HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Készült a 137/1996. (VIII. 28.) sz. Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján. Felülvizsgálva: 2010. április

Készítették: Antoni Gáborné Feketéné Polgár Barbara Huszárné Mikla Ildikó Kulik Márta Ruttai Tamásné

1


1. A konduktív óvodai nevelés jellemzői Programunk szemléletmódja és felfogása a módosított ONOAP irányvonalát követi, az óvoda funkciójához a társadalomban betöltött szerepéhez, a hagyományokhoz és az eddig elért eredményeinkhez igazodik. Óvodánk egyéni arculatát a nevelő testület egységes szemlélete, valamint az itt tevékenykedő emberek azonos szándéka adja. Alaptevékenysége A konduktív óvodai nevelés egy olyan, speciálisan integrált nevelési folyamat és tanulásvezérlés, amely a mozgássérült óvodáskorú gyermek minden funkciójára kihat. A konduktív óvodai nevelés alapvető célja a 3-6/7 éves mozgássérült óvodáskorú gyermekek komplex személyiségfejlesztése, amely fejlesztés eredményeként a mozgásukban akadályozott gyermekek is képessé válnak/válhatnak önerőből megfelelni az életkoruknak megfelelő követelményeknek, elvárásoknak a lehető legnagyobb önállóság kialakításával. Pedagógiai tevékenységünk során – egyénhez igazított fejlesztéssel - törekszünk a gyermekek képességeinek maximális kibontakoztatására, testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődésük elősegítésére. 1. 1. A konduktív óvoda helye a konduktív nevelés rendszerében A mozgássérült gyermekek óvodai nevelése a konduktív nevelési rendszer második lépcsőfoka, biztosítva ez által a korai életkorban megkezdett nevelőmunka folyamatosságát, illetve előkészítve az integrációt, az iskolába lépést. A Konduktív Óvodában 3-6/7 év közötti mozgássérült, és az ún. integrációs csoportban ép mozgású- és mozgássérült gyermekek együttnevelése folyik. Óvodánk szerves része a közoktatási rendszernek. A bentlakó és bejáró gyermekeket az igényeknek megfelelően vegyes és azonos életkorú csoportokban foglalkoztatjuk. Minden konduktív óvodai csoportnak sajátos hagyományai, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma van, ami egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az óvodáskorú gyermekek nevelésében a konduktív nevelés célkitűzése azonos az óvodai nevelés céljával: „a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ide értve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is) aminek eredményeként a lelkileg egészségesen fejlődő gyermekek az óvodáskor végére készen állnak az iskolába lépésre.” 1 1. 2. A konduktív óvodai nevelés sajátosságai A konduktív óvodai nevelés alapvető célkitűzése, hogy a mozgássérült óvodás gyermekek az akarati funkciók fejlesztésével alkalmassá váljanak az önálló, minél önállóbb életvitelre és ily módon a társadalmi integrációra. A program igazodik a gyermekek életkorához, és magába foglalja mindazt, ami az óvodáskorban a gyermekektől elvárható, ami a mindennapok életritmusára jellemző, az étkezéstől a tisztálkodáson keresztül a játékon át a tanulásig, az aktív, illetve passzív pihenésig. Minden olyan testi, szellemi és szociális szükségletet kielégít, amely az integrált, harmonikus személyiségfejlődés alapvető feltétele. A konduktív nevelési program tartalmazza 1

137/1996. Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramja

2


azokat a nevelési feladatokat és óvodai tartalmakat, amelyeket az adott életszakaszban a mozgássérült gyermekek személyiségfejlesztése érdekében megvalósítunk.

3


2. Az óvodai nevelés alapelvei - Tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, jogait, védelmet biztosítunk számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben, igyekszünk megóvni idegrendszerüket a lelki életükre káros túlzásoktól, megterhelésektől. - A konduktív nevelésben elsődleges célunk az óvodáskorú mozgássérült és ép mozgású gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével biztosítani: a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítését, sokoldalú, harmonikus fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, a testi, szociális és értelmi készségek, képességek fejlesztésével az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítését, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb társadalmi és kiemelten a természeti környezettel való optimális kapcsolat megvalósulását, a természet megismerésére, szeretetére, védelmére való nevelés, felelősségérzet kialakítását, a gyermek környezettudatos magatartását, a testilelki egészség- védelmét. - Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol: szeretetteljes légkörben neveljük gyermekeinket, erősítve a bensőséges, biztonságot sugárzó, egymásra figyelő kapcsolatokat, illetve bentlakó csoportunkban a családi nevelés kiegészítésére törekszünk; a befogadó attitűd természetessé válik a gyermekek, a konduktor, a nevelőmunkát segítő munkatársak és a szülők számára; minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy személyiségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, környezetben nevelkedjen. - Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek különböző környezetből érkeznek, más-más gazdasági, érzelmi, kulturális háttérrel rendelkeznek, fejlődési ütemük eltérő. Ezért alapvető szempontjaink az elfogadás, a tisztelet, a szeretet, a megbecsülés és a bizalom, valamint az egyéni sajátosságok és különbségek, az egyéni fejlődési tempó figyelembevétele, az egyenlő hozzáférés biztosítása. - Biztosítjuk az egyenlő bánásmódot valamennyi gyermek (hozzátartozó) számára (nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, vagyoni és jövedelmi helyzetre, korra, műveltségre való tekintet nélkül). - Programjainkkal, tevékenységeinkkel elősegítjük a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integrációt. - A gyermeki megismerés leghatékonyabb formája a közvetlen tapasztalatszerzés, ezért igyekszünk a gyermekeket tevékeny módon megismertetni az őket körül vevő szűkebb és tágabb környezetükkel. - Meghatározónak tartjuk a konduktor modellszerepét, ezért nélkülözhetetlen, hogy minden itt dolgozó azonosulni tudjon pedagógiai koncepciónkkal, hogy ne csak szavaival, de magatartásával is követendő példát nyújtson a rábízott gyermekeknek. - Óvodánk a családi nevelés kiegészítésére törekszik, erősítve a bensőséges, biztonságot sugárzó, egymásra figyelő kapcsolatokat, amelyben lehetőségünk van az egyéni belső értékek kibontakoztatására. Törekszünk a családdal való szoros együttműködésre, az egyenrangú nevelőtársi viszony, a jó partnerkapcsolat kialakítására.

4


Gyermekképünk - Gyermekközpontú, befogadó nevelésünk a családi nevelés elsődlegességét elismerve, azt kiegészítve gondoskodik a gyermekek ellátásáról, konduktív fejlesztéséről 2, 5 éves kortól az iskolába lépés kezdetéig. Biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerülve a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek megszüntetését, kialakulásuk megelőzését. - Valljuk, hogy az óvodáskorú mozgássérült és az ép gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. A fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Éppen ezért a gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy minden segítséget megkapjon képességei, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. - Óvodai nevelésünkkel a mozgássérült és az ép gyermekek érdeklődését, érzelmi kötődését, a vele született adottságokat, egyéni és életkori jellemzőit figyelembe véve segítjük a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődésüket. - Pedagógiai programunkkal olyan nyitott, kiegyensúlyozott személyiségű gyermekeket szeretnénk nevelni, akik gazdag élményanyag birtokában, pozitív érzelmi háttérből indulva, jó problémamegoldó készséggel rendelkeznek, cselekvőképesek, nyitottak, szeretik, óvják környezetüket. A mássággal, különbözőségekkel természetes módon élnek együtt, empatikusak, szolidáris játszótársak, csoporttársak. - A gyermekek tisztelete, a beléjük vetett bizalom, az irántuk érzett felelősség a jól szervezett óvodai életben optimális talaja a nyitott személyiség kibontakoztatásának, így kiegyensúlyozott egyéniségükkel, az óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére akár többségi iskolában, vagy a konduktív iskola területén.

Óvodaképünk - Olyan óvodai légkört szeretnénk kialakítani, amelyben a gyermekek, a szülők és a munkatársak is egyaránt felszabadultan érzik magukat. A gyermekek egyéni tempójuknak és az érési sajátosságaiknak megfelelően fejlődhetnek, és aktív résztvevői a társas-kapcsolatoknak. A szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében a partneri együttműködés kialakítására, elmélyítésére törekszünk. - Legfőbb funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. Ezek biztosítása érdekében gondoskodunk: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, különös tekintettel a játékra; az életkornak megfelelő műveltségtartalmak átadásáról, a sokoldalú készségés képességfejlesztésről, amely közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését; a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

5


- Tudjuk, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki programunkat, a konduktív nevelés elveit, és céljait ismeri, elfogadja annak értékeit, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, tevékenyen részt vesz óvodánk életében, pozitívan viszonyul az egész közösséghez. Szívesen vesszük, hogy az óvodában folyó konduktív nevelőmunkát ismerik, figyelembe vesszük, hogy véleményezik és megköszönjük, hogy aktívan bekapcsolódnak az óvodai élet szervezésébe. - A felnőtt - gyermek kapcsolat az óvodáskorban meghatározó, jelentős elsőbbsége van a kortárskapcsolatokkal szemben. Arra törekszünk, hogy a konduktív óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, elfogadó, toleráns, a gyermekek számára minta értékű.

3. Az óvodai nevelés feladatai Feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, amely három területen valósul meg: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és szocializáció, - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés (képesség-, készségfejlesztés) területén. 3. 1. Az egészséges életmód alakítása, mozgásnevelés, (mindennapos) öntevékenységre nevelés Az ember egészségügyi szokásai döntően a kisgyermekkorban alakulnak ki, ezért e szokásalakítás rendkívül gondos odafigyelést, és a családdal történő szoros együttműködést kívánó feladatunk. A kora gyermekkori idegrendszeri károsodás folytán létrejövő mozgássérülés jellemzője - A teljes személyiségre kihat, és biológiai, társadalmi alkalmazkodási zavarban nyilvánul meg. - A károsodás, tónus-, mozgás, koordináció-, érzékelés-, értelem-, és érzelemzavarokat okoz különböző minőségben és mértékben. Adott fejlődési fokon a sérült gyermeknél is jelentkezhet a korának megfelelő cselekvések igénye, de ezeknek a mozgássérült gyermek nem tud eleget tenni. A próbálkozásai kudarccal végződnek, sikerélmény hiányában, késztetése sem lesz a további cselekvésre, az esetek többségében nem játszik és nem mozog. - A mozgássérült gyermek is rendelkezik a cselekvés, az aktivitás szükségletének biológiai diszpozícióival, viszont erre magatartási, cselekvési program nem tud ráépülni, a cél elérésének, a tevékenység kivitelezésének sikertelensége miatt. Ez előbb-utóbb elvezet a sérült gyermek passzív magatartásához, a cselekvés, az aktivitás sem működik többé biológiai motívumként. - Az intézetünkbe bekerülő gyermekek többségére jellemző, hogy nincs késztetésük szinte semmilyen tevékenységre, vagy ha van, akkor a mozgáskoordinációjuk zavara megakadályozza őket abban, hogy elérjenek és megfogjanak egy-egy olyan játékot, eszközt, amelyre felfigyeltek és szeretnék közelebbről megnézni, manipulálni vele. Gyakran egy testhelyzetben megmaradva csak szemlélik a környezetüket. - Míg az egészséges gyermek rendelkezik az aktivitás, a cselekvés szükségletével, illetve a cselekvés megvalósításához szükséges harmonikus mozgással, addig a mozgássérült egyénnél mindezt a nevelés során létre kell hozni.

6


Célunk - Olyan feltételrendszer megteremtése, egységes szokás- és szabályrendszer megalapozása, betartatása, ahol a rendszeres tevékenységek lehetővé teszik, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően képesek legyenek a környezetükhöz való alkalmazkodásra, és váljon belső igényükké az egészséges életvitel. - Óvodánkban az egészséges életmód területén kialakított szokások szolgáljanak mintául a családok számára. A konduktív nevelés során rá kell vezetnünk a gyermekeket arra, hogy legyen céljuk, és azt a célt önerejükből képesek legyenek elérni. Törekszünk a családdal való együttműködésre, a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. - Helyes életritmus kialakítását segíti a rugalmas napirend, amely életkornak és tünettípusnak megfelelő szervezeti keret. A napirendben egymással összefüggő feladatsorok épülnek egymásra, időtartamuk a csoport jellege és teherbíró képessége szerint változó. - A testápolási szokások tudatos, rendszeres gyakoroltatásával erősítjük a gyermek tisztaságigényének alakulását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze a gondozási teendők végrehajtása során. Pozitív érzelmekkel és értékeléssel megvalósuló kommunikációra törekszünk. - Céltudatos tevékenységekkel segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását. A környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer: tiszta, kultúrált környezet iránti igény kialakítása, takarékossági szokások, növény és állatvédelemmel kapcsolatos szokások kialakítása, hulladék szelektív gyűjtésének, illetve újrahasznosítás szokásának kialakítása, környezetbarát szokások. Feladataink - Gondoskodunk a tárgyi környezet épségéről, higiéniájáról. A csoportszoba berendezésénél törekszünk a kellő mozgástér, a természetes fény, a megfelelő mesterséges világítás, a szellőztetési lehetőség, az optimális hőmérséklet (22-24 ºC) és páratartalom biztosítására. - Biztosítjuk a gyermek számára a friss levegőt, a tiszta környezetet, higiénikus eszközöket, mozgáslehetőséget, törekszünk az idegrendszert károsító, stressz-hatású élethelyzetek, körülmények elkerülésére, a balesetek megelőzésére. - Életkoruknak megfelelő szokásrendszerek, viselkedésformák alakítása, képességek tudatos fejlesztése. A kialakítandó szokások megfeleljenek a gyermek korának, testi, szellemi és lelki sajátosságaiknak. A felállított szabályok érthetők és teljesíthetők legyenek, megismerésük és megtanulásuk fokozatosan történjen. A szokás kialakításához társuljon pozitív érzelem, és ez fokozatosan terelődjön át az eredményekre. A szokások kialakításában – a rögzítésben- biztosítsuk az ismétlési lehetőségeket. Fejlesszük az elsajátításhoz szükséges készségeket. A gyermekek számára folyamatos kegyen a kontroll, szükség szerint pedig a korrekció. - Törekszünk arra, hogy a gyermekek önmagukkal kapcsolatban minden teendőt – étkezés, testápolás, öltözködés, környezetük rendben tartása - a legkorábbi időtől kezdve önállóan vagy segítséggel végezzenek. Saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor és úgy végezzék el önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor és ahogyan képesek rá. 7


- Helyes táplálkozási szokások kialakítása Étkezések ritmikus időben történő elosztása, napirendbe épülése. Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában. Egyéni szükséglet, igényeket kielégítő, mennyiségileg elegendő, minőségileg megfelelő ételek étrendbe iktatása. Kultúrált étkezési szokások kialakítása: esztétikus, alkalomhoz illő teríték, helyes evőeszköz használat, kultúrált, nyugodt étkezés, étkezés közbeni helyes viselkedés. Segédkezés, majd önálló munkavégzés– terítés az étkezés előkészületeiben. Betegségek megelőzése érdekében egészséges ételek, saláták készítése, ezzel segítve őket az egészséges táplálkozás kialakításában, mintát adva ezzel a családoknak is. - Higiénés szokások kialakítása Környezeti higiéné: allergén anyagok kiszűrése, felületek tisztántartása, portalanítása. Téli időszakban gyakori szellőztetéssel, párásító készülékkel biztosítjuk a friss levegőt. A test tisztántartása (fürdés, zuhanyozás, száj – köröm – haj ápolása, nemi higiéné). A szobatisztaságra nevelést rendszeres kondicionálással érjük el. A WChasználat elsajátításában segítjük a gyermekeket. Igény szerint segítünk a gyermekeknek, míg kialakulnak önálló testápolási szokásaik, s az ehhez szükséges készségek. A betegségek megelőzése érdekében higiénés szokások tanítása (zsebkendő használat, kézmosás). A mosdó rendjéről a gyermekek bevonásával gondoskodunk, fokozott figyelmet fordítunk a saját jellel ellátott tisztálkodási eszközök használatára. Figyelünk a gyermek tiszta, rendezett ruházatára, körmeire, hajára - ha szükséges, felhívjuk erre a szülők figyelmét. - Öltözködési szokások kialakítása A családdal együttműködve alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat. Kérjük a szülőket, hogy gondoskodjanak a gyermek számára az időjárásnak megfelelő öltözékről, az udvari játékhoz melegítőről, bentre könnyű pamutruházatról, megfelelő benti és udvari cipőről, tornaruháról (integráló), váltó fehérneműről, zokniról. A vetkőzés, öltözködés sorrendjének kialakítása. A ruhadarabok rendben tartása, megóvása. Ízléses ruházkodás és öltözködés (egymáshoz illő színű ruhadarabok). - A pihenés – alvás szokásai Nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése (szellőztetés, halk zene, érvényesítjük a testi kontaktus megnyugtató, segítő erejét). Az alvást már kevésbé igénylő gyermekek számára – rövid pihenés után csendes tevékenységet biztosítunk. 8


Tiszteletben tartjuk az otthonról hozott szokásokat, „alvós játékok”.

9


- Testedzés, testmozgás A gyermek testilelki egészségének védelme és megőrzése érdekében gondoskodunk a mindennapi szabad levegőn tartózkodásról, edzésről, változatos mozgáslehetőségek, kirándulások szervezéséről. Törekszünk arra, hogy belső szükségletből eredően részt vehessenek sokmozgásos játékokban, kedvükre mozoghassanak. Az edzés fontos az egészség megőrzéséhez, a mindennapos konduktív komplex programok, az óvodás testnevelés (integráló csoportokban) a játék, a séták. Minél több tevékenységet végzünk a szabad levegőn, mert a levegő és a napfény együttes hatása biztosítja a testi edzettséget. - A gyermekek egészségének védelme érdekében Különös figyelmet kell fordítania az állandó egészségügyi problémákkal küszködő gyermekekre (shunt-ös, epilepsziás, szemüveges, allergiás stb.). Az egészséges gyermekek védelmében a beteg gyermek elkülönítése. Gondot fordítunk a fertőző betegségek és azok terjedésének megelőzésére, valamint a baleseti helyzetek felismertetésére és azok elkerülésére. Az óvoda gyermekorvosa, neurológusa, ortopéd szakorvosa, fogorvosa rendszeres szűrővizsgálatokon, illetve szakrendeléseken ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát. A vizsgálat eredményéről tájékoztatjuk a szülőket, illetve szükség esetén a gyermekével együtt részt vesz. 3. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A központi idegrendszeri károsodás többek között az érzelmi élet zavarait is okozza. A környezethez való adaptációs nehézség miatt, a sérült gyermek családi szocializációja elsődlegesen az anya – gyermek kapcsolat is zavart szenvedhet. A családi szocializáció és annak zavarai lényegesek a mozgássérült gyermek személyiségfejlődésében, mivel ez jelenti számára az első közösséget. A család olyan közösség, amelyet elsődlegesen az érzelem tart össze, itt szerzi a gyermek az első szociális élményeit, s ezek az élmények adják az alapját a későbbi társas kapcsolatainak. A családi nevelés során kialakulhatnak az alábbi, a szociális fejlődést befolyásoló sajátosságok: a család a sérült gyermek jelzéseit nem tudja minden esetben megérteni, félreértelmezi azokat, tevékenységre képtelennek tartják a mozgássérült gyermeket, feladatot nem kap, kímélik őt, a családi nevelés legtöbbször, bizonytalan, következetlen, sokszor lehet találkozni a sérült gyermek elhanyagolásával, vagy éppen az aggodalmaskodó szülői magatartással, szoros, néha túlzott kötődés, leválási nehézség az édesanyáról, túlzott féltés, óvás a szülő részéről, kialakulatlan gyermeki énkép, megváltozott szülő-gyermek kapcsolat, ahol a gyermek „uralja” szüleit, irreális, nem a gyermek fejlettségéhez igazodó elvárás rendszer a szülők részéről, ami a gyermek érzelmi labilitásához vezet. A felsoroltak miatt nagyon fontos szerepe van a családterápiának pszichológus segítségével. 10


Az intézetbe bekerülő gyermekeknél általában jellemző, hogy kapcsolatot ritkábban kezdeményeznek, vagy ha igen, azt legtöbb esetben a konduktorral, és nem a társaikkal teszik. Saját érzelmeiket nehezen tudják kifejezni a verbális kommunikáció zavara, a metakommunikációs jelzések szegényessége miatt. Az észlelés zavarai mások viselkedésének értelmezését is nehezítik. Mindezek következményeként előfordul, hogy egyes gyermekeinknél agresszív viselkedést tapasztalunk, amely ugyancsak megnehezíti a megfelelő szociális kontaktus kialakulását. Az egyes tevékenységekben megtapasztalt kudarcélmények kihatnak a mozgássérült gyermek önértékelésére, akaratának érvényesítésére. Gyermekeink egy része bentlakó, otthonuktól és családjuktól távol van, ezért a családi nevelést nemcsak kiegészítenünk kell, hanem bizonyos értelemben helyettesítenünk, pótolnunk is. Célunk - A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, éntudatának formálása, társas szükségleteinek kielégítése, kedvező társas miliő működtetése. - A harmonikus érzelmi élet alakítása, esztétikai, erkölcsi, intellektuális érzelmek (érdeklődés, kreativitás, tolerancia, kezdeményezőkészség) és akarati tulajdonságok formálása, fejlesztése. Feladataink - Arra törekszünk, hogy gyermekeink számára olyan érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, a gyermekeink jelzéseire odafigyelő légkört teremtsünk, amelyben a gyermekek a változatos tevékenységeik során, sikerélményhez jutnak, együttlétük a társaikkal örömforrás, egymásra odafigyelnek, és szívesen segítenek egymásnak. - Személyes példánkkal, a szokás- és normarendszer megalapozásával segítjük a gyermek pozitív erkölcsi tulajdonságainak fejlődését. - Igyekszünk minél több információt szerezni a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól, anya-gyermek kapcsolatáról. - Türelemmel és szeretettel biztosítjuk a gyermek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe. - Őszinte, szeretetteljes toleráns, barátságos, határozott, magatartásunkkal építjük ki az egymás közötti bizalmat konduktor-gyermek, hallgató-gyermek, gyermek-gyermek között. - Törekszünk a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére, érzelmi biztonságának megteremtésére. - Ügyelünk arra, hogy a közösségi nevelés folyamatában a gyermek éntudata megerősödjön, énképpé differenciálódjon, fejlessze önállóságát. - Fejlesztjük a gyermek együttműködési, kooperációs és kommunikációs képességét, erősítjük az összetartozás érzését. - Fejlesztjük a közösségi magatartást és aktivitást, erősítjük a felelősségérzetet és kötelességtudatot a közösségért végzett tevékenységek megszervezésével: naposi munka, alkalomszerű megbízatások, stb. Az elvégzett tevékenység eredményeinek tudatosításával segítjük a munkajellegű feladatok értékének megbecsülését, megóvását. - Törekszünk a felnőttekkel és társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítására természetes szituációkban (udvariasság, őszinteség, részvét, együttérzés, segítőkészség, tolerancia, tisztelet, tapintat, egymás megbecsülése, figyelmesség, önfegyelem, kudarctűrés, konfliktus-megoldó képesség). 11


- Arra törekszünk, hogy kialakítsuk a gyermekekben az együttérzést, az idősek, a gyengék, a betegek, a sérült emberek iránt. - Lehetővé tesszük a baráti kapcsolatok kialakulását és fejlődését. Igyekszünk az érzelmi élet zavarait mutató gyermeket elfogadtatni, közelebb hozni társaihoz, segítjük a különbözőségek elfogadását, azok sajátosságainak megismerését, kezelését. - A nehezen szocializálható (lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű) gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel ezért szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közreműködését kérve segítjük fejlődésüket. - Arra törekszünk, hogy a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határait tágítsuk, a sztereotípiák merevségét oldjuk. - Segítjük a társas érintkezési zavarokból következő sérülések megelőzését, a kialakult feszültségek feloldását. A fizikai segítségnyújtás mellett alkalmazzuk a modellálást, a drámajátékot, feszültségoldó játékokat, szükség esetén szakemberek segítségét kérjük. - A gyermekekkel együttműködve ápoljuk a csoport, az óvoda hagyományait: születésnapok, ünnepek, hagyományok ápolása, közeli és távoli távlatok felállítása. A nemzeti hagyományok, értékek megismertetésével erősítjük a szülőföld iránti kötődést. - Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az óvoda nevelőmunkájáról, lehetőséget biztosítunk az együttműködésre (hagyományok teremtése, nyilvános, közös programok, ünnepek megszervezése). - A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakításával elősegítjük a gyermek környezettudatos magatartását. 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekeink beszédfejlettsége Az intézetbe bekerülő gyermekek egy részére jellemző a megkésett beszédfejlődés. Élményeiket, tevékenységeiket redukáltan jelenítik meg a szimbolikus bemutatásban. Többnyire rövid, egyszerű megnyilatkozásokra szorítkoznak, amelyek tartalmilag is általában szegényesek. Passzív és aktív szókincsük is elmarad kortársaikétól. Beszédük általában grammatikailag hiányos vagy hibás, gyakran találkozunk a toldalékok felcserélésével vagy hiányával, a szórend tévesztésével. Gyakori a beszédszövési, a szótalálási probléma, az elhangzottak visszhangszerű ismételgetése. Gyakran túl sokat - önmagukat ismételgetve beszélnek és kérdeznek, vagy túlzottan hallgatagok, amelynek hátterében a meg nem értettség és az ebből fakadó beszéd indítékhiány húzódik meg. Saját testüket ritkán használják fel a közlendő tartalmak bemutatására, hiányzik a gesztus, szegényes a mimika. Célunk - A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. Arra törekszünk, hogy a szocializáció folyamatán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé váljék.

12


Feladataink - Szoktassa hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy szabadon mondhassák el érzéseiket, gondolataikat. - Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. - A gyermekek beszédaktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren. - A konduktor magatartása minden helyzetben (tevékenységeket kísérő beszélgetések során, beszélgető körök, nyelvi játékok, szabad önkifejezés stb.) legyen érdeklődő. Minta értékű beszédével a tiszta kiejtésre, természetes hanglejtésre serkenti a gyermekeket, javítgatás helyett tudatosan ezt a módszert alkalmazza. - A beszédfejlesztés szerves része a napirend minden foglalkozásának. A konduktív nevelésben elengedhetetlennek tartjuk a mozgás és beszéd egyidejű összekapcsolását, hiszen a mozgás "vezeti" a beszédet, a beszéd pedig, segít az összerendezett mozgás és tevékenység kialakulásában. Heti rendszerességgel ún. beszéd-foglalkozások is helyet kapnak a programokban. A légzéstechnikai feladatok minden foglalkozás elején, változatos formában jelentkezik. Az ajak-torna, az artikulációt fejlesztő feladatok a mondatfonetika fejlesztése, a beszédfejlesztés egyrészt az irodalmi tevékenységekre építve, másrészt a foglalkozások, elsősorban környezetismeret, a mozgásfejlesztő programok, az önkiszolgálási, önellátási tevékenységek szerves része. A nyelvi fejlesztésre irányuló tevékenységeket, gyakorlatokat és játékokat mindig az adott beszéd problémái határozzák meg. Azon beszédproblémáknál, amelyek javítására nem elegendő a programon belüli beszédfejlesztés (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara: dadogás, hadarás, diszfónia, dizartria, anartria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, afázia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar) logopédus segítségét vesszük igénybe. - A gyermek azokban a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol közvetlen személyes kapcsolat jön létre, ahol módja van az élmények és cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban, kommunikációban az egyediség, az egyénre irányuló érdeklődés az empatikus magatartás alapvető feltétel. - A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. A szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását segítik a nyelvi játékok, a szabad önkifejezési drámajátékok, a tevékenységeket kísérő beszélgetések és a közös társalgások. Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van: - spontán helyzetekben és tevékenységekben, - vers, mese során, - a konduktor által kezdeményezett helyzetekben.

13


A CP-s gyermekek értelmi fejlődésének jellemzői A központ idegrendszeri károsodás következményeként kialakuló mozgássérülés kapcsán az értelmi fejlődés üteme lelassul, és eltér az ép gyermekekétől. Az ép, 3-7 éves korú gyermekek sémák segítségével igazodnak el a világban, amely sémák kialakulását elsődlegesen a motoros fejlődés indítja meg. A sémák átalakulása, feloldódása vezet majd el az óvodáskor végén a műveleti gondolkodás kialakulásához. A mozgássérült gyermekeknek hiányosak a megismerő tevékenység alapját jelentő érzékszervi-mozgásos tapasztalataik, gyakran késztetésük sincs a környezetük felfedezésére, ezért késik a megismerési képességük fejlődése. Nem alakul ki az Én és a külvilág elkülönítéséből származó Én-kép, illetve a saját testre vonatkozó tapasztalatok hiányában a testséma, a testvázlat. Fellelhető problémák a gyermekeknél a percepció, a figyelem, a kommunikáció zavarai, amelyek befolyásolják a gondolkodást, az absztrakciót, az általánosítást és a szándékos emlékezetet. Célunk - Az óvodás gyermekek egyéni adottságait figyelembe véve, kognitív képességeiknek, készségeiknek aktív fejlesztése és a különböző gondolkodási műveletek gyakorlása. Feladataink - A mozgássérült gyermekek értelmi nevelésében rendkívül fontos momentum, a mozgásos tapasztalatszerzés módjaira való rávezetés, és az ehhez szükséges készségek- képességek hiányosságának felismerése és korrekciója. - Elengedhetetlen olyan sokoldalú játékos ismeretszerzési lehetőségek biztosítása, újszerű alkalmazása, felhasználása, amelyek következtében valósághű észlelés jön létre. Egyes esetekben nem csak a kognitív funkciók fejlődésének elmaradása tapasztalható, hanem a mozgássérüléshez értelmi fogyatékosság is társulhat. Ennek megfelelően a gyermekek értelmi nevelésének fontos részét képező értelmi fejlesztés szervesen beépül a napirend minden foglalkozásába. Szükség van kompenzációt szolgáló foglalkozásokra is, amelyek feladata a prevenció, illetve a differenciált, egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés. Az életkori teljesítményektől jelentős lemaradást mutató gyermekeinkkel rendszeresen konduktor-gyógypedagógus foglalkozik. - Önálló ismeretszerzésre, sokoldalú cselekvésre, aktív, alkotó gondolkodásra késztetjük őket. Differenciáltan, egyéni képességek figyelembevételével fejlesztünk. Feladatunk az egyéni különbségek, adottságok, a tehetség, a rátermettség, a képességek felfedezése, az énkép fejlesztése, a test séma kialakításának segítése. - Az értelmi képességük (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitásuk fejlesztése. - Sokoldalú tevékenységet biztosítunk, amelynek keretén belül a mozgássérült gyermekeknek lehetőségük nyílik az ismeretszerzés módjainak megtanulására, a külvilág információinak felfogására, megértésére, feldolgozására. Az érdeklődés felkeltése az egyes tevékenységek iránt, a cél elérése fölött érzett sikerélmény lehetővé teszi az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás, az új információk és ismeretek iránti szükségletek kialakulását.

14


4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4. 1. Személyi feltételek A konduktor szervezi és irányítja a kialakítandó tevékenység feltételeit, érzelmi- és viselkedésmintákat közvetít (szocializál). Ahhoz, hogy a tanulási folyamat eredményes legyen, nagyon fontos, hogy egy pozitív kapcsolat alakuljon ki a gyermekek és a konduktor között. A gyermekek biztonságának, bizalmának kialakulását, az óvoda konduktorai, és a gyermekközösség együttesen segíti elő. Kiemelkedő szerepe van a konduktornak, aki irányítója és egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés, fejlesztés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy kell megszabni, hogy megfeleljenek az adott korosztály elvárásainak. A konduktornak meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együtt neveléshez. A konduktornak az integrációs csoportokban segíteni kell a gyermekeket abban is, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A csoport biztosítja az interperszonális kapcsolatok rendszerét, egy olyan közvetítő szféra, amely elvárásokat fogalmaz meg a gyermekek felé és vissza is. A csoportban való együttes tevékenység lehetőséget nyújt az együttes élmény átéléséhez, és ezzel gazdagítja a személyiséget, biztosítja a sokoldalúságot, a reális önértékelést, az együttműködést, a motiváltság kialakulását, és lerövidíti a tapasztalatszerzés útját. A csoport heterogenitása biztosítja, hogy mindig legyen ún. „húzóerő”, minta, példakép minden gyermek számára. Óvoda intézményegységében dolgozó konduktorok végzettsége Munkakör

Fő Az utóbbi 4 évben elvégzett továbbképzések

Intézményegység-vezető Főiskolai végzettségű konduktorok száma

1 ELTE, Óvodapedagógus, Fejlesztő pedagógia 61 Óvodapedagógia Módszertani ismeretek fejlesztése (vizuális nevelés, zenei nevelés, mozgásfejlesztés, stb.) Fejlesztőpedagógia Preventív korrektív pedagógia-pszichológia Közoktatás vezető Sindelar pedagógia minőségfejlesztés ECDL vizsga Személyiségfejlesztő tréning 14 Speciális pedagógia

Egyetemet végzett konduktorok Szakvizsgás konduktorok száma Pedagógiai munkát segítő asszisztens Logopédus

Program-specifikus továbbképzésekre javaslat Gyógypedagógiai ismeretek

4 1 1

15


A konduktor feladatai - Az óvodai élet vonzóvá tétele. - Tervszerűen szervezett élményeket, tevékenységeket, eszközöket biztosít, támogatja a gyermekek spontán kezdeményezéseit. - Szülői fórumokat szervez és támogat, ahol a szülők nyíltan beszélhetnek problémáikról, nehézségeikről. - Folyamatos, szakszerű és korrekt tájékoztatást tart a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, és segítséget nyújt a gyermekük neveléséhez. - Programunk sikeres megvalósítása olyan konduktort feltételez, aki kreatív, folyamatosan megújulni képes, a nemzeti és emberi értékeket közvetíti, együttműködő, kísérletező, toleráns, bátorító, a gyermekek szükségleteire építő, empátiára alkalmas, a szakmáért kiálló személyiségjegyekkel rendelkezik. - Csoportjainkban biztosítjuk a derűs, nyugodt légkört, amelyben helyet kap a vidámság, a humor. Mindenkor készen állunk arra, hogy a gyermekek számára élményszerzési lehetőséget, tevékenységeket ajánljunk, támogatjuk a gyermek aktivitását, kezdeményezéseit és segítjük őket az elképzeléseik megvalósításában. 4. 2. Tárgyi feltételek A dologi kiadásokat a költségvetésen kívül alapítványi, pályázati és egyéb szponzori segítséggel igyekszünk fedezni. Tárgyi erőforrásaink alakulása az elmúlt 4 évben sokat gyarapodott. További bővítést az eszközlistának megfelelően képzeljük el. Fenntartói- és szponzori segítséggel tervezzük a tornaterem megvalósítását a közeljövőben. Az óvoda tárgyi feltételei a helyi viszonyokat és a szűkös költségvetést figyelembe véve jónak mondható. A csoportszobák (11 db) nagyméretűek (kb.50m2), tágasak, világosak, egy gyermekre kb. 4-5 m2 alapterület jut. Minden csoportnak saját fürdőszobája, több WC-je és saját nagyméretű terasza van. Az intézmény komfortja, külső-belső esztétikája, karbantartása folyamatos fejlesztésre szorul. A Gyakorló Intézmény épületét nagy, zárt udvar veszi körül, amelyben hatalmas, árnyékot adó fák, zöld növények, örökzöldek biztosítanak sajátos hangulatot. A gyermekek számára mozgásfejlesztő játékok, tornaszerek és homokozó biztosítják a tartalmas játék és mozgás lehetőségét. Óvodánk rendelkezik a program megvalósításához szükséges tárgyi felszerelésekkel, könyvtárral, 4 db szertárral, de bővítésükre és karbantartásukra folyamatosan szükség van. A Konduktív Óvodáért Alapítvány 2009. januárban Bírósági bejegyzéssel megalakult a Konduktív Óvodáért elnevezésű közhasznú alapítvány. Az alapítvány célja, hogy a konduktív óvoda működését segítse, anyagilag támogassa, az óvoda működéséhez szükséges nevelési és oktatási eszközök, játékok, stb. beszerzését elősegítse.

16


4. 3. Az óvodai élet megszervezése A programban egymástól el nem választhatóan van jelen az aktív tevékenység szükségletének létrehozására irányuló mozgásnevelés, az önálló életmód tanítása, az értelmi nevelés és fejlesztés, a beszédfejlesztés, az érzelmi-, akarati tulajdonságok formálása és az óvodai oktatás. A konduktív óvodai programban – a hagyományos óvodai fejlesztési tartalmak mellett – szervesen beépült rész a mozgásnevelés, s az ehhez kötődő tartalmak, a feladatsorok. Az egyes tartalmak szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A program egészét a tanulás és az alkalmazás egysége jellemzi. A mozgásnevelés során megtanult megoldásmódok, kialakult funkciók szokássá alakításához elengedhetetlen azok felhasználása, alkalmazása az óvodai foglalkozásokon, illetve az egyéb tevékenységek során. A feladatsorok megoldása közben, pedig jelen vannak a versek, a mesék, az énekek, a környező világ felfedezéséből származó ismeretek, amelyek ösztönző hatásúak, tevékenységre inspirálnak, változatossá teszik, segítik a mozgássérült óvodás gyermekek figyelemének fenntartását. A konduktív pedagógiában a mozgásfejlesztő foglalkozások szervezetten irányítottak, ami a helyreállítás céljából szükséges. A hét minden napján képviseli valamely óvodai foglalkozás az ONOAP által megkívánt műveltségtartalmakat. Az óvodai foglalkozások kezdeményezésre épülnek, és csak a középső csoporttól válnak kötelező jellegűvé. A konduktív óvodában a fejlesztő tevékenység igen feszes keretek között zajlik. A gyermekek nevelése, fejlesztése állandó napi-, és hetirend szerint zajlik, amely egyrészt hamar kiszámíthatóvá válik, így biztonságossá teszi számukra az óvodában eltöltött időt, másrészt pontos helyet ad a fejlesztési tartalmaknak. Ebben az életkorban az idegrendszeri plaszticitás, valamint a szokáskialakítás még különösen jó fejlesztési lehetőségeket ígér. A napirendben koherensen jelennek meg az óvodai tartalmak és a mozgásfejlesztést szolgáló foglalkozások. A konduktorok fejlesztési tervet írnak mind az egyes gyermekek, mind a csoport számára, amelynek tükrében a gyermekek fejlődését folyamatosan dokumentálják, a csoport munkáját félévente beszámolóban értékelik.

17


5. Az óvodai élet tevékenységformái és a konduktor feladatai 5. 1. Játék A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja az őt érő élményeket. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játék egy olyan komplex tevékenységforrás, amelyet a konduktornak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai elérésében. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi manuális, vagy mozgásos tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, amelyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Természetesen szükség van a konduktor által kezdeményezett, vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. A konduktor feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében, és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; amit a gyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért a fejlesztés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú konduktív óvodai nevelésünk egyik fontos alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban a konduktornak kell biztosítania. A mozgássérült gyermekeknél az óvodába lépéskor gyakran tapasztalható alacsony szinten lévő játéktevékenység. Mozgásfejlettségük révén sokszor még a gyakorlójáték okozta funkcióöröm átéléséig sem jutnak el. A manipulációs tevékenység akadályozottsága, a társuló diszfunkciók (látási, hallási zavarok, kommunikációs elmaradások) gátolják, illetve késleltetik a játéktevékenység kialakulását, fejlődését. Ezért az óvodáskorú mozgássérült gyermekek nevelésének kezdetén spontán játéktevékenységre csak kezdetleges szinten számíthatunk. Legjellemzőbb a gyakorlójáték, a tárgyakkal való kezdetleges manipuláció, szórtabban tapasztalható a hang és a beszéd játékos gyakorlása, legkevésbé jellemzőek értelemszerűen a mozgást gyakorló játékok.

18


A napirendben, hetirendben, a játék és a játékos foglalkozások a gyermekek tevékenységi szükségleteit elégítik ki. Biztosítják a már meglévő tapasztalatok rendszerét, rögzítését, azok kibővítését, új tapasztalatok szerzését, ezek kapcsolódását régebbi tapasztalatokhoz, ami együtt jár a megismerő funkciók fejlődésével, a személyiség fejlesztésével. A játéknak, mint elemi pszichikus szükségletnek, kettős szerepe van, egyrészt a játszás képességének kialakítása, az élmény-nyújtás, másrészt a különböző foglalkozások során az érdeklődés felkeltése, a figyelem fenntartása. Az irányított játékok mindig a gyermekek csoportos és egyéni fejlettsége szerint szerveződnek, ennek megfelelően differenciálunk: mikro-csoportok, eszközök, játékszint, nevelői segítségadás tekintetében. A konduktor segíti a gyakorlójáték szerepjátékba való átvezetését, majd a kialakult szerepjáték további fejlődését. Gyermekeink élményei, tapasztalatai meglehetősen korlátozottak és esetlegesek, modell-, mintakövetésük nehézkes. A szerepek megformálását több akadály is hátráltathatja (élmények, tapasztalatok hiánya, fantáziaszegénység, kommunikációs problémák, a szerepjátékhoz szükséges „kettős tudat” kialakulatlansága, a szociális kapcsolatok hiánya, a figyelem-megosztás zavara, szerepvállalási gátlás, stb.). Mindezek a zavarok, hiányosságok a szerepjáték szervezésével és irányításával jól kompenzálhatók. A játéktevékenység kialakítása, fejlesztése tanítási-tanulási folyamat, amelynek eredményeképpen az egyéni fejlettségi szintektől függően a játék értelmes, spontán, szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenységgé válik a gyermekek számára. A tanítási-tanulási folyamat fontos sajátossága a gyermekek életkori és értelmi sajátosságának megfelelő játékos módszerek alkalmazása. A hiányos ismereteket aktív tapasztalatszerzéssel bővítjük. A dominánsan mozgásfejlesztőnek tűnő program által az ismereteikre, a készségszintjükre, a képességeikre építve, egyidejűleg azt fejlesztve alakul játéktevékenységük. A vonzó játékeszközök, a beszéd-gondolkodás, az aktív tevékenység összekapcsolása során megtapasztalják a játék élményét, és idővel önmaguk kezdeményeznek különböző játékokat kezdetben a nevelőkkel, majd társaikkal. A különböző játék szinten álló gyermekek egymás számára pozitív mintát nyújtanak. A szerepjáték/szituációs játék jól illeszkedik az óvodai tartalom feldolgozásához, de bizonyos mozgásfejlesztő programok során is eredményesen alkalmazható. Célszerű összekapcsolni a gyermekek egyéni állás-járás feladatainak megoldását játékkal, így nem direkt módon, hanem a szerepek megformálása közben kell a mozgásos feladatokat megoldani, kivitelezni. A játékok programba illesztésével célunk, hogy az ép mozgású gyermekekhez hasonlóan a mozgássérült gyermekek is megtapasztalhassák egy-egy játékos szituációban az együttes mozgás élményét, örömét. A mozgásos játékok formái - énekes játékok, - dramatikus játékok, - szimulációs-, vagy tematikus játékok, - versenyjátékok.

19


Énekes játékok Az ismert énekes játékok eljátszása során a diszfunkciós gyermekek megismerkedhetnek a népszokásokkal, a hagyományos gyermekjátékokkal. A mozgás és az ének kapcsolódása ritmusban segíti a diszfunkciós gyermekek mozgásának összerendezését. Természetesen óvodánkban az eljátszás módja valamelyest eltér az eredeti játéktól, hiszen minden alkalommal a csoport összetételéhez, mozgásállapotához igazodik. Dramatikus játékok Az irodalomfoglalkozáson megismert, és eljátszott meséket nagyon kedvelik a gyermekek. Annak érdekében, hogy mindenki szerepet kaphasson, és el is tudja játszani azt, előfordul, hogy megváltoztatjuk a mesékben szereplők számát, vagy esetleg a cselekmény helyszínét alakítjuk át. Szimulációs-, vagy tematikus játékok A játékok során a gyermekek reális, életszerű tevékenységeket hajtanak végre, életszerű szituációban. Olyan élményekhez jutnak, amelyekhez nem, vagy nehezen jutnának. A szervezéssel, az eszközök biztosításával lehetővé tesszük az asszociációt, és segítjük a szerepek átélését, megformálását. Ugyanakkor ez a játékforma lehet például az egyéni feladatok megoldásának kerete is. Versenyjátékok Szervezünk gyermekeink számára sor- és csapatversenyeket. Az egyes játékok, illetve a feladat-meghatározások mindig az egyéni teljesítményekhez alkalmazkodnak, hiszen fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek számára eredményes legyen a játékban való részvétel. Csak olyan tevékenységeket építünk be a játékokba, amelyeket a gyermekek már elsajátítottak. A mozgásos játékok kiváló lehetőséget jelentenek a már megtanult mozgás- és tevékenységformák új szituációban való felhasználására, illetve újak tanulására. A játéktevékenységhez szükséges feltételek - megfelelő hely és időtartam, - a konduktor, aki a gyermek egyéni és csoportos játéktevékenységét ismerve fejleszti azt, - különböző játéktevékenységi szinteknek megfelelő, a csoportban nevelkedő gyermekek által használható játékeszközök (fontos a játék eszközének mérete, alakja, megfoghatósága, "mozgásba hozhatósága") látványa keltse fel a gyermekek érdeklődését, indítsa meg a fantázia, a képzelet áramlását, - a spontán játéktevékenység kialakulását biztosító napirend program, amely tekintettel van a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaira, és fokozatosan több időt és lehetőséget nyújt a gyermekek spontán játéktevékenységére. A konduktor feladatai a játéktevékenység szervezésekor - Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. - A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. 20


- Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

21


- élménynyújtás, amely elvezeti a gyermeket a játéktevékenység örömének, élvezetének megérzéséhez, - a gyakorlójáték szerepjátékba való átmenetének segítése, a szerepjáték változatos, színes formában történő megvalósításához konduktori segítségnyújtás, - a játéktevékenységi szintek megállapításával differenciált, egyéni fejlesztés, - a játszás igényének alakulásával a konduktív program játékosság módszerének magasabb szinten való alkalmazása, - a megismerő tevékenység fejlesztése, amely alapja, és eredménye egy-egy játéktevékenységi szintnek, - a szocializáció fejlesztése, amely során a valódi szerepjáték, és a szabályjáték kialakul, - a spontán játéktevékenység optimális irányítása, amelynek során a gyermek kreativitása fejlődik, - a szülőkkel, a családdal való aktív kapcsolattartás, javaslattétel számukra ahhoz, hogy milyen játékot vásároljanak gyermeküknek, milyen játékokkal játszanak közösen, és amely játéktevékenységbe engedjék önállóan kibontakozni. 5. 2. Vers, mese Vers, mese, bábozás, dramatizálás A mozgássérült gyermekeknél a vers-, mesemondást, dramatizálást, bábozást a nyelvi kifejezés sérülése és a beszéd megértésének zavara nagymértékben nehezíti, hátráltatja. Ezeket a problémákat mindenképpen figyelembe kell venni a módszerek megválasztásakor és alkalmazásakor. Az irodalmi tevékenységek célja a gyermekek értelmi, érzelmi fejlődésének segítése, gazdagítása a csodákkal teli mesevilág, a gyermekversek ritmusának, rímeinek megismertetésével. Az érzelmek fejlesztésének és átélhetőségének, az erkölcsi-, szociális-, személyiségfejlődésnek egyik alapvető eszköze a gyermekirodalom. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Az óvodáskorú gyermekek fogékonyak az esztétikumra, ezt a vershez és a meséhez való viszonyuk is mutatja. A szeretet, a jóság, a gyűlölet, a nagyravágyás, a szerénység, az összefogás, a részvét elvont fogalmait, az emberi érzések tükrében, konkrét belső képi formában ismerik meg a gyermekek az irodalmi nevelés eszközein keresztül. Az óvodába lépő 3-4 éves gyermekek első irodalmi élményei a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. A népi mondókákhoz tartozó mozdulatok, játékos utánzó mozgások nagy örömet jelentenek a gyermekeknek. Az ismétlések alkalmával újra és újra átélik a kellemes élményeket. Az egyszerű állatmeséken keresztül jutnak el a gyermekek odáig, hogy képesek lesznek figyelmesen végighallgatni és megérteni a mesét. A többszöri ismétlés hatására élvezői és szereplői lesznek a mese dramatikus feldolgozásának. A konduktor gyakran talál ki és mutat be rövid, ötletes párbeszédekre épülő bábjeleneteket, fokozatosan eljuttatva a gyermekeket a többszereplős, hosszabb történetekhez, meséket bemutató előadáshoz. A meséhez, vershez, dramatikus játékhoz csak annyi kelléket kell használni, ami elindítja a gyermekek képzeletvilágát. A felhasznált eszköz ne kösse meg a gyermekek fantáziáját. 22


A 4-5 évesekben már kialakult a mese és vers szeretete. Kérik és várják az újabb és újabb meséket, amit nagy odaadással hallgatnak. Mindennapi játékukban maguk is kezdeményeznek mesélést, bábozást, dramatizálást, "színházi előadást". Az új versek kapcsolódnak a gyermekek érzelemvilágához, élményeihez, tapasztalataihoz. Az ismert meséket elbábozzák, dramatizálják a konduktor segítségével. Az óvodás gyermekek napi életében minél több alkalmat meg kell ragadni a mondókák, kiolvasók ismétlésére. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a gyermekek maguk is próbáljanak meg kitalálni meséket, válasszanak kedvenc mesefigurát maguknak. A mese, a vers az óvodai élet mindennapjaihoz tartozik. A mesesarokban történő elhelyezkedés már hangulatot teremt a meséléshez, a gyermekek már tudják és várják, hogy mesélés következik. Az új mesét egy héten keresztül többször ismételjük, így a következő héten alkalmuk adódik a gyermekeknek a bábozásra, dramatizálásra. A gyermekek nyelvi képessége fejlesztésének egyik leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatizálás. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák, nyelvtörők alkalmasak, hogy a gyermekek gyakorolják a magán- és mássalhangzók helyes ejtését, megfelelő artikulációját. Az új meséken, verseken keresztül bővül szókincsük, gazdagodnak fogalmaik. Az önálló bábozás, dramatizálás során fejlődik szóbeli kifejezőkészségük. A dramatikus játékok alkalmat adnak párbeszédekre és önálló versmondásra is. Az irodalmi tevékenységek lehetőséget adnak a beszéd megindítására, beszédkedv fokozására, beszédfantázia és szókincs bővítésére, a képzelet fejlesztésére, képszerű látásmód kialakítására és fejlesztésére. A helyes ejtés, a beszédautomatizmus, a tiszta beszédhallás kialakulásához hozzájárulnak, az ismételgetett népi mondókák, gyermekversek. Az utánzásra késztető példaértékű pedagógusi bemutatás, és a gyermekek irodalmi tevékenykedtetése eredményezi a szókincs bővülését, a kifejezőkészség fejlődését, és a nyelvtanilag helyes beszédet. A változatos irodalmi élmények közvetítésével bővülnek a gyermekek ismeretei, fejlődik empatikus készségük, formálódik erkölcsi beállítódásuk. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az irodalmi tevékenységek (vers, mese, dramatizálás, bábjáték) minden korcsoportban minimum heti 2 alkalommal, kötött foglalkozás keretében megjelennek a gyermekek napirendjében. Ezen kívül főleg a mondókák, kiszámolók, versek mondogatása és ritmikus mozgással történő összekötése, a különböző mozgásfejlesztő feladatsorokban, illetve a feladatsorokhoz, óvodai foglalkozásokhoz kapcsolódó motivációkba beépítve van jelen. A napirend egymást követő programjai közötti időszakokban, játékidőben, csendes pihenő vagy bentlakó csoportok esetében az esti lefekvés idején is teremtünk lehetőséget 1-1 mese vagy vers meghallgatására, film vetítésére. A kötött/és vagy kezdeményezett foglalkozások során a téma és tartalom megválasztása mellett az eszközökre is gondos figyelmet fordítunk. A nagyméretű, színes meseillusztrációk, mesekönyvek, applikációs képek, bábok, hangkazetták, filmek felkeltik a gyermek érdeklődését, figyelmüket hosszabb időre is képesek lekötni.

23


A bábozás és dramatizálás sokrétű előkészítő munkát igényel a konduktorok és gyermekek részéről egyaránt. Törekszünk a gyermekekkel közösen történő jelmezek, díszletek, bábok készítésére, ezáltal is elősegítve kreativitásuk, fantáziájuk, kézügyességük fejlődését. A bábozás és dramatizálás tevékenységébe a már tanult mozgásformákat és megoldási módokat is szervesen beépítjük, alkalmaztatjuk. A hagyományok, ünnepek, mint pl. Télapó-várás, Advent, Karácsony, Farsang, Kiszézés, Március 15-e, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap a programba beépülnek. A gyermekek versekkel, énekekkel, mesékkel, bábjátékkal, dramatikus játékokkal készülnek az eseményekre. A vers, mese tartalma, 3-4 éves korosztály Az értelmileg akadályozott gyermekeknél sokkal inkább a sérüléshez alkalmazkodunk, minta a korosztályhoz. Dallamos népi mondókákat választunk, mert ebben még elválaszthatatlanul együtt van az énekes, mozgásos játék és vers. A kiscsoportos gyermekek érdeklődését felkelti a ritmus, a ritmikusság, a szózengés, a „szavakkal való játék”. Ennek megfelelően az irodalmi nevelés leghatásosabb eszközei a népi mondókák, a hangutánzó mondókák, mondóka mesék, nyelvgyakorló, nyelvtörő, sebes mondókák, halandzsa szövegű kiszámolók. Kedvelik a ritmus és mozgás összekapcsolását, amelyet egyszemélyes mondókák (naphívogatók, esőüldözők, állathívogatók, állatűzők), a gyermekek testi ügyesedését szolgáló mondókák, versek (altatók, hintáztatók, lovagoltatók) mondogatásával el is játszhatják. Szeretik a róluk, vagy hasonló korú gyermekekről kitalált történeteket, az állandóságot hordozó láncmeséket, elbeszéléseket, a novellisztikus – realisztikus meséket – amelyeknek tartalma rövid, világos, szerkezete egyszerű, nyelve lendületes és képszerű. A szókedvelés igényét elégíthetik ki a műköltészeti alkotások meghallgatása, megismerése. Kiscsoportban 8-10 mondókát, verset tanulnak a gyermekek, és ugyanennyit hallgatnak meg az év folyamán. A vers, mese hallgatás ideje maximum 10 perc. Minimum hetente 2x kezdeményezünk mese-, versmondást illetve hallgatást. A vers, mese tartalma, 4-5 éves korosztály A középső csoportos gyermekek kedvelik a költői alkotások hangzásbeli játékát, zeneiségét, de már érdeklődéssel fordulnak a vers témája, a költői képek iránt, főleg ha az hangzásbeli élvezettel párosul. Szívesen hallgatják a verses meséket, műköltészeti alkotásokat, vidám, groteszk verseket. A valóságot már el tudják választani a mesétől, kedvelik a többfázisú cselekményeket, így előnyben részesítik a tündérmeséket, tréfás hangulatú verseket, novellisztikus - realisztikus meséket. A mondókák ebben a korban már tartalmasabbak, fonetikailag nehezebbek, így előtérbe kerülnek a felelgetős mondókák, fiktív és halandzsa szövegű kiolvasók. Középső csoportban már elvárható, természetesen az egyéni képességek figyelembe vételével 6-7 mondóka felidézés szintjén, 2-6 kiolvasó, hintázó állathívogató, tréfás állat és névcsúfoló rigmus, 8-10 soros versek maghallgatása, mondogatása. Elvárható, hogy legyenek kedvenc meséik, mesehőseik, igényeljék kedvenc meséik elmondását. 12-14 alkalommal mesélnek új mesét az év folyamán, a többi időt az előző évben megismert kedvenc mesék elmondása tölti ki. A vers, mese tartalma, 5-6-7 éves korosztály Az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek figyelme már tartósabb, érdeklődési körük tágabb, a mesei kettőstudat kialakult, ezáltal előnybe részesítik a bonyolultabb szerkezetű meséket, meseregényeket: a modern meséket és elbeszéléseket. Nagycsoportban 10-12 új mondóka, 6-8 új vers tanulása és 15-20 vers meghallgatását tervezzük az év folyamán. A mesehallgatás ideje maximum 20 percre nő. 24


Elvárható, hogy a gyermekek az ismert versek, mondókák, mesék ismétlését igényeljék, maguk is mondjanak mesét, a folytatásos mesék, verses mesék és meseregény szálait össze tudják kötni, mesehőseikkel azonosuljanak, játékukban utánozzák viselkedésüket, jelenítsék meg tetteiket. Elvárható az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása és hogy ezek kedvenc szórakozásaikhoz tartozzon, valamint a mesékben, elképzeléseikben elhangzottakról beszélgessenek, ezek témája játékukban is megjelenjen. 5. 3. Ének, zene, énekes játék Központi idegrendszeri sérült gyermekeknél olyan társdiszfunkciók is kialakulhatnak, amelyeket mindenképpen figyelembe kell vennünk a mozgássérült gyermekek zenei nevelése során. Ezek közül a két alapvető és tipikus probléma a levegővételi, légzési probléma, valamint a beszédszervek érintettsége, és ennek okán különböző artikulációs problémák fordulnak elő, (hangadási nehézségek, a zenei hangadás zavarai). Ezeket a problémákat javítanunk és fejlesztenünk kell a konduktív-program minden szakaszában, ahhoz hogy az ének-zene foglalkozásokon végzendő tevékenységek eredményesek legyenek. Az ének-zenei nevelés célja és feladata a zenei ízlés, zenei anyanyelv megalapozása. Ezek fejlesztése a népi gyermekjátékok segítségével történhet. Fontos az életkori sajátosságok figyelembe vétele a feladatokban, tehát lényegesek a játékos formák. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A sokoldalúan fejlett ember a művelődés minden területén járatos, így a zenei ismeretekben is. Élvezni és értékelni tudja a zenét. Mindennek megalapozására az óvodai ének-zenei nevelés során van lehetőségünk. Célunk óvodáskorban, hogy felkeltsük a gyermek érdeklődését, az éneklés, a zene iránt. Arra törekszünk, hogy a mozgássérült gyermekek is fogékonnyá váljanak a zenei élmények iránt, megkedveljék a zenét, szívesen, örömmel énekeljenek. Az egyes tevékenységekkel formáljuk zenei ízlésüket, fejlesztjük zenei képességeiket, készségeiket. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A ritmikai és dallami elemek iránti fogékonyságot az énekes gyakorlat és a megfigyelés alakítja ki a gyermekben. A dallamhangok magasság különbségének tiszta érzékelése utánzás alapján történik, a ritmikai elemek pedig játékos mozgással vésődnek be. Mindez legtöbb esetben érzéklet, illetve észlelet útján tudatosítás nélkül. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Tudatosításra kizárólag az erősen szembetűnő különbségek kerülnek (mély-magas, gyorslassú, halk-hangos), valamint a helyes énektechnika legegyszerűbb szabályai. Lényeges a zenei ízlés, zenei anyanyelv megalapozása. Ezek fejlesztése a népi gyermekjátékok segítségével történhet. Az óvodai ének-zenei nevelés egyik feladata, hogy felkészítse a gyermekeket az iskolai tudatos éneklésre, zenehallgatásra. Fontos az életkori sajátosságok figyelembe vétele az előkészítési feladatokban, tehát lényegesek a játékos formák. A mozgássérült gyermekekkel szemben is olyan igényeket, követelményeket állítunk fel, amit "egészséges" társaitól, korának megfelelően elvárunk.

25


A zenei nevelés fő területei - Helyes éneklési szokások kialakításának alapja a helyes légzés kialakítása. - Nagy hangsúlyt helyezünk a helyes légzés kialakítására, mivel ez az alapja a helyes beszéd és éneklés elsajátításának. Ritmusérzék fejlesztése - A ritmusfejlesztésben nagyon fontos az egyenletes lüktetés megéreztetése. A lüktetés folytonosságát éneklés közben a játékos mozgás erősíti meg. A dalritmus és mondókaritmus tanítása - Meg kell tanítanunk a gyermekeknek, hogy úgy tapsolunk, dobbantunk, kopogunk, stb., ahogyan énekelünk, illetve a szöveget mondjuk. A motívumegység megéreztetése - Egy jól ismert dalt, vagy mondókát úgy játsszunk el, hogy az egyik motívumot a konduktor, másikat a gyermekek éneklik. Hallásfejlesztés - A hangmagasság és a dinamika iránti érzéket kell kialakítani, a hangszín felismerését és a belső hallást fejlesztjük. Dinamikai érzék fejlesztése - A dinamikai különbségek megismerése, gyakorlása finomítja a gyermek hallását, kifejezőképességét, tartalmasabbá teszi a zenei befogadó tevékenységet. Hangszín felismerés, hangszínérzék fejlesztése - Feladatunk a hallás finomítása, a zenehallgatásra való nevelés. A gyermekek a hangokon keresztül a külvilágról fontos ismereteket szereznek. A hangszín felismerésére, hangszínérzék fejlesztésére használhatjuk a tárgyak által keltett zörejhangokat, ritmushangszereket, dallamhangszerek hangjait. Belső hallás fejlesztése - Óvodáskorban különböző játékos módon, lehet a dalokat felismertetni (dúdolással, képről, stb.), fejleszthetjük a gyermekek hallását és mindezek hatnak a belső hallás fejlődésére is. Hangszer használat - Az óvodai ismeretanyag elsajátításakor gyakran használunk ritmushangszereket, amelyekkel érdekessé, változatossá tudjuk tenni a foglalkozást. Zenehallgatás - Az óvodai zenei nevelés egyik alapvető feladata, hogy rászoktassuk a 3-7 éves gyermekeket értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelően néhány perces zeneművek figyelmes meghallgatására. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

26


Az ének, zene, énekes játék tartalma, 3-4 éves korosztály - Kiscsoportban olyan dalanyagot kell választanunk, amelynek hangterjedelme 3-5 hang. - 5-6 mondókát, 10-14 dalt ajánlott ismerniük. - A magas-mély relációt oktávon belül, térben mutatva tanulják. - Halk hangos felismertetése beszéden, éneken, zörejen keresztül történik. - Tudják megkülönböztetni 2-3 élesen eltérő zörejhangszer hangszínét. - A ritmusérzék fejlesztésénél érezzék az egyenletes lüktetést. - A hangszerek közül ismerjék a dob használatát. Az ének, zene, énekes játék tartalma, 4-5 éves korosztály - A tanulandó dalanyag hangterjedelme 3-6 hang. Tudjanak a konduktor irányításával önállóan és együtt énekelni, törekedve a tiszta hangon történő éneklésre. - Ismerjenek 4-5 mondókát, 15-23 dalt. - A magas-mély relációt oktáv és kvint távolságban-térben is tudják megmutatni. - Legyenek képesek a halk, hangos felismerésére. - Lehetőség szerint tudjanak így énekelni, beszélni, tapsolni. - Ismerjék fel a tanult dalokat dúdolásról, hangszerről. - Hangszín felismerésnél finomabb zörejek és egymás hangjának felismerésére legyenek képesek, tudjanak néhány percig figyelni éneklésre, hangszerjátékra. - Segítséggel képesek legyenek a dalok, mondókák ritmusának kiemelésére. - Ismerjék fel a tempóváltást beszédben, énekben. - Tanulják a kettes lüktetést, változatos mozdulatokkal legyenek képesek használni az ütő hangszereket önállóan, illetve segítséggel (dob, háromszög). Az ének, zene, énekes játék tartalma, 5-6-7 éves korosztály - Hangterjedelem 3-6 hang. Csoportosan és egyénileg önálló indítással, tisztán, megfelelő magasságban és tempóban énekeljenek. Tanuljanak dallam és ritmusmotívumot visszaadni. - 3-4 mondóka és 20-26 dal ismerete. - Magas-mély reláció 3 fokozatban-térben. A halk-hangos, gyors-lassú fogalom párok tisztázása és együtt gyakorlása. Ismerjék fel dallamot kezdő vagy belső motívumról. - Dallambújtatás rövidebb és hosszabb egységekkel. - Zörej és zenei hangok, egymás hangjának, felismerése kis különbséggel. - Hosszabb - énekelt, vagy hangszeren előadott- dal figyelmes hallgatása. - Ritmusfejlesztésnél, egyenletes lüktetés és dallamritmus különbsége, kapcsolata. - Dalritmus kiemelése, dallamfelismerés ritmusról. - Ritmusmotívumok visszatapsolása. - Ütőhangszerek közül a dob, háromszög, cintányér egyéni használata változatosan (szükség szerint segítséggel.)

27


5. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka A mozgássérült gyermekek, a percepciós zavaraik miatt, mindent lassabban végeznek el, mivel a különböző jellegű tevékenységeknek az észlelés elengedhetetlen feltétele. Probléma jelentkezhet a külvilág észlelésében, de sérült lehet önmaga észlelése is, amely miatt a testséma sem megfelelő. Az izomtónus kóros elváltozása negatív irányban befolyásolja a képi kifejezés lehetőségét. A mozgássérült gyermekeknél fontos, hogy megtaláljuk a kényelmes, biztonságos, helyes ülést, amelyben ellazulva tud alkotni. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység és ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Feladat Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az ábrázolás elsősorban kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, a gyermekek személyiségének megnyilatkozása. Az ábrázoló tevékenység során a gyermekek valamit alkotnak, létrehoznak, kifejeznek, de nem az alkotás végeredménye a fontos, hanem az örömteli cselekvés, az önálló munka, az elképzeléseik megvalósítása. A vizuális nevelés során kialakulnak azok a képességek, amelyek által fejlődik a téri tájékozódás, képzeletvilág, fantázia, és a kreativitás. Fejlettebb lesz a szem-kéz koordináció, a finommotorika. Ábrázolás közben a gyermekek olyan képességek birtokába jutnak, amelyek az írás előkészítésében is rendkívül fontosak. Szervezeti formák Óvodánkban az ábrázoló tevékenységek a gyermekek igényeihez jobban alkalmazkodó kötetlen foglalkozás. A programot fél évre előre tervezzük, és ezen belül a témákat hetekre bontjuk. Hetente legalább két ábrázolás foglalkozást tervezünk. A foglalkozásokat a csoport keretein belül a teremben szervezzük, általában asztalnál ülve. Alkalmanként a mozgó óvodai foglalkozásokon álló vagy térdelő helyzetben is végezhetnek vizuális tevékenységet a gyermekek. A vizuális tevékenység témáját a konduktor előre megtervezi, amely alkalmas az érdeklődés felkeltésére. A technika és a felhasználandó eszközök megválasztá sakor nagy hangsúlyt kap a gyermekek mozgásbeli és értelmi állapota. Általános szempont azonban, hogy a felhasznált eszközök jól megfoghatóak, masszívak, jól láthatóak, szükség szerint nagyméretűek legyenek. Speciális eszközeink: nagyméretű, leragasztott papír, megvastagított papír, vastag rajzeszköz, marokra fogható zsírkréta, ceruzavastagító tok, fűzéshez hurkapálca, műanyag, vastag tű, nagyméretű gyöngy, fűzőtábla, festőhenger, szivacskocka, dönthető rajztábla.

28


A rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma, 3-4 éves korosztály - A gyermekek firkálgassanak, rajzolgassanak, zsírkrétával, ceruzával, gyurkáljanak gyurmát, agyagot. Tevékenységük során ismerkedjenek az anyagok, eszközök tulajdonságával, helyes kezelésével. - Kézzel, szivaccsal, ecsettel mázoljanak nagyobb felületeket, ujjal és ecsetnyomokkal fessenek kedvük szerint. A rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma, 5-6 éves korosztály - A gyermekek rajzoljanak, fessenek, mintázzanak emlékezet után, közvetlen megfigyelés és elképzelés alapján. Készítsenek díszítő munkákat, kézimunkákat tépéssel, nyírással, hajtogatással, ragasztással. A rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma, 5-6-7 éves korosztály - A gyermekek rajzoljanak, fessenek, mintázzanak emlékezet után, személyes élményük, és közvetlen megfigyelésük alapján járműveket, természeti tájakat, otthoni környezetet, személyeket, eseményeket. - Rajzoljanak, fessenek, mintázzanak elképzelés alapján tárgyakat, meseszereplőket, meserészleteket, elképzelt helyzeteket, eseményeket, személyeket. - Készítsenek díszítő munkákat az ismert formaelemek alkalmazásával, megfigyelt motívumokkal. - Készítsenek kézimunkát papírtépéssel, nyírással, hajtogatással, ragasztással, összeillesztéssel, varrással, fűzéssel, vegyes anyagokból, termésekből, ágakból, kavicsokból. 5. 5. A külső világ tevékeny megismerése 5. 5. 1. A környezet megismerése Az óvodáskorú gyermekeink a mozgássérülésük és egyéb társdiszfunkcióik miatt behatárolt és kevés tapasztalati bázissal rendelkeznek. Az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről főleg verbális úton keresnek ismereteket, amelyek gyakran hiányosak és pontatlanok. Világképük lényegesen szegényebb, mint az ép társaiké. A tapasztalatszerzés során fellépő kudarcélmények csökkenthetik a belső motivációit és így csökkentik a külvilág iránti érdeklődést. Az érdeklődés fokozatos beszűkülésével indítékhiány alakul ki, a gyermekek aktivitása megszűnik. Így a további ismeretszerzés akadályozott, nem jönnek létre azok az alapvető ismeretrendszerek sem, amelyek a mindennapi tájékozódáshoz szükségesek. Érzékelésük gyakran korlátozott és pontatlan, ezáltal az érzetek nem, vagy csak lassan integrálódnak komplex egésszé: észleletekké. A környezetben lévő tárgyakból a fogáselengedés akadályozottsága, finommanipulációs problémák, érzészavarok, érzéskiesések miatt hiányos és hibás tapintásos tapasztalati bázis alakul ki. A különböző észlelési csatornák fejletlensége, hibás működése az interszenzoros folyamatok működési zavaraihoz vezetnek. A mozgássérült gyermekek saját testüket, testrészeiket, illetve azok funkcióit tapasztalatok hiányában csak részben ismerik, testsémájuk kialakulatlan. A diszfunkciós gyermekeket a környezetükkel való kommunikációban, tapasztalataik feldolgozásában, ismereteik rendszerezésében a társuló beszédzavarok is hátrányosan befolyásolják. A mozgássérült gyermekek figyelme kis koncentrációjú, rövid idejű, hullámzó, gyakran megtapad, nehezen irányítható.

29


Tapasztalatszerzés során a gondolkodási folyamatok lassúbbak, az elemi analízis-szintézis, a logikai gondolkodás, az összefüggések felismerése, az időben-térben való tájékozódás, a bevésés-felidézés képessége zavart szenved. A gyermek az aktivitása és az érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és a tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A környező világ megismerésére irányuló tevékenységek célja, feladata - A gyermekek tapasztalatainak bővítése a közvetlen és tágabb (természeti – emberi – tárgyi) környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól a játék adta lehetőségek felhasználásával; az alapvető ismeretrendszerek kialakítása. - A valóság objektív megismertetése. Természeti és társadalmi környezetről megfelelő tájékozottsági szint kialakítása, az egyéni képességek figyelembe vételével, és a környezettel kapcsolódó pozitív viszonyulás kialakítása. Önmaguk, testük megismerése, testsémájuk kialakítása, fejlesztése. - A gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének, figyelmének felkeltése és fenntartása. - A tanult megoldásmódok alkalmazásával minél pontosabb motoros megtapasztalással lehetőség biztosítása a környezet pontos észlelésére. - Megfigyelési-felfedeztetési lehetőségek biztosítása a természeti és társadalmi környezetben egyaránt. - Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz, azok védelmére, az értékek megőrzésére nevelés. - Az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. - (Néphagyományok, szokások, tárgyi kultúra megismertetése.) - Megismertetni a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, így megtanulják ezek szeretetét, védelmét is. - Természetes élethelyzetek gyakori teremtése. - Észlelési csatornák összekapcsolása nyelvi és motoros tevékenységekkel. - A szerzett tapasztalatok rendszerezése, összefüggések megláttatása. - Az élményszerűség, a megismerés élményének biztosítása tevékenykedtetés során.

30


Az óvodai foglalkozások kötött formáját törekszünk egy kötetlenebb, a gyermekek természetes igényeihez jobban igazodó projekt módszerrel felváltani. A projekt egy sajátos témaegység, amelynek középpontjában, a mindennapi élethelyzetekben felmerülő, egy-egy probléma áll. Célja, hogy a valóságos tevékenység, az élettapasztalatból való kiindulás vezérelje a megismerés folyamatát. Nagy hangsúlyt kap az összefüggések feltárása, a tapasztalatok tudatosításával a gyermekek szabad önkibontakoztatása. Egy-egy téma az egész napot átszövi, és akár 2-3 hétig is tarthat a feldolgozása, a témák a többi óvodai foglalkozásokon is megjelennek más és más megközelítési formában. A konduktorok által fél, vagy egy évre előre kidolgozott program alapján zajlanak a foglalkozások. A foglalkozások száma nem meghatározott, a csoport összetételétől, fejlettségi szintjétől függően eltérő lehet, de általában heti két foglalkozást tervezünk. A gyermekek a szabadidős tevékenységük során felhasználják, alkalmazzák a megszerzett ismereteket, ezek beépülnek játékukba, munkajellegű és önkiszolgáló tevékenységükbe is. A környezetismereti foglalkozások színtere általában a csoportszoba, de számos lehetőséget nyújtunk gyermekeinknek, hogy a környezetüket a maga természetes közegében is megismerhessék, illetve különböző intézmények látogatása során ismereteiket tovább bővíthessék. Az évszakok témakörének feldolgozása mindig szabadtéri foglalkozással kezdődik, amelyhez megfelelő helyszínt biztosít az intézet tágas udvara. Itt a gyermekek megfigyelhetik a természet változásait, az évszakok jellemzőit, alkalmuk nyílik kertészkedésre és játékra is a szabad levegőn. Csoportjaink évente minimum négy alkalommal szerveznek tanulmányi kirándulást, amelynek helyét és idejét a konduktorok választhatják meg, figyelembe véve a csoport összetételét, életkorát, kívánságait, illetve az éppen feldolgozás alatt álló óvodai program témáját. A csoportok bizonyos feltételek megléte esetén több napos tanulmányi kirándulást is szervezhetnek, amelynek helyszínei alkalmasak a tanult megoldásmódok kreatív alkalmazására és rendkívüli élményszerzésre. A környezet megismerésére irányuló tartalmak - Természeti témakörök: évszakok, növények (gyümölcsök, zöldségek, virágok), állatok. - Társadalmi témakörök: család, testünk, közlekedés, foglalkozások, napszakok, óvodánk. 5. 5. 2. Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek Az idegrendszeri károsodás következményei, a társ- és egyéb diszfunkciók a matematikai gondolkodásban is éreztetik akadályoztató hatásukat. További zavaró faktor lehet: a csökkent értelmi flexibilitás, a perszeveráció, a fixáció, a szituációhoz kötött cselekvés, amely nagymértékben gátolja a gondolkodási folyamatok fejlődését, alakulását. A kialakulatlan, vagy működésében akadályozott készségek, képességek korrekcióját, kompenzációját, fejlesztését már óvodáskorban célirányosan és tudatosan kell irányítani, befolyásolni. -

31


A matematikai nevelés célja A matematikai nevelés célja, hogy a gyermekek játékos formában felfedezzék, megtapasztalják a körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit. A matematikai nevelés feladata: -

a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása, pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása és a gondolkodási folyamatok célirányos fejlesztése, az észlelés pontosítása, a figyelem, az emlékezet fejlesztése, a tanulási képességeket meghatározó struktúrák célirányos fejlesztése, gazdag tapasztalatszerzés biztosítása, a hiányosan működő képességek korrekciója.

A matematikai nevelés központi eleme a problémaszerűség, a gondolkodtató és folyamatos szemléltetésre, cselekedtetésre épülő problémahelyzetek megteremtése, hiszen ez által válik irányíthatóvá a mozgássérült gyermekek önálló, felfedező tevékenysége, illetve annak logikai tartalma, amely indítékhiány miatt gyakran önmagától nem is indul be. A problémamegoldásba ágyazódó cselekedtetés biztosítja: - az alkotó (gondolkodtató) felfedezést a matematikai ismeretszerzésben, - hogy az adott matematikai probléma megoldását szolgáló tevékenységet a gyermek belső intellektusa, érdeklődése, kíváncsisága motiválja, - a tartós, aktív figyelem kialakítását. A legtöbb problémaszituációra épülő műveleti cselekvés éppen a matematikai foglalkozásokon valósítható meg, ilyen a soralkotás, a bontás, a több-kevesebb-ugyanannyi megállapítása, a téri és síkbeli tulajdonságok összehasonlítása, stb. E folyamatok közben míg tárgyakkal, eszközökkel közvetlenül manipulálnak - összefüggéseket fedezhetnek fel, ítéleteket alkothatnak, viszonyításokat határozhatnak meg, amely műveletek mind a gondolkodás fejlődését alapozzák meg, illetve segítik. A cselekvéses szintű, problémahelyzetekre épülő matematikai gondolkodás kialakításában, kialakulásában fontos a megfelelő szintű (differenciált) rávezetés - az eltérő értelmi képességek miatt-, amelyet a gyermekek egyéni képességeihez kell igazítani. A rávezetés módja akkor megfelelő (akkor kelt fel érdeklődést, kíváncsiságot), ha problémahelyzetre épül és feltétlenül cselekvésközpontú, valamint mindig gondolkodtató hatású. A „cselekvésközpontú” matematikai nevelés alapja, hogy a foglalkozásokon felhasznált eszközök és feladatlapok alkalmazása, azok mérete, nagysága, alkalmazhatósága feleljen meg a gyermekek egyéni teljesítőképességének. A matematikai nevelést az óvodában kötött szervezeti keretek (frontális, mikrocsoportos, páros, individualizált) között valósítjuk meg a célirányos fejlesztés, illetve korrekció, kompenzáció érdekében.

32


Hetente minimum két matematikai foglalkozást tervezzünk (közép- és nagycsoport), amely foglalkozások komplex módon kapcsolódhatnak a környezetismerethez, illetve a vizuális neveléshez. Ez a heti két foglalkozás meglehetősen kevés matematikai ismerethez juttatja a mozgássérült gyermekeket, ezért a napirend bármely foglalkozását (konduktív programok), illetve a szabad játéklehetőségeket, spontán szituációkat használjuk fel a matematikai tapasztalatok közvetítésére, megszerzésére. A csoportszobákban elhelyezett játékok, eszközök, tárgyak kiválóan alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, sorba rendezésére, matematikai műveletek elvégzésére. A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet, ehhez nyújtanak jó lehetőségeket az ún. didaktikai (didaktikus) játékok, amelyek a konduktív programokba is eredményesen beépíthetőek. Ezek fajtái: Játékos eljárások (bennük a játékosságot a tevékenységhez kapcsolódó eszközök biztosítják) fajtái: - eszközzel végzett manipulációk, rakosgatás, válogatás, kirakás, összeállítás, - találós kérdések, - igaz-hamis eldöntésére alkalmas eszközök, játékok.

2. Tematikus játékok (bennük a szerepjátékra emlékeztető elemek vannak) A gyermekek valamilyen játéktéma keretében oldják meg a feladatokat: - bábjáték, - tematikus helyzet, - konstruálás egy játéktémához kapcsolódva.

3. Szabály játékok

-

Dominók, különböző kártyák, dobókocka, kugli, barkochba.

A konduktív óvodában a gyermekek életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjüknek megfelelően a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - utánzásos, minta-modellkövető, - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, - a gyermekek kérdéseire, válaszokra adott magyarázatok, - a konduktor által kezdeményezett foglalkozások. A matematikai tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetése rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha a konduktor képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. A konduktor feladata, hogy olyan eszközöket és tevékenységeket biztosítsunk, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben tesszük lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A matematikafoglalkozásokon, vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire támaszkodunk. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítjuk meg. 33


5. 6. Munka és a munka jellegű tevékenységek A játék és a cselekvő tapasztalás mellett a munka, és a munka jellegű tevékenységeknek jut fontos szerep az óvodás gyermek személyiségfejlődésében. Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munkavégzés a szerepjátékhoz hasonlóan örömet okoz az óvodás számára. Ugyanakkor abban különbözik a játéktól, hogy a gyermek tudatában van annak, hogy az általa végzett tevékenység fontos, „komolyan veszi” a munkát. Valódi örömöt akkor jelent számára a munka, ha megélheti a nehézségét, felhasználja ismereteit, erejét, és eléri a tevékenységgel a célját. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Az óvodába kerüléskor a gyermek rögtön egy szokásrendszerrel találkozik, amelynek elemeit először megismeri, majd azok folyamatosan beépülnek a napirendjébe, illetve a saját szokásrendszerébe. Ezzel párhuzamosan megjelennek az első munka jellegű tevékenységek, amelyeket megismernek, gyakorolnak (pl.: játékok, ceruzák, mesekönyvek elpakolása, stb.), később pedig rutinosan megoldanak. Emellett fontos egyéb olyan munkalehetőségek biztosítása, amelyek a gyermekek számára elfogadhatók, az adott életkorban természetes tevékenységek. Fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható, és sohasem a gyermekekre kényszerített feladat. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dolog, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, az egyéniségének és a képességének megfelelő munkát végezhet. Fontos, hogy a munkavégzés folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A játéktevékenységhez hasonlóan a munkavégzés során is különböző fejlődési fázisokat járunk végig a gyermekekkel. Így jutunk el a közös, kezdetben a konduktor tevékenységét utánzó játékelpakolástól a gyermekek önszerveződő munkájáig, amikor már maguk megosztják egymás közt a munka részfeladatait. Feladatunk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság, a döntési helyzetek, a döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A konduktív pedagógiában a munkának, mint alapvető tevékenységformának a felhasználása elengedhetetlenül fontos. Ugyanis a munka személyiségfejlesztő funkcióján túl rendkívül lényeges, hogy lehetőség szerint a mozgássérült gyermekek is képessé váljanak saját maguk ellátására, illetve a környezetükben adódó munkatevékenységek önálló elvégzésére. A konduktor feladata, hogy differenciált megoldási módok megtervezésével, megfelelő eszközök biztosításával a csoport minden tagját képességének megfelelően vonja be a munkavégzésbe, ezzel is erősítse a közösségi kapcsolatokat, nevelje a gyermekeket saját maguk és mások elismerésére, fejlessze az óvodás gyermek kompetenciáját. 34


Munkafajták, munkatevékenységek A csoport napirendjébe különböző munkafajták épülnek be: - önkiszolgálás, - segítségadás társaknak vagy nevelőknek, esetleg egyéb személyeknek, - csoport érdekében elvégzett munkák, - környezet-, növény-, állatgondozás. A munkatevékenységek közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelent. Minden olyan munkát elvégeznek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munka jellegű tevékenységek lehetnek csoportosan, illetve egyénileg végzendők, nevelővel együtt, illetve anélkül. A munka gyakoriságát tekintve lehet állandó, illetve eseti megbízás. Önkiszolgálás Az önkiszolgálásnak óvodáskor kezdetétől fogva nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetük rendben tartását, a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. A diszfunkciós gyermekek közül csak kevesen képesek az önkiszolgálási tevékenységeket életkoruknak megfelelően elvégezni. Az egyéni megoldási módok kidolgozásával minden gyermek bevonható a tevékenységbe, és a tanultak alkalmazásaként szívesen részt is vesz benne. Az önellátás lehetősége, az öltözés, a vetkőzés, az étkezés, az evőeszközök használatának megtanulása, (esztétikus étkezés) szobatisztaság, WC használat, kézmosás, tisztálkodási teendők, az ehhez szükséges eszközök használatának megtanulása (fésülködés, vízcsap kezelése, törülközőhasználat, a ruhaneműk ki- és begombolása, cipőfűzés, ki- és bekötés), motiválja a gyermekeket a tevékenységre. Segítségadás társaknak, nevelőknek A csoport életének természetes mozzanata, hogy a nagyobb, illetve ügyesebb gyermekek segítik a kisebb, súlyosabb állapotú társaikat a hétköznapi tevékenységek során. Ez a jelenség fontos a szocializáció folyamatában, erősíti az empátiát, toleranciát alakít ki a csoport tagjai között. A nevelőknek nyújtott segítségadás a magabiztosság, pozitív önértékelés és önbecsülés kialakulását segíti. A csoport mindennapi életéhez kapcsolódó tevékenységek Gyermekek által legkedveltebb munka a naposság. Eleinte a szerephez kötődő szimbólumok (pl. a kötény) birtoklási vágya, illetve szereplési vágy lehet a kiindulópontja, majd fokozatosan megtanulják a gyermekek a szükséges tevékenységeket, és később már a valódi munkatevékenység lehetősége, a naposság motiválja a cselekvést. A naposi teendők ellátásánál fontos, hogy minden gyermek sorra kerüljön. A különböző szerepek vállalásánál lényeges hogy a diszfunkció mértékétől függetlenül minden gyermek sikeresen tevékenykedhessen, szerepet tudjon vállalni. Egyéb munka jellegű tevékenységek a csoportban a játékok rendben tartása, tisztítása, a terem díszítése, rendezés, apró megbízások teljesítse, részvétel a foglalkozások előkészületeiben.

35


Környezet-, növény-, állatgondozás A csoportokban található állat és növénysarok gondozása segíti a környező élővilághoz kapcsolódó közvetlen tapasztalatszerzést, felelősségre, a természet szeretetére neveli a gyermekeket. A munkatevékenység kialakításához szükséges feltételek: - a megfelelő feladatsorok, amelyek előkészítik, és lehetővé teszik a mozgássérült gyermek munkavégzését, - a napirendben a munkatevékenység rendszeres, folyamatos, a mindennapokba beépített tevékenység legyen, - a tanultak kreatív alkalmazásának lehetősége, és egyben olyan munkalehetőségek biztosítása, amelyek a gyermek számára elfogadhatók, - megfelelő biztonságot nyújtó csoportlégkör, - a konduktor egyéni szükséglethez igazodó segítségnyújtása, - folyamatos ellenőrzés, - konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése folyamatosan a tevékenység alatt. A konduktor célja a munkatevékenység kialakítása során: - elsődleges az élménynyújtás, amikor a neveltjeink átélik, hogy képesek egy bizonyos munkatevékenység (általában önellátási tevékenység) megoldására, - optimális erőfeszítést igénylő munkatevékenység elérése minden gyermektől az egyéni fejlettségtől függően, - a munkatevékenységek megismertetésével pozitív viszony kialakítása a munka jellegű tevékenységekkel kapcsolatban a siker lehetőségének biztosításával, - a gyermekek érezzék a jelentőségét tevékenységüknek, büszkeséggel töltse el őket a munka, a kitartás, az önbizalom, az önbecsülés, a felelősség, céltudatosság erősítése, az akarat fejlesztésével önállóságra nevelés, - a társakért, a közösségért végzett munkával, az egymásnak segítéssel, az empátia, a tolerancia kialakítása. 5. 7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A konduktív óvodai csoportokban a tanulás szervesen illeszkedik a gyermek egész napos tevékenységrendszeréhez, azoktól nem választható el, azokkal összefonódik. A konduktív óvodai nevelés célja a 3-7 éves korú mozgássérült gyermekek kognitív, érzelmi és szociális érési folyamatának segítése, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek, kompetencia kialakítása, életkornak megfelelő prevenció és korrekció. Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység. Nagyon fontos, hogy nem „tanítunk”, nem ismeretszerzés folyik az óvodában, nevelői munkánk alapja a képességfejlesztés, különböző készségek kialakítása. Minden egyes gyermeket önmagához képest, önmagához mérten fejlesztjük, egyéni képességeit, a már meglévő tapasztalatait figyelembe vesszük. Célunk a gyermek kompetenciájának erősítése, fejlesztése.

36


A tanulási folyamat feltétele a jól átgondolt szokásrendszer, a megfelelően kidolgozott fejlesztési program és az ezekhez kapcsolódó feladatok (csoportra, illetve egyénre szabottan), a célszerűen berendezett csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása, differenciált fejlesztés, tárgyi és személyi feltételek biztosítása a pedagógus részéről. Fontos a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, több érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, a felfedezés, kreatív megoldásmódok. Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, erre épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék - cselekvéses tanulás - felfedezés állandó kölcsönhatását. Fontos a differenciált, személyre szabott, pozitív értékelés. Törekszünk a folyamatos önellenőrzés, önértékelés kialakítására. A gyermekek részére az óvodai tanulási folyamat részben önkéntes, de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb-utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokássá, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben. Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése során a gyermeki kíváncsiságra építünk: a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, a toleranciára, az egyeztető-megegyező kompromisszumokra, az önérvényesítésre, a társakhoz való alkalmazkodásra. A tevékenységekbe integrált tanulás célja - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve, felfedező tevékenysége által az értelmi képességek fejlesztése. - A problémamegoldó, kreatív gondolkodás megalapozása. - A kíváncsiságot felkeltő, sokoldalú cselekedtetés során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása, az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése. - A meghitt beszélgetésekkel a gyermekek kommunikációs képességeinek, a beszélőkedv aktivizálása. - A szocializáció folyamatának segítése a megfelelő szokásrendszer megalapozásával. - Az érzékelés, az észlelés és a mozgás összekapcsolása. - A gyermekek eljuttatása az önkéntes tanulástól a szándékos tanulás vágyához. - Az iskolai tanuláshoz szükséges akarati tulajdonságok alapjainak lerakása. - A mozgás sérüléséből és a hozzá tartozó társtünetekből adódó hátrányok csökkentése. Az idegrendszer károsodásának következményei visszatükröződnek a nevelés-tanulás folyamatában, befolyásolva annak folyamatát, eredményességét. A gyermekek között megmutatkozó jelentős egyéni fejlettségbeli különbségek itt még feltűnőbbek. A konduktív óvoda szinte minden neveltje sajátos nevelési igényű gyermek, fokozottan érvényes az egyéni bánásmód, a differenciált személyiségfejlesztés. A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a készségeknek a kialakítása, képességeknek a fejlesztése, amelyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását is elősegítik. Ebben az életkorban az utánzásos tanulási forma a legjelentősebb. Ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását. A minden tekintetben heterogén óvodai csoportok lehetőséget adnak arra, hogy ne csak a nevelő lehessen követendő modell, hanem a gyermekek egymás számára is mintát jelentsenek.

37


Óvodás csoportjainkban a személyiségfejlesztés nem szűkül le ismeretszerzésre. A napirend apróbb mozzanatai során, tudatosan tervezett tevékenység szervezésekor, kirándulásokon folyamatosan jelen van a tanulás. Lényeges, hogy a komplex program elkészítésekor a tevékenységek rendszerét a nevelő tudatos tervezéssel határozza meg. Nem gyakoroltatunk a gyermekkel öncélú mozgásokat, műveleteket. A konduktív nevelési rendszer szerint a folyamatnak sohasem a tanulás a célja, az csupán a problémamegoldás kísérő eszköze. Fontos tehát, hogy a gyermek számára jól motiváló, kívánatos tevékenységformákat tűzzünk ki célul, hiszen akkor lesz érdekelt a részvételben. Ahhoz, hogy a gyermekek akarjanak céltudatos tevékenységen keresztül tanulni, rendkívül sokszínű és kreatív tevékenységformába kell öntenünk a fejlesztő tartalmat. A konduktív óvodai nevelésben is több módszert alkalmazunk. A projekt rendszerű tanulásszervezési mód, kompetencia alapú program, a hagyományok gondozását célzó nevelés, stb. mind fellelhetők óvodai programjainkban. Célunk, hogy gyermekcentrikus, a gyermekek kreativitását kihasználó, fejlesztő, a mindennapi életben fellelhető kihívásokra választ adó feladatokat állítsunk neveltjeink elé, amelyek képességeikhez, meglévő ismereteikhez illeszthetők. Egy adott téma, feladat feldolgozásakor a gyermekeknek olyan plusz tevékenységeket nyújtunk, amellyel mozgássérültségük miatt a beszűkült környezeti térben még nem találkoztak, amelyekkel kapcsolatban nincs még megfelelő tapasztalatuk. A felfedező tevékenykedtetés komplexitásában valósul meg. Napi, heti, ünnepkörhöz, természeti változáshoz kapcsolódó téma feldolgozásra kerülhet a gyermekek játékában, és az összes óvodai tartalomban is. A gyermekekhez több nézőpontból, sok alkalommal jut el ugyanaz az információ. A konduktív óvodai nevelés azért veszi ennek nagy hasznát, mivel az idegrendszeri károsodás következtében a gyermekek figyelme is gyakran sérül, mind tartósságát, mind irányíthatóságát tekintve. Így lehetőséget kapunk arra, hogy a hét minden napján elővegyünk egy új tevékenységet, új tapasztalati forrást a központi témával kapcsolatban, így nagyobb eséllyel ragadnak meg óvodásainkban az új ismeretek. Bár nem ugyanazokat a tevékenységeket ismételjük, mégis mintegy begyakorlunk egy-egy új funkciót. Összegyűjthetjük az adott évszakhoz, ünnephez, kiránduláshoz, stb. kapcsolódó dalokat, verseket és meséket; különböző ábrázolási, mintázási és díszítési technikákat; megismerhetjük az adott téma környezeti formáját és sajátos tulajdonságait, kapcsolhatunk játék-, és munkajellegű tevékenységeket. A konduktív fejlesztés irányából használhatjuk motivációs célokra a kompetens játéktípusokat, illetve a feladatsorok felépítésében kitűzött célként használhatjuk fel az előre eltervezett, vagy a gyermekek ötletei szerint spontán alakuló tevékenységformákat. A jó szervezőmunka eredményeként a gyermekek számára elkerülhetetlenné válik, hogy ne szembesüljenek egy, az aktuális témához, évszakhoz, stb. fűződő problémahelyzettel, így az is biztosított, hogy valamilyen új információt, tapasztalatot fognak nyerni annak leküzdése, megoldása során. Az eredményes tanuláshoz szükséges feltételek: - szeretetteljes, megértő, elfogadó, segítő, vidám csoportlégkör, - a különböző. tevékenységformák és megoldási módok tanulására és alkalmazására megfelelő lehetőséget és időt biztosító napirend, - a konduktor, aki segíti, irányítja a gyermekek tanulási folyamatát, illetve minden tevékenység során alkalmaztatja az elsajátított megoldásmódokat.

38


A konduktor feladatai a tevékenységbe integrált tanulás során: - a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének felkeltése és sokoldalú kielégítése, - a gyermekek érdeklődésének megfelelő valamennyi tevékenységforma biztosítása, amely tevékenységek lehetővé teszik a tanultak változatos alkalmazását, - a cselekvéses alkalmazkodáshoz kapcsolódó motoros és mentális képességek együttes fejlesztése, - a fejlesztés játékos lehetőségeinek megkeresése, biztosítása, - a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése, - segítség adása olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyek lehetőséget nyújtanak a mozgássérült gyermekeknek saját teljesítőképességük megismeréséhez, helyes önértékelésük, önismeretük kialakulásához, - a közösség keretein belül kell megvalósítani a gyermekek aktivitásának, önállóságának, alkotókészségének fejlesztését, ugyanakkor az egyéni sajátosságok, fejlettségi szintek folyamatos figyelembevételével hangsúlyt kell kapnia az egyéni fejlesztésnek is. 5. 8. A tanulási képességek fejlesztése, a tanulási zavarok korrekciója Mozgássérült gyermekeinknél a megismerő tevékenységek fejlődésének minősége, mennyisége akadályozottá válik, ennek következtében a tanulási funkciók zavart szenvednek. Ugyanazon korosztályon belül is különbség van a meglévő ismeretek és képességek tekintetében. A konduktív nevelés keretei között sajátos fejlesztő, korrekciós eljárások alkalmazására van szükség csoportos, kiscsoportos és olykor egyéni fejlesztés formájában. A sikeres iskolakezdéshez, a kudarcok megelőzése érdekében, illetve a részképesség problémák fejlesztése céljából a rendszeres óvodai foglalkozások mellett napirendünkbe fejlesztő foglalkozásokat iktattunk be. A foglalkozásokon elsősorban nem ismereteket pótolunk, hanem a sérült pszichikus funkciók fejlesztését végezzük. A fejlesztő foglalkozásokon elsősorban azok a gyermekek vesznek részt, akik az 5. életévüket betöltötték és a szakértői, illetve az intézetünkben használt felmérő vizsgálatok alapján részképesség gyengeség jeleit mutatják, illetve akik egy év halasztást kaptak az iskolai tanulmányaik megkezdését illetően. 5. 8. 1. A fejlesztő programok célkitűzései, feladatai A fejlesztő foglalkozások célkitűzései Az általános életkori szintelmaradás lehető legnagyobb mértékű csökkentése. Az egyes részképességek életkori szintjének kiegyenlítése. Tanulási nehézségek csökkentése. A fejlesztő foglalkozások feladatai Az egyéni szükségletek felmérése. Fejlesztő program kidolgozása. Egyénre szabott tevékenységi formák szervezése. Külső tárgyi feltételek biztosítása. Egyéni bánásmód és differenciált foglalkoztatás megvalósítása.

39


A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés. Grafomotoros készég fejlesztése. Figyelemfejlesztés. Testséma fejlesztés. Percepciófejlesztés. Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése. Aktivitás fejlesztése. 5. 8. 2. A fejlesztő programok sajátosságai Sindelar program - A gyermekek képességeit maximálisan figyelembe vevő, hosszú távú tanulásra előkészítő, képességorientált program. A program részei Vizsgáló eljárás - Célja, felmérni a részképesség-gyengeségeket, s az így kapott értékek alapján a fejlődési profil meghatározása, az ún. Fa-diagram elkészítése. A faágak hossza a különböző képességek szintjét mutatja, illetve a korona csipkézettségének körvonala jelzi a fejlődés harmonikus, ill. diszharmonikus voltát. A vizsgáló eljáráshoz kapcsolódó gyakorlóprogram A program az Affolteri észlelésfejlődési modellre alapozva, a kognició három alappillérére építkezik (figyelem, észlelés, emlékezet). Mindegyiknek hierarchikusan egymásra épülő 3 fokozata van. A fejlesztés során általános szabályként figyelembe vesszük, hogy továbblépni csak az előző szint hibátlan teljesítése esetén szabad. Fontos a rendszeres gyakorlás, a szülők bevonása, tájékoztatása. Lexi-program - Az olvasás, írás elsajátításához szükséges alapkészségek fejlesztése játékos formában történik. A fejlesztő játékok - amelyek kiindulópontja mindig a mozgás – kiválasztása mindenkor a gyermekek fejlettségéhez igazodik a differenciált bánásmód elvét figyelembe véve. A fejlesztő játékok, és a könyvben lévő feladatlapok megoldása hozzásegíti a gyermekeket az iskolaérettség követelményeinek teljesítéséhez. A fejlesztés területei Irányok tanulása – téri tájékozódás. Hallási figyelem fejlesztése. Ritmusfejlesztés. Vonalvezetési gyakorlatok, a szem-kéz mozgásának összehangolása. Beszédfejlesztés. Emlékezet fejlesztése. Grafomotoros készségfejlesztése A vonalelemek vázolásának előkészítése több észlelési csatornán (vizuális észlelés, alaklátás, formaállandóság, kinesztetikus, taktilis észlelés, auditív figyelem és emlékezet, téri tájékozódás, keresztcsatornák) keresztül. 40


Hippoterápiás foglalkozás - Lovaglással egybekötött nehezített állás-járás, fejlesztés általános és speciális feladatok megoldásával, személyre szabott célokkal és feladatokkal. A Hippoterápis foglalkozás célja Kapcsolatteremtés a lóval- barátkozás, simogatás. Feszültség oldása, félelem leküzdése, az állatok iránti szeretet kialakítása, felelősségtudat erősítése. Izomlazítás, -nyújtás, különös tekintettel a comb belső izmaira. Korrigálás, rendellenességek javítása. HRG, hidrorelaxációs gimnasztika Szárazföldi és vízi részből áll. Konduktor által kidolgozott mozgásfejlesztésmozgástanítás, amelynek vízi részét alkalmazzuk a konduktív nevelésben részesülő gyermekeknél. Jellemzői A víz felhajtóerejét használja fel a mozgástevékenységek tanításánál. Langyos vízben alkalmazható csoportos, esetenként egyéni mozgásfejlesztés, -tanítás. A folyamatos terhelést, a fokozódó terhelés elvét alkalmazza. Preventív, korrektív. habilitációs és rehabilitációs komplex nevelési-oktatási rendszer, amiben az elsajátított képességek és készségek a pozitív transzfer eredményeként más helyzetben is előhívhatóak lesznek. Globális oktatási módszert alkalmaz az egyszerű bemutatással megragadható mozgástevékenységek, -elemek tanításánál. A bonyolultabb mozgástevékenységeket elemeire bontva tanítja, de az egyes részek tanítása csupán átmeneti, mert az egész elvesztené gördülékenységét. A konduktív pedagógia rendszerébe jól beilleszthető fejlesztési rendszer, ahol a gyermekek alkalmazhatják a tanult egyéni ortofunkciós megoldásmódjaikat, illetve a helyes megoldásokról tapasztalati élményekkel gyarapodnak.

41


6. Az óvodában folyó fordított integrációs nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eszközei 6. 1. A fordított integráció fogalma a konduktív óvodai nevelésben A Pető Intézetben az eltelt évtizedek alatt a társadalmi beilleszkedésre való felkészítés gyakorlati tapasztalatai folyamatosan gyarapodtak. A Gyakorló Intézménybe bekerülő gyermek „elsődleges integrációja” a korai konduktív fejlesztés csoportos foglalkozásain valósul meg. A család segítséget kap a gyermek helyes neveléséhez, fejlesztéséhez. A szülő és a gyermek is itt találkozik először azzal az elvárással, hogy meg kell felelnie a biológiai és társadalmi követelményeknek életkora szintjén. A mozgássérült gyermekek konduktív nevelése csoportban nem szegregáció, hanem elsődleges integráció. Tapasztalatunk szerint a csoportos tanulási forma éppen olyan szükséges tényező a diszfunkciós gyermekek fejlődésében, mint az épek nevelésében. A mozgássérült gyermekek óvodai nevelése a konduktív nevelési rendszer második lépcsőfoka, biztosítja a korai életkorban megkezdett nevelőmunka folyamatosságát, illetve felkészíti a gyermekeket az iskolai életre, a társadalmi integrációra. A Konduktív Óvodában integrációs felkészítés keretei között részképesség-zavarokkal, beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő sérült vagy ép mozgású gyermekek képességkibontakoztató óvodai együttnevelése folyik.

Integráló csoportjainkba - a fordított integráció elve szerint - az óvodáskorú mozgássérült gyermekek mellé azonos életkorú ép gyermekeket veszünk fel. Programunk szemlélete és felfogása követi a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának irányvonalát, és igazodik az óvoda funkciójához a társadalomban betöltött szerepéhez, a hagyományokhoz és az eddig elért eredményeinkhez. Az integráló csoportjaink egyéni arculatát az óvoda vezetőinek, és a csoportokban tevékenykedő konduktori közösségnek egységes szemlélete, azonos szándéka alakítja, formálja. A nevelési évre kidolgozott, sajátosan összetett program figyelembe veszi az ép és a mozgássérült gyermekek adottságaiban-képességeiben és fejlődési ütemében meglévő különbségeket, egyéni sajátosságokat. Ezekre alapozva rugalmasan alakítja a működését szabályozó heti- és napirendjét, valamint meghatározza a továbbfejlődéshez szükséges elsajátítandó/ elsajátítható korszerű tartalmakat, és a neveléshez nélkülözhetetlen eszközrendszert. Az együttes nevelés nem csak a mozgássérült gyermekek számára kedvező - megfelelő feltételek mellett -, hanem az ép gyermekek számára is. A gyermekek együttnevelése megsokszorozza a szociális kölcsönhatásokat, és az együttműködés új formáinak elsajátításával, új morális értékeket hoz létre. Tapasztalataink szerint az integráló csoport azon mozgássérült gyermekek számára javasolt, akik valószínűleg többségi iskolában kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat a szülő igénye, és a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleményének javaslata alapján. Távlati célunk fordított integrációs modell nyújtása külső intézményeknek/intézeteknek. Egy letisztult, átfogó pedagógiai szisztéma kialakítása (elmélet-gyakorlat, képzés területén), amely modellértékű lehet az integráló pedagógiában.

42


A fordított integrációs csoportban résztvevő gyermekek óvodai nevelésének sajátosságai A fordított integrációs elvek szerint folyó együttnevelés az eltérő adottságokkal és képességekkel rendelkező mozgássérült gyermekek valódi esélyegyenlősége. Az integráló csoportjainkban, olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk: o ahol megvalósul a sérült és az ép gyermekek együttnevelése, o ahol az óvoda és a konduktorok alkalmazkodnak gyermekek körében tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A program tartalmazza mind az ép mozgású, mind a mozgásában akadályozott gyermekek fejlesztésének lehetőségeit és azok közös, illetve eltérő vonásait. A program alapja, hogy a mozgássérült gyermekek mintaként tekintenek az ép mozgású kortársaikra, és érzelmileg kötődnek hozzájuk. A spontán létrejövő húzóerő hatására pozitív irányba fejlődik énképük és önértékelésük, csökken a függőségi és sérültségi beállítódásuk. Az anyanyelv gyakorlásában különösen jelentős az ép gyermekek nyelvi mintaadása, mert motiválja a sérült gyermekeket a kapcsolat tartalmasabbá tételének eléréséhez. Az ép gyermekek kommunikációja is fejlődik verbális, és nem-verbális síkon egyaránt. Építünk az ép mozgású gyermekek előítélet-mentességére, törekszünk a természetes elfogadó attitűd kialakítására, valamint nevelünk a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányának az alkalmazására. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, és a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. A hagyományos óvodai élet szervezése kiegészül a speciális ellátásokkal, fejlesztésekkel. A kommunikáció és a kooperáció folyamatos jelenléte kiemelt fontosságú az integráló nevelés során. A szülőkkel történő beszélgetések keretében kiemeljük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nem hátrányt és visszahúzó erőt jelentenek, hanem előnyt és többlettudást. Az ép gyermek személyisége gazdagodik azáltal, hogy képessé válik segítve együttműködni, a másik szükségleteit felismerni és tolerálni, saját „épségét” tudatosítani és értékelni. A konduktor-óvodapedagógus kollektíva nyitott, együttműködő, másságot elfogadó. Együttműködését a kölcsönös tisztelet, az óvodások iránt érzett felelős gondolkodás jellemzi. Az óvodában a szakmai munkaközösségi foglalkozások és, esetmegbeszélések mellett hagyomány a különböző csoportokban történő hospitálás, ahol a munkaközösség által kidolgozott szempontsor szerint történik a megfigyelés és a látottak megbeszélése.

43


6. 2. A nevelési programban részvevő gyermekek összetétele Az integrált csoportba történő felvétel szempontja: a sajátos nevelési igényű, központi idegrendszeri sérült középsúlyos, az enyhe mozgásállapotú gyermekek és az ép gyermekek együttnevelése, a csoportok optimális létszáma nem haladja meg a 18 főt, a csoportba felvett gyermekek létszámának a kétharmada mozgássérült gyermek, és az egyharmada ép gyermek. A mozgássérültek integrálhatóságának lehetősége tapasztalataink szerint, hogy azok a mozgássérült (középsúlyos és haladó mozgásállapotú) gyermekek tudnak csoportjainkba jól beilleszkedni, fejlődni, akik legalább segédeszközzel (bottal) képesek a helyváltoztatásra, kézfunkciójuk fejlett annyira, hogy elemi szinten, kis segítséggel ellátják magukat. Kommunikációjuk olyan szintű, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudnak teremteni, szükségleteiket jelezik. A csoportba történő felvétel rendje Integráló csoportjainkba a mozgássérült gyermekek felvétele a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján történik. Felvételre kerülhet minden olyan fiatal mozgássérült gyermek: függetlenül kórformától és eredettől, aki esetében a motoros fejlődés jelentős késése vagy patológiás motoros fejlődés mutatkozik, de szellemi állapota ígéretes, akinek izomtónus eloszlási zavar van, akinél a spasztikus cerebralis paresis2 bármely formája, vagy annak gyanújele észlelhető, akinél a dystoniás/dyskineticus cerebralis paresis bármely formája, és enyhe mentális érintettség jelen van, akinek dystoniás/dyskineticus tünetekkel járó sérülése van. Felvételre kerülhet ép gyermek: szülői igény alapján, mert mozgássérült testvérüket vagy ikertestvérüket intézetünk korai fejlesztő, vagy konduktív óvodai csoportjainkban foglalkoztatjuk, intézetünkben dolgozó munkatárs (konduktor) kéri ép gyermeke felvételét, az óvoda nyílt napján bemutatott integráló nevelésünk iránt érdeklődők köréből, vagy másoktól hallott pozitív visszajelzések után felvételre jelentkezők közül. A weblapunkon közzétett tájékoztatóból lehet informálódni az integráló csoportunk vonzó jellemzőiről (az óvoda által felkínált programok sokféleségéről, a kedvezően kis létszámú csoportok gyermek-összetételéről, a konduktorok kiváló szakmai tudásáról). Nem a fordított integrációs csoport a legalkalmasabb fejlesztési közösség: annak a gyermeknek, akinek a fejlesztésére (a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján) nem az MPANNI Gyakorló Intézménye a megjelölt intézmény, középsúlyos-, és súlyos értelmi fogyatékos gyermeknek, viselkedés, magatartás problémákkal küzdő gyermeknek. A cerebralis paresis definíciója: A cerebralis paresis a mozgás és a testtartás fejlődése állandósult zavarainak a csoportját írja le, amely az aktivitás beszűkülését okozza, és magzati vagy csecsemőkori agyi fejlődés során bekövetkezett nem progresszív zavaroknak tulajdonítható. A motorium zavarait gyakran kísérik a szenzáció, a percepció, a kognició és a kommunikáció, valamint a magatartás zavarai. Gyakori az epilepszia és a csontok-izmok másodlagos deformitása. - Peter Baxter: The Definition and Classification of Cerebral Palsy. DMCN, 2007; 49 (109) 2

44


A Pető Intézet óvodájában a fordított integrációs elvek alapján működő integráló nevelés több mint 10 éves múltra tekint vissza. Az első integráló csoportot kísérleti jelleggel 2000-ben indítottuk, amely a nagy érdeklődés, szülői igény hatására 2009-ben három csoportra bővült, és a gyermeklétszám csaknem megnégyszereződött. A gyermekek létszámának megoszlása az elmúlt években Csoport I.

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

13

12

18

13

12

12

17

18

17

15

16

16

13

15

13

14

15

15

18

16

17

17

14

11

17

45

44

50

II. III. Összesen

13

12

31

28

25

26

32

33

35

2009 2010 2011

6. 3. A nevelő munka alapelvei A lét, a humánum tisztelete Minden ember értékes, egyedi lény. A mozgássérült gyermekek ugyanolyan fejlődő gyermekek, mint ép társaik, ők is tapasztalás, tanulás útján fejlődnek. A tolerancia elve Mindannyian mások vagyunk. Egymást kölcsönösen megértve, tisztelve és segítve a sérült és az ép gyermekek együttműködő tevékenysége is gazdagodik. A pedagógiai optimizmus Mikrokörnyezetben, egészséges életmód keretei között, a játékba integrálódó műveltségi tartalmak feldolgozása során tett erőfeszítések eredményeképpen a sérült és az ép óvodás gyermekben létrejött pozitív változások a nevelés tényleges értékei. A közösségi nevelés elve A „konduktív integráló nevelés” szervezeti kerete a csoport. A közösség szervezése nem csak cél, hanem a személyiségfejlesztés eszköze is. A csoport a követelményeivel ösztönzi a sérült, és az ép óvodásokat is a feladat megoldására, majd szabályozó jelenlétével befolyásolja a megoldást. Az integrált csoport dinamikája egyaránt fejleszti a sérült, és az ép gyermekek koordinációs készségét. Tevékenység-centrikusság A sérült és az ép gyermekek együtt tevékenykedtetése: o gazdagítja a személyiséget, o biztosítja a sokoldalúságot, a reális önértékelést, és egy-egy probléma sokirányú megközelítését, o fokozza az egyéni igénynívót.

45


6. 4. A nevelő munka céljai A 3-7 éves integrálható mozgássérült gyermekek és ép társaik optimális fejlődésének, személyiségük sokoldalú kibontakoztatásának elősegítése, figyelembe véve élettani és egyéni sajátosságaikat, eltérő fejlődési ütemüket, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a sérülés mértékét, jellegét. A mozgásos tapasztalatszerzés, a lehető legnagyobb önállóság belülről jövő igényének kialakítása, a mozgásos és egyéb akadályozottság, hátrány leküzdése, a pozitív személyiségjegyek kialakítása. Lehetőség biztosítása az ép, és a mozgássérült gyermekek számára az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére, és elfogadására. A gyermekek átvezetése különböző szintű nehézségeiken személyiségükre, egyéniségükre, igényükre és szükségletükre tekintettel. A gyermekek felkészítése az iskolai életre szociálisan, értelmileg és érzelmileg. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol szeretetteljes légkörben erősödnek a gyermekek bensőséges, biztonságot sugárzó, egymásra figyelő kapcsolatai. A mozgássérült gyermekek átmenetének előkészítése, segítése az óvodából az iskolába, az épek közösségébe, a többségi intézménybe. Átjárhatóság biztosítása a konduktív nevelési csoportok és az „integráló” csoportok között. A konduktor-óvodapedagógusok és a befogadó intézmény pedagógusai közötti partneri kapcsolat fejlesztése. 6. 5. A nevelő munka feladatai Célunk és feladatunk, hogy az óvodai integrált nevelés során, az elért eredmények függvényében, 7 éves kor körül a mozgássérült gyermekek is képességeiknek és mozgásállapotuknak megfelelő iskolatípusba kerüljenek. A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: o egészséges életmód kialakítása, o érzelmi nevelés és szocializáció, o anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés (képesség-, készségfejlesztés). A 3-6/7 éves korú gyermekek sokoldalú komplex személyiségfejlesztése, amelynek eredményeként a gyermekek a környezetük aktív tagjává válnak, képesek az általános értékek befogadására és egyéni képességeiknek megfelelően azok alkotó formálására. Olyan program kidolgozása, amely tartalmazza az ép mozgású, és a mozgássérült gyermekek együttnevelésének lehetőségeit: o a mozgás-, az értelem-, a beszéd-, a manipuláció-, a játéktevékenység és az önellátás fejlesztését, o az esztétikai nevelést, o a helyes szokások kialakítását, o és a differenciált egyéni fejlesztést. Önálló és irányított tapasztalatszerzés biztosítása kötelező és kötetlen foglalkozások során, amely igazodik a mozgássérült és ép gyermekek szükségleteihez, mozgásigényének kielégítéséhez. A differenciálás alkalmazása, széleskörű figyelemmegosztás, nagy fokú rugalmasság a tervezés, a szervezés és az óvodai nevelés során.

46


A mozgássérült és az ép mozgású gyermekek tevékenységi ritmusának összehangolása, párhuzamosan egymás mellett futó differenciált programok szervezése, amelyek a gyermekek fejlettségének megfelelően átjárhatók. 6. 6. A mozgásfejlesztés és a személyiségfejlődés kapcsolata A mozgásfejlesztés során azonosságok és különbségek vannak jelen az ép és a mozgássérült gyermeknél. Azonosságok: a mozgás igényének jelenléte, a mozgás, mint örömforrás megélése, a mozgás önbizalom növelő hatása, az együttes mozgás élménye, rendszeresen séta, játék az udvaron, a különböző mozgást fejlesztő játékok használata. A programokba, a mozgásos játékokba bevonjuk a mozgássérült gyermekeket, és állapotuktól, lehetőségüktől függően az ép gyermekek mozgásainak utánzására késztetjük őket. A mozgássérült gyermekek önbizalma növekszik, és a mozgás, az önálló helyváltoztatás átalakul örömmel és tudatosan végzett cselekvéssé. Különbözőségek: A programban lehetőséget és elegendő teret kapnak a konduktív feladatsorok. Mindennapos mozgásfejlesztésünk során a mozgássérült és az ép gyermekeink számára is kiemelt szerepet kap a mozgáskoordináció-, a nagymozgás-, a percepció-, a térbeli tájékozódási képesség és a manipuláció fejlesztése. A mozgásprogramok konduktoróvodapedagógus vezetésével valósulnak meg játékos formában. A mozgássérült gyermekek bizonyos napokon és foglalkozásokon a mozgásfejlettségüknek megfelelő csoportban tevékenykednek, sajátos nevelési igényüknek megfelelő feladatokat oldanak meg, míg ugyanabban az időben az ép óvodások testnevelés keretében labdákkal, tornaszerekkel megoldható feladatokat végeznek. A csoport minden gyermeke számára speciális fejlesztő eszközöket, tornaszereket és rendszeres mozgáslehetőséget biztosítunk a teremben, és az udvaron egyaránt. A sétákon, a kirándulásokon minden gyermek közösen részt vesz. A tevékenységközpontú programunk felkészíti a gyermekeket önmaguk és képességeik megismerésére, társaihoz való pozitív viszonyulására. Fejleszti a kudarctűrést, a figyelmet, a türelmet, a kitartást, az egymás iránti figyelmességet és a segítőkészséget. Saját testük, és mozgásos képességeik megismerésével fejlődik „éntudatuk”, és az egyén „szociális énje”. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását. A társakhoz való alkalmazkodás mozgás közben fejleszti a gyermekek önuralmát, toleranciáját, együttműködő képességét, akaratát és kialakul egy egészséges versenyszellem.

47


A Magyar mozgáskotta módszer3 jelentősége a programban Programunkba alkalmazzuk a Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert. A program sajátos eszközrendszerének segítségével, a gyermekek ismereteinek, képességeinek megfelelően, különböző nehézségű és célú, a gyermekek számára élvezetes játéktevékenységet biztosíthatunk. A Mozgáskotta módszer komplex, mozgás- és személyiségfejlesztő program 3-7 éves gyermekeknek. Alkalmazásával segítjük a vizuálisan megjelenő (később az érzékeléstől függetlenül emlékezetből is felidézhető) gondolati mozgásminták tudatos megvalósítási képességének fokozatos kialakulását, a figyelem, az emlékezet az ideomotoros funkciók fejlesztését, más nevelési területeken szerzett ismeretek mozgásos gyakorlását, alkalmazását, a fizikai képességek optimális kibontakoztatását. A módszer gyakorlatában az érzelmek, az ismeretek, a figyelem, a gondolkodás az emlékezet legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint maga a mozgás. A gyermekek érzelmeihez, képzeletvilágához közelálló eszközeivel élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál. Sajátos eszközrendszerének segítségével a színek és az alakok felismerését, az emlékezet és a figyelem fejlesztését, a gyermekek ismereteinek, képességeinek megfelelően különböző nehézségű és célú, a gyermekek számára élvezetes játékokkal biztosíthatjuk. A Mozgáskotta módszer eredményeként az új mozgások megtanulása során a gyermekek sikerélményhez jutnak, a folyamatos sikerélmény, pedig a gyermekeket újabb és újabb mozgásos cselekvésre ösztönzi. 6. 7. A nevelő munkát segítő módszerek, eszközök Az integrált tapasztalatszerzési-, ismeretszerzési- tanulási folyamatnak szerves része a módszerválasztás tervezése, koordinálása, a differenciált feladatadás, a csoportos, kiscsoportos és páros formában történő feladatvégzés és a személyre szabott segítségadás. A játékba integrált tanulási folyamatok tervezésénél, szervezésénél és megvalósításánál kooperatív technikákat és projektmódszert alkalmazunk. A gyermekek adottságait, készségeit figyelembe véve kiemelt hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre és az önnevelésre. Az egyén és a csoport összefüggésében bizonyos tevékenységek tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és más tartalommal végzi el a mozgás-, a kognitív- és a szociális fejlődésben elért szintjén, úgy, hogy az sem őt magát, sem társait nem zavarja. Az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak, miközben a gyermekek közötti különbségek is természetessé és elfogadottá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával. A műveltségtartalom integráltan, alkalmanként projektrendszerben és az egyéni fejlődési ütemre tekintettel sajátos rendszerben kerül feldolgozásra. Ebben a folyamatban a játék szabadsága a gyermekek választása, a kötelező és a választhatóság összhangja biztosítva van. A játékba integrált tanulás során a projekt módszer alkalmazásával4 olyan tanulásitapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk, amely mind a sérült, mind az ép gyermekek számára megfelelő. 3 4

Magyar Gábor: Magyar mozgáskotta módszer - Szeged, 2001 Körmöci Katalin: Projektmódszer az óvodában - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2004-ben kiadott módszertani anyagának egyéni átdolgozása 2010.

48


A projekt módszer előnyei az óvodai nevelés folyamatában A projekt módszer meghagyja a világ egy és oszthatatlan voltát, és a teljesség élményével tölti el a gyermeket. Élethelyzetekben adódó tapasztalatszerzésre alkalmas. A tevékenységbe integrálódnak, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek és nem fordítva. A közvetlen környezet alapul szolgál a megismerési folyamatok fejlődésének, és a gyermeki kísérletező igénynek. Az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét biztosítja, amelyek motiválóak, és amelyet a konduktor-óvodapedagógus kihasznál, miközben hátérben marad. Harmonikus érzelmi fejlődést eredményez a szabad önkifejezés lehetőségének biztosításával. Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így hasznosíthatja az egyéni érdeklődés motiváló erejét. A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás. 6. 8. A nevelő munka szervezeti keretei, formái Az óvodai élet szervezése egységet alkot a konduktív tevékenységekkel és fejlesztésekkel. A nevelési program integrált, amely kiterjed a diszfunkciós és ép gyermekek minden egyes tevékenységére. A program összetett, minden egyes eleme egymással összefügg. Az integrált óvodai nevelésben résztvevő gyermekek adottságainak és szükségleteinek megfelelően a napirend és a hetirend tartalmazza a komplex tevékenységeket magába foglaló programokat. A foglalkozások csoportos, kiscsoportos formában és egyéni a fejlesztés keretében szerveződnek. A szabad játék lehetősége biztosított minden nap, délelőtt és délután az udvari játszótéren. Hetente lovaglással egybekötött 2 órás szabadtéri foglalkozást és HRG - úszást szervezünk gyermekeinknek.

A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel.

49


6. 9. Eredményeink és jövőbeni innovációs törekvéseink A fordított integráció elve szerint működő csoport gyermeklétszáma folyamatosan növekszik. A szülő óvoda választását meghatározza a programok sokfélesége és a konduktor-óvodapedagógusok hitvallásos szakmai felkészültsége. A szülő pontosan tudja, hogy a korai fejlesztés megkönnyíti az integrációba vezető utat. Az időben elkezdett konduktív nevelés növeli annak esélyét, hogy gyermeke bekerülhessen a többségi óvodába, majd az alapfokú képzésbe. A szülő és a konduktor nyílt, őszinte kapcsolatrendszerében a szülő folyamatos tájékoztatást kap arról, hogy gyermeke milyen szerepet tölt be a gyermekközösségben, milyen örömöket él át, és milyen problémákkal kell megküzdenie nap mint nap. A szülő megtapasztalja annak fontosságát, hogy ő is aktív irányító és segítő támogató a gyermeke ismereteinek, jártasságainak, készségeinek és képességeinek a kibontakoztatásában. A közeljövőben szeretnénk összeállítani egy olyan szolgáltatási programcsomagot és módszertani adatbankot, amely az együttnevelés elméleti felkészüléséhez és gyakorlati megvalósításához nyújt sokoldalú, kézzelfogható segítséget. Az elektronikus vagy dokumentum formában szerkesztett programcsomag alapvető kérdésekben nyújt tájékoztatást és konkrét segítséget. Olyan dokumentációs útmutatót dolgozunk ki, amely segít a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó dokumentumok értelmezésében, az egyéni fejlesztési terv összeállításában, a fejlődés és a fejlesztés longitudinális nyomon követésében. Jelenleg az óvodás gyermekek fejlettségét Porkolábné Dr. Balogh Katalin 5 útmutatása alapján, a következő területeken mérjük: mozgás-, testséma-, téri tájékozódás, térbeli mozgás-, értelmi-, finommotoros koordináció-, nyelvi kifejezőképesség-, szociális fejlettség, illetve szociális érettség. A beválás vizsgálatát végezzük belső munkatársunk, Pásztorné Dr. Tass Ildikó PhD kutatása során kidolgozott tudományos munkájának „Szempontsor a konduktív nevelésben részt vevő CP-s gyermekek megfigyeléséhez” (2010. április). A jövőben, a megfelelő képzettség megszerzése után alkalmazni fogjuk a „Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer” tesztcsomagját. Az integráló csoportokban dolgozó szakembereink a „jó gyakorlatok gyűjteményével” lehetőséget teremtenek a sajátos nevelési igényű gyermekek (mozgássérült) együttnevelését sikeresen megvalósító intézmények gyakorlatának bemutatására. Célunk, egy közvetítő kommunikációs felület kialakítása, a nyilvánosság és a közvetlen kapcsolat megteremtése az együttnevelést megvalósító, a jó gyakorlatokat fejlesztő és a jó gyakorlatokat igénybe vevő intézmények között. Az óvodai nevelés hagyományai mellett tervezzük az Infokommunikációs tanulás (IKT) alkalmazásának bevezetését, az eszközök használatát egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekttanulási formában. Fordított integrációs törekvésünk az óvodából az iskolába lépés átmeneti nehézségeinek leküzdése. o A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését segíti, a konduktorok és az elsős tanítók szakmai találkozója, amelynek következtében megvalósul az a közoktatási elképzelés, miszerint a rendszer alulról építkezik, vagyis az óvoda a közoktatás első (és nem alsó) láncszeme, amely képezi azt az alapot, amelyre az iskola építhet. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program - Kudarc nélkül az iskolában Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére - Trefort Kiadó, Budapest, 2004 5

50


A konduktor-óvodapedagógusok pedagógiai módszertani kultúrájának megújulásához szükségszerű az együttnevelést segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása. Az elmúlt egy évben munkatársaink számos továbbképzésen vettek részt a TÁMOP 3.4.2.09/1-2010-0004 „Hatékony együttnevelés- tudatos együttműködés” pályázatnak köszönhetően. A különféle kooperatív tanulási technikák megismerése tudatosította bennünk, hogy rendkívül fontos a gyermekek viselkedés- és magatartásformáiban megjelenő építő egymásrautaltság, az egyéni felelősségvállalás, az egyenlő részvétel, a párhuzamos interakciók, az egymás segítése, ahhoz hogy akár az iskolai életben, akár később a munkavállalás során megállják helyüket a társadalomban. Meglévő partneri kapcsolataink körét bővítjük további közoktatási, és szolgáltató intézményekkel, alkotó együttműködésünk eredményeként kölcsönösen átadjuk egymásnak a „jó gyakorlatokat”. Az együttnevelésről szerzett szakmai tapasztalatunkat megosztjuk másokkal, részt veszünk a pedagógusok szemléletformálásában külső előadásokon, szakmai konferenciákon és műhelyfoglalkozásokon, kerületi, fővárosi és regionális szintű pedagógiai rendezvényeken.

51


3. számú melléklet, Záradék A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az elfogadásra szánt pedagógiai programról, az abban foglaltakról a szülői szervezet képviselőit tájékoztattuk, támogató egyetértésüket beszereztük, s a törvényben biztosított jogunknál fogva a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete Pedagógiai Programját elfogadjuk.

A szakalkalmazotti testület nevében: 2009. június 22.

2010. augusztus 26. 2011. május 5.

Antoni Gáborné Henics Erika a szakalkalmazotti testület képviseletében Huszárné Mikla Ildikó a szakalkalmazotti testület képviseletében Huszárné Mikla Ildikó a szakalkalmazotti testület képviseletében

52

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents