Helyi Esélyegyenlőségi Program VÉP Város Önkormányzata
[CÍMER]
2013. június 27.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 12 Célok .......................................................................................................................................................... 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 13 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 22 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 54 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 62 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 65 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 66 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 66 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 67 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 67 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 69 Jövőképünk....................................................................................................................................... 70 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 87 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 98 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 98 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 98 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................... 100 Nyilvánosság.................................................................................................................................. 100 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 101 4. Elfogadás módja és dátuma................................................................................................... 102
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vép Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása A település elhelyezkedése Vép Vas megyében, az ország nyugati részén fekszik, Szombathelytől 6 km-re. Közlekedése fő utak hiányában is jó, hiszen néhány km megtétele után hamar elérhető a 86-os és 87-es fő út. A település vasútállomással is rendelkezik. Vép város a Gyöngyös-sík dél-keleti felében található. A települést két patak szeli ketté a Kozár és a Borza /vagy Borzó patak/. A Kőszegi hegyekből folyó patakok a település észak-nyugati részén az Erdődy kastély mögött találkoznak. A táj felszíni formákban szegény, csak a patakok völgyei szabdalják fel. A város határának jellemző talajtípusa az erdőtalaj, melyeken intenzív mezőgazdaság folyik.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
Éghajlat Éghajlati viszonyok a nyugati országrészre jellemzőek: sokszor száraz nyár, nagy hőség, máskor pedig nagyon hűvös és bőven van csapadék. Az ősz sokszor novemberben is kellemes, a tél enyhébb, mint az ország más vidékein. A rövid, csapadékos tavaszt hirtelen meleg nyár követi. Gyakori a szél, általában északi, észak-nyugati szélirány a jellemző.
Infrastruktúra A vezetékes vízellátó-rendszer kiépítése1964-től kezdődött és teljesen 1971-re fejeződött be. A vízszolgáltatást a Vasivíz Rt. Biztosítja. A szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése 1989 és 1992 között valósult meg. A lakások 95%-a csatlakozott a hálózathoz. A villamos energiát az Eon szolgáltatja, az elektromos áram letáplálása közvetlenül a település határában található trafóállomáson keresztül történik. A település határában működik a szélerőmű, amely 2005-ben kezdte meg a termelést. A 78 méter magas tornyon forgó 44 méter átmérőjű rotor az évi 240 szeles napon 1, 2 millió kilowatt energiát termel. A termelt energiáért kapott kompenzációt a település közvilágításának finanszírozására fordítják, amely közel 80%-ban fedezi is azt. A földgázvezeték a 1985-ben készült el az egész településen. A fővezeték Szombathely felől érkezik, a térség szolgáltatója az GDF SUEZ ZRT szolgáltatja. 2001-ben a lakások 89, 8%-a vezetékes gázzal volt ellátva. A településen a szilárd hulladékot a SZOVA ZRT szállítja el. A szolgáltatás teljes körű, igény szerint kiterjed a lakossági, az inert, a biológiailag lebomló és a szelektív hulladékgyűjtésre is.
Város történet A helységnév eredetét illetően megoszlik a helytörténészek véleménye. Egyesek szerint a név szláv eredetű szónak látszik, jelentése vadkan vagy veresberkenye. Mások szerint annak a Veper személynévnek a rövid, becéző alakja, amelyet Weppersdorf település is megőrzött. A település már a kora vaskorban lakott volt, amit a település határában talált kerámiák és halomsírok bizonyítanak. A római korban Savaria elővárosa volt. Itt vezetett a mai Sárvár felevezető római út. A mai települést 1186-ban Wepy néven említik először, amikor III. Béla király összeíratta udvarnokait. Vép 1496 óta az Erdődyek birtoka, amelyet később elzálogosítottak és a Zrínyieké lett. Itt halt meg Zrínyi Miklós, a szigetvári hős fia, György. 4
Vép tulajdonjogát az Erdődyek és a Zrínyiek között birtokper tisztázta, mely után a kizárólagos birtokosa Erdődy Tamás horvát bán lett. A XVI-XVII. században a hadak járása és a járványok miatt sokat szenvedtek a településen élők, pl. 1553-ban 14 jobbágytelek vált lakatlanná a pestis miatt. 1605-ben alig 20 ember élt Vépen. 1809-ben a vépi várból indul el a Vas megyei nemesi sereg a Napóleon elleni győri csatába. 1865-ben az Erdődy III. Sándor ingyenes cselédiskolát alapított. A két világháborúban, a várkastélyban hadikórházat rendeztek be. 1910-től állandó orvosa van Vépnek. 1924-ben a település elveszítette mezővárosi rangját. Az 1945-ös földreform során 2972kh földet osztottak szét a 336 fő földigénylő között. 1955-ben villamosították a települést. A település bemutatása lakónépesség, állandó népesség, öregedési index, belföldi bevándorlások, természetes szaporodás tekintetében. Az alábbi adattáblák Vép város/község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013. április 3 A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)
3562,0
2008 (fő)
3550,0
Lakónépesség számának változása (%)
99,66
2009 (fő)
3 506,0
Lakónépesség számának változása (%)
98,28
2010 (fő)
3446,0
Lakónépesség számának változása (%)
98,28
2011 (fő)
3 450,0
Lakónépesség számának változása (%)
100,11
2012 (fő)
n.a.
Lakónépesség számának változása (%)
n.a.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
5
3580 3560 3540 3520
2007
3500
2008
3480
2009
3460
2010
3440
2011
3420 3400 3380
A táblázati adatok azt mutatják, hogy Vépen a lakosság száma stagnáló tendenciát mutat, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van.
6
2. számú táblázat - Állandó népesség 2011. évi adat
állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
3450 fő 1748 fő 50,6 % 1702 fő 49,3 % 83 fő 2,4 % 212fő 12,12 % 206 fő 12,10 % 54 fő 3,08 % 73 fő 4,28 % 1088 fő 62,24% 1125 fő 66,09 % 91 fő 5,2 % 96 fő 5,64 % 303 fő 17,33 % 202 fő 11,86 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
7
Nők és férfiak száma 1760 1750 1740 1730 1720
nő
1710
férfi
1700 1690 1680 1670
Népesség korcsoport szerinti megoszlása 2011
418
505 187
127
0-14 év 15-17 év 18-59 év 60-64 év
2213
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 n.a 2008 519 2009 522 2010 505 2011 505 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
65 felett
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) n.a. 472 452 419 418 n.a.
Öregedési index (%) n.a. 109,95 115,48 120,52 120,8 n.a.
8
Öregedési index
Állandó lakosok száma
600 500 400
65 év feletti lakosok
300
0-14 éves lakosok
200 100 0 2008
2009
2010
2011
Év
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek
A vizsgált települést az országos és a járási adatokkal összevetve is az elöregedés jellemzi, amely folyamatosan növekszik.
9
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
83 97 90 65 n.a
-1 -40 -34 +28 n.a
82 57 56 93 n.a
Belföldi vándorlások 120 100
fő
80 odavándorlás
60
elvándorlás
40 20 0 2008
2009
2010
2011
év
A táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy a szombathelyi kistérségre a megyei adatokhoz képest még mindig a bevándorlás a jellemző, vagyis szívesen költöznek ebbe a térségbe az emberek.
10
Vépen 2009-2010-es években az elvándorlás volt a jellemző, ez 2011-ben ez megfordult és az odavándorlásban mutatkozott emelkedés. A városban új lakópark kialakítására került sor, az beköltözők számát ez is emeli.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Élve születések száma 2008 24 2009 24 2010 27 2011 19 2012 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 41 35 53 44 n.a
természetes szaporodás (fő) - 17 -11 -26 -25 n.a
Természetes szaporodás 60 53
50 40
44
41
élveszületések száma
35 30 24
24
27
20
19
Halálozások száma
10 0 2008
2009
2010
2011
Magyarországról elmondható, hogy hosszú évek óta folyamatosan fogy a népessége. Ez a tendencia Vép városára is elmondható, a természetes szaporodás adatai megegyeznek az öregedési index által mutatott adatoknak, amely szintén a település elöregedését, fogyását mutatja.
11
Értékeink, küldetésünk Vép városa nem rendelkezik még Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Feladatunk a településünkön lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása megyei, országos adatokkal. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentését-megszűntetését, mind az oktatás, lakhatás, foglalkoztatottság, szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Vép település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregáció mentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
12
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Vép Város és Bozzai Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2010 Bevezetés Vép Város és Bozzai Község Intézményfenntartó Társulása elkészítette az esélyegyenlőséget vizsgáló helyzetelemzését a két település vonatkozásában, melynek eredményeként a közoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a szakmai innováció támogatása és a tárgyi feltételek 21. századi színvonalának biztosítása alapvető prioritást élvez a település életében, hogy hozzájáruljanak a fiatalok munka erőpiaci integrációjához, a hátrányos (hh-s) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh-s) családok gyermekei esélyeinek növeléséhez. Értékeink, küldetésünk Az intézményfenntartó társulást alkotó két település képviselő testülete elkötelezett amellett, hogy a települések lakói számára minőségi, mindenki számára egyenlően elérhető szolgáltatásokat nyújtson a közoktatás területén és hozzájáruljon a polgárok életszínvonalának emeléséhez és a település képének pozitív változásához. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai
13
A közoktatási szolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása minden állampolgárnak. A minőségi oktatás feltételeinek kialakítása és biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók beazonosítása, számukra plusz szolgáltatások biztosítása. Célmeghatározás Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt, ahol a diákok-nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül - felkészülhetnek az életre, szakmájukra, további tanulmányaikra, és ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, melyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az esélyegyenlőségi fórum első ülésének mihamarabbi összehívás. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a településdöntés hozóit, tisztségviselőit, az intézmények, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükségesetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadásáról, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükségszerinti módosítására. A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Érvényesülés, módosítás A mennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési terv javaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetőek legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz a képviselő testületnek a képviselő testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelősök beazonosításáról és –szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok meg valósításához.
14
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
2.1.1. Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi terv Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a, egyebek mellett a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a SNI -s gyermekek helyzetére. Az intézkedési terv a Települési Közoktatási Intézkedési Tervvel, valamint az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal összehangolva készült. Nélkülözhetetlen a gyermekek összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a szegregációmentesség,a diszkriminációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele at egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik hátrányaikat. Az intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében figyelembe vette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az Intézkedési terv célja Biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, az esélyteremtés, olyan programok kitűzése, amely előmozdítja a hátrányok kompenzálását, az esélyegyenlőség biztosítását. Diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési- oktatási, társadalmi integrációjának támogatása a célunk. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok megvalósulása érdekében a Vépi Vadvirág Óvoda vezetője a következő kötelezettségeket vállalja: • Az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottak alapján elkészíti az intézkedési tervét, melyet az óvoda nevelőtestületével megismertet. • A megfogalmazott rövid, - közép,- hosszú távú intézkedések elvégzéséről gondoskodik. • Évente felülvizsgálja az eredményességet. • Ezekről évente beszámol a fenntartónak. Felelősség: A Vépi Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi tervének végrehajtásáért az óvoda vezetője, Takács Józsefné felel. • Gondoskodik az intézmény Esélyegyenlőségi tervének szülőkkel, pedagógusokkal történő megismertetéséről. • Felel azért, hogy az abban foglaltakat az óvoda dolgozói ismerjék és kövessék. 15
Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek óvodáztatási feltételeinek megteremtése a harmadik életévtől. Cél: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvoda fejlesztő programjaiba, hogy hátrányok minél előbbi kompenzálása megkezdődjön. A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció Cél: A hátrányos helyzetből adódó lemaradások csökkentése. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése Cél: Hátránykompenzáció az iskolaérettség kellő időben történő elérésére. A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása Cél: Valamely területen tehetséges hátrányos helyzetű gyermek képességeinek kibontakoztatása. A hátrányos helyzetű gyermekek és a veszélyeztetett gyermekek szocializációja az óvodában Cél: Az érintett gyermekek családi életének, óvodai szocializációjának figyelemmel kísérése. Logopédiai ellátás biztosítása Cél: Minden rászoruló gyermek lehetőleg az óvodán belül kapja meg az állapotának megfelelő ellátást Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása Cél: Az óvoda készüljön fel az SNI-s gyermekek fogadására. Fejlesztőpedagógusi végzettség megszerzése óvodapedagógusaink köréből.
Megvalósítás Az óvoda vezetője biztosítja, hogy az intézmény dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. Vállalja a folyamatos értékelést, az eredmények visszacsatolását. Biztosítja a kollégák folyamatos továbbképzésének lehetőségét, felkészülését a feladatokra. Monitoring és nyilvánosság Az intézkedési tervben megvalósultak ellenőrzése évente ellenőrzésre kerül, az eredményeket a személyes adatok biztosításával nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzés dokumentumait az óvoda vezetője minden év május 31-ig megküldi Vép Város Önkormányzatának a képviselőtestület tájékoztatására.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1.Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási - Fejlesztési Stratégiája 2007.
Fejlesztési terv céljai A Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás nevelési – oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményhálózat- működtetési és fejlesztési tervét 2005-ben fogadta el a kistérség társulása. Az azóta eltelt két év társadalmi változásainak iránya, az Európai uniós közoktatási tendenciák, a kormányzat szakmai tervei és költségvetési döntései, az Új Magyarország Fejlesztési terv programjai, valamint a közelmúltban elkészült Nyugat-dunántúli regionális közoktatatás-fejlesztési stratégia a kistérségi
16
együttműködés szerepének felértékelődését igazolja több területen. Különösen így van ez a nevelés-oktatás területén, amely az ország, a régió és a kistérség jövője szempontjából meghatározó terület: - a tudás alapú társadalom kialakításában - a külső környezet kihívásaira előremutató válaszokat adó közösségek alakításában - az egyéni boldogulás lehetőséget minden polgár számára felmutató, az esélyegyenlőséget, a versenyképességet, a minőséget biztosító közoktatási rendszer működtetésében. A közoktatási törvényhez a régió oktatási stratégiai feladataihoz illeszkedő konkrét célok az alábbiakban fogalmazhatók meg: - a jelenlegi közoktatási helyzet áttekintése a fejlesztési terv kiindulása ként, - a nemzetközi, hazai és regionális trendek, gazdasági lehetőségek figyelembevételével a fő szakmai és intézményműködtetési irányok meghatározása, - a közoktatás irányításának és szakmai tartalmának fejlesztéséhez szükséges helyi és regionális feltételrendszer erősítése, - a közoktatás-fejlesztés orientálása, a fejlesztések indirekt befolyásolása a regionalitás, a szakmaiság és a gazdasági racionalitás alapján, - a közoktatás szerepének erősítése, a humánszolgáltatások rendszerében, - az együttműködés ösztönzése a fenntartók között, - ésszerű, előre mutató szakmai döntések előkészítése, támogatása, a helyi érdek érdekérvényesítés távlati realitásai mellett. A fejlesztési terv akkor éri el célját, ha nem kötelező érvényű dokumentum, de olyan iránymutató, amely tiszteletben tartja az önkéntesség elvét, a fenntartói autonómiát, és olyan prioritások mentén mutat cselekvési irányt a közoktatás fejlesztésében, amelynek előnyeit hosszú távon minden szereplő élvezheti.
Szombathely város vonzáskörzete Szombathely összesen 333 településre gyakorol vonzást, mivel ennyi településről járnak ide dolgozni. Az összes idejáró 57% - a férfi, több mint fele 40 év alatti, kétharmada középiskolai végzettségű és 51, 3% dolgozik az iparban, 45,9% a szolgáltatásban, s csupán 2,8% az agrárszektorban. Abszolút domináns Szombathely vonzása 16 településre, ahonnan a keresőknek több mint 60%-a jár a megyeszékhelyre, 15 településről a keresők többsége. Lényegében ez a 31 település nevezhető már a szombathelyi agglomeráció szűkebb területének, hiszen ezen települések lakói nem csak a munkába járást tekintve kötődnek szorosan Szombathelyhez. Közoktatás helyzete a kistérségben Minden társadalom egyik legfontosabb feladata az oktatás megszervezése. Ennek során meg kell határozni az állam és az önkormányzat feladatát és felelősségét. Dönteni kell a finanszírozás módjáról, feltételeiről és mechanizmusáról. Az lapfokú oktatás a települési önkormányzatok kötelező feladata, így döntési jogköre abban van, hogy milyen módon látja el az oktatási feladatokat: - maga oldja meg, - saját intézményhálózattal látja el - más helyi önkormányzattal kötött megállapodással látja el - egyéb módon látja el
Óvoda A közoktatási törvény alapján a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény az óvoda, melyben a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
17
Az óvoda a gyermekek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Kötelező az óvodai nevelés a gyermek ötödik életévétől. Vadvirág Óvoda Vép Fenntartó önkormányzatok: Vép Város Önkormányzata és Bozzai Község Önkormányzata.
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
4
4
4
3
n. a.
n.a.
89
103
95
85
n. a.
n.a.
22,5
25,75
23,75
28,33
n.a.
n.a.
Csoportok száma Létszám Átlaglétszám
Általános iskolák A közoktatási törvény alapján az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskolában nyolc évfolyam van. Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyik az alapító okiratban meghatározottak ellenére – egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamban. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészült középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A kistérségben az általános iskolák többsége azonos létszámgondokkal küzd. Egyre nehezebben tudnak megfelelni az alsó tagozaton elvárt 15,75 fős és a felső tagozaton elvárt 17,25 fős követelményeknek, amelyek révén a költségvetési törvény lehetővé teszi a többcélú kistérségi társulásnak, hogy kiegészítő támogatást igényeljen. Cél: az általános iskolák esetében olyan kistérségi oktatási rendszer kialakítása, amelyben stabil létszámokkal rendelkező 1-8 évfolyamos általános iskolák töltenek be központi iskolai szerepet, és ezen iskolák mellett 1-4 vagy 1-6 évfolyammal rendelkező tagiskolák működnek. Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény 1909-ben alapították. Többcélú összetett iskola, melynek intézményegységei az általános iskola és az alapfokú művészetoktatási intézmény. Fenntartó önkormányzatok: társulási formában Vép Város és Bozzai községi Önkormányzatok. A Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény a szombathelyi kistérség egyik legnagyobb iskolája. Középfokú oktatás, szakképzés, kollégiumok A szombathelyi kistérség falvai és Szombathely középiskolás korosztálya számára 13 önkormányzati középfokú nevelési, oktatási intézmény valamint négy alapítványi illetve egyházi iskola kínál színvonalas oktatást és a képességeknek megfelelő elhelyezési lehetőséget.
18
Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat a gyermekek, fiatalok magatartási, beilleszkedési, teljesítménybeli zavarainak, neurotikus tüneteinek diagnosztikus vizsgálatát végzi, szükség esetén szakvéleményben rögzíti ennek eredményét. A feltárt problémák megszüntetését enyhítését célozzák meg a speciális fejlesztések, az egyéni, csoportos pszichoterápia, a családterápiás ellátás. Szakmai szolgáltatás a kistérségben A kistérség közoktatási intézményei, fenntartói, illetve intézményhasználói számára a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat a BDF Pedagógiai Szolgáltató Központja biztosítja. Alapfokú művészeti oktatás Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Nemzetiségi vagy nemzetiségi nyelvet oktató óvoda, iskola A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenntartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A közoktatásról szóló törvény a különleges gondozásra jogosultak körébe bevonja azokat a gyermekeket, tanulókat is, akik beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdenek, bár egyedi sajátosságaik nem térnek el oly mértékben az átlagtól, hogy annak alapján a sajátos nevelésű igényű- korábbi elnevezéssel: fogyatékos – gyermekek közé sorolódnának. Tankötelezettségük eredményes teljesítéséhez mégis – átmenetileg vagy tartósan – az iskolai oktatás során differenciált foglalkoztatásra és kiegészítő szolgáltatásokra van szükségük. Összefoglalás A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával – vagyis a gyermekek helyben tartásával – a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ELŐTERJESZTÉS 2.3.1.Vép Város Önkormányzat Képviselő – testületének 2013.február 14.-i ülésének napirendi pontjához. Az államháztartás konszolidálása mellett 2013.évben folytatódik az állami működés egészének átalakítása, melynek célja egy hatékonyabb, a gazdaság igényeinek megfelelő ellátórendszerek kialakítása. E folyamatok részeként 2013. évben az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozás rendszere is változott. A 19
normatív alapú finanszírozást a feladatalapú finanszírozás váltotta fel. Állami fenntartásba kerültek az iskolák is 2013.01.01-től, mellyel párhuzamosan a forrás telepítése is változik. Feladat áthelyezés megjelenik a közoktatásban is. 2013.01.01-től az iskolai oktatás állami feladattá vált, fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartóhoz került, annak intézmény egysége lett. A 3000 lakos alatti önkormányzatok részére tv. szerint kötelező volt az iskolai működtetés biztosítása. Ezen felül a takarítási tevékenység 4 fő technikai személyzet: takarító és portai személyzet átvétele. A működtetési feladatok átvétele a GAMESZ-hoz került. Ezen a területen központi támogatással nem számolhatunk. Az Önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatások, szociális, rászorultsági jellegű ellátások:
• Támogatásértékű Működési kiadások: 2.736 e Ft. (Orvosi ügyelet, Katasztrófa védelem, Vérszállítás, Családsegítő szolgálat) • Működési célú pénzeszköz átadások ÁHT-n kívülre: 1.500 e Ft. (Civil szervezetek támogatása) • Társadalom, szoc.politikai és egyéb támogatások: 4.050 e Ft. o Egyszeri gyermekvédelmi támogatás: 550 e Ft. o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: 250 e Ft. o Köztemetés: 250 e Ft. o Átmeneti segély: 2.400 e Ft. o Temetési segély: 500 e Ft. o Egyéb: 100 e Ft. 2.3.2. A képviselőtestület ciklusprogramja 2010-2014 A ciklus programot meghatározza Vép társadalmi, gazdasági helyzete, pénzügyi lehetősége, intézményrendszer felépítése és nem utolsó sorban a lakosság elvárásai és a kormány központi politikája. 2009. július 1-től városi címmel rendelkezik Vép. A ciklusprogram prioritásai: - A fejlett intézményrendszer zökkenőmentes működtetése. - Városi arculatterv kidolgozása, városias megjelenés folyamatos fejlesztése. - Munkahelyteremtés. A Vép Fejlődéséért Közalapítvány felhasználásával, sokkal jobban be kell vonni azokat a lakosokat és társaságokat, aki a város fejlődését elő kívánják mozdítani. Célul tűzzük ki, hogy Vép egy olyan kisváros legyen, ahol minden generáció jól érzi magát, és vonzó a betelepülni vágyó polgárok és vállalkozások számára. Felújítások, beruházások: - El kell indítani a pályázati támogatásban részesült Rákóczi utca megépítését - A városháza épületét városhoz méltóvá kell tenni. A dolgozók és az ügyfelek részére a megfelelő körülményeket ki kell alakítani, az akadálymentesítést el kell végezni. Ehhez pályázati lehetőséget kell keresni. - Az utak és a járdák tartós burkolatú felújítását folytatni kell. Évente ütemezett terv alapján , sürgősségi sorrendben, a GAMESZ javaslatára és a képviselőtestületi döntés alapján.
20
2.3.3. Vép város településrendezési terve 2010 IV. Környezet-egészségügy, az emberi egészség védelme Egyre több veszély fenyegeti a szervezetünket napjainkban mind fokozottabban tapasztalható környezetszennyezés következtében. A közszellemben egyre erősödik a igény arra, hogy a gyógyítás helyett az egészségmegőrzés, a betegségek kialakulásának megelőzése kerüljön előtérbe. Az Önkormányzati környezetvédelmi program legfontosabb megoldandó feladata 1. 2. 3. 4. 5.
egészségmegőrzési, betegség megelőzési tájékoztatás, felvilágosítás környezetterhelés csökkentése kedvező levegőminőség megőrzése stressz csökkentése allergiát okozó növények elszaporodásának megakadályozása
1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzési tájékoztatás Az egészséges életmódra történő nevelést már az oktatási-nevelési intézményekben meg kell kezdeni, a település felnőtt lakossága részére pedig a háziorvos és/vagy a védőnő segítségét kell igénybe venni. Kiemelten kell figyelmet fordítani a lelki problémák gondozására is, illetve a település nyugdíjas lakosságának segítésére. Operatív lépések a. előadások, ismertető programok szervezése b. a település lakosságának egészségügyi állapotfelmérése c. szponzorált egészségügyi szűrések megszervezése d. felkészülés az egészségügyi világnapokra. 2. Környezetterhelés csökkentése A környezeti károk kialakulását leghatékonyabban a terhelés csökkentésével érhetjük el. A közlekedés esetleges átszervezése a zajterhelés csökkentésével jár együtt. A meglévő, kiépített csatornahálózat csökkenti a talaj és a vizek szennyezettségét. A megfelelő hulladék kezelés jótékony hatással van a környezeti elemek minőségére. 3. Kedvező levegőminőségi állapot megőrzése A település levegőminősége országos viszonylatban jónak nevezhető, tehát fontos szempont ennek megtartása a későbbiek során. 4. Stressz csökkentése Manapság az emberek többsége egyre több ülőmunkát végez, még a falusi ember is. Az emberek a szabadidejükben is szívesen ülnek a televízió, a számítógép előtt. Megállapítható, hogy a lakosság egyre kevesebbet mozog, mozgásszegény életmódot folytat. 5. Allergiát okozó növények elszaporodásának megakadályozása Magyarországon is egyre több ember szenved allergiában, a terjedési arány rohamosan nő évről évre. Napjainkban az allergiát népbetegségnek is nevezhetnénk. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetnénk magunk és embertársaink egészségének megóvása érdekében. Az allergiát okozó növények elszaporodásának megakadályozása nagyon sok esetben nem is pénzkérdés. 21
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen
nyilvántartott álláskeresők száma nő
2008 1254 1305 2559 2009 1228 1042 2270 2010 1218 1034 2252 2011 1294 1233 2527 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 36 91 59 47 na
% 2.87 7,41 4,84 3,63 na
fő 59 99 92 44 na
férfi % 4,52 9,5 8,89 3,56 na
összesen fő % 95 3,71 190 8,37 151 6,7 91 3,6 na na
Nyilvántartott álláskeresők száma 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
nő férfi
2008
2009
2010
2011
22
Az országos munkanélküli rátához képest a szombathelyi kistérség munkanélküli rátája jóval alacsonyabb. Ennek oka az lehet, hogy a Szombathely vonzáskörzetében lévő településen élők a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát. A Szombathelyi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ők nem is jelennek meg a Munkaügyi Központok nyilvántartásában, mint munkanélküliek. Vép városában a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben kiemelkedően magas volt. 2010-ben a női álláskeresők száma jelentősen csökkent, ami 2011-ben további csökkenést mutat. 2011-ben a férfi álláskeresők száma is jelentős csökkenést/több mint a fele/ mutat az előző évekhez képest. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
fő % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb
2008
2009
2010
2011
2012
95
190
151
91
n.a.
3 3,15 17 17,89 14 14,73 10 10,52 5 5,26 9 9,47 14 14,73 14 14,73 9 9,47 0 0
10 5,26 33 17,36 15 7,89 32 16,84 9 4,73 28 14,73 18 9,47 28 14,73 17 8,94 0 0
5 3,31 26 17,21 17 11,25 25 16,55 19 12,58 15 9,93 14 9,27 16 10,59 13 8,6 1 0,66
7 7,69 20 21,97 4 4,39 12 13,18 11 12,08 13 14,28 9 9,89 9 9,89 6 6,59 0 0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
23
Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2009
Regisztrált munkanélküliek száma 2008 20 éves
20 éves
21-25 év
21-25 év
26-30 év
26-30 év
31-35 év
31-35 év
36-40 év
36-40 év
41-45 év
41-45 év
46-50 év
46-50 év
51-55 év
51-55 év
56-60 év
56-60 év
61 év
61 év
Regisztrált munkanélküliek száma 2011
Regisztrált munkanélküliek száma 2010 20 éves
20 éves
21-25 év
21-25 év
26-30 év
26-30 év
31-35 év
31-35 év
36-40 év
36-40 év
41-45 év
41-45 év
46-50 év
46-50 év
51-55 év
51-55 év
56-60 év
56-60 év
61 év
61 év
A táblázatból és a grafikonokból jól látható, hogy a 21-25 év közöttieknél a legmagasabb a munkanélküliség a vizsgált években. 2009-ben a 21-25 évesek mellett a 31-35 éves korosztály, valamint a 41-45 évesek és az 51-55 évesek között magas a munkanélküliek száma.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 36 59 95 2009 91 99 190 2010 59 92 151 2011 47 44 91 2012 na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal l
nő 15 57 36 29 na
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 21 36 41,6 35,59 37,89 58 115 62,6 58,58 60,52 61 97 61,0 66,63 64,23 25 54 61,7 56,8 59,34 na na na na na
24
180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek
Nyilvántartott munkanélküliek 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
70 60 50
nő
40
férfi
30
nő férfi
20 10 0
2008
2009
2010
2011
2008
2009
2010
2011
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy 2009-ben a nők és férfiak száma szinte azonos, mind kettő magas értéket mutat, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között, de ez a rendelkezésre álló 2010-es adatoknál a női munkanélküliek száma csökken, a férfiaknál némi emelkedést mutat. 2011-es évben, mint két nemnél jelentős csökkenés tapasztalható. A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos →vas megyében: 25,335 Vépen 2009-ben 3506 fő volt a lakónépesség, ebből összesen 115 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli. Ebből látszik, hogy a településen a megyei átlag felett van a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya.
3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év
18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 315 322 637 2009 307 313 620 2010 295 311 606 2011 317 309 626 2012 na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 2 4 8 7 na
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen % fő % fő % 0,63 6 0,01 8 1,25 1,3 14 4,47 18 2,9 0,02 16 5,14 24 3,96 0,02 11 3,55 18 2,87 na na na na na
25
18-29 évesek száma 325 320 315 310 305
nő
300
férfi
295 290 285 280 2008
2009
2010
2011
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 16 14 12 10 8
nő
6
férfi
4 2 0 2008
2009
2010
2011
A településen a férfi pályakezdő munkanélküliek száma 2008-ban és 2009-ben háromszorosa volt a nőkének, de számuk 2010-re az arány kétszeresre csökkent. 2011-ben is a pályakezdő férfiak száma a magasabb, de már kisebb arányban.
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 2001 3016 1534 1482 2011 na na na Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás év
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő 2663 1301 1362 na na na
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 353 11,7 233 15,18 120 8,09 na na na na na na
26
15 éves és idősebb lakosok száma 2001
1482
Nő 1534
Férfi
15 évesnél idősebb, legalább általános iskolai végzettek 2001
1301 1362
Nő Férfi
Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-x évesek száma 2001
Nő Férfi
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Nincs adat az alacsony iskolai végzettségűek számáról.
27
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál magasabb 8 általánosnál 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 95 5 5,26 38 40 52 54,73 2009 190 5 2,63 75 39,47 110 57,89 2010 151 4 2,64 59 39 88 58,2 2011 91 1 1 36 39,56 54 59,34 2012 na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Nyilvántartott álláskeresők száma 190
200
151 150
100
95
91
50
0 2008
2009
2010
2011
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő Fő 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
% 0 0 0 0
A településen lévő általános iskolában intézményekben tanulhatnak a Vépi lakosok.
felnőttoktatási
nincsen
felnőttoktatás.
Szombathelyi
28
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Vép városában működik az FVM DAszk Szakképző Iskola, ahol középfokú felnőtt oktatás nem történik. A középfokú felnőtt oktatás a megyeszékhelyen, Szombathelyen történik. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat intézményeiben és közterületen dolgoznak a foglalkoztatottak. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
24
1,06
na
na
2011
47
1,66
na
na
na
na
na
2012 na Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
Közfoglalkoztatásba résztvevők száma
24 2010 2011 47
29
A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a kétszeresére nőtt a vizsgált időszakban. Ennek oka lehet a közeli városban bezárt üzemeknél megszűnt munkahelyek valamint a pályakezdők elhelyezkedési nehézségei. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Munkahely szempontjából két város Szombathely és Sárvár közelsége a meghatározó. Szombathely és Vép távolsága 6 km, ami kerékpárral is könnyen megtehető távolság. Autóbusszal 15 perc, személyautóval 10 perc alatt lehet a városba elérni. Sárvár Véptől 25 km, autóbusszal 34 perc, autóval 25 perc a menetidő. Az autóbusszal való munkába járás hátránya, hogy nem minden esetben felelnek meg az induló, illetve az érkező járatok a munkába járók igényeinek, illetve hétvégén ritkábban indulnak járatok. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Művelődési Házban számítógépes tanfolyamokat szerveznek minden korosztálynak. Jelenleg német és angol nyelvű tanfolyamok vannak, amelyekre lehetőség van jelentkezni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Nem rendelkezik a település vele.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Csak közfoglalkoztatás keretében van lehetőség a foglalkoztatásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma
2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév
Nyilvántartott álláskeresők száma 111 88 83 38 320 130 164
segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 16 14,41 10 11,36 17 20,48 8 21,05 51 15,93 14 10,76 12 7,31 30
2009. 3. negyedév 181 2009. 4. negyedév 186 2009. átlag 661 2010. 1. negyedév 207 2010. 2. negyedév 161 2010. 3. negyedév 156 2010. 4. negyedév 142 2010. átlag 666 2011. 1. negyedév 171 2011. 2. negyedév 106 2011. 3. negyedév 104 2011. 4. negyedév 90 2011. átlag 471 2012. 1. negyedév 118 2012. 2. negyedév 93 2012. 3. negyedév 97 2012. 4. negyedév 99 2012. átlag 407 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
16 23 65 24 18 22 19 83 26 9 10 4 49 4 3 3 3 13
8,83 12,36 9,83 11,59 11,18 14,10 13,38 12,46 15,20 8,49 9,43 4,44 10,40 3,38 3,22 3,09 3,03 3,19
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 95 2009 150 2010 151 2011 91 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
álláskeresési járadékra jogosultak fő % n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a.
A nyilvántartott álláskeresők ez első három hónapban jogosultak álláskeresési járadékra, amelyet a Vas Megyei Munkaügyi Központ utal. A járadék megszűnése után FHT - t kérhetnek az önkormányzattól a munkanélküliek.
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában na na na na 10 5,26 71 37,36 11 7,2 76 50,33 22 24,17 39 42,85 n.a. n.a. n.a. n.a. rendszeres szociális segélyben részesülők
2008 2009 2010 2011 2012
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
na 0 0 0 n.a.
na 0 0 0 n.a. 31
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés
Rendszeres szociális segélyben részesülők
25
22
20 15
11
10 10 5 0 2009
2010
2011
A táblázatban a rendszeres szociális segélyben részesülők számát és foglalkoztatást helyettesítő támogatást a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítottuk. 2011-ben a segélyben részesülők száma jelentősen, kétszeresére nőtt.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
80
76
71
70 60 50
39
40 30 20 10 0 2009
2010
2011
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 2011-ben csak nem felére csökkent. Azoknak a száma akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett a vizsgált adatok nem szerepelt. 2012ben 2 főtől vonták meg a jogosultságot. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
32
3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány
bérlakás állomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
szociális lakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008 1171 0 4 0 2009 1176 0 4 0 2010 1178 0 4 0 2011 1180 0 4 0 2012 na na na na Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Összes lakásállomány 1180
1180 1178 1178 1176 1176 1174 1172
1171
1170 1168 1166 2008
2009
2010
2011
A lakásállomány folyamatosan emelkedik a vizsgált években, ez a pozitív irány az új lakópark kialakításának a bevándorlás emelkedésével magyarázható.
3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma
Hajléktalanok száma
2008
0
1
2009
0
1
2010
0
0
2011
0
0
2012 Forrás: önkormányzati adatok
0
0
Hajléktalan személy 2008-ban és 2009-ben volt a településen. Jelenleg nincs hajléktalan személy a városban.
33
3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 39 2009 26 2010 29 2011 56 2012 na Forrás: önkormányzati adatok
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 na
Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 56
60 50 40
39 26
30
29
20 10 0 2008
2009
2010
2011
a) bérlakás-állomány A városban négy bérlakás van, jelenleg mindegyikben élnek bérlők. b) szociális lakhatás A szociálisan rászorulók lakhatása a településen jelenleg nem megoldott, nincs szociális bérlakás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincs lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan. e) lakhatást segítő támogatások A lakhatást segítő támogatást a lakásfenntartási támogatásban részesítettek kapják, számuk évről évre emelkedik, 2011-ben jelentősen nőtt a támogatásban részesülők száma. f) eladósodottság Adósságcsökkentési támogatásban nem részesül senki a városban.
34
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Vép városának külterületi részén van Ferenc major, amely külterületi lakott hely. Itt öt lakásban 9 személy lakik. A lakásokban villany van, egyéb közmű hiányzik. Az autóbusz közlekedés a városba és megyeszékhelyre is jó.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
Vép településen nincsen telep, szegregátum. Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi törvény szerint beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése is. Vép városában az alapellátás biztosított. A szociálisan rászorulók részére étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, valamint nappali ellátás keretében Idősek Klubja működik. A településen élők részére a fekvőbeteg és a járó beteg szakellátás a megyeszékhelyen, Szombathelyen, a Markusovszky Kórház és Rendelőintézetben biztosított. A járó betegek szakellátását végzi a megyeszékhelyen a Vasútegészségügyi Szolgáltató KHT is. Vépről a szolgáltatások jól megközelítetőek autóbusszal és vonattal is.
35
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szervezett háziorvosi szolgálatok száma szolgáltatások száma 2008 0 2 2009 0 2 2010 0 2 2011 0 2 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 n.a.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 89 2009 83 2010 85 2011 119 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 119
120 100
89
83
85
80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
A közgyógyellátással rendelkezők száma 2011-ben jelentősen emelkedett. Ez magyarázható lehet a népesség elöregedésével, valamint a mindenkit érintő gazdasági válsággal. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 20 2009 20 2010 15 2011 24 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 36
Ápolási díjbanrészesítettek száma 24
25 20
20
20 15 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Vépen a prevenciós feladatokat elsősorban a védőnők végzik. A családvédelem keretében minden korosztályú és minden nemű polgár ellátása a feladatuk közé tartozik. A szűrések a gyermekeknél kötelezően 1, és 6 hónapos korban történik, majd ezt követően hat éves korig évente. A vizsgálatokról igazolást állítanak ki, amelyen szereplő adatok a következők: testi fejlődés, pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák vizsgálata, látás kancsalság vizsgálata, hallás vizsgálata, beszédfejlődés, mozgásszervek vizsgálata. Iskolás korban a szűrések mellett rendszeres felvilágosító előadásokat tartanak a táplálkozásról, életmódról, káros szenvedélyekről. Az iskolás korban egyik kiemelt feladat a tetvesség megelőzése, amelyet rendszeresen végeznek a védőnők. Középiskolában a szűrés mellett a felvilágosítás és a prevenció fontos: drog, dohányzás, szexuális életre nevelés, párkapcsolati tanácsadás és a családi életre nevelés. A védőoltások adása a betegségek megelőzésében nagyon fontos a kötelező oltásokon kívül kampányoltás és ismétlő oltás van. A közösségi egészségnevelés az óvodában, iskolákban, nyugdíjas klubban, az Idősek Klubjában, kismama klubban rendszeresen történik. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés ingyenes, a tájékoztatás a kötelező megjelenésekről írásban az előadásokról hirdető táblákon, újságban való megjelenéssel történik. Szórólapokkal, ingyenes kiadványokkal minél szélesebb rétegekhez való eljutás biztosított.
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő ellátás az óvodában rendszeresen logopédus az iskolában gyógypedagógus részvételével történik. Azoknak a gyermekek ellátása akiknek a fejlesztése helyi körülmények között nem elegendő azok Szombathelyre, az Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolába kapnak ellátást, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, oktatása történik. A rehabilitációs ellátás a Markusovszky Kórház Központi Rehabilitációs Osztályán végzik, ahol elsősorban mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegeket kezelnek, a baleseti sérülések, amputáltak, protézis műtétek, idegrendszeri károsodások következtében létrejött bénulások kezelését végzik. 37
A rehabilitációs járó beteg ellátás Szombathelyen a nappali kórházban történik. Az osztály feladata a Markusovszky Kórház fekvő- és járó-, Szombathely és vonzáskörzete járó betegeinek fizioterápiás ellátása. A betegek túlnyomó része mozgásszervi, de tevékenységi körünk a postoperatív, a kardiológiai, a pulmonológiai és egyéb betegek rehabilitációjának elősegítése is.
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az étkeztetés, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátási forma a GAMESZ, mint önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv költségvetésében szakfeladatra tervezve biztosítja, az önkormányzat. Az ebédet a gAMESZ által működtetett konyhán a vépi óvodában főzik. Az étlap összeállításánál figyelembe veszik, hogy az ételek változatosak, finomak és közétkeztetés szabályainak megfeleljenek. Diétás étrend nincs biztosítva.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az általános iskolában sportkör működik, a gyerekek rendszeresen részt vesznek a környéken megrendezett versenyeken ahol jó eredményeket érnek el. A Művelődési Házban a mozgás különböző formáira van lehetőség heti rendszerességgel: aerobik, balett, karate, zumba, jóga, gyógytorna, hastánc. A Vépi Városi Sport Egyesület fő tevékenységi köre: sportolási lehetőség biztosítása minél szélesebb rétegben. Lehetőség van teniszezésre, a sportpályán különböző tevékenységekre. A város közvetlen szomszédságában lovarda működik, ahol kikapcsolódni, sportolni, a természetet megismerni lehet.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Vépen a személyes gondoskodás keretein belül házi segítségnyújtás, családsegítés, étkeztetés, nappali ellátás – Idősek Klubja működik. A szolgáltatások minden rászoruló részére hozzáférhetőek, de mivel ezek a szolgáltatások különböző helyeken találhatóak a hozzáférésnél nem mindig egyértelmű, hogy kihez kell fordulni. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés a szolgáltatások igénybevételekor nem fordulhat elő. A munkatársak a Szociális Munka Etikai Kódexét maximálisan betartani kötelesek a kliensekkel történő foglalkozások során. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció hátrányt csökkentő megkülönböztetés, amely hátrányos helyzetűek segélyezése, természetbeni és pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférése, adományok gyűjtése és kiosztásában nyilvánul meg.
38
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai Havonta közéleti teadélután, színjátszó kör, nyugdíjas klub, foltvarró kör, tanfolyamok –német, angol, gitár, plébánia családi délelőtt, városnap – Vép a világközepe, retró május elseje, farsang, szüreti felvonulás. A civil szervezetek rendszeresen szerveznek kirándulásokat, bálokat, ahol a település minden lakosa részt vehet. Évente tavasszal kerül sor a közmeghallgatásra, amelyen a közélet iránt érdeklődő lakosok részt vehetnek. A városban megemlékezésre kerülnek egyházi és nemzeti ünnepeink. Karácsony előtt több napon át Szeretet vendéglátás van, ahol meleg itallal, élelemmel kínálják az arra járókat. A vendéglátók magán személyek, civil szervezetek, és az önkormányzat intézményei. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusok nincsenek a településen.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Egyházmegyei Karitasz célja a hátrányos helyzetű családok támogatása, szociális ruhavásár rendezése, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok segítése. Máltai Szeretetszolgálat: célja a hátrányos helyzetű családok, tanulók támogatása, segítése. Vöröskereszt Alapszervezet: célja a helyi véradások szervezése, segítségnyújtás idős, beteg embereknek, sok gyermekes családok adománnyal való támogatása. Az Idősek Klubjában rendszeresen van ruhagyűjtés, amelyek a rászorulók között kerülnek kiosztásra. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem működik roma nemzetiségi önkormányzat.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
21-25 éveseket érintő munkanélküliség (3.2.2.)
Piacképes szakmára való átképzés, felnőtt képzés. A helyi munkáltatóknál milyen végzettségű munkavállalóra lenne szükség Helyi vállalkozások ösztönzése, hogy alkalmazzanak helyi tartós munkanélkülit. Gondozási központ létrehozása
Tartós munkanélküliek aránya magas a regisztrált munkanélküliek számához képest (3.2.3.) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés (3.6.2./f)
39
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2011-es adat
lélekszám arány %
Állandó népesség száma
3450
Gyermekek száma összesen
628
18,2
Állandó népességből nő
1748
50,6
Állandó népességből férfi
1702
49,3
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
83
2,4
Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma
206
12,1
Állandó népességből a 0-14 éves nők száma
212
12,12
Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma
73
4,28
Állandó népességből a 15-17 éves nők száma
54
3,08
Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR
Állandó népességből nők, férfiak és gyermekek aránya 2011
628
gyermek
1702
nő férfi 1748
Demográfiai trend Év Gyermekek száma 0-17 éves korig
2008 630
2009 599
2010 563
2011 628
Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR
40
Gyermekek száma 0-17 év között 640 630
628
620 600
599
580 563
560 540 520 2008
2009
2010
2011
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 2008 6 5 2009 2 6 2010 0 2 2011 1 0 2012 1 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés védelembe vett 18 év alattiak száma
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 31 27 19 22 29
Veszélyeztetett kiskorúak száma 35
31
30
29
27
25
22 19
20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
41
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben részesítettek száma gyermekek száma 2008 83 2 0 2009 95 5 0 2010 94 7 0 2011 88 8 0 2012 81 9 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
0 0 0 0 0
10 13 16 21 9
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 25 21 20 16 15 10
13 10
9
5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 95
95
94
90 85
88 83 81
80 75 70 2008
2009
2010
2011
2012
42
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya egyharmad a 0-17 éves korosztályban, ami jelzi a gyermeket nevelő családok anyagi rászorultságát. Az iskola tej program keretében a tanulók 1-8 osztályban naponta egy pohár tejet kapnak, melyet a Klebersberg Intézményfenntartó finanszíroz. A gyümölcs program keretében az 1-4 osztályos tanulók naponta szintén ingyen kapnak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2008 14 25 28 2009 8 30 37 2010 14 27 24 2011 29 27 25 2012 25 31 21 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 49 38 45 43 43
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma 0 1 4 4 4
Nyári étkeztetésbe n részesülők száma
0 37 0 0 0
43
Ingyenes étkezésben részesülők száma az iskolában 35
25
31
30
30 25
27
27
2010
2011
20 15 10 5 0 2008
2009
2012
Ingyenes étkezésben részesülő óvodások száma 29
30
25
25 20 15
14
10
14 8
5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 50
49 45
43
43
2011
2012
38
40 30 20 10 0 2008
2009
2010
44
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A városban nincs magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek.
4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma
Ebből hátrányos helyzetű
2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH
Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma 0 0 0 0 0
Ebből hátrányos helyzetű
0 0 0 0 0
Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma 0 0 0 0 0
Ebből hátrányos helyzetű
0 0 0 0 0
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A Védőnői Szolgálat feladata a családok gondozása. Kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőség érvényesülésére, a hátrányos helyzet kiküszöbölésére, valamint azokra a célcsoportokra, amelyek az egészség szempontjából érzékeny. A védőnő a primér prevenció legfontosabb személye. A védőnő elvégzi szakmai protokoll által előírt szűrővizsgálatokat, védőnői fogadó órát tart, részt vesz a közösségi egészségfejlesztésben, iskolai egészségügyi feladatokat lát el, kapcsolatot tart a társintézményekkel. Alaptevékenységük: családgondozás, nővédelmi gondozás, várandós anyák, gyermekágyas anyák gondozása. A városban kettő védőnői körzet van, valamint az iskola egészségügyi feladatokat, valamint Bozzai település védőnői feladatait is Ők látják el.
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 2 83 2009 2 80 2010 2 98 2011 2 98 2012 2 86 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés védőnői álláshelyek száma
45
Egy védőnőre jutó gyermekek száma 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
98 83
80
2008
2009
98 86
2010
2011
2012
4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar,
Háziorvos által ellátott esetek száma
Gyermekorvos által ellátott esetek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
19 175 18 603 16 678 17 216 n.a.
5 239 7 745 6 381 6 167 n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 20082012 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2
1
A településen működő gyermekorvos egyben az iskolaorvosi feladatokat is ellátja. A városban a fogorvosi ellátás is biztosított. Szakorvosi ellátás Szombathelyen történik.
46
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A fejlesztő ellátás az óvodában logopédus az iskolában gyógypedagógus részvételével történik. Azoknak a gyermekeknek az ellátása, akiknek a fejlesztése helyi körülmények között nem elegendő azok szombathelyre, az Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolába kapnak ellátást, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése, oktatása történik. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés
Szociális szempontból felvett gyerekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
A településen nincsen bölcsőde. A kisgyermekes szülők Szombathelyen lévő bölcsődei szolgáltatást tudják igénybe venni. A védőnőktől kapott információ szerint évente 3-4 gyermeket visznek a városból Szombathelyi bölcsődébe.
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes Családi napközeiben gondozott engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma gyermekek száma száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok A településen nem működik családi napközi.
47
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
2
Hány településről járnak be a gyermekek
4
Óvodai férőhelyek száma
100
Óvodai csoportok száma
4
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
06 óra – 17 óra
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
4 hét Hiányzó létszám
Fő
Óvodapedagógusok száma
11
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
11
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
Dajka/gondozónő
4
0
Kisegítő személyzet
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A Vadvirág óvodában 4 csoport működik. A gyermekek gondozását 11 diplomás óvodapedagógus és 4 dajka végzi. Az óvodának egy kihelyezett csoportja van Bozzaiban. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma
Fő
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű
2008.
0
0
2009.
0
0
2010.
0
0
2011.
0
0
2012.
0
0
2013.
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés
48
A város óvodájában helyhiány miatt nem utasítanak el gyermeket. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai óvodai óvodai óvodai óvodába beírt gyermekgyógypedagógi férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok ai csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 63 4 100 1 89 0 2009 68 4 100 1 97 0 2010 101 4 100 1 107 0 2011 112 4 100 1 111 0 2012 93 4 100 1 108 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma
3-6 éves koró gyermekek száma 120
112 101
100
93
80 63
68
60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
Óvodába beiratott gyermekek száma 120 100
107 89
111
108
97
80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
49
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év
3 éves
4 éves
30 1
28 0
16 3
32 1
2 1
108 6
0
0
0
0
0
0
1
3
6
11
1
22
0
1
3
6
1
11
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 0 0 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt 0 0 0 időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos 0 0 0 helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan 0 0 0 hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés
0 0
0 0
0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
5 éves 6 éves 7 éves Összesen
tagóvoda
A Vépi Vadvirág óvodának nincs tagóvodája. Kihelyezett óvodai csoport működik Bozzaiban. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 102 2011/2012 96 2012/2013 97 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 104 108 101
általános iskolások száma fő 206 204 198
napközis tanulók száma fő % 30 14,5 40 19,6 51 25,8
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon 2010/2011 7 6 13 2011/2012 6 7 13 2012/2013 6 7 13 Forrás: TeIR, KSH Tstar
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 0 0 0
5-8 évfolyamon 0 0 0
összesen 0 0 0
általános iskolai feladatellátási helyek száma db 2 2 2 50
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
216
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
53
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
58
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
48
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
26
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Nem szaktanítást végző tanító 0 Szaktanítást végző tanítók száma 6 Szaktanítást végző tanárok száma 16 Gyógypedagógusok létszáma 2 Gyermekvédelmi felelős 1 Iskolaorvos 1 Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 2 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Hiányzó létszám 0 0 0 0 0 0 0 0
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 29 /14,1 2011/2012 31/15,2 2012/2013 20/10,1 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok d) gyermekjóléti alapellátás - A városban gyermekjóléti szolgálat működik. A rászorulók pénzbeli és természetbeni ellátásokban is részesülnek: étkezési és tankönyvtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodai támogatás. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Vép I. sz. körzet védőnője látja el heti 10 órában. Fogadó óra heti egy alkalommal tart, de gyakorlatilag bármikor elérhető. e) gyermekvédelem - A településen biztosítani kell a gyermekjóléti alapellátások biztosítása: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermekjóléti szolgáltatás. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat a települési önkormányzat jegyzője, illetve a Vas Megyei Kormányhivatal Járási Gyámhivatala látja el.
51
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások - A városban nincs olyan szolgáltatás, amelyet krízis helyzetben az itt élők igénybe vehetnének. Leg közelebb Szombathelyen lenne lehetőség, de ott nem fogadják a más település lakosait. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A városban a gyermekek számára az általános iskolában igénybe vehető: versenyekre való felkészítés, kulturális és sport rendezvényeken való részvétel,mozi látogatás, játszóház, tekézési úszási, lovaglási lehetőségek. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv - A gyermekek étkeztetése biztosított, a rászorulók az óvodában és az iskolában is ingyenes étkezésben, ingyenes tankönyvben részesülnek, a gyerekek. Az étkezésben van 50%-os kedvezményben részesülők is. Hétvégén illetve szünidőkben nincs étkeztetésre lehetőség. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei - A településen nincs hátrányos megkülönböztetés, illetve diszkrimináció. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül - A pozitív diszkriminációval a rászorulók, a nehéz élethelyzetben lévőket segítik. Ezek az étkeztetésben, tankönyv ellátásban, a segélyezésekben nyilvánulnak meg.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A vépi Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, ahol a Bozzai gyermekek tanulnak, Integrációs Pedagógia Rendszer (IPR rendszer) működik, amely kimondottan az esélyegyenlőség megvalósulást célozza. A HH-s és HHH-s tanulók esetében az alábbiak segítik az esélyegyenlőség megvalósulását: - szociális hátrányok enyhítése A tanulók kulturális és sportrendezvényekre való eljuttatása (pl. mozi látogatás, játszóház, vépi tekéző) vásárlási utalvány (cipő- és ruhavásárlás félévente 5.000,- Ft összegben gyermekenként) - együttműködés civil szervezetekkel (Máltai Szeretetszolgálat által szervezett szabadidős tevékenységek, amelyek kulturális, kézműves és sportfoglalkozásokból állnak, Szombathely Városi Sportegyesülettel való együttműködés keretében történő sportfoglalkozások) - pályaorientáció keretében szervezett önismereti tréning, ahol a helyi vállalkozók bemutatnak különböző szakmákat (pl. varrónő, virágkötő, asztalos, üveges, vasipari szakma) és a tanulóknak lehetőséget biztosítanak ezek gyakorlati kipróbálására 52
-
óvoda-iskola közötti átmenet kapcsán az iskola a szülőket és a gyerekeket felkészíti az iskolára. A szülőknek bemutatják az iskolát és a pedagógusokat. Októbertől a leendő első osztályosokat havonta egy alkalommal az iskolában fogadják. A Hívogató című kiadvány segítséget nyújt a sikeres iskolakezdéshez.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek rehabilitációs és habitációs fejlesztő foglalkozásokat kapnak gyógypedagógus segítségével A beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek a szakértői vélemény alapján hetente órás fejlesztést kapnak.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az iskolában két fő gyógypedagógus dolgozik. Az iskolában és az óvodában nincs iskola pszichológus. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az intézményben nincs hátrányos megkülönböztetés, szegregáció. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A városban egy általános iskola működik így összehasonlításra nincs mód. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Rendszeres gyermekvédelemi kedvezményben, átmeneti segélyben részesülők, ingyenes tankönyvben, étkezésben részesülők. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Fogyatékos gyerekekről nincs pontos adat.(4.1.2) Tartós beteg gyermekekről nincs pontos adat. (4.1.2.) Más településre ne járjanak el óvodába illetve iskolába a gyerekek. (4.4.9.) Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek nem találkoznak az óvodában
Adatbázis létrehozása. Adatbázis létrehozása.
Pontatlan nem teljes körű adatok a HHH gyermekek létszámáról
Szülők tájékoztatása, rugalmas felügyelet biztosítása. Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozása óvodai közösségben. A gyermekek integrációjához fontos, hogy megismerjék egymást Adatbázis létrehozása és kezelése.
53
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
férfiak nők férfiak 2008 1305 1254 1246 2009 1042 1228 943 2010 1034 1218 942 2011 1233 1294 1186 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
nők 1218 1137 1159 1247 n.a.
Munkanélküliek férfiak 59 99 92 44 n.a.
nők 36 91 59 47 n.a.
Férfiak és nők aránya 120 99 100
91
92
80 60 40
59
59 44 47
36
20 0 2008
2009
2010
2011
A foglalkoztatottakra vonatkozó adatok, nem pontosan kiszámíthatóak, mert nem mindenki regisztrált munkanélküli, aki álláskereső. A munkanélküliek közül a településen magasabb létszámban vannak a férfiak ez alól 2011 kivétel, amikor a nők voltak többen. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei szakiskola/ gimnázi érettségi munkanélk 8 általánosnál um alacsonyabb 8 általános szakmunkásüli nők végzettségű képző száma 2008 36 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 91 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 59 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 47 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
főiskola
egyetem
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
54
A munkanélküli nők iskolai végzettségéről nincs adat.
Munkanélküli nők száma 100
91
80 59
60 40
47 36
20 0 2008
2009
2010
2011
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő száma bölcsődék száma önkoregyéb mányzati 2008 103 0 0 0 2009 92 0 0 0 2010 95 0 0 0 2011 84 0 0 0 2012 79 0 0 0 Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 3 év alatti gyermekek száma a településen
működő családi napközik száma
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
3 év alatti gyermekek száma 120 103 100
92
95 84
80
79
60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 55
A nők részéről az elhelyezkedés lehetőségét nagyban csökkenti, hogy a településen nincs bölcsőde. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkaügyi központon keresztül vehetik igénybe a foglalkoztatást segítő és képzési programokat. Ennek keretén belül helyben lehetőség van számítógépes ismeretek megszerzésére, ahol az internet szolgáltatás segítségével könnyebben találnak maguknak képzési lehetőséget egyénileg is. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsonyabb végzettségű női munkaerők kaphatnak munkát a közeli városokban Szombathelyen és Sárváron. A multinacionális cégek az alacsonyabb képzettségű munkaerőt is alkalmazzák (pl. LUK, Flextronics). d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzatnak erről nincs információja. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen nincs bölcsőde sem családi napközi, ami megnehezíti nők munkába állását. Az óvodában nincs olyan, hogy helyhiány miatt elutasítanak gyermeket, lehetőség van két és fél éves korban a felvételre, amennyiben szocializációja megfelelő. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma védőnők száma 2008 2 103 2009 2 92 2010 2 95 2011 2 84 2012 2 79 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
átlagos gyermekszám védőnőnként 51,5 46 47,5 42 39,5
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket ért erőszakról nincs adat, krízis esetében nincs megoldva az elhelyezés, nincs krízis szálló, anya otthon, a megyeszékhelyen működők nem fogadnak más településről érkezőket. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
56
5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Férőhelyek száma
önkormányzati anyaotthon a településen
2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében 0 0 0 0 0
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen 0 0 0 0 0
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében 0 0 0 0 0
- A településen nem működik krízis helyzetben igénybe vehető szolgáltatás. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 9 3 2009 9 3 2010 7 0 2011 7 0 2012 7 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi 0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0
Közgyűlések tagjai Férfi 0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0
- A képviselő testület tagjai között a 2010-es választások óta nincs nő. Ez a szociális, a jóléti szolgáltatások, rendeletek meghozatalakor hátrányt jelenhet. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A városban több civil szervezet is van, de olyan amelyik kifejezetten a női esélyegyenlőséget tűzte ki a céljai között olyan nincs. A civilszervezetek közül az Egyházmegyei Karitasz a hátrányos helyzetű családok támogatását tűzte ki céljául. A Máltai Szeretetszolgálat Vépi Szervezete a hátrányos helyzetű családokat, és a tanulók támogatásában vesz részt. A Vöröskereszt Alapszervezet a helyi véradások szervezése, mellett az idős, beteg embereknek nyújt támogatást, valamint a nagy családosoknak segít adományokkal.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön 57
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Bölcsőde, bölcsődés csoport kialakítása az óvodában (5.2.)
Bölcsődés csoport kialakítása az óvodában, családi napközi létrehozásának segítése. Nagymama szolgálat létrehozása, igény, hajlandóság felmérése. Jelzőrendszer működtetésének bevezetése. Nők informálása, segítése védőnői, orvosi, egyházi, civil szervezetek bevonásával. Szerződés kötés Szombathelyi intézménnyel, krízis helyzetben igénybe vehető helyiség kialakítása.
Nőket érő családon belüli erőszakról nincs adat. (5.4.) A városban nincs lehetőség krízis helyzetben lévők elhelyezésére. (5.5)
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 398 2009 409 2010 406 2011 391 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 557 547 512 529 n.a.
összes nyugdíjas 955 956 918 920 n.a.
A táblázatból látható, hogy nyugdíjasok száma csökken. Ez magyarázható azzal, hogy gyakran változik a nyugdíjkorhatár, amely jellemzően növekszik.
Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 600
557
547
500 400
398
409
512 406
529 391 férfiak
300
nők
200 100 0 2008
2009
2010
2011
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete 58
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásáról nincs adat. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A városban Idősek Klubja működik, ahova a tagokon kívül is bemehetnek az érdeklődők a különböző rendezvényekre, előadásokra. Hetente a nyugdíjasok összejönnek két órára a Nefelejcs nyugdíjas klubban ahol az érdeklődésüknek megfelelő programok vannak. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésről. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma
2008 2009 2010 2011 2012
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma
Tartós munkanélküliek száma
55 év feletti tartós munkanélküliek száma
fő
fő
%
fő
fő
%
95
9
9,47
36
n.a.
n.a.
190
17
8,94
115
n.a.
n.a.
151
14
9,27
97
n.a.
n.a.
91
6
6,59
54
n.a.
n.a.
n.a
n.a
na
n.a.
n.a.
n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen felnőtt háziorvosi, fogorvosi rendelő van, amelyek rendelési időben elérhetőek. Szakorvosi rendelésre a közeli megyeszékhelyre kell menni. Szükség esetén a beteg szállítás és mentőszolgálat is rendelkezésre áll. A városban a házi segítségnyújtás keretén belül az otthonukban élő segítségre szoruló idős emberek ellátása biztosított csekély összegért. Az Idősek Klubjába kap ellátást, aki társaságra vágyik, itt az étkezés is biztosított. Szükség esetén a szállítás is megoldható. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
2008 2009 2010
64 év feletti lakosság száma fő 519 522 505
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 25 4,81 25 4,78 25 4,95 59
2011 505 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
25 n.a.
4,95 n.a.
64 év feletti lakosok száma 525 520
522 519
515 510 505
505
505 500 495 2008
2009
2010
2011
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 2 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Vép városában a Nefelejcs nyugdíjasklub, a Művelődési Ház és Könyvtár, valamint az Idősek Klubja rendszeresen szervez kulturális rendezvényeket. Szükségesetés segítik szállítással az idősek eljutását a rendezvényekre. c) idősek informatikai jártassága Nincs adat az idősek informatikai jártasságáról. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Vép városában Idősek Klubja működik, amely a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok ápolására, szórakozásra, pihenésre, étkezésre, mosásra, valamint alapvető higiénés szükségleteik kielégítésére. A szabadidős programok szervezése, a személyre szabott bánásmód megvalósítása, az otthonos, kényelmes környezet biztosítása segíti, hogy a napjait az intézményben eltöltő idős ember jól érezze magát. A programok, előadások nyitottak, az ellátotti körön kívül az érdeklődő lakosság részére is elérhetőek. Az intézmény programjai alkalmazkodnak a helyi igényekhez. 60
Napokra meghatározva állandó programok vannak, hétfőn versek olvasása, szavalása, novellák felolvasása, kedden közös nótázás, szerdán kézimunkázás /horgolás, hímzés, varrás stb/, csütörtökön – kvíz játékok, társasjátékok, fejtörők, pénteken – kreatív foglalkozás /gyöngyfűzés, origami, fonal technika stb./ . Az intézményben megünneplésre kerülnek nemzeti ünnepek, októberben egyhetes program van az időseknek az idősekről. Minden évben sor kerül a jelmezes farsang, a nőnap, majális megrendezésére, a születés napok megünneplésére, közös kirándulásokra. Nagy sikere van a közös játéknak és sütés főzésnek. Az Idősek Klubja dolgozói arra törekednek, hogy az idős emberek jól érezzék magukat, kellemes légkört biztosítsanak, mindennapjaikat szebbé tegyék az idős embereknek, hozzájáruljanak az életminőségük javulásához. A Nefelejcs Nyugdíjasklub célja a tartalmas szabadidő eltöltésének biztosítása nyugdíjas korú emberek számára. A klubot 1980-ban alapították. A heti rendszerességgel tartják a foglalkozásokat a vépi művelődési házban. A klub tagjai megtartanak minden jelentős ünnepet (Karácsony, Mikulás, Nőnap, stb.), vetélkedőket, mulatságokat szerveznek (pl.: Farsang), elmaradhatatlan résztvevői/szervezői a város kulturális rendezvényeinek. Kapcsolatot tartanak más nyugdíjas-klubokkal is, eleget tesznek minden felkérésnek. Dalaikkal, tréfás jeleneteikkel örömmel kiállnak fellépni - nemcsak a vépi rendezvényeken, hanem a - megyénk területén megrendezett, találkozókon. Évente többször felkerekednek és kirándulásaik alkalmával bejárják országunk szebbnél szebb tájait. Ötleteikkel, folyamatos, lelkes tevékenységükkel üdítő színfoltjai a művelődési ház életének. A Szépkorúak Karácsonya hagyományosan karácsony előtt kerül megrendezésre. Az önkormányzat képviselői vendégül látják és együtt ünneplik a karácsonyt Vép város 70 év feletti lakóival. Az est keretében kulturális műsorral szórakoztatják az időseket, majd ezt követően vendégül látják az idős embereket. Az este további részében kellemes hangulatú beszélgetés folyik rég nem látott ismerősökkel.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés.
A fiatalok helyben, az idősek gondozásában, segítségében aktívan részt véve dolgozzák le az előírt 50 óra önkéntes munkát Olyan programok szervezése, melyek kifejezetten ezt a két célcsoportot vonnák be. Iskola, Idősek Klubja együttműködése. Pótnagyszülő program igény szerinti bevezetése.
Idősek és fiatalok, gyerekek több közös programon találkozzanak.
61
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 40 2009 39 2010 34 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 41 53 9 16 n.a.
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen nincs foglalkoztatás a fogyatékkal élők számára. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs hátrányos megkülönböztetés. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az önálló életvitelt támogatásában a családsegítő szolgálat vagy az Idősek Klubja ad támogatást. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátásához való hozzájutás lehetőségeiről a tájékoztatást a helyi önkormányzat szociális ügyintézőjétől, a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat szakemberitől kaphatja meg a segítségre szoruló személy. 62
- A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. - A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. – Közlekedési támogatás - Akadálymentesítési támogatás amely mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható - Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége - A településen az önkormányzat, a fogorvosi és a gyermekorvosi rendelő nem akadály mentes. A többi középület akadálymentes. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége - A takarékszövetkezet nem akadálymentesített. c) munkahelyek akadálymentesítettsége - Az intézmények közül a Művelődési Ház, az I. sz. orvosi rendelő, a védőnői szolgálat helyisége, a posta, az Idősek Klubja akadálymentes, a gyógyszertárban csengő jelzésével lehetséges a mozgáskorlátozott személyek kiszolgálása. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége - Az új parkolók kialakítása alkalmas mozgáskorlátozottak részére. A járdák lejárói nem mindenhol biztonságos kerekesszékkel való közlekedésre. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) - A településen nincs fogyatékosok intézménye. A segítségre szoruló fogyatékos személyek segítését az Idősek Klubja és a házi segítségnyújtás végzi. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A segítségre szoruló mozgáskorlátozottak a lehetőségekhez képest minden támogatást megkapnak. 63
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Fogyatékkal élő felnőtt korú lakosságról alig van adat. Akadálymentes környezet
Adatbázis létrehozása a fogyatékosság megnevezésével. A középületek akadálymentesítése
64
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) - Egyházmegyei Karitasz célja a hátrányos helyzetű családok támogatása, szociális ruhavásár rendezése, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok segítése. - Máltai Szeretetszolgálat Vépi Szervezete: célja a hátrányos helyzetű családok, tanulók támogatása, segítése. - Vöröskereszt Alapszervezet célja a helyi véradások szervezése, segítségnyújtás idős, beteg embereknek, sok gyermekes családok adománnyal való támogatása. Az első alapszervezet 1955-ben alakult. - Nefelejcs Nyugdíjasklub: célja a tartalmas szabadidő eltöltési lehetőség biztosítása nyugdíjas korú emberek számára. 1980-ban alakult. - Bóbita Óvodai Egyesület: szülői kezdeményezésre jött létre 1990-ben. Célja az egészséges életmód, kultúra igényeinek kielégítése, valamint a szociális, értelmi, esztétikai fejlesztés érdekében tevékenykedik. - Tudás Fája Közalapítvány: célja a nevelés, az oktatás a képességfejlesztés, az egészségmegőrzés, kulturális tevékenység, a „kulturális örökség” megóvása, illetve a sporttevékenység támogatása. - Önkéntes Tűzoltó Egyesület: célja a tüzek megelőzése, oltása, az ifjúság nevelése, részvétel tűzoltó versenyeken. Az egyesület nagy múltra tekint vissza, az első önkéntes csoport 1880-ban alakult. A jelenlegi formában 1997 óta működik. - Polgárőrség: célja a községi rendezvények biztosítása, temetések alkalmával a parkoló gépkocsik felügyelete. Komoly szerepe van a lakosság és a rendőrség között kialakult kapcsolatrendszerben. A csoport 2000-ben alakult.
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A civil szervezetek együtt működnek az önkormányzattal és a Katolikus Egyházzal. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat a szombathelyi kistérségi többcélú társulással és a bozzai önkormányzattal van együttműködésben. A társulásban résztvevő települése összehangolják fejlesztéseiket, közös területfejlesztési koncepciókat, programokat javaslatokat alakítanak ki. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
65
A városban nemzetiségi önkormányzat nem működik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek a családok, a gyermekek, az idősek támogatásában vállalnak szerepet. Ezek a civil szervezetek a következők: Egyházmegyei Karitasz, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt Alapszervezet ,Nefelejcs Nyugdíjasklub, Bóbita Óvodai Egyesület, és a Tudás Fája Közalapítvány. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs jelen a helyi közéletben.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az esélyegyenlőségi fórum létrehozásával vonjuk be az érintetteket a program elkészítésének folyamatába. A különböző szervezetek vezetőinek tájékoztatást nyújtunk, ahol a felmerülő kérdések válasz kapnak, majd ők tájékoztatják a tagságot. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Külön fórum létrehozása nem szükséges a település méretére való tekintettel. Az intézményvezetők és a civil szervezetek napi kapcsolatban állnak egymással és az önkormányzattal. Szervezett fórum az évente megtartott közmeghallgatás.
66
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel - 21-25 éveseket érintő munkanélküliség (3.2.2.) - Tartós munkanélküliek aránya magas a regisztrált munkanélküliek számához képest (3.2.3.) - Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatáshoz való hozzáférés (3.6.3./f) - Fogyatékos gyerekekről nincs pontos adat.(4.1.2) - Tartós beteg gyermekekről nincs pontos adat. (4.1.2.) - Más településre ne járjanak el óvodába illetve iskolába a gyerekek. (4.4.9.) - Pontatlan nem teljes körű adatok a HHH gyermekek létszámáról - Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek nem találkoznak az óvodában
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
- Piacképes szakmára való átképzés - Helyi vállalkozók ösztönzése - Gondozási Központ létrehozása
- Adatbázis létrehozása - Adatbázis létrehozása. - Szülők tájékoztatása, rugalmas felügyelet biztosítása. - Pontatlan, nem teljes körű adatok a HHH gyermekekről - A találkozás nem biztosított, mert a fogyatékkal élő gyermekek nem a helyi óvodába járnak
- A fiatalok helyben, az idősek gondozásában, segítségében aktívan részt véve dolgozzák le az előírt 50 óra önkéntes - Idős embereket érintő elszigetelődés, munkát kapcsolati beszűkülés - Olyan programok szervezése, ami - Idősek és fiatalok, gyerekek több közös kifejezetten ezt a két célcsoportot vonná programon találkozzanak be. Iskola, Idősek Klubja együttműködése. Pótnagyszülő program igény szerinti bevezetése.
- Magas a bölcsődés korúk száma, de nincs bölcsőde (5.2.) - Nőket érő családon belüli erőszakról nincs adat. (5.4.) - A városban nincs lehetőség krízis helyzetben lévők elhelyezésére. (5.5)
- Bölcsődés csoport kialakítása az óvodában, családi napközi létrehozásának segítése. Nagymama szolgálat létrehozása, igény, hajlandóság felmérése. - Jelzőrendszer működtetésének bevezetése. Nők informálása, segítése védőnői, orvosi, egyházi, civil szervezetek bevonásával. - Szerződés kötés Szombathelyi intézménnyel, krízis helyzetben igénybe vehető helyiség kialakítása.
67
Fogyatékkal élők
- Fogyatékkal élő felnőtt korú lakosságról - Adatbázis létrehozása a fogyatékosság alig van adat. megnevezésével - A középületek akadálymentesítése - Akadály mentes környezet
68
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont faktorok és partnerek – kiemelve a felelőst - Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Iskolák, Vállalkozások, - Munkaügyi kp. TKKI , Önkormányzat, helyi - Pályakezdő munkanélküliek számának vállalkozások csökkentése. a szociálisan rászorulók, szociális - Tartós munkanélküliség visszaszorítása szakemberek, jegyző, szociális ügyintéző - Gondozási központ kialakítása - Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, önkormányzat szociális ügyintézője
Gyermekek
- Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése - Tartós beteg gyermekek valós számának feltérképezése - Más településen működő iskolába bejáró gyermekek létszámának csökkentése, annak érdekében, hogy a helyi iskolában tanuljanak - Pontatlan nem teljes körű adatok a HHH gyermekek létszámáról - Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek nem találkoznak az óvodában
Idősek
- Az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés megakadályozása - Idősek és gyerekek- fiatalok több közös programon találkozzanak.
Nők
Fogyatékkal élők
- Bölcsőde, bölcsődés csoport kialakítása az óvodában, nagymama szolgálat megszervezése - A nőket ért családon belüli erőszakról nincs adat. -A városban nincs lehetőség krízis helyzetben lévők elhelyezésére
- Szociális szakemberek, szociális ügyintéző védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; családsegítő; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, gyermekorvos jegyző, önkormányzat szociális ügyintézője - védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; családsegítő; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, gyermekorvos jegyző, önkormányzat szociális ügyintézője - iskola,- óvoda-, vezetője, szülők, edzők, művészeti oktatók/ pedagógusok, - Iskola és az óvoda vezetője, védőnő, ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi szakember, szülők - Iskola és az óvoda vezetője, védőnő, ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi szakember, szülők - A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, jegyző, mentálhigiénés szakember, szociális gondozó. önkéntes fiatalok - A településen élő idősek, önkormányzat, jegyző, szociális szakember, szociális gondozó. önkéntes fiatalok, iskolás gyerekek - Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, önkormányzat szociális ügyintézője - Családsegítő szolgálat, háziorvos, védőnő, gyámhatóság, szociális szakemberek
- A településen fogyatékkal élők, az - Akadály mentes környezet intézmények, önkormányzat, építési vállalkozó, - Fogyatékkal élő felnőtt korú lakosságról önkéntesek - Háziorvos, családsegítő, szociális gondozó, nincsenek pontos adatok önkormányzat szociális ügyintézője, gondozási 69
központ vezetője
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élőket tájékoztassuk az őket megillető ellátásokról és a hozzájutás lehetőségeiről. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek felkészítését már óvodás korban az integrált iskolai oktatásra. A tartósan beteg és fogyatékos valamint a hátrányos helyzetű gyermekekről pontos adatbázis álljon rendelkezésünkre a hatékonyabb segítés érdekében. Folyamatosan odafigyelünk az idősek elszigeteltségének megakadályozására, életminőségének javítása. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, hogy munkába állásukat ne nehezítse a bölcsődei ellátás hiánya, valamint a krízis helyzetbe került nők megfelelő segítséget kapjanak. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzájutásához, és az akadálymentes környezet kialakítására.
70
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Információ szolgáltatás a lakosság felé
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A lakosság nem ismeri az esélyegyenlőség területén feltárt problémákat, kitűzött célokat, az intézkedési tervet, az intézkedési irányokat.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A lakosság ismerje meg a HEP-et. - Ismerjék meg a célokat és a megvalósulás menetét, eredményeit. - A település honlapján legyen egy HEP oldal, ahol számolható az olvasók száma.
A lakosság tájékoztatása: - Közmeghallgatáson - Hirdető táblákon - Helyi újságban - TV-ben, A város honlapján
Résztvevők és felelős
A település lakosai, HEP fórum vezetője, mindenki aki részt vesz a HEP megvalósításában
Partnerek
A település lakosai, HEP fórum vezetője, mindenki aki részt vesz a HEP megvalósításában
Határidő(k) pontokba szedve
1 hónap tájékoztatás a médiában 2 – 3 hónap honlapra feltöltés Folyamatos tájékoztatás a helyi újságban és a helyi TV-ben.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A lakosok tájékozottak a HEP-ről. - A lakosság 80 % - a ismeri a HEP –et. - Folyamatos tájékoztatás a helyi újságban.
Érdektelenség, az emberek érdeklődését fel kell kelteni.
Szükséges erőforrások Emberi erőforrás, informatikai rendszer
71
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nyilvántartott munkanélküliek közül magas a pályakezdők aránya. -
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Csökkenteni a tartós munkanélküliek között a munkanélküliséget - Munkanélküliség és iskolai végzettség közötti összefüggés feltárása - A munkaügyi központban a képzési és munkalehetőségek felkutatása Egyéb képzések felkutatása
- Nyilvántartott álláskeresők számának felmérése Igényfelmérése Igényfelmérés a képzési tájékoztatásra vonatkozóan Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Képzési és munkalehetőségek felkutatása –igénylők tájékoztatása
Résztvevők és felelős
Nyilvántartott álláskeresők, Szociális ügyintéző
Partnerek
Munkaügyi Központ, Önkormányzat, szociális ügyintéző
Határidő(k) pontokba szedve
- 1-2 hónap: álláskeresők számának felmérése 3-4 hónap: igények felmérése 5-6 hónap: képzések munkalehetőségek felmérése Folyamatosan: igénylők tájékoztatása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Adatbázis megléte Tartós munkanélküliek számának csökkenése
Kockázatok és csökkentésük eszközei
- bizalmatlanság az új szolgáltatással szemben - bizalom elnyerése szakszerű, hatékony segítéssel tájékoztatás
Szükséges erőforrások
Emberi erőforrás
72
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás - rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
Tartós munkanélküliség visszaszorítása 180 napnál hosszabb idejű munkanélküliség, előítéletek, hátrányos megkülönböztetés, aluliskolázottság, 50 év feletti kor, mentális problémák kialakulása - Csökkenteni a tartós munkanélküliek között a munkanélküliséget - Munkanélküliség és iskolai végzettség közötti összefüggés feltárása - A munkaügyi központban a képzési és munkalehetőségek felkutatása - Egyéb képzések felkutatása - Nyilvántartott álláskeresők számának felmérése Igényfelmérése Igényfelmérés a képzési tájékoztatásra vonatkozóan Képzési és munkalehetőségek felkutatása –igénylők tájékoztatása
Nyilvántartott álláskeresők szociális ügyintéző Munkaügyi központ, Önkormányzat, Szociális ügyintéző - 1-2 hónap: álláskeresők számának felmérése 3-4 hónap: igények felmérése 5-6 hónap: képzések munkalehetőségek felmérése Folyamatosan: igénylők tájékoztatása
Adatbázis megléte Tartós munkanélküliek számának csökkenése
fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Együttműködés hiánya Képzések iránti érdektelenség
Szükséges erőforrások
Emberi erőforrás
73
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Gondozási központ kialakítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen működő szociális ellátások különböző helyeken találhatóak, nem mindig egyértelmű, hogy hova, kihez kell fordulni.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A szolgáltatások egy helyen történő biztosítása. - megfelelő munkaerő alkalmazása. - egységes elvek alapján működő gondozási központ - a szolgáltatások már működő szolgáltatáshoz kapcsolása –Idősek Klubja - a szolgáltatások hozzáférése egyszerűsödik. - a segítés a különböző területeken hatékonyabb lesz. - az információhoz jutás biztosított. - tájékoztatás
Résztvevők és felelős
- a szociálisan rászorulók, - szociális szakemberek, jegyző, szociális ügyintéző
Partnerek
- a szociálisan rászorulók, - szociális szakemberek, jegyző, szociális ügyintéző
Határidő(k) pontokba szedve
- 1 hónap a központ szakmai programjának kidolgozása - 3-4 hónap a szükséges engedélyek beszerzése - 5-6 hónap a szakemberek alkalmazása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
- minden segítségre szoruló számára megfelelő lehetőség felajánlása - hatékony együttműködés a különböző szociális területek között - pontos és naprakész adatok a különböző területekről
-
bizalmatlanság az új szolgáltatással szemben bizalom elnyerése szakszerű, hatékony segítéssel tájékoztatás
Szociális szakemberek, hozzájárulás, pályázatok
számítógép,
internet
hozzáférés,
önkormányzati
74
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Krízis esetén lakóhely, szálláshely kialakítása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Családon belüli erőszak jelenléte, annak feltárása. Lakhatás megszűnése estén nincs szállás lehetőség.
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Családon belüli erőszak megelőzése. - Érintett családok feltérképezése teljes körűen. - Érintett családok számának csökkentése. - Prevenciós programok kidolgozása:
- Életvezetési tanácsadások megszervezése. - Gyermekvédelmi munka megerősítése. Tevékenységek - Jelzőrendszer hatékonyságának javítása. (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Tájékoztatás, lehetőségek ismertetése - Megállapodás alapján más településen való elhelyezés lehetősége Résztvevők és felelős
Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnő, gyámhatóság, nevelési tanácsadó, pedagógusok Szociális szakemberek, szociális ügyintéző
Partnerek
Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnő, gyámhatóság, nevelési tanácsadó, pedagógusok Szociális szakemberek, szociális ügyintéző
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: veszélyeztetett családok, és helyzetek feltérképezése 7-12 hónap: prevenció kidolgozása, jelzőrendszer hatékonyságának növelésére tett intézkedések kidolgozása Évenként: felülvizsgálat
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A feltárt helyzetek folyamatos nyomon követése, folyamatos segítés. Jelzőrendszer hatékony működésének köszönhetően csökken a veszélyeztetett családok száma.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Családok idegenkedése attól, hogy az intim szférájában avatkoznak mások. Elzárkózás a segítség igénybevételétől Tájékoztatás: az érintettek hol kaphatnak és kitől segítséget. Segélyvonalak számának hirdetése.
75
Szükséges erőforrások
Szociális szakemberek Számítógép internet hozzáféréssel Pályázat, Önkormányzati hozzájárulás
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozása óvodai közösségben
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozása az óvodai közösségben nem biztosított mivel a fogyatékkal élő gyermekek nem a helyi óvodába járnak.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A gyermekek már az óvodában felkészüljenek az iskolai integrált oktatásra, - Az óvodai fogadó készség felmérése - a fogyatékkal élő gyermekek adatbázisának létrehozása után a szülői igények felmérése - a fogyatékkal élő gyermekek beintegrálása az óvodai csoportokba egyeztetett időpontban. - Fogadó készség felmérése óvoda részéről - Adatbázis létrehozása, szülői hajlandóság felmérése - Együttműködés kereteinek kialakítása.
Résztvevők és felelős
Szülők, gyermekek, óvónők, óvoda vezetője
Partnerek
Szülők, gyermekek, óvónők, óvoda vezetője
Határidő(k) pontokba szedve
1 – hónap óvodai fogadó készség és lehetőségek felmérése 2-4 hónap az adatbázis feltöltése mellett a szülők megkeresése - folyamatosan új igények felmérése
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek felkészülnek az integrált iskolai oktatásra és együttműködésre. Igények folyamatos felmérése
Együttműködés hiánya Szülők meggyőzése az együttműködés előnyeiről
Szükséges erőforrások Humán erőforrás
76
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
HHH gyermekek valós számának feltérképezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Pontatlan, nem teljes körű adatok a HHH gyermekek létszámáról
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Teljes körű (éves) adatbázis létrehozása - HHH gyermekek létszámának feltérképezése - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése - Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása - rendszer felépítése - partnerek (iskola, óvoda) megkeresése - adatbázis létrehozása - adatbázis folyamatos karbantartása
Résztvevők és felelős
Védőnő, iskola-óvoda vezetője; ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, szociális és gyermekvédelmi ügyintéző
Partnerek
Védőnő, iskola-óvoda vezetője; ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap. Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7-12 hónap adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szülői érdektelenség, együttműködés hiánya. Dokumentumok hiánya (bizonyítvány). Gyermekekkel foglalkozó szakemberek ( védőnő, gyermekgondozó, óvónő, pedagógus) folyamatos adatszolgáltatása, jelzése, bármely felmerülő probléma esetés.
Szükséges erőforrások Szakemberek, számítógép + hálózat
77
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Pontatlan, nem teljes körű adatok a tartós beteg gyermekek létszámáról, betegségükről.
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Teljes körű (éves) adatbázis létrehozása. Tartós beteg gyermekek, betegségének feltérképezése - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése - Évenkénti adatbázis frissítés
- Partnerek megkeresése (jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; családsegítő; ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, jegyző, gyermekorvos önkormányzat szociális ügyintézője, védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; családsegítő; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, gyermekorvos jegyző, önkormányzat szociális ügyintézője 1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szülői érdektelenség, együttműködés hiánya. Dokumentumok hiánya (Orvosi igazolások). Gyermekekkel foglalkozó szakemberek (védőnő, óvónő, pedagógus….) folyamatos adatszolgáltatása, jelzése bármely felmerülő probléma esetén.
Szükséges erőforrások
Szakemberek; számítógép+hálózat;
78
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Tartós beteg gyermekek valós számának feltérképezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Pontatlan, nem teljes körű adatok a tartós beteg gyermekek létszámáról, betegségükről.
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Teljes körű (éves) adatbázis létrehozása. - Tartós beteg gyermekek, betegségének feltérképezése - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése - Évenkénti adatbázis frissítés
- Partnerek megkeresése (jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; családsegítő; ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, jegyző, gyermekorvos önkormányzat szociális ügyintézője, védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; családsegítő; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők, gyermekorvos jegyző, önkormányzat szociális ügyintézője 1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szülői érdektelenség, együttműködés hiánya. Dokumentumok hiánya (Orvosi igazolások). Gyermekekkel foglalkozó szakemberek (védőnő, óvónő, pedagógus….) folyamatos adatszolgáltatása, jelzése bármely felmerülő probléma esetén.
Szükséges erőforrások
Szakemberek; számítógép+hálózat;
79
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Ne járjanak más településre a gyerekek iskolába.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen élő gyermekek közül 200 fő általános iskoláskorú, közülük 50 fő nem a helyi iskolában tanul.
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
A helybeli gyerekek ne menjenek el másik településre iskolába. - Egy éven belül az eljárók száma 40 fő alá csökkenjen. - Két éven belül az eljárók száma 30 fő alá csökkenjen. - Három éven belül az eljárók száma 20 fő alá csökkenjen.
- Helyi óvoda és iskola közötti együttműködés megerősítése. - Nagycsoportos gyerekek szüleinek tájékoztatása szülői értekezlet keretében a helybeli iskoláról. - Szülők folyamatos tájékoztatása: - az iskola személyi- és technikai feltételeiről Tevékenységek - szaktanárok száma, képzettsége (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - nyelvi/ informatikai képzések, laborok, gépek - művészeti oktatás/sport lehetőségek - napköziről
Résztvevők és felelős
iskola,- óvoda-, vezetője, szülők, gyerekek, HEP fórum által kijelölt személy
Partnerek
iskola,- óvoda-, vezetője, szülők, edzők, művészeti oktatók/ pedagógusok,
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
2014. szeptember: 40 fő alatt az eljárók száma 2015. szeptember: 30 fő alatt az eljárók száma 2016. szeptember: 20 fő alatt az eljárók száma
Csökken az elmenők száma.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
A szülő nem meggyőzhető a felkínált lehetőségek ellenére. Iskola népszerűsítése az óvodában. Helyi médiában tájékoztatás. TV riport, újságcikk az iskoláról.
Szükséges erőforrások
Tanterem a szülői tájékoztató megtartásához. Emberi erőforrások. Pályázat.
80
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Bölcsőde, bölcsődés csoport kialakítása az óvodában
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nem működik bölcsőde
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Bölcsődei elhelyezés lehetősége, a nők munka erőpiaci megjelenése növekszik. –bölcsődei hely iránti igény felmérése. - lehetőségek felmérése, pályázatok figyelése - a kisgyermekes anyák munkába állási lehetősége nő - nagymamaszolgálat létrehozása, igény és hajlandóság felmérése - Adatgyűjtés. - bölcsődei csoport megszervezése. - Családi napközi megszervezése - Nagymamaszolgálat megszervezése
Résztvevők és felelős
Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, önkormányzat szociális ügyintézője
Partnerek
Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, önkormányzat szociális ügyintézője
Határidő(k) pontokba szedve
- 1-6 hónap igényfelmérés. - 6 – hónap után igény szerint bölcsődei csoport kialakítása vagy családi napközi létre hozása, nagymama szolgálat megszervezése
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
- A bölcsődés korú gyermekek elhelyezése megoldódik. – Az anyák munkába állási lehetősége emelkedik. - az idős és a fiatal korosztály közeledése egymáshoz, kölcsönös segítés
Kockázatok és csökkentésük eszközei
-A szülő a felkínált lehetőség ellenére nem adja bölcsődébe a gyermekét. - Anyagi lehetőségek hiánya a megvalósításra. - Nem lesz vállalkozó a családi napközi megvalósítására - Nincs igény a nagymama szolgálatra - Nincs jelentkező aki vállalná a gyermek felügyeletét
Szükséges erőforrások
- Emberi erőforrás - Pályázat
81
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
A nőket ért családon belüli erőszakról nincs adat.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Családon belüli erőszak nincs a legtöbb estben feltárva. (5.4.)
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Családon belüli erőszak megelőzése. - Érintett családok feltérképezése teljes körűen. - Érintett családok számának csökkentése. - Prevenciós programok kidolgozása
- Életvezetési tanácsadások megszervezése. Tevékenységek - Családvédelmi munka megerősítése. (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Jelzőrendszer hatékonyságának javítása. Résztvevők és felelős Partnerek
Családsegítő szolgálat, háziorvos, védőnő, gyámhatóság, szociális szakemberek Családsegítő szolgálat, háziorvos, védőnő, gyámhatóság, szociális szakemberek
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: veszélyeztetett nők, családok feltérképezése 7-12 hónap: prevenció kidolgozása, jelzőrendszer hatékonyságának növelésére tett intézkedések kidolgozása Évenként: felülvizsgálat
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Védelembe vett gyermekek számának csökkenése Veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése. Jelzőrendszer hatékony működésének köszönhetően csökken a veszélyeztetett családok száma.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Családok idegenkedése attól, hogy az intim szférájában avatkoznak mások. Elzárkózás a segítség igénybevételétől. Félelem az esetleges megtorlástól az agresszor részéről. Tájékoztatás, hogy az érintettek hol kaphatnak és kitől segítséget. Segélyvonalak számának hirdetése.
Szociális szakemberek Számítógép internet hozzáféréssel Pályázat, Önkormányzati hozzájárulás
82
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Tevékeny időskor
Segítség hiánya, egyedüllét, elszigetelődés, elmagányosodás, kapcsolatok beszűkülése, helyhez kötöttség, Az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés megakadályozása Célok - Általános megfogalmazás Az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés megakadályozása, tevékeny időskor, emberi kapcsolatok megőrzése, - rövid, bővítése - az idősek élethelyzetének feltárása - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban - beavatkozás a szükséges területeken - tevékeny időskor, bekapcsolódás a közösségi életbe - Idős rászorulók felmérése - A helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájának helyben való letöltése: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, a mindennapokban. Tevékenységek Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba, (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - pótnagyszülő program beindítása Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, jegyző, mentálhigiénés szakember, szociális gondozó. önkéntes fiatalok A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, jegyző, mentálhigiénés szakember, szociális gondozó. önkéntes fiatalok 1-3 hónap: rászorulók felmérése 4-5 hónap: iskolák felkeresése az 50 órás önkéntes munka letöltéséhez 6. hónap: A pótnagyszülő program beindítása
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
- Hány fő rászoruló van a településen - Milyen segítségre van szükségük - Hány idősnél végeznek önkéntes munkát a fiatalok - Hányan dolgoznak pót-nagyiként - Az idősek segítésének folyamatos koordinálása.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Bizalom hiánya – bizalom kialakítása. Nehezen mozgókat segíteni a szolgáltatások igénybevételéhez.
Szükséges erőforrások
önkéntes fiatalok, szociális szakember
83
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Idősek és fiatalok több közös programon találkozzanak.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Olyan programok szervezése, ami kifejezetten ezt a két célcsoportot vonná be. Iskola, Idősek Klubja együttműködése. Pótnagyszülő program igény szerinti bevezetése.
Célok - Általános megfogalmazás - rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Tevékeny időskor, emberi kapcsolatok megőrzése, bővítése, idősek és fiatalok közötti kapcsolat kialakítása, egymás megismerése - az idősek elmagányosodásának megakadályozása - tevékeny időskor, bekapcsolódás a közösségi életbe - idősek és fiatalok értékeinek megosztása egymás között - A helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájának helyben való letöltése: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, a mindennapokban. - Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba, - pótnagyszülő program beindítása - ismeretek átadása egymásnak - közös játék régi és mai játékokkal
A településen élő idősek, önkormányzat, jegyző, szociális szakember, szociális gondozó. önkéntes fiatalok, iskolás gyerekek A településen élő idősek, önkormányzat, jegyző, szociális szakember, szociális gondozó. önkéntes fiatalok, iskolás gyerekek 1-12 hónap: gyerekek és idősek közös programjainak megszervezése 1-3 idősek szükségleteinek felmérése 4-5 hónap: iskolák felkeresése az 50 órás önkéntes munka letöltéséhez 6. hónap: A pótnagyszülő program beindítása -
Hány fő vesz részt a programban Hány rászoruló van a településen Milyen segítségre van szükségük az időseknek Hány idősnél végeznek önkéntes munkát a fiatalok Hányan dolgoznak pót-nagyiként
Bizalom hiánya – bizalom kialakítása. Nehezen mozgókat segíteni a szolgáltatások igénybevételéhez.
önkéntes fiatalok, gyerekek, szociális szakember
84
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Akadály mentes környezet
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Középületek, pl. önkormányzat, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, takarékszövetkezet, akadálymentesítése nem megoldott.
Célok - Általános megfogalmazás
Intézmények szolgáltatásainak elérése mindenki számára, Akadálymentesített szolgáltatások
- rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és
- tervezés, pályázás − akadálymentesítés megvalósítása − egyenlő esély a mozgáskorlátozottak számára Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi, vagy közeli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben:
A településen fogyatékkal élők, az intézmények, önkormányzat, építési vállalkozó, önkéntesek
felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
A településen fogyatékkal élők, az intézmények, önkormányzat, építési vállalkozó, önkéntesek
- tervek, engedélyek beszerzése - pályázatfigyelés, pályázat - munkálatok elvégzése
- Elégedett lakosság, szolgáltatások mindenki számára elérhetőek - akadálymentesített középületek Az akadálymentesített szolgáltatások, közintézmények szolgáltatásai mindenki számára elérhetőek lesznek.
fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
A fogyatékkal élők nem rendelkeznek kellő információval a lehetőségeikről. Személyes tájékoztatásuk fontos! Pályázat Önkormányzati hozzájárulás
85
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Fogyatékkal élő felnőtt korú lakosságról nincsenek pontos adatok
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Pontatlan, nem teljes körűek az adatok a fogyatékos személyekről, létszámukról, betegségükről.
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Teljes körű adatbázis létrehozása. - A fogyatékkal élő lakosság számának feltérképezése betegségük megnevezésével - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése - Évenkénti adatbázis ellenőrzés
- Partnerek megkeresése (jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése Résztvevők és felelős
Háziorvos, családsegítő, szociális gondozó, önkormányzat szociális ügyintézője, gondozási központ vezetője
Partnerek
Háziorvos, családsegítő, szociális gondozó, önkormányzat szociális ügyintézője, gondozási központ vezetője
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Érdektelenség, együttműködés hiánya. Dokumentumok hiánya (Orvosi igazolások).
Szakemberek számítógép+hálózat;
86
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
B A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
a lakosság ismerje meg a HEP-et. Ismerjék meg a célokat és a a lakosság nem megvalósulás ismeri az menetét, esélyegyenlőség eredményeit. A Információ területén feltárt település honlapján 1 szolgáltatás a problémákat, legyen egy HEP lakosság felé. kitűzött célokat, az oldal, ahol intézkedési tervet, számolható az az intézkedési olvasók száma. A irányokat. helyi újságban rendszeresen tájékoztasson az eredményekről. I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Munkanélküliség és Pályakezdő A pályakezdők iskolai végzettség munkanélküliek között magas a közötti 1 számának munkanélküliek Munkanélküliek csökkentése száma körében növekszik a pályakezdők aránya.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
A lakosság tájékoztatása a HEP-ről,: közmeghallgatáson aljegyző - hirdető táblákon helyi sajtóban, TV-ben, - a város honlapján
Munkanélküliek körében növekszik szociális a pályakezdők ügyintéző aránya. Munkanélküliség és az iskolai
2013.12.31.
Tájékozott a lakosság 80 %-a.
2013.09.30.
- Adatbázis megléte Megfelelő gyakorlati időt megszerezték a képzésbe 87
A
B A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
2
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
- Munkanélküliség és az iskolai végzettség közötti összefüggés feltárása - Képzési/ átképzési lehetőségek, gyakorlati helyek keresése, biztosítása. - Vállalkozók bevonása a gyakorlati képzésekbe, számukra támogatások nyújtása. Munkaerőpiacra 180 napnál való visszatérés hosszabb idejű rászorulók munkanélküliség, felmérése, előítéletek, munkaügyi hátrányos Tartós támogatások munkanélküliség megkülönböztetés, felkutatása visszaszorítása alacsony iskolai munkaügyi mentor végzettség, 50 év segítségével feletti kor, mentális személyre szabott problémák képzések kialakulása támogatott
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
végzettség közötti összefüggés feltárása - Képzési/ átképzési lehetőségek, gyakorlati helyek keresése, biztosítása. Vállalkozók bevonása a gyakorlati képzésekbe, számukra támogatások Rászorulók felmérése, munkaügyi támogatások felkutatása, Kapcsolatfelvétel a szociális munkaügyi ügyintéző központtal Részvétel az álláskeresési tanácsadásokon, álláskereső
bevontak. Képzési tanmenetek elkészültek. Jelenléti ívek. Képzésbe bevontak/ képzés befejezők létszáma
2013.09.30.
A tartós munkanélküliek 80%-a képzésen vesz részt 60%-a elhelyezkedik támogatással
88
A
B A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
munkahelyek megkeresése, elhelyezkedés
3
Gondozási központ kialakítása
A településen működő szociális ellátások különböző
A szolgáltatások egy helyen történő biztosítása. megfelelő munkaerő
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
klubban, tájékoztató fórumokon, állásbörzéken. Bekapcsolódás a TKKI futó programjaiba Támogatott képzésekre jelentkezés, utazási támogatással Helyi cégek, vállalkozások munkaerő igényének felmérése Elhelyezkedések a munkaügyi támogatások segítségével A mentor hosszú távú, személyes segítség nyújtása - a szolgáltatások Jegyző, hozzáférése aljegyző, egyszerűsödik. - a szociális segítés a ügyintéző,
2014.05.31.
- minden segítségre szoruló számára megfelelő 89
A
B C D E A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés Az intézkedés Az intézkedéssel összhangja egyéb feltárt címe, sorszáma elérni kívánt cél stratégiai tartalma esélyegyenlőségi megnevezése dokumentumokkal probléma megnevezése helyeken alkalmazása. különböző területeken találhatóak, nem egységes elvek mindig egyértelmű, alapján működő hatékonyabb lesz. - az információhoz hogy hova, kihez gondozási központ kell fordulni. a szolgáltatások már jutás biztosított. működő tájékoztatás szolgáltatáshoz kapcsolása –Idősek Klubja II. A gyermekek esélyegyenlősége Partnerek Teljes körű adatbázis megkeresése létrehozása. - Tartós (jelzőrendszer beteg gyermekek, tagjaival) Pontatlan, nem betegségének Adatgyűjtés Tartós beteg teljes körű adatok a feltérképezése Adatbázis gyermekek valós tartós beteg Folyamatos 1 létrehozása számának gyermekek adatfrissítés, Adatbázis feltérképezése létszámáról, esetleges hibák folyamatos betegségükről kiküszöbölése karbantartása, Évenkénti adatbázis jelzőrendszer frissítés folyamatos működése Fogyatékkal élő Pontatlan, nem Teljes körű adatbázis - Partnerek 2 gyermekek valós teljes körű adatok a létrehozása. - Tartós megkeresése számának tartós beteg beteg gyermekek, (jelzőrendszer
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok) családgondozó
védőnő
védőnő
lehetőség felajánlása hatékony együttműködés a különböző szociális területek között
2014.06.01.
Teljes körű éves adatbázis megléte Folyamatos frissítés.
2014.05.01.
Teljes körű éves adatbázis megléte Folyamatos 90
A
B C D E F G H A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben Az intézkedés Az intézkedés Intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé Az intézkedéssel összhangja egyéb feltárt címe, megvalósításának sorszáma elérni kívánt cél stratégiai tartalma felelőse mérő esélyegyenlőségi megnevezése határideje dokumentumokkal indikátor(ok) probléma megnevezése feltérképezése gyermekek betegségének tagjaival) frissítés. létszámáról, feltérképezése Adatgyűjtés betegségükről Folyamatos Adatbázis adatfrissítés, létrehozása esetleges hibák Adatbázis kiküszöbölése folyamatos Évenkénti adatbázis karbantartása, frissítés jelzőrendszer folyamatos működése - Helyi óvoda és iskola közötti A helybeli gyerekek együttműködés ne menjenek el megerősítése. másik településre Nagycsoportos A településen élő iskolába. - Egy éven gyerekek szüleinek gyermekek közül belül az eljárók tájékoztatása Ne járjanak Csökken a 200 fő általános száma 40 fő alá szülői értekezlet mástelepülésre a iskola 3 2013.09.01. mástelepülésre iskoláskorú, csökkenjen. - Két keretében a igazgató,védőnő gyerekek helybeli iskoláról. elmenők száma. közülük 50 fő nem éven belül az eljárók iskolába - Szülők a helyi iskolában száma 30 fő alá csökkenjen. - Három folyamatos tanul éven belül az eljárók tájékoztatása: - az száma 20 fő alá iskola személyi- és csökkenjen technikai feltételeiről szaktanárok 91
A
B A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
száma, képzettsége - nyelvi/ informatikai képzések, laborok, gépek - művészeti oktatás/sport lehetőségek napköziről
4
5
Teljes körű (éves, féléves havi) adatbázis létrehozása - HHH gyermekek HHH Pontatlan, nem létszámának gyermekek valós teljes körű adatok a feltérképezése számának HHH gyermekek Folyamatos feltérképezése létszámáról adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása Egészséges és Egészséges és A gyermekek már az fogyatékkal élő fogyatékkal élő óvodában gyermekek gyermekek felkészüljenek az találkozása találkozása az iskolai integrált óvodai óvodai oktatásra, - Az közösségben közösségben nem óvodai fogadó
rendszer felépítése - partnerek (iskola, óvoda) megkeresése iskola igazgató, adatbázis 2014.05.31. vezető óvónő létrehozása adatbázis folyamatos karbantartása
Teljes körű éves adatbázis megléte
Fogadó készség felmérése óvoda részéről vezető óvónő Adatbázis létrehozása, szülői hajlandóság
Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek felkészülnek az integrált iskolai oktatásra és
2013.12.31.
92
A
B C D E A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés Az intézkedés Az intézkedéssel összhangja egyéb feltárt címe, sorszáma elérni kívánt cél stratégiai tartalma esélyegyenlőségi megnevezése dokumentumokkal probléma megnevezése biztosított mivel a készség felmérése felmérése fogyatékkal élő a fogyatékkal élő Együttműködés gyermekek nem a gyermekek kereteinek helyi óvodába adatbázisának kialakítása. járnak. létrehozása után a szülői igények felmérése - a fogyatékkal élő gyermekek beintegrálása az óvodai csoportokba egyeztetett időpontban. III. A nők esélyegyenlősége Bölcsődei elhelyezés lehetősége, a nők munka erőpiaci Adatgyűjtés, igény megjelenése Bölcsőde, felmérés. növekszik. – bölcsődés A településen nem bölcsődei hely iránti Bölcsődei csoport 1 csoport működik bölcsőde igény felmérése. megszervezése. kialakítása az lehetőségek Családi napközi óvodában megszervezése felmérése, pályázatok figyelése - a kisgyermekes anyák munkába
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
együttműködésre
óvoda vezető, jegyző, aljegyző, gyermekjóléti szolgálat
2014.05.31.
- A bölcsődés korú gyermekek elhelyezése megoldódik. – Az anyák munkába állási lehetősége emelkedik.
93
A
B A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
2
3
A nőket ért családon belüli erőszakról nincs adat.
Krízis esetén lakóhely, szálláshely kialakítása.
Családon belüli erőszak nincs a legtöbb estben feltárva.(5.4.)
Családon belüli erőszak jelenléte, annak feltárása. Lakhatás megszűnése estén nincs szállás lehetőség (5.5.)
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
állási lehetősége nő Családon belüli erőszak megelőzése. - Érintett családok feltérképezése teljes körűen. - Érintett családok számának csökkentése. Prevenciós programok kidolgozása
Családon belüli erőszak megelőzése. - Érintett családok feltérképezése teljes körűen. - Érintett családok számának csökkentése. Prevenciós programok kidolgozása
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
- Életvezetési tanácsadások megszervezése. Családvédelmi munka megerősítése. Jelzőrendszer hatékonyságának javítása
családsegítő
- Életvezetési tanácsadások megszervezése. Gyermekvédelmi munka megerősítése. Jelzőrendszer hatékonyságának javítása. Tájékoztatás, lehetőségek ismertetése Megállapodás alapján más településen való
Jegyző, aljegyző
2014.06.01.
Védelembe vett gyermekek számának csökkenése Veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése.
2014.06.01.
A feltárt helyzete folyamatos nyomon követése folyamatos segíté
94
A
B A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításának felelőse mérő határideje indikátor(ok)
elhelyezés lehetősége IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Idősek és fiatalok több közös programon találkozzanak.
Tevékeny időskor, emberi kapcsolatok megőrzése, bővítése, idősek és fiatalok Olyan programok közötti kapcsolat szervezése, ami kialakítása, egymás kifejezetten ezt a megismerése - az két célcsoportot idősek vonná be. Iskola, elmagányosodásának Idősek Klubja megakadályozása együttműködése. tevékeny időskor, Pót-nagyszülő bekapcsolódás a program igény közösségi életbe szerinti bevezetése. idősek és fiatalok értékeinek megosztása egymás között
2
Tevékeny időskor
Segítség hiánya, egyedüllét, elszigetelődés,
Az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati
- A helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájának helyben való letöltése: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, a iskola igazgató, mindennapokban. idősek klubja 2013.09.10. Bekapcsolódás a vezetője település életébe: közösségi programokba, pót-nagyszülő program beindítása - ismeretek átadása egymásnak - közös játék régi és mai játékokkal - Idős rászorulók Idősek Klubja 2014.01.01. felmérése - A helyi vezetője fiatalok 50 órás
- Hány fő vesz részt a programban Hány rászoruló van a településen Milyen segítségre van szükségük az időseknek - Hány idősnél végeznek önkéntes munkát fiatalok - Hányan dolgoznak pótnagyiként
- Hány fő rászoruló van a településen 95
A
B C D E F G H A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben Az intézkedés Az intézkedés Intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé Az intézkedéssel összhangja egyéb feltárt címe, megvalósításának sorszáma elérni kívánt cél stratégiai tartalma felelőse mérő esélyegyenlőségi megnevezése határideje dokumentumokkal indikátor(ok) probléma megnevezése elmagányosodás, beszűkülés kötelező önkéntes Milyen segítségre megakadályozása, van szükségük kapcsolatok munkájának beszűkülése, tevékeny időskor, helyben való Hány idősnél végeznek helyhez kötöttség, emberi kapcsolatok letöltése: segítés a Az idős embereket megőrzése, bővítése bevásárlásban, a önkéntes munkát érintő - az idősek ház körüli fiatalok - Hányan élethelyzetének dolgoznak pótelszigetelődés, munkákban, a kapcsolati feltárása mindennapokban. nagyiként beszűkülés beavatkozás a Bekapcsolódás a megakadályozása szükséges település életébe: területeken közösségi tevékeny időskor, programokba, bekapcsolódás a pót-nagyszülő közösségi életbe program beindítása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
Középületek, pl. önkormányzat, orvosi rendelő, Akadály mentes fogorvosi rendelő, környezet takarékszövetkezet, akadálymentesítése nem megoldott.
2
Fogyatékkal élő Pontatlan, nem Teljes körű adatbázis felnőtt korú teljes körűek az létrehozása. - A lakosságról adatok a fogyatékos fogyatékkal élő
Intézmények szolgáltatásainak elérése mindenki számára hozzáférhető legyen. Akadálymentesített szolgáltatások
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, Jegyző, engedélyek aljegyző beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás.
2014.06.01.
Elégedett lakosság, a szolgáltatások mindenki számár elérhetővé válik, akadálymentesíte középületek.
- Partnerek megkeresése /Háziorvos,
2014.06.01.
Teljes körű éves adatbázis megléte
családsegítő, aljegyző
96
A
B C D E F G H A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben Az intézkedés Az intézkedés Intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé Az intézkedéssel összhangja egyéb feltárt címe, megvalósításának sorszáma elérni kívánt cél stratégiai tartalma felelőse mérő esélyegyenlőségi megnevezése határideje dokumentumokkal indikátor(ok) probléma megnevezése nincsenek személyekről, lakosság számának családsegítő, szociális gondozó, pontos adatok létszámukról, feltérképezése betegségükről. betegségük önkormányzat szociális megnevezésével Folyamatos ügyintézője, adatfrissítés, gondozási központ vezetője/ esetleges hibák kiküszöbölése Adatgyűjtés Évenkénti adatbázis Adatbázis ellenőrzés létrehozása Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése
97
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
99
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Kovács Viola felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
100
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
101
4. Elfogadás módja és dátuma
102
103
104
105
106
