Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagyszentjános Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagyszentjános Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 6 Célok ............................................................................................................................................................ 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 8 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 22 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 27 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 32 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 36 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 36 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 37 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 37 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 37 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 38 Jövőképünk....................................................................................................................................... 38 Az intézkedési területek részletes kifejtése..........................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 39 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 42 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 42 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 42 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 44 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 44 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 45 4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Rétalap Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása

Nagyszentjános

A település fekvése Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy 25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető köz- és vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet 1985. január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a Budapest–Hegyeshalom–Rajkavasútvonalon érhető el. A falu határában 700 hektárnyi erdő található, ahol minden évben – főleg ősszel – vadászok puskái törik meg a természet csendjét. A fenyvest a Bakony-ér szeli át, mely régebben fürdőhelyként szolgált a falu apraja-nagyjának. Ma már annyira szennyezett, hogy a szentjánosi lakosok a nyári melegben szívesebben választják hűsítő fürdőként a szomszédos Gönyű "folyóját", a Dunát.

3

A falu és környéke régóta lakott terület, de eddig települési idejét nem sikerült pontosan megállapítani. A Lél törzshöz tartozó Szemere és Szoárd hadnagyok birtokának határmezsgyéje volt e terület. 1216-ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester 1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt. 1242-es esztendőt követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok elöl, hátuk mögött hagyva a települést.

Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Érdekessége Öreg-Nagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a pannonhalmi várba. Minden bizonnyal ez a település is hadakozó népek áldozata lett, mégpedig a törököké. 1627 körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült. A XVII. század közepe táján az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket költöztettek a hajdani Öreg-Szentjános környékére. Ekkortájt épült fel – szintén a grófi család ténykedésének köszönhetően – Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik. Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet Majkszentjánosnak. A XIX. század elején a településen már állhatott a grófi kastély, hiszen 1809-ben a kismegyeri csata után francia tisztek laktak benne. A század második felében körülötte öt cselédház, s ugyanennyi istálló is épült. A birtokot 1870-ben Eszterházy Móric bérbe adta 50 évre Auspitz Pálnak, aki a gazdaságot szeszgyárral bővítette. Ezen kívül 1880 körül malomgyár is létesült itt. Sőt 1856-ban az 4

épülő Budapest–Bécs vasútvonal mellett Nagyszentjános is állomást kapott. Így a település az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Ettől kezdve indult meg a falu fejlődése, s vált egyre vonzóbbá az ide időszaki munkára érkezők számára. Főleg az 1920-as évektől szivárogtak ők a településre Vas és Zala megyéből. Kezdetben egy-egy hónapra jöttek, majd magukkal hozva családjukat letelepedtek a helységben. 1945 után szintén sokan választották otthonuknak Nagyszentjánost, hisz az itt megalakuló Állami Gazdaság (1949) munkát tudott biztosítani mind a környéken lakóknak, mind pedig a messziről jötteknek (Vas és Zala megye, Nyírség). Mivel a lakosság száma folyamatosan nőtt, biztosítani kellett az alapvető ellátásokat. 1953-ban vezették be a villanyt, felépítették az emeletes iskolát, s 1969-től óvoda is működött a faluban. Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ívóvízzel ne lenne ellátva. Jóval magasabb lett a telefonnal rendelkező otthonok száma is, mint egy-két évvel ezelőtt. Szeretnék, ha minél többen költöznének a községbe. Az elmúlt évtizedben két új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből kivándoroltak telepedtek le. Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi szolgálat biztosítja. Az orvosi rendelő épületét 1993-ban újították fel, s bővítették ki egy gyógyszertárral. A településen működik egy nyolcosztályos általános iskola, melyben az 1977/78-as tanévtől kezdve létezik speciális osztály, ahol a testileg és szellemileg sérült gyermekek fejlődéséről gondoskodnak. Itt található egy könyvtár is, mely hetente minden nap az érdeklődők rendelkezésére áll. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Változás

1840 1810 1809 1803 1790 1791

98% 100% 100% 99% 100%

A településen 1791 lakónépességre vonatkozóan kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

nők 921

férfiak 949

132 27 456 63 164

148 33 605 64 99

% összesen 1870 51 280 60 1061 127 263

nők 49%

férfiak 51%

47% 45% 43% 50% 62%

53% 55% 57% 50% 38%

5

A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és a férfiak aránya 65 éves kor felett változik, a nők többségben lesznek. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 305 2008 254 291 2009 254 280 2010 256 280 2011 263 280 2012 261 282

Öregedési index (%) 0,0% 87,3% 90,7% 91,4% 93,9% 92,6%

A település öregedési indexe az mutatja, hogy a település en több a fiatal. minta az idős. Esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy szükség van a gyermekintézmények fejlesztésére.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

31 48 48 36 37

57 45 50 25 27

-26 3 -2 11 10

2008 2009 2010 2011 2012

A település a belföldi elvándorlási mutató szerint pozitív tendenciát mutat, valószínűleg a helyrajzi fekvése és a nyugat közelsége kedvez. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012

élve születések száma

halálozások száma

24 15 18 17 19

22 24 16 24 26

természetes szaporodás (fő) 2 -9 2 -7 -7

Sajnos a természetes szaporulat alacsonyabb, mint az elhalálozások száma.

6

Értékeink, küldetésünk Nagyszentjános község törekszik arra, hogy a településen élők közül senki ne tapasztalja a hátrányos megkülönböztetést. Az önkormányzat biztosítja a lakosság számára az intézményei által nyújtott szolgáltatásokat, ahol minden lakossal szemben érvényesíteni tudja az egyenlő bánásmód elvét.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagyszentjános település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése megkülönböztetéstől mentes gondolkodás 7

egyenlő bánásmód és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos csoportok számára: - időskorú személyek - alacsony iskolai végzettségű személyek - fogyatékossággal élő emberek, - munkába visszatérő személyek, - munkanélküli emberek, - pályakezdő fiatalok, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyerekes szülők Együttműködés és együttműködés összehasonlítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási - a foglalkozási - a szociális - a közművelődési - az egészségügyi - és más közszolgáltatási területen.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Alaptörvénye (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, XV. cikk nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 8

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ebktv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Bőny Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában - 3. számú melléklet - az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket határozza meg.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A stratégia célja, hogy megfogalmazza a Nagyszentjános hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás középtávú stratégiai céljai: • Fenntartható településfejlesztés a funkciók harmóniájában, • A település, mint az élhető, értékőrző és innovatív falusi környezet, • Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nagyszentjános-Gönyű-Töltéstava-Pér-Rétalap-Bőny-Mezőörs Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Társulása alapító okirattal, szervezeti és működési szabályzattal, valamint szakmai programmal rendelkezik. A társulás létrejöttének célja, hogy a társult településeken a szociális és mentálhigiénés problémák kezelése, feltárása megoldásra kerüljön. A gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti alapellátás célja, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokon keresztül járuljon hozzá a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének biztosításához, a 9

családban történő nevelkedéshez, veszélyeztetettségének megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A szakmai program olyan módon határozza meg a célokat, hogy az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvénynek eleget tegyen.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki.

10

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Nap, mint nap tapasztalom közvetlen környezetemben, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. Ismerem az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy egymással párhuzamosan futó, egymást erősíteni képtelen programjait. Érzékelem a hivatali és az emberi szemlélet között tátongó mérhetetlen űrt. És látom azt is, sokan milyen könnyen ítélkeznek, anélkül, hogy ismernék a helyzetet. Azt akarom, hogy változzanak a dolgok. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok átlagosan jó körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Győr közelsége pozitívan hat az elhelyezkedési esélyekre és tisztességes megélhetést biztosít a szakmával, megfelelő végzettséggel rendelkezők számára. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősebbek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 613 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből és alakalmi mezőgazdasági munkából. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák.

11

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Komoly probléma, hogy egy országos adat szerint a 16 év feletti lakosság 51 %-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás – az idősek mellett – a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Komoly probléma, hogy egy országos adat szerint a 16 év feletti lakosság 51 %-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás – az idősek mellett – a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 633 696 1329 2009 630 705 1335 2010 626 707 1333 2011 625 702 1327 2012 632 696 1328 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 24 27 31 48 47

% 3,8% 4,3% 5,0% 7,7% 7,4%

férfi fő 33 49 44 23 22

% 4,7% 7,0% 6,2% 3,3% 3,2%

összesen fő 57 76 75 71 69

% 4,3% 5,7% 5,6% 5,4% 5,2%

Ezek az arányok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.

12

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2011

2012

fő

58

76

75

71

71

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

9 15,5% 8 13,8% 2 3,4% 14 24,1% 4 6,9% 5 8,6% 4 6,9% 6 10,3% 6 10,3% 0 0,0%

2 2,6% 13 17,1% 10 13,2% 11 14,5% 5 6,6% 10 13,2% 10 13,2% 9 11,8% 6 7,9% 0 0,0%

2 2,7% 10 13,3% 10 13,3% 2 2,7% 11 14,7% 15 20,0% 3 4,0% 18 24,0% 4 5,3% 0 0,0%

3 4,2% 5 7,0% 10 14,1% 11 15,5% 10 14,1% 9 12,7% 8 11,3% 10 14,1% 5 7,0% 0 0,0%

1 1,4% 6 8,5% 11 15,5% 10 14,1% 10 14,1% 9 12,7% 10 14,1% 10 14,1% 4 5,6% 0 0,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korcsoportok szerint hogyan változik a településen.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 24 33 57 2009 27 49 76 2010 31 44 75 2011 48 71 119 2012 46 72 118 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 4 15 17 21 20

férfi 4 21 28 27 28

összesen 8 36 45 48 48

Nő 16,7% 55,6% 54,8% 43,8% 43,5%

férfi 12,1% 42,9% 63,6% 38,0% 38,9%

összesen 14,0% 47,4% 60,0% 40,3% 40,7%

A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek.

13

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő fő 2008 143 159 2009 142 162 2010 146 158 2011 134 153 2012 133 154 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő

fő 302 304 304 287 287

fő 4 1 2 0 0

Férfi

% 2,8% 0,7% 1,4% 0,0% 0,0%

fő 5 3 0 2 1

összesen

% 3,1% 1,9% 0,0% 1,3% 0,6%

fő 9 4 2 2 1

% 3,0% 1,3% 0,7% 0,7% 0,3%

A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre , a pályakezdők helyzetére hívja fel a figyelmet. Győrben jó eséllyel találnak munkát a fiatalok, főleg a szakképzettek.

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen év végzettek száma összesen

nő

férfi

fő fő fő 2001 1675 844 831 2011 1590 789 801 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

összesen

nő

férfi

fő 1370 1453

fő 663 765

fő 707 688

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 305 137

% 18,2% 8,6%

nő fő 181 24

% 21,4% 3,0%

férfi fő 124 113

% 14,9% 14,1%

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága kicsit nehézkes a településen, inkább csak a mezőgazdasági munkákat tudják elvégezni. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 8 általánosnál nyilvántartott álláskeresők száma összesen év általánosnál magasabb 8 általános alacsonyabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 57 1 1,8% 22 38,6% 34 59,6% 2009 76 0 0,0% 31 40,8% 45 59,2% 2010 75 3 4,0% 36 48,0% 36 48,0% 2011 71 3 4,2% 27 38,0% 41 57,7% 2012 70 3 4,3% 28 40,0% 39 55,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

14

c) közfoglalkoztatás Nagyszentjános község önkormányzata évek óta szervez a településen élő regisztrált munkanélküliek részére közfoglalkoztatást. A közfoglalkoztatás a kezdetektől pályázat útján, munkaügyi központ által történő támogatással valósul meg. A közfoglalkoztatás célja: - köztemető karbantartása, - településtisztaság biztosítása (buszvárók, buszöblök, parkok, közterületek tisztántartása), - alapfokú oktatás területén intézményhálózat nem beépített területeinek gondozása, tisztántartása d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.): A település lakossága vonattal és busszal tud eljutni munkába. A közlekedési lehetőség nagyon jónak mondható, mivel a vonat óránkét közlekedik Győr és Budapest irányában, ide nem terveznek fejlesztéseket, beruházásokat e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nem szervezik a fiatalok foglalkoztatását, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programokat, képzéseket. Győr városban feltételezhetően több ilyen program is működik. Ugyancsak Győr városában vehetnek részt a fiatalok továbbképzéseken, átképzéseken. Nagyszentjánoson nincs lehetőség semmiféle oktatásra, ami a fiatalok foglalkozását előre lendítené. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok). A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét a településen a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa segíti. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: Az intézményeinkben nem történik foglalkoztatás mélyszegénységben élők és a romák tekintetében. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Nem tudunk a foglalkozás területén olyat, hogy hátrányos megkülönböztetésben lenne része. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”1 1 Szociális törvény A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára 15

a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”2 Természetben nyújtható szociális ellátások: „47. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 1329 2009 1335 2010 1333 2011 1327 2012 1328 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

év

nyilvántartott álláskeresők száma fő

9 12 9 3 4

segélyben részesülők % 0,7% 0,9% 0,7% 0,2% 0,3%

álláskeresési járadékra jogosultak fő

2008 57 17 2009 76 39 2010 75 28 2011 71 31 2012 73 29 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

% 29,8% 51,3% 37,3% 43,7% 39,7%

16

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

Azoknak a száma, akik Azoknak a száma, 30 nap munkaviszonyt akiktől helyi nem tudtak igazolni és az önkormányzati rendelet FHT jogosultságtól alapján megvonták a munkanélküliek elesett támogatást %-ában

2008 1 7 2009 3 11 2010 5 13 2011 9 12 2012 0 14 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0 0 0 0 2

0 0 0 0 0

Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírta, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben, szankcionálásra még nem volt szükség egy esetben sem. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

összes lakásállomány (db)

616 624 625 627 622 620

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0 0

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

17

a) bérlakás-állomány Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. b) szociális lakhatás Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. e) lakhatást segítő támogatások Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. f) eladósodottság A helyi önkormányzat adósságcsökkentési támogatást nem folyósít, arról rendeletben nem rendelkezik. Az önkormányzatnak lakásfenntartási támogatással tudja csökkenteni azok számát, akik nehéz anyagi helyzetbe kerültek. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

13

0

2009

20

0

2010

23

0

2011

22

0

2012

36

0

2013

38

0

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Tekintettel arra, hogy Nagyszentjános községben telepek, szegregátumok nincsenek, így erre a területre vonatkozóan nincs is szükség adatgyűjtésre, helyzetelemzésre, intézkedés megtételére. A lakosság összetételét tekintve az elkövetkezendő időszakban nem is várható szegregátumok, telepek kialakulása.

18

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.” „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a győri szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Hetente három alkalommal van háziorvos a településen. A fogorvosi ellátás a szomszédos településen, Gönyűn van naponta. A fogorvos helyettesítése Győrben történik, ez időveszteséggel és annak, aki nem ott dolgozik és nem 65 éven felüli többletköltséggel is jár. Szociális alapszolgáltatást: étkeztetés, családsegítés (Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény keretein belül), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Győrrel együttműködve), az önkormányzatunk biztosítja. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített. Itt található a védőnői tanácsadó és a gyógyszertár is. A településen célzott korosztály számára évente egyszer van nőgyógyászati szűrővizsgálat, melyet az érintettek igénybe is vesznek, hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt a közeli Győrbe utazni. Biztos, hogy kevesebben vennének részt a szűrővizsgálaton, ha ezért csak Győrig kellene is utazni. Évente szintén helybe érkezik a tüdőszűrő, ezt a szolgáltatást Győrben is igénybe lehet venni. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, gyógytestnevelő és fejlesztő gyógypedagógus bevonásával rendszeresen megtörténnek. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskoláskorú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelez szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskolai gyógytestnevelésbe sorolás védőnő, orvos, gyógytestnevelő bevonásával történik. Az önkormányzat a közétkeztetést a településen saját konyhával oldja meg. A konyha nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Továbbá a településen élők közül bárki igénybe veheti a szolgáltatást. A térítési díjakat az önkormányzat ennek megfelelően 4 kategóriába sorolta. Szociális étkeztetés keretében jelenleg 1 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. 19

Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Néhány esetben kellett felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy vegyék igénybe legalább a szociális étkeztetést, mert csak így jutottak rendszeres meleg ételhez. Többeknek fizikai állapota, betegsége miatt a főzés nehezére esik. Némely esetben hanyagsága miatt a főzéssel nem foglalkozó, elhanyagolt, alkoholizáló személyről beszélhetünk. Őket igyekeznek a szociális munkával foglalkozók feltérképezni. A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében település minden lakója számára elérhető. Sportprogramokhoz való hozzáférést a Nagyszentjános SE biztosítja szervezett formában illetve a sportpálya kötetlen formában is igénybe vehető. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás a szociális étkezés, melyet az önkormányzat biztosít, ugyanígy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is, utóbbit Győrrel együttműködve. Bőnyön családsegítő szolgálat is működik a 2013. január 1-től. Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Győrben biztosított. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nincsen. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül nincsenek.

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

2009

1

0

0

2010

1

0

0

2011

1

0

0

2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0

0

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

42

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

45 49 58 57

20

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

5

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

5 4 5 5

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Ebben a célcsoportban sincs hátrányos megkülönböztetés a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A jogszabályi követelményeknek megfelelő szociális juttatásokban részesül minden rászoruló, nincs diszkrimináció. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Minden évben októberében immáron negyedik alkalommal rendezzük meg a tökfesztivált, és nagy lelkesedéssel készülnek a falukarácsonyára is, amit a templomban ünnepélyes keretek között rendezünk meg. Lelkes nagyszentjánosi fiatalokból, óvodai, iskolai alkalmazottakból, szülőkből verbuválódtunk össze, célunk a hagyományápolás mellett a közösségépítés. A hagyományápolás hatékonyságának növelésére az idei évben az óvodában Mihály-napi vásárt tartottunk a gyermekek nagy örömérre. A hagyományőrzésen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a társadalmi munkára, minden évben szeretnénk valamit rendbe hozni, ebben az évben az óvodai udvari játékok felújítása, iskolai tereprendezés szerepel a terveink között. Sportnapot is tartottunk, ott futást, a focipályán foci- és kézilabda mérkőzéseket rendeztünk A gyermektánccsoportunk most ugyan meghiúsult, de szeretnénk újra megkísérelni a felállítását. a) közösségi élet színterei, fórumai Hagyományos Családi Napot szerveznek lelkes fiatalokból, óvodai alkalmazottakból, szülőkből verbuválódtunk össze, célunk a hagyományápolás mellett a közösségépítés. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Hagyományápolásra nagy hangsúlyt fektetünk, jó viszonyt ápolunk a civilszervezetekkel és őket is bevonjuk a programjainkba. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A Gyermekjóléti szolgálat többször ruhaadománnyal, valamint az egyház élelmiszeradományokkal nyújtott segítséget a szociálisan rászoruló családoknak. Önkéntes munkára a Széchenyi Terv keretében Együtt Európáért Alapítvánnyal tudunk foglalkoztatni rászoruló embereket. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nem áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy a településen hány fő vallja magát roma kisebbséghez tartozónak. A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat. 21

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

munkanélküliek száma magas közcélú foglalkoztatottak alacsony száma fűtési nehézségek anyagi okok miatt

tájékoztatás önkormányzat általi közfoglalkoztatásba történő bevonás lehetőségéről rászorulók segítése szociális tűzifával

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) gyermekek veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. 2011. évben 4 fő lett védelembe véve, de az előző években nem volt senki. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2011-évben 42 fő: c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek jogán járó juttatások nincsenek, csak a törvényben előírtak. - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya: e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs más nemzetiségű gyermek.

22

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

371

5

12

2009

356

5

28

2010

347

2

24

2011

340

2

29

2012

385

1

38

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008

12

1

0

0

16

2009

10

1

0

0

58

2010

22

2

0

0

41

2011

21

5

0

0

33

2012

21

5

0

0

32

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1száma 1-13. 8. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

2

4

3

4

0

0

2009

2

6

4

6

0

0

2010

5

9

6

9

1

0

2011

7

25

7

25

1

0

2012

13

16

14

16

1

0

23

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nincsen szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: - a háziorvosi, (gyermekorvosi: 6 hetente alkalomszerűen) ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

78

2009

0

73

2010

1

77

2011 2012

1 1

76 23

Az önkormányzat a védőnői szolgálatot helyben lakó közalkalmazott munkavállalóval látja el. A védőnő heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői tanácsadóban látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnői feladatellátás körébe 0-6 éves korosztályig folyik területi gondozás, Nagyszentjánoson az általános iskolás gyermekek körében is ellátja az iskolai gondozást. A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet, azonban 6 hetente jár ki Győrből gyerekorvos. A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése az óvodában megoldott. Nagyszentjánoson működik Gyermekjóléti Szolgálat, annak képviselője sok segítséget kap a településen élő, azt jól ismerő, helyi lakosú dolgozóktól minden intézményben. Jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola). Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi 24

támogatást biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított, bár nem minden érintett él ezzel a lehetőséggel. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen nincs sportcsarnok, ezért a szépen karbantartott sportpálya viszont rendelkezésre áll, melyen az iskolai tornaórák is megtarthatóak. A futballpálya mellett salakos pályán is sportolhatnak az arra vágyók. Uniós pályázati pénzből egy korszerű, biztonságos játszóteret építettünk. A szabadidős és szünidős programokon a település minden gyermeke – érdeklődési körének megfelelően – részt vehet a községben megszervezésre kerülő foglalkozásokon ( pl: a néptánc, , stb. ) Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat a saját konyhával oldja meg. A konyha nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Hétvégén a konyha nem üzemel, a szünidei (nyári) szervezett gyermekétkeztetés nincs. A családok igény szerint befizethetik gyermekeiket ebédre. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások a településen nem találhatók, de a 20 km távolságban levő Győrben igénybe vehetők. Gyermekétkeztetés a tanév idejére korlátozódik a támogatási feltételek változása miatt. Az ingyenes tankönyvet a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2012-ig az önkormányzat biztosította. Az elsősök, ahogyan a korábbi években is, 2013-ban is praktikus ajándékokat kaptak. Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat nincs, civil érdekképviselők részéről észrevétele nem érkezett. Pozitív diszkrimináció a RNÖ és az iskola közreműködésével, a hátrányos helyzetűek tanulmányi munkájának tárgyi jutalmazásával történik. Az önkormányzat kezdetektől részt vesz a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban, így évente átlagosan 10-12 gyerek főiskolai, egyetemi tanulmányait támogatja. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db 1

Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek

1 90

Óvodai férőhelyek száma

3

Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

1/2 7 - 1/2 5

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő 5 3

1 hónap Hiányzó létszám 1 3

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

3

0

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0

0

25

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

57

2

60

1

57

0

2009

57

2

60

1

57

0

2010

60

2

60

1

60

0

2011

76

3

70

1

76

0

2012

66

3

90

1

66

0

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Nagyszentjánoson az óvodában 3 csoport működik, melyben szakképzett óvodapedagógusok és gyógypedagógus foglalkozik a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelést igénylő gyerekek felzárkóztatásán. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A településen jól működik a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1 fő pszichológus jár ki hetente, valamint gyógypedagógusok bevonásával megoldott a gyermekek lelkiállapotának ápolása. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció A rétalapi óvodában nincsen szegregált csoport. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen egy általános iskola működik és még a szomszéd településről, Gönyűről is járnak a gyerekek, melyben egyaránt tanulhat egyenlő bánásmódot igénylő és tanulási nehézséggel küzdő gyermek, mint a tehetséges társaik. Nem tapasztalható ebben a célcsoportban hátrányos megkülönböztetés. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs megkülönböztetés.

26

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

elszegényedés jelei a gyermeket nevelő családoknál

óvodai, iskolai odafigyelés, jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése Rendszeres szakmai találkozók szervezése Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében

Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Az állandó népességen belül a nők aránya a vizsgált időszakban mindvégig magasabb volt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint:

• a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén • szociális biztonság területén, • a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében,

A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében.

27

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év 2008 2009 2010 2011

Munkavállalási korúak száma férfiak 696 705 707 702

nők 633 630 626 625

Foglalkoztatottak férfiak 663 656 663 679

nők 609 603 595 577

Munkanélküliek férfiak 33 49 44 23

nők 24 27 31 48

A nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban alacsonyabb, mint a férfiaké, mert jellemzően több a férfiak számára szóló munkalehetőség. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei némileg szezonálisak, nyáron a mezőgazdasági munka többek számára megoldás. Győrben sokan dolgoznak kisegítő, takarító munkakörben d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) nem releváns 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családsegítő intézet működik a településen, 8 kisgyerekre felügyelnek, másfél és három év közötti a korosztály. Az óvodai férőhelyek száma 90, az óvodába beíratott gyermekek száma 88 fő. A számokból kitűnik, hogy a 2012. évben végrehajtott csoportfejlesztésnek köszönhetően minden harmadik életévét betöltött gyermek számára biztosított az elhelyezés és még van üres férőhely. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel távolabbi helyen talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település (Győr) valamelyik óvodájába íratta. De olyanra is van példa, hogy a szomszéd község óvodájába jár a gyermek. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert helyben viszonylag kevés a munkahely.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor.

28

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008 2009 2010 2011

1 1 1 1

78 73 77 76

78 73 77 76

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A településünk nem olyan nagy, a súlyos bántalmazás hamar kiderülne. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. A Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést lehet tenni. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A községben anyaotthon, vagy családok átmeneti otthona sem működik, de Győrben több lehetőség is igénybe vehető az arra rászorulók számára (Szt. Cirill Method Alapítvány Gyermek és Családok Átmeneti Otthona, 9025 Győr Kossuth u. 75. Vezető: Kóbor Krisztina E-mail: [email protected] 96/529-556 begin_of_the_skype_highlighting 96/529-556 end_of_the_skype_highlighting F: 96/529-557.). 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző, vezető pozícióban már fele-fele arányban vannak. A képviselők között is 2 nő van.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

Községünkben a nőket érintő problémák nem tapasztalhatóak, sőt számos olyan munkahelyet biztosít a falu, ahol nők dolgoznak (Pannon Takarékszövetkezet, Nagyszentjános Községi Önkormányzat, Nagyszentjánosi Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Tarka Lepke Óvoda, Civil szervek, Védőnői Szolgálat), tehát intézkedésre nincs szükség.

29

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

a tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb

bővíteni kell a gyerekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távolmaradó aktív korú családtagok által igénybe vehető kedvezményeket nyári táborok szervezése, egész napos felügyelet, foglalkoztatás

gyermekek iskolaszünetben való felügyeletének megoldása

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék hozzátartozói nyugdíj - baleseti hozzátartozói nyugellátás - szülői - özvegyi - özvegyi járadék - árvaellátás 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 213 297 510 2009 221 291 512 2010 222 286 508 2011 214 284 498 Forrás: TeIR, KSH Tstar A község lakosságának 27, 80 %-át teszi ki a 65 év feletti népesség, arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat, hogy nyugdíj formájában mekkora összegű havi juttatásban részesülnek. Az idősek helyzetét nagymértékben befolyásolja estlegesen egyedül maradásuk, betegségeik, időskori beszűkülésük ellen a faluban működő Nyugdíjas Klub jelenthet megoldást, ám ez sem orvosolhatja teljes mértékben a család, törődés hiányát, mely sajnos a kor jelenségeként, a családok nehéz anyagi helyzetére vezethető vissza. Ugyanis az, hogy kevés az idő és a türelem idős rokonainkra, mind annak tudható be, hogy ma a XXI. 30

században senki nem adhatja fel munkahelyét, biztos megélhetését, azért, hogy idős családtagjait ápolja, gondozza. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A településen az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Majdnem mindenki kertes házban lakik, de sajnos sokan a kertet nem művelik. Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen átlagosak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye megnehezedik, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. Az is jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségével. A településen a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt., időnként az Önkormányzat és a mezőgazdasági kistermelők is foglalkoztatnak nyugdíjasokat. Sok tevékeny idős ember van a településen, a civil szervezetekben is aktívan részt vesznek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkozás területén: Nem állnak rendelkezésünkre adatok erre vonatkozóan 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 0 0

Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi és magán szervezetek is több szociális intézményt hoztak létre és működtetnek. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatának és emellett önként vállalt intézkedéseket is biztosít. Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az önkormányzat társulási formában, a Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény keretében látja el feladatát. Az önkormányzat szociális rendelete, valamint biztosított szociális alapszolgáltatás: étkeztetés, családsegítés.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Nyugdíjasklub vezetősége a tagok számára egy évben többszöris szerveznek autóbuszos kirándulásokat. Hol színházlátogatás, hol városnézés, múzeum látogatás hol pedig fürdőzés a

31

program tartalma. Itt említeném meg a névnapozásokat, és az óesztendő búcsúztatását. Ezek az összejövetelek rendkívül jó hangulatban zajlanak. c) idősek informatikai jártassága Nem állnak rendelkezésünkre adatok, de valószínűleg, az idősek informatikai jártasságai hiányosak. Idősek ezen ismereteinek hiányára (számítástechnikai, nyelvi) megoldás, akár helyi szinten megvalósuló, tanfolyam tartása számukra a Nyugdíjas Klub keretében. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma fő fő % 2008 254 0 0% 2009 254 0 0% 2010 256 0 0% 2011 263 0 0% Forrás: Helyi adatgyűjtés 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nemzedékek közötti generációs problémák és idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák egyedül élők segítése

Generációs programok szervezése, nyilvánosság eszközeinek bővítése segítség megszervezése, közösségi kapcsolatok megtartása

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak. 32

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását jogszabályok határozzák meg. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

15

0

2009

18

0

2010

16

0

2011

19

0

2012

17

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

33

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen a fogyatékkal élők foglalkoztatására nincs nagy lehetősége, inkább csak Győrben ott a Szociális Foglalkoztató és tudomásom szerint több civil szervezet (Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretet Szolgálat) is foglalkoztat fogyatékkal élőket. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Különös hangsúlyt fektetnénk a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatására, nem tennénk különbséget a foglalkoztatásuk területén sem. Jelenleg egy fogyatékkal élő sem dolgozik egyik intézményünkben sem. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településünkön nincs ilyen intézmény, ahol fogyatékkal élőket foglalkoztatnának. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek számára jogszabályok alapján az alábbi ellátások biztosíthatók: - Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult - Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, * aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, * aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, * akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengén látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül Szakosított ellátást biztosító intézmény a településen nincs. A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható szociális alapszolgáltatás: - étkeztetés, - családsegítés A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. A szociális ellátások igénybevevői között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban nem rendelkezik az önkormányzat. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról.

34

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Nagyszentjánoson az intézmények akadálymentesítése nagy részében megoldott, a többit pedig folyamatosan folyik az akadálymentesítés. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Településünkön az intézmények akadálymentesítése nagy részében megoldott, a többit pedig folyamatosan folyik az akadálymentesítés. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nagyszentjánoson az intézmények, munkahelyek akadálymentesítése nagy részében megoldott, a többien, pedig folyamatosan folyik az akadálymentesítés. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen az intézmények akadálymentesítése nagy részében megoldott, a többi helyen pedig folyamatosan folyik az akadálymentesítés. Rétalapot busszal lehet megközelíteni, ahol nehézkes a fel-és leszállás ennek a célcsoportnak. A közterületeknél nem okoz már gondot a közlekedés. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen speciális közlekedési megoldások nincsenek, fogyatékosok számára nappali intézet Győrben található Szociális Foglalkoztató. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Nem jellemző a településre. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) nincsenek Nagyszentjánoson. Fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások nincsenek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedése vakok és gyengén látók tájékozódási nehézségei

Középületek akadálymentesítése, védőkorlátok kialakítása

35

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kis- és mezőgazdasági vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Nagyszentjános a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében sokat tesznek a civilszervezetek: Nefelejcs Nyugdíjas Klub Polgárőr Egyesület Vöröskereszt Helyi Szervezete Római Katolikus Egyházközösség Nagyszentjánosi Sportklub Közösen Érted Nagyszentjános Egyesület Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző összegeket a civilszervezetek támogatására. A településen roma nemzetiségi kisebbségi csoport él, roma nemzetiségi önkormányzat működik, más nemzetiségi önszerveződés nem alakult ki. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség 2013. januárban és februárban Pér és Nagyszentjános Körjegyzőségként működött az önkormányzat, majd 2013. március elsejétől Nagyszentjános és Rétalap közös hivatalt alkot. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs a településen for-profit civil szervezet. Nincs információ arról, hogy a településen lévő for-profit vállalkozások milyen szerepet vállalnak az esélyegyenlőségi programban.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján, www.nagyszentjános.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

36

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Gyerekek

Idősek

Következtetésekben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorokat és partnerek - kiemelve a felelőst

Problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

Fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Munkanélküliség száma magas közcélú foglalkoztatottak alacsony száma

Fűtési nehézségek anyagi okok miatt

Elszegényedés jelei a gyerekeket nevelő családoknál. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett Nemzedékek közötti generációs problémák és idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák

Tanácsadás álláskeresőknek, a közfoglalkoztatás bővítése: erdészettel, vízgazdálkodással együttműködve (Önkormányzat, segélyszervezetek) rászorulók tűzifával való segítése (Önkormányzat, segélyszervezetek) Óvodai, iskolai odafigyelés, jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése Rendszeres szakmai találkozók szervezése Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében Generációs programok szervezése, nyilvánosság eszközeinek bővítése Segítség megszervezése, kapcsolatok megtartása

közösségi

Idősek

Egyedül élők segítése, bűnmegelőzés

Nők

Bővíteni kell a gyerekvállalás miatt a Tartós munkanélküliség aránya a nők munkaerőpiactól hosszabb időre esetében magasabb távolmaradó aktív korú családtagok által igénybe vehető kedvezményeket

Nők

Gyerekek iskolaszünetben felügyeletének megoldása

Fogyatékkal élők

való Nyári táborok szervezése, egész napos felügyelet, foglalkoztatás

Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedése vakok és gyengén látók tájékozódási nehézségei

Középületek akadálymentesítése, védőkorlátok kialakítása 37

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése: Munkanélküliség száma magas közcélú foglalkoztatottak alacsony száma fűtési nehézségek anyagi okok miatt Elszegényedés jelei a gyerekeket nevelő családoknál. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett Nemzedékek közötti generációs problémák és idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák. Egyedül élők segítése, bűnmegelőzés Tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb, gyerekek iskolaszünetben való felügyeletének megoldása Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedése vakok és gyengén látók tájékozódási nehézségei

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ, Önkormányzat Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény, szociális célú pályázatok

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény, Rendőrség

Önkormányzat, Civil szervezete, egyház

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a társadalom és a helyi közösségek egyenrangú tagja legyen minden ember, ehhez a feltételeket megteremteni, amely mindenki számára lehetővé teszi a társadalmi életben az egyenlő részvételt. Kiemelt figyelmet kell fordítani a meghatározott célcsoportok számára, akár pozitív diszkrimináció alkalmazásával is. Nagyszentjános Község Önkormányzatának az a fő célja, hogy a településen élő embereknek - akár felnőtt akár gyermek- a mindennapi életükben a jólétet, életminőségük javítását és az egyenlő esélyű hozzáférést biztosítson mindenki számára. A megvalósítás érdekében erősíteni kell a helyi közösségekhez való kötödést. Nagyon fontos az emberekben erősíteni a társadalmi felelősség vállalást.

38

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B

C

D

A helyzetelemzés A célkitűzés következtetései összhangja Az intézkedéssel ben feltárt egyéb stratégiai elérni kívánt cél: esélyegyenlőség dokumentumok i probléma kal megnevezése

E

F

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Nincs ilyen

Munkanélküliek számának csökkentése, közfoglalkoztatá s kibővítése

Önkormányzat, Munkaügyi Központ, Bakony-ér Családsegítő Intézmény

Nincs ilyen

Rossz anyagi helyzet, eladósodások következménye képpen tüzelő beszerzési problémákkal küzdők megsegítése, források felkutatása

Önkormányzat, Bakony-ér Családsegítő Intézmény,

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításána k határideje

Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításáh oz szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

2014. dec.31.

Munkanélküliek közfoglalkoztatá sban résztvevők száma

Önkormányzati pályázati források

Munkaügyi Központba Vízüggyel, erdészettel együttműködés

2015.12. 31.

Tüzelővel megsegített háztartások száma

Önkormányzati pályázati források

Önkormányzat koncepciójába beépítve fenntartható

2014.12.31.

Veszélyeztetett gyermekek számának csökkenése

Önkormányzat költségvetésébő l és pályázati forrásokból

Fenntartható a feltételek biztosítása, ha be van építve az önkormányzat költségvetésébe

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1.

Gazdálkodj okosan!

1.A programba bevonható Munkanélküliek munkanélküliek magas száma, feltérképezése, közfoglalkoztato 2. tematika ttak alacsony kidolgozása száma 3.visszavezetés a munka világába

2.

Nyáron gyűjtögess, télen melegedj!

Fűtési nehézségek

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülése az intézményekben

Nehéz anyagi helyzetben lévő családok helyzete veszélyeztetett gyerekek számának

1. Rászorulók feltérképezése 2.lehetséges források feltérképezése 3. téli tüzelő beszerzése, fűtési szezon megkezdése

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1.

1.Helyzet felmérés 2.Programok kidolgozása 3. Anyagi helyzet javítása

Nincs ilyen

A családok rossz anyagi helyzetén új lehetőségek felkutatásával lehetne hatékonyan

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

39

emelkedése

2. Játszva tanulj!

Nem megoldott a felzárkóztatás a tanulási nehézségekkel küzdő gyereknek

javítani

1. problémák feltárása 2. programok kidolgozása 3. rendszeres foglalkozások

Nincs ilyen

Délutáni foglalkozások nem iskolai keretek között. Rendszeres kiscsoportos fejlesztés

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

2014.12.31.

Délutáni foglalkozások száma

Önkormányzati pályázati források

Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

2014.12.31.

Tanfolyamokon való részvétel

Önkormányzat költségvetésébő l és pályázati forrásokból

Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

2014. 06. 30.

Foglalkozásokon és táborokban való részvétel

Önkormányzati pályázati források

Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

Segítséget kérők számának változása

Önkormányzati és pályázati forrás

Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

III. A nők esélyegyenlősége 1. Tanulj, hogy dolgozhass!

2. Nyári táboroztatás

1 .Igényfelmérés 2. programok A gyermekes anyák hátrányos szervezése helyzete 3. programok működése A gyermeket vállaló nők hátrányos helyzetbe szorulnak a munkaerő piacon

1 .Igényfelmérés 2. programok szervezése 3. programok működés

Költségvetési koncepció

A nők munkaerő helyzetének támogatása

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

Nincs ilyen

Gyermekfelügye let, nyári táboroztatás

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1. Együtt Egymásért program

1.Igények felmérése, 2 programok Egyedül élő idős kidolgozása, emberek magas 3. az idősek anyagi és száma mentális helyzetének javulása

Nincs ilyen

Fizikai és mentális segítséget kell nyújtani a közösség számára. figyelni a z idős egyedül élő emberekre.

Önkormányzat, Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény

2014.12.31.

40

2.

Idősek generációs akadályainak leküzdése

„Beszűkülés”

Akadálymentes közlekedés

1.Felmérés 2. megállapodás a kivitelezővel Fogyatékkal élők 3. közlekedési akadálymentesí nehézségei tett intézmények

Idősek ismereteinek bővítése

Nincs ilyen

Programok szervezése (kirándulások). Generációs programok szervezése.

Önkormányzat: polgármester Iskola: iskola igazgató; Nyugdíjas klub: vezető

azonnal, folyamatosan

Segítséget kérők számának változása

Önkormányzati és pályázati forrás

Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

2014.12.31.

Elkészült akadálymentesít és

Pályázati források, Önkormányzati költségvetési pénzek

Jogszabályok betartása

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1.

Nincs ilyen

A közintézmények akadálymentesít ése folyamatban van

Önkormányzat

41

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szerepvállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó segítő Családsegítő

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó segítő Helyi vöröskereszt

HEP Fórum tagjai:

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó segítő Nyugdíjasklub vezetője

polgármester, jegyző, segítők

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó segítő Védőnő

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó segítő gyerekjóléti szolgálat családgondozó

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

43

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

44

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

45