Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szálka Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Szálka Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ...............................................................................................................................................3 A település bemutatása ....................................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................. 13 Célok ..................................................................................................................................................... 13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...................................... 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása ......................................................................................................... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása ...................................................................................................... 17 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége............................................... 18 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..................................................... 43 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége................................................................................................... 55 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................ 60 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................. 65 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................................................................... 69 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................................... 70 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................................... 71 1. A HEP IT részletei .......................................................................................................................... 71 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................................ 71 A beavatkozások megvalósítói ........................................................................................................ 72 Jövőképünk ...................................................................................................................................... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése ..................................................................................... 73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................... 82 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 85 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................ 85 Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................... 86 Nyilvánosság ................................................................................................................................... 87 Érvényesülés, módosítás.................................................................................................................. 88

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Szálka Község Önkormányzata az 57/2013. (VII.10) számú határozatával fogadta el a jelenleg hatályos Esélyegyenlőségi Programját. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szálka Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy - az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. - az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása

Szálka Szálka a szekszárdi dombvidék dél részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

A szálkai tórendszer Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a Bonyhád Bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez.

Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő bátaszék -szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvas állománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt.

Szálka története Szálka közel ezeréves történetének első szakaszában a honfoglalástól a németek XVIII. század végén történt betelepítéséig néhány házra kiterjedő apró falucska volt. A birtoklevelek, adóívek szerint lakosai magyarok, majd a török megszállást követően szerbek (rácok) volt. A falu jelentősebb fejődésének csak a német betelepítést követően indult. A XIX. sz. elejére lélekszáma meghaladja a másfél ezret, ez a legnagyobb eltartott népességszám a település életében. A honfoglalás után a Gut-Keled nemzettség szállás birtokainak egyike. Szálka község legrégibb névalakja Zaka, azaz Szaka vagy Száka. Az 1015. évi pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van. Az 1300-as évek eleji tizedjegyzék szerint már akkor plébánia volt, templommal rendelkezett. Szigetvár eleste, 1566 előtt az ottani egyik tisztnek, Hennyey Lászlónak a fizetéséhez tartozott a szakai adó. Az 1565-ös török adójegyzék (defter) szerint Szálka két részből állt: Wég-Szaka 10 házzal és Felső-Szaka 5 házzal. Az 1690-es összeírásban már két Szálka volt: Kis Szálka 12 4

házzal és Nagy Szálka 15 házzal. Mindkettő a török kiűzése idején pusztult el. A török alatt a XVI. sz. óta nevezték az írások Szálkának, de még vegyesen az eredeti Szaka-val. Csak az 1910. évi országos helynévrendezéskor lett hivatalosan is Szálka. A török dúlások idején magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Helyükre a törökökkel felnyomuló rácok települtek. A rácok vándorló pásztorkodó életmódot éltek, amihez a szálkai adottságok (nagy erdő) kitűnő lehetőséget biztosítottak. 1715-ben kilenc ház volt Szálkán. Az 1720. évi összeírások alkalmával csak három rác és tíz magyar családot számoltak össze. Ebben az időben a Batthyány család birtoka volt, de nem sokat törődtek vele, mivel a magyar lakossága kezdte elhagyni. Ezért az elhagyott, üresen álló birtok hatalmas erdőségeivel a pásztorkodó rácoknak valóságos menedékhelyévé vált egészen 1776-ig az első német telepesek Szálkán való megjelenéséig.1720 után Tolna megye német telepesekkel való benépesítése idején az “engedetlen rácokat” három faluba összeköltöztették (Grábóc, Alsónána, Szálka). Később Grábócon új, nagy görögkeleti templomot és kolostort alapítottak. Az 1728-as összeírások szerint Szálkán kilenc magyar család volt, valamennyien szabad költözésű jobbágyok. Az első német telepesek 1776-ban jöttek Szálkára (nyolc család). Az 1780as években történt az első nagyobb arányú német betelepülés, mert az 1783-as adatokkal, kb. 368 görögkeleti szerb és 341 római katolikus német lehetett Szálkán. A német telepesek - Dr. Schmidt szegedi egyetemi tanár szerint (a nyelvjárás analógiája alapján) - zömmel a würzburgi érsekség területéről települtek Szálkára. Vannak azonban sziléziai eredetűek is, amit nevük - gúnynevük (schlesinger) - bizonyít. A föld nagy részét és a különböző előnyöket a korábban érkezettek élvezték a második hullámban (1796 körül) vagy az újonnan jöttekkel szemben. Ezek már csak kis földet (a silányabbikból), illetve házhelyet kaphattak, ezeket nevezték kis házasoknak. Az 1818. évi egyházmegyei kimutatás szerint az összlakosság Szálkán 1565 fő volt, amelyből 833 a német, 672 a rác. Az ezt követő három éven belül a szerbek (rácok) részéről részleges továbbtelepülésnek kellett történnie, mert az 1821-es adat alapján a község lakosainak száma 1203 főre apadt, amikor a németek száma 900, a szerbeké már csak 303 volt. Az 1829. évi jegyzői jelentés alapján az összlakosság 1192 fő, ebből 880 római katolikus(német), 312 óhitű rác. Földesuruk, herceg Batthyány Fülöp robotja alatt vannak. A birtokviszonyok a következőképpen néztek ki: 35 jobbágytelek, 63 földet bíró, 32 zsellér, 116 kisházas és mesteremberek. Foglalkozásuk: szántás, vetés, szőlőművelés, napszám. Már akkor is megemlékeztek a nagyarányú talajerózióról, a rétek elöntéséről a záporok idején. 1914-ben még 34 ház volt szerb tulajdonban, de 1930-ban a Jugoszlávia javára történt optálás folytán vagyonukat eladták és kivándoroltak. Egyetlen szerb család maradt a faluban, így 1945-ig Szálka tiszta német község volt. 1937-ben a Tolna Megyei Adattár szerint Szálkának 1375 lakosa, körjegyzője, segédjegyzője van, a katolikus iskolában két tanító tanít. A falu földbirtokosa Montenuovo Nándor 1330 holddal, a volt úrbéresek 240 holddal rendelkeznek. Az adattár felsorol még két asztalost, két cipészt, egy kovácsot, egy mészárost, két szabót, három vegyeskereskedőt és két vendéglőst. A faluban 260 házszám volt annak idején, de abból 20 csak házhelyet jelölt, 240 házban laktak. Nagygazdák nem voltak 5

a községben, a leggazdagabbak 15-20 holddal rendelkeztek, nagyon sok szegény napszámba járt. A szálkaiak földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, szőlőt műveltek a decsi határban, amely tele volt tanyával. Ritka volt az olyan 10 holdnál nagyobb vagyonnal rendelkező gazda, akinek nem volt szőlője. A II. világháború Szálkát sem kímélte. 61 katona halottja volt a falunak, 55 főt elhurcoltak málenkij robotra, közülük 14-en haltak meg. A faluban a németek is folytattak kényszersorozást. Az első telepesek 45 őszén jöttek Szálkára a Heves megyei Erdőkövesdről, mintegy 20 család. Olyanok házába költöztek, akik a Volksbundnak voltak tagjai.1946. május 22-én nagy változások történtek, a 243 családból talán 43 család maradt, a többieket kitelepítették Németországba. A kitelepített német lakosság helyére főleg Heves megyei magyar telepeseket hoztak. Jöttek még Szekszárdról, valamint Budapestről. A földosztási adatok alapján összesen 104 juttatás történt. A különböző ígéretekkel idecsalogatott emberek azonban látva a nehézségeket - pl.: a terménybeszolgáltatási kötelezettségeket - a helyi adottságokat sem tudták kihasználni. Nagyrészt ipari munkások voltak, a különböző ipari üzemek termelésének megindítása után visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így a község lélekszáma 1949-re 686 főre apadt. A falu lakossága a hatvanas évekre konszolidálódik. Az üres házak egy részét a kitelepítés elöl más falvakból elmenekülő német családok, kakasdiak, aparhantiak vásárolják meg. A falu szövetkezete ugyan egyesült az őcsényi termelőszövetkezettel, a település mégis el tudta kerülni a körzetesítést, mindvégig önálló maradt az elmúlt évtizedekben. A falu a völgységi járásból átkerült a szekszárdiba a 60-as évek második felében, amikor másutt a centralizáló és körzetesítés volt napirenden. A község 1950-ben kapott villanyt, az 1960-as évek végén mindenhol betonjárda épült. Az 1970-es évek elejéig a falu központjáig közlekedett csak az autóbusz, de a Petőfi utca kiépítésével ezt a problémát is megoldották. A tározó tó megépítése után indult el az infrastruktúra fejlődése (1978.), és ezt követően az elvándorlás is megállt. Egyre többen vásároltak (foghíjas) építési telkeket, több fiatal maradt a településen és többen jöttek más teleülésekről is. A Táncsics utca és a Kossuth utca egy szakasza 1978-86. között kapott szilárd burkolatot. A tározó tó északi partján 1979-ben kiépítették az utat Mőcsény községig, így megszűnt a zsáktelepülés, már Bonyhád és Bátaszék is közvetlenül megközelíthetővé vált. A községet 1980-ban bekacsolták a nemzetközi távbeszélő-hálózatba, ma kb. 200 lakásban van telefon. A vezetékes ivóvízzel való ellátás 1985-ben történt, 1994-ben pedig szennyvíz-csatorna és tisztító épült. Ezzel egy időben a község rendezési tervét is felül vizsgálták és új rendezési terv készítésével kidolgozták a fejlesztés irányát. A Napfény utcában 1991-92-től új építési telkek kerültek kialakításra. A rendszerváltást követően a tó környéki területek nagy része magánkézbe került, melyek belterületbe csatolása megtörtént, telkek kialakítása folyamatban van. 2002. évben megépült a strand, melyhez BÜFÉ is tartozik, valamint a terület egy részén kempingezésre is lehetőség van. Ugyanebben az évben a Napfény utca burkolata felújításra került, ezt követően egyre több új ház épült az utcában. A községben 2004. évben a földgázhálózat kiépítése is megtörtént, s ezzel Szálka Összkomfortos településsé vált. 6

A falu vezetőinek kitartását dicséri, hogy amikor az országban zajlott a körzetesítés, az iskolában német nyelvoktatás kezdődött, mely később az óvodában is megvalósult, és 1973 és 1975 között pedig új helyen iskola és óvoda kialakítása történt. Gazdasági okok és az oktatási rendszer átalakítása következtében sajnos 2001. szeptemberétől az iskola megszűnt. Az épület felújításával 2006-ban helyet kapott a Községháza és egy helytörténeti kiállítás. A régi tejcsarnok - volt könyvtár – épület felújításával egy kiállító ház került kialakításra, ahol helyet kapott egy népi kismesterségeket bemutató gyűjtemény, a környéken élő madarak és kisállatok bemutatása és egy lepke és bogárgyűjtemény, valamint a borkultúrát bemutató kiállítás. Ekkor került felállításra a központban Farkas Pál szobrászművész alkotása az 1891-ben elejtett gímszarvas bika emlékműve, melynek trófeája 60 évig világrekord volt. A település fejlesztése, szépítése: fásítás, sövények ültetése, virágosítás folyamatos. 2008 és 2012 között a település belterületi vízrendezése valósult meg, mellyel a belterületi árkok, vízelvezetők beton burkolatot kaptak, a község központjában mintegy 280 m-en pedig az árok lefedésével parkolók kerültek kialakításra. A település régi vágya, hogy a helyi kultúrházat is felújítsák, mely az IKSZT pályázat keretében 2013-ban megvalósult, programjaival várja az érdeklődőket. Mindeközben az egyházzal való együttműködés is fontos volt, így került megrendezésre a templom 200. évfordulójának ünnepsége, a II. világháborús emlékmű avatása, a millenniumi zászló átadás ezzel együtt a település zászlajának megszentelése, a kitelepítettek találkozóinak szervezése. Szálka adottságai - erdők, dombok, tó, tiszta levegő - lehetőséget adnak az idegenforgalom, a falusi turizmus fejlődésére. A községben családi házaknál több magánszemély is foglalkozik vendégfogadással. Étkezési és szórakozási lehetőséget kínál a "Horog Étterem-Söröző", étkezési, szórakozási és egyben szállás lehetőséget is biztosít Trófea Söröző-Étterem, és régi parasztház felújításával kialakított Hotel Hirschen. A lakosság ellátását egy élelmiszer jellegű vegyesbolt biztosítja. A község kulturális életét nagyban befolyásolja a "Szálkán a Művészetért" Alapítvány alkotótábora, amely várja a művészet minden ágában tevékenykedőket, népi kismesterségekkel foglalkozókat. A Községi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával működik a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Énekcsoport. A Szálkai Sportegyesület szabadidő sport szervezéssel foglalkozik. A nyugdíjasklub havi egy alkalommal tartandó összejöveteleivel beszélgetésre várja az érdeklődőket. Orvosi ellátás Szekszárd város egy körzetéhez csatoltan működik. Szálka község fejlődésével lehetőséget kínált uj lakosoknak a letelepedésre de a település tiszta levegője, erdői, a tó lehetőséget nyújt strandolásra, kikapcsolódásra, horgászatra, vadászatra, pihenésre, kirándulásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. (forrás: www.szalka.hu)

7

8

Demográfia Szálka Község lakossága 2013. január 1-én 632 fő volt. Az alábbi diagram az utóbbi 6 év adatát tartalmazza, mely a lakosság szám folyamatos emelkedését mutatja. Az emelkedésnek több összetevője van, a természetes növekedés – csökkenés (születés – elhalálozás) mellett jelentős a bevándorlás, mely a település egyértelmű fejlődésének következménye. A megnövekedett bevándorlás maga után vonta az ingatlanok árainak emelkedését, melyből az következik, hogy jobb módú családok költöztek a faluba. Szálka népesség számának alakulása Lakónépesség 635 630 625 620 615 610 605 600 595 590 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

(Forrás: KSH) Az állandó népesség száma (bejelentett állandó lakcímmel rendelkezők) a 2013. január 1-ei állapotot mutatja korcsoportos és nemek szerinti bontásban. Az összes létszámból 50-50 % a nők és a férfiak aránya, de az egyes korcsoportok között már lényeges eltérések vannak. Az öt vizsgált korcsoportból a 0-14 évesek valamint 18-59 évesek közül a nők vannak kevesebben a 15-17 éves, a 60-64 éves és a 65 év felettieknél a nők aránya a nagyobb. A legnagyobb a különbség a 60-64 évesek és a 65 év felettiek között (16-20 %) Ebből arra lehet következtetni, hogy a nők magasabb kort érnek meg, nem ritka 90 év feletti kor, míg a férfiak nem érik el a 90 évet. Állandó népesség fő összesen 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

%

nők 306

férfiak 306

összesen 612

nők 50%

férfiak 50%

37 14 161 32 54

48 11 190 23 36

85 25 351 55 90

44% 56% 46% 58% 60%

56% 44% 54% 42% 40%

(Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 9

Állandó népesség - nők

65 év feletti 18%

0-14 éves 12%

15-17 éves 5%

60-64 éves 11%

18-59 éves 54%

Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 7%

65 év feletti 12%

0-14 éves 16%

15-17 éves 3%

18-59 éves 62%

A település öregedése Az öregedési index lassú emelkedést mutat. Még 2001-ben az öregedési index 64,5 %, 12 évvel később 111 % , az emelkedés 46,5 %. A 65 év felettiek száma 10 év alatt 30 fővel emelkedett, melynek több oka is lehet, pl.: a nyugdíjasok nagyobb biztonságban élnek, javult az egészségügyi ellátás, a rendszeres orvosi ellenőrzéssel az időben felismert betegségeket jól tudják ma már gyógyítani , illetve kezelni. Egyértelműen emelkedett az átlagéletkor. A 0-14 éves korúk száma 10 év alatt 19 fővel csökkent. Ennek több oka is lehet. A szülőképes fiatalok számára a megváltozott oktatási és képzési rendszerben nagyobb lehetőségek nyíltak a tanulásra, lényegesen később alapítanak családot mint 20-30 évvel ezelőtt. Ennek következtében jobban koncentrálnak az elhelyezkedésre, és ha munkahelyük van akkor fontos számukra a karrier is. Nagyon sok esetben a családalapítást biztos alapokra kívánják helyezni – munkahely, lakás, autó. 10

Ezen kívül lényeges, hogy akinek biztos a munkahelye egy- két gyereket vállal, mert megnövekedtek a gyermeknevelés, az iskoláztatás költségei. Az öregedési index emelkedése 2001. és 2008. között növekedett a leggyorsabban, 2008. és 2012. között stagnál. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 71 2008 87 2009 91 2010 92 2011 90 2012 101

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 110 86 80 81 85 91

Öregedési index (%) 64,5% 101,2% 113,8% 113,6% 105,9% 111,0%

(forrás: KSH) Öregedési index (%) 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Belföldi vándorlások A belföldi vándorlás utolsó 5 évéből 1 évben (2008) az odavándorlás és az elvándorlás ugyanannyi volt. A többi években az odavándorlás magasabb mint az elvándorlás, mely annak köszönhető, hogy a falu fejlesztése folyamatos. Mivel szezonálisan jelentős az idegenforgalom, a település szépítése, folyamatos karbantartása feladatot ad az önkormányzatnak. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

20 20 34 16 27

20 12 25 10 24

0 8 9 6 3

2008 2009 2010 2011 2012

(forrás: TeIR, KSH) 11

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Természetes szaporodás Szálka község lakosságának születés és elhalálozás arányát vizsgálva megállapítható, hogy az rendkívül változó. A legmagasabb születés szám (6) 2008. évben volt, ekkor volt a legnagyobb mértékű a természetes szaporodás (4). A növekedés 2009 és 2012 évben 1-1 fő, míg 2010 évben 2 fő volt. 2011 évben volt legmagasabb a halálozási arány, melynek következtében 7 fővel csökkent a természetes szaporodás. Összességében a település lakossága természetes szaporodás során az elmúlt öt évben csökkent.

természetes szaporodás (fő) 6 4 2 0 -2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-4 -6 -8

(forrás: TeIR, KSH) A demográfiai mutatókat figyelembe véve megállapítható, hogy a lakosság száma évek óta folyamatosan lassan emelkedik. Ez nem a természetes szaporodás következménye, hanem leginkább az odavándorlás, mely azt mutatja, hogy a település vonzereje ma is meghatározó az emberek lakhatási igényeihez.

12

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A program kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élők és romák, a nők, a gyermekek, az idősek, valamint a fogyatékkal élők helyzetére. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, valamint közvetlen szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosság ilyen irányú szemléletváltását a különböző szabályozás, támogatás és jó gyakorlatok bevezetésével elősegítse. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, mely azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek legyen esélye a munkavállalásra, a jó minőségű közszolgáltatásokra, az életminőség javítását szolgáló feltételek biztosítására – függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, egészséges vagy fogyatékossággal élő, idős vagy fiatal. Az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció és a szegregációmentesség. Szálka Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Önkormányzatunk célja, hogy Szálka község olyan település legyen, ahol érvényesül az alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen nyelvi, vallási, faji, politikai vagy más vélemény, származási, születési, vagyoni vagy egyéb helyzet miatt.

13

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés, értékelés támogató rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 14

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia2 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program3 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia5 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és

2

A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30. 3 A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 4 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 5 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia

15

foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia6 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program7 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A törvényi előírásokon túl Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 2/2011. (II.10.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról, valamint a szálkai önkormányzat 9/2006. (VI.14.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról tartalmazza az esélyegyenlőségi célcsoportok támogatási rendszerét, mely a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségekből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, a költségek emelkedése miatt, a helyi szabályozást folyamatosan figyelemmel kísérjük.

6

47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008. 7

16

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A település hosszú távú jövőképének, illetve középtávú fejlesztési céljainak eléréséhez kapcsolódódik Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott    

Költségvetési koncepció – 26/2013. (IV. 24) számú határozat a 2014. évi költségvetési koncepcióról, Gazdasági program – 15/2011. (III.30.) számú határozat Szálka község 2010-2014. ciklusra vonatkozó gazdasági programjáról, Településrendezési terv – 7/2006. (III.28.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról, Településszerkezeti terv – 16/2006. (III.28.) számú határozata Szálka község Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról.

A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. Az önkormányzat a továbbiakban is szeretne állami és uniós forrásokhoz jutni, ezért az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szekszárd tolnai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén fekszik. A megye kistérségei közül a legnagyobb területű: 1028 km2 . A kistérség települései 5 természetföldrajzi mikro régióhoz kapcsolódik: a Tolnai Sárköz, a Tolnai-Hegyhát, a Szekszárdidombság, a Dél-Mezőföld és a Sárvíz-völgy. Szálka a Szekszárdi kistérséghez tartozik, melyet 26 település alkot. Ezen települések önkormányzatai hozták létre 1999-ben a Kistérségi Társulást. A Társulás 2002-2004-ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött. 2004 végén átalakult a szervezet és jelenleg a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik. A kistérségi többcélú társulásnak feladatai között a közoktatás, a gyermekjóléti ellátás javítása, valamint területfejlesztési programok készítései szerepelnek. Szekszárd város és térsége jelentős gazdaságfejlesztő potenciállal rendelkezik, melynek fejlődési eredményeit az utóbbi évek megvalósult és jelenleg folyamatban lévő beruházásai is tükröznek. A térségre jellemző a - jól képzett, kvalifikált munkaerő - fejlett ipari hagyományok - kitűnő termőhelyi adottságok - nagy múltú borvidék - kiemelkedő közlekedés-földrajzifekvés - a Duna, mint nemzetközi vízi út - Duna-Dráva Nemzeti Park (Gemenci erdő) - német nemzetiségi hagyományok és kapcsolatok. (Forrás:Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatási Fejlesztési Terve (2007-2013) Szálka Község Önkormányzata a törvényben előírt kötelező feladatainak - nagymértékben befolyásolják a település adottságai (területi elhelyezkedés, lélekszám) – nagy részét az alábbi társulások formájában látja el.

17

- Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 37/2008.(VI.10.) számú határozatával csatlakozott a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társuláshoz, melynek célja, hogy a kötelező közoktatási közszolgálati alapfeladatokat, óvoda nevelési feladatokat kistérségi keretek között, a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon, hatékonyabban lehessen elvégezni. - Szekszárd és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Társulási megállapodás 1999. december 1-től hatályos. - Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társuláshoz való csatlakozás 2005. április 1 –től lépett életbe. - Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás – 2007. november 15.-én jött létre. - Háziorvosi és Házi gyermekorvosi Központi Ügyeleti Társulás - 2005. december 16-án jött létre. - Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás, mely 2011. május 14. napján jött létre és a helyi viziközüzemi tevékenység fejlesztésére irányul. - Hulladékgazdálkodási Társulási megállapodás – 2012. december 31.- ével jött létre. - Első Magyar Önkormányzati Viziközmű és Közszolgáltatási Társulás, melyhez önkormányzatunk a 13/2012. (IV.25) számú határozatával csatlakozott. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH, Járási Munkaügyi Kirendeltség és a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. A program elkészítésekor 2011 évi népszámlálási adatokat, ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait is figyelembe vettük. A települési Önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal kapcsolatban. Szálka 632 lélekszámú település, esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottsági deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a 18

gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A roma lakosság kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportja. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során senki nem vallotta magát roma származásúnak, és Cigány Nemzetiségi Önkormányzat sem működik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény elfogadásával az Országgyűlés ún. erős önkormányzati rendszer alapjait és kereteit kívánta megalkotni. A cél az volt, hogy minél több közszolgáltatásról az önkormányzatok gondoskodjanak, valamint a kötelezően ellátandó szolgáltatások, feladatok ellátásához az Országgyűlés biztosítja a szükséges anyagi feltételeket. Napjainkban a központi költségvetési támogatások a kötelező feladatok ellátását csak részben fedezik, kényszerítve ezzel az önkormányzatokat arra, hogy saját bevételeiket kötelezően meghatározott célokra fordítsák, melynek következménye, hogy az önkormányzatok a nem kötelező feladatok ellátását más módon oldják meg, fokozatosan növelve ezzel a lakosság adóterheit. A központi költségvetés meghatározta az un. iparűzési adóerő képességet és ezen összeggel csökkentette a település SZJA részesedését. 2013. január 1-től lényegesen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása és ez érinti az elvárt adó mértékét is. Az elmúlt évek folyamán a saját bevételből egyre nagyobb mértékű volt a kötelező feladatok ellátására fordított rész, így a szabadon vállalt feladatok háttérbe kerültek. Az Önkormányzatok törvényben biztosított jogköre és lehetősége, hogy a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi forrásaik egy részét helyi adók kivetésével és beszedésével teremtsék meg. A települési önkormányzatok által bevezethető adók körét, mértékét, az alkalmazásuk eljárási rendjét és egyéb feltételeit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény állapítja meg. E jogszabály meghatározza az adó alanyait, az adótárgyak körét és azokat a feltételeket melyben az önkormányzat dönthet. Ez az önkormányzati döntés az adott adónem bevezetését, módosítását, hatályon kívül helyezését jelenti, valamint magában foglalja a helyi adókról szóló törvény keretein belül mentességek, kedvezmények biztosítását. A helyi adózási struktúrának jelenleg három fő eleme van: - Vagyoni típusú adók ( építményadó, telekadó ) - Kommunális adók ( idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója ) - Helyi iparűzési adó Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/1996.(III.27.) számú rendeletében szabályozza a bevezetett helyi adókat. A településnek építményadóból és telekadóból származik bevétele. Ezt növelik továbbá az adóhatóság által beszedett átengedett központi adók: gépjárműadó 40%-a, valamint az egyéb adók módjára behajtásra kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, a közigazgatási bírságok meghatározott része. Építményadó 2012. évben 37 adóköteles ingatlanra az összes kivetett adó: 2012. december 31-ig befizetett építményadó Az éves teljesítés 79%

972.500,- Ft. 766.500,- Ft.

Telekadó 2012. évben 59 adóköteles ingatlanra az összes kivetett adó: 2012. december 31- ig befizetett telekadó Az éves teljesítés 98%

1.175.242,- Ft. 1.150.812,- Ft.

Gépjárműadó 19

2012. évben 243 adóköteles gépjárműre az összes kivetett adó: 12.235.293,- Ft. 2012. december 31-ig befizetett gépjárműadó 11.138.249,- Ft. Az éves teljesítés 91% Pótlék tekintetében az előző évhez képest 390.056,- Ft - tal, 39,08 %-kal csökkent a hátralék, melynél jelentős részt képviselnek az elévült tételek. Egyéb bevételek közé a szabálysértésekből adódó – adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő - helyszíni bírságok, pénzbírságok tartoznak, melyek összege előre nem látható, mindig a kimutató szerv átjelentését követően lehet megkísérelni a behajtást. A végrehajtási eljárások során 18.000,- Ft került átutalásra a költségvetési számlára. Idegen bevételek külön jogszabályok alapján a köztartozások meghatározott körét – a megállapító hatósághoz történő meg nem fizetés esetén – adók módjára kell behajtani. Ezek minden esetben olyan tételek, mikor az adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást lefolytatni, de a bevétel részben vagy teljes egészében a kimutató szervet illeti meg. Ilyen jellemzően a hulladékszállítási díj hátralék, a közigazgatási bírság, építésügyi bírság stb. Ügyszámát tekintve 16 esetben kellett a végrehajtási eljárást lefolytatni, melyből a befolyt bevétel 117.505,- Ft volt. Az összes tartozás adók, pótlékok, egyéb és idegen bevételek tekintetében Ebből: építményadó telekadó gépjárműadó pótlékok egyéb bevételek idegen bevételek

3.042.143,- Ft.

206.000,- Ft 24.430,- Ft 1.103.236,- Ft 608.009,- Ft 207.800,- Ft 892.668,- Ft

A befolyt bevételek elmaradtak a folyó évi előírt tartozástól, míg az építményadó tekintetében romlott, a telekadó és a gépjárműadó tekintetében javult az éves teljesítmény az előző évhez képest. A bevétel csökkenés oka: - egyrészt a felszámolási eljárás alá került vállalkozások számának növekedése, - másrészt egyre szélesedik az a kör, mely nem fizeti meg adóját és a végrehajtási eljárás csak hosszabb időn keresztül vezet eredményre (munkabér letiltás, végrehajtás fizetési számlára, forgalomból való kivonás). Ezzel együtt a be nem hajtható követelések összege is megnőtt. Ezeket a tételeket az ún. behajthatatlan követelések nyilvántartásában kell vezetni, és csak a végrehajtási joghoz való elévülést követően lehet törölni. Így ezek a meg nem térülő követelések is növelik a hátralék nagyságát és rontják az önkormányzat mutatóit. Az adókötelezettséget érintő változás-bejelentési kötelezettségnek az adóalanyok ritkán tesznek önként eleget, a tudomásunkra jutott változás esetén, - sokszor késve - küldünk adóbevallási nyomtatványt. (Korábban az illetékes földhivatal tájékoztatta az önkormányzatokat a tulajdonosváltozásról, ma azonban már nem szolgáltat ilyen adatot.) Nagyobb tartozás mutatkozik a pótlékoknál, ami a késedelmes fizetések után felszámított illetve a még meg nem fizetett adók után számított pótlékokból tevődik ki. Összességében elmondható, hogy községünkben az adómorál jó. (forrás: helyi adókról szóló beszámoló 2012) A szálkai önkormányzatnak a helyi adók vonatkozásában jelenleg vagyoni típusú adókból származik bevétele, de ez a 2013. évi működéshez nem nyújt megfelelő fedezetet. Az előzetes hatásvizsgálatok elvégzése után a Képviselő-testület a 8/2013.(V.30.) számú önkormányzati rendeletével Szálka településen 2013. július 1-től bevezette a helyi iparűzési adót. 20

A rendelet megalkotásának fő célja a költségvetés stabilizálásának biztosítása oly módon, hogy az ne rójon elviselhetetlenül nagy terhet a lakosság széles körére. Azt adó bevezetése a településen a vállalkozói szektort érinti. A vállalkozói kör adóterhelése érdekében a bevezetett adó mértéke az adóalap 1,5% -a (maximum 2 % lehet), 1,5 millió forint számított adóalapig pedig mentességet biztosít a vállalkozásoknak. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, mely okai a munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, egészségi állapot, szocializációs hiányosságok, társadalmi, kulturális hátrányok, családon belüli gyermekek száma, mentális problémák. A munkanélküli emberek között leginkább az alacsony iskolai végzettségűek, a nagycsaládosok és a GYES-ről visszatérők fordulnak elő. Az alacsony jövedelműek bevételeinek nagy része a pénzbeli állami juttatások rendszereiből származik. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Dél-Dunántúl Magyarország gazdaságilag kevésbé fejlett régiója, országos viszonylatban ebben a térségben magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb a foglalkoztatottság. A régió gazdasági élete a szolgáltatásokra és ipari tevékenységre épül, de jelentős mezőgazdasági területekkel is bír. A lakosság közel 60 %-a a szolgáltató szférában dolgozott, 2010. évben a munkanélküliségi ráta 12,1 %-os volt, Tolna megyében 8,4 %. A munkanélküliség leginkább a 15 – 24 éves, főként a pályakezdő korosztályt érinti. Szálka községben a 15-64 évesek számát tekintve a nyilvántartott álláskeresők száma az utóbbi 5 évben lényegesen elmarad a régiós és a megyei átlagtól. A legmagasabb arány a gazdasági válság megjelenésének időszakában (2009 – 2011.) volt. A nyilvántartott álláskeresők többsége nő, csak 2010-ben volt magasabb az álláskereső férfiak száma. Az álláskeresők egy része támogatási igénnyel megjelenik az önkormányzatnál, de ez csekély létszám (2-3 fő). A kiírt közfoglalkoztatási pályázatokon az önkormányzat is részt vesz, a településen adódó - főként nyári időszakban - munkákat igyekszünk közfoglalkoztatottakkal megoldani, így rövidebb időre az álláskeresők is magasabb ellátáshoz juthatnak. Az önkormányzat a jövőben is alapfeladatai ellátásához az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 211 218 226 229 210

fő 223 187 227 224 205

fő 434 405 453 453 415

nő fő 8 10 10 15 13

% 3,8% 4,6% 4,4% 6,6% 6,2%

férfi fő 4 10 15 8 5

% 1,8% 5,3% 6,6% 3,6% 2,4%

összesen fő 12 20 25 23 18

% 2,8% 4,9% 5,5% 5,1% 4,3%

(forrás: TeIR, Járási Munkaügyi Hivatal) 21

Álláskeresők aránya 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

férfiak

összesen

2014

2015

2016

2017

Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § 23. § Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya8 Tolna megyében a gazdasági aktivitás alakulását elsődlegesen a foglalkoztatottak létszámában bekövetkezett változások határozzák meg. A megyében 2011. évben a 15 éves és annál idősebb munkaképes korú népességből 87 ezren dolgoztak, 0,7 %-al kevesebben mint tíz évvel korábban. A megye lakónépessége 7,7 %-al csökkent, így a foglalkoztatottak teljes népességre vetített aránya javult, 35,2 %-ról 37, 9 %-ra emelkedett. A foglalkoztatottak között a nők és a férfiak létszámában tíz év alatt alig történt változás, a két nem közötti különbséget a népességen belüli arány jelenti. 8

Annak ellenére, hogy azt a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet nem tartalmazza, e pont esetében javasolt a nyilvántartott álláskeresők számára, arányára vonatkozó információkat is rögzíteni a HEP-ben. Ld. a sablonhoz tartozó 3.2.1. sz. adattáblát.

22

Az ezredfordulót követően a foglalkoztatottak korszerkezete is jelentősen átrendeződött. A legfiatalabb 15-19 évesek foglalkoztatottsága jelentősen visszaesett, melynek okait az oktatási reformok intézkedéseiben kereshetjük – pl. 18 éves tankötelezettségi korhatár, 6-7 évesek iskolakezdése. A 20-29 évesek foglalkoztatottsága szintén csökkent, viszont e korosztályra megnőtt a felsőfokú oktatásban részt vevők száma. Jellemzően a fiatalok lehetőségeik függvényében tovább tanulnak, többen több diplomát, illetve több szakmát is szereznek, bízva a munkaerő piacon történő jobb érvényesülésben. A 35-49 éves korosztályban a foglalkoztatottság azonos szinten van a tíz évvel korábbihoz, viszont a 49 év feletti korosztály a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt, a foglalkoztatottság is emelkedett. Az előző népszámláláshoz képest az állástalanok száma a nők körében a 20 év alattiak kivételével valamennyi korcsoportban emelkedet, de legnagyobb mértékben az 55-59 év közöttiek korcsoportban. A férfiak körében a 30-39 évesek és az 50-64 évesek között a 10 évvel korábbihoz képest lényegesen nagyobb arányú a regisztrált munkanélküliek aránya. Az utóbbi öt évet vizsgálva a megyére jellemző adatok Szálka községre vonatkoztatva eltérően alakultak. A regisztrált munkanélküliek száma 2010. évben és 2011. évben a legmagasabb, de még így is jóval az országos és a megyei átlag alatt van. A 2008. és 2009. évben a 20 év alatti korcsoportban nem volt munkanélküli . A 61 év feletti korosztálynál egy évben sem volt regisztrált munkanélküli, melynek oka, hogy ez a korosztály ebben az időben nyugdíjazásra került. A 2010. évben a munkanélküliek száma jelentősen emelkedett a 21 – 35 éveseknél. A diagram is jól mutatja a hirtelen emelkedést, és a lassú csökkenést, de látható az is , hogy a 2008-as szintet még nem értük el. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

12

20

25

23

18

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

0 0,0% 2 16,7% 3 25,0% 2 16,7% 4 33,3% 1 8,3% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 2 10,0% 1 5,0% 2 10,0% 2 10,0% 5 25,0% 4 20,0% 3 15,0% 1 5,0% 0 0,0%

2 8,0% 4 16,0% 5 20,0% 5 20,0% 3 12,0% 2 8,0% 1 4,0% 2 8,0% 1 4,0% 0 0,0%

1 4,3% 2 8,7% 3 13,0% 3 13,0% 6 26,1% 4 17,4% 1 4,3% 1 4,3% 2 8,7% 0 0,0%

2 11,1% 3 16,7% 2 11,1% 1 5,6% 5 27,8% 2 11,1% 2 11,1% 0 0,0% 1 5,6% 0 0,0%

(Forrás: TeIR, Járási Munkaügyi Hivatal) 23

Álláskeresők száma (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A nyilvántartott munkanélküliek között 2010. évet kivéve a nők aránya nagyobb, amibe szerepe van a családalapításnak is, vagyis a GYES-ről visszatérők nehezebben találnak munkát, több esetben a régi munkahelyük már megszűnt. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek közül is a nők vannak többségben, de jónak mondható, hogy vannak évek amikor a férfiak között nincs hosszabb időtartamban munkanélküli.

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011 2012

nő 8 10 10 15 13

férfi 4 10 15 8 5

összesen 12 20 25 23 18

nő 5 6 2 10 6

férfi 0 3 6 0 0

összesen 5 9 8 10 6

Nő 62,5% 60,0% 20,0% 66,7% 46,2%

férfi 0,0% 30,0% 40,0% 0,0% 0,0%

összesen 41,7% 45,0% 32,0% 43,5% 33,3%

(forrás: KSH, TeIR)

24

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

nők

férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

összesen

A pályakezdő álláskeresők számát viszonyítjuk a 18-29 éves korosztállyal, megállapíthatjuk, hogy az országos és megyei átlaghoz képest településünkön nagyon alacsony az álláskeresők száma. Ebben a kategóriában a nők száma alacsonyabb mint a férfiaké. Tapasztalatunk, hogy aki diplomát szerez, sok esetben mire végez biztos állása van, és sajnos a legtöbbjük nem tér vissza a településre. Ennek oka, hogy a hozzánk legközelebb lévő megyeszékhelyen is több munkahely megszűnt, új munkahelyek nem jöttek létre, az idényjellegű munkát nem tekintik életcélnak, ezért máshol , sok esetben külföldön próbálnak tartósan elhelyezkedni.

Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

fő 2008 43 2009 38 2010 35 2011 35 2012 34 (Forrás: TeIR, KSH)

férfi

összesen

fő 45 47 45 51 53

fő 88 85 80 86 87

nő fő 0 0 1 2 4

% 0,0% 0,0% 2,9% 5,7% 11,8%

Férfi fő 0 1 4 1 1

% 0,0% 2,1% 8,9% 2,0% 1,9%

összesen fő 0 1 5 3 5

% 0,0% 1,2% 6,3% 3,5% 5,7%

25

Pályakezdő álláskeresők száma 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

b) alacsony iskolai végzettségűek9 foglalkoztatottsága A területi adatok alapján az állástalanok közt kiemelkedően magas az alacsony végzettségük aránya, közülük minden harmadik legfeljebb az általános iskola 8 osztályát fejezte be. A munkanélküliek több mint egyharmadának volt szakmája és közel egynegyedének érettségije. A diplomások az állástalanok 7,2 %-át tették ki. Az elhelyezkedés nehézségeit a fiatalok tanulmányaik megnyújtásával, magasabb képzettség megszerzésével, az idősebbek különböző nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások igénybevételével próbálták meg kivédeni. A 2001. évi és a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli rátája 3 százalékponttal, 15,3 %-ra emelkedett. Szálka községben a gazdaságilag aktív lakosság 10,5 %-a nem fejezte be az általános iskolát, ezen belül a nők aránya kiemelkedően magas. Jellemzően az idősebb korosztályúak azok, akiknek nincs általános iskolai végzettségük, itt is a nők aránya a magasabb, mint hogy az idősebbek között a nők vannak többségben. A 3.2.6 táblázat egyértelműen mutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők mindegyike rendelkezik általános iskolai végzettséggel és többségben vannak akiknek magasabb az iskolai végzettsége. Mai viszonylatban csak érettségivel is nehéz elhelyezkedni, ezért érettségi után aki nem tud felső oktatásba tanulni, igyekszik valamilyen szakképesítést szerezni egyénileg vagy a Munkaügyi központ által szervezett tanfolyamokon. Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát összesen végzettek száma év összese n fő 486

nő

fő 2001 254 2011 #ÉRTÉK! n.a. (Forrás: TeIR, KSH) 9

férfi

összese n

nő

fő fő fő 232 435 212 n.a. #ÉRTÉK! n.a.

férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen

nő

férfi

fő fő % fő % fő % 223 51 10,5% 42 16,5% 9 3,9% n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása

26

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen

év

Fő 2008 12 2009 20 2010 25 2011 23 2012 18 (forrás: TeIR, KSH, Járási Munkaügyi Kirendeltség)

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0%

8 általános fő 1 8 5 6 4

% 8,3% 40,0% 20,0% 26,1% 22,2%

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 11 91,7% 12 60,0% 20 80,0% 17 73,9% 14 77,8%

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

Általános iskolai felnőttoktatásra lehetőség van a Szekszárdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által. A képzésen résztvevők számáról a településnek nincs információja. Középfokú oktatásra a legközelebbi lehetőség a megyeszékhelyen van , de más településen is van ilyen képzés. A résztvevők számáról nincs információ. c) közfoglalkoztatás Az aktív korú lakossághoz képest a közfoglalkoztatásban résztvevők száma jelentéktelen, néhol az 1 %-ot sem éri el. Megjegyzés: a munkanélküliek aránya is lényegesen kisebb a területi átlagnál. A közfoglalkoztatás nem játszik szerepet a munka világába való visszavezetésben. Az önkormányzat nyári munkalehetőségeiben mégis jelentős szerepe van, mert a nyári időben az 1 fő állandó foglalkoztatott nem képes település köztereit megfelelően kezelni.

27

3.2.9. számú táblázat – Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év

Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település résztvevő romák/cigányok az aktív korú résztvevők száma aktív korú lakosságához száma roma/cigány lakossághoz képest képest

2010

2

0%

0

0%

2011

3

1%

0

0%

2012

3

1%

0

0%

(forrás: KSH, Önkormányzati adat)

d) Foglalkoztatáshoz való hozzáférés Szálka Községben a 3.2.10. táblázat adatai alapján rendkívül magas a regisztrált vállalkozások száma. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a településen eddig nem volt iparűzési adó. Ugyanakkor számításba vehetjük, hogy korábban a megyeszékhelyre jártak leginkább dolgozni az emberek, mert autóbusszal ide van közvetlen közlekedési lehetőség. Szekszárdon igen sok munkahely megszűnt, az autóbusz járatok csökkentek, akik nem tudtak nyugdíjba menni többen igyekeztek vállalkozást kiépíteni. A település adottságait figyelembe véve megnőtt a turisztikai igény, többen e területen szálláshely biztosításával váltak vállalkozóvá. Az Önkormányzat tett és tesz is annak érdekében, hogy a település komfortosításával, gondozásával megfelelő színvonalon fogadja az idelátogatókat, bár ebből az önkormányzat eddig anyagilag nem gyarapodott. A turisztikai igények növekedésének következtében a vendéglátó helyek száma is magas, ebből is látható az idegenforgalom irányába történő fejlődés. Ezeket a üzleteket helyi és más településen élő vállalkozók üzemeltetik, az alkalmazottak szintén helyiek vagy más, az üzemeltető ismeretségi köréből kerülnek ki, de van ahol a család végzi a munkát. Szálka községben egyéb ipari tevékenységet a meglévő fokozottan védendő tavak miatt nem lehet telepíteni. 2013. július 1-től bevezetésre került a helyi iparűzési adó, melynek mértéke olyan, hogy az nem vonja mag után a vállalkozások megszüntetését, vagy áthelyezését.

28

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások állami Kiskeresked vendéglátó szektorban elmi üzletek helyek foglalkoztato száma száma ttak száma

működő foglalkoztat foglalkoztat ási befizetett ási programok iparűzési programok ban részt adó száma vevők helyben száma 0 0 0

év

regisztrált vállalkozások száma a településen

2008

152

4

7

7,5

0

2009

179

4

7

7,5

0

0

0

0

2010

190

4

8

7,5

0

0

0

0

2011

202

4

8

7,5

0

0

0

0

2012

156

4

5

7,5

0

0

0

0

kivetett iparűzési adó

(forrás: KSH, Önkormányzati adatok) Az aktív dolgozók többsége naponta ingázik. Munkahelyük leginkább a megyeszékhelyen, illetve az ugyanilyen távolságra levő Bonyhádon van. Szekszárdra többen autóbusszal járnak dolgozni, de sokan járnak gépkocsival is. Több munkahelyen a felvételkor már elvárás a munkavállalótól a saját gépkocsi használata. Természetesen minden fajta munkához (egészségügy, gyári munka) nem is lehet autóbusz járatokat igazítani, de több–kevesebb várakozási idővel el lehet jutni a munkahelyekre és vissza. A gépkocsival utazóknál, már szempont a költségek nagysága is, pl.: a szülők hasonló munkaideje és a gyerekek iskolába járása ha időben összeegyeztethető, meggondolandó az autóbusszal történő utazás. A közlekedési céggel a menetrend módosításoknál igyekszünk az igényeket érvényesíteni, de ebben nagy szerepe van a gazdaságosságnak. Adatunk nincs de vannak akik az ország távolabbi részében dolgoznak. Ők általában hetente térnek haza, de van aki Budapestre jár, és naponta gépkocsival utazik. Ez utóbbi utazási formát megkönnyíti az autópálya közelsége. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

Legközelebbi centrum

23 perc

8

30 perc

vonat járatok átlagos száma munkanapo kon nincs

Megyeszékhely

23 perc

8

30 perc

Főváros

2 óra

5 átszállással

3,5 óra

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthet őség

átlagos utazási idő kerékpáron

nincs

1 óra

nincs

nincs

1 óra

nincs

nincs

29

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetét, képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket a Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központja segíti. A Munkaügyi Központban ingyenes a hozzáférés, az útiköltség térítés, a képzés alatti támogatás segíti a fiatalokat. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

nincs

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nincs

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

nincs

Felsorolás

tanfolyamok

(Forrás: helyi adatgyűjtés)

A fiatalok foglalkoztatásának megkönnyítésére irányuló programokról, illetve az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítésére szolgáló programokról nincs adata a településnek. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az IKSZT keretében működik az e-Magyarország pont, mely nyitvatartási időben mindenki számára hozzáférhető. A szélessávú internet hozzáféréssel lehetőség van az állásajánlatok megtekintésére, önéletrajz írásra, fénymásolásra.

30

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban

nincs van

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

nincs

Helyi foglalkoztatási programok a településen

nincs

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés

Felsorolás

tanfolyamok

nincs

g) mélyszegénységben élők és romák10 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Szálka Község Önkormányzata nem rendelkezik ilyen jellegű saját fenntartású intézménnyel. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A munkaerőpiacon a diszkrimináció leggyakrabban a munkára való jelentkezés során valósul meg. Természetesen arra is akadhat példa, hogy a munkavállalót alkalmazzák, de a munkahelyen főnöke vagy esetleg kollégái a származása miatt olyan légkört teremtenek számára, amelyben hosszú távon nem képes megmaradni. A munkaügyi diszkriminációnak minősül ha települési önkormányzatok által szervezett közhasznú-, közcélú munkák keretében megvalósuló hátrányos megkülönböztetés amikor a munkára kötelezett kizárólag a „legalantasabb” munkák (utcaseprés, szemétszedés, ároktisztítás) elvégzésére kötelezik iskolai végzettségtől függetlenül. A gyakorlatban előfordulhat, hogy meghatározott speciális foglalkoztatási jellemzők miatt, szükséges a munkavállalók között megkülönböztetést tenni, de ez nem jelentheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Ilyen, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, ha azt a munka jellege vagy természete indokolja. Megengedett továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, 10

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).

31

az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. A hátrányos megkülönböztetésben részesülők számáról a közfoglalkoztatás területén nem rendelkezik az önkormányzatunk adattal. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

Az elmúlt években a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt is többször módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a 2/2011. (II.10.) számú önkormányzati rendeletébe épített be. Az Önkormányzat biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás) a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat ( lakásfenntartási támogatás, temetési segély) valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély). Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki: nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A segélyre jogosultak az arra a kijelölt szervvel, a Családsegítő Központtal kötelesek együttműködni, melynek elsődleges célja, hogy a munkaerőpiacra történő visszahelyezést elősegítse. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma. Javasolt a bevezetése, mert bár ezzel a mentálisan leépült (amennyiben ez megfelelően igazolható) embereket zárja ki a közmunkaprogram lehetőségéből a rendelet, de meghagyja a jövedelmüket. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe, aki a köteles a Munkaügyi Központtal együttműködni. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Az FHT jelenlegi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. Közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint). Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak.

32

Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatónak. Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint. Településünkön az álláskeresési segélyben részesülők száma 1% alatt van. Ez az alacsony szám nem azt jelenti, hogy az érintettek nem jutnak a támogatáshoz, hanem azt, hogy nem is kérik az ilyen jellegű ellátást. Ezt alátámasztja, hogy az elmúlt években az igénylők közül elutasított nem volt. Ennek okait vizsgálva felmerül, hogy több regisztrált munkanélküli van aki valamilyen más ellátásban részesül, de az is meghatározó, hogy milyen a szociális helyzete, tud e alkalmi munkával megfelelő jövedelemre szert tenni. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 434 2009 405 2010 453 2011 453 2012 415 (forrás:TeIR, Járási Munkaügyi Kirendeltség)

1 1 4 1 2

segélyben részesülők % 0,2% 0,2% 0,9% 0,2% 0,5%

33

Segélyezettek száma (fő) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

15-64 évesek

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Segélyben részesülők száma

A nyilvántartott álláskeresők és a járadékra jogosultak számát vizsgálva megállapítható, hogy nagyon alacsony azok száma akik álláskeresési járadékban részsülnek. Két évben 16 % körüli, három évben pedig jóval 10 % alatt van. Ebből is következhetnek az előző pont utolsó bekezdésben megfogalmazottak. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

év fő 2008 12 2009 20 2010 25 2011 23 2012 18 (forrás: TeIR, Járási Munkaügyi Kirendeltség)

fő

%

1 1 4 1 3

8,3% 5,0% 16,0% 4,3% 16,7%

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

34

A rendszeres szociális segélyben és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma alacsony, melynek hátterében a korábban említett okok lehetnek. A támogatásban részesültek azok a személyek akiket elsősorban közmunkára alkalmazunk, így senki nem volt, akitől a támogatást meg kellett volna vonni. A közfoglalkoztatásban részt vevők mindegyike elvégezte feladatát. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

munkanélküliek %-ában

2008 2 0,4 0 2009 1 0,2 3 2010 1 0,2 3 2011 0 0 4 2012 0 0 3 (forrás: TeIR, Önkormányzati adatok)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0,2 0,1 0,2 0,2

Ellátottak száma (fő) 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Segélyezettek száma

Támogatottak száma

Jogosulatlanok száma

Támogatástól megvontak száma

2016

2017

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság

35

megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől.11 Az Ebktv. tiltja a lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározását, ami alapján egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen elkülönülnek. Ezt elsősorban a település drágábban és olcsóbban értékesíthető telkekre, ingatlanokra történő felosztásával, kettéosztásával lehet megvalósítani. A törvényi tilalom része, hogy a mesterséges elkülönülés a csoport tagjainak szándékán kívül valósuljon meg, azaz abban az esetben, ha egyes személyek vagy e személyek csoportja önként, kényszer nélkül kíván a település egy különálló részén élni anélkül, hogy ez a helyzet bizonyos lakáshoz jutási feltételek diszkriminatív meghatározásán alapult volna, az nem minősíthető az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének. A 3.4.1 táblázat adatai mutatják, hogy Szálka községben a lakások magántulajdonba vannak, az önkormányzatnak bérlakása és szociális lakása nincsen. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan szintén nincs a településen. A házak megfelelően karbantartottak, sok új ház épült az elmúlt 30-35 évben , és sok a felújított ház is. Ma már az emberek természetes igénye, hogy megfelelő komfortos körülmények között éljenek. Községünkben a természeti adottságok következtében tudatosan is alakított környezet, és a rendszerváltást követően megnövekedett ingatlanok iránti érdeklődés az árak emelkedését eredményezte. Ezért leginkább a jobb anyagi körülmények között levő családok vásároltak ingatlant, újították föl, több esetben pihenés céljából. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállo mány (db)

bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomá ny (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

2008

261

0

0

0

0

2009

260

0

0

0

0

2010

261

0

0

0

2011

263

0

0

2012

262

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

(forrás: TeIR, Önkormányzati adatok) 11

Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2011. Habitat for Humanity Magyarország, 2012. június

36

a) bérlakás-állomány Az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. b) szociális lakhatás Az önkormányzat tulajdonában nincs szociális lakás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az önkormányzat nem rendelkezik egyéb lakás célra használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs a településen. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a táv-hő szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. A településen 2008. és 2010. között lakásfenntartási támogatásban nem részesültek családok. Ahogy a gazdasági válság hatásai egyre inkább érezhetőek lettek úgy jelent meg a mindennapokban az ilyen irányú igény is. Adósságcsökkentési támogatást az önkormányzat nem folyósít. 3.4.3. számú táblázat – Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

8

0

2012

7

0

(forrás: Önkormányzati adatok)

37

f) eladósodottság Szálka Község Önkormányzata nem rendelkezik ilyen adattal. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szálka község külterületén és nem lakóövezetben nem található lakás. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szálka község közigazgatási területén telep, szegregátum nincs. a)

a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

Szálka község közigazgatási területére nem jellemző adat. b)

a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

Szálka község közigazgatási területére nem jellemző adat. c)

szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

Szálka község közigazgatási területére nem jellemző adat. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,

38

d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, óvodai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. Szálka község lakosságszámát tekintve a településen önálló felnőtt és gyermekorvosi körzetet nincs. E feladatot az önkormányzat társulás útján látja el Szekszárd Megyei Jogú Várossal. A felnőtt háziorvosi ellátás a XII. körzethez tartozik a gyermekorvosi ellátás pedig a III. körzethez. Mindkét körzetben az orvosi rendelő a buszmegállótól jól megközelíthető távolságra van. A rendelési időket úgy alakították ki, hogy autóbusszal is el lehet jutni. Mindkét körzetben a rendelőhöz közel gyógyszertár is van. Az önkormányzat fenn tart egy orvosi rendelőt, ahol megállapodás alapján heti két alkalommal van rendelés a tényleges felmerülő igény szerint. Ez addig amíg az orvos házi gyógyszertárat működtetett jól működött, de az egészségügy fejlesztésével, az előzetes bejelentkezésekkel, szabad orvos választással, az internetes receptírással és a házi gyógyszertár megszűnésével ez gyakorlatilag nem működik. Sürgős esetekben az orvos helyszínre megy. A közgyógyellátás rendszere az évek során több vonatkozásban is megváltozott (alanyi, normatív, méltányosság). 2012. év végéig ezt a feladatot teljes egészében a település látta el, 2013. január 1-től az alanyi és a normatív közgyógyellátást a járási hivatalok vették át. A 3.6.2 táblázatból leszűrhető, hogy 2012-ben jóval magasabb a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma mint korában, melynek háttere a jogszabályi változások. Az ellátást szélesebb körre terjesztették ki mint korábban.

39

3.6.2. számú táblázat – Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

11

2009 2010 2011 2012 (forrás:TeIR, KSH, Önkormányzati adatok)

12 12 13 22

Közgyógyellátotttak száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Szálka Község Önkormányzata 2008. és 2010. között ápolási díjat nem állapított meg. Az ápolási díj igénybevételére és megállapítására vonatkozó jogszabályok alapján ilyen igény ebben az időpontban nem volt. A később jelentkező igények egy része alanyi jogon egy része méltányossági alapon került megállapításra. Minden esetben idős korú ápolásáról van szó. A méltányossági alapon megállapított ápolási dijakat jelenleg is a település önkormányzata állapítja meg, az alanyi jogú pedig 2013. január 1-től átkerült a Szekszárdi Járási Hivatalhoz. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

0

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR,KSH)

0 0 3 1

40

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A 3.6.1 táblázatnál leírtak alapján alapszolgáltatás a felnőtt háziorvosi ellátás tekintetében Szekszárd XIII. háziorvosi körzetben, a gyermekorvos vonatkozásában a Szekszárd III. számú körzetben történik. Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. védőnői ellátás szintén Szekszárdon van. A szakellátást a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza látja el. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés: A perevnciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés Szekszárd Balassa János Kórházban illetve a rendelőintézetben lehetséges. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs keresztül van hozzáférés.

ellátásokhoz a megyeszékhelyen az egészségügyi hálózaton

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Közétkeztetés az óvodában van, ahol csak melegítőkonyha üzemel. A kész ételt Szekszárdról szállítják egy központi konyháról. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Szálka Község rendelkezik sportpályával és tornaszobával. Működik a Szálkai Sportegyesület, amely a szabadidő sport és egyéb sport tevékenység szervezésével foglalkozik. A tornaszobát és a sportpályát is egyéni szerveződések, a településen üdülők is igénybe veszik. A megyeszékhelyen a sportolni vágyók igényeit széles körben szervezett keretek között elégítik ki. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre Szekszárdon van lehetőség. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Szálka Község Önkormányzata ilyen adattal nem rendelkezik. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Szálka Község Önkormányzata ilyen adattal nem rendelkezik.

41

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Szálka község közéletének szervezése a települési önkormányzat, a német nemzetiségi önkormányzat, az Óvoda, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, illetve a civil szervezetekkel közösen történik.

a) közösségi élet színterei, fórumai Szálka Község Önkormányzata 2013. évben pályázati támogatással megvalósította az Integrált Közösségi Szintér - IKSZT- kialakítását. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az IKSZT keretén belül külső szervek, civil szervezetek bevonásával szervezzük az éves programokat, melyet hirdetményekkel, szórólapokkal, honlapon propagálunk a lakosság felé. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A település bemutatásakor a lakosság összetételére is utaltunk. A legutóbbi népszámláláskor (2011) a magyar lakosság mellett a német nemzetiségű lakosság aránya 23 %, roma nemzetiségű nem volt. A közösségi együttélés problémái nem jelennek meg a településen. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A települési önkormányzat a szociális ellátás körében a jogszabályi előírások figyelembevételével segíti a nehéz helyzetben lévőket. A lakosság egymás iránti segítése olyan formában nyilvánul meg, hogy szomszédok figyelnek egymásra, ha szükséges segítenek egymásnak, de tapasztalat van arra is, hogy egyedülálló idősnek fiatalabbak bevásárolnak, apróbb dolgokban segítenek. Adományozás, önkéntes munka terén évente két alkalommal ruhagyűjtést szervez a családsegítő szolgálat, mely gyűjtést önkéntesek végzik. Az így összegyűjtött ruhákból a helyiek is válogathatnak, a maradékot pedig elszállítják.

42

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége,partnersége a települési önkormányzattal. Szálka községben roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklése Munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedése

Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása, képzésekre ösztönzés Szociális, gyermekjóléti ajánlások, képzési szolgáltatások igénybevétele Felsőfokú oktatásban részt vevők támogatása, IKSZT-ben internet használat térítésmentes biztosítása

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. Már születésünk s talán fogantatásunk pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születünk, hazánk keleti vagy nyugati térségében, tanyán, kis vagy nagy településen, kisvárosban avagy nagyvárosban. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, az egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciók és szabályok: Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) 43

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. 

Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.



A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.



A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.



A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése,



Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő,

44

e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)12 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki  a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá  gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és  akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. § (1)) Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek: Elsősorban a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott 12

Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november

45

vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt (2007. évi LXXX. törvény, 32. §). a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetettség okai: - Gyermeknevelési problémák: A gyermekneveléssel kapcsolatos problémák leginkább a kamaszkorban jelentkeznek. Jellemző a csavargás, szülő és gyermek közötti konfliktus, alkohol, cigaretta, drogfogyasztás, valamint a tankötelezettség teljesítésének az elmulasztása. A szülők a megoldási lehetőségeket nem találják, ebben kell segítséget nyújtani számukra, továbbá a helytelen gyermeknevelési módszerek elkerülése érdekében szükséges a családgondozó beavatkozása. - Családi konfliktus: A szülők közötti konfliktusok általában családon belül maradnak. A gyermek viselkedésével jelzi a problémát, ami inkább lelki bántalmazás és érzelmi elhanyagolás. Egyre komolyabb probléma, hogy a kiskorú gyermek bántalmazza társait. Agresszív viselkedést mutat iskolában, utcán, otthonában egyaránt. A konfliktusnak ezen formája nem marad rejtve, mert a jelzőrendszer tagjai a probléma megjelenését követően a lehető leghamarabb jeleznek. - Szülő vagy család életvitele: Gyakori problémaként jelentkezik a szülők nem megfelelő életvitele (dohányzás, alkohol fogyasztás). Egyre gyakoribb a szülőknél is az internet függőség és az egyéb játékszenvedély felmerülése. - Anyagi természetű problémák: A létfenntartást veszélyeztető anyagi problémák szintén befolyásolják a gyermekek életminőségét. A szülők helytelen életvitele, a nem megfelelő pénzbeosztás mellett a hiteltartozások folyamatos növekedése, a törlesztő részletekkel való elmaradás miatt, illetve gazdasági helyzet miatt egyre több család kerül nehéz anyagi helyzetbe. A lakásfenntartási gondokkal sújtott családok helyzetét nehezíti a munkanélküliség is. Nem találnak munkát a családok felnőtt tagjai. - Egyéb: Problémát jelent a tankötelezettség elmulasztása. Sok fiatalkorú nem érzi kötelességének a tanórákon való részvételt. A helyzet megoldásához a szülők együttműködésére is szükség van, de ők maguk sok esetben tehetetlenek, esetleg egyetértenek a lógással. (Forrás: Gyermekjóléti szolgálat) Szálka községben 18 éven aluli védelembe vett gyermek az elmúlt 5 évben nem volt, ami nagyon jónak értékelhető. Veszélyeztetett kiskorúak száma 2009. évben a legmagasabb 7 fővel, de a 4-4 fő is igen magas. A veszélyeztetett gyerekek száma 2- 3 családot érint, elsősorban életviteli, mentális problémák miatt.

46

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 év veszélyeztetett alattiak száma alatti védelembe vettek közül gyermekek száma

2008

0

0

4

2009

0

0

7

2010

0

0

1

2011

0

0

1

2012

0

0

4

kiskorú

(forrás: gyermekjóléti szolgálat adatai) b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részsülők száma évről-évre emelkedik, akik között nincs tartósan beteg. Ebből megállapítható, hogy leginkább anyagi okai vannak a kedvezmény igénylésének. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban egy család egy gyermekkel részesül. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő 1-5 fő volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylését általában valamilyen rendkívüli ok váltja ki. Sajnos ma egy szemüveg kiváltása is komoly anyagi terhet ró a családokra. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg kedvezményben fogyatékos részesítettek gyermekek száma száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

16

0

0

0

1

2009

10

0

0

0

1

2010

15

0

1

0

1

2011

19

0

1

0

5

2012

20

0

1

0

2

(Forrás: helyi adatgyűjtés)

47

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek jogán járó helyi juttatás az óvodáztatási támogatás. Szálka Közégben ilyen juttatás nincs megállapítva. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes és ingyenes iskolai étkezőkről, illetve ingyenes tankönyvellátásról nincs adat, mivel helyben nem működik általános iskola. Az óvodában ingyenes étkezésben részsülők száma emelkedő tendenciát mutat, amiből arra lehet következtetni, hogy a családok anyagi körülményei romlanak. Nyári gyermekétkeztetésben részesülő egy-egy évben volt, de az előírt feltételeket az önkormányzat nem tudja biztosítani, így ilyen ellátás nincs. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes Ingyenes étkezésben étkezésben résztvevők résztvevők száma iskola 1száma óvoda 8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

1

n.a.

n.a.

n.a.

0

2

2009

1

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

2010

2

n.a.

n.a.

n.a.

0

2

2011

4

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

2012

3

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

(Forrás: helyi adatgyűjtés)

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Szálka községben magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nincs. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szálka községben szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata.

48

Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. 

A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás.



A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.



Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.



Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és 49

két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan is jelentkezhetnek. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Szálka községben a védőnői ellátás a Szekszárd-i védőnői hálózaton keresztül történik. A védőnő az előírt rendszerességgel látogatja a gyerekeket. Jó kapcsolat alakult ki a védőnő és az önkormányzat között, a felmerülő problémák jelzése folyamatos. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

0

34

2009

0

34

2010

0

39

2011

0

46

2012

0

41

(Forrás: védőnői szolgálat)

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Szálka községben önálló gyermekorvosi ellátás nincs, a település Szekszárd III. sz. gyermekorvosi körzetéhez tartozik. Ennek ellenére a szálkai gyerekek nem feltétlen ebbe a körzetbe kapják meg az ellátást, hiszen a szabad orvos választással más körzetekbe is lehetnek ellátottak. A szakorvosi ellátás a Tolna Megyei Balassa János Kórház megfelelő ellátási területein történik. Mindkét ellátás autóbusszal elérhető.

50

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális igényei az egészségügyi, az oktatási és a szociális-gyermekjóléti rendszeren keresztül kerülnek ellátásra. Ehhez ezen társadalmi alrendszerek szoros együttműködése szükséges, hiszen az esetek többségében komplex, több területet is érintő problémahalmazzal állunk szembe. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás, mint kötelezően nyújtandó szolgáltatás Szálka községben Szekszárd várossal társulásban a gyermekjóléti és családsegítő központon keresztül működik. e) gyermekvédelem A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások és a gyermekjóléti alapellátások. A pénzbeli és természetbeni ellátások a szociálisan rászorulók által igénybe vehető ellátások, melyet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXX. számú törvény és a helyi önkormányzat a 9/2006. (VI.14.) számú rendeletével szabályoz. A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat társulás útján a szekszárdi Gyermekjóléti Központtal látja el. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Családsegítő Központja, melyhez Szálka Község Önkormányzata is társult, szakmailag önálló gyermekjóléti intézményként, 2001. január 1-től létrehozta a Családok Átmeneti Otthonát Szekszárdon. A szolgáltatások között szerepel: - életvitelszerű tartózkodás (hideg-melegvíz, mosási- főzési lehetőség,szükség szerint textíliával való ellátás) - szociális és mentálhigiénés gondozás, - jogi- és pszichológiai tanácsadás, - nevelési - családtervezési tanácsadás. A családok támogatása során a szociális munka, családsegítés, családgondozás, a mentálhigiénés segítség, információ nyújtás és tanácsadás folyamatos. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Szálka községben működik sportegyesület, mely szabadidő sport szervezéssel mindenki számára elérhetővé teszi egy-egy aktív pihenésre kikapcsolódásra való igényét. Az önkormányzat rendelkezik egy tornaszobával és egy sportpályával amit bárki igénybe vehet. A sportolni vágyók szélesebb igényeit a megyeszékhelyen működő sport klubok, egyesületek szolgáltatásain keresztül lehet kielégíteni. A szünidőben a gyermekjóléti központ és a családsegítő központ az önkormányzattal vagy más szervvel közösen játszóházat, kézműves foglalkozást szervez. 51

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, egyben 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultságot a vonatkozó jogszabályok írják elő. Erre vonatkozó adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik. A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (2012-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri meleg étkeztetés formájában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. Szálka Község önkormányzata nem tudja biztosítani a nyári gyermekétkeztetés feltételeit. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes Ingyenes étkezésben étkezésben résztvevők résztvevők száma iskola 1száma óvoda 8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

1

n.a.

n.a.

n.a.

0

2

2009

1

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

2010

2

n.a.

n.a.

n.a.

0

2

2011

4

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

2012

3

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

(Forrás: helyi adatgyűjtés) i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Szálka Község Önkormányzata a hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtása vonatkozásában nem rendelkezik adattal. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az ellátó rendszerek keretein belül pozitív diszkrimináció nincs a településen.

52

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók körét. A 4. § 12. pont alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. §-ának 13. pontja) b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. 2013-ban 16 fő hátrányos helyzetű és 2 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van nyilvántartva a településen. Az óvodába járó gyermekek közül 2 fő hátrányos helyzetű, a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma pedig 1 fő. Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodánkba nem jár. Iskolai oktatás a településen nincs. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat a megyeszékhelyen lehet igénybe venni. Az igénybe vevőkről adat nem áll rendelkezésre. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét. Az óvodai nevelés során nincs ilyen megkülönböztetés. Iskolai oktatás a településen nincs. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Szálka községre az adat nem jellemző. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Szálka községre az adat nem jellemző.

53

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése Gyermekvédelmi rendszer nem ismerése, igénybevételének lehetőségei

Programok, tanácsadások szervezése, szakember képzés Szülők folyamatos tájékoztatása

54

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat a helyzetelemzés készítésének időpontjában semmilyen adattal nem rendelkezik a gender szempontok és problémák tekintetében. Az Önkormányzat nem rendelkezik gender - szakértelemmel bíró munkatárssal. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. A Kormány biztosítani kívánja, hogy a nőknek a férfiakkal azonos jogai a mindennapokban is érvényesüljenek, a nők férfi társaikkal azonos esélyt kapjanak az érvényesülésre. Magyarország ígéretet tett az Európai Unió irányelveinek következetes érvényesítésére, amely irányelvek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az élet minden területén a nők nyílt vagy rejtett diszkriminációja felszámolásának. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak  a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények,  a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya,  a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nőket is foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra és a szolgáltatási szektor. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nem állnak teljes körűen a rendelkezésre (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról az önkormányzat nem szolgáltatott adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a településen. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva. A település nem rendelkezik felméréssel a gyermeküket egyedül nevelő nők, férfiak szükségleteit illetőleg. Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:   

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,

55



a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult:  2011 decemberében a regisztrált álláskereső nők száma 15 fő, a munkavállalási korú nők 6,5 %-a.  2012 decemberében a regisztrált álláskereső nők száma 13 fő, a munkavállalási korú nők 6,2 %-a. A nem szerinti megosztásban a 2010. évet kivéve a női munkanélküliek aránya volt a meghatározó, ez jelenleg 72 %. (2011. évben 65 %) A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés, és helyben nincs munkalehetőség. Az önkormányzat bölcsőde, illetve családi napközit nem tud üzemeltetni. Hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők is, ebben a korban az átképzés is gondot jelent. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

223 187 227 224 205

211 218 226 229 210

219 177 212 216 200

203 208 216 214 197

4 10 15 8 5

8 10 10 15 13

(forrás: TeIR, KSH) b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Szálka Község Önkormányzata nem rendelkezik adattal. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A munkanélküliek között nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű nincs a településen. A munkanélküliek között a szakmunkások és a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma magasabb a többi kategóriánál és jellemzően a 45. év felettiek száma a magasabb. A szakmunkások és 45. év felettiek a korábbi képzésüknek megfelelő munkát nem találnak a megyeszékhelyen. A gimnáziumi érettségi a mai korban már nem elegendő a munkavállaláshoz, szükséges mellé valamilyen szakképesítés is. A főiskolát egyetemet végzettek leginkább a pályakezdők.

56

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év

8 általánosnál munkanélkü alacsonyab li nők száma b végzettségű

8 általános

szakiskola /szakmun kás-képző

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

2008

8

0

1

1

1

3

2

0

2009

10

0

2

3

1

3

1

0

2010

10

0

2

2

2

3

1

0

2011

15

0

2

3

3

3

3

1

2012

13

0

2

4

1

4

1

1

(forrás: TeIR, Munkaügyi Központ)

d)

hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Szálka községre vonatkozóan ilyen jellegű adatok nem állnak rendelkezésre. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Családi napközi A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Szálka községben az önkormányzat nem üzemeltet bölcsödét és családi napközit sem. Ilyen irányú igény nagyon alacsony számban jelentkezett a településen. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Az anya. és gyermekgondozás a megyeszékhelyen történik, a védőnői szolgálatnál 1 védőnő kapcsolt településként látja el a szálkai védőnői feladatokat. A védőnő koordinálja a várandósok megfelelő vizsgálatait, és az otthonukba is rendszeresen látogatja a kismamákat, ezzel ismeretet szerez egy-egy család élethelyzetéről, tanácsokat ad a csecsemő fogadására. 57

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1 kapcsolt

15

15

15 18 16 18

15 18 16 18

2009 1 kapcsolt 2010 1kapcsolt 2011 1kapcsolt 2012 1 kapcsolt (Forrás: Védőnői szolgálat)

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt, és lelki erőszakban tartotta. A szociális, a gyermekvédelmi szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység nem jelezte, hogy a településen ilyen jellegű beavatkozás történt volna. Célzottan a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a községben nem folyik. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízis helyzetben igénybe vehető Szekszárdon a Családok Átmeneti Otthona. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Szálka községben a nők szerepe a közéletben demokratikusan biztosított. Az önkormányzati képviselők között ugyan nincs nő, de a Német Nemzetiségi Önkormányzat 4 tagjából 3 nő. Az önkormányzati hivatalban 4 nő és 1 férfi dolgozik. A településen működő óvodában és kereskedelmi egységekben szintén nők dolgoznak, a vendéglátásban viszont többségben vannak a férfiak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémákról nincs tudomásunk, ezért az Önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés.

58

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Tartós munkanélküliség arányának csökkentése Gyermekét egyedül nevelő, vagy nagycsaládosok esetében a szegénység kockázata magasabb az átlagosnál

Képzési programok megismerése munkaügyi Központon Keresztül Szociális, gyermekjóléti ellátások, családsegítés, célzott támogatások

59

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzői: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Gyakori a depresszió kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések. A betegségek kezelésére az egészségügyi ellátási rendszeren keresztül van lehetőség. Az időskorúak anyagi ellátását a szolgálati idő függvényében a nyugdíjrendszer biztosítja, melyre az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Szálka községre vonatkozóan a 6.1.1. táblázat egyértelműen mutatja, hogy a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részsülők közül a nők száma a nagyobb, az érték évenként 60 % körüli. Természetesen befolyásolja ezt a számot az is, hogy ma még a nők alacsonyabb életkorban mehetnek nyugdíjba mint a férfiak.

60

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 2009 2010 2011 2012

74 76 74 74 n.a

110 112 115 100 n.a

184 188 189 174 #ÉRTÉK!

(forrás: TeIR, KSH) 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A munkanélküliségi adatok kedvezőtlenek az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának előmozdítására. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, hogy az idősebb korosztályokat arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkoztatók 100.000 Ft-os munkabérig 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. Ennek ellenére az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés, pld:. a közszférában nyugdíjkorhatárt betöltött személyt nem lehet foglalkoztatni. A munka törvénykönyve ugyan tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45-50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. Ez a korosztály betegsége idején félve az elbocsájtástól -, ritkán veszi igénybe a betegszabadságot. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszám leépítésnél és az elbocsájtásoknál is gyakori. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Szálka Községre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A nyugdíjasok könnyebb, kevésbé megterhelő munkát tudnak elvégezni. A településen idős korúk foglalkoztatására a munkalehetőség alacsony száma miatt nincs lehetőség. Az idősek naponta részt vesznek a település életében azzal, hogy az ingatlanuk előtt levő közterületeket rendezik, gondozzák, virágosítanak. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva az 55 év feletti tartós munkanélküliek száma elenyésző. Az adatokból nem lehet hátrányos megkülönböztetést leszűrni.

61

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek száma év száma száma fő fő 12 0 2008 20 1 2009 25 1 2010 23 2 2011 18 1 2012 (Forrás: TeIr, KSH, Munkaügyi Központ)

% 0% 5% 4% 9% 6%

fő 5 9 8 10 4

fő 0 1 1 2 1

% 0% 11% 13% 20% 25%

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A településen élő időskorúak a közszolgáltatások, szociális ellátások egy részét a települési önkormányzattól, a szakosított ellátásokat a megyeszékhelyen vehetik igénybe, ahová autóbusszal juthatnak el. Tapasztalat szerint az idősekre a környezet is jobban odafigyel (szomszédok), segítenek bevásárlásban gyógyszer beszerzésben… stb. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális alapszolgáltatások közül jelzőrendszeres segítségnyújtás egy családnál van, mivel ezt betegségük indokolja. Az étkeztetésre vonatkozóan igénnyel még nem fordultak az önkormányzathoz. Saját konyhája az önkormányzatnak nincs, így ezt az ellátást igény esetén más formában kellene szervezni. Az egészségügyi szolgáltatásokat Szekszárdon az egészségügyi ellátó rendszeren keresztül (háziorvos, szakrendelés…) lehet igénybe venni.

62

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma fő fő % 2008 87 0 0% 2009 91 0 0% 2010 92 0 0% 2011 90 0 0% 2012 101 0 0% Forrás: TeIR, helyi adatok)

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A helyi kulturális, közművelődési szolgáltatások rendezvények az IKSZT-n keresztül és civil szervek által is (énekcsoport) mindenki számára elérhető a településen. A közeli megyeszékhelyen akár egyénileg, akár csoportosan is lehetőség van mozi és színház látogatásra és egyéb kulturális rendezvények látogatására. A helyi nyugdíjas klub is rendszeres összejövetelivel kikapcsolódást biztosít korosztályának. A településen minden évben megrendezésre kerül a falunap és a nemzetiségi est, ahol az idősebbek is családtagjaikkal részt vesznek. Szép rendezvény karácsony előtt a betlehemes műsor, ami minden korosztálynak népszerű. c) idősek informatikai jártassága Az idősebb korosztály digitális tudása, informatikai jártassága a többi korosztályétól lényegesen elmarad. A családon belül ilyen jellegű információkat a fiatalabb családtagoktól szerzik be. Az önkormányzat igyekszik az informatikai igényeket kielégíteni. A helyi könyvtárban, a Községházán, és az IKSZT-ben is elérhető széles sávú internet az e-Magyarország pontokon keresztül. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a járási hivatal állapítja meg. Szálka község vonatkozásában ez a szám alacsony 1-2 embert érint. Ilyen irányú kérelem még nem került elutasításra.

63

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

2 2 2 2 1

(forrás: önkormányzati adat) 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településen az időseket célzó program a nyugdíjas klub foglalkozásai. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

önálló életvezetés megtartása

szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése

64

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre a településről statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

lehetőségei,

foglalkoztatottsága

(pl.

védett

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) Szálka Község Önkormányzatának nincs adata a településen élő fogyatékosokról. 65

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Előfordulhat, hogy a fogyatékos személyt akadályozottsága miatt nem foglalkoztatják a végzettségének és képzettségének megfelelő álláshelyen. (pl.: felsőfokú végzettsége ellenére alacsonyabb végzettséggel is betölthető foglalkoztatást ajánlanak neki.) A foglalkoztatás akkor is meghiúsulhat, ha a fogyatékos személy nem tudja megközelíteni a munkahelyet, például a településen belüli közlekedési akadályok miatt és a támogató szolgálattól sem kap segítséget. Ilyen információk beszerzése rendkívül nehéz, hiszen az érintettek nem hozzák a hátrányos megkülönböztetést nyilvánosságra, mert ezzel a jövőbeni alkalmaztatási kilátásaik is csökkennek. Szálka Község Önkormányzatának nincs adata a településen élő fogyatékosokról. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Szálka községben önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások igény hiányában nincsenek. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása központilag biztosított.

jogszabályok alapján

Ellátási formák: 

Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.



Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.



Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult.



Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül.

66



Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás. Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon.

A fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli és természetbeli ellátást, kedvezményeket az önkormányzat nem nyújt. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

12

nincs adat

2009

11

nincs adat

2010

9

nincs adat

2011

nincs adat

nincs adat

2012

nincs adat

nincs adat

(Forrás: TeIR) 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Szálka Község Önkormányzata tulajdonában és használatában levő középületek akadálymentesítése 100 %-os. A posta épülete sajnos még nem akadálymentes, de a kereskedelmi és vendéglátó helyek mindegyike akadálymentes. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékkal élők számára a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosított. Az önkormányzat tulajdonában és üzemeltetésében levő épületek, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettsége a szolgáltatásnyújtásnak megfelelően megtörtént. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Szálka Község Önkormányzata a munkahelyek akadálymentesítésére vonatkozó adattal nem rendelkezik. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Szálka községben az autóbusz megálló helyek kiemelt szigetek, rámpa nincs, így az akadálymentesítés nem 100 %-os. 67

A járdák állapota a Kossuth utcában és a Petőfi utca alsó szakaszán jó , a közelmúltban aszfalt burkolattal lettek ellátva. A Petőfi utca felső részén és a Táncsics utcában sok helyen igen rossz állapotba vannak, sajnos ezek felújítsa pályázat hiányába még várat magára. A Napfény utcában kiépített járda nincs, a gyalogosok az úton közlekednek, ami jó állapotban van. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékkal élő személyek számára külön helyi szolgáltatások nincsenek. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Fogyatékkal élő személyek számára a településen pozitív diszkrimináció nincs. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Közlekedési feltételek hiányossága

Járdák lehetőség szerinti folyamatos felújítása

68

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az Országgyűlés a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény elfogadásával elismerte a szervezetek működésének fontosságát és a működési feltételeihez a források biztosításának szükségességét. A nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése. Szálka községben mindössze néhány civil szervezet működik, de ez jelentőséggel bír a sport és a kulturális élet területén. Szinesítik a közösségi rendezvényeket, önállóan is szerveznek programokat. Működik a településen Német Nemzetiségi Önkormányzat. a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Közfeladatot ellátó szervezet az önkormányzat által alapított Szálka Községért Közalapítvány, mely a település kulturális, művelődési, nevelési, életében aktívan részt vesz, virágosítással, parkosítással segíti az önkormányzat település-fenntartási tevékenységét. Támogatja a civil szervezetek programjait. A „Szálkán a Művészetért Alapítvány” olyan magán alapítvány amely a fiatal művészek pártfogásával szerepet vállal a kulturális életében, ifjúsági táborokat szervez, ahol népi kismesterségekkel is ismerkedhetnek az érdeklődők. A „Szálkai Falusi Turistaparadicsomért Alapítvány” magánalapítvány, a falusi turizmusban érdekelt. A Szálkai Sportegyesület tömegsport, szabadidő sport szervezésében vállalt szerepet. A nyugdíjasklub az idősek önszerveződő csoportja, havi egy alkalommal van összejövetelük. A Német Nemzetiségi Önkormányzat által fenntartott Énekcsoport a helyi német hagyományok ápolásával, nemzetiségi dalokkal gazdagítja település kulturális életét. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A települési önkormányzat nyitott a nemzetiségi önkormányzat, és a civil szervezetek irányába. Az önkormányzatnak együttműködési megállapodása van a Német Nemzetiségi Önkormányzattal. A kapcsolat jó, a nemzetiségi önkormányzat a rendezvények szervezésében a kiállítások gondozásában aktívan részt vesz. Az Rk. egyházközösségen belül működik egy kis kórus, akik színesítik a vasárnapi miséket, és rendszeresen szerepelnek a nemzetiségi esten. A civil szervek tevékenységükhöz kedvezményesen igénybe vehetik az önkormányzat által működtetett tornaszobát és az IKSZT helyiségeit. 69

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzatoknak több olyan feladatot kell ellátniuk amelyre önmaguk sem anyagi sem szakmai szempontból nem képesek. Szálka Község Önkormányzata tagja a Szekszárdi Kistérségi Társulásnak, és sok olyan társulásnak ami az oktatás-, szociális- egészségügyi és egyéb más ellátásokat hivatott szolgálni. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A települési önkormányzat minden tekintetben segíti a nemzetségi önkormányzat munkáját. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége E szereplők esélyegyenlőséggel önkormányzatnak.

kapcsolatos

tevékenységéről

nincs

tudomása

az

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. E területre vonatkozó adatok nem ismertek. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. Az érdekeltek körének meghatározásán túl a kommunikációs formákat, konkrét tevékenységeket is tervezni kell. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok stb.) bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Fentiek megvalósulása érdekében honalapunkon mind a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, mind az annak megvalósulása kapcsán megtett intézkedéseket, elért eredményeket közzétesszük. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A partnerek és a lakosság személyesen, ügyfélfogadási időben, mind írásban vagy pedig elektronikus úton visszajelezhet a HEP végrehajtásáért felelős köztisztviselőnek.

70

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Nők

Idősek Fogyatékkal élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása, képzésekre ösztönzés

Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklése

Szociális, gyermekjóléti ajánlások, képzési szolgáltatások igénybevétele

Munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedése

Felsőfokú oktatásban részt vevők támogatása, IKSZT-ben internet használat térítésmentes biztosítása Programok, tanácsadások szervezése, szakember képzés

Veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése Gyermekvédelmi rendszer nem ismerése, igénybevételének lehetőségei

Szülők folyamatos tájékoztatása

Tartós munkanélküliség arányának csökkentése

Képzési programok megismerése munkaügyi Központon Keresztül

Gyermekét egyedül nevelő, vagy nagycsaládosok esetében a szegénység kockázata magasabb az átlagosnál

Szociális, gyermekjóléti ellátások, családsegítés, célzott támogatások

önálló életvezetés megtartása Közlekedési feltételek hiányossága

szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése Járdák lehetőség szerinti folyamatos felújítása

71

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása, képzésekre ösztönzés Szociális, gyermekjóléti ajánlások, képzési szolgáltatások igénybevétele

Gyermekek

Felsőfokú oktatásban részt vevők támogatása, IKSZT-ben internet használat térítésmentes biztosítása Programok, tanácsadások szervezése, szakember képzés Szülők folyamatos tájékoztatása

Nők

Idősek Fogyatékkal élők

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Helyi önkormányzat szociális ügyintéző Szekszárdi Járási Munkaügyi Központ, Családsegítő Központ, Szekszárdi Járási Munkaügyi Központ Családsegítő Szolgálat, Önkormányzat, Önkormányzat, Családsegítő Központ, Munkaügyi Központ, IKSZT munkatárs Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Önkormányzat, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Helyi önkormányzat szociális ügyintéző

Képzési programok megismerése munkaügyi Központon Keresztül

Szekszárdi Járási Munkaügyi Központ, Családsegítő Központ, Önkormányzat,

Szociális, gyermekjóléti ellátások, családsegítés, célzott támogatások

Családsegítő Központ Helyi önkormányzat szociális ügyintéző

szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése Járdák lehetőség szerinti folyamatos felújítása

Önkormányzat-IKSZT, Nemzetiségi Önkormányzat, Családsegítő Központ, Nyugdíjas klub Helyi Önkormányzat,

Jövőképünk Az önkormányzat legfontosabb célja Szálka községben élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely  erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmus, a társadalmi szolidaritást,  kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára,  tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.

72

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Mélyszegénységben élőkre helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása, képzésre ösztönzés A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése

családok anyagi lehetőségeinek javítása, Közfoglalkoztatás lehetőségeinek szélesítése,

Közfoglalkoztatás biztosítása pályázat útján

Munkanélküliek, Munkaügyi központ, Önkormányzat Munkanélküliek, Önkormányzat

Családsegítő

Központ,

Munkaügyi

Központ,

folyamatos

Nyilvántartások, foglalkoztatottak száma, tájékoztatások

érdektelenség, egészségi állapot, költségvetésben rendelkezésre álló keret, pályázati támogatás

73

Intézkedés címe:

Mélyszegénységben élők helyzetének javítása

Mélyszegénységben élőkre hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Feltárt probléma átöröklése (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Képzési lehetőségek kihasználása, hátrányos helyzetűek továbbtanulásának segítése, meglévő munkahelyek megtartása

képzési szolgáltatások igénybevétele támogatások, továbbképzések, átképzések

Résztvevők és felelős

Munkaügyi központ, Családsegítő Központ, Önkormányzat

Partnerek

Családok, Családsegítő Központ, Munkaügyi Központ, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

folyamatos

képzettségi mutatók, foglalkoztatottak száma, tájékoztatások

érdektelenség, mentális problémák, költségvetésben rendelkezésre álló keret, pályázati támogatás

74

Intézkedés címe:

Mélyszegénységben élők munkavállalása, és képzése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Mélyszegénységben elhelyezkedése

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

élők

munkanélküliek

A hátrányos helyzetűek képesítése, megszerzése Pályakezdők elhelyezkedésének segítése

munkaerő-piacon

történő

felsőfokú iskolai végzettség

Felsőoktatásba tanulók támogatása pályázaton keresztül IKSZT-ben térítésmentes internet használat Munkanélküliek, továbbtanulók, Központ, Önkormányzat-IKSZT,

Munkaügyi

központ,

Családsegítő

Munkanélküliek, továbbtanulók, Családsegítő Központ, Munkaügyi Központ, Önkormányzat-IKSZT, folyamatos

Képzettség, iskolai végzettség javítása, pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek növekedése tájékoztatások

anyagi eszközök hiánya, pályázati lehetőségek hiánya pályázati támogatások, költségvetés

75

Intézkedés címe:

Gyermekek veszélyeztetettségének csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Gyermekek: veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése

Partnerek

Családok, Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Veszélyeztetettség és hátrányos helyzet mérséklése, megszüntetése

Programok, tanácsadás szervezése, szakember képzés

Családok, Gyermekjóléti központ, Családsegítő Központ, Önkormányzat

folyamatos

Védelembe vétel elkerülése, hátrányos helyzet csökkenése Tájékoztatás, kapcsolattartás

Mentális problémák kezelése humán erőforrás, központi költségvetés, társadalmi összefogás

76

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Gyermekvédelmi rendszer megismerése Gyermekvédelmi rendszer nem ismerése, igénybevételének lehetőségei

Az átlag alatti életszínvonalú családok felemelkedésének segítése

Szülők folyamatos tájékoztatása, Rászoruló gyermekek részére támogatás nyújtása

Családok, Gyermekjóléti központ, Családsegítő Központ, Önkormányzat Családok, Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Önkormányzat folyamatos

Védelembe vétel elkerülése, Hátrányos helyzet csökkenése Tájékoztatás, kapcsolattartás, Felmérések

Szülők munkába állással kapcsolatos érdektelensége Mentális problémák kezelése Humán erőforrás, központi költségvetés, társadalmi összefogás

77

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Nők elhelyezkedésének elősegítése Tartós munkanélküliség arányának csökkentése

Képzési programok megismertetése, Közmunka programban való részvétel

Lehetőségek felmérése, információk közvetítése,

Munkanélküli nők, Családsegítő Központ, Önkormányzat, Munkaügyi Központ, Munkanélküli nők, Családsegítő Központ, Önkormányzat, Munkaügyi Központ, folyamatos

Közfoglalkoztatás dokumentumai, Felmérések, Tájékoztatás,

Pályázati lehetőségek hiánya, Programokban való részvétel hiánya Humán erőforrás, központi költségvetés, pályázati támogatás

78

Intézkedés címe:

Családsegítés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Gyermekét egyedül nevelő, vagy nagycsaládosok esetében a szegénység kockázata magasabb az átlagosnál

Partnerek

Családok, Családsegítő Központ, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Családok anyagi lehetőségeinek stabilizálása. Az életszínvonal emelkedése, szegénység csökkentése.

Szociális, gyermekjóléti ellátások, családsegítés, célzott támogatások

Családok, Családsegítő Központ, Önkormányzat

folyamatos

támogatásban részesülők számának csökkenése, nyilvántartások, statisztika

ismeretek hiánya, nem megfelelő adatgyűjtés költségvetés, Humán erőforrás

79

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Idősgondozás Önálló életvezetés megtartása

Az aktív időskor fenntartását segítő programok szervezése.

Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése

Idősek, Önkormányzat- IKSZT, Nemzetiségi Önkormányzat, Családsegítő Központ, Nyugdíjas klub Idősek, Önkormányzat-IKSZT, Nemzetiségi Önkormányzat, Családsegítő Központ, Nyugdíjas klub folyamatos

Aktív részvétel, igénybevétel Jelentkezési lapok

érdektelenség, információ hiánya költségvetés, Humán erőforrás

80

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Fogyatékkal élők segítése Közlekedési feltételek hiányossága

Közlekedési területek, közterületek akadálymentesítése, Járdák folyamatos felújítása.

Pályázati lehetőségek kihasználása,

Lakosság, Önkormányzat, Lakosság, Önkormányzat, folyamatos

Közlekedési lehetőségek javulnak, közterületek megközelíthetővé válnak.

pályázat és önerő hiány költségvetés, pályázati támogatás

81

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A

B

C

D

A helyzetelem zés A célkitűzés következteté Az Az összhangja intézkedés seiben Intézkedés intézkedéssel egyéb címe, feltárt sorszáma elérni kívánt stratégiai megnevezés esélyegyenl cél dokumentumo e őségi kkal probléma megnevezés e

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés intézkedés sához Az intézkedés eredményei megvalósít eredményess szükséges felelőse nek ásának égét mérő erőforrások fenntartható határideje indikátor(ok) (humán, sága pénzügyi, technikai)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

2

A szegénység Mélyszegény- megelőzése, ségben élőkre hatásának helyi mérséklése foglalkoztatási eszközök alkalmazása, képzésre ösztönzés

családok anyagi lehetőségeine k javítása, Közfoglalkoz tatás lehetőségeine k szélesítése,

Szálka Község Önkormányzatának Költségvetése

Közfoglalkoz Önkormányzat tatás Munkaügyi biztosítása Központ pályázat útján

folyamatos Nyilvántartások, Foglalkoztatottak száma, tájékoztatások

Költségvetésben rendelkezésre álló keret, Pályázati támogatás

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

Mélyszegény ségben élőkre hátrányos Mélyszegény helyzetek ségben élők generációkon keresztüli helyzetének átöröklése javítása

Képzési lehetőségek kihasználása, hátrányos helyzetűek továbbtanulás ának segítése, meglévő munkahelyek megtartása

Szálka Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2010-2014. évekre

képzési szolgáltatások igénybevétele támogatások, továbbképzés ek, átképzések

folyamatos

képzettségi mutatók, foglalkoztatott ak száma, tájékoztatások

Költségvetésben rendelkezésre álló keret, pályázati támogatás

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

Önkormányzat Munkaügyi Központ Családsegítő Központ

82

A hátrányos helyzetűek képesítése, felsőfokú iskolai végzettség megszerzése Pályakezdők elhelyezkedés ének segítése

Szálka Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2010-2014. évre

Felsőoktatásb Önkormányzat a tanulók Munkaügyi támogatása Központ pályázaton keresztül IKSZT-ben térítésmentes internet használat

1

Gyermekek: veszélyeztetett ségi tényezők Gyermekek veszélyeztetet kialakulásának megelőzése, tségének csökkentése, hatásuk enyhítése

Veszélyeztete ttség és hátrányos helyzet mérséklése, megszüntetés e

Szálka Község Önkormányzatának gyermekvédelmi szabályzata

Programok, tanácsadás szervezése, szakember képzés

Önkormányzat, folyamatos Védelembevét Családsegítő és el elkerülése, Gyermekjóléti hátrányos helyzet Központ csökkenése, Tájékoztatás, kapcsolattartás

Humán erőforrás, Központi költségvetés

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

Szálka Község Önkormányzat ának gyermekvédel mi szabályzata

Szülők folyamatos tájékoztatása, Rászoruló gyermekek részére támogatás nyújtása,

Önkormányzat, folyamatos Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Tájékoztatás, kapcsolattartá s, Védelembe vétel elkerülése, Hátrányos helyzet csökkenése Felmérések

Humán erőforrás, Központi költségvetés

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

2

Az átlag alatti életszínvonal Gyermekvéde ú családok lmi rendszer felemelkedés Gyermekvéde nem ének segítése lmi rendszer ismerése, megismerése igénybevételé nek lehetőségei

Szálka Község Önkormányzatának Szociális szabályzata

Lehetőségek Önkormányzat, folyamatos felmérése, Családsegítő és információk Gyermekjóléti közvetítése, Központ, Munkaügyi központ

Tájékoztatás, Közfoglalkoz tatás dokumentum ai, Felmérések

Humán erőforrás, Központi költségvetés, Pályázati támogatás

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

3

Mélyszegénys égben élők munkanélkülie Mélyszegény k munkaerő ségben élők piacon történő munkavállalá elhelyezkedése sa, és képzése

folyamatos

Képzettség, iskolai végzettség javítása, Pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek növekedése, tájékoztatások

Pályázati támogatás Önkormányzat költségvetése

Pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok alapján

II. A gyermekek esélyegyenlősége

III. A nők esélyegyenlősége

1

Nők elhelyezkedés ének elősegítése

Tartós munkanélküli ség arányának csökkentése

Képzési programok megismerteté se, Közmunka programban való részvétel

83

2

Gyermekét egyedül nevelő, vagy nagycsaládos Családsegítés ok esetében a szegénység kockázata magasabb az átlagosnál

IV. Az idősek esélyegyenlősége Idősgondozás Önálló 1

életvezetés megtartása

Családok anyagi lehetőségeinek stabilizálása, Az életszínvonal emelkedése, szegénység csökkentése,

Szálka Község Önkormányzatának Szociális szabályzata

Szociális, gyermekjóléti ellátások, családsegítés, célzott támogatások,

Családsegítő Központ, Önkormányzat

folyamatos

Támogatásban részesülők számának csökkenése, Nyilvántartások, statisztika

Az aktív időskor fenntartását segítő programok szervezése

Szálka Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2010-2014. évre

Szociális, Önkormányzat, közművelődési NNÖ szolgáltatások bővítése

folyamatos

Aktív Költségvetés, részvétel, Humán igénybevétel erőforrás

Szálka Község Pályázati Önkormányzat területek, Önkormányza- lehetőségek közterületek tának kihasználása, akadálymente Gazdasági sítése, Járdák Programja folyamatos 2010-2014. felújítása évre

folyamatos

Közlekedési Költségvetés, Pályázatok lehetőségek Pályázati által elvárt javulása, fenntarthatótámogatás közterületek sági megközelíthet szempontok ősége alapján

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Fogyatékkal Közlekedési Közlekedési 1 élők segítése

feltételek hiányossága

Önkormányzat költségvetése, Humán erőforrás

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

84

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Szálka Község Önkormányzata és az általa fenntartott intézmények feladata, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot megvalósítsa. Ehhez kéri az együttműködő szerveket - Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Munkaügyi Központ, Német Nemzetiségi Önkormányzat, Civil szervezetek, - és a lakosság támogatását, segítségét, aktív közreműködését. Az önkormányzat évente felülvizsgálja és aktualizálja a programban meghatározott feladatokat, melyet fórum keretében egyeztet az érintett szervekkel. Az önkormányzat folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel, az információk realizálásával, az év közben jelentkező pályázatok figyelemmel kisérésével, a lehetőségek ismeretében, igyekszik megteremteni a feltételeket, hogy a programban megfogalmazott feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai:

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz a HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

86

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az

87

-

önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-et, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

88

89