Helyi Esélyegyenlőségi Program
Szegvár Nagyközségi Önkormányzat
Szegvár, 2013
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................................ 3 Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................... 10 Célok ............................................................................................................................................... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...................................................... 13 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................ 13 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................ 16 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................................... 17 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység............................................. 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 50 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..................................................................................... 53 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 57 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................................................................... 61 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................... 63 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................. …..64 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................... 64 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése..................................................................... 64 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................. 65 Jövőképünk .............................................................................................................................. 64 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................................. 66 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)................ 80 3. Megvalósítás ............................................................................................................................ 88 A megvalósítás előkészítése ..................................................................................................... 88 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................ 88 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................... 90 Nyilvánosság............................................................................................................................. 90 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................... 92 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................................................................... 93
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Ősi múlttal rendelkező falunk több mint 4700 lelket számláló nagyközség, már a neve magában rejti történeti gazdagságát. A „szeg” arra utal, hogy a település több ezer évvel ezelőtt a Tisza szegletében épült, a „vár” pedig szimbolizálja a mai Szegvár jelképének méltán tekinthető, Károlyiféle kastély körüli ásatásokban és annak falaiban fellelhető néhai Dóczy-várat. Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra, Mindszenttől északra fekszik, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. A település belterülete 1179 hektár, külterülete pedig 7443 hektár. A külterületen közel 150 tanya áll, azonban a közművesítés hiánya miatt az utóbbi években a tanyák lakásonkénti hasznosítása szinte elhanyagolhatóvá vált. A lakosság túlnyomó többségének 8 általános iskolai végzettsége van. a fiatalok között már jelentősebb az érettségizettek és a diplomások aránya. A helyi értelmiség száma az összlakossághoz képest alacsonynak mondható: elsősorban orvosok, pedagógusok, mezőgazdasági vezetők és köztisztviselők teszik ki. Szegvár területi mezőgazdasági alkalmasságát tekintve országos szinten kimagasló. A helyi adottságoknak köszönhetően az itt élők többsége mezőgazdaságból, növénytermesztésből illetve állattenyésztésből próbál boldogulni. A távlati terveket tekintve ezeknek a megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásának megkezdése kiváló lehetőséget teremthet a gazdasági és foglalkoztatási helyzet javítására. A mezőgazdasághoz kapcsolódóan a település keleti-délkeleti külterületén az utolsó két évtizedben részleges belvíz-rendezés történt, kettős hasznosítású csatornákat, öntözőműveket építettek, amelyek azonban anyagi forrás híján részben vagy egyáltalán nem hasznosítottak, kihasználatlanságuk miatt a csatornák is karbantartásra szorulnának. A mezőgazdasági művelésbe bevont földterületek nagy részére az elaprózottság a jellemző, mivel a birtokkoncentráció nem valósult meg. 1
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció,Gazdasági program, Településrendezési terv, Településfejlesztési koncepció
3
A nagyközségben működő közoktatási intézményhálózat az utolsó évtizedben a gyermeklétszám csökkenésével arányosan karcsúsodott. Nélkülözhetővé vált a külső iskola és a kórógyszentgyörgyi óvoda épülete, az utóbbi évben pedig az új falusi iskola épületét is be kellett zárni. Az óvodában a a személyi feltételek a törvényi előírás szerint biztosítottak. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, a két közoktatási intézményben foglalkoztatott gyógypedagógus foglalkoztatására a jövőben is szükség van. A közép-és felsőfokú képzés tervezése indokolatlan, annak személyi, tárgyi feltétele nincs, valamint a közeli városokban a középfokú képzés megoldott és fennmaradó. Szabadidős tevékenység több szinten folyik a településen, elsősorban a Művelődési Ház ( 2012-től Integrál Közösségi és Szolgáltató tér néven működik) szervezésében. A településen legaktívabban a néptánc oktatás, dalkör, kézimunka, kézműves tevékenységek, hagyományápolás működik. Az információs technológiához való hozzáférés lehetősége az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a falu csaknem egészében biztosított. Sporttevékenység szervezetten a helyi működő sportegyesületben a DSE, labdarúgás, teke, karate szakosztályokkal és lövész egyesülettel. Létesítménye a községi sportpálya, melynek pályája és épületei is felújításra szorulnak. Emellett a „vizek falvának” nevezett településen igen nagy hagyománnyal rendelkezik a horgászat, valamint a vízhez kapcsolódó egyéb sporttevékenység is. Szegvár belterületi úthálózatának hossza 33 km, melyből 30 km kiépített, 3 km földes út. Az utóbbi évek alatt a meglévő kiépített úthálózat karbantartásra szorul, A nagyvárosok vonzása erősebb a képzett fiatalokra, mint a kis települések által nyújtott lehetőségek. Éppen ezért a helyi Önkormányzat fontos feladatának tekinti múltunkat, hagyományainkat, helyi értékeinket óvó és továbbörökítő, de európai fejlődést biztosító népességmegtartás lehetőségeinek kutatását. Hisszük, hogy a népességmegtartás legkézenfekvőbb eszköze, ha család-és gyermekbarát, programokban, kulturális életben gazdag légkört teremtünk, olyan helyet, amit büszkén minden lakos a magáénak mondhat, és ahonnan nem elmegy, hanem ahova hív másokat is. A Szegvár jelképévé méltán váló Károlyi-kastély ma üresen áll, de nyaranta várja a kultúrára vágyókat, Időszakos képzőművészeti kiállítások, „Én ezt tudom” Alkotótábor, helybéli és vidéki festőművészek művésztelepe és a „Nyárköszöntő Kulturális Hét” keretein belül ismeretterjesztő előadások, esténként szórakoztató programok, és az utolsó napon megrendezett „Újra éled Szeg” hagyományőrző nap nyújtanak élményt a településen élőknek és ide látogatóknak. A korabeli állapotában megtartott, műemléki védettséget élvező Falumúzeum és Szélmalom néprajzi, történeti kiállításaival örökíti és adja tovább a település történetét, kultúráját. Emellett értékeink tovább örökítésére több kimagasló munkát végző csoport dolgozik a településen. A közel ötezer fős nagyközség több, mint 25 aktív civil szervezettel büszkélkedhet, akik idejében felismerték az összefogás erejét, az egymást segítő, kiegészítő tevékenységsorok hasznosságát, a közös munka falakatt megmozgató nagyságát. Az európai értékeket szem előtt tartva igyekszünk kultúránkból más nemzet, ország népeinek is átadni valamit, talán ebből adódóan, szoros, baráti testvérvárosi kapcsolat fűz össze minket a romániai Parajd-Felsősófalván élő székely testvéreinkkel és a lengyelországi Lewin Brezski lakóival. Nyitottak vagyunk azonban más magyar tájegységek népi kultúrájának tanulmányozására is. Jó példa erre a Háromszéki Népművészeti Egyesülettel létrejött civil kulturális együttműködés. A település népessége a század első évtizedeihez viszonyítva folyamatosan csökken. 4
Szegvár demográfiai jellemzői legjobban az alábbi táblázatok, grafikonok és diagramok bemutatásával érzékelhetőek. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő
Változás
2007 4735 2008 4673 2009 4601 2010 4540 2011 4440 2012 4321 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
99% 98% 99% 98% 97%
Lakónépesség 4800 4700 4600 4500 4400 4300 4200 4100 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Szegváron ez a fenti adattábla szerint a következőképpen alakul 2007 és 2012 évek között: bár az állandó lakosság az 5000 főt megközelíti, a lakónépesség száma évről évre csökkennő tendenciát mutat. 2007 óta a település lakossága majd’ 7 %-al csökkent, ez részben az elvándorlásokból, részben az országosan kimutatható természetes fogyásból eredhet. ( természetes fogyás: kevesebb ember született, mint ahányan meghaltak). A lakónépesség fogyása a települést tekintve az alábbi diagrammból is jól látható.
2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves
%
nők 2415
férfiak 2323
összesen 4738
nők 51%
férfiak 49%
306
313
619
49%
51%
5
15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
86 1167 158 504
73 1451 149 337
159 2618 307 841
54% 45% 51% 60%
46% 55% 49% 40%
Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van –e máshol bejelentett tartózkodási helyük ( ideiglenes lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak –e. Az adattáblából és alábbi diagramból is jól kimutatható, hogy a település lakosságának több mint felét az aktív korúak és az idősek teszik ki. Figyelemre méltó e mellett, hogy a gyermekek az állandó lakosság 5 %-át sem érik el. Ugyanezt a tendenciát mutatja az alábbi adattábla és grafikon is, melyen jól látható, hogyan oszlott meg Szegvár lakossága korcsoportonként és nemenként. Állandó népesség - nők
65 év feletti 23%
0-14 éves 14%
15-17 éves 4%
60-64 éves 7% 18-59 éves 52%
Állandó népesség - férfiak
60-64 éves 6%
65 év feletti 15%
0-14 éves 14%
15-17 éves 3%
18-59 éves 62%
. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)
Öregedési index (%)
6
2001 1061 2008 818 2009 831 2010 846 2011 841 2012 843 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés
836 685 669 642 619 612
126,9% 119,4% 124,2% 131,8% 135,9% 137,7%
Az öregedési index azt mutatja, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A 2001-es adatok a 65 év feletti lakosok tekintetében nem a fennálló adatokat tartalmazza, hiszen a TeIR rendszerben 2001-es adatok a 60-x eredményhalmaz található. Az öregedési index Szegvár esetében 2001-től folyamatosan 100 fölött van, tehát a 65 év felettiek vannak túlsúlyban, így a település elöregedőnek számít. Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A 3. számú táblázat alapján előrevetíthető, hogy a település esélyegyenlőségi szempontból túlsúlyban lévő célcsoportja az idősek. Mindemellett fokozott figyelmet kell szentelnünk a fiatalabb lakosság érdekeinek védelmére, a település elöregedésének mérséklése, az öregedési index kedvező változása érdekében. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
103
116
-13
2009
66
81
-15
2010
62
82
-20
2011
57
85
-28
2012
53
89
-36
7
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 -5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-10 -15 -20 -25 -30 -35 -40
A belföldi vándorlások vizsgálatánál kimutatható, hogy a települést tekintve az odaköltözés vagy az elvándorlás jellemző. A fenti adattábla alapján Szegvárra egyértelműen kimutatható az évről-évre növekvő tendencíájú elvándorlás. A folyamatos és jelentős népességveszteség, elvándorlás egyik legjelentősebb oka az lehet, hogy a település nem rendelkezik népességmegtartó erővel, a fiatalok megtartására nincsenek meg a megfelelő feltételek ( munkaerő hiány, közép-és felsőoktatási intézmények, szórakozási lehetőségek.) A még nagyobb problémát az jelenti, hogy a bevándorlók többnyire peremhelyzetű társadalmi rétegek képviselői, míg az elvándorlók, egyre inkább magasabban képzett és fiatal korosztály soraiból kerülnek ki. Célunk tehát, hogy olyan körülményeket teremtsünk az itt élők számára, ami népességmegtertó erővel bír. főleg a fiatalok tekintetében. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma
halálozások száma
természetes szaporodás (fő)
2008
37
56
-19
2009
33
62
-29
2010
35
63
-28
2011
26
71
-45
2012
54
92
-38
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az 5. számú táblázatból vitathatatlanul látszik, hogy Szegvár településen is a természetes fogyás jelei láthatóak, mely a tavalyi évben némi mérséklődést mutatott.
8
természetes szaporodás (fő) 0 -5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 -50
Az országos negatív népesedési tendenciák a településre is jellemzőek. A természetes fogyás következtében a település lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A természetes születés/halálozás arányait tekintve elmondhatjuk, hogy 2008 óta folyamatosan negatív a mérleg, melynek legmeghatározóbb tényezője a természetes fogyás. Emellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a természetes fogyás mérséklésének egy fontos eszköze lehet a fiatalok életkörülményeinek javítása, gyermeknevelési kedvük növelése.
Értékeink, küldetésünk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/a. §-a kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el:
9
Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszerveivel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A település az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet vállaljanak, elősegítve ezzel a településen élők szemléletváltását. Értéknek tekintjük: Aktív civil élet: a településen számos civil szervezet tevékenykedik, aktívan. Célunk az esélyegyenlőség kapcsán a minél szélesebb rétegeket elérő civil szerveződések bevonása. Aktív közösség: Szegvár egyik legnagyobb erőforrása, tenni akaró lakosaiban rejlik. Az esélyegyenlőség előmozdításánál is fontos célunk, hogy a település közösségi erejére támaszkodva juttassuk érvényre az esélyegyenlőséget. Szolidaritás: A szegváriak közös érdeke a szolidaritás erősítése, ami nagyban elősegítheti az esélyegyenlőségi szempontból célcsoportnak számítók érvényesülési lehetőségeit. Ennek érdekében a fennálló fizikai és információs akadályokat meg kívánjuk szüntetni. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A pozitív diszkrimináció lehetősége Az előítéletek leküzdéséhez többre van szükség, minthogy a diszkriminációt megtiltják. Magyarországon is egyre többet találkozni a pozitív diszkriminációval, mely leggyakrabban a munkaerő-piaci és a közéleti érvényesülés elősegítésénél tapasztalható. Célunk a településen is egyre gyakrabban élni a pozitív diszkrimináció lehetőségével. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében település Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szegvár. település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával elkötelezetté válik az egyenlő esélyek biztosítása iránt, lehetővé kívánja tenni, hogy a településen élők
10
megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek. Érvényesíteni kívánja a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét. A jogszabályokban meghatározott, kötelező feladatok ellátásán túl a település társzerveivel, társulásaival, civil szervezeteivel, egyházaival, önszerveződő közösségeivel, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség, diszkrimináció- és szegregációmentesség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A Forray Máté Általános Iskolát és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, – mint köznevelési intézményt – érintő intézkedések érdekében együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szenesi Tankerületével. A HEP helyzetelemző részének célja Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § -a az alábbiak szerint kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el: „63/A. § (1) A helyi önkormányzat (…) külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével - öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról.” Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét Szegváron. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célkitűzésünk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség – tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésének 70/A. §-ára – megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) elkészítését támogató SABLON-t a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja1 készítette 2012 decemberében az ÁROP-1.1.16.-20122012-0001 azonosító számú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása”című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából. A sablon célja, hogy az önkormányzatok szakmailag megalapozott, jogszabályokhoz igazodó helyzetelemzést és tervet tudjanak készíteni az esélyegyenlőség területén, ezzel biztosítva a megvalósítás sikerességét. A sablon használható teljesen új HEP készítésére, de alkalmas arra is, hogy az adott önkormányzat áttekintse, hogy a már meglévő HEP-ot mivel szükséges kiegészíteni. A A Sablon része a Melléklet 1., mely az esélyegyenlőség alapú helyzetelemzés elvégzéséhez szükséges adatgyűjtő táblákat és a táblák kitöltését segítő értelmezéseket tartalmazza. A Sablon kitöltéséhez nyújt további segítséget az az Útmutató, mely a Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásának képzési segédlete. E mellett a TKKI által foglalkoztatott esélyegyenlőségi mentorok és asszisztensek szakmai műhelyekben megvalósított háromnapos képzésekkel és személyes tanácsadással támogatják az önkormányzatok képviselőit településük esélyegyenlőségi programjának megalkotásában. Mindehhez járul az a virtuális tér, melyen keresztül azonnal elérhető a szükséges szakmai dokumentáció és a személyes segítségnyújtás is. Mindezt kiegészíti a TKKI által megjelentetett tanulmánykötet, mely az esélyegyenlőséghez kapcsolódó háttértudásokat foglalja össze. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban az addig hatályos jogszabályok nélkülözték az egységes fogalomhasználatot, és a jogalkotó nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez sem. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást, vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, mert a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát; a jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód
12
követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. Az egyenlő bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthető igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
13
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén
14
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési koncepciókkal, programokkal Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Településrendezési Terv Településfejlesztési Koncepció
önkormányzati
dokumentumokkal,
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Szegvár a Szentesi Kistérséghez tartozik. A kistérség a Dél-alföldi régióban található, Csongrád megye északkeleti részén. A kistérség központja Szentes, mely a két nagyközséggel: Szegvár és Nagymágocs, valamint öt kistelepüléssel: Fábiánsebestyén, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom, Nagytőke alkotja a Szentesi Kistérséget. A felsorolt településekből, 2004-ben létrehozott Szentes kistérség Többcélú Társulása 2005. óta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII,. törvény alapján működik. Az esélyegyenlőségi programhoz köthető vállalt feladatai között szerepel például a közös gondoskodás egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezéséről; gondoskodás egyes gyermekjóléti intézmények közös fenntartásáról; központi orvosi ügyelet közös szervezése; nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezése; szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása. A 311/2007(XI.17.) Korm. rendelet alapján a kistérség hátrányos helyzetű kistérségnek számít.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program elkészítésénél kizárólag a központilag rendelkezésre álló és helyi önkormányzati adatgyűjtésből származó adatok nyújtottak segítséget. A célcsoportokra vonatkozó ( különösen mélyszegénységben élők és romák; nők; fogyatékkal élők) esetleges adatgyűjtés Szegvár tekintetében eléggé hiányos, sok esetben nem rendelkezünk átfogó,reprezentatív adatokkal.
15
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A 2001-es népszámlálási adatok szerint megyei szinten a lakosság 0,7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, ez az arány 2011-ben 1,4-re nőtt. Ennél pontosabb adat a törvényi szabályozások miatt nem áll rendelkezésre. Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb probléma a munkahely, jövedelem hiánya, az ennek következtében fennálló rossz anyagi helyzet és az oktatási rendszerből való kiesés. A Szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat székhelye a Polgármesteri Hivatal. A nemzetiségek esélyegyenlőségének megteremtésének érdekében jelentős lépés volt a település Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció megalkotása, továbbá az önkormányzat is fontos feladatának tekinti a romák támogatása mellett az irányukba esetlegesen fellépő diszkrimináció minden formájának elutasítását. Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, melynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkozik meg és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek között a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnése, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére - nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira – a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetőek vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a „szegénység fiatal arca” - a szegények mintegy 30 %-a 0-17 éves korosztályhoz tartozik) valamint a falusi lakókörnyezet. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmat azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, es ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben elő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett es nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Szociális törvény alapján: 4. § (1) E törvény alkalmazásában
16
a)15 jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b)16 vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
A családok támogatásáról szóló törvény így fogalmaz: i)15 jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Szegvár gazdaságára jellemző a mezőgazdasági tevékenységéhez köthető feldolgozóipar- ezen belül a zöldségcsomagolás, illetve a társas vállalkozás a legjellemzőbb, azonban az ipari szektorban dolgozók aránya jóval a megyei átlag alatt van. A rendszerváltás után több száz munkahely megszűnt, számottevő munkanélküliséget okozva. A településen lévő szövetkezeti termelőértékesítő társágok megszűnésével további munkaerőhiány keletkezett. Mindezek hatására is nőtt a helyi kisvállalkozások és magángazdaságok- részben un. „kényszervállalkozások” –száma, ám ezek nem képesek felszívni a felesleges munkaerőt. A magasabban képzett, fiatalabb munkaerő pedig jobb életlehetőség reményében a városba vándorlást választja. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. 17
törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
1713
1748
3461
126
7,4%
129
7,4%
255
7,4%
2009
1697
1412
3109
152
9,0%
154
10,9%
306
9,8%
2010
1676
1706
3382
183
10,9%
145
8,5%
328
9,7%
2011
1644
1700
3344
170
10,3%
125
7,4%
295
8,8%
2012 1597 1646 3243 164 10,3% Forrás: TeIR, CSMK Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltsége
87
5,3%
251
7,7%
Álláskeresők aránya 12,0%
10,0%
8,0%
6,0%
4,0%
2,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012
2013
férfiak
összesen
2014
2015
2016
2017
A táblázatból és az ábrából is jól látható, hogy 2008 óta kisebb eltérésekkel, de állandónak mondható a regisztrált álláskeresők száma. Kiemelkedő azonban az utóbbi években a nők aránya az álláskeresők körében. Ez részben abból eredhet, hogy a településen a fizikai, mezőgazdasági munkalehetőség a nagyobb, míg a női munkaerő-felvevő piac kimerül a szomszéd városbeli baromfi feldolgozóüzem lehetőségénél, azonban a magasabb végzettségűek számára nincs lehetőség.
foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
18
Az inaktív keresők állománya az országos átlaghoz hasonlóan a településen is gyarapszik. Csökkent a mezőgazdaság munkaerő igénye, a foglalkoztatás szezonális jellegű, magas az alkalmi munkát végzők száma, és ezáltal növekszik a munkanélküliség is. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya, amely szintén nehezíti az elhelyezkedést.
3.2.2 számú táblázat- Regisztrált munkanélküliek száma 2008 2009 nyilvántartott álláskeresők fő 253 300 száma összesen fő 5 3 20 éves és fiatalabb % 2,0% 1,0% fő 36 54 21-25 év % 14,2% 18,0% fő 27 33 26-30 év % 10,7% 11,0% fő 36 32 31-35 év % 14,2% 10,7% fő 29 31 36-40 év % 11,5% 10,3% fő 41 47 41-45 év % 16,2% 15,7% fő 29 38 46-50 év % 11,5% 12,7% fő 38 44 51-55 év % 15,0% 14,7% fő 12 17 56-60 év % 4,7% 5,7% fő 0 1 61 év felett % 0,0% 0,3%
2010
2011
2012
327
288
249
5 1,5% 47 14,4% 35 10,7% 44 13,5% 32 9,8% 44 13,5% 47 14,4% 51 15,6% 20 6,1% 2 0,6%
4 1,4% 48 16,7% 42 14,6% 38 13,2% 30 10,4% 33 11,5% 36 12,5% 38 13,2% 18 6,3% 1 0,3%
3 1,2% 38 15,3% 37 14,9% 30 12,0% 28 11,2% 26 10,4% 31 12,4% 31 12,4% 22 8,8% 3 1,2%
19
Álláskeresők száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Forrás: TEiR Fontos megjegyezni, hogy a fenti táblázatba beírt adatok nem teljesen fedik a korcsoportos bontást, hiszen a központilag rendelkezésre álló adatbázisban a következő korcsoportos bontás található: 20 év alatti, 20-24;25-29;30-34;35-39;40-44;45-49;50-54;55-59;59 év feletti regisztrált munkanélküliek száma. Arányaiban azonban elmondható, hogy a 2010. év adataihoz képest némi csökkenés fedezhető fel a regisztrált munkanélküliek körében. Ez azonban nem feltétlen jelenti a munkanélküliség csökkenését, hiszen a bejelentés nélküli munkahelyek, idénymunkák, napszámos munkák száma nem mérhető. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év
fő
nő férfi összesen 2008 123 127 250 2009 152 154 306 2010 183 145 328 2011 170 125 295 2012 177 76 253 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő nő 57 97 107 92 106
férfi 40 60 62 52 18
% összesen 97 157 169 144 124
Nő 46,3% 63,8% 58,5% 54,1% 59,9%
férfi 31,5% 39,0% 42,8% 41,6% 23,7%
összesen 38,8% 51,3% 51,5% 48,8% 49,0%
20
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012
2013
2014
férfiak
összesen
2015
2016
2017
A fenti táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a nők körében kiemelkedően magasabb a munkanélküliek aránya. Ezt részben okozhatja a női munkaerő felvevő piac hiánya, illetve a térségre jellemző mezőgazdasági, fizikai munka lehetősége.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 395 368 396 389 386
fő 379 376 385 376 360
fő 774 744 781 765 746
nő fő 11 24 26 27 29
% 2,8% 6,5% 6,6% 6,9% 7,5%
Férfi fő 9 10 6 14 6
% 2,4% 2,7% 1,6% 3,7% 1,7%
összesen fő 20 34 32 41 35
% 2,6% 4,6% 4,1% 5,4% 4,7%
21
Pályakezdő álláskeresők száma 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
2014
2015
2016
2017
férfiak
A munkanélküliségi tendencia emelkedése a pályakezdőket sem kímélte Szegváron. A fenti táblázatból és diagramból jól látható, hogy a pályakezdők között igen magas a munkát keresők aránya. Ez a nem piacképes felsőfokú képesítés megszerzésének a vizsgálatát veti fel. A pályakezdők körében is kiemelkedő, egyes esetekben akár 5x-ös mértékű a női álláskeresők száma.
alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen végzettek száma év összesen
nő
férfi
fő fő fő 2001 4246 2285 1961 2011 4119 2049 2070 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
összesen fő 3468 3377
nő
férfi
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen
nő
férfi
fő fő fő % fő % fő % 1730 1738 778 18,3% 555 24,3% 223 11,4% 1680 1697 742 18,0% 369 18,0% 373 18,0%
Általánosságban elmondható, hogy a lakosság idősebb korosztályait figyelmen kívül hagyva mindenki rendelkezik alapfokú iskolai képesítéssel. Sőt, a munkanélküliség problémáját sokszor éppen a munkaerő piaci feltételeknek nem megfelelő, magas iskolai végzettség, diplomás túlképzés jelenti. Célunk tehát olyan szakmai képesítés megszerzésére ösztönözni a lakosságot, amely csökkentheti a munkanélküliséget. Ezt a problémát az alábbi táblázat és grafikon is tükrözi, ahol a magasabb iskolai végzettségűeknél kiemelkedően magasabb a munkanélküliek aránya.
22
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 8 általánosnál összesen év általánosnál magasabb 8 általános alacsonyabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 255 5 2,0% 99 38,8% 151 59,2% 2009 306 2 0,7% 110 35,9% 194 63,4% 2010 328 0 0,0% 121 36,9% 207 63,1% 2011 317 2 0,6% 104 32,8% 211 66,6% 2012 251 3 1,2% 81 32,3% 167 66,5% Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő
Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
23
Szegvár tekintetében nem beszélhetünk felnőttoktatásban résztvevőkről, a lehetőség nem biztosított sem általános iskolai, sem középiskolai szinten- az ilyen irányú tanulni vágyók a szomszédos városokat választják.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők év fő
fő
%
fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő
%
0 0 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
közfoglalkoztatás
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő aránya az aktív korú résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok roma/cigány lakosságához képest száma lakossághoz képest
év
2010
82
2
na
2011
105
3
na
2012
122
6
na
a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működ regisztrált állami ő vállalkozá befizet foglalkoztatási Kiskeresked vendégl szektorban kivetett foglalk sok száma ett programokban év elmi üzletek átóhelye foglalkoztat iparűzési oztatá a iparűzé részt vevők száma k száma ottak adó si település si adó száma száma progra en mok 24
200 8 200 9
491
10
1
139
53M
49M
száma helybe n na
57M
53M
na
na
64M
57M
na
na
61M
56M
na
na
63M
59M
na
na
na
141 503
10
1 141
201 0
491
9
1
201 1 475 9 1 201 2 488 9 1 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
135 112
A településen az utóbbi évben csekély mértékben nőtt a regisztrált vállalkozások száma és ezzel arányban a befizetett iparűzési adó is. A vállalkozások száma további adatokat és vizsgálatot igényelnek önkormányzati adatokból. Csak ezt követően van lehetőség a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit vizsgálni.
3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlag átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazás ideje idő munka- autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékp autóval vonattal napokon Legközelebbi 0:10 32 db 0:15 9 0:07 nincs 0:5 centrum Megye0:56 30 1:15 8 1:00 részben 4:1 székhely Főváros 1:59 10 3:20 15 2:46 nincs 27:00
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A táblázat összegyűjtött adatai arról adnak tájékoztatást, mekkora szerepe van a munkaerő-piaci sikertelenségben a közlekedésbeli hiányosságoknak. Akadályozza-e a közeli, vagy távolabbi foglalkoztatási centrumok munkahelyeinek elérését az idő, a különböző közlekedési lehetőségek járatsűrűsége vagy hiánya. Szegváron a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés szempontjából megfelelő. A közeli foglalkoztatási centrum - megyeszékhely - autóval, autóbusszal 60 percen belül elérhető. Vonatközlekedés biztosított.
mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása
25
A roma származású foglalkoztatottakra Szegváron jelenleg nincs rendelkezésre álló adat.
hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja ( munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedtek el legnagyobb valószínűséggel hátrányos megkülönböztetést.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A település a következő alap és szakosított szociális szolgáltatásokat látja el: - családsegítés - étkeztetés - tanyagondnoki szolgáltatás - házi segítségnyújtás / Jelzőrendszeres segítségnyújtás - nappali ellátások - lakóotthonok Az egyéb szolgáltatások a Kistérség központjában, Szentesen érhetőek el. Ilyen például a pedagógiai szakszolgálat, amely az alábbi feladatokat látja el: - nevelési tanácsadás, - logopédia, - gyógy testnevelés, - korai fejlesztés és tanácsadás, - továbbtanulás és pályaválasztási tanácsadás. Szegvár Nagyközség Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres segélyeket, különböző támogatásokat teljes körűen biztosítja: - aktív korúak ellátására jogosultak közül rendszeres szociális segély, - rendelkezésre állási támogatás, - közcélú foglalkoztatás, - időskorúak járadéka, - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély, - köztemetés, - közlekedési támogatás. 2013. január 1-jétől a Járási Hivatal hatáskörébe kerültek az alábbi ügyek, ám ettől függetlenül a hivatal épületében, egy kihelyezett járási kolléga segítségével intézhetőek: -
ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra jogosultság
26
- hadigondozási ügyek 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő lakónépesség száma
segélyben részesülők %
2008 3461 20 2009 3109 25 2010 3382 30 2011 3344 22 2012 3243 4 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés
0,6% 0,8% 0,9% 0,7% 0,1%
Segélyezettek száma (fő) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008
2009
2010
2011
15-64 évesek
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Segélyben részesülők száma
Álláskeresési segélyben részesülők száma közel azonos adatokat mutat 2008 és 2011 közötti években, ám 2012-ben a segélyben részesülők száma jóval alacsonyabb a többi évhez viszonyítva. Ebben az évben közel tizedére esett a segélyben részesülők száma.
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma
álláskeresési járadékra jogosultak
év fő
fő
%
2008
255
57
22,4%
2009
306
61
19,9%
2010
328
62
18,9%
27
2011
295
60
20,3%
2012
251
30
12,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az álláskeresési járadékra jogosultak tekintetében is csökkenő tendencia mutatkozik. Ez egyrészt a munkanélküliek regisztrációs hajlandóságát, másrészt a jogosultság hiányát mutatja. Ugyanis a nyilvántartott álláskeresők száma nem csökkent olyan arányban, mint a megítélt támogatottak száma a 2011-es évet nézve. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, szociális Azoknak a száma, akik támogatás (álláskeresési akiktől helyi segélyben 30 nap munkaviszonyt támogatás) önkormányzati részesülők év nem tudtak igazolni és rendelet alapján az FHT jogosultságtól 15-64 megvonták a munkanélküliek elesett fő évesek %fő támogatást %-ában ában 2008 47 1,35 54 21,17 0 0 2009 35 1,12 56 18,3 0 0 2010 13 0,38 63 19,2 0 0 2011 18 0,53 106 35,92 0 0 2012 5 0,15 77 30,67 9 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
28
Ellátottak száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Segélyezettek száma
Támogatottak száma
Jogosulatlanok száma
Támogatástól megvontak száma
2016
2017
A Szegváron nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások:a Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. 29
Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány összes lakásállo év mány (db)
szociális lakásállo mány (db)
bérlakás állomán y (db)
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlano k (db)
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
200 2096 na 6 0 8 200 2096 na 8 0 9 201 2099 na 7 0 0 201 2100 na 6 0 1 201 2100 na 7 0 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma
15
1
0
0
13
1
0
0
16
1
0
0
15
1
0
0
14
1
0
0
30
Lakásállomány megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010 bérlakás
2011
2012
szociális
2013
2014
2015
2016
2017
egyéb lakáscélra használt
A települési önkormányzat igyekszik felmérni a szükségleteket és minél több rászoruló számára szociális alapon lakhatást biztosítani. Azonban a problémát az jelenti, hogy az önkormányzati tulajdonú bérlakások és az arra igényt tartók száma között nagyon nagy a különbség, a várólista hosszú. A jövőben keresi az önkormányzat azokat a lehetőségeket, mellyel több önkormányzati tulajdonú ingatlan válik lakhatóvá és biztosít lakhatást a rászorulóknak. b) lakhatást segítő támogatások és eladósodottság A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
43
0
2009
39
0
2010
61
0
2011
304
0
31
2012
265
0
Forrás: TEiR, Helyi önkormányzat adatai Támogatásban részesülők (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
Lakásfenntartási támogatások
2013
2014
2015
2016
2017
Adósságcsökkentési támogatások
Bár az önkormányzat adósságrendezési támogatást nem biztosít, az utóbbi évben kimagasló volt a lakhatási, lakásfenntartási támogatást igénybe vevők száma. c) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Az elégtelen lakhatási körülményekkel jellemezhető lakás meghatározásához a következők nyújtanak segítséget: Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg nem felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek 32
Szegvárnak összesen 7 külterületi egysége van, több, mint 200 tanyával, melyek közül már csak csekély száma lakott. Az ott élők jelentős része ugyanis betelepült a faluba, illetve lebontásra kerültek a már lakhatatlan épületek. Az ENSZ indoklása alapján elmondható. hogy szinte alig van külterületi lakóingatlan, amely megfelel a „megfelelő lakás” fogalmának, hiszen jó részük közművesítés nélküli, az oda vezető közutak pedig kiépítetlen földutak. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A telepen/szegregátumokban élők száma és változása a szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatát mutatja. Fel kell tárni a telepeken, szegregátumokban élő népesség életkori és foglalkoztatottságbeli megoszlását nemek szerint. Gazdaságilag aktív népesség: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek (azaz a munkát végzők és a munkavégzésre rendelkezésre állók) együttes száma a 15-64 éves népességben. Inaktív az az aktív korú személy, aki nem dolgozik, de rendelkezik saját rendszeres bevétellel (nyugdíj, ösztöndíj, segély…). Eltartott az az aktív korú személy, aki nem rendelkezik saját rendszeres jövedelemmel. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. Szegregált lakóterület: ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek. Tekintettel arra, hogy jogszabály nem határozza meg a szegregált lakókörnyezet fogalmát, javasoljuk a szegregátumok felszámolására irányuló EU-s pályázatok meghatározását figyelembe venni. E szerint szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A TÁMOP 5.3.6-11/1. konstrukció keretében azon települések vonatkozásában ítélhető meg támogatás a szegregátumok komplex, humán fejlesztésére, ahol legalább 10 lakásban legalább 45 fő él2 szegregált lakókörnyezetben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a szegregátumokról közzétett adatbázis is igazolja, hogy Szegvár településen nem található(ak) szegregátumok/telepek.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben 33
intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 152. §-a részletezi az egészségügyi alapellátás körébe tartozó település önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően az egészségügyi alapellátás része: -
háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás.
A település egészségügyi ellátottsága sajnálatos módon nem teljes, ugyanis a háziorvosi rendelők kivételével a szakorvosi rendelők és a sürgősségi ellátás nem biztosított, csak a szomszédos Szentes városban. A falu jelenlegi egészségügyi helyzetére jellemző az egy telephelyes háziorvosi és védőnői ellátás, amely jelenlegi gazdasági adottságai mellett, ügyelet hiányában nem tekinthető megfelelőnek.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
3
0
0
2009 2010 2011 2012
3 3 3 3
0 0 0 0
0 0 0 0
Szegváron három körzetben 3 háziorvos működik. Működésükért a települési önkormányzat felelős, alapfeladat-ellátási kötelezettségéből következően. Ebből 3 felnőttek és gyermeke részére tervezett háziorvosi szolgálat, valamint 1 fogorvosi praxis áll a lakosság szolgálatára. Egy fogorvosi körzet pedig tartósan betöltetlen praxis. Munkájukat 5 szakasszisztens segíti. A gyermekeket ellátó háziorvosok rendelkeznek az előírt 4/2000. (II. 25.) EÜM rendelet 11. § (3) bekezdése szerint csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosi képesítéssel. A szakmai felügyeletet az ÁNTSZ felügyelő szak-főorvosai látják el. Az orvos feladatait védőnők (2 fő) közreműködésével, gyermekápoló hiányában végzi. Valamennyi védőnő rendelkezik az előírt képesítéssel, szakmai felügyeletüket az ÁNTSZ illetékes vezető védőnője látja el. A Védőnői Szolgálat az ESZI (Egyesített Szociális Intézmény) struktúráján belül működik. Szegvár Nagyközségben 2 védőnői körzet van települési ellátásban, akik
34
iskolavédőnőként is dolgoznak a közoktatási intézményekkel rendszeres kapcsolatban. A sürgősségi betegellátást a Szentes városi ügyeleti szolgálat, valamint a mentőszolgálat látja el.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
237
2009 2010 2011 2012 Forrás: TEiR, KSH Tstar
271 254 285 103
Közgyógyellátotttak száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: -1. alanyi jogon, -2. normatív alapon, - 3. méltányossági alapon.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
16
2009 2010
21 23
35
2011 18 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Helyi adatszolgáltatás Ápolási díjban részesülők száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A település lakosságának szűrővizsgálati részvételi arányára statisztikai adatgyűjtés részleges és hiányos. Továbbá nem áll rendelkezésre adat az egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által elért személyek számának meghatározására sem. A Védőnői Szolgálat a fórumon elmondta, hogy sajnálatos módon települési szintű probléma, hogy a lakosok igen kevés ismerettel rendelkeznek az ingyenes szűrővizsgálatok elérését illetően. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen nincs ápolási központ, krónikus ellátást biztosító fekvőbeteg gyógyintézet Szentesen működik. Jelenleg egy gyógyszertár látja el a település lakosságát. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetéssel foglalkozó szervezetek és társaságok szem előtt tartják az egészséges életvitel és a reform étkezés lehetőségének nyújtását minden korosztály számára. Az étkeztetés során ügyelnek a szükséges napi rost, zöldség és gyümölcs bevitel előirányzott mértékének biztosítására, kiemelt figyelmet fordítva a gyermekek és az idősek korosztályánál. e) sportprogramokhoz való hozzáférés
36
A településen biztosított az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések (Eütv.), a család és nővédelmi gondozás keretében a családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás és várandós szoptatós anya gondozása, továbbá az ifjúsági egészségügyi gondozás Eütv. szerinti speciális feladatainak ellátása, úgy mint szabadidős és sport tevékenységek, rekreáció szervezése. Magyarország népességének egészségi állapota közismerten rossz, és az utóbbi években jelentősen emelkedik a daganatos betegségek száma. Minden negyedik haláleset daganatos betegség miatt következik be. A rendszeresen szűrővizsgálaton való részvétellel a megbetegedések jelentős hányada elkerülhető lenne. Bizonyítékon alapuló, egyszerűen elvégezhető és hatásos szűrővizsgálati eljárás az emlőrák, egyes nőgyógyászati daganatok, és a vastagbélrák korai felfedezésére áll rendelkezésre. Az ezekben rejlő lehetőségek még nem kellően kihasználtak.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az egészségügyi helyzet mutatói közül a fogyatékkal élőkre és a roma népességre vonatkozóan gyűjtött adatok nem állnak rendelkezésre, kivéve a közlekedési támogatás kategóriában.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A településen a közösségi élet színtere gyakorlatilag egyetlenként a település központjában lévő Művelődési Ház ( Integrált Közösségi és Szolgáltató tér) Itt helyet kap a könyvtár, a közművelődési szolgáltatások és a Kurca-völgye Egyesület által fenntartott Teleház is. A legtöbb civil szervezet rendelkezik itt klubszobával és a legtöbb települési rendezvény fő helyszíne is ez az épület. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi életben nem figyelhetőek me etnikai konfliktusok, a lakosok békés együtt élése tapasztalható. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Több falufejlesztési programban vett részt a falu apraja nagyja, önkéntes alapon, kalákaként. A határon túli segítségre szorulók számára szervezett gyűjtésen, az évente megrendezésre kerülő Karitász vásáron is kitűnik az aktív civil lakosság segíteni akarása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen 2002. óta működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, tavaly óta Roma Nemzetiségi Önkormányzat néven. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
37
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
tartós munkanélküliség
foglalkoztatás ösztönzése,képzés
informatikai ismeretek hiánya életvezetési ismeretek hiánya roma kultúra képviselőinek összetartása
számítógépes hozzáférés biztosítása, képzés életvezetési ismeretek tanítása roma közösségerősítő programok szervezése
38
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Mint ahogy azt a korábbi adattáblák kimutatták, Szegvár előregedő településnek számít. Éppen ezért fontos, kiemelt feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a gyermekvállalásnak/nevelésnek ideális körülményei vannak. Ahol a gyermekek fejlődésükhöz, oktatásukhoz minden szükséges eszközt megkapnak, szem előtt tartva az esélyegyenlőség eszméjét. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
7
6
36
2009
11
5
43
2010
18
8
55
2011
16
11
55
2012
12
6
42
Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi önkormányzati adatok
39
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 60
50
40
30
20
10
0 2008
2009
2010
2011
védelembe vett
2012
2013
megszüntetett eset
2014
2015
2016
2017
veszélyeztetett kiskorú
A fenti táblázat és grafikon jól mutatja, hogy alakult a gyermeke helyzete 2008-tól. Szembetűnő, hogy a 2010-2011-es évek kimagasló értékei mellett a védelembe vett, veszélyeztetett kiskorúak száma csökkenni látszik. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy az alapellátásban, a Családsegítő Központ munkája eredményesnek bizonyult. A további sikerek elérése érdekében ennek a szolgálatnak a munkáját kell segítségül hívnunk, és egyben segíteni is a rendelkezésekre álló erőforrás erejéig. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendkívüli Rendszeres tartósan Kiegészítő tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi beteg év kedvezményben kedvezményben fogyatékos kedvezményben fogyatékos részesítettek részesítettek száma gyermekek részesítettek száma gyermekek száma száma száma 2008
236
na
0
0
87
2009
260
na
0
0
147
2010
268
16
0
0
60
2011
266
16
0
0
114
40
2012
258
19
1
0
95
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
rendszeres kedvezmény
2011
2012
2013
kiegészítő kedvezmény
2014
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - természetbeni támogatásnak (július, november hónapban) - az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy - a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.
A grafikon jól mutatja , hogy a gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya a 2010-es évtől kezdve folyamatosan növekszik. Ez nem feltétlen a gyermekek számának növekedését jelenti, inkább a rászorulók számának növekedését.
kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 41
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási Nyári étkezésben tankönyvétkezésben kedvezményes támogatásban étkeztetésben év résztvevők ellátásban résztvevők étkezésre részesülők részesülők száma iskola részesülők száma óvoda jogosultak száma száma száma 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam 2008
49
16
50
155
0
60
2009
48
58
58
163
1
55
2010
45
84
30
176
5
54
2011
46
109
41
177
3
0
2012
38
118
35
164
7
58
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Gyermekétkeztetés esetén - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, - fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-ra - a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-ra - három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-ra.
A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által
42
megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg A fent látható táblázat változó értékei inkább a törvényi változások következményeit mutatja, például a 8. osztályosok igénybe vehető étkeztetési támogatása csak az utóbbi évektől van érvényben, mely a számok növekedését jelenti. Nem mutat tehát releváns információkat. Azonban a fórumon is egyértelműen kiderült, hogy a lakosság igyekszik minél több segítséget, támogatási lehetőséget igénybe venni. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegvár településen nincs kimutatható szegregátum, azonban vannak mélyszegénységben élő családok, gyermekek. Az ő lehetőségük, hogy olyan támogatásokkal, programokkal segítsük őket az oktatási intézményekkel együttműködve, ami azonos feltételeket teremt mindenki számára akár a továbbtanuást, akár a későbbi munkaerő-piaci részvételt illetően. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Kistelepülés lévén, elég kevés lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférését biztosítsuk, erőforrás hiányában. Ezért keressük azon pályázati lehetőségeket, melyek kifejezetten ennek a célcsoportnak lehet segítségére, hosszú távon. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
2
472
2009
2
465
2010
2
446
2011
2
418
2012
2
412
43
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Védőnői álláshelyek (db) 2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Szegvár szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy kistelepülés lévén a védőnői szolgálat rendkívül családbarát, helyi lakosú védőnők lévén az édesanyák a hétköznapok, hétvégék bármelyik órájában segítségükre lehetnek és tanácsaikat a szülők többsége fenntartások nélkül el is fogadja, sőt, sok esetben a védőnő nemcsak a gyermekekkel kapcsolatban nyújthat segítséget. A fórumon is kiderült, hogy a családsegítő szolgálat és az egészésgügyi szolgáltatók rendkívül szoros és kooperatív együttműködésben vannak egymással, azonban két fontos problémára fény derült. Egyrészt az egészségügyi ellátásban dolgozók ( orvosok, védőnők) számára rendelkezésre álló eszközök elég elavultak, ami a jövőben fejlesztésre szorul. A másik szembetűnő, nemcsak települési szintű, sokkal inkább társadalmi probléma, hogy a fiatalok körében a védőnők elmondása szerint egyre nő a szenvedélybetegek (alkohol, drog) száma. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
33434
0
0
44
2009
0
37614
0
0
2010
0
34576
0
0
2011
0
37023
0
0
2012
0
na
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Mint ahogy azt korábban leírtam, Szegváron 3 orvosi körzet van, két védőnői körzettel. Az orvosok gyermekek és felnőttek ellátását egyaránt végzik, nincs külön háziorvosi, gyermekorvosi ellátás. Mint ahogy az a fenti táblázatból is kiderül, rendkívül magas az ellátott esetek száma, a lakosság egészségi állapotának romlásával párhuzamosan. Sajnálatos módon anyagi lehetőségek híján nem biztosított az ügyeleti, hétvégi ügyeleti orvosi ellátás a településen, és a meglévő ellátás minősége is fejlesztésre szorul. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
7
0
2009
7
0
2010
7
0
2011
7
0
2012
7
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
45
Családi napközi 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
A családi napközire nagy igény lenne, a probléma azonban a férőhelyek korlátozott száma és az ellátás költségtérítéses volta.
c) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A sport-és egészségfejlesztési lehetőségek többségét a gyermekek az iskola keretein belül, testnevelés órán vehetik igénybe. Emellett néhány egyesület kínál sportolási lehetőséget (néptánc, társastánc, karate, foci, torna) a sportolni, versenyezni vágyóknak.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma
46
1
Hány településről járnak be a gyermekek
131 Óvodai férőhelyek száma 6 Óvodai csoportok száma 6:30-17:00
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
július 1-31. A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Fő
Hiányzó létszám
13
2
13
0
0
0
6
0
8
0
Gyógypedagógusok létszáma
Dajka/gondozónő
Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Sajnos azt kell mondanunk, hogy Szegváron sem az óvodai, sem az iskolai ellátáson belül nincs állandó szakember, aki a hét minden napján a gyermekek segítségére lehetne, csupán utazó gyógypedagógusok. Ez részben a törvényi szabályozás miatt, részben a fenntartó gazdasági helyzete miatt áll fenn. b) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Szegvár esetében bár csak egyetlen óvodáról és általános iskoláról beszélhetünk, nem ér senkit hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés. c) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A gyengébben tanulók, tanulási nehézségekkel küzdők számára a tanórákon kívül folyik hetente több alkalommal fejlesztő óra, ahol a pedagógus kifejezetten egy gyermekkel foglakozik és az ő problémáira, nehézségeire koncentrál. El kell mondani azonban, hogy ennek a fejlesztő pedagógusnak a munkája sokszor kevésnek bizonyul, több ilyen pedagógusra lenne szükség és a hozzá nélkülözhetetlen erőforrásokra. 4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
47
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
nagymértékben növekszik a szenvedélybetegek száma nincs a nyári szünetben értékes,hasznos szabadidő töltési lehetőség nincs a gyermekek szükségleteinek megfelelő oktatási, nevelési, egészségügyi intézmény
prevenciós előadások, oktatás, felvilágosítás programok, táborok szervezése ezen intézmények fejlesztése, felújítása, eszközök beszerzése
48
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 1748 1713 2009 1412 1697 2010 1676 1706 2011 1700 1644 2012 1646 1597 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
1589 1289 1594 1608 1570
1590 1545 1493 1508 1420
127 154 145 125 76
123 152 183 170 177
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
munkanélküliek
2013
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
49
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
A fenti grafikonokból jól látszik, hogy a nők munkanélküliségének aránya magasabb, mint a férfiaké. Ez egyrészt a munkaerő-piaci igényeknek köszönhető, a településen ugyanis a munkahelyek többsége a fizikai munkaerőt keresi. A másik ok lehet, hogy a gyermeket vállaló nők nehézségekkel a munka világába való visszatérés kapcsán. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Jelenleg a Munkaügyi Központ képzésein kívül alig, vagy egyáltalán nincs lehetőség a nőknek a foglalkoztatást segítő képzési programokban részt venni. Sokszor azonban a képzések is a férfiszakmák megszerzésére korlátozódnak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Sajnos a településen nincs sok alternatíva az alacsony végzettségűek körében Mint azt korábban leírtuk, Szegvár alapvetően agrártelepülés, az itt élők többsége mezőgazdasági tevékenységet folytat. A két-három nagy helyi vállalkozás zöldségtermesztéssel és annak feldolgozásával foglalkozik, ahol az alacsony végzettségű munkaerő lehetőséget kaphat. Ezek a munkahelyek azonban sokszor nem biztosítana megfelelő munkakörülményeket. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati
egyéb
működő családi napközik száma
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
50
2008 158 0 2009 153 0 2010 141 0 2011 134 0 2012 119 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
1 1 1 1 1
7 7 7 7 7
7 7 7 7 7
Ami a gyermekes anyukáknak nehézséget okoz, az a munkába való visszatérés. A kétkeresős családmodell kialakulása után már nem elég a férfi keresete, a nőnek is, amint tud, a munkaerőpiacon munkát kell találnia. A nehézséget az okozza, hogy nincs bölcsőde, ahova a még nem óvodáskorú gyermeket az édesanya biztonságban tudhatná. Ahol pedig nagyszülő, rokon sincs, ott kénytelen az édesanya a gyermekével otthon maradni. A településen működő egy családi napközi férőhelyeinek száma korlátozott, valamint költségtérítéses, így a nehezebb anyagi körülmények között élőknek nincs rá lehetőségük. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
2
158
79
153 141 134 119
77 71 67 60
2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A fenti táblázatból és grafikonból is jól látszik, a már többször megfogalmazott probléma: a település elöregedése, a gyermekek születési számának csökkenése. Ennek a számnak a
51
növekedésére mindaddig nincs lehetőség, amíg a szülők, leendő szülők nincsenek ösztönözve, megélhetésüket gyermekvállalás mellett nem érzik biztonságban. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket érintő erőszakra adat a település tekintetében nem áll rendelkezésre, azonban kistelepülés lévén sokszor szembesülhetünk a nőkt érintő erőszakról. Az ilyen típusú bánásmód sok esetben a szenvedélybetegségek- alkoholizmus- következménye, és sokszor családon belül marad, nem jut el a hatóságokhoz. A nők esélyegyenlősége érdekében meg kell keresni a jövőben azokat a fórumokat, ahol ezek az esetek napvilágra kerülhetnek és az erőszakot elszenvedett nők krízishelyzetben szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amely jelenleg a településen nincs.
5.6. A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év
2008 2009 2010 2011 2012
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
7 7 4 4 4
5 5 3 3 3
na na na na na
na na na na na
na na na na na
na na na na na
Mivel Szegvár Nagyközség, nincs bírósága és közgyűlése –a fenti táblázatban ezért nem rendelkezünk adattal. A Képviselő testületi választások adataiból ,kiderül, hogy a férfiak vannak többségben a testületben. Azonban azt is el kell mondani, hogy míg a férfi képviselők többsége változik a választásokkal, addig a női képviselők személye változatlan, több mandátum óta. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
a gyermeket vállaló nők munkába való visszatérésekor gyermek eélhelyezési nehézség magas a munkanélküliség, különösen a nők körében kevés az ismeret az ingyenes szűrővizsgálatokkal kapcsolatban
bölcsődei gyermekcsoport létrehozása munkaerő piac igényeinek megfelelő szakmai képzések megfelelő tájékoztatás, szűrőnapok szervezése
52
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma
2008 727 2009 723 2010 710 2011 692 2012 na Forrás: TeIR, KSH Tstar
összes nyugdíjas
990 957 914 903 na
1717 1680 1624 1595 #ÉRTÉK!
Nyugdjasok száma (fő) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Magyarországon általában a nyugdíjazás időpontjától számítódik – társadalmi szinten – idősnek az ember. A nyugat-európai országokban, általánosságban 65–70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. E felosztásban a 60–74 év közöttiek az idősödők, a 75–89 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint 53
azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Sajnálatos módon az utolsó év adataihoz nem áll forrás rendelkezésünkre, az azonban látszik, hogy a nyugdíjasok száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. Egy egyrészt azt vetítheti elő, hogy egyre kevesebb a nyugdíjas korú a településen, vagyis számuk csökken, illetve azt, hogy egyre kevesebben élik meg az ellátások igénybe vételéhez szükséges kort. Mindazonáltal számuk az összlakosság számát tekintve jelentős, tehát fontos célcsoportnak számítanak esélyegyenlőségi szempontból. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen élők többsége a nyugdíjas kor betöltése után is aktív közösségi életet kíván élni, azonban csekély esetben vállalkoznak tovább foglalkoztatásra. Inkább otthon, a ház körül tevékenykednek, többségüknek az eddigi munka melletti háztáji gazdálkodás tölti ki mindennapjaikat. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A településen élő, aktív civil életnek köszönhetően a nyugdíjas kort elérők nem szorulnak ki a társadalom peremére, számos rendezvény, program, szakkör áll rendelkezésükre a hasznos, közösségi szabadidő eltöltés biztosításaként. Sőt, sokuk rendszeresen kiveszi részét a helyi rendezvények szervezésében, lebonyolításában, segítésében. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma fő fő % 2008 818 43 5% 2009 831 42 5% 2010 846 44 5% 2011 841 41 5% 2012 838 43 5%
54
Forrás: TeIR, KSH Tstar 64 évnél idősebbek (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
nappali ellátásban részesült
A helyi Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Gondozási Központja nyújt segítséget azoknak az időseknek, akik nappali ellátásra szorulnak. Bár nem bentlakásos intézményről van szó, de nap közben egy közösségben lehetnek,beszélgethetnek, szórakozhatnak más kortársukkal és az étkeztetésük, felügyeletük is megoldott. A probléma inkább azokkal az idősökkel van, akik segítő rokon nélkül, időse, betegen, sokszor magatehetetlenül kiszolgáltatva válnak fekvőbeteggé, ugyanis az ő ellátásukra a településen nincs lehetőség. Fontos tehát valamilyen lehetőséget, megoldást keresni ezen lakosok segítésére. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
3 2 2 1 0
55
időskorúak járadékában részesülők (fő) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A fenti adatokból kitűnik, hogy egyre csökken az időskorúak járadékát igénybe vevők száma. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az aktív idősek nagy részének rendelkezésére áll az összes közművelődési, kulturális szolgáltatás. A problémát sok esetben megint csak azok számára jelenthet a szolgáltatások igénybe vétele, akik fizikai korlátozottságuk miatt nem tudják megközelíteni a szolgáltató helyeket. Cél tehát minden középületet, szolgáltató helyet és magukat a szolgáltatásokat is az idősek igényeihez, szükségleteihez igazítva, akadály mentesíteni. c) idősek informatikai jártassága A település, de a társadalom nagy részéről elmondható, hogy a legtöbb időskorú nem rendelkezik a mai világban már szinte nélkülözhetetlen informatikai ismeretekkel. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
nincs minden középület megfelelően akadálymentesítve a magukra maradottak ellátása nem biztosított nagy a gyermeke-idősek közötti generációs szakadék
akadélymentesítés önkéntesek szervezése közös programok szervezése
56
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
162
58
2009
162
10
2010
145
0
2011
na
0
2012
na
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
szociális ellátásban részesülők száma (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
megváltozott munkaképességű
2013
2014
2015
2016
2017
egészségkárosodott
Sajnálatos módon az adatok hiányossága híven tükrözi magukkal a fogyatékosságal élőkkel szembenihozzáállást. Sokak számára ez a célcsoport egy csendes, nem látható, a társadalom legperemére kisodródott csoport, amivel érdemben alig, vagy egyáltalán nem foglalkozunk. Ez alapvetően gondolkodásbeli problémákat vet fel, amin sürgősen változtatnunk kell.
57
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A település sajnos nem rendelkezik a fogyatékosok számára nappali ellátását biztosító intézménnyel, így a szülők sok esetben távoli városokba kénytelenek utazni, a megfelelő ellátás reményében. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen működik egy nonprofit szervezet,amely a megváltozott munkaképességűeknek, fogyatékkal élőknek biztosít munkalehetőséget. A probléma azonban ott van, hogy nem tudásuknak, végzettségüknek megfelelő, hanem esetlegesen állapotukat figyelembe vevő munkákat végeznek. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Sajnos a társadalom hibás megítélésének következtében, de általánosan megfigyelhető tendencia, hogy a fogyatékosság, sok esetben tabuként jelenik meg és nem tevődik különbség a szellemi és fizikai korlátozódás között. Így például egy kerekes székessel nem végeztetnek szellemi munkát, fizikait pedig egészségi állapotából kifolyólag nem kap, tehát gyakorlatilag csekély az esélye, hogy munkához jusson.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Bár a fogyatékossággal élők számára a törvény által számos juttatás, járulék, kedvezmény biztosított, sokszor azonban nem elegendő a megélhetéshez, kiegészítő jövedelem nélkül. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége
58
A település középületeinek többsége bár fizikailag akadálymentesítettnek mondható, ám sok épület előtt a rámpa már nem biztonságos, felújításra szorul. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fizikai akadálymentesítés mellett azonban nagyon nagy hiányosság a szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadálymentesítettsége. anyagi erőforrások felkutatása mellett komoly cél az olyan szolgáltatások létrehozása, mely a vakok, siketek számára elérhetővé teszi a közművelődéshez, szórakozáshoz való hozzáférést. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az önkormányzat fontos feladatának tekinti, hogy közmunkaprogramokon keresztül a település minél több járdáját tegye biztonságossá, közlekedhetővé mindenki számára. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
csak részleges akadálymentesítés van és a meglévő is felújításra szorul a társadalom részéről ismeretek nélküli szolgáltatásbeli akadálymentesítés hiánya
akadálymentesítés előítélet csökkentése szellemi akadálymentesítés
59
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Szegvár közösségi ereje az aktív civil szervezetekben rejlik, melyek munkája sok esetben egy-egy közösségi cél érdekében összefonódik. A legaktívabb, esélyegyenlőségi intézkedésbe is bevonható civil szervezetek, egyesületek a teljesség igénye nélkül: Szegvári Polgárőr Egyesület (környezetvédelem, bűnmegelőzés,állampolgári jogok védelme, közrend védelme); Szegvári Diáksport Egyesület (a mindennapos, változatos testmozgás biztosítása, a település sportszerető közönségének mozgósítása a sportfeladatok ellátására) Szegvár Nagyközségért Közalapítvány (összefogja a lakosságot a község szebbé tételére, a helyiek életminőségének javítására; Szegvár történelmi hagyományainak ápolása ,szellemi, kulturális, turisztikai igények ösztönzése és kielégítés) Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete (önszerveződő és kezdeményezőképesség fokozása ;közösségépítés, településfejlesztés, demokráciafejlesztés; környezetvédelem ;helyi érdekek képviselete) Szegváriak Tájékoztatásáért Alapítvány (a Szegvári Napló c. havilap kiadása ;egyéb információs kiadványok létrehozása) .Kurca-völgye Egyesület: (tudományos tevékenység, kutatás;környezetvédelmi és természetvédelmi felmérések készítése; természetvédelemi programok, akciók szervezése, lebonyolítása;tájékoztató tevékenység az EU integrációról, nemzetközi kapcsolatok kialakítása Együtt Egészséggel a Szegvári Óvodások Jövőjéért Alapítvány (komplex személyiségfejlesztés megvalósítása az óvodában;nevelő munka színvonalának emelése ;allergiás gyerekek óvodai közösségben való foglalkoztatásának segítése; hátrányos helyzetű gyerekek, illetve veszélyeztetett gyerekek életkörülményeinek javítása)
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Leginkább az önkormányzati és a civil szektor között figyelhető meg a partnerségi viszony, különböző települési rendezvények, események alkalmával. A nemzetiségi önkormányzat aktivitása csekély, a partnerségi viszony kialakításához elégtelen, az egyházi és állami szektor pedig egyfajta távolságtartó magatartásban figyelhető meg. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzat tevékenységében tapasztalható ad hoc jelleg miatt az esélyegyenlőségi intézkedésben inkább a véleményezés szintjén maradnak meg.
60
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Az aktív, sok embert megmozgató civil szervezetek tevékenységére nagyon nagy szükség lesz az esélyegyenlőségi intézkedések kivitelezésénél. Rendkívül nagy támaszt, támogató hátteret jelenthetnek és nem utolsósorban ők lesznek az eszközök, akik eljutnak minden érintetthez. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. a vállakozók, vállalkozások, for profit szereplők feladata is rendkívül jelentős az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában (pl. munkanélküliség csökkentése)
61
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. Az érdekeltek körének meghatározásán túl a kommunikációs formákat, konkrét tevékenységeket is tervezni kell. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
62
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Életvezetési ismeretek, állatgondozási ismeretek hiánya Roma közösségi összetartás hiánya Számítástechnikai ismeretek hiánya Nyári szünidős tevékenység hiánya Nagymértékben növekszik a szenvedélybetegségek száma a gyermekek körében is A köznevelési, egészségügyi intézmények nem a gyermekek igényeinek megfelelőek Akadálymentesítés hiánya Magukra maradottak ellátásának hiánya Nemzedékek között generációs szakadék Gyermekes anyák elhelyezkedésének nehézsége Kevés a végzettségnek megfelelő munkahely Kevés ismerettel rendelkeznek az elérhető ingyenes szűrővizsgálatokról
Ismeretek tanítása, képzések szervezése Közösségi szellem segítése Képzések, tanfolyamok szervezése Nyári szabadidős programok szervezése Drogprevenciós, felvilágosító előadások tartása Gyermekbarát nevelési, egészésgügyi intézmények kialakítása
Akadálymentesítés Önkéntes segítő szolgálat kialakítása Generációs programok szervezése
Bölcsődei gyermekcsoport létrehozása A munkaerő-piaci feltételeknek megfelelő képzés szervezése Szűrővizsgálatok népszerűsítése, önvizsgálatot oktató programok, képzések szervezése Középületek akadálymentesítése, Középületek akadálymentesítése csak korszerűsítése részben megoldott, elavult A társadalmi elfogadás növelése Az elszigeteltség érzésének enyhítése Infokommunikációs akadálymentesítés Infokommunikációs eszközök hiánya beszerzése
63
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák Segíts magadon! és/vagy Közös-ség mélyszegényNyiss a világra! ségben élők Vakáci-Jó Kármentes szenvedélyek Gyermekek Tiszta udvar, rendelő ház Négy kerékkel mindenhová Idősek Segíthetek? Baba-Papa program Irány a bölcsi! Nők Vissza a jövőbe Mellesleg Akadálytalanul Fogyatékkal Érted? is vagyunk élők Lásd,halld, érezd
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst önkormányzat
önkormányzat
önkormányzat
önkormányzat
önkormányzat
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák esélyegyenlősége biztosított, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás, az oktatás, az egészségügy, és a kultúra területén egyaránt. Ahol minden nemzetiség büszkén felvállalja hovatartozását és saját kultúráját értékként közvetíti, közösséget alkotva környezetével. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők magasabb foglalkoztatása érdekében csökkenjen az élethelyzetből adódó hátrány, megfelelő önfenntartó életmódra való tanítás segítségével a megélhetési nehézség csökkenjen. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését, valamint a fejlődésükhöz szükséges szociális, kulturális, nevelési környezet kialakítását, az egészségügyi szolgáltatások kapcsán használt eszközök fejlesztését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek értlekire, biztosítjuk a számukra is a szolgáltatások minél szélesebb körű hozzáférését és a szükségleteik minél igényesebb kielégítésének biztosítását. Ezen kívöl igyekszünk lehetőséget és segítséget nyújtani érdekeik képviseletére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenjogúsághoz fűződő jogok elismerését, a nők és egészségügyi szolgáltatásokhoz való kiemelt hozzáférését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők akadálymentesítésének biztosítására és a társadalomba való beilleszkedés segítésére, életminőségük növelésére.
64
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Segíts magadon! Tartós munkanélküliek aránya magas, megélhetési problémák
Rövid: célcsoport elérése Közép: eszköz és erőforrás felmérése Hosszú: önfenntartó gondolkodásmód kialakítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Szükséglet és igényfelmérés 2. Eszköz és erőforrás felmérés 3.Kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel, képző szervekkel- életvezetési, gondozási ismeretke oktatása 4.Öngondoskodó életszemlélet kialakítása
Résztvevők és felelős
önkormányzat
Partnerek
civil szervezetek, alapítványok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2013.12.31.
Rövid: célcsoport elérése legalább 50%-ban Közép: életvezetési és állatgondozási képzés ( 10-10 fő) Hosszú: önfenntartó gazdálkodás fenntartása legalább 3 éven keresztül
aktivitás hiánya, pénzügyi erőforrás hiánya 6 mFt
65
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Közös-ség A roma nemzetiségűek között nem tapasztalható közösségi összefogás
Rövid:célcsoport elérése Közép: tájékoztatás, programok szervezése Hosszú: roma közösség megerősítése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. A roma nemzetiségűek felkeresése, tájékoztatása 2.Igényfelmérés 3.Kapcsolatfelvétel a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel 4. Közösségformáló programok szervezése 5. aktívan együttműködő roma közösség kialakulása
Résztvevők és felelős
önkormányzat
Partnerek
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2013.12.31.
Rövid: célcsoport elérése legalább 50%-ban Közép: Roma civil szervezet létrehozása ( legalább 15 taggal) Hosszú: aktív roma közösség
aktivitás hiánya, elzárkózás humán erőforrás, pénzügyi: 500 eFt
66
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Nyiss a világra!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A romák és mélyszegénységben élők informatikai ismerettel nem rendelkezők száma magas
Partnerek
Munkaügyi Központ, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: célcsoport elérése Közép: informatikai képzés tartása Hosszú: számítástechnikai ismerettel rendelkezők számának növelése
1. Tájékoztatás 2.Igényfelmérés 2. Képzés megszervezése, lebonyolítása önkormányzat
2013.12.31.
Rövid: kapcsolatfelvétel legalább a célcsoport 20 %-val Közép: képzésen résztvevők ( 12-16 fő) Hosszú: informatikai képzéssel rendelkezők ( min. 10 fő)
passzivitás, pénzügyi erőforrás hiánya humán, pénzügyi: 500 eFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Vakáci-jó
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A gyermekek nem rendelkeznek a nyári szünet alatt hasznos idő eltöltésére irányuló lehetőségekkel
Partnerek
oktatási, nevelési intézmények, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: célcsoport elérése, szükségletfelmérés Közép: programok, táborok, szakkörök szervezése Hosszú: hasznos szabadidő eltöltésének biztosítása
1. Szükségletfelmérés 2. Szülők tájékoztatása 3.Programok szervezése önkormányzat
2013.12.31.
Rövid: célcsoport elérése legalább 50 %-ban Közép: hasznos szabadidő töltési programok, táborok szervezése Hosszú: a gyerekek számára biztosított hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségek, táborok hagyománnyá válása
pénzügyi forráshiány humán erőforrás, pénzügyi: 5 mFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Ez szívás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Nagymértékben növekszik a szenvedélybetegek száma a gyermekek körében
Partnerek
rendvédelmi szervek, nevelési intézmények
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: információnyújtás, szolgáltatások igénybevételi lehetősége Közép: prevenciós programnapok szervezése Hosszú: a szenvedélybetegek számának csökkentése a gyermekek körében 1. tájékoztatás 2.együttműködés a rendvédelmi szervekkel 3.prevenciós napok szervezése és lebonyolítása önkormányzat
2013.12.31.
Rövid: a célcsoport elérése legalább 80 %-ban Közép: megelőző programnapok, felvilágosító rendezvények szervezése Hosszú: a gyermekek ismereteinek bővítése, a szenvedélybetegségekben küzdők számának csökkenése
a témától való elzárkózás humán, plakátok, kiadványok, pénzügyi 3 mFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Tiszta udvar, rendelő ház
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A köznevelési, egészségügyi szükségleteinek megfelelőek
Partnerek
nevelési, egészségügyi intézmények, szülői közösség
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
intézmények
nem
a
gyermekek
Rövid: kapcsolatfelvétel a célcsoport tagjaival, illetve jelen esetben a szülőkkel és nevelőkkel, egészségügyi szolgáltatókkal; Közép: eszközbeszerzés, épület felújítás Hosszú: az intézmények gyermekbaráttá tétele, fejlesztése
1. Pénzügyi erőforrás keresés, pályázat útján 2. Tervezés 3. Kivitelezés önkormányzat
2013.12.31.
Rövid: az épületeken belüli lehetőségek, szükségletek felmérése Közép: a fejlesztés megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások keresése Hosszú: felújított épületek, új, biztonságos berendezések, fejlett egészségügyi eszközök
pénzügyi erőforrás pénzügyi erőforrás 25 mFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Segíthetek? A magukra maradt idősek ellátásának hiánya
Rövid: célcsoport felkutatása, szükségletfelmérés Közép: önkéntes fiatalok képzése az idősek segítésére Hosszú: a magukra maradt idősek ellátásának biztosítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. szükséglet és igényfelmérés 2. Kapcsolatfelvétel a Gondozási Központtal, civil szervezetekkel és a középiskolákkal 3. Az önkéntesek képzése 4. Az idősek ellátásának elősegítése
Résztvevők és felelős
önkormányzat
Partnerek
Gondozási központ, civil szervezetek, köznevelési intézmények
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2013.12.31.
Rövid: személyes megkereséses igényfelmérés Közép: együttműködési megállapodás kötése az önkéntesekkel és oktatási intézményekkel Hosszú: az igényeknek megfelelő idősgondozás
önkéntesek hiánya humán erőforrás
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Baba-Papa program Nemzedékek közötti generációs szakadék
Rövid: célcsoportok megkeresése, igényfelmérés Közép: a gyermekek és idősek számára közös programok, programnapok szervezése Hosszú: a generációs szakadék csökkentése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. igény-és szükségletfelmérés 2. kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel,nevelési intézményekkel 3. a programok lebonyolítása érdekében pályázati erőforrás keresése 4. programok, rendezvények lebonyolítása 5. az idősek és fiatalok közötti együttműködés, megértés elősegítése
Résztvevők és felelős
önkormányzat
Partnerek
civil szervezetek, egyesületek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2013.12.31.
Rövid: a célcsoportok elérése legalább 50%-osan Közép: programok szervezése Hosszú: az idősek és fiatalok kapcsolatának, megítélésének javulása
érdeklődés hiánya, pénzügyi forráshiány pénzügyi erőforrás: 5 mFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Irány a bölcsi
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Gyermekes anyák munkaerő piacon való elhelyezkedésének nehézsége a bölcsődei csoport hiánya miatt
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövid: célcsoport elérése, igényfelmérés Közép: bölcsődei csoport kialakítása Hosszú: a gyermekes anyák terheinek csökkentése, a munkakeresés könnyítése 1. igény-és szükségletfelmérés 2. kapcsolatfelvétel a szülői munkaközösségekkel, az óvodai nevelési intézménnyel 3. bölcsődei csoport létrehozásának érdekében pályázati források felkutatása 4. bölcsődei csoport létrehozása, ezzel az anyák munkába állásának elősegítése
Résztvevők és felelős
önkormányzat
Partnerek
óvoda, szülői közösség
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2013.12.31.
Rövid: kérdőíves igényfelmérés Közép: együttműködési megállapodás a Munkaügyi Központtal és az óvodával Hosszú: az igényeknek megfelelő bölcsődei csoport kialakítása, az édesanyák munkába állása
forráshiány eszköz: kérdőív, pénzügyi: 3 mFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Munka-kedv Magas a munkanélküliség, különösen a nők körében
Rövid: a célcsoport megkeresése, szükségletfelmérés Közép: képzések szervezése Hosszú: a női munkanélküliség csökkentése
1. a célcsoport szakképzettségének felmérése 2. Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal 3. képzés önkormányzat Munkaügyi Központ 2013.12.31.
Rövid: a célcsoport szükségletfelmérése Közép: képzés megtartása ( 15-20 fő) Hosszú: a munkanélküli nők rövid, illetve hosszú távú foglalkoztatása
motiváció, érdeklődés hiánya humán erőforrás, pénzügyi: 10 mFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Mellesleg
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A nők kevés ismerettel szűrővizsgálatokról
Partnerek
egészségügyi, szociális intézményben dolgozók
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
rendelkeznek
az
elérhető
Rövid: célcsoport elérése Közép: képzések szervezése, önvizsgáló módszerek tanítása Hosszú: a szűrővizsgálatok látogatásának növelése egészségmegőzrése érdekében
ingyenes
a
nők
1. szükségletfelmérés, tájékoztatás 2. információs nap szervezése 3. a szűrővizsgálatokról rendszeres tájékoztatás, önvizsgálati módszerek tanítása önkormányzat
2013.12.31.
Rövid: információs napok száma Közép: érdeklődők száma Hosszú: szűrővizsgálatokon részt vevők arányának növekedése
érdeklődés hiánya, a téma tabuként kezelése plakátok, tájékoztató füzeket, humán: szakemberek, pénzügyi: 300 eFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Akadálytalanul a középületek akadálymentesítése csak részben megoldott, elavult
Rövid: célcsoport elérése Közép: erőforrások keresése, fejlesztés Hosszú távú: akadálymentesítés
1. tájékoztatás, igényfelmérés 2. pályázati forrás keresése a fejlesztés érdekében 3. tervezés, kivitelezés önkormányzat civil szervezetek, alapítványok 2013.12.31.
Rövid: célcsoport igényeinek teljes körű felmérése Közép: a szükséges erőforrás előteremtése Hosszú: minden középület teljes körű akadálymentesítése
pénzügyi forráshiány pénzügyi 28 MFt
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Érted? is vagyunk a társadalmi előítéletek tévesek a fogyatékkal élőkkel szemben
Rövid: tájékoztatás Közép: közösségi napok tartása, felvilágosító tájékoztatók szervezése Hosszú: a fogyatékkal élőkkel szembeni diszkrimináció csökkentése, megszűntetése
1. tájékoztatás 2. információs napok tartása 3.fogyatékkal élőkkel közös rendezvények tartása
önkormányzat civil szervezetek, egészségügyi szolgáltatók 2013.12.31.
Rövid: érdekvédelmi fórum létrehozása Közép:fórum működtetése Hosszú: előítélet mentes közösségi élet
a téma tabuként való kezelése, érdektelenség humán erőforrás, tájékoztató füzetek, plakátok
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Lásd, halld, érezd az infokommunikációs akadálymentesítés nem megoldott
Rövid: az épület akadálymentesítésének felmérése Közép: infokommunikációs eszközök beszerzése, pályázati erőforrás keresése Hosszú: a fogyatékkal élők számára infokommunikációs akadálymentesítés
1. pénzügyi erőforrás keresés 2. tervezés 3.megvalósítás, eszközbeszerzés
önkormányzat civil szervezetek, egészségügyi szolgáltatók 2013.12.31.
Rövid: az akadálymentesítés szükségleteinek teljes felmérése Közép: pénzügyi erőforrás biztosítása az eszközbeszerzésre, fejlesztésre Hosszú: beépített akadálymentes eszközök
a téma tabuként való kezelése, érdektelenség pénzügyi: 30 mFt
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
A helyzetelemzés következtetéseib en feltárt Az intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél probléma megnevezése
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G
H
Az intézkedés Az intézkedés eredményessé megvalósításá gét mérő nak határideje indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés hoz szükséges eredményeine erőforrások k (humán, fenntarthatósá pénzügyi, ga technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
2
Segíts magadon!
Közöss-ség
Tartós munkanélküliek aránya magas, megélhetési problémák
Rövid: célcsoport elérése Közép: eszköz és erőforrás felmérése Hosszú: önfenntartó gondolkodásmó d kialakítása
A roma nemzetiségűek között nem tapasztalható közösségi összefogás
Rövid:célcsopo rt elérése Közép: tájékoztatás, programok szervezése Hosszú: roma
1.szükséglet és önkormányzat 2013. 12.31. igényfelmérés 2.eszköz és erőforrás felmérés3. kapcsolatfelvé tel civil szervezetekkel , képző szervekkeléletvezetési, gondozási ismeretek oktatása 4. öngondoskodó életszemlélet kialakítása 1.A roma önkormányzat 2013. 12.31. nemzetiségűek felkeresése, tájékoztatása 2. igényfelmérés 3. kapcsolatfelvé
Rövid: humán, célcsoport pénzügyi elérése erőforrás legalább 50%ban Közép: életvezetési és állatgondozási képzés ( 10-10 fő) Hosszú: önfenntartó gazdálkodás fenntartása legalább 3 éven keresztül
Rövid: humán célcsoport erőforrás elérése legalább 50%ban Közép:roma civil szervezet létrehozása 79
3
PC bárkinek
a romák és mélyszegényéség ben élők körében az informatikai ismeretekkel rendelekzők száma magas
közösség megerősítése
tel a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel 4. közösségformá ló programok szervezése 5. aktívan együttműködő roma közösség kialakulása
(legalább 15 taggal)hosszú: aktív roma közösség működése
rövid: célcsoport elérése közép: informatikai képzés tartása hosszú: számítástechnik ai ismerettel rendelekzők számának növelése
1. tájékoztatás önkormányzat 2013. 12.31. 2. igényfelmérés 3. képzés szervezése, lebonolítása
rövid: kapcsolatfelvé tel legalább a célcsoport 20%-val közép: képzésben résztvevők ( 12-16 fő) hosszú: informatikai képzéssel rendelkezők (min. 10 fő)
humán, tárgyi eszköz: számítógép, projektor, pénzügyi: 500eFt
1. önkormányzat 2013. 12.31. szükségletfelm érés 2. szülők tájékoztatása 3. programok szervezése
rövid: célcsoport elérése legalább 50%ban közép: hasznos szabadidő töltési programok, táborok szervezése, hosszú:a
humán erőforrás, pénzügyi:5 mFt
II. A gyermekek esélyegyenlősége Vakáci-jó a gyermekek rövid: célcsoport 1 nem rendelkeznek a nyári szünet alatt hasznos idő eltötlésére irányuló lehetőségekkel
elérése, szükségletfelmér és, közép: programok, táborok, szakkörök szervezése hosszú: hasznos szabadidő eltöltésének biztosítása
80
gyerekek számára biztosított hasznos szabadidőeltötlési lehetőségek, táborok hagyománnyá válása
2
Ez szívás
nagymértékben növekszik a szenvedélybeteg ek száma a gyermekek körében
rövid: információnyújt ás, szolgáltatások igénybevételi lehetősége, közép: prevenciós programok szervezése,, hosszú: szenvedélybeteg ek számának csökkentése a gyermekek körében
1.téjékoztatás önkormányzat 2013. 12.31. 2. együttműködé s a rendvédelmi szervekkel 3. prevenciós napok szervezése és lebonyolítása,
rövid: a célcsoport elérése legalább 80%ban közép: megelőző programnapok , felvilágosító rendezvények szervezése hosszú: a gyermekek ismereteinek bővítése, a szenvedélybet egséggel küzdők számának csökkentése
humán, plakátok, kiadványok, pénzügyi
3
Tiszta udvar rendelő ház
a köznevelési ,egészségügyi intézmények nem a gyermekek szükségleteinek megfelelőek
rövid: kapcsolatfelvétel a célcsoport tagjaival, szülőkkel, nevelőkkel, egészségügyi szolgáltatókkal közép:eszközbes
1. pénzügyi önkormányzat 2013. 12.31. erőforrás keresése pályázat útján 2. tervezés 3. kivitelezés
rövid: az pénzügyi épületeken belüli lehetőségek, szükségletek felmérése közép: a fejlesztés megvalósításá 81
zerzés, épület felújítás hosszú: az intézmények gyermekbaráttá tétele
hoz szükséges pénzügyi erőforrások keresése hosszú: felújított épületek, új, biztonságos berendezések, fejlett egészségügyi eszközök
III. A nők esélyegyenlősége 1
Irány a bölcsi
Kisgyermekes anyák munkaerő piacon való elhelyezkedésén ek nehézsége a bölcsődei csoport hiánya miatt
rövid: célcsoport elérése, igényfelmérés közép: bölcsődei csoport kialakítása hosszú: gyermekes anyák terheinke csökkentése, a munkakeresés könnyítése
1. igény és önkormányzat 2013.12.31. szükségletfelm érés 2. kapcsolatfelvé tel a szülői munkaközössé gekkel, az óvodai nevelési intézménnyel 3. bölcsődei gyermekcsopo rt létrehozásána k érdekében pályázati források felkutatása 4. bölcsődei csoport létrehozása, ezzel az anyák munkába állásának elősegítése
rövid: humánkérdőíves bölcsődei igényfelmérés gondozó közép: együttműködé si megállapodás a Munkaügyi Központtal és az óvodával hosszú: az igényeknek megfelelő bölcsődei csoport kialakítása, az édesanyák munkába állása
82
2
Munka-kedv
magas a munkanélküliség, főleg a nők körében
rövid: a célcsoport megkeresése, szükségletfelmér és közép: képzések szervezése hosszú: a női munkanélküliség csökkentése
1. a célcsoport önkormányzat 2013.12.31. szakképzettség ének felmérése 2. kapcsolatfelvé tel a Munkaügyi Központtal 3. képzés
rövid: a humán-képző, célcsoport pénzügyi szükségletfelm érése közép: képzés megtartása (15-20 fő) hosszú: a munkanélküli nők rövid, illetve hosszú távú foglalkoztatása
3
Mellesleg
a nők kevés ismerettel rendelkeznek az elérhető ingyenes szűrővizsgálatokr ól
rövid: célcsoport elérése közép: képzések szervezése, önvizsgáló módszerek tanítása hosszú: a szűrővizsgálatok látogatásának növelése a nők egészségmegőrz ése érdekében
1. önkormányzat 2013.12.31. szükségletfelm érés, tájékoztatás2. információs nap szervezése 3. a szűrővizsgálat okról rendszeres tájékoztatás, önvizsgálati módszerek tanítása
rövid: személyes megkeresés, igényfelmérés közép: érdeklődők száma hosszú: szűrővizsgálat okon résztvevők arányának növekedése
Rövid: célcsoport felkutatása, szükségletfelmér és Közép: önkéntes fiatalok képzése az idősek segítésére Hosszú: a
1. szükséglet önkormányzat 2013.12.31. és igényfelmérés 2.Kapcsolatfel vétel a Gondozási Központtal, civil szervezetekkel és a
Rövid: humán személyes megkeresés igényfelmérés Közép: együttműködé si megállapodás kötése az önkéntesekkel
IV. Az idősek esélyegyenlősége Segíthetek? A 1
magukra maradt idősek ellátásának hiánya
humán, információs anyagok, tájékoztató plakátok
83
magukra maradt idősek ellátásának biztosítása
2
Baba-Papa program
Nemzedékek közötti generációs szakadék nő
Rövid: célcsoportok megkeresése, igényfelmérés Közép: a gyermekek és idősek számára közös programok, programnapok szervezése Hosszú: a generációs szakadék csökkentése
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Akadálytalanul a középületek Rövid: 1 akadálymentesí tése csak részben megoldott, elavult
célcsoport elérése Közép: erőforrások keresése, fejlesztés
középiskolákka l 3. Az önkéntesek képzése 4. Az idősek ellátásának elősegítése 1. igény-és önkormányzat 2013.12.31. szükségletfelm érés 2. kapcsolatfelvé tel civil szervezetekkel ,nevelési intézményekk el 3. a programok lebonyolítása érdekében pályázati erőforrás keresése 4. programok, rendezvények lebonyolítása 5. az idősek és fiatalok közötti együttműködé s, megértés elősegítése
és oktatási intézményekk el Hosszú: az igényeknek megfelelő idős gondozása
önkormányzat 2013.12.31. 1. tájékoztatás, igényfelméré s 2. pályázati forrás keresése a
pénzügyi Rövid: célcsoport igényeinek teljes körű felmérése Közép: a
Rövid: a pénzügyi célcsoportok elérése legalább 50%-osan Közép: programok szervezése Hosszú: az idősek és fiatalok kapcsolatána k, megítéléséne k javulása
84
Hosszú távú: akadálymentes ítés
fejlesztés érdekében 3. tervezés, kivitelezés
is a társadalmi előítéletek tévesek a fogyatékkal élőkkel szemben
Rövid: tájékoztatás Közép: közösségi napok tartása, felvilágosító tájékoztatók szervezése Hosszú: a fogyatékkal élőkkel szembeni diszkrimináció csökkentése, megszűntetése
önkormányzat 2013.12.31. 1. tájékoztatás 2. információs napok tartása 3.fogyatékkal élőkkel közös rendezvénye k tartása
halld, az infokommuniká ciós akadálymentesí tés nem megoldott
Rövid: az épület akadálymentes ítésének felmérése Közép: infokommunik ációs eszközök beszerzése, pályázati erőforrás
1. pénzügyi önkormányzat 2013.12.31. erőforrás keresés 2. tervezés 3.megvalósít ás, eszközbeszer zés
2
Érted? vagyunk
3
Lásd, érezd
szükséges erőforrás előteremtése Hosszú: minden középület teljes körű akadályment esítése Rövid: érdekvédelmi fórum létrehozása Közép:fórum működtetése Hosszú: előítélet mentes közösségi élet
Rövid: az akadályment esítés szükségletein ek teljes felmérése Közép: pénzügyi erőforrás biztosítása az eszközbeszer 85
keresése Hosszú: a fogyatékkal élők számára infokommunik ációs akadálymentes ítés
zésre, fejlesztésre Hosszú: beépített akadályment es eszközök
86
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
87
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai:
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
88
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Csernákné Bába Eszter felel.:
89
-
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
90
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
91
