HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája
SZEGED 2013
1
Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 2 Bevezető ..................................................................................................................................... 3 Törvényi hivatkozások ............................................................................................................... 4 1. Gyermekkép ........................................................................................................................ 6 2. Az óvoda értékei ................................................................................................................. 7 3. Az óvoda szerkezete ........................................................................................................... 8 4. A Helyi óvodai nevelési program feltételrendszere ............................................................ 9 4.1. Személyi feltételek .............................................................................................................. 9 4.2. Tárgyi feltételek .................................................................................................................. 9 4.3. Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 10 5. Az óvodai nevelés célja, feladatai ..................................................................................... 12 5.1. A kompetenciaalapú nevelés megvalósítását támogató módszertani megújulás .............. 13 6. Az óvodai élet megszervezése .......................................................................................... 16 6.1. Egészségfejlesztési program ............................................................................................. 17 6.1.1. Egészséges táplálkozás .............................................................................................. 17 6.1.2. Mindennapos testmozgás ........................................................................................... 17 6.1.3. Lelki egészség fejlesztése .......................................................................................... 18 6.1.4. Bántalmazás megelőzése ........................................................................................... 19 6.1.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás .................................................................... 19 6.1.6. Személyi higiéné........................................................................................................ 20 6.2. Érzelmi nevelés és szocializáció ....................................................................................... 20 6.3. MUNKÁRA NEVELÉS ................................................................................................... 22 6.4. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés ......................................................................... 23 6.4.1. Anyanyelvi nevelés.................................................................................................... 24 6.4.2. Értelmi nevelés .......................................................................................................... 25 6.5. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ................................................................ 25 6.6. Mérés, értékelés: ............................................................................................................... 26 7. Az óvodai nevelés tartalma ............................................................................................... 27 7.1. JÁTÉK .............................................................................................................................. 27 7.2. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ........................................................ 30 7.3. MESE, VERS .................................................................................................................... 32 7.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ...................................................................... 33 7.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK ...................................................................................... 34 7.6. MOZGÁS .......................................................................................................................... 35 7.7. BÖLCS BAGOLY CSOPORT ......................................................................................... 37 8. Óvodai ünnepeink, hagyományaink .................................................................................. 40 9. Gyermekvédelem az óvodában ......................................................................................... 42 10. A módosított helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálati programja .............. 49 10.1. Az óvoda szakmai dokumentumai ............................................................................. 50 10.2. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei................................................................. 50 11. Érvényességi rendelkezések, legitimáció .......................................................................... 52 Zárógondolat ............................................................................................................................ 53 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 54
2
Bevezető Köszöntöm
a
kedves
Olvasót,
és
szeretném
néhány mondatban
bemutatni
„GYERMEKKERTÜNKET”! Négy homogén óvodai csoport működik egy régi magánházban, mely a belváros egyik csendes mellékutcájában található, tiszta levegőjű, kerti játékokkal jól felszerelt udvarral övezve. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodájaként évente 96 gyermeket tudunk fogadni. Egyetemi dolgozók, egyetemi hallgatók, valamint a környéken lakók gyermekei járnak ide. Nevelési programunkat az „Nemzeti Nevelési Program” alapján készítettük el, középpontba állítva a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, melynek célja az életre való felkészítés, a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Az óvodapedagógusaink úgy közvetítik kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, értelmileg és szociálisan gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak . Célunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Kiemelt feladatunknak tartjuk a környezeti és egészséges életmódra nevelést, amelyet a kompetencia alapú oktatás keretén belül valósítunk meg. A szülőkkel kapcsolatban törekszünk megerősíteni bennük, hogy a nevelésben az elsődleges szerep őket illeti meg, az óvoda kiegészíti a családi nevelést. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat, játszódélutánokat, barkácsműhelyi foglalkozásokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. A gyermekekkel a nyitva tartás teljes idejében szakképzett, szakvizsgázott óvodapedagógusok foglalkoznak, szakképzett dajkák segítik munkájukat. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőnek mondhatók, bár az állandó megújításhoz, fejlesztéshez szükséges magasabb pénzügyi finanszírozáshoz önerőnkből megteremtettük 1997-ben „Szegedi Gyermekkert” Alapítványt. Az óvoda életét igyekszünk színesíteni különböző külső előadóművészek meghívásával, belső ünnepeinkkel,
közös kirándulásainkkal,
kulturális
és
sport
programjainkkal
családiasabb légkört biztosítunk gyermekeinknek. Mindezekkel szeretnénk szolgálni a szülőket, de elsősorban a gyermekeket!
3
minél
Törvényi hivatkozások
A nevelési program módosításának indokoltsága o 2009/2010-es
nevelési
évtől
óvodánkban
a
kompetenciaalapú
óvodai
programcsomag szerint dolgoztunk a TÁMOP 3. 1. 4 „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című, TÁMOP 3. 1. 4./08/2.-2008-0082 számú pályázati program keretében. A pályázatban vállalt feladatokat további öt éven keresztül ezekben, a csoportokban fenntartjuk. o A Helyi Óvodai Nevelési Programunk tartalmazza a Kompetenciaalapú óvodai programcsomag részleges mértékű adaptációját: a szakmai koncepció pedagógiai alapelveit, a pedagógiai koncepció egyes alapvetéseit, feladatait, a gyermeki képességfejlesztést
szolgáló
tevékenységeket,
melyet
óvodáink
minden
csoportjában bevezetünk. o Az integrációs nevelés elméletét és gyakorlatát kidolgoztuk a különböző szociális, társadalmi, kulturális, nyelvi környezetből érkező, eltérő fejlettségi szintet és értékrendet mutató és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésére, fejlesztésére. o A 2013-as törvényi változások alapján, az óvodára vonatkozó előírásoknak eleget téve.
•
1999. évi LXVIII.tv. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény módosításáról
•
137/1996./VIII.28./ Korm. Rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
•
23/1997.(VI.4.) MKM rendelet A fogyatékos gyermekek nevelésének irányelve
•
32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A nemzetiségi, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
•
185/1999.(XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997 (XII.22.) Korm. rend. Módosításáról
•
1997. évi XXXI. Törvény A gyermekek védelméről és jogairól 4
•
Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 1992.
•
1/1998.(VII. 24.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről
•
7. sz. melléklet a 11/1994.(VI.8. MKM rendelethez
•
Játékszerekről szóló 24/1998. (IV.29.) IKIM, NM együttes rendelete
•
1/1998.(VII.24.) OM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről
•
196/1999. (XII.21.)Korm. Rend. A közoktatásról szóló 1993. évei LXXIX törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. Rend. Módosításáról
•
37/2000.(X.29.) OM rendelet A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997.(VI.4) MKM. rendelet módosításáról
•
8/2001.(III.9.) OM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról
•
19/2001.(VI.20.) OM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai iktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997.(XI.%.) MKM rendelet módosításáról
•
3/2002.(II.15) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről
•
2003.LXI.tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: tv. módosításáról
•
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
•
Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény [MK 2012/180. (XII. 27.)]
•
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
•
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
•
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
•
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
•
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
•
A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 5
1. Gyermekkép Mottó: „…Két titokvilág áll egymással szemben, a gyerekek őrzik fantáziáikat, a felnőttek a valóságot...”
„...Éppen a nevelés hivatott arra, hogy a szakadékot áthidalja, és gyereket a felnőttvilágba átvezesse.” /dr. Hermann Alice: Emberré válás/ Valamennyien gyermekként kezdtük, s az élet természetes folyása szülőkké, majd nagyszülőkké tesz. Véges létünk végtelensége az utánunk következő generációkban van. Mit adunk és mit adhatunk nekik? Lehetőségeink szerint igyekszünk „mindent” megadni. A gyermeknek joga van az élethez. Hiszünk a gyermek fejlődésében, figyelünk a nem könnyen értelmezhető jelzéseire, igyekszünk az ezek mögött lévő szükségleteket feltárni. Meg kell adni minden lehetőséget a játékához. Különleges védelemben kell részesíteni kiszolgáltatottsága miatt, közben általános műveltségét, képességeit, egész személyiségét sokoldalúan fejleszteni kell. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Egyéni képességükhöz meg kell találni azt a tevékenységet, amiben legjobban kibontakoztathatók. Minél bátrabban merészkedjenek ki a meleg családi fészekből. Tudatos irányítással, állandó szeretettel, felkészültséggel segítve képessé kell tenni a felnövő óvodásokat a szép létrehozására. Jussanak birtokába mindazoknak a képességeknek, amelyek ehhez szükségesek. Tudjanak a szépnek örülni, gazdag, színes érzelmi életük legyen, fejlődő legyen a fantáziájuk. A művészetek közvetítésével teljesebben, mélyebben értsék meg a valóságot. Munkájukban, egész tevékenységükben maguk is alkotói legyenek szépnek, a maradandónak. A gyermekek a környezet iránt érdeklődő, természetszerető, tevékeny, az új iránt fogékony tagjai legyenek a közösségnek. Jelentősek legyenek számukra a közös élmények, szeressenek együtt játszani és együtt munkálkodni társaikkal. Legyenek vidámak, kiegyensúlyozottak
és
egészségesek.
Az
óvodáskor
végére,
ha
a
gyermek
a
különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs lesz. Óvodásaink így kellő aktivitással és érzelmi nyitottsággal lépnek a sok intellektuális erőfeszítést igénylő kisiskoláskorba.
6
2. Az óvoda értékei Óvodásaink jelentős többsége az egyetem, a főiskola dolgozóinak, illetve hallgatóinak a gyermeke, így a szülők elvárják tőlünk az óvodapedagógusok által felkínált változatos tevékenységekkel megvalósuló egyénre szabott tehetséggondozást. A helyi sajátosságokból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre. Minden lehetőséget kihasználunk a környezetvédelem, az értékek megőrzésének, a néphagyományok ápolásának gyakorlására. Belvárosi óvoda révén kihasználjuk a művelődési intézmények közelségét, gyakran ellátogatunk a Múzeumba, Gyermekkönyvtárba, Bábszínházba, a város nevezetes helyeire. Az egészséges életmódra nevelésen belül a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítésére minden gyermekkel naponta végeztetünk tartás-, illetve lábboltozat-javító gyakorlatokat. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. Részt veszünk valamennyi meghirdetett versenyen, pályázaton, ezeken is teret adunk a tehetségesebb gyermekek kibontakozásának /mesemondó verseny, rajzversenyek, stb/. Óvodánkban havonta lehetőséget biztosítunk külső előadók által szervezett gyermekelőadásoknak, kulturális műsoroknak. A helyi szervezés kiiktatja az elhelyezkedés bonyodalmait, a felesleges várakozási időt, más gyermekcsoportok zavaró tényezőit. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára elengedhetetlen, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésével, összehangolt munkájával a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés megvalósul.
7
3. Az óvoda szerkezete Az óvoda hivatalos elnevezése: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája
Az óvoda címe, telefonszáma: 6722 Szeged, Batthyány u. 5. 62/420-491
Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely:
6725
Szeged,
Boldogasszony
sgt.
6.),
Szegedi
Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.) 62/454-000
Az óvodai csoportok száma: 4 csoport
A tagintézmény vezetője, a program benyújtója: Madarászné Szász Éva
Az óvoda megközelítése: Az 1-es és 2-es villamos útvonalán a Nagyállomás felé a Széchenyi tértől a 3. megálló.
8
4. A Helyi óvodai nevelési program feltételrendszere 4.1. Személyi feltételek Négy homogén életkorú csoportunk van. Az óvoda 96 férőhelyes. A tagintézmény vezetővel együtt, 8 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel és a hallgatókkal. Az intézmény minden dolgozója megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, ebből 6 óvodapedagógus szakvizsgázott, és folyamatosan törekednek további képesítések megszerzésére is. Ennek érdekében, valamint a nevelési program megvalósítása céljából az intézményben tudatosan folyik a továbbképzések tervezése és szervezése. Az óvoda nevelő testülete színvonalas munkát végez, szakmai igényesség és nagyfokú gyermekközpontúság jellemzi a pedagógusokat. Az intézmény erős és jól működő hagyományrendszerre építi pedagógiai programját és változatos tevékenységeit. Mellettük 5 szakképzett dajka látja el a gondozási teendőket. Ők forgó rendszerben dolgoznak. A konyhai teendőket egy külön erre a célra felvett dajka végzi.
4.2. Tárgyi feltételek
Az épület leírása Óvodánk Szeged belvárosában, egy csendes mellékutcában található. Épületünk egy régi, masszív magánház, amelyet gyönyörűen felújítottak. Udvara a telekbelsőbe nyílik, tiszta levegőjű,
homokozókkal,
faházzal,
udvari
sportolásra
alkalmas
játékszerekkel,
zöldnövényekkel. A ház földszintjén négy csoportszoba található. A két szélső terem egyforma alapterületű, ezek a kisebb csoportoké. A középső és az udvari terem a nagyobb, ez a nagyobb csoportok helye. Az iroda apró, de több funkciót is betölt (könyvtár, öltöző, megbeszélések helyszíne). Hosszú szárazkapu bejáró és nagy előszoba tartozik még az épülethez, valamint egy tálalókonyha. A mellékhelyiségek jól elkülönítettek egymástól, a gyermekek mosdójának ablaka az udvarra nyílik Az épület alatti pincét néhány éve tágas tornateremmé alakítottuk ki, melyhez öltöző, zsibongó és szertár kapcsolódik. Az alagsorban található külön öltöző és mosdó a hallgatók részére. 9
A hallgatók számára szemináriumi termet alakítottunk ki, ahol lehetőség van a szakmai megbeszélésekre, illetve a felkészülésükre. Ezen kívül a speciális fejlesztő foglalkozások helyszíne. 2012-ben napelemek kerültek a tetőre az egyetemen történt energetikai korszerűsítési program keretében.
Az óvoda eszközjegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza.
4.3. Az óvoda kapcsolatai CSALÁD: Legfontosabb, legszorosabb kapcsolata az óvodának. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért a családdal való együttműködés a gyermekek fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ebben összekötő kapocs a Szülői Szervezet, mint koordináló, illetve segítő fórum. Az együttműködés érdekében szeretnénk a szülőkkel állandó tájékoztatáson, bizalmon alapuló kapcsolatot alakítani. Ennek érdekében vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, kör e-mail stb. )
Alapelvek: •
kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítása a szülőkkel,
•
az óvoda dolgozói éreztessék az empátiát, a segítő szándékot,
•
a kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös tevékenységek alkalmával.
•
szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye
•
szülők tájékoztatása a gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlesztési feladatait és eredményeit tartalmazó dokumentum tartalmának ismertetése fogadó órák alkalmával
Kapcsolattartási formái: •
családlátogatás szükség esetén, vagy a szülő kérésére,
•
rugalmas beszoktatás szülővel,
•
szükség szerint napi kapcsolattartás, 10
•
szülői értekezletek, fogadó órák,
•
közös ünnepek, programok, családi délutánok.
SZAKMAI SZERVEZET: •
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája
•
Csongrád Megyei Kormányhivatal
FENNTARTÓ Az intézmény alapítójának és fenntartójának neve, székhelye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.), Szegedi Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.) Alapelvek: •
a gazdasági függésen kívül kölcsönösen ismerjük egymás feladatait
•
az óvoda zavartalan működése érdekében együttműködünk.
KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL: ÓVODA – ISKOLA: •
együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében
•
konzultáció a kompetenciaalapú nevelésről
•
visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről
•
konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről
Kapcsolattartás formái: •
közös programok az első osztályos tanulókkal
•
közös rajzversenyen való részvétel
•
értekezletek
•
meghívók, tájékoztatók
KÉPZŐ INTÉZETEKKEL: •
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 11
Alapelvek: Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzése során, annak színvonalas teljesítése érdekében a főiskolai oktatók és a szakvezető óvodapedagógusok között hatékony munkakapcsolat és szakmai párbeszéd zajlik. Kapcsolattartás formái: • alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szokásokhoz, szükségletekhez, feladatokhoz (látogatások, tapasztalatcserék) Óvodánk a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező.
5. Az óvodai nevelés célja, feladatai Az óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek — harmadik életévétől 6 éves, de legfeljebb 7 éves koráig a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését elősegítsük, kielégítsük a speciális szükségleteiket, a gyermekeket általánosan felkészítsük a társadalmi gyakorlatra. Biztosítjuk a gyermekeink fejlődéséhez szükséges, változatos tevékenységet. Folytatjuk a család nevelőmunkáját, kiegészítjük, kiterjesztjük, felerősítjük a szociális tanulást. Sokoldalú nevelőmunkánknak segíteni kell a gyermekeink testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi és szociális fejlődését. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar gyakorlóintézményeként, a fenntartó képzési programja szerint közreműködik az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati munkára való felkészítésében.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése: Tehetséggondozás: A szülői igények, a felgyorsult élettempó megkívánja a tehetséggondozás még magasabb színvonalra emelését, az innovatív pedagógiai módszerek, kooperatív technikák, és IKT eszközök gyakorlatban való használatát. Mindezt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük, a különböző készségszintű feladatok egyidejű megoldási lehetőségeivel a spontán differenciálást segítjük elő: angol, néptánc, görkorcsolya, teremfoci, és mozgásfejlesztés keretében. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése: Külső szakemberek segítségével valósítjuk meg a speciális fejlesztést: logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus jár
12
rendszeresen óvodánkba. A szakemberek javaslatai alapján az óvodapedagógusok megvalósítják a gyermekek optimális egyéni fejlesztését is. Hátrányos helyzetű gyermek óvodánk speciális volta miatt nem nagyon fordul elő, ha mégis, akkor az Esélyegyenlőségi Terv szerint ők speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el az egyéni adottságaiknak, képességeiknek megfelelő optimális szintet.
5.1. A kompetenciaalapú nevelés megvalósítását támogató módszertani megújulás Az óvodapedagógusok projektek szervezésével, sok lehetőséget teremtenek a csoportjukban a kreativitás fejlesztésére. A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartását a szabadon választható ötletgazdag tevékenységek biztosítják.
Projekt és kreativitás (A budapesti Pitypang Óvoda Jó gyakorlatának adaptációja) A projektekkel, mint pedagógiai módszerrel kiválóan és komplexen fejleszthető a kreativitás és tanulható az egyes kompetenciák sikeres alkalmazása. A gyermekek a kreatív tevékenységeik által kompetenciákat alapoznak meg, melyek elengedhetetlenek az ismeretszerzéshez, és a tanuláshoz - az élethosszig tartó tanulás megalapozásához.
A kreativitás és a projekt módszer összefüggése A kreativitás valamilyen szinten mindenkiben, minden gyermekben, minden felnőttben jelen van. Alkotásra mindenki képes vagy képes lenne, de ezzel nem tud élni, mert nincs tudatában. Az alkotóképesség kibontakoztatásához szükségesek: •
a megfelelő körülmények,
•
megfelelő közeg, ideális fejlesztő környezet;
•
a támogató, segítő felnőttek: szülők, pedagógusok.
Az a felnőtt, aki nemcsak észreveszi a fejleszthető kreativitást, hanem meg is találja a legjobban megfelelő fejlesztő módszereket és eszközöket jó úton halad. A módszerek és eszközök tárháza minden óvodapedagógus birtokában van, aki: •
innovatív,
•
a gyermekek fejlődését tartja szem előtt,
•
képes megteremteni a fejlődést támogató környeztet.
A projekt módszerben a gyermekek előzetes ismereteire építve teremtjük meg a konstruktív tanulást segítő környezetet, támogatjuk a tanulási folyamatot.
13
A projekt alkalmazásának lépései •
Kiválasztás: cél, téma - kreativitásfokozás. Mit szeretnél csinálni? Játék megfigyelés: Mivel játszanak? Beszélgetőkör.
•
Tervezés: ki? mit? mikor? hol? - kreativitásfokozás és kompetenciák mozgósítása. Hogyan? ötletbörze készítése.
•
Kivitelezés: Megváltozott szerepek - kompetenciák fejlesztése, kreatív megvalósítás.
•
Zárás, értékelés előre eltervezett formában (tervezéskor megjelenő) és kritériummal.
A projekt integrál: - tevékenységet, - képességet, - egyéni tapasztalatot, élményt, megfigyelést, - vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros ingereket, - érdeklődést, aktivitást és motiváltságot az együttműködésen keresztül. Mindezeket egyben nevezhetjük: kompetenciák fejlesztésének a kreatív tevékenységek folyamatában.
A projekt tervezése A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában valamilyen cél, vagy probléma áll. Minden projekt végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák a konkrétan és rendkívül gazdagságban jelennek meg.
A projekt megvalósítása
A ráhangolódás időszaka Ebben a szakaszban történik a projekt megvalósításának közös tervezése a gyerekekkel. A pedagógus elgondolása összetett: tartalmaz ötleteket, témajavaslatokat, módszereket, felkészülést a váratlan helyzetekre.
A téma előkészítése Az előkészítésre sem határozhatunk meg időkeret, hiszen türelemmel kell érlelgetni, ízlelgetni a projekt témát. Naponta a beszélgető-kör egyik témájává tenni, megfelelő helyzetekben keresni, rávilágítani a kapcsolódási pontokra. A projekt előkészítése során készül el az ötletbörze, amiben megjelenik: - Mit tudunk? - Mit szeretnénk megtudni? - Mit csinálnék szívesen? Az előkészítő időszakban a leendő témával kapcsolatban gyűjtőmunka indulhat.
14
Itt jelenhetnek meg a spontán ötletek mellett a felajánlott segítségek a tevékenységekhez. A tevékenység során szerzett tapasztalatokkal a gyermek ismerete bővül. A gyerekek is gyűjthetnek már előzetesen bármit, amit a témával kapcsolatban találnak. Jelek, ábrák, közös rajzok segítségével elkészült ötletbörze tanulmányozása során fel sem kell tenni a gyermeknek a kérdést: Megtudtad, amit szerettél volna? Kipróbáltad már Te is? Látja saját maga, mit terveztek vagy tervezett ő maga és látja mi mindent csinált, tapasztalt meg. Újabb kérdések felvetésére, megfogalmazására van módja, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt ez a záloga a projekt egyediségének.
A téma megvalósítása Időtartalma nem meghatározott, a megvalósulást számos tényező befolyásolja. Pl.: érdeklődés, környezeti adottságok, külső befolyásoló tényezők (betegség, szünet, ünnepkörök). A hagyományaink biztosan megjelennek a projektben, hiszen a gyerekek mindennapi életében jelen vannak - jó esetben! A projekt folyamatát befolyásoló illetve a projektbe beépíthető elemek: - a spontán hatások, - a tartalom megválasztásának szabadsága, - a gyermek érdeklődése.
Zárás A projektekben a probléma megoldás a zárásban tükröződik. A projekt produktumai, eszközei, behozott tárgyak, terem berendezés mind-mind a közös cél felé irányítja a résztvevőket. A végső „produktum" megvalósítása folyamatosan jelen van. A produktum lehet: valamilyen tárgy elkészítése, előadás szervezése, kiállítás szervezése, rendezvény létrehozása.
Rövid összegzés A módszer bevezetésének feltétele a szakmai innovációra való törekvés, a módszer alkalmazásának feltétele szakmai felkészülés. Ezek megvalósítása elengedhetetlen megfelelő jó kapcsolat a munkatársakkal, családokkal és óvodán kívüli partnerekkel egyaránt. A tevékenység tervezésébe, szervezésébe, lebonyolításába a gyermekeket bevonva a folyamat részesévé válik, az óvónő szerepe pedig alapjaiban megváltozik: nem ő tesz, irányítja a tevékenységek menetét. A projekt valódi érték, melynek záloga az a szakmai tőke, ami a mai óvodákban fellelhető.
2. sz. melléklet: A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ADAPTÁCIÓJA
15
3. sz. melléklet: A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” című projekt FENNTARTHATÓSÁGI TERVE
6. Az óvodai élet megszervezése Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirend során a játék kitűntetett szerepet kap. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják.
KISCSOPORT
TEVÉKENYSÉGE Szabad játék, ajánlott tevékenységek, egyéni és kiscsoportos fejlesztések Mindennapi testnevelés Előkészületek a tízóraihoz, tízórai Szabad játék, ajánlott tevékenységek kötött-kötetlen foglalkozások
OKT. 1 MÁJ. 31.
JÚN. 1 – SZEPT. 30.
Szabad játék, ajánlott tevékenységek egyéni és kiscsoportos fejlesztések
OKT. 1 MÁJ. 31.
JÚN. 1 – SZEPT. 30.
NAGYCSOPORT OKT. 1 MÁJ. 31.
JÚN. 1 – SZEPT. 30.
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
8.45-8.50
8.45-8.50
8.45-8.55
8.45-8.55
8.45-9.00
8.45-9.00
8.50-9.30
8.50-9-30
8.55-9.15
8.55-9.15
9.00-9.15
9.00-9.15
9.30-10.30
9.15-10.45 9.30-11.30
10.30-11.30 Előkészületek az ebédhez, ebéd Testápolási teendők Pihenés, alvás Testápolási teendők, uzsonna
KÖZÉPSŐ CSOPORT
9.15-11.00 9.15-11.45
10.45-11.45
9.15-12.00 11.00-12.00
11.30-12.15
11.30-12.15
11.45-12.15
11.45-12.15
12.00-12.30
12.00-12.30
12.15-12.35 12.35-14.35
12.15-12.35 12.35-14.35
12.15-12.35 12.35-14.35
12.15-12.35 12.35-14.35
12.30-12.50 12.50-14.45
12.30-12.50 12.50-14.45
14.35-15.00
14.35-15.00
14.35-15.00
14.35-15.00
14.45-15.20
14.45-15.20
15.00-17.00
15.00-17.00
15.00-17.00
15.00-17.00
15.20-17.00
15.20-17.00
16
6.1. Egészségfejlesztési program Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek • egészséges táplálkozás • mindennapos testmozgás • lelki egészség fejlesztése • bántalmazás megelőzése • a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás • személyi higiéné Mindezt a gyermekek biológiai, társadalmi és életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Szükséges esetekben szakemberek bevonásával prevenciós testi nevelési feladatokat látunk el (óvodaorvos, védőnő, óvodapszichológus, fogászati szűrés, szemészeti szűrés, ortopédiai szűrés).
6.1.1. Egészséges táplálkozás Az egészségnevelés és -fejlesztés áthatja óvodai életünk egész folyamatát. A gyermekek megfelelő gondozásával, az életkori szükségleteket kielégítő, egészséges ételek biztosításával alapvető szokásokat alakítunk ki, elmélyítjük a kulturált étkezés szabályait. Az egészség megőrzéséhez, az betegségek megelőzéséhez az egyik legfontosabb tényező az egészséges táplálkozás. A felnőttkori szokásokat a gyermekkori minták és hatások határozzák meg. Ezért különösen fontos a nevelő hatású, az otthoni esetlegesen nem megfelelő táplálkozási szokásokat is ellensúlyozó, az életkori szükségleteket kielégítő étkeztetés. Cél, hogy a felnőttek erősítsék meg a gyermeket a korszerű, egészséges táplálkozáselfogadásában, és ne minősítsék negatívan az újító eljárásokat, az édességek, tésztafélék zöldségekre, halra, teljes kiőrlésű péksüteményekre történő cseréjét. Emellett óvodánkban minden héten gyümölcsnapot tartunk, amikor a gyümölcsök mellett zöldségeket és magvakat is fogyaszthatnak a gyerekek.
6.1.2. Mindennapos testmozgás Mozgásigényük kielégítésével, az egészséges és biztonságos környezet megteremtésével a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez adunk lehetőséget. A rendszeresen és kellemes
17
légkörben
végzett
mozgás
a
gyermekek
természetes
igényévé
válik
és
beépül
szokásrendszerébe. A
spontán,
játékba
ágyazott
mozgástevékenységeknek,
az
egészségfejlesztő
testmozgásnak minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani az óvodai élet minden napján, figyelembe véve az egyéni képességeket és szükségleteket. A mindennapos testmozgás foglalkozások naponta meghatározott időben szabályozzák a gyermekek mozgásgyakorlását. Ezáltal egy olyan napirendhez szoktatja az óvodáskorú gyermeket, melyben a mozgás, testedzés természetes. Óvodánkban a délelőtti időszakban, 10 perces időtartamú mindennapos testmozgás gyakorlatokat végez minden csoport. Helyszínét tekintve a nagycsoport a tágas tornateremben, míg a három kisebb csoport a csoportszobákban kap lehetőséget friss levegő biztosításával, testük átmozgatására. Természetesen a pedagógusok mindezek mellett kihasználnak minden lehetőséget a gyermekek megmozgatására, pl: udvari, játszótéri mozgásos játékok, sportvetélkedő, tornatermi testmozgás.
6.1.3. Lelki egészség fejlesztése Az óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi, és lelki szükségleteinek kielégítését (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) jelöli meg. Az óvodás kor az intenzív érzelmek időszaka, és az óvodapedagógus feladata észrevenni az esetlegesen fellépő szorongást, az önbecsülés hiányát, a konfliktusok kialakulását, vagy kerülését, negatív énkép meglétét. Amennyiben ez a megfelelő időben elmarad, úgy sokszor nehezen visszafordítható lelki problémák keletkeznek a gyermekben. A gyermek lelki fejlődésének fontos része a szocializációs érettség megléte. A lelki biztonság megteremtése elengedhetetlen a védettségre vágyó gyermek életében, különösen ebben a rohanó, ingerekkel teli bonyolult világban. A testi
és
lelki
erőszakkal
szemben
védelmet
nyújtunk.
Óvodánkban
a
gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása érdekében a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására, a természetes testközelség meglétére törekszünk.
18
6.1.4. Bántalmazás megelőzése Fontos megkülönböztetni a bántás, és a bántalmazás fogalmát. A bántalmazás folyamatos és rendszeres bántást jelent, melynek jelei a gyermek viselkedésében és egészségében is megmutatkoznak. Magyarországon törvény tiltja a gyermekekkel szembeni bármilyen erőszakot. Tehát a rendőrségnek már egy enyhébb sérülés esetén is joga van a beavatkozásra, ezért szükségtelen várni addig, amíg egy súlyosabb sérülés történjen. Ha az óvodapedagógus észleli a gyermeken megjelenő sérülést, mely otthon keletkezett, kötelessége felvenni a kapcsolatot az ebben az ügyben érdekelt szervezettel. Ezt természetesen a szülő felé is jelezze, sőt fogadó órán beszélgetést is kezdeményezhet az üggyel kapcsolatban. Lelki bántalmazás kategóriájába sorolható a kiabálás, trágár beszéd, ha a szülő hangsúlyozza, hogy a gyermeket nem szereti,nem akarta, és csak a baj van vele, a mások, vagy a szülő előtti megalázás, megszégyenítés, bűntudatkeltés.
A gyermekek énképét,
önértékelését egy életre meghatározhatják ezek a bántó szavak, ezért itt is jelentős az óvodapedagógus figyelme és közbelépése.
6.1.5. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodai elsősegélynyújtás legfontosabb eleme a balesetek megelőzése. Fontos, hogy a gyermekek rájöjjenek, hogy a balesetek egy kis odafigyeléssel és óvatossággal elkerülhetők. Az óvodapedagógus feladata, hogy felhívja figyelmüket, hogy egyes tárgyak pl: mászóka, korlát, és helyzetek, pl. fogócska, sorversenyek, milyen veszélyforrást hordoznak. A gyermekeknek tudniuk kell, hogy mi a teendőjük baleset esetén-segítséget hívni, felnőttnek szólni. Az óvodapedagógusnak kiemelt a szerepe a gyermekbalesetek megelőzésében. Elsődleges feladatuk, hogy olyan biztonságos környezetet biztosítsanak, melyben a gyermekek nincsenek kitéve felesleges kockázatoknak. Magatartásukkal példát mutatnak az egészséget óvó életmódra. Foglalkozásokat terveznek a témával kapcsolatban, ahol megismertetik a gyermekeket a biztonságukat óvó (láthatósági mellény, bukósisak, stb.), és veszélyeztető (konnektor, gyógyszer, vegyszeres flakon) tárgyakkal, és helyzetekkel. Bármilyen baleset esetén azonnal értesítjük a szülőt, és szükség szerint mentőt hívunk. Apróbb balesetek esetén elsősegélyt nyújtunk, illetve az ezzel kapcsolatos alapismeretekre, teendőkre a gyermekeket is megtanítjuk.
19
6.1.6. Személyi higiéné Személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összessége. Az egészség fő feltétele a tisztaság. Ez alatt nem csak testünk, hanem környezetünk, ruházatunk tisztaságát is értjük. A családi nevelésre építve megtanítjuk a gyermekeket a testápolással kapcsolatos teendőkre (kézmosás, fogmosás, orrfújás, zsebkendőhasználat, WC-használat, fésülködés, öltözködés, stb.) Személyi higiéné területei: testi higiéné, bőrápolás, haj, száj, fog,szájüreg, kéz, láb, szem, orr, fül, nemi szervek és közvetlen környezetük tisztasága. A test ápoltsága és tisztasága is az egészséges életmód követelményeihez tartozik, és személyiségünk részét képezi. A gyermekben tudatosítani kell, hogy a tisztasággal járó jó érzés nem csak az ő számára jelent pozitív érzést, hanem az embertársai is elvárják tőle. Rendkívül fontos az óvodapedagógus példamutató magatartása, körültekintő figyelme, hogy a helyes egészségügyi szokások megszilárduljanak, és beépüljenek a gyermekek életébe.
6.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Az érzelmi nevelés nagy hatással van gyermekeink magatartására. Mivel a személyiségükön belül az érzelmek uralkodnak, ezért az óvodánkban szeretetteljes légkör, otthonosság veszi körül őket. Fontosnak tartjuk az óvodás és a saját óvodapedagógusa vagy a gyermekek egymás közötti kapcsolatának pozitív érzelmi töltését és a gyermek – dajka kapcsolat pozitív attitűdjét is. Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeinket. Az óvodás évek folyamán fejleszteni kell a szeretet és kötődés képességét, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzését, az élménybefogadás képességét, az ösztönön és az érzelem irányítását, valamint szükség van a keletkezett érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Feladatunknak tekintjük a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítását, a sztereotípiák merevségeinek oldását ( a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott).
20
Fejlődjenek ki a gyermekekben: a) a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömérzés, bánat- és fájdalomokozás felismerése, átélése; b) az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb. a környezet megismerésén keresztül. c.) az erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás-hazugsághoz való helyes viszony alakítása. Szocializáció A fejlődésben, a szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető, személyiségfejlesztő. Az együttesség, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a csoporttagoknak, növelhetik az egyén társas hatékonyságát, módosíthatják viselkedésmódjait. Sok összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Ez az alapja a helyes önérvényesülésnek. Értékei a családi környezet hatásait kiegészítik, felerősítik, a szocializáció „más” dimenzióit biztosítják, amely nélkülözhetetlen az iskolai alkalmasság szempontjából is. Az óvodapedagógus segíti a későbbi iskolai beilleszkedést a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Módszertani alapelvek: •
Az óvónő tegye lehetővé, hogy a bármely életkorban történő beszoktatás a legszeretetteljesebb, legtapintatosabb, leggördülékenyebb legyen.
•
Törekedjen a csoport élete iránti érdeklődés kialakulására.
•
Igyekezzék arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában.
•
A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést, a konfliktuskezelést.
•
Ösztönözze a közös tevékenységek, a társas kapcsolatok természetes szükségletté válását.
21
Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció területén: •
Örömteli, nyugodt, boldog óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.
•
A csoport életét az óvónő irányítja, ezért törekedni kell a pozitív érzelmi indíttatások számának emelésére.
•
Fokozott figyelemmel kíséri a szociális és kognitív teljesítményeket, megerősítésekkel növeli modellhatékonyságát.
•
Segíti megvalósítani, hogy az óvoda összes dolgozójának magatartása mintaértékű legyen.
•
Megfelelő napirend kialakításával céltudatosan megszervezi a gyermekek életét.
•
Segíti a társakhoz való kötődések megszilárdulását.
•
Beszoktatásnál találja meg a legkönnyebb utat a gyermekhez.
•
Hagyományok, ünnepek közös tevékenységével serkenti a gyermekek fejlődését.
•
A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel
Tevékenységek: •
metakommunikáció,
•
közös játékok,
•
közös élményszerző séták, kirándulások,
•
szereplések óvodán belül és kívül,
•
név- és születésnapok megünneplése,
•
ünnepségek, megemlékezések.
6.3. MUNKÁRA NEVELÉS Az óvodapedagógus feladatai a munkára nevelés területén: •
Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos
22
önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. •
A gyermeki munka megszerettetése dicséretekkel ambicionálva.
•
A munkatevékenységen keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését (önálló döntés, feladatmegosztás).
•
Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges munkaeszközöket, melyeknek kijelölt helye legyen.
•
Adjon lehetőséget bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.
•
Segítse elő a nemek társadalmi egyenlőségét oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk együtt gyakorolják.
Tevékenységek: •
önkiszolgálás (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás),
•
játékok elrakása, növény- és állatgondozás,
•
a terem elrendezése, az óvoda udvarának ápolása,
•
naposi munka,
•
segítség a kisebbeknek, ajándékkészítés.
6.4. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés Az anyanyelvi nevelés kiemelt jelentőségű az óvodai nevelőtevékenységünknek. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A folyamatos, minden tevékenységet kísérő beszéd segíti a gyermek biztonságérzetének erősödését, így növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Elősegíti a mielőbbi szocializációját. Az anyanyelvi nevelés célja: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikációkülönböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A kollektívánk példamutató, tiszta beszéde mintául szolgál a gyermekeknek.
23
6.4.1. Anyanyelvi nevelés Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelésben •
A beszéd által erősödjön a gyermek biztonságérzete, gazdagodjanak ismeretei, legyen tájékozottabb.
•
A nyelvi fejlesztés segítségével fejlődjön a gondolkodása.
•
A természetes beszéd és kommunikáció kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő
•
környezettel
•
Beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése
•
Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
•
Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód
•
differenciált fejlesztés alkalmazásával.
•
Szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.
•
A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség,
•
képességfejlesztés megvalósítása.
•
Az óvónő beszéde legyen egyszerű, változatos, kifogástalan, példaadó.
•
Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében.
•
Az anyanyelvi nevelés segítse a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését.
Tevékenységek: •
beszélgetőkör, (csoportonként-általában reggelente)
•
anyanyelvi játékok, egyéb közös játékok,
•
mesélés, mesehallgatás, népi játék,
•
dramatizálás, bábozás,
•
versmondás,
•
kötetlen beszélgetés (egyénenként)
Módszertani alapelvek: •
Az óvónő törekedjen a magyar nyelv szépségének megéreztetésére.
•
Ösztönözze a gyermekeket élményeik elmondására, érzéseik szóbeli kifejezésére. 24
•
Tartsa szem előtt a gyermekek különböző nyelvi fejlettségét.
•
A nap folyamán segítse a beszédhelyzetek kialakulását, p1. nyugodt légkör biztosításával, a gyermeki kérdések inspirálásával.
•
Erősítse a gyermekekben az igényt egymás meghallgatására.
•
Fejlessze a beszédmegértést, a beszédtechnikát.
6.4.2. Értelmi nevelés Az értelmi nevelés egyrészt az érzékszervek, észlelési képességek segítségével, másrészt a tapasztalat, a gondolkodás útján bővíti a gyermekeink ismereteit, fejleszti a kreativitást. Alakítja a megismerő kognitív képességeket: •
egyre pontosabb, valósághű észlelés,
•
figyelem-összpontosításra való képesség,
•
valósághoz közelítő képzeleti működés,
•
reproduktív emlékezet,
•
problémamegoldó és kreatív gondolkodás,
•
az alakuló fogalmi gondolkodás.
Az óvodai tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást.
6.5. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A 2003–ban módosított Közoktatási Törvény 24 § megerősítette az óvodai nevelés funkcióját. Kimondja, hogy az óvodában minden tevékenység a gyermekkel való foglalkozást jelenti, így a személyiség fejlődését szolgálja. Az óvoda fő feladata továbbra is a játék. Megszűnik az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozás megjelölés, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik. A gyermek önmagához képest fejlődik és válik iskolaéretté 6 – 7 éves korára. Egyéni bánásmóddal, személyre szabott feladatokkal, sok – sok türelemmel érjük el mindezt.
25
A gyermek belső érésének, a családi nevelés, az óvodai nevelés eredményeként elérik az óvodások az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet Az iskolaérettség kritériumai: a.) testi fejlettség: mely magába foglalja az első alakváltozást, a megkezdett fogváltást, az összerendezett mozgást, a teherbírást, a finommotorikát, a szükségletek kielégítésének szándékos irányítását. b.) értelmi fejlettség: mely a gyermeket nyitott érdeklődésűvé készteti az iskola felé; Jellemzői: •
önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés,
•
közvetlen felidézés,
•
szándékos bevésés és felidézés,
•
megnő a megőrzés időtartama, a szándékos figyelem időtartama,
•
könnyedén történik a figyelemmegosztás,
•
kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás a cselekvő — szemléletes és képi gondolkodás mellett — érthető, folyamatos beszéd.
Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényzet, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi ismeretei vannak. c.) szociális fejlettség: együttműködést, kapcsolatteremtést jelent felnőttekkel és gyermektársaival, tud alkalmazkodni a szabályokhoz, kialakulóban van a feladattudata.
6.6. Mérés, értékelés: Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek meg kell őt ismerni, olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, melynek eredményeként eljutunk a lehetséges fejlesztési módszerekhez. A mérés nem cél, hanem eszköz a gyermekek fejlesztéséhez (lásd a 4. számú mellékletben részletesen 2013. szeptembertől).
26
7. Az óvodai nevelés tartalma 7.1. JÁTÉK A játék kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában a pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékot. Az óvodapedagógus feladatai a játék során: • Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. o A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása o A megfelelő játékidő biztosítása o A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása • A gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. • A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel ( pl. társas kapcsolatok formálása, együttműködés fejlesztése, interakciók tartalmának fejlesztése, kezdeményezőképességgel, önértékeléssel, önérvényesítéssel kapcsolatos feladatok ). • Pozitív visszajelzések a játék során (elsősorban metakommunikációval jelzett) az ötletek befogadására, közös játékeszköz készítésére, játékokkal való bánásmódra és rendrakásra vonatkozólag • A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire. • Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tiszteletével (babázó kisfiú, autózó kislány).
27
A játék színterei a csoportszobában: •
Családi játékok tere
•
Mesesarok
•
Építő – közlekedő játékok tere
•
Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás helye
•
Kísérletező hely
•
Énekes játékok tere
•
Kincses láda
Ezeken a színtereken a készen vett játékeszközök biztosítása mellett a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt.
Játékfajták:
GYAKORLÓJÁTÉK ( konstrukciós játék ) : játékeszközök rakosgatása, sokszori ismétléssel összekötött cselekvés. Pl.: autók tologatása, kockarakosgatás, babaöltöztetés, homokszórás,kavarás,- gyúrás, vízöntögetés, papírtépés, mázolás, kavicsszórás stb.
Módszertani alapelvek • Tartsa tiszteletben a gyermek elmélyült játékát. • Ügyeljen a különböző mozgásos játékoknál a megfelelő, elegendő helyre. • Ösztönözze szóval, eszközzel aktív játékra a gyerekeket. • Mutasson be 1-1 mozdulatot, ha szükséges. • Törekedjen az óvónő a gyermeket átsegíteni a gyakorlójáték fokán.
SZEREPJÁTÉK (szimbólikus) : a leggazdagabb lehetőséget nyújtja, a gyermek tapasztalatait, ismereteit és az ezekhez fűződő érzelmeit türközi. P1.: papás-mamás, babavendégség, fodrászos, orvosos, piacos, boltos, utazásos játékok, stb. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma.
28
Módszertani alapelvek •
Ösztönözze ötletekkel, megfelelő helyzetek létrehozásával a sokszínű játékot.
•
Tartsa tiszteletben a gyermeki játékok önállóságát.
•
Törekedjen arra, hogy szükség esetén bekapcsolódjon, együtt játsszon a gyerekekkel.
•
Tekintse a szerepjátékot a nevelési célok elérése legfontosabb eszközeként.
•
Törekedjen a gyermekek belső szándékainak, indítékainak megértésére.
BARKÁCSOLÁS: a gyerekek maguk készítik el a játékukhoz szükséges eszközöket. Pl.: kiegészítő játékok, terménybábok készítése, elromlott játékok megjavítása, festése, különböző dobozok megmunkálása. Módszertani alapelvek: •
Mutasson személyes példát az óvónő a barkácsolásban.
•
Nyújtson anyagi segítséget, amennyi éppen szükséges.
•
Tartsa szem előtt a játékosság elvét
•
Ösztönözze a kreativitást.
DRAMATIZÁLÁS: az átélt irodalmi élmény szabad, kötetlen eljátszása Módszertani alapelvek: •
Mutasson be irodalmi művek széles skáláját.
•
Gondoskodjék különféle eszközökről, anyagokról, kellékekről.
•
Törekedjen az állandó felújításra, a gyermekek igényeinek megfelelő átalakításra.
•
Engedje, hogy a kellékeket más szituációban is használják.
BÁBOZÁS: a gyermek környezethez való viszonyát, az átélt cselekvés Vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. P1.: óvónői-gyermeki bábjáték, saját készítésű bábbal történő önálló játék. Módszertani alapelvek: •
Tanítsa meg a bábok mozgatását.
•
Oldott légkör teremtésével adjon lehetőséget az utánzásra.
ÉPÍTŐ-KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: különböző anyagokból, alkatrészekből spontán vagy meghatározott céllal létrejövő alkotások folyamata. p1.: homokformák, építő-, fa-, műanyagkocka, LEGO, kirakós kockák, puzzlék, stb. 29
Módszertani alapelvek: •
Keresse meg minden gyermeknek a megfelelő konstrukciós játékot.
•
A gyermek élje át az „én készítettem” alkotás örömét.
•
Fejlessze a gyermekek igényesebbé válását alkotásaikkal szemben.
SZABÁLYJÁTÉK: pontos, meghatározott szabályok szerint zajló játék P1.: mozgásos szabályjáték (testnevelési játékok, dalos és mondókás nép játékok, fogócskák,
bújócskák,
körjátékok,
szembekötősdik,
labdajátékok,
mozgásos
versenyjátékok) értelmi képességet fejlesztő játékok (társasjátékok, képes kirakók, dominó, sakk, kártyajátékok, nyelvi játékok) Módszertani alapelvek: •
Az óvónő törekedjen a szabályjátékok megszerettetésére.
•
Tartsa szem előtt a lehetőségeket, előzményeket, adottságokat.
•
Segítse a gyermekeket a játék kiválasztásában.
•
Törekedjen a szabályjáték megszerettetésére.
Udvari játéktevékenység szervezése: Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett, kapjon nagyobb szerepet a benti játékok folytatásának lehetősége is.
7.2.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
Tevékenységtervünket a természet nagy körforgásának rendszere, az évszakok koordinálják. Nagy hangsúlyt kap az aktualitás, a természet ünnepei, jeles napok, ünnepkörök kínálta tevékenységek beépítése. A HEFOP 3.1.3 pályázat megnyerésével és kipróbálásával a négy őselem köré építettük a jeles napokat. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a környezeti nevelés és az egészséges életmód kapcsolatát építjük a jeles napok köré. A
környezeti
nevelés
óvodai
alkalmazásánál
fontos,
hogy
nem
csak
a
környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.
30
Az óvodapedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén: •
Olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben.
•
A gyermekek a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg a valóságot a maga egészében.
•
Ismerni kell a családi hátteret, a társadalmi, környezeti tényezőket, a gyermekek szokásrendszerét.
•
Néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépülése, értékeinek megismerése
•
Lehetőség szerint a foglalkozások az eredeti környezetben történjenek a gyermekek folyamatos tevékenykedtetésével.
•
Alapvetően építeni kell a spontán érdeklődésre, kíváncsiságra, érzelmeikre, megismerési vágyukra.
•
Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása
•
A természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak értékeinek, szépségeinek megláttatásával.
•
Az országunk, városunk szeretetére nevelés: Fogadalmi Templom, Egyetemek, Somogyi Könyvtár, Tisza part,...)
Tevékenységek: •
megfigyelések
•
kísérletek, hajtatások, csíráztatások
•
gyűjtögetések, csoportosítás
•
albumok készítése
•
növények, állatok gondozása
•
kirándulások, munkahely látogatások.
Módszertani alapelvek: •
Adjon lehetőséget a tapasztalatok szerzésére és élményszerű átélésére a gyermek saját természeti és társadalmi környezetéről.
•
A természetes gyermeki kíváncsiságra építse a megismerési vágyat.
•
A környezet megismerése hassa át a gyermek életét, az óvodai tevékenységek egészét.
•
Törekedjék a játékszituációk, a lehetőségek kihasználására a matematikai ismeretek elsajátításában, gyakorlásában. 31
•
Biztosítson pozitív viszonyt a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozására.
•
Támaszkodjon a komplex matematikai foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.
•
Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
7.3. MESE, VERS Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelésben •
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása a Kompetencia alapú programcsomag felhasználásával.
•
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, szókincs, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések megjelenítése )
•
Teremtsünk olyan helyzeteket, hogy a mindennapos mesélés, verselés a gyermek igényévé váljék.
•
A gyermek esztétikai érzelmeinek fejlesztése.
Tevékenységek •
mondókázás, (rigmusok, kiolvasók, állathívogatók, altatók, közmondások)
•
verselés,
•
mesélés,
•
bábozás,
•
dramatizálás, dramatikus játékok. o a gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és / vagy ábrázolásával történő kombinálása
Módszertani alapelvek: •
Az óvónő törekedjen az irodalmi művek választásánál a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságra és a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazására
•
Biztosítsa az esztétikus eszköztárat (könyvek, bábok, megkedveltetésére). 32
•
A kiválasztott mesék, versek erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét.
•
Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozására.
7.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az óvodapedagógus feladatai a vizuális nevelésben •
Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés
•
Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás
•
Az alkotó-alakító tevékenység zavartalan, sokrétű feltételeinek megteremtése.
•
A gyermekek különböző fejlettségi szintjének ismerete (készségeik, képességeik, eszköz- és anyaghasználatok módjai, élményanyagaik).
•
A tevékenységvágy iránti érdeklődés felkeltése.
•
A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
•
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása (egész nap tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenység szervezése).
Tevékenységek: •
képalakítás (firkálgatás, rajzolgatás udvaron, aszfalton, táblán, papíron, emberalakok, környezet rajzolása; festés, díszítés, anyagkompozíciók alkotása tárgyak lenyomataival, beszurkálással, karcolással, díszítéssel; spárga- és fonaldarabkák textilalapra, papíralapra applikálása, színes papírlapra tépéssel papírfoltok felragasztása).
•
plasztikai munkák (gyurmázás, formázás, homokozás, formázás dobozból, termésből, textilből, fonalból, papírtépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, mintázás, varrás, applikálás, közözés, fonás, szövés)
•
építés (különböző formák rakosgatása, sorakoztatása, térbeli alakzatok építése hóból, homokból, építőkockából, berendezési tárgyakból, dobozokból)
•
műalkotások nézegetése
Módszertani alapelvek: •
Tegye lehetővé a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását a gyermek számára. 33
•
Juttassa a gyermeket a képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába.
•
Kapjon megerősítést az eredeti ötlet sok bátorítással, útmutatással, dicsérettel.
•
Egyéni foglalkozással segítse a differenciált fejlesztést igénylő gyermekek tevékenységét.
•
Az óvónő törekedjék a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás kialakítására.
7.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK Az óvodapedagógus feladatai a zenei nevelésben: •
A felhasznált zenei anyagok (az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások), életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, jellegzetes tartalmak biztosítása.
•
A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése.
•
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.
•
Az óvónő egy hangszeren jól és biztonságosan játsszon.
•
Az óvodai zenei nevelés alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását
•
A mindennapi éneklés, mondókázás, körjátékok játszása közben jöjjön létre érzelmi kapcsolat.
•
„Zenevarázs” – a világra nyitott, de már a szocializáció hiányosságai között megszabályozott gyermekek számára a zenére mozdulás, melódia, ritmus felfedezéséhez, illetve önmaguk kifejezésének elősegítése.
Tevékenységek: •
mondókázás,
•
játékdalok, műdalok éneklése
•
énekes játékok játszása (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játék, felelgetős játék),
•
dallamfelismerés, dallambújtatás, dallamkitalálás, ritmizálás,
•
egyszerű népi játékok, táncos mozgások,
•
zenehallgatás,
•
népdalok, néphagyományok őrzése. 34
Dallam, dinamika változásainak a szabad tánc, azaz az improvizáció gazdag információs tárházának kifejlesztése. Módszertani alapelvek: •
Törekedjen a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, játékos zenei alkotókedvének, mozgáskultúrájának fejlesztésére.
•
Hassa át a gyermeki lét egészét a zenei nevelés.
•
Ügyeljen arra, hogy a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek.
•
A zenehallgatási anyag megválasztásánál a migráns gyermekek figyelembe vétele
7.6. MOZGÁS Az óvodapedagógus feladatai a mozgáskultúra területén: •
A gyermek természetes mozgáskedvének kielégítése, megőrzése, a mozgás megszerettetése.
•
A különböző mozgások elsajátításának folyamata a gyermek mozgástapasztalataira, játékos kedvére épüljön (egész nap).
•
Az óvodáskorban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása.
•
A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében.
•
A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
•
A fejlődés biztosításához a megfelelő időben a megfelelő tevékenységek végeztetése.
Tevékenységek: •
nagymozgások fejlesztése (járás, futás, ugrás, kúszás, mászás, csúszás, egyensúlygyakorlatok, szem-kéz, szem-láb koordináció)
•
finommotorika fejlesztése (gyurmázás, építés építőjátékokkal, papírhajtogatás, puzzle-játékok összerakása, vágás körberajzolt minták után „papír-ceruza” feladatok, kéziszergyakorlatok)
•
szabályjátékok, sorjátékok 35
•
énekes játékok a szabadban
Módszertani alapelvek: •
A mozgásfejlesztő játékok késztessék a gyermekeket elvárható erőkifejtésre.
•
Az óvónő igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását.
•
Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy a fejlettségi szintjüknek és egyéni szükségleteiknek megfelelő feladatokat végezzenek.
•
Törekedjenek arra, hogy a foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsa túl a versengést.
•
Biztosítsa a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával.
•
Adjon lehetőséget a gyermekeknek szabadidőben is ismételgetni a szervezett foglalkozásokon megismert mozgáselemeket.
•
Biztosítson alkalmakat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére (lábboltozat-megerősítő, lúdtalp-korrekció, gerinctorna).
Kapcsolat más nevelési területtel: •
Az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS-t úgy segíti, hogy a rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerükbe. A kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is.
•
A KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS-en belül a gyermek a tevékenység, a mozgás által szerez információt a környezetéről. A testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, a tér mozgásos megismerésére mind közelebb hozza az embert a környezetéhez.
•
Az ÉNEK-ZENE NEVELÉSsel való kapcsolata a ritmikus tevékenységen keresztül a ritmusérzék fejlesztéséhez vezet. A téri tájékozódó képesség kialakulása felhasználható a köralakításnál, a páros sorok alakításánál.
•
A SZOCIALIZÁCIÓ segítse a közös örömmel végzett mozgás közbeni társas kapcsolatok kiszélesedésével történik. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Kialakul egy egészséges versenyszellem.
36
7.7. BÖLCS BAGOLY CSOPORT A nagycsoportot minden évben úgy alakítjuk ki, hogy a csoport minden tagja iskolába menő legyen. Ez a mindenkori „Bölcs Bagoly” csoport. Napirendjüket úgy állítjuk össze, hogy céltudatosabban foglalkozunk velük, de differenciáltan, személyre szabottan is. Heti 2 – 3 testnevelés foglalkozáson elégítjük ki meg növekedett mozgásigényüket. A délutáni pihenés rövidebb, relaxációval lazítunk. Heti
egy
alkalommal
sakkjáték
is
fejlesztjük
logikus
gondolkodásukat.
Az olvasás – írás tanulását elősegítő játékos feladatokat tervezünk (szem – kéz koordinációs, finom-motorikus mozgást fejlesztő játékok). Sok – sok feladattal fejlesztjük önállóságukat, segítjük egyéniségük, pozitív tulajdonságaik, együttműködő képességeik alakulását, tehetségük felszínre hozását. Fontosnak érezzük minél több séta, kirándulás tervezését, a helyi értékek megismerését.
Természettudományos kompetenciák fejlesztése Tevékenységtervünket a természet nagy körforgásának rendszere, a négy őselem és az évszakok koordinálják. Környezettudatosság fejlesztése Nagy hangsúlyt kap az aktualitás, a természet ünnepei, jeles napok, ünnepkörök kínálta tevékenységek beépítése. Olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek a természeti és társadalmi környezetről. Foglalkozásainkon arra törekszünk, hogy élményközpontú legyen, fontos az érzelmek dominanciája, érzékenységre nevelés. Matematika tartalmú tapasztalatszerzés Fontos része a környezet megismerésének, átszövi óvodai tevékenységünk egészét. A nagycsoportban már birtokába jutottak a gyerekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet mennyiségi, téri, relációi stb. viszonyairól, fejlődött egész kognitív szférájuk. Ezen ismeretek bővítését, kiegészítését, az esetleges rosszul,- vagy nem kellőképpen rögzült ismeretek korrekcióját célozzuk meg a „Bölcs Bagoly” csoportban a 6, életévüket már betöltött gyermekek esetében. Heti két alkalommal lehetőség nyílik a sakk alapjaival való ismerkedésre, ezzel logikájukat, kombinációs készségüket, stratégiai érzéküket fejlesztjük,
37
Tehát a matematikai nevelés célja, hogy az aktív cselekedtetésen keresztüli ismeretszerzés során differenciáltan, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek, készségek birtokába juttassuk a gyermekeket, egyéni képességeik figyelembevételével. Mozgásos kompetenciák fejlesztése Itt nemcsak a gyakorlatok körülményeinek nehezítésére van szükség, a távolságok és magasságok növelésével, a precízebb mozgás-kivitelezés megkövetelésével, a hosszabb mozgás-sorok visszaadásával, hanem az agyi funkciók fejlesztése tekintetében is egy „ új dimenzióba” kell léptetni a gyermeket. Ennél a korosztálynál előtérbe kerülnek a specifikusabb percepciót igénylő gyakorlatok: pl egyensúly,- bőr és izomérzékelést összehangoló fejlesztő gyakorlatok, alaklátás és ritmus összekapcsolása stb.… Ebben a csoportban kiemelten fejlesztjük a finommotorikát ami az írás elsajátításához elengedhetetlen. A foglalkozások TÓTSZŐLLŐSY TÜNDE: Mozgásfejlesztés az óvodában című könyvének anyagához kapcsolódik, melyben a fejlesztő feladatok egymásra épülnek. Relaxáció: Meg akarjuk tanítani a gyermekeket a csendes, nyugodt szemlélődésre és az érzelmek, gondolatok szabad kifejezésére, a helyes légzéstechnikára, hogyan érzékeljék teljességében a világot. Továbbá félelmeik, szorongásaik, indulataik levezetésének kulturált módját. Anyanyelvi kompetenciafejlesztés A társadalmi változások során új elvárások fogalmazódtak meg, amelyek méginkább szükségessé teszik, hogy az óvodáskor végére kialakuljanak a tanuláshoz szükséges képességek, készségek. Minél fejlettebb beszédkészséggel lép a gyermek az első osztályba annál eredményesebb lesz a tanulása. A 6 – 7 éves gyermekek beszédfejlesztésének módszerei: •
Beszélgetés, naponta több alkalommal, tervezett és spontán módon
•
A helyes légzéstechnika fejlesztése játékosan
•
Nyelvi játékok – szótagolási készség fejlesztése
•
Mesehallgatás
•
Beszélgetési igény felkeltése, kommunikáció
•
Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait
38
•
Szóbeli viselkedési szabályok tudatosítása: köszönés, bemutatkozás, a felnőttek helyes megszólítása, trágár beszéd tiltása.
Mese – vers Azok a gyermekek, akik rendszeresen hallgatnak mesét, iskolás korukra a szövegértés, szókincs és általában a nyelvi fejlettség szintjén jó mesehallgatóból lelkesen és örömmel olvasók lesznek. 6 – 7 éves kortól már lehet közelíteni a valóság és a csodák határához, ezért nyelvileg igényes mesék mellett igaz történeteket, novellákkal is megismertethetjük gyermekeinket. nagy hangsúlyt fektetünk az önálló verselésre, mesélésre, folytatásos, megzenésített versekre, mesékre. Itt is komplexitásra törekszünk. Művészeti kompetenciák fejlesztése Az óvodai ábrázoló munka jelentős szerepet játszik a gyermek személyiség fejlődésében. A 6 – 7 éves gyermek finommotorikájának, szem – kéz koordinációjának, ábrázoló készségének fejlesztése a cél. Testtudatuk megerősítése, térészlelés fejlesztése: jobb – bal, viszonyok, irányok, síkban való tájékozódás fejlesztése, kézhasználat ügyesítése különböző
technikákkal.
Pl:
formalyukasztás,
formaolló,
dombornyomó
hengerek,
papírtekercselés, díszítő hajtások, térbeli képeslapok, varrások, gyöngyfűzés, barkácsolás, ünnepi készülődés. Zenei képességek fejlesztése Célunk a zene megszerettetése, szívesen játszanak el énekes játékokat, élvezzék az együtt éneklést. A zenemozgás nyelvén fejezzék ki szavakban el nem mondható üzeneteiket, élményeiket, emlékeiket, belső állapotukat, hiányukat, konfliktusaikat. Tevékenységek •
Mondókázás
•
Játékdalok, műdalok éneklése
•
Énekes játékok játszása (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó, felelgetős játék /
•
Dallamfelismerés, dallambújtatás (belső hallás fejlesztése)
•
Egyszerű népi játékok, táncos mozgások
•
Szabad improvizálás, improvizatív készségek kialakítása 39
•
Szabályok betartása
•
Zenehallgatás mozgással
•
Népdalok, néphagyományok őrzése
8. Óvodai ünnepeink, hagyományaink Csoporton belüli ünnepek: • születésnap apró ajándékkal, közös megünnepléssel • névnap
Óvodán belüli ünnepeink, rendezvényeink: DÖMÖTÖR NAP (október 26. mindig a nagycsoportban, szülőkkel közös barkácsolás) •
őszi termések, gyümölcsök, zöldségek gyűjtése,
•
saláták, befőttek, gyümölcslé, must készítése,
•
beszélgetés az egészséges táplálkozásról, életmódról,
•
őszi kiállítás készítése,
•
őszi terménybábokkal dramatizálás, bábozás.
MIKULÁS (december 6.) •
versekkel, énekekkel köszöntjük a közénk jött Mikulást,
•
ajándékosztás a csoportoknak és minden óvodásnak személyesen.
ADVENT (december 7-23.) Adventi délután mindig a középső csoportban, szülőkkel közösen •
az ünnepvárás izgalmának fokozása készülődéssel,
•
Luca-nap (december 13.) — búzavetés, Luca-pogácsa osztása, „kotyolás”,
•
díszek készítése folyamatosan,
•
adventi koszorú csoportonként, gyertyagyújtás,
•
nagycsoportosok Betlehemes játékkal (anyanyelvi feladatok megoldásában segít) készülnek, süteményt sütnek, amit a Karácsony előtti utolsó délelőttön közös éneklés, verselés közben elfogyasztunk.
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA (január 22.) •
házi hangverseny vendég előadóval
FARSANG (február) •
télbúcsúztatás kiszebábbal, jelmezes mulattsággal, a hallgatók műsorával 40
MÁRCIUS 15. •
a nagycsoportosok feladata a megemlékezés megszervezése ünnepélyes környezetben,
•
a nagyobb csoportosok a kisebbeknek magyar zászlót készítenek,
•
ünnepi öltözékkel és kokárdával tiszteljük meg az ünnepet,
•
egyszerű szavakkal méltatjuk az ünnepet, versekkel, énekekkel, zenével tesszük hangulatossá,
•
zászlós felvonulás az óvoda udvarán.
•
húsvéti délután mindig a kiscsoportban, szülőkkel közösen
•
tavaszi és locsolóversekkel, tojásdíszítéssel készülődünk,
•
locsolkodás.
•
májusfakészítés az udvaron közösen,
•
énekelgetés, dalos játékok játszása,
•
„Május-király” választás.
HÚSVÉT
MÁJUS 1.
MADARAK ÉS FÁK NAPJA (május 24.). SZEGED NAPJA (május 28.) •
kirándulás a Füvészkertbe autóbusszal,
•
beszélgetés a természet védelméről, az állatok szeretetéről, a tavaszról.
•
séta a Széchenyi térre.
BALLAGÁS (délelőtt) •
a nagycsoportosok búcsúja az óvodától, társaiktól.
Ajánlott megemlékezések: •
október 4. állatok világnapja
•
március 22. víz világnapja
•
április 22. a Föld napja
Óvodán belüli nyílt ünnepek ANYÁK NAPJA •
május első hetében mindhárom csoportban,
•
az Édesanyák köszöntése mellett az év lezárása is megtörténik kis ízelítővel a tanultakból,
•
20-30 perces műsor 16.30-tól az udvaron, illetve a tornateremben. 41
GYERMEKNAP (május) •
a két kisebb csoport részére játszódélután szervezése
KIHÍVÁS NAPJA – CSALÁDI SPORTNAP (május 29.) •
családi sportdélután, melyen a szülők és a gyermekeik együtt mozognak, játékos vetélkedőn vesznek részt,
•
meghívjuk a volt és a leendő óvodásainkat közös élményszerzésre,
•
büfével, kirakodóvásárral, szponzorok felajánlásaival segítünk gyűjteni az óvodánk Gyermekkert Alapítványának.
•
Törekedjen arra, hogy a szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását.
9. Gyermekvédelem az óvodában Óvodánkban nagyon ritkán találkozunk veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekkel. Az elvált vagy külön élő szülők gyermekeinél nem tapasztalható érzelmi károsodás, kirívó magatartásbeli probléma. Legtöbbször közös megegyezéssel, kulturáltan válnak el, az apák továbbra is törődnek gyermekeikkel. Az elvált szülők gyermekeit nyilvántartjuk, megfigyeléseket, szükség esetén családlátogatásokat végzünk, feljegyzéseket készítünk. A három és több gyermekes családoknak a Gyermekvédelmi Törvényben előírtak szerint gyermekintézményi térítési díj támogatását javasoljuk. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során az alábbi dokumentumokat kell használni: •
Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete
•
a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos
•
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 42
•
Az óvoda pedagógiai programja,
•
Óvodai kompetencia alapú programcsomag és ajánlásai:
•
Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek (magatartászavar, részképesség zavar) kompetencia alapú fejlesztéséhez
A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését elősegítő Kompetenciaalapú Óvodai Programcsomag alkalmazásának szempontjai:
Az óvoda azon csoportjaiban, ahol sajátos nevelési igényű gyermek van, a Kompetencia alapú Óvodai Programot a megismerése után az óvodapedagógusok önkéntes vállalás alapján alkalmazhatják. A saját Óvodai Programmal ötvözve kell alkalmazni a Kompetencia Alapú Programcsomagot.
Tartalma: •
Sajátos nevelési igényű gyermekek
•
Integrált nevelés keretében vállalható sajátos nevelési igényű gyermekek
•
Pszichés fejlődési zavarral (magatartászavar, részképesség-zavar) küzdő gyermek
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei •
A habilitációs és rehabilitációs tevékenység közös céljai
•
Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekekre
•
Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások o elfogadó óvodapedagógus o gyógypedagógus, logopédus o Befogadó környezet o Csoporttársak el- és befogadóak o Szülő el- és befogadó képessége
Az integráció formája Óvodáinkban az integrált fejlesztés a funkcionális teljes integráció szintjén valósul meg, mivel minden gyermek a nevelés-oktatás teljes időtartamában együtt, egy csoportban 43
tartózkodik. Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményének figyelembevételével az együttnevelés minden esetben egyéni fejlesztést is jelent. A gyermek habilitációs és rehabilitációs fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye. A gyermek egyéni vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógiai kompetencia, amely tevékenység team munkában valósul meg: •
óvodapedagógus
•
gyógypedagógus
•
szülő
•
logopédus
•
pszichológus (szükség esetén)
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei
A habilitáció és rehabilitációs tevékenység közös céljai: Rehabilitáció, habilitáció az a folyamat, melyben az SNI gyermek képessé válik arra, hogy elérje és fenntartsa a társadalmi integrációhoz (beilleszkedéshez) szükséges fizikai, érzékszervi, értelmi és pszichikai állapotát egyénre szabott, tervezett, összetett fejlesztő tevékenység révén. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő terápiák a nevelési programra, valamit az egyéni fejlesztési tervekre épülnek, melyek hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy: az egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreálljanak vagy újak alakuljanak ki, a meglévő ép funkciók bevonásával, szükséges, speciális eszközök használatát megtanulják, egyéni sikerek, tulajdonságok, funkciók kifejlődjenek, melyek alkalmassá teszik a társadalmi integrációra.
Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekekre vonatkozóan legyen integráló, átfogó, minden részletre kiterjedő, normalizáló, rugalmas, családra, közösségre építő. •
A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad elkezdeni
•
Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni.
•
A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt, kondicionálást, a fejlesztés fokozatosságát, folyamatosságát, rendszerességét.
•
A fejlesztés tevékenységbe, cselekvésbe ágyazott legyen.
•
Kellő időt kell biztosítani a tevékenységhez.
44
•
Taktilis, mozgásos, látási, hallási ingerek változatos biztosításával történjen a tapasztalatok szerzése.
•
Alapmozgások kialakítása, fejlesztése folyamatos legyen.
•
Szociális készségek fejlesztése kiemelt feladat legyen.
•
Az önkiszolgálás fejlesztése, tartós önállóságra nevelés állandóan jelen legyen.
•
Egyéni adottsághoz alkalmazkodó bánásmód.
•
Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, a fejlesztés ne terhelje.
•
Team formában történő fejlesztés.
•
Differenciált fejlesztés egyéni fejlesztési terv keretében történik: o kiindulópontja az adott gyermek állapota (óvónői megfigyelések, szakértői vélemény, szülői tapasztalat) o fejlesztés fázisai, fejlesztési célok konkrétak legyenek, o tartalmazza a diagnosztikus mérések helyét, idejét, módját, o a fejlesztési célok feladatok a belső tanulási (cselekvési) motiváció kialakulását, megerősítését célozzák, o illeszkedjen a helyi nevelési program és a kompetencia alapú programcsomag tevékenység-rendszerébe, és ez által fejlessze a gyermek személyes-, kognitív-, szociális és speciális kompetenciáját.
Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások •
- elfogadó óvodapedagógus
•
- gyógypedagógus
Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező befogadó óvodapedagógus: •
Megfelelően tájékoztatja az óvoda pedagógusait, pedagógiai munkát segítőket, a szülőket az SNI gyermekek befogadására, elfogadására.
•
Folyamatosan együttműködik a szülővel a segítő tanácsadás eszközével, melynek eredményeként kialakulhat a helyes szülői attitűd a gyermek elfogadásában, konfliktusainak megoldásában, saját helyzetének képviseletében.
•
Folyamatosan képzi magát a szükséges pszichológiai, módszertani ismeretekben.
•
Rendelkezik a szükséges empátiával, toleranciával, érzékenységgel. 45
•
Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat, speciális fejlesztő eszközöket alkalmaz.
•
Foglalkozások során a szakértői véleményben szereplő javaslatokat beépíti a gyermek fejlesztésébe az adott szükségletekhez igazodó módszereket megválasztja.
•
Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez, a fejlesztési folyamatot az adott gyermek egyéni szükségleteihez igazítja.
•
Együttműködik a különböző szakemberekkel.
A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó fejlesztő pedagógus: •
Szakképzett fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyermekekkel
•
Az együttműködés rendszeres konzultáció keretén belül valósul meg.
•
Segíti a szakértői diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek
Feladata:
fejlődését. •
Javaslatot tesz a gyógypedagógiai módszerek alkalmazására, egyéni szükséglethez igazított módszerek kiválasztására, a gyermek igényeihez igazított környezet kialakítására.
•
Speciális segédeszközök kiválasztásában segítséget ad.
•
Az óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit figyelembe veszi munkájában.
•
Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
•
Rendszeresen hospitál a csoportban.
•
Közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel, elsősorban azon a területen, amely csak az ő kompetenciája.
•
Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját (logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)
Befogadó környezet biztosítása:
Az Óvodánk nevelőtestülete nyitott az integrált nevelésre, amennyiben a SNI és a BTMN-es gyermekek szakértői véleménye azt lehetővé teszi, mert:
46
nevelőmunkánkban eddig is jelen voltak az SNI gyermekek, általában az óvodai nevelés során derül ki a sajátos nevelési igény, a nevelőtestületből többen részt vettek szakirányú továbbképzéseken, akik képesek az integrált nevelésre és elfogadó magatartással bírnak. Nevelési programunkban az egészséges életmódra nevelés terén a másság jelenléte és elfogadása kiemelten megjelenik a nevelési célokban: •
egészséges életmódra nevelés,
•
érzelmi biztonság megteremtése,
•
közös tevékenységre, közös élményekre épülő fejlesztés,
•
érzelmi fejlesztés, tapasztalatszerzés, kommunikáció és kreativitás fejlesztése,
•
differenciált fejlesztés
Személyes bánásmód alapelvei: •
a gyermek személyiségének középpontba helyezése,
•
a gyermek értékeinek előtérbe helyezése,
•
a gyermek testi-lelki szükségleteinek elfogadása, kiépítése,
•
a gyermek önkibontakozásának elfogadása, elősegítése,
•
a nevelőmunkánkat segíti gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő
•
rendelkezünk a fejlesztéshez szükséges eszközökkel,
•
az óvoda-család kapcsolata partneri.
Csoporttársak el- és befogadó képessége A HOP-ban megfogalmazott közösségi magatartást, szocializációt kialakító és fejlesztő pedagógiai feladatok megvalósítása során alakuljon ki a gyermekekben, hogy: •
elfogadják a sajátos bánásmódot, igénylő társaikat,
•
vegyék észre milyen erőfeszítést kell tenni a fogyatékos gyermeknek az eredmények eléréséhez,
•
ismerjék meg mire képes a fogyatékos társuk, és milyen erősségei vannak,
•
legyen természetes számukra a segítőkészség, odafordulás.
Hátrányos helyzetű gyermekek integrációja A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai •
20/2012 EMMI rendelet a neveléi-oktatási intézmények működéséről: 47
o 173. § (1) Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető gyerekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát. o (3)Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya – tört létszám esetén felfelé kerekítve – eléri a tíz százalékot. •
Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR) nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésében.
•
Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül
Célunk: •
Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázásra kerüljön.
•
Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 - 7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. 48
•
Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat.
•
Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, kisebbségi önkormányzattal, civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatás sikeresen valósuljon meg.
Alapelvek: •
Gyermekközpontú és családorientált szemlélet.
•
Olyan interdiszciplinális megközelítés, mely a korai gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens, minden szakmaszeretőt egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.
10. A módosított helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálati programja A vizsgálat kiindulása a pedagógiai tevékenységekből, a fejlesztési követelményektől, az életkori jellemzőkből, a megfelelő dokumentumokból történjen. Szükséges a gyermekek fejlődésének értékelése, aminek a kidolgozása az egy csoportban dolgozó 2 óvónő közös munkája (mérések, megfigyelések felhasználásával). A vizsgálat 4 fázisban legyen: I. fázis – a módosítás utáni első év II. fázis -- bevezetés után 1 évvel (tapasztalatok gyűjtése, értékelése) III. fázis -- bevezetés után 3 évvel IV. fázis – az új Köznevelési Törvénynek megfelelően végrehajtott módosítás után 1 évvel A program céljait és a megvalósulás szintjét összevetve szükséges elemezni. Vizsgálni kell a helyi óvodai nevelési program dokumentumait és a pedagógiai folyamatot. Az iskolába lépő gyermekek vizsgálatával megítélhető a nevelés eredményessége.
49
10.1. Az óvoda szakmai dokumentumai a) az óvoda pedagógiai - működési terve (éves) b) a gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési terve • szokás- és szabályrendszere (negyedéves, valamint a beszoktatási és visszaszoktatási terv) • programterv, eseményterv (negyedéves) • tématerv (1 hét ) c) a gyermekek egyéni fejlődési- fejlesztési dokumentumai: • mindennapi megfigyelések rögzítésére készült napló (Gyermeknapló - folyamatos) • egyéni fejlődési napló (félévente), • a nagycsoportosoknak a „Sikerkritériumok” felmérése április-májusban Négy csoportos óvoda lévén a megvalósulás minden mozzanatáról napi információi vannak az óvodavezetőknek. A közvetlen, illetve szakmai beszélgetések, a szülők visszajelzései alapján értékeli a program megvalósulását.
10.2. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei
Az óvodába lépés feltételei: •
a beiratkozáshoz szükséges: o augusztus 31-ig betöltött 3. életév o a szülő egyetemi dolgozó (munkáltatói igazolással rendelkezik) o a gyermek születési anyakönyvi kivonata o a szülők (amennyiben a gyermek valamely szülőnél van elhelyezve, a szülői felügyeletet gyakorló szülő) vagy más törvényes képviselő személyazonosító igazolványa, más törvényes képviselő esetén a gyámhivatal gyámrendelő határozata o amennyiben a gyermek nem Magyarországon született, magyar állampolgárságát és vagy itt tartózkodását, valamint óvodai ellátását lehetővé tevő dokumentum (anyakönyvi kivonat, lakcím kártya, szülő tartózkodási engedélye vagy munkavállalási engedélye, regisztrációs igazolás, letelepedési engedély) o az óvodaérettségre vonatkozó orvosi igazolás (szobatisztaság), 50
o oltási könyv •
az óvodai felvételről a felvételi bizottság dönt
Az iskolába lépés feltételei: •
A beiratkozáshoz szükséges adminisztratív, formai kellékek (betöltött 6. életév, orvosi és óvodai szakvélemény),
•
a gyermekek érettség-, ismeret- és képességjellemzői óvodás kor végére,
•
az iskolai felvételről az iskolaigazgató dönt.
51
11. Érvényességi rendelkezések, legitimáció Az óvodai nevelési program érvényességi ideje 2013- tól folyamatosan Módosításának lehetséges indokai: •
a nevelőtestületen belül bekövetkező személyi változás, újabb végzettség megszerzése,
•
a szülők részéről felmerülő indokolt változtatás kérése.
•
fenntartói módosítás
•
jogszabályi módosítás
Véleményezte: Elfogadva a nevelőtestület részéről: Szeged, ……………………………………
……………….…………………… aláírás
Jóváhagyva a tagintézmény vezető részéről: Szeged, ……………………………………
……………….……………………
Jóváhagyva az iskolaigazgató részéről: Szeged, ……………………………………
……………….…………………… aláírás
52
Zárógondolat
Programunk komplex lehetőséget biztosít az óvodai nevelés számára: élményt ad, szórakozást nyújt, ismeretekhez segít, fejleszti az ízlést, közösséget épít, viselkedési mintákat közvetít. Megalapozza a gyermek érzelmi, esztétikai és morális biztonságát, eligazodik a világ dolgaiban, dönt, normákat, szabályokat alkot és használ. Teljes hatékonysággal alkalmazható a tehetséggondozásra, biztosítja az egyéni differenciált bánásmódot és sok-sok lehetőséget ad gyermekeinknek arra, hogy
„jót és jól játszanak!”
53
Irodalomjegyzék 1. A gyermek jogai az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény alapján 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramja Művelődési és Közoktatási Minisztérium Budapest 1998. 3. Az óvodai nevelés programja Tankönyvkiadó 1989. 4. Fábián Katalin Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 5. Forrai Katalin: Ének az óvodában 6. Kovács György - Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen 1995. 7. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Budapest 9. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Óvodai program Szolnok 1997. 10. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Budapest 1996. 11. Dr. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai nevelési programra felkészítő tanfolyamának segédanyagai, kéziratai 12. Dr. Pereszlényi Éva: a Helyi Óvodai nevelési program HOP szakmai feltételrendszere AICIUS BT. Budapest 1997. 13. Dr. Pereszlényi Éva, Porkolábné Balogh Katalin: Játékmozgás - kommunikáció Óvodai program 14. Porkolábné dr. Balogh Katalin, dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós Óvodai program 15. Az Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag /Elméleti Alapvetések, Tématervjavaslatok, Kiegészítő kiadványok/
54
