Helyi Nevelési Program

Lurkóház Óvoda 1202. Budapest, Mártírok útja 205/b.

Helyi Nevelési Program

Budapest, 2011.

A helyi óvodai nevelési program készítésénél és módosításánál az alábbi jogszabályokat és dokumentumokat vettük figyelembe:

Ø

1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról

Ø

137/1996. (Vlll.28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

Ø

A 137/1996. Kormányrendelet

(Vlll.28.)

Ø

A 137/1996. Kormányrendelet

(Vlll.28.)

Kormányrendeletet

Kormányrendeletet

módosító

módosító

51/2004.

(III.23.)

255/2009.

(XI.20.)

Ø

11/1994. (Vl.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Ø

1997.évi XXXl. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Ø

1/1998. (Vll.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Ø

3/2002. (ll.15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetésről

Ø

Intézményünk Szervezeti és működési szabályzata

Ø

Intézményünk Minőségirányítási programja

Ø

Települési, közoktatási és esélyegyenlőségi program Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2007.

Bevezetés

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Pesterzsébeten óvodai régiókat alakított ki. Az átalakítás intézményünket is érinti. A Képviselő-testület beolvasztással intézményünkhöz csatolta a Budapest XX. kerület Köztársaság tér 1. szám alatt lévő Gyermekkert Óvodát. 2011. szeptember 1-től a Lurkóház Óvoda (1202. Budapest, Mártírok útja 205/b.) három óvodai épületben fejti ki tevékenységét, összhangot teremtve a tagóvodák pedagógiai-, tanügyi-, munkáltatói-, gazdasági-, menedzselési feladatainak ellátása területén. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján, a közös célok és feladatok mellett tükröződnek a tagóvodák helyi sajátosságai, egyéni arculata, mely változatossá teszi intézményünket. A jelenlegi

struktúrában

való

működést

Budapest

Főváros

XX.

kerület

Pesterzsébet

Önkormányzatának Képviselő-testülete 216/2011. (V.19.) Ök. sz. határozattal hozta létre. Nevelési programunkat e sajátos felépítésből adódó lehetőségek kihasználásával állítottuk össze.

1.

Jogi státusz Az óvoda neve:

Lurkóház Óvoda

OM azonosítója:

034726

Címe:

1202. Budapest, Mártírok u. 205/b.

Telefonszáma:

285-51-02

E-mail cím:

[email protected]

Az óvoda fenntartója: Budapest Főváros XX. Kerület, Pesterzsébet Önkormányzata A fenntartó címe: 1201. Budapest, Kossuth L. tér 1. Telefonszáma: 283-06-40 Az óvodához tartozó tagintézmények: -

címe: 1202. Budapest, Hunyadi J. tér 15.

-

telefonszáma: 285-48-77.

-

címe: 1204. Budapest, Köztársaság tér 1.

-

telefonszáma: 283-08-19.

-

Csoportok száma:

-

Férőhelyek száma: 340

14

Az óvoda jogállása: o

jogi személyisége: önálló jogi személy

o

tevékenység szerinti besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény

o

feladatellátás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv, előirányzata felett teljes jogkörrel rendelkezik, pénzügyi gazdasági feladatait a XX. kerületi GESZ, mint önállóan működő és gazdálkodó szerv látja el.

o

bérgazdálkodási jogköre: önálló bér- és létszám gazdálkodó

Az óvoda működése, tevékenységének ellátási módja: Az óvoda tevékenységét a többször módosított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., és az államháztartásról szólótöbbször módosított- 1992. évi XXXIII: tv., valamint a vonatkozó jogszabályok, továbbá a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat rendeletei és a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi, az óvodavezető, mint egyszemélyi felelős személy vezetésével. A törvényességi felügyeletet Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat jegyzője látja el. Az óvoda tevékenysége: a 3-7 éves korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása.

2.

Intézményünk bemutatása

2.1. Nevelési alapelveink • •

A gyermeket tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés övezze. Nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítása. Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosításával a gyermekben az óvodához való pozitív érzelmi kötődés megteremtése, türelmes, toleráns nevelői magatartással a gátlások oldása, az egyre gyakoribb kontaktusfelvétel elérése. • A nevelés elsődlegességének hangsúlyozása. Az óvoda nevelési intézmény, s mint ilyen, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével, valamint a nevelők személyes példamutatásával. A nevelést, mint tudatos értékválasztást nevelési helyzetekbe beépített tevékenységeken keresztül igyekszünk megvalósítani. A gyermeket különleges védelem illeti meg. A gyermek érdeke mindenek felett áll, joga van szükségletei kielégítéséhez • Nevelésünk a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására irányul. • A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik.  A gyermek differenciált, egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül. Törekszünk a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenységek kibontakoztatására úgy, hogy az egyes gyermek egyéni akaratát, vágyát, törekvéseit, ambícióit kiélhesse, személyisége pozitívirányban fejlődjék, gazdagítva ezzel a közösséget. • Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékhoz A gyermek legfőbb tevékenysége, a semmi mással nem helyettesíthető játék. Olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan használunk fel nevelési céljaink eléréséhez és ehhez a szükséges feltételeket biztosítjuk. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában.  A gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei kielégítésének meghatározó szerepe van abban, hogy mennyire érzi jól magát, mennyire aktív, mennyire tevékeny, közlékeny és életvidám a gyermek, ezért ezt tekintjük az egyik legfontosabb alapelvnek. •

Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés. A gyermeki személyiség egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individum. Ennek megfelelő bánásmód illet meg minden egyes gyermeket. Személyre szabott törődés, figyelem és a másság elfogadása, viselkedése iránti tolerancia minden gyermeknek egyformán kijár. Fontos hogy érezze: úgy szeretik őt, olyannak, amilyen.  Esztétikus környezet megteremtése. Kellemes, harmonikus, tiszta, világos csoportszobákkal, ízléses környezettel természetes anyagok dekorációhoz történő felhasználásával a gyermek alakuló ízlésvilágát, hangulatát pozitív irányban befolyásoljuk, fokozzuk aktivitását. • A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, az emberi jogok és az alapvető emberi jogok védelmét.

2.2. Gyermekkép Nevelőtestületünk gyermekképe alapvetően abból indul ki, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Olyan gyermekek nevelése: •

akik érzelmileg gazdagok;

•

boldogok;

•

környezetükben jól tájékozódók és azt óvók;

•

fogékonyak a szépre;

•

egyéniségük megőrzése mellett képesek az együttműködésre;

•

önállóak;

•

megfelelő önismerettel és önértékelő képességgel rendelkezők;

•

érdeklődőek, nyitottak;

•

kreatívak;

•

másokat elfogadók;

•

pozitív beállítódásukkal hozzájárulnak saját testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz.

2.3. Óvodakép Óvodánk légköre szeretetteljes, gondoskodó, érzelmi biztonságot nyújtó, óvó-védő, feltétel nélkül elfogadó-befogadó, hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő és teremtő. A szabadság és az ésszerű korlátok alapján biztonságot nyújt a gyermekeknek. Az önérvényesítés és az alkalmazkodás harmóniáját biztosítja a társas együttlét során, a gyermekek érdekeinek érvényre juttatását helyezi előtérbe. Nevelőközösségünket a sokoldalúság, az együttműködés jellemzi, mely segíti az integrált és differenciált nevelést, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

2.4. Pedagóguskép Elvárásunk, hogy az intézményünkben dolgozó pedagógusokra jellemző legyen:  az intézményi célokkal való azonosulás;  őszinte, kollegiális munkakapcsolat;  gyermekszerető, együttműködő és segítőkész, akire jellemző az öröm és a sikerorientáltság, az értékközvetítés;  pedagógiai optimizmus és hivatásszeretet;

 tiszteletben tartja a gyermek személyiségét, emberi méltóságát, egyéni és életkori sajátosságait;  a gyermekek életkorának, fejlettségének és személyiségének megfelelő eljárásokat választ;  tiszteli, megérti a szülők különbözőségeit;  a családi vonatkozású információkat titokként kezeli;  befogadó szellemiségű az inklúziv nevelésben;  együtt érző, megértő, elfogadó a gyermekekkel és a szülőkkel;  anyanyelvi-kommunikációs magatartása modell értékű;  a folyamatos önképzés, a továbbképzés, a szakfolyóiratok használata és a megújulni tudás képessége jellemzi.

2.5. Dajkakép A nevelőmunkát segítő dajka személyisége:  munkájával az óvodapedagógus partnere és támogatója, aki képes azonosulni a nevelési elveinkkel, céljainkkal, módszereinkkel;  gyermekszerető viselkedésével, személyes példájával, kommunikációs- és beszédmintájával pozitívan hat a gyermekekre;  aki átérzi munkájának fontosságát, partner a gyermeknevelésben;  feladatait lelkiismeretesen, körültekintően látja el;  a gyermekek érdekében tiszta, higiénikus, biztonságos környezetet biztosít;  az óvónő irányítása mellett a napirend és a hetirend alapján aktívan vesz részt a csoport életében, a gyermekek gondozásában, étkeztetésében, a különféle tevékenységekben, valamint a gyermekprogramokon, kirándulásokon;  példamutató magatartásával hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez;  rendelkezik a dajkai munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal. 

2.6. Küldetésnyilatkozat Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, melynek törés nélkül folytatódnia kell az iskolában. Nevelési folyamatunk a gyermeki tevékenységre épül, amely az egyéni fejlődés ütemének megfelelő, teljesítmény kényszertől mentes fejlesztést tesz lehetővé. Eddigi értékeinket, eredményeinket, hagyományainkat megtartva, a társadalmi és a partneri elvárások és a változások figyelembe vételével folytatjuk. Arra törekszünk, hogy az óvoda az a hely legyen: •

ahol a gyermeket szeretet és derű, biztonság és megértés veszi körül,

•

hogy a gyermekek sokoldalúan fejlettek, kreatívak, önálló gondolkodásra képesek, és testileg lelkileg egészségesek,

•

ahol a gyermekek boldogan töltik napjaikat, így a szülők nyugodtak, mert tudják, hogy gyermekük jó helyen van.

Nevelési filozófiánk egyik legfontosabb alapelve, hogy minden gyermek saját képességei szerint és annak figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Pedagógiai elhivatottságunknak megfelelően szakmai tudásunkat folyamatosan bővítjük, hogy képesek legyünk a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését magas szinten biztosítani. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, és jó szívvel emlékezzenek az itt töltött évekre. Céljainkat, törekvéseinket csak is a legfontosabb partnerünk, szövetségesünk, a szülő megnyerésével tudjuk megvalósítani. A családok nevelési elveit tiszteletben tartva, olyan szülőóvoda kapcsolatot kívánunk kiépíteni, ami garantálja a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztését.

3. A Lurkóház Óvoda nevelési gyakorlata

Lurkónevelő a Lurkóház Óvoda nevelési gyakorlata

3.1. Küldetésnyilatkozat Hivatásunknak megfelelően, lelkiismeretes pedagógiai munkánk során, kedvező nevelési hatások érvényesülését biztosítva fontos feladatunk a gyermeki jogok és egyéni szükségletek tiszteletben tartásával az esélyegyenlőség biztosítása. Nevelőközösségünk számára fontos a gyermekek öröme, elégedettsége, és hogy biztonságban érezzék magukat, szeressenek a mi óvodánkba járni. Bensőséges, szeretetteljes kapcsolatot teremtve biztosítjuk a sokrétű játék, a sokféle mozgás lehetőségét. Sok olyan tevékenységet biztosítunk, amelyekben a gyermek tapasztalatokat szerez, alakul énképe, önértékelése, képességei optimálisan, harmonikusan fejlődik, sokoldalúan kibontakozik. Megalapozzuk az egész életen át tartó tanulás iránti igényt, szakmai munkánk eredménye képen a gyermekek olyan ismeretekkel rendelkeznek, melyek segítik az iskolai életben való eligazodásban, saját helyének megtalálásában. 3.2. Nevelési céljaink •

A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

•

A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása.

•

Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása.

•

Az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűd, az inkluzív-, az integrált-, a migráns gyermekek nevelését támogató szemlélet.

•

A nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek.

•

A gyermekek nyugodt, élmény gazdag harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

•

Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése.

•

Programunkban kiemelt szerepet kap az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás szokásainak alakítása, valamint az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése.

3.3. Helyzetkép óvodánkról Óvodánk Pesterzsébet peremén, két épületben működik. Mindkét óvodában nagy, parkosított udvar áll a gyermekek játék- és mozgásigényének kielégítésére. A két épületben 4-4 gyermekcsoport, összesen 200 gyermek elhelyezésére van lehetőség. Az óvodába járó gyermekek szociokulturális hátterét tekintve a népesség minden rétegét képviselik. Közösségünk hitvallása: nevelő - képességfejlesztő szemléletünkkel a helyi szükségleteket, az óvodába járó gyermekeket és családjaikat kívánjuk szolgálni. A megvalósítást csoportonként két szakmailag jól felkészült, felsőfokú végzettségű óvodapedagógus végzi. Az óvónői párokat úgy alakítottuk ki, hogy az intézmény és a gyermekcsoport érdekeit minél magasabb színvonalon szolgálja. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvónők mellett szakképzett dajkák dolgoznak, akik tevékenyen segítik az óvónők munkáját. A fejlesztést igénylő gyermekekkel fejlesztőpedagógus, a beszédhibás gyermekekkel logopédus

foglalkozik. Az óvoda működéséhez a pénzügyi feltételeket a fenntartó biztosítja, melyet pályázatok írásával egészítünk ki. Intézményünkhöz kapcsolódik az Erzsébeti Lurkókért Alapítvány. A neveléshez, fejlesztéshez, környezetalakításhoz szükséges tárgyi feltételek javításához az alapítvány támogatást biztosít. Az óvoda és a szülők kapcsolatát a nyitottság, a bizalomra épülő együttműködés jellemzi. A szakmai munkaközösségünk által szervezett továbbképzések, tapasztalatcserék, kutatások az óvodapedagógusok mindennapi, gyakorlati munkájához nyújtanak segítséget. A Közoktatási törvényben rögzített előírás szerint, az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja. Intézményünkben nincs lehetőség külső szolgáltatók által tartott tanfolyamokra, foglalkozásokra. 3.4. Erőforrásaink

Személyi feltételeink Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma

17 fő

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák

8 fő

Részmunkaidőben foglalkoztatott (6 órás) konyhai dolgozó

2 fő

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma

4 fő

További szakképesítések Tanügy-igazgatási szakértői szakvizsga

1 fő

Minőségfejlesztési feladatokra felkészítő szakvizsga

1 fő

Fejlesztőpedagógus szakvizsga

2 fő

Gyermek-, ifjúság- és családvédelmi szakvizsga

1 fő

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

1 fő

Közösségünket a sokoldalú érdeklődés, az alaposság, a rendszeretet jellemzi. Kollégáink fogékonyak, nyitottak az újra, igényük az önművelés. Az óvodapedagógusok az elmúlt években érdeklődési körüknek megfelelő továbbképzési formákban vettek részt. A fejlődési igény és a szakmai érvényesülés kivívása pozitívan befolyásolja nevelőtestületünket. Egy-egy gyermekcsoport életét két óvónő irányítja. Nevelőtestületünk többsége elkötelezett közösséget alkot a kitűzött célok elérése érdekében.

Óvodánkban a dajkákat a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. Napi munkájuk során az óvónőkkel való megbeszélés alapján segítik nevelési céljainkat, feladataink megvalósulását. Intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik, egy-egy tevékenységforma, nevelési terület elemzése, értékelése, fejlesztése céljából. A gyermekek fejlesztését külső szakemberek segítik (logopédus, fejlesztő pedagógus, utazó gyógypedagógus).

Tárgyi feltételeink Mindkét óvoda átlagos állagú, eredetileg is óvodánk épített egyszintes épület. Csoportszobáink tágasak, világosak, jól szolgálják a gyermekek barátságos, biztonságos óvodai életét. A Hunyadi téri tagóvodában tornaterem áll a gyermekek rendelkezésére. Mindkét épületben megtalálhatók azok funkcionális helyiségek, melyek a gyermekek és a munkatársi közösség kiszolgálására hívatottak. Az óvodánként több mint 4.000 m2 parkosított, füvesített udvar jó lehetőségeket biztosít a gyermekek tartalmas udvari életének kialakításához. 3.5. Óvodánk általános nevelési feladatai

3.5.1. Az erkölcsi - szociális érzelmek alakítása •

megteremtjük az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkört

•

sok közös élményt, közös tevékenységet biztosítunk,

•

a közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk meg, mint az együttérzés, a figyelmesség, a segítőkészség, az őszinteség, az önfegyelem, a pontosság, a szorgalom, a kitartás, az önzetlenség, az igazságosság, az igazmondás, az állhatatosság,

•

a mindennapi testi-lelki edzéssel fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését,

•

segítjük a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést,

•

a gyermekeket önmaguk és mások tiszteletére, megbecsülésére neveljük,

•

a szociális érzékenység alakításával segítjük a másság és különbözőség elfogadását,

•

segítjük a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését.

3.5.2. Az esztétikai érzelmek alakítása •

az egyéni igények figyelembevételével biztosítjuk az esztétikus, higiénikus gondozást,

•

elősegítjük az esztétikus, harmonikus mozgásfejlődését,

•

az egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítjük a szépérzék kialakulását,

•

segítjük a gyermekeket, hogy a tárgyi, emberi, természeti környezetben vegyék észre a szépet és a csúnyát,

•

olyan esztétikai élményeket biztosítunk, amelyek formálói a gyermekek később kialakuló esztétikai értékítéletének.

3.5.3. Az intellektuális érzelmek alakítása •

segítjük a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását,

•

a gyermekek kíváncsiságára, utánzási kedvére alapozva fejlesztjük értelmi képességeiket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket, gondolkodásukat - különös tekintettel kreativitásukra,

•

a kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok feldolgozásával fejlesztjük az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását,

•

meghitt beszélgetések szervezésével erősítjük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét,

•

az érzelmi alapigények - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - biztosításával segítjük a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat, szóval, mozgással, vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.

3.6. Óvodánk további nevelési feladatai 3.6.1. Az egészséges életmód alakítása Célunk: a ránk bízott gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermekek jó közérzetét, amely minden egyéb tevékenységhez szükséges. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. A napirenddel olyan rugalmas időkeretet biztosítunk a különböző tevékenységek végzéséhez, mely figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit is. A gondozási feladatok teljesítése igen bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. A testápolás, az étkezés, az öltözködés szokásait a szülőkkel és a dajkákkal együttműködve alakítjuk a beszoktatástól óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermeket jellemző erőteljes testi fejlődés egyik alapfeltétele a helyes táplálkozás. Fontos, hogy a különböző tápanyagok: a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő mennyiségben és arányban legyenek jelen a gyermekek táplálékában. Sajnos találkozunk olyan családokkal, amelyekben nem fordítanak elég gondot a gyermekek rendes táplálkozására, így a mi felelősségünk e téren is fokozódik. Az egészséges táplálkozás fontos részét képezik a vitaminnapok, amikor a szülők közreműködésével a befizetett étkezésen túl gyümölcsöt, zöldséget fogyasztanak a gyerekek. Igyekszünk mielőbb megismerni a gyerekek ízlését, ösztönözzük őket az új ízek megkóstolására, de az étel elfogyasztását nem erőltetjük. Külön odafigyelünk a túl válogatós, illetve túl falánk gyermekek étkezési szokásainak alakítására. Egész nap folyamán biztosítjuk a gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét. A gyermekek természetes mozgásigényét naponta többszöri szabad mozgáslehetőség biztosításával (udvar, tornaterem) és szervezett mozgásos tevékenységek alkalmával elégítjük ki. Az ebéd utáni pihenéshez nyugodt, biztonságot nyújtó légkört teremtünk. Alapos szellőztetés után, a

zavaró fény és hanghatások kiiktatásával, pizsamába öltözéssel, mesemondással, altatódallal biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. A gyermekek különböző alvásigényét figyelembe vesszük. Az alvást nem követeljük meg, csak a csendes pihenést. A fáradékonyabb, nagyobb alvásigényű gyerekeket hagyjuk tovább pihenni. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, és a gyermek testi képességeinek fejlesztése A tevékenységek tartalmának kifejtését a 10.5. Mozgás című fejezetben részletezzük. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az egészség, -óvodás korban is- testi, lelki és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló tevékenységünk a személyi- és környezet higiénét és a pszicho higiénét is magában foglalja. Az egészségvédelem alapja a tisztaság igényének kialakítása, az érzékszervek védelme, a bőr, a haj és a fogápolás, az orr tisztán tartása. Ennek feltételeit folyamatosan biztosítjuk fokozatosan juttatva el a gyermeket a megfelelő önállósági szintre. A mindenkori időjárásnak -és nem a naptárnak- megfelelő réteges öltözködés jelentőségéről gyakran meg kell győznünk néhány szülőt, mert a szélsőségek (túlöltöztetés, illetve túl vékony öltözet) a megbetegedés veszélyét rejtik. Betegségre gyanús gyereket a közösségtől elkülönítve gondozunk a szülők megérkezéséig. Különösen a láz, hasmenés, hányás, bőrkiütés, erős köhögés jelenthet fertőzésveszélyt. Gondoskodunk a láz csillapításáról, folyadékpótlásról, a gyermek pihentetéséről. Baleset esetén, ha a szülő rövid időn belül nem érkezhet meg, szakorvoshoz visszük a sérült kisgyermeket, súlyos esetben mentőt hívunk. Sajnos napjainkban is szükséges a gyermekek rendszeres átvizsgálása az élősködők (fejtetű, rüh) elterjedésének megelőzése céljából. Előfordulása esetén tapintatosan tájékoztatjuk a szülőket a kezelés és a megelőzés lehetőségeiről. A betegségből felgyógyuló gyermekeket megfelelő orvosi igazolással fogadjuk újra a közösségben. A gyors testi növekedés következtében esetleg kialakulható hanyag testtartás megelőzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Ebben fontos szerepe lehet az általunk alkalmazott tartásjavító tornának, lábboltozat erősítő gyakorlatoknak. A gyermeki szervezet edzését a levegő, a napfény és a víz jótékony hatásának kihasználásával végezzük. Minden nap kivisszük a gyerekeket a hidegebb téli napokban is, hiszen a téli örömök, a hóban játszás is edző hatású. A nyári hónapokban pedig az étkezések és a pihenés kivételével minden időt a szabadban töltünk. A napfürdőzésnél a fokozottság betartását tartjuk szem előtt, 11 óra után már csak az árnyékban foglalkoztatjuk a gyerekeket, hogy a káros sugaraktól megvédjük érzékeny bőrüket. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a különböző korcsoportokban. A gondozási feladataink végzése közben kiemelt jelentősége van az óvodapedagógus–gyermek és a dajka–gyermek kapcsolatépítésének. A tevékenységek közben az összehangolt, sürgetésmentes munkára, a helyes kommunikációra, az érzelmek pozitív alakítására törekszünk. 3-4 éves korban: A beszoktatási idő alatt a gyermekekkel együtt végezzük a testápolási teendőket, hogy megtanulják a szokások sorrendjét. Segítséget nyújtunk a mosakodáshoz, törölközéshez, WChasználathoz, fog- és hajápoláshoz. Rászoktatjuk őket a saját eszközök használatára. Megismertetjük velük a zsebkendő higiénikus használatát, szükség esetén játékos fúvási gyakorlatokkal vezetjük rá őket a helyes orrfúvásra.

Étkezéskor az edényekkel, evőeszközökkel önállóan szolgálják ki magukat. Szükség esetén a legkisebbeket megetetjük, de fokozatosan az önálló étkezésre szoktatjuk őket. Figyelembe vesszük, hogy a családból érkezett gyermekeknek esetleg új ételekkel, új ízekkel kell megismerkedniük. Kanalat, később villát is használnak a kicsik. Kialakítjuk a szalvéta használatának szokását. Ügyelünk a szabad mozgást biztosító, de réteges, hőmérsékletnek megfelelő öltözködésre, segítséget nyújtunk az öltözködés minden mozzanatában, de teret engedünk és ösztönözzük is önállósági törekvéseiket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük testi közérzetüket, egészségi állapotukat. Ebben a korban (különösen beszoktatás idején) gyakran előfordulhat a bevizelés. Tapintatos, türelmes bánásmóddal a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítésével próbáljuk megszüntetni az okokat. 4-5 éves korban: a tisztálkodási szokások terén fokozatosan eljuttatjuk őket az önálló, alapos kézmosásig, WC-használatig, rövid haj rendbetartásáig. A helyes fogmosási technikát csoportosan és egyénileg is gyakoroltatjuk. Az önállóság alakítása mellett is szükséges a folyamatos ellenőrzés. A zsebkendő használata, az orrfújás is önálló műveletté válik, szükségességére gyakran figyelmeztetjük a náthás gyerekeket. Étkezésnél ítéljék meg az elfogyasztani kívánt étel mennyiségét, megtanítjuk a kancsóból való folyadéköntést. Kialakítjuk a helyes kanál- és villafogást, a kulturált étkezés szokásait (tiszta étkezés, csukott szájjal való rágás, asztalnál való viselkedés, szalvétahasználat). Az öltözködésnél a szükséges segítséget megadjuk, tanítjuk a gombolásokat, fűzést, kötést, cipzárhúzást. Arra szoktatjuk a gyerekeket, jelezzék, ha fáznak vagy melegük van, testi szükségleteiket, közérzetváltozásaikat közöljék velünk, kérjenek segítséget. 5-6-7 éves korban: már mind a testápolási, mind az étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos szokások gyakoroltatásánál a gyermekek teljes önállóságának kialakítására helyezzük a hangsúlyt. A tisztálkodási eszközök tisztán tartása, helyrerakása, a mosdó rendjének megtartása is a gyerekek feladata. A kulturált étkezés szabályait betartatjuk, tanítjuk a kés és villa helyes használatát. Az öltözködés helyes sorrendjének rögzülnie kell ebben a korban, fontos lépés a cipőkötés megtanulása, valamint a ruhaneműk önálló rendben tartása. Pozitív példák kiemelésével arra ösztönözzük őket, hogy minden tevékenység alkalmával ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára. Ezen feladatok megvalósításánál külön figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű családokból érkezett gyerekekre, hiszen gyakran ezen a területen tapasztaljuk náluk a legnagyobb hiányosságokat. Türelemmel, megértéssel egyénileg ismertetjük meg velük az alapvető tisztálkodási szokásokat, az ápolatlanul behozott gyerekeket a dadus nénik segítségével igyekszünk rendbe tenni. Ilyen célból tartalékolunk néhány használt, de jó állapotban lévő ruhadarabot, melyet az óvodában tartunk rendben, hogy szükség szerint átöltözve jobb közérzetet biztosítsunk számukra. Fontos, hogy a tisztaság igénye, a rendezett megjelenés minél korábban kialakuljon és szokássá váljon náluk is. Az egészséges és biztonságos környezet biztosítás A gyermekeket körülvevő tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi követelményeknek, és esztétikus, nyugtató hatású harmóniát áraszt, jó alapot ad óvodai nevelőmunkánkhoz. Óvodáink udvarai parkosítottak, gondozottak, füves és betonozott terület, homokozó tartozik minden csoport udvarrészéhez. A külön udvarrész megszoktatásával nem zárjuk ki, hogy más csoportba járó testvéreikkel, barátaikkal együtt játszhassanak a gyerekek. A mozgásfejlesztő eszközöket, az egyéb használati eszközöket, játékokat a gyerekekkel naponta ki és behordjuk. Az udvaron is biztosítjuk a vízfogyasztás lehetőségét. Épületeinket igyekeztünk anyagi lehetőségeinkhez képest esztétikusan berendezni, főleg a gyermekek munkáival díszíteni. A csoportszobák több funkciót is betöltenek, tükrözik az óvónők

ízlésvilágát, az ott folyó nevelőmunka sajátosságait. A különböző tevékenységekhez elkülönített helyeket hoztunk létre (pl. építőszőnyeg, alkotó-műhely, mesesarok, élősarok…stb.), így biztosítjuk a gyermekek nyugalmát az elmélyült tevékenységekhez. A természetes megvilágítást részesítjük előnyben, a függönyöket csak erős napsütéskor, illetve délutáni pihenés alkalmával húzzuk be. Mind az udvari, mind az épületbeli berendezési tárgyak, eszközök alkalmazásánál elsődleges szempontként a balesetveszélyek megelőzését tartjuk a legfontosabbnak. Az öltöző helyiségekben minden gyermek számára külön fogast és cipőtartó rekeszt biztosítunk, elegendő helyet hagyva a kényelmes öltözködéshez. A Mártírok 205/b. óvodában minden csoportnak külön mosdóhelyisége van, a Hunyadi J. téri óvodában 2-2 csoport használ közös mosdóhelyiséget, napirendjeik egyeztetésével. Az intimitás megőrzésének érdekében a WC-ket elválasztottuk egymástól, a tisztálkodási eszközöket jellel ellátva állandó helyen tartjuk. Fokozottan ügyelünk arra, hogy a takarításhoz használt vegyszerek, és a szükségesen tartott gyógyszerek a gyermekektől kulccsal elzárt helyen legyenek tárolva. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása •

A gyermekek természeti és társadalmi környezetéhez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása.

•

A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése, felfedeztetése a gyermek aktív tevékenysége által.

•

Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb sajátosságainak megtapasztaltatása.

•

Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési normák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természeti és az ember által épített, létrehozott környezettel – az ott lévő értékekkel – való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a későbbi évek környezettudatos életvitele kialakulásához.

•

Szelektív hulladékgyűjtésre való szoktatás.

Szakemberek bevonása, a szülő és az óvodapedagógus együttműködése a speciális és a prevenciós feladatokba A védőnővel és a gyermekorvossal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, azonnal jelezzük, ha bármilyen változást észlelünk a gyermekek egészségével kapcsolatban. A Logopédiai Intézet logopédusa elsősorban a nagycsoportosok körében elvégzi a beszédhibás gyermekek kiszűrését, heti rendszerességgel javítja beszédhibájukat. A Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusa egyéni fejlesztésben részesíti a fejlesztésre szoruló gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez utazó gyógypedagógust veszünk igénybe. Fontos feladatunknak tekintjük a szülőkkel és a szakemberekkel való rendszeres kapcsolattartást, segítségnyújtást a korrekciós és prevenciós feladatok ellátásában. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Önállóan mosakodnak, törölköznek, használják a WC-t, fogat mosnak. A tisztálkodási eszközöket tisztán tartják, helyére teszik. Hajukat rendben tartják.  A zsebkendőt szükség szerint önállóan használják, helyesen fújják orrukat.

 Étkezés közben kulturáltan viselkednek, ügyelnek a tisztaságra. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt kívánnak fogyasztani, önállóan töltenek maguknak folyadékot. Helyesen használják a kanalat, a kést és a villát.  Önállóan, megfelelő sorrendben vetkőznek, holmijukat hajtogatva teszik helyre. Ha fáznak vagy melegük van, önállóan segítenek magukon. Cipőjüket önállóan kötik.  Ügyelnek saját külsejükre, környezetük rendjére, tisztaságára.  Kialakulnak bennük a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez és megóvásához szükséges szokások.  Betartják a balesetek, betegségek megelőzését szolgáló elemi szabályokat, szokásokat, vigyáznak maguk és társaik testi épségére.  Önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére.  Testileg is érett az iskolakezdéshez.

3.6.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk, hogy a gyermekek személyiségének figyelembevételével, -a közösségi nevelés keretein belül- a csoport és az óvoda normáihoz igazítva bontakoztassuk ki a gyermekek képességeit, tulajdonságait, érvényesítsük egyéni érdekeit. Nevelőmunkánk során azt valljuk, hogy az egyén és a közösség nevelése szorosan összefonódik, és egymást gazdagítja. A szociális tanulás, mely a gyermek születésekor kezdődik, óvodáskorban felerősödik. A gyerek megfigyel, tanul, utánoz, mintát, modellt követ, közben magatartásformákat, értékeket sajátít el. A szülőkkel összehangolt tudatos nevelőmunkánk így erősíti a szocializáció folyamatát. Feladataink: Derűs, érzelem gazdag, családias légkör megteremtése és fejlesztése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a ránk bízott gyermekeknek érzelmi biztonságot, szeretetteljes, derűs légkört biztosítsunk. Olyan alaphangulat kialakítására törekszünk, ami a kapcsolatteremtésre, játékra, tevékenységre ösztönzi a gyermekeket. A gyermekek életterét úgy alakítjuk ki, hogy az barátságos, otthonos legyen. Lehetőséget adunk, hogy a gyermekek elképzelései, ötletei is érvényesüljenek. A beszoktatás alatti hatások meghatározzák a gyermek érzelmi kötödését az óvodához, ezért nagy körültekintéssel, megértéssel, gyöngédséggel végezzük e pedagógiai feladatunkat. A szülőkkel együtt teremtjük meg a legjobb, legnyugodtabb feltételeket a közösségbe történő beilleszkedéshez. Lehetőséget adunk arra, hogy szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Az első napokban mindkét óvónő végig jelen van a nap folyamán, hogy a változással ne okozzunk törést a gyermekekben. A délutáni alvás idején különös szeretettel vesszük körül a gyermekeket: melléjük ülünk, dédelgetjük, altatóval csendesítjük, nyugtatjuk meg őket. Természetesnek tartjuk, hogy kedvenc játékaikkal pihenjenek. A beszoktatás során már viselkedési rendet tapasztal, tanul a gyermek. Érzelmi megerősítéssel, játékkal, az egyéni fejlettségi tempó figyelembevételével segítjük át őket ezen a nehéz időszakon. A gazdag, tevékenykedtető életet biztosítjuk a gyermekek számára az óvodáskor végéig. Sok lehetőséget adunk, hogy érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Az érdektelen gyermekeknél megpróbáljuk kideríteni érdektelenségük okát, mert befolyásolásukat csak így tudjuk elindítani. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett tágítjuk a tradicionális nemi szerepek határait, oldjuk a sztereotípiák merevségét (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott).

Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatok pozitív, mély érzelmű alakítása A szocializáció, az érzelmi nevelés során abból indulunk ki, hogy a 3-6-7 éves kor alapvetően fontos és szenzitív szakasza az én tudat alakulásának. Mindig az egyéntől keressük az utat a közösség felé. Ebben a folyamatban modellértékünkkel hatunk a csoportszerveződés folyamatára:  a gyermek közösséget irányítjuk,  serkentjük az egyéni fejlődést,  miközben mi is a közösség tagjai vagyunk. Nevelésünk alapja a szeretet és a bizalom. Pontosan éreztetjük a gyermekekkel mit, és miért tartunk helyesnek vagy helytelennek Magatartásunk őszinte, barátságos, de mindig határozott. A gyermekek részünkről toleranciát, megértést tapasztalják, ami további megerősítés után az ő viselkedésüket is jellemzi majd. A szükséges korlátokat úgy állítjuk fel, hogy figyelembe vesszük az egyént, az adott korcsoportot. Példát mutatunk abban is, hogy az eltérő képességű, tulajdonságú társaikat elfogadják. A felnőtt gyermek kapcsolatában alapvetőnek tartjuk:  hogy mindig megértsük a gyermek érzelmeit és ezen keresztül őt magát,  a gyermeki tevékenységeknek megfelelő határok, szabályok felállításával nagy szabadságot biztosítunk,  olyan értelmes fegyelmet alakítunk a csoportban, melyben mindenki jól és biztonságban érezheti magát. A gyermekek egymás közti kapcsolata eleinte kisebb érzelmi töltésű. Alapvetően olyan bensőséges kapcsolatot alakítunk ki, amelyben minden gyermek a csoport elismert tagjának érezheti magát. Segítjük az én-tudat alakulását. Olyan magatartásformákat ismerünk el, ahol a gyerekek figyelnek egymásra, elfogadják egymást, és ez által tudatosodik bennük az én és a másik fogalma.  Segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, valamint az önkifejező és önérvényesítő törekvéseik kielégítését.  Segítjük a barátságok alakulását, a természetes, társas szükségleteik kielégítését.  Olyan élményeket, tapasztalatokat szereztetünk velük, melynek során rokonszenvet érezhetnek egymás iránt.  A gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük.  Arra törekszünk, hogy megtanulják a konfliktusokat önállóan és kulturáltan megoldani.  Megtapasztaltatjuk velük, hogy együtt eredményesebb, örömtelibb minden tevékenység.  Elfogadtatjuk, hogy az együttműködésben az alá- és fölérendeltségi viszony felcserélhető.  Alakítjuk felelősségérzetüket, kötelességtudatukat, konfliktusmegoldó képességüket. A társas kapcsolatokban kiemelt szerepe van a beszédnek. Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek és a gyermekek egymás közti kapcsolatát egy-egy meghitt beszélgetéssel tovább mélyítjük. A gyermekek személyiségfejlődésének alakulásában modell értékű a kommunikáció, a bánásmód, a viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. A közösségi élet és a közösségi magatartás szokásainak alakítása A szokás- és normarendszer megalapozását már az óvodába lépés első napjaiban elkezdjük alakítani, ezzel biztosítjuk a közös élet nyugalmát, biztonságát, a közösségi érzelmek alakulását. A szokások alakításánál arra törekszünk, hogy azokhoz mindig pozitív érzelmek társuljanak és ezeken keresztül fokozatosan ismertessük fel a szokások értelmét.

Úgy szervezzük az óvodai tevékenységeket, hogy azok pozitívan járuljanak hozzá a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, -együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség- és az akaratának -önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat- fejlődéséhez. A közös élmények, tevékenységek megszervezése Óvodáskorban az egyéni örömök mellett egyre inkább szerepet kapnak a közösen átélt örömök. Az előzetes tervezgetésekkel, a közös készülődésekkel az összetartozás érzését erősítjük. A közös eseményeket, ünnepeket, rendezvényeket, kirándulásokat fokozatosan beépítjük a csoportok hagyományrendszerébe. Megismertetjük szűkebb és tágabb környezetüket, segítve ezzel a szülőföldhöz való kötödés alakulását. Óvodánkban a következő ünnepeket tartjuk meg minden csoportban: Mikulás, karácsony, farsang, március 15-e, húsvét, anyák napja, gyermeknap, évzáró. Az ünnepek jelentős események a gyerekek életében, az ünnepléssel közelebb hozzuk a szűkebb és tágabb környezet eseményeit. Óvodásainkat bevonjuk az előkészületekbe, így átélhetik azt, hogy mit jelent a közösség tagjának lenni. A gyerekek érdeklődésére, nyitottságára alapozva rávezetjük őket arra, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és a környezetükben lévő szépre és jóra. A családokra támaszkodva, megfelelő ismereteket közvetítve, közös élményeket biztosítva lerakjuk a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés alapjait, a nemzeti és népi hagyományok ápolásának gyakorlatát. A szépre való rácsodálkozás mellett fontos feladatunk a környezet- és természetvédelem alapjainak lerakása. Az egyéni bánásmód alkalmazása a közösségben Nevelőmunkánkban abból indulunk ki, hogy minden gyermek egyedi, egyszeri individuum, de ugyanakkor a közösség része is. Minden gyermek más testi, idegrendszeri sajátosságokat visel, eltérőek értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, magatartásuk, érzelmeik. Egyéni bánásmód alkalmazásával biztosítjuk, hogy minden gyermek a neki megfelelő módon fejlődhessen és lehessen a közösség elfogadott tagja. Különös figyelmet fordítunk a problémás, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, és fogyatékos gyermekekre. Megfelelő szakemberek bevonásával, - logopédus, pszichológus, orvos - igyekszünk őket segíteni a felzárkózásban, illetve abban, hogy nevelésük, képzésük megfelelő módon történjen. Figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozására is, ami a napi pedagógiai gyakorlatunkban egyrészt képességfejlesztést, másrészt személyiségfejlesztést jelent. Az egyéniségek kibontakozása és a kiemelkedő képességűek fejlesztésére gazdag, változatos, tevékenységrendszert biztosítunk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Kimutatják és szavakban csoportjukhoz, óvónőikhez.

is

megfogalmazzák,

hogy ragaszkodnak

óvodájukhoz,

 Betartják a helyes szokás és szabályrendszert, figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén.  Képesek másokkal együtt érezni, szívesen segítenek egymásnak.  Szeretettel fogadják a vendégeket, hiányolják társaikat, érdeklődnek hiányzásuk oka felől.  Igénylik az aktív, tevékeny életet és ezért képesek együttműködni.  Megfelelő türelemmel, kitartással végzik meghallgatni egymás és a felnőttek közléseit.

tevékenységeiket,

képesek

figyelmesen

 Értik és használják metakommunikatív jeleket.  Szívesen dolgoznak a közösség érdekében, képesek önmagukat és másokat reálisan értékelni.  Képesek küzdeni az akadályok legyőzésért.  Lelkileg és szociálisan is éretté válnak az iskolai élet megkezdésére.  Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket.  Elfogadják és tiszteletben tartják a különbözőségeket.

3.6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés és a gyermekek tudásvágyának kielégítése valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Feladataink: •

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.

•

A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.

•

Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.

•

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.

•

Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése.

•

Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.

•

Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

•

A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés megvalósítása.

•

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

•

A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire való építés.

•

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak bővítése, rendszerezése.

•

Párhuzamosan végezhető differenciát tevékenységek tervezése, szervezése.

A gyermekek tudásvágyának kielégítése során gondoskodunk a fogalmak tartalommal való megtöltéséről, biztosítjuk a megértéshez szükséges időt. Támogatjuk a gyermekek törekvéseit a világ megismerésére, ösztönözzük a kérdésfeltevést, - a válaszadásnál figyelemmel vagyunk a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságaira. A tervezőmunkában végiggondoljuk az egyes gyermekek fejlődését, fejlesztését szolgáló módszert, eszközt, szervezeti formát, ellenőrzést, értékelést.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén •

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

•

A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.

•

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

•

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.

•

Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelybe az óvodásból iskolássá érik.

3.7. Az óvodai élet megszervezésének elvei 3.7.1. Személyi feltételek •

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelő munka egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

•

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

•

Lényegesnek tartjuk az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak összehangolt munkáját. Kiemelten fontosnak tartjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját, a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében.

3.7.2. Tárgyi feltételek •

Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. (a nevelési programunk céljaihoz rendelt eszközrendszert az 1. számú melléklet tartalmazza)

•

Berendezési tárgyaink a 3-7 éves korú gyermekeknek készültek. Szolgálják a gyermekek kényelmét, biztonságát, a fejleszthetőségét. A gyermekek tevékenységéhez szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak, illetve folyamatosan bővítésre kerülnek, elsősorban alapítványi forrásból, pályázati támogatásból.

•

Csoportszobáink hangulatosak, esztétikusak, mely az óvónők kreatív ötleteinek, dekorálásának köszönhető. Figyelünk a színek, formák, anyagok harmóniájára, hogy a gyermekek barátságos, kellemes környezetben, jól érezzék magukat.

•

A nevelőmunka elméleti alapozását segítő szakirodalommal rendelkezünk.

•

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el.

•

A fejlesztő munkához és az egyéb munkavégzéshez megfelelő munkakörnyezetet alakítunk

•

ki. A szülők fogadása elkülönített, nyugodt beszélgetésre alkalmas helyiségben történik.

3.7.3. Az óvodai élet megszervezése A napirend tervezésénél kiemelt jelentőségű, hogy a tevékenységek között harmonikus arányokat alakítunk ki, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti- és napirenddel biztosítjuk a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. Napirend A napirenddel biztonságot, támpontot, állandóságot biztosítunk a gyermekek számára. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a szabad játékra biztosítunk. A szabad levegőn való tartózkodást, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendőket beillesztjük a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek időigényét, ezen kívül annak megfelelően, ahogyan az évszakok váltakoznak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése indokolttá teszi, változtatjuk azt. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát, és figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségleteit. A napirendek elkészítése a konkrét időpontok megjelölésével a csoportnaplókban történik. Heti rend A heti renddel a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segítjük elő csoportjainkban. Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. Az óvodapedagógusok a helyi adottságok, lehetőségek, igények figyelembevételével alakítják ki csoportjaik heti rendjét. gondozás Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van, - az óvodapedagógus e folyamatban is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az ezzel kapcsolatos feladatainkat a 8.1. Az egészséges életmód alakítása című fejezetben fogalmaztuk meg. nevelés Az óvodánkba járó gyermekek nevelését a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programunk alapján, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányítja. dokumentumok Az óvodai nevelés tervezéséhez, a gyermekek fejlesztéséhez, fejlődésük nyomon követéséhez a következő dokumentumokat készítjük el: •

Az intézmény munkaterve tervezési időkerete: egy nevelési év

•

Az intézmény minőségirányítási munkaterve tervezési időkerete: egy nevelési év

•

A gyermekcsoportok nevelési terve tervezési időkerete: fél év, valamint tagóvodánként a nyári élet megszervezésének terve

•

A tevékenységekben megvalósuló tanulás terve tervezési időkerete: egy nevelési év

•

A fejlődés nyomon követésének dokumentuma Időkerete: félévente -az óvodában töltött évek alatt folyamatosan (amennyiben a szülő ezt igényli, az óvodapedagógus az egyéni fejlesztési lap alapján készít írásos tájékoztatást, melyben javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges feladatokra).

3.7.4. Az óvoda kapcsolatai

Az óvoda és a család kapcsolata Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. FELADATAINK  Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel.  Tájékoztatjuk a szülőket az óvodában elérhető, - a családi nevelést segítő szolgáltatásokról (óvónők speciális képzettségének kihasználása, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekjóléti szolgálat, szociális ágazat, szülői értekezlet, fogadóóra, játszódélután, nyitott ünnepek, rendezvények stb.).  Az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat a gyermekek személyi anyagában dokumentáljuk.  Segítjük a szülőket gyermeke viselkedése értelmezésében.  A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése.  Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel, a gyermekek otthonukban történő meglátogatása az óvodai élet megkezdése előtt.  Szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében: napi óvodai élet bemutatása, átadás, búcsúzás körülményeinek megbeszélése, alapvető feladatok, az óvodai nevelés törekvései.  Apás-anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása.  Az óvodában töltött időtartam fokozatos növelése.  Kedvenc játék, holmi behozásának lehetősége.  Kiemelt feladat: gyerekekhez.

biztonsággal,

szeretettel,

megértéssel,

odafigyeléssel

fordulni

a

 Az óvodapedagógusok fő törekvése a befogadás folyamatában, hogy a gyermekek elfogadják.  A szülőtől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás segítése az érzelmi bázis megteremtésével.  Olyan mértékű segítségnyújtás, amilyenre a gyermeknek valóban szüksége van.  A gyermekek múltjának, élettörtének fejlődési és nevelési körülményeinek folyamatos megismerése, pedagógiai-pszichológiai elemzése a fejlesztéséhez szükséges legmegfelelőbb módszerek megválasztásához.  A gyermek megfigyelése a befogadás időszakában: miként szokta meg az új környezetet, -

hogyan reagált a szülőtől való elválásra,

-

magára talált-e a játékban,

-

hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel,

-

hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába,

-

mi okozott számára örömet vagy nehézséget,

-

hogyan reagált a sok gyerekre.

 Az óvoda kezdeményezi, majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében, a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel.  A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekszünk új, a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére.  Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében felhasználjuk.  A tudomásunkra hozott, vagy jutott információkat bizalmasan kezeljük.  Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről.  A gyerekeket érintő fontos kérdésekben kikérjük a szülők véleményét és bevonjuk őket a döntéshozatalba.  Megismerve a családok eltérő nevelési szokásait törekszünk az eltérő nevelési igények közelítésére.  Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében.  Pozitív attitűddel befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket.

Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkat ad számunkra a gyermek óvodáskor előtti fejlődéséről. A bölcsőde munkatársaival olyan tartalmi kapcsolatot alakítunk ki, melynek során megismerhetjük egymás nevelőmunkáját. FELADATAINK  A gyermekek meglátogatása bölcsődei csoportjukban.  Részvétel a bölcsődei szülői értekezleten.  Szakmai találkozások a gondozónőkkel, az egymással szemben támasztott elvárások közelítése érdekében.

Az óvoda és az iskola kapcsolata Az iskolával való kapcsolatunk a gyermekek zavartalan iskolakezdését segíti elő. A kölcsönös érdeklődés hozzájárul egymás nevelési céljaink, elképzeléseink megismeréséhez, megértéséhez. FELADATAINK  Az iskola alapdokumentumainak, az alapozó képességfejlesztési feladatainak megismerése.

szakasz

moduljainak,

készség-

 Szakmai együttműködés kezdeményezése a tanítókkal a nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében.  Az iskola pedagógusainak kidolgozásában.

segítése

 Tanítók fogadása az óvoda megismertetése érdekében.

a

kezdő

személyiség-

és

szakasz

pedagógiai,

pszichológiai

képességfejlesztő

tevékenységének

 Felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes alkalmasságáról.

gyermek iskolai

 Hospitálás iskolai tanórákon.  A gyermekek előkészítése az iskolai látogatásra.  Iskolalátogatás a gyermekcsoporttal.  A gyermekek meglátogatása az iskolában.

 Információs segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasságról.

együttműködés a Család és Gyermekvédelmi központtal A gyermekek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőség kimerülte után, a Család- és Gyermekvédelmi Központtól kérünk segítséget. Az intézmény vezetője útján a központoz fordulunk abban az esetben is, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. A gyermekvédelmi felelősök részt vesznek az együttműködés keretében szervezett esetmegbeszélő fórumokon. A gyermek igazolatlan mulasztását követő szülői értesítés eredménytelensége esetén a Gyermek- és Családvédelmi Központtól közreműködését kérjük.

együttműködés az Anyaoltalmazóval és a lakásotthonnal A lakásotthonból és az anyaoltalmazóból óvodánkba jelentkező gyermekek a felvételnél elsőbbséget élveznek. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak az adott feladatokhoz és szükségletekhez, mely elsősorban a gyermek múltjának, élettörténetének fejlődési és nevelési körülményeinek megismerésére vonatkozik. Törekszünk arra, hogy kapcsolatunkat a nyitottság jellemeze.

Az óvoda és a pedagógiai szolgáltatók együttműködése  Nevelési tanácsadó -

az együttműködés formái: fejlesztés igénybe vétele, továbbképzéseken való részvétel, iskolakezdési vizsgálat, BTM vizsgálat.

 Logopédiai Intézet -

az együttműködés formája: fejlesztés igénybe vétele.

 Benedek Elek Egyesített Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet -

az együttműködés formái: utazó gyógypedagógus igénybevétele, továbbképzéseken való részvétel.

 Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet - az együttműködés formái: szolgáltatások igénybe vétele, továbbképzéseken való részvétel.

Az óvoda és az egészségügyi intézmények Kapcsolat Az egészségügyi intézményekkel való kapcsolat egyrészt a védőnő és a gyermekorvos kapcsolat, másrészt a szűrések megszervezésére vonatkozik. Feladataink:  A gyermekorvosokkal és a védőnőkkel való folyamatos kapcsolattartás, egymás tájékoztatása, egymás tapasztalatainak felhasználása.  A szülők tájékoztatása az iskolakezdéshez szükséges vizsgálatok elvégzéséről.

Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata A közművelődési intézmények rendezvényeit - a gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva, érdeklődésüket figyelembe véve - csoportosan látogatjuk. A közművelődési intézmények gyermekeknek, családoknak szóló hirdetéseit elhelyezzük a szülőknek szóló faliújságon. A kapcsolattartás formái: látogatás, megbeszélések, rendezvényeken való részvétel.

3.8. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 3.8.1. Játék Célunk: a játéktevékenység minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai szakértelemmel történő támogatása annak érdekében, hogy biztosítsuk a sokoldalú és harmonikus fejlődésének lehetőségét.

Feladataink: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása •

•

Alkotó kedvű légkört alakítunk ki, ahol a gyermek szabadon dönthet arról, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen helyet választ és mennyi ideig tart játéka. Feladatunk a megfelelő csoportlégkör biztosítása, elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel. Sok új ötlettel, kellő időben adott segítséggel, megerősítéssel segítjük a játékos légkör kialakulását. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, az elképzelések valóra váltását. Olyan kreatív légkör megteremtésére törekszünk, melyben a gyermekek feszélyezettség nélkül, önállóan, vagy társaikkal önfeledten tudnak játszani. A közösségi élet és a játék szabályait, normáit a gyerekekkel és szülőkkel közösen formáljuk, különös tekintettel a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítésére. A játékhoz szükséges hely biztosítása. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a csoportszobában önállóan, vagy amíg erre nem képesek segítségünkkel alakítsanak ki játszóhelyeket. Csoportszobáink alkalmasak arra, hogy többféle állandó és variálható kuckót alakítsunk ki. A gyermekek által gyűjtött tárgyak, termések, "kincsek" egy állandó helyet kapnak, melyet ők alakítanak és rendeznek be. A kézműves tevékenységek számára szintén állandó helyet biztosítunk, a kellékek, eszközök állandóan a gyermekek rendelkezésére állnak. A csoportszobákat a könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztással alakítjuk ki. -

Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel).

-

Mesesarok (nyugalmas hely, könyvekkel, bábokkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szőnyeggel).

-

Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel.

-

Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye megfelelő eszköztárral, szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.

-

Kísérletező hely (természetes anyagokkal, enciklopédiákkal, földgömbbel, nagyítóval, mágnessel).

-

Énekes játékok tere- (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról).

-

Kincses láda (különböző érdekes tárgyak, az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép anyagok).

-

Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának helyei, lehetőségei (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb.).

felszerelésekkel,

gyermek-

Tágas, parkosított udvarainkon a gyermekeket arra ösztönözzük, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. •

A játékhoz szükséges idő biztosítása.

A gyermekek az óvodába érkezés pillanatától szabadon választott játékkal játszhatnak. Biztosítjuk a

gyermekeknek, hogy egybefüggően minél hosszabb időn keresztül játszhassanak, valamint a nagyobbaknak azt is, hogy több napon keresztül ugyanazt a játéktémát folytathassák. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek udvari játéktevékenységekkel is. •

A játékeszközök biztosítása.

A kisebbek játékához, elsősorban a gyakorló játékhoz sok olyan eszközt biztosítunk, amelyek fejlesztik pszichikus funkcióikat, valamint rendelkezésükre állnak a hagyományos szimbolikus és szerepjátékokhoz szükséges kellékek is. A nagyobbak számára bővítjük az eszközválasztékot, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékeket, félkész játékokat, az azonosulást segítő ruhadarabokat, értelem és képességfejlesztő játékokat. A megfelelő, készen vett játékeszközök mellett biztosítjuk a sokféleképpen felhasználható anyagokat, szerszámokat, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyakat, valamint az egyéni élményekhez kapcsolódó eszközöket. Ezek nevelő értéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Erősítjük ezzel a gyermeki kreativitást, önkifejezést, alkotókedvet, a közös tervezést, az együttműködéses interakciós kultúra kibontakozását, - annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. Udvarainkon homokozók, mászókák, különböző telepített sporteszközök, kézi szerek állnak a gyermekek rendelkezésére. Az időjárás függvényében biztosítjuk a gyermekek számára, hogy az udvaron is a csoportszobaihoz hasonló játékokat folytathassanak. •

Élmények biztosítása. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a természeti társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek a játék során többször átélhessék. Igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a közös élményszerzésre: kirándulások, színház, érdekes munkahelyek stb.

A gyermekek játékát folyamatosan figyelemmel kisérve megismerhetjük egyéni érdeklődésüket, szokásaikat, fejlettségüket, játszótársi kapcsolataik alakulását. Megfigyeléseinkre építve valósíthatjuk meg egyéni fejlesztő munkánkat, a játék adta sokrétű lehetőségek kihasználásával. Ötlet- és eszköztárunkat képességfejlesztő játékokkal is gazdagítva segítjük az egy-egy területen lemaradást mutató gyermekek fejlődését. Különösen a figyelem és a memória fejlesztése, a verbális és a vizuális fejlesztés, a percepciófejlesztés, a testséma és mozgásfejlesztés terén érhetünk el eredményeket úgy, hogy ezeket a fejlesztő játékokat integráljuk a napi játék keretei közé. A rossz szociális környezetből érkezett, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára elsősorban az óvodai játék nyújt lehetőséget a sokoldalú tevékenységre, tapasztalatszerzésre, társas kapcsolatok kialakítására. Fontos, hogy sok türelemmel, empátiával egyénileg mutassuk meg nekik játékeszközök használatának módját, együttjátszással pozitív példát adjunk a különböző játéktevékenységekhez, és segítsük őket a társaikkal közös játékba való bekapcsolódásba. Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége). Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, a tartalom és minőség alakítása Biztosítjuk a gyermekek számára a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, mintát adunk a helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, hat a laterális dominancia kialakulására. Figyeljük, erősítjük a gyermekek halandzsázását, a többszöri ismétlés a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is a gyermekek rendelkezésére állnak a gyakorló játékhoz szükséges eszközök: homok, kavics, különböző tárgyak, melyeket saját szabályaik szerint rakosgathatnak. A kiscsoportos óvodásoknál már megjelenik a szimbolikus, és a szerepjáték. Mintaadással, szerepvállalással, különböző eszközökkel segítjük a gyermekek játékának fejlődését.

A gyermekeket biztatjuk a szerepek elvállalására, a szimbólumok használatára. A dramatizálást, bábozást a rendszeres, többször ismétlődő meseélménnyel biztosítjuk, modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekek között készítjük el, ezzel is motiválva őket e tevékenységre. A barkácsoláshoz szükséges eszközöket együtt gyűjtjük, majd ezekből együtt készítünk kellékeket a játéktevékenység gazdagításához. Eszközöket biztosítunk a gyermekek konstrukciós játékához, bátorítjuk őket, hogy egyéni ötleteik alapján alkossanak, kombináljanak. A gyermeknek egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat tanítunk meg, ezeket a későbbiekben önállóan is tudják játszani, valamint ők maguk is létrehoznak szabályokat. Játéksegítő módszereink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyjuk a gyermekeket cselekedni. Ha szükségét érezzük játékkezdeményező, modellnyújtó játszó- társként részt veszünk a játékban -egyébként csak abban az esetben avatkozunk be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A szabad játék elsődlegességének érvényesülése A szabad játék tervezésénél nem a játék irányítását, hanem az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenységét, feladatait tervezzük meg. Feladatok: -

A szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása, indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében, az együttműködés kiszélesítésével.

-

A szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játékeszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet biztosítása.

-

A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával.

-

Biztosítjuk a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét.

-

A játékot innováló környezet módosítás terve.

-

A gyermekek egyéni és társas élményeinek számbavétele.

-

Az élményekre, az emlékekre utaló környezet megteremtése.

-

A játéktevékenységben modell szerepet betöltő személyek meglátogatása, meghívása.

-

Az egy adott időszakra kialakított játszóhelyek megtervezése.

-

Saját készítésű eszközök terve.

-

A gyermekek eszközkészítéséhez anyagok biztosítása.

-

Speciális igényű gyermekek segítése, támogatása.

Az irányított, kezdeményezett játék Az irányított, kezdeményezett játék feltételeinek biztosításához az alábbi témaköröket adaptáljuk: -

A cél, maga a játék: a játékot az óvodapedagógus indítja saját elképzelései szerint, amelyben a gyerekek szabadon beállva és kilépve maguk viszik tovább a témát, kiegészítik, akár az irányítást is átveszik. Az önkéntes részvételen túl a közösen kialakított játékfolyam a fontos, olyan témák és területek is előkerülnek, amelyekre a gyermekek nem gondolnak.

-

A cél, a tanulás: ezekben a játékokban az óvodapedagógus a tanulási célt, a pedagógiai szándékot fogalmazza meg, jellegük a szervezett tanulás jegyeit hordozzák magukon.

-

A cél, a fejlesztés: eltérő fejlődésű gyermekek részére kezdeményezett képességfejlesztő játékok, az elmaradás típusától és mértékétől függően.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén -

Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével, és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.

-

Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.

-

A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén •

A gyermekek képesek több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.

•

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

•

Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

•

Bonyolult építményeket képesek létrehozni.

•

Élvezik a szabályjátékot, képesek a normák betartására.

•

Társas viselkedésükben megjelennek az általunk preferált viselkedési szabályok.

•

Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

3.8.2. Vers, mese, dramatikus játék Célunk, hogy e tevékenységformán keresztül:  megkedveltessük, megszerettessük az irodalmat,  alakítsuk a gyermekek pozitív személyiségjegyeit érzelmi, értelmi és etnikai téren,  fejlesztjük óvodásaink beszédkészségét, új kifejezésekkel ismertetjük meg őket,  bővítjük aktív és passzív szókincsüket. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással,

bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez.

Feladataink Az irodalmi anyag igényes összeállítása A válogatás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a népi mondókák és a népmesék jelentős számban forduljanak elő, hiszen ezek közvetítik leginkább anyanyelvünk sajátos ritmusát, dallamát, hangzó világát, kifejezésmódját. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból (altatók, hintáztatók, tapsoltatók stb.), valamint legismertebb költőink zenei hatású, ritmikus, játékos verseiből állítjuk össze. Ezek alkalmasak arra, hogy változatos módon ismertessük meg a gyermekekkel saját testüket, környezetüket, a körülöttük lévő állat és növényvilágot. A mesék közül az egyszerűbb cselekményű, érthető, ismétlésekkel teli történeteket választjuk, melyek állatokról, gyermekekről, családokról, ismert tevékenységekről szólnak. A 4-5 évesek versanyagához is sok mondókát választunk. Ezek időjárásról, évszakokról, állatokról, tárgyakról szólnak. Szerepeltetünk az anyagban csúfolókat, halandzsa szövegű kiolvasókat is. A versek közül legjobb költőink (klasszikus és kortárs) gyermekeknek való, népköltészeti ihletésű, ritmusos, vidám, humoros művéből válogatunk. A mesék már lehetnek 2-3 szálon futó állatmesék, népmesék, láncmesék, gyerekekről szóló történetek, egyszerűbb szerkezetű tündérmesék. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől a cselekményes népmesékig a novellisztikus történeteken, tréfás meséken át a klasszikus tündérmesékig széles skálából válogathatunk. Mesélünk folytatásos történeteket, meseregényeket is, főleg elalvás előtt. A versanyagot gazdagítjuk különböző típusú mondókákkal, kiolvasókkal, közmondásokkal. A gyermeki élményvilágra épülő humoros, lírai verseket is választunk, hiszen ebben az életkorban már ezek hangulatát is átélik a gyerekek. Mindhárom korosztály esetében olyan verseket, meséket választunk, amelyek segítik: •

a környezet megszerettetését,

•

a néphagyományok megismerését,

•

illeszkednek az évszakokhoz, ünnepi eseményekhez,

•

gazdagítják a gyermekek élmény és tapasztalatvilágát

Feladatunk a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. Az óvodába érkező gyermekek alapvető irodalmi élményei a mondókákhoz, dajkamesékhez kötődnek. A játékos mozdulatok a fizikai közelség meghitt, örömet adó tevékenység. Ezért minél több lehetőséget adunk a vidám mondókák, versek ismételgetésére. Egyszerű, rövid meséken keresztül fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a figyelmes mesehallgatásra. Az előadásokhoz gyakran használunk bábokat és ezek használatába fokozatosan bevonjuk a gyermekeket is. Arra bátorítjuk őket, hogy meséljenek ők is, és segítünk történeteik

megfogalmazásában. Megismertetjük velük a képeskönyveket, fokozatosan áttérve a több tárgyat, állatot, egy-egy jelenetet ábrázoló könyvekre. A kiscsoportos korú gyermekek: 8-10 mondókát, verset ismételgetnek, s körülbelül ugyanennyit választunk meghallgatás céljából is. Új mesét 10-12 alkalommal mesélünk az év során. 4-5 évesek : Ők már igénylik, kérik a mesét, kialakult a mese, vers szeretete. Arra biztatjuk őket, hogy válasszanak maguknak kedvenc mesét, a szereplőket és az élményeiket bábozással, dramatizálással jelenítsék meg. Koruknak megfelelő képeskönyveket adunk a kezükbe s velük lapozgatva, nézegetve beszélgetünk az ismert képekről. A 4-5 éves gyermekek: 3-4 mondókát, 6-7 rövid (8-10 soros) verset választunk, de ezek mellett soksok verset, mondókát mondogatunk szórakoztatásul is. 12-14 alkalommal mondunk új mesét, és időt szánunk az előző évben megismert mesék ismételgetésére is. Gyakran kapcsolunk az irodalmi anyaghoz zenei részleteket a hangulat, érzelmi kapcsolat erősítése céljából. 5-6-7 évesek: A versek témáját, a költői képeket, hangzás, hangulat, érzelem szempontjából már képesek felfogni. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, értelemszerű hangsúlyozására. A gyermekekben elmélyülnek a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások: figyelmesen, csendben végighallgatják a történeteket, átélik azokat. Irodalmi élményeik megjelennek a játékban. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartoznak. Szívesen nézegetik a képeskönyveket közösen is. Beszélgetnek, mesélnek a képek alapján. A nagycsoportosoknak: 15-20 új mesét, körülbelül ugyanennyi új verset, 10-12 mondókát választunk az év során. Mindhárom korosztály esetében fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az irodalmi élmények átélése, befogadása minden esetben elmélyült, nyugodt hangulatot igényelnek. Ennek tudatában a szervezésnél kiemelt figyelmet fordítunk a megfelelő hely, idő és eszköz kiválasztására. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés a célunk. Az egyéni fejlesztés módja, a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése A túl sokat tv-ző, videózó gyermekek számára gyakran csak az óvodában nyílik lehetőség mese hallgatására, mesemondásra. Az érzelmileg elhanyagolt gyermekeket ölbe véve az irodalmi élmény befogadása mellett a kapcsolatteremtést is biztosítjuk. Verstanulásnál figyelembe kell vennünk az egyéni különbségeket. A lassabban tanuló, rövidebb emlékezetű kisgyerekekkel elegendő időt hagyva célirányosan foglalkozunk egyénileg (verbális emlékezet fejlesztése játékos gyakorlással). A dinamikus játékokat és a bábozást, mint módszert felhasználjuk a gátlásos, szorongó gyermekek fejlesztésére is. A szerep mögé „bújva” a bátortalanabbak is meg mernek nyilvánulni társaik előtt. Külön figyelmet igényelnek a nyelvi-szociális hátrányokat közvetítő környezetből érkezett gyermekek, hisz a művelődési esélyegyenlőtlenségeket már az óvodában célszerű elkezdeni kompenzálni, hogy ez később ne váljon társadalmi hátrányok forrásává. Náluk nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a könyvekhez, az irodalomhoz való pozitív érzelmi viszony kialakítására. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése A beszédkészség fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás, dramatizálás. Ezeken a tevékenységeken keresztül eseményszerűen, játékosan sajátíttatjuk el a gyermekekkel:

 a helyes kiejtést,  pontos beszédhallást, megértést,  nyelvtanilag helyes beszédet. A versek, mondókák, kiolvasók segítségével a gyermekek könnyebben tanulják: •

a hangok helyes ejtését,

•

a megfelelő artikulációt.

Sok új fogalommal, kifejezéssel, szófordulattal ismertetjük meg őket. A bábozással, dramatizálással lehetőséget adunk a beszédkedv fokozására, a szabad önkifejezésre. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén  A gyermekek szívesen hallgatják, ismételgetik a verseket, mondókákat.  Izgalommal várják, igénylik a mesemondást.  Szívesen verselnek, mesélnek önállóan is.  A bábozás, dramatizálás kedvelt elfoglaltságukká válik.  Megjegyeznek, felidéznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.  Képesek meséket, történeteket kitalálni, és ezeket megjeleníteni és kifejezni.  Beszédük összefüggővé, folyamatossá válik, anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyú, hanglejtésű, hangerejű és sebességű lesz.

3.8.3. Ének, zene, énekes játék Célunk, a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ezzel fejlesztve a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek zenei élményhez juttatása, zenei anyanyelvük megalapozása.

Feladataink: A felhasznált zenei anyag igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A zenei nevelés során a gyermekekkel mondókákat, énekes játékokat, népi játékokat, komponált gyermekdalokat és igényesen válogatott művészeti alkotásokat ismertetünk meg. A 3-4 éves gyermekekkel elsősorban olyan ölbeli játékokat ismertetünk meg, amit velünk együtt játszhatnak: arc, kéz, ujj, lovagoltató játékok. Számukra olyan énekes játékokat választunk,

melyeket álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. Az ünnepek köszöntésére egy-két komponált dalt tanítunk meg a kisebbekkel. A 4-5 éves gyermekekkel az ölbeli játékokon kívül dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat tanítunk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Megismertetjük velük a csigavonalra, hullámvonalra, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad és negyed ritmusképen túl velük már a szinkópa ritmust is érzékeltetjük. Az 5-6-7 éves gyermekeket már arra biztatjuk, hogy ők játszanak ölbeli játékokat a kisebbekkel, legyenek velük „anyáskodóak”. A zenei játékokkal, a zenében való aktív részvétel során a gyermekek érezzék meg, hogy a dallam, a ritmus, a szöveg, a mozgás, a hangszer és a játék szoros összefüggésben vannak egymással. A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtünk, amik felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Ezek érzelmi hatású dalok, népdalok, rokon - és más népek dalai, valamint magyar komponált műzene és klasszikus műzene. A zenehallgatás anyagának kiválasztásánál figyelembe vesszük a migráns gyermekeket is. A 3-6-7 éves korban tervezhető tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekekkel 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot tanítunk meg. A mondókák, dalok 2/4-es üteműek, negyed és páros nyolcad ritmusúak. A gyermekekkel a zenei játékok közben ismertetjük meg az alapfogalmakat, tanítjuk meg őket halkabban, hangosabban beszélni, énekelni. Különböző mozdulatokkal elsajátíttatjuk velük az egyenletes lüktetést. A zenehallgatás során törekszünk minél több zenei élményt - elsősorban énekek előadásával biztosítani, de lehetőséget adunk 2-5 percig tartó hangszeres zene meghallgatására is. A 4-5 éves gyermekeknek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat tanítunk. A 4-5 új mondóka és a 12-15 új gyermekdal megtanítása mellett ismételjük velük a 3-4 éves korban tanult dalokat is. A körjátékokból már nehezebbeket - szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító - választunk számukra. Biztosítjuk feltételeit (eszközök, hely) és bíztatjuk őket arra, hogy énekeljenek önállóan, egyénileg, kisebb csoportokban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. Érzékeltetjük velük az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát. Közösen készítünk ritmushangszereket, és ezekkel kísérjük a mondókázgatást, énekelgetést. A zenei élményeket a nap folyamán más tevékenységekhez is kapcsoljuk. Az 5-6-7 éves gyermekeknek 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt tanítunk meg. Olyan dalokból is válogatunk melyben szünet és szinkópa is előfordul. A nagyok szabálytartó képessége megengedi, hogy bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapítófogyó játékokat, táncos lépéseket tervezzünk e korosztály számára. A gyermekek tiszta éneklését gyakori egyéni énekléssel segítjük elő. A hallásfejlesztő fogalompárokat tempóváltoztatással, dallambújtatással kapcsoljuk össze. Fejlesztjük a gyermekek alkotókészségét, lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen megoldhassanak. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen szervezeti keretek között valósítjuk meg. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk, arra törekszünk, hogy zenei élményt minden nap kapjanak gyermekeink. A gyermekek különböző zenei élményekkel jönnek óvodába, adottságaik, zenei fogékonyságuk is különböző. A gyermekek fejlődési jellemzőinek feltárása, a kiindulási szint megállapítása után a fejlesztés lehetőségeinek meghatározása egyénenként változó. Differenciált fejlesztést igényelnek a túl gátlásos gyerekek, a rekedt, illetve túl mély hangon énekelők, illetve a túl magabiztosan, de hamisan éneklő gyerekek.

A zenei képességek, a ritmus és hallásérzék fejlesztésére alkalmas játékos gyakorlatokra a foglalkozásokon kívül is találunk lehetőséget a mindennapi játéktevékenység közben. A közös éneklés, a dalos játékok segítséget nyújthatnak az esetleg peremhelyzetű gyermekek közösségbe való bevonásába. A visszahúzódó, hátrányos helyzetű gyermek is feloldódik bizonyos idő után, ha meggyőződik arról, hogy senki nem kényszeríti a részvételre, és nem kerülhet kudarchelyzetbe. Az ének, zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén  A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.  Gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni.  Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.  Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Bátran használják a hangszereket.

3.8.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk, a gyermekek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása, az élmény és fantáziavilág képi szabad önkifejezésének ösztönzése.

Feladataink: Az alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése A csoportszobák belső elrendezésénél elsődleges szempontként vesszük figyelembe, hogy ennek a tevékenységnek egy elkülönített, állandó helyet biztosítunk. Ez a tér úgy van leválasztva, hogy más tevékenységet végző, játszó, mozgó gyerekek ne zavarják az elmélyülten alkotókat. A térelválasztó elem egyben az anyagok, eszközök gyerekek által hozzáférhető tárolását is szolgálja. A munkaasztal mérete elegendő az eszközök áttekinthető elhelyezése mellett a kényelmes munkavégzésre. Az elkészült munkák elhelyezésére elegendő helyet biztosítunk. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatjuk a gyermekeket. Feladatunk az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés. A gyermekek a játékidő alatt addig folytathatják e tevékenységet, amíg kedvük tartja. A hosszabb, vagy több munkafolyamatot igénylő technikáknál több napon át is készülhet egy-egy mű. A gyermekek számára mind méretben, mind minőségben a legjobban megfelelő és elegendő eszközt, anyagot biztosítjuk. Sok anyagot szerzünk be folyamatos gyűjtőmunkával, melybe bevonjuk a gyermekeket és a szülőket is. Megteremtjük az alkotáshoz kedvező légkört, melyben a

gyermekek szabadon ismerkedhetnek az eszközökkel, technikákkal, szívesen próbálkoznak egyedül, de természetes módon kérnek segítséget, ha szükségét érzik. Olyan szokásrendszert alakítunk ki, amely szabályozza a tevékenységet és egyben szervezetté, egyszerűbbé is teszi azt. Az alkotótevékenység fejlesztésénél nem hagyatkozunk pusztán a gyermekek óvodán kívül szerzett élményeinek megjelenítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek számára olyan közös élményeket is biztosítsunk, melyet céltudatosan, vizualitás szempontjából részletesen is megfigyeltetünk. Az alkotó tevékenység tartalmának, minőségének fejlesztése 3-4 éves korban: Játszva ismertetjük meg a gyerekeket a különböző anyagokkal, eszközökkel, a technikai kivitelezés alapelemeivel. A képalakítás megjelenhet zsírkrétával, papírragasztással, festéssel, agyagba, homokba karcolással, nyomatok készítésével is. Nagyobb felületet biztosítunk a próbálkozásokhoz, akár a padlóra terítve, akár függőlegesen rögzítve a papírt. Minden nap biztosítjuk számukra a plasztikai alakítás lehetőségét is. Agyaggal vagy gyurmával nyomkodva, ütögetve, gyurkálgatva, gömbölyítve, lapítva, sodorva szerezhetnek tapasztalatot az anyag formálhatóságáról. Az építőtevékenységek során a különböző formákkal, alakzatokkal ismerkedhetnek. A tevékenységekhez kapcsolódó szokásrendszer alakítását is ebben a korban kezdjük. Erre a korcsportra jellemző a firkakorszak. Ezt alapvetően érési folyamatnak tekintjük, melynek megzavarása, a továbblépés kierőszakolása a gyermek egész további fejlődését megzavarhatja. Hagyjuk őket önállóan, minél többet firkálni, mázolni, gyurkálgatni, így a spontán gyakorlás során finomabbá válik kézmozgásuk. Eközben megteremtjük a későbbi, valódi vizuális önkifejezés előfeltételeit azzal, hogy már e korai korszakban megtanítjuk a különböző technikák és ezek eszközeinek használatát. Így később, firkakorszakukból kilépve figyelmük nagy részét már magára az alkotásra koncentrálják. 4-5 éves korban: A valódi ábrázolási szándék kialakulásának ideje. Ez a gondolkodásbeli és technikabeli érés, a társak és a felnőttek, valamint a külső környezet hatására jelenik meg. Szándékában áll utánozni, lemásolni, visszaadni a valóságot. Feltétlenül kivárjuk ennek spontán kialakulását. A megfelelő érettség elérése után legtöbbször ugrásszerű fejlődés következik be, s a látszólag "lemaradt" gyerekek utolérik társaikat. Ezért mutatkoznak ebben a korban igen nagy fejlettségbeli eltérések a gyermekek között, így nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindig a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően válasszuk meg a fejlesztés lehetőségeit, módszereit. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakítás fejlődését élményeikhez kapcsolódó témajavaslatokkal, illetve ezek megvalósítását segítő technikákkal segítjük elő. Megjelenik az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak és cselekmények saját elképzelés szerinti ábrázolása. Festésnél már színkeveréssel alkotnak új, érdekes árnyalatokat. Használunk ceruzát, zsírkrétát, filcés rostirónt, fapálcát, ecsetet, ollót, ragasztót, tompa végű tűt. Az eszközök használatához kapcsolódó szokásokat következetesen betartatjuk. Tavasztól őszig a homok, télen pedig a frissen esett hó lehetőségeit is kihasználjuk az ábrázolási tevékenység fejlesztéséhez. 5-6-7 éves korban: Egyre könnyedebbé, hitelesebbé válik az ábrázolás. Nincsenek éles fejlődési határok, a fejlődés nagyjából folyamatos. A szem és kéz koordinációjának gyors fejlődése, a gondolkodás és az ábrázolási szándék összekapcsolódása egy önfejlesztő folyamatot indít el. A változatos témák, az egymással is kombinálható technikák, melyeket számukra biztosítunk, vonzóvá teszik ezt a folyamatot. Az élményeken alapuló cselekményes témákban már megjelennek a mesék, versek, dalok ábrázolása is. Az emberábrázolás egyre részletesebbé válik, megjelenik a mozgásábrázolás. Folyamatosan gazdagítjuk a technikai megoldásokat, eszköz lehetőséget, pl. batik, kollázs, plakett, dombormű, viaszkarc, lenyomatok, makett, stb.

A plasztikai munkákban is a többalakos kompozíciók megjelenését ösztönözzük. Ajándékkészítésnél is alkalmazzuk a változatos, érdekes technikákat (pl. fűzés, fonás, szövés, sókerámia). Készítünk a gyerekekkel játékokat, bábokat, játék kellékeket. Bevonjuk őket környezetük díszítésébe, szépítésébe. Egyre gyakrabban adunk lehetőséget a kollektív munkára, kisebb csoportokban történő közös alkotásra. Építés során önállóan alakíthatják a teret játékuknak megfelelően nagyobb elemekkel, takarókkal, a bútorok elmozdításával. Statikai tapasztalatokat szerezhetnek építés közben a stabilitásról, az alátámasztás és lefedés lehetőségeiről. Feladatunk a belső képek gazdagítása, a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. Alkalmanként nézegetünk a gyerekekkel művészi fotókat, albumokat, műalkotások reprodukcióit, beszélgetünk ezek hangulatáról, formáiról, színeiről, cselekményéről. Ellátogatunk a gyerekekkel kiállításra, kézműves műhelybe. A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó, alakító önkifejezés fejlődését segítjük. Feladatunk az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. A gyermeki alkotótevékenység fejlődését minden korcsoportban pozitív hozzáállásunkkal is elősegítjük:  Feltétlenül együtt örülünk velük az első sikereknek.  Folyamatosan biztatva megerősítjük őket abban, hogy képesek leküzdeni a nehézségeket, bizonytalanságainkon átsegítjük őket.  A továbblendítés legjobb eszköze a változatos témajavaslat. Segítségével észrevetetjük a gyerekekkel, hogy körülöttük minden megjeleníthető, ábrázolható.  Helytelennek tartjuk a gyermeki ábrázolásban a túlzott valóságigény támasztását. A gyermek azt és úgy ábrázolja, amit és ahogyan ő látja, csak akkor segítjük ebben tovább, ha pillanatnyilag nem tud valamit megoldani.  Osztatlan csoportokban tudatosítjuk a nagyobbakkal, hogy ők már az ábrázolás magasabb szintjén állnak, ahová a még csak firkálgató kicsik is el fognak jutni. A munkák értékelésénél ezt tartsák szem előtt, és ne szólják meg a kisebbek „irkafirkáit”. Az egyéni fejlesztés módja, a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése Ebben az életkorban mindkét irányban igen nagy eltérés mutatkozhat a gyermekek képességeiben, fejlettségében. A lemaradás okait megkeresve tudjuk megválasztani az egyéni fejlesztés módszereit, eljárásait. A túl görcsös, merev, illetve túl laza izomzat miatt gyengébben ábrázoló gyermekeknél a mozgásfejlesztésre kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk. A teljesítmény igénye nélkül a mozgásfunkciók játékos gyakorlásával fejlesztjük finom-motorikájukat. A gyengébb koncentráló képességű, túl fáradékony gyerekek számára lehetőséget biztosítunk munkájuk több részletben való elkészítésére. Sajnos tapasztaljuk, hogy némely hátrányos helyzetű családból érkező gyermek az óvodában kap először rajzeszközöket. A mi felelősségünk, hogy nálunk az alapoktól kezdve, a feltételek folyamatos biztosításával esélyt teremtsünk a felzárkózásra, esetleges tehetségük kibontakoztatására.

A kiemelkedően tehetséges gyerekek ugyanolyan odafigyelést igényelnek részünkről, mint fejlesztésre szoruló társaik. Számukra az érdeklődő, megbecsülő közeg az, amely legjobban elősegíti továbbfejlődésüket. Inspirálnunk kell őket az új és új megoldások keresésére, hogy önmagukhoz képest mindig előre tudjanak lépni. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az ábrázoló - alkotótevékenységet nem szoríthatjuk szűk időkeretek közé, hiszen beépül a mindennapok szabadon választható tevékenységébe a gyerekek igényeinek megfelelően. Heti 1-2 alkalommal minden csoportban tervezett és irányított tevékenységeket szervezünk. Itt kerül sor az adott téma feldolgozására, az új technikák bemutatására, begyakorlására, a tevékenység továbbfejlesztésére. Csoportjainkban általános gyakorlat, hogy ezeket a foglalkozásokat mikrocsoportos kötetlen, illetve a nagyoknál mikrocsoportos kötelező szervezeti formában valósítjuk meg. Ennek előnyeit a gyermekek látványos fejlődése igazolja. 5-6 gyermekkel egyszerre foglalkozva, mindenkire odafigyelve tudjuk őket segíteni, fejleszteni, igazodva egyéni munkatempójukhoz, fejlettségi szintjükhöz. A napirendbe jól beilleszthető a mikrocsoportos foglalkoztatás, hiszen elkezdjük már reggel, gyülekezési időben, és egész délelőtt folyamatosan folytathatjuk, ahogyan a gyerekek cserélődnek a munkaasztalnál. A 6-7 éves, iskolába készülő gyermekekben tudatosítjuk, hogy a feladat elvégzése számukra kötelező, de a munka megkezdésének időpontját ők választhatják meg a délelőtt folyamán. A foglalkozások tervezése a következőkre irányul: •

témajavaslat, alkalmazott technikák, szükséges anyagok, eszközök.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése, stb.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén • • •

Képalkotásukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket, jelzik az elemi térviszonyokat. Színhasználatukat változatosság jellemzi, kedvenc színeiket érvényesítik munkáikban. Formaábrázolásuk változatos, emberábrázolásukban megjelennek a rész-formák, egyszerűbb mozgások.

•

Plasztikai munkáik egyéniek, ötletesek.

•

Örülnek az elkészült alkotásnak, közös kompozíciónak.

•

Téralakításban, építésben ötletesek, együttműködök.

•

Önállóan készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, ajándéktárgyakat.

•

Szívesen díszítenek tárgyakat, illetve részt vesznek környezetük díszítésében.

• •

Tudnak gyönyörködni a szép látványban, megfogalmazzák értékítéleteiket, beszélni tudnak az alkotásról. Szívesen bekapcsolódnak kollektív alkotások készítésében.

3.8.5. Mozgás Célunk a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése játékos formában. Törekszünk a gyermekek egészségének megőrzésére, valamint edzettségük, betegségekkel szembeni ellenálló képességük fokozására, tartáshibák kialakulásának megelőzésére.

Feladataink: Mozgáslehetőségek biztosítása Intézményünk mindkét óvodájában megfelelőek a feltételek a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítésére és a mozgásfejlesztésre. Ennek legideálisabb színtere az udvar, ahol a délelőtti és délutáni időszakban is alkalom van a szabad mozgásra. Elegendő füves, betonozott és homokos terület, valamint a mozgás fejlesztésére jól kihasználható eszközök állnak rendelkezésünkre. Egyik tagóvodánk különálló, jól felszerelt tornateremmel is rendelkezik, ahol a csoportok közt beosztva szinte az egész nap folyamán zajlanak a különböző mozgásos tevékenységek. A dalos játék és a tánc is a mozgásfejlesztés egyik eszköze, mert hatására ügyesebbek hajlékonyabbak, rugalmasabbak lesznek, mozgásuk esztétikusabbá válik. Csoportjainkban törekszünk olyan kellemes, családias légkör kialakítására, melyben nemcsak ünnepi alkalmakkor, hanem a mindennapokon is énekelgetve, zenét hallgatva szívesen táncra perdülnek, akik ehhez kedvet éreznek. A zenére önfeledten mozogva megtapasztalhatják, hogy egy-egy érzést mozgással is ki tudnak fejezni. Mindegy, hogy ez utánzás útján, vagy saját „koreográfia” alapján történik lényege a mozgás öröme! A tervszerű, tudatos mozgásfejlesztés gerincét a rendszeresen szervezett testnevelés foglalkozásokkal, és a mindennapos testmozgással biztosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeknek legyen alkalmuk szabadidőben is gyakorolni a foglalkozásokon megismert mozgáselemeket. Kiemelt feladatként kezeljük a mindennapos testnevelés tervezését, megszervezését, biztosítását. Minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásra az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. A különböző korcsoportoknak megfelelő mozgásanyagok összeállítása 3-4 éves korban a hangsúlyt a nagymozgások fejlesztésére helyezzük. Különböző járás - és futásgyakorlatokat végzünk a gyerekekkel játékos utánzó módon, valamint egyszerű ugrásgyakorlatokat (kisebb akadályok átlépése, átfutása, kézi szereken való átugrás). A kisgyermekek természetes mozgásának fejlődését különösen a talajon végzett támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) játékos gyakoroltatásával érjük el. Talajon és padon is végeztetünk velük egyszerű egyensúlygyakorlatokat. A függésgyakorlatok köréből a szerekre való fel - és lemászást, ezek módjait gyakoroltatjuk. A talajtorna elemeiből a test hossztengelye körüli gurulást végezhetik puha tornaszőnyegen. Megismertjük a gyerekeket egyszerű dobásgyakorlatokkal, ezeket babzsákkal, kislabdával végezzük. Változatosan alkalmazzuk a kézi szereket. A mozgásos játékok körét ebben a korban a szerep és utánzójátékokból, egyszerű szerepes fogójátékokból, egyéni és csoportversenyekből, gurítással történő labdajátékokból állítjuk össze. Figyelembe vesszük, hogy az óvodába bekerülő - különösen a családból és nem bölcsödéből érkező kisgyermekek az együttes, szervezett mozgáshoz még nem szoktak hozzá, esetleg idegenkednek tőle. Ezért a részvételt nem erőltetjük, türelmesen kivárjuk, míg önként, a mozgás öröméért, a közös játékért ők is bekapcsolódnak. Szem előtt tarjuk, hogy a legkisebbek csak bemutatással, cselekvés közben értik meg a szavak és a mozgás kapcsolatát. 4-5 éves korban továbbra is a nagymozgások fejlesztése a fő feladatunk: a járás-, futás-, és

ugrásgyakorlatokat nehezítjük akadályokkal, átbújásokkal, tárgyhordozással. Támaszgyakorlatokat talajon és szereken is végeztetünk, gyakoroltatjuk a padon csúszást karhúzással. Érintő magas szeren függőállásban oldal irányú mászással, hátsó függésben lábmozgásokkal próbálkozhatnak. Az egyensúlygyakorlatokat talajon 5 cm széles vonalon, illetve vízszintes és rézsútos emelt szeren is végeztetjük. A talajtorna gyakorlatai közül tanítjuk a guruló átfordulást hajlított terpeszből, illetve a kézállás előgyakorlatát, a „csikórugdalódzást”. A dobásgyakorlatokat babzsák csúsztatásával, dobásával majd egykezes felső dobással célba is végeztetjük. A labdagurítást különböző testhelyzetekből is próbálgatják, gyakorolják a feldobást, elkapást, a helyben pattogtatást. Járás és futás közben is végrehajthatnak feladatokat a labdával. Az utánzó és futójátékokat már több csapatban, párokban is játszhatjuk. A szabályjátékok lehetnek: fogójátékok, átfutással is, sorversenyek, labdajátékok a labda hordozásával, átadásával. Ebben a korban már fontos feladatunk a testséma-fejlesztése mozgás közben: a test részeinek megismerése, feltérképezése. Megkezdjük a jobb és baloldaliság kettéválasztását. 5-6-7 éves korban már hangsúlyt fektetünk az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztésére, a finom-motorika alakítására. A testrészeken megtanult irányok kivetítése a tér tárgyaira a térbeli tájékozódás fejlődésének fontos lépése. A járást és futást már sorversenyekbe, váltóversenyekbe beépítve is gyakoroltatjuk. Megismertetjük a gyors és lassú, valamint a fokozottan gyorsuló futást. Az ugrásgyakorlatokat bővítjük a sorozatugrásokkal tárgyakon át, valamint a nekifutásból távol - és magasugrással, mélyugrással. Már nehezebb támaszgyakorlatokat is képesek végrehajtani, pl.: pók-, és rákjárás, talicskázás. A gyermekek nagyobb terhelhetősége már lehetővé teszi az intenzívebb állóképesség fejlesztő mozgások fokozottabb alkalmazását, erre építve egy-egy foglalkozás anyagát. Az egyensúlyozó gyakorlatokat nehezítjük vízszintes és rézsútos padon 360°-os fordulattal. A függés-gyakorlatoknál már próbálkozhatnak a testfordulattal, átfogással, oldalirányú mászással. Sokszor gyakorolhatjuk az eddig elsajátított talajtorna elemeket, a guruló átfordulást zárt guggoló állásból, karikán át és párokban, kézfogással is végezve. A kézállással való próbálkozást a lépő láb magasra emelésével gyakoroltatjuk. A dobásgyakorlatok tervezésénél a szem és a kéz koordinációját igénylő feladatokat részesítjük előnyben. Gyakoroljuk velük a távolba dobást kislabdával, babzsákkal 2 m magasra feszített zsinór felett, és 1 m átmérőjű célba. Labdával a kétkezes alsó és felső dobást alkalmazzuk, valamint a labdavezetést járás és lassú futás közben. A labdaadogatást és elkapást párokban gyakoroltatjuk 3-4 méterről. Továbbra is sokat játsszák a kedvelt szerep-, és utánzó futójátékokat, de túlsúlyba kerülnek a szabályjátékok: sorversenyek, váltóversenyek, fogójátékok, melyeket már több fogóval is képesek játszani. A labdajátékok szabályait dobással, célzással bővítjük. Ebben az életkorban már elvárjuk a gyermekektől a játékszabály betartását is. A szervezett mozgással fejlesztjük a társra figyelés képességét, az önfegyelem, az alkalmazkodás és a kooperáció fejlődését segítjük. A mozgástevékenységek szervezeti formáinak megteremtése Óvodánkban a mindennapos testmozgást rendszeresen szervezzük, napi 1-2 alkalommal 10-15 perces időtartamban. Ez rövid gimnasztika, mozgásos játék, zenés torna, vagy udvaron szervezett mozgásos játék. Időpontját az egyes csoportoknak kialakított napirendben határozzuk meg. Ezek játékos mozgásanyaga kapcsolódik azokhoz a tervszerű testnevelés foglakozások anyagához, melyeket heti 1-2 alkalommal mindhárom korosztálynál kötött formában szervezünk. A testnevelés foglalkozások szervezésénél a következő elveket tartjuk szem előtt: •

A foglalkozásokat minden alkalommal bemelegítéssel (járás, futások) kezdjük.

•

A minden izomcsoportot megmozgató gimnasztikát változatossá tesszük: o

kézi szerek használatával (babzsák, kendő, szalag, karika, labda, bot, kocka, stb.)

o

zenés gimnasztikával : megfelelő, követhető tempójú zenére az óvónőt utánozva folyamatosan végzi, - a már jól ismert gimnasztikai elemekből építjük fel,

o

tartásjavító gyakorlatok beépítésével: segítségével a gyerekeket hozzászoktatjuk a helyes testtartáshoz és megelőzzük azokat a tartásgyengeségeket, melyek az iskolába lépés után még fokozódhatnak.

•

A foglakozásokra tervezett mozgásanyag gyakorlására elegendő helyet, eszközt és időt biztosítunk. Az őszi és tavaszi időszakban lehetőség szerint a szabadban tartjuk a foglalkozásokat. Legfontosabb szempont a balesetveszély megelőzése, ezért alaposan átgondoljuk az eszközök és gyermekek célszerű elhelyezkedését, saját helyünket, segítő szerepünket.

•

A gyakorlatok végzésénél érvényesítjük a játékosság alapelvét, de a foglalkozás csúcspontja a gyermekek számára a mozgásos játék. Ezért nem csak a foglalkozás végén, hanem pl.: a gimnasztikai rész lezárásaként is beiktatjuk.

•

A gyakorlatok végzése közben és a játékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek közötti fejlettségbeli eltéréseket, egyéni terhelhetőségüket, illetve az életkori sajátosságaikból adódó különbségeket. Ennek különösen vegyes életkorú csoportjainkban van nagy jelentősége. Differenciálhatunk a feladatok több mikrocsoportban való megosztásával, illetve ugyanannak a gyakorlatnak különböző nehézségű fokozataival. A gyakorlás közbeni hibajavítás módszerét alkalmazva, a dicséret, a biztatás, a pozitív megerősítés a meghatározó részünkről. Ezekkel a kedvező pszichikai ráhatással igyekszünk sikerélményhez juttatni a bátortalanabbul mozgó gyermekeket is.

•

Külön odafigyelünk az egészségügyi problémás, illetve a hosszabb betegségből visszaérkező gyermekekre, az ő terhelésüknél a fokozatosság elvét tartjuk szem előtt.

•

Már óvodáskorban is egyre gyakrabban találkozunk a túlsúlyosság problémáival. Az ilyen gyermekeknél a relatíve gyenge izomerő miatt a minden izomcsoportot megmozgató, erősítő mozgásfejlesztés a feladatunk, de csak közepes intenzitású terhelés mellett. Fontos számunkra a mozgás megszerettetése, a megfelelő motiváció és önbizalom erősítés.

•

A lúdtalp kialakulása is gyakori ebben az életkorban. Megfelelő szakorvosi kivizsgálás és útmutató mellett a talp boltozat erősítő gyakorlatokkal próbáljuk megelőzni a lúdtalp súlyosbodását. Fontos, hogy ezeket a szülőkkel is megismertessük, hisz csak a mindennapos gyakorlás hozhat kedvező eredményt.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén •

Az óvodásaink szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban, betartják a szabályokat.

•

A gyermekek nagy-mozgása, finom-mozgása, egyensúlyérzéke kialakul, mozgásuk összerendezetté válik.

•

Ismerik testrészeiket, azok funkcióit, testsémájuk kialakul.

•

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

•

Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezik.

•

Képesek 50-100 métert egyenletes tempóban futni.

•

El tudják végezni a gurulóátfordulást előre, gurulnak a test hossztengelye körül.

•

Biztonsággal másznak fel, le, át különböző tornaszereken vízszintes és függőleges irányban.

•

Képesek helyből és nekifutásból akadályokat átugrani.

•

Tudják a labdát eldobni, két kézzel elkapni, helyben pattogtatni, kislabdát távolba hajítani.

3.8.6. A külső világ tevékeny megismerése Célunk, a szűkebb és tágabb környezet felfedeztetése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemlé-letének alakítása.

Feladataink: Az óvodáskorban szervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A szülőföld, a hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Konkrétumok megtervezése pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. A 3-4 éves gyermekeket az óvoda elfogadása és megszerettetése után megismertetjük az óvoda szűkebb környezetével. Megfigyeltetjük velük az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, az időjárást, a növényeket. A gyermekekkel közösen és a szülők segítségével terméseket, leveleket, kavicsokat, képeket gyűjtünk. Megismertetjük a gyermekeket az óvoda utcájával, a közelben található üzletekkel, nevezetességekkel. Beszélgetünk velük a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. A 4-5 éves gyermekek tapasztalat - és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezzük meg. Törekszünk a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Megfigyeltetjük a gyermekekkel az évszakok növényeit, rávezetjük őket az időjárás és az emberek tevékenysége közötti összefüggésekre. Az összegyűjtött termésekből közösen készítünk különböző eszközöket, játékokat. Tavasszal az ágak rügyeztetését, a magvak csíráztatását folyamatosan figyelemmel kísértetjük, megbeszéljük a bekövetkezett változásokat. Közösen látogatást teszünk néhány óvodástárs családjánál, beszélgetünk, képeket nézünk a családról, az otthonokról. A séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályát, megismertetjük a gyermekekkel a személy- és teherszállító járműveket. Környezetünkben lehetőségünk van megismertetni a gyermekekkel háziállatokat, bogarakat, madarakat. A vadállatokat az állatkertben figyeltetjük meg a gyermekekkel, illetve a természetes élőhelyüket videofilmen mutatjuk meg.

Az 5-6-7 éves gyermekeket már az óvoda tágabb környezetével is megismertetjük. Megfigyeltetjük velük az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a növények fejlődési feltételeit. Felhívjuk figyelmüket a környezet védelmére, pozitív irányba tereljük gondolkodásmódjukat e témakörben. Minden évben megszervezzük, megemlékezünk a föld napjáról (április 22.). Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyszerű kísérleteket végezzenek növényekkel, vízzel, levegővel, földdel. Az óvodába járó gyermekek szűkebb és tágabb környezetükkel kapcsolatban nagyon sok és eltérő, óvodán kívül szerzett tapasztalattal rendelkeznek. Sok családban rendszeresen szerveznek közös programokat, kirándulásokat stb., amelyek során a gyermekek élményekkel gazdagodnak. Ezeket az óvodai foglalkozások keretében is megoszthatják társaikkal, tapasztalataikat, ismereteiket kiegészíthetjük, rendszerezhetjük. Az ingerszegény környezetben élő, hátrányos helyzetű gyermekek számára történő tapasztalat- és ismeretszerzés biztosítása a mi feladatunk, mint ahogyan felelősségünk van a negatív tapasztalatok kompenzálásában is. Minél fiatalabb korban ismerjük fel a környezetei ingerszegénység érvényesülését egy-egy gyermeknél, annál hatékonyabban pótolhatjuk a hiányosságokat. Az egyéni fejlesztésnél is a közvetlen tapasztalatszerzés, illetve a szemléltetéssel egybekötött beszélgetések hozhatnak eredményt. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztését elsősorban mikro csoportban végezzük, közvetlen tapasztalat - és élményszerző megfigyelések, séták alkalmával. Hetente egy környezeti téma megfigyelését tervezzük. Az ismeretek rendszerezésére a gyűjtemények rendezgetése, albumok összeállítása ad lehetőséget. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplexintegrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére •

A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét.

•

Tudják saját születési helyüket és idejüket.

•

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.

•

A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.

•

Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

•

Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.

• •

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismeri a szülőföld, a hazai táj hagyományait, szokásait.

•

A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

•

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.).

•

Kortárs kapcsolataiban és a környezet alakításban fejlett véleményalkotási, döntési képességgel rendelkezik.

•

A matematikai tartalmú tapasztalatait tevékenységeiben alkalmazza.

•

Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

3.8.7. Munkajellegű tevékenységek Célja, a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

Feladataink: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása A gyermekmunka örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, amit a gyermekek elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. A gyermekek kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan, öntevékenyen végzik a munkajellegű tevékenységeket. A különböző munkafajtáknál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségéhez. Értékelésünk buzdító, megerősítő, ezzel a gyermekekben a munkához való pozitív viszonyt alakítjuk. A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. Figyelembe vesszük az eltérő fejlődési ütemet, differenciált feladatadással segítjük az e tevékenységi körben gyengébb fejlettségű, valamint kiemelkedő képességű gyermekeket. Mindig találkozunk olyan gyerekekkel, akik húzódoznak egy-egy feladat elvégzésétől. Ennek okát meg kell találnunk: önbizalomhiány, kudarcélmény, érdektelenség, illetve a családi neveltetés, túlzott kiszolgálás, vagy rossz szociális környezet, negatív példa állhat a háttérben. A legfontosabb, hogy mindig pozitív megerősítéssel reagáljunk, ha a gyermek valamit elvégez. Sikerélmények sorozatával érhetjük el, hogy a munkát ne büntetésként, hanem jutalomként éljék át, és mindig pozitív érzelmek társuljanak hozzá, ezáltal önbizalmuk is erősödik. Ez a tevékenység olyan együttműködésre is alkalmat ad, amely természetes módon alakítja a gyerekek szociális magatartását, társas kapcsolatait, valamint szolgálja a cselekvő tanulást is. Már a 3-4 éves gyermekeket is bevonjuk a növények gondozásába, az alkalomszerű munkák végzésébe. Különös figyelmet fordítunk a rend fenntartásáért végzett tevékenységek szokásrendjének alakítására. 4-5 éves korban vezetjük be a közösségi kapcsolatokat jól fejlesztő naposi munkát, ami elsősorban az étkezéssel, terítéssel kapcsolatos munkákat jelenti. Fontosnak tartjuk a naposi munkával kapcsolatos szabályok és a gyermekek összehangolt cselekvésláncának alakítását. Bevonjuk a gyermekeket csoportszoba átrendezésére, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztásába, összeszedésébe, az öltöző és a mosdó rendjének fenntartásába, a játékeszközök elrakásába. Megtervezzük a gyermekek számára az egyéni megbízások lehetőségeit. Közreműködésüket kérjük, a szobanövények átültetésében, az óvodaudvar tisztán tartásában. Az 5-6-7 évesek már önállóan végzik a naposi munkát. Közösen döntik el a munka megosztását,

étkezés után szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek, felsöpörnek. Az alkalomszerű munkák végzésében nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat, a gyermekek ezeket önálló vállalkozás alapján végzik. Gyakori dicsérettel, elismeréssel próbáljuk elérni, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, hogy az egyszerűbb játékokat, polcokat lemossák, kimossák, szárítsák a babaruhákat. Segítségüket kérjük a kisebbek öltöztetésében, gondozási tevékenységeiben. Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munkajellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségét megláttatjuk, elismerjük, megóvjuk. A munkajellegű tevékenységek eredményeinek tudatosítása, a konkrét és reális értékelés, a saját és mások elismerésének egyik formája. Az anyanyelvi nevelés feladatai a munkajellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére •

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha a kötelességüket teljesítik.

•

Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.

•

Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások végzésére.

• •

Szívesen közreműködnek a növények gondozásában, a kisebbek körüli gondozási tevékenységekben. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak.

3.8.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: az egyénre szabott, differenciált, az egyes gyermekekhez igazított módszerekkel és eszközökkel, az egyes gyermekekhez mért tempóban való képességfejlesztés. Az óvodai tanulás formái -

Utánzásos minta- és modellkövetés, magatartás- és viselkedéstanulás.

-

Spontán játékos tapasztalatszerzés.

-

Cselekvéses tanulás.

-

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

-

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.

-

Gyakorlati probléma megoldás.

-

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek.

FELADATAINK: A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával.  Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.  Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva.

 A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása.  Kompetenciák fejlesztése (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.).  A gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire való építés.  A felfedezés lehetőségének biztosítása, a kreativitás erősítése.  A tanulás személyre szabott pozitív értékelése. A kezdeményezett tevékenységi formák szervezeti és időkeretét, az életkori sajátosságok, képességek ismeretében, a fejlesztendő nevelési, tanulási területek függvényében az óvodapedagógus választja meg. A szervezeti és időkeretet a csoportnapló heti ütemtervében jelenítjük meg.

3.9. Gyermekvédelem az óvodában Célunk a korai prevenció, az óvodai jelzőrendszer működtetése Feladataink:  Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetet és a veszélyeztetettséget időben felismerjük, felderítsük, az okokat feltárjuk.  Kiválasztjuk a megfelelő segítő módokat, és azokat alkalmazzuk.  A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett gyerekeket, illetve családjaikat pedagógiai módszerekkel segítjük, kezeljük.  Folyamatosan kapcsolatot tartunk és együttműködünk a külső segítő szervekkel, szakemberekkel.  Kapcsolatot tartunk a Család- és Gyermekvédelmi Központon belül működő gyermekjóléti szolgálattal és a családgondozókkal.  Tájékoztatjuk a szülőket a segítő szolgáltatások lehetőségeiről.  Minden nevelési év elején írásban tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről.  Szociális helyzet alapján az arra rászorulóknak étkezési térítési díjkedvezményt állapítunk meg, - illetve törvényi előírás szerint ingyenesen étkeznek a jogszabályba foglalt feltételeknek megfelelő családok gyermekei.  Jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát. Óvodánkban minden óvónő feladata, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi munkában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. •

A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek képességének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását.

•

Kötelessége továbbá, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja.

•

Közre kell működnie a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűnésében.

•

Feladata, hogy a szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.

•

A pedagógus köteles a gyermek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. A gyermekvédelmi feladatok magukba foglalják mindazokat a feladatokat, amelyek mindahhoz szükségesek, hogy a gyermek családban történő nevelése megvalósulhasson, személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátásához.

Az óvónők ez irányú tevékenységét a gyermekvédelmi megbízottak, - tagóvodánként 1-1 fő -fogják össze, akik részt vesznek a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség munkájában is.

3.10. Integrációs program Óvodánk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből és sajátos nevelési igényből adódó integrációs gyakorlatot valósít meg. Célunk:  a halmozottan hátrányos helyzet következményeinek csökkentése prevenciós feladatok ellátásával, gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással,  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése integrált nevelési rendszerben, – személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás,  az iskolába való átmenet megkönnyítése, az iskolai életmódhoz szükséges fejlettség elérése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél,  a hátrányok csökkentése a leszakadás megelőzése. FELADATAINK A szociokulturális hátrány leküzdésében  A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása.  A családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés.  Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség.  A gyermek érdekeinek szem előtt tartása.  A szülői problémák jelzésének figyelembe vétele.  A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban.  Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel.  A kisgyermek megnyerése az együttműködés érdekében.  Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal a kitartás növelése.  A beilleszkedés fokozott előkészítése.  A kisgyermek leválási nehézségének megértéssel történő elfogadása.  A gyermekek kötődésének érdekében nagymértékű nyitottság közvetítése.

Az ingerszegény környezeti hátrányok leküzdésében  A gyermek megismerése, annak megfigyelése, hogy a gyermek mely ingereket, milyen módon és milyen mértékben képes felfogni.  Az ingerkörnyezet egyes gyermekhez történő igazítása, a gyermekre gyakorolt hatásának nyomon követése, szükség esetén az ingerkörnyezet további alakítása.  A gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő elfogadó, barátságos kulcsingerek kialakítása, gazdagítása.  Gazdag, stimuláló ingerek alkalmazása az óvoda épületén belül (változatos színek, textúrák, gyerekek által készített rajzok, élményképek).  Változatos helyek biztosítása a kisgyerek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhesse meg.  Személyes helyek biztosítása, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy kizárólag a sajátjuknak érezhessék, és territoriális viselkedésüket gyakorolhassák.  A gyermekek megismertetése a természet csodáival, a környezettudatos viselkedés megalapozása.  A teljes személyiség fejlődésének elősegítése. Érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód esetében  Az óvoda alkalmazottaival együtt segítő-támogató körben áll a gyerekek körül.  Életkortól függetlenül ölbeli játékokat kezdeményezése a gyermekekkel.  Amennyire csak lehetséges, a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérés csökkentése.  Amennyiben szükség pszichoterápiára.

van

rá,

javaslat

megfogalmazása

családterápiára,

egyéni

 A gyermekek érzelmi állapotainak követése, empatikus kapcsolatra, önvizsgálatra, személyre szabott útkeresésre ösztönzése.  Az elfogadás érzésének erősítése, a kötődő szeretetképesség növelése.  Minden kisgyerek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges.  A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek felé.  A tevékenységformák közül az egyes kisgyerek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal a kompetenciaélmény növelése.  A kisgyerekek igényeinek megfelelő lelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása minden gyermeknek.  Az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára. A multikulturális nevelés megteremtése  Minden óvodás gyermek fejlesztésének az alapja a gyermek személyiségállapotának megismerése.

 A szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése, és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében.  Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű fejlesztéséhez.  Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőiként kell, hogy betöltsék nevelői hivatásukat. Esélyegyenlőség biztosítása  A tudástartalmakhoz való hozzájutás esélyét minden kisgyermek számára biztosítjuk.  Minden gyerek személyiségét tisztelet, szeretet, megbecsülés és elfogadás övezi.  Minden gyermek számára biztosítjuk az óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók érvényesülését.  Az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása. A migrációs nevelés feladatai  A különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása.  Nyitottság az inkluzivítás iránt.  A bevándorló gyerekek integrálása nem járhat a saját nyelvük és kultúrájuk sérelmével.  A nyelvelsajátítás vonatkozásában is érvényesíteni szükséges a differenciálást, az egyéni képességek fejlesztését.  Az óvodai dolgozóinak természetes és nyitott viselkedésével érhető el a más ajkú gyermekekkel történő humán viselkedés-komplexum kialakulása.  Értékként kezeljük a gyerekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket.  A kultúra őrzését, átörökítését egyetemes emberi jognak tekintjük.  Az óvodapedagógus a nevelési folyamat során, a tevékenységek megszervezéskor a csoportjába járó gyerekek célországáról olyan tudáselemeket (hagyomány, zene, szokások stb.) közvetítsen, amelyeket a magyar anyanyelvű gyerekek is megértenek, és kötni tudnak a már meglévő magyar vonatkozású ismereteikhez.  Az egyenlőség pedagógiájának megvalósítása: minden gyermek érezze: fontos számunkra, kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire.

3.11. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Általános elvek Az óvoda a szakemberek által integrálásra javasolt gyermekek nevelését tudja vállalni. Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak az integrációval, természetesnek tekintjük az SNI gyermekek jelenlétét az óvodában. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, hogy ennek hatására fejlődjön az alkalmazkodó készségük, az akaraterejük, az önállóságra törekvésük, az érzelmi életük, az együttműködő képességük.

A sajátos nevelési igény szerint úgy alakítjuk a környezetet, hogy a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte biztosítsa a nevelési célok megvalósítását. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletei szerint határozzuk meg. Az együttnevelést az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, minden esetben egyéni fejlesztéssel oldjuk meg. A gyermek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztése során figyelmet fordítunk arra, hogy: •

a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, eredményeket értékelő környezetben segítsük,

•

a gyermek iránti elvárásainkat fogyatékosságának jellege, súlyossága szerint határozzuk meg,

•

terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei alapján állapítjuk meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készítünk. Az egyéni fejlesztési terv elkészítésekor a fogyatékosság típusához igazodó, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködését vesszük igénybe. A fejlesztés a fogyatékosság típusának függvényében magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára az alábbi pedagógiai feltételeket biztosítjuk:  sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák megválasztása és alkalmazása,  speciális segédeszközök használata, ezek elfogadtatása, használatára, megóvására nevelés,  a kompenzációs lehetőségek bővítése,  annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményekre is képes ,  rugalmas szervezési keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához,  intézményünk pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásáról, együttműködés a sérült gyermekek családjával. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányai leküzdéséhez. A fejlesztési stratégia kialakítása során a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó, szakképzettséggel rendelkező, az intézményes fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segítségét vesszük igénybe. Közreműködésük kiterjed az óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az integráltan fejlesztett gyermekek számára biztosítjuk azokat a speciális eszközöket, melyre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermek beilleszkedését fejlődését, az együtt haladás lehetőségét tekintsük, melyek megvalósítását az alábbiakban fogalmazzuk meg:  Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. (A módszerek, módszer-kombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.)  A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében résztvevő, magas szintű pedagógiai,

pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus:

és

az

 szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti,  a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.  A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során:

–

o

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

o

javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,

o

segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,

o

együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

o

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan sérült mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladatunk a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítjuk a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe építjük be. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladatunk.

A látássérült gyermek A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segítjük a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe vesszük a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre.  Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél.  Az alig látó gyermeket (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készítjük fel. Az alig látó gyermekek közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot biztosítunk, mely a látó-halló (tapintó) életmódra készít fel.  A gyengén látó gyermekek (vízus: fejlesztésének kiemelt területei az óvodában:

10%-os

látásteljesítménytől

33%-ig)

A gyengén látó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: o

Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.

o

A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgás-biztonság.

o

Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.

o

A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.

o

A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt.

A súlyosan hallássérült – siket – és enyhébben hallássérült – nagyothalló – gyermek Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire. Nagy részük használja a jelkommunikációt, vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. A hallássérült gyermekek nevelésével kapcsolatban feladatunk - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe bevonjuk a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai:  A súlyos fokban hallássérült - siket – gyermekek nevelése során arra törekszünk, hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel

magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladatunk a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében fejlesztjük a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést.  Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek fejlesztése során hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikációfejlesztés rendszerébe.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítjük az élmények, tapasztalatok és minták adásával. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek nevelése során a kis lépések elvét alkalmazzuk, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésükre kellő időt, alkalmat biztosítunk:  az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,  a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére,  a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére,  az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására,  az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledést, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztését csoportos foglalkozásokon valósítjuk meg.

A beszédfogyatékos/súlyos, gyermek

akadályozott

beszédfejlődésű

A nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztésével, a speciális terápiák alkalmazásával (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segítjük a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséhez.

Az autista, autisztikus gyermek Fejlesztésünk alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítására törekszünk, és speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens segítségét vesszük igénybe. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését az alábbi alapelvek figyelembe vételével végezzük:  Minden gyermek fejleszthető.  A fejlesztés során a gyermekek meglévő képességeiből kell kiindulni.  A részleges zavart szenvedett, és/vagy késve jelentkező képességek fejlesztése segítő, támogató szemléletet igényel.  Az SNI gyermekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek, mint bárki más.  Az SNI gyermekek elsősorban gyerekek, és csak másodsorban SNI-ek, ezért részfunkcióik fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre nekik is szükségük van.  A SNI gyermekeknek ugyanúgy joguk az érzések, a tapasztalatok átéléséhez.  Szükségleteiket csak ők tudják érzékeltetni, értő figyelemmel kell feléjük fordulni.  A SNI gyermekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért, a pedagógus a feltételek megteremtésében segíthet.  Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt.  Minden SNI gyermeknek joga van –életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel.  A gyermekek fejlesztése több irányból történik: lehet tevékenység-orientált, spontenaitásból kiinduló, feladat-orientált.  A gyermekek képességstruktúrája a különböző területeken, más-más szinten állhat, e szintek ismerete képezi az egyéni bánásmód, differenciálás, a feladat-orientált fejlesztés alapját.  A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés során az óvodapedagógus a személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe.  Az általános elvek megtartása mellett az óvodapedagógus érvényesíti, hogy ahány SNI gyermek, annyi személyiség, és ahány személyiség, annyi személyes élmény, és integráló fejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására kialakított programot a 2/2005.(III.1.) OM rendelet irányelvei alapján készítettük el.

4. A Gyermekkert Óvoda nevelési gyakorlata

A családdal együtt a gyermekekért

A Gyermekkert Óvoda nevelési gyakorlata

4.1. Küldetésnyilatkozat Célunk, hogy minden gyermekben megtaláljuk azokat az értékeket, amelyek kibontakoztatásával kiegyensúlyozott személyiségekké fejlődnek. Ennek alapja, hogy a gyermeket féltő, óvó, gondoskodó szeretet vegye körül, ami a folytonos biztonságot teremti meg minden gyermek számára. Vegyes életkorú csoportokban érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, a legfontosabb gyermeki tevékenység az élményeken, tapasztalatokon alapuló szabad játék feltételeinek megteremtéséről, a tevékenység központú egyéni fejlesztésről, a műveltség tartalmak közvetítéséről. Feladatainkat pedagógiai nézetünk, hitvallásunk és küldetésünk alapján ”A családdal együtt a gyermekekért”, egy nevelőpartneri program keretében valósítjuk meg.

4.2. Helyzetkép Óvodánk épülete távol a fő közlekedési utak zajától és a levegőszennyezéstől, Pesterzsébet zöldövezeti részén, családi házakkal és lakóteleppel körülvett területen helyezkedik el. Fenntartója Pesterzsébet Önkormányzata. 1973-ban épült, panelos szerkezetű épületben az óvoda nyolc csoportos formájában 1991-től 2007igműködött. A megváltozott társadalmi elvárások miatt, két csoportot átadtunk a bölcsődének. Jelenleg óvodánk két húsz férőhelyes, és négy huszonöt férőhelyes csoportot működtet. Az épületben jelenleg az óvodán kívül, egy negyven férőhelyes bölcsőde működik, akivel törekszünk a hatékony együttműködés kialakítására. Udvarunk tiszta levegőjű, tágas, ligetes, amely megfelelő játék- és mozgáslehetőséget nyújt a gyermekek számára. Ebben az évben megújulnak a játékeszközök, így a gyermekek lehetőségei a szabad mozgásra bővülnek. Vegyes életkorú csoportjainkban, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben a legfőbb tevékenység a szabad játék és ezt egészíti ki a gyermekek egyéni fejlődési ütemét követő fejlesztés, amelyben a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is játékos formában történik, különös odafigyeléssel a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében. Az óvodánkba járó hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek szocializációjára, egyéni fejlesztésére, és fejlődésének elősegítésére, beilleszkedésére kiemelt hangsúlyt fektetnek az óvodapedagógusok. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője. Ezért, a nevelőtestület döntése alapján minden területen a családokkal való együttnevelésre alapozva épül fel az óvoda nevelési programja, amelyben a szülők számára az óvodai életet átláthatóvá, megtapasztalhatóvá tesszük nyitott ünnepeinkkel, közös sétáinkkal és kirándulásainkkal, közös színház- és múzeumlátogatásainkkal, közös programjainkkal. Szívesen látjuk őket a csoportszobákban is, ahol együtt játszhatnak, együtt tevékenykedhetnek a gyermekekkel. A szülőkkel való kapcsolattartás eredményeként egymást kölcsönösen tisztelő, a gyermekek érdekeit elsődleges fontossággal figyelembe vevő, a személyiség fejlesztését elősegítő együttműködés alakul ki a családok és az óvodapedagógusok között. A nevelőpartneri viszony elmélyítésével a szülők és az óvodapedagógusok - a dadusok segítségével - azonos elvekkel, azonos értékek közvetítésével, közösen vezetik rá a gyermekeket az egészséges életmódbeli szokások és szabályok elsajátítására, valamint a természeti értékek megóvásának, fenntartásának szükségességére. A nevelőtestület és a szülők által létrehozott és támogatott "XIII. sz. Óvoda a Gyermekekért" Alapítvány a jó együttműködés eredménye, amely segíti az óvodát céljai és feladatai megvalósításában.

Az óvoda nevelőtestülete szakmai fejlődése érdekében folyamatosan képezi magát azokon a területeken, amelyek a helyi program hatékonyabb megvalósítását szolgálják.

Személyi feltételeink: Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma

11 fő

Középfokú végzettségű főállású óvónők száma

1 fő

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák

4 fő

Pedagógiai munkát segítő főállású érettségizett dajkák száma

2 fő

Részmunkaidőben foglalkoztatott dajka, takarító

2 fő

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma

2 fő

További szakképesítések

Óvodai szakértői szakvizsga

1 fő

Tárgyi feltételek: Az óvodai környezet elemei, berendezése, tárgyai, a gyermekek fejlesztésére szolgáló eszközök, amelyek az óvoda épületében és udvarán a gyermekek fejlődését, sokféle egyéni és közös tevékenységét teszik lehetővé. A törvényben meghatározott eszközlistának megfelelő. (1.sz. melléklet) Berendezési tárgyak és játékeszközök: -

Épületben: a csoportszobák, a gyermekmosdók, és az öltözők berendezései otthonos környezetet, családias hangulatot teremtenek.

-

Udvaron: a rögzített és a mobil eszközök sokféle szabad mozgás gyakorlására adnak lehetőséget. Az udvar 2010 nyarán került fejlesztésre a szabványossági előírásoknak megfelelően.

-

A berendezési tárgyak, a színek, a formák harmóniája az esztétikai igény kialakítását teszik lehetővé.

-

A berendezések alakíthatósága a gyermekek kreativitását fejleszti.

-

A játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységeihez igazodnak.

-

A sportszerek a kis- és nagy-mozgások fejlődését segítik, és az egészséges életmód megalapozását szolgálják 63 m²-es tornaszobában, a csoportszobákban és az udvaron egyaránt.

-

Az óvoda tárgyi feltételeinek javításához kiemelt feladatunknak tekintjük a pályázati lehetőségek kihasználását, az óvodát támogató magánszemélyek és cégek felkutatását, és az alapítványi rendezvények szervezéséből képződő bevételeket.

4.3. Az óvoda működése Az óvoda működésének alapja a biztonságos intézmény, a gyermek testi épségének megóvása, testilelki szükségleteinek kielégítése, a gyermeki jogok érvényesítése az egész napot átölelő személyiségfejlesztési folyamatban. Az óvoda működését az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és egyéb más szabályzatok határozzák meg, amelyek a mindenkori törvényi változások alapján, a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével készülnek. A nevelőmunka alapdokumentuma, helyi szabályozója a Helyi Nevelési Program, amely meghatározza a nevelési célokat, a feladatokat, az óvodai élet tevékenységi formáit, az óvodapedagógus feladatait és az óvodás kor végére elérendő fejlettségi szintet. A program célkitűzéseiből adódó feladatok lebontását az éves óvodai Munkaterv tartalmazza, amelynek alapján az óvodapedagógusok a csoportjukra vonatkozó éves nevelési- és fejlesztési tervet készítenek. Heti rendben programozzák az óvodai élet tevékenységi formáit. A műveltség tartalmakat az egész nap folyamán közvetítjük egy projekten, témakörön belül, komplex módon. A heti tervben a tevékenységeket, élményeket a feldolgozás módját, nem foglalkozásokat tervezünk. Kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága, figyelembe véve a csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást, valamint a többi csoporttal való együttműködés összhangját. A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi, ami lehetővé teszi a szabad játékot, az önkifejezést, a játékosan szervezett egyéni képességfejlesztést, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet valamennyi tevékenységi formáját áthatja. A gyermekek meghallgatása, beszédre ösztönzése, kifejező készségének fejlesztése minden tevékenységben megvalósítandó feladat.

NAPIREND Szeptember 1-től május 31-ig 6-7-ig

Gyülekező, játék összevont csoportban.

7-1030-ig

Szabad játék saját csoportban. Folyamatos tisztálkodás, folyamatos reggelizés. Játékos tapasztalatszerzés, tevékenységekbe épített fejlesztés Mindennapos testnevelés. Tisztálkodás. Gyümölcsevés.

1030-1130-ig

Öltözködés. Levegőzés, szabad játék, séta.

1130-1230-ig

Öltözködés. Tisztálkodás. Készülődés az ebédhez. Ebéd. A csoportszoba előkészítése a pihenéshez. Tisztálkodás.

1230-14-ig 14-17-ig

Pihenés. Folyamatos ébredés. Folyamatos tisztálkodás. Folyamatos uzsonna. Játék hazamenetelig.

NAPIREND június 1-től augusztus 31-ig

6-1245-ig

Gyülekezés, Játék összevont csoportban Folyamatos tisztálkodás, étkezés, Játék, zuhanyozás Tisztálkodás Készülődés az ebédhez Ebéd Készülődés a pihenéshez

1245-14-ig

Pihenés

14--17-ig

Folyamatos ébredés Folyamatos uzsonnázás Folyamatos tisztálkodás Játék hazamenetelig

Jó idő esetén a legtöbb tevékenység az udvaron történik. A csoportnapló a tervező munka színtere, amely szerkezetileg és tartalmilag a helyi programnak megfelelően készült, a változások figyelembe vételével módosításra került és kerül. A fejlődési naplóban a gyermek egyéni fejlődésének tapasztalatait rögzíti az óvodapedagógus, számszerűsített formában. A program koncepciója alapján vegyes csoportok működnek, a 3-7 éves gyermekek együtt nevelődnek. Ez a szervezeti forma különösen jótékonyan hat a közösségi élet alakulására: az új gyermekek beilleszkedése hamarabb lezajlik, a nagyobbak érzelmi támaszt nyújtanak a kisebbeknek, minden gyermeknek lehetősége van egyéni tempóban étkezni, tisztálkodni, igénye szerint pihenni, fejlettségének, érdeklődésének megfelelően választani a tevékenységek közül.

A munkarend úgy alakul, hogy egész nap folyamán megfelelő létszámú dolgozó legyen a gyermekek nevelésére, a szervezési feladatok ellátására. A teljes nyitva tartás idején a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik.. Az ellenőrzés, mérés, értékelés és minőségirányítás konkrét feladatait, az önálló szabályozó dokumentumként működő Óvodai Minőségirányítási Program határozza meg.

4.4. Nevelési feladatok -

Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés, a szocializáció, az anyanyelvi és értelmi fejlesztés.

-

A közösségi élet szokásainak kialakítása, a különböző gyermekek beillesztése az óvodai közösségbe.

-

Olyan szokás-szabályrendszer kiépítése, amely az egészséges életmódot, valamint a természetes és mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolatot, a környezettudatos magatartást alapozza meg.

-

Egyéni képességfejlesztés öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve - az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével -, amelyben lehetőség nyílik a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére is.

-

Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások, a különféle készségek és képességek fejlesztése, a teljes óvodai életet magában foglaló keretek között.

-

A gyermekek életkorának megfelelő neveltségi szint és az ehhez kapcsolódó viselkedési formák elsajátíttatása.

-

Az életkori sajátosságoknak megfelelően a nemzeti hovatartozás érzésének megalapozása.

-

Az óvodai helyi program cél - és feladatrendszerének megvalósulása mellett, a partneri igényeknek való megfelelés.

4.4.1. Egészséges életmód alakítása: Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életvitel igényének szokásainak alakítása, helyes életritmus megteremtése a rugalmas napirend keretében, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a testi fejlődés segítése. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésnek. A lelki egészség fenntartását az esztétikus, biztonságos környezetben uralkodó, befogadó szeretetteljes légkör segíti. A testi egészség megőrzésének feladatai: -

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

-

A megfelelő szakemberek bevonásával, a szülő a pedagógus együttműködve, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása.

-

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése.

-

A testi képességek fejlesztése. Prevenció.

-

A gyermek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése.

-

Ismeretek közvetítése a szervezetre káros és hasznos hatásokról a sajátos nevelési igények figyelembe vételével.

Az óvodapedagógus feladatai: -

Biztonságos, a gyermek méreteinek, igényeinek megfelelő, esztétikus, nyugodt légkört kialakító környezet megteremtése.

-

A család és az óvoda higiénés szokásainak összehangolása.

-

A gyermek testi-, lelki- és szociális egészségvédelme.

-

Az egészséges életritmus megalapozása, egészségtudat kialakítása.

-

Folyamatos napirend, egyéni igények figyelembevétele.

-

Az egészséges életvitel igényének kialakítása jól begyakorolt gondozási műveletekkel (tisztálkodás, étkezés, öltözködés).

-

Megfelelő mozgást, testi fejlődést, edzettséget előidéző tevékenységek lehetővé tétele (lehetőleg szabad levegőn).

-

Nyugodt pihenés, az alvásszükséglet kielégítése a gyermekek egyéni igénye szerint.

-

A szervezet ellenálló-képességének növelése.

-

Átgondolt egészségmegóvó szokásrendszer kialakítása.

-

A napi tevékenységekhez igazodva a dadus néni tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, mértékéről.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megismertetése az óvoda szokásrendjével, higiénés elvárásaival.

-

Fokozott figyelemmel és toleranciával a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges életmódbeli szokásainak megalapozása. Óvodás kor végére várható fejlettségi szint:

-

A gyermek önállóan választja meg és használja a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, azokat tisztán teszi a helyére, önállóan használja a WC-t.

-

Öltözködésnél képes a hőmérsékletnek megfelelően, helyes sorrendben öltözni, cipőt fűzni, a fűzőt megkötni, ruháját begombolni.

-

Ügyel külső megjelenésére.

-

Ismeri a kulturált étkezés szabályait, megfelelően használja az evőeszközöket.

-

Képes önmagát kiszolgálni, meg tudja ítélni a kimerített étel mennyiségét és saját igényét.

-

Különbséget tud tenni a szervezetére hasznos és káros hatások között.

-

A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása.

4.1.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az első három évben a család alapozza meg a gyermek érzelmi életének fejlődését. Óvodába lépésekor azonban, a családban kialakult biztonságos érzelmi háttere mellett, be kell illeszkednie egy tágabb környezetbe. Nagyon fontos ezért, hogy az óvodában befogadó, elfogadó, érzelmi biztonság, szeretet, otthonosság vegye körül a gyermeket. Az óvodapedagógus és a dajka személyisége, kisugárzása, pedagógiai attitűdje, egymás és a gyermekek felé irányuló viselkedés módjuk, biztonságos kiegyensúlyozott érzelmi hátteret nyújtson számára. Az óvodás gyermek magatartását az érzelmek motiválják, ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és a felnőttekkel való kapcsolatok során kedvező hatások, élmények érjék. Feladatunk, hogy segítsük szociális érzékenységének, én tudatának fejlődését, adjunk teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A közös élményekre épülő tevékenységek segítik a közösséghez tartozás kialakulását, a különbözőségek elfogadását. A biztonságot a szokásrendszer alapozza meg, ami a felnőtt mintával együtt segíti a normarendszer kialakulását. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Érzékelje a felé és társai felé irányuló elfogadást. Ez a minta is segíti számára a különbözőségek elfogadását. A társas kapcsolatok alakításának legfőbb eszköze a játék. Ezt követik az egyéb közös tevékenységek, a közösen végrehajtott feladatok, amelyek segítik az emberi érintkezési szabályok elsajátítását a tolerancia kialakulását. Olyan pedagógia környezetet kell kialakítani, hogy a különbözőségek elfogadása természetessé váljon. Az óvodapedagógus feladatai: -

A beszoktatás rendszerének differenciált, családhoz igazított kialakítása.

-

Az óvodába való belépéskor a pozitív érzelmi hatások megteremtése.

-

Kellemes, esztétikus környezet kialakítása.

-

A kapcsolattartás sokoldalú fejlesztése (óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, óvodapedagógus-dajka, gyermek-gyermek, szülő- óvodapedagógus, szülő-dajka).

-

Az eltérő kultúrából érkező, a különböző fejlettségű, - képességű, - szociális hátterű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenrangú csoporttagként történő elfogadtatása. Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése példamutatás, bizalom, elfogadás, együttműködés módszerével.

-

Vegyes csoportok kialakításával toleranciára nevelés.

-

Kulturált viselkedési szokások, alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása.

-

Az értékek felismerése, pozitív tulajdonságok hangsúlyozása.

-

Minden gyermek irányában elfogadás és megértés.

-

Közös élmények szerzése.

-

Barátságok ápolása.

-

Közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása.

-

Értékek, normák, viselkedésformák elsajátíttatása.

-

Távlatok, hagyományok, ünnepek rendszerének kialakítása.

-

A csoporttudat alakítása.

-

A napi tevékenységekhez igazodóan a dadus néni tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, mértékéről.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében fokozottan ösztönözzük az anyás beszoktatást, hiszen nehezebb az elszakadás számukra, mint társaiknak.

A család is nyugodtabban hagyja a gyermeket az óvodában, ha látja, hogy szeretettel, toleranciával közelednek felé. -

A sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése.

Az óvodáskor végére várható fejlettségi szint: -

A gyermek részt vesz a közös tevékenységekben.

-

Tevékenységekbe önként bekapcsolódik.

-

Kapott, vállalt feladatokat végrehajtja.

-

Képes önálló problémamegoldásra.

-

Vigyáz a saját és mások munkájára.

-

Nyílt és barátságos.

-

Képes önállóan véleményt alkotni.

-

Az együttélés szokásai belső igényévé válnak.

-

A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek a csoport egyenrangú tagjának érzi magát.

-

A migráns gyerekek is megtalálják helyüket a csoportban.

4.4.3. Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés célja: A kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszédkészség fejlesztése, a beszédkedv fenntartása. A megismerés összetett rendszere a nyelv, az anyanyelv. A megfelelő szintű nyelvi fejlettség elengedhetetlen a megismerő tevékenység és a gondolkodás fejlődéséhez. Legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A család mellett az óvodapedagógus fejleszti leghatékonyabban a gyermekek nyelvi képességeit. A beszélőkedvet kell elsősorban kialakítani. Alapvető feladat még a beszédhelyzetek teremtése. E kettő hat legjobban a beszédfejlődésre. A gyermek beszédfejlettségét az otthoni nyelvi környezet határozza meg. Az óvoda fejlesztési feladatainak ezért a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. Anyanyelvünk sokrétűségét a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátítja el. A beszéd fejlődésének optimális színtere a játék. A jókedvű játékban feloldódik a beszédgátlás. Újabb és újabb szavakkal gyarapszik szókincsük. A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőtt munkája, az évszakok jellegzetességei, az állatok, emlékeink mind jó társalgási témák, amelyek a játék alkalmával is elhangzanak. Ennek lényege a kötöttségektől mentes gondolkodás és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. A valódi tartalom: a beszédkapcsolat felvétele, fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése. Az anyanyelv megtanulása óriási teljesítmény. Az óvoda tevékenység-gazdag élete lehetőséget nyújt a nap bármely részében a beszélgetésre.

Ilyenkor az otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondhatják el a gyermekek, vagy az őket érdeklő kérdéseikre kaphatnak választ. Ebben a formában megtanulhatják az egymás iránti figyelmet, beszédszükségletük késleltetését. Az anyanyelvi játékok, „beszéltető játékok, mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás is segítik a fejlődést. Az óvodapedagógus feladata a fejlesztésben: -

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.

-

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése.

-

Adjon elegendő időt mindenki számára, hogy az érzelmileg fontos tapasztalatait elmondja, kérdéseit megfogalmazza.

-

Fejlessze a gyermek közlési vágyát, mindig válaszoljon a kérdéseire.

-

Tegyen fel Ő is kérdéseket.

-

A beszélgetéshez teremtsen nyugodt légkört.

-

Ügyeljen saját beszéde esztétikumára, mindig legyen példa a gyermek előtt.

-

Állandó javítással, helyesbítéssel ne csökkentse a gyermekek beszélő kedvét.

-

Dicsérje, bíztassa a bátortalanabb gyermekeket.

-

Fordítson figyelmet a gátlásos gyermekek fejlesztésére.

-

-

Tudatosítsa a gyermekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet. Ezzel ösztönözze őket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára. Segítse és erősítse meg a gyermekek beszédkapcsolatait, kommunikációját.

-

Ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy rosszul képzett hangokat, a hangszín és beszédritmus rendellenességeit, és a gyermekek megfelelő szakirányú fejlesztését tartsa szem előtt.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében sokszor hiányos fogalomismerettel találkozunk. Feladatunk a szókincsgazdagítás, a fogalomértés. Eszköze a képolvasás, a hangutánzó játék a mesedramatizálás és a bábozás

Várható eredmények óvodáskor végére: -

A gyermek szívesen vesz részt beszélgetésben.

-

Képes gondolatait összefüggően megfogalmazni, elmondani.

-

Mondatait a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően alkotja.

-

Az élettani beszédhibákat logopédus segítségével kiküszöböli.

4.4.4. Az értelmi fejlesztés, nevelés, tanulás megvalósítása: Célja: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzeteket kihasználja. Az értelmi fejlesztés, tanulás célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése.

Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, de a gyakorlatban egységet alkotnak. Célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, a kreativitás előtérbe helyezése, a szabad önkifejezés biztosítása. A tanító környezet egy-egy téma feldolgozását motiválja. Az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzése, a lehetséges megoldások átgondolása, az élmények, a témakörök játékon keresztüli feldolgozása, a gyermek érdeklődésére, előzetes tudása, adottságai az alapja a készségek, képességek, kompetenciák fejlesztésének, az önkifejezési igény kialakulásának. Az óvodai fejlesztés alapjai a különböző tevékenységek, amelyekben a gyermekek az óvodában élnek. Azok a tapasztalatok, amelyeket közvetlenül vagy közvetve szereznek, és amelyek elősegítik a világ megismerését. Az ismeretek bővülése folyamatos, mert minden helyzetben utánzáson, tapasztalatszerzésen alapul. Nevelési alapelve és módszere a játékosság. A heterogén életkorú csoportokban különösen nagyok az egyéni fejlődésbeli eltérések. A gyermekek egyéni fejlesztési feladatait a saját fejlődési ütemükhöz kell igazítani. A fejlesztés megtervezésekor minimum kettő, vagy több párhuzamos tevékenységet ajánljunk fel, amelyekből a gyermek önállóan döntheti el, hogy választ-e az óvodapedagógus megerősítésével. Az iskolakezdés előtti évben a gyermeknek kötelezően választani kell a felajánlott tevékenységekből. Az értelmi fejlesztés magában foglalja: -

A szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezet megismerését, a rácsodálkozást a jóra, a szépre, a környezet tiszteletét, szeretetét, ami a szülőföldhöz kötődés alapja. A környezettudatos életvitel megalapozását.

-

A különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást.

-

A tapasztalatok gyűjtését.

-

Az ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását, részképességek gyakorlását.

-

A tanulás elemi szintű technikájának megismerését.

-

Az alapvető gondolkodási műveletek használatát.

-

Az iskolai életbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlesztését.

-

Tehetséggondozást, felzárkóztatást.

Az óvodapedagógus feladatai: -

A fejlesztés optimális feltételeinek megteremtése.

-

Tevékenységhez igazított szokás-, szabályrendszer kialakítása.

-

A gyermek érdeklődésének és kíváncsiságának ébrentartása.

-

Élmények, gyakorlati tapasztalatszerzés és a gyakorlás lehetőségének megteremtése.

-

Választási lehetőség felkínálása egyéni képességek figyelembevételével.

-

Ösztönző értékelés; a gyermeki szorongás feloldása.

-

Önálló feladatmegoldásra és önellenőrzésre való nevelés.

-

A megoldások lehetőségének megmutatása, ötletek adása, ismeretek nyújtása, kreatív egyéni

megoldások elismerése. -

A kudarcélmény feldolgozásának segítése.

-

Egymás megoldásainak értékelése.

-

Az óvodapedagógus érje el, hogy a gyermekek önként, öntevékenyen, aktívan, örömmel, vegyenek részt a fejlesztésben, fokozatosan mélyítve tudásvágyukat, tudatosságukat, kötelességérzetüket.

-

A napi tevékenységekhez igazodóan a dadus néni tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, mértékéről.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből érkező gyermekek tudatos, tervezett felzárkóztatása, kis lépésekben. Módszer: az utánzásra épülő tanulás, mert a családi környezetben kevesebb a verbalizmus.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jó kézügyességét és fejlett cselekvéses aktivitását aknázzuk ki fejlesztésükben. Az ösztönzés módszere a dicséret legyen.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek esetében törekedjünk arra, hogy olyan tapasztalatot szerezzen, amely egyrészt kompenzálja az akadályoztatás miatti korlátait, határait, másrészt megerősíti egyéb előnyeit.

Az értelmi fejlesztés várható eredményei óvodás kor végére: -

A gyermek ismert jelenségek esetében tud önállóan következtetni, ítéletet alkotni, véleményt mondani.

-

Kialakul feladattudata, kritikai érzéke másokkal és saját magával szemben.

-

A begyakorolt feladatokat önállóan megoldja.

-

Észre veszi a szépet, felismeri a jelenségeket változásukban is.

-

Képes konkrét összefüggések, ok-okozati viszonyok felismerésére.

-

Feltárja saját elképzeléseit, megpróbálja azokat megvalósítani.

-

Többféle megoldás keresésére törekszik.

-

A szándékos figyelem időtartama eléri a 10-15 percet.

-

Gondolatait megfogalmazza, bátran elmondja.

-

Elkülöníti a mese és a valóság elemeit.

-

Megfelelő szókinccsel rendelkezik, beszéde fordulatos.

-

Önként vállalt tevékenységeit végrehajtja.

-

A megismert technikákat, módszereket, eljárásokat önállóan tudja alkalmazni.

-

A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása. A sajátos nevelési igényű gyermek önmagához és lehetőségeihez képest fejlődik.

Fejlesztési formák: -

Tanító környezet – a feldolgozandó tématervnek megfelelő tárgyi környezet

-

Kötelező formában szervezett tevékenység Pl. A mozgásfejlesztés a tornateremben, minden

gyermek számára fejlettség szerint differenciálva, dadusok bevonásával, a zenei fejlesztés néhány formája. -

Kötetlen formában szervezett tevékenység

-

Kiscsoportos formában, kötelező, kötetlen, kötelezően választható tevékenység Egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás

-

A téma feldolgozását segítő játékok, élmények.

4.5. Az óvoda kapcsolatai 4.5.1. A család és óvoda kapcsolata A nevelőtestület döntése alapján a helyi óvodai program kiemelt nevelési területe: a családdal történő együttnevelés. Az óvodai nevelési folyamatban elsődleges partnerünk a gyermek, és az ő érdekeit képviselő szülő. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ezt segítik a hagyományos és az újabb kapcsolattartási formák. A szülőknek és az óvodapedagógusoknak is fokozatosan meg kell tanulniuk az együttműködés formáit. A hatékony együttnevelés megkívánja a folyamatos szemléletváltozást mindkét partnertől. Az óvodapedagógusoknak figyelembe kell venni a gyerekek sajátosságain kívül a családok sajátosságait is. Érvényesíteni kell a családhoz illesztett segítségnyújtás gyakorlatát (integrációs gyakorlat). Tiszteletben kell tartani a családok vallási, világnézeti szabadságát, az önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, a különböző kultúrák békés egymás mellett élését.

4.5.2. A család-óvoda nevelőpartneri program célja: A gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődése megkívánja, hogy a szülők és az óvodapedagógusok váljanak egymást segítő, megbecsülő nevelőpartnerekké. Feladata: a hatékony együttnevelés érdekében minél jobban ismerjük meg kölcsönösen egymás nevelési elképzeléseit.

4.5.3. A célkitűzés megvalósítását segítő feladatok: -

Az óvoda legyen nyitott, hogy a szülők is sajátjuknak érezzék.

-

A nyitott óvoda lehetőségének felkínálásával hozzásegítjük a szülőket ahhoz, hogy óvodai nevelőmunkánkat még mélyebben megismerhessék, - különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleire.

-

Mi, óvodapedagógusok vagyunk felelősek azért, hogy az óvoda nyitottsága mellett is megmaradjon az óvodások nyugalma, egészséges életritmusa.

-

A nevelőpartneri program alkalmazása során mind a családban, mind az óvodában megközelítőleg azonos követelményeket állítsunk a gyermekek elé.

-

A szülők ismerjék meg a 3 - 7 éves korú gyermek életkori sajátosságait, értékeljék gyermekük egyéni adottságait, fogadják el a többi kisgyermektől való esetleges különbözőségét, fejlődését ne más kisgyermekhez, hanem önmagához képest mérjék.

-

Érjük el, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekbe aktívan kapcsolódjanak be.

-

Ismerjék meg a szülők az óvoda életét és az óvodai dolgozók lelkiismeretes, hivatástudattal

végzett munkáját

4.5.4. A kapcsolattartás formái: Beszoktatás: Az óvoda figyelemmel van arra, hogy a szülőtől való elválás nehézségeit nem tudja teljesen kiküszöbölni, ez teljesen törvényszerű. Az óvodába lépést megelőző óvodai szintű szülői értekezleten a résztvevők megismerkedhetnek helyi programunk család-óvoda nevelőpartneri célkitűzéseivel. Itt kínáljuk fel az anyás beszoktatás lehetőségét és tájékoztatunk ennek előnyeiről, előkészítő munkájuk fontosságáról a gyermek felkészítésében a változások elfogadására, bemutatjuk a napi óvodai életet, megbeszéljük a búcsúzás körülményeit, A szülők lehetőségeit és igényeit figyelembe véve elfogadjuk azt is, hogy a gyermeket szülői segítség nélkül szoktassuk az óvodához, de a szülős beszoktatás lehetőségét támogatjuk. Az anyás beszoktatás célja: A szülő segítségével ismerje meg a gyermek az óvoda személyi tárgyi környezetét, minél előbb érezze magát érzelmi biztonságban. A család és óvoda nevelőpartneri kapcsolatának megalapozása, az óvodai napirend, szokás-szabályrend megismerése. Az óvodapedagógus feladatai: -

Az érintett szülők tájékoztatása a beszoktatásra vonatkozó szokás-szabályrendszerről.

-

Az anyás beszoktatás lehetőségének felkínálása.

A beszoktatás mindig a gyermekre szabva, a szülővel egyeztetve történjen! Addig tartson, amíg a gyermek az óvodában már érzelmileg biztonságban érzi magát. Lehetőség szerint törekedjünk a lépcsőzetes és fokozatos beszoktatásra a régebbi óvodások nyugalmának érdekében! Családlátogatás: Célja: Ismerkedés a gyermek otthoni életterével, életmódjával, betekintés a család életébe. Az óvodapedagógus feladatai: -

A csoportba újonnan érkezett gyermekek meglátogatása otthonukban.

-

Problémás esetekben a családlátogatást meg kell ismételni!

-

A családlátogatás tapasztalatait a csoportnapló megfelelő rovatában írásban rögzíteni kell, a tapasztalatokról készült feljegyzéseket a gyermek személyi anyagába kell elhelyezni.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében mihamarabb meg kell látogatni a családot azért, hogy a gyermek életkörülményeit megismerjük. A családokat saját létfeltételeik ismeretében kezeljük, és ne ítéljük sem, meg sem el, hanem keressük a segítségnyújtás lehetőségeit.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek családját is mihamarabb meg kell látogatni. Törekedjünk. arra, hogy bizalmukba fogadjanak, és fogadjanak el minket segítőnek.

Szülői értekezlet: Célja: Tájékoztatás az óvodai nevelőmunka időszerű feladatairól, az előttünk álló eseményekről. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit ösztönözzük arra, a szülői értekezleten feltétlenül vegyenek részt.

A szülői értekezlet formái: Összevont szülői értekezlet – az új óvodások szüleinek. Időpontja: a nevelési év megkezdése előtt Felelős: óvodavezető Célja: Az új szülőkkel megismertetni az óvoda alapkoncepcióját, házirendjét; a szülők jogait és kötelességeit. Az óvodapedagógusok bemutatása. Csoportonkénti szülői értekezletek: Célja: A csoport életével kapcsolatos fontos információk megosztása a szülőkkel. Nevelési évenként két szülői értekezletet tartunk: Tanévnyitó-, Tanévzáró szülői értekezlet. Réteg szülői értekezlet: Vegyes életkorú csoportjainkban az általános információkat a szülők együtt hallgatják meg. Attól függően, hogy melyik életkort érintő témákkal foglalkozunk, a szülők folyamatosan érkezhetnek, illetve távozhatnak, ha ezt igénylik, az őket nem érintő témákat nem kell meghallgatniuk. Korcsoportos szülői értekezlet: Csak az adott korosztályt érintő témák megbeszélése pl. iskolába készülő gyermekek szüleinek tájékoztatás az iskolakezdéshez szükséges személyiségvonásokról, a gyermek képességeiről, fejlettségéről. Az óvodapedagógus feladatai: -

A szülői értekezlet fajtájának megfelelően az érintettek időben való tájékoztatása.

-

A szülők óvodához, és szülőtársaikhoz fűződő pozitív kapcsolatainak alakítása, erősítése.

-

Az aktuális témának megfelelő, körültekintő felkészülés.

-

A csoportnapló erre kijelölt részében jelenléti ív és jegyzőkönyv vezetése.

Napi kapcsolattartás: Célja: Rövid információcsere a gyermek aznapi állapotáról. Az óvodapedagógus feladata: -

A szülő rövid tájékoztatása.

-

Részletes, személyes beszélgetés igényekor felhívni a szülők figyelmét a fogadóórára.

Fogadóóra: -

Célja: A szülők tájékozottak legyenek gyermekeik óvodai életének részleteiről, a gyermek fejlettségéről, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében, mindkét óvónő és lehetőség szerint mindkét szülő részvételével.

Az óvodapedagógus feladata: -

A szülők igényeinek felmérése. Részletes, személyes beszélgetés a szülő és a két óvodapedagógus részvételével a gyermek fejlődéséről. A fejlődési napló bemutatása, megbeszélése, a szülővel való aláíratása

Nyitott délelőttök a szülők együttműködő részvételével: Célja: A szülő tapasztalatot szerezzen gyermeke óvodai életéről. Az óvodapedagógus feladata: -

Lehetőség megteremtése a csoportlátogatásra. /különösen HHH és SNI gyermekek szülei/

-

A szülők látogatásainak oly módon való megszervezése, hogy az ne zavarja a csoport életét.

Nyitott délutánok – együtt játszás: Célja: Lehetőség felkínálása azoknak a szülőknek, akik elfoglaltságaik miatt nem tudnak részt venni a nyitott délelőttökön. Az óvodapedagógus feladata: -

Lehetőség megteremtése a csoportlátogatásra. /különösen HHH és SNI gyermekek szülei/

-

A szülők látogatásainak oly módon való megszervezése, hogy az ne zavarja a csoport életét.

Séták, kirándulások szülői kísérettel: Célja: A szülők bevonása az óvodán kívüli, de óvoda által szervezett programokba. Az óvodapedagógus feladata: -

Tudatos felkészülés a programra.

-

Az érintett szülők tájékoztatása a kirándulásra, sétára vonatkozó szokás-szabályrendszerről.

-

A résztvevő szülők tájékoztatása az ismeretek átadásának módjáról.

-

Egy-egy felnőtt vezetésével kisebb csoportok kialakítása, mely lehetővé teszi az élmények jobb feldolgozását.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei a szoros érzelmi kötödés, fokozott féltés miatt nehezen engedik el gyermekeiket az óvodán kívüli programokra ezért az ő bevonásukra fokozottan törekedjünk.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleikkel együtt vegyenek részt a kirándulásokon.

Anyák napja megünneplése az óvodában: Célja: Minden gyermek egyénileg köszöntse édesanyját. (Szükség esetén az óvodapedagógus segítségével) Az ünnepen mindkét óvodapedagógus jelenléte szükséges a nyugodt légkör biztosításához. Az óvodapedagógus feladata: -

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével versek, dalok, ajándékötletek kiválasztása. A köszöntés lebonyolításának körültekintő megszervezése.

Évzáró: Ha valóban olyan ünnepet akarunk rendezni, ami a gyermekek életkori sajátosságaihoz közel áll, nekik és róluk szól – komoly szemléletváltásra van szükség. Ez vonatkozik mind az óvodapedagógusokra, mind a szülőkre. Célja: Az óvoda koncepciója, az óvodapedagógusok módszertani szabadsága, a csoport összetétele, illetve a szülők igényeinek összehangolása alapján lebonyolított ünnepség szervezése. Az óvodapedagógus feladata: -

Bensőséges, meghitt ünnepség szervezése, lebonyolítása.

-

Az iskolába készülő gyermekek elbúcsúztatása saját csoporttársaik által.

-

Az évzáró műsor anyagának összeállításakor vegye figyelembe a csoport összetételét, a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, a szülők igényeit és az óvoda koncepcióját. Az év folyamán elsajátított anyagból kell összeállítani, az erőltetett gyakorlás tilos!

4.5.5. Egyéb kapcsolattartási alkalmak: Szülői klub: A szülők pedagógiai kultúrájának szélesítése az Őket érdeklő vagy számunkra fontos témákban, óvodapedagógusok vagy külső előadók segítségével. Pl. különbözőségek elfogadása – együttnevelés, az óvodás kor végére elérendő fejlettség elősegítésének szülői feladatai stb. Óvodaszépítési akció –Alkalom szerűen. Aki teheti, délelőtt tevékenykedhet együtt a gyermeke csoportjával. Aki délután ér rá, örömmel vesszük, ha egy-két óra hosszára bekapcsolódik a csoport óvodaszépítő munkájába. Célja: A közös munka nevelő hatását kihasználva erősíteni a család és óvoda közötti kapcsolatot. Az óvodapedagógus feladata: A munka megszervezése, a szülők bevonása. Család-óvoda faliújság: Biztatnunk, bátorítanunk kell a szülőket, hogy ezen a téren is érvényesítsék nevelőpartneri együttműködésüket. -

Új és konstruktív javaslataikat, az óvodáskorú gyermekek nevelését segítő cikkeket, ilyen jellegű szakirodalmak címeit helyezzék el a faliújságon.

-

Programajánlatot szülőtársaik részére, hogy segítsék egymást jó ötletekkel a szabadidő eltöltésében gyermekeikkel.

-

Az együttműködési formák során szerzett tapasztalatok átadása a szülőtársaknak.

Célja: A szülők egymás közötti információ cseréje, kölcsönös tájékoztatása. Az óvodapedagógus feladata: A szülők bátorítása a faliújság használatára. Mesenap: Szombati napra szervezett rendezvény, amikor az óvoda dolgozói egy ismert mesét adnak elő az érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek.

Célja: Színvonalas kulturális program nyújtása a családoknak, kézműves tevékenységgel kibővítve, ahol a szülő együtt tevékenykedhet gyermekével. Az óvodapedagógusok feladatai: -

Időben kezdődjön meg a tervezés és szervezés.

-

Igényes produkciók és egyéb szórakozási lehetőségek lebonyolítása.

Minden család-óvoda kapcsolattartási formánál segítségül kell hívnunk azokat a szülőket, akiknek már vannak kedvező tapasztalataik. Legyenek a többi szülő bevonásában partnereink olyan módon, hogy jó élményeiket hiteles módon megosztják szülőtársaikkal szóban, írásban. Sportnap: A szülők időbeosztását figyelembe véve, péntek délutánra szervezett játékos sportdélután, amelynek aktív résztvevői a szülők is gyermekeik mellett. A közös mozgás, versenyzés, a közös élmény elősegíti a család-óvoda együttműködés fejlődését. A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása: vegyen részt gyermekével az óvoda szervezett programjain, valamint az integrációjukat elősegítő kapcsolattartási formákban (különös tekintettel: nyitott óvoda, szülői értekezlet, fogadó óra stb.) A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleikkel együtt vesznek részt a rendezvényeken, mert a közös élmények különösen erősítik a beilleszkedést

4.6. Az óvodai élet tevékenységformái 4.6.1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kiemelkedő tájékozódó, pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Minden nap visszatérő módon lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A játék célja: A kisgyermek elemi pszichikus szükségletének zavartalan kielégítése, mely során a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait dolgozhatja fel. Mint alapvető tevékenységi forma, a folyamatos örömérzést kell szolgálnia. Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán tevékenysége, örömforrása a játék. A játéktevékenység határozza meg a gyermekek egész napját, ebben zajlanak le tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozásai, innen indulnak ki és térnek vissza valamennyi tevékenységükből. A játékon keresztül érvényesülnek azok az érzelmi hatások, amelyek a gyermekeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolataikat, magatartásukat formálják. A játék segíti őket a szociális magatartásukat kialakító modell, példakép kiválasztásában. A vegyes életkorú csoportok létrehozásával, a 3-7 éves korú gyermekek számára meg kell teremteni a nyugodt egymás mellett, és az együttjátszás lehetőségeit és feltételeit. A folyamatos, tartalmas játékhoz szükséges hátteret a játékszerekkel, és a különféle eszközökkel alakítjuk ki.

A nagyok meglévő játékszokásait, szabályait az újak a kisebbek modellként tekintik, és szinte észrevétlenül, játék közben, tevékenységeik során teszik magukévá azokat. A folyamatos napirend lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy a játékukat önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakíthassák. A jót és jól játszó gyermek az óvodáskor végére kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó, segítő, derűs, harmonikus személyiséggé érik. Lehetővé kell tenni, hogy az udvaron annyit mozogjanak, amennyire egyéni igényük van. A különböző mozgásformákat egyénileg gyakorolják, s új mozgásokat próbáljanak ki. Ez segíti őket önmaguk megismerésében, növeli önbizalmukat. A szabad játék: -

A gyermek alapvető tevékenysége.

-

Időkerete a folyamatos napirendnek.

-

Színtere az eszközök, tárgyak, anyagok megismerésének.

-

Lehetősége a tapasztalatok, élmények feldolgozásának.

-

Alkalmas ismeretek átadására, szerzésére, alkalmazására.

-

Kapcsolatteremtési alkalmat a társas és személyi kapcsolatoknak, a kommunikációnak és metakommunikációnak a különbözőségek elfogadásának. Megismerési alkalom a gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőtteknek.

Az óvodapedagógus feladatai a játék területén: -

Megteremteni azokat a feltételeket, amelyek tapasztalatokat, új ismereteket, élményeket nyújtanak a gyermeknek.

-

Tervező- és szervezőmunkával kialakítani azokat a lehetőségeket (idő, hely, eszköz), amelyek között a gyermekek feldolgozhatják, tovább fejleszthetik, átalakíthatják tapasztalataikat.

-

Megismerni a gyermekek képességeit, neveltségi szintjét, hogy eldönthesse, miként juttassa el őket fejlődésük következő szintjére.

-

Együtt játszik a gyermekekkel, motiválja őket az építőjátékra, a barkácsolásra, a dramatizálásra, a bábozásra, a társas- és mozgásos játékra, a szerepjátékra és a vizuális tevékenységre.

-

A mindennapi együtt játszással hozzásegíti a gyermekeket a játéköröm megéléséhez, és a kudarctűrő képességük alakulásához.

-

Megteremti az osztatlan csoportban a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek számára megfelelő szokás- szabályrendszert.

-

Megfelelő játékeszköz készletet biztosít: a gyakorló-, a szerep-, a dramatikus-, a konstrukciós- és a szabályjátékhoz egyaránt.

-

Bővíti a szabályjátékok és a mozgásfejlesztő játékok körét úgy a csoportszobában, mint az udvaron.

-

A gyermekek ismeretében eldönti, hogy meddig, hol és hogyan léphet be a játékba. Figyelemmel kíséri a társas kapcsolatok alakulását, egymás kölcsönös tiszteletben tartását, az alá-, fölé- és a mellérendelt szerepek vállalásának alakulását, - a gyermek egyéniségének

figyelembevételével. -

Lehetővé teszi az átélt élmények kijátszását.

-

Az udvaron a játékeszközök használatára, a gyermekek testi épségének megóvása érdekében balesetveszélyt elhárító szokás- szabályrendszert fogalmaz meg, és azt következetesen betartatja.

-

Az aktualitásnak megfelelő eszközökkel, hangulatteremtéssel teszi lehetővé a közelgő, illetve az átélt ünnep, az élmények játékban való megjelenítését.

-

A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében családlátogatás alkalmával fel kell mérni a rendelkezésre álló játszóeszközöket, és ezek ismeretében kell a gyermekeket megtanítanunk játszani. Kezdetben az eszközzel való ismerkedés legyen a cél, majd fokozatosan teremtsünk olyan helyzeteket, amelyek segítségével újra és újra átélhetik a játék örömét.

-

Olyan játéklehetőségek megkeresése és megteremtése, amelyek az együttjátszás lehetőségét és örömét teremtik meg a sajátos nevelési igényű gyermekek számára.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermek a játékeszközöket rendeltetésszerűen használja, vigyáz azokra. A kialakított szabályokat, szokásokat figyelembe veszi, a szabály- és társasjátékoknál betartja és betartatja.

-

A játékban vállalt szerepet örömmel, önfeledten játssza.

-

Játékát megtervezi, megszervezi.

-

Tiszteli társai játékát.

-

Elmélyülten és kitartóan játszik.

-

A játékhelyzet konfliktusait megoldja, kudarctűrő képessége erősödik.

4.6.2. Vers-mese A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól. A vers ritmusával, képalkotásával segíti az elvontabb gondolkodás fejlődését. Nevelési célja: Irodalmi értékek közvetítése olyan tevékenységek által, amely örömet jelent a gyermekeknek és egyúttal az erkölcsi-, érzelmi- és művészeti nevelést is megvalósítja. A mese a valóság és a vágyak közti híd, amit az élő beszéd fordulataiból építünk fel. Örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. Éppúgy, mint a játék, nem az egyik óvodai foglalkoztatási lehetőség, hanem az egyetlen szóbeli közlésforma, amelynek segítségével szólhatunk arról, ami a gyermeket legjobban foglalkoztatja. Mesét vagy verset a hét minden napján halljanak a gyermekek, megközelítően azonos időben. A mesevárás hangulatát fokozhatjuk rendszeres "jeladással". Mesesarok elrendezése, gyertyagyújtás, stb.. A mesélésen való részvétel mindig önkéntes. A rendszeres mesehallgatás által a gyermek egész személyisége pozitív irányba fejlődik.

A népmese sarkított jellemábrázolásával indirekt módon közvetíti az erkölcsi normákat, a társas viselkedés szabályait, az illemszabályokat (udvarias, segítőkész, bátor, kitartó, jó az állatokhoz, emberekhez). Ezek a pozitív tulajdonságok a rendszeres mesehallgatás során beépülnek a gyermek személyiségébe. A mese nevelő hatása: a ráismerés, a ráébresztés, az előrelátás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzetáramlás begyakorlása. A felnőttel való kontaktus ilyenkor nagyon befolyásoló tényező. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani! A mese vers tartalma: -

Irodalmi művek hallgatása: Mondókák: kiszámolók, hintáztatók, párválasztók Mesék: állat, tündér, népmesék, műmesék, folytatásos verses mesék, mesék,kortárs írók meséi Versek: népköltészet, klasszikus és mai költészet Ünnepekhez kapcsolódó irodalmi művek megismertetése

-

Irodalmi művek mimetizálása: Tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszás a mozgással, testtartással. Érzelmek kifejezése mimikával. Irodalmi művek eljátszása – dramatizálás, bábozás

-

A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja

-

Könyvek, folyóiratok nézegetése

-

Színházi élmények nyújtása

Az óvodapedagógus feladatai: -

Különböző típusú és bonyolultságú mesék, versek, mondókák, népi szólások gyűjtése a népi a klasszikus és kortárs irodalomból

-

Alakítsa ki a mesehallgatás szabályait.

-

Mesék, versek tervezése témakörönként.

-

A mesék és versek arányának helyes megválasztása

-

Adjon lehetőséget a gyermekeknek a mesehallgatás alatt a belső képalkotásra.

-

Nyelvhelyességi szabályok betartása: szabályos mondatszerkesztés, helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása. Egyéni bánásmód, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás megvalósítása. A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás közben ügyeljünk a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolatra, a meghitt légkör megteremtésére.

-

Teremtsünk lehetőséget a gyermek önálló szöveg- és mesemondásához.

-

Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel is eljátszhassák a nekik tetsző mesét.

-

Adjunk lehetőséget a gyakori ismétlésre, bábozás és dramatizálás formájában is.

-

Az élmények feldolgozását segítsük elő barkácsolási lehetőségekkel.

-

A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, helyes bánásmód elsajátíttatása.

-

Irodalmi élmények iránti igény kialakítása.

-

Ünnepekhez kapcsolódó irodalmi művek megismertetése.

-

A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

-

A roma és migráns gyermekek esetében saját kultúrájukból, mondavilágukból való történetekkel gazdagíthatjuk eszköztárunkat, amellyel segítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, bővítjük az integráció lehetőségét.

Várható eredmények óvodáskor végére: -

A gyermek szívesen mond mondókát, mesét, verset.

-

Irodalmi szövegeket kapcsol ünnepi alkalmakhoz.

-

Tud meserészletet kiegészíteni.

-

A mese legfontosabb elemeit megjegyzi.

-

Képes kép alapján ismert mesét felidézni.

-

Óvja a könyvet.

-

Szívesen, örömmel hallgat mesét.

-

Képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.

4.6.3. Ének, zene, énekes játék Az ének-zenei nevelés célja: Az örömszerzés, a zenei érdeklődés felkeltése, a zenei ízlés formálása, a magyar népi hagyományokon alapuló, élményt jelentő, örömöt nyújtó ének-zenei tevékenységek folytatása. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népi dalos-játékok, a gyermek-táncok, a népdalok éneklése, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része lehet, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. A gyermekek zenei nevelését Forrai Katalin útmutatásai alapján valósítjuk meg. Kiegészítjük igényes gyermekeknek íródott kortárs zeneszerzők zenei anyagával. Az óvodapedagógus feladatai: -

Az óvodapedagógus zenei fejlesztő munkája során vegye figyelembe a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait.

-

Nevelési feladatai megvalósításában a játékot és a játékosságot tekintse elsődlegesnek.

-

A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés váljék örömteli tevékenységgé.

-

Figyelnie kell a tiszta éneklésre, helyes ritmusra, hangmagasságra, dinamikára, a zenei hangsúlyokra. Úgy szervezze a tevékenységet, hogy az ének, a mozgás, a tánc örömet jelentsen.

-

A zenei nevelésben elsőbbsége az emberi hangnak legyen, ehhez kapcsolódik a természetes mozgás, amely a gyermekek dalait, mondókáit kíséri. Ismerkedjenek a gyerekek az igényesen válogatott klasszikus és kortárs zenével is.

-

Adjon lehetőséget a gyengébb zenei képességekkel rendelkező gyermekeknek is a sikerélmény átélésére, fordítson gondot a tehetségesebbek fejlesztésére.

-

Tervezőmunkájában jelenjenek meg ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó dalok, dalos-játékok, mondókák.

-

A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermekekre általában jellemző a zenei érdeklődés és a korai tehetség is megnyilvánul. Ezt az adottságot használjuk ki arra, hogy csoporthelyzetüket erősítsük. Itt élhetünk a tehetséggondozás lehetőségével.

-

A roma és migráns gyermekek esetében saját zenei kultúrájának bemutatásával gazdagíthatjuk a zenehallgatás eszköztárát. , amellyel segítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, bővítjük az integráció lehetőségét.

-

A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

A zenei nevelés szerkezeti keretei, formái: -

Kötetlen kezdeményezések.

-

Kötött tevékenységek.

-

A gyermekek által kezdeményezett, alkalomszerű játékok.

-

Más műveltségi területekhez kapcsolódó zenei nevelés.

Más nevelési tevékenységekhez kapcsolódó zenei nevelés: Az óvodai anyanyelvi és irodalmi nevelés egyik alapköve a zenében - mondókában, énekekben elhangzó rigmusok, népi kifejezések, szójátékok, rímek ismételgetése. A kommunikációs helyzetek (az átadás és befogadás) a felnőttek és a gyermekek részéről is érzelmeket fejeznek ki. Mindezek a gesztusok, mimikák a szavakban el nem mondható jelzések által a képességfejlesztésen túl a személyiséget is gazdagítják. A zene gyakori és nagyon hatásos motiváló eszköze lehet más nevelési tevékenységeknek. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermek tud természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani.

-

Ismer néhány térforma alakítási lehetőséget (pl. csigavonal, kör).

-

Tud énekelni, dúdolni hat hangterjedelmű dalokat.

-

Képes dallamot visszaénekelni, felelgetős dalt társával vagy a csoporttal énekelni.

-

Ünnepkörökhöz kapcsolódva ismer alkalmi dalokat.

-

Tiszta éneklésre törekszik.

-

Figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét.

-

Dallammotívum alapján tanult dalt, néhány természeti, környezetbeli hangot (többféle zenei

és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját) felismer. -

Megkülönbözteti és reprodukálja a halkabb-hangosabb, magasabb-mélyebb, gyorsabblassabb fogalom-párokat dallamban, ritmusban.

-

Cselekvéssel kifejez egyenletes lüktetést, dalritmust és ütemhangsúlyt.

-

Helyes testtartással tud egyszerű táncos mozgásokat végezni.

-

Próbálkozik dallamrögtönzéssel.

-

Dallamhoz mozgást, játékot talál ki.

4.6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka: A rajzolás, mintázás, festés, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A rajzolás, mintázás, kézimunka célja: Maga a tevékenység öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Feladat a különbféle ábrázoló technikák megismertetése, változatos formában történő gyakorlása, amely során nem az eredmény a cél, hanem maga a tevékenység nyújt örömet, ad lehetőséget a szabad önkifejezésre. A vizuális tevékenységekhez lehet témát javasolni az élményekből, kapcsolódhatnak a fejlesztési témakörökhöz, lehet mintát adni, de a cél a szabad önkifejezés megvalósulása, az eszközök, technikák szabad alkalmazásával. A gyermekek alkotó kedvét és vágyát nem lehet egy szűk napba szorítani. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért kreatívan vegyenek részt a rajzolásban, mintázásban, kézi munkában. Meg kell ismertetni őket újabb és újabb technikákkal, engedni kell azonban, hogy olyan megoldásokat választhassanak, amellyel sikerélményhez jutnak, amellyel ki tudják fejezni önmagukat, amely újabb és újabb ábrázoló tevékenységre ösztönzi őket. Lehetővé kell tenni, hogy naponta többször is elővehessék alkotásaikat és másnap vagy harmadnap is folytathassák. Az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt tevékenykedve mutatja be a technikai eljárásokat, így adva példát, figyelve arra, hogy ízlésvilágukat fejlessze. Az óvodapedagógus támogató jelenléte és a gyermek választási lehetősége a technikák közül tegye lehetővé, hogy a kevesebb élménnyel, bizonytalan technikai ismeretekkel rendelkező, gátlásosabb gyermek is sikerélményhez jusson. Az óvodapedagógus feladatai: -

Teremtsen esztétikus, egymással harmóniát alkotó, tágas környezetet, ahol a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan dolgozhatnak.

-

Tegye elérhetővé azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek játékidőben is inspirálják a gyermekeket a szabad alkotásra, arra, hogy minél többször készítsen a játékához kiegészítő eszközöket.

-

Adjon alkalmat az alkotási vágy kielégítésére azáltal, hogy a gyermekek saját elképzeléseiket

megvalósíthassák, és ezekhez biztosítson eszközöket. -

Vegye észre és értékelje a gyermekek kezdeményezéseit, ötleteit, inspirálja őket további szabad alkotásra. Ha szükséges adjon ötletet, nyújtson segítséget.

-

Neveljen önállóságra, de közben követelje meg azoknak a szabályoknak a betartását, amelyek a gyermekek testi épségét megóvják.

-

Ismertesse meg a gyermekeket a különböző anyagokkal, felhasználásuk lehetőségeivel, ismertesse meg velük a legegyszerűbb technikai megoldásokat.

-

Kapcsolja össze a zenei élményt a vizuális önkifejezés lehetőségével.

-

Rendezzen be úgynevezett "szabadpolcos-rendszert", ahonnan a gyermekek a játékidőben bármikor elvehetik azokat az eszközöket, anyagokat, amelyeket használni kívánnak.

-

Tervezze meg kisebb csoportokban azokat a gyakorlási lehetőségeket, ahol a gyermekekkel együttműködve és képességeikhez igazodva fejlesztheti manuális készségeiket.

-

A gyermekeket tanítsa meg arra, hogy a tevékenységek befejeztével rakjanak rendet maguk után, töröljék le az asztalt, szükség szerint seperjék össze a leesett hulladékokat

-

A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ezen a területen nagyobb lemaradást mutatnak, mert az otthoni környezetükben hiányoznak a megfelelő feltételek. Ezek megteremtésével, a lehetőségek megadásával, példaadással, ösztönzéssel, dicsérettel tegyük hatékonnyá fejlesztésüket.

Várható eredmények az óvodáskor végére: -

Képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük, érzékenységük képességeihez mérten alakul.

szép

iránti

igényük,

esztétikai

-

A gyermek ismeri az általa használt anyagok tulajdonságait, változtathatóságát.

-

Ismer különböző technikákat.

-

Felszabadultan élményeire, tapasztalataira, kreativitására támaszkodva alkot, tevékenykedik.

-

Használ ritmikus díszítőelemeket.

-

Megjelenik a dimenziós testábrázolás.

-

A barkácsoláshoz, festéshez, építéshez szükséges szerszámokat és anyagokat használja.

-

Meglátja a szépet, észreveszi környezetében a megörökítésre érdemes dolgokat (kirándulás, fényképezés).

-

Lehetőség szerint megismerkedik műalkotásokkal (kiállítás - reprodukciók).

-

Saját és mások munkáját megbecsüli, értékeli.

-

Képes készíteni a játékhoz kiegészítőket.

-

A megismert technikákat önállóan alkalmazza (hajtogatás, varrás, kötözés, barkácsolás, nyírás, tépés, vágás). Biztosan használja az ismert eszközöket.

4.6.5. Mozgás A mozgás célja: A mozgásigény kielégítése, a testi képességek, a természetes mozgások-, és a mozgáskultúra fejlesztése, az egészség megőrzését szolgáló tevékenységek szervezése, a személyiség akarati tényezőinek alakítása örömet jelentő mozgásos tevékenységek keretében. Alakuljanak ki a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások. A mozgásnak fontos szerepe van az egészségmegőrzésben. Pozitívan befolyásolja a szervezet növekedését, teherbíró-, és ellenálló képességét. Segíti a térben való tájékozódási képességet, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képességet, a társra figyelés képességét, a szervezet akarati tényezőinek alakulását. Az egészséges életmódra nevelés szerves része, egyik legfontosabb területe a mozgás, ami az óvodáskorú gyermek lételeme. Feladatunk mozgásigényének kielégítése, mozgásának fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Ezt szolgálják a kötelező jelleggel szervezett, rendszeres, mindennapos testnevelés, a testnevelés foglalkozások, valamint a szabadban végezhető mozgásos tevékenységek: játék, kirándulás, edzés. A mozgásos játékokat részben a gyermekek szabadon választják, részben az óvodapedagógus kezdeményezi, szervezi. A mozgástanuláshoz nélkülözhetetlenek a felnőtt mozgásmintái, mert a mozgástanulás is utánzáson alapul. Ezért ügyelnünk kell saját testtartásunkra, mozgásunkra, annak mindig mintaértékűnek kell lennie, illetve a bemutattatás módszerét kell alkalmazni! Különös figyelmet kell fordítanunk a lábboltozat, a hát és a vállöv izmainak fejlesztésére, mert ezek támasztják a fejletlen, könnyen deformálódó csontokat. A nem megfelelő terhelés hatására ebben a korban alakulhat ki a lúdtalp, illetve a gerincferdülés, amely későbbi életkorban már nehezen, vagy egyáltalán nem hozható helyre. Legfontosabb, hogy a gyermekek szívesen mozogjanak, mozgásképességük pedig önmagukhoz mérten fejlődjön. A mozgásfejlesztés két szervezeti kerete a mindennapi testnevelés, és a kötelező jelleggel szervezett testnevelés foglalkozás. A mindennapi testnevelést naponta egyszer, délelőtt tartjuk, a csoportszobai tevékenység lezárásaként vagy az udvaron a délelőtt folyamán. Minden nap szervezünk az udvaron mozgásos játékokat, versenyeket, amelyekben a gyermekek saját kedvük szerint részt vehetnek, bármely csoportból. Ennek meghatározott időtartama van, hogy a szabad játékra is elegendő ideje legyen a gyerekeknek. A testnevelés foglalkozást csoportonként heti egy alkalommal szervezzük. A különböző fejlettségű gyermekeknek a nehézségi fokozatok és az időintervallum differenciálásával alakítsuk ki a megfelelő terhelést, biztosítsuk a gyermekek számára a választás lehetőségét. Ne kényszerítsük olyan feladatra, amihez nem érzi magát elég ügyesnek és ne akadályozzuk meg, hogy kipróbálja magát. Kedvező időjárás esetén célszerű a foglalkozásokat az udvaron tartani, így fokozottabban érvényesül a gyermek szervezetének friss levegővel és napfénnyel történő edzése. Az óvodapedagógus feladatai: -

Jó hangulat, játékosság, érdeklődés fenntartása.

-

Differenciált feladatadás, a gyermek választhasson a felkínált feladatokból!

-

A folyamatos mozgás fenntartása, a várakozási idő csökkentése, elkerülése.

-

A terhelés és pihenés helyes arányának megtartása.

-

Határozott feladatadás.

-

Megfelelő hely kialakítása, biztonságra törekvés.

-

Mozgásanyag helyes kiválasztása.

-

Pontos gyakorlatbemutatás, vagy bemutattatás magyarázattal.

-

A hibák javítása modelladással, dicsérettel.

-

A szervezet általános edzése, a testi fejlődés elősegítése, mozgásműveltség kialakítása megfelelő mennyiségű gyakoroltatás a készségek kialakulásáig.

-

A játék, a versenyigény felkeltése, kielégítése.

-

A mozgáskoordináció, a gyorsaság, ügyessé, állóképesség, kitartás fejlesztése.

-

A fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

-

Mindennap biztosítson lehetőséget spontán vagy szervezett formában a játékos mozgásra, tornára az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ügyessége jó, mozgáskoordinációjuk megfelelően fejlett. Ezeknek az adottságoknak kihasználásával tudjuk gyengébb képességeiket fejleszteni.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a kellő önkontroll esetleges hiánya miatt, a többiekkel való közös mozgás során különösen nagy gondot kell fordítani a módszerek megválasztására, a nagyobb odafigyelésre van szükség.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

A gyermek szívesen mozog.

-

Egyéni adottságaihoz mérten mozgása harmonikus, összerendezett.

-

Futás közben képes irány-és tempóváltásra.

-

A feladatok végrehajtása közben kitartó erőfeszítésre is képes.

-

Jellemző rá a fegyelmezettség, a bátorság.

-

Képes figyelni mozgás közben társaira.

-

A tornaszereket rendeltetésszerűen, biztonsággal használja.

-

Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordinációja.

-

Kialakul a térészlelése, helyzetfelismerése, tájékozódó képessége.

-

Kialakul benne az egészséges versenyszellem.

-

Felismeri képességei határát, a vészhelyzeteket és megelőzésükre törekszik.

4.6.6. Külső világ tevékeny megismerése Környezeti nevelés Környezetünk megismerése és védelme a teljes nevelési folyamatot áthatja. Az ismeretek átadása akkor a leghatékonyabb, ha a gyermekeknek minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adunk módot.

A környezeti nevelésnek ezért nincsenek időkeretei, átfogja a többi nevelési területet is. A természeti és társadalmi témakörök is több ponton összefüggnek, kapcsolódnak egymáshoz. A környezet megismerésére nevelés során kialakulnak a gyermekekben a kultúrált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. A környezeti nevelés magában foglalja az évszakokhoz kapcsolódó, népi hagyományokon alapuló-, valamint a társadalmi ünnepeinket is. A környezeti nevelés célja: Az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása. A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetükből. Ez a feltétele annak, hogy környezetükben biztonsággal tájékozódjanak, eligazodjanak. Új ismereteket a már meglévő tapasztalatokra, élményekre támaszkodva kell nyújtani. Építeni lehet a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára. Alkalmi és folyamatos megfigyelésekkel lehetővé tehetjük, hogy maguk fedezzék fel környezetüket, a változások összefüggéseit. A gyermeket elsősorban látni kell megtanítani, alkalmassá tenni a megfigyelésre. Tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi természetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mellyel megalapozzuk a hazához való érzelmi ragaszkodást, a szülőföldhöz való kötődését. Ismerjék meg a szülőföld, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a nemzeti kultúra értékeit, tanulják meg annak szeretetét. Keressünk alkalmat arra, hogy ezekkel a gyakorlati életben is találkozzanak, abban részt vehessenek. A migráns, ill. nemzetiségi családok gyermekei is kapjanak lehetőséget arra, hogy megismerhessék saját gyökereik helyét a világban, beszéljenek az ő szokásaikról, hagyományaikról, segítve ezzel őket az önazonosság megőrzésében, ápolásában az interkulturális, és multikulturális nevelésen alapuló integráció jegyében. A szülőket is megkérhetjük, hogy mutassanak be olyan tevékenységeket, amelyek számukra fontosak. Törekedjünk arra, hogy amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk, tapasztaltassunk meg. A gyermekek saját ismereteire, élményeire építve tevékenységen keresztül szerezzenek további tapasztalatokat az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Azokat a módszereket lehet hatékonyan alkalmazni, amelyek igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Ezek tevékenységekre, mozgásra, játékra, cselekvésre, érzékszervi tapasztalásra épülnek. A természet megismerésével megalapozzuk a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét, a természeti értékek megóvásának igényét. Tudatosítanunk kell a gyermekekben, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része, cselekedetei rossz irányba is befolyásolhatják a természet változásait. Az óvodapedagógusok feladatai: -

Megfelelően tervezett, szervezett környezeti feltételeket teremtenek, amelyek között a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek.

-

Biztosítson minél több lehetőséget élményszerzésre (látogatások szervezése különböző intézményekbe, stb.)

-

A képességfejlesztés során a környezetismereti témák állnak a középpontban, ehhez kapcsolják más tevékenységi formák tartalmát. Törekedjenek az összefüggések projekt szellemű megközelítésére.

-

A csoportot alkotó gyermekek ismeretében kiválasztják, bontják és feldolgozzák a témákat.

-

Legfőbb kritérium, hogy a középpontban az ember és közvetlen környezete álljon.

-

A gyermekek megismertetése az ünnepek tartalmával és az azokhoz kapcsolódó szokásokkal.

-

Kutasson fel olyan lehetőségeket, amelyek által a gyermekek aktívan részt vehetnek élő hagyományápolásban.

-

Segítse a migráns és nemzetiségi családok gyermekeinek önazonosságának megőrzését, ápolását.

-

A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

-

Példamutató viselkedésformákat közvetít; modell értékű a gyerekeknek a környezettudatos viselkedés formák terén.

-

Takarékosan, tudatosan, újrahasznosítva használja fel az anyagokat.

-

Szelektíven gyűjtik a szemetet és a veszélyes hulladékokat..

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek természet közeli környezetben nőnek fel, ezért a természetes vonzódás bennük van. Ismereteik azonban szegényesek, ezért feladatunk az ismeretek és tapasztalatok bővítése, a verbális kifejezőképesség erősítése.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit bevonja az intézményen kívüli programokba.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermek ismeri lakhelyét, szülei foglalkozását.

-

Ismeri a közlekedési eszközöket, a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.

-

Ismeri a színeket.

-

Ismeri a környezetében fellelhető állatokat, növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket, gondozásukat, védelmüket, fejlődésüket.

-

Ismeri az évszakok jellemzőit, az öltözködés és időjárás összefüggéseit.

-

Ismer néhány természeti jelenséget.

-

Ismeri a természeti-társadalmi környezet viselkedési szabályait.

-

Ismeri az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, néphagyományokat, abban szívesen, aktívan részt vesz.

-

Ismeri a "rácsodálkozás" képességét.

-

Ismeri az ember szerepét a környezet formálásában, pozitívan viszonyul a természethez.

-

Tudja, hogy Magyarország a hazánk, magyarok vagyunk.

-

Tudja, hogy vannak más népek, nemzetiségek is, azokat elfogadja.

-

Elfogadja, hogy gyermektársai - külső vagy belső tulajdonságaik, kulturális hovatartozásuk, képességeik, fejlettségük szerint -nem egyformák.

Az óvodáskor végére kialakulnak a gyermek személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk a napi életet átható, tudatos természetszeretetre, gondozásra nevelés.

El kell érnünk, hogy a környezethez kapcsolódó ismeretek a nevelés során bővüljenek, és környezettudatos magatartásban, környezetkímélő életvitelben valósuljanak meg. Matematikai nevelés: Az óvodás gyermekek matematikai nevelése nem választható el a környezet megismerésétől. Célja: A környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, matematikai tartalmú megtapasztalása tevékenységek közben. Feladata: -

matematikai érdeklődés felkeltése

-

elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása

-

pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához

-

a logikus gondolkodás megalapozása

-

iskolába járáshoz szükséges fejlettség megalapozása

A matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a gyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. Minél több érdekes problémahelyzettel aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk, hogy saját logikájuk szerint gondolkodjanak, ne oldjuk meg helyettük a feladatokat, de próbáljuk rávezetni őket a lehetséges megoldásokra, ezzel fejlesztve probléma megoldó gondolkodásukat, a feladatok megoldásánál teremtsük meg kooperáció lehetőségét. Az óvodapedagógus feladatai: -

Olyan eszközök és tevékenységek felkínálása, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben lehetővé teszik számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

-

Feladathelyzet elé állítással segítse elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.

-

Adjon lehetőséget a gyermekek ötleteinek kipróbálására, a többféle megoldás keresésére.

-

Ösztönözze a gyermekek közötti kooperatív tanulás kipróbálását, ezzel segítve a társas kapcsolatok alakulását, az együttgondolkodás képességét.

-

A matematikai ismeretek feldolgozását úgy kell irányítania, segítenie az óvodapedagógusnak, hogy a gyermekek a funkcióöröm, a megerősítés, a problémamegoldás hatására sikerélményhez jussanak a cselekvésben és gondolkodásban egyaránt.

-

Legyen képes az adódó lehetőségek matematikai tartalmának felismerésére és kihasználására, ügyelve arra ,hogy a matematikai tapasztalat gyűjtés ne menjen a tevékenység varázsának rovására.

-

Figyelje a gyermekeket, készítse elő, tervezze meg az egyénekre szabott fejlesztési területeket.

-

A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek matematikai érdeklődése és tudása egyoldalú. Amire otthon szükség van azt feltűnően jól, amire nincs, azt egyáltalán nem tudják. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében feladatunk az ismerős területeket felszínre hozva elvezetni a gyermeket az ismeretlenek felé,

-

A sajátos nevelési igényű, lassabban fejlődő gyermekek esetében fontos a számára megfelelő problémahelyzet megoldásának segítése, a személyre szabott módszerek megtalálásával, a gyermek egyéni, sajátos képességeinek figyelembe vételével.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermek szívesen tevékenykedik.

-

Képes szándékos bevésésre, felidézésre, önálló gondolkodásra, problémamegoldásra.

-

Tud szétválogatni, csoportosítani, sorba rendezni.

-

Kis mennyiséget, hat tárgyat számlálás nélkül felismer.

-

Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat.

-

Alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete

-

Tud síkban és térben, időben tájékozódni

-

Ismeri a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát.

-

Ismeri a relációkat.

-

Tud tízes számkörben műveleteket végezni.

-

Felismer geometriai alakzatokat, testeket.

-

Ismeri a tükörkép fogalmát.

-

Képes másolással építményeket létrehozni.

-

Felismeri, megnevezi a hosszabb, rövidebb, alacsonyabb, magasabb, keskenyebb, szélesebb dolgokat, képes sorba rendezni őket.

4.7. Gyermekmunka A gyermekmunka célja: A munkavégzéshez szükséges képességek és készségek elsajátíttatása, önként és örömmel végzett tevékenységek közben. Az óvodai élet számos területén adódik lehetőség a gyermekeknek munka végzésére. A munka a nevelés eszköze, sok lehetőséget ad a gyermek egyéni fejlesztésére, az egyén és a közösség együttműködését alakítja, erősíti, segíti a saját, és mások elismerésére nevelést. A feladatok megosztásával létrejöhet az együtt munkálkodás öröme. A cselekvő tapasztalás által a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetőségük.. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára is lehetőséget biztosít a bekapcsolódásra, a munkafolyamatok közbeni egymás jobb megismerésére, a munkamegosztás megbeszélésére. Kidomborodhat rejtett képessége. A roma származású családok pozitív irányú befolyásolással lehet a munkához, a munka fontosságához való hozzáállás tekintetében. Differenciáltan, képességeikhez mérten fejlesztő feladatadással segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadását azzal, hogy ők is kiveszik részüket a csoport, vagy egymás érdekében végzett tevékenységben. Munka-fajták: Önkiszolgáló munka: -

Étkezés

-

Öltözködés

-

Testápolás

A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: -

Játszóhely, ábrázoló asztal és környékének rendbetétele

-

Morzsa, hulladék felseprése kiömlött folyadék feltörlése

-

Naposi munka (csoportszokásnak megfelelően)

-

Megbízások teljesítése

Heti munkanap: Hetente egyszer, mindig ugyanabban az időben az óvodapedagógus kezdeményezésére kezdődik: -

Gyümölcssaláta készítés

-

Növény- és állatgondozás

Alkalomszerűen: -

Süteménykészítés

-

A csoportszobában nagytakarítás (polcok lemosása, játékok szétválogatása)

-

Kerti munkák (szemétszedés, gereblyézés, locsolás)

Az óvodapedagógus feladatai: -

-

Olyan munkalehetőségek tudatos szervezése, teremtése, amelyekbe a gyermekek önként és szívesen kapcsolódnak be, és amelyek egyéni képességeiket fejlesztik (kitartás, felelősségérzet, fegyelem, erőfeszítés, motoros képességek) A munka hasznosságát, szükségességét fedeztesse fel.

-

Adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek maguk szervezhessék meg egyes munkafeladatok elvégzését (feladatkiosztás, a részfeladatok sorrendjének megbeszélése, stb.), amit külső szemlélőként figyelemmel kísér.

-

Tudatosítsa a gyermekekben, hogy mikor játsszák a munkát, és mikor végeznek eredményt létrehozó munkát.

-

Tanítsa meg a munka menetét, az eszközök használatát.

-

Éreztesse meg a munka örömét, az eredményért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét.

-

Gyermekméretű eszközök beszerzése, állaguk megóvása.

-

A munkavégzés ösztönzése.

-

Példamutatás.

-

Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása.

-

Egyéni fejlettségi szint figyelembevétele feladatadáskor.

-

-

Hívja fel a szülők figyelmét a türelem, az érdeklődés, a segítés és a munka értékének fontosságára, valamint arra, hogy komolyan tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízásait, legyenek segítségére annak elvégzésében. Ösztönözze a szülőket arra, hogy a gyermeknek otthon is legyen feladata. Folyamatos, konkrét, reális, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe vevő, fejlesztő értékelés.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a munkára nevelés nem okoz gondot, a praktikus családi nevelés miatt. Fontos a fokozatosság és a rendszeresség elve, mert lesznek a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó olyan elemei is, amelyeket csak az óvodai nevelés során ismernek meg és sajátíthatnak el.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is adjon lehetőséget, képességeihez mért feladatadással, kapcsolódjon be a közös tevékenységbe.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

A gyermek a megbízásokat, feladatokat egyéni fejlettségi szintjének megfelelően hajtja végre.

-

Igényévé válik környezete tisztasága!

-

Segít az eszközök előkészítésében, tisztításában, elrakásában.

-

Önkiszolgálása, naposi munkája pontos és önálló.

-

Az ügyes, segíti a bátortalan, gátlásos társát.

-

Igényévé válik, hogy környezetét az óvodapedagógusokkal együtt díszítse egy-egy ünnep, vagy egyéb jeles alkalommal.

-

Apró javításokat végez az óvodapedagógus irányításával.

-

Felismeri adott szituációban a munkavégzés szükségességét.

-

Tiszteli a munkát végző embert, a mások munkájának eredményét.

-

Élje meg az „én csináltam, mi csináltuk” sikerét.

-

A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása.

4.8. Óvoda-iskola átmenet A gyermek hat-hétéves korára belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas iskolakezdés lehetőséget ad az éltkor figyelembe vétele mellett a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Célunk: a tanuláshoz szükséges alapképességek megalapozása, úgymint testi-lelki- szociális-, értelmi-, verbális-, képességek. Feladatunk: a gyermekek iskolára való alkalmassá tétele. Az óvoda - iskola átmenet elősegítésére különös gondot fordít intézményünk minőségirányítási programja, amelynek fontos részét képezi a befogadó iskolákkal történő kapcsolattartás. Ennek módjai: •

tanítók látogatása óvodánkban

•

Tanítók elégedettségi kérdőíve a hozzájuk beíratott gyermekeinkről – után követés

•

óvodapedagógusok látogatása az 1. évfolyamokban –után követés

•

az eredmények ismeretében intézkedések kidolgozása

•

Tanítók látogatása az óvodában- óvodai módszerek megismerése

•

Szülői klub keretében a szülők tájékoztatása a gyermek iskolára való alkalmasságának kritériumairól ( fejlesztő pedagógus, Nevelési Tanácsadó )

Az óvodapedagógus feladatai: -

A feladat zökkenőmentes elérése érdekében tisztában kell lennünk az iskolába lépés lélektanával, nagy figyelmet kell fordítani az egyéni képességekre.

-

Az egyéni fejlődési ütemet alapul véve folyamatos célirányos fejlesztés a gyermek érési és pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembe vételével.

-

A szülőket időben és folyamatosan tájékoztatni kell gyermekük előmeneteléről, hol vannak nehézségei, milyen területen van szüksége fokozottabb segítségre, illetve miben nagyon jó.

-

Tudatosítani kell a szülőkben, hogy az óvoda nem iskolára készít fel ,hanem óvodásokat nevel és fejleszt.

-

A szülők legyenek tisztában gyermekük képességeivel, fejlettségi szintjével.

-

Tudatosítani kell a szülőkben azt is, hogy nem csak az óvodapedagógusok feladata, hogy a gyermek iskolára alkalmas legyen, hanem ez elsősorban az ő felelősségük.

-

Nyújtson segítséget a szülőknek az iskolára késszé tétel megvalósításában (módszerek, gyakorlati teendők, nevelési nehézségek megoldási javaslataival).

-

A szülők figyelmének felhívása arra, hogy ismerkedjenek óralátogatások alkalmával az iskolai elvárásokkal, a tanítókkal, ahová lehetőség szerint vigyék magukkal gyermeküket is.

-

Tudják azt is milyen választási lehetőségei vannak, ha nem biztosak abban, hogy gyermekük, problémamentesen kezdheti majd az iskolát. ( Nevelési Tanácsadó)

-

A csoportban együtt dolgozó pedagógusok felelősségteljes, szakmailag kompetens döntése a gyermek iskolára való alkalmasságáról.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek esetében még nagyobb hangsúlyt kell figyelnünk a családokkal való beszélgetésekre, annak érdekében, hogy a gyermekek kellő felkészültséggel induljanak iskolába.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében indokolt szakmai segítséget kérni a társ intézmények pedagógusaitól. A gyermekkel szembeni elvárásokat a befogadó iskola fogalmazza meg.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Testileg: -

A gyermek eljut az első alakváltozásig

-

Teste arányos, fejlett, teherbíró.

-

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.

-

Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, a finom-motorika.

-

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését késleltetni tudja.

Lelkileg: -

Nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre.

Értelmileg: -

Tanuláshoz szükséges képességei fejlődnek.

-

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

-

Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés.

-

Megnő a megőrzés időtartama. A felismerés mellett nagyobb szerepet kap a felidézés.

-

Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik időtartama, terjedelme.

-

Az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van.

-

Érthetően kommunikál.

-

Elemi ismeretekkel rendelkezik.

Szociálisan: -

Képes a tanító elfogadására.

-

Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival is.

-

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni.

-

Feladattudata kialakulóban van. Ez a feladat megértésében, feladattartásban, önállóságban, önfegyelemben nyilvánul meg.

4.9. Óvodai ünnepek, hagyományok Az óvoda életében nemcsak a hétköznapoknak, hanem az ünnepeknek is nevelői jelentőségük van. A csoport elé állított távlat, a közös tevékenység, a gyermekek fejlődésének serkentője. Vannak nevelési feladatok, amelyek megvalósítását az ünnep átélése jelentősen segíti. -

a hazaszeretetre nevelés,

-

a szülők iránti tiszteletre nevelés,

-

a közösségi érzés kifejlesztése,

-

az ajándékozás örömének felébresztése.

Az óvodában kialakított hagyományok jelentősen szolgálják a közösséggé formálódást és a tartalmas közösségi életet. A távlatok kitűzésénél az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát és a csoport összetételét. Távlatok lehetnek: -

az óvodai életet, vagy az egyes csoportokat érintő érdekes tevékenységek (pl: ajándékkészítés, ünnepi dekoráció, stb.).

-

várható, örömteli események, megemlékezések (népi szokásokon alapuló hagyományos -, társadalmi ünnepek, a gyermek személyét érintő ünnepek, óvodai hagyományok)

-

nagycsoportosok búcsúztatása,

-

óvodán kívüli programok (színház, kirándulás, stb.),

A népi szokásokon alapuló hagyományos ünnepek: (a Mikulás, a Karácsony, a Farsang és a Húsvét, stb.) A készülődést, az ajándékozást, az egymás iránti szeretet, és az örömszerzés öröme hassa át. A gyerekek megismerkednek az ünnepekhez kapcsolódó magyar néphagyományokkal, ami segíti a nemzeti öntudatuk alakulását, a szülőföldhöz való érzelmi kötődést.

A gyermekek saját személyét érintő események: (Anyák napja, Gyermeknap, születésnapok, az iskolába készülők búcsúztatása) Értelmüket nem kell a gyermekeknek külön megmagyarázni, csak bensőséges megünneplésüket kell megszervezni. - Anyák napja: - egyéni köszöntés - Gyermeknap:- érdekes, különleges program szervezése (apró ajándék, stb.) - Születésnap: - egymás iránti szeretet, törődés, különféle megnyilvánulásai - Iskolások búcsúztatása - a saját csoporttársaik által Óvodai hagyományok: -

Autómentes nap

-

Föld napja

-

Mesenap

-

Költészet napja

-

Sportdélután

Társadalmi ünnepek: -

Az 1848-as szabadságharc évfordulója (március 15.)

A megemlékezések a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével történnek. Legyenek emlékezetesek, a gyerekek érzelmére hassanak. Kapcsolódjanak hozzá fontos külső jegyek (ünneplő ruha, zászló, kokárda, zene). Az ünnepek közös örömét a későbbiekben újra- és újra idézzék fel. Az ünnepek csak a szülők együttműködésével, támogatásával érhetik el hatásukat. Előkészítésükben az óvodapedagógusok számítanak aktív közreműködésükre. Az óvodapedagógus feladata: -

Változatos, ötletekben gazdag, színvonalas, színes élményeken alapuló folyamatos előkészület megszervezése, megtervezése; életkori és egyéni sajátosságokra alapozva.

-

A várakozást tegye örömtelivé, töltse ki tevékenységgel; az ünnep hangulatához igazodó irodalmi- és zenei élményekkel, a csoportszoba közös díszítésével

-

Láttassa meg a társadalmi környezet ünnephez igazodó készülődését (kirakatok, zászlók)

-

A hagyományok és ünnepek alkalmával éreztesse a gyermekekkel az egyén és a csoport, a csoport és az óvoda összetartozását;

-

A szülők tevékeny bevonásával tegye érzelmileg gazdagabbá az ünnepélyekre való felkészülést;

-

Adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy önmaguk mondják el ismereteiket, tapasztalatikat, majd erre alapozva nyújtson további élményeket.

-

Keresse a lehetőségét annak, hogy a népszokásokat minél közvetlenebb módon, interaktívan is megismertethesse a gyerekekkel. Kérje ebben szülők segítségét.

-

Adjon lehetőséget arra, hogy a későbbiekben, a játékban és a tevékenységekben megjeleníthessék élményeiket (eszközök biztosítása).

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sok esetben az óvodában élik meg először egy ünnep „pompáját”. Az óvónőnek különösen nagy empátiával kell kezelni az otthoni és az óvodai élmények közötti különbségek feldolgozását.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek is aktívan vegyenek részt ezekben az ünnepekben, legyenek egyenrangú részesei a közös élménynek, ezzel is segítjük társas kapcsolatainak alakulását, és támogatjuk abban, hogy sajátos eltérő képességeinek ellenére a csoportba járó gyerekek mihamarabb elfogadják. Kapjon szerepet, feladatot a lehetőségihez igazítva.

-

Tegye lehetővé, hogy a migráns ill, más nemzetiségű gyerekek ismereteiket elmondhassák az ünnepekkel kapcsolatosan. Mutasson példát arra, hogy érdekes lehet más országok, népek ünnepe is.

Várható eredmények az óvodáskor végére: -

A gyermekek érzékelik az ünnep szépségét, és megjelenési formáit közvetlen és tágabb környezetükben.

-

A közös együttlét, az együtt eltöltött idő, a közös játék, örömteli, vidám, maradandó élmény a gyermekek számára.

-

Kialakul az örömszerzés, az ajándékozás nyújtásának és elfogadásának képessége.

-

Tudják, hogy az egyes ünnepek, hagyományok, népszokások mi módon zajlanak, milyen megjelenési formái vannak, milyen viselkedésformát kívánnak.

-

Tudják, hogy bizonyos ünnepek, népszokások specifikusan magyarok, de vannak olyan ünnepek is, amelyeket más országokban is megtartanak. Ezzel tágul ismeretük a világról, ugyanakkor alakulhat bennük a nemzeti büszkeség érzése.

-

A migráns, és más nemzetiségű gyerekek legyenek tisztában, és érzelmileg kötődjenek saját országukhoz, de ismerjék „választott” hazájuk szokásait.

-

A többség fogadja el, és legyen érdeklődő más országokból érkezők eltérő szokásaira.

4.10. Gyermekvédelmi munka Gyermekvédelmi feladataink alappilléreinek tekintjük a Közoktatási törvény és Gyermekvédelmi törvény előírásait a gyermekek jogairól. Ennek értelmében „a gyermekek mindenek felett álló érdekét” vagyunk kötelesek figyelembe venni, és azt semmilyen más érdek nem előzheti meg. A jogokat a gyermekek számára „Minden megkülönböztetés nélkül” biztosítani kell (faj, nem, szín, nyelv, vallás, származás és egyéb helyzetre való tekintet nélkül). A gyermekvédelmi tevékenység óvodánkban minden óvodapedagógus munkaköri feladata. A gyermek és a családi környezet ismeretében az óvodapedagógus érzékenyen észleli a problémás helyzetet, és kellő tapintattal keresi a megoldást, illetve a szakszerű megoldás módját. Ha szükségét látja, igénybe veszi a Gyermekvédelmi felelős segítségét, aki az illetékes segítő intézményhez fordul szükség esetén. A gyermekvédelmi felelős feladata: -

A gyermekek szüleit folyamatosan tájékoztatja az elérhetőségéről, és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címéről, telefonszámáról.

-

Az óvodapedagógus tájékoztatása alapján feljegyzést készít a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről. Szükség esetén javaslatot tesz a gyermekek étkezési támogatásának megállapítására. Igazolja a rendkívüli segélykérelmeken a szülő és az óvodapedagógus által leírtak valódiságát.

-

Kezdeményezheti a rendszeres nevelési segély kérelmet.

-

Megismeri a gyermekek családi környezetét.

-

Folyamatosan tájékozódik a veszélyeztetett családok életkörülményeinek változásáról, a szülőknek, óvodapedagógusoknak tájékoztatást nyújt óvodán belüli és kívüli segítés lehetőségeiről.

-

Részt vesz a kerületi és fővárosi gyermekvédelmi továbbképzéseken.

-

Törekszik az indokolatlan hiányzások minimalizálására.

- A tanköteles korú gyermekek igazolatlan hiányzását figyelemmel kíséri. -

Szükség esetén segít az óvodapedagógusnak az intézkedésben a családgondozó, a nevelési tanácsadó, a tanulási képességeket vizsgáló intézet segítségével.

-

Megkülönböztetett figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetét. Szükség esetén segít az óvodapedagógusoknak és a családoknak a gyermekek körülményeit segítő megfelelő intézményekkel való kapcsolatfelvételben.

-

Köteles gondoskodni a személyes adatok biztonságáról (a személyes adatokat törölni kell, ha az adatkezelés célja megszűnt).

-

Intézkedik, ha a szülő nem teljesíti kötelességét, és ezáltal veszélyezteti gyermeke egészséges fejlődését.

-

Minden esetben intézkedik, ha a gyermeket valamilyen szempontból veszély fenyegeti.

-

Kezeli, irattározza a HH, HHH, SNI, MBT gyerekek iratanyagát. Figyelemmel kíséri az érvényességi határidőket, a szülőket, óvodapedagógusokat figyelmezteti a határidők lejártának közeledtére.

-

Tevékeny részt vállal a szociális kedvezmények szétosztásában, a kapcsolódó határozatokat elkészíti.

-

Bűnmegelőzési konferencián, előadáson való részvétel. Esélyegyenlőségi munkacsoport tag, részt vesz a programokon, segédkezik az esélyegyenlőségi program kidolgozásában, közreműködik a megvalósításban Egyéb feladatait a törvényben meghatározottak szerint végzi.

Sikerkritériumok: Sikeres a gyermekvédelmi felelős tevékenysége akkor, ha: -

A szülőkkel olyan légkört alakít ki, amelyben bátran feltárják előtte problémáikat, bizalommal fordulnak felé.

-

Sikeresen eljár minden olyan esetben, amely a családok életkörülményének javítását szolgálja.

-

Hatékonyan működik együtt a gyermekek és a családok körülményeit segítő intézményekkel.

2. sz. melléklet ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ÉS INTEGRÁCIÓS PROGRAM A terv alapját az alábbi jogszabályok és dokumentumok képezik: -

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§

-

Budapest XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Esélyegyenlőségi programja 2007, és annak felülvizsgálat 2009

Települési

Közoktatási

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az intézményi esélyegyenlőségi program feladata a befogadó, elfogadó, inkluzív pedagógia, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése az egyenlő esélyek megteremetése minden óvodánkba járó gyermek számára. Érintettek gyermekek köre: -

Hátrányos helyzetű

-

Halmozottan Hátrányos helyzetű

-

Sajátos Nevelésű Igényű

-

Roma kisebbséghez tartozó

-

Migráns

Hátrányos helyzetű gyermek: -

akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett

-

akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította

Kialakulásához vezető tényezők:  Alacsony jövedelem és fogyasztási szint,  Munkanélküliség,  Gyenge érdekérvényesítés,  Alacsony műveltségi és igényszint,  Súlyos betegség, rokkantság,  Rossz lakáskörülmények, stb.

Következménye lehet: a gyermek esélyegyenlőtlensége. A hátrányos helyzetű gyermekek többsége becsületes, dolgos, érzelmileg jól beágyazottan, szerető családban élnek, nevelésük erkölcsi szempontból megfelelő. Hátrányuk, hogy külső körülményeik gátolják őket az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben. Az optimális fejlődési lehetőség akadályozott. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: -

akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, akit tartós nevelésbe vettek, akinek rendszeres megállapította.

gyermekvédelmi

kedvezményre

való

jogosultságát

a jegyző

Kialakulásához vezető tényezők:  Alacsony jövedelem és fogyasztási szint,  Munkanélküliség,  Gyenge érdekérvényesítés,  Legfeljebb 8 általános iskolai végzettség, alacsony műveltségi és igényszint,  Súlyos betegség, rokkantság,  Rossz lakáskörülmények, stb. Következménye lehet: A hátrányos helyzetű gyermekek többsége becsületes, dolgos, érzelmileg jól beágyazottan, szerető családban él, nevelésük erkölcsi szempontból megfelelő. Hátrányuk, hogy külső körülményeik, szüleik alacsony iskolázottsága gátolja őket az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségeikben. Az optimális fejlődési lehetőség fokozottan akadályozott. Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: -

Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása a pedagógiai tapintat érvényesítése Figyelmes, segítségnyújtás.

Veszélyeztetett gyermek: Veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) Kialakulásához vezető tényezők:  halmozott hátrányos helyzet,  a hátrányos helyzet tartós fennállása,

 a közvetlen lakó és családi környezet életvezetési, nevelési, erkölcsi hibái, veszélyeztető hatásai. Következménye lehet: A közösségbe való beilleszkedés és a tanulás különböző fokozatú nehézségei, zavarai, a devianciák kialakulása. A gyermek testi és/vagy pszichikus funkcióinak – különböző mértékű, illetve súlyosságú – rendellenes működése. A személyiség egészséges fejlődése akadályozott. A Hátrányos Helyzetű, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű a roma és a veszélyeztetett gyermekek nevelésének integrációs elvei: Feladatok: -

Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a gyermekek rendszeresen járjanak óvodába. Ösztönözzük a szülőket, hogy minél hosszabb időtartamban vegyék igénybe az óvodát, ahol szükségleteiket kielégítjük, gondozásukat biztosítjuk.

-

A gyermek családi körülményeinek megismerése. A szülői ház nevelési szokásainak megismerése.

-

Megkérjük a szülőket, hogy rokonaikat, ismerőseiket is ösztönözzék arra, hogy gyermekeiket járassák óvodába.

-

A gyermek számára elfogadó, befogadó, barátságos légkör kialakítása.

-

Az ingerszegény környezeti hatások kompenzálása. - A túlzottan óvó családi légkör miatt nem engedik el kirándulni, színházba a gyerekeket. Lehetőséget adunk a szülőnek nevelési módszereink megismerésére. Ezeken, az alkalmakon kérjük, engedje el a gyermeket és Ő is, kísérjen el bennünket.- Anyagiak hiányában az alapítvány támogatását vesszük igénybe.

-

A gyermekben az elfogadás érzésének erősítése. Tevékenységében a pozitív tendenciák erősítése. Teljesítő képességét meg nem haladóelvárások támasztása.

-

Az ingerszegény környezeti hatások kompenzálására élmények biztosítása. Játékeszközök, könyvek hazaadása.

-

A képességek egyéni fejlesztése. A meglévő képességek megerősítése. Olyan célokat és feladatokat fogalmazunk meg, amik számukra is teljesíthetők. Az Ő esetükben fokozottan ügyelünk arra, hogy a meglévő tudásra építsünk.

-

A tudáshoz juttatás, hogy ki tudjanak törni a képzetlenségből adódó társadalmi lemaradás köréből.

-

A szülőknél szemléletváltás ösztönzése. A roma kisebbséghez tartozó gyermeke esetében lehetőség biztosítása arra, hogy nemzetiségi hagyományaikat bemutassák igény szerint.

Helyi esélyegyenlőségi programból adódó feladatok: -

A HH, és HHH gyermekek pontos nyilvántartása.

-

A HH-ás gyermekek szüleinek ösztönzése a kritériumok megvalósulása esetén a nyilatkozat megtételére és HHH-á válás- ebből következik az óvodáztatási támogatás igénybe vételének a lehetősége.

-

Az óvodáztatási támogatás igénybe vételéről tájékoztatás - ebből következik a rendszeres óvodába járás.

-

A HHH gyermekek előnybe részesítése az óvoda igénybevételénél.

-

Fokozott figyelmet kell fordítani a gyermek csoportba osztásánál arra, hogy a HHH gyermekek közötti különbség ne haladja meg az 5%-t.

-

Az óvodánkba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hiányzásának minimalizálása, hét napon túli igazolatlan hiányzás esetén jelentési kötelezettség a jegyző felé.

-

A családokat ösztönözni kell, hogy jelenjenek meg az értekezleteken, fogadó órákon, vegyék igénybe a HOP által biztosított együttműködési formákat.

-

Működőképes kapcsolat alakítása a Családsegítő központ családgondozóival.

Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: -

Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása a pedagógiai tapintat érvényesítése.

-

Figyelmes, segítségnyújtás.

-

Célunk a hátrányok csökkentése, a leszakadás megelőzése.

A Magatartási, Beilleszkedési, Tanulási nehézséggel küzdő gyermek: A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján, kettős beszámításúnak számít. A Magatartási, Beilleszkedési, Tanulási nehézséggel küzdő gyermek nevelésének integrációs elvei: Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: -

Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása a pedagógiai tapintat érvényesítése. Figyelmes, segítségnyújtás.

Feladatok: -

A szakvélemény, a szülő és a fejlesztő pedagógus segítségével tájékozódás a gyermek állapotáról a nevelésben,fejlesztésben alkalmazandó módszerekről. -

A gyermek családi körülményeinek megismerése. A szülői ház nevelési szokásainak megismerése. A gyermek számára elfogadó, befogadó, barátságos légkör kialakítása. A gyermek tevékenységében a pozitív tendenciák erősítése. Teljesítő képességét meg nem haladóelvárások támasztása. A fejlesztés során a meglévő képességekből kell kiindulni.

Sajátos Nevelési Igényű gyermek: (Ktv.121§(29.), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -

testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

-

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételének kritériumai: A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, amely kijelöli intézményünket a gyermek fogadására. Megállapítja a gyermek fogyatékosságát és meghatározza a gyermek integrációs neveléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételrendszert. A felvétel egyéni döntés alapján, a feltételek figyelembe vételével történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének integrációs elvei: -

A teljes befogadás, elfogadás. A teljes alkalmazotti kör azonosul az inklúzió gondolatával. Természetesnek tekintik az SNI-s gyermek jelenlétét az óvodában.

-

Az SNI-s gyermek elsősorban gyermek és csak másodsorban SNI-s.

Feladatok: -

Az SNI-s gyermekek is egyediek, egyéni bánásmódot igényelnek, mint bárki más Az egyéni differenciálás alapkoncepció.

-

A szakvélemény, a szülő és a kirendelt szakember segítségével tájékozódás a gyermek állapotáról a speciális nevelésben, fejlesztésben alkalmazandó módszerekről, a beszámítás mértékéről.

-

A gyermek családi körülményeinek megismerése. A szülői ház nevelési szokásainak megismerése.

-

A gyermek számára elfogadó, befogadó, barátságos légkör kialakítása.

-

A gyermek tevékenységében a pozitív tendenciák erősítése. Teljesítő képességét meg nem haladóelvárások támasztása. A fejlesztés során a meglévő képességekből kell kiindulni.

-

A gyógypedagógus terápiás fejlesztő tevékenységének megismerése, ami segíti az óvodapedagógust a nevelésben.

-

Kapcsolat felvétel a gyógypedagógust foglalkoztató intézménnyel. Továbbképzési lehetőség keresése az óvodapedagógusok számára az adott területen.

-

A gyermekközösségben, a gyermekek szüleiben az elfogadás, befogadás, tolerancia elvének alakítása.

-

A szülő ösztönzése, hogy az óvodán kívüli programokon személyes jelenlétével segítse gyermeke részvételét.

Helyi esélyegyenlőségi programból adódó feladatok: -

Az SNI-s gyermekek pontos nyilvántartása.

-

A szülők közösségének ismereteinek bővítése szülői klub keretben.

Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: -

Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása a pedagógiai tapintat érvényesítése Figyelmes, segítségnyújtás.

Az óvodavezető feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében: A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakemberekkel történő kapcsolat felvétele. Az együttműködés szabályainak kialakítása, folyamatos együttműködés. Feltétel rendszer megteremtése az Önkormányzati források igénybevételével. Az óvodapedagógusok felkészülését segítő szakirodalmak beszerzése, továbbképzéseken való részvételük segítése.

Szervezési feladatok: Beiratkozásnál felmérni a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, a fogyatékosság mértékét, fajtáját, az integráció lehetőségét. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítása a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettségű, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta feladata. (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, amely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez, ami a mi óvodánk programjának alapja. Migráns gyermekek: Feladatok: -

A szülői ház nemzeti, nevelési szokásainak, az óvodai neveléstől megfogalmazott elvárásainak megismerése.

-

Az óvodai és a szülői elvárások közelítése.

-

Igény szerint lehetőség biztosítása a nemzeti szokások bemutatásának.

Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében együttműködünk a gyermekek körülményeit segítő intézményekkel: -

Gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség (Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet)

-

Esélyegyenlőségi munkacsoport

-

Gyermekjóléti szolgálat, családgondozók

-

Pesterzsébeti Önkormányzat Népjóléti Osztály

-

Pesterzsébeti Önkormányzat Gyámhatóság

-

Speciális iskolák

-

Nevelési Tanácsadó

-

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

-

Egészségügyi intézmények, orvos, védőnő

-

Pesterzsébeti Bűnmegelőzési Centrum

-

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat

-

Rendőrség ifjúságvédelmi előadó

Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: -

Nyitottan közeledni a családok felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása a pedagógiai tapintat érvényesítése, a nemzeti sajátságok tisztelete.

A Nevelőtestület együttműködése: Az óvodai nevelő munkát ellenőrző és értékelő munkaközösség feladatának bővítése: Az integráció megvalósulásának, módszereinek vizsgálata.

Célunk, hogy a nevelési programunk célkitűzései összhangba kerüljenek a gyermekek integrációjával, tudjunk élni a kulturális és nemzeti sokszínűség lehetőségeivel. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Fogadjuk és fogadtassuk el, hogy a különböző kultúrák békés egymás mellett élése a kultúrák és nemzetiségek közötti problémákra a megoldás. Minden gyermek egyedi, egyéni szükségleteik figyelembe vételével kell Őket nevelnünk. Minden gyermeket olyannak kell elfogadnunk, amilyen. Meg kell találnunk a számukra megfelelő módszereket, lehetőségeket. A törvényi előírások mellett, hogy az érintett gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, Helyi Óvodai Programunk szellemiségének megfelelően, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve neveljük a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

5. Legitimációs záradék

A nevelési program hatálya, hatályba lépése • • • •

A program hatálya kiterjed az intézmény valamennyi pedagógusára. A nevelési programot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyott nevelési program 2011. szeptember 1.-től érvényes. A hatályba lépett helyi programot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek.

A nevelési program nyilvánossága •

•

Nevelési programunk 1-1 példányát a Mártírok u. 205/b., a Hunyadi J. tér 15. és a Köztársaság tér 1. óvoda hirdetőtábláján helyezzük el, hogy a szülők és az érdeklődők szabadon megtekinthessék.. A nevelési program intézményünk honlapján megtekinthető. http://gyermekkertovi.mindenkilapja.hu/

•

A nevelési programról, a szülők részére szülői értekezleteken és fogadóóráin az óvoda vezetője ad tájékoztatást, - akadályoztatása esetén erre a vezető helyettesek jogosultak.

•

A nevelési programról tájékoztatást kérni, előre egyeztetett időpontban az óvoda vezetőjétől lehet.

A nevelési program módosításának indokai •

a kívánt eredmény elmaradása,

•

innovációs törekvések, fejlesztések indítása,

•

jogszabályok változása.

Az intézmény módosított nevelési programját a szülői szervezet vezetősége 2011. augusztus 23-i ülésén véleményezte, elfogadásra javasolta. Budapest, 2011. augusztus 23. Frankóné Donáth Magdolna a Lurkóház Óvoda szülői szervezete képviseletében

Zóka Krisztina a Gyermekkert Óvoda szülői szervezete képviseletében

A nevelési programot a nevelőtestület a 2011. augusztus 23 -án megtartott nevelési értekezleten elfogadta. Budapest, 2011. augusztus 23.

Szabados Erzsébet óvodavezető