Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................3 Bevezetés ………………………………………………………………………………………………… 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ …..3 Öregedési index .............................................................................................................................................7 Természetes szaporodás.................................................................................................................................8 Értékeink,küldetésünk………………………………………………………………………………............8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...........................................................….10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ...............................................................................................................10 2. Stratégiai környezet bemutatása............................................................................................................11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.....................................................13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység................................................ …..27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége.........................................................................................................34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...................................................................................................37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.....................................................................................................................................40 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.................................................................................41 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)................................................................42 1. A HEP IT részletei ................................................................................................................................42 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...................................................................................42 A beavatkozások megvalósítói ..............................................................................................................43 Az intézkedési területek részletes kifejtése ...........................................................................................43 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 3. Megvalósítás ............................................................................................................................................. A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................................... A megvalósítás folyamata.......................................................................................................................... Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................................... Nyilvánosság ............................................................................................................................................. Érvényesülés, módosítás............................................................................................................................ 4. Elfogadás módja és dátuma.......................................................................................................................

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagybajcs Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Nagybajcs a 966 fős (2012.) település a Győri Kistérségben, Győr-Moson-Sopron megye északkeleti részén, Győrtől 12 km-re észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el. Természet-földrajzilag a Szigetköz délkeleti szegletében helyezkedik el ott, ahol a Mosoni-Duna és az ÖregDuna már közelítenek egymáshoz. A két folyó áradása a történelem folyamán nagyon sokszor gátat szabott a földművelésnek, ezen kívül a magas belvízszinttel is szembe kellett nézni. A meglehetősen nedves természeti környezet ugyanakkor egyes speciális tevékenységek (például zöldségtermesztés, állattenyésztés) hazai kialakulását tették lehetővé. A falu közlekedés-földrajzi helyzete Győr közelsége miatt kedvező. Nagybajcsot Győrből mellékútvonalon érhetjük el mind személygépkocsival, mind pedig az autóbuszokkal. Története és mai élete Nagybajcs közvetlenül a Duna mellé települt, több mint 900 éves múltra visszatekintő magyar lakosú falu a valamikori tósziget csilizközi járásban, a Szigetközben, Kisbajcs és a Nagyduna között, melyhez közel épült, s határa átterjedt a Duna bal partjára is, majd ezt a területet 1918-ban az akkori Csehszlovákiához csatolták. A Nagyduna hullámveréses partján vízimolnárok, halászok, aranyászok kezdték meg a vízi világgal a küzdelmes életet. A győri püspökségnek fizetett tizedek miatt kevés kenyér jutott az asztalukra, de a 18. században sikerült nemesi kiváltságokat szerezni. Egy kis halászfalu lehetett, mikor 1252-ben, mint nemesi birtok „villa Boych” néven adománylevélben előfordul. A halászfalu jellegét mutatják a keskeny utcák, és a terek kialakítása. Ezek a falurészek már rendezettebbek, tágasabbak. A falu egyházát 1397-ben alapították. Egy 1484-es okmányon már Nagbaych néven szerepel. 1581-ben még Zavai Bán István van egyik birtokosként említve. 1607-ben Zavay Tamás, 1624-ben nyáradi Rezy Gergely kis és nagybajcsi birtokait a Féll nemzetségnek eladta. 1609-ben Hédervári István, Czobor Márton és Rónay Péter voltak az urai. Az 1658. évi összeíráskor már csak nyolc egészhelyes jobbágytelket találtak, de később ennek is nyoma veszett. A török hódoltság alatt magyar lakosai elhagyták a falut, és csak 1688 körül népesült be nemesekkel. A község határában feküdt hajdan Kenderes-medve és Egyházas-medve, melyek a török világban pusztultak el. Az 1720. évi megyei gyűlésen a nagybajcsi nemes község számára adott királyi kiváltságlevél került kihirdetésre, mely következtében nagybajcsi község hadiszolgálatául, jutalmul kiváltságos szabad nemesi községnek kimondatott, és a határozat szerint mindenféle tized és földbér terhétől felmentetett. A falu pecsétje először 1815-ben fordult elő. Hatósági intézkedésre 1859-ban épült először iskolája a községnek. 1851. évi kimutatás szerint a falu lakosainak száma vallásuk szerint elérte 615 katolikus, 3 evangélikus, 21 református, 13 zsidó lakos. 15 évvel később 1866-ban viszont 659 r. katolikus, 28 református, 20 zsidó élt itt. Ekkor már állt római

katolikus parókia a faluban. Barokk stílusú római katolikus temploma 1869-1873-ig épült, melynek védőszentül Szent-Györgyöt választották. Határrészei közül erdőrészei a Duna bal partján feküdtek. Ügyes kezű malomácsok és ladikkészítők egymás után 32 vízimalmot építettek. A malmok egyenként 4-4 embert foglalkoztattak. Az itt dolgozók CÉH-be tömörültek. A vadvizek kínálták az újabb foglalkozások kialakulását: gyékényszövők, kosárfonók, aranymosók, halászok. A századforduló idején a község lakóinak száma 834 fő volt, foglalkozási ágak szerinti megosztás: 50% földművelő; 20% molnár; 10% kubikos; 10% halász; 10% egyéb. 1945-ben a lakóházak száma 180 volt. Az 1954-es szigetközi árvíz a lakóépületek többségét elpusztította. Az árvíz a falu 264 lakóházából 94et romhalmazzá változtatott, és a többit súlyosan megrongálta. A családokat Nagybaráton és Nyúlon szállásolták el. A károsultak jelentős állami támogatásban részesültek. Az 1956. évi jegesárviz is jelentős veszélyt jelentett a községnek. 1959-ben megalakult a TSZ, majd 1962-ben Kisbajcs TSZ-ével egyesült. Az ősi halászat sem veszett ki, mivel 1948-ban a halászok is TSZ-be tömörültek. 1969-ben erre épülve gombüzem kezdte meg működését.1955-ben megépült a község új iskolája. 1960-ban megépül a falu művelődési otthona, melyben 1965-ben könyvtár is létesült. A sportköri tagok összefogásával új labdarúgópálya épült. 1966-ban járdák épültek a faluban.1966-ban a falu lakóinak a száma 1047, foglalkozás szerint 60% ipari munkás és kubikus; 25% tsz tag; 15% halász. Rendszerváltás után a falu fejlődésnek indult. A falunap évente kerül megrendezésre. A község 2001-ben kapott címert és zászlót. A falu korösszetétele az elöregedő községekével mutat rokonságot. Győr közelsége és a csendes környezet azonban a fiatal népességre is vonzást gyakorol. a többség Győrben keresi kenyerét. Helyben az intézmények, a magánvállalkozások biztosítanak munkalehetőséget. A gyermekek elhelyezését az óvoda és bölcsőde biztosítja, a faluban nincs iskola. A Nagybajcson élő gyerekek a kisbajcsi Vörösmarty Mihály Általános iskolában és Győrben tanulnak. Nagybajcsnak korszerű körzeti orvosi rendelője van. Az itteni körzeti rendőrségi megbízott a környék faluinak rendjére is figyel. Látnivalók: - Horgász tó A tó a Dunától 1 km-re, csodálatosan kialakított környezetben található. A két hektáron elterülő létesítmény két részből , egy növendék – és egy horgásztóból áll. A körülkerített területen belül főzési és szalonnasütési lehetőséget biztosítunk, valamint étkezőasztalok és fedett horgászbeülők állnak rendelkezésre. A kiválóan felszerelt büfé, a tó melletti elkerített modern játszótér és parkoló egyaránt a horgászvendégek kikapcsolódását szolgálják. A vidékre jellemző halfajták horgászhatók tavunkban , így ponty, amúr, kárász, keszeg, busa csuka, süllő és harcsa. - Nagybajcsi Lovaspark - Szent György templom A településen óvoda, bölcsőde, könyvtár, faluház, postahivatal, vegyes praxisú orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik. A faluban két vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget a lakosok számára. A településen működő civil szervezetek: • • •

Nagybajcs Község Polgáraiért és Környezetéért Alapítvány Énekkar Nyugdíjas klub

• •

Nagybajcsi Pajzs Polgárőr Egyesület Bajcsi Horgász Egyesület

Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

924 fő

2008 (fő)

929 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100 %

2009 (fő)

918 fő


99 %

2010 (fő)

909 fő


99 %

2011 (fő)

935 fő


102 %

2012 (fő)

966 fő


103 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Lakónépesség 980 970 960 950 940 930 920 910 900 890 880 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

állandó népesség száma nő

966 fő 517 fő

férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

53 % 449 fő 46 % 30 fő 3% 78 fő 8% 68 fő 7% 12 fő 1,2 % 17 fő 1,7 % 248 fő 25 % 285 fő 29 % 33 fő 3,4 % 28 fő 2,8 % 111 fő 11 % 51 fő 5,2 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők aránya a 18-59 éves korosztályban alacsonyabb, mint a férfiaké, viszont a 60 év feletti korosztályban a nők aránya magasabb, mint a férfiaké.

Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 207 2008 171 2009 166 2010 166 2011 160 2012 162 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 150 134 134 131 137 146

Öregedési index (%) 138 128 124 127 117 111

Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A táblázatból kitűnik, hogy a 0-14 éves korú lakosok aránya jellemezően alacsonyabb, mint a 65 év feletti lakosok aránya, tehát a településen több az idősebb, mint a fiatal lakos.

Természetes szaporodás

Élve születések száma 2008 9 2009 5 2010 10 2011 7 2012 11 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 14 17 9 16 8

természetes szaporodás (fő) -5 -12 1 -9 3

természetes szaporodás (fő) 4 2 0 -2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-4 -6 -8 -10 -12 -14

A természetes szaporodás az elmúlt néhány évben jellemzően negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy ezekben az években az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma.

Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a • • • • •

tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagybajcs Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz.

Nagybajcs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeletalapján alkalmaztuk. • Magyarország Alaptörvénye A jogszabály feladatul az önkormányzatoknak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról • 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról • 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról • A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz. • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény • Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.

•

• •

• • • •

•

• • • • •

2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Nagybajcs Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A program elkészítésénél figyelembe vettük azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzetű lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak : - Nagybajcs Község Önkormányzat a képviselő – testülete önkormányzati rendelete az egyes gyermekvédelmi ellátásokról. - A felnőtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nagybajcs Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 12/2006.(XI.20.) alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Nagybajcs Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani,

építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. Nagybajcs község Önkormányzat Képviselő-testülete 60/2011.(IV.19.) önkormányzati határozatával elfogadta a település gazdasági programját. A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 91. § (1),(6) bekezdés alapján készült. Az idézett törvényi hely (6) bekezdése alapján „ a gazdasági program a képviselő- testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi fejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetén a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nagybajcs Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: - Győri Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. - Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Nagybajcs mellett Kisbajcson és Vének településen működik a társulás keretében. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok részben elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen 379 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakosok szerény, de egyelőre elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a munkanélküliség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során • közfoglalkoztatást szervez, •

figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

•

döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit,

•

az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 644 326 318 2009 588 331 257 2010 655 329 326 2011 653 325 328 2012 658 328 330 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 12 12 6 12 10

férfi % 3,7% 3,6% 1,8% 3,7% 3,0%

fő 6 13 16 9 7

% 1,9% 5,1% 4,9% 2,7% 2,1%

összesen fő 18 25 22 21 17

% 2,8% 4,3% 3,4% 3,2% 2,6%

Álláskeresők aránya 6,0%

5,0%

4,0%

3,0%

2,0%

1,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011

nők férfiak 2012 2013

összesen 2014 2015

2016

2017

Az adatokból kitűnik, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ig, majd 2010-től csökkenés tapasztalható. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2008

2009

2010

2011

2012

fő

18

25

22

21

17

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

1 5,6% 5 27,8% 1 5,6% 0 0,0% 3 16,7% 2 11,1% 2 11,1% 4 22,2% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 6 24,0% 5 20,0% 4 16,0% 2 8,0% 2 8,0% 3 12,0% 2 8,0% 1 4,0% 0 0,0%

0 0,0% 4 18,2% 2 9,1% 5 22,7% 2 9,1% 4 18,2% 0 0,0% 4 18,2% 1 4,5% 0 0,0%

1 4,8% 3 14,3% 1 4,8% 2 9,5% 3 14,3% 3 14,3% 3 14,3% 3 14,3% 2 9,5% 0 0,0%

1 5,9% 3 17,6% 2 11,8% 0 0,0% 2 11,8% 2 11,8% 3 17,6% 3 17,6% 1 5,9% 0 0,0%

Álláskeresők száma (fő) 30

25 20

15

10 5

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen.

Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 736 380 356 653 329 324 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés év

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 83 11 51 13 32 9

Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek.

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma: Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma 2010 4 2011 4 2012 5 Forrás: Önkormányzat adatai

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest 0,6 0,6 0,7

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma 0 0 0

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 0 0 0

A munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1.napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését a településen Nagybajcs Község Önkormányzata látja el, illetve a helyi vízmű telep. Ezek a munkák többnyire javítási, karbantartási, illetve a közterek tisztán tartásával kapcsolatos munkák. A településen a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya alacsony a munkanélküliek számához képest. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 18 12 6 2009 25 12 13 2010 22 6 16 2011 21 12 9 2012 17 10 7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 4 7 2 6 1

férfi 0 8 5 1 0

összesen 4 15 7 7 1

Nő 33,3% 58,3% 33,3% 50,0% 10,0%

férfi 0,0% 61,5% 31,3% 11,1% 0,0%

összesen 22,2% 60,0% 31,8% 33,3% 5,9%

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

nők férfiak 2012 2013

összesen 2014 2015

2016

2017

A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő

fő

fő 138 143 144 145 147

2008 2009 2010 2011 2012

nő fő

74 64 76 67 79 65 81 64 84 63 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 4 0 1 2

Férfi % 2,7% 5,3% 0,0% 1,2% 2,4%

fő 1 0 1 0 2

összesen % 1,6% 0,0% 1,5% 0,0% 3,2%

fő 3 4 1 1 4

% 2,2% 2,8% 0,7% 0,7% 2,7%

A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen nagyon nehéz, mert helyben nincs munkahely. A településen lakók általában Győrben találnak munkalehetőséget. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. Nagybajcs és Győr között rendszeres a busz közlekedés, de sokan járnak autóval, illetve kerékpárral. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – közlekedés

elérhetős ég

autóbusz járatpárok

átlagos utazási idő

vonat járatok átlagos

átlagos utazási

Kerékpár úton való

átlagos utazási idő

Legköze -lebbi centrum Megyeszékhely Főváros

átlagos ideje autóval 15

száma munkanapokon 14

autóbusszal

idő vonattal

megközelít -hetőség

kerékpáron

25-30 perc

száma munkanapok on 0

0

van

45 perc

15

14

25-30 perc

0

0

van

45 perc

2 óra

0

2 óra

0

0

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek a településen, erre Győrben van csak lehetőség, illetve képzéseken is csak Győrben tudnak részt venni az érdeklődők. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Nagybajcs településen nincsenek munkaerő- piaci integrációt segítő szervezetek, szolgáltatások, ebben a győri munkaügyi központ tud segítséget nyújtani. Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: Erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre releváns adat. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Önkormányzatnak a foglalkoztatás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomása.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

A szociális törvény célja: „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”1 A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, 1

Szociális törvény

ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”2 Természetben nyújtható szociális ellátások: „47. §266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”3 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma

2008 644 2009 558 2010 655 2011 653 2012 658 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 3

Szociális törvény Szociális törvény

2 2 2 4 1

segélyben részesülők %

0,3% 0,4% 0,3% 0,6% 0,2%

Segélyezettek száma (fő) 700 600 500 400 300 200 100 0 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy, ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év fő 2008 2009 2010 2011 2012

18 25 22 21 17

álláskeresési járadékra jogosultak fő

%

5 14 9 10 4

27,8% 56,0% 40,9% 47,6% 23,5%

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25.§.-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. A táblázatból kitűnik, hogy 2008 óta a járadékra jogosultak száma váltakozó tendenciát mutat, ahogy az álláskeresési segélyre jogosultak száma is, többen el tudtak helyezkedni. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

15-64 munkanélküli évesek %fő ek %-ában ában 2008 3 0,5 0 0 2009 1 0,2 0 0 2010 2 0,3 0 0 2011 1 0,2 1 4,7 2012 0 0 5 29 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés fő

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0

0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Lakás állomány db

összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket

bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket

szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket

biztosító lakások száma


2008 372 0 0 0 2009 374 0 0 0 2010 375 0 0 0 2011 376 0 0 0 2012 379 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok


0 0 0 0 0

0 0 0 0 0


0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Az önkormányzat tulajdonában két lakóingatlan van. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők F lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma száma 2008 5 0 2009 5 0 2010 8 0 2011 12 0 2012 8 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázatban szereplők számára jelent problémát a közüzemi számlák fizetése, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: A településen a nem központban lakók számára is rendelkezésre állnak a közszolgáltatások, illetve a közösségi közlekedéshez is hozzáférnek a lakosok, a buszmegálló minden lakott területen megközelíthető.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Nagybajcson szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: „a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel,

f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.”4 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.”5 „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b)392 biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d)393 együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”6

4

5 6

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről

Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére szervezett szervezett háziorvosi szolgálatok száma háziorvosi szolgáltatások száma 2008 1 0 2009 1 0 2010 1 0 2011 1 0 2012 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0

A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a győri szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. A háziorvosi praxis rentábilisan csak úgy lehet ellátni, hogy a fent említett településeken is rendel az orvos, mivel Nagybajcs lakosságszáma nem volna önmagában elegendő. A gyermekorvosi ellátás Győrben történik. A fogorvosi alapellátást és az egészségügyi szakellátásokat, így a kórházi ellátást, a sürgősségi ellátást, valamint a prevenciós szűrővizsgálatokat szintén a közeli, nyolc km-re lévő megyeszékhelyen, Győrben végzik el. A településen gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített. A helyi védőnő évenként szervez nőgyógyászati szűrővizsgálatot, illetve tüdőszűrés is rendszeresen van. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012

27 29 27 27 26

Közgyógyellátotttak száma (fő) 29,5 29 28,5 28 27,5 27 26,5 26 25,5 25 24,5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. Nagybajcson az évek során csak kis mértékben csökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 1 2009 1 2010 2 2011 2 2012 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A településen a lakosság számához viszonyítva kicsi azoknak a száma, akik ápolási díjat kapnak. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: Közétkeztetés a településen nincs, óvodában az étkeztetés hozott főtt élelemmel valósul meg.

Sportprogramokhoz való hozzáférés: A településen van sportpálya, illetve lehetőség van lovagolni, horgászni. A településen élő, itt tanuló gyerekek az iskolában részt vehetnek különböző sport edzéseken, pl, judo, modern tánc óra, illetve az iskolából megszervezik, hogy Győrben úszás órára járhassanak.. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: Hátrányos megkülönböztetésről nincs információ a szolgáltatás nyújtás terén Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: A szociális törvényben leírt támogatások, segélyek igényelhetők, amelyek bizonyos feltételekhez kötöttek. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

A civilszervezetek rendszeres üléseinek, próbáinak a Faluház ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik. Azok számára, akiknek otthonában nincs internet hozzáférés szintén a Faluházban működő közösségi térben vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): Civil szervezetek munkájukkal is enyhítik a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a településen működő gazdasági szervezetekben jelen van, amely jellemzően felajánlások formájában nyilvánul meg. Napjainkban egyre inkább középpontba kerül az önkéntes munka, mint a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség kifejeződésének egyik legfontosabb formája. Az önkéntesség jelentősége kettős: egyrészt hozzájárul a társadalom kohéziójához, másrészt magukat az önkénteseket is segíti készségeik fejlesztésében és személyes fejlődésükben. Az Önkéntes programok egyrészt lehetőséget nyújtanak arra, hogy az önkéntesek tudást, tapasztalatot szerezzenek a programban vállalt tevékenységi területeken - oktatás és a szociális ellátás témakörében- másrészt hozzájárulnak a hazai önkéntesség kultúrájának elterjesztéséhez is. A településen jellemző, hogy a magánemberek is szívesen segítenek, ha önkéntes munkáról van szó.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem él roma kisebbség, így értelemszerűen roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Eladósodás megelőzése, adósság kezelés

Az alacsony iskolai végzettségűek körében nagyobb a munkanélküliség, nehezen, vagy alig tudnak elhelyezkedni.

Felmérés az érintettek köréről. Tájékoztatás az adósságkezelés lehetőségeiről, módjáról. Életvezetési tanácsadás Tanfolyamokra beiskolázás, képzések, felnőttoktatás megszervezése. Képzési programokhoz juttatás

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Nagybajcs lakossága 966 fő, ebből a 0-17 éves korosztály 205 fő Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben 177 2008 178 2009 171 2010 169 2011 175 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Védelembe vett 18 év alattiak száma 0 0 2 1 1

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 0 0 0 1 1

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 23 23 30 28 12

Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a győri járási gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket. Nagybajcson működik Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, mely társulási formában Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretében látja el feladatát. A családgondozó jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, bölcsőde). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, -

személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások,

-

személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások,

-

gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések,

az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése

-

szolgálja. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben nőtt, illetve stagnál a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma, de még sem mondható magasnak ez a szám. A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre, a jelenlegi helyzetben már felmerülő probléma a családok megélhetése, ez családi konfliktusokhoz vezet, és felmerül a gyermekek elhanyagoltsága is. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. Elmondható, hogy a lakosság létszámához képest alacsony a védelembe vett gyermekek száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2008 22 4 0 2009 29 4 0 2010 28 7 0 2011 17 3 0 2012 9 3 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

0 0 0 0 0

3 12 6 6 12

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

rendszeres kedvezmény

2011

2012

2013

kiegészítő kedvezmény

2014

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma csökkent az évek során.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, -

pénzbeli támogatás,

-

külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény.

Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

2008 2 2009 2 2010 1 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Nyári Óvodáztatási étkeztetésben támogatásban részesülők részesülők száma száma 0 0 0 0 0

0 0

Nagybajcson nincsen általános iskola, az itt élő gyerekek a kisbajcsi Vörösmarty Mihály Általános iskolába járnak, illetve Győrbe. Az ingyenes és 50 %-os kedvezményes iskolai étkezésben résztvevő gyerekek Kisbajcs talapülés statisztikájában jelennek meg, illetve az iskola sem vezeti külön településenként, hogy melyik településről hány gyerek részesül ingyenes, illetve kedvezményes étkezésben, tankönyvben. Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A táblázat tanúsága szerint feltűnő, hogy a nyári étkeztetésben részesülő gyermekek száma 2012. évben nulla. Ennek valódi oka az, hogy 2012. évben már nem volt ingyenes a nyári étkeztetés. Miután térítési díjat kellett fizetni érte, azt a szülők nem vállalták. Nagybajcson nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, így anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség. A táblázatban szereplő adatok Kisbajcs, Nagybajcs, Vének települések általános iskolai tanulóira vonatkoznak, mert Kisbajcson működik általános iskola, a többi településről is oda járnak a tanulók. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik:

• • • •

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.

Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 38 36 33 39 35

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

a, A védőnő heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnő négy települést lát el, Kisbajcs, Nagybajcs, Vének Vámosszabadi településeket. b, A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. c, A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése megoldott. d, Nagybajcson működik Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, mely társulási formában Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretében látja el feladatát. A családgondozó jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola). A szolgáltatás célja: - meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtani a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodni a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről - célok elérése érdekében a törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogait, a jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait - a törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, jogát biztosítva kell eljárni -családdal együttműködve, annak szükségleteihez igazodva biztosítani kell a gyermek családban történő nevelkedését e, Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el a gyermekvédelmi feladatokat.

f, Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve krízis segélyt (átmeneti segélyt) biztosít. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. g, Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen van játszótér, sportpálya. A gyerekek úszás órán is részt vehetnek Győrben, a kisbajcsi iskola megszervezi az úszás oktatáson való részvételt. h, Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. A fent látható kedvezményes óvodai –iskolai ellátásokat bemutató táblázat adatai szerint feltűnő, hogy a nyári étkeztetésben részesülő gyermekek száma 2012. évben nulla. Ennek valódi oka az, hogy 2012. évben már nem volt ingyenes a nyári étkeztetés. Miután térítési díjat kellett fizetni érte, azt a szülők nem vállalták. I, Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei : Erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. J, Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: Nincs tudomása az önkormányzatnak olyan esetről, amikor pozitív diszkrimináció történt. Nagybajcson működik bölcsőde a kisgyermekek számára. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Bölcsődék száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

1 1 1 1 1

18 18 15 12 12

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

0 0 0 0 0

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

3

Óvodai férőhelyek száma

30

Óvodai csoportok száma

1

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6.30-17.00

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 10 10 10 12 12

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

1

1

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

1

1

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

2

0

Kisegítő személyzet

2

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Óvodai Óvodai Óvodai Óvodai Óvodába beírt gyermekgyógypedagógia férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok i csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 29 1 25 1 24 0 2009 33 1 25 1 24 0 2010 27 1 25 1 26 0 2011 31 1 25 1 26 0 2012 40 1 30 1 28 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma

Nagybajcs településen egy óvoda van, az óvodai férőhelyek száma megfelelő, több a férőhely jelenleg, mint a beíratott gyerekek száma, jelenleg egy óvodai csoport működik. Ez persze később változhat, nem lehet tudni pontosan, hogy az elkövetkező években hány kisgyereket iratnak be. Az óvoda korszerű, szépen berendezett, jól felszerelt. Jól tudnának hasznosítani egy saját kisbuszt is, amivel különböző programokra tudnák szállítani a gyerekeket, de erre sincs jelenleg lehetőség.

Az iskolába Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének településekről járnak tanulók. A kisbajcsi iskola az adatszolgáltatáskor nem tett különbséget a tanulók között lakhelyük szerint. Csak alsó tagozatban működik délutáni napközi, ahol a gyerekkel együtt tanulnak, elkészítik a házi feladatot. Felső tagozatosoknak már nincs napközi. Van néhány nagybajcsi tanuló, akiket a szülők Győrbe visznek iskolába, mert a szülők nagy része is Győrben dolgozik. Ez a környékbeli települések esetében is jellemző. Az iskola alapfokú művészeti iskola, így a tanórákon kívül is van lehetőség többféle szakkörre, foglalkozásra járni. Általános iskolások adatai – el- és bejárás

Létszám (fő) A településen élő általános iskolás korú gyermekek létszáma Más településről bejáró általános iskolások Más településről bejáró hh gyerekek Más településről bejáró hhh gyerekek

76

A helyben élő összes gyerekhez képest az arányuk X

Más településre eljáró általános iskolások

76 (51 Kisbajcsra)

100% Kisbajcsra)

(67%

Más településre eljáró hh gyerekek Más településre eljáró hhh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A településen nincs általános iskola, de a Kisbajcson működő általános iskolában egyaránt tanulhat különleges bánásmódot igénylő gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek éppúgy, mint a kiemelten tehetséges gyermek. Az iskolai oktatásban nem tapasztalható sem hátrányos megkülönböztetés, sem szegregáció. Szükség esetén az iskola megszervezi speciális pedagógusok foglalkoztatását, pl. gyengén látó tanuló esetében heti egy alkalommal jön gyengén látó diákokkal foglalkozó pedagógus. Az iskola pedagógusai között is van több gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus. Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció : Sem a helyi óvodában, sem az iskolában nem történt hátrányos megkülönböztetés, nem történt jogellenes elkülönítés a diákok között. Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: Az általános iskolában a tanulók eredményességének egyik mutatószáma a versenyeken való részvételek, illetve annak eredményei. Az eredményeiről minden esetben értesül az önkormányzat is, mert az iskola tájékoztatásul megküldi.

Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Az óvodában, iskolában minden esetben tájékoztatják a gyermekek szülőit az ingyenes étkezési lehetőségekről, valamint az óvodáztatási támogatásról.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A hosszú nyári szünetben sok szülőnek okoz problémát a gyermekének felügyelete, szabadidő hasznos eltöltése HPV vírus, méhnyakrák megelőzése kamasz korban

Film klub, kézműves foglalkozás, társasjátékok, sportfoglalkozás HPV oltás támogatása

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint • a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, • a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén • szociális biztonság területén, A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak korúak száma férfiak nők férfiak 2008 318 326 312 2009 321 331 308 2010 326 329 310 2011 328 325 319 2012 330 293 323 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

nők 314 319 323 313 283

Munkanélküliek férfiak 6 13 16 9 7

nők 12 12 6 12 10

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

foglalkoztatottak

2011

2012

2013

munkanélküliek

2014

2015

2016

2017

munkavállalási korúak száma

A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők számára településen nincsen sok munkalehetőség. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen bölcsőde van, napközi otthonos óvoda működik. Az óvodai férőhelyek száma 30. Az óvodába beíratott gyermekek száma 28 fő. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel távolabbi helyen talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település óvodájába íratta. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

2008 2009 2010 2011 2012

védőnők száma 1 1 1 1 1

0-3 év közötti gyermekek száma 38 36 33 39 38

átlagos gyermekszám védőnőnként 38 36 33 39 38

A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen, de 1-2 esetben előfordult. Erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. A Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést lehet tenni. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik, csak Győrben. A helyi információk alapján erre nincs szükség. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben : A helyi képviselő testületben egy nő van, illetve az aljegyző is nő. Az önkormányzat hivatalában is női ügyintézők dolgoznak, illetve az óvoda, bölcsőde dolgozói is nők. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem igényelnek. 5.7 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A kisgyermeket nevelő, munkába visszatérő édesanyáknak sokszor gondot okoz, hogy a munka mellett a gyermekfelügyeletet nem, vagy csak részben tudják megoldani.

Az óvoda részéről igényfelmérés a szülők körében az óvoda nyitva tartásáról, majd a kiértékelés után a szükséges módosítások végrehajtása.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer • saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék • hozzátartozói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hozzátartozói nyugellátás - özvegyi járadék

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 108 2009 108 2010 108 2011 103 2012 105 Forrás: TeIR, KSH Tstar

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 174 172 168 173 170

összes nyugdíjas 282 280 276 276 275

Nyugdjasok száma (fő) 300

250

200

150

100

50

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Az időskorú népesség nemek közötti megoszlása érdekes jelenséget mutat. Ez a jelenség az egész országban megfigyelhető, és a nők hosszabb élettartamára vezethető vissza, több a nyugdíjas nő, mint a férfi. Az időskorúak helyzetét jelentősen befolyásolja a családi állapotuk, amely alapján megfigyelhető, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Településünkön az egyedül élő idősek aránya magas.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. Az egészséges, fiatalos nyugdíjasok szívesen végeznének valamilyen jövedelemkiegészítő tevékenységét (egyrészt, hogy jövedelmi viszonyaikon javítsanak, másrészt, hogy az elszigeteltségük csökkenjen), azonban erre gyakorlatilag semmilyen esélyük sincs, a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet miatt. Sokan segítenek az unokák nevelésében, így támogatják a fiatalokat. Nyugdíjas klubba járnak, olvasással, tv nézéssel, kertészkedéssel töltik az idejüket. A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 171 2009 166 2010 166 2011 160 2012 162 Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0

Nappali ellátás nincs a településen. Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése: Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások a település minden lakója részére így az időskorúak részére is biztosított. A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Győrben van. A településen jelenleg nem működik házi segítségnyújtás, illetve falugondnoki szolgálat. Az elérhető szolgáltatásokról, támogatásokról a családsegítő szolgálat családgondozója tud felvilágosítást adni, illetve az önkormányzat dolgozói. Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés: A településen megszervezésre kerülő rendezvények bonyolításában, vendéglátásban kiveszik részüket a nyugdíjas klub tagjai. Nagyobb kulturális eseményekre ( pl. színház) Győrbe kell utazni. Idősek informatikai jártassága: A helyi idősek nem nagyon jártasak az informatikában, nincs ilyen irányú képzés a településen. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Sok a magányos idős, akik nehezen mozdulnak ki otthonukból kevésbé nyitottak a közösségi programokra. Az idős emberek gyakran válnak bűncselekmények áldozatává, kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

A településen élő idős emberek számára közösségi programok szervezése Az idős emberek személyes, és lakókörnyezetük biztonságának növelése.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak, hiszen a fogyatékos személyek jelentős részének helyzetét nem csupán saját egészségi állapota, hanem a társadalmi előítéletek, valamint az akadálymentesség hiánya is jelentősen nehezíti. Fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás): Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A településen nincs olyan munkahely, amely kifejezetten megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékkal élő embereket foglalkoztatna. Ilyen munkahelyek Győrben vannak. Arra vonatkozóan, hogy valakit fogyatékossága miatt nem alkalmaztak volna, nincs információ. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. A településen a fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre olyan mérhető statisztikai adatok, amelyek alapján reális képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási,egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A csoport esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a jövőben szükséges egy olyan átfogó felmérés elvégzése, amelyből kitűnik a településen fogyatékossággal élő személyek száma, jellemzői, problémái. Ezt követően feladatunk olyan környezet működtetése, hogy a fogyatékossággal élő személyek is egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi élet valamennyi területén. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható szociális alapszolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 2 2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 0 0 0 0 0

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő hivatal, intézmények, egészségügyi és kulturális létesítmények akadálymentesítettek. Ez alól az óvoda képez kivételt. A kommunikációs akadálymentesítés még nem megoldott. A fogyatékos személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása biztosított. Parkolás nem okoz gondot, a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek kialakítása megtörtént. Munkahelyek akadálymentesítettsége: A településen többnyire önkormányzati munkahelyek, intézmények vannak, ezek akadálymentesek az óvodát kivéve. A kommunikációs akadálymenetesítés még nem megoldott. Fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.): Fogyatékosok számára rendelkezésre álló szolgáltatások nincsenek a településen, nincsen fogyatékosok nappali intézménye sem. Ilyen ellátás Győrben vehető igénybe. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Fogyatékkal élőkre vonatkozó külön rendelettel az önkormányzat nem rendelkezik, nincsenek kifejezetten fogyatékkal élők számára hátránykompenzációs lehetőségek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák - Nincsenek pontos adatok a településen fogyatékkal élők számáról, helyzetéről, problémáikról


- Az adatbázis létrehozásával fel lehetne térképezni a fogyatékkal élők problémáit. Segítségnyújtás a problémák megoldásában, tájékoztatás, információ nyújtás.

- Az óvoda épülete nem akadálymentes

- Felmérés, tervkészítés, kivitelező megkeresése, kivitelezés

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

A településen működő civil szervezetek: • • •

Nagybajcs Község Polgáraiért és Környezetéért Alapítvány Énekkar Nyugdíjas klub

Nagybajcsi Pajzs Polgárőr Egyesület

•

Bajcsi Horgász Egyesület

A kulturális és közösségi élet a helyi Faluházban folyik, melyben helyet kaptak a már említett civilszervezetek egy része is. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a civil szervezetek munkáját, működését. Törekszik arra, hogy a szervezetekkel partneri viszonyt kialakítva a település életének egyre több szegmensébe vonjuk be azokat. A jó együttműködés következménye, hogy az önkormányzati rendezvényeken aktívan részt vesznek ezen civil szervezetek. Nemzetiségi önkormányzat nem működik a településen. Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség: A környékbeli települések önkormányzataival jó a kapcsolat, ez a földrajzi elhelyezkedésből is adódik, illetve abból, hogy közigazgatásilag is közös hivatalt alkotnak Kisbajcs és Vének településekkel. Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége: A helyi civilszervezetek kapcsolata a környező települések hasonló szervezeteivel jónak mondható. Kimondottan a célcsoportokra fókuszáló civil szervezet ( pl. mozgáskorlátozottak egyesülete) nem működik a településen. For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.: A for- profit szervezetek esélyegyenlőségi szerepvállalása, illetve annak mértéke nem ismert, nincs róla adat.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyi esélyegyenlőségi program tervezet az önkormányzat hivatalában, illetve a hivatalos honlapján, a www.nagybajcs.hu oldalon közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum is hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

- Nagyon fontos a prevenció, a - Felmérés az érintettek köréről. felvilágosítás, az esetleges eladósodás Tájékoztatás az adósságkezelés lehetőségeiről, módjáról. megelőzése, illetve egyes családoknál a már Életvezetési tanácsadás meglévő adósságok kezelése - Az alacsony iskolai végzettségűek körében nagyobb a munkanélküliség, nehezen, vagy alig tudnak elhelyezkedni.

- Igényfelmérés, kapcsolatfelvétel oktatási intézményekkel - Film klub, társasjátékok,

Gyermekek

kézműves

foglalkozás,

- A hosszú nyári szünetben sok szülőnek okoz problémát a gyermekének felügyelete, - Az oltás sorozat 3 oltásból áll. Az szabadidő hasznos eltöltése, oltóanyag jelenlegi ára nagyon magas,ezt a - HPV vírus, méhnyakrák megelőzése szülők nagy része bizonyára nem tudná kamasz korban kifizetni. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogathatná az oltóanyagok megvásárlást. - Sok a magányos idős, akik nehezen mozdulnak ki otthonukból kevésbé nyitottak - A településen élő idős emberek számára közösségi programok szervezése a közösségi programokra.

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

- Az idős emberek gyakran válnak bűncselekmények áldozatává, kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. A kisgyermeket nevelő, munkába visszatérő édesanyáknak sokszor gondot okoz, hogy a munka mellett a gyermekfelügyeletet nem, vagy csak részben tudják megoldani.

Az idős emberek személyes, és lakókörnyezetük biztonságának növelése.

Az óvoda részéről igényfelmérés a szülők körében az óvoda nyitva tartásáról, majd a kiértékelés után a szükséges módosítások végrehajtása. Igényfelmérés Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, - Nincsenek pontos adatok a településen fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó fogyatékkal élők számáról, helyzetéről, társadalmi szervezettel (szervezetekkel), problémáikról mert ezek számos hasznos információval, - Az óvoda épülete nem akadálymentesített. tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját. – Felmérés, tervkészítés, kivitelező megkeresése, kivitelezés

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Adósságkezelő szakember bevonása, -Eladósodás megelőzése, adósság kezelés családsegítő, önkormányzat bevonása - A településen élő munkanélküliek Felelős: polgármester elhelyezkedési esélyei - Munkaügyi központ, oktatás szervező - A településen élő munkanélküliek intézmények, családsegítő elhelyezkedési esélyei Felelős:polgármester - családgondozó, IKSZT vezető - Gyermekelhelyezés, felügyelet a nyári Felelős: polgármester szünetben -Védőnő, háziorvos Felelős: polgármester - IKSZT vezetője, civil szervezetek Felelős: polgármester

- HPV oltás bevezetése - "Nyitás a világra" Idősek

- Idősek védelme

otthonának,

környezetének

- Rendőrség, polgárőrség Felelős: polgármester Óvoda, önkormányzat közreműködése, munkaerőpiaci munkaügyi központ Felelős: polgármester - Védőnő, orvos, támogató szolgálat Felelős: polgármester

Nők

Fiatal édesanyák helyzetének javítása

Fogyatékkal élők

- Fogyatékkal élők segítése - Óvoda épületének akadálymentesítése

- Önkormányzat Felelős : Polgármester

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:


Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nagyon fontos a prevenció, a felvilágosítás, az esetleges eladósodás megelőzése, illetve egyes családoknál a már meglévő adósságok kezelése Figyelemfelhívás az indokolatlan és nehezen nyomon követhető különböző hitelek felvétele ügyében

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az intézkedésnek prevenciós, megelőző célja van. A nehéz anyagi körülmények között élők lehetőleg ne kerüljenek adósságba, vagy ha már adósságot halmoztak fel, akkor segítségnyújtás a kezeléséhez.

Felmérés Tájékoztatás az Életvezetési tanácsadás

az adósságkezelés

érintettek lehetőségeiről,

köréről. módjáról.

Résztvevők és felelős

Polgármester

Partnerek

Adósságkezelő szakember bevonása, családsegítő, önkormányzat bevonása

Határidő(k) pontokba szedve

2013. 12. 31. (kedd)

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Tanácsadáson, tájékoztatáson való részvétel.

Szükséges erőforrások Adósságkezelő szakember bevonása, családsegítő, önkormányzat bevonása


Intézkedés címe:

A településen élő munkanélküliek elhelyezkedési esélyei


Az alacsony iskolai végzettségűek körében nagyobb a munkanélküliség, nehezen, vagy alig tudnak elhelyezkedni.


Tanfolyamokra beiskolázás, képzések, felnőttoktatás megszervezése. Képzési programokhoz juttatás (pl. szakács, eladó, kisgépkezelő) az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében

Igényfelmérés, kapcsolatfelvétel oktatási intézményekkel


Polgármester

Partnerek

Munkaügyi központ, oktatás szervező intézmények, családsegítő


2014. 07. 31. (csütörtök)

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

Bizonyítvány, igazolás a munkaügyi központból a sikeres elhelyezkedésről.

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Motivációs tréning, ösztöndíj Munkaügyi központ, oktatás Pályázatok, önkormányzati források

szervező

intézmények,

családsegítő


Intézkedés címe:

Gyermekelhelyezés, felügyelet a nyári szünetben


A hosszú nyári szünetben sok szülőnek okoz problémát a gyermekének felügyelete, szabadidő hasznos eltöltése


Szabadidő hasznos eltöltése, gyermekek felügyelete a nyári szünetben. Képességfejlesztés. A szülők szabadságának tervezhetősége.

Film klub, kézműves foglalkozás, társasjátékok, sportfoglalkozás


polgármester

Partnerek

- családgondozó, IKSZT vezető


2014. 05. 31. (szombat)

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Résztvevő, érdeklődő gyerekek száma

Hirdetés szórólapon, község honlapján -eszközbeszerzés - családgondozó, IKSZT vezető


Intézkedés címe:

HPV oltás bevezetése


A rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. A HPV, azaz a Humán PapillómaVírus, amely ma az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, egyike ezeknek. Ezért - a fogamzóképes korba jutva - fontos mindenkinek tájékozódnia róla. A méhnyakrákok döntő többségének kialakulásában a HPV-vírus szerepe felvetődik. A HPV-fertőzés megelőzésére kifejlesztettek és elérhetővé tettek védőoltásokat, amelyekkel a méhnyakrákok többsége mára már megelőzhető. Oltható korosztály 10-25 év, lehetőleg a szexuális élet megkezdése előtt.


Méhnyakrák kialakulásának megelőzése, felvilágosítás

Az oltás sorozat 3 oltásból áll. Az oltóanyag jelenlegi ára nagyon magas,ezt a szülők nagy része bizonyára nem tudná kifizetni. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogathatná az oltóanyagok megvásárlást.


polgármester

Partnerek

-Védőnő, háziorvos


2014. 12. 31. (szerda)


Eredmény, ha a vírussal fertőzöttek száma nem nő.

Tájékoztatás, folyamatos szűrővizsgálatok -önkormányzat - lehetőség szerint pályázati források bevonása


Intézkedés címe:

Fiatal édesanyák munkaerőpiaci helyzetének javítása


A kisgyermeket nevelő, munkába visszatérő édesanyáknak sokszor gondot okoz, hogy a munka mellett a gyermekfelügyeletet nem, vagy csak részben tudják megoldani.


Azok az édesanyák, akik gyermeknevelés mellett újra dolgozni szeretnének, el tudjanak helyezkedni, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés azért, mert kisgyermeket nevelnek.

Az óvoda részéről igényfelmérés a szülők körében az óvoda nyitva tartásáról, majd a kiértékelés után a szükséges módosítások végrehajtása.


polgármester

Partnerek

Óvoda, önkormányzat közreműködése, munkaügyi központ


2014. 12. 31. (szerda)


Munkába sikeresen visszatérő édesanyák száma

Rendszeres kommunikáció, tájékoztatás a szülők és az óvoda között.

Szükséges erőforrások Óvoda, önkormányzat közreműködése, munkaügyi központ


Intézkedés címe:

"Nyitás a világra"


Sok a magányos idős, akik nehezen mozdulnak ki otthonukból kevésbé nyitottak a közösségi programokra.


A településen élő idős emberek számára közösségi programok szervezése

1. Igényfelmérés 2. Rendezvény szervezés, Nagyi net program 3. hosszú távon évi 3 időskorúaknak szóló program


polgármester

Partnerek

IKSZT vezetője, civil szervezetek


2014. 12. 31. (szerda)


Igényfelmérés, visszajelzések

Változatos programokkal Pályázatok figyelése, helyszín biztosítás, technikai feltételek biztosítása, IKSZT vezetője


Intézkedés címe:

Idősek otthonának, környezetének védelme


Az idős emberek gyakran válnak bűncselekmények áldozatává, kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.


Az idős emberek személyes, és lakókörnyezetük biztonságának növelése.

1.Igényfelmérés 2.Tájékoztatók tartása a rendőrség, polgárőrség részéről 3. Gyakori járőrözés a település utcáin


polgármester

Partnerek

Rendőrség, polgárőrség


2014. 12. 31. (szerda)


Az áldozatok számának csökkenése

Rendszeres kapcsolat tartás a rendőrség és a nyugdíjas klub között.

Szükséges erőforrások Rendőrség, polgárőrség bevonása, tájékoztatóhoz helyszín biztosítása


Intézkedés címe:

Fogyatékkal élők segítése


Nincsenek pontos adatok a településen fogyatékkal élők számáról, helyzetéről, problémáikról

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Az adatbázis létrehozásával fel lehetne térképezni a fogyatékkal élők problémáit. Segítségnyújtás a problémák megoldásában, tájékoztatás, információ nyújtás.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Igényfelmérés Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel (szervezetekkel), mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját.


polgármester

Partnerek

Védőnő, orvos, támogató szolgálat bevonása


2014. 12. 31. (szerda)


Pozitív visszajelzések a fogyatékkal élők részéről

Rendszeres kapcsolat az orvossal, védőnővel, társadalmi szervezetekkel, információk kérése Védőnő, orvos, támogató szolgálat bevonása, információ nyújtás az önkormányzat részére

Intézkedés címe:

Az óvoda épületének akadálymentesítése


A nagybajcsi óvoda épülete nem akadálymentes, pedig nap mint nap sokan megfordulnak az intézményben.


A cél az, hogy a településen élő lakók számára könnyen, akadályok nélkül megközelíthető és használható legyen az óvoda és bölcsőde épülete.

- Felmérés, - tervkészítés, - kivitelező megkeresése, - kivitelezés


Felelős : polgármester

Partnerek

Tervező, kivitelező cégek


2014. december 31.


Idősek, fogyatékkal élők is akadálymentesen tudják használni az óvoda épületét. Az épület karbantartásával fenntartható az akadálymentesítés eredménye.

Szükséges erőforrások Önkormányzati, pályázati erőforrások

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A településen élő Az alacsony Tanfolyamokra 1

2

munkanélküliek elhelyezkedési esélyei

iskolai végzettségűek körében nagyobb a munkanélküliség, nehezen, vagy alig tudnak elhelyezkedni.


Nagyon fontos a prevenció, a felvilágosítás, az esetleges eladósodás megelőzése, illetve egyes családoknál a már meglévő adósságok kezelése Figyelemfelhívás az indokolatlan és nehezen nyomon követhető különböző hitelek felvétele ügyében

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Gazdasági program beiskolázás, képzések, felnőttoktatás megszervezése. Képzési programokhoz juttatás (pl. szakács, eladó, kisgépkezelő) az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében

Igényfelmérés, kapcsolatfelvétel oktatási intézményekkel

Polgármester

2014.07.31.

Bizonyítvány, igazolás a munkaügyi központból a sikeres elhelyezkedésről.

Munkaügyi Motivációs központ, oktatás tréning, ösztöndíj szervező intézmények, családsegítő Pályázatok, önkormányzati források

Az intézkedésnek Gazdasági prevenciós, program megelőző célja van. A nehéz anyagi körülmények között élők lehetőleg ne kerüljenek adósságba, vagy ha már adósságot halmoztak fel, akkor segítségnyújtás a kezeléséhez.

Felmérés az Polgármester érintettek köréről. Tájékoztatás az adósságkezelés lehetőségeiről, módjáról. Életvezetési tanácsadás

2013.12.31.

Tanácsadáson, tájékoztatáson való részvétel.

Adósságkezelő szakember bevonása, családsegítő, önkormányzat bevonása

Rendszeres tanácsadás

II. A gyermekek esélyegyenlősége Gyermekelhelyezé A hosszú nyári Szabadidő hasznos Gazdasági 1

2

s, felügyelet a szünetben sok nyári szünetben szülőnek okoz problémát a gyermekének felügyelete, szabadidő hasznos eltöltése

eltöltése, gyermekek felügyelete a nyári szünetben. Képességfejlesztés . A szülők szabadságának tervezhetősége.

HPV bevezetése

Méhnyakrák kialakulásának megelőzése, felvilágosítás

oltás A rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. A HPV, azaz a Humán PapillómaVírus, amely ma az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, egyike ezeknek. Ezért a fogamzóképes korba jutva fontos mindenkinek tájékozódnia róla.A méhnyakrákok döntő többségének kialakulásában a HPV-vírus szerepe felvetődik.a HPVfertőzés megelőzésére kifejlesztettek és elérhetővé tettek védőoltásokat, amelyekkel a méhnyakrákok többsége mára már megelőzhető.Oltha tó korosztály 1025 év, lehetőleg a szexuális élet megkezdése előtt.

Film klub, Polgármester program, szmsz, kézműves foglalkozás, Egyes gyermekvédelmi társasjátékok ellátásokról szóló rendelet

2014.05.31.

Résztvevő, érdeklődő gyerekek száma

-igényfelmérés - Programok eszköz beszerzés - hirdetése, családgondozó, érdeklődés IKSZT vezető felmérése

Az oltás sorozat 3 Polgármester oltásból áll. Az oltóanyag jelenlegi ára nagyon magas,ezt a szülők nagy része bizonyára nem tudná kifizetni. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogathatná az oltóanyagok megvásárlást.

2014.12.31.

Igényfelmérés a szülők, és az érintett korosztály körében. Az oltásban részvevők száma.

Tájékoztatás, -Védőnő, háziorvos - folyamatos önkormányzat - szűrővizsgálatok lehetőség szerint pályázati források bevonása

Gazdasági program

III. A nők esélyegyenlősége Fiatal édesanyák A 1

Azok az Szmsz édesanyák, akik gyermeknevelés mellett újra dolgozni szeretnének, el tudjanak helyezkedni, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés azért, mert kisgyermeket nevelnek.

Az óvoda részéről Polgármester igényfelmérés a szülők körében az óvoda nyitva tartásáról, majd a kiértékelés után a szükséges módosítások végrehajtása

2014.12.31.

Munkába sikeresen visszatérő édesanyák száma

Óvoda, önkormányzat közreműködése, munkaügyi központ

Sok a magányos idős, akik nehezen mozdulnak ki otthonukból kevésbé nyitottak a közösségi programokra.

A településen élő Szociális rendelet idős emberek számára közösségi programok szervezése

1. Igényfelmérés Polgármester 2. Rendezvény szervezés, Nagyi net program 3. hosszú távon évi 3 időskorúaknak szóló program

2014.12.31.

Igényfelmérés, visszajelzések

Változatos Pályázatok figyelése, helyszín programokkal biztosítás, technikai feltételek biztosítása, IKSZT vezetője

Idősek otthonának, Az idős emberek környezetének gyakran válnak védelme bűncselekmények áldozatává, kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

Az idős emberek Szociális rendelet személyes, és lakókörnyezetük biztonságának növelése.

1.Igényfelmérés Polgármester 2.Tájékoztatók tartása a rendőrség, polgárőrség részéről 3. Gyakori járőrözés a település utcáin

2014.12.31.

Az áldozatok Rendőrség, számának polgárőrség csökkenése bevonása, tájékoztatóhoz helyszín biztosítása

Rendszeres kapcsolat tartás a rendőrség és a nyugdíjas klub között.

Igényfelmérés Polgármester Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel (szervezetekkel), mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az

2014.12.31.

Pozitív visszajelzések a fogyatékkal élők részéről

Rendszeres kapcsolat az orvossal, védőnővel, társadalmi szervezetekkel, információk kérése

IV. Az idősek esélyegyenlősége "Nyitás a világra" 1

2

Rendszeres kommunikáció, tájékoztatás a szülők és az óvoda között.

kisgyermeket nevelő, munkába visszatérő édesanyáknak sokszor gondot okoz, hogy a munka mellett a gyermekfelügyelet et nem, vagy csak részben tudják megoldani.

munkaerőpiaci helyzetének javítása

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Fogyatékkal élők Nincsenek pontos Az 1 segítése

adatok a településen fogyatékkal élők számáról, helyzetéről, problémáikról

adatbázis Szociális rendelet létrehozásával fel lehetne térképezni a fogyatékkal élők problémáit. Segítségnyújtás a problémák megoldásában, tájékoztatás, információ nyújtás.

Védőnő, orvos, támogató szolgálat bevonása, információ nyújtás az önkormányzat részére

önkormányzat munkáját.

2.

Az óvoda épületének akadály mentesítése

A nagybajcsi óvoda épülete nem akadálymentes, pedig nap mint nap sokan megfordulnak az intézményben

A cél az, hogy a Gazdasági Felmérés, településen élő program, szociális tervkészítés, lakók számára rendelet kivitelező könnyen, megkeresése, akadályok nélkül kivitelezés megközelíthető és használható legyen az óvoda és bölcsőde épülete

- Polgármester -

2014.12.31.

Igényfelmérés a szülők, és az érintett korosztály körében. Az oltásban részvevők száma.

Tervező, kivitelező cégek, önkormányzat, pályázati erőforrások

Az épület karbantartásával fenntartható az akadálymentesítés eredménye.

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai: védőnő, családgondozó, orvos, óvoda, iskola vezetője, körzeti megbízott rendőr, önkormányzat

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A körbe konkrétan be kell írni, hogy kik lesznek ezek a szakemberek pl: családgondozó!! A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Recommend Documents