Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata

2013-2018.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 7 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 49 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 57 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 62 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 67 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 67 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 67 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 67 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 68 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 70 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 79 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 83 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 83 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 83 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 85 Nyilvánosság.................................................................................................................................... 85 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 86 4. Elfogadás módja és dátuma..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagytevel Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nagytevel bemutatása Nagytevel 560 fős kistelepülés a Bakony lábánál, ott ahol a Pápai-síkság és a Bakonyalja találkozik, csodálatos környezetben 8 km-re Pápától. A falu neve egy Árpád-házból való személynévre, Tevelre vezethető vissza. Nagytevel nevét 1422-ben említette először oklevél. Történelme gazdag. Már a római időkből találtak a falut övező szántóföldek megmunkálásakor dísz és egyéb használati tárgyakat. A honfoglaló magyarok megtelepedett szlávokra találtak itt és el is vegyültek velük. A XIV. században a település királyi birtokba került, ezért adományozta II. Géza király Tevelt a bakonybéli kolostornak. A század végén új birtokosként már a zirci apátság jelenik meg. A török uralom idején Nagytevel olyan mértékben kihal, hogy újratelepítés válik szükségessé. 1576-ban már pusztaságként jegyzik. 1719-ben sváb, illetve bajor területekről és Sziléziából telepesek érkeztek. A falu első plébánosa (Schneider Henrik) is Sziléziából jött a telepesekkel. A településre horvátok is érkeztek, akik azonban elnémetesedtek. A betelepítést követően kiemelkedik romjaiból Nagytevel. Megkezdődnek az építkezések. Az új templom építését – Felner Jakab tervei alapján - 1770-ben kezdték meg barokk stílusban. Építői a Reindl fivérek voltak, Antal és András. Az impozáns templom egyhajós, belsejének festését a pápai Polonger Ignác és a sziléziai Bernhard Krause végezték. A templommal szemben az egykori cisztercita urasági épület áll, amely szintén barokk stílusú épület. Az első nagy régi iskola egy kétszintes épület, itt található a közösségi ház és a falusi élet használati tárgyait bemutató múzeum is. A községháza 1932-ben épült. Ma a polgármesteri hivatal és az óvoda működik benne. A rendszerváltást követően kiépült a községben a gázvezeték, a telefonhálózat, felépült a sportcsarnok, 2004-ben pedig a szennyvízcsatorna hálózat. A falu lakossága számára biztosított a kábeltelevíziós szolgáltatás és a szélessávú internet hozzáférés. A kommunális hulladékszállítás is megoldott. Nagytevel számos értékkel és vonzó természeti adottsággal rendelkezik. A vadregényes bakonyi táj nyújt maradandó élményt az idelátogatóknak. Erdőkkel, hegyekkel körülvéve terül el a 34 hektáros víztározó-tó, amely nyaranta kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. A tó partján strandot létesített az önkormányzat. Túrázási lehetőség a kijelölt túraútvonalon (Nagytevel-Király-kapu-Bakonybél). Aki azonban baráti körben, vagy iskolai osztállyal keresi fel a falut, hogy itt eltöltsön néhány felejthetetlen napot, annak 1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

rendelkezésére áll a 60 fős turistaszálló az egykori általános iskolában. Házaspároknak, családoknak pedig a 4 ágyas apartman. Az idelátogató turisták részére rendelkezésre áll a sportcsarnok és a sportpálya is. A lakosság nagy része Pápára, Győrbe, Noszlopra, Csótra kénytelen ingázni a munkalehetőségek miatt. Nagytevelen az ÁFÉSZ Vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget a lakosok számára, azonban a kedvezőbb árfekvés miatt gyakran vásárolnak az emberek Pápán a nagyobb üzletláncok áruházaiban. A településen jelenleg mobilposta működik. Nagytevel nevezetességei: Római katolikus templom Uradalmi épület „Fenyves” strand Ida forrás Turista és informatikai ház Helytörténeti múzeum Babakiállítás A településen számos civil szervezet tevékenykedik: - Nagytevel Községért és a Nagyteveli Fiatalokért Közalapítvány – Nagyteveli Sportegyesület - „Napsugár” Nyugdíjas Egyesület – Schweighoffer Gyula Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (ezen belül működik a Nagyteveli Német Nemzetiségi Énekkar és Tánccsoport) – Teveli Táncos Lábak modern tánccsoport – Szegletkő Közösség 1 .számú táblázat Lakónépesség száma az évvégén Fő

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

550 531 518 517 521 55P 568

Változás 97% 98% 100% 101% P07% 102% 0% ######## ######## ########

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) A táblázatban szereplő adatokból kitűnik, hogy a lakónépesség 2010. évtől növekvő tendenciát mutat, hiszen 2010. és 2013. évet összehasonlítva a lakónépesség 51 fővel nőtt. 4

2. számú táblázat - Állandó népesség

fő nők 273

% férfiak 286

összesen 559 11 87 18 309 27 PP

nők 49%

férfiak 51%

0-2 évesek 0-14 éves 37 50 43% 57% 15-17 éves 7 11 39% 61% 18-59 éves 131 178 42% 58% 60-64 éves 9 18 33% 67% 65 év fPletti 60 29 67% 33% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).

A település állandó népességszámából kitűnik, hogy a nők és a férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Ami figyelemre méltó, hogy a férfiak száma 65 éves kor felett a nők létszámának csak a fele. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 2008 89 94 2009 93 92 2010 90 92 2011 89 87 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) #ZÉRÓOSZTÓ! 94,7% 101,1% 97,8% 102,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

5

A település öregedési indexe mutatja, hogy a település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

2008 6 2009 12 2010 10 2011 18 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

24 24 24 24

-18 -12 -14 -6 0 0 0 0 0 0

6

Nagytevel minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Amennyiben a lakosság, főleg a fiatalok számára a munkához való hozzáférés megoldódna, a helyben maradás sem jelentene számukra gondot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

2008 5 2009 5 2010 5 2011 2 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma

8 8 5 7

természetes szaporodás (fő) -3 -3 0 -5 0 0 0 0 0 0

A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és a fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre.

Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. 7

Így: a

- tanulásban, - a szociális és egészségügyi ellátásban, - a munkához jutásban, - a fizikai környezetben, - a közszolgáltatások elérésében.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagytevel település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedési terv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási /konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzak, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.

9

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek es a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás es egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média es a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon es intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 20092024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális es specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31.§-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, a romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási, foglalkozási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, amely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci-hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

10

Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Nagytevel Község Önkormányzat képviselő-testülete a törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételnek lehetőségeit biztosítják. A község a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők helyzetét segíti, támogatja. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 14/2012. (X.24.) számú önkormányzati rendelet, valamint a 13/2012.(X.24.) számú önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályait határozza meg. Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat-és hatásköröket az alábbiak szerint határozza meg: „2.§ (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Továbbiakban: Ötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl –saját felelősségére, a jogszabályban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat. (2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében – anyagi lehetőségétől függően – gondoskodik: a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról, b) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról, c) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról, d) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, e) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról, f) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról. 3.§ (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy - településfejlesztéssel, - település-üzemeltetéssel, vagy - a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. (2) Az (1) bekezdésbe foglalt ügyekben –a polgármester indítványára – a Képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (3) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és dologi feltételek fennállnak. 11

A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. (4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (5) Az önként vállalt –többlet- feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni. (6) A Képviselő-testület önként vállalt feladatai: a) Nagytevel „Fenyves” fürdőhely működtetése, hasznosítása, b) Nagytevel „Bakony-ér turista és informatikai ház” működtetése, hasznosítása.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nagytevel Község helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét 2001 évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Nagytevel község közigazgatási területére. A község közigazgatási területe a területegységek jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik: belterület, üdülő terület, egyéb külterület. A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telkeket, építési területeket kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak a rendelet rendelkezései együttes figyelembe vételével szabad. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét az önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. E feladatok ellátását egy általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nagytevel Község Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja: -Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulás abból a célból jött létre, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. –Nagytevel-Homokbödöge Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata azzal a céllal jött létre, hogy az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb családsegítő és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Segítséget nyújtson a rászoruló családoknak. –Közös Fenntartású Adászteveli Napközi Otthonos Óvodai Társulás (Adásztevel, Nagytevel, Homokbödöge és Nagygyimót községek részvételével) az óvodás korú gyermekek oktatásának, nevelésének megvalósulására jött létre.

12

– Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal azzal a céllal jött létre, hogy Ugod, Bakonykoppány, Bakonyszücs, Béb, Nagytevel, Lovászpatona és Bakonyság községek Önkormányzatának polgármesterei és jegyző feladatés hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítését és a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint az önkormányzatok egymás közötti és az állami szervekkel történő együttműködést összehangolja. –Nagytevel-Adásztevel-Homokbödöge Községek Védőnői Szolgálata a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését teszik lehetővé.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Munkaügyi Központ, MÁK (Magyar Államkincstár), a helyi önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő család jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése, a deviza alapú lakáshitelek drasztikus növekedése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok élnek, de a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció nem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, 13

éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az időseb elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 230 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. Több hektáros földterülettel több helyi lakos rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik. Az önkormányzat adatbázisa szerint 153 db különböző gépjármű van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő 172 167 169 177

fő 208 209 209 206

fő 2008 380 2009 376 2010 378 2011 383 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 16 14 19 14

% 9,3% 8,4% 11,2% 7,9% ####### ####### ####### ####### ####### #######

fő 17 21 17 13

% 8,2% 10,0% 8,1% 6,3% ####### ####### ####### ####### ####### #######

fő 33 35 36 27 0 0 0 0 0 0

% 8,7% 9,3% 9,5% 7,0% ####### ####### ####### ####### ####### #######

14

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Nagytevelen a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és a nők között. Az adatok tanúsága szerint 2010 évben az álláskereső nők száma kiugróan magas volt. A településen néhány vállalkozón kívül az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 33 35 36 27 száma összesen 4 1 3 1 20 éves és fő fiatalabb % 12,1% 2,9% 8,3% 3,7% fő 1 6 5 2 21-25 év 3,0% 17,1% 13,9% 7,4% % fő 6 5 4 2 26-30 év % 18,2% 14,3% 11,1% 7,4% fő 6 3 4 3 31-35 év % 18,2% 8,6% 11,1% 11,1% fő 2 3 3 4 36-40 év % 6,1% 8,6% 8,3% 14,8% fő 7 6 6 3 41-45 év % 21,2% 17,1% 16,7% 11,1% fő 3 5 5 6 46-50 év % 9,1% 14,3% 13,9% 22,2% fő 3 5 2 2 51-55 év % 9,1% 14,3% 5,6% 7,4% fő 1 1 4 4 56-60 év % 3,0% 2,9% 11,1% 14,8% fő 0 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

száma 2012 2013 2014

2015

2016

2017

0

0

0

0

0

0

###

###

###

###

###

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

###

#### ####

####

####

###

15

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. 2011. évben a 46-50 év közötti korosztály tekintetében volt a legtöbb munkanélküli Nagytevelen. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő 16 14 19 14

férfi 17 21 17 13

összesen nő 2008 33 7 2009 35 10 2010 36 8 2011 27 4 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

férfi 6 10 9 7

összesen 13 20 17 11 0 0 0 0 0 0

Nő 43,8% 71,4% 42,1% 28,6% ######## ######## ######## ######## ######## ########

férfi 35,3% 47,6% 52,9% 53,8% ######## ######## ######## ######## ######## ########

összesen 39,4% 57,1% 47,2% 40,7% ######### ######### ######### ######### ######### #########

16

A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségekre. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

fő 39 37 37 33

fő 48 40 39 41

összesen

nő

fő fő 2008 87 1 2009 77 1 2010 76 2 2011 74 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

% 2,6% 2,7% 5,4% 0,0% ######## ######## ######## ######## ######## ########

Férfi

összesen

fő 3 3 1 2

fő 4 4 3 2 0 0 0 0 0 0

% 6,3% 7,5% 2,6% 4,9% ######## ######## ######## ######## ######## ########

% 4,6% 5,2% 3,9% 2,7% ######## ######## ######## ######## ######## ########

17

A táblázat egy fontos munkaerő piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Ha szerencséjük van talán valamelyik pápai gyárban, összeszerelő üzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő –alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő - iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma év összesen nő

férf összesen i

fő fő fő fő 2001 438 228 210 429 2011 0 0 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

nő

férf Összesen i

fő fő fő 223 206 9 0

% 2,1% ####

nő fő 5 0

férfi

% 2,2% ####

fő 4 0

% 1,9% ####

Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma aránylag azért sok, mert 2011-ben az idősebb korosztályból még éltek, akiknek csak 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettsége volt.

18

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 33 0 0,0% 2009 35 0 0,0% 2010 36 0 0,0% 2011 27 0 0,0% 2012 0 ######### 2013 0 ######### 2014 0 ######### 2015 0 ######### 2016 0 ######### 2017 0 ######### Forrás: TeIR,Nemzeti Munkaügyi Hivatal év

8 általános fő 7 7 7 4

% 21,2% 20,0% 19,4% 14,8% ########## ########## ########## ########## ########## ##########

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 26 78,8% 28 80,0% 29 80,6% 23 85,2% ########## ########## ########## ########## ########## ##########

A településen az önkormányzat, az óvoda köti magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében ezek az intézmények kevés embert foglalkoztatnak.

19

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

év

8. évfolyamot általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők felnőttoktatásban száma eredményesen elvégzők száma fő

Fő

%

2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők év összesen fő

fő

%

fő

2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2012 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

%

fő

%

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

A középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.

20

c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoz- Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban tatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők település aktív korú romák/cigányok száma száma lakosságához képest 2010

9

2%

0

2011

6

2%

1

2012

13

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

0

2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Önkormányzat adatai

A táblázat adatai arra világítanak rá, hogy egyre nagyobb szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának, azonban ez a foglalkoztatási forma csak részben tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket.

21

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő foglalkozregisztrált állami Kiskeres- vendégfoglalkoztatási vállalszektorban kivetett befizetett kedelmi látótatási prograév kozások foglalkoz- iparűzési iparűzési programok mokban üzletek helyek száma a tatottak adó adó száma száma száma részt vevők településen száma helyben száma 2008 57 3 5 7 2.832.000 1.732.000 1

2009 58 2 2010 59 1 2011 63 1 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

4 3 3 1

7 7 7 7

2.069.000 3.495.000 2.611.000 3.336.000

4.322.000 3.373.000 2.086.000 3.644.000

1 1 1 1

9 6 13

A helyi vállalkozások csak korlátozott számú munkalehetőséget kínálnak. A kiskereskedelmi üzletek száma és a vendéglátóhelyek száma csökkenő tendenciát mutat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés vonat elérheautóbusz átlagos járatok Kerékpárátlagos tőség járatpárok átlagos utazási idő átlagos úton való utazási idő átlagos száma utazási idő autószáma megközelít kerékpáro ideje munkavonattal busszal munka-hetőség n autóval napokon napokon Legközelebbi 16 perc 21 20 perc 0 0 0 45 perc centrum Megyeszékhely Főváros

56 perc

0

65 perc

0

0

0

270 perc

120 perc

2

197 perc

0

0

0

1060 perc

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Az emberek többsége Pápára jár dolgozni, ahová a közlekedés jónak mondható, hiszen szinte óránként van távolsági autóbusz járat. Pápán kívül Győrbe, Noszlopra járnak dolgozni, ahová Pápáról munkásjárat szállítja a dolgozókat.

22

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

van/ nincs

Felsorolás

nincs

0

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

Munkaügyi Központ képzései, diákmunka

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nincs

0

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

Munkaügyi Központ által szervezett átképzések

Forrás: helyi adatgyűjtés A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ Pápai Kirendeltsége szervez továbbképzéseket, átképzéseket. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma az oktatásból a az oktatásból a fiatalok fiatalok munkaerőpiacra való munkaerőpiacra való foglalkoztatását foglalkoztatását átmenetet átmenetet megkönnyítő megkönnyítő megkönnyítő megkönnyítő programok a programok a év programok a programok a településen vonzáskörzetben településen vonzáskörzetben 2008 2009 2010 2011

2012

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

0

0

2

1

0

0

0

0

0

0

2

1

0

0

0

0

0 0

0 0

3 3

2 1

0 0

0 0

1 1

1 0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: helyi adatgyűjtés A településen a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek. Ezek a lehetőségek a Munkaügyi Központ szervezésében érhetők el Pápán.

23

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/ nincs

Felsorolás

felnőttképző programok a településen

nincs

0

felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

Munkaügyi Központ képzései, OKJ tanfolyamok

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

0

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

van

Munkaügyi Központ

Helyi foglalkoztatási programok a településen

nincs

0

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

nincs

0

Forrás: helyi adatgyűjtés

3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma felnőttegyéb helyi helyi felnőttképző egyéb képző munkaerőpiaci foglalkozfoglalkoztatási programok a munkaerőpiaci programok szolgáltatások tatási programok a vonzásszolgáltatások a a vonzásprogramok a vonzásév központban a településen településen körzetben településen körzetben férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

2008

0

0

0

0

0

0

7

4

0

0

0

0

2010

0

0

1

2

0

0

5

3

0

0

0

0

2009 2011 2012

0 0

0 0

1 1

1 1

0 0

0 0

9 6

6 5

0 0

0 0

0 0

0 0

2013 2014 2015 2016

2017 Forrás: helyi adatgyűjtés Nagytevelen nincs helyi felnőttképző program, amely a foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálját növelné. A felnőttképző programok szintén a Pápai Munkaügyi Központban érhetők el. 24

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

0

1

2010

0

0

2009 2011 2012

1 1

0 0

2013 2014 2015 2016

2017 Forrás: helyi adatgyűjtés

A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40 %-a alatti a jövedelme. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A munkaerő-piacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal,a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá.

25

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”2 A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetben nyújtható szociális ellátások: „47. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.

26

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év

15-64 év közötti lakónépesség száma

2008 380 2009 376 2010 378 2011 383 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás : TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

5 5 3 1

1,3% 1,3% 0,8% 0,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

( A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.) A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresési járadékra álláskeresők száNa jogosultak év fő fő % 2008 33 7 21,2% 2009 35 4 11,4% 2010 36 6 16,7% 2011 27 8 29,6% 2012 2 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTP! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

27

A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen élők körében állandó és sajnos emelkedő jelenség a munkanélküliség.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást rendszeres helyettesítő szociális Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől támogatás segélyben (álláskeresési nap munkaviszonyt nem helyi önkormányzati év részesülők támogatás) tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján jogosultságtól elesett megvonták a támogatást 15-64 munkafő évesek fő nélküliek %-ában %-ában 2008 7 1,84 4 12,12 0 0 2009 5 1,32 2010 8 2,11 2P11 3 1,04 2012 2 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.)

28

Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletében előírta, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok e) lakhatást segítő támogatások f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

29

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)


szociális lakásállomány (db)


bérlakás állomány (db)

év

összes lakásállomány (db)

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány


2008

226 0

2

0

0

0

0

0

2009

228 0

2

0

0

0

0

0

2010

229 0

1

0

0

0

0

0

2011

230 0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

30

A nagyteveli lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 230 házból kb. 30 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani. A többségük értékesíteni szeretné, de ez jelen állás szerint nagyon nehéz. A 90-es években számos Német és Osztrák állampolgár vásárolt Nagytevelen lakóházat, de legtöbbjüket nem is lakják, elhanyagolt állapotban vannak. A településen 2009-ig 2 db 2010-től 1 db bérlakás volt. Időközben az egyiket értékesítette az önkormányzat. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs Nagytevelen.

31

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

lakásfenntartási részesítettek száma

0 1 11

támogatásban adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, alacsony jövedelmű, deviza alapú lakáshitel csapdájába került több gyermekes családok és idős embereknek. Ez a réteg veszítheti el lakását, vagy válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki a villanyt, és a gázt. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Itt is fontos szerepe van az önkormányzatnak a rászorulók felkutatásában, tájékoztatásukban és az igénylés segítésében. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendeletet az önkormányzat. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

32

3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:

1 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 A község határától kb. 200 méterre lévő A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: 1 lakóházból álló ,,Homokszer " telep. A telep/ek megközelíthetősége: Az aszfaltozott közúttól kb. 100 méter jól járható földút vezet a lakóházhoz. A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények A teleptől kb. 400 méterre lévő (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen baromfitelep található a község távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): határában. Forrás: helyi adatgyűjtés 3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli lakások a nem lakások a lakások a szegregált belterületen külterületen lakóterületeken száma (db) 33 1 0 aránya az összes 14,60% lakásállományhoz viszonyítva (%) alapozással nem alapozással nem alapozással nem rendelkező lakások rendelkező lakások rendelkező lakások a belterületen a külterületen a nem szegregált lakóterületeken száma (db) 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) szilárd falazattal szilárd falazattal szilárd falazattal nem rendelkező nem rendelkező nem rendelkező lakások a lakások a lakások a nem belterületen külterületen szegregált lakóterületeken száma (db) 0 0 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) vezetékes ivóvízzel vezetékes ivóvízzel vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a ellátott lakások a ellátott lakások a belterületen külterületen nem szegregált lakóterületeken

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken 1

alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken 0

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken 0

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken 33

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

204

0

0

0

árammal ellátott lakások a belterületen

árammal ellátott lakások a külterületen

árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken


230

1

0

1

vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen


120

0

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken 0

vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken 0

csatornával ellátott csatornával ellátott csatornával ellátott lakások a lakások a lakások a nem belterületen külterületen szegregált lakóterületeken 224 0 0

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis

csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken 0

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők

2008 2009 a telepen/szegregátumokban élők száma 2010 és változása 2011 2012 0-6-éves 7-14 éves 15-30 éves 31-45 éves 46-64 éves 65< éves

összes fő

férfi

nő

1 1 1 1 1 0 0 0 0 1 0

1 1 1 1 1 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 34

az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok

0 0 1 0 0 0 0

0 0 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamata Nagytevelen 1 telep az un. „Homokszer telep” van. Itt 1 fő él, villannyal ellátott családi házban. A telep a község határától kb. 200 méterre található. Az aszfaltozott úttól jól járható földúton közelíthető meg. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése e) sportprogramokhoz való hozzáférés f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: „a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel,

35

f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.”3 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.”4 „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b)392 biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d)393 együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”5 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008

1

2009 1 2010 1 2011 1 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0

0

0 0 0

0 0 0

Nagytevel községben az egészségügyi alapellátást a felnőttek és a gyermekek részére is vállalkozó orvos végzi, melyhez az önkormányzat a felújított és akadálymentesített orvosi rendelő épületét biztosítja. Hetente három alkalommal (hétfőn, szerdán és pénteken) van rendelés. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a pápai szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. 3

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 5 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 4

36

Szociális alapszolgáltatás: (étkeztetés, családsegítés) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Falugondnoki szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nincs a községben. A házi segítségnyújtást a Baptista szeretetszolgálat alkalmazásában álló 2 fő gondozónő végzi, összesen 18 fő gondozottal. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. A községben célzott korosztály számára kétévente rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat van, melyet előzetes kiértesítés és (az önkormányzat által végzett) igényfelmérés után a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Röntgen Osztályán végeznek el. A települési önkormányzat szervezett, ingyenes utaztatást biztosít bérelt autóbusszal a szűrés helyszínére. A tüdőszűrés helybe jön, melyről szintén mindenki tájékoztatást kap. A kisgyermekek és iskolás korú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok a védőnő és a háziorvos bevonásával rendszeresen megtörténnek. Az önkormányzat a közétkeztetést az ugodi általános iskola konyhájáról oldja meg az óvodások és a szociális étkezők, valamint a vendégebédet igénylő lakosok számára. Szociális étkeztetés keretében jelenleg 39 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. Óvodai étkezők száma 17 fő, a vendégebédeseké 4 fő. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Néhány esetben kellett felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy vegyék igénybe legalább a szociális étkeztetést, mert csak így jutottak rendszeres meleg ételhez. Többeknek fizikai állapota, betegsége miatt a főzés nehezére esik. Fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében a település minden lakója számára elérhető. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 20 2009 21 2010 23 2011 26 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar

37

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 2 2009 2 2010 1 2011 2 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester és a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület 38

tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt-rendkívüli ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei, a civilszervezetek meghívást kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból és hangos híradó hirdetés útján értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről. A helyi lakosok a község honlapjáról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. Adományozásból összegyűlt pénzek is segítették pl. az első és második világháborús emlékmű állítását. A Művelődési Ház felújítása során is egy emberként fogott össze a falu lakossága. Ki-ki anyagi helyzetéhez mérten járult hozzá a felújításhoz. Sokan vállaltak fizikai munkát, takarítást. A Föld napja, és az évente egyszer megrendezésre kerülő strand takarítás alkalmával a település tisztasága érdekében meghirdetett szemétgyűjtési akcióban kicsik és nagyok egyaránt részt vesznek. A Szülői Munkaközösség tagjai is kiveszik részüket az óvodai adománygyűjtési akciókban, önkéntes munkákban. Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. A településen a régi iskola mellett ( ma Bakony-ér Informatikai-és Turistaház) egy 12 x 24 méteres tornacsarnok épült, mely a sportolás mellet a közösségi élet jelentős színtere is. Ettől kb. 60 méterre található a szépen karbantartott és pályázat útján vizesblokkal ellátott sportpálya, mellette teniszpálya. A turistaházban konditerem, könyvtár, társalgó is található. Azok számára, akiknek otthonában nincs internet hozzáférés szintén a Turistaházban vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Minden évben megrendezésre kerül a falunap, melynek keretében különböző versenyszámokban mérhetik össze tudásukat a településen élők, és más településekről meghívott csapatok. Az óvodában külön tornaszoba nincs, a gyerekek testnevelése a foglalkoztatóban folyik. Úszásoktatásra a gyerekek Pápára járnak. Fontos közösségi színtér a közösségi ház is, ahol négy civil szervezet, egyesület tartja a próbáit( Nagyteveli Nyugdíjas Egyesület, Teveli Táncos Lábak, Német Nemzetiségi Énekkar, Német Nemzetiségi Tánccsoport). Nagytevel határában, festői környezetben található egy 34 hektáros mesterséges víztározó tó, ahol az önkormányzat strandot működtet. Itt adott a lehetőség a vízi sportokra is. Túrázási lehetőség adott a kijelölt túraútvonalon (Nagytevel-Királykapu-Bakonybél). A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi körülményeket figyelembe véve, a település minden lakója számára elérhető. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen csak kis számban él roma népesség, így roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik.

39

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Munkanélküliség, elhelyezkedési - tanácsadás, figyelemfelhívás az önkormányzat általi gondok a foglalkoztatáshoz jutás és közfoglalkoztatásba történő bevonás lehetőségéről, menetéről, a foglalkoztatásban való - Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő megmaradás rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében Hivatalos ügyek intézésének -a polgármesteri hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, nehézségei hivatalos papírok kitöltésében segédkezés Az eladósodás felbukkanása - figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál, a közművek kikapcsolása elkerülése érdekében Lakásfenntartás nehézsége Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Nagytevel állandó népességének száma : 559 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen : 116 fő. A gyakorlatban ebből a korosztályból kerülhet ki a veszélyeztetett és védelembe vett kiskorú gyermekek száma. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 év veszélyeztetett kiskorú gyermekek év alattiak száma alatti védelembe vettek közül száma 2008 2 0 2 2009 1 1 1 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar

40

Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. Nagytevelen működik Gyermekjóléti Szolgálat, mely társulási formában Nagytevel - Homokbödöge Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás keretében látja el feladatát, képviselője a településen élő, azt jól ismerő, helyi lakos. Jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: e) pénzbeli és természetbeni ellátások, f) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, g) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, h) gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, i) az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben stagnál a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma. Természetesen, ha csak egyetlen esetre kerülne sor, az is sok lenne, mert az a gyermek fejlődését, jövőjét veszélyezteti. Az életben egy ilyen szituáció, indíttatás a felnőttkorra is kihatással lehet. A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre, a jelenlegi helyzetben már felmerülő probléma a családok megélhetése, ez családi konfliktusokhoz vezet, és felmerül a gyermekek elhanyagoltsága is. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. Elmondható, hogy a lakosság létszámához képest nem magas a védelembe vett gyermekek száma. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres Ebből tartósan Ebből tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg fogyatékos beteg fogyatékos év kedvezményben kedvezményben kedvezményben gyermekek gyermekek részesítettek részesítettek részesítettek száma száma száma száma száma 2008 54 4 2 0 8 2009 55 4 2 0 6 2010 50 4 2 0 62 2011 38 4 0 0 2 2012 39 4 0 0 2013 41

2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Az adatok alapján megállapítható, hogy az 5 év távlatában, hogyan emelkedett, illetve csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - pénzbeli támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény. 42

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási Nyári étkezésben tankönyvétkezésben kedvezményes támogatásban étkeztetésben év résztvevők ellátásban résztvevők étkezésre részesülők részesülők száma iskola részesülők száma óvoda jogosultak száma száma száma 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam 2008 9 0 0 2009 9 0 0 2010 6 0 0 2011 5 0 0 2012 5 0 36 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A táblázat tanúsága szerint feltűnő, hogy a nyári étkeztetésben részesülő gyermekek száma 2012. évben 36. Ennek valódi oka az, hogy 2012. évben vett részt az önkormányzat a nyári étkeztetésben. Nagytevelen nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, így anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A községben nem él magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: • • •

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, 43

• •

a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 22 2009 1 18 2010 1 18 2011 1 17 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

44

Az önkormányzat a védőnői szolgálatot a Nagytevel-Adásztevel-Homokbödöge Védőnői Szolgálati Társulás keretében látja el. A védőnő heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított helyiségben látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és az anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnő három települést lát el. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által év háziorvosi ellátott személyek ellátott gyerekek praxis/ok száma száma száma 2008 0 2613 0 2009 0 3063 0 2010 0 2933 0 2011 0 3501 0 2012 0 3469 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 475 321 271 274 215

A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és a gyermekek részére vállalkozó háziorvos látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése megoldott. Súlyosan beteg, fogyatékos gyermekek száma: 2 fő. Betegségüknek, fogyatékosságuk mértékének megfelelő ellátást számukra a pápai szakszolgálat biztosít. d) gyermekjóléti alapellátás Nagytevelen működik Gyermekjóléti Szolgálat, annak képviselője a településen élő, azt jól ismerő, helyi lakos. Jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, a családokkal és az oktatási intézményekkel. 45

2013. július 1-től a Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása keretében fogja ellátni az önkormányzat a gyermekjóléti feladatokat. e) gyermekvédelem Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként az önkormányzat a szociális támogatásokról szóló rendeletében rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve átmeneti segélyt biztosít a rászorulóknak. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen van egy sportcsarnok, egy füves sportpálya, három játszótér, a turistaházban konditerem. Az óvodában külön tornaszoba nincs, az óvodai testnevelés a foglalkoztatóban folyik. Úszásoktatásra a gyerekek Pápára járnak. A szabadidős és szünidős programokhoz a gyermekek részére rendelkezésre áll az ifjúsági klub. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat az ugodi iskola konyhájáról oldja meg. Ez a konyha nyújt ellátást az óvodai, a szociális és a vendégétkezők részére is. A hétvégén a konyha nem üzemel. Nyári gyermekétkeztetésben 2012. évben 36 gyermek vett részt. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. i) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzat által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Bakonykoppány Község Önkormányzata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben részt vesz. j) A Hátrányos helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program célja a tehetséges nyolcadik évfolyamos tanulók segítése a középiskolai továbbtanulásban. Ezen programban az önkormányzatunk esetlegesen vesz részt. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek Működő összes bölcsődék bölcsődébe beírt száma (munkanélküli szülő, év bölcsődei férőhelyek száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali száma tagozaton tanuló szülő) 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 46

Nagytevel községben bölcsőde nem működik. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes férőhelyek év száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen családi napközi nem működik.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Fő 2 2 0 1 0

db 1 2 25 1 7.00-16.00 2 hét Hiányzó létszám 0 0 0 0 0

A településen egy napközi otthonos óvoda működik, egy óvodai csoporttal, 2013. június 30-ig a Közös Fenntartású Adászteveli Napközi Otthonos Óvoda Nagyteveli Tagintézményeként, de 2013. július 1-től a Közös Fenntartású Ugodi Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye lesz. Az óvodai férőhelyek száma 25 fő. Az óvodába beíratott gyermekek száma 17 fő. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

47

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított Ebből hátrányos / halmozottan év gyermekek száma (fő) hátrányos helyzetű (fő) 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A településen helyhiány miatt elutasított gyermek nem volt, hiszen az óvodai férőhelyek számát sem éri el a beíratott gyermekek száma.

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai feladat- óvodába beírt óvodai gyermekév gyermekek férőhelyek ellátási helyek gyermekek gyógypedagógiai csoportok száma száma száma száma csoportok száma száma 2008 22 1 25 1 22 00 2009 25 1 25 1 25 00 2010 23 1 25 1 23 00 2011 24 1 25 1 24 0 2012 24 1 25 1 24 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Nagytevel községben iskola nem működik. Az óvodában heti két alkalommal foglalkozik logopédus a beszédhibás gyermekek fejlesztésével. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belül

48

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 7 5 3 2 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 2 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt 0 0 0 0 0 időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos 0 3 0 0 2 helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan 0 0 0 0 0 hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Összesen 0 0 0 0 0 17 2 0 5 0

Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az óvodában nem volt. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Rendszeres étkezéshez jutás Elszegényedés jelei

EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása óvodai odafigyelés, jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások, Baba-börze szervezése, a családok motiválása az önellátásra A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa HUngarica Felsőoktatási Önkormányzati Rendszerben

Hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának nehézsége Hátrányos helyzetű gyermek- A hátráynos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való ek középfokú oktatásban való továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János továbbtanulásának nehézsége Tehetséggondozó Programja révén

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint 49

• • •

a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén szociális biztonság területén,

A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év

Munkavállalási korúak száma férfiak

nők

2008 1182 149 2009 140 148 2010 182 151 2011 178 160 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Foglalkoztatottak férfiak 165 119 165 165

nők

133 134 132 146

Munkanélküliek férfiak 17 21 17 13

nők 16 14 19 14

A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők számára helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében.

50

51

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 3 év alatti bölcsődei férőhelyek működő működő férőhelyek gyermekek száma családi férőhelyek év bölcsödék száma családi száma a napközik összesen önkorszáma napközikben egyéb településen száma mányzati 2008 13 0 0 0 0 0 0 52

2009 12 0 2010 16 0 2011 11 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

A településen bölcsőde nincs, napközi otthonos óvoda működik. Az óvodai férőhelyek száma 25. Az óvodába beíratott gyermekek száma 17 fő. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel távolabbi helyen talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település óvodájába íratta. Ez fordított esetben is előfordul, a helyi óvodába más településről két gyermeket írattak be a szülők. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert munkahely sincs. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

22

22

2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

18 18 17

18 18 17 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

53

A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, házi orvossal. Nagytevel a védőnői körzet kisebb gyermeklétszámú települése. A 2008-as eredményeket jelentősen befolyásolja a 2005-ben tapasztalt ( a korábbi évekhez képest is kiugró) születésszám, ami nem fordult elő sem 2005 előtt, sem pedig utána. Ha ezt leszámítjuk, a létszámadatai állandónak tekinthető. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. A Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést lehet tenni. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is amikor az anyaotthon, családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények).

54

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

0

1

0

0

2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

1 1 0 0

0 0 0 0

0 0 1 1

A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A helyi információk alapján erre nincs szükség. A legközelebbi anyaotthon Pápán ( 8 km-re Nagyteveltől) található, a 14 férőhelyes Kánaán-Ház Anya-és Leányotthon, mely a baptista gyülekezet fenntartásában működik.

55

A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év

Képviselőtestület tagja Férfi

2008 6 2009 6 2010 5 2011 5 2012 5 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Nő 0 0 0 0 0

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi

Nő

Közgyűlések tagjai Férfi

Nő

A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké, kivéve a képviselő-testület összetételét, mert abban egy női képviselő sincs. A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem igényelnek. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Nagyarányú munkanélküliség

Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő-piacon

Eltitkolt családon belüli erőszak

Jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás hova fordulhat az érintett segítségért, (családsegítő, rendőrség, ingyenesen hívható segélykérő telefonszámok nyilvános helyeken történő közzététele Az önkormányzat pályázati forrásból helyi piac kialakítását tűzi ki célul, elősegítve ezzel, hogy a saját termelésű termékek értékesítésével jobb anyagi helyzetbe kerüljenek a munkanélküli nők

A munkanélküli nők megélhetése nehéz

56

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer • saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék • hozzátartozói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hozzátartozói nyugellátás - özvegyi járadék 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év összes nyugdíjas ellátásban részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma 2008 62 85 147 2009 63 85 148 2010 61 86 147 2011 62 92 154 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

57

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. A településen a regisztrált munkanélküliek száma 2011. évben 27 fő, ebből 4 fő 55 év feletti. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az sem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével. A település elöregedő, az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Mindenki kertes házban lakik, ahol akad munka bőven. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő 33 35 36 27

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

fő 1 1 4 4

% 3% 3% 11% 15% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

fő 13 20 17 11

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő

% 0% 0% 0% 0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

58

A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év fő fő % 2008 89 0 0% 2009 93 0 0% 2010 90 0 0% 2011 89 0 0% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH Tstar

59

A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő rászorult személyek részére. Nagytevel községben nappali ellátást biztosító intézmény nem működik. Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatás keretén belül biztosítja a – szociális étkeztetést. Az idősek választhatnak, hogy elvitellel, vagy kiszállítással kérik az ebédet. A házi segítségnyújtást 2 gondozónő végzi, 18 fő gondozottal, a Baptista Szeretetszolgálat alkalmazásában. Az egészségi állapotuk vagy időskoruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékában nem részesül senki a településen. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Pápán van. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítót igényelni. Az önkormányzat intézményei közül a pályázat útján felújított orvosi rendelő akadálymentesített, sajnos az önkormányzat hivatala nem és ez gyakran problémát okoz az idősebb, beteg, mozgáskorlátozott emberek számára. Az érintettek zöme tájékozott a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

60

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési MoziSzínházMúzeumi VallásSportrendezKönyvtár intézmény előadás előadás kiállítás gyakorlás vényen látogatása rendezvényén év látogatása látogatása megtekintése templomban részvétel részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2008 0 1 0 2 9 45 5 2009 0 1 1 3 8 42 2 2010 0 1 2 3 6 43 4 2011 0 1 1 2 7 45 6 2012 0 1 1 4 7 41 8 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés A településen aktív nyugdíjas élet folyik, melynek mozgatója a „Napsugár”Nyugdíjas Egyesület, ahol a tagok hetente egy alkalommal összegyűlnek. Jó kapcsolatot ápolnak más települések klubjaival. Munkájukra mindig lehet számítani a településen megszervezésre kerülő rendezvények bonyolításában, vendéglátásban. Továbbá működik egy Német Nemzetiségi Énekkar és egy Német Nemzetiségi Tánccsoport is, amelyekben idősek és fiatalabbak egyaránt vannak. Rendszeres próbákat tartanak, folyamatosan szép eredményeket érnek el különböző versenyeken, fellépéseken. c) idősek informatikai jártassága A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság, inkább csodálkozással és hitetlenkedve szemlélik a fejlődést. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

50 47 49 43 48

Forrás: Helyi adatgyűjtés 61

Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek bűnelkövetők számára a leginkább veszélyeztetett térfigyelő kamerarendszer kiépítése, veszély esetén korosztály rendőrség riaszthatósága, elérhetősége Járdák és az útburkolatok hiányossága, rossz Út-és járdafelújítás, karbantartás minősége. Az idősek közlekedése nehezített. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés. A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint. Fejlesztési lehetőségük, munkavégzési képességük egyénfüggő, az egyes ember pontos állapotán, képességein múlik. A fogyatékos gyerekek hagyományosan bentlakásos intézményekben, gyógypedagógiai iskolákban tanulnak, ahol a tanulás mellett a sérülést kompenzáló nevelésben is részesülnek. A községben a legnagyobb számban mozgásszervi fogyatékosok élnek (ők főként idős emberek), de van beszédfogyatékos felnőtt, értelmi fogyatékos és autista gyermek is. Mindannyian a családjukban élnek. Őket Pápára hordják a szülők speciális óvodába és iskolába, ahol állapotuknak megfelelő oktatásban és fejlesztésben részesülnek.

62

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 12 0 2009 11 0 2010 11 0 2011 31 0 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás), hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák: _ Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli 63

juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. _ Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett es nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. 54 _ Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult. _ Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jet megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül _ Fogyatékos személyek szamara biztosított alap- es szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon Aktuális jogszabályok: 141/ 2000(VIII.9.) Korm. rend A súlyos fogyatékossá minősítésének és felülvizsgálatának valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 7.3.1. Fizikai es infokommunikációs akadálymentesítettség A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható • szociális alapszolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő hivatal, intézmények és kulturális létesítmények sajnos még nem akadálymentesítettek. A pályázat útján felújított orvosi rendelő és védőnői tanácsadó épülete akadálymentesített. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 64

A fogyatékos személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása segítség nélkül nem biztosított. Parkolás még gondot okoz, hiszen a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek kialakítása nem történt meg. Ami szintén gondot okozhat, az a Magyar Közút Kht. tulajdonában lévő települési főutca állapota, melyen olykor veszélyes a kerekes székes közlekedés. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A helyben található munkahelyek akadálymentesítettsége nem megoldott. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

Rámpa

Lift Vakvezető sáv

7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem MozgáskorlátoHangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi zottak tájékozhurok információ segítség részére tatás mosdó Közterület (utca/járda, park, N N N I N N N N tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés N N N N N N N N Buszpályaudvar, buszvárók N N N I N N N N Vasútállomás N N N N N N N N

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől

Egyéb

N N N N

Az önerőből épült buszváró öblök akadálymentesítettek. Önkormányzati feladatként a járdák állapotának folyamatos javítása a cél. Ehhez biztonságosan lerakott lapokból, térkőből készített járda készítése, a régi járdák felújítása szükséges. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Speciális közlekedési megoldásokkal és fogyatékosok nappali intézményével nem rendelkezik a település. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Hivatalos ügyek intézésének nehézsége

Az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos ügyeik intézésében (nyomtatványok beszerzése, kitöltése) Házi segítségnyújtás kiszélesítése

Önmaguk ellátása nehezített

Az önkormányzati tulajdonú épületek egy része Önkormányzati tulajdonú épületek karbantartása, akadálymentesítése. elavult, korszerűtlen, nem akadálymentesített.

felújítása,

65

Nincs számszerű adat a településen élő fogyatékosok számáról, az esetleges későbbi segítségnyújtáshoz

Felmérés a településen élő fogyatékosok számáról és a fogyatékosságuk típusáról

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kis- és mezőgazdasági vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Nagytevel a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek. A település nagyságához képest szép számmal működnek civilszervezetek: • • • • • • • •

Nagytevel Községért és a Nagyteveli Fiatalokért Közalapítvány „Napsugár” Nyugdíjas Egyesület „Tewlana Liederschall” Német Nemzetiségi Énekkar Német Nemzetiségi Tánccsoport Schweighoffer Gyula Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Nagyteveli Sportegyesület Teveli Táncos Lábak Tánccsoport Szegletkő Közösség

melyek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok megvalósítása érdekében. Legyen az advent, falunap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, idősek napja. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai sokat tesznek. A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető. A falun élő emberek sokat dolgoznak. Munkahelyre ingázóknak a munkaidő mellett sok idejét elveszi az utazás, munka után a kertek, porták, otthonok rendben tartása is sok energiát igényel. A helyi civilszervezetek kapcsolata a környező települések hasonló szervezeteivel jónak mondható, gyakran szerveznek közös rendezvényeket. Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző összegeket a civilszervezetek támogatására. Nagytevel Német Nemzetiségi község, német nemzetiségi önkormányzat alakult, és a Schweighoffer Gyula Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület keretén belül működik a Német Nemzetiségi énekkar és tánccsoport. A kulturális és közösségi élet a Közösségi Házban, a könyvtárban, az ifjúsági klubban, a turistaházban és a tornacsarnokban folyik.

66

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatalban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Nagytevel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Célcsoport

Következtetések problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

Munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás.

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Hivatalos ügyek intézésének nehézségei

Az eladósodás felbukkanása

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek fokozottabb kihasználása.

A polgármesteri hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés Figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál, a közművek kikapcsolása elkerülése érdekében

Lakásfenntartás nehézsége

Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése

Elszegényedés jelei.

A családok motiválása az önellátásra.

Rendszeres étkezéshez jutás

EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása

Hátrányos helyzetű gyermekek A hátrányos helyzetű gyermekek felsőfelsőoktatásban való továbbtanulásának oktatásban való továbbtanulásának segí67

Idősek

Nők

nehézsége

tése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben

Hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulásának nehézsége

A hátrányos helyzetű gyermekek közép-fokú oktatásban való továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén

Járdák és az útburkolatok hiányossága, rossz minősége. Az idősek közlekedése Út-és járdafelújítás, karbantartás. nehezített. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése, Bűnelkövetők számára a leginkább veszély esetén rendőrség riaszthatósága, veszélyeztetett korosztály elérhetősége Nagyarányú munkanélküliség

Elhelyezkedés segítése munkaerő-piacon.

Eltitkolt családon belüli erőszak

Jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás

A munkanélküli nők megélhetése nehéz Az önkormányzati tulajdonú épületek egy része elavult, korszerűtlen, nem akadálymentesített. Fogyatékkal élők

Hivatalos ügyek intézésének nehézsége Önmaguk ellátása nehezített

a

szabad

Helyi piac kialakítása pályázati forrásból, elősegítve a saját termelésű termékek értékesítését Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, karbantartása, akadálymentesítése. Az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tanácsadás hivatalos ügyeik intézésében Házi segítségnyújtás kiszélesítése

Nincs számszerű adat a településen élő Felmérés a településen élő fogyatékosok fogyatékosok számáról, az esetleges számáról és a fogyatékosságuk típusáról későbbi segítségnyújtáshoz

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek fokozottabb kihasználása.

Munkaügyi kirendeltség, polgármester, vízügy, közút. Felelős: polgármester

68

A polgármesteri hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés Figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése Gyermekek

A családok motiválása a földterületeik megművelésére. EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Rendszerben A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén

Idősek

Nők

Önkormányzat Felelős: polgármester Önkormányzat szociális ügyintéző Felelős: polgármester Településen élő szakemberek, idősek, önkormányzat. Felelős: polgármester Önkormányzat Felelős: polgármester Önkormányzat Felelős: polgármester

Önkormányzat Felelős: polgármester

Út-és járda felújítás, karbantartás.

Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező. Felelős: polgármester

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése, veszély esetén rendőrség riaszthatósága, elérhetősége


Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő-piacon. Jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás

Fogyatékkal élők


Helyi piac kialakítása pályázati forrásból, elősegítve a saját termelésű termékek értékesítését. Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, karbantartása, akadálymentesítése Az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tanácsadás hivatalos ügyeik intézésében

Munkaügyi kirendeltség, cégek, önkormányzat. Felelős: polgármester Önkormányzat, rendőrség, családsegítő szolgálat Felelős: polgármester Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező Felelős: polgármester Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező Felelős: polgármester Önkormányzat Felelős: polgármester

Házi segítségnyújtás kiszélesítése

Önkormányzat, Pápa Környéki Önkormányzatok Társulása Felelős: polgármester

Felmérés a településen élő fogyatékosok számáról és a fogyatékosságuk típusáról


69

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:


Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A település földrajzi elhelyezkedéséből adódóan az itt élő aktív korú népesség elhelyezkedése a szabad munkaerő - piacon nem megoldott. Az önkormányzat ezért úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket igyekszik a lehető legnagyobb hatásfokkal kihasználni. Érintett 16 fő.

Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban

A közmunka program hatékonyságának növelése. R: Előzetes helyzetértékelés, a programban résztvevők szakmai és kompetenciáinak, motivációinak felmérése függetlenül az iskolai végzettségtől. és Kiválasztás. K: Minta erősítése, teljesítmény követelmények felállítása. H: Visszavezetés a munka világába.

- Előző évi tevékenység elemzése. - Együttműködés a munkaügyi kirendeltséggel. Tevékenységek - Szerződéskötés. (a beavatkozás - Egyéni teljesítménykövetelmények felállítása. tartalma) pontokba - Folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás. szedve - Következmények érvényesítése. - Foglalkoztatási időszak alatt a fenti pontok hatékonyabbá tétele. Résztvevők és felelős

Polgármester, munkaügyi kirendeltség, közfoglalkoztatásban résztvevők. Felelős: polgármester.

Partnerek

Közút, vízügy.

R: Február 1. – március 31. Határidő(k) pontokba K:2013. április 1. – november 30. 2014. december 31. szedve H: 2018. december 31. Eredményességi mutatók és annak R: Ismételt alkalmazás megtörténik. dokumentáltsága, K: Együttműködő partnereknél történő foglalkoztatás. forrása (rövid, közép és H: Lehetőség szerint az együttműködő partnerek elégedettségének következtében közfoglalkoztatásból kikerülő személy alkalmazása. hosszútávon), valamint fenntarthatósága - Visszaélés a lehetőségekkel-ellenőrzés. Kockázatok - Állami támogatás csökkentése. és csökkentésük - Ellenőrzés nem hatékony-ellenőrzés hatékonyságának növelése. eszközei Társadalmi, jogszabályi környezet hatása. Szükséges erőforrások Állami támogatás, önkormányzati hozzájárulás.

70

Intézkedés címe:


A falun élő emberek nagy része napjainkban nem motivált arra, hogy az ingatlanjaikhoz tartozó földterületeket megműveljék. Ennek hiányában a nyersanyag beszerzése költséges. Az önkormányzat célul tűzi ki, hogy a családok életvitelének javítása érdekében segítséget nyújt a szabad földterületek megműveléséhez. Elérni kívánjuk, hogy friss, egészséges zöldség és gyümölcs kerüljön a Célok családok asztalára. Általános megfogalmazás és R: Szemléletformálás annak érdekében, hogy ismét fontosnak tartsák az rövid-, közép- és hosszú távú öngazdálkodást. Ennek érdekében szükséges a településen élő időegységekre bontásban szakemberek, idősek bevonása. K: Megtermelt növények hasznosítása, befőzés, savanyítás. H: A családok önellátóvá válásának elérése. -A családok életkörülményeinek felmérése. Tevékenységek - Tanfolyamok, képzések indítása. (a beavatkozás tartalma) - Idősebbek tapasztalatainak, receptjeinek összegyűjtése. pontokba szedve - Szükség szerint eszközök, vetőmagok biztosítása. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Résztvevők és felelős

Család, településen élő szakemberek, idősek, önkormányzat. Felelős: polgármester

Partnerek

Helyi vállalkozók, őstermelők, szakemberek.

Határidő(k) pontokba szedve

R: 1-2 hét K: 3-6 hónap H: 5 év

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A családok egészséges, friss növényeket fogyasztanak, ezeket nem kell forrása megvásárolniuk, és a többletet akár értékesíthetik, jövedelmet szerezve (rövid, közép és hosszútávon), ezzel. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek.

Szükséges erőforrások

Önerő, pályázati forrás, cselekvőképes közösség.

71

Intézkedés címe:

Út-és járdafelújítás, karbantartás.


Járda és útburkolatok hiányos, rossz minősége. Az idősek közlekedése nehezített.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A településen sok helyen közlekedésre alkalmatlan a járda és a kiépítése hiányos. Az önkormányzat célul tűzi ki, hogy az elkövetkezendő 5 évben a település út-és járda hálózatát felújítja. R: Pályázati lehetőségek feltárása. K:Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, pályázatírás. H: Utak, járdák állapotának javítása. - Pályázatfigyelés, pályázatkészítés. - Kivitelező kiválasztása. - Folyamatos ellenőrzés, karbantartás.



Partnerek

Önkormányzat, kivitelező cég.

R: 1-2 hónap Határidő(k) pontokba K: 6 hónap szedve H: 1 év Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Élhetőbb környezet, biztonságosabb közlekedés. (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek. eszközei Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás.

72

Intézkedés címe:

Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő- piacon.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A településen probléma, hogy vannak olyan munkavállalók, akik a közfoglalkoztatásból kikerülve eséllyel tudnának elhelyezkedni a szabad munkaerő- piacon. Problémájuk, hogy az induláshoz szükséges feltételeknek nincsenek birtokában. Érintett 8 fő. Az önkormányzat célul tűzte ki, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nagy eséllyel tudnának kikerülni a szabad munkaerő-piacra segítséget nyújt az induláshoz. R: Közelben lévő munkahelyek felkutatása. A dolgozók beajánlása. Referenciák készítése a munkáltatók számára. Gyakori probléma, hogy az érintettek nem rendelkeznek megfelelő ruházattal, tisztálkodási eszközökkel. Ennek hiányában az állásinterjúkon való megjelenés is kérdéses. További probléma az utazási költség biztosítása az első munkában töltött hónapban. Mindezen hiányosságok felmérése és biztosítása. Szerződéskötés az érintettekkel. K: 2 éves belül 4 fő elhelyezésének biztosítása. H: Ne emelkedjen a munkanélküliek száma, tartani az elért eredményt. - Referencia készítése. - Megállapodás elkészítése. - Testület részéről feltételek megállapítása (pl: legalább 6 hónap munkaviszony elvárt, induló tőke visszatérítése, lehet részletben is)

Partnerek

Munkaügyi központ, cégek.


Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban

és és


Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Polgármester, ügyintéző, közfoglalkoztatottak. Felelős: polgármester

1hónap: szakképzettség felmérése, hiányok felmérése. 2 hónap: munkaügyi központ megkeresése. 5 hónap: munkahelyek megkeresése. 8 hónap: testület döntése, referencia elkészítése. 1-2 év: referenciákkal elindítani lehetőség szerint 8 főt. R: A felmérések és egyeztetések dokumentálása. Biztosítani szükséges az anyagi és természetbeni erőforrásokat. K: Folyamatos kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel és a környező vállalkozókkal a lehetséges munkahelyek feltárása érdekében. Referenciák dokumentálása. Testületi ülési jegyzőkönyvek készítése. Együttműködési megállapodások. H: Az első félévben a munkáltató és a munkavállaló részéről folyamatos visszajelzések. Nincs megfelelő munkahely – folyamatos kutatás-e területen. A munkavállaló nem kellően motivált-egyéni terv készítése a munkába állást megelőző és azt követő hat hónapban.

Szükséges erőforrások Induláshoz, költségek fedezéséhez az önkormányzat részéről pénzügyi erőforrás.

73

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban

Önkormányzati tulajdonú akadálymentesítése.

épületek

felújítása,

karbantartása,

Az önkormányzati tulajdonú épületek nagy része korszerűtlen, elavult nem akadálymentesített.

Településünkön az önkormányzat tulajdonában lévő épületek korszerűtlenek, nem akadálymentesítettek, ezért nem szolgálják sem az alkalmazottak, sem pedig a lakosság igényeinek teljes körű kielégítését. Az önkormányzat ezért célul és tűzi ki, hogy megfelelő pályázati források felhasználásával az elkövetkezendő 5 és évben fokozatosan elvégzi az épületek felújítását, akadálymentesítését. R: Pályázati lehetőségek feltárása. K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, pályázatírás. H: Európai normáknak megfelelő épületek biztosítása a településen.

Tevékenységek - Pályázatfigyelés, pályázatkészítés. (a beavatkozás - Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése. Kivitelezés. tartalma) pontokba - Folyamatos ellenőrzés, karbantartás. szedve Résztvevők és felelős


Partnerek


R: 1-2 hónap, a megfelelő pályázat kiírásának függvényében. Határidő(k) pontokba K: 6 hónap szedve H: 5 év Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Élhetőbb környezet, a település épületeinek összhangba rendezése a forrása környezettel, biztonságos, korszerű épületek. Akadálymentesítés révén a (rövid, közép és fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzájutásának lehetővé tétele. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek. eszközei Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás.

74

Intézkedés címe:



Az anyagilag rossz helyzetben lévő lakosság nem tudja a szükséges téli tüzelőt biztosítani

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Megfelelő támogatás esetén a rászoruló lakosság téli tüzelő ellátásának segítése. R: Pályázati lehetőségek feltárása K: Pályázat benyújtása H: Elnyert tüzelőtámogatás szétosztása - Pályázatfigyelés, pályázat benyújtása - Szerződés kötése, tüzelő beszerzése - Tüzelő szétosztása


Önkormányzat, polgármester, önkormányzati dolgozó Felelős: polgármester.

Partnerek

Erdészet

R: 6 hónap Határidő(k) pontokba K: 1 év szedve H: 1,5 év Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A rászoruló lakosság téli tüzelő beszerzési igényének csökkentése. forrása (rövid, közép és Fenntarthatóság a kiírt pályázati lehetőségektől függ. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok - Pénzügyi forrás hiánya és csökkentésük - Korlátozott lehetőségek eszközei Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás

75

A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való Intézkedés címe: továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné Feltárt probléma lehetővé támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulását a felsőoktatási (kiinduló értékekkel) rendszerben. Az önkormányzat részvétele a Bursa Hungarica Felsőoktatási Célok Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben Általános megfogalmazás és R: Csatlakozás rövid-, közép- és hosszú távú K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése időegységekre bontásban H: Megvalósítás Tevékenységek - Pályázati határidő figyelése (a beavatkozás tartalma) - Pályázatkészítés pontokba szedve Résztvevők és felelős


Partnerek

Felsőoktatásban résztvevő hallgatók.


R: 2013. november 15. K: 1 év H: 5 év

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Lehetőség arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányaik forrása elvégzésében, képzettségük megszerzésében a felsőoktatásban (rövid, közép és hosszútávon), résztvevő fiatalokat. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Pénzügyi forrás hiánya.


Önerő, pályázati támogatás.

76

A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való Intézkedés címe: továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén. A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné Feltárt probléma lehetővé támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulását a (kiinduló értékekkel) középiskolákban. Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Célok Programban való részvétel Általános megfogalmazás és R: Csatlakozás rövid-, közép- és hosszú távú K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése időegységekre bontásban H: Megvalósítás Tevékenységek -Pályázati határidő figyelése (a beavatkozás tartalma) - Pályázatkészítés pontokba szedve Résztvevők és felelős


Partnerek

Iskola, szülők


R: 2013. november 15. K: 1 év H: 5 év

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Lehetőség arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányaik forrása elvégzésében képzettségük megszerzésében a középiskolákban tanuló (rövid, közép és hosszútávon), fiatalokat. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Pénzügyi forrás hiánya


Önerő, pályázati támogatás.

77

Intézkedés címe:

Helyi piac kialakítása


Munkanélküli nők nehéz megélhetése


Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező, helyi termék előállítók. Felelős: polgármester

Partnerek



R: 1 év K: 3 év H: 5 év

A nők jobb anyagi helyzetbe hozása, saját előállítású termékek helyi értékesítésének lehetővé tétele. Az önkormányzat ezért célul tűzi ki, hogy megfelelő pályázati források felhasználásával az elkövetkező 5 Célok évben helyi piacot alakít ki, lehetővé téve a saját előállítású termékek Általános megfogalmazás és értékesítését, így jobb anyagi helyzet megteremtését. rövid-, közép- és hosszú távú R: Pályázati lehetőség feltárása időegységekre bontásban K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, pályázatírás H: Helyi piac kialakítása Tevékenységek -Pályázatfigyelés, pályázatkészítés (a beavatkozás tartalma) - Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése. Kivitelezés. pontokba szedve - Folyamatos ellenőrzés, karbantartás.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A nők jobb megélhetésének biztosítása, helyi termék előállítás forrása ösztönzése, lakosok kedvező feltételekkel történő helyi termékhez (rövid, közép és hosszútávon), jutása. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek, nem kellő érdeklődés.


Önerő, pályázati forrás

78

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés sorszáma

B

A helyzetelemz és Az intézkedés következteté címe, seiben feltárt megnevezése esélyegyenlő ségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

D

E

F

A célkitűzés összhangja Az intézkedés Az intézkedés egyéb stratégiai tartalma felelőse dokumentum okkal

1


Az aktív korú népesség elhelyezkedése nem megoldott.

A közmunka program hatékonyságának növelése.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS)

EgyüttműköPolgármester dés a munkaügyi kirendeltséggel, egyéni teljesítménykövetelmények felállítása.

2


Az anyagilag rossz helyzetben lévő lakosság nem tudja a szükséges téli tüzelőt biztosítani

Megfelelő EU 2020 Pályázatkészít támogatás és, stratégia esetén a szerződésköté rászoruló s lakosság téli tüzelő ellátásának segítése

Polgármester

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósítás ának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntartható sága

2018. december 31.

Az együttműködő partnerek elégedettségének következtében a közfoglalkoztatásból kikerülő személy alkalmazása.

R: 1 év K: 3 év H: 5 év

Állami támogatás, önkormányzati hozzájárulás.

Jobb tüzelő Pályázati ellátottságu forrás, önerő lakosok száma emelkedik

Visszaélés a lehetőségekkel állami támogatás csökkentése

Kedvező pályázati lehetőség esetén hosszú távon fenntartható

3

… 79

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1


Az emberek nagy része nem motivált arra, hogy a földeket megműveljék, ezért a nyersanyag beszerzése költséges.

2

A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásba n való továbbtanulásának segí-tése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzat Ösztöndíjrendszerben

A nehéz anyagi körülmények között élő családok gyermekei számára is biztosított legyen a továbbtanulás

3

A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulás ának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János

A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné lehetővé támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulás át a középiskolákb

Szabad földterületek megművelése, ezáltal friss, egészséges zöldség és gyümölcs kerüljön a családok asztalára.

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia

Költségvetés Minden gyermeknek legyen lehetősége a továbbtanulás ra, anyagi helyzetétől függetlenül

Költségvetés Minden gyermeknek legyen lehetősége a továbbtanulás ra, anyagi helyzetétől függetlenül

Életkörülmépolgármester 2018. nyek felmérédecember se,tanfolya31. mok, képzések,idősek tapasztalatainak összegyűjtése, eszközök,vetőmagok biztosítása.

A családok egészséges, friss növényeket fogyasztanak,ezeket nem kell megvásárolniuk, a többletet értékesíthetik.

Továbbtanulás Önkormányzat 2014. i támogatás november 15. biztosítása

Gyermekek Önerő, felsőoktatásba pályázati n való támogatás támogatása

Folyamatos

Továbbtanulás Önkormányzat 2014. i támogatás november 15 biztosítása

Gyermekek középfokú oktatásban való támogatása

Folyamatos

Önerő, pályázati forrás, cselekvőképes közönség.

Önerő, pályázati támogatás

Érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek

80

…

Tehetséggond an. ozó Programja révén.

III. A nők esélyegyenlősége 1

Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő piacon

2

Helyi piac Munkanélküli Helyi piac Európa 2020 nők nehéz kialakítása, kialakítása lehetővé téve megélhetése saját előállítású termékek értékesítését

3

A munkavállalók az elhelyezkedéshez szükséges feltételeknek nincsenek a birtokában.

Segítségnyújtás, munkahelyek felkutatása, hiányosságok felmérése, biztosítása.

Európa 2020 stratégia

Referencia, polgármester 2015. megállapodás december készítés, testü31. let részéről feltételek megállapítása.

Pályázatkészít és,kivitelező kiválasztása, szerződésköté s, kivitelezés megvalósítása

Polgármester R: 1 év , kivitelező, műszaki ellenőr

Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, kivitelező választása, ellenőrzés, karbantartás.

polgármester 2018. december 31.

Folyamatos kapcsolattartás munkaügyi kirendeltséggel, vállalkozókkal. Folyamatos visszajelzések.

Önkormányzat részéről pénzügyi erőforrás.

Nincs megfelelő munkahely, a munkavállaló nem megfelelően motivált.

Helyben Önerő, értékesítő pályázati helyi termelők forrás száma

Hosszú távon fenntartható

Élhetőbb kör- Önerő, nyezet, bizton- pályázati forrás. ságosabb közlekedés.

Pénzügyi forrás hiánya.

…

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

2

Út-és járda fel- Járda-és újítás, karban- útburkolatok hiányos, rossz tartás. minősége. Az idősek közlekedése nehezített.

Település útés járda hálózatának felújítása.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS)

3 … 81

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

2

Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, karbantartása, akadálymentesítése.

Az önkormányzati tulajdonú épületek nagy része korszerűtlen, elavult nem akadálymentesített.

Elvégezni az önkormányzati épületek felújítását, akadálymentesítését.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Európa 2020 stratégia

Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, kivitelező választása, ellenőrzés, karbantartás.

polgármester

2018. december 31.

Önerő, Élhetőbb pályázati környezet, biztonságos, forrás. korszerű épületek. Akadálymentesítés révén a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való jutásának lehetővé tétele.

Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek.

3

…

82

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

84

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

85

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

86

87

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata

Recommend Documents