Helyi Esélyegyenlőségi Program Túristvándi Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Túristvándi Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................................. 3 Bevezetés ............................................................................................................................3 A település bemutatása ........................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk ........................................................................................................6 Célok ..................................................................................................................................7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .........................................9 1. Jogszabályi háttér bemutatása.......................................................................................9 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................. 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................ 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................. 23 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége............................................................................... 31 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége......................................................................... 34 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége........................................................... 37 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ......................................................................................... 41 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ....................................................... 42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ....................................... 43 A HEP IT részletei ......................................................................................................... 43 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................ 43 A beavatkozások megvalósítói .......................................................................................... 45 Jövőképünk ................................................................................................................. 47 3. Megvalósítás ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Elfogadás módja és dátuma ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Túristvándi Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy: 

az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.



az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Túristvándi Szabolcs – Szatmár – Bereg - Megye észak-keleti csücskében a szatmári tájegységében az Erdőháton található Fehérgyarmattól 15 km-re. A község a 491-es útról 1

Közfoglalkoztatási terv, Gazdasági program, Településfejlesztési koncepció

3

Penyigénél leágazó alsórendű úton érhető el. A Kölcse, Szatmárcseke, Tiszakóród, és Kömörő által közrefogott Szatmári Tiszahát területén helyezkedik el, területe 1522 ha. Belterülete 100ha-t, külterülete 1422 ha-t ölel fel. Túristvándit autóbuszjáratok kötik össze a környező településekkel. Népességének száma 2012-ben 774 fő. A Szatmári-sík DK felől DNy-nak lejtő tökéletes síkság, amelynek fele ártéri, másik felét folyóhátak tarkítják. A folyók hordalékát nagy többségben barna földek fedik. A mérsékelten meleg-és hűvös éghajlatú területet kisebb mértékben vízhiány jellemzi. Az agráradottságok a vízigényes, kevésbé hőigényes szántóföldi, kertészeti kultúráknak kedveznek. A települést kacskaringós körbeölelő Túr folyó partját értékes védett fasorok övezik. Az erdőterületek nagy részét tölgyesek, kisebb részét akácosok, valamint keménylombú fák borítják. Talaja: öntéstalaj. A településen és közvetlen környékén az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz nyarú, hideg telű éghajlati sajátosságok a jellemzőek. A település a megye egyik legjelentősebb mellék folyójának a szabályozás előtti ágán, helyezkedik el. A folyó a községet 99 kanyarral öleli körül. Túristvándi gazdasági helyzetét, jelentős mértékben befolyásolják adottságai, mérete és földrajzi elhelyezkedése. A település a megye legkeletibb területén fekszik, az ukrán határtól 20km-re, a román határtól 45km-re. A megyeszékhelytől való távolsága 90 km, a fővárostól pedig 360 km-re helyezkedik el. Túristvándi a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott és a tartós munkanélküliséggel sújtott települések közé tartozik. A településen a földreform növelte a törpe birtokosok számát, a termelőeszközök fejlődése lelassult, s mint a térség más településein itt is arra kényszerültek az emberek, hogy elhagyják Túristvándit, és az ország más vidékei, sőt néhányan más országban is keressenek otthont és megélhetést nyújtó körülményeket. A szerkezetváltás elmaradása a trianoni országhatár meghúzásával tragikus hatásúvá vált, mivel megszakadtak a korábbi biztos mezőgazdasági piacot jelentő kapcsolataink (Kárpátaljával, Erdéllyel) s a hagyományos ágazat népességeltartó ereje tovább csökkent. Az 1989-es átalakulással egyidejűleg megszűnt a Termelő-szövetkezet, az Állami gazdaság, ami a lakosság nagy részének biztosította a munkát. Megszűntek a kisüzemek, mindezek a folyamatok a nagymértékű leszakadást tovább erősítették. A vidék emberének befelé fordulást tükröző magatartása egy régóta gyűrűző periférikus helyzetet, elszigetelődést előidéző folyamat természetes velejárója, a folyamat eredményét a gazdasági mutatókon kívül a társadalom e képességein keresztül is le kell mérni. Fehérgyarmat város közelsége csak néhány embernek jelent állandó munkát, biztos megélhetést, mert a közlekedési költségek csökkentése érdekében a

munkáltatók a közelebb

fekvő településekről keresnek 4

munkavállalókat. Annak ellenére, hogy az önkormányzat nem rendelkezik konkrét településfejlesztési tervvel, a képviselő testület meghatározta azokat a fejlesztéseket, melyeket az önkormányzatnak rövidebb és hosszabb távon meg kell valósítania. Az ezekhez szükséges forrásokat pályázati úton próbálják megteremteni, úgy, hogy a lehető legkisebb önerőre legyen szükség. Túristvándi Község önálló Polgármesteri Hivatalt működtet, nyolc osztályos általános iskolát, óvodát. A 40 férőhelyes óvoda 90 %-os kihasználtsággal működik, az általános iskola jelenleg 84 tanuló oktatását biztosítja 14 pedagógussal. Az idősek klubja 27 fővel működik. A könyvtár 4000 nyomtatvánnyal rendelkezik, a művelődési ház helyiséget biztosít a rendezvények lebonyolításához. 1999. december 10.-én nyílt a községben a közösségi házon belül a Teleház. A lakosság igénybe veheti a posta szolgáltatásait, sportpálya biztosítja a szabadtéri sportolás lehetőségét, kemping várja a nyaralókat. Néhány évvel ezelőtt megépült a falu szélén egy szabadtéri színház, mely 2000 fős közönségnek tud helyet biztosítani. A kiszolgáló létesítmények megvalósítása a következő évek feladata lesz. Túristvándi a Teleház által szervezett képzésekkel, és a nyári színházi rendezvényekkel, jelentős mértékben javítja a térség települései között elfoglalt pozícióját. A településen a villany, víz, gáz és telefon ellátottság jónak mondható, de ezek mellet már évek óta pályázott az önkormányzat a szennyvízhálózat kiépítésére is sajnos eddig nem túl sok sikerrel. Remélhetőleg idővel rendeződik ez a helyzet is, hiszen ez egy olyan fejlesztés, ami a jobb ellátáshoz, és a környezetvédelemhez is kapcsolódóan nagyon fontos. A szervezett szilárd kommunális hulladékgyűjtés megoldott, de szakszerű elhelyezése nem biztosított. A folyékony kommunális hulladékot egyelőre tartálykocsival szállítják el. A helyi vízmű önkormányzati tulajdonban van, közös Szatmárcsekével. A portalanított utak aránya nem haladja meg a 90%-ot. A településen összesen 7 szálláshely működik, összesen 160 férőhellyel. Kiskereskedelmi egységek száma, 8. Ebből élelmiszerüzlet 3, vendéglátó egység, 4, egy fagylaltozó, és egy ajándék üzlet van. Túristvándi településen Panzió működik 40 férőhellyel, a falusi vendéglátók összesen 60-70 fő elszállásolását tudják biztosítani. Az önkormányzat olcsó ifjúsági szállást biztosít 40 férőhellyel. Kempingben körülbelül 200-250 fő elhelyezésére van lehetőség. A kereskedelmi ellátottság megfelelő, a színvonal növekedése érdekében van még tennivaló. Roma nemzetiségi önkormányzata nincs a településnek. Az idegenforgalom fejlesztése pozitív hatással van a települési infrastruktúra kiépülésére. 2002-ben az önkormányzat első ízben nyújtott be pályázatot a hiányzó utak kiépítésére. Ennek 5

a pályázatnak a megvalósulására több évet is várni kellett, de 2011 nyarán végre elkészült a hiányzó utak kiépítése, így újabb 2 aszfaltos utat tudhat magáénak a falu lakossága. Ez pedig nagyban megkönnyíti a közlekedést, illetve vonzóbbá teszi a környéket. Az utak portalanítása mellett fontos szempont volt az iskola és a Kastély épületének felújítása, mely utóbbi a kötelező alapszolgáltatások illetve az óvoda részére biztosít férőhelyeket. 2011 elején megkezdődött az iskola teljes tetőcseréje, a vizesblokkok és nyílászárók cseréje, az épület bővítése, valamint teljes körű festése. Ezzel párhuzamosan épült át a Kastély épülete, ami korábban a báró tulajdonát képezte. Itt is teljes tetőcserét hajtottak végre, illetve ablak és ajtó cserére került sor. 2009 őszén további pályázatokat nyújtott be a település vezetősége a település infrastruktúrájának fejlesztése céljából. Az akkori pályázatok megvalósulása jelenleg is tart és várhatóan jövő nyáron kerül befejezésre. Ennek keretében a Teleház és a Polgármesteri Hivatal épületet cserélt. Ekkor került sor az épületek homlokzatának felújítására és a belső festésre is. A Teleház így átkerült a község centrumába, az új IKSZT épületén belül kapott helyet, ami azért is nagyon előnyös, mert alapvető funkciója mellett (pályázatok írása vállalkozók és magánszemélyek számára is) helyet ad azoknak a képzéseknek, amelyek a munkanélküliek számára átképzést biztosítanak. Így könnyebben elérhető lehet azok számára is, akik eddig nem tudtak erről a lehetőségről.

Értékeink, küldetésünk Kulturális és építészeti értékek: Vízimalom Az ipartörténeti szempontból egyedülálló vízimalom a Kendék vagyonát képezte. A vízimalom még ma is meg van és a mai napig működőképes. Átélte az évszázadok viharait, változásit. Egész Európa egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalma. A három, a vízlapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő alulcsapott vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, a többi része cölöpökön áll. Építését XVIII. Század végére teszik.

Túristvándi református temploma gótikus eredetű műemlék. Egy korabeli oklevél szerint 1315-ben Túristvándinak már volt kápolnája. A templom az 1470-80-as években épült gót stílusban. Bejárati ajtaját nagy öt méternél magasabb, mérmives terméskőből faragott, rendkívüli szépérzékről tanúskodó ablakait, csúcsívükben más-más kiképzéssel, középen kis

6

kerek ablakkal, valamint diadalívét Mátyás kőfaragói készítették. Ezeket az idők folyamán mind bevakolták. Az 1970-es árvíz után helyreállították s így a környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett.

Küldetésünk: Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy az anyagi helyzete.

Túristvándi Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a község működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során.

Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt célcsoportok vezetői is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei a szabályozás, a támogatás, a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása és az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden kerületi állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására.

7

Túristvándi község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az

esélyegyenlőség

megvalósításának

alapfeltétele

a

diszkrimináció-

és

szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a községben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.

A Túristvándi Önkormányzat alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.

További célunk, olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek  szolgálják

egy

megkülönböztetés

összetartó,

szolidáris

megszüntetésével,

az

társadalom

erősítését

esélyegyenlőség,

a

hátrányos

egyenlő

bánásmód

biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára,  biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási,

egészségügyi,

szociális,

igazgatási

és

területfejlesztési

célok

összehangolásával,  kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét,

8

 támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével.

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja

A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása

9

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 

a

helyi

esélyegyenlőségi

programok

elkészítésének

szabályairól

és

az

esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete 

a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

Magyarország

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Alaptörvénye

(2)

XV. cikk

megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv,

Magyarország

az

alapvető

jogokat

mindenkinek

bármely

vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4)

Magyarország

az

esélyegyenlőség

megvalósulását

külön

intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 

1991.évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról



1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről



1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2003. évi CXXV. törvény „4. § Az egyenlő bánásmód követelményét az egyenlő bánásmódról és a) a magyar állam, az

esélyegyenlőség b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,

előmozdításáról

…jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.”



2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szóló

10



2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól



2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

2011-ben a Képviselő-testület elfogadta az 5/2011. (III.11.) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a szociális szolgáltatások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A településfejlesztési koncepció célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás Középtávú stratégiai céljai: 

Fenntartható településfejlesztés a funkciók harmóniájában,



A község, mint az élhető, értékőrző falusi környezet,

11



Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása.

Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok, koncepciók a Közfoglalkoztatási Terv, a Gazdasági Program, a Településfejlesztési Koncepció

a középtávú stratégiából kiindulva saját

területére

vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok, koncepciók, a Településfejlesztési Koncepció, az Egészségügyi Koncepció, a Közművelődési Koncepció, a Gazdasági program, Közfoglalkoztatási Terv a középtávú stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A szociális alapszolgáltatásokat Túristvándi társulás formájában biztosítja. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Gondozási Központ biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Az egyes telephelyeken a preventív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, fogyatékosok nappali intézménye, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A Gondozási Központ 7 telephelyen működik, a Központ gesztor települése Túristvándi. A társuláshoz tartozik Tunyogmatolcs, Nagyar, Kömörő, Túristvándi, Tiszakóród, Tiszacsécse és Tiszakóród községek. A fent említett szolgáltatások napi szinten vannak biztosítva. Az ellátottak köre főleg az idősekre, gyerekekre és fogyatékkal élőkre korlátozódik. A társuláson belül a házi

12

gondozottak száma közel 280 fő, míg az étkezők száma meghaladja a 300 főt is. Az idősek klubja telephelyenként átlagosan 25-30 fővel működik. A településen működik továbbá egy támogató szolgálat. Az Erdőháti Mikro Körzet Támogató Szolgálata 19 településen lát el feladatokat, helyben 25 fő veszi igénybe a szolgálatukat. Feladatuk a személyi segítés és a szállítás. Túristvándi négy településből álló körjegyzőség tagja. A körjegyzőséghez Kömörő, Túristvándi, Szatmárcseke és Nagyar községek tartoznak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától.” Túristvándiban a 2011.évi népszámlálás során 128 fő vallotta magát romának. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk 140-150 fő. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

13

A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte.

A roma nők iskolai

végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

A KSH adatai alapján 2012. 4. negyedévében a regisztrált munkanélküliek száma havonta átlagosan 83 fő (2011. év hasonló időszakának adata: 78 fő) a munkanélküliségi ráta 2012. 4. negyedévében 10,7%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,9) volt. A férfiak és nők munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott. A munkanélküliek 1%-a (2011. évben az éves átlag 0,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 10-11 hónap. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Lényeges az a tény, hogy a település elszegényedett, lakóinak foglalkoztatási esélyeit nagyban befolyásolja az alacsony iskolai végzettségük. A 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma minimális. A nyilvántartott álláskeresők 50%-a minimum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, csupán 2% rendelkezik 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés

ideje

is.

A pályakezdő

fiatalok

elhelyezkedését

elsősorban

a

munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és

14

az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését a községi Polgármesteri Hivatal látta el, a munkáltatói feladatokat az érintett önkormányzati oktatási, szociális intézmények vezetői. 2012. évben összesen 72 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. Ez a regisztrált álláskeresők – decemberi adat szerint 83 fő – 86,7%- a. Ez az arány kedvezőbb az előző évinél. A helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának kulcsfontosságú szerepe van. A helyi közfoglalkoztatás keretein belül csak szezonális munkák elvégzésére van lehetőség. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A helyi munkalehetőségek maximálisan illeszkednek a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő számának alakulásához, és képzettségi szerkezetéhez. A helyi vállalkozások és kiskereskedelmi üzletek által foglalkoztatott lakosokról a településen nincs releváns adat. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Helyi szinten képzésre illetve továbbképzésre állandó jelleggel nincs lehetőség. A fehérgyarmati Munkaügyi Kirendeltség biztosít ilyen lehetőségeket az érintettek számára. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez

és

egyéb

munkaerő-piaciszolgáltatásokhoz

való

hozzáférés,

helyi

foglalkoztatási programok) Korábban igény és lehetőség szerint indultak képzések és átképzések. A Baktalórántházai Vay Ádám gimnázium segítségével valósult meg helyben a gimnáziumi érettségit adó felnőtt oktatás. A SZAK-MA szakképző iskolán keresztül az érdeklődők 2 éves szociális gondozó és ápoló képzésben vehettek részt. A Munkaügyi Központ Fehérgyarmati kirendeltsége több OKJ-s bizonyítványt nyújtó képzést is szervezett helyben, illetve

15

Fehérgyarmaton. Pl.: OKJ-s bizonyítványt adó kőműves oktatás, ECDL számítógépes képzés, alapfokú angol nyelv és szoftverüzemeltető képzés, dajkaképző, virágkötő tanfolyam. A fent említett képzések igény szerint vannak biztosítva, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. A képzésben résztvevők mintegy 80-85%-a el tudott helyezkedni a szakmájában, rövid időn belül. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása a települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben arányos. Nem éri őket hátrányos megkülönböztetés a nem roma lakossággal szemben. Számszerűsíthető adat nem áll rendelkezésre. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzattal szemben a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

a, igényelt illetve megállapított támogatások összege, száma stb. Az elmúlt évben szociális kérelemként iktatott iratok száma összesen 65 darab volt, ezt megelőzően 2011-ben 42 darab volt. A 2011. évhez képest több mint 34%-kal nőtt a kérelmezők száma. Jelentős változás az egyes támogatásokra jogosultak számában látható. Településünkön családi segélyezés van, a segélyek célzottak és általában természetbeni juttatásként kerülnek megállapításra. A segélyezési tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátott családok 30-35 %-ánál, a szülő és a nagyszülő is ellátásban részesült. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 5/2011. (III. 11.) önkormányzati rendeletébe épített be. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az

16

igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre több módon is lehetősége van. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segíthet enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány A településen nem található bérlakás állomány. b) szociális lakhatás A településen nincs lehetőség szociális lakhatás igénybe vételére. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincs egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

17

A településen a lakhatási körülmények átlagosnak, jónak mondhatóak. Elégtelen lakhatási körülmények között senki nem él a településen. A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a hajléktalansággal veszélyeztetett csoportjai a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok. Túristvándiban nem élnek hajléktalanok. e) lakhatást segítő támogatások A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. A lakásállomány mintegy 75%-a részesül ebben a támogatásban. f) eladósodottság A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Tapasztalatunk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása,

és

a

lakossági

adósságállomány

folytonos

újratermelődése.

A

legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A villany, víz és gáz ellátottság jónak mondható. A telefonigények kielégítettek, a portalanított utak aránya mintegy 90%. Az ivóvízhálózatra rákötött lakások aránya jónak mondható, ezért is nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a településen kiépüljön a szennyvízhálózat. A szervezett szilárd kommunális hulladékgyűjtés megoldott, de szakszerű elhelyezése nem biztosított. A folyékony kommunális hulladékot egyelőre tartálykocsival szállítják el. A helyi vízmű önkormányzati tulajdonban van, közös Szatmárcsekével.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

18

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Túristvándi településen nem található szegregátum.

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Túristvándi településen nem élnek telepszerű lakókörülmények között. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Túristvándi településen szegregációval veszélyeztetett terület nincs.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A települési állampolgárok a közszolgáltatások többségét – a szakellátás kivételével- helyben elérik. Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja, megjelenő lakossági igények alapján önként vállalt feladatokkal egészíti ki az ellátó rendszerét. A településen önálló háziorvosi és védőnői szolgálat nincs. 2 házi orvos és 1 védőnő látja el a feladatokat a környező településeken. A szakellátáshoz való hozzáférés a legközelebbi városban, a községtől 15 km-re lévő Fehérgyarmaton van biztosítva. A népesség egészségügyi helyzetére jellemző, hogy egyes népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások érintik a lakosságot. A háziorvosi egészségügyi statisztikák alapján megállapítható, hogy a különböző belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban (magas vérnyomás, különböző szívbetegségek, anyagcserekórképek, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok). b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, továbbá az egészségügyi szűrések térítésmentesen és önkéntes bejelentkezés alapján a községi állampolgárok számára hozzáférhetők.

19

Évente szűrőbusz érkezik a településre. Ennek keretén belül helyben lehetőség van tüdőszűrő vizsgálatra, nőgyógyászati vizsgálatra és érrendszeri betegségek kiszűrésére. Igény szerint egyéb szűrővizsgálatokra való eljutás biztosítva van. Pl: mammográfiai vizsgálat A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a házi orvosi ellátás biztosítja. Községünkben több mint 10 éve folyamatos az egészségmegőrző szűrőprogram, melynek eredményeként a szülők a gyermek alkatára vonatkozó jellemzőkön túl – magasság, hízásra való hajlam stb. – tanácsot kapnak a helyes életmód kialakítására, választható sportágra, munkaterületre. Az átlagtól eltérő mérési eredményt mutató tanulók ingyenesen speciális torna és gyógy úszás tanfolyamon vehetnek részt Fehérgyarmaton. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátás a településünktől 15 km-re, Fehérgyarmaton található. Az idősebb korosztály körében van erre inkább szükség. Ezt az igényt a fehérgyarmati kórház maximálisan kielégíti. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat minden köznevelési intézményben és idősek klubjaiban megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A heti étlap ennek figyelembe vételével kerül összeállításra. PL: főzelékek, gyümölcs, zöldségfélék. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az önkormányzati sporttevékenység magában foglalja a testnevelés és sportkultúra valamennyi formáját, a gyermekek és felnőttek rekreációs és szabadidős tevékenységétől, rendszeres testmozgásától a technikai és szellemi sportokon át a versenysportig, beleértve a testnevelés, testedzés és az egészségmegőrzés minden kapcsolódó területét. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Gondozási Központ biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Az egyes telephelyeken a preventív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, fogyatékosok nappali intézménye, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, 20

akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A Gondozási Központ 7 telephelyen működik, a Központ gesztor települése Túristvándi. A Központhoz tartozik Tunyogmatolcs, Nagyar, Kömörő, Túristvándi, Tiszakóród, Tiszacsécse és Tiszakóród. A fent említett szolgáltatások napi szinten vannak biztosítva. Az ellátottak köre főleg az idősekre, gyerekekre és fogyatékkal élőkre korlátozódik. A társuláson belül a házi gondozottak száma közel 280 fő, míg az étkezők száma meghaladja a 300 főt is. Az idősek klubja átlagosan 25-30 fővel működik. A településen működik továbbá egy támogató szolgálat. Az Erdőháti Mikro Körzet Támogató Szolgálata 19 településen lát el feladatokat, helyben 25 fő veszi igénybe a szolgáltatásaikat. Feladatuk: személyi segítés és szállítás. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a szolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok. Községünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik, polgáraink többsége lokálpatrióta. A művelődési ház programjait a lakossági igényekre tekintettel alakítja ki. A zárt terek mellett jelentősek a közterület rendezvények is. Idén már 9. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Molnártalálkozó a településen. Minden év májusában érkeznek csapatok a 21

rendezvényre az országhatáron innen és túlról. Évről-évre visszatérő vendégcsapatként vesz részt Spanyolországból a Katalán csapat, illetve Szlovákia és Erdély csapatai is. Minden év augusztusában megrendezésre kerül a Nemzetközi Halászléfőző Verseny, ami nagy sikernek örvend a településen, idén immár 16. alkalommal. A településen a halászléfőző verseny a leghangsúlyosabb rendezvény. Minden alkalommal több, mint 20 csapat méri össze tudását a főzés terén. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A község lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen jelen van a Máltai szeretetszolgálat és a Caritas is. Évente több alkalommal a caritas adományokat oszt a hátrányos helyzetű lakosoknak. Ez többnyire ruha és élelmiszer formájában valósul meg. Önkéntes munka keretén belül minden év tavaszán a falu lakossága közösen virágozza fel Túristvándit. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A településen körül belül 128 fő vallja magát roma kisebbséghez tartozónak. A településen jelenleg nem működik a roma nemzetiségi önkormányzat. A roma népesség túlnyomó többsége él létminimum alatt, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízezerszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük nagyon rossz. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

22

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A szegénység oka és következménye a

Közfoglalkoztatási pályázatokon részvétel. Az

munkanélküliség, alacsony az aktív korú

önkormányzat nyújtson be pályázatot minden

lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya.

elérhető közfoglalkoztatási pályázatra.

A hátrányos helyzetek generációkon

Felzárkóztatási, fejlesztési programok

keresztüli átöröklődése.

szervezése.

A lakossági adósságállomány

Az állampolgárok életminőségének

újratermelődése.

folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások tervezése.

A roma népesség hátrányos helyzete több,

Pályázati források kihasználása egy teljes körű

egymással szorosan összefüggő társadalmi,

szociális, képzési, foglalkoztatási projekt

gazdasági probléma eredője. Csak a több

megvalósításához.

problématerületre az oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi területre egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre. A lakosság egészségügyi állapota nagyon

Egészségügyi szűrések népszerűsítése.

rossz.

Az egészségtudatos életmódra nevelés a felnőttek körében is, annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti.

Digitális írástudás hiánya akadályozza a

Képzések bővítése a munkanélküliek körére.

munkanélküliek munkaerő-piacon történő

Oktató, felzárkóztató programok szervezése.

elhelyezkedését.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

23

Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Községünkben a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van.

A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetettséget a jelzőrendszer széleskörű, minden jelzőrendszeri tag bevonásával kell meghatározni. A veszélyeztetettség helyzetének felismerése gyakran az együttműködésre kötelezett szakemberek hiányos jelzései miatt maradnak rejtve. A tapasztalatok alapján a veszélyeztetettségi okokat figyelembe véve, meghatározhatjuk, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó. Az egészségügyi és lakhatási viszonyok átlagosnak mondhatóak. 24

A községben élő 18 év alatti gyermekek mintegy 75%-a hátrányos helyzetű, esetenként halmozottan hátrányos

helyzetű. Emelkedést

mutat

a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben részesülők száma. 2011-ben mintegy 156 család volt, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 130%-a, illetve 140%-a (egyedülálló szülő, vagy fogyatékos, beteg gyermek esetén) alatt volt. 2012. évben közel 180 család.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A 18 év alatti gyerekek kb. 98%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. 2011-ben mintegy 186 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Emelkedést mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. 2012-ben az ellátást igénybe vevők száma közel 200 fő. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Óvodáztatási támogatásban az óvodás korú gyermekek fele részesül. A gyermekek védelmét szolgálják a 

pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 5/2011 (III. 11.) számú rendelet tartalmazza.



gyermekjóléti alapellátások: a Gyermekjóléti Központ szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, kapcsolattartási ügyelet.

A törvény által meghatározott ingyenes, valamint az önkormányzat térítési és tandíj rendelete alapján adható tankönyvtámogatásban a tanulók 90%-a részesül. 2012.évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 55 adag meleg étel került kiadásra, amely 54 munkanapon át volt biztosítva. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A

gyermekek

egészséges

fejlődésének

alapfeltétele

az

egészséges

étkezés.

A

mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett, intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen vehetik igénybe az étkeztetést. Az óvodákban, iskolákban naponta átlagosan 100 gyerek étkezik. Valamennyi

25

szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermek, étkezési lehetősége biztosított. A kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők aránya közel 95%-os. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen élő gyermekek magyar állampolgársággal rendelkeznek, külföldi és kettős állampolgársággal rendelkező gyermek nem él Túristvándiban.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem található szegregált, telepszerű lakókörnyezet.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó. Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek

számára

veszteség.

Az

elfojtott

érzelmek

a

személyiségfejlődésben

rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyioktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. 26

A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. A településnek saját védőnője nincs, 4 településen lát védőnői feladatokat. A 18 év alatti gyermekek száma 170 fő Túristvándiban. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Házi gyermekorvosi és gyermek szakorvosi ellátás nincs biztosítva a településen. A legközelebbi szakellátás Fehérgyarmaton található. A gyermekorvosi ellátást felnőtt háziorvos látja el településünkön. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Az óvodás korú gyermekek részére utazó gyógypedagógus és logopédus van biztosítva heti egy alkalommal. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. Az óvodában, általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. d) gyermekjóléti alapellátás

27

A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk.

A

veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja

a

jelzőrendszer

működésének

minősége.

A

jelzőrendszer

tagjainak

együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A veszélyeztetettségre vonatkozó összes jelzések száma 2012-ben 16 volt. Nagy részük az igazolatlan hiányzásokhoz köthető. A települési jelzőrendszer tagjai egymással együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják.

e) gyermekvédelem A gyermekek védelmét szolgálják a 

pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 5/2011 (III. 11.) számú rendelet tartalmazza. Pénzbeli ellátásban, mint például a gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermekek 98%-a részesül. Természetbeni ellátás mintegy 5-6 gyermek esetében szokott előfordulni, inkább a pénzbeli ellátások dominálnak.



gyermekjóléti alapellátások: a Gyermekjóléti Központ szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, kapcsolattartási ügyelet.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Ilyen szolgáltatás igénybevételére nincs lehetőség. Krízishelyzet esetén helyben nincs lehetőség szolgáltatás igénybevételére. Legközelebb Nyíregyházán van ilyen jellegű intézmény, az anya otthon és a családok átmenti otthona. Krízis esetén ott fogadják az érintetteket. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Heti egy alkalommal gyógytestnevelésre van lehetőség, illetve délután igény szerinti sportolási lehetőség van biztosítva. Gyógytestnevelés heti egy alkalommal biztosítva van minden

tanévben,

az

óvodában.

Az

iskoláskorú

gyermekek

gyógytestnevelésére

Fehérgyarmaton van lehetőség. A délutáni sportolási lehetőség egész évben igénybe vehető. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 28

A

gyermekek

egészséges

fejlődésének

alapfeltétele

az

egészséges

étkezés.

A

mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen vehetik igénybe az étkeztetést. Az óvodákban, iskolákban naponta átlagosan 100 gyerek étkezik. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermek étkezési lehetősége biztosított. A törvény által meghatározott ingyenes, valamint az önkormányzat térítési és tandíj rendelete alapján adható tankönyvtámogatásban a tanulók 90%-a részesül. 2012.évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 55 adag meleg étel került kiadásra, amely 54 munkanapon át volt biztosítva. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzattal szemben a szolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A pénzbeli ellátások során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben felvilágosítással, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Integrált oktatás keretein belül foglalkoznak velük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. 29

Az óvodába járó gyermekek közül 22 fő HH, a nyilvántartott HHH gyermekek száma 9 fő. Nincs szegregált óvoda a kerületben. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalja. Az általános iskolákban hátrányos helyzetű tanulók száma 56 fő, ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 25 fő. Az adatok alapján az általános iskoláskorú gyermekek közül csupán 9 fő sajátos nevelési igényű tanuló, és mind a 9 fő integrált oktatásban részesül.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az óvoda- és gyógypedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. Heti egy alkalommal jár ki a településre logopédus, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az Önkormányzattal szemben az oktatás, képzés területén hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen egy 8 osztályos általános iskola, és egy óvoda működik. Így az eredmények és hatékonyságok összevetésére nincs lehetőség. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A szolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel történik.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

A család működését zavaró és akadályozó

fejlesztési lehetőségek

Szabadidős programok szervezése,

30

okok közül a családok anyagi, család

biztonságos, kulturált színterek működtetése.

széteséséből, a nevelés, gondozás hiányából

A hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk

adódó gyermeknevelési módszerek negatív

számára életvezetési tanácsadás szervezése.

irányba való mozdulása figyelhető meg. A helyi demográfiai mutatók alapján nő a

Gyermeklétszámhoz igazodó

gyermekek száma, ezen belül megemelkedett

intézményhálózat

a fiatalkorú anyukák száma.

működtetése. Felvilágosító programok szervezése a fiatalok körében.

A fiatalok részére szabadidejük kulturált

Szabadidős programok szervezése. A fiatalok

eltöltésére kevés lehetőség van.

bevonása a közösségi életbe.

A veszélyeztetettségre vonatkozó jelzések

A fiatalok figyelemfelkeltése, a tanulás

nagy része az igazolatlan hiányzásokhoz

fontosságának tudatosítása.

köthető.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Az állandó népességen belül a nők aránya a vizsgált időszakban mindvégig 49 % maradt. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak 

a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények,



a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya,



a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.

A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Olyan

31

önkormányzati programokat kívánunk szervezni, amely a GYES lejártát követően segíti a visszatérést. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nincsenek a településen ilyen programok. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei semmivel sem rosszabbak, mint az iskolával rendelkezők lehetőségei. Nem szenvednek hátrányt az iskolázottabb nőkkel szemben.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés biztosítva van. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető és kivitelezhető- a gyermekek életkorának megfelelően - iskolai napköziben, valamint óvodában. Községünkben a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló óvodai férőhelyek és az iskolai napközi minden igényt kielégít, váró lista nincs.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások 32

formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében.

Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek

felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként alapján egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

A településen nincs ilyen lehetőség. Krízis esetén a legközelebbi családok átmeneti otthona Nyíregyházán található meg.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Az önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. A politikai életben is és intézményi szinten fontos szerepet töltenek be. Az önkormányzati képviselők körében 4-ből 1 nő. A Hivatal középvezetőinek több mint 80 %-a nő. Ha az önkormányzati intézmény hálózat felső vezetését vizsgáljuk, akkor 90%-a nő. Megállapítható, hogy a településen nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a

33

családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Ezért az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A tartósan munkanélküli nők 90%-a nem Az érintettek munkaerő-piaci jelentőségű rendelkezik piacképes tudással.

képzettségének jelentős javítása.

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több Szociális, gyermeket

nevelő

család

esetében

szegénység kockázata magas.

gyermekjóléti

szolgáltatások,

a ellátások során célzott támogatások körének kialakítása.

A GYÁS-ról, GYES-ről való visszatérés a Gyermekek napközbeni ellátását biztosító munkaerő piacra mérsékli a szegénység szolgáltatás megszervezése. kialakulásának kockázatát, ennek ellenére a Önkormányzat gazdasági helyzetének gyermekek

napközbeni

ellátása

megoldott.

nem figyelembevételével az ellátás részköltségeinek átvállalása.

A magányérzet kialakulásával nemcsak az Szabadidős programok szervezése, igény anya mentális állapota lehet rosszabb, családi szerinti bővítése. konfliktusokhoz is vezethet.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

34

Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek, egyedül élők aránya. Községünkben az egyedül élő idősek aránya 77%. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott demencia. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek és nyugdíjasok foglalkoztatására nincs lehetőség a településen. A nyugdíjhoz közel állók foglalkoztatottsága megoldott a településen. Az 55 év feletti lakosok 80-90%-a dolgozik. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Erre jelenleg sem igény, sem lehetőség nincs a településen. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Az Önkormányzattal szemben a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része a település minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik.

35

Községünkben a szolgáltatások köre rendkívül színes képet mutat. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatának és emellett önként vállalt intézkedéseket is biztosít. Jellemző a települési szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, az egyes ellátások személyre szabottak és egyéni szükséglet felmérésen alapulnak. A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja. Alapvető célunk az aktív életvitel biztosítása, hiszen az aktivitással kivédhető a feleslegessé válás érzése. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi és szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés helyi szinten biztosítva van. A szakellátás csak Fehérgyarmaton található meg. Az alapellátás keretein belül lehetőségük van az időseknek étkeztetés, illetve házi segítségnyújtás igénybevételére. Az étkeztetést mintegy 40-42 fő veszi igénybe, ami az idősek mintegy 50%-át jelenti. Az település idős lakossága körében a házi segítségnyújtás igénybevételi aránya 100%-os. Helyi szinten 40 fő házi gondozását látja el a település, ez az idősek mintegy 40-42%-át fedi le. Ezen kívül működik még az idősek napközi otthona 27 fővel. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kulturális szolgáltatás keretén belül kerül minden évben megrendezésre a molnártalálkozó, illetve a nemzetközi halászléfőző verseny. Színház és múzeumlátogatásra jelenleg még nincs lehetőség, de igény szerint szervezett kirándulás formájában lehetőség van rá. c) idősek informatikai jártassága A település időseinek van lehetősége arra, hogy számítógépet használjanak, de nem élnek ezzel a lehetőséggel. A nem régen átadott új IKSZT épületen belül működő Teleház helyet és lehetőséget biztosít a számítógépek használatára, meghatározott óradíj ellenében. Ennek ellenére az idős korosztály nem igényli ezt a szolgáltatást, nem nyitnak az informatika világa felé.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

A református egyház keretein belül működik az idősek dalköre, illetve a településen működik az idősek nappali otthona is. A dalkör heti egy alkalommal működik a településen. A helyi községi ünnepségeken illetve a nyári rendezvényeken is fel szoktak lépni.

36

Az idősek nappali otthona a gondozási központon belül működik. Minden hétköznap 8-16 óráig van nyitva. Ezen belül mentális és szabadidős foglalkoztatás történik, az életkoruknak megfelelően.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során kerületünkben beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Magas az egyedül élők aránya.

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése.

A

település

idős

lakosainak

egészségi Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások

állapota rossz, hanyatló.

bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós

szemlélet

erősítése,

az

egészségtudatos magatartás fejlesztése. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.

Generációs programok szervezése.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a

népesség

5,7

százaléka.

A

népesség

fogyatékosságtípus

szerinti

megoszlása:

mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről.

37

A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk

olyan

környezet

teremtése,

működtetése,

hogy

egyenlő

esélyekkel

érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális

és

társadalmi

élet,

valamint

a

sport

és

a

szórakozás

területén

is.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. Az Túristvándiért Nonprofit Közhasznú KFT együttműködési megállapodás keretében biztosítja a foglalkoztatásuk lehetőségét. A településen szociális foglalkoztatás keretein belül van lehetőség a foglalkoztatásukra. Jelenleg 18 fő fejlesztő-felkészítőben van foglalkoztatva. A KFT akkreditált, és a munkavégzésre alkalmas személyi, tárgyi feltételekkel rendelkezik. A foglalkoztatottak által végzett munka sokszínű a kézimunkázástól kiterjed parkgondnoki feladatok ellátására. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

A fogyatékkal élők foglalkoztatása területén hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. A településen működik egy támogató szolgálat, ami megkönnyíti a fogyatékkal élők mindennapjait, illetve segítséget nyújt a hivatalos ügyek intézésében. A támogató szolgálat 19 településen lát el feladatokat. Túristvándiban 25 kliensük van. Leginkább a hivatalos ügyek intézésében, nyomtatványok kitöltésében igényelnek segítséget. Ezzel párhuzamosan működik egy 57 férőhelyes fogyatékkal élőket ellátó nappali intézmény, ami jelenleg 56 fővel működik, és főleg a fogyatékkal élők mindennapi életvitelét hivatott megkönnyíteni.

38

7.2

Fogyatékkal

élő

személyek

pénzbeli

és

természetbeni

ellátása,

kedvezményei

A fogyatékkal élő személyek a településen közgyógyellátásban, fogyatékossági támogatásban részesülnek, illetve parkolási igazolvánnyal rendelkeznek. Egyéb kedvezmény nincs biztosítva. A fogyatékossági támogatást mintegy 20 fő veszi igény. A fogyatékos személyek számára biztosítva vannak a szociális alapellátások. Ezen belül: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás. Szakosított ellátásra a településen nincs lehetőség. Legközelebb Győrtelken és Tarpán van erre lehetőség.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A legutóbbi akadálymentesítésre szolgáló projekt száma ÉAOP-4.1.3/C-09-2010-0008, a Szociális Alapszolgáltatások ellátásához szükséges alapinfrastruktúra kialakítása és fejlesztése a Szamos-Tisza Ment Mikro Körzet Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Társulás által fenntartott intézményekben. A project célja a Gondozási Központ által fenntartott intézmények teljes körű akadálymentesítése volt. Elnyert támogatás 90 millió Ft. A projekt 20112. évben eredményesen lezárult. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.

39

A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. c) munkahelyek akadálymentesítettsége

Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A

településen

működő

57

férőhelyes

fogyatékos

személyek

nappali

intézményének

akadálymentesítése a jogszabályi előírásoknak megfelelő. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élő személyek a településen közgyógyellátásban, fogyatékossági támogatásban részesülnek, illetve parkolási igazolvánnyal rendelkeznek. Egyéb kedvezmény nincs biztosítva.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy

Közösségi programok szervezése a

fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek fogyatékkal élők és családtagjaik számára. vagy

fogyatékost

kapcsolatteremtésre, szervezésére,

a

ápoló

családtagnak

önsegítő

csoportok

fórumokba

való

bekapcsolódásra kevés lehetősége van. Közszolgáltatásokhoz, sportprogramokhoz lehetőségei,

kulturális való

és

Fizikai környezetben található akadályok

hozzáférés megszüntetése,

információs

és

az akadálymentes környezet kommunikációs akadályok megszüntetése,

aránya nem 100 %-os.

akadálymentesítésre

szolgáló

program

kidolgozása. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen nagyobb

számban

részt

vegyenek

az

40

korlátozott igénybe.

személyek Szükséges

szűrőprogramokra

kevésbé a

veszik egészségügyi szűrővizsgálatokon.

támogatásuk

történő

a

eljutásuk

(eljuttatásuk) terén.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Községünkben a civil szervezetek nem folytatnak aktív tevékenységet. A közfeladatokat az önkormányzat látja el, önkéntesek nincsenek bevonva. Egyház vagy civil szervezet által fenntartott intézmény nincs a településen. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat és a református egyház közötti kapcsolat pozitív, egymást segítik. Az

Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. A katolikus egyház szerepe jóval kisebb, mivel kevesen gyakorolják ezt a vallást. Az iskolában és az óvodában is lehetőség van a gyerekek hitoktatására. A hittanos gyerekek száma magas. A település vezetősége fontosnak tartja az aktív vallásgyakorlatot. A faluban nemzetiségi önkormányzat nem működik.

Túristvándi, Kömörő, Nagyar és Szatmárcseke körjegyzőséget működtet így arra törekszik, hogy az önkormányzatok között jó partneri kapcsolat legyen. Szoros a kapcsolat a térség Önkormányzataival. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

Az önkormányzat a saját társulásához tartozó községekkel tartja a kapcsolatokat. Túristvándi 7 településből álló gondozási központ gesztor települése. A társuláshoz az alábbi települések

tartoznak:

Tunyogmatolcs,

Nagyar,

Kömörő,

Túristvándi,

Tiszakóród,

Tiszacsécse, Tiszakóród. A gondozási központon belül az alapszolgáltatások biztosítása történik. A biztosított szolgáltatások:  étkeztetés  házi segítségnyújtás  családsegítés 41

 gyermekjóléti szolgálat  nappali ellátás (idősek klubja)  nappali ellátás (fogyatékkal élők számára) A településen működik egy támogató szolgálat is. Az Erdőháti Mikro Körzet Támogató Szolgálata 19 településen lát el feladatokat. Feladatuk: személyi segítés és szállítás. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nemzetiségi önkormányzat nem működik a településen.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nincs olyan tevékenység, amit a civil szervezetek végeznének. Nincsenek jelen a településen.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szereplők nincsenek jelen a településen.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

A tervezet az Önkormányzat honlapján, közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

42

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoportok problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Munkanélküliség

Közfoglalkoztatás bővítése

A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése

Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése

A lakossági adósságállomány újratermelődése

Szükséglet alapú szolgáltatások tervezése

A roma népesség oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi problémái

teljes körű szociális, képzési, foglalkoztatási projekt megvalósítása

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Rossz egészségi állapot

Egészségügyi szűrések népszerűsítése Az egészségtudatos életmódra nevelés

Digitális írástudás hiánya akadályozza a munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedését

Oktató, felzárkóztató programok szervezése

Sok az igazolatlan hiányzás

A tanulás fontosságának tudatosítása Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése

Gyermekek Nevelés, gondozás hiánya

A hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk számára életvezetési tanácsadás szervezése

43

Nő a fiatalkorú anyukák száma

A fiatalok részére szabadidejük kulturált eltöltésére kevés lehetőség van

Nők

Gyermeklétszámhoz igazodó intézményhálózat működtetése Felvilágosító programok szervezése a fiatalok körében Szabadidős programok szervezése. A fiatalok bevonása a közösségi életbe

A tartósan munkanélküli nők 90%-a nem rendelkezik piacképes tudással

Az érintettek munkaerő-piaci jelentőségű képzettségének jelentős javítása

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas

Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása

A gyermekek napközbeni ellátása nem megoldott

Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatás megszervezése

A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet

Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése

Magas az egyedül élők aránya

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése Képzések igény szerinti bővítése Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése

Idősek

Rossz egészségügyi állapot

Szűrővizsgálatok biztosítása Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége

Fogyatékkal élők

Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van

Generációs programok szervezése

Közösségi programok szervezése a fogyatékkal élők és családtagjaik számára

44

Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az

Akadálymentesítés

akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe.

Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezés

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt

Az intézkedésbe bevont

beavatkozási terület, mint

aktorok és partnerek

intézkedés címe, megnevezése

– kiemelve a felelőst

1. Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Munkaügyi Központ kerületi Kirendeltsége Polgármester

2. Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése

Szociális Kerekasztal tagjai

3. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata

Szociális Kerekasztal tagjai

Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése

Jegyző

4. Komplex programok bevezetése

Jegyző

Családsegítő szolgálat

Munkaügyi Központ kerületi Kirendeltsége Szociális Kerekasztal tagjai Polgármester Szociális Kerekasztal tagjai

5. Szociális és egészségügyi szakemberek együttműködése

Helyi Önkormányzat Polgármester

6. Képzések bővítése

Munkaügyi Központ kerületi Kirendeltsége Jegyző Gyermekjóléti Szolgálat

Gyermekek

1.Iskolai hiányzások

Jegyző Jelzőrendszer tagjai

45

Jelzőrendszer tagjai 2. Új módszerek, eljárások, tanácsadás szervezése

Védőnő Jegyző Helyi Önkormányzat

3. Felvilágosító programok szervezése

Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat vezetője Helyi Önkormányzat

4. Szabadidős és közművelődési programok bővítése

Gyermekjóléti szolgálat Polgármester

1. Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése Idősek

2. Egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése 3. Generációs programok szervezése 1. Képzési programok körének szélesítése

Idősekkel foglalkozó szervezetek Jegyző Idősekkel foglalkozó szervezetek Polgármester Egészségügyi szakemberek Idősekkel foglalkozó szervezetek Polgármester Szociális Kerekasztal tagjai Munkaügyi Központ Polgármester Szociális Kerekasztal tagjai

Nők

2. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása 3. Napközbeni ellátás szervezése

4. Elmagányosodás megelőzése

Jelzőrendszer tagjai Munkaügyi Központ Polgármester Jelzőrendszer tagjai Polgármester Jelzőrendszer tagjai Jegyző Helyi művelődés szervező

1. A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele Fogyatékkal élők

2. Akadályok megszüntetése 3. Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel segítése

Támogató Szolgálat Jegyző Szociális Kerekasztal tagjai Polgármester Szociális Kerekasztal tagjai Polgármester

46

Jövőképünk Túristvándi Önkormányzatának legfontosabb célja a községben élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely 

erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást,



kiemelt figyelmet, ha kell és lehetőség van rá pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára,



tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.

47

48

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Á: Közfoglalkozt atással a munkanélkülis ég csökkentése R: Minden elérhető Az aktív roma közfoglalkozta lakosságon tási pályázat Munkával belül alacsony Közfoglalkozt 1 benyújtása, a a jövőért a atási terv munkanélkülie foglalkoztatotta k 80%-ának k aránya bevonása a közfoglalkozta tásba K: A megnyert közfoglalkozta tási pályázat megvalósítása, a

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai) R: az érintettek közül hány százalékot lehetett bevonni, munkaszerződé sek száma K: sikeresen Szükségletfel elnyert mérés pályázatok Pályázatok Polgárme 2015.06.30. száma, elkészítése ster foglalkoztatotta Pályázatok k száma H: megvalósítása helyi önkormányzat statisztikája, hány családban van közfoglalkoztat ott személy Forrás:

Infrastruktur ális és személyi feltételek, pályázati önerő és pályázati támogatás

Fenntartható ság: pályázatok függvényébe n fenntartható

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

2

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

közfoglalkozta tottak 70%nak a program teljes időszakában történő foglalkoztatás a H: A családban legyen közfoglalkozta tásba bevont személy A hátrányos Á: Program helyzet szervezése a generációkon szabadidő át öröklődik. A hasznos Élmények mély eltöltésére R: Szolgáltatáster kel teli szegénységben Civil vezési gyermekk élő romáknak szervezetek koncepció or az általános felkutatása a iskolai programok oktatáson kívül beindításához nincs K: Szakkörök,

E

F

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai) közfoglalkoztat ási pályázat

Az érintettek igényeinek felmérése Az igényekhez igazodó támogatók Jegyző felkutatása, pályázatok feltérképezése Felzárkóztatás i programok

G

H

R: a programba bevont civil szervezet száma K: beindított szakkörök 2015.06.30. száma, a táboroztatott csoportok száma H: fényképek, jelenléti ívek,

Személyi feltételek és anyagi erőforrás, pályázat vagy támogatók által

Fenntartható ság: pályázattal, támogatások kal fenntartható

50

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

A helyzetelemzés Az következtetése intézkedéssel iben feltárt elérni kívánt esélyegyenlősé cél gi probléma megnevezése lehetőségük más programokon való részvételre, a szabadidő hasznos eltöltésére.

3

C

táboroztatás szervezése H: Felzárkóztatás i, fejlesztési programok szervezése és fenntartása

D

I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósítá összhangja Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához egyéb eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges stratégiai ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások dokumentum indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, okkal ósága pénzügyi, technikai) megszervezés program tervek ével Forrás: helyi kapcsolatos önkormányzat, feladatok civil elvégzése szervezetek Tervezett felajánlása programok beindítása

Á: Az állampolgárok életminőségén ek folyamatos vizsgálata R: Igényfelmérés, A lakossági érdeklődés Együtt adósságállomá felkeltése K: Gazdasági egy szebb ny Szükségletala program jövőért újratermelődés pú e. szolgáltatások megtervezése és megszervezés e H: A tervezett

E

F

Igényfelmérés Partnerek, támogatók felkutatása Adósságkezel ési tanácsadás megszervezés Jegyző e Tájékoztatás a nyilvánosság eszközeinek bevonásával (plakátok, szórólapok)

G

H

R: kérdőívek, jelenléti ívek K: írásos dokumentáció, érdeklődők száma H: helyi 2015.06.30. önkormányzat statisztikája, visszajelzés az érintettektől Forrás: helyi önkormányzat

Fenntartható Személyi, ság: kevés tárgyi anyagi erőforrások erővel szükségesek fenntartható

51

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

4

Legyen közöd hozzá

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

A roma népesség hátrányos helyzete több szorosan összefüggő probléma eredője.

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

szolgáltatással a lakossági adósságállomá ny csökkentése 50%-kal Á: Pályázati források kihasználása egy teljes körű R: pályázati szociális, dokumentáció képzési, Szükségletfel K: jelenléti foglalkoztatási mérés ívek, írásos projekt Pályázatok dokumentációk, megvalósításá Közfoglalkozt megírása Polgárme fotók H: a 2015.06.30. hoz R: atási terv Pályázatok ster környezettől Minden megvalósítása kapott elérhető Önkéntesek visszajelzések pályázat bevonása Forrás: benyújtása a pályázati hátrányos támogatás helyzet csökkentése érdekében K:

Infrastruktur ális és személyi feltételek, pályázati önerő, megszerzend ő pályázati támogatás

Fenntartható ság: kevés önerővel fenntartható, pályázati támogatás szükséges

52

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

5

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

A roma lakosság egészségügyi Fő az állapota egészség megfelel az országos átlagnak, de nem jó.

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

Az elnyert pályázatok sikeres megvalósítása, a probléma széleskörű feltárása H: A több problématerül etre egyszerre koncentráló probléma kezelési megoldások megvalósítása és fenntartása Á: A roma Igényfelmérés R: visszajelzés lakosság Érdeklődés a háziorvostól, körében az felkeltés védőnőtől K: Szolgáltatáster egészségügyi Tájékoztatás Polgárme írásos vezési 2015.06.30. állapot plakát, ster dokumentáció koncepció javítása R: Az szórólapok H: visszajelzés egészségügyi útján az érintettektől állapot Szűrővizsgála és a

Fenntartható Személyi, ság: kevés tárgyi anyagi erőforrások erővel szükségesek fenntartható

53

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

6

B

C

A helyzetelemzés Az következtetése intézkedéssel iben feltárt elérni kívánt esélyegyenlősé cél gi probléma megnevezése

A digitális írástudás hiánya akadályozza a roma Tudással a származású jövőért munkanélkülie k munkaerőpiacon történő elhelyezkedésé t.

D

E

F

I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósítá összhangja Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához egyéb eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges stratégiai ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások dokumentum indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, okkal ósága pénzügyi, technikai) tok háziorvostól megszervezés Forrás: védőnő, eA háziorvos szűrővizsgálat okra való eljutás megszervezés e

javítása legalább 30%kal K: Szűrővizsgálat ok megszervezés e H: Az egészséges életmód fenntartása igénnyé váljon Á: A Nyilvántartás számítógépes feldolgozása, ismeretek igényfelmérés bővítése a Pályázatok munkanélkülie feltérképezése k körében R: Oktató, Közfoglalkozt Felzárkóztató felzárkóztató Jegyző atási terv és oktató programok programok megszervezés szervezése K: e Beintegrálás A digitális az iskola írástudás világába hiányával Elhelyezkedés

G

H

R: programok megszervezésén ek aránya K: hány főt sikerült bevonni az oktatásba H: 2015.06.30. a program segítségével hány fő tudott elhelyezkedni Forrás: pályázati támogatás

Fenntartható ság: kevés Személyi és önerővel tárgyi fenntartható, erőforrások pályázati szükségesek támogatás szükséges

54

A

B

C

D

E

F

G

H

I J Az A intézkedés A célkitűzés Az Az helyzetelemzés Az megvalósítá Intézke Az összhangja Az intézkedés intézkedés intézkedé következtetése Az Az intézkedés sához dés intézkedéssel egyéb eredményesség eredményei s címe, iben feltárt intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges sorszá elérni kívánt stratégiai ét mérő nek megnevez esélyegyenlősé tartalma s felelőse sának erőforrások ma cél dokumentum indikátor(ok) fenntarthat ése gi probléma határideje (humán, okkal ósága megnevezése pénzügyi, technikai) küzdő elősegítése és munkanélkülie ösztönzése k 50%-nak bevonása a programokba H: A programok által a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés elősegítése, és fenntartása II. A gyermekek esélyegyenlősége Á: A szülők Érdeklődés R: életmódjának felkeltés környezettanul A helyes és Életvezetési mányok száma Fenntartható Személyi és Gyerekek gyermeknevelé szemléletének Szolgáltatáster tanácsadás K: szervezett ság: kevés tárgyi 1 a si módszerek pozitív vezési szervezése A Jegyző 2015.06.30. programok és anyagi erőforrások családban hiánya a irányba koncepció gyerekek résztvevők forrással szükségesek családban történő érdeklődése száma H: fenntartható változtatása R: szerint felmérés Konkrét szakkörök készítése, hogy 55

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

2

B

C

A helyzetelemzés Az következtetése intézkedéssel iben feltárt elérni kívánt esélyegyenlősé cél gi probléma megnevezése

D

I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósítá összhangja Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához egyéb eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges stratégiai ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások dokumentum indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, okkal ósága pénzügyi, technikai) szervezése kinek sikerült a Gyermekneve program által lési nyújtott tanácsadás változásokat Részvétel megvalósítani ösztönzése és fenntartani Forrás: helyi önkormányzat

problémafeltár ás, családlátogatá ssal egybekötve K: Életvezetési tanácsadások, programok szervezése H: Helyes gyermeknevel ési módszerek kialakítása és alkalmazása, életszemlélet váltás A helyi Á: A 18 éven Felvilágos demográfiai aluli lakosok ító mutatók számára programo alapján nő a felvilágosító Gazdasági k gyermekek programok program szervezés száma, ezen szervezése R: e belül Érdeklődés megemelkedett felkeltés,

E

Érdeklődés felkeltése Igényfelmérés Életvezetési tanácsadás Támogatók bevonása

F

G

H

R: jelenléti ívek, a Gyermekj sikeresen óléti megszervezett 2015.06.30. szolgálat programok vezetője száma K: résztvevők száma,

Anyagi, tárgyi, személyi erőforrás

Fenntartható ság: kevés anyagi önerővel fenntartható

56

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

3

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése a fiatalkorú anyukák száma.

Szabadidő s programo k szervezés e

C

A fiatalok részére szabadidejük kulturált eltöltésére kevés

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai) megszerzett oklevelek, bizonyítványok száma H: helyi demográfiai mutatók, orvos, védőnő visszajelzése Forrás: helyi önkormányzat

Felvilágosító programok szervezése K: Alacsony iskolai végzettségből eredő hátrányok kiküszöbölése H: Tanulmányok befejezésének ösztönzése, a szülés idejének kitolása minimum 18 éves kor fölé Á: Szabadidős Érdeklődés R: kérdőívek, programok felkeltése felmérések K: Szolgáltatáster Személyi, szervezése, a Igényfelmérés Polgárme résztvevő vezési 2015.06.30. tárgyi fiatalok Szabadidős ster fiatalok száma, koncepció erőforrások bevonása a programok aktivitása H: a közösségi szervezése környezet

Fenntartható ság: kevés önerővel fenntartható, támogatók szükségesek 57

A

B

C

D

E

F

G

H

I J Az A intézkedés A célkitűzés Az Az helyzetelemzés Az megvalósítá Intézke Az összhangja Az intézkedés intézkedés intézkedé következtetése Az Az intézkedés sához dés intézkedéssel egyéb eredményesség eredményei s címe, iben feltárt intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges sorszá elérni kívánt stratégiai ét mérő nek megnevez esélyegyenlősé tartalma s felelőse sának erőforrások ma cél dokumentum indikátor(ok) fenntarthat ése gi probléma határideje (humán, okkal ósága megnevezése pénzügyi, technikai) lehetőség van. életbe R: Prevenciós visszajelzése, a a további Érdeklődés előadások programokba fenntartható körük szervezése bevont fiatalok ság felmérése, száma Forrás: érdekében lehetőségek helyi feltérképezése önkormányzat K: A fiatalok bevonása a helyi közösségi életbe H: Minél több fiatal részt vegyen a szervezett programokban , beilleszkedjen ek a helyi közösségi életbe A Á: A fiatalok Településfejle Motiválás Á:Érdeklődők Személyi,an Fenntartható Tanulj a 4 veszélyeztetetts figyelemfelkel sztési Pályázatok Jegyző 2015.07.30. száma, jelenléti yagi, ság: kevés jövődért égre vonatkozó tése, a tanulás koncepció feltérképezése ívek technika anyagi 58

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése összes jelzések nagy része az igazolatlan hiányzásokhoz köthető.

III. A nők esélyegyenlősége 1 Piacképes A tartósan

fontosságának tudatosítása R:Szakképzés ek megszervezés e K:Motiválás, pályázatok benyújtása H:Az általános iskolát sikeresen befejező fiatalkorúak száma és aránya megnövekedje n, folytassanak középiskolai tanulmányokat . Á: Az

E

F

G

H

Az Az intézkedés Az Az intézkedés eredményesség intézkedés intézkedé megvalósítá ét mérő tartalma s felelőse sának indikátor(ok) határideje

és pályamunkák benyújtása Korrepetáláso k szervezése Továbbtanulá ssal kapcsolatos tanácsadás

Közfoglalkozt Igény és

R:Megszervezet t szakképzések száma, dokumentáció K:Pályázati dokumentáció, résztvevők száma H:Az általános iskolát befejezők számának növekedése, továbbtanulásra jelentkezők száma Forrás: kevés anyagi önerő, pályázati támogatás

Polgárme 2015.06.30. R:

I Az intézkedés megvalósítá sához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) erőforrás szükséges.

J Az intézkedés eredményei nek fenntarthat ósága önerővel és pályázatok függvényébe n fenntartható.

Infrastruktur Fenntartható 59

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

szakmával munkanélküli a jövőért nők 90%-a nem rendelkezik piacképes tudással

érintettek atási terv munkaerőpiaci jelentőségű képzettségéne k jelentős javítása. R: Olyan képzések szervezése, melyek elősegítik a helyi foglalkoztatott á válást K: A képzésbe bevont személyek 60%-nak sikeres képzése H: A megszerzett tudással a bevont

E

F

G

H

Az Az intézkedés Az Az intézkedés eredményesség intézkedés intézkedé megvalósítá ét mérő tartalma s felelőse sának indikátor(ok) határideje

szükségletfel ster mérés Képzések szervezése Pályázati lehetőségek feltérképezése Képzések lebonyolítása Önfoglalkozta tás elősegítése

megszervezett képzések száma, dokumentációja K: sikeresen bevont személyek száma, képzési szerződések és oklevelek száma H: munkaszerződé sek száma, őstermelői igazolványok száma Forrás: pályázati támogatás, önkormányzati infrastruktúra

I Az intézkedés megvalósítá sához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) ális és személyi feltételek, pályázati önerő és megszerzend ő pályázati támogatás

J Az intézkedés eredményei nek fenntarthat ósága ság: pályázati támogatások elnyerése függvényébe n fenntartható

60

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

2

Szociális és gyermekj óléti szolgáltat ások kialakítás a

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése személyek 50%-nak 1 éven belül legyen állandó bér jellegű jövedelme Á: Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott A gyermekét támogatások egyedül körének nevelő, vagy kialakítása. R: több gyermeket Munkalehetős Közfoglalkozt nevelő család égek atási terv esetében a felmérése K: szegénység Családbarát kockázata munkahelyek magas. kialakítása H: Az érintett szülők vissza tudjanak menni a nyílt

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

R: feltérképezett munkalehetőség Igényfelmérés ek száma K: Kapcsolatfelv családbarát étel a munkahelyek munkáltatókk száma, al Pályázat közoktatási figyelés Polgárme intézmények Közoktatási 2015.06.30. ster nyitvatartási intézmények ideje H: nyitva sikeresen tartásának elhelyezkedett átvizsgálása szülők száma Fórumok Forrás: szervezése pályázati támogatás, helyi

Fenntartható ság: kevés Személyi és önerővel anyagi fenntartható, erőforrások további szükségesek pályázati támogatás szükséges

61

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

3

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

A GYÁS-ról, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység Családunk kialakulásának az életünk kockázatát, ennek ellenére a gyermekek napközbeni ellátása nem megoldott.

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai) önkormányzat

munkaerőpiacra. Á: A kisgyermekes anyukák segítése annak érdekében, R: kérdőívek hogy mielőbb kiértékelése, a vissza Érdeklődés szolgáltatás tudjanak felkeltése terve K: írásos menni a Igényfelmérés dokumentáció, munkaerőHelyszín Szolgáltatáster fotók, tervek H: piacra R: kiválasztása Polgárme vezési 2015.06.30. tevékenységi Szolgáltatáster Pályázat ster koncepció naplók, a vezés, a figyelés szolgáltatás tervezett Szolgáltatás hatékonysága szolgáltatás megszervezés Forrás: igényeinek e pályázati felmérése K: támogatás A gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatás

Személyi, tárgyi, anyagi erőforrások szükségesek

Fenntartható ság: pályázati támogatással fenntartható

62

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

4

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

megtervezése H: A szolgáltatás megszervezés e és fenntartása Á: Szabadidős programok szervezése, családvezetési technikák, A magányérzet tanácsok kialakulásával nyújtása. R: nemcsak az Igényfelmérés, A jó anya mentális szabadidős Gazdasági családany állapota lehet programok program a rosszabb, megtervezése családi K: Tervszerű konfliktusokho és átgondolt z is vezethet. életvitel, családgondozá si ismeretek elsajátítása H: A programok

E

F

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

Igényfelmérés Tájékoztatás Pályázatok figyelése Szabadidős programok Jegyző szervezése Életvezetéssel kapcsolatos egyéni és csoportos tanácsadás

G

H

R: kérdőívek, program tervek K: megjelentek száma, jelenléti ívek, fotók H: 2015.06.30. után követés, visszajelzés a környezettől és az érintettektől Forrás: helyi önkormányzat

Fenntartható Személyi, ság: anyagi, pályázati tárgyi támogatással erőforrások fenntartható

63

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

által nyújtott értékek továbbvitele a mindennapi életbe IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Á: A település magányos lakosainak új életcélokat Kérdőíves találni R: Az felmérés idősek A településen Kérdőívek érdeklődési élő 65 év feletti összesítése, körének Településfejle Nem vagy lakosok elemzése felmérése sztési Jegyző egyedül jelentős Programok kérdőívek koncepció többsége megszervezés kitöltésével K: egyedül él e Érdeklődési Elégedettség köröknek felmérése megfelelően programok megtervezése és

R: kitöltött kérdőívek száma K: a megszervezett programok dokumentumai, Személyi és 2015.06.30. fotók H: után tárgyi követés, erőforrások visszajelzés az érintettektől és a környezettől Forrás: helyi önkormányzat

Fenntartható ság: kevés anyagi erővel fenntartható

64

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

2

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

megszervezés e H: A programok segítségével a településen élő idősek mentális állapotának javítása Á: Az Érdeklődés R: visszajelzés egészségtudat felkeltése az érintettektől, os magatartás Igényfelmérés fotók K: fejlesztése R: Tájékoztatás a szolgáltatás Az egészséges nyilvánosság tervei, A település életmód terén eszközeivel szűrővizsgálato idős lakosainak a preventív Szolgáltatáster Fő az Szűrővizsgála Polgárme kon való egészségi szemlélet vezési 2015.06.30. egészség tok ster résztvevők állapota rossz, erősítése K: koncepció megszervezés száma H: hanyatló. Szűrővizsgálat és visszajelzés a ok lebonyolítása házi orvostól és megszervezés Szállítás az érintettektől e, rendszeres megszervezés Forrás: helyi testmozgást e önkormányzat biztosító

Fenntartható Személyi és ság: kevés tárgyi anyagi erőforrások támogatással szükségesek fenntartható

65

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

3

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai)

szolgáltatás szervezése H: Az egészségtudat os magatartás fenntartása, rendszeres testmozgást biztosító szolgáltatás fenntartása Á: A két Probléma R: érdeklődők nemzedék feltárása száma, fotók, közötti Érdeklődés jelenléti ívek K: kapcsolat felkeltés, megszervezett Nemzedé A fiatalok és pozitív partnerek programok kek idősek közötti irányba való Településfejle felkutatása dokumentációja közötti kapcsolatok Polgárme terelése R: sztési Közös 2015.06.30. , résztvevők kapcsolat negatív irányú ster Probléma koncepció érdeklődési száma, fotók H: ok torzulása feltárása, körök a spontán nehézsége figyelhető meg érdeklődés feltérképezése szervezett felkeltése a , kialakítása közösségi közös cél Pályázat programok érdekében K: figyelés száma,

Fenntartható ság: kevés Személyi, anyagi tárgyi, önerővel technikai fenntartható, erőforrások további szükségesek pályázati támogatás szükséges

66

A

B

C

D

E

F

G

H

I J Az A intézkedés A célkitűzés Az Az helyzetelemzés Az megvalósítá Intézke Az összhangja Az intézkedés intézkedés intézkedé következtetése Az Az intézkedés sához dés intézkedéssel egyéb eredményesség eredményei s címe, iben feltárt intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges sorszá elérni kívánt stratégiai ét mérő nek megnevez esélyegyenlősé tartalma s felelőse sának erőforrások ma cél dokumentum indikátor(ok) fenntarthat ése gi probléma határideje (humán, okkal ósága megnevezése pénzügyi, technikai) Közösségi Programok sikeressége, programok megtervezése érintettek szervezése H: és visszajelzése A generációk megszervezés Forrás: helyi közötti e önkormányzat, kapcsolat pályázat javítása, és fenntartása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A településen Á: Közösségi R: program viszonylag programok Igényfelmérés tervek, magas a szervezése a A programok kérdőívek fogyatékkal fogyatékkal megtervezése száma K: fotók, Közösségi élők száma. Az élők és Pályázatok részvevők Fenntartható Anyagi, program elszigetelten családtagjaik feltérképezése száma, ság: Településfejle tárgyi, meghonos élő fogyatékkal számára R: A programok programok pályázati 1 sztési Jegyző 2015.06.30. személyi ítása a élőknek Igényfelmérés, elemeinek dokumentációja forrás koncepció erőforrások települése kapcsolat közösségi megszervezés H: kialakult mellett szükségesek n kialakítására és programok e Jelenlegi kapcsolatrendsz fenntartható fenntartására megtervezése kapcsolatrend erek száma és kevés K: Évenként szerek feltérképezése, lehetőségük megújuló feltérképezése visszajelzés a van. közösségi résztvevőktől 67

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

2

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése

A település lakosainak 5%a fogyatékkal élő. A közszolgáltatás Teljes okhoz, életet élni kulturális és sport programokhoz való hozzáférés lehetősége, az

programok megszervezés e és megtartása H: A programok segítségével a fogyatékkal élők számára könnyebb legyen a kapcsolatok kialakítása és fenntartása Á: A további akadálymentes ítés megszervezés e R: Pályázati Településfejle lehetőségek sztési feltérképezése, Koncepció kapcsolatfelvé tel a Munkaügyi Központtal K:

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai) Forrás: pályázati támogatás

Az R: pályázati akadálymente tervek K: sítés pályázati megoldása dokumentációk, Pályázatok program tervek Polgárme figyelése 2015.06.30. H: elnyert és ster Közösségi megvalósított színtér pályázatok kialakítása száma Forrás: (esetleg több pályázati település támogatás

Anyagi, tárgyi, személyi erőforrás

Fenntartható ság: kevés önerővel és pályázati támogatással fenntartható

68

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

3

Együtt a jövőért

B

C

D

A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetése intézkedéssel egyéb iben feltárt elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé cél dokumentum gi probléma okkal megnevezése akadálymentesí tett környezet aránya nem 100%-os.

Pályázatok beadása, képzések és szabadidős programok szervezése H: Pályázatok kivitelezése, megvalósítása és fenntartása

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásoka t, a szűrővizsgálato kat a mozgásukban erősen korlátozott

Á: Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél Szolgáltatáster nagyobb vezési számban részt koncepció vegyenek a szűrővizsgálat okon R: Igényfelmérés,

E

F

G

H

I J Az intézkedés Az Az megvalósítá Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, ósága pénzügyi, technikai) közös összefogásáva l) Szabadidős programok megszervezés e Munkaügyi Központ bevonásával képzések szervezése, munkalehetős égek feltérképezése Érdeklődés R: kérdőívek, felkeltés megszervezett Fenntartható Igényfelmérés szűrővizsgálato ság: kevés Tájékoztatás a k száma K: Anyagi, önerővel nyilvánosság Polgárme résztvevők tárgyi, fenntartható, 2015.06.30. eszközeinek ster száma H: személyi további bevonásával visszajelzés az erőforrások támogatók Szűrővizsgála orvostól, a felkutatása tok és védőnőtől, a szükséges szállítás környezettől és 69

A

Az Intézke intézkedé dés s címe, sorszá megnevez ma ése

B

C

A helyzetelemzés Az következtetése intézkedéssel iben feltárt elérni kívánt esélyegyenlősé cél gi probléma megnevezése személyek szűrővizsgálat kevésbé veszik ok igénybe. megszervezés e K: Ösztönzés, segítés a szűrővizsgálat okra való eljutáshoz H: Az egészség fenntartása igénnyé váljon, preventív szemlélet erősítése és fenntartása

D

E

F

G

H

I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósítá összhangja Az intézkedés intézkedés Az Az intézkedés sához egyéb eredményesség eredményei intézkedés intézkedé megvalósítá szükséges stratégiai ét mérő nek tartalma s felelőse sának erőforrások dokumentum indikátor(ok) fenntarthat határideje (humán, okkal ósága pénzügyi, technikai) megszervezés az érintettektől e Forrás: helyi önkormányzat, támogatók

70

NÉV2

HEP részei3

Aláírás4

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

2

A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 3

71