Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program

2013. – 2018. Készítette: Horváth Tiborné

Bágyogszovát elhelyezkedése

Bágyogszovát Csornától 11 km-re Dél-keletre fekszik a Rábacsécsény-Rábcakapi törésvonal mentén, amely századokon át a Győr és Sopron vármegyék természetes határát képezte. A település a 85-ös főútról a Csorna és Kóny közötti kereszteződésben lekanyarodva 4 km megtétele után érhető el. A falu rábaközi viszonylatban rendkívül hosszú, Bodonhely irányban végigmenve rajta 4 km-t haladunk házak között. Aki Budapestről közúton szeretné elkérni a települést, annak 155 km-t kell megtennie, bár ebből csaknem 130 km-t az M1-es autópályán haladhat jó tempóval az ideérkező látogató. Ha valaki a megyeszékhelyre szeretne eljutni, akkor a legrövidebb útvonalon – a 85-ös számú útra rákanyarodva - 32 km-t kell megtennie Győrig. A legközelebbi város – Csorna távolsága 11 km. Földrajzi helyzetéből adódóan két szomszédos országot is viszonylag rövid idő alatt elérhetnek a falu lakói. Szlovákia felé, a legközelebbi határátkelő Vámosszabadinál található, amely 44 km-re van a községtől. Azonban ha valaki a szlovák fővárost – Pozsonyt – választja úti céljául, akkor 65 km megtétele után, már a hajdani koronázó város látnivalóit csodálhatja. Abban az esetben, ha Ausztriába szeretnének eljutni a településről, akkor a kópházi határátkelőig 58-km-t kell megtenniük az útnak induló lakosoknak, míg Sopron felé kanyarodva, mintegy 68 km megtétele után érik el az országhatárt.

2

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ..............................................................................................4 Bevezetés ..........................................................................................................................................4 A település bemutatása .....................................................................................................................4 Értékeink, küldetésünk......................................................................................................................7 Célok .................................................................................................................................................7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ....................................................9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ...................................................................................................9 2. Stratégiai környezet bemutatása ..............................................................................................10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.......................................13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................................25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ...........................................................................................34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.....................................................................................38 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................42 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása......................................................................................................45 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...................................................................46 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................................................47 1. A HEP IT részletei...................................................................................................................47 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .....................................................................47 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................48 Jövőképünk............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az intézkedési területek részletes kifejtése ..............................................................................49 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...........54 3. Megvalósítás............................................................................................................................60 A megvalósítás előkészítése.....................................................................................................60 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................60 Monitoring és visszacsatolás....................................................................................................61 Nyilvánosság ............................................................................................................................62 Érvényesülés, módosítás ..........................................................................................................63 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bágyogszovát Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Bágyogszovát a Rábaköz egyik települése Győr-Moson-Sopron megyében. Csornától 11 kmre dél-keletre, Győrtől 32 km-re dél-nyugatra fekszik. Északon Kóny, keleten Rábacsécsény, dél-keleten Bodonhely, dél-nyugaton Rábapordány, nyugaton Dör község határolja. A közel 800 éves település területe már a magyarok bejövetele előtt is lakott hely volt, ezt bizonyították a feltárt avar kori temető leletei. A legrégebbi írásos emlék az 1224-ből származó oklevél, amely Szovátot, mint a győri püspökség birtokát említi. Bágyog községet az 1351-es keltezésű levélben említik először, amikor Nagy Lajos királytól a Kanizsaiak kapják meg a települést. Az évszázadok viharait elődeink is megszenvedték, itt is dúlt a tatár, a török, pusztított a pestis járvány. A mai Bágyogszovát korábban két községből (Rábaszovát és Bágyog településekből) állt, az 1950-es összevonás óta nevezik mai nevén. Az összeépült falurészt a Kölesmajor - Kepési csatorna választja el egymástól. A községre a múltban és ma is elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenység a jellemző, kisebb arányt képviseltek az iparosok. Ezért vált különös jelentőségűvé a termelőszövetkezet 1992-es felszámolása, amely több mint 300 főt foglalkoztatott egyetlen jelentős munkaadóként a településen. A sokkból nehezen ocsúdott fel a falu, igaz ma már a falu határát magángazdálkodók művelik. Több kft., bt., és mintegy 100 egyéni vállalkozó folytat különböző tevékenységet. A település jelenlegi lélekszáma 1321 fő, lakások száma több mint 500, területe 2407 ha.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

4

Községünkben nyolcosztályos általános iskola, napközi otthonos óvoda működik, községi könyvtárral rendelkezünk, Időskorúak Gondozó Háza (ahol bentlakásos intézményben teljes körű ellátásban részesülnek a gondozottak), egészségügyi komplexum (ahol a háziorvosi rendelésen kívül fogorvosi rendelőt,fiókgyógyszertárat és a védőnői szolgálatot kereshetik fel az arra rászorulók). A községben teljes hatáskörrel üzemel a posta. Öntevékeny szervezeteink között megtalálható a Bágyogszováti Tűzoltó Egyesület ( több mint 120 éves), a Bágyogszováti Sportegyesület ( labdarugó szakosztállyal), a Borostyán Nyugdíjas Klub, a Bágyogszováti Lövészklub, a Vöröskereszt helyi szervezete, a Máltai Szeretet Szolgálat helyi csoportja, a Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület, a Rozmaring Hagyományőrző Néptánc Egyesület. Falumúzeumunkban, pedig sok régi „kincs” látható. A mai Bágyogszovát megfelelő infrastruktúrával rendelkezik (vezetékes víz, gáz, szennyvízhálózat, digitális telefonhálózat) A községben polgármesteri hivatal működik, közös önkormányzati hivatal székhellyel, melyhez Bágyogszováton kívül Bodonhely, Egyed, Sobor, Pásztori községek tartozik.

TERÜLET FEJLETTSÉGE Besorolása

A Csornai kistérség településeinek önkormányzatai a közös feladatok ellátása és a lehetőségek kiaknázása érdekében 2004-ben létrehozták a Csornai Többcélú Kistérségi Társulást, melynek mind a 34 település tagja. A Csornai kistérség a nyugat-dunántúli régió észak-nyugati részén helyezkedik el összesen 599 km2 területen, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében, Győr-Moson-Sopron megyében. A Csorna város és az azt körülvevő 33 települést magában foglaló, viszonylag nagy földrajzi egységet lefedő statisztikai kistérség két fő tengelyét a 85-ös és a 86-os számú főutak adják. A térség demográfiai helyzete az országos tendenciákkal jellemezhető, a munkanélküliségi ráta valamivel az országos átlag alatt marad, ehhez a kistérséghez tartozik Bágyogszovát település. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a települési önkormányzatok alábbi feladatait hangolják össze: oktatás és nevelés; szociális ellátás; egészségügyi ellátás; család-, gyermekés ifjúságvédelem; közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; ingatlan- és vagyongazdálkodás; ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; kommunális szolgáltatások és energiaellátás; környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; szennyvíztisztítás és -elvezetés; területrendezés; esélyegyenlőségi program megvalósítása; foglalkoztatás; gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; állat- és növényegészségügy; belső ellenőrzés; területfejlesztés.

5

Demográfiai adatok A község lélekszáma az elmúlt évtizedekben, ha lassú ütemben is, de csökkent. A születések száma az átlagot tekintve, viszonylag stagnáló. A csökkenés elsősorban az elköltöző népességnek, valamint a kevés születendő gyermeknek köszönhető. Bágyogszovát népességszámának alakulása

Demográfiai adatok: 2007 - 2012. évben Lakónépesség 1330 1320 1310 1300 1290 1280 1270 1260 1250 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A lakónépességről készült diagramból jól kiolvasható, hogy Bágyogszovát település lakónépessége az elmúlt 6 évben csökkenést mutat. A vizsgált időszakot nézve a 2010. évben volt a lakónépesség a legalacsonyabb településünkön. 2010. évtől lassú ütemben ugyan, de a településre vidékről költözötteknek köszönhetően a lakónépesség szám lassú emelkedése figyelhető meg Állandó népesség - férfiak 0-14 éves

65 év feletti 20%

16% 15-17 éves 0%

60-64 éves 4%

18-59 éves

6

éves Állandó népesség0-14 - nők 65 év feletti 24%

12% 15-17 éves 4%

60-64 éves 7%

18-59 éves 53%

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Bágyogszovát Község Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Bágyogszovát település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet,

7

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

2004. évben a Képviselő-testület elfogadta a 6/2004. ( VI.18. ) az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a 13/2003.(IX.12.) rendelete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartott gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk.

9

A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Bágyogszovát Község Önkormányzat Településfejlesztési Koncepció és Tervezési Programja és Gazdasági Programja olyan prioritásokat határoz meg, amelyekhez a települési esélyegyenlőségi terv hozzá tud járulni. A program prioritásai a következők:

10

1. Társadalmi kapcsolatok erősítése, lakosságmegtartó és vonzó képesség fokozása: e területen a gyermekek színvonalas ellátását, a szociális ellátás fejlesztését, (idősek nappali ellátása), falukép fejlesztést, természetvédelmet, környezet fejlesztést emeli ki a program, segítve ez által az egyenlő esélyek biztosítását és a minőségi élet feltételeit az itt élő lakosság számára. Az esélyegyenlőségi terv által megnevezett hátrányos helyzetű csoportok (idősek, gyermekek) helyzetének feltárása és támogatása kiemelt célja a programnak. Turizmusfejlesztés a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések - Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. - Keresni kell egyéb ifjúsági szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait. - A helyi kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. - Turisztikai kiadványt kell készíteni pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb. - Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása (pad, asztal, szeméttároló edény). Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. - Fel kell tüntetni az Önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. Gazdaságfejlesztés: az önkormányzat gazdasági tevékenységének kialakításával segíti a program a településen élők foglalkoztatását.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Bágyogszovát a Csornai Járáshoz tartozik. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti a térség területfejlesztési koncepciója fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely-teremtési kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése, szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása), közbiztonság, bűnmegelőzés - ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Közösségek működése, azok szerepe, részvétele a különböző programokban.

11

Bágyogszovát a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás tagja. 2008. évben készült el a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Terve, amely a kistérségi közoktatási intézkedési terv mellékletét képezi. Az esélyegyenlőségi terv a társulás területén élő hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélynövelését hivatott szolgálni. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti a térség területfejlesztési koncepciója fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek célkitűzésinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. A minőségi szolgáltatások biztosítása érdekében a település kistérségi és társulási együttműködésben biztosítja a szolgáltatásokat. A Kistérségi Társulás 2013. évtől az alábbi feladatokat látja el: − területfejlesztés − szociális alapszolgáltatás (támogató szolgálat, fogyatékosok napközbeni ellátása) − szociális intézményi feladat (időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása) Két település, Bágyogszovát és Bodonhely Önkormányzata az óvodát intézményfenntartó társulás keretében tartja fenn, Bágyogszováton székhely óvoda működik. Az általános iskolát 2013. január 1-től a KIK működteti. 2013. március 1-jétől öt település, Bágyogszovát, Bodonhely, Egyed, Sobor és Pásztori Önkormányzat működteti a Bágyogszováti Közös Önkormányzati Hivatalt, Bágyogszovát településen székhellyel, Bodonhely, Egyed, Sobor, Pásztori településeken kirendeltséggel.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH-Statinfo, TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az éves beszámolók megállapításait, a helyi szakemberek, érdekképviseleti csoportok vezetőinek tapasztalatait. Azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs azokban az esetekben a 2011. évi népszámlálás adatokból indultunk ki. Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Vannak azonban olyan területek, amelyről az információszerzés még nehézkes. Az adatgyűjtést segítené az előző évi népszámlás településsoros adata, azonban ilyen jellegű összesítések még nem elérhetők a KSH honlapján. Az adatok gyűjtése elsősorban a nehéz helyzetbe került devizahiteles családokról, a fogyatékos személyek foglalkoztatásáról, iskolai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfoglalt szerepéről volt problémás.

12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az országos statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Községünkben a 2011.évi népszámlálás során senki nem vallotta magát romának. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. Ezen meghatározást alapul véve Bágyogszovát község nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közé. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, ill. háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembevételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint „kategória” behatárolása országtól függően más és más. A létminimum, mint fogalom azt jelenti, hogy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon 98.000 Ft Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között legnagyobb arányban az alacsony iskolai végzettségűek fordulnak elő és a megváltozott munkaképességűek. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság és a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák.

13

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 – 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 440 433 447 455 448

fő 471 373 473 478 470

fő 911 806 920 933 918

nő fő 21 18 19 17 16

férfi

% 4,8% 4,2% 4,3% 3,7% 3,6%

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 nyilvántartott álláskeresők száma fő 35 összesen fő 20 éves és fiatalabb % 0,0% fő 2 21-25 év % 5,7% fő 3 26-30 év % 8,6% fő 5 31-35 év % 14,3% fő 6 36-40 év % 17,1%

fő 18 22 24 21 22

% 3,8% 5,9% 5,1% 4,4% 4,7%

összesen fő 39 40 43 38 38

% 4,3% 5,0% 4,7% 4,1% 4,1%

2009

2010

2011

2012

39

41

31

33

0,0% 5 12,8% 4 10,3% 6 15,4% 6 15,4%

0,0% 6 14,6% 4 9,8% 4 9,8% 8 19,5%

0,0% 5 16,1% 3 9,7% 7 22,6% 1 3,2%

0,0% 5 15,2% 5 15,2% 7 21,2% 1 3,0%

14

fő % fő % fő % fő % fő %

41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

5 14,3% 4 11,4% 5 14,3% 4 11,4% 1 2,9%

1 2,6% 8 20,5% 6 15,4% 2 5,1% 1 2,6%

4 9,8% 4 9,8% 7 17,1% 4 9,8% 0 0,0%

0,0% 3 9,7% 6 19,4% 6 19,4% 0 0,0%

0,0% 3 9,1% 6 18,2% 6 18,2% 0 0,0%

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011 2012

nő 21 18 19 17 18

férfi 18 22 24 21 19

összesen 39 40 43 38 37

nő férfi 5 2 7 10 5 9 7 7 6 6

összesen 7 17 14 14 12

Nő 23,8% 38,9% 26,3% 41,2% 33,3%

férfi 11,1% 45,5% 37,5% 33,3% 31,6%

összesen 17,9% 42,5% 32,6% 36,8% 32,4%

Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 440 433 447 455 448

fő 471 373 473 478 470

fő 911 806 920 933 918

nő fő 21 18 19 17 16

% 4,8% 4,2% 4,3% 3,7% 3,6%

férfi fő 18 22 24 21 22

% 3,8% 5,9% 5,1% 4,4% 4,7%

összesen fő 39 40 43 38 38

% 4,3% 5,0% 4,7% 4,1% 4,1%

A nyilvántartott álláskeresők aránya 2008. évről 2012. évre minimális mértékben ugyan, de csökkent. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektor átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által nem keresett szakképzettséggel rendelkezők kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. 15

c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Az önkormányzat 2012. évben átlagosan 5 főt, 2013. évben már csak 4 főt tudtunk foglalkoztatni, elsősorban a település közterületeinek rendbetétele munkakörben.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település 1321 fős lélekszámú. A lakosság nagyobb része aktív korú. A munkaképes polgárok jelentős hányada naponta ingázik Csornára, Győrbe Mosonszolnokra, illetve a településen végez vállalkozó tevékenységet Bágyogszovát községben kevés a munkalehetőség, nincs olyan szervezet, amely jelentősebb számban tudna dolgozókat foglalkoztatni.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetősége száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzésre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkahelyüket elvesztett álláskeresők a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Csornai Kirendeltségét kereshetik fel. A munkaügyi központ kirendeltsége együttműködik a munkanélküliként nyilvántartott és a közvetítést kérő személyekkel, valamint az álláskínálókkal. A munkaközvetítés egyéni közvetítés és csoportos közvetítés formában valósulhat meg. A kirendeltség a munkaközvetítés során arra törekszik, hogy az álláskereső számára feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának s egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, s hogy az álláskínálók számára a munkaerőigénynek megfelelő álláskeresőket válasszon ki s közvetítsen. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Mélyszegénységben élők foglalkoztatása a településen nem megoldott, mivel nincs olyan munkalehetőség ahol részükre munkát tudnánk biztosítani. A romák nincsenek Bágyogszovát településen

16

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nem jellemző településünkre. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló a 12/2005. (IX.16.) számú önkormányzati rendeletébe építette be. Időskorúak járadéka: Időskorúak járadékában részesülő személy községünkben jelenleg nincs. Aktív korúak ellátása: 2011. évben összesen 14 fő volt jogosult aktív korúak ellátására, ebből 12 fő bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, 2 fő pedig rendszeres szociális segélyben részesült. A bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közül 4 fő jogosultsága már a korábbi évektől (2009-2010.) fennállt, 8 fő jogosultsága pedig – kérelem alapján - 2011. évben került megállapításra. A rendszeres szociális segélyben részesülők közül 2 fő jogosultsága – kérelem alapján 2011. évben került megállapításra. 2011. évben a bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közül 6 fő vett részt a közfoglalkoztatásban átlag 3 hónap időtartamban, 2011. év elejétől a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ), majd 2011.szeptemberétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) váltotta fel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (2011. évben 28.500 Ft), majd 2012.január 1-jétől a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (2012. évben 28.500 Ft 80 %-a) 22.800 Ft. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet – kell igazolni. 2012. évben - a beszámoló készítésének időpontjáig – 13 fő részére került megállapításra aktív korúak ellátására való jogosultság, ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatás, 6 fő jogosultsága megszűnt. Az aktív korúak ellátására való jogosultak száma jelenleg 12 fő., ebből 10 fő foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül, 2 fő pedig rendszeres szociális segélyben részesül. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közül jelenleg 3 fő vesz részt közfoglalkoztatásban önkormányzatunknál, mely időtartam alatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel. A rendszeres szociális segély összegének 90%-át, a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás 80%-át az állam megtéríti számunkra. 2011. évtől kezdődően a közfoglalkoztatás eddigi rendszerét a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget.

17

2011. január 1-jétől megszűnt a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. A rövid időtartamú közfoglalkoztatás a mindennapi közfeladatok ellátását segíti. A kérelmet kötelező és önként vállalt, törvény által előírt közfeladat, illetve közhasznú tevékenység körébe tartozó feladat ellátására lehet benyújtani. Kérelmet helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv, egyház, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet, közhasznú szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízi társulat, erdőgazdálkodó, szociális szövetkezet közhasznú tevékenységek körében, vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában nyújthatja be. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak napi 4 órás munkaidőben 1-4 hónap időtartamra foglalkoztathatóak ebben a közfoglalkoztatási formában Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatásával a közérdekű célok programszerű támogatása valósul meg. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásba elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak vonhatók be. Abban az esetben, ha a benyújtott kérelemben megjelölt munkakörre a kirendeltség nem tud megfelelő olyan munkaerőt biztosítani, aki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, akkor más, álláskeresőként nyilvántartott személyfoglalkoztatása is támogatható. A kérelem benyújtására jogosult közfoglalkoztatók kérelem útján kaphatnak támogatást kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt a lakosságot vagy települést érintő feladatok ellátására vagy közhasznú tevékenység folytatására. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testülete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról önkormányzati rendeletei építette be, az alábbiak szerint: Rendszeres pénzbeli ellátások: - aktív korúak ellátása - rendszeres szociális segély - foglalkozáshelyettesítő támogatás - helyi lakásfenntartási támogatás - ápolási díj Nem rendszeres pénzbeli ellátások - átmeneti segély - szociális kölcsön - temetési segély Természetben nyújtott szociális ellátások: - köztemetés - méltányossági közgyógyellátás - adósságkezelési szolgáltatás Gyermekvédelmi ellátások:

18

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - természetben is nyújtott pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások - étkeztetés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás - családsegítés

- Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 0 0 0

– Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők száma száma 2008 174 264 2009 176 265 2010 171 260 2011 163 256 2012 165 260

összes nyugdíjas 438 441 431 419 425

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány Bágyogszovát községben 5 db önkormányzati bérlakás található. Az ingatlanokban elsősorban szociálisan rászoruló családokat fogadtunk. A Lakásokat általános iskoláskorú gyermekeket nevelőcsaládok részére adta bérbe a képviselő-testület.

19

b) szociális lakhatás Szociális bérlakás az önkormányzat tulajdonában nincs. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincs olyan egyéb lakáscélra használt ingatlan, mely nem lakáscélú ingatlan e) lakhatást segítő támogatások A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a településen elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja. A településen elismert havi költség a településen elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata. 2011. évben 10 egyedül élő személy és 28 családban élő személy részére állapítottunk meg lakásfenntartási támogatást, 3 fő kérelme pedig elutasításra került. 2012. évben ez idáig 1 fő nyújtott be lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt kérelmet hivatalunkhoz. A lakásfenntartási támogatás 90%-át az állam megtéríti számunkra. - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

3

0

2011 2012

37 41

0 0

20

f) eladósodottság A településen előfordul olyan család, akik teljesen eladósodtak, a lakásukat árverezik. Az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy az ingatlant megvásárolja és az épületet a lakók részére bérbe adja, így adva lehetőséget arra, hogy ne kerüljenek az utcára. Egy család esetében fordult elő, hogy kisebb adóság állományt át tudott vállalni az önkormányzat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nincs ilyen lakóövezet.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nem jellemző településünkre b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Településünk a Csornai kistérség egyik kis települése, rendezett, virágos utcákkal. Az egységes településkép is mutatja, hogy nem alakult ki településünkön szegregátumok, a lakások belterületen épültek, külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nincsenek. Mindenkinek egyformán biztosított a közszolgáltatásokhoz, a közműszolgáltatásokhoz, valamint a közösségi közlekedéshez való hozzáférése. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem jellemző településünkre

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településünkön élő állampolgárok a közszolgáltatások többségét helyben eléri. Az önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: • Háziorvosi ellátás, • védőnői ellátás, • fogorvosi ellátás

21

A község egészségügyi ellátása jó színvonalú. Az egészségügyi alapellátást egy vállalkozó háziorvos biztosítja. Az egészségházban működik a védőnői szolgálat és a gyógyszertári fiók is. A védőnői szolgálatot helyben 1 védőnő látja el. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat a kónyi székhellyel működő Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ keretein belül működik. Az Alapszolgáltatási Központot, 2008. november 20.-án alapította Kóny Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (9144 Kóny, Rákóczi u. 30.). Jogutódjaként a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot Ellátó Társulásnak. A Központ a Csornai Többcélú Kistérségi Társuláson belül intézményfenntartó társulás keretében működik. Az intézmény helyileg Kóny központtal végzi tevékenységét

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen élők egészségi állapotának megőrzése és a megelőzés egyik fontos formája a szűréseken való részvétel. Az önkormányzatnak és a helyi civil szervezeteknek hasznos szerepet vállalniuk az 50 év feletti nők körében a méhnyakrák és a mellrák megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok népszerűsítésében. Fontos cél az egészségügyi szűréseken való lakossági részvételi arányának növelése, különösen a helyben végzett tüdőszűrő vizsgálaton való részvétel ösztönzése. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az óvodában és az általános iskolában a rászorultak részére biztosítjuk a fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat saját konyhát nem működtet, vásárolt szolgáltatásként biztosítja, az iskolások, az óvodások és az idősek gondozóházában a közétkeztetést, mely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A művelődési ház nagyterme megfelelően szolgálja a testnevelés és szabadidősport ügyét (edzések, kiegészítő foglalkozások). Helyet biztosítunk a művelődési házban a női tornának, a táncosoknak. A településen a sportegyesületnek labdarúgó szakosztálya működik. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A családsegítés az egyének és családok életében jelentkező szociális vagy mentálhigiénés, illetve egyéb problémák megelőzése, megszüntetése, valamint az önálló életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szociális alapszolgáltatás, melynek ellátására Családsegítő Szolgálat működik. Ezen intézmény elsősorban szociális alapfeladatokat lát el, megelőző és segítő tevékenységet végez.

22

Dologi javakat közvetít, és szolgáltatásokat nyújt, úgymint információnyújtás, ügyintézésben segítségnyújtás, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, segítő beszélgetés. A településen a rászoruló egyének illetve családok segítése érdekében krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik, melynek lényege, hogy a jegyző, a nevelési-oktatási intézmények, az egészségügyi szolgáltató intézmény, a gyerekjóléti szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A jelzést követően a Családsegítő Szolgálat családgondozója feltérképezi az illetékességi területén élő rászoruló egyének, családok körét, és tájékoztatja őket a családsegítés lényegéről. A kliensek szabadon eldönthetik, hogy igénybe kívánják-e venni a Szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat. Tehát a családsegítés igénybevétele önkéntes és ingyenes! 2012. január 1. és december 31. között a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybevevő kliensek száma 37 fő, melyből 21 új ügyfelet vett nyilvántartásba a szolgálat. A szolgáltatást igénybevevők többsége a férfi nemhez tartozik, családi összetétel szerint pedig főként gyermekes családok kerültek látókörünkbe. 2012-ben a gazdasági aktivitás szerint az aktív kereső és az inaktív kliensek aránya nagyjából megegyezi. Az ellátottak iskolai végzettségét tekintve magas az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, de a befejezett szakiskola, szakmunkásképző iskola és a szakközépiskolai végzettség nagyarányban jelenik meg. Az ellátottak által hozott problémák között a legtöbbször az ügyintézéshez segítségkérés szerepel, de emellett nagyon sokan kérnek információt. Gyakran előfordul még életviteli, valamint több alkalommal jelentkeztek családi – kapcsolati, lelki – mentális, továbbá a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Elenyésző számban kértek tanácsokat gyereknevelési, anyagi, valamint egyéb problémák megszüntetéséhez. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei: a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek.

23

A település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A település honlapján – bagyogszovat.hu. - a helyi önkormányzati jegyzőkönyvek, határozatok, rendeletek széles körű tájékoztatást biztosítanak. Településünkön mozgókönyvtár működik, ahol az internet elérhetőség is biztosított A Molnár Tv Kft. a Rábaközi Televízióban összefoglaló beszámolóban biztosítja az önkormányzat rendezvényeinek, a település kulturális, sport, közéleti, és egyéb jelentős eseményeinek nyilvánosságát. Ezeket a Rábaközi Televízió magazinműsorában közzéteszi. A településen 6 civil szervezetek aktívan működik, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez járulnak hozzá. Az önkormányzat minden évben dönt a civil szervezetek anyagi támogatásáról, mellyel segíti munkájukat. A szolidaritás és felelősség mind magánemberekben, mind a településen működő gazdasági szervezetekben jelen van. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A lakosok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, az egyházakkal és egyéb szervezetekkel. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvodák, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nem jellemző településünkre. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen a Máltai Szeretetet szolgálat helyi képviselete működik, melynek tagjai ruha és élelmiszergyűjtéssel segítik a rászoruló családokat. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A községben magyar nemzetiségű állampolgárok élnek, így kisebbségi önkormányzat, közöttük roma kisebbségi önkormányzat nincs.

24

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. A hátrányos helyzetek generációkon Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások keresztüli átöröklődése. bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. Napköziotthonos Óvoda A településen élő óvodás és iskoláskorú gyermekek részére modern jól felszerelt oktatási intézmények álnak rendelkezésre. A Napköziotthonos Óva épülete 2 csoportszobával, tornaszobával és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik.

25

Az óvoda 2010. évben pályázati támogatás segítségével megújult, így rendelkezésre áll a minőségi pedagógiai munka végrehajtásához. A létszámok, csoportszámok és a kihasználtság alakulása az óvodában Nevelési Férőhely Csoportok Létszám SNI HH HHH év száma 2008/2009 50 2 49 0 0 3 2009/2010 50 2 48 0 0 0 2010/2011 50 2 47 0 0 0 2011/2012 50 2 41* 0 0 0 • A demográfiai adatokból számított érték

minden eszköz

Kihasználtság (%) 98 96 94 82*

József Attila Általános Iskola Az 1980-ban épült iskola 8 tanteremmel, számítógépes teremmel, kiszolgáló helyiségekkel biztosítja a tanítás-tanulás feltételeit 8 tanulócsoport és 3 napközi csoport számára. Az épülethez fásított környezet, parkosított udvar tartozik. Szomszédos épülete a községi Művelődési Ház, ahol könyvtár, tornaterem, technika termek működnek, mellette sportolásra alkalmas pályák találhatók. Az általános iskolai tanulmányokat befejezve a diákok a környező városokban több középfokú oktatási intézmény közül választhatnak. A legtöbb diák a 35 km-re található Győr és a 12 km közelségben lévő Csorna városokban találják meg azt a középiskolát, melyben szívesen folytatják tanulmányaikat. A középiskolai tanulmányok után a NyugatMagyarországi Egyetem színvonalas képzései lehetőséget nyújtanak a főiskolai, vagy az egyetemi diploma megszerzéséhez. Legközelebbi felsőoktatási intézmény a Széchenyi István Egyetem ((30 km) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 684 86 28 360 51 170

%

férfiak összesen 655 1339 95 2 352 25 120

181 30 712 76 290

nők 51%

férfiak 49%

48% 93% 51% 67% 59%

52% 7% 49% 33% 41%

26

- Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

8 9 9 10 5

22 17 28 28 25

2008 2009 2010 2011 2012

természetes szaporodás (fő) -14 -8 -19 -18 -20

- Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

0

0

0

2009

12

12

4

2010

9

9

6

2011

12

12

8

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

32

2009

46

2010

45

2011

32

27

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben Bágyogszovát Község vonatkozásában 2012. évben 15 család 33 gyermeke részesült, elutasított kérelem nem volt.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az óvodában és az általános iskolai napközis ellátás keretében nyújtott étkeztetés. Étkezési térítési díjmentességben vagy kedvezményben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, valamint a Gyvt. 151.§. (5) bekezdésében meghatározott körbe tartozó gyermekek (három vagy többgyermekes családban élők, tartósan beteg) gyermekek részesültek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen kapnak étkezést

Kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma

év

Ingyenes Ingyenes 50 százalékos mértékű étkezésben étkezésben kedvezményes étkezésre résztvevők száma résztvevők száma jogosultak száma 1-13. iskola 1-8. óvoda évfolyam évfolyam

2008

0

0

9

2009

0

0

8

2010

0

0

7

2011

0

0

12

2012

0

0

10

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek a településünkön nincsenek

28

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Bágyogszovát községben szegregátum nem alakult ki.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

47

2009

1

42

2010

1

44

2011

1

45

2012

1

44

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

29

A településen gyermekorvos nincs, a háziorvos látja el ezen feladatokat. Azokat a beteg gyermekeket, akik ellátásához szükséges a szakorvos a háziorvos beutalja a megfelelő gyermek szakorvoshoz Csornára, vagy Győrbe.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bágyogszovát községben védőnői szolgálta működik, a gyermekeket a szülők rendszeresen viszik ellenőrzésre, szűrővizsgálatra a védőnőhöz. A védőnő a speciális ellátást igénylő gyermekeket a megfelelő szakrendelésre utalja. d) gyermekjóléti alapellátás A Gyermekjóléti Szolgálat a kónyi székhellyel működő Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ keretein belül működik. Az Alapszolgáltatási Központot, 2008. november 20.-án alapította Kóny Község Önkormányzat Képviselő-testülete. Jogutódjaként a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot Ellátó Társulásnak. A Központ a Csornai Többcélú Kistérségi Társuláson belül intézményfenntartó társulás keretében működik. Az intézmény helyileg Kóny központtal működik. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyermekjóléti Szolgálat figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek helyzetét, mely feladat ellátásában nagy segítségére van a helyi észlelő- és jelzőrendszer tagjai. A Szolgálat egész tevékenysége a jelzőrendszer működésén alapul. A községben a jelzőrendszer tagjai és a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata és együttműködése hatékony. A jelzőrendszer tagjaival nem egymás ellenőrzése a cél, hanem az együttműködés. A Gyermekjóléti Szolgálat nem felettese az oktatási - nevelési intézményeknek, vagy más szolgálatoknak, csak a törvény által rá bízott koordinálói feladatot látja el. Az intézmények és dolgozói a gyermek(ek) veszélyeztetettségének észlelése esetén jelzésszolgáltatása nem esetleges, hanem kötelező és állandó feladat. A jelzőrendszer tagjain kívül jelzést bárki tehet, titoktartás mellett feljegyzés készül. Önkormányzatunk fontosnak tartja az olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. Ennek keretében a képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – ill. központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. Biztosítja a házi segítségnyújtást, ill. működteti a falugondnoki szolgálatot. e) gyermekvédelem A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kezelt esetek között anyagi, gyermeknevelési, beilleszkedés, magatartászavar, családi konfliktus, életvitellel kapcsolatos, szülői elhanyagolás, fizikai, lelki bántalmazás, szenvedélybetegség egyaránt előfordul. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek.

30

A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi,oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető).

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§-a a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a sport támogatását, az egészséges életmód megteremtésének feltételeit. A községben élő gyermekek mozgáskultúrája nagyon eltérő, esetenként alacsony szinten van. Az egészséges életmódra nevelést, a gyermekek mozgásfejlesztését már az óvodában el kell kezdeni. Itt kapcsolódhatnak be a gyermekek először a rendszeres testnevelésbe, amely nagyban hozzájárul mozgáskultúrájuk fejlődéséhez, egészség megőrzésükhöz, teherbírásuk, állóképességük növeléséhez, a közösségi magatartás kialakulásához. A József Attila Általános Iskolában négy település diákjai tanulnak, mivel az oktatást társulási formában látja el négy település. Az iskolai testnevelés személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, a község tornacsarnokkal nem rendelkezik, a gyermekek testnevelési óráit a helyi művelődési házban kialakított tornateremben tartják. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése a szolgáltatások nyújtásakor az önkormányzat által nyilvántartott eset nincs feljegyezve

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

31

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Létszámadatok változása a 2011/2012-es tanévben: A tagiskolával együtt 179 tanulóval (tagiskola 34 fő, 1-8. osztály 143 fő, 2 fő magántanuló) kezdte a tanévet 2012. évben az iskola Év közben 182 főre gyarapodott a létszám. Októberben érkezett egy tanuló, áprilisban egy család, 5 fő iskolás gyermekkel elköltözött, egy család pedig 2 gyermekkel beköltözött. Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekek száma évről-évre nő. A rászoruló tanulókkal a kistérség által finanszírozott gyógypedagógus, logopédus, 2012. évtől saját alkalmazású tanító gyógypedagógus foglalkozik. Heti 1 logopédiai foglalkozás a fejlesztés fontos összetevője. Óvodánk 2 csoporttal, 50 férőhellyel működik. A gyereklétszám évközben többször változott, ugyanis a kiscsoportosok folyamatosan kerültek be az óvodába, ahogy betöltötték a 2,5 illetve 3. életévüket. 2010. szeptember 1 -től törvényi változás történt, mely szerint óvodai nevelésben részesülhetnek a 2,5 évüket betöltött gyerekek is, és utánuk állami normatíva igényelhető. Ezzel a lehetőséggel éltek is az érintett szülők. A gyerekek között egyre több a problémás, nehezen nevelhető, magatartászavaros, szocializálatlan, illetve sajátos nevelési igényű (SNI). Ezeknek a gyerekeknek az óvodai nevelése még nagyobb odafigyelést, türelmet, empatikus készséget kíván az óvónők részéről. A 2011 – 2012-es nevelési évben halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerek 2 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (Gyvt.) 12 fő volt. Étkezési 50 %-os kedvezményben részesült tartós betegség miatt 3 fő, nagycsaládos kedvezményben (3 gyerekes család) 18 fő. 3 fő SNI óvodásunk volt, akik integráltan, a többi gyerekkel együtt nevelhetők. (Szakértői Vélemény MOSZRBGYSZK Budapest, illetve TKVSZRB Győr)

A gyerekekkel felsőfokú végzettségű óvónők és szakképzett dajkák foglalkoznak napi 9 órában. Óvónők heti kötelező óraszáma 32 óra, óvodavezető heti kötelező óraszáma 27 óra, dajkák heti munka ideje 40 óra. A csoportszobai képességfejlesztő eszközeink, játékaink összhangban vannak a Nevelési Programunkban megjelölt célokkal, feladatokkal. Az egyes gyermeki tevékenységekhez az eszköz és anyagbeszerzés folyamatos. (rajzlap, írólap, színes karton, ragasztó, stb.)

32

Szakkönyv ellátottságunk jónak mondható, a szaklapok minden óvónő részére elérhetőek.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A József Attila Általános Iskolában 1 fő szakképzett gyógypedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Óvodánkban a beszédhibás és fejlődésükben elmaradt gyerekekkel a csornai Arany János Iskola pedagógusai foglalkoztak heti rendszerességgel. Logopédiai fejlesztésben 6 fő, fejlesztő pedagógiában 5 fő, szenzoros integrációs terápiában pedig 1 fő nagycsoportosunk részesült. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A tanulói eredmények vizsgálata a kompetenciamérések eredményeiből, a továbbtanulási adatokból, valamint a lemorzsolódás adataiból derül ki. A vizsgált kompetenciaterületeken és évfolyamokon a tanulói teljesítmények, bár differenciáltan, de általában rosszabbak, mint az országos átlag. Megállapítható hogy az országos átlagnál 10-nál nagyobb pozitív és negatív eltérés ritka. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére. Az önkormányzat és a civil szervezetek között a gyermekjóléti feladatok ellátása terén jó a kapcsolat. Ezek a szervezetek elsősorban a gyermekek szabadidejének tartalmas eltöltését biztosító programok szervezésében és lebonyolításában tevékenyen vesznek részt.

33

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Problémát jelent az egységes Rendszeres szakmai találkozók szervezése. fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. HHH gyermekek pontos számának ismerete Szülők megfelelő tájékoztatása Gyermekek egészségtudatos életvitele Egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre nevelés a pedagógiai programok alapján. Egészségvédelmi programok ösztönzése és támogatása a családok aktív bevonásával.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Önkormányzatunk és intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában sajnos kevés adattal rendelkezett a gender szempontok és problémák tekintetében, ezért az elkövetkezendő években egyik fontos feladata lesz az önkormányzatnak, hogy ezen a területen is felmérje a valós helyzetet. Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. Az EU Tanács 76/207/EGK, 79/7/EGK és a 86/378/EGK irányelvei foglalkoznak a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód megvalósításával. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 12.§-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az Ebktv. pedig védett tulajdonságként nevezi meg a nemet, a családi állapotot, az anyaságot és a terhességet is. Helyi adatgyűjtésünk célja, hogy bemutassuk, az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség, a képzettség hiánya és az esetleges hátrányos megkülönböztetés a nőket. Esélyegyenlőségi programunk céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése, mind a férfiak, mind a nők számára. Az településünk önkormányzata, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. A mindennapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők, a pályakezdők, a szakmai tapasztalat hiánya; a gyeden, gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.

34

A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása. Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

foglalkoztatottak

2012

2013

munkanélküliek

2014

2015

2016

2017

munkavállalási korúak száma

- Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év

2008 2009 2010 2011 2012

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

445 444 438 430 432

384 375 381 384 380

427 422 414 409 414

363 357 362 367 365

18 22 24 21 18

21 18 19 17 15

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

35

A Csornai-i Munkaügyi Központ nagy szerepet vállal a foglalkoztatást segítő képzések szervezésében és lebonyolításában, melyben a nők is aktívan részt vehetnek.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Nők bérezésével kapcsolatos információink nincsenek, de feltételezhető, hogy a nemek közti jövedelemarányok eltérőek a nők kárára. Ez az arány jellemző Bágyogszovát településre is. Az alacsony foglalkoztatatási státuszban a nők fizetése a férfiakétól nem olyan nagymértékben tér el, mint a magasabb iskolai végzettséget megkívánó állásokban. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő munkáért, egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A községben bölcsőde nem működik. Napköziotthonos óvoda igen, mely a gyerekek nappali ellátását biztosítja. Az óvoda nyitva tartását a szülők kéréséhez igazítottuk, hogy a kis gyermekes szülők is időben eljussanak a munkahelyükre. Jelenleg a településen nincs olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit elősegítse, a fogamzás előtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás alapján. (várandós anya gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása) Községünkben a védőnő segíti ezt a fajta gondozást. Településünkön az előző években (2008-2012) nem volt, aki 18. életévének betöltése előtt szült. - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

47

47

2009 2010 2011 2012

1 1 1 1

42 44 45 44

42 44 45 44

36

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedetről, ill. családon belüli erőszakról nem tud az önkormányzat a vizsgált éveket érintően. Nagyon nehéz feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetében.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. a településen, de a településtől 35 kmre Győrben a szolgáltatás elérhető. Szt. Cirill Method Alapítvány Gyermek és Családok Átmeneti Otthona

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi közéletben az önkormányzat képviselő-testületében a polgármester és a 6 képviselő mind férfi, a településen még nem volt egy alkalommal sem nő képviselő. Ezzel ellentétben az önkormányzati hivatal és a közoktatási intézményekben női alkalmazottakat foglalkoztatnak. Országos jelenség, hogy a pedagógusok eloszlása a szakterületek, ill. vezetői szintek között merev nemi sztereotípiákat követ. Ha az önkormányzati intézményeket vizsgáljuk, akkor az intézményvezetők jelenlegi aránya 100 %-a nő. Valószínű ez csak azért van így, mert kis településről van szó, összesen három intézményünk van. A helyi civil szervezetekhez kapcsolódóan is részt vesznek a nők a helyi közéletben. A település közösségi programjainak szervezésében, a sportéletben. A Borostyán Nyugdíjas Klub vezetője, a Máltai Szeretetszolgálat helyi képviseletének vezetője szintén nő.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések Bágyogszovát községben nincsenek, mivel nem érzékelhető nőket érő hátrányos megkülönböztetés.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.

fejlesztési lehetőségek Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek

37

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát.

megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során információgyűjtés, segítségadás biztosítása Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátás költségeinek átvállalása.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Bágyogszováton – a magyar társadalmi tendenciához hasonlóan – a 60 éven felüliek száma eléri a 376 főt, 36,3 %-ot. Különösen igaz az öregedő korfa a falvakra -, kisebb településekre. Maga az idős lakosság is korosodik. Az öregek öregjeinek nevezett csoport egyre jelentősebb arányú az idős lakosságon belül. Bágyogszováton a 80 éven felüliek száma 75 fő, 46 fő nő és 29 fő férfi. Demográfiai adatok igazolják, hogy az 1940-es évektől folyamatosan csökken a születésszám, növekszik az idősek aránya a népességen belül. Megnövekedett a születéskor várható átlagos élettartam, jelenleg nők esetében 75,6 év, míg a férfiaknál 67,1 év. A nemek közti megoszlásban tehát szignifikáns különbség mutatható ki. Bágyogszováton a 60 éven felüliek tekintetében 218 fő nő 17,3 %, tehát lényegesen nagyobb arányt mutat. Az egyedülálló idősek száma is jelentősen megnövekedett településünkön. Az urbanizáció, a megváltozott család modell, a többgenerációs együttélés csökkenése megszűnni látszik, a megnövekedett területi mobilitás az individualista felfogás, önálló élethez ragaszkodás Bágyogszováton is jelentősen érzékelteti hatását. Az idősek köréből jelentkező speciális szükségletek Önkormányzata alapvető feladatának tekintette és tekinti.

kielégítését

Bágyogszovát

38

– Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők száma száma 2008 174 264 2009 176 265 2010 171 260 2011 163 256 2012 165 260

összes nyugdíjas 438 441 431 419 425

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen az idős lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott aktív keresőként. A férfiak a TSZ-ben, és a háztáji gazdaságban dolgoztak. A nők nagy része háztartásbeliként tevékenykedett, így sokan az alanyi jogon járó nyugdíj jogosultsághoz szükséges szolgálati időt sem tudták teljesíteni, ők alkotják a szociális támogatásban részesülők táborát. Még jelentősebb számmal képviselik magukat az ún. „kisnyugdíjasok”. Ők elérték ugyan az alanyi nyugdíjjogosultságot, de anyagi helyzetük nagyon nehéz, rendszeresen pénz-gondokkal küszködnek. A település elhelyezkedéséből is adódóan jellemző az őstermelő tevékenység, igaz ez a 60 éven felüli korosztályra is. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet térségünkben is csökkent, ezáltal az eladási árak is jelentősen zuhantak, ami szinte a település egész lakosságát negatívan érinti, hiszen keresetkiegészítésként egyfajta megélhetési forrást nyújtott a faluban élők számára. A jelentős fogyasztási áremelkedések jelentősen érintették a nyugdíjasok kisgazdaságát (pl. öntözés, permetezés). Piacra termelni egyre kevésbé éri meg, és ez az inaktívak számára is egyre inkább érezhető. A kiskert szerepe viszont nagyon jelentős az idősek étkezésében. A megtermelt növények, gyümölcsök jótékonyan kiegészítik a táplálkozásukat. Hátránya, hogy csak szezonálisan.

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon minimális, kivéve, ha speciális tudással rendelkezik.

39

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon minimális, kivéve, ha speciális tudással rendelkezik.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok – köztük a idős emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök, és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egyegy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Körzeti orvosi ellátáson és a Családsegítő szolgálaton keresztül biztosított b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Művelődési Ház rendezvényei nyitottak, s a Borostyán Nyugdíjas Klub szervezésében folyamatos programok. c) idősek informatikai jártassága Egy részük jártas a volt munkahelye miatt, közösen is ismerkedtek a számítógép használatával, Nagyi net program keretén belül.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Községünk demográfiai helyzete már önmagában is alapot szolgáltatnak az idősügy kiemelt kezelésére. A nők általános munkavállalása változott családmodellel jelentősen növeli az egyedül élő, gondozásra, ellátásra szoruló idősek számát.

40

A közösségi felelősségvállalás, mint a szükségletekre gyors reagálás igénye már a társadalmi jelenség kialakulásakor arra késztette az önkormányzatot, hogy kidolgozza idősügyi koncepcióját, mely abból indult ki, hogy javítsa a településen élő idős lakosság életminőségét és szociális ellátó rendszer segítségével lehetőség a legjobb ellátást kapja az idős ember számára szükséges ellátásokat. A már meglévő szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás mellett az aktív idősek részére idősek klubja kezdte meg működését, majd a területen jelentkező igényekre reagálva bővítette a szociális ellátások körét, 1988-ban Szállást Biztosító Idősek Klubját alakított ki és egyúttal Gondozási Központot hozott létre, melyet a mai napig fokozott figyelemmel kísér. A településen működő Borostyán Nyugdíjas Klub a szabadidő hasznos és kellemes eltöltését biztosítja a nyugdíjasok részére. A csornai művelődési központ által szervezett nyugdíjas akadémián szívesen részt vesznek az idősek. Minden évben megrendezésre kerül az idősek tiszteletére az idősek napja ünnepség, melynek keretében az önkormányzat kulturális rendezvényt, vendéglátást, táncos rendezvényt szervez.

41

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas az egyedül élők aránya. Idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák Magas az egyedül élők aránya.

fejlesztési lehetőségek Nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkezés igénybevételének ösztönzése Helyi média bevonásával nyilvánosság eszközeinek bővítése Bűnmegelőzési felhívások közzététele

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen nincs foglalkozató b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nem jellemző c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A Gondozási Központ Családsegítő Szolgálata figyelemmel kíséri. Szükség esetén biztosított a házi segítségnyújtás.

42

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban erre vonatkozóan nem rendelkezünk. Nem tekinti külön az önkormányzat a fogyatékosokat egy-egy ellátás biztosításánál. Közülük feltehetően többen az megváltozott munkaképességűek gyakrabban szorulnak átmeneti segélyre, betegségüket közgyógyellátás keretében biztosítjuk. Adatottal az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülőkről (2012. évben 41 fő), továbbá az alanyi jogú ápolási díjban részesülőkről (2012. évben 4 fő) rendelkezünk.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A településen a fogyatékos emberek helyzete átlagos, az részükre szükséges ellátási formákhoz való hozzájutásuk lehetősége megfelelő.

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Tapasztalataink szerint a fogyatékkal élőknek a napi életben számos akadállyal kell megküzdeni. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés. A komplex akadálymentesítés valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember (mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi fogyatékos, autista és súlyosan halmozottan fogyatékos) speciális szükségletének figyelembevételét jelenti. A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Akadálymentes a közös önkormányzati hivatal, a művelődési ház és az az orvosi rendelő. Önkormányzatunk az elmúlt években középületei nagy részét akadály mentesítette. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Elsőként került akadálymentesítésre az orvosi rendelő. Pályázati támogatásnak köszönhetően akadálymentes a Bágyogszováti Közös Önkormányzati Hivatal és a Művelődési Ház.

43

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen a fogyatékos személyek részére a járdák akadálymentesen használhatók, a közintézményekbe is akadálymentesen bejuthatnak. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs ilyen településünkön

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem jellemző településünkre 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Pályázati figyelés, pályázat benyújtása önerő A középületek nem teljesen akadálymentesek nem lévén Megváltozott munkaképességű emberek A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása foglalkoztatásának támogatása A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Akadálymentes az orvosi rendelő, az önkormányzati hivatal és a művelődési ház. Önkormányzatunk az elmúlt években középületei nagy részét akadály mentesítette. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. Fejlesztési javaslatok: A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése. Az önkormányzat az általa fenntartott intézményekben lehetőség szerint megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztasson. A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal (Az egészségügyi szolgáltatások, szakrendelők megközelítése érdekében) Biztosítani, hogy az Önkormányzatnál a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni. Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése. A településen a fogyatékos emberek helyzete átlagos, az részükre szükséges ellátási formákhoz való hozzájutásuk lehetősége megfelelő.

44

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek által szervezett programokon. Az Önkormányzat helyi költségvetési rendeletében meghatározott összeggel támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Civil szervezetek a településen: Sport Egyesület (Sportfeladatok): labdarúgás Tűzoltó Egyesület: lakossági vagyon- és tűzvédelem biztosítása, tűzmegelőzési munkálatok, versenyeken való részvétel Nyugdíjasklub: nyugdíjasok részére nyújt tartalmas és aktív programokat, találkozókat szerveznek, rendezvényeken szerepelnek Polgárőr Egyesület: A bűncselekmények, környezetkárosítás megelőzése Rozmarin Hagyományőrző Néptánc Egyesület Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a civil szervezeteket. A szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A legnagyobb tömeget vonzó, évente megtartott Falunapot a civil szervezetek bevonásával szervezzük. Önkormányzati rendezvényeken is aktívan részt vesznek. Az egyházakat szintén támogatjuk. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a civil szervezeteket. A szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A legnagyobb tömeget vonzó, évente megtartott Fesztivált a civil szervezetek bevonásával szervezzük. Önkormányzati rendezvényeken is aktívan részt vesznek. Az egyházakat szintén támogatjuk. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat érdekelt egy volt kistérségi és három jogi személyiségű társulásban, d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal tevékenysége A településen nincs nemzetiségi önkormányzat

kapcsolatos

esélyegyenlőségi

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs tudomásunk ilyen együttműködésről f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs a településen

45

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd a program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat honlapján, www.bagyogszovat.hu.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos véleményezése A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

46

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken Romák A hátrányos helyzetek generációkon és/vagy mélyszegény- keresztül átöröklődnek ségben élők

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek

Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése

A lakossági adósságállomány újratermelődése

A lakosok életminőségének javítása, használtruha börze szervezése, öntevékenységre nevelés Szabadidős programok szervezése, A család működését zavaró és önismereti órák az iskolában, akadályozó okok miatti gyermekek társadalmi munkára való veszélyeztetettség nevelése Gyermekjóléti A fejlesztés lehetősége a délutáni fejlesztés órákban

szolgálat

általi

Gyermekek A rendszeres gyermekvédelmi tájékoztatása a Szülők kedvezményt kérelmezők számának kedvezménnyel járó további emelkedése támogatásokról Gyermekek iskolaszünetben felügyelet megoldása

való Nyári táborok szervezése

Elmagányosodás megakadályozása

Kapcsolatépítés, közös programokkal

Idősgondozás kiterjesztése

Intézményi kapacitás bővítése

Idősek

47

Magas az egyedül élők aránya

Nők

Bűnmegelőzési felhívások közzététele Gyermekét egyedül nevelő, vagy több Szociális, gyermekjóléti gyermeket nevelő család szegénysége szolgáltatások, célzott támogatások, időszakos gyűjtések szervezése, gyermekeknek rendezvényre való eljutását segíteni A GYÁS, GYES-ről visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának Gyermekek napközbeni ellátását kockázatát biztosító intézmények működtetése A tartós munkanélküliség aránya a Képzési programok szervezése nők esetében magasabb . Fizikai akadálymentesítés Középületek akadálymentesítése nem mindenütt megoldott

Fogyatékkal élők

Megváltozott emberek Megváltozott munkaképességű munkahelyek, emberek foglalkoztatása létrehozása

munkaképességű foglalkoztatása, foglalkoztatók

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Szociális gyermekjóléti szolgáltatások bővítése

Romák és/vagy Helyi foglalkoztatás erősítése mélyszegénységben élők Adósságcsapda elkerülése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Helyi Vállalkozók Máltai Szeretetszolgálat helyi képviselői

Használtruha börze Programok szervezése Szülők tájékoztatása Gyermekek

Egyéni fejlesztések délután

Óvoda, iskola, helyi civil szervezetek, önkormányzata Óvoda, iskola „Jelzőrendszer tagjai, helyi civil szervezetek, Közoktatási intézmény

Csellengők Szolgáltatások bővítése Idősek

Idősek Gondozóháza bővítése

Iskola, óvoda, helyi civil szervezetek Családsegítő szolgálat Önkormányzat, helyi szervezetek

vállalkozók, civil

48

Elmagányosodás megelőzése

Önkormányzat, helyi civil szervezetek

Generációs programok Szociális ellátások bővítése

Helyi civil szervezetek, önkormányzat Családsegítő szolgálat, önkormányzat, helyi civil szervezetek, közoktatási intézmények Munkaügyi központ, helyi vállalkozók Önkormányzat, helyi vállalkozók

Nők Visszatérés a munkaerőpiacra Akadályok megszüntetése Fogyatékkal élők

Önkormányzat, Munkaügyi Központ, helyi Megváltozott munkaképességű emberek vállalkozások foglalkoztatása

Az intézkedési területek részletes kifejtése A családok közötti életszínvonalbeli eltérés, valamint a Intézkedés címe: mélyszegénységben élő és más lakosok közötti életszínvonal közötti eltérés csökkentése. Feltárt probléma A családok közötti életszínvonalbeli eltérés, valamint a (kiinduló értékekkel) mélyszegénységben és más lakosok közötti életszínvonal közötti eltérés Célok Általános megfogalmazás és A családok közötti életszínvonal eltérés csökkenjen, folyamatos rövid-, közép- és közfoglalkoztatás hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Közfoglalkoztatás biztosítása pályázat útján tartalma) pontokba szedve Résztvevők és Polgármester és az Önkormányzati Hivatal felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük

Munkaügyi Központ Évente közfoglalkoztatási pályázat benyújtása

Évente összegző elemzés készítése. A feltárt probléma nem oldódik meg, de csökken a mértéke. Az önkormányzat költségvetésében biztosítja a megvalósításhoz szükséges önrészt.

Nem nyer pályázatot az Önkormányzat vagy az érintett nem vesz részt a közfoglalkoztatásban. Hibátlan pályázat benyújtása, az érintett

49

eszközei

meggyőzése.

Szükséges erőforrások

Pályázati pénz, támogatás, önrész (önkormányzati költségvetésben biztosított

Intézkedés címe:

A gyermekek életszínvonalának figyelemmel kísérése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Átlagban csökken a gyermekek életszínvonala

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

Az átlag alatti életszínvonalú gyermekek figyelemmel kísérése óvodai, iskolai gyermekvédelmis által

A gyermekek életszínvonalának figyelemmel kísérése. Felmérés tanévkezdéskor és a második félév megkezdésekor. Évente összegző elemzés készítése. Iskolai és óvodai gyermekvédelmi felelős, polgármester Iskola és óvoda Felmérés tanévkezdéskor és a második félév megkezdésekor

Évente összegző elemzés készítése. Az átlag alatti életszínvonalú gyermekek számának csökkenése. Az önkormányzat az éves költségvetésében, az éves elemzés alapján biztosítja a segélykeretet.

Nem megfelelő adatgyűjtés, következtetés levonás. esélyegyenlőségi munkatársa készíti fel az érintetteket.

A

hivatal

Önkormányzat költségvetése

Közmunka program szervezése pályázat útján

50

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

Magas munkanélküliség

Nők részére közmunka program szervezése, pályázat útján

Pályázat benyújtása közmunka programra

Önkormányzat dolgozói, polgármester, jegyző Munkaügyi Központ évente

Munkanélküli nők számának csökkenése

Nem nyer pályázatot az Önkormányzat vagy az érintett nem vesz részt a közfoglalkoztatásban. Hibátlan pályázat benyújtása, az érintett meggyőzése. Önkormányzat éves költségvetése, pályázati pénzeszköz

Középületek akadálymentesítése

Feltárt probléma A középületek nem teljesen akadálymentesek (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és Középületek komplex akadálymentesítése hosszútávú időegységekre bontásban

51

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Pályázati figyelés, pályázat benyújtása

Polgármester, jegyző Pályázatot kiíró szervezetek, térségi mozgáskorlátozotti szervezet és a vakok egyesülete Pályázat figyelés folyamatosan. Pályázat elnyerése akadálymentesítés egy éven belül való elvégzése

esetén

az

Komplex akadálymentesített épületek száma

Ha nem jelenik meg pályázat Önkormányzati önerő, pályázati támogatás

52

Jövőképünk: Bágyogszovát Község Önkormányzatának fő célja, hogy a településünkön élő emberek mindennapi életében a jólét biztosítása, az életkörülmények folyamatos javítása, olyan segítő élettér kialakításával, amelyben az egyenlő esélyű hozzáférés mindenki számára biztosított. A jövőkép által olyan állapot jöjjön létre, amely egy fenntartható települést hoz létre, és a felnövekvő generáció helyben tartása, településünkön való fejlődése megvalósuljon. Olyan településen kívánunk élni, ahol a társadalom és a helyi közösségek egyenrangú tagja legyen minden ember, és ehhez a feltételeket megteremteni, amely mindenki számára lehetővé teszi a társadalmi életben az egyenlő részvételt. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők, a gyermekek, az idősek, a nők és a fogyatékkal élő emberek egyenlő optimális életkörülményeket tudjunk biztosítani, és ezt hosszú távon fenn is tarthat.

Ennek megvalósítása érdekében az emberekben erősíteni kell a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást, és a társadalmi felelősségvállalást. Kiemelten figyelmet kell fordítani a meghatározott célcsoportok számára, akár pozitív diszkrimináció alkalmazásával is. A célzottan meghatározott intézkedések, és megvalósításuk következtében a hátrányos célcsoportok esélyei, életminőségük tartósan javul, és fenntartható.

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B C D A helyzetelem zés A célkitűzés Az következteté Az összhangja intézkedés seiben Intézkedés intézkedésse egyéb címe, feltárt sorszáma l elérni stratégiai megnevezés esélyegyenl kívánt cél dokumentu e őségi mokkal probléma megnevezés e I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Adósság Adósság Eladósodás Nincs csapda állomány megállítása elkerülése újratermelő dése

2

Tartós munkanélkü liség csökkentése

Sok a tartósan munkanélkü liek száma

A munka világába való visszavezeté s az aktív korúak részére

E

Az intézkedés tartalma

Öntevékeny ségre nevelés: használtáru börze, háztartásvez etési tanácsok Közfoglalko ztatás továbbfolyta tása, kibővítése alternatív mezőgazdas ági munka megszervez

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

J

Az intézkedés Az Az Az megvalósítá intézkedés intézkedés intézkedés sához eredményes eredményei megvalósítá szükséges ségét mérő nek sának erőforrások indikátor(ok fenntartható határideje (humán, ) sága pénzügyi, technikai)

folyamatos

Éves jelentés, megrendeze tt programok száma

Önkormány zat költségvetés e, személyi és tárgyi feltételek

Érintettekke l együttműkö dve fenntartható

Önkormány folyamatos zat, helyi vállalkozáso k, munkaügyi központ helyi kirendeltség e

Munkanélkü liek számának csökkentése, foglalkoztat ottak száma nő

Személyi és tárgyi feltételek megteremté se

Munkaügyi központtal kötött hatósági szerződés, valamint helyi vállalkozáss al kötött

Polgármeste r, jegyző

54

ése

3

Hátrányos helyzet átörökítésén ek csökkentése

A hátrányos helyzet generációko n való átörökítése

… II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Programok A család szervezése működését zavaró akadályozó okok miatti veszélyeztet ettség

2

Szülők A tájékoztatás rendszeres a gyermekvéd elmi kedvezmény ről, és további támogatások lehetőségeir ől rászorulók

A hátrányos helyzetűek számának csökkentése

Gyermekjól Önkormány folyamatos éti zat szolgáltatás ok bővítése, felzárkóztat ási programok szervezése

Résztvevők száma, prevenciós programok száma

A veszélyeztet tetett gyermekek számának csökkentése

Szabadidős programok szervezése, önismereti órák az iskolában, gyermekek társadalmi életre nevelése Szülők tájékoztatás a a kedvezménn yel járó támogatások ról

Résztvevő gyermekek száma

A kedvezmény ekről tájékoztatás a szülők részére szülők tájékoztatás a kedvezménn yel járó

Közoktatási folyamatos intézménye k, önkormányz at, helyi civil szervezetek

Közoktatási folyamatos intézménye k

szerződés alapján fenntartható Személyi és Az intézménye tárgyi feltételek, k szakmai valamint az programjába önkormányz beépülve fenntartható at költségvetés e

Önkormány zat koncepciójá ba, közoktatási intézménye k programjába n beépülve fenntartható Tájékoztatás Személyi és Nem formái, tárgyi releváns megszólított feltételek szülők biztosítása száma Önkormány zat, közoktatási intézménye k költségvetés e, személyi és tárgyi feltételek

55

3

Egyéni fejlesztések

4

csellengők

nem értesülnek Gyermekek délutáni tanulószobai keretek közt a gyógypedag ógiai program szerinti fejlesztés nem megoldott

támogatások ról Egyéni fejlesztése a HHH gyermekekn ek

Iskola szünetben a gyermekek napközbeni felügyelete nem biztosított

Szabadidő tartalmas eltöltése felnőtt felügyeletév el

III. A nők esélyegyenlősége 1 Szociális A ellátások gyermekét egyedül, bővítése vagy több gyermeket nevelő családok szegénységé nek kockázata

Célzott támogatások kal, időszakos gyűjtésekkel gyermekek rendezvénye kre való eljutásának segítésével a

Heti 3-4 órában a gyermekjólé ti szolgálat segítségével a HHH gyermekek egyéni fejlesztése gyógypedag ógus által összeállított terv szerint Nyári táborok szervezése

Közoktatási folyamatos intézmény

Egyéni fejlesztésbe n résztvevő gyermekek fejlődésének a mérése

Közoktatási 2014.09.01. Nyári intézménye táborban k, résztvevő önkormányz gyermekek at száma

Személyi és tárgyi feltételek biztosítása, önkormányz at költségvetés e

Önkormány zat koncepciójá ba beépülve fenntartható

Célzott gyermekjólé ti támogatások biztosítása, időszakos gyűjtések szervezése, gyermekek rendezvénye

Közoktatási folyamatos intézménye k, helyi civil szervezetek,

Pénzügyi, tárgyi és személyi feltételek

Önkormány zat, közoktatás intézmény koncepciójá ba beépülve fenntartható

Támogatásb a,kedvezmé nyben részesülő gyermekek száma

Személyi és Nem tárgyi releváns feltételek biztosítása

56

nagyobb

2

Visszatérés Gyed-ről, a munkaerő GYES-ről piacra visszatérés nehéz a munkaerőpi acra, így a nők tartós munkanélkü lisége magasabb

3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Szolgáltatás Szélesebb ok bővítése körben kiterjeszteni az idősgondozá st

2

Időskorúak Gondozóház ának a bővítése

Idősek elmagányos odásának megakadály

szegénység enyhítése Gyermekek nappali ellátását biztosító intézménye k működtetése , képzési programok szervezése

Idősgondoz ás kapacitásán ak bővítése

Nappali ellátás biztosításán ak bővítése

kre való eljutásuk biztosítása, Képzési programok szervezése, gyermekek napközbeni ellátások biztosítása

Személyi és tárgyi feltételek biztosítása az önkormányz at költségvetés ében, pályázati források kihasználása

Önkormány zati koncepcióba beépítve fenntartható, munkaügyi központ segítségével , valamint pályázati lehetőséggel fenntartható

Személyi tárgyi feltételek biztosítása az önkormányz at és intézménye költségvetés ébe biztosítva Napközbeni Önkormány 2017.12.31. A nappali Személyi ellátás zat, helyi ellátást tárgyi segítése a z vállalkozók igénybevev feltételek időskorúak ők száma biztosítása

Önkormány zat és intézménye koncepciójá ba beépítve fenntartható

Idősgondoz ás kapacitásán ak kibővítése

Munkaügyi folyamatos központ, helyi vállalkozáso k

Munkát vállalók száma, képzésen résztvevők száma

Szociális és folyamatos gyámhivatal

Idősgondoz ást igénybevev ők száma

Önkormány zat koncepciójá ba beépítve 57

ozása, nappali ellátás keretében

3

Generációs programok

Nemzedéke k közötti kapcsolat erősítése

… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Akadályok Közintézmé megszünteté nyek se akadálymen tesítése, így a közszolgálta tásokhoz, kultúrához való hozzáférés megteremté se 2 Megváltozot Megváltozot t t

gondozóház a bővítésével

Az idősek, fiatalok kapcsolatán ak erősítése, ezzel együtt egymás segítése

Közös generációs programok szervezése

Önkormány folyamatos zat, helyi civil szervezetek

A közintézmé nyek teljes akadálymen tesítése

Fizikai önkormányz folyamatos akadályok at megszünteté se és kommuniká ciós akadályok megszünteté se

Megváltozot t

Foglalkoztat Önkormány folyamatos ás zat,

az önkormányz at költségvetés ébe biztosítva Programoko Személyi, n való tárgyi résztvevők feltételek száma biztosítása az önkormányz at költségvetés ében, pályázati források kihasználása

fenntartható

Akadályme ntes intézménye k száma

Önkormány zat koncepciójá ba beépülve fenntartható

Személyi, tárgyi feltételek biztosítása az önkormányz at költségvetés ében, pályázati források kihasználása Foglalkoztat Személyi, ásban tárgyi

Önkormány zat koncepciójá ba beépülve fenntartható

Önkormány zat 58

munkaképes ségű emberek foglalkoztat ása

munkaképes ségű emberek foglalkoztat ása

munkaképes ségű emberek foglalkoztat ása

megszervez munkaügyi ése, központ foglalkoztat ók létrehozása

résztvevők száma

feltételek biztosítása az önkormányz at költségvetés ében, pályázati források kihasználása

koncepciójá ba beépülve fenntartható, munkaügyi központtal együttműkö dve fenntartható

3 …

59

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

61

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Szakács Krisztián jegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

62

-

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

63