Helyi esélyegyenlőségi program. Újrónafő Község Önkormányzata

Helyi esélyegyenlőségi program

Újrónafő Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...........................................................................................3 Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 A település bemutatása ................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................... 4 Célok...................................................................................................................................................... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................. 7 2. Stratégiai környezet bemutatása......................................................................................... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ......................10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység..............................25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...............................................................................38 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................41 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...............................................................................43 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága..........................................................43 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .........................................44 1. A HEP IT részletei.....................................................................................................................44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................44 A beavatkozások megvalósítói...............................................................................................45 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ......................................................................................................................................................46 3. Megvalósítás ..............................................................................................................................50 A megvalósítás előkészítése...................................................................................................50 A megvalósítás folyamata.......................................................................................................51 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................53 Nyilvánosság ...............................................................................................................................53 Érvényesülés, módosítás.........................................................................................................55 4. Elfogadás módja és dátuma ...................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Újrónafő Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Újrónafő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található. Az északi-Hanság szélén a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett bekötőúton közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól 8 km-re délnyugatra fekszik. Magyarország egyik legfiatalabb települése. A település élete szorosan összefonódott a tőle 8 km-re lévő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. A hajdúsági magyarokat tartották alkalmasnak arra, hogy őrállói legyenek a nyugati határszélen a magyar életnek. Az 1940-41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el. Gazdálkodásukat családonként birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt. 1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel, a település neve ekkor lett Újrónafő. A község középpontjától 1 km-re fekszik Császárrét település rész, melyen már az 1860-as években virágzó gazdaság volt Albrecht főherceg tulajdonában. Az államosítás után lett a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság tulajdona. 1950 előtt Mosonszentpéterhez, majd 1950 után közigazgatásilag Újrónafőhöz csatolták. A lakók egy része helyben maradt, sok család azonban Újrónafőn telepedett le. A második településrész Hársfamajor (Franck-puszta) a Franck család tulajdona volt, szintén 1 kilométerre feküdt a központtól, ez később a Lajta-Hanság tulajdona lett, majd a lakott, infrastruktúrával ellátott szép gazdasági részt az 1970-es évek elején „eltüntették”, lakóit áttelepítették Újrónafőre. 1973-1990-ig Mosonszolnok társközsége volt a település, majd 1990 októberében vált ismét önállóvá. A községben kiépült a szennycsatorna, a vezetékes ivóvízhálózat, a telefonhálózat, a gázvezeték, a kábeltévészolgáltatás. A falu mezőgazdasági jellegű. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten 60 család él a mezőgazdaságból. A többiek Mosonmagyaróváron tevékenykednek.

3

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Fő

Változás

846 850 844 835 850 839

100% 99% 99% 102% 99%

Lakónépesség 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 422

nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

71 13 221 18 74

%

férfiak összesen 424 846 34 62 133 13 26 272 493 21 39 56 130

férfiak 50%

53% 50% 45% 46% 57%

47% 50% 55% 54% 43%

Állandó népesség - férfiak

Állandó népesség - nők 0-14 éves 18%

65 év feletti 19%

nők 50%

65 év feletti 13%

0-14 éves 15%

60-64 éves 5%

15-17 éves 3%

15-17 éves 3%

60-64 éves 5%

18-59 éves 55%

18-59 éves 64%

4

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 211 171 2008 124 123 2009 127 128 2010 126 128 2011 130 133 2012 132 125 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 123,4% 100,8% 99,2% 98,4% 97,7% 105,6%

Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 2008 20 38 2009 27 28 2010 27 28 2011 19 40 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSHTSTAR

egyenleg -18 -1 -1 -21

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-5 -10

-15 -20 -25

5

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 5 2009 15 2010 8 2011 9 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 5 9 8 11 n.a.

természetes szaporodás (fő) 0 6 0 -2

Újrónafő község 1000 fő alatti kistelepülés. A KSH adatainak vizsgálata alapján Újrónafő község lakosságának száma az utóbbi években az országos csökkenő tendenciával szemben stagnált. A népesség nemenkénti megoszlása kiegyenlített, öregedési indexére jellemző, hogy egyre fiatalodóbb tendenciát mutat, így az elöregedés nem veszélyezteti a települést, viszont az elvándorlás minden évben kimutathatóan magasabb, mint a településre beköltözők száma.

Értékeink, küldetésünk Az Esélyegyenlőségi Program megalkotásával az Önkormányzatnak szándékában áll javítani elsősorban a mélyszegénységben élők és a gyermekek csoportjába tartozó emberek élethelyzetét, akik esetében a legtöbb probléma kimutatható a településen.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Újrónafő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

6

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Újrónafő Község Önkormányzat jelenleg hatályos esélyegyenlőségi programja, mely 2010-2016 közötti időszakra terjedően tartalmazza a helyzetelemzést, valamint az arra alapozott akciótervet. Mivel a program még a korábban hatályban volt jogszabályok szerint került elkészítésre, valamint elfogadásra, így az nem a jelenlegi öt célcsoportra fókuszál. A korábban elkészített program a nők és fogyatékkal élők csoportját

7

emelte ki, holott a legégetőbb problémák nem ezen a két területen mutatható ki, így a program tartalma ma már csak fenntartásokkal, illetve kiegészítésekkel, pontosításokkal alkalmazható. Az önkormányzat helyi szabályozásában a szociális ellátásokra vonatkozó rendeltében tartalmaz lakókörnyezetre vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokhoz képest kiegészítő szabályokat. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása feltételeként – mely a mélyszegénységben élők csoportját érinti – előírja a lakókörnyezet rendezettségét, melyek meglétét az illetékes ügyintézők rendszeresen ellenőrzik. Egyéb, célcsoportokra vonatkozó helyi szabályozás nincs.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciója célként rögzíti, hogy a következő évben is biztosítani szükséges a takarékos gazdálkodást, egyúttal azonban biztosítani kell továbbra is a hivatali ügyintézést helyben, elérve mindezzel azt, hogy a helyben élő emberek számára – elsősorban a mélyszegénységben élők és idősek csoportjának - alapvető hivatalos ügyek intézése mellett elérhetővé váljanak olyan kiegészítő szolgáltatások, mint a fénymásolás, fax és elektronikus levél küldése, telefonálás, tájékoztatás, segítségnyújtás más szervekkel, hatóságokkal, közszolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézéshez. A település 2011-2014. közötti időszakra vonatkozó gazdasági programja a helyi esélyegyenlőség javításaként tartalmazza, hogy az informatikai hozzáférés bővítéseként biztosítani kell, hogy az internet a lakosság széles köre részére elérhető legyen, mely érdekében a hivatali nyitva tartás ideje alatt két számítógép áll a lakosság rendelkezésére. A gazdasági program tartalmazza továbbá, hogy a foglalkoztatás elősegítésénél cél a munkanélküliség csökkentése, különös tekintettel a császárréti lakosokra. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, valamint rendszeresen együttműködik az illetékes munkaügyi hivatallal. Az egyes közszolgáltatások biztosítása, valamint azok színvonalának javítása érdekében a gazdasági program tartalmazza, hogy anyagi lehetőségek tükrében folyamatosan el kell végezni a közintézmények akadálymentesítését, mely nagymértékben javítaná a mozgáskorlátozott fogyatékkal élők esélyeit. A szociális alapellátás az önkormányzat a kistérség településeivel együtt fenntartott intézmények útján gondoskodik. A program rögzíti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, ennek keretében évente felülvizsgálja gyermekvédelmi rendeletét a jogszabályi változások tükrében, támogatja, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül a ciklus alatt is működjön logopédus, gyermekpszichológus, a családsegítő, valamint a gyermek gyógytornász. A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Újrónafő Község Önkormányzata az óvodai ellátással kapcsolatos feladatait Jánossomorja várossal és Várbalog községgel társulási formában biztosítja. Elsősorban szociális és gyermekjóléti feladatait a mosonmagyaróvári kistérséghez tartozó másik 26 településsel együtt, társulásos megoldásként látja el. Ide tartozó ellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékkal élők nappali ellátása, hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása, családsegítés, gyermekjóléti, gyermekek átmeneti otthona.

8

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. A program elkészítéséhez adatokat kértünk az illetékes munkaügyi központtól, valamint az egészségbiztosító pénztártól, de az előbbi esetben kapacitás hiányára, utóbbi esetben – a közös praxisra tekintettel – adathiányra hivatkozva nem kaptunk adatokat. A hiányzó adatok a program elkészítését nem hátráltatta.

9

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint „kategória” behatárolása országtól függően más és más. használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62.000 forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a kétfős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850.000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát az öregségi nyugdíjminimum 28.500 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A településen 292 lakásban 812 fő él, lakásonként átlag 2,8 fő. A lakások 20 %-a alacsony komfort fokozatú, a vezetékes vízhálózat 100 %-ban, a csatornázottság 80 %-ban megoldott, és szilárd burkolatú úton az összes lakás megközelíthető. A jövedelmi, vagyoni helyzet átlagosnak mondható. Megállapítható, hogy a mélyszegénységben élők nagy része a település lakott külterületi részén, Császárréten él. Ezen a területen jellemzően magas az előre fizetős mérőfelszerelések száma, közműtartozások száma. A település belterületén pedig anyagi problémát inkább a devizahitel miatti fizetési nehézségek okoznak.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya: Az elmúlt öv évben megfigyelhető, hogy - a gazdasági válság éve kivételével - csökkenést mutat. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint az országos átlag; nemenkénti megoszlásában megfigyelhető, hogy a nők munkanélküliségi aránya meghaladja a férfiakét az utóbbi években. A munkanélküliek korcsoportos megoszlásánál látható, hogy a pályakezdők, valamint a nyugdíj előtt állók között a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

fő fő 2008 288 308 2009 285 244 2010 284 312 2011 277 306 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 596 529 596 583

nő fő 13 15 17 9 n.a.

% 4,5% 5,3% 6,0% 3,2%

férfi fő 15 18 13 9 n.a.

% 4,9% 7,4% 4,2% 2,9%

összesen fő 28 33 30 18

% 4,7% 6,2% 5,0% 3,1%

10

Álláskeresők aránya 8,0% nők

férfi ak

összesen

7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 28 33 30 18 száma összesen fő 2 1 3 2 20 éves és fiatalabb % 7,1% 3,0% 10,0% 11,1% fő 6 9 2 4 21-25 év % 21,4% 27,3% 6,7% 22,2% fő 4 3 5 2 26-30 év % 14,3% 9,1% 16,7% 11,1% fő 4 3 1 2 31-35 év % 14,3% 9,1% 3,3% 11,1% fő 2 3 1 1 36-40 év % 7,1% 9,1% 3,3% 5,6% fő 2 2 1 0 41-45 év % 7,1% 6,1% 3,3% 0,0% fő 3 4 3 1 46-50 év % 10,7% 12,1% 10,0% 5,6% fő 3 6 9 4 51-55 év % 10,7% 18,2% 30,0% 22,2% fő 2 2 5 2 56-60 év % 7,1% 6,1% 16,7% 11,1% fő 0 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

11

Álláskeresők száma (fő) 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő %

2008 2009 2010 2011 2012

nő 13 15 17 9 n.a.

férfi 15 18 13 9 n.a

összesen 28 33 30 18

nő 4 4 10 4 n.a

férfi 4 5 4 2 n.a

összesen 8 9 14 6

Nő 30,8% 26,7% 58,8% 44,4%

férfi 26,7% 27,8% 30,8% 22,2%

összesen 28,6% 27,3% 46,7% 33,3%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% nők

férfiak

összesen

60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

12

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 18-29 évesek száma száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő 2008 81 75 156 2009 80 87 167 2010 75 78 153 2011 82 79 161 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 0 0 1 1 n.a.

% 0,0% 0,0% 1,3% 1,2%

fő 0 1 2 2 n.a.

% 0,0% 1,1% 2,6% 2,5%

fő 0 1 3 3

% 0,0% 0,6% 2,0% 1,9%

Pályakezdő álláskeresők száma 2,5

2

1,5

1

0,5

0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: az alacsony iskolai végzettségűeknek nem okoz problémát az elhelyezkedés. A környékbeli településeken gyárakban betanított munkásként, vagy a mezőgazdaságban alkalmi munkásként, esetleg közfoglalkoztatottként sikerül munkát találni. Tapasztalatunk az, hogy a munkanélküliség legfőbb oka az elhelyezkedési szándék hiánya, valamint a korábban tanúsított munkamorál.

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát összesen végzettek száma év összesen

nő

férfi

fő fő fő 2001 671 324 347 2011 713 351 362 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

összesen

nő férfi

fő 572 0

fő fő 271 301

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen

nő

férfi

fő % fő % fő % 99 14,8% 53 16,4% 46 13,3% 713 100,0% 351 100,0% 362 100,0%

13

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál év magasabb alacsonyabb 8 általános iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 28 0 0,0% 11 39,3% 17 60,7% 2009 39 0 0,0% 14 35,9% 25 64,1% 2010 30 2 6,7% 12 40,0% 16 53,3% 2011 18 3 16,7% 9 50,0% 6 33,3% 2012 n.a. n.a. n.a n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 45 40 8 általánosnál alacsonyabb

8 általános

8 általánosnál magasabb

35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő

%

2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

14

eredményes végzők aránya (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők év fő

fő

%

fő

%

fő

2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% 0 0 0 0

Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2009

2010

2011 szakiskola

2012

2013

szakközépiskola

2014

2015

2016

2017

gimnázium

c) közfoglalkoztatás: az önkormányzat a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket maximális mértékben kihasználja, nagyon jó az együttműködés az illetékes munkaügyi központtal, valamint a környező, elsősorban mezőgazdasági vállalatokkal. Ez utóbbiak gyakran az önkormányzattól kérnek segítséget közfoglalkoztatásban alkalmazható emberekről, illetve amennyiben az önkormányzatnak már nem áll rendelkezésre fedezet további személyek foglalkoztatására, a szabad kapacitásokról tájékoztatjuk ezen vállalatokat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.): Mottó: minden lehetőség adott ahhoz, hogy az emberek dolgozni tudjanak. Mind közlekedésben, mind munkalehetőségekben kiváló adottságokkal rendelkezik a térség. 15

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: helyben közoktatási intézmény nem működik, így a fiatalok legközelebb a 8 km-re található Mosonmagyaróváron vagy a 40 km-re található Győrben tudnak megfelelő képzési, át- vagy továbbképzési lehetőségekhez hozzáférni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): nincs ilyenről tudomásunk. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: A településen nem élnek olyan személyek, akik önmagukat romának vallották volna. A településen csak a helyi hivatal és az óvoda működik intézményként, így a mélyszegénységben élő személyek elhelyezkedését az önkormányzat a közfoglalkoztatás keretében tudja megoldani, döntő többségében parkgondozási feladatok végeztetésével. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: nincs ilyenről információnk.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. A szociális ellátásokról szóló rendelet valamennyi szociális törvényben biztosított ellátást tartalmazza. A rendelet megfogalmazza a hatásköri rendelkezéseket, miszerint az önkormányzat képviselő – testülete vagy a polgármester hatásköre-e az elbírálás. A polgármester Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozik: a) temetési segély megállapítása,

b) átmeneti segély megállapítása azonnali esetben 20.000,- Ft-ig. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy megemelkedett a szociális kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély, mely leggyakrabban temetési költségek kifizetéséhez, valamint közműtartozások kiegyenlítését szolgálta. Az eddig megkötött szociális kölcsönre vonatkozó szerződések közül csupán egy esetben nem tett eleget az ügyfél visszafizetési kötelezettségének, így lényegében véve egy jól bevált segélyezési formának mondható, mely az önkormányzatot sem terheli meg anyagilag, mégis nagy segítség az átmenetileg bajbajutottaknak. Újrónafő Község Önkormányzata a szociális törvény alapján az alábbi személyes gondoskodási formákat biztosítja: a) b) c) d) e)

Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása.

Szociális szakosított ellátásként a hajléktalanok átmeneti szállása biztosított. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az önkormányzat a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás határozza meg a települési önkormányzatok egyetértésével. A Képviselő-testület attól a céltól vezérelve, hogy az aktív korúak ellátásban részesülők ne szakadjanak le a munka világában tevékenykedőktől, helyi rendeletében az ellátás megállapításának feltételeként rögzítette a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó előírásokat. Így többek között rögzítésre került, hogy az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele, az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó 16

helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan, szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tatása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 596 2009 529 2010 596 2011 583 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18 17 19 13 n.a.

segélyben részesülők % 3,0% 3,2% 3,2% 2,2% n.a.

Segélyezettek száma (fő) 700 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

15-64 évesek

2013

2014

2015

2016

2017

Segélyben részesülők száma

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott járadékra álláskeresők száma év jogosultak fő

fő

2008 91 38 2009 135 75 2010 117 47 2011 80 30 2012 73 17 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

% 41,8% 55,6% 40,2% 37,5% 23,3%

17

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők f 15-64 évesek ő %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek %ában

fő

2008 8 1 8 2009 3 0,5 7 2010 2 0,3 9 2011 2 0,3 6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0

0 0 0 0

9 5 8 n.a.

Ellátottak száma (fő) 10

Segélyezettek száma

Támogatottak száma

2009

2012

Jogosulatlanok száma

Támogatástól megvontak száma

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2010

2011

2013

2014

2015

2016

2017

A statisztikai adatokból is jól látszódik, hogy munkanélküliek helyzete kedvező és egyre javuló tendenciát mutat. Az álláskeresési segélyben részesülők arányánál nagymértékű javulás látható a 2010. évről (3,2 %) 2011. évre (2, 2%), továbbá ugyanez a tendencia megfigyelhető az álláskeresési járadékban részesülők esetében is. Ennek oka számunkra nem ismert. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a 18

lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány: önkormányzati bérlakások nincsenek. b) szociális lakhatás: nem biztosított. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: nincs. e) lakhatást segítő támogatások: Az önkormányzat rendszeres tájékoztatást nyújt a törvényben biztosított lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeiről, valamint biztosítja az arra jogosultaknak. Ezeken felül az egyes közműszolgáltatók fennálló tartozások rendezésében aktív szerepet vállalnak a hivatal munkatársai. f) eladósodottság: elsősorban a deviza hitel okozta fizetési nehézségek okozzák az eladósodottságot. g) lakhatás egyéb jellemzői: (külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása) Újrónafő lakott külterületén, Császárrét majorban nem biztosított a szennyvízelvezetés. Ennek legfőbb oka, hogy az ott élő emberek napi megélhetése is igen nehéz, így a szennyvízhálózat kiépítésének önrészét sem tudják biztosítani, továbbá az ebből adódó szennyvízdíj tovább terhelné az anyagi helyzetüket. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

308

0

0

0

0

0

0

0

2009

308

0

0

0

0

0

0

0

2010

309

0

0

0

0

0

0

0

2011

311

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

19

Lakásállomány megoszlása 1,00% 0,90% 0,80% 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% 0,20% 0,10% 0,00% 2008

2009

2010

2011

bérlakás

2012

szociális

2013

2014

2015

2016

2017

egyéb lakáscélra használt

Összes lakásállomány (db) 350 300 250 Összes

Ebből elégtelen körülményű

200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

1

0

2011

9

0

2012

18

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

20

Támogatásban részesülők (fő) 20

Lakásfenntartási támogatások

Adósságcsökkentési támogatások

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Újrónafő lakott külterülete, Császárrét major Újrónafő és Jánossomorja között helyezkedik el, mely bár a klasszikus értelemben véve nem szegregátum, de a település egészét tekintve mégis szegregációs jegyeket mutat. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A szennyvízhálózat kivételével valamennyi közmű megtalálható. Lakásállománya többnyire rendkívül szegényes, komfort nélküli ingatlan csak a település ezen részén található. Megközelíthetősége legkönnyebben a 86-os számú főútról érhető el közvetlenül. A terület rendezettségét az önkormányzat egyrészt az ott élő személyek befolyásolásával (lakókörnyezet rendben tartása), másrészt önkormányzati intézkedésekkel (buszmegálló építés, hirdetőtábla kialakítása, utak karbantartása) igyekszik jobbá tenni, mely az utóbbi években javulást mutat. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A mélyszegénységben élők, munkanélküliek, segélyezettek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagy többsége Császárrét majorban él. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai: Egyéb területek szegregálódása nem mutatható ki, inkább a helyzet javulása, mintsem romlása figyelhető meg. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Összességében megállapítható, hogy Újrónafő lakosságának egészségi állapota jó, az ellátórendszer kiépített, a településen hozzáférhető. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés: a településen a háziorvosi praxis ellátása Mosonszolnok településsel együtt történik, valamint szintén ugyanígy történik a védőnői feladatok ellátása. A fogorvosi ellátás Mosonmagyaróvárral közös történik, továbbá az ügyeleti ellátások szintén térségi megoldásban valósul meg. Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó Háziorvosi Központi Ügyeleti feladatokat külön megállapodás alapján biztosítják. A járóbeteg-szakellátás Győrben, Mosonmagyaróváron, valósul meg. A fekvőbeteg ellátást 50 km-en belül 4 kórház is biztosítani tudja. Járóbeteg szakrendelésre és 21

kórházi ellátásra általában a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézetbe utalják be a betegeket, de szükség esetén Győrben is igénybe vehetik a szakellátást. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0

0

0

2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

2008

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés: helyben évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálat van, a többi szűrővizsgálatot Mosonmagyaróváron, valamint Győrben érhetik el a lakosok. Ezeken felül a helyi óvoda szervez évente két alkalommal egészségnapot az óvodás gyerekek szüleinek, valamint az Árvácska Nyugdíjas Klub rendezésében tartanak szűrővizsgálatokat a nyugdíjasok részére. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: Mosonmagyaróváron, valamint Győrben érhető el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: a gyermekétkeztetés feladatait a település Mosonszolnokon működő konyha segítségével oldja meg a település, a rászoruló felnőttek étkeztetését pedig a kistérségi szolgáltatás biztosítja. A helyi óvoda egészségnapi programja keretében igyekszik felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozás fontosságára. e) sportprogramokhoz való hozzáférés: helyben működik sportegyesület, amely keretein belül a sportolás biztosított. Egyéb sportolási lehetőség elérhető távolságban (8 km-re) található. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés: a településen a kistérségi feladatellátás keretében biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékkal élők nappali ellátása, hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása, családsegítés, gyermekjóléti ellátás, gyermekek átmeneti otthona. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: nem ismert probléma. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: nem ismert. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal: rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

21 18 14 14 13

22

Közgyógyellátotttak száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008

3

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

4 5 4 1

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Közgyógyellátásban és ápolási díjban egyre kevesebb ember részesül, melynek oka elsősorban az egyéni egészségügyi és anyagi helyzet javulása. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai: elsősorban a helyi civil szervezetek, valamint a helyi programok. Az éves programokat általában a helyi óvoda szervezésében tartott farsangi bál nyitja. Többnyire minden évben megrendezésre kerül május hónapban a Birkapörkölt Fesztivál, mely nemcsak a szűkebb, hanem távolabbi környezetünkből is a településre csalogatja a gasztronómia iránt érdeklődőket. A gyermeknapra tekintettel minden év május hónapjában egy napra ingyenes kirándulást szervez az Iskoláért, Óvodáért 23

Egyesület. Május utolsó hétvégéjén rendezi meg az önkormányzat a gyereknapot, majd június vagy július hónapban igyekszik a helyi sportkör felkelteni az emberek érdeklődését a sport iránt egy sportnap keretében. Október hónapban ünnepli a falu telepítésének évfordulóját, majd november elején emlékezünk meg nyugdíjasainkról. Minden év decemberében tartja az önkormányzat a „Mindenki Karácsonya” rendezvényét a helyi művelődési házban, ahol minden helyi gyermek kap egy-egy mikulás csomagot. Hogy a felnőttek se maradjanak ki semmi jóból, az Iskoláért, Óvodáért Egyesület az év utolsó napjaiban tartja disznótoros évzáró rendezvényét. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük): Nagyobb konfliktus nem észlelhető a településen, ugyanakkor érezhető, hogy az Újrónafő belterületén élők és a császárréti lakosok kölcsönösen elkerülik egymást, mely alapvetően az anyagi különbségekből , a szegregátumban élő emberek életmódjából, életviteléből adódik. Mivel az érintettek anyagi helyzetét nagymértékben az önkormányzat nem tudja befolyásolni, így célszerű lenne a két településrész egymásra hangolódása, annak segítése önkormányzati intézkedés által. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): A helyi egyesületek, civil szervezetek részéről tapasztalható elsősorban, az egyház helyi működése nem jelentős. Helyben működő polgárőrség elsősorban a rendőrség munkáját segítve gondoskodik a közbiztonság zavartalanságáért, bűnesetek felderítésében. A Baráti Kör Újrónafőért Egyesület széleskörű tevékenységet folytat. Együttműködik a település környezetének szebbé tételében, közösségi programok szervezésében, Birkapörkölt Fesztiváljával öregbíti a település hírnevét, támogatja a rászoruló családokat. Az Iskoláért, Óvodáért Egyesület elsősorban a gyermekek, azon belül is a hátrányos helyzetű gyermekek sorsának jobbá tétele érdekében tesz sokat, de hagyományosan minden évben megtartják év végi disznótorost kínáló összejövetelüket. Az Újrónafői Sportkör a helyi sportolási lehetőséget biztosítja a lakosoknak. Szinte minden évben megrendezésre kerül a helyi sportnap, melynek keretében igyekeznek még népszerűbbé tenni a sportos életet. A helyi nyugdíjas lakosságot fogja össze a nyugdíjas klub, akik rendszeres összejöveteleikkel, környékbeli vetélkedőkön, nyugdíjas találkozókon való szerepléseikkel biztosítják a helyi idősek szellemi és testi frissességének megőrzését. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem működik roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Szegregátum jelenléte Nem minden munkanélküli regisztrálja magát a munkaügyi központban

fejlesztési lehetőségek - érintettek bevonása programok szervezésébe, civil szervezetekbe - tájékoztatás, információk elérhetővé tétele

24

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Újrónafőn élők korösszetétele hasonló a megyei és az országos átlagokhoz. A 19-64 év közöttiek száma (523 fő) az összes lakos 61,8%, ami átlagosnak mondható, a 0-18 év közöttiek (193 fő) 22,8%-a és a 65 év felettiek (130 fő) 15,3%-a. A községben a lakosság általános szociális helyzete befolyásolja a gyermekek fejlődését. A felnőtt lakossághoz képest általában az érzékenyebb korosztályú gyermekek helyzete kedvezőtlenebb. Ezt megállapíthatjuk Újrónafőn is, mivel a felnőtt lakosság átlagos szociális helyzetű a községben, a gyermekek helyzetéről ugyanez már nem mondható el. A községnek több intézkedést kellett hozni a gyermek életének javítása érdekében. 8 gyermek és családjának életébe 2012-ben hivatalosan is be kellett avatkozni az önkormányzatnak. 11 gyermek védelembevételéről kellett gondoskodni az önkormányzatnak és intézményeinek.

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett veszélyeztetett védelembe vett esetek száma kiskorú év 18 év alattiak a 18 év alatti gyermekek száma védelembe száma vettek közül 2008

166

4

4

2009

174

10

10

2010

166

11

11

2011

166

9

9

2012

157

11

11

Forrás: TeIR, KSH Tstar Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 200 180 védelembe vett

megszüntetett eset

veszélyeztetett kiskorú

160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

25

A gyermekvédelem területén az utóbbi 1-2 évben felszínre kerültek olyan látens problémák, mint a családon belüli nemi erőszak, drogproblémák, iskolakerülés, melyekre a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyan reagált, ugyanakkor a probléma súlyosságára tekintettel indokolt a prevenció tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával, valamint szabadidős programok szervezésével. Abban a családban, ahol a szociális helyzet indokolttá teszi, a családokat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítik. 53 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ami a gyermekek 33,7%-t érinti.

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek száma gyermekek gyermekek száma száma száma száma 2008 30 0 0 0 0 2009 51 0 0 0 0 2010

49

0

2011 44 0 2012 53 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

0

0

0

0 0

0 0

0 0

Gyermekvédelmi kedvezmények 100%

80%

60%

40%

20%

0% 2008

2009

2010

rendszeres kedvezmény

2011

2012

2013

kiegészítő kedvezmény

2014

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Halmozottan hátrányos helyzetükről a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 36%-a nyilatkozott. Eszerint a községben a 0-18 éves korosztály 12%-a halmozottan hátrányos helyzetű, ami szintén magasabb a megyei átlagnál. A hhh-s gyermekek családjai óvodáztatási támogatásban is részesültek Újrónafőn, 6 kisgyermek szüleit támogatta így az önkormányzat, hogy a gyermek folyamatos óvodai nevelése biztosított legyen.

26

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos mértékű Ingyenes Óvodáztatási kedvezményes tankönyvtámogatásban étkezésre ellátásban részesülők jogosultak részesülők száma száma 1-13. száma évfolyam

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

2008

7

0

0

0

0

2009

14

0

0

0

2

2010

13

0

0

0

4

2011

12

0

0

0

12

2012

11

0

0

0

6

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A gyermekvédelmi szakellátások az ellátásra kötelezett Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ által üzemeltetett intézményekben (TEGYESZ, Megyei Gyermekvédelmi Központ) biztosítottak. Gyermekvédelmi szempontból a település mutatói lényegesen rosszabbak, mint a megye átlaga. A családsegítést ugyan már érintettük, azonban a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás a gyermekek életminőségét is pozitívan befolyásolja. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell, a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz. Továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését. A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat. A településen 9 gyermek részesül ingyenes óvodai étkeztetésben, a nyári gyermekétkeztetés nem megoldott az utóbbi években a jogszabályi feltételek kedvezőtlen alakulása miatt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nincs a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregált területeken élő gyermekek nagy része a település egyéb részeihez képest rosszabb lakáskörülmények között laknak, bár köszönhetően az illetékes szakemberek áldozatos munkájának az utóbbi években javulás figyelhető meg. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nagy többsége a szegregált területeken él. Esélyeik növelése érdekben, valamint a helyi viszonyok tudatában a gyermekvédelem következetesen érvényesíti a jogszabályban biztosított intézkedési lehetőségeket, illetve kötelezettségeket, valamint az óvoda az ún. PIR program segítségével igyekszik a meglévő hátrányokat csökkenteni, bizonyos 27

területeken megszüntetni. Az érintett szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az itt élő gyermekekre. A családgondozó és az önkormányzat élelmiszeradományokat juttat a családnak, az óvoda fokozott mértékű kapcsolatot tart a családokkal. A mosonszolnoki iskola kiemelt figyelmet fordít a HH-s, HHH-s újrónafői gyerekekre is. Kapcsolatot tart a családgondozóval az iskola gyermekvédelmi felelős. Az osztályfőnökök látogatják a családokat és az igazgató levélben felszólítja a kapcsolattartásra a szülőket, ahol szükséges.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok): a településen egy védőnő Mosonszolnokkal közös körzetben látja el a feladatokat. Egy védőnőre Újrónafő tekintetében 23 gyermek jut. Betöltetlen állás nincs. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

0

22

2009

0

32

2010

0

32

2011

0

34

2012 0 23 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő)

Védőnői álláshelyek (db) 1

40

0,9

35

0,8

30

0,7 0,6

25

0,5

20

0,4

15

0,3

10

0,2

5

0,1

0

0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma): a településen egy háziorvos látja el a felnőtt és gyermek háziorvosi teendőket Mosonszolnokkal közös körzetben.

28

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Felnőtt házi Gyermekorvos Betöltetlen felnőtt Háziorvos által orvos által ellátott év háziorvosi praxis/ok ellátott személyek által gyerekek száma száma ellátott száma gyerekek száma 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok: a speciális ellátási igényű gyermekekről való gondoskodást a település a kistérségi ellátórendszer keretében biztosítja. Ide tartozik a gyógytornász, a logopédus, gyógypedagógus, akik Mosonmagyaróvárról utaznak a településre. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett Működő bölcsődébe gyerekek összes bölcsődék beírt száma év bölcsődei száma gyermekek (munkanélküli férőhelyek szülő, száma száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

2008 2009 2010

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

2011 2012 2013

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben családi napköziben a év engedélyezett térítésmentes férőhelyek száma férőhelyek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi 29

Családi napközi 1 0,9 0,8 0,7

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

0,6

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek

0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

d) gyermekjóléti alapellátás: a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosított. A családgondozó hivatalosan heti egy alkalommal tart ügyfélfogadást a településen, de ki kell emelni, hogy a gyakorlatban jóval több időt kell szentelnie a településre a helyben adódó problémák miatt. e) gyermekvédelem: e területen kiválóan működik a jelzőrendszer az abban érintett szakemberek részvételével. A 2013. évtől – gyermekvédelem területén is - tapasztalható jogszabályváltozások miatt a helyi hivatal munkatársainak már elvileg nem kellene olyan aktívan részt vennie a gyermekek védelmében, ugyanakkor a helyismeret és problémák jellegére tekintettel mégis azt látjuk, hogy a gyermekek érdekében szükséges a folyamatos szemmel tartásuk a problémák megelőzése, valamint hatékony kezelése érdekében. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások: krízishelyzetbe került családok, gyermekek estében legközelebbi igénybe vehető szolgáltatás a mosonmagyaróvári családok átmeneti otthona, illetve a gyermekek átmeneti otthona. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés: helyben leginkább a sportpálya, valamint a sportegyesület keretében biztosított a sportolási lehetőség. Szünidőben gyakran igénybe veszik a gyermekek a könyvtári és internetes szolgáltatásokat. A környező településeken szinte az egész nyár folyamán szerveznek nyári táborokat. Mosonmagyaróvári Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat minden évben szervez tábort, melyen résztvevő rászoruló gyermekek költségeinek felét a Baráti Kör Újrónafőért Egyesület fizeti ki, továbbá az Újrónafői Sportkör által megszervezett sportnap és az Iskoláért, Óvodáért Egyesület által szervezett ingyenes kirándulás biztosít hasznos kikapcsolódást a hátrányosabb helyzetű gyermekeknek. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv: a településen csupán óvoda működik, melyben a gyermekétkeztetést a településen a mosonszolnoki konyhával történő együttműködés keretében biztosítja az önkormányzat. Az ingyenes tankönyvek biztosítását a körzetes iskola biztosítja könyvtári példányok juttatásával. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei: hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó jelzés nem érkezett, nem merült fel probléma. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: az önkormányzat, valamint helyben működő intézménye, az óvoda rendszeresen ügyel arra, hogy a jogszabályban biztosított ellátásokat az arra jogosultak igénybe vegyék. Ennek érdekében az egyes kérelemre nyújtott juttatások lejáratát megelőzően felhívják a szülők figyelmét a kérelem újbóli benyújtására, továbbá amennyiben azt látják az illetékes szakemberek, hogy valamely feltehetően jogosult 30

család nem részesül ellátásban, felhívják a figyelmét a jogszabályi lehetőségekre, továbbá az óvodai ellátás kapcsán meg kell említeni az ún. IPR program alkalmazását. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A 2011. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók körét. A 4.§ 12. pont alapján: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A jogszabály hatályba lépése 2012. szeptember 01. Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő- testülete egy óvodát tart fenn a településen a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében. Az óvodai feladatellátást Jánossomorja és Várbalog településsel együtt társulásos formában biztosítja. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő 3 3 0 Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő 2 Kisegítő személyzet 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

db 1 2 50 2 7.00 - 16.00 3 hét Hiányzó létszám 1 1 0 0 0

Az intézményben magas az SNI-s gyermekek aránya; 5 fő, mely az óvodás gyermekek 13 %-a. Ez azt is mutatja, hogy a pedagógusok az időben történő kiszűrést kezdeményezik, hogy a gyermekek mielőbb kapják meg a fejlődésükhöz szükséges pedagógiai fejlesztést. A településen magas a HH és HHH-s gyermekek aránya. Az adatgyűjtések során tapasztalható, hogy gyakran nincsenek tisztában az ehhez a kategóriához tartozó előnyökről, így nagy hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra. 2013. január 15-i adatok szerint, a településen 30 HH és 19 HHH gyermek van. Az óvodában jelenleg 10 gyermek HHH-s, mely az óvodás gyermekek 26 %-a. Erre tekintettel az óvodában alkalmazzák az ún. IPR programot, illetve a jövőben – a program megszűnése miatt – a hátránykompenzációs programot. Ennek keretében kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű gyermekeket, törekednek arra, hogy egyenlő esélyeket tudjanak teremteni minden óvodás gyermek részére. A program keretében segítséget nyújtanak az iskolaválasztáshoz, iskolabusz szállítja el a szülőt és gyermeket az általános iskolába az ún. ovisuli programra, hogy az óvodás gyermekek megismerkedhessenek az általános iskola hétköznapjaival. Minden évben két alkalommal tartanak rendezvényt, amelyen a családoknak közös programot szerveznek. Az egyik ilyen az egészségnap a szülőknek és gyermekeknek, ahol a szülők is részt vehetnek ingyenes egészségszűréseken, tájékoztatást kapnak az egészséges életmódról, valamint helyes viselkedési mintákkal ismertetik meg a programon résztvevő kicsiket és nagyokat. A másik rendezvény általában valamiylen

31

kézműves foglalkozás. Az IPR programhoz tartozik még, hogy a hátrányos helyzetű óvodások családjait gyakrabban látogatják meg a pedagógusok, gyakoribb a kapcsolattartás. Az óvodában a nevelő feladatot ellátó pedagógusok száma kevés, 1 fő óvodapedagógus hiányzik. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

2008

27

2

50

1

27

0

2009 2010 2011 2012

26 24 26 38

2 2 2 2

50 50 50 50

1 1 1 1

26 24 26 38

0 0 0 0

óvodába óvodai beírt gyógypedagógiai gyermekek csoportok száma száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók száma száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011 2011/2012

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

2012/2013

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Általános iskolai tanulók (fő) 1 0,9 0,8 0,7 0,6 általános iskolai tanulók száma

napközisek szááma

0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1 2 4 7 5 6 3 01 01 01 01 01 01 01 /2 /2 /2 /2 /2 /2 /2 5 2 0 1 3 4 6 1 1 1 1 1 1 1 20 20 20 20 20 20 20

32

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai általános iskolai osztályok száma a feladatáltalános iskolai osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen db évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

tanév

2010/2011 2011/2012 2012/2013

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 osztályok száma (db)

0,4

osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)

0,3 0,2 0,1 0 2010/20112011/20122012/2013 2013/20142014/20152015/20162016/2017

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő

%

2011/2012

0 0

0 0

2012/2013

0

0

2010/2011

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

33

8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

A településen általános iskola nem működik. A helyi általános iskolás korú gyermekek Jánossomorjára és Mosonszolnokra járnak oktatásra. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs : nem releváns d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: nem releváns e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): nem releváns 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

3 H-s gyerekek aránya magas

- Törvényben biztosított ellátásokról tájékoztatás

Védelembe vétel magas aránya Gyermekbűnözés Drogproblémák

- Életvezetési tanácsadás a családnak - Rendőrségi tájékoztatás - Drog hátrányairól tájékoztatás

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében: a rendelkezésre álló adatok, valamint a helyben tapasztalható helyzet alapján elmondható, hogy a nők nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben. A községben a nők foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat által működtetett intézmények, helyi vállalkozások vonatkozásában vannak mutatóink. Az óvodában és a hivatalban kizárólag női dolgozók

34

vannak, az önkormányzat parkgondozási feladatokra nőket és férfiakat is alkalmaz. A helyben működő vállalkozások – a munka jellegéből fakadóan – férfiakat alkalmaznak.

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében: év

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

férfiak nők 2008 287 284 2009 225 285 2010 314 284 2011 310 278 2012 302 280 Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés

férfiak 272 207 301 301 n.a.

Munkanélküliek

nők 271 270 267 269 n.a.

férfiak 15 18 13 9 n.a.

nők 13 15 17 9 n.a.

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 350

foglalkoztatottak

munkanélküliek

foglalkoztatottak

300

munkanélküliek

munkavállalási korúak száma

munkavállalási korúak s záma

250

300

200

250 200

150

150

100 100

50

50

0

0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Munkavállalási korúak száma (fő)

Foglalkoztatottak (fő)

700

600

férfi ak

600

nők

férfi ak

nők

2014 2015

2016

500

500 400

400 300

300 200

200

100

100 0

0

2008

2009

2010 2011

2012

2013

2014 2015

2016

2017

2008

2009

2010 2011

2012

2013

2017

35

Munkanélküliek (fő) 35 férfiak

nők

30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban: nem áll rendelkezésre információ. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei: a környező településeken található gyárakban, valamint ausztriai mezőgazdasági munkában jó lehetőségük van az elhelyezkedésre. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): nincs információnk arról, hogy a településen panaszt nyújtottak volna be e területen.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen biztosított az óvodai ellátás, mely nyitva tartási idejét úgy alakították ki, hogy a dolgozó anyukáknak ne okozzon problémát. A településen nem működik bölcsőde, ugyanakkor a helyi óvoda szabad kapacitásaira tekintettel, igyekszik az egészen pici gyermekeket – már akár 2,5 éves kortól - felvenni az óvodába, hogy ezzel is segítsék az anyuka elhelyezkedését, illetve munkába történő visszatérését. Az óvoda szabályzata rögzíti, hogy bölcsőde hiányában fel kell vennie a még nem óvodás korú gyermekeket is, továbbá az óvodavezető rendszeres kapcsolattartása útján biztosított az, hogy az óvodáztatás aránya 100% legyen a településen. A védőnői feladatokat egy személy látja el; körzete meg van osztva Mosonszolnokkal, mely eddig sosem okozott problémát a kisgyerekes anyukák körében, köszönhető ez annak is, hogy a védőnő mindig igyekezett a helybeli adottságokhoz, estelegesen felmerülő problémákhoz igazodni. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit elősegítése a fogamzás előtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás alapján (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása). A községben dolgozó védőnő segíti ezt a fajta a gondozást. A védőnői szolgálaton kívül a családsegítő és a családgondozó jelenik meg tevékenyen a mindennapokban a család-és nővédelmi gondozás területén. Korábbi években a családgondozó részéről indult kezdeményezés zenebölcsi, valamint baba-mama klub működtetésére, de az anyák körében nem volt ezekre igény. Az újrónafői csecsemők és kisgyermekek részére Mosonszolnokon van lehetőség igénybe venni gyermekgyógyász szakorvos által tartott tanácsadást havi egy alkalommal, továbbá terhes-gondozás is van minden hónap második szerdáján.

36

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti átlagos év védőnők száma gyermekek gyermekszám száma védőnőnként 2008 0 22 0 2009 0 32 0 2010 0 32 0 2011 0 32 0 2012 0 34 0 2013 0 23 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedetről nem tud az önkormányzat. Nagyon nehéz sok esetben feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetében. Épp a nők azok, akik a lehetőleg tovább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel nehezítve a probléma megoldását. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen az elmúlt években csupán 1-1 alkalommal jelentkezett a probléma. Ilyen esetben elsősorban a gyermekjóléti szolgálat munkatársa ad felvilágosítást és biztosítja a krízishelyzetbe jutott nő elhelyezését. A legközelebbi hely, ahol ilyen szolgáltatás elérhető a településen élők számára, a 8 km-re lévő mosonmagyaróvári családok átmeneti otthona. A felmerült problémát követően azonnal vagy 1-2 napon belül biztosítható volt az érintett elhelyezése. A lehetőségekről történő tájékoztatás még a konkrét problémát megelőzően megtörténik, amint a családgondozó látens problémát észlel. Éppen a probléma ebbéli jellegére, valamint prevenciós célzattal indokolt továbbra is a tájékoztatásra kiemelt figyelmet fordítani. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi képviselő-testület 5 tagja közül 2 nő. Ez is jól mutatja, hogy a településen biztosított a nők helyi közéletben való részvétele. Ezen kívül a helyi civil szervezetekben való női részvétel is kiegyenlített a nemek megoszlását illetően. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az elmúlt 5 évben a nőkkel, illetve a nők részéről a helyi óvoda nyári nyitva tartásával kapcsolatban merült fel probléma. Ez abból adódott, hogy az óvodai pedagógusok szabadságát elsősorban nyári időszakban tudják kiadni, másrészt viszont a dolgozó anyukáknak problémát okoz a gyermekek elhelyezése. Helyben egyéb alternatív megoldás nem működik, a legközelebbi városban elérhető szolgáltatás pedig eléggé megterhelné a családok pénztárcáját. Az óvoda részéről javasolták, hogy csak a dolgozó szülők adhassák be ebbe az időszakba gyermekeiket, ugyanakkor az önkormányzat figyelembe vette azon törvényi kötelezettségét, hogy az óvodai ellátást nyári időszakban is biztosítani kell. Így a problémát oly módon oldotta, illetve oldja meg, hogy a nyári időszakban olyan csökkentett nyitva tartási időt alkalmaz, amely még 37

az anyukák számára is elfogadható, ugyanakkor a szabadságok kiadása is megoldható. Lényegében véve az óvoda csupán 3 hétre zár be, amikor a gyermekétkeztetés is szünetel, s amely idő alatt a nagytakarítást is el tudják végezni. Ez időszak alatt a Jánossomorján ügyeletes óvodába igénybe vehető az ellátás.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Egyedülálló anyák lakhatási és anyagi nehézségei Óvodáskorú gyermekek elhelyezése nyári időszakban

Lehetőségekről tájékoztatás Óvodai nyitva-tartás módosítása

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A településen a 60 év feletti nők és férfiak aránya, alacsonyabb, mint a 0-14 év közöttieké, ugyanakkor magasabb, mint a 15-17 év közötti fiataloké. Kiemelt figyelmet érdemel a 65 év felettiek csoportja, amelyben a magyarországi helyzethez hasonlóan másfélszer több a nő, mint a férfi. Az egyedülálló idős női népesség megélhetése problémát jelenthet az önkormányzat számára, mivel várhatóan igénye megnő a közösségi szolgáltatásokra. A településre nem jellemző az elöregedés, lassú fiatalodás figyelhető meg. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Nincs információnk arról, hogy ellátás nélkül élő nyugdíjas korú személy lenne a településen, az elmúlt 5 évben időskorúak járadékában sem részesül senki. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 0 0

38

Az idősebb korosztály anyagi lehetőségeiről adatokkal nem rendelkezünk, de a helyi segélyezés tapasztalataiból azt látjuk, hogy ritkán folyamodnak segélyért, elsősorban lakásfenntartási támogatásnál és téli időszakban tüzelő iránt nyújtanak be 1-1 kérelmet. A településen nincs lehetőség idősek napközbeni ellátására, s az elmúlt években éves szinten átlagosan 1-2 fő került idősek otthonába vagy gondozóházba.

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 92 124 216 2009 95 120 215 2010 96 119 215 2011 94 111 205 Forrás: TeIR, KSH Tstar Nyugdjasok száma (fő) 250

200

150

100

50

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az 55 év feletti munkanélküliek esetében gondot jelent elhelyezkedésük kapcsán az életkor. A községben élő nyugdíjasok további foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek, kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosíthat a) a házi segítségnyújtást végző szolgáltató, illetve intézmény, vagy b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, az önkormányzati társulás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. 39

A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 9 fő részére biztosították helyben, akik térítési díját az önkormányzat fizeti ki. Idősek informatikai jártassága nem jellemző, de igény sem merült fel ezzel kapcsolatban. Az idősek tájékoztatása is az önkormányzati hirdetőtáblán történik, valamint rendszeresen megjelenik az „Újrónafői Hírlevél”, melyben az elmúlt negyedév történéseit, hasznos információkat foglalják össze. A községben a rendszeres buszközlekedés biztosított. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

fő 124 127 126 130 142

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 0

64 évnél idősebbek (fő) 160

% 0% 0% 0% 0% 0%

64 évnél idősebbek

nappali ellátásban részesültek aránya

160

100%

140

140

90%

120

120

100

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

nappali ellátásban részesült

80% 70% 60% 50% 40% 30%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

20% 10% 0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Kiemelt terület az egészségügy, a község a helyben biztosított szűrővizsgálatokkal segíti az idős emberek egészségmegőrzését a betegségek korai felismerését. Az aktív időskor biztosítása érdekében az önkormányzat lehetőségeihez mérten évente támogatja a helyi nyugdíjas klubot. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Bűnelkövetés áldozatai

fejlesztési lehetőségek - rendszeres tájékoztatás a tipikus bűnesetekről, valamint azok megelőzési lehetőségeiről 40

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élők szempontjából átfogó adatokkal nem rendelkezünk, ugyanakkor a szociális törvény alapján nyújtható támogatásból tudjuk, hogy a fogyatékosság típusa szerint nagyobb számban vannak a mozgásszervi fogyatékos személyek, akiknek szinte 100%-a nyugdíjas korú. Elsősorban az életkori jellemzők miatt, az ő foglalkoztatásukra nem merül fel igény, illetve nem jelent problémát. A fogyatékosság jellegére tekintettel önálló életvitelt támogató helyi intézményre, szolgáltatásra, programokra nem merült fel igény. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban részesülők szociális ellátásaiban részesülők száma száma 2008

4

16

2009

5

19

4 n.a.

19 19

2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar

szociális ellátásban részesülők száma (fő) 20 18 megváltozott munkaképességű

16

egészségkárosodott

14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati év egyházi fenntartású civil fenntartású fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 2010 2011

0 0 0

0 0 0

0 0 0

2012

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével 41

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők pénzbeli, természetbeni ellátása a jogosultság alapján történik. Nem tekinti külön az önkormányzat a fogyatékos személyeket egy-egy ellátás biztosításánál. Közülük feltehetően többen rokkantnyugdíjasok, gyakrabban szorulnak átmenetei segélyre, a betegségük kezelését a közgyógyellátás keretében támogatják. Az ápolási díj is azon ellátások közé tartozik, továbbá a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amire a fogyatékos személyek is jogosultak lehetnek. Feltételezhetően vannak fogyatékos személyekkel együtt élő családok, akik családsegítésre szorultak az elmúlt évben. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadálymentesíteni. A községben az egészségügyi ellátást biztosító épületben a háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat, valamint az ahhoz tartozó parkoló akadálymentesített, ami a mozgáskorlátozott, illetve idős személyek számára az épület könnyebb megközelítését lehetővé teszi. A szakellátások azonban Mosonmagyaróváron, vagy Győrben vannak, az ide történő eljutás feltételezhetően a fogyatékos személyek számára problémát jelent. Sajnos az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb épületeknél (hivatal, óvoda), továbbá az önkormányzati honlap esetében sem biztosított az akadálymentesítés, melynek elsősorban anyagi okai vannak. A kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi fogyatékos személyek részére biztosított, probléma ezzel kapcsolatban nem merült fel. A járdák, parkok akadálymentesítettsége megoldott, ugyanakkor a közösségi közlekedésnél adódhatnak problémák, mivel a településre közlekedő buszjáratok nem alacsony padlós kivitelezésűek, illetve nem rendelkeznek mozgássérült rámpával. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) csupán a szociális törvény adta lehetőségek jellemzőek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Középületek, település weboldala nem akadálymentesített

Akadálymentesítés pályázati úton

42

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A faluban az alábbi civil szervezetek működnek, amelyek munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a közösség összetartozásának erősítéséhez, a hagyományok, a múlt értékeinek megőrzéséhez, az egészségmegőrzéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Újrónafői Sportkör: A településen élőknek biztosítanak sportolási lehetőséget és sportesemények megtekintését. Baráti Kör Újrónafőért Egyesület: Közösségi programok szervezésével, hátrányos helyzetűek támogatásával, a lakóhelyi környezet szépítésével segítik a helyi esélyegyenlőség javítását. Iskoláért, Óvodáért Egyesület: A helyi általános iskola és óvoda anyagi és erkölcsi támogatása, az épületek állagának, az oktatás színvonalának megőrzése és fejlesztése, pályázati lehetőségek kihasználása, az önkormányzat, mint fenntartó által benyújtott pályázatok önrészének támogatása. Polgárőrség: Az alapszabály értelmében közrend és közbiztonsági feladatokat lát el a rendőrőrssel szoros együttműködésben. Az egyesület célja a község lakóinak szolgálata, nyugalmuk és biztonságuk biztosítása, megóvása. A polgárőrök önkéntesek, díjazás nélkül, szabadidejükben teljesítik szolgálataikat. Árvácska Nyugdíjas klub: Az idősek, illetve a nyugdíjas korúak számára kéthetente biztosít összejövetelt, rendszeresen szerveznek kirándulásokat, fellépnek térségi vetélkedőkön, mellyel hozzájárulnak az idősebb korosztály testi és szellemi frissességéhez. Vöröskereszt helyi szervezete: Véradások, egészségügyi előadások szervezése, azokban közreműködés. A korábbi kistérségi, jelenleg járási önkormányzatokkal társulást tart fenn az önkormányzat, melynek keretében biztosítják közösen a fentebb már említett egészségügyi, szociális és gyermekjóléti ellátásokat. A for-profit szereplők részvétele nem jelenik meg a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában, mivel nincs olyan probléma, melyek megoldásába bevonhatóak lennének.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Újrónafő Község Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Újrónafő Község Önkormányzata egy esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósulásának nyomon követését az évente elvégzett felülvizsgálat biztosítja. A felülvizsgálatot a felelős végzi el, minden évben beszámol egy nyílt képviselő-testületi ülésen a tervben foglaltak megvalósításáról. Az ülésre külön meghívót kapnak a helyi civil szervezetek. A hozzászólók kiegészítésével elkészült éves beszámolót a testület elfogadja, majd a helyben szokásos módon nyilvánosságra kerül. A program felülvizsgálatára 2 év múlva kerül sor, amikor az indikátor teljesítésének bemutatásához adatfelvétel is történik. A Települési Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Újrónafő Község Önkormányzata a Programot a település honlapján közzéteszi, az 43

egyes intézkedések várható és elért eredményeiről beszámol évente nyílt testületi ülés keretében. A polgároknak lehetőségük van a tervvel kapcsolatban véleményt nyilvánítani, hozzászólni és kérdezni. 1. A terv elfogadása előtt egy héttel a program a honlapon elérhető. 2. A nyílt testületi ülésen az intézkedési terv kiegészítésére, módosítására sor kerülhet. 3. Az elfogadott végleges program a honlapon elérhető. 4. Az éves beszámoló előterjesztése szintén a honlapon és a település hirdetőtábláján történik az elfogadást megelőző nyílt testületi ülés előtt egy héttel. 5. A hozzászólások, kiegészítések, vélemények figyelembe vétele, csatolása az előterjesztéshez. 6. Az elfogadott beszámoló mindenki számára elérhető a honlapon, illetve a település hirdetőtábláján.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Romák és/vagy mélyszegénységben élők

1. szegregátum jelenléte 2. nem minden munkanélküli regisztrálja magát a munkaügyi központban

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. „Együtt egymásért” 2. „Regisztráltál már?”

Gyermekek

1. 3 H-s gyerekek aránya magas 2. Védelembe vétel magas aránya 3. Gyermekbűnözés 4. Drogproblémák

1. „HHH=hogy helyesen hasznosítsd” 2. „Családi mindenttudó” 3. „Ádám és Éva – avagy a bűnbeesés következményei ” 4. „Tudod is, vagy csak csinálod?”

Idősek

Bűnelkövetés áldozatai

„Senior rend-őrök”

Nők

1. egyedülálló anyák lakhatási és anyagi 1. „Menedék a mindennapi gondok elől” nehézségei 2. „Non-stop ovi” 2. Óvodáskorú gyermekek elhelyezése nyári időszakban

Fogyatékkal élők

Középületek, település weboldala nem „Akadálymentes Újrónafőért” akadálymentesített

44

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. „Együtt egymásért” 2. „Regisztráltál már?”

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst 1. felelős: képviselő-testület, családsegítő Partnerek: civil szervezetek 2. felelős: családsegítő 1. felelős: szociális ügyintéző, tagóvoda-vezető, családgondozó Partnerek: iskola, óvoda, védőnő, családsegítő

Gyermekek

1. „HHH=hogy helyesen hasznosítsd” 2. "Családi mindenttudó" 3. „Ádám és Éva – avagy a bűnbeesés következményei ” 4. „Tudod is, vagy csak csinálod?”

2. felelős: családgondozó, tagóvoda-vezető, osztályfőnök, védőnő Partnerek: iskola, nevelési tanácsadó 3. felelős: Képviselő-testület, osztályfőnök Partnerek: rendőrség 4. felelős: Képviselő-testület, osztályfőnök

"Senior rend-őrök"

felelős: polgármester Partnerek: rendőrség

Nők

1. "Non-stop ovi" 2. "Menedék a mindennapi gondok elől"

1. felelős: Képviselő-testület, tagóvoda-vezető 2. felelős: családsegítő, családgondozó

Fogyatékkal élők

"Akadálymentes Újrónafőért"

Felelős: képviselő-testület

Idősek

45

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

47

48

49

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük, szervezetük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.

50

A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

51

Romák/mélyszegénységben élők: polgármester családsegítő civil szervezetek

Idősek: polgármester rendőrség

Fogyatékkal élők: polgármester

HEP Fórum tagjai: vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők: polgármester tagóvoda-vezető családsegítő családgondozó

Gyermekek: polgármester, szociális ügyintéző, tagóvodavezető, családgondozó családsegítő, védőnő osztályfőnök, nevelési tanácsadó, civil szervezetek, rendőrség

52

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség

53

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a kirendeltség-vezető felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP ITt, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-et, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

54

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

55

56

57

58

59

60