HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM VITNYÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM VITNYÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2013-2018.

Tartalom Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk................................................................................................................................... 3 Célok .............................................................................................................................................................. 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).................................................................. 5 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................................ 5 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................................. 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................................................... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .......................................................... 20 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 23 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................................. 25 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 26 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................... 29 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 30 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................................................ 31 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................................... 31 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .................................................................................. 31 A beavatkozások megvalósítói ............................................................................................................. 31 Jövőképünk ........................................................................................................................................... 32 Az intézkedési területek részletes kifejtése .......................................................................................... 32 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................ 33 3. Megvalósítás ........................................................................................................................................ 36 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 36 A megvalósítás folyamata..................................................................................................................... 36 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 38 Nyilvánosság ........................................................................................................................................ 38 Érvényesülés, módosítás ....................................................................................................................... 39 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................................................................................. 40

2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vitnyéd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Az 1324 lakosú község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik, Kapuvártól 2 km-re nyugatra. Határában folyik Répce és a Kardos-ér. Csermajorral közös vasútállomása a Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonalon található. Közlekedésében meghatározó jelentőségű a községen átfutó 85. számú főközlekedési út, mely erőssége, de egyben (a jelentős forgalom, zajhatás miatt) gyengesége is a községnek.

Értékeink, küldetésünk Szent János-templom: a templomot 1794-ben építették, de a tornyot csak a XIX. század derekán húzták fel, klasszicista stílusban épült. A belsőt 1932-ben Borsa Schutzbach Ferenc festette. Szent Antal-kápolna: az 1686-ban állított Szent Antal-szobrot egy századelőn épített kápolna védi. Érdekes hagyomány fűződik a kápolnához. Boros Ferenc vándorkereskedő a falut körülvevő tavakat járva egy alkalommal nagy viharba került. Kétségbeesésében megfogadta, hogy Szent Antalnak szobrot emel. A vihar elmúlt, a kereskedő megmenekült és állta szavát. Később egy asszony tett hagyatékot, hogy építsenek a szobor védelmére kápolnát. "Vöröskép": 1809-ben, amikor Napóleon Győr ellen vonult, a falubéliek egy összetűzésben megöltek egy francia tisztet. A tisztet legényei egy hatalmas tölgy alá temették, a tölgyre pedig felszögezték az egység piros zászlaját. Később, amikor a zászló elrongyolódott, pirosra festett deszkával pótolták. Innen a név: Vöröskép. A falubeliek azóta is ápolják e hagyományt. Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület: A tánccsoport 1996-ban alakult újjá és ekkor vette fel Énekes Lenke nevét. A vitnyédi néptánc nagy múltra tekint vissza: 1934-től Vitnyédi Gyöngyösbokréta, 1953-tól Vitnyédi Népi Együttes néven működött. A kezdetektől folyamatosan alakult, fejlődött a tánccsoport és mára elérte új arculatát. A 2006-tól gyermek és ifjúsági csoport is működik, 2008-tól pedig hagyományőrző arató bandával is rendelkezik az egyesület, a már meglévő népdalkör és a felnőtt táncosok mellett, így közel 70 ember őrzi és ápolja a hagyományokat Vitnyéden.

3

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Vitnyéd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT (Intézkedési Terv) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

4

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 

 

Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2006.(II.27.) önkormányzati rendelet. – Hatályon kívül helyezve 2014. január 1-től o Rendkívüli gyermekvédelmi ellátás o Iskolakezdési támogatás o Gyermekjóléti Szolgálat o Gyermekek napközbeni ellátása (óvodában és iskolai napköziben) Az első lakáshoz jutás helyi támogatásáról szóló 9/2006.(V.26.) önkormányzati rendelet. o A településen első alkalommal lakáshoz jutó családok (jövedelemtől függően) Az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet. – Hatályon kívül helyezve 2015. március 1-től o Méltányossági ápolási díj o Átmeneti segély o Temetési segély o Szülési támogatás o Önkormányzati „babakötvény” o Méltányossági közgyógyellátás o Szociális étkeztetés, o Házi segítségnyújtás o Családsegítő Szolgálat

5



Új szabályozás 2015. március 1-től: Az egyes szociális ellátásokról szóló 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet. o Eseti támogatás o Krízis támogatás o Temetési támogatás o Lakhatási támogatás o Gyógyszertámogatás o Ápolási támogatás o Köztemetés o Születési támogatás o Önkormányzati „babakötvény” o Iskolakezdési támogatás o Idősek karácsonyi támogatása

1.3. Általános fogalomértelmezés Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Az Ebtv (az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. Törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más – egyéb tekintetben hasonló helyzetű – személyekkel. Közvetett diszkriminációnak minősül, ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender: A gender – az ember neme. De nem csak az a neme, amely a testével veleszületett, hanem az a neme, amely egész kis korától erre a testi-biológiai nemre rárakódik, rászerveződik. A gender nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín, de nem is afféle változó nézet vagy meggyőződés, amiről néhány jól irányzott érvvel le lehetne az embert beszélni. A gender lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyok – a férfi-női viszonyok, s bennük a saját ezekhez fűződő viszonyaink – összessége, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk s építünk be személyiségünkbe. A gender nagyon bonyolult, többszörösen összetett dolog: több mint társadalmilag meghatározott és körülírt nemi hovatartozásunk: tartalmazza női vagy férfi mivoltunkhoz kötődő szerepeinket, attitűdjeinket is, valamint a hozzánk fűződő társadalmi elvárásokat és a mi viszonyunkat ezekhez az elvárásokhoz. Előnyben részesítés: Az előnyben részesítés egy ún. puha eszköz: mindaddig, amíg az adott döntési szinten – vagy szakterületen – dolgozók között bármelyik nem aránya el nem éri legalább a 40%-ot, azonos erényekkel rendelkező jelöltek közül a gyengébben reprezentált nemhez tartozót kell fölvenni, illetve kinevezni. Szegregátum: Szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek az alábbi mutatók egyikének: minimum egy háztömbből-négy utca és egy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból - álló településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (szegregációs index) meghaladja az 50 %-ot, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népességnyilvántartó alapján kell definiálni.

6

Fogyatékos személy: aki érzékszervi - látás, hallásszervi -, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: „Fot.”) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. SNI: Sajátos nevelési igényről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Iskoláztatási szempontú, nem diagnosztikus, a mai magyar közoktatási törvényben használatos kifejezés. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b., pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, autizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Funkcionális akadályozottság: a gyógypedagógia új „fogyatékosság-főfogalma”, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy: aki érzékszervi - látás-, hallásszervi, - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: „Fot.”) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Az akadálymentesség: az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. §-ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat s, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlő esélyű hozzáférés: fogalmát a Fot a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja. „Egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá, az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.” Közszolgáltatás: az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében 7

magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennél fogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a törvény közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyatékos személyek többsége elsősorban nem a kormányzati szervek épületeinek a látogatója. Sokkal gyakoribb pl. az áruházak, a vendéglátóipari és idegenforgalmi egységek, a vállalkozásként működő gyógyszertárak használata. A Fot., ezeken kívül a fogyatékos embereket megillető egyes jogok és az esélyegyenlőség egyes célterületeinek tekintetében speciális szabályokat határoz meg az akadálymentesség ill. a hozzáférhetőség megteremtésével, valamint az erre vonatkozó határidőkkel kapcsolatban. A fogyatékos személyek társadalmi részvételét azonban nem csupán ilyen természetű akadályok nehezítik meg, lehetetlenítik el. Lehetséges, hogy a fogyatékos személy egy adott intézmény (munkahely, iskola, kórház stb.) munkaszervezési, szakszemélyzeti vagy más, nem a fizikai, ill. kommunikációs közeg nehézségeiben álló hiányossága miatt jut hátrányba másokhoz képest az intézménnyel való jogviszony létesítése, fenntartása vagy megszüntetése kapcsán. Az akadály, ill. annak elhárítására való kötelezettség ennél fogva sokkal szélesebb értelmezést kell, hogy kapjon. Erre a kiterjesztő értelmezésre a magyar jogalkotót és jogalkalmazót ma már nemzetközi, ill. európai jogforrások is kötelezik. Az ezekben a jogforrásokban szereplő fogalom az „ésszerű alkalmazkodási kötelezettség”, amely szerint a kötelezettnek minden, bármely természetű módosítást, átalakítást meg kell tennie, mely biztosítja a fogyatékos személy számára a kötelezettel létesíthető, adott jogviszonyban való részvételt, amennyiben ez nem jelent a kötelezett számára indokolatlan, aránytalan terhet.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 

Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester február 15-7ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá.



Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.



Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el.



Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint, a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait. Ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek, a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és 8

elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása, vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. 

Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. §-a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.

A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. Vitnyéd község önkormányzata a továbbiakban is szeretne az állami és uniós forrásokra pályázni a település fejlesztésére, ezért szükséges, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgál.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Vitnyéd község a Kapuvár-Beledi Kistérséghez tartozó település, melyhez 19 település tartozik. A Kapuvár-Beledi Kistérségi Társulás 2012. december 31-ig szóló működését követően átalakult, a feladata jelentősen lecsökkent. 2013. január 1-jétől megalakult a Kapuvári Járás is ugyanazzal a 19 településsel és Kapuvári központtal. A 2015. évi önkormányzati választásokat követően 2016. január 1-től Agyagosszergény község csatlakozásával 20 településsel működik tovább. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Vitnyéd Községi Önkormányzata helyi adatai, az éves statisztikai jelentések személyesen gyűjtött anyagok, elektronikus média Vitnyéddel, a kistérséggel és járással foglalkozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. Vitnyéd a Kapuvári Járáson belül közepes lélekszámú településnek számít, ezért az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető.

9

A lakónépesség alakulása:

2007 (fő) 2008 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2013. (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2014. Lakónépesség számának változása (%) 2015. Lakónépesség számának változása (%)

lakónépesség 1380 fő 1329 fő 96 % 1316 fő 99 % 1313 fő 100 % 1325 fő 101 % 1324 fő 100 % 1324 0 1331 1348

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A lakónépesség 2010-ig csökkenő, majd növekvő tendenciát mutat, ami a későbbi táblázatok alapján inkább a bevándorlásnak tudható be.

10

Öregedési index:

2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013.

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 295 199 197 204 194 221 199

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 220 181 189 182 190 174 195

Öregedési index (%) 134,1 109,9 104,2 112,1 102,1 127,0 102,1


A nemek szerinti megoszlás alapján a nők aránya minden korosztályban magasabb, kivéve 18-59 év közöttieket (melléklet 2. sz. táblázat). Egybeesik ez az országos tendenciával, a férfiak várható élettartama országosan jóval alacsonyabb, mint a nőké. Az elmagányosodás, az egyedüllét problémája idős korban meghatározó. A gyermekek 0-17 éves korig az állandó lakosság 20,2 %-t adják. A 18-64 éves korúak 62,1% a 65 év felettiek pedig az összlakosság 17,7 %a. Az öregedési index folyamatosan emelkedik, 2012. évben 127 %. A lassan elöregedő népesség szerkezet az idősekkel való fokozott foglalkozást teszi szükségessé. Belföldi vándorlás: állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

16 48 21 43

26 27 21 30

-10 21 0 13

35

25

10

2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A demográfiai adatok vizsgálatánál fontos tényező még a belföldi vándorlások száma, amely Vitnyéd községben pozitív arányt mutat a vizsgált időszakban. A 2008-2012-ig vizsgált öt évben eltérő, az első időszakban negatív, majd később pozitív egyenleget mutat. 11

Természetes szaporodás:

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Élve születések száma 10 14 14 6

halálozások száma 12 9 13 20

természetes szaporodás (fő) -2 5 1 -14

8

12

-4


A természetes szaporodást vizsgálva a születések és a halálozások száma ingadozó, ezzel és a bevándorlással magyarázható, hogy nem csökken a lakosság száma.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Adat nem áll rendelkezésünkre. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzatnak, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen 2008 419 493 912 2009 435 389 824 2010 430 497 927 2011 439 502 941 2012 435 500 935 2013 430 497 892 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen fő % fő % fő % 18 4,3 29 5,9 47 5,2 24 5,5 36 9,3 60 7,3 26 6,0 42 8,5 68 7,3 16 3,6 22 4,4 38 4,0 19 4,4 33 6,6 52 5,6 14 3,5 16 3,2 30 3,4

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerint:

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év

2008

2009

2010

2011

2012

2013.

fő

47

60

68

38

52

30

fő % fő % fő %

1 2,1 7 14,9 7 14,9

3 5,0 7 11,7 4 6,7

3

0

10

6

8

6

2 3,8 8 15,4 6 11,5

3 10 4 13,3 2 6,7 12

31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

5 10,6 6 12,8 2 4,3 3 6,4 9 19,1 7 14,9 0 0

8 13,3 3 5,0 9 15,0 12 20,0 5 8,3 9 15,0 0 0

11

4

5

8

8

4

10

6

6

0

7

4

0 0

0 0

10 19,2 6 11,5 8 15,4 4 7,7 5 9,6 3 5,8 0 0

3 10 16,7 5 16,7 1 3,3 3 10 4 13,3 0 0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként:

2008 2009 2010 2011 2012

nő 18 24 26 16 19

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő férfi összesen 29 47 36 60 42 68 22 38 33 52

nő 7 14 13 7 3

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 6 13 38,9 20,7 27,7 13 27 58,3 36,1 45,0 12 25 50,0 28,6 36,8 7 14 43,8 31,8 36,8 3 6 15,8 9,1 11,5


A regisztrált és a tartós munkanélküliek számaránya 2010. évtől Vitnyéden, az országos átlaghoz hasonlóan csökkenést mutat.

Alacsonyan iskolázott népesség: év

2001 2011

15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 1171 592 579 n.a.

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő 988 469 519 n.a.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 183 15,6 123 20,8 60 10,4 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés

Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a településen 15,6 %, ezen belül a nők aránya magasabb.

13

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint:

Év

2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános végzettség

fő 0 3 2 1 5

fő 10 16 15 7 8

Fő 47 60 68 38 52

8 általánost, vagy annál kevesebbet végzettek aránya a nyilvántartott álláskeresők %-ában % 21 32 25 21 25


Az adattábla megmutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül milyen létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A nyilvántartott álláskeresők között magas a 8 általánost, vagy annál kevesebbet végzők aránya.

Általános iskolai felnőttoktatásban nem vesz részt senki. Az utóbbi évről nincs adatunk, de tudomásunk szerint nem indult megfelelő képzés.

c) közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

10 10 3 ---1 4

3 5 1 ---1 3

Forrás: Önkormányzat adatai

Az önkormányzati közfoglalkoztatás jelentős csökkenése abból adódik, hogy a korábbi évektől eltérően csökkent az erre fordítható állami támogatás mértéke, pontosabban az önkormányzatnak magasabb önerőt kellett biztosítania, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztráció nem egyszerűsödött. Jelentős volt az egyéb közfoglalkoztatók megjelenése is (Magyar Közútkezelő Kht., Kisalföldi Erdőgazdaság, Silvanus Kft..). 2015. év elejétől a támogatás mértéke emelkedett, ami látszik a foglalkoztatottságon is. Vitnyéden a közlekedés jónak mondható. A településen halad keresztül a 85. sz. főközlekedési út. A Győr és Sopron között közlekedő jelentős buszforgalom miatt a környező munkahelyek megközelítése nem okoz problémát. Kapuvár 2 km-re található, amennyiben a buszjegy megvásárlása gondot okozna (amit az önkormányzati segély-igényléseknél indokként tapasztaltunk), akkor az út kerékpárral 15-20 perc alatt megtehető. A Járási Munkaügyi Központtal folyamatos kapcsolatban vagyunk.

14

A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok, képzések, továbbképzések a településen nincsenek.

2008. átlag 2010. átlag 2011. átlag 2012. átlag 2013. átlag

Nyilvántartott álláskeresők száma 39 62 51 29 23

segélyben részesülők (fő) 17 23 17 8 1

segélyben részesülők (%) 43,6 37,1 33,3 27,6 4,3

A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása nem jellemző, az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények létszámkerete 2007-ben még 24 fő volt, 2012. évben mindösszesen 7 fő volt, ebből 1 fő (takarító) az, aki korábban munkanélküli személy volt. Az általános iskola és az óvoda 2007. évben került először a Vocational Academy (Győr) fenntartásába, majd később 2008. szeptembertől a Kapuvári Intézményfenntartó Társuláshoz. Az óvodát 2015. szeptembertől az Önkormányzat tartja fenn, a foglalkoztatottak létszáma 6 fő. 2013. január 1-től a polgármesteri hivatal megszűnésével és a megalakuló új Veszkényi Közös Önkormányzati Hivatal miatt a Vitnyéd Község Önkormányzata által foglalkoztatott létszámkeret lecsökkent 2 főre (1 fő közterület gondozó és 1 fő takarító). 2015. évi önkormányzati választást követően az önkormányzat által a foglalkoztatott létszám kibővült 1 fővel, a főállású polgármesterrel. 2016. január 1-től megalakult a Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal Vitnyéd és Agyagosszergény településekkel, a foglalkoztatottak létszáma 6 fő. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma:

2008 2009 2010 2011 2012

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 24 25 32 32 30

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Ápolási díjban részesítettek száma:

2008 2009 2010 2011 2012

ápolási díjban részesítettek száma 2 4 2 2 2


Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 15

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Lakásállomány Vitnyéden: db

összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

509 515 521 523 523 523

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

szociális lakásállomány


1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok


1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0


0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

A szociális és bérlakás állomány a településen 1-1 db, nagyon kevés, amennyiben pályázati lehetőség lenne rá, akkor célszerű lenne bővíteni. A meglévő épületek átalakításával 2-3 lakás még kialakítható lenne. Nincs konkrét adatunk, de az önkormányzatnál évente több alaklommal is érdeklődnek szociális lakás után. Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők

2008 2009 2010 2011 2012

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 0 0 2 17 22

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0


Komoly problémát jelent az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Számuk az utóbbi két évben jelentősen megemelkedett.

A lakásfenntartási támogatást igénylők száma folyamatos emelkedést mutat, azonban adósságcsökkentési támogatási kérelem nincs. 2015. március 1-től az önkormányzati támogatás keretén belül juthatnak lakásfenntartási támogatáshoz a rászorulók.

A községben külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása:

16

Vitnyédnek egy külterületi része van, Csermajor, ahol tejipari képzés működött 2011-ig. A terület közművekkel teljesen ellátott, a közlekedés azonban már csak személygépkocsival, vagy kerékpárral oldható meg. A buszközlekedés 2011-ben megszűnt, tekintettel arra, hogy az oktatás fő bázisa átkerült Fertődre. A lakásállományról nincs külön nyilvántartásunk. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum, mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Vitnyéd község közigazgatási területén nincsenek telepek, nincs szegregátum, illetve ott élő lakosság, ezért ebben a témakörben nincsenek adatok, nem készülhet elemzés. ----b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Fenti a) pontból következően nincsenek telepen élők Vitnyéd községben. -------

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai --------A szegregátumokkal kapcsolatban, annak hiánya miatt felmérés Vitnyédre nem készíthető.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés az alábbiak szerint megoldott: Vitnyéd településen önállóan gyermekorvosi-, védőnői szolgálat és háziorvosi ellátás nem működik, a feladatot a Kapuvári IV. orvosi és védőnői körzet látja el. Kapuvár 2 km-re található, az alábbi egészségügyi ellátások működnek:

Házi gyermekorvos Háziorvos (felnőtt) Központi orvosi ügyelet Dr Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet

Dr Molnár Emma Dr Széles Tünde -------

Kapuváron az elérhetőség

Vitnyédi orvosi rendelőben:

96/596-546 96/240-254 96/430-104

96/242-987 96/242-987 ----

Kórház: 96/596-500 Rendelőintézet: 96/596-540

Az orvosi rendelő (felnőtt, gyermek és védőnői tanácsadó helyiségek) Vitnyéden 2011-ben került teljes felújításra, megoldódott az épület teljes akadálymentesítése is. 17

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés társulási megállapodásokkal az alábbiak szerint biztosított: Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Cím: 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor u. 12. Telefon: 06-96/ 595-088; Fax: 06-96/ 595-089 E-mail: [email protected] Weboldal: www.tszszk.hu Beledi Egyesített Szociális Központ telefon: 06-96/257-192 Weboldal: www.beled.hu Kapuvári Kéz-Mű és Szociális Foglalkoztató Nonprofit Közhasznú Kft. Cím: 9330. Kapuvár, Kossuth u. 12. Telefon: 96/595-192 E-mail: [email protected] Weboldal: www.kez-mu.hu A társaság célja a város és környéke megváltozott munkaképességű lakosságának rehabilitációs foglalkoztatása annak érdekében, hogy a munkaképesség helyreállítását a lehetőségekhez képest elősegítse, és javítson az életkörülményeiken. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése fontos, az iskolai, az óvodai és a szociális étkeztetést az önkormányzat tulajdonában lévő konyháról biztosítja az önkormányzat. A konyhát 2007. óta a Rábakész Kft. (Győr) működteti, mindenki megelégedésére. A településen Sportegyesület, Horgászegyesület, Tekecsapat és Önkéntes Tűzoltó Egyesület működik. Az önkormányzati tulajdonú sportpályát és öltözőt a Sportegyesület működteti. Az önkormányzat minden évben lehetőségeihez mérten támogatja a sporttevékenységeket. Minden évben (más-más településen) megrendezésre került a Tordosa-kupa, amely a környező települések 1-8 évfolyamos tanulóinak fiú-futball és leány-kézilabda versenyéből állt (Részt vesznek az eseményen: Vitnyéd, Osli, Veszkény, Szárföld és Babót települések). Az iskolák fenntartójának változása miatt a Tordosa-kupa 2015. évben már nem került megrendezésre, megszűnt. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Közösségi élet színterei a sport, szabadidős tevékenységek, a községi könyvtár, a nyugdíjas klub, Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, a falunap, iskolai rendezvények és az immár hagyományosnak mondható Adventi Vásár. (Kultúrotthon és Könyvtár 9371 Vitnyéd, Fő utca 42.) Az önkormányzat ülései nyilvánosak a hatósági ügyek kivételével. A település nagyságából következően a közösség információi közvetlenül is eljutnak az érintettekhez. Az önkormányzati hivatal (2016. január 1-től péntek kivételével) teljes munkaidőben tart ügyfélfogadást. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktus nincs

18

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi adományozás leggyakoribb színtere az egyházközség, ahol gyakran szerveznek különböző jótékony célú gyűjtéseket. Gyakori a szülők önkéntes munkája az érintett korosztályok családjában, hiszen az óvodai és iskolai jótékony rendezvények (óvodai és iskolai ádventi vásár, farsangi bál stb.) bevételei az adott intézmény gyermekeit, tanulóit segítik. Önkéntes munkában segítenek a szülők, a település lakossága a közterületek, parkok, emlékművek gondozásában. 2013-óta kerül megrendezésre az Adventi Vásár, melynek a bevétele az iskola és az óvodai Szülői Munkaközösség bevétele.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Becslésünk alapján a roma lakosság aránya a településen 5-6 % közötti. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. Amennyiben az önkormányzat (illetve partnerei, intézményei) nem rendelkeznek pontos adatokkal, és ezek pótlása a tervezés időszakában nem megoldható, a beavatkozások irányultságának meghatározásához sokszor már az is elegendő lehet, ha megbecsülik az adott jellemző előfordulási gyakoriságát. 1998. és a 2002. évi választások után működött, jelenleg azonban nem működik roma önkormányzat a településen.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Önkormányzati bérlakás és szociális lakásállomány nem elegendő Nincs adat a mélyszegénységben élő és roma emberek munkanélküliségi arányáról

Megfelelő pályázati forrás felkutatása lakások kialakításához Adatgyűjtés „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően

19

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma:

2008 2009 2010 2011 2012

18 év alattiak száma a népességben 253 258 249 258 252

Védelembe vett 18 év alattiak száma 0 0 0 1 1

Megszűntetett esetek Veszélyeztetett kiskorú száma a 18 év alatti gyermekek száma védelembe vettek közül 0 0 0 2 0 0 1 0 1 0


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013. 2014. 2015.

13 17 16 26 22 28 21 23

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 0 0 0 0 0

Ebből tartósan beteg Rendkívüli fogyatékos gyermekvédelmi gyermekek száma támogatásban részesítettek száma 0 0 0 0 0

17 9 13 10 5

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

2008. évhez képest jelentősen emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma, ezzel szemben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igénylők aránya lecsökkent. Célszerű lenne – elsődlegesen - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek nyári tábort, vagy egyéb nyári ellátást szervezni.

20

Kedvezményes óvodai, iskolai juttatásokban részesülők:

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 2008 2009 2010 2011 2012

4 6 5 6 6

Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma étkezésre iskola 1-8. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam 11 4 12 4 8 3 11 3 11 3

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Nyári Óvodáztatási étkeztetésb támogatásban en részesülők részesülők száma száma

11 12 8 11 11

0 0 0 2 1

0 0 12 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A településen csak magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek vannak. Óvodai nevelés adatai: ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje:

A nyári óvoda-bezárás időtartama:

db 0 1 50 2 600 – 1600 óráig

Július utolsó hete és augusztus első három hete (1 hónap)

Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet

Fő 4 4 0 2 0

Hiányzó létszám 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

2015. szeptember 1-től Vitnyédi Berekerdő Óvoda néven önálló óvoda működik 2 csoporttal. A településen bölcsőde és családi napközi nem működik. A bölcsődei ellátást feladat ellátási megállapodással Kapuvár látja el. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nincs szegregált lakókörnyezet.

21

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) 2012. 3 év alatti 3-6 év között 6-18 év közötti 0 3 7

Hátrányos helyzetű gyermekek (HH) 2012. 3 év alatti 3-6 év között 6-18 év közötti 2 5 13

Önkormányzati adat

Az orvosi és a védőnői ellátást a Kapuvári IV körzet látja el. A gyermekjóléti alapellátást társulási megállapodás alapján a Beledi Egyesített Szociális Központtal látjuk el. Hetente csütörtökön tartanak ügyfélfogadást az önkormányzat hivatalában 11-13 óra között. A kapcsolat nagyon jónak mondható, probléma esetén bármikor hívhatók. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az önkormányzat 2007. óta társulási formában látja el az óvodai nevelési és iskolai oktatási feladatait. Az SNI-s gyermekek ellátását a Kapuvári Intézményfenntartó Társulás biztosította, 2013. január 1-jétől a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 2015. szeptember 1-től a Vitnyéd Községi Önkormányzat fenntartásban Vitnyédi Berekerdő Óvoda néven önálló óvoda működik 2 csoporttal. Általános iskolában tanuló száma

2010/2011 2011/2012 2012/2013

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 24 26 23

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 0 0 0

általános iskolások száma fő 24 26 23

napközis tanulók száma fő % 20 83,3 21 80,8 21 91,3


A települése csak 1-4 évfolyam működik a Kapuvár Térségi Általános Iskola Tagiskolájaként, az 5-8. évfolyamot Kapuváron oktatják. Általános iskolák adatai: általános iskolai osztályok száma

2010/2011 2011/2012 2012/2013

1-4 évfolyamon 1 1 1

5-8 évfolyamon 0 0 0

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

összesen 1-4 évfolyamon 1 1 1

0 0 0

5-8 évfolyamon

összesen

0 0 0

0 0 0

db 1 1 1


22

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Megemelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részülők aránya

Igény esetén nyári táborok, foglalkozások biztosítása –elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében:

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Munkavállalási korúak száma férfiak nők 493 419 389 435 497 430 502 439 500 435 492 395

Foglalkoztatottak férfiak n.a. n.a. n.a. n.a.

nők n.a. n.a. n.a. n.a.

Munkanélküliek férfiak 29 (5,8%) 36 (9,2%) 42 (8,4%) 22 (4,4%) 33 16

nők 18 (4,2%) 24 (5,5%) 26 (6,0%) 16 (3,6%) 19 14

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Amennyiben megvizsgáljuk a munkanélküliek arányát a munkavállalási korúak százalékában, akkor megállapíthatjuk, hogy a férfiak között több a munkanélküli, de tudomásunk van arról, hogy a téli időszakban az erdőgazdaságban és a közútnál foglalkoztatottakat (férfiakat) a munkáltató kijelenti, így a munkanélküliek arányát ez szerintünk befolyásolhatja. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen bölcsődei ellátás és családi napközi nem működik. Bölcsődei ellátás megoldása ügyében szoktak érdeklődni az önkormányzatnál, de társulási megállapodás hiányában a gyermekeket nem vették fel a kapuvári bölcsődébe, azonban 2014. szeptembertől a bölcsődei ellátást feladat ellátási megállapodással Kapuvár látja el. Az óvodai férőhely elegendő, azonban a nyitva tartási idő kötött, nem rugalmas, a nyári 1 hónapos zárva tartás nem biztos, hogy minden dolgozó szülőnek megfelelő.

23

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Vitnyédnek önálló védőnői álláshelye nincs, a feladatot a Kapuvár védőnői körzet látja el. A tanácsadást a felújított orvosi rendelőben, külön tanácsadó helyiségben látja el.

0

0-3 év közötti gyermekek száma 65

átlagos gyermekszám védőnőnként Nem releváns

0 0 0 0

59 51 48 46

Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns

év

védőnők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR

A 0-3 év közötti gyermekek száma fokozatosan 2012-ig csökken.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Adatok nem állnak rendelkezésünkre, nem hivatalosan kétévente egy-egy eset tudomásunkra jut.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon és családok átmeneti otthona a településen nincs.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

-

Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 7 1 2009 7 1 2010 6 1 2011 6 1 2012 6 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi Nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Közgyűlések tagjai Férfi n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nincs adatunk.

24

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Adatok hiányában nem tudható, ugyanakkor feltételezhető, hogy a munkába állást nehezíti a bölcsőde hiánya

Bölcsődei ellátás megoldása

2014. év végére feladat ellátási szerződés keretében megoldásra került, a feladatot Kapuvár Város Önkormányzatának intézménye a Király-tó Óvoda és Bölcsőde látja el.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

év

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

év

lakónépesség

2001 2008 2009 2010 2011 2012

295 199 197 204 194 221

2007 2008 2009 2010 2011 2012

1380 1329 1316 1313 1325 1324

65 év felettiek aránya -------14,9 % 14,9 % 15,5 % 14,6 % 16,7 %

Forrás: TeIR KSH

A 65 év felettiek aránya a lakónépességhez viszonyítva évenként minimális eltérést mutat, inkább stagnáló arányú.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint:

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 128 134 146 149 147 144

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 215 207 204 197 205 209

összes nyugdíjas 343 341 350 346 352 353


25

A településen élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok nincsenek. Működik a Nyugdíjas Klub, melynek átlagosan 25 tagja van. Minden évben megrendezésre kerül az Egészségnevelési héten belül az idősek napja, melyen műsorral, vacsorával kedveskedünk Nekik. Nappali ellátásban részesülők nincsenek. A településen házi segítségnyújtás működik, ami először nagyon nehezen indult, de jelenleg (2015.) 10 fő veszi igénybe.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek egészségügyi és szociális, a kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférése jó, hasonló a település többi lakosságához. Fontos lenne az idősek nappali ellátásának megszervezése (idősek napközi otthona).

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Külön programokkal nem rendelkezünk.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Nincs szervezett nappali ellátás a településen Nincs a településen az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi program Nincs adat, ugyanakkor feltételezhető, hogy az idősek informatikai jártassága hiányos

Idősen napközi otthonának létrehozása, kialakítása Aktív nyugdíjas kor feltételeinek bővítése Informatikai tanfolyamok szervezése (könyvtár, civil szervezetek, önkéntesek bevonásával)

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 6 n.a. 2009 8 n.a. 2010 6 n.a. 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 26

A fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Kapuvári Kéz-Mű és Szociális Foglalkoztató Nonprofit Közhasznú Kft. Cím: 9330. Kapuvár, Kossuth u. 12. Telefon: 96/595-192 E-mail: [email protected] Weboldal: www.kez-mu.hu A társaság célja a város és környéke megváltozott munkaképességű lakosságának rehabilitációs foglalkoztatása annak érdekében, hogy a munkaképesség helyreállítását a lehetőségekhez képest elősegítse, és javítson az életkörülményeiken. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs adatunk, de valószínűsíthető, hogy van hátrányos megkülönböztetés, bár az utóbbi egy évben sok olyan hirdetést olvasunk a helyi újságban, hogy megváltozott munkaképességű személyt keresnek egy-egy munkára. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nincsenek. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Nincs adatunk. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény szerint az épített környezet, a közérdekű információkhoz való hozzáférés, az információs szolgáltatások, a tömegközlekedési eszközök és utasforgalmi létesítmények és a közhasznú parkolók igénybevételi lehetőségei az akadálymentesítés legfontosabb területei. Közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése:

Akadálymentesítés Polgármesteri Hivatal Közoktatási intézmények Könyvtár Posta Orvosi Rendelők

Igen – nem – részben Igen – nem – részben Igen – nem – részben Igen – nem – részben Igen – nem – részben

Forrás: Önkormányzat

Az önkormányzat vállalja, hogy az új beruházásainál szem előtt tartja, és lehetőségeihez mérten elősegíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. örvény szerint az alábbiakat: 27

A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Vonatkozik ez különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordít a következőkre: o a mindenki által használható részein biztosítani kell az akadálymentes megközelítést és használatot, beleértve az eltérő szintek közötti közlekedést is akadálymentes parkolóhelyek kialakítása o akadálymentes útvonalak kialakítása o a vakok és gyengén látók közlekedését és tájékozódási képességét segítő járdaszegélyek kialakítása o a gyalogos utakon és járdákon kerülni kell az akadályok elhelyezését (műtárgyak, utca bútorok) o a gyalogos utak mentén a közlekedést akadályozó növények ágai legyenek visszavágva o a kerekesszékkel, gyermekkocsival valamint kerékpárral történő közlekedés érdekében a járdaszegély rámpaszerűen kialakított feljáróival legyen biztosítva o a gyalogos útvonal környékén szintkülönbségek áthidalása

lévő

szegélyek,

jelzések,

járófelületek,

o az utcabútorok könnyen észrevehetően, egyenletesen legyenek megvilágítva o az épület legalább egy bejárata – amennyiben megoldható, akkor a főbejárat – legyen akadálymentes o a bejárat(ok) akadálymentes útvonallal, logikusan legyenek összekötve az épület környékén fellelhető összes akadálymentesen kialakított térrel és elemmel o akadálymentes kialakítás esetén bejáratként kizárólag forgó-, csapó ajtó nem alkalmazható, ezek mellett nyíló ajtót is el kell helyezni o az információs pult a megfelelő használhatóság érdekében alacsony és térdszabad kialakítású szakaszt is tartalmazzon, figyelembe véve az alacsonyabb testméretű, valamint kerekes-székes látogató illetve dolgozó szükségleteit. o az ügyfélszolgálatok alacsony pultszakaszainál a gyengébb erőnléttel bíró látogatók (pl. idősebbek, kismamák) számára szék biztosítása o az akadálymentes közlekedők csúszásmentes, szilárd és könnyen tisztán tartható burkolattal rendelkezzenek. o egy épületszint akadálymentes használhatóságához az adott szinten legalább egy olyan illemhelynek kell lennie, amelyet kézzel vagy elektromos hajtású kerekesszékkel, illetve segédeszközzel segítség nélkül és segítséggel is meg lehet közelíteni és használni o a vizes helyiségekben még vizes állapotban is csúszásmentes padlóburkolat biztosítása szükséges A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A 28

kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybe-vételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. A fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. A tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. A pénzügyi lehetőségek függvényében további lépéseket tesz az Önkormányzat a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Közszolgáltatást nyújtó közintézmények nem akadálymentesek Az önkormányzat által működtetett honlap jelenleg nem rendelkezik a vakok és gyengénlátók számára megfelelő verzióval, ezért a honlap nem tekinthető infókommunikációs szempontból akadálymentesítettnek. Közterületi utakon, járdákon a közlekedés kerekes székkel és egyéb járást segítő eszközzel nem lehetséges (kátyúk, úthibák miatt)

Megfelelő pályázatok esetén az épületek akadálymentessé tétele. Az önkormányzati honlap vakbarát verziójának létrehozása Az ügyintézéshez szükséges letölthető nyomtatványok kialakítása. Megfelelő pályázatok esetén út és járda javítás

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Vitnyéd Község Önkormányzatának képviselő-testületi ülései nyilvánosak. Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel. Ennek érvényre juttatása érdekében a közösségek képviselőit megilleti – tevékenységi körében tárgyalt napirend esetében – a tanácskozási jog a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A tanácskozási joggal meghívottaknak felszólalási joguk van.

29

A lakossági kapcsolatok szervezett formái:  közmeghallgatással egybekötött falugyűlés, (évente egy alkalommal november, vagy december hónapban)  lakossági fórum,  polgármesteri fogadónap,  képviselő-testületi bizottságok ülései A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – települési gyűlést hívhat össze.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi esélyegyenlőségi program megtekinthető a www.vitnyed.hu honlapon. Vitnyéd, 2013. június 25.

ZÁRADÉK: A Képviselő-testület 2013. június 25 -i ülésén a HEP-ot megvitatta, azt a 29/2013.(VI.25.) önkormányzati határozattal elfogadta. A HEP felülvizsgálata megtörtént, a Képviselő-testület a felülvizsgált HEP-et a ……/2016.(…….) önkormányzati határozatával elfogadta. Vitnyéd, 2016……………..

Pásztor Katalin jegyző

30

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

Romák és/vagy Önkormányzati bérlakás és szociális mélyszegény- lakásállomány nem elegendő ségben élők

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Megfelelő pályázati forrás felkutatása lakások kialakításához

Gyermekek

Megemelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részülők aránya

Nyári táborok, foglalkozások biztosítása –elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére

Idősek

Nincs a településen az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi program Nincs szervezett nappali ellátás

Aktív nyugdíjas kor feltételeinek bővítése Idősek napközi otthona

Nincs bölcsődei ellátás

A bölcsődei ellátás feladat-ellátási megállapodással már megoldott 2014. szeptembertől.

Nők

Közszolgáltatást nyújtó közintézmények nem akadálymentesek Fogyatékkal élők

Közterületi utakon, járdákon a közlekedés kerekes székkel és egyéb járást segítő eszközzel nem lehetséges (kátyúk, úthibák miatt)

Megfelelő pályázatok esetén az épületek akadálymentessé tétele. Megfelelő pályázatok esetén út és járda javítás.

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

-Önkormányzati lakásállomány növelése - Adatgyűjtés - Vidám nyár - Élethosszig tartó tanulás -Idősek nappali ellátásának bővítése

31

Nők

- Bölcsődei ellátás

Fogyatékkal élők

- Akadálytalanul

Jövőképünk Vitnyéd Község Önkormányzatának fő célja, a településünkön élő emberek mindennapi életében a jólét biztosítása, az élet minőségének folyamatos javítása, olyan segítő élettér kialakításával, amelyben az egyenlő esélyű hozzáférés mindenki számára biztosított. Célunk, hogy e jövőkép által olyan állapot jöjjön létre, amely egy fenntartható települést hoz létre, és a felnövekvő generáció helyben tartása, településünkön való fejlődése megvalósuljon. Olyan településen kívánunk élni, ahol a társadalom és a helyi közösségek egyenrangú tagja minden ember, és az ehhez szükséges feltételeket megteremteni, amelyek mindenki számára lehetővé teszik a társadalmi életben az egyenlő részvételt. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élőknek, a gyermekeknek, az időseknek, a nőknek és a fogyatékkal élő embereknek egyenlő optimális életkörülményeket tudjunk biztosítani, és ezt hosszú távon fenn tudjuk tartani. Ennek megvalósítása érdekében az emberekben erősíteni kell a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást, és a társadalmi felelősségvállalást. Kiemelt figyelmet kell fordítani, a meghatározott célcsoportok számára, akár pozitív diszkrimináció alkalmazásával is. A célzottan meghatározott intézkedések, és magvalósításuk következtében a hátrányos helyzetű célcsoportok esélyei, életminőségük tartósan javul és az fenntartható.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

32

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetései ben feltárt esélyegyenlőség i probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal

Adatgyűjtés

Nincs adat a mélyszegénység ben élő és roma emberek munkanélkülisé gi arányáról

II. A gyermekek esélyegyenlősége Megemelkedett 1 Vidám nyár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részülők aránya

F

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatóság (humán, a pénzügyi, technikai)

Polgármester

2018.12.31.

Pályázat db szám

Személyi és tárgyi feltételek

Adatgyűjtés „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően

Polgármester

2018.12.31.

Adatok (fő)

Személyi és tárgyi feltételek

Nyári táborok, foglalkozások biztosítása – elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére

Polgármester

2018.10.01.

Részt vettek létszáma (fő)

Személyi és tárgyi feltételek, valamint önkormányzat költségvetése

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Gazdasági program 2010-2014 Gazdasági program 2015-2019.

Megfelelő pályázati forrás felkutatása lakások kialakításához

Legyen adatunk arra vonatkozóan, hogy a munkanélküliek között mennyi a mélyszegénység ben élő és a roma

Gazdasági program 2010-2014. Gazdasági program 2015-2019

Igény esetén nyári táborok, foglalkozások biztosítása – elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére

Gazdasági program 2010-2014 Gazdasági program 2015-2019 Költségvetés

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Önkormányzati Önkormányzati Pályázati 1 lakásállomány bérlakás és forrásból az növelése szociális önkormányzati lakásállomány lakásállomány nem elegendő növelése 2

E

2

33

III. A nők esélyegyenlősége Bölcsődei 1 ellátás

Adatok Bölcsődei hiányában nem ellátás tudható, megoldása ugyanakkor feltételezhető, hogy a munkába állást nehezíti a bölcsőde hiánya

IV. Az idősek esélyegyenlősége Élethosszig tartó Nincs a 1 tanulás településen az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi program Élethosszig tartó Nincs adat, 2 tanulás ugyanakkor feltételezhető, hogy az idősek informatikai jártassága hiányos 3.

Idősek nappali ellátása

Idősek napközi otthona

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Akadálytalanul Közszolgáltatást nyújtó közintézmények nem akadálymentese k

Gazdasági program 2010-2014

Feladat ellátási szerződés megkötése Kapuvár Várossal

Polgármester

Aktív nyugdíjas kor feltételeinek bővítése

Költségvetés

Tanfolyamok, előadások szervezése (un. szabadegyetem)

Polgármester

Informatikai tanfolyamok szervezése (könyvtár, civil szervezetek, önkéntesek bevonásával)

Költségvetés

Informatikai tanfolyamok szervezése

Idősek napközbeni ellátásának bővítése, egyedüllét elkerülése

Megfelelő pályázatok esetén az épületek akadálymentessé tétele.

Megkötött szerződés

Személyi feltételek

2018.12.31.

Megtartott előadások

Személyi, tárgyi feltételek biztosítása, önkormányzati költségvetés

Polgármester

2018.12.31.

Megtartott előadások


Költségvetés

Pályázat Polgármester segítségével idősek napközi otthonának kialakítása meglévő épületben, az épület teljes körű felújítása

2018.12.31.

Idősek napközi otthonának kialakítása (pályázatok száma)


Gazdasági program 2010-2014 Gazdasági program 2015-2019 Költségvetés

Pályázatok felkutatása

2018.10.01.

Pályázatok db száma


2014.12.31. A megállapodás megkötésre került (2014.szeptembertől).

Polgármester

34

2

3.

Akadálytalanul

Akadálytalanul

Az önkormányzat által működtetett honlap jelenleg nem rendelkezik a vakok és gyengén-látók számára megfelelő verzióval, ezért a honlap nem tekinthető infókommuniká ciós szempontból akadálymentesít ettnek. Közterületi utakon, járdákon a közlekedés kerekes székkel és egyéb járást segítő eszközzel nem lehetséges (kátyúk, úthibák miatt)

Az Költségvetés önkormányzati honlap vakbarát verziójának létrehozása

Akadálymentes honlap kialakítása

Polgármester

2018.07.01.

Akadálymentes honlap megléte


Aszfaltozás; Járda felújítás

Polgármester

2018.09.30.

Akadálymentes út és járda hossza

Pénzügyi feltétel (pályázat)

Az ügyintézéshez szükséges letölthető nyomtatványok kialakítása.

Közlekedésre megfelelő utak, járdák kialakítása

Költségvetés; Gazdasági program 2015-2019

35

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

37

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.

A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel.: -

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

38

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

39

4. Elfogadás módja és dátuma I. A VITNYÉD község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően VITNYÉD község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 29/2013.(VI.25.) önkormányzati határozatával elfogadta. III. Módosította: …………………………. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

A VITNYÉD Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

40

HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2

HEP részei3

Aláírás4

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Budainé Lelkes Bernadett

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Hámorné Erős Márta

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Némethné Tóth Anna

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Dr Széles Tünde

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Antal József

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Pásztor Katalin

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

1

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM VITNYÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents