1
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Sajószöged Község Önkormányzata
2013
Készítette a Türr István Képző és Kutató Intézet közreműködésével: Zsarnay Melinda Elfogadva: 43/2013 (VI.27) határozattal Felülvizsgálva:
2
Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 8 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 10 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége ...................... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység .............................. 27 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége ......................................................................................... 36 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége ................................................................................. 41 7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége ............................................................... 45 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása .................................................................................. 47 9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága ........................................................... 48 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 49 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 49 Jövıképünk....................................................................................................................................... 50 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 50 2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................................................................................................................................ - 55 3. Megvalósítás ............................................................................................................................... - 56 A megvalósítás elıkészítése .................................................................................................. - 56 A megvalósítás folyamata....................................................................................................... - 56 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................. - 58 Nyilvánosság ................................................................................................................................ - 58 Érvényesülés, módosítás......................................................................................................... - 59 4. Elfogadás módja és dátuma ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.-60-
3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésévelés erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajószöged Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Sajószöged település földrajzilag Közép-Európában, Magyarország Észak – Keleti Régiójában Borsod – Abaúj – Zemplén megye dél-borsodi vidékén található. A község neve először a XIV. században, 1327-ben merül fel az oklevelekben. Neve személynévből keletkezett, a magyar névadás szabályai szerint. Alapja a szög = szeg, mely személynévnek is használatos volt (cegu). Maga a szó az ék, sarok, kiszögelés jelentésű “szög” névből származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevű falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot, esetünkben a Sajó-Tisza szögében. A község vezetői 1864-ben hasonlóan magyarázzák a község nevét: “a Sajó és Tisza össze folyásánál mint egy a két folyónak szögébe esik, innen vélik (ti. a szögről) venni a nevét.” A község első birtokos családja a Szegedi volt a XIV. században.……………………………………… A reformáció hamar elterjedt a községben, 1580-ban már önálló egyház volt. Református leányegyházai 1581-ben: Tarján, Szederkény, Sajóörös.--------------------------------------------------------------------------Sajószöged település 1599-ben és 1705-ben leégett. A pusztahely betelepítésére sok jövevény, elsősorban szlávok települtek be, akik vallásuk szerint görög katolikusok voltak. A görög katolikus plébánia keletkezésére vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de annyit biztosan lehet tudni, hogy a török időben már állt.………………………………………………….……………………………………………………………………………….. A római katolikus plébániát 1737-ben állították fel melyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. A templom tornyát 1809-ben Klier Vencel miskolci építési tervrajzának megfelelően restaurálták 1888-ban pedig Wind István építési vállalkozó új parókiát épített.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
4
Az 1939-es adatok szerint Sajószöged községnek 1042 lakosa volt (520 férfi, 522 nő), területe 2442 kat.hold (1.406 ha). Földbirtokosai 1945-ig gróf Bethlen Pál, báró Beniczky Andor és Gyülvészi Dadányi Miklós. 1890-92 táján alakult a Hitelszövetkezet melyhez 18 község tartozott.…………………. 1921-ben alakult a Hangyaszövetkezet, melybe 200 családot szerveztek be. 1944. november 11-én kezdték meg a földosztást, 194 család kapott földet. A mezőgazdasági jellegű vidéknek a nagyvállalatok betelepítésével AES Tiszai Hőerőmű, Tiszai Vegyi Kombinát, lassan átrajzolódott a táj arculata. Mint természeti érték azonban nem sérült, a Sajó ártere a kavicsbányászat során képződött kb. 40 ha területű horgásztó, mely a térség horgászparadicsoma. Vendéglőink az Autóscsárda, a Dominó ételbár, a Borostyán étterem és Panzió a községben áthaladó 35-ös főút mentén, finom étellel és itallal várják az erre látogatót. A 12.000 kötetes Könyvtár Internet használattal nyújt lehetőséget egyrészt a szabadidő eltöltéséhez, másrészt a fontos információk megszerzéséhez úgy a helyi lakosok, mint az átutazó vendégek számára. A 2350 lakosú Sajószöged község infrastruktúrája a szennyvízhálózat kivételével kiépült. A Triatlon Világ Kupa révén híressé vált Nemzeti Sportváros Tiszaújváros ipari “kertvárosa”, mely a város széleskörű szolgáltatásaival, kiemelten gyógyturizmusával, mind jobb életfeltételi pozícióba kerül. Nagyon jó lehetősége van a kis-és középvállalkozásoknak, a mezőgazdasági vállalkozásoknak a működésére, melyhez a kiépült vállalkozói park, a környezetvédelmi elvárásoknak mindenben megfelelő agrárfarm nyújt lehetőséget. A község kulturális életének alappillére a Zeneiskola, melynek növendékeiből Ifjúsági Fúvószenekar, Kamarazenekar és Big-Band zenekar alakult. Jelentős kulturális rendezvény az évente megrendezésre kerülő Big-Band fesztivál és a hagyományos falunapi ünnepségek, melyre augusztus hónapban kerül sor, abban a Szabadidő Parkban, mely Sajószöged település üde színfoltja, a Zászlóparkkal együtt, mely egyben településünk logója. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő
Változás
2007
2350
2008
2372
101%
2009
2341
99%
2010
2297
98%
2011
2265
99%
2012
2199
97%
2013
2187
99%
Lakónépesség 3000 2000 1000 0
5
2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők férfiak összesen nő 1014 1165 2179 0-2 évesek 14 18 32 0-14 éves 128 118 246 15-17 éves 18 29 47 18-59 éves 561 730 1291 60-64 éves 79 109 188 65 év 214 161 375 feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
65 év feletti 14%
% nők 47% 44% 52% 38% 43% 42% 57%
férfiak 53% 56% 48% 62% 57% 58% 43%
Állandó népesség - férfiak 15-17 0-14 éves éves 10% 3%
60-64 éves 9% 18-59 éves 64%
Állandó népesség - nők 0-14 éves 65 év feletti 13% 21% 60-64 éves 8% 18-59 éves 56%
15-17 éves 2%
6
3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú 65 év feletti állandó Öregedési index állandó lakosok lakosok száma (fő) (%) száma (fő) 2001 Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2008 307 256 119,9% 2009 327 243 134,6% 2010 327 225 145,3% 2011 338 220 153,6% 2012 353 241 146,5% 2013 375 246 152,4% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Sajószögeden a 65 év felettiek száma folyamatosan nő, ugyanakkor a 0-14 évesek száma fokozatosan csökken. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 108 2009 71 2010 80 2011 69 2012 Nincs adat 2013 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
105 100 89 75 Nincs adat Nincs adat
3 -29 -9 -6 Nincs adat Nincs adat
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 20 0 -20
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
-40
A munkahelyek hiánya miatt az emberek rákényszerülnek a költözésre, hogy munkahelyeikhez közelebb élhessenek.
7
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma 2008 20 24 2009 13 20 2010 9 25 2011 12 26 2012 11 25 2013 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) -4 -7 -16 -14 -14 Nincs adat
természetes szaporodás (fő) 0 -5
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
-10 -15 -20
A nehéz gazdasági helyzet következtében azok sem mernek több gyermeket vállalni, akik szeretnének. Az öregedő népességgel pedig a halálozások száma is egyenesen arányosan nő.
8
Értékeink, küldetésünk Községünkben fontosnak tartjuk, hogy mindenki - korcsoporttól, vallási és anyagi helyzettől függetlenül részt vehessen az Önkormányzat által szervezett programokon, hozzájusson az ismeretei fejlesztéséhez szükséges informatikai eszközökhöz. Éppen ezért, Könyvtárunkban nem csupán az internethez fér hozzá mindenki, de segítséget is kap technikai problémák esetén. Így valósul meg az a kapcsolat, mely még közelebb hozza egymáshoz a fiatal és az idősebb korosztályt.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sajószöged Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Sajószöged Község Önkormányzata, döntéseinél szem előtt tartja a szociálisan rászorulók helyzetét, ennél fogva átvállalja fizetési kötelezettségük egy részét. Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 92.§(1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 147.§(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §(1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2.§ (1). Önkormányzati hozzájárulás a sajószögedi székhely óvodába beíratott óvodások után 79 Ft/nap/fő. (2). Önkormányzati hozzájárulás a Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény sajószögedi tanulói után 140 Ft/nap/fő.
Szociális étkeztetés 0-36.000,-Ft alatti jövedelem esetén 36.001,-Ft - 48.000,-Ft között 48.001,-Ft - 58.000,-Ft között 58.001,-Ft - 70.000,-Ft között 70.001,-Ft - 85.500,-Ft között 85.501,- Ft felett
Kedvezmény: 80% 70% 50% 30% 10% 0%
10
Sajószöged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(II.24.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról 1.§ (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a község költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait és az ellátásokra való jogosultság feltételeit. 2) A szociális ellátást az önkormányzat az állampolgároknak önmagukért és családjukért viselt felelősségét is figyelembe véve biztosítja. Ennek érdekében az eljárás során vizsgálja a kérelmezők magatartását, felelősségét a megélhetési nehézségek kialakulásában, illetve a hozzátartozók tartási képességét.
A talajterhelési díjról szóló 15/2004. (XI.24.) számú rendelete alapján mentesül az a lakossági kibocsájtó, aki a jegyzőhöz benyújtott kérelmében igazolja, hogy háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem tárgyév első két hónapjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%át és az összes díjköteles vízfogyasztása nem több mint 80 m3. Az önkormányzat átvállalja az idősek kötelezettségeinek egy részét azzal, hogy a 70. életévüket betöltött házasok, illetve a 62. életévüket betöltött egyedülállók hulladékszállítási díj mentességet kapnak.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Gazdasági program - Sajószöged Önkormányzat Gazdasági Programja a 2003-2015-ig szóló hosszú távú fejlesztési terven alapszik, annak átdolgozott és aktualizált program változata. A közlekedési hálózat felújításával, kerékpárút kialakításával nem csupán a gyalogosok közlekedése, de a kisgyermekesek, mozgáskorlátozottak, és kerékpárosok helyzete is megkönnyíthető. A KRESZ és egyéb tájékoztató és utcanév táblák pótlása és helyreállítása a biztonságot és a könnyebb tájékozódást teszi lehetővé. Közhasználatú zöldterületek -A Művelődési Ház melletti zöldterület közcélú hasznosítása, az Ady E. út további virágosítása, a Szabadidő Park - játszótér fejlesztésével bárki számára könnyen hozzáférhetővé válik a kikapcsolódás. Szolgáltatástervezési koncepció – 1. Közigazgatás - Cél az EU normáknak megfelelő jogkövető, de e helyi sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő fejlett technikai háttérrel rendelkező közszolgáltatás. 2. Alapfokú oktatás, óvodai ellátás - Törekedni kell az ellátottak számának stabilizálására, ill. növelésére, ehhez ki kell dolgozni a megfelelő módszereket és eszközöket. Kívánatos a hosszú távú időnek a végére mintegy 20 %-os ellátotti létszámnövekedés. A zeneiskola fenntartása nem csak stratégia, miután már szervesen beépül a település kulturális életébe is, hanem hosszú távú működése elemi érdeke kell legyen az önkormányzatnak. 3. Egészségügyi ellátás - Végleges megoldást találni a gyógyszertár működtetésére, a napi 8 órás nyitva tartásra. 4. Hagyományápoló- és őrző rendezvények, a Falunapok megtartása. A nagysikerű Big Band Fesztivált mint turisztikai vonzerőt és mint önkormányzati image építő eszközt kell kezelni és nemzetközi hírűvé fejleszteni.
11
Köznevelés-fejlesztési terv –A 3 –6 éves populációt vizsgálva a település óvodai kapacitása megfelel a következő 5 évben az ellátásra jogosultak számával. A számítás nem vette figyelembe a 7 éves korosztály létszámát, akik jelentős része viszont kikerül az óvodai ellátásból, és az általános iskolai intézményrendszerben jelenik meg. Azt hogy évről-évre hány 7 éves gyermeket tartanak vissza az iskolaérettségi vizsgálatok alapján az óvodákban az adott év óvodai kapacitásainak felülvizsgálatakor indokolt figyelembe venni. A más településről bejárók száma (2fő), és a jelenleg rendelkezésekre álló óvodáskorúak száma alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló óvodai kapacitás elegendő a feladatellátás biztosításához. Az óvodás korú gyerekek száma a településen 2012-13 2013-14 2014-15 2015-16 14 8 14 12* 3 évesek 13 14 8 14 4 évesek 18 13 14 8 5 évesek 22 18 13 14 6 évesek 67 53 53 48 Összesen fı 55 Férıhelyek száma -12 2 2 7 Kapacitás eltérés * becsült adat az előző évek átlagából
2016-17 12* 12 14 8 46 9
Településrendezési terv –Sajószöged Község Önkormányzata a településrendezési feladatát a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési terv elkészíttetésével és elfogadásával látja el.
Településfejlesztési koncepció - Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások (1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv) (2)A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre. (3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen. MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 30. § A település védelem alatt álló építményei: (1) Országos védelem alatt álló építmények Sajószögeden nincsenek. (2) Helyi védelem alá helyezett épületek (A helyi építészeti örökség védelméről szóló 4/2002./I.31./ sz. KT. rendelet): - Görög Katolikus templom Sajószöged, Széchenyi u. 6. - Görög Katolikus templom udvarában lévő Mária szobor Sajószöged, Széchenyi u. 6. - Görög Katolikus templom előtti kültéri terület Sajószöged, Széchenyi u. 6. - Római Katolikus templom, parókia épület Sajószöged,Ady u. 18. - Római Katolikus templom előtti kültéri szobor Sajószöged, Ady u. 18. - Gondozási Központ épülete, Sajószöged, Ady u. 14. - Művelődési Ház és Könyvtár épület, Sajószöged, Ady u. 2. - I. Világháborús Emlékmű, Sajószöged, Ady u.
12
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME (1)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program elkészítéséhez szükséges felmérni a településen élők életkorát, szociális, anyagi és munkaerő-piaci helyzetét. Sajószöged Községben az idősek aránya nő, a munkanélküliek aránya a lakosság 6%-a, a gyermekek száma pedig csökken.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
A munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség, a munkaerő-piaci esélyek szűkülése, az oktatás és képzés hiányossága, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetek, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethető vissza azok helyzete, akik mélyszegénységben élnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Sajószöged Községben nem jellemző a mélyszegénység, illetve nem hozható összefüggésbe a gyermekek száma az anyagi helyzettel. Községünkben roma származású nincs.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A létminimum környékén jellemzően egyedülálló személyek vannak, akik rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Sajószöged Község Lakossága 2365 fő, melyből 1188 nő, 1177 férfi. A munkanélküliek aránya a lakónépesség 6%-a, melyből a férfiak és a nők aránya szinte megegyezik. Ez azt mutatja, hogy Községünk munkaerő-piaci helyzetében nem mutatkoznak nemi hátrányok.
13
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 823 906 1729 64 7,8% 64 7,1% 128 7,4% 2009 796 884 1680 62 7,8% 61 6,9% 123 7,3% 2010 792 876 1668 57 7,2% 48 5,5% 105 6,3% 2011 773 865 1638 50 6,5% 50 5,8% 100 6,1% 2012 658 868 1526 49 7,4% 49 5,6% 98 6,4% Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs 2013 adat adat adat adat adat adat adat adat adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők aránya 10,0% 5,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
összesen
Az álláskereső férfiak és nők száma településünkön csökken.
2015
2016
2017
14
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők Nincs fő 78 123 105 107 száma adat összesen Nincs fő 6 4 5 2 adat 20 éves és fiatalabb Nincs % 7,7% 3,3% 4,8% 1,9% adat Nincs fő 14 15 17 10 adat 21-25 év % 17,9% 12,2% 16,2% 9,3% #ÉRTÉK! Nincs fő 10 13 11 11 adat 26-30 év % 12,8% 10,6% 10,5% 10,3% #ÉRTÉK! Nincs 17 10 12 fő 6 adat 31-35 év % 7,7% 13,8% 9,5% 11,2% #ÉRTÉK! Nincs fő 6 7 8 12 adat 36-40 év % 7,7% 5,7% 7,6% 11,2% #ÉRTÉK! Nincs fő 13 18 12 12 adat 41-45 év % 16,7% 14,6% 11,4% 11,2% #ÉRTÉK! Nincs 18 17 10 fő 11 adat 46-50 év % 14,1% 14,6% 16,2% 9,3% #ÉRTÉK! Nincs 20 16 22 fő 6 adat 51-55 év % 7,7% 16,3% 15,2% 20,6% #ÉRTÉK! Nincs fő 6 10 8 16 adat 56-60 év % 7,7% 8,1% 7,6% 15,0% #ÉRTÉK! Nincs fő 0 1 1 0 adat 61 év felett % 0,0% 0,8% 1,0% 0,0% #ÉRTÉK! Forrás: TeIR,Nemzeti MunkaügyiHivata
2013 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK!
15
Álláskeresők száma (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A nyilvántartott álláskeresők száma 3 év alatt 2 fővel nőtt. A táblázat adatait összevetve megállapítható, hogy az 51-55 évesek száma a legmagasabb az álláskeresők között, azonban az 51-60 éves nyilvántartott álláskeresők fele (11%) rendszeres szociális segélyben részesül (nyugdíj előtt álló egészségkárosodott) akik valójában nem keresnek állást. Így a nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportonként egyenlő részben megoszlik. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % összesen nő férfi összesen 78 26 14 40 123 33 34 67 105 34 30 64 107 33 29 62 Nincs Nincs 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat adat adat Nincs Nincs 2013 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat adat adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008 2009 2010 2011
nő 44 62 57 57
férfi 34 61 48 50
Nő 59,1% 53,2% 59,6% 57,9% Nincs adat Nincs adat
férfi 41,2% 55,7% 62,5% 58,0% Nincs adat Nincs adat
összesen 51,3% 54,5% 61,0% 57,9% Nincs adat Nincs adat
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
A nyilvántartott munkanélküliek felét teszi ki a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma, mind a nőket, mind a férfiakat tekintve.
16
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 174 218 392 7 4,0% 5 2,3% 12 3,1% 2009 160 202 362 7 4,4% 3 1,5% 10 2,8% 2010 148 186 334 9 6,1% 4 2,2% 13 3,9% 2011 150 177 327 3 2,0% 5 2,8% 8 2,4% Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs 2012 adat adat adat adat adat adat adat adat adat Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs 2013 adat adat adat adat adat adat adat adat adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Pályakezdő álláskeresők száma 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
2014
2015
2016
2017
férfiak
A 18-29 éves nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csupán a lakosság 3%-a. A táblázatban jól látszik, hogy a női álláskeresők száma csökken, míg a férfi álláskeresők száma nő. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A lenti táblázatok egyértelműen mutatják, hogy alacsony iskolázottság nem jelent problémát a településen.
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen végzettek száma év összese összese nő férfi nő férfi n n fő fő fő fő fő fő 200 Nincs Nincs Nincs 2689 1812 877 1 adat adat adat 201 Nincs Nincs Nincs 1976 969 1007 1 adat adat adat Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő % fő Nincs Nincs Nincs adat adat adat Nincs Nincs Nincs adat adat adat
nő % Nincs adat Nincs adat
férfi fő Nincs adat Nincs adat
% Nincs adat Nincs adat
17
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál év összesen alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 78 0 0,0% 21 26,9% 57 73,1% 2009 137 0 0,0% 35 25,5% 102 74,5% 2010 105 0 0,0% 28 26,7% 77 73,3% 2011 107 0 0,0% 31 29,0% 76 71,0% 2012 #ÉRTÉK! 0 #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! 2013 #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Nincs adat #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
18
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban év résztvevők összesen résztvevők résztvevők fő
fő
%
fő
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
%
2009 Nincs adat 0 Nincs adat 0 2010 Nincs adat 0 Nincs adat 0 2011 Nincs adat 0 Nincs adat 0 2012 Nincs adat 0 Nincs adat 0 2013 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
fő
Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
% Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
c) közfoglalkoztatás A lenti táblázat adatai arra világítanak rá, mekkora szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának. Összevetve a táblázat első oszlopának adatait a település aktív korú népességének nagyságával, látszik a közfoglalkoztatás szerepe. Összevetve az adatot az állástalanok számával megfigyelhető, hogy részben tudja pótolni a foglalkoztatási forma a hiányzó munkalehetőségeket.
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
23
1%
0
0%
2011
20
1%
0
0%
2012
34
2%
0
0%
2013
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Forrás: adatai
Önkormányzat
Közfoglalkoztatottak száma (fő) 40 30 20 10 0 2010
2011
2012
2013
Közfoglalkoztatottak száma
2014
2015
2016
2017
Közfoglalkoztatott romák száma
19
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának növekedése jelzi a település helyi gazdasági potenciáljának növekvő, tendenciáit. A köztisztviselői, közalkalmazotti létszámok alakulásának vizsgálatával kimutatható, mekkora szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az állami szektornak. Községünkön 51 fő dolgozik Önkormányzati és Állami intézményekben. Ez is azt mutatja, hogy jelentős szerepet tölt be a helyiek munkahelyteremtésében az Állam.
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük, munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A Községünkhöz közeli, mindössze 5 km-re lévő Tiszaújváros településen mindenki számára elérhető a Járási Munkaügyi Központ, ahová ingyenesen bejelentkezve közvetítik ki a környékbeli vállalkozásokhoz a munkakeresőket. Aki pedig tovább képezné magát, azt is megteheti Tiszaújvárosban, a meghirdetett képzéseken. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén „A gyakorlatban előfordulhat, hogy meghatározott speciális foglalkoztatási jellemzők miatt, szükséges a munkavállalók között megkülönböztetést tenni, de ez nem jelentheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Ilyen, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, ha azt a munka jellege vagy természete indokolja. Megengedett továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.” Településünkön nem tapasztaltunk hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás területén sem nemi, sem vallási, sem pedig vagyoni hovatartozással kapcsolatban. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Önkormányzatunk a következő pénzbeli ellátásokkal segíti a rászorultakat: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás. A jogszabályban előírt szociális ellátásokon felül az Önkormányzat a következő támogatásokat nyújtja: Térítési díj kedvezmények, Beiskolázási támogatás, Sajószögedi tanulók tankönyv támogatása. Sajószöged Község Önkormányzata évről-évre gondoskodik az Időskorúak, rokkantak, 0-6 évesek, nagycsaládosok egyszeri, év végi támogatásáról. A Bursa pályázathoz minden évben csatlakozunk és támogatjuk.
20
A szociális étkezésben 73 fő, a házi segítségnyújtásban 9 fő vett részt. A szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony alapján. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülők a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként készséggel együttműködnek. Január elsejétől az Önkormányzat közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresőket, elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeket foglalkoztathatja. Településünkön ez a változás eddig nem jelentett problémát.
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma
segélyben részesülők %
2008
1729
28
1,6%
2009
1680
32
1,9%
2010
1668
33
2,0%
2011
1638
24
1,5%
2012 2013
1526 Nincs adat
14 Nincs adat
0,9% Nincs adat
Segélyezettek száma (fő) 2000 1500 1000 500 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 15-64 évesek
Segélyben részesülők száma
21
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra száma jogosultak év 2008 2009 2010 2011 2012
fő
fő
%
78 123 105 107 108
63 123 93 93 75
80,8% 100,0% 88,6% 86,9% 81% Nincs adat
2013 Nincs adat
Nincs adat
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat adatait összevetve láthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők nagy része jogosultak álláskeresési járadékra.
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %-ában
év
Foglalkoztatást Azoknak a száma, helyettesítő támogatás akik 30 nap (álláskeresési munkaviszonyt nem támogatás) tudtak igazolni és az munkanélküliek FHT jogosultságtól fő elesett %-ában
2008 2009 2010 2011 2012
24 1 0 5 0,2 31 0 0 29 0 0 28 0 0 30 Nincs Nincs Nincs 2013 adat adat adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 25 27,6 26 Nincs adat
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Ellátottak száma (fő) 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Segélyezettek száma
Támogatottak száma
Jogosulatlanok száma
Támogatástól megvontak száma
2017
22
A rendszeres szociális segélyt 2009-ben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás váltotta fel, melyre a munkanélküliek negyede jogosult.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1jétől. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Sajószöged településen 61 fő részesült lakásfenntartási támogatásban, ebből 53 fő részére természetbeni juttatásként szolgáltatóhoz lett utalva a támogatás összege. a) bérlakás-állomány Az Önkormányzatnak nincsenek bér-, szociális lakásállományai. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db
összes lakásállomány
szociális lakásállomány bérlakás állomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008 893 0 0 2009 894 0 0 2010 896 0 0 2011 898 0 0 2012 1025 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincsenek lakáscélra használt, de nem lakáscélú ingatlanok. e) lakhatást segítő támogatások Az Önkormányzat első lakáshoz jutók támogatásában részesíti azokat a sajószögedi lakcímmel rendelkezőket akik még nem rendelkeznek ingatlannal, illetve kérelemre Lakásfenntartási támogatást ad.
f) eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Ugyanakkor ez a probléma nem település, hanem országos szintű.
23
Sajószöged Község Önkormányzatánál a Családsegítő nyújt segítséget a lehetőségekről. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Sajószögeden mindenki számára ugyanúgy elérhetők a közszolgáltatások, közműszolgáltatások, közösségi közlekedés. Üdülőterületen gáz, vezetékes víz, villany, szennyvíz-hálózat kiépített. A külterületi zártkerteken vezetékes víz, villany van. A település 90%-án szilárd burkolatú utak vannak. A faluban több buszmegálló szolgálja, hogy ne kelljen nagy távolságokat megtenni az utazás igénybevételére.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nincsenek szegregátumok!
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Sajószöged Község Önkormányzata az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. Az Orvosi Rendelő a település központjában helyezkedik el, egy épületben a Gyermekjóléti Szolgálattal és Védőnővel. Az Ügyeleti- és fogorvosi ellátást az 5 km-re lévő Tiszaújváros Rendelőintézetében nyújtják a szerződésben foglaltak alapján. A Szociális szolgáltatásokat Sajószöged Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában kérhetik.
A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Sajószöged Község Önkormányzata által nyújtott Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Tiszaújvárossal van szerződés).
24
Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások, mint például az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény Községünkben nincs. Településünkön bárki számára elérhető és ingyenes szűrővizsgálatokat szerveznek. (Mammográfia, rákszűrés, Tüdőszűrő) Mammográfiára azok számára, akik igénylik, a szállítást megszervezi az Önkormányzat.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és Csak felnőttek gyermekek részére részére szervezett év tervezett háziorvosi háziorvosi szolgáltatások szolgálatok száma száma 2008 1 0 2009 1 0 2010 1 0 2011 1 0 2012 1 0 2013 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0 0
Sajószögeden 1 háziorvos látja el a felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatot. Tiszaújváros közelségéből adódóan minden korosztály számára könnyen elérhető az egészségügyi intézmények által biztosított ellátás. (szakorvosi ellátás, gyógy-termálfürdő, fizikoterápiás ellátások stb.) 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év száma 2008 67 2009 70 2010 46 2011 57 2012 48 2013 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar
25
Közgyógyellátotttak száma (fő) 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Községünkben a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma folyamatosan csökken.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008
10
2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar
16 11 12 20 Nincs adat
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Településünkön az ápolási díjban részesítettek száma nő.
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz, prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés Mindenki számára hozzáférhetők a különböző egészségügyi szolgáltatások, szakellátások, melyeket az Önkormányzat plakátokon, a helyi újságban, és honlapján hirdet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
26
Településünk Önkormányzata mindennemű tájékoztatást megad az érdeklődőknek. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjait az Önkormányzat a jogszabálynak megfelelő módon tartja szem előtt. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat megadja a megfelelő tájékoztatást mindazoknak, akik igénybe kívánják venni a különböző szociális szolgáltatásokat. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem tapasztaltunk hátrányos megkülönböztetést a szolgáltatások nyújtásakor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Mindazok számára, akik jogosultak, az Önkormányzat megadja a szükséges támogatást. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Sajószögeden a pezsgő közösségi élet jellemző. Megtalálható nálunk többek közt a Sajószögedi Testedző Kör Labdarúgó Szakosztálya - mely az óvodásoknak és iskolások részére is tart edzéseket-, az Erdei Iskola, a Népdalkör, Borostyán Nyugdíjas Klub, Mikro- és Ifjúsági zenekar (Gyerekzenakar), BabaMama Klub b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Községünkön nem jellemzőek az etnikai konfliktusok. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A 670 éves Sajószögedért Alapítvány az adó 1%-ból befolyt összegekkel támogatja a helyi rendezvényeket (pl. Falunap, Erdei Iskola)
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünk nem rendelkezik nemzetiségi önkormányzattal.
A mélyszegénységben élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Munkahelyek hiánya
Munkahely teremtő cégek településre vonzása.
27
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96.§ (6) bekezdése értelmében minden év május 31-ig átfogó értékelést kell készítenie az Önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal. 0-18 éves korosztály adatai: 0-2 évesek száma: 32 3-5 évesek száma: 51 6-13 évesek száma: 116 14-17 évesek száma: 89 Összesen: 288 fő Hátrányos helyzetű gyermekek száma a településen: átlag 52 fő (23 családból) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a településen: 13 fő Települési szinten az Önkormányzat különböző programokat támogat, melyek a gyermek- és fiatalkorúak hasznos szabadidő-eltöltését, mentális és testi jólétét segítik elő. a) Az Önkormányzat támogatásával működik négy éve a Baba-mama Klub, a foglalkozásokon a kisgyermekes szülők és babáik vehetnek részt. Hetente színvonalas programok, játékos foglalkoások vannak, amik az anyák és kicsinyeik kapcsolatának fejlődését és gyermekeik fejlődését segítik elő. A heti foglalkozásokon az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek gondozása, velük való szakszerű foglalkozás, az óvodai tornaszobában pedig az egészséges életmódra nevelés játékos formában történik. A Szabadidő parkban korszerű játszótér áll a kicsik rendelkezésére. b) A Napközi Otthonos Óvodában 59 fő óvodás korú gyermek igen színvonalas óvodapedagógiai nevelésben részesül. Minden korcsoport részére biztosított az ovifoci, melyen a gyerekek több mint fele részt vesz. A gyermekek közül 16 fő ismerkedik az angol nyelvel, 19 fő vesz részt táncoktatásban, a rászoruló gyermekek részére pedig biztosított a logopédia, illetve a fejlesztő foglalkozás. c) Az általános iskolában 152 fő tanul. Az 1-5. évfolyamon kötelező a mindennapos testnevelés. A községi sportpályát évtizedek óta a mozogni vágyó tanulók igénybe vehetik. Folyamatos az aktív és sportszerető tehetségek gondozása. Heti két órában tömegsport foglalkozások vannak, melyek területi, megyei és országos versenyekre való felkészítést szolgálják. d) Az iskolában 61 gyermek tanul zenét. A zeneoktatás keretében többféle hangszeren játszhatnak a gyerekek. Az Iskolai Mikro- és Ifjúsági Zenekar fellépései nagy örömet jelentenek a tanulóknak és a község lakosságának. e) A fent leírtakon kívül az iskolában az igényeknek megfelelően kórus, mazsorett, sportkör, illetve alsós sport szakkör működik.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Sajószöged Községben a kiskorúak száma a lakosság 13,5 %-át teszi ki. Nagycsaládosok év végi támogatása keretében 17 gyermek részesült 3000 Ft értékű élelmiszer csomag támogatásban. Célunk a családok érdekeinek figyelembevételével a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése, a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Sajószögeden az életkörülmények átlagosak. A kiskorúak között kevés a védelembe vételek és veszélyeztetettek száma.
28
Megállapítható, hogy az Önkormányzat és a Gyermekjóléti Szolgálat 2012. évben gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatait megfelelő szinten látta el, jól és hatékonyan működik, a jelzőrendszerben résztvevők kölcsönösen segítik egymás munkáját. Folyamatos a konzultáció és a információáramlás, így jó eséllyel akadályozható meg a gyermekek veszélyeztetettségének kialakulása. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett Megszűntetett esetek veszélyeztetett kiskorú év 18 év alattiak száma a 18 év alatti gyermekek száma száma védelembe vettek közül 2008
0
2009 0 2010 3 2011 2 2012 5 2013 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar
0
15
0 0 2 5 Nincs adat
11 10 21 21 Nincs adat
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 védelembe vett
megszüntetett eset
veszélyeztetett kiskorú
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: nem volt - egyéb pénzbeni vagy természetbeni juttatások: 1) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (átlag 52 fő) 2) éves szinten 2 alkalommal minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek részére pénzbeli támogatás: 2012 év július hónapban 53 főnek 5800 Ft/fő, 2012. év november hónapban 51 főnek 5800 ft/fő. 3) óvodáztatási támogatásban 2 fő részesült 10-10.000 Ft összegben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülők legtöbbször nem a megemelkedett jövedelem miatt esnek el a jogosultságtól, hanem azért, mert az alapvető papírjaik is elvesznek, hiányoznak, vagy egy válási szakaszban – vagy egyéb más okból – nem, vagy nehezen tudnak jövedelemigazolást szerezni házastársuktól, illetve az elmaradt gyermektartás ellenére nem indítanak hatósági eljárást, ami pedig lehetővé tenné a jövedelem igazolását. Mindezen okok éppen a legszegényebb, legrászorulóbb családokat érintik. A helyzetelemzés során a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pontos regisztrációjáról alkotott helyzetkép igen fontos a különböző támogatások hozzáférésének vizsgálata miatt és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen alapuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása miatt is. A HEP során a cél, hogy az intézményi és önkormányzati adatszolgáltatás és adatnyilvántartás működő kontrollja és kidolgozott protokollja biztosítva legyen.
29
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres száma Ebből Rendszeres tartósan gyermekvédelmi beteg év kedvezményben fogyatékos részesítettek gyermekek száma száma 2008 54 2 2009 53 3 2010 62 2 2011 58 2 2012 52 2 2013 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 0 0 0 0 0 Nincs adat
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 0 0 0 0 0 Nincs adat
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 0 0 0 0 0 Nincs adat
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az önkormányzat az étkeztetéshez az intézményi térítési díjak megállapításáról szóló, 2012.02.01-jén hatályba lépett helyi rendelet alapján a sajószögedi Napközi Otthos Óvodába járó gyermekek részére napi 79 Ft/fő/nap támogatást, az iskola sajószögedi tanulói után 140 Ft/fő/nap támogatást biztosított. A sajószögedi általános iskolába járó sajószögedi tanulók (40) fő tankönyvköltségének 80%-át Sajószöged Község Önkormányzat a költségvetés terhére átvállalta, ennek összege 314.376 Ft volt. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 2011/2012 tanévben 17 fő részesült étkezési támogatásban - 9 fő iskolás gyermek 50%-os térítési díjkedvezményben részesült, - 8 fő óvodás gyermek 50%-os étkezési térítési díjkedvezményben részesült. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma száma iskola étkezésre jogosultak óvoda 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam 0 1 2008 12 0 4 2009 9 0 12 9 2010 0 3 2011 7 0 8 2012 9 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 0 0 0 0 0
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
4 4 5 3 2
15 21 20 0 0
Az önkormányzat az étkeztetéshez az intézményi térítési díjak megállapításáról szóló, 2012.02.01-jén hatályba lépett helyi rendelet alapján a sajószögedi Napközi Otthos Óvodába járó gyermekek részére napi 79 Ft/fő/nap támogatást, az iskola sajószögedi tanulói után 140 Ft/fő/nap támogatást biztosított. A sajószögedi általános iskolába járó sajószögedi tanulók (40) fő tankönyvköltségének 80%-át Sajószöged Község Önkormányzat a költségvetés terhére átvállalta, ennek összege 314.376 Ft volt.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
30
Sajószögeden nincs nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincsenek elkülönített telepek!
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, halmozottan hátrányos illetve fogyatékossággal élő gyermekek is hozzáférnek ugyanazokhoz a szolgáltatásokhoz, mint kortársaik. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Településünkön 1 védőnő látja el a 0-6 éveseket. Betöltetlen álláshely nincs, védőnőnk más települést nem lát el. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek Egy védőnőre száma gyermekek száma
2008 1
137
2009 1 2010 1
135 130
2011 1
124
2012 1 2013 1
125 125
jutó
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Védőnői álláshelyek (db) 1,5 1 0,5 0
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 200 100 0
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
2008 2009 2010 2011 2012
Betöltetlen háziorvosi száma 0 0 0 0 0
felnőtt Gyermekorvos által Háziorvos által ellátott praxis/ok ellátott gyerekek személyek száma száma 14494 0 16615 0 16980 0 19032 0 Nincs adat 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
31
Sajószögeden 1 háziorvos látja el a felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatot. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Tiszaújváros közelségéből adódóan minden korosztály számára könnyen elérhető az egészségügyi intézmények által biztosított szakellátás. (Korai fejlesztés, rehabilitáció stb.)
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett Működő összes bölcsődék bölcsődébe beírt gyerekek száma év bölcsődei (munkanélküli szülő, száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, férőhelyek száma nappali szülő)
tagozaton
tanuló
2008 0
0
0
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Településünkön Bölcsőde nincs.
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben családi napköziben a év engedélyezett férőhelyek térítésmentes férőhelyek száma száma 2008 0
0
2009 0 2010 0
0 0
2011 0 2012 0 2013 0
0 0 0
Településünkön családi napközi nem található.
32
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2 4 50 2 6:30-16:30 4-5 hét (július 1augusztus 2) Fő Hiányzó létszám 5 0 5 0
0 0 Gyógypedagógusok létszáma 2 0 Dajka/gondozónő 0 0 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés d) gyermekjóléti alapellátás A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját 1 családgondozó végzi közalkalmazotti jogviszonyban, napi 4 órában. A másik 4 órában családsegítés alapszolgáltatást nyújt. A személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. 2012ben 19 család 21 gyermeke részesült gyermekjóléti alapellátásban. e) gyermekvédelem Az alapellátásba kerülő gyermekek főleg a család gyermeknevelése következtében kerültek. Ennek következménye a gyermek magatartászavara, teljesítményzavara. Megnevezés gyermeknevelési probléma Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartás, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy család életvitele Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő probléma Összesen
f)
Kezelt problémák száma 16 7 18 12 4 10 67
krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Az Önkormányzat Családsegítő Szolgálata készséggel segít, és megadja a szükséges tájékoztatásokat annak, aki igényli. Sajószögeden nincsen Családok Átmeneti Otthona, és Gyermekek Átmeneti Otthona sem, azonban a 30 km-re lévő Miskolcon több is található. Gyermekváros Gyermekjóléti Szolgálata és Családok Átmeneti Otthona - Miskolc, Egyetem út 1. Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház és Családok Átmeneti Otthona - 3521 Miskolc, Maros út 2. Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona - 3532 Miskolc, Károly út 12.
33
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Településünkön nem tapasztaltunk hátrányos megkülönböztetést.
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az Önkormányzat minden jogosult részére azonos feltételeket állít.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A Sajószögedi Általános Iskolában korrepetálás, egyéni felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás (csoportbontások, többféle szakkör, versenyekre való felkészítés) segíti a tanulókat. Sajószögeden 41 kiemelt figyelmet igénylő gyermek tanul, akik a fejlesztő pedagógus szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztésben részesülnek. Ebből 4 SNI-s tanuló van. (érzékszervi fogyatékos, nagyothalló, figyelemzavar, kevert specifikus fejlődési zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek iskolai ellátása Az iskolában a tanulók közötti fejlettségbeli különbségek egy-egy évfolyamon belül elérik a plusz, mínusz 13 évet. Ezek az eltérések a természetes érésbeli fáziseltolódottságokból, az adottságbeli különbségekből és a szocio-kulturális közeg eltéréseiből adódnak. Az osztályfőnök és a csoportban tanító nevelők figyelnek a különböző okból lemaradókra, és a magatartási zavarral küszködőkre. Javaslatot tesznek a probléma megoldására. Tevékenységi formák: - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és szakintézményekkel, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése és erőteljes motivációs munka, - felmérés, diagnosztizálás, - egyéni fejlesztés, felzárkóztatás - oktatás - cigány kisebbségi oktatás - napközi otthonos ellátás, fejlesztés, - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, - családtámogatások, tanácsadások, - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
a
Az intézmény ellátja az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű (enyhe fokban hallássérült, gyengén látó, beszédfogyatékos, testi fogyatékos a megismerés és viselkedés fejlődésének súlyos és tartós rendellenessége miatt gondozásba vett) tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatokat, és lehetőség szerint szervezi, biztosítja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátását.
34
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év
3-6 éves óvodai korú gyermekcsoportok gyermekek száma száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai óvodába beírt óvodai feladatgyermekek gyógypedagógiai ellátási száma csoportok száma helyek száma
2008 106
2
50
1
53
0
2009 99 2010 92
2 2
50 50
1 1
52 57
0 0
2011 83
2
55
1
56
0
2012 82 2013 83
2 2
55 55
1 1
59 59
0 0
Forrás: TeIR, KSH Önkormányzati adatgyűjtés
Tstar,
Településünkről sokan a közeli Tiszaújvárosba hordják a gyerekeket óvodába, iskolába, így a helyi Óvoda be tudja fogadni mindazokat, akik helyben kívánnak gyermekeik neveltetéséről gondoskodni.
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1- Általános iskola 5- általános 4 évfolyamon 8 évfolyamon iskolások tanulók száma tanulók száma száma
napközis tanulók száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011 75
79
154
57
37,0%
2011/2012 73
78
151
54
35,8%
2012/2013 72
77
149
53
35,6%
2013/2014 Nincs adat
Nincs adat
#ÉRTÉK!
Nincs adat
#ÉRTÉK!
tanév
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskolai tanulók (fő) 200 150 100 50 0
általános iskolai tanulók száma
napközisek szááma
Sajószögedre nem csak az itt lakó gyerekek járnak iskolába, hanem a környező településekről is. A Kölcsey Ferenc Általános és Zeneiskolába járók száma enyhén csökkent.
35
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma
általános általános iskolai osztályok száma a iskolai feladatgyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma
1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
tanév
2010/2011 4
4
8
0
0
0
1
2011/2012 4
4
8
0
0
0
1
2012/2013 4
4
8
0
0
0
1
2013/2014 4
4
8
0
0
0
1
Forrás: Tstar
TeIR,
KSH
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő
%
2010/2011
18
94,7
2011/2012
16
84,2
2012/2013
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 2013/2014
8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 100 80 60 40 20 0
36
A nappali rendszerű oktatásban eredményesen végzők száma enyhén csökkenő tendenciát mutat. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Hátrányos megkülönböztetés és szegregáció Intézményeinknél nincs.
d) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) programban 58 fő vesz részt 2003-óta. A program segít a szociális hátrányok csökkentésében. (tanszer-, iskolaszer-, sportruházat vásárlásra, versenyekre való eljuttatásra, táboroztatásra, kulturális programokon való részvételre, egyéni felzárkóztatásra lehet felhasználni)
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A fiatalok nincsenek ösztönözve, hogy hasznosan töltsék a szabadidejüket Kevés a megelőzéssel kapcsolatos felvilágosítás nincs saját helyisége a Baba-Mama Klubnak Pszichológus hiánya
Nyári programok szervezése drogprevenció, és egyéb felvilágosítások szervezése saját helység kialakítása 1 fő Pszichológus alkalmazása
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége · Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. · a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, · a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, · a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
37
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Településünkön a munkanélküliek száma nő. Azonban rá kell világítani a tényre, hogy ez a növekvő szám nem csupán a nőket érinti, ugyanolyan arányban nő az állástalanság a férfi lakosságnál is. Településünk valós fogalom a nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
férfiak
nők
férfiak
nők
837 789 790 776 Nincs adat Nincs adat
745 705 702 687 Nincs adat Nincs adat
34 61 48 50 Nincs adat Nincs adat
44 62 57 57 Nincs adat Nincs adat
év nők
2008 871 789 2009 850 767 2010 838 759 2011 826 744 2012 Nincs adat Nincs adat 2013 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 1000 500 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak munkavállalási korúak száma
munkanélküliek
38
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 1000 500 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak
munkanélküliek
munkavállalási korúak száma
A nők és a férfiak foglalkoztatási helyzetében nem mutatkoznak nagy eltérések. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen és vonzáskörzetében induló, illetve elérhető foglalkoztatást segítő és képzési programokon , a nők is nagy számban vesznek részt. A programokon résztvevők nemek közötti aránya megegyezik a településen élő munkanélküliek nemek szerinti megoszlásával. A résztvevők között a nők és a férfiak száma közel azonos, így a jövőben is érdemes folytatni a jelenlegi programokat. b) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Sajószöged Községben kevés az olyan vállalkozás, ahol több ember foglalkoztatására van lehetőség. Tiszaújváros azonban több nagyvállalatnál kínál álláslehetőséget a 8 általánost végzetteknek és diplomásoknak is egyaránt.
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nem tapasztalható a foglalkoztatás területén nemi jellegű hátrányos megkülönböztetés. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Sajószöged településen bölcsőde nincs, az óvoda férőhelyek tekintetében viszont fedezi a szükséges létszámot. Az Önkormányzati dolgozók péntekenként 2,5 órával hamarabb hazamehetnek a családjukhoz, ami mindenképpen családbarát megoldás.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A védőnői szolgálathoz bárki hozzáférhet, szaktanácsot kérhet családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén egyaránt.
39
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
0-3 év közötti átlagos gyermekszám gyermekek száma védőnőnként
védőnők száma
2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 Forrás: TeIR adatgyűjtés
70 64 54 50 49 50 és
70 64 54 50 49 50
helyi
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. Az Önkormányzatnak nincs tudomása nőket érő erőszakról, családon belüli erőszakról, megelőzésre azonban abban az esetben is szükséges hangsúlyt helyezni a tájékoztatásra, ha a nők elleni erőszakra vonatkozóan nem jelenik meg panasz.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az Önkormányzat Családsegítő Szolgálata készséggel segít, és megadja a szükséges tájékoztatásokat annak, aki igényli. Sajószögeden nincsen Családok Átmeneti Otthona, és Gyermekek Átmeneti Otthona sem, azonban a 30 km-re lévő Miskolcon több is található. Gyermekváros Gyermekjóléti Szolgálata és Családok Átmeneti Otthona - Miskolc, Egyetem út 1. Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház és Családok Átmeneti Otthona - 3521 Miskolc, Maros út 2. Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona - 3532 Miskolc, Károly út 12.
40
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Alaptörvény fent hivatkozott, XV. cikkére visszavezetve vizsgálható, hogy a helyi közéletben a nők és férfiak azonos jogai a politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében érvényesülnek. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. A Képviselő-testület 7 főből áll, melyből 2 fő nő. A településen található Önkormányzati, Állami intézményekben túlnyomó részt nők dolgoznak. (51 főből 46 nő) 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Sajószöged Községben is problémát jelent a munkanélküliség, főként, ha gyermekét egyedül nevelő szülőként kell a nőnek helytállnia. Sok esetben jelent problémát, hogy válás után nehezen, vagy egyáltalán nem tudják behajtani a gyerektartást a volt férjtől (apától), akár a munkahely hiánya, akár a felelőtlen hozzáállás miatt. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Munkahelyek hiánya Gyerektartás kifizetetlensége Szűrővizsgálatokra kevesen járnak Nem mindenki tudja, hová problémájával
fordulhat
Új munkahelyek teremtése Az egyedülálló anyák támogatása különböző juttatásokkal. Ingyenes busz biztosítása, nagyobb nyilvánosság a Tájékoztató előadások szervezése
41
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. Sajószöged Község időskorú népessége az Országos átlag jövedelmi helyzettel rendelkezik. Településünkön 679 nyugdíjas van, mely a népesség 29 %-a.
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 280 399 679 2009 282 394 676 2010 309 390 699 2011 316 394 710 2012 Nincs adat Nincs adat #ÉRTÉK! 2013 Nincs adat Nincs adat #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar
42
Nyugdjasok száma (fő) 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2008 óta a nyugdíjasok száma 5%-al nőtt. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban részesülő 64 év feletti lakosság száma időskorúak száma év fő fő % 2008 307 0 0% 2009 327 0 0% 2010 327 0 0% 2011 338 0 0% 2012 Nincs adat Nincs adat #ÉRTÉK! 2013 Nincs adat Nincs adat #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar
64 évnél idősebbek (fő) 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nappali ellátásban részesült
Településünkön nincs nappali ellátás.
43
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013
0 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünkön az Önkormányzat jelenleg nem részesíti időskorúak járadékában a településen élőket. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek nagy része a nyugdíjából él. A nyugdíjasok foglalkoztatására nincs lehetőség, azonban őstermelői tevékenységből kiegészíthetik nyugdíjukat. Sajószögeden jelenleg 75 őstermelő van, akiknek a 65 %-a 55 év feletti.
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Településünk Közintézményeiben 4 fő nyugdíj mellett dolgozik. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Településünkön 47 fő 55 éven felüli munkanélküli van, ebből 24 fő leszázalékolt regisztrált munkanélküli, aki nem keres állást. Ezen adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az idősebb korosztályban nem magasabb a munkanélküliek száma, mint más korcsoportoknál. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
44
A helyi újságban, televízióban, Sajószöged honlapján, plakátokon, Hivatalban illetve a Közintézményekben minden fontos információhoz hozzájuthatnak a településen élők, továbbá a Közintézmények dolgozói is készséggel segítenek azoknak, akik ezt igénylik. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősebb korosztálynak is lehetősége van egészségügyi szakellátást igénybe venni, és rendszeres szűrővizsgálatokon részt venni. A szociális szolgáltatásokat ismerik és igénybe tudják venni azokat.
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az idősebb korosztály számára is elérhetők a közművelődési, kulturális szolgáltatások. Sajószögeden kifejezetten nyugdíjasoknak hozták létre a Népdalkört, mely bármelyik nyugdíjas számára könnyen hozzáférhető, ingyenes elfoglaltság. Az idősek is részt vesznek a különböző kulturális eseményeken, programokon. (pl: Falunap, Gyermek Nap Focimeccs) c) idősek informatikai jártassága A Művelődési Házban működő informatikai terem bárki számára nyitva áll, aki kicsit is érdeklődik az informatika illetve internet iránt. Az ott dolgozók készséggel segítenek a tanulásban.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Sajószögeden 2 Nyugdíjas Klub, a Népdalkör, az Informatikai képzés, és a Kézműves foglalkozás várja a csatlakozni vágyó időseket. A Népdalkörben az idősek is lehetőséget kapnak fellépni a rendezvényeken. Októberben megrendezésre kerül az Idősek hete, ahol különböző előadásokkal, főzéssel, énekléssel, és a rendőrség által tartott felvilágosítással teszik érdekessé a rendezvényt.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Nem mindenki akar csatlakozni a különböző Klubokba, de szinte mindenki részt vesz a programokon. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Eltávolodik a fiatalabb és az idősebb generáció.
Informatikai képzés szélesebb körre kiterjesztése Idősek hetén a programok kiszélesítése
Elmagányosodás
való
45
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális év személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 2008 35
37
2009 2010 2011 2012 2013
33 33 27 28 Nincs adat
30 29 23 25 Nincs adat
40
szociális ellátásban részesülők száma (fő)
30 20 10 0 2008
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 megváltozott munkaképességű egészségkárosodott
2017
46
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben
2008 0
0
0
2009 0 2010 0
0 0
0 0
2011 0
0
0
2012 0 2013 0
0 0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével Településünkön nincs nappali ellátás. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Településünkön a munkavállalási korú értelmi fogyatékos személyek nem rehabilitálhatók a szakigazgatóság véleménye szerint. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Községünkben nincs önálló életvitelt támogató helyi intézmény és szolgáltatás, az óvodás és iskolás korú gyermekek az 5 km-re lévő Tiszaújvárosban részesülnek az egészségi állapotuknak megfelelő nevelésben. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Sajószöged Önkormányzata anyagi segítséggel járul hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez, minden év végén egyszeri támogatással. Fogyatékos személyek számára a következő szociális alapszolgáltatásokra van lehetőség Községünkben: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, azonban ezeket az ellátásokat nem veszik igénybe, mert inkább a hozzátartozó marad otthon Ápolási díjon.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Sajószöged Község nagy része akadálymentesített, elérhetőek a közszolgáltatások és információk, és a különböző rendezvények helyszínei. Azonban a teljes mértékű akadálymentesítés eléréséhez még fölül kell vizsgálni a járdák állapotát, és kerekesszékkel való közlekedhetőségét.
47
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Településünkön a Polgármesteri Hivatal és a Művelődési Ház részben akadály mentesítve van, azonban az Óvoda és Iskola épülete nincs. Ezt a közeljövőben szükséges megoldani.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az Óvoda és Iskola épülete nincs akadály- Akadálymentesíteni kell mentesítve Közterületek nem mindenhol közlekedhetők Közterületek felülvizsgálata és biztonságossá tétele biztonságosan kerekesszékkel
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek társadalmi felelősségvállalása a)
a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése
Sajószögeden a következő szervezetek működnek: Sajószöged Községi Testedző Kör szervezésében valósulnak meg a helyi sportesemények 4 önkéntes részvételével. Alternatív Szakágak Tárháza Közhasznú Egyesület részt vesz a rendezvények szervezésében. Polgárőr Egyesület a település közbiztonságáért felelős Biztos Támasz Alapítvány, a szociális ellátásban nyújtanak segítséget, 670 éves Sajószöged Községért Alapítvány támogatja a civil szervezeteket. A Dél-Borsodi Jegyzők Egyesületének célja a jegyzők szakmai együttműködésének előmozdításával, egységes jogalkalmazási gyakorlattal „szolgálható közigazgatás” kialakítása. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség Az Önkormányzat támogatja a civil és egyházi szervezeteket.
c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Megszűntek a társulások településünkön.
48
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett civil szervezetek, egyéb partnerek bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program az Óvoda, Iskola, Védőnő, Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítés alapszolgáltatás és az Önkormányzati dolgozók bevonásával kívánja megvalósítani terveit. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában elhelyezett „üzenő doboz” segíti az anoním hozzászólások célba érkezését, továbbá az Önkormányzat Intézményeiben is készséggel állnak rendelkezésre az ott dolgozók. A helyi újságban felhívjuk az emberek figyelmét az észrevételek hasznosságára.
49
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Romák és/vagy mélyszegénységben élők
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel A munkahelyteremtés érdekében vállalkozásokat kell a településre vonzani
Munkahelyek hiánya
Gyermekek
Prevenciós előadások és nyári programok Előadások és programok szervezése, Babahiánya, mama Klub helyiség kialakítása
Idősek
Elmagányosodás
Nők
Szűrővizsgálatokon és tájékoztató Busz biztosítása előadásokon való részvétel ösztönzése
Fogyatékkal élők
Akadálymentesítés
Időseknek szervezett programok kibővítése
Akadálymentesítés megvalósítása
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Munkahelyteremtés
Az Önkormányzat részéről Molnár Sándorné főtanácsos segíti a tájékozódást a különböző támogatások igénybevételéhez.
Gyermekek testi, fejlődésének segítése
lelki,
szellemi A különböző programok szervezését Wirtz Katalin, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa végzi.
Idősek
Mit tehetünk az elmagányosodás ellen?
Nők
A nők támogatása
Fogyatékkal élők
Az intézmények A fogyatékkal élőket is megilleti mindaz, akadálymentesítéséért mint az egészségeseket. Polgármestere felel.
és
járdák Sajószöged
50
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák is ugyanolyan számban kapnak munkalehetőséget, mint a nem romák. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők mielőbbi segítséget kapjanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, hogy ne érezzék magukat egyedül. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, hogy atrocitás esetén azonnal tudják, kihez forduljanak. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élő közlekedési lehetőségeinek javítására, illetve az információk mielőbbi célba érésére. Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Munkahelyteremtés
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Sokszor éppen a legrászorultabbak nem jutnak munkához, segélyekből élnek. A legfontosabb, hogy olyan vállalkozásokat vonzzunk a településre, amelyek több embert is foglalkoztatni tudnak. Ennek viszont folyamatosnak kell lennie.
A Vállalkozói Park remek telephelyet biztosít az ide érkező vállalkozások számára. dr. Gulyás Mihály polgármester
Partnerek Határidő(k) pontokba Folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Év végi beszámoló. (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
pályázat
51
Gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődésének segítése
Intézkedés címe
A magatartásbeli, figyelemzavaros problémák többnyire az otthoni légkörből alakulnak ki. Az óvodában és iskolában egy pszichológus alkalmazása lényegesen javítaná a növendékek és nevelők közti Célok Általános megfogalmazás és kapcsolaton, továbbá az otthonról hozott problémákra is sokkal rövid-, közép- és hosszútávú hamarabb fény derülhetne (gyermek elleni erőszak, lelki terror, időegységekre bontásban szexuális zaklatás stb.) A szabadidő hasznos eltöltésére ösztönző programok. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Tevékenységek (a beavatkozás pontokba szedve Résztvevők és felelős
tartalma)
Egy nevelő továbbképzése vagy pszichológus alkalmazása. Nyári programok szervezése (gyöngyfűzés, sakk) Önkormányzat
Partnerek
Óvoda, Iskola
Határidő(k) pontokba szedve
2023
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Év végi beszámoló (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
pályázat
52 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Mit tehetünk az elmagányosodás ellen? Egyedül hagyva érzik magukat az idősek.
Az elmagányosodás érzésének megszüntetése. Idősek Hetén a programok kibővítése, informatikai képzéseken való részvétel ösztönzése. Művelődési Ház, Önkormányzat. Felelős: Ládi Balázsné Művelődési Ház vezető
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
Folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Év végi beszámoló (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nem érdeklődnek elegen. Még több információra van szükség az informatika hasznosságáról.
Szükséges erőforrások
pályázat
53 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A nők támogatása Munkahely hiánya, Nők tájékozatlansága Vállalkozások vonzásával új munkahelyek teremtése. A nők megfelelő szinten való tájékoztatása esélyegyenlőségi szempontból. Tájékoztató jellegű előadások szervezése. Az intézkedésért felelős: Wirtz Katalin családsegítő
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
Folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Év végi beszámoló (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nem érdeklődnek elegen. Még több információt kell nyújtani.
Szükséges erőforrások
pályázat
54 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A fogyatékkal élőket egészségeseket.
mindaz,
mint
az
Az összes közintézmény akadálymentesítése, járdák felújítása, közterületek fejlesztése. Járdák állapotának felmérése, akadálymentesítésre szoruló közintézmények számbavétele, és felújítása. Az intézkedésért felelős Sajószöged Polgármestere.
2023
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Év végi beszámoló (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
megilleti
Közterületek akadálymentesítésének hiánya.
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
is
pályázat
- 55 -
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézked és sorszám a
B
Az intézkedés megnevezése
C
D
E
F
A helyzetelemzés A célkitűzés összhangja címe, következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni kívánt egyéb stratégiai Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi probléma cél dokumentumokkal megnevezése
G
H
I
J
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának eredményességét mérő szükséges erőforrások felelőse fenntarthatósága határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Munkahelyterem-tés
Munkahelyek hiánya
Munkanélküliek csökkenése
számának
A Vállalkozói Park bővítése. Gazdasági Program
dr. Gulyás Mihály polgármester 2023
Év végi beszámoló.
pénzügyi
folyamatos
Év végi beszámoló.
pénzügyi, humán
folyamatos
Év végi beszámoló.
pénzügyi
folyamatos
Év végi beszámoló.
pénzügyi
folyamatos
Év végi beszámoló.
pénzügyi
folyamatos
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
Gyermekek szellemi segítése
testi, lelki, Prevenciós előadások és Tanulászavar csökkentése, a fejlődésének nyári programok hiánya gyerekeknek hasznos szabadidős elfoglaltság kialakítása.
Közoktatási feladatellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2008-2013
Pszichológus alkalmazása az óvodában és iskolában. Nyári programok, prevenciók szervezése.
Wirtz Katalin családsegítő és Vaszilkó Tiborné 2023 Iskolaigazgató folyamatos
illetve
III. A nők esélyegyenlősége 1
A nők támogatása
Szűrővizsgálatokon és Hátrányos tájékoztató előadásokon megkülönböztetés Családsegítő való részvétel ösztönzése bántalmazás esetén tudják, Szolgálat kihez kell fordulni, és beszámolója kérjenek is segítséget.
A legszélesebb körben való Wirtz Katalin tájékoztatás családsegítő Folyamatos
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Mit tehetünk az Elmagányosodás érzése elmagányosodás ellen?
Az magány megszüntetése
érzésének
Informatikai képzésen részvétel ösztönzése -
való
Balázsné Idősek Hetén a programok Ládi Folyamatos Művelődési Ház kibővítése vezető és könyvtáros
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
A fogyatékkal élőket is Akadálymentesítés megilleti mindaz, mint az egészségeseket.
Az összes közintézmény és Gazdasági Program járda akadálymentesítése
Járdák állapotának dr. Gulyás Mihály felülvizsgálata, óvoda, iskola polgármester akadálymentesítése. 2023
eredményeinek
- 56 -
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplővállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
- 57 -
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partne rek képviselője
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
- 58 -
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hirdetünk meg az Önkormányzat honlapján. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért Wirtz Katalin családgondozó/családsegítő felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
- 59 -
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
- 60 -
- 61 -
