1
„Helyi közösségek megerősítése terméktesztek és jó gyakorlatok népszerűsítésével” LEADER térségek közötti együttműködés Általános iskolai felmérés elemzése
Budapest, 2014. április 30.
Tartalomjegyzék
Bevezető ……………………………………………………………………………………..3 Fogyasztóvédelem, környezettudatosság általában ………………………………………………5 Szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok …………………………………………………….8 Takarékosság …………………………………………………………………………………….....9 Helyi termékek a közétkeztetésben ………………………………………………………………10 Tömegközlekedés igénybevétele az iskolába utazásnál …………………………………………10 Programok, rendezvények az ökotudatosság jegyében …………………………………………11
Összegzés …………………………………………………………………………………..12
2
Bevezető Jelen projekt partnereként arra kaptunk megbízást, hogy néhány dimenzióban felmérjük és értékeljük a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) által koordinált „Helyi közösségek megerősítése terméktesztek és jó gyakorlatok népszerűsítésével” elnevezésű LEADER térségek közötti együttműködés projekt keretében, a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete térség területi lefedettségén lévő általános iskolák fogyasztóvédelmi és fenntarthatósági, környezetvédelmi ismereteit. A felmérés elektronikus úton, az alábbi települések oktatási intézményei megkeresésével történt: Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászágó, Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászdózsa, Jásztelek, Jászboldogháza, Jánoshida, Alattyán, Jászapáti, Jászszentandrás, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászkisér Hasonlóan az általános szociológiai kutatásokhoz, célunk most is az volt, hogy a projekt szempontjából választ kapjunk olyan fontos kérdésekre, mint a környezeti-utazási- és közlekedési kérdéskörök, továbbá szerepeltek a kérdőívben takarékossággal, hulladékgazdálkodással, helyi termékekkel, újrahasznosítással kapcsolatos dilemmák is. A kérdőív az alábbi kérdésekből tevődött össze: 1. Intézményük öko iskola-e? 2. Fontosnak tartják/tartanák-e a fogyasztóvédelmi ismeretek beépítését az oktatási programba? Ha igen, mely témákat, témaköröket tartanák fontosnak (pl. jótállás, vásárlás, utazás stb.)? 3. Iskolájukban oktatnak-e fogyasztóvédelmet? Ha igen, hogyan, milyen formában? 4. Intézményükben működik-e a zöld/környezeti nevelési munkaközösség? 5. Környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteiket beépítik-e a tananyagba? Ha igen, mely óra keretében? 6. Szabadidős programok, osztálykirándulás megszervezésénél, Önöknél szempont-e környezetvédelem? (pl. utazásnál tömegközlekedés használata, falusi szálláshely választása stb.)
a
7. Vettek-e már részt környezetvédelmi/fenntarthatósági vagy fogyasztóvédelmi témájú szemléletformáló programon? Ha igen, milyen programon? 8. Hasznosak voltak-e a megszerzett ismeretek? 9. Részt vennének-e a jövőben a fentiekhez hasonló programokon, a tanulók ismeretei növelése érdekében? 10. Rendelkezik-e az iskola szelektív hulladékgyűjtő konténerrel? 11. Ismerik-e a diákok a szelektív hulladékgyűjtést, tudják-e helyesen használni? 12. Önök szerint tudják-e a diákok, hogy miért előnyös a szelektív hulladékgyűjtés? 13.Szoktak-e az iskolában hulladékgyűjtési akciót szervezni? Ha igen, milyen hulladékfajtákra?
3
14. Találkozhatnak-e a diákok fenntarthatósági/fogyasztóvédelmi információkkal az intézmény falain belül? Ha igen, milyen módon? (pl. faliújság, képek, ábrák, plakátok, rajzok)? 15. Fontosnak tartják-e az energiatakarékosságot? 16. Intézményükben használnak-e energiatakarékos berendezéseket (pl. energiatakarékos izzó, energiatakarékos irodagép, vízcsapszűkítés stb.)? Ha igen, milyeneket? 17. Volt-e már, vagy terveznek-e intézményi korszerűsítést (pl. nyílászárók cseréje, megújuló energiaforrás igénybevétele – napkollektor, napelem, geotermikus energia)? Ha igen, mit? 18. Előnyben részesítik-e a helyi termékeket az iskolai étkeztetésben? 19. Önöknél szempont-e az egészséges termékeket – elsősorban helyi zöldségeket, gyümölcsöket – árusító iskolabüfé üzemeltetése? 20. Fenntart-e az iskola mintakertet? 21. Tapasztalatuk szerint a diákok mennyire tudatosak a vízzel való takarékosság terén? 22. Virágok, növények öntözése céljából gyűjtik-e az esővizet? 23. Munkájuk során törekednek-e az újrahasznosított papír használatára, a felhasznált papírmennyiség csökkentésére? 24. Intézményükben ügyelnek-e a veszélyes anyagok elkülönítésére, kezelésére? 25. Biztonsággal megközelíthető-e az intézmény kerékpárral? (pl. van-e kiépített bicikliút hálózat) 26. A diákok többnyire tömegközlekedéssel, gyalog, kerékpárral vagy inkább a szülő kíséretében, autóval érkeznek az iskolába? 27. Iskolai programjaikat, rendezvényeiket az ökotudatosság/fenntarthatóság jegyében szervezik-e? (pl. az ételek alapanyagai szezonálisak és helyi gazdaságokból származnak, üdítő helyett csapvizet fogyasztanak) Ha igen, kérjük, írjon néhány példát! 28. Szerveznek-e műsorokat, programokat a "jeles napok" alkalmával? Ha igen, milyen jellegűt? (pl. Víz világnapja, Környezetvédelmi világnap, Föld napja stb.) 29. Intézményük nyitott-e a nem hagyományos szervezésű tanórákra, módszerekre? (pl. erdei iskola, terepgyakorlat, természettudományos megfigyelések, falültetés stb.) Ha igen, ezeket ki szervezi? (pl. saját erőforrás. külső megbízott, előadó stb.) 30. Véleményük szerint milyen jellegű programokkal, ösztönözhetők a diákok az ökotudatos életmódra?
rendezvényekkel,
módszerekkel
4
Fogyasztóvédelem, környezettudatosság általában A felmérés első, un. általános részében, az intézmények fogyasztóvédelem és környezetvédelem témák iránti érzékenységét vizsgáltuk. Az első kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskola rendelkezik-e öko iskola címmel. Ez a kinevezés egy állami elismerést takar, mely szerint az intézmény fejlesztési, illetve pedagógiai munkája kiemelkedően magas a környezeti nevelés, fenntarthatóság tekintetében. A beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a felmérésben érintettek mindössze 25%-a öko iskola. Bár véleményünk szerint ez az arány rendkívül alacsony, mégis általánosságban megfigyelhető, hogy az öko iskola címmel nem rendelkező intézmények is törekszenek a környezetvédelmi, fenntarthatósági ismeretek átadására, az ökotudatos magatartás, szemlélet diákok körében való népszerűsítésére. Jó hír, hogy szinte valamennyi iskola fontosnak tartja a fogyasztóvédelmet, és annak az oktatási programba való beépítését. Az alábbi diagram azt szemlélteti, melyek azok a fogyasztóvédelmi témák, amiket a válaszadók szívesen oktatnának diákjaiknak:
Fogyasztóvédelmi témák
Jótállás, szavatosság, minőségi kifogás intézése Vásárlás Utazás, közlekedés
1. ábra
Ahogy az ábrán is látható, legtöbben a vásárlást, mint oktatási témát tartják a legfontosabbnak. Mivel kiskorban még nevelhető, formálható az egyén személyisége, rendkívül fontos, hogy a tudatos vásárlásra nevelés már gyerekkorban elkezdődjön. A mai modern és felgyorsult világban egyre gyakrabban az interneten történik a termékek megvásárlása, a szolgáltatások igénybevétele, ami sajnos nem várt nehézségekkel járhat (pl. elállási jog korlátozása, szavatossági, jótállási jogok érvényesítése, hamis/veszélyes termékek stb.). Sokszor előfordul – főleg az internetes kereskedelemben – hogy a vásárló nem azt a terméket kapta, amit előre megrendelt, vagy akár problémát okozhat a termék javítását végző szerviz szolgálat is. Így kiemelten fontos, hogy már a 10-14 év közötti korosztály is tisztában legyen jogaival és például internetes vásárlás esetén, az esetlegesen fellépő kockázatokkal.
5
A vásárlás témán belül kiemelt terület a válaszok alapján: -
vásárlók jogai vásárlók érdekeinek védelme csomagolással kapcsolatos tudnivalók tudatos vásárlással kapcsolatos ismereteket
A második legfontosabbnak tartott oktatási terület a válaszok alapján a jótállás, szavatosság, minőségi kifogás intézése, majd ezt követi az utazás témaköre. Napjainkban rengeteg sérelem éri a fogyasztókat a jótállás/szavatosság keretében érvényesíthető jogokat illetően, valamint a termékkel kapcsolatos minőségi kifogás intézése terén. Hogyan érvényesíthetők a szavatossági jogok? Kihez forduljunk, ha jótállási időben belül meghibásodott a termékünk? Milyen esetben kell jegyzőkönyvet felvennie a kereskedőnek? Az ehhez hasonló problémák előfordulásakor lényeges, hogy már a diákok is tisztában legyenek jogaikkal, információkat szerezzenek ezek megoldására. A fogyasztóvédelmen belül rendkívül fontos az utazás, és ezzel összefüggésben az utas jogokról való megfelelő tájékoztatás. A fiatal generáció számára elsősorban a tömegközlekedés, így pl. a buszon, vonaton történő utazás során előforduló esetleges sérelmek (pl. járat késés, járat kimaradás, eltűnt/megrongálódott poggyász, kártérítési szabályok, panasztétel stb.) kapcsán megillető jogok a legfontosabbak. Mit tehetünk, ha késve indították vagy törölték a járatot? Számíthatunk-e kártérítésre eltűnt vagy megrongálódott poggyász esetén? Ilyen és ehhez hasonló kérdések, problémák megválaszolásában adhat segítséget a pedagógus a fogyasztóvédelmi ismeretek óra keretében. Nem közvetlenül a fogyasztóvédelemhez tartozik, de megemlítették oktatási témaként az pénzgazdálkodást és az élelmiszer-összetevőket is (E számok, tartósítószerek, ételfestékek). Az oktatási szakemberek is lényegesnek tartják, hogy a gyerekek felvilágosítást kapjanak az alapvető pénzügyi ismeretekről, és a mindennapi étkezés során a tartósítószerek, ízfokozókról, ételfestékek egészségre káros hatásairól. A megfelelő ismeretanyag ugyanis lehetővé teszi a diákok számára, hogy biztonsággal el tudják kerülni a káros anyagokat tartalmazó élelmiszereket, és hogy már kiskorban elsajátítsák a pénzzel kapcsolatos alapvető ismereteket. Az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben fontos megemlíteni pl. a közeli/lejárt szavatosságú, jelöletlen, vagy veszélyesnek ítélt élelmiszereket is. A mindennapi vásárlás során ugyanis ezekre különösen oda kell figyelnünk, hogy elkerüljük az élelmiszereredetű megbetegedéseket. A fogyasztóvédelem oktatásának fontosságával a felmérésben résztvevő valamennyi oktatási intézmény egyetért, továbbá a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet is előírja, hogy a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A megkérdezett intézmények közül mégis mindössze 25% válaszolta, hogy iskolájukban oktatnak fogyasztóvédelmet, pl. osztályfőnöki, és háztartástan-életvitel órák keretében. Tehát annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelem oktatását jogszabály írja elő, a visszajelzések alapján ez az intézmények 75%-ában nem valósul meg. Ez alapján megállapítható, hogy
6
mindenképpen szükség van a civil szervezetek ilyen irányú kezdeményezéseire, programjaira, hiszen a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a fogyasztóvédelem kiemelt célkitűzése. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Ameddig az intézmények oktatási programjában, az egyes tárgyak komplexitásába beépítve sem jelenik meg a fogyasztóvédelem, a fogyasztási szokások tekintetében az otthonról hozott hatások – a család –, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetek szerepe e tekintetben meghatározó jelentőségű. A környezeti nevelés szempontjából fontosnak találtuk megkérdezni, hogy az adott közintézményben működik-e zöld/környezeti nevelés munkaközösség, mely létrehozásának célja, a gyermekek, az alkalmazotti közösség, és a szülők környezeti, és egészséges életmód-szemléletének formálása. A válaszadók közül mindösszesen egy intézmény állította, hogy működik náluk ilyen kollektíva. Pozitívumnak tekinthető, hogy minden iskolában beépítik a tananyagba a környezetvédelemmel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Ezen ismeretek általában osztályfőnöki, biológia, fizika, kémia, technika, környezetismeret, természetismeret, hon- és népismeret, földrajz és erkölcstan órákon hangzanak el. Így megállapítható, hogy ezeknél az intézményeknél vélhetően megfelelő információhoz jutnak a gyerekek a környezetvédelmet illetően. Ökotudatos szemléletet tükröz, miszerint az intézmények több mint 90%-a részben vagy teljes mértékben ügyel környezetére, figyelembe vesz környezeti szempontokat a szabadidős programok, osztálykirándulások megszervezésénél. Bár konkrétumokat nem nevesítettek, de akár az utazási mód (pl. tömegközlekedés) megválasztásánál, akár a szálláshely kiválasztásánál (pl. falusi turizmus) is dönthetünk környezettudatosan. Mivel kiskorban oktatással, előadással még formálható, a gyerek személyisége, kíváncsiak voltunk, vajon vettek-e már részt valamilyen szemléletformáló programon a megkérdezett iskolák diákjai, és ha igen, milyen jellegűn. A visszajelzések szerint, az intézmények 62%-a már részt vett hasonló programon ökotudatosság, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, valamint fogyasztóvédelem témákban. Az előadásokon résztvevők 100%-ban állították, hogy hasznosak voltak a megszerzett ismeretek és nyitottak a jövőben is hasonló kezdeményezésekre. Azon intézmények, melyek még nem vettek részt szemléletformáló programon, válaszaik alapján valamennyien szívesen csatlakoznának egy ilyen rendezvényhez. Véleményünk szerint a diákok környezetvédelmi/fenntarthatósági és fogyasztóvédelmi ismeretei bővülése, továbbá szemléletük, magatartásuk változása céljából kiemelt jelentőségük van a civil szervezetek által szervezett ismeretterjesztő, ökotudatos magatartást népszerűsítő programoknak, különösképp azon intézményeknél, melyeknek még nem volt lehetőségük csatlakozni ilyen
7
rendezvényekhez. Fontos megemlíteni, hogy az iskolák visszajelzései alapján – három kivételével – szinte valamennyi intézményben találkozhatnak a diákok környezetvédelmi/fenntarthatósági és/vagy fogyasztóvédelmi információkkal az intézmény falain belül. Úgy véljük, hogy ezzel, ugyan közvetett módon, de tájékoztatást kapnak a diákok a tantermekben, folyosókon kihelyezett rajzok, képek, plakátok, faliújság, ábrák, szórólap, kiadványok stb. segítségével az aktuális fogyasztóvédelmi és/vagy fenntarthatósági hírekről, információkról, s így pl. egy előadáson elhangzott információt össze tudnak kapcsolni egy-egy korábbi vizuális élményükkel, melynek eredményeként könnyebben el tudják sajátítani a környezettudatos gondolkodás, életvitel kialakulásához szükséges alapvető ismereteket.
Szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok Manapság egyre gyakrabban hallunk a növekvő mennyiségű, és egyre veszélyesebb anyagokat tartalmazó hulladékok okozta környezeti problémákról, mellyel párhuzamosan egyre inkább fogynak nyersanyagaink és energiahordozóink. A felnövekvő nemzedéknek tehát épp ezért rendelkeznie kell a megfelelő hulladékgazdálkodási ismeretekkel, melyben az iskolai környezet példamutatásának kiemelkedő szerepe van. Ha ugyanis a diákok már kiskorban az iskolai közegben megtanulják a szelektív hulladékgyűjtő rendszer használatát, ezen ismereteiket a családi közegben is alkalmaznia tudják, átadva egyúttal tapasztalataikat családtagjaiknak, ismerőseiknek. Ezzel összefüggésben lényeges, hogy a diákok felismerjék a szelektív hulladékgyűjtés előnyét, tudják a tárolót helyesen használni, továbbá, hogy a közintézmények különféle hulladékgyűjtési akciók révén tudatosítsák bennük ennek fontosságát. Ezzel összefüggésben megkérdeztük, vajon az iskolák rendelkeznek-e szelektív hulladékgyűjtő konténerrel. A válaszok alapján megállapítható, hogy az intézmények közel 70%-a nem rendelkezik, mely mind környezetünk védelme, mind pedig a diákok ökotudatos magatartásra nevelése szempontjából negatívumként értékelhető. Ha ugyanis a diákok az iskolai közegben nem tudják megtanulni a hulladékgyűjtő használatát, felnőttként nem lesz természetes számukra a hulladékok szelektív gyűjtése. Ugyan a megkérdezettek szerint az iskolákban tanuló diákok részben vagy teljes mértékben ismerik a hulladékgyűjtő használatát, 44% állította, hogy csak részben tudják, miért előnyös ez az eljárás. Ez az arány mindenképpen javításra szorul, elsősorban pl. különféle hulladékgyűjtési akciók révén, ahol a pedagógusok fel tudják hívni a diákok figyelmét a papír vagy akár a műanyag hulladék szelektálásának előnyeire. Az intézmények 81%-a rendszeresen szervez hulladékgyűjtési akciót, ami az előbbiekhez kapcsolódóan, a diákok ismeretei bővülése céljából is hasznos.
8
Hulladékgyűjtés
Papír Elem Vas, fém Műanyag Egyéb (használt gumi)
2.
ábra
Láthatjuk, hogy legnagyobb százalékban papírgyűjtési akciót szerveznek az érintett iskolák, ezt követi a vas, fém, a műanyag hulladék, de nagy számban gyűjtik még a használt elemet is. A legkisebb arányban használt gumit gyűjtenek. Az iskolai környezetben éppúgy megtalálhatók veszélyes hulladékok, mint a háztartásban, vagy az ipari termelésben, ezért kiemelt figyelmet kell szentelni ezen anyagok tárolására, ártalmatlanítására. A visszajelzések alapján valamennyi iskola ügyel a veszélyes anyagok elkülönítésére, illetve kezelésére, valamint egy iskola jelezte, hogy állandó, kijelölt elemgyűjtővel is rendelkezik. Ez lényeges momentum, ugyanis ezek az anyagok nemcsak a természetet, hanem az élővilágot is rombolhatják.
Takarékosság A felmérésből kiderül, hogy az intézményi dolgozók munkájuk során részben vagy teljes mértékben törekednek az újrahasznosított papír használatára, és a felhasznált papírmennyiség csökkentésére, mely a környezetvédelem szempontjából nagyon jó hír. Az energiatakarékosság egyöntetűen minden intézményben előkelő helyet foglal el, ennek ellenére a válaszadók több mint 30%-a nem használ energiatakarékos berendezéseket munkája során. Ennek oka, talán az intézmények nehéz anyagi helyzete lehet… Azon intézmények, melyek használnak ilyen eszközöket, legnagyobb arányban az energiatakarékos izzókat említették, talán azért, mert, ezt a legolcsóbb beszerezni és „üzembe helyezni”. Ezt követi a rangsorban az energiatakarékos irodagép (pl. fénymásoló, nyomtató) és számítógép. Egy iskola említette, hogy újratölthető elemeket és elemtöltőt használ. A fenntarthatósággal összhangban fontosnak találtuk megkérdezni, hogy az iskolákban volt-e már intézményi korszerűsítés, vagy vannak-e ilyen irányú tervek, elképzelések. Valamennyi iskola nyilatkozta, hogy terveznek vagy már hajtottak végre korszerűsítést, így első helyen nyílászáró cserét, majd hőszigetelést. Egy intézmény jelezte, hogy megújuló energiaforrásokat szeretnének igénybe venni.
9
Az energiatakarékosság mellett lényeges, hogy mindennapjainkban – így az iskolai közegben is – odafigyeljünk a vízzel való takarékosságra. A kérdőívet kitöltő pedagógusok, intézményvezetők válaszai alapján megállapítható, hogy a diákok csak közepes mértékben víztakarékosak. Véleményünk szerint ezt mindenképpen javítani szükséges, hiszen a világ víztartalékai vészesen fogynak, s nem tehetjük meg, hogy ezt a tényt figyelmen kívül hagyva pazaroljuk az egyik legfontosabb természeti erőforrásunkat. Ennek tudatosítása a diákokban egyrészt a család, másrészt pedig a pedagógusok, tehát az iskola feladata. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik az esővíz gyűjtése, hiszen a locsolással is rengeteg vizet pazarolunk. Az érintett iskolák közül mindössze egy intézmény gyűjti az esővizet annak ellenére, hogy ezzel nemcsak környezetünk terhelését, de egyúttal a víz- és csatornadíjat is csökkenthetjük.
Helyi termékek a közétkeztetésben A helyi beszerzésű, környezetbarát módon termelt, adalékanyag-mentes, szezonális, és termelőktől közvetlenül beszerzett termékek felhasználására épülő közétkeztetési rendszer kialakítása a gyerekek fejlődése és egészséges étkeztetése szempontjából fontos feladat. Ennek első lépése lehet az iskolai konyhakert, mintakert fenntartása, illetve az iskolai büfé és menza kínálatában a helyi termékek fokozottabb arányú felhasználása. Mintakertet, gyakorlókertet sajnos csak két iskola sem tart fenn, viszont az iskolák több mint fele előnyben részesíti a helyi termékek felhasználását az iskolai étkeztetésben. Egy pedagógus jelezte, hogy nem helyben készítik az ételt, továbbá két intézmény nem tudott nyilatkozni e kérdés tekintetében. Mivel körülbelül az intézmények 37%-a nem üzemeltet büfét, így nem állapítható meg egyértelműen az egészséges ételeket árusító iskolai büfé üzemeltetésére irányuló hajlandóságuk. Pozitívumként értékelhető viszont, hogy 44%-uk előnyben részesíti az egészséges termékek árusítását az iskolabüfében. A helyi termékek sok szempontból biztosítják az egészséges táplálkozás alapvető kritériumait, hiszen nem teszik szükségessé azoknak a vegyi anyagoknak a használatát, melyet a félig érett termékek a messzi utaztatás során kapnak. Épp ezért úgy véljük, rendkívül fontos, hogy az iskolai közétkeztetésben nagyobb szerepet kapjon a helyi és hazai termékek felhasználása, hiszen ezzel nemcsak a diákok egészségesebb étkeztetése, hanem környezetünk megóvása is biztosított.
Tömegközlekedés igénybevétele az iskolába utazásnál Ahhoz hogy a diákok az iskolába utazás alkalmával igénybe vehessék a környezetbarát közlekedési módokat, fontos, hogy az intézmény biztonsággal megközelíthető legyen akár gyalog, akár kerékpárral. Az erre vonatkozó kérdésünkre, a megkérdezettek csupán 37%-a nyilatkozta, hogy az iskola biztonsággal megközelíthető kerékpárral, míg 37%-uk szerint csak részben biztonságos, míg a diákok eljutnak az iskolába.
10
Habár napjainkban egyre több településen próbálják kerékpárút építésével a biciklisek biztonságos közlekedését segíteni, még mindig rengetek olyan település van, ahol ez a probléma nem megoldott. Ennek ellenére a pedagógusok visszajelzései alapján, a diákok szinte minden településen gyalog vagy kerékpárral érkeznek az iskolába, néhányan jelezték e mellett, hogy tömegközlekedéssel utaznak, vagy a szülő kíséretében autóval.
Programok, rendezvények az ökotudatosság jegyében A diákok ökotudatos magatartása, gondolkodásmódja kialakítása céljából fontosnak tartjuk, hogy az intézmények az iskolai programok, rendezvények megszervezésénél is előtérbe helyezzék a környezeti szempontokat. Egyik feltett kérdésünk is erre irányult, hogy vajon az intézmények rendezvényeiket, programjaikat az ökotudatosság jegyében szervezik-e? Figyelembe veszik-e például, hogy az ételek alapjai szezonálisak legyenek, és helyi gazdaságokból származzanak, vagy például, hogy üdítő helyett csapvízzel kínálják a program résztvevőit? Az iskolák ökotudatos személetét tükrözi, hogy közel 63%-uk környezettudatos szempontokat is szem előtt tartva szervezi az iskolai programokat, például egészséghét, egészségnap, sportnap, iskolagyümölcs program, egészséges életmód projekt hét. Ilyen alkalmakkor igyekeznek elkerülni a környezetre káros műanyag poharak használatát, üdítő helyett csapvizet isznak, illetve szezonális zöldségsalátákat, gyümölcssalátákat készítenek. Egy iskola kivételével valamennyi intézmény szervez programot a „jeles napok” alkalmából. Legnagyobb arányban a Föld napjáról emlékeznek meg, de vetélkedőt szerveznek még ezen kívül a Madarak és Fák napján, a Víz világnapján, és a Környezetvédelmi világnapon is. A Föld napján az előadásokon, vetélkedőkön kívül szemétszedésre is invitálják a gyerekeket, a Környezetvédelmi világnapon faültetést, a Madarak és Fák napján pedig természetvédelmi vetélkedőt szerveznek. Minden intézmény nyitott a nem hagyományos szervezésű tanórákra, módszerekre is, melyet vagy saját erőforrásból, vagy pályázatokból, esetleg civil szervezetek segítségével valósítanak meg. Ilyen programok például az előbb említett faültetés, erdei tábor, erdei iskola, terepgyakorlat, természettudományos megfigyelések szervezése. Utolsó kérdésként kíváncsiak voltunk az oktatók véleményére a tekintetben, hogy véleményük szerint milyen jellegű programokkal, rendezvényekkel, módszerekkel ösztönözhetők a diákok az ökotudatos életmódra. Válaszaikban elsősorban az interaktív gyakorlatok, foglalkozások (pl. projekt nap, egészség hét, táborok, rendezvények) jelölték meg. Ezt követik a különféle hulladékgyűjtési akciók, előadások, majd pedig a felnőttek részéről való személyes példamutatás és a média szerepe (pl. figyelemfelhívó reklámok).
11
Összegzés A programban együttműködő helyi akciócsoport területi lefedettségén készített felmérés eredményeként képet kaptunk a közintézmények fogyasztóvédelmi és fenntarthatósági, ökotudatossági ismereteit illetően. A felmérés legfőbb célkitűzése a leginkább „ismeretszegény” intézmények felkutatása, a megbízó segítése ezek kiválasztásában, és a diákok tudásának bővítése interaktív előadás formájában. 12
Általánosságban elmondható, hogy az iskolák – lehetőségeiket figyelembe véve – többnyire környezettudatosak, ezt a szemléletet, gondolkodásmódot próbálják átadni diákjaiknak is. A fogyasztóvédelem, mint tananyag nem jelenik meg oktatási programjukban, mégis az intézmények közel 25%-ban oktatják bizonyos tantárgyak keretében. Az ökotudatosságot, fenntarthatóságot tekintve megállapítható, hogy az intézmények nemcsak a tanórán (pl. természetismeret, környezetismeret, biológia, földrajz, kémia, életvitel, népismeret, erkölcstan óra stb.), hanem az iskolán kívüli programok megszervezésénél is törekednek a környezeti szempontok érvényesítésére. A térséget tekintve tehát megállapítható, hogy az intézmények nyitottak az ökotudatosságot, fenntarthatóságot népszerűsítő programokban, előadásokon való részvételre, továbbá lehetőségeikhez mérten igyekeznek környezetvédelmi ismereteiket a diákoknak is átadni. Bár az intézmények mintegy 62%-a már részt vett fogyasztóvédelem és/vagy fenntarthatóság/ökotudatosság témákban, civil szervezetek által szervezett szemléletformáló programon, valamennyien szívesen csatlakoznánk a jövőben is hasonló kezdeményezéshez. A civilek ezen irányú kezdeményezései tehát hasznosnak és eredményesnek tekinthetők, mellyel hozzájárulhatnak a térség közintézményei ismeretei fejlesztéséhez. Összességében a visszaküldött kérdőívek alapján a leginkább ismeretszegény általános iskolák az alábbiak: - Jánoshida - Jászalsószentgyörgy - Jászapáti - Jászárokszállás - Jászboldogháza - Jászfelsőszentgyörgy - Jászjákóhalma - Jászszentandrás - Pusztamonostor - Alattyán - Jászfényszaru - Jászladány
