Helyi Esélyegyenlőségi Program. Mórahalom Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program Mórahalom Városi Önkormányzat

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP)…………..………………………………………...4 Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT)……...……………….……...4 Bevezetés……………………………….……….……………………………………………………4 A település bemutatása………………………………………….……………………………………5 Értékeink, küldetésünk…………………………………………………………………………...…10 Célok……………………………………………………………………………………………..….11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása…….…………….……...11 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása………………13 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal………………………………………………………………...…………………..…14 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása……………15 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása……………………………………………..16 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet……………………………………………………..…………….16 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció……………...………………………..…………17 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások………………………………………………………………..…………...25 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció………………………………………….……..28 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete……………………………………………………….……....31 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés…………………………….…….31 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása…………………………………………….….38 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal……………………………………………………..…….39 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása………...…39 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)…………………………………………….………………..40 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége…….…...44 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése…………………………………………………………………44 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége………………………………………………..………54 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása…………...55 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége…………………………………………………55 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások………….……57 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe………………………………………...…58 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak…………………………………………….…….59 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások…………………………………………….….59 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben………………………………………………………….……59 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések………………………………………..……………………………………….…60 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása…………..60 2

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői………………………………………………………..….61 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete……………………………………………………………..….61 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés……………………………………..…………………………….…62 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen………………………………………………………………………………….…..…66 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása……….….66 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái………….…67 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei…………….….69 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés………………………………...…..69 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása………...…70 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása………………………………..…………………………………………………71 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága………………………………..……………....72 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei 1.1 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése……………………………………….….…...72 1.2 A beavatkozások megvalósítói…………………………………………………….….….…..…74 1.3 Az intézkedési területek részletes kifejtése…………………………………….……………….76 2. Összegző táblázat – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)……….….90 3. Megvalósítás………………………………………………………………………………..……94 4. Elfogadás módja és dátuma……………………………………………………………….….….98

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §.-a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. §-ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. §-ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni.

Bevezetés Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és a 248/2013. (VI. 27.) számú kt. határozatával elfogadta Mórahalom Város Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A Helyi Esélyegyenlőségi Program tartalmazza a település feladatellátásához kapcsolódó különböző – jogszabályban előírt – területek esélyegyenlőségi szempontok szerinti vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A program megvalósítása érdekében fontos az Önkormányzat részéről a programban leírt intézkedések érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a megvalósítás folyamatába történő aktív beavatkozás, a program felülvizsgálata, módosítása útján. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2011. december 22. napjától hatályos 31. §-a alapján a települési önkormányzatoknak ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekintetni, szükség esetén felül kell vizsgálni, illetve az esetlegesen adódó új helyzetnek megfelelően módosítani kell. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/A. §-a kimondja, hogy a 2012. november 1-jét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik az a jogszabályi tétel, miszerint a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó egyedi döntés alapján nyújtott pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.

4

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Mórahalom Városi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése után bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Mórahalom Csongrád megye délnyugati részén, Szegedtől 22 km-re, az 55-ös főközlekedési út mentén, a M5-ös autópálya Szeged - Nyugati lehajtójától 12 km-re található település. A kisváros az osztrák határtól (Hegyeshalom) 350 km-re, a román határtól (Csanád-Cemad, valamint NagylakNădlac) 50 km-re, a szerb határtól (Ásotthalom-Bački Vinogradi) pedig csak 9 km-re található. Mórahalom a dél-alföldi tanyavilág egyik kulcstelepülése, egy hangulatos mezőgazdasági kisváros az ország déli homokvidékén. A város neve a "Móra Halma" homokdombról veszi eredetét - melynek első említése 1729-ből való. A halom névadója a Móra család, mely a XVII. századtól kap szerepet Szeged életében. A mai Mórahalom területén már a török hódoltság alatt állattartó szállások léteztek. A város határából önállósult település fejlődése különleges utat járt be. "Mórahalom tanyai kapitányságban" Szeged városa Szeged-Alsótanyaközpont néven közigazgatási és kultúrközpontot létesített 1892ben. Az ebből kis faluvá fejlődő Alsóközpontot 1950-ben önálló községgé, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították, 1989-ben pedig városi rangra emelték az akkor öt és fél ezer lakosú települést. Mórahalom Csongrád megye legkisebb lélekszámú, legfiatalabb városaként dinamikusan fejlődik, gazdag civil társadalma büszke a múltjára, és bizakodik a homokba álmodott jövőjében. Mórahalom mezőgazdasági kisváros gyenge termőhelyi adottságú homokvidéken. A mezőgazdasági tevékenység döntő mértékben befolyásolja az emberek életkörülményeit, amelyhez a tanyai létből fakadó hátrányok is társulnak. A kisváros lakói évtizedeken keresztül szinte kizárólag zöldség- és gyümölcstermesztésből, állattenyésztésből éltek, és ez a tendencia a mai napig fennáll. A gazdálkodásnak szervezeti keretet adó szakszövetkezeti forma felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja során megnövekedett a magángazdák számaránya. Az őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók száma meghaladja a 2000-et. Sikeres magángazdálkodásra azonban csak annak volt és van lehetősége, aki megfelelő anyagi és szellemi tőkével rendelkezik, illetve lehetősége van igénybe venni az infrastrukturális szolgáltatásokat. A település központjában található - több mint négy évtizedes múltra visszatekintő - Mórahalmi Gyógyfürdő mára a város legfőbb turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát. A fürdőkomplexumban 5

medencék, szauna, szolárium, fitneszterem, különböző gyógyászati szolgáltatások várják a látogatókat. A négy csillagos Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőt az utóbbi néhány évben teljes egészében felújították. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során végzett klinikai vizsgálat pedig statisztikailag igazolta a fürdő vizének kifejezett gyógyhatását a térd-, és vállizületi megbetegedésekben, így a fürdőt méltán nevezhetjük a térség "térd és váll- centrumának". A nyári időszakban 10 medence áll a vendégek rendelkezésére (gyermek és bébi élménymedence, úszómedence, családi csúszdás medence sodrófolyosóval, beltéri gyógymedencék, tanmedence) a téli hónapokban öt medencében (egy szabadtéri melegvizes gyógy-élménymedence, egy fedett tanmedence, három fedett gyógyvizes medence különböző masszázselemekkel) gyógyulhatnak az idelátogatók. Öt medencében korszerű vízforgató-berendezés üzemel. A magas ásványanyag tartalmú alkáli-hidrogén-karbonátos jódos jellegű gyógyvíz mellett a MóraVitál Kht. szakképzett asszisztensei, gyógytornászai, gyógymasszőrei biztosítják a fiziotherápia három fő elemét: a megelőzést, a gyógyítást és az utókezelést. A fürdő gyógyászati részlegén több mint harmincféle kezelést tudnak nyújtani. A fürdő wellness részlegén különböző vízi és szárazföldi kondícionáló tornák mellett, a szépségápolás minden területével kényeztetni tudják a látogatókat. Egyéb turisztikai látványosságokban is bővelkedik településünk, amelyek közül kiemelkedik a Madarász-tó és környéke, a Tanaszi rét. A város határában található a Dél-Alföld legszebb semlyékes rétje a Csipaki semlyék. A település határában ritka növényi társulásokat védő természetvédelmi területek találhatók. A természetvédelmi terület védett növényei például: a korcs nőszirom, poloskaszagú kosbor. pókbangó, szibériai nőszirom, Mórahalom jelentős számú látogatót vonzó kulturális rendezvényeknek ad otthont. Pl. Majális, a Homokháti Sokadalom júliusi 10 napos fesztiválprogramja, az Úrnapi búcsú, az augusztusi Új kenyér ünnepe, és a novemberi Kórustalálkozó. A fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy a város gazdasága a turizmusnak, és az ipari parknak köszönhetően jelenleg átalakulóban van, mindez igyekszik stabil egzisztenciát biztosítani az itt élőknek. A Dél-alföld első ipari parkja itt valósult meg, kis- és középvállalkozás fejlesztési programok révén egyre több ipari munkahely létesül, kistérségi szinten fejlődik a szolgáltatói szektor, a gyógyturizmusra alapulva fürdőváros született a homokhátságon karnyújtásnyira Szegedtől. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012

5966 6007 6072 6090 6067 n.a.

Változás 101% 101% 100% 100% 0%

6

Lakónépesség 6100 6080 6060 6040 6020 6000 5980 5960 5940 5920 5900 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 3107

férfiak 2928

% összesen 6035 154 891 184 3249 366 1112

nők 51%

férfiak 49%

nő 0-2 évesek 0-14 éves 437 454 49% 51% 15-17 éves 89 95 48% 52% 18-59 éves 1468 1781 45% 55% 60-64 éves 189 177 52% 48% 65 év feletti 691 421 62% 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).

Állandó népesség - nők 65 év feletti 24%

0-14 éves 15% 15-17 éves 3%

60-64 éves 7%

18-59 éves 51%

7

Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 14%

0-14 éves 16% 15-17 éves 3%

60-64 éves 6%

18-59 éves 61%

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 1354 853 158,7% 2008 1098 892 123,1% 2009 1103 887 124,4% 2010 1124 901 124,8% 2011 1112 891 124,8% Forrás: Teir, KSH-TSTAR (Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut.)

Öregedési index (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A település öregedési indexe mutatja, a település enyhén elöregedő. Fontos azonban megjegyezni azt, hogy a település 2001-es közel 160%-os öregedési indexe 2008-ra 123,1 %-ra mérséklődött, ami igen látványos és abszolút pozitív változás. Az index 2008-2011. közötti 123 – 125 % közötti értéke országos viszonylatban meglehetősen jó, és a mutató négy év átlagában teljesen kiegyenlített, értéke gyakorlatilag nem változik. Az 8

öregedési index számokban azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alatti gyermekre 2008-2011 között 123125 fő 65 év feletti állandó lakos jut a településen, míg az ország több pontján nem ritka a 160%-os vagy ennél rosszabb öregedési index sem. Az esélyegyenlőség szempontjából a fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

132 100 78 82

63 31 46 33

2008 195 2009 131 2010 124 2011 115 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A belföldi vándorlási mutató, mint a négy vizsgált évben pozitív előjelet mutat, amely azt jelenti, hogy Mórahalom elmúlt években tapasztalt lakosságszám növekedése a településre bevándorlóknak köszönhető. Mindez arra enged következtetni, hogy a település vonzereje pozitív. A település pozitív vonzerejéből arra lehet következtetni, hogy a város minden szempontból élhető, utazási szempontból is jól megközelíthető település. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 57 2009 55 2010 54 2011 44 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 83 97 86 107

9

természetes szaporodás (fő) -26 -42 -32 -63

természetes szaporodás (fő) 0 -10

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-20 -30 -40 -50 -60 -70

A természetes szaporodás mind a négy vizsgált évben negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Az 5. számú táblázatot megvizsgálva jól látható, hogy a természetes szaporodás mértéke kisebbnagyobb kitérésekkel, de növekvő tendenciát mutat, különösen aggasztó a 2011. év kiugró adata, ebben az évben a településen 107 fő halálozott el, ugyanakkor 44 fő született, azaz az egyenleg -63 fős értéket mutat. Az egyenleg növekedésének oka lehet a vizsgált időszakot végigkísérő világszintű gazdasági válság, amely Magyarországon különösen az elmúlt években éreztette hatását, mindez a bizonytalan gazdasági helyzet a gyermekvállalásra is negatív hatással volt, és van jelenleg is. A városba bevándorló, és letelepülő személyek számát figyelmen kívül hagyva megállapítható, hogy a város enyhén elöregedő, melyre tekintettel a gyermekek és fiatalok mellett mindinkább figyelmet kell fordítani a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték, amelynek megléte segít abban, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra. Az esélyegyenlőség biztosításával az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítése valósul meg az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Mórahalom Városi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat az önkormányzat működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az Önkormányzat az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben egyaránt érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.

10

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Mórahalom Városi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség, a szegregáció mentes kommunikáció biztosítása. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportot. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”

11

„ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei: • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól

12

A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. A HEP megalkotás során különös figyelmet kell fordítani: - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről - 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól - 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról - 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól - 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról - 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tükrében lett létrehozva Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 8/2008. (IV. 1.) ÖR rendelete, mely a szociális ellátásukhoz jutást szabályozza a településen. A fogyatékkal élők, gyermekek, idősek, romák, nők jogait a magasabb szintű jogszabályok alkalmazásával tartják be a város munkahelyein, közlekedésében, intézményeiben, egyéb szolgáltató létesítményeiben. Mórahalom város képviselő-testülete 2008-ban esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet 2010-ben aktualizált. A Esélyegyenlőségi programban a fentiek figyelembe vételével, és az akkor hatályos jogszabályok alapján Mórahalom Város Önkormányzata megfogalmazta a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében szükséges lépéseket, intézkedéseket. 13

Az Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő mórahalmi polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az addig jól bevált, hagyományos tevékenységek megőrzésével és megtartásával. A program legfontosabb célkitűzései: 1. az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése, 2. az összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, 3. az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, 4. a mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

Mórahalom Város rendelkezik Költségvetési Koncepcióval, Gazdasági Programmal, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, Településfejlesztési Koncepcióval, Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervvel, Idősügyi Stratégiával, Települési Egészségtervvel. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv főként a HH-ás, HHH-ás, valamint az SNI-s gyermekekkel foglalkozik. Az ő esélyhez juttatásukat helyezi a központba. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban, az Idősügyi Stratégiában nevesítve vannak a HEP célcsoportjai, azonban nem a lakhatás, foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, szociális biztonság kiemelt területén, hanem általánosan, a segítés fő irányait meghatározva. Az Önkormányzat a település nagyságához mérten meglehetősen nagy ingatlanvagyonnal rendelkezik, amely bérlakásokból, és szociális lakásokból áll, mindkét lakástípus esetén elmondható, hogy azok kiadása esetén a város széleskörű szempontrendszer alapján minden esetben egyedi mérlegeléssel dönt arról, hogy ki jut szociális lakás vagy bérlakáshoz a településen. A széleskörű szempontrendszerben természetesen az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése kiemelt szerepet kap, és figyelemmel bír. A bérlakások, és a szociális lakások nagy számára tekintettel elmondható, hogy jelentős várólista a lakásra várók körében nem alakul ki. A település fejlődését meghatározó dokumentumok tartalmáról összességében annyi elmondható, hogy a Településfejlesztési terv, a Gazdasági Program, Települési Egészségterv a település egészét érinti, ezen dokumentumokban egy célcsoport sincs kiemelve, hanem ezen programok a település lakosait egészében, és általánosan érintő problémákra, gondokra keresnek választ. Az akadálymentesítés az önkormányzat-, a közintézmények, közszolgáltatók, a településen működő hivatali, hatósági szervek épületeiben szinte teljes egészében megoldott, tekintettel az elmúlt 5-10 évben – európai uniós, és hazai források – segítéségével megvalósított intenzív infrastruktúra fejlesztésnek, amelynek megvalósítása során az önkormányzat már a kezdetektől figyelembe vette az akadálymentesítésre vonatkozó szempontokat. A település életének rövid és hosszú távú fejlesztésében az látható, hogy a városvezetők nem célcsoportokra, hanem az általánosságban megoldandó problémákra fókuszálnak, amelyek megvalósításából az egyes hátrányos helyzetű célcsoportok is profitálnak. Mórahalmon nincsenek romák, és egyéb nemzetiséghez, népcsoporthoz tartozó emberek sem. A városban szegregált környezet nincs, ilyen nem alakult ki. 14

A város vezetése a település övezeteinek kialakítása során figyelemmel volt arra, hogy az ipari, gazdasági övezetek akár gyalogosan vagy kerékpárral is megközelíthetőek legyenek, ezáltal segítve, és előmozdítva a mélyszegénységben élők foglalkoztathatóságát, munkavállalását. A város gyakorlatilag a rendszerváltás óta folyamatosan pályázik, amely különösen az elmúlt 5-10 évben a város arculatán is markánsan nyomot hagyott. A városvezetés döntéseinek meghozatala során természetesen elsődleges szempont, hogy a város lakosainak közérzete, megelégedettsége, a város általános akadálymentesítettsége, és az esélyekhez való hozzáférés minél jobb, teljesebb legyen. A város turisztikai, gazdasági vonzerejének növelését célzó intézkedések pedig közvetve és közvetlenül egyaránt a hátrányos helyzetű csoportok helyzetét hivatottak javítani. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Mórahalom Városi Önkormányzat, mint a homokháti kistérség székhely önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: - Homokháti Kistérség Többcélú Társulása abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. Jelenleg a többcélú társulás az általa fenntartott szociális központ útján a kistérség egyes településein, településenként változó összetételű szociális, gyermekjóléti és családsegítő feladatokat lát el. Az Önkormányzatok célja, hogy a Homokháti Szociális Központ segítségével minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településeken így természetesen a Mórahalmon élő lakosság számára is. A fenti rendszer útján megoldott a tagönkormányzatok kötelező feladatát képező szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, és a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára történő segítségnyújtás. A társulás másik feladata a központi orvosi ügyelet térségi szervezése, és ellátása. - Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása a nevéből eredően elsődlegesen, és kizárólagosan a kistérség területfejlesztési feladatainak ellátására jött létre. - A Mórahalom-Zákányszék Szennyelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulása a nevében szereplő két település közötti szennyvízelvezető és tisztító rendszer kiépítésére létrejött projekttársulás. A társulás konkrét célja, 1. közös szennyvíz-agglomeráció keretében a településeken keletkező szennyvizek elvezetése, szennyvíz csatorna létesítése; 2. szennyvíztisztításhoz szükséges, meglévő viziközművek bővítése; 3. új szennyvíztisztító létesítmény létrehozása; 4. szennyvízcsatorna rekonstrukció. - A Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás gyakorlatilag a kistérséget alkotó települések által az Ötv-ben, a Vgtv-ben, és egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt, a helyi önkormányzatokat terhelő egészséges ivóvíz-ellátási közfeladat hatékony, de ugyanakkor a lakossági díjterhek jelentős növelése nélküli ellátási feladatainak korszerű, hatékonyabb és célszerűbb megoldása érdekében, mint közös cél megvalósítására és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében létrehozott projekttársulás. - A Térségi Vízmű Üzemeltetési Intézmény a kistérséget alkotó önkormányzatok által a vízgazdálkodási feladatok ellátására, vízügyi létesítmények üzemeltetésére – az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása céljából – a feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás. - Mórahalom városa a fentieken felül tagja továbbá a Homokháti Kistérség Belső Ellenőrzési Társulásának, amely a kistérség társulási tagönkormányzatai számára a vonatkozó 15

jogszabályok által előírt belső ellenőrzési feladatokat látja el az egyes önkormányzatoknál, és az általuk fenntartott intézményeknél, egyéb szervezeteknél. Mórahalom tagja továbbá a Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amely a Csongrád megye településeit a nevében szereplő célból, és feladatra, továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos terület fejlesztésére, közös hulladékgazdálkodással kapcsolatos pályázatok benyújtására, és megvalósítására létrehozott társulás. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik, továbbá az egyes kötelező vagy szabadon választható közfeladatok ellátásának hatékonyabb, és gazdaságosabb keretet nyújtanak. A fenti előnyökön felül a társulások létrehozását indokolhatja továbbá az is, hogy a társulások bizonyos nagyobb volumenű terület-, településfejlesztési beruházások megvalósításának ésszerű, gazdaságos, sokszor egyetlen megoldási módját, és lehetőségét jelentik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva, vagy a következő felülvizsgálat alkalmával pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakos vagy ilyen család jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A városban roma származású lakosok nem élnek, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

16

A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Városunkban a tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció „A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15. §-a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során: • közfoglalkoztatást szervez, • figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, • döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, • az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % 2008 2026 2064 4090 128 6,3% 2009 1705 2041 3746 143 8,4% 2010 2016 2070 4086 133 6,6% 2011 2011 2090 4101 124 6,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés 17

fő 124 157 157 124

% 6,0% 7,7% 7,6% 5,9%

fő 252 300 290 248

% 6,2% 8,0% 7,1% 6,0%

(A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok még nem álltak teljes körűen rendelkezésre.) Álláskeresők aránya 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013 férfiak

2014

2015

2016

2017

összesen

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Mórahalmon a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint 2008-hoz képest 2009-ben jelentős növekedés tapasztalható a női, és férfi nyilvántartott álláskeresők számában egyaránt. Ebben a két évben a nyilvántartott női álláskeresők száma valamivel meghaladta a férfiak számát. 2010.-ben a korábbi kiugró 2009.-es évek adataihoz képest a nyilvántartott női, férfi álláskeresők számát tekintve mérséklődés tapasztalható, azonban a nyilvántartott férfi álláskeresők száma ebben az évben jelentősen meghaladta a női álláskeresők számát. A 2011. évben a nyilvántartott álláskeresők száma a táblázat kiinduló 2008.-évi adatainak szintje alá csökkent, és a férfiaknál valamivel több női álláskeresőt tartottak nyilván. A 2012. év nem minden adata áll ugyan rendelkezésünkre, de a férfi, női nyilvántartott álláskeresők számát látva elmondható, hogy az ismét növekedést mutat. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát jelentősen csökkenthetnék. A város ipari parkjában található jelentős helybéli lakost foglalkoztató nagyüzemek mellett az elsősorban kereskedelemmel, vendéglátással, turisztikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozó kis és középvállalkozások száma, és foglalkoztatási volumene is jelentős. Mindezek mellett az önkormányzat, és intézményei, valamint az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak száma is jelentős (közcélú foglalkoztatás). Az önkormányzat a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása útján a tavalyi év folyamán részt vett és az idei év folyamán is részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében a többcélú társulás 2012.-ben három, 2013.-ban négy területen indíthatott különböző projekteket. 2012.-ben a mezőgazdasági programban 12 fő-, a téli és egyéb értékteremtő programban 10 fő, a mezőgazdasági utak rendbetétele programban pedig 15 fő mórahalmi lakos vett részt. A 2013.-ban indult mezőgazdasági programban 20 fő-, a téli és egyéb értékteremtő programban 9 fő, a mezőgazdasági utak rendbetétele programban pedig 17 fő, a közúthálózat javítása a települések belterületén programban 14 fő mórahalmi lakos vesz részt. 2012. évben a mórahalom városa által az önkormányzatnál, intézményeinél, és a városgondnoksági feladatokat ellátó gazdasági társaságnál, egyéb szervezeteknél napi 6-8 órában foglalkoztatottak száma 26 fő volt, a 4 órában foglalkoztatottak száma 101 fő volt. 2012. évben a mórahalom városa által az önkormányzatnál, intézményeinél, és a városgondnoksági feladatokat ellátó gazdasági társaságnál, egyéb szervezeteknél napi 6-8 órában foglalkoztatottak száma 39 fő volt. 18

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

252

300

fő 5 10 % 2,0% 3,3% fő 34 37 21-25 év % 13,5% 12,3% fő 32 28 26-30 év % 12,7% 9,3% fő 39 47 31-35 év % 15,5% 15,7% fő 25 36 36-40 év % 9,9% 12,0% fő 33 37 41-45 év % 13,1% 12,3% fő 26 35 46-50 év % 10,3% 11,7% fő 37 40 51-55 év % 14,7% 13,3% fő 18 27 56-60 év % 7,1% 9,0% fő 3 3 61 év felett % 1,2% 1,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés 20 éves és fiatalabb

2011

2012

289

248

273

10 3,5% 32 11,1% 29 10,0% 31 10,7% 41 14,2% 40 13,8% 36 12,5% 42 14,5% 24 8,3% 4 1,4%

3 1,2% 32 12,9% 24 9,7% 24 9,7% 38 15,3% 33 13,3% 31 12,5% 27 10,9% 36 14,5% 0 0,0%

13 4,8% 33 12,1% 20 7,3% 31 11,4% 42 15,4% 33 12,1% 31 11,4% 34 12,5% 30 11,0% 6 2,2%

Álláskeresők száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztályok tekintetében miként változik a településen. Az adatok elemzéséből megállapítható, hogy a 20 éves és fiatalabb korosztály esetén 2012.-ben kiugró a regisztrált munkanélküliek száma. Megállapítható továbbá, hogy az 56-60 éves korosztály esetén 2011.-ben és 2012.-ben, továbbá a 61 év felettiek tekintetében a 2012.-évben jelentős

19

mértékű a növekedés. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a nyugdíj előtt álló korosztály talál legnehezebben munkát. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen 2008 128 124 252 51 50 101 2009 143 157 300 79 92 171 2010 133 157 290 62 69 131 2011 124 124 248 64 57 121 2012 132 141 273 70 54 124 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés

Nő 39,8% 55,2% 46,6% 51,6% 53,0%

férfi 40,3% 58,6% 43,9% 46,0% 38,3%

összesen 40,1% 57,0% 45,2% 48,8% 45,4%

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013 férfiak

2014

2015

2016

2017

összesen

A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

Férfi

összesen

fő fő fő fő % fő % fő 2008 432 443 875 12 2,8% 12 2,7% 24 2009 426 441 867 8 1,9% 12 2,7% 20 2010 411 435 846 7 1,7% 11 2,5% 18 2011 400 453 853 7 1,8% 12 2,6% 19 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok még nem álltak teljes körűen rendelkezésre.)

20

% 2,7% 2,3% 2,1% 2,2%

Pályakezdő álláskeresők száma 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére, elhelyezkedési esélyeikre, lehetőségeikre irányítja a figyelmet. A 3.2.4 táblázatból kitűnik az, amire az előzőekben a regisztrált álláskeresők korcsoportok szerinti bontását tartalmazó táblázatban már egyszer felhívtuk a figyelmet nevezetesen, hogy 2012.-ben jelentősen nőtt a pályakezdő álláskeresők száma, miközben a pályakezdő álláskereső nők és férfiak egymáshoz viszonyított aránya a korábbi évekhez mérten változatlan maradt. Feltehetően a pályakezdő álláskeresők számának növekedését az egyre zsugorodó helyi, és környékbeli munkaerőpiac mellett az is indokolhatja, hogy ebben az évben több olyan pályakezdő fiatal került ki az iskolapadból, aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, vagy az iskolai végzettsége nem megfelelő (alacsony vagy az a munkáltatói igényektől eltér) Ezen elhelyezkedési szempontból hátrányos helyzetű fiatalok számára megfelelő alternatíva lehet, ha a helybeli szakiskola, szakképző intézet olyan piacképes képzésben részesíti őket, amely képesítéssel azt követően helyben, vagy a környéken nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni. A munkaügyi szervezet is folyamatosan kínál átképzési, továbbképzési lehetőségeket a regisztrált pályakezdők részére.

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb lakosság általános iskolát száma összesen végzettek száma év összesen

nő

férfi összesen

nő

férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen

nő

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő 2001 4599 2431 2168 3920 1996 1924 679 14,8% 435 17,9% 244 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, helyi adatgyűjtés (A HEP készítésének időszakában a 2011. évi népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre.)

férfi % 11,3%

Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számaránya 14,8 %, amely arányszám nagyságában jelentős azon időskorú emberek száma, akik az elmúlt század közoktatási rendszerében 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséget szereztek.

21

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 253 4 1,6% 2009 300 4 1,3% 2010 289 2 0,7% 2011 248 5 2,0% 2012 273 5 1,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés év

8 általános fő 64 87 95 65 84

% 25,3% 29,0% 32,9% 26,2% 30,8%

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 185 73,1% 209 69,7% 192 66,4% 178 71,8% 184 67,4%

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

8 általánosnál alacsonyabb

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

Az álláskeresők között magas 28-33% körüli az általános iskolai végzettséggel nem, vagy csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Ez is mutatja, hogy sokkal nehezebb képzettség nélkül munkát találni. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

év

2009 2010 2011 2012

fő

Fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) , helyi adatgyűjtés

A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, és erre ismereteink szerint igény sincs. Az általános iskolával nem rendelkezők, munkájukhoz nem érzik szükségét az iskolai végzettségük kiszélesítésére. A felnőttképzés helyben nyújtása ellen szól az, hogy Mórahalom városához közel található a dél-alföldi régió legnagyobb oktatási tudásbázisát magában foglaló Szeged városa, amely széleskörű felnőttképzési kapacitásokkal, és lehetőségekkel rendelkezik, továbbá a mórahalmi lakosok számára tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. 22

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő fő % fő % fő % 2009 n.a. 42 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. 47 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. 16 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) , helyi adatgyűjtés

A Középfokú felnőttoktatásban összesen részt vevők, a szakközépiskolai, és a gimnáziumi felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert. A középfokú oktatás tekintetében a városban szakközépiskolai, szakiskolai és szakképzési képzés folyik, az osztályok száma összesen 9. Tanulók száma összesen 129 fő. Szakközépiskolai oktatás Mórahalom Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db) Szakközépiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)

1 3 46

Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakképzéssel együtt) (fő)

86

Kilencedik évfolyamos szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)

0

Naponta bejáró középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Sajátos nevelési igényű tanulók száma (fő) Középiskolai főállású pedagógusok száma (fő)

13 1 8

Kilencedik évfolyamos tanuló nincs, a jelentkezők kis száma miatt nem tudtunk osztályt indítani. Ennek oka a megváltozott igény. Megkezdődött a szakközépiskolai képzés átszervezése. Piacképes szakképzést igyekszünk kínálni leendő tanulóinknak. A középiskolai felnőttoktatásban tanulók aránya rendkívül jelentős: 40 fő (31%). Mórahalmon a szakiskolai feladat ellátási hely 4 évfolyamán összesen 43 diák tanul, összesen 3 főállású pedagógus irányítása alatt. A kilencedikes tanulók száma 14. Más településekről az itt tanuló diákok 30,23%-a jár (13 diák). Kettő diák sajátos nevelési igényű, de oktatásuk integráltan zajlik. Szakiskolai oktatás Mórahalom Szakiskolai feladatellátási helyek száma (db) Szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Kilencedik évfolyamos szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Naponta bejáró szakiskolai tanulók száma (fő) Sajátos nevelési igényű tanulók száma (fő) Szakiskolai főállású pedagógusok száma (fő)

23

1 4 43 14 13 2 3

Mind a szakközépiskolai, mind a szakképzési, mind pedig a szakiskolai feladatellátási helyeken Internet használata hozzáférhető. A jövőben a felnőttek számára tanfolyamokat szervezünk, iskolarendszerű felnőttképzésünk az érettségire épülő szakképzés. Közfoglalkoztatás Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Mórahalom Városi Önkormányzat évről-évre rendszeresen és folyamatosan szervez közfoglalkoztatási programokat, évek óta részt vesz a kistérségi startmunka mintaprogramokban, illetve együttműködik a közfoglalkoztatási programok bonyolítóival. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői A Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége fogadja az álláskeresőket, és a még nem nyilvántartott munkát keresőket is. Minden esetben az ügyintézők törekednek arra, hogy az ügyfelek részére megfelelő állásokat keresnek és ajánlanak fel. A Kirendeltség a munkaerőpiaci képzések lebonyolításában, a képzési lehetőségek felkutatásában, a pályaválasztási tevékenységgel kapcsolatban az intézményi és a piaci képzőkkel tart fenn kapcsolatokat. Ebben a munkáltatók is részt vesznek, amennyiben az igényeik alapján munkaviszonyban állók, vagy felvételre kerülők előzetes képzését igénylik. Tanácsadás keretében: munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs és pszichológiai egyéni tanácsadáson való részvételre van lehetőség. A munkaerő-piaci integrációt térségünkben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járásai Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége koordinálja. A munkanélküliek a Munkaügyi Központ által szervezett képzéseken vehetnek részt. 2013. évre 40 féle képzési programot terveztek a megyében. A legtöbb képzés valamilyen szakma elsajátítására – szakács, vendéglátó eladó, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, CNC forgácsoló, stb. – irányul. Ugyanakkor a képzések között találunk nyelvi képzést, 7-8. osztály felzárkóztató képzést is. Jelenleg a TÁMOP 1.1.2. program második szakasza fut, amely keretében képzési támogatásban, foglalkoztatási támogatásban (bérköltség, vagy bértámogatás), és vállalkozóvá válás támogatásban lehet részt venni. Projekt résztvevők lehetnek: 1. a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők, 2. a pályakezdő álláskeresők, illetve a 25 év alatti álláskeresők, 2/a kizárólag munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele céljából álláskeresőként nem nyilvántartott 25. életévét be nem töltött fiatalok, 2.b preventív munkaerő-piaci szolgáltatásokban részesíthető fiatalok (pl. iskolai tanulók) 3. a projektbe történő bevonás időpontjában az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők, 24

4. azok az álláskeresők, akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek 5. foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők, 6. tartósan munkanélküliek, vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek. 2013. március 01-től újra elindult az Első Munkahely Garancia program, melynek keretében bérköltség támogatás nyújtható, amennyiben 25 év alatti pályakezdő álláskeresőt vesz fel egy munkáltató. A településen a fő foglalkoztatók az ipari parkban található nagyvállalkozók, és a kkv-k, amely utóbbiak számának növekedése várható. A környező ipari, kereskedelmi, szolgáltató foglalkoztató centrumok (Szeged) tömegközlekedéssel megközelíthetőek. A városban működő szakiskola továbbképzési, tanulási lehetőséget nyújt elősegítve a munkaerőpiacra való bejutást. Munkerőpiaci reintegrációs programokat szervez a Mórahalmi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége a munkanélküliek számára. A Mélyszegénységben élők és romák intézményekben történő foglalkoztatása

települési

önkormányzati

saját

fenntartású

A mélyszegénységben élők számát az aktív korúak ellátásában részesülők számának felhasználásával tudtuk megbecsülni. Az önkormányzat elsősorban az aktív korúak ellátásában, ezen belül is a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket alkalmazza a közfoglalkoztatás keretében intézményeiben, illetve a tulajdonában álló gazdasági társaságoknál. A városban roma származású lakosok nem élnek, ezért a települési önkormányzat saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatásukra vonatkozóan nincsenek adatok. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkozási diszkriminációról nincs tudomásunk településünkön. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs

Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

személyiségfejlesztő élménypedagógiás tréning(TÁMOP 5.6.1.B-12)

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

interaktív beszélgetések (TÁMOP5.6.1.B12)

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

álláskereső tréning (Homokhátságért Egyesület) álláskeresési tréning (Tóth Menyhért Városi Kvt) gyógymasszőr OKJ-s képzés, gyakorlati hely, amely későbbiekben foglalkoztató is lehet

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

készség fejlesztő tréning akkreditált(TÁMOP5.6.1.B-12)

Forrás: helyi adatgyűjtés

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 25

E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető szolgáltatásokat. E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: • •

•

Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 4017 2009 4082 2010 4065 2011 4064 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés

99 129 114 104 68

segélyben részesülők % 2,5% 3,2% 2,8% 2,6% n.a.

Segélyezettek száma (fő) 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008

2009

2010

2011 15-64 évesek

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Segélyben részesülők száma

A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma. Az ellátottak számának csökkenését az okozza, hogy az álláskeresési ellátások megállapításának feltételei folyamatosan szigorodtak, illetve a folyósítás ideje is mindössze 90 napra csökkent. Az álláskeresési járadék kimerítését követően az álláskeresők jellemzően a szociális ellátásokat tudják csak igényelni, ami már az önkormányzat hatáskörébe tartozik. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők száma jogosultak év fő fő % 2008

252

57

22,6% 26

2009 300 65 21,7% 2010 289 84 29,1% 2011 248 45 18,1% 2012 273 45 16,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális Foglalkoztatást Azoknak a segélyben helyettesítő támogatás száma, akik 30 részesülők (álláskeresési támogatás) nap Azoknak a száma, akiktől munkaviszonyt helyi önkormányzati év nem tudtak rendelet alapján megvonták 15-64 évesek munkanélküliek igazolni és az a támogatást fő fő FHT %-ában %-ában jogosultságtól elesett 2008 35 8 0 0 0 0 2009 13 3 33 11 0 0 2010 19 4,6 29 10 0 0 2011 21 5,1 32 12,9 0 0 2012 14 5,2 34 12,45 4 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés Ellátottak száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

Segélyezettek száma

2011

2012

2013

Támogatottak száma

2014

2015

2016

Jogosulatlanok száma

2017 Támogatástól megvontak száma

Mint azt már korábban megállapítottuk 2008. és 2009. között jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, majd 2009-től a munkanélküliek száma kisebb-nagyobb kilengés mellett fokozatosan 27

csökken. A fenti táblázatokból ugyanakkor kitűnik, hogy a Munkaügyi Központtól álláskeresési segélyre jogosultak száma a 2009. évi csúcsot követően fokozatosan csökken. Megállapítható továbbá, hogy a Munkaügyi Központtól álláskeresési járadékra jogosultak esetén a vizsgált években a csúcsot az álláskeresési járadékra jogosultak száma a 2010. évben érte el az azt követő években a jogosultak számának csökkenése figyelhető meg. Az önkormányzattól aktív korúak ellátásában – rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás – részesülők száma fokozatosan, és évről-évre csökkenő mértékben nő. A segélyben részesülők a tartós munkanélküliekhez tartoznak, mivel már több mint 365 napja együttműködnek a Munkaügyi Központtal. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28.500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500,- forintra. Megállapítható, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató számára. Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 28

Bérlakás-állomány, szociális lakhatás, egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállo mány (db)

bérlaká s állomán y (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélr a használt nem lakáscélú ingatlano k (db)

szociális lakásállomán y (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

2008 2549 2 107 1 53 2009 2620 2 102 1 52 2010 2641 2 108 1 57 2011 2658 2 110 1 58 2012 n.a. 2 109 1 56 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés

1 1 1 1 1

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

ebből elégtele n lakhatá si körülm ényeket biztosít ó lakások száma n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Lakásállomány megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010 bérlakás

2011

2012 szociális

2013

2014

2015

2016

2017

egyéb lakáscélra használt

Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásáról Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 29/1993. (XII. 31.) önkormányzati rendelete rendelkezik. E rendelet szerint Szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak: ’’(1) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján lehet a lakást bérbe adni annak a pályázónak, aki megfelel a rendeletben előírt feltételeknek, és akivel szemben nem áll fenn kizáró ok.

29

(2) Szociális helyzete alapján pályázat akkor nyújtható be, amennyiben a pályázó és a vele együtt költöző családtagjainak egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a./ a pályázó és a vele együtt költöző családtagjainak egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum háromszorosát, b./ létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó vagyona nincs, továbbá forgalomképes belterületi ingatlannal nem rendelkezik.’’ Településünkön hajléktalan személy nincsen. Lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

4

0

2009

10

0

2010

12

0

2011

99

0

2012

96

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés Támogatásban részesülők (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008200920102011201220132014201520162017 Lakásfenntartási támogatások

Adósságcsökkentési támogatások

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.

30

Az Szt. szerint adósságkezelési szolgáltatás nyújtására a negyvenezernél több állandó lakosú települések kötelezettek. Erre tekintettel településünk adósságkezelési szolgáltatást nem nyújt, ezért a vizsgált időszakban az adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma minden esetben nulla. Mórahalmon évről évre növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. 2011-ben, és 2012-ben jelentős növekedés figyelhető meg, mivel megszűnt a gázár támogatás. A gázár támogatás megszüntetésével megváltoztatták a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, magasabb jövedelemhatárt állapított meg a jogalkotó, így többen megfelelnek a törvény előírásainak. Eladósodottság Településünkön is komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családok esetében. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy fizetés hiányában náluk kapcsolják ki a közszolgáltatásokat. Településünkön 2012-ben 48 fő részére töltöttünk ki a védendő fogyasztói kérelemhez kapcsolódó igazolást. Védendő fogyasztói kérelmet az nyújthat be a villamos energia szolgáltatónál, illetve a gázszolgáltatónál, aki a jogszabályban meghatározott ellátásban részesül és tartozása van a szolgáltató felé. Ez alapján részletfizetést vagy fizetési halasztást kaphat. Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz való hozzáférés bemutatása Nem áll rendelkezésre adat a külterületi házak, tanyák közműellátottságáról. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Mórahalmon telep, szegregátum nem található. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mórahalom város egészségügyi alapellátását 3 fő felnőtt háziorvos, 1 fő gyermek háziorvos 2 fő fogorvos látja el. A háziorvosok vállalkozási formában működnek területi ellátási kötelezettséggel. Az ügyeleti ellátás térségi szinten szervezett. A központi orvosi ügyeletet a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása működteti 1 mórahalmi, és 1 ruzsai telephellyel. A többcélú társulás által ellátott központi orvosi ügyelet működtetése első sorban a működési területen tevékenykedő háziorvosokkal kötött vállalkozási szerződések útján került megoldásra. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a 3 fős védőnői szolgálat gondoskodik 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

3

1

3 3 3 3

1 1 1 1

4

2009 4 2010 4 2011 4 2012 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 31

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

268 315 247 238 212

Az állampolgárok a közszolgáltatások többségét – a fekvőbeteg ellátás kivételével – helyben elérik. Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja. A népesség egészségügyi statisztikai adatai követik az országos átlagot, habár a vezető halálokként itt is szereplő szív-érrendszeri betegségek mortalitása kismértékben ugyan, de pár tized százalékkal magasabb. A daganatos betegségek aránya a homokháti kistérségben országos szinten kisebb, ugyanakkor az emésztőszervi és az anyagcsere betegségek aránya magas. A háziorvosi egészségügyi statisztikák alapján megállapítható, hogy az ún. belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban (magas vérnyomás, különböző szívbetegségek, anyagcsere-kórképek, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok).

Az utóbbi évek átrendeződési folyamataként valamelyest csökkenő tendenciát mutat a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, míg a daganatos betegségeké emelkedik. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó alábbi települési önkormányzati feladatok tekintetében: • háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, • fogorvosi alapellátás, • alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), • védőnői ellátás, 32

•

iskola- és ifjúság orvosi ellátás.

A városban sokszakmás járóbeteg szakellátás működik. Az előjegyzési rendszer lehetővé teszi a telefonon, személyesen történő bejelentkezést. A járóbeteg szakellátások kihasználtságának vizsgálatát a Szolgálat folyamatosan végzi, felmérve a lakossági megbetegedésekből és azok jó szakmai ellátásából fakadó igényeket, a szükségleteknek megfelelő átcsoportosításokat hajtva végre. A fogorvosi alapellátás területén 2 gyermek-felnőtt körzet elégíti ki a lakossági szükségleteket. A településen a védőnői munkát 3 fő védőnő látja el. Ellátotti létszám (2013. májusi adatok alapján): 27 kismama 0-1 éves gyermek: 42 fő 1-3 éves gyermek: 102 fő 3-6 éves gyermek: 241 fő óvodai ellátás: 255 fő iskolai ellátás: 658 fő A védőnők tevékenységének középpontjában a gondozott családok egészségvédelme, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés áll. Szakmai feladataikat elsősorban önállóan látják el, de rendszeresen konzultálnak az egészségügyi (gyermekgyógyász, háziorvos, szülész-nőgyógyász szakorvos)-, a gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot tartanak fenn gondozottaikkal, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban (egészségi, szociális, mentálhigiénés) igyekeznek tanácsot nyújtani. Ezen kívül részt vesznek a szűrővizsgálatok szervezésében, és lebonyolításában (a kötelező szűrések mellett az egészséghét programjaiba is bekapcsolódva). Előkészítik továbbá a védőoltásokat, valamint egészségnevelő és más közösségi programokat rendeznek gondozottjaink számára. Ilyen foglalkozások pl. a 2 hetente működő Baba - Mama klub, az Anyatejes Világnapi rendezvény minden év augusztusában, valamint a szülésre felkészítés, szülészeti intézmény látogatása (igény szerint). Járóbeteg szakellátás Mórahalom városában 2001. október 30-tól a járóbeteg szakellátást a Móra-Vitál Térségi Egészségmegőrző és Szociális Közhasznú Társaság működteti. A szakellátások működtetését (reumatológia, pszichiátria, kisegítő laboratórium, otthoni szakápolás, gyógytorna, fizikoterápia, gyógyfürdő ellátások) 2001. októberig a Mórahalom Város Képviselőtestülete Gondozási Központ látta el. Az Önkormányzat észlelve a lakossági igényeket, új szakellátások bevezetését tervezte, melyhez elengedhetetlen egy egységes központi vezetés. Ezért Mórahalom Város Képviselő Testülete — lakossági igényeket követve — 2001. október 30. napjától létrehozta a Móra-Vitál Térségi Egészségmegőrző és Szociális Közhasznú Társaságot. A társaság a térségi lakosság életminőségének javítását célozta meg, feladata Mórahalom és térsége lakosságának magas színvonalú, széleskörű járóbeteg ellátás biztosítása, valamint az ezt elősegítő tevékenységek folytatása. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyének megszerzéséhez szükséges feltételek biztosítása megtörtént, ugyanis a társaság 2001. október 1-től Mórahalom város Önkormányzatától bérbe vette a Mórahalom, Millenniumi sétány 7. sz. alatti helyiségeket a benne lévő berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt szakrendelő működtetése céljára. Az ügyvezetés, valamint az adminisztráció ekkor még átmenetileg az önkormányzat által a Polgármesteri Hivatalban biztosított irodában működött.

33

A ”kis szakrendelő” ellátási területe az eredeti tervek szerint a Homokháti Kistérség, de főbb tevékenységeket tekintve Mórahalom, Ásotthalom, Zákányszék területére terjedt ki. A Kht. megalakulásával újabb szakellátások helyben történő térítés nélküli igénybe vételére nyílt lehetőség. A társaság szakmai tevékenységét november 15-én kezdte meg. Tevékenysége a korábban már működő szakellátások (laboratórium, rheumatológia, pszichiátria, gyógytorna, fizikotherápia, otthoni szakápolás), valamint az újonnan kialakított (szülészet-nőgyógyászat, terhes tanácsadás, orthopédia, fül-orr-gégészet, szemészet, urológia, bőrgyógyászat) szakellátások koordinálása, működésükhöz megfelelő feltételek biztosítása. Az újonnan induló szakrendelések finanszírozását az Önkormányzat vállalta át. A szakorvosok illetményének kiegyenlítése alapítványi forrásból történt. 2002-ben pályázatot nyújtott be az Önkormányzat az újonnan kialakított szakrendelések OEP által történő befogadására. A befogadás ún. többlet kapacitásként megtörtént, és az E. Alapból történően megvalósult. Ezt követően 2004-ben további finanszírozási kapacitás bővítésre nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek eredményeként bővítésre került a szemészet, bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, ultrahang-diagnosztika és a gyógytorna 2004. október 01-től. Így már több szakrendelést, hosszabb rendelési időben vehettek igénybe a Mórahalom és térség más településeinek lakosai. Ezen fejlesztések mellett a laboratóriumi diagnosztika is jelentős átalakuláson ment át vérvételi helyből viszonylag korszerű laboratóriummá nőtte ki magát. 2002ben a deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházától feladat átvétel keretében a Móra-Vitál Kht. működtetésébe került a tüdőgyógyászati szakrendelés, illetve tüdőgondozó. Ezzel tovább szélesedett társaságunk gyógyító ellátásban betöltött szerepe. Társaságunk műszerezettségének fejlesztése Önkormányzati támogatás illetve pályázatok útján valósult meg. Ennek keretében többek között korszerű röntgen berendezés, sokoldalú ultrahang készülék, szemészeti vizsgáló egység, laboratóriumi készülékek kerültek beszerzésre. A társaságunk által jelenleg is ellátott szakellátási tevékenységek: •

laboratórium

•

reumatológia

•

bőrgyógyászat

•

pszichiátria

•

logopédia

•

ortopédia

•

szemészet

•

fül-orr-gégészet

•

urológia

•

gyógytorna

•

fizikoterápia

•

házi szakápolás

•

nőgyógyászat-terhestanácsadás

•

Tüdőgyógyászat, tüdőgondozó

A műszer fejlesztések mellett az építészeti infrastruktúra fejlesztése is napirendre került. Ennek eredményként 2006. tavaszán átadásra került a Szent Margit Egészségház (volt Bölcsöde épülete), melyben korszerű körülmények között végezheti munkáját szakrendeléseink egy része. Ezzel párhuzamosan zajlott az „A” épület korszerűsítése is. 2007. –es évben az Új gyógyászati szárny is átadásra került, ahol társaságunk a gyógyfürdőhöz kapcsolódó balneoterápiás és masszázs ellátásokat biztosítja. Ez a beruházás egy új betegnyilvántartási rendszer bevezetésével is párosult, mely pályázati forrásból került beszerzésre. Társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati szolgáltatásaink:
Gyógyvizes gyógymedence


Gyógyvizes kádfürdő 34




Iszappakolás




Súlyfürdő




Szénsavas fürdő




Orvosi gyógymasszázs




Víz alatti vízsugármasszázs




Víz alatti csoportos gyógytorna




18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás

Wellness-Fitness szolgáltatásaink a Mórahalmi Erzsébet Gyógyfürdőben:
Aquajogging


Aquarobic




Aquagimnastic




Step aerobic




Alakformáló torna




Aerobic-easy




Immunerősítő masszázs




Relax masszázs




Nyirok masszázs




Cellulit masszázs




Aroma masszázs




Frissítő masszázs




Talp masszázs




Méregtelenítő masszázs

A Móra-Vitál Kft. fejlődését a járóbeteg szakellátási és fürdő gyógyászati tevékenységekben az alábbi adatok is alátámasztják: Ellátott esetszámok alakulása

Bevételek alakulása

2002

47950

43.000.000 Ft

2003

56035

77.000.000 Ft

2004

71668

90.000.000 Ft

2005

122718

135.000.000 Ft

2006

144524

140.000.000 Ft

2007

160110

146.000.000 Ft

2008

159190

149.000.000 Ft

35

Dolgozói létszám 90 80 70 60

Fő

50 40 30 20 10 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Év

Mórahalmon évente sor kerül a lakosság szűrésére. 2002. őszén 2 hétig tartó szűrőprogram került megrendezésre speciálisan a 60 év feletti lakosságot érintő betegségek diagnosztizálására. 20032008-as évben megrendezésre került minden éveben, ahol már a 18 év alatti korosztály is megjelenik a szűréseken. Hiszen a megelőzésnek fontos szerepe van. A 2009-es évben már nem csak szűrőhetekről, hanem Egészségvédelmi Hónapról beszélhetünk, ahol a szokásos szűrőhetek programja is megjelenik kiegészülve előadásokkal, nyílt délutánnal a gyógytornászok vezetésével, valamint gyógynövény, gyógytea bemutatóval is. A további elképzeléseink szerint kidolgozásra kerülő Városi Egészségfejlesztési Terv keretében szerepet kívánunk vállalni a lakosság betegség megelőzésről való gondolkodás módjának átalakításában. Ennek érdekében különböző pályázatokon veszünk részt. A gyógyászati segédeszközök kölcsönzésével lehetőség nyílott a szociálisan rászoruló lakosok számára egyes nagyobb értékű műszer, kondicionáló, regeneráló eszköz (vérnyomásmérő, vércukormérő, szobakerékpár stb.) kölcsönzésére is. A szakrendelők bérbeadásával helyet biztosítottunk egy foglalkozás-munkaegészségügyi szakorvosnak, valamint egy segédeszközök forgalmazását ellátó cégnek. A Móra Ferenc ÁMK-val szoros együttműködésben képzünk gyógymasszőröket OKJ-s képzés keretében. Számukra biztosítjuk a gyakorlati helyet, illetve az onnan kikerülő magasan képzett diákok közül itt helyben el tudnak helyezkedni. Ezen együttműködést példázza a HEFOP-2.3.1-05/1-2005-10-01-49/2.0 „Személyközpontú támogatás” Halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát növelő integrált projekt a Homokháton című pályázatban való közös részvétel. További pályázati partnerek: Mórahalom Város Önkormányzata, Mórahalom Város Önkormányzata Gondozási Központ, Mórakert ZöldségGyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet, A projektmegvalósítás kezdete: 2006. július 1.; vége: 2008. április 30. A projekt célja egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a 20 munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresőt vissza vezeti a munkavilágába. Munka közben elsajátított ismereteket szerez (ezüst és aranykalászos gazda, könnyűgépkezelő, gyógymasszőr) OKJ szakmákban. Az ő képzésük alatt folyamatos a felügyelet, amely megmarad a tényleges munkavégzés idejére is, illetve a 6 hónapos kötelező tovább foglakoztatás idejére is, melyet a Móra-

36

Vitál Kht.-nál és a Mórakert Szövetkezetnél valósult meg. A pályázat az Európai Szociális Alap és hazai központi költségvetési forrásból valósult meg. 2009-ben további változás, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (1) bekezdése értelmében a Móra-Vitál Kht. 2009. május 15-ét követően Korlátolt felelősségű társaságként működik tovább MÓRA-VITÁL Térségi Egészségmegőrző és Szociális Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság néven. Társaságunk fejlesztése tovább folytatódott egy 2009-2011 között megvalósulót pályázati beruházás kapcsán. Ennek eredményeként a Móra-Vitál Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. szakrendeléseinek köre bővült. Mórahalom Város Önkormányzat sikerrel pályázott a Dél-alföldi Operatív Program keretében. Ez nem csak óraszámbeli növekedést jelentett nőgyógyászt, gyógytorna területén, hanem a pályázat által új szakmák is megjelentek, mint belgyógyászat, sebészet, gyermek gyógyászat, továbbá a kft. egy építészeti és műszerezettségi szempontból kiemelkedően felszerelt új épületrészt tudhat majd a magáénak. A fejlesztés magában foglalja az új betegellátó informatikai rendszert, mely az előjegyzést is megkönnyíti. Elektronikus formában történik az előjegyzés telefonos és személyes megkeresés alapján a 62/580-042-es telefonszámon, illetve Kistérségi Egészségügyi Központ gyógyászati recepcióján (Szent László park 3.). A betegek minden telephelyünk akadálymentes, így a fogyatékkal élők is igény be tudják venni valamennyi szakellátásunkat. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosi feladatait 1 főállású gyermekorvos látja el. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások esetén a preventív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, családi napközi és idősek átmeneti elhelyezését nyújtó intézménye. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, továbbá az egészségügyi szűrések térítésmentesen és önkéntes bejelentkezés alapján a városi állampolgárok számára hozzáférhetők. Ebben fontos tényező, hogy részben a szociálisan rászorult lakossági szegmens prevenciója élvez prioritást, de idetartoznak az életkor és neme által meghatározott kockázati faktor lehetőségével bíró állampolgárok is. A rendszeres szűrések köre: a hasi és emlő UH, urológiai prosztataés herevizsgálatok. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. Szintén a primer prevenciót szolgálják az őszi időszakban rendszeresen szervezett Szűrőhetek, amelyek a diagnosztizált betegséggel nem rendelkezők számára ajánlottak. Ezen szűrőheteken szemészeti, bőrgyógyászati, UH, labor, nőgyógyászat, allergia, légzésfunkció, urológia, belgyógyászat (gastroenterologia, diabetologia), hallásvizsgálat, tüdőszűrés vizsgálatokat végeztethetnek a térségi lakosok. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a körzeti fogorvosok végeznek az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton.

37

Az önkormányzat minden köznevelési intézményben, bölcsődében megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos. Az önkormányzati sporttevékenység magában foglalja a testnevelés és sportkultúra valamennyi formáját, a gyermekek és felnőttek testkulturális, rekreációs és szabadidős tevékenységétől, rendszeres testmozgásától a technikai és szellemi sportokon át a versenysportig, beleértve a testnevelés, testedzés és az egészségmegőrzés minden kapcsolódó területét. Az Önkormányzat sportlétesítmény hálózata az elmúlt években jelentős fejlesztésen esett át a már meglévő központi futballpálya mellé, műfüves kis-, és nagy futballpálya épült, a város támogatásával helyi fiatalok kivitelezésében két pályás zárt, salakos teniszpálya létesült. Az MLSZ TAO programjának köszönhetően a központi labdarúgópálya a sportközpontba költözhet, ahol egy öltöző komplexum fedett lelátóval és egy center pályával gazdagodik. Ezen kívül tervezett még a sportközpontban kisebb méretű pályák építése, mint például kézilabda, kosárlabda, röplabda. A fejlesztéseknek köszönhetően a Nagyszéksósi Iskolánál egy aszfaltozott kosárlabda pálya is helyet kapott. A fiatalabb generációnál újfajta igény jelent meg a sportolás palettáján, a gördeszka és a görkorcsolya. Ezen igények kielégítésére az önkormányzat pályázati forrásból egy görkorcsolya freestyle pályát épített a lehető legmodernebb eszközökkel felszerelve. A köznevelési intézmények tornatermei akadálymentesítettek, és megfelelően szolgálják a testnevelés és szabadidősport ügyét (edzések, kiegészítő foglalkozások). A városi ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetőek. Az ellátórendszer minden helyi lakos számára egységes, és egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatosan és megbízható módon. Az ellátórendszer hatásosságát és hatékonyságát eredményezi az is, hogy az egészségügyi, az oktatásiközművelődési-, sport- és a foglalkoztatási intézmények, szervezetek a szakmai programjuk megvalósítása során együttműködnek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek. Településünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A lakosság helyi közösségi, kulturális igénye nagymértékben a településre jellemző katolikus hagyományok ápolása. Településünk lakosai mindig is a katolikus hitelveknek megfelelően élt, helyi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ennek ékes bizonyítéka, hogy mindez a mai napig is megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben. Településünkön működő fúvós zenekarunk, néptánc csoportunk hűen őrzi a múltat és a jelen kor követelményeinek eleget téve közösségépítő munkát végez. A község hagyományőrző kulturális csoportjai rendeznek helyi találkozókat, valamint rendszeresen részt vesztnek környékbeli, országos, testvér települési, és különféle külföldi rendezvényeken is. A települési önkormányzat, több módon is biztosítja a kultúrához való hozzáférést. A település szívében található Aranyszöm Rendezvényház épülete áll rendelkezésre a helyi kulturális rendezvények megszervezésére. Kiemelt rendezvényeink az évente hagyományosan megrendezésre kerülő majális, a Homokháti Sokadalom júliusi 10 napos fesztiválprogramja, az Úrnapi búcsú, az augusztusi Új kenyér ünnepe, 38

és a novemberi Kórustalálkozó, amelyek mellett számos alkalommal, helyet kapnak a hagyományőrző zenei-, és táncos rendezvények, a mai magyar képzőművészetet bemutató kiállítások, és a helyi amatőr színjátszó társulat színházi előadásai is. Mórahalmon évek óta a rendezvényház ad otthont különféle festészeti, különféle képzőművészeti és egyé művészeti kiállításoknak, amelyek során rendszeresen bemutatkoznak a mórahalmi és környékbeli festőművészek, szobrászok, és a városi lakosság amatőr és művész tehetségei egyaránt. A település fúvós zenészei évente több alkalommal adnak koncertet a rendezvényház előadó termében. A helyi közéleti szerep növekedésének ösztönzésére is szolgál a helyi média, a Móra-net tv, és a Homokhát tv. A havonta megjelenő helyi kiadványunk, az Mórahalmi körkép folyamatosan beszámol a településünk kulturális életéről, és a település közéletéről. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel járulnak hozzá településünk fejlődéséhez. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával, a Civil- alap pályázattal segíti a közösségi programok megszervezéséhez szükséges anyagiak egy részét biztosítani. Az önkormányzat, rendszeres tájékoztatással, pályázatok megírásában segítségnyújtással és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti a helyi civil közösségek munkáját. Számos civil szervezet önkéntes munkájával és adományok közvetítésével enyhítik a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. Városunk lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük, együtt próbálunk megoldásokat kidolgozni. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a településüzemeltetési feladatok, valamint a közterületek tisztántartása biztosított, jól megoldott. A település lakói számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik, a közszolgáltatások megfelelő színvonalon történő megszervezéséről. Az egyes feladatok ellátása során, a helyi kulturális élet sokszínűségének biztosítása érdekében, együttműködik a helyi, intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, az egyházzal, a nemzetiségi önkormányzattal és egyéb szervezetekkel. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások hosszú távon való fenntartása. A településen élők élhető életminősége, a mindennapi élet alapfeltételeit tartalmazza, amelyhez hozzátartozik, a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők, a humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvodai, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, hosszú távon való minőségi fenntartása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem működik roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során városunkban beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek 39

továbbfolytatás kibővítése, A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás alternatív mezőgazdasági munka megszervezése munkanélküliség, számuk nem csökken. Tartós Munkanélküliség csökkentése. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, Felzárkóztatási programok szervezése Hátrányos átöröklődése. helyzet átörökítésének csökkentése. A lakossági adósságállomány újratermelődése.

Az lakosok életminőségének javítása, Használtárú börze szervezése, Öntevékenységre nevelés, háztartásvezetési tanácsok Adósságcsapda elkerülése

A településen élők egészségügyi állapota hasonló az Egészségügyi szűrések népszerűsítése, Az országos átlaghoz, de valamivel több a szív- és egészségtudatos életmódra nevelés érrendszeri, valamint az emésztőszervi és Szociális és egészségügyi szakemberek együttműködése anyagcsere megbetegedés

lllll 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával elfogadta a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentumok fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és a gyermekeket gondozó családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre egyenlően kiterjed, de azokra a gyermekekre kell különösen hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a megvalósítás és a hozzáférés során a legjobban sérülnek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Mórahalom állandó népességének száma jelenleg 6035 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen 1229 fő. A gyakorlatban ebből a korosztályból kerülnek ki a veszélyeztetett és védelembe vett kiskorú gyermekek. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

1

8

10

2009

4

4

10

2010

8

6

12

2011

9

11

10

2012

n.a.

7

3

40

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 14

12

10

8

6

4

2

0 2008

2009

2010

2011

védelembe vett

2012

2013

2014

megszüntetett eset

2015

2016

2017

veszélyeztetett kiskorú

Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, 2012.12.31. napjáig a települési önkormányzat jegyzője védelembe vette, 2013.01.01. napjától pedig a járási gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket. Mórahalmon a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatot és Gyermekjóléti Szolgálatot működtet. A szolgálatokban 1-1 fő családgondozó dolgozik. Jó és szoros kapcsolatot ápolnak a jelzőrendszeri tagokkal, mint a gyámhivatal, rendőrség, védőnők, bölcsőde, óvoda, iskola, stb. A gyermekek veszélyeztetettségének oka (a Gyermekjóléti Szolgálat adatai szerint): 2011-ben a leggyakoribb problémák, amivel a gyermekek gondozásba kerültek, a szülői elhanyagolás és az anyagi, megélhetési jellegű gondok voltak. A 2012. évben legnagyobb számban anyagi/ megélhetési/ lakhatással összefüggő problémák adódtak, illetve második leggyakoribbnak a családon belüli konfliktusokat láthatjuk. A legtöbb gyermeket 2011-ben családon belüli bántalmazás miatt kellett gondozásba venni, míg 2012-ben a családi konfliktus volt a leggyakoribb oka az ellátásnak. Az ellátott családok körében felmerülő gyakori problémák a gondozás típusa szerint: - Az alapellátás keretében gondozott gyermekek esetén: o a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok száma, valamint az anyagi, megélhetési (munkanélküliség), lakhatással összefüggő problémák előfordulása továbbra is jelentősen magas o a családi konfliktus (szülők egymás közti, szülő-gyerek közti) szintén hasonlóan gyakori o ezzel összefüggésben emelkedő tendenciát mutatnak a családon belüli súlyos konfliktusok, bántalmazások o a családi problémák következményeként gyakran fordulnak elő a gyermekeknél iskolai problémák (beilleszkedési-és teljesítményzavar, agresszió, szorongás, középiskolásoknál igazolatlan iskolai mulasztások, csavargás, rongálás) - A védelembe vétel okai közt találjuk:  igazolatlan iskolai hiányzások száma meghaladta az 50 órát  csavargás, rongálás  családon belüli erőszak  „költözködő kliensek” (gyakran költöző családok) 41

 értelmileg akadályozott, fiatal anyák  tankötelezettség nem teljesítése A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a védelembe vétel eredményességét nehezíti a gyerekek és a szülők együttműködésének hiánya, motiválatlansága. - Ideiglenes hatályú elhelyezésre 2012-ben egy alkalommal került sor. Az újszülött gondozatlan terhességből született, a szülők életvitele, szenvedélybetegsége, lakhely- és cím hiánya miatt nem volt hazaadható. - Szakellátásban részesülés okai:
az édesanya mentális, szülők életviteli problémái
a szülők szociális problémái, mint a bizonytalan lakás és jövedelmi helyzet
a gyermek egészségügyi problémája miatt a család nem tudta vállalni a nevelését A gyermekek védelembe vétele egy gyámhatósági eljárás, amely a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, - az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben a veszélyeztetett gyermekek száma évről-évre kiegyenlített, és stagnál. A védelembe vett gyermekek számát tekintve megállapítható egy folyamatos növekedés, amely 2008-ban, 2009-ben, és 2010-ben folyamatos és egyenletes növekedést mutatott. 2011-ben a 2010-es évhez képest egy fővel volt több a védelembe vett gyermekek száma. Ha csupán az elmúlt két év adatait vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a védelembe vett gyermekek száma is stagnál a településen. Természetesen, ha csak egyetlen esetre kerülne sor, az is sok lenne, mert az a gyermek fejlődését, jövőjét veszélyezteti. Az életben egy ilyen szituáció, indíttatás a felnőttkorra is kihatással lehet. A korábbi években leginkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembe vételre, a jelenlegi helyzetben már további felmerülő probléma a családok megélhetése, amely családi konfliktusokhoz vezet, és felmerül a gyermekek elhanyagoltsága is. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. Elmondható, hogy a lakosság létszámához képest nem magas a védelembe vett gyermekek száma. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendkívüli Rendszeres tartósan Kiegészítő tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi beteg év kedvezményben kedvezményben fogyatékos kedvezményben fogyatékos részesítettek részesítettek száma gyermekek részesítettek száma gyermekek száma száma száma 2008 210 20 0 0 19 2009

225

2

0

0

22

2010

268

9

0

0

14

2011

221

5

0

0

11

42

2012

226

6

0

0

12

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

rendszeres kedvezmény

2012

2013

kiegészítő kedvezmény

2014

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Rendszeres kedvezmények 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma – a 2010-es év kiugró adatától eltekintve – évről-évre egyenletes, gyakorlatilag változatlan. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008., 2009. év után 2010-ben látványosan az azt követő években pedig csökkenő mértékben de folyamatosan mérséklődik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - pénzbeli támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény. 43

Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre ellátásban száma iskola részesülők részesülők száma jogosultak részesülők 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam 2008 54 73 152 275 210 31 2009 59 97 151 318 206 58 2010 63 126 136 343 247,5 45 2011 66 145 131 355 236,5 0 2012 54 134 136 341 n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A táblázat tanúsága szerint feltűnő, hogy a nyári étkeztetésben részesülő gyermekek száma 2011., és 2012. évben egyaránt nulla. Ennek valódi oka az, hogy 2011-ben, és 2012-ben már nem volt ingyenes a nyári étkeztetés, melyre tekintettel a nyári étkeztetést térítési díj ellenében egyetlen gyermek sem vette igénybe. Mórahalmon nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség.

így

4.2 Szegregált telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

A településen szegregátum nem alakult ki.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: • • • • •

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.

44

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

3

89

2009

3

86

2010

3

83

2011 3 74 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.)

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Mórahalmon a Móra-Vitál Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. által működtetett Védőnői Szolgálat három védőnő alkalmazásával működik, akik három körzetben látják el feladataikat, ez a három védőnő látja el az iskola védőnői feladatokat is. A fenti táblázatban az egy védőnőre jutó gyermekek számában nincs benne az általuk ellátott általános iskolások száma. A védőnők először a tanácsadáson találkoznak a várandós anyákkal – mely heti két alkalommal biztosított településünkön – és azt követően folyamatosan tartják velük a kapcsolatot. Cél a várandósság időszakának, majd a megszületett csecsemő fejlődésének figyelemmel kísérése. Erre egyrészt az Egészségházban tartott tanácsadáson nyílik lehetőség, ahol meghatározott időpontban szülész-nőgyógyász, illetve gyermekorvos is jelen van, másrészről a védőnők a családgondozások során győződnek meg a kismamák, anyukák és gyermekeik állapotáról. A védőnők feladatai közé tartozik: • várandós anyák és a 0-18 éves korú gyermekek és családjuk gondozása • tájékoztatás, tanácsadás, az egészségmegőrzés, az optimális környezeti feltételekre vonatkozóan (helyes táplálkozás, káros szenvedélyek megelőzése, egészséges életmód) • a gyermekek megfelelő érzelmi, értelmi fejlődésének elősegítése, biztosítása, veszélyeztetettség megelőzése. A védőnők – a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként – egészségügyi veszélyeztetettség esetén a szülész-nőgyógyásszal, illetve a gyermekorvossal együttműködve gondozzák a családokat, szociális veszélyeztetettség esetén lépéseket tesznek a fennálló körülmények megváltoztatására, mely a Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve valósul meg.

45

A házi gyermekorvos a védőnők segítségével végzi a mórahalmi gyermekek ellátását, gondozását. Szorosan együttműködik a járóbeteg szakellátás keretein belül működő gyermekgyógyászati ellátásokkal (gyermek tüdőgyógyászet, fejlődésneurológia). Településünk nagy gondot fordít a 0-3 éves korosztályú gyermekeinek ellátására. A védőnő és a háziorvos javaslatára kérheti a szülő a Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát. Amennyiben a bizottság az elmaradás mértékét jelentősnek ítéli, szakértői véleményében meghatározza a gyermek korai fejlesztésének és gondozásának területeit, mely a részképességeket foglalja magába, és annak időkereteit. A településünkön működő pedagógiai szakszolgálat szolgáltatási körének része a korai fejlesztés, gondozás ezért a fejlesztési iránymutatásnak megfelelő szakemberek segítségét a fentebb meghatározott keretek mellett vehetik igénybe a gyermek szülei. Jelenleg egy gyermek korai fejlesztését látja el két szakember, konduktor és gyógypedagógus a szakvéleményben meghatározott időkeretek mentén. Halmozottan és súlyosan fogyatékos gyermeket a pedagógiai szakszolgálat jelenleg nem lát el, ők a fejlesztőházban kapják meg a törvényi kereteknek megfelelő fejlesztő felkészítésük óraszámát, bár a pedagógiai szakszolgálatok – az oktatási-nevelési intézmények az integrációt felvállalják – működéséről szóló EMMI rendelet ezen szakfeladatot (fejlesztő felkészítés) is a pedagógiai szakszolgálatok feladatellátási körébe sorolja. Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított, bár nem minden érintett él ezzel a lehetőséggel. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. Az iskola épülete mellett található egy akadálymentesített sportcsarnok, az iskola udvarán egy aszfaltozott kézilabda pálya, továbbá egy salakos futópálya, amelyeken az iskolai tornaórák megtarthatóak. Az óvodában külön tornaterem található, az óvodai testnevelés itt, valamint az óvoda zárt udvarán folyik. Úszásoktatás céljából a gyerekek a helyi Szent Erzsébet Mórahalmi gyógyfürdő úszómedencéit veszik igénybe. A szabadidős és szünidős programokon a település minden gyermeke – érdeklődési körének megfelelően – részt vehet. A programok általában az Aranyszöm Rendezvényházban, vagy a Tóth Menyhért Városi Könyvtárban és Közösségi házban, vagy az óvodában, iskolában kerülnek megszervezésre. A intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat a településen az általános iskola épületében található, jelenleg a Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda által fenntartott saját konyhában oldja meg. A konyha nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Hétvégén a konyha nem üzemel, szünidei, nyári szervezett gyermekétkeztetés nincs. A családok igény szerint befizethetik gyermekeiket ebédre. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a nagycsaládos gyermekek, illetve a tartósan beteg gyermekek, (SNI-ek is) kapnak. Gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

46

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Háziorvos által Betöltetlen felnőtt ellátott Gyermekorvos által év háziorvosi praxis/ok személyek ellátott gyerekek száma száma száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

30449

17716

0

2009

0

32845

17176

0

2010

0

31396

16161

0

2011

0

32957

15528

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés (A helyzetelemzés készítésekor nem állt rendelkezésre 2012. évi adat.)

Mórahalmon az egészségügyi alapellátást három háziorvos és egy házi gyermekorvos látja el az önkormányzattal kötött szerződés alapján területi ellátási kötelezettséggel vállalkozási formában. Betöltetlen praxis a településen nincsen. A fogorvosi alapellátás szintén biztosított, két fogszakorvos látja el a feladatot, akik végzik az iskolafogászattal kapcsolatos teendőket is. A gyermekgyógyászati fekvőbeteg ellátást a SZTE Gyermekgyógyászati Klinikája biztosítja. 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korosztály speciális ellátása helyben biztosított. A szakértői bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermek legfeljebb nyolcéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Az óvodában 4 fő rendelkezik fejlesztő pedagógiai végzettséggel, akik kiegészítik a gyógypedagógiai terápiát az arra rászorulók esetében. Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti Szolgálat: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ fenntartásában lévő Mórahalmi Területi Irodában Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálatot működik. A szolgálatokban 1 fő családsegítős és 1 fő gyermekjólétis családgondozó dolgozik. Gyermekek napközbeni ellátása: A gyermekek napközbeni ellátása családi napköziben, valamint bölcsődei és óvodai nevelés keretén belül valósul meg. Városunk területén a Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda 1 székhelyen és 1 telephelyen, továbbá a Huncutka Bölcsöde és Családi Napközi ugyancsak 1 székhelyen és 1 telephelyen működik. 47

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma bölcsődébe beírt (munkanélküli szülő, év bölcsődék száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008

1

62

4

30

2009

1

72

5

30

2010

1

68

8

50

2011

1

90

11

50

2012

1

90

12

50

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

21

0

2009

14

0

2010

14

0

2011

14

0

2012

14

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, , helyi adatgyűjtés 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

7

Óvodai férőhelyek száma

225

Óvodai csoportok száma

9

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7.00-17.00

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

3 hét Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

17

2

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

17

Gyógypedagógusok létszáma

0

Dajka/gondozónő

10

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

48

2 1

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai óvodába óvodai óvodai feladatóvodai beírt gyógypedagógiai férőhelyek ellátási gyermekcsoportok száma gyermekek csoportok száma helyek száma száma száma

év

3-6 éves korú gyermekek száma

2008

184

8

200

1

199

0

2009

203

9

225

1

224

0

2010

208

9

225

1

255

0

2011

207

9

225

1

255

0

2012

n.a.

9

225

2

248

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma Általános iskola 1- Általános iskola 54 évfolyamon 8 évfolyamon tanulók száma tanulók száma

tanév

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

251

236

487

2011/2012

257

249

506

229

45,3%

2012/2013

262

243

505

250

49,5%

0,0%

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai osztályok száma tanév

általános iskolai feladatellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összes en

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

12

11

23

0

0

0

1

2011/2012

12

12

24

0

0

0

1

2012/2013

12

12

24

0

0

0

1

49

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő

%

2010/2011

51

10,5

2011/2012

66

13

2012/2013

60

12

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői -szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, a munkaügyi hatóság. Az előzőekben felsorolt intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

50

A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai A 1997. évi XXXI., „A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról” szóló törvény alapján a gyermekjóléti szolgálat észlelő- és jelzőrendszert működtet, melynek tagjai a településen működő gyermekekkel foglalkozó intézmények, szervezetek, hatóságok képviselői. A törvény rögzíti a jelzőrendszer tagjait, kötelező feladataikat a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat kéthavi rendszerességgel esetmegbeszéléseket szervez, illetve adott esetek kapcsán – személyesen és telefonon – egyéni konzultáció keretében is tartja a kapcsolatot a jelzőrendszeri tagokkal. Az együttműködés fő irányvonala a gyámhatósággal kapcsolatban a védelembe vett gyermekek ügye, az általános és középiskolákkal (igazgató, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős) az iskolai beilleszkedés, valamint az igazolatlanul mulasztott órák problémája. Az óvoda részéről az óvónőkkel folytatunk konzultációkat a veszélyeztetett helyzetű gyermekek ügyében, míg a rendőrséggel és a pártfogó felügyelettel a szabálysértési vagy bűnügybe keveredett fiatalkorúak esetén működünk együtt. A Védőnői Szolgálat és a gyermekorvos főleg a várandós kismamák, ill. csecsemők, kisgyermekek veszélyeztetett helyzetéről tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. A jelzőrendszeri tagok 2012-ben az alábbi problémák észlelésekor jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé: - közoktatási intézmények főleg igazolatlan iskolai mulasztásokról, ill. viselkedési, magatartási problémák esetén éltek jelzéssel, - állampolgárok tettek bejelentést titkolt terhesség, családon belüli konfliktusok, családon belüli erőszak esetén, - a Védőnői Szolgálat várandósság alatt dohányzó, kiskorú, értelmileg akadályozott, rossz anyagi körülmények között élő kismamákra, édesanyákra hívta fel a figyelmet, - a rendőrség rongálással, garázdasággal gyanúsított fiatalokról értesítette a szolgálatot, - érkezett jelzés az önkormányzattól szociális támogatások ügyében, illetve átmeneti gondozást biztosító helyek is jelezték, ha a gyermek lakhelye megváltozott. A jelzőrendszer működésének értékelésére minden évben a gyermekvédelmi tanácskozás keretén belül kerül sor; ez tavaly 2012. március 21-én valósult meg. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások biztosítása nem kötelező önkormányzati feladat, azt az állam biztosítja a gyermekek részére. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A program 3.6 pontjában már kifejtettük a gyermekek sport programokhoz való hozzáférésének lehetőségeit. A gyermekek számára szabadidős és szünidei programok szervezésében településünkön kiemelkedő a Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Ház, továbbá az Aranyszöm Rendezvényház tevékenysége. A településen a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által 2012-ben az alábbi prevenciós lehetőségek, programok valósultak meg: -

Dr. Dubecz György gyermekjogi képviselő fogadóórái (minden hónapban egyszer, a Gyermekjóléti Szolgálat irodájában) 51

-

Karitasz által a rászorulóknak felajánlott (gyermek) ruha, használati tárgyak, élelmiszercsomagok ajándékozása „Gyermekek és családok integrációt segítő programsorozata a Homokhátságon” című TÁMOP-5. 2. 5/A-10/2-2010-0077 számú projekt keretében a Homokháti Szociális Központ szervezésében biztosított prevenciós lehetőségek a településen személyiségfejlesztő tréning 8 alkalommal, havi rendszerességgel a kistérség településein élő általános iskolásoknak (Mórahalomról a 2011/12 tanévben és a 2012/13 tanévben 4-4 fő önként jelentkező vett részt) önkéntes tréning, kortárssegítő tréning 8 alkalommal a Homokháti Kistérségben élő középiskolások részére (Mórahalomról 2-2 fő vett részt) nyári tematikus tábor ingyenes családkonzultációs lehetőség a kistérség településein hagyományőrző, közösségfejlesztő csoportfoglalkozásra a gyermek toborzása, programok szervezése (kézműves foglalkozás, mesefeldolgozás a Családsegítő Szolgálat munkatársával közösen), „Segítség, szülő vagyok!” - szülői kompetenciát segítő előadás-sorozat a Homokháti Kistérség településein D.A.D.A. – a Mórahalmi Rendőrőrs szervezésében biztonságra nevelő iskolai program biztosítása az általános iskola 6 osztályában a rendőrség munkatársa által Családsegítő Szolgálat munkatársának szervezésében óvodai, iskolai előadások szülőknek, gyerekeknek a Bonitas Nőegylet ruhabörzével, karácsonyi ajándékokkal és óvodai/iskolai térítési díj kifizetésével segítette a családokat

A Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Ház keretein belül különböző szakkörök működnek: néptánc és modern tánc, kézműves, film, és elektronikus sajtó szakkörök. A szünidőben ezekben a témakörökben táborokat is szervez az intézmény. Ezen kívül tart rendszeresen könyvtári és rendhagyó órákat és óvodai foglalkozásokat, valamint minden évben megtartja hagyományos olvasóversenyét. A könyvtár nyitott jellegénél fogva, és mert a városban központi helyen található lehetőséget jelent a busszal járó gyerekeknek arra, hogy a várakozási időt eltölthessék társas játékkal, számítógép használattal, olvasással, leckeírással. A könyvtárosok igyekeznek ezeket a gyerekeket a hasznos időtöltés felé irányítani a kötetlen időben is. Az általános iskolában a gyerekek számára angol és természetismeret szakkörök működnek, biztosított továbbá bármely gyermek számára a diáksportkörökben (kötélugrás, tájfutás) való részvétel lehetősége. Gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes Ingyenes Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvétkezésben támogatásban étkeztetésben év résztvevők száma étkezésre ellátásban résztvevők száma részesülők részesülők iskola 1-8. jogosultak részesülők óvoda száma száma évfolyam száma 1-13. száma évfolyam 2008

54

73

152

275

210

31

2009

59

97

151

318

206

58

52

2010

63

126

136

343

247,5

45

2011

66

145

131

355

236,5

0

2012

54

134

136

341

n.a.

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A Gyvt. 41. § (1) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekétkeztetést településünkön a Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda által az általános iskola épületében működő közétkeztetési konyha biztosítja. Településünkön a gyermekétkeztetés megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdése azon követelményének, mely szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Biztosított az életkor specifikus étrend. Biztosított továbbá az, hogy az intézményekben az arra jogosultak igénybe vegyék az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetést. A fenti táblázatból látszik, hogy az óvodában az ingyenes étkeztetést igénybe vevők száma a korábbi évek mérsékelt növekedését követően 2012-ben csökkent. Az iskolás korú ingyenes étkezők száma a korábbi években folyamatosan növekedett, mindez a tendencia 2012.-ben megváltozott, ebben az évben az ingyenesen étkező iskolások számának mérsékelt csökkenése tapasztalható. Óvodáztatási támogatást a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítja meg, aki • a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és • akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az iskolában 2010-ig növekedett a kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülők száma, számuk azóta stagnál, mely magyarázható a gyermeklétszám csökkenésével. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma ugyanakkor 2012-ig évről-évre folyamatosan, és arányosan emelkedett, 2012-ben számuk mérsékelten csökkent. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció érvényesül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett szabadidős programok szervezése során, melyeken elsősorban hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. Az ezzel kapcsolatos programok leírását az 53

’’Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés’’ cím alatt ismertettük. A Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda esetében település szintű rendezvényre egy alkalommal került sor, melyre a hátrányos helyzetű gyermekeket vittük el. Egyebekben az óvodában főszabály szerint minden program minden gyermekre egyaránt vonatkozik. Egyszerre vesznek részt tevékenységekben, családi napokon, kirándulásokon, szerepléseken, báb és meseelőadásokon, sporteseményeken. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik, így számuk megállapítása nehéz. Létszámuk csökken, aminek oka a 8. osztályosok iskolából való távozása mellett az, hogy a szülő az egyik feltételnek (8 osztálynál nem magasabb végzettség) megfelel ugyan, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt azonban nem hosszabbítja meg, vagy jövedelme meghaladja a meghosszabbításhoz szükséges szintet, ennél fogva a gyermek ideiglenesen vagy véglegesen kikerül a kategóriából. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását nevelését minden köznevelési intézményben, különböző szintű integrált formában biztosítjuk Az óvodapedagógusok érzékenyítése és képzése folyamatosan valósul meg. Az óvoda infrastruktúrája magas szintű ellátást biztosít, és ennek előnyeit a HH/HHH gyermekek is élvezik. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai gyógypedagógiai ellátásban részesítjük a BTMN-es gyermekeket, melynek keretében mozgás- és részképességek fejlesztése folyik a pedagógiai szakszolgálat munkatársai által. A pedagógusok érzékenyítését és kompetencia érzésük fejlesztése érdekében minden kínálkozó és elérhető eszközt megragadunk annak érdekében, hogy képzettségük és attitűdjük kiemelkedővé és példaértékűvé váljon. Azon módszerek elsajátíttatására fektetünk nagy hangsúlyt melyek segítségével gyakorlatban jól használható tudást kapnak. Belátva, hogy a társadalmi változásokra érzékenyen kell reagálnia az iskolai életnek is. A pedagógusokkal szemben támasztott megnövekedett elvárásoknak való megfelelés érdekében innovatív pedagógiai eszközök elsajátítására nyílik lehetőség a Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által finanszírozott szinte valamennyi pedagógust érintő, esélyegyenlőséghez kapcsolódó módszertani képzésekre. Ezen források mellett meg kell említeni az önkormányzati forrásokat is. Az integráció sikeres megvalósítása érdekében gyógypedagógusok végzik a gyermekek egyéni habilitáció rehabilitációját a törvényi keretek és a szakértői bizottság által meghatározott keretek figyelembe vételével. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai biztosítják a gyermekek logopédiai ellátását konduktív pedagógiai terápiáját, gyógytestnevelését és a pszichológiai tanácsadást. Utazó iskolapszichológus segíti jelenleg az iskolákban dolgozó pedagógusok munkáját. A pedagógiai szakszolgálatok működéséről szóló EMMI rendelet értelme szerint az elkövetkezendő tanévtől az iskolának belső erőforrásaiból kell biztosítani a fent említett habilitáció – rehabilitációs tevékenységet. Az iskolapszichológiai tevékenységek koordinálására alkalmaz a pedagógiai szakszolgálat iskolapszichológust és a nevelési tanácsadás gyógypedagógiai és pszichológiai irányvonalát erősítendő, kerül sor a jelenleg be nem töltött státuszok betöltésére, mely eredményeként a segítő tevékenység hatékonyabbá tehető. Ennek szükségességét az évről-évre növekvő SNI tanulói létszám is szükségessé teszi. Jelenleg minden évfolyam, minden osztályában tanul SNI diagnózisú diák. Az iskolapszichológus az integrációt és pedagógiai tevékenységet a pedagóguson és a befogadó közegen keresztül 54

tudja támogatni, míg a nevelési tanácsadásban részt vevő pszichológus az egyéni tanácsadás során nyújt segítséget, melyet igénybe vehetnek a tanulók és szüleik egyaránt, függetlenül attól, hogy a diák SNI-s vagy sem. A 2012. évi Országos kompetenciamérések a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatási intézmények járó tanulók az egyes vizsgált évfolyamokon összességében az országos átlagnak megfelelően teljesítettek mindkét kompetenciaterületen. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások teljesítése érdekében pl.: a gyógypedagógus a személyre szabott, szakértői bizottság által meghatározott, illetve osztályfoknak megfelelő, törvényben meghatározott órakeretekben biztosít habilitáció – rehabilitációs órákat heti rendszerességgel. A konduktor, szintén egyénre szabott órakeretet biztosít az Országos Mozgásvizsgáló Bizottság javaslata szerint. A gyógy-testnevelő a törvényben meghatározott időkeretekben biztosít ellátást a rászoruló gyermekeknek. A logopédus a magas létszám miatti túlterheltség okából sajnos nem tudja sok esetben a szakértői bizottság által előirányzott időkeretet tartani, így csak heti egy alkalommal foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A HHH tanulóknál az évismétlők száma jóval A lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulók mentorálása, részükre fejlesztő, felzárkóztató meghaladja az iskolai átlagot. foglalkozások. A család működését zavaró és akadályozó okok Szabadidős programok szervezése, biztonságos, közül a családok anyagi, család széteséséből, a kulturált színterek működtetése. nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal adódó veszélyeztetettség megemelkedett. foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Önismereti órák az iskolában 5-8 osztályos tanulók részére Gyermekek társadalmi munkára való nevelésének elősegítése

55

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint • • •

a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén szociális biztonság területén.

A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

2008 2026 2064 2009 1705 2041 2010 2016 2070 2011 2011 2090 2012 n.a. n.a. Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés

férfiak

nők

férfiak

nők

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

124 157 157 124 141

128 143 133 124 132

Tapasztalatok szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak • a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, • a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A fenti táblázat adataiból kitűnik, hogy az egyes években a munkavállalási korú férfiak, és nők száma, és a munkanélküli férfiak és nők száma között lényeges nagyságrendi, aránybeli eltérés nincs. Sőt az országos átlagtól eltérően a statisztikai adatok szerint a női munkanélküliek száma több év adatai alapján jobb értéket, és arányokat mutat a férfi munkanélküliek számához, és arányaihoz képest. A foglalkoztatottak számáról, és a 2012. évi adatokról nincsenek információink, adataink. Az országos statisztikai adatok szerint a foglalkoztatott nők aránya kevesebb, mint a férfiaké. Ennek egyik oka, hogy a gyermekvállalás miatt több nő van az inaktívak között (GYES, GYED, GYET). A munkanélküliségbe lépő nők egy része nem állásvesztő, hanem korábban inaktív volt. Általánosságban megállapítható az is, hogy a munkanélkülivé vált nők a férfiaknál kisebb eséllyel jutnak vissza a mukaerőpiacra, következésképpen az átlagosnál hosszabb időt töltenek munka nélkül, mint a férfiak. 56

A fenti táblázat adatai azt támasztják alá, hogy településünkön a nők által végezhető munkák, vagy azon munkakörök, ahol elsődlegesen női munkaerőre van inkább szükség az országos átlagot meghaladja, oka lehet mindennek továbbá az is, hogy településünkön az országos átlaghoz képest elterjedtebbek az atipikus, részmunkaidős foglalkoztatási formák, és a rugalmas munkaidő beosztás. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő képzési programokban való részvételről sem a helyi, sem a megyei munkaügyi központ nem tudott adatot szolgáltatni, erre vonatkozó helyi adatbázis pedig nem létezik. Országos adatok szerint a foglalkoztatást segítő és képzési programok elősegítik a munkavállalás esélyét. Ugyanakkor a munkanélküli férfiak nagyobb eséllyel vesznek részt vállalkozás-támogatási programokba és vállnak vállalkozóvá. A bértámogatási programokba azonos eséllyel kerülnek be a nők és a férfiak. Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év

8 egy munkanélküli általánosnál 8 szakiskola/szakmunkásgimnázium érettségi főiskola ete nők száma alacsonyabb általános képző m végzettségű

2008 127 n.a. 2009 143 2 2010 133 1 2011 124 3 2012 132 2 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

n.a. 42 41 30 35

n.a. 43 44 38 45

n.a. 13 20 16 10

n.a. 38 25 30 31

n.a. 5 0 6 8

n.a. 0 2 1 1

A munkanélküli nők körében az alacsony iskolai végzettségűek aránya igen magas. Az iskolai végzettséget tekintve az általános iskolát és a szakiskolát, szakmunkásképző iskolát végzettek kerülnek legtöbben regisztrációra. A táblázat utolsó két oszlopában szereplő számadatok alapján megállapítható, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb az esély az elhelyezkedésre. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében (üvegplafonjelenség). A nők esélyegyenlőségének sarkalatos kérdése „az egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesülése. A nők férfiakkal szembeni kereseti hátránya mögött sokféle tényező együttes hatása áll. A keresetek színvonalát meghatározhatja a gazdasági ág, gazdálkodási forma, a munkavállaló személyes jellemzői (életkora, iskolai végzettsége, foglalkozása). A női keresetek hátránya a versenyszférában nagyobb, mint a költségvetési szférában. A két szektor közötti eltérés oka, hogy a közszférában alkalmazott illetmény-előmeneteli rendszerek szűkebb teret adnak a nemek szerinti különbségtételnek, mint a piaci szféra szabad béralkuja. 57

Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával segíti, hiszen szükséges ezen a területen is a tudatformálás és szemléletváltás, mert csak ez biztosítja az esélyegyenlőséget.

5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik, mivel általában túlnyomórészt ők látják el a gyerekeket és az időseket. A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Településünkön a gyermekek napközbeni ellátása családi napköziben, bölcsődében, óvodában és az általános iskolában biztosított.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

3 év alatti gyermekek száma a településen

2008 194 2009 190 2010 179 2011 154 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

működő bölcsödék száma 1 1 1 1

bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati 30 30 50 50

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

egyéb

működő családi napközik száma

0 0 0 0

1 1 1 1

21 14 14 14

51 44 64 64

Mórahalmon biztosított a gyermekek bölcsődei és családi napköziben történő elhelyezése, amely elsősorban az anya munkavállalását segíti, de sok esetben a család szociális helyzete is indokolja a kisgyermek bölcsődei ellátását. Településünkön a Móra-Partner Kft. által fenntartott Huncutka Bölcsöde és Családi Napközi intézmény keretében működik a bölcsőde és a családi napközi az óvoda épületében, funkcionálisan mégis külön választva az óvodától. A bölcsőde engedélyezett létszáma 50 fő, a családi napközi engedélyezett létszáma 14. fő. Az óvodai feladatokat egy feladat-ellátási helyen teljesítik. A beíratott gyermekek száma 2012-ben 2008-hoz képest 25%-kal növekedett, a csoportok száma 8-ról 9-re emelkedett. Az általános iskolában emelkedett a napközit igénybevevők száma az idei tanévben a 2011/2012-es tanévhez képest 9%-al. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

58

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

3

267

89

258 249 222

86 83 74

2009 3 2010 3 2011 3 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás feladatai a védőnői hálózat tevékenységi körébe tartoznak. A védőnők fokozott figyelmet fordítanak a településen a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre. Családtervezéssel kapcsolatban a serdülő korban lévő gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor, több alkalommal is szerveznek ilyen jellegű oktatást. A leendő édesanyák számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadása megkezdődik már várandós korban a szülésfelkészítő tanfolyam keretében, egyéni beszélgetések, látogatások alkalmával, kezdve a szüléstől, szoptatástól a tápláláson gyereknevelésen át. Segítséget kapnak a szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében, szükség esetén az utánajárásban is. A védőnői hálózat nagy figyelmet fordít a szociális okból vagy gondatlanságból veszélyeztetettségben élő gyermekek folyamatos nyomon követésére és a társszervekkel való kapcsolat felvételre. A Védőnői Szolgálaton kívül a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is szervez a családtervezéshez, a gyermekgondozáshoz kapcsolódó programokat: „Szülői szerepre felkészítő csoport”:Várandós nők, gyermeket váró párok, 0-3 év közötti gyermeket nevelő nők, párok részére. A csoport célja a szülői szerepre felkészítés, szülői szerepben való megerősítés, közös élmény megosztása. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A helyi rendőrörs vezetőjével történt konzultáció alapján megállapítható, hogy településünkön nem jellemző a nőket érő, illetve a családon belüli erőszak. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXX törvényben foglaltak alapján a járási gyámhivatal kordinál ez ügyben. A családsegítő szolgálat a konfliktusos családoknak családkonzultációs szolgáltatást tud felajánlani. Amennyiben a konfliktus feloldhatatlan, a településtől 43 km-re lévő Kiskunmajsán lévő Menedék Alapítvány által fenntartott Menedékvárosban található Családok Átmeneti Otthona és a 25 km-re lévő Szegedi SZKTT ESZI Családok Átmeneti Otthona fogadja be a segítséget kérő családtagokat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások településünkön nincsenek.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

59

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. A város képviselő testületének jelenleg egyetlen női tagja sincs, viszont az egyik társadalmi megbizatású alpolgármester, a járási hivatal, és a polgármesteri hivatal vezetője nő. Nők irányítják a helyi általános iskolát, az önkormányzati intézményeket (óvoda, könyvtár), továbbá több önkormányzati tulajdonú vagy érdekeltségű gazdasági társaság, civil szervezet vezetését szintén nők látják el. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Tapasztalatok alapján a leggyakrabban előforduló, a nőket helyi szinten foglalkoztató társadalmi problémák a munkanélküliség, alulképzettség, kismamák bezártság érzése, magányosság. A munkanélküliség össztársadalmi probléma, melyet a Munkaügyi Központ, az Önkormányzat, szociális intézmények szoros együttműködésével létrehozott komplex programokkal lehet enyhíteni. A kismamák problematikájának enyhítésére jó kezdeményezés a Védőnői Szolgálat szervezésében a már említett „Baba-Mama Csoport”. A Városi Könyvtár és Művelődési Ház - a GYES-en, GYEDen lévő kismamák képzettségi szintjén is javítandó - különböző szakkörök, nyelvtanfolyamok, számítógép ismereti, felhasználói képzési programokat szervez. A Városi Könyvtár akkreditált felnőttképzési intézményként számítógép kezelő tanfolyamokat tart, kezdő és haladó szinten. Az önkormányzati támogatásnak köszönhetően ezek a képzések megfizethetőek azoknak is, akik szerényebb anyagi lehetőségekkel bírnak. Ezen kívül a Városi Könyvtár ideális hely arra, hogy a kismamák betérjenek kötetlen időben egy kis beszélgetésre, olvasásra, vagy azért, hogy segítséget kérjenek ügyeik intézésében. Eközben gyermekeik is találnak maguknak megfelelő játékot, elfoglaltságot a könyvtár biztonságos gyermekkuckójában. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.

Célzott támogatásokkal, időszakos gyűjtésekkel gyermekek rendezvényekre való eljutásának segítésével a szegénység enyhítése Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Képzési programok szervezése, gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, Visszatérés a munkaerő piacra

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 60

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb..) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008

807

1167

1974

2009

789

1144

1933

2010

776

1114

1890

2011 758 1097 1855 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok még nem álltak teljes körűen rendelkezésre.)

A jelenkori magyar társadalom demográfiai folyamatait a növekvő átlagéletkor, középkorúak halandóságának növekedése, és a nők hosszabb élettartama jellemzi. Hazánkban az időskorban jellemző megbetegedések a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák mellett a pszichés problémák is jelentős súllyal és mértékben jelen vannak. Az egyedül maradó, izoláltan élő idős emberek szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

61

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

fő

fő

%

fő

fő

%

2008

250

18

7%

52

5

10%

2009

300

30

10%

76

12

16%

2010

289

28

10%

78

15

19%

2011

248

36

15%

71

18

25%

2012

273

36

13%

77

20

26%

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

A fenti adatokból megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek számán belül nem magas az 55 év felettiek aránya, az 2008-2010 között a regisztrált munkanélküliek 10%-át tette ki, azonban 2011.-ben, és 2012.-ben az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma kismértékben ugyan, de növekedést mutat. Ugyanakkor a táblázat tanúsága szerint évről évre növekszik az 55 év feletti tartós munkanélküliek száma, amely az országos átlaggal egyező. Országosan megállapítható ugyanis az, hogy az a személy, aki ebben a korban munkanélkülivé válik, az ismételt elhelyezkedési esélye nagyon kicsi, ők fiatalabb korú társaiknál sokkal kiszolgáltatottabbak a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, de a létszámleépítés is hamarabb eléri és sújtja ezt a korosztályt. Mórahalmon a lakosság döntő többségének megélhetését a mezőgazdaság biztosítja, ezért jellemző, hogy a nyugdíjasok mezőgazdaságból származó bevétellel egészítik ki nyugdíjukat. Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az idősek tanulását segítő program a településen a Városi Könyvtár és Közösségi Ház által szervezett Nagyinet tanfolyam, az önkormányzat intézményei által szervezett programokon az idősek is részt vesznek. A programok bővebb leírása a 6.4 pontban történik. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. A 6.2.3 számú táblázat adatai szerint azonban településünkön a regisztrált munkanélküliek számán belül nem magas az 55 év felettiek aránya, annak ellenére, hogy számuk az elmúlt években az 55 év feletti tartós munkanélküliekkel egyetemben mérsékelt növekedést mutat. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 62

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma

év

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő

fő

%

2008

1098

36

3%

2009

1103

37

3%

2010

1124

40

4%

2011

1112

41

4%

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

időskorúak járadékában részesülők (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A település 64 év feletti lakosságának 3-4 %-a veszi igénybe az idősek nappali ellátása szolgáltatást. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ezzel kapcsolatos fenti táblázatot tanulmányozva láthatjuk, hogy az időskorúak járadékában részesülők száma 2008-2012 között fokozatosan csökkent, az elmúlt három évben számuk közel azonos. Az idősek egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférése az egészségügyi ellátórendszeren belül biztosított. Az egészségügyi alapellátást három háziorvos és két fogszakorvos látja el a településen. Ezen kívül az önkormányzat a Móra-Vitál Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. által működtetett járóbeteg szakellátó központ útján a 34. oldalon ismertetett szakrendeléseket biztosít a helyi lakosok számára, melyre tekintettel ezen egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért a helyi lakosoknak nem kell vidékre utazniuk. A településen a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Homokháti Szociális Központ mórahalmi tagintézménye látja el az alábbi, időseket is érintő szociális feladatokat: •

Házi segítségnyújtás 63

• • •

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Idősek nappali ellátása

Az alapellátás megszervezésével, tanyagondnoki szolgálat működtetésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális helyzetükből vagy más okból származó problémák megoldásában. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtásban főként idős emberekről, fogyatékkal élő személyekről, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről gondoskodnak, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják: • az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, • az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és • nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülők, vagy • egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyében részesülnek, vagy • azok a személyek, akiknek az étkeztetését egészségi állapotuk indokolja. Az ellátás történhet az étel:
kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
elvitelének lehetővé tételével,
lakásra szállítással. Ha az étkeztetésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára diétás étkeztetés biztosított. Idősek Klubja elsősorban a saját otthonukban élő egészségügyi állapotuk vagy idős koruk miatt, szociálisan és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, igény szerint napközbeni étkezésre. Az Idősek Klubja tagjainak lehetőségük van az intézmény gépjárművét igénybe venni a klubba történő bejáráshoz, így a mozgásukban korlátozott személyek is részt tudnak venni különböző programokon. Az idősek klubja nyitott formában működik, nemcsak klubtagok, hanem a mórahalmi lakosok is részt vehetnek programjaikon (pl. egészségügyi felvilágosítás, bálak, stb.). A szociális gondozók, tanyagondnokok szabadidős programokat szerveznek, szükség szerint megszervezik az egészségügyi alapellátáshoz jutást (orvoshoz kísérés, felvilágosító előadások szervezése, mentális gondozás), segítenek hivatalos ügyek intézésében. Amennyiben a szociális támogatásra rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, akkor az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formákban kell részükre ellátást biztosítani. 64

A bentlakásos ellátást nyújtó intézmény elsősorban az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról gondoskodik. A Csongrád Megyei Önkormányzat Napsugár Otthon Mórahalmi Idősek Otthonában azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása történik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevők teljes körű ellátását, ápolását, gondozását biztosítja. A korszerű intézmény megfelel a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek. A gondozási tevékenység során az ellátottak részére olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell biztosítani, amelynek során szociális, testi és szellemi állapotuknak megfelelő egyéni bánásmód keretében a hiányzó, vagy csak korlátozott meglévő testi-szellemi funkciók helyreállítására kerüljön sor. Az ápolás folyamán a gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és az intézményi ellátás keretei között biztosítható egészségügyi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell végezni. Biztosított az ellátottak egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése, az egészségügyi tanácsadás, az intézmény keretei között megoldható gyógykezelés. Kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani az újonnan nyugdíjassá válók rétegére, akik ezt a változást nehezen élik meg. Szeretnénk hasznosságtudatukat továbbra is fenntartani, számítanánk önkéntes munkájukra. Az idősek célcsoportjánál az élhetőbb élet lehetőségének biztosítása. Szépen, emberi méltósággal megöregedni, hogy érezzék, abban a városban, ahol éltek és dolgoztak, ott idős korban is megbecsült tagjai a közösségnek, így a társadalmi kirekesztődés csökkenne. Ez megvalósul a szolgáltatások egymásra épülésével, a nyugdíjasok számára szervezett programok bővítésével. Ehhez szorosan kapcsolódik a szociális alapszolgáltatásoknak helyt adó új épület felépítése, mely közösségi teret biztosít a különböző programokhoz, rendezvényekhez. Az idősek otthona működéséhez elengedhetetlenül szükség lenne a bentlakók részére étteremre, foglalkoztató helyiségre és rehabilitációs szobára, valamint az ellátás színvonalának emelése érekében portaszolgálatra. Fentiek megvalósulása esetén egységben tudna működni az idősek bentlakásos és a nappali ellátása. Hosszabb távú tervek között szerepel - amennyiben igény merül fel rá - nyugdíjasház építése. Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférést a településen a Városi Könyvtár és Közösségi Ház biztosítja. Az időskorúak által a könyvkölcsönzések száma az alábbiak szerint alakult: Év Kölcsönzések száma (65 év felett) 2009 963 2010 668 2011 884 2012 455 Forrás: Városi Könyvtár és Közösségi Ház A Városi Könyvtár tevékenységének fontos szegmense az időskorúak számára a közművelődési szolgáltatások nyújtása, melyekkel igyekeznek bevonni e korcsoportot aktívan az intézmény tevékenységébe, különböző programokba. A Városi Könyvtár és Közösségi Ház számos olyan programot hirdet, mely kifejezetten a nyugdíjas korosztályt szólítja meg. A programok részletezése a 6.4 pontban történik. 65

Idősek informatikai jártassága A Városi Könyvtár és Közösségi Házban évek óta a Nagyinet tanfolyam keretében számítógépes alapismeretek oktatása folyik idősek részére ingyenesen egy 20 órás kis oktatás keretében. Több mint százötven idős az intézményben ismerte és tanulta meg a számítógép használatára vonatkozó alapvető információkat, technikákat. Az intézmény egyébként is nyitott, és biztosítja a számítógép használatot a közösségnek, s ha kell egyéni mentorálást is tart.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időseket célzó programokat a településen, a közintézmények közül, leginkább az Idősek Otthona, valamint a Városi Könyvtár és Közösségi Ház, valamint az Aranyszöm Rendezvényház szervez. Az Idősek Otthona az Idősek Klubja keretében szervez az idősek érdeklődési körét kielégítő ismeretterjesztő, kulturális programokat. A programokon a klub tagjain kívül más érdeklődők is részt vehetnek. A Város Könyvtár és Közösségi Ház a már említett Nagyinet tanfolyamon kívül is szervez programokat az idősek részére. Rendezvényei szervezésénél figyelembe veszi érdeklődési területüket, igényeiket, és különös figyelmet fordít tájékoztatásukra, bevonásukra a programokba. Az önkormányzat évek óta megrendezi az idősek tiszteletére az Idősek napját.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Gyakran válnak áldozattá. A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. Magas az egyedül élők aránya. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.

Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Tájékoztatás és megelőzés. Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. Generációs programok szervezése.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában

66

számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 577 ezer fogyatékkal élő ember él, amely a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: • mozgáskorlátozott 43,6 %, • látássérült 14,4 %, • értelmi fogyatékos 9,9 %, • hallássérült 10,5 %, • egyéb 21,6 %. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

160

3

2009

145

8

2010 132 2011 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

4 6

A településen jelenlegi ismereteink szerint egészségkárosodott személy ellátásban részesül.

minden

megváltozott

munkaképességű

és

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

n.a.

2009 2010

0 0

0 0

4,68 5,31

2011

0

0

5,31

2012

0

0

5,32

67

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

A táblázatból kitűnik, hogy a településen kizárólag egy civil fenntartású intézmény a Móra-Partner Kft. által fenntartott Napsugár Fejlesztőház Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye látja el a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyeket, a településen ilyen feladatot ellátó önkormányzati, és egyházi fenntartású intézmény nem működik. Fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. Településünkön kevés a foglalkoztatási lehetőség a fogyatékkal élők számára, annak ellenére, hogy az önkormányzat és intézményei, a különféle hivatali, és hatósági épületek, az egészségügyi és kulturális létesítmények, valamint a közterületek egy jelentős részének akadálymentesítése már jelenleg is megoldott, a fogyatékkal élők számára a különleges eszközök és feltételek ezen helyeken többé-kevésbé biztosítottak. Jelenleg nincs a településen csak fogyatékkal élőket, vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltató. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Mórahalmon a foglalkoztatás terén a fogyatékos személyeket ért hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk. Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati Egyházi Civil 2010 2011 2012 2010 2011 2012 2010 2011 2012 falugondnoki vagy 113 125 79 tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés

113

96

108

házi segítségnyújtás

36

36

36

68

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

47

47

53

családsegítés

75

96

119

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére

0

0

0

közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére

25

25

22

támogató szolgáltatás

12

12

12

nappali ellátás

40

40

40

Forrás: helyi adatgyűjtés

Településünkön a fenti táblázatban ismertetett szolgáltatásokat a fogyatékkal élők is igénybe vehetik. A fogyatékossággal élők egy része időskorú. Az idősek nappali ellátás biztosító Idősek Klubjában a rendezvényekre bárki ellátogathat. 1998-ban huszonhat taggal alakult meg a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének mórahalmi csoportja. A mórahalmi taglétszám azóta közel háromszorosára duzzadt. A létszám közel felét a környező településeken élő mozgáskorlátozottak teszik ki. Rendszeresen, minden évben szerveznek olyan programokat, rendezvényeket, ahol a környező településekről gyűlnek össze az egyesület tagjai. Ilyenkor szűrőprogramok, foglalkoztatások és más szórakoztató műsorok színesítik a rendezvény programjainak kínálatát. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak a fogyatékos személyek is. Ők alanyi jogon közgyógyellátásban, az időskorúak járadékában, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában, súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén részesülnek támogatásban.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.

69

7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem Mozgásk E Vak Tapin orlátozott Hangos Indukci Jelnyel g Li veze tható ak Rámpa tájékozt ós vi y ft tő infor részére atás hurok segítség é sáv máció mosdó b i i i i n i i n

alapfok n oktatási intézménye középfok k felsőfok fekvőbete g ellátás egészségüg járó beteg yi szakellátá i i i i n i i n n intézménye s k alapellátá n i i i n i i n n s kulturális, művelődési n i i i n i i n n intézmények önkormányzati, közigazgatási i i i i n i i n n intézmény igazságszolgáltatási, n n i i i n n i n rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó n n i i n n n n n intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

A fenti táblázatból kitűnik, hogy településünkön megtalálható intézmények jelentős többsége teljes, vagy közel teljeskörű akadálymentesítéssel rendelkezik. A táblázat középfokú, felsőfokú oktatási intézmények sorait, valamint a fekvőbeteg ellátást nyújtó sort ilyen intézmények hiányában nem töltöttük ki. Magyarázatra szorul továbbá, hogy településünk alapellátást nyújtó egészségügyi intézményében, és a kulturális és művelődési intézményekben azért nincs lift, mert ezek az intézmények földszintesek. Általánosságban elmondható, hogy településünkön a közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése megtörtént, ahol ez mégsem lenne teljes körű, azt pályázati lehetőség és saját forrás biztosításával a település el fogja végezni. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő hozzáférés fizikai akadálymentesített helyszíneken érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön 70

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő.

Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon Fogyatékkal élőkre vonatkozó elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése az ellátásukban részt vevő civil szervezetek bevonásával

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A városban a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. A város civil szervezetei: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Közhasznú Egyesülete MIASZÖSZ Magyarországi Iskolaszövetségek Szövetsége „Szövetség a Dél-alföldi Emberek Egészségéért” Alsótanya Kulturális, Művelődési és Turisztikai Közhasznú Egyesület Arlechino Táncegyesület Mórahalom Bástya Nyugdíjas Klub Egészséges Mórahalomért Közalapítvány Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület EGYMÁSÉRT Szeged Környéki Települések Egyesülete EGYÜTT a közös jövőnkért Egyesület Gyöngyszem Nagycsaládosok Egyesülete Esély Mórahalmi Szociális Magánalapítvány Hangya Zöldség- Gyümölcs Termékpályás Szövetkezetek, Szervezetek Szövetsége Homokháti Iskolaszövetség Homokháti Kistérségi Könyvtári Szövetség Homokhátságért Egyesület HUNOR Bérkilövő Vadásztársaság Kerek Világ Alapítvány Királyhalom Tanyai Turisztikai és Kulturális Egyesület Kistérségi Focisuli SE Kultúra & Identitás Mozgalom Egyesület Lokalitás Csongrád Megyei Helyi Lapok Egyesülete Madarásztói Horgász-Lovas Egyesület Mórahalmi Autósport Egyesület Mórahalmi Földtulajdonosok Árpád Vezér Vadásztársasága Mórahalmi Gazdakör Mórahalmi Hegyközség Mórahalmi Lovas Klub Mórahalmi Önvédelmi Csoport Közalapítvány Mórahalmi Önvédelmi Egylet Mórahalmi Tömegsport Egyesület Mórahalom Városi Sportegyesület 71

• • • • • • • • •

Mórahalom Közoktatásáért Közalapítvány Mórahalom város Önkéntes Kiemelten Közhasznú Tűzoltó Egyesület Mórahalom Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesület Ön-Tevékeny Közművelődési Egyesület Mórahalom Remény a Beteg Gyermekekért Alapítvány Sclerosis Multiplex-es Betegek Csongrád Megyei Egyesülete SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és Városszépészeti Közhasznú Egyesület Turisztikai Egyesület Mórahalom Victoria Sportegyesület Mórahalom

Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a szervezeteket. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Az együttműködés következtében az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Az egyházak részt vesznek pályázatainkon. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a városban dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A város www.morahalom.hu honlapján az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket bárki megismerheti, ezáltal biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A szegénység oka és következménye a Romák tartós munkanélküliség, számuk nem és/vagy mélyszegény- csökken. ségben élők A hátrányos helyzetek generációkon Romák keresztüli átöröklődése. és/vagy 72

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás továbbfolytatás kibővítése, alternatív mezőgazdasági munka megszervezése Tartós Munkanélküliség csökkentése. Gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, Felzárkóztatási programok szervezése Hátrányos helyzet

mélyszegénységben élők

átörökítésének csökkentése.

A lakossági Romák újratermelődése. és/vagy mélyszegénységben élők

adósságállomány Az lakosok életminőségének javítása, Használtárú börze szervezése, Öntevékenységre nevelés, háztartásvezetési tanácsok Adósságcsapda elkerülése A településen élők egészségügyi állapota Egészségügyi szűrések népszerűsítése, Az Romák hasonló az országos átlaghoz, de egészségtudatos életmódra nevelés és/vagy valamivel több a szív- és érrendszeri, Szociális és egészségügyi szakemberek mélyszegényvalamint az emésztőszervi és együttműködése ségben élők anyagcsere megbetegedés Az évismétlők között a HHH gyermekek Gyermekek Felzárkóztató foglalkozások szervezése magas aránya Veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának Programok szervezése, szakemberek Gyermekek megelőzése, hatásuk enyhítése. képzése. Nők

Nők Idősek Idősek Idősek Idősek

Fogyatékkal élők

Fogyatékkal élők

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több Célzott támogatásokkal, időszakos gyermeket nevelő család esetében a gyűjtésekkel gyermekek rendezvényekre szegénység kockázata magas. való eljutásának segítésével a szegénység enyhítése programok szervezése, Tartós munkanélküliség arányának Képzési gyermekek napközbeni ellátásának csökkentése. biztosítása Visszatérés a munkaerő piacra Tájékoztatás és megelőzés.

Gyakran válnak áldozattá. Morbiditási statisztika adatai nem jók.

Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése.

Magas az egyedül élők aránya.

Programok szervezése idősek részére.

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.

Generációs programok szervezése.

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő.

Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

73

Fogyatékkal élőkre vonatkozó elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése az ellátásukban részt vevő civil szervezetek bevonásával

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. Tartós munkanélküliség csökkentése.

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Önkormányzat szociális és oktatásüggyel, munkaüggyel foglalkozó ügyintézői Munkaügyi Központ Kirendeltsége Önkormányzat szociális és Felelős: oktatásüggyel, munkaüggyel foglalkozó ügyintézői

2. Hátrányos helyzet Romák átörökítésének csökkentése. és/vagy mélyszegénységben élők

Szociális és oktatásüggyel foglalkozó ügyintézők Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Felelős: Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

Romák 3. Adósságcsapda elkerülése és/vagy mélyszegénységben élők

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Szociális ügyintézők Helyi Intézményvezetők Helyi civil szervezetek Felelős: Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Egészségház, Járóbeteg szakellátó központ Önkormányzat szociális üggyel foglalkozó ügyintézői Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Felelős: Járóbeteg szakellátó központ

Romák 4. Szociális és egészségügyi szakemberek együttműködése és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Gyermekek

Nők

Nők

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Iskola Pedagógiai Szakszolgálati és 1. Felzárkóztató foglalkozások Szakmai Szolgáltató Intézményegysége szervezése Felelős: Iskola Pedagógiai Szakszolgálati és Szakmai Szolgáltató Intézményegysége 2. Programok szervezése, szakemberek Óvoda, Iskola képzése Önkormányzat Szociális ügyintézői Helyi civil szervezetek, Felelős: Óvoda, Iskola 1. Szociális ellátások bővítése Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat Szociális ügyintézői Óvoda, Iskola Helyi civil szervezetek, alapítványok Felelős: Önkormányzat Szociális ügyintézői 2. Visszatérés a munkaerő piacra Önkormányzat szociális és oktatásüggyel, munkaüggyel foglalkozó ügyintézői Munkaügyi Központ Kirendeltsége Önkormányzat szociális és Felelős: oktatásüggyel, munkaüggyel foglalkozó ügyintézői 74

Idősek

1. Tájékoztatás és megelőzés.

Idősek

2. Szociális, egészségügyi, szolgáltatások bővítése.

Idősek

3. Programok szervezése idősek részére.

Idősek

4. Generációs programok szervezése.

Fogyatékkal élők

1. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

Fogyatékkal élők

2. Fogyatékkal élőkre vonatkozó elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése.

sport

Helyi rendőrőrs, önkormányzati rendészeti szerv, polgárőrség, Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Önkormányzat szociális és oktatásügyi ügyintézői Felelős: Önkormányzat szociális és oktatásügyi ügyintézői Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Helyi gondozási központ, idősek klubja Felelős: Helyi gondozási központ Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Városi Könyvtár és Közösségi Ház Helyi gondozási központ, idősek klubja Felelős: Helyi gondozási központ Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Helyi gondozási központ, idősek klubja Felelős: Helyi gondozási központ Egészségház, Háziorvosok, Járóbeteg Szakellátó Központ Önkormányzat szociális üggyel foglalkozó ügyintézői Felelős: Járóbeteg szakellátó központ Helyi civil szervezetek Önkormányzat szociális üggyel foglalkozó ügyintézői Felelős: Önkormányzat szociális üggyel foglalkozó ügyintézői

Jövőképünk 1. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők számára a kitörési lehetőség biztosított legyen. 2. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek szociokulturális különbségéből adódó hátrányok felszámolását. 3. Folyamatosan odafigyelünk az idősekről való gondoskodás feltételeinek biztosítására. 4. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a hátrányos megkülönböztetés csökkentését. 5. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők egyenlő hozzáférésnek biztosítását a közszolgáltatásokhoz.

75

1.3 Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:

Tartós munkanélküliség csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Sok a tartósan munkanélküliek száma

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

A munka világába való visszavezetés az aktív korúak részére Rövidtávú cél: a tartósan munkanélküliek száma 5%-kal csökken Középtávú cél: a tartósan munkanélküliek száma 10%-kal csökken Hosszútávú cél: a tartósan munkanélküliek száma 15%-kal csökken

1. cél meghatározása 2. stratégia kidolgozása 3. cél megvalósítása Résztvevők: tartós munkanélküliek Felelős: Önkormányzat szociális és oktatásüggyel, munkaüggyel foglalkozó ügyintézői Munkaügyi Központ Kirendeltség

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: Munkanélküliek számának csökkenése, foglalkoztatottak száma nő Dokumentáltsága: munkaügyi központ nyilvántartása Forrása: munkaügyi központ nyilvántartása Fenntarthatósága: Munkaügyi központtal kötött hatósági szerződés, valamint helyi vállalkozással kötött szerződés alapján fenntartható Kockázat: Az átképzések, támogatás nem vezet célra

Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek megteremtése

76

Intézkedés címe:

Hátrányos helyzet átörökítésének csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A hátrányos helyzet generációkon való átörökítése

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

A hátrányos helyzetűek számának csökkentése Rövidtávú cél: a hátrányos helyzetűek száma 2%-kal csökken Középtávú cél: a hátrányos helyzetűek száma 3%-kal csökken Hosszútávú cél: a hátrányos helyzetűek száma 5%-kal csökken

Gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, Felzárkóztatási programok szervezése Résztvevők: hátrányos helyzetű családok Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat Szociális és oktatásüggyel foglalkozó ügyintézők

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: résztvevők száma, prevenciós programok száma Dokumentáltsága: családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat nyilvántartása Forrása: családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nyilvántartása Fenntarthatósága: az intézmények szakmai programjába beépülve fenntartható, folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: A felzárkóztatási programok nem érik el a kívánt célt

Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek, valamint az önkormányzat költségvetése

77

Intézkedés címe:

Adósságcsapda elkerülése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Adósság állomány újratermelődése

Célok Általános megfogalmazás és Eladósodás megállítása rövid-, közép- és Rövid-, közép-, hosszú távú cél: az eladósodás csökkentése, megállítása hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Öntevékenységre nevelés, használtárú börze, háztartásvezetési tanácsok tartalma) pontokba szedve Résztvevők: mélyszegénységben élők Résztvevők és Felelős: Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat felelős Partnerek

Szociális ügyintézők, Helyi Intézményvezetők, Helyi civil szervezetek

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: éves jelentés, megrendezett programok száma Dokumentáltsága: Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat nyilvántartása Forrása: Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nyilvántartása Fenntarthatósága: érintettekkel együttműködve fenntartható

Kockázat: a nevelés, tanácsadás nem vezet eredményre

Szükséges erőforrások Önkormányzat költségvetése, személyi és tárgyi feltételek

78

Intézkedés címe:

Szociális és egészségügyi szakemberek együttműködése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Rossz egészségügyi állapot

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

A lakosság egészségügyi állapotának javítása, a megbetegedések megelőzése Rövid-, közép-, hosszú távú cél: lakosság egészségügyi állapota javul

1. cél meghatározása, probléma felmérése 2. a mélyszegénységben élők egészségügyi állapotának javítására irányuló stratégia kidolgozása 3. stratégia megvalósítása Résztvevők: mélyszegénységben élők Felelős: Egészségügyi szolgáltatók, Önkormányzat Egészségház, Járóbeteg szakellátó központ Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézői Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: meghirdetett szűrések száma, résztvevők száma Dokumentáltsága: Egészségház, Járóbeteg szakellátó központ nyilvántartásai Forrása: Egészségház, Járóbeteg szakellátó központ nyilvántartásai Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható, önkormányzati döntés alapján biztosítható Kockázat: A mélyszegénységben élők a meghirdetett szűréseket nem veszik igénybe, az egészségtudatos életmódra nevelés nem vezet sikerre

Szükséges erőforrások Önkormányzat költségvetése, személyi és tárgyi feltételek

79

Intézkedés címe:

Felzárkóztató foglalkoztatások szervezése HHH gyermekek részére

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A HHH tanulóknál az évismétlők száma jóval meghaladja az iskolai átlagot

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

A HHH tanulók körében az évismétlők száma csökken Rövidtávú cél: az évismétlő HHH tanulók száma 2%-kal csökken Középtávú cél: az évismétlő HHH tanulók száma 4%-kal csökken Hosszútávú cél: az évismétlő HHH tanulók száma 6%-kal csökken

1. Igények felmérése 2. foglalkozások szervezése Résztvevők: HHH-s gyermekek Felelős: Iskola Pedagógiai Intézményegysége

Szakszolgálati

és

Szakmai

Szolgáltató

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Határidő(k) pontokba 2017.12.31. szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: a HHH tanulók körében az évismétlők száma, aránya Dokumentáltsága: iskolai nyilvántartások Forrása: iskolai nyilvántartások Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: A felzárkóztató foglalkozások foglalkozások eredményessége bizonytalan

Szükséges erőforrások humán

80

finanszírozási

háttere,

és

a

Intézkedés címe:

Programok szervezése, szakemberek képzése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A család működését zavaró akadályozó okok miatti veszélyeztetettség

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése Rövidtávú cél: a veszélyeztetett gyermekek száma 2 %-kal csökken Középtávú cél: a veszélyeztetett gyermekek száma 4 %-kal csökken Hosszútávú cél: a veszélyeztetett gyermekek száma 6 %-kal csökken

1. szabadidős programok szervezése, 2. önismereti órák az iskolában, 3. gyermekek társadalmi életre való nevelése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: veszélyeztetett gyermekek Felelős: Óvoda, Iskola

Partnerek

Önkormányzat Szociális ügyintézői Helyi civil szervezetek,

Határidő(k) pontokba folyamatosan szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Eredményességi mutató: résztvevő gyermekek száma Dokumentáltsága: óvoda, iskola nyilvántartásai Forrása: óvoda, iskola nyilvántartásai Fenntarthatósága: Önkormányzat koncepciójába, közoktatási programjába beépülve fenntartható

intézmények

Kockázat: A programok megszervezésének, lebonyolításának finanszírozási háttere bizonytalan Önkormányzat, közoktatási intézmények költségvetése, személyi és tárgyi feltételek

81

Intézkedés címe:

Szociális ellátások bővítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A gyermekét egyedül, vagy több gyermeket nevelő családok szegénységének kockázata nagyobb

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Célzott támogatásokkal, időszakos gyűjtésekkel, gyermekek rendezvényekre való eljutásának segítésével a szegénység enyhítése Rövid-, közép-, hosszú távú cél: a szegénység enyhítése 1. Célzott és gyermekjóléti támogatások biztosítása, 2. időszakos gyűjtések szervezése, 3. gyermekek rendezvényekre való eljutásuk biztosítása, 4. tanoda a többgyermekes családok részére Résztvevők: gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő nők, több gyermeket nevelő családok Felelős: Önkormányzat szociális ügyintézői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Óvoda, Iskola Helyi civil szervezetek, alapítványok

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: támogatásban, kedvezményben részesülő gyermekek száma Dokumentáltsága: önkormányzati nyilvántartások Forrása: önkormányzati nyilvántartások Fenntarthatósága: önkormányzat, közoktatási intézmény koncepciójába beépülve fenntartható Kockázat: az intézkedések finanszírozási háttere bizonytalan

Szükséges erőforrások Pénzügyi, tárgyi és személyi feltételek

82

Intézkedés címe:

Visszatérés a munkaerő piacra

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Gyed-ről, GYÁS-ről visszatérő nők munkaerőpiacra való elhelyezkedése nehéz, így a nők tartós munkanélkülisége magasabb

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények működtetése, képzési programok szervezése Rövid-, közép-, hosszú távú cél: a nők munkaerőpiacra történő visszatérésének aránya javul

1. Képzési programok szervezése, 2. gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása

Résztvevők és felelős

Résztvevők: tartós munkanélküli nők Felelős: Önkormányzat szociális és oktatásüggyel foglalkozó ügyintézői

Partnerek

Munkaügyi Központ Kirendeltsége

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Eredményességi mutató: munkát vállalók száma, képzésen részt vevők száma Dokumentáltsága: önkormányzati nyilvántartások Forrása: önkormányzati nyilvántartások Fenntarthatósága: önkormányzati koncepcióba beépítve fenntartható, munkaügyi központ segítségével valamint pályázati lehetőségekkel fenntartható Kockázat: finanszírozási háttér, pályázati lehetőség bizonytalansága személyi és tárgyi feltételek biztosítása az önkormányzat költségvetésében, pályázati források kihasználása

83

Intézkedés címe:

Tájékoztatás és megelőzés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Idősek gyakran válnak áldozattá

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az idősek áldozattá válásának csökkentése Rövid-, közép-, hosszú távú cél: az áldozattá válás csökken

1. Képzések szervezése, 2. tájékoztatás az áldozattá válás lehetőségeiről, az áldozattá válás megelőzése érdekében teendő intézkedésekről

Résztvevők és felelős

Résztvevők: idős emberek Felelős: Önkormányzat szociális és oktatásügyi ügyintézői

Partnerek

Helyi rendőrőrs, önkormányzati rendészeti szerv, polgárőrség, Idősekkel foglalkozó civilszervezetek

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: a képzéseken, tájékoztatásokon részt vevők száma Dokumentáltsága: önkormányzati nyilvántartások Forrása: önkormányzati nyilvántartások Fenntarthatósága: önkormányzati koncepcióba beépítve fenntartható, valamint pályázati lehetőségekkel fenntartható Kockázat: A képzések, tájékoztatás nem vezet célra, a képzések, tájékoztatás, intézkedések finanszírozási háttere bizonytalan

Szükséges erőforrások Pénzügyi, tárgyi és személyi feltételek biztosítása, pályázati források kihasználása

84

Intézkedés címe:

Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kibővíteni a szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások lehetőségét

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az idősek általános testi-lelki egészségi állapota, közérzete javul Rövid-, közép-, hosszú távú cél: az idősek általános egészségi állapota, közérzete javul

1. Közös szociális, szabadidős programok szervezése, 2. szűrőprogramokon való közös részvétel, ezekkel kapcsolatos tájékoztatás, 3. közös sportesemények szervezése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: idősek Felelős: Helyi gondozási központ

Partnerek

Idősekkel foglalkozó civilszervezetek, idősek klubja

Határidő(k) pontokba 2014.12.31., folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Eredményességi mutató: a szolgáltatásokat igénybe vevő idős emberek száma Dokumentáltsága: gondozási központ, önkormányzat nyilvántartásai Forrása: önkormányzat nyilvántartásai Fenntarthatósága: Önkormányzat és intézménye koncepciójába beépítve fenntartható, folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: finanszírozási háttér Személyi és tárgyi feltételek biztosítása az önkormányzat és intézménye költségvetésében

85

Intézkedés címe:

Programok szervezése idősek részére

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nagy a veszélye a településen az idősek elszigetelődésének

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Több idős vegyen részt a szervezett programokon Rövid-, közép-, hosszú távú cél: a közösségi programokon részt vevő idősek száma növekszik

1. Igények felmérése a programok témájára vonatkozóan, 2. programok szervezése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: idős emberek Felelős: Helyi gondozási központ

Partnerek

Idősekkel foglalkozó civilszervezetek, Városi Könyvtár és Közösségi Ház, idősek klubja

Határidő(k) pontokba 2017.12.31. szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: programok száma, résztvevők száma Dokumentáltsága: gondozási központ-, rendezvényeket szervezők-, önkormányzat nyilvántartásai Forrása: gondozási központ-, rendezvényeket szervezők-, önkormányzat nyilvántartásai Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: finanszírozási háttér

Szükséges erőforrások humán

86

Intézkedés címe:

Generációs programok szervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nemzedékek közötti kapcsolat erősítése

Célok Általános megfogalmazás és Az idősek fiatalok kapcsolatának erősítése, ezzel együtt egymás segítése rövid-, közép- és Rövid-, közép-, hosszú távú cél: az idősek-fiatalok közötti kapcsolat erősödik hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Közös generációs programok szervezése tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Résztvevők: idősek Felelős: Helyi gondozási központ

Partnerek

Idősekkel foglalkozó civilszervezetek idősek klubja

Határidő(k) pontokba 2014.12.31., folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Eredményességi mutató: programokon részt vevők száma Dokumentáltsága: gondozási központ-, rendezvényeket szervezők-, önkormányzat nyilvántartásai Forrása: gondozási központ-, rendezvényeket szervezők-, önkormányzat nyilvántartásai Fenntarthatósága: Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható, folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: finanszírozási háttér, pályázati lehetőség bizonytalansága személyi és tárgyi feltételek biztosítása az önkormányzat költségvetésében, pályázati források kihasználása

87

Intézkedés címe:

Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Fogyatékkal élők rossz egészségügyi állapota

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek jobban igénybe vegyék. Rövid-, közép-, hosszú távú cél: a szűrővizsgálatokat igénybe vevő fogyatékos személyek száma növekszik

1. szűrések népszerűsítése, 2. egészségtudatos életmódra nevelés, 3. a szűrőprogramokra történő eljutásuk, eljuttatásuk támogatása

Résztvevők és felelős

Résztvevők: fogyatékkal élők Felelős: Járóbeteg szakellátó központ

Partnerek

Egészségház, Háziorvosok, Önkormányzat szociális üggyel foglalkozó ügyintézői

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: meghirdetett szűrések száma, résztvevő fogyatékkal élők száma Dokumentáltsága: járóbeteg szakellátó központ, önkormányzat nyilvántartásai Forrása: járóbeteg szakellátó központ, önkormányzat nyilvántartásai Fenntarthatósága: Érintettekkel együttműködve fenntartható Kockázat: figyelemfelkeltés eredményességének bizonytalansága, finanszírozási háttér bizonytalansága

Szükséges erőforrások Pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek

88

Intézkedés címe:

Fogyatékkal élőkre vonatkozó elemzések életminőségüket javító intézkedések bevezetése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

készítése,

problémáik

feltárása,

A fogyatékkal élő pszichiátriai problémákkal küzdő emberek valamint a szenvedélybetegek száma csökken. Rövid-, közép-, hosszú távú cél: a szenvedélybeteg, valamint a pszichiátriai problémákkal küzdő fogyatékkal élő emberek száma csökken

1. érintett fogyatékkal élők felmérése, 2. a probléma azonosítása, orvoslása, 3. megoldási lehetőségek keresése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: fogyatékkal élők Felelős: Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézői

Partnerek

Helyi civil szervezetek

Határidő(k) pontokba folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Eredményességi mutató: A szenvedélybeteg, pszichiátriai problémákkal küzdő személyek száma csökken Dokumentáltsága: önkormányzat, helyi civil szervezetek nyilvántartásai Forrása: önkormányzat, helyi civil szervezetek nyilvántartásai Fenntarthatósága: Érintettekkel együttműködve fenntartható Kockázat: A szenvedélybeteg, pszichiátriai problémák gyógyításának nehézségei, a finanszírozás bizonytalansága

Szükséges erőforrások Pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek

89

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Inté zked és sors zám a

A Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C Az intézkedéssel elérni kívánt cél

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Tartós Sok a tartósan A munka 1 munkanélküliség munkanélküliek világába való csökkentése száma visszavezetés az aktív korúak részére

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okka l

E Az intézkedés tartalma

F Az intézkedés felelőse

G H Az Az intézkedés intézkedés eredményességét megvalósítás mérő ának indikátor(ok) határideje

I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Közfoglalkoztatás továbbfolytatás a kibővítése, alternatív mezőgazdasági munka megszervezése

Önkormányzat folyamatos Munkanélküliek Személyi és tárgyi számának feltételek szociális és csökkenése, megteremtése oktatásüggyel, foglalkoztatotta k munkaüggyel száma nő foglalkozó ügyintézői

Munkaügyi központtal kötött hatósági szerződés, valamint helyi vállalkozással kötött szerződés alapján fenntartható

Családsegítő és folyamatos Résztvevők száma, gyermekjóléti prevenciós szolgálat programok száma

Az intézmények szakmai programjába beépülve fenntartható

2

Hátrányos helyzet átörökítésének csökkentése

A hátrányos helyzet A generációkon való hátrányos átörökítése helyzetűek számának csökkentés e

Gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, felzárkóztatási programok szervezése

3

Adósságcsapda elkerülése

Adósság állomány újratermelődése

Eladósodá s megállítás a

Öntevékenységre jelentés, Családsegítő és folyamatos Éves nevelés használtárú gyermekjóléti megrendezett börze, programok szolgálat száma háztartásvezetési tanácsok

Önkormányzat Érintettekkel költségvetése, együttműködve személyi és tárgyi fenntartható feltételek,

4

Szociális és Rossz egészségügyi egészségügyi szakemberek állapot együttműködése

A lakosság egészségüg yi állapotának javítása, a megbetegedése k megelőzése

Egészségügyi szűrések népszerűsítése, egészségtudatos életmódra nevelés

Önkormányzat Önkormányzati költségvetése, döntés alapján személyi és tárgyi fenntartható feltétetlek

II. A gyermekek esélyegyenlősége 90

Egészségügyi szolgáltatók, Önkormányzat

folyamatos Meghirdetett szűrések száma, résztvevők száma

Személyi és tárgyi feltételek, valamint az önkormányzat költségvetése

1

2

Felzárkóztat ó foglalkoztat ások szervezése HHH gyermekek részére Programok szervezése, szakembere k képzése

A HHH tanulóknál az évismétlők száma jóval meghaladja az iskolai átlagot

A HHH tanulók körében az évismétlők száma csökken

Igények felmérése és Iskola 2017.12.31. A HHH tanulók Humán foglalkoztatások Pedagógiai körében az szervezése Szakszolgálati évismétlők és Szakmai aránya Szolgáltató Intézményegysé ge

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

A család működését zavaró akadályozó okok miatti veszélyeztetettség

A veszélyeztettet gyermekek számának csökkentése

Szabadidős Óvoda, Iskola programok szervezése, önismereti órák az iskolában, gyermekek társadalmi életre való nevelése

folyamatosan Résztvevő gyermekek száma

Önkormányzat, közoktatási intézmények költségvetése, személyi és tárgyi feltételek

Önkormányzat koncepciójába, Közoktatási intézmények programjába beépülve fenntartható

Célzott támogatásokkal, időszakos gyűjtésekkel gyermekek rendezvényekre való eljutásának segítésével a szegénység enyhítése

Célzott és gyermekjóléti támogatások biztosítása, időszakos gyűjtések szervezése, gyermekek rendezvényekre való eljutásuk biztosítása, tanoda a többgyermekes családok részére

Önkormányzat Szociális ügyintézői

Folyamatos Támogatásban, kedvezményben részesülő gyermekek száma

Pénzügyi, tárgyi és Önkormányzat , személyi közoktatási feltételek intézmény koncepciójába beépülve fenntartható

Gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények működtetése, képzési programok szervezése

Képzési programok szervezése, gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása

Önkormányzat Folyamatos Munkát vállalók szociális és száma, oktatásüggyel, képzésen munkaüggyel résztvevők foglalkozó száma ügyintézői

III. A nők esélyegyenlősége Szociális A gyermekét 1 ellátások egyedül, vagy több bővítése gyermeket nevelő családok szegénységének kockázata nagyobb

2

Visszatérés a munkaerő piacra

Gyed-ről, GYÁS-ről visszatérő munkaerőpiacra való elhelyezkedés nehéz így, a nők tartós munkanélkülisé ge magasabb

91

személyi és tárgyi feltételek biztosítása az önkormányzat költségvetésébe n, pályázati források kihasználása

Önkormányzati koncepcióba beépítve fenntartható Munkaügyi központ segítségével, valamint pályázati lehetőségekkel fenntartható

IV. Az idősek esélyegyenlősége Tájékoztatás és Gyakran 1 megelőzés. áldozattá

válnak Az idősek áldozattá válásának csökkentése

Képzések szervezése, tájékoztatás az áldozattá válás lehetőségeiről, az áldozattá válás megelőzése érdekében teendő intézkedésekről

Önkormányzat szociális és oktatásügyi ügyintézői

Kibővíteni a szociális, Az idősek egészségügyi, sport általános testiszolgáltatások lelki egészségi lehetőségét állapota, közérzete javul

Közös szociális, szabadidős programok szervezése, szűrőprogramoko n való közös részvétel, ezekkel kapcsolatos tájékoztatás, közös sportesemények szervezése

Helyi gondozási központ

Igények felmérése a Helyi programok témájára gondozási vonatkozóan és a központ programok szervezése

2

Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése

3

Programok Nagy a veszélye a szervezése az településen az idősek idősek részére elszigetelődésének

Több idős vegyen részt a szervezett programokon

92

A képzéseken, tájékoztatásokon részt vevők száma

Pénzügyi, Önkormányzati tárgyi és koncepcióba személyi beépítve, feltételek valamint biztosítása, pályázati pályázati lehetőségekkel források fenntartható kihasználása

2014.12.31. folyamatos

a szolgáltatásokat igénybevevők száma

személyi tárgyi feltételek biztosítása az önkormányzat és intézménye költségvetésében biztosítva

Önkormányzat intézménye koncepciójába beépítve fenntartható

2017.12.31.

Programok száma

Humán

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

Folyamatos

és

4

Generációs programok szervezése

Nemzedékek közötti kapcsolat erősítése

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Segíteni, hogy Fogyatékkal 1 a fogyatékkal élők rossz élők is minél egészségügy nagyobb i számban részt állapota vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálato kon

2

Fogyatékkal élőkre vonatkozó elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése.

A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegs égben szenvedő (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő.

Az idősek fiatalok kapcsolatának erősítése, ezzel együtt egymás segítése

Közös Generációs programok szervezése

Helyi gondozási központ

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatok at a mozgásukban erősen korlátozott személyek jobban igénybe vegyék.

Szűrések Járóbeteg népszerűsítése, szakellátó egészségtudatos központ életmódra nevelés a szűrőprogramok ra történő eljutásuk, eljuttatásuk támogatása

A fogyatékkal élő pszichiátriai problémákkal küzdő emberek valamint a szenvedélybete gek száma csökken.

Érintett fogyatékkal élők felmérése, a probléma azonosítása, orvoslása, megoldási lehetőségek keresése

93

2014.12.31. folyamatos

programokon személyt, tárgyi való résztvevők feltételek száma biztosítása az önkormányzat költségvetésében , pályázati források kihasználása

folyamatos

Meghirdetett szűrések száma, Résztvevő fogyatékka l élők száma

Pénzügyi, Érintettekkel személyi és együttműködve tárgyi feltétetlek fenntartható

A szenvedélybete g, pszichiátriai problémákkal küzdő személyek száma csökken

Humán, Érintettekkel Pénzügyi, együttműködve személyi és fenntartható tárgyi feltétetlek

Önkormányzat folyamatos szociális üggyel foglalkozó ügyintézői

Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok

megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy 95

átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről kijelölt személy felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így • Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. • Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. • Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

96

•

Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

97

4. Elfogadás módja és dátuma

Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 248/2013. (VI. 27.) számú határozatával elfogadta. Mórahalom, 2013.06.28.

-----------------------------Nógrádi Zoltán Polgármester Mórahalom Városi Önkormányzat

98

HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2

1

HEP részei3

Aláírás4

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.