HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE, GYAKORLÓ ÓVODÁJA SZEGED 2010
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető ........................................................................................................................ 3. o. Törvényi hivatkozások .................................................................................................. 4. o. I. Gyermekkép............................................................................................................... 5. o. II. Az óvoda szerkezete ................................................................................................. 6. o. III. A helyi óvodai nevelési program feltételrendszere ................................................. 7. o. III. 1. Személyi feltételek .................................................................................. 7. o. III. 2. Tárgyi feltételek ...................................................................................... 8. o III. 3. Az óvoda kapcsolatai ............................................................................ 13. o. III. 4. Az óvoda sajátos arculata...................................................................... 15. o. IV. Az óvodai nevelés célja, feladatai......................................................................... 17. o, IV. 1. Az óvodai élet megszervezése .......................................................................... 17. o. IV. 2. Az iskolai alkalmasság...................................................................................... 22. o. V. Az óvodai nevelés tartalma .................................................................................... 24. o. V. 1. JÁTÉK .................................................................................................... 24. o. V. 2. ANYANYELVI NEVELÉS ................................................................... 28. o. V. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ..............................29. o. V. 4. VERS, MESE ......................................................................................... 31. o. V. 5. RAJZOLÁS, FESTÉS, KÉZIMUNKA .................................................. 32. o. V. 6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK............................................................ 33. o. V. 7. MOZGÁS ............................................................................................... 34. o. V. 8. MUNKÁRA NEVELÉS......................................................................... 36. o. V. 9. BÖLCS BAGOLY CSOPORT............................................................... 37. o. VI. Óvodai ünnepeink, hagyományaink...................................................................... 40. o. VII. Gyermekvédelem az óvodában............................................................................ 43. o. VIII. A helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálati programja ................. 44. o. IX. Érvényességi rendelkezések.................................................................................. 45. o. X. Irodalomjegyzék..................................................................................................... 46. o. Zárógondolat ............................................................................................................... 47. o.
mellékletek függelék
Bevezető Köszöntöm
a
kedves
Olvasót
és
szeretném
néhány
mondatban
bemutatni
„GYERMEKKERTÜNKET”! Négy homogén óvodai csoport működik egy régi magánházban, mely a belváros egyik csendes mellékutcájában található, tiszta levegőjű, kerti játékokkal jól felszerelt udvarral övezve. A Szegedi Tudományegyetem Óvodájaként évente 96 gyermeket tudunk fogadni. Többségében egyetemi dolgozók, egyetemi hallgatók gyermekei járnak ide. Nevelési programunkat az „Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja” alapján készítettük el, középpontba állítva a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, melynek célja az életre való felkészítés, a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Az óvodapedagógusaink úgy közvetítik kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek
érzelmileg,
értelmileg
és
szociálisan
gazdagodjanak,
képességeik
kibontakozhassanak . Célunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Kiemelt feladatunknak tartjuk a környezeti és egészséges életmódra nevelést, amelyet a kompetencia alapú oktatás keretén belül valósítunk meg. A szülőkkel kapcsolatban törekszünk megerősíteni bennük, hogy a nevelésben az elsődleges szerep őket illeti meg. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult
szokásokat.
A
családokkal
való
jó
együttműködés
érdekében
közös
sportdélutánokat, játékdélutánokat, barkácsműhelyi foglalkozásokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. A gyermekekkel szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak, szakképzett dajkák segítik munkájukat. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőnek mondhatók, bár az állandó megújításhoz, fejlesztéshez szükséges magasabb pénzügyi finanszírozáshoz önerőnkből megteremtettük 1997-ben „Szegedi Gyermekkert” Alapítványt. Az óvoda életét igyekszünk színesíteni különböző külső előadóművészek meghívásával, belső ünnepeinkkel, közös kirándulásainkkal, kulturális és sport programjainkkal igyekszünk minél családiasabb légkört biztosítani gyermekeinket. Mindezekkel szeretnénk szolgálni a szülőket, de elsősorban a gyermekeket! Madarászné Szász Éva Tagintézmény vezető 3
Törvényi hivatkozások • • • • • • • • • • • • • • • • •
1999. évi LXVIII.tv. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény módosításáról 137/1996./VIII.28./ Korm. Rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet A fogyatékos gyermekek nevelésének irányelve 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A nemzetiségi, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 185/1999.(XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997 (XII.22.) Korm. rend. Módosításáról 1997. évi XXXI. Törvény A gyermekek védelméről és jogairól Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 1992. 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. sz. melléklet a 11/1994.(VI.8. MKM rendelethez Játékszerekről szóló 24/1998. (IV.29.) IKIM, NM együttes rendelete 1/1998.(VII.24.) OM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről 196/1999. (XII.21.)Korm. Rend. A közoktatásról szóló 1993. évei LXXIX törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. Rend. Módosításáról 37/2000.(X.29.) OM rendelet A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997.(VI.4) MKM. rendelet módosításáról 8/2001.(III.9.) OM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról 19/2001.(VI.20.) OM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai iktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997.(XI.%.) MKM rendelet módosításáról 3/2002.(II.15) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2003.LXI.tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: tv. módosításáról
4
I. Gyermekkép Mottó: „…Két titokvilág áll egymással szemben, a gyerekek őrzik fantáziáikat, a felnőttek a valóságot...” „...Éppen a nevelés hivatott arra, hogy a szakadékot áthidalja, és gyereket a felnőttvilágba átvezesse.” /dr. Hermann Álice: Emberré válás/ Valamennyien gyermekként kezdtük, s az élet természetes folyása szülőkké, majd nagyszülőkké tesz. Véges létünk végtelensége az utánunk következő generációkban van. Mit adunk és mit adhatunk nekik? Lehetőségeink szerint igyekszünk „mindent” megadni. A gyermeknek joga van az élethez. Hiszünk a gyermek fejlődésében, figyelünk a nem könnyen értelmezhető jelzéseire, igyekszünk az ezek mögött lévő szükségleteket feltárni. Meg kell adni minden lehetőséget a játékához. Különleges védelemben kell részesíteni kiszolgáltatottsága miatt, közben általános műveltségét, képességeit, egész személyiségét sokoldalúan fejleszteni kell. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Egyéni képességükhöz meg kell találni azt a tevékenységet, amiben legjobban kibontakoztathatók. Minél bátrabban merészkedjenek ki a meleg családi fészekből. Tudatos irányítással, állandó szeretettel, felkészültséggel segítve képessé kell tenni a felnövő óvodásokat a szép létrehozására. Jussanak birtokába mindazoknak a képességeknek, amelyek ehhez szükségesek. Tudjanak a szépnek örülni, gazdag, színes érzelmi életük legyen, fejlődő legyen a fantáziájuk. A művészetek közvetítésével teljesebben, mélyebben értsék meg a valóságot. Munkájukban, egész tevékenységükben maguk is alkotói legyenek szépnek, a maradandónak. A gyermekek a környezet iránt érdeklődő, természetszerető, tevékeny, az új iránt fogékony részei legyenek a közösségnek. Jelentősek legyenek számukra a közös élmények, szeressenek együtt játszani és együtt munkálkodni társaikkal. Legyenek vidámak, kiegyensúlyozottak
és
egészségesek.
Az
óvodáskor
végére,
ha
a
gyermek
a
különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs lesz. Óvodásaink így kellő aktivitással és érzelmi nyitottsággal lépnek a sok intellektuális erőfeszítést igénylő kisiskoláskorba.
5
A nevelési program módosításának indokoltsága 2009/2010-es nevelési évtől óvodánk három csoportjában a Kompetencia alapú óvodai programcsomag szerint dolgoztunk a TÁMOP 3. 1. 4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című, TÁMOP 3. 1. 4./08/2.-2008-0082 számú pályázati program keretében. A pályázatban vállalt feladatokat további öt éven keresztül ezekben, a csoportokban fenntartjuk. A Helyi Óvodai Nevelési Programunk tartalmazza a Kompetencia alapú óvodai programcsomag részleges mértékű adaptációját: a szakmai koncepció pedagógiai alapelveit, a pedagógiai koncepció egyes alapvetéseit, feladatait, a gyermeki képességfejlesztést szolgáló tevékenységeket, melyet óvodáink minden csoportjában bevezetünk. Az integrációs nevelés elméletét és gyakorlatát kidolgoztuk a különböző szociális, társadalmi, kulturális környezetből érkező, eltérő fejlettségi szintet és értékrendet mutató és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésére, fejlesztésére.
6
II. Az óvoda szerkezete Az óvoda hivatalos elnevezése: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyakorló Óvodája
Az óvoda címe, telefonszáma: 6722 Szeged, Batthyányi u. 5. 62/420-491
Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szegedi Tudományegyetem 6721 Szeged, Dugonics tér 13. 62/454-000
Az óvodai csoportok száma: 4 csoport
Az óvoda tagintézmény vezetője, a program benyújtója: Madarászné Szász Éva
Az óvoda megközelítése: Az 1-es villamos útvonalán a Nagyállomás felé a Széchenyi tértől a 3. megálló.
7
III. A Helyi óvodai nevelési program feltételrendszere III. 1. Személyi feltételek Négy homogén életkorú csoportunk van. Az óvoda 96 férőhelyes. A tagintézmény vezetővel együtt, 8 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel és a hallgatókkal. Az intézmény minden dolgozója megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, és folyamatosan törekednek további képesítések megszerzésére is. Ennek érdekében, valamint a nevelési program megvalósítása céljából az intézményben tudatosan folyik a továbbképzések tervezése és szervezése. Az óvoda nevelő testülete színvonalas munkát végez, szakmai igényesség és nagyfokú gyermekközpontúság jellemzi a pedagógusokat. Az intézmény erős és
jól
működő
hagyományrendszerre
építi
pedagógiai
programját
és
változatos
tevékenységeit. Mellettük 4 szakképzett dajka látja el a gondozási teendőket. Ők forgó rendszerben dolgoznak. A konyhai teendőket egy külön erre a célra felvett dajka végzi. Táblázat az óvoda személyzetéről ÓVÓDAPEDAGÓGUSOK
DIPLOMA
Madarászné Szász Éva
Felsőfokú Közoktatás vezetői szakvizsga
Tímár Marietta
Felsőfokú
Gál Zita
Felsőfokú
Szűcs Istvánné
Felsőfokú
Papósné Katona Ildikó
Felsőfokú
Bozókiné Hefkó Erzsébet
Felsőfokú
Kostyál Károly
Felsőfokú
Lékáné Szalóky Anett
Felsőfokú Gyógytestnevelői szakvizsga
EGYÉB VÉGZETTSÉG Intenzív továbbképzés. Freinet 1 éves, MCD angol középfokú nyelvvizsga, gyógytestnevelés, HEFOP ESOL angol középfokú nyelvvizsga, HEFOP, TÁMOP Középfokú gyógypedagógiai asszisztens, TÁMOP Freinet 2 éves, anyanyelvi továbbképzés, HEFOP Felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens, TÁMOP Gyógypedagógiai asszisztens, pedagógiai asszisztens, szociális gondozó, ápoló
DAJKÁK 8
Alberti Zoltánné Fogas Jánosné
Dajkaképző
Horváth Józsefné Kozma Magdolna
Óvodapedagógusok megoszlása kor szerint. 35 év alatti: 2 fő 35 – 45 közötti: 2fő 45 év fölötti: 2 fő 50 év fölötti: 2 fő
III. 2. Tárgyi feltételek
Az épület leírása Óvodánk Szeged belvárosában, egy csendes mellékutcában található. Épületünk egy régi, masszív magánház, amelyet gyönyörűen felújítottak. Udvara a telekbelsőbe nyílik, tiszta levegőjű, homokozókkal, faházzal, udvari sportolásra alkalmas játékszerekkel, terebélyes gyümölcsfákkal ellátott. A ház négy szobás. A két szélső terem egyforma alapterületű, ezek a kisebb csoportoké. A középső és az udvari terem a nagyobb, ez a nagyobb csoportok helye. Az iroda apró, de nemcsak az óvodavezető birodalma, hanem óvodapedagógusi öltöző is egyben. A dajkák részére a padlástérben készült egy kis helyiség. Hosszú szárazkapu bejáró és nagy előszoba tartozik még az épülethez, valamint egy tálalókonyha. A mellékhelyiségek jól elkülönítettek egymástól, a gyermekek mosdójának ablaka az udvarra nyílik Az épület alatti pincét néhány éve tágas tornateremmé alakítottuk ki, melyhez öltöző, zsibongó és szertár kapcsolódik. A hallgatók számára szemináriumi termet alakítottunk ki, ahol lehetőség van a szakmai megbeszélésekre, illetve a felkészülésükre. Itt található külön öltöző és mosdó a részükre.
Az óvoda eszközjegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
9
III. 3. Az óvoda kapcsolatai
1
CSALÁD: legfontosabb, legszorosabb kapcsolata az óvodának. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért a családdal való együttműködés a gyermekek fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ebben összekötő kapocs az SZSZ, mint koordináló, illetve kezdeményező. Az együttműködés érdekében szeretnénk a szülőkkel állandó tájékoztatáson, bizalmon alapuló kapcsolatot alakítani, ennek érdekében vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása stb. ) Alapelvek: • tisztelje az óvoda a szülőt, • éreztesse az empátiát, a segítő szándékát, • épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös tevékenységek alkalmával. . szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye . szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum megmutatása Kapcsolattartási formái: • családlátogatás, • anyás beszoktatás, • napi kapcsolattartás, • szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, • közös ünnepek, programok. Szakmai Szervezet: Csongrád Megyei Óvodapedagógiai Intézet FENNTARTÓ Gazdaságilag a fenntartóhoz, SZTE-hez tartozik óvodánk. Alapelvek: • a gazdasági függésen kívül kölcsönösen ismerjük egymás feladatait • segítsük egymás munkáját.
11
KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL: ÓVODA – ISKOLA: • együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében • konzultáció a kompetencia alapú nevelésről • visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről • konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről Kapcsolattartás formái: • értekezletek • meghívók, tájékoztatók
Képző Intézetekkel: – Szeged - JGYPK óvodapedagógus képzés Alapelvek: Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzése során, annak színvonalas teljesítése érdekében a főiskolai oktatók és a szakvezető óvodapedagógusok között hatékony munkakapcsolat és szakmai párbeszéd zajlik. Kapcsolattartás formái: • alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szokásokhoz, szükségletekhez, feladatokhoz (látogatások, tapasztalatcserék) Óvodánk a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező.
III. 4. Az óvoda sajátos arculata Óvodásaink jelentős többsége az egyetem, a főiskola dolgozóinak, illetve hallgatóinak a gyermeke, így a szülők elvárják tőlünk az óvodapedagógusok által felkínált változatos tevékenységekkel megvalósuló egyénre szabott tehetséggondozást. A helyi sajátosságokból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre. Minden lehetőséget kihasználunk a környezetvédelem, az értékek megőrzésének, a néphagyományok ápolásának gyakorlására. Belvárosi óvoda révén kihasználjuk a művelődési intézmények közelségét, gyakran ellátogatunk a Múzeumba, Gyermekkönyvtárba, Bábszínházba, a város nevezetes helyeire.
12
Az egészséges életmódra nevelésen belül a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítésére minden gyermekkel naponta végeztetünk tartás-, illetve lábboltozat-javító gyakorlatokat. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézetét, a családban kialakult szokásokat. A családokkal való jó együttműködés érdekében közös sportdélutánokat szervezünk, melyen lehetőség van közös, önfeledt játékra, mozgásra, vidámságra. Részt veszünk valamennyi meghirdetett versenyen, pályázaton, ezeken is teret adunk a tehetségesebb gyermekek kibontakozásának /mesemondó verseny, rajzversenyek, stb/. Óvodánkban havonta lehetőséget biztosítunk külső előadók által szervezett gyermekelőadásoknak, kulturális műsoroknak. A helyi szervezés kiiktatja az elhelyezkedés bonyodalmait, a felesleges várakozási időt, más gyermekcsoportok zavaró tényezőit.
13
IV. Az óvodai nevelés célja, feladatai 1. Az óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek — harmadik életévétől 6 éves, de legfeljebb 7 - 8 éves koráig a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését elősegítsük, kielégítsük a speciális szükségleteiket, a gyermekeket általánosan felkészítsük a társadalmi gyakorlatra. Biztosítjuk a gyermekeink fejlődéséhez szükséges, változatos tevékenységet. Folytatjuk a család nevelőmunkáját, kiegészítjük, kiterjesztjük, felerősítjük a szociális tanulást. Sokoldalú nevelőmunkánknak segíteni kell a gyermekeink testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi és szociális fejlődését. A szülői igények, a felgyorsult élettempó megkívánja a tehetséggondozás még magasabb színvonalra emelését, az innovatív pedagógiai módszerek, kooperatív technikák, és IKT eszközök gyakorlatban való használatát. Mindezt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük, a különböző készségszintű feladatok egyidejű megoldási lehetőségeivel a spontán differenciálást segítjük elő. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek meg kell őt ismerni, olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, melynek eredményeként eljutunk a lehetséges fejlesztési módszerekhez. A mérés nem cél, hanem eszköz a gyermekek fejlesztéséhez. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára elengedhetetlen, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésével, összehangolt munkájával a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés megvalósul. Az óvodapedagógusok projektek szervezésével, sok lehetőséget teremtenek a csoportjukban a kreativitás fejlesztésére, A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának fenntartását a szabadon választható ötletgazdag tevékenységek biztosítják.
A kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató módszertani megújulás Projekt és kreativitás (A budapesti Pitypang Óvoda Jó gyakorlatának adaptációja) A projektekkel, mint pedagógiai módszerrel kiválóan és komplexen fejleszthető a kreativitás és tanulható az egyes kompetenciák sikeres alkalmazása. A gyermekek a kreatív tevékenységeik által kompetenciákat alapoznak meg, melyek elengedhetetlenek az ismeretszerzéshez, és a tanuláshoz - az élethosszig tartó tanulás megalapozásához.
14
A kreativitás és a projekt módszer összefüggése A kreativitás valamilyen szinten mindenkiben, minden gyermekben, minden felnőttben jelen van. Alkotásra mindenki képes vagy képes lenne, de ezzel nem tud élni, mert nincs tudatában. Az alkotóképesség kibontakoztatásához szükségesek: •
a megfelelő körülmények,
•
megfelelő közeg, ideális fejlesztő környezet;
•
a támogató, segítő felnőttek: szülők, pedagógusok.
Az a felnőtt, aki nemcsak észreveszi a fejleszthető kreativitást, hanem meg is találja a legjobban megfelelő fejlesztő módszereket és eszközöket jó úton halad. A módszerek és eszközök tárháza minden óvodapedagógus birtokában van, aki: •
innovatív,
•
a gyermekek fejlődését tartja szem előtt,
•
képes megteremteni a fejlődést támogató környeztet.
A projekt módszerben a gyermekek előzetes ismereteire építve teremtjük meg a konstruktív tanulást segítő környezetet, támogatjuk a tanulási folyamatot.
A projekt alkalmazásának lépései •
Kiválasztás: cél, téma - kreativitásfokozás. Mit szeretnél csinálni? Játék megfigyelés: Mivel játszanak? Beszélgetőkör.
•
Tervezés: ki? mit? mikor? hol? - kreativitásfokozás és kompetenciák mozgósítása. Hogyan? ötletbörze készítése.
•
Kivitelezés: Megváltozott szerepek - kompetenciák fejlesztése, kreatív megvalósítás.
•
Zárás, értékelés előre eltervezett formában (tervezéskor megjelenő) és kritériummal.
A projekt integrál: - tevékenységet, - képességet, - egyéni tapasztalatot, élményt, megfigyelést, - vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros ingereket, - érdeklődést, aktivitást és motiváltságot az együttműködésen keresztül. Mindezeket egyben nevezhetjük: kompetenciák fejlesztésének a kreatív tevékenységek folyamatában.
A projekt tervezése A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában valamilyen cél, vagy probléma áll. Minden projekt végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák a konkrétan és rendkívül gazdagságban jelennek meg.
15
A projekt megvalósítása A ráhangolódás időszaka Ebben a szakaszban történik a projekt megvalósításának közös tervezése a gyerekekkel. A pedagógus elgondolása összetett: tartalmaz ötleteket, témajavaslatokat, módszereket, felkészülést a váratlan helyzetekre.
A téma előkészítése Az előkészítésre sem határozhatunk meg időkeret, hiszen türelemmel kell érlelgetni, ízlelgetni a projekt témát. Naponta a beszélgető-kör egyik témájává tenni, megfelelő helyzetekben keresni, rávilágítani a kapcsolódási pontokra. A projekt előkészítése során készül el az ötletbörze, amiben megjelenik: - Mit tudunk? - Mit szeretnénk megtudni? - Mit csinálnék szívesen? Az előkészítő időszakban a leendő témával kapcsolatban gyűjtőmunka indulhat. Itt jelenhetnek meg a spontán ötletek mellett a felajánlott segítségek a tevékenységekhez. A tevékenység során szerzett tapasztalatokkal a gyermek ismerete bővül. A gyerekek is gyűjthetnek már előzetesen bármit, amit a témával kapcsolatban találnak. Jelek, ábrák, közös rajzok segítségével elkészült ötletbörze tanulmányozása során fel sem kell tenni a gyermeknek a kérdést: Megtudtad, amit szerettél volna? Kipróbáltad már Te is? Látja saját maga, mit terveztek vagy tervezett ő maga és látja mi mindent csinált, tapasztalt meg. Újabb kérdések felvetésére, megfogalmazására van módja, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt ez a záloga a projekt egyediségének.
A téma megvalósítása Időtartalma nem meghatározott, a megvalósulást számos tényező befolyásolja. Pl.: érdeklődés, környezeti adottságok, külső befolyásoló tényezők (betegség, szünet, ünnepkörök). A hagyományaink biztosan megjelennek a projektben, hiszen a gyerekek mindennapi életében jelen vannak - jó esetben! A projekt folyamatát befolyásoló illetve a projektbe beépíthető elemek: - a spontán hatások, - a tartalom megválasztásának szabadsága, - a gyermek érdeklődése.
16
Zárás A projektekben a probléma megoldás a zárásban tükröződik. A projekt produktumai, eszközei, behozott tárgyak, terem berendezés mind-mind a közös cél felé irányítja a résztvevőket. A végső „produktum" megvalósítása folyamatosan jelen van. A produktum lehet: valamilyen tárgy elkészítése, előadás szervezése, kiállítás szervezése, rendezvény létrehozása.
Rövid összegzés A módszer bevezetésének feltétele a szakmai innovációra való törekvés, a módszer alkalmazásának feltétele szakmai felkészülés. Ezek megvalósítása elengedhetetlen megfelelő jó kapcsolat a munkatársakkal, családokkal és óvodán kívüli partnerekkel egyaránt. A tevékenység tervezésébe, szervezésébe, lebonyolításába a gyermekeket bevonva a folyamat részesévé válik, az óvónő szerepe pedig alapjaiban megváltozik: nem ő tesz, irányítja a tevékenységek menetét. A projekt valódi érték, melynek záloga az a szakmai tőke, ami a mai óvodákban fellelhető.
2. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gyakorlóintézményeként, a fenntartó képzési programja szerint közreműködik az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati munkára való felkészítésében.
IV. 1. Az óvodai élet megszervezése Napirend, hetirend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. A napirend igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirend során a játék kitűntetett szerepet kap. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. 17
KISCSOPORT TEVÉKENYSÉGE
OKT. 1 MÁJ. 31.
Szabad játék, ajánlott tevékenységek, egyéni és kiscsoportos fejlesztések Mindennapi testnevelés Előkészületek a tízóraihoz, tízórai Szabad játék, ajánlott tevékenységek kötött-kötetlen foglalkozások
JÚN. 1 – SZEPT. 30.
KÖZÉPSŐ CSOPORT OKT. 1 MÁJ. 31.
JÚN. 1 – SZEPT. 30.
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
7.00-8.45
8.45-8.50
8.45-8.50
8.45-8.55
8.45-8.55
8.45-9.00
8.45-9.00
8.50-9.30
8.50-9-30
8.55-9.15
8.55-9.15
9.00-9.15
9.00-9.15
9.15-10.45 9.30-11.30
10.30-11.30
Szabad játék, ajánlott tevékenységek egyéni és kiscsoportos fejlesztések
OKT. 1 MÁJ. 31.
7.00-8.45
9.30-10.30
Előkészületek az ebédhez, ebéd Testápolási teendők Pihenés, alvás Testápolási teendők, uzsonna
JÚN. 1 – SZEPT. 30.
NAGYCSOPORT
9.15-11.00 9.15-11.45
10.45-11.45
9.15-12.00 11.00-12.00
11.30-12.15
11.30-12.15
11.45-12.15
11.45-12.15
12.00-12.30
12.00-12.30
12.15-12.35 12.35-14.35
12.15-12.35 12.35-14.35
12.15-12.35 12.35-14.35
12.15-12.35 12.35-14.35
12.30-12.50 12.50-14.45
12.30-12.50 12.50-14.45
14.35-15.00
14.35-15.00
14.35-15.00
14.35-15.00
14.45-15.20
14.45-15.20
15.00-17.00
15.00-17.00
15.00-17.00
15.00-17.00
15.20-17.00
15.20-17.00
Nevelési területek IV. 2. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés segíti a gyermekeink testi fejlődését. A gyermekek megfelelő gondozásával alapvető egészségügyi szokásokat alakítunk, mozgásigényük kielégítésével, az egészséges és biztonságos környezet megteremtésével a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez adunk lehetőséget. A rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe. Védjük gyermekeink egészségét. Szükséges esetekben szakemberek bevonásával prevenciós testi nevelési feladatokat látunk el. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges életmódra nevelés területén: • Az egészséges óvodai környezet megteremtése. • A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítása, a természetes testközelség megléte. • A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, 18
• A környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme • Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával prevenció, korrekció. Tevékenység: • testápolás, • önkiszolgálás, • étkezés, • öltözködés, • környezetrendezés, • alvás, • levegőzés (minden korcsoportban délelőtt-délután), • testedzés, (kocogás, futás, kerékpározás, télen csúszkálás, szánkózás, kondicionáló mozgások, aerobik zenére, lábtorna, gerinctartás prevenciós gyakorlatok). Minden év májusában Sport-délután megszervezésére kerül sor, amelyen a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedhetnek meg különböző sportágakkal, illetve közösen mozoghatnak, futhatnak.
IV. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció Az érzelmi nevelés nagy hatással van gyermekeink magatartására. Mivel a személyiségükön belül az érzelmek uralkodnak, ezért az óvodánkban szeretet teli légkör, otthonosság veszi körül őket. Fontosnak tartjuk az óvodás és a saját óvodapedagógusa vagy a gyermekek egymás közötti kapcsolatának pozitív érzelmi töltését és a gyermek – dajka kapcsolat pozitív attitűdjét is. Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeinket. Az óvodás évek folyamán fejleszteni kell a szeretet és kötődés képességét, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzését, az élménybefogadás képességét, az ösztönön és az érzelem irányítását, valamint szükség van a keletkezett érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Feladatunknak tekintjük a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítását, a sztereotípiák merevségeinek oldását ( a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott). Fejlődjenek ki a gyermekekben:
19
a) a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömérzés, bánat- és fájdalomokozás felismerése, átélése; b) az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb. a környezet megismerésén keresztül. c.) az erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás-hazugsághoz való helyes viszony alakítása. Szocializáció A fejlődésben, a szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető, személyiségfejlesztő. Az együttesség, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a csoporttagoknak, növelhetik az egyén társas hatékonyságát, módosíthatják viselkedésmódjait. Sok összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Ez az alapja a helyes önérvényesülésnek. Értékei a családi környezet hatásait kiegészítik, felerősítik, a szocializáció „más” dimenzióit biztosítják, amely nélkülözhetetlen az iskolai alkalmasság szempontjából is. Az óvodapedagógus segíti a későbbi iskolai beilleszkedést a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció területén: • Örömteli, nyugodt, boldog óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. • A csoport életét az óvónő irányítja, ezért törekedni kell a pozitív érzelmi indíttatások számának emelésére. •
Fokozott
figyelemmel
kíséri
a
szociális
és
kognitív
teljesítményeket,
megerősítésekkel növeli modellhatékonyságát. • Segíti megvalósítani, hogy az óvoda összes dolgozójának magatartása mintaértékű legyen. • Megfelelő napirend kialakításával céltudatosan megszervezi a gyermekek életét. • Segíti a társakhoz való kötődések megszilárdulását. • Beszoktatásnál találja meg a legkönnyebb utat a gyermekhez. • Hagyományok, ünnepek közös tevékenységével serkenti a gyermekek fejlődését.
20
. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel Tevékenységek: • metakommunikáció, • közös játékok, • közös élményszerző séták, kirándulások, • szereplések óvodán belül és kívül, • név- és születésnapok megünneplése, • ünnepségek, megemlékezések.
Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés Az anyanyelvi nevelés kiemelt jelentőségű az óvodai nevelőtevékenységünknek. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A folyamatos, minden tevékenységet kísérő beszéd segíti a gyermek biztonságérzetének erősödését, így növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Elősegíti a mielőbbi szocializációját. Az anyanyelvi nevelés célja: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikációkülönböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A kollektívánk példamutató, tiszta beszéde mintául szolgál a gyermekeknek.
IV. 4. ANYANYELVI NEVELÉS Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelésben • A beszéd által erősödjön a gyermek biztonságérzete, gazdagodjanak ismeretei, legyen tájékozottabb. • A nyelvi fejlesztés segítségével fejlődjön a gondolkodása. • A természetes beszéd és kommunikáció kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel . Beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése . Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. . Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód differenciált fejlesztés alkalmazásával. 21
. Szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. • A szociokultúrális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. • Az óvónő beszéde legyen egyszerű, változatos, kifogástalan, példaadó. • Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. • Az anyanyelvi nevelés segítse a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Tevékenységek: • beszélgetőkör, (csoportonként-általában reggelente) • anyanyelvi játékok, egyéb közös játékok, • mesélés, mesehallgatás, népi játék, • dramatizálás, bábozás, • versmondás, • kötetlen beszélgetés (egyénenként) Módszertani alapelvek: • Az óvónő törekedjen a magyar nyelv szépségének megéreztetésére. • Ösztönözze a gyermekeket élményeik elmondására, érzéseik szóbeli kifejezésére. • Tartsa szem előtt a gyermekek különböző nyelvi fejlettségét. • A nap folyamán segítse a beszédhelyzetek kialakulását, p1. nyugodt légkör biztosításával, a gyermeki kérdések inspirálásával. • Erősítse a gyermekekben az igényt egymás meghallgatására. • Fejlessze a beszédmegértést, a beszédtechnikát.
IV. 5. ÉRTELMI NEVELÉS Az értelmi nevelés egyrészt az érzékszervek, észlelési képességek segítségével, másrészt a tapasztalat, a gondolkodás útján bővíti a gyermekeink ismereteit, fejleszti a kreativitást. Alakítja a megismerő kognitív képességeket: • egyre pontosabb, valósághű észlelés, • figyelem-összpontosításra való képesség, 22
• valósághoz közelítő képzeleti működés, • reproduktív emlékezet, • problémamegoldó és kreatív gondolkodás, • az alakuló fogalmi gondolkodás. Az óvodai tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást.
IV. 3. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A 2003–ban módosított Közoktatási Törvény 24 § megerősítette az óvodai nevelés funkcióját. Kimondja, hogy az óvodában minden tevékenység a gyermekkel való foglalkozást jelenti, így a személyiség fejlődését szolgálja. Az óvoda fő feladata továbbra is a játék. Megszűnik az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozás megjelölés, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik. A gyermek önmagához képest fejlődik és válik iskolaéretté 6 – 7 -8 éves korára. Egyéni bánásmóddal, személyre szabott feladatokkal, sok – sok türelemmel érjük el mindezt. Hátrányos helyzetű gyermek óvodánk speciális volta miatt nem nagyon fordul elő, ha mégis, akkor ők speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el az iskolai alkalmasság szintjét. A gyermek belső érésének, a családi nevelés, az óvodai nevelés eredményeként elérik az óvodások az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet
Az iskolaérettség kritériumai: a.) testi fejlettség: mely magába foglalja az első alakváltozást, a megkezdett fogváltást, az összerendezett mozgást, a teherbírást, a finommotorikát, a szükségletek kielégítésének szándékos irányítását. b.) értelmi fejlettség: mely a gyermeket nyitott érdeklődésűvé készteti az iskola felé; Jellemzői:
23
• önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, • közvetlen felidézés, • szándékos bevésés és felidézés, • megnő a megőrzés időtartama, a szándékos figyelem időtartama, • könnyedén történik a figyelemmegosztás, • kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás a cselekvő — szemléletes és képi gondolkodás mellett — érthető, folyamatos beszéd. Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényzet, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi ismeretei vannak. c.) szociális fejlettség: együttműködést, kapcsolatteremtést jelent felnőttekkel és gyermektársaival, tud alkalmazkodni a szabályokhoz, kialakulóban van a feladattudata. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
24
V. Az óvodai nevelés tartalma V. 1. JÁTÉK A játék kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában a pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékot. Az óvodapedagógus feladatai a játék során: • Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. -A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása -A megfelelő játékidő biztosítása -A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása • A gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. • A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel ( pl. társas kapcsolatok formálása, együttműködés fejlesztése, interakciók tartalmának fejlesztése, kezdeményezőképességgel, önértékeléssel, önérvényesítéssel kapcsolatos feladatok ). • Pozitív visszajelzések a játék során ( elsősorban metakommunikációval jelzett ) az ötletek befogadására, közös játékeszköz készítésére, játékokkal való bánásmódra és rendrakásra vonatkozólag • A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire. • Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tiszteletével (babázó kisfiú, autózó kislány). 25
A játék színterei a csoportszobában:
Családi játékok tere
Mesesarok
Építő – közlekedő játékok tere
Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás helye
Kísérletező hely
Énekes játékok tere
Kincses láda
Ezeken a színtereken a készen vett játékeszközök biztosítása mellett a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt.
Játékfajták:
GYAKORLÓJÁTÉK ( konstrukciós játék ) : játékeszközök rakosgatása, sokszori ismétléssel összekötött cselekvés. Pl.: autók tologatása, kockarakosgatás, babaöltöztetés, homokszórás,kavarás,- gyúrás, vízöntögetés, papírtépés, mázolás, kavicsszórás stb. Módszertani alapelvek • Tartsa tiszteletben a gyermek elmélyült játékát. • Ügyeljen a különböző mozgásos játékoknál a megfelelő, elegendő helyre. • Ösztönözze szóval, eszközzel aktív játékra a gyerekeket. • Mutasson be 1-1 mozdulatot, ha szükséges. • Törekedjen az óvónő a gyermeket átsegíteni a gyakorlójáték fokán.
26
SZEREPJÁTÉK (szimbólikus) : a leggazdagabb lehetőséget nyújtja, a gyermek tapasztalatait, ismereteit és az ezekhez fűződő érzelmeit türközi. P1.: papás-mamás, babavendégség, fodrászos, orvosos, piacos, boltos, utazásos játékok, stb. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma. Módszertani alapelvek • Ösztönözze ötletekkel, megfelelő helyzetek létrehozásával a sokszínű játékot. • Tartsa tiszteletben a gyermeki játékok önállóságát. • Törekedjen arra, hogy szükség esetén bekapcsolódjon, együtt játsszon a gyerekekkel. • Tekintse a szerepjátékot a nevelési célok elérése legfontosabb eszközeként. • Törekedjen a gyermekek belső szándékainak, indítékainak megértésére. BARKÁCSOLÁS: a gyerekek maguk készítik el a játékukhoz szükséges eszközöket. Pl.: kiegészítő játékok, terménybábok készítése, elromlott játékok megjavítása, festése, különböző dobozok megmunkálása. Módszertani alapelvek: • Mutasson személyes példát az óvónő a barkácsolásban. • Nyújtson anyagi segítséget, amennyi éppen szükséges. • Tartsa szem előtt a játékosság elvét. • Ösztönözze a kreativitást. DRAMATIZÁLÁS: az átélt irodalmi élmény szabad, kötetlen eljátszása Módszertani alapelvek: • Mutasson be irodalmi művek széles skáláját. • Gondoskodjék különféle eszközökről, anyagokról, kellékekről. • Törekedjen az állandó felújításra, a gyermekek igényeinek megfelelő átalakításra. • Engedje, hogy a kellékeket más szituációban is használják. BÁBOZÁS: a gyermek környezethez való viszonyát, az átélt cselekvés Vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. P1.: óvónői-gyermeki bábjáték, saját készítésű bábbal történő önálló játék. Módszertani alapelvek: • Tanítsa meg a bábok mozgatását. • Oldott légkör teremtésével adjon lehetőséget az utánzásra. 27
ÉPÍTŐ-KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: különböző anyagokból, alkatrészekből spontán vagy meghatározott céllal létrejövő alkotások folyamata. p1.: homokformák, építő-, fa-, műanyagkocka, LEGO, kirakós kockák, puzzlék, stb. Módszertani alapelvek: • Keresse meg minden gyermeknek a megfelelő konstrukciós játékot. • A gyermek élje át az „én készítettem” alkotás örömét. • Fejlessze a gyermekek igényesebbé válását alkotásaikkal szemben. SZABÁLYJÁTÉK: pontos, meghatározott szabályok szerint zajló játék P1.: mozgásos szabályjáték (testnevelési játékok, dalos és mondókás nép játékok, fogócskák,
bújócskák,
körjátékok,
szembekötősdik,
labdajátékok,
mozgásos
versenyjátékok) értelmi képességet fejlesztő játékok (társasjátékok, képes kirakók, dominó, sakk, kártyajátékok, nyelvi játékok) Módszertani alapelvek: • Az óvónő törekedjen a szabályjátékok megszerettetésére. • Tartsa szem előtt a lehetőségeket, előzményeket, adottságokat. • Segítse a gyermekeket a játék kiválasztásában. • Törekedjen a szabályjáték megszerettetésére. Udvari játéktevékenység szervezése: Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett, kapjon nagyobb szerepet a benti játékok folytatásának lehetősége is.
V. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Tevékenységtervünket a természet nagy körforgásának rendszere, az évszakok koordinálják. Nagy hangsúlyt kap az aktualitás, a természet ünnepei, jeles napok, ünnepkörök kínálta tevékenységek beépítése. A HEFOP 3.1.3 pályázat megnyerésével és kipróbálásával a négy őselem köré építettük a jeles napokat. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a környezeti nevelés és az egészséges életmód kapcsolatát építjük a jeles napok köré. A
környezeti
nevelés
óvodai
alkalmazásánál
fontos,
hogy
nem
csak
a
környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg.
28
A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Az óvodapedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén: • Olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben. • A gyermekek a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg a valóságot a maga egészében. • Ismerni kell a családi hátteret, a társadalmi, környezeti tényezőket, a gyermekek szokásrendszerét. Néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépülése, értékeinek megismerése • Lehetőség szerint a foglalkozások az eredeti környezetben történjenek a gyermekek folyamatos tevékenykedtetésével. • Alapvetően építeni kell a spontán érdeklődésre, kíváncsiságra, érzelmeikre, megismerési vágyukra. • Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása • A természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak értékeinek, szépségeinek megláttatásával. • Az országunk, városunk szeretetére nevelés: Fogadalmi Templom, Egyetemek, Somogyi Könyvtár, Tisza part,...)
29
Tevékenységek: alkalmi önálló folyamatos megfigyelések
alkalmi csoportos folyamatos
• kísérletek, hajtatások, csíráztatások • gyűjtögetések, csoportosítás • albumok készítése • növények, állatok gondozása • kirándulások, munkahely látogatások. Módszertani alapelvek: • Adjon lehetőséget a tapasztalatok szerzésére és élményszerű átélésére a gyermek saját természeti és társadalmi környezetéről. • A természetes gyermeki kíváncsiságra építse a megismerési vágyat. • A környezet megismerése hassa át a gyermek életét, az óvodai tevékenységek egészét. • Törekedjék a játékszituációk, a lehetőségek kihasználására a matematikai ismeretek elsajátításában, gyakorlásában. • Biztosítson pozitív viszonyt a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozására. •
Támaszkodjon
a
komplex
matematikai
foglalkozásokon
vagy
kötetlen
kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. • Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
30
V. 4. MESE, VERS Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelésben • A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása a Kompetencia alapú programcsomag felhasználásával. • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, szókincs, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések megjelenítése ) • Teremtsünk olyan helyzeteket, hogy a mindennapos mesélés, verselés a gyermek igényévé váljék. • A gyermek esztétikai érzelmeinek fejlesztése. Tevékenységek • mondókázás, (rigmusok, kiolvasók, állathívogatók, altatók, közmondások) • verselés, • mesélés, • bábozás, • dramatizálás, dramatikus játékok.
a gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és / vagy ábrázolásával történő kombinálása
Módszertani alapelvek: • Az óvónő törekedjen az irodalmi művek választásánál a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságra és a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazására • Biztosítsa az esztétikus eszköztárat (könyvek, bábok, megkedveltetésére). • A kiválasztott mesék, versek erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. • Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozására.
31
V. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az óvodapedagógus feladatai a vizuális nevelésben
Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés
Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás
• Az alkotó-alakító tevékenység zavartalan, sokrétű feltételeinek megteremtése. • A gyermekek különböző fejlettségi szintjének ismerete (készségeik, képességeik, eszköz- és anyaghasználatok módjai, élményanyagaik). • A tevékenységvágy iránti érdeklődés felkeltése. • A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. • A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása (egész nap tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenység szervezése). Tevékenységek: • képalakítás (firkálgatás, rajzolgatás udvaron, aszfalton, táblán, papíron, emberalakok, környezet
rajzolása;
festés,
díszítés,
anyagkompozíciók
alkotása
tárgyak
lenyomataival, beszurkálással, karcolással, díszítéssel; spárga- és fonaldarabkák textilalapra,
papíralapra
applikálása,
színes
papírlapra
tépéssel
papírfoltok
felragasztása). • plasztikai munkák (gyurmázás, formázás, homokozás, formázás dobozból, termésből, textilből, fonalból, papírtépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, mintázás, varrás, applikálás, közözés, fonás, szövés) • építés (különböző formák rakosgatása, sorakoztatása, térbeli alakzatok építése hóból, homokból, építőkockából, berendezési tárgyakból, dobozokból) • műalkotások nézegetése Módszertani alapelvek: • Tegye lehetővé a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását a gyermek számára. • Juttassa a gyermeket a képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába. 32
• Kapjon megerősítést az eredeti ötlet sok bátorítással, útmutatással, dicsérettel. • Egyéni foglalkozással segítse a differenciált fejlesztést igénylő gyermekek tevékenységét. • Az óvónő törekedjék a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás kialakítására.
V.6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKESJÁTÉK Az óvodapedagógus feladatai a zenei nevelésben: • A felhasznált zenei anyagok (az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások), életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, jellegzetes tartalmak biztosítása. • A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. • Az óvónő egy hangszeren jól és biztonságosan játsszon. • Az óvodai zenei nevelés alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását • A mindennapi éneklés, mondókázás, körjátékok játszása közben jöjjön létre érzelmi kapcsolat. • „Zenevarázs” – a világra nyitott, de már a szocializáció hiányosságai között megszabályozott
gyermekek
számára
a
zenére
mozdulás,
melódia,
ritmus
felfedezéséhez, illetve önmaguk kifejezésének elősegítése. Tevékenységek: • mondókázás, • játékdalok, műdalok éneklése • énekes játékok játszása (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játék, felelgetős játék), • dallamfelismerés, dallambújtatás, dallamkitalálás, ritmizálás, • egyszerű népi játékok, táncos mozgások, • zenehallgatás, • népdalok, néphagyományok őrzése. 33
Dallam, dinamika változásainak a szabad tánc, azaz az improvizáció gazdag információs tárházának kifejlesztése. Módszertani alapelvek: • Törekedjen a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, játékos zenei alkotókedvének, mozgáskultúrájának fejlesztésére. • Hassa át a gyermeki lét egészét a zenei nevelés. • Ügyeljen arra, hogy a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. x A zenehallgatási anyag megválasztásánál a migráns gyermekek figyelembe vétele
V. 7. Mozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgáskultúra területén: • A gyermek természetes mozgáskedvének kielégítése, megőrzése, a mozgás megszerettetése. • A különböző mozgások elsajátításának folyamata a gyermek mozgástapasztalataira, játékos kedvére épüljön (egész nap). • Az óvodáskorban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. • A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. • A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. • A fejlődés biztosításához a megfelelő időben a megfelelő tevékenységek végeztetése. Tevékenységek: • nagymozgások fejlesztése (járás, futás, ugrás, kúszás, mászás, csúszás, egyensúlygyakorlatok, szem-kéz, szem-láb koordináció) • finommotorika fejlesztése (gyurmázás, építés építőjátékokkal, papírhajtogatás, puzzle-játékok összerakása, vágás körberajzolt minták után „papír-ceruza” feladatok, kéziszergyakorlatok) • szabályjátékok, sorjátékok • énekes játékok a szabadban
34
Módszertani alapelvek: • A mozgásfejlesztő játékok késztessék a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. • Az óvónő igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. • Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy a fejlettségi szintjüknek és egyéni szükségleteiknek megfelelő feladatokat végezzenek. • Törekedjenek arra, hogy a foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsa túl a versengést. • Biztosítsa a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. • Adjon lehetőséget a gyermekeknek szabadidőben is ismételgetni a szervezett foglalkozásokon megismert mozgáselemeket. • Biztosítson alkalmakat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére (lábboltozat-megerősítő, lúdtalp-korrekció, gerinctorna). Kapcsolat más nevelési területtel: • Az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS-t úgy segíti, hogy a rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerükbe. A kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is. • A KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS-en belül a gyermek a tevékenység, a mozgás által szerez információt a környezetéről. A testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, a tér mozgásos megismerésére mind közelebb hozza az embert a környezetéhez. • Az ÉNEK-ZENE NEVELÉSsel való kapcsolata a ritmikus tevékenységen keresztül a ritmusérzék
fejlesztéséhez
vezet.
A
téri
tájékozódó
képesség
kialakulása
felhasználható a köralakításnál, a páros sorok alakításánál. • A SZOCIALIZÁCIÓ segítse a közös örömmel végzett mozgás közbeni társas kapcsolatok kiszélesedésével történik. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Kialakul egy egészséges versenyszellem.
35
V. 8. MUNKÁRA NEVELÉS Az óvodapedagógus feladatai a munkára nevelés területén: • Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és
képessége
szerint
elvégezhesse
az
önmagával kapcsolatos
önkiszolgáló
tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. • A gyermeki munka megszerettetése dicséretekkel ambicionálva. • A munkatevékenységen keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek
pozitívan
befolyásolják
a
gyermekek
közösségi
kapcsolatát,
kötelességteljesítését (önálló döntés, feladatmegosztás). •
Folyamatosan
biztosítsa,
bővítse
a
munkatevékenységhez
szükséges
munkaeszközöket, melyeknek kijelölt helye legyen. • Adjon lehetőséget bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. . Segítse elő a nemek társadalmi egyenlőségét oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk együtt gyakorolják. Tevékenységek: • önkiszolgálás (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás), • játékok elrakása, növény- és állatgondozás, • a terem elrendezése, az óvoda udvarának ápolása, • naposi munka, • segítség a kisebbeknek, ajándékkészítés.
36
V 9. Bölcs Bagoly Csoport A rugalmas iskolakezdés lehetőségét kihasználva, egyre többen élnek a nagycsoport megismétlésének lehetőségével. Ezért a nagycsoportot minden évben úgy alakítjuk ki, hogy a csoport minden tagja iskolába menő legyen. Ez a mindenkori „Bölcs Bagoly” csoport. Napirendjüket
úgy
állítjuk
össze,
hogy
céltudatosabban
foglalkozunk
velük,
de
differenciáltan, személyre szabottan is – a Lexi könyvek erre kiválóan alkalmasak. Heti 2 – 3 testnevelés foglalkozáson elégítjük ki meg növekedett mozgásigényüket. A délutáni pihenés rövidebb, relaxációval és gyermekjógával, a gerinc megnyújtásával lazítunk. Heti
két
alkalommal
sakkjáték
is
fejlesztjük
logikus
gondolkodásukat.
Az olvasás – írás tanulását elősegítő játékos feladatokat tervezünk (szem – kéz koordinációs, finom-motorikus mozgást fejlesztő játékok). Sok – sok feladattal fejlesztjük önállóságukat, segítjük egyéniségük, pozitív tulajdonságaik, együttműködő képességeik alakulását, tehetségük felszínre hozását. Fontosnak érezzük minél több séta, kirándulás tervezését, a helyi értékek megismerését. Természettudományos kompetenciák fejlesztése Tevékenységtervünket a természet nagy körforgásának rendszere, a négy őselem és az évszakok koordinálják. Környezettudatosság fejlesztése Nagy hangsúlyt kap az aktualitás, a természet ünnepei, jeles napok, ünnepkörök kínálta tevékenységek beépítése. Olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek a természeti és társadalmi környezetről. Foglalkozásainkon arra törekszünk, hogy élményközpontú legyen, fontos az érzelmek dominanciája, érzékenységre nevelés. Matematika tartalmú tapasztalatszerzés Fontos része a környezet megismerésének, átszövi óvodai tevékenységünk egészét. A nagycsoportban már birtokába jutottak a gyerekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet mennyiségi, téri, relációi stb. viszonyairól, fejlődött egész kognitív szférájuk. Ezen ismeretek bővítését, kiegészítését, az esetleges rosszul,- vagy nem kellőképpen rögzült
37
ismeretek korrekcióját célozzuk meg a „Bölcs Bagoly” csoportban a 6, életévüket már betöltött gyermekek esetében. Heti két alkalommal lehetőség nyílik a sakk alapjaival való ismerkedésre, ezzel logikájukat, kombinációs készségüket, stratégiai érzéküket fejlesztjük, Tehát a matematikai nevelés célja, hogy az aktív cselekedtetésen keresztüli ismeretszerzés során differenciáltan, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek, készségek birtokába juttassuk a gyermekeket, egyéni képességeik figyelembevételével. Mozgásos kompetenciák fejlesztése Itt nemcsak a gyakorlatok körülményeinek nehezítésére van szükség, a távolságok és magasságok növelésével, a precízebb mozgás-kivitelezés megkövetelésével, a hosszabb mozgás-sorok visszaadásával, hanem az agyi funkciók fejlesztése tekintetében is egy „ új dimenzióba” kell léptetni a gyermeket. Ennél a korosztálynál előtérbe kerülnek a specifikusabb percepciót igénylő gyakorlatok: pl egyensúly,- bőr és izomérzékelést összehangoló fejlesztő gyakorlatok, alaklátás és ritmus összekapcsolása stb.… Ebben a csoportban kiemelten fejlesztjük a finommotorikát ami az írás elsajátításához elengedhetetlen. A foglalkozások TÓTSZŐLLŐSY TÜNDE: Mozgásfejlesztés az óvodában című könyvének anyagához kapcsolódik, melyben a fejlesztő feladatok egymásra épülnek.
Gyermekjóga Az ősi jógarendszerek sok olyan mozgásformát, gyakorlatot építettek ki, amelyek belső világuk megismerését szolgálják, segítik. Mivel a gyermek lételeme a mozgás, ezeknek a jógagyakorlatoknak a segítségével jobban rátalálhatnak saját útjukra. Meg akarjuk tanítani a gyermekeket a csendes, nyugodt szemlélődésre és az érzelmek, gondolatok szabad kifejezésére, hogyan érzékeljék teljességében a világot. Arra, hogyan kezeljék félelmeiket, szorongásaikat, hogyan vezessék le indulataikat, agresszivitásukat.
Anyanyelvi kompetenciafejlesztés A társadalmi változások során új elvárások fogalmazódtak meg, amelyek méginkább szükségessé teszik, hogy az óvodáskor végére kialakuljanak a tanuláshoz szükséges 38
képességek, készségek. Minél fejlettebb beszédkészséggel lép a gyermek az első osztályba annál eredményesebb lesz a tanulása.
A 6 – 8 éves gyermekek beszédfejlesztésének módszerei: •
Beszélgetés, naponta több alkalommal, tervezett és spontán módon
•
A helyes légzéstechnika fejlesztése játékosan
•
Nyelvi játékok – szótagolási készség fejlesztése
•
Mesehallgatás
•
Beszélgetési igény felkeltése, kommunikáció
•
Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait
•
Szóbeli viselkedési szabályok tudatosítása: köszönés, bemutatkozás, a felnőttek helyes megszólítása, trágár beszéd tiltása.
Mese – vers Azok a gyermekek, akik rendszeresen hallgatnak mesét, iskolás korukra a szövegértés, szókincs és általában a nyelvi fejlettség szintjén jó mesehallgatóból lelkesen és örömmel olvasók lesznek. 6 – 8 éves kortól már lehet közelíteni a valóság és a csodák határához, ezért nyelvileg igényes mesék mellett igaz történeteket, novellákkal is megismertethetjük gyermekeinket. nagy hangsúlyt fektetünk az önálló verselésre, mesélésre, folytatásos, megzenésített versekre, mesékre. Itt is komplexitásra törekszünk.
Művészeti kompetenciák fejlesztése Az óvodai ábrázoló munka jelentős szerepet játszik a gyermek személyiség fejlődésében. A 6 – 8 éves gyermek finommotorikájának, szem – kéz koordinációjának, ábrázoló készségének fejlesztése a cél. Testtudatuk megerősítése, térészlelés fejlesztése: jobb – bal, viszonyok, irányok, síkban való tájékozódás fejlesztése, kézhasználat ügyesítése különböző
technikákkal.
Pl:
formalyukasztás,
formaolló,
dombornyomó
hengerek,
papírtekercselés, díszítő hajtások, térbeli képeslapok, varrások, gyöngyfűzés, barkácsolás, ünnepi készülődés.
39
Zenei képességek fejlesztése Célunk a zene megszerettetése, szívesen játszanak el énekes játékokat, élvezzék az együtt éneklést. A zenemozgás nyelvén fejezzék ki szavakban el nem mondható üzeneteiket, élményeiket, emlékeiket, belső állapotukat, hiányukat, konfliktusaikat. Tevékenységek •
Mondókázás
•
Játékdalok, műdalok éneklése
•
Énekes játékok játszása (körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó, felelgetős játék /
•
Dallamfelismerés, dallambújtatás (belső hallás fejlesztése)
•
Egyszerű népi játékok, táncos mozgások
•
Szabad improvizálás, improvizatív készségek kialakítása
•
Szabályok betartása
•
Zenehallgatás mozgással
•
Népdalok, néphagyományok őrzése
VI. Óvodai ünnepeink, hagyományaink Csoporton belüli ünnepek: • születésnap apró ajándékkal, közös megünnepléssel • névnap
Óvodán belüli ünnepeink, rendezvényeink: DÖMÖTÖR NAP (október 26. mindig a nagycsoportban, szülőkkel közös barkácsolás) • őszi termések, gyümölcsök, zöldségek gyűjtése, • saláták, befőttek, gyümölcslé, must készítése, • beszélgetés az egészséges táplálkozásról, életmódról, • őszi kiállítás készítése, • őszi terménybábokkal dramatizálás, bábozás. 40
MIKULÁS (december 6.) • versekkel, énekekkel köszöntjük a közénk jött Mikulást, • ajándékosztás a csoportoknak és minden óvodásnak személyesen. ADVENT (december 7-23.) Adventi délután mindig a középső csoportban, szülőkkel közösen • az ünnepvárás izgalmának fokozása készülődéssel, • Luca-nap (december 13.) — búzavetés, Luca-pogácsa osztása, „kotyolás”, • díszek készítése folyamatosan, • adventi koszorú csoportonként, gyertyagyújtás, • nagycsoportosok Betlehemes játékkal (anyanyelvi feladatok megoldásában segít) készülnek, süteményt sütnek, amit a Karácsony előtti utolsó délelőttön közös éneklés, verselés közben elfogyasztunk. FARSANG (február) • télbúcsúztatás jelmezes mulattsággal, rövid műsorral, óvónők rövid mesejelenetével vagy bábműsorával. MÁRCIUS 15. •
a
nagycsoportosok
feladata
a
megemlékezés
megszervezése
ünnepélyes
környezetben, • a nagyobb csoportosok a kisebbeknek magyar zászlót készítenek, • mindenki kap kokárdát, • egyszerű szavakkal méltatjuk az ünnepet, versekkel, énekekkel, zenével tesszük hangulatossá, • közösen elsétálunk virágokkal, zászlókkal a Petőfi-szoborhoz. HÚSVÉT • húsvéti délután mindig a kiscsoportban, szülőkkel közösen • tavaszi és locsolóversekkel, tojásdíszítéssel készülődünk, • locsolkodás. MÁJUS 1. • májusfakészítés az udvaron közösen, • énekelgetés, dalos játékok játszása, • „Május-király” választás, békegalamb készítés. MADARAK ÉS FÁK NAPJA (május 24.). SZEGED NAPJA (május 28.) • kirándulás a Füvészkertbe autóbusszal, • beszélgetés a természet védelméről, az állatok szeretetéről, a tavaszról. • kivonulás a Széchenyi térre. 41
BALLAGÁS (délelőtt) • a nagycsoportosok búcsúja az óvodától, társaiktól. Ajánlott megemlékezések: • október 4 állatok világnapja • március 22 víz világnapja • április 22 a Föld napja
Óvodán belüli nyílt ünnepek ANYÁK NAPJA • május első hetében mindhárom csoportban, • az Édesanyák köszöntése mellett az év lezárása is megtörténik kis ízelítővel a tanultakból, • 20-30 perces műsor 16.30-tól az udvaron, illetve a tornateremben. KIHÍVÁS NAPJA (május 29.) • családi sportdélután, melyen a szülők és a gyermekeik együtt mozognak, játékos vetélkedőn vesznek részt, • meghívjuk a volt és a leendő óvodásainkat közös élményszerzésre, • büfével, kirakodóvásárral, szponzorok felajánlásaival segítünk gyűjteni az óvodánk Gyermekkert Alapítványának. GYERMEKNAP (május utolsó vasárnapja) meghívott bűvész szórakoztatja a gyerekeket. Módszertani alapelvek: • Az óvónő tegye lehetővé, hogy a bármely életkorban történő beszoktatás a legszeretetteljesebb, legtapintatosabb, leggördülékenyebb legyen. • Törekedjen a csoport élete iránti érdeklődés kialakulására. • Igyekezzék arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában. • A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést, a konfliktuskezelést. • Ösztönözze a közös tevékenységek, a társas kapcsolatok természetes szükségletté válását. • Törekedjen arra, hogy a szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. 42
VII. Gyermekvédelem az óvodában Óvodánkban nagyon ritkán találkozunk veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekkel. Az elvált vagy külön élő szülők gyermekeinél nem tapasztalható érzelmi károsodás, kirívó magatartásbeli probléma. Legtöbbször közös megegyezéssel, kulturáltan válnak el, az apák továbbra is törődnek gyermekeikkel. Az elvált szülők gyermekeit nyilvántartjuk, megfigyeléseket, családlátogatásokat végzünk, feljegyzéseket készítünk. Az igen alacsony jövedelemmel rendelkező családoknak a Gyermekvédelmi Törvényben előírtak szerint gyermekintézményi térítési díj támogatását javasoljuk. A kapott térítési díj összegével a Gyermekvédelmi felelősünk gazdálkodik.
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének programja A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során az alábbi dokumentumokat kell használni: Oktatási Minisztérium 2/2005 (III. 1.) OM rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről. Az óvoda pedagógiai programja, Óvodai kompetencia alapú programcsomag és ajánlásai: Ajánlások az értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek (magatartászavar, részképesség zavar) kompetencia alapú fejlesztéséhez Ajánlások a beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Ajánlások a mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Ajánlások a látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Ajánlások a nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Ajánlások az autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez
A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését elősegítő Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag alkalmazásának szempontjai:
43
Az óvoda azon csoportjaiban, ahol sajátos nevelési igényű gyermek van, a Kompetencia alapú Óvodai Programot a megismerése után az óvodapedagógusok önkéntes vállalás alapján alkalmazhatják. A saját Óvodai Programmal ötvözve kell alkalmazni a Kompetencia Alapú Programcsomagot.
Tartalma: •
Sajátos nevelési igényű gyermekek
•
Integrált nevelés keretében vállalható sajátos nevelési igényű gyermekek
•
Enyhén és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek
•
Beszédfogyatékos gyermek
•
Pszichés fejlődési zavarral (magatartászavar, részképesség-zavar) küzdő gyermek
•
Testi fogyatékos gyermek
•
Gyengénlátó látássérült gyermek
•
Enyhébben hallássérült (nagyothalló) gyermek
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei •
A habilitációs és rehabilitációs tevékenység közös céljai
•
Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekekre
•
Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások o elfogadó óvodapedagógus o gyógypedagógus, logopédus o Befogadó környezet o Csoporttársak el- és befogadóak o Szülő el- és befogadó képessége
Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének szervezeti keretei Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői- és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján : •
testi,
érzékszervi,
értelmi,
beszédfogyatékos,,
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, 44
több
fogyatékosság
együttes
•
pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.
Az integráció formája Óvodáinkban az integrált fejlesztés a funkcionális teljes integráció szintjén valósul meg, mivel minden gyermek a nevelés-oktatás teljes időtartamában együtt, egy csoportban tartózkodik.
Az
illetékes
szakértői
és
rehabilitációs
bizottság
szakvéleményének
figyelembevételével az együttnevelés minden esetben egyéni fejlesztést is jelent. A gyermek habilitációs és rehabilitációs fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A gyermek egyéni vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógiai kompetencia, amely tevékenység team munkában valósul meg: •
óvodapedagógus
•
gyógypedagógus
•
szülő
•
logopédus
•
pszichológus
•
fejlesztő pedagógus
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei A habilitáció és rehabilitációs tevékenység közös céljai: Rehabilitáció, habilitáció az a folyamat, melyben az SNI gyermek képessé válik arra, hogy elérje és fenntartsa a társadalmi integrációhoz (beilleszkedéshez) szükséges fizikai, érzékszervi, értelmi és pszichikai állapotát egyénre szabott, tervezett, összetett fejlesztő tevékenység révén. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő terápiák a nevelési programra, valamit az egyéni fejlesztési tervekre épülnek, melyek hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy: a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és egyéb fogyatékosságából, fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreálljanak vagy újak alakuljanak ki, a meglévő ép funkciók bevonásával, szükséges, speciális eszközök használatát megtanulják, egyéni sikerek, tulajdonságok, funkciók kifejlődjenek, melyek alkalmassá teszik a társadalmi integrációra.
45
Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekekre vonatkozóan legyen integráló, átfogó, minden részletre kiterjedő, normalizáló, rugalmas, családra, közösségre építő. A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad elkezdeni Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni. A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt, kondicionálást, a fejlesztés fokozatosságát, folyamatosságát, rendszerességét. A fejlesztés tevékenységbe, cselekvésbe ágyazott legyen. Kellő időt kell biztosítani a tevékenységhez. Taktilis, mozgásos, látási, hallási ingerek változatos biztosításával történjen a tapasztalatok szerzése. Alapmozgások kialakítása, fejlesztése folyamatos legyen. Szociális készségek fejlesztése kiemelt feladat legyen. Az önkiszolgálás fejlesztése, tartós önállóságra nevelés állandóan jelen legyen. Egyéni adottsághoz alkalmazkodó bánásmód. Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, a fejlesztés terhelje. Team formában történő fejlesztés. Differenciált fejlesztés egyéni fejlesztési terv keretében történik: •
kiindulópontja az adott gyermek állapota (óvónői megfigyelések, szakemberek véleménye, szülői tapasztalat)
•
fejlesztés fázisai, fejlesztési célok konkrétak legyenek,
•
tartalmazza a diagnosztikus mérések helyét, idejét, módját,
•
a fejlesztési célok feladatok a belső tanulási (cselekvési) motiváció kialakulását, megerősítését célozzák,
•
illeszkedjen a helyi nevelési program és a kompetencia alapú programcsomag tevékenység-rendszerébe, és ez által fejlessze a gyermek személyes-, kognitív-, szociális és speciális kompetenciáját.
Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások - elfogadó óvodapedagógus - gyógypedagógus Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező befogadó óvodapedagógus: 46
•
Megfelelően tájékoztatja az óvoda pedagógusait, pedagógiai munkát segítőket, a szülőket az SNI gyermekek befogadására, elfogadására.
•
Folyamatosan együttműködik a szülővel a segítő tanácsadás eszközével, melynek eredményeként kialakulhat a helyes szülői attitűd a gyermek elfogadásában, konfliktusainak megoldásában, saját helyzetének képviseletében.
•
Folyamatosan képzi magát a szükséges pszichológiai, módszertani ismeretekben.
•
Rendelkezik a szükséges empátiával, toleranciával, érzékenységgel.
•
Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat, speciális fejlesztő eszközöket alkalmaz.
•
Foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a gyermek fejlesztésébe az adott szükségletekhez igazodó módszereket megválasztja.
•
Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez, a fejlesztési folyamatot az adott gyermek egyéni szükségleteihez igazítja.
•
Együttműködik a különböző szakemberekkel.
A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó gyógypedagógus: •
Pedagógiai Szakszolgálat keretén belül utazó gyógypedagógus.
•
Az együttműködés rendszeres konzultáció keretén belül valósul meg.
Feladata: •
Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését.
•
Javaslatot tesz a gyógypedagógiai módszerek alkalmazására, egyéni szükséglethez igazított módszerek kiválasztására, a gyermek igényeihez igazított környezet kialakítására.
•
Speciális segédeszközök kiválasztásában segítséget ad.
•
Az óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit figyelembe veszi munkájában.
•
Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
•
Rendszeresen hospitál a csoportban.
•
Közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel, elsősorban azon a területen, amely csak az ő kompetenciája.
•
Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)
47
Befogadó környezet biztosítása: Az Óvodáink nevelőtestülete nyitott az integrált nevelésére, amennyiben azt a SNI gyermekek szakértői véleménye azt lehetővé teszi, mert: nevelőmunkánkban eddig is jelen voltak az SNI gyermekek, általában az óvodai nevelés során derül ki a sajátos nevelési igény, a nevelőtestületből többen részt vettek szakirányú továbbképzéseken, akik képesek az integrált nevelésre és elfogadó magatartással bírnak, Nevelési programunkban az egészséges életmódra nevelés terén a másság jelenléte és elfogadása kiemelten megjelenik a nevelési célokban: •
egészséges életmódra nevelés,
•
érzelmi biztonság megteremtése,
•
közös tevékenységre, közös élményekre épülő fejlesztés,
•
érzelmi fejlesztés, tapasztalatszerzés, kommunikáció és kreativitás fejlesztése,
•
differenciált fejlesztés
Személyes bánásmód alapelvei: •
a gyermek személyiségének középpontba helyezése,
•
a gyermek értékeinek előtérbe helyezése,
•
a gyermek testi-lelki szükségleteinek elfogadása, kiépítése,
•
a gyermek önkibontakozásának elfogadása, elősegítése,
•
a nevelőmunkánkat segíti gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő,
•
rendelkezünk a fejlesztéshez szükséges eszközökkel,
•
az óvoda-család kapcsolata partneri.
Csoporttársak el- és befogadó képessége A HOP-ban megfogalmazott közösségi magatartást, szocializációt kialakító és fejlesztő pedagógiai feladatok megvalósítása során alakuljon ki a gyermekekben, hogy: •
elfogadják a sajátos bánásmódot, igénylő társaikat,
•
vegyék észre milyen erőfeszítést, kell tenni a fogyatékos gyermeknek az eredmények eléréséhez,
•
ismerjék meg mire képes a fogyatékos társuk, és milyen erősségei vannak,
•
legyen természetes számukra a segítőkészség, odafordulás. 48
Hátrányos helyzetű gyermekek integrációja A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai •
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/B.§ (9) bekezdésnek megfelelve mely szerint, az óvoda az Oktatási és Kulturális Miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.
•
Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR) nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül
Célunk: •
Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázásra kerüljön.
•
Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 - 7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.
•
Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat.
•
Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, kisebbségi önkormányzattal, civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatás sikeresen valósuljon meg.
Alapelvek:
49
•
Gyermekközpontú és családorientált szemlélet.
•
Olyan interdiszciplinális megközelítés, mely a korai gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens, minden szakmaszeretőt egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.
50
VIII. A módosított helyi óvodai nevelési program beválásának vizsgálati programja A vizsgálat kiindulása a pedagógiai tevékenységekből, a fejlesztési követelményektől, az életkori jellemzőkből, a megfelelő dokumentumokból történjen. Szükséges a gyermekek fejlődésének értékelése, aminek a kidolgozása az egy csoportban dolgozó 2 óvónő közös munkája (mérések, megfigyelések felhasználásával). A vizsgálat 3 fázisban legyen: I. fázis – a módosítás utáni első év II. fázis -- bevezetés után 1 évvel (tapasztalatok gyűjtése, értékelése) III. fázis -- bevezetés után 3 évvel A program céljait és a megvalósulás szintjét összevetve szükséges elemezni. Vizsgálni kell a helyi óvodai nevelési program dokumentumait és a pedagógiai folyamatot. Az iskolába lépő gyermekek vizsgálatával megítélhető a nevelés eredményessége.
Az óvoda szakmai dokumentumai a) az óvoda pedagógiai - működési terve (éves) b) a gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési terve • szokás- és szabályrendszere (fél éves) • programterv, eseményterv (1 hónapra) • tématerv (1 hét ) c) a gyermekek egyéni fejlődési- fejlesztési dokumentumai (folyamatos) Négy csoportos óvoda lévén a megvalósulás minden mozzanatáról napi információi vannak az óvodavezetőknek. A közvetlen, illetve szakmai beszélgetések, a szülők visszajelzései alapján értékeli a program megvalósulását.
Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei: • a beiratkozáshoz szükséges adminisztratív, formai kellékek (betöltött 3. életév, orvosi igazolás a közösségi életben való részvételről), • szobatisztaság
51
• az óvodai felvételről az óvodavezető, a vezető helyettes, a szakszervezeti bizalmi és a fenntartó közösen dönt. Az iskolába lépés feltételei: • A beiratkozáshoz szükséges adminisztratív, formai kellékek (betöltött 6. életév, orvosi és óvodai szakvélemény), • a gyermekek érettség-, ismeret- és képességjellemzői óvodás kor végére, • az iskolai felvételről az iskolaigazgató dönt.
IX. Érvényességi rendelkezések, legitimáció Az óvodai nevelési program érvényességi ideje 2010- től folyamatosan Módosításának lehetséges indokai: • a nevelőtestületen belül bekövetkező személyi változás, újabb végzettség megszerzése, • a szülők részéről felmerülő indokolt változtatás kérése.
Véleményezte: Egyetértését nyilvánította a szülők részéről: Jóváhagyta: Nevelőtestület részéről: Fenntartó részéről: Tájékoztatásul megkapta: Irattári szám:
52
X. Irodalomjegyzék 1. A gyermek jogai az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény alapján 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramja Művelődési és Közoktatási Minisztérium Budapest 1998. 3. Az óvodai nevelés programja Tankönyvkiadó 1989. 4. Fábián Katalin Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 5. Forrai Katalin: Ének az óvodában 6. Kovács György - Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen 1995. 7. Közoktatási Törvény 8. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Budapest 9. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Óvodai program Szolnok 1997. 10. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Budapest 1996. 11. Dr. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai nevelési programra felkészítő tanfolyamának segédanyagai, kéziratai 12. Dr. Pereszlényi Éva: a Helyi Óvodai nevelési program HOP szakmai feltételrendszere AICIUS BT. Budapest 1997. 13. Dr. Pereszlényi Éva, Porkolábné Balogh Katalin: Játékmozgás - kommunikáció Óvodai program 14. Porkolábné dr. Balogh Katalin, dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós Óvodai program 15. Az Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag /Elméleti Alapvetések, Tématervjavaslatok, Kiegészítő kiadványok/
53
Zárógondolat
Programunk komplex lehetőséget biztosít az óvodai nevelés számára: élményt ad, szórakozást nyújt, ismeretekhez segít, fejleszti az ízlést, közösséget épít, viselkedési mintákat közvetít. Megalapozza a gyermek érzelmi, esztétikai és morális biztonságát, eligazodik a világ dolgaiban, dönt, normákat, szabályokat alkot és használ. Teljes hatékonysággal alkalmazható a tehetséggondozásra, biztosítja az egyéni differenciált bánásmódot és sok-sok lehetőséget ad gyermekeinknek arra, hogy
„jót és jól játszanak!”
54
1. számú melléklet:
A szülőknek kiosztott kérdőívek értékelése
Vélemények az óvodánkról…
1. Jól felkészült, kedves, szeretetteljes környezetet teremtő óvónők 2. Jól felkészít az iskolára 3. Jó színvonalú, külön programok 4. Megfelelő mozgási, sportolási lehetőségek 5. Személyre szabottan törődnek, foglalkoznak a gyermekekkel 6. Pozitívak a nagyobb gyermekektől a tapasztalatok 7. Családias légkör 8. Kevés gyermek 9. Kellemes belső udvar 10. Nem összevont csoportokban vannak a gyerekek 11 A gyermekeknek hasonló a családi háttere, hasonló az érdeklődése, a szülők helyzete.
55
2.számú melléklet:
Gondolatok a Helyi Óvodai Nevelési Programról
1998. szeptember 1-jétől dolgozom az SZTE Óvodában. A helyi óvodai program megírásában nem vettem részt, „kívülállóként” tűzök hozzá néhány gondolatot. A helyi óvodai program megfelel a törvényi előírásoknak. Tartalmazza az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott követelményeket. Külsőségekben is tetszetős, könnyen áttekinthető, olvasható programot tarthat kezében az olvasó. A programban leírtak valósághűen tükrözik az óvoda helyzetét, adottságait, személyi- és családias légkörben, hivatásukat és a gyerekeket szerető óvónők készítik fel az — óvodába lépéstől — az iskolába menetelig — a társadalmi gyakorlatra. A program cél- és feladatrendszeréből kitűnik az, hogy az óvodai élet egészében tartalmas, fejlesztő munka folyik a gyermekek érdekében.
Szeged, 2009. október 28.
Szűcs Istvánné óvónő
56
3. számú melléklet:
Szülői vélemény a helyi óvodai programról
Az óvónői tájékoztatás és az elkészített, jövő évben bevezetésre kerülő új, helyi óvodai nevelési program elolvasása után közös észrevételünk a következő: Örömmel tapasztaltuk, hogy a program írása előtt kérdőíveken érdeklődtek az óvodapedagógusaink a mi óvodáról alkotott véleményünkről, elképzeléseinkről, illetve kéréseinkről. Ezeket alaposan figyelembe véve készítették el gyermekeink elsőrendű nevelését, oktatását meghatározó programjukat. Számunkra elsőrendű szempont, hogy szakértői kezekben, szeretetben, tudásukat, ügyességüket bővítő lehetőségek között tudjuk csemetéinket. Mindez kitűnik a programból. Megvalósulnak azok az elképzeléseink is, hogy különböző fakultatív programok biztosítsák a különböző egyéni érdeklődések lehetőségeit. Mivel keveset vagyunk a munkanapokon gyermekeinkkel a szabadban, kevés a lehetőség mozgásra, így csak helyeselni tudjuk az óvoda tornaterme, illetve kollektívája által nyújtott sok-sok testi nevelést. Itt az óvodában továbbra is életkor szerint osztják csoportokba a gyermekeinket. Ez jó szerintünk, mivel azonos korszak között azonos problémák, azonos szint, hasonló, de mégis egyéni nevelés szükségeltetik. A csoportok szétválása délelőttönként csak 2-2,5 órára, délutánonként meg az alvás idejére korlátozódik. A többi időben együtt játszanak vagy a teremben vagy az udvaron. A közös együttlét mintát ad a kisebbeknek, a nagyobbak pedig „anyáskodhatnak”. A testvérek is megtalálhatják ez idő alatt egymást. Sok lehetőség nyílik gyermekink személyiségének fejlesztésére, mind a játékidőben, mind a foglalkozásokon, mind a fakultatív programokon. A legügyesebbek példaképül választása csak pozitívum, de ügyelnek arra az óvodapedagógusaink, hogy mindenki önmagához képest fejlődjön. Mind szorosabb az együttműködés a szülők és az óvodai dolgozók között, hiszen a családias délutánok összekovácsolnak bennünket. Elfogadjuk, hogy elsősorban nekünk kell gyermekeinket felnevelni, de jó tudni, hogy itt az óvodában a szülők távollétében is azt az utat folytatják, amit mi otthon elkezdtünk. A közös cél, a gyermekeink értelmi és érzelmi felkészítése az iskolai életre ezen program által szerintünk kitűnően megvalósítható! Szeged, 2009. szeptember 1. Szülő
57
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő, kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke
4. számú melléklet:
HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések Csoportszoba Tornaterem Zsibongó Játszóudvar Tagintézmény vezetői és nevelői szoba Konyha Gyermek öltöző Hallgatói öltöző Szemináriumi szoba Dajka öltöző Raktár
Mennyiségi mutató 4 1 1 1
Megjegyzés Kis-Közép-Nagy-BölcsB.
1 1 3 1 1 1 4
Könyvtár
-
A könyvek a csoportszobákban és a nevelői szobában vannak elhelyezve.
1.) Tagintézmény vezetői és nevelői szoba Szék Asztal Iratszekrény Fogas Tükör Telefon/Fax Könyves- folyóiratos polc Számítógép asztal Számítógép monitorral Nyomtató Hirdetőtábla Fogas (álló) Fénymásoló 2.) Kis öltöző Öltözőszekrény Varrógép 3.) Öltöző Öltözőszekrény Szék Gyermekszék Kisasztal Kispolc Hordozható CD-lejátszó
1 szék, 2 db fotel 1 db kisasztal Szekrénysor Van Van 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db
A kis öltözőben.
2 db 1 db
20 személyes
8 db 2 db 24 db 1 db 1 db 1 db
80 személyes
58
Mind a négy csoportszobában van Szekrénysor Gyermekasztal Gyermekszék Fektető CD-s magnó Bababútor Játékok, mesekönyvek Eszközök, felszerelések Tárgyak, eszközök, információhordozók az óvoda pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához.
1 db 5 db Létszám szerint Gyermeklétszám szerint 1 db 1 db Mennyiségi mutató
6 személyes
Korcsoportnak megfelelően Megjegyzés
Foglalkozási területek szerint, hogy minden óvodapedagógus alkalmazhassa.
Pedagógiai programban foglaltak szerint.
Diavetítő és vászon
1-1 db
Mindenki hozzá juthat.
Ábrázolás foglalkozás
Ecsetek, festékek. Ollók, színes papírok, zsírkréták, Dob Xilofon Cintányér Furulya Csengők Ritmuspálcák
A csoportszobákban, ill. központi helyen. Központi helyen
4 db 30 db 1 pár 1 db 1 db 11 db 2 db 1 db
Labdajátékokhoz
Ének-zene foglalkozás
Testnevelés foglalkozáshoz Medicinlabda Színes labdák Gyűrű Mászókötél Ugrózsámoly Tornapad Tornaszőnyeg Magnetofon Ugrókötél Tornakarika Babzsák Szalag, kendő Irodalom, vers foglalkozás Mesekönyvek CD-k DVD-k Kazetták Képek Külső világ tevékeny megismerése
Atlétika Mozgáskultúra fejlesztéséhez
Megfelelő mennyiségben
Ügyességi játékokhoz Mindenki számára hozzáférhető a tornateremben.
Megfelelő mennyiségben
Mindenki számára elérhető
Megfelelő mennyiségben
Mindenki számára elérhető
59
CD-k, DVD-k, Kazetták Képek Matematika foglalkozás Feladatlapok, korongok, színes rudak, tükrök, mértani testek, MINIMAT készlet
Megfelelő mennyiségben
Mindenki számára elérhető
Nevelők munkáját segítő eszközök Laptop Fényképezőgép TV DVD-Videó lejátszó Projektor Multifunkciós tábla Fali óra
4 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 5 db
Nagycsoportban Bölcs Bagoly csoportban
Kiszolgáló helyiségek Gyermek mosdó Gyermek WC
1 db 1 db
Felnőtt WC Felnőtt WC
1 db 2 db Irattár Tisztítószer raktár Játékraktár Ágytároló
Raktár
Tálaló, konyha Gáztűzhely Hűtő Szekrénysor Mosogatógép Mikrohullámú sütő Szék Mosogató, csurgató Mosógép Edények – Tányér - Pohár
1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 4 db 1 db 1 db Megfelelő mennyiségű Hallgatói öltöző
Fogas Cipőtároló Kisasztal Kis székek
20 db 20 db 1 db 20 db
60
Tornateremben Megfelelő mennyiségű WCvel, piszoárral és mosdókagylóval. Tornateremben
Szemináriumi terem Tárgyalóasztal Szék Szekrénysor Kis szék
1 db 4 db Beszerzés alatt 20 db Dajkák öltözője
Szekrénysor Szék
1 db 9 db Játszóudvar
Homokozó Játék-villamos Vár csúszdával Mászóka Babaház Asztal paddal Kerti pad Rollerek, homokozó játékok
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 4 db Megfelelő mennyiségben
Egészség és munkavédelmi eszközök Gyógyszerszekrény
1 db
Tűzoltó készülék Munkaruha
1 db Köpeny és papucs Köpeny, papucs, kötény, sapka, szemüveg, gumikesztyű 2 készlet
Védőruha Ételminta-vétel
61
Mindenki által elérhető helyen A többi beszerzés alatt Minden óvodapedagógusnak Minden dajkának
A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ADAPTÁCIÓJA
5. sz. melléklet:
készült a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” című projekt keretében. Feladat-ellátási hely neve, címe: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Gyakorló Óvodája 6722 Szeged, Batthyány u. 5. Implementációban résztvevő óvodai csoportok száma: 3 csoport Implementációban résztvevő pedagógusok száma: 3 fő óvodapedagógus
A program elemei
Az adaptáció mértéke
Az adaptáció módja
I. Elméleti alapvetések teljes 1.Óvoda-iskola átmenet szakmai koncepciója 2.Inkluzív nevelés, integráció szakmai koncepciója 3.Játék, erkölcsi-érzelmi nevelés szakmai koncepciója
koncepcionálisan koncepcionálisan
teljes koncepcionálisan teljes
62
Mely óvodai dokumentumokban jelenik meg? (illesztés) - Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló
ELVÁRT EREDMÉNY A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja. A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja. A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja
II. Tématerv-javaslatok A külső világ tevékeny részleges megismerése
módszertani gyűjteményként kötetlen formában
Vizuális nevelés
módszertani gyűjteményként, kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában
részleges Irodalom-anyanyelv részleges
Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenységrendszer biztosítása
Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenység rendszer
Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenység rendszer
Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenység rendszer
III.Kiegészítő kiadványok 1.Játszunk? Természetesen 2.Zenevarázs és Hangos melléklet
részleges
részleges
módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionlisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában
- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló
3.Bábjáték részleges 4.Néphagyomány részleges 5.Kiegészítő segédlet részleges 6. Játék bábokkal, játékok a Meseládikóval
részleges
-Helyi óvodai nevelési program
koncepcionálisan koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában
Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.
-Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenységrendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenységrendszer
-Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenységrendszer
- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló
63
Változatos gyermeki tevékenységrendszer
7. Varázseszközök az óvodában
koncepcionális részleges
8. Kóstolgató részleges 9. Játék, tánc, élet részleges 10. Felfedezések a természetben 11. A gyermek fejlődésének nyomon követése 12. Anyanyelvi nevelés
IV. Módszerek differenciálás
projekt
-Helyi óvodai nevelési program
részleges
részleges
részleges
részleges
részleges
koncepcionális, módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában
- Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenységrendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenységrendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenységrendszer.
- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló
Hatékonyabb gyermekmegismerésre alapozott egyénre szabott differenciált fejlesztés.
Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló
Változatos gyermeki tevékenységrendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.
- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló
módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionálisan, a megfigyelési szempontok alkalmazásával koncepcionális, módszertani gyűjteményként kötetlen formában
- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló
kompetenciafejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján. koncepcionálisan projekt tervezés és megvalósítás módszertana
- Helyi óvodai nevelési program -Csoportnapló
64
Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.
A gyermekek képességek szerinti egyéni fejlesztése. A projekttervezés gyakorlattá válása. Komplex tevékenységrendszerek kidolgozása gyermeki kezdeményezésre.
kooperatív technikák
részleges
koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként
- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló
Együttműködési stratégiák tudatos fokozása a gyermekek nevelése során.
Szeged, 2010. május 15. Timár Marietta
Madarászné Szász Éva
Szakmai vezető
ph.
65
tagintézményvezető
6. sz. melléklet:
A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” című projekt FENNTARTHATÓSÁGI TERVE SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Gyakorló Óvodája 6722 Szeged, Batthyány u. 5.
2011-2015
A projekt feladat
Az adaptációt igazoló dokumentum
A fenntartásért felelős személy
Fenntartási időszak Indikátorok 2011
2012
2013
2014
2015
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
Indikátorok teljesülését igazoló dokumentumok
A kompetencia alapú nevelés implementációja
Az óvodai kompetencia fejlesztő programcsomag bevezetése 3óvodai csoportban 3óvodapedagógus bevonásával
- helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
- csoportnapló
szakmai vezető
3 gyermekcsoport
- helyi óvodai nevelési program
3 pedagógus - csoportnapló
- projekt szakmai beszámoló
66
Innováció: átfogó intézmény-fejlesztés 1. Helyi óvodai nevelési program módosítása
- helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
-- projekt szakmai beszámolója
szakmai vezető
kötelező érvényű HOP
kötelező érvényű HOP
kötelező érvényű HOP
kötelező érvényű HOP
kötelező érvényű HOP
nem releváns
nem releváns
1 alkalommal megvalósítandó projekt
1 alkalommal megvalósítandó projekt
1 alkalommal megvalósítandó projekt
1 alkalommal megvalósítandó projekt
1 alkalomma l megvalósítandó projekt
1 projekt
- Csoportnapló
óvodavezető
2. A pedagógusok fejlesztési, innovációs tevékenységének támogatása:
- Helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
- Csoportnapló
szakmai vezető
„Korszerű módszerek a környezeti nevelés program
67
- Projekt dokumentáció
A hátrányos helyzetű és SNI gyermekek esélyegyenlőségének javítása IPR módszertani képzésen való részvétel
SNI együttnevelést támogató képzésen való részvétel
-Helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
- fejlődési napló
szakmai vezető
-Helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
- fejlődési napló
szakmai vezető
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
Nem releváns
Nem releváns
-
-
-
-
-
Nem releváns
Nem releváns
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
Innováció: saját fejlesztések: Korszerű pedagógiai módszerek az TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Kooperatív tanulás, projekt, IKT
-Helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
- csoportnapló
szakmai vezető
68
Innováció: jó gyakorlatok átvétele:
„ Projektek szerepe kompetenciák alapozásának, a kreativitás fejlesztésének folyamatában”
- Helyi óvodai nevelési program
bevont óvodapedagóg usok,
- Intézményi minőségirányítási program
szakmai vezető
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
adaptációs terv szerint
nem releváns
- Adaptációs terv
Szeged, 2010. május 14.
Timár Marietta
Madarászné Szász Éva
Szakmai vezető
ph.
69
tagintézmény vezető
nem releváns