HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Helyi Esélyegyenlőségi Program

Hajdúnánás Városi Önkormányzat

2013. június

Tartalomjegyzék A program háttere......................................................................................................................................... 3 A program céljai ............................................................................................................................................ 3 Küldetésnyilatkozat ....................................................................................................................................... 4 Helyzetelemzés .................................................................................................................................................. 6 1.

Jogszabályi háttér bemutatása .............................................................................................................. 6

2.

Stratégiai környezet bemutatása .......................................................................................................... 9

3.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................................................. 12

4.

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ......................................................... 38

5.

A nők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................................... 63

6.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................. 68

7.

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége................................................................................... 81

8.

Helyi partnerség ................................................................................................................................ 100

9.

A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .............................................................................. 101

1.

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................................. 102

2.

Az intézkedési területek részletes kifejtése ...................................................................................... 106

2.

Összegző táblázat - Intézkedési Terv ................................................................................................. 124

Megvalósítás ............................................................................................................................................. 129 3.

A program nyilvánossága................................................................................................................... 130

4.

Kötelezettségek és felelősségi körök ................................................................................................. 130

5.

Elfogadás módja és dátuma .............................................................................................................. 131

2

Bevezetés

A program háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Hajdúnánás Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Jelen program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program felépítése Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük.

Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is.

A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-politikai céljaival): -

csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység 3

átörökítésének tendenciái, csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti társadalmi különbségek.

-

A program kiterjed: az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

-

A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: -

a szegregációmentesség; a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás.

Küldetésnyilatkozat Hajdúnánás Városi Önkormányzat: -

-

-

az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti; az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is; elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen; a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében; 4

-

esélyegyenlőségi politikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel.

A település bemutatása Hajdúnánás a Hajdúságban, az Alföld északi peremén, a Keleti-főcsatornától 2 km-re, Hajdú-Bihar megyében, az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el. A város Debrecentől, a megyeszékhelytől északnyugatra 40 km-re, a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyeszékhelyétől, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyétől, Miskolctól 65 km-re fekszik. A hajdúvárosok egyikeként 1605. december 12-én kapott városi jogot. A város a közutakon kívül két autópályán is megközelíthető. Az M3-as autópálya két lehajtója 3 illetve 18 km-re, az M35-ös autópálya lehajtója 11 km-re található a várostól. A legközelebbi határátkelőhelyek Szlovákia (Tornyosnémeti 90 km), Ukrajna (Záhony 94 km) és Románia (Ártánd 97 km, Csengersima 117 km) irányába 1 – 1,5 órán belül közúton elérhetőek. Hajdúnánás testvértelepülései: Érmihályfalva (Románia), Ustron (Lengyelország), Pöstyén (Szlovákia). Hajdúnánáson 2013. január 1-jén 17.603 fő volt az állandó lakosok száma, ezért Hajdúnánás Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény és Balmazújváros után a megye ötödik legnagyobb városa. A település közigazgatási területe 25.962 hektár, ebből 1.059 hektár belterület. Hajdúnánás község nagyságú külterületi lakóhellyel is rendelkezik Hajdúnánás-Tedej névvel. Hajdúnánás város a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizáltabb részén található, és jó talajadottságai, klímája révén mezőgazdasága kifejezetten fejlett. A város az 1970-es évekig agrárváros volt, majd az ipartelepítés következtében agrár-iparváros lett. Ezt a jellegét a mai napig megőrizte. A város lakossága elsősorban a jó minőségű löszháti földterületek megműveléséből él. Itt működik az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb gabona-feldolgozó malomüzeme. Több kisebb és közepes nagyságú ipari üzem is munkahelyet biztosít az itt élő embereknek. A közelmúltban megvalósult autópálya fejlesztések a város számára a korábbi időszaknál jelentősen jobb feltételeket, nagyobb lehetőségeket teremtettek. Igazgatási területén délnyugat-északkelet irányban halad keresztül az M3 autópálya, melyhez csomóponti kapcsolat épült ki a belterülettől északra, mintegy 3 km távolságra. A belterülettől déli irányban, a Balmazújvárosi úton 12 km távolságra érhető el a szomszédos Hajdúböszörmény igazgatási területén az M35 autópálya, ami Debrecenen kívül az M35 gyorsforgalmi út tervezett fejlesztései után kapcsolatot biztosít a megye bihari része és Románia (Nagyvárad, észak erdélyi autópálya) felé is.

5

Helyzetelemzés 1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Hajdúnánás város közigazgatási területén a következő önkormányzati rendeletek azok, amelyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjait érintő szabályozást tartalmaznak:

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló 20/2004. (V. 03.) Önkormányzati Rendelet, amelyben a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások vannak szabályozva: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása.

Az önkormányzati bérlakásokban lakó bérlők lakbértámogatásáról szóló 27/2004. (VI. 01.) Önkormányzati Rendelet, amelynek hatálya a - nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérlői kivételével - a Hajdúnánás városban lévő önkormányzati bérlakások bérlőire terjed ki. Meghatározott mértékű lakbértámogatásra az a háztartás jogosult, amelyben: 6

a) az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél a 250 %-át nem éri el, b) a fizetendő havi lakbér a háztartás havi összjövedelmének 30%-át, egyedül élőnél 20 %-át eléri vagy meghaladja, c) a háztartás az elismert lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat háziorvosi körzeteinek meghatározásáról szóló 44/2004. (X. 11.) Önkormányzati Rendelet

A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások megállapításának helyi szabályairól szóló Önkormányzati Rendelet megalkotására vonatkozó 15/2008. (VI. 30.) Önkormányzati Rendelet, amely a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, valamint ez utóbbi természetbeni ellátásként való nyújtásának részletszabályait tartalmazza.

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló, többször módosított 12/2005. (III. 15.) Önkormányzati Rendelet módosítására és egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó 13/2010. (IV. 26.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet pozitív diszkriminációs rendelkezést tartalmaz az időskorúak meghatározott csoportja vonatkozásában, ugyanis megteremti a lehetőségét annak, hogy kérelemre mentesüljön a közszolgáltatás díjának megfizetése alól a kérelemnek a Közös Önkormányzati Hivatal Közgazdasági Irodáján történő benyújtását követő hónap elsejétől a 70. életévet betöltött egyedül élő személy.

Az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 26/2010. (XII. 15.) Önkormányzati Rendelet, amely alapján az önkormányzat a közművelődési feladatokat a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft-vel kötött közművelődési megállapodással és a fenntartásában működő Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény üzemeltetésével biztosítja. Az önkormányzat ezen feladatainak ellátásában együttműködik a város közművelődési intézményeivel, a város nevelési-oktatási intézményeivel, a városi székhelyű, helyben működő, közművelődési célú társadalmi szervezetekkel, a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel, az egyházakkal és a hasonló szakfeladatokat ellátó országos, regionális, térségi intézményekkel, civil szervezetekkel.

A lakás céljára szolgáló épületek utáni magánszemélyek kommunális adójáról szóló 32/2011. (XII. 20.) Önkormányzati Rendelet A jogszabály pozitív diszkriminációs rendelkezése, hogy mentesíti az adó megfizetése alól a 70. életévet tárgyév január 1-jéig betöltött személyt és azt a házaspárt, ahol a házastársak egyike a 70. életévet tárgyév január 1-jéig betöltötte. A mentesség csak egy lakás céljára szolgáló építmény után illeti meg az adóalanyt. Szintén mentes az adófizetés alól a rendszeres szociális segélyben, vagy időskorúak járadékában részesülő adóalany kérelemre.

A települési sportról szóló 35/2011. (XII. 20.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet alapján az önkormányzat a kötelező feladatai mellett a helyi sporttevékenységet anyagi lehetőségeitől függően, elsősorban a következő módon támogatja: − −

a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével, a szabadidősport- feltételeinek fejlesztésével, 7

−

−

a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvényének lebonyolításának segítségével, és a város adottságainak megfelelő részvétellel a nemzetközi sportkapcsolatokban.

Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 6/2012. (II. 28.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet értelmében az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés azzal a nagykorú magyar és Európai Uniós állampolgárral, továbbá állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolttal, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személlyel köthető, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át (szociálisan rászorult személy). A Rendelet fontos, az esélyegyenlőségi célcsoportok meghatározott körét érintő rendelkezése, miszerint a szociálisan rászorult személyek közül előnyben részesíti azokat a családokat (személyeket): − akiknek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak), − akiknél a családban fertőző betegségben, vagy súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy van, − akik hajléktalanok, valamint szükséglakásban vagy zsúfolt lakáskörülmények között laknak.

Az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II. 15.) Önkormányzati Rendelet Ebben a jogszabályban tervezte a képviselő-testület a különböző helyi rendeletekben szabályozott ellátások, szolgáltatások, ösztöndíjak, támogatások és mentességek kiadásait.

A szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 8/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet A Rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások: a rendszeres szociális segély, a krízishelyzetbe kerültek segélyezése, az átmeneti segély és a temetési segély; a természetbeni ellátások: a közgyógyellátás, a köztemetés, az aktív korúak ellátása, az átmeneti segély és szociális földprogram.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások helyi szabályairól szóló 9/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja: a.) Alapszolgáltatások keretében: aa) családsegítés, ab) tanyagondnoki szolgáltatás, ac) étkeztetés, ad) házi segítségnyújtás, ae) közösségi ellátások, af) támogató szolgáltatás, ag) nappali ellátás. b.) Szakosított ellátás keretében: 8

ba) átmeneti elhelyezés.

Az ellátást igénybe vevők részére az önkormányzat az alap- és szakosított ellátási formák közül: a.) b.)

c.)

a családsegítést és a tanyagondnoki szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde (Hajdúnánás, Kossuth u. 19.) útján, az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az időskorúak nappali ellátását, és az időskorúak átmeneti elhelyezését a Hajdúnánási Református Egyházközséggel (Hajdúnánás, Kossuth u. 2.) kötött ellátási szerződés keretében látja el. A jogosultság feltételeinek részletes szabályait az Egyházközség Presbitériuma határozza meg. a fogyatékosok nappali ellátását a Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. (Hajdúnánás, Magyar u. 46.) által, a szenvedélybetegek nappali ellátását pedig a Baptista Tevékeny Misszió (Hajdúnánás, Nyíregyházi u. 14.) által biztosítja.

A talajterhelési díjról szóló 12/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet A Rendelet alapján mentesül kérelemre a talajterhelési díj megfizetése alól a 70. életévet tárgyév január 1-jéig betöltött egyedül élő személy. A mentesség csak egy ingatlan után illeti meg a magánszemélyt. A lakásfenntartási támogatásban, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben tárgyév folyamán részesülők kérelemre szintén mentesülnek a díjfizetés alól.

2.

Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal „Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában rugalmas munkahely kialakítása” című, TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0866 számú pályázat célja a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói számára a munka és magánélet összeegyeztetésének segítése. Ennek érdekében újragondolásra kerülnek a kritikus folyamatok, az ügyfélfogadás és ügyiratkezelés párhuzamossága. A kiégés megelőzés eszközeként kialakításra kerül a tervszerű munkakörváltás. A vezetők képzésben részesülnek a saját időgazdálkodási szokásaikból eredő problémák kiküszöbölésére, a beosztottak idejével való gazdálkodás és a visszajelzések hatékonyságának fejlesztése. A projekt célcsoportjait alkotják a nők és a családok is. A projekt megvalósítása során az alábbi esélyegyenlőségi intézkedések teljesítését vállalja a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal. 1.

Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása: a szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosításához vállalja a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal az esélyegyenlőségi funkció megőrzését a fenntartási idő végéig.

2.

A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzés tartása: a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítésének feladatairól és eszközeiről, a nők helyzetének sajátosságairól a szervezet évente képzést tart. 9

3.

GYES-en, GYED-en lévő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás: a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal számára is fontos, hogy a gyesen, gyeden lévő munkavállaló is szakmai és kollegiális kapcsolatban maradjon a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatallal. Munkahelyéhez, kollégáihoz tudjon kapcsolódni, a gyes, gyed ideje alatt is, ne essen ki az információáramlásból; ezzel is megkönnyítve számára a visszatérést. A Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal vállalja, hogy a visszatérést segítő, szervezett dokumentált módon a minden évben megrendezésre kerülő köztisztviselői napra meghívja a gyesen, gyeden lévő dolgozókat is.

4.

Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe: A projekt tervezése során szervezeti szükségletfelmérés készült. Ennek során nem csak a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal adatai kerültek összegyűjtésre, hanem interjúk segítségével azoknak a véleményei, javaslatai, illetve jellemzői is felmérésre kerültek, akiket a megvalósuló tevékenységek közvetlenül érinteni fognak. A csoportos interjúkon részt vett a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi munkavállalója, így valamennyi családos munkavállaló és női munkavállaló is. A szükségletfelmérés eredményei értékelésre kerültek, és erre épült fel a projekt szakmai terve. A bevont esélyegyenlőségi célcsoportok: családok, nők.

5.

Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti: Célcsoport: Családbarát, Nemek egyenlősége A projekt tervezése során kiemelt figyelmet fordított a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal arra, hogy érvényesüljenek a családbarát megvalósítások, amelynek eszköze volt, hogy csoportos interjúval feltárásra került a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozó szülők véleménye, elvárása, prioritásai. Ugyanígy, bevonásra kerültek a női munkavállalók, csoportos interjúval. A projekt szakmai tartalma ezen csoportok meglátásai, elvárásai, szükségletei alapján került kidolgozásra. Gyakorlatilag a projekt meghatározó vonása - a projekt céljából adódóan -, hogy ezen célcsoportok érdekében kerülnek fejlesztések megvalósításra, az ő prioritásaik, szükségleteik részletes feltárására építve.

A helyi esélyegyenlőségi program kapcsolódik Hajdúnánás Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervéhez, Hajdúnánás Város Településfejlesztési Koncepciójához és Hajdúnánás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához.

Hajdúnánás Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve: Hajdúnánás Városi Önkormányzat - eleget téve az Egyenlő bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásának - esélyegyenlőségi programot készített a település közoktatás szolgáltatásában az alábbi fő törekvések érvényesítésére: o a diszkriminációmentesség biztosítása o a szegregációmentesség biztosítása o a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása o az integráció biztosítása. Az esélyegyenlőségi terv alapvető célja, hogy járuljon hozzá a közoktatási /óvodai, iskolai/ ellátást kísérő egészségügyi, szociális, korosztályi közművelődési szolgáltatások tudatos tervezésével és követésével a 10

szegregációs és szelekciós hatások kiiktatásához, ezáltal a társadalmi különbségek mélyülésének megakadályozásához.

Hajdúnánás Város Településfejlesztési Koncepciója: Hajdúnánáson minden, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által előírt szociális ellátás biztosított, emellett a városban működnek civil szervezetek, amelyeket a segítségre szoruló, valamint a hátrányos helyzetű városlakók szintén igénybe vehetnek (Vöröskereszt, támogató szolgálatok, házi segítségnyújtó szolgálatok). Ezek az intézmények a település központi övezetében, jól megközelíthető helyen működnek, többségük legalább részben akadálymentesített, azonban a jogszabály által előírt, teljes körű akadálymentesítés megvalósulásához még több hiányosságot pótolni kell.

Hajdúnánás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája értelmében: Az IVS részletesen foglalkozik szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területekkel; lásd 3.5 pont. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet értelmében 2013. január 1-jei hatállyal Hajdúnánás járásszékhely településnek minősül, Folyás, Görbeháza, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza és Újtikos települések alkotják a Hajdúnánási járást.

Hajdúnánási Járási Hivatal A Hajdúnánási Járási Hivatal 2013. január 1-jével két helyszínen, a 4080 Hajdúnánás, Bocskai u. 12-14. szám alatt és a 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám alatt kezdte meg munkáját. A Hajdúnánási Járási Hivatalhoz a székhelyen kívül Polgár, Folyás Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza települések tartoznak. A Hivatal két alapvető egységre bontható. Van az ún. törzshivatal, amelyet a Hatósági és Okmányirodai Osztály alkot. Vannak emellett az ún. szakigazgatási szervei; az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal, a Gyámhivatal és a Munkaügyi Központ. Az okmányirodákhoz tartozó ügyeket, pl. személy- és lakcímigazolvánnyal, mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával, vezetői engedéllyel, illetve vállalkozói engedéllyel, gépjárművel kapcsolatos ügyeket, továbbra is az okmányiroda épületében, a 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám alatt intézhetik az ügyfelek A Hatósági Osztály szociális és egyéb járási hivatali ügyekkel foglalkozik. A korábban önkormányzathoz tartozó ügyek közül többek között az alanyi jogú és fokozott ápolást igénylők ápolása címén járó ápolási díjjal, az időskorúak járadékával, az alanyi és normatív közgyógyigazolvánnyal, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, illetve a hadi gondozottakkal kapcsolatos ügyek azok, amelyek a járási hivatalhoz kerültek. Emellett szakigazgatási szervei a korábban is hozzájuk tartozó ügyeket, állategészségügyi, munkaügyi, gyámhivatali ügyeket intézik tovább. Mindannyian a 4080 Hajdúnánás, Bocskai u. 12-14. szám alatt. Lehetőség van népegészségügyi és járványügyi feladat intézésére is hivatalban a harmadik emeleten, illetve a falugazdász az első emeleten várja ügyfeleit. 11

Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal 2013. március 1-jével alakult meg a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Folyás, Tiszagyulaháza és Újtikos községek részvételével. Minden település ugyanúgy gazdálkodik forrásaival, mint eddig. A közös hivatal esetén fontos, hogy a csatlakozott településeken folyamatosan biztosított legyen az ügyintézés. Itt sem történt változás, mindhárom községben ügyintézők vannak, legfeljebb az irat és az ügyintéző utazik, nem az ügyfelek. A közös hivatal elsődleges rendeltetése a döntéselőkészítés, a döntések végrehajtásának szervezése. A Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal sajátossága, hogy a négy település önkormányzatainak döntéseit készíti elő, ezért az egyes települések sajátosságainak figyelembevétele elengedhetetlen a színvonalas munkavégzéshez, hiszen eltérő adottságokat, lehetőségeket, prioritásokat kell folyamatosan szem előtt tartani.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. Hajdúnánás Városi Önkormányzat részére - a Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése során felhasznált, az 1. számú mellékletet képező adattáblákon kívül - nem áll rendelkezésre az esélyegyenlőség szempontjából releváns adat, mely alapján a kutatásokat át lehetne tekinteni, vagy az adathiányokat ki lehetne mutatni.

3.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Hajdúnánás abban a szerencsés helyzetben van, hogy településünkön – eltérően a környező településektől – klasszikus szegregációs terület, telep nem található. Ebből következően a szociális problémák ilyenfajta területi koncentrálódása sem jelent speciális beavatkozási feladatokat a szakmabeliek számára. Komoly problémát a munkanélküliségi ráta folyamatos emelkedése jelenti, mely nemcsak az álláskereső, hanem családja, mikrokörnyezete szociális helyzetét is erősen befolyásolja. Az önkormányzat nem kötelező szociális szolgáltatások, (pl. tanyagondnoki szolgáltatás, időskorúak átmeneti elhelyezést nyújtó intézménye) valamint saját forráson alapuló pénzbeli és természetbeni szociális ellátások (balneoterápiás támogatás, tüzelőgyűjtés, étkezési térítési díj kedvezmény, stb.) biztosításával igyekszik a városban élők szociális helyzetét javítani. A gazdasági válság településünkön is erősen érezteti hatását, hiszen az építőipari beruházások minimálisra csökkentek, több cég is felszámolásra került, az egyéni vállalkozók száma is csökkent. Ezen tendenciák következménye, hogy negyedével emelkedett az álláskeresők száma.

12

Az önkormányzat eszközeivel igyekszik kis és nagyvállalkozókat a településre csábítani, munkahelyteremtésre ösztönözni, ugyanakkor a 3.2. pontban részletezett képzési struktúrában törekszik arra is, hogy a betelepülni szándékozó vállalkozások számára képzett munkaerőt biztosítson. A nehéz gazdasági helyzet következtében sajnos a településről elvándorlás is felerősödött, emellett problémát jelent a természetes fogyás is. Az alábbiakban a lakónépességre vonatkozó adatokat szeretnénk elemezni: Lakónépesség

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

lakónépesség 2007 (fő)

17648 fő

2008 (fő)

17498 fő

Lakónépesség számának változása (%)

-1 % 17291 fő

2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

-1 % 17112 fő


-1 % 16975 fő


-1 % 17399 fő


+ 2%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A táblázat adataiból kimutatható, hogy a 2007-2012 közötti időszakban átlagosan 1%-kal csökkent a város lakosságának száma, mely önmagában nem ad okot komoly aggodalomra, azonban a tendencia mindenképp figyelemfelhívó jellegű. Érdemes lenne vizsgálni a 2011-2012-ben végbement 424 fős lakosságszám növekedés okát, melyre azonban a dokumentum jellege és terjedelme nem ad lehetőséget.

13

2. számú táblázat - Állandó népesség

állandó népesség száma

17.603 fő 8922 fő 50,68%

nő

8681 fő 49,31%

férfi

440 fő 2,49%

0-2 évesek

1194 fő 6,78%

0-14 éves nők

1311 fő 7,44%

0-14 éves férfiak

270 fő 1,53%

15-17 éves nők

327 fő 1,85%

15-17 éves férfiak

4503 fő 25,58%

18-54 éves nők

5487 fő 31,17%


574 fő 3,26%

60-64 éves nők

495 fő 2,81%


1.609 fő 9,14%

65 év feletti nők

980 fő 5,56%

65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A lakónépesség korösszetételét elemezve látható, hogy Hajdúnánáson az országos arányokkal ellentétben a férfi lakosság a nőkhöz viszonyítva 20%-kal nagyobb számarányban él a településen. A táblázat adataiból következtethetünk arra is, hogy a lakosság 40%-a inaktív korban lévő személy, azaz 18 év alatti, vagy 60 év feletti. 14

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Hajdúnánás város gazdaságát az 1990-es évekig a mezőgazdaság, a textilipar, gépgyártás határozta meg. A rendszerváltást követően végbement privatizációs folyamatok, és üzembezárások még ma is negatív hatással vannak a település, a térség gazdaságára. Sajnos ma már csak kevés számban működnek azok az ipari létesítmények, melyek a nagy arányú, szakképzelten munkaerőt foglalkoztatni képesek. Mint ahogyan a település bemutatásánál már kifejtésre került, városunkban a mezőgazdasági szektor az, melyből az itt élők jelentős része jövedelmet termel. A munkanélküliségi ráta a térség többi településéhez képest alacsonyabb. A képesítési szint javításához az önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás és a START munkaprogram keretében biztosított a Türr István Képző Központtal közösen fenntartott, ingyenes képzésekkel járul hozzá. Az alábbi táblázatban a nyilvántartott álláskeresők állandó lakónépességhez viszonyított arányát szeretnénk elemezni:

3. számú diagram:

20000

18123

17938

17799

17717

15000 Állandó lakónépesség 10000 Nyilvántartott álláskeresık száma

5000 1233

1493

1479

1272

0 2008

2009

2010

2011

Forrás: Teir/KSH

A lakónépesség korösszetételének, fogyásának adatait a korábbi adatsorokban már vizsgáltuk, az adatokat összevetve viszont az is megállapítható, hogy az egyre fogyatkozó lakónépességen belül 2009-ben több, mint 20 %-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A 2011-ben kimutatott, kb. 14 %-os csökkenés vélhetőleg a 2011-es közfoglalkoztatatási struktúrának köszönhető. Ebben az évben a közfoglalkoztatási rendszerek rövid és hosszú távú közfoglalkoztatási alprogramokból tevődtek össze. A rövid időtartamú közfoglalkoztatás 2-4 hónapon át tartó, napi 4-8 órás foglalkoztatást jelentett, melynek hatására megnövekedett azok száma, akik bekapcsolódhattak a projektekbe.

15

A nyilvántartott álláskeresők képzettségi szintje 2008-ban és 2011-ben 4. számú diagram

Álláskeresık megoszlása 2008

8 általánossal sem rendelkezık Alapfokú végzettségőek

40 19 278

Középfokú végzettségőek

394

Felsıfokú végzettségőek

5. számú diagram

2011:

Álláskeresık megoszlása 2011 59

8. általános iskolával sem rendelkezık

25 Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezık

363

Középfokú végzettséggel rendelkezık

773

Felsıfokú végzettséggel rendelkezık

16

Az aktív korúak megoszlása életkor szerint 6. számú táblázat

Ez a táblázat jól mutatja az aktív korú népesség folyamatos csökkenését. Amennyiben ez a folyamat nem változik, egyre kisebb lesz az a társadalmi réteg, akinek az egyre nagyobb gazdaságilag inaktív társadalmi csoportok eltartásáról gondoskodniuk szükséges. (A táblázat azért nem koherens a 2. számú táblázat adataival, mert nem azonosak az életkori megoszlások.) A vizsgált évek adataiból láthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők között az alapfokú végzettségűek aránya majdnem kétszerese a középfokú végzettségűek arányának. Ezek az adatok alátámasztják, hogy városunkban még mindig jelentős a képzetlen munkaerő, ezt a problematikát az Önkormányzat is felismerte és képzési projekteket indított a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek felzárkóztatására. A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti megoszlása 7. számú táblázat

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008

2009

2010

2011

2012

fő

1233

1493

1479

1272

nincs adat

fő

76

74

47

51

nincs adat

%

6.16

4.95

3.17

4.00

nincs adat

fő

199

229

220

207

nincs adat

%

16.13

15.33

14.87

16.27

nincs adat

fő

155

204

191

169

nincs adat

20 éves és fiatalabb

21-25 év

26-30 év

17

%

12.57

13.86

12.91

13.28

nincs adat

fő

165

189

188

149

nincs adat

%

13.38

12.65

12.71

11.71

nincs adat

fő

135

172

157

121

nincs adat

%

10.94

11.52

10.61

9.51

nincs adat

fő

154

167

185

136

nincs adat

%

12.48

11.18

12.50

10.69

nincs adat

fő

135

184

169

180

nincs adat

%

10.94

12

11.4

14.15

nincs adat

fő

135

173

209

168

nincs adat

%

10.94

11.58

14.13

13.2

nincs adat

fő

75

99

105

83

nincs adat

%

6.08

6.63

7.09

6.52

nincs adat

fő

4

2

8

8

nincs adat

%

0.32

0.13

0.54

0.62

nincs adat

31-35 év

36-40 év

41-45 év

46-50 év

51-55 év

56-60 év

61 év felett

Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a munkanélküliek között magas az 51-55 év közötti korosztály aránya. Ez azért fontos adat, mert ők az a csoport, akik még nem tartoznak a védett kor jogintézményének hatálya alá, ugyanakkor rendkívül nehéz elhelyezkedniük. Hajdúnánás Városi Önkormányzat az általa működtetett START programban kiemelt figyelmet fordít ezen korosztály foglalkoztatására, ugyanakkor fontosnak tartjuk a korosztály foglalkoztatását elősegítő, egyéb támogatott foglalkoztatási pályázatok nyomon követését, a források minél magasabb kihasználását. 8. számú táblázat - a nyilvántartott álláskeresők és az álláskeresési segélyben részesülők aránya: Nyilvántartott álláskeresők száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008. 1. negyedév

1281

97

7,57

2008. 2. negyedév

1185

74

6,24

2008. 3. negyedév

1090

68

6,23

2008. 4. negyedév

1103

93

8,43

2008. átlag

1164

83

7.11

2009. 1. negyedév

1426

143

10,02

18

2009. 2. negyedév

1320

86

6,51

2009. 3. negyedév

1402

91

6,49

2009. 4. negyedév

1392

176

12,64

2009. átlag

1385

124

8.91

2010. 1. negyedév

1661

571

34,37

2010. 2. negyedév

1301

433

33,28

2010. 3. negyedév

1326

413

31,14

2010. 4. negyedév

1369

463

33,82

2010. átlag

1414

470

33.15

2011. 1. negyedév

1584

629

39,70

2011. 2. negyedév

1329

398

29,94

2011. 3. negyedév

1201

378

31,74

2011. 4. negyedév

1272

251

19,73

2011. átlag

1346

414

30.27

2012. 1. negyedév

1509

361

23,92

2012. 2. negyedév

994

126

12,67

2012. 3. negyedév

1150

135

11,73

2012. 4. negyedév

1123

167

14,87

2012. átlag

1194

197

15.79

A korábbi jogszabályi feltételeknek megfelelően az álláskeresők a Munkaügyi Központ által adható ellátásai két részre voltak oszthatóak: álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre. Amennyiben valaki rendelkezett az előírt időtartamú munkaviszonnyal, az elsőként járadékot, ennek lejártát követően segélyre volt jogosult. Jelenleg csak álláskeresési járadék megállapítására van lehetőség, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre pedig az a kérelmező szerezhet jogosultságot, aki – egyéb feltételek fennállása mellett – a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belüli életkorban van. Amennyiben az ellátásra való jogosultságát az ellátott kimerítette, a települési önkormányzattól rendszeres szociális segélyre, vagy foglalkoztatást-helyettesítő támogatásra szerezhet jogosultságot. A legmagasabb arányban folyósított támogatások időszakában (2010, és 2011) is csak az álláskeresők 1/3-a részesült álláskeresési segélyben. A munkanélküliek 2/3-a vagy járadékot kapott, vagy

19

közfoglalkoztatásban vett részt, vagy az önkormányzat által folyósított aktív korúak ellátására szerzett jogosultságot a tárgyidőszakban. 9. számú táblázat A nyilvántartott álláskeresők és az álláskeresési járadékra jogosultak aránya: nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

2008

1233

984

79,80

2009

1493

1428

95,64

2010

1479

1315

88,91

2011

1272

1266

99,52

2012

1369

1248

90.96

Az álláskeresési járadék feltétele a jogszabályban előírt – jelenleg a munkanélkülivé válást megelőző 3 éven belül 360 nap - jogosultsági idő megléte. A táblázat adataiból látható, hogy a munkanélküliek jelentős része rendelkezett ezzel a jogosultsági idővel. A települési önkormányzat által aktív korúak számára nyújtott támogatások 10. számú táblázat év

Rendszeres segélyben száma

szociális Foglalkoztatást-helyettesítő Az önkormányzat által részesülők támogatásban (korábban folyósított összeg rendelkezésre állási támogatásban, majd bérpótló juttatásban) részesülők száma

2008

535 fő

-

159.494 e Ft

2009

87

626

169.875 e Ft

2010

99

456

177.143 e Ft

2011

114

480

162.743 e Ft

2012

67

676

146.477 e Ft

Összesen:

815.732 E Ft.

Forrás: Helyi adatgyűjtés A táblázat azt mutatja meg, hogy a 2008-2012. közötti időszakban hány esetben került megállapításra munkanélküliséggel összefüggő szociális juttatás. 20

A rendszeres szociális segélyben részesülők arányának 2008. évről 2009. évre történő radikális csökkenésének magyarázata, hogy 2009. évet megelőzően munkanélküliség okán önkormányzatunktól egyfajta támogatásban részesülhetett a kérelmező, míg 2009-től a rendszeres szociális segély mellé belépett a rendelkezésre állási támogatás, melyet 2010-ben a bérpótló juttatás, 2011-ben a foglalkoztatásthelyettesítő támogatás elnevezésű ellátások váltottak fel. Ezért 2008-ban minden rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatra került, és aki megfelelt az újonnan bevezetett ellátás feltételeinek, annak a személynek az ellátása átsorolásra került. Mivel a rendszeres szociális segélyre az szerezhetett jogosultságot, aki vagy 55 év feletti, vagy egészségkárosodott volt, ezért az RSzS-ben részesülők aránya jóval alacsonyabb az aktív korú nem foglalkoztatottak arányánál. 2012. évtől pályázati források felhasználásával START mintaprogramot indított a település, mely a korábban már működő közhasznú foglalkoztatással kiegészülve a legjelentősebb forma a településen. Startmunka Program és közfoglalkoztatás Hajdúnánáson A tavalyi esztendőben a Belügyminisztérium támogatásával nagyszabású közmunkaprogram indult Hajdúnánáson: a Startmunka Program keretében 2012 év végéig mintegy 300 fő álláskereső folyamatos foglalkoztatására nyílt lehetőség. Mint ismeretes, a Belügyminisztérium tavalyi elemzése alapján a Hajdúnánáson működő Startmunka mintaprogram az országban működő 1600 hasonló kezdeményezés közül bejutott a legjobb 16 közé. 2011-től kezdődően az önkormányzat kibővítette és folyamatossá tette a közfoglalkoztatást Hajdúnánáson. A kormány Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot indított, mely lehetővé tette, hogy a segélyben részesülőket rövid, illetve hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében munkához juttassuk. Ezzel párhuzamosan elindult a szakképzettséggel rendelkező álláskeresők számára az Értékteremtő Közfoglalkoztatási Program, mely segítségével az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények felújításra kerültek. Az idei évben mintegy 530 embernek biztosít munkát az önkormányzat: 430 ember Startmunka Programban dolgozik majd, és további 100 fő hosszú távú közfoglalkoztatásban vesz részt. Ezáltal egyébként az állam segítségével Hajdúnánáson az önkormányzat vált a legnagyobb foglalkoztatóvá. A Startmunka program legnagyobb munkavállalói létszámú projektje, a mezőgazdasági mintaprogram tavaly márciusban vette kezdetét 16 hektár területen 100 fő álláskereső bevonásával. Idén további 18 hektár területen folytatódik a növénytermesztési tevékenység. A megtermelt zöldségeket a tavalyi évhez hasonlóan a városban működő közkonyhára szállítják, valamint a feldolgozó kapacitás növelésével savanyító üzemben gyártanak majd helyben előállított, félkész termékeket. A már meglévő állatállomány számát növelni szeretné az önkormányzat és szántóföldi növénytermesztéssel is bővül a Hajdúnánási Kertészet tevékenysége. A város külterületén található szőlőskertek önkormányzat részére történő értékesítését illetően több felajánlás is érkezett a lakosság részéről, ezáltal lehetővé válik a több évszázados múltra visszatekintő szőlőés gyümölcstermesztés hagyományának felélesztése. A program a város szépülését is szolgálja. Remélhetőleg a lakosság megelégedésére szolgál majd a városikülvárosi árkok és az utak karbantartása, rendbetétele is, melynek köszönhetően a belvíz elvezetési 21

problémákat is orvosolják. Emellett azonban jó néhányan a tavalyi évhez hasonlóan a városi peremterületekre is odafigyelnek majd. Ezeken a részeken is megszűnteti az önkormányzat majd az illegális szemétlerakókat, parkosítást végez, így a korábban külszíni agyagbányászatra használt területen felgyűlt hulladékokat is elszállítja. Az idei Startmunka Program új projektekkel is bővül ebben az évben. A város elkötelezett a bio- és megújuló energiafelhasználás és az alternatív fűtési rendszerek kiépítése tekintetében. Az intézmények fűtési költségeinek csökkentése érdekében két közintézményben biomassza kazánok kerülnek elhelyezésre. A kazánok fűtőanyagát fahulladék és az idén két hektáron telepített energiafűz képezné. Az úgynevezett „téli programban” a dolgozók asztalosmunkákat és a turisztikai központ épületeinek felújítását végzik majd. Hajdúnánáson 550 millió forintot az állam és az önkormányzat közösen tesz hozzá a program megvalósításához, melyből alapvetően 150 milliót fordítanak dologi költségekre, így például a munkákhoz szükséges szerszámokra, eszközökre. A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek foglalkoztatására kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat. A foglalkoztatással egyfelől gazdasági aktivitásuk javítható, emellett tréningek és képzések működtetésével életviteli kompetenciáik is fejleszthetőek. Ezt felismerve Hajdúnánás Városi Önkormányzat több projektben is együttműködik a Türr István Képző Központtal. A TÁMOP 5.3.8-B-12/1-2012-0001 „A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások” elnevezésű, és a TÁMOP5.3.10-12/1 „A leghátrányosabb helyzetű csoportok életviteli kompetenciáinak fejlesztése” tárgyú pályázatokban önkormányzatunk a célcsoport toborzásban működik közre. Mindkét projekt célja, hogy az alacsony iskolai képzettségű, aktív korú nem foglalkoztatottak alap, - és kulcskompetenciájának fejlesztésével, és OKJ-s szakképesítés megszerzésével könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerő-piacon.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Magyarország szociálpolitikai rendszere az egyes problématípusokra célzottan reagáló segélyezési rendszert alakított ki, amely a segítségnyújtás szempontjából három pilléresnek tekinthető: beavatkozó, megelőző, és korrigáló. Az ellátó rendszer szereplői az állam, az önkormányzatok és a non-profit szektor. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kötelezően előírt pénzbeli és természetbeni ellátások teljes körűen biztosítottak. Önkormányzatunk mindig is élen járt a diszkrecionális segítségnyújtásban, ezért a kötelezően előírt ellátások mellett saját forrású szociális támogatásokkal is közreműködik a település lakossága szociális biztonságának fenntartásában.

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság sajnos városunkban is igen jelentősen érezteti hatását. Míg a kérelmezők között korábban az egykeresős család is ritka volt, addig mára gyakran találkozunk olyan 22

ügyfelekkel, akiknek családjában az egyik személy aktív korúak ellátásban részesül, míg a másik családtag legfeljebb alkalmi munkából tud jövedelemre szert tenni. Az Szt. által kötelezően biztosítandó, a Járási Hivatal, illetve Önkormányzat által folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások: • • • • • • • • • •

aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást-helyettesítő támogatás), lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, alanyi jogú ápolási díj, (Járási Hivatal hatásköre), közgyógyellátás, (alanyi, normatív jogon járó ellátást a Járási Hivatal, míg a méltányos közgyógyellátást a települési önkormányzat állapítja meg) temetési segély, köztemetés, hadigondozás (Járási Hivatal hatásköre), időskorúak járadéka (Járási Hivatal hatásköre), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (Járási Hivatal hatásköre).

Saját hatáskörben biztosított, önkormányzat által finanszírozott ellátások: • krízis segély, •

balneoterápiás támogatás

•

tüzelőgyűjtés

Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)–c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a 23

kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát – nem folytat. A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650 Ft), és vagyona nincs. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát fentiek alapján megállapították foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. Az FHT-ra jogosult személy köteles együttműködni az állami foglalkoztatási szervvel, a részére felajánlott munkát elfogadni. Az FHT havi összege 22.800.- Ft (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a) – ebből a központi költségvetés az önkormányzat részére 80%-ot térít meg Az FHT-ra való jogosultság feltételei évente felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben a jogosult a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben az FHT-ra való jogosultság fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy kereső tevékenységet nem folytatott, vagy munkaerő-piaci programban nem vett részt, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, úgy az ellátásra való jogosultsága megszüntetésre kerül. Egy családban egyidejűleg két személy csak abban az esetben jogosult aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,rendszeres szociális segélyre jogosult. 2011. október 1-től helyi az ÖR. alapján a jegyző rendszeres szociális segély állapít meg annak az aktív korú személynek is, akinek az egészségi állapota indokolja, tehát aki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott szakvéleménye alapján egészségkárosodott, és annak mértéke 30-49 % közötti, emellett jogosult lehet szakorvosi igazolás birtokában a várandós nő is. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családjának tényleges havi jövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét (2010: 56.190.- Ft, 2011: 60.600.- Ft). (2012-től ismét módosult) - a központi költségvetés 90%-ot térít meg az Önkormányzat számára. 24

A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei kétévente felülvizsgálatra kerülnek. Az aktív korúak ellátásában részesülők száma a 13. számú táblázatban szerepel. Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorulók által lakott ingatlan fenntartási költségeihez nyújtott támogatás. A támogatásra azok a kérelmezők jogosultak, akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 250% -ánt (71.250 Ft-ot) nem haladja meg, és a háztartás egyik tagja sem rendelkezik a törvényben meghatározott értéket meghaladó vagyonnal. Tapasztalataink szerint a kis jövedelmű, egyedül élők vannak a legnehezebb helyzetben. A lakásfenntartási támogatás az egyik olyan ellátási forma, melyet a jogalkotói szándékot megelőzve elsősorban természetben igyekeztünk nyújtani, a tüzépekre, szolgáltatókhoz történő utalással. Sajnos, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kérelmezők a hátralékok rendezésére, egy összegben kérik átutalni az összeget. A lakásfenntartás költségeinek emelkedése miatt a támogatás iránti igény igen nagy. 2012-ben 1799 fő kérelmezte ezt az ellátást. 11. számú táblázat lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

1350

nem releváns

2009

1510

nem releváns

2010

1745

nem releváns

2011

2034

nem releváns

2012

1799

nem releváns

Temetési segély, közköltségen való temetés Az Szt. és ÖR. szabályozása szerint halálesettel kapcsolatosan fenti két támogatási forma kerülhet megállapításra. Temetési segélyt kaphat, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése létfenntartását veszélyezteti. A segély összege változó, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-nál, azonban elérheti a temetés teljes költségét is. 2011-ben a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 121.440 forint, illetve 120.960 forint volt. A hamvasztásos temetés költségesebb, ugyanis a szállítás és a hamvasztás plusz költségekkel jár. Az igénylők száma 2010-ben 148, 2011-ben pedig 113 fő volt.

25

Az elhunyt köztemetéséről akkor kell gondoskodnia az önkormányzatnak, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy. A temetés költségeit az önkormányzat az esetleges hagyatékra terheli. A beszámolás időszakában összesen 16 esetben került sor köztemetésre.

Átmeneti segély A kérelmezők száma egyre növekszik. Az Szt. és az ÖR. is úgy fogalmaz, hogy átmeneti segélyben azok a személyek részesülhetnek, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és önmaguk, ill. családjuk fenntartásáról más módon nem képesek gondoskodni. Az igénylők számának emelkedéséből következtetni lehet az emberek anyagi helyzetének romlására. A lakásfenntartási támogatás mellett ez az ellátási forma, melyet igyekszünk természetben nyújtani. 12. számú táblázat – átmeneti segélyben részesülők száma

1579

1600

1370

1400 1200

1203

1000 800 600

698 564

637

626 490

2010

2011

689 611

Juttatásban részesülı személy Támogatási eset

400 200 0 2008

2009

2012

Az ellátást teljes egészében a települési önkormányzat finanszírozza, így az egyes települések anyagi lehetőségei jelentősen befolyásolják a támogatási esetek számát, és a kifizetett támogatásokat egyaránt. Az átmeneti segély megállapítását mutató diagramból több következtetés is levonható: Egyfelől a korábbi években az önkormányzatnak – anyagi lehetőségei következtében - több lehetősége volt az ellátás megállapítására, másfelől arra is, hogy egy személyt többször is ebben a juttatásban részesítsen. Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt méltányos ápolási díj kivételével - az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.

26

13. számú táblázat ápolási díjban részesítettek száma 2008

158

2009

163

2010

169

2011

165

2012

165 Forrás : Teir/KSH

A táblázatban szereplő adatok kumulált mutatók, az alanyi és az önkormányzat által 2012. június 30-ig folyósított méltányos ápolási díjban részesülők számát egyaránt tartalmazza.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása A járási hivatal azon személyek részére, akik nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és szociális rászorultságok fennáll, az Szt. értelmében 1 évre szólóan hatósági bizonyítványt állít ki ahhoz, hogy térítésmentesen igénybe vehessék a szolgáltatást. A jogosultsági összeghatár az öny. 120, illetve egyedülélő esetén annak 150 %-a, további feltétel a vagyoni helyzet vizsgálatának eredménye. 2010. és 2011. december 31-én érvényes hatósági bizonyítvánnyal 384, illetve 386 ember rendelkezett.

Időskorúak járadéka Az Szt. alapján az, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de nyugdíjjogosultságot nem szerzett, és a saját és házastársa egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át, időskorúak járadékában részesülhet. Az ellátás összege a nyugdíjminimum 80, illetve 95 %-ával egyenlő. Egyedülálló, 75 éves igénylő esetén pedig az öny. 130 %-a. Az ellátásban részesülők száma tárgyidőszakban szinte állandó, 19, illetve 18 fő volt, akik főleg egyedülállóak. Az eljárás lefolytatása a járási hivatal hatáskörébe került, 2013. január 1-jétől. Az időskorúak járadéka nyugdíjpótló juttatás, bevezetésével házastársi pótlékra és házastársi jövedelempótlékra új igényjogosultságot a társadalombiztosítási szerv nem állapít meg.

27

14. számú táblázat időskorúak járadékában részesülők száma 2008

21

2009

18

2010

18

2011

19

2012

18

A táblázat adatait összegezve megállapítható, hogy alacsony azoknak a száma, akik ebben az ellátásban részesülnek. Ez adódhat abból, hogy egyre többen rendelkeznek öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idővel, másfelől gyakran találkoztunk azzal az esettel, hogy a házastárs jövedelme következtében a kérelmező jövedelme meghaladta a jogszabályban előírt összeghatárt.

Közgyógyellátás Az Szt. alapján a szociálisan rászorult személyek részére közgyógyigazolvány állítható ki az egészségi állapot megőrzése, illetve helyreállítása érdekében. A közgyógyellátásra való jogosultságnak három formáját határozza meg a törvény, melyek közül az alanyi és normatív alapon való jogosultság elbírálása a törvény alapján történik, mely a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit pedig a települési önkormányzatoknak helyi rendeletükben kell szabályozniuk. Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) a központi szociális segélyben részesülő; e) a rokkantsági járadékos; f) az, aki fa) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, fb) 2011. december 31-én rokkantsági ellátásban részesült, és I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, fc) rokkantságára tekintettel 2012. január 1-je és 2012. április 15-e közötti időszakban közgyógyellátást állapítottak meg, fd) akinek korábbi rokkantsági ellátását 2012. január 1-jét követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság öregségi nyugdíjként folyósítja tovább, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy 28

fe) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a fa) vagy fb) alpont hatálya alá tartozott; g) az, aki, vagy aki után szülője, vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2850 Ft), feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500 Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750 Ft). Fentieken túl, az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében az ÖR-ben meghatározott feltételek fennállnak. Méltányosságból közgyógyellátásban részesülhet az, akinek az egy főre számított jövedelemhatára az öny. 150 %-ánál, kétszemélyes háztartás esetén 180 %-ánál, egyedül élőnél pedig 250 %-ánál nem magasabb, és a gyógyító ellátás havi költségének mértéke az öny. összegének 20 %-át eléri. Az önkormányzat az igazolványok után térítési díjat fizet a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének (2010-ben még Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak), - az igazolvány értékének 30 %-át, maximum 43.200 forintot. A kérelmek benyújtása után az orvos által felsorolt szükséges gyógyszerek listáját 3 napon belül megküldjük a területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak. (Amennyiben jövedelemvizsgálat is szükséges, csak akkor továbbítjuk, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek). Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de legfeljebb havi 12.000 forint lehet. Az eseti gyógyszerkeret pedig évi 6.000 forint. Az igazolványokat az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási szerv állítja ki, és küldi meg a jogosultnak.

15. számú táblázat közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008

2240

2009

906

2010

582

2011

764

2012

599

29

Az ellátottak számának csökkenése elsősorban abból adódhat, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jövedelme évente növekszik, és a megemelt összegű nyugdíj meghaladja a törvényben, rendeletben előírt összeghatárt, és ennek következtében már nem jogosultak az ellátásra. Hadigondozás A hadigondozás szabályait a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény tartalmazza. Hadigondozottak: hadirokkant; aki hadicselekmények következtében maradandó fogyatkozást szenvedett, hadiözvegy; a szolgálat következtében meghalt személy özvegye, hadiárva; meghalt személy kiskorú, vagy rokkant gyermeke, hadigyámolt; a hadirokkant kiskorú vagy rokkant gyermeke. A hadigondozottakat járadék illeti meg, továbbá egyösszegű térítés is, amennyiben a korabeli hadigondozó hatóság ellátásukat politikai okból szüntette meg, vagy meg sem állapította azt. Nem hadigondozottak a volt hadiárvák és volt hadigyámoltak, ők – a feltételek fennállása esetén (ellátásuk – jogosultságuk idején - politikai okból szűnt meg) 50.000 forint egyösszegű térítésre jogosultak, havi járadékra nem. Jelenleg, nyilvántartásunk szerint még 7 hadirokkant, 18 hadiözvegy, és 2 hadiárva (16 éves koruk előtt rokkantak meg) él a városban. Tekintettel arra, hogy a törvény megjelenése utáni években már szinte minden jogos igény kielégítést nyert, sok munkát nem jelentett az irodának. A hadirokkant elhalálozása után özvegyét – kérelemre - hadiözveggyé kell nyilvánítani, temetési segélyét a hadigondozásról szóló törvény alapján kell megállapítani. 2013. január 1-jétől szintén járási hivatali hatáskörbe került az ellátás megállapítása.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Ezen fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati lakások bérbeadására és kezelésére a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. lakás törvény, illetve a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 6/2012. (II. 29.) Önkormányzati Rendelet (továbbiakban: Ör.) az irányadó. A Hajdúnánás Városi Önkormányzat 324 db önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezik, amelyből 295 db lakás szociális jelleggel van bérbe adva és 29 db nem szociális jelleggel. Nagyon nagy az igény városunkban az önkormányzati lakások iránt. Az önkormányzati bérlakásokat csak lakás céljára lehet hasznosítani. Az Ör. alapján évente a bérbe adott lakások közül legalább 80%-át szociális jelleggel kell bérbe adni. Ez az arány csak akkor csökkenthető, ha a meghirdetett pályázatra szociálisan rászorult személy nem jelentkezik. Önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak vagy személy(ek)nek adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel. Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthatja be a pályázatot. A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a polgármesteri hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával. A pályázati feltételeknek 30

megfelelő pályázatokat az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezi, majd a pályázók közül a bérlő személyét a képviselő-testület választja ki. Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra a szociálisan rászorult személy jogosult, amely abban nyilvánul meg, hogy az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át, illetve egyedülálló esetén ezen összeg 250%-át. Előnyben kell részesíteni azokat a családokat, akiknek: -

akinek 18 éven aluli gyermeke(i) vannak, akinek a családban fertőző betegségben, vagy fertőző egészségkárosodásban szenvedő személy van, akik hajléktalanok, valamint szükséglakásban vagy zsúfolt körülmények között laknak.

Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra: -

-

-

Aki lakóingatlan tulajdonával rendelkezik, kivéve, ha az ingatlanra más személy javára szolgáló haszonélvezeti jog van bejegyezve, a kizáró feltétel a pályázóval együtt költöző személyekre is vonatkozik, Aki lakóingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkezik, a kizáró feltétel a pályázóval együtt költöző személyekre is vonatkozik, Az a pályázó, aki saját tulajdonú lakóingatlanát 3 éven belül elidegenítette a kizáró feltétel a pályázóval együtt költöző személyekre is vonatkozik, kivéve azt a pályázót, vagy pályázóval együtt költöző személyt, akinek a lakóingatlana kényszerértékesítésre került, Aki 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le a bérlakásról, Aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt jelentenek.

Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékénél számításánál a lakásban ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni. A szociálisan rászorult személynek bérbe adható lakásnagyság a vele együtt költözők számától függően a következő: -

fél, 1 és 1+fél szoba: 1-3 fő 1+2fél, 2 és 2+ fél szoba: 4-6 fő 3 és 3-nál több szoba: 6-nál több fő

A Hajdúnánási Városi Önkormányzat lakásadatait a következő táblázat mutatja szobaszám szerint:

31

16. számú táblázat Lakásadatok szobaszám szerint 1 szobás 1+ fél szobás 2 szobás 2+fél szobás

115 db 75 db 126 db 1 db

3 szobás

7 db

Lakások száma összesen:

324 db

Lakásbérleti jog fennállása esetében a lakás és helyiségei használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő bért köteles fizetni. A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg; ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a vonatkozó jogszabályok, valamint a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók. A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni. A havi bér mértéke az Ör. hatálya alá tartozó lakások esetében a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata után: a./ összkomfortos lakás esetében 285,- Ft/m2, b./ komfortos lakás esetében 240,- Ft/m2, c./ félkomfortos lakás esetében 120,- Ft/m2, d./ komfort nélküli lakás esetében 65,- Ft/m2, e./ szükséglakás esetében 40,- Ft/m2. A Hajdúnánási Városi Önkormányzat lakásadatait a következő táblázat mutatja komfortfokozat alapján: 17. számú táblázat

Lakásadatok komfortfokozat szerint Összkomfortos komfortfokozatú Komfortos komfortfokozatú Félkomfortos komfortfokozatú Komfortnélküli komfortfokozatú

119 db 173 db 5 db 23 db

Szükséglakás

4 db

Lakások száma összesen:

324 db

32

A havi lakbér mértékéből engedményt kell adni: a.) A határozott időre kötött bérleti szerződéseknél aa ) szociálisan rászorult személy esetén – az első lakásbérleti szerződés hatálybalépésének napja és az azt követő legfeljebb 9 év időtartamára – a lakbér 60 %-át, ab ) nem szociálisan rászorult személy esetében az első 3 évben a lakbér 50 %-át, a 3 éven túli meghosszabbítás időszakára 30 %-át.

b.) A határozatlan időre kötött bérleti szerződésnél ba ) szociálisan rászorultság esetén a rendszeres felülvizsgálatot követően – az újabb felülvizsgálatig – a lakbér 60 %-át, bb ) nem szociálisan rászorult személy esetében a felülvizsgálatot követően 30 %-át. A szakember elhelyezés céljára biztosított szolgálati lakás esetében kiutalt szakember ellátásra biztosított szolgálati lakás esetében nem adható kedvezmény. A havi bér mértékét – a bérlő kérésére – csökkenteni kell, ha a lakás:

a.) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt van. Ilyen esetben a mérséklés 25 % mértékű.

b.) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m. távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra néz. Ilyen esetben a mérséklés 20 % mértékű.

c.) felvonó nélküli lakóépület IV. emeletén van. Ilyen esetben a mérséklés 10 % mértékű.

d.) összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedőhelyiség nincs. Ilyen esetben a mérséklés 10 % mértékű.

e.) összkomfortos, de fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal biztosított. Ilyen esetben a mérséklés 10 % mértékű.

f.) műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aládúcolt, nedves, penészes, gombás). Ilyen esetben a mérséklés legfeljebb 30 %-os mértékű. A csökkentés mértéke több feltétel együttes fennállása esetén sem haladhatja meg összesen a – kedvezménnyel csökkentett összeg – 40 %-os mértékét.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 1. Az előírások értelmében a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es adatai alapján szükséges vizsgálni a szegregátumok létét a városban. Sajnálatos módon, jelenleg még nem állnak nyilvánosan rendelkezésre azok az adatok, - és nem történt meg a szabályozás módosítása -, amelynek értelmében a 10 évvel későbbi helyzet adatait vehetnénk figyelembe. Ezt azért fontos megjegyeznünk, mert 10 év alatt jelentős változások történhettek az egyes városrészek területén. Amennyiben feltételezéseink, a helyi szakemberek és a várost 33

ismerők érzékelése helyes, a város leginkább beavatkozást igénylő területei részben eltérhetnek a hivatalos adatok által kijelöltektől. 2. A szegregátumok kijelölése esetén az elvárások egyértelműek, ezért első körben a KSH-tól kapott adatokat és a városnak a feltárható, szegregációs folyamatoknak kitett területeit tekintjük át.

Hajdúnánás két körút közötti és Nagykörúton kívüli városrészeinek szegregátumai

3. „A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő.) A kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképen megjelöltük azokat a területeket, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak.” A külső városrész szegregátumai • Északi szegregátum (felső lila terület) • Északkeleti szegregátum (jobboldali lila terület) A szegregálódás veszélyének kitett két terület a körgyűrűk közötti és a külső övezetben • Két körgyűrű közötti keleti szegregátum (jobboldali kis fekete terület): Szőlőskertek • Déli szegregátum (alsó fekete téglalap): Bocskai utcai tömb

34

Hajdúnánás Tedej városrészének szegregátumai 4. Tedejen Hajdúnánás városának hivatalos adatai szerint 443 gazdasági tevékenységek jelenléte, funkcionálisan egy önálló településrészen igen kis területet érint a hivatalos statisztikák által alacsony státuszú lakosság érdekeit inkább szolgálja a város belső lakóövezet megerősítése.

fő él. A településrészen jellemző a városrész. A kis lakosságszámú jelzett szegregált övezet. Az itt élő területeire költözés, mint az itteni

A város egyéb, szegregáció által veszélyeztetett területeinek feltárása 5. A 2001-es népszámlálási adatok óta sok változás zajlott Hajdúnánáson is, ezért mindenképpen indokoltnak és szükségesnek tartottuk annak vizsgálatát, vannak-e további szegregált, illetve szegregálódás veszélyének kitett területei Hajdúnánásnak. A település szerkezetének ismeretében, a deklarált szociális bérlakás problémák és hiányosságok ismeretében ezért, az itt élő és dolgozó emberek helyismeretére építve, megvizsgáltuk, vannak-e olyan részei a városnak, ahol • • •

a szegregációs területeket jelző mutatókkal is alátámasztható módon jelentkeznek a problémák; olyan léptékű terület határolható le, ahol érdemi beavatkozások, hosszabb távon is a romló helyzetű területen élőket szolgáló közterületek, közfunkciók erősíthetőek meg; érdemi és megfelelő léptékű válaszok adhatóak a terület lakáshiányára valamint a lakások állapotából adódó problémákra.

Fentiek következtében antiszegregációs terv elkészítése szükséges, mellyel jelenleg nem rendelkezik a település.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Mötv. 13. § (1) bekezdésének 4. pontja szerint helyben biztosítandó önkormányzati feladat az egészségügyi alapellátás, valamint az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások. 1.

Az egészségügyi alap- és szakellátások biztosítása a város központjában, a Városi Rendelőintézet Kossuth u. 10. szám alatti, jelenleg kétszintes épületében folyik összesen több mint 1.600 m2 alapterületen. Az intézet az évek során átalakításokkal igyekezett a növekvő számú szakrendeléseknek is helyet biztosítani. 35

A Városi Rendelőintézethez egészségügyi ellátás tekintetében szorosan kapcsolódik a szintén az önkormányzat fenntartásában működő Városi Tüdőgondozó Intézet, amely jelenleg a rendelőintézeten kívüli telephelyen látja el feladatát. A rendelőintézet ad helyet a 4 házi gyermekorvosi, valamint a 7 területi ellátási kötelezettséggel, további 1 területi ellátási kötelezettség nélkül működő felnőtt háziorvosi körzet betegellátásának. A háziorvosi alapellátásokon kívül a 4 fogorvosi és a védőnői szolgálat is a Kossuth utcai rendelőintézetben található. Az épületbe történő bejutás akadálymentesített, pl. babakocsival is probléma nélkül megközelíthetők a rendelő és váró helyiségek. Az ügyeleti ellátást az önkormányzat az Országos Mentőszolgálat épületében, a rendelőintézet mögötti utcában található földszinti épületrészben biztosítja. Jelenleg valamennyi háziorvos közreműködik az ügyeleti ellátás biztosításában. A hatékonyabb és speciálisabb ismereteket is igénylő tevékenység ellátása jelenleg módosítás alatt áll. A fenntartó önkormányzat közbeszerzési pályázat kiírását határozta el, melynek eredményeként olyan vállalkozással kívánja elláttatni az orvosi ügyeletet, amelynek szakemberei - orvosai, asszisztensei, gépjármű vezetői - az orvosi ügyeleti ellátás speciális igényeire épülő magasabb szintű ellátást tudnak a jövőben garantálni a város lakossága részére. 2.

Az egészségügyi ellátásoknak a szorosan értelmezett hagyományos gyógyító munka mellett az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés feladataiból is részt kell vállalnia. Különböző szűrővizsgálatok elvégzésére került sor az elmúlt években az iskola–egészségügyi ellátás keretében, évente kétszer van fogászati szűrés is az óvodás korú gyermekektől a középiskolás korosztályig. Több szakrendelés végez allergiás, daganatos megbetegedések kimutatására szolgáló tesztvizsgálatot. E felmérésekkel a vizsgálatokba bevont lakosoknak - elsősorban gyermekeknek - erősödhetnek az esélyei a különböző egészség-megőrzési, egészségfejlesztési programokba való bekapcsolódásra. A védőnők, valamint az egészségügyben dolgozók az egyéneket célzott fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés biztosításával segíthetik a betegségek kialakulásának megelőzésében.

3.

Az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése, érvényesítése városi szinten leginkább a közétkeztetésben, elsősorban a gyermekétkeztetésben nyomon követhető. A gyermekétkeztetés célja, hogy az ellátottakat étkezési időben, életkoruknak és élettani igényeiknek megfelelő minőségű és összetételű táplálékhoz juttassa. Feladatai közé tartozik, hogy képviselje az egészséges táplálkozás szemléletét, gyakorlatát és annak megismertetésével, és elfogadtatásával járuljon hozzá az egészség megőrzéséhez, legyen befolyással a gyermekek ízlésének, helyes táplálkozási magatartásának, étkezési kultúrájának formálására. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos további megállapítások a 4.3 pontban kerültek kifejtésre.

Az önkormányzat nem rendelkezik adatokkal arra vonatkozóan, hogy ért-e valakit hátrányos megkülönböztetés a szolgáltatások nyújtása során. Egyenlő Bánásmód Hatóságnál folyamatban lévő eljárásról nincs tudomásunk.

36

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A település pezsgő kulturális, és közösségi életét jól jellemzi, hogy az önkormányzat mellett számos civil, és egyházi szervezet működik a településen, akiknek fő feladatuk a közösségi programok szervezése, az azonos érdeklődési körűek közösségbe kapcsolása. Ehhez kapcsolódik, hogy a hajdúnánási lakosok nyitottak, érdeklődőek, közvetlenek, és fontosnak érzik, hogy formális, vagy informális keretek között aktív részesei legyenek a település jobbá tételében. Hajdúnánás városában működő civil szervezetek lefedik az esélyegyenlőségi célcsoportok teljes egészét, működésük ismertetésére a partnerségről szóló pontban kerül sor. Az esélyegyenlőségi célcsoportok kapcsán külön kiemeljük a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködésünket, mely külön megállapodásban is rögzítésre került. A települési önkormányzat technikai felszereltséggel ellátott helyiséget biztosít a Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára, emellett gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléséhez szükséges dokumentumok előkészítéséről, a döntésekben meghatározott feladatok elvégzéséről. 3.8 Következtetések

Következtetések

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

„Formális” szegregátum jelenléte a Csepüsszőlőben

A családsegítő szolgálat „soft” szolgáltatásainak további erősítése a településrészen, a tanyagondnoki szolgáltatás által.

Diverzifikáció fejlesztés a Családsegítő Szolgálatnál.

Nem rendelkezik antiszegregációs tervvel a település.

Az antiszegregációs tervhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása.

Antiszegregációs terv elkészítése

Az aktív korú nem foglalkoztatott lakosság körében átlagosan 15% a 2125 évesek, míg 12% az 51-55 évesek aránya.

Támogatott foglalkoztatáshoz kapcsolódó (pályakezdők munkatapasztalat szerzését elősegítő, valamint védett korban lévők munkahelymegőrző) pályázatainak nyomon követése.

Támogatott foglalkoztatáshoz kapcsolódó pályázatfigyelés

37

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői Hajdúnánás Városi Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a gyermekkorú lakosság jólétének biztosítására. A településen minden, a gyermekvédelmi törvényben előírt gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás és szolgáltatás biztosított, emellett az önkormányzat igyekszik kihasználni azokat a pályázati lehetőségeket is, melyek a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését szolgálja. A településen szervezett programok, rendezvények keretében a gyermek korosztály számára is számos program biztosítja kikapcsolódásukat: gyermeknapi programok, az ünnepekhez kapcsolódó, néphagyományokat felelevenítő “Ma vagyon” vetélkedő, tematikus foglalkozások. Emellett heti, vagy havi rendszerességű kézműves, tánc- és harcművészeti csoportok tagjaiként megtapasztalhatják a szereplés örömeit, a sikereket, ami személyiségfejlődésükre is pozitív hatással bír.

4.2 A gyermekvédelem rendszere Hajdúnánáson: A gyermekvédelmi törvény alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások: • • •

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Helyi rendelet alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni támogatások: • buszbérlet támogatás • étkezési térítési díj támogatás, • táborozási költségek fedezése, • étkezési térítési díj átvállalása.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek, szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeire, ingyenes tankönyvre, a felsőfokú oktatásban +20 pontra, évente kétszer pedig pénzbeli ellátásra, és további kedvezményekre bizonyos pályázatokon. A kedvezmény akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege az öny. 130 %-át, ha a szülő egyedülálló, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve nagykorú, nappali tagozaton tanulmányokat folytató eltartott, a jövedelem 140 %-át nem haladja meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők adatait az alábbi táblázat tartalmazza. 38

18. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

2008

1379

68

-

-

421

2009

1502

88

-

-

323

2010

1696

104

-

-

356

2011

1603

113

-

-

282

2012

1423

108

-

-

262

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A megállapításra került rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények számának csökkenése vélhetően a fogyatkozó gyermeklétszám adhat magyarázatot, hiszen sajnos azt látjuk, hogy a város lakosságának szociális helyzete nem javul a csökkenéssel azonos tendenciában. Óvodáztatási támogatás Azon gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője kaphatja, aki a 3-4 éves gyermekét beíratta az óvodába, rendszeresen járatja, s a szülő az általános iskola legfeljebb 8 évfolyamát végezte el. A támogatás összege első alkalommal húszezer forint, ezt követően pedig tízezer forint. A támogatottak létszáma átlagosan 15 fő, ők évente kétszer kapnak pénzbeli támogatást. Buszbérlet támogatás: A Hajdúnánás belterülete, valamint Hajdúnánás és Hajdúnánás-Tedej városrész vonatkozásában, az óvodás és az általános iskolás korú gyermekek az intézmények vezetőjének javaslata alapján, szociális helyzetüktől függetlenül, az intézmény látogatása biztosítása érdekében buszbérletük árának megtérítésére jogosultak.

Táborozási támogatás: Az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás terhére, a táborozási költségek fedezésére támogatást nyújthat 2H-s, illetve 3H-s gyermekeknek, akik a nevelésioktatási intézmények által szervezett szakmai táborokban vesznek részt. 39

Étkezési térítési díj átvállalása: Szintén az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönthet arról, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő tanulók étkezési térítési díjának egy részét, vagy egészét támogatás formájában biztosítja.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde: A szolgálat a Kossuth u. 19. szám alatt működik. Az intézmény többcélú, mivel gyermekjóléti, családsegítői, a Városi Bölcsőde működését, valamint tanyagondnoki szolgáltatást biztosító feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Ezzel a szolgáltatással célzottan a gyermekek védelmét látják el, emellett a családsegítő szolgáltatás, a szociális földprogram, valamint a tanyagondnoki szolgáltatás közvetetten szolgálja a gyermekek jólétét. A gyermekjóléti szolgálat feladatai különösen: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az a) pontban, valamint a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

40

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) kezdeményezni ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, cc) egészségügyi ellátások igénybevételét, cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A szolgálat a gyermekek védelme érdekében jelzőrendszert működtet, melynek tagja a rendőrség, ügyészség, a városi köznevelési intézmények, a védőnői szolgálat, a pártfogó felügyelői szolgálat, a bíróság, háziorvosok, gyermekorvosok, családsegítő szolgálat. A jelzőrendszer tagjai kötelesek a gyermekjóléti szolgálatnak jelezni, amennyiben feladatellátásuk során veszélyeztetett gyermekről szereznek tudomást. A gyermekjóléti szolgálat a jelzést kivizsgálja, és a körülmények ismeretében dönt arról, hogy szükséges-e a gyermeket alapellátás keretében gondozni, vagy komolyabb hatósági intézkedés (védelembe vételre, ideiglenes hatályú elhelyezésre történő javaslattétel) meghozatala szükséges. Fentiek mellett a szolgálat kiemelt figyelmet fordít a preventív jellegű gyermekjóléti munkára is. Ennek keretében hátrányos helyzetű gyermekek számára kirándulásokat szervez, egészségügyi szűrővizsgálatokat (vérnyomásmérés, vércukorszint mérés, stb.) végez, adományosztást koordinál, stb. 2012. évben a gyermekjóléti szolgálat 130 gyermeket gondozott alapellátásban, 20 védelembe vett gyermek családjánál végzett családgondozási tevékenységet, a családjából kikerült gyermek otthonába történő visszagondozása keretében 19 gyermek érdekében végzett tevékenységet, 1 fő utógondozói ellátását látta el. Szabadidős programjaikon 153 gyermek vett részt, adományaikból 870 gyermek részesült.

41

19. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

18 év alattiak száma a népességben

Védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek Veszélyeztetett kiskorú száma a 18 év alatti gyermekek száma védelembe vettek közül

2008

3849

25

33

536

2009

3733

26

13

674

2010

3598

30

8

673

2011

3318

22

15

869

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Sajnos azt kell látnunk, hogy egyre növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma a településen. A 20112012-es időszakban több, mint 30%-kal emelkedett ezen gyermekek száma, ennek oka a gazdasági válságból következett elszegényedés lehet, mivel a veszélyeztetettség jellegét tekintve elsősorban anyagi okokra vezethető vissza, tehát komolyabb hatósági intézkedést önmagában nem igénylő probléma. Ezt alátámasztja a védelembe vételek alacsony száma is.

A gyermekek táplálkozási szokásai, közétkeztetés sajátosságai Az önkormányzat felelőssége azért nagy, mert a gyermekek korcsoportonként eltérő létszámban, de jelentős számban (az iskoláskorúak pl. kb. 1/3-a) vesznek részt közétkeztetésben, továbbá, hogy az egyes táplálkozással összefüggő megbetegedések kialakulása már gyermekkorban elkezdődhet. Ezért szükséges az önkormányzat, az intézmények, szakemberek együttműködése a gyermekek étkeztetésének, táplálkozási szokásainak formálásában.

4.3 A gyermekek egészségügyi, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférése A települési önkormányzatok feladata, hogy a gyermekek számára a szükséges egészségügyi alapellátásokat, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosítsa, illetőleg elérhetővé tegye azokat a helyi gyermeklakosság számára. Különösen fontos a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Szükséges tehát annak áttekintése, hogy a jogszabályok által meghatározott feladatok ellátása Hajdúnánáson hogyan biztosított. 42

1. A védőnői szolgálat az önkormányzat által meghatározott 7 védőnői körzetben biztosítja a területi védőnői, iskola-egészségügyi feladatokat, további 2 önálló iskolavédőnői status pedig növeli az iskolavédőnői feladatok hatékonyságát.

20. számú táblázat védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

7

117

2009

7

119

2010

7

113

2011

7

88

2012

7

87

A védőnői szolgálat személyi feltételeinek optimalizálódása (2007. évtől valamennyi védőnői álláshely betöltött), továbbá a körzetekben ellátottak létszámának folyamatos csökkenése a szakmai munka nagyfokú minőségi javulását eredményezte. A családlátogatások számának növekedése, az egészségnevelésre, a prevencióra fordítható energia, az iskolaegészségügyi feladatok teljesebbé tételét biztosítják. Mindezeket a szakmai értékelő szerv, a várandós kismamák és az oktatási intézmények is megerősítették. Az iskolavédőnők munkája eddig is jelentős volt, de a későbbiekben még nagyobb hangsúly helyeződik az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésére, a helyi társadalom egészségtudatos attitüdjének formálására. A diákoknak alkalmuk és lehetőségük nyílik a helyes táplálkozásról, az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás veszélyeiről beszélgetni, a higiéniai tudnivalókról, a helyes fogápolásról stb. ismereteket szerezni. 2. Hajdúnánás egészségügyi rendszerén belül a gyermekorvosi ellátás alapvetően a hagyományos gyógyító munka ellátására épül. A városban 4 házi gyermekorvos és 8 felnőtt háziorvos tevékenykedik. Feladatellátásukat állandóság jellemzi, hiszen a körzeten belüli orvos váltások zökkenőmentesen lezajlottak, a betegellátás folyamatos. A házi gyermekorvosok az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés alapján biztosítják az egészségügyi alapellátást. Mind a 4 házi gyermekorvos nagy tapasztalattal rendelkező szakember, akik közül egy főnek 2013. évben a feladatellátása megszűnt. Jelenleg ennek a körzetnek a betegeit a másik három körzeti orvos tartós helyettesítéssel látja el. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi alapellátások mellett a szakrendelések nagy része is megtalálható Hajdúnánáson, így az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított, ezért az önkormányzat részéről ez a terület beavatkozást nem igényel.

43

Szükséges viszont annak kinyilatkozása, hogy a Városi Rendelőintézet épülete, tárgyi feltételrendszere elavult, átfogó felújítása lenne indokolt, azonban pályázati forrás nélkül az önkormányzat nem tud elegendő pénzügyi fedezetet biztosítani a beruházásra.

3. A gyermekekkel kapcsolatos közszolgáltatások közül kiemelendő a gyermekjóléti szolgáltatások köre. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti alapellátások tekintetében Hajdúnánáson régóta megoldandó probléma volt a helyi bölcsőde telítettsége, a nem megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása. Jelentős előrelépés történt 2008-2011. évben, amikor a Városi Bölcsőde kapacitás bővítő, felújító beruházásának következtében a férőhelyek száma 20-ról 50 főre emelkedett. A városban ez olyan mértékű változás, hogy egyelőre valamennyi munkába visszatérő szülő gyermekét az intézmény fogadni tudja, így e korosztály napközbeni ellátása biztosított. 21. számú táblázat

Bölcsődék száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli Bölcsődébe beírt szülő, veszélyeztetett gyermekek száma gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008

1

27

8

20

2009

1

31

8

20

2010

1

35

10

20

2011

1

30

9

20

2012

1

40

10

50

A gyermekek gondozása, nevelése, fejlesztése lehetőséget ad a társadalom által elvárt szülői magatartás formálására. A férőhelyfejlesztés révén nagyobb számban vehetik igénybe a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekük napközbeni ellátására a bölcsődei szolgáltatást, lehetőséget teremtve ezzel a környezeti hátrányok kialakulásának megelőzésére, mérséklésére. A gyermeknevelés és a munkavállalás összehangolása érdekében a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei alapellátás biztosítása mellett az elérhető szolgáltatások körének szélesítésére is igény mutatkozik a városban. Az intézmény az alábbi, alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások bevezetését tervezi:

44

1)

Időszakos bölcsődei elhelyezés

A szülő elfoglaltsága idejére néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. 2)

Játszócsoport

A csoporton belül, vagy külön játszócsoport kialakításával a gyermekeket az édesanyákkal együtt is fogadja a nap egy bizonyos szakában a bölcsőde abból a célból, hogy a szülők együtt játszanak gyermekeikkel az intézmény által megteremtett kedvező körülmények között. A gondozónők szerepe megváltozik, ők háziasszonyok a csoportban, a gyermekeket szüleik gondozzák.

4. Fontos feladata nemcsak az egészségügyi szakembereknek, hanem az intézményeknek, a munkáltatóknak, egyéb szervezeteknek, sőt a település lakosságának is az egészséges életmódra, az egészségi állapotra való odafigyelés, a megelőzés. Apró lépések történtek Hajdúnánáson is a lakosság egészségi állapotának prevenciós jellegű befolyásolására, azonban átütő, minden réteget megtaláló program csak 2011. évtől került bevezetésre. Hajdúnánás Városi Önkormányzat 2011. évtől kezdődően támogatja a HPV védőoltásnak (nemi szervi szemölcsök és a méhnyakrák kialakulásának megelőzésére szolgáló) a hetedik évfolyamos korosztály részére történő biztosítását. A szülői kérelemre induló igények felmérését követően a házi gyermekorvosok és iskolavédőnők segítségével szervezetten történik a lány gyermekek háromszori oltása, mellyel a jelenlegi kutatási eredmények szerint ötven évig védettséget szereznek a beoltott leányok az előzőekben ismertetett betegségek vírustörzseivel szemben. Jó példák mutatkoznak továbbá az egészségfejlesztésre az oktatási intézményekben a különböző táplálkozási módok ismertetésére, a testmozgásra ösztönző foglakozásokon, illetve a gyermekek étkeztetésében résztvevő konyhák étlapjainak összeállításakor. Mindezen erőfeszítések ellenére hasonlóan az országos helyzethez, tanulóink 30%-ának túlsúlyosságát, valamint 34%-uk mozgásszervi rendellenességét mutatják a 10-14 éves korú gyermekekről szóló felmérések. Kedvező folyamat indult el a gyermekek egészségnevelésében a mindennapos testnevelés bevezetésével. A város sportélete élénknek mondható. A női és férfi kézilabda csapata NB I/B, a labdarúgó csapata NB IIIban szerepel. Horgászegyesületek működnek a városban, eredményes a birkózók szereplése is. Az 1993-ban átadott Somorjai László Városi Sportcsarnok jó feltételeket teremt elsősorban a labdajátékot kedvelőknek, azonban a sportolni vágyók növekvő igényeit, valamint az oktatási intézményeknek a testnevelési órákból, valamint a tömegsport rendezvények sokaságát már nem képes befogadni. Szükséges tehát annak átgondolása, hogy a felnövekvő generációk mozgásigényét milyen feltételek biztosítanák leginkább, mely sportágak előtérbe helyezése segítené legjobban a hátrányos helyzetű gyermekek, csoportok részvételének növekedését a város sportéletében. Az utóbbi években egyre többen kapcsolódnak be a Városi Gyógyfürdőben működő úszó szakosztály egyesületi és tömegsport rendezvényeibe, valamint erősödik a néptánc tanulása iránti igény is.

45

5. Településünkön a gyermekétkeztetést a Hajdúnánási Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Kft. 2000 adagos főzőkonyhája, valamint a Hajdúnánási Református Idősek Otthonának konyhája biztosítják. Az utóbbi négy év átlagos élelmezési gyermeklétszámáról, valamint az ingyenesen, vagy kedvezményesen étkező gyermekek átlagos számáról az alábbi adatok állnak rendelkezésre. 22. számú táblázat Óvodá(k)ban

Általános Iskolá(k)ban

Középiskolá(k)ban

fő/fő

fő/fő

fő/fő

2009. év

445/256

1047/686

96/21

2010. év

446/223

1114/763

95/20

2011. év

512/327

1186/791

94/30

2012. év

498/272

1197/778

81/21

Élelmezési gyermeklétszám /(ebből) ingyenesen, vagy kedvezményesen étkezők

Forrás: Teir/KSH A táblázatból látható, hogy Hajdúnánáson éves szinten több, mint 1600 gyermek étkezik közétkeztetésben. Közülük kb. 60-70 % valamilyen rászorultsági kategóriába tartozóan ingyenesen, vagy kedvezményesen veszi igénybe e szolgáltatást. Mindkét főzőkonyha törekszik az életkori sajátosságoknak megfelelő mennyiségű és minőségű ételféleségek biztosítására. Hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés az éteztetésben nem tapasztalható, ezért a településen e területen is biztosított a megkülönböztetésmentes szolgáltatás nyújtás. Jellemző továbbá a 2000 adagos konyha tevékenységére, hogy közreműködésükkel a gyermekek az elmúlt időszakban különböző egészséges táplálkozási szokásokat ösztönző programokban vehettek részt, pl. víz, zöldség- és gyümölcs fogyasztást népszerűsítő akciókban. Az óvodák, iskolák által szervezett hasonló ismereteket nyújtó előadásokon, termékbemutatókon a konyhák dolgozói szakmai tapasztalataikkal segítik a pedagógusok munkáját. 2012. évben a Hajdúnánás Városi Önkormányzat START Munkaprogramjának keretében megtermelt zöldségfélék hasznosításával, továbbá helyi termelők termékeinek felvásárlásával igyekeztek a tartósítószereket is tartalmazó élelmiszerek vásárlását háttérbe szorítani. A nyári szociális gyermekétkeztetésben évek óta a főzőkonyha közreműködik, így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők egy részének egész évben folyamatosan biztosítja az ingyenes étkeztetést. 6. Hajdúnánáson a gyermekvédelmi rendszer jól kiépült, nemcsak az alapellátások, hanem a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ székhelyén és 10 telephelyén, valamint nevelőszülői hálózatában biztosított a gyermekek részére az otthont nyújtó ellátás és az utógondozás. A korábban megyei intézményként egy épületegyüttesben működő szakellátás 1999 óta önálló lakásotthonokban, életszerűbb körülmények között tudja fogadni a tartós bentlakásra szoruló gyermekeket.

46

Elmondható, hogy Hajdúnánáson a lakásotthonos gyermekekkel szembeni diszkrimináció mára szelídült, a lakosság befogadóbb, elfogadóbb, segítőbb, mint az 1999-ben, a lakásotthonok telephelyéhez szükséges lakások megvásárlásakor az utcabeliek részéről tapasztalható volt.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett Nkntv. alapjaiban változtatta meg a közoktatás rendszerét. A törvény különbséget tesz a fenntartó és a működtető fogalma között, ez utóbbiként azt a települési önkormányzatot definiálja, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti. Az Nkntv. alapján Hajdúnánás Városi Önkormányzat kötelezettsége gondoskodni - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében az önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete - a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján - 2012. decemberében meghozta döntését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal létrejövő megállapodás megkötéséről. A testület a 2013. január 24-ei és a 2013. március 28-ai ülésein hozott határozataival úgy döntött, hogy: −

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes használatába kerülő, Hajdúnánás Városi Önkormányzat tulajdonában lévő Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Hajdúnánás, Óvoda u. 2-10. szám), Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium (Hajdúnánás, Bocskai u. 29. szám) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. § (1)-(4) bekezdései szerinti szakképző iskola kivételével - feladatellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon ingyenes használatára vonatkozóan használati szerződést köt.

−

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes vagyonkezelésébe kerülő, Hajdúnánás Városi Önkormányzat tulajdonában lévő Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium (Hajdúnánás, Bocskai u. 29. szám) köznevelési intézménynek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. § (1)-(4) bekezdései szerinti szakképző iskolai feladatellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon ingyenes vagyonkezelésére vonatkozóan vagyonkezelési szerződést köt.

Figyelemmel a megváltozott jogszabályi környezetre és az abból fakadó, települési szinten biztosítandó feladatokra, a gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége rész elemzésénél leginkább a továbbra is kötelezően ellátandó, önkormányzati fenntartásban maradó óvodai nevelés adataira fókuszáltunk. Hajdúnánás Városi Önkormányzat fenntartásában egyedül a Hajdúnánási Óvoda (4080 Hajdúnánás, Kasza u. 3. szám) maradt, településünkön további egy óvoda működik: a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda 4080 Hajdúnánás, Iskola u. 10. szám alatti telephelye (a továbbiakban: Református Óvoda). A városban működő, általános iskolai vagy középiskolai oktatást ellátó intézmények: 47

− − −

Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda és Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium.

A fent nevezett intézményekbe járó gyermekek/tanulók létszámát és csoportok/osztályok számát a következő táblázatok tartalmazzák:

Általános iskolák adatai 23. számú táblázat Általános iskola 1-4 évfolyamon Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

806

708

1514

789

52,1

2011/2012

753

734

1487

753

50,6

2012/2013

743

703

1446

732

50,6

Forrás: KSH

24. számú táblázat általános iskolai osztályok száma

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

2010/2011

29

32

61

2011/2012

28

30

2012/2013

28

29

összesen 1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1

1

2

6

58

1

1

2

3

57

1

1

2

3

Forrás KSH

48

db

Hajdúnánási Óvoda 25. számú táblázat 3-6 éves korú gyermekek száma

Óvodai gyermekcsoportok száma

Óvodai férőhelyek száma

Óvodai feladatellátási helyek száma

Óvodába beírt gyermekek száma

Óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

630

24

600

7

630+43 előjegyzett

0

2009

588

24

600

7

597+33 előjegyzett

0

2010

573

24

600

7

631+36 előjegyzett

0

2011

468

20

500

6

501+26 előjegyzett

0

2012

470

20

500

6

486+17 0 előjegyzett

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Református Óvoda 26. számú táblázat 3-6 éves korú gyermekek száma

Óvodai gyermekcsoportok száma


Óvodai feladatellátási helyek száma

Óvodába beírt gyermekek száma

Óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2011

94

4

120

1

106

0

2012

101

4

110

1

109

0

Forrás: Helyi adatgyűjtés a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai ellátása Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. /Nkntv. 8. § (1) bekezdés/ A korábbi években csak a 3 éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kellett előnyben részesíteni az óvodai felvétel során, míg 2014-től minden 3 éves gyermeknek kötelező lesz óvodába járni. 49

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja a következőképpen definiálja a hátrányos – és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát: „14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.” A törvényi definíció 2013. augusztus 31. napjáig van hatályban, ugyanis 2013. szeptember 1-jétől a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg e két fogalmat, jelentősen átalakítva azokat. Így - többek között - hátrányos helyzetűnek fog minősülni az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek is, akinél alacsony a szülő vagy a családbafogadó gyám foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy. Az alábbi táblázat adataiból látható, hogy városunkban helyhiány miatt az elmúlt években és 2013 - ban sem volt elutasítva hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: 27. számú táblázat Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda

Hajdúnánási Óvoda Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma Fő

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

Fő

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

2008.

0

0

0

0

2009.

0

0

0

0

2010.

0

0

0

0

2011.

0

0

0

0

2012.

0

0

3

0

2013.

0

0

0

0

Forrás: Helyi adatgyűjtés A Hajdúnánási Óvoda férőhelyeinek száma 500 fő, a Református Óvodáé 110 fő. Az alábbi táblázatokból látható, hogy a Hajdúnánási Óvodába a 2012-2013. nevelési évben összesen 466 gyermek, a Református Óvodába pedig 104 gyermek került beíratásra. Sajnálatos módon mindkét intézményben nagyon magas a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma:

50

− a Hajdúnánási Óvodában 210 fő, azaz 45%, − a Református Óvodában 39 fő, azaz 37,5%. Hajdúnánási Óvoda: 28. számú táblázat 2012-2013. év

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

133

121

117

88

7

466

1

0

1

3

0

5

A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

Összesen

210

A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

23


Református Óvoda: 29. számú táblázat 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

21

23

29

24

7

104

Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0

0

0

0

0

0

A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

5

3

12

15

4

39

A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

0

0

4

1

2

7

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

Forrás: Helyi adatgyűjtés Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd /Nkntv. 4. § 25. pont/ 51

A Hajdúnánási Óvodába járó sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma 6, a Református Óvodába járóké 2 fő. Ellátásuk a következő 7.3 b) pontban foglaltak szerint történik. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások Az egyes óvodákhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat az alábbi táblázatok szemléltetik: 30. számú táblázat ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Hajdúnánási Óvoda (4080 Hajdúnánás, Kasza u. 3. szám) Az óvoda telephelyeinek száma

6

Hány településről járnak be a gyermekek

1


500

Óvodai csoportok száma

20 1. sz. Óvoda

06 30 – 17 30 óráig

2. sz. Óvoda

06 30 – 17 30 óráig

Napsugár Óvoda

07 00 – 17 30 óráig

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): Hétszínvirág Óvoda 06 30 – 16 30 óráig 7. sz. Óvoda

06 30 – 18 00 óráig

8. sz. Óvoda

06 30 – 17 30 óráig

Köznevelési törvény értelmében, folyamatosan nyitva tartó intézmény. A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

Nyáron ügyeleti rendszer van, a takarítás időtartamára 4 hetenkénti váltásban vannak nyitva az óvodák.

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

41

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

41

0

0

0

23 dajka

0

Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő

0, 75 fő adminisztrátor 0,75 adminisztrátor Kisegítő személyzet 1 fő óvodatitkár

Forrás: Helyi adatgyűjtés 52

31. számú táblázat ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 11. szám) Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

1


110

Óvodai csoportok száma

4 07 00 – 17 00 óráig

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

3 hét

Személyi feltételek

Hiányzó létszám

Fő

Óvodapedagógusok száma

8

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

8

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

4

0

Kisegítő személyzet

2

0


Az óvodákra vonatkozó személyi feltételek vonatkozásában alapvető változást hoz az Nkntv. 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 1. és 2. melléklete. Előfordulhat természetesen, hogy a két melléklet módosított tartalommal lép hatályba, mi az alábbiakban a jelenlegi ismereteinkre támaszkodva, az elfogadott mellékletek adatait vettük figyelembe. Az 1. melléklet a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott intézményvezetők és intézményvezetőhelyettesek kötelező létszámát a következők szerint határozza meg:

53

32. számú táblázat

1

A

B

C

Magasabb vezetői, vezetői megbízás

Feltétel

Létszám

2

intézményvezető

3

intézményvezető-helyettes

intézményenként

1

201-500 gyermek/tanuló

2

Forrás: Nkntv. A Hajdúnánási Óvoda férőhelyeinek száma 500 fő, az intézmény esetében tehát szeptember 1-jétől 2 intézményvezető helyettest szükséges alkalmazni. Hajdúnánás Városi Önkormányzatnak kötelező az ehhez szükséges forrást biztosítani, amennyiben szükséges, kiegészítő forrásként. A 2. melléklet a nevelő - és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát a következők szerint rögzíti: 33. számú táblázat

1

A

B

C

Munkakör

Feltétel

Létszám

2

óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár

3

dajka óvodában

4

gondozónő és takarító óvodában

5

pedagógiai asszisztens óvodában

6

intézményenként, ahol a gyermekek, tanulók létszáma eléri a 100 főt: továbbá 450 gyermekenként, tanulónként, kollégiumi titkár önálló kollégiumonként, valamint a székhelyen kívül működő kollégiumi intézményegységenként csoportonként intézményenként: továbbá telephelyenként, ahol legalább 3 óvodai csoport működik

1

1 1

3 óvodai csoportonként

1

iskolapszichológus, óvodapszichológus

1-500 gyermek, tanuló között

0,5

7

iskolapszichológus, óvodapszichológus

500 gyermek, tanuló felett

1

8

rendszergazda

intézményenként

1

Forrás: Nkntv.

A Hajdúnánási Óvodában a fentiek közül jelenleg 1 fő óvodatitkár van, azonban kettő fő alkalmazása lesz várhatóan finanszírozott szeptembertől.

54

Az óvodai csoportok száma 20, ehhez képest jelenleg 23 dajka van alkalmazva az önkormányzati óvodában, akik ellátják a gondozónői, takarítói feladatokat is. A személyi feltételek közül további finanszírozott létszám lehet szeptembertől: − − − −

6 gondozónő és takarító 7 pedagógiai asszisztens 0,5 óvodapszichológus 1 rendszergazda.

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2. melléklet II/1. pontja az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összegét határozza meg, amely 1.632.000 forint/számított létszám/év. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció A település közigazgatási területén működő intézmények: a Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Hajdúnánási Óvoda, a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda és a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium vonatkozásában elmondható, hogy nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belül sincs szegregáció. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az intézmények közötti eltéréseket a 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma, az elmúlt években elért kompetencia-mérés eredményei alapján elemezzük, a középfokú intézménynél kitérünk a továbbtanulási mutatókra is.

34. számú táblázat 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011

246/99%

2011/2012

195/99%

2012/2013

Nem áll adat rendelkezésre

Forrás: KSH A fenti táblázat adatai az egyes intézményekre vetítetten a következők: A Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: 55

− −

2010/2011 – 186 fő/99% 2011/2012 – 148 fő/99%

Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda: − 2010/2011 – 31 fő/100% − 2011/2012 – 20 fő/100% Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium: − −

2010/2011 – 29 fő/100% 2011/2012 – 27 fő/100%

Az egyes intézmények közül egyedül a Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál fordult elő a 8. évfolyamosok között évismétlő, azonban ennél az intézménynél is 99% az aránya az 8. osztályt eredményesen elvégzett diákoknak. Összességében tehát nincs számottevő különbség az egyes intézmények között, valamennyinél jónak mondható a végzettek aránya. Az intézményeken belül az elmúlt évben elért kompetencia-mérés eredményei a következők voltak: 35. számú táblázat Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes

2012

Pedagógiai Szakszolgálat Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Szövegértés 6. évfolyam

1422

-

1472

8. évfolyam

1519

-

1567

10. évfolyam Matematika 6. évfolyam

1431

-

1489

8. évfolyam

1550

-

1612


56

36. számú táblázat Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda

2012

Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga


Országos átlag

Szövegértés

6. évfolyam

1446

1329

8. évfolyam

1472

1567 1617

1452

1453

1354

1679

1496

Matematika 6. évfolyam

1489

8. évfolyam

1612


37. számú táblázat Kőrösi Cs. S. Gimnázium Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium Országos kompetencia-mérés eredménye

2012 Iskola átlaga


Országos átlag

1641 1649

1612

1567 1603

1699 1677

1590

1612 1632

Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam

8. évfolyam 10. évfolyam Forrás: Helyi adatgyűjtés

Az eredmények alapján a Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat diákjainak nem sikerült az országos átlaghoz közeli eredményt elérniük, a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda tanulói közül az 8. évfolyamosok teljesítettek átlagon felül, míg a Kőrösi Cs. S. Gimnázium Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanulók minden 57

évfolyamon, a 10. évfolyamosok közül szövegértésben még a HHH tanulók is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton 38. számú táblázat

összlétszámon belül

HHHtanulók körében

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)* összlétHHHszámon tanulók belül körében

2008/ 2009

97

75

93

67

15

9

66

2009/ 2010

98

66

86

71

16

12

71

2010/ 2011

97

-

95

72

15

13

71

Gimnázium (%)*

Szakiskolai képzés (%)**

Speciális szakiskola (%)***


HHHtanulók körében


HHHtanulók körében 40

71

71

50

2011/ 2012

97

országos átlag: 2011/ 2012

34,00%

75

89

67

35,00%

11

29,00%

11

50

2,00%

Forrás: Helyi adatgyűjtés Megjegyzés: *gimnáziumban és szakközépiskolában mindazon tanulókat számoltuk, akik valamilyen formában vagy egyetemen, főiskolán vagy érettségire épülő szakképzésben továbbtanultak ** szakiskolában a már szakképesítést szerzett diákokat vizsgáltuk, akik vagy az érettségi megszerzése miatt jelentkeztek továbbtanulni, vagy újabb szakma tanulása érdekében *** speciális szakiskolában a 10. évfolyamon végzetteket vizsgáltuk, azokat szerepeltetjük, akik a 10. évfolyam után szakma tanulására jelentkeztek.

Az országos átlaghoz viszonyítva a középfokú intézményben – a szakiskolai képzés kivételével kiemelkedően jó a továbbtanulási arány.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 58

Az alábbiakban ismertetett hátránykompenzáló juttatások két csoportra oszthatóak: − −

egyrészt Hajdúnánás Városi Önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja az eredményes tanulókat, másrészt az intézmények pályáznak a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését célzó Útravaló-Macika Ösztöndíjprogramra.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete évek óta kiemelt feladatának tekinti a valamilyen területen kiemelkedő eredményt elérő tanulók anyagi elismerésben részesítését, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A testület döntése alapján Hajdúnánás Városi Önkormányzat 2001 óta minden évben csatlakozott a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók, illetőleg felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz. A 2008 februárjában elfogadott versenyeken, pályázatokon sikeresen szereplő tanulók erkölcsi és anyagi elismeréséről szóló Jutalmazási Szabályzat elfogadásával teremtődött meg a lehetősége a tárgyévet megelőző évben kiemelkedő eredményt elérő tanulók és csapatok jutalmazása. A jutalom odaítéléséről a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság javaslata alapján a képviselőtestület dönt. A jutalmazás szabályai: a) Oklevéllel ismerhetők el:

Levelező versenyek I-V. országos helyezés Megyei versenyek II-V. helyezés Regionális versenyek II-V. helyezés

b) Versenykörülmények között zajló önálló vagy csoportos tanulói teljesítmények kerülhetnek díjazásra. c) Jutalmazási kör: Megyei: Regionális: Országos: Nemzetközi:

I. helyezés I. helyezés I-X. helyezés I-XV. helyezés

Jutalmazás irányadó mértéke: 1. Egyéni: Megyei: Regionális: Országos: Nemzetközi:

I. helyezés I. helyezés I-III. helyezés IV-X. helyezés I-XV. helyezéstől függően:

10.000,-Ft 15.000,-Ft 20.000,-Ft 15.000,-Ft 25.000 - 10.000,- Ft

2. Tanulóközösségek: 10 főig

az egyéni jutalmak kétszerese 59

11-20 főig: 20 fő felett:

az egyéni jutalmak háromszorosa az egyéni jutalmak négyszerese

Tekintettel arra, hogy a versenyeken és a pályázatokon való eredményes felkészülés és a teljesítmény volumene nem azonos mértékű, ezért az összegek nem alanyi jogon járó mértékeket, hanem arányszámokat jelentenek. A fentieken túl, 2009 júniusában alkotta meg Hajdúnánás Városi Önkormányzat képviselő-testülete a Szakképzésben Tanulók Támogatására vonatkozó Ösztöndíjszabályzatot, melynek célja az Önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező, a hajdúnánási középfokú intézményben: − − −

9. évfolyam (szakiskola) I. félévére, előrehozott szakképzés esetén, 11. évfolyam (szakiskola) I. félévére és 13. évfolyam (szakközépiskolára, érettségire épülő szakképzés) I. félévére épülő iskolarendszerű nappali tagozatos szakképzésben résztvevő tanulók

közül a jó tanulmányi eredményt elérők jutalmazása. Az ösztöndíj időtartama 5 hónap, tervezett mértéke minimum 4.000,- Ft/hó. Az ösztöndíj odaítéléséről a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt az adott év októberi, valamint februári ülésén. Az ösztöndíj elbírálása kizárólag tanulmányi eredmény alapján történik, amely szakiskolai tanulóknál legalább 3,5 átlagot, míg szakközépiskolai tanulóknál minimum 4,0 átlagot jelent. Az ismertetett ösztöndíjakra és jutalmakra fordítható összeget a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja az önkormányzat éves költségvetése terhére. Az elmúlt években – az ösztöndíj/jutalom feltételeinek megfelelő tanulók száma függvényében - az önkormányzat az alábbi összegekkel támogatta a hajdúnánási diákokat: 39. számú táblázat Bursa Hungarica

év 2008

fő/összeg 75 fő/250.000,- Ft

Szakképzésben tanulók

Versenyeken, pályázatokon sikeresen szereplő tanulók és csapatok

év

fő/összeg

év

2009/2010 tanév

19 fő/130.000,- Ft

2008

tanuló/csapat/összeg 43 tanuló/469.000,- Ft 14 csapat/231.000,- Ft

2009

75 fő/250.000,- Ft

2010/2011 tanév első félév

27 fő/195.000,- Ft

2010/2011 tanév második félév

41 fő/322.000,- Ft


29 fő/160.000,- Ft

2009

37 tanuló/490.000,- Ft 12 csapat/310.000,- Ft

2010

75 fő/250.000,- Ft

60

2010

44 tanuló/483.000,- Ft

2011

75 fő/250.000,- Ft

2011/2012 tanév második félév

50 fő/284.000,- Ft


14 fő/76.000,- Ft

13 csapat/317.000,- Ft

2011


2012/2013 tanév második félév 2012

30 fő/168.000,- Ft

94 fő/350.000,- Ft

2012


2013

99 fő/350.000,- Ft

2013


Forrás: Helyi adatgyűjtés Mind a Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, mind a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium évek óta sikeresen pályázik az Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram esélyegyenlőségi ösztöndíjaira. A Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatban az Út a középiskolába alprogram keretében 2012. szeptember 1-től a 2013. június 30-ig: − −

új pályázóként 22 hetedik osztályos tanuló és az őket felkészítő mentorok kapnak összesen 2.310.000,- Ft ösztöndíjat, korábbi évben benyújtott pályázat alapján 7 nyolcadik osztályos diák és mentoraik részesülnek összesen 735.000,- Ft ösztöndíjban.

A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumban 2012. szeptember 1-től a 2013. június 30-ig: − −

új pályázóként 29 diák és felkészítőik kapnak összesen 2.080.000,- Ft ösztöndíjat, korábbi évben benyújtott pályázat alapján 70 tanuló és felkészítő tanáraik részesülnek összesen 5.535.000,- Ft ösztöndíjban.

61

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések

Célcsoport

A gyermekek helyzete




Foglalkoztatási lehetőségek beszűkülése, a család férfi tagjai sok családnál távol az otthontól kénytelenek munkát vállalni.

Bölcsődei, óvodai nyújtott nyitva tartás kialakítása. Játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet folyamatos biztosítása a Városi Bölcsődében.

Bölcsődei, óvodai ellátás bővítése.

A családok egyre romló szociális helyzete miatt nem tudnak elegendő anyagi erőforrást biztosítani egészségmegőrzésre.

Az önkormányzat a tárgyévi költségvetés tervezése során vizsgálja a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltások költsége biztosításának lehetőségét.

Fiatalok egészségprevenciója

Rugalmas munkavégzés feltételei nem biztosítottak az önkormányzati intézményekben.

Rugalmas munkaidővel összefüggő, családbarát munkahelyek kialakítását célzó pályázati források igénybe vétele.

Családbarát munkahelyek számának bővítése a településen.

Az Nktv. 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 1. és 2. melléklete alapvető változást hoz, az önkormányzati fenntartású óvodában kötelezően biztosítandó személyi feltételek vonatkozásában.

Az Nktv. esetleges módosításainak folyamatos figyelemmel kísérése, amennyiben szükséges kiegészítő forrás biztosítása.

Az állami fenntartású általános iskola diákjainak, az országos kompetenciamérésen nem sikerült az átlaghoz közeli eredményt elérniük.

A fenntartóval és az intézmény vezetésével tárgyalások kezdeményezése a helyzet javítása érdekében.

62

Az Nktv-ben meghatározott személyi feltételeknek történő megfelelés.

Kompetencia-mérések eredményeinek javítása.

5.

A nők helyzete, esélyegyenlősége

Hajdúnánáson a nemek eltérő szükségleteinek felmérésére, a nemek esélyegyenlőségének kimutatására vonatkozó adatok nem lelhetők fel, csupán helyi adatgyűjtésből és néhány demográfiai adatból vonható le következtetés a nők gazdasági szerepére és esélyegyenlőségére vonatkozóan. 5.1.

Foglalkoztatási helyzet

Településünkön a 2012. évi adatok szerint 8922 fő a nő és 8681 fő a férfi lakosság száma. A nők összlakossághoz viszonyított aránya 50,68 %. Amennyiben a korfa összetételt vizsgáljuk, megállapítható, hogy Hajdúnánáson a nők aránya 20 éves korig szinte minden évben alul marad a férfiakénál. A 21-55 év között évenként változó az arány, de még mindig a férfiak vannak nagyobb számban. Az 56. életévtől viszont jelentős a különbség a nők javára. Összességében tehát megállapítható, hogy Hajdúnánáson több nő él, azonban az arányuk a férfiakhoz képest csak idősebb korban haladja meg a férfiakét. 40. számú táblázat 0-20 éves korú nők száma 1780

21-55 éves 0-20 éves korú korú nők száma férfiak száma 2004

21-55 éves korú férfiak száma

56-100 éves korú nők száma

56-100 éves korú férfiak száma

4642

2831

2035

4087

Forrás: KSH 1. Hajdúnánás foglalkoztatás politikájának meghatározó eleme, hogy a település megőrizte a korábbi mezőváros jellegét. A nagyszámú magángazdálkodó mellett a nagyüzemi gazdálkodás is jelentős városunkban. Az állattenyésztő és növénytermesztő gazdaságok igyekeznek a helyi piacra termelni, melynek a felvevőképessége alacsony. Sajnos a térségben a feldolgozó ipar még nem épült ki megfelelően (az egész régióra jellemző), így a termelt áruk nagy része máshol kerül feldolgozásra. A koncentrált gazdasági területeken (pl. ipari parkok) elhelyezkedő vállalkozások nincsenek. A korábbi varrodák, melyek a szakiskolai, szakközépiskolai képzésből kikerülő nőket foglalkoztatták, az utóbbi évtizedben visszafejlődtek. Mindezek következtében a nők foglalkoztatási lehetőségei beszűkültek, leginkább a szolgáltató ágazatok (kereskedelem, vendéglátás,..) biztosítanak munkalehetőséget, valamint az intézményhálózat oktatási-egészségügyi-szociális területe ad megélhetést biztosító kereseti lehetőséget. A közoktatási, közigazgatási, egészségügyi és szociális intézményekben, szervezetekben való alkalmazások olyan napközbeni elfoglaltságot jelentenek, amelyek mellett a nők családban történő szerepvállalása teljes értékű. A kereskedelem, valamint a termelő egységek egy része a nyitva tartás, a műszak beosztás miatt nehezen tolerálja a nők, elsősorban a kisgyermekes anyák rugalmas munkahely igényét. Ezért nehéz a munka világába visszakerülni a gyermekvállalást követően. 2. A nők egy része - elhelyezkedésének előmozdítása érdekében – különböző foglalkoztatást segítő programokban, képzésekben vesz részt annak érdekében, hogy szaktudása, többrétű ismeretei alapján a munkavállalási esélyei növekedjenek. A munkaügyi központ által szervezett képzések mellett jelen vannak a városban a számítástechnikai, 2013. évben pedig a nyelvismeretet oktató szervezetek, amelyek igény szerint kihelyezett képzésekkel, vizsgák szervezésével segítik a nők munkaerő-piaci elhelyezkedését.

63

3. Tekintettel az 5.1 pontban ismertetett okokra, a nők, különösen az alapfokú és szakiskolai, szakközépiskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Hajdúnánáson csekélyek. A helyi középiskolai képzés is tradicionálisan inkább a fiú tanulók képzésében jár élen. A nők klasszikus női ruha készítő képzése mellett vannak törekvések - idegenforgalmi, humán, egészségügyi, szociális, közgazdasági szakmacsoportok területén -, azonban tényleges felvevőpiac, munkalehetőség híján nehéz a képzésből kikerülők helyben történő foglalkoztatásának megvalósítása. Az utóbbi két évben a Start Munkaprogramban van lehetőség az alacsony iskolai végzettségű nők foglalkoztatására. Fontos és nagyságrendileg elsőbbséget élvez e munkák körében a kommunális és környezetvédelmi tevékenység. A nők további munkaerő megtartása érdekében a város vezetése a mezőgazdasági feldolgozó ipar telepítésének ösztönzését szorgalmazza. 4. A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor, ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni; az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében. Hajdúnánáson ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos probléma az adatgyűjtés során nem került felszínre, így nem releváns a helyi esélyegyenlőségi program készítésekor.

5.2

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

Városunkban hosszú évekig problémát jelentett a nők gyermek vállalást követő munkába állásának biztosítása, ugyanis kevés volt a bölcsődei férőhely (20 fő), így a gyermekek óvodáskora előtt csak kevés családanya tudott visszamenni dolgozni. Az önkormányzat 2008. évi pályázata alapján a Városi Bölcsőde kapacitás bővítő, felújító beruházásának következtében a férőhelyek száma 2012-ben 20-ról 50 főre emelkedett. A városban ez olyan mértékű változás, hogy egyelőre valamennyi munkába visszatérő szülő gyermekét az intézmény fogadni tudja. A kisgyermekes szülők részéről további igényként merült fel a Városi Bölcsőde és a Hajdúnánási Óvoda rugalmas nyitva tartásának lehetősége, valamint a bölcsődei alapszolgáltatásokon túli szolgáltatások bevezetése. Ez utóbbi szolgáltatásokat a helyi esélyegyenlőségi program a gyermekek esélyegyenlősége kapcsán már érintette. A rugalmas nyitva tartást a két érintett intézmény bevezette, a bölcsőde 6.00 órától 16.00 óráig, az óvoda 6.30-tól 17.30 óráig biztosít nappali ellátást a gyermekek számára. A tapasztalati adatok szerint a kisgyermekek 10 %-a veszi igénybe a nyújtott nyitva tartás lehetőségét, melyre viszont nagy szüksége van annak a szülőnek, aki pl. reggel 7.00 órára jár dolgozni, vagy 17.00 óráig tart a munkaideje. A nők munkaerő-piaci helyzetének vizsgálatakor szükséges Hajdúnánáson arra is kitekinteni, hogy hányan vannak olyan nők, akik egyedül nevelik gyermeküket. Ami súlyos probléma jelenleg városunkban, hogy a családok anyagi helyzetének biztosítása miatt a férfiak külföldi munkavállalásának következtében a családanyák egy része - legalábbis hét közben - egyedül neveli gyermekeit. Ezeknek a családoknak egy része idővel elvándorol a városból, másik részénél pedig az anya egyedül küzd a gyermekneveléssel, a hét közben adódó családi nehézségekkel. Az oktatási intézmények tapasztalati adatai szerint az alábbi mutatók érzékeltetik a fenti problémát:

64

41. számú táblázat elvált, gyermekét egyedül nevelő nő

külföldön dolgozó apa/élettárs

összesen

szülei közül

58

74

132

általános iskolás korú gyermekek szülei közül

218

82

300

középiskolás korú gyermekek szülei közül

159

40

199

összesen

435

196

631

óvodás korú gyermekek

Forrás: Helyi adatgyűjtés Az előzőekben ismertetett adatok alapján a gyermeküket egyedül nevelő nők esélyegyenlőségének biztosítására a helyi esélyegyenlőségi programnak fokozott figyelemmel kell lennie. A gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos szolgáltatások szélesítésével, így pl. a bölcsőde, óvoda rugalmas nyitva tartásával, a bölcsődei alapszolgáltatáson felüli szolgáltatások lehetőségének biztosításával segíteni kell a nők munkaerő-piaci helyzetét.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás Hajdúnánáson a gyermekszületések száma az elmúlt öt évben 140 és 168 fő között ingadozott. Ez az adat elmarad a 15-20 évvel ezelőttitől, hiszen akkor 200 fő fölötti születési adatokról beszéltünk. Jelenleg mind a természetes szaporodást, mind az öregedési indexet vizsgálva megállapítható, hogy Hajdúnánáson is érvényes az országosan tapasztalható elöregedés. 42. számú táblázat

Élve születések száma

Halálozások száma

Természetes szaporodás (fő)

2008

168

210

-42

2009

140

226

-86

2010

135

222

-87

2011

148

208

-60

2012

151

198

-47

65

Forrás: Teir A folyamat befolyásolása szükséges Hajdúnánáson ahhoz, hogy a gyermekek születési száma és aránya pozitív irányba elmozduljon. A családtervezés ösztönzéséhez járulhat hozzá pl. a munkavállalói igényekre, szükségletekre épülő rugalmas munkahelyek kialakítása, a nők körülményeihez leginkább alkalmazkodó foglalkoztatási és munkaszervezési formák kialakítása. 2013. évben az előzőekben ismertetettek szerint a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal rugalmas munkahely kialakítására pályázat készítését határozta el, ezzel is jó gyakorlat kialakítását mutatva az elsősorban nőket foglalkoztató munkahelyeknek. 43. számú táblázat 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

2517

3461

73

2008

2788

2772

101

2009

2769

2694

103

2010

2759

2606

106

2011

2752

2586

106

2012

2773

2505

111

Forrás: KSH 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszakról jelenleg nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A település nagyságához mérten nem kötelezően ellátandó feladat az anyaotthon, vagy a családok átmeneti otthonának működtetése, azonban mind az önkormányzat, mind a családsegítő szolgálat segítséget nyújt a krízishelyzetben lévőknek a szolgáltatás elérésében.

5.6 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Településünk fontos feladata a népességmegtartó képesség erősítése, az elvándorlás megakadályozása, mely alapot teremthet a jövőbeni fejlesztéseknek. A város népességmegtartó erejét meghatározó módon a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése tudja növelni. Fontos mérföldkő e tekintetben Hajdúnánás közigazgatási szerepének erősödése, járási központi feladatvállalása, a közös hivatal létrejötte Folyás, Tiszagyulaháza, Újtikos községekkel, melyekkel a nők elhelyezkedési esélyei növekednek, a felsőfokú képzésből kikerülő fiatalok elvándorlási esélye csökken. Egészségügyi szempontból a kor előrehaladtával, mind a férfiak, mind a nők esetében jelentősen csökken a rendszeres testmozgás gyakorisága. E tényt felismerve Hajdúnánás Város Önkormányzata a település 66

gyermek és felnőtt lakossága számára Városkártya kiadását határozta el. E kártya segítségével többek között 50%-os kedvezményes belépőjeggyel vehetik igénybe a helyi lakosok a Városi Gyógyfürdő szolgáltatásait. A nők egészségi állapotának kialakulását a felnőtt és az idősebb korosztályt érintően már a felvett szokások, a beállítódások, az életmód, a kultúra nagyban befolyásolják. A Hajdúnánás lakosságának helyzetértékeléséhez összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van az életkor, az iskolai végzettség, a havi háztartási jövedelem nagysága, valamint az egészségi mutatók és az egészségügyi ellátó rendszer igénybevételének gyakorisága között. Az emlőszűrésre behívott 45-65 éves nők közül pl. a megjelenési arány 50-60 % között mozog. Ahhoz, hogy ez az arány elérje a 70 % körüli elvárható mértéket, szükségszerű mind az egészségügyi dolgozók aktívabb felvilágosító, ösztönző munkája, mind az önkormányzatnak a csoportos ingyenes szűrésre utaztatás biztosítása. Az utóbbira egyre több igény mutatkozik, mivel az aktív korú hölgyek a magas munkanélküliség miatt a vizsgálathoz szükséges szabadidővel rendelkeznek, azonban az anyagi megterhelést kevéssé tudják felvállalni. Az anyagi nehézségek miatt a szűrővizsgálaton az ingyenes csoportos utaztatással megjelentek száma évről évre nő. Legutóbb a szűrővizsgálaton megjelentek 70,3 %-a a szervezett busszal utazott, míg ez az adat az előző években 60-65 % körül mozgott.

5.7 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Következtetések

Célcsoport

Nők helyzete





Nincs helyben működtetett emlőszűrés, emiatt sok érintett anyagi okok következtében nem vesz részt a szűrővizsgálatokon.

Ingyenes csoportos utaztatás megszervezése az emlőszűrésre Debrecenbe.


Rugalmas munkaidővel összefüggő, családbarát munkahelyek kialakítását célzó pályázati források igénybe vétele. 67



Nők egészségprevenciója

Családbarát munkahelyek számának bővítése a településen

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

A 2012. december 31-ei adatok szerint Hajdúnánáson az 17.603 fős állandó népességszámhoz viszonyítva 1.069 fő a 60-64 éves korosztály, illetve 2.589 fő a 65 éven felüli korosztály létszáma. A 65 éven felüliek közül kiemelkedő a nők és a férfiak száma közötti különbség: − −

65 év feletti nők: 1.609 fő, aránya 9,14 % a lakosságszámhoz viszonyítva 65 év feletti férfiak: 980 fő, aránya 5,56 % a lakosságszámhoz viszonyítva.

A 14 éven aluli és a 64 év feletti állandó lakosok aránya 2001 óta 38 %-kal eltolódott az idősebb korosztály irányába. Míg 2001-ben 3.461 tizennégy éven alulira 2.517 hatvannégy év feletti állandó lakos jutott, addig ez az arány 2012-ben: 2.505 tizennégy éven aluli és 2.773 hatvannégy év feletti. Az adatok alapján elmondható, hogy Hajdúnánás település elöregedő, így az idősebbek fokozott ellátására van szükség.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A jelenleg hatályos jogszabályok alapján öregségi nyugdíjasnak az a személy tekinthető, aki a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában. A munkáltató az általa foglalkoztatott 55 év feletti munkavállalók után (nyugdíjasok is lehetnek) a fizetendő szociális hozzájárulási adóból (27%) a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe. Az öregségi nyugdíjas munkavállaló a munkabére mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül felveheti. Közszférában történő foglalkoztatásuk és a nyugdíj kapcsolatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépett 83/C. §-a szabályozza. A rendelkezés szerint: „83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati 68

viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.”

Hajdúnánás városában a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, valamint közülük az 46-60 évesek és a 61 éven felüliek száma az elmúlt években a következők szerint alakult: 44. számú táblázat

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008

2009

2010

2011

2012

fő

1233

1493

1479

1272

n.a.

fő

135

184

169

180

n.a.

%

10,94

12

11,4

14,15

n.a.

Fő

135

173

209

168

n.a.

%

10,94

11,58

14,13

13,2

n.a.

fő

75

99

105

83

n.a.

%

6,08

6,63

7,09

6,52

n.a.

fő

4

2

8

8

n.a.

%

0,32

0,13

0,54

0,62

n.a.

46-50 év

51-55 év

56-60 év

61 év felett

Forrás: TEIR

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a munkanélküliség szempontjából a legveszélyeztetettebb réteg a 46-50 éves és az 51-55 éves korosztály. Az 56-60 éves korosztályon belüli nyilvántartott álláskeresők aránya az összlétszámhoz viszonyítva nagyjából változatlan, viszont a 61 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya 2011-re közel duplájára nőtt a 2008-as adatokhoz képest. Az eredmények szerit tehát a nyugdíj-korhatárhoz közeli személyek között csökkent a foglalkoztatottság. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Hajdúnánás városában elsősorban a Start munkaprogram az, amely nagyszámú 55 éven felüli lakos foglalkoztatását tette lehetővé az elmúlt évben. Míg 2010-ben csupán 5 fő, addig 2012-ben már 80 fő volt foglalkoztatva a program keretein belül, az alábbi munkakörökben:

69

45. számú táblázat 2010

munkakörök segédmunkás Összesen:

létszám 5 fő 5 fő

Összesen:

létszám 1 fő 3 fő 1 fő 17 fő 1 fő 23 fő

2011 munkakörök adminisztrátor karbantartó kézbesítő segédmunkás takarító 2012 munkakörök segédmunkás állattenyésztő csősz karbantartó lakatos mezőgazd. gépkezelő. motorfűrészkezelő munkairányító portás traktoros takarító kártevő és gyomirtó kőműves Összesen: Forrás: Helyi adatgyűjtés

létszám 61 fő 1 fő 2 fő 1 fő 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 80 fő

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hajdúnánáson a regisztrált munkanélküliek száma és hozzájuk viszonyítva az 55 éven felüliek aránya a következő:

70

46. számú táblázat Regisztrált munkanélküliek száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

fő

fő

%

2008

1233

79

6,4

2009

1493

101

6,76

2010

1479

113

7,64

2011

1272

91

7,15

2012

n.a.

n.a.

Forrás:KSH Az adatok alapján megállapítható, hogy az arányok nem tolódnak el az 55 éven felüli korosztály felé, nem érinti őket jobban a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés. Az előző a) pontban szereplő táblázat adataiból azonban kitűnik, hogy a 2008-as adatokhoz képest az elmúlt években csökkent a foglalkoztatottság a 46-55 éves és a 61 éven felüli korosztály tagjai esetében is. Egyedül az 56-60 évesek körében tapasztalható némi csökkenés 2011-ben.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az idősek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése vonatkozásában visszautalnánk a 3.6. pontban ismertetettekre. Hajdúnánáson az egészségügyi alap- és szakellátásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítva van az idős korosztály tagjai részére is. A Tedej városrészben élők számára helyben biztosított a háziorvosi ellátás és a fogorvosi alapellátás. A különböző szakellátások igénybevételéhez a tedejieknek be kell utaznia Hajdúnánás központjába, amely nyilvánvalóan több időt és energiát igényel a részükről. Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az arra jogosultak a Hajdúnánási Járási Hivatalban vagy a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban intézhetik szociális ügyeiket. Az épületek közül egyedül a Közös Önkormányzati Hivatal van akadálymentesítve, így a Járási Hivatal épületének megközelítése nehézséget jelenthet az idős és esetlegesen mozgásában korlátozott személyek számára. 71

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde kihelyezett ügyfélfogadást tart Tedejen, ezzel is könnyítve a szolgáltatás igénybevételét az idős, vagy mozgásukban akadályozott személyek részére.

A korábban önkormányzati fenntartásban működő Szociális Gondozási Központ (4080 Hajdúnánás, Polgári u. 12. szám) a következő szolgáltatásokat nyújtotta: − − − −

étkeztetés idősek nappali ellátása (idősek klubja) házi segítségnyújtás átmeneti elhelyezés (idősek gondozóháza).

A 142/2011. (IV. 28.) számú Képviselő-testületi Határozatával a testület úgy döntött, hogy 2011. július 1-től kezdődően határozatlan időre, ellátási szerződés alapján a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, valamint az idősek átmeneti elhelyezése szociális szolgáltatásokat a feladatok ellátásnak jobbítása és szolgáltatás színvonalának emelése céljából átadja a Hajdúnánási Református Egyházközség (4080 Hajdúnánás, Kossuth u. 2. szám) ellátásába. 2013. március 26-tól a Hajdúnánási Református Egyházközség a korábbi Szociális Gondozási Központ helyén a következő szociális szolgáltatásokat nyújthatja: − − − − −

étkeztetés házi segítségnyújtás – az ellátható személyek száma 30 fő idősek klubja – a férőhelyek száma 25 időskorúak gondozóháza – a férőhelyek száma 3 idősek otthona – a férőhelyek száma 15.

Az alábbiakban azon ellátások és szolgáltatások adatait elemezzük: − amelyeket a Szoc. tv. kimondottan az „idősek” ellátásaként vagy intézményeként nevesít - idősek otthona és időskorúak gondozóháza, − az idősek önálló életvitelének fenntartását szolgálja - házi segítségnyújtás, − az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, továbbá − az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére - nappali ellátás.

Idősek otthona Az idősek otthonában - a törvényben meghatározott kivétellel - a gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. 72

Hajdúnánáson az elmúlt években két idősek otthona működött: − Református Idősek Otthona (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 12.) 61 férőhellyel és − Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthona (4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. ) 109 férőhellyel.

A Református Idősek Otthona által nyújtott szolgáltatások a következők: − − − − − −

napi legalább háromszori étkezés, az ellátott személyi szükségleteinek maximális kielégítése (pl. ruhák mosása, vasalása, szobák takarítása), napi 24 órás szolgálat és ügyelet, szakszerű gondozás, ápolás szakképzett dolgozókkal, egészségügyi és orvosi ellátás biztosítása, egészségmegőrző programokon való részvétel, betegápolás, ennek keretében: demens/alzheimeres, magas vérnyomásos, diabéteszes és mozgásszervi betegek ellátása.

A 109 férőhellyel rendelkező Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon szolgáltatásai: • mentális gondozás és foglalkoztatás (melynek célja az egészség megőrzés, lehetőség szerint az állapotjavítás, a szinten tartás, illetve az állapotromlás késleltetése), • fizikai segítségnyújtás, a gondozó jellegű ellátás és az ápolás, • az ellátottak jogainak érvényesülése, • az ellátottak társadalmi és családi kapcsolatainak elősegítése. Az Otthon területén belül külön gondozási egységben történik a demens személyek ellátása. A dementált betegek ápolása, gondozása kiemelt feladat ellátásuk során. Az intézmény részéről - a Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013. c. dokumentum előkészítése során - javaslatként merült fel, hogy Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága tagjait szívesen látnák az intézményben, pl. ünnepeken, amikor meglátogathatnák azon lakókat, akiknek nincsenek hozzátartozóik.

A fent nevezett két idősek otthonában az ellátottak száma a következőképpen alakult az elmúlt években: 47. számú táblázat Ellátottak száma

Működő férőhelyek száma

2008

166

170

2009

170

170

2010

170

170

2011

170

170

Forrás:KSH Látható, hogy a 2008-as évet kivéve mindkét otthon maximális kapacitással működik évek óta, amely azt mutatja, hogy nagy szükség van ezekre az intézményekre.

73

Időskorúak gondozóháza Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Hajdúnánáson az időskorúak gondozóházát az önkormányzati fenntartású Szociális Gondozási Központ működtette, 2011. július 1-től pedig a Hajdúnánási Református Egyházközség. 2012. április 1-jén kezdte meg működését a HONESTA VITA Egészségügyi és Szociális-Szolgáltató Nonprofit Kft. fenntartásában a 16 férőhelyes Napfény Idősek Gondozóháza (4080 Hajdúnánás, Jókai u. 57. szám). A Gondozóház az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - 24 órás nővérszolgálat, - változatos étkeztetés, - maximális odafigyelés a szakképzett ápolóktól - folyamatos orvosi ellátás - szabadidő szervezése mentálhigiénés munkatárs segítségével - házaspárok részére 2 ágyas szobák További szolgáltatásaik térítésmentesen: - keringésjavító torna - fizikoterápiás kezelések Hajdúnánáson az elmúlt években működő időskorúak gondozóházára vonatkozó adatok: 48. számú táblázat Gondozóház száma

Ellátottak száma

Férőhelyek száma

2008

1

18

18

2009

1

18

18

2010

1

19

18

2011

1

17

18

Forrás:KSH A 2011 – es évet kivéve a gondozóház, az idősek otthonaihoz hasonlóan szintén maximális helykihasználással működött.

Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A Hajdúnánási Református Egyházközségen kívül további, stabilnak mondható szolgáltató, amelyek házi segítségnyújtást és/vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtást végez:

74

Segítő Szív Szociális Szolgálat: 2011. április 19-től kezdődően 612 fő számára biztosíthat ellátást a Hajdúböszörményi Kistérség településein. Szent Erzsébet Házi Segítségnyújtó Szolgálat: Hajdúdorog 72 fő gondozását biztosíthatja 2011. áprilistól.

és

Hajdúnánás

városokban

összesen

Tevékeny Gondozási Szolgálat: Hajdúnánás településen biztosítja a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Jelzőrendszeres készülés kihelyezésére 2009-ben 32 esetben került sor, mely készülékszám azóta folyamatos. A Szolgálat szolgáltatásait Hajdúnánáson 123 fő veszi igénybe, melyből 43 fő fogyatékkal élő személy az alábbi megoszlásban: - 7 fő látássérült, - 6 fő hallássérült, - 19 fő mozgássérült, - 6 fő értelmi fogyatékos, - 5 fő demens.

Idősek nappali ellátása (idősek klubja) Hajdúnánáson az elmúlt években a 64 év feletti lakosság tagjai az alábbi arányban részesültek ebben az ellátásban: 49. számú táblázat 64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő

fő

%

2008

2788

12

0,43

2009

2769

13

0,47

2010

2759

16

0,58

2011

2752

16

0,58

2012

2773

5

0,18

Forrás:TEIR Az arányokat tekintve elmondható, hogy meglehetősen kevesen veszik igénybe ezt az ellátást.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Településünkön elsősorban a következő civil szervezetek azok, amelyek elősegítik az idősek - értve ezalatt elsősorban a nyugdíjasokat - kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférését: −

Hajdúnánási Nyugdíjas Klub

−

Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület 75

−

Hajdúnánási Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete

A Hajdúnánási Nyugdíjas Klub már több mint 25 éve egyik főszereplője a Hajdúnánás városra jellemző pezsgő, sokszínű társadalmi életnek. A Klub 1986-os megalakulásakor fontos feladatot vállalt és azóta is nagy aktivitással szervezi a hajdúnánási nyugdíjasok számára programjait. A Szalmakalap Citeraegyüttesben, a Tóni és a Sárga Rózsák Tánccsoportban és a Nyugdíjas Énekkarban nemcsak önmaguk számára találnak zenei, illetve táncos kikapcsolódást, hanem fellépéseikkel színesítik a város különböző kulturális rendezvényeit, példát mutatva ezzel mindazon generációk számára, akikre ezután várnak még a nyugdíjas évek. A Klub programjai az alábbiakban foglalhatóak össze: 1. Évente ismétlődő programok: a) nóta, népdal énekesek vetélkedője: megyei, regionális és országos szinten b) irodalmi vetélkedő: vers – és prózamondás: megyei, regionális és országos szinten c) novella írás: megyei szinten értékelve és díjazva d) derecskei humorfesztivál e) bordal és summásdal éneklő verseny Derecskén f) kórusok találkozója Hajdúnánáson g) tánccsoportok találkozója Hajdúszoboszlón h) debreceni katonadal fesztivál i) kistérségi kulturális találkozók Görbeházán és Balmazújvároson j) operett és slágerénekesek találkozója Sárándon 2. Alkalomszerű fellépések meghívás alapján: a) 2009-ben Budapesten a Kongresszusi Palotában az éneklő csoport fellépése az Idősek Világnapja országos rendezvényen b) Katonadal országos fesztivál Abasáron c) Országos kulturális találkozó Abádszalókon d) Országos kulturális vetélkedő Hévizen e) Citeraegyüttes fellépései: Nyíradonyban, Pocsajon, Egerben, Józsán, Balmazújvároson és Debrecenben f) debreceni Idősek Világnapja gálaműsor keretein belül: versmondók, éneklőcsoportok és a citeraegyüttes fellépése A Klub részéről igényként fogalmazódott meg az önálló Egyesületté válást követően a pályázatírásban való szakmai segítségnyújtás. Az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület az idősek következő c) pontban ismertetett informatikai képzésén túl, a Nyugdíjas Internetezők Klub tagjai számára évente két alkalommal kirándulást, négy alkalommal közös főzéssel összekötött ún. „klubdélutánt” szervez. A mára már igazi közösségé formálódott klub rendszeresen részt vesz a városi rendezvényeken is, valamint több idős személy önkéntes munkával segíti a szervezet programjait. Az Ifiház ad otthont egy másik – idősek által kezdeményezett – programnak, a Nosztalgia Filmklubnak is. A filmklub tagjai – zömében nyugdíjas nők – szintén kéthetente tartják összejöveteleiket, ahol egy-egy közösen kiválasztott filmet néznek meg, majd annak témáját, mondanivalóját beszélik meg. A klub vezetője 76

önkéntes munkában szervezi a foglalkozásokat, tartja a kapcsolatot az érdeklődőkkel, és népszerűsíti ezeket az eseményeket. Szintén az idősebb korosztály tagjait célozta meg a szervezet azzal az előadássorozattal, melynek témáit a felmerülő igények alapján határozzák meg. Így volt már szó az időskori érzelmi életről és párválasztásról, az időskori egészségügyi rizikófaktorokról, az idősekkel szembeni diszkriminációról, közlekedésbiztonságról, a szociális ellátásokról, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa bemutatta a szervezetet, annak céljait, törekvéseit. Az előadásokra havonta-kéthavonta kerül sor, szintén az igények alapján.

Hajdúnánási Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Az Egyesület 2002 novemberében jött létre, taglétszáma jelenleg kb. 36 fő, akiknek kívül további idős személyek is részt vesznek szervezett programokon. 2005-től kezdve vesznek részt regionális nyugdíjas találkozókon. Az Egyesület tagjai minden évben, teljes létszámmal megjelennek a városi ünnepségeken (pl. koszorúzás, tárlat-megnyitás, városnapi rendezvénysorozat) és a Föld napja alkalmából szervezett szemétszedésen. Szintén évente ismétlődő program számukra a testvérvárosok vendégségbe érkező tagjainak fogadása, vendégül látása, valamint más városokkal történő nyugdíjastalálkozók megrendezése. Kirándulásokat az elmúlt években a következő városokba szerveztek: Budapest, Sárospatak, Diósgyőr, Eger, Nyíregyháza, Tiszalök. Fogadják a Kéky Lajos Városi Művelődési Központba érkező vendégszereplőket, a Hajdúnánási Tájházban a hazaváró ünnepek alkalmával foglalkoznak a látogatókkal. A tagok állandó résztvevői az öhönfőző és a pásztorételek főzőversenyeknek. Az Egyesület megállapodást kötött az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesülettel, ez utóbbi által szervezett, fentiekben ismertetett előadássorozaton való részvétel céljából. A tagok segítséget nyújtanak a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak a segélyek szétosztásánál, házhozszállításánál. Az Egyesület részéről javaslatként fogalmazódott meg egy „Idősek Háza” működtetése, amelynek kapuja bármelyik hajdúnánási nyugdíjas személy számára nyitva állna, egybefogva ezáltal a város időskorú lakosságát. Egy bejegyzésre váró szervezet: Tedeji Nyugdíjas Egyesület (4085 Hajdúnánás-Tedej, Erdősor u. 4. szám) Attól a szándéktól vezérelve, hogy a Hajdúnánás-Tedejen élő nyugdíjasok közösségi igényei szervezetten működtethetőek legyenek, 25 fő részvételével került megalapításra a Tedeji Nyugdíjas Egyesület. Az Egyesület célja a tedeji nyugdíjasok számára az esélyegyenlőség megteremtése, a tagok érdekeinek képviselete, igényeik felmérése és összehangolása szervezett keretek között. Az Egyesület 2012. novemberében szervezett kirándulást a Parlamentbe 17 fő részvételével, tagjai részt vettek a Kéky Lajos Művelődési Központ Nótaestjén is. 2013. március 9-én Tedejen szemétgyűjtési napot szervezetek a Hajdúnánás Városi Önkormányzattal és a Hajdúnánási Polgárőr Egyesület Tedeji Tagozatával közösen. Ebéd előtt Szólláth Tibor polgármester úr köszöntött a Nemzetközi Nőnap alkalmából 20 tedeji hölgyet. 77

Az Egyesület tagjai minden hónapban „klubdélutánt” tartanak, ahol negyedévente felköszöntik a születésnaposokat, de orvosi előadás megtartására is sor került már, amely a prevencióról szólt. A tagok rendszeresen látogatják a korosztályukba tartozó beteg embereket és igyekeznek számukra segítséget nyújtani. Az ismertetett szervezeteken túl, Hajdúnánás Városi Önkormányzat a tárgyévi költségvetésében rendszerint az alábbi, elsősorban időseket tömörítő egyesüléseket támogatja: − − − −

Lente Lajos Nótaklub, Hajdúnánási Nótaklub, Nánási Vidám Asszonyok és Hajdú Bokréta Hagyományőrző Csoport.

c) idősek informatikai jártassága Napjainkban az informatikai eszközökhöz, illetve az ezeken keresztül elérhető információkhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás már a társadalom működésének alapvető elemévé vált. Azok a csoportok, melynek tagjai nem érik el ezeket az információkat, a már meglévő gazdasági-társadalmi hátrányuk mellett egy újabb hátránnyal, a digitális-kirekesztettség hátrányával megterhelve kell, hogy éljenek, azaz kimaradnak a társadalmi integrációjuk szempontjából rendkívül fontos folyamatból. Az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület közel tíz éve felismerte ezt a problémát, s többek között ennek orvoslására hozta létre a Teleházat, amely egy korszerű információtechnológiával felszerelt közösségi hozzáférési hely. Amellett, hogy számítógépek és internet kapcsolat áll a látogatók rendelkezésére, az itt folyó szakmai munka egyik legfontosabb célkitűzése a digitális esélyegyenlőtlenségek csökkentése, illetve a mindennapi ügyintézések megkönnyítése információszolgáltatással és segítségnyújtással. Ezért arra törekednek, hogy minél több emberrel megismertessék a különböző elektronikus ügyintézési lehetőségeket, és ebben nem csak eszközöket, hanem személyes közreműködéssel szakmai segítséget is nyújtanak, amennyiben igény jelentkezik rá. Azonban az is gyakran előfordul - különösen az idősebb korosztály tagjai körében -, hogy egyáltalán nem tudják használni az IKT eszközöket, viszont az ügyintézés kizárólag ezek felhasználásával történhet meg. Ilyenkor a Teleház térítésmentesen vállalja az ügyintézést egyedi esetekben, és különböző szervezett programoknál is, pl.: az áramszolgáltató akciója 10% kedvezményre, Erzsébet program szociális üdülés igénylése stb. A digitális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében indították el 2008-ban nyugdíjasok számára az internet tanfolyamot is. Az eltelt 5 év alatt 12 tanfolyamon több mint száz nyugdíjas sajátította el a számítógép- és internethasználathoz szükséges ismereteket. 2008-ban, az első tanfolyam után alakult meg a Nyugdíjas Internetezők Klubja, amely a mai napig is töretlen népszerűségnek örvend. Az alapító tagok célja az volt, hogy a tanfolyamon elsajátított ismereteiket tovább bővítsék. A klubban a résztvevők egymást tanítják, egymásnak adják át az internetezéssel kapcsolatos tudásukat. A klubfoglalkozásokra kéthetente hétfőn kerül sor az Ifiházban. Az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület igyekszik az önszerveződő közösségek munkáját minden tekintetben segíteni, így a klub működéséhez infrastrukturális hátteret és szakmai segítséget nyújt. Az Egyesület által szervezett internet tanfolyamon az elmúlt években a következő létszámokkal vettek részt a hajdúnánási nyugdíjasok:

78

50. számú táblázat időpont

Létszám (fő)

2008. január - március

15

2008. április - június

15

2008. október - november

6

2009. február - március

9

2009. május - június

6

2009. szeptember - október

9

2009. november - december

4

2010. március - április

5

2012. március

9

2012. szeptember - október

9

2012. december

10

2013. február

10

Összesen

107

Forrás: Okkal-Másokkal Ifjúsági Egyesület

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Összességében elmondható, hogy a fenti 6.3. pont b) és c) alpontjában ismertetett, az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programokon kívül elsősorban a Kéky Lajos Művelődési Központ által megrendezett következő rendezvények azok, amelyek ezen csoport tagjait célozzák meg: − városi Nyugdíjas kórustalálkozó, − a minden év júliusában megrendezendő Hagyományos Aratók Találkozója, amelyen zömmel idősebb korú emberek mutatják meg a hagyományos kézi aratás alapfogásait, − minden év október 1-jén a Zene Világnapja alkalmából a nyugdíjasok részére szervezett előadás és − az évente megrendezett pedagógus nap, amelyre meghívást kapnak a nyugdíjba vonult pedagógusok is. A Kéky Lajos Művelődési Központnak (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 6. szám) nyugdíjas szervezetekkel való szoros kapcsolatát jól érzékelteti az, hogy az intézményben működnek az alábbi közösségek: − −

Tóni és a Sárgarózsák Tánccsoport Hajdúnánási Nótaklub 79

− − − − −

Hajdú Bokréta Hagyományőrző Csoport Nánási Vidám Asszonyok Lente Lajos Nótaklub Hajdúnánási Nyugdíjas Klub Hajdúnánási Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete.

A Művelődési Központ által a városban működő különböző nótaklubok és nótaénekesek nagy számára tekintettel - elősegítve a szoros együttműködést, az erőforrások hatékony felhasználását, az egységes képzést és a fellépések összehangolását - javaslatként fogalmazódott meg az egyes klubok és énekesek feletti egységes irányítás megvalósítása.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések

Célcsoport

Idősek helyzete



A városban működő nótaklubok és nótaénekesek közötti együttműködés hiánya.

A nótaklubok és a nótaénekesek között vizsgálni szükséges az egységes irányítás kialakításának lehetőségét, amelynek eredményeként a megvalósítható lenne a fellépők összehangolt énekképzése és a városi szintű fellépésekre vonatkozó, közös programterv kidolgozása.


Civil kooperáció erősítése.

Idősek otthonában élő, hozzátartozó nélküli személyek társadalmi elszigeteltsége.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselőtestületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága bevonásával annak lehetőségének Társadalmi megteremtése, hogy a városban elszigeteltség élők egy vagy több csökkentése. meghatározott csoportja az idősek otthonában élő egyedülálló személyeket szervezetten látogassa.

Sok az olyan idős, egyedül élő, aki a viszonylag jónak mondható átlagjövedelemmel

Pénzbeli és természetbeni szociális juttatások idősek szükségleteihez igazodó

80

Pozitív diszkrimináció a helyi rendeletalkotásban.

7.

rendelkezik, ennél fogva semmilyen szociális juttatásra nem jogosult, viszont ahhoz már alacsony a jövedelme, hogy mindent teljes áron megfizessen, így adott esetben nélkülöz.

felülvizsgálata.

Járási Hivatal épületének megközelítése nehézséget jelent az idős és esetlegesen mozgásában korlátozott személyek számára.

Pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése.

Pályázatírásban szakmai segítség igénye.

A pályázatíráshoz szükséges szakmai segítség nyújtása lehetőségének megvizsgálása.

Akadálymentesítéshez pályázati források igénybevétele.

Pályázatírásban való közreműködés.

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja. Az Európai Unió alapelvei közé tartozik az esélyegyenlőség. Az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében minden polgárt megillet a jog, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés. 2006. december 13-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Közgyűlése a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az Egyezmény célja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme és biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon, akik közül 577 ezren Magyarországon élnek. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy Magyarország volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Fakultatív Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alaptörvénnyel és a nemzetközi 81

jog általánosan elismert szabályaival - megalkotta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban Fot.). A Fot. 4. § a) pontja alapján fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §-a értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) fogyatékossága, b) egészségi állapota miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni: a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakosságához viszonyított arányuknak megfelelő foglalkoztatására; b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére; c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre; d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában; e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére; f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére; fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére; fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában; fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésre. A Hajdúnánáson élő fogyatékos személyekről nem áll rendelkezésre adat, ezért a fogyatékkal élők helyzetéről nem lehet pontos elemzést készíteni. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15. § (1) bekezdése alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 312/2012. (VIII. 09.) számú Képviselő-testületi Határozatával a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § szerinti rehabilitációs hozzájárulás mértékének minimalizálását határozta 82

el a megváltozott munkaképességű személyeknek az önkormányzat és intézményeinél történő foglalkoztatása mellett. A hivatkozott képviselő-testületi döntésnek megfelelően a Városi Rendelőintézet közfoglalkoztatás keretében 1 fő, a Hajdúnánási Óvoda 1 fő, valamint a Hajdúnánási Gazdasági Ellátó Intézmény az 1983 óta foglalkoztatott 1 fő mellett még 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat jelenleg. Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában áll a Hajdúnánási Holding Zrt., melynek szintén 100 %-os tulajdonában áll a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft. és a Hajdúnánási Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Kft. 2011 óta a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft. 6 fő, a Hajdúnánási Gyermek- és Közétkeztetési Kft. pedig 1,5 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A Kézmű Nonprofit Kft. (székhelye: 1147 Budapest, Csömöri út 50-60.) 1953 óta működő könnyűipari vállalat. Hazai, illetve külföldi megrendelésre készít konfekció- és bőrdíszműipari, valamint vegyesipari termékeket. Kiemelt partnerük az IKEA. 1980-ban kapta meg a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató célszervezeti kijelölést, amely azóta is meghatározója és jellemzője a cégnek, és ezáltal 2013-tól a Kft. minden üzeme akkreditált intézmény lett. Jelenleg 96 telephelyen közel 4500 főt foglalkoztat, akik közül több mint 3000 fő megváltozott munkaképességű. Magyarország egyik legnagyobb állami tulajdonú cége. A Kft. Hajdúnánás, Polgári úti telephelyén lévő üzeme 2011. szeptemberében kezdte meg működését 22 fővel, melyből akkor 3 fő volt megváltozott munkaképességű dolgozó. Fő megrendelője az IKEA, de más, kis sorozatú megrendeléseik is vannak. Jelenleg közel 150 főt foglalkoztat, melyből 97 fő megváltozott munkaképességű. A dolgozók 70 %-a hajdúnánási.

Kézmő, Hajdúnánási párnatömı üzem mmk-s létszám alakulása 120 Létszám Növekedési tendencia

100

80

60 94

92

92

97

40 56

64

64

63

62

69

46

20

31 19 3

3

7

23

21

15

22

20 11 .s ze pt .. 20 11 .o kt .. 20 11 .n ov .. 20 11 .d ec .. 20 12 .j an .. 20 12 .f eb 20 r. . 12 .m ár c. . 20 12 .á pr .. 20 12 .m áj .. 20 12 .j ún .. 20 12 .j úl .. 20 12 .a u 20 g. . 12 .s ze pt .. 20 12 .o kt .. 20 12 .n ov .. 20 12 .d ec .. 20 13 .j an .. 20 13 .f eb 20 r. . 13 .m ár c. . 20 13 .á pr ..

0

A megváltozott munkaképességű dolgozók munkaképesség-csökkenése változó; 10 %-tól 80 %-ig terjed. Betegségük pedig különböző (a teljesség igénye nélkül); látás-, hallás-, mozgássérült (nem kerekesszékkel közlekedő), szív- és érrendszeri megbetegedés, asztma, cukorbetegség, epilepszia stb. A hajdúnánási üzem fő tevékenységi köre a párnagyártás.

83

A Malinda fantázia nevű párna a legnagyobb darabszámban gyártott termék: Szín: Beige, Piros, Kék, Zöld Alapanyag:

Malinda szövet (100% pamut), bélelőanyag (fibertex, 100% PP, 40 g/m2), PU örlemény vagy műszálvatta, tépőzár

Méret:

40/35 x 38 x 7 cm, eltérés: ±2%,

Tépőzár mérete:

130 mm hosszú, 25 mm széles eltérés: ±5%

Teljes súly:

460 g eltérés: ±5%

Töltet súly:

330 g eltérés: ±5%

Az üzem a megvarrt párnahuzatot, a töltet, amely lehet hablap, vágott/darált szivacs vagy műszál, a címkét, az előkészített csomagoló anyagot és a raklap elemeit készen kapja. A párna gyártásának folyamata a következő: - a csomagoló anyag és a raklap elemeinek ragasztása, összeállítása; - a címkeszámozás, mely művelet során leszámolják a címkéket, lepecsételik és kóddal látják el; - a párna tömése; - a párna tömőnyílásának bevarrása a címkével együtt; - a párna egyengetése, tisztítása; - a párna pont- vagy körtűzése; - a pont- vagy körtűző géptől a fémdetektorig a dolgozó elviszi a párnát, és azon átengedi; - a párnát tízesével préselik, vagy egyesével zacskóba helyezik és a zacskót lehegesztik; - a párnát dobozolják és a dobozt lezárják; - végül a dobozokat raklapra helyezik, lepántolják és lefóliázzák. A fent leírt párna gyártási folyamatából is látható, hogy a dolgozók könnyű fizikai munkát végeznek, melyekből több művelet végezhető állva, vagy ülve is; pl. a csomagoló anyag és a raklap elemeinek ragasztása, összeállítása, tömés, egyengetés, tisztítás, pont- vagy körtűzés. A párnagyártás az üzemben szezonális; a téli időszak a csúcsidőszak, amikor is a dolgozók két, vagy három (délelőtt 6,00 és 14,00 óra között, délután 14,00 és 22,00 óra között, éjszaka 22,00 és 6,00 óra között) műszakban dolgoznak. A téli időszakban képesek akár a napi 25.000 db párna gyártására. Ilyenkor alkalmi munkavállalók segítésével elégíti ki az üzem a megnövekedett megrendelői igényeket. A nyári időszakban a dolgozók egy műszakban dolgoznak, és napi kb. 5.000 db párnát gyártanak. A megváltozott munkaképességű dolgozók heti 20 órában vannak foglalkoztatva. Az üzemben a törvényi előírásoknak megfelelően különböző munkarendekben is történhet a foglalkoztatás, illetve a dolgozók egészségi állapotának és bejárási lehetőségeinek megfelelően tudják meghatározni a munkakezdés időpontját. A párnagyártásban résztvevő munkavállalókon kívül az alábbi munkakörökben foglalkoztatnak még megváltozott munkaképességűeket: - udvari munka; - anyagmozgatás és raktározás; 84

- üzemtakarítás; - portás. A hajdúnánási üzem jelenleg arra törekszik, hogy tevékenységét bővítse és minél több műveletet helyben végezzenek el a munkavállalók; pl. varrás, hímzés, tolltömés, szabás, valamint a már korábban megkezdett, az üzem működésével kapcsolatos dokumentumok archiválását szeretné folytatni szintén megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával. A Kézmű Nonprofit Kft. Európai Uniós támogatást nyert „A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolód szolgáltatások támogatása” (TÁMOP5.3.8-11/A1-2012) kiemelt projekt keretében. A pályázat 2012. októberében indult, melynek keretében a megváltozott munkaképességűek képzése folyik. A hajdúnánási üzem a pályázat terén is kiemelt helyen van. A hajdúnánási megváltozott munkaképességű dolgozók, ha szeretnének, akkor a 4 órás munkaidejükből 3 órás oktatáson vehetnek részt, melynek keretében megtanulhatnak; varrni, szabni, hímezni, vasalni, préselni, kommunikációs készségfejlesztő- és önismereti tréningen vehetnek részt, valamint számítógépes ismereteket szerezhetnek, melyhez az üzem biztosít számítógépet és Internet hozzáférést. A hajdúnánási üzem hosszú távú elképzelései között szerepel a csarnok akadálymentesítése a kerekesszékkel közlekedő munkavállalók foglalkoztatása érdekében. A Szegedi SZEFO Zrt. (székhelye: 6724 Szeged, Tavasz u. 2.) szintén 1953 óta, több telephellyel és fiókteleppel működő vállalat. Fő tevékenysége felső divat kötött áruk tervezése-, fejlesztése-, saját márkájú (Chance) és vevőminta alapján való gyártása és export értékesítése. A társaság egyedüli részvényese az Magyar Állam. Az alapítástól kezdődően az elmúlt évtizedek alatt sok ezer megváltozott munkaképességű és fogyatékos személy dolgozott a vállalatnál. Jelenleg 1000 főt foglalkoztat, akik közül körülbelül fele megváltozott munkaképességű. A Kft. Hajdúnánás, Mártírok útja 14. szám alatti fióktelepén lévő üzeme 2013. január 1-jén kezdte meg működését 130 fővel, melyből jelenleg 2 fő megváltozott munkaképességű, de a vállalat folyamatosan törekszik a megváltozott munkaképességű dolgozók további foglalkoztatására, bővítésére. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hajdúnánáson a foglalkoztatás területén nincs tudomásunk szándékolt hátrányos megkülönböztetésről. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Tevékeny Gondozási Szolgálat: a Szolgálat tevékenysége vonatkozásában visszautalnánk a 6.3 pont a) alpontjában ismertetettekre. A Hajdú-Sansz Humánszolgáltató Nonprofit Kft-t (székhelye: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi u. 4. fszt. 2.) 2004 szeptemberében a Fehér Bot Alapítvány és három magánszemély hozta létre megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek segítése céljából. A Kft. közhasznú tevékenységet folytat, fő tevékenysége a szociális ellátás elhelyezés nélkül, egyéb tevékenységei; munkaerő-közvetítés és máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás. A Kft. az alábbi közhasznú feladatokat látja el: - egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 85

- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, - rehabilitációs foglalkoztatás, - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. A Kft. működteti a Helen Keller Támogató Szolgálatot és a Hajdúsági Házi Segítségnyújtó Szolgálatot. Mindkét szolgálat Hajdúnánáson is tevékenykedik. A Helen Keller Támogató Szolgálat személyi segítést és személyszállítást végez. Jelenleg Hajdúnánáson 48 ügyfele van. A szolgálat vezetője Hajdúnánáson minden pénteken 9,00 és 12,00 óra között ügyfélfogadást tart az önkormányzat által térítésmentesen biztosított 4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 5. szám alatti, önkormányzati tulajdonú irodahelyiségben. A Hajdúsági Házi Segítségnyújtó Szolgálatnak jelenleg Hajdúnánáson 21 ügyfele van.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 8/2013. (III. 29.) Önkormányzati Rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. § (4) bekezdés d) pontja értelmében kivételes méltányosság gyakorlására lehetőséget ad, ha a kérelmező fogyatékos.

Pénzbeli ellátás Az Ör. 9. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja szerint a jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek az egészségi állapota indokolja. Egészségügyi állapota miatt jogosult az ellátásra, aki a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv szakvéleménye, vagy annak jogelődje által kiadott, még érvényes szakvéleménye alapján egészségkárosodott és annak mértéke 30-49 %.

Természetbeni ellátás Az Ör. 29. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző rászorultsági alapon közgyógyellátást biztosít annak a személynek, aki a gyógyító ellátásának költségeit létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyógyító ellátás költségének mértéke abban az esetben veszélyezteti a létfenntartást, amennyiben az egy főre jutó számított havi családi jövedelemhatár kivételes méltánylást érdemlő, az 1. § (4) bekezdés b) pontja esetében 270 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át eléri. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli és természetbeli ellátást, kedvezményeket nem nyújt.

86

51. számú táblázat megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

436

23

2009

430

25

2010

398

21

2011

778

19

2012

Nincs adat

Nincs adat

Forrás: Teir A táblázat adataiból megállapítható, hogy 2011. évben ugrásszerűen, közel duplájára nőtt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma. 52. számú táblázat közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma

rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül)

2008

2240

306

503

2009

906

287

174

2010

582

259

92

2011

764

240

103

2012

599

Nincs adat

67

Forrás: KSH Az adatokból a legszembetűnőbb, hogy 2009-ben drasztikusan lecsökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők és a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma.

87

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

A Fot. 12. § (1) bekezdése alapján, a fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire, és a Fot. 18. § (1) a fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. 2007-ben hazai pályázat keretében valósult meg a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.), a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 6.) és a Városi Rendelőintézet (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Kossuth u. 10.) akadálymentesítése. A pályázat keretében az épületekben az akadálymentes közlekedésre alkalmas lift került elhelyezésre. A gyengénlátók számára az épületbe eltérő színű burkolatok cseréje is megtörtént. A burkolatban kialakított vezetősávok és figyelmeztető jelzések biztosítják a gyengénlátók számára az akadálymentes közlekedést. Továbbá mozgáskorlátozott illemhelyek kialakítása is megtörtént. A Kéky Lajos Városi Művelődési Központ és a Városi Rendelőintézet épületében 5 %-os lejtésű akadálymentes rámpák készültek az akadálymentes közlekedés érdekében, valamint a rámpák mindkét oldalán, a belső téren, és a meglévő lépcsőknél kétsoros korlát készült a vakok és gyengénlátók részére. A Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal épületében lépcsőnjáró berendezés elhelyezésével került megoldásra a főbejáratnál található szintkülönbség legyőzése. A berendezés a Köztársaság tér felőli bejárati ajtónál a lépcső fölött helyezkedik el. A lépcsőnjáró egyik oldalán kétsoros kapaszkodó, a belső térben, és a meglévő lépcsőnél is kétsoros korlát készült a vakok és gyengénlátók részére. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Kossuth u. 19.) épülete akadálymentesített. 2011-ben Európai Uniós forrásból valósult meg a Városi Bölcsőde (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Nikodemusz István u. 10-12.) kapacitásfejlesztése és szolgáltatási körének szélesítése a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítása érdekében. A projekt keretében a meglévő 20 férőhelyes bölcsőde további 20 férőhellyel bővült a meglévő mintegy 250 m2 alapterületű, emelt padlószintű, egyszintes épülethez egy kb. 450 m2 alapterületű, új, egyszintes épületrész csatlakozásával. Az akadálymentes használatot a szilárd hézagmentes burkolatú és megfelelően széles közlekedési útvonalak, a csúszásmentes burkolatok, ahol szükséges, a kontrasztos színezés és megvilágítás, igény szerint pedig a személyes segítés biztosítják. Az épületbe való akadálymentes bejutást rámpa és megfelelő méretű bejárati ajtó teszi lehetővé. Az arra jogosultak a Hajdúnánási Járási Hivatalban vagy a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban intézhetik szociális ügyeiket. Az épületek közül egyedül a Közös Önkormányzati Hivatal van akadálymentesítve, így a Járási Hivatal épületének megközelítése nehézséget jelenthet az idős és esetlegesen mozgásában korlátozott személyek számára. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 88

A Fot. 13. § (1) bekezdése alapján a fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A Hajdúnánási Óvoda (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Kasza u. 3.) Alapító Okiratában alaptevékenységként jelöli meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai nevelése-oktatása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. A fogyatékosság típusa szerint: - enyhe testi fogyatékos, - érzékszervi fogyatékos - hallássérült, - beszédfogyatékos, - enyhe értelmi fogyatékos, - autizmus spektrum zavarral küzd. A Hajdúnánási Óvodában a sajátos nevelési igényű gyermekek száma összesen 6 fő az alábbi megoszlásban: Az 1. sz. Óvodában (4080 Hajdúnánás, Nikodemusz István u. 17-21.) 1 fő Down szindrómás, a 2. sz. Óvodában (4080 Hajdúnánás, Perczel u. 12.) 1 fő hallássérült és 2 fő kevert specifikus magatartászavarral küzdő /2013. szeptemberétől várhatóan 1 fő autista várható/, a 7. sz. Óvodában (4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 24.) 1 fő autista és az Eszterlánc Óvodában (4080 Hajdúnánás, Kasza u. 3.) 1 fő mozgáskorlátozott gyermek van. Az 1 fő Down szindrómás, a 2 fő kevert specifikus magatartászavarral küzdő és az 1 fő autista gyermekekkel a Pedagógia Szakszolgálat gyógypedagógusa foglalkozik. Az 1 fő hallássérült gyermekkel Debrecenben egy szurdopedagógus foglalkozik megbízás alapján. Az 1 fő mozgáskorlátozott gyermekkel pedig a Hajdúnánási Gyógyfürdőben gyógytornász szintén megbízás alapján és egyéni fejlesztésként a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa foglalkozik. A hallássérült gyermek szurdopedagógusának díját és a mozgáskorlátozott gyermek gyógtornászát külön megállapodás alapján a Hajdúnánási Óvoda fizeti, viszont a Debrecenbe, illetve a Hajdúnánási Gyógyfürdőbe való utazás díját a szülők fizetik. A Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatban (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Óvoda u. 2-10.) a sajátos nevelési igényű gyermekek száma 34 fő. A 34 fő sajátos nevelési igényű gyermek közül 18 fő valamilyen enyhén súlyos fogyatékosságban szenved. Ők eltérő tanterv szerinti képzésben vesznek részt két külön csoportban (alsó és felső tagozat), összevont osztályban. 3 gyógypedagógus és 1 napközis nevelő foglalkozik velük.

89

A 34 fő sajátos nevelési igényű gyermek közül 16 fő az adott osztályban, integrált képzésben vesz részt. Ők fejlesztő foglalkozásokon is részt vesznek annyi órában, amit a Pedagógiai Szakszolgálat különböző szakemberei által készített szakvélemény leírt. A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumban (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Bocskai u. 29.) a sajátos nevelési igényű gyermekek száma 11 fő. 6 diák integráltan oktatott, a hatból 1 szakközépiskolai tanuló, 5 szakiskolai. A tanulók fejlesztését segítik a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai. A szakemberek véleménye alapján segítik őket az iskola szaktanárai is. Amennyiben szükséges többlet-felkészülési időt biztosítanak számukra, az órai vázlatot rendelkezésükre bocsátják, a számonkérés során a szakemberek által javasolt formát részesítik előnyben. A kedvezmények a vizsgákon is megilletik a diákokat. Az 5 szakiskolai tanuló a kőműves, illetve a virágkötő szakmát sajátítja el. Tanulmányaikat akkor kezdték iskolában, amikor az eltérő tantervű általános iskolai tagozat az intézménybe került. Tapasztalataink szerint sikeres szakmai vizsgát képesek tenni, bár lassabban haladnak, mint a többiek, de már több ilyen tanulójuk szerzett szakmai bizonyítványt. A 11 tanulóból 5 a speciális szakiskolában tanul, ők kis létszámú osztályban gyógypedagógus által tartott habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. Ugyanazon tantárgyakat (pl. angol nyelv) tanulják, amit az iskola hasonló korú diákjai, csak kiscsoportos keretek között. Mezőgazdasági szakmacsoportos oktatásban vesznek részt, az itt szerzett ismereteket az életben bárhol tudják hasznosítani, és lehetőség van arra, hogy ebben vagy más szakmacsoportban továbbtanuljanak.

A Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvodában (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 11.) a sajátos nevelési igényű gyermekek száma 2+2 fő. A Református Óvodában az SNI-s gyermekek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai végzik az intézmények közötti megállapodás szerint. A fejlesztésekre a szülők viszik el a gyermekeket. A Református Iskolában az egyik gyermek fejlesztését gyógypedagógussal kötött vállalkozói szerződés és óraadó gyógytornász segítségével oldják meg. A másik gyermek fejlesztését az intézmény alkalmazásában lévő fejlesztőpedagógus kötelező óra keretében látja el. Az információs és kommunikációs akadálymentesítettség biztosítása jelenleg nincs vizsgálva a városi kulturális rendezvények szervezése során. Ezért különösen a látás- vagy hallássérült személyek vonatkozásában felmérni lenne szükséges az ilyen irányú igényeket, és amennyiben szükséges, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának lehetőségét. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Hajdúnánásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre olyan statisztikai adatok, amelyek alapján elemzést lehetne készíteni a munkahelyek akadálymentesítettségéről.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 2007-ben fejeződött be Hajdúnánáson a több mint 1,1 milliárdos Európai Uniós beruházás, „Aranyszalma városrehabilitációs program” I. ütem: „Szalmaszál” az élhető és fejlődő Hajdúnánásért címmel. A projekt keretében a közszolgálatot ellátó intézmények előtti közterületen rámpák (Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal, Városi Piac), valamint mozgáskorlátozott parkolók (Köztársaság tér (főtér), Kossuth u., Hunyadi u., Bocskai u., Dorogi u.) kerültek kialakításra. 90

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A Fot. 17. § (1) a fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához. A Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. (székhelye: 4029 Debrecen, Monti ezredes utca 7.) 1996. december 15-én alakult és 1997. január 1-jén kezdte meg működését Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon Kht. néven. A társaságot a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint egyszemélyes tulajdonos hozta létre. A Kft. intézményei: Nyíradonyi Ápolási Otthon, Mikepércsi Humán Szolgáltató Otthon, Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Otthon, Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. szám alatti székhellyel és Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon egy 4080 Hajdúnánás, Magyar u. 46. szám alatti telephellyel. Hajdúnánáson a Kht. 2001. november 26-tól működik. A Kft. által fenntartott intézmények az ellátottak számára a jogszabály által előírt teljes körű gondoskodást biztosítja, mely tartalmazza az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetését, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátását, mentális gondozását, rendszeres egészségügyi ellátását. Az intézmények orvosai, akik ellátják a háziorvosi teendőt, heti 6 órában rendelnek. Emellett havonta két alkalommal bőrgyógyász és pszichiáter szakorvos áll az ellátottak rendelkezésére. Az intézmények lakói az illetékes szakrendelésre is eljutnak (szemészet, fül-orr-gégészet, belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, ortopédia stb.), valamint részt vesznek a különböző szűréseken (tüdőszűrés, rákszűrések). A Kft. arra törekszik, hogy az intézményekben élő ellátottak életminőségét folyamatosan javítsa. Pályázati lehetőségeket kihasználva próbálja elérni, hogy megvalósuljanak az elképzelések. Lehetőség van bekapcsolódni a város kulturális életébe is, az intézmények kirándulni, üdülni viszik lakóikat. A 4080 Hajdúnánás, Magyar u. 46. szám alatti telephelyen, 45 férőhelyen közép és súlyos értelmi fogyatékos személyeknek, míg 36 férőhelyen krónikus pszichiátriai betegek ellátása történik külön-külön ápolási egységekben. Az ápolás-gondozáson túl, személyre szóló foglalkoztatás és fejlesztés történik az ellátottak részére. Az intézmény telephelyén 20 férőhelyes felnőtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona is működik, ahová olyan felnőtt, közép vagy enyhe értelmi fogyatékos személy kerülhet be, aki oktatásban nem részesül, vagy teljes mértékben önálló. Az alapellátásban egészségügyi tevékenységként otthoni szakápolást is végez az intézmény. Háziorvos írja ki a vizitet a betegnek és kéri az intézmény szolgáltatását. Pszichiátriai Betegek Otthona A Magyar úti telephelyen, 36 férőhelyen lát el az intézmény pszichiátriai betegeket. Az intézmény szakmai célja az igénybevevők pszichiátriai- és egyéb betegségének, általános egészségi és pszichés állapotának megfelelő, szükséges mértékű ápolás-gondozás biztosítása annak érdekében, hogy a szolgáltatás az ellátottak számára az egyénileg elérhető legmagasabb életminőség megélését garantálja. 91

Az intézményben ezen ápolási részlegen a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedő személyek ellátása történik. Ezen belül szolgáltat és biztosít: - mentális gondozást és a foglalkoztatást, melynek célja az egészség megőrzés, lehetőség szerint az állapotjavítás, szinten tartás, illetve az állapotromlás késleltetése, - fizikai segítségnyújtást, a gondozó jellegű ellátást és ápolást, - valamint a fokozott biztonsági elvárásoknak megfelelő környezetet, - az ellátottak jogainak érvényesülését, - az ellátottak társadalmi és családi kapcsolatainak elősegítését. Az ellátás külön osztályon történik. A lakók részére napi 24 órás, szakszerű ellátást biztosít az intézmény, továbbá biztosítja a lakhatási feltételt (éjszakai és nappali tartózkodás). Fogyatékos Személyek Otthona A fogyatékos személyek ellátásával a Kft. megalakulása kezdetétől foglalkozik, ennek megfelelően nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik. Szolgáltatás célja: - Olyan középsúlyos, illetve súlyos értelmileg sérült emberek teljes körű ápolása, gondozása, aki 18. életévét betöltötte, állandó és folyamatos ápolást igényelnek. - Az ápolás-gondozáson túl, személyre szóló foglalkoztatás és fejlesztés segítésével, állapotában javulást illetve szinten tartást lehessen elérni. Az ellátást tizenegy ápoló, egy fejlesztő pedagógus, egy foglalkoztatás szervező, egy szabadidő szervező és egy mentálhigiénés munkatárs végzi. Gyógytornász segít a mozgásterápiában az azt igénylőknek. A lakók részére napi 24 órás, szakszerű ellátást biztosít az intézmény, továbbá biztosítja a lakhatási feltételt (éjszakai és nappali tartózkodás). Az ellátottak számára 17 szobában van biztosítva az ellátás, a szobákban 45 fő fogyatékos személyt tud elhelyezni az intézmény. Közösségi együttlétre három helyiség áll rendelkezésre; egy foglalkoztató és két társalgó. Minden évben térítésmentesen busszal belföldi kirándulást szerveznek az ellátottak számára. Térítés ellenében az intézet biztosít fodrászt és pedikűröst, aki hetente látogatja az otthont. A Pszichiátriai Betegek Otthonának és a Fogyatékos Személyek Otthonának a további feladatai: - Az ellátott testi, lelki egészségét, önállóságát minél tovább megőrizze. - Betegség esetén gondos ápolással, orvosi segítséggel, egészségét lehetőség szerint visszanyerje. - Az intézmény gondoskodik a mentálhigiénés ellátásról, ezen belül: • Személyre szabott bánásmód. • Egyéni, csoportos megbeszéléseket biztosít a konfliktus helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében. • Biztosítja az intézmény a szabadidő eltöltésének feltételeit. • Az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartását segíti. • Gondozási fejlesztési, illetve a rehabilitációs tervek megvalósítását segíti. • A hitélet és a társas kapcsolatok kialakulásának megvalósulásában segítséget nyújt. 92

• Támogatja a társas kapcsolatok kialakulásának működését. Mindkét intézményben az ellátottak számára nemenként elkülönített fürdőszoba, illetve illemhely van biztosítva. Mindkét intézmény biztosít háromszori étkezést, illetve diabeteses betegeknek ötszöri étkezést. Ezen kívül diétás étrendet kapnak, ha az intézmények orvosa elrendeli, vagy egyéb okból indokolt. A módosított 1/2000 SzCsM rendelet szerint gyógyszert és gyógyászati segédeszközöket minden ellátott számára térítésmentesen biztosít mindkét intézmény. Egészségügyi ellátásra az intézmények rendelkeznek orvosi szobával, ahol az arra rászoruló ellátott vizsgálata, illetve kezelése történik. Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona A 20 férőhelyes Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona 1998. január 1-től működik a Magyar úti telephelyen. A nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásai: - Napi kétszeri étkezés és szakszerű felügyelet reggel 7:00-17:00 óráig. - Szabadidős programok szervezése. - Hivatalos ügyek intézésének segítése. - Munkavégzés lehetőségének szervezése (munka-rehabilitációs foglalkoztatás). - Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése. A napközi rendelkezik közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, ételmelegítésre, tálalásra és elfogyasztásra szolgáló helyiségekkel. Az ellátottak aktívan részt vesznek az ápolást-gondozást nyújtó intézet lakóival közös programokon, rendezvényeken. Kirándulni, nyaralni viszik őket, rendszeresen részt vesznek a regionális és az országos kulturális fesztiválokon. Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megállapításánál a rendszeres havi jövedelem vehető figyelembe. A térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő jövedelmének 30 százalékát, az étkezést és a térítési díjat egybevéve. A Fogyatékos Személyek Otthonában és az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában: Minden fogyatékos számára fejlesztési terv készül, mely tartalmazza: - Az ellátást igénybevevő állapotának leírását és az abban bekövetkezett változást. - Az egyéni fejlődést, pedagógiai, mentális és egyéb segítségnyújtási feladatokat, azok időbeli ütemezését, a foglalkozásban való részvételt. - A hiányzó vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket. - Konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait. Mindkét intézményben a fejlesztési tervet félévente értékelik, az elért eredményeket szükség szerint módosítják a pedagógusok. A Segítséggel Élők Alapítványa (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Bethlen Gábor krt. 7-9.) célja a felnőtt korú értelmi fogyatékosok teljes körű ellátása, bentlakásos otthonban történő elhelyezéssel. Az alapítvány székhelyén működik a Segítséggel Élők Otthona elnevezésű intézmény. Az intézmény 2006. március 20-án 93

kezdte meg a működését Hajdúnánáson, fenntartója az alapítvány. Az intézmény a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal kötött ellátási szerződésben foglaltak szerint végzi tevékenységét. A Segítséggel Élők Otthona felnőtt korú értelmileg akadályoztatott személyek ápolását-gondozását végzi Hajdú-Bihar megye területén. A szolgáltatás célja, feladata: Hajdú-Bihar Megyében élő 18. életévét betöltött, értelmi fogyatékossággal élő személyek életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ápoló-gondozó ellátás biztosítása, bentlakásos otthonban történő elhelyezéssel. Az intézmény működése során az ellátást igénybe vevő részére teljes körű ellátást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67. § (1) bekezdésének megfelelően. Az ellátottak részére folyamatosan biztosítja az étkeztetést, ruházattal, textíliával való ellátást, a mentálhigiénés ellátást, a foglalkoztatást és a lakhatást. Az otthonba azt a fogyatékos személyt veszik fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Az intézményben élők ellátását úgy szervezik meg, hogy számukra az állapotuknak megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. Az intézményben nyújtott komplex ellátás az önálló életvezetéshez, a meglévő képességek továbbfejlesztéséhez, a család által nyújtott biztonság megéléséhez ad elengedhetetlen segítséget. Az intézmény működése során a normalizáció elvének megvalósítására törekszik. Ez azt jelenti, hogy minden ellátott számára, olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket tesznek elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott feltételeinek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. Az intézményben jelenleg 13 fő ellátása történik, ebből 5 férfi és 8 nő. A lakók átlagéletkora 28 év. Az intézmény az ellátottaknak az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Lakhatás: az ellátottak elhelyezése 1, 2 ágyas szobákban történik. Az elhelyezést az intézmény vezetője az ellátott igényeinek figyelembevételével készíti el. Napi háromszori étkezés: az ellátottak a közös étkezőben együtt fogyasztják el a következő időpontokban; reggeli 8 óra, ebéd 13 óra, vacsora 18 óra. Az ebéd mindig meleg étel. Nap folyamán a szükséges folyadék (tea, limonádé) biztosítása. Tisztálkodás, hajápolás, körömápolás. Terápiás munka jellegű foglalkoztatás megszervezése: az ellátottak számára a minél nagyobb önállóság biztosítása érdekében a házimunkát (bevásárlás, főzés, mosogatás, takarítás, ágyazás stb.) és az idényjellegű kerti munkát az intézmény dolgozói és az ellátottak közösen végzik. Az intézményvezető tulajdonában lévő, az intézménytől 3 km-re található földterületen hobbikertet alakítottak ki, ahol a növénytermesztés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg az ellátottak, ahová az ellátottak felügyelet mellett kerékpárral jutnak el, mellyel a rendszeres testmozgás is biztosított. Pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás: az ellátottak havonta zsebpénzt kapnak. Egészségügyi és mentálhigiénés alapszolgáltatás: az ellátottak egészségi állapotuknak megfelelő orvosi, szakorvosi (kórházi) ellátás, az ezzel összefüggő gyógyszer és gyógyászati segédeszközzel való ellátás, mentális gondozás, közösségi kapcsolatok megszervezése. 94

Mozgásterápia: naponta egy alkalommal gyógytorna. A rendszeres testmozgásra szobabicikli, bordásfal ad további lehetőséget. Ruházat, textília biztosítása, valamint tisztítása. Szabadidős programok szervezés (mentális gondozás): városi rendezvényeken való részvétel, kulturális (mozi, színház) rendezvények látogatása, hetente, kéthetente strandolási lehetőség biztosítása az azt igénylő lakók számára, minden péntek este disco van az intézményben, kirándulások, nyaralások szervezés. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében az intézmény könyveket, újságokat biztosít. Lehetőség van tv nézésre, rádiózásra, videózásra, sőt az Internet hozzáférés is biztosított. Tovább az intézmény keretei között ünneplik a születésnapokat, névnapokat. Ünnepségek rendezése (mikulás, karácsony, húsvét). A szabadidős programok szervezése a lakók életkorának figyelembevételével történik. A Fehér Bot Alapítványt (székhelye: 4087 Hajdúdorog, Nánási u. 4.) 1996 őszén öt magánszemély hozta létre. Az alapítók az alapítvány céljaként az Észak-hajdúságban (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás) élő vakok és gyengénlátók rehabilitációjának, művelődésének és társadalmi reintegráiójának elősegítését határozták meg. Az alapítvány az elmúlt, több mint 15 év alatt egy gyenge kistérségi szervezetből egy erős regionális szolgáltató szervezetté fejlődött. 2000-től már nem csak a látássérültek részére, hanem minden fogyatékossági csoport számára biztosítja szolgáltatásait. Arra törekszik, hogy az Észak-alföldi Régióban minél komplexebb formában nyújtson segítséget a fogyatékos személyek számára. Az alapítvány tevékenységi körében, szolgáltatási kínálatában az alábbi fontosabb szolgáltatások találhatók: - A támogató szolgáltatások keretében minden fogyatékossági csoport számára személyi segítést, személyszállítás biztosít. E szolgáltatást Hajdúnánáson több mint 100 ügyfél veszi igénybe napi, heti rendszerességgel az alapítvány Észak-hajdúsági Támogató Szolgálatától. A szolgálatvezető Hajdúnánáson minden héten szerdán 9,00 és 12,00 óra között ügyfélfogadást tart az önkormányzat által térítésmentesen biztosított 4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 5. szám alatti, önkormányzati tulajdonú irodahelyiségben. - A látássérültek elemi rehabilitációja keretében a vakok és gyengénlátók számára az önálló életvitel kialakítása érdekében funkcionális látásvizsgálatot és látástréninget, tájékozódás és közlekedés tanítását, a Braille írás oktatását, a mindennapos tevékenységek újratanítását, kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának oktatását, valamint pszichoszociális szolgáltatásokat biztosít az esélyegyenlőség, a társadalmi reintegráció elősegítése érdekében. E szolgáltatást az alapítvány a hajdúnánási látássérültek számára szintén a 4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 5 szám alatti irodahelyiségben és az alapítvány székhelyén, a 4087 Hajdúdorog, Nánási u. 4. szám alatt biztosítja. Jelenleg 9 hajdúnánási látássérült ügyfelük van. - A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációja keretében munkaerő-piaciszolgáltatásokat, munkaközvetítést biztosít. E szolgáltatást a hajdúnánási ügyfelek jelenleg Debrecenben és szintén az alapítvány székhelyén, a 4087 Hajdúdorog, Nánási u. 4. szám alatt érhetik el. - A kulturális tevékenység körében rendszeresen szerveznek kulturális és szabadidős programokat. A rendezvények egy részérét Hajdúnánáson bonyolítják le. A hajdúnánási fogyatékos személyeket a hajdúdorogi és a hajdúböszörményi rendezvényeikre autóbusszal és mikrobusszal szállítják, mely lehetőséget a hajdúnánási fogyatékos személyek rendszeresen igénybe is veszik. 95

Az alapítvány a fent felsorolt szolgáltatásokat a hajdúnánási ügyfeleik számára: • 2 személyi segítő, • 1 gépkocsivezető, • pszichológus, • munkatanácsadó, • művelődés-szervező, • számítástechnikai, • oktató, • rehabilitációs tanár biztosítja, mely munkatársak mögött természetesen ott áll az alapítvány teljes tárgyi és személyi kapacitása.

A Mi Érted Élünk Egyesület (székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16.) 1998-ban alakult sérült gyermeket nevelő szülők kezdeményezésére. Céljuk gyermekeik helyi fejlesztésének megoldása. Az egyesületnek 26 család aktív tagja. Ezekben a családokban élő gyermekek helyi fejlesztése továbbra is az egyesület legfontosabb feladata. A gyermekek enyhe és súlyos mozgássérüléssel, autizmussal, Down szindrómával, értelmi sérüléssel születtek. Igény szerint folyamatosan biztosít a gyermekeknek egyéni gyógytestnevelést és gyógytornászt. A foglalkozásokat szakképzett gyógytestnevelő és gyógytornász biztosítja. Mindegyik kezelésen heti egy alkalommal vesznek részt a gyermekek. A foglalkozások hatására sok gyermeknél pozitív változás tapasztalható. A tornának a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium 4080 Hajdúnánás, Baross u. 11. szám alatti telephelye ad helyet a kis tornateremben hétfőn és kedden délután. Július és augusztus hónapban nyári szünetet tartanak, hogy a gyermekek és szüleik az egész évi kemény munkát kipihenhessék. Minden évben közös programokkal igyekszik színesebbé tenni az egyesület életét, valamint itt van mód a szülőknek és a gyermekeknek találkozni egymással. Az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület pályázatának keretein belül sikerült a szülőknek részt venni egy szülősegítő szolgáltatáson, melynek nagy sikere volt körükben. Programjaik: • • • •

gyermeknap, kirándulás, közös főzés a szabadban, Mikulás ünnepség.

A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete (székhelye: 4025 Debrecen, Széchenyi út 37.) 1980-ban alakult. 1989 óta kiemelten közhasznú szervezet, tekintettel arra, hogy állami és önkormányzati feladatkörbe tartozó tevékenységet is végez jogszabályi kötelezés, illetve önkormányzattal kötött feladat ellátási szerződés alapján. Az egyesület egyik alapító tagja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ). Az egyesült tagjai a megye területén élő mozgáskorlátozott személyek, valamint olyan támogató tagok, akik nem rendelkeznek fogyatékossággal, de az egyesület pártoló tagjai kívánnak lenni. Taglétszámuk 2012. december 31-én 14 264 fő volt, amelyből 10 935 fő mozgássérült, 3 329 fő pártoló tag. 2012-ben a megyében 36 helyi csoport működött, amelyből 33 csoport 100 fő feletti tagsággal rendelkezik és valamennyi településen tartanak ügyfélkapcsolatot a tagsággal. Az egyesület célja a mozgáskorlátozott emberek - sokoldalú rehabilitációjának, 96

- szociális biztonságának, - az aktív, önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének, - a társadalmi közösségekbe való beilleszkedésének, - emberi és állampolgári jogaik érvényesülésének elősegítése, - fogyatékosságukból eredő sajátos szükségleteik kielégítésének előmozdítása, - ezen szükségletek által meghatározott érdekeik képviselete, védelme, érvényesítése. Az egyesület főbb feladatai: - a tagok társadalmi beilleszkedésének segítése, munkaképességük fejlesztése, megőrzése, munkába állásuk elősegítése, - az életkörülmények javítása, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok gyakorlati felhasználásának elősegítése, - a tagok nevelése, képzése, közösségi, szabadidős, kulturális, sport tevékenységek biztosítása. Az egyesület kiemelt tevékenységei: - Az egyesület által alapított gazdasági társaságok működésének biztosítása, alkalmazkodás az új jogszabályi környezethez. - Együttműködés a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, más társadalmi- és karitatív szervezetekkel, alapítványokkal, valamint állami- és önkormányzati szervekkel. - Jogszabályi kötelezés, illetve felhatalmazás alapján végzett feladatok biztosítása. - Hagyományos felnőtt-, gyermek- és ifjúsági programjainak megszervezése, illetve azok bővítése a tagság igényeinek megfelelően. - A csoportvezetői hálózat átalakítása az új körülményeknek megfelelően, a tagokkal való személyes kapcsolattartás biztosítása, folyamatos tájékoztatás a változó jogszabályi környezetről. - Az egyesület stabil pénzügyi, gazdasági helyzetének biztosítása. - A megváltozott munkaképességű személyek - új jogszabályok szerint - foglalkoztatási lehetőségének segítése. - A helyi csoportok kulturális rendezvényeinek segítése, ehhez támogatás biztosítása. - Az egyesület társadalmi elismertségének javítása, a kommunikáció fejlesztése. - Az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységük erősítése. - Az egyesület akkreditációját követően az Alaptanúsítvány megtartása. A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének Hajdúnánási Csoportjának 306 fő mozgássérült tagja volt 2012-ben. Az elmúlt évben két alkalommal volt a csoport kirándulni Berekfürdőn, Lillafüreden és Egerben. Az év folyamán több alkalommal rendeztek kisebb helyi összejövetelt, részt vettek a város rendezvényein. Több alkalommal fellépett a csoport énekkara versenyeken és rendezvényeken, többek között saját városuk rendezvényein és az egyesület kulturális találkozóján is. Szereplésük minden alkalommal sikeres volt. A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete Hajdúnánáson minden hónap első szerdáján 10,00 és 12,00 óra között ügyfélfogadást tart az önkormányzat által - a rezsi költségek megfizetése mellett -, térítésmentesen biztosított 4080 Hajdúnánás, Kisfaludy u. 15. szám alatti, önkormányzati tulajdonú irodahelyiségben. Az alábbi táblázatokból látható, hogy az elmúlt években településünkön hány, fogyatékos személyt (is) ellátó intézmény működött, illetve hogyan alakult a nappali ellátásban részesülők száma az önkormányzati fenntartású intézményben.

97

53. számú táblázat Fogyatékosokat (is) ellátó nappali intézmények száma 2008

1

2009

1

2010

1

2011

1

2012

Nincs adat

Forrás: KSH A táblázat adataiból megállapítható, hogy a fogyatékosokat (is) ellátó nappali intézmények száma nem változott. 54. számú táblázat Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma az önkormányzati fenntartású intézményben 2008

14

2009

15

2010

13

2011

14

2012

Nincs adat

Forrás: Teir A táblázat adataiból megállapítható, hogy a nappal ellátásában részesülő fogyatékos személyek száma az önkormányzati fenntartású intézményekben 2008-ban és 2011-ben megegyezik, továbbá 2009-ben és 2010-ben jelentősen nem változott. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága évről évre támogatja a fentiekben ismertetett egyesületek munkáját, amelyet az alábbi táblázat szemléltet: 55. számú táblázat Mi Érted Élünk Egyesület

Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének Hajdúnánási Csoportja

2008

250.000,- Ft

-

2009

250.000,- Ft

100.000,- Ft

2010

200.000,- Ft

50.000,- Ft

2011

-

100.000,- Ft

2012

100.000,- Ft

100.000,- Ft 98


f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Hajdúnánáson nincs tudomásunk a fogyatékkal élőket érintő, szándékolt pozitív diszkriminációról.

7.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Következtetések

Célcsoport

Fogyatékkal élők helyzete




Nem minden közszolgáltatást nyújtó intézmény akadálymentesített.

Akadálymentesítést célzó pályázatok figyelése.

Az információs és kommunikációs akadálymentesítettség biztosítása jelenleg nincs vizsgálva a városi kulturális rendezvények szervezése során.

Különösen a látás- vagy hallássérült személyek vonatkozásában felmérni szükséges az ilyen irányú „Kulturális igényeket, és amennyiben akadálymentesítés” szükséges, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának lehetőségét.

99

Akadálymentesítéshez szükséges forrásteremtés.

8. Helyi partnerség

A 3-7. pontban szereplő célcsoportok élethelyzetének javításával kapcsolatban együttműködő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések bemutatása:

Partner megnevezése

Az együttműködés területe

Érintett esélyegyenlőségi célcsoportok

Okkal-Másokkal Ifjúsági Egyesület

- szociális, - kulturális, - oktatás

-mélyszegénységben élők, romák, - idősek, - gyermekek

Fehér Bot Alapítvány

- támogató szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - fogyatékosok elemi rehabilitációja

- fogyatékkal élők, - idősek

Hajdúnánási Református Egyházközség

- házi segítségnyújtás, - időskorúak gondozóháza, - bentlakásos idősek otthona, - étkeztetés, - nappali ellátás, - egyházi óvoda működtetése

- gyermekek, - idősek, - mélyszegénységben élők,

Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar megyei Egyesülete

- mozgáskorlátozottak helyi csoportjának működtetése

- fogyatékkal élők

Mi Érted Élünk Egyesület

- mozgásrehabilitációs szolgáltatás biztosítása


Segítséggel Élők Alapítványa

Volt állami gondozott enyhe és középsúlyos értelmi sérültek lakhatási feltételeinek


100

Az együttműködés formája

- Képzésben, nyári napközi biztosításában való közreműködés. - Idősek digitális tudástárának bővítése, nyugdíjas internet klub működtetésével. A szervezet támogató szolgáltatást és házi segítségnyújtást működtet a településen. A fogyatékkal élők életminőségének javítása érdekében telephely biztosítása. Az Egyházközség vette át az Szt. alapján kötelezően biztosítandó étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatokat az önkormányzattól. Normatíván felüli támogatás biztosítása a szociális szolgáltatások működtetéséhez. - Az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja a szolgáltatás eléréséhez szükséges helyiséget. - A településen lakó, fogyatékkal élő gyermekek számára bővített szolgáltatási profil működtetése. Lakóotthon építéséhez önkormányzati ingatlan biztosítása.

Hajdúnánási Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete

biztosítása. - bűnmegelőzés, - szociális kerekasztal működtetése

- idősek, - nők

A szervezet delegáltjai aktív résztvevői a Bűnmegelőzési Tanácsnak, illetve a Szociális kerekasztalnak.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

A Helyi Esélyegyenlőségi Program előkészítésekor a partnerszervezetek, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, az önkormányzati intézmények megismerhették a program tervezetét, javaslataik, tanácsaik figyelembe vételével készült el a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata során HEP Fórum összehívása, melyen a program célcsoportjainak delegáltjai tájékoztathatják az önkormányzatot a Program megvalósulásának tapasztalatairól, és javaslatot tehetnek az esetleges módosításokra. A fórumon elhangzottakról jegyzőkönyv készül.

101

Intézkedési terv 1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések

Célcsoport





„Formális” szegregátum jelenléte a Csepüsszőlőben

A családsegítő szolgálat „soft” szolgáltatásainak további erősítése a településrészen, a tanyagondnoki szolgáltatás által.


Nem rendelkezik antiszegregációs tervvel a település.



Az aktív korú nem foglalkoztatott lakosság körében átlagosan 15% a 21-25 évesek, míg 12% az 51-55 évesek aránya.






A családok egyre romló szociális helyzete miatt nem tudnak elegendő anyagi erőforrást biztosítani egészségmegőrzésre.



Gyermekek

102

Idősek



Az Nktv. 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 1. és 2. melléklete alapvető változást hoz, az önkormányzati fenntartású óvodában kötelezően biztosítandó személyi feltételek vonatkozásában.


Az állami fenntartású általános iskola diákjainak, az országos kompetenciamérésen nem sikerült az átlaghoz közeli eredményt elérniük.

A fenntartóval és az intézmény vezetésével tárgyalások kezdeményezése a helyzet javítása érdekében.

A városban működő nótaklubok és nótaénekesek közötti együttműködés hiánya


Idősek otthonában élő, hozzátartozó nélküli személyek társadalmi elszigeteltsége.





Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselőtestületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága bevonásával annak lehetőségének Társadalmi megteremtése, hogy a városban elszigeteltség élők egy vagy több csökkentése. meghatározott csoportja az idősek otthonában élő egyedülálló személyeket szervezetten látogassa.

103

Nők

Fogyatékkal élők

Sok az olyan idős, egyedül élő, aki a viszonylag jónak mondható átlagjövedelemmel rendelkezik, ennél fogva semmilyen szociális juttatásra nem jogosult, viszont ahhoz már alacsony a jövedelme, hogy mindent teljes áron megfizessen, így adott esetben nélkülöz.

Pénzbeli és természetbeni szociális juttatások idősek szükségleteihez igazodó felülvizsgálata.

Járási Hivatal épületének megközelítése nehézséget jelent az idős és esetlegesen mozgásában korlátozott személyek számára.


Pályázatírásban szakmai segítség igénye.






Nincs helyben működtetett emlőszűrés, emiatt sok érintett anyagi okok következtében nem vesz részt a szűrővizsgálatokon.

Ingyenes csoportos utaztatás megszervezése az emlőszűrés Debrecenbe



Nem minden közszolgáltatást nyújtó intézmény akadálymentesített.



104


Nők egészségprevenciója



Az információs és kommunikációs akadálymentesítettség biztosítása jelenleg nincs vizsgálva a városi kulturális rendezvények szervezése során.

Különösen a látás- vagy hallássérült személyek vonatkozásában felmérni szükséges az ilyen irányú „Kulturális igényeket, és amennyiben akadálymentesítés” szükséges, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának lehetőségét.

105

2. Az intézkedési területek részletes kifejtése Az intézkedés címe

Szolgáltatási diverzifikáció fejlesztés a Családsegítő Szolgálatnál.

Az intézkedés pontos célcsoportja


Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A romák és/vagy mélyszegénységben élők helyi esélyegyelőségének javítása a tanyagondnoki szolgáltatás által, a Csepüsszőlőben jelenlévő formális szegregátum miatt.

Célérték elérésének határideje, felelőse

Határidő: 2015. június 30.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

A célkitűzés összhangban van a szociálpolitikai koncepcióval.

Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde intézményvezetője

A családsegítő szolgálat „soft” szolgáltatásainak további erősítése a településrészen. Az intézkedés tartalma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások

Az erőforrások rendelkezésre állnak.

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A tanyagondnoki szolgáltatás bővítésével kiszélesedő klienskör, reményeink szerint szívesen veszi igénybe a szolgáltatást.

106

Az intézkedés címe






A romák és/vagy mélyszegénységben élők helyi esélyegyelőségének javítása, mivel a település nem rendelkezik antiszegregációs tervvel.

Határidő: 2015. június 30. Felelős: Hajdúnánás Városi Önkormányzat


A célkitűzés összhangban van az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel.

Az intézkedés tartalma



Anyagi és humánerőforrás szükséges. Az anyagi erőforrások biztosítása tervezés alatt áll.


Az antiszegregációs tervben kidolgozott célok az esélyegyenlőség biztosítását és fenntarthatóságát szolgálják.

107






A romák és/vagy mélyszegénységben élők helyi esélyegyelőségének javítása, az aktív korú nem foglalkoztatott lakosság körében átlagosan 15% a 21-25 évesek, míg 12% az 51-55 évesek aránya.


Határidő: 2015. június 30. Felelős: Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Pályázatkezelési Csoportja


Nincs olyan stratégiai dokumentum, amelyben korábban ez a célkitűzés megfogalmazásra került volna.




A humánerőforrás rendelkezésre áll, az anyagi erőforrások biztosítása – a pályázat feltételeitől függően - esetlegesen testületi döntést igényelnek.


A pályázat fenntartási kötelezettségének teljesítésével biztosított.

108




Gyermekek


Gyermekek helyi esélyegyelőségének javítása, mivel a foglalkoztatási lehetőségek beszűkültek, a család férfi tagjai sok családnál távol az otthontól kénytelenek munkát vállalni. Határidő: 2015. június 30.


Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde intézményvezetője, Hajdúnánási Óvoda intézményvezetője. A célkitűzés összhangban van az ÉAOP-4.1.3/B-2f-2010-0009


Az intézkedés tartalma Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

„A hajdúnánási Városi Bölcsőde kapacitásfejlesztése és szolgáltatási körének szélesítése a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítása érdekében” című projekttel. Bölcsődei, óvodai nyújtott nyitva tartás kialakítása. Játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet folyamatos biztosítása a Városi Bölcsődében. Biztosítottak.


109


Fiatalok egészség-prevenciója


Gyermekek


Gyermekek helyi esélyegyelőségének javítása, a családok egyre romló szociális helyzete miatt nem tudnak elegendő anyagi erőforrást biztosítani egészségmegőrzésre.


Határidő: 2013. június 30. Felelős: Hajdúnánás Városi Önkormányzat


A célkitűzés összhangban van az önkormányzat azon törekvésével, hogy a 7. osztályos lányok részére minden évben biztosítani kívánja a HPV elleni védőoltást.




A tárgyi költségvetés tervezésekor szükséges az ehhez szükséges fedezet elkülönítése.


A prevenciós programok megszervezésével javulhat a gyerekek egészségi állapota.

110




Gyermekek


Gyermekek helyi esélyegyelőségének javítása, mivel a rugalmas munkavégzés feltételei nem biztosítottak az önkormányzati intézményekben.


Határidő: 2013. június 30.


Nincs olyan stratégiai dokumentum, amellyel kapcsolatba hozható lenne a tervbe vett intézkedés.

Felelős: Hajdúnánás Városi Önkormányzat




A humánerőforrás rendelkezésre áll, az anyagi erőforrások biztosítása - a pályázat feltételeitől függően - esetlegesen testületi döntést igényelnek.



111




Gyermekek


Gyermekek helyi esélyegyelőségének javítása, az Nktv. 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 1. és 2. melléklete alapvető változást hoz, az önkormányzati fenntartású óvodában kötelezően biztosítandó személyi feltételek vonatkozásában. Határidő: 2013. szeptember 01.


Felelős: Hajdúnánás Városi Önkormányzat, Hajdúnánási Óvoda intézményvezetője


A célkitűzés az Nktv-nek való megfelelést szolgálja, a Hajdúnánási Óvoda alapdokumentumait érinti.




Mind a humán, mind az anyagi erőforrás tervezése szükséges.


Az anyagi erőforrások biztosításával a fenntarthatóság biztosított.

112




Gyermekek


Gyermekek helyi esélyegyelőségének javítása, hiszen az állami fenntartású általános iskola diákjainak, az országos kompetencia-mérésen nem sikerült az átlaghoz közeli eredményt elérniük. Határidő: 2015. december 31.




Felelős: Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményvezetője A célkitűzés összhangban van a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hajdúnánási Tankerületével és az intézmény vezetésével tárgyalások kezdeményezése a helyzet javítása érdekében.


A humán erőforrás biztosított.


Az eredmények fenntarthatósága függ egyrészt az országos eredményektől, másrészt a felvételre kerülő gyermekek képességeitől.

113




Idősek


Idősek helyi esélyegyelőségének javítása, a városban működő nótaklubok és nótaénekesek közötti együttműködés hiányának csökkentése.

Célérték elérésének határideje, Határidő: 2015. június 30. felelőse Felelős: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. ügyvezetője A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal





A humán erőforrás rendelkezésre áll, anyagi erőforrást nem igényel.


A fenntarthatóság a részvevők együttműködési szándékán múlik.

114


Társadalmi elszigeteltség csökkentése.


Idősek


Idősek helyi esélyegyelőségének javítása, az Idősek otthonában élő, hozzátartozó nélküli személyek társadalmi elszigeteltségének mérséklése.


Határidő: 2014. december 31


A célkitűzés összhangban van a szociálpolitikai koncepcióban megfogalmazottakkal.


Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága bevonásával annak lehetőségének megteremtése, hogy a városban élők egy vagy több meghatározott csoportja az idősek otthonában élő egyedülálló személyeket szervezetten látogassa.


Rendelkezésre állnak.


Felelős: Egészségügyi és Szociális Bizottság

Az idősek társadalmi elszigeteltségének csökkentésével hozzájárulunk az aktívabb időskor elterjesztéséhez, az idősek szociális kapcsolatainak fenntartásához.

115




Idősek


Idősek helyi esélyegyelőségének javítása, mivel sok az olyan idős, egyedül élő, aki a viszonylag jónak mondható átlagjövedelemmel rendelkezik, ennél fogva semmilyen szociális juttatásra nem jogosult, viszont ahhoz már alacsony a jövedelme, hogy mindent teljes áron megfizessen, így adott esetben nélkülöz.


Határidő: 2014. december 31. Felelős: Hajdúnánás Városi Önkormányzat




Pénzbeli és természetbeni szociális juttatások idősek szükségleteihez igazodó felülvizsgálata.


Anyagi erőforrások tervezése szükséges.


Az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függ a fenntarthatóság.

116




Idősek


Idősek helyi esélyegyelőségének javítása, a járási Hivatal épületének megközelítése nehézséget jelent az idős és esetlegesen mozgásában korlátozott személyek számára.


Határidő: 2015. december 31.


A célkitűzés összhangban van az Integrált Városfejlesztési Stratégiával.




A pályázatok önerejének a települési költségvetésbe történő betervezése szükséges.




117




Idősek


Annak vizsgálata, hogy az idősek helyi esélyegyelőségének javítása érdekében, az önkormányzat milyen módon tud segítséget nyújtani a pályázatok elkészítésében.








A pályázat elkészítéséhez szükséges humánerőforrás biztosítását - az igények függvényében - tervezni indokolt.


Az elnyert pályázatok függvénye.

118




Nők


Nők helyi esélyegyelőségének javítása, a foglalkoztatási lehetőségek beszűkültek, a család férfi tagjai sok családnál távol az otthontól kénytelenek munkát vállalni. Határidő: 2015. június 30.


Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde intézményvezetője, Hajdúnánási Óvoda intézményvezetője. A célkitűzés összhangban van az ÉAOP-4.1.3/B-2f-2010-0009



„A hajdúnánási Városi Bölcsőde kapacitásfejlesztése és szolgáltatási körének szélesítése a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítása érdekében” című projekttel. Bölcsődei, óvodai nyújtott nyitva tartás kialakítása. Játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet folyamatos biztosítása a Városi Bölcsődében.


Biztosítottak.



119


Nők egészség-prevenciója.


Nők


Nők helyi esélyegyelőségének javítása, mivel nincs helyben működtetett emlőszűrés, emiatt sok érintett anyagi okok következtében nem vesz részt a szűrővizsgálatokon.


Határidő: folyamatos Felelős: Hajdúnánás Városi Önkormányzat




Ingyenes csoportos utaztatás megszervezése az emlőszűrés Debrecenbe


Anyagi erőforrás biztosítása szükséges a tárgyévi költségvetés tervezése során.


Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvénye.

120




Nők


Nők helyi esélyegyelőségének javítása, a rugalmas munkavégzés feltételei nem biztosítottak az önkormányzati intézményekben.











121




Fogyatékkal élők


Fogyatékkal élők helyi esélyegyelőségének javítása, nem minden közszolgáltatást nyújtó intézmény akadálymentesített.


Határidő: 2015. december 31.


A célkitűzés összhangban van az Integrált Városfejlesztési Stratégiával.








122


„Kulturális akadálymentesítés”


Fogyatékkal élők


Fogyatékkal élők helyi esélyegyelőségének javítása, az információs és kommunikációs akadálymentesítettség biztosítása jelenleg nincs vizsgálva a városi kulturális rendezvények szervezése során.


Határidő: 2015. december 31. Felelős: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. ügyvezetője


Nincs olyan stratégiai dokumentum, amellyel kapcsolatba hozható lenne az intézkedés.


Különösen a látás- vagy hallássérült személyek vonatkozásában felmérni szükséges az ilyen irányú igényeket, és amennyiben szükséges, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának lehetőségét.


Az infokommunikációs akadálymentesítettséget biztosító humánerőforrás (pl. jeltolmács) és infrastrukturális feltételek biztosítása szükséges.


A feladatokat ellátó, felkutatásra kerülő - akár önkéntes - munkaerő függvénye.

123

2. Összegző táblázat - Intézkedési Terv A

B C D E F A helyzetelemzés következteA célkitűzés Intéztéseiben Az intéz- összhangja Az intézkedés kedés feltárt kedéssel egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, megsorszám esélyegyenelérni kívánt stratégiai tartalma felelőse nevezése a lőségi cél dokumentum probléma okkal megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1./1


Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési Intézkedési terv 1. pont terv 2. pont


1./2

Intézkedési Antiszegregációs terv 1. pont terv elkészítése



1./3

Támogatott Intézkedési foglalkoztatáshoz terv 1. pont kapcsolódó pályázatfigyelés



124

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde intézményvezetője Hajdúnánás Városi Önkormányzat Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Pályázatke-

G

H

I

Az intézkedés megvalósítás ának határideje

Az intézkedés eredményess égét mérő indikátor (ok)

Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrások

2015. június 30.

Esetnapló, adatvédelmi szabályok betartása mellett.

2015. június 30.

Megvalósíthatósági tanulmány.

2015. június 30.

Nem releváns.

J

Az intézkedés eredményein ek fenntartható sága







zelési Csoportja Gyermekek esélyegyenlősége

2./1

2./2

2./3

2./4












Családbarát munkahelyek számának bővítése a településen. Az Nktv-ben meghatározott személyi feltételeknek történő megfelelés.




125

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde intézményvezetője, Hajdúnánási Óvoda intézményvezetője Hajdúnánás Városi Önkormányzat Hajdúnánás Városi Önkormányzat Hajdúnánás Városi Önkormányzat, Hajdúnánási Óvoda intézményvezetője

2015. június 30.

2013. június 30.

Szakmai program.

Testületi határozat.

2013. június 30.

Nem releváns.

2013. szeptember 01.

Szakmai program.









2./5

KompetenciaIntézkedési mérések terv 1. pont eredményeinek javítása.



Bocskai István Általános Iskola, 2015. Alapfokú Művészetdecember oktatási 31. Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményvezetője

Egyeztető tárgyalások.









Nők esélyegyenlősége

3./1

3./2

3./3


Nők egészségprevenciója Családbarát munkahelyek számának










126

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bölcsőde intézményvezetője, Hajdúnánási Óvoda intézményvezetője. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Hajdúnánás Városi Önkormány-

2015. június 30.

Szakmai program.

folyamatos

Testületi döntés.

2015. december 31.

Nem releváns.

bővítése a településen Idősek esélyegyenlősége

zat

Civil kooperáció Intézkedési terv 1. pont erősítése.



4./2

Társadalmi elszigeteltség csökkentése.




4./3

Pozitív diszkrimináció Intézkedési a helyi terv 1. pont rendeletalkotás ban.



Akadálymentes ítéshez Intézkedési pályázati terv 1. pont források igénybevétele.



4./1

4./4

4./5

Pályázatírásban való közreműködés. Intézkedési terv 1. pont



127

Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. ügyvezetője

2015. június 30.

Jegyzőkönyv a kooperációs tárgyalásokról.









Egészségügyi 2014. és Szociális december Bizottság 31.

Nem releváns.


2014. december 31.

Testületi rendeletek.


2015. december 31.

Nem releváns.

2015. december 31.

Megvalósítás esetén Intézkedési együttműköterv 2. pont dési megállapodás.



Fogyatékkal élők esélyegyenlősége Akadálymentes Intézkedési ítéshez terv 1. pont 5./1 szükséges forrásteremtés. 5./2

„Kulturális Intézkedési akadálymentesí terv 1. pont tés”





128

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. ügyvezetője

2015. december 31.

Önerő esetén Intézkedési testületi terv 2. pont döntés.


2015. december 31.

Nem releváns.



Megvalósítás Hajdúnánás Városi Önkormányzat a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Hajdúnánás Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot állít fel és működtet. A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: - települési önkormányzat képviselői - önkormányzati intézmények, szolgáltatók képviselői - nem önkormányzati intézmények képviselői - civil partnerek képviselői

A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum feladatai: - A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulásának nyomon követése, dokumentálása; - a kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata, a szükséges beavatkozások meghatározása, beépítése az Intézkedési tervbe; - a Helyi Esélyegyenlőségi Program kétévenkénti felülvizsgálata; - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása; - a Helyi Esélyegyenlőségi Program és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, társadalmi konzultációra bocsátása.

Az Intézkedési tervben megjelenített intézkedések részletes tartalmi kidolgozása, a megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület és intézménycsoport képviselőinek aktív részvételével, az e célból létrehozott tematikus munkacsoportokon belül valósul meg.

129

3. A program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Hajdúnánás Városi Önkormányzat a Programot a közzéteszi, az egyes intézkedések várható és elért eredményeiről a lakosságot tájékoztatja, illetve évente fórumot szervez. Felelős: Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: minden év október 31.

4. Kötelezettségek és felelősségi körök Hajdúnánás

település Helyi

Esélyegyenlőségi Programjának

végrehajtásáért

a

települési

önkormányzat részéről Szólláth Tibor Polgármester felel. A polgármester feladata és felelőssége: - annak biztosítása, hogy a település minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő intézmények, szolgáltatók dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat; - annak biztosítása, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedések végrehajtásához; - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépéseket megtétele, a jogsértés következményeinek elhárítása céljából a szükséges intézkedések megtétele. Hajdúnánás település Helyi Esélyegyenlőségi Programja megvalósításának koordinációjáért a települési önkormányzat részéről Dr. Kiss Imre jegyző, a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetője felel. Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, koordinálása; - az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése; - a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum munkájának koordinálása. 130

5. Elfogadás módja és dátuma Hajdúnánás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programját a szakmai és társadalmi megvitatását követően az önkormányzat képviselőtestülete megvitatta, és ………………………............... határozatával elfogadta.

………………………………. polgármester

………………………………….. jegyző

131

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Recommend Documents