Helyi Esélyegyenlőségi Program. TORMÁSLIGET Község Önkormányzata Felülvizsgálat:

       

Helyi Esélyegyenlőségi Program  TORMÁSLIGET Község Önkormányzata 

2013.08.28. Felülvizsgálat: 2015. 11. 12.      

Tartalom   Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ............................................................................................................................ 5 Értékeink, küldetésünk ........................................................................................................................... 15 Célok .............................................................................................................................................................. 15 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................... 16 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................... 16 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................... 19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......................... 26 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................. 52 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................. 78 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..................................................................................... 84 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................... 90 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...................................................................................... 95 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................... 96 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............................................. 97 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................................. 97 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .................................................................. 97 A beavatkozások megvalósítói ...................................................................................................... 97 Jövőképünk........................................................................................................................................... 98 Forrás: http://www.repcevidek.hu/kozelet/20-eve-onallo-tormasliget.html ............. 98 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)  .................................................................................................................................................................... 104 3. Megvalósítás ..................................................................................................................................... 106 A megvalósítás előkészítése ........................................................................................................ 106 A megvalósítás folyamata............................................................................................................. 106 Monitoring és visszacsatolás ....................................................................................................... 108 Nyilvánosság ...................................................................................................................................... 108 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................... 109 4. Elfogadás módja és dátuma ....................................................................................................... 110        

2

 

   

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)    

Bevezetés     Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a  helyi  esélyegyenlőségi  programok  elkészítésének  szabályairól  és  az  esélyegyenlőségi  mentorokról  szóló  321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól  szóló 2/2012. (VI. 5.)  EMMI  rendelet  rendelkezéseivel, Tormásliget  Község Önkormányzata  Esélyegyenlőségi  Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.     Az  önkormányzat  vállalja,  hogy  az  elkészült  és  elfogadott  Esélyegyenlőségi  Programmal  összehangolja  a  település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.  Vállalja  továbbá,  hogy  az  Esélyegyenlőségi Program  elkészítése  során  bevonja  partneri  kapcsolatrendszerét,  különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.   Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.    1. kép: „Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára!”                                                 Forrás: http://peda.blog.hu/2011/05/08/majus_5_az_eselyegyenloseg_napja   

Ezt követően kezdődött meg az a munka, amely - a partnerek hathatós segítségével - az Intézkedési Tervben megjelölt feladatok megvalósítására irányult, illetve irányul mind a mai napig. Az Ebktv. 31. § (4) bekezdése kimondja, hogy a HEP időarányos megvalósulását, illetve a 31. § (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján - szükség esetén - a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve                                                            

1

Gazdasági program 2010-2014. , Településrendezési terv, Tormásliget Község Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

3

a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően módosítani kell. E jogszabályi rendelkezésre tekintettel készítettük el a HEP jelen felülvizsgálatát. A felülvizsgálat indokolta módosításokat dőlt betűvel jelöljük.

4

A település bemutatása   Tormásliget  Vas  megyében,  Csepregtől  6  km-re,  északkeletre  fekszik.  Vonattal  elérhető  a  Sopron– Szombathely-vasútvonalon.  A  mai  község  területe  a  16.  században  a  Nádasdy  család  birtoka  volt,  akik  majorságot  alakítottak  ki  itt.  A  Nádasdy-  összeesküvést  követően  az  elkobzott  birtokot  a  Draskovich  család  szerezte meg. 1731-ben Zinzendorf Joachimné lett a birtokosa, majd lánya 1775-ben gróf Jankovich Antalnak  adta el. A továbbiakban is csak majorként tartották számon, ahol csak a juhász és az erdőőr családja élt. 1850ben  két  majorsági  lakóépület  állt  itt,  melyben 31  személy  lakott.  A 19.  század második  felébe  a Markovich,  majd a Bauer család birtoka volt, akik az 1860-as években mintagazdaságot alapítottak a környéken és a major  ennek központja lett.  A településnek  a Bauer család jóvoltából vasúti  megállója  és  iskolája is lett. 1883-ban  Bauer Ferenc kétszintes kastélyt épített itt, amely a többszöri átalakítások után teljesen elveszítette eredeti  formáját,  csak  néhány  díszítése  maradt  meg,  itt  található  a  település  házasságkötő  terme  is.  Szűz  Mária  tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a kastély kápolnája volt, azt 1996-ban bővítették. A  település a későbbiekben is Csepreg város külterületi lakott része maradt. 1993-ban lakossága, a városból való  kiválás  mellett  döntött,  azóta  önálló  község.  2012-ig  a  Csepregi  kistérség  része  volt,  2013-  tól,  a  Kőszegi  járáshoz tartozik.  2. kép: A Csepregi kistérség települései:

Forrás: https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=kister_info_09&rq_proc=alap&kell_vissza=I&xterkod=4802   

5

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén    

lakónépesség 

2007 (fő) 

344 fő 

2008 (fő) 

337 fő 

Lakónépesség számának változása (%) 

98 % 

2009 (fő) 

322 fő 

Lakónépesség számának változása (%) 

96  % 

2010 (fő) 

312 fő 

Lakónépesség számának változása (%) 

97 % 

2011 (fő) 

320 fő 

Lakónépesség számának változása (%) 

103 % 

2012 (fő) 

n.a. fő 

Lakónépesség számának változása (%) 

n.a. % 

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 

1.A számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lócs 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. TeIR, KSH-TSTAR  

lakónépesség (fő) 344 337 322 312 320 317 305 n.a.

változás 100% 98% 96% 97% 103% 99% 96% n.a.

 



  A  lakónépességet  úgy  értjük, mint  az adott  területen  lakóhellyel  rendelkező,  de  másutt  tartózkodási  hellyel  nem  rendelkező  személyek,  valamint  az  ugyanezen  a  területen  tartózkodási  hellyel  rendelkező  személyek  együttes száma. A község lakossága az országos tendenciával megegyezően az elmúlt évtizedekben csökkent,  melyet főképp a közeli városokban történő elköltözés okozott, 2011. évben lassú emelkedés figyelhető meg.  Az esélyegyenlőség megvalósulását 320 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján. 

6

1. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása:              

2.A ábra: Tormásliget lakónépességének változása: Lakónépesség 350 340 330 320 fő 310 300 290 280 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

év

7

2. számú táblázat - Állandó népesség   állandó népesség száma 2011 év nő  férfi  0-2 évesek  0-14 éves nők  0-14 éves férfiak  15-17 éves nők  15-17 éves férfiak  18-54 éves nők  18-59 éves férfiak  60-64 éves nők  60-64 éves férfiak  65 év feletti nők  65 év feletti férfiak  Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 

320 fő 157 fő  49 %  163 fő  51 %  2 fő  0 %  14 fő  52 %  13 fő  48 %  6 fő  46 %  7 fő  54 %  90 fő  45 %  112 fő  55 %  11 fő  52 %  10 fő  48 %  36 fő  63 %  21 fő  37 %   

 

8

2.A számú táblázat - Állandó népesség 2012 állandó népesség száma 317 154 nő 48,58% 163 férfi 51,42% 3 0-2 évesek 0,95% 13 0-14 éves nők 4,10% 10 0-14 éves férfiak 3,15% 7 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők

60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSHTSTAR

2013 305 145 47,54% 160 52,26% 3 0,98% 13 4,26% 8 2,62% 5

2,21% 6 1,89% 89 28,08% 115 36,28% 7 2,21%

1,64% 8 2,62% 91 29,84% 109 35,74% 9 2,95%

9 2,84% 40 12,62% 23 7,26%

12 3,93% 39 12,79% 23 7,54%



  3. ábra: Férfi állandó népesség

4. ábra.: Női állandó népesség    

Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 13% 60-64 éves 6%

0-14 éves 8%

15-17 éves 4%

Állandó népesség - nők 0-14 éves 9% 65 év feletti 23%

18-59 éves 57%

60-64 éves 7%

18-59 éves 69%

15-17 éves 4%

9

 

5.A ábra: Női és Férfi állandó népesség nők

férfiak

4,26%

3,15%

7,26%

1,64%

12,79%

1,89%

2,84%

2,95%

0-14 éves

0-14 éves

15-17 éves

15-17 éves

18-59 éves

18-59 éves

60-64 éves

60-64 éves

65 év feletti

65 év feletti

29,84%

36,28%

    A  65  év  feletti  férfiak  száma  alacsonyabb,  mint  a  nőké,  mely  magyarázható  a  férfiak  várható  alacsonyabb  élettartamával.  Ez  jellemzően  megegyezik  az  országos  tendenciával,  a  fiatalabb  korcsoportokban  arányos  kiegyenlítődés jellemző.  3. számú táblázat - Öregedési index  

 

2001  2008  2009  2010  2011 

65 év feletti állandó lakosok  száma (fő)  n.a.  61  60  57  57 

0-14 éves korú állandó lakosok  száma (fő)  60  41  34  30  27 

2012 2013 2014

63 62 n.a.

23 21 n.a.

  

Öregedési index (%)  n.a.  148,8%  176,5%  190,0%  211,1% 

273,91% 295,23% n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR    A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek  száma  mintegy  211  fő,  ami  az  utóbbi  éveket  nézve  drasztikus  emelkedést  mutat.  Az  elöregedő  népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen egyéb összefüggésben  is  vizsgálandó,  vagyis  például,  a  gyerekek  alacsonyabb  létszáma  nem  jelenti  azt,  hogy  ők  ne  igényelnének  fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek.    6. ábra: Tormásliget öregedési index alakulása 2008- 2011 között: Öregedési index (%) 250,0% 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2008

2009

Öregedési index (%) 2010

2011

10

7.A ábra: Tormásliget öregedési index alakulása 2008- 2013 között: Öregedési index (% ) 350,00% 300,00% 250,00%

%

200,00% 150,00% 100,00% 50,00% 0,00% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások   

állandó jellegű odavándorlás 

elvándorlás 

egyenleg 

2008  2009  2010  2011 

6  3  3  10 

12  6  6  1 

-6  -3  -3  9 

2012 2013

6 2

6 4

0 -2

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR    Ez  az  adat  az  adott  település  vonzerejét  mutatja:  ha  pozitív  az  egyenleg,  akkor  az  odaköltözés,  ha  negatív,  akkor  az  elvándorlás  jellemző.  Természetesen  itt  is  további  tényezőket  szükséges  figyelembe  venni.  Közrejátszik  Ausztria  közelsége,  munkavállalás  külföldön  bejárással,  valamint  az  Alpokalja  különleges  összetételű  mikroklímájának  kihasználása  légzőszervi  megbetegedések  esetén,  valamint  egyéb  nem  számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik.    8. ábra: Belföldi vándorlások egyenlege Tormásligeten:   Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)     10   8   6   4   2     0 2008 2009 2010 2011   -2 -4 -6 -8

11

9.A ábra: Belföldi vándorlások egyenlege Tormásligeten: Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 10 8 6 4 2 0 2008

-2

2009

2010

2011

2012

2013

-4 -6 -8

  10. ábra: Az állandó jellegű oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma 2011-ben a Csepregi kistérségben:

  A  2011-es  évben  Tormásliget,  a  kistérség  negyedik  legvonzóbb  településévé  vált,  az  állandó  oda-  és  az  elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma mutató vizsgálata alapján.   5. számú táblázat - Természetes szaporodás      2008  2009  2010  2011 

Élve születések száma  2  0  1  1 

halálozások száma  5  6  7  4 

természetes szaporodás (fő)  -3  -6  -6  -3 

2012 2013 2014

0 2 n.a.

2 2 n.a.

-2 0 n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR  12

11. ábra: Természetes szaporodás 2008-2011. között

természetes szaporodás (fő) 0 2008

2009

2010

2011

-1 -2 -3 -4 -5 -6 -7

 

12.A ábra: Természetes szaporodás 2008-2013. között Természetes szaporodás (fő) 0 -1

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-2 -3 -4 -5 -6 -7

    A  halálozások  száma  jelentősen  meghaladja  az  évleszületésekét,  ami  drasztikusan  tükrözi  az  elöregedő  lakosságot.  Ennek  alapján,  kiemelt  figyelmet  érdemelnek  az  idősek,  gyerekek,  ezzel  összhangban  a  családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése.   

13

3. kép: Falunap 2013. Forrás: http://www.repcevidek.hu/kozelet/20-eve-onallo-tormasliget.html 

14

Értékeink, küldetésünk    

Célok   A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja    Tormásliget Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,   a diszkriminációmentességet,   szegregációmentességet,  a  foglalkoztatás,  a  szociális  biztonság,  az  egészségügy,  az  oktatás  és  a  lakhatás  területén  a  helyzetelemzés  során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket  –  az  óvoda  kivételével  –  érintő  intézkedések  érdekében  együttműködik  az  intézményfenntartó  központ  területi szerveivel (tankerülettel).     A HEP helyzetelemző részének célja    Elsődleges  célunk  számba  venni a  321/2011.  (XII.  27.)  Korm.  rendelet  1.  §  (2)  bekezdésében  nevesített,  esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét  a településen.  E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük  alakulását, valamint feltárni, az ezeken a területeken jelentkező problémákat.  További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket,  melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.    A  célok  megvalósításának  lépéseit,  azok  forrásigényét  és  végrehajtásuk  tervezett  ütemezését  az  HEP  IT  tartalmazza.    A HEP IT célja    Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat  eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.  További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.  Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás  és  végrehajtás  során  biztosítja  majd  a  megvalósítás,  nyomon  követés,  ellenőrzés-értékelés,  kiigazítás  támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.    4. kép: Májusfa-állítás 2011.   Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/5-majusfa-allitas-2011     

15

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)  

1. Jogszabályi háttér bemutatása   1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása  

A helyi esélyegyenlőségi programok alapját és egyben legfontosabb kereteit Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) határozza meg. Az Alaptörvény I. cikkének (1) és (2) bekezdései szerint „Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” illetve „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait”. Az Alaptörvény II. cikke rendelkezik arról, hogy „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Az Alaptörvény XV. cikke az alábbiakról rendelkezik: „XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” Az Alaptörvény XXVI. cikke rendelkezik arról, hogy „Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.”     A  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítését  és felülvizsgálatát  az  egyenlő  bánásmódról  és  az  esélyegyenlőség  előmozdításáról  szóló  2003.  évi  CXXV.  törvény  (továbbiakban:  Ebktv.)  előírásai  alapján  végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,    a helyi esélyegyenlőségi programok  elkészítésének  szabályairól  és  az  esélyegyenlőségi mentorokról”  szóló  321/2011.  (XII.27.)  Korm.  rendelet  „2.  A  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének  szempontjai” fejezete és    a  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének  részletes  szabályairól  szóló  2/2012  (VI.5.)  EMMI  rendelet  alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a    a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)   a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)   a  foglalkoztatás  elősegítéséről  és  a  munkanélküliek  ellátásáról  szóló  1991.  évi  IV.  törvény  (továbbiakban: Flt.)   a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)   az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  16



a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény  (továbbiakban:  Gyvt.)   a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)  előírásaira.    1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.   Tormásliget Község Önkormányzatának esélyegyenlőségi programja 2010. évben készült, melyet Tormásliget  Község  Önkormányzat  Képviselő-testülete  elfogadott.  A  célcsoportok  helyzete  a  következőképpen  alakul  jelenleg is.    1.2.1. A nemek közötti egyenlőség    A  településen  –  összhangban  a  környező  településekkel  -  arányos  kiegyenlítettség  jellemzi  a  nemek  közötti  mutatókat, kivéve a 65 év feletti korosztályt, itt az tapasztalható, hogy a nők aránya szignifikánsan, mintegy  26%-kal magasabb, mint a férfiaké.    13. ábra: nemek közötti egyenlőség 

  Forrás: http://www.eva777.com/vilagvege-magazin/images/gender2.jpeg    1.2.2. Kisebbségek, romák   Településünkön nem élnek kisebbséghez tartozó csoportok.    1.2.3. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak   A  fogyatékkal  élők  ellátása  a  településen  a  Csepregi Közös  Önkormányzati  Hivatal  keretében  nagyobb  részt  biztosított.  A  szociális  alapszolgáltatási  feladatok  (szociális  étkeztetés,  családsegítés,  házi  segítségnyújtás,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás  és  nappali  ellátás),  valamint  gyermekjóléti  és  egészségügyi  alapellátási  feladatok is Hivatali szinten szervezettek.   A  településen  a  fogyatékkal  élők  segítésére  érdekképviseleti  szervezet  nem  működik.  Az  egyedülálló  fogyatékkal  élők  a  Csepregi  Családsegítő  Szolgálathoz  fordulhatnak  segítségért.  Az  Önkormányzat  a  fogyatékkal  élő  étkezését  támogatja.  Lelki  gondozó  a  fogyatékkal  élőket  segíti.  A  pszichológus  igénybevételéről  az  Önkormányzatnak  nincs  információja.  Az  Önkormányzat  a  mozgásukban  korlátozott  időskorúakkal kapcsolatban van.     1.2.4. Mélyszegénységben élők   Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb,  mint 1  dollárból élnek  naponta. Ez a  mérőszám elsősorban  a fejlődő országokra  jellemző,  a fejlett világban,  más mutatókat használnak   

17

Azokat  soroljuk  a  mélyszegénységben  élők  közé,  akik  az  alábbiak  közül  legalább  kettő  kritériumnak  megfelelnek:   - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt,  - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget  vagy OKJ-s szakképesítést szereztek,   - aktív korú inaktívak,   - kettőnél több gyermeket nevelnek.  Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról  nincs  adata,  de  ismerve  a  problémát  a  közhasznú,  közcélú  foglalkoztatás,  közmunka-programokban  való  foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket.     A  településen  intézmény  nem  működik.  Az  önkormányzat  egészségügyi  feladatainak  ellátása  Csepreg  Város  Önkormányzat  által  alapított  és  fenntartott  Egészségházban  történik,  melynek  működési  területe  kiterjed  Tormásligetre  is.  Az  Önkormányzat  a  szociális  alap-  és  szakszolgáltatásokat  szintén  a  Csepregi  Területi  Gondozási  Központ  által  biztosítja.  Az  Intézmény  a  szociális  alapszolgáltatások  között  az  étkeztetést,  a  házi  segítségnyújtást, a nappali ellátást biztosítja, s ennek érdekében működteti az Idősek Klubját és a Családsegítő  Szolgálatot; szociális szakellátásként a bentlakásos idősek otthonát működteti. Ellátja továbbá gyermekjóléti  alapellátásként a Gyermekjóléti Szolgálatot.    Összességében  elmondható,  hogy  az  egyes  emberek  nehézségein  kívül,  az  intézmények  is  problémákkal  küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt.   

18

2. Stratégiai környezet bemutatása  

Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó különösen az alábbi országos stratégiák: 

„Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007-2032)

Megalkotását három fő indok vezérelte:  Csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit.  A szegénységi ciklus megszakításának szükségessége.  Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése.  Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv 2007Az Országgyűlés a magyarországi cigány, illetőleg roma népesség sikeres társadalmi integrációjának elősegítésére, építve és számítva az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a gazdasági élet szereplői, a helyi közösségek, a civil szervezetek együttműködésére, és a célcsoport aktív bevonására, a programok tervezése, megvalósítása és értékelése fázisokban – a cigányság érdekképviseletét ellátó szervezetekkel egyetértésben – alkotta meg a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A Stratégiai Tervben meghatározott feladatok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.) - illetve ezek metszete - alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a legszegényebbek - köztük nagy arányban romák - valós társadalmi és gazdasági integrációját. A négy prioritási területen elsősorban a szociális és területi szempontok alapján indokolt a feladatokat megfogalmazni. Az antidiszkrimináció és a kultúra (roma kultúra, hagyományok megőrzése) területén van lehetőség arra, hogy az egyes intézkedésekben a romák, mint önálló célcsoport kerüljenek meghatározásra.  Idősügyi Nemzeti Stratégia 2009Az Országgyűlés 81/2009. (X. 2.) OGY határozatával fogadta a Idősügyi Nemzeti Stratégia című stratégiai programot. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában a cselekvés iránya, az elérendő célok, valamint a célokban megfogalmazottak eléréséhez szükséges fejlesztendő területek kerülnek meghatározásra. A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az időskorúak esélyegyenlőségének megteremtése az élet valamennyi területén. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, az ellátásokhoz való hozzáférés akadályozottsága, a társadalom viszonyulása az időskorhoz, a média, kommunikáció területén. A Stratégia 19

alapvető irányelve és az időspolitikai fejlesztés egyik célja, hogy az időskorúak jól-léte szempontjából a személyre szabott szolgáltatások széles köre álljon rendelkezésre, figyelembe véve azt, hogy az időskorú személyeknek egyénenként eltérő társadalmi és kulturális szükségleteik vannak.  Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 tíz évre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy a változó világban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani.  Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni.  Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011–2020) Hosszútávra tervező felzárkózás-politikát magánban foglaló dokumentum, amely alapvető szemléletváltást kíván elérni a szegénység elleni és roma politikában. Hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása.  Nemzeti Drogellenes Stratégia (2013–2020) Drogpolitikai irányelveket tartalmazó, 8 évre szóló, középtávú stratégiai tervdokumentum. Fő célja az illegális és a visszaélésszerű legális szerhasználat jelentős csökkentése célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével, valamint az egészséget alapértékként közvetítő, közösségerősítő szemléletmód középpontba állítása és a szerhasználat nélküli életmodell megerősítése.  Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013–2023) A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013-2023) egy olyan komplex stratégiai dokumentum, amely a jelenlegi magyar és nemzetközi helyzet, valamint a prognosztizálható jövőbeli trendek figyelembevételével meghatározza a következő tíz év jogalkotási, szervezetfejlesztési, képzési, szemlélet- és tudatformálási feladatait, valamint a szükséges össztársadalmi fellépés elősegítésének lehetőségeit a bűnmegelőzés területén. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia a kiemelt beavatkozási területei:  a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok,  a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok,  az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok és  a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok elérésére fókuszál. 20

 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia A Keretstratégia célja, hogy távlatos, az egész nemzetet összefogó irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára. A fenntarthatósági stratégia ahhoz ad zsinórmértéket, hogy az aktuális rövid távú problémáink megoldása közben se feledkezzünk meg a jövő generációk szempontjairól, s hogy a ma gyarapodása oltárán ne áldozzuk fel a holnap és a holnapután erőforrásait.  Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025) Az Országos Fogyatékosságügyi Program tartalmazza azokat a középtávon elérendő célokat, szükséges lépéseket, fő irányokat, amelyek a fogyatékos személyek – fogyatékosságból adódó –hátrányainak leküzdését segítik elő. Az Országgyűlés fenti számú határozatában – többek között – felkérte a Kormányt, hogy:  jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Programban elfogadott elveket, feladatokat és célkitűzéseket,  kormányzati szakpolitikai programokban gondoskodjon − a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével − a megállapított feladatok és célkitűzések megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, a szükséges eszközökről és azok felhasználásáról; gondoskodjon továbbá arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a Programban meghatározott célokat;  az első, 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervet (szakpolitikai program) a feladatok és a felelősök meghatározásával a Program elfogadását követő három hónapon belül dolgozza ki. Az Országgyűlés fenti számú határozatával felkérte továbbá  a fogyatékos személyek érdekvédelmi és a nekik szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezeteket, a helyi önkormányzatokat, a kormányzati és önkormányzati intézményeket, a sportszövetségeket, sportszervezeteket, a munkáltatókat, hogy tegyenek meg mindent a Programban megfogalmazott célok megvalósításáért;  a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében, a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásában; a fogyatékos személyeket arra, hogy közösségi, helyi, kistérségi, megyei, regionális és országos szinten vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet saját jogaik biztosításában, vegyenek részt a sorsukat érintő kérdésekben. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal   2.1.1. Településrendezési terv 2013.   A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját, az épített  környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teremti meg.  A  településrendezés  során  figyelemmel  kell  lenni  arra,  hogy  a  rendezés  végrehajtásával  bekövetkező  változások  az  érintett  lakosság  életkörülményeiben,  értékrendjében  és  szociális  helyzetében  hátrányos  következményekkel  ne  járjanak.  Ennek  érdekében  biztosítani  kell  a  területek  a  közérdeknek  megfelelő  felhasználását  a  jogos  magánérdekekre  tekintettel,  az  emberhez  méltó  környezet  folyamatos  alakítását,  értékeinek védelmét.     21

Ennek során figyelembe kell venni:    a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,  b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét,  c)  a  népesség  fizikai,  szellemi  és  lelki  igényeit,  különös  tekintettel  a  családok,  a  fiatalok,  az  idősek,  a  fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi  szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,  d)  a  megőrzésre  érdemes  történeti  vagy  településképi  jelentőségű  településrészek  és  az  építészeti  és  régészeti  örökség  védelmét,  felújítását  és  továbbfejlesztését,  valamint  az  értékes  építmény  és  tájrészlet  látványát  (rálátás),  továbbá  az  ingatlanról  feltáruló  kilátás  védelmét,  annak  mértékéig,  hogy  az  az  érintett  telkek szabályos beépítését ne akadályozza,  e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös  tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,  f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek  teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás,  különösképpen  az  energia-  és  a  vízellátás,  a  hulladékkezelés,  a  szennyvízelhelyezés  és  -kezelés,  valamint  a  nyersanyaglelőhelyek biztosítását,  g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,  h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,  i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét,  j)  a  közlekedési  kényszer  (lakóhely-munkahely,  nyersanyag  kitermelés-feldolgozás  stb.  viszonylatában)  csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását.    Az  előbbiekben  foglaltak  érvényesülése  -  különösen  a  természet-  és  a  környezetvédelem,  az  erdők  és  a  természetes  (felszíni  és  felszín  alatti)  vizek  védelme,  az  ár-  és  belvízvédelem,  valamint  a  termőfölddel  és  a  területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:    a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését  és  helyben tartását  vagy  szakszerű és  ártalommentes  elvezetését, kezelését  az  adottságok  és  a lehetőségek  figyelembevételével biztosítani kell,  b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön  jogszabály  alapján  számított  -  biológiai  aktivitás  értéke  az  átminősítés  előtti  aktivitás  értékhez  képest  nem  csökkenhet,  c)  a  települések  beépítésre  szánt  területe  csak  olyan  területfelhasználás  céljára  növelhető,  amilyen  célra  a  település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület.   

22

2.1.2. Tormásliget Község gazdasági programja (2010- 2014)   Tartalmazza:     Fejlesztési  elképzeléseket:  az  infrastrukturális  fejlesztések  célja,  hogy  alapvetők  legyenek  a  lakosság  kiszolgálása  szempontjából,  pozitív  irányba  befolyásolják  a  település  fejlődését.  Fontos  a  közúthálózat,  a  járdák,  a  csapadékvíz-  elvezetők,  a  vízvezetékrendszer,  a  villamos  energia,  a  közvilágítás,  telefon  és  az  internet  szolgáltatások  biztosítása,  színvonal  biztosítása  és  fejlesztési  lehetőségek keresése.   Településfejlesztési politika főbb célkitűzéseit   Adópolitika  célkitűzéseket:  a  helyi  adózást  úgy  kívánják  kialakítani,  hogy  az  ne  terhelje  a  lakosság  kiadásait.    Az  egyes  közszolgáltatások  biztosítására,  színvonalának  javítására  vonatkozó  megoldásokat:  Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítésén keresztül javítani a családok életkörülményeit, mivel az  önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.   A  szociális  ellátórendszer  keretében,  a  közmunka  programot  a  törvényi  változásoknak  megfelelően  működtetni  kell,  mert  ez  Tormásligeti  érdek  is.  Továbbra  is  fontos  a  település  szociális  hálójának  fenntartása,  zavartalan  működtetése,  a  Felső  Répcementi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  együttműködésével,  a  Csepregi  Területi  Gondozási  Központ  Szociális  és  Gyermekjóléti  Szolgálaton  keresztül. A   Csepregi Területi  Gondozási Központ intézményén keresztül biztosítjuk  az idősek  teljes  illetve  napközbeni  ellátását.  A  bentlakásos  intézményben  az  ott  lakók  teljes  körű  ellátásban  részesülnek, míg másoknak a nappali ellátás keretei adják a biztonságos feltételeket.  A labdajátékokra alkalmas pályák fenntartásáról gondoskodik, az Ifjúsági Klub bevonása az őket érintő  döntés  előkészítő  folyamatokba,  a  szociálisan  rászorulók  támogatása  a  Bursa  Hungarica  ösztöndíjrendszeren keresztül.  Köztemető  fenntartása,  településtisztaság,  közbiztonság  megteremtése,  civil  szervezetek  létrehozásának támogatása, önkormányzat épületeinek közösségi célú, ingyenes használatba adásával  biztosítja,  a  faluközösség összetartását,  egymás  közti kapcsolatok  ápolását,  hagyományaink őrzését,  közösségi, családi ünnepek megülését,  az esélyegyenlőség alapfeltételeinek megteremtését.    5. kép: Bauer kastély  Forrás: http://www.panoramio.com/photo/35189165 

23

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása   2.2.1. Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.)   Megállapítható,  hogy  a  kistérség  területén  alapvetően  biztosítottak  az  esélyegyenlőség  feltételei  és  elérhetők  az  érintettek  számára  az  esélyegyenlőség  számára  legfontosabb  közoktatási közszolgáltatások.   A  társulás  területén  élő  3-14  éves  korosztály  alapfokú  közoktatási  ellátási  feltételei  biztosítottak  a  társulási  fenntartású  intézményekben.  A  statisztikák  alapján  elmondható,  hogy  a  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  és  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek  óvodai  ellátása  teljes körűen biztosított. A  későbbi akciótervhez viszont szükséges  azon gyerekek  létszámának  felmérése is,  akik  szülei  nem  igényelnek  óvodai  ellátást.  E  területen  célszerű  együttműködést  kezdeményezni  a  gyermekjóléti szolgálatokkal.  Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos  átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A  pontos  regisztrációt  azonban  folyamatosan  figyelemmel  kell  kísérni  a  szakértői  bizottság  és  a  nevelési  tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával.  A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely  azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen.   A  társulásban  a  különböző  önkormányzatok  között  a  kapcsolattartás  megvan,  a  szakmai  együttműködés  javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás elvével  az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 %  -os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja.  Az  intézményfenntartó  társulás  által  fenntartott  intézményekben  a  lemorzsolódási  adatok  elemzése  azt  mutatja,  hogy  az  országos  átlaghoz  képest  kisebb  százalékban  fordul  elő  évfolyamismétlés,  amely  a  tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja.  A  közoktatási  szolgáltatásokhoz  való  egyenlő  hozzáférés  elvét,  az  esélyegyenlőség  szakmai  feltételét  a  kompetencia  alapú  oktatás  szakmai  irányai  és  módszerei  biztosíthatják  a  következő  években.  Ehhez  feltétlenül  szükséges  erőteljesebb  ütemben  a  pedagógusok  felkészítése,  a  kompetencia  fejlesztő  mérések  elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése.  A Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete megszűnt 2012.12.31-ével, az átalakulást  követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése.  6. kép: 3. kistérségi nap   Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/7-3-kistersegi-nap  2.2.2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve   A  terv  összefoglalója  alapján,  a  kistérségben  működő  intézmények  közül  a  cserpegi  KIKI  alkalmas  jelentős  átszervezés  esetén,  székhely  intézményként  történő  működésre.  Az  iskoláknak  hosszabb  távon  azzal  a  változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály.   A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van  módjuk:  a  gazdasági  aktivitás  fokozásával,  azaz  a  munkahelyteremtéssel  és  a  megfelelő  színvonalú  oktatás  biztosításával  –  vagyis  a  gyermekek  helyben  tartásával-  a  helyi  munkavállalásra  való  felkészítéssel,  illetve  megfelelő  színvonalú  és  a  helyi  igényeknek  megfelelő  szintű  beiskolázás,  továbbtanulás  lehetőségének  a  megteremtésével.  Mindkettő  az  intézményi  és  az  önkormányzati  tervezés  hosszú  távú  összehangolását  igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése.     7. kép: Farsang       24

  Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category    2.2.3. Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.)   A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi  Társulás  Közoktatási  esélyegyenlőségi  stratégiai  tervéhez  kapcsolódva  biztosítsa  az  intézményben  a  szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.  A  halmozottan  hátrányos  helyzetű,  a  sajátos  nevelési  igényű  gyermekek,  tanulók  tekintetében  a  regionális  közoktatás  fejlesztési  stratégia  prioritása  között  is  szerepel  az  együttnevelés,  a  befogadó  oktatási  rendszer  feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése.  Hosszú  távú  célja:  Az  óvoda  hosszú  távon  is  képes  a gyermekek  fogadására 3  éves  kortól.  A kicsik  korszerű  körülmények  között,  folyamatosan  megújuló  módszertant  alkalmazó  óvónőktől  kapnak  nevelést,  kiemelt  figyelmet  fordítunk  a  hátrányos  helyzetű  gyermekekre.  A  hátrányos  helyzet  leküzdését  a  szocializációs  folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre  szabott  foglalkozások  is,  amelyeket  a  képzett  pedagógusoktól  kapnak.  Az  óvodának  fenn  kell  tartania  és  megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is.   Az  óvodások  minden  tanév  évnyitóján  aktív  részesei  az  ünnepnek,  megmutatják  azt  a  vers-  és  énektudást,  amit  magukkal  hoztak.  Az  óvodában  lehetőséget  kell  biztosítanunk  a  játékos  nyelvtanulásra,  ami  először  az  iskolai  jelentkezésnél,  később  a  nyelvtanulásnál  ad  használható  alapot,  segíti  a  nemzetiségi  kultúra  megőrzését, ápolását.   A  gyermekek  életének  a  környezetvédelem,  a  szelektív  hulladékgyűjtés,  a  hagyományőrzés  és  -  ápolás  mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie.  A  folyamatos  pedagógiai  módszertani  megújulás  eredményeként  az  országos  kompetencia-mérések  alapján  az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt.   Az  iskolából  kikerülő  tanulók  közül  egyre  többen  lesznek  képesek  érettségit  adó  iskolában  folytatni  tanulmányaikat.   A  középiskolás  korú  7-10.  évfolyamos  növendékeket  –  akik  közismereti  tanulmányaik  mellett  kedvtelésből,  zenei  műveltségük  gyarapításáért  és  a  szabadidő  hasznos  eltöltése  céljából  tanulnak  zenét  nálunk  –  elsősorban  a  közös  zenélés,  éneklés  élményén  keresztül  zenekarok,  kamaracsoportok  és  énekkar  hatékony  működtetésével  próbáljuk  minél  nagyobb  számban  megtartatni.  Közöttük  is  külön  figyelmet  fordítunk  a  hátrányos  helyzetű  tanulókra,  akiknek  személyiségfejlődésére  rendkívül  pozitív  hatással  van  az  értékes  zenével való hosszú éveken  át tartó aktív kapcsolat.   Segíteni  kell  az  iskolában  tanuló  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekeket,  az  élményt  jelentő  iskolai  programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba,  együttműködve  a  város  erre  a  célra  is  létrehozott  intézményeivel,  civil  szervezeteivel.  Alapfeladatainkhoz  tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. Ezek a szervezetek hatalmas segítséget  jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében.     Az  intézmény  vállalja,  hogy  a  sajátos  nevelési  igényű,  vagy  egyéb  problémával  (magatartási,  beilleszkedési,  tanulási  vagy  pszichés  zavarral)  küzdő  gyermekeket  rendszeresen elküldi  szakértői vagy  nevelési  tanácsadói  vizsgálatra,  róluk  minden  évben  adatokat  szolgáltatunk  az  önkormányzatnak  (hány  gyereket,  melyik  időszakban utalunk vizsgálatra).   Folyamatosan  működik  –  a  fenntartó  önkormányzatok  döntése  alapján  -  az  iskolások,  óvodások  számára  rendszeresített  helyi  buszjárat,  ami  részben  a  biztonságos  intézményi  megközelítést,  részben  az  intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja.   A  családsegítő  szolgálat  szakembereinél  jelezzük  azokat  a  problémákat,  amelyek  a  halmozottan  hátrányos  helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak.  2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása    Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012.  (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján a következők:   25

  

Tormásliget Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi programja 2010. év  



Feladatellátási,  intézményhálózat  -  működtetési  és  köznevelés  -fejlesztési  terv-  Vas  megye  20132018. Oktatási Hivatal a Vas Megyei Kormányhivatal közreműködésével 

 

  8. kép: Gyereknap 2011.       Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/2-gyermeknap-2011    

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet   A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az  anyagi  gondokkal  küzdő  családok  helyi  munkavállalása  is  szűkre  szabott,  kilátásaik  Ausztria  közelsége  miatt  kedvezőbbek,  az  itthon  maradottakat  anyagilag  segíteni  tudja  a  külföldön  dolgozó  hozzátartozó,  valamint  a  környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. Ennek ellenére nem  elsődleges  cél  a  külföldi  munkavállalás  ösztönzése,  annál  inkább  fontosabb  a  helyi  munkahelyek  megerősítése, újak létrehozása, a lakosság helyben tartása.    A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli  gyermekvédelmi  támogatás,  lakásfenntartási  támogatás,  tüzelőtámogatás,  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezmény.     3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció   A  HEP  1.  számú  mellékletében  elhelyezett  táblázatokba  gyűjtött  adatok,  valamint  a  helyi  önkormányzat  a  foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és  a  Mötv-ben  foglalt  feladatai  alapján  településünkre  jellemző  foglalkoztatottságot,  munkaerő-piaci  lehetőségeket  kívánjuk  elemezni  az  elmúlt  évek  változásainak  bemutatásával,  a  különböző  korosztályok,  illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.    a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya   9. kép: Temetőút javítás közösségi összefogással Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/4-temetout-javitas-2011   

26

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma   15-64 év közötti lakónépesség    nyilvántartott álláskeresők száma   (fő)    nő  férfi  összesen  nő  férfi  összesen          fő  %  fő  %  fő  %  2008  106  124  230  4  3,8%  10  8,1%  14  6,1%  2009  104  99  203  10  9,6%  13  13,1%  23  11,3%  2010  100  126  226  8  8,0%  9  7,1%  17  7,5%  2011  107  129  236  6  5,6%  3  2,3%  9  3,8% 

2012 2013 2014

103 105 n.a.

130 129 n.a.

233 234 n.a.

10 9,71% 5 3,85% 15 6,44% 3 2,86% 1 0,78% 4 1,71% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az  álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a nők aránya az utóbbi  években magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik  meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben.     A  nyilvántartott  álláskeresők  egy  része,  a  mélyszegény  csoportba  tartozókhoz  köthető.  A  mélyszegénység  többdimenziós  jelenség,  amely  megmutatkozik  többek  között  a  nagyon  alacsony  képzettségben  és  foglalkoztatottságban,  az  ebből  következő  súlyos  megélhetési  zavarokban,  kihat  az  elemi  lakhatási,  táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet.     14. ábra: Tormásliget Község álláskeresőinek aránya 2008-2011. között

14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008

férfiak 2009

nők

2010 2011

nők

 

férfiak

 

27

15.A ábra: Tormásliget Község álláskeresőinek aránya 2008-2013. között Álláskeresők aránya (% ) 14,00% 12,00% 10,00% %

8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 nő

nő

férfi

16. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2003-2008 között, kistérség, megye, régió, ország szintjén                                      

A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor kitűnik, hogy a kistérséghez viszonyítva, a középmezőnyben helyezkedik  el  településünk.  Az  éves  átlaghoz  képest  a  téli  időszakokban,  a  szezonális  munkák  csökkenése  miatt,  a  munkanélküliség emelkedik.   

28

10. kép: A római katolikus templom   Forrás: http://onpicture.com/photo-Torm%C3%A1sliget-on-picture-7287741.html#.Ugo5S6yGePN   3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint         2008  2009  2010  2011  2012  nyilvántartott álláskeresők   fő  14  23  17  9  n.a.  száma összesen  fő  1  2  0  0  n.a.  20 éves és fiatalabb  %  7,1%  8,7%  0,0%  0,0%  n.a.  fő  4  2  4  0  n.a.  21-25 év   %  28,6%  8,7%  23,5%  0,0%  n.a.  fő  0  1  1  1  n.a.  26-30 év  %  0,0%  4,3%  5,9%  11,1%  n.a.  fő  0  2  3  0  n.a.  31-35 év  %  0,0%  8,7%  17,6%  0,0%  n.a.  fő  3  2  1  0  n.a.  36-40 év  %  21,4%  8,7%  5,9%  0,0%  n.a.  fő  1  3  1  1  n.a.  41-45 év  %  7,1%  13,0%  5,9%  11,1%  n.a.  fő  2  5  2  1  n.a.  46-50 év  %  14,3%  21,7%  11,8%  11,1%  n.a.  fő  2  4  3  4  n.a.  51-55 év  %  14,3%  17,4%  17,6%  44,4%  n.a.   fő  1  2  2  1  n.a.  56-60 év  %  7,1%  8,7%  11,8%  11,1%  n.a.  fő  0  0  0  1  n.a.  61 év felett  %  0,0%  0,0%  0,0%  11,1%  n.a.  Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    A  munkanélküliség  minden  korosztályt  fenyeget.  A  2011-es  év  vizsgálata  alapján  különösen  a  40  év  feletti  korosztályt, a középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat érinti.  Általánosságban  elmondható,  hogy  a  regisztráltak  száma  nem  tükrözi  a  tényleges  munkanélküliséget,  mert  vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak.    17. ábra: Álláskeresők száma, 2008-2011. között  

29

Álláskeresők száma (fő) 25

20

15 10 5 0 2008

S1

2009 2010 2011

 

18.A ábra: Álláskeresők száma, 2008-2013. között Álláskeresők száma (fő) 25 20

fő

15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

30

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként   nyilvántartott/regisztrált   180 napnál régebben regisztrált     munkanélküli összesen   munkanélküli     fő  fő  %     nő  férfi  összesen  nő  férfi  összesen  Nő  férfi  összesen  2008  4  10  14  3  4  7  75,0%  40,0%  50,0%  2009  10  13  23  3  6  9  30,0%  46,2%  39,1%  2010  8  9  17  1  1  2  12,5%  11,1%  11,8%  2011  6  3  9  0  0  0  0,0%  0,0%  0,0% 

2012 2013 2014

10 3 n.a.

5 1 n.a.

15 4 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% n.a. n.a.

0,00% 0,00% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben éreztette tovagyűrűző hatását legjobban, a 180 napnál  régebben  regisztrált  munkanélküli  férfiak  száma  jelentősen  megemelkedett,  majd  2010-re,  azonos  szintre  csökkent a nőkéhez viszonyítva, 2011-ben nem szerepelt regisztrált munkanélküli a település lakosai között.   

A gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak hosszabb távú következményeként a korábbi években magasan alakult a kőszegi munkaügyi kirendeltségen a tartósan (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők száma. Mára – döntően a közfoglalkoztatási programok eredményeként – jelentősen visszaesett. 2014-ben havonta átlagosan 12,6%-kal alacsonyabban alakult a huzamosabb ideje munkahelyet keresők száma, mint egy évvel korábban. A tartós munkanélkülieknek közel 45%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 51% középiskolában szerzett bizonyítványt. A diplomások aránya 6% körül mozgott. A legalább 1 éve álláskeresők között a fiatalok aránya alacsony (3,7%), ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada meghaladta az 50%-ot. A gazdasági válságot illetve a közfoglalkoztatás kiterjesztését megelőzően elsősorban a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. A közelmúltban meghozott intézkedések megváltoztatták a korábbi évek jellemző tendenciáját. A közfoglalkoztatási programokba jelentős számba vontak be olyan álláskeresőket, akik már hosszabb ideje nem találtak munkát, ezáltal jelentősen lecsökkent a tartósan álláskeresők száma és aránya. A tartós arány csökkenése ott jelentős, ahol a közfoglalkoztatás erősen jelen van a munkanélküliség kezelésében. a) 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint  

31

19. ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2008-2011. között   6 5 4 3 2 1 férfiak

0 2008

2009

nők 2010

2011 nők

férfiak

 

 

20.A ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2008-2013. között 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00%

nő

30,00%

férfi

20,00%

összes

10,00% összes

0,00% 2008 2009 2010 2011

nő 2012

2013

 

32

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként   év   18-29 évesek száma  Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma     nő  férfi  összesen  nő  Férfi  összesen     fő  fő  fő  fő  %  fő  %  fő  %  26  28  3,8%  0,0%  1  1,9%  2008  54  1  0  25  28  4,0%  0,0%  1  1,9%  2009  53  1  0  25  28  4,0%  3,6%  2  3,8%  2010  53  1  1  26  30  0,0%  0,0%  0  0,0%  2011  56  0  0 

2012 2013 2014

28 29 n.a.

32 27 n.a.

60 56 n.a.

2 1 n.a.

7,14% 3,45% n.a.

2 0 n.a.

6,25% 0,00% n.a.

4 1 n.a.

6,66% 1,79% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    A 2009-es válság következményeként a pályakezdő  férfiak aránya  2010-ben megnőtt  - a munkalehetőségek  beszűkülése  miatt  -  a  nőké  nem  változott.  2011-ben  a  nők  és  a  férfiak  lehetőségei  is  javultak,  mivel  nem  szerepel nyilvántartott pályakezdő álláskereső az adatbázisban.   

A pályakezdők számának alakulását a szezonalitás jellemzi. Az év első felében általában csökkenés tapasztalható a körükben, majd a tanév befejeződését követően, a nyári hónapokban általában megemelkedik a frissen végzett fiatal álláskeresők száma. 2014 évben is ez a tendencia érvényesült, a növekedés üteme azonban messze elmaradt a korábbi évekétől. 2014-ben alacsonyabban alakult a pályakezdő munkát keresők száma, mint a 2013-as esztendőben. 2014.évben havonta átlagosan 56 pályakezdő szerepelt a regisztrációs rendszerben a kőszegi munkaügyi kirendeltségen, amely 34,1 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A jelentős csökkenésben egyre nagyobb szerepe van a közfoglalkoztatásnak, mivel a pályakezdők közül is egyre nagyobb számban kerülnek ebbe a foglalkoztatási programba. 2013-ban a pályakezdőknek alig több, mint 10%-a került ki a nyilvántartási rendszerből az állami foglalkoztatási programba történő belépés miatt, 2014. évben ez az arány megközelítette a 20%-ot. A pályakezdők döntő többsége (34%) szakközépiskolai végzettséggel keres munkát, minden negyedik legfeljebb 8. általánossal, 15% szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, 12% gimnáziumban tanult korábban, a diplomások aránya nem éri el a 10%-ot.  

33

21. ábra: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) 2008-2011. között

4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% férfiak

0,0% 2008

2009

nők

nők 2010

2011

férfiak

 

 

22.A ábra: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) 2008-2013. között Pályakezdő álláskeresők nemenkénti aránya (% ) 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%

nő

1,50%

Férfi

1,00% 0,50% 0,00% 2008 2009

2010

2011

Férfi nő 2012

2013

  3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség   15 éves és idősebb  15-X éves legalább általános  általános iskolai végzettséggel nem  év   lakosság száma összesen  iskolát végzettek száma  rendelkezők 15-x évesek száma      összesen  nő  férfi  összesen  nő  férfi  Összesen  nő  férfi     fő  fő  fő  fő  fő  fő  fő  %  fő  %  fő  %  2001  300  147  153  262  122  140  38  12,7%  25  17,0%  13  8,5%  2011  293  143  150  n.a  n.a  n.a  n.a  n.a  n.a  n.a  n.a  n.a 

2012 2013 2014

296 296 n.a.

143 153 144 152 n.a. n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

n.a n.a n.a.

 

n.a n.a n.a.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás  34

  b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága   3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint   A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint  nyilvántartott  év  álláskeresők száma  8 általánosnál  8 általánosnál magasabb  8 általános  összesen  alacsonyabb végzettség  iskolai végzettség      Fő  fő  %  fő  %  fő  %  2008  14  0  0,0%  5  35,7%  9  64,3%  2009  23  0  0,0%  15  65,2%  8  34,8%  2010  17  0  0,0%  11  64,7%  6  35,3%  2011  9  0  0,0%  5  55,6%  4  44,4%  2012  12  0  0,0%  9  75,0%  3  25,0% 

2013 2014

4 n.a

0 n.a.

0,00% n.a.

1 n.a.

25% n.a.

3 n.a.

75% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és  környékbeli  városokban  működő  vállalatok  nagy  része  csődbement.  Másodlagos  okának  tekinthető,  hogy  a  legtöbb  munkáltató  nem  szívesen  foglalkoztat  50  év  feletti  alkalmazottat.  Az  elmúlt  években  nem  volt  jelentős változás a munkanélküliek számában.  Az  adatok  elemzése  során  kitűnik,  hogy  tendenciájában  csökken  a  nyilvántartott  álláskeresők  száma.  Az  elhelyezkedéshez  nem  elég  a  8  általános  elvégzése,  a  szakmát  tanulók  kilátásai  kedvezőbbek,  számuk  kedvezőbb  tendenciát  mutat.  A  8  általánosnál  magasabb  iskolai  végzettség  magába  foglalja  a  szakiskola,  szakmunkásképző, szakközép, technikum, gimnázium, főiskola, egyetemi végzettséget.   Az  elhelyezkedésüket  segíti  a  munkaügyi  központ,  az  általa  szervezett  képzésekkel,  továbbképzésekkel,  vállalkozóvá  válás  támogatására és  foglalkoztatások támogatásával.  Foglalkoztatás szempontjából hátrányos  helyzetűek a megváltozott munkaképességűek és a kisebbségi csoportba tartozók, akik kiemelt figyelmet és  szervezett segítséget igényelnek.    23. ábra: Munkanélküliek iskolai végzettségének alakulása 2008-2012.   16

                                 

14 12 10 fő

8 6 4 2

8 általánosnál magasabb 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb

0 2008

2009

2010

év 8 általánosnál alacsonyabb

2011

2012

8 általános

8 általánosnál magasabb

35

24.A ábra: Munkanélküliek iskolai végzettségének alakulása 2008-2012. 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% eloszlás (%) 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2008 2009

2010

2011

2012

2013

év 8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

    3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek    év 

általános iskolai felnőttoktatásban  résztvevők száma 

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen  elvégzők száma 

   2009  2010  2011 

fő  0  0  0 

Fő  0  0  0 

%  0.0 %  0.0 %  0.0 % 

2012 2013 2014

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)    A településen általános iskola nem működik, a diákok Csepreg általános iskoláját látogatják, szakközépiskola  Csepregen található legközelebb. Felnőttoktatási képzés sincs, a legközelebb Szombathelyen vehető igénybe  ilyen jellegű képzés.  3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában   középfokú  szakiskolai  szakközépiskolai    felnőttoktatásban    felnőttoktatásban  felnőttoktatásban  résztvevők összesen   résztvevők  résztvevők     fő  fő  %  fő  %  2009  0  0  0.0 %  0  0.0 %  2010  0  0  0.0 %  0  0.0 %  2011  0  0  0.0 %  0  0.0 % 

2012 2013 2014

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

gimnáziumi  felnőttoktatásban  résztvevők  fő  %  0  0.0 %  0  0.0 %  0  0.0 % 

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)   

36

A  településen  szakközépiskola  nem  működik,  legközelebb  Csepregen  a  Nádasdy  Tamás  Közgazdasági,  Informatikai Szakközépiskola és Kollégium található, de itt jelenleg nem szerveznek felnőttoktatást, valamint  Szombathelyen vehető igénybe ilyen jellegű képzés.  11. kép: Polgármesteri Hivatal, Orvosi rendelő   Forrás: http://nagyvofely.hu/tormasliget/termek  c) közfoglalkoztatás   3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma   Tormásliget Község Önkormányzata, közmunkaprogram keretében szociális rászorultat foglalkoztat, többnyire  kommunális feladatok ellátására, a falu kül- és belterületén. Ebbe a programba az aktív korú ellátottak közül  azok  vesznek  részt,  akik  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatásban  részesültek.  A  közcélú  foglalkoztatásra  kifizetett összeget 5 %-os önrésszel kell vállalni, vagyis az állami támogatás 95%-os.    Közfoglalkoztatásban  Közfoglalkoztatásban  Közfoglalkoztatásban  Közfoglalkoztatásban  résztvevők száma  résztvevők aránya a  résztvevő  résztvevők romák aránya      település aktív korú  romák/cigányok  az aktív korú roma/cigány    lakosságához képest  száma  lakossághoz képest  2010 

6 

3 % 

0 

0 

2011 

7 

3 % 

0 

0 

2012  8  3 %  0  0  Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés   d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)   Tormásligeten  magas  az  agrár-munkások  aránya,  mivel  a  mezőgazdaságnak  erős  hagyományai  vannak.  A  település foglalkoztatott állományát tekintve, magas a fizikai és nagyon alacsony a szellemi dolgozók aránya.  A  keresőknek  közel  75%-a  fizikai  munkakörben  dolgozik.  A  kistérségben  nincsen  jelen  a  nagyipar,  a  kis-  és  középvállalkozások  a  jellemzőek.  Teljes  az  együttműködés  az  önkormányzat  feladatellátásában  érintett  intézmények,  a  Csepregi  Közös  Önkormányzati  Hivatal,  illetve  a  Munkaügyi  Központ  között.  Jelentősnek  mondható kistérségi közmunkaprogram is, melynek végrehajtása sikeres volt.  További eredmények  csak egy  térségi szintű foglalkoztatáspolitikai  stratégia kialakításával,  a fejlesztésekben  érdekeltekkel (munkaadók,  vállalkozók, munkavállalók) szoros együttműködésével, továbbá olyan cselekvési  programok, projektek kidolgozásával érhetők el, melyek a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezik.   e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön  nincs  ilyen  program,  amennyiben  valaki  igénybe  szeretne  venni  ilyen  képzést,  azt  Szombathelyen teheti meg    f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyben nem találhatók ilyen szervezetek, legközelebb Szombathelyen érhetők el e szolgáltatások.   

37

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása   Az  egyenlő  bánásmód  betartása  és  az  esélyegyenlőség  elősegítése  érdekében  a  munkaügyi  folyamatok  szabályozása terén Tormásliget Község Önkormányzatára – az alacsony  foglalkoztatott  létszám  ellenére  -  az  alábbiak a jellemzőek:   a.) az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásakor nem, kor, nemzetiség, családi és  egészségügyi állapot szempontjából különbséget nem tesznek,  b.)  a  munkaerő-felvétel  során  a  hangsúlyt  az  adott  munkához  szükséges  készségekre,  képességekre,  jártasságokra és tapasztalatokra helyezi-e vagy egyéb szempontok érvényesülnek,  c.)  előzetes  képzéshez,  betanuláshoz  kötött  munkakörök  betöltésénél  a  negyven  felettiek  pályázatát  nem  utasítják  el  arra  hivatkozva,  hogy  a  képzés  és  a  betanítás  korukból  következően  már  nem  kifizetődő  befektetés,  d.) a bérezés  területén  továbbra is biztosított,  hogy  a  juttatások minden munkavállalót megillessenek,  így a  részmunkaidőben dolgozókat is,  e.) az egyenlő esélyű előléptetés biztosított minden munkavállaló számára,  f.)  létszámleépítéskor  a  leépítendő  munkavállalók  kiválasztása  a  Kollektív  Szerződésben,  egyéb  rendelkezésben meghatározott kritériumokra alapozva történik,  g.)  a  munkavállalók  teljes  köre  számára  biztosított  a  képzésekhez  és  az  azokról  való  tájékozódás  lehetőségéhez való hozzáférés,  h.)  a  kisgyermekes  és  az  egyedülálló  szülők  számára  lehetőséget  biztosít  az  óvoda,  iskola  nyitva  tartásához  alkalmazkodó munkaidőkezdéshez, mivel ez nem ró aránytalanul nagy terhet a többi dolgozóra,  i.) biztosítja a gyermeket egyedül nevelők számára a túlóra/túlmunka választhatóságának a lehetőségét,  j.)  a  kisgyermekes  anyák  munkába  való  visszatérésének  segítségét  a  lehetőségek  figyelembe  vételével/pl.  továbbképzésben való részvétel segítségével/ biztosítja,  k.) az Önkormányzat és intézményei, mint munkáltató figyelembe veszi a csökkent munkaképességű dolgozók  esetében a munkakör ellátása érdekében a dolgozók kéréseit, ha az a feladatuk ellátását segítik,  l.) panasztételre a lehetőség biztosított,  m.)  az  egyenlő  bánásmód  megsértése,  a  zaklatás,  jogellenes  elkülönítés,  megtorlás  előfordulása  esetén  a  munkavállaló az érdekképviselethez ( pl: szakszervezet vezető, bizalmi ) fordulhat,  n.) az érdekképviselet a panaszt anonim módon tárja a munkáltató elé.    h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén   Az önkormányzatnál nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén sem.  

38

12. kép: Tormásliget utcarészlet Forrás: https://maps.google.com/    3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások   A Csepregi Területi Gondozási Központ megbízás szerint szervezi, az aktív korú nem foglalkoztatott személyek  együttműködési  programját.  Természetbeni  juttatásokkal  is,  így  ruhaneművel  és  élelmiszerrel  segíti  a  rászorulókat.    3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma      Nyilvántartott álláskeresők száma  segélyben részesülők fő  segélyben részesülők %  2008. 1. negyedév  15  1  6,67%  2008. 2. negyedév  13  3  23,08%  2008. 3. negyedév  10  1  10,00%  2008. 4. negyedév  11  4  36,36%  2008. átlag 12 2 19,03% 2009. 1. negyedév  21  2  9,52%  2009. 2. negyedév  17  3  17,65%  2009. 3. negyedév  13  1  7,69%  2009. 4. negyedév  20  5  25,00%  2009. átlag 18 3 14,97% 2010. 1. negyedév  20  2  10,00%  2010. 2. negyedév  15  2  13,33%  2010. 3. negyedév  17  5  29,41%  2010. 4. negyedév  16  4  25,00%  2010. átlag 17 3 19,44% 2011. 1. negyedév  15  1  6,67%  2011. 2. negyedév  11  2  18,18%  2011. 3. negyedév  12  2  16,67%  2011. 4. negyedév  7  2  28,57%  2011. átlag 11 2 17,52% 2012. 1. negyedév  9  1  11,11%  2012. 2. negyedév  8  1  12,50%  2012. 3. negyedév  9  1  11,11%  2012. 4. negyedév  12  1  8,33%  2012. átlag 10 1 10,76% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma   nyilvántartott álláskeresők száma  álláskeresési járadékra jogosultak   év  fő  fő  %  2008  21,4%  14  3  2009  26,1%  23  6  2010  5,9%  17  1  2011  22,2%  9  2  2012  8,3%  12  1 

2013

4

1

25% 39

2014

n.a

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal    Az  álláskeresési  járadékra  jogosultak  száma  nem  teljesen  pontos,  a  negyedévek  között  van  olyan  jogosult  személy, aki az első két negyedévben megkapja a járadékot, és az ő adatai mind a két időszakban szerepel, így  duplán  jelenik  meg,  az  adatok  ezért  pontatlanok.  Az  álláskeresési  járadékra  jogosultak  száma  csökkenő  tendenciát  mutat,  mert  a  jogszabályi  háttér  változása  eredményeként  az  ellátás  időszaka  9  hónapról  3  hónapra csökkent.   25. ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 20082012. között.

30,0% 25,0% 20,0% gyakoriság 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 év

 

álláskeresési járadékra jogosultak 

 

40

26. ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 2008-2012. között. Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (% ) 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

    3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma   Foglalkoztatást  Azoknak a száma, akik 30  Azoknak a száma, akiktől  rendszeres szociális  helyettesítő  nap munkaviszonyt nem  helyi önkormányzati  segélyben részesülők  támogatás   tudtak igazolni és az FHT  rendelet alapján     (álláskeresési  év  jogosultságtól elesett   megvonták a támogatást  támogatás)  15-64   munkanélküliek  fő  fő      évesek %-ában  %-ában  2008  4  1,74  0  0  0  0  2009  3  1,48  0  0  0  0  2010  0  0  0  0  0  0  2011  0  0  0  0  0  0 

2012 1 2013 1 2014 n.a.

0,97 0,95 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés    A  rendszeres  szociális  segélyben  részesülők  száma  csökken,  2010-től  nincs  rendszeres  szociális  segélyben  részesülő. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció   E  fejezetben  a  lakhatáshoz  kapcsolódó  területet  elemezzük,  kiemelve  a  bérlakás-állományt,  a  szociális  lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen  lakhatási  körülményeket,  veszélyeztetett  lakhatási  helyzeteket  és  hajléktalanságot,  illetve  a  lakhatást  segítő  támogatásokat.  E  mellett  részletezzük  a  lakhatásra  vonatkozó  egyéb  jellemzőket,  elsősorban  a  szolgáltatásokhoz való hozzáférést.   

41

3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db  összes lakásállomány   

 

ebből elégtelen  lakhatási  körülményeket  biztosító lakások  száma 

  bérlakás állomány   

ebből elégtelen  lakhatási  körülményeket  biztosító lakások  száma 

2008  122  0  0  2009  122  0  0  2010  122  0  0  2011  122  0  0  2012  122  0  0  Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok   

0  0  0  0  0 

3.4.1.A számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány bérlakás állomány

szociális  lakásállomány 

egyéb lakáscélra használt  nem lakáscélú ingatlanok 

 

ebből elégtelen  lakhatási  körülményeket  biztosító lakások  száma 

 

ebből elégtelen  lakhatási  körülményeket  biztosító lakások  száma 

0  0  0  0  0 

0  0  0  0  0 

0  0  0  0  0 

0  0  0  0  0 

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből ebből ebből ebből elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási lakhatási lakhatási körülményeket körülményeket körülményeket körülményeket biztosító biztosító biztosító biztosító lakások száma lakások száma lakások száma lakások száma 0 0 0 0 0 0 0 2008 122 0 0 0 0 0 0 0 2009 122 0 0 0 0 0 0 0 2010 122 0 0 0 0 0 0 0 2011 122 0 0 0 0 0 0 0 2012 132 2013 132 0 0 0 0 0 0 0 2014 n.a. n.a. 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok szociális lakásállomány

  A  családok  szociális  helyzetének  romlásával  országosan  egyre  nagyobb  igény  mutatkozik  az  önkormányzati  bérlakások bérletére.   Tormásliget  Község  Önkormányzat  bérlakásokkal  nem  rendelkezik,  de  pénzbeli  és  természetbeli  támogatásával igyekszik minden korosztálynak és minden különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőnek,  lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására.    

42

13. kép: Tormásliget Liszt Ferenc utca részlet, Bauer kastély   Forrás: https://maps.google.com/  3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság   Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma  Hajléktalanok száma  n.a.  n.a.  2008  2009 

n.a. 

n.a. 

2010 

n.a. 

n.a. 

2011 

n.a. 

n.a. 

2012 

n.a. 

n.a. 

2013 2014

n.a. n.a.

n.a. n.a.

Forrás: önkormányzati adatok    A szociális törvény  értelmében hajléktalannak minősül az, aki  éjszakáit közterületen, vagy  nem  lakás  céljára  szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek:  a.)  Az  esetek  nagy  részében  kapcsolati  konfliktusok  (válás,  élettársi  kapcsolatok  felbomlása,  szülőkkel  történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként  a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés.   b.)  Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális  otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát.  c.)  Növekszik  a  gazdasági  okokból  bekövetkező  hajléktalanság  aránya  (munkanélküliség,  önálló  életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység).     A  hajléktalanság  bekövetkezésében  központi  jelentőségű  tényező  a  lakástalanság.  A  rendszerváltás  óta  lezajlott  lakásprivatizáció  következtében  szinte  teljes  egészében  megszűntek  az  állami  és  önkormányzati  „olcsóbb”  lakások,  albérletek,  munkásszállók.  Ennek  következtében  szinte  kizárólag  piaci  alapon  lehet  lakáshoz, vagy bérlakáshoz jutni. E körülmények, valamint a közüzemi díjak folyamatos emelkedése egyfajta, a  hajléktalanság irányába mutató lejtőt képeznek, elsősorban az alacsony jövedelmű esetleg munkanélküli, vagy  más okból szociális segítségre szoruló  családok,  vagy  egyének  számára.  Hajléktalanságot válthat  ki  az  egyén  vagy család életében az is, amikor váratlan krízishelyzet (betegség, életmódváltás, vállalkozás sikertelensége,  elemi kár stb.) áll elő.     A lakástalansággal, pontosabban a lakhatáshoz való jogokkal már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2000ben  az  állampolgári  jogok  országgyűlési  biztosa,  valamint  a  nemzeti  és  etnikai  kisebbségek  országgyűlési  biztosának közösen előterjesztett indítványa kifogásolta, hogy az állam nem tesz eleget az Alkotmány 15., 16.,  17., valamint  70/E.  §-aiból  fakadó  jogalkotási  feladatának.  Az  indítványozók  véleménye  az volt,  hogy  sem  a  szociális  ellátásokról,  sem  a  társadalombiztosításról  szóló  törvényi  rendelkezések  nem  fedik  le  teljes  egészében  a  hivatkozott  alkotmányjogi  rendelkezésekből  az  államra  háruló  szabályozási  kötelezettségeket,  hiszen  –  álláspontjuk  szerint  –  a  szociális  biztonsághoz  való  alapjognak  a  hajlékhoz  (lakhatáshoz)  való  jog  nélkülözhetetlen  részét  képezi,  mert  annak  hiányában  egyetlen  szociális  intézkedés  sem  érheti  el  célját.  Az  indítványozók  szerint  ebből  következik,  hogy  az  állam  a  lakhatáshoz  való  jog  biztosítása  tekintetében  mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követ el.     Az  Alkotmánybíróság  42/2000.  (XI.8.)  számú  határozatában  megállapította,  hogy  az  Alkotmány  70/E.  §  (1)  bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési  minimum  állami  biztosítását  tartalmazza.  A  megélhetési  minimum  garantálásából  konkrétan  meghatározott  részjogok  –  így  a  lakhatáshoz  való  jog  -,  mint  alkotmányos  alapjogok  nem  vezethetők  le.  E  tekintetben  az  állam kötelezettsége és ebből következően felelőssége nem állapítható meg.     43

Az Alkotmánybíróság határozata viszont azt jelenti, hogy az állam a hajléktalanok részére nem köteles lakást  biztosítani, elég, ha a szociális ellátórendszer fenntartásával orvosolja a problémát. Az állam, illetve általa az  önkormányzatok  részére  előírt  ellátások  azonban  a  problémákat  jelenleg  nem  tudják  teljes  mértékben  megoldani.  Ebből  következően  sajnos  a  hajléktalan  ellátórendszer  fejlesztése  csak,  mint  egy  krízisállapot  kezelése vihető tovább, nem mint valaminek a megoldása.     Magyarországon  a  hajléktalan  emberek  számát  30-35.000-re  becsülik.  Ehhez  képest  viszont  az  ország  területén mindössze 8000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig kb. 5000  személy kap naponta ellátást. A hajléktalan ellátást az állam folyamatosan fejleszteni próbálja.     A fejlesztésen belül különös hangsúlyt kap az utcai szolgálatok és a nappali ellátások fejlesztése, a regionális  diszpécser  központok  létrehozása,  illetve  a  rehabilitáció  és  a  munkaerő  piaci  reintegráció  hatékonyságának  növelése.  Sajnos az ágazat  finanszírozása sem  állami,  sem  helyi  szinten nem  teszi lehetővé  a hajléktalanság  jelentős csökkentését. Nagyobb támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek  az önálló életvitelre képes  hajléktalan személyek  számára  lakhatási támogatást  nyújtsanak, így  férőhelyeket  szabadítsanak fel és növeljék a hajléktalanságból kilábaló emberek számát.     A  fentiekből  is  látható,  hogy  a  hajléktalansággal  kapcsolatos  problémák  az  ország  valamennyi  településén  fellelhetőek.     A  probléma  abból  adódik,  hogy  a  hajlékhoz  jutást,  csak  abban  az  esetben  lehet  elérni,  ha  a  hajléktalan  munkajövedelmet szerez, mivel a megélhetéshez és a lakhatási feltételek biztosításához anyagi forrással kell  rendelkeznie. Ebből adódik az, hogy a hajléktalanoknál szükség van egy generációváltásra ahhoz, hogy elérjük:  nagy részüknek legyen munkája, vagy valamilyen szintű ellátása. Ez esetben megfelelő bérlakás programmal,  albérleti támogatással a hajléktalanok kigondozhatóak lennének.    A  település  hajléktalanokat  segítő  programokban  nem  vesz  részt,  mivel  jelenleg  valamennyi  lakosnak  megoldott  a  lakhatása.  A  problémát  azonban  ismerni  és  a  felszínen  kell  tartani,  mivel  a  jelenlegi  gazdasági  vállság a településen is érezteti hatását, s így megnőtt a nehéz helyzetbe került emberek száma.    

44

14. kép: Tormásliget Liszt Ferenc festői utcarészlete a templommal és a Polgármesteri Hivatallal Forrás: https://maps.google.com/  3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők   lakásfenntartási támogatásban részesítettek  adósságcsökkentési támogatásban részesülők     száma  száma  2008  0  0  2009  0  0  2010  0  0  2011  5  0  2012  5  0 

2013 2014

5 n.a.

0 n.a.

Forrás: önkormányzati adatok  a) bérlakás-állomány    b) szociális lakhatás  c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok    Nem releváns    e) lakhatást segítő támogatások    Lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt nyújt a rászorulóknak az Önkormányzat, valamint szociális célú  tűzifa igényelhető.    f) eladósodottság    A  településen 122  lakás  található,  (KSH  adat 2012.  január  1-i  állapot),  így 2,63  lakos  jut  tehát  egyre,  s  ez  a  megyei átlagnál némileg jobb ellátottságot jelent. A lakások nagy része a vízvezetékrendszerre rácsatlakozott  és elérhető fűtési alternatíva a vezetékes gáz. A településen a csatornarendszer nem kiépített. A közlekedésitávközlési infrastruktúra megfelelő.  A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzat minden korosztálynak és minden különböző szociális  helyzetben lévő kérelmezőnek igyekszik lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására.    g)  lakhatás  egyéb  jellemzői:  külterületeken  és  nem  lakóövezetben  elhelyezkedő  lakások,  minőségi  közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása  Külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakásokról nincs tudomásunk.    3.5 Telepek, szegregátumok helyzete   a)  a  telep/szegregátum  mint  lakókörnyezet  jellemzői  (kiterjedtsége,  területi  elhelyezkedése,  megközelíthetősége,  lakásállományának  állapota,  közműellátottsága,  közszolgáltatásokhoz  való  hozzáférés  lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)    b)  a  telepen/szegregátumokban  élők  száma,  társadalmi  problémák  szempontjából  főbb  jellemzői  (pl.  életkori  megoszlás,  foglalkoztatottsági  helyzet,  segélyezettek,  hátrányos,  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek aránya, stb.)  45

  c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai    Településünkön telep /szegregátum jelenleg nem található.      3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés   a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés   3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

2008  2009  2010  2011  2012 

Felnőttek és gyermekek részére  szervezett háziorvosi  szolgálatok száma  0  0  0  0  0 

Csak felnőttek részére  szervezett háziorvosi  szolgáltatások száma  0  0  0  0  0 

házi gyermekorvosok által  ellátott szolgálatok száma  0  0  0  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

0 0

  

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre    Az  orvosi  ellátás  helyben,  az  egészségügyi  házban  történik,  csecsemő  és  gyermekgyógyász  szerdánként,  háziorvos  keddenként  heti  egyszeri  rendelési  idejében  -  itt  található  a  Polgármesteri  Hivatal  is-  egyéb  ellátásokat Csepreg Város Egészségháza biztosítja.   

46

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008  2009  2010  2011  2012 

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők  száma  8  12  9  12  9 

2013 2014

9 n.a.

  

Forrás: TeIR, KSH Tstar    Az ellátottak száma átlagosan 10 fő körül ingadozik.    27. ábra: A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának alakulása 2008-2012.

Közgyógyellátotttak száma (fő) 12 10 8 fő

6 4 2 0 2008

2009 év

2010

S1 2011

2012

 

 

28.A ábra: A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának alakulása 2008-2013. Közgyógyellátottak száma (fő) 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

 

47

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma    2008  2009  2010  2011  2012 

ápolási díjban részesítettek száma  3  3  2  3  3 

2013 2014

3 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar    Az  ellátottak  száma  periodikusan  változik,  hasonló  tendenciát  mutat,  mint  a  közgyógyellátási  igazolvánnyal  rendelkezők száma.    29. ábra: Az ápolási díjban részesítettek számának alakulása 2008-2012.:

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

S1 2011

2012

 

30.A ábra: Az ápolási díjban részesítettek számának alakulása 2008-2013. Ápolási díjban részesülők (fő) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

   

2009

2010

2011

2012

2013

 

48

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A  kötelező  általános  iskolai  szűrést,  a  szűrővizsgálatokat  háziorvos/iskolaorvos  elvégzi,  prevenciós  busz  is  lehetőséget ad szűrésekre. Helyi védőnő és a Szombathelyi kórház látja el a gyerekek szűrővizsgálatait.    c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés   Ez  a  szolgáltatás  Szombathelyen  működik  (Micimackó  óvoda  -„Aranyhíd”  Nevelési  –  Oktatási  Integrációs  Központ  Egységes  Gyógypedagógiai  Módszertani  Intézmény, Óvoda,  Általános  Iskola  és  Speciális  Szakiskola;  Váci iskola, Kőszegen (Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény)  d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A Csepregi Óvoda és Bölcsőde látja el azt a feladatot, a Területi Gondozási Központtal együtt, az egészséges  táplálkozás szempontjait figyelembe véve, a jogszabályi háttér keretében.    e) sportprogramokhoz való hozzáférés   A szervezett sportprogramok mindenki számára hozzáférhetők, felújított focipályával rendelkezünk.  A  helyi  önkormányzatok  számára  törvény  írja  elő  a  sporttal  kapcsolatos  kötelező  feladatokat,  és  emellett  illetékességi  területükön  a  helyi  gyermek-  és  ifjúsági  sport,  az  utánpótlás-nevelés,  a  nők  és  a  családok  sportjának,  a  hátrányos  helyzetű  társadalmi  csoportok  és  a  fogyatékosok  sportjának,  illetve  a  tömeges  részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását.    f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A  Csepregi  Területi  Gondozási  Központban  megoldott,  de  egyéb  lehetőségek  is  igénybe  vehetők,  például  a  Szombathelyi Hospice Alapítványon keresztül.    g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor   Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésről.    h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Tormásliget Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  alapján  a  Csepregi  Közös  Önkormányzati  Hivatalon  keresztül  biztosítja  a  különböző  szociális  ellátásokat,  valamint  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  eljárásról  szóló  1997.  évi  XXXI.  törvény  alapján  a  gyermekjóléti ellátásokat. A két törvény megalkotása óta eltelt időszakban az ellátások iránti igény dinamikus  növekedést mutat, a tendencia hátterében a társadalom egyes rétegeit érintő kedvezőtlen változások állnak.  Ezzel  egyidejűleg  a  szociális  kiadások  súlya  is  jelentős  mértékben  emelkedett.  Tormásliget  Község  Önkormányzata  biztosítja  a  helyi  sajátosságoknak  megfelelő,  a  szociális  rászorultságtól  függő,  pénzben  és  természetben biztosított szociális ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti  kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját,  feltételeit és garanciáit.  Igényelhető  a  méltányossági  ápolási  díj,  átmeneti  segély,  krízistámogatás,  temetési  segély,  közgyógyellátás,  szociális étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés. 

49

A  jogosultsági  feltételeket  részletesen  a  helyi  rendelet  tartalmazza.  A  rászorulók  számára,  a  rendkívüli  gyermekvédelmi támogatás nyújt segítséget.    3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása   a) közösségi élet színterei, fórumai     Szervezett  rendezvényeink:  Kistérségi  nap,  a  jeles  napokhoz  kötődően:  Farsang,  Mikulás,  Májusfa-állítás,  gyereknapi  programok.  Közösségi  összefogás:  temetőút  javítás,  a  Munkácsy  utcában  társadalmi  munkával  járdaépítés, temetőút építés    b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)  A közösségi együttműködés megvalósul.    c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)    Közösségi összefogás : temetőút építés, eseti adományok     15. kép: Tormásliget, iparterület részlet, középen a POLMETÁL PRUSZYNSKI KFT   Forrás: https://maps.google.com/    3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal   A településen nincs roma nemzetiségi önkormányzat   

50

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.   A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      Megélhetési, foglakoztatási gondok  Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás  elősegítése 

51

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A  gyermekjóléti  szolgáltatás  is  Csepreg  Város  Önkormányzata  Területi  Gondozási  Központ  keretein  belül  működik, a Felső-Répcementi Kistérségi Társulás keretében hivatalos szerződés alapján.   A  szolgálat  célja  a  gyermekvédelmi  feladatokat  ellátó  személyek  és  intézmények  együttműködésének  szervezése,  esetmegbeszélések  rendszeresítése,  szabadidős  programok  szervezése,  nyári  tábor,  játszóház.  Természetbeni  segítségnyújtás  a  rászoruló  családok  számára,  ruha  és  élelmiszersegély  osztása,  nyári  gyermekétkeztetés.  A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgáltatás  biztosításának  célja  a  gyermek  testi,  érzelmi,  értelmi,  és  erkölcsi  fejlődésének,  jólétének,  családban történő  nevelkedésének  elősegítése,  a  veszélyeztetettség  megelőzése  és  a  már  kialakult  veszélyeztetettség  megszüntetése  gondozással,  a  megfelelő  ellátások  közvetítésével  és  szervezésével,  illetve  a  családjából  kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.   A  Szolgálat  feladata,  hogy  tájékoztassa  a  településen  élő  családokat  azokról  a  jogokról,  támogatásokról,  ellátásokról,  amelyek  összefüggésben  állnak,  a  gyermek  testi,  lelki  egészségének  biztosításával.  Feladatuk  információnyújtás, a tanácsadás, a segítő beszélgetés, és a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás.   A  Szolgálat  feladata  a  gyermekek  veszélyeztetettségének  megelőzése,  illetve  megszüntetése.  A  gyermekek  veszélyeztetettségének  megszüntetése  érdekében  a  szolgálat  családgondozást  végez  a  család  problémáinak  rendezése érdekében.   A  Szolgálat  tapasztalata  szerint  a  gyermekek  veszélyeztetettségének  okai  elsősorban  a  családok  anyagi  helyzetére, a növekvő munkanélküliségre, a szülő, szülők életvezetési problémáira, a gyermekek nevelésével  összefüggő nehézségekre vezethetők vissza. Sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés,  amelyek folyamatos elszenvedői a gyermekek.   További jellemző ok a gyermekek elhanyagolása, problémát okoz a gyermekek mindennapos tisztálkodása, a  megfelelő higiénés körülmények, a gyermekek környezetének rendben tartása.    A  Szolgálattal  kapcsolatba  kerülő  családok  száma  folyamatosan  nő.  Nő  az  alapellátásban  gondozott  és  a  védelembe  vett  gyermekek  és  családok  száma.  Az  elmúlt  év  során  Szolgálat  egyre  több  kamaszkorba  lépő,  magatartási és viselkedési problémával küzdő, szabálysértést elkövető gyermekkel került kapcsolatba.  A  Szolgálat  célja  a  gyermekvédelmi  feladatokat  ellátó  személyek  és  intézmények  együttműködésének  szervezése  (pl.:  esetmegbeszélések  rendszeresítése,  esetkonferencia  szervezése),  szabadidős  programok  szervezése,  nyári  tábor,  játszóház,  egyházi  tábor  segítése  személyes  részvétellel.  Ajándékosztás  Húsvétkor,  Mikulásra,  Karácsonykor.  Természetbeni  segítségnyújtás  a  rászoruló  családok  számára,  EU  élelmiszersegély,  nyári gyermekétkeztetés szervezése.   Emellett a Szolgálat családgondozói konferenciákon, előadásokon, továbbképzéseken vesznek részt.   A  gyermekjóléti  és  a  gyermekvédelmi  feladatok  ellátását,  a  gyámhatósági  ellenőrzéseket,  a  környezettanulmányok  készítését,  a  veszélyeztetettséget  észlelő  és  jelzőrendszer  működtetését  közösen  együttműködve a gyámhivatal, a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintéző és a gyermekjóléti szolgálat végzi el.  A  Gyermekjóléti  Szolgálat  feladata  továbbá  a  szociális  válsághelyzetben  lévő  várandós  anyák  védelme,  segítése,  támogatása.    Ösztönzi  az  anyát  arra,  hogy  olyan  életvitelt  folytasson,  ami  nem  veszélyezteti  a  magzatot. Az anya figyelmének felhívása a védőnővel való rendszeres kapcsolattartásra. Tájékoztatni kell az  anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, ellátásokról, illetve segítséget kell nyújtani abban, hogy pl.:  a  Gyed-et,  családi  pótlékot  hol,  milyen  formában  tudja  megigényelni.  A  továbbiakban  a  Szolgálat  feladata,  hogy tanácsokkal lássa el az anyát, hogy megfelelően ellássa gyermekét. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata  a  gyermek  veszélyeztetettségének  megelőzése  érdekében  a  veszélyeztetettséget  észlelő  és  jelző  rendszer  működtetése.   Folyamatos,  rendszeres  kapcsolat  alakult  ki  a  védőnői  szolgálattal,  gyermekorvossal,  az  általános  iskolával,  óvodával, rendőrséggel.   A Védőnői Szolgálat és a gyermekorvos a jelzőrendszer szerves részét alkotja.  A védőnő és  a  gyermekorvos munkájából adódóan a gyermekek  intézményi  nevelése előtt  betekintést  nyer  egy-egy  család  életébe,  szociális  helyzetébe,  azonnali  jelzésnek  kell  érkezni  tőlük,  ha  a  gyermek  nevelése,  ellátása során hiányosságot, tartós elhanyagolást észlelnek.      52

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2011-es adat

lélekszám arány %

Állandó népesség száma

320

100%

Gyermekek száma összesen

40

13%

Állandó népességből nő

157

49%

Állandó népességből férfi

163

51%

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

2

1%

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma

13

4%

Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

14

4%

Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma

7

2%

Állandó népességből a 15-17 éves nők száma

6

2%

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

4.1.A A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2013-es adat lélekszám arány % Állandó népesség 305 100,00% száma Gyermekek száma 37 12,13% összesen Állandó népességből 145 47,54% nő Állandó népességből 160 52,46% férfi Állandó népességből a 3 0,98% 0-2 évesek száma Állandó népességből a 0-14 éves férfiak 8 2,62% száma Állandó népességből a 13 4,26% 0-14 éves nők száma Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma Állandó népességből a 15-17 éves nők száma Forrás:(TeIR)|KSHTSTAR

8

2,62%

5

1,64%





   

53

  Demográfiai trend       Év  Gyermekek száma  0-17 éves korig  Forrás:(TeIR)|KSHTSTAR 

 

 

 

2008 

2009 

2010 

2011 

54 

48 

42 

40 

2012

2013

39

37

31. ábra: Gyermekek számának alakulása 17 éves korig, 2008-2011. 60

50

40

fő 30

Gyermekek száma 0-17 éves korig

20

10

0 2008

2009

2010

2011

év

32.A ábra: Gyermekek számának alakulása 17 éves korig, 2008-2013. Gyermekszám (fő)

60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

  Az érintett gyermekek létszáma, Csepreg HEP-jében jelenik meg adatként. 

2013

 

54

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete  

A hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó szabályozásban változások következtek be. 2013. augusztus 31-ig a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. törvény 121. §-ának 14. pontja tartalmazta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát. A fent hivatkozott pont szerint hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak minősült az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; míg ezen csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetűnek az a gyermek, tanuló minősült akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; továbbá az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1-jei hatállyal ezen fogalmak a Gyvt.ben kerültek szabályozásra, és így e tény fennállásának megállapítása a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedésekké vált. Hiszen a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódóan kerülhet sor. A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg – külön döntésben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Fenti időponttól kezdődően a Gyvt. 67/A. §-a (1) bekezdésének értelmében hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Hivatkozott § (2) bekezdése szerint halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.  

55

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszüntetett esetek száma  védelembe vett 18 év  veszélyeztetett kiskorú     a 18 év alatti védelembe  alattiak száma  gyermekek száma  vettek közül  0  2008  1  0  0  2009  1  0  0  2010  0  0  0  2011  0  0  2012  0  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés    Védelembe vett kiskorú gyermek 2010 után már nincs, veszélyeztetett kiskorú gyermek nincs.  16. kép: Gyereknap 2011   Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/2-gyermeknap-2011    

56

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma   4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

  

rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményben  részesítettek  száma 

2008  2009  2010  2011  2012 

14  13  11  8  8 

Ebből  tartósan  beteg  fogyatékos  gyermekek  száma  0  0  0  0  0 

2013 2014

8 n.a.

0 n.a.

Kiegészítő  gyermekvédelmi  kedvezményben  részesítettek száma  

Ebből tartósan  beteg  fogyatékos  gyermekek  száma 

Rendkívüli  gyermekvédelmi  kedvezményben  részesítettek száma 

0  0  0  0  0 

0  0  0  0  0 

36  41  32  61  n.a. 

0 n.a.

0 n.a.

n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok  33. ábra: : A gyermekvédelmi kedvezmények alakulása 2008-2011. Gyermekvédelmi kedvezmények 70 60 50 40 30 20 10

rendkívüli kedvezmény kiegészítő kedvezmény

0 2008

2009

rendszeres kedvezmény

rendszeres kedvezmény 2010

2011

kiegészítő kedvezmény

rendkívüli kedvezmény

    A települési önkormányzat jegyzője, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való  jogosultságát,  amennyiben  a  gyermeket  gondozó  családban  az  egy  főre  jutó  havi  jövedelem  összege  nem  haladja meg:  a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át   aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy   ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy   ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a törvényi feltételeknek;   b)  az  öregségi  nyugdíj  legkisebb  összegének  130%-át  az  a)  pont  alá  nem  tartozó  esetben,  feltéve,  hogy  a  vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen  az 1997. évi XXXI. törvény 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket  

57

Az  adatok  nehezen  értelmezhetők,  mivel  tartós  beteg  nem  egyenlő  a  fogyatékkal  élő  beteggel,  az  azonban  egyértelműen látszódik, hogy egyre növekszik a lakosság szociális rászorultsága.   

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény törvényi feltételeit az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 19.§-20/A§-a, valamint 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 65-67. §.-a szabályozza. 2014. évben utalvány formájában a családoknak jutatott összeg: 11600 Ft. volt. Azon családok jogosultak a támogatásra, akiknél az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének (2013. évben: 28 500 Ft) 130 %-át, egyedülálló szülő esetén, illetve beteg gyermeket nevelőnél a 140 %-át, és vagyonnal nem rendelkeznek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény étkezési díj mérséklésre, illetve elengedésre, tankönyvtámogatásra, illetve egyéb normatív kedvezményre jogosítja fel a kérelmezőt. Évente kétszer (augusztusban és novemberben) gyermekenként 5.800 Ft támogatás illeti meg a kedvezményben részesülőket Erzsébet utalvány formájában. Ez az önkormányzatnak anyagi kiadást nem jelent. Tormásliget községben 2014. évben 1fő vette igény rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya   Részesülnek  a  gyerekek  rendkívüli  gyermekvédelmi  támogatásban,  ezen  kívül  az  IPR  pályázatnak  köszönhetően esélyegyenlőségi támogatásban, valamint útravaló ösztöndíjban is, a Csepregi Általános Iskolán  keresztül.   

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás törvényi feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. §-a, valamint Tormásliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekek védelméről szóló 14/2005. (X.28.) rendelete szabályozza. A támogatást az önkormányzat saját költségvetése terhére biztosítja. A támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az időszakos segélyezés évente maximum 3 havi folyamatos támogatást jelenthet, az alkalmanként adott támogatás évente maximum 3 esetben adható, összege alkalmanként gyermekekként nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át (min.: 3.000 Ft, max.: 14.250 Ft). Csepreg Város Önkormányzat Humánpolitikai Bizottsága bírálta el a kérelmeket átruházott hatáskörben. A támogatás természetbeni juttatásként is adható (étkezési díj átvállalása, stb.). Kérelem benyújtására nem került sor . Tormásliget községben a 2014. évben 21 család nyújtott be a gyermekek gondozásával, beiskolázási költségeinek támogatásával kapcsolatos kérelmet, s részesült önkormányzati segélyként összesen 302.000 Ft. támogatásban.

58

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya  

A gyermekétkeztetést az önkormányzat a Csepregi Óvoda és Bölcsőde KIKI intézményében biztosítja. Az intézményben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek az ellátást ingyenesen veszik igénybe. A kedvezményre való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskörbe tartozik, az eljárás az ügyfél kérelmére indul. Ha a család megfelel a törvényi feltételeknek, a kedvezmény egy évre kerül megállapításra. A támogatást a gyermek, akár 25. éves koráig is igénybe veheti, amennyiben nappali rendszerű oktatásban részesül, és évente megújítja a család a kérelmet. 2014. december hónapjában gyermek étkezését 1 gyermek részére ingyenesen biztosítottak erre a támogatásra tekintettel. Havonta változó azoknak a száma, akik kedvezményesen veszik igénybe a gyermekétkeztetést.   4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

  

2008  2009  2010  2011  2012 

2013 2014

Ingyenes  50 százalékos   Ingyenes  étkezésben  mértékű  étkezésben  résztvevők  kedvezményes  résztvevők  száma iskola  étkezésre  száma óvoda  1-8.  jogosultak száma 1évfolyam  13. évfolyam  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0 

0 0

0 0

0 0

 Ingyenes  Nyári  tankönyvétkeztetésbe Óvodáztatási  ellátásban  n részesülők  támogatásban  részesülők  száma  részesülők száma   száma  0  0  0  0  0 

0  0  0  0  0 

0  0  0  0  0 

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok  17. kép: Mikulás nap   Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category   

59

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya   Településünkön minden gyermek magyar állampolgár  4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

  

2008  2009  2010  2011  2012 

Ebből  Ebből  Magyar    Magyar  Magyar  hátrányos  hátrányos  állampolgársággal  Ebből  állampolgársággal  állampolgársággal  helyzetű  helyzetű  nem rendelkező, 18  hátrányos  nem rendelkező  nem rendelkező  év alatti  helyzetű  általános  óvodások száma  középiskolások  iskolások száma  száma  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: Önkormányzati adatok    4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége   Településünkön nincs szegregátum.    4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése   Csepreg Város Egészségházán keresztül hozzáférhetők ezen szolgáltatások.    a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma   Egy védőnőre jutó gyermekek     védőnői álláshelyek száma  száma  2008  0  0  2009  0  0  2010  0  0  2011  0  0  2012  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés    A gyermekek létszáma Csepreg HEP-jében jelenik meg, így az, a csatolt települések létszámát is tartalmazza.  HH gyerekek száma, HHH gyerekek száma, SNI gyerekek száma a védőnők által nincs külön nyilvántartva, ezt  az iskola és az óvoda számszerűsíti. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy sz iskolai

szűrővizsgálatok az előírtaknak megfelelően megtörténtek illetve történnek meg.  

60

4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!)   Betöltetlen felnőtt  Háziorvos által ellátott  Gyermekorvos által  Felnőtt házi orvos által     háziorvosi praxis/ok  esetek száma   ellátott esetek száma   ellátott gyerekek száma   száma  2008  0  0  0  0  2009  0  0  0  0  2010  0  0  0  0  2011  0  0  0  0  2012  0  0  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar,   b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

   20082012 

Felnőttek és gyermekek részére  szervezett háziorvosi  szolgálatok száma  0 

Csak felnőttek részére  szervezett háziorvosi  szolgáltatások száma  0 

házi gyermekorvosok által  ellátott szolgálatok száma  0 

0 0

0 0

0 0

2013 2014

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás  c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Szombathelyen  vehető  igénybe  ilyen  szolgáltatás.  Gondot  jelent  sok  esetben,  hogy  a  fejlesztésre,  a  rossz  szociális  helyzetű  családok  gyermekeinek  lenne  szükség,  így  anyagi  problémák,  vagy  szállítóeszköz  hiánya  miatt nem tudják megoldani a Szombathelyre bejárást.  4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma   Szociális szempontból  Működő összes bölcsődei  felvett gyerekek száma  férőhelyek száma  bölcsődébe beírt    bölcsődék száma  (munkanélküli szülő, veszélyeztetett  gyermekek száma  gyermek, nappali tagozaton tanuló  szülő)  2008  0  0  0  0  2009  0  0  0  0  2010  0  0  0  0  2011  0  0  0  0  2012  0  0  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés 

61

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma   Családi napköziben  Családi napköziben a térítésmentes  Családi napközeiben gondozott     engedélyezett férőhelyek  férőhelyek száma  gyermekek száma  száma  2008  0  0  0  2009  0  0  0  2010  0  0  0  2011  0  0  0  2012  0  0  0 

2013 2014

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok    Nincs családi napközi a településen.   A gyermekek napközbeni ellátását Csepreg Város Önkormányzata által alapított és fenntartott Csepregi Óvoda  és Bölcsőde Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény egységében látják el. A bölcsőde a családban nevelkedő  három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg, maximum 18  fős létszámmal Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján  még  nem  érett  az  óvodai  nevelésre,  a  negyedik  évének  betöltését  követő  augusztus  31-ig  nevelhető  és  gondozható bölcsődében.     Az  óvodában  a  rendelkezésre  álló  férőhely  elegendő,  minden  beiratkozó  gyermek  számára  biztosított  az  óvodai  ellátás;  a  társulás  településein  élő  halmozottan  hátrányos  helyzetű  3-4  éves  gyermekekre  nem  jellemző,  hogy  alacsony  arányban  járnának  óvodába.  Ahol  mégis  előfordul,  ott  a  Gyermekjóléti  Szolgálat  munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni.   

Az óvodáztatási támogatás törvényi feltételeit az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/C §-a szabályozza. A támogatás összegét az önkormányzat a Magyar Államkincstártól igényli meg. A támogatás megállapításának feltételei: - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesüljön (a jogosultságnak a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 8-án, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév december 8-án kell fennállnia), - a gyermeket annak a nevelési évnek a kezdetéig beíratták óvodába, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, - a beíratástól számítva 2 hónap eltelt, - a szülő gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról mindkét, szülői felügyeletet gyakoroló szülő a jegyzői eljárásban nyilatkozik arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, - halmozottan hátrányos helyzetűek. Az óvodáztatási támogatás összege: Első alkalommal gyermekenként 20.000 Ft-ot kell folyósítani, majd minden további alkalommal gyerekenként 10.000 Ft-ot (tárgyév június, illetve december hónapjában). 2014. évben óvodáztatási támogatásra kérelem nem került benyújtásra.

62

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db 0 

Az óvoda telephelyeinek száma 

0 

Hány településről járnak be a gyermekek 

0 

Óvodai férőhelyek száma 

0  Óvodai csoportok száma  0 

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 

0 

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()  Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma  Ebből diplomás óvodapedagógusok száma  Gyógypedagógusok létszáma  Dajka/gondozónő  Kisegítő személyzet 

Fő

Hiányzó létszám

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés   

63

4.4.1.A számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG 2015-ben

db

Az óvoda telephelyeinek száma

0

Hány településről járnak be a gyermekek

0

Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma

0 0

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

0

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

0 Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

0

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 0

0

Gyógypedagógusok létszáma 0 Dajka/gondozónő 0 Kisegítő személyzet 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0 0 0

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Fő

Ebből hátrányos  / halmozottan  hátrányos  helyzetű 

2008. 

0 

0 

2009. 

0 

0 

2010. 

0 

0 

2011. 

0 

0 

2012. 

0 

0 

2013. 

0 

0 

2014.

0

0

2015.

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés      Nincs óvoda a településen. Az adatok Csepreg HEP-jében szerepelnek.   

64

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai  óvodai  3-6 éves korú  óvodai  óvodai  óvodába beírt  gyermek-  gyógypedagógi   gyermekek  férőhelyek  feladat-ellátási  gyermekek  csoportok  ai csoportok  száma  száma  helyek száma  száma  száma  száma  2008  0  0  0  0  0  0  2009  0  0  0  0  0  0  2010  0  0  0  0  0  0  2011  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  2012 

2013 2014

0 n.a.

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés  18. kép: Gyermeknap 2012.    Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/3-gyermeknap-2012 

65

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

0  0  0  0 

0  0  0  0 

0  0  0  0 

0  0  0  0 

0  0  0  0 

0  0  0  0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0  0  0  Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma  0  0  0  Más településről bejáró gyermekek létszáma  0  0  0  az  intézménybe  beíratott,  20%-ot  meghaladóan  hiányzott  gyermekek  száma  (az  adott  évből  eltelt  időszakra vetítetten)  0  0  0  a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek  létszáma  0  0  0  a  beíratott  gyermekek  közül  a  halmozottan  hátrányos helyzetűek létszáma  Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés   

0  0  0 

0  0  0 

0  0  0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma   Más településről bejáró gyermekek létszáma   az  intézménybe  beíratott,  20%-ot  meghaladóan  hiányzott  gyermekek  száma  (az  adott  évből  eltelt  időszakra vetítetten)  a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek  létszáma  a  beíratott  gyermekek  közül  a  halmozottan  hátrányos helyzetűek létszáma  tagóvoda

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

66

4.4.4.A számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2014-2015. év 3 éves 4 éves 5 éves székhely 0 0 0 Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

6 éves

7 éves

Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

67

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma   Általános iskola 1-4  Általános iskola 5-8     évfolyamon tanulók száma  évfolyamon tanulók száma     fő  fő  2010/2011  0  0  2011/2012  0  0  2012/2013  0  0 

2013/2014 2014/2015

0 0

általános  iskolások száma  fő  0  0  0 

0 0

0 0

napközis  tanulók száma  fő  %  0  0  0  0  0  0 

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar  4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai  

  

általános iskolai osztályok száma 

általános iskolai osztályok száma a  gyógypedagógiai oktatásban 

1-4  5-8  1-4  összesen  évfolyamon  évfolyamon  évfolyamon  2010/2011  0  0  0  0  2011/2012  0  0  0  0  2012/2013  0  0  0  0    

2013/2014 2014/2015

0 0

0 0

0 0

0 0

5-8  évfolyamon  0  0  0 

0 0

általános  iskolai  feladatellátási helyek  száma 

összesen  0  0  0 

db  0  0  0 

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar  4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás   A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 

13 

Más településről bejáró általános iskolások létszáma 

0 

Más településre eljáró általános iskolások létszáma 

13 

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 

n.a. 

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma  Forrás: Önkormányzati adatok   

n.a. 

68

4.4.9.A számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 11 Más településről bejáró általános iskolások létszáma Más településre eljáró általános iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma

0

11

n.a.

n.a.

Forrás: Önkormányzati adatok 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek   Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító  0  0  Szaktanítást végző tanítók száma  0  0  Szaktanítást végző tanárok száma  0  0  Gyógypedagógusok létszáma  0  0  Gyermekvédelmi felelős  0  0  Iskolaorvos  0  0  Iskolapszichológus  0  0  Kisegítő személyzet  0  0  Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok    4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban   8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű     oktatásban     Fő / %  2010/2011  0  2011/2012  0  2012/2013  0 

2013/2014 2014/2015

0 0

   Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok  d) gyermekjóléti alapellátás  A gyermekjóléti szolgáltatás (a továbbiakban: Szolgálat) a Csepregi Területi Gondozási Központ keretein belül  működik 2004. októberétől.  

69

A  szakfeladatként  működő  Családsegítő  és  Gyermekjóléti  Szolgáltatás  formájában,  az  alapító  okiratban  foglaltak szerint.  A  szolgálat  célja  a  gyermekvédelmi  feladatokat  ellátó  személyek  és  intézmények  együttműködésének  szervezése,  esetmegbeszélések  rendszeresítése,  szabadidős  programok  szervezése,  nyári  tábor,  játszóház.  Természetbeni  segítségnyújtás  a  rászoruló  családok  számára,  ruha  és  élelmiszersegély  osztása,  nyári  gyermekétkeztetés.  Szolgálat ellátási területe: Csepreg Város Önkormányzat közigazgatási területén kívül Tömörd és Tormásliget  Községi Önkormányzatok közigazgatási területe.  A felújított épületben az alapellátás működéséhez szükséges feltételek mellett a kliensek számára is igényes  szolgáltatást tudnak nyújtani.   A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgáltatás  biztosításának  célja  a  gyermek  testi,  érzelmi,  értelmi,  és  erkölcsi  fejlődésének,  jólétének,  családban történő  nevelkedésének  elősegítése,  a  veszélyeztetettség  megelőzése  és  a  már  kialakult  veszélyeztetettség  megszüntetése  gondozással,  a  megfelelő  ellátások  közvetítésével  és  szervezésével,  illetve  a  családjából  kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.   A  Szolgálat  feladata,  hogy  tájékoztassa  a  településen  élő  családokat  azokról  a  jogokról,  támogatásokról,  ellátásokról,  amelyek  összefüggésben  állnak,  a  gyermek  testi,  lelki  egészségének  biztosításával.  Feladatuk  információnyújtás, a tanácsadás, a segítő beszélgetés, és a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás.   A  Szolgálat  feladata  a  gyermekek  veszélyeztetettségének  megelőzése,  illetve  megszüntetése.  A  gyermekek  veszélyeztetettségének  megszüntetése  érdekében  a  szolgálat  családgondozást  végez  a  család  problémáinak  rendezése érdekében.     19. kép: Területi Gondozási Központ logója

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/kepek/gondozas.jpg    A  Szolgálat  tapasztalata  szerint  a  gyermekek  veszélyeztetettségének  okai  elsősorban  a  családok  anyagi  helyzetére, a növekvő munkanélküliségre, a szülő, szülők életvezetési problémáira, a gyermekek nevelésével  összefüggő nehézségekre vezethetők vissza. Sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés,  amelyek  folyamatos  elszenvedői  a  gyermekek.  További  jellemző  ok  a  gyermekek  elhanyagolása,  problémát  okoz  a  gyermekek  mindennapos  tisztálkodása,  a  megfelelő  higiénés  körülmények,  a  gyermekek  környezetének rendben tartása.     

Évről évre visszatérő gondot okoz a tankötelezettség elmulasztása. A védelembe vett és alapellátás keretében gondozott gyermekek veszélyeztetettségének oka elsősorban az iskolai igazolatlan hiányzás, valamint magatartási, beilleszkedési zavarok és az ezzel szorosan összefüggő szülői elhanyagolás. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére vonatkozó új szabályozás értelmében a gyermekjóléti szolgálat a családdal való együttműködés keretében, az 50 órát meg nem haladó iskolai mulasztás esetén alapellátás eszközeivel nyújt segítséget a család számára a mulasztás okainak feltérképezésében és a problémák megoldásában. 50 igazolatlan óra után az iskoláztatási támogatás szüneteltetésre kerül, a hatóság pedig védelembe vételi eljárást indít a 16. életév betöltését megelőzően. A 16. életévüket betöltött gyermekeknél védelembe vételre csak akkor kerül sor, ha attól eredmény várható. A családgondozás hatására némi javulás mutatkozik az iskolába járási morál területén, de még mindig előfordulnak olyan tanulók, akik kötelezettségeiket időnként megszegik. 70

Nagyon sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, amelyeknek szemtanúi illetve résztvevői lehetnek a családban élő gyermekek. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. A családi viszályoknak gyakran kiváltó oka az alkoholos befolyásoltság, melynek gyakori következménye az agresszív viselkedés. A deviáns viselkedésű gyermekek esetében a háttérben gyakran a szülők elhanyagoló nevelése, agresszivitása, italozó életmódja áll. Különösen nagy a probléma ezeknél a gyerekeknél, mert a szülők sem következetesek, elvtelenül védik gyermekeiket, így a probléma kezelése komoly akadályokba ütközik. További gondot jelent, a szülők életvezetési problémái, a gyermekekkel való kevés törődés és a helytelen nevelési attitűdök, kapcsolattartási problémák. A gondozott családok esetében szakmai tevékenységünk illetve az esetkezelések jellege nagyban megváltozott. Egyre gyakrabban kerülnek a családgondozók klienskörébe kábítószert fogyasztó kliensek, pszichiátriai problémákkal küzdő gyermekek és szülők. Így munkjuk során nemcsak az információnyújtás az elsődleges feladat, hanem nagy szerepet kapott a segítő beszélgetés, tanácsadás. Mindezek jelzik azt is – a fentieken túl –, hogy a gyermeket nevelő családok nem csak a szegénység, a depriváltság által terheltek, hanem mentálisan és pszichésen is. A kliens feszültségének, pszichés terheltségének oldása a családgondozó részéről, lehetőséget biztosít arra, hogy képessé és nyitottá váljanak a gyermek által közvetített probléma megoldásában való közreműködésre.   A  Szolgálattal  kapcsolatba  kerülő  családok  száma  folyamatosan  nő.  Nő  az  alapellátásban  gondozott  és  a  védelembe  vett  gyermekek  és  családok  száma.  Az  elmúlt  év  során  Szolgálat  egyre  több  kamaszkorba  lépő,  magatartási  és  viselkedési  problémával  küzdő,  szabálysértést  elkövető  gyermekkel  került  kapcsolatba.  A  Szolgálat  célja  a  gyermekvédelmi  feladatokat  ellátó  személyek  és  intézmények  együttműködésének  szervezése  (pl.:  esetmegbeszélések  rendszeresítése,  esetkonferencia  szervezése),  szabadidős  programok  szervezése,  nyári  tábor,  játszóház,  egyházi  tábor  segítése  személyes  részvétellel.  Ajándékosztás  Húsvétkor,  Mikulásra,  Karácsonykor.  Természetbeni  segítségnyújtás  a  rászoruló  családok  számára,  EU  élelmiszersegély,  nyári gyermekétkeztetés szervezése.   Emellett  a  Szolgálat  családgondozói  konferenciákon,  előadásokon,  továbbképzéseken  vesznek  részt.  A  gyermekjóléti  és  a  gyermekvédelmi  feladatok  ellátását,  a  gyámhatósági  ellenőrzéseket,  a  környezettanulmányok  készítését,  a  veszélyeztetettséget  észlelő  és  jelzőrendszer  működtetését  közösen  együttműködve a gyámhivatal, a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintéző és a gyermekjóléti szolgálat végzi el.  Környezettanulmány  készítésére  valamennyi  védelembe  vételi  eljárás  esetén,  az  ideiglenes  hatályú  elhelyezések és az átmeneti nevelésbe vételi eljárások és felülvizsgálataik esetében kerül sor. Emellett külön  megkeresések  alkalmával  is  készít  környezettanulmányt.  Családlátogatást,  családgondozást  folyamatosan  végez.  A  Szolgálat  a  Gyámhivatal  által  átmeneti  gondozásba  vett  gyermekek  családjait  is  rendszeresen  látogatja és próbálja visszagondozni a gyermekeket családjukba.    A gyermekek veszélyeztetettségének okai a kezelt probléma típusa szerint:   Anyagi  Gyermeknevelési  Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség  Magatartászavar, teljesítményzavar  Családi konfliktus  Szülők vagy család életvitele  Szülői elhanyagolás  Családon belüli bántalmazás  Szenvedélybetegség-általában alkoholizmus  Fogyatékosság, retardáció   

71

A  Gyermekjóléti  Szolgálat  feladata  a  szociális  válsághelyzetben  lévő  várandós  anyák  védelme,  segítése,  támogatása.   Ösztönzi az anyát  arra, hogy  olyan életvitelt  folytasson, ami  nem  veszélyezteti  a magzatot.  Az  anya  figyelmének  felhívása  a  védőnővel  való  rendszeres  kapcsolattartásra.  Tájékoztatni  kell  az  anyát  az  őt,  illetve a magzatot megillető jogokról, ellátásokról, illetve segítséget kell nyújtani abban, hogy pl.: a Gyed-et,  családi  pótlékot  hol,  milyen  formában  tudja  megigényelni.  A  továbbiakban  a  Szolgálat  feladata,  hogy  tanácsokkal lássa el az anyát, hogy megfelelően ellássa gyermekét. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata még,  a  gyermek  veszélyeztetettségének  megelőzése  érdekében  a  veszélyeztetettséget  észlelő  és  jelző  rendszer  működtetése.   Folyamatos,  rendszeres  kapcsolat  alakult  ki  a  védőnői  szolgálattal,  gyermekorvossal,  az  általános  iskolával,  óvodával, rendőrséggel.   A Védőnői Szolgálat és a gyermekorvos a jelzőrendszer szerves részét alkotja.  A védőnő és  a  gyermekorvos munkájából adódóan a gyermekek  intézményi  nevelése előtt  betekintést  nyer  egy-egy  család  életébe,  szociális  helyzetébe,  azonnali  jelzésnek  kell  érkezni  tőlük,  ha  a  gyermek  nevelése,  ellátása során hiányosságot, tartós elhanyagolást észlelnek.  A  jelzőrendszer  jól  működik,  így  az  óvoda,  iskola,  gyermek  és  ifjúságvédelmi  felelős,  intézményi  dolgozók,  rendőrség,  Gyermekjóléti  Szolgálat  dolgozói,  védőnő  gyermekorvos  rendszeresen  részt  vesznek  esetmegbeszéléseken is.  e) gyermekvédelem A  Csepregi  általános  iskolában  gyermek  és  ifjúságvédelmi  felelős  látja  el  ezt  a  feladatot,  valamint  a  Gyermekjóléti Szolgálat nyújt segítséget, szociális jelzőrendszer működik.   

A Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő- és jelző rendszert működtet. A jelzőrendszeri tagokkal évente egy alkalommal – március 31-ig - tanácskozást szervezünk, melyen értékeljük tárgyévi tevékenységünket és szükség szerint javaslatot fogalmazunk meg a gyermekjóléti alapellátás fejlesztésére. A törvényi előírás kötelezővé teszi a szakmaközi megbeszélések összehívását is. Ezeken a találkozókon megbeszéljük szakmai tapasztalatainkat, illetve az aktuális problémákat. Tapasztalatunk, hogy a közoktatási intézmények a jelzőrendszer leghangsúlyosabb tagjai, elsősorban igazolatlan mulasztások miatt jelzenek felénk.

A gyermekvédelem területén a korábban tapasztalhatók mellett új problémák jelentek meg, melyekkel kapcsolatban elengedhetetlen a feladatot ellátó intézmények közötti akadálytalan kommunikáció. Az Önkormányzat és a Képviselő- testület a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatosan együttműködik a kliensek érdekében. A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer tagjai közötti folyamatos együttműködés segíti a problémák feltárását, és megoldását. A gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatba kerülő családok esetében előfordul, hogy először negatív érzések keletkeznek a kapcsolatfelvételkor, melyek a családgondozás során, a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét megismerve megváltozik. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységében nagyon fontos szerepe van a prevenciónak és a szabadidős tevékenységeknek, mivel csökkentik a devianciák kialakulásának lehetőségeit. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások   SOS  lehetőségek  Kőszegen,  valamint  a  Kőszegi  Nagy  László  EGYMI.  Anyaotthon  és  családotthon  Szombathelyen, Gencsapátiban található, azonban Gencsapátiban férőhely hiányában más településről jövőt  nem fogad. Szombathelyen a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmenti Otthonát  üzemelteti,  összesen  40  férőhellyel,  kizárólag  Szombathelyről  és  annak  vonzáskörzetében  élőket  helyezik  el  várakozási lista alapján.   72

  g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Településünkön E-Magyarország pont működik 4 db számítógéppel.  Az  alapfokú  oktatás  és  nevelés  a  Dr.  Csepregi  Horváth  János  Általános  Iskola,  Zeneiskola-alapfokú  művészetoktatási  intézmény,  Óvoda és  Bölcsőde Közös  Igazgatású Közoktatási  Intézmény  fenntartása  révén  biztosított.   Tormásliget  Község  Önkormányzat  tagja  az  Intézményt  fenntartó  Közép-Répcementi  Intézményfenntartó  Társulásnak.  A  Felső-Répcementi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  Közoktatási  esélyegyenlőségi  stratégiai  tervéhez  kapcsolódva az Intézményben biztosított a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű  érvényesülése.   Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató  lépések,  szolgáltatások  megvalósítását  az  intézményben  élő  hátrányos  helyzetű  gyerekek  hátrányainak  kompenzálása  és  a  valódi  esélyegyenlőség  előmozdítása  érdekében,  az  intézmény  minden  tevékenysége  során:   a beiratkozásnál, felvételinél  nevelésben-oktatásban, ismeretközvetítésben  a gyerekek egyéni fejlesztésében  az értékelés gyakorlatában  tanulói előmenetelben  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  a továbbtanulásban, pályaorientációban  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében  a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezette  A településen élő tanköteles tanulók jellemzően ebbe az intézménybe járnak.   Az  intézményben  működő  csoportok,  osztályok  óvodai/tanulói  összetételére  odafigyelnek,  a  halmozottan  hátrányos  helyzetű  és  SNI-s  gyermekek  arányának  kiegyenlítettségére  törekszik  az  intézmény  vezetése.  Az  intézményben  a  korábbi  időszakban  csak  enyhe  értelmi  fogyatékos  tanulók  alkotnak  külön  1-1  összevont  osztályt  alsó  és  felső  tagozaton  egyaránt.  E  szegregált  nevelés-oktatás  szervezési  gyakorlatra  a  tanulók  szakértői határozatában is utalás található. A 2010/11. tanévtől az általános iskola alsó tagozatán az óvodához  hasonlóan integráltan folyik majd  enyhe értelmi fogyatékosok nevelése, oktatása.  A  nevelés  és  oktatás  eredményességére  vonatkozó  adatok  vizsgálatból  kitűnik,  hogy  az  eddigi  pedagógiai  munka legtöbbször eredményesen biztosította a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek nevelését,  oktatását,  s  ezt  kell  folytatni  a  továbbiakban  is  a  tanulók  szociális  hátrányaik  kompenzálása,  esélyegyenlőségük előmozdítása érdekében.  A  halmozottan  hátrányos  helyzetű,  SNI-s  gyermekek  többsége  igénybe  veszi  az  intézmény  nyújtotta  szolgáltatásokat.  A  2009/2010.  tanévben  8  magántanuló  közül  7,  roma  szokásokra  hivatkozva  kérte  felmentését  a  mindennapi  iskolába  járás  alól.  Elsősorban  az  osztályfőnökök  és  a  gyermek-  és  ifjúságvédő  kolléga  odafigyelő,  támogató  részvételével  bevonták  őket  az  intézmény  által  biztosított  programokba,  hozzásegítjük  őket  a  számukra  kínált  támogatások  eléréséhez,  igénybevételéhez  (ingyenes  tankönyvek,  étkezés,  Útravaló  programban  sikeres  pályázat,  szüleikkel,  családsegítővel,  jegyzővel  folyamatos  kapcsolattartás, ügyintézés, fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások szakember vezetésével stb.).  Az  intézményben  nagyrészt  rendelkezésre  állnak  a  halmozottan  hátrányos  helyzetű,  SNI-s  gyerekek/tanulók  eredményes nevelésének, oktatásának személyi és tárgyi alapvető feltételei. Gyógypedagógusokból, fejlesztő  pedagógusokból  álló  csoport  munkáját  egy  ezzel  a  feladattal  megbízott  pedagógus  koordinálja,  szorosan  együttműködve az ifjúsági és gyermekvédelmi felelőssel. Többek között az IPR pályázat megvalósításán is ők  dolgoznak.  Az intézmény pedagógiai programját, oktatási, nevelési gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy 2008-ban  még korszerű,  inkluzív  pedagógiát, differenciáló módszertant  és kulcskompetenciákat  fejlesztő  programokat  kevés pedagógus alkalmazta nevelő-oktató munkájában. A 2009/10. tanévben sikeresen pályázatot nyújtottak  be  a  TÁMOP  3.1.4/08/2.  a  Kompetencia  alapú  oktatás,  egyenlő  hozzáférés  innovatív  intézményekben  című  felhívásra.  73

Az  óvodában  a  rendelkezésre  álló  férőhely  elegendő,  minden  beiratkozó  gyermek  számára  biztosított  az  óvodai  ellátás;  a  társulás  településein  élő  halmozottan  hátrányos  helyzetű  3-4  éves  gyermekekre  nem  jellemző,  hogy  alacsony  arányban  járnának  óvodába.  Ahol  mégis  előfordul,  ott  a  Gyermekjóléti  Szolgálat  munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni.  Az  intézményben  az  országos  átlagot  eléri  az  SNI  tanulók  száma,  ezt  nehéz  csökkenteni,  de  a  számukra  biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek, és támogatják  a többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulásukat.  A  hátrányos  helyzetű  tanulók  zenei  nevelésében,  képességeik  maximális  kibontakoztatásában  különösen  fontos  az  esélyegyenlőség  biztosítása.  Az  egyéni  hangszeres  oktatás  során  rendkívül  szoros  intellektuális  és  érzelmi  kapcsolatba  kerül  tanár  és  növendék.  Ez  a  bizalmas  személyes  kapcsolat  lehetővé  teszi  a  tanár  számára, hogy megismerve hátrányos helyzetű növendékei különböző problémáit, hatékonyan segítsen azok  megoldásában. A hangszeres tanár egyéni mentorként irányíthatja a hátrányos helyzetű tehetséges növendék  zenei fejlődését, szorosan együttműködve a szolfézs tanárral és más hangszeres tanárokkal.  A hátrányos helyzetű gyermekek problémáival gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkozik heti 11 órában.    A  Csepregi  Petőfi  Sándor  Művelődési  –  Sportház  és  Könyvtár  közművelődési  és  könyvtári  tevékenységével  biztosítja  a  környező  kistelepülések  esélyegyenlőségét.  Az  intézmény  önálló  jogi  személy,  ezáltal  szakmai  önállósága  biztosított.  Az  intézmény  fő  feladata,  a  kulturális  esélyegyenlőség  biztosítása,  a  kultúrához,  információhoz  való  hozzájutás,  a  közösségi  tér  biztosítása,  hiszen  a  vidéki  emberek  mindig  kulturális  hátrányban vannak nagyvárosi, fővárosi társaikhoz képest.    A  Római  Katolikus  Egyházközség  a  gyermekeknek  nyaranta  hittantáborokat,  napközis  táborokat,  családcsoportokkal  programokat,  túrákat  szervez.  A  rendszeres,  hitoktatás  a  megelőzés  szempontjából  elengedhetetlen, melyen heti  két  alkalommal  vesz  részt az ifjúság. Az  ifjúsági csoport,  és  a filmklub szerves  részét  alkotja  a  felnőtté  válás  szakaszának,  melyet  erősíteni  kell.  A  családlátogatások,  az  életút  fontos  szakaszainál elengedhetetlen építőköveit képezik az egészséges kapcsolatok fejlődésének.    h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Intézményi  szinten  biztosított  a  Csepregi  Óvoda  és  Bölcsőde  épületében,  valamint  a  hétvégi  és  szünidei  gyermekétkeztetést  a  Csepregi  Területi  Gondozási  Központ  látja  el.  Az  intézmények  nyitva  tartása,  igény  alapján a szülői munkarendhez igazodik.   Az ingyenes tankönyv biztosított.     i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs erre vonatkozó tapasztalat.    j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül   Előnyben  részesítés  beiskolázási  segély,  a  térítésmentes,  50%-os  étkezés,  ingyen  tankönyv,  rendszeres,  rendkívüli  gyermekvédelmi  kedvezmény  juttatásával,  korrepetálás,  életvezetési  tanácsadás,  programokhoz,  kiegészítő,  fejlesztő  oktatáshoz  való  térítésmentes  hozzáférés.  Iskolabusz  biztosított,  ami  az  általános  iskolások otthonukból a Csepregi iskolába, valamint az oktatási intézményből otthonukba történő szállítását  nyújtja, biztonságos körülmények között.   

74

20. kép: Gyermeknap 2012.   Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/3-gyermeknap-2012  4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége   a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A nevelésnél különleges figyelmet fordítanak az Intézmények a következőkre:  Érvényt kell szereznünk a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak  már  3  éves  kortól  kötelező  felvennie  a  hátrányos  helyzetű  családok  gyermekeit.  Szükséges  az  óvoda  nyitva  tartási  idejének  a  felülvizsgálata  és  a  szülők  munkahelyi  elfoglaltságához  igazítása.  Minden  évben  meg  kell  vizsgálnunk  a  tanköteles  korú  gyermekek  iskolaéretlenségének,  illetve  óvodában  maradásának  okait.  Törekednünk  kell  a  „jó  gyakorlatok”  megismerésére,  óvodai  elterjesztésére,  valamint  a  kompetencia  alapú  óvodai  programcsomag  szakmai  koncepciójának megismertetésére  és  bevezetésére.  A  pedagógiai  fejlesztés  célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az  elterjesztése,  a  játéknak,  mint  a  fejlesztés  céljának  és  eredményének  a  megjelenítése,  a  játék  –  érzelem  -  erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése.  Az önkormányzat az esélyegyenlőség érdekében biztosítja – az önkormányzat költségvetési rendeletében – az  óvodai  kirándulásokhoz,  bábszínházi  előadások  látogatásához  szükséges  anyagi  fedezetet,  valamint  rászorultság alapján étkezési térítési díjkedvezményt.  Megteremti  annak  feltételeit,  hogy  az  intézményben  a  közreműködők  továbbképzésével,  a  diagnosztikai  módszerek  fejlesztésével  megújuljon  a  nevelési  tanácsadás,  a  logopédiai  ellátás,  a  gyógytestnevelés  és  az  iskolapszichológiai tevékenység. Megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a NYME Regionális Központtal milyen  további  együttműködés  köthető.  Ennek  keretében  továbbképzésekkel,  mentorálással  segíteni  kell  a  kompetencia  alapú  nevelés  bevezetését  minden  óvodai  csoportban,  és  kialakítani  a  hozzá  szükséges  infrastruktúrát. Külső szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői  és  Rehabilitációs  Bizottság,  védőnő,  gyermekorvos,  családsegítő  és  gyermekjóléti  szolgálat,  gyermekpszichológus,  civil  szervezetek,  szülői  közösség,  esélyegyenlőségi  szakember,  közoktatási  szakértő)   segíti a családokkal való szorosabb együttműködést, el kell érni, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdje  meg iskolai tanulmányait.  Rendkívül  fontosnak  tartjuk  az  időben  megkezdett  fejlesztést,  ezért  nagy  hangsúlyt  kell  erre  fektetnünk.  Ebben  a  megfelelően  képzett  óvodapedagógus,  védőnő  és  a  gyerekorvos  tud  segítséget  nyújtani,  hiszen  a  gyermekkel 3 éves kora előtt ők állnak kapcsolatban.   Az  óvodapedagógusok  képzése,  kompetenciáik  fejlesztése  a  másik  rendkívül  fontos  feladatunk.  Mentális  higiénéjükre is figyelnünk kell,  lehetőséget  teremtve  arra, hogy  képesek  legyenek  a folyton változó oktatási  rendszerünkben  helytállni.  Tréningek  szervezése,  szakmai  sikerek  elismerési,  jutalmazási  rendszerének  kidolgozása, lehetőség  a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak.   Az  Önkormányzat  területén  nincsen  egyházi  és  nem  állami  fenntartású  szociális  szolgáltató  tevékenységet  folytató intézmény.    b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Tormásligeten  nem  található  ilyen  szolgáltatást  végző  intézmény,  ezek  az  adatok  a  társult  intézmények  települési HEP-jében lelhetők fel.    c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs erre vonatkozó tapasztalat.   

75

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A  Csepregi  Zeneiskolában  az  évek  során  amatőr  és  hivatásos  muzsikusok,  értő  koncertlátogató  közönség  nevelődött,  így  a  Zeneiskola  a  közösségi  tér  egyik  színfoltja  lett.  A  közel  ötven  év  a  Csepregi  térség  zeneoktatásának  sikerét  mutatja,  a  közel  negyven  zenei  pályára  lépett  volt  tanítványunk.  Ezt  a  zeneiskola  indította  el  és  alapozta  meg  zenei  pályafutásukat.  Ma  már  volt  növendékeink  hozzák  gyermekeiket  beiratkozásra, és kísérik értő figyelemmel gyermekük zenei fejlődését.  A  zeneiskola  oktató-nevelő  munkájának  sikerét  igazolja  a  2007.  december  28-án  elnyert  „Kiváló  alapfokú  művészetoktatási intézményi” minősítés.  Az  1968-ban  beindított  zeneiskolai  oktatás  valódi  hagyományokra  épült.  Zeneiskolánk  a  mai  napig  a  térség  zenei életének meghatározó intézménye, és ezt az elődeinktől örökölt szerepet meg is kell őriznünk. Csepreg  vidékén  élő  zenét  tanulni  kívánó  fiatalok  előtt  is  nyitva  állnak  a  zeneiskola  kapui,  hiszünk  Kodály  Zoltán  elveiben, miszerint:  „A  zene  nem  magánosok  kedvtelése,  hanem  lelki  erőforrás,  amelyet  minden  művelt  nemzet  igyekszik  közkincsé tenni. Kapja meg belőle részét minden magyar gyermek”    A  közel  160  tanulónk  tizenöt  hangszer,  illetve  elmélet  és  zenekar  közül  választva  tanulhat.  A  zenei  oktatás  Csepregen illetve Bükön folyik.   Hangszeres  tanszakok:  furulya,  fuvola,  klarinét,  szaxofon,  kürt,  tenorkürt,  baritonkürt,  trombita,  harsona,  tuba, ütőhangszerek, gitár, zongora, hegedű gordonka.  Elméleti tanszakok: szolfézs-zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom) stílusismeret.  Egyéb tanszakok: zenekar, kamarazene.  Színművészeti  ágon:  színjáték:  dráma  és  színjáték,  beszéd  és  vers,  mozgás  és  tánc,  zene  és  ének,  színházismeret.  Tanáraink,  növendékeink  rendszeres  szereplői  városi  és  a  környező  települések  rendezvényeinek,  ünnepségeinek.  A zeneiskola sajátos színfoltja a közoktatásnak. A hangszeres zene oktatásán túl feladatunk a „személlyel” való  törődés. Tanáraink hangszeres órákon hetente kétszer, egyéni foglakozásokon találkoznak növendékeikkel. A  tananyag eszköz a kezünkben, amelynek segítségével fel kell tárnunk az utat tanulóink előtt, egyéni adottsága,  képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségeire.  A  zeneiskola  természetesen  a  személyre  szóló  fejlesztés  mellett,  további  tevékenységekkel  színesítheti  Csepreg  város  arculatát.  Az  iskola  rendezvényein  szívesen  muzsikálnak  növendékeink  akár  szóló,  akár  kamaracsoportokban.  Rendszeresen  szerepeltünk  nemzeti  ünnepeinken,  iskolai  karácsonyon,  iskolai  ünnepeken, nyílt napon, pedagógusnapon, illetve az iskola-fenntartó települések rendezvényein, ünnepein. A  színjátszó csoportokban is többször közreműködnek tanulóink hangszeres betétekkel.  Az  Csepregi  Óvodával  az  érdeklődő  óvodásoknak  zeneovis  csoportokban  lehetőségük  van  játékos  formába  betekintést nyerni a zene birodalmába. Hangszeres bemutatókat tartunk, illetve „Mikulásváró” hangversenyt  adunk az óvodásoknak. Zeneovisaink legnagyobb része később zeneiskolánk hangszeres tanulója lesz. Minden  évben visszatérö események:  karácsonyi  hangversenyek,  hangszerbemutatók  az  óvodákban,  növendékhangversenyek,  tanszaki  hangversenyek, tanári hangverseny, tehetségkutatás, Répce-menti fesztivál, tanévzáró hangverseny.  Zeneiskola művészetpedagógiai célkitűzése,ami összhangban van a közös értékekkel is:  „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonnyá tesz más szépségek iránt."  Bárdos  Lajos  gondolataiból  merítve  feladatunknak  tartjuk,  hogy  a  művészeti  oktatás-nevelés  sajátos  eszközeivel  érzelmileg  gazdag,  sokrétűen  gondolkodó,  biztos  értékrendű,  értékalkotásra  képes,  embereket  neveljünk. A Zeneiskola növendékei rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el, valamint NÍVÓ díjjal térnek  haza versenyekről, szemlékről.    e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)  Biztosított az iskolabusz, tankönyvtámogatás    4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.  A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön  76

  beazonosított problémák    Kevés közösségi tér 

fejlesztési lehetőségek    Kialakítása sikeres pályázat esetén 

 

77

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége   5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási  korúak száma  Foglalkoztatottak     férfiak  nők  férfiak  nők  2008  124  106  114  102  2009  99  104  86  94  2010  126  100  117  92  2011  129  107  126  101  2012  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés    34. ábra: Foglalkoztatottak

Munkanélküliek  férfiak  nők  10  4  13  10  9  8  3  6  n.a.  n.a. 

140

120 100

80 fő

férfiak 60

nők

40 20

0 2008

2009

2010

2011

év

    A  női  lakosságszám  foglalkoztatásának  vizsgálata  során  megállapítható,  hogy  a  munkavállalási  korúak  7  fős  növekedésével, valamint a foglalkoztatottak 9 fős emelkedésével a 2010 évről 2011 évre 2 fővel csökkent a  munkanélküliek száma, így jelentősen javult a nők foglalkoztatási helyzete.   

 

78

35. ábra: Munkanélküliek 14 12 10 8 fő 6

férfiak nők

4 2

nők

0 2008

2009

férfiak 2010

év

2011

    5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei szakiskola/  gimnázi érettségi  főiskola  egyetem  munkanélk 8 általánosnál  um    üli nők  alacsonyabb  8 általános  szakmunkásvégzettségű   képző  száma  2008  4  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  2009  10  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  2010  8  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  2011  6  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  2012  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  n.a.  Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés  5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások   bölcsődei  férőhelyek  működő családi   férőhelyek  3 év alatti  férőhelyek   száma családi  működő   napközik száma  összesen  gyermekek  száma  napközikben    bölcsődék  száma    száma  önkoregyéb    a településen      mányzati  2008  9  0  0  0  0  0  0  2009  7  0  0  0  0  0  0  2010  6  0  0  0  0  0  0  2011  6  0  0  0  0  0  0  2012  3  0  0  0  0  0  0 

2013 2014

2 n.a.

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés   b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban   Ilyen jellegű program Szombathelyen vehető igénybe.  79

  c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei   Erre  vonatkozóan nincs  adat,  általánosságban elmondható,  hogy  a környékbeli nagyvállalatok megszűnése  után,  a  női  képzetlen  munkaerőnek  még  nehezebb  elhelyezkedni.  A  bejárás  a  környező  településekre,  Csepregre, Bükre, Szombathelyre megoldott, bár gyermek mellett sok esetben nehézségeket okoz.  d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)   Nincs ilyen helyi tapasztalat.    21. kép: Vasútállomás   Forrása: http://www.vasutallomasok.hu/kepek/p0020/p0020684.jpg    5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)    Nincs helyi intézmény.    5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe   5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe    védőnők száma  0-3 év közötti gyermekek száma  átlagos gyermekszám védőnőnként  2008  0  9  0  2009  0  7  0  2010  0  6  0  2011  0  6  0  2012  0  3  0  Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés   

5.3.A számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe átlagos, egész átlagos, Lócsi 0-3 év közötti körzetre kiterjedő év védőnők száma gyermekek száma gyermekek száma gyermekszám védőnőnként védőnőnként 0 2008 0 0 9 0 0 2009 0 7 0 0 2010 0 6 0 0 2011 0 6 0 3 0 2012 0 2013 0 2 0 0 2014 0 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés   A védőnői szolgáltatást Csepreg Város Egészségháza látja el, így az adatok Csepreg HEP-jében szerepelnek.  36. ábra: A 0-3 év közötti gyermekek számának alakulása 2008-2012. között

80

fő

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

év

 

 

81

37.A ábra: A 0-3 év közötti gyermekek számának alakulása 2008-2013. között 3 év alatti gyermekek száma a településen (fő) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

 

  Az adatokból kitűnik, hogy évről-évre, egyre kevesebb a 3 év alatti gyerekek száma.    5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak   Nem áll rendelkezésre információ.  5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)   A településünkön nincs ilyen szolgáltatás, a megyében a rászorulók a következő otthonokat kereshetik fel:     A Pálos Károly Család-segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona Szombathely   Vasvár Hegyháti Jóléti Szolgálat Közalapítvány Családok Átmeneti Otthona   Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény, Gencsapáti gyermekotthon, anyaotthon    5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások   Nem önkormányzati  Nem önkormányzati  önkormányzati  önkormányzati  Férőhelyek  anyaotthon a  anyaotthon a  (egyházi, alapítványi)  (egyházi, alapítványi)  száma  település 50 km-es  anyaotthon a  anyaotthon a település  településen  településen    50 km-es körzetében  körzetében    2008  0  2  0  1  2009  0  2  0  1  2010  0  2  0  1  2011  0  2  0  1  2012  0  2  0  1  Forrás: Helyi adatgyűjtés   

82

   

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben   5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben   Városi bíróság és  Képviselőtestület    Közgyűlések tagjai  ítélőtáblák vezetői  tagja    2008  2009  2010  2011  2012 

Férfi  6  6  5  5  5 

Nő  0  0  0  0  0 

Férfi  0  0  0  0  0 

Nő  0  0  0  0  0 

Férfi  0  0  0  0  0 

Nő  0  0  0  0  0 

2013 2014 2015

5 5 5

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés    Az  adatok  alapján  a  nők  a  közéletben  hátrányba  szorulnak.  Világszerte  aggasztó  jelenség,  hogy  nagyon  alacsony  a  nők  jelenléte  a  közéletben,  a  politikai  döntéshozatal  valamennyi,  országos  és  helyi  szintjén  egyaránt.     5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések   Szülőség  és  a  munka,  gyermekelhelyezés,  felügyelet,  elszigetelődés  GYES,  GYED  alatt,  után,  visszatérés  nehézségei a munkapiacra, egyedülálló nők, elvált nők, családfenntartó nők, özvegy, nagycsaládos édesanyák  problémái, családi napközi hiánya, anyaotthon, családok átmeneti otthona hiánya.    5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.   A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      Helyben kevés munkalehetőség van a nők  Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás  foglalkoztatására  elősegítése     

A „Nő a tét!” című intézkedés kapcsán a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-ös felülvizsgálatakor megállapításra került, hogy: Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján megvalósítani tervezett intézkedés kapcsán a célként megfogalmazott pályázatfigyelés megvalósult, hisz azóta is folyamatos ez a tevékenység. Másfelől azonban még nem adódott olyan pályázat melynek sikeres lebonyolítása finanszírozta volna a megfogalmazott célt. Remélhetően a 2014-2020-as programozási ciklus keretet nyújt a megvalósításnak.

83



6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)   6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint   nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban  nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban     összes nyugdíjas  részesülő férfiak száma  részesülő nők száma  2008  38  53  91  2009  40  53  93  2010  42  50  92  2011  38  56  94 

2012 2013 2014

37 36 n.a.

57 55 n.a.

94 91 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar     38. ábra: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2008-2011. között 94 93,5 93 92,5 fő

92 91,5 91 90,5 90 89,5 2008 2009 év

2010 2011

  A nyugdíjkorhatár évenkénti változásával, valamint a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulás miatt, pontosan  nem  állapítható  meg  a  nyugdíjasok  összlétszáma.  A  táblázat  adatai  nem  tükrözik  pontosan  a  település  nyugdíjas  lakosságának  számát,  mivel  vannak  olyan  időskorúak,  akik  nem  jogosultak  ellátásra,  így  nehéz  anyagi  körülményekkel  kell  számolniuk.  Az  adatok  vizsgálata  alapján  azonban  megállapítható,  hogy  számuk  lassan növekszik.    6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága   Közalkalmazotti  jogviszonyba  nem  állhatnak,  jogszabályi  változások  miatt  a  nyugdíjra  jogosultság  folyamatosan változik. A településen élő nyugdíjasok közül csak néhányan dolgoznak korábbi munkahelyükön.  Jelentős  számban  vannak  azok,  akik  inkább  a  családi  életben  segítik  családjukat,  például  az  unokák  84

felügyeletében,  ellátásában.  Tekintettel  arra,  hogy  a  fiatal  munkanélküliek  aránya  is  folyamatosan  nő  az  országban, így helyi szinten is, a nyugdíjasok elhelyezkedési lehetőségei egyre szűkülnek.  b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az  évek  során  kialakultak  elhagyhatatlan  programjaink:  mikulás,  farsang,  gyereknap,  idősek  karácsonyi  köszöntése, falunapi programok.    c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén   Az 51 év felettiek nehezen tudnak elhelyezkedni, a 6.2.3. táblázat alapján. A legtöbb munkáltató nem szívesen  foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat.    6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén  

  év     2008  2009  2010  2011  2012 2013 2014

Regisztrált  Tartós  55 év feletti tartós  munkanélküliek  55 év feletti regisztrált  munkanélküliek  munkanélküliek  száma  munkanélküliek száma  száma  száma  fő  fő  %  fő  fő  %  14  7  n.a.  n.a.  1  7,14%  23  9  n.a.  n.a.  2  8,70%  17  12  n.a.  n.a.  2  11,76%  9  4  n.a.  n.a.  2  22,22% 

15 4 n.a.

4 2 n.a.

26,67% 50% n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR   39. ábra: A tartós munkanélküliek, az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek és a regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2008-2011. között   40 35 30

Tartós munkanélküliek száma

fő

25 20

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

15 10 5 0 2008

2009

2010 év

 

2011

Regisztrált munkanélküliek száma

 

85

40.A ábra: A tartós munkanélküliek, az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek és a regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2008-2013. között Munkanélküliek (fő) 25 20 15 10 5 0 2008

2009

Regisztrált munkanélküliek száma

2010

2011

2012

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

2013

Tartós munkanélküliek száma

    Az  összetétel  vizsgálata  során  megállapítható,  hogy  a  tartós  munkanélküliek,  az  55  év  feletti  regisztrált  munkanélküliek  és  a  regisztrált  munkanélküliek  száma  is  csökken,  de  a  tartós  munkanélküliség  szinte  nem  változik.  A  csökkenés  nagyrészt  a  törvényi  háttér  változásával  magyarázható.  2012-ben és 2013-ban a

településen a tartós munkanélküliség eltűnt.   6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma      64 év feletti lakosság száma  nappali ellátásban részesülő időskorúak száma    fő  fő  % 2008  61  0  0%  2009  60  0  0%  2010  57  0  0%  2011  57  0  0% 

2012 2013 2014

63 62 n.a.

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar    Tormásligeten  nem  található  nappali  ellátást  biztosító  intézmény,  az  idős  lakosság  az  idősek  klubját  is  felkeresheti  Csepregen.  A  Csepregi  Területi  Gondozási  Központban  mindenki  számára  elérhető  ez  a  szolgáltatás,  intézményi  gépjárművel  az  oda  és  hazaszállítás  előzetes  egyeztetés  alapján  megoldható.  A  nappali  ellátást  igénybe  vevők  számára  fizikai,  szociális,  egészségi  és  mentális  állapotuknak  megfelelő  napi  életritmust biztosító közösségi szolgáltatást szervez, a szabad vallásgyakorlás lehetőségét biztosítja.    A  vallást  gyakorló  lakosság  rendszeresen  részt  vehet,  a  Tormásligeti  Római  Katolikus  Egyházközség  által  szervezett szentmiséken, ünnepi programokban.   

86

41. ábra: A 64 évnél idősebb lakosság számának alakulása: 61 60 59 fő 58 57 56 55 2008

2009 2010

év

2011

 

42.A ábra: A 64 évnél idősebb lakosság számának alakulása 64 év feletti lakosság (fő)

63 62 61 60 59 58 57 56 55 54 2008

2009

2010

2011

2012

2013

    A  64  évnél  idősebb  korosztály  száma  a  vizsgált  időszakban  évről-évre  néhány  fővel  csökken.  Ám 2012-re

ismét drasztikusan emelkedett az ezen korosztályban tartozók száma. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma    időskorúak járadékában részesülők száma  2008  0  2009  0  2010  0  2011  0 

2012 2013 2014

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar   

87

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése     Minden hónapban helyi vérvétel lehetősége biztosított az egészségügyi házban. Az egészségügyi szakellátás  igénybevétele,  szűrővizsgálatok,  szociális  szolgáltatások  és  ezek  tájékoztatása  a  Csepregi  Területi  Gondozási  Központ, Csepreg Város Egészségháza és a Háziorvos szervezésében megoldott.    b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés   Helyben  jól  felszerelt  könyvtár  várja  a  kultúrára  szomjazó  lakost,  ahol  újságok,  dvd-k,  könyvek,  valamint  EMagyarország pont nyitja ki a kaput a világra.     c) idősek informatikai jártassága   A teljes időskorú lakosság körére vonatkozóan igényfelmérés nem történt.    22. kép: Nyárbúcsúztató   Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/1-nyarbucsuztato-2012    6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen   Önkormányzat évente több alkalommal szervez az időskorúak számára is programokat. Jelentős esemény az  utcák közötti főzőverseny, a környék meghívott szervezeteinek színvonalas fellépései, foci, öregfiúk versenye  és záró programként bál kerül megrendezésre.    

88

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.   Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek        Pályázati lehetőségek útján életszínvonal emelkedés  A  kevés  jövedelemmel  rendelkező  nyugdíjasok  elősegítése  életszínvonal emelkedésének segítése.       

A „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” című intézkedés kapcsán a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-ös felülvizsgálatakor megállapításra került, hogy: Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján megvalósítani tervezett intézkedés kapcsán a célként megfogalmazott pályázatfigyelés megvalósult, hisz azóta is folyamatos ez a tevékenység. Másfelől azonban még nem adódott olyan pályázat melynek sikeres lebonyolítása finanszírozta volna a megfogalmazott célt. Remélhetően a 2014-2020-as programozási ciklus keretet nyújt a megvalósításnak.

89

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége   7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái   7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek  egészségkárosodott személyek szociális     ellátásaiban részesülők száma  ellátásaiban részesülők száma  2008  5  0  2009  5  3  2010  5  0  2011  n.a.  0  2012  n.a.  n.a.  Forrás: TeIR, KSH Tstar    A  Vas  megyei  átlaghoz  viszonyítva  2010-ben,  vagyis  257688  lakónépesség  számra  2513  fő  megváltozott  munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő jut, azaz 0,98 %, így Tormásligeten ez az arány 1,60 %.   Megállapítható, hogy a megyei átlaghoz képest több mint 60 %-kal nagyobb arányban részesülnek az emberek  ellátásban,  vagyis  a  lakosságon  belül  a  megváltozott  munkaképességű  személyek  és  az  egészségkárosodott  személyek  száma  nagyobb,  feltételezve,  hogy  a  megváltozott  munkaképességű  és  egészségkárosodott  személyek igénybe veszik az ellátást.    7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma   Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma  önkormányzati fenntartású  egyházi fenntartású  civil fenntartású     intézményben   intézményben  intézményben   2008  0  0  0  2009  0  0  0  2010  0  0  0  2011  0  0  0 

2012 2013 2014

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével.     A településen nincs nappali ellátás fogyatékkal élők számára.    a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A  fogyatékkal  élők  esetében  helyben  nehéz  munkát  találni,  több  lehetőség  kínálkozik  a  környező  településeken, többnyire a megyeszékhelyen, Szombathelyen.    b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén   Nincs hátrányos megkülönböztetés. 

90

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok   Önálló  életvitelt  támogató  helyi  intézmény  nincs.  Az  önálló  életvitel  támogatásáról,  életvezetési  képesség  megőrzéséről  a  Csepregi  Területi  Gondozási  Központon  belül,  a  Családsegítő  Szolgálat  gondoskodik,  így  pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, házi segítségnyújtást biztosít.   7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A  fogyatékossággal  élők  igényt  tarthatnak  a  fogyatékossági  támogatásra.  Körülményeik  javítása  érdekében  igénybe vehetnek még különböző kedvezményeket, vagyis: utazási kedvezmény, gépjárműszerzési támogatás,  parkolási kártya, autó átalakítási támogatás. Sajnos azonban a tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezek a  pénzösszegek elég alacsonyak, így a fogyatékkal élők megélhetése nagyon nehéz.   7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés   Általánosságban  jellemző,  hogy  a  fogyatékkal  élők,  mindennapi  életük  során,  fogyatékosságukra  való  tekintet  nélkül,  minden  fajta  segítséget  megkapnak  a  közösség  tagjaitól,  hogy  a  nem  akadálymentesített  épületekben  fellépő  nehézségek  ellenére  teljes  körű  kiszolgálást  kapjanak,  valamint,  hogy  az  akadályok  áthidalásra kerüljenek.    a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége   Az  akadálymentesítés  alapvető  célkitűzése,  hogy  a  Polgármesteri  Hivatal  kirendeltségének  épülete  és  a  Faluház használata mindenki számára kényelmesebbé váljon, hogy az akadálymentesítés egy olyan folyamat  legyen, melyet minden társadalmi réteg közvetlen előnyöket jelentő fejlődésnek éljen meg.    b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A  közszolgáltatásokhoz,  kulturális  és  sportprogramokhoz  való  hozzáférés  minden  fogyatékosságra  kiterjedően megvalósul. Az Intézményekben teljes körű akadálymentesítettség szükséges.    c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem rendelkezünk információval.    d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A  közlekedésfejlesztési  célkitűzéseink  során  a  társadalom  valamennyi  rétegének  igényeit  figyelembe  kell  venni.  Kiemelt területként kell kezelni a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését.  Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a  vakok  és  csökkentlátók,  a  korlátozott  mozgásképességűek,  a  középsúlyos  mozgásfogyatékosok,  hiányos  mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek,  valamint a nehezen járó  időskorúak, a terhes,  illetve gyerekkocsit toló  nők,  a gyermekek  6  éves  korig  és az  értelmi  fogyatékosok)  számára  akadálymentes,  épített  környezetet  kell  kialakítani,  amely  kényelmes,  biztonságos és önállóan használható.  Az  új  építésű  utakat  és  egyéb  közlekedési  létesítményeket  a  településrendezési  tervvel  és  a  Közlekedésfejlesztési  Koncepcióval  összhangban  úgy  kell  építeni,  hogy  minden  tekintetben  megfeleljenek  az  akadálymentes közlekedés feltételeinek.  A  meglévő  utak  felújításakor  és  korszerűsítésekor  is  figyelembe  kell  venni  ezeket  a  követelményeket.  Akadálymentes  közlekedéshez  kerekesszék  használatkor  –  elvben  -  a  gyalogos  forgalmi  sávtól  szélesebb  91

felületet  kell  biztosítani  számos  utcán,  figyelembe  véve  a  kerekes  székek  találkozásának  esetére  kellő  szélességű kitérési lehetőséget.  Erre  a  szűk  utcákon  a  meglévő  közterület-szélesség  nem  mindig  teremt  lehetőséget,  de  a  felújítások  során  törekedni  kell  arra,  hogy  a  járdák  szélessége  legalább  az  utca  egyik  oldalán  elérje  a  szabvány  szerinti  szélességet.  Ahol  a  geometriai  viszonyok  lehetővé  teszik,  ott  már  teljesült  ez  a  feltétel,  ahol  pedig  jelenleg  nincsenek  meg  ezek  az  adottságok,  ott  a  hálózat  rekonstrukciós  programban  kell  szerepeltetni  ezek  kialakítását.   Az út rekonstrukciók és útépítések során a mozgáskorlátozottak, továbbá nehezen közlekedők, gyerekkocsit  tolók  stb.  érdekében  a  járda  építések  során  következetesen  kerülni  kell  a  számukra  közlekedési  akadályt  képező (tégla, fejkő vagy egyéb nagy dilatációs hézaggal kialakítandó) burkolatok alkalmazását.   A  biztonságos  közlekedés  érdekében  a  forgalmi  utak,  valamint  a  fogyatékosok  által  gyakran  használt  útvonalak  mentén  fontos  a  járda  elválasztása  az  útburkolattól.  A  vakok  és  csökkentlátók  folyamatos  vezetésére  a beépítési vonal beugrásainál szükséges  a szegély kiemelése,  az érintés  útján való  tájékoztatás,  veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése.  A  helyi  tömegközlekedés  vonalain,  különösen  azokon  a  vonalakon,  ahol  nagyobb  számban  idősebbek  közlekednek, rendszeresen bővíteni szükséges az alacsony autóbuszok számát.  A  mozgáskorlátozottak,  továbbá  a  nehezen  közlekedők,  gyerekkocsit  tolók,  stb.  érdekében,  új  csomópont  építésénél  a  kiemelt  szegélyt  az  átkelőhely  teljes  szélességében,  átépítésre  nem  kerülő  csomópontnál  a  kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni.   A  tömegközlekedési  megállók  és  állomások  használatát  az  akadálymentes,  burkolt  járdán  történő  megközelíthetőséggel, buszváró peronok kiépítésével.  A  vakok  és  csökkentlátók  közlekedésének  elősegítésére  a  járdán  a  burkolatot  úgy  kell  kiképezni,  hogy  járás  közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak.  Közterületi  parkolóban  a  közlekedésében  akadályozott  fogyatékos  személyek  számára  -  a  külön  jogszabály  szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.   Új  középületek  elhelyezése  során  biztosítani  kell  a  mozgásukban  korlátozott  személyek  részére  is  a  biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget.  Az önkormányzat éves költségvetésének megalkotása során különösen gondot kell fordítani az akadálymentes  közlekedés  feltételeinek  biztosításához  szükséges  források  megteremtésére.  Ami  azt  jelenti,  hogy  minden  költségvetési  évben  megteremtődik  a  mozgástér  e  fontos  célkitűzés  aktuális  időszakra  eső  szakaszának  megvalósulására.  A  program  további  feladatainak  végrehajtása  –  a  pénzügyi  forrásoknak,  és  a  jogszabályi  előírásoknak  megfelelően – folyamatosan kerül megvalósításra.    23. kép: Temetőút javítás közösségi összefogással

  Forrás: http://www.tormasliget.hu/index.php/hi/kt/category/4-temetout-javitas-2011    e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs  ilyen  helyi  szolgáltatás.  Az  Országos  Rehabilitációs  és  Szociális  Szakértői  Intézet  Szombathelyi  központjával együttműködve megoldott.   

92

7.3.1. számú táblázat: Intézmények illetékességi területei Tormásligetről:

Központ Szombathely Kőszeg

Eljutási idő * Óra:Perc 0:29 0:22

Távolság km 28,487 21,5

Szombathely Csepreg

0:29 0:06

28,487 6,284

Sárvár Szombathely

0:29 0:29

28,444 28,487

Szombathely Szombathely

0:29 0:29

28,487 28,487

Veszprém Szombathely

1:45 0:29

111,01 28,487

Szombathely Szombathely

0:29 0:29

28,487 28,487

Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

Szombathely

0:29

28,487

Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

Szombathely

0:29

28,487

Győr

1:21

79,738

Szombathely

0:29

28,487

Szombathely

0:29

28,487

Győr

1:21

79,738

Szombathely

0:29

28,487

Tanakajd

0:35

37,012

Szombathely

0:29

28,487

Szombathely

0:29

28,487

Szombathely

0:29

28,487

Kőszeg

0:22

21,5

Intézmény típusa Építésügyi Hivatal II.fok Építésügyi körzetközpont I.fok Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Gyámhivatal Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Kistérségi ÁNTSZ Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Körzeti Földhivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapítányság Megyei földhivatal Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Kormányhivatal

Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Munkaügyi központ kirendeltsége

93

NeKI Kirendeltség Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóság

Szombathely

0:29

28,487

Szombathely

0:29

28,487

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága

Szombathely

0:29

28,487

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága

Győr

1:21

79,738

Győr

1:21

79,738

Szombathely Csepreg

0:29 0:06

28,487 6,284

Kőszeg Csepreg Kőszeg Szombathely Csepreg Kőszeg Kőszeg Szombathely

0:22 0:06 0:22 0:29 0:06 0:22 0:22 0:29

21,5 6,284 21,5 28,487 6,284 21,5 21,5 28,487

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Okmányiroda Országos Egyéni Választó Kerületek Polgármesteri hivatalok Rendőrkapitányság Szociális és gyámhivatal Tűzoltóság Városi Bíróság Városi Ügyészség Vízügyi Igazgatóság

Forrás: https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=int_ill&rq_proc=response  *  Az  elérési  idők  meghatározása  során  az  országos  közúthálózaton,  illetve  a  belterületen  a  sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h)számoltunk.    f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

KRESZ  által  meghatározott  általános 

 

A  fogyatékkal  élők  részére  a  102/2011.(VI.29.)  sz.  Korm.  rendelet  biztosít  különböző  igénybe  vehető  juttatásokat. Ilyen pl.: a gépjármű szerzési támogatás, és a személygépjármű átalakítási támogatás.   Némi segítséget jelent a parkolási igazolványok beszerzése is. A fogyatékkal élők utazási kedvezményeket is  igénybe vehetnek.    7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása    A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a  Felújítás nyertes pályázat esetén  fogyatékos személyek közlekedését      

94

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása   a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Tormásligeten jelenleg civil szervezet nem működik, ezért az Önkormányzat kiemelt feladatának tartja a helyi  önszerveződő  közösségek  megalakulásának  segítését,  a  környékbeli  civil  szervezettekkel  történő  kapcsolattartást.  Rendszeres  az  Önkormányzat,  és  a  környező  települések  civil  szervezeteinek  együttműködése,  kölcsönösen  segítik egymást a különböző rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkben, amit még  jobban erősíteni kell.    b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása   Községünkben  a  civil  szervezetek  hiánya  miatt,  a  helyi  lakosság  nagy  számban  vesz  részt  a  térségi  civil  szervezetek  programjain.  A  civil  szervezetek  függetlenségét  elismerjük,  és  tiszteletben  tartjuk.  Partneri  viszonyt  alakítottunk  ki  velük.  A  partnerség  szoros  együttműködésben  nyilvánul  meg  a  szektorok  szereplői  között.  c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség   Az  Önkormányzat  a  Csepregi  Közös  Önkormányzati  Hivatallal  együttműködve  gondoskodik  az  egészségügyi,  közoktatási, szociális, a belső ellenőrzési és a könyvtári szolgáltatási feladatok ellátásáról.     d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs nemzetiségi önkormányzat    e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége   Jelenleg nincs helyi civil szervezet.  f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.   For-profit szereplők közvetlenül nem vesznek részt a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Tormásliget  településén,  viszont  eseti  adományaikkal,  felajánlásaikkal,  támogatásaikkal  nagyban  hozzájárulnak  az  esélyegyenlőség biztosításához is.  A falut gyarapítja iparunk, a POLMETÁL PRUSZYNSKI KFT, a társaság segítsége jelentős mértékben hozzájárul a  helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásához.     

95

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába   A  helyzetelemzés  előkészítésében  részt  vettek  a  Községben  dolgozó,  és  területileg  illetékes  szociális,  egészségügyi,  gyermekjóléti,  köznevelési  és  közművelődési  szakemberek.  A  Helyi  Esélyegyenlőségi  Program  elkészítésében segítséget nyújtottak előzetes szóbeli megkeresésre, valamint a Fórum aktív résztvevőiként az  elkészítési jegyzékben szereplő szakemberek, valamint a település érintett célcsoportjainak képviselői.    Módszere,  az  egyedi  kapcsolattartás,  az  egyes  esélyegyenlőségi  csoportokkal  kapcsolatos  problémák  feltárására,  majd  a  HEP  Fórumon  a  beazonosított  problémákra  fejlesztési  lehetőségek  kigondolása,  együttműködések megszervezése. Intézkedési tervek kidolgozása utólagosan a Fórum alapján történik.    b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.   Tormásliget  Község  Önkormányzat  Helyi  Esélyegyenlőségi  Programja,  az  Önkormányzat  teljes  körűen  akadálymentesített  honlapján,  http://www.tormasliget.hu–n  közzétételre  kerül  a  helyben  szokásos  módon,  így  az  állampolgárok  is  véleményt  mondhatnak.    A  honlapon  az  elfogadott  dokumentum  hozzáférhető  lesz,  amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismeri a lakosság, és így biztosított lesz a  megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 

96

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)  

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése  Következtetések  Célcsoport 

problémák beazonosítása   rövid megnevezéssel 

fejlesztési lehetőségek meghatározása   rövid címmel 

Romák  és/vagy  mélyszegénységben élők 

Megélhetési, foglakoztatási gondok 

Pályázati  lehetőségek  útján  foglalkoztatás  elősegítése.   „Dolgozz a jövődért!” 

Gyermekek 

Kevés közösségi tér 

Kialakítása  sikeres  pályázat  „Találkozzunk a játszótéren” 

Nők 

Idősek  Fogyatékkal  élők 

esetén. 

Pályázati  lehetőségek  útján  foglalkoztatás  Helyben  kevés  munkalehetőség  van  a  nők  elősegítése   foglalkoztatására  „Nő a tét!”  A  kevés  jövedelemmel  rendelkező  Pályázati  lehetőségek  útján  életszínvonal  nyugdíjasok  életszínvonal  emelkedésének  emelkedés elősegítése   segítése.  „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”  Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza  Felújítás nyertes pályázat esetén    a fogyatékos személyek közlekedését  „Gördülékenyen közlekedek!” 

 

A beavatkozások megvalósítói  Célcsoport 

Következtetésben megjelölt   beavatkozási terület, mint  intézkedés címe, megnevezése

Romák  és/vagy  mélyszegénységben élők 

Pályázati  lehetőségek  útján  mélyszegények  foglalkoztatásának elősegítése.   „Dolgozz a jövődért!” 

Gyermekek 

Új közösségi tér kialakítása sikeres pályázat  esetén. „Találkozzunk a játszótéren” 

Nők 

Pályázati  lehetőségek  foglalkoztatás elősegítése.   „Nő a tét!” 

Idősek  Fogyatékkal  élők 

útján 

női 

Pályázati  lehetőségek  útján  idősek  életszínvonal emelkedés elősegítése.   „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”  Utak,  járdák  felújítása  nyertes  pályázat  esetén.  „Gördülékenyen közlekedek!” 

Az intézkedésbe bevont   aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat,  Képző intézmények, munkahelyek.  Felelős:  Tormásliget  Község  Önkormányzat  Képviselő-testülete                 Szülők, iskola, óvoda, Önkormányzat.  Felelős:  Tormásliget  Község  Önkormányzat  Képviselő-testülete                 Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat,  Képző intézmények, munkahelyek.  Felelős:  Tormásliget  Község  Önkormányzat  Képviselő-testülete                 Önkormányzat, civil szervezetek  Felelős:  Tormásliget  Község  Önkormányzat  Képviselő-testülete                 Lakosság, önkormányzat         Felelős:  Tormásliget  Község  Önkormányzat  Képviselő-testülete                                                      

97

Jövőképünk  Olyan  településen  kívánunk  élni,  ahol  biztosítani  tudjuk  a  lakosság  jólétét,  életminőségének  folyamatos  javítása mellett, olyan támogatói környezet működtetésével, amely:  o erősíti  a  közösséghez  és  a  lakóhelyhez  kötődést,  a  lokálpatriotizmust,  a  társadalmi  szolidaritást,  különös figyelmet fordít az egészségmegőrzésre,  o kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára,  o tudatos  és  partnerségen  alapuló  intézkedései  hatására,  a  hátrányos  helyzetű  csoportok  felzárkózási  esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul,  o „garantálja, hogy mindenki tudjon mosolyogni!”        24. kép: Falunap 2013.07.06. „Tormásliget önállóságának 20. évfordulója”

Forrás: http://www.repcevidek.hu/kozelet/20-eve-onallo-tormasliget.html 

98

  Az intézkedési területek részletes kifejtése    Intézkedés címe: 

1. „Dolgozz a jövődért!”

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Megélhetési, foglakoztatási gondok a szegény lakosság körében. 

Célok -   Általános  megfogalmazás és  rövid-, közép- és  hosszútávú  időegységekre  bontásban 

Családok anyagi biztonságának megteremtése, munkahelyek biztosítása   érintettek együttműködése   családok anyagi helyzetének javítása   munkahelyek biztosítása  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Adatbázis létrehozása a szegény lakosságról  Igényfelmérés a rászorult lakosság körében  Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése   Pályázatfigyelés  Pályázatbenyújtás  Nyertes pályázat – finanszírozás  Tényleges segítségnyújtás, munka  Visszacsatolás 

Résztvevők és  felelős 

Mélyszegénységben élők  Felelős: Tormásliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 

Partnerek 

Lakosság,  Munkaügyi  Központ,  Önkormányzat,  Képző  intézmények,  munkahelyek, projektmenedzsment                                                             Tormásliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 

Határidő(k) pontokba  Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján  szedve  valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

o o o o

Foglalkoztatást igénylők száma  Elhelyezkedettek száma  Anyagi  helyzetükben  pozitív  változás  érzékelése,  életvitelük  pozitív  változásának fenntartása, munkahely megőrzése  Dokumentáltság: pályázat útján 

  Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően  támogatás 

Szükséges erőforrások  Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás 

99

Intézkedés címe: 

2. „Találkozzunk a játszótéren” 

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Kevés közösségi tér áll rendelkezésre 

Célok -   Általános  megfogalmazás és  rövid-, közép- és  hosszú távú  időegységekre  bontásban 

Közösségi terek bővítése  o Új közösségi tér, játszótér kialakítása  o Közösségi kapcsolatok építése  o Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása  1) Közösségi tér helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel,  kivitelezővel  2) feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése  3) Pályázati lehetőségek figyelése.  4) Engedélyek, pályázatbenyújtás  5) Nyertes pályázat – finanszírozás  6) Kivitelezés  7) Fenntartás 

Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Résztvevők és  felelős 

Önkormányzat  Felelős: Tormásliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 

Partnerek 

Szülők,  lakosság,  iskola,  óvoda,  civil  szervezetek,  Önkormányzat.                         Felelős:  Tormásliget  Község  Önkormányzata,  tervező,  kivitelező,  projektmenedzsment                                                 

Határidő(k) pontokba  Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján  szedve  valósítható meg.  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

o o o

Fejlesztés megvalósulása  közösségi tér/ lakosság szám arány javulása.  Dokumentáltság: pályázat útján 

 

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően  támogatás 

Szükséges erőforrások  Adminisztráció, szervezés, logisztika, támogatás 

100

Intézkedés címe: 

3. „Nő a tét!” MEGHOSSZABÍTVA 2018.06.30-IG

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Megélhetési, foglakoztatási gondok a női lakosság körében.

Célok -   Általános  megfogalmazás és  rövid-, közép- és  hosszútávú  időegységekre  bontásban 

Családok anyagi biztonságának megteremtése   érintettek együttműködése   családok anyagi helyzetének javítása   női munkahelyek biztosítása  Adatbázis létrehozása a női lakosságról Megvalósult  Igényfelmérés a rászorult lakosság körében   Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése   Pályázatfigyelés Megvalósult  Pályázatbenyújtás 2015-ig nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően.  6. Nyertes  pályázat  –  finanszírozás 2015-ig nincs kiírt pályázat a 1. 2. 3. 4. 5.

Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

feltételeknek megfelelően 7. Tényleges segítségnyújtás, munka  8. Visszacsatolás  Résztvevők és  felelős 

Női lakosság  Felelős: Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 

Partnerek 

nők,  Munkaügyi  Központ,  Önkormányzat,  Képző  intézmények,  munkahelyek,  projektmenedzsment                                                                                    Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 

Határidő(k) pontokba  Kizárólag önerőt  nem  igénylő, 100  %-os  támogatottságú,  nyertes  pályázat útján  szedve  valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei  Szükséges  erőforrások 

o o o o o

Foglalkoztatást igénylő nők száma  munkanélküliségi ráta nők  Elhelyezkedettek száma  Anyagi  helyzetükben  pozitív  változás  érzékelése,  életvitelük  pozitív  változásának fenntartása, munkahely megőrzése  Dokumentáltság: pályázat útján 

  Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően  támogatás  Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás 

101

Intézkedés címe: 

4. „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” MEGHOSSZABÍTVA 2018.06.30-IG 

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Az idősek, egyedül élő nyugdíjasok anyagi nehézségei. 

Célok -   Általános  megfogalmazás és  rövid-, közép- és  hosszútávú  időegységekre  bontásban 

Pályázati  lehetőségek  útján  idősek  és  egyedül  élő  nyugdíjasok  életszínvonal  emelkedése  Sikeres pályázat, támogatás elnyerése, életszínvonal emelkedés eléréséhez  Idős lakosság megelégedettsége  Idős lakosság életminőségének, jobb anyagi helyzetének fenntartása 

1. Pályázati lehetőségek figyelése. Megvalósult  2. Engedélyek,   3. Pályázatbenyújtás 2015-ig nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően.  4. Nyertes pályázat – finanszírozás 2015-ig nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően.  5. Kivitelezés   6. Fenntartás 

Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Résztvevők és  felelős 

idős lakosság  Felelős: Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 

Partnerek 

lakosság, Önkormányzat, projektmenedzsment                                                                                   Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 

Határidő(k) pontokba  Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján  szedve  valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

o o o o

Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése,   életvitelük pozitív változásának fenntartása,   életvitel megőrzése  Dokumentáltság: pályázat útján 

 

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően  támogatás 

Szükséges erőforrások  Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás 

102

Intézkedés címe: 

5. „Gördülékenyen közlekedek!" 

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Járdák,  utak  rossz  állapota,  amely  korlátozza  a  fogyatékos  személyek  közlekedését 

Célok -   Általános  megfogalmazás és  rövid-, közép- és  hosszútávú  időegységekre  bontásban  Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Résztvevők és  felelős  Partnerek 

o o o o o

Utak, járdák hibáinak kijavítása   Sikeres pályázat  Utak, járdák hibáinak kijavítására   Fogyatékkal  élők,  az  úthibák  miatti,  közlekedései  nehézségeinek  enyhítése   Jól járható utak, járdák  

1. helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel  2. feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése  3. Pályázati lehetőségek figyelése.  4. Engedélyek, pályázatbenyújtás  5. Nyertes pályázat – finanszírozás  6. Kivitelezés  7. Fenntartás  Lakosság, önkormányzat                                                Felelős: Tormásliget Község Önkormányzat Képviselő Testülete         Lakosság, önkormányzat, tervező, kivitelező, projektmenedzsment                                               Tormásliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 

Határidő(k) pontokba  Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján  szedve  valósítható meg.  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

o o o

Javított utak és/ vagy járdák száma  Pozitív visszacsatolások száma  Dokumentáltság: pályázat útján 

 

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően.    támogatás 

Szükséges erőforrások  Adminisztráció, pályázat, támogatás       

103

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez 

  A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 „Dolgozz a Megélhetési, Családok jövődért!” foglakoztatási anyagi gondok a szegény biztonságának lakosság körében. megteremtése, munkahelyek biztosítása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Intézkedés sorszáma

E

F

G

Az intézkedés megvalósításának határideje

H

I

J

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Tormásliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete

2018.06.30

Munkanélküliségi ráta

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Tormásliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete

2016.06.30

Fejlesztés megvalósulása közösségi tér/ lakosság szám arány javulása. Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztráció, szervezés, logisztika, támogatás

támogatás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 „Találkozzunk Kevés közösségi tér a játszótéren” áll rendelkezésre

Közösségi terek bővítése Új közösségi tér, játszótér kialakítása Közösségi kapcsolatok építése Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Közösségi tér helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

104

III. A nők esélyegyenlősége 1 „Nő a tét!”

Megélhetési, foglakoztatási gondok a nőki lakosság körében.

Családok anyagi biztonságának megteremtése, női munkahelyek biztosítása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Tormásliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete

2015.06.30

2018.06.30.

munkanélküliségi ráta, nők

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Idősek körében az 1 főre jutó jövedelem

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztráció, pályázat, támogatás

támogatás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”

Az idősek, egyedül élő nyugdíjasok anyagi nehézségei.

Pályázati lehetőségek útján idősek és egyedül élő nyugdíjasok életszínvonal emelkedése

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Tormásliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete

2014.06.30

2018.06.30. 

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 „Gördülékenyen Járdák, utak közlekedek!" rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Utak, járdák hibáinak kijavítása Pályázatfigyelés utak, járdák hibáinak kijavítására Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése Jól járható utak, járdák

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Tormásliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete

2018.06.30

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

105

3. Megvalósítás  

A megvalósítás előkészítése    Önkormányzatunk  az  általa  fenntartott  intézmények  vezetői  számára  feladatul  adja  és  ellenőrzi,  a  településen  működő  nem  önkormányzati  fenntartású  intézmények  vezetőit  pedig  partneri  viszony  során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.     Önkormányzatunk  azt  is  kéri  intézményeitől  és  partnereitől,  hogy  vizsgálják  meg,  és  a  program  elfogadását  követően  biztosítsák,  hogy  az  intézményük  működését  érintő,  és  az  esélyegyenlőség  szempontjából  fontos  egyéb  közszolgáltatásokat  meghatározó  stratégiai  dokumentumokba  és  iránymutatásokba  épüljenek  be  és  érvényesüljenek  az  egyenlő  bánásmódra  és  esélyegyenlőségre  vonatkozó  azon  kötelezettségek,  melyek  az  önkormányzat  Helyi  Esélyegyenlőségi  Programjában  részletes leírásra kerültek.     Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében  szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente  cselekvési ütemterveket készítsenek.     Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az  ennek  során  nyert  információk  visszacsatolására,  valamint  a  programba  történő  beépítésének  garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.     A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul  megvalósuljanak.   

  A megvalósítás folyamata    A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot  hozunk létre.     A HEP Fórum feladatai:  -  az  HEP  IT  megvalósulásának  figyelemmel  kísérése,  a  kötelezettségek  teljesítésének  nyomon  követése,  dokumentálása,  és  mindezekről  a  település  képviselő-testületének  rendszeres  tájékoztatása,  - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e  a  kitűzött  célok  megvalósulását,  és  az  ezen  tapasztalatok  alapján  esetleges  új  beavatkozások  meghatározása  - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata,  a HEP IT aktualizálása,   - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi  döntésre  - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása  - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása 

  Az  esélyegyenlőség  fókuszban  lévő  célcsoportjaihoz  és/vagy  kiemelt  problématerületekre  a  terület  aktorainak  részvételével  tematikus  munkacsoportokat  alakítunk  az  adott  területen  kitűzött  célok  megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is,  a  munkacsoportok  rendszeresen  (minimum  évente)  beszámolnak  munkájukról  az  Esélyegyenlőségi  Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.      ROMÁK/ MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK esélyegyenlőségével  foglalkozó munkacsoport: o TGK  o Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálat 

FOGYATÉKKAL ÉLŐK  esélyegyenlőségével foglalkozó  munkacsoport  o Csepregi  Közös  Önkormányzati Hivatal  o TGK 

IDŐSEK egyenlőségével foglalkozó  munkacsoport: o TGK  

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői,  önkormányzat képviselője,  partnerek képviselője  helyi esélyegyenlőségi referens

NŐK esély-egyenlőségével  foglalkozó munkacsoport  o TGK  o Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálat  o Művelődési Ház   

GYEREKEK esélyegyenlőségével foglalkozó  munkacsoport  o Óvoda, bölcsőde, iskola  o Művelődési  Ház,  Csepregi  Közös Önkormányzati Hivatal  o Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálat 

    A HEP Fórum működése:    A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.  A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.  A  Fórum  javaslatot  tesz  az  HEP  IT  megvalósulásáról  készített  beszámoló  elfogadására,  vagy  átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.   

107

 

A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb  munkacsoportokat hozhat létre.   

Monitoring és visszacsatolás    A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot  készít  a  HEP  szükség  szerinti  aktualizálására  az  egyes  beavatkozási  területek  felelőseinek,  illetve  a  létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.   

Nyilvánosság    A  program  elfogadását  megelőzően,  a  véleménynyilvánítás  lehetőségének  biztosítása  érdekében  nyilvános fórumot hívunk össze.     A  véleményformálás  lehetőségét  biztosítja  az  Helyi  Esélyegyenlőségi  Program  nyilvánosságra  hozatala  is,  valamint  a  megvalósítás  folyamatát  koordináló  HEP  Fórum  első  ülésének  mihamarabbi  összehívása.     A  nyilvánosság  folyamatos  biztosítására  legalább  évente  tájékoztatjuk  a  program  megvalósításában  elért  eredményekről,  a  monitoring  eredményeiről  a  település  döntéshozóit,  tisztségviselőit,  az  intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.    A  HEP  Fórum  által  végzett  éves  monitoring  vizsgálatok  eredményeit  nyilvánosságra  hozzuk  a  személyes  adatok  védelmének  biztosítása  mellett.  A  nyilvánosság  biztosítására  az  önkormányzat  honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és  intézményeinek  különböző  rendezvényein,  beépítjük  kiadványainkba,  a  tolerancia,  a  befogadás,  a  hátrányos  helyzetűek  támogatásának  fontosságát  igyekszünk  megértetni  a  lakossággal,  a  támogató  szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.     

Kötelezettségek és felelősség    Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:    A  Helyi  Esélyegyenlőségi  Program  végrehajtásáért  az  önkormányzat  részéről  a  mindenkori  Polgármester felel.  - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú  támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.  - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.  - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak  valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így   o Felel  azért,  hogy  a  település  minden  lakója  és  az  érintett  szakmai  és  társadalmi  partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.   o Figyelemmel  kíséri  azt,  hogy  az  önkormányzat  döntéshozói,  tisztségviselői  és  intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.   o Támogatnia  kell,  hogy  az  önkormányzat,  illetve  intézményeinek  vezetői  minden  ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.  

 

108

o Kötelessége  az  egyenlő  bánásmód  elvét  sértő  esetekben  meg  tennie  a  szükséges  lépéseket,  vizsgálatot  kezdeményezni,  és  a  jogsértés  következményeinek  elhárításáról intézkedni     A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:  - a  HEP  IT  megvalósításának  koordinálása  (a  HEP  IT-ben  érintett  felek  tevékenységének  összehangolása, instruálása),   - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,   - az  esélyegyenlőség  sérülésére  vonatkozó  esetleges  panaszok  kivizsgálása  az  önkormányzat  felelősével közösen  - a HEP Fórum összehívása és működtetése.    A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői   - felelősek  azért,  hogy  ismerjék  az  egyenlő  bánásmódra  és  esélyegyenlőségre  vonatkozó  jogi  előírásokat,  biztosítsák  a  diszkriminációmentes  intézményi  szolgáltatásokat,  a  befogadó  és  toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos  ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.   - Felelősségük  továbbá,  hogy  ismerjék  a  HEP  IT-ben  foglaltakat  és  közreműködjenek  annak  megvalósításában.  - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.  - Az  önkormányzati  intézmények  vezetői  intézményi  akciótervben  gondoskodjanak  az  Esélyegyenlőségi  Programban  foglaltaknak  az  intézményükben  történő  maradéktalan  érvényesüléséről.  Minden, az  önkormányzattal  és  annak  intézményeivel  szerződéses  viszonyban  álló,  számukra  szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse  azt,  és  megfeleljen  az  elvárásainak,  amelyre  vonatkozó  passzust  a  jövőben  bele  kell  foglalni  a  szerződésbe.  Szükséges  továbbá,  hogy  a  jogszabály  által  előírt  feladat-megosztás,  együttműködési  kötelezettség  alapján  a  települési  önkormányzattal  kapcsolatban  álló  szereplők  ismerjék  a  HEP-ot,  annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és  működtetése.) 

Érvényesülés, módosítás  Amennyiben  a  kétévente  előírt  –  de  ennél  gyakrabban,  pl.  évente  is  elvégezhető  -    felülvizsgálat  során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül  jelentést  kér  a  beavatkozási  terület  felelősétől,  amelyben  bemutatja  az  indikátorok  teljesülése  elmaradásának  okait,  és  a  beavatkozási  tevékenységek  korrekciójára,  kiegészítésére  vonatkozó  intézkedési  tervjavaslatát  annak  érdekében,  hogy  a  célok  teljesíthetők  legyenek.  A  HEP  Fórum  a  beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat  képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.  A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős  személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.  Az  egyenlő  bánásmód  elvét  sértő  esetekben  az  HEP  IT  végrehajtásáért  felelős  személy  megteszi  a  szükséges  lépéseket,  vizsgálatot  kezdeményez,  és  intézkedik  a  jogsértés  következményeinek  elhárításáról.  Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be,  illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok  megvalósításához.   

 

109

4. Elfogadás módja és dátuma   I. Tormásliget Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént.  Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.    II. Ezt követően Tormásliget Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi  Programot  (melynek  része  az  Intézkedési  Terv)  megvitatta  és  …………………………önkormányzati  határozatával elfogadta.    Mellékletek:   1. számú melléklet: ………………………… önkormányzati határozat  2. számú melléklet: HEP elkészítési jegyzék          Dátum                    Aláírás    Tormásliget  Község  Önkormányzat  Helyi  Esélyegyenlőségi  Programjának  partnerei  ismerik  a  Helyi  Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.      NÉV 

DÁTUM, ALÁÍRÁS

Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Fülöp József  HEP Fórum munkacsoport  vezető  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Dr. Bolla Klaudia           közös testületi referens  Tormásliget Község  Önkormányzata  Mester Árpád  polgármester  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Módosné dr. Farkas Rita  jegyző  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  dr. Varga- Lazányi Irén  aljegyző 

 

110

Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Pukler Beatrix  szociális ügyintéző  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Homoki Dóra  igazgatási ügyintéző  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Dr. Holler Attila  pénzügyi ügyintéző  Csepreg Város Egészségháza  Klugné Györke Brigitta  megbízott intézményvezető  Petőfi Sándor MűvelődésiSportház és Könyvtár  Ziembicki Erzsébet  vezető  Területi Gondozási Központ  Kalamár Róbertné  intézményvezető  Területi Gondozási Központ-  Családsegítő és  Gyermekjóléti Szolgálat  Stampfné Makkai Rita  családgondozó  Dr. Csepregi Horváth János  Általános Iskola, Zeneiskolaalapfokú művészetoktatási  intézmény KIKI  Barityné Házi Ottilia  igazgató  Csepregi Óvoda és Bölcsőde  KIKI  Kóbor Balázsné  megbízott óvoda- bölcsőde  vezető 

 

111

HEP elkészítési jegyzék      NÉV 

1 

Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Fülöp József  HEP Fórum  munkacsoport vezető 

R         É       T       E 

Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Dr. Bolla Klaudia  közös testületi referens  Tormásliget Község  Önkormányzata  Mester Árpád  polgármester  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Módosné dr. Farkas Rita  jegyző  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  dr. Varga- Lazányi Irén  aljegyző  Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Pukler Beatrix  szociális ügyintéző 

HEP részei  2 

3 

Aláírás  4 

5 

 

R         R         R         R         É       É       É       É       T       T       T       T       E  E  E  E 

  

R         R         R         R         R         É       É       É       É       É       T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

R         R         R         R         R         É       É       É       É       É       T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

R         R         R         R         R         É       É       É       É       É       T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R         R         R         R         R         É       É       É       É       É       T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

  

Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Homoki Dóra 

R         R         R         R         R         É       É       É       É       É       T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

Csepregi Közös  Önkormányzati Hivatal  Dr. Holler Attila  pénzügyi ügyintéző   

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

  

Csepreg Város  Egészségháza  Klugné Györke Brigitta  megbízott  intézményvezető 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

  

igazgatási ügyintéző 

Petőfi Sándor  Művelődési-Sportház és  Könyvtár  Ziembicki Erzsébet  vezető  Területi Gondozási  Központ  Kalamár Róbertné  intézményvezető  Területi Gondozási  Központ- Családsegítő és  Gyermekjóléti Szolgálat  Stampfné Makkai Rita  családgondozó 

R         R         R         R         R         É       É       É       É       É       T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

R       É       T       E 

  

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       É       T       E 

R       R       R     R       R       É         É         É         É         É         T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

 

  

113

Csepregi Római Katolikus  Egyházközség  Finta József  plébános 

R       R       R       R       R       É         É         É         É         É         T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

Dr. Csepregi Horváth  János Általános Iskola,  Zeneiskola-alapfokú  művészetoktatási  intézmény KIKI  Barityné Házi Ottilia  igazgató 

R       R       R       R       R       É         É         É         É         É         T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

Csepregi Óvoda és  Bölcsőde KIKI  Kóbor Balázsné  megbízott óvoda-  bölcsőde vezető 

R       R       R       R       R       É         É         É         É         É         T       T       T       T       T       E  E  E  E  E 

  

    1. 2. 3. 4. 5.

 „Dolgozz a jövődért!”  „Találkozzunk a játszótéren”   „Nő a tét!”   „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”   „Gördülékenyen közlekedek!” 

R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte.   

 

114