szokások, a német konyha sajátosságai. Magyarországi német költők és írók műveinek ismerete. Ház körüli munkálatok. Családi és naptári ünnepek szokásai. Népzene és néptánc ápolása.

Naptári évhez kapcsolódó népszokások ismerete és felelevenítése. Népviselet, öltözködés. Írók, költők és egyéb művészek munkásságának megismerése. A nyelvvel kapcsolatos ismeretek: történetek, témákhoz kapcsolódó kifejezések.

6. A reflexiót irányító kérdések: énkép, önismeret, azonosságtudat 1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

A tanulókban alakuljon ki az a felismerés, hogy a népcsoporthoz való tartozás kulturális többletet jelent. Foglalkoztassák olyan kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy ő hasonló társaihoz és mégis kicsit más.

A tanulók keressenek választ olyan kérdésekre, amelyek identitásuk kialakulásához vezetnek: kik tartoznak az egyes népcsoportokhoz, kik a németek, hogyan élnek együtt a többségi nemzettel stb. Foglalkoztassa őket az problematika, hogy mit jelent számára németnek lenni. Érdeklődjenek családjuk és a népcsoport múltja és gyökerei iránt. Találja meg a korábban élt generációk értékeit.

A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás tudatos vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete, kisebbségpolitikai vonatkozásai. Tudatosuljon bennük, hogy többféle identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. Ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára.

Minderheitenkunde (für alle Unterrichtsformen) Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten 1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen Jahrgänge 1-4.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzen des Gartens

Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnte Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durch Besichtigung von Ausstellungen der

Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Bearbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und des Kirchenjahres. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volksliedund Volkstanzgutes. Die ungarndeutsche 54

lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht erkennen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse. Lautes, verstehendes Lesen von kurzen Texten, mit Hilfe des Lehrers Skizzen anfertigen. Sammeln von Sachgegenständen und Bräuchen (altersgemäß).

Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durch Ausstellungen oder Bühneninszenierungen.

Volkstracht kennen und vorstellen können. Thematisiertes Sammeln des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern und Aneignung von Handwerker gewinnen. systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Grundlegende Kenntnisse über Projektpräsentationen über die die Bauweise und Einrichtung Geschichte, Geographie und eines Wohnhauses durch die Kultur der deutschsprachigen Besichtigung von AusstellunLänder und der gen der ethnografischen Ungarndeutschen. Museen und der HeimatmuSystematisieren, seen gewinnen. Frühere und Kommentieren und Präsentie- heutige Essgewohnheiten in ren gewonnener Kenntnisse bei den deutschen Familien, Projekten. Gebrauch elektro- Spezialitäten in Großmutters nischer Datenträger. Küche. Möglichkeiten der Selbstorganisierung der Minderheiten, ihre Verwirklichung auf lokaler und Landesebene. Möglichkeiten der Ausübung der Minderheitenrechte für Jugendliche und Erwachsene durch Rollenspiele.

2. Kritisches Denken Jahrgänge 1-4. Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder der Umgebung mit der Hochsprache vergleichen.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Die „Wohntraditionen” der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen. Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen (Ungarn, Kroaten, Serben...) Helfen bei der Entfaltung der eigenen Identität.

Zusammenhänge zwischen den, das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z.B. Ansiedlung, geographische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken. Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinander ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschen Mutternation, der ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen. Entfaltung des Identitätsbewusstseins. 55

3. Kommunikation Jahrgänge 1-4.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Mit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag. Für Klassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen. Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen. Bräuche und Spiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime, Kindergedichte, Märchen vortragen.

Gespräch über das Leben der deutschen Minderheit und über die Möglichkeiten der Ausbildung früher und heute. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf der Bühne aufführen. Im Unterricht und bei Schulfeiern Gedichte, Sprüche, Reime, Geschichten rezitieren, Volkslieder singen. Erste Schritte zur Entfaltung des Identitätsbewusstseins anhand von Gesprächen. Zu Projekten Interviews durchführen und dokumentieren. Präsentation der Projekte.

Bericht über die selbständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung von Theaterstücken, Trachtenschau in der Klasse, bei Projektpräsentationen, bei Schulfesten und auf dem Schwabenball. Besprechung der Themen der Medien. Gespräche über die Bereiche der Minderheitenpolitik (dem Alter entsprechend)

4. Orientierung in Raum und Zeit Jahrgänge 1-4.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Adäquater Gebrauch der Zeitbezeichnungen. Aneignen und Üben von Begriffen, die sich auf Zeit und Raum beziehen. Erzählen von Vergangenem in kurzen Sätzen. Orientierung in den Dörfern, die bei Projekten besucht werden: Platzierung der Einrichtungen eines Dorfes.

Erweiterung der Begriffe für die Zeit: Anwendung von historischen Zeitangaben (z.B. Jahrhundert). Gebrauch der Landkarte, geographische Orientierung bei gelernten Inhalten. Museumsbesuch, Einrichtung eines Dorfes, Grundriss.

Orientierung in Raum und Zeit mit Hilfe elektronischer Datenträger. Kennen der ungarndeutschen Siedlungsgebiete. Schauplätze der Institutionen der Ungarndeutschen und ihre Funktion.

5. Schlüsselelemente des Inhalts Jahrgänge 1-4.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Grundkenntnisse über die Kultur der Ungarndeutschen. Kenntnisse über die Familie. Neubelebung der Bräuche des Kalenderjahres.

Weitere Kenntnisse über die Kultur, Bräuche und Sprache der Ungarndeutschen. Kenntnis der Werke ungarndeutscher Autoren.

Historische Kenntnisse im Zusammenhang mit der Ansiedlung. Heimatmuseen, von Deutschen bewohnte Ortschaften. 56

Kenntnis des Heimatortes und seiner Umgebung. Kennen von Werken der Volksdichtung und Kunstdichtung, Rezitieren einiger. Kenntnis einiger Handwerke, Reproduzieren von Produkten (Puppen aus Maiskolben, Eierfärben usw.).Grundkenntnisse über die Sprache der Volksmärchen: Sammeln von Mundartwörtern zu bestimmten Themen. Erlernen von Sprüchen.

(Dem Alter entsprechend.) Heimatort, Haus und Hof, Einrichtungen dieser. Flurnamen. Essgewohnheiten, Eigentümlichkeiten der ungarndeutschen Küche. Arbeiten um das Haus. Bräuche in der Familie und im Kalenderjahr. Pflege der Volksmusik und des Volkstanzes.

Ungarndeutsche Medien. Gedruckte Medien, Ausgaben. Bräuche im Kalenderjahr, Neubelebung dieser. Volkstracht. Tätigkeit ungarndeutscher Autoren und Künstler. Kenntnisse im Zusammenhang mit der Sprache: Geschichten, Ausdrücke zu bestimmten Themen.

6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Jahrgänge 1-4.

Die Schüler sollen erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe kulturell einen Mehrwert bedeutet. Fragen sollen sie beschäftigen, die sich darauf beziehen, dass sie in gewisser Hinsicht anders sind, als ihre Mitschüler und doch.

Jahrgänge 5-6.

Jahrgänge 7-8.

Suche nach Antworten auf Fragen, die zur Herausbildung der Identität führen: wer gehört zu einer Volksgruppe, wer sind die Deutschen, wie leben sie mit der Mehrheitsnation zusammen usw. Die Problematik, was es bedeutet, Ungarndeutscher zu sein, soll sie beschäftigen. Interesse an der Vergangenheit und den Wurzeln der Volksgruppe. Werte der früheren Generationen.

Anspruch auf die bewusste Identität soll entstehen: Fragen sollen die Schüler beschäftigen, wie die Wurzeln, Sprache, Kultur, Lage und Politik der Volksgruppe. Es soll bewusst werden, dass ein Mensch auch eine mehrfache Identität besitzen kann. Für das Individuum wichtige Werte sollen erkannt werden. Vorteile der Sprachkenntnis für sie und für die Volksgruppe entdecken.

57