Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program CSEPREG Város Önkormányzata

2013.09.12.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................2 Bevezetés ................................................................................................................................................... 2 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 12 Célok .......................................................................................................................................................... 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 13 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 13 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 40 6. kép: Március 15-e az óvodában......................................................................................................49 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 68 17. kép: Csepregi Borbarát Hölgyek a Csepregi Városfesztiválon..................................... 73 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 75 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 81 A járdák rossz minősége miatt, az országútra szorulnak ki a kerekesszékkel közlekedők, ott viszont veszélyes helyzetek alakulhatnak ki, annak ellenére, hogy mindent megtesznek a láthatóság érdekében. ......................................................................... 83 21. kép: A Területi Gondozási Központ idős lakói, az akadálymentesített Promenádon, Széchenyi téren......................................................................................................... 83 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 84 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 86 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 87 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 87 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése: ............................................................ 87 A beavatkozások megvalósítói:................................................................................................ 89 Jövőképünk....................................................................................................................................... 90 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 91 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 105 3. Megvalósítás................................................................................................................................. 113 A megvalósítás előkészítése .................................................................................................... 113 A megvalósítás folyamata......................................................................................................... 113 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................... 115 Nyilvánosság.................................................................................................................................. 115 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 116

1

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csepreg Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

1. Kép: „Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára!”

Forrás: http://peda.blog.hu/2011/05/08/majus_5_az_eselyegyenloseg_napja

1

Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program, Gazdasági program, Ifjúságpolitikai koncepciója, Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés, Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

2

A település bemutatása 1. kép.: Csepreg Város térképe Csepreg, a Répce folyó völgyében fekszik, Vas megye északi részén, Bük szomszédságában. Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Kiszsidány, Peresznye, Szakony. Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár– Répcevis-vasútvonal része volt melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük. Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványai maradtak meg, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak. A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce folyón való átkelésre. A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott. A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt. Már az Árpád-házi királyok korában sűrűn lakott helynek számított Csepreg környéke, mivel két erődítmény, egy templom maradványai és több más hasonló korú lelet került elő a környéken. Lakosai leginkább harcos szabadok, majd serviensek, később kisnemesek lehettek. A város első említése 1255-ből való, ám ekkor már minden bizonnyal egy tágabb környék legjelentősebb települése lehetett. A 14. században többször Civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben a király a Kanizsaiaknak adta a települést, így mezőváros lett. 1452-ben husziták foglalták el a települést, ám őket később kiverték a városból. A 16. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, többször volt színhelye (Sopron megyei) megyegyűlésnek. 1650 fős (1522-ben) lakosságával, két plébániatemplomával, zsidó utcával egyike lehetett Magyarország legnagyobb mezővárosainak. Csepreg 1532-ben a Bécsbe irányuló török hadjáratot sértetlenül átvészelte, mivel az akkor már birtokesélyes Nádasdy család (1535-től tényleges tulajdonuk) a törökbarát Szapolyai János pártját fogta. A 16. században a lakosság nagy része protestáns vallású lett. Itt volt 1591 júniusában a csepregi protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása. A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártját fogó települést a császár seregei feldúlták. A kegyetlen mészárlásnak 1223 lakos esett áldozatul. Ekkor a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban – más magyar mezővárosokkal ellentétben – polgármester, önálló bíróság működött (amelynek feljebbviteli szerve az úriszék volt). Kiterjedt szőlőföldjei voltak. A községben 1621 és 1643 között nyomda működött. Számos termékéből ma mindössze 22 magyar és 4 latin nyelvű kiadványt ismerünk. Csepreg Nádasdy Ferenc 1643-as katolizációja után sokat vesztett addigi jelentőségéből, mivel már nem volt képes a környék evangélikus lakosságának összefogására. 1676-ban, a Wesselényi-összeesküvés után a város császári tulajdonba került. 1776-ban tűzvész pusztította a települést. 3

A 19. század ismét fellendülést hozott a város életében. 1818-ban a korábbi árvízveszély elhárítására csatorna épült Csepreg határában. 1842-ben gyógyszertár, 1857-ben postahivatal, 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasúttársaság kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon. 2. kép: Vasútállomás, melyet 1974. május 26-án bezártak.

Forrás: http://www.csepreg.hu/hu/fotogaleria/archiv-kepek-a-mult-szazadbol/utcak-epuletek.html Az első ipari nagyberuházást a Schöller cég cukorgyára tette. 1876-ban létrejött a csepregi járás, melynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett. 1887-ben jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája, amely akkor a legjelentősebb ilyen alkotásnak számított Magyarországon. A 20. század elején még tovább fokozódott a város közélete. Bőrgyár, kórház épült, helyi lap jelent meg. 1913-ban a Sárvár–Bük–Csepreg–Kőszeg-vasútvonalon is megindulhatott a forgalom. A fejlődés a két világháború között sem állt meg, villany közvilágítás 1923 óta működik Csepregen. A kulturális életben is folyamatosan alakultak a különböző szerveződések ebben az időszakban. A második világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták. A város 1945. március 29-én került szovjet fennhatóság alá. Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le, és Vas megyéhez csatolták. A település határában –a jelenlegi MOL benzinkút helyén - lévő „cigányszert” a Répce folyó elmosta, az ott élőket folyamatosan telepítették be a városba, az 1980-as évek végére a szegregáció megszűnt. A tehetősebbek, már előbb beköltöztek és zenélésből éltek, sőt engedélyezve volt a koldulás is. A városban 1992 óta ismét van helyi sajtó, a Csepregi Promenád c. havilap, majd jogutódja a Répcevidék. A Farkas Sándor Egylet az egyházközség segítségével 1997-ben jelentette meg újra Rajczy Mária Mechtilda Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai c. könyvét. Csepreg fejlett oktatási és kulturális intézményrendszerrel dicsekedhet. Óvoda, Általános Iskola, a Bognár Ignácról elnevezett Zeneiskola, valamint a Nádasdy Tamás Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola működik. A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár 1954-ben kezdte meg működését, napjainkban is az általuk szervezett szakkörök, klubok, tanfolyamok, rendezvények, kiállítások színesítik a lakók mindennapjait. 1987-ben adták át az új Óvoda épületét. Az új Egészségházat 1989-ben avatták föl. 4

Idősellátás az 1970-es évek közepétől működik Csepregen. 1995- re kinőtte a családiház jellegű épületet, a Csepreg, Ságvári út 9. szám alatt. Pályázati támogatással, önkormányzati önerővel jött létre a jelenlegi Területi Gondozási Központ a Szent Katalin Zárda épületében, ahol a szociális ellátások integrálódnak a helyi igények szerint. Az épület bútorzatának vásárlásához anyagi támogatást nyújtott a Szent Katalin Alapítvány is. Az utóbbi évtizedekben a település jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül. Minden utcában kiépültek a gázvezetékek, teljessé vált a telefonszolgáltatás. Megvalósult a település teljes csatornázása, a regionális tisztítómű átadására 1997-ben került sor. Számos új magánvállalkozás működik. A vendéglátóhelyeket kivétel nélkül magánvállalkozók működtetik. Itt működik a Csin-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, melynek turistaszállója vehető igénybe. A 20-as években alakult a Csepregi Sport Egyesület, amely jelentős sikereket ér el napjainkban is. A város legnagyobb múltú kulturális egyesülete a több mint 80 éve működő Fúvószenekar. Legnagyobb hagyományőrző egyesülete a Farkas Sándor Egylet is 20 éve tevékenykedik. 2005-ben, a várossá nyilvánítás 10 évfordulóján jelentős fejlesztések indultak el. Új, korszerű iskola építkezése kezdődött s megindult a történelmi Fő-tér (Széchenyi-tér) felújításának előkészítése is. A dr. Csepregi Horváth Jánosról elnevezett iskola átadására 2007. szeptember 1-én, a felújított Fő-tér avatására pedig 2011. szeptember 10-én került sor. 3. kép: Petőfi Sándor Művelődési - Sportház és Könyvtár és Promenád részlet

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/csoport/Csepreg_muvhaz.jpg

5

1. táblázat: Lakónépesség száma az év végén. Csepreg

lakónépesség

2007 (fő)

3 454 fő

2008 (fő)

3 452 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,94 %

2009 (fő)

3 503 fő

Lakónépesség számának változása (%)

101,48 %

2010 (fő)

3 470 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,06 %

2011 (fő)

3 384 fő

Lakónépesség számának változása (%)

97,52 %

2012 (fő)

n.a.

Lakónépesség számának változása (%)

n.a.

TeIR, KSH-TSTAR 2. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása:

6

3. ábra: Csepreg kistérségi riport, lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) 1998-2008

A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A lakónépesség csökkenése, a Vas megyei átlaghoz viszonyítva jóval kevesebb, a Magyarországi és a Nyugat-dunántúli arányhoz képest jelentősen magasabb. A lakónépesség csökkenésének oka főképp, a közeli városokban történő elköltözés. A kistérség második legnagyobb lakónépességű települése Csepreg, így az esélyegyenlőség megvalósulását 3260 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján. 4. ábra: Csepreg lakónépességének változása 2007-2011 között

Lakónépesség 3520 3500 3480 3460 3440 3420 3400 3380 3360 3340 3320 2007

2008

2009

2010

7

2011

2. táblázat: Csepreg állandó népessége 2011-ben: állandó népesség száma

3 260 fő 1 709 fő 52,42 % 1 551 fő 47,58 % 74 fő 2,27 % 216 fő 12,64 % 213 fő 13,74 % 67 fő 3,92 % 61 fő 3,93 % 843 fő 49,33 % 990 fő 63,83 % 118 fő 6,90 % 99 fő 6,38 % 351 fő 20,54 % 188 fő 12,12 %

nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A férfiak száma alacsonyabb, mint a nőké, melyet a férfiak várható alacsonyabb élettartama indokol. Ez a jellemzően megegyezik az országos tendenciával. 5. ábra: Csepreg női állandó népessége 2011-ben ben

6. ábra: Csepreg férfi állandó népessége 2011férfiak

nők 65 év feletti 22%

0-14 éves 14%

65 év feletti 12%

15-17 éves 4%

0-14 éves 14%

60-64 éves 6%

15-17 éves 4%

60-64 éves 7%

18-59 éves 64%

18-59 éves 53%

8

3. táblázat : Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) n.a. 541 546 544 539 n.a.

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) n.a. 465 457 439 429 n.a.

Öregedési index (%) n.a. 116,34 119,47 123,92 125,64 n.a.

7. ábra: Csepreg lakosságának öregedési indexe 2008-2011 között:

Öregedési index (%) 128,0% 126,0% 124,0% 122,0% 120,0% 118,0% 116,0% 114,0% 112,0% 110,0% 2008

2009

2010

2011

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek száma mintegy 126 fő, ami az utóbbi éveket nézve lassú emelkedést mutat. Az elöregedő népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen egyéb összefüggésben is vizsgálandó, vagyis például, a gyerekek alacsonyabb létszáma nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 8. ábra Magyarország öregedési index térképe 2011-ben:

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek 9

4. táblázat: Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

43 77 52 62 n.a.

elvándorlás

egyenleg

56 37 67 61 n.a

- 13 + 40 - 15 +1 n.a.

Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. Közrejátszik Ausztria közelsége, munkavállalás külföldön bejárással, valamint az Alpokalja különleges összetételű mikroklímájának kihasználása légzőszervi megbetegedések esetén, valamint egyéb nem számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik. 9. ábra: Csepreg lakosságának belföldi vándorlása: Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 50 40 30 20 10 0 -10

2008

2009

2010

2011

-20

10. ábra: A Csepregi kistérség vándorlási egyenlege 2003-2008. években.

10

A Csepregi kistérségre, mind megyei szinten is, az elvándorlás volt jellemző a 2003-2008 időszakában, a régió többi területére épp ellenkezőleg, sokkal magasabb az odavándorlás aránya. Fő célkitűzésként a település vonzóbbá tétele a cél, az elvándorlás csökkentése. 5. táblázat: Természetes szaporodás

Élve születések száma 2008 27 2009 21 2010 26 2011 23 2012 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 50 46 41 45 n.a

természetes szaporodás (fő) - 23 - 25 -15 - 22 n.a

11. ábra: Természetes szaporodás Csepregen, 2008-2011. években

természetes szaporodás (fő) 0 2008

2009

2010

2011

-5 -10 -15 -20 -25 -30

A halálozások száma szinte duplájával meghaladja az évleszületésekét, ami drasztikusan tükrözi az elöregedő lakosságot. Ennek alapján, kiemelt figyelmet érdemelnek az idősek, gyerekek, ezzel összhangban a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése.

11

Értékeink, küldetésünk

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Csepreg település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel.

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

12

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 20011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Csepreg Város Önkormányzat esélyegyenlőségi programja 2010. évben készült, melyet Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. A célcsoportok helyzete a következőképpen alakul jelenleg is. 1.2.1. A nemek közötti egyenlőség A településen – ellentétben a környező településekkel - kevésbé arányos kiegyenlítettség jellemzi. A nők aránya szignifikánsan, mintegy 11%-kal magasabb, mint a férfiaké. 12. ábra: nemek közötti egyenlőség Forrás: http://www.eva777.com/vilagvege-magazin/images/gender2.jpeg

13

1.2.2. Kisebbségek, romák A településen jelenleg horvát kisebbségi önkormányzat működik. A legutóbbi kisebbségi választási eredmények szerint a horvát kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma 60 fő volt, akiknek 56,67 %-a jelent meg a szavazáson. A cigány kisebbségi választói jegyzékben 40 fő szerepelt, akik közül 18 fő jelent meg szavazóként. A lakosságból mintegy 100 fő cigány származású, de a cigány kisebbségi önkormányzat 2010.10.02-val megszűnt, melynek oka, a kisebbségen belül létrejött szegregációból fakadó létszámcsökkenés. 1.2.3. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak A fogyatékosok ellátása a településen a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás keretében nagyobb részt biztosított. A pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetésére (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) a Társulásnak tagja az Önkormányzat. A Társulás – együttműködve az önkormányzattal – összehangolja a fogyatékkal élőket érintő tevékenységet. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is kistérségi szinten szervezettek. A településen a fogyatékkal élők segítésére érdekképviseleti szervezet nem működik. Az egyedülálló fogyatékkal élők a Családsegítő Szolgálathoz fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat a fogyatékkal élő étkezését támogatja. Lelki gondozó a fogyatékkal élőket segíti. A pszichológus igénybevételéről az Önkormányzatnak nincs információja. Az Önkormányzat a fogyatékkal élőknek külön programot nem szervez. Az egyedülálló időskorú személyekről pontos adat nem áll rendelkezésre, de számuk emelkedik. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van. A Területi Gondozási Központ és a Művelődési Ház közreműködésében az Önkormányzat évente több alkalommal szervez az időskorúak számára programokat. 1.2.4.

Mélyszegénységben élők

Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról nincs adata, de ismerve a problémát a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket. Összességében elmondható, hogy az egyes emberek nehézségein kívül, az intézmények is problémákkal küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt.

14

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal: 2.1.1. Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.) A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Hosszú távú célja: Az óvoda hosszú távon is képes a gyermekek fogadására 3 éves kortól. A kicsik korszerű körülmények között, folyamatosan megújuló módszertant alkalmazó óvónőktől kapnak nevelést, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvodának fenn kell tartania és megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers- és énektudást, amit magukkal hoztak. Az óvodában lehetőséget kell biztosítanunk a játékos nyelvtanulásra, ami először az iskolai jelentkezésnél, később a nyelvtanulásnál ad használható alapot, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését, ápolását. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, a hagyományőrzés és - ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia-mérések alapján az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. A középiskolás korú 7-10. évfolyamos növendékeket – akik közismereti tanulmányaik mellett kedvtelésből, zenei műveltségük gyarapításáért és a szabadidő hasznos eltöltése céljából tanulnak zenét nálunk – elsősorban a közös zenélés, éneklés élményén keresztül zenekarok, kamaracsoportok és énekkar hatékony működtetésével próbáljuk minél nagyobb számban megtartatni. Közöttük is külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek személyiségfejlődésére rendkívül pozitív hatással van az értékes zenével való hosszú éveken át tartó aktív kapcsolat. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Alapfeladatainkhoz tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. Ezek a szervezetek hatalmas segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében. Az intézmény vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket rendszeresen elküldi szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokat szolgáltatunk az önkormányzatnak (hány gyereket, melyik időszakban utalunk vizsgálatra). Folyamatosan működik – a fenntartó önkormányzatok döntése alapján - az iskolások, óvodások számára rendszeresített helyi buszjárat, ami részben a biztonságos intézményi megközelítést, részben az intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja. A családsegítő szolgálat szakembereinél jelezzük azokat a problémákat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak.

15

2.1.2. Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) A Program környezeti elemek védelmi eszközeként tervezi, hogy közmunka révén, az önkormányzatnak be kell vonni a dolgozókat a kialakításra kerülő, parkok, bemutató kertek rendezésére, a komposztanyag összegyűjtésére és mintaprojektekben való aktív részvételre, fenntartási, karbantartási feladatokra. 2.1.3. Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (2011- 2014) Bölcsődei, óvodai képzés esetén az elkövetkező időszak feladata az optimális létszámok megtartása mellett, elősegíteni a mentális egészségmegőrzést a gyermekeknél, a kistérségen belül a kedvező feltételek további biztosítását. A szociális ellátórendszer keretében a közmunka programot a törvényi változásoknak megfelelően működtetni kell, mert ez városi érdek is. Továbbra is fontos a város szociális hálójának fenntartása, zavartalan működtetése. Fenn kívánjuk tartani a Bursa Hungarica támogatási rendszert. Továbbra is fontos a cigány kisebbség közcélú munkavállalása keretében munkához jutásának támogatása. A Területi Gondozási Központ intézményén keresztül biztosítjuk az idősek teljes illetve napközbeni ellátását. A bentlakásos intézményben az ott lakók teljes körű ellátásban részesülnek, míg másoknak a nappali ellátás keretei adják a biztonságos feltételeket. 2.1.4. Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Nagy figyelmet fordít az egészséges életmód megalapozására az oktatási, nevelési intézményekben. Az Egészségház dolgozói, családlátogatások során a szülőket segítik a serdülőkori problémák kezelésében, részt vesznek a gyermekvédelmi feladatokban, a jelzőrendszer tagjai, a rászorulókat segítik. Hátrányos helyzetű családokban különösen odafigyelnek az egészségi állapotra, a rendszeres iskolába járás fontosságának hangsúlyozására. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézmények rendszere kiépített. A nevelési- oktatási intézményeken kívül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is jelentős szerepet tölt be. A szolgálaton belül a családsegítő központ komplex családgondozást végez, melynek keretében foglalkozik a problémás családokban élő kiskorúak gondjaival, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a szociális és mentálhigiénés ellátás megszervezése és nyújtása az egyének, családok és csoportok részére, így az életvezetési nehézségek elhárítása és feloldása, valamint a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának az elősegítése és a krízishelyzetben lévők számára biztosított segítő beavatkozás. Közvetítő szerepük van a természetbeli, anyagi és személyes támogatásokban, ruhát, cipőt, gyermekjátékokat gyűjtenek a lakosság körében, s azt újra kiosztják a rászorulóknak. A Szolgálat feladatai közé tartozik még a várandós anyák támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás szervezése. A Felső- Répcementi Kistérségi Foglalkoztatási Információs (FIP) Pont 2007. november 1-én kezdte meg működését a városban. A Nyugat – Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kőszegi Irodájának szakmai felügyelete mellett működő információs pontot a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület működteti. Az információs iroda, tájékoztatást ad a munkaügyi központ működéséről, főbb feladatairól, álláskeresési támogatásokról, foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, pályakezdők részére nyújtott szolgáltatásokról és támogatásokról, humánszolgáltatásokról, képzési lehetőségekről, a külföldiek magyarországi munkavállalásával, illetve a magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásával kapcsolatos rendelkezésekről, munkáltatók részére a honlapon működtetett álláshirdetési lehetőségekről. Feladata még a munkáltatók által jelzett munkaerőigény bejelentő lapok gyűjtése, továbbítása az adott kirendeltségek felé, álláskeresők adatbázisban rögzített adatainak elérhetőségéről. Itt tekinthetik meg az álláslehetőségeket, a képzési ajánlatokat. Ingyenes internet hozzáférés biztosítja a munkaügyi központ honlapjának látogatását, elérését, az ügyintéző segítséget nyújt a honlap használatában, kezelésében. A 2009-es évtől hatósági feladatokkal is bővült a tevékenységi köre. Csepreg Város Önkormányzata az oktatási-nevelési intézmény, a közművelődési intézmény, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátások, a gyermek-és ifjúságvédelem, a diáksport támogatásával és fenntartásával 16

megvalósította legfontosabb és legszükségesebb feladatait. Azonban a jövőt befolyásolni kívánó települési ifjúságpolitikára szükség van, mert fontos, hogy az ifjak a családon kívül a tágabb közösségtől is megkapják a szükséges impulzusokat és segítséget. Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis különböző szintű együttműködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzati intézmények szakembereinek a közreműködésével és a civil szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés. Jelenük határozza meg jövőbeni tevékenységüket, hiszen a mai fiatalok pár év elteltével a társadalom és a gazdaság mozgatórugói lesznek. Elengedhetetlen tehát számunkra, hogy megfelelő tudással, információval és lehetőséggel lássuk el őket azért, hogy jövőbeni cselekedeteik önmaguk és természetesen az egész társadalom hasznára váljék.

2.1.5. Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Egyik fő gondolata a humán- szféra erősítése, vagyis a népességmegtartó képesség javítása, az emberi erőforrások erősítése. Helyi tudásbázis erősítése, munkavállalói képességek és esélyek javítása: közoktatás minőségi fejlesztésével, a középfokú-, szakképzés, felnőttoktatás fejlesztése összhangban a gazdaság igényeivel. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése, foglalkoztatási kezdeményezések Életminőség javítására irányuló kezdeményezések: Az egészségügyi intézményrendszer fenntartása, minőségének fejlesztése, szociális ellátórendszer fenntartása, új kezdeményezések támogatása, közbiztonság, közterületi közérzet javítása. A település vonzóvá tétele, a fiatalok számára: A lakáshoz jutás lehetőségeinek javítása, a sportolási és szórakozásii lehetőségek szélesedő kínálatának biztosítása, az ifjúság érdemi bekapcsolódásának biztosítása a városi folyamatokba, döntésekbe. A minden korcsoportot átölelően szolgálja az esélyegyenlőség megvalósítását.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1. Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Megállapítható, hogy a kistérség területén alapvetően biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség számára legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. A társulás területén élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulási fenntartású intézményekben. A statisztikák alapján elmondható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása teljes körűen biztosított. A későbbi akciótervhez viszont szükséges azon gyerekek létszámának felmérése is, akik szülei nem igényelnek óvodai ellátást. E területen célszerű együttműködést kezdeményezni a gyermekjóléti szolgálatokkal. Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A pontos regisztrációt azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával. A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen. A társulásban a különböző önkormányzatok között a kapcsolattartás megvan, a szakmai együttműködés javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás elvével az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 %-os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja. 17

Az intézményfenntartó társulás által fenntartott intézményekben a lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, amely a tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja. A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét, az esélyegyenlőség szakmai feltételét a kompetencia alapú oktatás szakmai irányai és módszerei biztosíthatják a következő években. Ehhez feltétlenül szükséges erőteljesebb ütemben a pedagógusok felkészítése, a kompetencia fejlesztő mérések elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. A Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete megszűnt 2012.12.31-ével, az átalakulást követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése. 2.2.2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve A terv összefoglalója alapján, a kistérségben működő intézmények közül a cserpegi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén, székhely intézményként történő működésre. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával – vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján a következők: 2.3.1. A csepregi cigányság munkaerő-piaci helyzete napjainkban - című házidolgozat, Cserpán Noémi, andragógiai szak, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr 2010. 2.3.2. Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

18

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az anyagi gondokkal küzdő családok helyi munkavállalása szűkre szabott, kilátásaik Ausztria közelsége miatt kedvezőbbek, az itthon maradottakat anyagilag segíteni tudja a külföldön dolgozó hozzátartozó, valamint a környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. Ennek ellenére nem elsődleges cél a külföldi munkavállalás ösztönzése, annál inkább fontosabb a helyi munkahelyek megerősítése, újak létrehozása. A lakosság tájékoztatása, lehetőségek reprezentálása elengedhetetlen a helyi fejlődés érdekében. Megoldást jelentene a megszakadt kapcsolat újraélesztése a Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványával. Településünkön jelentős a roma lakosság száma, életkörülményeik az országos roma lakossághoz viszonyítva jobbnak mondható, ennek ellenére sokan közülük nehéz anyagi körülmények között élnek. A cigány tradíciókat követve otthon többnyire saját nyelvükön beszélnek, a magyar nyelv mellőzésével, így az iskolába kerülő gyerekek nagy részének nehézséget okoz a szövegértéses feladatok megoldása, segítséget a roma származású tanár adhatna, vagy megoldást jelenthetne a tanárok cigány nyelvű oktatása is. Így elkerülhető lenne, hogy kisegítő osztályba kerüljenek. A roma hagyományok, a roma származású nők életét hátrányosan befolyásolják, a párválasztás révén rákényszerülnek az otthonmaradásra, gyermeknevelésre. Továbbtanulási esélyeik az anyagi problémák miatt is hátrányos. A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, tüzelőtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen 2008 1153 1144 2009 1157 947 2010 1155 1152 2011 1197 1219 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR

2297 2104 2307 2416 n.a.

nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi fő % fő % 51 4,42 61 5,33 71 6,14 75 7,92 62 5,37 57 4,95 37 3,09 46 3,77 n.a. n.a. n.a. n.a.

összesen fő % 112 4,88 146 6,94 119 5,16 83 3,44 n.a. n.a.

A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a férfiak aránya szinte minden évben magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben. 19

A nyilvántartott álláskeresők egy része, a mélyszegény és/vagy a roma csoportba tartozókhoz köthető. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. 13. ábra: Nyilvántartott álláskeresők nemenkénti megoszlásának aránya Álláskeresők aránya 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008

2009 nők

2010 férfiak

2011

összesen

14. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2011-ben a kistérségben:

A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor kitűnik, hogy a kistérséghez viszonyítva, a középmezőnyben helyezkedik el településünk. Az éves átlaghoz képest a téli időszakokban, a szezonális munkák csökkenése miatt, a munkanélküliség emelkedik. 20

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

fő % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb

2008

2009

2010

2011

2012

112

146

119

83

n.a.

9 8,04 16 14,29 15 13,39 12 10,71 15 13,39 11 9,82 10 8,93 11 9,82 12 10,71 1 0,89

5 3,42 18 12,33 18 12,33 19 13,01 21 14,38 13 8,90 17 11,64 20 13,70 15 10,27 0 0

2 1,68 18 15,13 7 5,88 15 12,61 19 15,97 15 12,61 12 10,08 14 11,76 17 14,29 0 0

5 6,02 13 15,66 6 7,23 9 10,84 11 13,25 14 16,87 7 8,43 11 13,25 7 8,43 0 0

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A munkanélküliség leginkább fenyegeti a pályakezdőket, a 21-25 éveseket, vagyis akik továbbtanultak, a szakközépiskolát végzetteket, talán a főiskolát is végzett álláskeresőket, középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat is. Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. 15. ábra: A Csepregi regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása 2011-ben

61 év felett; 0 56-60 év; 7 51-55 év; 11

20 éves és fiatalabb; 5 21-25 év; 13

26-30 év; 6

46-50 év; 7

31-35 év; 9 41-45 év; 14 36-40 év; 11

21

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 51 61 112 2009 71 75 146 2010 62 57 119 2011 37 46 83 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 22 18 22 14 n.a.

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 21 43 43,14 34,43 38,39 36 54 25,35 48,00 36,99 22 44 35,48 38,60 36,97 15 29 37,84 32,61 34,94 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

a) 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben éreztette tovagyűrűző hatását legjobban, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak száma jelentősen megemelkedett, majd 2010-re került azonos szintre a nőkéhez viszonyítva, 2011-ben a férfiak lehetőségei kissé javultak. 16. ábra: A 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek nemenkénti összetétele 2008-2011.

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0%

50,0%

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% 2008

2009 nők

2010 férfiak

22

összesen

2011

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 270 263 533 2009 270 258 528 2010 263 262 525 2011 261 264 525 n.a. n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő % 10 3,70 3 1,14 13 2,44 4 1,48 5 1,94 9 1,70 3 1,14 3 1,15 6 1,14 4 1,53 2 0,76 6 1,14 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A 2009-es válság idején a pályakezdő férfiak aránya is ugrásszerűen megnőtt, a munkalehetőségek beszűkülése miatt. 2011-ben a férfiak lehetőségei kissé javultak, a női álláshelyek rovására. 17. ábra: Pályakezdő álláskeresők számának alakulása 2008-2011.

Pályakezdő álláskeresők száma 12

10

8

6

4

2

0 2008

2009

2010 nők

2011

férfiak

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 2001 2917 1584 1333 2011 3384 1548 1407 Forrás: TeIR év

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő 2632 1398 1234 n.a. n.a. n.a.

23

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 285 9,77 186 11,74 99 7,43 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 112 7 6,25 35 31,25 70 62,50 2009 146 6 4,11 50 34,25 90 61,64 2010 119 4 3,36 41 34,45 74 62,18 2011 83 7 8,43 29 34,94 47 56,63 2012 91 6 6,60 40 44,00 45 49,50 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év

A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma évről-évre emelkedik, hiába csökken a nyilvántartott álláskeresők száma. Az elhelyezkedéshez nem elég a 8 általános elvégzése, a szakmát tanulók kilátásai kedvezőbbek, számuk kedvezőbb tendenciát mutat. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség magába foglalja a szakiskola, szakmunkásképző, szakközépiskola, technikum, gimnázium, főiskola, egyetemi végzettséget. A munkanélküliség fő okaként szerepel az alacsony iskolázottság. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek a megváltozott munkaképességűek és a kisebbségi csoportba tartozók, akik kiemelt figyelmet és szervezett segítséget igényelnek. 18. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint Csepregen 2008-2012. években 70 60 50 40 megoszlás %-a

30 20 10 0 2008

2009

2010 év

2011

2012

8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

24

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő 0 0 0 0

Fő 0 0 0 0

% 0 0 0 0

A településen általános iskola működik, de felnőttoktatási képzés nincs, a legközelebb Szombathelyen vehető igénybe ilyen jellegű képzés. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú gimnáziumi szakközépiskolai szakiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők összesen résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR A Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium jelenleg középfokú felnőttoktatásban nem nyújt képzési lehetőséget, a legközelebb Szombathelyen vehető igénybe ilyen jellegű képzés. Lehetőséget ad - a TÁMOP pályázat keretében „Tudásod a jövőd”- nyelvi, informatikai képzésre.A Nádasdy Tamás Szakközépiskola feladata: Középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően, az 5. illetve 6. szakképzési évfolyamon közgazdasági, informatikai szakképzés ellátása. Az iskola 1962-ben nyitotta meg a kapuit, mint szakközépiskola és kollégium. A képzési struktúra olyan hagyományokra épül, amelyek jó esélyt biztosítanak a tanulóknak, a munkába álláshoz és a továbbtanuláshoz egyaránt. A közgazdasági szakképzés 1971-ig nyúlik vissza, míg a számítástechnikai képzést pedig a megyében elsőként 1988-ban indította. Napjainkban a közgazdasági és az informatikai ismeretek nem csak a gazdasági élet szükségletei, hanem egyes elemeik, az általános műveltség részévé is váltak. Az intézményben tanuló diákok rendszeres és eredményes résztvevői az országos és a megyei versenyeknek. UNIRIV KFT-ben, és a szakközépiskolában, folyó 2012-ben indult képzések, hatással lehetnek a helyi munkahelyek számára és megtartó erejére. A helyi közművelődési intézmény, lehetőséget biztosít Szombathelyi, Vas megyei, illetve országos felnőtt képző intézmények felnőttoktatási programjának megvalósítására, tudásbővítő képzések megtartására. Többféle EU-s pályázat segítette ezt a tevékenységet. Az intézményekben dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők magas arányban vettek részt a kötelező és a választható képzésekben. c) közfoglalkoztatás Csepreg Város Önkormányzata, közmunkaprogram keretében szociális rászorultakat foglalkoztat. Ebbe a programba az aktív korú ellátottak közül, azok vesznek részt, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek. Az érintettek nagyobb részt, kommunális tevékenységet végeznek a város kül- és belterületén. 25

A közmunkaprogramban való részvételt - pozitív tapasztalata miatt - a jövőben is tervezi az Önkormányzat, annak ellenére, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők között is nehezen találhatók olyan személyek, akik alkalmasak a munkavégzésre és nem került még bevonásra az önkormányzat által biztosított közcélú munkába. A közigazgatási bírságot közérdekű- közhasznú munkával is ledolgozhatja a lakos. Hasznosnak ítéljük a közfoglalkoztatást, főleg az önkormányzat intézményeiben vált be ez a foglalkoztatási forma. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest 2010 47 2,1 % 2011 58 2,4 % 2012 31 1,3 % Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma 23 29 15

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 38 % 48 % 25%

19. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők számának alakulása 2010-2012.

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2010

2011 Közfoglalkoztatottak száma

2012

Közfoglalkoztatott romák száma

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Csepreg térségében igen sűrű a mellékútvonal hálózat, de annak minősége sok kívánnivalót hagy maga után. A főközlekedési utaktól néhány kilométerre a térség belsejében keskeny, rossz minőségi utak találhatók. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, településeket összekötő mellékút. Csepreg fontos utak találkozásánál terül el. Nagy kiterjedésű határát 16 község övezi: Szakony, Egyházasfalu, Keresztény, Medgyespuszta, Tormásliget, Ujkér, Iklanberény, Lócs, Bük, Gór, Acsád, Meszlen, Tömörd, Kiszsidány, Peresznye és Répcevis. 26

Csepreg Szombathelytől 22 km, Kőszegtől 14 km, Soprontól 42 km, Sárvártól 32 km távolságra fekszik. Jelenleg a kistérséget egyetlen vasúti vonal érinti, mely a Szombathely- Lövő- Sopron vasúti szárnyvonal. A munkába járás Bükről vasúton történhet, vagy a gyakori buszjáratok igénybevételével is. A Terület erősen aprófalvas jellegű, melynek mértéke meghaladja a megyei adatokat, hiszen a települések 70,6 %-a 500 fő alatti, azaz aprófalu. Területét tekintve a megyében a második legkisebb területű kistérség a kőszegi után. 2007. évtől Bük is városi rangot kapott, s így jelenleg – megyénkben szokatlan módon - két azonos nagyságrendű város található a kistérségben. A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában, 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet, mely kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. Az elmúlt években a településen kívüli foglalkoztatás egyre nagyobb méreteket ölt, mely a közeli Bük Város szolgáltató iparán, idegenforgalmán kívül Szombathely, Sopron, valamint Ausztria irányában is megjelent. A külföldi munkavállalás főképp ipari szakmunkásokat, segéd és betanított munkásokat von el. Csepreg Város fejlesztési koncepciója támogatja a területen megtelepülni szándékozó társaságok ipartelepeinek kiépítését, de sajnos a gazdasági vállság hatására ezek a kedvező változások nem történtek meg. A településen jellemzően sok az egyéni vállalkozó. A vállalkozások között megtalálható vegyesboltot, vendéglátó-ipari egységet üzemeltető, valamint építési és szakipari vállalkozók is. Az utóbbi években önkormányzatunk jelentős eredményeket ért el a tartós munkanélküliek foglalkoztatása területén. A rendszeres szociális segélyben részesülők közül az Önkormányzat a tartós munkanélküliek időleges foglalkoztatását szervezte meg, különböző önkormányzati intézményeknél. E tevékenységet az állami költségvetés teljes egészében finanszírozza, így a foglalkoztatással kapcsolatban sem az önkormányzatnak, sem az intézményeknek többletköltsége nem jelentkezik. Megfelelő állami támogatás mellett ez a program továbbra is jó szinten végezhető és folytatható. A tevékenységben teljes az együttműködés az önkormányzati intézmények, az Önkormányzat, illetve a Munkaügyi Központ között. Jelentősnek mondható kistérségi közmunkaprogram is, melynek végrehajtása sikeres volt. Az önkormányzatok szerepvállalása a jövőben megnőhet a foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakításában, a fejlesztésekben érdekeltekkel (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók) szoros együttműködésben, továbbá olyan cselekvési programok, projektek kidolgozásában, melyek a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezik. E területeken jelentős a helyi önkormányzatok érdekeltsége, hiszen az új munkahelyek bővítik a helyi forrásokat, új fejlesztéseket indukálnak, illetve csökkentik a szociális kiadásokat. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 2007. november 1-én, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai felügyelete mellett a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület által működtetett Felső- Répcementi Kistérségi Foglalkoztatási Információs Pontot (FIP) megalakult, amely kitűnően felszerelt irodájával, munkaerő-piaci információk nyújtásával segíti az érdeklődőket és munkanélkülieket az elhelyezkedésben. Ingyenes internet használatot biztosítunk, tájékoztatást nyújtunk az aktuális állásajánlatokról, a munkaügyi kirendeltség által indított képzésekről, külföldi állásajánlatokról és a humán szolgáltatásokról. A 2010-es évben közel 500 ügyfél fordult meg irodánkban. 2009-es év szeptemberétől, új helyre, a volt középső iskola földszinten kialakított irodájába költözött a Foglalkoztatási Információs Pont a Közösségi Szolgáltató Központ, 9735 Csepreg, Széchenyi tér 29. szám alá. A FIP iroda a következő témakörökben nyújt szolgáltatásokat: • információ pályakezdőknek; 27

• a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól, az álláskeresési támogatásokról tájékoztató; • álláslehetőségek és képzési ajánlatok megtekintése; • foglalkozást segítő támogatásokról tájékoztató nyújtása; • a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ honlapján történő tájékozódás segítése; • információ a külföldi munkavállalásról, külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról; • alkalmi munkavállalással kapcsolatos ismeretek; • munkáltatók tájékoztatása, munkaerőigényük felvétele. Az önkormányzat a FIP Pont további meglétét, kiemelkedően fontosnak tartja. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A promenádon centralizálódnak a szolgáltatást nyújtó szervezetek nagy része. A Közösségi Szolgáltató Központ épületében a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület által működtetett Csepregi Felső-Répcementi Kistérségi Foglalkoztatási Információs Pont (FIP iroda), a kőszegi munkaügyi központ kirendeltsége, pályaorientációs tanácsadás, körzeti megbízott található. A Petőfi Sándor Művelődési - Sportház és Könyvtár épületében helyezkedik el a Gazdálkodói Információs Szolgálat Magyar Agrárkamara Területi Ügyfélszolgálati Iroda, valamint Helyi Termékbolt, az út másik oldalán a Római Katolikus Egyház. A Családsegítő Szolgálat a Területi Gondozási Központ szervezésében a Kossuth Lajos utcában lelhető fel. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén Csepreg Város Önkormányzatára és intézményeire az alábbiak a jellemzőek: a.) az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásakor nem, kor, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából különbséget nem tesznek, b.) a munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi-e vagy egyéb szempontok érvényesülnek, c.) előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a negyven felettiek pályázatát nem utasítják el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés, d.) a bérezés területén továbbra is biztosított, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, így a részmunkaidőben dolgozókat is, e.) az egyenlő esélyű előléptetés biztosított minden munkavállaló számára, f.) létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók kiválasztása a Kollektív Szerződésben, egyéb rendelkezésben meghatározott kritériumokra alapozva történik, g.) a munkavállalók teljes köre számára biztosított a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférés, h.) a kisgyermekes és az egyedülálló szülők számára lehetőséget biztosít az óvoda, iskola nyitva tartásához alkalmazkodó munkaidőkezdéshez, mivel ez nem ró aránytalanul nagy terhet a többi dolgozóra, i.) biztosítja a gyermeket egyedül nevelők számára a túlóra/túlmunka választhatóságának a lehetőségét, j.) a kisgyermekes anyák munkába való visszatérésének segítségét a lehetőségek figyelembe vételével/pl. továbbképzésben való részvétel segítségével/ biztosítja, k.) az Önkormányzat és intézményei, mint munkáltató figyelembe veszi a csökkent munkaképességű dolgozók esetében a munkakör ellátása érdekében a dolgozók kéréseit, ha az a feladatuk ellátását segítik, l.) panasztételre a lehetőség biztosított, m.) az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az érdekképviselethez ( pl: szakszervezet vezető, bizalmi ) fordulhat, n.) az érdekképviselet a panaszt anonim módon tárja a munkáltató elé. A fentieket az alábbiak támasztják alá: - 10 %-os a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermekeket nevelő egyedülálló munkavállalók aránya, 28

- a közoktatási intézményben foglalkoztatott fogyatékos személyek száma: 2 fő, - a foglalkoztatottak között jelentős arányú a negyven évnél idősebb munkavállalók aránya, - 5 % alatti a roma foglalkoztattak aránya, akiket kisegítő munkakörben alkalmaznak. A szegénységben élők, valamint a roma kisebbség felzárkóztatása, illetve a fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentése – a közmunkaprogram kivételével - a megadott adatok alapján nem jellemző a településen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről az Önkormányzatnál és intézményeinél nincs tudomásunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Területi Gondozási Központ megbízás szerint szervezi, az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. Természetbeni juttatásokkal is, így ruhaneművel és élelmiszerrel segíti a rászorulókat. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2009. átlag 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2010. átlag 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2011. átlag 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2012. átlag Forrás: TeIR

Nyilvántartott álláskeresők száma 110 90 90 101 98 145 133 127 152 139 154 133 120 106 128 150 100 93 79 106 104 71 85 102 91

29

segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 3 2,73 14 15,56 10 11,11 9 8,91 9 9,21 15 10,34 12 9,02 18 14,17 25 16,45 18 12,57 25 16,23 22 16,54 28 23,33 20 18,87 24 18,52 24 16,00 10 10,00 12 12,90 7 8,86 13 12,56 2 1,92 2 2,82 2 2,35 4 3,92 3 2,76

20. ábra: Álláskeresési segélyben részesülők számának változása 2008-2012. Segélyezettek száma (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

Adatsor1

2011

2012

Adatsor2

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak év fő fő % 2008 112 139 124,1 2009 146 235 161,0 2010 119 180 151,3 2011 83 111 133,7 2012 91 78 85,7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma nem teljesen pontos, a negyedévek között van olyan jogosult személy, aki az első két negyedévben megkapja a járadékot, és az ő adatai mind a két időszakban szerepel, így duplán jelenik meg, az adatok ezért pontatlanok. Az álláskeresési járadékra jogosultak száma csökkenő tendenciát mutat, mert a jogszabályi háttér változása eredményeként az ellátás időszaka 9 hónapról 3 hónapra változott. 21. ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak arányának változása 2008-2012.

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

30

2012

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől helyettesítő helyi önkormányzati nap munkaviszonyt nem rendszeres szociális támogatás rendelet alapján tudtak igazolni és az FHT segélyben részesülők (álláskeresési megvonták a támogatást jogosultságtól elesett támogatás) munkanélküliek 15-64 fő fő %-ában évesek %-ában 2008 28 5,25 0 0 0 0 2009 11 2,08 0 0 0 0 2010 5 0,95 0 0 0 0 2011 7 1,33 0 0 0 0 2012 4 n.a. 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A rendszeres szociális segélyben részesülők száma csökken. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

bérlakás állomány

szociális lakásállomány

0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 1274 n.a. 19 2009 1274 n.a. 19 2010 1276 n.a. 19 2011 1277 n.a. 19 2012 1267 n.a. 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

22 22 22 22 22

0 0 0 0 0

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A 2012-es évre csökkent a lakásállomány, mivel lebontásra került, vagy összedőlt az életveszélyes, lakhatatlanná vált házak egy része, és a fennmaradó nem lakott, rossz állapotban lévő ingatlanok már nem képezik részét a lakásállománynak és már az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások közé sem sorolhatók. Az alacsony komfortfokozatú önkormányzati bérlakások komfortfokozatának és alapterületének növelése a következő időszakban intézkedéseket kíván.

31

22. ábra: A lakásállomány összetétele Csepreg 2012. év

22 19 fő

1277 fő

összes lakásállomány

bérlakás állomány

szociális lakásállomány

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

2008

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma n.a.

Hajléktalanok száma n.a.

2009

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

2012 Forrás: önkormányzati adatok

n.a.

n.a.

A szociális törvény értelmében hajléktalannak minősül az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek: a.) Az esetek nagy részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. b.) Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát. c.) Növekszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya (munkanélküliség, önálló életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység). A hajléktalanság bekövetkezésében központi jelentőségű tényező a lakástalanság. A rendszerváltás óta lezajlott lakásprivatizáció következtében szinte teljes egészében megszűntek az állami és önkormányzati „olcsóbb” lakások, albérletek, munkásszállók. Ennek következtében szinte kizárólag piaci alapon lehet lakáshoz, vagy bérlakáshoz jutni. E körülmények, valamint a közüzemi díjak folyamatos emelkedése egyfajta, a hajléktalanság irányába mutató lejtőt képeznek, elsősorban az alacsony jövedelmű esetleg munkanélküli, vagy más okból szociális segítségre szoruló családok, vagy egyének számára. Hajléktalanságot válthat ki az egyén vagy család életében az is, amikor váratlan krízishelyzet (betegség, életmódváltás, vállalkozás sikertelensége, elemi kár stb.) áll elő. 32

A lakástalansággal, pontosabban a lakhatáshoz való jogokkal már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2000ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának közösen előterjesztett indítványa kifogásolta, hogy az állam nem tesz eleget az Alkotmány 15., 16., 17., valamint 70/E. §-aiból fakadó jogalkotási feladatának. Az indítványozók véleménye az volt, hogy sem a szociális ellátásokról, sem a társadalombiztosításról szóló törvényi rendelkezések nem fedik le teljes egészében a hivatkozott alkotmányjogi rendelkezésekből az államra háruló szabályozási kötelezettségeket, hiszen – álláspontjuk szerint – a szociális biztonsághoz való alapjognak a hajlékhoz (lakhatáshoz) való jog nélkülözhetetlen részét képezi, mert annak hiányában egyetlen szociális intézkedés sem érheti el célját. Az indítványozók szerint ebből következik, hogy az állam a lakhatáshoz való jog biztosítása tekintetében mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követ el. Az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) számú határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok – így a lakhatáshoz való jog -, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően felelőssége nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont azt jelenti, hogy az állam a hajléktalanok részére nem köteles lakást biztosítani, elég ha a szociális ellátórendszer fenntartásával orvosolja a problémát. Az állam, illetve általa az önkormányzatok részére előírt ellátások azonban a problémákat jelenleg nem tudják teljes mértékben megoldani. Ebből következően sajnos a hajléktalan ellátórendszer fejlesztése csak mint egy krízisállapot kezelése vihető tovább, de nem mint valaminek a megoldása. Magyarországon a hajléktalan emberek számát 30-35.000-re becsülik. Ehhez képest viszont az ország területén mindössze 8000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig kb. 5000 személy kap naponta ellátást. A hajléktalan ellátást az állam folyamatosan fejleszteni próbálja. A fejlesztésen belül különös hangsúlyt kap az utcai szolgálatok és a nappali ellátások fejlesztése, a regionális diszpécser központok létrehozása, illetve a rehabilitáció és a munkaerő piaci reintegráció hatékonyságának növelése. Sajnos az ágazat finanszírozása sem állami, sem helyi szinten nem teszi lehetővé a hajléktalanság jelentős csökkentését. Nagyobb támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek az önálló életvitelre képes hajléktalan személyek számára lakhatási támogatást nyújtsanak, így férőhelyeket szabadítsanak fel és növeljék a hajléktalanságból kilábaló emberek számát. A fentiekből is látható, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos problémák az ország valamennyi településén fellelhetőek. A probléma abból adódik, hogy a hajlékhoz jutást, csak abban az esetben lehet elérni, ha a hajléktalan munkajövedelmet szerez, mivel a megélhetéshez és a lakhatási feltételek biztosításához anyagi forrással kell rendelkeznie. Ebből adódik az, hogy a hajléktalanoknál szükség van egy generációváltásra ahhoz, hogy elérjük: nagy részüknek legyen munkája, vagy valamilyen szintű ellátása. Ez esetben megfelelő bérlakás programmal, albérleti támogatással a hajléktalanok kigondozhatóak lennének. Bár a település hajléktalanokat segítő programokban nem vesz részt, indokolt lenne azon személyek lakhatási, illetve ellátási körülményeinek felmérése a településen, akik éjszakáikat közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben töltik. A felmérésben és a körülmények kialakításában az Egészségház és a Területi Gondozási Központnak kiemelt szerepe lenne.

3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 27 2009 23 2010 28 2011 80 2012 73 Forrás: önkormányzati adatok

33

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

23. ábra: Lakásfenntartási támogatásban részesülők számának alakulása 2008-2012.

Támogatásban részesülők (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

Lakásfenntartási támogatások

2010

2011

2012

Adósságcsökkentési támogatások

A támogatás száma emelkedik, a lakosság számára egyre nagyobb terhet jelent a lakásfenntartás. a) bérlakás-állomány A 19 db bérlakásból, 4 db piaci alapon, 15 db pedig közfeladatok ellátása, szakember ellátás javítás érdekében kiadható, ebből jelenleg 1 db nem kiadott. b) szociális lakhatás Az önkormányzat tulajdonában lévő 22 szociális lakásból 10 db komfort nélküli, 4 db félkomfortos, 8 db pedig komfortos. A lakások mindegyikében lakik bérlő. Az érdeklődés folyamatos, sajnos minden igény kielégítésére nincs lehetőség a lakásállomány kis létszáma, és a túljelentkezés miatt. Jellemzően olyan rászorulók veszik igénybe ezen lakásokat, akiknek saját tulajdonú ingatlan megszerzését, egyéb albérlet megfizetését anyagi helyzetük nem teszi lehetővé. Az alacsony komfortfokozatú önkormányzati bérlakásokat pályázati források segítségével fokozatosan fel kell újítani. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs róla tudomásunk e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt nyújt a rászorulóknak az Önkormányzat, valamint szociális célú tűzifa igényelhető. f) eladósodottság A településen 1277 lakás található, (KSH adat 2011. január 1-i állapot), így 2,65 lakos jut tehát egyre, s ez a megyei átlagnál némileg jobb ellátottságot jelent. A lakások nagy része a vízvezetékrendszerre rácsatlakozott és elérhető fűtési alternatíva a vezetékes gáz. A településen a csatornarendszer kiépített. A közlekedési-távközlési infrastruktúra megfelelő. 34

A családok szociális helyzetének romlásával országosan egyre nagyobb igény mutatkozik az önkormányzati bérlakások bérletére. Az önkormányzati bérlakás állomány száma ugyanakkor az elmúlt évek során nem változott, sőt az állagromlás miatt inkább csökkenő tendenciát mutat, mert a leromlott műszaki állapot miatt néhány ingatlan eladásra, lebontásra került. A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzat minden korosztálynak és minden különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőnek igyekszik lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására. Ugyanakkor a szociálisan hátrányos helyzetű családok száma növekvő tendenciát mutat, ezért a jövőt tekintve célszerű lenne a bérlakások számának növelése, valamint a jogszabályi háttér kedvezőbbé tétele, különös tekintettel a napjainkra jellemző gazdasági vállság hatásaira. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: Külterületen Kincséd puszta található, de nem rendelkezik belterületi besorolással. 3 család él itt , lakhatási körülményeik részben elégségesek, víz, áramellátás biztosított, közösségi közlekedésben részt tudnak venni, buszmegálló található, csatornahálózat hiányzik. A nem lakóövezetben elhelyezkedő lakásokról nincs tudomásunk. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Településünkön telep /szegregátum jelenleg nem található 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 2 2 2 2 2

A település ellátott háziorvosi és gyermekorvosi szolgáltatással.

35

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 68 2009 104 2010 85 2011 75 2012 103 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az ellátottak száma emelkedik, ami a lakosság rászorultságát egyre jobban tükrözi. 24. ábra: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának alakulása 2008-2012.

Közgyógyellátotttak száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

A közgyógyellátásban részesülők száma ingadozik. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 31 2009 33 2010 29 2011 21 2012 25 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ellátottak száma periodikusan változik, hasonló tendenciát mutat, mint a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kötelező általános iskolai szűrést, a szűrővizsgálatokat háziorvos/iskolaorvos elvégzi, prevenciós busz is lehetőséget ad szűrésekre.

36

A védőnői szolgálat helyi szinten is végez szűréseket, például méh- nyakrák szűrés. Művelődési Házban is szerveznek egészségmegelőző szűrővizsgálatokat (tüdőszűrés, véradás), egészségmegőrzéssel kapcsolatos programokat (liszt-érzékenyek klubja, baba-mama klub). Helyi védőnő és a Szombathelyi kórház látja el a gyerekek szűrővizsgálatait. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Ez a szolgáltatás Szombathelyen működik (Micimackó óvoda -„Aranyhíd” Nevelési – Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola; Váci iskola, Kőszegen (Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az óvoda látja el azt a feladatot, a Területi Gondozási Központtal együtt, az egészséges táplálkozás szempontjait figyelembe véve, a jogszabályi háttér keretében. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A szervezett sportprogramok mindenki számára hozzáférhetők, foci, kerékpár, túrázást, néptánc, aikido, fogathajtás, lovassportok, ping-pong, torna, klubfoglalkozások és különböző érdeklődési körökkel gazdagodik. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A TGK –ban megoldott g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésről. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Csepreg Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján biztosítja a különböző szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján a gyermekjóléti ellátásokat. A két törvény megalkotása óta eltelt időszakban az ellátások iránti igény dinamikus növekedést mutat, a tendencia hátterében a társadalom egyes rétegeit érintő kedvezőtlen változások állnak. Ezzel egyidejűleg a szociális kiadások súlya is jelentős mértékben emelkedett. Csepreg Város Önkormányzata biztosítja a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. Igényelhető a méltányossági ápolási díj, átmeneti segély, krízistámogatás, temetési segély, közgyógyellátás, szociális étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés. A jogosultsági feltételeket részletesen a helyi rendelet tartalmazza. A rászorulók számára, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújt segítséget. Csepreg Város Önkormányzata szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek feladata a képviselő-testület által jóváhagyott szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések, fejlesztések, feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a városi szociális jelzőrendszer működtetése.

37

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A lakosok részt vehetnek a közintézmények szervezett programjain. A közösségi élet színterei: • Közintézmények: o Művelődési Ház o KIKI o Óvoda és Bölcsőde o TGK •

egyesületi létesítmények: o Tűzoltó Egyesület, Tűzoltó Szertár o KSZK próbatermei o nyílt terek, például: Malomkert, Promenád, Deák utcai pálya

4. kép: Nemzetiségi Nap 2013.

Forrás: http://www.csepregikiki.hu/feltoltesek/galeria b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi rendezvényeken való részvétel nagyban szerepet játszik közösségi együttélésben, mint például az iskola által szervezett nemzetiségi napok, mesemondó versenyek a nemzetiség nyelvén. A két ifjúsági egyesület is aktívan szerepel a közösségi életben , vagyis a CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, valamint a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület. A Farkas Sándor Egylet közösségi munkája is számottevő, legutóbb, a határon kívül élő gyermekek (Rahó) anyanyelvük megőrzésére gyűjtöttek. A több éves közmunkaprogrammal folytatódik a roma lakosság munkába történő integrációja, a helyes társadalmi szokások megismerése felnőtteknél, valamint a bölcsődei, óvodai nevelés esetén nélkülözhetetlen az elvárt magatartási formák megtanulása, hogy később ne vezessen etnikai konfliktushoz. Ezzel jó példát mutatnak a rokonság, család többi tagjának, kirekesztettség érzetük csökken, önbecsülésük megnövekszik, munkára való késségük megnő, így fokozatosan kivívják a lakosság megbecsülését.

38

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A Csepregi Római Katolikus Egyházközség alkalmi élelmiszergyűjtéssel támogatja a rászorulókat, pl.: Szent Miklós kosara. Az egyház képviseletében Plébános Úr havonta egyszer meglátogatja a rászoruló családokat, valamint a Csepregi Egyházközség Karitász Csoportja is segíti a mélyszegénységben élőket. A TGK Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat folyamatosan. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Jelenleg nincs a településen roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nem tudjuk pontosan, hogy kik azok az emberek, családok, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, mert nem mindenki kér segítséget

Adatbázis létrehozása a mélyszegényekről, majd segítségnyújtás a jelzőrendszeren keresztül

Megélhetési, foglakoztatási gondok

Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatásuk elősegítése

Információ hiánya, a munkanélküliek körében

Lakosság tájékoztatása pályázati lehetőségekről, például: vállalkozóvá válás, családi napközi

39

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a térségben jelentős köznevelési szerepet tölt be az esélyegyenlőség biztosításában. Tagja volt a 2007-ben megalakult Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola-alapfokú művészetoktatási intézmény, Óvoda és Bölcsöde Közös Igazgatású Közoktatási Intézményének, ekkor az Önkormányzat jelentősen átszervezte közoktatási intézményrendszerét és a korábban önálló közoktatási intézményekből létrehozta a négy szervezeti egységből álló közös igazgatású szervét. 2013.01.01-ei szétválást követően újra önálló köznevelési intézményként működik, a korábbi stratégiai terveket követve, vagyis a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva, az intézményben továbbra is biztosított a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és a valódi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél nevelésben-oktatásban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezette. A bejáró tanulók főképp tömegközlekedési eszközzel és iskolabusszal járnak a településre. Az intézményben működő csoportok, osztályok tanulói összetételére odafigyelnek, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s gyermekek arányának kiegyenlítettségére törekszik az intézmény vezetése. Az intézményben a korábbi időszakban csak enyhe értelmi fogyatékos tanulók alkotnak külön 1-1 összevont osztályt alsó és felső tagozaton egyaránt. E szegregált nevelés-oktatás szervezési gyakorlatra a tanulók szakértői határozatában is utalás található. A 2010/11. tanévtől az általános iskola felső tagozatán az óvodához hasonlóan integráltan folyik, enyhe értelmi fogyatékosok nevelése, oktatása. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálatból kitűnik, hogy az eddigi pedagógiai munka legtöbbször eredményesen biztosította a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek nevelését, oktatását, s ezt kell folytatni a továbbiakban is a tanulók szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek többsége igénybe veszi az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat. A 2012/2013. tanévben kettő magántanuló közül mindkettő, a roma szokásokra hivatkozva kérte felmentését, a mindennapi iskolába járás alól. Elsősorban az osztályfőnökök és a gyermekés ifjúságvédő kolléga odafigyelő, támogató részvételével bevonták őket az intézmény által biztosított programokba, hozzásegítjük őket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez (ingyenes tankönyvek, étkezés, Útravaló programban sikeres pályázat, szüleikkel, családsegítővel, jegyzővel folyamatos kapcsolattartás, ügyintézés, fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások szakember vezetésével stb.). Az intézményben nagyrészt rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyerekek/tanulók eredményes nevelésének, oktatásának személyi és tárgyi alapvető feltételei. Gyógypedagógusokból, fejlesztő pedagógusokból álló csoport munkáját egy ezzel a feladattal megbízott pedagógus koordinálja, szorosan együttműködve az ifjúsági és gyermekvédelmi felelőssel. Többek között az IPR pályázat megvalósításán is ők dolgoznak. Az intézmény pedagógiai programját, oktatási, nevelési gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy 2008ban még korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és kulcskompetenciákat fejlesztő 40

programokat kevés pedagógus alkalmazta nevelő-oktató munkájában. A 2009/10. tanévben sikeresen pályázatot nyújtottak be a TÁMOP 3.1.4/08/2. a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című felhívásra. A Csepreg város közoktatásának megújítása című programban kiemelt terület a sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodáshoz szükséges egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kompetencia alapú nevelés, oktatás. Az intézményben az országos átlagot meghaladó az SNI tanulók száma, több mint 10%, vagyis 39 fő, ezt nehéz csökkenteni, de a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek, és támogatják a többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulásukat. A hátrányos helyzetű tanulók zenei nevelésében, képességeik maximális kibontakoztatásában különösen fontos az esélyegyenlőség biztosítása. Az egyéni hangszeres oktatás során rendkívül szoros intellektuális és érzelmi kapcsolatba kerül tanár és növendék. Ez a bizalmas személyes kapcsolat lehetővé teszi a tanár számára, hogy megismerve hátrányos helyzetű növendékei különböző problémáit, hatékonyan segítsen azok megoldásában. A hangszeres tanár egyéni mentorként irányíthatja a hátrányos helyzetű tehetséges növendék zenei fejlődését, szorosan együttműködve a szolfézs tanárral és más hangszeres tanárokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek problémáival gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkozik heti 11 órában. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges célunk a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és kevés számú roma tanulók szegregációjának megfékezését és integrált oktatásuk támogatását szolgálja pedagógiai programunk is. Célunk a lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba juttatás. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását szorgalmazzuk 1-3. évfolyamon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai, életkori szükségleteit jobban figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő, a pihenés és a fizikai aktivitás időszakainak arányos elosztására. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségekkel, a kisebbségi önkormányzatokkal (jelenleg csak horvát kisebbségi önkormányzat van, roma kisebbségi önkormányzat nincs) való együttműködés megerősítése is, hogy ez sikeresen megtörténjen, ahhoz elengedhetetlen, a családok pozitív hozzáállása, így a rendszeres családlátogatás gyermek pszichológus bevonásával, a családok meggyőzése, személetmód változása is. Az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek érdekeinek érvényesítésében részt kell vállalnunk. Törekednünk kell arra, hogy az állami gondoskodásban élők, a hátrányos helyzetű tanulók a kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen végzett tevékenység során jártasságot szerezzenek a felelősséget vállaló magatartásban, a tudást értéknek tekintsék, elősegítve ezzel saját társadalmi integrációjukat. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében a megfelelő szakemberek alkalmazásával lehetővé tesszük a gyógypedagógiai professzió alkalmazását. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők megsegítésére, integrált oktatás elősegítése érdekében a továbbiakban is együttműködünk a nevelési tanácsadóval. Általános célként kell kitűznünk, hogy minden gyerek a képességének megfelelő szintű, maximális szintű tudással fejezze be alapfokú tanulmányait. Az iskolai közösség összefogását tükrözik, valamint az esélyegyenlőség lehetőségét nyújtják a rendszeresen megrendezésre kerülő programok: a gyerekek aktívan rész vesznek zenével, színjátékkal kapcsolatos rendezvényeken, évente 12 alkalommal mozi előadás tekinthető meg, színházak előadása , A családok közösségi térbe történő bevonása, a jövőben is kiemelt figyelmet kap.

41

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2011-es adat

lélekszám arány %

Állandó népesség száma

3260

100,00%

Gyermekek száma összesen

557

19,36%

Állandó népességből nő

1709

52,42%

Állandó népességből férfi

1551

47,58%

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

74

2,27%

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma

213

6,53%

Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

216

6,63%

Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma

61

1,87%

Állandó népességből a 15-17 éves nők száma

67

2,06%

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Demográfiai trend Év Gyermekek száma 0-17 éves korig

2008 599

2009 597

2010 573

2011 557

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 8 2008 8 5 2009 11 0 2010 9 0 2011 9 1 2012 15 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés védelembe vett 18 év alattiak száma

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 39 41 40 37 36

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma emelkedik, a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma kis mértékben csökken.

42

25. ábra: Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számának alakulása 2008-2012. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 védelembe vett 5 megszüntetett eset 0 2008

2009

2010

2011

veszélyeztetett kiskorú

2012

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Kiegészítő tartósan gyermekvédelmi beteg kedvezményben fogyatékos részesítettek száma gyermekek száma 2008 119 17 0 2009 131 19 0 2010 146 22 0 2011 120 17 0 2012 119 17 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

43

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

0 0 0 0 1

76 71 89 168 102

26. ábra: A gyermekvédelmi kedvezmények alakulása 2008-2012. Gyermekvédelmi kedvezmények

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

rendszeres kedvezmény

rendszeres kedvezmény 2012

kiegészítő kedvezmény

rendkívüli kedvezmény

A települési önkormányzat jegyzője, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a törvényi feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az 1997. évi XXXI. törvény 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket Az adatok nehezen értelmezhetők, mivel tartós beteg nem egyenlő a fogyatékkal élő beteggel. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Részesülnek a gyerekek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, ezen kívül az IPR pályázatnak köszönhetően esélyegyenlőségi támogatásban, valamint útravaló ösztöndíjban is.

44

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya: 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben Ingyenes kedvezményes résztvevők étkezésben étkezésre száma iskola résztvevők jogosultak száma 1-8. száma óvoda 1-13. évfolyam évfolyam 2008 30 34 n.a. 2009 31 53 n.a. 2010 33 62 n.a. 2011 32 48 35 2012 31 58 32 Forrás: Önkormányzati adatok

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

137 145 152 174 178

0 2 2 0 0

Nyári étkeztetésben részesülők száma

26 60 28 30 26

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak: a nagycsaládosok, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, tartós betegek, nevelésbe vett, családi pótlékot saját jogán kapja. A juttatásban részesülők száma emelkedik, így az intézményekre egyre nagyobb teher hárul az esélyegyenlőség biztosításában. A tanulói tankönyvtámogatást az intézmények tankönyv-kölcsönzés lehetőségével, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, használt tankönyvek biztosításával, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás formájában is megoldhatják. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, arány: Településünkön minden gyermek magyar állampolgár, a bejárók közül 1 fő kettős állampolgárságú gyermek van az óvodában és 3 fő kettős állampolgárságú gyermek van az iskolában. 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma

Ebből hátrányos helyzetű

2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma 0 0 0 0 0

Ebből hátrányos helyzetű

0 0 0 0 0

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma 0 0 0 0 0

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregátum.

45

Ebből hátrányos helyzetű

0 0 0 0 0

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma 0-3 év közötti egy védőnőre jutó egész körzetre egy védőnőre jutó gyermekek kiterjedő Csepregi gyermekek gyermekek száma a védőnők száma száma gyermekszám száma körzetben Csepregen

év

2008 2009 2010 2011

3 3 3 3

111

37

264

112

37

256

108

36

246

100

33

221

2012

109 55 343 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Védőnői adatközlés

88 85 82 74 172

A gyermekek száma tükrözi az egész körzetet, vagyis a csatolt települések létszámát is. HH gyerekek száma, HHH gyerekek száma, SNI gyerekek száma a védőnők által nincs külön nyilvántartva, ezt az iskola és az óvoda számszerűsíti. Fogyatékkal élő gyerekek száma: 2 fő (vakság, értelmi fogyatékosság) Tartós beteg gyerekek száma: 6 fő (asztma, epilepsia, fejlődési rendellenesség, lisztérzékenység, kardiológiai betegség) 27. ábra: Egy védőnőre jutó gyermekek számának alakulása a körzetben 2008-2012. 200 180 160 140

fő

120 100 80 60 40 20 2008

2009

2010

2011

2012

év

Az egy védőnőre jutó gyermekek száma 2012-évben kiugróan magas, ez a védőnői álláshelyek számának csökkenésével magyarázható, 3 védőnő helyett 2 fő látja el a korábbi feladatokat, ugyanannyi gyermeklétszám mellett, ami még nagyobb terhet, és odafigyelést jelent a szakemberek részéről. 46

4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott Gyermekorvos által háziorvosi praxis/ok esetek száma ellátott esetek száma száma 2008 0 26848 6233 2009 0 28771 6823 2010 0 27930 6390 2011 0 29036 5837 2012 0 n.a. 4568 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Védőnői adatszolgáltatás

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Gyermekorvosi, háziorvosi ellátás működik. 2013.08.31-től a gyermekorvosi ellátás a körzetben jelenleg helyettesítéssel ellátott, heti 10 órában, egy évre meghoszabbítva, mivel gyermekorvosi pályázat nem érkezett. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2

1

20082012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás

Az önkormányzat egészségügyi feladatainak ellátása érdekében 1996-ban megalapította az Egészségházat, teljes nevén: Csepreg Város Egészségháza. Az intézmény alapítója és fenntartója Csepreg Város Önkormányzata, működési területe azonban szélesebb, mivel magába foglalja az alábbi településeket: a Bő, Bük, Gór, Tömörd, Tormásliget, Simaság, Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis, Und, Sopronhorpács és Völcsej önkormányzatok közigazgatási területe. A településen az önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formák az alábbiak: Alaptevékenységek: • Háziorvosi alapellátás • Járó betegek gyógyító szakellátása • Család és Nővédelmi egészségügyi gondozás: Terhestanácsadás, Csecsemő tanácsadás, Védőnői tanácsadás, gyermekorvosi tanácsadás, Védőnői fogadóóra, Védőnői szolgálat, Védőnői várandós tanácsadás • Ifjúság egészségügyi gondozás • Egyéb betegségmegelőzés • Népegészségügyi ellátás TB által támogatott szakrendelések: • Ultrahang diagnosztikai szakrendelés • Rheumatológiai szakrendelés • Belgyógyászati szakrendelés • Várandós és nőgyógyászati szakrendelés • Ideggyógyászati és pszichiátriai szakrendelés Kiegészítő alapellátások: • Laboratórium – csak vérvételi hely • Vérvétel (beutalással) - leletkiadás 47

• •

Fizikoterápiás kezelés Fogászat

Magánorvosi rendelések: • Bőrgyógyászat 5. kép: Csepreg Város Egészségháza

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/kepek/egeszseghaz.jpg Az Egészségházban járó beteg szakellátás ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, melyeket vállalkozó orvosok látják el, akikkel az önkormányzat szerződést kötött. Az általuk használt eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak. A megjelölt feladatok az ÁNTSZ által kiadott működési engedély kötelesek, melyekkel az intézmény több esetben ideiglenes jelleggel rendelkezik. Egyéb szakorvosi ellátás Szombathelyen vehető igénybe. Az intézmény közelében található az Üdvőzítő Gyógyszertár, amely a jelenlegi tulajdonosi szerkezettel 2004 óta áll a város és térsége összes lakójának szolgálatában. Az intézmény az összes szükséges engedéllyel rendelkezik. A mindennapos gyógyszerek kiszolgáltatása folyamatos és zökkenőmentes, a speciális igényeket egy munkanapon belül teljesítik. A patika igény szerint vállalja kötszer és gyógyszerek házhoz történő kivitelét. Egészségnevelési tanácsokkal segítik a páciensek életvitelét, illetve betegirányítási feladatokat is teljesítenek. Az Egészségház szakellátásait költségvetési hozzájárulással, támogatásokkal, pályázatokkal kell megtartani.

48

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Szombathelyen vehető igénybe ilyen szolgáltatás. Gondot jelent sok esetben, hogy a fejlesztésre, a rossz szociális helyzetű családok gyermekeinek lenne szükség, így anyagi problémák, vagy szállítóeszköz hiánya miatt nem tudják megoldani a Szombathelyre bejárást. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Működő összes bölcsődei Szociális szempontból férőhelyek száma felvett gyerekek száma bölcsődébe beírt bölcsődék száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermekek száma gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

2008 1 16 2009 1 11 2010 1 15 2011 1 16 2012 1 20 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

12 12 12 12 12

A táblázat adatai nem értelmezhetők pontosan, mivel a KIR rendszer által szolgáltatott adatok, az októberi statisztika alapján kevesebb létszámot tart nyilván, mint az egész nevelési év gyermeklétszáma. 6. kép: Március 15-e az óvodában

Forrás: http://www.csepregikiki.hu/feltoltesek/galeria/301/dscf9185.jpg

49

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 0 0 0 0 0

Nincs családi napközi a településen. A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat által alapított és fenntartott Csepregi Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény egységében látják el. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg, maximum 12 fős létszámmal Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. Az óvodában a rendelkezésre álló férőhely elegendő, minden beiratkozó gyermek számára biztosított az óvodai ellátás; a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekekre nem jellemző, hogy alacsony arányban járnának óvodába. Ahol mégis előfordul, ott a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni. 7. kép: Kiskertészek

Forrás: http://www.csepregikiki.hu/feltoltesek/galeria/361/dscf5185.jpg 50

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG 2013.ban

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

6

Óvodai férőhelyek száma

150

Óvodai csoportok száma

6 630 - 1700

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

4 ,illetve 5 hét

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

12

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

11

0

Gyógypedagógusok létszáma

1

0

Dajka/gondozónő

6

0

Kisegítő személyzet

8

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

Fő

2008.

0

0

2009.

0

0

2010.

0

0

2011.

0

0

2012.

0

0

2013.

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

51

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai óvodai óvodába beírt óvodai óvodai gyógypedagógi gyermekférőhelyek feladat-ellátási gyermekek ai csoportok csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 132 6 150 1 132 0 2009 139 6 150 1 139 0 2010 125 6 150 1 125 0 2011 130 6 150 1 130 0 2012 133 6 150 1 133 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma

8. kép: Óvodai május 1-ei néphagyomány-őrzés, májusfa körbetáncolás

Forrás: http://www.csepregikiki.hu/feltoltesek/galeria/452/mjusfallts054.jpg

52

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves

4 éves

43 n.a. n.a.

30 n.a. n.a.

5 éves 6 éves 7 éves Összesen 33 n.a. n.a.

27 n.a. n.a.

0 n.a. n.a.

133 26 n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

27 7

tagóvoda 0 0 0 Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 0 0 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) 0 0 0 a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő

149 2010/2011 144 2011/2012 2012/2013 154 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

általános iskolások száma fő

napközis tanulók száma fő %

167 154

316 298

92 96

29,1 32,2

152

306

86

28,1

9. kép: Aikido bemutató a tornateremben

Forrás: http://aikidocsepreg.blogspot.hu/2010/06/aikido-bemutato-csepregen.html 53

28. ábra: Az általános iskolában tanulók száma 2010/2011, 2011/2012, 2012/2013 tanévben Általános iskolában tanulók száma 350

300

250

200 fő

általános iskolások száma napközis tanulók száma 150

100

50

0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

tanév

A tanulólétszám a vizsgált tanévekben nem mutat szignifikáns különbséget, 307 fő átlag körül ingadozik. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon 8 8 2010/2011 16 8 8 2011/2012 16 2012/2013 8 8 16 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 0 0 0

5-8 évfolyamon 1 1 1

összesen 1 1 1

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai –2012/2013 tanév A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

234

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

72

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

3

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

63

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Iskolai adatszolgáltatás

24

54

általános iskolai feladatellátási helyek száma db 1 1 1

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő 2 11 17 1 1 1 0 6

Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet Forrás: Iskolai adatszolgáltatás

Hiányzó létszám 0 0 0 0 0 0 1 1

29. ábra: Az iskolai személyzet összetétele

fő Nem szaktanítást végző tanító 2

6 10 1 1

Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma 11 Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos

17

Iskolapszichológus Kisegítő személyzet

A dolgozói létszám 39 fő, 2 betöltetlen álláshely mutatható ki: 1 fő iskolapszichológus, és 1 fő kisegítő személyzet. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 44 / 100 % 2010/2011 2011/2012 29 / 100 % 2012/2013 27 / 100 % Forrás: Iskolai adatszolgáltatás

55

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás (a továbbiakban: Szolgálat) a Területi Gondozási Központ keretein belül működik 2004. októberétől. Területi Gondozási Központ, továbbiakban TGK fenntartója: Csepreg Város Önkormányzata. A szakfeladatként működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás formájában, az alapító okiratban foglaltak szerint. A szolgálat célja a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének szervezése, esetmegbeszélések rendszeresítése, szabadidős programok szervezése, nyári tábor, játszóház. Természetbeni segítségnyújtás a rászoruló családok számára, ruha és élelmiszersegély osztása, nyári gyermekétkeztetés. Szolgálat ellátási területe: Csepreg Város Önkormányzat közigazgatási területén kívül Tömörd és Tormásliget Községi Önkormányzatok közigazgatási területe. Tömörd és Tormásliget községekben a gyermekjóléti szolgáltatást a Felső-Répcementi Kistérségi Társulás keretében hivatalos szerződéssel látják el. A felújított épületben az alapellátás működéséhez szükséges feltételek mellett a kliensek számára is igényes szolgáltatást tudnak nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának célja a gyermek testi, érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése gondozással, a megfelelő ellátások közvetítésével és szervezésével, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése. A Szolgálat feladata, hogy tájékoztassa a településen élő családokat azokról a jogokról, támogatásokról, ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak, a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával. Feladatuk információnyújtás, a tanácsadás, a segítő beszélgetés, és a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás. A Szolgálat feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a szolgálat családgondozást végez a család problémáinak rendezése érdekében. 10. kép: Területi Gondozási Központ logója

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/kepek/gondozas.jpg A Szolgálat tapasztalata szerint a gyermekek veszélyeztetettségének okai elsősorban a családok anyagi helyzetére, a növekvő munkanélküliségre, a szülő, szülők életvezetési problémáira, a gyermekek nevelésével összefüggő nehézségekre vezethetők vissza. Sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyek folyamatos elszenvedői a gyermekek. További jellemző ok a gyermekek elhanyagolása, problémát okoz a gyermekek mindennapos tisztálkodása, a megfelelő higiénés körülmények, a gyermekek környezetének rendben tartása. A Szolgálattal kapcsolatba kerülő családok száma folyamatosan nő. Nő az alapellátásban gondozott és a védelembe vett gyermekek és családok száma. Az elmúlt év során Szolgálat egyre több kamaszkorba lépő, magatartási és viselkedési problémával küzdő, szabálysértést elkövető gyermekkel került kapcsolatba. A Szolgálat célja a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének szervezése (pl.: esetmegbeszélések rendszeresítése, esetkonferencia szervezése), szabadidős programok szervezése, nyári tábor, játszóház, egyházi tábor segítése személyes részvétellel. Ajándékosztás Húsvétkor, 56

Mikulásra, Karácsonykor. Természetbeni segítségnyújtás a rászoruló családok számára, EU élelmiszersegély, nyári gyermekétkeztetés szervezése. Emellett a Szolgálat családgondozói konferenciákon, előadásokon, továbbképzéseken vesznek részt. A gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatok ellátását, a gyámhatósági ellenőrzéseket, a környezettanulmányok készítését, a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetését közösen együttműködve a gyámhivatal, a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintéző és a gyermekjóléti szolgálat végzi el. Környezettanulmány készítésére valamennyi védelembe vételi eljárás esetén, az ideiglenes hatályú elhelyezések és az átmeneti nevelésbe vételi eljárások és felülvizsgálataik esetében kerül sor. Emellett külön megkeresések alkalmával is készít környezettanulmányt. Családlátogatást, családgondozást folyamatosan végez. A Szolgálat a Gyámhivatal által átmeneti gondozásba vett gyermekek családjait is rendszeresen látogatja és próbálja visszagondozni a gyermekeket családjukba. A gyermekek veszélyeztetettségének okai a kezelt probléma típusa szerint: Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Szenvedélybetegség-általában alkoholizmus Fogyatékosság, retardáció A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák védelme, segítése, támogatása. Ösztönzi az anyát arra, hogy olyan életvitelt folytasson, ami nem veszélyezteti a magzatot. Az anya figyelmének felhívása a védőnővel való rendszeres kapcsolattartásra. Tájékoztatni kell az anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, ellátásokról, illetve segítséget kell nyújtani abban, hogy pl.: a Gyed-et, családi pótlékot hol, milyen formában tudja megigényelni. A továbbiakban a Szolgálat feladata, hogy tanácsokkal lássa el az anyát, hogy megfelelően ellássa gyermekét. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata még, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. Folyamatos, rendszeres kapcsolat alakult ki a védőnői szolgálattal, gyermekorvossal, az általános iskolával, óvodával, rendőrséggel. A Védőnői Szolgálat és a gyermekorvos a jelzőrendszer szerves részét alkotja. A védőnő és a gyermekorvos munkájából adódóan a gyermekek intézményi nevelése előtt betekintést nyer egy-egy család életébe, szociális helyzetébe, azonnali jelzésnek kell érkezni tőlük, ha a gyermek nevelése, ellátása során hiányosságot, tartós elhanyagolást észlelnek. A jelzőrendszer jól működik, így az óvoda, iskola, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, intézményi dolgozók, rendőrség, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, védőnő gyermekorvos rendszeresen részt vesznek esetmegbeszéléseken is. e) gyermekvédelem Az általános iskolában gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el ezt a feladatot, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt segítséget, szociális jelzőrendszer működik. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások SOS lehetőségek Kőszegen, valamint a Kőszegi Nagy László EGYMI. Anyaotthon és családotthon Szombathelyen, Gencsapátiban található, azonban Gencsapátiban férőhely hiányában más településről jövőt nem fogad. Szombathelyen a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmenti Otthonát üzemelteti, összesen 40 férőhellyel, kizárólag Szombathelyről és annak vonzáskörzetében élőket helyezik el várakozási lista alapján. 57

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A Csepregi Sportegyesület (továbbiakban : CSSE) 1924-ben alakult Csepregen, elsősorban a labdarúgást kedvelő és a sportolni vágyó lakosság kezdeményezésére. Az CSSE fő tevékenysége a labdarúgó bajnokságokban szereplő felnőtt, ifjúsági és serdülő labdarúgó csapataink edzéseinek folyamatos biztosítása és versenyeztetése. Fő tevékenysége mellett kettő szakosztályt működtetett: a tömegsport jelleggel alakult, sakkcsapat edzéslehetőségének és versenyeztetésének folyamatos biztosítása volt, valamint a baráti körként működő, hagyományőrzéssel foglalkozó Íjász klub programjainak támogatása és segítése volt, e két szakosztály tevékenysége pénzügyi nehézségek miatt felfüggesztésre került. A CSSE tevékenysége során, kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű fiatalok, beleértve a kisebbségi és rossz anyagi helyzetű családok gyermekeinek ingyenes sportolási lehetőségének rendszeres biztosítását. 11. kép: 2012-2013.évi bajnoki évad szezonzáró bankett

Forrás: http://www.csse.hu/feltoltesek/galeria/300/20122013.viszezonzrbankett091.jpg A labdarúgó szakosztály felnőtt korosztálya jelenleg a megyei II. bajnokság Szombathely Nyugati csoportjában szerepel. Az ifjúsági korosztály (U19) jelenleg a megyei III. felnőtt bajnokság Sárvári csoportjában szerepel. A serdülő korosztály, Vas megyei U16 északi bajnokságban szerepel. A labdarúgó szakosztály utánpótlás csapattal is büszkélkedhet, amelynek jelenleg 44 óvodás és általános iskola 1-2. osztályos tagja van. Célok között szerepel - szakképzett edzők közreműködésével - az, hogy már kisgyermekkorban megszerettessük a labdarúgást, a gyermekek a fejlődés korai időszakában megszerezzék a technikai alapokat, melyeket minél jobban elsajátítva a serdülő, ifjúsági, és felnőtt korosztály játékosaként erősítsék a Csepregi Sportegyesületet. A CSSE 2010. decembere óta Sakk Szakosztállyal is rendelkezik, mely számos helyi és környékbeli fiatalnak nyújtott rendszeres sportolási lehetőséget. Az említett szakosztályi működések mellett a CSSE rendszeresen részt vesz és képviselteti magát környékbeli sportrendezvényeken is, amelyeken a CSSE szakosztályai ügyességi versenyeket szerveznek, segítőként tevékenykednek. Ilyen rendezvények többek között a Városi Gyermeknap, Holnapért Kupanap, Répcementi Sakkbajnokság, Civil nap, szüreti felvonulás, Mikulás Kupa, Szilveszter Kupa.

58

12. kép: Csepregi Sport Egyesület Felnőtt Labdarúgó Csapata

Forrás: http://www.csse.hu/feltoltesek/hirek/20122013.evi_Szezonzaro_bankett_193.jpg Az Önkormányzat többfunkciós intézményi keretek között, a Petőfi Sándor Művelődési – Sportház és Könyvtár által látja el a település közművelődési és könyvtári tevékenységét. Az intézmény önálló jogi személy, ezáltal szakmai önállósága biztosított. Az intézmény fő feladata, a kulturális esélyegyenlőség biztosítása, a kultúrához, információhoz való hozzájutás, a közösségi tér biztosítása, hiszen a vidéki emberek mindig kulturális hátrányban vannak nagyvárosi, fővárosi társaikhoz képest. 13. kép: Szülőföldemen - Petőfi vers- és prózamondó találkozó a Könyvtárban

Forrás: http://www.csepregikultura.hu/feltoltesek/galeria/112/dscf3337.jpg

59

14. kép: Csepregi Advent a Művelődési Házban 2012.

Forrás: http://www.csepregikultura.hu/feltoltesek/galeria/108/dsc01287.jpg A Petőfi Sándor Művelődési - Sportház és Könyvtár által ellátott feladatok: • • • • • • •

Könyvtári, iskolakönyvtári feladatok ellátása, szolgáltatások biztosítása Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Szabadidősport (rekreációs sport) tevékenység és támogatása Turisztikai Információs Pont működtetése Helyi Termékek Boltjának működtetése

Biztosítja az esélyegyenlőséget a következőkkel: o o o o o o o o o o o

Szervezi és összefogja a város közművelődésével összefüggő feladatokat. Közreműködik a lakosság nevelésében, művelődési igénye fejlesztésében és kielégítésében, a kulturális értékek közvetítésében. Szakkörök, klubok, tanfolyamok működtetésével, kulturális rendezvények szervezésével, öntevékeny csoportok támogatásával segíti a lakosság kulturális szükségleteinek kielégítését. Gondoskodik a népi hagyományok ápolásáról. Biztosítja a művelődési tevékenységhez szükséges egyes feltételeket, részt vesz ennek szervezésében. Közreműködik a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, művészeti alkotások bemutatásában. Lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a kulturált szórakozáshoz. Szervezi és összefogja a város sporttevékenységével összefüggő feladatokat. Gondoskodok a város tulajdonában álló sportlétesítmény fenntartásáról, működtetéséről. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az oktatási intézményekkel. Gondoskodik a könyvtári feladatok ellátásáról, ami kettős funkciójú: középfokú ellátást nyújtó városi könyvtár, valamint az általános iskola iskolai könyvtára.

A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. Ennek egyik eleme a 60

sportlétesítmények akadálymentesítése, mely – bár országosan folyamatosan zajlik – ez idáig nem valósult meg teljes egészében. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az akadálymentesítés során ne csak az ajtók, közlekedő utak kerüljenek átalakításra, hanem a szociális helyiségek, öltözők, fürdők is. Az Óvodai nevelés keretében , Megóvlak óvodai program működik, ami a D.A.D.A. Programra történő felkészítést segíti. Néptánc oktatás heti egyszer, rendszeresen ovifoci, zeneovi, angol oktatás, mozgáskoordináció fejlesztésként táncelőkészítő oktatás is szerepel a palettán. Év elején gyermeknapi rendezvények, bábszínházi előadások is elmaradhatatlan részét képezik a műsornak. A közoktatási intézményként fenntartott KIKI részt vett a D.A.D.A. Programban, mely az Országos Rendőrfőkapitányság által folytatott és menedzselt általános iskolai biztonságra nevelő program. ( A D.A.D.A. Program egy olyan általános iskolás korosztálynak szóló képzési, nevelési projekt, amely a veszélyhelyzetek felismerésére, elemzésére és a döntési készség elsajátítására tanítja őket. A Program alapkoncepciója, hogy a rendőri munka során felhalmozott tapasztalatokra építve különféle élethelyzeteket mutat be, melyek megoldása során többféle választási lehetőséget is felkínál a fiatalok részére. Cél az egészséges, biztonságos és jogkövető életmódra nevelés.) A Csepregi Római Katolikus Egyházközség gyermekeknek nyaranta hittantáborokat, napközis táborokat, családcsoportokkal programokat, túrákat szervez. A rendszeres, hitoktatás a megelőzés szempontjából elengedhetetlen, melyen heti két alkalommal vesz részt az ifjúság. Az ifjúsági csoport, és a filmklub szerves részét alkotja a felnőtté válás szakaszának, melyet erősíteni kell. A családlátogatások, az életút fontos szakaszainál elengedhetetlen építőköveit képezik az egészséges kapcsolatok fejlődésének. 15. kép: Csepreg Város Fúvószenekarának fellépése 2013. 05.17-20. Hollandia

Forrás: http://fuvoszene.hu/feltoltesek/galeria/128/BOG_1046.jpg Közösségi életünk egyik fontos részét képezi, az 1882-ben alakult Csepregi Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Csepregi Önkormányzati Tűzoltóság (Csepregi Önkéntes Tűzoltóság néven 2002.01.01 - 2012.01.01.), az évente megrendezésre kerülő tűzoltó táborok által a gyerekek éberséget, ügyességet, életrevalóságot tanulhatnak, valamint az összefogás erejét tapasztalhatják meg. A fiatalokat ismeretterjesztő programokon keresztül vonják be a közösségi életbe.

61

Falumúzeumnak nevezett helytörténeti gyűjtemény őrzi múltunk ereklyéit, jövőnk építőköveit. A Bene Hegy kemping, borút, tájjellegű borok, különleges növény és állatvilág megőrzése és megismertetése kultúránk részét képezi. Csepreg szünidős programjait a helyi szervezetek műsorai is színesítik, melyek vonzereje személyiségformáló, nevelő hatásukban rejlik. Az egyesületek fő törekvése, hogy kulturált, szakemberek által irányított szabadidős sportolási, kikapcsolódási, szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítson. A csepregi Ottó Kempingben visszatérő rendezvény az Ismerős Arcok Tábora, a koncert nemcsak fiataloknak, hanem az idősebb korosztálynak is felejthetetlen napokat nyújt. A programokon rendszeres résztvevők: Csepreg Város Fúvószenekara, Csepreg Város Csillagvirág Mazsorett Csoportja, Csepreg Város Kisvirág Mazsorett Csoportja, Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesülete, Csepregi Vegyeskar Egyesület, CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, Farkas Sándor Egylet, Csepregi Nyugdíjas Énekkar, Zumba Lady, Aerobik csoportok, Rock & Roll Klub, Jankovich Kórus, Répce Citera Barátok Köre, Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület, Csepregi Sport Egyesület, BUDO SE gyermek és felnőtt aikido csapata és a Csepregi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Local Spirit, Csepregi Irodalmi Kör. Rendszeresen meghívjuk Horvátországi testvérvárosunkat, Delnice lakóit, közös programjainkra is. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Intézményi szinten biztosított az óvoda épületében, valamint a hétvégi és szünidei gyermekétkeztetést a TGK látja el. Az intézmények nyitva tartása, igény alapján a szülői munkarendhez igazodik. Az ingyenes tankönyv biztosított. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs erre vonatkozó tapasztalat. 16. kép: Nemzetiségi nap a Csepregi KIKI-ben

Forrás: http://repcevidek.hu/content/cikkek/5167b5a781e903073.jpeg

62

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Előnyben részesítés a térítésmentes, 50%-os étkezés, ingyen tankönyv, rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény juttatásával, korrepetálás, életvezetési tanácsadás, programokhoz, kiegészítő, fejlesztő oktatáshoz való térítésmentes hozzáférés. Iskolabusz biztosított, ami az általános iskolások otthonukból az iskolába, valamint az oktatási intézményből otthonukba történő szállítását nyújtja, biztonságos körülmények között. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A nevelésnél különleges figyelmet fordítanak az Intézmények a következőkre: Érvényt kell szereznünk a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Szükséges az óvoda nyitva tartási idejének a felülvizsgálata és a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása. Minden évben meg kell vizsgálnunk a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Törekednünk kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem - erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A Felső- Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás az esélyegyenlőség érdekében biztosítja – az önkormányzat költségvetési rendeletében – az óvodai kirándulásokhoz, bábszínházi előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján étkezési térítési díjkedvezményt. Megteremti annak feltételeit, hogy az intézményben a közreműködők továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és az iskolapszichológiai tevékenység. Megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a NYME Regionális Központtal milyen további együttműködés köthető. Ennek keretében továbbképzésekkel, mentorálással segíteni kell a kompetencia alapú nevelés bevezetését minden óvodai csoportban, és kialakítani a hozzá szükséges infrastruktúrát. Külső szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, védőnő, gyermekorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichológus, civil szervezetek, szülői közösség, esélyegyenlőségi szakember, közoktatási szakértő) segíti a családokkal való szorosabb együttműködést, el kell érni, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdje meg iskolai tanulmányait. Rendkívül fontosnak tartjuk az időben megkezdett fejlesztést, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelően képzett óvodapedagógus, védőnő és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora előtt ők állnak kapcsolatban. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciáik fejlesztése a másik rendkívül fontos feladatunk. Mentális higiénéjükre is figyelnünk kell, lehetőséget teremtve arra, hogy képesek legyenek a folyton változó oktatási rendszerünkben helytállni. Tréningek szervezése, szakmai sikerek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, lehetőség a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak. Az Önkormányzat területén nincsen egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltató tevékenységet folytató intézmény. Az elszegényedő családok gyermekeiknek nem tudják biztosítani a fizetős képzéseken történő részvételt, így nem tudnak kulturális szolgáltatást megvásárolni, például: gyermekszínház jegy, bérlet. Az intézményi szolgáltatások, a térítéskötelezettség miatt, az elszegényedő családokhoz már nem jutnak el.

63

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az Iskolai közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat végző létszámban hiányosságok mutatkoznak, iskolapszichológus, valamint portás álláshelyeknél, ezt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül biztosítják a későbbiekben. A 2013.01.01-ei KIKI szétválást követően az óvoda-bölcsőde intézményénél gyermekvédelmi felelős hiányzik. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Nincs erre vonatkozó tapasztalat. A hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció megakadályozására az intézmények közös célkitűzése: Az ifjúságpolitikai feladatok tekintetében kapcsolatot kell tartani a civil szervezetekkel, illetve a helyi médián keresztül a lakosság folyamatos tájékoztatását el kell végezni. Ifjúságpolitikai célok az oktatás területén: A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok esélyegyenlőtlenségének megszüntetése vagy legalábbis csökkentése. A fiataloknak az iskolában elsajátítható tudáson túl egyéb irányú ismeretek nyújtása: az állampolgári, fogyasztóvédelmi illetve diákjogokkal, életvezetéssel kapcsolatos, valamint pályaorientációs képzések keretében. Nemcsak a diákok, hanem a velük foglalkozó tanárok, szakemberek folyamatos képzésére is szükség van. Családi életre nevelés, nemcsak osztályfőnöki óra keretében, hanem szülőkkel együtt történjen Nem direkt nevelési módszertan segítségével közösségfejlesztési program beindítása az általános iskola keretein belül és kívül, valamint a nem direkt nevelési formák fejlesztése, erősítése. Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás területén: • Pszichológus felkérése gyermekek és szüleik részére – depresszió és a veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, valamint életvezetési tanácsadás céljából. • A gyermekek elleni erőszak elkerülése a gyermekek erőszakmentes életének biztosítása. • A gyermek- és ifjúság-egészségügy prevenciós munkájához a törvényben előírt feltételek biztosítása: tárgyi, személyi feltételek, finanszírozás, az iskolai mentálhigiénés hálózat fejlesztése. • A szabadidő-szervezésben az egészséget támogató programok ösztönzése, a szabadidő színtereinek biztosítása, ellenőrzése az ifjúság testi-lelki egészségvédelme szempontjából, valamint a gyermek- és oktatási intézmények érdekeltségének megteremtése a szabadidő-szervezés egészséges modelljeinek közvetítésében. • Képessé kell tenni a fiatalokat segítő szervezeteket a közvetlen kortárssegítés folyamatos szinten tartására (képzés, utógondozás, információ) tekintettel arra, hogy a kortárs-hatás jobban érvényesül, mint a segítő szervezetek eddigi tevékenysége. • Bővíteni kell a jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, továbbtanulási, valamint munkapiaci tanácsadó tevékenységet. Ifjúsági kezdeményezések, szabadidő, kultúra, sport területén: • El kell érni, hogy az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére szolgáló intézmények rendszere ne szűküljön, hanem a lehetőségek a jövőben növekedjenek. • A fiatalok megváltozott igényeinek folyamatos figyelemmel követése, illetve a szolgáltatásoknak, a megváltozott igényekhez történő igazítása. 64

• Megjelenhetne az „ifjúsági média” a helyi TV, rádió, és sajtótermékek részeként, hangsúlyossá kell tenni az ifjúság rendezvényeinek hirdetését. • Lehetőség szerint megfontolandó a hétvégi, éjszakai buszjáratok beindításának megvalósíthatósága, melyekkel a fiatalok a szórakozóhelyekre eljuthatnak, illetve onnan nagyobb biztonsággal hazatérhetnek. • Meg kellene vizsgálni a már rendelkezésre álló, ifjúsági célokat szolgáló eszközök fejlesztésének és kihasználtságuk növelésének lehetőségeit. (pl. ifjúsági táborok, nyári napközis táborok) • Pályaválasztás, munkavállalás területén az általános iskolában pályaválasztási tanácsadás történik az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős támogatásával. A feltárt problémák területei: Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás területén: • Ösztönözni, támogatni kell a szabadidő eltöltési lehetőségek kínálatában a közösségfejlesztő programokat. • Közösségi tereket kell kialakítani és működtetni a fiatalkori csellengés problémájának kezelésére. • Szélesíteni kell az ifjúságvédelmi, gyermekjóléti jelzőrendszert. • Gondoskodni kell a családon kívül élő, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek és fiatalok biztonságos életre történő neveléséről. • Nevelési, foglalkoztatási, készségfejlesztési programokat kell megvalósítani a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők számára. • Támogatni kell a pedagógusok és ifjúságsegítők számára nyújtandó mentálhigiénés tanfolyamok szervezését. • Gondoskodni kell az iskolai prevenciós programok hatékonyságvizsgálatáról, továbbfejlesztéséről. Különösen fellépő probléma a családok érdektelensége, együttműködés hiánya. A családokkal, jobb kapcsolatok kiépítése elengedhetetlen. • Ki kell dolgozni iskolakerülésre és más deviáns cselekmények megelőzésére szolgáló programokat, különös tekintettel a dohányzás, italozás veszélyeire. Ifjúsági kezdeményezések, szabadidő, kultúra, sport területén. • Ki kell alakítania a gyermekek és fiatalok szervezett csoportjai által önállóan használható közösségi tereket, amelyeket, a megfelelő biztosítékokat tartalmazó szerződéssel adjanak is a fiatalok vagy a helybéli ifjúságot segítő felnőttek egyesületeinek kezébe. (Az e helyiségekben zajló szakmai tevékenységet a település ifjúsági szakemberei segítsék.) • Az önkormányzati segítséggel meg kell valósítani a fiatalok esti, éjszakai programok utáni biztonságos és megfizethető közlekedését. (pl.: éjszakai buszjáratok) • Fejleszteni kell a tömegsport személyi, anyagi és tárgyi feltételeit, biztosítva a gyermek és ifjúsági korosztály testi nevelését, és a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését. • Biztosítani kell az intézménnyel együttműködve azt a lehetőséget, hogy az intézmény sportpályája és szabadidő-eltöltésre alkalmas területe nyitott legyen oktatási és tanítási időn kívül is, valamint bérelhető legyen, kivétel: azon civil egyesületek számára, akik a mi gyerekeinkkel foglalkoznak térítés nélkül. • Fel kell mérni a játszóterek állapotát megakadályozva a helyzet további romlását, és fel kell kutatni, hogyan lehet külső forrásokat (pályázatok, a lakóközösség önkéntes munkája) bevonni a helyzet javítására. • Ösztönözni kell minden olyan programot, pedagógiai és más szakmai tevékenységet, amely a gyermekekben és a fiatalokban tudatosítja a környezeti, a természeti értékek és a kulturális örökség tiszteletét és megbecsülését. • Támogatni kell az ifjúsági és ifjúsági célú szervezetek működését, az ifjúsági közélet erősödését (újság, helyi rádió, internetes közösség), a közösségi portálok ellenőrzött, rendeltetésszerű használatát. • Érdekérvényesítés, érdekképviselet területén meg kell határozni, hogy az ifjúsági kérdés integrált képviselete a döntéshozatalban hogyan valósítható meg.

65

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A Csepregi Zeneiskolában az évek során amatőr és hivatásos muzsikusok, értő koncertlátogató közönség nevelődött, így a Zeneiskola a közösségi tér egyik színfoltja lett. A közel ötven év Csepreg zeneoktatásának sikerét mutatja, a közel negyven zenei pályára lépett volt tanítványunk. Ezt a zeneiskola indította el és alapozta meg zenei pályafutásukat. Ma már volt növendékeink hozzák gyermekeiket beiratkozásra, és kísérik értő figyelemmel gyermekük zenei fejlődését. A zeneiskola oktató-nevelő munkájának sikerét igazolja a 2007. december 28-án elnyert „Kiváló alapfokú művészetoktatási intézményi” minősítés. Az 1968-ban beindított zeneiskolai oktatás valódi hagyományokra épült. Zeneiskolánk a mai napig a térség zenei életének meghatározó intézménye, és ezt az elődeinktől örökölt szerepet meg is kell őriznünk. Csepreg vidékén élő zenét tanulni kívánó fiatalok előtt is nyitva állnak a zeneiskola kapui, hiszünk Kodály Zoltán elveiben, miszerint: „A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkincsé tenni. Kapja meg belőle részét minden magyar gyermek” A közel 160 tanulónk tizenöt hangszer, illetve elmélet és zenekar közül választva tanulhat. A zenei oktatás Csepregen illetve Bükön folyik. Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, kürt, tenorkürt, baritonkürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, gitár, zongora, hegedű gordonka. Elméleti tanszakok: szolfézs-zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom) stílusismeret. Egyéb tanszakok: zenekar, kamarazene. Színművészeti ágon: színjáték: dráma és színjáték, beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret. Tanáraink, növendékeink rendszeres szereplői városi és a környező települések rendezvényeinek, ünnepségeinek. A zeneiskola sajátos színfoltja a közoktatásnak. A hangszeres zene oktatásán túl feladatunk a „személlyel” való törődés. Tanáraink hangszeres órákon hetente kétszer, egyéni foglakozásokon találkoznak növendékeikkel. A tananyag eszköz a kezünkben, amelynek segítségével fel kell tárnunk az utat tanulóink előtt, egyéni adottsága, képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségeire. A zeneiskola természetesen a személyre szóló fejlesztés mellett, további tevékenységekkel színesítheti Csepreg város arculatát. Az iskola rendezvényein szívesen muzsikálnak növendékeink akár szóló, akár kamaracsoportokban. Rendszeresen szerepeltünk nemzeti ünnepeinken, iskolai karácsonyon, iskolai ünnepeken, nyílt napon, pedagógusnapon, illetve az iskola-fenntartó települések rendezvényein, ünnepein. A színjátszó csoportokban is többször közreműködnek tanulóink hangszeres betétekkel. Az Csepregi Óvodával az érdeklődő óvodásoknak zeneovis csoportokban lehetőségük van játékos formába betekintést nyerni a zene birodalmába. Hangszeres bemutatókat tartunk, illetve „Mikulásváró” hangversenyt adunk az óvodásoknak. Zeneovisaink legnagyobb része később zeneiskolánk hangszeres tanulója lesz. Minden évben visszatérö események: karácsonyi hangversenyek, hangszerbemutatók az óvodákban, növendékhangversenyek, tanszaki hangversenyek, tanári hangverseny, tehetségkutatás, Répce-menti fesztivál, tanévzáró hangverseny. Zeneiskola művészetpedagógiai célkitűzése,ami összhangban van a közös értékekkel is: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonnyá tesz más szépségek iránt." Bárdos Lajos gondolataiból merítve feladatunknak tartjuk, hogy a művészeti oktatás-nevelés sajátos eszközeivel érzelmileg gazdag, sokrétűen gondolkodó, biztos értékrendű, értékalkotásra képes, embereket neveljünk. A Zeneiskola növendékei rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el, valamint NÍVÓ díjjal térnek haza versenyekről, szemlékről. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Biztosított az iskolabusz, tankönyvtámogatás 66

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A helyi intézmények nagy része nem tagjai a közszolgáltatási rendszernek, így az érettségi előtt álló fiatalok nem tudják az 50 órájukat helyben ledolgozni

Helyi intézmények bevonása a közszolgáltatás rendszerébe

Óvoda kültéri játékeszközeinek fejlesztése szükséges, kreativitás, mozgásfejlesztés Kevés közösségi tér

Új vásárlása sikeres pályázat esetén

A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseit csak évente 1 szer hívják össze, igény van a gyakoribb ülésekre Családok érdektelensége, együttműködés hiánya, serdülőkori, nevelési problémák a gyerekeknél

67

Kialakítása sikeres pályázat esetén, különös tekintettel játszótér kialakítása A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseinek (esetmegbeszélések) gyakoribb összehívása A meglévő jelzőrendszer erősítése – gyerekpszichológus, pszichológus lehetőség szerinti bevonása (iskola, óvoda) családlátogatások gyakoribbá tétele

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Foglalkoztatottak Munkanélküliek számának számának Munkavállalási változása, változása, korúak száma Foglalkoztatottak előző év = 100% Munkanélküliek előző év = 100% évek férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők 61 51 2008 1144 1153 1083 1102 0 0 0 0 75 71 2009 947 1157 872 1086 -211 -16 14 20 57 62 2010 1152 1155 1095 1093 223 7 -18 -9 46 37 2011 1219 1197 1173 1160 78 67 -11 -25 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 Forrás: TeIR 30. ábra: Csepreg munkavállalási korú női lakosságának foglalkoztatási helyzete

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 1220 1200 1180 1160 1140 1120 1100 1080 1060 1040 1020 2008 foglalkoztatottak

2009

2010

munkanélküliek

2011

munkavállalási korúak száma

31. ábra: Csepreg munkavállalási korú férfi lakosságának foglalkoztatási helyzete A női lakosságszám foglalkoztatásának vizsgálata során megállapítható, hogy a munkavállalási korúak 42 fős növekedésével, valamint a foglalkoztatottak 67 fős emelkedésével a 2010 évről 2011 évre 25 fővel csökkent a munkanélküliek száma, így jelentősen javult a nők foglalkoztatási helyzete.

68

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 foglalkoztatottak

2009

2010

munkanélküliek

2011

munkavállalási korúak száma

A férfi lakosságszám foglalkoztatásának vizsgálata során megállapítható, hogy a munkavállalási korúak számának 67 fős növekedésével, 2011-ben az előző évhez képest, 78 fővel növekedett a foglalkoztatottak száma, az előző évhez képest, mindemellett a munkanélküliek száma 11 fővel csökkent, 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei munkanél- 8 általánosnál küli nők alacsonyabb végzettségű száma 2008 51 n.a. 2009 71 n.a. 2010 62 n.a. 2011 37 n.a. 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

szakiskola/ 8 általános szakmunkásképző n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

gimná- érettségi zium n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

főiskola

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

egyetem

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő száma bölcsődék önkoregyéb száma mányzati 2008 111 1 12 0 2009 112 1 12 0 2010 108 1 12 0 2011 100 1 12 0 2012 109 1 12 0 Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 3 év alatti gyermekek száma a településen

69

0

férőhelyek száma családi napközikben 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

működő családi napközik száma

férőhelyek összesen

12 12 12 12 12

32. ábra: A Csepreg élő 3 év alatti gyermekek számának alakulása 2008-2012 között 3 év alatti gyermekek száma a településen 114 112 110 108

fő

106 104 102 100 98 96 94 2008

2009

2010

2011

2012

év

A 3 év alatti gyermekek számának vizsgálatakor megfigyelhető a demográfiai hullámzás. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Ilyen jellegű program Szombathelyen vehető igénybe. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Erre vonatkozóan nincs adat, általánosságban elmondható, hogy a helyi nagyvállalatok megszűnése után a női képzetlen munkaerőnek helyben még nehezebb elhelyezkedni. A bejárás a környező településekre, Szombathelyre megoldott, bár gyermek mellett sok esetben nehézségeket okoz. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs ilyen helyi tapasztalat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Az Intézmények nyitvatartási idejét az igényekhez igazítják. A közintézményekben dolgozók munkaidő beosztása a családbarát munkahely elveihez igazodik.

70

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

2008 3 2009 3 2010 3 2011 3 2012 2 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

0-3 év közötti gyermekek száma Csepregen

átlagos, Csepregi gyermekek száma védőnőnként

átlagos, egész körzetre kiterjedő gyermekszám védőnőnként

111 112 108 100 109

37 37 36 33 55

264 256 246 221 343

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nem áll rendelkezésre információ. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településünkön nincs ilyen szolgáltatás, a megyében a rászorulók a következő otthonokat kereshetik fel: A Pálos Károly Család-segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona Szombathelyen elérhető. A Családok Átmeneti Otthona az intézményen belül, mint önálló szakmai egység működik, önálló telephelyen, 40 férőhellyel: 8 garzon, család, anya-gyerek, apa-gyerek, gyám-gyerek A folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos intézményben az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az otthon befogadja a krízishelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat is, és a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét. A családok átmeneti otthona szolgáltatásainak igénybevétele maximum 12 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal, illetve a tanév végéig meghosszabbítható. A következő szolgáltatásokat nyújtja: Önellátás, főzési, mosási, tisztálkodási lehetőség. Törölközőt tudnak adni. Ruhát csak beérkező adomány esetén biztosítanak. Jogász, pszichológus igény szerint áll rendelkezésre. Napi 24 órában családgondozó és gondozó ad ügyeletet Az otthonban folyó gondozás célja: - az ellátásra szoruló családok lakhatásának biztosítása, - segítségnyújtás a család otthontalanságának megszüntetéséhez, - segítség krízishelyzet kezeléséhez, a jövő tervezéséhez, - a társadalomba történő visszailleszkedés elősegítése, - az otthonban töltött idő alatt a gyermeki jogok minél teljesebb érvényesülése. Kizárólag Szombathelyről és vonzáskörzetéből helyeznek el rászorulókat várólista alapján (várandós nőket is), más körzetből nem fogadnak. Jelentkezni személyesen, telefonon és írásban lehet, egyéni kérelem alapján fogadnak. Felvételről az intézményvezető dönt. Beköltözéskor 1 hétnél nem régebbi tüdőszűrő leletet, bőrgyógyászati és háziorvosi igazolást kérnek. Térítési díj: a jövedelem 25-50 %- a.

71

A Vasvár Hegyháti Jóléti Szolgálat Közalapítvány Családok Átmeneti Otthona elsősorban Vas megyéből helyeznek el rászorulókat várólista alapján (várandós nőket is). Krízishelyzetben, szabad férőhely esetén az ország egész területéről is fogadnak. Férőhely: 24 fő, 3 szoba, család, anya-gyerek, apa-gyerek, gyám-gyerek 12 hónapra biztosítanak szállást (6 hónappal hosszabbítható). Felnőtteknek önellátás. Gyermekeknek teljes ellátást, napi ötszöri étkezést biztosítnak. Főzési lehetőség (nyersanyagokat tudnak adni). Mosási, tisztálkodási lehetőség. Mosószert, tisztítószert, szappant, törölközőt, pelenkát, gyógyszert, tápszert szükség szerint adnak. Ruhát csak beérkező adomány esetén adnak. Gyermekfelügyeletet biztosítnak. Jogász, pszichológus igény szerint áll rendelkezésre. 07:00-18:00 óráig családgondozó, hétköznap 19:00-07:00 óráig, hétvégén napi 24 órában szakgondozó ad ügyeletet. Jelentkezni telefonon, személyesen, és írásban lehet, egyéni kérelem alapján, gyermekjóléti szolgálat ajánlásával fogadnak. Felvételről az intézményvezető dönt. Beköltözéskor 1 hétnél nem régebbi tüdőszűrő leletet, háziorvosi igazolást kérnek. Térítési díj: felnőtteknek 5000 Ft/hó, gyermekeknek 3 éves kor felett 2500 Ft/hó. Az Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény, Gencsapáti gyermekotthonában anyaotthon is helyet kapott, ahol 2 anya helyezhető el csecsemőjével együtt. 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Férőhelyek száma

önkormányzati anyaotthon a településen

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében 2 2 2 2 2

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen 0 0 0 0 0

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében 1 1 1 1 1

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 11 1 2009 11 1 2010 6 1 2011 6 1 2012 6 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi 0 0 0 0 0

Közgyűlések tagjai

Nő 0 0 0 0 0

Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

Az adatok alapján a nők a közéletben hátrányba szorulnak. Világszerte aggasztó jelenség, hogy nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politikai döntéshozatal valamennyi, országos és helyi szintjén egyaránt.

72

17. kép: Csepregi Borbarát Hölgyek a Csepregi Városfesztiválon

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/galeria/109/dscf0473.jpg 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Szülőség és a munka, gyermekelhelyezés, felügyelet, elszigetelődés GYES, GYED alatt, után visszatérés nehézségei a munkapiacra, egyedülálló nők, elvált nők, családfenntartó nők, özvegy, nagycsaládos édesanyák problémái, családi napközi hiánya, anyaotthon, családok átmeneti otthona hiánya. A védőnők szervezésében rendszeresen találkoznak a kismamák a baba-mama klub keretében. Ezzel sikerül megelőzni a kismamák elszigetelődését. A változatosan összeállított programok lelkesen tartják a kismamákat és a babákat is. A Mocorgó foglalkozás lehetőséget biztosít a legkisebb korosztálynak- simogató, ölelgető, nevettető, mondogató, játszogató Tanodaként - az egészséges, kiegyensúlyozott fejlődéshez. 18. kép: Mocorgó foglalkozás a Csepregi Óvoda és Bölcsödében

Forrás: http://mocorgofoglalkozas.5mp.eu/honlapkepek2/mocorgofoglalkozas/qoaJSpc7X9/nagy/dscn6743.jpg 73

A TGK által szervezett Családsegítő Szolgálat célja, a területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, és a krízishelyzet megszüntetése. Szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez. Megbízás szerint szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. Természetbeni juttatásokkal is, így ruhaneművel és élelmiszerrel segítjük a rászorulókat. Az intézmény korrepetálás, táboroztatás, versenyekre való felkészítés keretében próbál segíteni a rászoruló családoknak. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Elszigetelődött anyák halmozódó problémái, családon belüli krízishelyzetek megjelenése

Csoportterápiák szervezése az egyedül álló, gyermekét egyedül nevelő, egyéb problémákkal küzdő anyák részére - közösség erősítése

74

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 346 2009 348 2010 349 2011 354 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 564 544 536 544 n.a.

összes nyugdíjas 910 892 885 898 n.a.

33. ábra: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma Csepregen 2008-2011.

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 2008-2011 600 500

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

fő

400 300

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

200 100 0 2008

2009

2010

2011

év

A nyugdíjkorhatár évenkénti változásával, valamint a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulás miatt, pontosan nem állapítható meg a nyugdíjasok összlétszáma. A táblázat adatai nem tükrözik pontosan a település nyugdíjas lakosságának számát, mivel vannak olyan időskorúak, akik nem jogosultak ellátásra, így nehéz anyagi körülményekkel kell számolniuk. Az adatok vizsgálata alapján azonban megállapítható, hogy számuk lassan növekszik.

75

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Közalkalmazotti jogviszonyba nem állhatnak, jogszabályi változások miatt a nyugdíjra jogosultság folyamatosan változik. A településen élő nyugdíjasok közül csak néhányan dolgoznak korábbi munkahelyükön. Jelentős számban vannak azok, akik inkább a családi életben segítik családjukat, például az unokák felügyeletében, ellátásában. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkanélküliek aránya is folyamatosan nő az országban, így helyi szinten is, a nyugdíjasok elhelyezkedési lehetőségei egyre szűkülnek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A Csepregi Nyugdíjas Egyesület 2013.03.20-án alakult, non-profit civil szerveződésként, melynek elsődleges célja a közösség szükségleteinek kielégítése (kultúra, szabadidő, hobbi, oktatás területein), vagyis: • A település kulturális hagyományainak ápolása: énekkar, citerazene. • Ismeretterjesztő előadások szervezése: életmód, egészség. • Közösségi kapcsolatépítés, teadélutánok. • A város sikeres személyiségeinek bemutatkozása, élménybeszámolói. • Szabadidős tevékenység, házassági évfordulók, születésnapok, egyéb összejövetelek szervezése. • A gyümölcstermelési kultúrában kialakult népi szokások, felelevenítésében való közreműködés Az óvodások és az idősek kapcsolattartása a közös programokban teljesedik ki, gyermeknapkor köszöntő, idősek napja, anyák (nagymamák) napja, karácsonyi pásztorjáték, Lucázás, idősek megajándékozása, gyerekek szocializációját segítő rendezvényként, gyereknapkor bábszínház az idősekkel közösen. Alapfokú művészeti nevelés keretében, zeneiskolai hagyománnyá vált különböző alkalmakkor az idősek köszöntése, karácsonyi együttlétek, nyugdíjas pedagógusok, egyéb pedagógusi munkát segítők Karácsonykor együtt töltött délutánja. 19. kép: Lelki zarándokút - kirándulás Horvátzsidányba és a Peruskához

Forrás: http://www.csepreg.hu/hu/fotogaleria/rendezvenyek/teruleti-gondozasi-kozpont-idos-lakoihorvatzsidanyban.html#menure c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az 51 év felettiek nehezen tudnak elhelyezkedni, a 6.2.3. táblázat alapján. A legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

76

év

55 év feletti 55 év feletti Tartós Regisztrált tartós regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma száma száma száma

fő fő 112 13 2008 146 17 2009 119 20 2010 83 9 2011 2012 n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

% 12% 12% 17% 11% n.a.

fő 38 37 37 35 n.a.

fő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

34. ábra: A regisztrált Csepregi munkanélküliek összetétele 2008-2011. között.

160 140 120

fő

100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek száma

Az összetétel vizsgálata során megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma csökken, de a tartós munkanélküliség szinte nem változik.

77

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 541 2009 546 2010 544 2011 539 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 32 6 31 6 37 7 44 8 n.a. n.a.

A 2009-év után hiába csökken 64 év feletti lakosság száma, a nappali ellátást igénybe vevő időskorúak száma jelentősen emelkedik. Az idősek klubja a TGK-ban mindenki számára elérhető. Itt naponta átlagosan 30 fő vesz részt programokban. A nappali ellátást igénybe vevők számára szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatást szervez az intézmény. A településen biztosított a szociális étkeztetés is az igénylők részére. Azoknak, akik az ebéd elszállítását nem tudják megoldani, az önkormányzat gondoskodik az étel házhoz történő szállításáról, a TGK dolgozóinak közreműködésével. A vallást gyakorló lakosság rendszeresen részt vehet, a Csepregi Római Katolikus Egyházközség által szervezett szentmiséken, ünnepi programokban, például Szent Erzsébet napján a gyerekekkel együttműködve, a TGK lakóinak és természetesen bárki számára megtekinthető előadásokban. A Szent Katalin Zárdakápolna búcsúnapján, az ádventi gyertyagyújtáson is részt vehetünk, mely a Promenádon nagy ünnepség keretében zajlik. A Nagyböjti keresztút, kirándulás a Boldogasszony kápolnához, a nővérekkel együtt szervezett kirándulás Peruska Máriához, Szent-kút kápolnához mind jelentős részét képezik a közösség életének. 35. ábra: A 64 évnél idősebbek, és a nappali ellátást igénylők összehasonlítása 2008-2011. között 548

9% 8%

546

7% 544 6% 5%

540

4%

fő

542

3% 538 2% 536

1%

534

0% 2008

2009

2010

2011

év 64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

A 64 évnél idősebb lakosság vizsgálatakor ellentétes irányú változások figyelhetők meg, ami aggodalomra adhat okot. A 64 évnél idősebb lakosság száma átlagosan 2 fővel csökkent az évek során, ami azt jelenti, hogy a 64 év alatti korosztály aránya a lakosságon belül kevesebb. Tehát a nyugdíj előtt álló munkaképes 78

korú lakosság képviselői, kisebb arányban vannak jelen a településen. A csökkenés ellenére, a nappali ellátásban részesülők száma ellenkező tendenciát mutat, vagyis évente 5 új ellátottal emelkedik a létszám. A mutatók alapján megállapítható, hogy az idős korú lakosságnak egyre nagyobb szüksége van a nappali ellátásra. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 1 2009 1 2010 0 2011 1 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi szakellátás igénybevétele, szűrővizsgálatok, szociális szolgáltatások és ezek tájékoztatása a TGK, Egészségház, Háziorvosok, Művelődési ház és a Csepregi Nyugdíjas Egyesület szervezésében megoldott. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Könyvtárban lépcsőn való feljutás korlátja nehézséget okoz. c) idősek informatikai jártassága A teljes időskorú lakosság körére vonatkozóan igényfelmérés nem történt. A Művelődési Ház szervezésében lehetőség nyílik informatikai képzésre, ebben az oktatási programban idősek is részt vettek, sikeres vizsgát tettek, „Netre Nagyi!”. A számítógéppel történő ismerkedés, az intézmény nyitvatartási idejében rendelkezésre áll, minden korosztály számára. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Mivel a lakosság jelentős aránya 60 évnél idősebb, a TGK felvállalja az idősek mindennapjaiban való segítségnyújtást. Az Önkormányzat az idősek étkezését támogatja. Az egyedülálló időskorú személyekről pontos adat nem áll rendelkezésre, de számuk emelkedik. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van. A Területi Gondozási Központ és a Művelődési Ház közreműködésében az Önkormányzat évente több alkalommal szervez az időskorúak számára programokat. A TGK-n belül működik az Idősek Klubja, nyitvatartási idejét az igényekhez igazítva 7.00- 15.00-ig tart nyitva. Szolgáltatásai: • • • • • • •

élelem biztosítása szabadidős programok szervezése (TV, újság, rádió, könyv, stb.) egészségügyi alapellátás biztosítása (az intézményben hetente 2 órában orvos rendel) hivatalos ügyintézésben nyújtott segítés életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése önszerveződő csoportok támogatása (egészséges főzés tanfolyam, időstorna) felvilágosító előadások szervezése pl.: egészséges életmód, táplálkozás, mentális segítségnyújtás

Bentlakásos Idősek Otthona a TGK-ban: 79

A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybevevők részére, olyan fizikai, mentális, életvezetési, egészségügyi ellátást kell érteni, amely a lakó szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítést jelent. Kis létszámú otthonként emberközpontú személyre szabott színvonalas gondozást, ápolást nyújtunk lakóinknak, egy-kétágyas apartmanokban. Az intézmény teljes körű ellátást biztosít az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult személyek részére. 20. kép: Kirándulnak a Területi Gondozási Központ idős lakói, és az idősek klubja tagjai. Uticél: Benehegyi halastó, az Orbán szobor és a Rothermann kert.

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/galeria/87/kp011.jpg A mozgalmas időskort jellemző programok: A Csepregi 5 legidősebb ember, jubiláló házaspárok, szépkorúak köszöntése, iskolások köszöntése, néptánc, Farkas Sándor Egylet műsora, kézműves foglalkozás, buszos színházlátogatás, kirándulások, hagyományőrző idősek. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nem tudjuk pontosan kik azok az idős emberek, akik segítségre szorulnak Egyedüllét, magány, kiszolgáltatottság a mindennapokban.

Adatbázis létrehozása, igényfelmérés az idős lakosság körében Igényfelmérés alapján programok szervezése, segítségnyújtás az Intézményrendszeren keresztül

Egészségház szakellátásainak megtartása minden évben bizonytalan.

Költségvetési és egyéb hozzájárulások, valamint pályázatok útján

80

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 32 2009 26 2010 29 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 28 11 5 7 n.a.

A Vas megyei átlaghoz viszonyítva 2010-ben, vagyis 257688 lakónépesség számra 2513 fő megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő jut, azaz 0,98 %, így Csepregen ez az arány 0,84%. Megállapítható, hogy a megyei átlaghoz képest kevesebb arányban részesülnek az emberek ellátásban, vagyis a lakosságon belül a megváltozott munkaképességű személyek és az egészségkárosodott személyek száma kevesebb, feltételezve, hogy a megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek igénybe veszik az ellátást. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A településen nincs nappali ellátás fogyatékosok számára. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők esetében helyben nehéz munkát találni, több lehetőség kínálkozik Szombathelyen. Helyi törekvések fellelhetők, például az általános iskolában az üres álláshelyet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül, fogyatékkal élő portással szeretnék biztosítani. A korábban említett intézkedési tervekben, esetleges elnyert pályázatok útján létrejövő munkahely teremtési kezdeményezések, valamint továbbképzés, oktatás a fogyatékkal élőkre is teljes egészében vonatkozik.

81

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs. c)

önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Az önálló életvitel támogatásáról, életvezetési képesség megőrzéséről a TGK-n belül a Családsegítő Szolgálat gondoskodik, valamint pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, házi segítségnyújtást biztosít. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékossággal élők igényt tarthatnak a fogyatékossági támogatásra. Körülményeik javítása érdekében igénybe vehetnek még különböző kedvezményeket, vagyis: utazási kedvezmény, gépjárműszerzési támogatás, parkolási kártya, autó átalakítási támogatás. Sajnos azonban a tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezek a pénzösszegek elég alacsonyak, így a fogyatékkal élők megélhetése nagyon nehéz. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat épülete az NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-0008 projekt keretében teljes körűen akadálymentesített, melynek átadása 2013.02.08-án történt, Az egészségház épületének csak a fizikai akadálymentessége valósult meg (kerekesszékkel megközelíthető), egyéb nem. Általánosságban jellemző, hogy a fogyatékkal élők, mindennapi életük során, fogyatékosságukra való tekintet nélkül, minden fajta segítséget megkapnak az ügyintézőktől, hogy a nem akadálymentesített épületekben fellépő nehézségek ellenére teljes körű kiszolgálást kapjanak, valamint, hogy az akadályok áthidalásra kerüljenek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az Általános Iskola szemléletformáló szerepe továbbra is jelentős, hiszen az integráció határozza meg életük minden napját, bár az enyhe értelmi fogyatékkal élő gyerekek integrációjának feltételeit meg kell teremteni, anyagi forrás előteremtése szükséges. A Petőfi Sándor Művelődési - Sportház és Könyvtár kulturális esélyegyenlőséget biztosít mindenki számára, közművelődési része mozgáskorlátozottak számára fizikailag akadálymentesített, fontos továbbá, hogy a Könyvtár pályázatokkal biztosítsa, a gyengén látók számára szükséges eszközhasználatot, illetve a könyvtári szolgáltatás elérhetőségének biztosítását, lift kialakítását. A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés minden fogyatékosságra kiterjedően megvalósul. Az Intézményekben teljes körű akadálymentesítettség szükséges. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem rendelkezünk információval.

82

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-0008 projekt keretében a Széchenyi tér revitalizálása megtörtént, a központ útjai, járdák és a Promenád akadály mentesítve lett. Szombathelyről a Vasi Volán ZRT, előzetes igénybejelenés alapján akadálymentes buszjáratot indít Csepregre. A járdák rossz minősége miatt, az országútra szorulnak ki a kerekesszékkel közlekedők, ott viszont veszélyes helyzetek alakulhatnak ki, annak ellenére, hogy mindent megtesznek a láthatóság érdekében. 21. kép: A Területi Gondozási Központ idős lakói, az akadálymentesített Promenádon, Széchenyi téren.

Forrás: http://www.csepreg.hu/hu/fotogaleria/rendezvenyek/teruleti-gondozasi-kozpont-idos-lakoi-a-foteren.html?page=2 A TGK lakói között vannak fogyatékkal élők is, az ő ellátásukra különös figyelmet fordítanak az intézmény szakemberei. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Szombathelyi központjával együttműködve megoldott. Helyi szolgáltatás erre vonatkozóan nincs. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élők részére a 102/2011.(VI.29.) sz. Korm. rendelet biztosít különböző igénybe vehető juttatásokat. Ilyen pl.: a gépjármű szerzési támogatás, és a személygépjármű átalakítási támogatás. Némi segítséget jelent a parkolási igazolványok beszerzése is. A fogyatékkal élők utazási kedvezményeket is igénybe vehetnek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Középületekben a teljes akadálymentesítés nem megoldott Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Teljes körű akadálymentesítés, kizárólag nyertes pályázat esetén Felújítás nyertes pályázat esetén

83

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Az Önkormányzat kiemelt feladatának tartja az önszerveződő közösségek támogatását, a civil szervezettekkel történő kapcsolattartást. Rendszeres az Önkormányzat és a civil szervezetek együttműködése, kölcsönösen segítik egymást a különböző rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkben, amit még jobban erősíteni kell. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Városunkban a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük, és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A partnerség szoros együttműködésben nyilvánul meg a szektorok szereplői között: BUDO SE gyermek és felnőtt aikido csapata Csepregi Nyugdíjas Énekkar Csepreg Közbiztonságáért Polgárőr és Bajtársi Egyesület Csepreg Kultúrájáért Alapítvány Csepreg Város Csillagvirág Mazsorett Csoportja Csepreg Város Fúvószenekara Egyesület Csepreg Város Kisvirág Mazsorett Csoportja Csepreg Város Oktatásáért Közalapítvány Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesülete Csepregi Hegyközség- Kőszeg és környéke, Vaskeresztes és községe hegyközség Csepregi Nyugdíjas Egyesület Csepregi Olvasókör Csepregi Óvodásokért Alapítvány Csepregi Sportegyesület Csepregi Vegyeskar Egyesület Csillagösvény Lovas Egyesület CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület Farkas Sándor Egylet Rock & Roll Klub MOZAIK Amatőr Képzőművészeti Kör Önkéntes Tűzoltó Egyesület Répce Citera Barátok Köre, Répce-Vidék Kultúrájáért Alapítvány Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület Szőlőhegy Tulajdonosok Egyesülete Térkép 2005 Kulturális Közhasznú Alapitvány Zeneiskoláért Alapítvány Csepreg - Dr. Csepregi Horváth János KIKI

84

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat tagja a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulásának. A Társulásban részt vevő települések összehangolják fejlesztéseiket, közös területfejlesztési koncepciókat, programokat, javaslatokat alakítanak ki. Az együttműködés keretében a társulás tagjai a kistérségi feladatellátás keretében gondoskodnak az egészségügyi, közoktatási, szociális, a belső ellenőrzési és a könyvtári szolgáltatási feladatok ellátásáról.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzatok közül jelenleg csak Csepreg Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzata működik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek foglalkozásain megvalósulnak az esélyegyenlőségi törekvések. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szereplők közvetlenül nem vesznek részt a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Csepreg településén, viszont eseti adományaikkal, felajánlásaikkal, támogatásaikkal nagyban hozzájárulnak az esélyegyenlőség biztosításához

85

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a Városban dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési és közművelődési szakemberek. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésében segítséget nyújtottak előzetes szóbeli megkeresésre, valamint a Fórum aktív résztvevőiként az elkészítési jegyzékben szereplő szakemberek, valamint a település érintett célcsoportjainak képviselői. Módszere, az egyedi kapcsolattartás, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd a HEP Fórumon a beazonosított problémákra fejlesztési lehetőségek kigondolása, együttműködések megszervezése. Intézkedési tervek kidolgozása utólagosan a Fórum alapján történik. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Csepreg Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja, az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján, www.csepreg.hu –n közzétételre kerül a helyben szokásos módon, így az állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismeri a lakosság, és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

86

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt - esélyegyenlőség szempontjából hátrányosan érintett - csoportokra irányul, akik számára, a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást.

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése:

Célcsoport

Romák és / vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Következtetések problémák beazonosítása fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid megnevezéssel Nem tudjuk pontosan, hogy kik azok az emberek, családok, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, mert nem mindenki kér segítséget

rövid címmel Adatbázis létrehozása a mélyszegényekről, majd segítségnyújtás a jelzőrendszeren keresztül. „Nehéz anyagi körülmények között élők segítése!"

Megélhetési, foglakoztatási gondok

Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatásuk elősegítése. „Éljünk könnyebben!"

Információ hiánya a munkanélküliek között

Lakosság tájékoztatása pályázati lehetőségekről, például: vállalkozóvá válás, családi napközi „Munkalehetőségeink!"

A helyi intézmények nagy része nem tagjai a közszolgáltatási rendszernek, így az érettségi előtt álló fiatalok nem tudják az 50 órájukat helyben ledolgozni Óvoda kültéri játékeszközeinek fejlesztése szükséges, kreativitás, mozgásfejlesztés

Helyi intézmények bevonása a közszolgáltatás rendszerébe. „Csatlakozz a közszolgálathoz!" Új vásárlása sikeres pályázat esetén „Játssz, az óvoda udvarán!"

Kevés közösségi tér

Kialakítása sikeres pályázat esetén, különös tekintettel játszótér kialakítása. „Csepregi Játszótér!"

A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseit csak évente 1- szer hívják össze, igény van a gyakoribb ülésekre

A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseinek (esetmegbeszélések) gyakoribb összehívása. „Gyakoribb esetmegbeszélések!"

Családok érdektelensége, együttműködés hiánya, serdülőkori, nevelési problémák a gyerekeknél

A meglévő jelzőrendszer erősítése – gyerekpszichológus, pszichológus lehetőség szerinti bevonása (iskola, óvoda) családlátogatások gyakoribbá tétele. „ A jövőnk érdekében!”

87

Elszigetelődött anyák halmozódó problémái, családon belüli krízishelyzetek megjelenése

Csoportterápiák szervezése az egyedül álló, gyermekét egyedül nevelő, egyéb problémákkal küzdő anyák részére közösség erősítése. „Beszéljünk róla!"

Nem tudjuk pontosan kik azok az idős emberek, akik segítségre szorulnak

Adatbázis létrehozása, igényfelmérés az idős lakosság körében. „Idős vagyok, segítségre szorulok!"

Egyedüllét, magány, kiszolgáltatottság a mindennapokban.

Igényfelmérés alapján programok szervezése, segítségnyújtás az Intézményrendszeren keresztül. „Jól érzem magam!"

Egészségház szakellátásainak megtartása minden évben bizonytalan.

Költségvetési és egyéb hozzájárulások, valamint pályázatok útján. „Maradjanak helyben az Egészségház szakellátásai!”

Középületekben a teljes akadálymentesítés nem megoldott

Teljes körű akadálymentesítés, kizárólag nyertes pályázat esetén. „Előttem nincs akadály!"

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Felújítás nyertes pályázat esetén „Gördülékenyen közlekedek!"

Nők

Idősek

Fogyatékkal élők

88

A beavatkozások megvalósítói:

Célcsoport

Romák és / vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Adatbázis létrehozása a mélyszegényekről, majd segítségnyújtás a jelzőrendszeren keresztül. „Nehéz anyagi körülmények között élők segítése!" Pályázati lehetőségek útján mélyszegények foglalkoztatásának elősegítése. „Éljünk könnyebben!"

Lakosság tájékoztatása pályázati lehetőségekről, például: vállalkozóvá válás, családi napközi „Munkalehetőségeink!" Helyi intézmények bevonása a közszolgáltatás rendszerébe. „Csatlakozz a közszolgálathoz!" Új óvodai kültéri játszóeszközök fejlesztése, vásárlása sikeres pályázat esetén „Játssz, az óvoda udvarán!"

Gyermekek

Nők

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, Önkormányzat. Felelős: Területi Gondozási Központ, Család és Gyermekjóléti Szolgálat Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek. Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

Lakosság, Önkormányzat. Felelős: Munkaügyi Központ Helyi intézmények, Önkormányzat, Vasi Diák Közösségi Szolgálat. Felelős: Intézményvezetők Szülők, óvoda, civil szervezetek, Önkormányzat. Felelős: Közép- Répcementi Intézményfenntartó Társulás Szülők, iskola, óvoda, civil szervezetek, Önkormányzat. Felelős: Csepreg Város Önkormányzata

Közösségi terek kialakítása sikeres pályázat esetén, különös tekintettel játszótér kialakítása. „Csepregi Játszótér!" A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseinek gyermekvédelmi jelzőrendszer tagok, (esetmegbeszélések) gyakoribb önkormányzat, TGK. összehívása. Felelős: Területi Gondozási központ „Gyakoribb esetmegbeszélések!" A meglévő jelzőrendszer erősítése – Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, gyerekpszichológus, pszichológus lehetőség TGK, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, szerinti bevonása (iskola, óvoda) Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvodacsaládlátogatások gyakoribbá tétele. Bölcsőde, Önkormányzat. „A jövőnk érdekében!” Felelős: Köznevelési Intézmények Igazgatói, Vezetői Csoportterápiák szervezése az egyedül álló, gyermekét egyedül nevelő, egyéb problémákkal küzdő anyák részére közösség erősítése. „ Beszéljünk róla!"

89

Lakosság, civil szervezetek, Önkormányzat Felelős: Területi Gondozási Központ, Művelődési Ház

Idősek

Fogyatékkal élők

Adatbázis létrehozása, igényfelmérés az idős lakosság körében. „Idős vagyok, segítségre szorulok!"

Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, TGK, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Önkormányzat, Csepregi Nyugdíjas Egyesület. Felelős: Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal, Területi Gondozási Központ, Csepregi Nyugdíjas Egyesület

Egyedüllét, magány enyhítése, igényfelmérés alapján programok szervezése, segítségnyújtás az Intézményrendszeren keresztül. „Jól érzem magam!"

Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, TGK, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Általános Iskola, Óvoda- Bölcsőde, Szakközépiskola, Önkormányzat, Csepregi Nyugdíjas Egyesület Felelős: Művelődési Ház Egészségház, önkormányzat, civil szervezetek. Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

Egészségház szakellátásainak megtartása költségvetési és egyéb hozzájárulások, valamint pályázatok útján. „Maradjanak helyben az Egészségház szakellátásai!” Teljes körű akadálymentesítés a középületekben, kizárólag nyertes pályázat esetén. „Előttem nincs akadály!" Járdák, utak felújítása nyertes pályázat esetén „Gördülékenyen közlekedek!"

Lakosság, intézmények vezetői, Önkormányzat. Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete Lakosság, önkormányzat Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol biztosítani tudjuk a lakosság jólétét, életminőségének folyamatos javítása mellett, olyan támogatói környezet működtetésével, amely: o erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmust, a társadalmi szolidaritást, különös figyelmet fordít az egészségmegőrzésre, o kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, o tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul, o „garantálja, hogy mindenki tudjon mosolyogni!” 22. kép: VI. Városi Gyermeknap Csepregen, 2013. május 24.

Forrás: http://www.csepreg.hu/hu/fotogaleria/rendezvenyek/vi-varosi-gyermeknap-csepregen.html 90

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

1. „Nehéz anyagi körülmények között élők segítése"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A nehéz anyagi körülmények között élő családokról nem tudunk pontos adatokat, csak egy részéről van tudomásunk, vannak akik nem kérnek segítséget!

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

adatbázis létrehozása a személyes adatok védelmének biztosítása mellett o o o

adatbázis létrehozása adatbázis folyamatos kezelése, hibák kiküszöbölése adatbázis évenkénti karbantartása

1) A TGK Család és Gyermekjóléti Szolgálat rendelkezésére álló adatbázis kibővítése, partnerek bevonásával 2) Partnerek felkérése az együttműködésre. 3) Naprakész adatbázis létrehozása 4) adatbázis folyamatos karbantartása romák és / vagy mélyszegénységben élők Felelős: Területi Gondozási Központ, Család és Gyermekjóléti Szolgálat Szociális Jelzőrendszer tagjai, Védőnői Szolgálat, Egészségház dolgozói, orvosok, iskola, óvoda, egyházközség, nyugdíjas klub, lakosság, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve

2013.11.31-ig : partnerek megkeresése, célcsoport tájékoztatása Megkeresés után, a jelzések érkezésekor folyamatos, bővülő, naprakész adatbázis kialakítása, adatbázis feltöltése. Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés

Kockázatok és csökkentésük eszközei

lakosság érdektelensége, együttműködés hiánya, adatok hiánya folyamatos adatszolgáltatása, szociális jelzőrendszer jelzése, bármely felmerülő probléma esetén.

Szükséges erőforrások Szakemberek, számítógép, internet

91

Intézkedés címe:

2. „Éljünk könnyebben!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A romák és / vagy mélyszegénységben élők megélhetési, foglalkoztatási gondokkal küzdenek.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

mélyszegények foglalkoztatásának elősegítése o igényfelmérés o pályázat útján képzések o támogatott elhelyezkedés

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

igényfelmérés feldolgozás, kiértékelés Pályázati lehetőségek figyelése. Kapcsolatfelvétel a képző intézményekkel, feltételek Pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Képzés

Résztvevők és felelős

romák és / vagy mélyszegénységben élők Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

Partnerek

Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, munkahelyek, tervező, kivitelező, projektmenedzsment

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o o

Képző

intézmények,

Foglalkoztatást igénylők száma Elhelyezkedettek száma Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, munkahely megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően, támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

92

Intézkedés címe:

3. „Munkalehetőségeink!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

információ hiánya a munkanélküliek között

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

o o o

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1) Munkaügyi Központ felkérése együttműködésre 2) Információ nyújtása 3) Munkanélküliek személyes tájékoztatása lehetőségeikről, például: vállalkozóvá válás, családi napközi létrehozása 4) visszacsatolás

Információ eljuttatása a munkanélküliekhez Lehetőségek megismertetése Lehetőségek kihasználása

Résztvevők és felelős

munkanélküliek Felelős: Munkaügyi Központ

Partnerek

Lakosság, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

1) Felkérés: 2013.10.31-ig 2) Információ nyújtás: folyamatosan a felkérést követően 3) személyes tájékoztató: folyamatosan munkanélküli érdeklődése függvényében

személyek

Lehetőségek száma Információ nyújtás módjainak száma Tájékoztatott munkanélküliek száma Visszacsatolások száma Munkába állók száma Létrehozott munkahelyek száma Érdektelenség, együttműködés hiánya Megfelelő tájékoztatás Munkaügyi Központ tájékoztatása, pályázati, foglalkoztatási lehetőségek megléte, támogatás

93

Intézkedés címe:

4. „Csatlakozz a közszolgálathoz!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A helyi intézmények nagy része nem tagjai a közszolgáltatási rendszernek, így az érettségi előtt álló fiatalok nem tudják az 50 órájukat helyben ledolgozni.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Helyi intézmények bevonása a közszolgáltatás rendszerébe o Intézmények csatlakozása a közszolgálathoz o Közszolgálat működése a helyi kapcsolatokban o A közszolgáltatásban résztvevő partnerek elégedettsége, közösségépítés 1) 2) 3) 4)

Intézmények felkérése a csatlakozáshoz Diákok tájékoztatása Közszolgálat megszervezése Ellenőrzés, visszacsatolások

Résztvevők és felelős

Intézmények Felelős: Intézményvezetők

Partnerek

Helyi intézmények, érettségi előtt álló diákok, Vasi Diák Közösségi Szolgálathoz

Határidő(k) pontokba szedve

Intézmények felkérése 2013.09.30-ig Diákok tájékoztatása 2013.10.31-ig Közszolgálat megszervezése igény alapján! Ellenőrzés, visszacsatolások a közszolgálat megkezdése után folyamatosan

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Közszolgálathoz csatlakozott helyi intézmények száma Közszolgálatot helyben igénybe vevő diákok száma Közszolgálatban résztvevők visszajelzései, elégedettsége Dokumentáltsága: jelenléti ív, munkanapló vezetésével Fenntarthatóságot az intézmények közötti megállapodás nyújtja

érdektelenség, félelem, tájékozatlanság Megfelelő tájékoztatás, ellenőrzés, visszacsatolás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, szervezés, logisztika

94

Intézkedés címe:

5. „Játssz, az óvoda udvarán!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Óvoda kültéri mozgásfejlesztés

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

o o o

játékeszközeinek

fejlesztése

szükséges,

kreativitás,

Óvoda kültéri játékeszközeinek fejlesztése Kreativitás, mozgásfejlesztés lehetőségének javítása Egészséges, kiegyensúlyozott gyerekek

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

Résztvevők és felelős

romák és / vagy mélyszegénységben élők Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

Partnerek

Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, munkahelyek, tervező, kivitelező, projektmenedzsment

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eszközök igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

o o o

fejlesztés Gyerek/eszköz arány javulása Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, szervezés, logisztika, támogatás

95

Képző

intézmények,

Intézkedés címe:

6. „Csepregi Játszótér!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kevés közösségi tér áll rendelkezésre, nincs játszótér a Városban

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Közösségi terek bővítése o Új közösségi tér, játszótér kialakítása o Közösségi kapcsolatok építése o Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1) Közösségi tér helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel 2) feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése 3) Pályázati lehetőségek figyelése. 4) Engedélyek, pályázatbenyújtás 5) Nyertes pályázat – finanszírozás 6) Kivitelezés 7) Fenntartás

Résztvevők és felelős

Önkormányzat Felelős: Csepreg Város Önkormányzata

Partnerek

Szülők, lakosság, iskola, óvoda, civil szervezetek, Önkormányzat. Felelős: Csepreg Város Önkormányzata, tervező, kivitelező, projektmenedzsment

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o

Fejlesztés megvalósulása közösségi tér/ lakosság szám arány javulása. Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, szervezés, logisztika, támogatás

96

Intézkedés címe:

7. „ Gyakoribb esetmegbeszélések!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseit csak évente 1- szer hívják össze, igény van az ülések sűrűbb összehívására.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Estmegbeszélések igény szerinti összehívása o Rendszeres ülések o Ellátottak problémáinak gyorsabb intézése o Jelzőrendszer hatékonyabb működése o o o

Ülések összehívása igény szerinti gyakorisággal Esetmegbeszélések visszacsatolása, kiértékelés Jelzőrendszer folyamatos aktivitása

gyermekvédelmi jelzőrendszer tagok Felelős: Területi Gondozási Központ gyermekvédelmi jelzőrendszer tagok, önkormányzat, TGK

Első igény felmerülésekor!

Ülések gyakorisága. Dokumentáltság: jegyzőkönyvvezetéssel Fenntarthatóság: jelzőrendszer folyamatos aktivitásával

Ellátottak érdektelensége, ellenállása Tájékoztatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, támogatás, szervezés

97

Intézkedés címe:

8. „A jövőnk érdekében!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Családok érdektelensége, együttműködés hiánya az oktatásban, nevelésben, serdülőkori, nevelési problémák felmerülése a gyerekeknél

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A meglévő jelzőrendszer erősítése – gyerekpszichológus, pszichológus lehetőség szerinti bevonása (iskola, óvoda) o Családlátogatások o Családok nézőpontjának átformálása, meggyőzés o Kiegyensúlyozott, problémamentes diákok o o o

Szakemberek bevonása Családlátogatások gyakoribbá tétele. Családok tájékoztatása.

Résztvevők és felelős

Köznevelési Intézmények dolgozói Felelős: Köznevelési Intézmények Igazgatói, Vezetői

Partnerek

Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, TGK, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda- Bölcsőde, Önkormányzat Felelős: Köznevelési Intézmények Igazgatói, Vezetői

Határidő(k) pontokba szedve

Intézmények lehetőségétől függően

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o

Eredményes családlátogatások száma Együttműködő családok száma Csökkenő serdülőkori problémák

Érdektelenség, ellenséges fellépés, Tájékoztatás, gyakoribb családlátogatások

Szükséges erőforrások Szakemberek, támogatás

98

Intézkedés címe:

9. „Beszéljünk róla!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Elszigetelődött anyák halmozódó problémái, családon belüli krízishelyzetek megjelenése.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Családon belüli problémák megoldása o Családok bevonása a csoportterápiába o Csoportterápián tényfeltárás, közös megbeszélés, probléma megoldás, javaslatok o családon belüli problémák könnyebb megoldása, kezelése, krízishelyzet kialakulásának elkerülése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Igényfelmérés Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Csoportterápiák szervezése az egyedül álló, gyermekét egyedül nevelő, egyéb problémákkal küzdő anyák részére - közösség erősítése o Csoportmegbeszélések o visszacsatolás Családok, édesanyák, Felelős: Területi Gondozási Központ, Művelődési Ház o o o

Lakosság, civil szervezetek, Önkormányzat, védőnő, TGK Igényfelmérés: 2013.09.30-ig Kiértékelése: folyamatosan a visszajelzések függvényében Csoportterápiák szervezése : igényfelmérés eredményétől függően

o o o

Csoportterápiára jelentkezők száma Családon belüli krízishelyzetek csökkenése Problémamegoldás eredményessége hosszú távon önműködővé teszi a csoportot

Családok zárkózottsága, ellenséges hozzáállása, érdektelenség, tájékozatlanság Tájékoztatás, meggyőzés, nyílt segítség felajánlása, támogatás

Szükséges erőforrások Szakemberek, csoportszoba, támogatás

99

félelem,

Intézkedés címe:

10. „Idős vagyok, segítségre szorulok!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nem tudjuk pontosan kik azok az idős emberek, akik segítségre szorulnak

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Idős embereknek történő segítség o Idősek körének meghatározása o Idősek igényeinek kiderítése o Segítséggyújtás, igény alapján o Adatbázis létrehozása az idős lakosságról o igényfelmérés az idős lakosság körében o Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése o Közszolgálat, TGK- házi segítségnyújtás összeegyeztetése o Tényleges segítségnyújtás o Visszacsatolás A 64 évnél idősebb lakosság, TGK, Önkormányzat, Csepregi Nyugdíjas Egyesület Felelős: Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal (adminisztráció) Területi Gondozási Központ, Csepregi Nyugdíjas Egyesület (megvalósítás) Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, TGK, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Önkormányzat, Csepregi Nyugdíjas Egyesület o o o o o o

Adatbázis létrehozása:2013.09.30-ig Igényfelmérés: 2013.11.30-ig feldolgozása, kiértékelés: beérkezéstől folyamatosan összeegyeztetés: feldolgozás után igény szerint Tényleges segítségnyújtás: igény alapján Visszacsatolás: folyamatosan

A meglévő házi segítségnyújtáson kívüli, segítségre szorulók száma Dokumentáltság: adatbázis alapján, igényfelmérés kiértékelésével o Segítséget kérő idősek o Segítségnyújtás köre, megvalósíthatóság o Visszacsatolások Érdektelenség, félelem, ellenséges hozzáállás, kételkedés, együttműködés hiánya Tájékoztatás, ismerősök meggyőzése általi közeledés, támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, szakemberek, diákok, támogatás

100

Intézkedés címe:

11. „Jól érzem magam!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Egyedüllét, magány, kiszolgáltatottság az idős mindennapokban.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

egyedüllét, magány enyhítése o Valós igények kiértékelése o Programok szervezése o Elégedett, aktív idős korosztály

Korábbi igényfelmérés alapján kiértékelés programok szervezése, segítségnyújtás az Intézményrendszeren keresztül 64 év feletti lakosság, Csepregi Nyugdíjas Egyesület Felelős: Művelődési Ház Lakosság, Szociális Jelzőrendszer szereplői, TGK, Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Általános Iskola, Óvoda- Bölcsőde, Szakközépiskola, Önkormányzat, Csepregi Nyugdíjas Egyesület o o

Igényfelmérést követően programok szervezése, vagyis 2013.11.30-a után folyamatosan a lehetőségekhez mérten.

o o o

Valós igények száma Szervezett programok száma Résztvevők száma

Érdektelenség, félelem, ellenséges hozzáállás, kételkedés, együttműködés hiánya Tájékoztatás, ismerősök meggyőzése általi közeledés, támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, szakemberek, szervezett programok, támogatás

101

Intézkedés címe:

12. „Maradjanak helyben az Egészségház szakellátásai!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Egészségház szakellátásainak megtartása minden évben bizonytalan.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Maradjanak helyben az Egészségház szakellátásai.

o Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

o o o

költségvetési és egyéb hozzájárulások, valamint pályázati lehetőségek figyelése. pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Szakellátások megtartása

Csepreg Város Egészségháza

Partnerek

Egészségház, önkormányzat, civil szervezetek, lakosság, tervező, kivitelező, projektmenedzsment Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o

Fejlesztés megvalósulása Egészségház szakellátásainak legalább megtartása. Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően, költségvetési és egyéb hozzájárulások hiánya támogatások

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

102

Intézkedés címe:

13. „Előttem nincs akadály!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Középületekben a teljes körű akadálymentesítés nem megoldott.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

teljes akadálymentesítés o Pályázatfigyelés intézmények akadálymentesítésére o Fogyatékkal élők segítése, elégedettsége o Intézmények teljes körű akadálymentesítése, minden fogyatékossági területre kiterjedően 1. helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel 2. feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése 3. Pályázati lehetőségek figyelése. 4. Engedélyek, pályázatbenyújtás 5. Nyertes pályázat – finanszírozás 6. Kivitelezés 7. Fenntartás Fogyatékkal élők Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete Lakosság, intézmények vezetői, Önkormányzat, tervező, projektmenedzsment Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete

kivitelező,

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

o o o

Fejlesztés megvalósulása A minden fogyatékossági területre akadálymentesített intézmények száma. Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően. támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

103

kiterjedően,

teljes

körűen

Intézkedés címe:

14. „Gördülékenyen közlekedek!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Utak, járdák hibáinak kijavítása o Pályázatfigyelés utak, járdák hibáinak kijavítására o Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése o Jól járható utak, járdák

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1. helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel 2. feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése 3. Pályázati lehetőségek figyelése. 4. Engedélyek, pályázatbenyújtás 5. Nyertes pályázat – finanszírozás 6. Kivitelezés 7. Fenntartás Lakosság, önkormányzat Felelős: Csepreg Város Önkormányzat Képviselő Testülete Lakosság, önkormányzat, tervező, kivitelező, projektmenedzsment Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

o o o

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően. támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

104

2.

Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A nehéz anyagi 1 „Nehéz anyagi körülmények között körülmények között élő családokról nem tudunk élők segítése!" pontos adatokat, csak egy részéről van tudomásunk, vannak akik nem kérnek segítséget!

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

adatbázis létrehozása a személyes adatok védelmének biztosítása mellett o adatbázis létrehozása o adatbázis folyamatos kezelése, hibák kiküszöbölése o adatbázis évenkénti karbantartása

D

E

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (2011- 2014) Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

1) A TGK Család és Gyermekjóléti Szolgálat rendelkezésére álló adatbázis kibővítése, partnerek bevonásával 2) Partnerek felkérése az együttműködés re. 3) Naprakész adatbázis létrehozása 4) adatbázis folyamatos karbantartása

105

F

Az intézkedé s felelőse

Területi Gondozás i Központ, Család és Gyermekj óléti Szolgálat

G

H

Az intézke dés megval ósításá nak határid eje

2014.06 .30

Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor(ok)

Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés

I

J

Az intézkedé Az s intézke megvalós dés ításához eredmé szüksége nyeine s k erőforrás fenntar ok thatósá (humán, ga pénzügyi, technikai) Szakembe rek, számítógé p, internet

folyama tos adatszo lgáltatá sa, szociáli s jelzőren dszer jelzése, bármely felmerül ő problém a esetén.

2

„Éljünk könnyebben!"

A romák és / vagy mélyszegénységben élők megélhetési, foglalkoztatási gondokkal küzdenek.

mélyszegények foglalkoztatásá nak elősegítése igényfelmérés pályázat útján képzések támogatott elhelyezkedés

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (2011- 2014) Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

igényfelmérés feldolgozás, kiértékelés Pályázati lehetőségek figyelése. Kapcsolatfelvét el a képző intézményekkel , feltételek Pályázatbenyúj tás Nyertes pályázat – finanszírozás Képzés

3

„Munkalehetőségein k!"

információ hiánya a munkanélküliek között

Információ eljuttatása a munkanélküliek hez Lehetőségek megismertetés e Lehetőségek kihasználása

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (2011- 2014) Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Munkaügy Munkaügyi i Központ Központ felkérése együttműködés re Információ nyújtása Munkanélküliek személyes tájékoztatása lehetőségeikről , például: vállalkozóvá válás, családi napközi létrehozása visszacsatolás

106

Csepreg 2014.06 Város .30 Önkormán yzat Képviselő Testülete

Foglalkoztatást igénylők száma Elhelyezkedettek száma Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, munkahely megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztr áció, pályázat, munkahel y, támogatás

nyertes pályáza t, önerő hiányáb an támogat ás

2018.06 .30

Lehetőségek száma Információ nyújtás módjainak száma Tájékoztatott munkanélküliek száma Visszacsatolások száma Munkába állók száma Létrehozott munkahelyek száma

Munkaügy i Központ tájékoztat ása, pályázati, foglalkozt atási lehetőség ek megléte, támogatás

megfele lő tájékozt atás

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 „Csatlakozz a közszolgálathoz!"

2

„Játssz, az óvoda udvarán!"

A helyi intézmények nem tagjai a közszolgáltatási rendszernek, így az érettségi előtt álló fiatalok nem tudják az 50 órájukat helyben ledolgozni

Helyi intézmények bevonása a közszolgáltatás rendszerébe Intézmények csatlakozása a közszolgálathoz Közszolgálat működése a helyi kapcsolatokban A közszolgáltatásban résztvevő partnerek elégedettsége, közösségépítés

Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.) Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Csepreg Város Önkormányzat Gazdasági program (2011- 2014) Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Intézmények felkérése a csatlakozáshoz Diákok tájékoztatása Közszolgálat megszervezés e Ellenőrzés, visszacsatolás ok

Intézmény 2014.06 vezetők .30

Közszolgálathoz csatlakozott helyi intézmények száma Közszolgálatot helyben igénybe vevő diákok száma Közszolgálatban résztvevők visszajelzései, elégedettsége Dokumentáltsága : jelenléti ív, munkanapló vezetésével Fenntarthatóságo t az intézmények közötti megállapodás nyújtja

Adminisztr áció, szervezés , logisztika

Óvoda kültéri játékeszközeinek fejlesztése szükséges, kreativitás, mozgásfejlesztés

Óvoda kültéri játékeszközeinek fejlesztése Kreativitás, mozgásfejlesztés lehetőségének javítása Egészséges, kiegyensúlyozott gyerekek

KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.) Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Csepreg Város Önkormányzat Gazdasági program (2011- 2014) Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Eszközök igényfelmérése , kapcsolatfelvét el tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújt ás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

2018.06 Csepreg .30 Város Önkormán yzat Képviselő Testülete

fejlesztés Gyerek/eszköz arány javulása Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztr támogat ás áció, szervezés , logisztika,t ámogatás

107

Megfele lő tájékozt atás, ellenőrz és, visszac satolás

3

„Csepregi Játszótér!"

Kevés közösségi tér áll rendelkezésre, nincs játszótér a Városban

Közösségi terek bővítése Új közösségi tér, játszótér kialakítása Közösségi kapcsolatok építése Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása

KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.) Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Csepreg Város Önkormányzat Gazdasági program (2011- 2014) Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója (2010 – 2014.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Közösségi tér helyszínek igényfelmérése , kapcsolatfelvét el tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújt ás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Csepreg 2016.06 Város .30 Önkormán yzata

4

„ Gyakoribb esetmegbeszélések!"

A gyermekvédelmi jelzőrendszer üléseit csak évente 1- szer hívják össze, igény van az ülések sűrűbb összehívására.

Estmegbeszélések igény szerinti összehívása Rendszeres ülések Ellátottak problémáinak gyorsabb intézése Jelzőrendszer hatékonyabb működése

Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Ülések összehívása igény szerinti gyakorisággal Esetmegbeszél ések visszacsatolás a, kiértékelés Jelzőrendszer folyamatos aktivitása

Területi Gondozás i Központ

108

2014.06 .30

Fejlesztés megvalósulása közösségi tér/ lakosság szám arány javulása. Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztr támogat ás áció, szervezés , logisztika, támogatás

Ülések gyakorisága. Dokumentáltság: jegyzőkönyvvezet éssel

Adminisztr áció, támogatás , szervezés

jelzőren dszer folyama tos aktivitás ával

5

„A jövőnk érdekében!”

III. A nők esélyegyenlősége 1 „Beszéljünk róla!"

Családok érdektelensége, együttműködés hiánya az oktatásban, nevelésben, serdülőkori, nevelési problémák felmerülése a gyerekeknél

A meglévő jelzőrendszer erősítése – gyerekpszichológus, pszichológus lehetőség szerinti bevonása (iskola, óvoda) Családlátogatások Családok nézőpontjának átformálása, meggyőzés Kiegyensúlyozott, problémamentes diákok

Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Szakemberek bevonása Családlátogatá sok gyakoribbá tétele. Családok tájékoztatása

Köznevelé 2016.06 si .30 Intézmény ek Igazgatói, Vezetői

Elszigetelődött anyák halmozódó problémái, családon belüli krízishelyzetek megjelenése.

Családon belüli problémák megoldása Családok bevonása a csoportterápiába Csoportterápián tényfeltárás, közös megbeszélés, probléma megoldás, javaslatok családon belüli problémák könnyebb megoldása, kezelése, krízishelyzet kialakulásának elkerülése

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Igényfelmérés Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Csoportterápiá k szervezése az egyedül álló, gyermekét egyedül nevelő, egyéb problémákkal küzdő anyák részére közösség erősítése Csoportmegbe szélések visszacsatolás

Területi Gondozás i Központ, Művelődé si Ház

109

Eredményes családlátogatáso k száma Együttműködő családok száma Csökkenő serdülőkori problémák

2014.06 Csoportterápiára .30 jelentkezők száma Családon belüli krízishelyzetek csökkenése Problémamegoldá s eredményessége hosszú távon önműködővé teszi a csoportot

Szakembe Tájékoz tatás, rek, támogatás gyakori bb családl átogatá sok

Szakembe rek, csoportsz oba, támogatás

Tájékoz tatás, meggyő zés, nyílt segítsé g felajánl ása, támogat ás

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 „Idős vagyok, segítségre szorulok!"

2

„Jól érzem magam!"

Nem tudjuk pontosan kik azok az idős emberek, akik segítségre szorulnak

Idős embereknek történő segítség Idősek körének meghatározása Idősek igényeinek kiderítése Segítséggyújtás, igény alapján

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (20112014)

Adatbázis létrehozása az idős lakosságról igényfelmérés az idős lakosság körében Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Közszolgálat, TGK- házi segítségnyújtás összeegyezteté se Tényleges segítségnyújtás Visszacsatolás

Egyedüllét, magány, kiszolgáltatottság az idős mindennapokban.

egyedüllét, magány enyhítése Valós igények kiértékelése Programok szervezése Elégedett, aktív idős korosztály

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (20112014)

Korábbi Művelődé igényfelmérés si Ház alapján kiértékelés programok szervezése, segítségnyújtás az Intézményrend szeren keresztül

110

2014.06 Csepregi .30 Közös Önkormán yzati Hivatal (adminiszt ráció) Területi Gondozás i Központ, Csepregi Nyugdíjas Egyesület (megvalós ítás)

2015.06 .30

A meglévő házi segítségnyújtáso n kívüli, segítségre szorulók száma Dokumentáltság: adatbázis alapján, igényfelmérés kiértékelésével Segítséget kérő idősek Segítségnyújtás köre, megvalósíthatósá g Visszacsatolások

Adminisztr áció, szakembe rek, diákok, támogatás

Tájékoz tatás, ismerős ök meggyő zése általi közeled és, támogat ás

Valós igények száma Szervezett programok száma Résztvevők száma

Adminisztr áció, szakembe rek, szervezett programo k, támogatás

Tájékoz tatás, ismerős ök meggyő zése általi közeled és, támogat ás

3

„Maradjanak helyben az Egészségház szakellátásai!”

Egészségház szakellátásainak megtartása minden évben bizonytalan.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 „Előttem nincs akadály!" Középületekben a teljes körű akadálymentesítés nem megoldott.

Maradjanak helyben az Egészségház szakellátásai.

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (20112014)

költségvetési és egyéb hozzájárulások, valamint pályázati lehetőségek figyelése. pályázatbenyújt ás Nyertes pályázat – finanszírozás Szakellátások megtartása

Csepreg 2018.06 Város .30 Önkormán yzat Képviselő Testülete

Fejlesztés megvalósulása Egészségház szakellátásainak legalább megtartása. Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztr támogat ások áció, pályázat, támogatás

teljes akadálymentesítés Pályázatfigyelés intézmények akadálymentesítésér e Fogyatékkal élők segítése, elégedettsége Intézmények teljes körű akadálymentesítése, minden fogyatékossági területre kiterjedően

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (20112014)

helyszínek igényfelmérése , kapcsolatfelvét el tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújt ás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

2018.06 Csepreg .30 Város Önkormán yzat Képviselő Testülete

Fejlesztés megvalósulása A minden fogyatékossági területre kiterjedően, teljeskörűen akadálymentesíte tt intézmények száma. Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztr áció, pályázat, támogatás

111

Fejleszt és megval ósulása A minden fogyaté kossági területr e kiterjed ően, teljeskö rűen akadály mentesí tett intézmé nyek száma. Dokum entáltsá g: pályáza t útján

2

„Gördülékenyen közlekedek!"

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Utak, járdák hibáinak kijavítása Pályázatfigyelés utak, járdák hibáinak kijavítására Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése Jól járható utak, járdák

Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) Településfejlesztési koncepció és marketing terv – helyzetelemzés Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2010. év Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program (20112014)

112

helyszínek igényfelmérése , kapcsolatfelvét el tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújt ás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Csepreg 2017.06 Város .30 Önkormán yzat Képviselő Testülete

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztr támogat ás áció, pályázat, támogatás

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a

munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

ROMÁK/ MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: o TGK Családsegítő és o Gyermekjóléti Szolgálat o Humánpolitikai Bizottság

FOGYATÉKKAL ÉLŐK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport o Humánpolitikai Bizottság o Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal o TGK

IDŐSEK egyenlőségével foglalkozó munkacsoport: o TGK o Csepregi Nyugdíjas Egyesület o Humánpolitikai Bizottság

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat képviselője, partnerek képviselője helyi esélyegyenlőségi referens

NŐK esély-egyenlőségével foglalkozó munkacsoport o TGK Családsegítő és o Gyermekjóléti Szolgálat o Művelődési Ház o Humánpolitikai Bizottság

GYEREKEK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport o Óvoda, bölcsőde, iskola o Művelődési Ház, Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal o Humánpolitikai Bizottsá o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

114

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori Polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

115

-

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. A HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

116

117

118

119

120

121

122

123