Helyi Esélyegyenlőségi Program. TÖMÖRD Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program TÖMÖRD Község Önkormányzata

2013.08.26.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 11 Célok .......................................................................................................................................................... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 52 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 56 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 62 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 63 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 63 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 63 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 63 Jövőképünk....................................................................................................................................... 64 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 65 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 70 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 72 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 72 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 72 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 74 Nyilvánosság.................................................................................................................................... 74 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 75 4. Elfogadás módja és dátuma................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.76

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tömörd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1. kép: „Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára!”

Forrás: http://peda.blog.hu/2011/05/08/majus_5_az_eselyegyenloseg_napja

1

Gazdasági program 2010-2014. , Településrendezési terv, Tömörd Község Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

3

A település bemutatása 2. kép: A Csepregi kistérség települései

Forrás: https://www.teir.hu A település Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt. Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő. 1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12– 13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor. Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik. [2] A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta. A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül. A faluház Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." 1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 4

Településünkön – az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék-túra útvonal, érintve a Szent Ilona szobrot. Két kastéllyal büszkélkedhetünk, Chernel György kastélya 1809-ben épült XVIII. századi alapokra, Chernel Antal kastélya az 1890-es évhez kötődik. Tömörd, az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően egy szépen karbantartott, rendezett, nyugodt, tiszta környezetű és tiszta levegőjű lakó- és kirándulóhely. Itt megtalálhatók azok az értékek, amelyekre mai felgyorsult világunkban szüksége lehet az embernek. Kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk a túrázóknak, a pihenésre, feltöltődésre vágyó kirándulóknak a falunk mellett elterülő több száz hektár területű erdő közelében. Itt lehetséges a vadászat fácánra, nyúlra, erdei nagyvadakra. Az önkormányzat falusi turizmus keretében vendégházat üzemeltet, 3 db 2-5 személyes apartmanban tudjuk fogadni vendégeinket. Csoportok elhelyezésére a 2010-ben teljesen felújított festői szépségű környezetben található Faluházban van lehetőség, amely régen kúria volt. Homokos röplabda pálya, focipálya, szalonnasütő hely, kemence és esőbeálló fogadja az ide látogatókat. Nem minden falu mondhatja el magáról, hogy 2 modern játszótere is van. A faluhoz tartozó területen található egy természetes tó, amely körül működik a „Madárvárta”, ahol a madarakat gyűrűzik, illetve vizsgálják. Településünkön – az Ablánc patak mellett - halad át az országos KékTúra, érintve a Szent Ilona szobrot. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

284 fő

2008 (fő)

279 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

98 % 271 fő 97 %

2010 (fő)

271 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100 %

2011 (fő)

275 fő

Lakónépesség számának változása (%)

101 %

2012 (fő)

n.a. fő

Lakónépesség számának változása (%)

%

TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A község lakossága az országos tendenciával megegyezően az elmúlt évtizedekben csökkent, melyet főképp a közeli városokban történő elköltözés okozott, 2011. évben lassú emelkedés figyelhető meg. Az esélyegyenlőség megvalósulását 275 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján.

5

1. ábra: Lakónépesség számának változása:

2. ábra: Lakónépesség számának alakulása 2007-2011 között Lakónépesség 285 280

fő

275 270 265 260 2007

2008

2009

2010

2011

év

3. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása:

6

2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma (2011-es adat)

275 fő 138 fő 50 % 137 fő 50 % 6 fő 2% 15 fő 5% 19 fő 7% 6 fő 2% 9 fő 3% 80 fő 29 % 88 fő 32 % 10 fő 4% 5 fő 2% 27 fő 10 % 16 fő 6%

nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. ábra: Férfi állandó népesség

5. ábra: Női állandó népesség

Állandó népesség - férfiak

60-64 éves 4%

65 év feletti 12%

18-59 éves 63%

0-14 éves 14% 15-17 éves 7%

Állandó népesség - nők

65 év feletti 20% 60-64 éves 7%

0-14 éves 11% 15-17 éves 4%

18-59 éves 58%

A 65 év feletti férfiak száma alacsonyabb, mint a nőké, mely magyarázható a férfiak várható alacsonyabb élettartamával. Ez jellemzően megegyezik az országos tendenciával, a fiatalabb korcsoportokban arányos kiegyenlítődés jellemző.

7

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 n.a. 2008 41 2009 38 2010 40 2011 43 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) n.a. 42 39 36 34 n.a.

Öregedési index (%) n.a. 97,6% 97,4% 111,1% 126,5% n.a.

A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek száma mintegy 126 fő, ami az utóbbi éveket nézve drasztikus emelkedést mutat. Az elöregedő népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen egyéb összefüggésben is vizsgálandó, vagyis például, a gyerekek alacsonyabb létszáma nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 6. ábra: Öregedési index:

Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001

2008

2009

2010

év

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0 1 2 3 n.a.

elvándorlás

egyenleg

6 5 2 3 n.a

-6 -4 0 0 n.a.

Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. Közrejátszik Ausztria közelsége, munkavállalás külföldön bejárással, valamint az Alpokalja különleges összetételű mikroklímájának kihasználása légzőszervi megbetegedések esetén, valamint egyéb nem számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik. 8

7. ábra: Belföldi vándorlás alakulása:

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008

2009

2010

2011

-1 -2 -3 -4 -5 -6 -7

8. ábra: Az állandó jellegű oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma 2011-ben a Csepregi kistérségben:

A 2011-es évben Tormásliget, a kistérség vizsgálata alapján a középmezőnyben helyezkedik el, az állandó oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma mutató vizsgálata alapján.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma 2008 3 2009 3 2010 1 2011 2 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 2 7 2 2 n.a.

természetes szaporodás (fő) 1 -4 -1 0 n.a.

9

9. ábra: Természetes szaporodás 2008-2011. között

természetes szaporodás (fő) 2 1 0 2008

2009

2010

2011

-1 -2 -3 -4 -5

A halálozások száma jelentősen meghaladja az évleszületésekét, ami drasztikusan tükrözi az elöregedő lakosságot. Ennek alapján, kiemelt figyelmet érdemelnek az idősek, gyerekek, ezzel összhangban a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése. A 2011-es évben, a természetes szaporodás mérlege egyensúlyt mutat. 3. kép: Chernel kastély

Forrás: http://pctrs.network.hu/picture/8/3/2/_/tomord_chernel_kastely_832668_54333.jpg

10

Értékeink, küldetésünk

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Tömörd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Tömörd Község Önkormányzatának esélyegyenlőségi programja 2010. évben készült, melyet Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. A célcsoportok helyzete a következőképpen alakul jelenleg is. 1.2.1. A nemek közötti egyenlőség A településen – összhangban a környező településekkel - arányos kiegyenlítettség jellemzi a nemek közötti mutatókat, kivéve a 65 év feletti korosztályt, itt az tapasztalható, hogy a nők aránya szignifikánsan, mintegy 69%-kal magasabb, mint a férfiaké. 10. ábra: nemek közötti egyenlőség

Forrás: http://www.eva777.com/vilagvege-magazin/images/gender2.jpeg 12

1.2.2. Kisebbségek, romák Településünkön nem élnek kisebbséghez tartozó csoportok. 1.2.3. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak A fogyatékkal élők ellátása a településen a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal keretében nagyobb részt biztosított. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is Hivatali szinten szervezettek. A településen a fogyatékkal élők segítésére érdekképviseleti szervezet nem működik. Az egyedülálló fogyatékkal élők a Csepregi Családsegítő Szolgálathoz fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat a fogyatékkal élő étkezését támogatja. Lelki gondozó a fogyatékkal élőket segíti. A pszichológus igénybevételéről az Önkormányzatnak nincs információja. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van. 1.2.4.

Mélyszegénységben élők

Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról nincs adata, de ismerve a problémát a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket. A településen intézmény nem működik. Az önkormányzat egészségügyi feladatainak ellátása Csepreg Város Önkormányzat által alapított és fenntartott Egészségházban történik, melynek működési területe kiterjed Tormásligetre is. Az Önkormányzat a szociális alap- és szakszolgáltatásokat szintén a Csepregi Területi Gondozási Központ által biztosítja. Az Intézmény a szociális alapszolgáltatások között az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást biztosítja, s ennek érdekében működteti az Idősek Klubját és a Családsegítő Szolgálatot; szociális szakellátásként a bentlakásos idősek otthonát működteti. Ellátja továbbá gyermekjóléti alapellátásként a Gyermekjóléti Szolgálatot. Összességében elmondható, hogy az egyes emberek nehézségein kívül, az intézmények is problémákkal küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt.

13

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1.1. Településrendezési terv 2013. A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teremti meg. A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. Az előbbiekben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület.

14

2.1.2. Tömörd Község gazdasági programja (2010- 2014) Tartalmazza: • A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések. A helyi adók ne terheljék a lakosság kiadásait • Az infrastruktúra fejlesztési lehetőségei. A meglévő színvonal fenntartása, fejlesztési lehetőségek keresése • Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok, közmunkaprogram • Nyilvánosság. Honlap folyamatos karbantartása, frissítése • A településrendezési tervvel való összhangja. A lakosság, helyi vállalkozók igényei • A pályázatokra történő felkészülés • Településfejlesztési célokat A község általános fejlesztését, közszolgáltatásokhoz és fenntartásához kapcsolódó célok: • Köztemető fenntartás • Köztisztaság, településtisztaság • Közbiztonság • Civil szervezetek Településünkön egy civil szervezet található, Tömörd Község Közalapítvány. • Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok helyi kedvezmények biztosítása • Közösségi tér biztosítása Az önkormányzati épületek közösségi célú ingyenes használatba adása, önszerveződő közösségek segítése, faluközösség összetartása, egymás közti kapcsolatok ápolása, hagyományok őrzése. • Ifjúság és sport támogatása • Gondoskodás az egészségügyi ellátásról • Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1. Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Megállapítható, hogy a kistérség területén alapvetően biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség számára legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. A társulás területén élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulási fenntartású intézményekben. A statisztikák alapján elmondható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása teljes körűen biztosított. A későbbi akciótervhez viszont szükséges azon gyerekek létszámának felmérése is, akik szülei nem igényelnek óvodai ellátást. E területen célszerű együttműködést kezdeményezni a gyermekjóléti szolgálatokkal. Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A pontos regisztrációt azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával. A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen. A társulásban a különböző önkormányzatok között a kapcsolattartás megvan, a szakmai együttműködés javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás 15

elvével az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 % -os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja. Az intézményfenntartó társulás által fenntartott intézményekben a lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, amely a tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja. A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét, az esélyegyenlőség szakmai feltételét a kompetencia alapú oktatás szakmai irányai és módszerei biztosíthatják a következő években. Ehhez feltétlenül szükséges erőteljesebb ütemben a pedagógusok felkészítése, a kompetencia fejlesztő mérések elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. A Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete megszűnt 2012.12.31-ével, az átalakulást követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése. 2.2.2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve A terv összefoglalója alapján, a kistérségben működő intézmények közül a csepregi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén, székhely intézményként történő működésre. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával – vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése. 2.2.3. Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.) A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Hosszú távú célja: Az óvoda hosszú távon is képes a gyermekek fogadására 3 éves kortól. A kicsik korszerű körülmények között, folyamatosan megújuló módszertant alkalmazó óvónőktől kapnak nevelést, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvodának fenn kell tartania és megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers- és énektudást, amit magukkal hoztak. Az óvodában lehetőséget kell biztosítanunk a játékos nyelvtanulásra, ami először az iskolai jelentkezésnél, később a nyelvtanulásnál ad használható alapot, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését, ápolását. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, a hagyományőrzés és - ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia-mérések alapján az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. A középiskolás korú 7-10. évfolyamos növendékeket – akik közismereti tanulmányaik mellett kedvtelésből, zenei műveltségük gyarapításáért és a szabadidő hasznos eltöltése céljából tanulnak zenét nálunk – elsősorban a közös zenélés, éneklés élményén keresztül zenekarok, kamaracsoportok és énekkar hatékony 16

működtetésével próbáljuk minél nagyobb számban megtartatni. Közöttük is külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek személyiségfejlődésére rendkívül pozitív hatással van az értékes zenével való hosszú éveken át tartó aktív kapcsolat. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Alapfeladatainkhoz tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. Ezek a szervezetek hatalmas segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében. Az intézmény vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket rendszeresen elküldi szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokat szolgáltatunk az önkormányzatnak (hány gyereket, melyik időszakban utalunk vizsgálatra). Folyamatosan működik – a fenntartó önkormányzatok döntése alapján - az iskolások, óvodások számára rendszeresített helyi buszjárat, ami részben a biztonságos intézményi megközelítést, részben az intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja. A családsegítő szolgálat szakembereinél jelezzük azokat a problémákat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak. 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján a következők: •

Tömörd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi programja 2010. év

•

Feladatellátási, intézményhálózat - működtetési és köznevelés -fejlesztési terv- Vas megye 20132018. Oktatási Hivatal a Vas Megyei Kormányhivatal közreműködésével

4. kép: Vendégház

Forrás:http://www.panoramio.com/photo

17

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az anyagi gondokkal küzdő családok helyi munkavállalása is szűkre szabott, kilátásaik Ausztria közelsége miatt kedvezőbbek, az itthon maradottakat anyagilag segíteni tudja a külföldön dolgozó hozzátartozó, valamint a környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. Ennek ellenére nem elsődleges cél a külföldi munkavállalás ösztönzése, annál inkább fontosabb a helyi munkahelyek megerősítése, újak létrehozása, a lakosság helyben tartása. A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, tüzelőtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen fő 2008 98 98 196 4 2009 96 80 176 11 2010 95 100 195 5 2011 96 102 198 4 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nyilvántartott álláskeresők száma nő % 4,1% 11,5% 5,3% 4,2% n.a.

férfi összesen fő % fő % 14 14,3% 18 9,2% 14 17,5% 25 14,2% 9 9,0% 14 7,2% 10 9,8% 14 7,1% n.a. n.a. n.a. n.a.

A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a férfiak aránya mindig magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben. A nyilvántartott álláskeresők egy része, a mélyszegény csoportba tartozókhoz köthető. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet.

18

11. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2003-2008 között, kistérség, megye, régió, ország szintjén

12. ábra: Tömörd Község álláskeresőinek aránya 2008-2011. között

Álláskeresők aránya 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% nők 4,0% férfiak

2,0% 0,0%

összesen 2008

2009

2010

2011

A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor kitűnik, hogy a kistérséghez viszonyítva, az élmezőnyben helyezkedik el településünk. Az éves átlaghoz képest a téli időszakokban, a szezonális munkák csökkenése miatt, a munkanélküliség emelkedik.

19

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

fő % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb

2008

2009

2010

2011

2012

18

25

14

14

n.a.

4 22,2% 3 16,7% 0 0,0% 1 5,6% 4 22,2% 1 5,6% 2 11,1% 0 0,0% 3 16,7% 0 0,0%

0 0,0% 2 8,0% 0 0,0% 0 0,0% 8 32,0% 3 12,0% 6 24,0% 2 8,0% 4 16,0% 0 0,0%

2 14,3% 1 7,1% 0 0,0% 1 7,1% 1 7,1% 3 21,4% 4 28,6% 0 0,0% 2 14,3% 0 0,0%

0 0,0% 5 35,7% 1 7,1% 0 0,0% 0 0,0% 2 14,3% 1 7,1% 2 14,3% 3 21,4% 0 0,0%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A munkanélküliség minden korosztályt fenyeget. A 2011-es év vizsgálata alapján különösen a 40 év feletti korosztályt, a középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat érinti. Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. 13. ábra: Álláskeresők száma, 2008-2011. között Álláskeresők száma (fő) 30

25

20

15

10

5

0 2008

2009

2010

2011

20

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 4 14 18 2009 11 14 25 2010 5 9 14 2011 4 10 14 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 1 3 5 2 n.a.

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 5 6 25,0% 35,7% 33,3% 6 9 27,3% 42,9% 36,0% 3 8 100,0% 33,3% 57,1% 1 3 50,0% 10,0% 21,4% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben éreztette tovagyűrűző hatását legjobban, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak száma jelentősen megemelkedett, majd 2010-re csökkent a nőkéhez viszonyítva, 2011-ben tovább csökkent a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma. a) 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint 14. ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2008-2011. között 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 120,0%

100,0%

80,0%

60,0%

40,0% nők 20,0% férfiak 0,0%

összesen 2008

2009

2010

2011

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 37 15,0% 0,0% 3 8,1% 2008 20 17 3 0 38 0,0% 0,0% 0 0,0% 2009 21 17 0 0 47 0,0% 10,5% 2 4,3% 2010 28 19 0 2 48 0,0% 5,3% 1 2,1% 2011 29 19 0 1 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

A 2009-es válság következményeként a pályakezdő férfiak aránya 2010-ben megnőtt - a munkalehetőségek beszűkülése miatt - a nőké nem változott, nem szerepel női nyilvántartott pályakezdő álláskereső az adatbázisban. 2011-ben a férfiak lehetőségei javultak, női pályakezdő álláskereső nincs. Pályakezdő álláskeresők száma 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010 nők

2011

férfiak

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség: 15-X éves legalább általános iskolát végzettek év száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 222 115 107 199 104 95 2011 241 123 118 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás n.a. 15 éves és idősebb lakosság száma összesen

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő % 23 10,4% n.a. n.a.

nő fő 11 n.a.

% 9,6% n.a.

férfi fő 12 n.a.

% 11,2% n.a.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 18 0 0,0% 4 22,2% 14 77,8% 2009 25 1 4,0% 10 40,0% 14 56,0% 2010 14 0 0,0% 3 21,4% 11 78,6% 2011 14 1 7,1% 3 21,4% 10 71,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és környékbeli városokban működő vállalatok nagy része csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy

22

a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. Az elmúlt években nem volt jelentős változás a munkanélküliek számában. Az adatok elemzése során kitűnik, hogy tendenciájában csökken a nyilvántartott álláskeresők száma. Az elhelyezkedéshez nem elég a 8 általános elvégzése, a szakmát tanulók kilátásai kedvezőbbek, számuk kedvezőbb tendenciát mutat. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség magába foglalja a szakiskola, szakmunkásképző, szakközép, technikum, gimnázium, főiskola, egyetemi végzettséget. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek a megváltozott munkaképességűek és a kisebbségi csoportba tartozók, akik kiemelt figyelmet és szervezett segítséget igényelnek. 15. ábra: Munkanélküliek iskolai végzettségének alakulása 2008-2011. Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

8 általánosnál alacsonyabb

2010 8 általános

2011

8 általánosnál magasabb

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% 0 0 0 0

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában gimnáziumi szakközépiskolai középfokú szakiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2010 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2011 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 23

c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

9

5%

0

0

2011

11

6%

0

0

n.a.

0

0

2012 8 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Tömördön magas az agrár keresők aránya, mivel a mezőgazdaságnak erős hagyományai vannak. A település foglalkoztatott állományát tekintve magas a fizikai és nagyon alacsony a szellemi dolgozók aránya. A keresőknek közel 75%-a fizikai munkakörben dolgozik. A kistérségben nincsen jelen a nagyipar, a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és környékbeli városokban működő vállalatok egy része csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. Az elmúlt években nem volt jelentős változás a munkanélküliek számában. Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. A munkanélküliség okaként szerepel az alacsony iskolázottság, a munkanélküliek egy harmada fejezte be az általános iskola nyolc osztályát, közel két harmadban középfokú iskola nyolc osztályát, közel két harmaduknak középfokú iskolai végzettsége van. Ezek az arányok tükröződnek a helyi lakosságból kikerült munkanélküliekre is. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Teljes az együttműködés az önkormányzat feladatellátásában érintett intézmények, a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Munkaügyi Központ között. Jelentősnek mondható kistérségi közmunkaprogram is, melynek végrehajtása sikeres volt. További eredmények csak egy térségi szintű foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakításával, a fejlesztésekben érdekeltekkel (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók) szoros együttműködésével, továbbá olyan cselekvési programok, projektek kidolgozásával érhetők el, melyek a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezik. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön nincs ilyen program, amennyiben valaki igénybe szeretne venni ilyen képzést, azt Szombathelyen teheti meg f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyben nem találhatók ilyen szervezetek, legközelebb Szombathelyen érhetők el e szolgáltatások. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 24

Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén Tömörd Község Önkormányzatára – az alacsony foglalkoztatott létszám ellenére - az alábbiak a jellemzőek: a.) az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásakor nem, kor, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából különbséget nem tesznek, b.) a munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi-e vagy egyéb szempontok érvényesülnek, c.) előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a negyven felettiek pályázatát nem utasítják el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés, d.) a bérezés területén továbbra is biztosított, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, így a részmunkaidőben dolgozókat is, e.) az egyenlő esélyű előléptetés biztosított minden munkavállaló számára, f.) létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók kiválasztása a Kollektív Szerződésben, egyéb rendelkezésben meghatározott kritériumokra alapozva történik, g.) a munkavállalók teljes köre számára biztosított a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférés, h.) a kisgyermekes és az egyedülálló szülők számára lehetőséget biztosít az óvoda, iskola nyitva tartásához alkalmazkodó munkaidőkezdéshez, mivel ez nem ró aránytalanul nagy terhet a többi dolgozóra, i.) biztosítja a gyermeket egyedül nevelők számára a túlóra/túlmunka választhatóságának a lehetőségét, j.) a kisgyermekes anyák munkába való visszatérésének segítségét a lehetőségek figyelembe vételével/pl. továbbképzésben való részvétel segítségével/ biztosítja, k.) az Önkormányzat és intézményei, mint munkáltató figyelembe veszi a csökkent munkaképességű dolgozók esetében a munkakör ellátása érdekében a dolgozók kéréseit, ha az a feladatuk ellátását segítik, l.) panasztételre a lehetőség biztosított, m.) az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az érdekképviselethez ( pl: szakszervezet vezető, bizalmi ) fordulhat, n.) az érdekképviselet a panaszt anonim módon tárja a munkáltató elé. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az önkormányzatnál nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén sem. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Csepregi Területi Gondozási Központ megbízás szerint szervezi, az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. Természetbeni juttatásokkal is, így ruhaneművel és élelmiszerrel segíti a rászorulókat.

25

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 13 2008. 2. negyedév 8 2008. 3. negyedév 9 2008. 4. negyedév 18 2008. átlag 12 2009. 1. negyedév 16 2009. 2. negyedév 20 2009. 3. negyedév 14 2009. 4. negyedév 25 2009. átlag 19 2010. 1. negyedév 29 2010. 2. negyedév 21 2010. 3. negyedév 18 2010. 4. negyedév 14 2010. átlag 20 2011. 1. negyedév 24 2011. 2. negyedév 11 2011. 3. negyedév 10 2011. 4. negyedév 14 2011. átlag 15 2012. 1. negyedév 14 2012. 2. negyedév 12 2012. 3. negyedév 5 2012. 4. negyedév 5 2012. átlag 9 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 3 23% 0 0% 1 11% 1 6% 1 8% 3 19% 2 10% 1 7% 2 8% 2 11% 8 28% 3 14% 5 28% 3 21% 4 20% 4 17% 3 27% 6 60% 1 7% 3 20% 1 7% 1 8% 1 20% 1 20% 1 11%

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 18 2009 25 2010 14 2011 14 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 4 22,2% 7 28,0% 7 50,0% 4 28,6% n.a. n.a.

Az álláskeresési járadékra jogosultak száma nem teljesen pontos, a negyedévek között van olyan jogosult személy, aki az első két negyedévben megkapja a járadékot, és az ő adatai mind a két időszakban szerepel, így duplán jelenik meg, az adatok ezért pontatlanok. Az álláskeresési járadékra jogosultak száma csökkenő tendenciát mutat, mert a jogszabályi háttér változása eredményeként az ellátás időszaka 9 hónapról 3 hónapra csökkent.

26

16. ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 20082011. között.

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől helyettesítő rendszeres szociális helyi önkormányzati nap munkaviszonyt nem támogatás segélyben rendelet alapján tudtak igazolni és az FHT (álláskeresési részesülők megvonták a támogatást jogosultságtól elesett támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 2 1% 0 0 0 0 2009 4 2% 0 0 0 0 2010 4 2% 0 0 0 0 2011 4 2% 0 0 0 0 2012 n.a. n.a. 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 5. kép: Szabadtéri kiállítás „Forgószínpad” a buszforduló mellett

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Szabadteri_kiallitas/Nyar_2013/index.html 27

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány

bérlakás állomány

szociális lakásállomány

2008 108 0 0 2009 108 0 0 2010 108 0 0 2011 109 0 0 2012 n.a. 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A családok szociális helyzetének romlásával országosan egyre nagyobb igény mutatkozik az önkormányzati bérlakások bérletére. Tömörd Község Önkormányzat bérlakásokkal nem rendelkezik, de pénzbeli és természetbeli támogatásával igyekszik minden korosztálynak és minden különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőnek, lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

2008

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma n.a.

Hajléktalanok száma n.a.

2009

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

2012 Forrás: önkormányzati adatok

n.a.

n.a.

A szociális törvény értelmében hajléktalannak minősül az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek: a.) Az esetek nagy részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. b.) Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát. c.) Növekszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya (munkanélküliség, önálló életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység). A hajléktalanság bekövetkezésében központi jelentőségű tényező a lakástalanság. A rendszerváltás óta lezajlott lakásprivatizáció következtében szinte teljes egészében megszűntek az állami és önkormányzati 28

„olcsóbb” lakások, albérletek, munkásszállók. Ennek következtében szinte kizárólag piaci alapon lehet lakáshoz, vagy bérlakáshoz jutni. E körülmények, valamint a közüzemi díjak folyamatos emelkedése egyfajta, a hajléktalanság irányába mutató lejtőt képeznek, elsősorban az alacsony jövedelmű esetleg munkanélküli, vagy más okból szociális segítségre szoruló családok, vagy egyének számára. Hajléktalanságot válthat ki az egyén vagy család életében az is, amikor váratlan krízishelyzet (betegség, életmódváltás, vállalkozás sikertelensége, elemi kár stb.) áll elő. A lakástalansággal, pontosabban a lakhatáshoz való jogokkal már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2000ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának közösen előterjesztett indítványa kifogásolta, hogy az állam nem tesz eleget az Alkotmány 15., 16., 17., valamint 70/E. §-aiból fakadó jogalkotási feladatának. Az indítványozók véleménye az volt, hogy sem a szociális ellátásokról, sem a társadalombiztosításról szóló törvényi rendelkezések nem fedik le teljes egészében a hivatkozott alkotmányjogi rendelkezésekből az államra háruló szabályozási kötelezettségeket, hiszen – álláspontjuk szerint – a szociális biztonsághoz való alapjognak a hajlékhoz (lakhatáshoz) való jog nélkülözhetetlen részét képezi, mert annak hiányában egyetlen szociális intézkedés sem érheti el célját. Az indítványozók szerint ebből következik, hogy az állam a lakhatáshoz való jog biztosítása tekintetében mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követ el. Az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) számú határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok – így a lakhatáshoz való jog -, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően felelőssége nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont azt jelenti, hogy az állam a hajléktalanok részére nem köteles lakást biztosítani, elég, ha a szociális ellátórendszer fenntartásával orvosolja a problémát. Az állam, illetve általa az önkormányzatok részére előírt ellátások azonban a problémákat jelenleg nem tudják teljes mértékben megoldani. Ebből következően sajnos a hajléktalan ellátórendszer fejlesztése csak, mint egy krízisállapot kezelése vihető tovább, nem mint valaminek a megoldása. Magyarországon a hajléktalan emberek számát 30-35.000-re becsülik. Ehhez képest viszont az ország területén mindössze 8000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig kb. 5000 személy kap naponta ellátást. A hajléktalan ellátást az állam folyamatosan fejleszteni próbálja. A fejlesztésen belül különös hangsúlyt kap az utcai szolgálatok és a nappali ellátások fejlesztése, a regionális diszpécser központok létrehozása, illetve a rehabilitáció és a munkaerő piaci reintegráció hatékonyságának növelése. Sajnos az ágazat finanszírozása sem állami, sem helyi szinten nem teszi lehetővé a hajléktalanság jelentős csökkentését. Nagyobb támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek az önálló életvitelre képes hajléktalan személyek számára lakhatási támogatást nyújtsanak, így férőhelyeket szabadítsanak fel és növeljék a hajléktalanságból kilábaló emberek számát. A fentiekből is látható, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos problémák az ország valamennyi településén fellelhetőek. A probléma abból adódik, hogy a hajlékhoz jutást, csak abban az esetben lehet elérni, ha a hajléktalan munkajövedelmet szerez, mivel a megélhetéshez és a lakhatási feltételek biztosításához anyagi forrással kell rendelkeznie. Ebből adódik az, hogy a hajléktalanoknál szükség van egy generációváltásra ahhoz, hogy elérjük: nagy részüknek legyen munkája, vagy valamilyen szintű ellátása. Ez esetben megfelelő bérlakás programmal, albérleti támogatással a hajléktalanok kigondozhatóak lennének. A település hajléktalanokat segítő programokban nem vesz részt, mivel jelenleg valamennyi lakosnak megoldott a lakhatása. A problémát azonban ismerni és a felszínen kell tartani, mivel a jelenlegi gazdasági vállság a településen is érezteti hatását, s így megnőtt a nehéz helyzetbe került emberek száma.

29

3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 3 2009 3 2010 5 2011 9 2012 15 Forrás: önkormányzati adatok

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

a) bérlakás-állomány b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt nyújt a rászorulóknak az Önkormányzat, valamint szociális célú tűzifa igényelhető. f) eladósodottság A településen 109 lakás található, (KSH adat 2012. január 1-i állapot), így 2,52 lakos jut tehát egy főre, s ez a megyei átlagnál valamivel jobb ellátottságot jelent, így elmondható hogy kevesebb az egyedül élő idősek száma, a megyei átlaghoz viszonyítva, ami 2,33 lakos. A lakások nagy része a vízvezetékrendszerre rácsatlakozott és elérhető fűtési alternatíva, a vezetékes gáz. A településen a csatornarendszer hiányzik. A közlekedési-távközlési infrastruktúra megfelelő. A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzat minden korosztálynak és minden különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőnek igyekszik lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Településünkön telep /szegregátum jelenleg nem található. 30

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Csak felnőttek részére Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szervezett háziorvosi szolgáltatások száma szolgálatok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 n.a.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 1 2009 5 2010 5 2011 6 2012 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar 17. ábra: A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának alakulása 2008-2012. Közgyógyellátotttak száma (fő) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lakosság szociális érzékenysége növekszik, nagyobb odafigyelés szükséges. 31

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kötelező általános iskolai szűrést, a szűrővizsgálatokat háziorvos/iskolaorvos elvégzi, prevenciós busz is lehetőséget ad szűrésekre. Helyi védőnő és a Szombathelyi kórház látja el a gyerekek szűrővizsgálatait. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Ez a szolgáltatás Szombathelyen működik (Micimackó óvoda -„Aranyhíd” Nevelési – Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola; Váci iskola, Kőszegen (Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A Csepregi Óvoda és Bölcsőde látja el azt a feladatot, a Területi Gondozási Központtal együtt, az egészséges táplálkozás szempontjait figyelembe véve, a jogszabályi háttér keretében. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A szervezett sportprogramok mindenki számára hozzáférhetők, felújított focipályával rendelkezünk. A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Csepregi Területi Gondozási Központban megoldott, de egyéb lehetőségek is igénybe vehetők, például a Szombathelyi Hospice Alapítványon keresztül. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésről. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Tömörd Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a különböző szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekjóléti ellátásokat. A két törvény megalkotása óta eltelt időszakban az ellátások iránti igény dinamikus növekedést mutat, a tendencia hátterében a társadalom egyes rétegeit érintő kedvezőtlen változások állnak. Ezzel egyidejűleg a szociális kiadások súlya is jelentős mértékben emelkedett. Tömörd Község Önkormányzata biztosítja a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. Igényelhető a méltányossági ápolási díj, átmeneti segély, krízistámogatás, temetési segély, közgyógyellátás, szociális étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés. A jogosultsági feltételeket részletesen a helyi rendelet tartalmazza. A rászorulók számára, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújt segítséget. 32

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Szervezett rendezvényeink: Farsang, Mikulás, Májusfa-állítás, gyereknapi programok, falunap, bál, csicsókázás, idősek napja b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttműködés megvalósul. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Közösségi összefogás: eseti adományok, összefogás jellemző 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nincs roma lakosság a településen, így nemzetiségi önkormányzat sincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Megélhetési, foglakoztatási gondok

Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás elősegítése

33

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2011-es adat

lélekszám arány %

Állandó népesség száma

275

100%

Gyermekek száma összesen

49

18%

Állandó népességből nő

138

50%

Állandó népességből férfi

137

50%

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

6

2%

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma

19

7%

Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

15

5%

Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma

9

3%

Állandó népességből a 15-17 éves nők száma

6

2%

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Demográfiai trend Év Gyermekek száma 0-17 éves korig

2008 57

2009 55

2010 47

2011 49

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

18. ábra: Gyermekek számának alakulása 17 éves korig, 2008-2011.

60

57

55

50

47

49

2010

2011

fő

40 30 20 10 0 2008

2009 év

Az érintett gyermekek létszáma, Csepreg HEP-jében jelenik meg adatként.

34

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 2008 4 0 2009 2 0 2010 2 0 2011 2 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

védelembe vett 18 év alattiak száma

0 0 0 0 0

Védelembe vett kiskorú gyermek 2012 után már nincs, veszélyeztetett kiskorú gyermek nincs. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi beteg kedvezményben fogyatékos részesítettek száma gyermekek száma 2008 13 0 0 2009 16 0 0 2010 20 0 0 2011 19 0 0 2012 15 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

0 0 0 0 0

37 38 38 69 n.a.

A települési önkormányzat jegyzője, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a törvényi feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az 1997. évi XXXI. törvény 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket Az adatok nehezen értelmezhetők, mivel tartós beteg nem egyenlő a fogyatékkal élő beteggel, az azonban egyértelműen látszódik, hogy egyre növekszik a lakosság szociális rászorultsága. 35

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Részesülnek a gyerekek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, ezen kívül az IPR pályázatnak köszönhetően esélyegyenlőségi támogatásban, valamint útravaló ösztöndíjban is, a Csepregi Általános Iskolán keresztül. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben Ingyenes kedvezményes résztvevők étkezésben étkezésre száma iskola résztvevők jogosultak száma 11-8. száma óvoda 13. évfolyam évfolyam 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Nyári étkeztetésbe n részesülők száma

0 0 0 0 0

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön minden gyermek magyar, vagy kettős állampolgár 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma

Ebből hátrányos helyzetű

2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma 0 0 0 0 0

Ebből hátrányos helyzetű

0 0 0 0 0

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma 0 0 0 0 0

Ebből hátrányos helyzetű

0 0 0 0 0

1 fő kettős állampolgárságú gyermek van az óvodában és 3 fő kettős állampolgárságú gyermek van az iskolában 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregátum.

36

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Csepreg Város Egészségházán keresztül hozzáférhetők ezen szolgáltatások. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés védőnői álláshelyek száma

A gyermekek létszáma Csepreg HEP-jében jelenik meg, így az, a csatolt települések létszámát is tartalmazza. HH gyerekek száma, HHH gyerekek száma, SNI gyerekek száma a védőnők által nincs külön nyilvántartva, ezt az iskola és az óvoda számszerűsíti. 4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar,

Háziorvos által ellátott esetek száma

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 0

20082012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Szombathelyen vehető igénybe ilyen szolgáltatás. Gondot jelent sok esetben, hogy a fejlesztésre, a rossz szociális helyzetű családok gyermekeinek lenne szükség, így anyagi problémák, vagy szállítóeszköz hiánya miatt nem tudják megoldani a Szombathelyre bejárást.

37

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 0 0 0 0 n.a.

Nincs családi napközi a településen. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai A gyermekek napközbeni ellátását Csepreg Város Önkormányzata által alapított és fenntartott Csepregi Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény egységében látják el. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg, maximum 18 fős létszámmal Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. Az óvodában a rendelkezésre álló férőhely elegendő, minden beiratkozó gyermek számára biztosított az óvodai ellátás; a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekekre nem jellemző, hogy alacsony arányban járnának óvodába. Ahol mégis előfordul, ott a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

0

Hány településről járnak be a gyermekek

0

Óvodai férőhelyek száma

0

Óvodai csoportok száma

0

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

0

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

0

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

0

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

0

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

0

0

Kisegítő személyzet

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

38

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű 0 0 0 0 0 0

Fő

2008. 0 2009. 0 2010. 0 2011. 0 2012. 0 2013. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

Nincs óvoda a településen. Az adatok Csepreg HEP-jében szerepelnek. óvodai óvodai óvodába beírt óvodai óvodai 3-6 éves korú gyógypedagógi gyermekférőhelyek feladat-ellátási gyermekek gyermekek csoportok ai csoportok száma száma helyek száma száma száma száma 2008 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves

4 éves

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés 39

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma fő fő 2010/2011 0 0 2011/2012 0 0 2012/2013 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

általános iskolások száma fő 0 0 0

napközis tanulók száma fő % 0 0 0 0 0 0

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma 5-8 1-4 összesen évfolyamon évfolyamon 2010/2011 0 0 0 2011/2012 0 0 0 2012/2013 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 0 0 0

5-8 évfolyamon 0 0 0

általános iskolai feladatellátási helyek száma

összesen

db 0 0 0

0 0 0

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

19

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

0

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

19

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

n.a.

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

n.a.

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Nem szaktanítást végző tanító 0 Szaktanítást végző tanítók száma 0 Szaktanítást végző tanárok száma 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 Gyermekvédelmi felelős 0 Iskolaorvos 0 Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Hiányzó létszám 0 0 0 0 0 0 0 0

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 0 2011/2012 0 2012/2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 40

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás (a továbbiakban: Szolgálat) a Csepregi Területi Gondozási Központ keretein belül működik 2004. októberétől. A szakfeladatként működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás formájában, az alapító okiratban foglaltak szerint. A szolgálat célja a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének szervezése, esetmegbeszélések rendszeresítése, szabadidős programok szervezése, nyári tábor, játszóház. Természetbeni segítségnyújtás a rászoruló családok számára, ruha és élelmiszersegély osztása, nyári gyermekétkeztetés. Szolgálat ellátási területe: Csepreg Város Önkormányzat közigazgatási területén kívül Tömörd és Tormásliget Községi Önkormányzatok közigazgatási területe. A felújított épületben az alapellátás működéséhez szükséges feltételek mellett a kliensek számára is igényes szolgáltatást tudnak nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának célja a gyermek testi, érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése gondozással, a megfelelő ellátások közvetítésével és szervezésével, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése. A Szolgálat feladata, hogy tájékoztassa a településen élő családokat azokról a jogokról, támogatásokról, ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak, a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával. Feladatuk információnyújtás, a tanácsadás, a segítő beszélgetés, és a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás. A Szolgálat feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a szolgálat családgondozást végez a család problémáinak rendezése érdekében. 6. kép: Területi Gondozási Központ logója

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/kepek/gondozas.jpg A Szolgálat tapasztalata szerint a gyermekek veszélyeztetettségének okai elsősorban a családok anyagi helyzetére, a növekvő munkanélküliségre, a szülő, szülők életvezetési problémáira, a gyermekek nevelésével összefüggő nehézségekre vezethetők vissza. Sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyek folyamatos elszenvedői a gyermekek. További jellemző ok a gyermekek elhanyagolása, problémát okoz a gyermekek mindennapos tisztálkodása, a megfelelő higiénés körülmények, a gyermekek környezetének rendben tartása. A Szolgálattal kapcsolatba kerülő családok száma folyamatosan nő. Nő az alapellátásban gondozott és a védelembe vett gyermekek és családok száma. Az elmúlt év során Szolgálat egyre több kamaszkorba lépő, magatartási és viselkedési problémával küzdő, szabálysértést elkövető gyermekkel került kapcsolatba. A Szolgálat célja a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének szervezése (pl.: esetmegbeszélések rendszeresítése, esetkonferencia szervezése), szabadidős programok szervezése, nyári tábor, játszóház, egyházi tábor segítése személyes részvétellel. Ajándékosztás Húsvétkor, Mikulásra, Karácsonykor. Természetbeni segítségnyújtás a rászoruló családok számára, EU élelmiszersegély, nyári gyermekétkeztetés szervezése.

41

Emellett a Szolgálat családgondozói konferenciákon, előadásokon, továbbképzéseken vesznek részt. A gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatok ellátását, a gyámhatósági ellenőrzéseket, a környezettanulmányok készítését, a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetését közösen együttműködve a gyámhivatal, a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintéző és a gyermekjóléti szolgálat végzi el. Környezettanulmány készítésére valamennyi védelembe vételi eljárás esetén, az ideiglenes hatályú elhelyezések és az átmeneti nevelésbe vételi eljárások és felülvizsgálataik esetében kerül sor. Emellett külön megkeresések alkalmával is készít környezettanulmányt. Családlátogatást, családgondozást folyamatosan végez. A Szolgálat a Gyámhivatal által átmeneti gondozásba vett gyermekek családjait is rendszeresen látogatja és próbálja visszagondozni a gyermekeket családjukba. A gyermekek veszélyeztetettségének okai a kezelt probléma típusa szerint: Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Szenvedélybetegség-általában alkoholizmus Fogyatékosság, retardáció A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák védelme, segítése, támogatása. Ösztönzi az anyát arra, hogy olyan életvitelt folytasson, ami nem veszélyezteti a magzatot. Az anya figyelmének felhívása a védőnővel való rendszeres kapcsolattartásra. Tájékoztatni kell az anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, ellátásokról, illetve segítséget kell nyújtani abban, hogy pl.: a Gyed-et, családi pótlékot hol, milyen formában tudja megigényelni. A továbbiakban a Szolgálat feladata, hogy tanácsokkal lássa el az anyát, hogy megfelelően ellássa gyermekét. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata még, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. Folyamatos, rendszeres kapcsolat alakult ki a védőnői szolgálattal, gyermekorvossal, az általános iskolával, óvodával, rendőrséggel. A Védőnői Szolgálat és a gyermekorvos a jelzőrendszer szerves részét alkotja. A védőnő és a gyermekorvos munkájából adódóan a gyermekek intézményi nevelése előtt betekintést nyer egy-egy család életébe, szociális helyzetébe, azonnali jelzésnek kell érkezni tőlük, ha a gyermek nevelése, ellátása során hiányosságot, tartós elhanyagolást észlelnek. A jelzőrendszer jól működik, így az óvoda, iskola, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, intézményi dolgozók, rendőrség, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, védőnő gyermekorvos rendszeresen részt vesznek esetmegbeszéléseken is. e) gyermekvédelem A Csepregi általános iskolában gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el ezt a feladatot, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt segítséget, szociális jelzőrendszer működik. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások SOS lehetőségek Kőszegen, valamint a Kőszegi Nagy László EGYMI. Anyaotthon és családotthon Szombathelyen, Gencsapátiban található, azonban Gencsapátiban férőhely hiányában más településről jövőt nem fogad. Szombathelyen a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmenti Otthonát üzemelteti, összesen 40 férőhellyel, kizárólag Szombathelyről és annak vonzáskörzetében élőket helyezik el várakozási lista alapján.

42

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Településünkön E-Magyarország pont működik 6 db számítógéppel. Az alapfokú oktatás és nevelés a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola-alapfokú művészetoktatási intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény fenntartása révén biztosított. Tormásliget Község Önkormányzat tagja az Intézményt fenntartó Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulásnak. A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva az Intézményben biztosított a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és a valódi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél nevelésben-oktatásban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezette A településen élő tanköteles tanulók jellemzően ebbe az intézménybe járnak. Az intézményben működő csoportok, osztályok óvodai/tanulói összetételére odafigyelnek, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s gyermekek arányának kiegyenlítettségére törekszik az intézmény vezetése. Az intézményben a korábbi időszakban csak enyhe értelmi fogyatékos tanulók alkotnak külön 1-1 összevont osztályt alsó és felső tagozaton egyaránt. E szegregált nevelés-oktatás szervezési gyakorlatra a tanulók szakértői határozatában is utalás található. A 2010/11. tanévtől az általános iskola alsó tagozatán az óvodához hasonlóan integráltan folyik majd enyhe értelmi fogyatékosok nevelése, oktatása. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálatból kitűnik, hogy az eddigi pedagógiai munka legtöbbször eredményesen biztosította a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek nevelését, oktatását, s ezt kell folytatni a továbbiakban is a tanulók szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek többsége igénybe veszi az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat. A 2009/2010. tanévben 8 magántanuló közül 7, roma szokásokra hivatkozva kérte felmentését a mindennapi iskolába járás alól. Elsősorban az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédő kolléga odafigyelő, támogató részvételével bevonták őket az intézmény által biztosított programokba, hozzásegítjük őket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez (ingyenes tankönyvek, étkezés, Útravaló programban sikeres pályázat, szüleikkel, családsegítővel, jegyzővel folyamatos kapcsolattartás, ügyintézés, fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások szakember vezetésével stb.). Az intézményben nagyrészt rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyerekek/tanulók eredményes nevelésének, oktatásának személyi és tárgyi alapvető feltételei. Gyógypedagógusokból, fejlesztő pedagógusokból álló csoport munkáját egy ezzel a feladattal megbízott pedagógus koordinálja, szorosan együttműködve az ifjúsági és gyermekvédelmi felelőssel. Többek között az IPR pályázat megvalósításán is ők dolgoznak. Az intézmény pedagógiai programját, oktatási, nevelési gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy 2008ban még korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és kulcskompetenciákat fejlesztő programokat kevés pedagógus alkalmazta nevelő-oktató munkájában. A 2009/10. tanévben sikeresen pályázatot nyújtottak be a TÁMOP 3.1.4/08/2. a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című felhívásra.

43

Az óvodában a rendelkezésre álló férőhely elegendő, minden beiratkozó gyermek számára biztosított az óvodai ellátás; a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekekre nem jellemző, hogy alacsony arányban járnának óvodába. Ahol mégis előfordul, ott a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni. Az intézményben az országos átlagot eléri az SNI tanulók száma, ezt nehéz csökkenteni, de a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek, és támogatják a többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulásukat. A hátrányos helyzetű tanulók zenei nevelésében, képességeik maximális kibontakoztatásában különösen fontos az esélyegyenlőség biztosítása. Az egyéni hangszeres oktatás során rendkívül szoros intellektuális és érzelmi kapcsolatba kerül tanár és növendék. Ez a bizalmas személyes kapcsolat lehetővé teszi a tanár számára, hogy megismerve hátrányos helyzetű növendékei különböző problémáit, hatékonyan segítsen azok megoldásában. A hangszeres tanár egyéni mentorként irányíthatja a hátrányos helyzetű tehetséges növendék zenei fejlődését, szorosan együttműködve a szolfézs tanárral és más hangszeres tanárokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek problémáival gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkozik heti 11 órában. A Csepregi Petőfi Sándor Művelődési – Sportház és Könyvtár közművelődési és könyvtári tevékenységével biztosítja a környező kistelepülések esélyegyenlőségét. Az intézmény önálló jogi személy, ezáltal szakmai önállósága biztosított. Az intézmény fő feladata, a kulturális esélyegyenlőség biztosítása, a kultúrához, információhoz való hozzájutás, a közösségi tér biztosítása, hiszen a vidéki emberek mindig kulturális hátrányban vannak nagyvárosi, fővárosi társaikhoz képest. 7. kép: Farsang 2012

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Farsang_12/index.html h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Intézményi szinten biztosított a Csepregi Óvoda és Bölcsőde épületében, valamint a hétvégi és szünidei gyermekétkeztetést a Csepregi Területi Gondozási Központ látja el. Az intézmények nyitva tartása, igény alapján a szülői munkarendhez igazodik. Az ingyenes tankönyv biztosított. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs erre vonatkozó tapasztalat. 44

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Előnyben részesítés beiskolázási segély, a térítésmentes, 50%-os étkezés, ingyen tankönyv, rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény juttatásával, korrepetálás, életvezetési tanácsadás, programokhoz, kiegészítő, fejlesztő oktatáshoz való térítésmentes hozzáférés. Iskolabusz biztosított, ami az általános iskolások otthonukból a Csepregi iskolába, valamint az oktatási intézményből otthonukba történő szállítását nyújtja, biztonságos körülmények között. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A nevelésnél különleges figyelmet fordítanak az Intézmények a következőkre: Érvényt kell szereznünk a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Szükséges az óvoda nyitva tartási idejének a felülvizsgálata és a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása. Minden évben meg kell vizsgálnunk a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Törekednünk kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem - erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Az önkormányzat az esélyegyenlőség érdekében biztosítja – az önkormányzat költségvetési rendeletében – az óvodai kirándulásokhoz, bábszínházi előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján étkezési térítési díjkedvezményt. Megteremti annak feltételeit, hogy az intézményben a közreműködők továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és az iskolapszichológiai tevékenység. Megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a NYME Regionális Központtal milyen további együttműködés köthető. Ennek keretében továbbképzésekkel, mentorálással segíteni kell a kompetencia alapú nevelés bevezetését minden óvodai csoportban, és kialakítani a hozzá szükséges infrastruktúrát. Külső szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, védőnő, gyermekorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichológus, civil szervezetek, szülői közösség, esélyegyenlőségi szakember, közoktatási szakértő) segíti a családokkal való szorosabb együttműködést, el kell érni, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdje meg iskolai tanulmányait. Rendkívül fontosnak tartjuk az időben megkezdett fejlesztést, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelően képzett óvodapedagógus, védőnő és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora előtt ők állnak kapcsolatban. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciáik fejlesztése a másik rendkívül fontos feladatunk. Mentális higiénéjükre is figyelnünk kell, lehetőséget teremtve arra, hogy képesek legyenek a folyton változó oktatási rendszerünkben helytállni. Tréningek szervezése, szakmai sikerek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, lehetőség a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak. Az Önkormányzat területén nincsen egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltató tevékenységet folytató intézmény.

45

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Tömördön nem található ilyen szolgáltatást végző intézmény, ezek az adatok a társult intézmények települési HEP-jében lelhetők fel. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs erre vonatkozó tapasztalat. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A Csepregi Zeneiskolában az évek során amatőr és hivatásos muzsikusok, értő koncertlátogató közönség nevelődött, így a Zeneiskola a közösségi tér egyik színfoltja lett. A közel ötven év a Csepregi térség zeneoktatásának sikerét mutatja, a közel negyven zenei pályára lépett volt tanítványunk. Ezt a zeneiskola indította el és alapozta meg zenei pályafutásukat. Ma már volt növendékeink hozzák gyermekeiket beiratkozásra, és kísérik értő figyelemmel gyermekük zenei fejlődését. A zeneiskola oktató-nevelő munkájának sikerét igazolja a 2007. december 28-án elnyert „Kiváló alapfokú művészetoktatási intézményi” minősítés. Az 1968-ban beindított zeneiskolai oktatás valódi hagyományokra épült. Zeneiskolánk a mai napig a térség zenei életének meghatározó intézménye, és ezt az elődeinktől örökölt szerepet meg is kell őriznünk. Csepreg vidékén élő zenét tanulni kívánó fiatalok előtt is nyitva állnak a zeneiskola kapui, hiszünk Kodály Zoltán elveiben, miszerint: „A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkincsé tenni. Kapja meg belőle részét minden magyar gyermek” A közel 160 tanulónk tizenöt hangszer, illetve elmélet és zenekar közül választva tanulhat. A zenei oktatás Csepregen illetve Bükön folyik. Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, kürt, tenorkürt, baritonkürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, gitár, zongora, hegedű gordonka. Elméleti tanszakok: szolfézs-zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom) stílusismeret. Egyéb tanszakok: zenekar, kamarazene. Színművészeti ágon: színjáték: dráma és színjáték, beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret. Tanáraink, növendékeink rendszeres szereplői városi és a környező települések rendezvényeinek, ünnepségeinek. A zeneiskola sajátos színfoltja a közoktatásnak. A hangszeres zene oktatásán túl feladatunk a „személlyel” való törődés. Tanáraink hangszeres órákon hetente kétszer, egyéni foglakozásokon találkoznak növendékeikkel. A tananyag eszköz a kezünkben, amelynek segítségével fel kell tárnunk az utat tanulóink előtt, egyéni adottsága, képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségeire. A zeneiskola természetesen a személyre szóló fejlesztés mellett, további tevékenységekkel színesítheti Csepreg város arculatát. Az iskola rendezvényein szívesen muzsikálnak növendékeink akár szóló, akár kamaracsoportokban. Rendszeresen szerepeltünk nemzeti ünnepeinken, iskolai karácsonyon, iskolai ünnepeken, nyílt napon, pedagógusnapon, illetve az iskola-fenntartó települések rendezvényein, ünnepein. A színjátszó csoportokban is többször közreműködnek tanulóink hangszeres betétekkel. Az Csepregi Óvodával az érdeklődő óvodásoknak zeneovis csoportokban lehetőségük van játékos formába betekintést nyerni a zene birodalmába. Hangszeres bemutatókat tartunk, illetve „Mikulásváró” hangversenyt adunk az óvodásoknak. Zeneovisaink legnagyobb része később zeneiskolánk hangszeres tanulója lesz. Minden évben visszatérő események: karácsonyi hangversenyek, hangszerbemutatók az óvodákban, növendékhangversenyek, tanszaki hangversenyek, tanári hangverseny, tehetségkutatás, Répce-menti fesztivál, tanévzáró hangverseny. 46

Zeneiskola művészetpedagógiai célkitűzése,ami összhangban van a közös értékekkel is: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonnyá tesz más szépségek iránt." Bárdos Lajos gondolataiból merítve feladatunknak tartjuk, hogy a művészeti oktatás-nevelés sajátos eszközeivel érzelmileg gazdag, sokrétűen gondolkodó, biztos értékrendű, értékalkotásra képes, embereket neveljünk. A Zeneiskola növendékei rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el, valamint NÍVÓ díjjal térnek haza versenyekről, szemlékről. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Biztosított az iskolabusz, tankönyvtámogatás 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Közösségi tér felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van.

Közösségi tér, játszóház vizesblokk rész felújítása, sikeres pályázat esetén

8. kép: Farsang 2012

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Farsang_12/index.html 9. kép: Farsang 2012

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Farsang_12/index.html 47

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

férfiak nők férfiak 2008 98 98 84 2009 80 96 66 2010 100 95 91 2011 102 96 92 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

nők 94 85 90 92 n.a.

Munkanélküliek férfiak 14 14 9 10 n.a.

nők 4 11 5 4 n.a.

19. ábra: A női foglalkoztatottság és munkanélküliség helyzete 2008-2011. között. Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 100

95

90 85

80

75 2008 foglalkoztatottak

2009 munkanélküliek

2010

2011

munkavállalási korúak száma

A női lakosságszám foglalkoztatásának vizsgálata során megállapítható, hogy a munkavállalási korúak 1 fős növekedésével, valamint a foglalkoztatottak 2 fős emelkedésével a 2010 évről 2011 évre 1 fővel csökkent a munkanélküliek száma, így a nők foglalkoztatási helyzete kissé javult. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei szakiskola/ gimnázi érettségi főiskola egyetem munkanélk 8 általánosnál um alacsonyabb 8 általános szakmunkásüli nők végzettségű képző száma 2008 4 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 11 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 5 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 4 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

48

bölcsődei működő férőhelyek bölcsődék száma száma önkoregyéb mányzati 2008 11 0 0 0 2009 10 0 0 0 2010 7 0 0 0 2011 8 0 0 0 2012 9 0 0 0 Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 3 év alatti gyermekek száma a településen

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Ilyen jellegű program Szombathelyen vehető igénybe. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Erre vonatkozóan nincs adat, általánosságban elmondható, hogy a környékbeli nagyvállalatok megszűnése után, a női képzetlen munkaerőnek még nehezebb elhelyezkedni. A bejárás a környező településekre, Csepregre, Bükre, Szombathelyre megoldott, bár gyermek mellett sok esetben nehézségeket okoz. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs ilyen helyi tapasztalat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Nincs helyi intézmény. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma védőnők száma 2008 0 11 2009 0 10 2010 0 7 2011 0 8 2012 0 9 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

átlagos gyermekszám védőnőnként 0 0 0 0 0

49

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nem áll rendelkezésre információ. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településünkön nincs ilyen szolgáltatás, a megyében a rászorulók a következő otthonokat kereshetik fel: • • •

A Pálos Károly Család-segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona Szombathely Vasvár Hegyháti Jóléti Szolgálat Közalapítvány Családok Átmeneti Otthona Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény, Gencsapáti gyermekotthon, anyaotthon

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Férőhelyek száma

önkormányzati anyaotthon a településen

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében 2 2 2 2 2

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen 0 0 0 0 0

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében 1 1 1 1 1

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 5 0 2009 5 0 2010 5 0 2011 5 0 2012 5 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

Közgyűlések tagjai Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

Az adatok alapján a nők a közéletben hátrányba szorulnak. Világszerte aggasztó jelenség, hogy nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politikai döntéshozatal valamennyi, országos és helyi szintjén egyaránt. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Szülőség és a munka, gyermekelhelyezés, felügyelet, elszigetelődés GYES, GYED alatt, után, visszatérés nehézségei a munkapiacra, egyedülálló nők, elvált nők, családfenntartó nők, özvegy, nagycsaládos édesanyák problémái, családi napközi hiánya, anyaotthon, családok átmeneti otthona hiánya.

50

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Helyben kevés munkalehetőség van a nők foglalkoztatására

Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás elősegítése

10. kép: Tömörd régen és napjainkban

Forrás: http://www.tomord.hu/news/Nemeth_Krisztina/Tomord_Ekszerdoboz-Nemeth_Krisztina.pdf

51

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 25 2009 23 2010 24 2011 24 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 39 35 34 36 n.a.

összes nyugdíjas 64 58 58 60 n.a.

20. ábra: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2008-2011. között 65 64 63 62

fő

61 60 59 58 57 56 55 2008

2009

2010

2011

év

A nyugdíjkorhatár évenkénti változásával, valamint a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulás miatt, pontosan nem állapítható meg a nyugdíjasok összlétszáma. A táblázat adatai nem tükrözik pontosan a település nyugdíjas lakosságának számát, mivel vannak olyan időskorúak, akik nem jogosultak ellátásra, így nehéz anyagi körülményekkel kell számolniuk. Az adatok vizsgálata alapján azonban megállapítható, hogy számuk lassan növekszik. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Közalkalmazotti jogviszonyba nem állhatnak, jogszabályi változások miatt a nyugdíjra jogosultság folyamatosan változik. A településen élő nyugdíjasok közül csak néhányan dolgoznak korábbi munkahelyükön. Jelentős számban vannak azok, akik inkább a családi életben segítik családjukat, például az unokák felügyeletében, ellátásában. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkanélküliek aránya is folyamatosan nő az országban, így helyi szinten is, a nyugdíjasok elhelyezkedési lehetőségei egyre szűkülnek.

52

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az évek során kialakultak elhagyhatatlan programjaink: mikulás, farsang, gyereknap, idősek karácsonyi köszöntése, falunapi programok. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az 51 év felettiek nehezen tudnak elhelyezkedni, a 6.2.3. táblázat alapján. A legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma fő 2008 18 2009 25 2010 14 2011 14 2012 n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

55 év feletti Tartós regisztrált munkanélküliek munkanélküliek száma száma fő % fő 3 17% 6 4 16% 9 2 14% 8 3 21% 3 n.a. n.a. n.a.

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő

% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

21. ábra: 55 év feletti regisztrált munkanélküliek számának alakulása, a regisztrált munkanélküliek százalékában 2008- 2011 között

4,5 4 3,5

%

3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

év

53

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 41 2009 38 2010 40 2011 43 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

Tömördön nem található nappali ellátást biztosító intézmény, az idős lakosság az idősek klubját is felkeresheti Csepregen. A Csepregi Területi Gondozási Központban mindenki számára elérhető ez a szolgáltatás, intézményi gépjárművel az oda és hazaszállítás előzetes egyeztetés alapján megoldható. A nappali ellátást igénybe vevők számára fizikai, szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatást szervez, a szabad vallásgyakorlás lehetőségét biztosítja. 22. ábra: A 64 évnél idősebb lakosság számának alakulása: 50 45 40 35

fő

30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

év

A 64 évnél idősebb korosztály száma a vizsgált időszakban növekszik,így az idősek is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

54

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Minden hónapban helyi vérvétel lehetősége biztosított. Az egészségügyi szakellátás igénybevétele, szűrővizsgálatok, szociális szolgáltatások és ezek tájékoztatása a Csepregi Területi Gondozási Központ, Csepreg Város Egészségháza és a Háziorvos szervezésében megoldott. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Helyben E-Magyarország pont várja a lakosságot. c) idősek informatikai jártassága A teljes időskorú lakosság körére vonatkozóan igényfelmérés nem történt. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Önkormányzat évente több alkalommal szervez az időskorúak számára is programokat. Jelentős események: idősek napja, idősek találkozója, falunap, egyházi programok, jeles napokhoz kötődő rendezvények, közös kirándulások 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A kevés jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok Pályázati lehetőségek útján életszínvonal emelkedés életszínvonal emelkedésének segítése. elősegítése

11. kép: Szent Ilona-szobor

http://www.kozterkep.hu/~/19088/Szent_Ilona_szobor_Tomord.html# 55

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 3 2009 3 2010 3 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 0 0 1 0 n.a.

A Vas megyei átlaghoz viszonyítva 2010-ben, vagyis 257688 lakónépesség számra 2513 fő megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő jut, azaz 0,98 %, így Tömördön ez az arány 1,11 %. Megállapítható, hogy a megyei átlaghoz képest több mint 10 %-kal nagyobb arányban részesülnek az emberek ellátásban, vagyis a lakosságon belül a megváltozott munkaképességű személyek és az egészségkárosodott személyek száma nagyobb, feltételezve, hogy a megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek igénybe veszik az ellátást. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A településen nincs nappali ellátás fogyatékkal élők számára. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők esetében helyben nehéz munkát találni, több lehetőség kínálkozik a környező településeken, többnyire a megyeszékhelyen, Szombathelyen. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs hátrányos megkülönböztetés.

56

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Önálló életvitelt támogató helyi intézmény nincs. Az önálló életvitel támogatásáról, életvezetési képesség megőrzéséről a Csepregi Területi Gondozási Központon belül, a Családsegítő Szolgálat gondoskodik, így pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, házi segítségnyújtást biztosít.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékossággal élők igényt tarthatnak a fogyatékossági támogatásra. Körülményeik javítása érdekében igénybe vehetnek még különböző kedvezményeket, vagyis: utazási kedvezmény, gépjárműszerzési támogatás, parkolási kártya, autó átalakítási támogatás. Sajnos azonban a tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezek a pénzösszegek elég alacsonyak, így a fogyatékkal élők megélhetése nagyon nehéz. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Általánosságban jellemző, hogy a fogyatékkal élők, mindennapi életük során, fogyatékosságukra való tekintet nélkül, minden fajta segítséget megkapnak a közösség tagjaitól, hogy a nem akadálymentesített épületekben fellépő nehézségek ellenére teljes körű kiszolgálást kapjanak, valamint, hogy az akadályok áthidalásra kerüljenek. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az akadálymentesítés alapvető célkitűzése, hogy a közösségi épületek használata mindenki számára kényelmesebbé váljon, hogy az akadálymentesítés egy olyan folyamat legyen, melyet minden társadalmi réteg közvetlen előnyöket jelentő fejlődésnek éljen meg. A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek teljes körű akadálymentesítése szükséges. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés minden fogyatékosságra kiterjedően megvalósul. Az Intézményekben teljes körű akadálymentesítettség szükséges. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem rendelkezünk információval. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közlekedésfejlesztési célkitűzéseink során a társadalom valamennyi rétegének igényeit figyelembe kell venni. Kiemelt területként kell kezelni a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes, illetve gyerekkocsit 57

toló nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedésfejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell építeni, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell venni ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor – elvben - a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani számos utcán, figyelembe véve a kerekes székek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. Erre a szűk utcákon a meglévő közterület-szélesség nem mindig teremt lehetőséget, de a felújítások során törekedni kell arra, hogy a járdák szélessége legalább az utca egyik oldalán elérje a szabvány szerinti szélességet. Ahol a geometriai viszonyok lehetővé teszik, ott már teljesült ez a feltétel, ahol pedig jelenleg nincsenek meg ezek az adottságok, ott a hálózat rekonstrukciós programban kell szerepeltetni ezek kialakítását. Az út rekonstrukciók és útépítések során a mozgáskorlátozottak, továbbá nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók stb. érdekében a járda építések során következetesen kerülni kell a számukra közlekedési akadályt képező (tégla, fejkő vagy egyéb nagy dilatációs hézaggal kialakítandó) burkolatok alkalmazását. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. A helyi tömegközlekedés vonalain, különösen azokon a vonalakon, ahol nagyobb számban idősebbek közlekednek, rendszeresen bővíteni szükséges az alacsony autóbuszok számát. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes, burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, buszváró peronok kiépítésével. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Közterületi parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. Új középületek elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az önkormányzat éves költségvetésének megalkotása során különösen gondot kell fordítani az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosításához szükséges források megteremtésére. Ami azt jelenti, hogy minden költségvetési évben megteremtődik a mozgástér e fontos célkitűzés aktuális időszakra eső szakaszának megvalósulására. A program további feladatainak végrehajtása – a pénzügyi forrásoknak, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően – folyamatosan kerül megvalósításra. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs ilyen helyi szolgáltatás. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Szombathelyi központjával együttműködve megoldott.

58

7.3.1. számú táblázat: Intézmények illetékességi területei Tömörd: perc km Építésügyi Hivatal Szombathely 0:18 17,231 Építésügyi körzetközpont Kőszeg 0:18 17,495 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Szombathely 0:18 17,231 Gyámhivatal Csepreg 0:5 5,49 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Szombathely 0:18 17,231 Kistérségi ÁNTSZ Szombathely 0:18 17,231 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Szombathely 0:18 17,231 Körzeti Földhivatal Szombathely 0:18 17,231 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapítányság Veszprém 1:47 114,604 Megyei földhivatal Szombathely 0:18 17,231 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Szombathely 0:18 17,231 Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Győr 1:31 90,357 Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Győr 1:31 90,357 Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Tanakajd 0:25 26,534 Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Szombathely 0:18 17,231 MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Szombathely 0:18 17,231 Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Szombathely 0:18 17,231 Felügy. Munkaügyi központ kirendeltsége Kőszeg 0:18 17,495 NeKI Kirendeltség Szombathely 0:18 17,231 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Szombathely 0:18 17,231 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Győr 1:31 90,357 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság Győr 1:31 90,357 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Okmányiroda Csepreg 0:5 5,49 Országos Egyéni Választó Kerületek Kőszeg 0:18 17,495 Polgármesteri hivatalok Csepreg 0:5 5,49 0:18 17,495 Rendőrkapitányság Kőszeg Szociális és gyámhivatal Szombathely 0:18 17,231 Tűzoltóság Csepreg 0:5 5,49 Városi Bíróság Kőszeg 0:18 17,495 Városi Ügyészség Kőszeg 0:18 17,495 Vízügyi Igazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Forrás: https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=int_ill&rq_proc=response * Az elérési idők meghatározása során az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h)számoltunk.

59

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élők részére a 102/2011.(VI.29.) sz. Korm. rendelet biztosít különböző igénybe vehető juttatásokat. Ilyen pl.: a gépjármű szerzési támogatás, és a személygépjármű átalakítási támogatás. Némi segítséget jelent a parkolási igazolványok beszerzése is. A fogyatékkal élők utazási kedvezményeket is igénybe vehetnek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Felújítás nyertes pályázat esetén

12. kép: Közösségi kemence a Faluháznál, kempingezési lehetőséggel festői környezetben

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Kemping/index.html

60

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Önkormányzatunk kiemelt feladatának tartja a helyi önszerveződő közösségek megalakulásának segítését, a környékbeli civil szervezettekkel történő kapcsolattartást. Rendszeres az Önkormányzat, és a környező települések civil szervezeteinek együttműködése, kölcsönösen segítik egymást a különböző rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkben, amit még jobban erősíteni kell. Tömördön jelenleg működő szervezet: a TÖMÖRD KÖZSÉGÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Közalapítványunkat Tömörd Község képviselő testülete hozta létre 2006-ban. Célunk: • a község kulturális hagyományainak megőrzése, ápolása, • a kulturális élet ösztönzése, • a község építészeti örökségének és természeti értékeinek megőrzése, esztétikus fejlesztése, szépítése, • a rendszeres sport-, felüdülés biztosítása, • egészséges életmód kialakítása, • szabadidős tevékenységek szervezése. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Községünkben a civil szervezetek hiánya miatt, a helyi lakosság nagy számban vesz részt a térségi civil szervezetek programjain. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük, és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A partnerség szoros együttműködésben nyilvánul meg a szektorok szereplői között. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatallal együttműködve gondoskodik az egészségügyi, közoktatási, szociális, a belső ellenőrzési és a könyvtári szolgáltatási feladatok ellátásáról. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs nemzetiségi önkormányzat e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Jelenleg nincs helyi civil szervezet. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szereplők közvetlenül nem vesznek részt a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Tömörd településén, viszont eseti adományaikkal, felajánlásaikkal, támogatásaikkal nagyban hozzájárulnak az esélyegyenlőség biztosításához is.

61

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a Községben dolgozó, és területileg illetékes szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési és közművelődési szakemberek. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésében segítséget nyújtottak előzetes szóbeli megkeresésre, valamint a Fórum aktív résztvevőiként az elkészítési jegyzékben szereplő szakemberek, valamint a település érintett célcsoportjainak képviselői. Módszere, az egyedi kapcsolattartás, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd a HEP Fórumon a beazonosított problémákra fejlesztési lehetőségek kigondolása, együttműködések megszervezése. Intézkedési tervek kidolgozása utólagosan a Fórum alapján történik. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Tömörd Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja, az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján,–n közzétételre kerül a helyben szokásos módon, így az állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismeri a lakosság, és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 13. kép: Kettős kereszt avatás a Szent Ilona Templomnál 2012.06.03.

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Kettos_Kereszt_atadas/index.html

62

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Nők

Idősek Fogyatékkal élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás elősegítése. „Dolgozz a jövődért!”

Megélhetési, foglakoztatási gondok Közösségi tér felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van.

Közösségi tér, játszóház vizesblokk rész felújítása, sikeres pályázat esetén. „Játsszunk együtt!” Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás Helyben kevés munkalehetőség van a nők elősegítése foglalkoztatására „Nő a tét!” A kevés jövedelemmel rendelkező Pályázati lehetőségek útján életszínvonal nyugdíjasok életszínvonal emelkedésének emelkedés elősegítése „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” segítése. Járdák, utak rossz állapota, amely Felújítás nyertes pályázat esetén korlátozza a fogyatékos személyek „Gördülékenyen közlekedek!” közlekedését

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Pályázati lehetőségek útján mélyszegények foglalkoztatásának elősegítése. „Dolgozz a jövődért!”

Gyermekek

Közösségi tér, játszóház vizesblokk rész felújítása, sikeres pályázat esetén. „Játsszunk együtt!”

Nők

Pályázati lehetőségek foglalkoztatás elősegítése. „Nő a tét!”

Idősek Fogyatékkal élők

útján

női

Pályázati lehetőségek útján idősek életszínvonal emelkedés elősegítése. „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” Utak, járdák felújítása nyertes pályázat esetén. „Gördülékenyen közlekedek!”

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek. Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szülők, iskola, óvoda, Önkormányzat. Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek. Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat, civil szervezetek Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Lakosság, önkormányzat Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

63

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol biztosítani tudjuk a lakosság jólétét, életminőségének folyamatos javítása mellett, olyan támogatói környezet működtetésével, amely: o erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmust, a társadalmi szolidaritást, különös figyelmet fordít az egészségmegőrzésre, o kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, o tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul, „garantálja, hogy mindenki tudjon mosolyogni!” 14. kép: Húsvéti tojáskeresés a szabadtéri kiállításnál

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Tojaskereses2012/index.html

64

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

1. „Dolgozz a jövődért!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Megélhetési, foglakoztatási gondok a szegény lakosság körében.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Családok anyagi biztonságának megteremtése, munkahelyek biztosítása • érintettek együttműködése • családok anyagi helyzetének javítása • munkahelyek biztosítása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Adatbázis létrehozása a szegény lakosságról Igényfelmérés a rászorult lakosság körében Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Pályázatfigyelés Pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Tényleges segítségnyújtás, munka Visszacsatolás

Résztvevők és felelős

Mélyszegénységben élők Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Partnerek

Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, munkahelyek, projektmenedzsment Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o o

Képző

intézmények,

Foglalkoztatást igénylők száma Elhelyezkedettek száma Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, munkahely megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

65

Intézkedés címe:

2. „Játsszunk együtt!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Közösségi tér felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Játszóház felújítása. Közösségi tér állapotának javítása. Közösségi kapcsolatok építése. Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Játszóház vizesblokk helyszín igényfelmérése Kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel Feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Lakosság, önkormányzat Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Lakosság, önkormányzat, tervező, kivitelező, projektmenedzsment Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.

o o o

Fejlesztés megvalósulása Lakosság megelégedettsége, kérdőivek Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően. támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

66

Intézkedés címe:

3. „Nő a tét!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Megélhetési, foglakoztatási gondok a női lakosság körében.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Családok anyagi biztonságának megteremtése • érintettek együttműködése • családok anyagi helyzetének javítása • női munkahelyek biztosítása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Adatbázis létrehozása a női lakosságról Igényfelmérés a rászorult lakosság körében Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Pályázatfigyelés Pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Tényleges segítségnyújtás, munka Visszacsatolás

Résztvevők és felelős

Női lakosság Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Partnerek

nők, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek, projektmenedzsment Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő(k) pontokba Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján szedve valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

o o o o o

Foglalkoztatást igénylő nők száma munkanélküliségi ráta nők Elhelyezkedettek száma Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, munkahely megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

67

Intézkedés címe:

4. „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az idősek, egyedül élő nyugdíjasok anyagi nehézségei.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Pályázati lehetőségek útján idősek és egyedül élő nyugdíjasok életszínvonal emelkedése Sikeres pályázat, támogatás elnyerése, életszínvonal emelkedés eléréséhez Idős lakosság megelégedettsége Idős lakosság életminőségének, jobb anyagi helyzetének fenntartása

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, Pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Résztvevők és felelős

idős lakosság Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Partnerek

lakosság, Önkormányzat, projektmenedzsment Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o o

Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, életvitel megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

68

Intézkedés címe:

5. „Gördülékenyen közlekedek!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

o o o o o

Utak, járdák hibáinak kijavítása Sikeres pályázat Utak, járdák hibáinak kijavítására Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése Jól járható utak, járdák

1. helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel 2. feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése 3. Pályázati lehetőségek figyelése. 4. Engedélyek, pályázatbenyújtás 5. Nyertes pályázat – finanszírozás 6. Kivitelezés 7. Fenntartás Lakosság, önkormányzat Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő Testülete

Partnerek

Lakosság, önkormányzat, tervező, kivitelező, projektmenedzsment, Tömörd Község Önkormányzat Képviselő Testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően. támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

69

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Az feltárt intézkedés esélyegyenlőségi címe, probléma Intézkedés sorszáma megnevezése megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Családok 1 „Dolgozz a Megélhetési, jövődért!” foglakoztatási anyagi gondok a szegény biztonságának lakosság körében. megteremtése, munkahelyek biztosítása

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 „Játsszunk Közösségi tér együtt!” felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van..

Játszóház felújítása. Közösségi kapcsolatok építése Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Gazdasági program, Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés (humán, eredményességét Az intézkedés Az intézkedés mérő pénzügyi, eredményeinek megvalósításának technikai) fenntarthatósága indikátor(ok) határideje

Tömörd 2018.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Munkanélküliségi ráta

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Tömörd 2016.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Fejlesztés megvalósulása közösségi tér/ lakosság szám arány javulása. Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztráció, szervezés, logisztika, támogatás

támogatás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Játszóház vizesblokk helyszín igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

70

III. A nők esélyegyenlősége 1 „Nő a tét!”

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”

Megélhetési, foglakoztatási gondok a női lakosság körében.

Az idősek, egyedül élő nyugdíjasok anyagi nehézségei.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 „Gördülékenyen Járdák, utak közlekedek!" rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Családok anyagi biztonságának megteremtése, női munkahelyek biztosítása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek útján idősek és egyedül élő nyugdíjasok életszínvonal emelkedése

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Utak, járdák hibáinak kijavítása Pályázatfigyelés utak, járdák hibáinak kijavítására Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése Jól járható utak, járdák

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Tömörd 2015.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

munkanélküliségi ráta, nők

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Tömörd 2014.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Idősek körében az Szakemberek, önerő, 1 főre jutó támogatás, jövedelem sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

2017.06.30 Tömörd Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Adminisztráció, pályázat, támogatás

támogatás

71

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

ROMÁK/ MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: o TGK és o Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat

FOGYATÉKKAL ÉLŐK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport o Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal o TGK

IDŐSEK egyenlőségével foglalkozó munkacsoport: o TGK

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat képviselője, partnerek képviselője helyi esélyegyenlőségi referens

NŐK esély-egyenlőségével foglalkozó munkacsoport o TGK o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat o Művelődési Ház

GYEREKEK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport o Óvoda, bölcsőde, iskola o Művelődési Ház, Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

73

A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori Polgármester felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

74

o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

75

76

77

78

79