Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 – 2018.

2013.május 27.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................. 3 Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ..................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................................... 7 Célok ................................................................................................................................................. 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................ 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége......................................... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................. 24 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................... 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................... 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ......................................................................................................... 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága....................................................................... A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei ...................................................................................................................... A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ......................................................................... A beavatkozások megvalósítói..................................................................................................... Jövőképünk .................................................................................................................................. Az intézkedési területek részletes kifejtése .................................................................................. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............... 3. Megvalósítás ................................................................................................................................ A megvalósítás előkészítése......................................................................................................... A megvalósítás folyamata ............................................................................................................ Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................ Nyilvánosság ................................................................................................................................ Érvényesülés, módosítás .............................................................................................................. 4. Elfogadás módja és dátuma .........................................................................................................

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvén), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletrendelkezéseivel, Ozmánbük község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét,mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Ozmánbük község Önkormányzatának célja, hogy Ozmánbük olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása

A település Zala és Vas megye határán, az ország DNy-i részén fekszik, területe a Vasi-Hegyhát kistájba sorolható. Az országos és megyei területfejlesztési koncepció szerint a község a Zalaegerszegi kistérségen belül helyezkedik el. A terület központjának elsősorban a kistérség központja Zalaegerszeg tekinthető. A Vasi-Hegyhát központja Vasvár. A község a megyeszékhelytől (Zalaegerszeg) 20 kmre fekszik. Két Vas megyei város is található a közelben. Körmend 13 km, Vasvar 28 km. A település fővárostól mért távolsága 238 km. A község helyzete szempontjából fontos, hogy két megye határánál helyezkedik el. A mai Ozmánbük két részből tevődött össze. A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbüknek, a másik részét Ozmán- vagy Túlsóbük néven említik. A nevét bizonyára bükkös erdejéről kaphatta. A falu első birtokosa bizonyára a Bykicsalád volt, akik birtokukról kaphatták nevüket. A család köznemesi rangon kisebbnagyobb részeket bírt különböző más Zala megyei településen is. Bük első említése a 14. századból származik. A későbbi említéseknél a falu két része azt is mutatja, hogy két birtokosa lehetett, a birtokok között pedig talán a Bükpatak lehetett a határ. Erre mutat az egyik Bük nevében a Túlsó előtag is. A Byki-család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva adják el itteni két nemesi kúriájukat, majd a folyamat a század közepén felgyorsul, amikor a maradék földjeiket is eladják vagy zálogba adják. A falu a török háborúk idején, a 17. században elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Birtokosai egy átlagos zalai falu szintjén 3

tartották, nem különösebben fejlesztették, amiben a megyehatár közelsége is szerepet játszhatott. 1690-ben, a faluban elhagyott, puszta templom állt, amelynek tornya is volt. Ezt a templomot 1748-ra építették fel romjaiból. Emiatt valószínű, hogy a mai templom is őrizhet középkori részleteket, amit régészeti kutatással bizonyítani lehetne. Ozmánbükhöz tartozik, de Halastóhoz van közelebb a valaha önálló kicsi Márkus település. Műemlékileg nem védett, de érdekes színfolt a kétoszlopos, négyszer két párhuzamos gerendával kitámasztott római katolikus harangláb. Ozmánbük Községi Közös Tanácsi, majd körjegyzőségi szempontból 2012-ig a Vaspör székhelyű hivatalhoz tartozott. 2013-tól közös hivatal székhelye Ozmánbük. A rendszerváltás után a falu első megválasztott polgármestere Mészáros Imre kettő, Benedek László három cikluson át irányította a falut. A jelenlegi első ciklusát töltő polgármester Kovács Anikó Lívia. A település infrastruktúrája a 2008 – 2013- ban kiépült szennyvízcsatornával vált teljessé. Közösségi szolgáltatás jelentős része helyben nem érhető el. Bölcsőde, óvoda, iskola fix posta Ozmánbükban ill. Zalalövőn érhető el. Könyvtár helyben biztosított. Ozmánbük Zala megyei és országos viszonylatban is a kis települések közé tartozik. A faluban a 2011. évi népszámlálás adatai alapján 198 fő él az 1990 évi 241 fővel szemben A település belterülete jelentős, melyet tovább bővített a 2002-ben elfogadott HÉSZ.

1. számú táblázat Lakónépesség száma az év égén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012

194 186 185 187 192 Nincs adat

Változás

96% 99% 101% 103% 0%

4

2. számú táblázat - Állandó népesség (2011. év) fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

nők 102

férfiak 93

10 5 56 4 27

11 1 65 2 14

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 2008 39 20 2009 41 24 2010 41 19 2011 41 21 2012 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

% összesen 195 3 21 6 121 6 41

nők 52%

férfiak 48%

48% 83% 46% 67% 66%

52% 17% 54% 33% 34%

Öregedési index (%) #ZÉRÓOSZTÓ! 195,0% 170,8% 215,8% 195,2% Nincs adat

5

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

0 5 3 5 Nincs adat

7 5 2 5 Nincs adat

-7 0 1 0 Nincs adat

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012

élve születések száma

halálozások száma

2 2 0 1 Nincs adat

3 4 4 1 Nincs adat

természetes szaporodás (fő) -1 -2 -4 0 Nincs adat

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

Értékeink, küldetésünk Ozmánbük település értékeit a település rendezési terve részletesen számba veszi, azokat az érdeklődők ezen dokumentumban megtekinthetik. A település értékeit az alábbi nagy csoportokba sorolhatjuk: Természeti értékek Történelmi értékek Építészeti értékek Társadalmi, kulturális értékek Küldetésünk, hogy Ozmánbük település minden múltbéli és jelenkori értékét megőrizzük, és új értékeket hozzunk létre a jövő nemzedéke számára, úgy, hogy azokat minden társadalmi csoport azonos eséllyel tudja hasznosítani. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Ozmánbük település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. AHEP IT célja Célunka helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrételmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat helyi szabályozás szintjén leginkább az önkormányzat helyi szociális rendelete érinti. Az ebben foglalt szabályok elsősorban a szegénységben élőkre, a munkanélküliekre és a fogyatékkal élőkre terjednek ki. A helyi gyermekvédelmi rendelet főként a gyermekeket (az esetleges anyagi támogatáson keresztül természetesen a szülőket is) érinti. Segít abban, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermekek pozitív diszkriminációban részesüljenek. Az említett rendeleteken kívül konkrét jogi szabályozás igazából nincsen, de az önkormányzat az egyes egyedi döntései során is figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

A helyi esélyegyenlőségi program kapcsolódik a település településfejlesztési koncepciójához, a gazdasági programhoz az önkormányzat és az önkormányzat intézményeinek szervezeti és működési szabályzataihoz. 8

Az önkormányzat egyes koncepcióinak és terveinek kidolgozása során a lehetőségekhez mérten minden esetben igyekszik figyelembe venni, hogy a hátrányos helyzetű csoportok kiemelt figyelmet és lehetőségeket kapjanak. A helyi esélyegyenlőségi program szorosan kapcsolódik a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Közoktatási Intézkedési Tervéhez, Szociális Koncepciójához és Egészségtervéhez. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az oktatás területén az önkormányzat szorosan együttműködik az óvodai és általános iskolai ellátást biztosító bagodi önkormányzattal és együttműködik középiskolai ellátás döntő részben biztosító zalaegerszegi önkormányzattal. A felsőoktatás területén az együttműködés esetleges, általában csak valamely konkrét probléma esetén jelenik meg. Az egészségügy területén nagyon hasonló a helyzet, mert az alapellátást szintén a bagodi székhellyel működő háziorvosi szolgálat biztosítja, a szak és kórházi ellátását, pedig szintén Zalaegerszegen veszi igénybe a lakosság nagy része. E két területhez szorosan kapcsolódik a helyi esélyegyenlőségi program, mert az önkormányzatnak fontos feladata, hogy segítse és biztosítsa azt, hogy a fent említett (köz)szolgáltatásokhoz a település minden lakója egyformán hozzájuthasson.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából az alábbi adatok állnak az önkormányzat rendelkezésére: Népességi adatok, korcsoportok szerinti bontásban is Munkanélküliségi adatok, többfajta (kor, végzettség, stb.) megosztásban is Népszámlálási adatok, amelyek az élet számos területére kiterjednek Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adathiányok: Adatok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű emberekről Adatok a fogyatékosokról

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A település átlagos jövedelmi és vagyoni helyzete megfelel a megyei átlagnak. A 2008. évi gazdasági válságot követően ez a jövedelmi és vagyoni helyzet lényegesen romlott. Ozmánbük községben szerencsére nincsenek nagy számban, mélyszegénységben élő emberek. A településen nem jelenleg nem él magát romának valló lakos.

9

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

fő 65 62 62 63

fő 75 52 70 68

fő 140 114 132 131

2008 2009 2010 2011 Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2012 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő

férfi

összesen

fő 6 3 8 10

% 9,2% 4,8% 12,9% 15,9%

fő 7 11 3 11

% 9,3% 21,2% 4,3% 16,2%

fő 13 14 11 21

% 9,3% 12,3% 8,3% 16,0%

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

10

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma fő fő 13 14 összesen fő 0 0 0 20 éves és fiatalabb % 0,0% 0,0% 0,0% fő 0 2 6 21-25 év % 0,0% 14,3% 54,5% fő 0 1 0 26-30 év % 0,0% 7,1% 0,0% fő 4 2 2 31-35 év % 30,8% 14,3% 18,2% fő 2 2 0 36-40 év % 15,4% 14,3% 0,0% fő 1 1 0 41-45 év % 7,7% 7,1% 0,0% fő 3 1 1 46-50 év % 23,1% 7,1% 9,1% fő 3 5 1 51-55 év % 23,1% 35,7% 9,1% fő 0 0 1 56-60 év % 0,0% 0,0% 9,1% fő 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2011

2012

11 2 9,5% 2 9,5% 1 4,8% 3 14,3% 2 9,5% 2 9,5% 1 4,8% 5 23,8% 3 14,3% 0 0,0%

N i n c s

a d a t

A településen a munkanélküliek aránya jobb, mint az országos, vagy mint a megyei átlag. Megfigyelhető, hogy a 2008. évi gazdasági válságot követően megnőtt az álláskeresők aránya, főként azért, mert 2009-ben megszűnt a legnagyobb helyi foglalkoztató, mely hatása 2010-től tapasztalható. 11

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 6 7 13 2 0 2 33,3% 0,0% 15,4% 2009 3 11 14 3 4 7 100,0% 36,4% 50,0% 2010 8 3 11 3 3 6 37,5% 100,0% 54,5% 2011 10 11 21 3 5 8 30,0% 45,5% 38,1% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A tartósan munkanélküliek száma és aránya 2010-től többé-kevésbé állandó, sajnálatos módon az országos átlagnál magasabb.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év 2008 2009 2010 2011 2012

nő

férfi

összesen

fő 16 14 17 16

fő 12 13 16 16

fő 28 27 33 32

nő fő 0 0 1 0

% fő 0,0% 0 0,0% 0 5,9% 1 0,0% 1 Nincs adat

Férfi % 0,0% 0,0% 6,3% 6,3%

összesen fő 0 0 2 1

% 0,0% 0,0% 6,1% 3,1%

12

A pályakezdő munkanélküliségről a településünkön szerencsére csak 2010-től beszélhetünk. Szerencsére ez a probléma csak 1-2 embert érint, de a kis létszám miatt ez viszonylag magas arányt jelent.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettségűek száma és aránya az álláskeresők között szinte állandó, az álláskeresők több mint ¾-t teszi ki. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x lakosság száma általános iskolát évesek száma összesen végzettek száma év összesen

2001 2011 2012

fő 192

nő férfi összesen

nő férfi

fő fő 106 86

fő 21

fő 42

Összesen

fő fő 21 150

% 78,1%

nő fő 85

% 80,2%

férfi fő 65

% 75,6%

Nincs adat

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

13

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő 2008 13 2009 14 2010 11 2011 21 2012 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% na

8 általános fő 4 3 4 6

% 30,8% 21,4% 36,4% 28,6% na

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 9 69,2% 11 78,6% 7 63,6% 15 71,4% na

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

Nem áll rendelkezésre adat 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

Nem áll rendelkezésre adat

c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében lehetőségeit maximálisan kihasználja. A biztosított munka, általában összhangban van a munkaerőpiacról kiszorulók végzettségével. A munkaerőpiacon jobb kondíciókkal bírók számára általában helyben, közfoglalkoztatás keretében nehezen biztosítható végzettségüknek megfelelő munka. A jellemzően alacsonyvégzettségűek nyílt munkaerő piaci helyzete lényegesen eltér, sokkal rosszabbnak mondható, mint a végzettséggel rendelkezőké. Helyben nem tapasztalható, az a tendencia, mely az ország más területén vált jellemzővé: nem, vagy csak alacsonyabb végzettséget igénylő álláshelyeket tudnak betölteni a magasan kvalifikált munkavállalók.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők 8 általánosnál 8 általánosnál száma év alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai összesen végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 13 0 0,0% 4 30,8% 9 69,2% 2009 14 0 0,0% 3 21,4% 11 78,6% 2010 11 0 0,0% 4 36,4% 7 63,6% 2011 21 0 0,0% 6 28,6% 15 71,4% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

14

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Ozmánbük település Zalaegerszeghez és Körmendhez való viszonylagos közelsége miatt e kérdésben jó helyzetűnek minősül, mivel tömegközlekedése autóbusszal megoldott, a járatsűrűség kielégítőnek mondható. Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmény keretei közt elérhető a családsegítés, a helyi hivatalban nyilvános internet hozzáférést tudnak igénybe venni az ügyfelek. A településen sajnos nem jelentős a vállalkozói szféra, így a lakosság kis része jut helyben munkához. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. A fiatalok munkaerőpiaci helyzete átlagos. A képzésekben, továbbképzésekben, való részvételük, a munkaerőpiaci egyéb aktív eszközökhöz való hozzáférésük közepesnek mondható. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)A képzésekben, továbbképzésekben, való részvételük, a munkaerőpiaci egyéb aktív eszközökhöz való hozzáférésük – a megyeszékhely közelsége miatt - jónak mondható g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása. A mélyszegénységben élők alacsony képzettségük miatt elsősorban a közfoglalkoztatás keretében nyílik mód. A munkára való nevelés keretében a munkamorál, az előírások betartásának elvárása, hat a munkavállalókra, segíti a munkavilágába való visszavezetésüket. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem beszélhetünk. A munkához jutás feltétele a munkára alkalmas állapotban való megjelenés és munkavégzés. Az önkormányzat mindenki számára biztosítja a közmunkaprogramban való részvételt. (Az éves minimum 30 napos munkajogi jogviszony az Fht tovább.) A teljes ellátottság érdekében, a munkára estlegesen alkalmatlan személyek számára a szociális ellátó rendszer által biztosított a védőháló.

15

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Ozmánbük község Önkormányzata a helyi szociális rendeltében meghatározott szociális ellátásokat nyújtja a rászorulók részére. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátások: Pénzbeli szociális ellátások: - Foglalkoztatást helyettesítő támogatás - Rendszeres szociális segély - Lakásfenntartási támogatás - Ápolási díj - Átmeneti segély - Temetési segély Természetbeni szociális ellátások: - Köztemetés - Átmeneti segély (természetben nyújtott) - Közgyógyellátás

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma

segélyben részesülők %

2008

140

2

1,4%

2009

114

0

0,0%

2010

132

0

0,0%

2011

131

0

0,0%

Nincs adat

Nincs adat

2012 Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

16

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők száma jogosultak év fő fő % 2008 13 2009 14 2010 11 2011 21 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

4 6 3 4 -

30,8% 42,9% 27,3% 19,0% Nincs adat

Az adatokat elemezve azt látjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a korábbi évek szinte állandó száma után 2011-ben jelentős emelkedést mutat és az álláskeresési járadékra jogosultak száma pedig csökkent. Ha ez a folyamat folytatódik akkor az komoly problémát okozhat a település életében.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 f évesek %ő ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

munkanélküliek %ában

2008 0 0 4 30,7 2009 8 3,1 4 28,6 2010 1 0,75 4 36,36 2011 2 1,52 4 19,04 Nincs adat 2012 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 Nincs adat

0 0 0 0 Nincs adat

17

A rendszeres szociális segélyben részsülők száma a 2009. évi csúcs után állandó szinten van. Szintén évek óta állandó létszámú a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma is. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

93

0

0

0

0

2009

93

0

0

0

0

2010

93

0

0

0

0

2011

93

0

0

0

0

2012

na

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

18

a) bérlakás-állomány Az önkormányzat nem rendelkezik bérlakás állománnyal. Az önkormányzat forrás hiányában sem rövid, sem pedig hosszabb távon nem tervezi bérlakások építését. b) szociális lakhatás Az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakással. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

Nincs adat c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Információink szerint a településen nincs olyan nem lakás célú ingatlan, amelyet lakáscélra használnának. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A településen az elégtelen lakhatási körülmények nem jellemzőek, problémát inkább a nem lakott elhanyagolt épületek okoznak. Veszélyeztetett lakhatási körülmények több minden miatt kialakulhatnak, de a legfőbb ok általában az alacsony jövedelem problémája. A legsúlyosabb problémák a jelentős hitellel (főként deviza hitellel) rendelkezők esetében merülnek fel, de ezen problémákról a legtöbb esetben már csak a végrehajtási szakaszban értesülünk. A településen a hajléktalanság nincs jelen.

e) lakhatást segítő támogatások A településen általános lakhatást segítő támogatásként a lakásfenntartási támogatás található meg. Ezen felül az önkormányzat által működtetett általános támogatási rendszer nem működik. Egyedi kérelmek esetén az önkormányzat felméri a lehetséges támogatási módokat és mérlegelve a körülményeket egyedileg dönt az ügyekben.

19

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

4

0

2012

na

na

Forrás: TeIR, KSH Tstar

f) eladósodottság A település önkormányzata nincs eladósodva és véleményünk szerint a település lakossága sincs túlzott mértékben. Ugyanakkor erre vonatkozóan az önkormányzatnak nincs semmilyen adata. A problémás esetekkel csak akkor szoktunk találkozni, amikor már a végrehajtó keresi meg az önkormányzatot adó és értékbizonyítvány kiállítása céljából. E téren a gazdasági válság érezteti hatását, növekvő tendencia figyelhető meg. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település külterületi lakott résszel nem rendelkezik, a Márkus nevű településrész elkülönül a falu központi belterületétől. A közműszolgáltatás a szennyvízcsatorna hálózat és a kábeltévé hálózat kivételével, ezen településrészen is elérhető. Tekintettel arra, hogy ezen falurészben kevés ember lakik, ezért az óriási fajlagos költségek miatt ezen szolgáltatások kiépülése nem magas valószínűségű. A közúti közösségi közlekedéshez való hozzáférés a településen egyformán biztosított. A vasúti közlekedés nem biztosított.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Ozmánbük községben telepek illetve szegregátummal érintett település részek nincsenek. A falunak nincs olyan része, amely szegregációval veszélyeztetett lenne. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi alapszolgáltatásokból a háziorvosi és védőnői szolgálat Bagodban, a fogorvosi szolgálat Zalaszentgyörgyön biztosított a lakosság számára. Szakellátások igénybevétele esetén a zalaegerszegi rendelőintézet biztosítja ezen ellátásokat.

20

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

na

na

na

Forrás: TeIR, KSH Tstar

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A gyermekek esetén kötelező szűréseket a védőnői szolgálat biztosítja. Ezen felül az önkormányzat a lehetőségeihez mérten megpróbál segítséget nyújtani a különböző szűrőprogramok sikerességéhez (pl: méhnyakrákszűrés, emlőszűrés). Kisebb szűréseket (pl: vérnyomásmérés, vércukormérés, koleszterinmérés) az önkormányzat saját maga is szervez a háziorvos és a védőnő segítségével. Ezekhez való hozzáférés, felhívásaink nyomán minden helyi lakos számára biztosított. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő ellátásokhoz szükség esetén a gyermekek ingyenesen hozzáférnek a Bagod településen működő intézményekben. A rehabilitációs ellátásokat a Zalaegerszegen működő szakrendeléseken vehetik igénybe az érintettek. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az intézményekben a közétkeztetést Bagod önkormányzattal szerződésben álló vállalkozó biztosítja. E szerződéses kapcsolat már több mint húsz éve fennáll, amely egyben azt is jelzi, hogy a vállalkozó munkájával elégedett az önkormányzat. A közétkeztetés minőségét és ennek keretében egészséges voltát a hatóságok folyamatosan ellenőrzik, de az üzemeltető is törekszik arra, hogy az általa biztosított étkezés megfeleljen minden előírásnak. Az idősek étkeztetése a vaspöri önkormányzat által fenntartott konyháról, a szociális intézmény beiktatásával biztosított. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Ozmánbükben sportegyesület nem működik, azonban Bagod településen, iskolai keretek között működik a diák sportkör. A szabadidős sport tevékenységekhez a településen viszonylag jók a feltételek, játszótér, füves focipálya, aszfaltos kézi, ill. kosárlabda pálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások közül a településen a falugondnoki szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a szociális étkeztetés működik. Állandó bentlakásos gondozást nyújtó intézmény Ozmánbükben nincs, aki ilyen ellátásra szorul az a megyében található intézmények közül választhat. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

21

Az önkormányzat az általa nyújtott szolgáltatások esetében mindig hangsúlyt fektet arra, hogy hátrányos megkülönböztetés ne fordulhasson elő és a falu lakói egyformán részesülhessenek a szolgáltatásokból. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az önkormányzatnak az egészségügyi ellátó rendszerben nem túl sok lehetősége van a beavatkozásra, mert az alapellátás vállalkozásban működik a szakellátások pedig nem önkormányzati fenntartásúak. A szociális területen főként a közfoglalkoztatás területén tud az önkormányzat pozitív diszkriminációt alkalmazni. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

13 11 12 9 Nincs adat

A közgyógyellátottak száma 2011-ig nagyjából állandó volt, de 2011-ben jelentős csökkenés volt megfigyelhető. Ez a csökkenés valószínűleg a jogosultsági feltételek szigorodásának köszönhető.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 5 2009 7 2010 8 2011 9 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar

22

Az ápolási díjban részesülők száma folyamatosan emelkedik, ennek oka talán az lehet, hogy néhányan a munkanélküliség elől megpróbálnak ápolási díj állátást igénybe venni.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A településen a közösségi élet fellendülőben van. Az elmúlt évek során közös disznótort, falunapot, idősek napját, karácsonyi ünnepséget, és szilveszteri évbúcsúztatót rendeztünk. Ugyanakkor a helyi közélet működésének feltételei adottak a településen, faluház és más közösségi épület az érdeklődők rendelkezésére áll. Programszervezésben a két egyesület – Ifjúsági Klub és Polgárőr egyesület - is részt vesz. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Ozmánbükben a közösségi együttéléssel nincsenek problémák. Ha néha valamilyen elszigetelt eset előfordul, azt általában közvetlen környeztében élő lakók egymás között rendezik. A faluban etnikum híján, ilyen jellegű konfliktus sem történt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen általában ruhaneműt szoktak rendszeresen adományozni, amelyet a szociális intézmény koordinálni. Egy adott célhoz (pl: árvízkárosultak megsegítése) kapcsolódóan a lakosság nagyobb része is bevonható. Az önkéntes munka sajnos nem jellemző a faluban, már többször próbáltunk például „társadalmi munkát” szervezni, - pld.: Föld Napja, KöZöd, TeSzed stb. – de ezen eseményeken, jellemzően ugyanazon a kör vesz részt. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiség nem él.

23

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Lakhatási körülmények javítása Élelmiszer ellátottság minőségi és mennyiségi problémái Foglalkoztatási problémák Gyermekvállalással kapcsolatos problémák Alul iskolázottsági problémák

fejlesztési lehetőségek Pályázati források közös felkutatása, segítségnyújtás a pályázat elkészítésében Óvodai, iskolai étkezés támogatása Szociális földprogram Képzési támogatások közös felkutatása, nyílt munkaerő piaci elhelyezkedés segítése Családtervezési tanácsadás, felvilágosítás A felzárkóztató képzés megszervezése, a továbbtanulás ösztönzése

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek száma alacsony, 1 fő volt éveken át. Védelembevétele időközben - nagykorúvá válása miatt – megszűnt. Ozmánbükben a szülők megfelelő figyelmet fordítanak gyermekeik nevelésére, az esetlegesen felmerülő problémákat általában sikerülmég a védelembevétel előtt kezelni. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 veszélyeztetett kiskorú év alattiak száma év alatti védelembe vettek közül gyermekek száma 2008 1 2 2009 1 3 2010 1 1 3 2011 0 1 1 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat

24

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma évek óta szinte állandó, körülbelül a gyermekek 2-3 %-a részesül ilyen támogatásban. Ez az érték az ország egyes településeihez mérten kiváló, de ennek ellenére arra törekszünk, hogy ez a szám minél kisebb legyen. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből tartósan Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres tartósan beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg év fogyatékos kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos gyermekek részesítettek részesítettek részesítettek száma gyermekek száma száma száma száma 2008 6 2009 11 2010 19 2011 16 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

25

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermek jogán járó juttatásnak minősül Ozmánbükben az újszülött támogatás. amely megilleti minden Ozmánbüki lakóhellyel rendelkező újszülött szülőjét. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A településen a központi szabályozóknak megfelelően a három vagy több gyermekes családok gyermekei 50 %-s, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenese étkeztetésben részesülnek, az e szolgáltatást biztosító intézményünkben. Az önkormányzat hosszú évek gyakorlatát követve minden év augusztus hónapjában beiskolázási segélyt nyújt az óvodába beíratott, valamint általános és középiskolás gyermekek részére.

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

2008

1

3

0

na

0

0

2009

1

4

1

na

0

0

2010

1

4

2

na

0

0

2011

1

6

1

na

0

0

2012

2

5

1

na

0

0

Ingyenes Óvodáztatási Nyári tankönyvtámogatásban étkeztetésben ellátásban részesülők részesülők részesülők száma száma száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

26

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek nem élnek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Ozmánbük községben szegregált vagy telepszerű lakókörnyezetben nem élnek gyermekek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálat Bagod székhellyel működik és a szolgálat ellátási területéhez tartozik még Hagyárosbörönd község is. A védőnő személye már hosszú évek óta változatlan, amely lehetőséget teremt a gyermekek fejlődésének figyelemmel kisérésére és az esetleges problémák könnyebb észlelésére. A védőnői körzetbe átlagosan 63 fő gyermek tartozik. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tsta

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 61 66 62 62 Nincs adat

27

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Bagodban a háziorvosi körzet vegyes körzetként működik, ezért a háziorvos gyermekeket is ellát. Aki jobban bízik egy gyermekorvosban az természetesen választhatja a zalalövői székhelyű gyermekorvost is. A gyermekek részére a szakorvosi ellátás a közeli zalaegerszegi rendelőintézetben áll rendelkezésre. 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

2008 1 9693 2009 1 11859 2010 1 11194 2011 1 10879 2012 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Gyermekorvos által Felnőtt háziorvos által ellátott gyerekek ellátott gyerekek száma száma 0 0 0 Nincs adat

Nincs adat

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A kisgyermek korúak korai fejlesztése és rehabilitációja két csoportra osztható, a Ozmánbüki intézményi keretek között (bölcsőde, óvoda) biztosított ellátásra és a nevelési központban biztosított ellátásra. A bölcsődét és az óvodát fenntartó önkormányzat a saját intézményeiben megfelelő szakembert biztosít a korai fejlesztésre és az esetleges problémák kezelésére.

28

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma bölcsődék bölcsődébe beírt (munkanélküli szülő, év száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

Nincs adat

A legközelebbi bölcsőde Bagodban található, igény esetén a gyermekek oda irathatók be.

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat egy közösen, társulási formában működtetett intézmény útján látja el. A gyermekjóléti alapellátások helyben állnak rendelkezésre. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

2008

0

2009

0

2010

0

2011

0

2012

0

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

A településen családi napközi nem működik.

e) gyermekvédelem A gyermekek védelme érdekében az önkormányzati hivatal gyermekvédelemmel foglalkozó ügyintézője szorosan együttműködik a védőnővel és a gyámhivatallal. A felmerülő problémák megoldása közben folyamatosan arra törekszünk, hogy a lehetséges megoldások közül a gyermekek számára a legjobb megoldást válasszuk. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízis helyzetben lévő gyermekek és szüleik részére helyben a gyermekjóléti alapellátások állnak rendelkezésre. Az önkormányzat gyermekek átmenti vagy tartós elhelyezésére szolgáló otthonnal nem rendelkezik, szükség esetén ezek Zalaegerszegen állnak rendelkezésre. 29

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekeket ellátó intézmények – bölcsőde, óvoda, iskola – melyek Bagod településen találhatóak - figyelmet fordítanak a gyermekek egészségfejlesztésére és ennek keretében például sport programokat szerveznek számukra. Az intézmények aktívan részt vesznek a település életében a gyermekeknek szóló szabadidős programok szervezésében. Az iskolai szünetekben az iskola szünidős táborokkal próbál segítséget nyújtani a szülőknek a gyermekek nyári felügyeletében. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 2008 2009 2010 2011 2012

3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsoportok száma száma 0 0 0 0 Nincs adat

0 0 0 0 Nincs adat

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

A településen óvoda nem működik, ezért a táblázatot nem tudjuk kitölteni. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az gyermekeket ellátó intézményekben az intézményi étkeztetés folyamatosan biztosított. Hétvégi és szünidei étkeztetést csak akkor tud biztosítani az önkormányzat ha annak anyagi fedezetét biztosítják részére. Az iskolában a jogszabályban előírt körben biztosított az ingyenes tankönyv, főként tartós tankönyv formájában. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A rendelkezésre álló információk szerint Ozmánbük községben hátrányos megkülönböztetés vagy az egyenlő bánásmód megsértése miatt semmilyen eljárás nem indult.

30

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az ellátórendszer keretein belül a bölcsődei és az óvodai felvétel során pozitív diszkriminációban tudjuk részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a)a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodai ellátás és az iskolai oktatás során az intézmények kiemelt figyelmet fordítanak hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása az óvodában és az iskolában saját szakemberrel (alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonyban) biztosított.

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma tanév

2010/2011 2011/2012

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

50 55

66 66

116 121

48 52

41,4% 43,0%

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

(pl.

napközis tanulók száma

iskolára/óvodára

jutó

31

Az intézményben gyógypedagógus működik, szükségesetén – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a Zalaegerszegen működő mentálhigiéniás szolgáltatás biztosított, elérhetőségében a helyi szolgálatok segítséget nyújtanak. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma tanév

2010/2011 2011/2012

1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon 4 4 8 4 4 8

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 0 0

5-8 évfolyamon 0 0

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

összesen

db

0 0

1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A bagodi székhelyű intézményekből (óvoda, iskola) csak egyetlen intézménnyel rendelkezik, ezért az intézmények közötti szegregáció szóba sem jöhet. Általában az intézményeken belül is csak egyetlen csoport vagy osztály indul egy évfolyamon, ezért a szegregáció megvalósítása nem is lenne lehetséges, de természetesen az önkormányzatnak semmilyen erre irányuló szándéka nincs. Az intézmények nagyságára tekintettel az ott ellátott gyermekekkel és szüleikkel közvetlen a kapcsolat, így a szegregáció esetleges belső megjelenése azonnal ismertté válna. Munkánk során igyekszünk egyre öntudatosabbá tenni az igénybevevőket, így az esetleges belső szegregációt egyrészt e tudatosság megakadályozza, ill. azonnal ismertté válna. Jelzés e kérdésben sem az intézmény, sem az önkormányzat vezetése fele nem érkezett. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen intézmény nem működik. Bagod településen található intézmény, az egyetlen, így e kérdés nem releváns.

32

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma /aránya a nappali rendszerű oktatásban

tanév

fő % 2010/2011 24 2011/2012 17 70,83 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A hátrányok kompenzálása érdekében az iskolában külön korrepetáló foglalkozásokat szerveznek a rászoruló gyermekek részére. A mentális gondok kezelésében a védőnői szolgálat nyújt segítséget. Az esetleges ismerethiány miatti élettér beszűkülése érdekében, a saját probléma felismerése érdekében, eseti tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával tudatosabbá tehetők a helyi polgárok. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A saját hátrányos helyzet fel nem ismerése A problémamegoldó képesség növelése

Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráták, összességében, az országos szinthez viszonyítva kedvezőbb képet mutatnak az országos átlagnál. A nők foglalkoztatottsága országos szintnek megfelelő. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

2008 63 54 2009 46 54 2010 65 56 2011 67 60 2012 na na Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

férfiak

nők

férfiak

nők

56 35 62 56 na

48 51 48 50 na

7 11 3 11 na

6 3 8 10 na

33

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő képzési programokat az önkormányzat saját maga nem szervez, de részt vesz a mások által (pl: többcélú társulás, munkaügyi központ) szervezett képzésre történő toborzásban, a lehetséges érintettek felmérésében. A képzések általában nem nemek szerint tagozódnak, hanem szakmák szerint, amely általában egyben azt is maghatározza, hogy férfiak vagy nők jelentkezését várják. A tapasztalataink szerint a férfiak és a nők részvételének arányában nincs különbség. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Mint azt az országos statisztikák is mutatják az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei sokkal rosszabbak, mint azoké, akik rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel. Ezek az adatok természetesen igazak településünk esetében is, hiszen például az aktív korúak ellátásában részesülők esetében is megfigyelhető, hogy az ellátottak többsége az alacsony iskolázottságúak közül kerül ki.

34

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az önkormányzatnál ez a megkülönböztetés nem állhat fenn, mert a bér a besorolás alapján kerül meghatározásra. A településen élők bérkülönbségekről nincs információnk, de valószínűleg nálunk is az országos adatokhoz hasonló helyzet. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Intézményeink az év teljes időszakában biztosítják a gyermekek felügyeletét. Az elmúlt évek során a születésszám egyenletesen alakult. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Az anya és gyermekgondozás területén a védőnői szolgálat biztosítja a megfelelő ellátást. Ezen felül az anyák ismételt munkába állásának biztosítása érdekében Ozmánbük község önkormányzata segíti a gyermekek bölcsődei, óvodai ellátását. Az önkormányzatnál alkalmazottak estében ez a megkülönböztetés nem állhat fenn, mert a bér a besorolás alapján kerül meghatározásra. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

43

43

2009

1

45

45

2010

1

42

42

2011

1

43

43

2012

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket érintő erőszak jórészt családon belüli erőszakként jelenik meg, ezért arról az önkormányzatnak általában csak áttétesen van információja. Nagyon kevés olyan eset van, amikor a bántalmazott nők az önkormányzattól vagy például családsegítő szolgálattól kérnek segítséget. A felszínre kerülő ügyekben is általában az önkormányzat már csak akkor szerez tudomást a problémáról, amikor már a probléma nagyon komoly mérteket ölt és ez által annak megoldása is jóval nehezebb. Az előforduló esetekről, adat, információ nem áll rendelkezésre. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízis helyzetben lévő nőknek az önkormányzat helyben csak korlátozottan tud segíteni, anyaotthon és családok átmeneti otthona csak Zalaegerszegen áll a rászorulók rendelkezésére.

35

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Mint amint korábban már a helyi közéletről általánosságban is írtuk a településen a közélet csak korlátozottan működik. Ez természetesen döntő többségében igaz a nőkre is, de ha a nemek szerinti részvételt külön-külön vizsgáljuk azt mondhatjuk, hogy a nők valamivel aktívabban vesznek részt a helyi közéletben.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Véleményünk szerint a településünkön nincs olyan társadalmi probléma, amely helyi szinten fokozottabban érintené a nőket, mint a férfiakat.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A családon belüli erőszak látenciája

Ismeretterjesztő előadások szervezése, együttműködve a rendőri, bűnmegelőzési szervekkel, szórólapos figyelemfelhívás Felzárkóztató oktatás megszervezése, a továbbtanulás ösztönzése

A nők aluliskolázottságának problémája

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011 2012

21 20 20 20 na

39 37 35 32 na

60 57 55 52 na

Forrás: TeIR, KSH Tstar

36

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

na 39 41 41 41 Nincs adat

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) na 20 24 19 21 Nincs adat

Öregedési index (%) na 195,0% 170,8% 215,8% 195,2% Nincs adat

Az országos trendekhez hasonlóan (talán valamivel kisebb ütemben) sajnos a településünkön is növekszik az időskorú népesség aránya. Az idősek jövedelmi helyzetét elsősorban az éppen érvényes nyugdíjazási szabályok határozzák meg.

37

Tekintettel arra, hogy településünk falu, ezért jellemzően a falusi életre az idősek is saját maguk helyben megtermelik a szükségleteik egy részét (pl: zöldség, gyümölcs, tojás, stb.), amellyel csökkenteni tudják a háztartásaik kiadását. Tapasztalataink szerint a legnagyobb problémák, az idős (sok esetben gondozásra szoruló) egyedül álló idősekkel vannak. Az ő jövedelmük sok esetben nem fedezi egy háztartás kiadásának költségeit. Ilyen esetekben az önkormányzat különböző szociális támogatásokkal és házi gondozással tud segíteni. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának a magyar társadalmi és gazdásági rendszerben nincs hagyománya. A szinte folyamatosan (és legtöbbször az érintettek kárára) változó nyugdíjszabályozás miatt, aki teheti, az ma Magyarországon amint tud nyugdíjba vonul. Ezt erősíti az a nézet is, hogy a nyugdíjasok „elveszik a helyet” a magas munkanélküliséggel sújtott pályakezdők elől. A nyugdíjak foglalkoztatása ellen hat a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó vagy megtiltó törvényi szabályozás is. Önkormányzatunk családsegítő szolgálatán, és civilszervezeteken keresztül információt biztosít az érintett idősek számára. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az élethosszig tartó tanulás Magyarországon ma még nem bevett gyakorlat még a közép korosztály estében sem, és főként nem az idősek esetében. A hamarosan életbe lépő szabályok szerint a közintézményekben nyugdíjasok foglalkoztatása szinte lehetetlen lesz. Az idős korosztály körében is terjed az informatika iránti érdeklődés. E téren helyi előrelépés is segítséget jelenthet, mivel az egymást ismerő, hasonló problémákkal szembenézni kényszerülők e körben könnyebben oldódnak, saját problémáik felismerésével, egymást is segíthetik. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idősek esetében –főként az igen alacsony fokú foglakoztatás miatt is- hátrányos megkülönböztetést a településünkön nem tapasztaltunk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősek a háziorvosi szolgáltatást Bagodban, a fogorvosi szolgáltatást Zalaszentgyörgyön vehetik igénybe. Akik egészségügyi állapotuk miatt nem tudják felkeresni a rendelőt, azokat szükség esetén a háziorvos otthonukban keresi fel. A szakorvosi rendelések a közeli Zalaegerszegen állnak rendelkezésre, ahova igény szerint a falugondnoki szolgálat szállítja az időseket. Az idősek egészségügyi hozzáférést véleményünk szerint semmi nem gátolja, ugyanakkor természetesen minden ember saját maga dönti el, hogy szerinte mikor szükséges igénybe vennie az egészségügyi szolgáltatásokat. A szociális szolgáltatások közül a családsegítés és a szociális étkeztetés a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás helyben rendelkezésre áll, az azokhoz való hozzáférést a szociális törvény és a helyi szociális rendelet szabályozza.

38

A hozzáférés minden idős részére biztosított, de bizonyos szociális ellátások igénybevétele jövedelmi korláthoz kötött. A bentlakásos szociális intézményeket mások tartják fenn, az azokba történő felvétel ügyébe az önkormányzatnak nincs beleszólása.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma fő 39 41 41 41 na

2008 2009 2010 2011 2012

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 na

% 0% 0% 0% 0% #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0 0 0 0 Nincs adat

39

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen a kulturális élet sajnos elég alacsony szinten működik. Az óvoda és az iskola diákjai mutatnak be kulturális műsorokat bizonyos ünnepi alkalmakkor (pl: idősek napja, karácsony, falunap). A helyben a könyvtár biztosít közművelődési szolgáltatást, a többi kulturális, közművelődési szolgáltatásért (pl: mozi, színház) Zalaegerszegre kell utazni. Ezen szolgáltatások mindenki számára szabadon rendelkezésre állnak, de igénybevételük lehetőségét természetesen főként az anyagi lehetőségek határolják be. c) idősek informatikai jártassága Tapasztalataink szerint az idősek informatikai jártassága összességében nagyon alacsony, még az országos átlagtól is elmarad. Az informatikai jártasság növelése fontos feladat lenne, azonban e korosztály csak kismértékben érdeklődik a terület iránt.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településünkön a helyi önkormányzat az idősek részére közös kirándulásokat szervez, mely nagy népszerűségre tett szert. Az önkormányzat minden évben megrendezi az idősek napját, amely alkalmat teremt arra, hogy az idősek találkozzanak és kötetlenül beszélgessenek egymással. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásnak bővítése

Családsegítő szolgálat információs és kapcsolati hálójának bővítése foglalkoztatási lehetőségek biztosítása önszerveződő kulturális csoportok életre keltése, szerveződésük segítése Informatikai képzések szervezése

idősek jövedelmi viszonyának javítása helyi kulturális szolgáltatások hiánya Informatikai ismeretek hiánya

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

40

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

3

4

2009

3

1

2010

3

1

2011

na

1

2012

na

na

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A településen fogyatékkal élőkről az önkormányzat csak áttételesen rendelkezik információkkal. A legtöbb fogyatékkal élőről csak akkor szerzünk tudomást, ha valamilyen ügyben kapcsolatba kerül az önkormányzattal. Ozmánbük községben, helyben fogyatékkal élőket foglalkoztató vállalkozás nincs, kifejezetten ilyen profilú foglalkoztató vállalkozások Zalaegerszegen működnek. A gazdasági válság hatására, ezen vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók száma is csökkent, ezáltal romlottak a foglalkoztatás lehetőségei is. E hátrány előnnyé, a rehabilitációs járulék, szabályozó ereje nyomán válhat, melyet helyi fogyatékkal élő, többnyire külső segítséggel, (családsegítő szolgálat, civilszféra) segítségével tud érvényesíteni. A közfoglalkoztatás keretében általában fogyatékos személyt nem tudunk alkalmazni, mert a közfoglalkoztatás során elvégzendő feladatok jellege ezt nem teszik lehetővé. Ilyen jellegű igény eddig nem merült fel. Igény esetén mindent megteszünk a foglalkoztatás lehetősége érdekében.

41

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az önkormányzatnál foglalkoztatottak esetében, ha lehetséges, alkalmazunk fogyatékosokat, a civil szférában történő foglalkoztatásról és az esetleges hátrányos megkülönböztetéséről nincs információnk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A fogyatékosok önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szolgáltatások és programok nincsenek a településen. Az önkormányzat, a családsegítő szolgálaton keresztül logisztikával szervezéssel segíti a fogyatékkal élők munkavállalási célú közlekedését.

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar;

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

0 0 0 0 Nincs adat

0 0 0 0 Nincs adat

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők rendszeres pénzbeli támogatásként fogyatékossági támogatásban részesülhetnek, ezen felül alkalmakként pályázhatnak bizonyos támogatásokra (pl: gépkocsi szerzési támogatás). Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten megpróbál segíteni a fogyatékos rászorulóknak eseti pénzbeli vagy természetbeni támogatás formájában (pl: tűzifa biztosítása). 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő középület jelenleg csak részben akadálymentesített, de az épült további felújítása során minden esetben figyelembe vesszük az akadálymentesítés megoldását is. Ez általában csak mozgásukban korlátozottak akadálymentesítésére terjed ki. Ugyanakkor a településen soha nem volt probléma a fogyatékosok ügyintézése, mert ha szükséges, akkor akár a hivatal ügyintézői otthonukban is felkeresik az ügyfeleket. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

42

Az általános közszolgáltatásokhoz a fogyatékkal élők is hozzá tudnak férni, igaz általában a tényleges hozzáférés megvalósítása néha hosszabb időbe telik és bonyolultabb. Kulturális és sport programokat külön a fogyatékosok részére nem szervezünk, ezért sportprogramokon nem igen tudnak részt venni. Tekintettel arra, hogy a településen egy-egy fogyatékossági fajtából csak kevés állampolgár él, ezért részükre nem is nagyon lehetne külön sportprogramot szervezni. A lakóépületek akadálymentesítésére általában csak akkor kerül sor, ha a lakásban olyan személy él, aki miatt ez szükségessé válik. Ennek ügyintézésében, a családsegítő szolgálat, ill. rajtuk keresztül a speciális civilszervezetek is részt vesznek. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Tapasztalataink szerint a munkahelyek döntően nem akadálymentesítettek, akadálymentesítésre általában csak akkor kerül sor, ha azt valamely konkrét fogyatékkal személy foglalkoztatása indokolja. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közösségi közlekedést a fogyatékkal élők (főként a mozgássérültek) csak korlátozottan tudják igénybe venni, mert a megállók és a járművek kialakítása azt nem teszi lehetővé. Az önkormányzati utak és járdák döntő többsége akadálymentes. Az önkormányzat a járdák, parkok építése felújítása esetén minden esetben figyelembe veszi az akadálymenetesítést, és a munkálatokat olyan módon végzi el, hogy egyben megtörténjen az akadálymenetesítés is. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A fogyatékos személyek részére helyi szolgáltatások nem állnak rendelkezésre, azonban a mindenki számára biztosított szolgáltatások speciális jellegű megközelítésével, a speciális szolgáltatások más településen való elérését információs bázissal biztosíthatjuk. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élők a hátrányuk részleges kompenzálása érdekében a fogyatékossági támogatásokat tudják igénybe venni. Az önkormányzatnak konkrét a fogyatékosokra szabott juttatása nincs. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Információ hiány a fogyatékkal élők elhelyezkedési lehetőségei terén Szolgáltatások igénybevétele

Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, információ szolgáltatásának biztosítása Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, információ szolgáltatásának biztosítása Törekedni kell a teljes akadálymentesítés megvalósításra, ehhez fel kell kutatni a lehetséges pályázati forrásokat

Akadálymentesítés csak részben megoldott

43

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a)a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A községben több civil szerveződés jött létre, ezek közül a legnagyobb a Római Katolikus egyházközség. Egyházi szolgáltató nem működik, az egyház karitatív tevékenysége pozitív hatással bírna. A civilszervezetek és az önkormányzat között jó és közvetlen kapcsolat van, mely több esetben jogi formalizáltság nélkül, életszerűen tölti be szerepét. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Önkormányzatunk szoros kapcsolatot ápol a helyi Polgárőr Egyesülettel, így a településen élők – kiemelten a veszélyeztetett társadalmi csoportok: idősek, mélyszegénységben élők, gyermekek, nők – biztonságérzete és a tényleges közbiztonság, a hivatásos rendőri erőkön túl, önszerveződéssel is biztosított. Az önkormányzat és az egyesület között együttműködési megállapodás jött létre, a tényleges működés a mindennapokban tetten érhető. Az Ifjúsági Klub működése az életkori sajátosságok, a technika fejlettsége miatt kevéssé aktív, fellendítése a település megtartó ereje szempontjából is közérdek. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Ozmánbük nem Közös Hivatal székhelye. A fenntartó három további három településsel szorosan működik együtt. A települések önkormányzatai közötti térségi és területi társulások talaján többrétű partnerség működik. A szociális feladatokat ellátó társulások működtetése az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos társadalmi csoportok érdekében. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Ozmánbük településen nemzetiségi önkormányzat nem működik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Polgárőr Egyesület a kiemelten a veszélyeztetett társadalmi csoportok: idősek, mélyszegénységben élők, gyermekek, nők, fogyatékkal élők biztonságérzete és a tényleges közbiztonsága érdekében jelentős tevékenységet fejt ki. Ezzel biztosítja a kiszolgáltatottabb csoportok számára az e szempontból szükséges, megfelelő életminőséget. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A for – profit szervezetek integráló ereje, szolgáltatás nyújtása, minden érintett számára lehetővé teszi a közösségi életet, a minél magasabb, jobb életminőséget.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a)a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil

44

szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába. A HEP előkészítő szakaszában a civilszervezetek részéről megvalósult a civilkontroll. Polgárőr Egyesület szolgálatszervezése során figyelembe veszi az abban megfogalmazottakat, az Ifjúsági Klub, ha taglétszámában nem is, tényleges működésében, a település teljes lakosságához elér, mivel részt vesz a közösségi programokban, és a különböző korosztályokat megszólító rendezvényeken. Az egyesületek egyrészt az önkormányzatok meghosszabbított karjai, másrészt a településvezetés melletti állandó civil kontroll, állandó visszacsatolás. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A közvetlen napi kapcsolat mellett, e két egyesület állandó meghívottja a HEP előkészítő fázisainak, ill. annak végrehajtása során egy – egy mérföldkőnél végzett monitoring fontos partnerei. A helyi esélyegyenlőségi programot a TKKI honlapján és település saját honlapján is közzétesszük.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Lakhatási körülmények javítása

Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Pályázati források közös felkutatása, segítségnyújtás a pályázat elkészítésében

Élelmiszer ellátottság minőségi és mennyiségi problémái

Óvodai, iskolai étkezés támogatása Szociális földprogram

Foglalkoztatási problémák

Képzési támogatások közös felkutatása, nyílt munkaerő piaci

Gyermekvállalással kapcsolatos problémák

Családtervezési tanácsadás, felvilágosítás

A saját hátrányos helyzet fel nem ismerése A problémamegoldó képesség növelése

Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával

nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásnak bővítése Idősek

idősek jövedelmi viszonyának javítása helyi kulturális szolgáltatások hiánya

Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával Családsegítő szolgálat információs kapcsolati hálójának bővítése

és

foglalkoztatási lehetőségek biztosítása önszerveződő kulturális csoportok életre keltése, szerveződésük segítése

45

Informatikai ismeretek hiánya A családon belüli erőszak látenciája

Információ hiány a fogyatékkal élők elhelyezkedési lehetőségei terén

Ismeretterjesztő előadások szervezése, együttműködve a rendőri, bűnmegelőzési szervekkel, szórólapos figyelemfelhívás Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, információ szolgáltatásának biztosítása

Szolgáltatások igénybevétele

Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, információ szolgáltatásának biztosítása

Nők

Fogyatékkal élők

Informatikai képzések szervezése

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Életterünk Lakhatási körülmények javítása

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Polgármester, Jegyző, Igazgatási

„Egészséges élelmiszer, egészséges élet”

Polgármester, Jegyző, Igazgatási ea., Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, ZMKH ZJH Munkaügyi Központja Felelős: polgármester Polgármester, Jegyző Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 4M, ZMKH ZJH Munkaügyi Központja Igazgatási ea. Felelős: polgármester Védőnő, háziorvos Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, Felelős: Védőnő Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával

„Integráció a munkavilágába”

„Családtervezéssel a sikeres jövőért”

Gyermekek

A saját hátrányos helyzet fel nem ismerése A problémamegoldó képesség növelése nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásnak bővítése idősek jövedelmi viszonyának javítása

Idősek

helyi kulturális szolgáltatások hiánya Informatikai ismeretek hiánya A családon belüli erőszak latenciája

Nők Fogyatékkal élők

Információ hiány a fogyatékkal élők elhelyezkedési lehetőségei terén

Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával Családsegítő szolgálat információs kapcsolati hálójának bővítése

és

foglalkoztatási lehetőségek biztosítása önszerveződő kulturális csoportok életre keltése, szerveződésük segítése Informatikai képzések szervezése Ismeretterjesztő előadások szervezése, együttműködve a rendőri, bűnmegelőzési szervekkel, szórólapos figyelemfelhívás Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, információ szolgáltatásának biztosítása 46

Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, információ szolgáltatásának biztosítása

Szolgáltatások igénybevétele

Jövőképünk: Olyan településen kívánunk élni, ahol a mélyszegénységben élők életminősége, és települési integrációval folyamatos emelkedés mellett reálisan adja meg a tényleges felemelkedés esélyét. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők számára is legyen kiút. Kiemelt területnek tartjuk, hogy a gyerekek kiegyensúlyozott, jövőt biztosító életét, ma alapozzuk meg. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közbiztonságára, életminőségére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a latens problémák feltárását, számukra előnyös kezelését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életminőség javítására, társadalmi integrációjára. Az intézkedési területek részletes kifejtése Romák és/vagy mélyszegénységben élők – 1 - 1 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

„Élhetőbb élettér” Lakhatási körülmények nem megfelelő szintje (Vezetékes ivóvíz, fürdőszoba, csatorna hiánya, általános körülmények nem megfelelő szintje. Bútorozottság hiánya, nem megfelelő szintje.) Rövid távú feladat: Vezetékes ivóvíz biztosítása minden lakóházban. – Jelenleg el nem látott háztartások száma: ________ Középtávú feladat Fürdőszoba kialakítása minden lakóházban. – Jelenleg el nem látott háztartások száma: _______ Csatornaellátás biztosítása minden háztartásban. - Jelenleg el nem látott háztartások száma: 80 Hosszú távú feladat : A lakóház állagának legalább általános szintre emelése - Az átlagostól elmaradó: 20 db Bútorozottság hiánya, nem megfelelő szintje. - Átlagon alul bútorozott : 10 db 1.) Rövid távú feladat: Vezetékes ivóvíz biztosítása minden lakóházban. 2.) Középtávú feladat Fürdőszoba kialakítása minden lakóházban. Csatornaellátás biztosítása minden háztartásban. 3.) Hosszú távú feladat : A lakóház állagának legalább általános szintre emelése Bútorozottság hiánya, nem megfelelő szintje.

Résztvevők és felelős

Polgármester, Jegyző, Igazgatási előadó, Felelős: polgármester

Partnerek

Családsegítő Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

1.) Rövid távú feladat: Vezetékes ivóvíz biztosítása minden lakóházban. – 2015.12.31. 2.) Középtávú feladat Fürdőszoba kialakítása minden lakóházban. - 2016.12.31. 47

Csatornaellátás biztosítása minden háztartásban. - 2017.06.30. 3.)Hosszú távú feladat : A lakóház állagának legalább általános szintre emelése. 2017. 12.31. Bútorozottság hiánya, nem megfelelő szintje. 2018.12.31. 1.) Rövid távú feladat: Vezetékes ivóvíz biztosítása minden lakóházban. – 2015.12.31. Indikátor: - vezetékes ivóvízhálózatra csatlakoztatott lakóházak aránya az összes lakott lakóház arányában. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

2.) Középtávú feladat Fürdőszoba kialakítása minden lakóházban. - 2016.12.31. Indikátor: - fürdőszoba kialakítása az ivóvízhálózatra csatlakoztatott lakóházak arányában ill, az összes lakott lakóház arányában. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése. Csatornaellátás biztosítása minden háztartásban. - 2017.06.30. Indikátor: - Csatornával ellátott lakóházak aránya, a fürdőszobával ellátott lakóházakhoz, és az összes lakott lakóházhoz viszonyítva. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése 3.)Hosszú távú feladat : A lakóház állagának legalább általános szintre emelése. 2017. 12.31. Általános állagfelmérés, az ezt vállalók körében, mely alapján további cselekvési terv kidolgozása. Bútorozottság hiánya, nem megfelelő szintje. 2018.12.31 Általános állagfelmérés, az ezt vállalók körében, mely alapján további cselekvési terv kidolgozása.

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

-

Passzivitás, elzárkózás – PR tevékenység Forráshiány – pályázati források felkutatása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

48

Romák és/vagy mélyszegénységben élők – 1 - 2 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon),

„Egészséges élelmiszer, egészséges élet” Élelmiszer ellátottság minőségi és mennyiségi problémái (Óvodai, iskolai étkezés támogatása, szociális földprogram) Rövid távú feladat: Intézményi étkeztetésben résztvevő gyermekek számának felmérése – Jelenleg el nem látott gyermekek száma: nincs Középtávú feladat Egészséges táplálkozás elősegítése, tájékoztató – Minden helyi háztartás 80 Önkormányzati termőföldek felmérése - Jelenleg el nem látott háztartások száma: 80 Hosszú távú feladat : A felmenő rendszerű, egész napos iskola bevezetését követően, napi egy alkalommal biztosítottá válik az egészséges élelmiszerhez jutás. - Intézményi ellátottak arányában az étkeztetésben résztvevők száma 100 % Önkormányzati termőföldek élelmiszer célú hasznosításának szintje: - Termőföld összterület arányában az e célra hasznosított terület: 10 % 1.)Rövid távú feladat: Előkészítő felmérések elvégzése (étkezők, termőföld, rászorulók) 2.)Középtávú feladat Étkezők számának növelése, tájékoztatás. 3.) Hosszú távú feladat : Közös, majd egyéni földmegmunkálás vetőmagbeszerzés szervezése, végrehajtása. Polgármester, Jegyző, Igazgatási előadó., ZMKH ZJH Munkaügyi Központja Felelős: Igazgatási előadó Családsegítő Szolgálat, a. Rövid távú feladat: Felmérések elvégzése – 2015.12.31. b. Középtávú feladat Étkezők számának növelése, tájékoztatás, szervezés 2016.12.31. 3.)Hosszú távú feladat : Közös, majd egyéni földmegmunkálás vetőmagbeszerzés szervezése, végrehajtása 2017. 12.31. 1.) Rövid távú feladat: Előkészítő felmérések elvégzése. – 2015.12.31. Indikátor: - Összes földterület arányában a termelésbe bevonható földterületek aránya (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése. 49

valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

2.) Középtávú feladat Egészséges táplálkozásról tájékoztató, étkezők számának növelése, tájékoztatás - 2016.12.31. Indikátor: - Tájékoztatón résztvevők száma a meghívottak számának arányában (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése. Étkezők számának növelése - 2017.06.30. Indikátor: - Étkezők számának aránya az intézmény tanulóinak számarányához képest. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése 3.)Hosszú távú feladat : Közös majd egyéni földmegmunkálás 2018. 12.31. Programba bevontak aránya az összlakossághoz képest Egyéni földmegmunkálást végzők aránya az összes programban résztvevő arányához képest Közös majd egyéni vetőmagbeszerzés 2017. 12.31. Programba bevontak aránya az összlakossághoz képest Egyéni földmegmunkálást végzők aránya az összes programban résztvevő arányához képest -

Passzivitás, elzárkózás – PR tevékenység Forráshiány – pályázati források felkutatása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

Romák és/vagy mélyszegénységben élők – 1 - 3 . Intézkedés címe:

„Integráció a munkavilágába”

Foglalkoztatási problémák Feltárt probléma (Képzési támogatások közös felkutatása, nyílt munkaerőpiaci lehetőségek (kiinduló értékekkel) feltárása, önéletrajz, állásinterjú tréning) Rövid távú feladat: Képzési támogatások felkutatása Célok – Kapcsolatfelvétel, kiépítés, állandó kapcsolati háló kiépítése Általános Középtávú feladat megfogalmazás és Munkaerő piaci lehetőségek feltárása, közzététel, programba bevonás rövid-, közép- és Programba bevont munkanélküliek aránya, a nyilvántartott hosszú távú munkanélküliek arányában 100 % időegységekre Önéletrajz, állásinterjú tréning bontásban Programban résztvevők, az összes nyilvántartott álláskereső arányában: Hosszú távú feladat : Utógondozás 1. Rövid távú feladat: Tevékenységek Képzési támogatás felkutatása, pályázat, lebonyolítás (a beavatkozás 2. Középtávú feladat tartalma) pontokba Munkaerő piaci lehetőségek feltárása, közzététel, programba bevonás szedve Önéletrajz, állásinterjú tréning 50

3. Hosszú távú feladat : Munkaerőpiacon maradás, kapcsolatépítés, munkahelyi integráció Résztvevők és felelős

Polgármester, Jegyző Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 4M, Igazgatási előadó Felelős: Igazgatási előadó

Partnerek

ZMKH ZJH Munkaügyi Központja, Családsegítő Szolgálat,

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

1.) Rövid távú feladat: Képzési támogatás felkutatása, pályázat, lebonyolítás– folyamatos 2.) Középtávú feladat Munkaerő piaci lehetőségek feltárása, közzététel, programba bevonás Önéletrajz, állásinterjú tréning- 2014- től folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Munkaerőpiacon maradás, kapcsolatépítés, munkahelyi integráció – az 1., 2. pont teljesítését követően folyamatos 1.) Rövid távú feladat: Képzési támogatás felkutatása, pályázat, lebonyolítás– folyamatos Indikátor: - pályázott és elnyert támogatás aránya - a képzési támogatásban résztvevők és a sikeres vizsgázók aránya - a képzés eredményeként elhelyezkedettek aránya (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) A fenntarthatóságot a az elnyert programok, maguk biztosítják. 2.) Középtávú feladat Munkaerő piaci lehetőségek feltárása, közzététel, programba bevonás Önéletrajz, állásinterjú tréning - 2014- től folyamatos- 2016.12.31. Indikátor: - 50 km –s körzeten belül feltárt álláshelyek aránya az álláskeresők arányában, - A feltárt álláshelyek közül, a település álláskeresői által betöltött álláshelyek aránya (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése. Önéletrajz, állásinterjú tréning - 2014- től folyamatos Indikátor: - Tréningen résztvevők aránya az összes álláskereső arányában (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Cél a határidőig 100 %-s szint elérése 3.)Hosszú távú feladat : Munkaerőpiacon maradás, kapcsolatépítés, munkahelyi integráció A program keretében elhelyezkedettek egy éven túli foglalkoztatottjainak aránya, a program keretében elhelyezkedett összes létszám arányában.

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

-

Passzivitás, elzárkózás – PR tevékenység Forráshiány – pályázati források felkutatása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás 51

Romák és/vagy mélyszegénységben élők – 1 - 4 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

„Családtervezéssel a sikeres jövőért” Gyermekvállalással kapcsolatos problémák Családtervezési tanácsadás, felvilágosítás Rövid távú feladat: Felvilágosító előadások szervezése, PR tevékenység – Kapcsolatfelvétel, kiépítés, állandó kapcsolati háló kiépítése Középtávú feladat Fiatalok számára családtervezési koncepció, életvezetés Hosszú távú feladat : A program általánossá tétele, folyamatos kapcsolattartás 1.) Rövid távú feladat: PR tevékenység, előadás népszerűsítés, kötetlen beszélgetést, tanácsadást biztosító előadások szervezése 2. ) Középtávú feladat Az előadások során kialakult közvetlen kapcsolat alapján, családtervezés, koncepció kidolgozása, életvezetési tanácsok. Intézményi vertikum bemutatása, kapcsolatépítés. 3.) Hosszú távú feladat A családalapítás segítése, figyelemmel kísérése, folyamatos élő kapcsolat fenntartása Védőnő, háziorvos, Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, Felelős: Védőnő

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

1.) Rövid távú feladat: Felvilágosító előadások szervezése, PR tevékenység – folyamatos Kapcsolatfelvétel, kiépítés, állandó kapcsolati háló kiépítése – foly. 2.) Középtávú feladat Fiatalok számára családtervezési koncepció, életvezetés – 2014- től folyamatos 3.) Hosszú távú feladat : A program általánossá tétele, folyamatos kapcsolattartás - folyamatos 1.) Rövid távú feladat: Felvilágosító előadások szervezése, PR tevékenység – folyamatos Kapcsolatfelvétel, kiépítés, állandó kapcsolati háló kiépítése – foly Indikátor: - 14 -18 , 19–25, 26 – 40 éves korosztályhoz képest a programban résztvevők aránya, korcsoportonként (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) A fenntarthatóságot az önkormányzati állományban lévő védőnő léte biztosítja. 2.) Középtávú feladat Fiatalok számára családtervezési koncepció, életvezetés tanácsok 52

biztosítása Indikátor: - A programpontba bevont fiatalok aránya a korcsoport összlétszámához képest (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat : A program általánossá tétele, folyamatos kapcsolattartás Indikátor: - A programba bevont fiatalok arányának növelése (előző év, és bázis év figyelembevétele mellett) Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

-

Passzivitás, elzárkózás – PR tevékenység

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős

Gyermekek - 2 - 1 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve

„Nyiss a világra” Saját hátrányos helyzet fel nem ismerése (Tájékoztató, felvilágosító előadások szervezése) Rövid távú feladat: Tájékoztató előadás az általános társadalmi normákról, az általánostól való eltérésekről, előforduló devianciákról, megszólítva minden társadalmi réteget, a 0- 14,m ill. 15 – 18 éves korosztályban. Középtávú feladat A tájékoztató előadások általánossá tételével, azzal párhuzamosan, több kontakt személy kijelölésével, bizalmi kapcsolat kiépítésének biztosítása. Hosszú távú feladat : Az operatív kapcsolattal, később e mellett egyre önállóbb gondolkodású, problémafelismerő képességű személyiségek kinevelése, a jogi háttértudás biztosítása mellett, az eszköztár ismeretével, a tudatosság növelése. 1.) Rövid távú feladat: Tájékozató előadás 2.) Középtávú feladat Kontaktszeméllyel a bizalmi kapcsolat 3.) Hosszú távú feladat : Tudatos döntéshez való eljutáshoz, ismeretanyag, ismerettel és önismerettel problémamegoldó képesség. Védőnő, háziorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, polgármester, jegyző, igazgatási előadó Felelős: igazgatási előadó Családsegítő Szolgálat, 1.) Rövid távú feladat: Tájékozató előadás –folyamatos 2.) Középtávú feladat A tájékoztató előadások általánossá tételével, azzal párhuzamosan, 53

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

több kontaktszemély kijelölésével, bizalmi kapcsolat kiépítésének biztosítása. - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Tudatos döntéshez való eljutáshoz, ismeretanyag, ismerettel és önismerettel problémamegoldó képesség. – folyamatos 1.) Rövid távú feladat: Tájékozató előadás – folyamatos Indikátor: - A település korcsoportjához képest, a programban résztvevők aránya, évenkénti bontásban (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat A tájékoztató előadások általánossá tételével, azzal párhuzamosan, több kontaktszemély kijelölésével, bizalmi kapcsolat kiépítésének biztosítása -folyamatos Indikátor: - tájékoztató előadásokon résztvevők aránya, az célcsoport összes tagjához képest. - Kontaktszemélyekkel kapcsolatot tartó személyek évenkénti növekedési dinamikája. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat : Tudatos döntéshez való eljutáshoz, ismeretanyag, ismerettel és önismerettel problémamegoldó képesség. – folyamatos -

Passzivitás, elzárkózás – PR tevékenység Forráshiány – pályázati források felkutatása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

54

Gyermekek - 2 - 2 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

„Van megoldás” Családon belüli erőszak, problémamegoldó képesség hiánya (Tájékoztató, felvilágosító előadások szervezése) Rövid távú feladat: Tájékoztató előadás az általános társadalmi normákról, struktúrákról, a különböző profilú intézmények megismertetésével Középtávú feladat A tájékoztató előadások általánossá tételével, azzal párhuzamosan, több kontakt személy kijelölésével, bizalmi kapcsolat kiépítésének biztosítása. Hosszú távú feladat : Az operatív kapcsolattal, később e mellett egyre önállóbb gondolkodású, problémafelismerő képességű személyiségek kinevelése, a jogi háttértudás biztosítása mellett, az eszköztár ismeretével, a tudatosság növelése. 1.)Rövid távú feladat: Tájékozató előadás 2.) Középtávú feladat Kontaktszeméllyel a bizalmi kapcsolat 3.) Hosszú távú feladat : Tudatos döntéshez való eljutáshoz, ismeretanyag, ismerettel és önismerettel problémamegoldó képesség. Védőnő, háziorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, polgármester, jegyző, igazgatási előadó, ZMRFK KMB Felelős: Igazgatási előadó Családsegítő Szolgálat, ZMRFK KMB 1.) Rövid távú feladat: Tájékozató előadás –folyamatos 2.) Középtávú feladat A tájékoztató előadások általánossá tételével, azzal párhuzamosan, több kontaktszemély kijelölésével, bizalmi kapcsolat kiépítésének biztosítása. - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Tudatos döntéshez való eljutáshoz, ismeretanyag, ismerettel és önismerettel problémamegoldó képesség. – folyamatos 1.) Rövid távú feladat: Tájékozató előadás – folyamatos Indikátor: - A település korcsoportjához képest, a programban résztvevők aránya, évenkénti bontásban (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat A tájékoztató előadások általánossá tételével, azzal párhuzamosan, több kontaktszemély kijelölésével, bizalmi kapcsolat kiépítésének biztosítása - folyamatos Indikátor: - tájékoztató előadásokon résztvevők aránya, az célcsoport összes 55

tagjához képest. - Kontaktszemélyekkel kapcsolatot tartó személyek évenkénti növekedési dinamikája. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat : Tudatos döntéshez való eljutáshoz, ismeretanyag, ismerettel és önismerettel problémamegoldó képesség. – folyamatos Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

-

Passzivitás, elzárkózás – PR tevékenység Forráshiány – pályázati források felkutatása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

Idősek - 3-1 . – 3-2. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak

„Aktív ezüst kor” Nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásnak bővítése (3.1.) Idősek jövedelmi viszonyának javítása (3.2.) (Családsegítő szolgálat információs és kapcsolati hálójának bővítése) Rövid távú feladat: Idősekkel kapcsolatfelvétel, közösségi kohézió Középtávú feladat Kapcsolatépítéssel, adatbázis felépítése, idősek tájékoztatása, szükség esetén felkészítés állásinterjúra. Hosszú távú feladat : Folyamatos adatbázis és kapcsolatépítés, egymást segítő közösség létrehozása 1.)Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás 2.) Középtávú feladat Adatbázis építés, tájékoztatás, intenzív kapcsolatok kialakítása Önfenntartást, mozgást, jövedelmet biztosító kertészeti tevékenység elősegítése (3.2) 3.) Hosszú távú feladat : Közösség és adatbázis építés, gondozás Családsegítő szolgálat, polgármester, jegyző, igazgatási előadó Felelős: igazgatási előadó ZMKH ZMJ Munkaügyi Központja Családsegítő Szolgálat, 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás – 2014.12.31. 2.) Középtávú feladat Adatbázis - építés, tájékoztatás, intenzív kapcsolatok kialakítása folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Közösség és adatbázis építés, gondozás –folyamatos 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás – folyamatos 56

dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Indikátor: - Önmagát aktívnek valló idősek, közös adatbázisba történő felvételét követően, az a kapcsolatot felvevők és tartók aránya (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat Adatbázis-építés, tájékoztatás, intenzív kapcsolatok kialakítása – folyamatos Megművelt területek nagysága, megtermelt zöldség, gyümölcs mennyiség – folyamatos (3.2.) Indikátor: - Adatbázisban nyilvántartott, aktívnak mondott idősek számának alakulása -Adatbázisban nyilvántartott, álláshelyek számának alakulása (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat : Közösség és adatbázis építés, gondozás – folyamatos Indikátor: - Közösségi adatbázis alakulása (nyilvántartott, aktívnak mondott idősek számának alakulása, nyilvántartott, álláshelyek számának alakulása, közösségi rendezvények alakulása. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) -

Passzivitás, munkahelyek hiánya – PR tevékenység

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős Adatbázis kapcsolat

57

Idősek - 3 - 3 . Intézkedés címe:

„Tartalmas időskor”

Feltárt probléma Helyi kulturális szolgáltatások hiánya (kiinduló értékekkel) (Önszerveződő kulturális csoportok életrekeltése, szerveződésük segítése) Rövid távú feladat: Célok Idősekkel kapcsolatfelvétel, közösségi kohézió Általános Középtávú feladat megfogalmazás és Kapcsolatépítéssel, kulturális orientáltság, igény, készség, tehetség, igény rövid-, közép- és felmérése, adatbázis felépítése, szakmai vezető v. orientáló biztosítása hosszú távú Hosszú távú feladat : időegységekre Folyamatos kapcsolattartás, bevonás a település közösségi életébe, az bontásban igény ébrentartása, a települési megbecsülés kifejezésre juttatása, más településen fellépés elősegítése. 1.)Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás Tevékenységek 2.) Középtávú feladat (a beavatkozás Kapcsolatépítés elősegítése, helyiség, szakmai vezető, egyéb tárgyi tartalma) pontokba feltétel biztosítása szedve 3.) Hosszú távú feladat A kialakult közösségek életben tartása, Résztvevők és Polgármester, jegyző, kulturális referens felelős Felelős: polgármester Partnerek Helyi Dalkör 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás – 2014.12.31. 2.) Középtávú feladat Határidő(k) Kapcsolatépítés elősegítése, helyiség, szakmai vezető, egyéb tárgyi pontokba szedve feltétel biztosítása - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : A kialakult közösségek életben tartása, – folyamatos 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás – folyamatos Indikátor: - Önmagát aktívnak valló idősek megszólítását követően, a közösségi Eredményességi életbe bevontak aránya, a megkeresettek számához viszonyítva mutatók és annak (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) dokumentáltsága, 2.) Középtávú feladat forrása Kapcsolatépítés elősegítése, helyiség, szakmai vezető, egyéb tárgyi (rövid, közép és feltétel biztosítása –folyamatos hosszútávon), Indikátor: valamint - A közösségi életben résztvevők számának évenkénti változása, az fenntarthatósága előző év, és az első év, mint bázis arányában (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat : A kialakult közösségek életben tartása, – folyamatos Indikátor: 58

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

- Kulturális csoportok számának és tagjai számának alakulása évenként, ill. a bázishoz – 2013. - viszonyítva (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) - Passzivitás – PR tevékenység - Megfelelő típusú kulturális tevékenység kiválasztása – szakember szükségessége -

Humán erőforrás – résztvevők és felelős

Idősek - 3 - 4 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

„Tartalmas időskor” - 2 Informatikai ismeretek hiánya (Informatikai képzések szervezése) Rövid távú feladat: Idősekkel kapcsolatfelvétel, közösségi kohézió Középtávú feladat Kapcsolatépítéssel, adatbázis felépítése, szakmai vezető biztosítása Hosszú távú feladat : Folyamatos kapcsolattartás, az igény ébrentartása, 1.)Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás 2.)Középtávú feladat Kapcsolatépítés elősegítése, helyiség, szakmai vezető, tárgyi feltételek biztosítása 3.)Hosszú távú feladat Számítógépes ismeretek minél szélesebb körű elterjesztése Polgármester, jegyző, kulturális referens Felelős: polgármester Procomp Kft Zalaegerszeg 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás – 2014.12.31. 2.) Középtávú feladat Kapcsolatépítés elősegítése, helyiség, szakmai vezető, tárgyi feltétel biztosítása - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Számítógépes ismeretek minél szélesebb körű elterjesztése – 2016.12.31. 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, közösséggé formálás – 2014.12.31. Indikátor: - Önmagát aktívnak valló idősek megszólítását követően, a közösségi életbe bevontak aránya, a megkeresettek számához viszonyítva (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat Kapcsolatépítés elősegítése, helyiség, szakmai vezető, tárgyi feltétel biztosítása –folyamatos 59

Indikátor: - A közösségi életben résztvevők számának évenkénti változása, az előző év, és az első év, mint bázis arányában (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat : Számítógépes ismeretek minél szélesebb körű elterjesztése – folyamatos Indikátor: - Csoportok számának és tagjai számának alakulása évenként, ill. a bázishoz – 2013. - viszonyítva (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

-

Passzivitás – PR tevékenység Megfelelő szakember biztosítása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős

Nők - 4 . Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve

„Emberhez méltó élet a falakon túl” A családon belüli erőszak látenciája (Ismeretterjesztő előadások szervezése, együttműködve a rendőri, bűnmegelőzési szervekkel, szórólapos figyelemfelhívás) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden családdal. Középtávú feladat A passzivitás megszüntetésének kísérlete, telefonos, elektronikus levél kapcsolatlehetővé tétele Hosszú távú feladat : Folyamatos kapcsolattartás, a felszínre került problémák kezelése, a fennmaradó látencia megszüntetése 1.)Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden családdal, elektronikus levélben, személyesen, szórólapon stb. 2.)Középtávú feladat A passzivitás megszüntetésének kísérlete, telefonos, elektronikus levél kapcsolatlehetővé tétele 3.)Hosszú távú feladat Folyamatos kapcsolattartás, a felszínre került problémák kezelése, a fennmaradó látencia megszüntetése Polgármester, jegyző, igazgatási előadó Felelős: igazgatási előadó ZMRFK 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden családdal, elektronikus levélben, személyesen, szórólapon stb. – 2014.12.31. 60

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

2.) Középtávú feladat A passzivitás megszüntetésének kísérlete, telefonos, elektronikuslevél – kapcsolat lehetővé tétele - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Folyamatos kapcsolattartás, a felszínre került problémák kezelése, a még élő látencia megszüntetése - 2016.12.31. 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden családdal – 2014.12.31. Indikátor: - Megkeresés alkalmainak száma, megkeresettek száma az előző évihez képest. (Bázis 2013.) (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat A passzivitás megszüntetésének kísérlete, telefonos, elektronikuslevél – kapcsolat lehetővé tétele - folyamatos Indikátor: - Tájékoztatókon részt vettek száma, a megszólítottak számához viszonyítva. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat: Folyamatos kapcsolattartás, a felszínre került problémák kezelése, jogi segítségnyújtás, a még élő látencia megszüntetése - 2016.12.31. Indikátor: - Ismertté vált, elkövetett cselekmények száma az előző évihez képest, segítségnyújtások száma, az előző évhez képest. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) -

Passzivitás, látencia, tudatosság, hiánya – PR tevékenység Megfelelő szakember biztosítása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős

61

Fogyatékkal élők - 5 -1. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

„Tudatos társadalom” Információ hiány a fogyatékkal élők elhelyezkedési lehetőségei terén (Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, stb. információ szolgáltatásának biztosítása.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, az érintett célcsoporttal Középtávú feladat: A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. Hosszú távú feladat: Fogyatékkal élők minél magasabb arányú munkához juttatása 1.)Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden fogyatékkal élő helyi lakossal. 2.)Középtávú feladat A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. 3.)Hosszú távú feladat Folyamatos kapcsolattartás, álláskeresési technikák ismertetése, személyes segítségnyújtás az elérni kívánt cél érdekében. Családreferens, igazgatási előadó, jegyző polgármester Felelős: Igazgatási előadó 4M, ZMKH ZMJH Munkaügyi Központja 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden fogyatékkal élő helyi lakossal – 2014.12.31. 2.) Középtávú feladat A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. - - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Folyamatos kapcsolattartás, álláskeresési technikák ismertetése, személyes segítségnyújtás az elérni kívánt cél érdekében - 2016.12.31. 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden fogyatékkal élő helyi lakossal – 2014.12.31. Indikátor: - Megszólított fogyatékosok száma, a helyben élő fogyatékosok számához viszonyítva (Bázis 2013.) (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. - folyamatos Indikátor: - A programban részt vettek száma, a megszólítottak számához viszonyítva. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 62

3.)Hosszú távú feladat: Folyamatos kapcsolattartás, álláskeresési technikák ismertetése, személyes segítségnyújtás az elérni kívánt cél érdekében - 2016.12.31. Indikátor: - Munkához juttatott fogyatékkal élők száma, a programban résztvevők számához viszonyítva (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

-

Passzivitás, tudatosság hiánya – PR tevékenység Megfelelő szakember biztosítása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős

Fogyatékkal élők - 5 -2. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

„A jövő lehetőségei, a lehetőségek jövője” Szolgáltatások igénybevétele (Családsegítő szolgálat, civil szervezetek, stb. információ szolgáltatásának biztosítása.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, az érintett célcsoporttal Középtávú feladat: A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. Hosszú távú feladat: Fogyatékkal élők minél magasabb arányú különböző szolgáltatásokhoz juttatása 1.)Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden fogyatékkal élő helyi lakossal. 2.)Középtávú feladat A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. 3.)Hosszú távú feladat Folyamatos kapcsolattartás, különböző szolgáltatások elérése Családreferens, igazgatási előadó, jegyző, polgármester Felelős: igazgatási előadó 4M, ZMKH ZMJH Munkaügyi Központja 1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden fogyatékkal élő helyi lakossal – 2014.12.31. 2.) Középtávú feladat A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. - - folyamatos 3.)Hosszú távú feladat : Folyamatos kapcsolattartás, álláskeresési technikák ismertetése, személyes segítségnyújtás az elérni kívánt cél érdekében - 2016.12.31. 63

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

1.) Rövid távú feladat: Kapcsolatfelvétel, minden fogyatékkal élő helyi lakossal – 2014.12.31. Indikátor: - Megszólított fogyatékosok száma, a helyben élő fogyatékosok számához viszonyítva (Bázis 2013.) (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 2.) Középtávú feladat A célcsoport és a családsegítő szolgálat, civilszervezetek közti kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Közvetítés, lehetőségek feltárása, segítségnyújtás az elérni kívánt cél terén. - - folyamatos Indikátor: - A programban részt vettek száma, a megszólítottak számához viszonyítva. (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) 3.)Hosszú távú feladat: Folyamatos kapcsolattartás, álláskeresési technikák ismertetése, személyes segítségnyújtás az elérni kívánt cél érdekében - 2016.12.31. Indikátor: - Munkához juttatott fogyatékkal élők száma, a programban résztvevők számához viszonyítva (Évente figyelendő, HI köv. év 03.31.) -

Passzivitás, tudatosság hiánya – PR tevékenység Megfelelő szakember biztosítása

-

Humán erőforrás – résztvevők és felelős

64

65

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C Inté zke dés sor szá ma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetése iben feltárt esélyegyenlősé gi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Vez. ivóvíz Gazdasági 1. „Élhetőbb élettér” Lakhatási

fürdőszoba körülmények programmal nem megfelelő csatorna hál összhangban bizt. minden szintje

Élelmiszer ellátottság minőségi és mennyiségi problémái

2.

„Egészséges élelmiszer, egészséges élet”

3.

„Integráció a Alacsony foglalkoztatási munkavilágába” arány

Egészséges és Összhangban a olcsó ételek gazdasági programmal és előállítása településfejlesz tési koncepcióval

E

Az intézkedés tartalma

Vez. ivóvíz fürdőszoba csatorna hál bizt. minden

Önkormányzat i termőföldek felmérése, tájékoztató eak rendezése, közös majd egyéni föld megmunkálás, vetőmag besz. Foglalkoztatás Összhangban a Képzési tám-k i arány gazdasági felkutatása, programmal és önéletrajzírás, növelése településfejlesz állásinterjúra tési felkészítés koncepcióval

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményesség eredményeinek megvalósításá erőforrások ét mérő fenntarthatósá (humán, nak határideje indikátor(ok) ga pénzügyi, technikai)

2018.12.31. polgármester

vezetékes ivóvízhálózatra csatlakoztatott lakóházak aránya az összes lakott lakóház arányában.

Humán Munkahely erőforrás biztosítása résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

Igazgatási előadó

2015.12.31.

Résztvevők számaránya, Önkormányzat i termőföldek aránya, programba bevontak aránya

Humán Munkahely erőforrás biztosítása résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

Polgármester, Igazgatási előadó.

2017.12.31.

Pály-n elnyert tám. Résztvevők aránya, Feltárt álláshelyek aránya, Tréningen résztvevők aránya, az öszszes állásker. arányában

Humán erőforrás résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

Folyamatos kapcsolattartás , „monitoringoz ás”

66

4.

„Családtervezéssel A fiatalkori és Tudatos csa- Összhangban a Felvilágosító ládtervezéssel gazdasági előadások a sikeres jövőért” felelőtlen gyermekvállalás problémája

5.

„Újra vár az iskola”

kiegyensúlyoz ott, tudatos életminőség javítás Az alul A szükséges iskolázottsági képzés problémák jelen megszerzése léte után javulhat az elhelyezkedés esélye

Védőnő

2017.12.31.

Korcsoportos Humán erőfor- Folyamatos bontásban a rás résztvevők kapcsolattartás résztvevők és felelős aránya

2016.12.31.

Képesítést szerzettek száma

Igazgatási előadások előadó szervezése, családtervezés, oktatás, tanácsadás

2017.12.31.

Korcsoportos Humán erőfor- Folyamatos bontásban a rás résztvevők kapcsolattartás résztvevők és felelős aránya

Felvilágosító előadások szervezése, családterápia, oktatás, tanácsadás

2015.12.31.

Korcsoportos Humán erőfor- Folyamatos bontásban a rás résztvevők kapcsolattartás résztvevők és felelős aránya

2015.12.31. .

Megkeresések Humán erőfor- Folyamatos száma, megke- rás résztvevők kapcsolattartás resettek aránya és felelős az előző évihez képest

programmal és szervezése, a költségvetési családtervezés, oktatás, koncepcióval tanácsadás Összhangban a A Igazgatási gazdasági felzárkóztató előadó programmal és képzés a, költségvetési megszervezése a koncepcióval továbbtanulás ösztönzése

II. A gyermekek esélyegyenlősége Saját hátrányos Táj. ea., a társ- Összhangban a Felvilágosító 1. „Nyiss a világra”

2.

„Van megoldás”

helyzet fel nem i normák- tól való eltérésről, ismerése. devianciák feltárása, nyitás, irányítás, a társadalom ált. elfogadott viselkedési normák felé. Családon belüli Probléma erőszak, prob megoldóképes lémamegoldó ség növelése, képesség hiánya táj., felvilágosító ea. Szerv.

településfejles ztési koncepcióval

Összhangban a településfejles ztési koncepcióval

Igazgatási előadó

III. A nők esélyegyenlősége Összhangban a Ismeretterjeszt Igazgatási 1 „Emberhez méltó Családon be- Passzivitás lüli erőszak, megszüntetésé településfejles ő ea-k, előadó élet a falakon túl” problémamego ldó képesség hiánya

nek kísérlete, ztési együttműködv kapcsolat koncepcióval l e a rendőri bűnmegelőzési felvétel szervekkel figy. Felhívás

Humán Folyamatos erőforrás kapcsolattartás résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

67

2.

„Nők az iskolapadban” A nők körében az alul iskolázottsági problémák jelenléte

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1-2. „Aktív ezüst kor” Jövedelem

3-4. „Tartalmas időskor”

V. Fogyatékkal élők 1 „Tudatos társadalom”

2

csökkenés a nyugdíjba vonulás után, aktív élet utáni passzív élet traumája Aktív élet utáni passzív élet traumája

Információ hiány a fogy-l élők elhely. terén, önbiz. hiánya

„A jövő lehetőségei, Befele forduló, a lehetőségek negatív lelki töltés, a lehejövője” tőségek megléte mellet is, az ép társadalom kö-

A szükséges képzés megszerzése után javulhat az elhelyezkedés esélye

Összhangban a gazdasági programmal és a, költségvetési koncepcióval

A Igazgatási felzárkóztató előadó képzés megszervezése a továbbtanulás ösztönzése

2016.12.31.

Képesítést szerzettek száma

Humán Folyamatos erőforrás kapcsolattartás résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

Munkakeresési technikák, kapcsolat és adatbázis építés

Összhangban a gazdasági programmal és a, költségvetési koncepcióval

Személyi, munkaadói, termőföld állomány adatbázis létrehozás

Igazgatási előadó

2015.12.31.

Megművelt Humán erőfor- Folyamatos ter-k nagysá- rás résztvevők kapcsolattartás gának változá- és felelős sa, Közösségi adatbázis alakulása

Önszerveződő kulturális csoportok szervezése, munkájuk támogatása

Összhangban a településfejles ztési koncepcióval

Idősek megszólítása, informatikai képzés szervezése, kulturális csoportok működésének támogatása

Polgármester

2015.12.31.

Programba Humán erőforbevont idősek rás résztvevők aránya, az össz és felelős időshez ill az előző évi bázishoz képest

Információ, állás hely felkutatásával , önbizalom erősítése tréninggel tudás erősítéssel Nyitott személyiség, a társadalomba minél magasabb szinten

Összhangban a településfejlesz tési koncepcióval és a gazdasági programmal

Kapcsolatfelvé Igazgatási tel, adatbázis előadó ép. , tájékoztatás, aktivitás előmozdítása

2015.12.31.

Összhangban a településfejlesz tési koncepcióval és a gazdasági programmal

Fogyatékkal Igazgatási élők integrá- előadó ciója a munkavégzés, a társadalom, a kultúra és a

2017.12.31.

Programba bevont fogyatékkal élők aránya, az össz és az előző évi bázis értékhez képest Programba bevont fogyatékkal élők aránya, az össz és az előző évi bázis

Folyamatos kapcsolattartás t követően megfelelő összetartó szem. kiválasztása

Humán erőfor- Folyamatos rás résztvevők kapcsolattartás t követően és felelős megfelelő összetartó szem. Kiválasztása Humán erőfor- Folyamatos rás résztvevők kapcsolattartás t követően és felelős megfelelő összetartó szem.

68

zösségeitől való integrálódás távolságtartás

közélet terén

Összhangban a településfejlesz akadálymentes akadálymente tési a mozgáskor- sítése a koncepcióval látozottaknak mozgáskorés a gazdasági számára, teljes látozottak programmal körűen számára, és a akadálymentes legfontosabb középület pedig középületek teljes körű egy sincsen. akadálymente sítése.

Az anyagi Polgármester lehetőségek függvényében a szükséges akadálymentes ítési munkák megvalósítása és ehhez a pályázati lehetőségek felkutatása.

„Szűnjenek meg az Nem minden Minden középület középület akadályok”

értékhez képest 2015.12.31.

Akadálymente sített középületek aránya.

Kiválasztása Humán erőforrás résztvevők és felelős Anyagi forrás – saját erő, pályázati forrás

A szükséges állagmegóvási munkák elvégzése a létrehozott állapot fenntartásához.

69

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése: Önkormányzatunk az általa közösen fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy az általa is fenntartott intézmények a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok

megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

71

Monitoring és visszacsatolás: A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság: A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség: Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester, felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

72

-

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a település részvételével működő intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak részvételével működő intézménnyel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladatmegosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás: Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

4. Elfogadás módja és dátuma

73