Helyi Esélyegyenlőségi Program. NYÍRBOGÁT Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program NYÍRBOGÁT Nagyközség Önkormányzata

2013-2018

„Mindenkinek éreznie kell, hogy a nemzeti közösség tagja!” gróf Tisza István miniszterelnök (1861–1918)

2013. június 12.

Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

1

2. melléklet a 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelethez

TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................2 HELYZETELEMZÉS .........................................................................................................................5 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ……………………………………………………………………….5 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet ......................................................................6 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás ....................................................11 2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ……………………………………………...….12 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ....................................................................................................................................12 2.2. Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás ........................................................21 2.3. Nyírbogát ...................................................................................................................................24 2.3.1. Nyírbogát település földrajzi elhelyezkedése, története .........................................................24 2.3.2. A település gazdasági élete .....................................................................................................26 2.3.3. A település demográfiai helyzete ............................................................................................27 2.4. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ..........................................................................................................................................30 3.

A

MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN

ÉLŐK

ÉS

A

ROMÁK

HELYZETE,

ESÉLYEGYENLŐSÉGE...................................................................................................................31 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet .....................................................................................................37 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ..........................................................................38 3.3. Pénzbeli és természetbeni ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások…………………………………………………………………………………………45 3.4. Lakhatási jellemzők és infrastruktúra a településen……………………………………………47 3.5. Telepek, szegregátumok helyzete ...............................................................................................49 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ...................................................49 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ........................................................................52 3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal .........................................................................................53 3.9.

Következtetések:

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

meghatározása ...................................................................................................................................53 4.

GYERMEKEK

HELYZETE,

ESÉLYEGYENLŐSÉGE,

GYERMEKSZEGÉNYSÉG..............................................................................................................54 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői ...........................................................................54 2

4.2.

Szegregált,

telepszerű

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

helyzete,

esélyegyenlősége ...............................................................................................................................58 4.3. A HH, illetve HHH, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ........................................................................................................................................58 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége......................................................................................62 4.5.

Következtetések:

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

meghatározása ...................................................................................................................................65 5. A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE ………………………………………………..66 5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ...........................................................................67 5.2.

A

munkaerő-piaci

és

családi

feladatok

összeegyeztetését

segítő

szolgáltatások ....................................................................................................................................69 5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területei ................................................................69 5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ............................................................................70 5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások .......................................................................70 5.6. A nők szerepe a helyi közéleten .................................................................................................71 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ..............................................................................................................................72 5.8.

Következtetések:

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

meghatározása ...................................................................................................................................73 6. AZ IDŐSEK HELYZETE,

ESÉLYEGYENLŐSÉGE …………………………………..73

6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői .........................................................................................74 6.2. Az idősek munkaerő-piaci helyzete ............................................................................................74 6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ..........................................................................................................76 6.4.

Az

időseket,

az

életkorral

járó

sajátos

igények

kielégítését

célzó

programok

a településen ......................................................................................................................................76 6.5.

Következtetések:

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

meghatározása ...................................................................................................................................77 7.

A

FOGYATÉKKAL

ÉLŐK

HELYZETE,

ESÉLYEGYENLŐSÉGE...................................................................................................................79 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői ..................................................83 7.2.

A

fogyatékkal

élő

személyek

pénzbeli

és

természetbeni

ellátása,

kedvezményei ....................................................................................................................................83 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet 3

gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés .......................................................83 7.4.

Következtetések:

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

meghatározása ...................................................................................................................................86 8. HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS SZEREPLŐK

FOR-PROFIT

TÁRSADALMI

FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA...........................................................................................................87 8.1. BOGÁT 2000 Torna Club...........................................................................................................87 8.2.

A

„

Nyírbogáti

Fiatalokért

2008

„

Ifjúsági

és

Kulturális

Egyesület ...........................................................................................................................................87 8.3. Nyugdíjas Egyesület....................................................................................................................88 8.4. Polgárőr Egyesület……………………………………………………………………………..88 8.5. LIEDER Egyesület……………………………………………………………………………..89 INTÉZKEDÉSI TERV ……………………………………………………………………………..90 9. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA …………………………90 9.1. HEP IT részletei ………………………………………………………………………………..91 9.2. Megvalósítás ………………………………………………………………………………….118 9.3. Monitoring és visszacsatolás ....................................................................................................120 9.4. Kötelezettségek és felelősségi körök ........................................................................................121 9.5. Érvényesülés, módosítás ...........................................................................................................122 9.6. Az elfogadás módja és dátuma .................................................................................................122 MELLÉKLETEK………………………………………………………………………………….124 1. számú melléklet…………………………………………………………………………………124 3. számú melléklet ……………………………………………………………………………...…132

4

HELYZETELEMZÉS: Nyírbogát Nagyközség Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a helyi esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél- és feladatmeghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a Nyírbogát Nagyközségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva – az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: Az esélyegyenlőség iránti igény, valamint annak elősegítése annak a ténynek a felismerésén alapul, miszerint a különböző társadalmi csoportok, és azok tagjai vagyoni, családi, gazdasági helyzetük szerint jelentősen különböznek egymástól, és ez a különbség kihat mindennapjaikra: aki 5

hátrányosabb helyzetben van, annak kisebb az esélye a továbbtanulásra, a szakképzettség elérésére, a munkához jutásra, a magasabb fizetésre, a magasabb társadalmi státusz és presztízs elérésére. A hátrányos helyzetű csoportnak az említettek eléréséhez szükséges képességeik, adottságaik adottak, ám lehetőségük, esélyük alig, vagy számottevően kevesebb van. 1.1. A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉT ELŐÍRÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és



a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a 

a

Magyarország

helyi

önkormányzatairól szóló

2011.

évi CLXXXIX.

törvény

(továbbiakban: Mötv.) 

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő 6

törvényt alkotja: Általános rendelkezések: 1.§ Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken: Foglalkoztatás: 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12§ (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során.

Szociális biztonság és egészségügy: 24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint 7

b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás: 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. § -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott

tulajdonságok

szerint

egyes

csoportok

valamely

településen,

illetve

településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Oktatás és képzés: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 8

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

9

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele: 30. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen - a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben a) megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását, b) az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni, c) olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak. (2) A 8. §-ban meghatározott tulajdonságok alapján meghatározható csoport tagjai részére létrehozott, a hagyományápolás, a kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, a szűkebb közönség számára nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetőleg külön feltételekhez köthető. (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnak ki kell tűnnie a létesítmény elnevezéséből, a szolgáltatás igénybevételének körülményeiből; az nem történhet az adott csoporthoz nem tartozó személyekkel szemben megalázó, illetőleg a becsület csorbítására alkalmas módon, továbbá nem adhat alkalmat a joggal való visszaélésre. 30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében - ide nem értve a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokat - a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés az e szolgáltatásokat szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szolgáltatatást nyújtó eljárása az egyének által egyedileg fizetendő díj nagyságában vagy az őket megillető szolgáltatásban a nemi hovatartozáson alapuló közvetlen vagy közvetett különbségtételt eredményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségek nem eredményezhetnek különbséget az egyének által fizetendő díjakban és az őket megillető szolgáltatásokban.

10

1.2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTŐ HELYI SZABÁLYOZÁS: Nyírbogáton nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat – mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők – érintő helyi szabályozás.

11

2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA: 2.1. KAPCSOLÓDÁS HELYI STRATÉGIAI ÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI DOKUMENTUMOKKAL, KONCEPCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL: Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az elmúlt időszakban több jelentős összegű pályázati támogatást – TIOP, ÉAOP, – nyert. Nyertes pályázatok: 1./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP3.2.0/C-08-11) keretein belül 2011. augusztus 1. napján „ Nyírbogát és Nyírbátor között hivatásforgalmú külterületi kerékpárút építése” elnevezéssel pályázatott nyújtott be a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt-hez (1012 Budapest, Vérmező u. 4.) A projekt azonosító száma: KÖZOP-3.2.0/c-08-11-2011-0019 A projekt összköltségei összesen: 335.452.101.-Ft Az igényelt támogatás összege: 324.127.095.-Ft EU támogatás: 275.508.031.-Ft Operatív Programon belüli hazai forrás: 48.619.064.-Ft A támogatás mértéke 100 % A pályázatot a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője 324.127.096.-Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte és erről a

KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. a 2011.

december 14-én kelt KIKSZ-K-14516/2011. iktatószámú levelében tájékoztatta az önkormányzatot. 2./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP3.2.0/C-08-11) keretein belül 2011. augusztus 1. napján „Nyíradony és Nyírbogát között hivatásforgalmú külterületi kerékpárút tervezése” elnevezéssel pályázatott nyújtott be a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt-hez (1012 Budapest, Vérmező u. 4.) A projekt azonosító száma: KÖZOP-3.2.0/c-08-11-2011-0008 A projekt összköltségei összesen: 19.965.000.-Ft Az igényelt támogatás összege: 19.965.000.-Ft EU támogatás: 16.970.250.-Ft Operatív Programon belüli hazai forrás: 2.994.750.-Ft A támogatás mértéke 100 % A pályázatot a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője 19.965.000.-Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte és erről a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. a 2011. december 14-én kelt KIKSZ-K-14547/2011. iktatószámú levelében tájékoztatta az önkormányzatot. 3./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján, falumegújításra és-fejlesztésre igénybe vehető támogatás jogcímre 2009. 01. 12. napján 12

pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a 2061609163 azonosító számon.

A

Mezőgazdasági

és

Vidékfejlesztési

Hivatal

a

2010.

április

19-én

kelt

208/1501/174/25/2009 iktatószámú levelében tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a benyújtott pályázatot támogatásra érdemesnek találta és 41.675.027.-Ft támogatást állapított meg. Elbírálás alatt lévő pályázatok: 1./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a TIOP-3.4.2-11/1 kódszámú, önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhívás keretében pályázatot nyújtott be a „Nyírbogáti bentlakásos idősek otthonának korszerűsítése és bővítése” elnevezéssel az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-hez (Budapest, Pf.: 818., 1385.) 2012. május 24-én. A pályázat kódszáma: TIOP-3.4.2-11/1 A projekt azonosító száma: TIOP-3.4.2-11/1-2012-0212 A projekt elszámolható költsége összesen: 123.313.000.-Ft Az igényelt támogatás összege: 123.313.000.-Ft A támogatás mértéke 100 % A pályázat elbírálása folyamatban van. 2./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése c. pályázati felhívás keretében pályázatot nyújtott be a „A szociális alapszolgáltatások fejlesztése, nappali ellátás bevezetése Nyírbogáton” elnevezéssel a VÁTI Nonprofit Kft-hez (4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6.) 2012. január 9-én. A pályázat kódszáma: ÉAOP-4.1.3/A-11 A projekt azonosító száma: ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0009 A projekt elszámolható költsége összesen: 122.298.640.-Ft Az igényelt támogatás összege: 116.183.708.-Ft A támogatás mértéke 95 % A pályázatot a VÁTI a 2012. június 5-én kelt K-2012-ÉAOP-4.1.3/A-11.-0042915/141 iktatószámú levelével elutasította és tartaléklistára helyezte. Az önkormányzat a pályázat elutasítása ellen kifogással élt a 2012. június 15-én kelt levelével. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2012. szeptember 05-én kelt 21/1869/3/2012. iktatószámú levelében arról küldött tájékoztatást, hogy a kifogás elbírálásának határidejét 30 nappal meghosszabbították. 3./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez „Nyírbogát település Bocskai utca útépítése és csapadékvízelvezetése” elnevezéssel pályázatott nyújtott be 2012. január 26-án az ÉARFŰ Észak-Alföldi Regionális 13

Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-hez (4002 Debrecen 2. Pf.: 501) A pályázat kódszáma: ÉAOP-3.1.2/A-11 A projekt azonosító száma: ÉAOP-3.1.2/A-11-2012-0002 A projekt elszámolható költsége összesen: 96.069.386.-Ft Az igényelt támogatás összege: 86.462.447.-Ft A támogatás mértéke 90 % Az ÉARFŰ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség a 2012. május 16-án kelt K-2012ÉAOP-3.1.2/A-11.-0068476/156 iktatószámú levelében értesítette az önkormányzatot arról, hogy a pályázat a bírálati folyamat eredményeképp tartaléklistára került. Az önkormányzat ez ellen a döntés ellen a 2012. július 6-án kelt levelében kifogást terjesztett elő. A kifogás elbírálásáról tudomásunk nincs. 4./ Nyírbogát-Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás a Környezet és Energia Operatív program

támogatási

rendszeréhez

2010.

decemberében

„Nyírbogát-Kisléta

települések

szennyvízelvezetése-és tisztítása” címmel pályázatott nyújtott be az Energia Központ Nonprofit Kft-hez (1134 Budapest, Váci út 45.) A pályázat kódszáma: KEOP-1.2.0/B A projekt azonosító száma: KEOP-1.2.0/B/10-2010-0068 A projekt elszámolható költségei összesen: 2.134.345.896.-Ft Az igényelt támogatás összege: 1.772.420.000.-Ft Önerő: 361.562.442.-Ft A támogatás mértéke 83,04 % Az Energia Központ a 2011. szeptember 15-én kelt 2453/1/2011. iktatószámú levelében tájékoztatta a társulást arról, hogy a projekt megvalósításához nettó 1.772.783.454 forintot a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásában biztosítja. A BMÖNAL-238-1158397-15 azonosítószámú támogatási szerződés szerint Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a „Nyírbogát-Kisléta települések szennyvízelvezetése-és tisztítása” elnevezésű pályázat megvalósításához az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott Környezet és Energia Operatív Program keretében megvalósuló beruházás költségeinek saját forrás kiegészítéséhez 24.750.000.-Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül a Belügyminisztériumtól. Folyamatban van a projekt hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységének ellátására vonatkozó eljárás lefolytatása. A projekt megvalósításához szükséges fedezet biztosításához folyik az egyeztetés az OTP Bank Nyrt. képviselőivel. 5./ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központja 2012. június

4. napján

pályázatot nyújtott az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-hez (1134 Budapest, Váci út 45. C.) „Nyírbátori 14

Gyermekvédelmi Központ kiváltása” elnevezéssel A pályázat azonosító száma: TIOP-3.4.B-11/12012-0014. Az ESZA a pályázatot befogadta, annak elbírálása folyamatban van. A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. A települési önkormányzat a továbbiakban is szeretné az állami és uniós forrásokat becsatornázni a község fejlesztésére, ezért elhatározta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. Jelenleg a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül futó egészségprogram bemutatása. TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0014-Egészségre

nevelő

és szemléletformáló

programok a

leghátrányosabb helyzetű kistérségekben- Magnólia program. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyermekek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába. Amint azt a Nemzeti Csecsemő-és Gyermek Egészségügyi Program bevezetőjében megfogalmazza: „Az ő egészségük, és ahogyan kezeljük őket serdülő korukban a felnőtté válásukig, komoly hatással lesz hazánk jólétére és stabilitására a következő évtizedekben is. Mint Európa és az Európai Unió számos országában, Magyarországon is jelentős egyenlőtlenségek vannak a gyermekek egészségi állapotában és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésükben is. Tudományosan egyértelműen bizonyított, hogy ezen egészségügyi egyenlőtlenségek nagy részéért a szociális tényezők a felelősek: a szociálisan hátrányosabb helyzetű csoportokhoz tartozó emberek betegebbek és korábban halnak meg, mint előnyösebb helyzetű társaik. Jelen pályázatunk programja szorosan kapcsolódik a Nemzeti Csecsemő-és Gyermek Egészségügyi Program célkitűzéseihez, így hozzájárulhat a különbség csökkentéséhez vagy kiegyenlítődéséhez, amely a hátrányos kistérségekben élő gyermekek számára esélyegyenlőséget biztosíthat egy magasabb szintű életvitelre, életmódra. Megoldandó probléma: A hiányos egészségtudat, a tanulók otthoni körülményeiben fennálló különbségek miatt fontos, hogy az elméleti, gyakorlati egészségkultúrával kapcsolatos tudnivalók hiánytalanul beépüljenek a magatartásukba, hétköznapi életükbe, életvitelükbe. A szülők pszichésen és fizikálisan is túlterheltek, sok esetben alacsony iskolai végzettségűek, napi gondokkal küzdenek. Nincs elegendő idejük, vagy energiájuk a gyermekek egészségnevelésére, táplálkozási- és megfelelő higiénésszokások kialakítására, káros szenvedélyektől való megóvására, anyagi helyzetük kontrollálására, életviteli kompetenciák fejlesztésére. –Számos esetben saját maguk sem rendelkeznek ezzel a 15

tudással. A 2011. évi decemberi kimutatás szerint (a nyírbátori Munkaügyi Központ adatai szerint) a kistérség közel 45.000 lakosából 4490 fő regisztrált álláskereső volt. Ezen belül 2048 fő nő volt a regisztrált álláskereső, ahogyan ezt a táblázat is mutatja.

Az álláskereső nők több mint 50%-a alacsony iskolai végzettségű volt-általános iskolai végzettséggel nem, vagy csak azzal rendelkezett. A lakosság összetétele a képzettség alapján sem versenyképes, így a kistérséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A Nyírbátori Kistérségben a 2001-es népszámlálás adatai szerint a roma lakosság aránya 8,8%, kétszerese az egyébként is magas megyei szintnek, ami 4,6%. Az ábrán látható a települések szerinti roma lakosság %-os aránya.

2009-ben a házi orvosok száma 20

fő

volt,

jelenleg 26

házi orvos dolgozik a 16

kistérségben. Gyermek házi orvosi praxis 4 működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben 1845, ami meghaladja mind a megyei (1730), mind a régiós (1642) szintet. A kistérségi egészségügyi ellátás egyik sarkalatos pontja a roma kisebbség problémáinak feltárása és a megoldások folyamatos keresése. A romák egészségi állapota az életmód, a szociális sajátosságok és az alacsony egészségügyi kultúra miatt igen rossz. Az egészségügyi ellátórendszer közel 50 ezer fő ellátását biztosítja 20+1 településen. Kórház nincs a kistérségben, a környező fekvőbeteg ellátó intézmények 20 km-es körzeten kívül esnek, legközelebb Mátészalkán, vagy Nyíregyházán vehető igénybe ez a szolgáltatás. A kistérségi járóbeteg-szakellátás a teljes körűen felújított, akadálymentesített nyírbátori szakrendelő látja el. Az intézet 18 szakterületen nyújt színvonalas egészségügyi ellátást a térség lakói számára. 2009-ben a házi orvosok száma 20 fő volt, jelenleg 26 házi orvos dolgozik a kistérségben. Gyermek házi orvosi praxis 4 működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben 1845, ami meghaladja mind a megyei (1730), mind a régiós (1642) szintet. Egy nemzetközileg elfogadott mutató szerint ez a mutató ideális esetben 1300 lakos/orvos lenne. A kistérség egészségi állapota a statisztikai adatok oldalától országos átlagot mutat a valóság azonban lényegesen rosszabb egészségi állapotot tükröz. Növekedett a daganatos betegek, a keringési és mozgásszervi betegségben szenvedők aránya. A Nyírbátori kistérség demográfiai mutatói (2000-2009): Év

Élve születés Halálozás 1000 lakosra

2000

14,0

12,8

2001

13,1

12,2

2002

11,3

11,5

2003

11,6

12,7

2004

11,7

12,1

2005

12,1

12,3

2006

11,7

12,3

2007

11,1

11,7

2008

11,8

12,5

2009

10,3

12,5

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, 2000-2009 alapján A táblázatból is látszik, hogy kistérségünkben is csökkent az élve születések száma, az orvos 17

tudomány és a gyógyítás fejlődése ellenére nem csökkent a halálozások száma. A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért különböző tényezők lehetnek felelősek: -

Az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító tényezők: a túlzott alkohol fogyasztás, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgás hiánya, a stressz is fokozottan vannak jelen kistérségünkben.

-

A helytelen egészségmagatartás hátterében jó részt az egészségnevelés és egészségfejlesztés hiányosságai az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz

szükséges

információkhoz,

termékekhez,

szolgáltatásokhoz,

sportolási

lehetőségekhez korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges életmódot választás további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya. Az egyént érő stressz az általános érték és bizalomhiány, a támogató közösségek az emberi szolidarítás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs kultúra, negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a széles körű stigma és diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi épségünk megromlásához. A fokozott stressz nemcsak lelki betegséghez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig génkörnyezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak. Ezt ma már a tudományos kutatások is alátámasztják. A társadalomkülönböző csoportjainak egészségi állapota közötti eltéréseket - leszámítva az életkori és nemi különbségeket gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. A népegészségügyi program 10 éves célkitűzése a népesség várható élettartamának közelítése az EU értékeihez. Jelenleg a várható élettartam 78, a nőknél 76 év.

18

Ha az Eu 15 és V3 országainak 2000-es évek elején készített rangsorait nézzük, hazánk az elkerülhető halálozás tekintetében a nők esetében az utolsó előtti, a férfiak esetében az utolsó helyen áll. Az EU országokéhoz viszonyított magasabb halandósággal összhangban a betegségek előfordulását tekintve is nagy az elmaradásunk. Az elkerülhető halálozás kistérségi egyenlőtlensége szoros összefüggést mutat a kistérségek társadalmi gazdasági helyzetével. Van olyan statisztikai adat, mely szerint a deprivált kistérségekben a nők elkerülhető halálozása 40%-al, a férfiak esetében 60%-al haladta meg a legjobb helyzetű kistérségekben élőkét. Az egészségfejlesztési terv elkészítéséhez külső szakértőket vontak be. Beadási határidő: 2013. március volt. Az előkészítés során 2012. szeptember-október hónapokban a kistérség 5 „mikrokörzetében (az aláhúzottak a „központok”) 1. Nyírlugos-Nyírbéltek- Ömböly-Penészlek 2. Encsencs-Piricse-Nyírvasvári-Nyírpilis-Nyírcsászári-Terem-Bátorliget 3. Nyírmihálydi-Nyírgelse- Nyírbogát-Kisléta 4. Máriapócs-Pócspetri- Nyírderzs-Nyírgyulaj 5. Nyírbátor - egészségfórumot hívtak össze, ahová meghívták az adott körzetek településeinek polgármestereit, jegyzőit, iskola, óvoda, esetleg bölcsőde vezetőit, a házi orvosokat, védőnőket, szociális szakembereket. Tájékoztatták őket a programról és a feladatról: kistérségi egészségfejlesztési terv elkészítése. A fórumok résztvevői delegáltakat választottak a Kistérségi Egészségtanácsba, amely a továbbiakban az egészségfejlesztési terv kidolgozásában, az abban foglaltaknak a megvalósításában vesz részt. Az egészségtanács negyedévente ül össze és vitatja meg az éppen aktuális kérdéseket. Az egészségfejlesztési terv kötelezően megvalósítandó elemei: bölcsődei nevelés-gondozás szakmai program, óvodai egészségfejlesztési terv, iskolai egészségnevelési pedagógiai program. 5 helyszínen egészség fórumot hívtak össze. A fórumokon delegáltakat választottak a kistérségi egészségtanácsba, akik a továbbiakban a program ideje alatt aktívan részt vesznek az egészségfejlesztési terv kidolgozásában. Az egészségtanács negyedévente ül össze. Cselekvési programok részletezése tevékenységenként: A pályázatban kötelezően előírt cselekvési programok a következők: 1) Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgásegyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek 19

eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitelt 2) A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása 3) Dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást megelőző tudományosan megalapozott módszereket és eszközöket alkalmazó programok megvalósítása 4) A lelki egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok megvalósítása 5, Az életvezetési kompetenciák fejlesztését célzó programok megvalósítása 6, A családi életre való felkészülést támogató programok megvalósítása 7) A biztonságos szexuális életre való nevelést segítő programok megvalósítása 8) Elsősegély nyújtási és baleset megelőzési programok megvalósítása Programjaikat ezekre a pontokra építették az alábbiak szerint: 1. Települési egészség napok (testmozgás, egészséges táplálkozás, ingyenes szűrő vizsgálatok) 2013-ban. Település teljes lakossága számára. Helyszínek:Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírbéltek, Máriapócs, Piricse 2. Iskolai egészség napok 5 településen: egész napos rendezvény (testmozgás, egészséges táplálkozás) Helyszínek: Pócspetri, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírbátor (2 középiskola) 3. 10 előadásból álló előadássorozat megtartása 7 iskolában 2012. november 2014. január között 5 helyszínen, a kistérség 5 „mikro körzetében” 1-1 település iskolájában megtartott 10 előadásból álló előadássorozat megtartása, külön az 1-4. osztályosoknak, külön az általános iskola 5-8. osztályosainak, illetve a kistérség 2 középiskolájában 9-12. osztályosok részére. Összesen 7 helyszínen 120 óra, - ezek témái érintik a cselekvési programok széles körét - amelyből az egészséges táplálkozással kapcsolatos előadások az alábbiak szerint alakulnak: •

Tervezett helyszínek: Nyírbogát , Máriapócs, Piricse, Nyírbéltek, Nyírbátor – Zrínyi úti intézményegység, Bethlen Gábor Szakközépiskola, Báthory István Gimnázium

4. Kistérségi nagyrendezvények: 3 előadás neves hazai szakemberek részvételével: •

Dr. Csernus Imre

•

Dr. Zacher Gábor 20

•

Dr. Tari Annamária

5. Kerékpár túra 2 alkalommal: •

Nyírbátor- Máriapócs-Nyírbátor

•

Nyírbátor- Bátorliget-Nyírbátor

6. Kortárs segítő csoportok képzése: 4 csoport (2 csoport 7. – 8. osztályos tanulók) (2 csoport középiskolás tanulók részvételével) 7. Csecsemőgondozás szakkör (30 óra elmélet, gyakorlat) - Magyar Vöröskereszt szervezésével •

Helyszínek: Kisléta, Encsencs, Nyírgyulaj, Nyírbátor 2 általános iskolája

8. Elsősegélynyújtás szakkör: (30 óra elmélet, gyakorlat) - Magyar Vöröskereszt szervezésével •

Helyszínek: Nyírlugos, Nyírgyulaj, Encsencs, Báthory István Gimnázium , Nyírbátor Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Az egészséget a mindennapi élet alakítja, melynek szintereit a család lakóhelye, a helyi közösség, a munkahely, az iskola és az egyéb társadalmi intézmények alkotják. Az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövőben, hisz az általunk megcélzott korosztály egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát a jövő munkaerejének minősségét. Ezért az egészségnevelés és egészségfejlesztés kiemelt célpontjai az iskoláskorú gyermekek és fiatalok körükben a legjobbak a kedvező változás esélyei, ez kedvező hatással lehet a család egészére is. A projekt megvalósítása elősegítheti, hogy csökkenjen, illetve kiegyenlítődjön az a különbség, amely a hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyermekek számára esélyegyenlőséget biztosíthat egy magasabb szintű életvitelre, életmódra. 2.2. NYÍRBÁTOR ÉS VONZÁSKÖRZETE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS: Nyírbogát Nagyközség az Észak – alföldi Régióban, azon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségben található. Szabolcs–Szatmár-Bereg megyében 12 kistérség található. Mind területileg mind települések számát tekintve kiemelkedő a Fehérgyarmati kistérség. A legnagyobb lélekszámmal bíró kistérség a megyeszékhelyt is magába foglaló Nyíregyházi kistérség. A megye 12 kistérsége közül 6 db sorolható a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé.

21

Kistérség neve

Székhelye

Terület (km²)

Lélekszám (2007. január Település 1.)

Baktalórántházai kistérség

Baktalórántháza

451,75

35 371

19

Csengeri kistérség

Csenger

246,55

13 877

11

Fehérgyarmati kistérség

Fehérgyarmat

702,64

38 956

49

Ibrány

521,09

45 768

17

Kisvárdai kistérség

Kisvárda

443,71

54 117

21

Mátészalkai kistérség

Mátészalka

624,74

66 190

26

Nagykállói kistérség

Nagykálló

518,29

45 673

9

Nyírbátori kistérség

Nyírbátor

695,94

44 808

20

Nyíregyházai kistérség

Nyíregyháza

539,32

142 247

9

Tiszavasvári kistérség

Tiszavasvári

479,06

37 531

10

Vásárosnaményi kistérség

Vásárosnamény

567,49

31 266

27

Záhonyi kistérség

Záhony

145,97

20 250

11

Ibrány–Nagyhalászi kistérség

A nyírbátori statisztikai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, dél-keleti részén, a Nyírség területén fekszik. A térség déli része Hajdú-Bihar megyével, dél-keleti része pedig Romániával határos. A térségi központ szerepét Nyírbátor város tölti be. A földrajzi közelség és a korábban kialakult kapcsolatok következtében Debrecen és Nyíregyháza erőteljes kulturális és gazdasági vonzóhatást gyakorolnak. A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 25-én jött létre. Ezen a napon mondta ki a jogelőd Dél-Kelet Nyírségi Fejlesztési Társulás Közgyűlése az általános jogutódlással történő megalakulást. Az általános jogelőd Dél-Kelet Nyírségi Fejlesztési Társulás az 1994-ben létrejött Dél-Kelet Nyírségi Fejlesztési Egyesület keretein belül működött és a nyírbátori statisztikai kistérségbe tartozó húsz települési önkormányzat összefogásával jött létre. A kistérségi társulás célja a térség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzetének feltárása, térségfejlesztési 22

program elkészítése, a térségfejlesztési prioritások meghatározása a táji, környezeti adottságok figyelembevételével és a lakossági közszolgáltatások minél magasabb szinten történő ellátása. A kistérséghez tartozó települések: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem. Nyírbátori Kistérség települései:

Az Nyírbátori kistérség a Dél-kelet nyírség természetes kistájon, a nyírség déli részén található, közvetlen kapcsolata van a román határral. A kistérség állandó népessége 45 377 fő, területe 696 km². A kistérséget alkotó települések: Bátorliget (689), Encsencs (1970), Kisléta (1874), Máriapócs (2079), Nyírbátor (12249), Nyírbéltek (2773), Nyírbogát (3209), Nyírcsászári (1173), Nyírderzs (598), Nyírgelse (1081), Nyírgyulaj (2002), Nyírlugos (2789), Nyírmihálydi (1977), Nyírpilis (836), Nyírvasvári (1932), Ömböly (418), Penészlek (921), Piricse (1878), Pócspetri (1727), Terem (653). Településkategóriák szerint az alábbi megoszlás jellemzi a kistérséget: 1000 alatti: 5 db, 1000-1999: 6 db, 2000-4999: 8 db, 5000-10000: 0 db, 10 000 felett: 1 db. A települések átlagos lakosságszáma 2268 fő, a kistérség népsűrűsége 63,6 fő/km2, amely az OECD besorolás szerint „alapvetően vidéki térségnek” minősül, ez alapján rurális területi egységnek tekinthető. A városi lakosság aránya 40% vagyis a társadalom közel fele városokban él.

A Nyírbátori kistérség

társadalmi és gazdasági szempontból elmaradó, leszakadó térség, területfejlesztési szempontból a 23

311/2007. Kormányrendelet szerint komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség. A Nyírbátori kistérségre népességfogyás a jellemző (-0,2), de kedvező korösszetételéből eredően csak enyhe mértékű. A kistérségben 2873 db regisztrált vállalkozás működik, ezek 26,31 %-a társas vállalkozás. A vállalkozói sűrűségről elmondható, hogy 100 lakosra 65 db vállalkozás jut. A szálláshelyek száma 674 db a kistérségben, melyből 636 db kereskedelmi szálláshely. A kistérség kiemelkedő műemléki és vallásturisztikai értékekkel rendelkezik és egyedülálló természeti értékekkel. Tekintettel a kistérség turisztikai értékeire és turisztikai potenciál feltételrendszerének dinamikus fejlődésére, a vendégéjszakák száma 1990-2007 között folyamatos növekedést mutat. ( Forrás: szszbmfu.eu honlapról )

2.3. NYÍRBOGÁT: Van e ilyen a településen ha nincs írjuk le ? 2.3.1. Nyírbogát földrajzi elhelyezkedése, története: A 3350 fős település a Nyírség északkeleti részén fekszik. A település megközelíthető közúton: a 4es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen; vasúton: a Debrecen- Nyírbátor-Mátészalka vonalon. Nyírbátortól 6 km-re, Nyírgelsétől 7 km-re, Nyíregyházától 38 km-re és Debrecentől 43 km-re található. Határában található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó. A település a nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az Észak-Erdélyi só szállítmányokat biztosította az ország belseje felé. A település környéke már a késő kőkorszak idején lakott volt, de első írásos említése 1310-ben történt. A XIV. század fordulója körül a település elnéptelenedhetett, de aztán újra épült. Erre utal 1345-ből az Újbogát név. Birtokosai voltak a Kállayak és a Vayak is. A környék síkfekvésű tájból kiemelkedik a templomdombon épült késő barokk stílusú református templom, melynek alapkövét 1823-ban rakták le. Az 1890-ben épült Bogáthy-kúria jelenleg szállodának és étteremnek ad helyet. A település gazdaságában mindig a mezőgazdaságnak jutott a fő szerep. Az 1700-as évektől jelenik meg a kukorica, káposzta és köles termesztése a községben. Az 1800-as évek közepén a burgonya, lucerna, tök is meghonosodik. A XIX. sz. lecsapolásai miatt csökken a nádvágók csónakkészítők száma. Sokan tértek át a dohánytermesztésre, állattartásra. 1926-33 között itt sem volt könnyű az élet. Fokozta a bajt a gyenge, homokos talaj. Ekkor telepítették be a Jonatán almát. A futóhomok megkötésére telepített akác lehetővé tette a méhészkedést. Az államosítások idején több Tsz alakult. Később ezek felbomlottak. 1957-ben megindult az újjászervezés. 1960-ig több, ez után már csak a Rákóczi Mg 24

Tsz működött, egészen a 90-es évek közepéig. A település jelenleg is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, jelentős még a szolgáltatás. Az ipar szerepe nem jelentős. A környékbeli ipari üzemek bezárása és a Tsz felbomlása miatt sok a munkanélküli. Munkahelyteremtő beruházások támogatása az önkormányzat részéről az utóbbi két évben indultak meg. 1911-ben épült meg a vasút egy holland-magyar Rt. révén. Általa a lakosság könnyebben juthatott el a debreceni piacra. 1912-ben épült meg a Nyírbátor-Debrecen közötti közút. A nyírvizek lecsapolása érdekében 1860-tól elkezdték a csatornák kiépítését. Már 1900-ban volt postakocsi állomás Bogáton, de távíró nélküli. Az első telefont 1923-ban kötötték be. A villanyt 1955-ben kezdték el bevezetni. Az első furott kút 1928-ban létesült. 1979-ben építették ki a vízmű hálózatot, amit ebben az évben újítottak fel, s október 23-án lett átadva. 1980-ban épült az iskola, 1989-ben pedig az egészségház, 1992-ben fektették le a földgáz hálózatot, majd kiépült a telefonhálózat is. Az utóbbi tíz évben a községben az önkormányzat részéről nagyobb beruházás nem történt, viszont 2001 tavaszától megindult a felújításra szoruló néhol ugyancsak lepusztult épületek felújítása, így csak épül és szépül községünk. Nyírbogát elhelyezkedését tekintve szabálytalan alaprajzú, több utcás falu. A Szent György tiszteletére emelt templomot 1328-ban említik először. 1781-ben elsősorban a Rácz család adományából megépül az első református templom a templom dombon, ami rossz anyaga miatt alig élte meg a 40 évet. A mai templom 1823-26 között épült. É-D-i tengelyű, késő barokk stílusú műemlék jellegű épület. 1890-ben épült meg a Bogáthy család kúriája. A hagyomány szerint ifjú Bogáti József az író Madách Imre unokahúgát vette feleségül. Így került Madách Imre íróasztala a kastélyba, majd innen állítólag Nyírbátorba a Múzeumba. A község legrégebb épülete az iskola udvaron áll, több mint 250 éves. Az Ormós családé volt. Régen kb. kétszer hosszabb volt, mint ma. Szobái és folyosója még most is boltívesek. Az egykori tornácot üvegfallal zárták le. A mai óvoda a régi Korniss-házat is magába foglalja. 2001-ben felújították, új tornatermet kapott s így méltán mondhatjuk, hogy a környék egyik legszebb óvodája. 1896-ban a millennium alkalmából emléktábla került az akkori iskola falára, "Éljen a magyar" felirattal. Ez az épület még ma is áll, a feljárat mellett balra, a hosszú épület. Évtizedekig szolgálati lakás volt. Vissza került a református egyház tulajdonába de az önkormányzat használja. Pillanatnyilag raktár. 1929-ben készült el a görög és római katolikus iskola. Ez kápolna és iskola is volt egyben. 1949-ben az államosítás után itt kapott helyet a Községi Könyvtár és szolgálati lakás lett. Érdekesség: a 25

kegytárgyak befalazva, 2002-ben visszakerült az egyház kezelésébe. Ma kápolna, a szolgálati lakás megmaradt. Ugyancsak 1929-ben épült mai iskolánk egy része a református tanulók részére. Falán 1968-ban emléktáblát helyeztek el az iskola fennállásának 420 éves évfordulója alkalmából. 1959ben épült a görög katolikus templom. A régi polgármesteri hivatal előtti téren az 1848-49-es szabadságharc és a két világháború hőse halottainak az emlékére a 90-es évek elején emlékoszlopot emeltek. 1996-ban a honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából emlékkövet állítottak az iskola udvarán. A régi temetőben kopjafa őrzi iskolánk névadójának Vántus István zeneszerzőnek az emlékét. ( Forrás: www.nyírbogat.hu ) 2.3.2. A település gazdasági élete: A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat Nyírbogáton. Emellett egy fűrészüzem, fémhulladék gyűjtő, egy sertéstelep, két kenyérgyár-pékség, a Bogáthy Kúria, a Nyírzem Zrt., a Szirizo Bt. és az erdőbirtokosság társulat tud munkaerőt alkalmazni. 2012 december 31-én 96 vállalkozást regisztráltak Nyírbogáton. Ezen vállalkozások a nyilvántartás szerint a településen telephellyel, vagy székhellyel rendelkeznek. A legnagyobb árbevétele a Bogáthy Kúriában működő P&P vállalkozásnak van az elmúlt években. Az önkormányzatnak a P&P vállalkozás által befizette 5,5 millió forint adóbevétele volt az iparűzési adójából. A Kraszkó Erdőbirtokosság, a Fehér-Nyír Kft, és a Deda Kft. A településen azok a vállalkozások, akik a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatják. A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – vállalkozások: állami regisztrált Kisvendégszektorban kivetett vállalkozások kereskedelmi látóhelyek foglalkozta- iparűzési száma a üzletek száma tottak adó (ft) településen száma száma 2008 95 6 1 Nincs adat 14.061.410. 2009 98 6 1 Nincs adat 15.055.250. 2010 115 6 1 Nincs adat 13.663.855. 2011 108 6 1 Nincs adat 18.568.437. 2012 96 6 1 Nincs adat 18.666.958. Forrás: önkormányzat adatai

befizetett iparűzési adó (ft) 10.810.721. 9.485.280. 11.925.276. 16.803.733. 15.017.541.

működő fo foglalkoztatási p programok száma helyben Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat

Nyírbátor nem jelent, illetve csak nagyon korlátozottan jelent munkalehetőséget a településen élőknek. ( Főként nem az alacsony iskolai végzettségűek számára ). 26

2.3.3. A település demográfiai helyzete: 2012-es évre vonatkozó adatok szerint a település lakóinak a száma 3203 fő. Az utóbbi évtizedben valamelyest csökkent ez a szám, ami a gyermekszületés csökkenésével magyarázható.

L akónépes s ég 3350 3300 3250 3200 3150 3100 3050 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Állandó népesség a 2012-es évben: Nem és korösszetétel szerint a település lakossága a következőképpen oszlik meg: állandó népesség száma: nő

3.203. fő 1.643. fő 51,29 %

férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak

1.560. fő 48,7 % 67 fő 2,09 % 244 fő 7,62 % 244 fő 7,62 % 70 fő 2,19 % 70 fő 2,19 % 27

867 fő

18-54 éves nők

27,07 % 1.024. fő

18-59 éves férfiak

31,97 % 77 fő

60-64 éves nők

2,4 % 94 fő

60-64 éves férfiak

2,93 % 280 fő

65 év feletti nők

8,74 % 128 fő

65 év feletti férfiak

3,4 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index: 65 év feletti állandó lakosok

0-14 éves korú állandó lakosok

száma (fő)

száma (fő)

2001

606

Nincs adat.

Nincs adat.

2008

442

569

77,68

2009

430

538

79,93

2010

416

510

81,57

2011

408

488

83,6

2012

Nincs adat.

Nincs adat.

Nincs adat.

Öregedési index (%)

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

28

Belföldi vándorlások: A településen a népességvándorlás elfogadható, melyet az alábbi táblázat mutat:

B elföldi vándorlás ok - eg yenleg (fő) 0 -5

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45 -50

Természetes szaporodás: A településünkön az élveszületések száma nem éri el a halálozások számát, amelyet az alábbi táblázat mutat: Élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

29

36

-7

2009

27

41

-14

2010

16

38

-22

2011

24

37

-13

2012

Nincs adat.

Nincs adat.

Nincs adat.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen a az utóbbi időben a születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negetív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében.

29

2.4. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ADATOK, KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE, ADATHIÁNYOK KIMUTATÁSA: A települési esélyegyenlőségi program a Képzési segédlet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, valamint a HEP SABLON 1. számú melléklete és az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis, valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata által szolgáltatott adatok és az elektronikus média Nyírbogáttal foglakozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. A települési önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Nyírbogát 3203 lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető.

30

3.

A

MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN

ÉLŐK

ÉS

A

ROMÁK

HELYZETE,

ESÉLYEGYENLŐSÉGE: Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének

fokozatos

romlása.

Ennek

következménye

a

leszakadás,

a kiszorulás

az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5–600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek, és eddig őket érték el legkevésbé a felzárkóztató programok. A „kifejezett, de nem kizárólagos” (explicit but not exclusive) célzás uniós alapelvének megfelelően a roma népesség bevonásához szükség van speciális eszközökre és megközelítésre. Az 1993-ban elfogadott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a romákat valóban partnernek tekintve bevonjuk az őket érintő ügyekbe, így ösztönözve részükről az aktivitást és a felelősségvállalást. A készülő új nemzetiségi törvény ezeket a jogokat kiterjeszti és

megerősíti (parlamenti képviselet).

A későbbiekben ismertetett

kisebbségi

önkormányzati rendszer eredménye, hogy a romák Európában egyedül Magyarországon rendelkeznek államilag garantált országos választáson létrejött képviselettel, amely biztosítja számukra a kulturális autonómiát. Az utolsó önkormányzati választásokkal egy időben megtartott kisebbségi választáson több mint 130 ezer roma regisztrált önkéntesen, és szerzett választási jogosultságot (az összes kisebbségi választó 58%-a). ők több mint 6 ezer helyi képviselőt választottak, akik megválasztották a 20 területi (megyei és budapesti) roma kisebbségi önkormányzatot, valamint az Országos Roma Önkormányzatot. Ennek elnökével, Farkas Flóriánnal a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök 2011 májusában aláírt egy „Keretmegállapodás”-t, amely konkrét vállalásokat rögzít a romákat érintő legfontosabb kérdésekben. Ez a legmagasabb szinten aláírt dokumentum egyrészt jelzi a többségi, nem roma magyar társadalom felé a kormány elköteleződését a romák felzárkóztatására, másrészt azt üzeni Magyarország legnagyobb etnikai kisebbségének

(az

új

Alkotmány szerint

„nemzetiség”),

hogy számíthatnak

a partneri

együttműködésre. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. 31

Tudatosan kívánjuk tehát fenntartani azt a kétirányú megközelítést, mely egyszerre küzd a nem csak a romákat sújtó elszegényedés ellen, miközben figyelemmel kíséri, ha kell, speciális, antidiszkriminációs programokkal is a romák helyzetének alakulását. Húsz évvel a parlamenti demokrácia újbóli megszületése után ez az ügy Magyarország hitelességi kérdése is. Nem fogadhatjuk el azt az állapotot, hogy a diktatúra az élet bármely területén többet nyújtson az állampolgároknak, mint a demokrácia. Hogyan tudná értékelni a polgári szabadságot az, akit a szociális leszakadás megakadályoz abban, hogy ezt a szabadságot élvezze?! A kormány programjának „A cigányság körülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése” című fejezetében célként határozta meg, hogy a cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kezeli. Ennek érdekében – igazodva a Nemzeti Roma Stratégiák 2020-ig tartó uniós keretrendszeréhez – a kormány célja 10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja középtávú kihívásait, céljait és a szükséges beavatkozási irányokat. A hatékony társadalmi felzárkózást szolgáló programok tervezéséhez és végrehajtásához szükséges a hazai cigányság helyzetének jobbítását szolgáló eddigi programok módszeres áttekintése és a romák helyzetét érdemben javító cselekvési terv megalkotása is, mely egyszerre céloz meg minden szegénységben élőt, de külön nevesíti azokat a módszereket és intézkedéseket, melyek biztosítják a romák valóságos bevonását. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. Ma Magyarországon a kiszorulás, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos – az állami szektorra, a társadalmi együttélésre és a fenntartható gazdasági fejlődésre egyaránt kiható – társadalmi probléma. Ezért a társadalmi felzárkózáshoz feltétlenül szükséges egyfelől a szegénység okainak megszüntetésére való törekvés, a szegénység kialakulásának megelőzése, másfelől a szegénységből fakadó jelentős hátrányok csökkentése. A rendszerváltás után húsz évvel a magyar társadalom adós a szegénységet okozó, illetve a szegénységből adódó problémák hatékony kezelésével. A statisztikák és számos tanulmány a legszélsőségesebb nélkülözésben, a társadalom peremvidékein élő csoportok helyzetének állandósulásáról tanúskodnak. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, a társadalmi zárványok kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik. A társadalmi kohézió hiánya, a magyar társadalom jellemző – életkori, etnikai, területi stb. – vetületeiben tapasztalható dezintegrációs folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is. A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, míg a reprezentatív cigányvizsgálatok eredményei alapján a kutatók 32

1971-ben 320 ezer fő körülire, 1993-ban 468 ezer körülire, 2003-ban pedig mintegy 570 ezerre becsülték a cigányok számát. Ez az ország teljes népességéhez viszonyítva közel 5,5 százalékos arányt jelentett. A 2003-asnál frissebb kutatási adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre. Népesség-előrebecslések a romák számát 2010-es évekre 650–750 ezer közé teszik. A vizsgálatok tanúsága szerint a cigányság életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem cigány népességé. A cigányok száma és aránya Magyarországon

A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az országban. A területi eltérések jelentősek mind a teljes lakosságon belüli, mind pedig a cigány népességen belüli arányszámokat tekintve. Az ország több megyéjében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 3 százalék alatt marad, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a 15 százalékot közelíti. A területi különbségek legmarkánsabban alacsonyabb területi szinten, a települések szintjén jelentkeznek. Egyes településeken, településcsoportokban többségben élnek a cigányok.

33

A cigányság aránya az állandó népességhez képest megyénként, 2003.

A romák több mint 60%-a vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban, igen rossz lakáskörülmények között él. A népességelőreszámítások – melyek regionális szinten állnak rendelkezésünkre – e népességeloszlás területi különbségeinek fennmaradását prognosztizálják. A roma népesség iskolázottsága messze az átlag alatti. Az iskolázottság az egyes korosztályokat tekintve is jelentősen eltér a társadalom egészétől. A cigány nemzetiségű lakosság iskolázottsági mutatói életkorcsoportonként ugyan némileg javulnak, a javulás azonban korántsem tekinthető jelentősnek. 2001-ben a 25–39 éves korosztályok mutatói alig voltak jobbak, mint a sokkal korábban, feltehetően 1990 előtt végzettséget szerzők mutatói. A kedvezőtlen képet a teljes népesség hasonló korcsoportjaival összevetve láthatjuk meg. Jelentős mértékűek az iskolai elkülönülés folyamatai is. Egy 2010-es kutatás szerint a roma többségi iskolák száma 2004 óta mintegy 34%-kal emelkedett. Ezen iskolák 70%-ában a teljes szakos ellátottság megoldatlan. A romák relatív továbbtanulási helyzete a kilencvenes évek után is tovább romlott. A rendszerváltás utáni magyar társadalom egyik nagy jelentőségű eredménye az érettségit adó középiskolák tömeges elterjesztése, és ezzel az egyetem felé vezető utak széles körű demokratizálása. Ebbe a folyamatba azonban a roma fiatalok tömegei nem tudtak bekapcsolódni.

34

A roma fiatalok felzárkózása az általános iskolában folytatódott, azonban az érettségit adó középiskolába történő továbbtanulásuk 15 százalék alatt maradt, szemben a 80 százalék feletti országos átlaggal. A továbbra is relatíve kevés továbbtanuló roma fiatal sokkal inkább tanul a piaci értéküket folyamatosan vesztő szakiskolákban (szakmunkásképzőkben), és sokkal inkább morzsolódik le, mint nem roma társaik.

A 18–59

éves

népesség

legmagasabb

iskolai

végzettségének

aránya

a teljes

érintett

népességcsoporthoz viszonyítva, 2001 (összesen 100%)

A cigány népesség foglalkoztatási rátája egyes kutatások szerint alig éri el a 20%-ot. A roma nők 10 százalékos foglalkoztatási aránya különösen aggasztó5. Ehhez kapcsolódik a rendkívül rossz egészségi állapot (a romák átlagosan 10 évvel korábban halnak meg, mint a nem romák), alacsony iskolázottság (alig 20% jut el az érettségiig), telepszerű, komfort nélküli lakókörnyezet. Ezeken a területeken a bűnözés és etnikai hátterű konfliktusok erőteljesen jelen vannak. A TÁRKI 2010-es Háztartás Monitor adatfelvétele szerint a roma népesség körében 2009-ben a szegénységi arány a 2000-es évhez közelít, és eléri a 70%-ot. Számos

gazdasági-társadalmi

a leghátrányosabb

helyzetű

összehasonlításban

kifejezetten

folyamatot térségeket, alacsony

tapasztalunk, illetve

amelyek

társadalmi

a foglalkoztatás,

nem

kedvezőtlenül

csoportokat. versenyképes

érintik

Nemzetközi az oktatás,

veszélyesen nő a lakosság eladósodottsága. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami kizáródáshoz, diszkriminációs jelenségekhez is vezet. 35

Az utóbbi évek szegregátumokra irányuló vizsgálatai eltérő képet mutatnak: 500 és több mint 1660 közötti szegregátumról számolnak be. Az 1663 szegregátumról szóló tanulmány állításai alapján a települések negyedében tapasztalható településen belüli lakóhelyi kizáródás. A szegregátumok mintegy kétharmada települések szélén helyezkedik el. A telepek 14%-a településhatáron kívül található (átlagosan 3,8 km távolságra). Körülbelül 26 ezer ember él ilyen helyeken. A mintában szereplő telepek közül 17-ben se közkifolyó, se közvilágítás nincs, ezek 64,7%-a külterületen található. Az elmúlt évek fejlesztési programjai között számos, a cigányságot közvetve vagy közvetlenül célzó program indult. Ezek átfogó, áttörő eredményt nem értek el. Ezt a szegénységi mutatók romlásából, a társadalmi peremvidékek helyzetének állandósulásából, a társadalmi, területi zárványok kialakulásának folyamataiból tudhatjuk. Részterületi kutatások, esettanulmányok számolnak be a társadalmi távolságok növekedéséről, a szélsőséges élethelyzetek állandósulásáról. Tekintettel arra, hogy a cigányság a társadalmi hátrányokkal bíró népességen belül is igen kedvezőtlen helyzetben van, külön említendő feladat a juttatások megfelelő célzása, illetve az ezzel kapcsolatos egyik legfőbb kudarc a lefölözés: „A szegénységben élő romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Következésképpen a területi és szociális szempontok alapján meghatározott célcsoportoknak indított jóléti programok esetében nagy a veszélye annak, hogy a célcsoport más tagjaihoz képest a leghátrányosabb helyzetben lévő romák kevésbé részesülnek e programok tényleges hasznaiból.” A munkaerő-piaci részvétel növekedése elengedhetetlen a gazdasági növekedés előmozdításához ... A szegénység, a társadalmi kohézió ügye – a gazdasági fejlődéssel szoros összefüggésben – az Európai Unió politikáiban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. A 2010-es szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évét követően az Unió 2020-ig megfogalmazott stratégiájában az 5 fő cél egyikeként tekint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre. Az uniós stratégia átfogó célja a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának 20 milliós csökkentése. Magyarország részéről az ehhez kapcsolódó vállalás mintegy félmillió ember kisegítése a szegénységből. A vállalás ambiciózus, megvalósítása nem képzelhető el összehangolt, célzott beavatkozások nélkül. Ugyancsak több szakterület együttműködésére van szükség a foglalkoztatás terén kitűzött cél, az 1 millió új munkahely eléréséhez, valamint az oktatási cél, az iskolai lemorzsolódás 11,4%-ról 10 százalékra csökkentése sem csupán az oktatási intézményrendszer feladataként értelmezhető. A leszakadó helyzetű társadalmi csoportok, a romák integrálása olyan szükséges beruházást jelent, amely hosszú távon pénzügyi szempontból is előnyös. Hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének munkaerőpiacra történő visszajuttatásában, mely egyben hozzájárul a versenyképesség

36

javításához és – a szociális transzferekből élők számának csökkenése révén – a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságához is. Egyes kutatások szerint, ha a romák foglalkoztatottsági aránya elérné a nem romákét, akkor az általános foglalkoztatottsági ráta 5–10%-kal emelkedne. A munkaerő-piaci részvétel növekedése elengedhetetlen a gazdasági növekedés előmozdításához, és különösen szükségessé teszi azok részvételét, akik gazdaságilag aktív életkoruk ellenére munkanélküliek. A Világbank 2010 áprilisában publikált kutatása9 alapján az európai országok évente több száz millió eurót veszítenek a termelékenységükből, költségvetési bevételükből azáltal, hogy a munkaképes korú romák jelentős része a minőségi oktatás hiányában nem tud sikeresen részt venni a munkaerőpiacon. A kutatás szerint az így keletkező hiány sokszorosa annak az összegnek, amit a roma gyerekeknek nyújtandó minőségi oktatásba kellene befektetni. ( Forrás: Polgári Szemle: Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011-2020. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Megjelent: 2012. február – 7. évfolyam, 5-6. szám 3.1. JÖVEDELMI ÉS VAGYONI HELYZET: Kistérségi szint: A Nyírbátori kistérség foglalkoztatási és jövedelmi helyzete – hasonlóan más hátrányos helyzetű kistérségekhez – jóval kedvezőtlenebb mind a megyei, mind az országos átlagnál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a kistérség foglalkoztatási rátája (40,8%) 5,5 százalékponttal alacsonyabb a megyei (46,3%), és 14,6 százalékkal az országos mutatónál (55,4%). A 2003 és 2010 közötti tendenciák minden szinten csökkenők, stagnálók. A Nyírbátori kistérség 40,8 százalékos foglalkoztatási aránya (2010) mintegy 11,5 ezer hivatalosan foglalkoztatott embert jelent a 44ezer fős kistérségben (az NFSZ adatai alapján). A kistérség aktivitási rátája – az alacsony foglalkoztatásból is adódóan – szintén alacsonyabb a megyei és az országos átlagoknál. 2003 és 2010 között, ha csak minimális különbséggel, de a Nyírbátori kistérségben emelkedett legnagyobb mértékben az aktivitási ráta (2010-ben 51,4%). Ez azonban az utolsó adatévben még mindig 5, illetve 10 százalékponttal rosszabb a megyei (55,9%) és az országos (62,4%) mutatónál, így az utolsó adatévben (2010) 13 800 inaktív ember élt a kistérségben (NFSZ). Települési szint: Máriapócs, Nyírgelse és Nyírmihálydi nélkül a Nyírbátori kistérség 17 településén– a12. január 1-i állapot szerint összesen 9493 fő a foglalkoztatottak száma. Ez a 18-59 éves népesség mintegy harmadát jelenti. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltségének tájékoztatása szerint egyébként 2010-ben a 15-64 éves népesség közel

37

fele (47,6%) gazdaságilag inaktív volt a kistérségben. A települési adatok – a jelentős adathiányok miatt igen korlátozott – összesítéséből az látszik, hogy a Nyírbátori kistérségben 6437 nyugdíjas, 1813 gyermekgondozási ellátásban részesülő szülő, 4741 nappali tagozatos tanuló és további 1907 inaktív ember él. Az talán érzékelhető, hogy még így is jelentős azokba a csoportokba tartozók száma, akik nem rendelkeznek munkabérrel, fizetéssel, bevételük (vagy annak jelentős része) transzferekből származik. ( Forrás: www.terport.hu ) 3.2. FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ: A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A hazai munkaerő-piaci helyzet egyik legfőbb jellemvonása az alacsony foglalkoztatási szint, mely magas munkanélküliséggel és inaktivitással párosul. A 2008 végén kibontakozott gazdasági válság a korábban kialakult negatív folyamatokat tovább erősítette, tovább csökkenő foglalkoztatást és növekvő munkanélküliséget jelentett. A hazai foglalkoztatottság csökkenése 2010 végére megállt, 2011-ben a stagnálást enyhe növekedés követte, a munkanélküliség a korábbi évek növekedése után némileg mérséklődött, a gazdasági értelemben nem aktív réteg szűkült. A régiók eltérő gazdasági potenciáljával összefüggésben a foglalkoztatási arány alapján két jól elkülönülő csoport alakult ki. Az egész országra jellemző alacsony foglalkoztatás mellett KözépMagyarország, illetve Közép- és Nyugat-Dunántúl munkaerő- piaci aktivitása változatlanul jóval erőteljesebb, mint Dél-Dunántúlé és a keleti országrészé. (Nemzetközi összehasonlításban a magyar foglalkoztatási ráta az unióban az egyik legalacsonyabb, és az átlagot meghaladó munkanélküliségi mutatóval társul.)

38

39

( Forrás: www.baptist.hu ) A Keleti országrész tehát gazdaságilag kevésbé fejlett, országos viszonylatban magasabb munkanélküliséggel és alacsonyabb foglalkoztatási és aktivitási aránnyal rendelkező régiója. A régió gazdasági élete a szolgáltatásokra és az ipari tevékenységre épül.

Állás keres ők aránya 25,0%

20,0%

15,0%

10,0%

5,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

férfiak

ös s z es en

2014

2015

2016

2017

40

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint: nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

386

424

371

250

Nincs adat.

fő

25

17

20

16

Nincs adat.

%

6,5

4

5,4

6,4

Nincs adat.

fő

60

62

59

27

Nincs adat.

%

15,5

14,6

15,9

10,8

Nincs adat.

fő

56

58

55

26

Nincs adat.

%

14,5

13,7

14,8

10,4

Nincs adat.

fő

60

71

53

36

Nincs adat.

%

15,5

16,7

14,3

14,4

Nincs adat.

fő

45

51

32

33

Nincs adat.

%

11,7

12

8,6

13,2

Nincs adat.

fő

54

56

45

22

Nincs adat.

%

14

13,2

12,1

8,8

Nincs adat.

fő

43

63

50

31

Nincs adat.

%

11,1

14,9

13,5

12,4

Nincs adat.

fő

33

37

38

37

Nincs adat.

%

8,5

8,7

10,2

14,8

Nincs adat.

fő

10

9

19

20

Nincs adat.

%

2,6

2,1

5,1

8

Nincs adat.

fő

0

0

0

2

Nincs adat.

%

0

0

0

0,8

Nincs adat.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

41

180 napnál rég ebben munkanélküliek aránya 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012 férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

ös s z es en

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként: év

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

nő

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

274

298

572

14

5,1

16

5,37

30

5,2

2009

274

302

576

24

8,76

15

4,97

39

6,77

2010

270

298

568

21

7,77

18

6,04

39

6,87

2011

284

295

579

15

5,28

11

3,73

26

4,49

2012

Férfi

összesen

Nincs adat.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Alacsonyan iskolázott népesség: év

2001 2011

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

fő

fő

fő

2.602.

1.375. 1.227.

2.101.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő

%

nő fő

férfi %

fő

%

1.035. 1.066. -534 -20,5 -726 -52,8 192 15,6 Nincs adat.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés

42

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség

nyilvántartott Év

szerint

álláskeresők száma

8 általánosnál alacsonyabb

összesen

8 általános végzettség

végzettség

Fő

fő

fő

2008

386

21

110

2009

424

16

133

2010

371

17

130

2011

250

9

80

2012

Nincs adat.

Nincs adat.

Nincs adat.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek: év

általános iskolai felnőttoktatásban

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen

résztvevők száma

elvégzők száma

fő

Fő

%

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában: középfokú felnőttoktatásban résztvevők

szakiskolai

szakközépiskolai

gimnáziumi

felnőttoktatásban

felnőttoktatásban

felnőttoktatásban

résztvevők

résztvevők

résztvevők

összesen fő

fő

%

fő

%

fő

%

2009

0

0

0

0

0

0

0

2010

147

0

0

0

0

0

0

2011

20 fő informnatikai képzés leder Nincs adat.

2012

Nincs adat.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 43

K öz fog lalkoz tatottak s z áma (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2010

2011

2012

2013

K öz foglalkoz tatottak s z áma

2014

2015

2016

2017

K öz foglalkoz tatott romák s z áma

Az nyírbogáti munkanélküliségi adatokból egyértelműen látszik a 2008-ban kezdődő és azóta is tartó magyarországi gazdasági válság hatása. A válság tetőpontját 2009-ben érte el. A válság idején jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma. Amíg 2008 elején 181 regisztrált munkanélkülit tartottak számon a településen, addig 2009-ben már 279-et, ami 54 %-os emelkedést jelent. A munkanélküliségi statisztikai adatok 2011-től lassú javulást jeleznek, amit jól mutat, hogy akkorra már 250 főre csökkent a munkanélküliek száma. A munkanélküliek számának növekedése együtt járt a különböző támogatásban részesítettek (jövedelem pótló támogatások ) – álláskeresési segély, álláskeresési járadék, rendszeres szociális segély – számának emelkedésével. A munkanélküliek körében a vizsgált időszakban emelkedett azok száma, akik 180 napnál hosszabb ideje nem találtak munkát. Érdekes tény, hogy a válság éveiben a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtotta. Vélhetően azért, mert a férfiak igen nagy számban fordulnak elő az építkezési szektorban, melyet a gazdasági válság a legjelentősebben érintett. ( nincs beruházási hajlandóság) Korcsoportos bontásban elmondható, hogy a munkanélküliség elsősorban a 30 évnél fiatalabb, jellemzően pályakezdő, valamint a 45 évnél idősebb korosztályokat érinti. Az adatokból az is egyértelműen kirajzolódik, hogy az álláskeresők nagyobb hányada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A településen nem végzett kutatást a fogyatékkal élő munkavállalók, valamint a roma népesség körében jelentkező álláskeresők számáról. A településen megváltozott munkaképességű személyt nem tartanak nyílván és akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztató sem található. Közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma a vizsgált időszakban növekedett. 2010-ben 88-an 44

dolgoztak közfoglalkoztatásban, ez a gazdaságilag aktív népesség 64,3%-a. Az önkormányzatnál és intézményeiben nem jellemző a roma munkaerő alkalmazása. Az önkormányzatnak nincsenek eszközei a helyi romák foglalkoztatására a versenyszférában. A roma munkanélkülieket a közmunkaprogramokban tudják alkalmazni. A becsült adatok szerint a kereső lakosság nagyobb része minimálbérért dolgozik. A fekete ás szürke foglalkoztatás problémája is jelen, van a településen. A

településen

nincs

hátrányos

megkülönböztetés

a

foglalkoztatás

területén

a

helyi

Önkormányzatnál, de nem tudnak roma munkavállalót alkalmazni, mivel a településen nincs olyan roma származású munkavállaló, aki a munkakör betöltéséhez megfelelő iskolai végzettség birtokában lenne. 3.3.: PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK, AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA, MUNKANÉLKÜLISÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK: Álláskeresési segélyben részesülők száma: Nyilvántartott álláskeresők száma

segélyben részesülők fő segélyben részesülők %

2008. 1. negyedév

384

43

0,112

2008. 2. negyedév

353

18

0.050

2008. 3. negyedév

309

25

0,080

2008. 4. negyedév

313

39

0,124

2008. átlag

340

31

0,091

2009. 1. negyedév

351

30

0,085

2009. 2. negyedév

423

20

0,047

2009. 3. negyedév

422

23

0.054

2009. 4. negyedév

422

62

0,147

2009. átlag

405

34

0,084

2010. 1. negyedév

390

35

0,089

2010. 2. negyedév

401

35

0,087

2010. 3. negyedév

355

23

0,064

2010. 4. negyedév

294

27

0,091

2010. átlag

1.440.

120

0,083

2011. 1. negyedév

410

57

0,139

2011. 2. negyedév

384

21

0,055

45

2011. 3. negyedév

332

21

0,063

2011. 4. negyedév

228

2

0,0088

2011. átlag

1.354.

101

0,075

2012. 1. negyedév

415

0

0

2012. 2. negyedév

297

0

0

2012. 3. negyedév

289

0

0

2012. 4. negyedév

306

0

0

2012. átlag

1307

0

0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

S eg élyez ettek s z áma (fő) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011 15-64 éves ek

2012

2013

2014

2015

2016

2017

S egélyben rés z es ülők s z áma

Állás keres és i járadékra jog os ultak aránya (% ) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

46

A munkaügyi központ számos eszközzel – átképzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása – igyekszik az álláskeresőket visszavezetni a munka világába. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok a gazdasági válság következményeként egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. 3.4. LAKHATÁSI JELLEMZŐK ÉS INFRASTRUKTÚRA A TELEPÜLÉSEN: Lakás állomány:

db

összes

szociális

lakásállomány

bérlakás állomány

lakásállomány

ebből

ebből

ebből

elégtelen

elégtelen

elégtelen

lakhatási

lakhatási

lakhatási

körülmény

körülmény

körülmény

eket

eket

eket

biztosító

biztosító

biztosító

lakások

lakások

lakások

száma

száma

száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

1.287.

0

3

0

0

0

0

0

2009

1.288.

0

3

0

0

0

0

0

2010

1.290.

0

3

0

0

0

0

0

2011

1.291.

0

3

0

0

0

0

0

2011

1.290.

0

3

0

0

0

0

0

2012

1.291.

0

2

0

0

0

0

0

Forrás: önkormányzati adatok

47

Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők: lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 377 2009 371 2010 391 2011 492 2012 615 Forrás: TeIR, KSH Tstar

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma -

T ámog atás ban rés z es ülők (fő) 700 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

L akás fenntartás i támogatás ok

2013

2014

2015

2016

2017

A dós s ágc s ökkentés i támogatás ok

A település csak becsült adatokkal rendelkezik a település infrastrukturális ellátottságával kapcsolatban. A lakosság szinte teljes egészében saját tulajdonú lakásban él. Az önkormányzat 2 bérlakással rendelkezik, szociális bérlakás nincs az önkormányzat tulajdonában. A bérlakásokban 6 fő él. Nyírbogáton a vezetékes vízhálózat 98%-os, a csatornázottság még nem épült ki. Az úthálózat teljes egészében szilárd burkolattal rendelkezik. Szegregált lakórész a településen nincs. A települést közúton három irányból is meg lehet közelíteni. Vasútállomással rendelkezik a település. A településen – méreténél fogva – helyi tömegközlekedéssel nem utazhatunk. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma évről évre emelkedő tendenciát mutat. Adósságcsökkentési támogatásban a településen senki nem részesült, mivel ilyen jellegű szolgáltatást nem végez a település. A hajléktalanságra vonatkozóan nem készült felmérés az Önkormányzat részéről, de az önkormányzat népesség nyílvántartása

szerint a településen nem tartanak nyílván hajléktalan

személyt. 48

3.5. TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE: A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén, kétezer fő feletti települések esetében a településrészek (háztömbök) szintjén jelölhetők ki. 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mert a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A településen a népességen belül jellemzően alacsony a romák aránya, a roma lakosság a településen szétszóródva él. A lakosságon belüli arányukról pontos szám nem, csak becsült adatok állnak rendelkezésre, ám az nyilvánvaló, hogy a településen nagy tömegben nem találhatók meg egy-egy területen, így az is elmondható, hogy erőteljes etnikai szegregáció Nyírbogáton nem tapasztalható. 3.6. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS: Kötelező jellegű népegészségügyi szűrések már nem léteznek. A behívóleveles szűrések ajánlottak. Kötelezően elrendelt szűrővizsgálat járványügyi indokkal lehetséges, ezek nem tartoznak a népegészségügyi szűrések közé. A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül nem vállal szerepet. A hatékony egészségvédelem hangsúlyos eleme az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjának. Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A 0-18 éves roma korosztály körében az alultápláltság nem jellemző probléma. 2012-ben a településen egy háziorvosi paris működik, emellett egy védőnő is tevékenykedik még. Betöltetlen háziorvosi, valamint védőnői státusz nincs a településen. A vizsgált időszakban az ellátásban megjelentek száma arányos a település lakónépessége számának változásával.

49

Orvosi ellátás: Felnőttek és gyermekek

Csak felnőttek részére

részére szervezett háziorvosi

szervezett háziorvosi

házi gyermekorvosok által

szolgálatok száma

szolgáltatások száma

ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

2009

1

0

0

2010

1

0

0

2011

1

0

0

2012

1

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések (Eütv.) biztosítottak Nyírbogáton. A család- és nővédelmi gondozás (Eütv., családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) a védőnői feladatellátás keretében biztosított a településen. Az ifjúsági egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása (Eütv.) a kistérségben biztosított. 18 éves kornál fiatalabb korban szülő nőkről nyilvántartott adat nincs, de becslések szerint a vizsgált időszakban nincs 18. életévénél korábban szülő nő a településen. Egészségügyi szakellátás helyben nem biztosított. Ezeket az ellátásokat a megyeközpontban, Nyíregyházán lehet igénybe venni.

K öz g yóg yellátotttak s z áma (fő) 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

50

Ápolás i díjban rés z es ülők s z áma (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési segély), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély). A szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatások a lakosság viszonylag nagy részét érintik. A KSH adatokat és a települési adatszolgáltatást vizsgálva megállapítható, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatások a lakosság nagy részér érintik és közülük is a lakosságon belüli arányait tekintve felül reprezentáltak a roma származású személyek. 2012-ben az aktív korúak ellátására

155-en voltak jogosultak. 2012.-ben rendszeres szociális

segélyben támogatottak köre 11 fő, viszont foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 144 –en részesültek. Lakásfenntartási támogatásban 2012-ben 479 fő részesült, ez a lakosság 14,95°%-a. 2012-ben az átmeneti segélyben részesülők száma - egyszer részesültek segélybe ( pénzbeli ): 60 fő, - kétszer részesültek segélyben ( pénzbeli ): 9 fő, - háromszor vagy többször részesültek segélyben ( pénzbeli ): 2 fő. Átmeneti segélyben részesíthető az, aki: – létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, – időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, – önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, – alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul – és családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A természetben nyújtott támogatások köréből kiemelkedik a közgyógyellátásban részesülők száma. 51

2012-ben 188 fő részesült közgyógyellátásban, ez az állandó népesség 5,87 %-a. Egészségügyi szolgáltatásra 102-en voltak jogosultak a 2012-es évben. Arra vonatkozóan, hogy a fenti ellátásokban részesültek közül hányan roma származásúak nem készült kimutatás. A szociális alapellátások közül Nyírbogáton elérhető az étkeztetés, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szociális alapszolgáltatásokat Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. Az időseket ellátó nappali intézmény Nyírbogáton helyi szinten nem, de a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás keretében működik. Fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek helyi ellátása sem megoldott,

viszont

nem

jellemző

ezen

szolgáltatások

igénybevételénél

a

hátrányos

megkülönböztetés, valamint erre vonatkozóan a település nem végzett kutatásokat. 3.7. KÖZÖSSÉGI VISZONYOK, HELYI KÖZÉLET BEMUTATÁSA: Nyírbogáton nincs roma kisebbségi önkormányzat. Az önkormányzat tisztviselői jártasak a romák esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos kérdésekben. A helyi önkormányzatnál nincs az esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és az ezen a területen képzett szakember. Az elmúlt években nem fordult elő a településen a romákat ért, feltételezhetően rasszista indítékú támadás, inzultus. A romák és nem romák között erőszakba torkolló konfliktus sem volt. Az önkormányzat nem működtet olyan panaszkezelési eljárásokat, amelyek a településen a romák elleni diszkrimináció eseteinek feltárását és a jogsértések elszenvedőinek számára jóvátételt biztosítanak. Az önkormányzat kommunikációjában tudatosan fellép a helyi társadalom esetleges előítéletességével, cigányellenességével szemben. A közpolitika helyi képviselői, döntéshozói megnyilvánulásaikkal elősegítik a kisebbségeket védő alkotmányos értékek érvényesülését és a társadalmi szolidaritást, ösztönzik a többség és a romák közötti hatékony együttműködést. A helyi médiumokban nem jelentek és jelennek meg olyan közlések, amelyek a romákkal szembeni előítéletességet növelhetik. Nyírbogáton nincs a romák kisebbségi kultúrájának ápolását célzó helyi kezdeményezés. Az önkormányzat által fenntartott, illetve támogatott közművelődési intézmények és kulturális programok kínálatában nem jelennek meg a társadalom multikulturális jellegét, a kultúrák közötti párbeszédet és a roma kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elemek. A település szolgáltatásszervezési koncepciójában nem szerepelnek a romák esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedések. Az önkormányzat nem gyűjt és értékel adatokat arra vonatkozólag, 52

hogy az általa működtetett, vagy felügyelt közszolgáltatásokhoz (oktatás, nevelés, szociális ellátás, egészségügy, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés, stb.) való hozzáférés mennyire biztosított a településen élő hátrányos helyzetű romák számára, illetve, hogy a gyakorlatban mennyire veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat.

3.8.

A

ROMA

KAPCSOLATOS

NEMZETISÉGI

ÖNKORMÁNYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI

TEVÉKENYSÉGE,

CÉLCSOPORTOKKAL PARTNERSÉGE

A

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATTAL: Nyírbogáton nem működik roma kisebbségi önkormányzat, így a kérdés nem releváns. Bár becslések szerint a roma lakosság aránya a településen 9,4%-os.

3.9.

KÖVETKEZTETÉSEK:

PROBLÉMÁK

BEAZONOSÍTÁSA,

FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA: A mélyszegénységben élőkkel és romákkal kapcsolatban csak becsült adatokkal rendelkezik a település. A település a gazdasági-társadalmi mutatók alapján kedvező helyzetben van: megyei és régiós szinten magasabb jövedelmi helyzet, alacsonyabb munkanélküliség, magasabb foglalkozatási ráta jellemzi a települést. Az is bizonyítható, hogy a tartós munkanélküliek elsősorban az aluliskolázott, alacsonyabb státuszú lakosok köréből kerül ki. Mindenképpen fontos a mélyszegénységben élők ösztönzése a szakmaszerzésre. Nyírbogáton nincs szegregált településrész. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosított a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára is. A település nem rendelkezik adatokkal arra nézve, hogy a lakosság milyen arányban rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, így a lakások komfortfokozatáról sem készült felmérés. Így csak becsült adatokra lehet támaszkodni, hogy milyen arányban élnek az alacsony komfortfokozatú lakásokban romák. A településen nincs olyan döntés vagy folyamat, ami az említett társadalmi csoportok esélyeit tovább rontaná. Az önkormányzatnak feladata, hogy minden lehetőséget kiaknázzon, hogy a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségét előmozdítsa. A jövőre nézve a mélyszegénységben élőkkel kapcsolatos adatbázis elkészítésével pontosabb képet lehet festeni ezen társadalmi réteg helyzetéről. A romákkal kapcsolatos adatbázis elkészítésére nyilván korlátozott lehetőségek nyílnak, mivel ez jogi aggályokat is szülhet, ezért ezen a téren továbbra is csak becsült adatokra lehet majd támaszkodni. A településen nem működik RNÖ, ezért a cél elérése érdekében javasolt a Nyírbátori RNÖ segítségét igénybe venni.

53

4. A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG: Már születésünk s talán fogantatásunk pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születünk, hazánk keleti vagy nyugati térségében, tanyán, kis vagy nagy településen, kisvárosban avagy nagyvárosban. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, vane választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja! Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, az egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. 4.1. A GYERMEKEK HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI: Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma: 18 év alattiak

Megszűntetett esetek

száma a

Védelembe vett 18

száma a 18 év alatti

népességben

év alattiak száma

védelembe vettek közül

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

714

21

Nincs adat

20

2009

673

21

13

37

2010

644

31

9

39

2011

628

4

14

40

2012

695

12

11

39

Forrás: TeIR, KSH Tstar

54

Védelembe vett és ves z élyez tetett kis korú (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

védelembe vett

2012

2013

megs z üntetett es et

2014

2015

2016

2017

ves z élyez tetett kis korú

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből

Ebből tartósan

tartósan

Kiegészítő

beteg

Rendkívüli

beteg

gyermekvédelmi

fogyatékos

gyermekvédelmi

fogyatékos

támogatásban

gyermekek

támogatásban

gyermekek

részesítettek száma

száma

részesítettek száma

száma

2008

436

4

0

0

3

2009

473

5

0

0

0

2010

450

8

0

0

0

2011

443

9

0

0

0

2012

391

8

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

55

Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma étkezésre száma óvoda iskola 1-8. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam 2008 97 Nincs adat. Nincs adat. 2009 98 94 Nincs adat. 2010 81 148 Nincs adat. 2011 80 170 12 2012 69 158 8 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésb en részesülők száma

Nincs adat. 220 220 219 200

Nincs adat 25 22 22 25

66 70 90 115 105

Általános is kolai tanulók (fő) 300

250

200

150

100

50

0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

általános is kolai tanulók s z áma

2014/2015

2015/2016

2016/2017

napköz is ek s z ááma

56

Általános iskolák adatai: általános iskolai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok száma a feladatszáma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 7 5 12 0 0 0 1 2011/2012 6 6 12 0 0 0 1 2012/2013 6 6 12 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban: 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 46 100 % 2011/2012 23 100 % 2012/2013 42 100 % Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

8. évfolyamot eredményes en befejez ők aránya 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

57

2012-ben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 391 gyermek részesült. Ebből 0-6 éves korig 119 fő, melyből 3 tartósan beteg, fogyatékos volt, 7-14 év között 182 fő, melyből 5 fő tartósan beteg, fogyatékos volt, 15-18 év közötti 59 fő volt, 19- és a feletti 31 fő volt. Óvodáztatási támogatásban 46 gyermek szülei részesültek. Mindösszesen 11 gyermeket vett a jegyző védelembe, családba fogadott 1 fő volt, valamint átmeneti vagy tartós nevelt státusszal rendelkező három gyermek van a településen. 4.2. SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZETEBEN ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE: A kérdés nem releváns, szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs Nyírbogáton.

4.3.

A

HÁTRÁNYOS,

ILLETVE

HALMOZOTTAN

HÁTRÁNYOS

HELYZETŰ,

VALAMINT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYERMEKEK SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSE: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások közül helyben megoldott a gyermekjóléti szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás önálló Gyermekjóléti Szolgálatként működik a településen, fenntartója Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata. A helyi gyermekvédelmi ellátórendszer szolgáltatásokkal, támogatásokkal segíti, az arra rászoruló családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával, elérhetőségével.

A

helyi

rendszer

működtetésének

fő

feladata,

célkitűzése,

hogy

a

veszélyeztetettség kialakulását megelőzze. A megelőző tevékenység a teljes szolgáltató rendszert átfogó: köznevelési, egészségügyi, szociális és közművelődési intézményhálózaton keresztül valósul meg. Az egyes ágazatok megfelelő színvonalú együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások működnek, mindenki számára biztosított az egyenlő hozzáférés, a gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentés, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket megfogalmazását, és megvalósítását igényeli. Az egyes részterületeken, mint a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghatározni. Ezen intézkedések célja, hogy a gyermek már a megszületésének pillanatától egyenlő esélyekkel indulva, avagy az esélyek javításában segítsenek. A szegénységben vagy szegénység kialakulásának kockázatával élő gyermekek egy sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. Az átlagosnál sokkal nehezebb helyzetben vannak, a fogyatékos gyermeket nevelő családok, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a 58

gyermekvédelem területén. A gyvt. szerint hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai fejezte be. A gyermekvédelmi rendszerben meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is ér intett lehet. A veszélyeztetettségi tényezők, akár halmozottan is jelentkeznek. A veszélyeztetettség okai között elsődlegesen megállapítható, a rossz szociális helyzet. A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalja magába. A másik nagy veszély forrás a családok szétesése. Magyarországon a válások száma megközelítőleg 24-25 ezer, és a válások száma folyamatosan emelkedik. Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb okaként említett válás a gyermek számára nagy veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek, amely a gyermek fejlődése szempontjából, szakember beavatkozását igényli. A következő probléma meghatározása, a szülő részéről a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya. Az elhanyagolás is, a bántalmazás egyik formája (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyermek viselkedésében megfigyelhető jelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. A betegség, mint veszélyeztetettségi tényező, amely lehet súlyos, vagy középsúlyos, mindenképp veszélyforrás, bármely családtag esetén. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a megszokott normától való eltérés, a megváltozott élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódját megfigyelve, lehet a megfelelő következtetések levonni. A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara is fontos veszélyforrásra figyelmeztető jel. Az utóbbi években érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái - következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, következetes

59

nevelés hiánya, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. A gyermekbántalmazás. Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét, a szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető. Településünkön a veszélyeztetett kiskorú

gyermekek száma az utóbbi években ugrásszerűen

megnőtt. 2011-ben a védelembe vett gyermekek száma 4 fő volt, ami 2012. évre 12 főre emelkedett. Településünkön a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma szinte nem mutat változást. Az Vántus István AMK Óvodai Intézményegysége négy csoporttal működik, 120 gyerek befogadására alkalmas. Közel ¾-edük hátrányos helyzetűek minősül. Csoportjaik osztatlan és részben osztott csoportszerkezetűek, amelyekbe minden 3-6-7 éves korú gyereket tudnak fogadni. A gyermekekkel 9 főállású pedagógus foglalkozik. A rendkívül magas hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeklétszám indokolná a további segítő szakszolgálatok aktívabb bekapcsolódását a fejlesztő munkába. A Vántus István AMK általános iskolába jelenleg 261 tanuló jár, melyből 1 fő magántanuló. 12 tanulócsoport és 1 napközis csoport van. Az intézménynek van 1 magántanulója. Sajátos nevelési igényű gyermek jelenleg 8 fő jár az iskolába, mindketten integráltan. Az intézménybe más településről nem járnak gyerekek. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eloszlása az évfolyamok között egyenletesnek mondható. Az iskolában kismértékben meghaladja az országos átlagot az évfolyamismétlők aránya, azonban az elmondható, hogy évről évre ez a szám egyre kisebb. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele a z egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen étkeznek. A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat szabályozó 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és ezen törvény végrehajtó rendelete a 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról tartalmazza. 60

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások közül helyben megoldott a gyermekjóléti szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás önálló Gyermekjóléti Szolgálatként működik a településen, fenntartója Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepe t betöltő jelzőrendszer áll. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjai: a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, az önkormányzat szakemberei, az egészségügy intézményei: orvos, védőnő, a közoktatási intézmények, rendőrség, civil szervezetek, stb. Közoktatási intézményeinkben dolgozó gyermekvédelmi felelősök szoros kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti szolgálattal. 2012-ben a településen egy háziorvosi paris működik, emellett egy védőnő is tevékenykedik még. Betöltetlen háziorvosi, valamint védőnői státusz nincs a településen. A vizsgált időszakban az ellátásban megjelentek száma arányos a település lakónépessége számának változásával. Házi gyermekorvosi praxis nem működik a településen, legközelebb Nyírbátorban elérhető. Az óvodában, általános zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészíti ki. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak A hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértésére a szolgáltatások nyújtásakor a civil érdekképviselők, valamint az önkormányzat által nyilvántartott eset nincs feljegyezve.

E g y védőnőre jutó g yeremekek s z áma (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

61

4.4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK/TANULÓK, VALAMINT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYERMEKEK KÖZOKTATÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGE: A Nyírbogáton nevelkedő fiatal nemzedékek kezében van a település további fejlődésének a kulcs, nevelésük befektetés a jövőbe. Épp ezért a nyírbogáti önkormányzat egyik legfontosabb feladata oktatási intézményeinek a fenntartása. A működési feltételek mellett az önkormányzat segíti a közoktatási intézmények pedagógiai munkáját is. Támogatja az intézményeket pedagógiai programjuk megvalósításában. Erősíti a szakmai kapcsolatokat a fenntartásában működő közoktatási, gyermekjóléti és kulturális intézmények között, valamint a kistérségi és a régió más közoktatási és pedagógiai intézményei között. A településen egy óvoda és egy általános iskola található, melynek két épület ad otthont. Az önkormányzat célja, hogy minden egyes óvodás és tanköteles gyerek és fiatal a településen azonos, a mai kor követelményeinek megfelelő, színvonalú oktatásban részesüljön, külön figyelmet fordítva a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodásokra és tanulókra. Vántus István AMK Óvodai Intézményegység bemutatása: Az óvoda négy csoporttal működik, 120 gyerek befogadására alkalmas. Közel ¾-edük hátrányos helyzetűek minősül. Csoportjaik osztatlan és részben osztott csoportszerkezetűek, amelyekbe minden 3-6-7 éves korú gyereket tudnak fogadni. A gyermekekkel 9 főállású pedagógus foglalkozik. A rendkívül magas hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeklétszám indokolná a további segítő szakszolgálatok aktívabb bekapcsolódását a fejlesztő munkába. Az önkormányzat felismerve az óvodai nevelés fontosságát 2001 tavaszán korszerűen felújította, valamint tornateremmel és a hozzátartozó helyiségekkel bővítette az intézményt. A tárgyi feltételek és az eszközellátottság megfelelő. Személyi feltételeik is jók. Óvodai alapelvek: A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet, tisztelet övezi. Nyugodt családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amely lehetővé teszi és segíti a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az intézményben nincs sajátos nevelési igényű kisgyermek, a korai szűrés és fejlesztés megoldott.

62

A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek: A településen A településen óvodai A településen bölcsődei élő 0-6 éves ellátásban részesülő ellátásban részesülő gyermekek gyermekek száma gyermekek száma száma Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban él él 104 0 0 0 Megközelítés, elérhetőség 10 perc ------------perc Forrás: Önkormányzat, intézményi adatok.

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

-----

Ebből szegregátumban él -----

-----

-----

Összesen

Óvodai nevelés adatai: ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

1

Óvodai férőhelyek száma

120

Óvodai csoportok száma

4

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

½7–½6

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

9

---

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

8

---

Gyógypedagógusok létszáma

---

---

Dajka/gondozónő

4

---

Kisegítő személyzet

---

---

Személyi feltételek

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

63

Vántus István AMK bemutatása: Az általános iskola 1980.-ban lett átadva. 1986-ban az épület lapos tetejét kicserélték nyeregtetőre. Más felújítás illetve átalakítás nem történt. Az általános iskolába jelenleg 261 tanuló jár, melyből 1 fő magántanuló. 12 tanulócsoport és 1 napközis csoport van. Az intézménynek van 1 magántanulója. Sajátos nevelési igényű gyermek jelenleg 8 fő jár az iskolába, mindketten integráltan. Az intézménybe más településről nem járnak gyerekek. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eloszlása az évfolyamok között egyenletesnek mondható. Az iskolában kismértékben meghaladja az országos átlagot az évfolyamismétlők aránya, azonban az elmondható, hogy évről évre ez a szám egyre kisebb. Az iskola az idei tanévtől nem vesz részt az iskolai IPR-ben, mivel a kiírt pályázati feltételnek nem felelt meg. . Az intézmény továbbtanulási mutatói meglehetősen jók, a hátrányos é halmozottan hátrányos gyermekek középiskolai beiskolázása az országos átlag fölött van. Tovább nem tanuló nincs az intézményben. Az elkezdett úton történő továbbhaladás a feladat. A kompetenciák területén azonban mutatkozik elmaradás.

Iskolai sportélet: Iskolánk diákjai a 2012/2013-as tanévben is kiváló eredményeket értek el sportban a Diákolimpián. Röplabdás lányaink az 5-6 osztályból körzeti döntő II. hely, 7-8 osztályból a Vántus hét keretén belül megrendezett Mikulás kupán I. helyezést értek el. Labdarúgásban a körzeti döntők is sikeresek voltak. Az 1-2 osztály és az 5-6 osztály III. helyezést értek el. Lány labdarugóinknak is sikerült a III. helyezést elérni. Közel 80 gyerek vesz részt az iskolai sport szakkörökön. Heti 2 óra röplabda és heti 8 óra labdarúgó foglalkozás az intézményi Bozsik program keretében. A Bozsik program keretében megrendezett versenyeken diákjaink kiválóan szerepeltek. Lány labdarúgóink a III. helyezést, az 1-2 osztályos csapatunk szintén III. helyezést, a 3-4 osztályos csapatunk V. helyezést és az 5-6 osztályos csapatunk I. helyezést értek el. A torna legjobbjának Dibáczi Dorián 5.b osztályos tanulót választották, akit értékes ajándékokkal jutalmaztak meg. A Bozsik program keretein belül iskolánk 70.000 forint értékben sportszer támogatást kap. A versenyekre való utaztatást a Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata és a szülők segítségével sikerült megoldani, amit szeretnénk megköszönni. Iskolánk diákjai az intézményi Bozsik programon kívül az egyesületi Bozsik program versenyein és edzésein is részt vesznek, a Bogát 2000 TC utánpótlás csapatait képviselve. Az egyesületi 64

programban három korcsoportot alkotva az 1, 2, 3, 4 osztályos tanulók versenyeznek. A csapatok a két programban éves szinten 9 versenyen vesznek részt. 4.5.

KÖVETKEZTETÉSEK:

PROBLÉMÁK

BEAZONOSÍTÁSA,

FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA: Nyírbogáton óvoda és általános iskola is működik. A nevelési-oktátási intézmények fogadni tudják az SNI gyermekeket is. Az intézmények nem folytatnak a szegregáló tevékenységet. Az óvodába járó hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek aránya magas. A 2012/13-as nevelési évben 69 HH óvodás és 24 HHH gyermek jár a helyi óvodába. Vélelmezhető, hogy az óvodában is magasabb a HH/HHH gyermekek aránya. A Vántus István AMK-ban HH 172 fő, a HHH tanulók száma 65 fő. A HH és HHH tanulók eredményességi mutatóinak javulni kell. Az általános iskolában az adatok tanúsága szerint a lemorzsolódás csak a HH és a HHH tanulókat érinti. A Vántus István AMK kompetenciamérés eredményei elmaradnak az országos átlagtól. A HH és HHH tanulók kompetenciaméréseken nyújtott teljesítménye jóval az iskolai átlag alatt maradnak. Mindenképpen beavatkozás szükséges a kompetencia mérés eredményeinek javítása érdekében. Az eredmények azt igazolják, hogy Intézkedési Terv készítése szükséges és ennek függvényében kell elindítani a fejlesztő munkát. A HH/HHH tanulók iskolai sikeressége érdekében fontos: a kompetencia alapú oktatás folytatása, az IPR teljes körű kiépítése, hospitálás más „Jó” gyakorlatokat működtető intézményekben, a pedagógusok módszertani képzettségének szinten tartása, az iskola kapcsolódjon be az iskolán kívüli segítő programokban – pl. Útravaló Program, Arany János Program – mivel e programokban az iskola nem vesz részt. Ennek függvényében javulni fog a továbbtanulási mutató is.

65

5. A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE: Az önkormányzat és annak intézményei csak nagyon kevés, vagy semmilyen adattal nem rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. Az önkormányzat nem rendelkezik gender-szakértelemmel is bíró munkatárssal. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők – különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, APEH vagy OEP – sem kérik kellő részletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb információkat beszerezni. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alaptörvény 66 és 70§, Munka Törvénykönyve Mt. is új 5§, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Pedig a nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás-érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség: pazarlás. A társadalmi csoportok – így a férfiak és nők – közötti egyenlőtlen hatalom-megosztás az erőforrások egyenlőtlen felhasználásához vezet: a rendelkezésre álló potenciálok parlagon hagyásával egyenértékű. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának nincs megoldása, ha nem gender-érzékeny eszközökkel nyúlnak hozzájuk. Az adatok elemzése, az általuk tükrözött társadalmi folyamatok feltárása segít megérteni, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek – a látszattal és a gyakran hangoztatott ideológiákkal szemben – nem lelki, nem is biológiai alapokon nyugszanak elsősorban, hanem politikai, hatalmi, gazdasági természetük van. A Kormány biztosítani kívánja, hogy a nőknek a férfiakkal azonos jogai a mindennapokban is érvényesüljenek, a nők férfi társaikkal azonos esélyt kapjanak az érvényesülésre. Magyarország ígéretet tett az Európai Unió irányelveinek következetes érvényesítésére, amely irányelvek kiemelt 66

fontosságot tulajdonítanak az élet minden területén a nők nyílt vagy rejtett diszkriminációja felszámolásának, és meghatározzák a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének nemzetközileg elismert terminológiáját is, a gender mainstreaming szóhasználatát. A Települési Esélyegyenlőségi Program – mint minden más fejlesztési program – két úton is szolgálhatja az egyenlőséget: közvetlen, célzott, a nők és férfiak egyenlőségének előmozdítását szolgáló eszközökkel, és általánosságban, mindenre kiterjedően, „horizontálisan”: a folyamatokban mindenütt a nők és a férfiak eltérő helyzetét és szükségleteit feltáró, ezekhez igazodó tervezés és tevékenység révén. Mindkét útra szükség van. Horizontális szemléleten azt is értjük, hogy a többi, a nemek közötti egyenlőség konkrét kérdéskörén kívül eső probléma kezelésekor is tekintettel vagyunk erre: az egészségügyben, az oktatásban, a területfejlesztésben, a roma és fogyatékos emberek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekben, a foglalkoztatásban, a gazdaságban, a helyi- és a nagypolitikában és a kultúrában is. Figyelünk rá, tekintettel vagyunk a férfiak és nők eltérő helyzetére és szükségletére, és észrevesszük speciális, éppen nemük miatt rájuk jellemző problémáikat. A direkt, a nők és férfiak egyenlőségét egy-egy konkrét területen előmozdítani hivat ott célzott programok megtervezését és kivitelezését is ez a horizontális szemlélet alapozhatja meg. Az itt következő elemzés néhány kulcsprobléma köré szervezi a tennivalókat: mindig a helyzet megismerése, a fontosabb problémák feltárása a kiindulópont. Ezt követően a lehetséges aktorok számbavétele, feladataik megjelölése következik. A nemek egyenlőségének érdekében a helyzetelemzés mellett a legtöbb, amit tehetünk, hogy képzett és felkészült, a probléma iránt érzékeny, elkötelezett együttműködő partnerek hálózatát alakítjuk ki. 5.1. A NŐK GAZDASÁGI SZEREPE ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGE: A településen található, nőket is foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra és a szolgáltatási szektor. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nem állnak teljes körűen a rendelkezésre (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról az önkormányzat nem szolgáltatott adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a településen. A

nők

anyagi

kiszolgáltatottságát

fokozza,

hogy

sokan

nem

tudják

felmutatni

a

nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A település nem rendelkezik adatokkal a ledolgozott munkaidő tekintetében. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva. A település nem rendelkezik felméréssel a gyermeküket egyedül nevelő nők, férfiak szükségleteit illetőleg. A nők és férfiak foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális 67

szegregáció) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A település nem rendelkezik kimutatással a férfiak és nők bérezését illetőleg. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci-helyzetükről azonban nem készült felmérés.

Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében: Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

1.192.

1.093.

973

926

219

167

2009

976

1.088.

744

896

232

192

2010

1.194.

1.097.

967

953

227

144

2011

1.188.

1.119.

1075

982

113

137

2012

Nincs adat.

Forrás: TEIR és helyi adatgyűjtés.

Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei: munkanél küli nők száma

8 általánosnál

8

alacsonyabb

általános

végzettségű

szakiskola/ szakmunkás-

gimnáz érettségi főiskola egyetem ium

képző

2008

167

21

80

190

63

63

2

0

2009

192

16

130

197

75

75

2

1

2010

144

17

133

157

64

64

2

1

2011

137

9

110

109

48

48

3

1

2012

Nincs adat.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

68

5.2. A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK: A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A település nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. Nyírbogáton bölcsőde és családi napközi nem működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhelyhiány miatt még óvodás korú gyermeket nem utasítottak el a helyi óvodában. Az általános iskolában reggel 7-től várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők délután fél 5-ig biztonságban tudhatják gyerekeiket. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások: bölcsődei

működő

férőhelyek

3 év alatti

működő

férőhelyek

családi

száma

férőhelyek

gyermekek

bölcsődé

száma

napközik

családi

összesen

száma

k

száma

napközikben

a településen

száma

önkor-

egyéb

mányzati 2008

93

0

0

0

0

0

0

2009

81

0

0

0

0

0

0

2010

71

0

0

0

0

0

0

2011

67

0

0

0

0

0

0

2012

67

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.3. CSALÁDTERVEZÉS, ANYA- ÉS GYERMEKGONDOZÁS TERÜLETE: A fogamzásszabályozás és szexualitás gyakran még a mai családokban is tabu témának számít. Ezért kiemelten fontos szerepet kapnak a közoktatási intézmények a gyerekek felvilágosításában. A gyerekek szexuális felvilágosítását célzó programok, tanórák már az általános iskolában megkezdődnek, majd a középiskolákban folytatódnak; osztályfőnöki, biológia óra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon. Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tartanak a védőnők. A védőnő koordinálja a terhesség idejének megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A védőnő otthonában is meglátogatja a várandósokat és életvezetési-, lakásrendezési tanácsokat ad, hogy megfelelő legyen a csecsemő fogadása.

69

Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe: védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

2

125

62

2009

1

115

115

2010

1

98

98

2011

1

96

96

2012

1

91

91

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.4. A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK: A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Mind a nyugati, mind a magyar adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a testi erőszak csak a jéghegy csúcsa. A folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. Célzottan a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a településen nem folyik. 5.5. KRÍZISHELYZETBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb Balkányban érhetőek el. Szt. Miklós Szeretetotthon és Menedékház 4233 Balkány, Ságvári út 33. Szt. Miklós Szeretetotthon és Menedékház 1995-ben nyitotta meg a kapuit, a Görög Katolikus Egyházközösség működteti. Férőhely: 40 fő, 9 szoba, anya-gyerek Feltétel: Az ország egész területérő l helyeznek el rászorulókat várólista alapján (várandós nőket is). Jelentkezni telefonon, személyesen, írásban lehet, egyéni kérelem

alapján, gyermekjóléti

szolgálat ajánlásával fogadnak. Felvételről az intézményvezető dönt. Pszichiátriai betegség,

70

alkohol- és drogfogyasztás kizáró ok. Beköltözéskor fél évnél nem régebbi tüdőszűrő leletet, 6 hét nem régebbi háziorvosi igazolást kérnek. Térítési díj: 1 gyerekkel a jövedelem 25 %-a, 2 vagy több gyerekkel a jövedelem 50 %-a. Kötelező előtakarékosság: esetfüggő. Szolgáltatás: 12 hónapra biztosítanak szállást (6 hónappal hosszabbítható). Felnőtteknek teljes ellátást, napi háromszori étkezést biztosítanak. Gyermekeknek teljes ellátást, napi ötszöri étkezést biztosítnak. Főzési lehetőség (nyersanyagot tudnak adni). Mosási, tisztálkodási lehetőség. Mosószert, tisztítószert, szappant, törölközőt tudnak adni. Pelenkát, gyógyszert, tápszert szükség szerint adnak. Ruhát csak beérkező adomány esetén adnak. Gyermekfelügyeletet biztosítanak. Jogász, pszichológus áll rendelkezésre. Napi 24 órában gondozó, 10,00-18,00 óráig szakgondozó, 07,30-16,00 óráig családgondozó ad ügyeletet. 5.6. A NŐK SZEREPE A HELYI KÖZÉLETBEN: A települési önkormányzati képviselőtestületben a polgármester és a 6 képviselő között mindösszesen három nő foglal helyet. Az önkormányzati hivatal és a közoktatási intézmények is többségében női alkalmazottakat foglalkoztatnak. Országos jelenség, hogy a pedagógusok eloszlása a szakterületek, ill. vezetői szintek között merev nemi sztereotípiákat követ. Ugyanígy a gyerekek, diákok részvétele egyes szakkörökön, különórákon, tanulmányi versenyeken, továbbtanulást előkészítő tanfolyamokon, felvételi jelentkezésekkor merev nemi sztereotípiákat követ. Nincs kimutatás,elemzés az intézményekben az egyes foglalkozásokon, versenyeken való részvevők, valamint a felvételi jelentkezések nemek szerinti eloszlásáról. Egyéb munkahelyről nem szolgáltatott adatot a települési önkormányzat.

A nők szerepe a helyi közéletben: Képviselőtestület tagja Férfi

Nő

2008

7

4

2009

7

4

2010

4

3

2011

4

3

2012

4

3

Forrás: Helyi adatgyűjtés. 71

5.7. A NŐKET HELYI SZINTEN FOKOZOTTAN ÉRINTŐ TÁRSADALMI PROBLÉMÁK ÉS FELSZÁMOLÁSUKRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK: A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák Nyírbogáton nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8.

KÖVETKEZTETÉSEK:

PROBLÉMÁK

BEAZONOSÍTÁSA,

FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA: Az önkormányzat és annak intézményei csak nagyon kevés, vagy semmilyen adattal nem rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. Az önkormányzat nem rendelkezik gender-szakértelemmel is bíró munkatárssal. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. Ezért szükséges a nők esélyegyenlőségét támogató adatbázis létrehozása

72

6. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE: Az esélyegyenlőségi szempontok fejlesztését az európai közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok vezérelték, ám fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő biztosítása önmagában nem képes a már meglevő egyéb társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Azok viszont negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az emberi jogi kérdések térnyerésével párhuzamosan az esélyegyenlőségi szempontok fokozatosan középpontba kerültek, velük együtt az életkor alapú diszkrimináció is. Az Európai Unió a tagországok számára fontos esélyegyenlőségi ajánlásokat fogalmaz meg a szakpolitikai stratégiák fejlesztésének érdekében. Az európai jogalkotásban az idősebb személyek csak 1987-ben, illetve 1989-ben szerepeltek először úgy, mint a közösségi cselekvés kedvezményezettjei. Az ageizmus az életkor alapú diszkriminációt jelöli. E fogalmat Európában és a világban is főként az idősekkel szembeni diszkriminációval összefüggésben használjuk. Az ageizmus, akárcsak a más típusú megkülönböztetések, megvalósulhat direkt vagy indirekt módon, és következményei is hasonlóak az egyéb típusú diszkriminációnál tapasztaltakhoz. Az idevágó tudományos elméletek szerint, a korszerinti diszkriminációt elkövetők az idősödésről alkotott negatív nézeteket teszik magukévá, és ennek a negatív képnek megfelelően kezdenek el viselkedni. Habár a társadalom egy jelentős csoportját érinti ez a fajta diszkrimináció, mégis alig van jelen a köztudatban. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. Habár a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a munka törvénykönyve is tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásoknál is gyakori.

73

6.1. AZ IDŐSKORÚ NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐI: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint: nyugdíjban, nyugdíjszerű

nyugdíjban, nyugdíjszerű

ellátásban részesülő férfiak száma

ellátásban részesülő nők száma

2008

401

571

972

2009

374

559

933

2010

358

542

900

2011

341

520

861

2012

összes nyugdíjas

Nincs adat.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nyug djas ok s z áma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A település nem rendelkezik részletes statisztikai adatokkal a nyugdíjas lakosságról. Összességében elmondható, hogy a férfiakkal összehasonlítva jóval magasabb a nyugdíjas korú nők száma. Ez a mutató egyértelműen a már vizsgált demográfiai folyamatokkal magyarázható, mivel a nők magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. 6.2. AZ IDŐSEK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE: A munkanélküliségi ráta a térségben meghaladja az országos átlagot, bár Nyírbogáton a munkanélküliek aránya kedvezőbb az országos, regionális, megyei, sőt a kistérségi adatoknál. A magas munkanélküliségi adatok kedvezőtlenek az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának előmozdítására. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, 74

hogy az idősebb korosztályokat arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%- os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén: 55 év feletti

Regisztrált

regisztrált

munkanélküliek

munkanélküliek

száma

Tartós

55 év feletti tartós

munkanélküliek

munkanélküliek

száma

száma

száma

fő

fő

%

fő

fő

%

2008

386

10

2,59

181

10

5,52

2009

424

9

2,12

279

9

3,22

2010

371

19

5,12

188

19

10,1

2011

250

20

8

75

22

29,33

2012

Nincs adat.

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

Munkanélküliek s z áma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A dats or3

75

6.3.

A

KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ,

INFORMÁCIÓHOZ

ÉS

A

KÖZÖSSÉGI

KÖZÖSSÉGI ÉLET

KÖZLEKEDÉSHEZ,

GYAKORLÁSÁHOZ

VALÓ

HOZZÁFÉRÉS: A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. Az idősek informatikai jártasságáról nem készült felmérés, így nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy az idősebb korosztály mennyire képes kihasználni ezeket a lehetőségeket. A szociális alapellátások közül Nyírbogáton elérhető az étkeztetés, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szociális alapszolgáltatásokat Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. Az időseket ellátó nappali intézmény Nyírbogáton helyi szinten nem, de a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás keretében működik. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított az idősebb korosztály számára is. A településen működik háziorvosi praxis. Szakrendelés és kórházi ellátás igénybe vételére a 38 km-re fekvő Nyíregyházán van lehetőség. A közösségi közlekedéshez való hozzáférés az idősek számára is biztosított. 6.4. AZ IDŐSEKET, AZ ÉLETKORRAL JÁRÓ SAJÁTOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT CÉLZÓ PROGRAMOK A TELEPÜLÉSEN: Nyírbogát településen helyi szinten nem működik Idősek Klubja, Időseket ellátó nappali intézmény sem, csak a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás keretében, ezért a kérdés nem releváns. Ennek ellenére Nyírbogáron a település lehetőségeihez képest nagyon gyakran vannak szervezett elődásások, prevenciós programok és szervezett színház látogatások, melyet a településen élő korosztály nagy számban látogat. 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma: 64 év feletti lakosság

nappali ellátásban részesülő időskorúak

száma

száma

fő

fő

%

2008

442

0

0

2009

430

0

0

2010

416

0

0

2011

408

0

0

2012

Nincs adat.

Forrás: TeIR, KSH Tstar 76

64 évnél idős ebbek (fő) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

nappali ellátás ban rés z es ült

6.5.

KÖVETKEZTETÉSEK:

PROBLÉMÁK

BEAZONOSÍTÁSA,

FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA: A település nem rendelkezik részletes statisztikai adatokkal a nyugdíjas lakosságról. A szociális alapszolgáltatások közül Nyírbogáton elérhető az étkeztetés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Nyírbogát településen nem működik Idősek Klubja, Időseket ellátó nappali intézmény sem. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított az idősebb korosztály számára is. Az idősebb korosztály problémáinak feltárására elengedhetetlenül szükséges egy az idősekkel foglalkozó adatbázis létrehozása. Idősek Otthona működik a településen. Az intézmény neve: Egyesített Szociális Intézmény. Az intézmény fenntartója Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata. A szolgáltatás nem emelt szinten valósul meg. Az intézményben nyújtott szolgáltatások megnevezése: Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás: 

Idősek Otthona

Szociális alapszolgáltatások: 

Étkeztetés



Házi segítségnyújtás szolgáltatás.

Az Idősek Otthona engedélyezett férőhelyeinek száma: 26 fő. A házi segítségnyújtás keretében ellátható személyek száma: 6 fő. 77

Az intézmény ellátási területe: Nyírbogát település közigazgatási területe. A működés kezdő időpontja: 2013. január 1. napja. ( az intézmény működésének tényleges kezdő időpontja: 1998. június 01. )

78

7. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE: Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élő emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt

prioritásként

a

minőségi

szolgáltatások

egyenlő

hozzáférésének

megteremtése

fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életük során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és 79

közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%- a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80-85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: – a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% – a vak és gyengénlátó emberek aránya 14,4%. – hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. – Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi Programról) A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint

általában az

esélyegyenlőség

területén,

a

fogyatékosságügyben

is

a társadalmi

szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. Valamint igen fontos és hatékony eszköze a szociális érzékenyítés, amely elsősorban, a helyi közösség feladata. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex 80

akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy - egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadálymentesíteni. A 2009. év legnagyobb fogyatékosságügyi sikere kétségkívül az, hogy – bő egy éves előkészítő munka után – az Országgyűlés 2009. november 9-i ülésén 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt, amely szintén az Egyezményben foglaltak teljesítése érdekében történt. A jelnyelvi törvény a siket, nagyothalló és siketvak emberek ún. nyelvi jogainak deklarálása mellett a hazánkban 6 éve működő ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás jogi szabályozását is tartalmazza. Folyamatosan megjelenő pályázatok támogatják a kormányzati és önkormányzati intézmények akadálymentesítését, melynek köszönhetően évről évre több száz közszolgáltatás válik egyenlő eséllyel hozzáférhetővé. Európa jóléti államai, ahogy hazánk is igyekszik különböző intézkedésekkel, programokkal, törvényekkel, rendeletekkel elősegíteni a fogyatékosok esélyegyenlőségét. Hatalmas anyagi forrásokat bevonva, természetbeni és anyagi juttatásokat igyekeznek biztosítani a rászorulóknak. Különböző hivatalokat, szakértői bizottságokat állítottak fel, támogatják a fogyatékosok által alapított szervezeteket. Pozitív diszkriminációt alkalmaznak az oktatásban és a munkaerő piacon. Mindezek ellenére a statisztikák csúnyán rácáfolnak az erőfeszítésekre. Ahelyett hogy a fogyatékkal élők felfelé mobilitását mutatnának, megrekednek, sőt lecsúsznak, elszakadnak és 81

kirekesztődnek a társadalomból. Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma: megváltozott munkaképességű személyek

egészségkárosodott személyek szociális

ellátásaiban részesülők száma

ellátásaiban részesülők száma

2008

199

7

2009

185

7

2010

161

7

2011

Nincs adat.

7

2012

Nincs adat.

6

Forrás: TeIR, KSH Tstar

s z oc iális ellátás ban rés z es ülők s z áma (fő) 250

200

150

100

50

0 2008

2009

2010

2011

2012

megváltoz ott munkaképes s égű

2013

2014

2015

2016

2017

egés z s égkáros odott

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású

egyházi fenntartású

civil fenntartású

intézményben

intézményben

intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével.

82

7.1. A TELEPÜLÉSEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FŐBB JELLEMZŐI: A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a népesség 5,7%-a. Az 1990. évi népszámláláshoz képest a fogyatékos emberek létszáma és aránya jelentősen emelkedett. A létszámnövekedés azzal is összefügghet, hogy 2001-ben a fogyatékos emberek – többek között a jól előkészített és végrehajtott kommunikáció eredményeképpen – többen vállalták fogyatékosságukat, mint 1990-ben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a fogyatékosság mind pontosabb

meghatározása

következtében

többen

vannak

tisztában

egészségi

állapotuk

fogyatékossággal kapcsolatos jellegével. Nyírbogát településen nincs pontos felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem lehet pontos elemzést készíteni a fogyatékkal élők helyzetéről, szükségleteiről. A fogyatékkal élő személyek önálló életvitelt támogató szolgáltatási programokat a kistérségi Támogató Szolgálat látja el. 7.2. A FOGYATÉKKAL ÉLŐ

SZEMÉLYEK

PÉNZBELI

ÉS

TERMÉSZETBENI

ELLÁTÁSA, KEDVEZMÉNYEI: A fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli és természetbeli ellátást és kedvezményeket az önkormányzat nem nyújt. 7.3.

A

KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ,

KÖZÖSSÉGI

KÖZLEKEDÉSHEZ,

INFORMÁCIÓHOZ ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉLET GYAKORLÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI, AKADÁLYMENTESÍTÉS: Az építésügyi hatóság megfelelően felkészült az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatára. Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése még nem 100%os. Az egészségügyi intézmények akadálymentességéről nincs adat, az óvoda és az általános iskola épületének teljes akadálymentesítése sem megoldott. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítéséről az önkormányzat nem szolgáltatott adatokat. A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. Az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlást és együttműködést megfelelőnek tartja az önkormányzat. Egészségügyi dolgozók képzéséről, a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről nem nyilatkozott az önkormányzat. A szociális alapellátások közül Nyírbogáton elérhető az étkeztetés, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés, közösségi ellátás, támogató szolgáltatás, nappali ellátási 83

területek

és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szociális alapszolgáltatásokat Nyírbogát

Nagyközség Önkormányzata és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. Az időseket ellátó nappali intézmény Nyírbogáton helyi szinten nem, de a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás keretében működik. A település méretéből adódóan a fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek helyi ellátása, valamint a fogyatékos emberek szociális szakellátása helyben nem megoldott. Kistérségi szinten Nyírbogát településen a fentiekben felsorolt ellátásokat a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás látja el. Az óvodai nevelést, általános iskolai oktatást, alapfokú művészetoktatást, az iskolai napközit az Önkormányzat állami fenntartású intézményekkel oldja meg. Nyírbogáton egy óvoda és egy általános iskola működik. A közoktatási intézmények földrajzilag könnyen megközelíthető helyen fekszenek, hozzáférhetőek a SNI tanulók számára. Az intézmények fogadni tudják a település óvodásait, általános iskolás korú gyermekeit, beleértve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű tanulókat is. A települési óvoda és általános iskola alapító okiratában szerepel az integráltan oktatható SNI gyermekek felvétele, a fogyatékossági típusnak megfelelő korlátozással. A magántanulóvá válás nem jellemző Nyírbogáton. Nyírbogát közoktatási intézményeibe járnak a település tanulói. Az eljáró tanulók száma nem számottevő. A Vántus István AMK.-ban 2006-2012. június 30-áig volt IPR. Az általános iskola a 2012/2013-as tanévre kiírt pályázati feltételeknek már nem felet meg. Összes gyermek tanuló létszáma 2009. októberi statisztikai adatok alapján: 273 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszáma a 2009. októberi statisztikai adatok alapján: 64 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya az intézményben: 24 °%. Összes gyermek tanuló létszáma 2010. októberi statisztikai adatok alapján: 258 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszáma a 2010. októberi statisztikai adatok alapján: 73 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya az intézményben: 29 °%. 2011. évben a hátrányos helyzetű tanulók száma: 184 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 72 fő. 2012. évben a hátrányos helyzetű tanulók száma: 172 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 65 fő.

84

A Vántus István AMK Óvodai Intézményegységében 2007. évtől jelenleg is van óvodai IPR. „A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.” (Óvodai integrációs program). A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény 120.§. szerint: 16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket” Az óvodapedagógus alapvető feladat, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezze az óvodai környezetet – személyi és tárgyi feltételrendszer -, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési feladatot. Az óvónői szakmában elfogadott általános elvárások közül (pl. tolerancia, nyitottság, elfogadó attitüd, szeretetteljesség, következetesség…) kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni

85

képességeit,

tehetségét,

fejlődési

ütemét,

szociokulturális

hátterét,

segítse

tehetsége

kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből fakadó felzárkóztatásában. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ingyen étkező, valamint 50%-os, 100%-os térítési díjat fizető családok : Év/hónap

Térítés

100% - ot 50%

mentes

fizető

-

ot

HHH

ÖSSZESEN

fizető

2007. okt.1.

90 fő

33 fő

8 fő

24 fő

130 fő

2008.okt.1.

89 fő

30 fő

8 fő

27 fő

119 fő

2009. okt.1

93 fő

22 fő

9 fő

31 fő

124 fő

2010. okt.1.

81 fő

23 fő

13 fő

27 fő

120 fő

2011. okt. 1

80 fő

33 fő

10 fő

32 fő

123 fő

2012. okt. 1.

69 fő

26 fő

9 fő

24 fő

104 fő

A táblázat az óvodai élelmezési kimutatás alapján készült. 7.4.

KÖVETKEZTETÉSEK:

PROBLÉMÁK

BEAZONOSÍTÁSA,

FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA: Nyírbogát településen nincs pontos felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem lehet pontos elemzést készíteni a fogyatékkal élők helyzetéről, szükségleteiről. Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek komplex akadálymentesítése még nem 100%-os. Létre kell hozni egy adatbázist, amely felméri a fogyatékosok számát, a fogyatékosság fokát valamint szükségleteiket. A pályázati lehetőségeket kihasználva az önkormányzat tulajdonában lévő épületek akadálymentesítését meg kell oldani.

86

8. HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFITT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA: Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a 2003. évi L. törvényt, a Nemzeti Civil Alapprogramról. Ezzel elismerte a szervezetek működési feltételeihez források biztosításának szükségességét. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése. Nyírbogáton mindössze néhány civil szervezet működik de erős az összefogás, példaértékű a civilek jelenléte a település kulturális, művelődési életében. Számos települési rendezvény szervezésében, lebonyolításában is aktívan kiveszi a részét a civil társadalom, illetve saját programokat, rendezvényeket is szerveznek. 8.1. BOGÁT 2000 Torna Club: A Bogát 2000 TC 1999. június 2.-án alakult, majd három év működés után 2002.- től 2006.-ig szünetelt. Újjáalakulása 2006 tavaszán történt meg, amikor az Egyesület a Szabolcs-Szamár-Bereg Megyei Labdarúgó Bajnokság Mátészalkai körzet III. osztályában indult el, és azóta is itt szerepel. A Bogát 2000 TC a Nyírbogát, Hunyadi út 7. szám alatt van regisztrálva. A hazai mérkőzéseit a Bocskai úti sporttelepen játssza. Az eltelt 6 évben a felnőtt csapat a középmezőnyt erősíti többnyire, az ifjúsági csapatai viszont általában dobogós helyezésekért küzdött, míg nem 2011.-ben Bajnokságot nyert, majd megszűnt az adott osztályban az ifjúsági bajnokság. A 2011-es évtől csak a felnőtt csapat játszik mérkőzéseket. A magyar Kupában az eddigi legjobb teljesítmény a 2008-2009 évi kiírásban a negyedik fordulóig jutás volt. A felnőtt csapaton kívül a Clubbon belül működik az utánpótlást nevelő Bozsik program, melynek közel harminc igazolt labdarúgója van. Ők havi rendszerességgel vesznek részt körzeti és regionális tornákon. A csapatot saját nevelésű, Nyírbogáti kötöttséggel rendelkező labdarúgók alkotják, amire a környéken kevés példa van. Jelenleg 20 felnőtt és a már említett 30 kiskorú igazolt labdarúgó alkotja a csapatot. A csapat működését teljes egészében a Nyírbogáti Önkormányzat támogatja.

8.2. A "Nyírbogáti Fiatalokért 2008" Ifjúsági és Kulturális Egyesület: Mint minden településen, legyen az város, község vagy falu, fontos a lakosság, elsősorban a fiatalok szórakozási lehetőségeinek biztosítása. Így van ez a Nyírbogáthoz tartozó István tanyán is. Az 87

István tanya, mivel kis lélekszámmal rendelkezik, a szórakozási lehetőség is valamivel korlátoltabb egy nagyobb településsel szemben. Ezt próbálja kompenzálni az itt működő Ifjúsági klub, mely 2006. december 16-án alakult. Az egyesület főbb céljai:

a nyírbogáti ifjúság összefogása, számukra sport- és szabadidős

rendezvények

kulturális

szervezése,

programok-

és

rendezvények

szervezése,

ifjúsági

érdekképviselet, környezetvédelem, a határon túli magyar fiatalokkal való kapcsolat erősítése. A célok

megvalósítása

érdekében

szeretnének

együttműködni

más

civilszervezetekkel,

önkormányzatokkal megyei, regionális országos és akár nemzetközi szinten is. Segíteni akarnak a tehetséges gyerekeknek is, s egyéb közösségi események megszervezésében is részt kívánnak venni. Várják minél több agilis fiatal jelentkezését!

8.3. NYUGDÍJAS EGYESÜLET: 2002. augusztusában alakult az Egyesület Nyírbogáton. Jelenleg az egyesület létszáma: 26 fő Az Egyesület vezetője: Dr. Rizsák Ildikó Rendszeresen, kéthetente van összejövetel. Egyesületünk nyitott, s várnak minden olyan kikapcsolódni vágyó nyugdíjast, akik szeretnének részt venni a közösségi életbe, akik örömmel mozdulnak ki a kis otthonukból, akik úgy gondolják, hogy jó valahová tartozni, együtt, egymással megosztani a mindennapi gondokat, segíteni egymáson, tapasztalatokat cserélni, felhőtlenül örülni, dalolni.

8.4. POLGÁRŐR EGYESÜLET: A Nyírbogáti Polgárőr Egyesületnek jelenleg 48 tagja van. Elnöke: Csonka Imre A polgárőrök anyagi juttatás nélkül, önzetlenül, pusztán lelkesedésből és a közösség iránti elkötelezettségből dolgoznak, szabadidejükben, társadalmi munkában. Igyekeznek községünket biztonságosabbá tenni, megvédeni a nyírbogáti lakosokat, vigyázni családjaikra, javaikra, a közvagyonunkra, a nyugalmunkra. Az Egyesület kiemelt figyelmet fordít a vagyonvédelemre (lakásbetörések, gépkocsi lopások megelőzésére), a gyermek és ifjúságvédelem feladataira, a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, bűn és baleset megelőzés, környezetvédelem, valamint a

88

közlekedés biztonsága érdekében végezhető tájékoztató és nevelőmunkára is. Egyesületi munkánkat különböző tevékenységi formákon keresztül valósítjuk meg.

2008. 10. 30.-tól, folyamatos

szolgálatot teljesítünk. A rendőrséggel jó kapcsolatot ápol az egyesület, mindenben segítik egymás munkáját. A jó együttműködés eredményeként a rendőrség minden alkalommal elismerően nyilatkozik a végzett munkáról. A jó munka elismeréseként a Megyei Közgyűlés Alelnöke is jutalomban résesítette az egyesületet. ( Forrás: www.nyirbogat.hu )

8.5. LIEDER EGYESÜLET: Az Egyesület jelenleg cégbejegyzés alatt áll. Az Egyesületet 26 település alkotja. A stratégia alapvető célja: A térség belső természeti, gazdasági és társadalmi erőforrásainak fenntartható hasznosítása a turisztika, vallási és természeti értékeinek kiemelt kezelésével, a nyírségi hagyományok továbbéltetésével, valamint a térségen belüli és kívüli, a határokon is átnyúló együttműködések elmélyítésével. Az itt élők számára élhetőbb, biztonságosabb környezet kialakítása, az életminőség javítása A

az

minőségi

esélyegyenlőség élet

az

figyelembevételével,

alábbi

területek

összehangolt

kiemelt

aktív

fejlesztésével

cselekvéssel. valósul

meg:

A térség versenyképességének javítása a vonzó településkép kialakításával, a meglévő vállalkozások fejlesztésével, újak létrehozásának ösztönzésével, illetve a munkaerőpiac helyi igényeihez

igazodó

emberi

erőforrás

fejlesztésével.

A turisztika fejlesztése kiemelten a vallási-, az öko- és a termálturizmusra irányul, az azokra épülő gazdasági tevékenységek stabilizálásával, innovatív fejlesztésekkel, valamint a térség turisztikai adottságainak

széleskörű

megismertetésével.

A fejlődés lényeges eleme a térségben élők belső összetartozásának erősítése, a meglévő kulturális és történelmi hagyományok ápolása, a természeti- és társadalmi értékek megbecsülésére, valamint az összefogás értékelésére irányuló gondolkodásmód kialakítása.

89

9. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA: A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE: Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: – az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; – az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; – a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; – munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; – a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; – az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; – a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. A helyzetelemzés megállapításai szerint a településen a következő problématerületek esetében kell beavatkozásokat tervezni: Az

esélyegyenlőségi

programban

tervezett

beavatkozások

megvalósítása

érdekében

az

önkormányzat, minden olyan önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat által helyben biztosított szolgáltatások átalakítását vagy fejlesztését célozza, ideértve a fejlesztési vagy beruházási projektek megtervezését is, olyan esélyegyenlőségi hatáselemzést szükséges készítenie, amely

alapján

tervezhetők

az

intézkedésnek/fejlesztési

projektnek

a

három

kiemelt

esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt konkrét hatásai, és biztosítható azok eredményeihez való hozzáférésük. Az esélyegyenlőségi hatáselemzés elvégzése szükséges feltétele annak, hogy az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban kitűzött céljaival és vállalt feladataival összhangban valósítson meg fejlesztéseket, beruházásokat a település területén.

90

9.1. A HEP IT részletei: A helyzetelemzés megállapításainak összegzése: Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid megnevezéssel rövid címmel Romák A végzettség hiánya miatt a felzárkóztató képzések, és/vagy munkalehetőségek száma korlátozott és munka-pálya- álláskeresési tanácsadások mélyszegény- ez egyben a legtöbb esetben együtt jár a biztosítása ségben élők családok rossz anyagi helyzetével is.

Gyermekek

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

Magatartási problémák, családon belüli erőszak, szenvedélybetegségek, tanítási nehézségek, hátrányos megkülönböztetések, az ingerszegény környezet elmagányosodás, nincs hozzátartozó a településen, a család, a gyerekek más településre költöztek el, hospitalizálódás, szociális helyzet, önellátás, lakhatás, munkanélküliség, aluliskolázottság, családon belüli erőszak, szűrővizsgálatok, a gyerekvállalás miatt csökken a munkába állás esélye hátrányos megkülönböztetés, elmagányosodás, információ hiánya, Kevés a munkahelyek száma, a nem fogyatékkal élők részére sincs munkalehetőség

jelzőrendszeri tagok együttműködése, bűnmegelőzési program, nevelési tanácsadás, fejlesztő pedagógia, speciális iskolák, logopédus a gyerek a lehető legkorábban kezdje meg az óvodába járást házi segítségnyújtás, házi jelzőrendszeres gondozás biztosítása, fejlesztése, szociális étkezés, idősek napközi otthonos ellátása, képzésen való részvétel anyaotthonok létrehozása, családi napközik létrehozása, intézményrendszer fejlesztése a gyermekelhelyezésre, rugalmas munkaidő biztosítása képzésen való részvétel, klubok, egyesületek létrehozása, helyi újság, munkahelyteremtés, a közületek akadálymentesítése

91

A beavatkozások megvalósítói: Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont Célcsoport aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Családgondozó, polgármester, Munkaügyi Romák Központ által támogatást nyert képző cég és/vagy Munka- pálya álláskeresési tanácsadás. A mélyszegénységben élők részére mélyszegénykomplex-telep program pályázat került ségben élők benyújtásra, mely elbírálása folyamatban van A társadalmi hátrány leküzdése az védőnő, gyermekjóléti szolgálat, Gyermekek Óvodában és az Iskolában. óvodapedagógusok Idősek

Szociális ellátások biztosítása

Nők

A nők munkába elősegítése

Fogyatékkal élők

Hogyan fogadjuk el társainkat?

állása

házi-gondozó esélyének

önkormányzat, nevelési intézmények Önkormányzat

Jövőképünk: Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák és a magyarok békében együtt tudnak élni, nincs hátrányos megkülönböztetés, gyűlöletkeltés. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők a hátrányokat leküzdjék, tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Kiemelt területnek tartjuk, hogy a gyerekek már pici koruktól járjanak óvodába, ahol megtanulják az alapvető higiéniai és étkezési szokásokat, szabályok és rend szerint élnek, így a későbbiekben jobban tudnak alkalmazkodni az őket körülvevő világhoz. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, segítünk a rászorulókon, tiszteljük a kort, elismerjük, hogy ők építették fel a háború után romokban élő országot. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, hogy kevesebbnek értékeljék a munkájukat,

mint a

férfiaknak. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, hisz amit mi természetesnek veszünk, ők azért bármit megadnának, hogy magukénak tudhassák.

92

Az intézkedési területek részletes kifejtése: A mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Munka- pálya álláskeresési tanácsadás Romák/ mélyszegénységben élők felzárkóztatása Rövid távú cél: Kereseti lehetőség elősegítése a képzési támogatás által. Középtávú cél: A foglalkoztatás elősegítése. Hosszú távú cél: A hátrányok leküzdése. 1. igényfelmérés 2. megfelelő képzés tanácsadás kiválasztása, 3. a célcsoport részvétele a tanácsadáson 4. segítségnyújtás egy munkahely elnyerésére Önkormányzat, Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat, Intézményvezetők, Védőnő Munkaügyi Központ Folyamatos

Foglalkozatás növekedése, szociális hátrány leküzdése.

A kockázata, hogy a kezdeti lelkesedés, kitartás elmarad. A motiváltság eszköze: pl. támogatási rendszer képzéshez kötöttsége. Pályázati lehetőségek.

93

Intézkedés címe:

Mélyszegénységben élők integrálása a munka világába.

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Aluliskolázottságuk miatt nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerő piacon.

Szakmák képzetségek megszerzése pályázatok útján. Lépést tartunk pályázat lehetőséget ad jelenleg szakmák elsajátítására.

Szükséges a nyolc általános iskolai végzettség megléte. Tevékenységek Szakma szerzése nők és férfiak körében egyaránt. (a beavatkozás Nők körében: gazdasszony képzés, szociális asszisztens, mezőgazdasági tartalma) pontokba munkás, kertész szedve Férfiak körében: faipari munkás, mezőgazdasági munkás, kertész Résztvevők és Öt településről 18-40 év között korosztályból 40 fő vesz részt. felelős Felelős a pályázati menedzser. - szakmai irányítók, - képzési központ, Partnerek - mentor, - gyakorlati helyek biztosítói. Határidő(k) 2013.03.01.-2013.09.01. pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Szakmunkás bizonyítványok megszerzése. Elhelyezkedési lehetőségek az (rövid, közép és Önkormányzatok segítségével vagy Munkaügyi Központon keresztül. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok A képzések során lemorzsolódás, vagy nem piacképes szakmát tanul. és csökkentésük eszközei Képzések helye, megfelelő szakemberek biztosítása. Utazás biztosítva van Szükséges a lakóhelytől a képzési központig. Képzési központ: Nyírbogát. Erre az erőforrások időszakra képzési támogatást kapnak. Anyagi támogatás. Emberi erőforrás.

94

Intézkedés címe:

Irány a Munkaügyi Központ: regisztráció = esély

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Munkaügyi Központban.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A munkanélküli személyek regisztrálják magukat a Munkaügyi Központban.

1. A célcsoport felkutatása, felmérése. 2. A probléma feltárása ( miért nem jelentkezett ). 3. Tájékoztatás a támogatásokról, az esetleges képzési lehetőségekről, munkalehetőségekről és egyéb juttatásokról ( pl.: egészségügyi hozzájárulás , START kártya ). 4. Beutaztatás biztosítása, utazási költség visszatérítése, a regisztráció helyben történő megszervezése. 1. célszemély ( a nem regisztrált munkanélküli ) 2. Munkaügyi Központ 3. Családsegítő Szolgálat 4. Önkormányzat: szociális ügyintéző 1. célszemély ( a nem regisztrált munkanélküli ) 2. Munkaügyi Központ 3. Családsegítő Szolgálat 4. Önkormányzat: szociális ügyintéző Folyamatos.

A regisztrációval esélyt kaphat a munkára, szociális ellátásra, átképzésre, ezáltal saját maga és családja életminősége pozitív irányba változik

-

A regisztráció után sem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Érdektelenség, nemtörődömség.

-

Humánerőforrás. Anyagi erőforrás.

95

Intézkedés címe:

A munkanélküliek képzése.

Feltárt probléma A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek arány magas 30 %. (kiinduló értékekkel) Célok  Munkahelyteremtés Általános megfogalmazás és  A munka világába való integrálás. rövid-, közép- és  Képzések szervezése, piacképes szakmák szervezése. hosszútávú  A település rehabilitációs programba, pályázatba való bevonása pl.: időegységekre parkosítás. bontásban  Erőforrások teremtése, pályázatok.  Munkahelyek felkutatása a környező településeken. Tevékenységek (a beavatkozás  Képzések szervezése, lebonyolítása. tartalma) pontokba  Szakképzettség megszervezése. szedve  Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Szervekkel, környező vállalkozókkal.  Célcsoport ( munkanélküliek )  Polgármester  Jegyző  Szociális ügyintéző Résztvevők és  Munkaügyi Központ felelős  Vállalkozók  Munkáltatók  Oktatók  Oktatási Intézmények Felelős: Polgármester, Jegyző  Célcsoport ( munkanélküliek )  Polgármester  Jegyző  Szociális ügyintéző Partnerek  Munkaügyi Központ  Vállalkozók  Munkáltatók  Oktatók  Oktatási intézmények Határidő(k) Folyamatos. pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak A munkanélküliség aránya 25 % alá csökkent. dokumentáltsága, A fenntarthatósága két részből áll: forrása - az önkormányzat saját erőforrásai (rövid, közép és - valamint az állam által biztosított pályázati rendszeren keresztül hosszútávon), folyósított anyagi források. valamint fenntarthatósága Kockázatok - A szakképzés megszervezése után sem tud elhelyezkedni a és csökkentésük munkaerőpiacon. eszközei - A pályázat sikertelensége, kevesebb anyagi erőforrás. 96

Szükséges erőforrások

-

Nem piacképes szakma szervezése.

-

pályázati forrás, önerő oktató, szervező tárgyi feltételek ( helyiség biztosítása, taneszközök, tanterem ).

97

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A roma nők motiválása a tudatos családtervezésre. - alacsony iskolai végzettség, - korai gyermekszülés megoldásként, - több generáció együttélése. Rövid távú célok: A roma nők ösztönzése a tanulásra, képzésre. Középtávú cél: Továbbtanulás, szakmaszerzés az elhelyezkedésük érdekében. Hosszú távú cél: Tudatosabb életmód választása. Munkahelyen való elhelyezkedés elősegítése.  Képzési programok szervezése.  Pályázati lehetőségek felkutatása.  Szervezési feladatok.  Egészségügyi felvilágosítás.  Tájékoztatás, toborzás.  Oktatási intézményekkel való kapcsolatfelvétel.  Roma nők,  Önkormányzat,  Gyermekjóléti Szolgálat,  Védőnő,  Háziorvos.  Oktatási intézmények,  Munkaügyi Központ,  Társulás,  Média,  Civil szervezetek. Folyamatos.

   

Szakma tanulása. Munkavállalás lehetősége. Tudatosabb gondolkodás. Családtervezés.

Nincs megfelelő érdeklődés – többszöri tájékoztató tartása.  

Pályázati lehetőség. Szakemberek összefogása.

A gyermekek esélyegyenlősége: 98

Intézkedés címe:

A társadalmi hátrány leküzdése az Óvodában.

Feltárt probléma Az óvodába járó HH és HHH gyermekek aránya magas. (kiinduló értékekkel) Rövid távú cél: Célok Már gyermekkorban alakítsuk ki a rendet, az alapvető életvezetési Általános szokásokat, fegyelmet, rendszert vigyünk a gyerekek életébe. megfogalmazás és Középtávú cél: rövid-, közép- és Iskolaérett, fegyelmezett gyerekek átengedése az iskolai életbe. hosszútávú Hosszú távú cél: időegységekre A gyerekek már többet akarjanak elérni, mint a szüleik, próbáljanak bontásban önmagukért és a környezetükért tenni, a tanulás értelmét és értékét felfedezni. Tevékenységek (a beavatkozás Szülők meggyőzése, hogy az intézkedés az ő érdeküket szolgálja. tartalma) pontokba Együttműködés. szedve - Pedagógusok, Résztvevők és - Védőnők, felelős - Gyermekjóléti Szolgálat. - Önkormányzat, - Védőnői Szolgálat, Partnerek - Családsegítő Szolgálat, - Gyermekjóléti Szolgálat. Határidő(k) Gyermek 3. éves korától 6. éves korig pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Szociális hátrányok csökkennek, iskolázottság nő, magasabban kvalifikált (rövid, közép és nemzedék kerül ki, akik a munkaerő piacon versenyképesség válik hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Kitartás hiánya, kudarc. A csökkentés esélyei: motiválás, folyamatos és csökkentésük dicsérés, visszacsatolás, sikerélményhez juttatás. eszközei Szükséges Önkormányzati saját forrás, pályázati lehetőségek a hátrány leküzdésére erőforrások

99

A gyerekek szocializációs hátrányainak és tanulási nehézségeinek elősegítése. Családi szocializációs hiányosságok - szülői elhanyagolás (fizikai, szellemi, érzelmi) Feltárt probléma - aluliskolázottság a szülők részéről (kiinduló értékekkel) - korai felelőtlen gyermekvállalás miatt kialakult felkészületlen szülői hozzáállás Célok Képzések, szakmai továbbképzések, magasabb szintű képességek Általános elsajátítása révén beintegrálódni a munkaerő piacra, ezáltal elősegítve a megfogalmazás és gyerekek szocializációs fejlődősét ill. értelmi képességük fejlődősét. rövid-, közép- és Pszichológus, pedagógusok segítségével próbáljuk csökkenteni a hosszútávú személyiség fejlődésükben illetve értelmi fejlődésükben jelentkező időegységekre hiányokat. bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Játékos formában alapvető viselkedési normák és szabályok elsajátítása a tartalma) pontokba pedagógus segítségével. szedve Résztvevők és Pedagógus, pszichológus, családgondozó felelős Intézkedés címe:

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

pedagógus, pszichológus, családgondozó

Folyamatos.

Csökkennek a beilleszkedési problémák, iskolai viselkedési és magatartás zavarok. Családi kapcsolatok stabilizálódása. Összetartóbbak lesznek a családok. Erősebb érzelmi kötődések alakulhatnak ki szülő gyerek közt. Ezáltal csökkenek a családban jelentkező működési zavarok.

A gyerekek fejlődését a családi nevelés nagyban befolyásolja, ezért az elért Kockázatok eredményeket a családi nevelés negatív irányba tereli. és csökkentésük Ennek eszközei: a szülők részére életvezetési gyermeknevelési eszközei tanácsadások. Szükséges Pályázati lehetőségek, megfelelő szakemberek segítsége, anyagi fedezet. erőforrások

100

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Gyermekek iskolai felzárkóztatása. - gyenge tanulmányi eredmény, - érdeklődés hiánya a tanulás iránt, - motivációvesztés, - magas iskolai hiányzás, szülői érdeklődés hiánya. Rövid távú cél: Szülői értekezletek szervezése révén a tanulmányi eredmények javítása a hiányzások csökkentése érdekében. Középtávú cél: Szülők motiválása a célok elérése érdekében. Hosszú távú cél: Lemaradások kiküszöbölése – lehetőség továbbtanulásra, szakmák szerzésére. 1) Célcsoport felmérése. 2) Szülői értekezlet. 3) Felzárkóztató órák szervezése. 1) 2) 3) 4) 5) 1) 2) 3) 4) 5)

Célcsoport Pedagógusok Intézményvezetők Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Családgondozó Célcsoport Pedagógusok Intézményvezetők Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Családgondozó

Folyamatos

A felzárkóztató órák szervezésével csökkent a gyengén teljesítő tanulók aránya, ezáltal esélyt kaptak a továbbtanulásra, szakmák szerzésére.

-

A szülők érdektelensége, együttműködésüknek hiánya. Forráshiány

-

Humán Pénzügyi Pályázati lehetőségek ( TAMOP )

101

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, továbbtanulása. Továbbtanulás magas arányban Szakiskolákba, alacsony arányban az érettségit adó Középiskolába. -

egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, továbbtanulási lehetőségek ismertetése, motiválás, tanulmányi eredmény javítása, a középiskolába továbbtanulók arányának növelése.

- Támogató programok keresése. - Családi háttér támogatása ösztöndíjjal, továbbtanulási információkkal. - Nyílt napokra történő utaztatás. - Mentor kijelölése a tehetséges gyerekek fejlesztésére.          

gyerek, szülő, pedagógus, Családsegítő Szolgálat, Önkormányzat Oktatási intézmények, Alapítványok, Egyesületek, Önkéntesek, Civilek.

Folyamatos.

Javuljon az érettségit adó középfokú végzettségű gyerekek aránya, ezáltal a felsőoktatásban is a továbbtanulók száma emelkedik.

-

Esetleges lemorzsolódás. A megfelelő motiváció folyamatos fenntartása. Iskolával való kapcsolattartás, tájékoztatás kérése mentoroktól. Alapítványi támogatások. A pályázati lehetőségek folyamatos fenntartása.

102

Intézkedés címe:

Elhanyagolt, veszélyeztetett gyerekek.

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

     

Fiatalkorú bűnözés, Iskolakerülés, Tankötelezettség mulasztása, Szülői elhanyagolás, Magatartási problémák, Hátrányos megkülönböztetés.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

   

Az oktatásba való beilleszkedés. Bűnmegelőzési program, Veszélyeztetés megszüntetése, Magatartási problémák kezelése.

             

Jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés, Nevelési tanácsadó, Fejlesztő pedagógus, Speciális iskolák, Nyári táborok szervezése, Családból való kiemelés. Elhanyagolt gyerekek és családja, környezete, Nevelési - Oktatási intézmények, Jelzőrendszeri tagok, Nevelési tanácsadó, Fejlesztő pedagógus. Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, Jegyző, Intézményvezetők.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Folyamatos.

-

Sikerül beilleszkedni az oktatási intézménybe. Magatartási problémák megszűnése. Csökken a fiatalkorú bűnözés.

Nem sikerül beilleszkedni, akkor védelembe kell venni vagy ki kell emelni a családból. -

Saját anyagi forrás. Szakemberek bevonása. Tárgyi eszközök.

103

Intézkedés címe:

Egészséges gyermekétkeztetés. -

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Mozgásszegény életmód. Egészségtelen családi és közétkeztetés. A betegségek korai kialakulása : cukorbetegség, magas vérnyomás, idegrendszeri problémák, túlsúly kialakulásaszövődményei.

Rövid távú cél: Családi és közétkeztetés megváltoztatása. Középtávú cél: Tömegsport. Hosszú távú vél: Szemléletformálás – tudatos életmódváltás. -

Tömegsportok szervezése. Iskolabüfé megreformálása. Egészséges életmódra nevelő – ösztönző program. Virtusvetélkedők. Étkezési tanácsadás. Iskolai tejprogram. Iskolai almaprogram. Pedagógus, Szülők, Gyerekek, Szülői munkaközösség, Egészségügyi dolgozók. Pedagógus, Szülők, Gyerekek, Szülői munkaközösség, Egészségügyi dolgozók.

Folyamatos.

A bázisidőszakhoz képest jobb eredmények születtek ( túlsúly, vérnyomás, vércukor, jobb fizikai teljesítőképesség ).

- Szülői érdektelenség. - Motiváció hiánya. - A tervezett program sikertelen végrehajtása. Csökkentése: - Motiváció szinten tartása. - Egészségnap tartása óvodába, iskolába. - Előadások szervezése pl.: báb.

104

Szükséges erőforrások

-

Saját erőforrások ( Önkormányzat, START Munka Program keretében ). Pályázati erőforrás. TÉSZ, Tárgyi eszközök ( pl.: filmvetítésnél ) Humánerőforrás.

105

A nők esélyegyenlősége: Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A nők munkába állása esélyének elősegítése A nők foglalkoztatása nem azonos elbírálás alá esik a férfitársaikéval

A nők és a férfiak azonos eséllyel induljanak egy munka elnyerésére.

Rugalmas munkaidő megteremtése. A gyerekbarát munkahelyek kialakítása Adott munkahely Foglalkoztató Folyamatos.

Nő a foglalkoztatás, hatékonyabb a munka, a nyugodt légkör a munka színvonalának emeléséhez járul hozzá.

A család és a munkahely összeegyeztetése. Csökkentés eszközei : Rugalmas munkaidő biztosítása. Pályázati források

106

Intézkedés címe:

Családon belüli erőszak elleni fellépés.

A védőnő, a családgondozó, a háziorvos és a szociális szakemberek Feltárt probléma jelzései alapján településünkön sajnos egyre gyakoribb a családon belüli (kiinduló értékekkel) erőszak. Rövid távú cél: A családon belüli erőszak visszaszorítása. Célok - Számos probléma esetén az önkormányzat azonnal intézkedhet az Általános illetékes szervekkel együttműködve. Pl.: Rendőrség, Anyaotthon megfogalmazás és stb. rövid-, közép- és Középtávú cél: hosszútávú - Fórumok, tájékoztatók megtartása a résztvevők bevonásával. időegységekre Hosszú távú cél: bontásban - A jelenség teljes megszüntetése, harmonikus családi élet kialakítása. 1. A probléma feltárása, beazonosítása. 2. Tájékoztatás a jelzőrendszer tagjai felé. Tevékenységek 3. Esetmegbeszélés ( Lehetőség szerint az érintett személyek bevonásával (a beavatkozás ). tartalma) pontokba 4. Szükség szerint azonnal intézkedések megtétele. szedve 5. Monitoring, visszacsatolás. Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

- Jelzőrendszer tagjai, - Önkormányzat ( jegyző ), - Gyámhivatal. - Jelzőrendszer tagjai, - Önkormányzat ( jegyző ), - Gyámhivatal. - Törvényes határidők ( 30 napos távoltartás ). - Azonnali. - Kevesebb jelzés érkezik a jelzőrendszeri tagok felé. - A problémás terület javul. - Csökken a dokumentáció. Rövid távon: Az azonnali intézkedés szükség esetén. Középtávú cél: Problémák kerüljenek megoldásra. Hosszú távú cél: Teljesen szűnjön meg a probléma. Nagy százalékban nem derül ki a probléma. -

Humánerőforrás, Anyagi erőforrás.

107

Intézkedés címe:

A női munkavállalók hátrányos megkülönböztetése.

Feltárt probléma Hátrányos megkülönböztetés. (kiinduló értékekkel) Célok Általános - esélyegyenlőség megteremtése megfogalmazás és - családbarát munkahely létrehozása rövid-, közép- és - egyenjogúság, ugyanolyan elismerés, mint ami a férfiaknak hosszútávú ( fizetés, beosztás ) időegységekre bontásban - Esélyegyenlőségi Fórum létrehozása. Tevékenységek - Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása. (a beavatkozás - Civil szervezetek, Érdekképviseletek bevonása. tartalma) pontokba - Rugalmas munkaidő biztosítása. szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

- Női munkavállalók, - Munkaadók, - Célcsoport képviselői, - Civil szervezetek képviselői, - Esélyegyenlőségi munkatársa. Felelős: Munkaadó. - Női munkavállalók, - Munkaadók, - Célcsoport képviselői, - Civil szervezetek képviselői, - Esélyegyenlőségi munkatársa.

Határidő(k) pontokba szedve

Folyamatos.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú mutató: - Nincs egyenjogúság. - Nincs rugalmas munkaidő. - Nincs elismerés. Hosszú távú mutató: - Egyenjogúság, - Rugalmas munkaidő biztosítása. - Elismerés. - Családbarát munkahely. - Nagyobb gyermekvállalási kedv.

Kockázatok és csökkentésük eszközei

-

Eredménytelenség, Kevesebb gyerek.

Szükséges erőforrások

-

Empátia, Pályázat, Szociálpolitikai eszközök ( járulék csökkentése ), Adókedvezmények.

108

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A nők visszaintegrálása a munka világába. A nők munkába állását nehezítő körülmények. A nők munkába állási esélyeinek a növelése. Rövid távú cél: - A célcsoport beazonosítása. - Az igények felmerése. Középtávú cél: - Az oktatási intézmények nyitvatartási idejének módosítása. Hosszú távú cél: - Családbarát munkahelyek kialakítása. - Bölcsődék létrehozása.  Igények felmérése.  Erőforrások megteremtése.  Munkaadók felkutatása.  Felzárkóztató programok szervezése.  Célcsoport  Munkaadók  Családsegítő Szolgálat  Önkormányzat  Munkaügyi Központ  Célcsoport  Munkaadók  Családsegítő Szolgálat  Önkormányzat  Munkaügyi Központ Folyamatos. Rövid távon: A munkába állást követően a célcsoport életminősége javul. Középtávon: Az oktatási intézmények nyitvatartási ideje módosult, így a nők a munkarendjüknek megfelelően tudták elhelyezni a gyermekeiket. Hosszútávon: A településen létrehozott bölcsőde elősegítette az anyák munkába állásának esélyeit a munkaadók irányába. -

Anyagi erőforrás hiánya. Munkahelyek hiánya.

-

pályázati humán

109

Az idősek esélyegyenlősége: Intézkedés címe:

Szociális ellátások biztosítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Az idős korosztály jelentős részének hozzátartozói nem élnek a településen.

Partnerek

Kistérségi társulás.

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Senki ne érezze, hogy magára marad. A megfelelő közszolgáltatásokhoz való hozzájutás minden településen élő számára hozzáférhető legyen.

1. Igényfelmérés. 2. Megállapodás kötés. 3. Szolgáltatás biztosítása. Önkormányzat.

Igény szerint azonnal.

Nő a biztonságérzet. Javul az idős emberek közérzete. Szolgáltatásokhoz egyenlő esélyek biztosítása

Bizalmatlanság kockázatot jelent. Megfelelő szakszemélyzet kiválasztása. Házi gondozók, pályázati források

110

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Idősek informatikai képzése. Az idős emberek informatikai jártassága alacsony.

-

Informatikai tanfolyamok szervezése. Informatikai eszközök beszerzése. Informatikai eszközök hozzáférhetővé tétele.

-

Igények felmérése. Pályázati lehetőségek felkutatása. Tájékoztató fórumok szervezése. Segítségnyújtás a tanfolyamra való jelentkezésre. A tanfolyam elvégzésében segítségnyújtás, folyamatos kapcsolattartás, mentorálás. E-pontok, teleház való hozzáférés elősegítése. A nyugdíjasok hozzásegítése az informatikai eszközök használatához. Nyugdíjasok, idősek. Önkormányzat, E-tanácsadó, Mentor. Nyugdíjasok, idősek. Önkormányzat, E-tanácsadó, Mentor.

-

Folyamatos.

-

Informatikai tanfolyam sikeres elvégzése. Pályázat útján informatikai eszközök beszerzése, hozzáférhetővé tétele az érintettek számára.

-

A tanfolyamon résztvevők folyamatos mentorálása, kapcsolattartás. Sikeres pályázatok elnyerése.

-

Pályázati erőforrás. Humán erőforrás.

ez által

111

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nehézségei. Sokan várnak jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, de nincs elég készülék.

-

Minden igény kielégítése. A házi segítségnyújtás keretében házi-gondozás gyakoriságának növelése a probléma megoldásáig.

-

Igények felmérése. Idősek felkutatása. Pályázati lehetőségek illetve források felkutatása készülékek vásárlására. Idősek, Szociális- Gondozó Szolgálat, Önkormányzat, Háziorvos, Kistérségi Társulás,

-

Idősek, Szociális- Gondozó Szolgálat, Önkormányzat, Háziorvos, Kistérségi Társulás,

Folyamatos.

Nőtt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők. A készülékek használatával az idősek azonnali és gyors segítséget kaphatnak, ezáltal a biztonságérzetük is nő.

-

Forráshiány, Házi gondozók létszámának hiánya.

-

Anyagi erőforrás. Humán erőforrás.

112

Intézkedés címe:

Az idősek egészségügy ellátásának javítása.

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

-

Nem megfelelő egészségügyi ellátás. Az egészségügyi intézmény korszerűtlen. Az időskorúak a közösségi életben nem vesznek részt. A szociális szolgálatok bővítése.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

-

Az egészségügyi ellátás korszerűsítése, korszerűbb orvosi ellátás. Az orvosi rendelők felújítása, korszerűsítse. Tájékoztatók, programok szervezése. Önkéntesek bevonása.

-

Szűrővizsgálatok szervezése. Pályázatok figyelése, beadása. Kapcsolatfelvétel a meglévő egészségügyi egyházi fenntartású intézményekkel. Saját hálózat létrehozása. Idősek, Szociális intézmények, Önkormányzat.

-

Jegyző, Háziorvos, Egyház.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Folyamatos.

-

Megáll az elmagányosodás. Létrejön egy új egészségügyi hálózat a településen.

-

Az idősek érdektelensége. Anyagi forrás hiánya. Sikertelen pályázatok. Anyagi erőforrás. Humánerőforrás.

A fogyatékkal élők esélyegyenlősége:

113

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

Hogyan fogadjuk el társainkat? A fogyatékkal élőkkel szembeni előítéletek

Mindenkit fogadjunk el olyannak amilyen. Segítsünk embertársainkon. Tudatosítsuk és alakítsuk ki embertársainkban az empatikus magatartást.

Előadások, önkéntes munkák szervezése

Önkormányzat és annak intézményei. Alkalmazotti közösségek. Folyamatos

Az empátia kialakítása, emberbarát környezet, jobb légkör, nyugodtabb elfogadóbb emberek.

Az elfogadás és a sajnálat összemosódik. Eszköze: Ismerjük meg a fogyatékkal élőket. Pályázat

A közintézmények megközelíthetősége. 114

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

A középületek megközelítése nem megoldott a fogyatékkal élők számára.

Akadálymentesítés a középületek könnyebb megközelíthetősége érdekében.

-

A középületek megközelíthetőségének felmérése. A fogyatékkal élők számának felmérése. Tervek készítése. Pályázati lehetőségek beszerzése. A megvalósításhoz szükséges szakemberekkel kapcsolatfelvétel. Fogyatékkal élők, Önkormányzat, Intézményvezetők, Építésügyi Hatóság, Kivitelezők. Fogyatékkal élők, Önkormányzat, Intézményvezetők, Építésügyi Hatóság, Kivitelezők.

való

Folyamatos.

A középületek 100 %-os akadálymentesítésének megvalósítása.

-

A pályázat sikertelensége. Határidőn túl végezni.

-

Pályázati erőforrás. Humán erőforrás.

A fogyatékkal élők elhelyezkedési nehézségeinek csökkentése .

115

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

A településen nincs olyan vállalkozás, mely megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazna. Kedvezmények ( iparűzési adó ) nyújtásával az Önkormányzat ösztönzi a vállalkozásokat a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására, illetve vállalkozások betelepülésére – új munkahelyek teremtésére.

-

A célcsoport felmérése, tájékoztatása. A munkáltatók érdekeltségének a vizsgálata. Más településen működő munkahelyekre történő szállítása.

-

Célcsoport – megváltozott munkaképességű személyek, Munkaadók, Önkormányzat, Fogyatékkal élők Érdekvédelmi Szervezete. Célcsoport – megváltozott munkaképességű személyek, Munkaadók, Önkormányzat, Fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezete.

Folyamatos.

Nőtt a településen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya. A fogyatékkal élők rendszeres havi jövedelemhez jutnak, ezáltal nő az életszínvonaluk.

-

Forráshiány, A nem megfelelő egészségi rendszertelen munkavégzés. Humánerőforrás Anyagi erőforrás.

állapotuk miatt

esetleges

A fogyatékkal élők bevezetése a munka világába.

116

-

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid távú cél: Tájékoztató fórumok szervezése. Középtávú cél: Akadálymentesítés megvalósítása. Hosszú távú cél: Munkahelyteremtés. -

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

-

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Hátrányos megkülönböztetés a munkavállaló irányába. A munkahely rossz megközelíthetősége. Információ hiánya a fogyatékkal élők körében. A munkáltatók motiválatlansága.

A fogyatékkal élők feltérképezése. Fórum megszervezése. Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása Önkormányzatnál. A környező vállalkozók, munkaadók megkeresése. Átképzések szervezése. Fogyatékkal élők, Önkormányzat, Jegyző, Oktatási szervező, Vállalkozók. Fogyatékkal élők, Önkormányzat, Jegyző, Oktatási szervező, Vállalkozók.

az

Folyamatos.

Szükséges erőforrások

-

Csökken a fogyatékkal élők körében a munkanélküliség. Az átképzés elvégzésével munkához jutnak. A munkáltatók figyelme ráirányul a fogyatékkal élőkre.

-

Anyagi forrás hiánya. Érdektelenség az érintettek körében.

-

Anyagi erőforrás, Humánerőforrás, Tárgyi erőforrás.

9.2. MEGVALÓSÍTÁS: A megvalósítás előkészítése: Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a 117

településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése,

dokumentálása,

és

mindezekről a

település

képviselő-testületének

rendszeres

tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

118

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is,

a

munkacsoportok

rendszeresen

(minimum

évente)

beszámolnak

munkájukról

az

Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. 119

A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

9.3. MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság: A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

9.4. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉGI KÖRÖK: Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

120

A

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

végrehajtásáért

az

önkormányzat

részéről

………………………….. felel.: -

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

-

Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

-

Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket,

vizsgálatot

kezdeményezni,

és

a

jogsértés

következményeinek

elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

-

a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

-

az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

-

a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

-

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

-

Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

121

-

Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) 9.5. ÉRVÉNYESÜLÉS, MÓDOSÍTÁS: Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 9.6. AZ ELFOGADÁS MÓDJA ÉS DÁTUMA: I. A

Nyírbogát község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája

megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.

III. Ezt követően Nyírbogát község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot 122

(melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum …………………………………….. Dr. Simon Miklós polgármester A Nyírbogát Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

1.

számú melléklet a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelethez

123

Mutató megnevezése:

Mutató tartalma:

Mértékegység:

Gyakoriság:

Forrás:

Lakónépesség száma:

Lakónépesség száma az év végén ( a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetet adat): Lakónépesség száma az év végén ( a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetet adat). Változás az előző év százalékban. Állandó népesség száma Állandó népesség, férfiak aránya Állandó népesség, nők aránya Állandó népességből a 0-2 évesek aránya Állandó népességből 0-14 éves férfiak aránya Állandó népességből 0-14 éves nők aránya Állandó népességből 15-17 éves férfiak aránya Állandó népességből 15-17 éves nők aránya Állandó népességből 18-59 éves férfiak aránya Állandó népességből 18-59 éves nők aránya Állandó népességből 60-64 éves férfiak aránya Állandó népességből 60-64 éves nők aránya Állandó népességből 65-X éves férfiak aránya Állandó népességből 65-X éves nők aránya

2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

Lakónépesség változása:

3.318. fő 3.279. fő 3.209. fő 3.174. fő 3.164. fő 3.203. fő 98,82 % 97,87 % 98,89 % 99,68 % 96,53 %

2012. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

számának

Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint

3.203. fő 1.560. fő 48,7%

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

1.643. fő 51,29% 67 fő 2,09% 244 fő 7,62% 244 fő 7,62% 70 fő 2,19% 70 fő 2,19% 1.024 fő 31,97% 867 fő 27,07% 94 fő 2,93% 77 fő 2,4% 128 fő 3,4% 280 fő 8,8%

Öregedési index

A 65 év feletti állandó lakosok 100 fő 0-14 éves korú állandó lakosra jutó száma

76,07 fő 77,68 fő 79,93 fő 81,57 fő 83,61 fő

2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

15-17 évesek száma

15 éves gyermekek száma 16 éves gyermekek száma 17 éves gyermekek száma Az állandó jellegű oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma

-7 -14 -22 -13 Nincs adat. 5,6 % 7,87 % 8,36 % 8,1 %

2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév

TeIR Népszámlálási adatok

Állandó egyenlege

137 fő 145 fő 135 fő 134 fő 140 fő -5,45 fő -0,30 fő -13,58 fő

4,99 %

2012. 1. negyedév

vándorlások

Természetes szaporodás

Az élveszületések halálozások különbözete

és

Munkanélküliségi ráta nemek szerint

Regisztrált munkanélküli/ nyilvántartott álláskereső férfiak száma / állandó népességből 15-64 éves férfiak száma Regisztrált munkanélküli/

–

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

124

nyilvántartott álláskereső nők száma / állandó népességből 15-64 éves nők száma

6,94 % 6,89 % 6,4 %

2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév

Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint

Általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek / nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál kisebb végzettségű regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma

20 év alatti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 20-24 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 25-29 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 30-34 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 35-39 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 40-44 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 45-49 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 50-54 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 55-59 év közötti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma 59 év feletti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma Álláskeresési segélyben részesülők száma

2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 3. negyedév

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Regisztrált munkanélküliek / nyilvántartott álláskeresők száma korcsoport szerint

22 fő, 17 fő 94 fő 17 fő 22 fő 16 fő 132 fő 19 fő 15 fő 14 fő 118 fő 15 fő 18 fő 14 fő 105 fő 9 fő 11 fő 10 fő 94 fő 4 fő

2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2012. 1. negyedév

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresési segélyben részesülők száma

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

6 fő 52 fő 36 fő 35 fő 35 fő 22 fő 33 fő 35 fő 4 fő 43 fő 18 fő 25 fő 39 fő 30 fő 20 fő 23 fő 62 fő 35 fő 35 fő 23 fő 27 fő 57 fő 21 fő 21 fő 2 fő 0 fő

125

Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

Rendszeres szociális segélyben/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

Rendszeres szociális segélyben/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma

0 fő 0 fő 0 fő 59 fő 46 fő 37 fő 26 fő 38 fő 86 fő 90 fő 87 fő 60 fő 68 fő 65 fő 41 fő 38 fő 71 fő 43 fő 34 fő 37 fő 40 fő 16 fő 19 fő 384 fő 353 fő 309 fő 313 fő 351 fő 423 fő 422 fő 422 fő 390 fő 401 fő 355 fő 294 fő 410 fő 384 fő 332 fő 228 fő 415 fő 297 fő 289 fő 306 fő

2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2007 4. negyedév 2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév

171 fő 181 fő 167 fő 158 fő 179 fő 179 fő 182 fő 174 fő 189 fő 168 fő 169 fő 179 fő 171 fő 195 fő 129 fő 62 fő 184 fő 111 fő 93 fő 113 fő 130 fő 121 fő 121 fő 117 fő 124 fő 125 fő

2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal

126

Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemenként

A napközis tanulók száma az általános iskolákban

=100-15-X éves férfi legalább általános iskola 8. évfolyamon megfelelő korúak százalékban =100-15-X éves nő legalább általános iskola 8. évfolyamon megfelelő korúak százalékban A napközis tanulók száma az általános iskolákban ( gyógypedagógiai oktatással együtt / megjegyzés: tartalmazza az iskolaotthonos tanulókat is /

119 fő 125 fő 152 fő 149 fő 126 fő 112 fő 109 fő 106 fő 61 fő 20 fő 34 fő 41 fő 53 fő 77 fő 13 % Nincs adat.

2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2001. év 2011. év

25 % Nincs adat

2001. év 2011. év

57 fő

2008/2009-es tanév 2009/2010-es tanév 2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

2007/2008-as tanév 2008/2009-es tanév 2009/2010-es tanév 2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2008/2009-es tanév 2009/2010-es tanév 2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

0 db. 12 db.

2008/2009-es tanév

12 db.

2009/2010-es tanév

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

12 db.

2010/2011-es tanév

12 db.

2011/2012-es tanév

62 fő 62 fő

TeIR Népszámlálási adatok

–

59 fő Általános iskolában tanuló 14. évfolyamosok száma a nappali oktatásban

Általános iskolában tanuló 14. évfolyamosok száma a nappali oktatásban ( gyógypedagógiai oktatással együtt )

66 fő 143 fő 135 fő 134 fő 138 fő 130 fő

Általános iskolában tanuló 58. évfolyamosok száma a nappali oktatásban Általános iskolai feladatellátási helyek száma

Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

Általános iskolában tanuló 58. évfolyamosok száma a nappali oktatásban ( gyógypedagógiai oktatással együtt ) Általános iskolai feladatellátási helyek száma ( gyógypedagógiai oktatással együtt ) Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban ( a nappali oktatásban )

134 fő 120 fő 131 fő 127 fő 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 0 db. 0 db. 0 db.

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

0 db. Az általános iskolai osztályok száma

Az általános iskolai osztályok száma ( gyógypedagógiai oktatással együtt )

127

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban ( megjegyzés: az adat 2009. évtől áll rendelkezésre a KSH-nál )

Az óvodai gyermekcsoportok száma

Az óvodai gyermekcsoportok száma ( gyógypedagógiai neveléssel együtt )

Az óvodai gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma

Az óvodai gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma ( megjegyzés: az adat 2008. évtől áll rendelkezésre a KSH-nál ) Óvodába beírt gyermekek száma ( gyógypedagógiai neveléssel együtt )

Óvodába száma

beírt

gyermekek

Óvodai feladatellátási helyek száma

Óvodai feladatellátási helyek száma ( gyógypedagógiai neveléssel együtt )

Óvodai nevelést igénylők száma a férőhelyek arányában

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én

=Éves mutató ( vagy átlag ): Oktatás-80111-5-01 óvodai nevelés – óvodai nevelést igénylők sz./Éves mutató ( vagy átlag ): Oktatás-80111-5-02 óvodai nevelése - férőhely = Éves mutató ( vagy átlag ): Oktatás-80112-6-01 sajátos nev. ig. gyermekek óvodai nevelése – nevelést igénylők száma/Éves mutató ( vagy átlag ): Oktatás-80112-6-02 sajátos nev. ig. gyermekek óvodai nevelése - férőhely Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én

Védőnői álláshelyek száma

Betöltött védőnői álláshelyek száma

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban ( megjegyzés: az adat 2009. évtől áll rendelkezésre a KSH-nál )

Általános

Éves mutató (vagy átlag):

Óvodai nevelést igénylők száma a férőhelyek arányában sajátos nevelési igényű gyerekek körében

iskolai

12 db. 28 fő 46 fő

2012/2013-as tanév 2009/2010-es tanév 2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

23 fő 42 fő 5 db. 5 db. 5 db. 5 db. 5 db. 4 db.

2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

0 db. 0 db. 0 db. 0 db.

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

119 fő 124 fő 120 fő 123 fő 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db 1 db. 1,11 % 1,41 % 1,04 % Nincs adat. Nincs adat.

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR Önkormányzati adatok

–

TeIR Önkormányzati adatok

–

TeIR Önkormányzati adatok

–

0% 0% 0% Nincs adat. Nincs adat.

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR Önkormányzati adatok

–

21 fő 21 fő 31 fő 4 fő 12 fő 20 fő 37 fő 39 fő 40 fő 39 fő 2 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

0 fő

2008. év

TeIR

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

–

128

felnőttoktatásban létszáma

tanulók

Oktatás -80123-6-01 általános iskolai felnőttoktatásban – tanulók létszáma

Szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

Éves mutató (vagy átlag): Oktatás -80223-6-01 szakiskolai felnőttoktatás – résztvevők száma

Szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

Éves mutató (vagy átlag): Oktatás – 80219-9-01 szakközépiskolai felnőttoktatás – résztvevők száma Éves mutató ( vagy átlag): Oktatás – 80216-6-01 gimnáziumi felnőttoktatás – résztvevők száma

Gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők száma A nyilvános száma

könyvtárak

A nyilvános száma

könyvtárak

A nyilvános könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány)

A nyilvános könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány)

Muzeális intézmények száma

Muzeális intézmények száma

Közművelődési intézmények száma

Közművelődési intézmények száma

Lakásállomány

Lakásállomány (db)

Csak felnőttekre részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttekre részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma

Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma

Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma

A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

Házi gyermekorvosok száma

Házi gyermekorvosok száma

Bölcsődébe beírt gyermekek

Bölcsődébe beírt gyermekek

0 fő 0 fő Nincs adat. Nincs adat. 0 fő 0 fő 0 fő Nincs adat. Nincs adat. 0 fő 0 fő 0 fő Nincs adat. Nincs adat. 0 fő 0 fő 0 fő Nincs adat. Nincs adat. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db Nincs adat.. 12.722. db. 13.418. db. 13.418. db. 13.470 db. 13.701 db. Nincs adat. 0 db. 0 db. 0 db. 0 db. 0 db. Nincs adat. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1.287. db. 1.288. db. 1.290. db. 1.291. db. 1.290. db. 0 db 0 db. 0 db. 0 db 0 db. 1 db 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 0 db 0 db. 0 db. 0 db 0 db 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő Nincs adat. 0 fő

2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év

Önkormányzati adatok

TeIR Önkormányzati adatok

–

TeIR Önkormányzati adatok

–

TeIR Önkormányzati adatok

–

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR – KSH Területi

129

száma

száma

Bölcsődék ( önkormányzati, magán, stb. ) Családi engedélyezett száma

száma üzemi,

napköziben férőhelyek

Bölcsődék ( önkormányzati, magán, stb. )

száma üzemi,

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma december 31-én ( megjegyzés: az adat 2008. évtől áll rendelkezésre a KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszerében Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban / Rendelkezésre állási támogatásban / bérpótló juttatásban részesítettek száma

Rendelkezésre állási támogatásban/2011. január 1jétől 2011. augusztus 31-ig bérpótló juttatásban, azt követően foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Időskorúak járadékában részesítettek száma

Időskorúak részesítettek száma

járadékában évi átlagos

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma

Ápolási díjban részesítettek száma

Ápolási díj, alanyi jogon: Támogatásban részesítettek átlagos száma Ápolási díj, méltányossági alapon: támogatásban

0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 db 0 db. 0 db. 0 db 0 db 0 db 0 db. 0 db. 0 db 0 db

2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

Statisztikai Adatok Rendszere

0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 442 fő 430 fő 416 fő 408 fő Nincs adat 401 fő 374 fő 358 fő 341 fő Nincs adat 571 fő 559 fő 542 fő 520 fő Nincs adat. 7 fő 9 fő 11 fő 13 fő 10 fő

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

216 fő 221 fő 191 fő 122 fő 135 fő

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

210 fő 142 fő 147 fő 188 fő Nincs adat 2 fő 2 fő 1 fő 0 fő 1 fő 436 fő 473 fő 450 fő 443 fő 391 fő 49 fő 46 fő 10 fő 37 fő Nincs adat.

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIRSzociális ágazat adatai (KSH, MÁK) OSAP 1206

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR– KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIRSzociális ágazat adatai (KSH, MÁK) OSAP 1206

130

Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

részesítettek átlagos száma Lakásfenntartási támogatás: összes támogatásban részesített személy

Adósságcsökkentési támogatásban részesített személy

Adósságcsökkentési támogatás: összes támogatásban részesített személy

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők nemenként/ Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülők nemenként

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő férfiak száma Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő nők száma

377 fő 371 fő 391 fő 492 fő 615 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 87 fő, 131 fő 82 fő, 117 fő 72 fő, 113 fő 57 fő, 104 fő Nincs adat. Nincs adat.

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

TeIRSzociális ágazat adatai (KSH, MÁK) OSAP 1206 TeIRSzociális ágazat adatai (KSH, MÁK) OSAP 1206 TeIR – KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere

131

Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve ( HEP IT ): 3. számú melléklet a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelethez.

A Intézk edés sorszá ma:

B

C

D

Az intézkedés A Az A címe, helyzetele intézkedés célkitűzés megnevezése: mzés sel elérni összhangj következte kívánt cél: a egyéb téseiben stratégiai feltárt dokument esélyegyen umokkal: lőségi probléma megnevezé se: I. A mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége: 1. Roma népesség A roma A Integráció aránya. népesség településen s arányáról élő roma Településf nincs népességrő ejlesztési pontos adat l naprakész Stratégiai ( becsült ) adatbázis Antiszegre készítése. gációs Terv

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés tartalma:

Az intézkedés felelőse:

Az intézkedés megvalósít ásának a határideje :

Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok):

Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k ( humán, pénzügyi, technikai):

Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága:

Kapcsolatfe Szociális lvétel a Bizottság, Roma Jegyző vezetővel, megyei RNÖ-vel, Civil szervezetek kel. Cselekvési terv kidolgozása a romák adatainak feltárására. Adatbázis építése.

A Humánerőf A településen orrás településen élő roma élő roma népesség népesség pontos pontos száma, száma ( adatai ( iskolai iskolai végzettség, végzettség, szociális és szociális és egészségüg egészségüg yi helyzet, yi helyzet, foglalkozta foglalkozta tottság ) tottság ismertté )ismertté válik. válik. 132

2.

Jövedelmi viszonyok.

A települést általánossá gban jellemzi a minimálbér en történő foglakoztat ás.

A településen élők és a mélyszegé nységben élők jövedelmi viszonyai érjék el az országos átlagot.

3.

Csatornázottság aránya.

A településen 0 %-os a csatornázot tság

A csatornázás érje el a 80 %-ot.

Integráció s Településf ejlesztési stratégiai Antiszegre gációs

Hiányszak Polgármest mák er adatbázisán ak elkészítése. OKJ-s szakképzés a hiányszakm áknak megfelelőe n lehetőleg pályázati forrásból.

A Pályázati településen forrás. élők és a mélyszegé nységben élők jövedelmi viszonyai elérik az országos átlagot.

Pályázati Település források polgármest bevonásáva ere l a csatornázás elkezdése a településen.

A Pályázati csatornázás források. érje el a 80 %-ot.

A településen élő roma népesség pontos száma ( iskolai végzettség, szociális és egészségüg yi helyzet, foglalkozta tottság ) ismertté válik. A településen élők és a mélyszegé énységben élők jövedelmi viszonyai elérik az országos átlagot. A településen élők életminősé ge javult.

133

4.

Az önkormányzatna k milyen eszközei vannak a helyi romák foglalkoztatásána k növelésére a versenyszférában .

Az önkormány zat semmilyen eszközzel nem rendelkezi k a romák foglalkozta tásának a növelésére a versenyszf érában.

5.

Az álláskeresők számára a közmunkaprogra m további bővítése.

Tartalmas közcélú foglalkozta tás a községben.

Terv Koncepció Antiszegre Koncepció kidolgozás gációs kidolgozása a. Terv : Helyi iparűzési adóban kedvezmén y biztosítása a roma származású foglalkoztat ottak esetén Önkormány zati megrendelé sek esetén azon cégek előnyben részesítése, amelyek alkalmazna k roma származású embereket. A Településf A közcélú foglalkozta ejlesztési foglalkoztat tási szint stratégia. ás céljait emelése. hozzá kell rendelni a település céljaihoz.

Polgármest er

Polgármest er

A pályázat kiírásához kapcsolódó .

Koncepció kidolgozás a.

Humánerőf A roma orrás. származású ak folyamatos foglalkozta tása.

A programba n részt vevők száma.

Humán Pályázati erőforrás. céloktól : tervezés, függő. elkészítés, pályázat beadása.

134

6.

Az Igen. önkormányzat tisztviselői jártasak-e a romák esélyegyenlőségé nek biztosításával kapcsolatos kérdésekben?

A romák esélyegyen lősége biztosításá ban jártas képviselők és köztisztvis elők a települések en.

7.

Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre.

A roma Településf népesség a ejlesztési települési stratégia. átlagnak megfelelőe n vegyen részt szűrővizsg álatokon.

A szűrővizsg álatok valamenny i lakos részére biztosította k, viszont csak nagyon kevesen éltek a lehetőségg

Integráció s Településf ejlesztési Stratégia Antiszegre gációs Terv

Az önkormány zati munkatársa k legalább 10%-ának – köztük legalább két felső és középvezet ő beosztású tisztviselő és a humánpoliti kai felelős részvételén ek biztosítása esélyegyenl őségi képzésen. Meg kell vizsgálni, hogy mely tényezők hátráltatják a szűrővizsgá latokon történő részvételt, azokra megoldást szükséges

Polgármest er

Polgármest er

Az Pályázati önkormány forrás. zat tisztviselői jártasak-e a romák esélyegyen lőségének biztosításá val kapcsolato s kérdésekbe n

Minden évben legalább egy alkalomma l.

Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

A Humánerőf Esélyegyen szűrővizsg orrás. lőség álatok biztosításá valamenny val i lakos kapcsolato részére s biztosította intézkedés k. ek. A szűrőbuszo k kapacitása alapján. 135

el. A gyermekek et 100 %ban elérik az oktatási intézménye ken keresztül.

kidolgozni. Helyi civil szervezetek , a védőnő és a körzeti orvos együttműkö désében tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgá latok fontosságár ól.

8.

Érzékelhető-e a probléma –e az alultápláltság a 0-18 éves roma korosztály körében.

Az alultáplálts ág nem jellemző.

Egyetlen alultáplált gyermek sincs a településen .

Településf ejlesztési stratégia – Antiszegre gációs program.

9.

A településen élők foglalkoztatottsá gi helyzete.

A település nem rendelkezi k pontos adatokkal a mélyszegé nységben élők, valamint a roma emberek

Romák és a mélyszegé nységben élők foglalkozta tottsági helyzete.

Integráció s Településf ejlesztési Stratégia Antiszegre gációs Terv

Polgármest er

Kapcsolatfe Szociális lvétel a Bizottság, munkaügyi Jegyző. központtal.

Szükség esetén esélyegyen lőségi felelős alkalmazás a.

Pályázati forrás.

Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek. A település Humánerőf A település pontos orrás. pontos adatokkal adatokkal rendelkezi rendelkezi k a k a fogyatékka fogyatékka l élők és a l élők és a roma roma lakosság lakosság foglalkozta foglalkozta tottsági tottsági 136

foglalkozta tottságáról. 10.

Van-e az önkormányzatnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt és ezen a területen képzett munkatárs?

Az önkormány zat nem foglalkozta t ilyen munkatársa t.

Esélyegyen lőségi felelős alkalmazás a.

II. A gyermekek esélyegyenlősége: 1. HHH adatbázis. A Naprakész települések HHH en meg adatbázis. kell teremteni a HHH-s gyermekek naprakész pontos nyilvántart ását.

2.

Teljes körű be Nem óvodáztatás, minden különös HH/HHH tekintettel a 3 éves HH/HHH gyermek

Az óvodai férőhelyek rendelkezé sre állnak, így csak

Településf ejlesztési stratégia – Antiszegre gációs program

Integráció s Településf ejlesztési Stratégia Antiszegre gációs Terv

Integráció s Településf ejlesztési Stratégia

Polgármest er

Családsegít ő, védőnői hálózat együttműkö déssel az érintettek felkutatása. Szülői nyilatkozat ok alapján készüljön a HHH adatbázis a szolgáltatás ok megszervez ésére. Lehetőség szerint teljes körű óvodáztatás megvalósítá

Szükség esetén esélyegyen lőségi felelős alkalmazás a.

helyzetéről .

helyzetéről

Pályázati forrás.

Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

Jegyző, intézmény vezető.

A Humánerőf Esélyegyen nyilvántart orrás. lőség ás biztosításá folyamatos val karbantartá kapcsolato sa, s folyamatos intézkedés naprakész ek információ k alapján a támogatáso k igényelhet ősége.

Óvodaveze tő

Nincs 3 Humánerőf Férőhely éves korú orrás. biztosítás. HHH Esélyegyen gyermek. A lőség többiek biztosításá 137

gyermekek részesül körében 3 éves óvodai kortól. ellátásba, holott a férőhely biztosított.

3.

Tanórán kívüli foglalkozásokon a HHH tanulók részvétele növekedjen.

. A HH/HHH tanulók részvételi aránya alacsony a napközi és a szakköri foglalkozás okon.

szülői döntés eredménye lehet, ha 3 éves korban nem lesz minden gyerek óvodás. El kell érni, hogy HHH gyerek ne legyen köztük.

sa 3 éves kortól, kiemelten a HHH gyermekek esetében. Az óvodák és a védőnői hálózat együttműkö dése a HH HHH gyermekek teljes körű be óvodázása érdekében. Tájékoztat Integráció Tájékoztatá ás, s s, fórumok fórumok Településf szervezése szervezése ejlesztési szülőknek szülőknek Stratégia és a és a Antiszegre tanulóknak. tanulóknak gációs A szülők . A szülők Terv meggyőzés meggyőzés Intézmény e. A e. i napközis munkaterv rendszer Pedagógia elemzése, i program esetleges átalakítása, szakköri igények

közül is csak a kései születésűek közül fordul elő.

Antiszegre gációs Terv Intézmény i munkaterv Pedagógia i program

Iskolaigazg ató, osztályfőn ök

val kapcsolato s intézkedés ek

A Humánerőf Tanórán HH/HHH orrás. kívüli tanulók 70foglalkozás a részt vesz okon való a napközis részvétel foglalkozás 70%-os , okon. nő a HH/HHH tanulók iskolai sikeressége .

138

4.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek / tanulók tudatos fejlesztése.

Vannak SNI-s, HHs, HHH-s és kiemelten tehetséges tanulók.

5.

Kompetenciamér ések eredményei.

Kompetenc iamérések eredménye , mind matematik ából, mind szövegérté sből elmarad az országos átlagtól.

felmérése. Minden Pedagógia A kiemelten gyermek, i program. tehetséges tanuló tanulók megkapja a beazonosítá szükséges sa. ellátást. Egyéni fejlesztési tervek készítése valamennyi típusra. Egyéni fejlesztés a terv alapján, év végi mérés. A Integráció Innovatív kompetenc s pedagógiai iamérések Településf módszerek, eredménye ejlesztési eljárások i közelítsék Stratégia alkalmazása meg az Antiszegre . országos gációs Pedagógiai átlagot. A Terv továbbképz HH/HHH Intézmény ések tanulókra i tervezése. nézve is munkaterv Intézményi készüljön Pedagógia mérési összehason i program csoport lító IPR létrehozása. elemzés. program. Intézkedési terv készítése,

Igazgató, Folyamato óvodavezet s ő.

Egyéni fejlesztésb en részesülő SNI-s, HH-s, HHH-s és kiemelten tehetséges tanulók száma.

Egyéni fejlesztési tervek készítése, működtetés e a pedagógus ok feladata, a tervek fénymásolá sa.

Iskolaigazg ató

A Pályázati kompetenc forrás. iamérés eredménye i megközelít ik az országos átlagot.

Intézményi programok alapján folyamatos an mehet.

HH/HHH tanulók iskolai sikeressége esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

139

6.

7.

fejlesztések elindítása az elért eredmény javítása érdekében. HH/HHH HH/HHH HH/HHH munkaterv A tanulók tanulók tanulók , középiskola eredményesség iskolai iskolai Pedagógia i mutatói sikeressége sikeressége i program, beiskolázás nőjön és nőjön és IPR nál javuljon a javuljon a Program törekedni továbbtanu továbbtanu arra, hogy a lás esélyei. lás esélyei. HH/HHH tanulók körében a szakközépis kolába és gimnázium ba jelentkezők aránya növekedjen. Egyéni fejlesztési tervek készítése a felvételihez . Felvételi nyilvántartá s vezetése. Az iskolán kívüli Az iskolán Minél több Intézmény Mentortaná segítő kívüli HH/HHH i rok programokban segítő tanuló Munkaterv kiválasztása

Igazgató

Igazgató, gyermekvé delmi

Folyamato s

A Humánerőf Esélyegyen középiskol orrás. lőség ai biztosításá beiskolázás val nál kapcsolato törekedni s arra, hogy intézkedés a HH/HHH ek, tanulók utánköveté körében a s. szakközépi skolába és gimnázium ba jelentkezők aránya növekedjen .

Az útravaló programba

Pályázati forrás.

Folyamato s pályázat

140

való részvétel.

programok ban való részvétel növekedjen .

bejuttatása ezen programok ba.

. , Pedagógia pályázat i Program, benyújtása. IPR program.

felelős

n részt vevő HHH gyermekek aránya 10 %-al nő.

Bekapcsol ódás az Arany János programba. Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

8.

A tanulók Az szabadidejének iskolában hasznos eltöltése. napközi és az alapfokú művészeto ktatás működik.

Pedagógia i program.

Szakkörök szervezése, nyáron tábor.

Igazgató

Tanórán kívüli foglalkozás ok száma, azon résztvevő tanulók száma.

Pedagógus ok munkarend je.

Folyamato s.

9.

A gyermekek/tanul

Egészségf ejlesztési

Minta menza

Élelmezésv ezető

Étlap

Szervezési feladatok.

Folyamato san

Minden tanuló találjon érdeklődési körének megfelelő további foglalkozás i lehetőséget . Sok olyan Minden gyermek, gyermek/ta

141

ók egészséges tanuló van, étkeztetése. aki az intézmény ben étkezik.

III. A nők esélyegyenlősége: 1. Nemekre Nemekre érzékeny érzékeny adatgyűjtés, adatgyűjtés elemzés és csak értékelés az részben áll önkormányzat rendelkezé által felügyelt sre az minden önkormány szakterületen. zat által felügyelt szakterület eken.

nuló terv megtanulja az egészséges táplálkozás feltételeit, alapjait és a helyi mezőgazda sági termékek felhasználá sával a településen élő mezőgazda sági vállalkozás ok megélhetés e javuljon. Nemekre érzékeny adatgyűjtés csak részben áll rendelkezé sre az önkormány zat által felügyelt szakterület eken.

Integrált településfe jlesztési stratégia.

működteth ető.

program megismerés e. A helyi mezőgazdas ági vállalkozás ok által nyújtott lehetőségek feltérképezé se.

A Polgármest településen: er, Jegyző A kötelező adatszolgált atások áttekintése után rövidés középtávú adatgyűjtési és elemzési

Nemekre érzékeny adatbázis elkészítése a következő területeken : Foglalkozt atás, Közoktatás ,

Pályázati forrás.

Nemekre érzékeny adatgyűjtés , elemzés és értékelés. Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s 142

2.

Van-e a területen elérhető munkalehetőség ( nőknek )?



Nemenként i bontásban adatokkal rendelkezn ek a foglalkozta tás, a szociális ellátás, az egészségüg yi ellátás és a közoktatás terén.

Fog lalk ozt atás ,  Kö zok tatá s, Szakképzé s, Szociális ellátás, Egészségü gyi ellátás, Bűnmegelő zés, áldozatvéd elem, településfej lesztés

A községben található nőket is foglalkozta tó munkahely ek ( közszféra, szolgáltatá si szektor, mezőgazda ság ) A

A településen : Adatgyűjté s ( Munkaerőp iaci központ, KSH segítségét igénybe véve ) a munkaerő-

Integrált településfe jlesztési stratégia.

terv készítése ( szakértői segítség,, esetleg a Intézmény KSH vezetők bevonásáva l)

Szakképzé s, Szociális ellátás, Egészségü gyi ellátás, Bűnmegelő zés, áldozatvéd elem, Településfe jlesztés

intézkedés ek.

A Polgármest településen: er Adatgyűjtés ( Munkaerőp iaci központ, KSH segítségét igénybe véve ) a munkaerőés a

A Pályázati településen forrás. : Adatgyűjté s ( Munkaerőp iaci központ, KSH segítségét igénybe véve ) a munkaerő-

A munkaerőés a munkahely kínálat összehango lása, humánerőf orrás Esélyegyen lőség biztosításá val 143

foglalkozta tás elemzések or kiderült, a munkanélk üliség a nők körében nem magasabb, mint a férfiak körében.

3.

Melyek a nők foglalkoztatását ( foglalkoztathatós ágát ) gátló főbb akadályok?

A foglalkozta tott, az inaktív és a munkanélk üli női népesség főbb demográfia i adatainak teljes körűen nem

és a munkahely kínálat összehason lítása céljából szakképzet tség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezé sre álló átképzési lehetősége kre és a lehetséges alternatív formákra is tekintettel. A nők munkába állását gátló tényezők feltérképez ése, beavatkozá sok elhárításuk érdekében.

munkahely kínálat összehasonl ítása céljából szakképzett ség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezés re álló átképzési lehetőségek re és a lehetséges alternatív formákra is tekintettel Integrált településfe jlesztési stratégia.

A Polgármest foglalkoztat er ott, az inaktív és a munkanélk üli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése ( gyermekszá m,

és a munkahely kínálat összehason lítása céljából szakképzet tség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezé sre álló átképzési lehetősége kre és a lehetséges alternatív formákra is tekintettel A nők Pályázati munkába forrás. állását gátló tényezők feltérképez ése, beavatkozá sok elhárításuk érdekében.

kapcsolato s intézkedés ek.

A nők munkába állását gátló tényezők feltérképez ése, beavatkozá sok elhárításuk érdekében. Humánerőf orrás 144

nyilvántart ottak ( gyermeksz ám, képzettség, családi állapot, demográfia i adatok ) a gyermekes családok gazdasági aktivitásár ól nem készült felmérés a településen .

4.

képzettség, Életkor, családi állapot, demográfiai adatok ), teljes körű vagy reprezentatí v vizsgálat elvégeztetés e körükben a munkaválla lást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről ( szakértői segítség igénybevéte lével ). Egyenlőtlen A település Egyenlő Integrált Kimutatás Polgármest bérezés, a nők és nem bérezés a településfe készítése az er férfiak bérezését rendelkezi nemek jlesztési önkormány illetően. k tekintetébe stratégia. zatnál és kimutatáso n. intézményei kkal a nél férfiak és dolgozók nők bére, bérezését keresete, illetőleg. nem, korcsoport,

. Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

Kimutatás Humánerőf Humánerőf készítése orrás. orrás. az Kimutatás önkormány készítése. zatnál és Esélyegyen intézménye lőség inél biztosításá dolgozók val bére, kapcsolato keresete, s nem, intézkedés 145

beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabérelemzés készítése.

5.

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottság ának enyhítése.

Vannak gyermekük et egyedül nevelő álláskereső k.

A Szociális gyermekek koncepció ne . szenvedjen ek hiányt az adott helyzetben.

A Jegyző problémáva l érintettek beazonosítá sa. A szociális ellátás lehetőségeir ől tájékoztatás , a jogosultság megállapítá sa esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézménye

korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabérelemzés készítése. Az Az ellátottak ellátások száma. összege.

ek.

A normatív támogatás.

146

6.

A településen célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás nincs.

Célzottan a nők elleni erőszak áldozataiva l foglalkozó ellátás a településen nem folyik. Nők ellen elkövetett erőszakos cselekedet nem volt még a településen .

Szükség esetén a nők elleni erőszak áldozataiva l foglalkozó ellátás megteremt ése.

Integrált Településf ejlesztési stratégia.

kben. Adattábla Polgármest elkészítése er a rendőrség és az ügyészség segítségével : nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoporto kban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekm ények ( személy, vagyon, nemi, erkölcs elleni stb. bűncselekm ény ) elkövetői, sértettjei Bűnmegelő zési és áldozatvéde

Adattábla Pályázati elkészítése forrás a rendőrség és az ügyészség segítségéve l: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoport okban, a családi kapcsolato k szerint leválogatva , a kiemelt bűncselek mények ( személy, vagyon, nemi, erkölcs elleni stb. bűncselek mény ) elkövetői, sértettjei Bűnmegelő

Humánerőf orrás Adattábla elkészítése a rendőrség és az ügyészség segítségéve l: nemek szerint bontott adatok. Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

147

lmi adattábla

6.

A nők részvétele a munkaerőpiacon, a gazdasági és politikai döntéshozatali pozíciókban.

A települési önkormány zati képviselőte stületben a polgármest er mellett a hat képviselő közül négy nő található. Az önkormány zat többségébe n is női alkalmazot takat foglalkozta t. A közoktatási intézménye kben is nőket foglalkozta tnak túlnyomó többségben

A férfiak és nők arányának egyenletes ebb eloszlása a gazdasági és politikai döntéshoza tali pozíciókba n.

Integrált településfe jlesztési stratégia.

Adatgyűjtés Polgármest és elemzés er a településen működő intézménye k és gazdálkodó szervezetek munkaerőpolitikájáró l, különös tekintettel a nők és férfiak helyzetére. Programok a lányok majdani közéleti szerepvállal ásának elősegítése érdekében.

zési és áldozatvéd elmi adattábla A férfiak Pályázati és nők forrás. arányának egyenletes ebb eloszlása a gazdasági és politikai döntéshoza tali pozíciókba n.

Pályázati forrás. Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

148

7.

Családbarát munkahelyek.

. A várandós és kisgyerme kes anyák visszatérés e biztosított és támogatott az önkormány zati munkahely eken. Munkaerőp iaci helyzetükr ől azonban nem készült felmérés. Nemek A családok esélyegyen támogatása Egészségü lősége. , a férfiak, gyi nők családi koncepció és munkahely i feladataina k koordinálá sa.

Felmérni, Jegyző hogy helyben a vállalkozás ok mennyire családbarát ok. Az önkormány zat kidolgozza a „

A vállalkozás ok száma.

Önkormán yzat dolgozóján ak munkaidej e, oklevél készítés díja.

5 éven belül 2 alkalomma l.

149

Női munkaváll alás támogatása a gyermekek elhelyezésé vel. 9. Rugalmas Női foglalkoztatási munkaváll formák alás biztosítása a támogatása családi . kötelezettségek ellátásának támogatására. IV. Az idősek esélyegyenlősége: 1. IdősekA település Nyugdíjas nem korúak rendelkezi k még becsült adattal sem az időskorúak ról. 8.

Gyermekek napközbeni ellátása.

A munkába Településf álló ejlesztési kisgyerme stratégia. kes anyukák támogatása . A nők családi feladatellát ásához igazodó munkarend biztosítása.

Pontos kimutatás készítése az időskorúak ról - saját jogú nyugellátás ban

Családbarát vállalkozó „ cím elnyeréséne k feltételeit. Az oklevél elkészíttetés e. A bölcsődei Polgármest ellátás er. kialakítása.

A Polgármest eri Hivatalban a részfoglalk oztatás biztosítása. Integrált Településf ejlesztési Stratégia, önkormán yzat statisztikai adatbázisa

Jegyző

Adatgyűjtés Jegyző, és elemzés Szociális a Bizottság településen.

Folyamato s.

A Munkabér. bölcsődébe n ellátott gyermekek száma.

Normatíva igénylése.

Folyamato s.

A rugalmas munkakörr el élők száma.

A feladatellát ás új szervezése.

Nincs külön feltétele a fenntarthat óságnak.

Naprakész adatbázis. A nyilvántart ás folyamatos karbantartá sa, folyamatos

Humánerőf Esélyegyen orrás. lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek.

150

részesülők hozzátartoz ói nyugellátás ban részesülők. e A település Minden nem időskorú rendelkezi ellátásban k még részesüljön becsült . adattal sem az időskorúak ellátásáról.

2.

Részesülvalamennyi időskorú nyugdíjszerű ellátásban?

3.

Az idős korosztály részvétele a szűrővizsgálatok on.

A szűrővizsg álatok valamenny i lakos részére biztosította k, viszont csak nagyon kevesen

Az időskorúak vegyenek részt a szűrővizsg álatokon.

Adatgyűjt és és elemzés a települése n.

Integrált Településfej lesztési Stratégia, önkormány zat statisztikai adatbázisa.

Adatgyűjté Jegyző, s és Szociális elemzés a Bizottság. településen .

Integrált Településf ejlesztési stratégia, önkormán yzat egészségü ggyel kapcsolato s dokument

Meg kell Polgármest vizsgálni, er, védőnői hogy mely hálózat. tényezők hátráltatják a szűrővizsgá latokon történő részvételt, azokra

naprakész információ k alapján a támogatáso k igényelhet ősége. Naprakész adatbázis. A nyilvántart ás folyamatos karbantartá sa, folyamatos naprakész információ k alapján a támogatáso k igényelhet ősége. A szűrővizsg álatok valamenny i lakos részére biztosította k.

Humánerőf Esélyegyen orrás. lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek

Humánerőf Esélyegyen orrás. lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek

151

éltek a lehetőségg el.

4.

Az élethosszig A tartalmas tartó tanulás élethez feltételeit a való jog. nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok szervezése.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: 1. A fogyatékos Az személyek önkormány foglalkoztatási zat nem lehetőségének rendelkezi nyomon k pontos követése, adatokkal a együttműködés a településen helyi fogyatékos foglalkoztatókkal sággal élők a foglalkoztatás foglalkozta biztosítása tásáról, érdekében. iskolai

umai.

megoldást szükséges kidolgozni. Tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgá latok fontosságár ól.

Az aktív nyugdíjas kor feltételeine k biztosítása.

Településf ejlesztési koncepció .

A Idősek nyugdíjaso otthona k igénye vezetője. alapján tervezett program: pl.: internethasz nálat tanítása.

A fogyatékos személyek foglalkozta tási aránya növekedjen .

Gazdaságf ejlesztési koncepció .

A Polgármest településen er élő fogyatékos személyek foglalkoztat ási helyzetének felmérése, a kompetenci ák beazonosítá

Évente egy-egy program.

A résztvevő nyugdíjaso k száma.

Az előadó, Pályázati képző díja. feltételekk el a pénzügyi háttér folyamatos an biztosíthat ó.

Foglalkozt atott fogyatékos személyek száma.

Humán erőforrás: a felméréshe z, a tárgyalás előkészülés éhez. Szakember : a munkakör, munkahely akadályme

A munkahely megőrzése, a vállalkozás pályázatok on előnyben részesül.

152

végzettség éről.

2.

A középületek teljes körű akadálymentesíté se, az utak korszerűsítése során az akadálymentesíté si szabályok figyelembe vétele.

Vannak nem akadályme ntesített középülete k.

Az egyenlő Településf esélyű ejlesztési hozzáférés stratégia. biztosítása az önálló életvitelbe n.

sa. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozók nak a munkaerő igényeikről. Pozitív diszkriminá ció a foglalkoztat ásban . Szükség esetén a munkahely akadálymen tesítésének biztosítása. Az Képviselőt akadálymen estület tesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósítá shoz. Pályázatok keresése a fejlesztések re.

ntesítéséhe z. Pénzügyi, technikai: a munkakör akadályme ntesítéséhe z szükséges beruházás összege.

Akadályme ntesített középülete k száma, utak aránya.

Humán tervezőmér nöki munka. Pályázatírá s Pénzügyi/t echnika: Épületek felújítása, utak korszerűsít ése – kivitelezési munkák.

Maradandó , így hosszú távon biztosított.

153

3.

Maradéktalanul érvényesül-e a fogyatékos munkavállalók munkahelyi esélyegyenlősége ?

Az önkormány zat tulajdonáb an lévő középülete k egy része akadályme ntesített. Az önkormány zat tulajdonáb an lévő többi középületn él is műszakilag kivitelezhe tő az akadályme ntesítés.

A fogyatékka l élők esélyegyen lősége biztosítottá válik: a munkakörö k akadályme ntesítése folyamatos an történik, a munkavéde lmi előírások maradéktal anul betartásra kerülnek.

Integrált településfe jlesztési stratégia.

Meg kell Jegyző vizsgálni, hogy a munkavédel mi előírások betartása maradéktala nul megvalósul -e. érdemes fejleszteni, illetve ergonómiail ag a legoptimáli sabb munkakörn yezetet kialakítani. Érvényesíte ni kell a humánerőfo rrás stratégiában az esélyegyenl őséget. Biztosítani kell a munkakörö k és a munkaterül

Érvényesül a fogyatékos munkaváll alók munkahely i esélyegyen lősége.

Humánerőf A orrás. fogyatékka l élők esélyegyen lősége biztosítottá válik. Esélyegyen lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek

154

etek folyamatos akadálymen tesítését. Új álláshelyek meghirdetés ekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékoss águkból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjú n a szükséges akadálymen tesítéseket elő kell készíteni. 4.

Elérhetőek-e az Az Akadályme Integrált Az egészségügyi egészségüg ntes fizikai településfe önkormány ellátások a yi környezet. jlesztési zati

Polgármest er

Elérhetőek az egészségüg

Pályázati forrás.

Esélyegyen lőség biztosításá 155

fogyatékos emberek számára?

intézménye k közül nem mindegyik akadályme ntesített. Egészségü gyi dolgozók képzéséről a fogyatékos emberekke l kapcsolato s ismeretekr ől nem nyilatkozot t az önkormány zat.

Képzett stratégia. dolgozók a fogyatékka l élő emberekke l kapcsolato s ismeretekr ől.

fenntartású, nem akadálymen tes egészségüg yi szolgáltatás t nyújtó intézménye knél biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommu nikációs akadálymen tesítés megvalósítá sa érdekében ütemterv készítése a források, felelősök, határidők megjelölésé vel. Együttműk ödési megállapod ás kötése az önkormány

yi ellátások a fogyatékos emberek számára.

val kapcsolato s intézkedés ek

156

5.

A szociális alapés szakszolgáltatáso k hozzáférhetőek és elérhetőek-e a fogyatékos emberek számára?

A település nem rendelkezi k a fogyatékka l élők nyilvántart ásával a szociális szolgáltatá sok terén.

zat székhelyéhe z közel működő fogyatékos személyek érdekvédel mét ellátó társadalmi szervezettel , szervezetek kel, mert ezek számos hasznos információv al, tanáccsal tudják segíteni az önkormány zat munkáját. Pontos Integrált Az Polgármest adatokat településfe intézmény er arról, jlesztési dolgozóina milyen stratégia. k a szociális felkészítése alapellátás ( ban továbbképz részesülne és, k a szolgáltatás fogyatékka átszervezés l élők. A ével ) a

Van pontos Pályázati kimutatás a forrás. fogyatékka l élőkről. A szociális alapés szakszolgál tatások hozzáférhe tőek és elérhetőek

A szociális ellátás alapszolgál tatás valamenny i része a fogyatékka l élők számára elérhetőek. Esélyegyen 157

Beavatkoz ás tervezése szükséges azon fogyatékka l élők számának nyilvántart ására, akik a szociális alapés szakszolgál tatásokat vesznek igénybe.

szociális ellátás alapszolgál tatásai valamenny i rászoruló fogyatékka l élő ember számára elérhetőek.

súlyosan fogyatékos ügyfelek fogadására. Együttműk ödések kialakítása a területen működő a fogyatékos emberekért tevékenyke dő szolgáltatók kal. Szolgáltatás i hálózatok kialakulásá nak ösztönzése. A szolgáltatás szervezette bbé tételével fokozni a hatékonysá got. Minőségirá nyítási rendszerek bevezetése a szociális szolgáltatás

a fogyatékka l élők számára.

lőség biztosításá val kapcsolato s intézkedés ek

158

6.

okban. Az Az oktatási Az Integrált Az egyenlő Polgármest önkormányzat intézménye önkormány településfe esélyű er által szervezett kben zat által jlesztési hozzáférés szolgáltatások megoldott biztosított stratégia. egyes szervezése az egyenlő szolgáltatá kritériumai megfelel-e az esélyű sok a bonyolult egyenlő esélyű hozzáférés, egyenlő és költséges hozzáférésnek. az esélyű átalakítások oktatásszer hozzáférés helyett vezési e olykor keretek biztosított megoldható demokratiz a k egyszerű álása az fogyatékka szervezési esélyegyen l élő változtatáso lőséget emberek kkal is. biztosítja. számára is. Javasolt Az ezért a önkormány szolgáltatás zat által szervezés szervezett tekintetében többi is kikérni a szolgáltatá környezette sról nem rvező áll rehabilitáci rendelkezé ós sre adat. szakmérnök , szakértő, illetve a fogyatékoss ágügyi érdekvédel mi szervezetek

Az Pályázati önkormány forrás. zat által szervezett szolgáltatá sok szervezése megfelel az egyenlő esélyű hozzáférés nek.

Az önkormány zat által szervezett szolgáltatá sok szervezése megfelel az egyenlő esélyű hozzáférés nek.

159

7.

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni.

Nem intézhetik egyenlő eséllyel a polgárok az ügyeiket.

Az önálló Településf életvitel ejlesztési feltételeine program. k biztosítása az állampolgá rok számára.

véleményét Javasolt az önkormány zat / intézmény szervezetre ndszerén belül olyan munkatárs kijelölése, akinek kifejezett feladata és felelőssége az egyenlő esélyű hozzáférés megteremté se és folyamatos fenntartása. A Polgármest különböző er. fogyatékoss ági típusoknak megfelelőe n a Hivatalban legalább egy iroda használatán ak biztosítása,

Az egyes fogyatékos sági típusok máma, akinek a hivatal elérhető.

Humán erőforrás: tervezés, együttműk ödés az egyes fogyatékos sági egyesülete kkel az igények pontos felmérése

Fenntartása folyamatos , nem igényel újagg beruházást.

160

mozgáskorl átozottakna k mosdó.

8.

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesíté se.

A gyengén látók részére a települési honlap akadályme ntesítése.

Az Településf információ ejlesztési hoz jutás program. területén az egyenlő esélyek biztosítása.

Honlap szerkesztés.

Polgármest er

érdekében. Pénzügyi: A beruházás értéke. A honlap Pénzügyi: mely a honlap fogyatékos fejlesztés ságú díja. emberek által használhat ó.

A keret kialakul, a frissítés a honlap frissítéseko r megvalósít ható.

161

162