Helyi Esélyegyenlőségi Program MÁLYINKA Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program MÁLYINKA Község Önkormányzata

2013. június

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................3 Bevezetés ........................................................................................................................................................3 A település bemutatása ...................................................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk....................................................................................................................................3 Célok...............................................................................................................................................................4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...................................................................5 1. Jogszabályi háttér bemutatása .................................................................................................................5 2. Stratégiai környezet bemutatása..............................................................................................................6 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.....................................................10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...........................................................22 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége.........................................................................................................29 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...................................................................................................31 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................33 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.....................................................................................................................................35 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.................................................................................36 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).................................................................36 1. A HEP IT részletei ............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A beavatkozások megvalósítói ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Jövőképünk......................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az intézkedési területek részletes kifejtése ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Megvalósítás ...................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A megvalósítás előkészítése ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A megvalósítás folyamata .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Monitoring és visszacsatolás .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Nyilvánosság ...................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Érvényesülés, módosítás..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Elfogadás módja és dátuma................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Mályinka Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Mályinka a Bükk hegység északi lábánál található. Területe 2420 ha, lakossága 475 fő. Ha a 772 méter magas Örvénykőről az Északi - Bükk egyik legszebb csúcsáról balra tekintünk festői hegyek ölelésében pillanthatjuk meg Mályinkát. A 305 m tengerszint feletti magasságon fekvő település szorosan összenőtt az őt körülvevő buja természettel. A térség éghajlatát meghatározó két legfontosabb tényező, hogy átmenetet képez a hegyvidékek és az alföldi tájak között, valamint az, hogy Magyarország legészakibb tája. A napsütéses órák száma az országos átlaghoz viszonyítva alacsony, átlagos évi összege1750 és 1850 óra között van. Az évi átlagos felhőzet elérheti a 6466% -ot. A hőmérséklet évi átlaga 8,5-9 C körül van. A tavasz általában három héttel később érkezik, mint az ország délkeleti, alacsonyabb térszínű területeire. A környező hegységkeret miatt enyhe főnhatás érződik, s az éghajlat így enyhén szárazságra hajló. A csapadék ritkán emelkedik 700 mm fölé. A csapadékeloszlást a nyári csapadékmaximum jellemzi. A téli hónapok az egész térségben elég szárazak. A hótakarós napok átlagos száma országos viszonylatban a magasabbak közé tartozik. Az Északi-Bükk domborzati viszonyaira jellemző, hogy sasbérces röghegységhez csatlakozó, középhegységi jellegű, völgyekkel erősen tagolt hegylábfelszín. Leggyakoribb karsztjelensége az édesvízi mészkőkiválás. Éghajlata mérsékelten hűvös, nedves, alkalmas az erdőgazdálkodásra, az erdővel nem borított területeken pedig kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények termesztése is. Növényzete a pannóniai flóratartomány Északi-középhegység flóravidékének Borsodense flórajárásába tartozik. Felszínét ¾ részben savanyú vagy agyagbemosódásos barna erdőtalajok alkotják, amelyek erdővel borítottak vagy kopár hegyhátak, ezeket rétnek, legelőnek hasznosítják. Kisebb részben talaja mészkövön képződött rendzina, amely gyenge termőképességű, erdő borította. Az itt látható erdők vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők. Megközelíthetősége annak ellenére jónak mondható, hogy nem vezet rajta keresztül főútvonal. Több irányból, így a Bán-völgye és Lillafüred felől is csodaszép erdei utakon lehet eljutni a kis hegyi faluba. Mályinkában a családok életmódját nagymértékben meghatározta Kazincbarcika, Ózd, Királd és Putnok települések megközelíthetősége, az ott kínálkozó munkalehetőség. Azonban a kohászat, bányászat leépülésével sok ember munkanélkülivé vált. A szakmával rendelkezők egy része sikeresen váltott és saját vállalkozást indított. Az önkormányzat is folyamatosan foglalkoztat embereket, ezek száma átlagosan 5-7 fő. Idényjelleggel is alkalmaz közel 4-5 főt. A közelben munkát nem találók kis része ma is ingázik Kazincbarcikára és Miskolcra a több jövedelem érdekében.

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítása minden ember számára alapvető jog, ezt Magyarország alaptörvénye is rögzíti XV. cikkében, mely szerint: „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő, minden ember jogképes. (2)

Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3)A nők és a férfiak egyenjogúak.” Az Önkormányzat esélyegyenlőségi programjának megvalósítását elősegíti munkáltatóként és szociális szolgáltatásainak biztosításával. E tevékenysége folyamán lehetőségeihez mérten igyekszik bevonni az esélyegyenlőség szemléletének terjesztésébe az egyházat, különböző civil szervezeteket és magát a lakosságot is, hiszen véleményünk szerint az esélyegyenlőség biztosítása a lakosság szemléletváltásával lesz teljes. A település vezetésének egyik célja, hogy mind gazdaságilag mind emberileg olyan élhető környezetet teremtsen az itt élőknek, mellyel minimálisra visszaszorul az elvándorlási hajlandóság, mely településünk egyik legfőbb problémája. Ennek megvalósítása érdekében különösen nagy hangsúlyt fektet a környezet védelmére, a település infrastruktúrájának fejlesztésére és az idegenforgalom fellendítésére.

Célok A Helyi Program átfogó célja

Mályinka település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.  A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Célunk, hogy Mályinka község olyan település legyen, ahol érvényesül az az alkotmányos alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. E célkitűzésnek megfelelően olyan intézkedések megtétele az Önkormányzat részéről, mely biztosítja a hátrányok hatásainak mérséklését illetve megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Mályinka Község Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján 2013. január 1. napjától tartozik a Dédestapolcsányi Közös Önkormányzati Hivatal szervezetéhez, melynek Alapító Okiratát a 3/2013. (I.31.) Képviselő-testületi határozatával elfogadta. A Közös Önkormányzati Hivatal jogelődje a Dédestapolcsány-Mályinka Községek Körjegyzősége ugyanezen nappal megszűnt. A község azért kényszerült Közös Önkormányzati Hivatal fenntartására Dédestapolcsánnyal, mert jelen gazdasági helyzetben az Önkormányzat működését veszélyeztetné, ha önállóan tartana fenn jegyzői hivatalt, elvonva ezzel a kötelező önkormányzati feladatoktól a pénzügyi forrást. Az Önkormányzat 6/2013. (I.31.) Képviselő-testületi határozatában megjelölte távlati fejlesztési tervét, melyben olyan célokat tűzött ki maga elé, amellyel a település lakói gazdagodhatnak, úgy mint óvoda felújítása, egészségház illetve orvosi rendelő építése. Ezen célkitűzések megvalósításához biztosított pénzügyi hátteret az Önkormányzat költségvetéséről szóló 2/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet, illetve Mályinka Község Önkormányzata közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve, melyet a képviselő testület 30/2013. (IV.10.) határozatával fogadott el. Bár elmondható, hogy Mályinka Község Önkormányzata nem rendelkezik korlátlan pénzügyi forrással, azért igyekszik biztosítani a település hátrányos helyzetbe került lakói számára egyéb olyan ellátásokat, amelyek ha nem is oldják meg az érintettek problémáit, de valamelyest segítik őket, például az 1/2013. (I.31.) önkormányzati rendelettel megállapított szociális célú tüzifa támogatás osztása a rászorultak részére, vagy megemlítendő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/2008. (VII.24.) önkormányzati rendelet,

melyben a havi jövedelemtől függően térítési díj kedvezmények kerültek meghatározásra. A költségvetésben az Önkormányzat elkülönített pénzösszeget az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került lakosok segítésére, mely igénybevételének feltételeit a 7/2009. (IV.02.) szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza összhangban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseivel.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Mályinka Község Önkormányzata pénzügyi helyzete miatt önállóan nem tud háziorvosi szolgálatot, védőnői szolgálatot és fogászati alapellátást biztosítani a lakosai számára ezért ezt is a szomszéd településekkel karöltve, társulás formájában biztosítja, háziorvosi szolgálatot a tardonai illetve dédestapolcsányi Háziorvosi Szolgálattal együttműködve, a fogaszati alapellátást Dédestapolcsánnyal közösen finanszírozza lakosságszám arányában. Szintén a Dédestapolcsány község Önkormányzatával együttműködve sikerül fenntartani oktatási intézményeinket is, a Dédestapolcsányi Óvoda tagóvodájaként üzemel községünkben az óvoda, illetve az általános iskolás korú gyermekeink a dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskola tanulói. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Településünk évek óta tagja a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak, melynek feladata az önkormányzatok belső ellenőrzési feladatainak ellátása, családsegítés, házi segítségnyújtás, hajléktalan ellátás, gyermekjóléti szolgálat és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ennek a társulásnak a keretén belül valósul meg a Sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat működése is, mely ellátja a község gyermekeinek védelmével valamint azok családjával kapcsolatos feladatokat, illetve egy állandó szociális munkás az idősek gondozásával kapcsolatos teendőket. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése településünkön nem üzemel. Együttműködési megállapodás alapján kerül sor az egészségügyi alapellátások és a védőnői szolgálat biztosítására. Oktatási feladatok biztosítására is együttműködés alakult ki Dédestapolcsány és Mályinka között, az általános iskolás tanulók Dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskolába járnak, óvodánk a dédestapolcsányi óvoda tagóvodájaként működik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő

Változás

2007

502

2008

484

96%

2009

490

101%

2010

474

97%

2011

475

100%

2012

n.a.

#ÉRTÉK!

Forrás: Teir

Fenti táblázatokból egyértelműen látható, hogy a lakónépesség száma évről- évre csökkent. Az adatokat megvizsgálva egyértelművé válik, hogy a 2009-es évi lakosságszám átmeneti növekedése után erőteljes csökkenés mutatkozik. A csökkenés betudtató az elvándorlásnak és annak, hogy településünkön évek óta nagyobb a halálozási arányszám mint a születések száma.

2. számú táblázat - Állandó népesség fő

nő

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

255

262

517

49%

51%

0-2 évesek

10

0-14 éves

26

24

50

52%

48%

15-17 éves

5

7

12

42%

58%

18-59 éves

108

171

279

39%

61%

60-64 éves

28

20

48

58%

42%

65 év feletti

60

38

98

61%

39%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Mályinka községben a nemek szerinti megoszlás kedvező, kiegyensúlyozott képet mutat (49% nő 51% férfi), bár lényeges különbség a nemek arányában két esetben figyelhető meg. Első esetben a 18-59 éves korosztálynál lényegesen több a férfi (61%). Második esetben elmondható, hogy a 60 év feletti lakosság 58%-

a nőnemű, míg ez az arány a férfiak esetében csak 42%, 65 év felettiek esetében a különbség tovább nő, 61% nőnemű és 39%-a férfi. Megállapítható hogy a településen a férfiak halandósága magasabb.

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

n.a.

90

#ÉRTÉK!

2008

98

52

188,5%

2009

97

57

170,2%

2010

100

49

204,1%

2011

98

50

196,0%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.


Fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy településünkön a 65 év felettiek száma lényegesen magasabb, mint a 0-14 évesek száma. Ebből adódóan az öregedési index magasan áll, ami azt jelenti, például a 2011. év adatait megfigyelve, hogy kétszer annyi a 65 év feletti mint a gyermek, összegezve tehát a település az elöregedés szélén áll. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

12

21

-9

2009

20

10

10

2010

13

22

-9

2011

38

30

8

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!


A vándorlási adatokat tartalmazó táblázatok alapján elmondható, hogy az el illetve odavándorlás változó képet mutat. A 2009-es és 2011-es évben a Mályinkára költöző emberek voltak többségben, míg a 2008. és 2010. évben inkább elköltöztek a településről, valószínűleg a munkahelyek számának erőteljes csökkenése miatt, azaz a fővárosban vagy külföldön munkát találó és oda elköltöző személyek elvándorlásának tudható be ez az arány. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

3 2 2 2 n.a.

12 6 9 9 n.a.

-9 -4 -7 -7 #ÉRTÉK!


A természetes szaporodás adatai tartalmazó táblázat egyértelműen megmutatja a település legfőbb problémáját, azt, hogy a halálozások száma magasabb, mint az élve születések száma. Ebből adódik a problémák nagy része, mivel a születések csökkenésével a település elöregszik, a fiatalok munkahely miatti elvándorlásával nem csak a település aktív korú lakosainak száma csökken, hanem a településre születendő gyermekeik száma is csökken. A jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a várostól távol eső kistelepüléseknek, sem a gyermekvállalási kedvnek. Összességében elmondható, hogy jelen adatok alapján feltételezhető, hogy Mályinka kistelepülést az elöregedés nagymértékben veszélyezteti.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Mályinka község területi elhelyezkedése alapján távol esik a városi agglomerációs környezettől, legközelebbi város a 25 km-re fekvő Kazincbarcika. Legtöbb aktív korú dolgozó, mályinkai lakos Kazincbarcikára jár dolgozni, néhányan a távolabbi Miskolcra vagy Egerbe járnak a munkahelyükre. Sajnos a településen csak néhány vállalkozás működik, így helyben kevés ember talált munkát. Az életvitelszerűen Mályinkán lakó fiatalok nagy része havonta illetve hetente ingázik a település és valamelyik nagyváros, illetve külföld között. Megállapítható, hogy bár a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvező a falvakra nézve, mégis a településen élők saját ingatlanaikban laknak, a legtöbb ingatlanon konyhakertet művelnek, és gyümölcsös is tartozik hozzá, így némileg csökkennek az élelmiszer beszerzésére fordított kiadások. Emellett az Önkormányzat biztosít étkezési lehetőséget az üzemi konyhán, amely szociális alapon, jövedelemtől függően csökkentett térítési díjjal is igénybe vehető. Az Önkormányzat további segítséget kíván nyújtani a szülők számára a nyári gyermekétkezetés biztosításával, amit a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vehetnek igénybe, a településen átlagosan 10 hátrányos helyzetben lévő gyermek kaphat a nyári gyermekétkeztetésen belül meleg ebédet. A település lakosai számára az Önkormányzat évente elkülönített költségvetésében egy keretösszeget, melyet minden mályinkai lakos halála esetén az eltemetésről gondoskodó családtag részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatás formájában (temetési segély, temetési támogatás), 20.000 Ft összegben folyósít. Ez a támogatás különösen nagy segítséget jelent azon családok részére, akik a létminimum közelében élnek. A szegénység, a mélyszegénység és a létminimum mint fogalom nem azonos élethelyzetet fed le. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, , de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46.000 forint havi jövedelmet jelent. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62.000 forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a két fős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Általánosan elfogadott nézet szerint a mélyszegénység határát a mindenkori öregségi nyugdíj összegéből kiindulva 28.500 forintos havi jövedelemből való létfenntartás jelenti. A statisztikai adatok és az önkormányzat felmérései és segélyezési mutatói alapján megfigyelhető, hogy a településen élők jövedelmi viszonyai folyamatosan romlanak. Évről évre egyre többen veszik igénybe a különböző, rendszeres szociális pénzbeli juttatásokat, pl: lakásfenntartási támogatást, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, stb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

2008

fő 169

fő 197

fő 366

nő fő 12

% 7,1%

férfi fő 6

% 3,0%

összesen fő 18

% 4,9%

2009 2010 2011 2012

171 163 169 n.a.

194 196 200 n.a.

365 359 369 n.a

23 16 19 n.a.

13,5% 9,8% 11,2% n.a

25 26 30 n.a.

12,9% 13,3% 15,0% n.a

48 42 49 n.a

13,2% 11,7% 13,3% n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A település aktív korú lakosainak jelenleg kb. 13 %-át érinti a munkanélküliség. Az elmúlt évek során a nyilvántartott, regisztrált álláskeresők száma több mint kétszeresére emelkedett.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TEIR, KSH

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

2012

18

48

42

49

#ÉRTÉK!

0 0,0% 0 0,0% 1 5,6% 3 16,7% 3 16,7% 4 22,2% 4 22,2% 3 16,7% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 5 10,4% 5 10,4% 6 12,5% 10 20,8% 4 8,3% 12 25,0% 4 8,3% 2 4,2% 0 0,0%

0 0,0% 3 7,1% 6 14,3% 8 19,0% 8 19,0% 3 7,1% 5 11,9% 7 16,7% 1 2,4% 1 2,4%

3 6,1% 3 6,1% 6 12,2% 6 12,2% 6 12,2% 6 12,2% 8 16,3% 6 12,2% 2 4,1% 3 6,1%

n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

A fenti táblázatok adatai rámutatnak arra a problémára, amely nem csak Mályinka települést, hanem az egész országot érinti. A probléma a gazdasági válság nyomán bekövetkezett negatív változásnak köszönhető, vagyis 2008-tól 2011-re több mint kétszeresére nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. A településen előfordulnak olyan emberek is, akik inaktívak, azaz nincsenek regisztrálva a munkaügyi központban, így ellátásra sem jogosultak. Ez a réteg alkalmi munkákból, idény jellegű munkákból tartja fenn magát, melynek oka az iskolázatlanság, alacsony iskolai végzettség valamint mentális és alkohol problémák.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év 2008 2009 2010 2011 2012

fő nő 12 23 42 30 n.a.

férfi 6 25 26 19 n.a.

fő összesen 18 48 68 49 #ÉRTÉK!

nő 8 13 10 9 n.a.

férfi 3 15 13 13 n.a.

% összesen 11 28 23 22 #ÉRTÉK!

Nő 66,7% 56,5% 23,8% 30,0% #ÉRTÉK!

férfi 50,0% 60,0% 50,0% 68,4% #ÉRTÉK!

összesen 61,1% 58,3% 33,8% 44,9% #ÉRTÉK!

Forrás: TEIR

Az önkormányzat segélyezési és statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek között nagyobb arányszámban fordul elő férfi lakosság, mint női. A települési önkormányzat a munkaügyi központ által biztosított közmunka program keretein belül főképpen mélyszegénységben élőket foglalkoztat, annak

érdekében, hogy anyagi lehetőségeiken helyben, és ily módon segítsen. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók még az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma

év

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

nő

Férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

29

46

75

0

0,0%

0

0,0%

0

0,0%

2009

33

44

77

2

6,1%

1

2,3%

3

3,9%

2010

31

40

71

1

3,2%

0

0,0%

1

1,4%

2011

28

41

69

1

3,6%

4

9,8%

5

7,2%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

A táblázatból látható, hogy a 18-29 év közötti lakosságszámhoz viszonyítva (69 fő) a regisztrált álláskeresők száma ugyanezen korosztály tekintetében alacsony (5 fő). A fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. Mivel településünkön nincs középiskola, ezért a fiatalok már 14 évesen bekerülnek a városi környezetbe, ahonnan esetlegesen továbbtanulva egyetemen vagy főiskolán szintén valamelyik nagyvárosba költöznek és a tanulmányok befejezése után ugyanott keresnek munkát is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen végzettek száma év

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

Összesen

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2001

492

247

245

433

208

225

59

12,0%

39

15,8%

20

8,2%

2011

0

0

#########

0

#########

0

#########

0

nő

férfi

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező mályinkai lakosság számára feltehetően a közfoglalkoztatás keretén belül a betanított munka jelentheti az egyetlen esélyt a munkaerő piacon. Nagyon üzem, vállalkozás nincs a községben ahol szüksége lehetne betanított munkásokra és helyi domborzati viszonyok miatt a mezőgazdasági termelői munka sem jelent megoldást az alacsony iskolai végzettségűek helyzetének megoldásában. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő %

fő

%

fő

%

2008

18

1

5,6%

7

38,9%

10

55,6%

2009

48

1

2,1%

16

33,3%

31

64,6%

2010

42

0

0,0%

16

38,1%

26

61,9%

2011

49

0

0,0%

15

30,6%

34

69,4%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

év


8 általános

#ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

3.2.7 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

év fő

Fő

%

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

0

0

0

2012

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban szakiskolai felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők összesen év

2009 2010 2011 2012

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő

fő

%

fő

%

fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Településünkön jellemzően mindenki rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Esetlegesen a 60 év feletti korosztálynál fordul elő iskolázatlanság, de ennél a korcsoportnál nem jelentkezik igény a képzésre.

c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

15

5%

0

0%

2011

25

8%

0

0%

2012

18

6%

0

0%

2013

19

6%

0

0%

Mályinka község Önkormányzata évek óta együttműködik a Kazincbarcikai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével annak érdekében, hogy a településen lakó munkanélküliek néhány hónapra magasabb jövedelemhez juthassanak. Hozzásegíti ezen túlmenően a munkanélkülieket, hogy a foglalkoztatás helyettesítő támogatás évenkénti felülvizsgálata esetére 30 napos munkaviszony igazolása ne jelentsen problémát a továbbfolyósítás tekintetében. A közfoglalkoztatásban résztvevők munkájának köszönhető a falu rendezett látképe, a közterületek tisztasága és virágossá tétele is. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

Településünkről többen járnak autóbusszal a járási székhelyre, Kazincbarcikára dolgozni, ahol több lehetőség is adott, pl.a BorsodChem Zrt több műszakos munkarendben is foglalkoztat dolgozókat. Néhányan a megyeszékhelyre, Miskolcra is bejárnak dolgozni vagy akár iskolába, de az napi kb. 2,5-3 órányi autóbusszal való közlekedést jelent. Néhányan pedig Heves Megye székhelyére Egerbe járnak dolgozni. Elmondható hogy a foglalkoztatás miatt a településen lakó foglalkoztatottak zöme nap mint nap ingázik Mályinka és a munkahelye között. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz átlagos elérhetőség járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos utazási átlagos ideje száma utazási idő átlagos száma való utazási idő idő autóval munkaautóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron vonattal napokon Legközelebbi 20 perc 16 50 perc 0 0 0 0 centrum Megyeszékhely

50 perc

16

2 óra

0

0

0

0

Főváros

2 óra

3

3 óra

0

0

0

0

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen sajnos nincs sem technikai sem humán erőforrás kapacitás arra, hogy önállóan szervezzen képzéseket, programokat, ezért a Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségére kell irányítani a fiatalokat. Az itt regisztrált fiatal , pályakezdő álláskeresők munkaerőpiacra való átmenetét megkönnyítik a munkaügy által szervezett ingyenes álláskereső klubok, tréningek, foglalkoztatási információnyújtás, munkatanácsadás. Ha valaki még szeretne szakmát, vagy idegen nyelvet tanulni, a munkaügy által szervezett képzéseken részt vehet ingyenesen. A képzés elvégzése után figyelemmel kísérik és segítik az elhelyezkedésben. Az utóbbi években a munkaügy által támogatott képzéseken sajnos kevés pályakezdő fiatal vett részt. Az Önkormányzat segíti a lehetőségeihez mérten a Munkaügyi Kirendeltség munkáját, információ áramoltatását pl: honlapon , hirdetőtáblán való közzététellel, szórólapok osztásával. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerőpiaci integrációt segítő szolgáltatásokhoz szintén a Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségén juthatnak hozzá az érdeklődők. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben elő lakosok önkormányzat által történő foglalkoztatása a Munkaügyi Kirendeltséggel közösen megvalósított közfoglalkoztatás keretén belül lehetséges. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Mályinka Község Önkormányzata korlátain belül mindent megtesz annak érdekében, hogy megkülönböztetés nélkül lehetőséget adjon a közfoglalkoztatásban való részvételre. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

366

4

1,1%

365

4

1,1%

359

6

1,7%

369

6

1,6%

n.a.

4

#ÉRTÉK!

2008 2009 2010 2011 2012


3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra jogosultak

nyilvántartott álláskeresők száma év fő

fő

%

2008

24

4

16,7%

2009

25

4

16,0%

2010

43

6

14,0%

2011

46

6

13,0%

2012

n.a.

n.a

#ÉRTÉK!

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány.

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)




2008

236

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

237

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

237

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

236

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

A táblázat azért tartalmaz üres sorokat, mert Mályinka község Önkormányzatának nincs lakástulajdona. b) szociális lakhatás Településünkön nincsenek hajléktalanok, egyéb rászoruló család sem, akiknek szociális lakhatást kellene biztosítani. A település lakosa saját ingatlanjaikban élnek, melynek fenntartásában tud az Önkormányzat segítséget nyújtani lakásfenntartási támogatás formájában, vagy természetbeni segítséget a közfoglalkoztatottak bevonásával. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (pl. pinceházak, nyaralókban élők) Településünkön számos nyaralóként üzemelő ingatlan található, bár nincs kijelölt nyaralóövezet. Ezek olyan ingatlanok, amelyekből kihaltak a tulajdonosok és távoli városokban élők vásárolták meg, akik itt töltik Mályinkában a szabadságukat. e) lakhatást segítő támogatások (lakásfenntartási és lakhatási támogatásban részesülők) 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

12

0

2009

10

0

2010

14

0

2011

18

0

2012

21

0

f) eladósodottság Mályinka községben nem jellemző az eladósodottság, ha nehéz anyagi körülmények között élők vannak is, az eladósodottság státuszába került lakosokról nem tudunk. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A községben mindegyik közmű kiépítésre került, (ivóvíz, csatornahálózat, gázvezeték kiépítése). Külterületen néhány hétvégi ház található, de oda is kiépítésre került a villanyvezeték, de a domborzati viszonyokból adódóan az ivó- és szennyvízhálózatra való rákötés nem megoldható.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Mályinka községben szegregátumok nincsenek, a lakosság területi átrendeződése nem látható. Roma család nem él a településen. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

A településen az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés társulás formájában megoldott, hetente háromszor van háziorvosi rendelés, védőnői szolgáltatást a szomszéd településsel – Tardonával – közösen, fogászati ellátást pedig Dédestapolcsánnyal közösen üzemeltet az Önkormányzat. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

n.a.

n.a.

2009

1

n.a.

n.a

2010

1

n.a.

n.a

2011

1

n.a.

n.a

2012

1

n.a.

n.a

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

22

2009

21

2010

21

2011

21

2012

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

1

2009

1

2010

0

2011

1

2012 Forrás: KSH, Teir

1

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Mályinka Községben évenkénti rendszerességgel megjelenik a szűrőbusz, amelyen tüdőszűrést, vércukorszint mérést és egyéb szűrővizsgálatokat lehet elvégeztetni. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Mályinka településről a Miskolcon, mintegy 60 km-re található Megyei Kórházban van lehetőség fejlesztő és rehabilitációs ellátások igénybevételére. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A község Önkormányzat által működtetett konyhája az egészséges táplálkozás alapelveinek figyelembevételével állítja össze menüsorát, melyben friss hozzávalókból készülnek az ételek. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Mályinka községben futball sportegyesület működik, mely nem csak a felnőttek részére, hanem a fiatalok részére is tart edző foglalkozásokat a sportpályán. Már az óvodás gyermekeket is szoktatnak a futball szeretetére, hiszen az óvodások részt vesznek a „Foci-suli” programban, melynek keretén belül szakképzett edzők tanítják a kicsiket. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mályinkában helyben a szociális étkeztetést oldja meg az Önkormányzat az Óvoda konyhájáról. A többi szolgáltatás pl. házi segítségnyújtás a Sajókazai Szociális Szolgáltató Központtal közösen történik. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen hátrányos megkülönböztetés a szolgáltatások nyújtásakor nem fordult elő. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nincsen tudomásunk ilyen pozitív jellegű megkülönböztetésről. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai 2001. óta működik a Mályinka Jövőjéért Alapítvány, amely az óvodás és iskolás gyermekek támogatására jött létre, anyagilag támogatja a gyermekek kirándulásait, oktatásukhoz szükséges tárgyi eszközöket vásárol, valamint rendezvények szervezésében is aktívan szerepet vállal, pl: családi nap, mikulás napi rendezvény. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Településünk teljesen magyarlakta terület, etnikai konfliktusok nincsenek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) GYEA élelmiszersegély programjában a település már évek óta részt vesz, melynek keretén belül tartós élelmiszert tartalmazó csomaggal segíti a rászoruló családokat. Az Önkormányzat által fenntartott, tagóvodaként üzemelő Óvodába járó gyermekek kirándulási lehetőségének biztosítására, rendezvényeken történő díjazására (pl. farsang)szükséges pénzügyi támogatást a Mályinka Község Jövőjéért Kulturális Alapítvány a lakosság adójának 1%-ával történő átutalásával illetve az óvodai szülői munkaközösség táncos mulatság és karácsonyi vásár szervezéséből befolyt összeggel támogatja.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nincs roma nemzetiségű lakos.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

munkanélküliség, elhelyezkedési nehézség elkedvetlenedés a munkanélküliség miatt

közmunka program mentális tréningek

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Mályinka község egyik nagy problémája a gyermekek számának folyamatos csökkenése. Ezt a jelenséget a tartós munkanélküliség miatti elvándorlás és a fiatalok reményvesztettsége okozza.

3. számú táblázat - Öregedési index

2001

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) n.a.

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 90

2008

98

52

188,5%

2009

97

57

170,2%

2010

100

49

204,1%

Öregedési index (%) #ÉRTÉK!

2011

98

50

196,0%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

Fenti demográfiai mutatók is alátámasztják a népesség lassú fogyásának, a falu elöregedésének problémáját. Az öregedési index magasan áll, általánosságban elmondható, hogy kétszer annyi a 65 év feletti lakos Mályinka településen, mint a gyermekkorú lakos. A lakosság elöregedésén túl ez a fennálló és egyre súlyosbodó probléma magával hozta a gyermeknevelési intézmények fenntartási nehézségeit, arra kényszerítve az önkormányzatot, hogy iskolát bezárasson, illetve társulás formájában működtesse oktatási intézményét (óvodát) és befogadó iskolát találjon a község gyermekei számára. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete (iskoláktól bekérni az adatokat) 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

0

n.a.

8

2009

0

n.a.

7

2010

0

n.a.

0

2011

0

n.a.

0

A veszélyeztetett és védelembe vett kiskorúakkal kapcsolatos esetek száma a táblázat adatai alapján javuló tendenciát mutat. A sajókazai Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével megelőzhetőek ezek az esetek. A jellemző probléma a településen a szülők, családi életvitelében rejlik, melynek következménye az elhanyagolt gyermek. Esetenként ezt a problémát az italozó életmód generálja. A szolgálat segítő beszélgetéssel, tanácsadással, családlátogatással és esetenként más szolgáltatókhoz való közvetítéssel kezeli a felmerülő problémákat.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

19

n.a.

0

n.a.

0

2009

19

n.a.

0

n.a.

0

2010

19

n.a.

n.a.

n.a.

1

2011

23

n.a.

0

n.a.

0

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: Teir, Ksh, önkormányzati adatgyűjtés

A község gyermekei között magas a gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya (15-20%) mivel a családok felnőtt tagjai közül egyik szülő tartósan munkanélküli, alkalmi munkákból egészíti ki havi jövedelmüket, vagy ha esetleg mindkét szülőnek sikerült munkát vállalnia, az időszakos vagy a minimálbér közeli összegű jövedelmet biztosít. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Mályinka településen minden megszületett gyermek egyszeri 30.000,- Ft-os születési támogatásban részesül, anyagi, jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás gyermekek nagyarányú kedvezményt kapnak az óvodai térítési díjból. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes étkezésben részesül településünkön mindengyermek, aki jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Ez az étkezési lehetőség nem csak a tanévben, hanem egész évben – a nyári szünet alatt is – igénybe vehető. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön nincs olyan gyermek, aki nem magyar állampolgársággal rendelkezik.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Községünkben nincsenek szegregált telepek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. A védőnői szolgáltatás társulás formájában került megvalósításra, Mályinka község Tardona községgel közösen tart fenn védőnői szolgálatot. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

9

2009

1

12

2010

1

9

2011

1

13

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. ha nincs külön gyermekorvos Gyermek szakorvosi rendeléshez való hozzáférés a járási központban, Kazincbarcikán van. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Településünkön nincsen ilyen gyermek. d) gyermekjóléti alapellátás 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

Forrás: Teir Mályinka községben nem működik bölcsödei szolgáltatás illetve családi napközi. e) gyermekvédelem A települési önkormányzathoz köthető feladatkör a gyermekvédelem területén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény juttatása az arra rászoruló gyermekeknek és családjaiknak, amely iskoláztatási, óvodáztatási és étkezési kedvezményt jelent, ezen túlmenően évente két alkalommal ( augusztusban és októberben) Erzsébet- utalvány formájában 5.800.- Ft pénzbeli támogatást is jelent. A sajókazai gyermekjóléti központ esetforgalma a 2012. évben 76 esetre tehető, mely lebontható gyermeknevelési problémára, magatartási zavarok kezelésében történő segítségnyújtásra, családi konfliktusok kezelésére és szülői elhanyagolás problémájára. Ennek ellenére védelembe venni csak 1 főt kellett, tehát a szolgálat maximálisan ellátja feladatát.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Mályinka község hirdetőtábláin a Szociális szolgáltató Központ és Gyermekjóléti szolgálat munkatársainak telefonszáma elérhető. Jelzőrendszeres hálózat kiépítésre nem került a településen. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az egészségfejlesztési, sport és szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés tekintetében a falusi gyermekek hátrányban vannak, mivel a községnek nincs sportcsarnoka vagy kiépített pálya pl. teniszezéshez. A fiatalok mozgásra való lehetősége korlátozott, csak a befüvesített futballpályán van, esetlegesen biciklizésre alkalmasak a falu mellékutcái. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Mályinka község gyermekei számára gyermekétkeztetésre az oktatási intézményekben van lehetőség, nyári szünidőben a község által üzemeltetett szociális étkezést ellátó konyháról megoldható a gyermekek étkeztetése. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Ilyen jellegű észrevétel nem érkezett, adat nem található. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenes étkezési lehetőség és kedvezményes óvodai térítési díj kapcsolódik.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

tanév

fő

%

2010/2011

5

16

2011/2012

6

23

2012/2013

1

5

Forrás: KSH, Teir 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola általános 5-8 évfolyamon iskolások száma tanulók száma

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

14

16

30

0

0,0%

2011/2012

9

16

25

0

0,0%

2012/2013

13

11

24

3

12,5%

Mályinka község pénzügyi helyzetére és gyermek létszámra tekintettel nem tud fenntartani önállóan egy általános iskolát, ezért intézményfenntartói társulási megállapodást kötött Dédestapolcsány Önkormányzatával, hogy a mályinkai gyermekek a Dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskolába járhassanak.

Forrás: KSH, Teir, önkormányzati adatgyűjtés

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

8

1

18

1

9

0

2009

8

1

18

1

11

0

2010

8

1

18

1

14

0

2011

10

1

18

1

17

0

2012

n.a.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) pl: iskolapszichológus c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs tudomásunk jogellenes elkülönítésről illetve intézményen belüli szegregációról. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nincs tudomásunk oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekről. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


közösségi programok hiánya

játszóterek kialakítása, szabadidős programok szervezése szünidei foglalkozások szervezése

nyári gyermekfelügyelet hiánya

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak 2008 203 2009 165 2010 208 2011 209 2012 n.a Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

171 174 176 187 n.a

196 140 182 190 n.a

159 151 134 157 n.a

6 25 26 19 n.a

12 23 42 30 n.a

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő és képzési programok a kazincbarikai Járási Munkaügyi Kirendeltsége által kerülnek megszervezésre. Általánosságban elmondható, hogy több a férfiak által végzett szakmákra a kereslet mint a női szakmákra, ezért a piac igényeinek megfelelően több férfiaknak való szakmai képzést indít a kirendeltség (pl. CNC eszergályos, targoncavezető, stb). c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Alacsony iskolai végzettségűek számára a betanított munka ad lehetőséget, itt a környéken azonban ez is korlátozott számban fellelhető (pl. Ózdon a General összeszerelő üzem). d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A bérek tekintetében nem csak a településen tapasztalható a hátrányos megkülönböztetés, hanem egész B-A-Z Megyére tekinthetünk mint munkabér szempontjából hátrányos régióra. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Nagyon nehézkes a női munkavállalóknak összeegyeztetni a családot és munkavégzést, melynek egyik fő oka az utazás, ugyanis az átlag dolgozó anya munkahelye és otthona közötti ingázás napi kettő órát vesz igénybe. Az időben iskolába vagy óvodába beérés illetve hazajövetel tekintetében nagy segítség lehet a szomszéd, vagy a nagyszülő jelenléte.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

9

9

2009 2010 2011 2012

1 1 1 n.a

12 9 13 n.a

12 9 13 n.a

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Mályinka községben a szociális szakfeladatokat a sajókazai Családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat látja el (családsegítés, gyermekvédelem), a védőnő feladata pedig a kismamák és a család figyelemmel kísérése, valamint a kisgyermek egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság sajókazai Rendőrőrs 2012. évről szóló beszámolója szerint a község nagyon csendes a bűnözés szempontjából, adott évben 1 személy elleni bűncselekményt követtek el, az sem nőket, vagy családot érintett. Általánosságban elmondható, hogy nem jellemző a nőket érintő erőszak a településen. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Igénybe vehető szolgáltatás a Családsegítő központ által nyújtott szolgáltatások, anyaotthon illetve átmeneti otthon a településen nem működik. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi képviselő testületben a választás eredményként nincs női tag, viszont a hivatal dolgozói valamint az óvoda, konyha dolgozói nagyszámban nőneműek. A Mályinka jövöjéért Alapítvány elnöke is nő, az óvoda szülői munkaközösségének tagjai is nők. Feladatuk a gyermekek számára programok szervezése (pl. családi nap) aktív résztvétel vállalnak a minden évben megrendezésre kerülő Falunap program megrendezésében és lebonyolításában is. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nők legfőbb problémája a munkanélküliségből illetve a munkahelyek távolságából fakad, melynek megoldása lehetne az internetes munkák szélesebb körben való elterjedése illetve saját vállalkozások beindítása.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


gyermekfelügyelet nyáron nem megoldott munkanélküliség aránya magasabb

helyi gyermekfelügyelet szervezése távmunka lehetőségének megismerése, vállalkozási kedv növelése

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011

98 96 91 88

125 127 124 120

223 223 215 208

2012

n.a

n.a

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év

64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő

fő

%

2008

98

0

0%

2009

97

0

0%

2010

100

0

0%

2011

98

0

0%

2012

n.a

n.a

n.a

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Mályinka településen az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatása nem megoldott. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Ezen a területen erős hiány mutatkozik a településre nézve, ugyanis nincs nappali ellátás, ahol az idősek társas kapcsolatokat építhetnek, esetlegesen ha szükséges szakképzett segítséget kaphatnak mentális gondjaikra. A foglalkoztatásukra nincs lehetőség, nem dolgozik nyugdíjas korú az önkormányzat által fenntartott intézményekben. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Sajnos nincs lehetőség az idősek önkormányzati foglalkoztatására. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Mályinka község Önkormányzata gondoskodik a háziorvosi ellátásról, a szakrendelések pedig a 25 km-re lévő Kazincbarcika Kórházában vehetők igénybe, ahová történő eljutáshoz igénybe vehető a falugondoki szolgálat falugondnoka. Ez a szolgálat a sajókazai Szociális Szolgáltató Központ szociális munkásával együttműködve segítik az idős embereket, ugyanis a település fő problémája az idősek elmagányosodása. Segítségükre vannak gyógyszertárba illetve élelmiszer bevásárlással, valamint takarításban, de legfőképpen a rendszeres látogatás jelenti a legnagyobb segítséget az idősek számára. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Településünkön Teleház és községi könyvtár működik, ahol az ottani dolgozók vagy önkéntesek segítésével tudnak az idősek internetezni illetve könyvet választani. Minden évben megrendezésre kerül az Önkormányzat szervezésében az Idősek Napja, ahol a falu gyermekei műsort adnak az időseknek és alkalmuk nyílik beszélgetésre is.

c) idősek informatikai jártassága Településünkön Teleház működik, melyben az idősek számára lehetőséget tudunk biztosítani az internet használatára segítséggel, ezen belül pedig a távol élő rokonokkal való internetes kapcsolattartásra.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Évente szervez az Önkormányzat Falunapot és Idősek Napját, ahol alkalom nyílik a közösségi élet gyakorlására. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


elmagányosodás

fiatalok önkéntes munkájával rendszeres látogatások, rendezvények szervezése, internet megismertetése az idősekkel falugondnoki szolgálat és szociális munkás segítsége védelmi, figyelő szolgálat kiépítése

egészségügyi szolgáltatások nehézsége bűncselekmények gyakoribbak

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élők és családjaik a társadalom egyik legsérülékenyebb csoportját alkotják. Jellemzően kissé elszigetelődnek a társadalmon belül, problémáik leginkább családon belül maradnak illetve maguk között keresik a megoldást. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, amelyből lehetne következtetni a lakhatási, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetükre. Feladatunk olyan környezet kialakítása, amely lehetőséget biztosít a fogyatékkal élő embertársaink számára, hogy a mindennapi életük során ugyanolyan mértékben használhassák pl. a közlekedési eszközöket, ugyanúgy részt tudjanak venni kulturális és társadalmi és sport rendezvényeken mint egészséges társaik, megteremtve ezzel az esélyegyenlőséget a két csoport között. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

33

50

2009

30

51

2010

27

8

2011

60

0

2012

n.a

n.a

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, ami a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosság típus szerint a mozgáskorlátozottak aránya a legmagasabb, aztán következnek a látássérült, értelmi fogyatékos, hallássérült és az egyéb fogyatékossággal élők.

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009 2010

0 0

0 0

0 0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az önkormányzati közfoglalkoztatás ugyan nem zárja ki a fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségét, de jelenleg nincs közfoglalkoztatásba bevonva fogyatékkal élő személy. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs hátrányos megkülönböztetésről tudomásunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Mályinka községben nincsen önálló életvitelt támogató helyi intézmény. Legközelebb Kazincbarcikán található Kazincbarcikai Kistérségi Esély Támogató Szolgálatot a Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesülete hozta létre és működteti önálló szervezeti egységként. Az Egyesület a működési területén élő mozgásfogyatékos emberek érdekeit képviselve, felmérve szükségleteit, hozta létre támogató szolgálatát.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékkal élő személyek a települési Önkormányzattó ellátást nem igényeltek, olyan ellátásokat amelyek a Nyugdíjfolyósító Intézeteken illetve a Magyar Államkincstár szervein futnak keresztül nem tartunk nyilván, illetve az igénybevevők számáról nincs tudomásunk. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények közül az Önkormányzat épülete teljesen akadálymentesített, erre az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati támogatásából került sor. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az egészségügyi ellátás jelenleg még az Önkormányzat épületében történik,ezért az akadálymentesített környezetben vehető igénybe. Az Önkormányzat pályázatot nyert 2013. évben Egészségház építésére – mely jelenleg még előkészületi szakaszban van – mely már eleve akadálymentesítetten került megtervezésre. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A településen nem áll önkormányzati foglalkoztatás alatt fogyatékkal élő személy. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A parkok és buszmegállók egy része biztonságosan megközelíthető. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Helyi szolgáltatások a településen nincsenek, igény sem merült fel ilyen szolgáltatások működtetésére illetve igénybevételére. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat részéről pozitív diszkriminációként értelmezhető a középületek akadálymentesítésére való törekvés ( pl. pályázatok figyelése) illetve szükség esetén a falugondnoki szolgálat gépjárműve rendelkezésre áll. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


fogyatékkal élők visszahúzódottsága

gondozói szolgálat kiterjesztése, fiatalok bevonása önkéntes munka keretein belül falugondnoki szolgálat gépjárművének igénybevétele, akadálymentesítés

közlekedési nehézségek

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A településen a Mályinka Jövőjéért Oktatási és Kulturális Alapítvány és a Polgárőrség működik, mint civil szervezet. Az Önkormányzattal kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, összehangoltan működnek. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Mályinka településen nincs nemzetiségi önkormányzat, az egyházi szerepvállalás a település közéletében csekély mértékűnek mondható. Cégbírósági nyilvántartásba bejegyzett civil szervezet a

településen három darab van, melyből kettő aktív kapcsolatban van az Önkormányzattal. Kapcsolatuk alapja a kölcsönös segítség nyújtása egymás rendezvényein való részvétel, szervezésben való segítség. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Mályinka község partneri viszonyt ápol a környező településekkel, közülük szoros együttműködésben van Dédestapolcsánnyal, akivel közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, óvodát tagóvodaként működteti és az általános iskolai oktatást is Dédestapolcsánnyal közösen látják el, valamint társulás keretén belül Tardonával látja el a háziorvosi szolgáltatást és a védőnői szolgálatot. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nincs nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a faluban élő gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének támogatását, a kulturális programok szervezését, a hagyományőrzés területét valamint a közrend és közbiztonság biztosításának kérdéskörét. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A településen nincsenek for-profit szereplők akik részt vehetnének az esélyegyenlőség megvalósításában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzésben előkészítésében részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, köznevelési szakemberek. Módszere az online vagy személyes kapcsolattartás, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd a program tervezet véleményezésére koncentrálódott. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A település hivatalos honlapján a www.malyinka.hu honlapon elérhető lesz az esélyegyenlőségi program, melyet bárki megtekinthet, illetve csatlakozhat is az Intézkedési Terven megjelölt, önkéntesek munkájával megvalósítandó tevékenységekhez.

Helyi Esélyegyenlőségi Program MÁLYINKA Község Önkormányzata

Recommend Documents