Helyi óvodai nevelési program

1

Helyi óvodai nevelési program Elfogadta: a József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda óvodaegységének nevelőtestülete 2010. év május hó 3. napján Hatályba lépés időpontja: 2010. szeptember 01.

Kocsis József intézményvezető

P.H.

2

„Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani, meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között a gyermek felelőssége kicsírázik. „ (Mérei Ferenc)

BEVEZETÉS Az óvodaegység kollektívája Fábián Katalin Tevékenységközpontú óvodai nevelési programját 1999-től alkalmazza, mivel célja közel áll a nevelőtestület elképzeléseihez. Ezt 2009-től a kompetencia alapú komplex óvodai programcsomag szellemiségével egészítjük ki nevelőmunkánk során, ötvözve a két program sajátosságait, s figyelembe véve az Országos Óvodai Alapprogram módosításait, mely 2010. szeptembertől kötelezi az óvodákat a változások beépítésére. A helyi sajátosságok megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy az óvodaegység olyan nevelési programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az óvoda küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait és megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A pedagógiai program kiegészítése a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az intézmény értékeinek figyelembevételével történt. Partnerközpontú intézményként, sikeresen kialakítottuk a Comenius 2000 Minőségfejlesztő Program I. intézményi modelljét, melyet a helyi Minőségirányítási Programba beépítettünk. A partneri igényeket összevetettük a pedagógiai programmal és kimondhatjuk, hogy az intézménnyel szembeni elvárások megegyeznek a programunkkal, a kitűzött célok azzal összhangban vannak, elvi eltérést sehol nem tapasztaltunk. A IMIP-ot a pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszköznek tekintjük. Kiemelt feladat: - a környezeti nevelés, - környezettudatos magatartás kialakítása, - a családok segítése, - közös gondolkodás és együttműködés a szülőkkel, - a szocializáció, - az erkölcsi nevelés, - a néphagyományőrzés, - a gyermekvédelem, - az anyanyelvi nevelés, - a kommunikáció. Hangsúlyos szerepet kap a kompetencia alapú fejlesztés, mely lehetőség biztosít:  a képességfajták képességszintek szerinti fejlesztésére;  a gyermekek neveltségi szintjét és fejlettségét figyelembevevő differenciált fejlesztésre;  az óvoda-iskola átmenet, a befogadó pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére;

3

 saját kompetens személyiséggé válási folyamatának a megsegítéséhez. Az általános fejlesztéseken túl fontosnak tartjuk:  a nehezen szocializálható,  lassabban fejlődő,  alacsonyabb fejlettségi szinten álló,  érzékszervi, beszéd, értelmi vagy mozgássérült,  a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű,  az elhanyagolt,  a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését, ami speciális ismereteket, sajátos törődést igényel szükség esetén szakemberek bevonásával. Továbbá hangsúlyos feladat az inkluzív-, az integrált nevelés a migráns, multikulturális, interkulturális gyermekek fejlesztésére, de fejlesztőmunkánkat áthatja a gyermeki szükségletek figyelembe vétele, s hisszük, hogy minden gyermek MÁS.

4

AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény hivatalos elnevezése: József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda Címe: 2490. Pusztaszabolcs, Mátyás király u. 14 OM azonosító: 201180 Az óvoda telephelyei: Manóvár Óvoda Pusztaszabolcs, Velencei u. 65. Zsiráf Óvoda Pusztaszabolcs, Deák Ferenc u. 21/1. A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda fenntartója és címe: Pusztaszabolcs Városi Önkormányzata 2490. Pusztaszabolcs, Velencei u. 2. Az alapító okirat száma, kelte: 147/2008. iv.27 kt. határozat 2008.09.10

5

Helyzetelemzés 1. Óvodai egységek bemutatása Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda, Manóvár Óvoda telephely A Velencei úti telephely hivatalos neve 2003. szeptemberétől Manóvár Óvoda. Az intézmény II. sz. Napköziotthonos Óvoda néven 1966. október 10.-én nyitotta meg kapuit. Két csoportos óvodának épült. 1986 októberében 4 csoporttal bővült, mert a községben a gyermek létszám megnőtt. 1994-ben a lapos tetejű épületre magas tető került. A 150 férőhelyes az intézményben 6 tágas csoportszoba, és egy jól felszerelt tornaszoba biztosítja a gyermekek számára az esztétikus környezetet. A belső tereket, a csoportszobákat az ügyes kezű óvónők dekorációi díszítik. Ezek leginkább természetes anyagokból készült képek, használati tárgyak, egyéb eszközök. Nagyon jól felszerelt tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére. A nagy tér és a sok eszköz nyújtotta lehetőségek kihasználása maximális. Szervezett foglalkozások keretében heti 2-3 alkalommal minden csoport igénybe veszi a tornaszobát. Az udvara tágas, füves, napos és árnyékos terület egyaránt megtalálható. Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda, Zsiráf Óvoda telephely Az óvoda 1942-be nyílt meg, 1994. decemberben költözött az új épületbe, ahol 4 csoporttal, 100 férőhellyel működik, 5 400 m2–en fekszik, ebből az óvoda épülete 850 m2. Az udvar kialakítása kertészmérnök segítségével történt és a tájkörzet természeti adottságaihoz igazodó fa- és cserjefajtákból álló vegetáció került beültetésre, emellett virágos kert és gyümölcsös is tartozik az óvoda kerthez. Az óvoda mászókái természetes anyagokból készültek. Csoportszobák tágasak, világosak, a kreatív óvónőknek köszönhetően esztétikusak. A cél, hogy minél otthonosabb, barátságosabb, élményekben gazdagabb óvodai légkör alakuljon ki, ahová a szülők szívesen viszik a gyermekeiket, és ahol ők jól érzik magukat. Az eszközállomány elemzésekor feltétlenül ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat, eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Nagy problémát jelent az, hogy nincs tornaterem, ezért az udvaron és az aulában olyan mozgásfejlesztő eszközök vannak, amivel ezt a hiányt kompenzálni lehet. Így biztosítunk a gyermekeknek minél több lehetőséget a nagymozgások kielégítésére. 2006. óta az erőszakmentes kommunikáció minta óvodája a Zsiráf Óvoda telephely. Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) politika- és vallásmentes, az egyetemes emberi érzések és szükségletek nyelve. Ez a szeretet nyelve, ennek használata során képesek leszünk az együttérzést, az együttműködést és a harmóniát kialakítani, fejleszteni. A konfliktusokat úgy tudjuk megoldani, hogy közben erősítjük egymás megértését és kölcsönös bizalmát. Kapcsolatainkban képesek leszünk felhasználni az empátia gyógyító erejét. Megtanuljuk, hogyan tegyük az életet szebbé magunk és mások számára.

6

Az óvodapedagógusok nyitottak az innovációra, továbbképzéseken vesznek részt, önképzést folytatnak, aktívan bekapcsolódnak a közéleti munkába. Mindkét telephely már második alkalommal nyerte el a Zöld Óvoda címet. Az óvodai telephelyek saját alapítvánnyal és honlappal rendelkeznek: - Manóvárért Alapítvány - Zsiráf alapítvány - Honlap cím: www.jozsefa-pszabolcs.sulinet.hu

2. Az óvodaegység személyi feltételei 1 fő óvodaegység-vezető 19 fő óvónő 1 fő logopédus 10 fő dajka 4 fő technikai kisegítő személyzet 1 fő karbantartó Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A nevelőtestület egészében jelentkezik az önképzés, továbbképzés igénye, erre nagy figyelmet fordítunk. A továbbképzések, tanfolyamok kiválasztása mindig szabadon választott, önkéntes, de figyelünk arra, hogy minden kolléga profitálhasson az ott megszerzett ismeretekből, tapasztalatokból. Az óvónők fogékonyak az újra, tele vannak ambícióval, lelkesek. Közülük néhányan egyes területeken kimagasló eredményeket érnek el. Nagyon sok konferencián, továbbképzésen vettünk részt. Az intézmény érdekeit figyelembe véve továbbra is igyekszünk bővíteni, fejleszteni szakmai tudásunkat. Az óvónők csoportba osztásának főbb szempontjai:  a gyermeki érdek  a délelőttös és a délutános óvónő azonos nevelési elvei  eltérő egyéniségükkel jól egészítsék ki egymást  kölcsönös bizalom, együttműködés, támogatás  valódi kommunikáció  teljes összhang Ezek a szempontok vezérelnek bennünket a csoporthoz tartozó dajka kiválasztásánál is. Ők is szakképzettek, akik türelemmel, őszinte szeretettel bánnak a gyermekekkel. Aktívan részt vesznek a csoport életében, eredményesen segítik az óvónő munkáját a gondozás, nevelés területén. A minőségi munka arányos végzése érdekében szükség lenne csoportonként két óvónőre.

7

2.1. Óvónőink számára a jó pedagógus kritériuma a következőképpen fogalmazódik meg: bíznak a gyermekben, tudnak örülni az apró „lépéseknek” hagyják a gyermeket próbálkozni, ösztönzik az újrakezdésekre, bátorítják őt, és türelmesen kivárják az eredményt bizalommal segítik a hibák kijavítását felismerik a gyermekekben a lehetőséget, a tehetséget teljes személyiségükkel motiválnak és „pozitív erőforrást” jelentenek a gyermekek számára törekszenek a jó munkatársi kapcsolat kiépítésére empátiás képességgel rendelkeznek a pedagógiai programban megfogalmazott elvek értelmében végzik nevelő munkájukat. a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű sajátos törédést ígénylő gyermekek segítése speciális ismeretek megszerzésével, megfelelő szakemberek közreműködésével

-

2.2. Pedagógus kapcsolatokra vonatkozó etikai normák: -

kollegális kapcsolataiban az értékek tisztelete, egymás megbecsülése és a pedagógusi hivatás iránti elkötelezettség domináljon, szakmai vitákat tárgyilagosan folytasson, méltó módon képviselje az intézményt a külvilág előtt, mindaddig álljon ki a kollégája mellett a külvilág előtt, amíg annak hibája kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, minden jogos eszközt vegyen igénybe intézménye és szakmája jó hírének öregbítésére, a vezető és a beosztott kapcsolatát a korrektség, tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemezze, a pedagógus a szülők között nem tesz különbséget, kapcsolatai egyenlők, minden gyermekkel egyformán törődik, diszkriminációt nem alkalmaz, törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok helyes kezelésére, az éves nevelő munkája tervének megvalósulását kísérje figyelemmel, szükség esetén vizsgálja felül, az intézmény nevelési programjában megfogalmazott elveket juttassa érvényre

3. Tárgyi feltételek Mindkét óvodaegység a település főútvonala mellett fekszik. A Manóvár óvoda épületében hat tágas csoportszoba található, hozzátartozó öltözővel és mosdókkal, tornateremmel, nevelői szobával, irodákkal, konyha, mosó- és varrószobával, raktárhelyiségekkel. A nyílászárók, a fürdőszobák, a vízvezeték folyamatos karbantartást, felújítást igényelnek, melynek korszerűsítése 2009-ben megkezdődött. A fektetők cseréjére is szükség van - ez is megkezdődött - , mivel állapotuk elhasználódott, a gyermekek komfortérzetét kevésbé szolgálják.

8

A Zsiráf óvoda telephelyének épülete modern, korszerű. Az épületben négy csoportszoba van, amelyek világosak, és átjárhatók, közülük 2-2 rendelkezik közös fürdőszobával. Van egy tágas, világos aula, itt találhatók az öltözőszekrények. Ez az épület szintes. A földszinten melegítőkonyhával, mosó- és vasalóhelyiségekkel, technikai öltözővel, ebédlővel rendelkezik. Az emeleten találhatók az irodák, orvosi és elkülönítő szoba, valamint az óvónői öltöző, logopédiai szoba. Minden csoportszobához tartozik egy terasz is. A csoportszobák területe mindkét telephelyen kb. 50m2. Több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, foglalkozások, étkezések és a pihenés színterei. A felszereltségük megfelelő, a belső tereket harmóniát árasztó színes anyagokkal, tárgyakkal minden csoport saját ízlése szerint esztétikusan alakítja ki. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a biztonságukat figyelembe véve tároljuk. Lehetőségeinkhez mérten egyre több természetes anyagot használunk, amivel szeretnénk a gyerekek ízlését, szépérzékét is formálni, ezért az erre a célra rendelkezésünkre álló tereket ilyen anyagokból készült korszerű játékokkal, eszközökkel látjuk el. Az óvoda udvarát olyan módon alakítottuk ki, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, feleljen meg testméretüknek, ezzel biztosítva egészségük megőrzését, mozgás és játékigényük kielégítését. Virágoskertek is találhatók mindkét óvodaegység udvarán, annak érdekében, hogy gyermekeink közelről is megismerkedhessenek a kerti munkálatokkal. A biztonság érdekében mindkét telephelyen a mászókák egy része alatt ütéscsillapító gumitéglákat raktunk le. A többi mászóka alatt is folyamatosan pótoljuk az ütéscsillapítókat. Játékkészletünk jónak mondható, sok képességfejlesztő eszközzel rendelkezünk. Olyan pedagógiai eszközöket vásárolunk, melyek kiválóan alkalmasak a tevékenykedtető, differenciált, egyéni fejlesztésekre. Az 1/1998. (VII.24.) O.M.r. szerinti előírt eszköznormát folyamatosan az intézmény Eszközfejlesztési terve szerint valósítottuk meg. Az éves leltározást követően, a hiányokat anyagi lehetőségeinkhez mérten pótoljuk.

4. Az óvodaegységek egyéb jellemzői, helyi sajátosságok 4.1 Két munkaközösség működik az óvodaegységben: 

Természetjáró- környezetvédő munkaközösség



Hagyományőrző munkaközösség

4.2 Az óvoda speciális szolgáltatásai Az óvodai élet színesebbé tétele érdekében speciális szolgáltatásokat is biztosítunk, melyek a következők:  logopédia  külön torna  zeneóvodai csoport  gyógytestnevelés  kézműves napok 9

    

dalos népi játékok labdajátékos foglalkozás feszültségoldó, kapcsolatteremtő technikák-együttműködő kommunikáció élményszerző kirándulás, évente 2 alkalommal hittan

Ezeket a külön foglalkozásokat a gyermekek napirendjébe beépítve, nevelési időben szervezzük. A jelentkezés önkéntes, a családoknak anyagi terhet nem jelent.

5. Gyermekkép, óvodakép Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Nem passzívan szemléljük a gyermekek fejlődését, hanem a cél a gyermeki személyiség harmonikus, sokoldalú fejlesztése, az életre való felkészítés. Mindezt az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével igyekszünk megvalósítani. Helyi pedagógiai programunk nevelés és gyermekközpontú. A szabály és szokásrendszer állandósága tapasztalataink szerint növeli a gyermekek biztonságérzetét. Tevékeny tapasztalatszerzés útján jutnak új ismeretekhez. Fontos feladatnak tekintjük, hogy óvodásaink a legjobb képességeikhez mérten, az iskolai életre felkészülten kerüljenek ki intézményünkből.

Jövőképünk Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol az egyenlő hozzáférés érdekében minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására. Nevelőtestületünk ezért magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel folyamatosan figyel partnerei jogos igényeire, annak érdekében, hogy közös erőfeszítéssel pedagógiai programunk koncepciói megvalósuljanak. Arra törekszünk, hogy minél otthonosabb, barátságosabb, élményekben gazdagabb óvodai légkört alakítsunk ki, ahova a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és ahol ők jól érzik magukat. Mindezek megvalósítására a garanciát abban látjuk, ha a szakembereink nyitott, kreatív, elhivatott személyek, kik folyamatosan fejlesztik pedagógiai tudásukat, tele vannak ambícióval, lelkesek. Partnereink észrevételeit figyelembe vesszük, s a felmerülő problémákat a lehető legrövidebb úton orvosoljuk Korszerű nevelési gyakorlatunkat és annak egyes elemeit, „Jó gyakorlat” formájában kívánjuk közzétenni, hogy intézményünk innovációja széles körben is hozzáférhető és ismert legyen.

6. Gyermekvédelem Óvodaegységünkben évről évre nő a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma, ezért hangsúlyos szerepet kap programunkban a gyermekvédelem. Az óvodapedagógus gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai -

-

időben figyeljen fel a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, valamint azokra, akiknek fejlődésében rendellenesség mutatkozik derítse fel a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat

10

-

pedagógiai eszközökkel törekedjék a család életviteléből származó káros hatások ellensúlyozására a szülők anyagi helyzetének ismeretében, ahol szükséges, kezdeményezze a szociális segítségnyújtást, és jelezze mindezeket a gyermekvédelmi felelősnek

A gyermekvédelmi felelős feladatai -

regisztrálja a megkülönböztetett figyelemre szoruló gyermekeket a gyermekvédelmi naplóban rendszeresen látogassa otthonukban a problémás gyermekeket készítsen feljegyzéseket a rendkívüli eseményekről, családlátogatásokról kísérje figyelemmel a hiányzásokat, valamint az étkezési díjak befizetését a gyermek érdekében szociális, mentális problémák észlelése esetén kezdeményezzen intézkedéseket működjön együtt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a város gyámügyi előadójával és a védőnővel

Az óvodaegység feladatai -

együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, és fogadóórája időpontjáról közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét és telefonszámát

7. A Környezeti nevelő programhoz kapcsolódó feladatok - kirándulások során a kulturált viselkedési forma elsajátítása - növény és állathatározókból a kirándulások helyszínének élővilágának megismerése - a szülők tájékoztatása a „Természetjáró- környezetvédő híradóban” - a munkaközösség éves tervének ismertetése hónapokra lebontva - az aktuális gyermekrajzok kiállítása - a kiránduláson gyűjtött „kincsek”, valamint az érdekes kövek, csigák, kagylók, ásványok elhelyezése a csoportokban levő élősarok állványon - az óvoda környékének folyamatos ellenőrzése, parlagfű mentessé tétele, és egyéb, az egészségre ártalmas gyomnövények rendszeres irtásával - kísérletek végzése növényekkel, vízzel, levegővel stb. - népi megfigyelések tapasztalatainak felelevenítése - évszakok jellegzetességének megfigyelése - zöld napok ünnepei - természetvédelem - környezetvédelem Célunk az, hogy a gyermekek tanuljanak meg harmóniában élni a természettel, ehhez szükséges, hogy megismerjék azt, és érzelmileg kötődjenek hozzá. Ha megismerték a természetet és megszerették, vigyázni is fognak rá, hogyha ezt a pozitív hozzáállást már óvodás korban kialakítjuk a gyermekben, akkor a környezetet szerető és védő felnőtté válhatnak.

11

8. Erkölcsi nevelés Nagy hangsúlyt fektetünk az erkölcsi nevelésre is, hiszen „Erkölcs nélkül nincs ember” mondja Seneca római filozófus és drámaíró. Értékek nélkül pedig nincs mihez mérni magunkat. Tudjuk, hogy a gyermekeket születésüktől kezdve különböző hatások érik, személyiségüket döntően közvetlen környezetük befolyásolja, hisz innen merítik a modelleket, szerepeket, amelyekkel azonosulni igyekeznek. Tapasztalataink szerint a jól átgondoltan felállított és következetesen betartott illemszabályok a gyermekek számára megkönnyítik a beilleszkedést, biztonságot adnak, megóvják a gyermeket az „ügyetlenségtől”, tartást adnak fellépésüknek. Óvodaegységünkben a következő illemszabályokat tartjuk fontosnak az óvodai viselkedés a jó megjelenés köszönés árulkodás és jogos panasz közötti különbség konfliktushelyzetek megoldása bemutatkozás ajándékozás illemsértő, illemtudó kifejezések helyes alkalmazása, tekintettartás, megfelelő térköz alkalmazása, segítségadás kérés nélkül is, türelmes, kitartó magatartás utcai viselkedés

-

Agresszió elleni nevelés szabályai: Lehet: - nemet mondani - haragosan nézni - nem játszani - kapcsolatot szakítani - nem szólni hozzá - nem ülni mellé - nem fogni a kezét Nem lehet: - testi épséget veszélyeztetni - fizikai fájdalmat okozni - pszichikai fájdalmat okozni Az óvónő feladata az óvodás szükségleteinek kielégítésében: -

biztosítsa a gyermeki szabadságot, kötetlenséget sürgetésmentes elfogadó légkört alakítson ki gondoskodjon a hosszú, nyugodt játékidőről nyitottság jellemezze

12

- kongruens metakommunikációt alkalmazzon - derűt és humort is vigyen a mindennapokba - követendő példát nyújtson - kontrollálja saját beszédét és mozgását - legyen következetes - engedjen több teret a rugalmasságnak, spontaneitásnak, kreativitásnak - a tekintélyelvűséget vesse el - fogadja el az egyéniséget, alakítson ki sajátos arculatot a csoportban - biztosítson lehetőséget az elhárító mechanizmusok alkalmazására (mese, dramatizálás, szerepjáték, ábrázolás adta lehetőségek kihasználásával) - vigyen fényt a szürke hétköznapokba (csoport hagyományok, ünnepek, ajándékozás, örömszerzés)

9. Néphagyományőrzés, ünnepek, ünnepélyek Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeink megismerjék, megbecsüljék elődeink világát, mert így válik számukra környezetük kiismerhetőbbé, otthonosabbá, hiszen múltbéli élmények életünk minden pillanatát meghatározzák. Ünnepeinkbe, mindennapjainkba beleszőjük a környezetünkre jellemző, a gyermeki sajátosságoknak megfelelő néphagyományokat. Az óvodai élet ünnepek Csoportavató, Mihály nap, Szüret, Mikulás, Karácsonyi készülődés, Advent, Lucázás, Betlehem, Pásztorjáték, Farsang, Nőnap, Március 15, Húsvét, Majális (május fa), Anyák napja, Gyermekhét, Búcsú a nagyoktól. Választható ünnepek: Mihály nap és szüret. Városszintű ünnepek Szabolcs-napok, Életmód napok, Márton nap, Kiszézés, Zöld napok ünnepei Állatok világnapja, Földünkért világnap, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja Gyermekek születésnapját a csoportok saját hagyományaik alapján ünnepelik.

10. Kapcsolattartás partnereinkkel Az óvoda, mint befogadó intézmény: szülő – óvoda kapcsolat Az új gyermekek befogadásakor nagy fontosságot tulajdonítunk a helyes előkészítésnek. Az átmenet legfájóbb pillanata a gyermek számára a szülőktől való elválás. Olyan módszereket, elvárásokat kívánunk alkalmazni, melyek megkönnyítik a gyermekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez. Úgy ismertetjük meg a gyermekeket az új környezetükkel, hogy közben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvodapedagógusokban. 13

Nagyon fontos, hogy a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű családokkal való kapcsolattartás se formális, hanem tartalommal telített legyen. A gyermekközösségekre tudunk úgy hatni, hogy ne a sajnálat, hanem a tényleges elfogadás és az igény szerinti segítségadás legyen a döntő. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen az óvoda és a család szoros együttműködése. Éppen ezért keressük azokat a lehetőségeket, kooperációs formákat, amelyek az óvoda munkájának szakszerű megismerését, az információk áramlását, a szülők szemléletformálását szolgálják. Kapcsolattartás formái: A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű, valamint a migráns gyermekek nevelésére irányuló alapelv az inkluzív pedagógia. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen az óvoda és a család szoros együttműködése. Éppen ezért keressük azokat a lehetőségeket, kooperációs formákat, amelyek az óvoda munkájának szakszerű megismerését, az információk áramlását, a szülők szemléletformálását szolgálják. Ennek érdekében a következő eljárásokat alkalmazzuk  Beíratásnál megmutatjuk az óvodát, meghívjuk programjainkra a leendő óvodásokat  A befogadás folyamatos, nincs behatárolt idő és életkor kerete, a gyermek egyéni igényei szerint történik  A befogadás amennyiben a gyermek igényli, mindkét szülővel is történhet  Még óvodába lépés előtt meglátogatjuk a gyermekeket otthonukban, közvetlen kommunikációra törekszünk  Az óvodát bemutató levélben értesítjük a szülőket gyermekük felvételéről.  Csoportavató ünnepséget tartunk, ahol barátságos, oldott hangulatban játszik, tevékenykedik felnőtt és gyermek egyaránt  Megadjuk a nyílt napok és a nyílt hetek lehetőségeit azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei már óvodások, de meghívjuk azokat a gyermekeket is, akik még a befogadás előtt állnak.  Fokozottan törődünk a hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel való rendszeres és kétoldalú kapcsolattartásra.  Törekszünk arra hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szüleit megnyerjük az óvodai rendezvényein való részvételre, esetenként azokban való aktív részvételre. Kapcsolattartás formái -

szülői értekezletek családlátogatások játszóház gyermekeknek nyílt napok közös udvarrendezés, munkadélutánok közös ünnepi készülődés fogadóóra igény szerint rendezvények közös megszervezése ötletadó kiállítás aktualitásnak megfelelően 14

-

vásár

Mit tehet az óvónő a befogadás sikeressége érdekében?        

partnerkapcsolat kialakításával, empatikus magatartással közelít a szülő felé megpróbálja megnyerni a kisgyereket az együttműködés érdekében személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekkel megértéssel fogadja a kisgyermek leválási nehézségeit időt ad a leválásra a gyermek beilleszkedését segíti nevelő, fejlesztő munkája során a közös élmények örömét nyújtja a kisgyermek igényeinek megfelelő törődést, biztatást, megerősítést ad minden gyermeknek  az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt azon fáradozik, hogy az érzelmi biztonságot megteremtse a gyermek számára  fejleszti saját nevelési-módszertani kultúráját Dajka szerepe a befogadásban:  egyre több időt töltenek a gyerekek és az óvodapedagógus körében  munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógus irányítása mellett végzik  a dajka a nevelés egyik segítője  mintául szolgál (beszéd, viselkedés, öltözködés, higiéné, ápoltság)  az óvodapedagógus útmutatásai alapján a gyakorlatban érvényesítenie kell az egyéni bánásmód elvét  segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyermekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez  a jóindulatú attitűd elengedhetetlen  rendelkezzenek azzal az ismerettel is, hogy a gyermekek közötti eltérések természetesek, állandóan jelen vannak Fenntartó és az óvodaegység kapcsolata -

a városi ünnepségek szervezésében, lebonyolításában részt vesznek óvónőink rendezvényeinkre meghívjuk a polgármestert és az oktatási bizottság tagjait óvodaegységünk munkájáról kérdőíven keresztül is kikérjük a polgármester, a jegyző és az oktatási bizottság elnökének véleményét

Az intézmény egységei közötti kapcsolat: Óvoda- iskola közötti átmenet: Az intézményegységek nevelési folyamatának részét képezi az átmenet kérdésköre, ezért együtt kell kezelni, támogatni ezt a feladatot. Mindent megteszünk, hogy a gyermekek és a szülők számára megkönnyítsük az óvodából az iskolába való átmenetet.

A kapcsolattartás formái 15

-

tapasztalatcserék továbbképzések értekezletek bemutatókon veszünk részt óvodások látogatást tesznek az iskolában iskolások visszalátogatnak az óvodába a tanítók szülői értekezletet tartanak a leendő iskolások szüleinek az óvónők szerepet vállalnak egy-egy iskolai verseny zsűrizésében iskolások műsort adnak az óvodásoknak termésképek készítése közös papírgyűjtés egymás rendezvényein való részvétel évnyitó napján az óvó nénik átadják a leendő elsősöket a tanító néninek

Könyvtár A városi könyvtárba lehetőség szerint ellátogatnak az óvódások, így megismerhetik a könyvtár használatát és annak fontosságát. Egészségügy A gyermekorvos évente kétszer végez szűrővizsgálatot a gyermekek körében. rendszeres A védőnővel rendszeres kapcsolatban áll óvodaegységünk, aki folyamatosan végez tisztasági szűrővizsgálatot, és mellette kiszűri a hallási és látási problémákkal küzdő gyermekeket is. A fogorvos évente két alkalommal nézi meg a gyermekek fogazatát. Az ÁNTSZ rendszeresen tisztasági ellenőrző vizsgálatot végez az óvodában. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat -

közös családlátogatások értekezletek esetmegbeszélések Öregek Napközi Otthona - gyermekeink évente két alkalommal műsorral ajándékozzák meg városunk idős lakóit Egyéb kapcsolatok

-

nevelési tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság könyvterjesztők bábszínház helyi médiák közművelődés szervező civil szervezetek

16

11. Az óvodában folyó minőségfejlesztési rendszere

munka

ellenőrzési-,

mérési-,

értékelési-,

Gyermekek mérése, fejlődésük nyomon követése Az óvodapedagógosuk szakmai tevékenységének ellenőrzését, értékelését az intézményi MIPben szabályozott módon végezzük, alapvetően az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában leírtak alapján. A gyermekek fejlődését a Bakonyi Anna féle mérési-, értékelési rendszer alapján végezzük, ami nem egy pillanatnyi állapotot rögzít, hanem az óvodában töltött évek teljes megfigyelését jelenti a kognitív szociális, verbális és testi képességek területén. Ez az anyag képezi a szülők félévenkénti írásos tájékoztatását. A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) programcsomag alapján mérjük a gyermekeket 4- 7 éves korig. Megbízható iskolakezdési szűrést tesz lehetővé. A tesztek négyféle értékelést tesznek lehetővé 1.Elemenkénti analitikus diagnózis, melyben részletes ismereteket kapunk arról, hogy a készség mely elemi működnek már, illetve mely elemek fejlesztésére van még szükség. 2.Összetevőnkénti analitikus diagnózis, a készség összetevőinek fejlettségét mutatja az egyes gyermekekre és a csoportra vonatkozóan. 3.Tesztenkénti globális diagnózis, a vizsgált gyermek a fejlődés melyik szintjére jutott el. 4.DIFER index a gyermek általános, aktuális fejlettségét, fejlődési folyamatát jellemzi Felnőttek ellenőrzése és értékelése A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda Óvodai egységében alkalmazott teljesítményértékelés szerint történik.

17

FÁBIÁN KATALIN: A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS PROGRAMJA CÉLJA ÉS FELADATAI: A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda szakmailag önálló intézmény, a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai pedagógia és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik az életkoti és egyéni sajátosságok és az eltérő ütem figyelembevételével Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: 1. A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése 2. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezetadta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális szinvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb szinvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja:

18

A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a.) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b.) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hírdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai életre való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükség-leteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. I. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önállóság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerűlő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a

19

társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a szintere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmónikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszívitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az érzelmi nevelés feladatai:  A szeretet és kötődés képességének fejlesztése  A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése  Az élménybefogadás képességének fejlesztése  Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése  Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése  Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése  Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket  Az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek.  Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőség elfogadására. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata; olyan sajátos nevelési feladat, melynek szinvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:  Az egészséges óvodai környezet megteremtése  A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása  A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása  A gyermek alapvető fizikai, mentálhigiénés szükségleteinek kielégítése, egészségének védelme, edzése, óvása és megőrzése

2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.

20

1. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: a.) Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze b.) Képességfelhasználás , képességfejlesztés eszköze 2. A nevelőhatás belső - a tevékenység tartalmából eredő feltételei: a.) az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen ( aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg ) b.) a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön c.) a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen ( csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje ) d.) a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: - elégítse ki a gyermekek akciószükségletét - oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát ( az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig ) 3. A nevelőhatás pedagógiai feltételei: a.) A tevékenység pedagógiai előkészítése ( ráhangolás, tudatosítás stb. ) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. b.) A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel ( semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsünk amikor arra szükségük van a gyerekeknek ). c.) A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. 4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A

21

gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: - Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) - A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára - Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban 3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nem áll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehet módosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással: A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségében egyszerre több részfunkciót teljesít; a nevelés - orientáló tevékenység is, - tevékenységszervezés is, - képességfejlesztés is. Az első két funkcióval korábban már foglalkoztunk. Most a harmadik részfunkció sajátosságait és teljesítésének feltételeit vizsgáljuk közelebbről. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen; ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön-külön formálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályok. A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók: 1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek, 2. A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, szinvonalát, hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kultúrális szinvonala, relációgazdagsága, stb.) határozza meg. Más szóval: korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: - a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása ( mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) - a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság)

22

- a tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) - A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének szinhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg). A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint említettük, kitüntetett képességosztályok ; bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukban foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció, a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban itt is aktív szerepet töltenek be: szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik, stb. az egyén képességstruktúráját. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: - Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit - A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. - A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást - Minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni II. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI: A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Az objektív ( külső ) feltételek, mint az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltételeket. Csupán arra korlátozódunk, hogy a Magyarországon elfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelyiségek és udvar álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvónői önállóság kérdéskörébe tartozik, hogy a meglévő adottságokon belül milyen bútorzattal és

23

hogyan alakítják ki az óvoda belső tereit és csoportszobáit. Az objektív feltételek azonban minden óvodában a lehetőségekhez mérten javíthatók. Például nagyon fontos lenne, hogy az óvodák udvarai fűvel és kaviccsal borított részt egyaránt tartalmazzanak. Ez nemcsak az egészséges életmód feladatainak megvalósítását tenné könnyebbé, hanem kellemesebbé is varázsolná a gyermekek környezetét. A program megvalósítását szintén elősegítené, ha az óvodák udvarát sem kerítésekkel, sem sövényekkel nem választanák el, hanem éppen ellenkezőleg arra törekednének, hogy minél nagyobb egybefüggő játszó és mozgásra alkalmas tereket alakítsanak ki. Ez nagymértékben elősegítené azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgálja a csoportszoba szűk kereteinek kitágítása azáltal, hogy minél nagyobb területen engedjük az óvodásokat mozogni. A folyosó, a mosdó, az előterek mind-mind alkalmasak arra, hogy játszó és beszélgetőhelyek legyenek a gyermekek számára. Ugyanakkor támogatjuk, bátorítjuk, lehetővé tesszük az egyik csoportból a másikba történő átjárást, a kisebb és nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációjának és kooperációjának elősegítése érdekében. A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: 1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékeny-ségeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. 2. Az óvodapedagógus modell szerepe A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban, személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket perferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség

24

fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmónikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. A biztonsággérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok merészen elengedhetik a fantáziájukat, mert minden, a csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az életadta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermekeket bevonni. 3. Az óvónő és a dajka együttműködése A dajka jelenléte és a szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelőhatásokat. 4. A környezetben élők hatásai Az óvoda mindig adott környezetben működik, ezért valamennyi óvoda esetében lehetnek eltérő és azonos vonások a környezet feltételeit, lehetőségeit illetően. Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival. Különösen igaz ez akkor, amikor a szülők egyre inkább kezdik felfedezni, hogy az óvoda tulajdonképpen szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítani. III. A FEJLESZTÉS TARTALMA: Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer

25

elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munka jellegű tevékenység 4. Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat. 1. Játék és tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett "játékos módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet - különösen a játékban - nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó

26

öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesítése. Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek a szabad játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek spontán szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnak kellő figyelmet. A legjobb esetben meghallgatják a felnőttek ezeket az élményeket, de nem számolnak a továbbiakban vele. A tevékenységközpontú óvodai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagálókészségét. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölé-rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egyegy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: - Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megterteremtése - A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára - A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása - Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához - Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében - A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása - Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

27

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb szintere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egyidőben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentőségét elismerjük, ám mértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kivánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció ( juta- lom ) késztesse erre. A cél az, hogy megfelelő szinvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. A fejlesztés iránya az, hogy mely képességek hangsúlyosak a kompetencia alapú nevelés során. A képességfajták szerinti fejlesztés képezheti az óvoda iskola átmenet alapját: szociális-, értelmi-, verbális- és testiképességek. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek személyre szabott igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartózó kérdés. Bár úgy gondoljuk, hogy a feladatrendszer elemeinek gyakorlati megvalósulását a vegyes életkorú csoportokban lehet a legnagyobb hatékonysággal elvárni, mégis azt valljuk, hogy az óvoda és az óvodapedagógusok hatásköre annak eldöntése, hogy vegyes, részben osztott vagy osztott életkorú csoportban nevelik a gyermekeket.

28

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:  Értelmi képességek és a kreativítás fejlesztése ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás )  A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése  Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit  A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása  A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése bővítése  Az óvodás gyermek kompetenciáiának fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése  Spontán játékos tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás.  A gyakorlati probléma és feladatmegoldás lehetőséget biztosít a tanulásra. 2. Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból sikeres formálásnak legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni - értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, szinvonalát, hatékonyságát stb. mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága ( közhasznú volta, kultúrális szinvonala, relációgazdagsága stb. ) határozza meg. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban ) egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoz- tatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett 29

mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletbentartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenniakarása és döntési képességének kibontakoztatása irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kiakítá-sa pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának szintere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását.A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülőóvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvoda-pedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenység-gel kapcsolatban: - Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre - A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban

30

- A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása - A konfliktusok kezelése - A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása - A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása - Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában 3. Munka jellegű tevékenység A munka a közösségi kapcsolatok és kötelesség teljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munka jellegű tevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munka jellegű tevékenység. A munka jellegű tevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő-fejlesztő hatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban elmondtunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munka jellegű tevékenységek fajtái: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munka jellegű tevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka jellegű tevékenység az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munka jellegű tevékenység végzése során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munka jellegű tevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától érthetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendbentartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3-5 vagy 7 éves korban végezhet el a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor

31

végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. A munka jellegű tevékenység megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A munka jellegű tevékenység konkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnek körülhatárolni, hiszen attól függ, hol és milyen körülmények között működik az óvoda. Községben és falun nyilván több lehetőség adódik az óvoda udvarán kertet létesíteni, kisállatokat, halakat, növényeket gondozni, gesztenyét vagy más terméseket gyűjteni stb. Városban is megteremthetők ezek a feltételek, de ott egészen más körülmények és adottságok között. Arra azonban mindenütt van lehetőség, hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, hogy maguk rendezzék be a csoportszobákat, maguk díszítsék fel a termet stb. A munkára nevelés általános értelemben magában foglalja a termelést, a gazdálkodást is, azaz a valódi értékteremtő képességek fejlesztését. Nekünk az óvodában ennél kevesebbel kell megelégednünk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk megismertetni a gyerekeket a munka társadalmi értékével.Vegyük például azt, amikor a gyerekek a szülők segítségével papírt gyűjtenek és a pénzből kirándulni vagy fagylaltozni viszik az óvodásokat. Sok óvodában a gyermekek névnapjukon süteménnyel, szörppel vendégelik meg társaikat. Év végén az összegyűlt üvegeket visszaváltják és a csoportra költik a pénzt, játékot vagy mesekönyvet vásárolnak belőle. Egyes óvodákban gyakori a vadgesztenye összegyűjtése és értékesítése. Ezekben az esetekben ritkán tudatosul még magukban az óvodapedagógusokban is, hogy mindez pedagógiai céllal is megvalósítható. A gyerekek képesek felfogni, hogy munkájuk eredményeként ( pl. papír, gesztenye gyűjtés ) kirándulni mehetnek, játékot, meséskönyvet vásárolhatnak. Ez értékteremtés, ami alatt itt anyagi értéket értünk, de felfogásunkban az érték nemcsak materiális, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai, stb. értéket egyaránt jelent. Véleményünk szerint a kerti munka az a terület, ahol ez az értékteremtő képesség még tisztábban megmutatható.Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élősarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek. Óvodai kert alatt valódi, nagy kertet értünk, ahol a zöldségek és a virágok mellett gyümölcsfák is vannak. Ilyen kertből a termést akár értékesíteni is lehet, de amennyiben az óvoda maga használja fel a termést, a gyerekek megérezhetik, megérthetik annak valódi értékét. Nagyon fontos, hogy a munka jellegű tevékenység végzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak. Az óvodapedagógus feladatai a munka jellegű tevékenységgel kapcsolatban:  Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevé kenységet, illetve a társai érdekében végzett munka jellegű tevékenységet.  Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munka jellegű tevékenységhez  szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket  A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a  gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges 32

          

eszközöket Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munka jellegű tevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban Arra törekedjen, hogy minden munka jellegű tevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat. Folyamatos konkrét, reális, vagyis sajátmagához mérten fejlesztő értékelés Minden gyermek terhelhetőségének megfelelő feladatot kapjon Munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe kell venni a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, szocikultúrális hátterét)  Egy-egy tevékenységet ne a z eredményért, hanem a sikerélményért, hanem az átélt pozitív érzésekért végezze.  Az eredményes munka össztönzőleg hasson rá, újabb magasabb szintű cselekvésre motiválja, felelős legyen önmagáért és másokért.

4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny időfelhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek közelébe kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolják természeti szükségességek, társadalmi kötelességek. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszercsak öntörvényei szerint cselekvő önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni. Az alapvető társadalmi tevékenységeket és az indivíduális tevékenységi formákat ötvöző nevelési rendszer nem képzelhető el anélkül, hogy a társadalom tagjai elsajátítsák a társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. Ezeknek a képességeknek a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege az egyike azoknak a nagy horderejű feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodában lehet elkezdeni. Az óvodában persze sajátosan - az iskoláétól eltérő módon - értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Ennek oka elsősorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségek közül ( pl. bábozás, festés, rajzolás, zenetánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb. ...) közül szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási

33

lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Amelyik óvodában az adottságok azt lehetővé teszik, hogy bent a teremben és kint a teraszon vagy az udvaron egyszerre és egyidőben tevékenykedhetnek a gyerekek, ezt a lehetőséget a szabadidős tevékenységek minél szélesebb skálájának nyújtásával feltétlenül ki kell használni. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek meg- szervezésében: - Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek - A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét - Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését - Pihenőidőben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére IV. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE: A komplex foglalkozások lényege: a. Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén b. A foglalkozásokat problémacentrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi c. A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket 1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglal-kozások

1.1. Anyanyelv Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a 34

gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd kommunikációs kedvének fenntartására szükséges figyelmet fordítani. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dícsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: - Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása - A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket - Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására - Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni - A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése - A beszédszinvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni - Beszédmegértés fejlesztése - Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása - A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása - A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása

35

1.2 Matematika Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósulna meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - utánzásos, minta-modellkövető, - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, - az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal ( invariancia, ál-landóság hiánya ) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeni egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: - Az első szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. - A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7 életévben. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rözgítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el.

36

A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek ( érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás ) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: - Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. - A komplex matematika foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek mindenesetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. 2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző foglalkozások:

komplex

2.1. Természet - társadalom - ember Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására. Az óvodai foglalkozások rendszerének hagyományos felosztása az iskolától átvett szempontok alapján jött létre. Ez a felosztás a tudományok rendszerét és nem a valóságot modellezi és így már az óvodában megkezdődik a világról a gyermek felé áradó észlelések, tapasztalatok, ismeretek szétaprózódása, ezért okoz nehézséget az összefüggések meglátása és megértése a gyermek számára. A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. Az óvodapedagógus segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket, a szülő földdel, az ott élő emebrekkel, a hazai tájjal, helyi hagyományokkal, szokásokkal, a családi, a tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg ezek értékeit, védelmét. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda

37

udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási , ta-pasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások ( idősebbek, felnőttek, társak ) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex foglalkozás keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható és ezáltal megérthető társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. Ennek egyik nagyon egyszerű és kézzelfogható példája a tényleges vásárlás a boltban. Nem szükséges tehát elvont, tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem a gyermeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetni mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet-társadalom-ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. 2.1.2 Születéstől-felnőttkorig A természet-társadalom-ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstől-felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomban való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételével. Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében:  Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben  Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből

38

 Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez  A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg  Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék, ha lehetőségünk adott, próbálkozzunk kisállatok tartásával is. 2.2. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az énekzenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb...., kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvónéni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formá-ban. Az ősszel

39

lehulló falevelet színezhetjük, festhetjük, leraj-zolhatjuk, énekelhetünk és mesét,verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belőle. Ez így együtt jelentkezik a valóságban is és ennek kell visszatükröződnie a foglalkozásokon is. Ismételten le kell szögezni azonban, hogy foglalkozásoknak tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni. Mese-vers, dramatizálás, bábozás: Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mesevers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodában a népi a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Vizuális tevékenységek ( gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, ba-tikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás, mintázás, építés, képalakítás, az ábrázolás különböző fajtái ): Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó-, és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakulását. A feladat elsősorban az , hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dícséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerű egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen például a nagyobbak

40

szerepjátékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek és a kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különböző szerszámokkal. Ének-zene, énekes játék: Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományörzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások és Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai énekzenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés szinvonalának megőrzése. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyermekek hovatartozását is. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek meg-szervezésében:  Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy  ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan,  kényelmesen dolgozhassanak  Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti  tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki  fantáziának  Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs  tevékenységek összekapcsolására  Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását  Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több  élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket  Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés,  mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros  érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. 3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 3.1 Mindennapi testnevelés A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő,kellő aktivitást és terhe-lést

41

biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok szükségletek és képességek figyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgás-műveltség fejlődésének. A természet erőivel - napfény, levegő, víz - történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmoz-gás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyek lehetőség szerint valamennyi óvodában megvalósíthatók és amelyek megsokszorozzák az egyébként elérhető eredményeket. A mindennapi testnevelés objektív feltételei: Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni. Mivel a foglalkozásokat döntő mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért célszerű füves területen különböző pályákat kialakítani. Ehhez csupán mozgatható kis kapuk szükségesek. Nagyon jó lehetőséget nyújt a különböző mozgások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb, ami télen szánkózásra, csúszkálásra, sielésre használható, nyáron viszont gyakorolható itt a gurulás, mászás, kúszás, felfelé történő futás, szökdelés stb. A füves, sík és dombos terület mellett feltétlenül szükséges az aszfaltos, kavicsos terület. A fák között érintő magas-ságban kifeszített kötélen függhetnek a gyerekek. Az udvar különböző részein - különösebb megmunkálás nélkül lefektetett és lazán rögzített farönkök kíválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesz-tésére. A megfelelő távolságban rögzített mászókák az óvodaudvarok fontos kellékei. Az állványokon felfüggesztett mászókötél és gyűrű a vállöv erősítését szolgálja. A megfelelő méretű pancsoló vagy úszómedence a vízzel történő edzésen túl az úszásoktatást is elősegítheti. Az úszás és korcsolyázás ahol lehetőség van rá, szervezetten is megvalósítható. Hossszabb sétát, sőt túrát tehetünk a gyerekekkel a szabadban, ha lehetőségünk adódik használhatjuk a közeli iskola vagy sportlétesítmény tornatermét vagy füves pályáit. Némi ötletességgel és szakemberek bevonásával tovább fokozható tehát a mindennapi testnevelés hatása. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, pancsolómedence, játékeszközök, stb...) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei:

42

Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok) . Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek ké-pesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. A mozgásfejlesztés feladatai:           

Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni. Mozgás közben figyeljenek a társaira. Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által. Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke. A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket. Segítsük elő a gyermekek harmónikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:  Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.  Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.  Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.  Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára. V. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI: A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében

43

a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasz-talatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásrahatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzünk meg. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszinűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A fejlesztés módszere: A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A tevékenységközpontú nevelési program megvalósítása leghatékonyabban vegyes csoportban képzelhető el, de az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát alkalmaznak. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzés-re. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.

44

A fejlesztés kerete:  A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy  osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre,  önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalat szerzésre épül.  A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat,  melynek részei:  önálló és irányított tapasztalatszerzés  komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött  kezdeményezések és foglalkozások A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők ( étkezés, tisztálkodás, alvás ) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend általános időkeretei 8 és 10 órás óvodai nyitvatartás esetén:    

Játék és szabadidős tevékenység Étkezés, pihenés Öltözködés, tisztálkodási tevékenység Komplex foglalkozások naponta

5 óra 3 óra 1,5 óra 35 perc

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására. Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki

45

tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság,a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata, a mozgás tevékenységek összehangolásas igényel az óvodapedagógusok közti egyeztetést. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:  Heti nevelési-tanulási tervkészítés  Hetirend és napirend összeállítása  A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések  vezetése  A nevelőmunka folyamatos értékelése

46

Pedagógiai program nyilvánossága Tájékoztatás, megismertetés formája A pedagógiai programunkat bárki megismerheti. A beíratkozáskor, vagy a nevelési év során bármikor megnézheti, elolvashatja az intézményben. Az intézményből kivinni nem lehet. Hozzáférhetőség Az intézmény pedagógiai programja mindkét óvodai egységben a vezetői irodában a könyvespolcon kerül elhelyezésre. Kérésre, bármelyik óvónő a szülő átadhatja. Az első szülői értekezleten az intézmény pedagógiai programjáról az óvónők tájékoztatást adnak, valamint ismertetik a szülőkkel a pedagógiai program megismerésének és hozzáférhetőségeinek lehetőségét.

47

Záró rendelkezések

A HOP hatályba lépése: A felülvizsgálat rendje: 4 évenként A Szülői Szervezettel való egyeztetés időpontja: 2010. 05. 04. ……………………………. Szőkéné Sági Erzsébet Szülői Szervezet elnöke Az intézmény nevelőtestülete a HOP módosítást elfogadta. Az elfogadás időpontja: 2010.05.03. ……………………………. Bartókné Piller Magdolna Óvodaegység-vezető Jóváhagyta az intézmény fenntartója. Elfogadás időpontja:

Pusztaszabolcs, ……………………………. Kocsis József intézményvezető

48

49

50

51

Pedagógiai program I. rész Nevelési program Elfogadta: a József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegységének nevelőtestülete 2010. év május hó 10. napján Hatályba lépés időpontja: 2010. szeptember 01. Kocsis József intézményvezető

P.H.

52

53

TARTALOM TARTALOM .........................................................................................................................54 BEVEZETÉS ........................................................................................................................55 AZ ISKOLAEGYSÉGRŐL ...................................................................................................56 ALAPÍTÓ OKIRAT ...............................................................................................................60 I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M .............................................................................62 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .........................................................................................62 II. AZ ISKOLEGYSÉGBEN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .....................................................................................................64 II./1. A TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK ............................................................ 64 II./2. NEVELŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ................................... 69 II./3. NEVELŐKKEL ÉS TANULÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK . 70 II/4.1 ISKOLAEGYSÉGÜNK KIEMELT PEDAGÓGIAI ÉS OKTATÁSI TERÜLETEI, VALAMINT A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK KAPCSOLATA ..................... 71 II/4/2 A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FOGALMI RENDSZERE .................................. 78 II/4/3. A KOMPETENCIAMÉRÉS TAPASZTALATAI, EREDMÉNYESSÉGE ......................... 87 II./5. AZ ÁTMENET OKOZTA PROBLÉMÁK KEZELÉSE ........................................................ 90 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...91 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................93 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK .............................................................................................................................94 1. A tanítási óra ......................................................................................................................... 94 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................... 96 3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............ 100 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................. 101 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 102 6. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................... 103 7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program.......................................................... 104 VI. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..................................................................106 VII. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ................109 VII/1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................. 109 A) Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok .......................................... 109 B) Az egészségnevelési program segítői ................................................................................. 110 C) Tevékenységi területek ...................................................................................................... 111 D) Az egészségnevelés prevenciós programja ....................................................................... 112 E) A mindennapos testmozgás megvalósításának lehetőségei ............................................. 112 VII/2 KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ......................................................................... 113 A) A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai............................................................... 113 B) Megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei ............................................................ 114 C) Külső és belső partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben ................................................................................................................................................... 117 D) A tantárgyak lehetőségei a környezeti nevelés programjában....................................... 117 E) Iskolaegységünk = ÖKOISKOLA..................................................................................... 120 VIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ...........................................................................................................................................129 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................132

54

BEVEZETÉS Az országgyűlés 2006. július 24-án fogadta el a 2006. évi LXXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A módosító rendelkezés alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szakasz lépett: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:  bevezető szakasz: első és második évfolyam,  kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam,  alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam,  fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam. (A törvény 2006. évi módosítása előtt az alapozó szakaszban – azaz az ötödik és hatodik évfolyamon – a kötelező tanórai foglalkozás huszonöt-negyven százalékában kellett nem szakrendszerű oktatás szerint megszervezni az oktatást.) A közoktatási törvény 121. § 34. pontja meghatározza a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás fogalmát:  szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja;  nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. A 2006. évi módosítás alapján a közoktatási törvény a következő bekezdéssel egészült ki: „133.§ (1) A 2006. évi LXXI. Törvény 1.§-ával megállapított Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.” E rendelkezés alapján tehát az iskoláknak 2007. szeptember 30-ig felül kell vizsgálniuk és szükség szerint módosítaniuk kell helyi tantervüket, illetve a 2008/2009-es tanévtől kezdve az ötödik évfolyamon úgy kell megkezdeni a tanítást, hogy a nem szakrendszerű oktatás aránya elérje a huszonöt-ötven százalékát. A pedagógiai program a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az intézmény nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegysége a NAT 2007 szerint átdolgozott változatát alkalmazza. A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja:  Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása  Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben  Társadalmi esélyegyenlőség növelése  Felesleges túlterhelés megszűntetése  A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése

55

Az iskola pedagógiai programja tartalmazza a Ktv. 45. § (2), (4), (5) és a 48. § (1) bekezdésében meghatározottakat továbbá a TÁMOP 3.1.4 projektben előírtakat a kompetencialapú oktatás bevezetésére és fenntartására vonatkozóan. A módosított pedagógiai program és helyi tanterv a 2010-2011. tanévtől kerül bevezetésre. „Az iskola dolga, Hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, Hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére És az alkotás izgalmára, Hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, És hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

AZ ISKOLAEGYSÉGRŐL A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegységének küldetésnyilatkozata "A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít." /Smiles/

Iskolánk a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységeket biztosít. A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük a gyermekek képességeit. Tanulóinkat olyan légkörben neveljük, amelyben biztonságot, törődést, odafigyelést éreznek. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az emberközpontú nevelést állítjuk. Intézményünkben fontos a tudás, a szilárd, biztos ismeretek nyújtása, az egy életen át tartó tanulás megalapozása, kulcskompetenciák fejlesztése, a társadalmilag elfogadott értékek, a hagyományok, a nemzeti kultúra átadása és ápolása. Fontos pedagógusaink számára a tanulás szeretetének és a személyes fejlődésnek, egyéni képességeknek a kibontakoztatása és folyamatos művelése. Fontos az a fajta nevelő munka, amelynek során a világra rácsodálkozó tanítvány változik, fejlődik, tökéletesedik. Fontos, hogy kialakítsuk tanulóinkban az igényt az egészséges életmód iránt. Célunk a partnerközpontú szemlélet kialakítása: pedagógusoknak a szülőkkel, a diákokkal és más partnerekkel való szoros együttműködése. Szeretnénk diákjainkat örülni tudó, embertársaik felé tiszteletet és toleranciát mutató, egy egész életen át tartó, továbbtanulásra is képes emberré, munkaerővé nevelni. Egész iskolai közösségünk, - diákok, tanárok, szülők - ezen célok megvalósításáért munkálkodnak az intézményben. "Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk." /gr. Széchenyi István/

A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegységének jövőképe Az iskolaegység dolgozói a későbbiekben olyan működő intézményt szeretnének, ahol közösen összeállított és mindenki által elfogadott feladatok elvégzése mellett, az aktuális problémákról is szó esne meghatározott rendszerességgel, így az egymástól tanulás módszerével sok új információhoz jutnának, továbbá segítséget kapnának a napi feladatok elvégzéséhez.

56

Az intézmény kétirányú, jó kapcsolat kiépítésén és fenntartásán munkálkodik a működéséhez fontos partnerekkel. Munkatársaink arra törekszenek, hogy felkészültségük folyamatos fejlesztésével, a partnerek elvárásainak maradéktalan kielégítésével magas minőségű szolgáltatást nyújtsanak. Az intézmény dolgozói a jövőben olyan légkört kívánnak maguk körül kialakítani, melyben minden partnerünk biztonságot, törődést, odafigyelést érez. Azt szeretnénk, ha nálunk végzett tanulók bármely iskolatípusban és bármely élethelyzetben érvényesülni tudnának. Azt szorgalmazzuk, hogy megfelelő szponzorhálózat kiépítésével jól menedzselt közoktatási intézmény legyünk. Tájékoztató adatok Az intézmény neve: József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda OM azonosító kódja: 201180 Cím: 2490 Pusztaszabolcs, Mátyás király u. 14. Telefon: 25-273-017, 507-750, 507-751 Fax: 25-273-017 E-mail: [email protected] Józsefes Gyermekekért Alapítvány (1998) AZ INTÉZMÉNY A COMENIUS 2000 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOT KIÉPÍTETTE (2003)

ÖKOISKOLA (2009) Az iskolaegységre vonatkozó néhány összehasonlító statisztikai adat: 1975/1976

1985/1986

2005/2006

2007/2008

2008/2009

20009/2010

616 23 27 49 33 22 -

794 24 33 49 42 22 1 -

579 24 24 52 42 29 1 23

516 23 22 50 39 27 1 31

510 23 22 44 34 27 1 31

514 23 22 44 34 27 1 31

A tanulók létszáma Az osztályok száma Az átlagos osztálylétszám Az alkalmazotti kör létszáma A nevelőtestület létszáma A tantermek száma Tornaterem Számítógépek száma

Iskolatörténeti áttekintés Az 1920-as évek előtt a pusztákon (Szabolcs, Cikola) 1-1 tanteremben, osztályösszevonásban folyt az iskolai oktatás. A községen belül a „hordó-iskola” töltötte be ezt a funkciót. 1927 tavaszán döntés született egy elemi iskola felépítéséről, amire csak később került sor. 1930-ban egy barakk épületet tanteremmé alakíttatott át a helyi elöljáróság. Ezt követően 1936-ban határozat írta elő egy új iskola felépítését, melyre 1937-ben 7440 pengővel pénzalapot létesített a Képviselő-testület. 1944 októberétől 1945. április 8-ig a háború ideje alatt szünetelt az oktatás. Az 1948 júliusában kezdődő államosítást követő időszakban, megindult a szakos tanítás. Kettő tanteremmel új

57

iskolaépületet adtak át, úttörőszervezetet alakítottak, analfabéta tanfolyamot vezettek a falu pedagógusai. A bővülő gyermeklétszám miatt oktatás céljából igénybe vették a községi kocsmák termeit, majd 1955 novemberében átadták az emeletes iskolát, de az alap megsüllyedése miatt 1958. januárig szünetelt a tanítás. 1962-ben a pusztai kastélyépületben napközi kapott elhelyezést. A 60-70-es évek között indították a mezőgazdasági technikum levelező tagozatát. Ebben az időben épült az általános iskola földszintes épülete, majd a középiskola. Ez utóbbi 1969-ben külön igazgatás alá került. 1970-ben a villanyvilágítás részleges korszerűsítését követően 1983-ban teljes lámpacserére került sor. Megtörtént a következő évben a gigantikus szenes kályhák cseréje olajkályhákra, olajtároló kiépítésével. Az általános iskola 1981. november 5-én vette fel József Attila nevét. A nyolcvanas évek közepén felépült a tornacsarnok és elkészült a szennyvízderítő berendezés. A kilencvenes évek elején elkészült 8 teremmel az új iskolaszárny és a bitumenes sportpálya. 1992-ben a központi iskolában kiépítették a gázfűtési rendszert. 2000-2001-ben tetőfelújítási munkát végeztek a központi iskolában és a MÁV iskolában. 2003 augusztusában az intézmény rácsatlakozott a községi csatornarendszerre. 2001-2003. között iskolánk kiépítette a Comenius 2000 minőségfejlesztési programot. 2004-ben megtörtént a régi épület ablakainak és a hátsó bejárati ajtónak a cseréje, a tanteremtől független könyvtárszoba kialakítása, bebútorozása, valamint a 16 férőhelyes nyelvi labor átadása. Megépült a bitumenes sportpálya magas kerítése. 2005 telén kicseréltük az iskolai padok háromnegyed részét. 2005 januárjában elkezdődött a főbejárati ajtók cseréje és kiépítettük az internetet. A 2005/2006. tanévben a téli szünet ideje alatt megtörtént az iskola tantermeiben, a folyosókon, a mellékhelyiségekben és a tornateremben a világítás korszerűsítése. 2006-ban az iskola udvar egy része aszfalt burkolatot kapott. 2007-ben javítási munkákat kellett elvégezni az épületrendszer falán. 2008 tavaszán az iskolaudvar zártságát oldottuk meg. Szülői összefogással és segítséggel pihenőparkot hoztunk létre a már meglévő játszótér társaként. Fásításra is sor került. Járda is készült az SZMK jóvoltából a logopédia teremhez. A számítástechnika szaktanterem régóta létezik felszereltségének korszerűsítése folyamatos. 2009 nyarán látványos felújítási munkák kezdődtek, melyektől folyamatosan szépül, megújul iskolaépületünk. Jelenleg 28 kisebb-nagyobb helyiséget használnak tanulóink, melyekbe beletartoznak a tantermek, szaktantermek, logopédiai foglalkoztató, a nyelvi labor, a számítógépterem és a tornaterem. A tanítás két helyszínen folyik (Főépület, Zsiráf Óvoda). Az utóbbi tanévekben az iskolaegységben 23 tanulócsoport volt. A felsős tantermeket szaktárgyi sajátosság szerint alakítottuk ki, az alsóban az „egy tanterem-egy osztály” osztálytermi rendszert követjük. Sajnos az iskola épületében nincs egy osztálynál több befogadására alkalmas aula. A tornaterem ad helyet nagyobb létszámú iskolai rendezvényeknek. Elmondhatjuk, hogy minden tanteremben a lapozható táblák mellett van kerámiatábla is. A tartalmi munkában jelentős változások történtek (pl: iskolaotthonos osztályok, napközi, tanulószoba működtetése, idegen nyelv tanítása 2-3. osztályokban is, emelt-alap szintű oktatás idegen nyelvből 4. évfolyamtól, csoportbontások, nem szakrendszerű oktatás, kompetencia alapú oktatásnevelés, „Jó gyakorlatok” projektek kidolgozása, kipróbálása és bemutatása, kompetenciamérés a 4., a 6. és a 8. osztályokban; Életmód program bevezetése és folyamatos fenntartása, ÖKO-programok, akciók). Jelentős változások történtek a korszerű oktatási eszközök vonatkozásában (pl: írásvetítő, televízió, CD-s magnó, projektor, laptop, skenner, fénymásoló). 2003-ban került kialakításra a stúdió, melynek hangtechnikai berendezéseit a DÖK vásárolta. Tanítványaink döntő többsége jól megállja a helyét, jelentős arányban tanulnak tovább közép- és felsőszinten.

58

HELYZETELEMZÉS A / Személyi feltételek: Engedélyezett álláshelyek száma 34 fő. Az álláshelyeink mindegyike betöltött. A nem pedagógus dolgozók száma: 10 fő. Az intézmény szakos ellátottsága biztosított. Az átlagos életkor 40 év. A testület döntő százaléka helyi származású, itt végezte iskoláit, lokálpatrióta. Ez utóbbi tény pozitívan hat a gyerekek személyiségének fejlődésére. B / Tárgyi feltételek: Jelenleg 28 kisebb-nagyobb helyiséget használnak tanulóink, melyekbe beletartoznak a tantermek, szaktantermek, logopédiai foglalkoztató, a nyelvi labor, a számítógépterem és a tornaterem. A tanítás két helyszínen folyik (Főépület, Zsiráf Óvoda), 23 tanulócsoporttal. Három iskolaotthonos osztályt, 1 napközis- és 1 tanulószobai csoportot működtetünk. A felsős tantermeket szaktárgyi sajátosság szerint alakítottuk ki, az alsóban az „egy tanterem-egy osztály” osztálytermi rendszert követjük. Sajnos az iskola épületében nincs egy osztálynál több befogadására alkalmas aula. A tornaterem ad helyet nagyobb létszámú iskolai rendezvényeknek. Bútorzatunk egy része adományból származik, de jelentős hányadot képvisel a régebbi bútorzat is. Elmondhatjuk, hogy minden tanteremben a lapozható táblák mellett van kerámiatábla is. Jelentős változások történtek a korszerű oktatási eszközök vonatkozásában (pl: írásvetítő, televízió, CD-s magnó, projektor, laptop, skenner, fénymásoló). A következő időszak fontos feladata az iskolaépület külső - belső felújítása.

59

ALAPÍTÓ OKIRAT

60

61

I. RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A pusztaszabolcsi József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegységében tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Az iskolaegységben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:      

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

2. Az iskolaegységben a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, továbbá az inkluzív, az integrált, a migráns gyermekek nevelése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,  szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

62

  

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolaegységünk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található közoktatási és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi, területi, megyei, országos szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolaegységünkben folyamatosan követnünk kell a törvényi és társadalmi változásokat. Az oktatás piacosodik, ezek az igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:  Konstruktív életvezetésre való igényt,  Folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt,  A tolerancia képességét,  Kommunikációs és együttműködési képességeket,  Idegennyelvi kommunikáció képességét,  Kezdeményező és vállalkozói képességet.

63

II. AZ ISKOLEGYSÉGBEN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

II./1. A TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK Iskolaegységünkben folyó nevelő-oktató munkánk céljait az alábbiak szerint határozzuk meg: - általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása, - a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése, - a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, - a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, - a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, - az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Legfontosabb alapelveink nevelő-oktató munkánkban:  a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban,  minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges,  a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat,  mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit,  széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak.  felkeltjük a gyermekek igényét a testi és lelki egészségre; az egészséges és kulturált életmódra,  fogékonnyá neveljük őket az emberi kapcsolatokra, a barátságra;  törekszünk a hétköznapi életünkben az előítélet-mentességre, konfliktuskezelési technikák megtanítására,  megismertetjük a gyermekeket a szülőföld, Magyarország, az Európai Unió hagyományaival, jelképeivel, értékeivel,  kihasználunk minden lehetőséget arra, hogy megtanítsuk tanítványainkat a hazánkban élő kisebbségek és más népek jogainak tiszteletére, kultúrájuk és hagyományaik tiszteletben tartására. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák

64

A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.

65

Céljaink és feladataink: Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4 évfolyam) Céljaink:  óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését;  vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során;  tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt;  iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket,  a fenntarthatóság pedagógiájának közvetítése az iskola környezete felé. Feladataink:          

a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában; a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat; támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Céljaink:

 

 

folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik: - a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz - - 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás; neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; 66



készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.



fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.

Feladataink

    

Az iskolaegységünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

Iskolaegységünkben folyó nevelő-oktató munka eszköz és eljárásrendszere Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében. Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:  minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép;  bírálat, önbírálat;  beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás;  előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek:  helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret;  gyakorlás, követelés;  ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás;  játékos módszerek. A pozitív magatartásra ható módszereink:  helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás;  osztályozás;  felszólítás; kényszerítés  követelés.

67

alkalmazott

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek:  felügyelet;  ellenőrzés;  figyelmeztetés;  intés, elmarasztalás, tiltás;  büntetés. Alkalmazott módszerek, szervezési módok, eljárások -

kompetencia alapú tanulásszervezési eljárások kompetencia alapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazása, meghonosítása tantárgytömbösítés tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása előzetes tudás figyelembevétele projektalapú oktatás témahét, témanap IKT-eszközökkel támogatott tanórák egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása minden tanuló számára Az általános iskola befejezésére vonatkozó sikerkritériumok

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,  ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,  határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

68

II./2. NEVELŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK A nevelőtestület további feladatként jelöli az alábbi tennivalókat:

A megvalósítás technológiai oldala:

1. A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése.

- Nevelési, oktatási tartalmú előadások, továbbképzések szervezése, önképzés lehetősége (többnyire pályázati forrásból), belső képzések, vitafórumok, tesztek, tapasztalatcserék helyi témakörökben.

2. Egységes nevelői ráhatások, eljárások és követelményrendszer biztosítása.

- Munkacsoportok keretében tagozatonként kidolgozva, egyeztetve, meghatározva, ellenőrizve. Szociometria és az erkölcsi fejlettség szintjét vizsgáló mérésekkel, valamint ezek elemzésével történik.

3. Oktatási eljárások és követelményrendszer kialakítása.

- A tudásszint növelését célzó teljesítményvizsgálatokkal, a szakmai munkacsoportok tevékenységével, alternatív programok alkalmazásával, a számítástechnikai alapok ismertetésével, a nyelvoktatás, a logikai matematika fejlesztésével, differenciált foglalkozás alkalmazásával, a pályaorientáció segítésével

4.Ellenőrzési és értékelési rendszer meghatározása - Írásban, tesztekkel, szóbeli számonkéréssel és a nevelés és az oktatás terén, ennek egységes további egyéni eljárással. Az értékelés öt mozzanatai. osztályzattal, szóbeli- vagy írásos értékeléssel, minősítéssel történik. Az értékelés minden /Az értékelés részletes kifejtése a helyi tanterv 6. lényegesebb tanulói produktumra terjedjen ki. Az pontjában olvasható./ eredményeket közölni kell egyrészt a szülőkkel, másrészt a tanulókkal. Fontos követelmény az ellenőrzés és az értékelés során, hogy a pedagógiai törvényszerűségeknek megfeleljen, pl. legyen rendszeres, igazságos, előremutató, építő, ösztönző jellegű valamint jelenjen meg az újfajta tanulásszervezés és ennek megfelelő értékelés, műveltségterület bontás nélkül, modul, témahét, projekt. 5. A kötelező tanulás és az oktatáshoz kapcsolódó - Tantárgyi versenyek, kulturális bemutatók, szabadidős tevékenységek összehangolása. sportversenyek, alkotó jellegű foglalkozások, kirándulások, vetélkedők szervezésével. Színház-, múzeum-, könyvtárlátogatásokkal. 6. A családi és az iskolai együttműködés Az együttnevelés-, együttes felelősség szorgalmazása, partnerkapcsolatok kiépítése. gyakorlatának kialakítása, a szülők aktivizálása /szülői értekezlet, szülők iskolája, nyílt napok, az iskola dologi támogatása/, minden önként vállalt módon.

69

II./3. NEVELŐKKEL ÉS TANULÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK A. Tanulók, nevelők, iskolai alkalmazottak tevékenységét, munkáját, jogait és kötelezettségeit az iskola Szervezési és Működési Szabályzata, valamint az iskola Házirendje részletesen tartalmazza. Ezek alapján a tevékenységrendszerünket három fő terület kimunkálására, majd szinten tartására összpontosítjuk: 1. tanítás, tanulás 2. egészséges életvitelre irányuló tevékenység 3. iskolán kívüli nevelő-oktató tevékenység. B. A nevelőtestület felé támasztott követelmények az alábbiakat célozzák meg: – nevelőink legyenek jártasak a világi tudományokban, valamint a nevelés művészetében; – működjenek együtt a szülőkkel, munkatársaikkal pedig legyenek nyíltak, őszinték, kollegiálisak; – munkájukban legyenek igényesek, pontosak, fegyelmezettek, érezzenek felelősséget egymás iránt; – egyéniségüket, tevékenységüket nagyfokú szeretet, tolerancia, türelem, megbocsátás és segítőkészség hassa át; – szakmai elkötelezettség és a legjobbra törekvés; – az implementáció megvalósítása, fenntartása; – a végzett munka rögzítése, dokumentálása.

70

II/4.1 ISKOLAEGYSÉGÜNK KIEMELT PEDAGÓGIAI ÉS OKTATÁSI TERÜLETEI, VALAMINT A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK KAPCSOLATA Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban. Az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése érdekében a 7 - 8. évfolyamokon +1 óra/osztály magyar fakultációt biztosítunk. Az angol és a német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet.

71

Ennek érdekében:  A nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.  5. évfolyamtól a tanulókat a hatékonyabb és differenciáltabb emelt szintű nyelvoktatása érdekében,- felmenő rendszerben – emelt- és alapszintű csoportba osztjuk. Az emelt szintű csoportokban +2 órát/csoport biztosítunk.  Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás. Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Testvériskolai kapcsolatunkban levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és a német nyelv oktatását. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

Kiemelt feladatunk: - Biztos számolási készség kialakítása - Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése - Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése - Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásra biztosított óraszámot kihasználva a megfelelő módszerek kiválasztásával folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé, ezért ezekben az évfolyamokban felzárkóztató és tehetséggondozó órákat tartunk a diákok képességeinek figyelembe vételével. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. E fejlesztés érdekében a 7-8. évfolyamokon +1 óra/osztály fakultációt biztosítunk. Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

72

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú. Tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban, negyedik osztályban kezdődik az oktatás. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Hasznos például, hogy a tanulószobán két-három gép áll a gyerekek rendelkezésére. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy délutáni foglalkozások keretén belül vehetnék igénybe. A szakkörök beindítását előzzék meg előzetes. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:   

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:     

Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:   

Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok: 

Új ismeretanyag feldolgozása 73

 

Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok:     

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés

74

Digitális tartalmak:     

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagot

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül fontos területe iskolánknak. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot.

Ének Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, hangszeren játszanak, ezáltal több képesség is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. A népi gyermekjátékok tanulása során kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. Rajz - vizuális kultúra, médiaismeret és mozgókép kultúra A vizuális kultúra a látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. (A műholdas felvételektől az emberi test belsejéről készült képekig számos példát említhetnénk). A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség - Művészeti önkifejezés, előadókészség - Az esztétikum igénye a mindennapokban - Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény - Környezettudatosságra nevelés

75

- Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény - Szociális és állampolgári kompetencia - Nyitottság, érdeklődés - Kulturális életben való részvételre való igény Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük:    

az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit.

Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk tárgyi feltételei megfelelnek ezen célok megvalósításához. Alsó tagozaton – az iskolaotthonos rendszer velejárójaként – megvalósítjuk a mindennapos testmozgás. Mindkét tagozaton a heti 3 testnevelés óra mellett 9 sportköri órán illetve a házi és kistérségi versenyeken zajlik diákjaink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Amennyiben a tanórai keretben sikerül az úszásoktatást megszervezni, azt a testnevelés órák tömbösítésével a harmadik évfolyamon valósítanánk meg, részben önköltségesen.

76

Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás is folyik, napirendjükbe a törvény által előírt szervezett szabad mozgást beépítjük. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamin t azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felmérését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. E kompetencia gyakorlati alkalmazását szeretnénk kialakítani tanulóinkban a „Vállalkozásfejlesztési ismeretek” fakultáció bevezetésével. A 7. évfolyam tanulóinak, önköltséggel kínáljuk ezt a lehetőséget.

77

II/4/2 A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FOGALMI RENDSZERE Digitális pedagógia - IKT-alapú pedagógiai módszertan Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítástanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:  Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése  IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése  A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése  Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka  Pármunka-tanulópár  Egyénre szabott munka  Részben egyénre szabott munka  Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:  Mennyiségi differenciálás  Minőségi differenciálás  Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok:  Új ismeretanyag feldolgozása  Alkalmazás-gyakorlás  Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok:  Problémamegoldó csoportfeladatok  Alkotó feladatok  Felfedező, kutató feladatok  Érvelésre-vitára alkalmas feladatok  Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalom Az információk, adatok olyan formában történő létrehozása, átalakítása, szervezése, tárolása, hogy az informatikai eszközökkel (pl. számítógép) kezelhető, tárolható, módosítható legyen. A digitális tartalmak digitális taneszközökkel is tárolhatók, hordozhatók, publikálhatók, felhasználhatók. Példák:  az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,  az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),  multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,  eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok Digitális taneszközök A digitális taneszközök két komponensből állnak:  hordozó, publikáló eszközök:

78

digitális tartalmakat közvetítő tömegtároló eszközök (pl.: CD-n, DVD-n közreadott tartalmak) és azok tartalomkezelő szoftvere, - interneten publikált komplex tartalom (CMS- Content Management System: tartalom-menedzsment keretrendszer) és tanulás menedzsment rendszerek (LMS, Learning Management System – tanulás menedzsment keretrendszer), illetve ezek kombinációja (LCMS – Learning-Content Management System: tanítási-tartalom-menedzsment keretrendszer) a fentiekben megjelenített digitális tartalmak: tananyagok, segédanyagok, mérési-értékelési rendszerek, módszertani és felhasználói útmutatók -



Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. IKT: Információs és Kommunikációs - röviden info-kommunikációs - Technológia Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) körébe sorolható minden olyan számítógépesinformatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanítási-tanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek. IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. IKT-val támogatott tanóra: Olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban alkalmazásra kerülnek. IKT-val támogatott tanórai mérés-értékelés: A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztőformatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Példák:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybe vétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

79

  

aktív tábla, szavazógépek alkalmazása csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házidolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

Integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Interaktív tábla: Az interaktív tábla egy olyan prezentációs, oktatási eszköz, amely egyesíti magában a tábla, vászon, számítógép és egy érintőképernyő funkcióit. Segítségével hatékonyabbá tehetőek a tanórák és jelentős méretben növelhető a tanulók aktív részvétele. Az interaktív tábla egy teljes interaktivitással rendelkező eszköz. A számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítő vásznat egyetlen egységbe foglalja. A számítógép így közvetlenül a tábla felületéről vezérelhető. Az egeret a saját kezünk vagy egy speciális toll, a billentyűzetet pedig egy virtuális felület helyettesíti. IPR: Az IPR a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttneveléséhez kapcsolódó intézményi és pedagógiai kereteket határozza meg. (lásd Oktatási Közlöny 2007. 11. számában). 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D § és 39/E § vezeti be az ún. képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés fogalmát. Mindkét felkészítés esetén kötelezően alkalmazni kell az Integrációs Pedagógiai rendszert (IPR) (a 2007/2008-as tanévtől „Iskolai Integrációs Programot”). Jó gyakorlat: Adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP) megfelelő innováció, oktatási-, pedagógiai gyakorlat, amely az intézmény fejlesztő munkáját az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja Moduláris oktatás, moduláris taneszköz: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári-tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb 80

egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A modulleírás nem más, mint részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a módszertani lehetőségekről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről. Nem szakrendszerű oktatás: A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A törvényi szabályozás alapján a helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében az évfolyam végéig érvényesítheti. Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán- a közoktatási törvény előírása szerint- a rendelkezésre álló tanítási időkert 20-25 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az egységes 12 évfolyammal működő középiskolában pedig az 1.-6. évfolyamon a teljes tanítási időben nem szakrendszerű oktatás szervezhető. A törvényi előírás értelmében az 5. és 6. évfolyamon a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári (felső tagozatos) tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat - esetenként osztályonként is eltérő mértékben- az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat. A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. Oktatási program= Programcsomag: Oktatási program, (pedagógiai rendszer) A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők. 1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CDk stb., b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., c) a kettő kombinációi: szoftverek stb.. 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza.

81

Osztályterem: alapfelszereléssel rendelkező iskolai tanterem. Pedagógiai fejlesztési know how: „Mit-hogyan” típusú tudás; olyan relatív újdonságot (nem közkeletű tudást) jelentő, egy fejlesztő tevékenység alkalmazási módjának átadására vonatkozó eljárásrend, amely e technológiai tudást rögzített formában tartalmazza. Pilot kutatás, pilot fejlesztés: Olyan kutatási és/vagy fejlesztési tevékenység, amely egy komplex probléma megoldása érdekében, kis mintán, illetve szűk, de állandó résztvevői kör bevonásával történik. Nevéből adódóan, a pilot projekt valós feltételek közt, kis idő- és költségvetési ráfordítással, tehát hatékonyan próbálja ki az adott tevékenységet. Ugyanolyan szakmai igényességgel valósul meg, mint egy hasonló, nagyobb léptékű kutatás vagy fejlesztés. Célja a nagyobb léptékű tevékenység megalapozása, eredményes beágyazódásának segítése. A pilotban létrejött kutatási tapasztalat vagy fejlesztési produktum inputként és egyfajta modellként szolgál egy további, nagyobb léptékű tevékenység megvalósításához, így az eredmény része ennek know how-ja is.

82

Projekt: a) egy önálló fejlesztés, vagy b) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy c) pénzügyi eszköz Projektoktatás, pedagógiai projekt: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. Referencia intézmény:  Kompetencia alapú pedagógiai programot valósít meg, minőségi oktatási gyakorlatot folytat, illetve óvodák esetében a kompetencia alapú programot adaptálta részben, egészben, elemeiben,  Egyenlő esélyű hozzáférést biztosít,  Befogadó szemléletű, biztosítja az esélyegyenlőséget minden gyermek számára  A gyermek egyéni érdekeit mindenkor szem előtt tartva képességeinek és szükségleteinek megfelelő fejlesztést biztosít  Modern pedagógiai módszereket alkalmaz (pl. differenciált metodikák, kooperatív tanulás, tantárgytömbösítés, projekt-módszer, kiscsoportos tanulás stb), a tanárközpontú oktatásról a tanulóközpontú oktatásra tér át  Törekszik a környezeti fenntarthatóság követelményeinek megfelelni,  Önálló, szakmailag elfogadott, más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkezik  Azok a nem állami, nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények, amelyek önálló, szakmailag elfogadott más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkeznek.  Vállalja, hogy a hálózati munkában hozzájárul a közoktatási intézmények (innovatív iskolák) fejlesztő munkájához: - Kiegészítő mentorálás az adott, illetve választott kompetencia területen, bemutató tanítás, foglalkozás, közös felkészülésben tanácsadás, közös tanítás, foglalkozás, a tanórai, óvodai nevelőmunka folyamatos értékelése, elemzése

83

Metodikai és egyéb képzésekben való részvétel, illetve kiegészítő szakmai tevékenységek (például tanmenet, éves terv, projektterv kidolgozása, stb.)  Modellértékű tanulásszervezési formákat, gyakorlatot képes bemutatni, elterjeszteni  Területi, intézmények közti egyenlőtlenségek csökkentése (intézményi együttműködésen alapuló közös programok tervezése, segítése, pl. tanulmányi versenyek, játékok, közös projektek, stb.) A fenti tevékenységek közül legalább egy területen rendelkezik óvodai-, illetve tanulócsoporttal, pedagógusokkal. -

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT): A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) egy komplex tanítási tartalommenedzsment keretrendszer (LCMS) és digitális tananyag adatbázis, amely létrehozásának célja az IKT kompetenciafejlesztés, a digitális pedagógia szakmai, módszertani és tartalmi támogatása. Az SDT rendszer 5-45 perces digitális tananyag blokkokat, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, tanórán kívüli tevékenységeket támogató tartalmakat kínál a hagyományos taneszközök kiegészítésére. Az SDT elektronikus tananyag-adatbázisa jelenleg több, mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi közismereti és szakképzési digitális tananyagot és kiegészítő adatbázisokat, gyűjteményeket tartalmaz, összességében több, mint 1.000.000 db tananyag elemmel (szövegek, képek, hang- és videóállományok, animációk-szimulációk, stb.). A rendszer moduláris felépítése alapján a tananyag elemek egyenként is, tanórai foglalkozásokba szervezve is felhasználhatók, de lehetőség van a tartalmak módosítására, vagy teljesen új tananyagok készítésére is. Az SDT tartalmak on-line internet kapcsolat nélkül is felhasználhatók. A tartalmak non-profit oktatási célra bárki által ingyenesen elérhetők az sdt.sulinet.hu címen. Szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: · az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, · a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, · az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, · a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Szaktanterem: egyes tantárgyak, tantárgycsoportok oktatására speciálisan felszerelt termek, amelyeket az osztályok (óránként) váltakozva használnak. Szavazó csomag: A szavazó csomag gyártótól függően 30-32 kisméretű kézi szavazóegység tartalmaz, melyek egy számítógéppel összekapcsolt központi vevőegységgel kommunikálnak vezeték nélküli kapcsolaton keresztül. A számítógépre telepített szoftver lehetővé teszi az alkalmi vagy előkészített kérdésfeltevést, mellyel azonnal visszajelzés kérhető a leadott anyag érthetőségével kapcsolatban, de tetszőleges feladatmegoldásra is megfelelően felhasználható. A számítógépet projektorral és interaktív táblával összekapcsolva a feltett kérdés tetszőlegesen megjeleníthető, és a válaszadást követően azonnali statisztika készíthető.

84

Tagozat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1) bekezdése alapján az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység.

85

Tantárgytömbösítés: Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva , hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagyföldrajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.) Vezeték nélküli írótábla: Elektronikusan vezérelt író és vezérlő tábla, ami egy kézi „palatáblából” és egy jeladó tollból áll. Az eszköz vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikál a számítógéppel, és ezáltal alkalmas az interaktív tábla irányítására a terem bármely pontjából. Egy teremben egyszerre több eszköz is használható, így egyéni és csoportos feladatmegoldásra

86

II/4/3. A KOMPETENCIAMÉRÉS TAPASZTALATAI, EREDMÉNYESSÉGE A 2001-től a magyar közoktatásban megjelenő kompetenciamérések új kihívások elé állítják az iskolákat. Az addigi tantárgyi mérések elsősorban a tanulók tárgyi tudását mérték, a kompetenciamérések viszont az úgynevezett eszköztudásra összpontosítanak, azaz arra kíváncsiak, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és további ismeretszerzés céljára felhasználni. Nem a tantervi követelmények teljesítését mérik, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. Fontos célja ezeknek a méréseknek, hogy elősegítse az iskolák mérési-értékelési kultúrájának kialakulását, hogy ismertté váljanak a mérés módszerei, eszközei, és az iskolák számára is hozzáférhetőek legyenek azok az adatok és eljárások, amelyekkel intézményük helyi szintű értékelését el tudják végezni. A kompetenciafejlesztéssel összefüggő tervezési feladatok: Működési terület

Feltételek /humán-tárgyi/

Cél /prioritási sorrendben, időtávok megjelölésével Az általános műveltség fejlesztése: - Egyéni fejlesztési tervek alapján való felzárkóztatás. - Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások szervezése - Tehetséggondozás, Továbbtanulásra való felkészítés Hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. Felkészítés a következő iskolafokozatban való továbbtanulásra a szakmai orientációs tantárgyak hatékonyságának növelése Elérjük, hogy az intézetünkben tanító pedagógusok - érthetően magyaráznak, - megfelelő motivációval felkeltik az érdeklődést tantárgyaik iránt, - szigorúak, de következetesek, - türelmesen végzik munkájukat, - a kompetenciaalapú oktatásnak megfelelő tankönyveket választanak. - pedagógiai módszereiket fejlesztik (kooperativitás, projekt munkák, kompetenciaalapú oktatás) Igénybe vesszük nem szakemberek segítségét

Eredményességi mutatók Az országos kompetenciamérés eredményességi mutatói emelkednek. - Javul a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók teljesítménye.

Könnyebben és szívesebben sajátítják el a tananyagot. A 8. év befejeztével bekapcsolódik a középfokú képzésbe. A kulcskompetenciák könnyebb elsajátítása és elsajátíttatása. Javul a tanár-diák kapcsolat. A kötelező pedagógus – továbbképzéseken kívül is részt vesznek tanáraink képzéseken. Az érdeklődés felkeltése, az együttműködés hatékonysága nő. A tanulmányi eredmény javul. A hiányzás csökken. Javul az osztályközösség összetartó ereje.

pedagógus Szakemberek jelenléte az iskolában

Törődünk azzal, hogy az iskola Kényelmesebb, felszereltsége folyamatosan javuljon beszerzése. Törekszünk arra, hogy az oktatásban jelen legyenek a korszerű technikai eszközök.

87

korszerűbb

bútorok

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)  mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A kulcskompetenciák fejlesztésében elért eredményekre. - A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.  A tanítási óra felépítése és szervezése  A tanítási órán alkalmazott módszerek  A tanulók ellenőrzése, értékelése  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az órán.  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése  A felzárkóztatás egyéni fejlesztési terv alapján és a tehetséggondozásra.  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.  A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.  A tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásnak a segítésére.  A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

88

Minden tanévben felülvizsgáljuk, időszerűvé alakítjuk a kompetenciamérés eredményességét elősegítő intézkedéseket.

89

II./5. AZ ÁTMENET OKOZTA PROBLÉMÁK KEZELÉSE Az ember életében gyakran problémát jelentenek a különböző változtatások. Így például lelki traumát okozhat az iskolakezdés és az ehhez hasonló helyzetváltoztatások. A megváltozott körülményekhez a legtöbb személy csak nehezen és lassan tud alkalmazkodni. Fontos pedagógiai feladat tehát, hogy ezt megkönnyítsük tanulóink számára. Ennek érdekében feladataink az alábbiak: Hagyományos jó kapcsolatunkat tovább erősítjük a) óvodaegység és alsó tagozat között: - kölcsönös bemutató foglalkozások/órák, - közös műsorok, rendezvények, - nyílt napok szervezése, - szülői értekezletek tartása, - kölcsönös látogatások a közös intézményen belül. b) alsó tagozat és felső tagozat között: - kölcsönös hospitálások, - konzultációk, - munkaközösségi foglalkozások, - közös műsorok és versenyek, - betanítás alsó tagozatba néhány szaktárgyból (csak a KTV által meghatározott módon lehet), - a tanítók bevonása a nem szakrendszerű oktatásban 5. 6. évfolyamon (csak a KTV által meghatározott módon lehet). c) felső tagozat és középiskolák között: - kölcsönös bemutató órák, - rendezvények, továbbképzések, - kölcsönös intézménylátogatás, - részvétel a középiskolás nyílt napokon, - pályaválasztási szülői értekezletek, - pályaorientáció, - felvételi előkészítő foglalkozások.

90

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolaegységünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben meghatározott egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. - A két feladat azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző adottságokkal, - eltérő mértékű fejlődéssel, - iskolai és iskolán kívüli tanulással, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységgel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában a tanulók életkori fejlettségi szintjének megfelelő kiválasztással és elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világképük, világszemléletük formálását, társas kapcsolatait, eligazodásukat saját testükön és lelkivilágukban. A tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk megfogalmazásakor fontos szempontnak tartottuk olyan követelmények összeállítását, amelyek igazodnak a tanulók képességeihez és ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Törekedtünk arra, hogy az iskola nevelési, tanítási-tanulási folyamata: - adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek (tanulásnak, játéknak, munkának), - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat, - járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához. Jól tudjuk, hogy a személyiség kialakulásának, a nevelésnek az iskola csak az egyik (nem feltétlenül meghatározó) színtere. Ezért személyiségfejlesztéssel kapcsolatos céljainkat olyan konkrét feladatok az értelem nevelése, a segítő életmódra nevelés, az egészséges, kulturált életmódra nevelés és a speciális képességek (kompetenciák) fejlesztése - köré csoportosítjuk, amelyekben az iskolának fontos szerepet tulajdonítunk. -

1. Az értelem kiművelés terén feladatunk: - ébresszük, őrizzük és fejlesszük tanulóinkban a megismerés iránti vágyat, - ösztönözzük tanulóinkat a tudatos megfigyelésre, a tapasztalataik értelmezésére, feldolgozására, - őrizzük és fejlesszük a játék szeretetét, fejlesszük az alkotásvágyat, alakítsunk ki olyan légkört, melyben a tanulási siker iránti vágy erősebb a kudarctól való félelemnél, - fejlesszük az értelmi képességeket és az ehhez szükséges technikákat, gondolkodási műveletek: felismerés, összehasonlítás, összefüggések felismerése, tapasztalati következtetés fejlesztése, a kommunikációs készség fejlesztése: ábrázolás, ábraolvasás, írás, olvasás, értő olvasás, beszéd, beszédértés fejlesztése, gondolkodás: viszonyítás, általánosítás, osztályozás, problémamegoldás fejlesztése, tanulás: optimális tanulási módok, tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése. 2. A segítő életmódra nevelés terén elvégzendő feladatok A segítő életmód kialakítása egyrészt a szociális értékrendek megismertetését, másrészt a pozitív értékrend elfogadását és azok szerinti viselkedés kialakítását jelenti. Feladataink:

91

- iskolaegységünkben olyan életrend és olyan szabályok kialakítása, melyek átláthatóak, kiszámíthatóak és betartásuk minden gyermek számára biztonságot nyújt, ezáltal hozzájárul a követendő magatartásminták, szociális szokások kialakításához, - az iskolaegység nevelői rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, tanórán és tanórán kívül egyaránt, - élményszerű pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, negatív, antiszociális cselekedetek elítélésével mintát nyújt, - a lehető legtöbb ismeretet cselekvésbe, példába, esetekbe, de legalább elképzelt esetekbe ágyazottan, fejleszteni a szociális ismereteket, - olyan pozitív érzelmi légkör fenntartása az osztályokban, az iskolában, melyben az ide járók jól érzik magukat és bátran megnyilvánulnak, - olyan légkör kialakítása, melyben a segítés elvárt, elismert viselkedés, tevékenység, - segítő versengés képességeinek fejlesztése tényleges versengési lehetőségek gyarapításával. 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés terén az iskola alapvető feladatának a személyes beállítódás igényének növelését, a személyes képességek fejlesztését tekinti. Feladatunk: A testi képességek fejlesztése: - a testnevelési órák, a gazdag diáksportköri élet és a város által kínált sportolási lehetőségek kihasználása, - a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során, a tanórákon és tanórán kívül. Az önellátási képesség fejlesztése: - egészséges, kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet, lakás és osztályterem rendben tartási igényének kialakítása, háztartási és ház körül munkák, - a közlekedési, a vásárlási szokások mintáinak bemutatása. A befogadóképességek kialakítása: - a vizuális befogadóképesség fejlesztése, a média veszélyeinek felismerése, pozitív és negatív hatásainak megkülönböztetése, - a zenei befogadóképesség helyes irányítása, - az iskolai környezet ízlést formáló alakítása, Az önkifejezési képességek: - megmutatni és gyakoroltatni az önkifejezés tárházának széles skáláját tanórán és tanórán kívüli tevékenységek során. Önvédelmi képességek: - az egészséges életmód megismertetése, az alapvető szokások folyamatos gyakoroltatása, - az identitásvédő képesség, a mély, igaz értékek és a távolabbi érdekeknek megfelelő viselkedés kialakítása. Önértékelő képesség: - a nevelő munka során fontos, hogy a tanulói önértékelés rendszeressé váljon. Önmegismerő, önfejlesztő képesség: - az önismeret és önfejlesztő képesség alapozása érdekében olyan helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, melynek során a gyermekek felismerhetik saját öröklött adottságaikat, amely alapján kialakulhat az a felismerés, hogy mi iránt van hajlamuk, rátermettségük, - a tehetség kibontakoztatásának segítése. 4. A speciális képességek fejlesztése Az alkotókészség fejlesztése: - a tantárgyi tananyagok kreativitást fejlesztő lehetőségeinek kihasználása, - projekt, témahét, témanap, - a tanórán kívüli szakkörök működtetése, - az iskolán kívüli lehetőségek feltárása és kihasználása, - a leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldások gyakorlása, - a szabályalkotó képesség fejlesztése.

92

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolaegységünkben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolaegységünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítással. Feladat: - Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez, projekthez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: - A tanulói közösségek irányításakor a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: - A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: - A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: - A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

93

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanítási óra A tanítási óra tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere, amely a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedik. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a gyakorlásnál, az ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  4-8.évfolyamon az idegen nyelv, a technika, informatika, valamint 7-8. évfolyamon a matematika, magyar (szövegértés, szövegalkotás) órákat, amennyiben ezt a tanulólétszám indokolttá teszi és az órakeret lehetőséget biztosít, csoportbontásban tanítjuk. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:

94

 tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

95

Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projektmódszer, drámapedagógia. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenységek az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek 1. A névadóhoz, József Attilához kapcsolódó hagyományaink: - Intézményünk logója emlékeztet a névadóra. - 5 évenként iskolanévadó ünnepet tartunk (november 5). - Évente megemlékezünk születésének évfordulójáról (Költészet napja: április 11). - Józsefes hét tanévenként. 2. A megemlékezés részét képezi: - természettudományi verseny, - komplex tanulmányi verseny, - országismereti verseny, - névadónk élete és munkássága csapatverseny, - József Attila versek illusztrációja-rajzverseny. 3. Ünnepélyeink: - Tanévnyitó ünnepély - Október 6-a, Nemzeti gyásznap - Október 23-a, Nemzeti ünnep - Március 15-e, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja - Ballagási ünnepély - Tanévzáró ünnepély 4. Rendezvények, megemlékezések: a. Kulturális jellegűek: - Zenei világnap - Öregek világnapja - Hallowe’en-party - Mikulás - Karácsonyi műsor 96

- Magyar kultúra napja - Farsang - Anyák napja - Gyermeknap - Zenei gála b. Pedagógiai jellegűek: - Házi tanulmányi versenyek - Víz világnapja - Föld napja - Madarak, fák napja - Tanulmányi kirándulások - Őszi vagy tavaszi erdei iskola - Kismatematikus csapatverseny (Kistérségi) - Népdaléneklési verseny (Kistérségi) c. Sport jellegűek: - Mezei futóverseny - Házibajnokságok (labdarúgás, kézilabda, atlétika) - „Józsefes– kupa” kézilabdatorna (kistérségi) d. Szabadidős jellegűek: - karácsonyi játszóház - nyusziváró - nyári táborok - sítábor - osztálykirándulások b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működhet. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat évente iskolai küldöttgyűlést hív össze. A diákönkormányzat tevékenységét - a tanulók felkérése és javaslata alapján - az intézmény vezetője által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4.évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport működik, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. d) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások (45 perc) Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a különböző okokból lemaradó tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti felzárkóztató órát szervezünk fejlesztő pedagógus bevonásával.

97



A 7-8. évfolyamon (a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a kompetenciamérés jobb eredménye érdekében) képességfejlesztő órákat tartunk heti 1-1 órában magyar és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

98

f) Iskolai sportkör (45 perc) Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A sportköri foglalkozásokat heti 9 órában, a Ktv. 52. § (9) pontja értelmében a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére szervezzük meg. g) Szakkörök (45 perc) A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkörök szervezése a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére történik – kivétel az önköltséges- tanfolyamok, illetve egyéb más – foglalkozások. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A tehetséges tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Finanszírozás a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés keretén belül a teljesítményértékelési dokumentum alapján. i) Tanulmányi és osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára ősszel egy alkalommal tanulmányi-, év végén egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek egy-egy pedagógus kísérettel. A tanulmányi- valamint az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes (részvétel minimum az osztálylétszám 80%-a), a felmerülő költségeket a szülő fedezi. A pedagógus részvételi költségeit be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe. A 8. évfolyam 2 tanítási napot vehet igénybe év végi osztálykirándulásra. j) Táborok (erdei iskola, sítábor, nyári tábor) A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó tábori életmód vagy iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolában való részvétel a tanulók részére önkéntes, (részvétel minimum az osztálylétszám 80 %-a, évente egy alkalommal/alkalmanként max. 30 gyerek/2 fő pedagógus kísérettel). Sítábor szervezése évente 1 alkalommal minimum 15 fő gyerek részvételével 2 fő pedagógus kísérettel. Nyári tábor szervezése évente egy alkalommal, alkalmanként minimum 20 fő gyerek részvételével 2 fő pedagógus kísérettel. A táboroztatás során felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A pedagógusnál az útiköltség plusz szállás költséget be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe. Egyéb más költséget /8 órán túli díjazást/ a törvényi rendelkezéseknek megfelelően számoljuk el. A szülők kérésére, igény szerint szervezünk erdei iskolai programokat a közvetlen tapasztalatszerzés céljából. Ezek költségeit a szülőknek kell fedezniük. A költségek csökkentésére felhasználjuk a pályázati lehetőségeket. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A pedagógus útiköltségét be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe. l) Szabadidős foglalkozások

99

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, úszásoktatás, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A pedagógus útiköltségét be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. n) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hit- és vallásoktatás minden pénteken 5. órában 1-3. évfolyam számára, 6. órában 4-8. évfolyam tanulói számára szerveződik. 3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola tanulóifjúságának összetétele heterogén képet mutat. A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek családi környezete természetesen okozója, kiváltója lehet ezeknek a többnyire pszichés hatásoknak. A nehézség forrását keresve igen széles skálán mozoghatunk. Így a leggyakoribb kiváltó okok és tünetek lehetnek az alábbiak: - kishitűség, kisebbségi érzés, - önbizalom hiánya, - agresszív, revans jelenség, tulajdonság, - külső megjelenés, testi hiba, - anyagi jellegű szégyenérzet, szegénység, - figyelemzavar, tanulási nehézségek, - ügyetlenség, hiperaktivitás - befolyásolhatóság, megértési nehézségek, stb.. A tapasztalat és a felmérések azt mutatják, hogy szinte minden osztályban a tanulók 15 - 20 %-a tanulási, magatartási nehézségekkel küzd. Az előzmények már az óvodás korban észlelhetők, ezért a tanulók, gyerekek vizsgálatát, megfigyelését tervszerűen, célszerűen meg kell kezdeni és a vizsgálat eredményétől függően a „kezelést” is szükséges megindítani. A jelzett tanulókkal való céltudatos, korrekciós nevelői tevékenység nyilvánvalóan megfelelő, kislétszámú csoportban vagy egyénileg lehetséges. Elősegíti az iskola nevelő-oktató munkáját pl.: gyógypedagógus-logopédus. Ezt a munkát iskolánkban szakképzett gyógypedagógus-logopédus végzi, minimális óraszámban. Hasznos tevékenységet folytat fejlesztőpedagógusunk, aki a tanórai differenciáláson túl teljes óraszámban egyénileg vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon foglalkozik a rászoruló tanulókkal. Feladatunknak tekintjük, dicséretek révén, természetesen a fokozatosság és folyamatosság figyelembevételével, sikerélményhez, megfelelő szintű eredményekhez, örömélményekhez juttatni a tanulókat. A sikertelenség, a folytonos kudarc, a megszégyenítés csupán negatív hatást vált ki és nem motivál, nem ösztönöz nagyobb teljesítményre. A probléma eredményesebb megoldásához célirányos vizsgálatok, és ezek tükrében végzett felzárkóztató, hiánypótló terápiás programok kellenek. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 100

                 

szoros kapcsolat az óvodaegységgel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, a felzárkóztató foglalkozások, logopédiai, fejlesztőpedagógiai foglalkozások, pszichológiai kezelések (iskolapszichológus), a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, projektmódszer elterjesztése, tevékenységközpontú pedagógiák, individuális tanulás előtérbe helyezése, az alapozó időszak elnyújtása, fejlesztő értékelés bevezetése, a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Gyakorlatunkban a frontális osztálymunka mellett differenciált-, kiscsoportos- és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása (projekt, témahét), szakkörök, különböző szintű tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását. A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló és/vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat is. A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ezáltal a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálják a sportkörök, a gyógytestnevelés órák és a helyi, kistérségi sportversenyek is. A közösségi vezető szerepre elsősorban „születni kell”. Lényeges, hogy a vezető szerepet felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az iskola tanulóinak képviseletében. Fejlesztendő kompetenciaterületek:  Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Megméretés, kockázat felvállalása (pl.: versenyek),  Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (pl.: előadások készítéséhez)  Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség  Önálló tanulás: Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége Feladataink, tevékenységeink a tehetség, képesség kibontakoztatására, a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében:

101

                     

tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése minél szélesebb körben, a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen, hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása; a versenyzés etikájának megtanítása; fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató szerepköre; önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön, elsősorban a tehetséges tanulóknak; bíztató értékelés; kooperatív technikák alkalmazása; projektmódszer differenciált feladatok adása; csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók; a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása – kötött padsorok – kör, félkör alakban) a házi feladatok differenciálása;

órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás, közös olvasás, lényegkiemelés) az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása (pl.: emelt szintű angol, német nyelvoktatás); a tehetséggondozó foglalkozások; együttműködés a Violin Művészeti Iskolával; az iskolai sportkör; a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése, felvételi előkészítők.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Gyermekvédelmi felelős koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát. Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt:  nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét;  törekszünk a „másság” elfogadására; (szociális kompetencia)  szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal;  a rászorulókat a segítség elfogadására;  gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között;  családlátogatások lehetővé teszik a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák feltárását, megelőzését;  felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, a lehetőségekhez mérten bekapcsolódunk a dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba;  a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség-, fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára igyekszünk biztosítani a megfelelő ellátást;  a határtalan, kontroll nélküli televíziózás, internet használat ártalmairól rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon;

102

 

az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük; az étkezési és a tankönyvtámogatások (jogszabályok szerint) valamint az iskola alapítványának anyagi hozzájárulásának (táborozások, erdei iskolai programok stb.) odaítélésekor a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesz a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására.

A gyermekvédelem alanyai: - veszélyeztetett gyermek, - hátrányos helyzetű gyermek (HH), - halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (HHH), - beteg gyermek (asztmás, allergiás), - nehezen nevelhető gyermek, - deviáns viselkedésű gyermek. Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük őket, a gyermekvédelmi felelős folyamatosan nyomon követi fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel:  iskolaorvos,  védőnő,  családgondozó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,  fejlesztő pedagógus, logopédus, iskolapszichológus,  rendőrség és polgárőrség,  gyámhatóság. Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Felkínáljuk számukra a napközi és tanulószoba lehetőségét. 6. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógus feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. Felzárkóztatást elősegítő programjaink:  tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára,  tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük,  logopédus és iskolapszichológus segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet,  szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat,  a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – egyéni fejlesztőfoglalkozás,  a logopédus és a fejlesztőpedagógus napi kapcsolatot tart a gyerekekkel, szaktanáraikkal rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat; kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről,

103

        

a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában, a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a lehetőségekhez mérten biztosítjuk integrált nevelésüket, tanulópárok kialakítása, tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája) rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással a közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé), a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, napközis-, és tanulószobai foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (szaktárgyi, dráma, kézműves, sport szakkörök), a továbbtanulás irányítása, segítése.

Iskolánk a bukás-mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. A problémák korai feltárása érdekében alsó tagozatban tanító pedagógusaink minden év decemberéig elvégzik a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésével az átmenet zökkenőmentessé válhat. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról. 7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program Tapasztalható, hogy beiskolázott tanulóink között növekszik az egyre nehezebb körülmények között élők száma. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő:  Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban  Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.  Digitális kompetencia: Információkeresés

104



Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, frusztráció kezelése. Egyéni és közérdek tisztelete

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás,  Drog- és bűnmegelőzés,  Mentálhigiénés programok,  Pályaorientációs tevékenység,  Táborozások, kirándulások, országjárások,  Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről,  Különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés,  Figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire,  Kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel, a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal,  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,  Táborozási, kirándulási hozzájárulások,  Alapítványi támogatások,  Pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon.

105

VI. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés  alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség;  megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység;  feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését,  a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,  a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,  aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken,  nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését,  kulturált véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan,  szponzori, szervező segítségnyújtást. A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá:  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról,  előre tervezett szülői értekezletek (évente 3 alkalommal),  rendkívüli szülői értekezletek,  fogadóórák (évente 7 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban,  előadások szervezése igényelt téma szerint,  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatás,  telefonos megbeszélés szükség szerint,  írásos tájékoztatások,  Szülői Szervezet választmányi megbeszélései (évente legalább 3 alkalommal). A szülői ház és iskolaegységünk együttműködésének további lehetőségei:  közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével;  alapítványunk bevonása a közös rendezvények támogatásába. A szülő kérheti:   

Gyermeke napközi otthonos, iskolaotthonos és tanulószobai ellátását. Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően. Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet - szaktanártól, osztályfőnöktől, - fejlesztő pedagógustól, 106

- iskolapszichológustól, - logopédustól, - gyermekvédelmi felelőstől, - iskolatitkártól, - az iskola vezetőitől. Kapcsolattartás az iskola nevelő-oktató munkáját segítő szervezetekkel:  Szülői Szervezet,  „Józsefes Gyermekekért” Alapítvány,  Öreg Diákok Baráti Egyesülete. Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel A szülőkkel fenntartott kapcsolat jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk. A kapcsolattartás formái:  alkalmi beszélgetés,  fogadóórák (minimum 7 alkalommal évente),  szülői értekezletek (évi 3 alkalommal),  telefonos megbeszélések szükség szerint. Kapcsolattartás a „Józsefes Gyermekekért” Alapítvánnyal Az alapítvány egyik célja megalakulása óta az iskola nevelő-oktató munkájának segítése, az anyagilag rászoruló diákok támogatása. Az intézményvezető, illetve egységvezető folyamatos kapcsolatban van az alapítvány képviselőjével, részt vesz az alapítvány kuratóriumának ülésein. Az iskola éves programjához igazodva, év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán. A diákok legfőbb képviseleti fóruma a Diákönkormányzat Az 1996. évi Közoktatási Törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákküldött-közgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A havonkénti megbeszélések biztosítják az együttmunkálkodás időszerűségét. A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Diákönkormányzatunk dönt:  saját működéséről;  hatáskörei gyakorlásáról;  egy tanítás nélküli munkanap programjáról;  tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Szociális és állampolgári kompetenciák: közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás; Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás,  Anyanyelvi kommunikáció: Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.

107

A DÖK munkáját segítő pedagógus vezetésével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott osztálytitkárok. Általuk jutnak el a diákok kérései, problémái az iskola vezetőségéhez. A Diákönkormányzat segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében, ha szükséges delegáltat küld felsőbb fórumokra. A tanuló és pedagógus együttműködésének további lehetőségei:  A Diákönkormányzat képviselőinek részvétele a diákok többségét érintő változtatások előtt a nevelőtestületi értekezleten, vagy vezetőségi értekezleten.  Diákközgyűlés megszervezése.  Iskolai diákfórum megszervezése az Országos diákparlamentek előtt.  Diákrendezvényeken pedagógusok aktív részvétele.  Diákok bevonása a pedagógiai munka értékelésébe (IMIP mellékletét képező kérdőív).  A diáktanács titkárának részvétele tanulói fegyelmi tárgyaláson,  Javaslatot tesz egyes iskolai kitüntetések, jutalmak odaítélésére. Kitüntetéseink, jutalmaink:  Józsefes Jó Tanuló, Jó Sportoló Díj,  Józsefes Művészpalánta Díj,  Józsefes Gyermekekért Díj (csak ballagó diák kaphatja)  A legjobb tanulmányi eredményt elért osztály és a bukásmentes osztályok tanév végén a „Józsefes Gyermekekért” Alapítvány pénzjutalmában részesülnek.  Azt a tanulót, aki egy tanévben összegyűjt száz ötös érdemjegyet, év végén jutalmazza a diákönkormányzat és az alapítvány.

108

VII. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA

VII/1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

A) Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Legfontosabb célkitűzéseink:  Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.  Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.  Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit.  Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.  Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt.  Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása  Testmozgás fontosságának tudatosítása Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése,  Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink:  Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.  Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.  Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket.  Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.  Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció)  Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.  Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés)  A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása.  Iskolánk tanulóink számára háromszori étkezést biztosít.  Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat.

109



El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. (büfé)

Személyi higiéné kialakításának feladatai:  Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.  Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata.  Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.  Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.  Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele.  Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai:  Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.  Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.  A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológussal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.  Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával.  Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai:  Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.  A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. B) Az egészségnevelési program segítői 

Iskolaorvos Évenkénti rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.



Védőnő Rendszeresen segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít.



Fogorvos Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra.

110



Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartó a gyermekvédelmi



felelős.

Gyermekvédelmi felelős Ő ismeri leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat.



Családi háttér A családok nagyobb része egyre kevésbé rendezett, és szűkös anyagi körülmények között él. Sok a csonka családban, és az egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket.

C) Tevékenységi területek Tanórákon:  Az életjelenségek megismerése  Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.)  Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)  Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)  Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre)  Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).  A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:  Alsó tagozat – 1-2. évfolyamon (esetleg 3. évfolyamon) egy-egy osztály - iskolaotthonos rendszerben működik. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Gondoskodnunk kell arról, hogy naponta minél több időt töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal.  1-4. évfolyamon a napközit, felső tagozaton a tanulószobát úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után. Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják:  Szervezett játékos sportfoglalkozások – életmód program.  Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben.  Osztálykirándulások, erdei iskola.  Papírgyűjtési verseny.  Kistérségi Kupák, egyéb sportversenyek.  Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele.  ÖKO-iskolai programok, tevékenységek (pl.: téli gondoskodás énekesmadarainkról).  Projekthét, témahét, témanap.  Iskolai nyári táborok.  Gerinctorna.

111

 

Sportköri foglalkozások heti 9 órában. Szabadidő Sportegyesület rendezvényein való részvétel.

D) Az egészségnevelés prevenciós programja A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel. E) A mindennapos testmozgás megvalósításának lehetőségei A mindennapos testmozgás törvény általi előírásait az éves szakmai program alapján teljesítjük, amely az adott tanévre vonatkozó munkatervünk része.    

Az érintett tanulóknak a testnevelés órákon kívül gyógytestnevelésen is részt kell venniük. Alsó tagozatban a heti 3, felső tagozaton heti 2,5 (esetleg 3) testnevelés órán felül lehetőséget biztosítunk különböző sportfoglalkozásokon való részvételre. Sportszakköröket szervezünk. A tehetséges tanulókat több sportágban iskolai, kistérségi, megyei, országos szintű versenyekre készítjük fel.

112

VII/2 KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA

A) A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek:  Fenntartható fejlődés erősítése A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit. 

Környezetünk védelme

Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. 

Rendszerszemléletű környezetlátás

A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. 

Problémamegoldó szemlélet

A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket (természettudományos kompetencia). A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése (matematikai kompetencia). Konkrét célok és feladatok  Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre.  Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.  Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését.  Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében.  Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét.  Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére.

113

     

A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, technika). A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: osztálykirándulások, erdei iskola, jeles napok, ünnepek megünneplése, témahét, projektek. A programok költségeit a szülők viselik. Részvétel a szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programokon. Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel (téli madáretetők készítése, folyamatos madáretetés). Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet. Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel, szülőkkel közösen megoldható gyakorlati feladat.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Természettudományos kompetencia: - Az emberi tevékenység okozta változások megértése; - A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség; - A tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásának felelőssége.  Szociális és állampolgári kompetencia: Közügyekben való aktív közreműködés fontossága a környezetvédelemben.  Környezettudatosság, esztétikai tudatosság: - Környezetünk esztétikus alakítása, - Egyetemes és kulturális örökségünk védelme.

B) Megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet:  Hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra  Nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel (projekthét, témahét, témanap, tömbösítés, önköltséges tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások). Hagyományos tanórai foglalkozások A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra.  energiatakarékosság  szelektív hulladékgyűjtés  papírtakarékosság  anyagok újrahasznosítása pl. technika órán  figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése  a környezet folyamatos tisztántartása  esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése Nem hagyományos foglalkozások:

114



Az erdei iskolai program: Egymásra épülő adott környezethez illeszkedő, a tanulók képességeinek megfelelő, aktív részvételüket igénylő, a tananyag élményszerű elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskolai programokat az osztályfőnökök szervezik, a szülői munkaközösség véleményének kikérésével. Az erdei iskola költségei a szülőkre hárulnak, ezért a szervezésénél a program költségvetését az osztály szülői közössége hagyja jóvá a szülői értekezleten. Pedagógusaink – a lehetőségek szerint - pályázatokat írnak az erdei iskola programjára, amellyel a költségeket csökkenthetik.



Nem tanteremben tartott óra: A Fővárosi Állat és Növénykert megtekintése, Természettudományi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum foglalkozásainak igénybe vétele múzeumpedagógus irányításával.

Tanórán kívüli egyéb lehetőségek  szakkörök  gyűjtőmunkák  vetélkedők  nyári táborok  kézműves foglalkozások  kirándulások, túrák  színház és mozi látogatás  szelektív hulladékgyűjtés  pályázatokon való részvétel (környezetvédelmi pályázatok) Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerekkel együtt a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető módszereket alkalmazzuk. Taneszközök:  Korszerű tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, természetfilmek  Térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytű)  Játékokhoz szükséges eszközök  Kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok, eszközök  Korszerű felszerelés a technika teremben  Internet elérési lehetőség az informatika teremben Iskolai környezet alakítása:  Iskolaegységünkben az elmúlt évek során igyekeztünk olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására.  Tanulóink szívesen részt vesznek épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások, termésképek, „zöldségszobrok”).  Iskolánk parkját folyamatosan fejlesztjük. Örökzöldeket, cserjéket, egynyári és évelő növényeket ültetünk.  Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra (padok, asztalok, sportpálya, fa játszótér). A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek.  Papírgyűjtési akciót szervezünk.  A pénzügyi lehetőségekhez képest igyekszünk víztakarékos WC tartályokat beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk, és megköveteljük az erre való odafigyelést.

115

Az iskola mindennapi élete:  A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerűnek kell lenni.  Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása. - Mindannyian betartjuk a takarékos energia- és vízgazdálkodást, gondoskodunk a megfelelő hulladékkezelésről. - A gyerekektől elvárjuk a kulturált étkezést. Erre jól működő felelősi rendszerünk van. - Iskolaotthonos rendszerünkben, napközi otthonunkban tanulóink napi egy alkalommal töltenek hosszabb időt szabadlevegőn az időjárásnak megfelelő elfoglaltsággal.

116

Egyéb lehetőségek: Táborok (önköltséges) A táborok az egészségnevelés fontos színterei. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Kirándulások (önköltséges) A kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából szervezünk. Ellátogatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, múzeumokba. C) Külső és belső partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben Humán erőforrások Feladat, szerepkör Iskolaegység vezetősége Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezet-egészségügyi tartalmakat.

Osztályfőnökök

Erősségek Elkötelezett, hiteles személyiségek legyenek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, nyitottság, tolerancia. Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezetegészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül. Használja ki az aktualitásokat osztályközösségi megbeszéléseken. Működtessenek a felelősi rendszert. Családok bevonása, konkrét segítségadás vagy közvetítés. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Évfolyamokra lebontva az egészség- és a környezeti neveléshez szükséges tartalmak feldolgozása Gyermekvédelmi felelős A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése. Iskolaorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. Diákok A tervezett éves programban vesznek részt Valamennyi diák érintett a (hallgatóság, tevékeny részvétel, programban. Osztálytermek megfigyelések, kezdeményezések). dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Szülők Előadások tartása, szemléltető eszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, külső programokban, az ő szemléletük is erőforrások felkutatása. formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.

D) A tantárgyak lehetőségei a környezeti nevelés programjában

117

KÖRNYEZETISMERET A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal.  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében.  ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.  ismerjék meg a természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit.  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök). TERMÉSZETISMERET A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére.  törekedjenek a megismerés komplexitására (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll).  természettudományos gondolkodásának alakítása, fejlesztése.  környezetük állapota iránti érzékenységének fejlesztése.  ökológiai szemléletének fejlesztése.  helyes környezeti attitűdjeinek fejlesztése.  értékrendjének alakítása.  környezettudatának fejlesztése.  felelősségérzetének fejlesztése.  környezet használatára vonatkozó helyes döntéseinek támogatása. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről.  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.  értsék meg, hogy a társadalmi és földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás, a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet.  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit.  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.  fejlesszék közösségük, lakóhelyük, régiójuk, országuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készségüket. A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény.  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére. Biológia és egészségtan A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit.  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet.  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket.  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően.  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. 118

   

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait. sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat. ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód.  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. A tanulókat  ösztönözzük a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására.  segítsük az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában.  segítsük az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Környezetvédelmi napok, világnapok Február 2.

Vizes Élőhelyek Napja

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

119

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

E) Iskolaegységünk = ÖKOISKOLA

Általános elvárások 1. Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül, mely tartalmazza az alábbiakat: a) az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezettudatosságáról készült beszámoló; b) az iskola mindennapi működése: víz-, gáz-, áram-, fűtőanyag-használat, anyag- és hulladékgazdálkodás c) rendezvények, kirándulások környezeti hatásai (utazások módja, keletkezett hulladék) 2. Az Ökoiskola Cím megtartását szolgáló Munkaterv elkészítése az iskolavezetés, a tanárok, az alkalmazottak, a tanulók és a szülők bevonásával készül, mindenkinek joga van javaslataival, észrevételeivel hozzájárulni. 3. Az iskola arculata (bemutatkozó anyagok, épület, udvar, dekoráció) határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus (környezetbarát, egészséges) életvitel pedagógiai értékeit. 4. Az iskola kapcsolatot tart fenn valamely aktív, a fenntarthatóságért tevékenykedő civil szervezettel (Tiszta utak, élő táj)

Tanítás-tanulás 1. Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit. 120

2. Az iskolai minőségfejlesztési munka része a helyi tanterv és az oktatási/nevelési tevékenység évenkénti felülvizsgálata, értékelése és korrekciója a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája szempontjainak, új eredményeinek figyelembevételével. 3. Az nevelő-oktató munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az oktatás példát mutat saját környezete kezelésére, a nevelés hangsúlyt helyez a gyakorlati tevékenységek képzésbe történő integrálására a helyi településfejlesztéshez kapcsolódóan. 4. A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, az iskola sokféle pedagógiai módszert alkalmaz céljai elérése érdekében. 5. Az iskolában a projekt módszer pedagógiai alkalmazása megvalósul. 6. A tanulók életkoruknak, képességeinek megfelelően aktívan, a pedagógusokkal partneri viszonyban részt vehetnek az oktatási tevékenységek megtervezésében, megvalósításában. 7. A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei az iskola helyi tantervének és iskolai munkatervének. 8. A szabadtéri programok szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. 9. A diákok a jövőről alkotott elképzelésekkel és forgatókönyvekkel dolgoznak, keresik a jövőbeli fejlődés és változások alternatív lehetőségeit, s választási kritériumokat dolgoznak ki.

121

Személyi feltételek, belső kapcsolatok 1. Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport (ÖKO-munkacsoport), melynek tagjai lehetnek pedagógus és nem pedagógus dolgozók. 2. ÖKO-munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi, javaslataival segíti az iskolai nevelési tevékenységet. 3. A diákok bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe. A diákönkormányzatban van környezetvédelmi felelős. 4. Az idegen nyelv szakos kollégák biztosítják iskolaegységünk kommunikáció képességét német vagy angol nyelven. Ők közreműködnek más Európai Uniós országgal való kapcsolat felvételben. 5. Az iskola házirendjét folyamatosan felülvizsgáljuk. 6. Az iskola házirendje kiemelten foglalkozik az iskolában és környékén lévő természeti és épített értékek védelmével. 7. A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, jártas a módszertanában és ezt alkalmazza is. 8. A nevelőtestület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés elveit. 9. Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követő magatartás tekintetében. 10. Az intézmény vezetője, iskolaegység-vezetője, ÖKO-munkacsoport vezetője részt vesz az ökoiskolák vezetői számára hirdetett vezetői továbbképzésen. 11. A nevelőtestület évente egyszer részt vesz a tantestület csapattá kovácsolását elősegítő tréningen vagy egyéb programon.

Tanításon kívüli tevékenységek 1. Az iskolaegység az éves munkatervében meghatároz az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat (kiállítások, vetélkedők, projektek). 2. Az iskolaegység környezet- és természetvédő, egyéb az ökoiskolai célok megvalósulását elősegítő kirándulásokat, táborokat szervez, segíti diákjai részvételét mások által szervezett hasonló jellegű táborokban. 3. Az iskolaegység aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban. (évszakonkénti szemétszedés, városszépítés, madarak élőhelyének védelme, faültetés) 4. Az iskolaegység belső kommunikációs csatornái (iskolarádió, faliújságok, iskolaújság) tükrözik az ökoiskolai célokat. 5. Az iskolaegységben olyan pedagógiai tevékenységek folynak, amelyekben a diákok az iskola környezetkímélő, egészséges működtetését tanulmányozzák, segítik elő. 6. Az iskolaegység a fenntarthatóság pedagógiájához kapcsolódó pedagógus- és más szakmai továbbképzéseken részt vesz, megszervezi a szerzett tapasztalatok átadását. 7. Az iskolaegység részt vesz a helyi szükségletekhez illeszkedő továbbképzések kidolgozásában. 8. Az iskolaegység sokféle fizikai, mozgásos tevékenység számára biztosít lehetőséget (tornatermi, sportudvari, játszótéri mozgáslehetőségek)

122

Társadalmi kapcsolatok 1. Az iskolaegység együttműködik más magyar és külföldi iskolákkal. (Staufenberg, Kisiratos – partnertelepülés) 2. Az iskolaegység figyelmet fordít arra, hogy munkájával hozzájáruljon a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével. 3. Az iskolaegység felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról hírt adjon. (Szabolcs Híradó, TÓ-TÉVÉ, internet) 4. Az iskolaegység lehetőséget ad a szűkebb és tágabb környezetében, valamint a nagyvilágban történő főbb, a környezetvédelemmel kapcsolatos, eseményekkel való foglalkozásnak. 5. Az iskolaegység együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal, a helyi civil szervezetekkel, amelyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak.

Fizikai környezet 1. Az iskolaépület környékén lévő természetes növényzet változatos, a telepített növényzet rendszeresen és szakszerűen gondozott. 2. Az iskolaegység folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát. 3. Az iskolaegységben van közösségi összejövetelekre alkalmas helyiség (osztályterem), a diákjaink és dolgozóink használhatnak ilyen helyiséget a településen. 4. Az iskolabútorok természetes és a környezetre ártalmatlan anyagokból készültek, az azokat használók igényeihez igazodnak. 5.Az udvar tartozékai A) kerékpártároló B) madáretető C) dísznövények D) játszótér (természetes anyagokból) E) sportpálya F) fából készült udvari szeméttároló G) zöld, gyepes terület (pihenő park) 6. Az iskolaegységben történő építkezések és átalakítások figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait: A) Az átalakítások, építések biztosítják, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe. B) Az erőforrások használata és a környezet terhelése minimális az épületek építése, használata és lebontása során. C) Az épületek építése, használata és lebontása nem jár az egészségre káros hatással. D) Az építés/átépítés során figyelembe veszik az energiatakarékos üzemeltetést. 7. Az iskolaegység figyelmet fordít arra, hogy segítse a felelős szerveket abban, hogy környékén: A) Biztonságos gyalogos utak, gyalogátkelők legyenek, B) Megfelelő mennyiségű szelektív hulladékgyűjtő legyen 8. Az iskolaegység dekorációja összhangban van az ökoiskola arculatával (folyosók, osztálytermek, szaktantermek).

123

Az iskolaegység működtetése 1. Környezetkímélő anyaghasználat megvalósulása: a) Tudatos takarékosság az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. b) Környezetkímélő anyagok használata a karbantartási munkákban és a takarításban. c) Környezetkímélő játékok, taneszközök és segédeszközök használata. d) Környezetkímélő anyagok használata az adminisztrációban és egyéb irodai munkában. e) Környezetkímélő anyagok használata szabadidős és egyéb tevékenységekben. f) A kémiai anyagok környezetkímélő kezelése, tárolása, felhasználása. 2. Egészséges és környezetkímélő módon előállított ételek felszolgálása: a) Egészséges, tápláló ételek és italok az iskolai étkeztetésben. b) A speciális étrendi megkötésekkel rendelkező tanulók számára a megfelelő ételek biztosítása. c) A büfében lehet kapni egészséges és környezetkímélő árukat. d) A büfé minimális mennyiségben forgalmaz egyszer használatos csomagolású italt. e) Eldobható cikkek használata csak abban az esetben engedélyezett, ha nincs más lehetőség. 3. Az iskolaegység a lehető legkisebb szinten tartja a hulladék-kibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. a) Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. b) Hulladékok elkülönített gyűjtése, átadásuk a hulladékkezelőnek. c) A veszélyes hulladékok gyűjtése és elhelyezése külön szolgáltatóval kötött szerződés alapján történik. 4. Az iskolaegység takarékosan és ésszerűen bánik a vízzel. a) Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. b) A csapok, WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. 5. Az iskolaegység takarékosan bánik az energiával. a) Takarékosság a hőenergiával. b) Takarékosság az elektromos árammal 6. Az iskolaegység a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt. a) A kémények, szellőztető berendezések, anyagkibocsátása szabályozott, rendszeresen ellenőrzött. b) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek c) Az iskolaegység területe mentes az allergén növényektől 7. Az iskolaegység megközelítése környezetkímélő módon történik. a) A tanulókra, a nevelőtestület tagjaira utazás tekintetében jellemző a gyaloglás, a kerékpározás, az iskolabusz használata. b) Gyalog, kerékpárral elérhető a természet tanulmányozására alkalmas helyek rendszeres látogatása. c) A szükséges szállítások ésszerű megszervezése. 8. Az iskolaegység rendezvényei a lehető legkisebb mértékben terhelik a környezetet. Környezetvédelmi terv Az oktatás megújításának programja két alapvető megállapításra épül:

1. Hatékony ismeretszerzés csak tanulói tevékenységeken keresztül lehetséges. 2. A tanár feladata, hogy segítse a tanulót az önálló ismeretszerzésben, tanulásban. E két tömör megállapításban összefoglalt oktatási filozófia gyakorlati megvalósítására különösen alkalmas a környezet- és egészségvédelem. Ehhez egy új, a gyerekek személyiségét figyelembe vevő, motiválhatóságára építő, a tanulók tevékenységét középpontba állító oktatási struktúrára van szükség. Az intézményes iskolai nevelés

124

megvalósulásának feltétele a családi nevelés megléte, mely által az ember testi, lelki, erkölcsi élete megalapozódik, majd folytatódik. Az egészséges családi életre való készség a korszerű műveltség része. A nevelés akkor éri el célját, ha a gyerek látja, hogy minden ugyanarról szól: az emberről és az őt körülvevő természet kapcsolatáról. Életkortól függően más-más tevékenységre, gondolatra fogékonyak a gyerekek. Nincs olyan életkor, melyben ne lehetne megváltozni. A családi körben folyó környezeti nevelés annál is fontosabb, mert az egyén környezetének igen fontos színtere a háztartás. Ez az a szféra, amelyben az egyén magánéletében környezetvédő lehet vásárlási, fogyasztási szokásaival. Fontos tehát a szülők és a pedagógusok együttműködése a gyermekek nevelése érdekében. A környezeti nevelés főbb vonásai A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy - ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben. - az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokra magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A környezetvédelem esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak az ismerete. Meg kell vizsgálni mindezek természetre gyakorolt hatását. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja. A nevelés és oktatás céljai és feladatai - Az óvodáskorban kialakított szokásrendszeri, viselkedési formák megerősítése és továbbfejlesztése magatartási formákká. - A pozitív attitűdök elmélyítése, megerősítése a már bizonyos mértékben rendszerezett tudati elemek, ismeretek révén. - A környezeti nevelés tartalma kisiskolás korban az alábbi ismeretkörökbe foglalható: a) A természetismeretben elsősorban a közvetlen környezet növény- és állatvilágának megismerése; a feltárás az élőhelyek alapján történik. b) Jelenségek és összefüggések a természetben. c) Természetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek. Elvárásaink nevelés és ismeretek terén  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.  A testi-lelki egészség megőrzése.  Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.  Rendszerszemléletre nevelés.  Holisztikus szemléletmód kialakítása.  Fenntarthatóságra nevelés.  A környezetetika hatékony fejlesztése.  Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.  Tolerancia kialakítása.  A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. 125

          

Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Globális összefüggések megértése. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás. A családi életre nevelés fejlesztése. Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

Környezet- és természetvédelmi ismeretek 6-10 éves korosztálynak Közvetlen és tágabb környezetünket szemügyre véve élőlényeket, élettelen természeti elemeket és az ember alkotta tárgyakat figyelhetünk meg. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges környezetet. Meg kell őriznünk a környezet értékeit, azok szépségét. A talaj - A lakóhely talajának vizsgálata (a benne megfigyelhető élőlényeket, tapintását, színét, szerkezetét, vízáteresztő képességét). - Terepasztalon tapasztalják meg a tanulók, hogy a talaj hogyan viselkedik a széllel, a vízzel szemben. - A növények szerepe a szél- és a vízerózió esetében. - Példák gyűjtése a lakóhely környékéről az ember természetátalakító munkájára. - A talajszennyeződés formái, megelőzése. A víz -

A víz tulajdonságai, kölcsönhatása. Tanulmányi séta során ismerjük meg lakóhelyünk vizeit. Kísérletekkel állapítsák meg a vízminőséget, a szennyezettség mértékét. Vizsgálják meg az ivóvizet, csapvizet, artézi kút vizét. Milyenek a vizek partjai? A víz állat- és növényvilága. Víztisztaság megőrzésére milyen intézkedések születtek a településen, a megyében, az országban. Hogyan óvhatják meg a gyerekek a vizeket? A Velencei-tó vízminőségének, élővilágának vizsgálata.

A levegő - A levegő összetétele. - Hogyan érzékelhető a levegő szennyezettsége? - A levegőt szennyező források felderítése, javaslat a megszüntetésre. - A szennyezett levegő hatása az élővilágra, a természetre. - A zaj hatása az élővilágra. - Védekezés a zajártalom ellen. A környezetszennyezés hatásai: 1. Az élővilág védelme, természetvédelem. 2. Az élővilágot egyéb veszélyeztető tényezők.

Környezet- és természetvédelmi ismeretek 10-14 éves korosztálynak 126

Lakóhely és környéke - a lakóhely története, - a természetes környezetet, annak természeti értékeit, - épített társadalmi környezetét, - meg kell keresni a változások lényegét és okait, majd le kell vonni a következtetéseket (életmódbeli változások), - a lakóhely élővilágának felmérése, - a növény- és állatvilágot veszélyeztető tényezők, - a veszélyforrások korlátozásának, megszüntetésének lehetőségei. Védett területek Magyarországon - Tájvédelmi körzetek. - Természetvédelmi területek. - Nemzeti parkok. - Bioszféra rezervátumok, - Világörökségi területek. - Erdők jelentősége, védelmük fontossága. - A lakóhelyen vagy közelében lévő védett terület, védett növény-, illetve állatfajok. - Hazánk nemzeti parkjainak főbb vonásai, jellegzetességei. - Lakóhely környékének védett növény- és állatfajai. - A „Vörös könyv”. - Védett természeti értékek. Az embert érintő változások, veszélyek - Életkörülmények átalakulása. - Környezetszennyezésből, életmódváltozásból következő ártalmak. - Bioszféra pusztulása, túlnépesedés, túlfogyasztás, geo-, biogeokémiai anyagfogalom megváltozása, hőháztartás, ózonlyuk. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás - A társadalom kulturális, gazdasági, politikai fejlődése. - Környezet-átalakítás, környezetromlás, környezetfejlesztés alakulása. - A környezetvédelem hazai története. A talaj - Keletkezése, jellemzői, fajtái. - A talajszennyezés és –pusztulás folyamata. - Fizikai, kémiai, biológiai sajátságait befolyásoló tényezők (műtrágyázás, savas esők kipufogógáz, szemét, veszélyes hulladék, radioaktív szennyezés). - A talaj szerkezetét megváltoztató hatások (Szakszerűtlen öntözés, mocsarasodás, szikesedés, el nem bomló műanyagok). - A lakóhely talajának vizsgálata. - Szennyező források feltárása. - A talaj védelmének lehetőségei a lakóhelyen. - A talajszennyezés, pusztulás megelőzése, csökkentése (környezetkímélő mezőgazdasági eljárások, helyes talajművelési módok, csepegtető öntözés elterjesztése). A víz - A lakóhely felszíni vizeinek feltárása. - A vizek vizsgálata érzékszervi úton, fizikai és kémiai szempontból. - Az élő víz, holt víz fogalma. - A vizeket szennyező anyagok, hatása az emberre, az élővilágra. - A vízszennyezések forrásai. - A kutak vízének vizsgálata.

127

- A vízfogyasztás mennyiségi változása az elmúlt 20 évben. - Hogyan lehet takarékoskodni a vízzel? Magyarország felszíni vizeinek állapota: - Vízgazdálkodásunk és a környező országok. - A vizek szennyezői (háztartási szennyvizek, mosószerek, ipai szennyvizek, mezőgazdaság, atomerőművek hűtővize, izotópszennyezés, kőolaj és származékok, fenolok) - A folyók vízhozamát csökkentő tényezők (folyamszabályozás, vízierőművek, tározók) - A Velencei-tó és a Balaton vízminőségének összehasonlítása. - A felszín alatti vizeink pusztulása. - A tengerek, óceánok szennyeződése. - A szennyezés hatása a tenger élővilágára A levegő - A lakóhely levegőjének állapota. - Porszennyezés mérése, elemzése, szmog; forgalomkorlátozás. - A levegő szennyezői: szilárd részecskék; gáz halmazállapotú szennyezők. - Füstköd. A védekezés lehetőségei: - Porleválasztó berendezések. - Újfajta energiaforrások, közlekedési eszközök. - A közlekedés rendezése a településen. - A zöld felületek létesítése. A zaj - Egészségkárosító hatások. - Közlekedés, szórakoztató ipar. A település védelme - A települések kialakulásának, kialakításának természeti, gazdasági, település földrajzi és politikai tényezői. - Önálló helytörténeti vizsgálatok. - Értékek megőrzése.

128

VIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolaegységünkre vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása az alábbiakat szolgálja: - a nevelési-oktatási célok elérését, - a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, - az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést. Ellenőrzés, mérés 1. Iskolaegységünkben folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolaegység belső ellenőrzési rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az - éves munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: az intézményvezető, az általános helyettes, az iskolaegység-vezető, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az intézményvezető által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására, - a szülőkkel való kapcsolattartásra, - a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók ellenőrzése, értékelése a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a felzárkóztatás és a tehetséggondozás a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására b) A tanulók iskolai munkáján belül: - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira, - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, - az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre, - a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

129

5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által használt tanmenetek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni előírt időközönként: a) A pedagógusok körében  Az iskolai klíma vizsgálata évente. Felelős: minőségirányítási munkacsoport.  SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (Az intézményvezetői megbízás lejárta előtt) Felelős: minőségirányítási munkacsoport.  Pedagógusok teljesítményértékelése évente. Felelős: intézményvezető. b) A szülők körében A szülői elégedettség mérése:  Kérdőíves módszerrel szülői értekezleten, minden osztályban évente, a tanév utolsó szülői értekezletén. Felelős: minőségirányítási munkacsoport, osztályfőnökök. c) A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:  Szociometriai vizsgálat az 5. és a 7. évfolyamban évente. Felelős: osztályfőnökök.  Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 4-8. évfolyamokban évente. Felelős: osztályfőnökök.  A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. évfolyam elején évente. Felelős: osztályfőnökök. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:  Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.  A tanulók továbbhaladása szempontjából évente végzünk az alapkészségekre irányuló méréseket, melyeket az éves munkatervben határozzuk meg. Felelősök: a szakmai munkaközösségek vezetői, a tantárgyat tanító nevelők.  Országos kompetenciamérés évente, 4., 6. és 8. évfolyamon. Felelős: általános helyettes, iskolaegység-vezető.  Értékelés 1. Iskolaegységünkben folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki:  az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,  a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére,  a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az intézményvezetője minden tanév végén, valamint vezetői megbízatása lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli.

130

b) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési problémák, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). - A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális - elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások, fogadóórák és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 6. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit osztályfőnökök folyamatosan szóban – és a tájékoztató füzeten keresztül írásban – értékelik.

131

IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. Kompetencia alapú oktatást segítő eszközeink, melyek az oktató-nevelő munkához igény szerint rendelkezésre állnak: laptop, projektor, hordozható vetítővászon, digitális fényképezőgép, videó kamera, fénymásoló. 3. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök listája (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a leltári jegyzékben megtalálhatók, melyet évente ellenőrzünk és frissítünk. 4. Iskolaegységünkben a kompetencia alapú oktatás megvalósításához szükséges tankönyveket, taneszközöket, tanulmányi segédleteket az alábbi táblázat tartalmazza:

tantárgy

évfolyam

matematika

1. évfolyam

5. évfolyam

szerző, tankönyv cím Bóta Mária, C.Neményi Eszter, Harzáné Kabli Éva, Kőkuti Ágnes, Molnár Éva, Szilágyiné Oravecz Márta, Szabóné Vajna Kinga Matematika feladatlapok 1. évfolyam 1. félév Bóta Mária, Kőkuti Ágnes, Márkus Regina Matematika Számírás 1. évfolyam C. Neményi Eszter, Szilágyiné Oravecz Márta Tanulói alapkészlet Matematika 1. évfolyam Bóta Mária, C. Neményi Eszter, Harzáné Kabli Éva, Kőkúti Ágnes, Molnár Éva, Szabóné Vajna Kinga, Szilágyiné Oravecz Márta Tanulói eszközök. Matematika 1. évfolyam 1. félév Bóta Mária,C.Neményi Eszter, Kőkuti Ágnes,Lénárt István, Molnár Éva, Szilágyiné Oravecz Márta, Szabóné Vajna Kinga,Szabóné Szitányi Judit, Szili Judit Matematika „A” feladatlapok 1. évfolyam 2. félév Bóta Mária,C.Neményi Eszter, Kőkuti Ágnes,Lénárt István, Molnár Éva, Szilágyiné Oravecz Márta, Szabóné Vajna Kinga,Szabóné Szitányi Judit, Szili Judit Tanulói eszközök. Matematika 1. évfolyam 2. félév Benczédi-Laczka Krisztina, Gidófalvi Zsuzsa,Jakucs Erika, Lénárt István, Makara Ágnes, Malmos Katalin, Pusztai Júlianna, Pintér Klára, Zsinkó Erzsébet Matematika "A" 5. évfolyam Tanulói munkafüzet 1. félév

132

5. évfolyam

szövegértés, szövegalkotás

6. évfolyam

1. évfolyam

7. évfolyam

1.rész Lénárt István, Makara Ágnes, Pintér Klára, Pusztai Julianna, Zsinkó Erzsébet Matematika "A" 5. évfolyam Tanulói munkafüzet 1. félév 2. rész Benczédi-Laczka Krisztina, Gidófalvi Zsuzsa,Jakucs Erika, Laczka Gyuláné,Makara Ágnes, Malmos Katalin, Pusztai Júlianna, Pintér Klára, Zsinkó Erzsébet Matematikai kompetenciaterület "A" Matematika 5. évfolyam Tanulói munkafüzet 2. félév Benczédi-Laczka Krisztina, Gidófalvi Zsuzsa,Jakucs Erika, Lénárt István, Makara Ágnes, Malmos Katalin, Pusztai Júlianna, Pintér Klára, Zsinkó Erzsébet Matematikai kompetenciaterület "A" Matematika 5. évfolyam Tanulói eszközök 1. félév Benczédi-Laczka Krisztina, Gidófalvi Zsuzsa,Jakucs Erika, Laczka Gyuláné,Makara Ágnes, Malmos Katalin, Pusztai Júlianna, Zsinkó Erzsébet, Tóth László Tanulói Eszközök 5. évfolyam 2. félév Birloni Szilvia, Pintér Klára, Zsinkó Erzsébet Matematika "A" 6. évfolyam Tanulói Munkafüzet 1. félév 1. rész Birloni Szilvia, Benczédi-Laczka Krisztina, Malmos Katalin, Pintér Klára, Zsinkó Erzsébet Matematikai kompetenciaterület "A" Matematika 6. évfolyam Eszközök diákok és csoportok részére 6. évfolyam 1. félév Benczédi-Laczka Krisztina, Malmos Katalin, Orosházi Katalin, Takácsné-Tóth Ágnes Matematikai kompetenciaterület "A" Matematika 6. évfolyam Tanulói munkafüzet 2. félév Benczédi-Laczka Krisztina, Malmos Katalin, Orosházi Katalin, Takácsné-Tóth Ágnes Matematikai kompetenciaterület "A" Matematika 6. évfolyam Eszközök diákok és csoportok részére 6. évfolyam 2. félév Fonyódi Gábor, Szabó Éva Szövegértés-szövegalkotás "A" I. Feladatgyűjtemény 1-2. évfolyam Rózsa Vincéné: Szövegértés-szövegalkotás "A" II. Feladatgyűjtemény 1-2. évfolyam Eszterág Ildikó, Kerepeczki Attiláné, Palánkainé Sebők Zsuzsanna, Rózsa Vincéné: Én, te, mi Andóné Nagy Katalin, Petik Ágota, Ruzsa Ágnes: Ki van a dióhéjban? Andóné Nagy Katalin, Petik Ágota, Ruzsa Ágnes Szövegértés-szövegalkotás "A" III. Feladatgyűjtemény 1-2. évfolyam Kutiné Sahin-Tóth Katalin: Egereskönyv Arató László, Demeter Katalin, Fábián Márton, Kas Bence Szövegértés – szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 1. Héjja Ágnes, Molnár Cecília Sarolta Szövegértés-szövegalkotás 7 Tanulói munkafüzet 2. Fábián Márton, Kertész Zsuzsa

133

idegen nyelv (angol, német)

Szövegértés – szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 3. Beöthy Zsófia: Szövegértés-szövegalkotás 7 Tanulói munkafüzet 4. Gyeskó Ágnes: Szövegértés-szövegalkotás 7 Tanulói munkafüzet 5. Kertész Zsuzsa, Schäfferné Varga Judit, Weltner Mariann Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 6. Faragó Orsolya, Tallós Andrea, Gyeskó Ágnes, Weltner Mariann Szövegértés-szövegalkotás 7. Tanulói munkafüzet 7. Planetins 1.

4. évfolyam

Csikósné Marton Lívia My English Book 4 (tankönyv + munkafüzet)

134

Pedagógiai program II. rész Helyi tanterv Elfogadta: a József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegységének nevelőtestülete 2010. év május hó 10. napján Hatályba lépés időpontja: 2010. szeptember 01. Kocsis József intézményvezető

P.H.

135

TARTALOM TARTALOM .......................................................................................................................... 2 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................ 3 1.1. Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2010/2011. tanévtől ............................................................................................................................................... 3 1.2. Kötelező tanórák és nem kötelező órák maximális heti óraszáma .............................................. 4 1.3. Kötelező óraszámok a délutáni tanórákon................................................................................... 4 1.4. Óraterv......................................................................................................................................... 5 1.5. A helyi tanterv megvalósításának sajátos feltételei ..................................................................... 7 1.6. A törvény és a fenntartó által biztosított órakeret felhasználása ............................................... 13 1.7. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése ........................................................................... 15 1.8. Iskolaotthonos oktatás megszervezése ...................................................................................... 20 1.9. Emelt óraszámú angol és német idegennyelv-oktatás ............................................................... 24 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................26 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI, A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI, A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ...............................28 4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI; TOVÁBBÁ A TANULÓ TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI ...........................................................31 5. MODULÁRIS OKTATÁS, NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS-NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT EZEK BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ............................................................................35 6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ..........................................................................................36 7. AZ OTTHONI, AZ ISKOLAOTTHONOS, A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ................................................................41 8. A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSE A JÓZSEF ATTILA KÖZÖS IGAZGATÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ISKOLAEGYSÉGÉBEN ........42 9. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ÉVFOLYAMOKRA, TANTÁRGYAKRA, TEVÉKENYSÉGEKRE .........................................50 9.1 A környezeti nevelés .................................................................................................................. 50 9.2 Egészségnevelési program ......................................................................................................... 66 9.3. Programterv a környezeti - és az egészségneveléshez .............................................................. 71 10. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PROGRAM......................................75 PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................................77 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ....................................78 MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 1 1. számú melléklet A kompetencia alapú oktatás kerettantervi vonatkozásai a bevont évfolyamokra és tantárgyakra 2. számú melléklet Továbbhaladás feltételei évfolyamra és tantárgyra lebontva

2

1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2010/2011. tanévtől Iskolaegységünk egyes évfolyamain a következő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik:   

MKT = módosított kerettanterv - a 2003 szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított - 2001-ben bevezetett - helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be; ÁKT = átdolgozott kerettanterv - a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az OM által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. FKT = felülvizsgált kerettanterv – a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet értelmében, amely a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet módosítja.

Évfolyam Tanév

1. 2. Bevezető szakasz

3. 4. Kezdő szakasz

5. 6. Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

2009/2010.

FKT

FKT

ÁKT

ÁKT

ÁKT

ÁKT

MKT

MKT

2010/2011.

FKT

FKT

FKT

ÁKT

ÁKT

ÁKT

ÁKT

MKT

2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.

FKT FKT FKT FKT FKT

FKT FKT FKT FKT FKT

FKT FKT FKT FKT FKT

FKT FKT FKT FKT FKT

ÁKT FKT FKT FKT FKT

ÁKT ÁKT FKT FKT FKT

ÁKT ÁKT ÁKT FKT FKT

ÁKT ÁKT ÁKT ÁKT FKT

3

1.2. Kötelező tanórák és nem kötelező órák maximális heti óraszáma MKT: 2003.IX.1-től bevezetett módosítás- a tanulók köt.ó.sz.-ának csökkenése miatt ÁKT: 2004.IX.1-től érvényes helyi tanterv- a módosított NAT alapján FKT: 2008. IX. 1-től érvényes a felülvizsgált NAT alapján Tanév Évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2010/2011. 2011/2012. Tantervi Köt.ó.sz. Nem Egyéni Tantervi Köt.ó.sz. Nem változat 52.§(3) köt.óraszám foglalkozás változat 52.§(3) köt.óraszá 52.§(7) 52.§(11)c m 129.§ (10) 12 % 52.§(7) FKT FKT FKT ÁKT ÁKT ÁKT ÁKT MKT

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

10% =2 10% =2 10% = 2 10% = 2,25 25%=5 ,625 25%= 5,625 30% = 7,5 30% =7,5

2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

FKT FKT FKT FKT ÁKT ÁKT ÁKT ÁKT

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

10% =2 10% =2 10% = 2 10% = 2,25 25%=5,625 25%=5,625 30% = 7,5 30% =7,5

Egyéni foglalkozás 52.§(11)c 129.§ (10) 12% 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

A fenti óraszámok - értelemszerűen emelkednek - az iskolaegységben működő párhuzamos osztályok óraszámával.

1.3. Kötelező óraszámok a délutáni tanórákon napközi (1 csoport) 22,5 ó./csoport

iskolaotthon (2 csoport) 22,5 ó./csoport

4

tanulószoba (1 csoport) 15 ó./csoport

1.4. Óraterv 2010/2011. tanév órafelosztása 1. FKT

2. FKT

3. FKT

4. ÁKT

5. ÁKT

6. ÁKT

7. ÁKT

8. MKT

Magyar nyelv és irod. Történelem és áll. polg.ism. Ember és társ.ism., etika Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Tánc és dráma Ének-zene Rajz Mozgóképkult. és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségtan Szabadon tervezh. óra Köt.óraszám a Közokt.tv. alapján

8

8

8

7

4

4

3,5

4

2

2

2,5

2,5

3 4 0,5

3 3 1

3 3 1

3 3 1

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1 0,5 0,5

1 0,5 0,5

1 2,5 0,5

1 2 0,5

0

0

Művészetek

Tantárgy/Évfolyam

Nem köt. óraszám Ebből tanórán Csoportbontás óraszáma Egyéni foglalkozás /12 %/

4,5+0,5 4,5+0,5 1

1

3 4 0,5 2

4 2

0,5 1 1

1 0,5 1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 3

1 3

1 3

1 3

1 2,5 1

0

0

0

1 2,5 0,5 0,5 0

0,5Mat. 0,5Mat. 20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2 2

2 2

2 2

2,4

2,4

2,4

2,25 2 4 2,7

5,625 5 7 2,7

5,625 5 7 2,7

7,5 2 12 3

7,5 2 12 3

A kerettantervet az iskolaegység adoptálja.

5

2011/2012. tanév órafelosztása Tantárgy/Évfolyam

Művészetek

Magyar nyelv és irod. Történelem és áll. polg.ism. Ember és társ.ism., etika Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Tánc és dráma Ének Rajz Mozgóképkult. és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Egészségtan Szabadon tervezh. óra Köt.óraszám a Közokt.tv. alapján Nem köt. óraszám Ebből tanórán Csoportbontás óraszáma Egyéni foglalkozás /12 %/

1. FKT 8

2. FKT 8

4,5+0,5 4,5+0,5 1

1

3. FKT 8

4. FKT 7 3 4 0,5 2

4 2

5. ÁKT 4

6. ÁKT 4

7. ÁKT 3,5

8. ÁKT 4

2

2

2,5

2,5

3 4 0,5

3 3 1

3 3 1

3 3 1

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1 0,5 0,5

1 0,5 0,5

1 2,5 0,5

0,5 2,5 0,5

0

0

0,5 1 1

1 0,5 1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 3

1 3

1 3

1 3

1 2,5 1

0

0

0

1 2,5 0,5 0,5 0

0,5Mat. 0,5Mat. 20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2 2

2 2

2 2

2,4

2,4

2,4

2,25 2 4 2,7

5,625 5 7 2,7

5,625 5 7 2,7

7,5 4 12 3

7,5 2* 12 3

* 2012/2013-tól 2 óra 4 órára növekszik. A kerettantervet az iskolaegység adoptálja.

6

1.5. A helyi tanterv megvalósításának sajátos feltételei

1.5.1. Tantárgyak a beépült modulokkal (1-8. évfolyam)

TANTÁRGYAK

MODULOK

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

Hon- és népismeret (5-6.)

Német nyelv

Ember- és társadalomismeret, Etika (7-8.)

Matematika Informatika

Informatika (6.)

Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia

Egészségtan (8.)

Kémia Földrajz Ének-zene

Tánc és dráma (5-6.) Művészetek Mozgókép- és médiaismeret (7-8.)

Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Egészségtan (6.)

7

1.5.2. A kompetencia alapú oktatás céljainak megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, szervezeti megoldások, eljárások iskolaegységünkben évfolyamokra lebontva

Módszerek, szervezési módok

Évfolyam 1

2

3

4

tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés (drámajáték) három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció

5 Emelt id. ny. Matem.

6 Emelt id. ny. Matem.

7 Tört.

8 Mat.

Matem. Szöv.ért.

Drámaj. Id. ny. Drámaj.

Matem. Szöv.ért.

Drámaj. Id. ny.

Matem.

Matem.

Szöv.ért. Tört.

Mat.

+

+

+

+

+

Id.ny.

Matem.

Matem.

Szöv.ért.

+

+

+

Matem. Szöv.ért.

8

Szöv.ért.

1.5.3. Kompetencia területek megnevezése évfolyamokhoz rendelve

Évfolyam 1.

Osztály 1.c 1.c

4.

A drámapedagógus által vezetett osztály

5. 6. 7. 6-7-8.

4.c 5.a 6.b 7.a

Kompetencia terület Matematika kompetencia Szövegértés, szövegalkotás kompetencia Művészet – tantárgyi bontás nélkül

Fenntartási időszak

2010-2015. Idegen nyelvi kompetencia Matematika kompetencia Matematika kompetencia Szövegértés, szövegalkotás kompetencia Tantárgytömbösítés

1.5.4. A kompetencia alapú oktatás implementációja

Tevékenységek teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (szakrendszerű órák 5-10-15 %-a)

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

Évf. 1. 7. 1. 5-6. 4.

Kompetenciaterület szövegértés; szövegalkotás

8. 7. 5-6. Drámaped. által vezetett osztály 1., 4. 5-8. 1.,5.,6. 4.

matematikai logika, állampolgári (történelem) idegen nyelvi drámajáték

7.

digitális

matematikai logika idegen nyelvi

matematikai logika, idegen nyelvi,

9

1.5.5. A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése Célok, indikátormutatók

Implementáció éve 2009/2010.

Fenntarthatóság 2010/2011.

2011/2012.

2012/2013.

2013/2014.

2014/2015.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (szakrendszerű órák 5-10-15 %-a)

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

1.5.6. Tantárgytömbösített oktatás A tantárgytömbösítést a Közoktatási Tv. 52.§ (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanórai foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább 5%ának, a 2010/2011. tanévben legalább 10%-ának, a 2011/2010. tanévben legalább 15%-ának felhasználásával kell megszervezni. Ha a fenti időkeret és az egymást követő órák megszervezése teljesül, akkor az iskola dönti el, hogy a szakrendszerű oktatás melyik évfolyamán, melyik osztályokban vezeti be a tantárgytömbösített oktatást. Tömbösítendő óraszámok A) Évfolyamonként 1-1 osztályra 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1 hét

36 hét

37 hét

3

3

0

0

6

216

222

4

4

0

0

8

288

296

18,5

18,5

25

25

87

3132

3219

*

22,5

22,5

25

25

95

3420

3515

Nem köt.

111

111

0

0

222

148

148

0

0

296

684,5

684,5

925

925

3219

HETI

Nem köt. óraszám Nem szakrendszerű Kötelező óraszám Szakrendszerű óra

ÉVI (37xheti)

Összes kötelező óra:

óraszám Nem szakrendszerű Kötelező óraszám Szakrendszerű óra

10

Összes * 832,5 832,5 925 925 kötelező óra: B) Hetente tömbösítendő összóraszám (a tömbösítés %-ának megfelelően)

3515

Felsős osztályok száma

5%

10%

15%

Évfolyamonként 1-1 osztály (5-6-7-8. = 4 osztály) 1 osztályra számított érték

4,35

8,7

13,05

1,0875

2,175

3,2625

* 8 osztályra számított érték

8,7

17,4

25,6

C) Évente tömbösítendő óraszám (a tömbösítés %-ának megfelelően)

36 hét

37 hét

Felsős osztályok száma Évfolyamonként 1-1 osztály (5-67-8. = 4 osztály) 1 osztályra számított érték * 8 osztályra számított érték Évfolyamonként 1-1 osztály (5-67-8. = 4 osztály) 1 osztályra számított érték * 8 osztályra számított érték

5%

10%

15%

156,6

313,2

469,8

39,15

78,3

117,45

313,2

626,4

939,6

160,95

321,9

482,85

40,23

80,47

120,71

321,84

643,76

965,68

A)-B)-C) pontokban *-gal megjelölt sorok értékei – egy adott tanévben – az évfolyamonkénti osztályok számának megfelelően alakulnak ki. Tömbösítés megvalósítása (évfolyamra és tantárgyra) A tömbösítés megvalósítása ciklusban – A-B heti órarenddel – történik. 7-8. évfolyamon kéthetente 2 tantárgy (7. évfolyam történelem; 8. évfolyam matematika). 5-6. évfolyamon kéthetente emelt-alap idegen nyelv (angol-német). C I K L U S OSZTÁLY

A hét TANTÁRGY

7.a történelem 8.a matematika emelt-alap id.ny. 5. abc Tömbösített óra összesen

TÖMB. ÓRASZÁM 5 5 15 25óra/hét

OSZTÁLY 7.b 8.b 6. abc

11

B hét TANTÁRGY történelem matematika emelt-alap id.ny.

TÖMB. ÓRASZÁM 5 5 15 25óra/hét

Tömbösített órák megoszlása a ciklusban (évfolyamra és tantárgyra) CIKLUS OSZTÁLY Tantárgy Kétheti óraszám emelt-alap id.ny. 5.abc 6+4E emelt-alap id.ny. 6. abc 6+4E 7.a történelem 5 7.b történelem 5 8.a matematika 6+2. 8.b matematika 6+2. Tömbösített órák száma összesen

A hét

B hét

5x3=15 + 1E 1+3E 5 0 5 1+2. 25

1+3E 5x3=15 + 1E 0 5 1+2. 5 25

Tömbösített órák száma a ciklusban 15 15 5 5 5 5 50

1.5.7. Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere Az Információs és Kommunikációs Technológia eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása IKT eszközhasználat szövegértés tevékenységrendszere

matematikai logika

választott kompetenciaterület (idegen nyelvi) +

IKT alapú eszközök

+

+

IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés, értékelés

+

+

+

+

+

+

1.5.8. Kompetencia alapú oktatás módszereinek megvalósítási terve iskolaegységünkben Témanap 1-8. osztályig a tanév során rendszeresen (4 alkalommal) témanapot szervezünk, amelynek tartalma felhasználja a tanórai keretben már megszerzett tapasztalatokat, összegzi a már meglévő ismereteket, megalapozza a további munkát. Témája  épített és természeti környezetünk  környezetvédelem,  energiatakarékosság  egészséges életmód  egészségünk Témahét 1-8. osztályig a tanév során legalább 1 alkalommal témahetet szervezünk, amelynek tartalma a témanaphoz hasonlóan felhasználja a tanórai keretben már megszerzett tapasztalatokat, összegzi a már meglévő ismereteket, megalapozza a további munkát. Témája: névadónk József Attila életéhez és munkásságához kapcsolódó tevékenységek, programok. Címe: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat”

12

Projekt 1-8. osztályig a bevont osztályokban tanévenként 1 alkalommal, 3 hetet meghaladó projektet szervezünk. Témája: környezetvédelem Címe: „Ma lesz a holnap tegnapja…

1.6. A törvény és a fenntartó által biztosított órakeret felhasználása Az alábbi óraszámok a tanévenkénti órafelosztás táblázatokban részletezve megtalálható. A nem kötelező órakeret /52. §. (7)/ felhasználása 

német nyelvi csoportbontás tanórán

(4-8. évf.)



angol nyelvi csoportbontás tanórán emelt szintű nyelvoktatás tanórán technika csoportbontás tanórán informatika csoportbontás tanórán szövegértés, szövegalkotás csoportbontás tanórán magyar nyelv és irodalom csoportbontás tanórán matematika csoportbontás tanórán szakkör tanórán kívül énekkar tanórán kívül diáksport tanórán kívül iskolaotthonos oktatás tanórán és tanórán kívül testnevelés tanórán nem szakrendszerű órák tanórán differenciált foglalkozás tanórán

(4-8. évf.)

            

(5-8. évf.- 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben) (5-8. évf.) (4-8. évf.) (7-8. évf.) (7-8. évf.) (7-8. évf.) (7-8. évf.) (1-8. évf.) (1-8. évf.) (3. évf.) (5-8. évf.) (5-6. évf.) (7-8. évf.)

Egyéni foglalkozás /52. §. (11) c, 129. § (10)/ felhasználása

(1-8. évf.)

Napközi otthonos órakeret /53. § (4)/ felhasználása

(1-4. évf.)

Magántanulós órakeret /52.§ (13)/ felhasználása

(alsó tagozat, felső tagozat)

Tanulószobai órakeret felhasználása

(5-8. évf.)

13

Iskolaotthoni órakeret felhasználása

(1-2. évf.)

Logopédiai foglalkozás

(1-2. évf.)

14

1.7. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése

1.7.1.Törvényi vonatkozások A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban: Ktv.) 8. §-a határozza meg a nevelőoktató munka szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktató munka keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A Ktv. 2006-os módosítása a nem szakrendszerű oktatás időkeretébe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező foglalkozásokat is. A Ktv. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd ezt követően az 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulóknak a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja /Ktv. 121.§ (34)/. A Ktv. előírásainak megfelelően az 5-6. évfolyamon képesség- és készségfejlesztésre kell fordítani az óraszám minimum 25%-át. Ez a két évfolyamon 7-7 órát jelent. A nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön. A NAT és a Ktv. kijelöli azt is, hogy a nem szakrendszerű órákon a kulcskompetenciák fejlesztésére kell helyezni a súlypontot, az alapkészségek biztonságos kiérlelésének támogatására és ezek fejlesztésén keresztül a tudásközvetítésre, a tanulni tanulás képességének a kialakítására, erősítésére. A nem szakrendszerűség az adott tanítási feladaton együtt dolgozó tanítók, tanárok közötti kommunikáció megerősíti, fejleszti a tanítók és tanárok szakmai, pedagógiai kompetenciáját. A nem szakrendszerű oktatás kereti között nincs szükség tantárgyi tagolásra, így lehetővé válik, hogy nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A 2008/2009-es tanévtől a tanmeneteknek tartalmazniuk kell egy-egy tanóra (szakrendszerű ill. nem szakrendszerű) anyagát. Amennyiben egy nevelő végzi a szaktárgyi oktatást és a nem szakrendszerű oktatást, nem kell két külön tanmenetet készíteni, de természetesen a tanmenetben jelölni kell a nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet. A tanár részvétele a nem szakrendszerű oktatásban: A Ktv. 17.§-a (8) bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás továbbképzés feltételeit vagy rendelkezik tanítói és tanári diplomával egyaránt. A tanító részvétele a nem szakrendszerű oktatásban:

15

A tanító az 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget vagy tanári diplomát. Átmeneti szabályok A Ktv. 120.§-a (20) bekezdése a pedagógus munkakörök betöltéséhez átmeneti szabályokat állapít meg. A tanár abban az esetben, ha 2004. szeptember 1-jéig, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyam oktatásában, akkor 2012/2013-as tanév végéig jogosultságot szerzett a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. A törvényi előírás értelmében az 5. és 6. évfolyamon a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári (felső tagozatos) tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat – esetenként osztályonként is eltérő mértékben – az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat.

1.7.2. A nem szakrendszerű órák óraszáma 5-6. évfolyam Heti óraszám: 7óra = 4 kötelező óra + 3 nem kötelező óra Éves óraszám: 37 x 7óra = 259 óra

Tantárgyak

Heti óraszámok Szakrendszerű Nem szakrendszerű Kötelező óra Kötelező Nem óra köt. óra 4

Összesen

Éves óraszámok (heti óraszám x 37) Szakrendszerű Nem szakrendszerű Kötelező óra Kötelező Nem óra köt. óra

3

18,5

148 684,5

259 (27,45 %)

7

Heti óraszám Éves óraszám Összes éves óraszám

Kötelező terhére 22,5

25,5 órák Nem kötelező órák terhére 3 943,5

37 x 22,5 = 832,5

37 x 3 = 111 934,5

16

111

1.7.3. A nem szakrendszerű órák megoszlása:

5. évfolyam

TKT

6. évfolyam

(Tudás és képesség területek)

Kommunikáció Tánc és dráma Mindennapi életünk Gondolkodás- és tanulásfejlesztés

2 = Magy.(köt1+.1) 0,5= Tánc és dráma(köt0,5) 2,5= Rajz(köt0,5)+Of.(köt1)+Nem köt.1 2 = Mt.(köt1+.1)

2 = Magy.(köt1+.1) 0,5= Tánc és dráma(köt0,5) 2,5=R.(köt0,5)+Of.(köt0,5)+E.t.(köt0,5)+Nem köt.1 2 = Mt.(köt1+.1)

Összesen:

7

7

1.7.4. A nem szakrendszerű órák témájának, óraszámának tervezése A szaktantárgyak tanmenetében megkülönböztető jelzéssel kell ellátni a nem szakrendszerű foglalkozások témáját, sorszámát, akár a kötelező, akár nem kötelező órák terhére valósul meg. Így: magyar, matematika. Egyéb nem szakrendszerű foglalkozásokra saját tanmenet készül. Így: tánc és dráma, mindennapi életünk. 1.7.5. A nem szakrendszerű órák témájának, óraszámának adminisztrációja A kötelező órák terhére megtartott nem szakrendszerű órák az osztálynaplóba más színnel és saját óraszámmal kerülnek lejegyzésre. Az osztálynaplóban a nem kötelező órák terhére megtartott nem szakrendszerű órák az előbbihez hasonlóan más színnel kerülnek bejegyzésre és külön sorszámozódnak. 1.7.6. A nem szakrendszerű órák értékelése, minősítése A nem szakrendszerű órák értékelése az alábbiak szerint történik:  vagy a szakrendszerű óráknak megfelelő tantárgyakon belül, (Gond.-és tan.fejleszt.=matem.; Komm.=magy.)  vagy értékelési kategóriákkal történik, amennyiben külön egységként szerepel. (Tánc és dráma; Mindennapi életünk) Az értékelési kategóriák a következők: - kiválóan megfelelt (kmf) - jól megfelelt (jmf) - megfelelt (mf) - felzárkóztatásra szorul (fz) 1.7.7. Az értékelés dokumentálása

17

Ha a nem szakrendszerű órák értékelése értékelési kategóriákkal történik, ott ezek a kategóriák az osztálynaplóba a fenti rövidítésekkel, a törzslapra és a bizonyítványba rövidítés nélkül kerülnek be. A nem szakrendszerű órák folyamatos értékelése évközben érdemjeggyel vagy a szaktanár egyéni értékelési rendje alapján történhet.

18

1.7.8. Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink Fejlesztési cél Személyiségfejlesztés, egyénhez igazodó fejlesztés

Megvalósítás lehetőségei differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés, egyéni fejlesztési terv készítése differenciált óraszervezés, egyénre szabott szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló kutató és gyűjtőmunkára ösztönzés, szakkörök szervezése differenciált óraszervezés, fejlesztő foglalkozások (fejlesztőpedagógus), korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok, egyéni gyakorló feladatok, tanulópárok szervezése Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés a fejlesztőpedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz

Tehetségkibontakoztatás

Felzárkóztatás segítése

Szociális hátrányok enyhítése

1.7.9. Kiemelt fejlesztési területek (kulcskompetenciák):         

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák

19

1.8. Iskolaotthonos oktatás megszervezése Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 180/2007.(IV.26.) Kt. számú határozat alapján úgy döntött, hogy 2007. szeptember 1-jétől iskolaotthonos neveléstoktatást vezet be az önkormányzati fenntartású József Attila Általános Iskola első és második évfolyamán 1-1 tanulócsoportban. Ennek értelmében a Pedagógiai Programunk kiegészül a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 39/C.§ - ában leírtaknak megfelelően. 2007. szeptember 1-jétől iskolánk alsó tagozatában az 1-2. évfolyam 1-1 osztályában iskolaotthonos formában nevelünk és oktatunk. Az ezt követő évben Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy 2008. szeptember 1-jétől a Közös Igazgatású Intézmény iskolaegységében engedélyezi a 3. évfolyamon egy osztályban is az iskolaotthonos oktatást, amennyiben ezt az intézmény a nem kötelező órák terhére meg tudja szervezni.      

 

Ez lehetőséget kínál arra, hogy a szabadidőben naponta együtt átélt élmények oldottabbá tegyék a tanítási órák légkörét, közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Ez a forma megkönnyíti a gyermek, a szülő mindennapjait. Egyenletesebb terhelést biztosít. A gyermek az iskolában – szakember segítségével – tanulja meg a helyes tanulás fortélyait és így kudarcmentesen, gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulás szintjére. Két tanító irányításával délelőtti és délutáni váltásban történik a tanítás. A pedagógusok megosztják egymás között a tantárgyakat. Ez az oktatási forma biztosítja, hogy a tanulók egyenletes terheléssel, alaposan elvégezzék napi feladatukat, így nem szükséges az otthoni tanulás. A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, mely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkenést teszi lehetővé. A szabadidő eltöltésének lehetőségei: - levegőn való mozgás, játék - kreatív manuális foglalkozás. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen tevékenységek vezetésében a tervszerű nevelői kezdeményezés párosuljon a gyerekek választásával, képessé váljanak szabad idejük önálló felhasználására. Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. A nap folyamán több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, ezáltal lényegesen hatékonyabb lehet a nevelés.

Az osztályba kerülés elvei:  Előnyben részesül az a tanuló, akinek mindkét szülője bejelentett munkahellyel rendelkezik, s ott napközben dolgozik is.  Ugyancsak előnyt élvez az a gyermek, akit szülője egyedül nevel, és a szülő megfelel az előbbi, munkahellyel kapcsolatos feltételnek.  Ugyancsak előnyben részesül az a tanuló, akinek szülője (szülei) munkanélküli v. főállású anya és az iskolai végzettsége (végzettségük) legfeljebb szakmunkás.  A beiratkozáskor a szülő egy kérdőív alapján nyilatkozik a fentiekről, melynek pontozása következtében kialakul egy sorrend.

20

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján az iskolaotthonos osztályba történő felvételhez az alábbi kérelmet kell benyújtani a szülőknek. FELVÉTELI KÉRELEM A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda 1. évfolyamán induló iskolaotthonos osztályába 20…/20…. tanévre Alulírott szülő kérem, hogy gyermekem felvételét az iskola 1. évfolyamának iskolaotthonos osztályába szíveskedjenek biztosítani. A leendő 1. osztályos tanuló neve: Apa vagy gondviselő neve:

Anya lánykori neve:

Apja legmagasabb iskolai végzettsége:

Anya legmagasabb iskolai végzettsége:

Ált. isk. 3 pont

Ált. isk. 3 pont

Szakmunkás bizonyítvány 2,5 pont

Érettségi

Felsőfokú

2 pont

2 pont

Apa vagy gondviselő munkahelyének neve, címe:

Szakmunkás bizonyítvány 2,5 pont

Érettségi

Felsőfokú

2 pont

2 pont

Anya munkahelyének neve, címe:

3 p.

3 p.

Az apa „főállású anya”

2 p.

Az anya főállású anya

Az apa (gondviselő) jelenleg gyesen, gyeden van Apa (gondviselő) munkanélküli

1 p.

Az anya 1 p. jelenleg gyesen, gyeden van Anyának nincs munkahelye, 1 p. munkanélküli



1 p.

2 p.

Amennyiben az apa (gondviselő) vagy az anya jelenleg gyesen vagy gyeden van, az összes pontszám kiszámításánál az erre vonatkozó pontértéket vesszük figyelembe, nem a munkahelynél meghatározott pontszámot.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a táblázatba beírt adatok a valóságnak megfelelnek. Pusztaszabolcs, … …………………………………… kitöltő aláírása A felvétellel és az elutasítással kapcsolatos tudnivalók 1. Az iskolaotthonos oktatással- neveléssel működő 1. c osztályba a beiratkozáskor 20 tanuló vehető fel. 2. A szülő az elutasító határozaton szereplő dátumtól számított 14 napon belül nyújthatja be fellebbezését írásban, az intézményvezetőhöz. 3. A beérkezett fellebbezéseket az Igazgató Tanács májusi ülésén megtárgyalja. 4. Az intézmény vezetője még 4 tanulót vehet fel az iskolaotthonos osztályba, az alábbi indokok alapján: a gyermek hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű; a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye alapján a gyermek fejlődésének biztosítása érdekében szükség van az iskolaotthonos osztályban való elhelyezésére; védelembe vett gyermekről van szó. 5.A fennmaradó 2 helyet, előre nem látható, váratlan változások esetére tartja fenn intézményünk. Ennek értelmében lehetőség nyílik az előző évről visszamaradt tanulók iskolaotthonos osztályba való elhelyezésére is, amennyiben azt a szülő kéri.

21

Tanórák, foglalkozások és szünetek rendje: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra

8 - 845 855 - 940 10 - 1045 1055 - 1140 1150 - 1235 1240 - 1325 1330 - 1600

Az iskolaotthonos nevelés-oktatás heti foglalkozási terve A foglalkozás neve: Heti kötelező órák összesen: Önálló tanulás Kommunikáció - ráhangolódás Idegen nyelvi foglalkozás Tehetséggondozás, felzárkóztatás Játék (szabadban) Étkeztetés Kézműves foglalkozás Egyéb szabadidős tevékenység Heti szabadon tervezhető foglalkozási órák összesen: Az iskolaotthonos osztályok heti óraszáma összesen:

1. osztály 20 ----4,5 ---4 5 5 3 1 22,5

2. évfolyam 20 5 ---2 2 5 5 2,5 1 22,5

3. évfolyam 20 5 ---2 2 5 5 2,5 1 22,5 (nem kötelező órák terhére)

42,5

42,5

42,5

22

Az iskolaotthonos oktatás tevékenységrendszere Tevékenységek Egészséges életmód kialakulását segítő tevékenységek

1. és 2. évfolyam 1. A test tisztán tartása, az öltözék rendben tartása 2. Kulturált étkezés 3. Természeti környezet megóvása 1. Csoportmegbízatások vállalása 2. Véleményalkotás közös élményről 3. Önértékelés, mások értékelése 4. Részvétel a csoport megmozdulásaiban 5. Közreműködés az egységes nevelési elvek megfogalmazásában 1. A tantervi minimum elsajátítását célzó: - figyelemkoncentrációs gyakorlatok, - olvasási korrekció, - helyesírási gyakorlás, - szóbeli kifejezőkészséget fejlesztő gyakorlatok 2. Az elvont gondolkodást fejlesztő gyakorlatok 3. Logikai készség fejlesztése 4. Önkiszolgálás 5. Részvétel az esztétikus környezet kialakításában 6. Eszközök célszerű elhelyezése, használata 7. Helyes tanulási módszerek, technikák alkalmazása 8. Ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok olvasása 1. Szerepjátékok, bábjátékok 2. Versek, mondókák tanulása 3. Mesehallgatás, zenehallgatás, rajzolás 4. Népdalok, népi gyermekjátékok, népszokások 5. Origami 6. Gyöngyfűzés 7. Kirándulás 8. Hagyományok ápolása -rendezvények

Társas magatartás fejlődését segítő tevékenységek

Tanulásirányítási tevékenységek

Szabadidős tevékenység

Nevelési feladatok az iskolaotthonos oktatás szabadidős tevékenységeiben Társas kapcsolatok: - egyetlen gyerek se legyen magányos - közösségek, csoportok szervezése, közös élmények - kötetlen beszélgetések lehetősége - közös döntés az őket érintő kérdésekben: kirándulás, játék - magatartási szabályok betartása, szokások kialakítása, hagyományok ápolása - jutalmazási, elmarasztalási formák megválasztása - peremre szorult gyerekek bevonása közösségbe - heti értékelés: normák betartásának vizsgálata; értékelés, önértékelés

23

Környezet kialakítása: - az egészséges életmódhoz szükséges feltételek biztosítása - tanulásra és szabadidős tevékenységre egyaránt alkalmassá tétel - esztétikus, otthonos légkör - étkezés, testápolás helyes szokásainak kialakítása Tanulásirányítás: - biztosítani valamennyi gyerek számára, hogy az iskolában készüljön fel képességeinek megfelelően a következő napra - hatékony tanulási technikák elsajátítása - önálló tanulásra való felkészítés - önművelési igény felkeltése, elmélyítése A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés. Összehangolt nevelési módszerek a szülőkkel, pedagógustársakkal.

1.9. Emelt óraszámú angol és német idegennyelv-oktatás Iskolaegységünkben a mai elvárásoknak megfelelően, felmenő rendszerben, emelt szintű idegen nyelvi oktatást kívánunk megvalósítani. Cél: A tehetséggondozáson túl minél több gyerek jusson el a NAT idegen nyelvi programjának is alapjául szolgáló Közös Európai Referenciakeretben megadott, a NAT-ban is előírt A2 szintig, a legtehetségesebbek pedig tudják teljesíteni a B1 alapfokú szintet is. Erőforrás: A feladatok ellátásához megfelelő számú nyelvtanárral rendelkezik iskolaegységünk. A szülőnek az alábbiak szerint írásban nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja-e gyermekével közösen az emelt óraszámmal együtt járó többlet feladatokat, anyagi terheket. Felhasznált órakeret: Az emelt szintű idegennyelv-oktatáshoz szükséges többlet órákat (csoportonként 2-2 órát) a nem kötelező órákból biztosítjuk. Kötelező idegen nyelvi óraszám: 3 óra/osztály/hét Négy nyelvi csoport óra igénye évfolyamonként (osztályok számától függetlenül): Alap szintű angol = 3 óra/hét Alap szintű német = 3 óra/hét Emelt szintű angol = 3 óra/hét + 2 óra/hét = 5 óra/hét Emelt szintű német = 3 óra/hét + 2 óra/hét = 5 óra/hét 1-1 évfolyamon az idegen nyelv - oktatásra fordított összes óra: 4 x 3 óra + 2 x 2 óra = 16 óra/hét osztályok számától függetlenül. - Két párhuzamos osztály esetén: 6 kötelező óra + (6 óra csoportbontás + 4 óra emelt) = 6 köt. ó. + 10 nem köt. ó. = 16 óra - Három párhuzamos osztály esetén: 9 kötelező óra + (3 óra csoportbontás + 4 óra emelt) = 9 köt. ó. + 7 nem köt. ó. = 16 óra

24

Az emelt szintű csoportba kerülés feltételei: 4. évfolyamon 4 nyelvi (2 angol, 2 német) csoportban folyik a tanítás. A tanév végén dől el, hogy kik azok a tanulók, akik 5-től továbbra is alap szinten, és kik azok, akik emelt szintű csoportban, magasabb óraszámban tanulhatják az idegen nyelvet. Ezt a döntést az idegen nyelvet tanító tanár hozza meg az osztály tanítójával együtt, figyelembe véve a tanuló magyar nyelv, matematika és idegen nyelvi osztályzatait. Bekerülési nyilatkozat Alulírott, ……………………………………………………….. hozzájárulok, hogy gyermekem ……………………………………………………………………, ………………… osztályos tanuló az idegen nyelvet emelt óraszámban tanulja. A bekerülés feltételeit tudomásul veszem és elfogadom. Dátum:………………………………. ……………………………………. szülő aláírása Átjárhatóság biztosítása Az alap és emelt szintű csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk. Megfelelő indok pl. tanulmányi visszaesés esetén, nevelői javaslatra, szülői kérésre a gyerek visszakerülhet az alap szintű csoportba.

25

2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A mai „sokkönyvű világban” gondot okoz a pedagógusnak a megfelelő program kiválasztása. Információt szerzünk:    

tankönyvismertető előadásokon tankönyvbemutatókon, az iskolába érkező bemutatkozó példányokból, továbbképzéseken.

A választáskor mindig az átlagos képességű gyereket tartjuk szem előtt. 1.) Általános didaktikai szempontból az a program jó, mely egyforma súlyt fektet a feladat megérésére, megtanítására és a fokozatos automatizálásra, a kompetenciák fejlesztésére. 2.) Szakmódszertani szempontból fontos, hogy  tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen,  megvalósuljon a programban a rész- egész egyensúlya,  egyformán fejlessze az auditív és a vizuális területeket,  szövegei legyenek érdekesek, igényesek,  gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon,  adjon lehetőséget a kooperatív tanítási módszerek alkalmazására,  adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra,  adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre,  adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást,  a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását,  alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. 3.) Lélektani szempontból az alábbi szempontok érvényesüljenek:  Soha ne hagyja a program a gyerekeket bizonytalanságban, mindig világos, követhető, egyszerű lépéseket adjon. Ne engedje a tanulókat találgatni.  Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.  Legyen játékos és mozgasson meg minél több érzékterületet.  Fejlessze egyformán a logikus gondolkodást és az érzelmeket. 4.) A külső megjelenés szempontjai:  Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen.  A tipográfia fokozatos legyen.  A lényegkiemelések segítsék elő a tanulást.  Az oldalak legyenek szellősek és áttekinthetők.  Tetszetős, tartós kivitelű legyen.  A papír jó minőségű és egyben környezetbarát legyen.  Az árát tekintve legyen kedvező.  Legyenek hozzá olcsó és könnyen kezelhető segédeszközök.

26

A tankönyvekre érvényes követelmény:  nyelvhelyesség és helyesírás szempontjából legyen kifogástalan, tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez.  szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben. Tankönyvrendelés és egyéb felszerelések beszerzése A tanévvégén a szülőket tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. A tankönyvek megrendelése és a tankönyvek kiosztása a tanév kezdetekor az iskolában történik. A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik. A nyomtatott taneszközök mellett, a testnevelés, rajz, technika tantárgyaknál egyéb felszerelésekre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a szükséges tanulói eszközöket a nevelők határozzák meg. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki 

a 2001. évi XXXVII. Törvény 8.§ (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtott be.

Ingyenes tankönyvet igényelhet, aki 

szociális vagy hátrányos helyzete miatt erre rászorul és igényét az igénylő lapon jelzi.

Az ingyenesség létrejöhet:  

Új tankönyv tulajdonba adásával. (Normatív támogatás) Iskolai könyvállományból való kölcsönzéssel. (Szociális rászorultság, iskolaváltás)

Az iskolai kötelező eszközigényt a fenntartó és a pályázatok biztosítják. Jelenleg a szükséges taneszközök rendelkezésünkre állnak. Az elhasználódás miatt az eszközök pótlását a fenntartó a lehetőségekhez mérten továbbra is vállalja pályázati források bevonásával.

27

3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI, A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI, A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

3.1. Belépés Tankötelezettség elérése: attól a naptári évtől, amelyben május 31-ig betöltötte a 6. életévét. Tankötelessé válhat szülő, gondviselő, törvényes képviselő kérelmére abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét december 31-ig betölti. Tanköteles korú gyermekek fejlettségét az óvoda állapítja meg, amennyiben szükséges, kikéri a nevelési tanácsadó, a fogyatékosokat vizsgáló szakértői bizottság szakvéleményét. Tankötelezettség kezdete előtt kötelező orvosi vizsgálat szükséges. Ha a gyermek nem járt óvodába vagy iskola előkészítő foglalkozáson nem vett részt, köteles a nevelési tanácsadó szakvéleményét bemutatni. 3.2. Beiratkozás Az első osztályban történő beiratkozáson be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét;  diákigazolványhoz 1 db 4x4-es fénykép;  diákigazolvány ára  a gyermek lakcímkártyája, TAJ kártyája;  tankönyv támogatási igénylőlap a jogosultságot igazoló dokumentummal. 3.3. Jelentkezés az iskolaotthonos osztályba A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján az első évfolyam induló iskolaotthonos osztályába történő felvételhez „Felvételi kérelmet” kell benyújtani a szülőknek. (A nyomtatvány megtalálható az iskolaotthonos nevelés-oktatás megszervezéséről szóló részben.)

3.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanulók továbbhaladásáról a nevelőtestület közösen dönt. A 4-8. osztályos tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

28

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanulók értékelése és minősítése tanévenként 4-8. osztályig osztályzattal, illetve 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, a 4. évfolyamon félévkor, szöveges minősítés formájában történik a tantervi követelmény teljesítése alapján. A szöveges minősítés értékelési kategóriái: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A fentieket kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az intézmény vezetője dönt. A szülő írásbeli kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 1. osztálytól a 4. osztály első félévéig szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendő területeket, amelyeket a következő évfolyamon erősíteni kell. Így buktatásra nincs szükség. A felsőbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk. A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással elkerülhető. A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt. Az elégtelen osztályzatot kapott tanulók javítóvizsgát tehetnek. A szülő írásban nyilatkozik, hogy gyermeke él-e a javítóvizsga lehetőségével vagy javítóvizsga nélkül az évfolyamot megismétli. A javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot kapott tanuló az évfolyamot ismételni köteles. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az intézmény vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az intézmény vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar (szövegértés, szövegalkotás), matematika, környezetismeret, 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom (szövegértés, szövegalkotás), történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom (szövegértés, szövegalkotás), történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. 29

A rendszeres iskolába járás alóli felmentés lehetséges indokai lehetnek:  tartós betegség,  erősen túlkoros az évfolyamhoz képest,  szülői kérés alapján.

3.5. A tanulói jogviszony megszüntetése  A tanuló 18. életévének betöltésekor.  A tanuló lakóhelyének megváltozásakor.  A tanuló 8 vagy 6 osztályos gimnáziumba történő felvételével, a 4. vagy a 6. évfolyam befejeztével.  A szülő kérése az iskolaváltoztatásra.  A tanuló másik iskolába való áthelyezésekor.  A nyolcadik osztály végén, amikor általános iskolai tanulmányait befejezte.  Ha a beiskolázási körzeten kívüli tanuló magatartása rossz, szorgalma hanyag, az intézmény vezetője az osztályfőnök valamint a szaktanárok véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait intézményünkben. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.  Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolaegységünk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul.

30

4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI; TOVÁBBÁ A TANULÓ TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók folyamatos megfigyelése, szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre. a.) folyamatos megfigyelés : (órai munka, aktivitás, füzetvezetés) Értékelés: szóban (pozitív vagy negatív kritika) vagy egyéni szokásrend alapján. b.) szóbeli: felelet, kiselőadás, hangos olvasás, memoriter Az értékelés szempontjai: - a lényeg kiemelése, - logikus, folyamatos előadásmód, - szakkifejezések alkalmazása, - az előadás módja (nyelvhelyesség, mondatszerkesztés, hangerő, testtartás), - önértékelés. c.) írásbeli: - egy órai tananyag ellenőrzése, - egy téma zárása utáni ellenőrzés, - egy tanév ismeretanyagának ellenőrzése. A dolgozat tartalmilag lehet teszt, válaszadás kérdésre, kiegészítés, ábra, mondatkiegészítés, ábraelemzés, egy-egy adott téma kifejtése. Az értékelés szempontjai: - lényegkiemelés, - pontos megfogalmazás, logikus felépítés, tagolás, indoklás, - szakkifejezések, műveletek ismerete, használata, - gondolatgazdagság, - egyéni stílus, - igényes íráskép, külalak (külön értékelendő, nem része a tárgyi tudásnak) d.) gyakorlati tevékenység: - munkadarab készítése, munkafolyamat végzése, kísérlet, rajz, műszaki rajz, modellezés, testnevelési gyakorlat végzése. Az értékelés szempontjai: - igényes tervezés, - pontos esztétikus megvalósítás, - anyag és energiatakarékosság. 3. Az elméleti jellegű - magyar nyelv és irodalom (szövegértés, szövegalkotás), idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret-természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz - tantárgyak ellenőrzésénél az 1-4. évfolyamon, év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; a nevelők, a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;

31

az egyes témakörök végén a tanulók átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló évente legalább egyszer szóban felel: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében valamely témakörön belül.  a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 5. A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon az alsó tagozatos tanulók esetében legfeljebb egy, a felső tagozatos tanulók esetében legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A dolgozat témakörét és időpontját az ellenőrzést megelőző órán ismertetni kell a tanulókkal. 6. A hiányzó tanuló a témazáró dolgozatot megfelelő felzárkóztatás után köteles pótolni. 7. Az írásbeli dolgozatokat a megírást követő két héten belül ki kell javítani és annak értékelését az érintett tanulókkal ismertetni kell. A témazáró dolgozat kivételével az írásos munkáit a tanuló kézhez kapja. 8. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, - fejlődött vagy romlott - az előző értékelés óta. 9. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik.  Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük, a tanulók munkájáról az egyes tantárgyak követelményei alapján írásban megfogalmazott részletesebb értékelést is csatolunk.  Félévkor az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben, év végén az osztálynaplóban, a bizonyítványban és a törzslapban értékeljük teljesítményüket. Hangsúlyozva az alábbiakat: - dicséret azokból a tárgyakból, amelyekből a teljesítménye kiváló, - felsoroljuk azokat a tantárgyakat, amelyeknél a teljesítménye kívánt mértéktől elmarad, vagy lassabban halad.  A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - Kiválóan teljesítetett - Jól teljesített - Megfelelően teljesítetett - Felzárkóztatásra szorul  A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények: -

-

Tartalma érthető. Szerkezete jól tagolt, áttekinthető. A pedagógus véleménye megalapozott, tükrözze a gyermek alapos ismeretét. Valamennyi kategória (szöveges, számjegyes) tartalmazza a tanuló tanulmányi teljesítményének alakulását a tantárgy sajátosságaiból adódóan a tantervi követelmények tükrében. Írásos javaslat a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására.

A „fejlesztésre szorul” értékeléskor már első osztályban félévkor megtervezzük a fejlesztési folyamatot. A tanító a fejlesztőpedagógus segítségével feltárja a hiányosságokat, fejlesztési tevékenységeket terveznek, amely alapján 4. osztály félévéig zajlik a folyamatos fejlesztés.

32

10. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét (1-5) osztályzattal minősítjük. 11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egyegy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 13. A tanév végi értékelésnél a tanuló egész évi teljesítményét vesszük figyelembe. Az osztályzat megállapításában a témazáró dolgozatok érdemjegyei meghatározók. 14. A tanuló által szerzett érdemjegyekről, értékelésekről a tárgyat tanító nevelő értesíti a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 15. Az 5-8. osztályos osztályfőnökök bukásértesítőt küldenek a tájékoztató füzetben a bukásra álló tanulók szüleinek, a félévi és év végi osztályozást megelőzően kb. másfél hónappal. 16. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Kitűnő minősítést az a tanuló kap, aki az adott tantárgyból kiválóan teljesít. A minősítés az osztálynaplóba, a tanuló törzslapjára és a bizonyítványába is bekerül. Osztályzatok a tanterv által előírt tananyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles (5) A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó (4) A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes (3) A tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges (2) A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért, gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) A tantervi követelményeknek a nevelői segítséggel sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.

33

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás szerepe:   

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése. A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése. Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban.

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját.

Formái:

Tartalma:

Év eleji felmérés

Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése

Rövid írásbeli számonkérés

Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Témazáró dolgozat

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

34

Megíratás módja, rendje, korlátai, súlya: Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. 15-25 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű. Terjedelme 45 perc, esetenként 2 X 45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak kell megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de ki kell egészítse szóbeli felelet. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.

5. MODULÁRIS OKTATÁS, NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSNEVELÉS ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT EZEK BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE A) A 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő átdolgozott kerettanterv (ÁKT) megszűnteti önálló tantárgyként a Hon- és népismeret, a Tánc- és dráma és az informatika modult. A Hon- és népismeret beépül más tantárgyak óratervébe (történelem, rajz), a Tánc- és dráma a nem szakrendszerű oktatás-nevelés keretein belül valósul meg, az informatika önálló tantárgyként jelenik meg negyedik évfolyamtól. Az egészségtan, etika, médiaismeret moduláris tantárgyak tanítása más tantárgyak keretén belül történik. Értékelés: Az informatikát osztályzattal értékeljük. A nem szakrendszerű órák értékelése az alábbiak szerint történik:  a szakrendszerű óráknak megfelelő tantárgyakon belül,  értékelési kategóriákkal, amennyiben külön egységként szerepel. Lásd: 1.5.6. A nem szakrendszerű órák értékelése című részt. A moduláris tantárgyak értékelése osztályzattal történik, a befogadó tantárgyak keretén belül. A modulokat tehát beszámítjuk az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe. B) A kompetencia alapú oktatásban modulok szerint haladó évfolyam, osztály, tantárgy megnevezése és a moduláris programok tanévre vetített száma:

évfolyam 1.

osztály

matematika

3

1.c

1

5.a

szövegértés, szövegalkotás magyar drámajáték idegen nyelv (angol, német) matematika

6.b

matematika

3

6.c

tantárgytömb.

0

7.a

szövegértés, szövegalkotás

1

4.c

6. 7.

35

0 1-1 3

programcsomag

„A” programcsomag

5.

modulszám

1. c

4.b 4.

tantárgy

6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 1. A magatartás és szorgalom követelményrendszerének megállapítása a nevelőtestület feladata. 2. A magatartás és szorgalom minősítésében négy fokozatot használunk. A magatartás esetében: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom esetében: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítést adunk. 3. A magatartás és szorgalom követelményrendszerét a tanév elején, osztályfőnöki órán ismertetjük a tanulókkal. Az osztályfőnök folyamatosan ellenőrzi a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást. A tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket és a kollégákat. 4. A tanulók magatartási és szorgalmi minősítéséről tanévenként négy alkalommal dönt a nevelőtestület: félévkor, tanév végén, valamint a novemberi és a márciusi kisosztályozón, az osztályfőnök, a tanító szaktanárok, a napközis és tanulószobás pedagógusok, valamint az osztályközösség véleménye alapján. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület szavazással határoz, azonos szavazatszám esetén az osztályfőnök dönt. 5. A magatartás és a szorgalom minősítését félévkor a tájékoztató füzetbe számmal, a tanév végén a törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába betűkkel jegyzi be az osztályfőnök. 6. Aki bizonyítványát osztályozóvizsgával szerezte, magatartásból és szorgalomból nem kap osztályzatot. A magatartás, szorgalom minősítésének alapelvei: a. A tanulók társas kapcsolata, iskolai és iskolán kívüli viselkedése: - tisztelet a felnőttek iránt, - segítőkész, udvarias magatartás az intézményben dolgozó felnőttekkel és a diáktársakkal szemben, - a kommunikációs helyzethez igazodó hangnem megválasztása, - előítélet - és agresszivitásmentes konfliktuskezelés, a másság elfogadása, - az együttműködési készség megnyilvánulása a közösségben. b. Az eredményességre vonatkozó értékek a tanulási - tanítási folyamatban: - fegyelmezett, kitartó tanulás, - aktív részvétel a tanítási órákon, - folyamatos és sokoldalú önművelés, - a problémamegoldás, a gondolkodás előtérbe állítása a mechanikus tanulással szemben. c. Az ÉN-kép harmóniája: - a reális önértékelés, - az önismeret folyamatos fejlesztése, - az identitástudat kifejezése, tisztelete. d. A biológiai lét értékei szerinti viselkedés: - az élet minden formájának tisztelete, - a természeti és tárgyi környezet óvása, tiszteletben tartása, értékeinek megőrzése, - az egészséges életmódra való törekvés. Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és céljai:  A magatartás minősítése a tanulók személyiségjegyeinek figyelembe vételével történjen.  A tanulók szorgalmának, magatartásának, fegyelmezettségének értékelése igen nagy körültekintést, mély humanitást, következetességet, felelősségteljes magatartást kíván minden nevelőtől.  A tanuló mindenkor érezze, hogy magatartása, viselkedése, egész emberi lénye fontos, figyelemmel kísérik, értékelik.

36

Magatartáson értjük a tanuló:  iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,  önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,  hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,  házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,  a közösség érdekében végzett tevékenységét,  viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. Szorgalmon értjük a tanuló:  tanulmányi munkához való viszonyát,  munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,  önálló feladatai elvégzésének minőségét,  rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,  aktivitását. A magatartás értékelése: Magatartás

Jó (4)

Változó (3)

Példás 1. Fegyelmezettsége

(5) Nagyfokú, állandó

2. Viselkedés kultúrája Tisztelettudó, udvarias 3. Hatása a közösségre Pozitív, aktív, jóindulatú 4. Házirend betartása Betartja, arra ösztönöz 5. Felelősségérzete Nagyfokú

Megfelelő, még nem teljesen a sajátja Kivetni valót hagy maga után Közömbös, nem árt Néha hibázik

Másokat zavaró, változó, de igyekszik Udvariatlan, nyegle Vonakodó, ingadozó Részben tartja be

Időnként felelőtlen Ingadozó

Rossz (2)

Erősen kifogásolható, negatív Durva, romboló, durván közönséges Negatív ártó, megfélemlítő Sokat vét ellene Megbízhatatlan

A szorgalom értékelése: Jó (4)

Szorgalom Példás 1. Tanulmányi munkája 2. Munkavégzése 3. Kötelességtudata

(5) céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésében kitartó, pontos, megbízható, önálló Kifogásolhatatlan, precíz

figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell rendszeres, többnyire önálló néha ösztökélni kell

37

Változó (3) munkája ingadozó, gyakran kell figyelmeztetni rendszertelen, hullámzó, önállótlan csak folyamatos figyelmeztetésre dolgozik

Hanyag (2)

munkája hanyag, akadályozó, ellenálló megbízhatatlan, önállótlan sok az el nem végzett feladata, nem érdeklik a feladatai

4. Tanórákon kívüli aktivitása 5. Felszerelése

érdeklődő, rendszeres, aktív felszerelését rendben tartja

ösztönzésre dolgozik felszerelése néha hiányos

ritkán dolgozik felszerelése gyakran hiányos

egyáltalán nem dolgozik felszerelése mindig hiányos

Magatartásra és szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli dicséret, büntetés:  Egyéni, személyes  Osztályközösség előtt  Szülők jelenlétében  Iskola közössége előtt Írásbeli dicséret: - Szaktanári - Osztályfőnöki - Igazgatói - Nevelőtestületi Írásbeli büntetés: - Szaktanári figyelmeztetés - Napközis és tanulószobás nevelői figyelmeztetés - Osztályfőnöki figyelmeztetés - Osztályfőnöki intés - Osztályfőnöki megrovás - Igazgatói intés - Igazgatói megrovás - Igazgatói figyelmeztetés - Nevelőtestületi büntetés (megrovás, szigorú megrovás) A sorozatos (4) igazgatói elmarasztalás nevelőtestületi büntetést von maga után, akár fegyelmi tárgyalás nélkül is. Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DÖK képviselői is jelen vannak. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76-77. §-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: -

megrovás (védelembe vétel) szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A nevelőtestületi dicséretet a tanuló bizonyítványába, törzslapjára és az osztálynaplóba is be kell jegyezni.

38

Egyéni jutalmazási formák: Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi, és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bejegyezni.

39

Ezek a tanulók a tanév végén: - könyvvel - oklevéllel - alapítvány díjaival Az a tanuló, aki intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veheti át. A jutalmazásokat, okleveleket az intézmény hirdetőtábláján helyezzük el és az iskolarádióban is kihirdetjük. Csoportos jutalmazási formák: - anyagi hozzájárulás jutalomkiránduláshoz, színház illetve kiállítás látogatásához. A tanulók jutalmazásának és a velük szembeni fegyelmező intézkedéseknek részletezése a Házirendben találhatók. (Házirend 11-12. oldal) A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Az igazolás módját a házirend tartalmazza. A szülő tanévenként három tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, eddigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

40

7. AZ OTTHONI, AZ ISKOLAOTTHONOS, A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Iskolaegységünkben a tanórákra való felkészülés többféle módon történik:  otthon,  napköziben, iskolaotthonban,  tanulószobában. A felkészülés írásbeli és a szóbeli feladat elsajátítása útján lehetséges. Javasoljuk diákjainknak, hogy egy tantárgyon belül a felkészülést a szóbelivel kezdjék, majd utána végezzék el az írásbeli feladatokat. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a feladattudat kialakításán túl, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatot úgy kell kijelölni, hogy azt a tanuló önállóan el tudja végezni. Az írásbeli és szóbeli házi feladat mennyiségénél, nehézségi fokánál figyelembe kell venni a tanulók képességeit. A házi feladatot a következő tanórán ellenőrizni kell. A tanulók a tanítási szünetek idejére, illetve hétvégére, a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl, nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A pedagógus feladata a tanulószobai tanuláskor  önálló munkára nevelés,  nyugodt körülmények biztosítása,  megfelelő tanulási módok elsajátíttatása,  szükség esetén egyéni segítségadás,  visszacsatolás a szaktanárok felé a szélsőséges esetekben,  az ellenőrzés módját megbeszélni a szaktanárokkal. A napköziotthonos nevelő feladata:  A csoport átvételekor tájékozódik az osztályban tanítóktól a feladatokról és a tanulói teljesítményekről (esetlegesen egyéni konzultáció a gyerekről).  A tanulás előtt gondoskodik a gyerekek regenerálódásáról (levegőzés, mozgás stb.)  Ügyel a tanulásra fordított időtartam betartására (napirend alapján).  Megfelelő, nyugodt körülmények biztosítása (szellőztetés, szükséges taneszközök, segédeszközök beszerzése stb.)  Az önállóság kialakítása.  Szükség esetén egyéni segítségnyújtás.  A tanulás kezdetén a feladatok tudatosítása, rendezése.  A felelősségtudat kialakítása (leckefüzet vezetése).  Szükség esetén javaslatot tesz az alkalmazandó tanulási módszerre (esetleg tanulási sorrendre).  Állandó figyelemmel kíséri az egyéni tanulást.  Az írásbeli munkák kijavítását az osztályban tanító nevelőkkel megbeszéltek szerint végzi.  Az egyéni fejlesztés érdekében együttműködik az érintett gyerek osztálytanítójával, tanárával.  Fontos az önellenőrzésre, javításra nevelés.

41

8. A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSE A JÓZSEF ATTILA KÖZÖS IGAZGATÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ISKOLAEGYSÉGÉBEN 8.1. Osztályonkénti adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe: Pusztaszabolcsi Iskola és Óvoda iskolaegysége, 2490 Pusztaszabolcs, Mátyás király u. 14. A vizsgálatot végző tanár neve: ...................................................Osztály: .......... A tanulók neve Születési év, hó, nap

A felmérés ideje: 20....../.... tanév

Időszaka:

1.

Minősítés: pontszám összesen

I. Lazaság (cm)

Teljesítmény Pont

II. Helyből távolugrás (m)

Teljesítmény Pont

Ősz Tavasz

2.

Ősz Tavasz

3.

Ősz Tavasz

4.

Ősz Tavasz

5.

Ősz Tavasz

6.

Ősz Tavasz

7.

Ősz Tavasz

8.

Ősz Tavasz

9.

Ősz

42

III. Felülés (db)

Teljesítmény Pont

IV. Függés (mp)

Teljesítmény Pont

V. 10 x 5 m-es futás (mp)

Teljesítmény Pont

VI. Aerob állóképességi próbában elért eredmény Teljesítmény

Pont

Tavasz 10.

Ősz Tavasz

43

8.2. A tanulók fizikai állapotának mérése I. Ülésben előrenyúlás A vizsgált tényező: Hajlékonyság. Leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. Felszerelések:  Az alábbi méretű asztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége: 45 cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve.  Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején. A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le. Támaszd a talpadat a dobozhoz, tedd az ujjad hegyét a felső lap szélére. Döntsd a törzsedet és nyúlj olyan hosszan előre, amennyire lehetséges, miközben a térded végig kinyújtva tartod és lassan, fokozatosan told előrefelé a vonalzót anélkül, hogy meglöknéd, és kezed teljesen kifeszítenéd. Tartsd meg azt a legtávolabbi helyzetet, amit elértél. Ne pattanj vissza. Kétszer elvégezve a jobbik eredményt írjuk be.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét.  A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a vonalzót, mielőtt elkezdené az előrehajlást.  Az eredményt az újakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.  Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.  Lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül.  A második kísérlet rövid pihenő után következik. Pontozás: A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték) Az a személy, aki a lábujjáig nyúlik ki 15 pontot ér el. Aki 7 cm-rel túlnyúlik ezen, annak pontszáma 22. II. Helyből távolugrás A vizsgált tényező: Explozív erő. Leírása: Álló helyzetből távolugrás. Felszerelések:  Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (például torna) szőnyeg (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos).  Kréta.  Mérőszalag.

44

A tanulóknak adandó utasítások: „Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra. Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenesen megállni. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re.  A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést.  Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot.  A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja.  Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármely más testrészével, érinti a szőnyeget.  A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni.  Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni. Pontozás: A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. Példa: Az 1 m 56 cm-e ugrás pontszám 156. III. SIT-UP teszt, felülések A vizsgált tényező: A törzs ereje (a hasizom erő-állóképesség). Leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés Felszerelések:  Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve).  Stopperóra.  Asszisztens (segítő). A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van. Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel, és könyököddel érintsd meg a térdedet. Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt. Amikor azt mondom „kész. rajt”, ismételd ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Folytasd, amíg nem hallod az „állj!”-t. Ezt csak egyszer végezd el.” Útmutatások a tesztet vezető személynek:  Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet.  A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és a derékszögű comb-lábszár helyzetet.  Miután megadta a teszt-útmutatást, és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot.  Indítsa el az órát a „kész...rajt” jelre és állítsa meg 30 másodperc után.  Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.  Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.

45



A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget könyökével a térdét, amikor fölemelkedik a kiinduló helyzetbe.

Pontozás: A 30 mp alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15. IV. Függés hajlított karral A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége). Leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések:  2,5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd, úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen).  Stopperóra.  Szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz.  Törlőruha és magnéziumkréta.  Szükség szerint pad vagy szék. A tanulóknak adandó utasítások: „Állj a rúd alá, tedd rá a kezedet vállszélességben, felső madárfogással (ujjaiddal felülről, hüvelykujjaddal alulról). Segítek felemelni, hogy az állad a rúd felett legyen. Tartsd meg ezt a helyzetet amilyen sokáig, bírod anélkül, hogy az álladat megpihentetnéd a rúdon. A teszt befejeződik, amikor a szemed a rúd alá süllyed.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  A vizsgált személy a rúd alatt áll és felső madárfogással markolja meg a rudat vállszélességben. Legyen elővigyázatos: a legtöbben a kezeket túl távol próbálják elhelyezni egymástól.  A rúd magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell beállítani. Ne ijessze meg őket a túl nagy magasság.  Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személyt a derekánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre.  Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül é elengedtük.  A személy előre-hatra lengését meg kell állítani; a teszt közben bátorítsuk.  Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerül).  A teszt alatt ne mondja meg az időt a vizsgált személynek.  A rudat a vizsgált személyek között törölje le. A tanulók bekrétázhatják a kezüket.  Egy pad vagy szék segítségére lehet a rúd elérésében. Pontozás: Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Példa: A 17,4 mp pontértéke 174, az 1 perc 3,5 mp pontja 635. V. 10 x 5 méteres ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség. Leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje.

46

Felszerelések:  Tiszta, csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről.  Stopperóra.  Mérőszalag.  Kréta vagy szigetelőszalag.  A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk). A tanulóknak adandó utasítások: „Állj indulásra készen a vonal mögé. Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el. Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz., mindkét lábaddal lépj át a vonalakon. Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni. Az ötödik körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást. Ezt a tesztet egy alkalommal végzed el.” Útmutatások a mérést vezető személynek:  Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól.  A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla, stb.  Bizonyosodjon meg, hogy mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.  A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén.  A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat.  Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra. Pontozás: Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket. Példa A 21.6 másodperc idő pontszáma 216. A lábsérülések elkerülése miatt sportcipő használata szükséges. VI. 12 perces futás – Cooper teszt A vizsgált tényező: Kardió-respiratorikus állóképesség A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot, megtenni. Felszerelések:  pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400 m) futópálya A gyerekeknek adandó utasítások: „Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a „Rajt!” szót, kezdjetek futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk, hogy „Elég”. Ha elfáradtatok lassíthattok vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg meg nem halljátok, hogy „Elég!” Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással!

47

Útmutatások a tesztet vezető személynek: 

A gyerekeket 1 vagy 2 percenként indítsa.  A névsorban feltüntetjük az időkülönbséget úgy, hogy az első futó 0-ta második – 2 perces indításköz esetén – 2-es, a harmadik 4-es, stb. számokkal jelöljük.  A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkor feljegyezzük.  A 12 perc leteltével az első gyerek „Állj” vagy „Elég” utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához adjuk hozzá az utolsó nem teljes körben megtett távolságot.  A következő gyerek 2 perc múlva, a harmadik újabb 2 perc múlva kell leállítani és így tovább.

Pontozás: A gyerekek által megtett méterek számát jegyezzük fel a nevük mellé, ennyi a pontszámuk.

Példa

Nagy Sándor: 1248 m – 1248 pont. A minden tanuló számára megvalósuló mindennapi testnevelés és testedzés megszervezésének intézményi oktatásszervezési munkaterve, szakmai terve.

8.3. Az iskola testnevelésének és sportéletének bemutatása Egy nagyméretű tornaterme /540 m2/ van az iskolának, ami függönnyel kettéválasztható és egy aszfaltozott pályája. Használhatjuk még őszi és tavaszi időszakban a városi labdarúgópályát, télen egy viszonylag tágas folyosót. A testnevelést tanítók nyitottak és szívesen fogadják a továbbképzéseket. Több sportágból rendszeresen versenyeztetjük gyermekeinket nemcsak a diákolimpián, hanem különböző versenyeken, kupákon is. Atlétika, fiú-lány kézilabda, fiú-lány labdarúgó, fiú-lány kosárlabda csapataink különböző szintű elődöntők vagy döntők résztvevői. Megfelelő számú jelentkező esetén sítábort, úszótanfolyamot szervezünk. Valamennyi tanuló részvételével minden tanévben megrendezzük a mezei futóversenyt. 1995-től működik gyógytestnevelés iskolánkban, melyhez a gyógytestnevelőt jelenleg a Velencei-tó Környéki Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja.

8.4. Az óratervi testnevelési órák száma 2010/2011. tanévben: 1-4. évfolyam 3 óra/hét 5-7. évfolyam 2,5 óra/hét 8. évfolyam 2 óra/hét

+0,5 óra egész évben, ezért I. félévben + 1 óra

2011/2012. tanévtől:

48

1-4. évfolyam 3 óra/hét 5-8. évfolyam 2,5 óra/hét Az 5-8. évfolyamon +0,5 órát beépítünk az órarendbe, ha a nem kötelező órák számából erre lehetőség adódik.

8.5. Iskolai szervezésű sportfoglalkozások a következők: fiú labdarúgás lány labdarúgás fiú kézilabda lány kézilabda gyógytestnevelés atlétika (nem rendszeres) kosárlabda

1-8. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály 3-8. osztály 1-8. osztály 3-8. osztály 1-8. osztály

8.6. Szervezett sportfoglalkozáson kívüli mozgási lehetőségek a mindennapos testmozgás keretében Az iskolaegység tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon - a heti 3 kötelező testnevelés óra, - a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, - az érintett tanulóknak a testnevelés órákon kívül gyógytestnevelésen is részt kell venniük, - évfolyamonként rendszeresen szervezünk különböző labdajátékos sportrendezvényeket, házibajnokságokat. 

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon - a heti 2,5 kötelező testnevelés óra, - osztályonként +0,5óra/hét testnevelés óra, - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, - az érintett tanulóknak a testnevelés órákon kívül gyógytestnevelésen is részt kell venniük, - évfolyamonként rendszeresen szervezünk különböző labdajátékos sportrendezvényeket, házibajnokságokat.



Az iskolaotthonos osztályokban, napközis és tanulószobás csoportban - a játékos, egészségfejlesztő testmozgás napi szinten biztosított.

49

9. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ÉVFOLYAMOKRA, TANTÁRGYAKRA, TEVÉKENYSÉGEKRE Iskolánk lehetőségei a környezeti- és egészségnevelés tantervi tervezésében: -

-

a kerettantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal; az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozók megtervezése; az egészségtan; a hon- és népismeret; az ember és társadalomismeret; etika; a mozgókép és médiaismeret tantervi modul környezeti szemléletű megvalósítása; a hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása: erdei iskola, témanap, múzeumi, állatkerti, könyvtári órák. olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyik segítik a tanulók együttműködő tanulását, a valóságos problémák megoldásában, kezelésében való közreműködését, amelyek tevékeny és örömteli megismerést kínálnak; olyan taneszközök választása, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának.

9.1 A környezeti nevelés 9.1.1 Tanórai keretben szervezett környezeti nevelés A) Alsó tagozat: Az iskolába kerülő elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapota is), a mozgásigény kielégítése, a szelektív hulladékgyűjtés napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A környezetismeret-természetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot, felkeltheti az érdeklődést a természet iránt. A tanítványainkban alakítsuk a környezettudatos magatartásformát. A szűkebb és tágabb környezetünkkel való érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a különböző tantárgyak tanítása során is.

50

Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról.

2. osztály Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat.

A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.

Tevékenységek Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Részvétel a helyben hagyományos ünneplésben. Pl.: Madarak és fák napja, Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba. Növények gondozása az osztályban. Búzavetés Luca napkor. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára. Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása. Képgyűjtemények készítése: fából készült, fémből készült stb. Egy pohár vízbe olaj öntése. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján. Vizsgálódás kertben, veteményesben. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése. Az élőlények változásának megfigyelése (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét.

51

Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. 3. osztály Témakörök, tartalmak Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival.

A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása a növények életére. Helyes viselkedésünk a természetben.

Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. 4. osztály Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk és a lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.

Különválogató hulladékgyűjtés. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem

Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben. A helyes napirend kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. Élmények meghallgatása. Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. Séta, melyről a tapasztalatokat rajzosan rögzítjük. Képgyűjtemény készítése. Tevékenységek Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. A természetfilmek jelölése a tévéműsorban. Mit nézzenek a gyerekek a tévében? – programajánló. Könyvtári órák előzetes feladatokkal. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben. Mi történik az „örökbefogadott” fával? Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek kialakításában. Tetteink következményeinek tudatosítása. Szituációs játékok. Kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása. Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéval. Gyűjteménykészítés: a jó és a rossz a környezetünkben. Tevékenységek Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a víz, a levegő, a talaj tisztaságáról. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel. Lakóhelyünk feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata. Talajminta különböző helyekről, vizsgálata. Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír elkülönített gyűjtése az iskolában. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között.

52

lehetőségeinek megismerése.

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága.

Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, elutasításuk. A reklámok hatása életmódunkra.

Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? – ötletgyűjtemény. Szennyezés nélküli falu, település tervezése, megépítése hasznosítható hulladékból. Annak észrevétele, hogy a jelen cselekedetei befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. Környékünk természetvédelmi területének felkeresése, megismerése kirándulás alkalmával. Dramatikus játékok a helyes és helytelen szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság között.

Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak Kifejezés, képzőművészet

Tárgy- és környezetkultúra

2. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tárgy- és környezetkultúra Technikák

Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban. Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet az osztályban. Az esztétikum fenntartása a tanév során. Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése: évszakok, időjárás. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása. – Mire használhatták? Konstruálás talált tárgyakból. Pl.: termések, textilek. Bábok zöldségekből, szemétszörnyek

3. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tevékenységek A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séta, kirándulás alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése.

53

4. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció Tárgy és környezetkultúra

Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek. A gyalogos közlekedés szabályai.

2. osztály Témakörök, tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyagfelhasználás. 3. osztály Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Háztartástan, életvitel. Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.

Tevékenységek Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása. Folyamatábrák. Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város és falu tervezése, építése. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.

Tevékenységek Ismerkedés az anyagokkal, tulajdonságaik vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Homokkép, termésbábok készítése. A közlekedés környezetszennyezése: levegő- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos járművek. Tevékenységek Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak megismerése. A természetes és az ember alkotta környezet jellemzőinek felismerése. Makett készítés: településünk házai. Berendezés. Öltöztethető baba készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikával. Játékkészítés. Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtemény készítése: kukoricacsuhé, tobozok, vadgesztenye. Játékkészítés. A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló energiafogyasztó berendezések használatának megismerése, fogyasztásuk összehasonlítása. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

54

4. osztály Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, toronyházak, tornyok. A falusi és a városi élet különbségei, azonosságai. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. Működőképesség és esztétikum. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés: a mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.

Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlításából adódó vélemények megfogalmazása. Képgyűjtemény készítése. Szituációs játék. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkavégzés során. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Egyszerű makettek készítése: hidak, toronyházak. Lakóhelyünk épületei. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, útburkolati jelek megismerése. A környezetszennyezés problémái a közlekedésben. Környezetbarát szállítási módok.

Tevékenységek 1. o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2. o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, felismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében.

Testnevelés 1-2. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

3. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, szánkózás. Természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

55

4. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Ének-zene 1. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai. Művészeti értékű gyermekdalok: a gyermek és környezete, természeti és emberi környezet témákban. Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. 2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák, Népi gyermekjátékdalok, népszokások. 3.–4. évfolyam Témakörök Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Ünnepkörök dalai.

Tevékenységek Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen. Szánkóverseny.

Tartalmak Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.

Tartalmak Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.

Tartalmak

B) Felső tagozat Amennyiben lehetséges törekedni fogunk arra, hogy az adott évfolyamon megoldjuk a különböző tantárgyak tartalmi összekapcsolását a környezeti- és egészségvédelmi nevelésen belül. Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Tananyagrészek, tartalmak Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít, Általános személyiségfejlesztés. ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Tájleírás készítése valóságos vagy Környezet leírása, közlése és a elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. környezeti leírás befogadása. A Petőfi Sándor: Az Alföld családdal, iskolával, lakóhellyel Tájékozódás a dokumentumtípusok kapcsolatos érzések leírása. között: szépirodalom és ismeretközlő Verselemzés, mesék könyvek, segédkönyvek szótárak, feldolgozása dráma-pedagógiai lexikonok. módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. Környezet ábrázolása, leírása. A talált adatok célszerű gondos Példakép megfogalmazása, elrendezése, vázlatban, jegyzetben ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. A mindennapi élet kérdéseinek Modern informatika és adatbázis megválaszolásához ismeretanyagok kezelés a környezeti nevelésben. keresése a könyvtár nyomtatott és Saját vélemény elektronikus információhordozóinak megfogalmazása. Versek felhasználásával. összehasonlító elemzése. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet Állampolgári nevelés a hivatalos iratainak megfogalmazásában. környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések.

56

Idegen nyelv Témakör: természeti környezetünk: a természet megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények és állatok.

Globális nevelés, biodiverzitási probléma, fenntarthatóság. Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd. Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése. Prezentáció készítése Budapest, Székesfehérvár középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Videó, kiselőadás, szituációs párbeszéd.

Cél: a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése, adatok gyűjtése környezetünkből, matematika a természettudományokban.

Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Kalóriaszámítás. Pénz megtakarítási lehetőség a családban. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.

Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. Elektronikus levelezés, ergonómiai elvek és megoldások megismerése. Munkaeszközök optimális működésének megismerése, kíméletes géphasználat. Könyvtári búvárkodás e témákban.

Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elősegítése.

Matematika

Informatika

6. évfolyam

7. évfolyam

A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezet- és egészségkímélő hatására. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és 57

Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb

8. évfolyam

eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában. Problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok – szűrés, lekérdezés.

termékek megjelenése az informatikai piacon is. A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.

Történelem és állampolgári ismeretek

5. évfolyam

6. évfolyam

Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múl eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. Vadászat, halászat, gyűjtögetés, természeti népek napjainkban. Földművelés, állattenyésztés, termelés, természetimádás. Öntözéses földművelés. Természet és gazdaság a görög és a római világban Nomád pásztorkodás.

Város és falu a középkorban. Az újkor: gyarmatok, manufaktúra, világkereskedelem

58

Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövőtervezés, makettek, rajzok, fogalmazások, esetenként számítógépes animálás révén. Természettudományi /Néprajzi Múzeum. Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”. Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés, halászat. Múzeum, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, rézszálakkal. Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés – otthoni munka. Egyéni beszámolók, kiselőadások, könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő tevékenységekről; hajóépítés – fakitermelés. Festmények, makettek készítése. Falvak elhelyezkedése, épületek, szántók, legelők, kert, eszközök, évszaknak megfelelő munkák, az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítés. Az ipar megjelenése és természet átalakítása: vaskohászat. Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az

7. évfolyam

8. évfolyam

indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó? A polgári átalakulás: a mezőgazdaság Iparművészeti / Mezőgazdasági és a gépek forradalma. Az iparvárosok Múzeum feladatlapok alapján való kialakulása, Magyarország a megtekintése egyéni beszámolók, millenniumi ünnepségek, a kiselőadások a természeti környezet világkiállítás idején. átalakításáról és szennyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról és gazdagodásáról, ez utóbbi környezetszennyezéséről. Az ökológiai problémák Egyéni beszámolók, kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket. A régiók, a kisebb A fogyasztói társadalom problémái közösségek, az osztály lehetőségei: papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, szemetelés, a zaj-, idegártalmak csökkentésére. Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, otthonairól. Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen találmányok révén lehetne a A népességrobbanás a világ sivatagok visszahódításával szegényebb felén visszaállítani a természet eredeti állapotát. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. A globalizáció problémája Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet Az Európai Unióba való belépésünk élvezhessen; a hátrányokat pedig a problémái lehetőség szerint minimalizálja.

Fizika

7. évfolyam

Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. Folyadékok és gázok nyomása. Patakok, folyók szennyezésére a Hajszálcsövesség, természet alkotta Arkhimédész törvénye. közlekedőedény-rendszerben előbb – utóbb a talajvízhez is eljut, szennyezve ezzel az

59

Energia, hőerőgépek

8. évfolyam

Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati magvalósítása.

élővilág fenntartásához nélkülözhetetlen tiszta forrásokat. Milyen tüzelőanyagokat használunk? Milyen módon égetjük el ezeket? Mennyire takarékoskodunk? Meg tudjuk-e változtatni szokásainkat? Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Fogyasztásmérők leolvasása. Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában.

Biológia

7. évfolyam

8. évfolyam

Cél: a tanulók legyenek tisztában a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. A földi élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok. A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás.

Kémia Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy ki a károsító, és ki a potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a

60

Videó-anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek készítése. Látogatás vadasparkba vagy állatkertbe. Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék.

7. évfolyam

8. évfolyam

környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik. A levegő. A víz.

A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Beszélgetés vizeink szennyeződéseiről Levegőszennyeződéssel kapcsolatos adatok elemzése. A környezet terhelését csökkentő Környékünkön található lehetőségek a mindennapi életben. szélerőmű megtekintése. Vegyszerek és hulladékok a háztartásban. Háztartási vegyszerek vizsgálata. Tápanyagok és összetételük. Gyűjtőmunka a hulladékok Szervetlen anyagok a természetben és a újrahasznosításával mindennapokban. Víz: keménység, vízkő, kapcsolatban. savasság. Építkezések anyagai. Zsírok, olajok, szénhidrátok, Korrózióvédelem. Megújuló fehérjék vizsgálata. energiahordozók, energiatakarékosság. Oldatok kémhatása, mérések, Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, pH. A vízkeménység okai, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, következményei. Beszélgetés, iontartalom, szerves szennyeződés, tanulói gyűjtőmunka, kísérletek, szennyvíz és tisztítás. Energiagazdálkodás, kiselőadások a vegyszerek tűzifa, természetes és mesterséges szenek, élővilágra gyakorolt hatásáról kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos környezetszennyezésekről. áram

Természetismeret

5. évfolyam

Cél: az egészséges és a környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák, attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit! Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére! Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket! Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek és a talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.

61

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések, kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérletek. Hogyan

6. évfolyam

A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. A füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett, és nem védett természeti értékei.

Földünk és környezetünk Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. 6-7. évfolyam Afrika: elsivatagosodás. Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel. Ázsia: ipari és humán rombolások a természetben. Sarkvidékek: globális felmelegedés – sarkvidéki jég olvadása.

8. évfolyam

Magyarország földrajza. Természeti adottságaink és erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Népesedési folyamatok.

62

takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről. Madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények gondozása, megfigyelése. Beszélgetés a házi kedvencek megfelelő tartásáról. Megfigyelések, vizsgálódások természeti környezetben. Kirándulás, terepgyakorlat. Feljegyzések. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése tanulmányi sétával. Napló, poszter készítése helyi értékekről.

Szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról. Környezeti problémákkal kapcsolatos videofilm megtekintése, megvitatása. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Történelmi visszatekintés földrajzi szempontból: fotók, képeslapok gyűjtése, tabló készítése, összefüggések keresése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése, éghajlati összefüggések keresése. Képek, szemelvények árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos

statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Technika és életvitel

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. Az ember környezet-átalakító munkája. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése.

Séta az iskola körül. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok elvégzése. Forgalomszámlálás. Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A Beszélgetés az ember és a bányászat hatásai a környezetre. természet kapcsolatáról, a Környezetkímélő technológiák, hulladékok. természet anyagainak A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése. A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Videofilm a savas esők Az erőművek bemutatása. Alternatív környezetkárosító hatásairól. energiaforrások. A közlekedési eszközök Szituációs játékok közlekedési környezetkímélő használata. szokásokkal kapcsolatban. Energiatakarékosság a lakásban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával? A természet kizsákmányolása a fenntartható Beszélgetés, képek, fejlődés. A napelemek és egyéb szemelvények bemutatása környezetkímélő energiaforrások. alternatív energiaforrásokról. A Víztakarékosság. Energiatakarékosság jövő környezetkímélő lehetőségei a fűtés során. Környezetkímélő közlekedésének megtervezése. közlekedési eszközök. A fogyasztói Vízzel való takarékoskodás társadalom és a reklám. megtervezése otthon, iskolában. 63

Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Testnevelés 5-8. évfolyam Cél: A rendszeres sporttevékenység szerepe az egészség megőrzésében Ismerjék meg a szabadidős sporttevékenységet. A gyerekek a szabad levegőn tartózkodva szokták azt, váljanak ellenállóbbá az időjárással szemben, növekedjen edzettségi szintjük. Legyenek képesek az időjárás változásainak megfelelő öltözék megválasztására. Ismerjék meg a téli foglalkozás örömét. A szabadban végzett játék minden évszakba legyen ismét rendszeres időtöltés. A futás, játék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé. Tanfolyami úszásoktatásban minél több gyerek vegyen részt. Vízi játékok, megismerése váljon a tanfolyam fontos részévé. Sajátítsák el a különböző úszásnemek technikáját. Ismerjék a vízben mozgás veszélyeit, és tudják elkerülni azt. Tudatosan vegyenek részt a testnevelés órákon. Ismerjék az ortopédiai betegségek közül a lúdtalp, gerincferdülés megelőzésére szolgáló gyakorlatokat. Váljon igényükké a rendszeres testmozgás. Legyenek tisztában azzal, hogy egészségük megőrzése ennek segítségével történhet. Ismerjék fel a természetjárás szépségét. Tanulják meg szabályait, és rendszeresen gyakorolják azt. Ismerjék meg az egyéni- és csapatjátékok alapvető szabályait – azokat betartva legyenek képesek önállóan is játszani. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés: Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló világkép kialakításában. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. A tanteremdíszítés célja: a mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása. A dekorálás a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeket, lehetőségeket. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 5. évfolyam: - a közösségben elfoglalt hely - felelősségvállalás - sajátos környezet megteremtése 6. évfolyam: - a környezet hatásai 64

-

természeti értékek természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek

7. évfolyam: - a fogyasztói társadalom - hulladék 8. évfolyam: - a varázsszó: energia 9.1.2 A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának alakítása. Vizsgálódásaink középpontjában tehát a valóságos, megtapasztalható környezet, annak állapota, változásai állnak. A tanulásszervezés módjáról a nevelőtestület dönthet. Terepgyakorlat A terepgyakorlat során, a tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket. A gyakorlaton az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Lehet egy tanórányi időtartamú, de tanórák tömbösítésével is megszervezhető. Témanap, témahét Témanap szervezhető a tanév során 1-8. osztályig, melynek tartalma felhasználja a tanórai keretben már megszerzett tapasztalatokat, összegzi a már meglévő ismereteket, megalapozza a további munkát. Témahetet szervezni a kötelező tanórákkal azonos időkeretben lehet, hiszen azon minden tanulónak részt kell vennie. Erdei iskola Olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát, a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő megismerő tevékenységére építik. A tanulók valóságos helyzetben szembesülhetnek döntéseik következményeivel, gyakorolhatják a különböző ismerethordozók kezelését, alkalmazhatják a különböző tantárgyakban tanultakat és mozgósíthatják a tanagyagon kívüli ismereteket is. Tanulmányi kirándulás Pedagógiai értéke jelentős. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Célja: a közösség és a személyiség fejlesztése. Sítábor, nyári tábor: Célja és megvalósíthatósága hasonló az erdei iskoláéhoz. A sítábor lebonyolítására szorgalmi időben is sor kerülhet. 9.1.3 A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei - Szakkörök. - Tanulóknak adott feladatok: pályázat. - Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek: zöld iskola. - Akciók: egy-egy környezeti probléma megoldására. - Kiállítások. - Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videotár. - Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés.

65

-

Vetélkedők, tanulmányi versenyek. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel. Művészeti csoportok, ünnepségek: drámapedagógia eszközei.

9.1.4 Iskolaegységen kívüli együttműködés - Fenntartó – költségvetés - Civil szervezetek – előadások, továbbképzések, programok - Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények – múzeumlátogatás, állatkert, nemzeti parkok - Hivatalos szervek – ÁNTSZ - Iskolai büfé – Faunus Kft.

9.2 Egészségnevelési program Az egészség a testi, lelki szociális jólét állapota. Alapvető emberi jog, az élethez szükséges erőforrás. Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek vele, és ehhez rendelkezzenek szükséges információkkal és lehetőségekkel. Életmódbeli alternatívákat kínál, melyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik választásra. Magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismereteket. Az iskolai egészségfejlesztés céljai: Azoknak a viselkedés és magatartásmódoknak, szokásoknak a közvetítése és elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulókat arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük megőrzésében. Megismertetjük tanulóinkat a káros életmódbeli szokásokkal és azok súlyos következményeivel. Célunk, hogy tanulóin az iskola befejezésekor értsék és saját életükre alkalmazni tudják ismereteiket. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: - viselkedésüket az életvezetésüket, - az egészségkárosító magatartások elkerülését, - a betegségek megelőzését a korai szűréseken való részvétellel, - tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, - erősítsék társas-kommunikációs készségeiket és konfliktuskezelési technikáikat. A célok megvalósításának kerete Egészségesebb iskolai környezetet igyekszünk biztosítani a tanulás szervezeti kereteivel, a változatos munkaformákkal, a korábbinál arányosabb tanórai terheléssel. Az órarend, a tanórák közötti szünetek váltakozásával. Nyugodt, kiszámítható iskolai légkör kialakításával igyekszünk a tanulók pszichés ártalmak kialakulását megelőzni. 9.2.1 Tanórai foglalkozások - Alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom, a környezetismeret, a testnevelés és a művészeti neveléshez kapcsolódó tantárgyakat használjuk fel az ismeretek átadására. - Felső tagozaton az ismeretek átadását természetismeret, technika, testnevelés, biológia tantárgyak, osztályfőnöki órák, valamint 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű órák (tánc és dráma, egészségtan, mindennapi életünk) keretében valósítjuk meg. 9.2.2 Tanórán kívüli foglalkozások - Alsó tagozatos tanulóink körében a napközi otthon megfelelő teret biztosít a szokások kialakításának. A tanulás és pihenés helyes arányainak kialakítása, szabadidő aktív eltöltése, az önkiszolgálás, a tisztálkodás, a helyes étkezési szokások kialakítása szervezetten valósul meg. - Felső tagozaton a tanulószobai foglalkozások biztosítják a folytatást. - Tanévenként szervezünk környezet és egészségvédelmi témanapot, valamint a 3 hetet meghaladó időtartamú projekthetet, melyeken az új ismeretek átadására és a megszerzett ismeretek gyakorlására is mód nyílik. 66

-

A mozgásos tevékenységre tanórai és tanórán kívüli keretekben is nagy hangsúlyt helyezünk (sportköri lehetőségek, kirándulások, erdei iskola, sí és nyári táborok, úszásoktatás).

9.2.3 Együttműködő partnereink - A tanulók egészségi állapotának szűrését és követését az iskolaorvos és a védőnő végzi. A szűréseken túl ismeretterjesztő előadásokat tartanak. - Civil szervezetek által szervezett ismeretterjesztő előadások. 9.2.4 Ajánlás az osztályfőnöki tanmenethez az egészségnevelési programhoz Ötödik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem  Miért fontos az egészség és az egészségvédelem?  Mi a különbség az alábbi fogalmak között: torna – testnevelés – testi nevelés – egészségnevelés?  Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és a háziorvos?  Milyen kötelező egészségügyi ellátásban részesültetek már? A beteg ember  Mi a betegség  Mikor forduljunk orvoshoz?  Mi a teendő betegség esetén?  Milyen betegségeket tudtok felismerni?  Miért nem szabad eltitkolni, ha valami bajunk van?  Milyen gyermekbetegségeken estetek át? Testkultúra  Mit jelent a testkultúra szó  Mi a testi higiénia alapja?  Milyen tisztálkodó szereket ismertek?  Milyen felszerelések kellenek egy fürdőszobába Napirend – pihenés – alvás  Mi a napirend?  Milyen tényezők határozzák meg a napirendeteket?  Miért van szükségünk pihenésre?  Mi az alvás szerepe az emberi életben? A táplálkozás  Mit nevezünk táplálkozásnak?  Mi a táplálkozás célja?  Melyek a legfontosabb tápanyagaink?  Miért szeretik az emberek a túlzott evést-ivást?  Mikor és hányszor együnk naponta? Káros szenvedélyek  Milyen káros szenvedélyeket ismertek?

67

  

Miért kell tartózkodni a káros szenvedélyektől? Milyen egészségkárosító hatásuk vannak a káros szenvedélyeknek? Hogyan lehet elkerülni a káros szenvedélyeket?

Fertőző betegségek  Mit nevezünk fertőzésnek  Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket?  Milyen fertőző betegségeket ismersz? Hatodik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem  Mire terjed ki az egészségnevelés?  Mit jelent ez a közmondássá lett megállapítás: „Ép testben ép lélek”. A beteg ember  Minek kell lennie a házi patikában?  Mikor forduljunk orvoshoz? Testkultúra  Mit értünk testfejlesztésen?  Miért nem szabad az izomfejlesztést túlzásba vinni?  Melyek a testedzés legegyszerűbb formái? Napirend – pihenés – alvás  Mikor helyes a napirendünk?  A testi vagy a szellemi fáradtságot lehet hamarabb kipihenni?  Mit jelent az aktív pihenés?  Mitől függ az alvás mélysége és ideje? A táplálkozás  Miért van a szervezetnek tápanyagokra szüksége?  Milyen tényezők határozzák meg a táplálékbevitel mennyiségét?  Mi a tartós éhezés következménye?  Fontos-e, hogy milyen módon, milyen körülmények között eszünk?  Mikor eszik nálatok együtt a család? Káros szenvedélyek - dohányzás  Miért dohányoznak az emberek?  Melyek a dohányzás ártalmai?  Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében?  Kik érdekeltek a dohányzás elterjesztésében?  Milyen dohányzással kapcsolatos törvényeink vannak? Fertőző betegségek  Milyen fertőző betegségeket ismerünk?  Mik okozhatnak járványt?  Hogyan előzhetők meg a fertőzések?

68

Hetedik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem  Mit jelent a prevenció?  Hogyan tudjuk megőrizni egészségünket, s megelőzni a betegségeket?  Kinek a feladata az egészségvédelem? A beteg ember  Miért kell orvoshoz fordulni a bajunkkal?  Milyen betegségeket ismertek?  Hogyan lehet megkülönböztetni a betegségeket? Testkultúra  Milyen szerepet játszik a víz a testkultúrában?  Hányféle formában használjuk fel a vizet a testkultúrában?  Melyek a napozás alapvető szabályai? Napirend – pihenés – alvás  Mikor jó a napirendünk?  Mi jelent számodra pihenést?  Mennyi lehet a napi alvásszükséglet? A táplálkozás  Mikor beszélünk öncélú táplálkozásról?  Mi a tartós éhezés következménye?  Beszélhetünk-e ma éhező tömegekről?  Mi a különbség az éhezés és a böjt között?  Melyek a társas étkezés szabályai? Káros szenvedélyek - alkohol  Hol, mikor isznak szeszes italokat az emberek?  Miért nem szabad a gyermekeknek szeszesitalt fogyasztaniuk?  Mit jelent a kulturált alkoholfogyasztás?  Milyen veszélyeket jelent önmagára, a munkában, a közlekedésben az ittas ember? Fertőző betegségek  Milyen betegségeket okozhatnak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek?  Milyen feladatot lát el az ÁNTSZ?  Hol van a közelünkben járványkórház? Nyolcadik évfolyam Egészséges élet Gondolatébresztő, útmutató kérdések Egészség és egészségvédelem  Mit jelent a mentálhigiéné szó?

69

  

Mit jelent a prevenció? Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel? Milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt az egészségnevelésben?

A beteg ember  Hogyan szoktuk megkülönböztetni a betegségeket?  Mi a különbség az akut és a krónikus betegség között?  Milyen szerepet játszik az egészségrombolásban az emberek tudatlansága?  El tudjuk-e kerülni a környezeti ártalmakat? Testkultúra  Melyek az alapvető testápoló szerek?  Mit kell tudnunk a hajápolásról?  Mire jó a fittness?  Mi határozza meg az öltözködésünket? Napirend – pihenés – alvás  Képesek vagyunk-e befolyásolni napirendünket?  Mi a következménye annak, hogy nem törődünk pihenésünkkel?  Melyek a nyugodt alvás feltételei? A táplálkozás  Mi jellemző a magyar népesség táplálkozási kultúrájára?  Mikor beszélünk alultápláltságról?  Miért veszélyes a „soványság kultusza”?  Miért fontos a családban a rendszeres sütés-főzés? Káros szenvedélyek - drog  Mit nevezünk kábítószernek?  Melyek a legközismertebb kábítószerek?  Miért veszélyes a kábítószer?  Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés?  Hogyan lehet felismerni azt, aki kábítószerezik?  Mitől foszt meg a kábítószer?  Hogyan lehet a narkózást megelőzni? Fertőző betegségek  Melyek a nemi betegségek?  Miben különbözik az AIDS a nemi betegségektől?  Miért veszélyes az AIDS?  Hogyan terjednek ezek e betegségek? Milyen megelőzési módjaik vannak?

70

9.3. Programterv a környezeti - és az egészségneveléshez Időpont Szeptember

Program Szakkörök, sportfoglalkozások szervezése Mezei futóverseny Papírgyűjtés (vagy októberben) Témanap: Zöldség-gyümölcsszobrászat, termésképek, gyógynövény – gyűjtemények kiállítása

Október

Zöld rádió: IX. 16. Ózon Világnap IX. 23. Takarítási Világnap IX. 28. Hallássérültek Világnapja Sportversenyek, Társadalmi munka szervezése az iskola területén, Témanap: Tanulmányi kirándulások (állatok, madarak, takarékosság) Jelentkezés sítáborra, nyári táborra, erdei iskolába

November

Zöld rádió: X. 1. Az idősek világnapja X. 4. Állatok Világnapja X. 8. Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja X. 10. Lelki Egészség Napja X. 15. Nemzeti Gyaloglónap X. 16. Élelmezési Világnap X. 21. Földünkért Világnap X. 31. Takarékossági Világnap Sportfoglalkozás 1. évfolyamnak, Témanap: Madáretető készítés Zöld rádió: XI. 3. Magyar Tudomány Napja XI. 17. Füstmentes Nap XI. 22. Magyar Közoktatás Napja XI. 25. Véradók Napja

71

December

Sportfoglalkozás a 2. évfolyamban AIDS – napi totó Témanapok: Karácsonyvárás

Január

Zöld rádió: XII. 1. AIDS elleni világnap XII. 3. Fogyatékos emberek nemzetközi napja XII. 11. Az UNICEF születésnapja Sportfoglalkozás a 3. évfolyamban Zöld rádió: I. 22. Tudomány Napja I. 23. Magyar Kultúra Napja I. 31. Béke Napja

Február

Sítábor Sportfoglalkozás a 4. évfolyamban

Március

Zöld rádió: II. 2. Vizes Élőhelyek Napja II. 11. Betegek Világnapja II. 22. A kommunizmus áldozatainak Napja Társadalmi munka az iskola környékén Virágosítási, fásítási akció Zöld rádió: III. 1. A nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja III. 22. Víz Világnapja III. 23. Meteorológiai Világnap III. 24. Tuberkulózis Világnapja

Április

Témanap: Víz, vizes élőhelyek Húsvétvárás Táborozás, osztálykirándulás szervezése Témanap: Föld Napja (totó, rajzpályázat) Zöld rádió: IV. 4. Laboratóriumi Állatok Napja IV. 7. Egészségügyi Világnap IV. 8. Emberszeretet Világnapja IV. 10. Nemzetközi Rákellenes Nap IV. 11. Költészet Napja IV. 18. Műemlékvédelmi Világnap IV. 22. Föld Napja IV. 23. A könyv Napja IV. 27. A vakvezető kutyák Világnapja IV. 29. Táncművészet Világnapja

72

Május

Kirándulások lebonyolítása Gyermeknapi rendezvények: a helyes táplálkozás, a sport fontossága Zöld rádió: V. 5. Európa Napja V. 6. Nemzetközi Tejnap V. 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja V. 10. Madarak és Fák Napja V. 15. Állat- és Növényszeretet Napja Magyarországon, Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Családok Napja V. 18. Múzeumi Világnap V. 24. Európai Nemzeti Parkok Napja V. 31. Dohányzásmentes Világnap

Június

Témanap: Tej- tejtermékek fontossága; Családi sportnap Nemzeti Parkok hazánkban Madarak, fák, virágok Erdei iskola Zöld rádió: VI. 5. Környezetvédelmi Világnap VI. 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen Témanap: A vakáció veszélyei

73

Nyilatkozat

A pusztaszabolcsi József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda Egészség és környezeti nevelési programját megismertem, bevezetését javaslom.

Pusztaszabolcs, 2010. április 27. Dr. Kádár Attila gyermekszakorvos s.k.

74

10. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PROGRAM 10.1 Az iskolai fogyasztóvédelemi nevelés Az általános iskola fontos feladata a felnőtt életre való felkészítés, amelyben a fogyasztói kultúra kialakít6ása is szerepel.

10.2 A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás célja: - a fogyasztói kultúra fejlesztése, - a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.

10.3 A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás tartalmi elemei: - az állampolgári kompetenciák fejlesztése, - a szociális, társadalmi kompetenciák fejlesztése, - a cselekvési kompetenciák fejlesztése, - a döntési helyzet felismerése és a döntésre való képesség, - a piac, a reklám szerepe, - a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során, - a gazdaságosság és takarékosság. Az általános iskolai tanulmányok végére fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek értsék és saját életükben alkalmazni tudják a fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait.

10.4 A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás színterei 10.4.1 Tanórai keretben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.  Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;  Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;  Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;  Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), az élelmiszer útja a boltba kerülésig, táplálkozás kiegészítők és divatjuk, egészséges táplálkozás;  Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata;  Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia;  Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története;  Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai;  Osztályfőnöki órák: Reklamációk kezelése – KERMI szerepe  Biztosítások: életbiztosítás, lakásbiztosítás, utazási biztosítás, jármű biztosítás  Magyar termékek fogyasztásának hangsúlyozása (KÓD 599)  Textil kresz, Árutesztek Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) 

10.4.2 Tanórán kívüli tevékenységek  Vetélkedők, versenyek, rendezvények, DÖK-nap.

75

  

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.



10.5 Módszertani elemek A tantervben a hagyományos módszertani elemek mellett hangsúly helyezünk a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésre. Például: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól.  Riportkészítés az eladókkal.  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika.  Egyéni és csoportos döntéshozatal.  Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása.  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában.  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel.  Szimulációs játék, esettanulmány.  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

76

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1) Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 3) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre - 2018. augusztus 31. napjáig szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása 1) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az intézmény vezetője;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközössége;  a szülői szervezet;  az iskola fenntartója. 2) A tanulók a pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3) A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  Az iskola fenntartójánál,  Az iskola irattárában,  Az iskola nevelői szobájában,  Az intézmény vezetőjénél,  Az iskolaegység vezetőjénél.

77

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a ……….. év ……..hó …….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: 2010. ……………………………..

………………………………………………………….. diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

A pedagógiai programot a szülői szervezet vezetősége a ……… év …………… hó ……...napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2010. ……………………………

……………………………………………………………. szülői szervezet elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ……… év ……… hó ……… napján tartott ülésén elfogadta. Kelt:2010. …………………………….

……………………………………………………………. intézményvezető

A József Attila Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda iskolaegységének pedagógiai programját a Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete ………. év ………. hó ……… napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: 2010. ……………………………….

……………………………………………………………. polgármester

78

MELLÉKLETEK A kerettantervet az iskolaegység adoptálja. 1. számú melléklet A kompetencia alapú oktatás kerettantervi vonatkozásai a bevont évfolyamokra és tantárgyakra 2. számú melléklet Továbbhaladás feltételei évfolyamra és tantárgyra lebontva számú melléklet A kompetencia alapú oktatás kerettantervi vonatkozásai a bevont évfolyamokra és tantárgyakra 1.

Szövegértés, szövegalkotás 1. évfolyam A programcsomag tanórai gyakorlatához évfolyamokon átívelő, a kompetenciaalapú fejlesztést és a differenciált tanulásirányítást ösztönző tanulói és tanítói eszközrendszer készült. Ennek elemei: az alapkészségek és képességek fejlődésének támogatásához játékgyűjtemény, feladatbank, mintamodulok és mozgókép segédanyag (DVD), mesegyűjtemény a mindennapi mesemondáshoz, hangzó anyag (CD) és képsorozat a beszéd fejlődésének támogatásához, szófejlesztő játékokra épülő munkatankönyv a betűk tanulásához, munkafüzet és írólapok az enyhén jobbra dőlő írás megtanulásához, mintamodulok az írástanulással induló betűtanulás metodikájának megismeréséhez, az olvasástanulás fejlődésének folyamatához igazított két irodalmi olvasókönyv, meséskönyvekre emlékeztető, a tanulók különféle olvasási készültségéhez igazodó, több kisebb terjedelmű tematikus olvasmánygyűjtemény, tanulói feladatgyűjtemények, képtárak, munkafüzetek, kiegészítő olvasólapok tanítói feladatbank, mintamodulok, modulleírások (módszertani megoldásmódokat bemutató tanítási folyamatleírások) az olvasás – szövegértés – szövegalkotás fejlődésének támogatásához, megfigyelési szempontok a fejlesztő értékelés alkalmazásához, mérőlapok a szövegértés szintjének meghatározásához, képtár a programcsomag egyes elemeinek interaktív táblán történő alkalmazáshoz. Ebből az eszközrendszerből a tanító a fejlesztési céljainak megfelelően választhatja ki pedagógiai munkájához a tanulócsoportja, illetve az egyes tanulók fejlettségéhez és fejlesztési igényeihez leginkább illeszkedő tanulói eszközöket és tanítói eljárásokat. Az eszközök elnevezésében található számok nem évfolyamot, hanem sorszámot jelölnek.

1

_______ _______ 3 – 4. évfolyam: _______ 1 – 4. évfolyam: 1 – 2. évfolyam:

1. évfolyam Alapkészségek, alapképességek fejlődésének támogatása ► Alapozás 1-2. modulleírások; játékgyűjtemény; feladatbank 1.

2. évfolyam Alapkészségek, alapképességek fejlődésének támogatása ► Alapozás 1-2. modulleírások; játékgyűjtemény; feladatbank 1.

3. évfolyam Alapkészségek, alapképességek fejlődésének támogatása ► Alapozás 3-4.

4. évfolyam Alapkészségek, alapképességek fejlődésének támogatása ► Alapozás 3-4.

Alapozás 3. évf. Alapozás 4. évf

Alapozás 3. évf. Alapozás 4. évf feladatbank 2.

tanítói ►Mozgások DVD Segédanyag

tanítói ►Mozgások DVD

tanítói ►Zenék 2. CD

Segédanyag tanítói

►Napi mesehallgatás 1-2. mesegyűjtemény

feladatbank 2.

tanítói ►Napi mesehallgatás 1-2. mesegyűjtemény

tanítói

tanítói ►Napi mesehallgatás 3-4. ajánlott mesék jegyzéke

tanítói

tanítói Olvasás-szövegértésszövegalkotás II. Írástanulással kezdő program ►Olvasókönyv készítése

A szóbeli szövegalkotás-

A szóbeli szövegalkotás

fejlődésének támogatása

(beszéd) fejlődésének támogatása

Írástanulással kezdő program

►Beszéd modulleírások

►Olvasókönyv készítése mintamodul

képsorozat feladatbank 2 képsorozat feladatbank 2 tanítói tanítói

►Hangok, zörejek CD

►Hangok, zörejek CD

tanítói

tanítói ►Napi mesehallgatás 3-4. ajánlott mesék jegyzéke

tanítói Olvasás-szövegértésszövegalkotás II.

(beszéd) fejlődésének támogatása ►Beszéd modulleírások

tanítói ►Zenék 2. CD

mintamodul

tanítói

tanítói

Olvasás-szövegértésszövegalkotás I-II.

Olvasás-szövegértésszövegalkotás I-II.

►Jártunkban-keltünkben témáihoz

►Hétköznapi szövegek feldolgozása

mintamodul

mintamodul tanítói

►Zenék 1. CD

tanítói

Olvasás-szövegértésszövegalkotás II.

►Én, te, mi…II.

►Én, te, mi…III.

Olvasás-szövegértésszövegalkotás I.

Írástanulással kezdő program

olvasókönyv

olvasókönyv

Szófejlesztő program

►Nyomtatott betűk ►Olvasókönyv készítése

5. feladatgyűjtemény

7. feladatgyűjtemény

►Zenék 1. CD

képtár

tanítói

tanítói

tanítói

képtár tanulói

►Egereskönyv

tanulói

tanulói

tanulói mintamodul

munkatankönyv

mintamodul tanulói

mintamodul

mintamodul tanítói

Olvasás-szövegértésszövegalkotás I-II. 1. feladatgyűjtemény tanítói

Olvasás-szövegértésszövegalkotás II. Írástanulással kezdő

2

tanulói ►Jártunkban-keltünkben

tanítói

tanítói

►Ki van a dióhéjban? II.

►Ki van a dióhéjban? II.

olvasókönyv

olvasókönyv 8. feladatgyűjtemény

6. feladatgyűjtemény tanulói

tanulói

program mintamodul 1.rész ►Nyomtatott betűk ►Olvasókönyv készítése

munkafüzet

mintamodul 2.rész tanulói

mintamodul

tanítói ►Nagy kaland mintamodul

mintamodul tanítói

Kvíz ►Ünnepek

1. feladatgyűjtemény

mintamodul

tanulói

tanítói

►Én, te, mi…I.

munkafüzet

olvasókönyv

tanulói ►Négyszögletű kerek erdő mintamodul

tanítói 6. feladatgyűjtemény

tanítói tanulói ►Állatok közelről és távolról

tanítói tanítói

►Feladatbank 3.

►Ki van a dióhéjban? I.

olvasókönyv 4. feladatgyűjtemény

►Hétmérföldes masinák olvasókönyv mintamodul

olvasókönyv 3. feladatgyűjtemény

tanítói Írástanítás I. Szófejlesztő program ►Oszkár dőltbetűs írás

mintamodul

tanulói mintamodul

mintamodul

tanulói ►Állatok közelről és távolról olvasókönyv

2. feladatgyűjtemény tanulói

tanítói szöveg-és f.gyűjtemény

6. feladatgyűjtemény tanulói

►Jártunkban-keltünkben

►Ünnepek

►Pötyi és Anti mintamodul

tanulói

Olvasás-szövegértésszövegalkotás I-II.

mintamodul

tanítói

tanítói

tanulói

►Feladatbank 3.

tanítói

Írástanítás I-II. ►Feladatbank 4.

tanítói

mintamodul

mintamodul

munkafüzet

tanulói

tanítói

►Hétmérföldes masinák

átírólapok

olvasókönyv tanulói

tanítói

4. feladatgyűjtemény

mintamodul

mintamodul tanítói tanítói

tanulói

►Állatok közelről és távolról

Írástanítás II. Írástanítással kezdő program olvasókönyv ►Fonalazás, kötés, horgolás

mintamodul tanítói

tanulói ►Nyomtatott betűk ►Formarajz

Anyanyelvi tapasztalatszerzés ►Feladatok az anyanyelvi tapasztalatszerzéshez

►Feladatbank 3.

4. feladatgyűjtemény

tanítói

tanulói ►Anyanyelvi tapasztalatszerzésre ajánlott szövegek táblázat tanítói

►Feladatbank 3. ►Olvasókönyv készítése

tanítói

►Feladatbank 5. Írástanítás I-II.

mintamodul tanítói ►Feladatbank 4.

mintamodul tanítói Írástanítás I-II. ►Az író-olvasó környezet megteremtése

Írástanítás I. Szófejlesztő program ►Oszkár dőltbetűs írás

tanítói Anyanyelvi tapasztalatszerzés

3

Mérés-értékelés ►Szempontok a fejlesztő értékeléshez

5. feladatgyűjtemény munkafüzet

mintamodul

tanítói

átírólapok

tanítói

tanulói

►Mérőlapok a szövegértés szintjének felméréséhez

►Feladatbank 5. tanítói ►Feladatbank 4.

tanulói mintamodul tanítói

tanítói Anyanyelvi tapasztalatszerzés ►Feladatbank 5.

tanítói Írástanítás II. Írástanítással kezdő program ►Fonalazás, kötés, horgolás

Mérés-értékelés

►Én, te, mi…I.

►Szempontok a fejlesztő értékeléshez

olvasókönyv

►Nyomtatott betűk ►Formarajz ►Olvasókönyv készítése

tanítói

►Ki van a dióhéjban? I. tanítói

mintamodul

tanítói tanítói Osztályonként néhány pld. használata javasolt differenciáláshoz ►Kép-szó-mondat "kártyák"

olvasólapok

tanulói mintamodul tanítói

►Én, te, mi…II. olvasókönyv

►Az író-olvasó környezet megteremtése

►Én, te, mi…I.

mintamodul

olvasókönyv

5. feladatgyűjtemény

►Én, te, mi…III. olvasókönyv tanulói ►Ki van a dióhéjban? I. olvasókönyv 3. feladatgyűjtemény

4

tanulói ►Ki van a dióhéjban? I.

tanítói Anyanyelvi tapasztalatszerzés ►Feladatbank 5.

olvasókönyv

tanítói

mintamodul

Mérés-értékelés ►Szempontok a fejlesztő értékeléshez tanítói

Osztályonként néhány pld. használata javasolt differenciáláshoz

munkatankönyv

tanulói mintamodul tanítói

tanulói

►Ki van a dióhéjban? II. 6. feladatgyűjtemény

tanulói

tanítói

mintamodul 1.rész

►Én, te, mi…III. olvasókönyv

►Nagy kaland

7. feladatgyűjtemény

mintamodul

►Egereskönyv tanulói

tanulói

tanítói

Írástanítás I-II.

tanulói

olvasókönyv 2. feladatgyűjtemény

olvasókönyv

Osztályonként néhány pld. használata javasolt differenciáláshoz

tanítói ►Feladatbank 4.

►Én, te, mi…I.

tanulói

►Mérőlapok a szövegértés szintjének felméréséhez

tanítói Mérés-értékelés ►Szempontok a fejlesztő értékeléshez

tanítói Osztályonként néhány pld. használata javasolt differenciáláshoz

tanítói

tanítói

tanítói 6. feladatgyűjtemény

tanítói

tanulói

mintamodul

tanulói ►Kép-szó-mondat "kártyák" tanulói ►Állatok közelről és távolról olvasólapok

►Ki van a dióhéjban? II.

►Négyszögletű kerek erdő

8. feladatgyűjtemény tanulói mintamodul 2.rész

mintamodul tanítói 6. feladatgyűjtemény

tanítói

tanulói

tanulói

tanulói

mintamodul

►Pötyi és Anti mintamodul

►Én, te, mi…II. tanítói

olvasókönyv

tanítói

tanulói ►Én, te, mi…III. olvasókönyv

mintamodul ►Ki van a dióhéjban? II. olvasókönyv tanulói

Kvíz tanítói szöveg-és f.gyűjtemény tanulói

tanulói ►Ki van a dióhéjban? II. olvasókönyv

► Állatok közelről és távolról tanulói olvasókönyv ►Hétmérföldes masinák tanulói olvasókönyv mintamodul tanulói tanítói ►Hétmérföldes masinák olvasókönyv tanulói

7. ÉVFOLYAM A 7. évfolyam szövegértés-szövegalkotás tantárgynál külön kiemelésre került, hogy a tanító pedagógus kiválasztja tanév elején azokat a modulokat, amelyek alapján tanítja a kerettantervi követelményeket. A kerettanterv összefésülésre kerül a szövegértés-szövegalkotás tantárgy tantervével, melynek beillesztése 2010. július 1-jéig megtörténik a TÁMOP 3.1.4. pályázati szaktanácsadó segítségével.

Matematika 1. évfolyam Óraszám: 148 óra, 37 hét, 4 óra/hét

Témakörök

Javasolt óraszám 8-12

I.

Gondolkodási módszerek

(+ folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

II.

5

Számtan-algebra

124-128

III.

Geometria, mérés

IV.

Függvények, sorozatok

12 (folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

V.

Valószínűség, statisztika

(folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

6

Témakörök

Tartalom

Javasolt óraszám

Kapcsolódó témakörök I. Gondolkodási módszerek 1. TULAJDONSÁGOK, RELÁCIÓK, ÁLLÍTÁSOK II., III., IV., V. II. Számtan-algebra I., IV. II., Számtan-algebra I., III., IV., V.

8-12 óra (+ folyamatos)

2. A SZÁMFOGALOM ELŐKÉSZÍTÉSE 3. HALMAZOK MÉRŐSZÁMA

II., Számtan-algebra I., III., IV. II., Számtan-algebra I., III., IV. II., Számtan-algebra I., III., IV., V. III Geometria, mérés I., IV. II., Számtan-algebra I., III., IV., V. II., Számtan-algebra I., III., IV., V.

SZÁMOSSÁGA,

8-12 óra MENNYISÉGEK

9 óra (+ folyamatos)

4. ISMERKEDÉS A SZÁMOKKAL KÖZELEBBRŐL

27-30 óra

5. AZ ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS ÉRTELMEZÉSEI

22-26 óra

6. SZÁMOK 10-TŐL 20-IG

10-16 óra

7. GEOMETRIAI TAPASZTALATSZERZÉS

12 óra

8. SZÁMOK TULAJDONSÁGAI, SZÁMKAPCSOLATOK

5 óra

9. SZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK

36 óra

1. ÉVFOLYAM – 1. TÉMAKÖR GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK TULAJDONSÁGOK, RELÁCIÓK, ÁLLÍTÁSOK 8-12 óra + folyamatos KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok Tulajdonságok tudatosítása

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben A tudatos megfigyelés fejlesztése; kifejezése tevékenységgel, szóval; tulajdonságok kiemelése.

Viszonyok tudatosítása A tudatos megfigyelés fejlesztése; kifejezése tevékenységgel, szóval; egyszerű köznapi viszonyok kiemelése.

7

Emlékezet fejlesztése

Rövid távú memória fejlesztése elvégzett tevékenység emlékezet alapján való megismétlésével; hosszú távú memória fejlesztése: tudatos bevésés.

Rendszerezés, kombinativitás

Azonosítás, megkülönböztetés; adott feltétel figyelembe vétele.

Induktív lépések, deduktív lépések

Tárgyak, személyek, tulajdonságok, viszonyok megnevezése Ráismerés, besorolás.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK A tanév elejétől: – Megfigyelt helyzet, kép olvasása. – „Mi változott meg?” játék. A felismert változás kifejezése visszaváltoztatással, szóval. – „Kakukktojás” játék. – Adott tulajdonságú tárgyak kiválogatása. – Tárgyak szétválogatása saját, adott és felismert szempont szerint. – Adott szempontú válogatás javítása. – Állítások igazságáról való döntés. – Nyitott mondatok lezárása egy-egy elem, elempár behelyettesítésével. Később: – Tárgyak, személyek, összességek, helyzetek, alakzatok, számok egyes tulajdonságainak kiemelése, megnevezése szavakkal is. – Nyitott mondatok lezárása egy-egy elem, elempár behelyettesítésével. Döntés a keletkező állítás igazságáról. – Tájékozódás az időben: előbb, később... tegnap, ma, holnap. – Tájékozódás nagymozgással az iskolában, az iskola közvetlen környezetében. – Tájékozódás az osztályteremben mozgással, szavakkal: elöl, hátul, előtte, mögötte, előrébb, hátrébb, mellette, közöttük, fent, lent, felette, alatta. – Tájékozódás a táblán, a füzetben, a könyvben, a pad síkjában. – Tárgyak sorbarendezése; zászlószínezés; kiválasztás.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Az iskolai tanulás fontos jellemzője a tudatosság és szándékosság. Az első időszakban azokra a közös, majd páros, illetve egyéni tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, amelyekben a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és a felidézés egyre tudatosabbá válhat. E közben kihasználjuk a kedvező lehetőségeket a személyes kapcsolatok építésére, az egymással és a tanítóval való kommunikáció helyes irányba terelésére, fejlesztésére. A gyerekek feladata a kutatás, vizsgálódás, próbálgatás, a feltételnek megfelelő elemek, elempárok keresése, saját és egymás választásainak ellenőrzése.

–

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Minden más témakörnek része eszközként, megjelenési formaként.

8

Összehasonlítás összképben és tulajdonságok szerint, tulajdonságok, viszonyok, változások megfigyelése, a megfigyeltek kifejezése tevékenységgel, szavakkal. – Állítások, nyitott mondatok. – Tájékozódás térben; síkban, gömbön. Elemek sorakoztatása: a sorrendek megkülönböztetése. Adott feltételeknek megfelelő elemek, elem-párok kiválasztása; a párok megkülönböztetése.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Az olvasás-, írástanítás előkészítése Környezetismeret

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Közös, páros és egyéni tevékenykedtetés. játékok, A gyerekek saját teste és tágabb környezete, hétköznapi tárgyak, logikai beszélgetések, egyéni rajzkészítés.A tanulási eszközök fokozatos megismerése, szabad készletek. és irányított játékok, tevékenységek Egyéni megerősítés. Megbeszélés Tájékozódás a tanulók egyéni (testi, szellemi, szociális) adottságairól, fejlettségéről, hiányokról. A szocializáció minél teljesebb biztosítása; nyelvi nehézségek esetén a tevékenységek előtérbe helyezése.

Tanítási eljárások Módszertani eszköztár

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

KÖVETELMÉNYEK A közös munkában való részvétel.

1. ÉVFOLYAM -II. TÉMAKÖR SZÁMTAN-ALGEBRA A SZÁMFOGALOM ELŐKÉSZÍTÉSE 8-12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a Képességfejlesztési fókuszok témakörben Megfigyelés, összehasonlítás Tapasztalatszerzés különféle érzékszervek segítségével: Darabszám szerinti összehasonlítás; a több, kevesebb észlelése nagyobb eltérések esetén; párosítás; a több, kevesebb megállapítása kisebb eltérések esetén is; ugyanannyi. A figyelem irányíthatóságának és tartósságának növelése.

9

Tájékozódás mennyiségi viszonyokban

Mennyiségek összehasonlítása nagyobb különbségek esetén; összemérések kisebb különbségek esetén; ugyanakkora (ugyanolyan hosszú, ugyanolyan magas...)

Egyszerű kérdések és utasítások megértése

Egyszerű, szituációkba tevékenységgel.

Finommotoros mozgáskoordinációk

Tárgyak rakosgatása; sorrendjük megfigyelése; ritmustartás mozgással, hanggal.

Tájékozódás térben, időben; mennyiségi viszonyokban

Sorbarendezés; szétválogatások; azonosítás, megkülönböztetés.

A tapasztalatok tudatosítása

Tulajdonságok, viszonyok megnevezése. Ráismerés, besorolás.

ágyazott

problémák

megoldása

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK – – – – – – –

Mennyiségek átélése mozgással A több, kevesebb érzékelése látással, mozgással, tapintással, hallással nagyobb különbségek esetén. Összemérések mennyiségi tulajdonságok szerint. Az összemérés módszereinek és eszközeinek megismerése és használata. A több, kevesebb, ugyanannyi megállapítása, ellenőrzése párosító tevékenységekkel. Az ugyanannyi kapcsolat változatlanságának megfigyelése az elemek széthúzása, összekeverése, más tulajdonságú elemekre való cseréje... esetén. Összemérés közvetítéssel. A <, >, = jelkártyák elhelyezése, leolvasása.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok A természetes szám fogalmát két tapasztalati bázisra építjük: darabszám és mérőszámtartalmát alakítjuk. Az első szakaszban mindkét tartalom alakításánál az érzékszervek segítségével szereznek tapasztalatot a gyerekek a tevékenységek során. A több, kevesebb; nagyobb, kisebb szavak tartalmát először nagy különbségek esetén szerzik meg. Kisebb különbségeknél, amikor már nem tudnak a gyerekek dönteni érzékszervi úton, kialakul az összemérés és a párosítás igénye. Ez vezet el a nagyobb, kisebb kapcsolatok mellett az ugyanakkora, illetve a több, kevesebb kapcsolatok mellett az ugyanannyi viszony felismeréséhez. Az „ugyanannyi” és az „ugyanakkora” viszony legfontosabb jellemzője az állandóság és a közvetítődés. A tárgyak, dolgok tulajdonságai változhatnak, de darabszámuk illetve mennyiségi tulajdonságaik állandók maradnak. A kapcsolatok közvetítődése biztosítja, hogy az összemérés és az összehasonlítás tevékenységéhez közvetítő eszközt használjunk. Ezek a viszonyok a meghatározók a számfogalom alakulásában, a számlálás tevékenységében.

10

Tartalom részletezése – Tárgyak összehasonlítása mennyiségi tulajdonságok szerint nagyobb és kisebb eltérések és egyenlőség esetén is (magasabb, alacsonyabb, ugyanolyan magas... nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz; több, kevesebb, ugyanannyi fér bele; hosszabb, rövidebb, ugyanannyi ideig tart). – Összességek összehasonlítása „párosítással”: több, kevesebb, ugyanannyi. – Összemérések és összességek összehasonlítása közvetítő eszközök segítségével. – A <, > jel, használata; az = jel bevezetése, használata. – Tárgyak és halmazok sorbarendezése mennyiségi relációk alapján; a szélső elemek (leghosszabb...) kiválasztása.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Tulajdonságok, relációk, állítások témakör. Minden további, számfogalomhoz kapcsolódó téma.

Tanítási eljárások Módszertani eszköztár

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Környezetismeret (megfigyelés, összehasonlítás) Anyanyelvi nevelés: szövegértés, megfogalmazás Testnevelés

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Egyéni, páros és közös tevékenykedtetés A tanulási eszközök fokozatos megismerése, szabad és irányított Apró tárgyak, korongok, színesrúd-készlet; a hosszúság, tömeg és játékok, tevékenységek űrtartalom összehasonlítását és összemérését szolgáló tárgyak, Megbeszélés eszközök. Tapasztalatszerző tevékenységek, játékok. Egyéni megfigyelés; szóbeli megerősítés; a hibajavítás segítése. A tanulók munkájának egyénenkénti figyelemmel kísérése, segítése. A tevékenységgel kifejezett gondolatok szavakba öntése, tudatosítása, megerősítése.

KÖVETELMÉNYEK (Nem feltétlenül azonos időpontra teljesülnek, de a továbbhaladáshoz minden egyes tanulónak szüksége van a következőkre:) Képes a hosszúság, tömeg, űrtartalom és darabszám szerinti érzékszervi összehasonlításra nagyobb eltérések esetén; a megállapítást kifejezi megmutatással, esetleg szóban is. Össze tud mérni hosszúságot, tömeget, és össze tud hasonlítani összességeket párosítás segítségével darabszám szerint kisebb eltérések és egyenlőség esetén is. A megállapítást kifejezi megmutatással, esetleg szóban, és jellel.

HALMAZOK SZÁMOSSÁGA, MENNYISÉGEK MÉRŐSZÁMA 9 óra (+ folyamatos)

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A képességfejlesztés megvalósulási Képességfejlesztési fókuszok témakörben

a

Számlálás

Mozdulatok, hangjelek meg- és leszámlálása. Tárgyak meg- és leszámlálása, a tárgyak elmozdításával, érintésével és csak tekintettel követve a tárgyakat; számnevek a 20-as számkörben; sorrendtartás.

Mennyiségi összehasonlítás, mérés

Hosszúságok, tömegek összehasonlítása, összemérése. Hosszúságmérés alkalmi egységgel.

11

lehetőségei

Szóban megfogalmazott utasítások megértése, követése; egyszerű kérdések megválaszolása

Egyszerű, szituációkba ágyazott problémák eljátszással, kirakással, megmutatással.

Megfigyelés, összehasonlítás

Mennyiségek sorbarendezése; összességek szétválogatása: darabszám szerinti megegyezés (ugyanannyi). Mennyiségi viszonyok megállapítása. Adott viszonyban levő mennyiség-párok, halmaz-párok létrehozása, kiegészítése; adottnál nagyobb, kisebb mennyiségek létrehozása, keresése. Mennyiséghez, halmazhoz szám, számhoz halmaz, mérőszámhoz és egységhez hosszúság hozzárendelése.

Azonosítás, megkülönböztetés

megoldása

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK – – – – – – – – – –

Gyümölcsöstálak, tolltartók... válogatása a szerint, hogy melyekben van ugyanannyi; a bennük lévő gyümölcsök... megszámlálása, a számok jelének elhelyezése. Mozdulatok, hangok meg- és leszámlálása. Mozgatható tárgyak megszámlálása, számlálás megérintéssel, mutatással, tekintettel való követéssel. A mérendő hosszúság kirakása egyenlő egységekkel: pálcikák, korongok, faragatlan ceruzák, színes rudak...; a kirakott egységek megszámlálása. Egységgel és mérőszámmal megadott hosszúságú színes rúd keresése. Bontott alakú számoknak megfelelő helyzetek, képek előállítása tevékenységgel, rajzzal. Számok leolvasása az elemek tulajdonságainak megfelelően. „Szőnyegezések” leolvasása színekkel, számokkal, szóban. Egyszerű szabályjátékok tárgyakkal (egy tulajdonság – szín, alak, méret... egyféle módon való megváltoztatása), összességekkel (valamilyen tulajdonságú elem kiválasztása, elhagyása; ugyanannyi, ugyanakkora). Egyszerű grafikon építése, olvasása. Számok jelének olvasása (0-10-ig), a +, 1, 2, 3, 4 írása nagy méretben.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Folytatás

–

Továbbra is fontos szerepet kap az „ugyanannyi” és az „ugyanakkora” viszony, amelyekhez hozzákapcsoljuk a számok nevét, majd a jelét. A – számnevek sorolása megfelelő sorrendben és ezek hozzákapcsolása egy-egy tárgyhoz (pl. megérintve – – azt) a számlálást eredményezi. Törekszünk arra, hogy a sokféle tevékenység – hatására a gyerekek egyre több tárgyat tudnak majd egyszerre (globálisan) megragadni, és számlálás nélkül is képesek lesznek elemszámuk – megállapítására. Ez teszi lehetővé a különféle bontásban, tagolásban látható képek számosságának – gyors és biztonságos felismerését.

12

Válogatás az „ugyanannyi” reláció szerint. Számok nevének és jelének hozzákapcsolása az összeválogatott halmazokhoz. Kis számok (1-4) felfogása megszámlálás nélkül (globális tulajdonságként). Meg- és kiszámlálás (kb. 12-ig). Hosszúságok alkalmi egységekkel való mérése. Különféle tulajdonságú elemekből álló halmazok elemszámának megadása bontott alakban. Számok azonosítása különféle alakjukban. Az egyenlő jel ilyen értelmű használata.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A szám- és műveletfogalmak foglalkozó témák.

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek alakításával Írás, olvasás; kommunikáció Környezetismeret Ének, zene Testnevelés

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Közös, páros, egyéni tevékenykedtetés. A tanulási eszközök fokozatos megismerése, szabad és irányított tevékenységek, játékok; eszközhasználat a strukturált ismeretszerzésben felnőtt irányítással. Beszélgetés. Számlálható és mérhető tárgyak, termések; korongok; dobókocka; dominó; színesrúd-készlet; gyorsolvasási gyakorlatot támogató képek. Számképek; számkártyák. Az egyéni munka és a közös munkában való részvétel figyelemmel kísérése; a teljesítmények megerősítése. A közös munkában való tényleges, az egyéni képességeknek megfelelő részvétel biztosítása; A tevékenységgel történő kifejezés értelmezése; áttevése verbális formára, a megjelenő szóbeliség megerősítése. Az egyéni teljesítmények kiemelése.

KÖVETELMÉNYEK A több, kevesebb, ugyanannyi viszony megállapítani tudása a 20-as számkörben. Az „ugyanannyi” viszonyban levő halmazokhoz ugyanannak a számnak a hozzákapcsolása kb. 10ig. Számhoz megfelelő halmaz létrehozása. A hosszúság szerinti összehasonlítások biztos végzése; adott hosszúság megjelenítése alkalmi egységekkel; a mérőszám megállapítása. Mérőszámhoz és adott egységhez megfelelő hosszúság létrehozása.

13

ISMERKEDÉS A SZÁMOKKAL KÖZELEBBRŐL 27-30 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Számlálás

Kis számosságok felfogása számlálás nélkül. Meg- és leszámlálás. Számlálás 0-tól növekvő sorrendben, adott számtól növekvő és csökkenő sorrendben egyesével; Számok szomszédai a feldolgozott számkörben.

Mennyiségi következtetés

Mennyiségek összehasonlítása, összemérése;

Becslés, mérés

Mérés alkalmi egységekkel; nagyobb mennyiséghez nagyobb szám, kisebb mennyiséghez kisebb szám becslése azonos egység esetén.

Szövegértés, problémamegoldás

Szituációval vagy szóval adott probléma értelmezése (megjelenítése); megoldás tevékenységgel. Megoldás tevékenység és kép közvetítése nyomán művelettel is.

Rendezés, szabálykövetés; a figyelem terjedelmének növelése Induktív lépések

és

Sorbarendezés; sorrend megfordítása. Szétválogatás. Adott szempontból összetartozó párok keresése. A számok sorszámtartalma.

deduktív Valóság és szám kétirányú megfeleltetése; a számok különféle bontott alakjainak és a tárgyak elrendezés, vagy tárgyi tulajdonságok szerinti bontott alakjának két irányú megfeleltetése. A számok értékmérő tartalma.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK – – – – –

– – – –

14

Tapasztalatok, élmények a számokról. (Miből van 1, miből 2, miből 3, miből 4?...). Leltározás. „Tabló” készítése egyes számokról közösen. Gyorsolvasási gyakorlatok; a sokféle bontott alak érzékszervi felfogása és szám-alakokkal való kifejezése. Meg- és leszámlálás nagyobb számok körében is (20-ig). Számlálás egyesével 0-tól növekvő sorrendben; számlálás adott számtól kezdődően növekvő és csökkenő sorrendben. Hosszúságmérés alkalmi egységekkel (pálcikákkal, gyufaszálakkal, színes rúddal). Tömegmérés pl. egyenlő tömegű vadgesztenyével, érmékkel, színes rudakkal... A nagyobb hosszúságot, nehezebb tárgyat több egységgel lehet megmérni, (több egységgel lehet kirakni, kiegyensúlyozni). Ugyanahhoz a számhoz tartozó hosszúság és tömeg kimérése kisebb és nagyobb egység választásával. Ötegységnyi, hategységnyi... hosszúság szőnyegezése; leolvasás színnel, számmal. Űrtartalommérés alkalmi egységekkel. Adott elem sorszámának megállapítása, adott sorszámú elem keresése az elemek átrendezéseivel. Szomszédok keresése a tárgyak, személyek között. Számszomszédok. A számegyenes előkészítése. Számkártyák megválasztása adott képhez; kép kirakása, megjelenítése, lerajzolása adott számalakhoz. Számok jelének olvasása írása füzetben is.

– – – – –

– – –

Összességek számának, hosszúságokhoz tartozó mérőszámoknak összehasonlítása bontott alakban is. A számok bontott alakjainak megismerése, összekapcsolása képekkel, gyors kifejezése mozgással, hanggal, képpel. Igaz, nem igaz állítások tárgyakról, képekről, összességekről megjelenítésük után. Állítások igazságának megítélése, nyitott mondatok igazzá, tévessé való lezárása a számok megjelenítése után. Képolvasás; elképzelt történet elmondása képről a látott hiány alapján. Ismeretek leolvasása, gyűjtése és „memorizálása” az egyes számokról: nagyságviszonyuk más számokhoz (több, kevesebb, nagyobb, kisebb), helyük jelölése, keresése a számsorban, szomszédjaik, másodszomszédjaik, (továbbszámlálással, visszaszámlálással; jelölés számvonalon) kéttagú bontott alakjaik megjegyzése; néhány többtagú bontott alak; egy-két különbség-alakjuk. Pótlás adott számra. Megjelenítés pénzzel többféleképpen. Vásárló játékok a 10 körében: fizetés különféleképpen; fizetés visszaadással is. Számépítő játékok: számalkotás adott feltétellel.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Folytatás

–

A számfogalom-építés második szakaszában megismerjük a számok jelét, sokféle alakjukat. – Nagyságrendi összehasonlításukat, helyük megkeresését a számsorban nagymértékben segíti a – számegyenesen való ábrázolásuk. A tevékenységek során ismerkedünk meg a számok sorszám és értékmérő tartalmával. – Konkrét tevékenységekhez kapcsolva kezdjük vizsgálni a számok tulajdonságait, kapcsolatait – (párosság, számszomszédok, bontott alakjaik). – – – – –

Kis számok felfogása számlálás nélkül, különféle bontott alakban, a különféle tárgyi tulajdonságok és elrendezés szerint. Számlálás, alkalmi egységgel való hosszúságés tömegmérés. Kapcsolat sokszori átélése a mennyiség és a mérőszám között (nagyobb mennyiség – több egység...). Különböző egység ugyanazt a számot más-más mennyiséghez rendeli. A számok közti viszonyok felfogása, kifejezése állításokkal, jelekkel. Nyitott mondat leolvasása, behelyettesítés. Sorbarendezés; sorszámlálás, sorszám. Számszomszédok; számvonal. Helyzet, kép értelmezése; összeg- és különbségalak leolvasása. Időben lejátszódó történés, változás megfigyelése, utánzása, elmondása. Elmondott esemény tevékeny és képzeleti követése. Párosítás; csoportosítás, sorakoztatás kettesével. A páros szám; a páratlan szám. Számlálás növekvő és csökkenő sorban adott számtól kezdődően egyesével; számok helye a számvonalon. Ismeretek a számokról; kéttagú összegalakjaik, néhány különbségalakjuk, 10től való távolságuk, szomszédok, párosságpáratlanság.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

15

Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

A szám- és műveletfogalmak foglalkozó témák.

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár

alakításával Írás, olvasás Ének, zene, Testnevelés Környezetismeret

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Egyéni, páros, kis csoportos és közös tevékenykedtetés. A tanulási eszközök használatának fokozatos megismerése: szervezett, irányított tevékenységek. Beszélgetés; szövegalkotás. Közös ellenőrzés, értékelés: az észlelt valósággal való összevetés. Tudatos memorizáltatás. Színesrúd-készlet, játékpénz. Apró tárgyak és termések. Korongok, pálcikák, golyók. Számkártyák; számegyenes. Képek, feladatlapok.

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Egyéni teljesítmények szóbeli értékelése előre adott szempont szerint. Közös elemzés, értékelés előre adott szempont szerint. A saját munka megítélése előre adott és saját szempontok alapján. A saját munka megítélése előre adott és saját szempontok alapján; az egyéni nehézségek okainak nyomon követése, egyéni segítségadás; társak bevonása a segítségadásba.

KÖVETELMÉNYEK Statikus képek olvasása; a számok kép szerint bontott (összeg-, különbség-) alakjának leolvasása darabszám és mérőszám tartalommal. Számok bontott alakjához megfelelő képek alkotása. A számokról gyűjtött ismeretek megjegyzése, megmutatni tudása: nagyságviszonyuk, helyük a számsorban, számszomszédok, párosság, páratlanság, kéttagú bontott alakjaik. Pótlás 10-re. Elemek sorszámának megállapítása adott sorozatban. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondatok lezárása igazzá, nem igazzá. A számok jelének ismerete: biztonságos olvasása, felismerhető írása.

AZ ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS ÉRTELMEZÉSEI 22-26 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

Változások megfigyelése; megfogalmazása Mennyiségi következtetés Becslés, mérés

16

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Számok megjelenítése tárgyak kiszámlálásával. Számlálás egyesével: 0-tól felfelé, adott számtól fel- és lefelé. Számszomszédok. Számlálás kettesével: (előbb a közbülső számok néma kimondásával). Hozzátevéssel több lesz; elvétellel kevesebb lesz. Összehasonlítás, összemérés. Mérés alkalmi egységekkel; összefüggések megfigyelése egység, mennyiség és mérőszám között.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendezés; alkotás Döntés, megítélés Induktív és folyamatok

Mondott történet értelmezése, eljátszása, megjelenítése kirakással, rajzzal. A változás tudatosítása. Szituációban adott és szavakban megfogalmazott problémák megoldása tevékenységgel. Sorozatok alkotása. Időbeli rendezés. Állítások igazságának megítélése; nyitott mondatok lezárása igazzá, tévessé.

deduktív Észlelt történések eljátszása; eljátszás egyszerűsített modellen (pl. ujjakon, korongokon), két képbe sűrítés, számokkal leolvasott művelet – és a fordított út bejárása. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

– – –

– – – – –

– – – – – – – – – – –

17

Képolvasások; a kis számok bontott alakjainak összehasonlítása, állítások megfogalmazása, igazságuk megítélése; képekkel összekötött számokra vonatkozó nyitott mondatok igazzá, tévessé való lezárása. Mi változott meg? Változtasd vissza! –így mi változott? Mi volt előbb, mi lett belőle? Több lett, kevesebb lett, könnyebb, nehezebb lett, hosszabb, rövidebb lett... Hozzátevés, elvevés tárgyakkal, megtoldás, levágás szalaggal, megtoldás, letakarás színes rudakkal, folyadék hozzáöntése, kiöntése. A történés megfigyelése, a teljes folyamat tudatosítása szavakban. A kiinduló és a véghelyzet leolvasása, rögzítése két képben, leírása számokkal, a változás tudatosítása, lejegyzése a két kép között futó nyílon, majd teljes művelettel. Adott számtól továbbszámlálás és visszaszámlálás egyesével. Kép-pár olvasása, amely szám szerinti változást fejez ki, (történés megfogalmazása), megfelelő művelet értelmezése; leolvasás a képek időrendi felcserélése után; hozzáadás és elvétel azonos képpárok alapján. Adj hozzá – vedd vissza! Egyszerű változást kifejező szabály-játékok tárgyakkal, tárgyhalmazokkal, hozzájuk kapcsolódó számokkal. Két tál gyümölcs átrendezése egy közös tálba; sütemény áthelyezése két tálról egy tálra, két, egyenként megmért rúd összetoldása, együttes hosszuk mérése; két, egyenként megmért gyümölcs együttmérése; két, egyenként megmért űrtartalmú edényből a folyadék összeöntése és mennyiségének megmérése. Egy, valamilyen tulajdonságával bontott összesség egyik részének leolvasása, a többi mellőzésével. (Pl. a sárga tulipánok száma: az összesből a pirosak száma...) „Babos játék”: hány szem van a két kézben együtt? És ha megcserélem a két kezemet? Tudod, hogy mennyi az összes, és látod valamelyiket. Mennyi van a másik kezedben? Pótlás. Nyitott mondat igazzá tevése képekkel megjelenítve. Számok és műveletek írása füzetbe is. Eljátszott, megfigyelt történések, események utánzása, elmesélése, leírása művelettel. Elmondott események, történések eljátszása, kirakása, lerajzolása 2 vagy 1 képben; erről művelet leírása. Elmondott események, történések kérdéssel; a válaszadás megfogalmazása esetenként műveletek leírása nélkül is; megjelenítés után művelettel való leírás, s a válasz megfogalmazása a művelet eredményével. Összeadást és kivonást értelmező történések, kép-párok, képek olvasása, leírása művelettel. Szöveges feladatok megjelenítése, leírása műveletekkel; megoldása. Két összesség összehasonlítása becsléssel: melyik a több, melyik a kevesebb. Összemérésük párosítással; annak értelmezése, megállapítása, hogy az egyik mennyivel több (mennyivel

– – – – –

–

– – –

kevesebb) a másiknál. Leolvasás mindkét irányban. (Pl. a 7 alma 2-vel több, mint az 5 alma; az 5 alma 2-vel kevesebb, mint a 7 alma.) Két hosszúság összehasonlítása, összemérése; az eltérésük megjelenítése pl. egy színes rúddal; annak megmutatása, megállapítása, hogy az egyik mekkora darabbal hosszabb (rövidebb), mint a másik. Leolvasás mindkét irányban. A műveletek értelmezése megjelenítéssel. Játékok 2 dobókockával. Számítások elvégzése koronggal, pálcikával, az ujjakkal: továbbszámolással is; számítás elképzelt tevékenységgel. A számok jelének írása; műveletek leírása füzetben. Darabszámokat megjelenítő képek összehasonlítása; kiegészítés adott relációhoz. (Pl. az egyik kép egy részét letakarjuk, és a két kép közé =, vagy <jelet írunk. Mennyi lehet letakarva?) A leolvasott nyitott mondat leírása számjelekkel. A nyitott mondatba „belepróbált” számoknak megfelelően kiegészített kép segítségével döntés az állítás igazságáról. Képhez, szöveghez megfelelő nyitott mondat alkotása közösen; nyitott mondat leolvasása, megjelenítése képpel, tevékenységgel, szöveggel. Behelyettesítés; döntés a keletkező állítás igazságáról. Adott összességnél 1-gyel, 2-vel, 3-mal... több, kevesebb elemű összesség előállítása; az elemek számának leírása összeadással, illetve kivonással. Adott hosszúságnál 1, 2, 3... egységnyivel nagyobb, kisebb hosszúság megjelenítése; nagyságának leírása összeadással, illetve kivonással. Két összesség összehasonlítása: mennyivel több, mennyivel kevesebb; a különbség leírása kivonással. Két hosszúság összehasonlítása: „mennyivel hosszabb?” „mennyivel rövidebb?” kérdések alapján; a különbség kimondása, leírása kivonással. Szöveges feladatok az összeadás, kivonás különféle értelmezéseire. (Megoldás megjelenítés közvetítésével és művelettel.)

Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Folytatás

–

Sokféle tevékenységhez kapcsoljuk az összeadás és a kivonás különféle értelmezéseit. A gyerekek számára könnyebb lesz a műveletek kapcsolatának megismerése, ha ezeket az értelmezéseket egymás mellett tárgyaljuk. – Összeadás hozzátevéssel, kivonás elvétellel. – Összeadás egyesítéssel, az összes egy részének megállapítása (bontás); – Összeadás, kivonás összehasonlítással. A fenti értelmezéseket különbségek megállapítása.

követheti

– – – –

a

A műveletek értelmezésénél is ügyelünk – arra, hogy a természetes számok kétféle tartalommal jelenjenek meg (darabszám és mérőszám). – Fokozatosságot kell követnünk – az eszközök megválasztásában (a konkrét, valóságtartalmú eszközöktől, tárgyaktól haladunk az absztraktabb megjelenítés felé);

18

– –

A 6-os számkör számai körében gyűjtött tapasztalatok, ismeretek folyamatos „működtetése”, felhasználása az újabb ismeretek feldolgozásához. Változások megfigyelése, időbeli sorrend tudatosítása. Darabszám-változás; mennyiségek változása. Hozzáadás és elvétel sokféle konkrét tartalommal; leolvasás és matematikai jelölés. A két művelet kapcsolata: változás és visszaváltozás. Egyesítés tartalmú tevékenységek megfigyelése; a kialakuló kép értelmezése a történés szerint; róla összeadás értelmezése. A kép egyik részének megfigyelése; leolvasás az összes másik részének „leszámításával”. Megfigyelések az összeadás tagjainak felcserélhetőségéről és az összeadás-kivonás kapcsolatáról. Történetek megjelenítése; a kialakult képekről számfeladat leolvasása, leírása. Történetek kérdéssel; válaszkeresés a művelet elvégzésével. A kétféle értelmezés mélyítése, gyakorlása: leolvasás, leírás művelettel, értelmezés

–

–

a tevékenységek megválasztásában (a kirakás, eljátszás tevékenységét követheti a rajzról, képről való leolvasás); a munkaforma választásában (a közös, csoportos, páros tevékenységek után próbálkozhatunk az önálló munka igénylésével.

–

Játékos tevékenységgel (babos játék) kezdjük felismertetni az összeadás tagjainak felcserélhetőségét, természetesen csak – konkrét műveletekhez kapcsolva. –

– –

megjelenítéssel. Szöveges feladatok. A műveletek eredményének leolvasása az eljátszott tevékenységről. Kiszámolás más modellekkel és elképzelt tevékenység alapján. Összehasonlítások darabszámok és mérőszámok körében; az 1-gyel, 2-vel, 3-mal több, kevesebb értelmezése az elemek párosítása segítségével; az 1, 2, 3 egységnyivel nagyobb, kisebb mennyiség értelmezése a mennyiségek összemérése és az eltérés mérése segítségével. Jelölés a „kisebb”, „nagyobb” reláció jelével és a szárak közé írt számmal. Nyitott mondatok. Darabszámmal kapcsolatos nyitott mondat értelmezése képpel, leírása számokkal. Lezárás; annak megítélése, hogy igaz lett-e a kapott állítás. Egy számnál adott számmal nagyobb, kisebb szám előállítása konkrét megjelenítés segítségével; a keletkező szám megadása összeadással, kivonással. Két szám összehasonlítása: „mennyivel nagyobb?”, „mennyivel kisebb?” kérdések alapján; a különbség kifejezése kivonással.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek A szám- és műveletfogalmak alakításával foglalkozó Írás, olvasás témák. Környezetismeret Ének, zene, Testnevelés

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár Értékelés módja

Az esélyegyenlőség kezelése

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Egyéni, páros, csoportos tevékenykedtetés. A tanulási eszközök használatának fokozatos kiterjesztése újabb problémák értelmezésére, megoldására; az eszközök egyre önállóbb használata: ismert típusú tevékenységek végrehajtása; gondolatok megjelenítése, bemutatása; ellenőrzés. Rajzok értelmezése, alkotása. Apró tárgyak, termések. Színesrúd-készlet, számegyenes. Szám- és műveletkártyák, változtató-kártyák. Papírcsíkok, szalagok, kétkarú mérleg; edények. A gyerekek tevékenységének folyamatos egyéni megfigyelése. Eredménymérés a számlálás, mérés tevékenységéről és a műveletértelmezésről. Eredménymérés a számolások elvégezni tudásáról (eszközök használatával). A tanulás eszközeinek használatában való jártasság biztosítása. Egyéni segítségadás; a társak bevonása egymás segítésébe.

KÖVETELMÉNYEK

19

Biztos tudás a számlálás és az egységgel való mérés végzésében. A számokról tanultak ismerete és megmutatni tudása. A műveletek értelmezni tudása tevékenységről, történésről, kép-párról, képről való leolvasás alapján darabszámokkal és mérőszámokkal (esetleg segítséggel). A műveletek elvégezni tudása önálló megjelenítés alapján (esetleg fejben is).

20

SZÁMOK 10-TŐL 20-IG 10-16 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a Képességfejlesztési fókuszok témakörben Számlálás egyesével növekvő és csökkenő sorrendben; Számlálás, számolás hangos és néma számlálás; számlálás kettesével. Analógiás gondolkodás A számnevek és számjelek képzési rendjének megfigyelése; analógiák a 0-10-es és a 10-20-as szakasz között (a 10 egység „becsomagolásával”). Számszomszédok, másodszomszédok. Számok helye számvonalon. Mennyiségi következtetés Tapasztalatszerzés a következő összefüggésekről és a Becslés, mérés tapasztalatok felhasználása becslésben: – Azonos egység esetén: nagyobb mennyiség – nagyobb mérőszám; kisebb mennyiség – kisebb mérőszám. – Adott mennyiség esetén: nagyobb egység – kisebb mérőszám; kisebb egység – nagyobb mérőszám. – Azonos mérőszám esetén: kisebb egység – kisebb mennyiség; nagyobb egység – nagyobb mennyiség. Szövegesfeladat-megoldás, Szituációkban adott probléma megoldása tevékenységgel. problémamegoldás, metakognició Szavakba foglalt probléma értelmezése tevékenységgel, eljátszással, kirakással, rajzzal, átfogalmazásokkal; megoldás a megjelenítés közvetítésével. Képileg és szavakkal megfogalmazott problémához megfelelő matematikai modell (egyszerűsített kirakás, egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, grafikon) keresése, készítése.

Rendszerezés, kombinativitás

Induktív és deduktív lépések, folyamatok

Képileg és szavakkal megfogalmazott probléma megoldása matematikai modell segítségével is. Elemek szétválogatása. Elemek sorbarendezése különféle szempontok szerint. Összetartozó párok keresése, kiválogatása, rendezése; táblázatkészítés. Képhez szám; számhoz kép kapcsolása bontott alakjukban is. Átélt illetve elmondott történésről statikus képek, képsorok választása, készítése, egyszerűsített képsorok, lényegkiemelés, matematikai modell hozzárendelése (műveletértelmezés, nyitott mondat értelmezése, sorozat, táblázat értelmezése) – és a folyamat megfordítása: matematikai modellhez képsoron át valóságos illetve elmesélt történés alkotása, illesztése.

21

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK – Tapasztalatok a 10-nél nagyobb számokról:  nagyobb összességek meg- és leszámlálása; becslése; a becslés ellenőrzése;  hosszúságok, tömegek, űrtartalmak meg- és kimérése alkalmi egységekkel; „mérőszalag” készítése és használata (pl. egyenlő hosszú szívószál-darabokból, egyenlő nagyságú gyöngyökből, vagy gemkapcsokból fűzve; a gyerekek által rajzolt mérőszalag...)  pénzszámlálás különféle érmék használatával;  a számok jelének olvasása; írása, másolással, diktálás után, számlált, mért, gyűjtött adatok jegyzésére, gondolat, számítási eredmény kifejezésére; hozzákapcsolása a megfelelő összességekhez, mennyiségekhez. (Nem tudatosítjuk még a tízes számrendszeres alak szerkezetének magyarázatát.)  melyik nagyobb, melyik kisebb?  nagyság szerinti növekvő és csökkenő sorba rendezésük;  mennyivel nagyobb? mennyivel kisebb?  helyük a számsorban; szomszédok, másodszomszédok; tovább- és visszaszámlálás adott számtól egyesével, kettesével;  távolságuk a 10-től, a 20-tól;  sokféle összegalakjuk, különbségalakjuk leolvasása helyzetekről, képekről; megjelenítésük megfelelő elrendezéssel vagy tulajdonságokkal;  kéttagú összegalakjuk, ahol az egyik tag a 10;  két egyenlő szám összege; két szomszédos szám összege;  párossága, páratlansága; ennek bemutatása párosítással; 2-egységnyi hosszúsággal való kirakással;  számjegyek száma; – Képhez, szöveghez megfelelő nyitott mondat alkotása közösen; nyitott mondat leolvasása, megjelenítése képpel, tevékenységgel, szöveggel. Behelyettesítés; döntés a keletkező állítás igazságáról.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Folytatás Folytatjuk a számok megismerését 20-ig. A korábban használt tevékenységek mellett építünk az analógiás gondolkodásra is. Megfigyeltetjük a számnevek épülését, a számok írását, elhelyezkedésüket a két tízes szakaszon. Számszomszédjaik megfigyelése; a 10-től való távolságuk megállapítása hozzájárul a számsorban való biztonságos elhelyezésükhöz, nagyság szerinti rendezésükhöz.

22

Tartalom részletezése – A 10-nél nagyobb számok:  valóság és szám;  a számok jelének írása, olvasása, összekapcsolása a megfelelő elemszámú összességekkel, mennyiségekkel;  tapasztalatok és megállapítások a nagyságviszonyukról, helyük a számsorban, a számvonalon; (leolvasás, vagy ellenőrzés konkrét, önálló megjelenítés segítségével);  sok különféle nevük; néhány „fontos” nevük kiemelése;  néhány tulajdonsággal való jellemzésük. – Számfeladatok. – Számokra vonatkozó nyitott mondatok értelmezése képpel, szöveggel; leolvasás, megjelenítés; a behelyettesítés utáni ellenőrzés képi úton.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák A számokkal és műveletekkel kapcsolatos témák.

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár Értékelés módja

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Anyanyelv Környezetismeret Vizuális nevelés

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Közös, csoportos, páros és egyéni tevékenykedtetés. Az absztrahálás és a konkretizálás útjainak sokszori bejárása. A tanulási eszközök használatának ügyesebbé, önállóbbá és sokrétűbbé tétele az ismeretszerzésben, gondolatok kifejezésében, önellenőrzésben. Apró tárgyak, termések. Hosszúságok, tömegek, űrtartalmak meg- és kimérésére alkalmas eszközök, edények. Színesrúd-készlet, számegyenes; mérőszalag. Játékpénz. Számkártyák. Az egyéni haladás folyamatos figyelemmel kísérése; a teljesítmények megerősítése. A 0-20 számok számlálással, méréssel való megállapításának, tevékenységgel, eszközzel, rajzzal való megjeleníteni tudásának; a számok írásának, olvasásának, a nagyságviszony megállapításának diagnosztikus mérése. A műveletek tevékenységgel, eszközzel, rajzzal való megjeleníteni tudásának diagnosztikus mérése.

Az esélyegyenlőség kezelése

Az összeadások, kivonások kiszámítani tudásának diagnosztikus mérése (az eszközhasználat megengedésével). Az eszközhasználatban való további segítségnyújtás; a társak segítségének bevonása. Az egyéni teljesítmények folyamatos tudatosítása, elismerése. A közös munkában való értékes részvétel biztosítása a mindenkinek megfelelő részfeladat kínálásával. KÖVETELMÉNYEK

A 0, 1, 2, ... 20 számok alkalmazásra érett, de még a konkrétumokhoz szorosan kapcsolódó fogalmi tartalma: – darabszám és mérőszám megállapítása egyesével való számlálással és alkalmi egységekkel való méréssel (hosszúság, tömeg, űrtartalom); – számok írása, olvasása (diktálás után, számlálás, mérés eredményének, saját gondolatnak és műveleteknek a lejegyzésére, mások gondolatának megértésére is); – számok nagyságviszonyának megítélése; a nagyságviszony valóságtartalmának ismerete; – számok különféle (összeg- és különbség-) alakjainak azonosítása értékük szerint. Eljátszott, képeken megjelenített, vagy szavakban megfogalmazott tevékenységekhez, helyzetekhez hozzá tudja kapcsolni a megfelelő összeadást, kivonást. Meg tud jeleníteni adott összeadást, kivonást tevékenységgel, rajzzal, szöveggel. Ki tud számolni összegeket, különbségeket eszközzel (vagy anélkül); meg tudja keresni a hiányos összeadás, kivonás hiányzó számát. Képes felszólításra ellenőrizni saját munkáját, összevetni a valósággal, és alakul az igénye az önellenőrzésre.

23

SZÁMOK TULAJDONSÁGAI, SZÁMKAPCSOLATOK 5 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Számlálás egyesével növekvő és csökkenő sorrendben; számszomszédok. Lépegetés kettesével, hármasával, négyesével számvonalon (pl. megfelelő színes rudakkal). Csoportosítás kettesével, hármasával, négyesével. Számsorozatok alkotása egyenletes lépésekkel és váltakozó különbséggel. Helyzettel és szóban adott, számtulajdonságokkal kapcsolatos problémák értelmezése; megoldása tevékenységgel, a megoldás leolvasása számokkal.

Rendszerezés, kombinativitás Az egymás után következő, azonos tulajdonsággal rendelkező számok elhelyezkedése a számsorban. Alkotó gondolkodás Adott feltételeknek megfelelő számok válogatása, gyűjtése. Szabálykövetés, összefüggés- Adott szabályú gépek összetartozó elempárjainak gyűjtése; összetartozó látás elempárokból gépek lehetséges szabályának felismerése. Deduktív következtetés, induktív következtetés

Kisebb számok körében szerzett tapasztalatok tudatosítása; kiterjesztés nagyobb számokra sejtésként, a sejtés ellenőrzése nagyobb számokra. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

– – – – – –

Tapasztalatok gyűjtése egy-egy tulajdonság különböző értelmezéseihez (pl.: keressük azokat a rudakat, amelyek kirakhatók csupa rózsaszínnel – azokat, amelyek kirakhatók 2 egyenlő hosszú rúddal; ha a fehérrel mérünk, mindkét esetben ugyanazokat a páros számokat nyerjük.) Számok szétválogatása adott tulajdonság szerint. Számpárok gyűjtése adott viszonyhoz; pl. adott nyitott mondatot igazzá tevő párok, olyanok, amelyek között 2 a különbség... Szabály-játékok. Függvényre vezető szöveges feladatok. Számok alkotása adott feltételekkel (pl. csupa kettesből építve; kétféle adott hosszúságú rudakból összetoldva...). ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Folytatás

–

A számok párosságát és páratlanságát most is konkrét tevékenységek során vizsgáljuk, de már felismertetjük, hogy a páros számok két egyenlő szám összegére, a páratlan szám pedig két szomszédos szám összegére bontható. További érdekességeket gyűjtünk a számokról, illetve adott tulajdonsághoz keresünk számokat. Megfigyeljük a számok elhelyezkedését a számsorban, pl. azt, hogy a páros és a páratlan számok egymást váltva következnek, hogy a 0-val kezdődő és hármasával növekvő

24

– – – –

A „páros” tulajdonság kétféle megjelenése: kettesével csoportosítható; két egyenlő szám összege. A „páratlan” tulajdonság: kettesével csoportosításnál kimarad 1; két szomszédos szám összege. „Lépcsős” számok. Jegyek száma. Számpárok keresése adott összefüggéshez.

számokkal megadható tárgyak csoportosíthatók hármasával, vagy három egyenlő részre oszthatók…

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek A számokkal és a műveletekkel kapcsolatos Ének, zene Testnevelés témák. Anyanyelvi nevelés Vizuális nevelés

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Cselekvő tapasztalatszerzés egyedi számokról. Cselekvő tapasztalatszerzés egyedi tulajdonságokról az ismert számok esetén; a számok szétválogatása adott tulajdonság szerint. Cselekvő tapasztalatszerzés számpárok viszonyáról; számpárok keresése adott viszonyhoz, kapcsolathoz. Beszélgetés a tapasztalatokról. Apró tárgyak, termések. Színesrúd-készlet, számegyenes; mérőszalag. Játékpénz. Számkártyák. Képek; feladatlapok. Gépjátékok.

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Egyéni munka folyamatos figyelemmel kísérése; a tanulási szándék és a teljesítmények megerősítése, elismerése. Differenciált motiválás és értékelés. A közös munkában való pozitív és aktív részvétel biztosítása és elismerése.

KÖVETELMÉNYEK A megismert tulajdonságok tárgyi tevékenységgel, képpel való bemutatni, értelmezni tudása. Számok összehasonlítása, szétválogatása adott tulajdonság szerint (konkrétumokon való tapasztalás alapján). Annak ellenőrizni tudása, hogy két adott szám adott (ismert) viszonyban van-e egymással.

SZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK 36 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

25

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei témakörben Számok helye a számsorban, számvonalon. Szomszédok. Analógiák a 0-10-es és a 10-20-as szakaszok között.

a

Mennyiségi következtetés Mérés felhasználása számok és műveletek értelmezésében, Becslés, mérés, valószínűségi következtetés számításokban; becslés során a tapasztalt összefüggések egyre tudatosabb használata. A véletlen és a nem véletlen megkülönböztetése játékok és a mindennapi események megítélése során. (Biztos-e, lehetséges-e...?) Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Helyzettel adott és megfogalmazott problémák értelmezése megjelenítéssel, képpel, átfogalmazással Problémák megoldása tevékenységgel; matematikai modell használata. Analógiás következtetések. Számok szétválogatása adott tulajdonságaik szerint.

Megfigyelés, azonosítás Deduktív következtetés, induktív következtetés

Műveleti tulajdonságok és kapcsolatok tapasztalása, tudatosítása konkrét egyedi esetekre; felhasználás számolási eljárások kialakításában, alkalmazásában.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK – – – – – – – – – – – – – –

Lépegetés a számvonalon egyesével, kettesével; számsorozatok. Kettesével való számlálás „föl” és „le”; 4 hozzáadása, elvétele két kettes lépéssel. Hozzáadás, elvétel továbbszámlálással, visszaszámlálással. 1 és 2 hozzáadása, elvétele mindegyik számból indulva. Az egyenlő számok összeadása; ezeknek az eseteknek a megjegyzése – a megfelelő kivonások. Az egyenlőnél eggyel nagyobb, eggyel kisebb szám hozzáadása, elvétele. Számok hozzáadása 10-hez, 10 hozzáadása egyjegyű számokhoz – és a megfelelő kivonások. Számok hozzáadása 9-hez, a 9 hozzáadása az egyjegyű számokhoz. A 6-nál nagyobb számok bontásainak gyakorlása; a 10-re való pótlás. A tízes-átlépéses módszer. Analógiák 0-10 és 10-20 között. Nagyobb számok különbsége összehasonlítás alapján (elvétel helyett). Nyitott mondatok. Több művelet egymás után. Játékok; kedvelt feladatok. Szöveges feladatok megoldása képi megjelenítés közvetítésével és a nélkül.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Folytatás

–

Számolási eljárások megismerése teszi gyorsabbá és biztonságosabbá a számolást a 20-as számkörben. A számolási eljárások kimunkálása is tevékenységek során szerzett megfigyelések alapján történik. A megismert eljárásokat alkalmazzuk számfeladatok, nyitott – mondatok, szöveges feladatok megoldása során.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

26

Összefüggések megfigyelése és tudatosítása (pl. az összeg és a különbség változása, illetve változatlansága); számolási eljárás hozzákapcsolása. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása.

Kapcsolódó tantervi témák A számokkal és a műveletekkel kapcsolatos témák.

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Környezetismeret Vizuális nevelés Testnevelés Ének-zene

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ A tapasztalatok tevékenységgel, képekkel való újra-átélése, tudatosítása. Az ismeretek konkrétumokban való megfogalmaztatása; használata az egyes számolási esetekben. Különféle eljárások kidolgozása, gyakorlása. Számfeladatok végeztetése; az alkalmazott eljárás tudatosítása: megmutatása, elmondása, megbeszélése. Korongok, golyós számológépek. Színesrúd-készlet, számegyenes;

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár

mérőszalag. Játékpénz. Számkártyák. Képek; feladatlapok. Gépjátékok. Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Egyéni tevékenységek folyamatos megfigyelése; korrekció, értékelés. Szummatív mérések (több órán át, alkalmanként 10-12 percben). A tapasztalt nehézségek folyamatos feltárása; egyéni segítségnyújtás. Az eszközhasználat biztosítása, segítése; a tapasztalatok bejárásának sokszori gyakorlása.

KÖVETELMÉNYEK Tapasztalati ismerete van az összeadás tagjainak felcserélhetőségéről (pl. hogy a 3+9=9+3), az összeadás és kivonás kapcsolatáról, az összeadás tagjainak csoportosíthatóságáról, ezeket segítséggel fel tudja használni számolásban, számok összehasonlításában (pl. hogy a 6+7=6+4+3). Tudja a kéttagú összegeket és a megfelelő különbségeket 20-ig; ezeket le tudja jegyezni a műveleti jelek és az =, <, > szabályos használatával. Ki tud számolni háromtagú összegeket, meg tudja keresni a hiányos összeadás, kivonás hiányzó számát. Saját munkáját képes felszólításra ellenőrizni, összevetni a valósággal. Megérti, és a megjelenítés közvetítése után számokkal, műveletekkel, jelekkel is leírja az egyszerű szöveggel adott helyzetet. Megérti a kérdést; és megoldja a problémát tárgyi tevékenységgel vagy szám-feladattal. Szóban feleletet ad a kérdésre.

1. ÉVFOLYAM -III. TÉMAKÖR GEOMETRIA, MÉRÉS GEOMETRIAI TAPASZTALATSZERZÉS 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Tájékozódás

Tájékozódás a síkban és a síkon ábrázolt térben.

27

Geometriai tulajdonságok megfigyelése, kiemelése, osztályba sorolása tevékenységgel. Egységek számlálása.

Megfigyelés, azonosítás Számlálás, számolás

A mért hosszúság és az egységek száma közti viszony megfigyelése (nagyobb mennyiség több egységgel, kisebb mennyiség kevesebb egységgel rakható ki.). Hosszúságmérés alkalmi egységekkel; elvégzett mérés után újabb (nagyobb, kisebb) hosszúságok mérőszámának becslése.

Mennyiségi következtetés Becslés, mérés, valószínűségi következtetés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, induktív következtetés

Szituációkban átélt problémák megoldása tevékenységgel. Problémák megfogalmazása, értelmezése. Szavakkal megfogalmazott probléma értelmezése és megoldása tevékenységgel; a megoldás „elmagyarázása a társaknak”. (Mondd el, hogyan oldottad meg!) Adott egyszerű feltétel szerinti alkotások összegyűjtése, azonosítása, megkülönböztetése. Alkotások során átélt geometriai tulajdonságok kiemelése (pl. összehasonlításokkal, a kontraszt felhasználásával, kiválogatással, szétválogatással); egyes egyszerű tulajdonságok megnevezése (köznyelvi, gyermeki szavakkal). Adott tulajdonságú építmények, síkbeli alkotások létrehozása; a tulajdonság ellenőrzése.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK –

– – – – – – – – – – –

Gyufásdobozból, színes rudakból, más építőelemekből alkotások létrehozása; az alkotott építmény megnevezése; másolása (pl. házak, házsorok...) ugyanilyen legyen; ugyanilyen legyen, de más színű; máshogyan is állíts ugyanilyent..., kémény legyen; csukott doboz legyen, 12 rózsaszín rúdból építs... Gyűjtött és alkotott tárgyak válogatása, rendezgetése saját szempontok szerint. Lyukas és nem lyukas, szögletes és nem szögletes, üreges és tömör, tükrös és nem tükrös testek alkotása pl. gyurmázással. Mozaiklapokból képek, szép sor- és terülő-minták kirakása, másolása (ugyanúgy, más helyzetben). Hajtogatással házfal, háztető, vonat-kocsi... létrehozása; a csúcsok számlálása; az oldalak számlálása. Síkbeli alkotások válogatása saját szempontok szerint; válogatás adott tulajdonság szerint. Tájékozódás a közvetlen környezetben (iskolában, osztályban, az iskola környékén, a lakóhely környékén) nagymozgással. Tájékozódás a táblán, a füzetben; a hely és irány jelölését kifejező szavak (névutók) értelmezése, használata. Rajzolás az irány és a vonalhossz megadásával. Tükörkép nézegetése nagymozgások közben; utánzása. Tárgy, kép és tükörképének együtt-nézése. Szimmetrikus formák létrehozása festékfolt összesimításával, összehajtott lapból való nyírással.

Hosszúságok összehasonlítása, mérése alkalmi egységekkel; a hossz és az egységek száma közti viszony megfigyelése (nagyobb hosszúság, több egység...)

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

28

Tartalom részletezése

Kezdetben elsősorban a globális alakfelismerést, – azonosítást, megkülönböztetést fejlesztjük, a tulajdonságok kiemelése, megnevezése csak ezután – következik. A geometriai tulajdonságokról szerzett – tapasztalatokat csak hosszú érlelési idő után összegezzük. – – –

Építések testekből; síkbeli kirakások mozaiklapokból szabadon és másolással. Építések egyszerű feltétel követésével. Mozaiklapokból kirakás, papírhajtogatással alakzatok létrehozása: háromszög, négyszög, ötszög... Rajzolás hálón. Téri tájékozódás. Tükrözés valódi síktükör segítségével; kétoldali szimmetria globális érzékelése mozgással és látványként.

Hosszúságmérés alkalmi egységekkel. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Számtan, algebra: A természetes szám mérőszám Vizuális nevelés Ének, zene tartalma. Anyanyelvi élmények

Tanítási eljárások Módszertani eszköztár Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Cselekvő tapasztalatszerzés; a tapasztalatok tudatosítása újra-átéléssel, utánzással, válogatásokkal, szavakkal adott feltétel követésével, megfogalmaztatás saját, köznyelvi szavakkal Építőelemek, mozaiklapok, gyurma, hajtogató lapok, tükör. A közösen átélt élmények örömének kifejezése. Egyéni megerősítés. Az egyéni képességek tudatosítása, erősítése. Közös munkában való aktív és pozitív részvétel biztosítása az egyéni fejlettség tiszteletben tartásával, felhasználásával.

KÖVETELMÉNYEK Egyszerű utasítások, megértése, követése. A tevékenységgel kapcsolatos kérdések megértése. A közös tevékenységekben való aktív részvétel. Egyszerű hosszúságmérés alkalmi egységek kirakásával és megszámlálásával. 1. Melléklet az 1. évfolyam kerettantervéhez A típusú (tanórai) modulok: GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 0101 Tájékozódjunk, tanuljunk! 0111 Nyitott mondatok (szóbeli) előkészítés 0142 Számtulajdonságok tapasztalati megismerése; számok válogatása tulajdonságok szerint 0143 Számok kapcsolatai; számpárok válogatása kapcsolataik szerint SZÁMTAN, ALGEBRA

29

0102 Nagyobb, kisebb 0103 Több, kevesebb 0104 Nagyobb, kisebb, ugyanakkora 0105 Több, kevesebb, ugyanannyi 0106 Darabszám; számok jele 10-ig 0107 Számok sokféle neve (összegalak) 0108 Mérőszám: hosszúságmérés alkalmi egységgel 0112 Sorszámok, számszomszédok 0109 Számjelek (1, 2, 3, 4) írása 0110 Ismeretek a kis számokról: 1, 2, 3, 4 0113 Számok különböző alakjai 0114 Az 5 0115 A 6 0121 A 7 0122 Páros, páratlan 0123 A 8 0126 A 9 0128 A 10 0117 Hozzáadás, elvétel; szöveges feladatok 0119 Egyesítés, egyik rész; szöveges feladatok 0120 Egyesítés, és az egyik rész kapcsolata; szöveges feladatok 0124 Összeadás és kivonás gyakorlása 0127 Összeadás, kivonás 9-ig 0129 Összeadás, kivonás 10-ig; nyitott mondatok 0130 Összeadás, kivonás összehasonlításra építve; nyitott mondatok 0116 Számolások elvégzése a számok különféle megjelenítése segítségével; szöveges feladatok 0131 A 10-nél nagyobb számok (egyesével számlálunk; alkalmi egységgel mérünk) 0132 Számlálás egyesével, kettesével, négyesével, ötösével, hármasával; mérés egységgel, az egység kétszeresével, négyszeresével... 0133 Skálázott mérőeszközök készítése és használata (mérőszalag, mérőhenger) 0134 Az összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok 0135 Számolások elvégzése a számok különféle megjelenítése segítségével; szöveges feladatok 0136 Analógiák a számításokban a 0-10-es és a 10-20-as szakasz között; szöveges feladatok 0139 Számtulajdonságok tapasztalati megismerése; számok válogatása tulajdonságok szerint 0108 Számok kapcsolatai; számpárok válogatása kapcsolataik szerint 0144 Számolási eljárások: lépegetés (számegyenesen, ujjakkal...). Gyakorlás, ellenőrzés, hiányok pótlása 0145 Számolási eljárások: hozzáadás, elvétel csoportosításokkal. Gyakorlás, ellenőrzés, hiányok pótlása 0146 Számolási eljárások: Egyenlő számok összeadása, a szám felének elvétele. Gyakorlás, ellenőrzés, hiányok pótlása 0147 Számolási eljárások: Az egyik tag 1-gyel, 2-vel nagyobb, kisebb. Gyakorlás, ellenőrzés, hiányok pótlása 0148 Számolási eljárások: Az egyik tag a 10. Gyakorlás, ellenőrzés, hiányok pótlása 0149 Számolási eljárások: Az egyik tag a 9, a 8, a 7 (boltos módszer). Gyakorlás, játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása 0150 Számolási eljárások: Számok bontása és 10-re való pótlás. 0151 Tízes-átlépéses módszer. Gyakorlás, játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása 0152 Számolási eljárások: Nagyobb számok különbsége számegyenes és színesrudak használatával. Gyakorlás, játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása 0153 Számolási eljárások tudatos használata számításokban, önellenőrzésben. Gyakorlás,

30

játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása. 0154 Több tagú összeadások, összeadás és kivonás együtt. Gyakorlás, játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása GEOMETRIA, MÉRÉS 0101 Tájékozódjunk, tanuljunk 0125 Építések, kirakások (geometria és kombinatorika) 0137 Építések szabadon és másolással 0138 Építések egyszerű feltételek szerint 0139 Mozaikozás (szabadon és másolással) 0140 Rajzoljunk síkban, gömbön 0141 Ismerkedés a tükörrel

31

5. ÉVFOLYAM Óraszám: 148 óra, 37 hét, 4 óra/hét

Témakörök

Javasolt óraszám

I.

Gondolkodási módszerek

(folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

II.

Számtan-algebra

86

III.

Geometria

56 6

IV.

Függvények

(és emellett folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

V.

Valószínűség, statisztika

(beépül a tananyagba)

Témakörök

Javasolt

Tartalom

óraszám

Kapcsolódó témakörök I. Gondolkodási módszerek II., II., IV., V. II. Számtan-algebra I, III..,IV.,V. II. Számtan-algebra I.,IV. II., Számtan-algebra I. III.,,IV.,V. II., Számtan-algebra I.,III.,IV.,V. III Geometria I.,II., ,IV. III. Geometria I.,II.,IV. IV. Függvények I.,II, III.,V, V. Valószínűség, statisztika I., II.,IV.

GONFOLKODÁSI MÓDSZEREK TERMÉSZETES SZÁMOK, MŰVELETEK TERMÉSZETES SZÁMOK KÖRÉBEN

A

31

EGÉSZ SZÁMOK

15

TÖRTEK

20

TIZEDESTÖRTEK

20

ALAKZATOK

34

MÉRÉSEK, KERÜLET, TERÜLET, FELSZÍN, TÉRFOGAT SZÁMEGYENES, DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTA – RENDSZER

22 6

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés Kövér betűtípus jelzi a kulcsfontosságú részleteket, a normál betűtípussal szedett részletek még mindig a törzsanyaghoz tartoznak, feltétlenül tanítandók, de kevésbé hangsúlyosak az előzőeknél. Időhiány vagy gyenge képességű osztály esetén ezeken a részeken haladhatunk át gyorsabban. Dőlt szedéssel a kitekintések anyagát jelöljük.

32

1. ÉVFOLYAM - I. TÉMAKÖR GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. Rendszerezés, kombinativitás Halmazszemlélet fejlesztése. Deduktív következtetés, induktív következtetés Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése.

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Fejszámolás fejlesztése, a műveleti tulajdonságok felfedezése, megértett alkalmazása, általánosítása más számkörökben. A számkörök közötti analógiák felismerése. Szabályosságok felismerése. Szabályok alkalmazása, adott szabályokhoz halmazok, sorozatok képzése. Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább, legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem sorba rendezése. Állítások igazságának eldöntése, egyszerű érvelések A matematika tanulási módszereinek megismerése.(olvasott tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, házi feladatok célszerű elkészítési módjai) Játékos tevékenységek, rejtvények, kooperatív munkaforma. Könyvtárhasználat.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Valóság és aktuális tananyag összekapcsolása. Az absztrakt fogalmakhoz valóság-közeli interpretáció készítése, a környező világból illusztrációk gyűjtése. A fogalmak kialakulását segítő játékok és eszközök használata. Modellalkotás. Az ismeretek halmazokba rendezése, logikai kapcsolataik feltárása. Több feltételnek megfelelő halmazok előállítása az aktuális tananyagnak megfelelően. Sejtések megfogalmazása, érvelések, naiv indukció. Összetettebb szövegek közös feldolgozása, értelmezése. Szöveges feladat tartalmának eljátszása. Fejtörő feladatok megoldása. A témakörökhöz kapcsolódó barkochba játékok.

33

ISMERETEK, TANANYAG-TARTALMAK Folyamatos, beépül a teljes tananyagba KÖVETELMÉNYEK A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak

5. ÉVFOLYAM - II. TÉMAKÖR SZÁMTAN, ALGEBRA TERMÉSZETES SZÁMOK, MŰVELETEK A TERMÉSZETES SZÁMOK KÖRÉBEN 31 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A természetes számok körének kiterjesztése millióig, számok Számlálás, számolás. írása, olvasása, műveletvégzés. A 0, valamint a 10, 100, A számfogalom mélyítése, a számkör 1000… számok szerepe a szorzás és osztás műveletekben. bővítése Osztó, többszörös fogalmak mélyítése. Műveleti tulajdonságok megfigyelése, biztos, lehetetlen, Mennyiségi következtetés, valószínűségi lehet, de nem biztos kifejezések használata, egyszerű következtetés arányossági következtetések, mértékváltások. Közelítő számlálás, közelítő mérés, mérés adott Becslés, mérés pontossággal, kerekítés. Önellenőrzés igényének és képességének a Összeadás, kivonás valamint szorzás, osztás eredményének fejlesztése. becslése és közelítő illetve pontos kiszámítása. Az eredmény ellenőrzése. Szövegesfeladat-megoldás, Valós életből vett problémák megoldása, szöveges feladatok problémamegoldás, metakognició megoldása, ellenőrzés. Értő-elemző olvasás fejlesztése. Több megoldás keresése, lehetséges megoldások száma. Minimum, maximum és egyéb feladatok megoldása Rendszerezés, kombinativitás számjegyek változtatása mellett. Számok felírása sokféle alakban, tízes és esetleg más számrendszerekben. Deduktív következtetés, induktív A számrendszer kiterjesztése nagy számokra, műveleti következtetés tulajdonságok megfigyelése, azonosságok megfogalmazása. Egészséges életmódra, Ezekhez a témakörökhöz kapcsolódó szöveges és mérési környezettudatosságra nevelés feladatok.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Nagy számok írásának és olvasásának összekapcsolása a valóságos világból vett példákkal – kutatógyűjtőmunka, játékos feladatok. Tízes és más számrendszereket modellező játékok Játékok számjegykártyákkal, számkorongokkal. Műveletek gyakorlása játékos fejtörőfeladatok megoldásához kapcsolva.

34

Fejszámolási játékok. Játékok osztókkal, többszörösökkel. Mérések végzése. Szöveges feladat tartalmának eljátszása. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Tartalom részletezése A természetes számok írása olvasása ismétlő rész, Nagy természetes számok írása, olvasása közben kicsit tovább is fejleszti az alsóban tanultakat. (valóságból vett példák), Számlálás – mérés nagy számok körében, Itt kulcsfontosságú a helyiértékes írásmód értése, ezen Számok írása-olvasása tízes számrendszerben, belül is a kerek számokkal való szorzás-osztás. Helyi érték és mértékegység táblázatok, át és beváltás, A műveletekkel és tulajdonságaikkal foglalkozó Szorzás – osztás tíz hatványaival. részben folytatjuk az alapműveletek műveleti Hosszúság, idő, űrtartalom és tömeg mérése tulajdonságairól a tapasztalat-szerzést. Elkezdjük választott és szabvány egységekkel. ezeket megfogalmazni és általánosítani, előkészítve az Számrendszerek, tízes, kettes és egyéb alappal, algebrát. Kulcsfontosságú a műveleti sorrend ismerete számlálás, modellek használata (tökéletes összetett műveletsorok esetén. pénztárgép, Dienes készlet, papírtépkedés...). Közelítések, mérések Nagyon fontos, hogy a műveleti tulajdonságok Közelítő számlálás, közelítő mérés, megismerése ne az algebra tanításakor kezdődjön el. kerekítés, kerekített érték meghatározása, arányossági következtetések. Hangsúly van a csak összeadás-kivonást, illetve csak Eredmény becslése és közelítő kiszámítása. szorzás-osztást tartalmazó műveletsorokban a sorrend Alapműveletek a természetes számok körében. felcserélhetőségén. Továbbá, hogy ugyanezekben az Összeadás-kivonás, szóban és írásban. esetekben tapasztalatot szerezzenek a zárójelek Szorzás-osztás szóban és írásban. A nulla a szorzásban és osztásban. szerepéről, a műveletek csoportosíthatóságáról. Osztás kétjegyűvel becsléssel visszaszorzással, osztási algoritmussal. Műveletek tulajdonságai, összeg, különbség, A becslés, közelítés, mérés rendkívül fontos témakör, a szorzat és hányados változásai. teljes tananyagnak szinte minden területén szerepelnie Műveletek sorrendje az alapműveletek kell. Konkrét mérési feladatok végzése, összekötése a körében, összeg és különbség szorzása-osztása. kerekítés becsléssel kulcsfontosságú.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási Kapcsolódó tantervi témák lehetőségek A fejezet szervesen kell, hogy kapcsolódjék az alsó Természetismeret (leggyakrabban előforduló tagozatban megkezdett tevékenységekhez, mértékek), tömeg és űrtartalom mérése. Térbeli feladattípusokhoz és folytatódnia kell a számkörök tájékozódás (iránytű, térkép, földgömb). fokozatos kiterjesztése során, elsősorban a következő Informatika (kettes számrendszer, algoritmusok). területeken: 5. osztály: Egész számok Számegyenes, koordináta-rendszer Törtek Tizedes törtek 7. osztály Számokról és műveletekről tanultak összefoglalása. Algebra

35

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Frontális, differenciált csoportmunka, a tanulók egyéni megfigyelése, kooperatív munkaformák.

Módszertani eszköztár

Helyiérték-táblázatok, Dienes-készlet, korongok, színes rúd készlet, fóliák, művelet és relációsjel kártyák, játékpénzek, mérőeszközök. Digitális tananyagok

Értékelés módja

Folyamatos verbális, diagnosztizáló mérések, értékelő felmérések.

Az esélyegyenlőség kezelése

Folyamatos ismétlés, differenciálás, egyéni interaktív számítógépes programok használata.

képességfejlesztés,

KÖVETELMÉNYEK A tanult számkörben számok írása, olvasása, a tízes számrendszer biztos ismerete. A számok számegyenesen való ábrázolása, nagyság szerinti rendezése, kerekítése. Írásbeli osztás kétjegyű osztóval. A négy alapművelet és a műveleti sorrend helyes alkalmazása. Egyszerű feladatok megoldása a felsorolt témakörökben, milliós számkörben. Egyszerű szöveges feladatokhoz a megfelelő műveletek megkeresése, a feladatok megoldása. Kerekített érték megadása, adott pontosságú mérés végzése. Következtetés mérési eredményből illetve kerekített értékből a lehetséges pontos értékekre, egyszerű esetekben. Fejszámolás, becslés, közelítő számolás adott korosztálynak megfelelő szintű elvégzése. Számok sokféle alakban való felírása, használata a feladatok elvégzésekor.

EGÉSZ SZÁMOK 15 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a Képességfejlesztési fókuszok témakörben A természetes számok körének kiterjesztése az egész Számlálás, számolás. számokkal. Az alapműveletek – összeadás, kivonás, A számfogalom mélyítése, a számkör bővítése természetes számmal való szorzás, osztás - értelmezése az egész számok körében. Mennyiségi következtetés, valószínűségi Műveleti tulajdonságok megfigyelése. Biztos, következtetés lehetetlen, lehet, de nem biztos kifejezések használata. Becslés, mérés Kicsi abszolút-értékű számok esetén a műveletek Önellenőrzés igényének és képességének a eredményének kiszámolása fejben, majd ellenőrzése fejlesztése. eszközök használatával A valóságos viszonyokat tükröző modellek használata a fogalom kialakítására, ezeknek a viszonyoknak az Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, átfogalmazása számok és műveletekre és fordítva. metakognició Egyszerű szöveges feladatok megoldása. Nyitott Értő-elemző olvasás fejlesztése. mondatok megoldásának vizsgálata különböző számhalmazokon.

36

Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, induktív következtetés Környezettudatosság

Negatív számok előállítása többféleképpen. Rendezésük különböző szempontok szerint, osztályozásuk. Természetes számok és a negatív számok körében megismert műveleti tulajdonságok összehasonlítása, általánosítása. Hőmérsékletváltozással kapcsolatos forrásmunkák gyűjtése, feldolgozása.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Negatív szám fogalmát megalapozó játékok hőmérő modellel, adósság és készpénz cédulákkal stb. Negatív számok gyűjtése a körülvevő világból. Egy szám előállítása sokféleképpen adósság és készpénz együtteseként. Történet készítése műveletsorhoz, nyitott mondathoz és fordítva, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Játékok számjegykártyákkal, betű-szám kártyákkal, számkorongokkal. Műveletek gyakorlása játékos fejtörőfeladatok megoldásához kapcsolva. Fejszámolási játékok. Szöveges feladat tartalmának eljátszása. Interneten, tudományos folyóiratokban fellelhető, a globális hőmérsékletváltozással kapcsolatos anyagok gyűjtése, feldolgozása

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Az alsótagozat előkészítette. A hatodik osztályban befejeződik, utána folyamatosan használják. Hangsúlyos gondolatok: Kulcsfontosságú a negatív szám fogalmának megértése. Tudjon a negatív számokat értelmezni, negatív számhoz mennyiséget társítani és fordítva. Kis számokkal, modellel, értve tudjon összeadni és kivonni, természetes számmal szorozni és osztani. Tudja, hogy a hozzáadás és az elvétel mikor növeli, mikor csökkenti az eredeti számot. Lásson példákat arra, hogy a nyitott mondatok megoldáshalmaza mennyire függ az alaphalmaz megválasztásától, és hogy egy pici módosítás a nyitott mondatban mennyire tudja befolyásolni megoldáshalmazt. Ez az egyenletek módszeres tárgyalásához, az azonosság, azonos átalakítás, megoldáshalmaz… fogalmak előkészítéséhez nagyon fontos.

37

Tartalom részletezése Negatív számok fogalma és modelljei, ábrázolásuk számegyenesen, összehasonlításuk. Ellentett és abszolútérték fogalma. Műveletek egész számokkal, összeadás-kivonás eszközök segítségével, szorzás-osztás természetes számmal. Nyitott mondatok.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek A modul szervesen kell, hogy kapcsolódjék az alsó Természetismeret (vízállás, tengerszint alatti és tagozatban megkezdett tevékenységekhez, feletti magasság) hőmérséklet. feladattípusokhoz. A felső tagozaton megelőzi: Történelem (időskála). A természetes számokról tanultak Fizika (olvadás, fagyás). összefoglalása, továbbfejlesztése. Testnevelés (mozgás és visszafelé mozgás) A témakör a későbbiekben szinte minden Környezeti nevelés (globális felmelegedés) témakörben benne van. Közvetlen folytatása: 5. osztály Koordinátarendszer, törtek, tizedes törtek 6. osztály Egész számok, algebra 7. osztály Számokról és műveletekről tanultak ismétlése

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Beszélgetések. Közös, páros és egyéni tevékenykedtetés. Irányított játékok. Rajzok értelmezése és alkotása. Tudatos memorizáltatás.

Módszertani eszköztár

Demonstrációs és egyéni készpénz- és adósságcédulák, hőmérő modell, hegy - és vízrajz térkép, számegyenes, számolóléc.

Értékelés módja

A műveletek tevékenységgel, eszközzel, rajzzal való megjeleníteni tudásának diagnosztizáló mérése. A műveletvégzés tudásának diagnosztizáló felmérése (eszközhasználat megengedett).

Az esélyegyenlőség kezelése

A tanulók munkájának egyéni megfigyelése. Társak bevonása a segítségadásba. Eszközhasználat idejének kitolása.

KÖVETELMÉNYEK A téma hatodikban újra előkerül, akkor kerül sor arra, hogy nagyobb számok körében is végezzünk műveleteket. Itt ebben a témakörben a követelmény annyi, hogy legyenek képesek egész számok helyét számegyenesen megtalálni, nagyság szerint sorba állítani. Értsék az ellentett és abszolút érték szavakat. Tudjanak műveleteket végezni eszközök segítségével, 30-nál nem nagyobb abszolút értékű egész számok körében. Tudjanak egyszerű negatív számokhoz is kapcsolódó szöveges feladatokat megoldani, és fordítva, műveletekhez szöveges értelmezést találni.

TÖRTEK 23 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

38

A képességfejlesztés témakörben

megvalósulási

lehetőségei

a

Számlálás, számolás. A számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés. Becslés, mérés. Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.

Számkör bővítés, törtfogalom megalapozása. Törtek kétféle értelmezése. Törtek többféle alakja, összehasonlítása Mennyiségek törtrészének számítása. Műveleti tulajdonságok megfigyelése, biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos kifejezések használata. Egyszerű események relatív gyakoriságának megfigyelése Közelítő számlálás, közelítő mérés, mérés adott pontossággal, kerekítés. Eredmény becslése és közelítő kiszámítása. Eredmény becslése, számítása, majd a becslés, számítás ellenőrzése eszköz használatával

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció. Értő-elemző olvasás fejlesztése.

Valós életből vett problémák megoldása, szöveges feladatok megoldása, ellenőrzés.

Rendszerezés, kombinativitás.

Több megoldás keresése, lehetséges megoldások száma. Számok felírása sokféle alakban. Adott feltételek mellett az összes megoldás keresése.

Deduktív következtetés, induktív következtetés.

Műveletek kiterjesztése a törtek körére, analógiák keresése.

Egészséges életre nevelés.

Ritmusérzék fejlesztése.

fejlesztése,

mozgás

és

tér-érzékelés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Törtmennyiségek leolvasása a környezetünkben levő tárgyakról, rajzokról… Törtek előállítása vágással, hajtogatással, kirakással, összeméréssel Törtek megjelenítése különféle modellekkel, csoki, torta, szalag, színesrúd készlet, Dienes készlet stb. Közös játékok, társasjátékok, kártyajátékok a műveletek és az egyszerűsített bővített alakok megértéséhez: Palacsintasütés és osztás. Mérések végzése különféle mértékegységekkel

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Alsó tagozaton elkezdődött a tapasztalatszerzés, itt ezeket rendszerezzük, megfogalmazzuk, továbbépítjük és gyakoroljuk. Hatodikban befejezzük, utána már csak fenn kell tartani az ismeretet. Kulcsfontosságú a tört fogalmának megértése, többféle értelmezése, az egységtört pozitív egésszel (kicsi) való osztásának átlátása, annak megértése, hogy egy tört sokféle alakban írható, elsősorban az egyszerűsítés-bővítés tiszta átlátása. A fentiek birtokában tudjon egyszerű modelleket találni, amelyek segítik kicsi nevezőjű törtek összeadásában, kivonásában, pozitív egésszel való szorzás-osztásában.

39

Tartalom részletezése A törtekről tanultak felelevenítése: egységtörtek. A pozitív tört más értelmezései: közülük kiemelve a több egész egyenlő részekre osztását. Egyenlő nevezőjű, egyenlő számlálójú törtek összehasonlítása. Egységtörtek egyenlő részekre osztása. Egyszerűsítés-bővítés, különböző nevezőjű törtek összehasonlítása bővítéssel. Törtek ábrázolása számegyenesen. Ismerkedés a negatív törtekkel. Műveletek törtekkel eszközzel vagy anélkül: összeadás-kivonás, szorzás természetes számmal, osztás pozitív egész számmal egyszerű esetekben (a számláló osztható az osztóval, vagy pedig kicsi a nevező).

Egyszerűsítés-bővítés, különböző nevezőjű törtek összehasonlítása bővítéssel. Törtek ábrázolása számegyenesen.

Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Irányított játékok. Tanulási eszközök használatának segítése. Egyéni rajzkészítés. Színes rudak, Dienes-készlet, körcikkek, pontrácsok, mérőedények, hosszúság-, területmérés-, tömeg- és térfogatmérés egységei. Óra. A műveletek tevékenységgel, eszközzel, rajzzal való megjeleníteni tudásának diagnosztikus mérése. A műveletvégzés tudásának diagnosztizáló mérése (eszközhasználat megengedett). A tanulók munkájának egyéni megfigyelése. Az eszközhasználat kitolása. Interaktív gyakorlást segítő tanulói anyagok használata.

KÖVETELMÉNYEK

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási Kapcsolódó tantervi témák lehetőségek A modulnak szervesen kell kapcsolódnia az alsó tagozatban Természetismeret, fizika, biológia, megkezdett tevékenységekhez, feladattípusokhoz, valamint a Technika, ének-zene, tánc. felsős anyagból szorosan építeni a következő témákra: Természetes számok szorzása, osztása. Az alapműveletek sorrendje a természetes számok körében. Negatív számok fogalma és modelljei A téma szinte minden további fejezetben szerepel, közvetlen folytatása: 5. osztály Tizedes törtek 6. osztály Egész számok. Törtek 7. osztály Számokról és műveletekről tanultak ismétlése Legfontosabb követelmény, hogy minél rugalmasabb törtszám fogalmat alakítsunk ki. Legyenek képesek a gyerekek a törtszámokat elképzelni, - számhoz mennyiséget, mennyiséghez számot társítani, különböző egységválasztás mellett is. Tudjanak egy törtet többféle különböző alakban felírni, szerezzenek jártasságot az egyszerűsítésben és a bővítésben. Tudjanak a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 15, 20, 50, 100 nevezőjű törteket összeadni, kivonni, egész számmal szorozni illetve osztani. Tudják ezeket számegyenesen ábrázolni, nagyság szerint rendezni.

40

TIZEDES TÖRTEK 18 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Számlálás, számolás.

Törtek írása tízes számrendszerben, tizedes törtek írása, olvasása, alaki érték, helyi érték fogalmak értelmezése a tizedes törtek körében, műveletvégzés.

Mennyiségi következtetés, Arányos következtetések. Mértékváltások. Adatgyűjtés, esélyek latolgatása, valószínűségi következtetés. kísérletek eredményének kiértékelése Becslés, mérés.

Közelítő számlálás, közelítő mérés, mérés adott pontossággal, kerekítés. Eredmény becslése és közelítő és pontos kiszámítása. Az eredmény ellenőrzése

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció.

Valós életből vett problémák megoldása, szöveges feladatok megoldása, ellenőrzés.

Rendszerezés, kombinativitás.

Több megoldás keresése, lehetséges megoldások száma. Minimum, maximum és egyéb feladatok megoldása számjegyek változtatása mellett. Számok felírása sokféle alakban A természetes számok körében megismert szabályosságok és algoritmusok alkalmazása tizedes törtekre.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Kis mennyiségek mérése nagyobb egységekkel. A természetes számokhoz kapcsolódó analógiák folyamatos felfedeztetése és tudatos felhasználása a számok összehasonlításában és a műveletvégzésben. Játékos fejszámolásos tevékenységek a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való szorzás és osztás gyakorlására Tizedes törtek írásának és olvasásának összekapcsolása a valóságos világból vett példákkal – kutatógyűjtőmunka, játékos feladatok. Tízes és más számrendszereket modellező játékok. Számlálás, lépegetés tizedes tört lépésekkel. Játékok számjegykártyákkal, műveleti és relációjel kártyákkal, számkorongokkal. Műveletek gyakorlása játékos fejtörő feladatok megoldásához kapcsolva. Fejszámolási játékok. Szöveges feladat tartalmának eljátszása.

41

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Tartalom részletezése A törtekről és a helyi értékes számírásról tanultakhoz A tizedestörtek bevezetése. kapcsolódik elsősorban. Hetedikben fejeződik be a A tizedes törtek értelmezése, ábrázolása hatványozás és normálalak megismerésével. a számegyenesen; A tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, kerekítése Kulcsfontosságú hogy lássák a törtek és tizedes törtek A tizedes törtek összeadása, kivonása, az kapcsolatát, át tudják törtalakba írni a tizedes törteket. eredmény becslése Továbbá, hogy lássák az analógiát az egész számok helyi A tizedes törtek szorzása, osztása, kerek értékes írásával. Tudjanak biztonságosan szorozni, osztani10- tízesekkel, kicsi pozitív egészekkel, zel, 100-zal, 1000-rel, és ezeket alkalmazni a mértékváltások átlagszámítás Közelítő számítások, mérések, kerekítések során. Adatgyűjtés, esélylatolgatás KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Megelőző témák Természetes számok írása olvasása Számrendszerek

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Természetismeret, környezeti nevelés, technika, rajz.

Írásbeli műveletek Törtek A téma szerves folytatása 6. osztály Törtek 7. osztály A normálalak Amúgy mindenütt folyamatos a tizedes törtek használata. MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

Irányított játékok. Tanulási eszközök használatának segítése. Dienes készlet, számjegykártyák, betű-szám kártyák, számkorongok, demonstrációs számegyenesek, játékpénzek, mértékegység-táblázatok Interaktív digitális tananyagok.. A tanulók munkájának egyéni megfigyelése. A tizedes törtekkel való számolás diagnosztizáló és értékelő felmérése. A tanulók munkájának egyéni megfigyelése. Társak bevonása a segítségadásba. Digitális tanulói gyakorló anyagok KÖVETELMÉNYEK

Legyen képes tizedes törteket helyiérték-táblázatban többféleképpen is megadni, nagyság szerint sorba állítani, tizedekkel, századokkal számlálni, tizedes törteket összeadni, kivonni, 10-zel, 100-zal,

42

továbbá más természetes számokkal szorozni és osztani egyszerű tizedes törtek (legfeljebb 4 értékes jegyet tartalmazó számok) körében. Tudjon adott pontossággal mérni, szomszédos mértékek között mértékváltásokat végezni tizedes tört váltószámokkal is.

5. ÉVFOLYAM - III. TÉMAKÖR GEOMETRIA, MÉRÉS ALAKZATOK 34 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Térlátás, térbeli viszonyok észlelése, adott tulajdonságú Térszemlélet fejlesztése ponthalmazok keresése, ábrázolás síkon és gömbön. A hosszúság, és szög nagyságának meghatározása választott és szabvány egységekkel. 360 felosztása egész Számlálás, számolás számú egyenlő részre. Szorzás-osztás 10, 100, …. és 60 számokkal. Távolságok mérése pontok és összetettebb alakzatok között is. Mennyiségi következtetés, valószínűségi Szakaszok, szögek összehasonlítása, korlátos és korlátlanul következtetés kiterjedő alakzatok összehasonlítása. Szakaszok, szögek, összehasonlítása, hosszúság és Becslés, mérés szögmérés. (Mértékváltások, a tanult műveletek használata. Különböző beosztású skálákról való leolvasások.) Sík és tér, sík és gömb összehasonlítása, kritikai gondolkodás. Szövegesfeladat-megoldás, Szöveggel adott tulajdonságnak megfelelő ponthalmazok problémamegoldás, metakognició megkeresése a síkon. Rajzzal adott alakzat tulajdonságainak szöveges megfogalmazása. Alakzatok osztályozása, tulajdonságaik megfigyelése. Testek éleinek, csúcsainak, lapjainak leszámolása, egy adott készletből (sokszögoldalak, tartományok) különböző Rendszerezés, kombinativitás alakzatok előállítása. Alapvető alakzatokból új összetett alakzatok képzése. Halmazok közös részének és uniójának megadása. Alakzatokról szerzett tapasztalatok általánosítása. Deduktív következtetés, induktív Analógiák megfigyelése a síkon és a gömbön. Egyszerű következtetés érvelések az eddig megismert alakzatokhoz kapcsolódva. Képességfejlesztési fókuszok

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Használati tárgyak gyűjtése, megfigyelése, osztályozása. Testek építése gyurmából, szívószálakból, kartonpapírból, sokszöglapokból. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján Szögtartomány és sáv előállítása félsíkok színes fóliából készült modelljeinek metszeteként. Háromszögek és egyéb sokszögek előállítása pálcikából, szívószálból, papírhajtogatással, pontrácson, négyzetrácson, (véges ponthalmazon). Távolság meghatározása méréssel valóságos tárgyaktól, illetve gyerekekkel, korongokkal szemléltetett ponthalmazoktól Adott tulajdonságú pontok keresése méréssel, a

43

pontok szemléltetése gyerekekkel (udvaron, tornateremben adott tulajdonságú pontok helyére állnak) , korongokkal. Tükrös alakzatok tengelyeinek meghajtogatása. Szögmérések. Mérőegységként használt szögek derékszög, derékszög fele - előállítása hajtogatással. Szögmérő használata. Szerkesztő eszközök, körző, vonalzó, szögmérő használata síkon és gömbön is. Sokszög szögeinek mérése. Kísérletek a Lénárt-féle gömbön kisebb és nagyobb csoportokban. Több feltételnek megfelelő ponthalmazok előállítása tartományok metszeteként, átlátszó papír, kartonból, vagy színes fóliából kivágott tartományok metszeteként. Kör és gömb alakú tárgyak megfigyelése, gyűjtése a környezetükben. Mintázatok készítése körökből és egyenesekből. Háromszögek szerkesztése körző segítségével előre adott szakaszokból. Kellő tapasztalatszerzés a háromszög-egyenlőtlenség megfogalmazásához. Egyenlő szárú és egyenlő oldalú háromszögek előállítása hajtogatással, szerkesztéssel. Körző és egyélű vonalzó használata. Derékszögű vonalzó használata párhuzamos és merőleges egyenesek előállításakor.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése Az alsótagozaton megismerkedtek sokféle Pont és egyenes a síkon, pont és gömbi egyenes, alakzattal, geometriai tulajdonsággal, ezeket most vagyis főkör a gömbön. Két egyenes kölcsönös elkezdjük kicsit módszeresebben rendszerezni, helyzete a síkon; két főkör kölcsönös helyzete a meghatározni. Foglalkozunk a geometria gömbön. alapalakzataival – pont, egyenes, félegyenes, A síkbeli és gömbi távolságmérés. Egység választása szakasz, sík, félsík – és ezekből metszetként vagy síkon és gömbön. Mérőeszközök. Alkalmazás unióként építhető, vagy ezek által határolt földrajzi távolságmérésre alakzatokkal. Megismerkedünk az alakzatok A szögtartomány és szögmérés. A szögek fajtái. megadásának egy másik fontos módjával, adott Forgásszög fogalma. tulajdonságú pontok halmazaként is előállítjuk a Síkbeli és gömbi szög mérése, síkbeli és gömbi kört, a síksávot. Ezzel megalapozzuk azt a szögmérő használata. folyamatot, melynek során a gyerekek elkezdenek Merőlegesség és párhuzamosság a síkon és a távolodni a szemlélettől és közeledni a deduktív gömbön. gondolkodás felé. Konvexitás fogalma A mélyebb megértést segíti a sík és gömbi Ponthalmazok távolsága. Távolság segítségével alakzatok analóg tárgyalása. adott ponthalmazok: kör és gömb, definíció elmélyítése. Körvonal, kör A hangsúly az elnevezések felelevenítésén, belső és külső tartománya, körlap, középpont, sugár, használatán van, azon, hogy a gyerekek átmérő, húr és körcikk, körív, körszelet. megbarátkozzanak a végtelenbe nyúló alakzatokkal Koncentrikus körök, körgyűrű. Gömbi körök. is. Kulcsfontosságú a szögtartomány és a síksáv Pont és egyenes távolsága, egyenesre merőleges bevezetése két félsík közös részeként is. Nagyon szakasz, rajzolása derékszögű vonalzóval. Pont és fontos, hogy a szögmérő használatát jól megértsék kör távolsága. Egyenestől adott távolságra levő és begyakorolják. pontok halmaza, Párhuzamos egyenesek Hangsúlyos, hogy a gyerekek megtapasztalják, távolsága, párhuzamos egyenesek rajzolása két hogy a pont és egyenes között a legrövidebb vonalzóval. távolság a merőleges szakasz, továbbá, hogy adott Több feltételnek megfelelő ponthalmazok. egyszerű tulajdonsághoz meg tudják a hozzátartozó Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok ponthalmazt adni. halmaza: szakaszfelező merőleges, felező Fontos, hogy három oldalából tudjanak merőleges előállítása, szerkesztése. háromszöget szerkeszteni, és hogy tapasztalatot Két egyenestől egyenlő távol levő pontok halmaza: szerezzenek a háromszögek oldalai és szögei szögfelező, középpárhuzamos előállítása. közötti összefüggésekről. Háromszögek, négyszögek, háromszög szerkesztése három oldalból, háromszög-egyenlőtlenség.

44

Tapasztalatszerzés alakzatok egybevágóságáról. Ismerkedés párhuzamos oldalú négyszögekkel: trapéz, paralelogramma, rombusz.

45

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek 5. osztály Természetismeret (iránytű használata, égtájak). A kerület fogalom kialakítása; síkidomok Térbeli tájékozódás (iránytű, térkép, földgömb). kerületének meghatározása méréssel, számítással Technika (mérések, párhuzamos és merőleges Számegyenes, koordináta-rendszer egyenesek, testek hálója, merőleges vetületek). 6. osztály Vizuális kultúra. Informatika. Testnevelés, Síkidomok

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Közös, páros és egyéni tevékenykedtetés. Szabad és irányított játékok. Rajzok értelmezése, alkotása. Egyéni rajzkészítés. Tanulási eszközök használatának segítése. Tudatos memorizáltatás.

Módszertani eszköztár

Sík és térmértani modellező készlet. Táblai szerkesztési eszközök. Lyukas tábla. Fóliák. Használati eszközök, mértani testek. Lénárt-féle gömb, szívószálak, korongok,

Értékelés módja

Hibajavítás segítése. Eszközhasználat diagnosztizáló mérése. A tanulók egyéni megfigyelése. Az eszközhasználat diagnosztizáló felmérése. Pont és egyenes távolságának, kör fogalmának, egy ponttól adott távolságnál közelebb… fogalmak ismeretének ellenőrzése.

Az esélyegyenlőség kezelése

Tájékozódás a tanulók egyéni (testi, szellemi adottságairól). A tanulók munkájának egyéni megfigyelése. Társak bevonása a segítségadásba. A verbalitás segítése.

KÖVETELMÉNYEK A fejezet fő célja az ismétlés és alapozás. Ismerjék fel a gyerekek az egyszerű geometriai alakzatokat. Értsék a szakasz és egyenes, sík, félsík, él, csúcs, lap, tartomány, konvex, konkáv szavakat. Legyen fogalmuk a sík, a félsík, az egyenes, a félegyenes határtalanságáról. Tudjanak merőlegest és párhuzamost, téglalapot, négyzetet előállítani vonalzóval és hajtogatással is. Értsék a szögtartomány fogalmát, származtatásait, ismerjék a szögek fajtáit, tudjanak szakaszt és szöget mérni. Tudják, hogy pont és egyenes között a legrövidebb szakasz a merőleges és hogy ennek hossza a pont és egyenes távolsága. Ismerjék a gyerekek a ponttól és egyenestől adott távolságra, annál közelebb, illetve távolabb levő pontok által alkotott halmazokat, (kör, párhuzamos egyenes pár, sáv), legyenek képesek ezeket előállítani két vonalzó segítségével. Közös munkában, csoportban vagy tanár által vezetett foglalkozáson legyenek képesek összetettebb alakzatok távolságát is megtalálni, több feltételnek megfelelő ponthalmazokat előállítani, felező merőlegest szerkeszteni. Ismerjék az egyenlő szárú, illetve egyenlő oldalú háromszög kifejezéseket. Tudjanak három oldalból háromszöget szerkeszteni. Tudják a szerkesztéseknél alkalmazni a háromszög-egyenlőtlenséget. Legyen tapasztalatuk arról, hogy egy háromszögben nagyobb szöggel szemben nagyobb oldal van.

46

MÉRÉSEK, TERÜLET, FELSZÍN, TÉRFOGAT 22 óra

Képességfejlesztési fókuszok Térszemlélet fejlesztése

KÉPESSÉG-FEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Testekhez vetületi ábrák, alaprajzok, hálózatok készítése. Alakzatok előállítása adott feltételeknek megfelelően.

Számlálás, számolás

A számfogalom mélyítése a mérési feladatokon keresztül, számolás gyakorlása,

Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés

Mért, számított eredmények változásának megfigyelése az adatok, illetve a mérés egységének megváltozása esetén.

Becslés, mérés

Közelítő és pontos mérések, mértékváltás, becslés, közelítő számítások.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Rendszerezés, kombinativitás

Deduktív következtetés

következtetés,

Gyakorlati helyzetekhez, szöveggel leírt helyzetekhez matematikai interpretáció készítése és fordítva. Téglatest és kocka tulajdonságainak összefoglalása, rendszerezése. Sorbarendezés a hosszúság, kerület, terület, felszín illetve a térfogat nagysága szerint. Egységnégyzetekből kirakható, adott területű téglalapok építése. Egységkockákból kirakható, adott térfogatú téglatestek építése. induktív Tapasztalati kerület-, terület-, felszín- és térfogatmérések általánosítása, egyszerű képletek alkotása.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Hosszúságmérések az iskolában és az iskola körül. Testhálók készítése, testek építése. Közelítő és pontos mérések választott és szabványmértékegységekkel. Mérések, idő, tömeg, hosszúság, kerület, terület, térfogat mérése szabadon választott és standard mértékegységekkel. Térfogat mérése egységkockákkal és űrtartalomként is. Téglatest építése egységkockákból és színes rudakból, testek térfogatának összehasonlítása.

47

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Tartalom részletezése Az iskolai geometria anyagnak két nagy, fő vonulata van. Az egyik az alakzatok, transzformációk, szerkesztések, a másik a mérések témaköre. Ez a két témakör persze nagyon sok ponton érintkezik, mégis két önálló résznek tekinthető. A hosszúság- és területmérés alapozása az alsótagozat feladata. Ezen az évfolyamon ismételünk és az eddig szerzett ismereteket kiegészítjük a téglalap és négyzet területképletének, illetve a téglatest és a kocka térfogatképletének megfogalmazásával. A téglalap, négyzet területének, a téglatest, kocka térfogatának tanítása itt befejeződik, a továbbiakban fenntartjuk és használjuk az itt tanultakat. Erre építjük a későbbi osztályokban a háromszögek és négyszögek területének, a hasábok, gúlák térfogatának tanítását.

Négyzet, téglalap tulajdonságai. Kerület fogalma, sokszögek kerülete. Terület fogalma, sokszögek területe téglalap, négyzet területképlete. Testek hálója. Hálók színezése. Téglatest felszínének mérése, számítása.

Mértékváltások. A hangsúly itt a kerület, terület illetve a felszín, térfogat fogalmak megértésén van. A képletek mechanikus alkalmazása helyett Térfogat mérése, számítása téglatest, kocka kulcsfontosságú a megértett alkalmazás. térfogatképlete, Nem elsősorban a képletek ismeretén van a hangsúly, hanem gyakorlati életből vett mérésekben való tapasztalatszerzésen a gyerekek, és azon, hogy a példák, mérések végzésére számításokat ezekkel a mérési tapasztalatokkal kössék össze a alapozott feladatok. gyerekek. Mérés eredményének becslése, A terület-, illetve a térfogatképletek alkalmazását előzze meg az kerekítése egységnégyzetek, illetve egységkockák leszámolása. Nagyon fontos, hogy téglalap területszámítása, és a téglatest térfogatának kiszámítása közötti analógia megtapasztalása. A téglatest rudakkal, rétegekkel történő kitöltése is segíti ezt a folyamatot. A képleteket ebben a témakörben csak akkor vezessük be, ha meggyőződtünk arról, hogy az már csak egy megértett tartalomnak a rövidített lejegyzési módja a gyerekek számára.

Kapcsolódó tantervi témák 6. osztály Geometriai számítások 7. osztály Kerület, terület Hasáb henger 8. osztály Gúla, kúp

48

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Természetismeret, fizika, kémia, földrajz, vizuális kultúra, technika.

Tanítási eljárások,

Módszertani eszköztár

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Rajzok értelmezése, alkotása. Egyéni rajzkészítések. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Játékok. Egyéni hibajavítások. Az absztrahálás és a konkretizálás útjainak sokszoros bejárása. Az eszközök használatában való gyakorlottság és a szóbeli kifejezőkészség segítése. Lyukas tábla. Élvázak. Szívószálak, Babilon-készlet. Sík- és térmértani modellező készlet. Milliméterpapír. Demonstrációs síkidomok és testek, testhálók, építőjátékok, összehúzható, fonalas testhálók, Interneten elérhető térgeometriai programok. Szóbeli megerősítés, hibajavítás. Diagnosztizáló mérések. Téglalap kerület-, terület- és kerületszámítási, valamint téglatest felszín- és térfogat számítási feladatok megoldásának diagnosztizáló és értékelő felmérése. Társak bevonása a segítségadásban. Értékes részvétel biztosítása mindenkinek a megfelelő részfeladat kiválasztásával.

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek kiválasztani azokat a mérőeszközöket, mértékegységeket, melyek a kerület, a terület illetve a felszín és a térfogat mérésére alkalmasak. Legyenek képesek méréseket végezni a hosszúság,a területek és térfogat körében. Legyen egy jó, közelítő elképzelésük azoknak a mértékegységeknek a nagyságáról, amelyekkel rendszeresen találkoznak. Tudják ezek körében a szomszédos mértékegységek közötti viszonyokat mérőeszközökről leolvasni, és matematikai formulával leírni a. Ezek alapján legyenek képesek kicsit távolabbi egységek viszonyára következtetni. Tudják sokszögek kerületét körző-vonalzó segítségével kielégítő pontossággal mérni. Ismerjék a négyzet és téglalap fogalmát, tulajdonságait. Legyenek képesek alakzatok területét kirakással megbecsülni. Ismerjék és értsék a téglalap kerület- és területképletét. Legyenek képesek testek térfogatát kirakással, átöntögetéssel megbecsülni, térfogatokat összehasonlítani. Ismerjék és képesek legyenek közelítőleg felismerni a térfogat egyszerű, standard mértékegységeit. Tudják a szomszédos mértékegységek közötti viszonyokat mérőeszközökről leolvasni és matematikai formulával leírni. Ezek alapján legyenek képesek kicsit távolabbi egységek viszonyára következtetni. Ismerjék és értsék a téglatest térfogatképletét.

5. ÉVFOLYAM - IV. TÉMAKÖR ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

SZÁMEGYENES, DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTA-RENDSZER 6 óra

Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

49

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Számegyenesen, koordinátarendszerben való tájékozódás, műveletvégzés.

Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés

következtetés,

Összetartozó számpárok keresése, ábrázolása. Táblázatban, grafikonon összefüggések keresése. Helymeghatározás a környezetünkben, becsléssel, méréssel egybekötve. Annak ellenőrzése próbálgatással, hogy a koordinátarendszer egy pontja rendelkezik-e egy adott tulajdonsággal vagy sem. Összefüggés felismerő képességfejlesztése. Adott tulajdonságú halmazok keresése, közös részük, uniójuk előállítása. induktív Kísérletezés önkényesen választott pontokkal, következtetés a teljes megoldáshalmazra.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Mozgásos játékok – „Fuss a megadott koordinátájú helyre…” Egyéb koordinátákat használó játékok – torpedó, sakk stb. Tájékozódás térképen, földgömbön. Kísérletek és játékok a földgömbön, tájékozódás a Lénárt-féle gömbön. Barkochba a jelzőszámokkal. Szám párokkal adott képek megrajzolása. Szabályjátékok, sorozatok folytatása. Helymeghatározás konkrét, gyakorlati szituációkban.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK A függvények témaköre teljesen átszövi az egész anyagot. Hozzárendelések, szabályjátékok… minden anyagrészben megjelennek. Ismert szabály alapján ismeretlen elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása, több megoldás keresése végig jelen van a tanítási folyamatban. A természetes számokkal foglalkozó anyagrészben részletesen foglalkozunk az összeg, különbség, szorzat, hányados változásaival, de erre visszatérünk minden új számkör bevezetésekor. Külön óraszámot kap a koordinátarendszerrel való ismerkedés. Ezért ezt részletesebben is taglaljuk. Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Tartalom részletezése Az alsó tagozatból ismert a számegyenest, ennek Ismerkedés a koordinátarendszerekkel. fogalmát összefoglaljuk, mélyítjük, továbbépítjük a koordináta-rendszer bevezetésével. Előkészítjük a függvények ábrázolását. Hangsúlyos a biztos tájékozódás a számegyenesen és a koordináta-rendszerben. Fontos feladat ponthalmazok meghatározása jelzőszámok közötti összefüggéseknek megfelelően.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

50

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Szinte minden anyagrészben szerepel. Szorosan kell kapcsolódnia a függvényekkel foglalkozó témákhoz 7. osztály Hozzárendelések, sorozatok 8. osztály Függvények

Természetismeret, földrajz, fizika, történelem, informatika, testnevelés.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Egyéni rajzkészítés. Önellenőrzés segítése.

Módszertani eszköztár

Lyukas tábla, koordináta-rendszer, 1 forintos érmék, sakktábla, térképek, földgömb.

Értékelés módja

Szóbeli értékelés, megerősítés, hibajavítás. Diagnosztizáló mérés.

Az esélyegyenlőség kezelése

Egyéni megerősítés. Társak bevonása a segítségadásba. Interaktív számítógépes játékok.

KÖVETELMÉNYEK Értsék, hogy a jelzőszámok rendezett számpárok, az első, második jelzőszám – vagy x, y koordináta – szavakat. Legyenek képesek tájékozódni a derékszögű koordináta-rendszernek az origó közelében lévő részében (–10 és +10 közötti jelzőszámok), ebben a tartományban adott pontok koordinátáit leolvasni illetve adott számpárokat ábrázolni. Csoportos munkában legyenek képesek egyszerű összefüggésekhez a hozzátartozó ponthalmazt megkeresni. Egyszerű utasítást értsenek meg és legyenek képesek azt végrehajtani: egyszerű szabály szerint egy elemhez hozzárendelt elemet (elemeket) megadni, egyszerű szabállyal megadott sorozatot folytatni. Tudjanak néhány elemmel (elempárral) megadott sorozathoz lehetséges szabályt keresni.

5. ÉVFOLYAM - V. TÉMAKÖR VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Képességfejlesztési fókuszok

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Számlálás, számolás.

Tömegjelenségek előfordulási gyakoriságának megszámlálása.

Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés. Becslés, mérés.

51

Események gyakoriságának megállapítása elvégzett kísérletekben. Különböző események gyakoriságának összehasonlítása. A biztos és a lehetetlen események felismerése egyszerű esetekben. Egy-egy jelenség előfordulási gyakoriságából nagyságrendi következtetés levonása, esélylatolgatás

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció.

Rendszerezés, kombinativitás. Deduktív következtetés, induktív következtetés. Egészséges életmód, környezettudatosság.

A kísérlet feltételeinek értelmezése, a feltételek teljesülésének megítélése, a megadott szabályok követése Egyéni vagy kiscsoportos eredmények megosztása, közös értelmezése. Adatok gyűjtése, rendszerezése. A kísérlet lehetséges kimeneteleinek összegyűjtése, a megfigyelt események osztályba sorolása Kis elemszámú kísérlet megfigyelése alapján következtetés nagyobb elemszámú kísérlet lehetséges kimeneteleire, az események előfordulási gyakoriságából szabályosságok megállapítása. Környezetvédelemhez kapcsolódó kérdésekkel, egészséges életmóddal kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése, elemzése. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

A környező világból, újságokból, könyvekből, Internetről, adatsokaságok gyűjtése és elemzése, grafikonon való megjelenítése. Adatgyűjtés megtervezése, végrehajtása, értékelése, ábrázolása grafikonok segítségével. Poszter készítés Valószínűségi játékok, kísérletek Jegyzőkönyvkészítés Egyéni vagy kiscsoportos kísérletezések eredményének közös összefoglalása, kiértékelése.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Tartalom részletezése A téma folyamatosan jelen van első osztálytól kezdve a tananyagban. A hangsúly azonban mindvégig a tapasztalatszerzésen volt. ötödikben, a tapasztalatok további gazdagítása mellett, elkezdjük használni a gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmakat, és összekötjük ezt a gyerekek intuitív valószínűségfogalmával.

Folyamatos, beépülhet a tananyagba Egyes témakörökben az összes eset összeszámlálása, fa-diagrammal, vagy más rendszerezéssel, egyes elemi események valószínűségének becslése, legegyszerűbb esetekben számítása is.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Számtan, algebra, függvények, sorozatok

informatika, technika, természetismeret, nevelés, anyanyelv, idegen nyelv, zene.

környezeti

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások Módszertani eszköztár Értékelés módja

52

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Egyéni vagy páros kísérletezés eredményeinek közös kiértékelése.. Statisztikai zsebkönyvek, újságok, Internet, ismeretterjesztő könyvek, játékkocka, pénzérmék…, nyereményjátékok. Koordináta-rendszer, jegyzőkönyvek. Számítógépes valószínűségi kísérletek Szóbeli értékelés megfigyelés alapján, diagnosztizáló mérés.

Az esélyegyenlőség kezelése

A sok tapasztalatszerzés biztosítja, hogy mindenkinek fejlesszük a valószínűségi gondolkodását.

KÖVETELMÉNYEK Adatokat el tud rendezni sorozatba, táblázatba, ábrázolni tudja azokat grafikonon; Sorozatból, táblázatból, grafikonról adatokat visszaolvas; talál az egész adat-együttest jellemző adatokat (pl. a nagyság szerinti középsőt, a legnagyobb, legkisebb adatokat, ezek távolságát, a leggyakoribb adatot;) Ki tudja számítani az adatok átlagát. Képes megfogalmazni sejtést véletlen eseményekkel kapcsolatban, (melyik valószínűbb, melyik kb. hányszor fog előfordulni a következő 30 próbában, melyik nem fog előfordulni egyszer sem...) sejtését össze tudja vetni a megfigyelt események gyakoriságával.

53

Melléklet az 5. évfolyam kerettantervéhez A típusú (tanórai) és C típusú (tanórán kívüli) modulok listája:

II. TÉMAKÖR SZÁMTAN, ALGEBRA

TERMÉSZETES SZÁMOK, MŰVELETEK A TERMÉSZETES SZÁMOK KÖRÉBEN

A modul sorszáma és címe

Ajánlott óraszám 87 óra

0511

Ismerkedés a nagy számokkal

4 óra

0512

Számrendszerek

3 óra

0513

Írásbeli műveletek

6 óra

0514

Az összeadás és kivonás fogalmának mélyítése

3 óra

0515

Természetes számok szorzása, osztása

3 óra

0516

Az alapműveletek sorrendje a természetes számok körében

5 óra

0517

Közelítő számolás, mérés, kerekítés

5 óra

0518

Tömegjelenségek gyakoriságának vizsgálata

2 óra

05C01

Dominó

05C05

Csupa talány

Kapcsolódó C modulok

EGÉSZ SZÁMOK

0541

Negatív számok fogalma és modelljei

3 óra

0542

Egész számok ábrázolása számegyenesen, az egész számok abszolútértéke

2 óra

0543

Összeadás és kivonás az egész számok körében

4 óra

0544 0545 05C01 Kapcsolódó C modulok

TÖRTEK

54

Egész számok szorzása, osztása pozitív egész számmal A műveletek tulajdonságai az egész számok körében

2 óra 4 óra

Dominó

05C05 Csupa talány 0561

Egységtörtek

2 óra

0562

Egységtörtek többszörösei

3 óra

0563

Törtek összehasonlítása

2 óra

0564

Törtek egyszerűsítése, bővítése

3 óra

0565

Törtek összeadása és kivonása

5 óra

0566

Törtek szorzása, osztása természetes számmal

4 óra

0567

Törtek összefoglalása

2 óra

0568

Kapcsolódó C modulok

TIZEDES TÖRTEK

05C01

Dominó

05C02

A kocka

05C03

Memória

05C04

Játék a síkon

05C06

A gyufa

0581 0582 0583 0584

III. TÉMAKÖR GEOMETRIA, MÉRÉS

0522 0523 0524 0571 0572 0573 0574

MÉRÉSEK, KERÜLET, TERÜLET, FELSZÍN, TÉRFOGAT

55

Tizedes törtek bevezetése Összeadás, kivonás tizedes törtek körében Tizedes törtek szorzás, osztása Tizedes törtek – közelítő számítások, mérések, becslések

A modul sorszáma és címe

0521

ALAKZATOK

Esélylatolgatás kísérletek, játékok tapasztalatai alapján

0531

0532

A geometria tárgya – Pont és egyenes síkon és gömbön Távolság és távolságmérés síkon és gömbön Szögtartomány és szögmérés síkon és gömbön Gyakorlás, mérés Két pont, két ponthalmaz, pont és egyenes távolságának meghatározása Nevezetes ponthalmazok: szakaszfelező merőleges, szögfelező egyenesek Ponthalmazok vizsgálata a térben Háromszögek és négyszögek alkotása, vizsgálata síkon, háromszögek alkotása, vizsgálata gömbön A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással A terület fogalmának kialakítása; a terület mértékegységeinek megismerése; téglalap, négyzet területének kiszámítása

2 óra

4 óra 4 óra 4 óra 4 óra

Ajánlott óraszám 56 óra 4 óra 3 óra 6 óra 2 óra 6 óra 4 óra 1 óra 8 óra

3 óra 4 óra

6. ÉVFOLYAM

Óraszám: 111 óra, 37 hét, 3 óra/hét

Témakörök

Javasolt óraszám 2 (és emellett folyamatos, beépül a teljes tananyagba)

I.

Gondolkodási módszerek

II.

Számtan-algebra

72

III.

Geometria

37

IV.

Függvények

V.

Valószínűség, statisztika

Témakörök Kapcsolódó témakörök I. Gondolkodási módszerek II., III., IV., V. II. Számtan, algebra I.,IV. V. II., Számtan, algebra I. III.,,IV.,V. II. Számtan, algebra I, IV. V. II. Számtan, algebra I.,IV. III Geometria, mérés I. ,IV. III. Geometria, mérés I, IV. III. Geometria, mérés I.,II.,IV. IV. Összefüggések, sorozatok I., II., III.

függvények,

V. Valószínűség, statisztika I., II.,IV.

(folyamatos, beépül a teljes tananyagba) 2 (és emellett folyamatos, beépül a tananyagba)

Tartalom

Javasolt óraszám

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

2

EGÉSZ SZÁMOK

15

TÖRTEK, ARÁNY, ARÁNYOSSÁG, STATISZTIKA

33

SZÁMELMÉLET

12

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK

12

SÍKIDOMOK

13

TENGELYES TÜKRÖZÉS

15

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK

9

HOZZÁRENDELÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés Kövér betűtípus jelzi a kulcsfontosságú részleteket, a normál betűtípussal szedett részletek még mindig a törzsanyaghoz tartoznak, feltétlenül tanítandók, de kevésbé hangsúlyosak az előzőeknél. Időhiány vagy gyenge képességű osztály esetén ezeken a részeken haladhatunk át gyorsabban. Dőlt szedéssel a kitekintések anyagát jelöljük.

56

6. ÉVFOLYAM - I. TÉMAKÖR GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 2 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben A műveleti tulajdonságok felfedezése, alkalmazása, általánosítása más számkörökben. A számkörök közötti analógiák felismerése. Szabályosságok felismerése. Szabályok alkalmazása. Összetett arányossági következtetések Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására.

Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. Modellalkotás. A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Rendszerezés, kombinativitás Halmazszemlélet fejlesztése. Összes lehetőség rendszerezett felsorolása. Tervezés és ellenőrzés képességének fejlesztése

Megoldások megtervezése, eredmények előre becslése, ellenőrzése. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább, legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. Egyszerű, matematikai módszerekkel is értelmezhető szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Rendszeres próbálgatás, összes eset számbavétele. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem sorba rendezése.

Állítások igazságának eldöntése, egyszerű érvelések. Általános módszer keresése, az eredmények általánosítása, különbözőképpen megfogalmazott feladatokban a közös matematikai gondolat felfedezése. A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése (olvasott Az elsajátítás képességének tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, házi feladatok fejlesztése. célszerű elkészítési módjai). Pozitív motiváció kialakítása. Játékos tevékenységek, rejtvények, kooperatív munkaforma. Kommunikációs készség Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat. Informatikai fejlesztése. eszközök használata. Deduktív következtetés, induktív következtetés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK A fogalmak kialakulását segítő játékok és eszközök használata. Modellalkotás. Az ismeretek halmazokba rendezése, logikai kapcsolataik feltárása. Több feltételnek megfelelő halmazok előállítása az aktuális tananyagnak megfelelően. Sejtések megfogalmazása, érvelések, naiv indukció. Összetettebb szövegek közös feldolgozása, értelmezése. Szöveges feladat tartalmának eljátszása. A lehetséges esetek számának előzetes megbecsülése Kombinatorikai feladatok megoldása az összes esetek leszámolásával. kirakosgatással, eljátszással. Az összes esetek rendszerbe állítása, kitekintés az általánosítás felé. A megoldott feladatok átfogalmazása, hozzájuk hasonló kérdések gyűjtése más műveltségterületekről, a gyerekek életéből. A rokon feladatok összegyűjtése, megjelenítése poszteren.

57

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Folyamatos, beépül a teljes tananyagba. A gondolkodási módszereket változatos formákban, a tananyag minden területén fejlesztjük. Ezen belül néhány órát célzottan a kombinatorikus gondolkodás fejlesztésére használunk.

Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Két órát teljes egészében a kombinatorikai gondolkodás Egyszerű kombinatorikai feladatok fejlesztésére szánunk. Ez a folyamatos fejlesztésnek egy megoldása tervszerű próbálgatással és állomása, amelynek célja elsősorban a tudatosítás, a következtetéssel. rendszerezés, az összefoglalás. Kulcsfontosságú, hogy egy-egy feladattípusnál a kirakosgatás vagy eljátszás összekapcsolódjon a rendszerezéssel, szabályosságok megfogalmazásával, és - az osztály képességeitől függő mértékben - az általánosítással.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Minden modul tartalmazhat kapcsolódó feladatokat.

A reáltárgyak mellett a nyelvtannal szoros a kapcsolata, de természetes módon kapcsolódhat az irodalom, az ének-zene és a testnevelés tanításához is.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Feladatok megjelenítése játékosan is, csoportos- vagy osztálymunkában. Kirakosgatás, leszámolás egyénileg vagy csoportban, általánosítás, ellenőrzés csoportban és/vagy frontálisan

Módszertani eszköztár

Bármilyen eszköz a feladatok konkrét megjelenítésére – a feladatok eljátszása, korongok, számkártyák, gyöngyök, dobókockák…, előre elkészített fa-diagrammok

Értékelés módja

A gyerekek munkájának megfigyelése.

Az esélyegyenlőség kezelése

Heterogén csoportmunka és játék.

KÖVETELMÉNYEK A gyerekek legyenek képesek arra, hogy egyszerű kombinatorikai kérdéseket módszeres próbálgatással megoldjanak. Legyenek képesek néhány elem összes lehetséges sorrendjének összeszámlálására fadiagram segítségével. Tudják az összes lehetőséget leolvasni egyszerű fa- és útdiagrammokról.

58

6. ÉVFOLYAM - II. TÉMAKÖR SZÁMTAN, ALGEBRA EGÉSZ SZÁMOK 15 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés témakörben

Képességfejlesztési fókuszok

megvalósulási

lehetőségei

a

Számlálás, számolás. A számfogalom és műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése.

Szorzás kiterjesztése negatív szorzóra a szorzat változásának vizsgálatával. A negatív számmal osztás bevezetése a szorzás inverz műveleteként. A műveleti tulajdonságok tudatosítása, elszakadás a modellektől. Gyakorlati élethez kapcsolódó feladatok.

Mennyiségi következtetés,

Műveleti tulajdonságok megfigyelése. Egyszerű arányossági következtetések az egész számok körében is.

Az egész számok összeadása-kivonása nagyobb számok Becslés, mérés körében. Gyakorlottság fejlesztése az eredmény előjelének és Önellenőrzés igényének és képességének a az abszolút érték nagyságának előre-elképzelésében, fejlesztése. többtényezős szorzás-osztás előjelének előzetes megállapításában. Szövegesfeladat-megoldás, Negatív számok valóságtartalma, a modellek értelmezése, problémamegoldás, metakognició szöveges feladatok megoldása, ellenőrzés. Értő-elemző olvasás fejlesztése. A szorzás és osztás műveletének megfigyelése műveletsorokban és a tapasztalatok, megfigyelt analógiák felhasználása a műveletek fogalmának kiterjesztésére.

Rendszerezés, kombinativitás

Számok előállítása sokféleképpen. Negatív számmal való szorzás értelmezésekor a természetes számok körében megismert műveleti szabályok általánosítása.

Deduktív következtetés, induktív következtetés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK A műveletek értelmezése, eljátszása az adósság-vagyon modellben, a „számegyenesen sétálós” modellben és esetleg még más modellekben. A műveletvégzés gyakorlása játékos feladatokon is, fejben és írásban – dominó, memória láncszámolás… Negatív számok gyűjtése a körülvevő világból. Egy szám előállítása sokféleképpen pozitív és negatív számok összegeként. Történet készítése műveletsorhoz, nyitott mondathoz és fordítva, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Fogalomépítő játékok az összeadás és kivonás műveletek, valamint az előjelek kapcsolatának, a műveleti sorrend felcserélhetőségének mélyebb megértése érdekében. Szöveges feladat tartalmának eljátszása. A szorzás és osztás műveletének megfigyelése különböző sorozatokban és a tapasztalatok, megfigyelt analógiák felhasználása a műveletek fogalmának kiterjesztésére.

59

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

A negatív számok, a velük végzett alapműveletek tanítása itt befejeződik. A továbbiakban ezeket az ismereteket gyakoroljuk, fenntartjuk, használjuk.

Egész számokról tanultak ismétlése Negatív számok fogalma, modelljei, ellentett, abszolút Nagyon fontos, hogy visszatérjünk a negatív számok értelmezésére, érték, ábrázolás számegyenesen. ne elégedjünk meg a műveleti szabályok felidézésével. Fontos, hogy Egész számok összeadásaa gyakorlás mellett minél több alkalmat adjunk arra, hogy kivonása nagyobb számok megértsék, miért úgy végezzük a műveleteket negatív számokkal, körében, egész számok szorzása, ahogy bevezettük. osztása negatív számmal is, Térjünk ki a műveletvégzés sorrendjére is! többtényezős szorzat előjele. A nagyobb számokkal való műveletvégzés kevésbé fontos, gyenge Műveletek sorrendje. osztályban megelégedhetünk azzal, hogy kis számokkal – százas Nyitott mondatok megoldása. számkörben – biztonsággal dolgoznak. Kulcsfontosságú az ellentett és abszolút érték fogalmának felelevenítése, elmélyítése a műveletvégzés ismétlése előtt, egész számok összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Ötödik osztályból a természetes számokról, egész számokról Természetismeret, és törtekről, tizedes törtekről szóló fejezetek, a későbbiekben történelem. a törtekről, valamint az egyenletek –egyenlőtlenségekről szóló fejezetek moduljai. A hetedik. osztályban a hatványozás bevezetése, számokról, műveletekről tanultak összefoglalása. Kapcsolódó tantervi témák

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Beszélgetések. Közös, páros és egyéni tevékenykedtetés. Irányított játékok. Az összeadás-kivonás eljátszása mozgással is. Felfedeztetés frontális osztálymunkában. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg.

Módszertani eszköztár

Adósság és vagyon cédulák, demonstrációs számegyenesek, piros-kék korongok, számkártyák, művelet és relációjel kártyák. Digitális tananyagok.

Értékelés módja

A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló és értékelő felmérő. Témazáró dolgozat.

Az esélyegyenlőség kezelése

60

A mérésnél mindenki számára megfelelő nehézségi szintű feladatok biztosítása. Eszközök használatának biztosítása a gyerek igénye szerint. Digitális tanulói anyagok felhasználása differenciált munkavégzéshez

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek egész számok helyét számegyenesen megtalálni, nagyság szerint sorba állítani. Értsék az ellentett és abszolút érték szavak jelentését. Teljes biztonsággal tudják megállapítani kéttagú összeadás-kivonás, illetve akárhány tagú szorzás-osztás előjelét, szerezzenek jártasságot az eredmény abszolút értékének megbecslésében. Tudjanak műveleteket végezni – egész számokat összeadni, kivonni, szorozni és osztani - eszközök nélkül, viszonylag nagyobb számok körében is. Egyszerű nyitott mondatok megoldásait tudja megkeresni adott alaphalmazon tervszerű próbálgatással, a műveletetek tulajdonságai alapján, vagy lebontogatással.

TÖRTEK, ARÁNY, ARÁNYOSSÁG, 33 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben A törtek körében szerzett számolási készség mélyítése és továbbfejlesztése. Szorzás, osztás műveletének kiterjesztése Számlálás, számolás. törttel való szorzásra és osztásra. A tízes számrendszerben A szám- és műveletfogalom mélyítése, végzett műveletek kiterjesztése a tizedes törtek körére. kiterjesztése. Az újonnan megismert műveletek – szorzása, osztás törttel, tizedes törttel – alkalmazása, elmélyítése. A tört, a százalék és az arány kapcsolata. A szorzat-hányados változásai. Szorzás-osztás tizedes törtalakú számmal. A törtrész kiszámítása egészből, az egészrész kiszámítása Mennyiségi következtetés, valószínűségi törtrészéből következtetéssel és törttel való szorzássalkövetkeztetés osztással. Arányossági következtetések egyenes és fordított arányosságok esetén, százalékszámításban, egyszerű és összetettebb feladatokban. Az arányosságoknál az együtt változó mennyiségek Függvényszemlélet megfigyelése. Tizedes törtek kerekítése, mérések tizedes tört pontossággal Becslés, mérés is, mértékváltási feladatok. Önellenőrzés igényének és képességének a A mérőszámok és a mértékegységek közötti arányosságok fejlesztése. vizsgálata. Szövegesfeladat-megoldás, Valós életből vett problémák megoldása, szöveges feladatok problémamegoldás, metakognició megoldása, ellenőrzés. Értő-elemző olvasás fejlesztése. Arányossági következtetést kívánó szöveges feladatok. Számok felírása sokféle alakban. Adott feltételek mellett az Rendszerezés, kombinativitás összes megoldás keresése. A törttel való osztás visszavezetése szorzásra. Tizedes törttel Deduktív következtetés, induktív való szorzás-osztás visszavezetése tört számokkal, illetve következtetés egész számokkal végzett szorzásra, osztásra. Gazdasági élettel kapcsolatos Népszaporulat, átlagkereset, infláció, GDP fogalmak kompetenciák tárgyalása az arányosság témakörében Képességfejlesztési fókuszok

61

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Törtmennyiségek leolvasása a környezetünkben levő tárgyakról, rajzokról, stb. Törtek megjelenítése különféle modellekkel, csoki, torta, szalag, színesrúd-készlet, Dienes készlet stb. Törtek előállítása különféle alakban, tizedes tört alakban is. Csoportversenyek, egyenlő számok összepárosítása dominó vagy memóriajátékkal, kártyajátékokkal, egy szám sokféle kirakása szám és műveletkártyák segítségével, törtek előállítása szorzatalakban. Az osztás felírása különböző módokon, törtvonallal, osztásjellel, és fordítva a tört felírása osztással. Érdekes periodikus tizedes törtek megfigyelése. Mérés különböző egységekkel – mérőszám változásának megfigyelése. Törteket tartalmazó szövegek gyűjtése. A százalék szemléltetése eszközökkel: korongokkal, négyzethálón, stb. Az arányos osztás gyakorlati alkalmazásai: pl. egyszerű ételreceptek, osztozkodási feladatok. Összetartozó értékpárok, egyenesen, illetve fordítottan arányos mennyiségek gyűjtése, csoportosítása. Grafikonok értelmezése, grafikus ábrázolás. Térképek, alaprajzok alapján arányossági következtetések. .Százalékokat tartalmazó valóságos adatok gyűjtése, értelmezése.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok A törtek alsótagozaton megkezdett tanítása itt folytatódik és be is fejezzük a törtekről, a velük végzett alapműveletekről tanultakat. A továbbiakban ezeket az ismereteket gyakoroljuk, fenntartjuk, használjuk. Elkezdődik a törtek egy fontos alkalmazása – a százalékszámítás. Hangsúlyos a fejezetben a tört értelmezésének felelevenítése, a törtnek mint hányadosnak a jelentése. A tört sokféle alakban való felírása az algebra előkészítése szempontjából nagyon fontos. Kulcsfontosságú, hogy tudják, hogy a törttel való szorzás az megegyezik a törtrész kiszámításával. Ez itt még nem feltétlenül épül be a gyerekek gondolkodásába, ezt a gondolatot még sokszor végig kell járni a későbbi alkalmazások során. Legyenek a gyerekek tisztában a műveleti sorrendekkel!

Tartalom részletezése Törtekről tanultak ismétlése: törtek értelmezése, különféle alakjai, egyszerűsítés bővítés, ábrázolásuk számegyenesen. az eddig megismert műveletek felelevenítése, elmélyítése, zárójeles feladatok is Törtek felírása tizedes tört alakban. Törtek és tizedes törtek összehasonlítása. A végtelen tizedes törtek. Tizedes törtek bővítése, egyszerűsítése. A törtek arányként való értelmezése. Törtek előállítása negatív és pozitív egészek hányadosaként. A racionális szám fogalma. A törttel való szorzás értelmezése területmodellel is. A törtrész kiszámítása, törttel való szorzással is.

A százalékszámítás tanításakor ebben a fejezetben a legfőbb hangsúly a fogalom többoldalú megértésén van. Szorzás negatív törttel A reciprok érték fogalma. Osztás A gyerekeknek sok tapasztalata van mind az egyenes, mind törtalakú számmal. a fordított arányossággal kapcsolatban. Ezeket A négy alapműveletet és zárójeleket is rendszerezzük, pontosítjuk, a szabályokat matematikailag is tartalmazó összetett feladatok (kicsi tört megfogalmazzuk. A százalékszámítást arányossági számokkal) megoldása. feladatokként vezetjük be. Szorzás tizedes törtalakú számmal. Osztás A százalékszámítással kapcsolatos fogalmak tisztázása tizedes törtalakú számmal. ebben az évfolyamban megtörténik, de a gyakorlás, A négy alapműveletet és zárójeleket is elmélyítés, alkalmazás folytatódik a további évfolyamokon tartalmazó összetett feladatok (kicsi tizedes a matematikában is, a többi természettudományos törtalakú számokkal) megoldása. tárgyaikban is. Az arányossági feladatokban kapott arányok megnevezése, A százalék fogalma. Tört, arány, százalék

62

pl: teljesítmény, sűrűség, sebesség, népsűrűség, átlagkereset, stb. Hangsúlyozottan fontos, hogy az együttváltozó mennyiségek közül ki tudják választani az egyenes és fordított arányosságokat, tudjanak ezekre maguk is példákat és ellenpéldákat keresni. Fontos, hogy a következőket lássák a gyerekek: Az egyenes arányosság esetében ahányszorosára változik az egyik mennyiség, ugyanannyiszorosára változik a másik mennyiség is, ami ugyanazt jelenti, hogy az összetartozó értékek hányadosa állandó. A fordított arányosság esetében ahányszorosára változik az egyik mennyiség, reciprokszorosára változik a másik mennyiség, azaz az összetartozó értékek szorzata (0-tól különböző) állandó.

kapcsolata. A százalékérték kiszámítása következtetéssel, szorzással. Szöveges feladatok, százalékérték kiszámítására is. Nyitott mondatok. Egymással összefüggő értékpárok vizsgálata. Egyenes arányosság fogalma és tulajdonságai, grafikonja. Egyenesen arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása következtetéssel. Arányos osztás szöveges feladatok megoldása. A százalékláb és százalékalap kiszámítása egyszerű esetekben, következtetéssel, nyitott mondattal is. Fordított arányosság fogalma, grafikonja és tulajdonságai. Fordítottan arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása következtetéssel. Összetett arányossági feladatok megoldása.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Ötödik osztályból a természetes számokról, egész számokról és törtekről, tizedes törtekről szóló fejezetek, a későbbiekben az egyenletekegyenlőtlenségekről szóló fejezetek moduljai, függvények, sorozatok, geometriai számítások. 7. osztályban a számokról műveletekről tanultak összefoglalása, koordinátarendszer, függvények.

Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár Értékelés módja

Az esélyegyenlőség kezelése

63

Természetismeret, fizika, kémia, biológia, Technika, gyakorlati élet sok területe.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Különféle kooperációs módszerek alkalmazása. A törtek és az arány szemléletes fogalmának felidézése, továbbfejlesztése. A műveletek kiterjesztésének közös megalkotása, megfogalmazása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg. Többféle modell használata, egyéni és csoportversenyek, irányított játékok. A százalék fogalmának sokféle szemléltetése. A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló és értékelő felmérő. Témazáró dolgozat. Az új fogalmak sokféle modellel való megközelítése, a mérésnél mindenki számára megfelelő nehézségi szintű feladatok biztosítása. A gyerekek saját tapasztalatainak, élményeinek bevonása a tanítási-tanulási folyamatba, a segítségadás biztosítása

KÖVETELMÉNYEK Értsék a törtek, tizedes törtek jelentését, tudjanak hozzájuk konkrét tartalmat párosítani. Legyenek képesek egyszerű esetekben tört és tizedes tört alakban megadott számok helyét számegyenesen megtalálni, és a számokat nagyság szerint sorba állítani. Teljes biztonsággal tudjanak alapműveleteket végezni – összeadni, kivonni, szorozni és osztani „egyszerű törtekkel” – például, melyek nevezője vagy előáll két-három tíznél kisebb szám szorzataként, vagy kerek szám egyszerű többszöröse, vagy legfeljebb egy, két tizedes jegyet tartalmazó tizedes tört. Tudjanak műveleteket végezni – racionális számokat összeadni, kivonni, szorozni és osztani nagyobb számok körében is. Legyenek képesek egyenes és fordított arányosság felismerésére, hiányzó értékek kiszámítására egyszerű esetekben, összefüggő mennyiségek közötti kapcsolat ábrázolására, mennyiségek arányos szétosztására. Ismerjék a különbséget arány és arányosság között. Tudjanak egyszerű százalékszámítási feladatokat megoldani, bármelyik hiányzó szereplőt – százalékértéket, százaléklábat, és százalékalapot is számítani.

SZÁMELMÉLET 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a Képességfejlesztési fókuszok témakörben Természetes számok műveleti tulajdonságainak Számlálás, számolás. mélyebb megértése (elsősorban a szorzás-osztás és maradékos osztás esetében). Oszthatóság, maradékok felismerése változatos – Mennyiségi következtetés, valószínűségi szöveggel, rajzzal, egyéb módon megadott, vagy következtetés. eljátszott – szituációkban. Becslés, mérés Feladatok többféle megoldása, a megoldások Önellenőrzés igényének és képességének a összevetése. fejlesztése. Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, Szöveggel megadott számelméleti problémák metakognició. megoldása. Értő-elemző olvasás fejlesztése. Egyszerű kombinatorikai feladatok. Prímtényezős felbontás előállítása, prímtényezőkből az összes Rendszerezés, kombinativitás. lehetséges kombináció kirakása, az összes osztó megkeresése. Összefüggések keresése, sejtések megfogalmazása, Deduktív következtetés, induktív következtetés. egyszerű számelméleti bizonyítások.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Gyakorlati példák a maradékok szerepére, játékok a maradékok megállapítására, számlálás Nagy számok osztási maradékának megállapítása összegre bontással, szorzótényezőkre való bontással. Összeg, különbség, szorzat adott számmal való oszthatósága összegre bontással, szorzótényezőkre való bontással. Pascal –háromszög színezései adott számmal való osztási maradékok szerint. Korongok, kisautók, egyéb tárgyak 10-es sorokba rendezése, ezzel párhuzamosan a 2-vel, 4-gyel, 5-tel,

64

25-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság szabályának megállapítása. A 3-mal, 9-cel való oszthatósági szabály működése hátterének bemutatása néhány konkrét példán. Valószínűségi játékok. Oszthatóságon alapuló „bűvész trükkök”. Prímszámok keresése: Eratoszthenészi „szita”. Szám építése prímtényezőkből, vagyis prímek szorzataként, osztók, közös osztók, legnagyobb közös osztó előállítása a prímtényezőkből, közös többszörösök, legkisebb közös többszörös előállítása a prímtényezőkből. Prímszámok eloszlása, statisztikus vizsgálódások. Matematika történeti érdekességek a számelmélet témakörében (ikerprímek, barátságos számok, stb.). Összes osztó megkeresése osztópárokkal.

ISMERETEK, TANANYAG-TARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Az oszthatóságról, maradékos osztásról tanultakra alapoz. Bevezeti az oszthatósági szabályokat, alkalmat ad egyszerű érvelésekre. Tovább folytatódik hetedik osztályban, majd középiskolában. Kulcsfontosságú gondolatok: a maradékokkal való számolás, és ennek alkalmazása az oszthatóság megállapításában; annak megtapasztalása, hogy minden számot egyértelműen építhetünk fel prímekből, és hogy az osztókat alkotó prímek az eredeti szám prímjei közül kerülnek ki, annak egy részhalmazát alkotják.

Tartalom részletezése Osztható, osztó, többszörös fogalma Számolás a maradékokkal: összeg, szorzat osztási maradéka Oszthatósági szabályok: az utolsó jegyek alapján: 2-vel, 5-tel, 8cal, 125-tel, 1000-rel, a számjegyek összege alapján: 3-mal, 9cel való oszthatóság. Összetett oszthatósági szabályok Prímszám és összetett szám, felbontás prímek szorzatára, építés prímek szorzataként Közös osztók és közös többszörösök, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös megkeresése kicsi számok körében, relatív prímek fogalma.

Kapcsolódó tantervi témák

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

5. osztályban a természetes számok és az alapműveletek Természetismeret, informatika tulajdonságai, 6.-ban a törtek témaköre előzi meg irodalom, történelem… közvetlenül ezt a témakört. 7. osztályban folytatódik a számelmélet tanítása, 8.-ban pedig a az algebrai összeg-, szorzat-alakú kifejezések tárgyalása kapcsolódik a legszorosabban ehhez az anyaghoz.

Tanítási eljárások,

Módszertani eszköztár

65

rajz,

zene,

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Frontális, Közös, páros és egyéni tevékenykedtetés. Irányított játékok. Felfedeztetés frontális osztálymunkában. Tanulói kiselőadások, vetítések lehetőségének biztosítása, támogatása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg. Differenciált csoportmunka, a tanulók egyéni megfigyelése, kooperatív munkaformák. Számkártyák, prímszámkorongok, gyakorlati példák megfigyelése, különféle tárgyakkal való manipuláció, specializálás és általánosítás. Interneten, vagy egyéb forrásból elérhető matematikatörténeti érdekességek. beillesztése.

Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése

A gyerekek munkájának megfigyelése, diagnosztizáló felmérő. A kiselőadások értékelése. Motiváció. Változatos absztrakciós szintet igénylő feladatok, heterogén és homogén csoportokban végzett munka váltogatása. Kiselőadások felajánlása.

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek egy szám osztási maradékának megállapítására különböző módszerekkel, az osztás elvégzése nélkül is. Tudják mit jelent, hogy egy szám osztója-többszöröse egy másiknak. Ismerjék és tudják alkalmazni a tanult oszthatósági szabályokat. Tudjanak egy számot prímtényezők szorzataként felírni és ebből az alakból osztókat keresni. Tudjanak két számhoz közös osztókat, közös többszörösöket keresni. Tudják ezt törtek egyszerűsítésére, bővítésére használni.

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Számlálás, számolás Behelyettesítések, mellékszámítások, ellenőrzési feladatok. Mennyiségi következtetés,

Egyenes és fordított arányosság használata.

Függvényszemlélet

A behelyettesítéssel kapott értékek megfigyelése, az igazsághalmaz ábrázolása számegyenesen. Ábrázolás koordinátarendszerben is. Az eredmények becslése, ellenőrzése.

Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició Rendszerezés, kombinativitás Indukció, dedukció

A valóságból vett problémák matematikai leírása, a megoldás értelmes ellenőrzése, a megoldhatóság feltételeinek vizsgálata. Hiányos, felesleges feltételeket, ellentmondó adatokat tartalmazó feladatok. A megoldások ábrázolása számegyenesen, a feladatok megoldásának értelmezése, ellenőrzése. Megoldási terv készítése. Az adatok és az összefüggések rendszerezése. Egyszerű egyenletek többféle úton történő megoldása. Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások vizsgálata.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése, Lebontogatás szemléltetése. Tevékenységek mérleggel. Mérleggel végzett műveletek árírása az algebra nyelvére és fordítva – egyenletek, megoldási lépések értelmezése mérleges szituációként. Becsléses versenyek. Szöveges feladat tartalmának eljátszása.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

66

Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

Az általános iskola 1. osztályától kezdve a középiskola végéig folytonosan jelenlevő és gazdagodó témakör. Itt vezetjük be a mérlegelvet, ez az egyetlen teljesen új gondolat a fejezetben. Az alaphalmaz, igazsághalmaz és azonosság fogalmak tisztázása itt nagyon fontos, azért is, hogy világos legyen annak jelentősége, hogy a mérlegelv alkalmazása nem változtatja meg a nyitott mondat igazsághalmazát.

Nyitott mondatok: alaphalmaz, igazsághalmaz, azonosság, azonos egyenlőtlenség. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással, lebontogatással. Művelet és fordított művelet megfigyelése. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. A két oldal egyenlő változtatásának tapasztalati megalapozása tárgyi tevékenységre épülő felfedeztetéssel (kétkarú mérleggel vagy mérlegmodellel). A Kulcsfontosságú, hogy a mérlegelvhez szemléletes mérlegmodell helyettesítése absztraktabb képet társítsunk. A mérleg-modell ne csak egy eszközökkel majd rajzokkal. Az bevezető szemléltetés legyen, engedjük a gyerekeket, egyenletmegoldás gyakorlása. hogy ezt-egy ideig felhasználhassák a feladatok Szöveges feladatok megoldása tervszerű megoldásában. próbálgatással, logikai úton, egyenlettel: a szöveg értelmezése, összefüggések megfogalmazása, megoldási terv készítése. Becslés. Az eredmény összevetése a becsült értékkel a szöveg alapján.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

1. osztálytól kezdve a középiskola végéig folyamatosan Természettudományok. jelen van a tananyag algebra témakörhöz tartozó fejezeteiben.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Kísérletezés, a tapasztalatok frontális megbeszélése. Irányított játékok. Gyakorlás csoportos munkában..

Módszertani eszköztár

Mérleg, demonstrációs számegyenesek, számkártyák, versenyfeladatok. Digitális tananyagok

Értékelés módja

A tanulók munkájának egyéni megfigyelése. Az egyenlet és egyenlőtlenség-megoldás diagnosztizáló és értékelő felmérése.

Az esélyegyenlőség kezelése

A tanulók munkájának egyéni segítése szükség esetén. Társak bevonása a segítségadásba. Eszközhasználat biztosítása, digitális gyakorló tanulói anyagok hozzáférésének biztosítása.

KÖVETELMÉNYEK Ismerjék és értsék az alaphalmaz, igazsághalmaz, azonosság fogalmakat. Tudjanak egyszerű egyenleteket megoldani lebontogatással vagy mérlegelvvel és ellenőrizni a megoldás helyességét. Tudjanak egyszerű szöveges feladathoz egyenletet, vagy egyenlőtlenséget készíteni, azt megoldani és az eredményt a szöveggel összevetni.

67

6. ÉVFOLYAM - III. TÉMAKÖR GEOMETRIA, MÉRÉS SÍKIDOMOK 13 óra

Képességfejlesztési fókuszok

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Térszemlélet fejlesztése

Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése. Térlátás, térbeli viszonyok észlelése, adott tulajdonságú ponthalmazok keresése, ábrázolás síkon és gömbön. Szimmetriák felismerése.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Adott tulajdonságú ponthalmazok uniójának és metszetének megkeresése, szerkesztési eljárás megtervezése, a megoldhatóság feltételének megállapítása.

Rendszerezés, kombinativitás

Alakzatok csoportosítása különböző szempontok szerint Tulajdonságaik megfigyelése. Alapvető alakzatokból új összetett alakzatok képzése. Összetett alakzatok szimmetriáinak megfigyelése.

Deduktív következtetés, induktív következtetés

Halmazok közös részének és uniójának megadása. A háromszög belső szögeinek összegére alapozva a külső szögek összegének, és a négyszög külső és belső szögei összegének meghatározása következtetéssel. Szimmetriára alapozott, egyszerű bizonyítások.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Több feltételnek megfelelő ponthalmazok előállítása tartományok metszeteként, átlátszó papír, kartonból, vagy színes fóliából kivágott tartományok metszeteként. Átlátszó papírra rajzolt és egymásra helyezett összetett alakzatok megfigyelése. Szimmetrikus alakzatok együttes szimmetriáinak megfigyelése. Egyszerű szerkesztési feladatok párhuzamos vizsgálata a síkon és a gömbön. Szerkesztések körzővel, vonalzóval. Adott feltételeknek megfelelő pontok keresése osztálymunkában, játékos próbálgatással, a sík pontjainak színezésével.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Ebben a részben az alakzatokról, szerkesztésről eddig szerzett ismereteket fejlesztjük tovább. Átismételjük, mélyítjük, gyakoroljuk az adott tulajdonságú ponthalmazokról, kör és egyenes kölcsönös helyzetéről, tengelyesen szimmetrikus alakzatokról, szerkesztésekről tanultakat. Bevezetjük a háromszög néhány nevezetes vonalát.

68

Tartalom részletezése A szerkesztés fogalmának elmélyítése. A szögekről tanultak ismétlése. A körről szerzett ismeretek összefoglalása, rendszerezése: a kör definíciója, sugár, átmérő és húr fogalmának ismétlése. Középponti szög fogalma. Háromszög belső és külső szögeinek összege. A

Hangsúlyos: hogy értsék meg a szög nagysága és a bele rajzolt körív hossza közötti kapcsolatot, lássák ennek szerepét a szögek másolásában hogy ismerjék fel az alakzatokban a tengelyes szimmetriákat és tudják ezt felhasználni az alakzat tulajdonságainak megállapítására. hogy gyakorolják a megismert alapszerkesztéseket, miközben elkezdenek ismerkedni a háromszög nevezetes vonalaival.

négyszög belső és külső szögeinek összege. A háromszög-egyenlőtlenség ismétlése. A szelő és az érintő szemléletes fogalma. Az érintő és az érintési pontba húzott sugár merőlegessége, szerkesztése. Szögekkel kapcsolatos szerkesztések, szögmásolás, szögfelező és néhány speciális szög, a 60˚-os és a 180˚-os szögekből szögfelezéssel kapható szögek szerkesztése. Összetett szerkesztési feladatok, háromszögek és négyszögek szerkesztése, több feltételnek megfelelő pontok szerkesztése Háromszögek nevezetes vonalai: oldalfelező merőlegesek, szögfelezők, magasságvonalak.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Kapcsolódó tantervi témák Az 5. osztályból az alakzatokról és a ponthalmazokról, 6. osztályból a szimmetrikus háromszögek és négyszögekről tanultakra építünk elsősorban. A későbbi évek geometria anyagából legszorosabban a háromszögek egybevágóságánál és a szerkesztési feladatok megoldásakor használjuk az itt tanultakat. A háromszögek szögeinek összegéről tanult összefüggést a későbbiekben folyamatosan használjuk szinte minden területen.

Rajz, vizuális kultúra, technika, informatika.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Különféle kooperációs módszerek, csoportos, páros és egyéni kísérletezés, felfedeztetés, gyakoroltatás. Frontális munkában az alakzatok tulajdonságainak közös rendszerezése, megfogalmazása.

Módszertani eszköztár

Másolópapír, körző, vonalzó használata, próbálgatások, síkszínezések. Geometriai szerkesztőprogramok használata, sík és térmértani modellezőkészlet

Értékelés módja

A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló felmérő.

Az esélyegyenlőség kezelése

Változatos, érdekes, motiváló feladatok és tevékenységek. A lassabban haladókkal való egyéni törődés

KÖVETELMÉNYEK

69

A fejezet tanításakor a hangsúly a körről és a szögekről tanultak rögzítésén van. A háromszögekről és négyszögekről szerzett ismereteket itt még érleljük és a szerkesztések tanításának pedig még az alapozása történik a fejezetben. Ennek megfelelően tudják a gyerekek meghatározni a kört, mint adott tulajdonságú pontok halmazát, ismerjék a húr és érintő szimmetriatulajdonságait. Tudjanak szakaszfelező merőlegest és szögfelezőt szerkeszteni, szöget másolni, egyenes adott pontjában merőlegest állítani. Oldalakból és szögekből egyszerű esetekben háromszöget, tükrös négyszöget szerkeszteni. Tudják kiszámítani háromszögek és négyszögek ismeretlen szögeit. Tudják megszerkeszteni egy háromszög adott oldalhoz tartozó magasságát, ismerjék a szögfelező és súlyvonal fogalmakat.

70

TENGELYES TÜKRÖZÉS 15 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a Képességfejlesztési fókuszok témakörben Térlátás, térbeli viszonyok észlelése, sík- és tengelyes szimmetria felismerése. Testek merőleges vetületeinek megrajzolása, merőleges vetületekből testek megépítése. A tengelyes tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés, mint pontokon értelmezett hozzárendelések. Egymásnak megfelelő részletek keresése. Egy alakzat többféle szimmetriájának a felismerése. Egyszerű, a szimmetria tulajdonságokra alapozott deduktív érvelések.

Térszemlélet fejlesztése Függvényszemlélet Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, induktív következtetés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Játékok a tükörrel, kép és tükörkép megfigyelése. Számok, betűk, hétköznapi tárgyak, épületek összehasonlítása a tükörképükkel. Képek és tükörképek keresése a környező világban. Egyszerű – gyufásdobozból, színes papírból, testépítő készletekből, színes rúd készletből készült– testek tükörképének megépítése. Szimmetrikus testek építése a színes rúdkészlet elemeiből, adott számú kockából. Adott testek közül a síkra szimmetrikusak kiválasztása Tükrözés hajtogatással, összehajtott lap átszúrásával, kivágásával és mozgatással, áttetsző papírral. Tengelyes tükörkép szerkesztése másolópapírral. Tengelyes tükrözés koordinátarendszerben, kockás papíron, illetve ennek eljátszása mozgással. Mozgatógépekkel megadott transzformációk. Megfelelő részletek keresése alakzaton és tengelyes tükörképén A tengelyes tükrözés tulajdonságainak összegyűjtése képek segítségével. Pont tengelyes tükörképének szerkesztése körzővel-vonalzóval. Szimmetrikus alakzatok gyűjtése, poszter készítése. A legegyszerűbb alakzatok – pont, egyenes, félsík, sáv, szögtartomány, kör, körcikk –szimmetriáinak megállapítása a tengelyek meghajtogatásával. Szimmetrikus alakzatok építése két alakzat együtteseként. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek és négyszögek építése, szimmetrikusan elhelyezkedő pontok segítségével illetve sávok és szögtartományok közös részeként.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

71

Tartalom részletezése

Ezt a témát az alsó tagozaton és 5. osztályban a transzformációkról szerzett tapasztalatok készítették elő, a későbbiekben folytatódik a középpontos tükrözés, eltolás és hasonlóság tanításával. A másolópapír használatával a transzformációkat, mint mozgásokat vezetjük be. Ez segítséget ad egy jól megalapozott egybevágóság fogalom kialakításában. Kulcsfontosságú ebben a részben, hogy a gyerekek biztonsággal tudjanak képen és tükörképén, szimmetrikus alakzatokon egymásnak megfelelő részleteket keresni. A legfontosabb feladat a tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek tanításakor, hogy lássák a gyerekek, milyen tengelyre szimmetrikus az alakzat, továbbá, hogy ebből le tudják olvasni a megfelelő szimmetriatulajdonságokat. Az alapszerkesztések tanításában a megértett alkalmazáson van a hangsúly.

Tengelyes tükrözés meghatározása, előállítása másolópapír segítségével, tulajdonságai. Tengelyes tükörkép szerkesztése, merőleges egyenes szerkesztése. Tengelyes szimmetria fogalma. Tengelyesen tükrös háromszögek és négyszögek. Kör és egyenes kölcsönös helyzete, érintő, szelő.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

6. osztályban elsősorban a szimmetrikus alakzatokkal foglalkozó részek. A következő osztályokban erre épül a geometriai transzformációk tanítása, speciálisan a középpontos tükrözés, az eltolás tanítása. Sok gondolat kapcsolódik a függvények témaköréhez is.

Elsősorban a rajz, képzőművészetek, zene, biológia, környezetismeret, tánc. Kisebb mértékben az összes természettudományok, irodalom, testnevelés…

Tanítási eljárások

Módszertani eszköztár

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Különféle kooperációs módszerek. A transzformációk eljátszása mozgással is. A transzformáció-tulajdonságok közös megfogalmazása. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg. Poszterek, diavetítések, kiselőadások készítése. Másolópapír, körző, vonalzó használata, környezetükben szereplő tárgyak, képek megfigyelése, gyűjtése, összevetése a geometriából tanultakkal. Párhuzamos megfigyelések a síkon és a Lénárt-féle gömbön. Digitális tananyagok felhasználása.

Értékelés módja

A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése. Diagnosztizáló és értékelő felmérő. Témazáró dolgozat.

Az esélyegyenlőség kezelése

Változatos, érdekes, motiváló feladatok és tevékenységek, sokféle nemverbális fogalomépítési módszer, a mérésnél mindenki számára megfelelő nehézségi szintű feladatok biztosítása. Segítségadás a kiselőadások, diavetítések, poszterek elkészítésében.

KÖVETELMÉNYEK

72

Legyenek képesek a gyerekek tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerésére, a tükörkép előállítására másolópapírral, körzővel-vonalzóval egyszerű esetekben. Legyenek képesek egymásnak megfelelő részleteket – szakaszokat, pontokat, köríveket, szögeket… - találni szimmetrikus alakzatokon, képen és tükörképén. Ismerjék a tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságait. Tudjanak egy egyenesre merőleges egyenest szerkeszteni külső pontból is, tudjanak szögfelezőt szerkeszteni. Tudják, hogy kör és egyenes, valamint két kör hogyan helyezkedhet el egymáshoz képest. Ismerjék a szimmetrikus négyszögek elnevezéseit, tudjanak a szimmetria alapján a tulajdonságokra következtetni. Ezt a képességet itt kezdjük fejleszteni, fokozatosan érleljük a transzformációk tanítása során. Tudjanak szimmetrikus háromszögeket, négyszögeket szerkeszteni.

73

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK 9 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Térszemlélet fejlesztése

Testekhez vetületi ábrák, alaprajzok, hálózatok készítése. Alakzatok előállítása adott feltételeknek megfelelően.

Számlálás, számolás

Terület-, térfogat-számítási feladatok, fejben, írásban és kalkulátor használatával.

Becslés, mérés

Méréssel, becsléssel egybekötött problémamegoldások, az ezekhez kapcsolódó mértékváltási feladatok.

Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Gyakorlati életből vett feladatok átfogalmazása matematikai problémává, az ezekhez kapcsolódó számítási feladatok megoldása.

Rendszerezés, kombinativitás

Terület, térfogat meghatározása ismert területű, térfogatú alakzatok átdarabolásával, illetve összeillesztésével, többféleképpen.

Deduktív következtetés, induktív következtetés

Általános képletek alkotása a háromszögek, speciális négyszögek területének meghatározására. Egyszerű bizonyítások.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Parkettázás, háromszögekkel, négyszögekkel. Hajtogatások. Gömbi háromszögek megfigyelése. Speciális, tükrös négyszögek készítése, kivágása, hajtogatással, átdarabolása téglalappá. Területük számítása átdarabolással és téglalappá való kiegészítéssel. Testek építése téglatestekből, kockákból. Az így nyert összetett alakzatok felszínének és térfogatának számítása. Éleinek, csúcsainak, lapjainak leszámolása.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok Ennek a fejezetnek az anyaga a téglalap területéről és a téglatest térfogatának számításáról tanultakat gyakorolja, alkalmazza összetettebb helyzetekben, előkészítve a sokszögek területének, valamint a hasáb henger térfogatának módszeres tanítását.

Tartalom részletezése Az alakzatokról tanultak rendszerezése (síkidom, sokszög, konvex, csúcsok, átlók). Terület és kerületszámítás gyakorlása Téglalap területére visszavezethető területszámítási feladatok A derékszögű háromszög területe, a tükrös Ebben a résznek egyik legfontosabb, hogy a gyerekek a háromszög területe téglalap területéről tanultakat tudják alkalmazni Konvex és konkáv deltoid, rombusz, négyzet összetettebb helyzetekben is, téglalapok területének számítása az átlójából. összeépítésekor és szétvágásakor is, valamint ugyanezt tudják, téglatestekből összetett testek felszínének, Térfogat és felszínszámítás gyakorlása térfogatának számításakor is, egyszerűbb feladatokban. Téglatestből és kockából összeépített testek felszíne és térfogata.

74

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

5. osztály Négyzet, téglalap területe és kerülete, téglatest felszíne és térfogata 7. osztály Kerület, terület Hasáb henger 8. osztály Gúla, kúp

Természetismeret, fizika, kémia, földrajz, vizuális kultúra, technika.

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások

Összetett feladatok megoldása egyéni, páros és csoportos munkában.

Módszertani eszköztár

Építések, kirakások szétvágások egységnégyzetekből, egységkockákból, téglalapokból, téglatestekből.. Demonstrációs síkidomok és testek, testhálók.

Értékelés módja

Szóbeli megerősítés, hibajavítás. Terület- és kerületszámítási, térfogat számítási feladatok megoldásának diagnosztizáló és értékelő felmérése.

Az esélyegyenlőség kezelése

Társak bevonása a segítségadásban. Értékes részvétel biztosítása mindenkinek a megfelelő részfeladat kiválasztásával.

KÖVETELMÉNYEK Lássa, hogy egy derékszögű háromszög területe fele a befogói által alkotott téglalapénak. Tudja ennek területét kiszámolni. Tudja egyenlőszárú háromszög területét a derékszögű háromszög, vagy közvetlenül a téglalap területére visszavezetni. A deltoid területét az egyenlőszárú háromszögek, vagy közvetlenül téglalap területére visszavezetni. Legyen képes téglatestekből épített testek felszínét és térfogatát kiszámolni.

6. ÉVFOLYAM - IV. TÉMAKÖR ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Függvényszemlélet

75

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Geometriai transzformációk megismerése, arányosságok tulajdonságainak vizsgálata.

Számegyenesen, koordinátarendszerben való tájékozódás, műveletvégzés. Összetartozó számpárok keresése, ábrázolása. Táblázatban, grafikonon összefüggések keresése. Helymeghatározás a környezetünkben, becsléssel, méréssel egybekötve. A mérés, mint hozzárendelés.

Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició

Összefüggés felismerő képesség fejlesztése.

Indukció, dedukció

Fordítottan arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása következtetéssel.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Mozgásos játékok Barkochba a jelzőszámokkal. Szabályjátékok, sorozatok folytatása. Helymeghatározás konkrét, gyakorlati szituációkban. Összetartozó értékpárokból adathalmazok gyűjtése, megfigyelése, osztályozása. Transzformációs játék „mozgatógépekkel”, koordinátarendszer pontjain adott hozzárendelésekkel. Grafikonok készítése, értelmezése

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK A függvények témaköre teljesen átszövi az egész anyagot. Hozzárendelésekkel, szabályjátékokkal, együttváltozó mennyiségekkel szinte minden anyagrész tanulásakor találkoznak. Ismert szabály alapján ismeretlen elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása, több megoldás keresése végig jelen. van a tanítási folyamatban. Hatodik évben a függvényszemlélet fejlesztésének két kiemelkedően fontos területe az arányosságokkal foglalkozó téma és a geometriai transzformációk – a tengelyes tükrözés – módszeres vizsgálata. Az arányosságok bevezetésekor együttváltozó mennyiségekkel foglalkoznak, megfigyelik ezek tulajdonságait, kiemelik közülük az egyenes és a fordított arányosságot. Az egyenes arányosságok tanulmányozása közvetlenül előkészíti a lineáris függvény témakörét, a meredekség fogalmát. A tengelyes tükrözés példát ad pontokon értelmezett hozzárendelésekre. A későbbiekben ez hozzásegít néhány, a függvényekkel kapcsolatos alapfogalom mélyebb megértéséhez, mint pl. alaphalmaz, képhalmaz, invertálhatóság…

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Szinte minden anyagrészben szerepel. Szorosan kell kapcsolódnia a függvényekkel foglalkozó témákhoz 7. osztály Hozzárendelések, sorozatok 8. osztály Függvények

Természetismeret, földrajz, fizika, történelem, irodalom, informatika, testnevelés.

76

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások,

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Egyéni grafikon-készítés. Adatgyűjtés csoportmunkában, egyéni és csoportos tapasztalatgyűjtés, a tapasztalatok frontális kiértékelése

Módszertani eszköztár

Adatok, grafikonok, diagramok gyűjtése, elemzése, koordináta-rendszer, mozgásos transzformációs játékok.

Értékelés módja

Szóbeli értékelés, megerősítés, hibajavítás. Az aktuális témához kapcsolódó diagnosztizáló mérés.

Az esélyegyenlőség kezelése

Egyéni megerősítés. Társak bevonása a segítségadásba. Csoportos, páros játékok, interaktív számítógépes játékok. Önellenőrzés segítése

letörölhető

KÖVETELMÉNYEK Értsék, hogy a jelzőszámok rendezett számpárok, az első, második jelzőszám – vagy x, y koordináta – szavakat. Legyenek képesek tájékozódni a derékszögű koordináta-rendszernek az origó közelében lévő részében (–10 és +10 közötti jelzőszámok), ebben a tartományban adott pontok koordinátáit leolvasni illetve adott számpárokat ábrázolni. Csoportos munkában legyenek képesek egyszerű összefüggésekhez a hozzátartozó ponthalmazt megkeresni. Egyszerű utasítást értsenek meg és legyenek képesek azt végrehajtani: egyszerű szabály szerint egy elemhez hozzárendelt elemet (elemeket) megadni, egyszerű szabállyal megadott sorozatot folytatni. Tudjanak néhány elemmel (elempárral) megadott sorozathoz lehetséges szabályt keresni.

6. ÉVFOLYAM - V. TÉMAKÖR VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA 2 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás Függvényszemlélet

Valószínűségi, statisztikai szemlélet Becslés, mérés Szövegesfeladat-megoldás,

77

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Számolást is igénylő kísérletek végzése Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok), kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram. Adathalmaz jellemzése – átlag, leggyakrabban előforduló elem… Valószínűségi játékok, kísérletek. Események gyakoriságának megállapítása elvégzett kísérletekben. Különböző események gyakoriságának összehasonlítása. Átlagszámítások Egy-egy jelenség előfordulási gyakoriságából nagyságrendi következtetés levonása, esélylatolgatás A kísérlet feltételeinek értelmezése, a feltételek

problémamegoldás, metakognició

teljesülésének megítélése, a megadott szabályok követése. Egyéni vagy kiscsoportos eredmények megosztása, közös értelmezése. Adatok tervszerű gyűjtése, rendszerezése. A kísérlet lehetséges kimeneteleinek összegyűjtése, a megfigyelt események osztályba sorolása Kis elemszámú kísérlet megfigyelése alapján következtetés nagyobb elemszámú kísérlet lehetséges kimeneteleire, az események előfordulási gyakoriságából szabályosságok megállapítása.

Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, induktív következtetés

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK A környező világból, újságokból, könyvekből, Internetről, adatsokaságok gyűjtése és elemzése, grafikonon való megjelenítése. Adatgyűjtés megtervezése, végrehajtása, értékelése, ábrázolása grafikonok segítségével. Poszter készítés Valószínűségi játékok, kísérletek Jegyzőkönyvkészítés, Egyéni vagy kiscsoportos kísérletezések eredményének közös összefoglalása, kiértékelése.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Helye a tananyagban, tartalmi fókuszok

Tartalom részletezése

A téma folyamatosan jelen van első osztálytól kezdve a tananyagban. A hangsúly azonban mindvégig a tapasztalatszerzésen volt. Ötödik osztálytól, a tapasztalatok további gazdagítása mellett, elkezdjük használni a gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmakat, és összekötjük ezt a gyerekek intuitív valószínűségfogalmával. Ebben az évben a hangsúly elsősorban a statisztikai szemlélet fejlesztésén van. Adatok gyűjtése, adathalmazok jellemzése diagramokkal: kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram, adathalmazok jellemzése: átlag, leggyakrabban előforduló elem, az év során több helyen fontos szerepet kapnak.

Statisztikai alapfogalmak előkészítése. Adathalmazok jellemzése diagramokkal: kördiagram (szög, tört, százalékszámítás); oszlopdiagram (területszámítás); vonaldiagram (derékszögű koordinátarendszer). Az adathalmaz átlaga, módusza (leggyakrabban előforduló eleme). Folyamatos, beépül a tananyagba

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Számtan, algebra, függvények, sorozatok, geometriai informatika, technika, természetismeret, transzformációk, geometriai számítások környezeti nevelés, anyanyelv, idegen nyelv, zene. Kapcsolódó tantervi témák

MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ Tanítási eljárások, Módszertani eszköztár

78

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Egyéni és csoportos adatgyűjtés. Egyéni vagy páros kísérletezés eredményeinek közös kiértékelése.. Statisztikai zsebkönyvek, újságok, NET ismeretterjesztő könyvek, játékkocka, pénzérmék …, nyereményjátékok. Adatgyűjtés a környező dolgokról, emberekről. Koordináta-rendszer, jegyzőkönyvek.

Számítógépes valószínűségi kísérletek Értékelés módja

Szóbeli értékelés megfigyelés alapján.

Az esélyegyenlőség kezelése

A sok játékon, egyéb tevékenységen alapuló tapasztalatszerzés biztosítja, hogy mindenkinek fejlesszük a valószínűségi gondolkodását.

KÖVETELMÉNYEK Adatokat el tud rendezni sorozatba, táblázatba, ábrázolni tudja azokat grafikonon; jellemezni tudja diagramokkal: kördiagrammal, oszlopdiagrammal, vonaldiagrammal. Sorozatból, táblázatból, grafikonról adatokat visszaolvas; talál az egész adat-együttest jellemző adatokat (pl. a nagyság szerinti középsőt, a legnagyobb, legkisebb adatokat, ezek távolságát, a leggyakoribb adatot;) Ki tudja számítani az adatok átlagát. Képes megfogalmazni sejtést véletlen eseményekkel kapcsolatban, (melyik valószínűbb, melyik kb. hányszor fog előfordulni a következő 30 próbában, melyik nem fog előfordulni egyszer sem...) sejtését össze tudja vetni a megfigyelt események gyakoriságával. Konkrét helyzetekben felismeri a biztos illetve lehetetlen eseményeket.

Melléklet a 6. évfolyam kerettantervéhez A típusú (tanórai) és C típusú (tanórán kívüli) modulok listája: I. TÉMAKÖR GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

Kapcsolódó C modulok

A modul sorszáma és címe

06C01

Kő, papír, olló és a snóbli

06C02

Tangramok

06C03

Lerakós, tologatós játékok

06C04

A kocka

06C05

A magyar kártya

06C06

Talány

06C07

Mágikus négyzetek

06C08

Színcserélgetős táblás játékok

06C09

A buliban

II. TÉMAKÖR SZÁMTAN, ALGEBRA EGÉSZ SZÁMOK

79

Hány eset van?

0611

A modul sorszáma és címe

0621

Mit tudunk az egész számokról?

Ajánlott óraszám 2 óra 2 óra

Ajánlott óraszám 72 óra 2

15 óra

Kapcsolódó C modulok

0622

Egész számok összeadása és kivonása

5

0623

Szorzás és osztás egész számokkal

4

0624

Műveletek sorrendje

2

0625

Gyakorlás, mérés

2

06C01

Kő, papír, olló és a snóbli

06C07

Mágikus négyzetek

06C09

A buliban

0651

TÖRTEK, ARÁNY, ARÁNYOSSÁG 33 óra

Kapcsolódó C modulok

12 óra

Kapcsolódó C modulok

3 óra

0652

A racionális szám fogalma

2 óra

0653

Szorzás törttel, osztás törttel

7 óra

0654

Szorzás és osztás tizedes törttel, százalék fogalma, százalékérték kiszámítása

6 óra

0655

Összefoglalás, mérés

3 óra

0671

Arány, arányos osztás

2 óra

0672

Egyenes arányosság

4 óra

0673

Fordított arányosság

4 óra

0675

Gyakorlás, mérés

2 óra

06C07

Mágikus négyzetek

0641 SZÁMELMÉLET

A törtekről tanultak ismétlése

Számoljunk maradékokkal!

4 óra

0642

Számok osztói, oszthatósági szabályok

4 óra

0643

Törzsszám (prímszám), összetett szám, prímtényezős felbontás

1 óra

0644

Közös osztók, közös többszörösök

1 óra

0645

Gyakorlás, mérés

2 óra

06C01

Kő, papír, olló és a snóbli

06C07

Mágikus négyzetek Nyitott mondat, egyenlet, egyenlőtlenség

3 óra

EGYENLETEK,

0691

EGYENLŐTLENSÉGEK

0692

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel

6 óra

0693

Szöveges feladatok megoldása

3 óra

12 óra

III. TÉMAKÖR GEOMETRIA, MÉRÉS

80

A modul sorszáma és címe

Ajánlott óraszám 37 óra

0661 SÍKIDOMOK 13 óra

Kapcsolódó C modulok

Adott tulajdonságú ponthalmazok szerkesztése

0662

Kör és szög

4 óra

0663

Háromszögek, nevezetes vonalak

3 óra

0664

Háromszögek és négyszögek szerkesztése

3 óra

0665

Gyakorlás, mérés

1 óra

06C02

Tangramok

06C03

Lerakós, tologatós játékok

06C08

Színcserélgetős táblás játékok Képek és tükörképek

0631

TENGELYES TÜKRÖZÉS 15 óra

GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK 9 óra

Tengelyes tükrözés, szimmetrikus alakzatok

6 óra

0633

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok

5 óra

0681

Vegyes kerület- és területszámítási feladatok

4 óra

0682

Testek térfogata és felszíne

3 óra

0684

Gyakorlás, mérés

2 óra

Ajánlott óraszám

A modul sorszáma és címe

06C01

Kő, papír, olló és a snóbli

06C04

A kocka

06C05

A magyar kártya

06C09

A buliban

V. TÉMAKÖR VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA STATISZTIKA

4 óra

0632

IV. TÉMAKÖR ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Kapcsolódó C modulok

2 óra

Ajánlott óraszám 2 óra

A modul sorszáma és címe

0674

Bevezetés a statisztikába

2 óra

Idegen nyelv Angol nyelvi program

Bevezető szakasz (20 tanóra)

Mese- vagy témafeldolgozás (10 tanóra)

Témák és tevékenységek (kötetlen időkeret)

6-8 éves

Me and Us (for 6-8-

The Enormous Turnip

Boys and

81

nyelvtanulók

year-old learners)

9-10 éves nyelvtanulók

Me and Us (for 9-10year-old learners)

Circles Colours Forest sCAReD Vegetables Vehicles Water The Three Little Pigs The Enormous Turnip

The Three Little Pigs

Books Camp Collections Faces In Space My Birthday

Német nyelvi program

Bevezető szakasz (20 tanóra)

Mese- vagy témafeldolgozás (10 tanóra)

Témák és tevékenységek (kötetlen időkeret)

6-8 éves nyelvtanulók

Ich und wir

Hände

Farben und Formen Gemüse Wald Verkehrsmittel Karten Mädchen and Jungen

9-10 éves nyelvtanulók

In der Schule

Im Zikrus

Burgen Geburtstag Indianer Kreise Meine Bücher Wasser

Hände

Im Zikrus

2. számú melléklet A tovább haladás feltételei évfolyamra és tantárgyra lebontva 1. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: Memoriter: Öt-hat szabadon választható vers, két-három népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő. A továbbhaladás feltételei: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2004. szeptember 1-jétől fokozatos bevezetés mellett az 1-3. évfolyamot egy fejlesztési szakasznak kell tekinteni. Matematika: Számtan, algebra

82

A továbbhaladás feltételei: Számfogalom a húszas számkörben Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben ; biztos számlálás, mérés. Számok írása, olvasása. A számok kéttagú ősség-és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Műveletek értelmezése, műveletvégzés: Hozzátevés, elvétel tevékenysége, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete 20-as számkörben. Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal. Összefüggések, kapcsolatok: Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése a relációjelek alkalmazásával. Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. Sorozatok, függvények Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő sorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elempárok keresése. Geometria, mérés Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett). Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. Környezetismeret: A továbbhaladás feltételei: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2004. szeptember 1-jétől fokozatos bevezetés mellett az 1-3. évfolyamot egy fejlesztési szakasznak kell tekinteni. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

83

Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. 2. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: Memoriter: Hat-nyolc vers, két-három találós kérdés, népi gyermekjáték. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással. 2004. szeptember 1-jétől fokozatos bevezetés mellett az 1-3. évfolyamot egy fejlesztési szakasznak kell tekinteni. Matematika: Számtan, algebra A továbbhaladás feltételei: Számfogalom a százas számkörben Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés: Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. A kapcsolatok kifejezése szóban.

84

Összefüggések, kapcsolatok: Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: lejegyzés /ábrázolás/, műveletek kijelölése, számolás, ellenőrzés, válasz megfogalmazása. Sorozatok, függvények Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. Geometria, mérés Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. Mérés Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabálymértékegységek ismerete; használata. Környezetismeret: A továbbhaladás feltételei: Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetből. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete. Tanult népszokások ismerete. Kifejező éneklés. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. ZENEHALLGATÁS Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól.

85

IMPROVIZÁCIÓ Saját név megjelenítése (ritmikai és dallami). Zenei olvasás- írás, zenei ismeret A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) felismerése és megszólaltatása kottaképről. A vonalrendszer ismerete. Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni, és kottába írni tanári irányítással. Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a látás és tapintás segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben, bátran használja kedvelt színeit, rajzi formáit. A látványok, műalkotások, iskolai munkák megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik a mozdulat felismerhető kifejezésével. Megérti közvetlen környezete információs jeleit és tankönyveinek ábráit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, „színezni”, festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja, finomodik mozgáskoordinációja. Szívesen elmélyed az alkotómunkában. Képes élményeinek, elképzeléseinek árnyalt vizuális megjelenítésére. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben többféle színárnyalatot is használ. Felismeri a vizuális minőségeket (színeket, formákat, vonalakat, foltokat). Műalkotások (festmény, szobor) megismert típusait megnevezi (csendélet, portré stb.), a megismert művek közül legalább egyet-egyet felismer, tudja az alkotó nevét is. Képes élőlények, tárgyak szemléltetésére, emlékezetre támaszkodó ábrázolására, megfigyelt változás megjelenítésére a legegyszerűbb jellemzőkkel. Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a tájékoztató, felhívó jelek üzenetét. Képes tárgyak kitalálni, elkészíteni és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülődíszeket. Tud megadott vizuális jellemzők alapján tárgyakat osztályozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, használati és az ünnepi tárgy fogalmát. Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikát. Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű tervezés és építés. A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése. Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. 3. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: Memoriter:

86

Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, nyolc-tíz szabadon választott vers, hat-nyolc szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kifejezésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban. 2004. szeptember 1-jétől fokozatos bevezetés mellett az 1-3. évfolyamot egy fejlesztési szakasznak kell tekinteni. Matematika: Számtan, algebra A továbbhaladás feltételei: Számfogalom 1. 000-es számkörben Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számforgalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Műveletek értelmezése, műveletvégzés: Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. Összefüggések, kapcsolatok: Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. Sorozatok, függvények Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Geometria, mérés Testek építése modellről. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabványmértékegységek gyakorlati alkalmazása. Valószínűség, statisztika A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

87

Környezetismeret: A továbbhaladás feltételei: A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Éneklés További 10 – a „Tartalom” címszó alatt felsorolt – dal közös éneke emlékezetből. Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban. Zenehallgatás Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján. Kórustípusok hallás utáni felismerése. Improvizáció Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése (motivikus szerkezetű). Zenei olvasás-írás, zenei ismeret Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről. Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes a vizuális nyelvi – a képi és plasztikai – kifejezőeszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíció egyre tudatosabb alkalmazására élményfeldolgozó, alkotó munkájában. Aktívan részt vesz a műalkotásokkal való foglalkozásban, és meg tudja fogalmazni műélményét. A bemutatott műalkotások közül legalább három-három festményt, szobrot felismer, s ezeket szerző és cím szerint meg tudja nevezni. Feladataihoz használja a könyvtár művészeti könyveit. Képes látvány alapján a jellegzetes formákat, színeket ábrázolásban megragadni, változást, folyamatot értelmesen rögzíteni. Megérti környezetének, tankönyveinek fontos vizuális jeleit, közlő ábráit; maga is tud magyarázó rajzot készíteni. Elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő egyszerű tárgyat, betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabályait. Rendelkezik a forma és a rendeltetés viszonyával kapcsolatos alapvető képzetekkel. Ismeri és megnevezi lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát, rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel. Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei:

88

Az élő és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek magtapasztalása tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz méretezés). Mérés centiméter-pontossággal. Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. 4. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: Memoriter: Két-három népdal, népmese elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Nyolc-tíz szabadon választott költemény, öt-tíz prózai szöveg. A továbbhaladás feltételei: Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használatát mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulóik önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Matematika: Számtan, algebra A továbbhaladás feltételei: Számfogalom 10. 000-es számkörben Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Műveletek értelmezése, műveletvégzés: Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.

89

Összefüggések, kapcsolatok: Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválasztása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. Megoldási algoritmusok alkalmazása. Sorozatok, függvények Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Geometria, mérés Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és terület megállapítására. Valószínűség, statisztika Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és lehetetlen fogalmának használatával. Idegen nyelv: A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló megért - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, max. kétmondatos kérdést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A tanuló - hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló - felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas, - ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló - felismeri írott szavak ismert alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat. Környezetismeret: A továbbhaladás feltételei: A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egyegy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.

90

Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Éneklés Emlékezetből: további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Iskolai ünnepélyek dalainak éneklése. Zenehallgatás A meghallgatott zenés mesék felidézése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Improvizáció Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). Zenei olvasás-írás, zenei ismeret Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Tudjon dalrészleteket olvasni, és kottába írni tanítói segítséggel. Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: A negyedik osztály befejezéséig megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önállóan választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál, tetszésítéletét indokolja. Ismerje a képzőművészet több műtípusát. Felismer, megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint az elemzett alkotások közül legalább három-három művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtár művészeti albumait önállóan használni tudja. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Vázolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvető színismertetekkel, színhasználati jártassággal. Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban. Megalkot egyszerű képi közléseket. Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésébe. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítéséig, az ésszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épületek rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Kialakult készségei vannak az egyszerű, eszköz nélküli és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése.

91

Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások. Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. Biztató kísérletek a tanult úszásnemben. 5. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: A továbbhaladás feltételei: A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. Történelem és állampolgári ismeretek: A továbbhaladás feltételei: A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesés és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

92

Idegen nyelv: A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. 

Íráskészség

A tanuló  ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. Matematika: A továbbhaladás feltételei:

A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak.  Számtan, algebra 

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.

 Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.  Összefüggések, függvények, sorozatok  Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.    

Geometria, mérés Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Valószínűség, statisztika

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

93

Természetismeret: A továbbhaladás feltételei: Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat, és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: ÉNEKLÉS További 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből. A szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. ZENEHALLGATÁS Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése. IMPROVIZÁCIÓ Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”). Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módját. Ismeri az őskor és az ókor fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három alkotást. A látványt le tudja rajzolni, egyes tulajdonságait ki tudja emelni. Egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagok és technikák megválasztására.

94

Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés). A gyalogos-, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A családi munkamegosztás felismerése, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás megismerése Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- a függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése. Tánc és dráma: A továbbhaladás feltételei: Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel bábbal végzett improvizációban. Hon- és népismeret „A” változat: A továbbhaladás feltételei: Népművészeti tárgyak és azok technikáinak felismerése, néhány jellegzetes motívum képi megalkotása. A naptári év legfontosabb népszokásainak ismerete, ezek közül egy karácsonyi vagy egy húsvéti népszokás szövegének előadása, részvétel egy dramatikus játékban. A régi paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. A paraszti kultúra térbeli és időbeli változásának néhány példával való indoklása, a városi kultúrától való eltéréseinek felismerése. Annak felismerése, hogy a társadalmi változások a történelem részét képezik. Néprajzi kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, filmek, fotók ismerete, ezek forrásként való használata. Múzeumok látogatása, az ott látott tárgyak, enteriőrök alapján az életmód elemeinek azonosítása. 6. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: A továbbhaladás feltételei: A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

95

Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályoknak az ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. Történelem és állampolgári ismeretek: A továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. Idegen nyelv: A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér;  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. 

Olvasott szöveg értése

A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.

96

 

egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

Matematika: A továbbhaladás feltételei: A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Számtan, algebra Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben.

Geometria, mérés A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Valószínűség, statisztika Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. Informatika: A továbbhaladás feltételei: A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa-szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakterszinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. Természetismeret: A továbbhaladás feltételei: Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és

97

vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Éneklés További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez. Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzormotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi. Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: Az információtárolás és -továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése.

98

Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. Egy meghatározott távolság leúszása. Tánc és dráma: A továbbhaladás feltételei: Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Az egyszerűbb drámai konvenciók alkalmazása. Legalább tíz énekes-táncos játék ismerete, egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel marionett bábbal végzett improvizációban. Hon- és népismeret „A” változat: A továbbhaladás feltételei: Népművészeti tárgyak és azok technikáinak felismerése, néhány jellegzetes motívum képi megalkotása. A naptári év legfontosabb népszokásainak ismerete, ezek közül egy karácsonyi vagy egy húsvéti népszokás szövegének előadása, részvétel egy dramatikus játékban. A régi paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. A paraszti kultúra térbeli és időbeli változásának néhány példával való indoklása, a városi kultúrától való eltéréseinek felismerése. Annak felismerése, hogy a társadalmi változások a történelem részét képezik. Néprajzi kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, filmek, fotók ismerete, ezek forrásként való használata. Múzeumok látogatása, az ott látott tárgyak, enteriőrök alapján az életmód elemeinek azonosítása. Egészségtan: A továbbhaladás feltételei: A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint a mindennapi életvezetés, az életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. Tudjanak különbséget tenni a „kockázatos” és „veszélyes” dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik „karbantartásában”, konfliktusaik kezelésében. Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben. Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelőség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.

99

7. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: A továbbhaladás feltételei: Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban: felszólalás, hozzászólás. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. Történelem és állampolgári ismeretek: A továbbhaladás feltételei: Készítsen önállóan vázlatot adott témáról. Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. Idegen nyelv: A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

100

 ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket tesz fel;  eseményt mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  beszélgetést kezdeményez, befejez. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. Matematika: A továbbhaladás feltételei: Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb négy elem esetén. Számtan, algebra Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. A 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Összefüggések, függvények, sorozatok Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Geometria Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.

101

Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. Valószínűség, statisztika A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. Informatika: A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. Fizika: A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása). Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. Biológia: A továbbhaladás feltételei: Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. Kémia: A továbbhaladás feltételei:

102

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat, és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között. Földünk és környezetünk, földrajz: A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Éneklés További 15, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Verbunkos dallamok éneklése stílushű előadásban. Népies műdalok éneklése szöveggel, emlékezetből. Zenehallgatás A magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #–2b-ig Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de igyekeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat

103

összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismer fel és tud megnevezni. Megfigyeléskor képes megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti és le is, tudja rajzolni a szabályszerűségeket. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó-, tervező-, kivitelezőfeladatokban. Jártas a tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit. Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az infrastruktúra elemeinek fölismerése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása. Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A tornagyakorlat-elemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben. Ember- és társadalomismeret, etika: A továbbhaladás feltételei: Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. A tanuló az életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és a rút között. 8. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: A továbbhaladás feltételei: A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban, felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A

104

megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. Történelem és állampolgári ismeretek: A továbbhaladás feltételei: A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és a diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. Idegen nyelv: A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése

105

A tanuló  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megért;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír. Matematika: A továbbhaladás feltételei: Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Számtan, algebra Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben, a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

Összefüggések, függvények, sorozatok x  a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Geometria Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). Valószínűség, statisztika Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben. Informatika: A továbbhaladás feltételei:

106

A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján, a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával. Amennyiben az eszközfeltételek nem adottak (számítógépterem vagy internet-hozzáférés), az eszközt nem igénylő témák erőteljesebb feldolgozásást, illetve a szimulációs lehetőségeket kell használni. Fizika: A továbbhaladás feltételei: A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között. Biológia: A továbbhaladás feltételei: Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit, és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. Kémia: A továbbhaladás feltételei: A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító

107

hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Földünk és környezetünk, földrajz: A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzikörnyezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Ének-zene: A továbbhaladás feltételei: Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése 15 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Ritmikai, dallami, formai és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alkalmazása rögtönzési feladatok megoldásában. Zenei olvasás-írás A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. Rajz és vizuális kultúra: A továbbhaladás feltételei: Az általános iskola befejezésekor a tanuló - a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább háromhárom műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, színbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket.

108

Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kulturált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozott a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiban, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják. Technika és életvitel: A továbbhaladás feltételei: Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló kezelése. A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelemi ismeretek Vezérlések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése Testnevelés és sport: A továbbhaladás feltételei: Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Sportszerű küzdeni tudás. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben. Mozgókép és médiaismeret „A” változat: A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni, például a dokumentumfilm és a játékfilm között. Életkorának megfelelő szinten legyen képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folyik. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. Mozgókép és médiaismeret „B” változat: A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje fel az ábrázolás, értelmezés és hatáskeltés elemi audiovizuális eljárásait. Ismerkedjen meg a technikai reprodukciós és képátviteli eljárások alapjaival. Sajátítsa el a látott történetek megértéséhez szükséges képességeket. Tudatosan válasszon műsorok, illetve élmény- és ismeretforrások között. Egészségtan: A továbbhaladás feltételei: A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére.

109

A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint a mindennapi életvezetés, az életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. Tudjanak különbséget tenni a „kockázatos” és „veszélyes” dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket, az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik „karbantartásában”, konfliktusaik kezelésében. Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben. Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.

110

111

112

113

A pedagógiai program melléklete: Az intézményvezető által készített hibajegyzék

114

115

116

117