Helyi Esélyegyenlőségi Program. TÖMÖRD Község Önkormányzata Felülvizsgálat:

Helyi Esélyegyenlőségi Program TÖMÖRD Község Önkormányzata

2013.08.26. Felülvizsgálat: 2015. 11. 12.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................... 5 (5) Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 17 Célok .......................................................................................................................................................... 17 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 18 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 18 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 21 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 48 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 76 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 82 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 88 Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Kettos_Kereszt_atadas/index.html ............. 88 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 89 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 89 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 89 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 89 Jövőképünk....................................................................................................................................... 90 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 91 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 96 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 98 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 98 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 98 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................... 100 Nyilvánosság .................................................................................................................................. 100 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 101 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................... 102

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tömörd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1. kép: „Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára!”

Forrás: http://peda.blog.hu/2011/05/08/majus_5_az_eselyegyenloseg_napja

Ezt követően kezdődött meg az a munka, amely - a partnerek hathatós segítségével - az Intézkedési Tervben megjelölt feladatok megvalósítására irányult, illetve irányul mind a mai napig. Az Ebktv. 31. § (4) bekezdése kimondja, hogy a HEP időarányos megvalósulását, illetve a 31. § (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, 1

Gazdasági program 2010-2014. , Településrendezési terv, Tömörd Község Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

3

az áttekintés alapján - szükség esetén - a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően módosítani kell. E jogszabályi rendelkezésre tekintettel készítettük el a HEP jelen felülvizsgálatát. A felülvizsgálat indokolta módosításokat dőlt betűvel jelöljük.

4

A település bemutatása 2. kép: A Csepregi kistérség települései

Forrás: https://www.teir.hu A település Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt. Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő. 1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12– 13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor. Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik. [2] A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta. A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül. A faluház Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." 1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 5

Településünkön – az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék-túra útvonal, érintve a Szent Ilona szobrot. Két kastéllyal büszkélkedhetünk, Chernel György kastélya 1809-ben épült XVIII. századi alapokra, Chernel Antal kastélya az 1890-es évhez kötődik. Tömörd, az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően egy szépen karbantartott, rendezett, nyugodt, tiszta környezetű és tiszta levegőjű lakó- és kirándulóhely. Itt megtalálhatók azok az értékek, amelyekre mai felgyorsult világunkban szüksége lehet az embernek. Kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk a túrázóknak, a pihenésre, feltöltődésre vágyó kirándulóknak a falunk mellett elterülő több száz hektár területű erdő közelében. Itt lehetséges a vadászat fácánra, nyúlra, erdei nagyvadakra. Az önkormányzat falusi turizmus keretében vendégházat üzemeltet, 3 db 2-5 személyes apartmanban tudjuk fogadni vendégeinket. Csoportok elhelyezésére a 2010-ben teljesen felújított festői szépségű környezetben található Faluházban van lehetőség, amely régen kúria volt. Homokos röplabda pálya, focipálya, szalonnasütő hely, kemence és esőbeálló fogadja az ide látogatókat. Nem minden falu mondhatja el magáról, hogy 2 modern játszótere is van. A faluhoz tartozó területen található egy természetes tó, amely körül működik a „Madárvárta”, ahol a madarakat gyűrűzik, illetve vizsgálják. Településünkön – az Ablánc patak mellett - halad át az országos KékTúra, érintve a Szent Ilona szobrot. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

284 fő

2008 (fő)

279 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

98 % 271 fő 97 %

2010 (fő)

271 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100 %

2011 (fő)

275 fő

Lakónépesség számának változása (%)

101 %

2012 (fő)

n.a. fő

Lakónépesség számának változása (%)

%

TeIR, KSH-TSTAR

6

1.A számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Tömörd lakónépesség (fő) változás 2007. 284 100% 2008. 279 98% 2009. 271 97% 2010. 271 100% 2011. 275 101% 2012. 282 103% 2013. 284 101% 2014. n.a. n.a. TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A község lakossága az országos tendenciával megegyezően az elmúlt évtizedekben csökkent, melyet főképp a közeli városokban történő elköltözés okozott, 2011. évben lassú emelkedés figyelhető meg. Az esélyegyenlőség megvalósulását 275 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján.

1. ábra: Lakónépesség számának változása:

7

2. ábra: Lakónépesség számának alakulása 2007-2011 között Lakónépesség 285 280

fő

275 270 265 260 2007

2008

2009

2010

2011

év

3. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása:

8

2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma (2011-es adat) nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

275 fő 138 fő 50 % 137 fő 50 % 6 fő 2% 15 fő 5% 19 fő 7% 6 fő 2% 9 fő 3% 80 fő 29 % 88 fő 32 % 10 fő 4% 5 fő 2% 27 fő 10 % 16 fő 6%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

9

2.A számú táblázat - Állandó népesség TÖMÖRD állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak

15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők

60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. ábra: Férfi állandó népesség

2012 282 143 50,71% 139 49,29% 5 1,77% 19 6,74% 17 6,03% 3

2013 284 142 50,00% 142 50,00% 4 1,41% 18 6,34% 16 5,63% 2

1,06% 10 3,55% 82 29,08% 89 31,56% 8 2,84%

0,70% 9 3,17% 81 28,52% 91 32,04% 9 3,17%

7 8 2,48% 2,82% 29 27 10,28% 9,51% 16 18 7,67% 6,34%

5. ábra: Női állandó népesség Állandó népesség - nők

Állandó népesség - férfiak

60-64 éves 4%

65 év feletti 12%

18-59 éves 63%

0-14 éves 14% 15-17 éves 7%

65 év feletti 20% 60-64 éves 7%

0-14 éves 11% 15-17 éves 4%

18-59 éves 58%

A 65 év feletti férfiak száma alacsonyabb, mint a nőké, mely magyarázható a férfiak várható alacsonyabb 10

élettartamával. Ez jellemzően megegyezik az országos tendenciával, a fiatalabb korcsoportokban arányos kiegyenlítődés jellemző. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 n.a. 2008 41 2009 38 2010 40 2011 43 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

3.A számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 n.a. 2008 41 2009 38 2010 40 2011 43 2012 45 2013 45 2014 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) n.a. 42 39 36 34 n.a.

Öregedési index (%) n.a. 97,6% 97,4% 111,1% 126,5% n.a.

0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) n.a. 42 39 36 34 36 34 n.a.

n.a. 97,60% 97,40% 111,10% 126,50% 125,00% 132,35% n.a.

A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek száma mintegy 126 fő, ami az utóbbi éveket nézve drasztikus emelkedést mutat. Az elöregedő népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen egyéb összefüggésben is vizsgálandó, vagyis például, a gyerekek alacsonyabb létszáma nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek.

11

6. ábra: Öregedési index:

Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001

2008

2009

2010

év

7.A ábra: Öregedési index:

Öregedési index (% ) 140,00% 120,00%

%

100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008 2009 2010 2011

0 1 2 3

6 5 2 3

-6 -4 0 0

2012 2013

8 4

2 4

6 0

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. 12

Közrejátszik Ausztria közelsége, munkavállalás külföldön bejárással, valamint az Alpokalja különleges összetételű mikroklímájának kihasználása légzőszervi megbetegedések esetén, valamint egyéb nem számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik. 8. ábra: Belföldi vándorlás alakulása:

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008

2009

2010

2011

-1 -2 -3 -4 -5 -6 -7

9.A ábra: Belföldi vándorlás alakulása: Belföldi vándorlás (fő) 8 6 4 2 0 -2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-4 -6 -8

13

10. ábra: Az állandó jellegű oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma 2011-ben a Csepregi kistérségben:

A 2011-es évben Tormásliget, a kistérség vizsgálata alapján a középmezőnyben helyezkedik el, az állandó oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma mutató vizsgálata alapján.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011

Élve születések száma 3 3 1 2

halálozások száma 2 7 2 2

természetes szaporodás (fő) 1 -4 -1 0

2012 2013 2014

1 0 n.a.

3 2 n.a.

-2 -2 n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

14

11. ábra: Természetes szaporodás 2008-2011. között

természetes szaporodás (fő) 2 1 0 2008

2009

2010

2011

-1 -2 -3 -4 -5

12.A ábra: Természetes szaporodás 2008-2013. között

Természetes szaporodás (fő) 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

-1 -2 -3 -4 -5

A halálozások száma jelentősen meghaladja az évleszületésekét, ami drasztikusan tükrözi az elöregedő lakosságot. Ennek alapján, kiemelt figyelmet érdemelnek az idősek, gyerekek, ezzel összhangban a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése. A 2011-es évben, a természetes szaporodás mérlege egyensúlyt mutat.

15

3. kép: Chernel kastély

Forrás: http://pctrs.network.hu/picture/8/3/2/_/tomord_chernel_kastely_832668_54333.jpg

16

Értékeink, küldetésünk

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Tömörd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

17

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi programok alapját és egyben legfontosabb kereteit Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) határozza meg. Az Alaptörvény I. cikkének (1) és (2) bekezdései szerint „Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” illetve „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait”. Az Alaptörvény II. cikke rendelkezik arról, hogy „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Az Alaptörvény XV. cikke az alábbiakról rendelkezik: „XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” Az Alaptörvény XXVI. cikke rendelkezik arról, hogy „Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.” A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18

 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Tömörd Község Önkormányzatának esélyegyenlőségi programja 2010. évben készült, melyet Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. A célcsoportok helyzete a következőképpen alakul jelenleg is. 1.2.1. A nemek közötti egyenlőség A településen – összhangban a környező településekkel - arányos kiegyenlítettség jellemzi a nemek közötti mutatókat, kivéve a 65 év feletti korosztályt, itt az tapasztalható, hogy a nők aránya szignifikánsan, mintegy 69%-kal magasabb, mint a férfiaké. 13. ábra: nemek közötti egyenlőség

Forrás: http://www.eva777.com/vilagvege-magazin/images/gender2.jpeg 1.2.2. Kisebbségek, romák Településünkön nem élnek kisebbséghez tartozó csoportok. 1.2.3. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak A fogyatékkal élők ellátása a településen a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal keretében nagyobb részt biztosított. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is Hivatali szinten szervezettek. A településen a fogyatékkal élők segítésére érdekképviseleti szervezet nem működik. Az egyedülálló fogyatékkal élők a Csepregi Családsegítő Szolgálathoz fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat a fogyatékkal élő étkezését támogatja. Lelki gondozó a fogyatékkal élőket segíti. A pszichológus igénybevételéről az Önkormányzatnak nincs információja. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van. 1.2.4.

Mélyszegénységben élők

Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: 19

- legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról nincs adata, de ismerve a problémát a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket. A településen intézmény nem működik. Az önkormányzat egészségügyi feladatainak ellátása Csepreg Város Önkormányzat által alapított és fenntartott Egészségházban történik, melynek működési területe kiterjed Tormásligetre is. Az Önkormányzat a szociális alap- és szakszolgáltatásokat szintén a Csepregi Területi Gondozási Központ által biztosítja. Az Intézmény a szociális alapszolgáltatások között az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást biztosítja, s ennek érdekében működteti az Idősek Klubját és a Családsegítő Szolgálatot; szociális szakellátásként a bentlakásos idősek otthonát működteti. Ellátja továbbá gyermekjóléti alapellátásként a Gyermekjóléti Szolgálatot. Összességében elmondható, hogy az egyes emberek nehézségein kívül, az intézmények is problémákkal küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt.

20

2. Stratégiai környezet bemutatása Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó különösen az alábbi országos stratégiák: 

„Legyen jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007-2032) Megalkotását három fő indok vezérelte:  Csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit.  A szegénységi ciklus megszakításának szükségessége.  Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése.

 Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv 2007Az Országgyűlés a magyarországi cigány, illetőleg roma népesség sikeres társadalmi integrációjának elősegítésére, építve és számítva az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a gazdasági élet szereplői, a helyi közösségek, a civil szervezetek együttműködésére, és a célcsoport aktív bevonására, a programok tervezése, megvalósítása és értékelése fázisokban – a cigányság érdekképviseletét ellátó szervezetekkel egyetértésben – alkotta meg a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A Stratégiai Tervben meghatározott feladatok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.) - illetve ezek metszete - alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a legszegényebbek köztük nagy arányban romák - valós társadalmi és gazdasági integrációját. A négy prioritási területen elsősorban a szociális és területi szempontok alapján indokolt a feladatokat megfogalmazni. Az antidiszkrimináció és a kultúra (roma kultúra, hagyományok megőrzése) területén van lehetőség arra, hogy az egyes intézkedésekben a romák, mint önálló célcsoport kerüljenek meghatározásra.  Idősügyi Nemzeti Stratégia 2009Az Országgyűlés 81/2009. (X. 2.) OGY határozatával fogadta a Idősügyi Nemzeti Stratégia című stratégiai programot. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában a cselekvés iránya, az elérendő célok, valamint a célokban megfogalmazottak eléréséhez szükséges fejlesztendő területek kerülnek meghatározásra. A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az időskorúak esélyegyenlőségének megteremtése az élet valamennyi területén. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, az ellátásokhoz való hozzáférés akadályozottsága, a társadalom viszonyulása az időskorhoz, a média, kommunikáció 21

területén. A Stratégia alapvető irányelve és az időspolitikai fejlesztés egyik célja, hogy az időskorúak jól-léte szempontjából a személyre szabott szolgáltatások széles köre álljon rendelkezésre, figyelembe véve azt, hogy az időskorú személyeknek egyénenként eltérő társadalmi és kulturális szükségleteik vannak.  Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 tíz évre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy a változó világban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani.  Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni.  Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011–2020) Hosszútávra tervező felzárkózás-politikát magánban foglaló dokumentum, amely alapvető szemléletváltást kíván elérni a szegénység elleni és roma politikában. Hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása.  Nemzeti Drogellenes Stratégia (2013–2020) Drogpolitikai irányelveket tartalmazó, 8 évre szóló, középtávú stratégiai tervdokumentum. Fő célja az illegális és a visszaélésszerű legális szerhasználat jelentős csökkentése célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével, valamint az egészséget alapértékként közvetítő, közösségerősítő szemléletmód középpontba állítása és a szerhasználat nélküli életmodell megerősítése.  Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013–2023) A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013-2023) egy olyan komplex stratégiai dokumentum, amely a jelenlegi magyar és nemzetközi helyzet, valamint a prognosztizálható jövőbeli trendek figyelembevételével meghatározza a következő tíz év jogalkotási, szervezetfejlesztési, képzési, szemlélet- és tudatformálási feladatait, valamint a szükséges össztársadalmi fellépés elősegítésének lehetőségeit a bűnmegelőzés területén. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia a kiemelt beavatkozási területei:  a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok,  a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok,  az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok és  a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok elérésére fókuszál. 22

 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia A Keretstratégia célja, hogy távlatos, az egész nemzetet összefogó irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára. A fenntarthatósági stratégia ahhoz ad zsinórmértéket, hogy az aktuális rövid távú problémáink megoldása közben se feledkezzünk meg a jövő generációk szempontjairól, s hogy a ma gyarapodása oltárán ne áldozzuk fel a holnap és a holnapután erőforrásait.  Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025) Az Országos Fogyatékosságügyi Program tartalmazza azokat a középtávon elérendő célokat, szükséges lépéseket, fő irányokat, amelyek a fogyatékos személyek – fogyatékosságból adódó –hátrányainak leküzdését segítik elő. Az Országgyűlés fenti számú határozatában – többek között – felkérte a Kormányt, hogy:  jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Programban elfogadott elveket, feladatokat és célkitűzéseket,  kormányzati szakpolitikai programokban gondoskodjon − a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével − a megállapított feladatok és célkitűzések megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, a szükséges eszközökről és azok felhasználásáról; gondoskodjon továbbá arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a Programban meghatározott célokat;  az első, 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervet (szakpolitikai program) a feladatok és a felelősök meghatározásával a Program elfogadását követő három hónapon belül dolgozza ki. Az Országgyűlés fenti számú határozatával felkérte továbbá  a fogyatékos személyek érdekvédelmi és a nekik szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezeteket, a helyi önkormányzatokat, a kormányzati és önkormányzati intézményeket, a sportszövetségeket, sportszervezeteket, a munkáltatókat, hogy tegyenek meg mindent a Programban megfogalmazott célok megvalósításáért;  a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében, a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásában; a fogyatékos személyeket arra, hogy közösségi, helyi, kistérségi, megyei, regionális és országos szinten vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet saját jogaik biztosításában, vegyenek részt a sorsukat érintő kérdésekben. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1.1. Településrendezési terv 2013. A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teremti meg. A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő 23

felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. Az előbbiekben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület.

2.1.2. Tömörd Község gazdasági programja (2010- 2014) Tartalmazza:  A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések. A helyi adók ne terheljék a lakosság kiadásait  Az infrastruktúra fejlesztési lehetőségei. A meglévő színvonal fenntartása, fejlesztési lehetőségek keresése  Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok, közmunkaprogram  Nyilvánosság. Honlap folyamatos karbantartása, frissítése  A településrendezési tervvel való összhangja. A lakosság, helyi vállalkozók igényei 24

 A pályázatokra történő felkészülés  Településfejlesztési célokat A község általános fejlesztését, közszolgáltatásokhoz és fenntartásához kapcsolódó célok:  Köztemető fenntartás  Köztisztaság, településtisztaság  Közbiztonság  Civil szervezetek Településünkön egy civil szervezet található, Tömörd Község Közalapítvány.  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok helyi kedvezmények biztosítása  Közösségi tér biztosítása Az önkormányzati épületek közösségi célú ingyenes használatba adása, önszerveződő közösségek segítése, faluközösség összetartása, egymás közti kapcsolatok ápolása, hagyományok őrzése.  Ifjúság és sport támogatása  Gondoskodás az egészségügyi ellátásról  Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1. Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Megállapítható, hogy a kistérség területén alapvetően biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség számára legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. A társulás területén élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulási fenntartású intézményekben. A statisztikák alapján elmondható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása teljes körűen biztosított. A későbbi akciótervhez viszont szükséges azon gyerekek létszámának felmérése is, akik szülei nem igényelnek óvodai ellátást. E területen célszerű együttműködést kezdeményezni a gyermekjóléti szolgálatokkal. Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A pontos regisztrációt azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával. A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen. A társulásban a különböző önkormányzatok között a kapcsolattartás megvan, a szakmai együttműködés javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás elvével az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 % -os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja. Az intézményfenntartó társulás által fenntartott intézményekben a lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, amely a tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja. A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét, az esélyegyenlőség szakmai feltételét a kompetencia alapú oktatás szakmai irányai és módszerei biztosíthatják a következő években. Ehhez feltétlenül szükséges erőteljesebb ütemben a pedagógusok felkészítése, a kompetencia fejlesztő mérések elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. A Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete megszűnt 2012.12.31-ével, az átalakulást követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése.

25

2.2.2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve A terv összefoglalója alapján, a kistérségben működő intézmények közül a csepregi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén, székhely intézményként történő működésre. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával – vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése. 2.2.3. Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 – 2013.) A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Hosszú távú célja: Az óvoda hosszú távon is képes a gyermekek fogadására 3 éves kortól. A kicsik korszerű körülmények között, folyamatosan megújuló módszertant alkalmazó óvónőktől kapnak nevelést, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvodának fenn kell tartania és megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers- és énektudást, amit magukkal hoztak. Az óvodában lehetőséget kell biztosítanunk a játékos nyelvtanulásra, ami először az iskolai jelentkezésnél, később a nyelvtanulásnál ad használható alapot, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését, ápolását. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, a hagyományőrzés és - ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia-mérések alapján az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. A középiskolás korú 7-10. évfolyamos növendékeket – akik közismereti tanulmányaik mellett kedvtelésből, zenei műveltségük gyarapításáért és a szabadidő hasznos eltöltése céljából tanulnak zenét nálunk – elsősorban a közös zenélés, éneklés élményén keresztül zenekarok, kamaracsoportok és énekkar hatékony működtetésével próbáljuk minél nagyobb számban megtartatni. Közöttük is külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek személyiségfejlődésére rendkívül pozitív hatással van az értékes zenével való hosszú éveken át tartó aktív kapcsolat. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Alapfeladatainkhoz tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. Ezek a szervezetek hatalmas segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében. Az intézmény vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket rendszeresen elküldi szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokat szolgáltatunk az önkormányzatnak (hány gyereket, melyik időszakban utalunk vizsgálatra). 26

Folyamatosan működik – a fenntartó önkormányzatok döntése alapján - az iskolások, óvodások számára rendszeresített helyi buszjárat, ami részben a biztonságos intézményi megközelítést, részben az intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja. A családsegítő szolgálat szakembereinél jelezzük azokat a problémákat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak. 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján a következők: 

Tömörd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi programja 2010. év



Feladatellátási, intézményhálózat - működtetési és köznevelés -fejlesztési terv- Vas megye 20132018. Oktatási Hivatal a Vas Megyei Kormányhivatal közreműködésével

4. kép: Vendégház

Forrás:http://www.panoramio.com/photo

27

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az anyagi gondokkal küzdő családok helyi munkavállalása is szűkre szabott, kilátásaik Ausztria közelsége miatt kedvezőbbek, az itthon maradottakat anyagilag segíteni tudja a külföldön dolgozó hozzátartozó, valamint a környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. Ennek ellenére nem elsődleges cél a külföldi munkavállalás ösztönzése, annál inkább fontosabb a helyi munkahelyek megerősítése, újak létrehozása, a lakosság helyben tartása. A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, tüzelőtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen

nyilvántartott álláskeresők száma nő

férfi

% 4,1% 11,5% 5,3% 4,2%

fő 14 14 9 10

% 14,3% 17,5% 9,0% 9,8%

összesen fő % 18 9,2% 25 14,2% 14 7,2% 14 7,1%

2008 2009 2010 2011

98 96 95 96

98 80 100 102

196 176 195 198

fő 4 11 5 4

2012

93

106

199

10

10,75%

10

9,43% 20 10,05%

2013

92

108

200

2

2,17%

5

4,63%

7

3,50%

2014

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a férfiak aránya mindig magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben. A nyilvántartott álláskeresők egy része, a mélyszegény csoportba tartozókhoz köthető. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet.

28

14. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2003-2008 között, kistérség, megye, régió, ország szintjén

15. ábra: Tömörd Község álláskeresőinek aránya 2008-2011. között Álláskeresők aránya 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% nők 4,0% férfiak

2,0% 0,0%

összesen 2008

2009

2010

2011

29

16.A ábra: Tömörd Község álláskeresőinek aránya 2008-2013. között

Álláskeresők aránya (% ) 20,00% 15,00% % 10,00% 5,00% 0,00% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 nő

nő

férfi

A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor kitűnik, hogy a kistérséghez viszonyítva, az élmezőnyben helyezkedik el településünk. Az éves átlaghoz képest a téli időszakokban, a szezonális munkák csökkenése miatt, a munkanélküliség emelkedik. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 18 25 14 száma összesen fő 4 0 2 20 éves és fiatalabb % 22,2% 0,0% 14,3% fő 3 2 1 21-25 év % 16,7% 8,0% 7,1% fő 0 0 0 26-30 év % 0,0% 0,0% 0,0% fő 1 0 1 31-35 év % 5,6% 0,0% 7,1% fő 4 8 1 36-40 év % 22,2% 32,0% 7,1% fő 1 3 3 41-45 év % 5,6% 12,0% 21,4% fő 2 6 4 46-50 év % 11,1% 24,0% 28,6% fő 0 2 0 51-55 év % 0,0% 8,0% 0,0% fő 3 4 2 56-60 év % 16,7% 16,0% 14,3% fő 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2011

2012

14

n.a.

0 0,0% 5 35,7% 1 7,1% 0 0,0% 0 0,0% 2 14,3% 1 7,1% 2 14,3% 3 21,4% 0 0,0%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A munkanélküliség minden korosztályt fenyeget. A 2011-es év vizsgálata alapján különösen a 40 év feletti korosztályt, a középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat érinti. 30

Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. 17. ábra: Álláskeresők száma, 2008-2011. között Álláskeresők száma (fő) 30

25

20

15

10

5

0 2008

2009

2010

2011

18.A ábra: Álláskeresők száma, 2008-2013. között

Álláskeresők száma (fő) 30 25

fő

20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 4 14 18 1 5 6 25,0% 35,7% 33,3% 2009 11 14 25 3 6 9 27,3% 42,9% 36,0% 2010 5 9 14 5 3 8 100,0% 33,3% 57,1% 2011 4 10 14 2 1 3 50,0% 10,0% 21,4%

2012 2013 2014

10 2 n.a.

10 5 n.a.

20 7 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% n.a. n.a.

0,00% 0,00% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 31

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben éreztette tovagyűrűző hatását legjobban, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak száma jelentősen megemelkedett, majd 2010-re csökkent a nőkéhez viszonyítva, 2011-ben tovább csökkent a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma.

A gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak hosszabb távú következményeként a korábbi években magasan alakult a kőszegi munkaügyi kirendeltségen a tartósan (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők száma. Mára – döntően a közfoglalkoztatási programok eredményeként – jelentősen visszaesett. 2014-ben havonta átlagosan 12,6%-kal alacsonyabban alakult a huzamosabb ideje munkahelyet keresők száma, mint egy évvel korábban. A tartós munkanélkülieknek közel 45%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 51% középiskolában szerzett bizonyítványt. A diplomások aránya 6% körül mozgott. A legalább 1 éve álláskeresők között a fiatalok aránya alacsony (3,7%), ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada meghaladta az 50%-ot. A gazdasági válságot illetve a közfoglalkoztatás kiterjesztését megelőzően elsősorban a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. A közelmúltban meghozott intézkedések megváltoztatták a korábbi évek jellemző tendenciáját. A közfoglalkoztatási programokba jelentős számba vontak be olyan álláskeresőket, akik már hosszabb ideje nem találtak munkát, ezáltal jelentősen lecsökkent a tartósan álláskeresők száma és aránya. A tartós arány csökkenése ott jelentős, ahol a közfoglalkoztatás erősen jelen van a munkanélküliség kezelésében. a) 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint 19. ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2008-2011. között 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 120,0%

100,0%

80,0%

60,0%

40,0% nők 20,0% férfiak 0,0%

összesen 2008

2009

2010

2011

32

20.A ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2008-2013. között

180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek 100,00% 80,00% 60,00%

nő

40,00%

férfi összes

20,00% összes

0,00% 2008 2009 2010 2011 2012

nő 2013

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 37 15,0% 0,0% 3 8,1% 2008 20 17 3 0 38 0,0% 0,0% 0 0,0% 2009 21 17 0 0 47 0,0% 10,5% 2 4,3% 2010 28 19 0 2 48 0,0% 5,3% 1 2,1% 2011 29 19 0 1

2012 2013 2014

32 31 n.a.

20 23 n.a.

52 54 n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

6 1 n.a.

11,54% 1,85% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 2009-es válság következményeként a pályakezdő férfiak aránya 2010-ben megnőtt - a munkalehetőségek beszűkülése miatt - a nőké nem változott, nem szerepel női nyilvántartott pályakezdő álláskereső az adatbázisban. 2011-ben a férfiak lehetőségei javultak, női pályakezdő álláskereső nincs.

A pályakezdők számának alakulását a szezonalitás jellemzi. Az év első felében általában csökkenés tapasztalható a körükben, majd a tanév befejeződését követően, a nyári hónapokban általában megemelkedik a frissen végzett fiatal álláskeresők száma. 2014 évben is ez a tendencia érvényesült, a növekedés üteme azonban messze elmaradt a korábbi évekétől. 2014-ben alacsonyabban alakult a pályakezdő munkát keresők száma, mint a 2013-as esztendőben. 2014.évben havonta átlagosan 56 pályakezdő szerepelt a regisztrációs rendszerben a kőszegi munkaügyi kirendeltségen, amely 34,1 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A jelentős csökkenésben egyre nagyobb szerepe van a közfoglalkoztatásnak, mivel a pályakezdők közül is egyre nagyobb számban kerülnek ebbe a foglalkoztatási programba. 2013ban a pályakezdőknek alig több, mint 10%-a került ki a nyilvántartási rendszerből az állami

33

foglalkoztatási programba történő belépés miatt, 2014. évben ez az arány megközelítette a 20%-ot. A pályakezdők döntő többsége (34%) szakközépiskolai végzettséggel keres munkát, minden negyedik legfeljebb 8. általánossal, 15% szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, 12% gimnáziumban tanult korábban, a diplomások aránya nem éri el a 10%-ot. Pályakezdő álláskeresők száma 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010 nők

2011

férfiak

14.B ábra: Pályakezdő álláskeresők

Pályakezdő álláskeresők száma (fő) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

34

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség: 15-X éves legalább 15 éves és idősebb év általános iskolát végzettek lakosság száma összesen száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 222 115 107 199 104 95 2011 241 123 118 n.a. n.a. n.a.

Összesen fő % 23 10,4% n.a. n.a.

fő 11 n.a.

% 9,6% n.a.

fő 12 n.a.

% 11,2% n.a.

2012 2013 2014

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

244 245 n.a.

122 119 n.a.

122 126 n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

n.a. n.a. n.a.

nő

férfi

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás n.a. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

2008 2009 2010 2011

2012 2013 2014

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 18 0 0,0% 4 22,2% 14 77,8% 25 1 4,0% 10 40,0% 14 56,0% 14 0 0,0% 3 21,4% 11 78,6% 14 1 7,1% 3 21,4% 10 71,4%

20 7 n.a

0 0 n.a.

0,00% 0,00% n.a.

4 1 n.a.

20,00% 14,29% n.a.

16 6 n.a.

80,00% 86% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és környékbeli városokban működő vállalatok nagy része csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. Az elmúlt években nem volt jelentős változás a munkanélküliek számában. Az adatok elemzése során kitűnik, hogy tendenciájában csökken a nyilvántartott álláskeresők száma. Az elhelyezkedéshez nem elég a 8 általános elvégzése, a szakmát tanulók kilátásai kedvezőbbek, számuk kedvezőbb tendenciát mutat. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség magába foglalja a szakiskola, szakmunkásképző, szakközép, technikum, gimnázium, főiskola, egyetemi végzettséget. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek a megváltozott munkaképességűek és a kisebbségi csoportba tartozók, akik kiemelt figyelmet és szervezett segítséget igényelnek.

35

21. ábra: Munkanélküliek iskolai végzettségének alakulása 2008-2011. Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

8 általánosnál alacsonyabb

2010 8 általános

2011

8 általánosnál magasabb

22.A ábra: Munkanélküliek iskolai végzettségének alakulása 2008-2013. 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% eloszlás (%)

50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2008 2009

2010

2011

év 8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános

2012

2013

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

2009 2010 2011 2012

fő 0 0 0 0

Fő 0 0 0 0

% 0 0 0 0

2013 2014

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

36

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2010 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2011 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 %

2012 2013 2014

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

9

5%

0

0

2011

11

6%

0

0

n.a.

0

0

2012 8 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Tömördön magas az agrár keresők aránya, mivel a mezőgazdaságnak erős hagyományai vannak. A település foglalkoztatott állományát tekintve magas a fizikai és nagyon alacsony a szellemi dolgozók aránya. A keresőknek közel 75%-a fizikai munkakörben dolgozik. A kistérségben nincsen jelen a nagyipar, a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és környékbeli városokban működő vállalatok egy része csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. Az elmúlt években nem volt jelentős változás a munkanélküliek számában. Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. A munkanélküliség okaként szerepel az alacsony iskolázottság, a munkanélküliek egy harmada fejezte be az általános iskola nyolc osztályát, közel két harmadban középfokú iskola nyolc osztályát, közel két harmaduknak középfokú iskolai végzettsége van. Ezek az arányok tükröződnek a helyi lakosságból kikerült munkanélküliekre is. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Teljes az együttműködés az önkormányzat feladatellátásában érintett intézmények, a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Munkaügyi Központ között. Jelentősnek mondható kistérségi közmunkaprogram is, melynek végrehajtása sikeres volt. További eredmények csak egy térségi szintű foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakításával, a fejlesztésekben érdekeltekkel (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók) szoros együttműködésével, továbbá olyan cselekvési programok, projektek kidolgozásával érhetők el, melyek a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezik.

37

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön nincs ilyen program, amennyiben valaki igénybe szeretne venni ilyen képzést, azt Szombathelyen teheti meg f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyben nem találhatók ilyen szervezetek, legközelebb Szombathelyen érhetők el e szolgáltatások. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén Tömörd Község Önkormányzatára – az alacsony foglalkoztatott létszám ellenére - az alábbiak a jellemzőek: a.) az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásakor nem, kor, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából különbséget nem tesznek, b.) a munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi-e vagy egyéb szempontok érvényesülnek, c.) előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a negyven felettiek pályázatát nem utasítják el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés, d.) a bérezés területén továbbra is biztosított, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, így a részmunkaidőben dolgozókat is, e.) az egyenlő esélyű előléptetés biztosított minden munkavállaló számára, f.) létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók kiválasztása a Kollektív Szerződésben, egyéb rendelkezésben meghatározott kritériumokra alapozva történik, g.) a munkavállalók teljes köre számára biztosított a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférés, h.) a kisgyermekes és az egyedülálló szülők számára lehetőséget biztosít az óvoda, iskola nyitva tartásához alkalmazkodó munkaidőkezdéshez, mivel ez nem ró aránytalanul nagy terhet a többi dolgozóra, i.) biztosítja a gyermeket egyedül nevelők számára a túlóra/túlmunka választhatóságának a lehetőségét, j.) a kisgyermekes anyák munkába való visszatérésének segítségét a lehetőségek figyelembe vételével/pl. továbbképzésben való részvétel segítségével/ biztosítja, k.) az Önkormányzat és intézményei, mint munkáltató figyelembe veszi a csökkent munkaképességű dolgozók esetében a munkakör ellátása érdekében a dolgozók kéréseit, ha az a feladatuk ellátását segítik, l.) panasztételre a lehetőség biztosított, m.) az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az érdekképviselethez ( pl: szakszervezet vezető, bizalmi ) fordulhat, n.) az érdekképviselet a panaszt anonim módon tárja a munkáltató elé. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az önkormányzatnál nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén sem.

38

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Csepregi Területi Gondozási Központ megbízás szerint szervezi, az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. Természetbeni juttatásokkal is, így ruhaneművel és élelmiszerrel segíti a rászorulókat. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 13 3 23% 2008. 2. negyedév 8 0 0% 2008. 3. negyedév 9 1 11% 2008. 4. negyedév 18 1 6% 2008. átlag 12 1 8% 2009. 1. negyedév 16 3 19% 2009. 2. negyedév 20 2 10% 2009. 3. negyedév 14 1 7% 2009. 4. negyedév 25 2 8% 2009. átlag 19 2 11% 2010. 1. negyedév 29 8 28% 2010. 2. negyedév 21 3 14% 2010. 3. negyedév 18 5 28% 2010. 4. negyedév 14 3 21% 2010. átlag 20 4 20% 2011. 1. negyedév 24 4 17% 2011. 2. negyedév 11 3 27% 2011. 3. negyedév 10 6 60% 2011. 4. negyedév 14 1 7% 2011. átlag 15 3 20% 2012. 1. negyedév 14 1 7% 2012. 2. negyedév 12 1 8% 2012. 3. negyedév 5 1 20% 2012. 4. negyedév 5 1 20% 2012. átlag 9 1 11% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

2008 2009 2010 2011

nyilvántartott álláskeresők száma fő 18 25 14 14

2012 2013 2014

20 7 n.a

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 4 22,2% 7 28,0% 7 50,0% 4 28,6%

3 1 n.a.

15,00% 14% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma nem teljesen pontos, a negyedévek között van olyan jogosult személy, aki az első két negyedévben megkapja a járadékot, és az ő adatai mind a két időszakban szerepel, így duplán jelenik meg, az adatok ezért pontatlanok. Az álláskeresési járadékra jogosultak száma csökkenő 39

tendenciát mutat, mert a jogszabályi háttér változása eredményeként az ellátás időszaka 9 hónapról 3 hónapra csökkent. 23. ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 20082011. között.

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

24.A ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 2008-2013. között.

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (% ) 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

40

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől rendszeres szociális helyettesítő nap munkaviszonyt nem helyi önkormányzati segélyben támogatás tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján részesülők (álláskeresési jogosultságtól elesett megvonták a támogatást támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 2 1% 0 0 0 0 2009 4 2% 0 0 0 0 2010 4 2% 0 0 0 0 2011 4 2% 0 0 0 0

2012 2 2013 3 2014 n.a.

1% 1,51% n.a.

4 5 n.a.

20% 71,43% n.a.

0 0 n.a.

0 0 n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 5. kép: Szabadtéri kiállítás „Forgószínpad” a buszforduló mellett

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Szabadteri_kiallitas/Nyar_2013/index.html 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

41

3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

szociális lakásállomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 2009 2010 2011

108 108 108 109

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

2012 2013 2014

115 115 n.a.

0 0 n.a.

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A családok szociális helyzetének romlásával országosan egyre nagyobb igény mutatkozik az önkormányzati bérlakások bérletére. Tömörd Község Önkormányzat bérlakásokkal nem rendelkezik, de pénzbeli és természetbeli támogatásával igyekszik minden korosztálynak és minden különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőnek, lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

2008

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma n.a.

Hajléktalanok száma n.a.

2009

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

2013 2014

n.a. n.a.

n.a. n.a.

Forrás: önkormányzati adatok A szociális törvény értelmében hajléktalannak minősül az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek: a.) Az esetek nagy részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. b.) Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát. c.) Növekszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya (munkanélküliség, önálló életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység). A hajléktalanság bekövetkezésében központi jelentőségű tényező a lakástalanság. A rendszerváltás óta lezajlott lakásprivatizáció következtében szinte teljes egészében megszűntek az állami és önkormányzati „olcsóbb” lakások, albérletek, munkásszállók. Ennek következtében szinte kizárólag piaci alapon lehet lakáshoz, vagy bérlakáshoz jutni. E körülmények, valamint a közüzemi díjak folyamatos emelkedése egyfajta, a hajléktalanság irányába mutató lejtőt képeznek, elsősorban az alacsony jövedelmű esetleg munkanélküli, vagy más okból szociális segítségre szoruló családok, vagy egyének számára. Hajléktalanságot 42

válthat ki az egyén vagy család életében az is, amikor váratlan krízishelyzet (betegség, életmódváltás, vállalkozás sikertelensége, elemi kár stb.) áll elő. A lakástalansággal, pontosabban a lakhatáshoz való jogokkal már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2000ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának közösen előterjesztett indítványa kifogásolta, hogy az állam nem tesz eleget az Alkotmány 15., 16., 17., valamint 70/E. §-aiból fakadó jogalkotási feladatának. Az indítványozók véleménye az volt, hogy sem a szociális ellátásokról, sem a társadalombiztosításról szóló törvényi rendelkezések nem fedik le teljes egészében a hivatkozott alkotmányjogi rendelkezésekből az államra háruló szabályozási kötelezettségeket, hiszen – álláspontjuk szerint – a szociális biztonsághoz való alapjognak a hajlékhoz (lakhatáshoz) való jog nélkülözhetetlen részét képezi, mert annak hiányában egyetlen szociális intézkedés sem érheti el célját. Az indítványozók szerint ebből következik, hogy az állam a lakhatáshoz való jog biztosítása tekintetében mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követ el. Az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) számú határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok – így a lakhatáshoz való jog -, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően felelőssége nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont azt jelenti, hogy az állam a hajléktalanok részére nem köteles lakást biztosítani, elég, ha a szociális ellátórendszer fenntartásával orvosolja a problémát. Az állam, illetve általa az önkormányzatok részére előírt ellátások azonban a problémákat jelenleg nem tudják teljes mértékben megoldani. Ebből következően sajnos a hajléktalan ellátórendszer fejlesztése csak, mint egy krízisállapot kezelése vihető tovább, nem mint valaminek a megoldása. Magyarországon a hajléktalan emberek számát 30-35.000-re becsülik. Ehhez képest viszont az ország területén mindössze 8000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig kb. 5000 személy kap naponta ellátást. A hajléktalan ellátást az állam folyamatosan fejleszteni próbálja. A fejlesztésen belül különös hangsúlyt kap az utcai szolgálatok és a nappali ellátások fejlesztése, a regionális diszpécser központok létrehozása, illetve a rehabilitáció és a munkaerő piaci reintegráció hatékonyságának növelése. Sajnos az ágazat finanszírozása sem állami, sem helyi szinten nem teszi lehetővé a hajléktalanság jelentős csökkentését. Nagyobb támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek az önálló életvitelre képes hajléktalan személyek számára lakhatási támogatást nyújtsanak, így férőhelyeket szabadítsanak fel és növeljék a hajléktalanságból kilábaló emberek számát. A fentiekből is látható, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos problémák az ország valamennyi településén fellelhetőek. A probléma abból adódik, hogy a hajlékhoz jutást, csak abban az esetben lehet elérni, ha a hajléktalan munkajövedelmet szerez, mivel a megélhetéshez és a lakhatási feltételek biztosításához anyagi forrással kell rendelkeznie. Ebből adódik az, hogy a hajléktalanoknál szükség van egy generációváltásra ahhoz, hogy elérjük: nagy részüknek legyen munkája, vagy valamilyen szintű ellátása. Ez esetben megfelelő bérlakás programmal, albérleti támogatással a hajléktalanok kigondozhatóak lennének. A település hajléktalanokat segítő programokban nem vesz részt, mivel jelenleg valamennyi lakosnak megoldott a lakhatása. A problémát azonban ismerni és a felszínen kell tartani, mivel a jelenlegi gazdasági vállság a településen is érezteti hatását, s így megnőtt a nehéz helyzetbe került emberek száma.

43

3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma száma 2008 3 0 2009 3 0 2010 5 0 2011 9 0 2012 15 0 Forrás: önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt nyújt a rászorulóknak az Önkormányzat, valamint szociális célú tűzifa igényelhető. f) eladósodottság A településen 109 lakás található, (KSH adat 2012. január 1-i állapot), így 2,52 lakos jut tehát egy főre, s ez a megyei átlagnál valamivel jobb ellátottságot jelent, így elmondható hogy kevesebb az egyedül élő idősek száma, a megyei átlaghoz viszonyítva, ami 2,33 lakos. A lakások nagy része a vízvezetékrendszerre rácsatlakozott és elérhető fűtési alternatíva, a vezetékes gáz. A településen a csatornarendszer hiányzik. A közlekedési-távközlési infrastruktúra megfelelő. A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzat minden korosztálynak és minden különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőnek igyekszik lehetőséget biztosítani a lakhatás megoldására. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Településünkön telep /szegregátum jelenleg nem található.

44

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

2008 2009 2010 2011

Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 0 0 0 0

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0

2012 2013 2014

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 1 2009 5 2010 5 2011 6 2012 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar 25. ábra: A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának alakulása 2008-2012. Közgyógyellátotttak száma (fő) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar

45

Az adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lakosság szociális érzékenysége növekszik, nagyobb odafigyelés szükséges. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kötelező általános iskolai szűrést, a szűrővizsgálatokat háziorvos/iskolaorvos elvégzi, prevenciós busz is lehetőséget ad szűrésekre. Helyi védőnő és a Szombathelyi kórház látja el a gyerekek szűrővizsgálatait. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Ez a szolgáltatás Szombathelyen működik (Micimackó óvoda -„Aranyhíd” Nevelési – Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola; Váci iskola, Kőszegen (Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A Csepregi Óvoda és Bölcsőde látja el azt a feladatot, a Területi Gondozási Központtal együtt, az egészséges táplálkozás szempontjait figyelembe véve, a jogszabályi háttér keretében. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A szervezett sportprogramok mindenki számára hozzáférhetők, felújított focipályával rendelkezünk. A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Csepregi Területi Gondozási Központban megoldott, de egyéb lehetőségek is igénybe vehetők, például a Szombathelyi Hospice Alapítványon keresztül. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésről. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Tömörd Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a különböző szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekjóléti ellátásokat. A két törvény megalkotása óta eltelt időszakban az ellátások iránti igény dinamikus növekedést mutat, a tendencia hátterében a társadalom egyes rétegeit érintő kedvezőtlen változások állnak. Ezzel egyidejűleg a szociális kiadások súlya is jelentős mértékben emelkedett. Tömörd Község Önkormányzata biztosítja a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

46

Igényelhető a méltányossági ápolási díj, átmeneti segély, krízistámogatás, temetési segély, közgyógyellátás, szociális étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés. A jogosultsági feltételeket részletesen a helyi rendelet tartalmazza. A rászorulók számára, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújt segítséget. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Szervezett rendezvényeink: Farsang, Mikulás, Májusfa-állítás, gyereknapi programok, falunap, bál, csicsókázás, idősek napja b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttműködés megvalósul. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Közösségi összefogás: eseti adományok, összefogás jellemző 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nincs roma lakosság a településen, így nemzetiségi önkormányzat sincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Megélhetési, foglakoztatási gondok

Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás elősegítése

47

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) lélekszám arány %

2011-es adat Állandó népesség száma

275

100%

Gyermekek száma összesen

49

18%

Állandó népességből nő

138

50%

Állandó népességből férfi

137

50%

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

6

2%

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma

19

7%

Állandó népességből a 0-14 éves nők száma

15

5%

Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma

9

3%

Állandó népességből a 15-17 éves nők száma

6

2%

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

2013-es adat Állandó népesség száma Gyermekek száma összesen Állandó népességből nő Állandó népességből férfi Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma

lélekszám

arány %

284

100,00%

45

15,85%

142

50,00%

142

50,00%

4

1,41%

16

5,63%

18

6,34%

9

3,17%

Állandó népességből a 2 15-17 éves nők száma Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

0,70%

48

Demográfiai trend Év

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Gyermekek száma 0-17 éves korig

57

55

47

49

49

45

Forrás:(TeIR)|KSHTSTAR

26. ábra: Gyermekek számának alakulása 17 éves korig, 2008-2011. 57

60

55

50

47

49

2010

2011

fő

40 30 20 10 0 2008

2009 év

Az érintett gyermekek létszáma, Csepreg HEP-jében jelenik meg adatként.

27.A ábra: Gyermekek számának alakulása 17 éves korig, 2008-2013.

Gyermekek száma (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

49

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

A hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó szabályozásban változások következtek be. 2013. augusztus 31-ig a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. törvény 121. §-ának 14. pontja tartalmazta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát. A fent hivatkozott pont szerint hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak minősült az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; míg ezen csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetűnek az a gyermek, tanuló minősült akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; továbbá az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1-jei hatállyal ezen fogalmak a Gyvt.ben kerültek szabályozásra, és így e tény fennállásának megállapítása a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedésekké vált. Hiszen a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódóan kerülhet sor. A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg – külön döntésben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Fenti időponttól kezdődően a Gyvt. 67/A. §-a (1) bekezdésének értelmében hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Hivatkozott § (2) bekezdése szerint halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

50

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma védelembe vett 18 év veszélyeztetett kiskorú a 18 év alatti védelembe alattiak száma gyermekek száma vettek közül 2008 4 0 0 2009 2 0 0 2010 2 0 0 2011 2 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Védelembe vett kiskorú gyermek 2012 után már nincs, veszélyeztetett kiskorú gyermek nincs. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

13 16 20 19 15

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 0 0 0 0 0

2013 2014

10 11

0 n.a.

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

37 38 38 69 n.a.

0 n.a.

0 n.a.

n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A települési önkormányzat jegyzője, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a törvényi feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az 1997. évi XXXI. törvény 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket Az adatok nehezen értelmezhetők, mivel tartós beteg nem egyenlő a fogyatékkal élő beteggel, az azonban egyértelműen látszódik, hogy egyre növekszik a lakosság szociális rászorultsága.

51

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény törvényi feltételeit az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 19.§-20/A§-a, valamint 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 6567. §.-a szabályozza. 2014. évben utalvány formájában a családoknak jutatott összeg: 104.400 Ft. volt. Azon családok jogosultak a támogatásra, akiknél az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének (2013. évben: 28 500 Ft) 130 %-át, egyedülálló szülő esetén, illetve beteg gyermeket nevelőnél a 140 %-át, és vagyonnal nem rendelkeznek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény étkezési díj mérséklésre, illetve elengedésre, tankönyvtámogatásra, illetve egyéb normatív kedvezményre jogosítja fel a kérelmezőt. Évente kétszer (augusztusban és novemberben) gyermekenként 5.800 Ft támogatás illeti meg a kedvezményben részesülőket Erzsébet utalvány formájában. Ez az önkormányzatnak anyagi kiadást nem jelent. Tömörd községben 2014. évben 9 fő vette igény rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Részesülnek a gyerekek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, ezen kívül az IPR pályázatnak köszönhetően esélyegyenlőségi támogatásban, valamint útravaló ösztöndíjban is, a Csepregi Általános Iskolán keresztül.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás törvényi feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a, valamint Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekek védelméről szóló 9/2005. (X.28.) rendelete szabályozta. Ezt a támogatási formát az egyes szociális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte, helyette jogosultság esetén önkormányzati segély folyósítható. Az önkormányzati segély támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került– különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása miatt anyagi segítségre szorul, ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 14%-ánál kevesebb és 35%-ánál magasabb nem lehet, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is biztosítható (Erzsébet utalvány, élelmiszer támogatás). Az önkormányzati segély hivatalból is megállapítható: nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel, gyermekvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

52

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

A gyermekétkeztetést az önkormányzat a Csepregi Óvoda és Bölcsőde KIKI intézményében biztosítja. Az intézményben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek az ellátást ingyenesen veszik igénybe. A kedvezményre való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskörbe tartozik, az eljárás az ügyfél kérelmére indul. Ha a család megfelel a törvényi feltételeknek, a kedvezmény egy évre kerül megállapításra. A támogatást a gyermek, akár 25. éves koráig is igénybe veheti, amennyiben nappali rendszerű oktatásban részesül, és évente megújítja a család a kérelmet. 2014. december hónapjában gyermek étkezését 5 gyermek részére ingyenesen biztosítottak erre a támogatásra tekintettel. Havonta változó azoknak a száma, akik kedvezményesen veszik igénybe a gyermekétkeztetést. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

2013 2014

0 0

Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

0 0

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésbe n részesülők száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön minden gyermek magyar, vagy kettős állampolgár 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma

Ebből hátrányos helyzetű

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

2013 2014

0 0

0 0

Ebből Magyar Magyar hátrányos állampolgársággal állampolgársággal helyzetű nem rendelkező, 18 nem rendelkező év alatti általános középiskolások iskolások száma száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

Ebből hátrányos helyzetű

0 0 0 0 0

0 0

Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

53

1 fő kettős állampolgárságú gyermek van az óvodában és 3 fő kettős állampolgárságú gyermek van az iskolában 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregátum. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Csepreg Város Egészségházán keresztül hozzáférhetők ezen szolgáltatások. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek védőnői álláshelyek száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0

2013 2014

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés A gyermekek létszáma Csepreg HEP-jében jelenik meg, így az, a csatolt települések létszámát is tartalmazza. HH gyerekek száma, HHH gyerekek száma, SNI gyerekek száma a védőnők által nincs külön nyilvántartva, ezt az iskola és az óvoda számszerűsíti. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy sz

iskolai szűrővizsgálatok az előírtaknak megfelelően megtörténtek illetve történnek meg. 4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!)

2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

2013 2014

0 0

Háziorvos által ellátott esetek száma

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar,

54

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

20082012

Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 0

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0

0 0

0 0

0 0

2013 2014

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Szombathelyen vehető igénybe ilyen szolgáltatás. Gondot jelent sok esetben, hogy a fejlesztésre, a rossz szociális helyzetű családok gyermekeinek lenne szükség, így anyagi problémák, vagy szállítóeszköz hiánya miatt nem tudják megoldani a Szombathelyre bejárást. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes Családi napközeiben gondozott engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma gyermekek száma száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0

2012 2013 2014

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok Nincs családi napközi a településen. A gyermekek napközbeni ellátását Csepreg Város Önkormányzata által alapított és fenntartott Csepregi Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény egységében látják el. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését oldja meg, maximum 18 fős létszámmal Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. Az óvodában a rendelkezésre álló férőhely elegendő, minden beiratkozó gyermek számára biztosított az óvodai ellátás; a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekekre nem jellemző, hogy alacsony arányban járnának óvodába. Ahol mégis előfordul, ott a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni.

Az óvodáztatási támogatás törvényi feltételeit az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/C §-a szabályozza. A támogatás összegét az önkormányzat a Magyar Államkincstártól igényli meg. A támogatás megállapításának feltételei: - a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesüljön (a jogosultságnak a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 8-án, a tárgyév 55

december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév december 8-án kell fennállnia), - a gyermeket annak a nevelési évnek a kezdetéig beíratták óvodába, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, - a beíratástól számítva 2 hónap eltelt, - a szülő gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról mindkét, szülői felügyeletet gyakoroló szülő a jegyzői eljárásban nyilatkozik arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, - halmozottan hátrányos helyzetűek. Az óvodáztatási támogatás összege: Első alkalommal gyermekenként 20.000 Ft-ot kell folyósítani, majd minden további alkalommal gyerekenként 10.000 Ft-ot (tárgyév június, illetve december hónapjában). 2014. évben óvodáztatási támogatásra kérelem nem került benyújtásra. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

0

Hány településről járnak be a gyermekek

0

Óvodai férőhelyek száma

0

Óvodai csoportok száma

0

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

0

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

0

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

0

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

0

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

0

0

Kisegítő személyzet

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

56

4.4.1.A számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG 2015-ben

db

Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be gyermekek

0 a

0

Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

0 0 0

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Fő

0 Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

0

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

0

0

Gyógypedagógusok létszáma 0 Dajka/gondozónő 0 Kisegítő személyzet 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0 0 0

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Fő

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

0 0 0 0 0 0

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű 0 0 0 0 0 0

2014. 2015.

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

57

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Nincs óvoda a településen. Az adatok Csepreg HEP-jében szerepelnek. óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai óvodába beírt gyermekgyermekek férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok száma száma helyek száma száma száma 2008 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma 0 0 0 0 0

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves

4 éves

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés

58

4.4.4.A számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2014-2015. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely 0 0 0 0 0 0 Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés

59

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma fő fő 2010/2011 0 0 2011/2012 0 0 2012/2013 0 0

2013/2014 2014/2015

0 0

általános iskolások száma fő 0 0 0

0 0

0 0

napközis tanulók száma fő % 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma

2010/2011 2011/2012 2012/2013

2013/2014 2014/2015

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

1-4 5-8 1-4 összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

5-8 évfolyamon 0 0 0

0 0

általános iskolai feladatellátási helyek száma

összesen 0 0 0

db 0 0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

19

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

0

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

19

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

n.a.

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

n.a.

60

4.4.9.A számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 18 Más településről bejáró általános iskolások létszáma 0 Más településre eljáró általános iskolások létszáma 18 Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma n.a. Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma n.a. Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Nem szaktanítást végző tanító 0 Szaktanítást végző tanítók száma 0 Szaktanítást végző tanárok száma 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 Gyermekvédelmi felelős 0 Iskolaorvos 0 Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Hiányzó létszám 0 0 0 0 0 0 0 0

4.4.11.A számú táblázat - Iskola személyi feltételek 2015. Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító

0

0

Szaktanítást végző tanítók száma

0

0

Szaktanítást végző tanárok száma

0

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Gyermekvédelmi felelős 0 Iskolaorvos 0 Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

0 0 0 0

61

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 0 2011/2012 0 2012/2013 0

2013/2014 2014/2015

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás (a továbbiakban: Szolgálat) a Csepregi Területi Gondozási Központ keretein belül működik 2004. októberétől. A szakfeladatként működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás formájában, az alapító okiratban foglaltak szerint. A szolgálat célja a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének szervezése, esetmegbeszélések rendszeresítése, szabadidős programok szervezése, nyári tábor, játszóház. Természetbeni segítségnyújtás a rászoruló családok számára, ruha és élelmiszersegély osztása, nyári gyermekétkeztetés. Szolgálat ellátási területe: Csepreg Város Önkormányzat közigazgatási területén kívül Tömörd és Tormásliget Községi Önkormányzatok közigazgatási területe. A felújított épületben az alapellátás működéséhez szükséges feltételek mellett a kliensek számára is igényes szolgáltatást tudnak nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának célja a gyermek testi, érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése gondozással, a megfelelő ellátások közvetítésével és szervezésével, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése. A Szolgálat feladata, hogy tájékoztassa a településen élő családokat azokról a jogokról, támogatásokról, ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak, a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával. Feladatuk információnyújtás, a tanácsadás, a segítő beszélgetés, és a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás. A Szolgálat feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a szolgálat családgondozást végez a család problémáinak rendezése érdekében.

Tömörd községben a 2014. évben 37 család nyújtott be a gyermekek gondozásával, beiskolázási költségeinek támogatásával kapcsolatos kérelmet, s részesült önkormányzati segélyként összesen 1.020.750 Ft. támogatásban. 6. kép: Területi Gondozási Központ logója

Forrás: http://www.csepreg.hu/feltoltesek/kepek/gondozas.jpg 62

A Szolgálat tapasztalata szerint a gyermekek veszélyeztetettségének okai elsősorban a családok anyagi helyzetére, a növekvő munkanélküliségre, a szülő, szülők életvezetési problémáira, a gyermekek nevelésével összefüggő nehézségekre vezethetők vissza. Sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyek folyamatos elszenvedői a gyermekek. További jellemző ok a gyermekek elhanyagolása, problémát okoz a gyermekek mindennapos tisztálkodása, a megfelelő higiénés körülmények, a gyermekek környezetének rendben tartása. Anyagi jellegű problémák, melyek egyrészt a munkanélküliségből, másrészt pedig az alacsony bérekből, valamint a hiteltörlesztési nehézségekből adódtak. Egy másik okozója a pénzhiánynak a tartásdíjak ki nem fizetése, vagy éppen a gyermek jogállásának tisztázatlansága, illetve bírósági határozat hiányából adódott. Többször irányítottuk az illetékes hatóságokhoz a szülőket (bíróság, gyámhivatal).

Évről évre visszatérő gondot okoz a tankötelezettség elmulasztása. A védelembe vett és alapellátás keretében gondozott gyermekek veszélyeztetettségének oka elsősorban az iskolai igazolatlan hiányzás, valamint magatartási, beilleszkedési zavarok és az ezzel szorosan összefüggő szülői elhanyagolás. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére vonatkozó új szabályozás értelmében a gyermekjóléti szolgálat a családdal való együttműködés keretében, az 50 órát meg nem haladó iskolai mulasztás esetén alapellátás eszközeivel nyújt segítséget a család számára a mulasztás okainak feltérképezésében és a problémák megoldásában. 50 igazolatlan óra után az iskoláztatási támogatás szüneteltetésre kerül, a hatóság pedig védelembe vételi eljárást indít a 16. életév betöltését megelőzően. A 16. életévüket betöltött gyermekeknél védelembe vételre csak akkor kerül sor, ha attól eredmény várható. A családgondozás hatására némi javulás mutatkozik az iskolába járási morál területén, de még mindig előfordulnak olyan tanulók, akik kötelezettségeiket időnként megszegik. Nagyon sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, amelyeknek szemtanúi illetve résztvevői lehetnek a családban élő gyermekek. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. A családi viszályoknak gyakran kiváltó oka az alkoholos befolyásoltság, melynek gyakori következménye az agresszív viselkedés. A deviáns viselkedésű gyermekek esetében a háttérben gyakran a szülők elhanyagoló nevelése, agresszivitása, italozó életmódja áll. Különösen nagy a probléma ezeknél a gyerekeknél, mert a szülők sem következetesek, elvtelenül védik gyermekeiket, így a probléma kezelése komoly akadályokba ütközik. További gondot jelent, a szülők életvezetési problémái, a gyermekekkel való kevés törődés és a helytelen nevelési attitűdök, kapcsolattartási problémák. A gondozott családok esetében szakmai tevékenységünk illetve az esetkezelések jellege nagyban megváltozott. Egyre gyakrabban kerülnek a családgondozók klienskörébe kábítószert fogyasztó kliensek, pszichiátriai problémákkal küzdő gyermekek és szülők. Így munkjuk során nemcsak az információnyújtás az elsődleges feladat, hanem nagy szerepet kapott a segítő beszélgetés, tanácsadás. Mindezek jelzik azt is – a fentieken túl –, hogy a gyermeket nevelő családok nem csak a szegénység, a depriváltság által terheltek, hanem mentálisan és pszichésen is. A kliens feszültségének, pszichés terheltségének oldása a családgondozó részéről, lehetőséget biztosít arra, hogy képessé és nyitottá váljanak a gyermek által közvetített probléma megoldásában való közreműködésre. A gondozott családokkal a kapcsolattartás leginkább családlátogatás formájában valósul meg. A Szolgálattal kapcsolatba kerülő családok száma folyamatosan nő. Nő az alapellátásban gondozott és a védelembe vett gyermekek és családok száma. Az elmúlt év során Szolgálat egyre több kamaszkorba lépő, magatartási és viselkedési problémával küzdő, szabálysértést elkövető gyermekkel került kapcsolatba. A Szolgálat célja a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének 63

szervezése (pl.: esetmegbeszélések rendszeresítése, esetkonferencia szervezése), szabadidős programok szervezése, nyári tábor, játszóház, egyházi tábor segítése személyes részvétellel. Ajándékosztás Húsvétkor, Mikulásra, Karácsonykor. Természetbeni segítségnyújtás a rászoruló családok számára, EU élelmiszersegély, nyári gyermekétkeztetés szervezése. Emellett a Szolgálat családgondozói konferenciákon, előadásokon, továbbképzéseken vesznek részt. A gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatok ellátását, a gyámhatósági ellenőrzéseket, a környezettanulmányok készítését, a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetését közösen együttműködve a gyámhivatal, a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintéző és a gyermekjóléti szolgálat végzi el. Környezettanulmány készítésére valamennyi védelembe vételi eljárás esetén, az ideiglenes hatályú elhelyezések és az átmeneti nevelésbe vételi eljárások és felülvizsgálataik esetében kerül sor. Emellett külön megkeresések alkalmával is készít környezettanulmányt. Családlátogatást, családgondozást folyamatosan végez. A Szolgálat a Gyámhivatal által átmeneti gondozásba vett gyermekek családjait is rendszeresen látogatja és próbálja visszagondozni a gyermekeket családjukba. A gyermekek veszélyeztetettségének okai a kezelt probléma típusa szerint: Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Szenvedélybetegség-általában alkoholizmus Fogyatékosság, retardáció A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák védelme, segítése, támogatása. Ösztönzi az anyát arra, hogy olyan életvitelt folytasson, ami nem veszélyezteti a magzatot. Az anya figyelmének felhívása a védőnővel való rendszeres kapcsolattartásra. Tájékoztatni kell az anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, ellátásokról, illetve segítséget kell nyújtani abban, hogy pl.: a Gyed-et, családi pótlékot hol, milyen formában tudja megigényelni. A továbbiakban a Szolgálat feladata, hogy tanácsokkal lássa el az anyát, hogy megfelelően ellássa gyermekét. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata még, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. Folyamatos, rendszeres kapcsolat alakult ki a védőnői szolgálattal, gyermekorvossal, az általános iskolával, óvodával, rendőrséggel. A Védőnői Szolgálat és a gyermekorvos a jelzőrendszer szerves részét alkotja. A védőnő és a gyermekorvos munkájából adódóan a gyermekek intézményi nevelése előtt betekintést nyer egy-egy család életébe, szociális helyzetébe, azonnali jelzésnek kell érkezni tőlük, ha a gyermek nevelése, ellátása során hiányosságot, tartós elhanyagolást észlelnek. A jelzőrendszer jól működik, így az óvoda, iskola, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, intézményi dolgozók, rendőrség, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, védőnő gyermekorvos rendszeresen részt vesznek esetmegbeszéléseken is. e) gyermekvédelem A Csepregi általános iskolában gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el ezt a feladatot, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt segítséget, szociális jelzőrendszer működik.

A Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő- és jelző rendszert működtet. A jelzőrendszeri tagokkal évente egy alkalommal – március 31-ig - tanácskozást szervezünk, melyen értékeljük tárgyévi tevékenységünket és szükség szerint javaslatot fogalmazunk meg a gyermekjóléti alapellátás fejlesztésére. A törvényi előírás kötelezővé teszi a szakmaközi megbeszélések összehívását is. Ezeken a találkozókon megbeszéljük szakmai tapasztalatainkat, illetve az aktuális problémákat. 64

Tapasztalatunk, hogy a közoktatási intézmények a jelzőrendszer leghangsúlyosabb tagjai, elsősorban igazolatlan mulasztások miatt jelzenek felénk. A gyermekvédelem területén a korábban tapasztalhatók mellett új problémák jelentek meg, melyekkel kapcsolatban elengedhetetlen a feladatot ellátó intézmények közötti akadálytalan kommunikáció. Az Önkormányzat és a Képviselő- testület a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatosan együttműködik a kliensek érdekében. A veszélyeztetettséget észlelőés jelzőrendszer tagjai közötti folyamatos együttműködés segíti a problémák feltárását, és megoldását. A gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatba kerülő családok esetében előfordul, hogy először negatív érzések keletkeznek a kapcsolatfelvételkor, melyek a családgondozás során, a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét megismerve megváltozik. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységében nagyon fontos szerepe van a prevenciónak és a szabadidős tevékenységeknek, mivel csökkentik a devianciák kialakulásának lehetőségeit. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások SOS lehetőségek Kőszegen, valamint a Kőszegi Nagy László EGYMI. Anyaotthon és családotthon Szombathelyen, Gencsapátiban található, azonban Gencsapátiban férőhely hiányában más településről jövőt nem fogad. Szombathelyen a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmenti Otthonát üzemelteti, összesen 40 férőhellyel, kizárólag Szombathelyről és annak vonzáskörzetében élőket helyezik el várakozási lista alapján. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Településünkön E-Magyarország pont működik 6 db számítógéppel. Az alapfokú oktatás és nevelés a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola-alapfokú művészetoktatási intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény fenntartása révén biztosított. Tormásliget Község Önkormányzat tagja az Intézményt fenntartó Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulásnak. A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva az Intézményben biztosított a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és a valódi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél nevelésben-oktatásban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezette A településen élő tanköteles tanulók jellemzően ebbe az intézménybe járnak. Az intézményben működő csoportok, osztályok óvodai/tanulói összetételére odafigyelnek, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s gyermekek arányának kiegyenlítettségére törekszik az intézmény vezetése. Az 65

intézményben a korábbi időszakban csak enyhe értelmi fogyatékos tanulók alkotnak külön 1-1 összevont osztályt alsó és felső tagozaton egyaránt. E szegregált nevelés-oktatás szervezési gyakorlatra a tanulók szakértői határozatában is utalás található. A 2010/11. tanévtől az általános iskola alsó tagozatán az óvodához hasonlóan integráltan folyik majd enyhe értelmi fogyatékosok nevelése, oktatása. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálatból kitűnik, hogy az eddigi pedagógiai munka legtöbbször eredményesen biztosította a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek nevelését, oktatását, s ezt kell folytatni a továbbiakban is a tanulók szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermekek többsége igénybe veszi az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat. A 2009/2010. tanévben 8 magántanuló közül 7, roma szokásokra hivatkozva kérte felmentését a mindennapi iskolába járás alól. Elsősorban az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédő kolléga odafigyelő, támogató részvételével bevonták őket az intézmény által biztosított programokba, hozzásegítjük őket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez (ingyenes tankönyvek, étkezés, Útravaló programban sikeres pályázat, szüleikkel, családsegítővel, jegyzővel folyamatos kapcsolattartás, ügyintézés, fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások szakember vezetésével stb.). Az intézményben nagyrészt rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyerekek/tanulók eredményes nevelésének, oktatásának személyi és tárgyi alapvető feltételei. Gyógypedagógusokból, fejlesztő pedagógusokból álló csoport munkáját egy ezzel a feladattal megbízott pedagógus koordinálja, szorosan együttműködve az ifjúsági és gyermekvédelmi felelőssel. Többek között az IPR pályázat megvalósításán is ők dolgoznak. Az intézmény pedagógiai programját, oktatási, nevelési gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy 2008ban még korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és kulcskompetenciákat fejlesztő programokat kevés pedagógus alkalmazta nevelő-oktató munkájában. A 2009/10. tanévben sikeresen pályázatot nyújtottak be a TÁMOP 3.1.4/08/2. a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című felhívásra. Az óvodában a rendelkezésre álló férőhely elegendő, minden beiratkozó gyermek számára biztosított az óvodai ellátás; a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekekre nem jellemző, hogy alacsony arányban járnának óvodába. Ahol mégis előfordul, ott a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja a szülőt együttműködésre ösztönözni. Az intézményben az országos átlagot eléri az SNI tanulók száma, ezt nehéz csökkenteni, de a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek, és támogatják a többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulásukat. A hátrányos helyzetű tanulók zenei nevelésében, képességeik maximális kibontakoztatásában különösen fontos az esélyegyenlőség biztosítása. Az egyéni hangszeres oktatás során rendkívül szoros intellektuális és érzelmi kapcsolatba kerül tanár és növendék. Ez a bizalmas személyes kapcsolat lehetővé teszi a tanár számára, hogy megismerve hátrányos helyzetű növendékei különböző problémáit, hatékonyan segítsen azok megoldásában. A hangszeres tanár egyéni mentorként irányíthatja a hátrányos helyzetű tehetséges növendék zenei fejlődését, szorosan együttműködve a szolfézs tanárral és más hangszeres tanárokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek problémáival gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkozik heti 11 órában. A Csepregi Petőfi Sándor Művelődési – Sportház és Könyvtár közművelődési és könyvtári tevékenységével biztosítja a környező kistelepülések esélyegyenlőségét. Az intézmény önálló jogi személy, ezáltal szakmai önállósága biztosított. Az intézmény fő feladata, a kulturális esélyegyenlőség biztosítása, a kultúrához, információhoz való hozzájutás, a közösségi tér biztosítása, hiszen a vidéki emberek mindig kulturális hátrányban vannak nagyvárosi, fővárosi társaikhoz képest.

66

7. kép: Farsang 2012

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Farsang_12/index.html h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Intézményi szinten biztosított a Csepregi Óvoda és Bölcsőde épületében, valamint a hétvégi és szünidei gyermekétkeztetést a Csepregi Területi Gondozási Központ látja el. Az intézmények nyitva tartása, igény alapján a szülői munkarendhez igazodik. Az ingyenes tankönyv biztosított. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs erre vonatkozó tapasztalat. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Előnyben részesítés beiskolázási segély, a térítésmentes, 50%-os étkezés, ingyen tankönyv, rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény juttatásával, korrepetálás, életvezetési tanácsadás, programokhoz, kiegészítő, fejlesztő oktatáshoz való térítésmentes hozzáférés. Iskolabusz biztosított, ami az általános iskolások otthonukból a Csepregi iskolába, valamint az oktatási intézményből otthonukba történő szállítását nyújtja, biztonságos körülmények között. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A nevelésnél különleges figyelmet fordítanak az Intézmények a következőkre: Érvényt kell szereznünk a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Szükséges az óvoda nyitva tartási idejének a felülvizsgálata és a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása. Minden évben meg kell vizsgálnunk a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Törekednünk kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a 67

kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem - erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Az önkormányzat az esélyegyenlőség érdekében biztosítja – az önkormányzat költségvetési rendeletében – az óvodai kirándulásokhoz, bábszínházi előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján étkezési térítési díjkedvezményt. Megteremti annak feltételeit, hogy az intézményben a közreműködők továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés és az iskolapszichológiai tevékenység. Megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a NYME Regionális Központtal milyen további együttműködés köthető. Ennek keretében továbbképzésekkel, mentorálással segíteni kell a kompetencia alapú nevelés bevezetését minden óvodai csoportban, és kialakítani a hozzá szükséges infrastruktúrát. Külső szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, védőnő, gyermekorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichológus, civil szervezetek, szülői közösség, esélyegyenlőségi szakember, közoktatási szakértő) segíti a családokkal való szorosabb együttműködést, el kell érni, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdje meg iskolai tanulmányait. Rendkívül fontosnak tartjuk az időben megkezdett fejlesztést, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelően képzett óvodapedagógus, védőnő és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora előtt ők állnak kapcsolatban. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciáik fejlesztése a másik rendkívül fontos feladatunk. Mentális higiénéjükre is figyelnünk kell, lehetőséget teremtve arra, hogy képesek legyenek a folyton változó oktatási rendszerünkben helytállni. Tréningek szervezése, szakmai sikerek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, lehetőség a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak. Az Önkormányzat területén nincsen egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltató tevékenységet folytató intézmény. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Tömördön nem található ilyen szolgáltatást végző intézmény, ezek az adatok a társult intézmények települési HEP-jében lelhetők fel. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs erre vonatkozó tapasztalat. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A Csepregi Zeneiskolában az évek során amatőr és hivatásos muzsikusok, értő koncertlátogató közönség nevelődött, így a Zeneiskola a közösségi tér egyik színfoltja lett. A közel ötven év a Csepregi térség zeneoktatásának sikerét mutatja, a közel negyven zenei pályára lépett volt tanítványunk. Ezt a zeneiskola indította el és alapozta meg zenei pályafutásukat. Ma már volt növendékeink hozzák gyermekeiket beiratkozásra, és kísérik értő figyelemmel gyermekük zenei fejlődését. A zeneiskola oktató-nevelő munkájának sikerét igazolja a 2007. december 28-án elnyert „Kiváló alapfokú művészetoktatási intézményi” minősítés. Az 1968-ban beindított zeneiskolai oktatás valódi hagyományokra épült. Zeneiskolánk a mai napig a térség zenei életének meghatározó intézménye, és ezt az elődeinktől örökölt szerepet meg is kell őriznünk. Csepreg vidékén élő zenét tanulni kívánó fiatalok előtt is nyitva állnak a zeneiskola kapui, hiszünk Kodály Zoltán elveiben, miszerint:

68

„A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkincsé tenni. Kapja meg belőle részét minden magyar gyermek” A közel 160 tanulónk tizenöt hangszer, illetve elmélet és zenekar közül választva tanulhat. A zenei oktatás Csepregen illetve Bükön folyik. Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, kürt, tenorkürt, baritonkürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, gitár, zongora, hegedű gordonka. Elméleti tanszakok: szolfézs-zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom) stílusismeret. Egyéb tanszakok: zenekar, kamarazene. Színművészeti ágon: színjáték: dráma és színjáték, beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret. Tanáraink, növendékeink rendszeres szereplői városi és a környező települések rendezvényeinek, ünnepségeinek. A zeneiskola sajátos színfoltja a közoktatásnak. A hangszeres zene oktatásán túl feladatunk a „személlyel” való törődés. Tanáraink hangszeres órákon hetente kétszer, egyéni foglakozásokon találkoznak növendékeikkel. A tananyag eszköz a kezünkben, amelynek segítségével fel kell tárnunk az utat tanulóink előtt, egyéni adottsága, képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségeire. A zeneiskola természetesen a személyre szóló fejlesztés mellett, további tevékenységekkel színesítheti Csepreg város arculatát. Az iskola rendezvényein szívesen muzsikálnak növendékeink akár szóló, akár kamaracsoportokban. Rendszeresen szerepeltünk nemzeti ünnepeinken, iskolai karácsonyon, iskolai ünnepeken, nyílt napon, pedagógusnapon, illetve az iskola-fenntartó települések rendezvényein, ünnepein. A színjátszó csoportokban is többször közreműködnek tanulóink hangszeres betétekkel. Az Csepregi Óvodával az érdeklődő óvodásoknak zeneovis csoportokban lehetőségük van játékos formába betekintést nyerni a zene birodalmába. Hangszeres bemutatókat tartunk, illetve „Mikulásváró” hangversenyt adunk az óvodásoknak. Zeneovisaink legnagyobb része később zeneiskolánk hangszeres tanulója lesz. Minden évben visszatérő események: karácsonyi hangversenyek, hangszerbemutatók az óvodákban, növendékhangversenyek, tanszaki hangversenyek, tanári hangverseny, tehetségkutatás, Répce-menti fesztivál, tanévzáró hangverseny. Zeneiskola művészetpedagógiai célkitűzése,ami összhangban van a közös értékekkel is: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonnyá tesz más szépségek iránt." Bárdos Lajos gondolataiból merítve feladatunknak tartjuk, hogy a művészeti oktatás-nevelés sajátos eszközeivel érzelmileg gazdag, sokrétűen gondolkodó, biztos értékrendű, értékalkotásra képes, embereket neveljünk. A Zeneiskola növendékei rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el, valamint NÍVÓ díjjal térnek haza versenyekről, szemlékről. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Biztosított az iskolabusz, tankönyvtámogatás 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Közösségi tér felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van.

Közösségi tér, játszóház vizesblokk rész felújítása, sikeres pályázat esetén

69

8. kép: Farsang 2012

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Farsang_12/index.html 9. kép: Farsang 2012

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Farsang_12/index.html

70

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

2008 2009 2010 2011

férfiak 98 80 100 102

nők 98 96 95 96

férfiak 84 66 91 92

nők 94 85 90 92

férfiak 14 14 9 10

nők 4 11 5 4

2012 2013 2014

106 108 n.a.

93 92 n.a.

96 103 n.a.

83 90 n.a.

10 5 n.a.

10 2 n.a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 28. ábra: A női foglalkoztatottság és munkanélküliség helyzete 2008-2011. között. Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 100

95

90 85

80

75 2008 foglalkoztatottak

2009 munkanélküliek

2010

2011

munkavállalási korúak száma

71

29.A ábra: A női foglalkoztatottság és munkanélküliség helyzete 2008-2013. között. Női foglalkoztatás helyzete (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

Munkavállalási korúak száma

2011

2012

Foglalkoztatottak

2013

Munkanélküliek

A női lakosságszám foglalkoztatásának vizsgálata során megállapítható, hogy a munkavállalási korúak 1 fős növekedésével, valamint a foglalkoztatottak 2 fős emelkedésével a 2010 évről 2011 évre 1 fővel csökkent a munkanélküliek száma, így a nők foglalkoztatási helyzete kissé javult. A 2012-es drasztikus növekedés –

tízszeresére emelkedett a munkanélküliség a nők körében – lecsengése után 2013-tól ismét normalizálódni látszik a helyzet. A munkanélküli nők száma erre az évre ötödére csökkent az előző évhez képest. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

2008 2009 2010 2011

2012 2013 2014

munkanélk 8 általánosnál szakiskola/ gimnázi érettségi um üli nők alacsonyabb 8 általános szakmunkásvégzettségű képző száma 4 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 11 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 5 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 4 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

10 2 n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

főiskola

egyetem

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő családi férőhelyek 3 év alatti férőhelyek száma családi működő napközik száma összesen gyermekek száma napközikben bölcsődék száma száma önkoregyéb a településen mányzati 2008 11 0 0 0 0 0 0 2009 10 0 0 0 0 0 0 2010 7 0 0 0 0 0 0 2011 8 0 0 0 0 0 0 2012 9 0 0 0 0 0 0

2013 2014

5 n.a.

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 72

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Ilyen jellegű program Szombathelyen vehető igénybe. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Erre vonatkozóan nincs adat, általánosságban elmondható, hogy a környékbeli nagyvállalatok megszűnése után, a női képzetlen munkaerőnek még nehezebb elhelyezkedni. A bejárás a környező településekre, Csepregre, Bükre, Szombathelyre megoldott, bár gyermek mellett sok esetben nehézségeket okoz. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs ilyen helyi tapasztalat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Nincs helyi intézmény. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma 2008 0 11 2009 0 10 2010 0 7 2011 0 8 2012 0 9 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

átlagos gyermekszám védőnőnként 0 0 0 0 0

5.3.A számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe átlagos, egész átlagos, Lócsi 0-3 év közötti körzetre kiterjedő év védőnők száma gyermekek száma gyermekek száma gyermekszám védőnőnként védőnőnként 0 2008 0 0 11 0 2009 0 0 10 0 2010 0 0 7 0 2011 0 0 8 0 2012 0 0 9 2013 0 5 0 0 2014 0 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nem áll rendelkezésre információ.

73

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településünkön nincs ilyen szolgáltatás, a megyében a rászorulók a következő otthonokat kereshetik fel:   

A Pálos Károly Család-segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona Szombathely Vasvár Hegyháti Jóléti Szolgálat Közalapítvány Családok Átmeneti Otthona Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény, Gencsapáti gyermekotthon, anyaotthon

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati anyaotthon a településen

Férőhelyek száma

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében 2 2 2 2 2

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen 0 0 0 0 0

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében 1 1 1 1 1

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület Városi bíróság és Közgyűlések tagjai ítélőtáblák vezetői tagja 2008 2009 2010 2011 2012

Férfi 5 5 5 5 5

Nő 0 0 0 0 0

Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

2013 2014 2015

5 4 4

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatok alapján a nők a közéletben hátrányba szorulnak. Világszerte aggasztó jelenség, hogy nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politikai döntéshozatal valamennyi, országos és helyi szintjén egyaránt. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Szülőség és a munka, gyermekelhelyezés, felügyelet, elszigetelődés GYES, GYED alatt, után, visszatérés nehézségei a munkapiacra, egyedülálló nők, elvált nők, családfenntartó nők, özvegy, nagycsaládos édesanyák problémái, családi napközi hiánya, anyaotthon, családok átmeneti otthona hiánya.

74

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Helyben kevés munkalehetőség van a nők foglalkoztatására

Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás elősegítése

A „Nő a tét!” című intézkedés kapcsán a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-ös felülvizsgálatakor megállapításra került, hogy: Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján megvalósítani tervezett intézkedés kapcsán a célként megfogalmazott pályázatfigyelés megvalósult, hisz azóta is folyamatos ez a tevékenység. Másfelől azonban még nem adódott olyan pályázat melynek sikeres lebonyolítása finanszírozta volna a megfogalmazott célt. Remélhetően a 2014-2020-as programozási ciklus keretet nyújt a megvalósításnak. 10. kép: Tömörd régen és napjainkban

Forrás: http://www.tomord.hu/news/Nemeth_Krisztina/Tomord_Ekszerdoboz-Nemeth_Krisztina.pdf 75

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

2008 2009 2010 2011

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 25 23 24 24

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 39 35 34 36

2012 2013 2014

23 22 n.a.

33 38 n.a.

összes nyugdíjas 64 58 58 60

56 60 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar 30. ábra: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2008-2011. között 65 64 63 62

fő

61 60 59 58 57 56 55 2008

2009

2010

2011

év

76

31.A ábra: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2008-2013. között Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

2011

2012

2013

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

A nyugdíjkorhatár évenkénti változásával, valamint a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulás miatt, pontosan nem állapítható meg a nyugdíjasok összlétszáma. A táblázat adatai nem tükrözik pontosan a település nyugdíjas lakosságának számát, mivel vannak olyan időskorúak, akik nem jogosultak ellátásra, így nehéz anyagi körülményekkel kell számolniuk. Az adatok vizsgálata alapján azonban megállapítható, hogy számuk lassan növekszik. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Közalkalmazotti jogviszonyba nem állhatnak, jogszabályi változások miatt a nyugdíjra jogosultság folyamatosan változik. A településen élő nyugdíjasok közül csak néhányan dolgoznak korábbi munkahelyükön. Jelentős számban vannak azok, akik inkább a családi életben segítik családjukat, például az unokák felügyeletében, ellátásában. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkanélküliek aránya is folyamatosan nő az országban, így helyi szinten is, a nyugdíjasok elhelyezkedési lehetőségei egyre szűkülnek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az évek során kialakultak elhagyhatatlan programjaink: mikulás, farsang, gyereknap, idősek karácsonyi köszöntése, falunapi programok. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az 51 év felettiek nehezen tudnak elhelyezkedni, a 6.2.3. táblázat alapján. A legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat.

77

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma száma száma fő fő % fő 2008 18 3 17% 6 2009 25 4 16% 9 2010 14 2 14% 8 2011 14 3 21% 3 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő

% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

6.2.3.A számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek év száma száma száma fő fő % fő fő % 18 3 6 n.a. n.a. 2008 17% 25 4 9 n.a. n.a. 2009 16% 14 2 8 n.a. n.a. 2010 14% 14 3 3 n.a. n.a. 2011 21% 0 0 2012 20 3 15,00% 0 0 0 2013 7 2 29% 0 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR 32. ábra: 55 év feletti regisztrált munkanélküliek számának alakulása, a regisztrált munkanélküliek százalékában 2008- 2011 között

4,5 4 3,5

%

3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

év

78

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

2008 2009 2010 2011

64 év feletti lakosság száma fő 41 38 40 43

2012 2013 2014

45 45 n.a.

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Tömördön nem található nappali ellátást biztosító intézmény, az idős lakosság az idősek klubját is felkeresheti Csepregen. A Csepregi Területi Gondozási Központban mindenki számára elérhető ez a szolgáltatás, intézményi gépjárművel az oda és hazaszállítás előzetes egyeztetés alapján megoldható. A nappali ellátást igénybe vevők számára fizikai, szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatást szervez, a szabad vallásgyakorlás lehetőségét biztosítja. 33. ábra: A 64 évnél idősebb lakosság számának alakulása: 50 45 40 35

fő

30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

év

79

34.A ábra: A 64 évnél idősebb lakosság számának alakulása: 46

1 0,9

44

0,8 0,7

42

0,5

40

%

fő

0,6

0,4 38

0,3 0,2

36

0,1 34

0 2008

2009

2010

64 év feletti lakosság száma

2011

2012

2013

Nappali ellátásban részesülők

A 64 évnél idősebb korosztály száma a vizsgált időszakban növekszik,így az idősek is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Minden hónapban helyi vérvétel lehetősége biztosított. Az egészségügyi szakellátás igénybevétele, szűrővizsgálatok, szociális szolgáltatások és ezek tájékoztatása a Csepregi Területi Gondozási Központ, Csepreg Város Egészségháza és a Háziorvos szervezésében megoldott. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Helyben E-Magyarország pont várja a lakosságot. c) idősek informatikai jártassága A teljes időskorú lakosság körére vonatkozóan igényfelmérés nem történt. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Önkormányzat évente több alkalommal szervez az időskorúak számára is programokat. Jelentős események: idősek napja, idősek találkozója, falunap, egyházi programok, jeles napokhoz kötődő rendezvények, közös kirándulások

80

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A kevés jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok Pályázati lehetőségek útján életszínvonal emelkedés életszínvonal emelkedésének segítése. elősegítése

A „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” című intézkedés kapcsán a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-ös felülvizsgálatakor megállapításra került, hogy: Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján megvalósítani tervezett intézkedés kapcsán a célként megfogalmazott pályázatfigyelés megvalósult, hisz azóta is folyamatos ez a tevékenység. Másfelől azonban még nem adódott olyan pályázat melynek sikeres lebonyolítása finanszírozta volna a megfogalmazott célt. Remélhetően a 2014-2020-as programozási ciklus keretet nyújt a megvalósításnak. 11. kép: Szent Ilona-szobor

http://www.kozterkep.hu/~/19088/Szent_Ilona_szobor_Tomord.html#

81

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 3 2009 3 2010 3 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 0 0 1 0 n.a.

A Vas megyei átlaghoz viszonyítva 2010-ben, vagyis 257688 lakónépesség számra 2513 fő megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő jut, azaz 0,98 %, így Tömördön ez az arány 1,11 %. Megállapítható, hogy a megyei átlaghoz képest több mint 10 %-kal nagyobb arányban részesülnek az emberek ellátásban, vagyis a lakosságon belül a megváltozott munkaképességű személyek és az egészségkárosodott személyek száma nagyobb, feltételezve, hogy a megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek igénybe veszik az ellátást. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

2013 2014

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A településen nincs nappali ellátás fogyatékkal élők számára. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők esetében helyben nehéz munkát találni, több lehetőség kínálkozik a környező településeken, többnyire a megyeszékhelyen, Szombathelyen.

82

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs hátrányos megkülönböztetés. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Önálló életvitelt támogató helyi intézmény nincs. Az önálló életvitel támogatásáról, életvezetési képesség megőrzéséről a Csepregi Területi Gondozási Központon belül, a Családsegítő Szolgálat gondoskodik, így pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, házi segítségnyújtást biztosít.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékossággal élők igényt tarthatnak a fogyatékossági támogatásra. Körülményeik javítása érdekében igénybe vehetnek még különböző kedvezményeket, vagyis: utazási kedvezmény, gépjárműszerzési támogatás, parkolási kártya, autó átalakítási támogatás. Sajnos azonban a tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezek a pénzösszegek elég alacsonyak, így a fogyatékkal élők megélhetése nagyon nehéz. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Általánosságban jellemző, hogy a fogyatékkal élők, mindennapi életük során, fogyatékosságukra való tekintet nélkül, minden fajta segítséget megkapnak a közösség tagjaitól, hogy a nem akadálymentesített épületekben fellépő nehézségek ellenére teljes körű kiszolgálást kapjanak, valamint, hogy az akadályok áthidalásra kerüljenek. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az akadálymentesítés alapvető célkitűzése, hogy a közösségi épületek használata mindenki számára kényelmesebbé váljon, hogy az akadálymentesítés egy olyan folyamat legyen, melyet minden társadalmi réteg közvetlen előnyöket jelentő fejlődésnek éljen meg. A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek teljes körű akadálymentesítése szükséges. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés minden fogyatékosságra kiterjedően megvalósul. Az Intézményekben teljes körű akadálymentesítettség szükséges. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem rendelkezünk információval. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közlekedésfejlesztési célkitűzéseink során a társadalom valamennyi rétegének igényeit figyelembe kell venni. 83

Kiemelt területként kell kezelni a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes, illetve gyerekkocsit toló nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedésfejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell építeni, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell venni ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor – elvben - a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani számos utcán, figyelembe véve a kerekes székek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. Erre a szűk utcákon a meglévő közterület-szélesség nem mindig teremt lehetőséget, de a felújítások során törekedni kell arra, hogy a járdák szélessége legalább az utca egyik oldalán elérje a szabvány szerinti szélességet. Ahol a geometriai viszonyok lehetővé teszik, ott már teljesült ez a feltétel, ahol pedig jelenleg nincsenek meg ezek az adottságok, ott a hálózat rekonstrukciós programban kell szerepeltetni ezek kialakítását. Az út rekonstrukciók és útépítések során a mozgáskorlátozottak, továbbá nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók stb. érdekében a járda építések során következetesen kerülni kell a számukra közlekedési akadályt képező (tégla, fejkő vagy egyéb nagy dilatációs hézaggal kialakítandó) burkolatok alkalmazását. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. A helyi tömegközlekedés vonalain, különösen azokon a vonalakon, ahol nagyobb számban idősebbek közlekednek, rendszeresen bővíteni szükséges az alacsony autóbuszok számát. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes, burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, buszváró peronok kiépítésével. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Közterületi parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. Új középületek elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az önkormányzat éves költségvetésének megalkotása során különösen gondot kell fordítani az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosításához szükséges források megteremtésére. Ami azt jelenti, hogy minden költségvetési évben megteremtődik a mozgástér e fontos célkitűzés aktuális időszakra eső szakaszának megvalósulására. A program további feladatainak végrehajtása – a pénzügyi forrásoknak, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően – folyamatosan kerül megvalósításra. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs ilyen helyi szolgáltatás. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Szombathelyi központjával együttműködve megoldott.

84

7.3.1. számú táblázat: Intézmények illetékességi területei Tömörd: perc km Építésügyi Hivatal Szombathely 0:18 17,231 Építésügyi körzetközpont Kőszeg 0:18 17,495 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Szombathely 0:18 17,231 Gyámhivatal Csepreg 0:5 5,49 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Szombathely 0:18 17,231 Kistérségi ÁNTSZ Szombathely 0:18 17,231 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Szombathely 0:18 17,231 Körzeti Földhivatal Szombathely 0:18 17,231 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapítányság Veszprém 1:47 114,604 Megyei földhivatal Szombathely 0:18 17,231 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Szombathely 0:18 17,231 Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Győr 1:31 90,357 Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Győr 1:31 90,357 Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szombathely 0:18 17,231 Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Tanakajd 0:25 26,534 Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Szombathely 0:18 17,231 MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Szombathely 0:18 17,231 Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Szombathely 0:18 17,231 Felügy. Munkaügyi központ kirendeltsége Kőszeg 0:18 17,495 NeKI Kirendeltség Szombathely 0:18 17,231 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Szombathely 0:18 17,231 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Győr 1:31 90,357 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság Győr 1:31 90,357 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Okmányiroda Csepreg 0:5 5,49 Országos Egyéni Választó Kerületek Kőszeg 0:18 17,495 Polgármesteri hivatalok Csepreg 0:5 5,49 Rendőrkapitányság Kőszeg 0:18 17,495 Szociális és gyámhivatal Szombathely 0:18 17,231 Tűzoltóság Csepreg 0:5 5,49 Városi Bíróság Kőszeg 0:18 17,495 Városi Ügyészség Kőszeg 0:18 17,495 Vízügyi Igazgatóság Szombathely 0:18 17,231 Forrás: https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=int_ill&rq_proc=response * Az elérési idők meghatározása során az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h)számoltunk.

85

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élők részére a 102/2011.(VI.29.) sz. Korm. rendelet biztosít különböző igénybe vehető juttatásokat. Ilyen pl.: a gépjármű szerzési támogatás, és a személygépjármű átalakítási támogatás. Némi segítséget jelent a parkolási igazolványok beszerzése is. A fogyatékkal élők utazási kedvezményeket is igénybe vehetnek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Felújítás nyertes pályázat esetén

12. kép: Közösségi kemence a Faluháznál, kempingezési lehetőséggel festői környezetben

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Kemping/index.html

86

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Önkormányzatunk kiemelt feladatának tartja a helyi önszerveződő közösségek megalakulásának segítését, a környékbeli civil szervezettekkel történő kapcsolattartást. Rendszeres az Önkormányzat, és a környező települések civil szervezeteinek együttműködése, kölcsönösen segítik egymást a különböző rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkben, amit még jobban erősíteni kell. Tömördön jelenleg működő szervezet: a TÖMÖRD KÖZSÉGÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Közalapítványunkat Tömörd Község képviselő testülete hozta létre 2006-ban. Célunk:  a község kulturális hagyományainak megőrzése, ápolása,  a kulturális élet ösztönzése,  a község építészeti örökségének és természeti értékeinek megőrzése, esztétikus fejlesztése, szépítése,  a rendszeres sport-, felüdülés biztosítása,  egészséges életmód kialakítása,  szabadidős tevékenységek szervezése. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Községünkben a civil szervezetek hiánya miatt, a helyi lakosság nagy számban vesz részt a térségi civil szervezetek programjain. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük, és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A partnerség szoros együttműködésben nyilvánul meg a szektorok szereplői között. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatallal együttműködve gondoskodik az egészségügyi, közoktatási, szociális, a belső ellenőrzési és a könyvtári szolgáltatási feladatok ellátásáról. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs nemzetiségi önkormányzat e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Jelenleg nincs helyi civil szervezet. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szereplők közvetlenül nem vesznek részt a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Tömörd településén, viszont eseti adományaikkal, felajánlásaikkal, támogatásaikkal nagyban hozzájárulnak az esélyegyenlőség biztosításához is.

87

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a Községben dolgozó, és területileg illetékes szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési és közművelődési szakemberek. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésében segítséget nyújtottak előzetes szóbeli megkeresésre, valamint a Fórum aktív résztvevőiként az elkészítési jegyzékben szereplő szakemberek, valamint a település érintett célcsoportjainak képviselői. Módszere, az egyedi kapcsolattartás, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd a HEP Fórumon a beazonosított problémákra fejlesztési lehetőségek kigondolása, együttműködések megszervezése. Intézkedési tervek kidolgozása utólagosan a Fórum alapján történik. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Tömörd Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja, az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján,–n közzétételre kerül a helyben szokásos módon, így az állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismeri a lakosság, és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 13. kép: Kettős kereszt avatás a Szent Ilona Templomnál 2012.06.03.

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Kettos_Kereszt_atadas/index.html

88

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Nők

Idősek Fogyatékkal élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás elősegítése. „Dolgozz a jövődért!”

Megélhetési, foglakoztatási gondok Közösségi tér felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van.

Közösségi tér, játszóház vizesblokk rész felújítása, sikeres pályázat esetén. „Játsszunk együtt!” Pályázati lehetőségek útján foglalkoztatás Helyben kevés munkalehetőség van a nők elősegítése foglalkoztatására „Nő a tét!” A kevés jövedelemmel rendelkező Pályázati lehetőségek útján életszínvonal nyugdíjasok életszínvonal emelkedésének emelkedés elősegítése segítése. „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” Járdák, utak rossz állapota, amely Felújítás nyertes pályázat esetén korlátozza a fogyatékos személyek „Gördülékenyen közlekedek!” közlekedését

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Pályázati lehetőségek útján mélyszegények foglalkoztatásának elősegítése. „Dolgozz a jövődért!”

Gyermekek

Közösségi tér, játszóház vizesblokk rész felújítása, sikeres pályázat esetén. „Játsszunk együtt!”

Nők

Pályázati lehetőségek foglalkoztatás elősegítése. „Nő a tét!”

Idősek Fogyatékkal élők

útján

női

Pályázati lehetőségek útján idősek életszínvonal emelkedés elősegítése. „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” Utak, járdák felújítása nyertes pályázat esetén. „Gördülékenyen közlekedek!”

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek. Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szülők, iskola, óvoda, Önkormányzat. Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek. Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat, civil szervezetek Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Lakosság, önkormányzat Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

89

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol biztosítani tudjuk a lakosság jólétét, életminőségének folyamatos javítása mellett, olyan támogatói környezet működtetésével, amely: o erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmust, a társadalmi szolidaritást, különös figyelmet fordít az egészségmegőrzésre, o kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, o tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul, „garantálja, hogy mindenki tudjon mosolyogni!” 14. kép: Húsvéti tojáskeresés a szabadtéri kiállításnál

Forrás: http://tomord.hu/Photo_Storage/Tojaskereses2012/index.html

90

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

1. „Dolgozz a jövődért!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Megélhetési, foglakoztatási gondok a szegény lakosság körében.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Családok anyagi biztonságának megteremtése, munkahelyek biztosítása  érintettek együttműködése  családok anyagi helyzetének javítása  munkahelyek biztosítása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Adatbázis létrehozása a szegény lakosságról Igényfelmérés a rászorult lakosság körében Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Pályázatfigyelés Pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Tényleges segítségnyújtás, munka Visszacsatolás

Résztvevők és felelős

Mélyszegénységben élők Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Partnerek

Lakosság, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, munkahelyek, projektmenedzsment Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o o

Képző

intézmények,

Foglalkoztatást igénylők száma Elhelyezkedettek száma Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, munkahely megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

91

Intézkedés címe:

2. „Játsszunk együtt!”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Közösségi tér felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Játszóház felújítása. Közösségi tér állapotának javítása. Közösségi kapcsolatok építése. Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Játszóház vizesblokk helyszín igényfelmérése Kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel Feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Lakosság, önkormányzat Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Lakosság, önkormányzat, tervező, kivitelező, projektmenedzsment Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.

o o o

Fejlesztés megvalósulása Lakosság megelégedettsége, kérdőivek Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően. támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

92

Intézkedés címe:

3. „Nő a tét!” MEGHOSSZABÍTVA 2018.06.30-IG

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Megélhetési, foglakoztatási gondok a női lakosság körében.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Családok anyagi biztonságának megteremtése  érintettek együttműködése  családok anyagi helyzetének javítása  női munkahelyek biztosítása 1. 2. 3. 4. 5.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Adatbázis létrehozása a női lakosságról Megvalósult Igényfelmérés a rászorult lakosság körében Igényfelmérés feldolgozása, kiértékelése Pályázatfigyelés Megvalósult Pályázatbenyújtás 2015-ig nincs kiírt pályázat a feltételeknek

megfelelően.

6. Nyertes pályázat – finanszírozás 2015-ig nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően 7. Tényleges segítségnyújtás, munka 8. Visszacsatolás

Résztvevők és felelős

Női lakosság Felelős: Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Partnerek

nők, Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Képző intézmények, munkahelyek, projektmenedzsment Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő(k) pontokba Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján szedve valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

o o o o o

Foglalkoztatást igénylő nők száma munkanélküliségi ráta nők Elhelyezkedettek száma Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, munkahely megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

93

Intézkedés címe:

4. „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” MEGHOSSZABÍTVA 2018.06.30-IG

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az idősek, egyedül élő nyugdíjasok anyagi nehézségei.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Pályázati lehetőségek útján idősek és egyedül élő nyugdíjasok életszínvonal emelkedése Sikeres pályázat, támogatás elnyerése, életszínvonal emelkedés eléréséhez Idős lakosság megelégedettsége Idős lakosság életminőségének, jobb anyagi helyzetének fenntartása

1. Pályázati lehetőségek figyelése. Megvalósult 2. Engedélyek, 3. Pályázatbenyújtás 2015-ig nincs kiírt pályázat a feltételeknek

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

megfelelően.

4. Nyertes pályázat – finanszírozás 2015-ig nincs kiírt pályázat a

feltételeknek megfelelően. 5. Kivitelezés 6. Fenntartás

Résztvevők és felelős

idős lakosság Felelős: Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Partnerek

lakosság, Önkormányzat, projektmenedzsment Lócs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg. Pályázati lehetőségek függvényében.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o o

Anyagi helyzetükben pozitív változás érzékelése, életvitelük pozitív változásának fenntartása, életvitel megőrzése Dokumentáltság: pályázat útján

Érdektelenség, nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, munkahely, támogatás

94

Intézkedés címe:

5. „Gördülékenyen közlekedek!"

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Járdák, utak rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

o o o o o

Utak, járdák hibáinak kijavítása Sikeres pályázat Utak, járdák hibáinak kijavítására Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése Jól járható utak, járdák

1. helyszínek igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel 2. feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése 3. Pályázati lehetőségek figyelése. 4. Engedélyek, pályázatbenyújtás 5. Nyertes pályázat – finanszírozás 6. Kivitelezés 7. Fenntartás Lakosság, önkormányzat Felelős: Tömörd Község Önkormányzat Képviselő Testülete

Partnerek

Lakosság, önkormányzat, tervező, kivitelező, projektmenedzsment, Tömörd Község Önkormányzat Képviselő Testülete

Határidő(k) pontokba szedve

Kizárólag önerőt nem igénylő, 100 %-os támogatottságú, nyertes pályázat útján valósítható meg.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

o o o

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

Nincs kiírt pályázat a feltételeknek megfelelően. támogatás

Szükséges erőforrások Adminisztráció, pályázat, támogatás

95

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Az feltárt intézkedés esélyegyenlőségi Intézkedés címe, probléma sorszáma megnevezése megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 „Dolgozz a Megélhetési, Családok jövődért!” foglakoztatási anyagi gondok a szegény biztonságának lakosság körében. megteremtése, munkahelyek biztosítása

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 „Játsszunk Közösségi tér együtt!” felújításra szorul, játszóház vizesblokk része leromlott állapotban van..

Játszóház felújítása. Közösségi kapcsolatok építése Elszigetelődött egyének, csoportok összehozása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Gazdasági program, Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Játszóház vizesblokk helyszín igényfelmérése, kapcsolatfelvétel tervezővel, kivitelezővel feldolgozás, kiértékelés a legoptimálisabb lehetőségek megkeresése Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások Az intézkedés eredményességét (humán, Az intézkedés megvalósításának mérő pénzügyi, eredményeinek határideje indikátor(ok) technikai) fenntarthatósága

Tömörd 2018.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Munkanélküliségi ráta

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Tömörd 2016.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Fejlesztés megvalósulása közösségi tér/ lakosság szám arány javulása. Dokumentáltság: pályázat útján

Adminisztráció, szervezés, logisztika, támogatás

támogatás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

96

III. A nők esélyegyenlősége 1 „Nő a tét!”

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 „Már jobban élek kisnyugdíjasként!”

Megélhetési, foglakoztatási gondok a női lakosság körében.

Az idősek, egyedül élő nyugdíjasok anyagi nehézségei.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 „Gördülékenyen Járdák, utak közlekedek!" rossz állapota, amely korlátozza a fogyatékos személyek közlekedését

Családok anyagi biztonságának megteremtése, női munkahelyek biztosítása

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Pályázati lehetőségek útján idősek és egyedül élő nyugdíjasok életszínvonal emelkedése

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Utak, járdák hibáinak kijavítása Pályázatfigyelés utak, járdák hibáinak kijavítására Fogyatékkal élők, az úthibák miatti, közlekedései nehézségeinek enyhítése Jól járható utak, járdák

Gazdasági program , Településrendezési terv, Esélyegyenlőségi Programja 2010. év

Pályázati lehetőségek figyelése. Engedélyek, pályázatbenyújtás

Tömörd 2015.06.30 Község 2018.06.30. Önkormányzat Képviselőtestülete

munkanélküliségi ráta, nők

Szakemberek, önerő, támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Tömörd 2014.06.30 Község 2018.06.30. Önkormányzat Képviselőtestülete

Idősek körében az Szakemberek, 1 főre jutó önerő, jövedelem támogatás, sikeres pályázat, fenntarthatóság

támogatás.

Tömörd 2017.06.30 Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Javított utak és/ vagy járdák száma Pozitív visszacsatolások száma Dokumentáltság: pályázat útján

támogatás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Nyertes pályázat – finanszírozás Kivitelezés Fenntartás

Adminisztráció, pályázat, támogatás

97

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

ROMÁK/ MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport: o TGK o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

FOGYATÉKKAL ÉLŐK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport o Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal o TGK

IDŐSEK egyenlőségével foglalkozó munkacsoport: o TGK

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat képviselője, partnerek képviselője helyi esélyegyenlőségi referens

NŐK esély-egyenlőségével foglalkozó munkacsoport o TGK o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat o Művelődési Ház

GYEREKEK esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport o Óvoda, bölcsőde, iskola o Művelődési Ház, Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

99

A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori Polgármester felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

100

o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

101

4. Elfogadás módja és dátuma I. Tömörd Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Tömörd Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és …………………………önkormányzati határozatával elfogadta. Mellékletek: 1. számú melléklet: ………………………… önkormányzati határozat 2. számú melléklet: HEP elkészítési jegyzék

Dátum

Aláírás

Tömörd Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

NÉV

DÁTUM, ALÁÍRÁS

Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Fülöp József HEP Fórum munkacsoport vezető Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Bolla Klaudia közös testületi referens Tömörd Község Önkormányzata Kollárits Gábor polgármester Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Módosné dr. Farkas Rita jegyző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal dr. Varga- Lazányi Irén aljegyző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Pukler Beatrix szociális ügyintéző

102

Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Homoki Dóra igazgatási ügyintéző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Holler Attila pénzügyi ügyintéző Csepreg Város Egészségháza Klugné Györke Brigitta megbízott intézményvezető Petőfi Sándor MűvelődésiSportház és Könyvtár Ziembicki Erzsébet vezető Területi Gondozási Központ Kalamár Róbertné intézményvezető Területi Gondozási KözpontCsaládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Stampfné Makkai Rita családgondozó Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskolaalapfokú művészetoktatási intézmény KIKI Barityné Házi Ottilia igazgató Csepregi Óvoda és Bölcsőde KIKI Kóbor Balázsné megbízott óvoda- bölcsőde vezető

103

HEP elkészítési jegyzék HEP részei NÉV Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Fülöp József HEP Fórum munkacsoport vezető

1

közös testületi referens Tömörd Község Önkormányzata Kollárits Gábor polgármester Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Módosné dr. Farkas Rita jegyző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal dr. Varga- Lazányi Irén aljegyző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Pukler Beatrix szociális ügyintéző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Homoki Dóra igazgatási ügyintéző Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Holler Attila pénzügyi ügyintéző Csepreg Város Egészségháza Klugné Györke Brigitta megbízott intézményvezető

2

3

4

5

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Bolla Klaudia

Aláírás

R É T E

104

Petőfi Sándor Művelődési-Sportház és Könyvtár Ziembicki Erzsébet vezető

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

Területi Gondozási Központ Kalamár Róbertné intézményvezető

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

családgondozó

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola-alapfokú művészetoktatási intézmény KIKI Barityné Házi Ottilia igazgató

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

Csepregi Óvoda és Bölcsőde KIKI Kóbor Balázsné megbízott óvodabölcsőde vezető

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

Területi Gondozási Központ- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Stampfné Makkai Rita

1. 2. 3. 4. 5.

„Dolgozz a jövődért!” „Játsszunk együtt” „Nő a tét!” „Már jobban élek kisnyugdíjasként!” „Gördülékenyen közlekedek!”

R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte.

105