Helyi Esélyegyenlőségi Program
TAKTAKENÉZ Község Önkormányzata
2013
1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés .................................................................................................................................................. 3 Bevezetés .................................................................................................................................................. 3 A település bemutatása................................................................................................................................ 3 A település bemutatása................................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................................ 8 Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................................ 8 Célok ......................................................................................................................................................... 9 Célok ......................................................................................................................................................... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ......................................................................... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ......................................................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................. 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................. 10 2. Stratégiai környezet bemutatása .......................................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása .......................................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................................................... 12 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................ 27 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................ 27 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása .............................. 36 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................................... 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................................... 40 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................... 44 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................... 44 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 48 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 48 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................. 50 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................. 50 Önkormányzatunk Együttműködési Megállapodás kötött a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. A megállapodás keretében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit, a nemzetiségek számára a településen elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, támogatja a nemzetiségek szellemi, épített- és tárgyi örökségük védelmét. ........................................................................... 51 Önkormányzatunk Együttműködési Megállapodás kötött a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. A megállapodás keretében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit, a nemzetiségek számára a településen elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, támogatja a nemzetiségek szellemi, épített- és tárgyi örökségük védelmét. ........................................................................... 51 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága..................................................................................... 51 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága..................................................................................... 51 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................................................ 52 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................................................ 52 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................................... 52 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................................... 52 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................................... 52 A beavatkozások megvalósítói .............................................................................................................. 52 Jövőképünk ........................................................................................................................................ 54 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................................................. 54 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 69 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 69 3. Megvalósítás ...................................................................................................................................... 79 3. Megvalósítás ...................................................................................................................................... 79 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 79 A megvalósítás folyamata .................................................................................................................... 79 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................. 80 Nyilvánosság ...................................................................................................................................... 80 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................... 81 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................................. 83 4. Elfogadás módja és dátuma ...................................................................................................................................................................................
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Taktakenéz Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
A Taktaköz a Közép-tiszai ártér kistája . A mintegy 120 km2 nagyságú területen a szabolcsi homok keveredik a tiszai lösszel, imitt-amott a Zempléni hegység nyúlványaival. A Taktaközt keleten és délen a Tisza határolja, északon és nyugaton pedig valamikor a Tiszából kiszakadó, majd elmocsarasodott, Szerencstől csatornává alakított folyócska a Takta vonja körbe. A Tisza szabályozásával a terület jellege megváltozott. A terület községei mind homokszigeteken helyezkednek el, mert a szabályozás előtt magasabb árvizek idején csak ezek nyújtottak biztonságot. Az áradások a terület mintegy 80-90%-át elöntötték, így a szabályozás előtt szinte az egész Taktaköz árterület volt, a mélyebben fekvő területeken pedig állandó jellegű mocsár alakult ki. A felszín a sok elhagyatott, elmocsarasodott folyómeder az ún. „takták” miatt nem olyan egyhangú, viszont emiatt földművelést csak jelentéktelen nagyságú területeken lehetett folytatni. A község a Tisza jobb partján fekszik. Rendszeres autóbuszjárat Taktaharkány vasútállomásával köti össze. Története: A taktaközi települések közül Taktakenéz talán a legfiatalabb, hiszen a szabályozás előtt a Tisza kanyarulatai fogták közre az ősi falut, melynek a neve ma is Ókenéz, jelenleg a Tisza bal partján Tiszadob közelében található. Nyomait egyetlen épület, az ókenézi kastély őrzi. Az idősebbek elbeszélése szerint a hajósok háromszor is találkoztak a településsel a Tisza kanyarulatai miatt. Akkor a falut Kenyízsnek nevezték, s teljes egészében a Tisza szeszélyétől függött az itt élők élete, ami igencsak viszontagságos volt, mert a „vásott” Tisza szinte minden évben tönkretette az itt élők házacskáit. Ráadásul a folyó –szabályozása előtt- háromszor is érintette Kenézt. Amikor a Tiszát szabályozni kezdték, s vizét új mederbe terelték, a falu népe szedte a sátorfáját, s a mai helyükön telepedtek le. Ezért tartja azt a szájhagyomány, hogy a község kétszer született.
Idézet a Taktaszadai mondákból: „…, mert most mán Tiszadobnak azon az ódalán van ez a kastély, a Tisza most mán ezen az ódalán folyik, de még akkor a más ódalán folyt, azér nevezik Ókenyízsnek…”
3
Anonymus szerint az ABA nemzetség ősi birtokához tartozott a település. Az 1352-es Anjou-kori okmánytárban „Kenbez Tacta” formában említették. A XIII. században Patay Sámuel birtokában volt, TaktaKényes néven. A XIX. Század elején Drevenyák-, majd Andrássy birtok lett. Ebből az időből őriznek egy emléket, a régi református egyház keresztelő kannácskáját, mely 1767-ben készült. A kannán a község neve Kenyízs-ként szerepel. A Taktaköz a népi kultúra tekintetében mintegy átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között, mert szigetszerű elhelyezkedése ellenére sem nevezhető néprajzilag zárt területnek, bár a terület lakosai között élt valamilyen összetartozás-tudat féle. Erre utal az alábbi falucsúfoló mondóka: „Tokaj város ginges-gangos, Kerek Ladány, piszkos Tardos, Pernyehordó csobajiak, Takarosak a bájiak! Nagy sipkások a prügyiek, Gévások a kenéziek.” A napi megélhetés biztosítása érdekében gyakran kellett más vidékeken napszámos munkát vállalniuk. Az itt élő ember gazdasági tevékenységét elsősorban az őt körülvevő vízi világ határozta meg, ennek ellenére a források szerint „rétes ember”-nek titulálták Taktaköz lakosait. A legkisebb alkalmas területet is szántóul használták, takarmányt gyűjtöttek, állattenyésztéssel foglalkoztak. A földosztásig az itteni gazdasági tevékenységet a felvidéki Andrássy gróf családi birtokai határozták meg. A lakosság cselédként dolgozott a gróf birtokain, erre utalnak a még ma is fellelhető több család részére szolgáló közös konyhás, több család lakhelyéül szolgáló cselédlakások az úgynevezett „Dohányos tanyán”. Taktakenéz a háború után lett Borsod- Abaúj- Zemplén megyéhez csatolva, addig a többi taktaközi településsel együtt Szabolcs megyéhez tartozott. J 1989-ben vált Taktakenéz közigazgatásilag önállóvá. Az önállóság meghozta gyümölcsét, hiszen az elmúlt 20 esztendőben nagyarányú fejlődésen ment keresztül a település. Taktakenéz 1229 fős település. A lakosság körülbelül 43,3%-a a roma etnikumhoz tartozik. Magyarországon a romák az 1400-as években jelentek meg. Taktakenézen az 1800-as évek közepétől élnek romák. Akkoriban 4 család telepedett itt le, ma 95 család talált itt otthonra. A 95 roma családból 62 család /összesen 389 fő/ él szegregátumban. A KSH adatai alapján Taktakenéz településen az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakult a népesség
szám. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
1264 1266 1263 1246 1243 1229
Változás 100% 100% 99% 100% 99%
4
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 55 2009 46 2010 28 2011 43 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
44 48 51 57
11 -2 -23 -14 0 0 0 0 0 0
Lakónépesség 1270 1260 1250 1240 1230 1220 1210 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
2. számú táblázat Állandó népesség fő
Összesen
%
nő férfia összesen nők k k 66 643 1307 51% 4
férfiak 49%
0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
16 0 35 34 1 28 10 0
170
330
48%
52%
24
59
59%
41%
358
699
49%
51%
31
59
47%
53%
60
160
63%
38%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
5
Állandó 65 év feletti 15%
65 évÁllandó feletti népesség 9%
népesség - nők 0-14 éves 24%
- férfiak 0-14 éves 26%
60-64 éves 5%
60-64 éves 4%
15-17 éves 5%
15-17 éves 4%
18-59 éves 56%
18-59 éves
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 15 10 5 0 -5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-10 -15 -20 -25
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
élve születések száma 2008 25 2009 28 2010 27 2011 16 2012 Na 2013 Na 2014 Na 2015 Na 2016 Na 2017 na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 14 18 15 13 Na Na Na Na Na na
természetes szaporodás (fő) 11 10 12 3 0 0 0 0 0 0
6
természetes szaporodás (fő) 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A statisztikai adatokból egyértelműen kiderül, hogy Taktakenézen élők száma az elmúlt öt évben csökkent. Ennek oka az elvándorlások növekedése, és a természetes szaporodás folyamatos csökkenése. Fiataljaink nagy része a középiskolából kikerülve elvándorol településünkről, a jobb munkalehetőség keresése miatt, és nagy részük már a családalapítást sem a községben tervezik. A születendő gyermekek száma a szociálpolitikai támogatás idején /2007-2009/jelentősen növekedett, de ennek eltörlését követően ez is visszaszorult. Ennek ellenére legnagyobb számban az aktív korúak vannak 18-59 évig 699 fő amelynek 49 % nő, 51%-a pedig férfi. Szintén magas a 0-14 éves korosztály létszáma 330 fő, a 60 év felettiek száma 219 fő amelynek 63 %-a nő 37%-a pedig férfi. Térségünk az ország egyik legtöbb problémával küzdő területe. A rendszerváltást követő gyors változások miatt magas a munkanélküliség, a népesség egy jelentős hányada az átlagtól leszakadva él. Kiemelt probléma az alulképzettség, ami rontja a munkaerő piaci esélyeket. A létbizonytalanság könnyen vezet fásultsághoz, az életcél elvesztéséhez. Kialakulhat a „segélyből élés” mentalitása, amely szintén demotiváló hatású. Tanulóink jó részének családja ezekkel a gondokkal küzd. Fiataljaink jelentős része csonka családból jön. A legtöbbjüknél az apa hiányzik, vagy változó nevelőapák vannak jelen életükben. Nem mindig kapják vagy kapták meg a megfelelő odafigyelést, gondoskodást. Gyakori a szülők alkoholizálása. Előfordul, hogy a gyerek a családból magával hozza a társadalommal való szembenállás mentalitását, esetleg a kriminalitás kategóriájába sorolható magatartásformákat, tevékenységeket tanult meg. A család rendezetlen életmódja, az ingerszegény környezet, a lakások fizikai állapota, zsúfoltsága, a szociális körülmények és a megkövetelte munka (amit a fiatalnak is vállalnia kell) igen megnehezítik az otthoni tanulás lehetőségét. További probléma, hogy az erőfeszítés értékét nem mindig tanulták meg a gyerekek, különösen ami az intellektuális erőfeszítésre vonatkozik. A település mai arculata, az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása: 1.) Oktatás Alapfokú oktatás és nevelés folyik a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Bóbita Óvoda intézményében. Az óvodai nevelés 3 korcsoportban és 3 csoportban folyik. Az általános iskolában 8 normál tantervű valamint 2 sajátos nevelési igényű osztály működik, valamint alapfokú művészeti oktatás keretein belül társas és modern táncoktatás folyik. 2.) Kultúra A településen működő Művelődési Ház, amely helyet ad a Szépkorúak klubja havonta megrendezésre kerülő összejöveteleinek, rendezvényeknek, ünnepi műsoroknak, kiállításoknak. Az iskolai könyvtár a lehetőségeihez mérten megpróbálja kielégíteni a tanulók igényeit.
7
3.) Egészségügy Alapellátás folyik az Egészségházban: felnőtt- és gyermek háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat. 4.) Szociális szolgáltatás A településen működik Szociális Szolgáltató Központ Prügy Környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, ékeztetés és házi segítségnyújtás. 5.) Foglalkoztatás, munkanélküliség A munkanélküliségi ráta: 33,2 %, amely nagyon magas még a megyei átlaghoz képest. 6.) Nonprofit szervezetek Taktakenézi Polgárőr Egyesület Kiemelkedően Közhasznú Szervezet Szabadidő Sport Egyesület Taktakenéz Községért Egyesület, amely meghatározott közhasznú tevékenységet folytat Infrastruktúra helyzete: • a település csak közúton elérhető • közművek kiépítettsége: vezetékes ivóvízhálózat- és gázhálózat kiépített Településünkre –mint a környező falvakra is- jellemező, hogy az 1990-es évek végén összeomlott a mezőgazdaságra alapozott foglakoztatási rendszer, amely biztos jövedelemforrást nyújtott az itt élőknek. Ennek következtében az országos átlagot meghaladó munkanélküliség alakult ki, amely számottevően a mai napig sem változott. Önkormányzatunk különböző közmunka programokkal, közcélú foglalkoztatásokkal próbálja enyhíteni a munkanélküliségből adódó problémákat. E programok megvalósítása jelentősen hozzájárul az itt élők életkörülményeinek javításához.
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól,hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: − az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve, az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben,és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; − a nevelés, oktatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére; − a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; − munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítása, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; − lakóhelyi szegregáció felszámolására; − a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában; Alapvető követelmény az esélyteremtő tevékenység, valamint ennek tervszerű dokumentálása a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásával és megvalósításával. Mindig a helyzet megismerése, a fontosabb problémák feltárása a kiindulópont. Ezt követően a lehetséges faktorok számbavétele, feladataik 8
megjelölése következik. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a helyzetelemzés mellett a legtöbb, amit tehetünk, hogy a képzett és felkészült, a probléma iránt érzékeny, elkötelezett együttműködő partnerek hálózatát alakítjuk ki.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Cél, hogy Taktakenéz olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés Taktakenéz községben senkit ne érjen sem faj, szín, sem, nyelv, vallás, politika vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Taktakenéz Község Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő taktakenézi állampolgárokat segítő, támogató feladatok rendszerzése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül, az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, a hátrányos helyzetű csoportok számára. Taktakenéz település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus
munkacsoportokat.
9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2009-ben a Képviselő-testület elfogadta a 5/2009. ( IV. 03. ) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
10
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Taktakenéz Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi programja kapcsolódik és összhangban van az Önkormányzat költségvetési koncepciójával, gazdasági programjával, közoktatási esélyegyenlőségi tervével, településfejlesztési koncepciójával, és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Együttműködési Megállapodásával. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Taktakenéz Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi programja kapcsolódik és összhangban van Szerencs Kistérség Helyi Esélyegyenlőségi programjával. A Szerencsi kistérség az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. A kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Tiszaújvárosi, a Miskolci, a Szikszói, az Abaúj-Hegyközi és a Tokaji kistérségekkel határos. A kistérség központjától Miskolc 35 km-re, míg Nyíregyháza 50 km-re található. A kistérséghez tartozó 18 település természet-földrajzilag az alábbi három kistájhoz sorolható: • Harangod: Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos, • Taktaköz: Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszalúc, • Hegyalja: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Rátka, Tállya, Szerencs.
1. ábra: A kistérség települései
Forrás: www.teir.vati.hu
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Taktakenéz település a HEP elkészítésénél az esélyegyenlőség szempontjából gyűjtött releváns adatokat a TEIR rendszeréből, a KSH adataiból, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, az Államkincstár, önkormányzati hivatali nyilvántartás adataiból, a HEP fórumba bevont partnerek szubjektív megállapításaiból, az ügyintéző polgárok jelzéseiből, problémáiból (helyi adatgyűjtés). A helyzetelemzés készítésénél a hiányzó adatok esetében vélelmeztük az okokat, a releváns és a vélelmezett adatokból következtetéseket és elemzéseket végeztünk. A HEP fórum tapasztalataira támaszkodva problémákat és fejlesztési lehetőségeket gyűjtöttünk a célcsoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetére vonatkoztatva. A gyermekek és idősek étkeztetésével és nevelés-oktatásával kapcsolatban korábban készült kérdőíves elégedettségi felmérés tapasztalatait is figyelembe vettük a fejlesztési lehetőségek megfogalmazásánál. Munkánkat nehezítette, hogy nem álltak rendelkezésünkre még a 2011-es népszámlálási adatok.
11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A KSH adatai alapján Magyarországon 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus–októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál. Taktakenéz település vonatkozásában a munkanélküliek, és a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya az alábbiak szerint alakult az elmúlt négy évben. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő
fő
2008 2009 397 391 2010 389 420 2011 404 413 2012 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 0 788 809 817 0
fő 79 106 104 108 0
% ####### 26,7% 26,7% 26,7% 0
fő 127 159 136 156 0
% ####### 40,7% 32,4% 37,8% 0
fő 206 265 240 264 0
% ####### 33,6% 29,7% 32,3% 0
12
Álláskeresők aránya
45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% Ada ts or1
5,0%
Ada ts or2
0,0% 2008
2009
ts or3 2010 Ada 2011 2012
2013
2014
2015
2016
2017
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott f álláskeresők 206 265 240 264 NA ő száma összesen f 22 23 9 19 Na ő 20 éves és fiatalabb 10,7 % 8,7% 3,8% 7,2% Na % f 35 43 41 54 Na ő 21-25 év 17,0 16,2 17,1 20,5 % Na % % % % f 26 38 30 32 na ő 26-30 év 12,6 14,3 12,5 12,1 % Na % % % % f 26 38 30 26 Na ő 31-35 év 12,6 14,3 12,5 % 9,8% Na % % % f 25 30 35 34 Na ő 36-40 év 12,1 11,3 14,6 12,9 % Na % % % % f 21 31 30 27 Na ő 41-45 év 10,2 11,7 12,5 10,2 % Na % % % % f 18 28 22 28 Na ő 46-50 év 10,6 10,6 % 8,7% 9,2% Na % % f 51-55 év 18 23 29 32 Na ő 13
% 8,7% 8,7%
12,1 %
12,1 %
Na
f 14 11 11 12 ő 56-60 év % 6,8% 4,2% 4,6% 4,5% f 1 0 3 0 ő 61 év felett % 0,5% 0,0% 1,3% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Na Na Na na
Álláskeresők száma (fő) 300
250
200
150
100
50
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrá lt munkanélküli év
fő nő 79 106 104 108
férfi 127 159 136 156
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő
összesen 206 265 240 264
nő férfi összesen 2008 55 95 150 2009 74 95 169 2010 60 66 126 2011 64 69 133 N NA 2012 117 109 226 0 A Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
% Nő férfi összesen 69,6% 74,8% 72,8% 69,8% 59,7% 63,8% 57,7% 48,5% 52,5% 59,3% 44,2% 50,4% 0,0% 0,0%
0,0%
14
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők 2012 férfiak 2013
összesen 2014 2015
2016
2017
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő férfi fő
összesen
fő
fő
2008 113 125
238
2009 116 159
275
2010 113 124
237
2011 127 128
255
nő fő 1 1 1 5 1 2 2 2
Férfi
% 9,7% 12,9%
fő 2 6 2 2
% 20,8% 13,8%
10,6%
9
7,3%
17,3%
1 6
12,5%
2012 0 0 0 2013 0 0 0 2014 0 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
0 0 0
0 0 0
összesen fő 3 7 3 7 2 1 3 8 0 0 0
% 15,5% 13,5% 8,9% 14,9% 0 0 0
Pályakezdő álláskeresők száma
30 25 20 15 10 5 Ada ts or1
0 2008
2009
2010
2011 Ada 2012 ts or22013
2014
2015
2016
2017
15
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú tábla alacsony iskolázott népesség 15-X éves 15 éves és legalább általános iskolai végzettséggel nem idősebb lakosság általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma száma összesen év végzettek száma összese férf összese férf nő nő n i n i fő
fő fő 47 441 3
fő
Összesen
fő fő fő 26 29 349 9 6
200 914 615 1 201 0 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
0
0
% 32,7%
0
0
nő fő 20 7
férfi %
43,8%
0
0
fő 9 2 0
% 20,9% 0
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásba Közfoglalkoztatásba Közfoglalkoztatásba n résztvevők aránya n résztvevők romák Közfoglalkoztatásba n résztvevő a település aktív aránya az aktív korú n résztvevők száma romák/cigányok korú lakosságához roma/cigány száma képest lakossághoz képest
2010
93
13%
70
7%
2011
126
18%
82
12%
2012
148
21%
94
14%
2013
NA
NA
NA
NA
Forrás: Önkormányzat adatai d) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő
Felsorolás
nincs
nincs
nincs
van
Szerencs Munkaügyi Központ 16
programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés e) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
van/nincs felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés
Felsorolás
nincs nincs nincs
nincs nincs Van
Szerencs Munkaügyi Központ
A nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt négy évben folyamatosan növekszik, hiszen azoknak az aktív korúaknak akik munkájukat elvesztették, vagy az iskolából kikerülve illetve a gyermekgondozási segély lejártát követően nem tudtak munkát találni a munkaerőpiacon, a munkaügyi központtal folyamatosan tartaniuk kell a kapcsolatot. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya viszont csökkenést mutat, hiszen 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, -amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét -, Taktakenéz településen is az álláskeresők több mint felének biztosít munkalehetőséget. A közfoglalkoztatásba bevont személyek 60 %-át a roma lakosság köréből kerül bevonásra. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az alulképzettség, és az iskola befejezése utáni munkahelykeresés meghosszabbodott ideje is befolyásolja. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. A fiatalok oktatására és felnőttképzésére, községünkben nincs lehetőség, viszont a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Szerencs Járási Hivatal Munkaügyi Központja minden évben indít tanfolyamokat, amelyeken a regisztrált munkanélküliek részt vehetnek. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 17
A fiatalok oktatására és felnőttképzésre, községünkben nincs lehetőség, viszont a B-A Z. Megyei Kormányhivatal Szerencs Járási Hivatal Munkaügyi Központja minden évben indít tanfolyamokat,amelyeken a regisztrált munkanélküliek részt vehetnek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Taktakenéz önkormányzatának hivatala minden mély-szegénységben élőt arra ösztönöz, hogy regisztráltassa magát a Munkaügyi Központnál, ehhez segítséget is nyújtunk az ügyintézéshez. Ezért a közfoglalkoztatási rendszerbe is bekerülnek és ha ideiglenesen is lehetőséget kapnak arra, hogy anyagi helyzetükön némileg javítsanak és önbecsülésük is javuljon. A mély-szegénységben élők és romák teljes mértékben részesülhetnek a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségekben településünkön. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés nem éri a munkavállalókat a munkahelyi felvételnél, az elbocsátásoknál, megfelelő tájékoztatást és munkavédelmi oktatást kapnak a munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat megismerik, betartatjuk, esetleges szabályszegés esetén megbeszéljük a problémákat és lehetőséget kapnak a hibák javítására. Minden munkaképes álláskereső azonos feltételekkel vehet részt a közfoglalkoztatási programban. A településen működő egyéb foglalkoztatók körében nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy csoportos létszámleépítés vagy munkakör megszüntetésnél indok lenne a származás, vagy a hátrányos helyzet. A közfoglalkoztatás során a képzettségnek megfelelően biztosítjuk a munkaköröket, főleg a községüzemeltetési feladatok ellátása, illetve közintézményekben való foglalkoztatás.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt illetve megállapított támogatások összege, száma 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség részesülők fő részesülők % száma 2008 2009 2010 2011 2012
805 814 809 817 n.a.
24 42 134 97 n.a.
3,0% 5,2% 16,6% 11,9% n.a.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
18
Segélyezettek száma (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
részesülők 2008 2009 2010 201115-64 2012évesek 2013 2014Segélyben 2015 2016 2017száma
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresési járadékra álláskeresők jogosultak év száma fő 2008 206 2009 265 2010 240 2011 264 2012 Na 2013 na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
%
24 42 134 97 na Na
11,7% 15,8% 55,8% 36,7% NA! NA!
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A foglakoztatást helyettesítő támogatásban, rendszeres szociális segélyben illetve álláskeresési járadékban részesülők száma 2010 évet követően csökkenést mutat. Ez köszönhető a közfoglalkoztatás rendszerének , illetve a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamoknak. Településünkön, 2011-től nem csak az Önkormányzat, hanem a Miskolci Vízügyi Igazgatóság Tokaji Szakaszmérnöksége, illetve a Tállyai erdészet is szervez közfoglakoztatást. A vízügyi Igazgatóság és az Erdészet csak férfiakat tud bevonni, ezért a nők nagy része csak az Önkormányzatnál tud a közfoglakoztatásban részt venni.
19
3.4
Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány 3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
436
7
-
-
3
-
-
-
2009
436
7
-
-
3
-
-
-
2010
436
8
-
-
3
-
-
-
2011
436
9
-
-
3
-
-
-
2012
436
9
-
-
3
-
-
-
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány A településen nincs bérlakás b) szociális lakhatás Szociális lakásállománya Taktakenéznek 3„CS” lakásból áll. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs a településen olyan nem lakáscélú ingatlan melyet lakás céljára használnak. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Az elmúlt években az Önkormányzat Szociális Bizottsága elé veszélyeztetett lakhatási helyzet problémája nem került, senkit sem érint a nem megfelelő lakhatás helyzete. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
196
0
20
2009
202
0
2010
215
0
2011
218
0
2012
230
0
2013
na
na
Forrás: TeIR, KSH Tstar Támogatásban részesülők (fő)
250 200 150 100 Adatsor1 50 Adatsor2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
f) eladósodottság Az eladósodottságról az Önkormányzat nem rendelkezik adattal. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nem találhatók a településen Taktakenéz településen közel 436 magántulajdonban lévő, 1 önkormányzati tulajdonban lévő és 5 „CS” /családi/ lakóház található. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát pénzben nyújtjuk, a támogatottak száma folyamatosan növekszik, - amelyet a statisztikai adatok igazolnak - hiszen a 2011-es szociális törvénymódosítás alapján az egy főre jutó jövedelmet a lakásfenntartási támogatás esetében megemelték 71.250 Ft-ra, így nemcsak a segélyből élők igényelhetik, hanem a nyugdíjasok és a munkavállalók is. A szociális törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról, amely akkor nyújt segítséget, ha már összegyűlt egy nagyobb összegű díjhátralék. Erről a támogatásról nem született helyi rendelet, mivel Községünk évek óta hátrányos helyzetű települések közé tartozik, így ezt a típusú támogatást nem tudja nyújtani a rászorulóknak. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. A lakások 65 %-a komfortos, vezetékes víz, gáz, egyaránt megtalálható, a szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van.
21
3.5
Telepek, szegregátumok helyzete
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Lakás: Ez a szegregátum lényegében a település Dózsa György utcája
Az itt lévő lakások átlagos nagysága 61 m². Ez méreteiben megegyezik az „átlagos” szegénység szintjén élők lakásnagyságával. Az egy főre eső lakásnagyságra vonatkozó adatok azonban nagy zsúfoltságra utalnak: A 62 lakásban az egy főre jutó m² nagysága nem haladja meg 10 m²-et . A családban együtt élők száma az esetek nagy többségében (69%) meghaladja a 6 főt. Jellemző az egyedi fűtés; a lakások 92%-ban kályha van. A vízellátás és vízhasználat sok lakásban gondot okoz. Hálózati vízvezetékről 49%-a ellátott. a lakásoknak, a lakosok közel fele – 45%- a közkifolyóra megy ivóvízért. A közegészségügyi helyzet egyik fontos mutatója a tisztálkodási lehetőség, a fürdőszoba: a lakások 43%-ban nincs fürdőszoba, illetve további 16%-ban nem használják. A legjobb komfort-mutató az általunk felmért paraméterek közül a világítás: ez 99%-ban elektromos árammal történik. Fentiek ellenére a lakásával mindössze a lakók 33%-a nem elégedett. A megkérdezettek 48%- a úgy gondolja, hogy elfogadható körülmények között él, további 16% jónak, illetve 3% kiválónak tartja a lakáskörülményeit. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A cigány családokra hagyományosan jellemző az erős családi összetartás. A számok tanúsága szerint a család formáját tekintve ma már nem annyira hagyománytisztelők a nők. A megkérdezettek fele ugyan házasságban él, azonban majdnem ugyanennyien élettársi kapcsolatot tartanak csak fenn. A család nagyságának tervezése nem jellemző 60%-uk állítása szerint. Mindössze 26%-uk mondta, hogy tudatosan tervezték a születendő gyermekek számát. A fentieket erősítik meg a terhesség elleni védekezésről vallottak is: egyáltalán nem védekezik 60%. A védekezési módszerek közül első helyen az intrauterin eszközök állnak. A fentiekből következik, hogy annak ellenére, hogy sok a gyermek a családban, nagyon magas a művi abortuszok száma. Általában elmondható, hogy egy, kettő illetve három gyermek szülését javasolnák lányaik számára , és jelentősen kitolnák az első gyermek megszülésének időpontját is. A terhességgel járó egyéb eltérések (események) is viszonylag magas arányban fordulnak elő. 22
Életmód A megkérdezett nők 65%-a dohányzik. 56%-uk rendszeresen, 9%-uk alkalmanként A passzív dohányzás ennél még magasabb arányban fordul elő, hiszen a lakások mindössze 17%-ában mondják azt, hogy nem dohányzik senki. Ezzel szemben 34%-ban legalább egy fő, 37%-ban két fő, 7%-ban 3 fő, további 5%-ban pedig négy, vagy annál is több fő dohányzik a lakásban . Az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok, tekintettel arra, hogy önbevalláson alapulnak, nem tekinthetők teljes mértékben valósnak. Azonban még így is 58 családból jelezték, hogy élnek ott rendszeres nagyivók.(Ez a megkérdezettek közel 95%-a.). Tanulási lehetőség a gyermekek 100%-a számára biztosított. Táplálkozás Az élet kezdetén a csecsemők nagy része jól eséllyel indul a táplálkozás szempontjából: a nők 91%- a szoptatja a kicsinyét. (28%-uk fél évig, további 20%-uk egy évig, illetve 43%-uk még azon is túl). A táplálkozás a későbbiekben kezd hiányossá válni. A megkérdezett nők 50%- a válaszolta, hogy ritkán (44%) illetve gyakran (6%) éheznek otthon . Mindössze 16 családban fordul elő, hogy kettőnél kevesebb étkezés van egy nap. Az óvodai, iskolai étkezést – amely ingyenes – 86 %-uk igénybe veszi. 22%-uk időnként, 2%-uk gyakran hazavisz az iskolában kapott ételből. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A szegregátum felszámolását nem tervezzük településünkön, csak az ott élők életkörülményeinek javítását, hiszen azok a családok akiknek nem felel meg az elkülönült településrész a községben megüresedett lakóházak felvásárlásával folyamatosan lakóhelyet létesítenek , így az átrendeződés folyamatos. /A szegregátum bemutatását a 2010. őszén készült LHH program tervezéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés adatiból állítottam össze./ 3.6
Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: • háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, • fogorvosi alapellátás, szomszéd településen /4 km/ • alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), • védőnői ellátás, • iskola- és ifjúság orvosi ellátás. A háziorvoshoz átlagosan 970 fő, a házi gyermekorvosokhoz 319 fő tartozik. Az átlagos betegforgalom nagysága havi bontásban a háziorvosoknál 644 fő/hó/praxis, a házi gyermekorvosoknál 410 fő/hó/praxis. Taktakenéz településtől 10 km-re Szerencsen működik szakellátás, amelyhez a járó betegek a helyi buszjárat segítségével a fekvő betegek pedig a mentőszolgálat segítségével jutnak el. Az előjegyzési rendszer lehetővé teszi a telefonon, személyesen vagy interneten történő bejelentkezést. a)
gészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
Taktakenéz község közigazgatási területén Taktakenéz Önkormányzatának működési engedélye alapján háziorvosi szolgálatot és iskola egészségügyi szolgálatot működtet vegyes körzet szerint, mely a település egész lakosságának ellátását biztosítja. A szakellátás Szerencsen és Miskolcon érhető el háziorvosi beutalás alapján 23
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
év
Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
0
1
1
1 1 1 1
1 1 1 1
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
61
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
63 66 78 na
Közgyógyellátotttak száma (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008
10 24
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
9 9 9 na
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 10,2 10 9,8 9,6 9,4 9,2 9 8,8 8,6 8,4 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat végzi a kötelező népegészségügyi és koragyermekkori szűréseket, valamint a szakemberek javaslatára az önkormányzat önként szervez egészség megőrző szűrővizsgálatokat, tájékoztatásokat. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az arra rászorulóknak lehetőséget biztosít a fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréshez d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Taktakenéz Önkormányzata biztosítja a gyermekek és a szociálisom rászorulóknak a közétkeztetését, melynek szervezése során az egészséges táplálkozás szempontjait figyelembe veszi, valamint betartja a közegészségügyi előírásokat. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen működő sportegyesületeknek megjelenési lehetőséget biztosít a település honlapján, működésüket anyagi lehetőségeihez képest támogatja, a szervezett programjaikhoz színteret biztosít, önkormányzati rendezvényeken lehetőséget teremt a sport programok megjelenésére. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Taktakenéz Önkormányzata biztosítja a településen az arra rászorulóknak a házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor elképzelhetetlen, az intézményekben dolgozók a vezetők irányításával, a szolgáltatások nyújtásakor fokozott figyelmet fordítanak a célcsoportok emberi méltóságának biztosítására. 25
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Önkormányzata él a pozitív diszkrimináció alkalmazásával (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai - falunap - mindenki karácsonya – mesés színjáték a Művelődési Házban, melyet - Nyílt karácsonyi előadás az óvodában szülők számára - Farsangi műsor és 8. osztályosok keringő tánca az iskolában - Anyák napi köszöntés iskolában és óvodában - Ballagási – és évzáró az iskolában, óvodában - szülői fórumok az iskolában és óvodában b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi programokon a résztvevők magatartása általában megfelelő. Alkalmankénti problémát okoz a hangosabb beszéd, apró gyerekek részvétele, akik sírnak, türelmetlenek. néha az alkoholos befolyásoltság vezet apró konfliktusokhoz. Etnikai konfliktusok nem voltak a rendezvényeken. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Pályázat útján élelmiszerosztás, kedvezményes felvásárlási lehetőség. Taktakenéz Községért Egyesület 2010.-ben adományt gyűjtött egy helyi transzplantált kisfiúnak, 2012-ben pdig egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő családapának.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Községben Roma Nemzetiségi Önkormányzat megalakult, szorosan együttműködik a köznevelési és szociális intézményekkel, aktívan részt vesz a közfoglalkoztatásban, illetve közösségi programok szervezésében. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik több tízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit biztosítja, támogatja a pályázati tevékenységében, a tevékenységek finanszírozáshoz nyújt kiszámítható támogatást. Együttműködési területek:
26
•
•
Gyermekvédelmi és egészségügyi szakemberek, roma nemzetiségi önkormányzat, tájékoztató programokat tartanak a szűrővizsgálatok fontosságáról. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépültek a köznevelési intézmények nevelési, oktatási programjába. Az Önkormányzat az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósítását ösztönzi és támogatja. A Tanoda a 2013-as évben kezdett el működni , amely azon szegény családból származó gyermekeknek nyújt támaszt, akiknek a szüleik alul iskolázottak, a tanulásban nem tudnak segíteni gyermekeiknek, korrepetáló tanárra nincs pénzük. A program nem pótolja az iskolát, csak a háttérből segíti azt, hogy az ide járó gyerekek tanulmányi eredménye javuljon. Célunk: - Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. - Az iskolai kompetencia - mérések eredményei javulnak. - Csökken a hiányzások száma.
Az RNÖ és a települési Önkormányzat közös célja minden egyes programokkal, intézkedésekkel: • A gyermekek tanulmányi eredményeinek javítása, készség és képességfejlesztés, korrepetálás, pótvizsgára való felkészítés. • Roma identitás elmélyítése, példaértékű roma emberek bemutatásával. • Szabadidős tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül erősítjük szocializációs, verbális, manuális fejlődésüket. • A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok körében a bűncselekmények csökkentése. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Infrastruktúra hiánya a szegregált részen Iskolázatlanság A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.
fejlesztési lehetőségek Útpályázat Döntések meghozatala előtt , családsegítő, iskola, óvoda vélemények kikérése Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 20072032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
27
A gyermekek aránya ahogyan azt a statisztikai adatok mutatják az összlakosság 30 %-a, 0-14 éves korig 26 %, 15-17 éves korig pedig 4 %. Taktakenézen számos család iskolázottsága alacsony, a gyerekek számára így nem biztosítottak azok a pozitív minták, támogató környezet, amely segítené a tanulók iskolai sikerességét. A többségénél mindkét szülő munkanélküli, segélyekből, alkalmi - és idénymunkából tartja fenn családját. Sok a szenvedélybeteg, főként alkoholisták, a feketemunka miatt állandó fenyegetettség a jellemző. A család nem nyújt követendő életvezetési modelleket a gyermekek számára. Nem alakulhatott ki ezekben a családokban a tanulás, a tudás megbecsülése, mert a szülők és gyermekeik jövőképében nincs meg a felemelkedés lehetősége, nem tapasztalták meg, hogy a felsőfokú végzettséggel és érettségivel rendelkező álláskeresők sikeresebben jutnak munkához. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. a)veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett Megszűntetett esetek veszélyeztetett kiskorú év 18 év alattiak száma a 18 év alatti gyermekek száma száma védelembe vettek közül 2008
9
14
31
2009 2010
12 16
9 6
12 19
2011
17
11
20
2012
na
na
NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar
28
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 35
30
25
20
15
10
5
0 2008
2009
vett 2013 megszüntetett 2010 védelembe 2011 2012 2014 2015eset 2016
veszélyeztetett kiskorú 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar A védelembe vett gyermekek száma csökkenést mutat , egyre kevesebb családban merül fel probléma a gyermekneveléssel illetve a szülőkkel kapcsolatban probléma, ez a jól működő jelzőrendszernek köszönhető. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósa tartósa gyermekvéd gyermekvéd gyermekvéd n beteg n beteg elmi elmi elmi fogyaté fogyaté év kedvezmény kedvezmény kedvezmény kos kos ben ben ben gyerme gyerme részesítettek részesítettek részesítettek kek kek száma száma száma száma száma 20 381 34 0 0 0 08 20 404 30 0 0 0 09 20 403 39 0 0 10 20 407 36 0 0 0 11 20 384 26 0 0 0 12 Forrás: Önkormányzati adatok A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma folyamatosan növekszik, az általános iskolások 90 %-a részesül ebben a támogatási formában. c)
gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
29
év
50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásba résztvevők étkezésre ellátásban száma n részesülők száma jogosultak részesülő iskola 1-8. száma óvoda száma 1-13. k száma évfolyam évfolyam
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
70
161
0
161
NA
154
2009
74
180
0
180
48
175
2010
66
173
0
173
55
187
2011
64
175
0
175
52
190
2012
61
165
0
165
32
0
Forrás: Önkormányzati adatok d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, étkeznek. Az óvodában, iskolában havonta átlagosan 220 gyerek étkezik. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nem él a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Általában rossz lakásviszonyok között nevelkednek. Nincs fürdőszoba, fával fűtenek legtöbbször egy helységet, ahová télen összehúzódnak. Különösen a téli hónapokban gyakori a fejtetvesség, gyakori a betegség és így megnő az iskolai és óvodai hiányzások száma, amely rontja a felkészítést és így az esélyegyenlőség lehetőségét. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
30
2008
1
84
2009
1
87
2010
1
91
2011
1
102
2012
1
120
2013
na
na
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Védőnői álláshelyek (db)
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő)
1,2
140
1
120
0,8
100 80
0,6
60 0,4
40
0,2
20
0
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
973
339
0
2009
0
972
346
0
2010
0
970
348
0
2011
0
977
330
0
2012
0
970
319
0
2013
na
na
na
na 31
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Bölcsőde és családi napközi a településen nem működik, bölcsődei elhelyezésre, valamint fogyatékkal élő kisgyermek gondozására a járásban, vagy a megyeszékhelyen van lehetőség. Ezért a 4.3.3. számú táblázat Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma táblák nem kerültek kitöltésre. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Taktakenéz vonatkozásában nincs adat. d) gyermekjóléti alapellátás Feladatai közé tartozik a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a már kialakult veszélyeztetettségének megszüntetése. Esetenként javaslatot tehet gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására. Súlyos esetekben ellátja a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatokat, segédkezik a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítésében, illetve utógondozásában. e) gyermekvédelem A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló rendelet . Gyermekjóléti alapellátások: a Gyermekjóléti Szolgálat szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Településünkön gyermekvédelem területén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a védőnő , az Általános Iskola és az Óvoda pedagógusai együttesen végzik az tevékenységeket
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzet esetén a családokat segítő szolgáltatások köre széles, gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, gyermekorvos, általános iskola és óvoda, önkormányzat. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. Szociális ellátó rendszeren keresztül átmeneti és egyéb segélyezések formájában az önkormányzatnál igényelhető. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek egészségének fejlesztése és megóvása érdekében a védőnő az alábbi feladatokat látja el: −
0-6 éves korú gyermekek gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői tanácsadás , továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának 32
segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, − az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, − a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, − a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése, − az óvodába járó gyermekek gondozása, szűrése, hygienes ellenőrzésese, − az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; − a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, − figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel. A település iskolája és óvodája egész évben biztosítja a gyermekek számára a sport, szabadidős és szünidős programokhoz történő hozzáférést. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Településünkön nyári gyermekétkeztetés működik. 2011.évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 190 adag meleg étel került kiadásra, amely 54 munkanapon keresztül összesen 10.260 adagot jelentett, 3.017.520.- Ft értékben. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Településünkön hátrányos megkülönböztetés nem volt j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az óvodás korú gyermekek akiknek szülei nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkeznek és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak óvodáztatás támogatásban részesülnek. Az Általános Iskolában szintén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő diákoknak az útravaló ösztöndíjra pályázhatnak. Egyetemeken Főiskolákon tanulók pedig a BURSA ösztöndíjra pályázhatnak.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
33
1 Az óvoda telephelyeinek száma 0
Hány településről járnak be a gyermekek
75 Óvodai férőhelyek száma 3 Óvodai csoportok száma 6:30-17:00
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
2 hét A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Óvodapedagógusok száma
4
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
4
Hiányzó létszám
0 Gyógypedagógusok létszáma 2 Dajka/gondozónő 2 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves óvodai korú gyermekcsoportok gyermekek száma száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
96
3
75
1
67
0
2009
94
3
75
1
68
0
2010
81
3
75
1
65
0
34
2011
79
3
75
1
65
0
2012
81
3
75
1
62
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
13
19
11
16
3
62
Más településről bejáró gyermekek létszáma
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
2
2
1
6
12
17
11
14
2
56
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
székhely
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 35
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
Székhely
beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot fejlesztő meghaladóan foglalkozásban hiányzott hátrányos részesülő helyzetű gyermekek hátrányos helyzetű száma (az adott gyermekek száma évből eltelt időszakra vetítetten)
beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Csoport1
17
0
17
15
0
15
Csoport 2
21
0
21
20
0
20
Csoport 3
24
0
24
21
0
21
62
0
62
56
0
56
16
16
16
16
30
3
3
3
Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 általános iskolások évfolyamon tanulók száma száma
napközis tanulók száma
tanév
fő
fő
fő
fő
%
36
2010/2011
98
85
183
0
2011/201
96
89
185
0
2012/2013
92
83
175
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Általános iskolai tanulók (fő)
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 Adatsor1 0 Adatsor2 2010/2011
2012/2013
2014/2015
2016/2017
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
tanév
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
5
5
10
0
1
1
1
2011/2012
5
5
10
0
1
1
1
2012/2013
5
5
10
0
1
1
1
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
37
Általános iskolák adatai - gyógypedagógia
12 10 8 6 4 Adatsor1 2 Adatsor2 0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
175
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
3
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
0
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
163
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
139
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
38
Nem szaktanítást végző tanító
0
0
Szaktanítást végző tanítók száma
4
0
Szaktanítást végző tanárok száma
7
1
Gyógypedagógusok létszáma
2
0
Gyermekvédelmi felelős
2
0
Iskolaorvos
0
0
Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 4 1 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Óvodában 61 gyerekből 2 fő SNI-s
Iskolában 175 tanulóból 16 fő SNI-s 18 fő BTM-es 13 fő 2H-s 139 fő 3H-s
9 fő 2H-s 53 fő 3H-s
Az intézmények alapító okirata szerint az SNI-s gyerekeket az óvoda integrálva, az iskola az értelmi fogyatékosokat szegregálva, a más fogyatékosokat integrálva el tudja látni. Két gyógypedagógus látja el oktatásukat a törvényi előírásoknak megfelelően. A BTM-es gyerekek heti egy vagy két fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A 3H-s és a 2H-s gyerekek fejlesztése az esélyegyenlőséget szolgáló IPR-es programon keresztül valósul meg. Az iskolában nincsenek párhuzamos osztályok, az óvodában korcsoportok szerint vannak a gyerekek, így hátrányos megkülönböztetés nincs. A hátrányok kompenzálását segíti az • óvodáztatási támogatás • az Útravaló-Macika Ösztöndíjprogram d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések
4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE
2010
2011
2012
2013
39
Országos HHH kompetencia- Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola tanulók mérés átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlaga eredménye
HHH Országos tanulók átlag átlaga
Szövegértés 6. évfolyam
1936
1483
1365
1465
1357
0
1472
na
na
Na
8. évfolyam
–
–
1463
1577
1548
0
1567
na
na
Na
10. évfolyam
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Matematika 6. évfolyam
1434
1498
1365
1486
1418
na
1489
na
na
Na
8. évfolyam
–
–
1516
1601
1505
na
1612
na
na
na
10. évfolyam
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az iskolában is megjelennek ezek az elemek az ingyenes tankönyvosztás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó juttatások és kedvezmények, mint az ingyenes étkezés, Útravaló pályázat, IPR program (ruhanemű, cipő, tankönyvön kívüli tanfelszerelés juttatás), nyári táborozás, kirándulások az Iskolai alapítvány segítségével, stb.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Tanulási problémák korai felismerése Óvodai iskolai hiányzások csökkentése Lemorzsolódások csökkentése Továbbtanulás segítése
fejlesztési lehetőségek Difer mérések alkalmazása, jó óvodai légkör biztosítása Szülőkkel gyakori beszélgetés, orvossal elbeszélgetés Ha a hiányzások csökkenek, csökken a lemorzsolódás is, túlkorosság elkerülése 8. osztály után több segítséget kapjanak a családok (pl: bérlet)
5 A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
40
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
348 352 354 358 na
328 335 38 341 na
98 112 123 145 na
68 74 70 78 na
127 159 136 156 na
79 106 104 108 na
2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Nők foglalkoztatási helyzete (fő)
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő)
400
400
300
300
Adatsor2 200 Adatsor1 100 Adatsor1 0 1
Adatsor2 200
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Adatsor1 100 Adatsor1 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
munkanélküli nők száma
8 általánosnál alacsonyabb végzettségű
2008
79
17
37
2009 2010 2011
106 104 108
31 30 31
46 46 48
8 szakiskola/szakmunkásáltalános képző
gimnáziu m
érettségi
főiskol a
egyetem
18
4
2
1
0
23 21 22
5 4 4
3 3 3
0 0 0
0 0 0
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Taktakenéz településen nem történik foglakoztatást segítő képzési programok szervezése, ilyen programokban történő részvételről nincsenek adatink, ezért az ide vonatkozó 5.1.2.-es számú táblázat sem került kitöltésre. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az önkormányzatnál közfoglalkoztatásban részt tudnak venni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs adatunk hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén.
Taktakenéz település vonatkozásában a demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: 41
- a település összlakosságszámának 51 %-a nő (664 fő); - a női lakosok több mint fele 19-65 éves tehát aktív korú (341 fő); - aktív korúak ellátásában részesülők aránya: 31 %; - közfoglalkoztatásban résztvevő nők aránya: 28 %; - ápolási díjban részesülők aránya 2%; - gyermekgondozási segélyben részesülők aránya 39 % ; - a nyugdíjas nők száma 128 fő. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője részt vesz a Sajóhídvég és környéki Szociális Szövetkezet megalakulásában, amelybe olyan nőket terveznek bevonni akiknek segítségre van szükségük a GYES lejártát követően a munka világába történő visszatéréshez.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Taktakenéz településen a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei férőhelyek és családi napközi hálózat nem működik mivel, megfelelő számú igény sem érkezik,viszont annak pár családnak akik igényelnék ezen szolgáltatásokat, le kell mondaniuk a munkahely keresésről. Amennyiben mégis munkába állnak, a gyermekek felügyeletét családon belül kell megoldaniuk, nagyszülők segítségével.
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
2008 1 62 2009 1 91 2010 1 87 2011 1 90 2012 na na Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
átlagos gyermekszám védőnőnként 62 91 87 90 na
42
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Amint azt a statisztikai adatok mutatják a gyermeklétszám folyamatosan kismértékű növekedést mutat, településünkön a családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4 nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Településünkön nem működi anyaotthon és családok átmeneti otthona ezeket az ellátásokat a Megye székhelyen Miskolcon tudják igénybe venni. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Önkormányzati képviselők körében 2 nő található, 3 köztisztviselőből 1 nő. Az Általános Iskolában 15 fő pedagógusból 13 nő. A helyi népdalkör tagjainak 60 %-a szintén nő. A Református Egyházat lelkésznő vezeti. A Taktakenéz Községért Egyesület tagjainak több mint fele nő. Megállapítható, hogy községünkben nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. 43
Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Ezért az Önkormányzatnak a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezet kialakítására kellene törekednie amely közösségi teret nyújt számukra is. A közparkok és közkertek kialakítása lehetőséget nyújtanának gyermek- és családi programok, ünnepi és művészeti események, megrendezéséhez. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.
A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát.
A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
fejlesztési lehetőségek Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas férfiak száma száma 2008 84 168 252 2009 87 154 241 2010 86 149 235 2011 82 147 229 2012 na na na Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
44
Nyugdjasok száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Településünkön az egyedül élő idősek aránya 62%. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: • növekszik az átlagéletkor, • magasabb a középkorúak halandósága, • nők hosszabb élettartama Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia.
6.2
Idősek munkaerő-piaci helyzete
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Nem jellemző településünkre. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Munkaügyi Önkormányza Központ által Civil Egyéb ti év támogatott db db db db 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0
Összesen db 0 0 0 0 0 45
Forrás: Helyi adatgyűjtés Településünkön, a nyugdíjas foglalkoztatásra nem szervezünk programokat, mivel az aktív korúakat sem tudjuk teljes létszámmal bevonni a foglakoztatásban. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nem éri hátrányos megkülönböztetés az időseket a foglalkoztatás területén. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma
év
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
fő 179 165 165 168 166
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 14 17 20 22 24
% 8 10 12 13 14
64 évnél idősebbek (fő)
200 150 100 50
Adatsor1 Adatsor2
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
1 2 5 na
46
időskorúak járadékában részesülők (fő) 6 5 4 3 2 1 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Településünkön egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz időseink akadály nélkül hozzáférhetnek. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Nem minden esetben biztosított. c) idősek informatikai jártassága Időseink informatikai jártasságáról nincsenek adataink. A fentiekben leírtakat összegezve az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon és településünkön nincs, kivétel ha speciális tudással rendelkezik. A statisztikai adatok alapján láthatjuk, hogy a nyugdíjas nők vannak többségben, településünkön a nők átlagéletkora magasabb mint a férfiaké, egyre több az egyedül élő idős nő. A nyugdíjak összegéről adataik nincsenek, viszont kevés olyan idős ember van aki anyagi segítséget kér önkormányzatunktól. A helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője működtet „Idősek klubját”, ahol a nyugdíjasokat évente több alkalommal, általában ünnep napokon összehívja. Az Általános Iskola és Óvoda tanulói műsorral szórakoztatják az időseket, de természetesen a klubtagok bármikor összejöhetnek egy kötetlen beszélgetés , vagy közös tévézés alkalmából is. Alapvető célunk az aktív életvitel biztosítása, hiszen az aktivitással kivédhető a feleslegessé válás érzése. Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a házi gondozónőknek. A házi segítségnyújtást mint alapellátást a Szerencs Többcélú Kistérségi Társulás gondozó női látják el, akiket 2013. július 1-től a Prügyi Szociális Szolgáltató Központ alkalmaz. A három főből álló gondozónői csoport közel 50 fő nyugdíjast lát el naponta, ezek olyan idős emberek akiknek nincs a településen hozzátartozója, és már mozgásában korlátozott. A gondozónők, megoldják a mindennapi bevásárlást, ebédhordást, gyógyszerkiváltást, szükség esetén a lakás takarítását. A nyugdíjasok az ebédet a helyben működő konyháról igényelhetik, amelyet természetesen az Önkormányzat igény szerint házhoz szállít. Az étkeztetéssel és házi segítségnyújtással párhuzamosan működik a jelzőrendszeres segítségnyújtás amelyben jelenleg 20 fő nyugdíjas vesz részt.
6.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 47
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során kerületünkben beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Idősek elmagányosodnak, tevékenységük Az aktivitást és a függetlenséget megőrző beszűkül, nem vesznek részt a programokban programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. A morbiditási statisztikák rangsorában - a Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri bővítése. megbetegedések, ízületi problémák - mellett Szűrővizsgálatok biztosítása. pszichés problémák leggyakrabban előforduló Prevenciós szemlélet erősítése, az betegségek. egészségtudatos magatartás fejlesztése Gyakran válnak áldozattá. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. Taktakenéz településen a mozgáskorlátozottak száma összesen 2 fő, a látás és hallássérültek is mindösszesen 18 fő, értelmi fogyatékosok nagyobb létszámban a gyermekek körében fordulnak elő, egyre több gyermeket minősítenek sajátos nevelési igényűnek .
7.1.A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
31
8
2009
28
11
2010
10
14
2011
9
15
2012
na
na
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
48
szociális ellátásban részesülők száma (fő)
35 30 25 20 15 Adatsor1 10 Adatsor2 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket, településünkön jelenleg nincs lehetőség fogyatékkal élők foglalkoztatására. 2011-ben és 2012-ben a Munkaügyi Központ szervezett rehabilitációs ellátásban részesülők számára közfoglakoztatást, településünkön ez évenként 2 főt érintett. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Erre vonatkozóan nincs adat, mivel jelenleg nincs lehetőség a fogyatékkal élők foglalkoztatására. c)
önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.
A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. 7.2.Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybe vevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők (2012. évben 74 fő), az időskorúak járadékában (2012. évben 5 fő), súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában (2011. évben 17 fő), súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén (2012. évben 2 fő), részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. A szolgáltatások terén összesen 2 fő mozgássérült és 15 fő értelmi fogyatékos található.
7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A települési Önkormányzat tulajdonában lévő középületek , Egészségház , Gyógyszertár, Önkormányzat, 100 %-ban akadálymentesek. Szakkellátás viszont nincs a településen ezért ennek igénybevétele sok esetben gondot okoz számukra. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei nem minden esetben biztosított a fogyatékkal élők számára. A fizikai , információs és kommunikációs akadálymentesítettség, valamint a szolgáltató épületek akadálymentessége szintén nem biztosított. 49
c) munkahelyek akadálymentesítettsége Taktakenéz vonatkozásában nincs munkahely kialakítva fogyatékkal élők számára. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról.
e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön, nincs speciális közlekedési megoldás, és fogyatékosok nappali Intézménye sem működik. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van.
A kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget. Lehetőségek: közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás, képzések szervezése (db), olyan támogatások bevezetése, amely az internethez való hozzáférést segíti. Közszolgáltatásokhoz, kulturális és Fizikai környezetben található akadályok sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, megszüntetése, információs és kommunikációs az akadálymentes környezet aránya nem 100 %akadályok megszüntetése, lakókörnyezet os. akadálymentesítését szolgáló program. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen számban részt vegyenek az egészségügyi korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. szűrővizsgálatokon Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a)
a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)
50
Polgárőr egyesület, Taktakenéz Községért Egyesület, Szabadidő Sportegyesület b)
önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása
A civil szervezet függetlenségét az önkormányzat elismeri és tiszteltben tartja, partneri viszonyt alakít ki vele, működését az önkormányzat segíti és támogatja. c)
önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Taktakenéz Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi programja kapcsolódik és összhangban van Szerencs Kistérség Helyi Esélyegyenlőségi programjával.
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Önkormányzatunk Együttműködési Megállapodás kötött a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. A megállapodás keretében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit, a nemzetiségek számára a településen elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, támogatja a nemzetiségek szellemi, épített- és tárgyi örökségük védelmét.
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Figyelembe veszik az esélyegyenlőséget és együttműködnek annak fejlesztési lehetőségeivel. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Településünkön nincsenek for-profit szereplők. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján, www.taktakenez.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.
51
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Infrastruktúra hiánya a szegregált részen Iskolázatlanság
Romák és/vagy mélyszegén y-ségben élők
A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel útpályázat Döntések meghozatala előtt , családsegítő, iskola, óvoda vélemények kikérése Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.
Tanulási problémák korai felismerése Óvodai iskolai hiányzások csökkentése Gyermekek
Lemorzsolódások csökkentése Továbbtanulás segítése Magas az egyedül élők aránya.
Idősek
Morbiditási statisztika adatai nem jók.
Nők
Gyakran válnak áldozattá. Tartós munkanélküliség arányának csökkentése. Az iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásának - napközi -hiánya
magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. Difer mérések alkalmazása, jó óvodai légkör biztosítása Szülőkkel gyakori beszélgetés, orvossal elbeszélgetés Ha a hiányzások csökkenek, csökken a lemorzsolódás is, túlkorosság elkerülése 8. osztály után több segítséget kapjanak a családok (pl: bérlet) Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése. Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése. Tájékoztatás és megelőzés. Képzési programok körének szélesítése. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű kialakítása 52
Fogyatékkal élők
Az elszigeteltség hatásának enyhítése.
A kommunikáció elérhetővé tétele.
színterének
bővítése,
Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.
Akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése.
Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen nagyobb számban részt vegyenek az korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. egészségügyi szűrővizsgálatokon Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk(eljuttatásuk) terén.
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Útpályázat
Döntések meghozatala előtt , családsegítő, iskola, óvoda vélemények kikérése Romák Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. és/vagy Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek mélyszegényfelkutatása. ségben élők Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.
Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. Difer mérések alkalmazása, jó óvodai légkör biztosítása Szülőkkel gyakori beszélgetés, orvossal elbeszélgetés
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Községi Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Kerekasztal tagjai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Munkaügyi Központ Területi Kirendeltsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Községi Önkormányzat Petőfi Sándor Általános Iskola Bóbití Óvoda Roma Nemzetiségi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Petőfi Sándor Általános Iskola Bóbita Óvoda Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Petőfi Sándor Általános Iskola Bóbita Óvoda Védőnő
Gyermekek
Idősek
Ha a hiányzások csökkenek, csökken a lemorzsolódás is, túlkorosság elkerülése
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Petőfi Sándor Általános Iskola Bóbita Óvoda Önkormányzat Szociális Osztály
8. osztály után több segítséget kapjanak a családok (pl: bérlet) Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése.
Járási Szociális és Gyámhivatal Önkormányzat Szociális Osztály Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Önkormányzat Szociális Osztály
Egészségügyi, sport szolgáltatások
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 53
bővítése. Tájékoztatás és megelőzés.
Képzési programok körének szélesítése.
Nők
Fogyatékkal élők
Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű kialakítása
Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Önkormányzat Szociális Osztály Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat Szociális Osztály Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Munkaügyi Központ Területi Kirendeltsége Önkormányzat Szociális Osztály Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Önkormányzat Szociális Osztály Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
A kommunikáció színterének bővítése, Önkormányzat Szociális Osztály elérhetővé tétele. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat Szociális Osztály Akadályok folyamatos, ütemezett Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megszüntetése. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az Önkormányzat Szociális Osztály egészségügyi szűrővizsgálatokon Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Jövőképünk Taktakenéz Község Önkormányzatának legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák munkához jutása könnyebb mint jelenleg. Fontos számunkra, hogy a mély szegénységben élők az eddiginél több esélyhez jussanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek óvodai elhelyezésének biztosítását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségi állapotára és közösségi programjaira. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a foglalkoztatottság javítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közösségépítési lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedési területek részletes kifejtése Mély szegénység
Intézkedés címe:
Útpályázat
Feltárt probléma Nehéz közlekedési viszonyok a település Dózsa György utcáján (kiinduló értékekkel) Célok Általános
Célunk mindhárom távon a teljes útszakasz bitumenezése, közlekedővé tétele 54
megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Tervezési munkák elvégzése, pályázat, kivitelezés
RNÖ elnöke, polgármester, RNÖ képviselői, képviselő-testület Folyamatos
Az útszakasz, gyalogosan és gépjárművel egyaránt közlekedővé tétele, annak megőrzése
Pályázati kiírás hiányossága miatt, beruházás elhúzódása Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Döntések meghozatala előtt , családsegítő, iskola, óvoda vélemények kikérése Hátrányos helyzetű népesség alacsony iskolázottsága Célunk azon lehetőségek felkutatása, hogy a TKKI honlapján meghirdetett képzésekre a Munkaügyi Központon keresztül delegálni tudjuk a rászorulókat . Rövid: együttműködés kialakítása a felelősök között Közép: beiskolázások Hosszú : foglalkozás javítása
Partnerek közötti együttműködés kialakítása a felelősök között, toborozás és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal.
55
Résztvevők és felelős
Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője
Partnerek
Alacsony iskolázott népesség
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Együttműködés kialakítása : 2013. Szeptember, amennyiben sikeres 2013. októberében toborzás és kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal.
Képzést eredményesen elvégzők száma
A partnerség nem alakul ki, nem indul megfelelő képzés, nem lesz rá elegendő jelentkező Humán erőforrás
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken.
Partnerek
Hátrányos helyzetűek, hosszútávon regisztrált munkanélküliek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,
A létminimum alatt élők számának csökkentése
A munkaügyi központ által szervezett közfoglalkoztatási programokban való részvétel, helyi foglalkoztatási lehetőségek kialakítása Munkaügyi Központ, Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője
Folyamatos Munkahelyek teremtésével a családok életszínvonalának növelése, szinten tartása 56
forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Nem kapun elegendő létszámot a Munkaügyi központtól, hogy minden rászorulót foglalkoztatni tudjunk, az Önkormányzatnak nem áll rendelkezésére forrás, hogy munkahelyeket teremtsen. Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Intézkedés címe:
Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.
Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója
Partnerek
Hátrányos helyzetben élő családok gyermekei
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.
A jelenleg hátrányos helyzetben felnövő generáció felzárkóztatása, fejlesztési programokkal, ösztöndíjakkal. Segítségnyújtás a továbbtanulásban, családalapításban.
Igényfelmérés , finanszírozási lehetőségek felmérése
Folyamatos
Ösztöndíjban részesülők száma
Nem lesz ösztöndíj pályázati kiírása, nem megfelelő számú érdeklődő a fejlesztési programok iránt
57
Szükséges erőforrások
Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése Gyermekek
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Difer mérések alkalmazása, jó óvodai légkör biztosítása Tanulási problémák megjelenése
Tanulási problémák korai felismerése, illetve visszaszorítása
Partnerek közötti együttműködés kialakítása, illetve eddigi együttműködések fenntartása Bóbita Óvoda vezetője, Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója Azon családok akiknek gyermekei tanulási problémával küzdenek Folyamatos
Tanulási problémával küzdő gyermekek létszámának csökkenése.
Szülői partnerség hiánya Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Szülőkkel gyakori beszélgetés, orvossal elbeszélgetés
58
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Óvodai iskolai hiányzások növekedése
Óvodai iskolai hiányzások visszaszorítása, a családi pótlék megvonásának elkerülése
Szülőkkel gyermekorvossal, gyakori elbeszélgetés a feltárt problémáról Bóbita Óvoda vezetője, Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója, gyermekorvos, védőnő Családok akik a gyermekek jogán járó támogatásokat az iskolai hiányzások miatt vesztették el Folyamatos
A 250 óra hiányzást elérők számának csökkenése.
Gyermekek közreműködésének hiánya Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Lemorzsolódások csökkentése
Magas a hiányzások, és a lemorzsolódások száma, a túlkorosság Feltárt probléma megjelenése az Általános Iskolában (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Nyolc osztály sikeres befejezése
59
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szülőkkel gyermekorvossal, gyakori elbeszélgetés a feltárt problémáról Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója, gyermekorvos, védőnő, Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője Hátrányos helyzetű családok akiknek gyermekei ösztönzésre szorulnak a nyolc általános elvégzéséhez Folyamatos
14 éves korban befejezik a nyolc általánost
Gyermekek közreműködésének hiánya Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Továbbtanulás segítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Az Általános iskola befejezését követően nem kapnak elegendő segítséget a családok
Partnerek
Továbbtanulás előtt álló gyermekek szülei
Az általános iskolából kikerülve minden gyermek éljen a továbbtanulás lehetőségével
Eddigi együttműködések fenntartása Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója, gyermekorvos, védőnő, Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője
60
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Folyamatos
100 %-os továbbtanulási arány mindhárom távon
Gyermekek közreműködésének hiánya Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése Idősek
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése. Magas az egyedül élők aránya.
Szép korúak klubjának bővítése, programok szervezése, magányosság érzésének csökkentése , mindhárom távon
Bevált programok továbbra is megszervezésre kerülnek, új programokra igényfelmérés Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat vezetője Egyedül élő idős emberek Folyamatos
Egyedül lét érzésének csökkentése mindhárom távon
61
fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Visszahúzódás, elzárkózás az idősek részéről Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése. Morbiditási statisztika adatai nem jók.
Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Egészségi állapot javítása
Pályázatfigyelés, illetve egyéb források felkutatása a célra, programok újsághirdetése, programok lebonyolítása Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat vezetője, Önkormányzat Önkormányzat, szűrést végzől Folyamatos
Szűrőprogramok éves száma, sportrendezvények száma
Kevés résztvevői szám Pályázatból finanszírozható
62
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Tájékoztatás és megelőzés. Gyakran válnak áldozattá.
Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése.
Jelenleg is működő programok továbbvezetése, széleskörű tájékoztatás az őket fenyegető veszélyekről Önkormányzat Civil szervezetek, Polgárőr Egyesület Folyamatos
Idős korúak védelmének folyamatos biztosítása, mindhárom távon
Évek óta működő rendszer Technikai erőforrás /helyiség/
Az intézkedési területek részletes kifejtése Nők
Intézkedés címe:
Képzési programok körének szélesítése.
Feltárt probléma A nők körében magas a munkanélküliek aránya (kiinduló értékekkel) Célok Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre Általános távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, megfogalmazás és korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét, 63
rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatPartnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
mindhárom távon
Pályázat figyelés erre a célra, pályázat benyújtás, pályázat megvalósítás
Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat
Vállalkozók , civil szervezetek
Folyamatos
Erre a célra benyújtott pályázatok száma, ezekkel a pályázatokkal néhány tíz főt lehet megcélozni, ami a munkanélküliségi mutatókon érdemben nem fog változtatni
Nem lesz ilyen pályázati kiírás Pályázat útján nyert pénzügyi erőforrás
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. Az iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásának - napközi -hiánya
Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények férőhelyeinek bővítése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása.
Pályázatok figyelése, lehetőség szerint benyújtása
64
Résztvevők és felelős
Önkormányzat
Partnerek
Általános Iskola
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Folyamatos
Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma
Nem történik pályázat kiírás, gyermekszám csökkenése Pályázati erőforrások
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű kialakítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
Partnerek
Civil szervezetek, Egyesületek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,
Családok számára szabadidős programok szervezése, helyi szinten mindhárom távon.
Pályázatok figyelése , lehetőség szerint benyújtása
Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat
Folyamatos Erre a célra benyújtott pályázatok száma
65
forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Nem lesz ilyen pályázati kiírás Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése Fogyatékkal élők
Intézkedés címe:
A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele.
Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van. Célok Általános A kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók megfogalmazás és otthonába hozhatják a közösséget. rövid-, közép- és Lehetőségek: közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás, képzések szervezése hosszútávú (db), olyan támogatások bevezetése, amely az internethez való hozzáférést segíti. időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Pályázatfigyelés erre a célra , pályázat benyújtása, PÁLYÁZAT tartalma) pontokba MEGVALÓSÍTÁSA szedve Résztvevők és Önkormányzat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Civilek, egyesületek Folyamatos
Szolgáltatást igénybe vevők száma
Nem lesz ilyen pályázati kiírás
66
Szükséges erőforrások
Humán
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.
Partnerek
civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program.
Pályázatfigyelés, nyertes pályázat esetén megvalósítás, együttműködve civil szervezetekkel Önkormányzat, civil szervezetek
Folyamatos
Akadálymentes épületek száma
Nem lesz ilyen pályázat kiírás Humán és pénzügyi /az önerőhöz/
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon
67
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe.
Partnerek
Civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
Jelenleg is törekszünk erre, ezért a mostani gyakorlatot szeretnénk megtartani Önkormányzat
Folyamatos
Akadálymentes helyszínre szervezett szűrővizsgálatok
Nincs kockázat egyre több intézmény akadálymentes Humán
68
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
Intézkedés sorszáma
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Nehéz közlekedési viszonyok a település Az útszakasz 1 Útpályázat Dózsa György utcáján közlekedhetővé PM Szmsz azaz a tétele szegregátumban. Célunk azon lehetőségek felkutatása, hogy a TKKI honlapján meghirdetett képzésekre a Munkaügyi Hátrányos helyzetű Központon keresztül Együttműködési 2 Iskolázatlanság népesség alacsony delegálni tudjuk a megállapodás iskolázottsága rászorulókat . Rövid: együttműködés kialakítása a felelősök között Közép: beiskolázások Hosszú : foglalkozás javítása Közfoglalkoztatás A szegénység oka és továbbfolytatása, következménye a A létminimum alatt Önkormányzat 3 egyéb helyi tartós élők számának Szmsz foglalkoztatási munkanélküliség csökkentése lehetőségek számuk nem csökken
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Molnár Tibor Közlekedési polgármester, viszonyok javítása RNÖ elnöke
Partnerek közötti együttműködés kialakítása a felelősök között, toborozás és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal.
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
2018.06.30.
Erre a célra benyújtott pályázatok száma
pályázati erőforrás
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Munkaügyi Központ, Családsegítő és 2015.06.30. Gyermekjóléti Szolgálat
Tanulmányi képzéseken résztvevők száma
pályázati erőforrás
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
A munkaügyi Önkormányzat, közpint által Családsegítő szervezett szolgálat, 2014.06.30. közfoglalkoztatási Munkaügyi programokban központ
pályázati Közfoglalkoztatásban erőforrás, résztvevők száma szakemberek bevonása
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
69
A
Intézkedés sorszáma
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
felkutatása
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési 4 programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
2
3
Difer mérések alkalmazása, jó óvodai légkör biztosítása
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
való részvétel, helyi foglalkoztatási lehetőségek kialakítása
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.
A jelenleg hátrányos helyzetben felnövő generáció felzárkóztatása, fejlesztési Együttműködési programokkal, megállapodás ösztöndíjakkal. Segítségnyújtás a továbbtanulásban, családalapításban
Tanulási problémák megjelenése
Tanulási problémák Közoktatási korai felismerése esélyegyenlőségi illetve terv visszaszorítása
Óvodai, iskolai hiányzások Szülőkkel és Óvodai , iskolai visszaszorítása, gyermekorvossal hiányzások családi pótlék gyakori beszélgetés növekedése megvonásának elkerülése Lemorzsolódás Magas a hiányzások A nyolc osztály csökkenése és a lemorzsolódások sikeres befejezése
Igényfelmérés, finanszírozási lehetőségek felmérése
Önkormányzat, Családsegítő 2016.06.30. Szolgálat, Általános Iskola
Partnerek közötti Petőfi Sándor együttműködés Általános Iskola, kialakítása illetve Bóbita Óvoda, 2015.06.30. eddigi Családsegítő és együttműködések Gyermekjóléti fenntartása Szolgálat Szülőkkel, gyermekorvossal Iskola, Óvoda, Közoktatási gyakori Családsegítő és esélyegyenlőségi 2014.06.30. elbeszélgetés a Gyermekjóléti terv feltárt Szolgálat problémáról Közoktatási Szülőkkel, Az 2014.06.30. esélyegyenlőségi gyermekorvossal önkormányzat
Ösztöndíjban részesülők száma
pályázati, pénzügyi erőforrás
Tanulási problémával küzdő Technikai gyermekek erőforrások kiszűrésének száma
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
a 250 órai hiányzást Folyamatos elérők számának Humán erőforrás tevékenységgel csökkenése biztosítható Lemorzsolódók számának
Technikai erőforrás
Folyamatos tevékenységgel
70
A
Intézkedés sorszáma
B
C
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
száma, a túlkorosság megjelenése az Általános iskolában
4
D
Továbbtanulás segítése
Az általános Az általános iskola iskolából kikerülve befejezését követően minden gyermek nem kapnak éljen a elegendő segítséget a továbbtanulás családok lehetőségével
terv
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
gyakori elbeszélgetés a feltárt problémáról
szociális osztálya, járási gyámhivatal
Közoktatási Eddigi esélyegyenlőségi együttműködés terv fenntartása
G
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
Petőfi Sándor Általános Iskola, Családsegítő és 2014.06.30. Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnő
H
csökkenése
biztosítható
100%-os továbbtanulás
Folyamatos Technikaitevékenységgel Humán erőforrás biztosítható
Önkormányzat Szociális Pályázat figyelés, Osztálya, pályázat Családsegítő és benyújtás, Gyermekjóléti 2015.06.30. pályázat Szolgálat, megvalósítása Munkaügyi Központ Területi Kirendeltsége
Erre a célra benyújtott pályázatok száma
Pályázat útján nyert pénzügyi erőforrás
Családsegítő és Gyermekjóléti Pályázatok Szolgálat Petőfi figyelése, Sándor Általános 2018.06.30. lehetőség szerint Iskola Védőnő benyújtása Önkormányzat Szociális osztálya
Napközbeni Pályázati ellátásban részesülő erőforrás gyermekek száma
III. A nők esélyegyenlősége
1
2
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol A nők körében magas maradó aktív korú Képzési programok Együttműködési a munkanélküliek családtagok által körének szélesítése megállapodás aránya kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét, Gyermekek Gyermekek napközbeni napközbeni ellátását Az iskolás korú ellátását biztosító biztosító gyermekek intézmények intézmények Önkormányzat napközbeni bővítése férőhelyeinek szmsz-e ellátásának - napközi Önkormányzat bővítése, -hiánya gazdasági Önkormányzat helyzetének gazdasági
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
71
A
Intézkedés sorszáma
B
Magányérzet Szabadidős kialakulásával programok nemcsak az anya szervezése, igény mentális állapota 3 szerinti bővítése. lehet rosszabb, Zöldterületek, családi közparkok tervszerű konfliktusokhoz is kialakítása vezethet IV. Az idősek esélyegyenlősége
2
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása.
1
C
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
helyzetének figyelembevételével az ellátás költségeinek átvállalása Családok számára szabadidős programok szervezése, helyi szinten
Önkormányzat SZMSZ-e
Szép korúak klubjának bővítése, Szociális programok közművelődési Magas az egyedül Önkormányzat szervezése, szolgáltatások élők aránya Szmsz-e magányosság bővítése érzésének csökkentése Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Egészségügyi , sport Morbiditási , Szűrővizsgálatok Önkormányzat szolgáltatások statisztika adatai nem biztosítása. Szmsz-e bővítése jók Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Egészségi
Önkormányzat Pályázatok Szociális Osztály figyelése , Családsegítő és 2015.06.30. lehetőség szerint Gyermekjóléti benyújtása Szolgálat
Erre a célra benyújtott pályázatok száma
Bevált programok Önkormányzat továbbra is szociális megszervezésre osztálya, 2017.06.30. kerüljenek, új Családsegítő és programokra Gyermekjóléti igényfelmérés szolgálat
Egyedüllét érzésének Humán csökkentése
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Pályázatfigyelés, illetve egyéb források felkutatása a célra, programok újsághirdetése, programok lebonyolítása
Szűrőprogramok éves száma, Pályázati sportrendezvények erőforrás éves száma
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Önkormányzat szociális osztálya, Családsegítő és 2017.06.30. Gyermekjóléti Szolgálat, Háziorvos
Pályázati úton nyert pénzügyi forrás
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
72
A
Intézkedés sorszáma
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
állapot javítása Jelenleg is működő programok továbbvezetése széleskörű tájékoztatás az őket fenyegető veszélyekről
Önkormányzat SZociűlis osztálya, Családsegítő és 2015.06.30. Gyermekjóléti Szolgálat, Polgárőr Egyesület
Időskorúak védelmének Folyamatos folyamatos Humán erőforrás tevékenységgel biztosítása, ezáltal a biztosítható betörések csökkentése
1
Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy A kommunikáció fogyatékost ápoló szinterének családtagnak bővítése elérhetővé kapcsolatteremtésre, tétele önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van.
pályázatok figyelése lehetőség szerint benyújtása
Önkormányzat Szociális Osztály Családsegítő és 2018.06.30. Gyermekjóléti Szolgálat Háziorvos
Technikai szolgáltatást igénybe erőforrás, vevők száma szakemberek bevonása
2
Akadályok folyamatos ütemezett megszüntetése
Önkormányzat Szociális Pályázat figyelés osztálya, lehetőség szerint 2018.06.30. Családsegítő és benyújtás Gyermekjóléti Szolgálat
3
Tájékoztatás és megelőzés
Gyakran áldozattá válnak
Idős Személyek környezetének otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése
Önkormányzat Szmsz-e
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget. Lehetőségek: Önkormányzat közterületen Szmsz-e, térítésmentes WIFI szolgáltatás, képzések szervezése (db), olyan támogatások bevezetése, amely az internethez v Közszolgáltatásokhoz, Fizikai környezetben kulturális és található akadályok sportprogramokhoz, megszüntetése, Önkormányzat való hozzáférés információs és Szmsz-e lehetőségei, az kommunikációs akadálymentes akadályok
Akadálymentes épületek száma
Pályázati, pénzügyi erőforrás
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
73
A
Intézkedés sorszáma
B
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
környezet aránya nem 100 %-os
3
C
Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a Segíteni, hogy a szűrővizsgálatokat a fogyatékkal élők is mozgásukban erősen minél nagyobb korlátozott számban részt személyek kevésbé vegyenek az veszik igénybe. egészségügyi Szükséges a szűrővizsgálatokon támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program.
Szükséges a támogatásuk a Önkormányzat szűrőprogramokra Szmsz-e történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
Jelenleg is törekszünk erre, ezért a mostani gyakorlatot szeretnénk megtartani.
Önkormányzat Szociális osztálya, Civil szervezetek
2015.06.30.
Pályázati, Akadálymentes technikai helyszínre szervezett erőforrás, szűrővizsgálatok szakemberek száma bevonása
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
74
Megvalósítás. Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a HEP-t valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat HEP-ban részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására HEP Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok kerületünkben maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A HEP-ban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. Fórum tagjai: Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója, Bóbita Óvoda vezetője, Családsegítő és Gyermejóléti Szolgálat vezetője, Védőnő, Református Egyház Lelkésznője, Önkormányzat Szociális Ügyintézője
A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) 75
beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében fórumokat tartunk egészségügyi, oktatási-nevelési szakemberekkel. Ezt követően a honlapra feltéve várjuk az észrevételeket. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a HEP nyilvánosságra hozatala is, és a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása egyesületekkel, majd összesítve megtárgyalja a Szociális Kerekastal.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a Képviselő-testület felé, a Szociális Kerekasztalon keresztül informáljuk az intézményeket, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Szociális és Köznevelési Osztály vezetője felel: - Feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így 1. Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. 2. Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. 76
3. Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. 4. Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének ( Szociális és Köznevelési Osztály vezetőjének) feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. Az intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak Érvényesülés, módosítás
Amennyiben éves felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a Képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén a HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.
77
A HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
78
3. Megvalósítás
79 7
