Helyi Esélyegyenlőségi Program Rábapordány Község Önkormányzata
2013 -2018 Készítette: Tóth Ferencné
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................. 3 Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ..................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................................... 5 Célok ................................................................................................................................................. 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................ 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége....................................... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................. 18 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 24 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége..................................................................................... 28 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 32 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................................................................... 33 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága................................................................... 35 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................. 36 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................. 36 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................... 36 A beavatkozások megvalósítói................................................................................................. 36 Jövőképünk .............................................................................................................................. 37 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................................. 37 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........... 42 3. Megvalósítás ............................................................................................................................ 44 A megvalósítás előkészítése..................................................................................................... 44 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................ 44 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................... 46 Nyilvánosság ............................................................................................................................ 47 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................... 48 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 49
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Rábapordány Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szláv személynévből származó nevét egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában. A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsayak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak. Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.A XX. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába. Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 1
3
Az I. világháború áldozatainak emlékműve
A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak. A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős – 20-80 hektáros – földterületet művel. A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk. Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben. Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban. A nyugdíjasklubban huszonötnél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Máltai Szeretetszolgálatnak is. Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi parasztházat a községben. Rábapordány a Rábaköz termékeny síkján fekszik Csornától 10 km-re délkeletre,Győrtől 38 km-re nyugat-délnyugatra. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes útmenti nyárfasorok szabdalnak. Megközelíthetősége a 85-ös főúton. A település domborzata síkság. Az artézi kút a község központjában a falu főutcáján helyezkedik el. A kút környezetében találhatók az óvoda, Önkormányzat, a kúttal szemben pedig a település temploma. Rábapordányba a bevezető utak száma öt, amely nem jellemző egy ekkora nagyságú településre. Vasútállomása is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon. Rábapordány lakossága sajnos évről évre csökken. Lakosai korábbi években a mezőgazdaságban, míg napjainkban az iparban dolgoznak. A településen működő legnagyobb vállalkozás a Mezőgazdasági Zrt., mely közel száz alkalmazottat számol. A vállalkozások száma 40-re tehető. Működő, aktív helyi szervezetekkel is számolhat a falu. Sajnos az országos képet követi a falu, hiszen lélekszáma gyorsan csökken és gyorsan öregszik is. Lakosságszáma a 2012.január 1-i állapot szerint 1038 fő. Egy évvel korábban 1055 főt számláltak . A csökkenés évek óta megfigyelhető. A településen működik a Napközi otthonos Óvoda 27 fő óvodással. Az általános iskola 2008. szeptemberétől a bágyogszováti József Attila Általános iskola tagiskolájaként működik. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rábapordányi alsó tagozatosok helyben járhatnak iskolába.
4
állandó népesség száma 2012 év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
fő 518 fő 50 % 520 fő 50 % 18 fő 1,73 % 58 fő 45 % 71 fő 55 % 15 fő 60 % 10 fő 40 % 248 fő 43 % 323 fő 57 % 40 fő 53 % 36 fő 47 % 112 fő 58 % 80 fő 42 %
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőségért küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy anyagi helyzete. Önkormányzatunk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi kötelező és önként vállalt feladatait ellássa.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Rábapordány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. -
Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról.
-
E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. Rábapordány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006.(V.2.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról.
-
18/2012.(XI.21.)
-
A gyermekvédelmi kedvezmény célja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kötődő egyéb kedvezményeket a rászorulók továbbra is igénybe vehessék.
-
Rábapordány község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (IV.19.) rendelete az első lakáshoz jutás feltételeinek helyi támogatásáról.
7
-
A rendelet célja Rábapordány község közigazgatási területén a bekezdésben megjelölt igénylők tartós letelepedésének elősegítése, lakáshoz jutási feltételeinek javítása.
-
Rábapordány Község Önkormányzatának Idősügyi és Idősellátási Koncepciója.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési koncepciókkal, programokkal stratégiai céljai:
önkormányzati
dokumentumokkal,
Fenntartható községfejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és falusi környezet, Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Ehhez segítséget nyújt: - Költségvetési koncepció, - Gazdasági program, - Településrendezési terv, - Környezetvédelmi program, - Közfoglalkoztatási Terv a stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket.
határozza
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Képviselő-testület a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. Önkormányzatunk 2005. január 1. napjától csatlakozott a társuláshoz. Az intézmény Beled központtal 2006.06.01-től működik. Az intézmény telephelyet működtet Rábapordányban Családi napközi tekintetében. Rábapordány településen az intézmény a következő alapszolgáltatásokat nyújtja: -
Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Közösségi pszichiátriai ellátás Házi segítségnyújtás Étkeztetés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családi Napközi
A Családsegítő Szolgálat: A szociális igazgatásról és ellátásokról 1993. évi III: törvény előírása, a szakmai program és házirend alapján végzi feladatait. A településen az ügyfélfogadást az Egyesített Szociális Központ munkatársa családgondozó látta el. A szolgálat célja és feladatai: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
8
A Gyermekjóléti szolgálat célja és feladata: A Gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki, egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, ill. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az étkeztetés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gondozottak jólétéért, jogainak érvényesítéséért, szükségleteinek kielégítéséért, valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát. Ezen kívül a helyi rendelet rendelkezik a az ellátási formákról, ennek szervezetéről, jogosultságáról. A szolgáltatás célja: A megélhetési gondok enyhítése, egyszeri meleg ebéd biztosítása az arra rászorulók részére. Az étkezést a tavalyi évben 37 fő vette igénybe, melyből 22 fő elvitellel, 15 fő házi segítségnyújtás keretében, illetve házhoz szállítással jutott hozzá az egyszeri meleg élelemhez. Az étkeztetés a helyi konyháról történik. A Házi Segítségnyújtó Szolgálat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gondozottak jólétéért, jogainak érvényesítéséért, szükségleteinek kielégítéséért, valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házigondozó feladatai során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - a saját környezetében, - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Rábapordány településen 2012 évben 42 fő részesült ellátásban. A Családi Napközi a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyermekek jólétéért, jogainak érvényesítéséért, valamint a kialakított szakmai program alapján végzi feladatát. Az ellátást Rábapordány településen 2010. szeptemberében indítottuk el, 1 fő főállású és 1 fő részmunkaidős ( 6 órás) gondozónő alkalmazásával. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és foglalkoztatást. Csornai Térségi Önkormányzati Társulás biztosítja a fogyatékosok napközi otthonát, gondozási központot és Bágyogszováton, Magyarkeresztúron idősek gondozóházát működtet. Egészségügyi feladatellátás: háziorvosi, fogorvosi, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás A védőnői ellátást megállapodás alapján Bágyogszovát Község Önkormányzata látja el. Szil-Zsebeháza-Rábapordány-Páli-Vág-Sebes Önkormányzati Társulás látja el az igazgatási és önkormányzati feladatokat. 9
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Kutatások nem készültek. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága adatok hiányában nem értékelhető. Roma Kisebbségi Önkormányzat településünkön nem működik, ezért az önkormányzat romák részére sajátfenntartású intézményekben történő foglalkoztatására nincs lehetőség. Településünk esetében a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén adatok hiányában nem értékelhető. A nők esetében a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) értékelhető információval, adatokkal nem rendelkezünk. A községben élő nyugdíjasok továbbfoglalkoztatására értékelhető adatokkal nem rendelkezünk. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Szegénység elsősorban az inaktív emberek között fordul elő - a megváltozott munkaképességűek, - a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, - a társadalmi előítélet jelenléte. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adat. A mélyszegénység településünkre nem jellemző 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A KSH adatai alapján. 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus– októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 345 332 320 327 328
fő 384 374 368 366 360
fő 729 706 688 693 688
nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 17 20 16 15 10
férfi
% 4,9% 6,0% 5,0% 4,6% 3,0%
fő 11 13 9 10 4
összesen
% 2,9% 3,5% 2,4% 2,7% 1,1%
fő 28 33 25 25 14
% 3,8% 4,7% 3,6% 3,6% 2,0%
Álláskeresők aránya 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012
2013
férfiak
összesen
2014
2015
2016
2017
Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága - az álláskeresők általában szakképzettséggel rendelkeznek, az adatok településünk esetében nem értékelhető, mert a statisztikai adatokat a helyismerettel összevetve ellenmondásos. Helyismeret alapján településünkön 15 évesnél idősebb lakosok esetében nem tudunk általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosokról. A nyilvántartott álláskeresők esetében 2010-2011 évben 2 fő általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosok száma, ez a szám 2012. évre 1 főre csökkent.
11
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen
nő férfi összesen
nő férfi
fő
fő
fő 2001
948
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
fő
464 484
fő 811
fő
391 420
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen
nő
férfi
fő
%
fő
%
fő
%
137
14,5%
73
15,7%
64
13,2%
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008 2009 2010 2011
Fő 8 12 6 9
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 0 0,0% 2 16,7% 2 33,3% 1 11,1%
8 általános fő 8 10 4 8
% 100,0% 83,3% 66,7% 88,9%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A kimutatás szerint a közfoglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy önkormányzatunk évente több kérelmet nyújt ott be.
Közfoglalkoztatottak száma (fő) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2010
2011
2012
2013
Közfoglalkoztatottak száma
2014
2015
2016
2017
Közfoglalkoztatott romák száma
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A községben foglalkoztatás kedvező, helyi Zrt, és kisebb vállalkozások segítik, illetve az aktív korú lakosság egy része Mosonszolnok településen, Győr ipari parkban jut munkához. Azonban a munkahelyek távolsága miatt és az utazási költségek nehezítik az elhelyezkedést . A tapasztalat az, hogy a korábban őstermelésből élők felszámolják a gazdaságot, jelentősen csökkent a számuk, a vállalkozások száma stagnál.. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kis település ezért a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük nem tudjuk megoldani, fiatalok részére nincs ilyen program. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Győr-Moson-Sopron-Megyei Kormányhivatal Kirendeltsége fogadja az álláskeresőket.
Csornai
Járási
Hivatal
Járási
Munkaügyi
Jelenleg a TÁMOP 5.3.8-B-12/1-2012-0001. program keretein belül, alapkompetenciák fejlesztése. elnevezésű képzésen 5 fő vesz részt . Képzésben résztvevők megélhetési támogatásban részesülnek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Önkormányzatunk a mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatására saját fenntartású intézményt nem tart fenn.
13
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünk esetében foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nem tudunk, ezért nincs feldolgozható anyagunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
rendszeres szociális segélyben részesülők
2008 2009 2010 2011 2012
fő 0 0 1 4 3
15-64 évesek %-ában
0 0 0,14 0,57 0,43
fő 2 7 8 3 4
munkanélküliek %-ában
7,14 21,21 32 12 20
Azoknak a száma, Azoknak a száma, akik 30 nap akiktől helyi munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet tudtak igazolni és az alapján megvonták a FHT jogosultságtól támogatást elesett 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés
Településünkön a rendszeres szociális segélyben részesülők száma növekedést a foglalkoztatást helyettesítő támogatáskérők száma 2009-2010 évben szintén növekedést, 2011-2012 évben csökkenést mutat. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakások komfortfokozata és minősége, valamint a lakókörnyezet minősége és a lakókörnyék alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága megfelelő. A szennyvízhálózat hiánya. a) bérlakás-állomány A településünkön a bérlakások száma 2. A lakások korábban szolgálati lakásként funkcionáltak, jelenleg magánszemély illetve háziorvos bérli. b) szociális lakhatás Önkormányzatunk szociális lakhatást nem tud biztosítani. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Településünkön egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található.
14
e) lakhatást segítő támogatások: Az önkormányzat a feltételek fennállása esetén lakásfenntartási támogatást folyósít a rászorulók részére. Továbbá az első lakáshoz jutás feltételeinek helyi támogatásáról szóló 7/2011. (IV.19.) önkormányzati rendelete alapján nyújt támogatást településünkön tartósan letelepedni kívánó fiatalok számára: A támogatásra jogosultak köre: a) a gyermek nélküli fiatal házasok, b) a gyermeket neveli fiatal házasok, továbbá a c) gyermekét egyedül neveli fiatal szülő, d) élettársi kapcsolatban élő fiatal párokra e) egyedülállók ha a támogatás használt lakás vásárlására vagy új lakás építésére irányul. A támogatás formája kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás. A támogatás összege: a) vissza nem térítendő támogatás: 200.000 Ft b) kamatmentes kölcsön: 300.000Ft Év
Vissza nem térítendő támogatásban részesítettek száma 2011 1 fő 2012 1 fő Forrás: Helyi nyilvántartás
Vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsönben részesíttek száma 1 család 1 fő
3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 34 2012 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0
Támogatásban részesülők (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
Lakásfenntartási támogatások
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Adósságcsökkentési támogatások
Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma növekedést mutat. f) eladósodottság Településünkön az eladósodottság nem gyakori, az elmúlt 10 évben 2 alkalommal fordult elő, hogy bírósági végrehajtás során árverésen értékesítettek lakóingatlant. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen 2 lakóingatlan található, melyek jelenleg lakatlanok. Az ingatlanok árammal ellátottak és közúton megközelíthető. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön telepek, szegregátumok nem találhatók. Az ehhez kapcsolódó 3.5.1.; 3.5.2.; 3.5.3. számú táblázat nem került kitöltésre, mert a településünkön nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A község egészségügyi ellátása megfelelő. Az egészségügyi alapellátást 1 fő vállalkozó háziorvos, a fogorvosi ellátást az Csorna Városban működő fogszakorvosi rendelő biztosítja. Az orvosi rendelőt az önkormányzat az elmúlt években felújította, a háziorvos kielégítő körülmények között dolgozik. Az egészségházban működik a védőnői szolgálat, 1 fő védőnővel. Heti két fél nap fogadja a kismamákat illetve a gyermekeket. A település részt vesz a Háziorvosi ügyeleti Társulás által működtetett központi orvosi ügyeleti ellátásban, amely hétköznapokon éjszaka, és hétvégén, valamint ünnepnapokon biztosítja a betegek sürgősségi ellátását. A településen gyógyszertár működik, a, gyógyszertári ügyelet Csornán található. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Tüdőszűrő, védőnői szűrések helyben biztosítottak, c) Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Településünk a fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést nem tudja biztosítani. Legközelebb Csorna Rendelőintézet, Kapuvár Kórház illetve a kijelölt Megyei Kórház Győr biztosítja a hozzáférést. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés a családi napközi illetve, óvodás, általános iskolás gyermekek valamint a házi szociális étkezők esetében a helyi óvodakonyhán megoldott.
16
e) sportprogramokhoz való hozzáférés: A településen Sportegyesület működik ahol biztosított a helyi fiatalok számára a sportolási lehetőség, valamint heti egy alkalommal „Zumba tánc” fitness program látogatható. A labdarúgás jelentős szerepet tölt be a lakosság szórakozásában a futballcsapatot a szurkolók a mérkőzésekre rendszeresen elkísérik. Az óvodás és általános iskolás korú gyermekek részére az intézmények szerveznek tömegsport rendezvényeket. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor nem találkoztunk ilyen esettel. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Elsősorban a hátrányos helyzetben lévők jussanak támogatáshoz és a szolgáltatások eléréséhez, de erről nincs információnk. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az Integrált Közösségi és Szolgáltató tér a lakosság minden korosztályának nyújt színes és változatos kulturális programokat, Egészségmegőrző programokat könyvbemutatókat tartanak, és itt találkozhatnak egymással az ifjúsági és szülői klub. Körzeti Tűzoltóverseny megrendezése 2013 b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Településünkön nem fordult elő etnikai konfliktus. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Településünk, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által szervezett EU élelmiszer segély program kertébent minden évben gyűjtést szervez. A Fáklya Tűzoltó Egyesület tagjai az árvízi védekezésen során nyújtottak segítséget. Továbbá a településen működő civil szervezetek, rendszeresen részt vesznek az önkormányzat rendezvényein. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nemzetiségi önkormányzat nem működik.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás fenntarthatósága Több információ beszerzése a pályázati lehetőségekről Adósság miatti árverezés
Tanácsadó civil szervezetek felkeresése, megakadályozására a lehetőségek felkutatása
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Öregedő, és ugyanakkor nagymértékben fogyó népesség. A születéskor várható élettartam és életminőség elmarad az EU átlagától. Csökken a produktív (alkotó, termelő; termékeny; eredményes )középréteg aránya és száma. - Emelkedik a 60 évnél idősebbek, ezen belül elsősorban a nők aránya. - Csökken a családok száma. 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok Öregedési index (%) (fő) száma (fő) 2001 277 180 153,0 2008 204 146 139,7 2009 203 139 146,0 2010 202 138 146,4 2011 196 130 150,8 2012 192 129 148,8 Rábapordány községben 2012. évben 168 fő volt a 18 éven aluli lakosok száma. A település demográfiai mutató alapján 0-18 éves korosztály összesen közel 17 %-át jelentette a község lakosságának. Korcsoportos bontás 0 - 3 éves korig 27 fő 4 - 6 éves korig 26 fő 7 -14 éves korig 76 fő 15-18 éves korig 39 fő a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete :
18
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008
2009
2010
védelembe vett
2011
2012
2013
megszüntetett eset
2014
2015
2016
2017
veszélyeztetett kiskorú
A veszélyeztetett kiskorúak száma évente jelentős eltérést mutat, de csökkenő (pozitív) tendenciát. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008
16
0
0
0
0
2009 26 0 0 0 0 2010 27 0 0 0 1 2011 23 0 0 0 0 2012 18 0 0 0 0 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2010 évig növekedést, 2012. évben csökkenést mutat. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a gyermekvédelmi törvény alapján a jegyző egy évre állapítja meg. Célja annak igazolása, hogy szociális helyzete alapján a gyermek jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményére továbbá pénzbeli támogatásra, amit a törvény „egyszeri támogatásnak” nevesít, amit egy évben két alkalommal kapott meg 2012 évben a jogosult, - a augusztus és novemberi hónapokban. A novemberben esedékes ellátás már Erzsébet utalvány formájában került kifizetésre. A kedvezmény kiterjed a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményre is, pl. ingyenes tankönyv, ingyenes gyermekétkeztetés, útravaló ösztöndíjprogram. Gyermek jogán járó helyi támogatás, a születési segély,, beiskolázási támogatás. Az Önkormányzat minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázathoz. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 19
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre ellátásban száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam 2008 0 6 25 0 15 2009 0 8 15 0 13 2010 10 7 17 0 14 2011 5 6 16 0 10 2012 5 5 13 0 0 e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs.
20
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem találhatók. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálat Bágyogszovát központtal működik. Heti két alakalommal a védőnő tanácsadást tart. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A gyermekek orvosi ellátását a háziorvos biztosítja. Szakorvosi ellátás Csorna, Győr. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok. Az óvodában és az általános iskolában elvégezhető fejlesztések helyben történnek, egyébként Járási és Megyei szinten biztosított. d) gyermekjóléti alapellátás A Képviselő-testület a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. Önkormányzatunk 2005. január 1. napjától csatlakozott a társuláshoz. Az intézmény Beled központtal működik. Az intézmény telephelyet működtet Rábapordányban Családi napközi tekintetében. A Gyermekjóléti szolgálat célja és feladata: A Gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki, egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, ill. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. e) gyermekvédelem A Képviselő-testület a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. f) Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igény bevehető szolgáltatások településünkön nem elérhető. Helyben megoldható esetben az Önkormányzat segítséget nyújt. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az óvodában, iskolában szervezett sportnapok, szünidős programok. A települési önkormányzat, a gyermekjóléti szolgálat és civil szervezetek évente több alakalommal - ünnepekhez kötődően nyuszi váró, ajándék készítés, ádventi vásár, falunapi játszóház, szabadidős programokat – szerveznek a gyermekek részére. A nyár folyamán két alkalommal nyári tábort szerveztek az intézmény pedagógusai és az önkormányzat. IKSZT programjai (könyvtár, társasjáték, ellenőrzött internet használat, … stb)
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetés az óvoda konyha útján biztosított. Ingyenes tankönyvben részesített tanulók száma: 20 fő. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem tudunk ilyen esetről. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül létezik, azonban feldolgozható adatokkal nem rendelkezünk. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek adatokkal nem rendelkezünk. Legközelebb Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola Csornán működik, ahol fogadják a tanulókat. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Településünkön óvoda működik, az iskola a József Attila Bágyogszovát Általános Iskola Tagintézménye, helyben az alsósok tanulnak. ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
1
Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma
0 50 1
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
7.00 – 16,30
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
10 nap
Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
Hiányzó létszám
Fő 2 2 0 1 0
0 0 0 0 0
22
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Nem releváns. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Kimutatható adatokkal nem rendelkezünk. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Hátrányos helyzetű gyermekek kiránduláson való részvétele biztosított. (pl. MTTOSZ Karácsonyi rendezvénye). 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen élő gyermekek esetében kulturális és sport programok hiánya
fejlesztési lehetőségek Szabadidős és kulturális, sportprogramok biztosítása.
23
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők esetében kiemelten hátrányos helyzetben vannak, a 45 év feletti nők, a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők, a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. Az alábbi táblázatok mutatják, hogy a településünkön a nők foglalkoztatása alacsonyabb mint a férfiaké. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
foglalkoztatottak
2010
2011
2012
munkanélküliek
2013
2014
2015
2016
munkavállalási korúak száma
A klasszikus, családellátó szerep mellett a munkaerő-piaci, gazdasági bizonytalanság nyomán egyre több családban vált az anya is pénzkeresővé, ily módon ma már a család és a munkahely elvárásainak is meg kell felelni. A témában készített statisztikák alapján általánosan elmondható, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül a részmunkaidős foglalkozatást és távmunkában végzett keresőtevékenységet tartják a nők számára leginkább elfogadható formának, körükben
ennek a legnagyobb a támogatottsági aránya. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év 2008 2009 2010 2011
Munkavállalási Foglalkoztatottak Munkanélküliek korúak száma férfiak nők férfiak nők férfiak nők 414 370 359 353 11 17 332 364 319 344 13 20 395 358 386 342 9 16 391 367 381 352 10 15
A munkanélküli nők százalékos aránya magasabb a munkanélküli férfiaknál. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Településünk ilyen jellegű program nincs.
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők esetében a munkanélküliség nem jellemző. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők bérezésével kapcsolatban információval nem rendelkezünk, de feltételezhető, hogy a bérek eltérőek a nők hátrányára. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Foglalkoztatottak (fő) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
nők
Településünkön bölcsőde nem működik, azonban a családi napközi fogadja kétéves kor után a gyermekeket, valamint az óvoda, ahol biztosított a gyermekek nappali ellátása. Óvodai férőhely száma 27 fő. A nem helyben dolgozó szülők esetében azonban problémát okoz a gyermek reggeli elhelyezése és a délutáni hazajutása. Településünkön nincs olyan kezdeményezés, ami családbarát munkahelyek kialakítását segítené. A
rugalmas munkaidő nem jellemző. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
3 év alatti gyermekek száma a településen 2008 2009 2010 2011 2012
28 24 26 30 27
bölcsődei férőhelyek száma
működő bölcsődé k önkoregyéb száma mányzati 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
működő családi napközik száma 1
férőhelyek száma férőhelyek családi összesen napközikben 7
7
0 0 0 0 0
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
3-6 éves korú gyermekek száma 2008 2009 2010 2011 2012
28 24 26 30 27
Óvodai gyermekcsoportok száma 1 1 1 1 1
Óvodai férőhelye k száma 60 50 25 25 50
Óvodai feladatellátási helyek száma 1 1 1 1 1
Óvodába beírt gyermekek száma 36 31 25 25 25
Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma 0 0 0 0 0
25
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat célja - az alapellátás részeként - a családok egészségének megőrzése, egészségromlásuk megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnő a gondozási tevékenységet azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya illetve 0-6 éves korú gyermek él. (A nővédelem területén a védőnő tanácsot ad a családtervezéssel kapcsolatban, segíti a nők anyaságra való felkészülését.) A gyermekágyas, szoptató anyákat a szülészeti intézetből történő távozást követően 24 órán belül meglátogatja, segítséget nyújt és tanácsot ad a szülést követő egészségi állapotra vonatkozóan a szoptatással, a gyermekgondozással valamint a családtervezéssel összefüggő kérdésekben. A 0-6 éves korú gyermekek esetében családlátogatás és tanácsadás során segíti a harmonikus szülőgyermek kapcsolat kialakulását, az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, a gyermeknevelést, a szocializációt. Az iskolai védőnők fontos feladata 6-16 éves korban, a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők időben történő észlelése. A szűrővizsgálatok végzésével, szükség szerinti intézkedéssel, a védőnő mindent megtesz a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében. Az egészségházban működik a védőnői szolgálat. A védőnői feladatokat Bágyogszovát Község Önkormányzat alkalmazásban álló védőnő látja megállapodás alapján. Heti két fél nap fogadja a kismamákat illetve a gyermekeket. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma 28 24 26 30
védőnők száma 2008 2009 2010 2011
1 1 1 1
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Családon belüli erőszak nem jellemző. A családsegítői, védőnői szolgálat felkereső jellegűek, így bizonytalan, hogy a nők helyzete a családon belül milyen, elképzelhető, hogy nyilvánosságra nem került esetek előfordulhatnak. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Településünkön krízishelyzetben igény bevehető szolgáltatás nincs, megyei szinten, legközelebb Csornán (12 km) biztosított. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben év 2008 2009 2010 2011 2012
Képviselőtestület tagja Férfi 6 5 4 4 3
Nő 2 2 3 3 4 26
A tapasztalatok azt mutatják, hogy világszerte általános tétel az, hogy minél nagyobb hatalommal jár egy tisztség, annál valószínűbb, hogy azt férfi tölti be. Magyarországon a kistelepüléseken a legmagasabb a női polgármesterek aránya. Településünkön a nők vannak többségben a közéletben, illetve civil szervezetekben, (Nyugdíjasklub, Máltai Szeretetszolgálat, Helyi Vöröskereszt szervezetben) A Fáklya Tűzoltóegyesületben a női tagság jelen van, míg a Községi Sportegyesület tagjai elsősorban férfiak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érintő társadalmi problémák és felszámolásikra irányadó kezdeményezések , mivel helyi szinten ilyen problémával nem találkoztunk nincs. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Gyermekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik az Munkavállalás lehetőségeinek felkutatása igényekhez.
27
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
nők 518
férfiak 520
58 15 248 40 112
71 10 323 36 80
% összesen 1038 18 129 25 571 76 192
nők 50%
férfiak 50%
45% 60% 43% 53% 58%
55% 40% 57% 47% 42%
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012
277 204 203 202 196 192
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 180 146 139 138 130 129
Öregedési index (%) 153,9% 139,7% 146,0% 146,4% 150,8% 148,8%
Hazánk és Rábapordány demográfiai helyzetére általánosságban a következők jellemzőek: - Öregedő, és ugyanakkor nagymértékben fogyó népesség. A születéskor várható élettartam és életminőség elmarad az EU átlagától. Csökken a produktív középréteg aránya és száma. Emelkedik a 60 évnél idősebbek, ezen belül elsősorban a nők aránya. A középkorú férfiak morbiditása és mortalitása egyre korábbi életszakaszra tehető, csökkentve ezzel életkilátásaikat. - Csökken a családok száma. - Az idős népességen belül a krónikus betegségek előfordulási aránya több mint 50 % - os. - A krónikus betegségek okai között jelentős részben a nem megfelelő életmód szerepel, ami előrevetíti a prevenció fokozott szükségességét. Az öregedés globális jelenség, amely mélyreható változásokat eredményez az emberiség társadalmi rendszerében, különféleképpen befolyásolva ezzel a fejlődést, a politikát, a gazdaságot, a kultúrát, az egészségügyet, a szociális rendszert, a jólétiséget, azaz az egész emberiség létezését és létének minőségét. Az öregség, mint fogalom viszonylagosan relatív kategória, amelyet a különböző tudományágak képviselői más-más módon definiálnak. Leggyakrabban az évek számához (pl. 60 vagy 65 év), más esetekben a nyugdíjkorhatárhoz kötik. Időskorúak járadéka: Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy részére pénzben nyújtott, jövedelemfüggő rendszeres pénzbeli ellátás. Ez a támogatási forma jelenleg egy viszonylag kis létszámú csoportot érintő folyamatos segítség. Településünkön időskorúak ellátásában részesülők szám: 0 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete nyugdíjban, év nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008
144
197
341
2009
142
192
334
2010
143
183
326
2011
139
186
325
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A községben élő nyugdíjasok továbbfoglalkoztatására értékelhető adatokkal nem rendelkezünk. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nyugdíjasok oktatására nincs lehetőség. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér lehetőséget biztosított - Nagyi-Net program keretében - a számítástechnikai alapismeretek elsajátítására. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A nyugdíjkorhatár elérése előtt munkanélkülivé váltak elhelyezkedésére nincs esély. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Községünkben 1 felnőtt háziorvosi rendelőben történik a felnőtt lakosság egészségügyi alapellátása, a betegek gondozása, a tünetmentes személyek szűrővizsgálata. A háziorvos szerint a praxis létszámának nagy része időskorú. A rendelő akadálymentesítését az Önkormányzat végrehajtotta,
ezzel elérve, hogy a mozgásukban korlátozott és nem csupán mozgássérült, hanem idős, nehezen közlekedő személyek a rendelőkbe akadálytalanul bejussanak. Idős korban egyre több, gyakran folyamatos gyógykezelést igénylő betegség jelentkezik, így az egészségügyi ellátórendszert leginkább azok használják, akik rendszeres kezelésre, vagy gyógyszerfelírásra járnak. Úgy tűnik tehát, hogy a továbbiakban még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevenció, a rendszeres orvosi ellenőrzés fontosságára Évente egy alkalommal az önkormányzat finanszírozásában egészségnapokat szervez, ahol mód van ingyenes szűrővizsgálatok elvégzésére, előadások meghallgatására – természetesen nem csak a 60 év felettiek esetében. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Egyszóval egy életpálya végén okkal s joggal várhatják el annak akceptálását, hogy teljes értékű életet csak teljes értékén tisztelt ember élhet egészen az életkor legvégső határáig. Az IKSZT munkatársának az e korosztályt érintő problémakör részeként értelemszerűen elsősorban a közösségi, kulturális és egyre hangsúlyosabban az öntevékeny, valamint a szervezett, e korosztály speciális igényeit szem előtt tartó – oktatásra, képzésre is egyre jobban kell koncentrálniuk. Új értelmezést nyert az EU-ba való belépésünk miatt is, a rendszerváltást megelőzően is használt fogalom újraértelmezése, nevezetesen: Life Long Learning (egész életen át tartó tanulás) társadalmi igénye és elvárása. A Rábaközben több évtizedes múltú „nyugdíjas klubok”, hobbi közösségek s egyéb civil szervezeteket működnek, akik rendszeresen meglátogatják egymást és kulturális délutánokon feledik a múltat és az egyedüllétet. Alapfokú informatikai ismereteket adó Nyugdíjas számítógépes tanfolyamot, NAGYI NET tanfolyamon vehetnek részt. Internet használat mellett nagyon fontos szerepet kapott a közösségi élet, a Színházlátogatás, évenkénti kirándulások. A Hagyományos Falunapi és nyugdíjas napi rendezvényeken minden esetben igényeiknek megfelelő műsort szervezünk. Minden évben képviselik településünket „A RÁBAPARTIAK PARTIJÁN”,ahol 9 RÁBA előtagot viselő település nyugdíjas kultúrcsoportja ad egymásnak kulturális randevút. Az Önkormányzat minden évben a költségvetésébe betervezi a nyugdíjasok többségét tömörítő civil szervezetek támogatását, amelyet programjaik, kirándulásaik szervezésére használnak fel. A saját énekkara az önkormányzat kulturális programjain is gyakran szerepel. c) idősek informatikai jártassága Településünkön kislétszámban mutatkozik érdeklődés az informatika illetve az internet használatra. Az érdeklődők NAGYI NET tanfolyamon vettek részt. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen ( Nyugdíjas Klub, NAGYI NET) - egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, szűrővizsgálatok megszervezése; - az időseket támogató szervezetek közötti együttműködés megszilárdítása; - az idősek jövedelembiztonságának és támogatási rendszerének fenntartása, kiemelt figyelemmel az egyedülálló időskorúak támogatására, - a kommunikáció különböző, eszközeinek felhasználása az idősek valós tevékenységéről szóló információknak a társadalom számára való közvetítése, bemutatása érdekében, az információk széles köréhez való hozzáférés elősegítése, a támogatások igényléséhez való tájékoztatás elősegítése, A szociális szolgáltatások és támogató hálózatok fenntartása, bővítése illetve megerősítése. Az idősebb, elesett személyek számára ellátási alternatívák és megfelelő életkörnyezet biztosítása. (beledi Egyesíteett Szociális Központ)
30
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Idősek szűrő vizsgálatának hiánya.
Szűrővizsgálatok helyben biztosítása, szűrővizsgálatokra az eljutás megszervezése.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
védett
A fogyatékkal élők foglalkoztatására településünkön nincs lehetőség. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális év személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 2008 18 n.a. 2009 16 n.a. 2010 13 1 2011 n.a. 1 2012 n.a. 1 2013 n.a. 2 b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns a településünkön, nincs ilyen jellegű információnk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az önkormányzat nem tart fenn ilyen intézményt, programok nincsenek. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők esélyegyenlőségi szempontból felhasználható adatgyűjtéssel településünk nem rendelkezik, a helyismeret és a tapasztalat nem mutat feltűnő problémát. Az idősebb korosztályban jellemző a mozgásszervi fogyatékosság. Azért megjelentek az elektromos mopedek, rokkantkocsik, kerekesszékek. A 18 év alatti fogyatékos személyek esetében a szülők magasabb összegű családi pótlékra jogosultak. A rokkantsági ellátásban részesülők, amennyiben rokkantsági fokozatuk olyan mértékű közgyógyellátásra jogosultak. Településünkön az ápolási díjban részesülők fogyatékkal élő személyeket gondoznak, ápolnak. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Településünkön az egészségház, általános iskola, IKSZT, orvosi rendelő akadálymentesítése megtörtént, Az önkormányzat épülete és az óvoda épülete, több sikertelen pályázat miatt nem valósult meg. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális programokhoz való hozzáférés a fogyatékkal élők részére biztosított. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nincs pontos információ.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A település járdái felújításra várnak. A fentebb említett elektromos mopedek, rokkantkocsik, kerekesszékek, a közúton közlekednek, azért a gépkocsivezetőknek nagy figyelmet kell fordítani a baleset megelőzésére. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A Csornai Térségi önkormányzatok Társulása látja el a feladatot, működteti a fogyatékosok nappali intézményét. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem jellemző 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Középületek nem teljes akadálymentesek
Akadálymentesítésre kiírt pályázati lehetőséggel a probléma megoldható.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A civil szervezetek és az önkormányzat együttműködése zavartalan. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten a civil szervezeteknek támogatást nyújt. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nemzetiségi önkormányzat településünkön nem működik. A településen számos civil szervezet működik: a) Sportkör, b) Lövészklub, c) Nyugdíjasklub, d) Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete, e) Vöröskereszt helyi szervezete, f) Ifjúsági klub, g) Fáklya Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A szervezetek nagyban hozzájárulnak a közösség összetartásában, illetve közreműködnek a községi rendezvényeken. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Önkormányzatunk egyes önkormányzati feladatokat a fentebb említettekben társulásban látja el.
33
Csornai Térségi Önkormányzati Társulás biztosítja a fogyatékosok napközi otthonát, gondozási központot és Bágyogszováton, Magyarkeresztúron idősek gondozóházát működtet. Egészségügyi feladatellátás: háziorvosi, fogorvosi, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás A védőnői ellátást megállapodás alapján Bágyogszovát Község Önkormányzata látja el. Szil-Zsebeháza-Rábapordány-Páli- Vág-Sebes Önkormányzati Társulás látja el az igazgatási és önkormányzati feladatokat. A Képviselő-testület a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatást társulási megállapodás alapján Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületével közösen létrehozott Egyesített Szociális Központ útján látja el. Önkormányzatunk 2005. január 1. napjától csatlakozott a társuláshoz. Az intézmény Beled központtal működik. Az intézmény telephelyet működtet Rábapordányban Családi napközi tekintetében. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön nemzetiségi önkormányzat nincs. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Együttműködünk a civil szervezetekkel, önkormányzati rendezvények aktív résztvevői. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs erre jellemző tevékenység a településen.
34
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A települési Esélyegyenlőségi Programot az önkormányzat által fenntartott intézmények és szolgáltatók, és civil szervezetek közreműködésével kell megtervezni. RÉSZTVEVŐK:
Horváthné Patyi Klára intézményvezető ( József Attila Általános Iskola, Bágyogszovát )
Huszár Józsefné óvodavezető
Gyermekjólét és Családsegítő Szolgálat részéről:
………………………….…………
Egyesített Szociális Központ részéről:
………………………………………….
Családgondozó és Gyermekvédelmi Szolgálat részéről: ……………………………………….
Nagyné Fekete Teréz
védőnő
Zsédelyné Horváth Emőke
IKSZT munkatárs
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Fontos az is, hogy a helyi közvélemény is megfelelően informált-e. Éppen ezért szükséges a honlap, tájékoztató, helyi Rábaközi Televízió, lakossági fórum. A nyilvánosság folyamatos biztosítása. A lakosság az észrevételeket a település honlapján az anyag előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatást adunk és észrevételi lehetőséget biztosítunk.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Romák és/vagy Többen szeretnének a mélyszegény- közmunkaprogramban részt venni . ségben élők A településen élő gyermekek kulturális és sport programokhoz való hozzáférése Szabadidős programok szervezése, Gyermekek sportprogram keretén belül úszótanfolyam biztosítása. Idősek
Idősek orvosi ellátásának biztosítása,
Nők
Gyermekek nappali ellátását intézmények nyitva tartása alkalmazkodik az igényekhez.
Fogyatékkal élők
Középületek akadálymentesítése
A közfoglalkoztatás fenntartása, a programban lévők létszámának növelése
Szabadidős és sportprogramok szervezése.
Szűrővizsgálatok szervezése,
célzó Munkavállalás nem felkutatása
lehetőségeinek
Pályázati forrás
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák és/vagy A közfoglalkoztatás fenntarthatósága mélyszegény -ségben élők Gyermekek Idősek
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Kirendeltség
Helyi önkormányzat/polgármester/intézményve zetők Idősek részére egészségügyi szűrések Önkormányzat, /Egyesített Szociális biztosítása Központ /Háziorvos Szabadidős szervezése
tevékenység,
programok
Nők
Gyermekek napközbeni ellátása
Helyi /Intézmények/védőnő
önkormányzat
Fogyatékkal élők
Akadálymentesítés
Polgármester, jegyző, pályázatíró
36
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők problémáinak felismerése, megoldása. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek a szellemi és testi fejlődés harmóniáját, kiemelt feladatának tartjuk, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekének az elvét. házi sportversenyek, színházlátogatás, az óvoda helyben biztosítását, a gyermekek napközbeni ellátását. Folyamatosan odafigyelünk az időseket érintő egészségi és anyagi problémáik megoldására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén egyenlőség elvét a munkavállalás terén. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedés biztosítására, életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítására. Az intézkedési területek részletes kifejtése A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Az otthon védelme Adósság miatti árverezés Az árverezések megakadályozása8pl.: halasztás), a kialkudott idő alatt hosszútávú megoldás keresése (akár civil servezetekkel kapcs.), az ilyen mértékű eladósodás megelőzése Tanácsadó civil szervezetek felkeresése, megakadályozására a lehetőségek felkutatása Polgármester
Partnerek
Máltai Szeretetszolgálat, PSZÁF tanácsadó Iroda
Határidő(k) pontokba szedve
2014.12.31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Árverezések száma (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Identitás nehezen változtatható, visszacsúszhat— pénzgazdálkodással kapcsolatos tájékoztató előadások
Szükséges erőforrások
Humán erőforrás elsősorban
37
Intézkedés címe:
Közfoglalkoztatás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Mélyszegénységben élők és az átlag lakosság életszínvonalához való felzárkóztatás
Partnerek
Munkaügyi Kirendeltség
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Életszínvonalbeli eltérés csökkenése, folyamatos közfoglalkoztatással
Közfoglalkoztatás biztosítása pályázat útján
Polgármester
Évente illetve a pályázati kiírások függvényében, pályázat benyújtása
A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek munkajövedelemhez jutása, közfoglalkoztatott esetében együttműködés hiánya.
Pályázat hiánya, illetve nem nyert pályázat, önrész hiánya, Pályázati forrás, önrész
38
A gyermekek esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szabadidős programok szervezése Kulturális és sportprogramok hiánya
A községben élő gyermekek részére kulturális és sportprogramok biztosítása,
Kulturális programok figyelemmel kísérése, szervezése, Sportolási lehetőség biztosítása, úszó tanfolyam megszervezése, lebonyolítása. Polgármester, a programok szervezői, intézményvezetők, Intézményvezetők, Ikszt munkatárs Évente alkalomszerűen, illetve tanfolyam időpontjától függően
A városi és falusi gyermekek közti kulturális és sportolási hátrányának csökkentése. Költségvetés, pályázati lehetőség
lehetőség
Az érintett gyermekek részvétele, Önkormányzat éves költségvetése, pályázati pénzeszköz
A nők esélyegyenlősége: Nők munkába állását, munkaerőpiacra való visszatérését segítő intézkedés Feltárt probléma Gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nem alkalmazkodik (kiinduló értékekkel) az igénykehez Célok Általános megfogalmazás és A gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nyitva tartásának rövid-, közép- és kialakítása a célcsoport igényeinek megfelelően. hosszútávú időegységekre bontásban Intézkedés címe:
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézményekkel történő egyeztetés Polgármester, jegyző Egyesített Szociális Központ, Vezetője, Napköziotthonos Óvoda Vezetője, Általános Iskola Igazgatója, Évente egyeztetés
A munkavállaló nők számának növekedése,
Megszűnő intézmény, munkahely hiánya, közlekedési problémák. Költségvetés, bérek
Az idősek esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Idősek részére egészségügyi szűrések biztosítása Helyben nem biztosított
Az idősek részéről az igények felmérése, a szűrővizsgálatok helyben biztosítása,
Házi szociális gondozó, Önkormányzat, háziorvos, házi szociális gondozó, szociális ügyintéző Helyi Vöröskereszt szervezet Egyesített Szociális központ, Háziorvos,
Határidő(k) pontokba 2013. évtől folyamatos, igény felmerülésétől függően szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A betegségek megelőzése , az éves szűrések biztosításának lehetősége, forrása (rövid, közép és 40
hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Információ hiány, Pénzügyi forrás, alacsony részvétel Pályázati lehetőségek, önerő biztosítása
A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Középületek akadálymentesítése A középületeink nem akadálymentesek
Középületek teljes akadálymentesítése
Pályázati figyelés, pályázat elkészítése, benyújtása Polgármester, jegyző Pályázatot kiíró szervezetek, pályázatíró Pályázat kiírása, folyamatos,
Akadálymentesített középületek száma
Pályázati kiírás hiánya Pályázati forrás, önerő
41
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B C A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni kívánt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi cél probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Adósság miatti Az árverezések Az otthon védelme árverezés megakadályozása pl.: halasztás), a kialkudott idő alatt hosszútávú megoldás keresése (akár civil szervezetekkel kapcs.), az ilyen mértékű eladósodás megelőzése
1
Közfoglalkoztatás
Hátrányos A közfoglalkoztatási munkaerő-piaci emelése. helyzetű aktív korú személyek elhelyezkedési problémái.
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal
E
F
G
H
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
2014.12.31.
Árverések száma
2014.07.01.
A programban Közfoglalkoztatási Pályázattól függő résztvevők száma terv, pályázati forrás.
2015.01.01.
óvodás, általános Költségvetés, iskolás korú pályázati forrás gyermekek
A lakhatással kapcsolatban hozott tv.-ek, és az emberi jogokkal kapcsolatos, ill a Nemzeti Alaptörvény
Tanácsadó polgármester civil szervezete k felkeresése , megakadál yozására a lehetősége k felkutatása szint Nincs ilyen polgármester dokumentum Hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú, tartós munkanélk üli személyek rendszeres
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Humán elsősorban, pénzügyi
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Folyamatos kell, ill. hogy legyen.
munkajöve delemhez jussanak. II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 A településen élő gyermekek kulturális és sport programokhoz való hozzáférése
A községben élő Szinház, uszoda látogatás Nincs ilyen gyermekek lehetőségének megteremtése. dokumentum kulturális és sportprogramok hiánya.
Szabadidő Polgármester s programok szervezése , sportprogr am keretén belül úszótanfol yam biztosítása
Szervezés
42
III. A nők esélyegyenlősége 1 Nők munkába állását, munkerőpiacra való visszatérését segítő intézkedés. IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Idősek részére egészségügyi szűrések biztosítása,
A gyermekek Az intézmények nyitva tartása elhelyezésének a munkarendhez igazítva. megoldása.
Családi napközi, óvoda, biztosítása
Szűrővizsgálatok hiánya
Az idősek megszólítása , a betegségek megelőzése.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 A középületek teljes A középületek A fogyatékkal élők önálló körű akadálymentesítés életvitelének elősegítése, a akadálymentesítése. e nincs megoldva. szolgáltatások elérése.
polgármester
2018.05.01.
Az intézményben pénzügyi elhelyezett gyermekek száma
Az elhelyezkedés bővülése
Rendszere Polgármester/Házi s orvos egészségü gyi szűrések szervezése . Prevenciós szemlélet erősítése tájékoztató kiadványo kkal, előadások kal.
2015.01.01.
A szűrésen A kellékek Folyamatos. résztvevők száma biztosítása, szükség szerint szállítás, (technikai)
Pályázati Polgármester figyelő, Pályázat elkészítése , megvalósít ása
2018.12.31.
Az épület Pályázati forrás, Folyamatos akadálymentesítés önrész biztosítása. e.
43
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esély-egyenlőségével foglalkozó munkacsoport Önkormányzat
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Háziorvos
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Védőnő
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Családsegítő Szolgálat
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyermekjóléti Szolgálat
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. Az első ülés várhatóan: 2013. szeptember hó. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
45
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és
toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
48
4. Elfogadás módja és dátuma I. A Rábapordány község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Rábapordány község Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 44/2013.(VII.2.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek: l db. Rábapordány, 2013. július 2. Pásztorné Szakács Gabriella polgármester
Pető Attila jegyző
A Rábapordány Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Rábapordány, 2013. július 2.
Horváthné Patyi Klára intézményvezető József Attila Általános Iskola Bágyogszovát
Rábapordány, 2013.07.02.
Huszár Józsefné óvodavezető
Rábapordány, 2013. 07.02. Egyesített Szociális Központ Családgondozó és Gyermekvédelmi Szolgálat
Rábapordány, 2013. 07.02.
Rábapordány, 2013. 07.02.
Nagyné Fekete Teréz védőnő
Zsédelyné Horváth Emőke IKSZT munkatárs
49
HEP elkészítési jegyzék2 HEP részei4
NÉV3
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Egyesített Szociális Központ/Családgondozó és Gyermekvédelmi Szolgálat
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
HHorváthné Patyi Klára intézményvezető ( József Attila Általános IskolaBágyogszovát)
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Huszár Józsefné
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
óvodavezető
Nagyné Fekete Teréz védőnő
Zsédelyné Horváth Emőke IKSZT munkatárs
jegyző
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban 2
50
1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Táblák A település bemutatása ..................................................................................................................................................... 53 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 53 2. számú táblázat - Állandó népesség 54 3. számú táblázat - Öregedési index 55 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 55 5. számú táblázat - Természetes szaporodás 55 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 55 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 56 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként 56 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 57 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 57 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 57 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek57 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában 58 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 58 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 59 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma59 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány 59 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők 60 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás 60 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 60 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma 60 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 61 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 61 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 61 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma 62 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma 62 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 62 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 63 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 63 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma 63 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai 64 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 64 A nők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................................................... 64 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 64 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 65 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................................................................. 66 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 66 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak szám 66 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma 66 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................ 67 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 67 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma 67
A település bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)
1083 fő
2008 (fő)
1066 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő)
98 % 1028 fő
Lakónépesség számának változása (%)
96 %
2010 (fő)
999 fő
Lakónépesség számának változása (%)
97 %
2011 (fő)
988 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő) Lakónépesség számának változása (%)
99 % 1003 fő 102 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
53
2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
fő 518 fő 50 % 520 fő 50 % 18 fő 1,73 % 58 fő 45 % 71 fő 55 % 15 fő 60 % 10 fő 40 % 248 fő 43 % 323 fő 57 % 40 fő 53 % 36 fő 47 % 112 fő 58 % 80 fő 42 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
54
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 277 2008 204 2009 203 2010 202 2011 196 2012 192 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 180 146 139 138 130 129
Öregedési index (%) 153,0 139,7 146,0 146,4 150,8 148,8
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 24 2009 13 2010 10 2011 8 2012 13 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
20 24 20 16 17
4 -11 -10 -8 -4
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Élve születések száma 2008 8 2009 7 2010 9 2011 4 2012 4 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 15 15 17 16 17
természetes szaporodás (fő) -7 -8 -8 -12 -13
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen
nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 345 384 729 17 4,9 11 2,9 28 3,8 2009 332 374 706 20 6,0 13 3,5 33 4,7 2010 320 368 688 16 5,0 9 2,4 25 3,6 2011 327 366 693 15 4,6 10 2,7 25 3,6 2012 328 360 688 10 3,0 4 1,1 14 2,0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 55
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
2008
2009
2010
2011
2012
28
33
25
25
14
0 0 3 9,1 3 9,1 4 12,1 5 15,2 2 6,1 7 21,2 9 27,3 0 0 0 0
0 0 5 20,0 2 8,0 2 8,0 1 4 4 16,0 3 12,0 4 16,0 4 16,0 0 0
0 0 3 12,0 2 8,0 0 0 6 24,0 2 8,0 2 8,0 4 16,0 5 20,0 1 4,0
n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
fő 0 % 0 fő 6 21-25 év % 21,4 fő 1 26-30 év % 3,6 fő 7 31-35 év % 25,0 fő 5 36-40 év % 17,9 fő 2 41-45 év % 7,1 fő 3 46-50 év % 10,7 fő 4 51-55 év % 14,3 fő 0 56-60 év % 0 fő 0 61 év felett % 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 17 11 28 2009 20 13 33 2010 16 9 25 2011 15 10 25 2012 12 8 20 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 6 8 6 6 6
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 1 7 35,3 9,1 25,0 6 14 40,0 46,2 42,4 1 7 37,5 11,1 28,0 3 9 40,0 30,0 36,0 3 9 40,0 30,0 36,0
56
3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év
18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 81 105 186 2 2,5 1 1,0 3 1,6 2009 77 105 182 1 1,3 0 0 1 0,5 2010 75 103 178 2 2,7 1 1,0 3 1,7 2011 74 100 174 1 1,4 0 0 1 0,6 2012 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolai végzettséggel nem általános iskolát végzettek lakosság száma összesen rendelkezők 15-x évesek száma száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 948 464 484 811 391 420 137 14,5 73 15,7 64 13,2 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés 2012. évre nincs értékelhető adat. év
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség végzettség Fő fő fő 2008 28 0 8 2009 33 2 10 2010 25 2 4 2011 25 1 8 2012 20 0 8 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartott álláskeresők száma összesen
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő Fő % 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest száma
2010 9 2011 2 2012 3 Forrás: Önkormányzat adatai
1,3 0,28 0,43
0 0 0
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 0 0 0
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2009. átlag 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2010. átlag 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2011. átlag 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2012. átlag
Nyilvántartott álláskeresők száma
segélyben részesülők fő
34 22 18 21 23,75 41 42 31 32 36,5 43 27 21 18 27,25 31 20 17 21 22,25 20 14 15 20 17,25
7 2 5 3 4,25 2 1 4 8 3,75 9 2 3 1 3,75 5 2 0 1 2 1 1 1 1 1
segélyben részesülők %
17,9
10,2
13,7
8,9
5,79 58
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők száma jogosultak fő fő % 2008 28 9 32 2009 33 13 39 2010 25 2 8 2011 25 8 32 2012 20 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Azoknak a száma, Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik akiktől helyi rendszeres szociális helyettesítő 30 nap munkaviszonyt önkormányzati segélyben támogatás nem tudtak igazolni és rendelet alapján részesülők (álláskeresési az FHT jogosultságtól megvonták a támogatás) elesett támogatást 15-64 munkanélküliek fő fő 0 0 évesek %-ában %-ában 2008 0 0 2 7,14 0 0 2009 0 0 7 21,21 0 0 2010 1 0,14 8 32 0 0 2011 4 0,57 3 12 0 0 2012 3 0,43 4 20 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány
db
összes lakásállomány
bérlakás állomány
ebből ebből elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási körülmény körülmény eket eket biztosító biztosító lakások lakások száma száma 2008 448 0 2 0 2009 448 0 2 0 2010 448 0 2 0 2011 448 0 2 0 2012 448 0 2 0 Forrás: TeIR, KSH Ts0tar, önkormányzati adatok
szociális lakásállomány
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
59
3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban száma részesülők száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 34 0 2012 19 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A 3.5.1.; 3.5.2.; 3.5.3. számú táblázat nem került kitöltésre, mert a településünkön nem releváns. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 27 2009 25 2010 24 2011 22 2012 16 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 4 2009 4 2010 5,53 2011 6,92 2012 6 Forrás: TeIR, KSH Tstar
60
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben
Védelembe vett 18 év alattiak száma
190 2008 182 2009 177 2010 179 2011 168 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0 0
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 0 0 0 0 0
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2 7 3 1 6
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Rendszeres tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos támogatásban részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma 2008 16 0 0 2009 26 0 0 2010 27 0 0 2011 23 0 0 2012 18 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ebből tartósan beteg Rendkívüli fogyatékos gyermekvédelmi gyermekek támogatásban száma részesítettek száma 0 0 0 0 0
0 1 0 0 0
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
200 0 6 25 8 200 0 8 15 9 201 10 7 17 0 201 5 6 16 1 201 5 5 13 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésb en részesülők száma
33
0
15
29
0
13
32
0
14
31
0
10
30
0
0
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma A feladatellátás: Önkormányzatok közötti megállapodás alapján: Egy védőnőre jutó gyermekek védőnői álláshelyek száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Bölcsődék száma
Bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 0 0 0 0 0
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 0 0 0 0 0
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Településünkön családi napközi működik. A feladatot az Egyesített Szociális Központ látja, az Önkormányzat az épületet biztosítja, Családi napköziben Családi napköziben a Családi napközeiben gondozott engedélyezett térítésmentes férőhelyek száma gyermekek száma férőhelyek száma 2008 0 0 0 2009 7 7 12 2010 7 7 14 2011 7 7 17 2012 7 7 15 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok
62
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek
1 0
Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
50 1 7.00 – 16,30
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
10 nap Hiányzó létszám 0
Óvodapedagógusok száma
2
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
Dajka/gondozónő
1
0
Kisegítő személyzet
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Óvodai Óvodai Óvodai gyermekfeladatférőhelye csoportok ellátási k száma száma helyek száma 2008 28 1 60 1 2009 24 1 50 1 2010 26 1 25 1 2011 30 1 25 1 2012 27 1 50 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma
Óvodába beírt gyermekek száma 36 31 25 25 25
Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma 0 0 0 0 0
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 34 2011/2012 34 2012/2013 34 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 0 0 0
általános iskolások száma fő 1-4 évf 34 fő 1-4 évf 34 fő 1-4 évf 34 fő
napközis tanulók száma fő 21 25 25
% 61,7 61,7 61,7
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai Az általános iskola 2008. szeptember 1-től József Attila Általános Iskola Bágyogszovát Tagintézménye. Helyben alsó tagozat működik 2 osztállyal. ezért kimutatható adatokkal nem rendelkezünk. általános iskolai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok száma a feladatszáma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 37 0 37 0 0 0 1 2011/2012 35 0 35 0. 0. 0 1 2012/2013 34 0 34 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban Adatokkal nem rendelkezünk. 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 n.a. 2011/2012 n.a. 2012/2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak korúak száma férfiak nők férfiak nők 2007 401 369 385 355 2008 414 370 359 353 2009 332 364 319 344 2010 395 358 386 342 2011 391 367 381 352 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
Munkanélküliek férfiak 16 11 13 9 10 n.a.
nők 14 17 20 16 15 n.a.
64
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Családi napközi: Egyesítetett Szociális Központ Beled működteti bölcsődei működő férőhelyek férőhelyek családi száma férőhelyek 3 év alatti működő száma napközik családi összesen gyermekek bölcsődé száma napközikben száma k önkoregyéb a településen száma mányzati 1 7 7 2008 28 0 2009 24 0 2010 26 0 2011 30 0 2012 27 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek védőnők száma átlagos gyermekszám védőnőnként száma 2008 1 28 28 2009 1 24 24 2010 1 26 26 2011 1 30 30 2012 1 27 27 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 6 2 2009 5 2 2010 4 3 2011 4 3 2012 3 4 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi Nő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Közgyűlések tagjai Férfi 0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2007 156 2008 144 2009 142 2010 143 2011 139 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 195 197 192 183 186 n.a.
összes nyugdíjas 351 341 334 326 325 n.a.
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 204 2009 203 2010 202 2011 196 2012 210 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma /Forrás: TeIR, KSH Tstar/ megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2007 21 0 2008 18 0 2009 16 0 2010 13 1 2011 Nincs adat 1 2012 Nincs adat 1 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével.
