Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat
2014-2019
Készítette: Juhász Anikó osztályvezető
Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................. 6 Célok .............................................................................................................................................................. 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...................................................................... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................................... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 10 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................. 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 40 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................... 42 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................... 44 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................. 44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................. 44 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................. 45 Jövőképünk ........................................................................................................................................... 46 Az intézkedési területek részletes kifejtése.......................................................................................... 46 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 51 3. Megvalósítás......................................................................................................................................... 54 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 54 A megvalósítás folyamata ..................................................................................................................... 54 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 54 Nyilvánosság ......................................................................................................................................... 55 Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................................... 55 Érvényesülés, módosítás .......................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A Jánoshalma Város Önkormányzat a 199/2013. (VI. 25.) Kt. számú határozatával fogadta el a 2013-2015 időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programját. A 2014-2019 időszakra vonatkozó települési Esélyegyenlőségi Programját a 179/2014.(XI. 20) Kt. számú határozatával fogadta el. Összhangban az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja Gazdasági Programját, Településfejlesztési stratégia, Általános Településrendezési Terv, fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A Jánoshalma Város bemutatása Fülek Fülek
DU
NA
Jánoshalma és térsége áttekintő térképe
Szentes Szentes
Kiskőrös Kiskőrös
Paks Paks
Soltvadkert Soltvadkert
Kalocsa Kalocsa
Kiskunmajsa Kiskunmajsa
Mindszent Mindszent
Kistelek Kistelek Kecel Kecel
Sió
M5
Sió
Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely
Kéleshalom
DU NA
Sió
TISZA
Kiskunhalas Kiskunhalas Tolna Tolna
Szekszárd Szekszárd
Bonyhád Bonyhád
JÁNOSHALMA Jánoshalma Jánoshalma Borota
Szeged Szeged Maro s
55 Mélykút
Bátaszék Bátaszék
TISZ
Pécsvárad Pécsvárad
A
Mórahalom Mórahalom
Baja Baja
Tompa Tompa
Bá tai -h
ol tág
DUNA
Bácsalmás Bácsalmás
Mohács Mohács DU
NA
Hercegszántó Hercegszántó DU
S SZ ZE ER RB B II A A
NA
DU
NA
Szerkesztette: Diverzum-Térprojekt Bt. 2007
A Jánoshalma Város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában. Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13,220 ha területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi, egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. A település múltja már a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy itt nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok. 3
A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt és után a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. 1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez a két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre. Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcs kereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát. 1945 után a mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989 után teret kapott a magángazdálkodás Demográfia: A város alapvető problémája – mint ahogy más kisebb településeké is - a népességszám csökkenése, melyet az 1. számú táblázat mutat. A lakosságszám az elmúlt években is folyamatosan csökkent.
1. számú táblázat Forrás: MÁK A korcsoportok és nemek közti megoszlást vizsgálva (2. számú táblázat) megállapítható, hogy az állandó népességben az aktív korúak, 18- 59 éves korcsoportjai, míg a nőknél egy százalék ponttat 50%-alatti míg a férfiaknál ugyanennyivel meghaladja az 50%-os mértéket a fiatalabb és az idősebb generációkhoz képest. Az állandó népesség nemek szerinti megoszlását tekintve a 0-59 éves korcsoport esetében a férfiak mintegy 2-8% - kal többen vannak, amíg ez a mutató a 60 év feletti korcsoportok esetében megfordul nők javára, azaz 8- majd az életkor előre haladtával 30%-ponttal emelkedik. Megállapítható tehát, hogy a településen a nők hosszabb időt érnek meg.
4
2. számú táblázat (2015.évi adatok) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A település öregedési indexe, az elmúlt két évben folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (3.számú táblázat)
3. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A város népességszám csökkenésében nagy szerepet játszik, hogy a születések és a halálozások egyenlege negatív. (4. számú táblázat).
4. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
Értékeink, küldetésünk Jánoshalmán három megtekintést érdemlő gyűjtemény és egy emlékszoba is található. Az Imre Zoltán Művelődési Központ épületében került elhelyezésre a névadó táncművész és koreográfus Emlékszobája, a Helyi Légvédelmi és Tüzér Múzeum. Méltó helyen várja a vendégeket a Helytörténeti Gyűjtemény és Bányai Taskovics Mihály természettudományi jellegű, városnak adományozott magángyűjteménye. Itt található az egyházmegye legnagyobb temploma a Szt. Anna Római katolikus templom és az Európa szerte egyedül álló, a Mohácsi csata emlékére felállított kovácsoltvas kereszt, a még mai is működő Felső- Bácskai Műmalom és a Szélmalom. Küldetésünk: Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen megfelelő minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Jánoshalma Város Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a város működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Jánoshalma Város Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek 6
szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, arányát és helyzetét. Bemutatjuk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárjuk az egyes területeken jelentkező problémákat. Az adatok és következtetések alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza A HEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete, a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország Alaptörvénye XV. cikk 2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól (Továbbiakban: Mötv.) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Továbbiakban: Sztv.) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Továbbiakban: Flt.) 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (Továbbiakban: Njtv.) 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Továbbiakban: Eütv.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Továbbiakban: Gyvt.) 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Továbbiakban: Gyer.) 7
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Továbbiakban: Nktv.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Továbbiakban: Éktv.) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Jánoshalma Város Önkormányzatának Képviselő- testülete az alábbi rendeleteket fogadta el: 18/2013.(XII.01.) önkormányzati rendeletét a helyi szociális ellátásokról, 17/2013.(XII.01.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről 16/2011.(VIII. 05.) önkormányzati rendelete a szociális földprogramról 17/2005(X.20.) Jánoshalma Városban épített fecskeházban történő elhelyezés feltételeiről 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról A törvényi előírásokon túl, a rendeletek célja, olyan támogatási rendszer működtetése, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletek az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján folyamatosan kerülnek felülvizsgálatra. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A város hosszú távú jövőképe, a gazdasági és társadalmi dinamizálás.
Jánoshalmán, középtávon a gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a település népességvonzó képessége és csökken a népesség fogyásának üteme. A város folyamatosan bővülő munkaerő piaca megfelelő lehetőséget teremt elfogadható életkörülmények megteremtéséhez. A település térségi szerepe az elérhető szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások helyi beszállítói köre hozzájárul a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. Átfogó célok: - Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével. -
Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó helyi üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával. 8
Középtávú városi célok (tematikus célok): - A települési infrastruktúra átfogó fejlesztése, a helyi lakosság életminőségének javítása Jánoshalmán. - Jánoshalma város humán alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrájának fenntartható fejlesztése. - Helyi erőforrásokra épített közösségépítés Jánoshalmán. - Komplex gazdaságfejlesztés a helyi munkaerőpiac dinamizálása érdekében. Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok Gazdasági program, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, koncepciók Bűnmegelőzési Koncepció, az Ifjúságpolitikai Koncepció, a Közművelődési Koncepció, a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, a Sportkoncepció, Jánoshalma szociális felzárkóztató terve Közfoglalkoztatási Terv a középtávú stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Gyermeklánc Óvoda és Egységes Óvoda- Bölcsőde Pedagógiai Programjában megfogalmazott célja: A 2– 7 éves korú gyermekek nevelése, szeretetteljes, érzelmi biztonságot, tág keretek közötti személyes szabadságot nyújtó környezetben folyjon, segítse elő a gyermekek harmonikus fejlődését, annak eltérő ütemét, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését. Vegye figyelembe életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását. Adjon esélyt mindenki számára a kiegyensúlyozott egyéni fejlődéshez. A döntés lehetőségének biztosításával váljanak a környezetükben otthonosan mozgó, nyitott, egészséges, el- és befogadó, önmagukat kreatív módon kifejezni tudó egyénekké. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és a következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Nyitnikék Biztos Kezdet Gyerekház A „Nyitnikék” nevű Biztos Kezdet Gyermekház az óvodán belül helyezkedik el és 2010. május 1-jén kezdte meg működését. Lehetőséget nyújt a 0-3 éves korú gyermekek és családjaik számára a szociokulturális hátrányokból eredő szokások készség- és képességbeli lemaradások kompenzálására. A Gyermekház ingyenes szolgáltatásai, sokrétű kapcsolatrendszere, központi elhelyezkedése lehetőséget biztosít a családoknak a segítő hálózatok hatékony elérésére, az informális kapcsolatok kiépítésére. Célja, hogy a Gyermekházba járó szülők és gyermekeik összetartozó közösséget alkossanak. Havi egy alkalommal védőnő látja el hasznos tanácsokkal a szülőket, ilyenkor alkalom nyílik az egy-egy kisgyermekkel felmerülő problémák jelzésére is a védőnő felé. Intenzív az együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. Havi rendszerességgel tartanak szakmaközi megbeszéléseket. Ezen alkalmakkor részt vesz védőnő, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, gyermekorvos, óvodavezető stb. is, segítségükre, közreműködésükre bármikor számíthat a Gyermekház, a gyermekek érdekében szakmailag összehangolt munkát teremtenek együtt. Ezen kívül a GYEP iroda által működtetett Baba-mama klubbal is kölcsönösen látogatják egymást, közös programokat szerveznek.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Jánoshalma Városi Önkormányzat 2013. július 1. napjától a Kéleshalom Község Önkormányzatával az óvodai nevelés közszolgáltatási feladatainak ellátására feladat-ellátási szerződést kötött. Jánoshalmi Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0004 projekt keretében a Gyerekszegénység elleni Program Iroda 9
Városunkban is működik a Gyerekszegénység elleni Program Iroda (továbbiakban: GYEP), mely aktívan foglalkozik a helyi és a kistérségi hátrányos helyzetű gyermekekkel és szüleikkel. Legfőbb célja a gyermekek szegénységének csökkentése, esélyeik javítása és a szegénységi ciklus megtörése. Gyermekeket érintő főbb tevékenységeik: A projekt keretében 2013. októberében átadásra került a felújított Közösségi Ház, mely állandó programokat szervez: Baba-mama klub, Jogi tanácsadás, Gyermeknevelési és életvezetési tanácsadás, Tanoda jellegű program, Sport és Fitnesz klub, Film Klub (korosztályonként), Főző Klub, Hitéleti foglalkozás, IT pont A Baba-mama klub a 0-5 éves óvodába nem járó gyermekeknek, szüleiknek valamint a kismamáknak szól. A szülők hasznosan tölthetik el a délelőttöket gyermekikkel, megoszthatják egymással a gyermekneveléssel kapcsolatos dilemmáikat és hasznos tanácsokat kaphatnak. A farm-óvoda létrehozásával a gyermekek megismerkedhetnek a háztáji gazdálkodás lehetőségeivel, a szülők bevonásával egyidejűleg. A visszajelzések alapján az óvodák örülnek a program által nyújtott lehetőségeknek. A Kortárs segítő programban 6 kortárs segítő pedagógus és 1 pszichológus szakértő vesz részt. Céljuk, hidat képezni a segítséget kérő fiatalok és a segítséget nyújtani tudó szakemberek illetve pedagógusok vagy akár a szülő között. Élmény gazdag nyári napközi. Az általános iskolás tanulók pályaválasztását segítve szakmapróba napokat szerveztek a hetedik és nyolcadik évfolyam részére, mely által közvetlen közelről kaphattak betekintést egy-egy szakma rejtelmeibe a gyerekek. Szexuális felvilágosító program keretében külön a lányoknak és külön a fiúknak a felső tagozatosok körében tartottak foglalkozásokat, mely a visszajelzések alapján sikeresen és jó hangulatban teltek. Egészségügyi program keretében a GYEP iroda által nyújtott szűrővizsgálatokat. A program célja a leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi állapotának felmérése. A GYEP iroda szorosan együttműködik a Jánoshalmán működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a városban működő egyéb intézményekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel, aki aktívan részt vesznek a különböző programokban. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programjából (OSAP), valamint a helyi adatgyűjtések, helyi nyilvántartásokból, a helyi Oktatási Intézmény és az Óvodák, Iskolák vezetősége közreműködésével került összegyűjtésre. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak.
10
A roma népességre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok a népesség saját bevallásán alapulnak. A népszámlálási adatok sokszor nem nyújtanak kellően pontos információt ezen kisebbség lélekszámának alakulásáról. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A roma népesség arányát a Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (Továbbiakban: JRNÖ) segítségével a polgármesteri hivatal adott városrészeket ismerő munkatársainak bevonásával tudtuk megállapítani. Ugyanakkor fontos azt is megállapítani, hogy szegregátumokon belül is vannak különbségek, mert egyes utcarészek tipikusan roma lakta területek, míg a mellette lévők már nem, bár a szegregátumhoz tartoznak. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a cigány lakosság 5,9%. A jánoshalmai romák a kulturális hagyományok ápolására nem szerveződtek még meg. Jánoshalmán a települési cigány önkormányzat 1995. óta folyamatosan működik. A települési JRNÖ testülete 5 főből áll, melyet az elnöke képviseli. A települési JRNÖ testülete saját hatáskörében határozza meg szervezetének és működésének részletes szabályait, a kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbségi helyi ünnepeit, a törzsvagyonának körét, kizárólagos rendelkezésre álló vagyonának használati szabályait, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, önkormányzati társulás létrehozását, pályázatokat írhat ki, ösztöndíjat alapíthat és más törvényben meghatározott feladatokat lát el. A települési JRNÖ a település kisebbségi közösséget érintő kérdésekben élhet kezdeményezési jogával, és a törvényben részletezett esetekben egyetértési vagy véleményezési jog illeti meg. A jánoshalmi JRNÖ eddigi működése során – rendszeres jelleggel évente csak egy-két állami vagy települési ünnep alkalmából szervez sport- és kulturális rendezvényt. Saját önkormányzattal rendelkeznek, kisebbségi házzal, melyet az új önkormányzat szándékozik a jövőben beindítani. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelmi és vagyoni helyzete egy embernek számos tényezőtől függ. A szegénység, a mélyszegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai lehetnek a társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Jánoshalmán a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiválatlanság, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A foglalkoztatást nézve a helyben dolgozók többsége vállalkozásokban, alkalmazotti körben, a szolgáltatásokban, a kereskedelemben dolgozik. A településen a hivatalos munkanélküliek aránya az országos átlaghoz hasonlóan alakult ezt mutatja a 6. számú táblázat. Ezen belül a férfiak és nők arányát tekintve évenként a nők nagyobb arányú munkanélkülisége figyelhető meg. A munkanélküliek száma a 11
magas közfoglalkoztatotti létszám mellett sem hozza a kormányzati és társadalmi elvárásoknak megfelelő csökkenő tendenciát. A nemek közötti megoszlást a 7. számú táblázat mutatja, a gazdasági válságot követően, mely köszönhető a Munkaügyi Központ támogatásának, hiszen számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, START munka mintaprogram stb.)
5. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
6. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (cigányok) egyre tartósabban szorul ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a pályakezdők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek alacsony száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 12
b) alacsony iskolai végzettségűek1 foglalkoztatottsága Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás egyik vesztese a cigány népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését kormányzati szinten számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A város vezetősége feladatának tekinti a cigány célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. Az oktatási intézményekkel való együttműködés ellenére még mindig hullámzó számot mutat a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű munkanélküliek száma (lásd. 8. számú táblázat).
7. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett az önkormányzat közfoglalkoztatásba vonja be a Munkaügyi Pont által szervezett közfoglalkoztatatási program és a STRT munka segítségével a regisztrált munkanélkülieket. A foglalkoztatás szervezését, a munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat a Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Egyéb, Szervezési és Humán Osztálya látja el, a munkáltatói feladatokat a Hivatal, Pelikán Kft, a Gyermeklánc Óvoda, diákkonyha vezetői. A közterületen dolgozók, valamint a START munka programok szakmai irányításával a Városgazda Kft. foglalkozik. Önkormányzatuk a közfoglalkoztatási programok kapcsán a Jánoshalmi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály (Továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály) kapott keretszámokat felülmúlva foglalkoztatott és foglalkoztat jelenleg is. Cél, az előző évekhez hasonlóan (lásd: 8. számú táblázat), hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjon be a roma és a munkaerő piacról már évek óta kiszorult munkavállalókat. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedés azért is szükséges, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek.
1
Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása
13
8. számú táblázat Forrás: Önkormányzati adatok Az évenkénti igen magas 600-800 fő közfoglalkoztatotti létszámmal végrehajtott programok látványosan nem csökkentették a tartós munkanélküliséget. A közfoglalkoztatottak a helyi oktatási, nevelési, szociális, közművelődési intézményekben, közterületen, útjavítás, mezőgazdasági programban dolgoztak. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört nem tudott az Önkormányzat biztosítani. A közfoglalkoztatásban az Önkormányzatnak szükséges magasabb szintre lépni ahhoz, hogy hatékonyabban tudjon a munkaerővel gazdálkodni és a programban rejlő lehetőségeket kihasználni. Komoly probléma, hogy egy országos adat szerint a 16 év feletti lakosság 51 %-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás – az idősek mellett – a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen a regisztrált vállalkozások száma ugyan lassú növekedésbe kezdett, de az önkormányzat által kivetett, illetve befolyt iparűzési adó mértéke a gazdasági válságot megelőző szinthez képest még érzékelhető javulást nem mutat. A gazdasági szervezetek méret szerinti besorolása létszám- és bevétel kategóriák alapján történik, melyek az uniós csatlakozás után jelentősen megemelkedtek. Az árbevételt alapul véve a vállalkozások szinte egytől-egyig a mikro méretkategóriába tartoznak. Ennek megfelelően tehát mindössze három vállalkozás (Agroprodukt, ÖKOPAL, Renner Bt.) sorolható továbbra is a KKV kategóriába. Nagyvállalkozás nem működik a városban. A gazdasági ágak közti megoszlás hasonló képet mutat Jánoshalma és a térség esetében. Meghatározó a „kereskedelem, javítás”, „ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás” és a „mező- és erdőgazdaság” szektorok, amit követ az „építőipar” és a „feldolgozóipar”. A gazdasági ágak közül a mezőgazdasági szektorban csökkent a vállalkozások száma, a kereskedelemben csak kisebb csökkenés volt. A település célja a helyi gazdaság dinamizálása – versenyképes termelő és szolgáltató vállalkozások, iparterületek kialakítása, előkészítése, valamint a vállalkozói inkubáció előfeltételeinek megteremtése. A vállalkozói szolgáltató infrastruktúra és a térségi marketing erősítése. Versenyképes alternatív gazdasági tevékenységek megvalósítása. A kiskereskedelmi termékértékesítés feltételeinek javítása. A megújuló energia helyi hasznosítása. A turizmus térségi fejlesztése. A városból a környező települések, munkalehetőségek megközelíthetősége jónak mondható, tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Segítséget nyújt az Önkormányzatnak a Bácsvolán folyamatos egyeztetése, melyben kikéri az Önkormányzat véleményét a menetrendek kialakításához, igazodva a helyi lakosok igényeihez.
14
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nincs az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő program. A Foglalkoztatási Osztály által szervezett programok száma kevés, nők számára szervezett képzés, illetőleg foglalkoztatási lehetőség még kevesebb- melyek segítenék az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nem jelentős számban, de Kiskunhalason (24km), Baján (35 km) működnek felnőttképzési programok van, melyet a jelentős számban vesznek igénybe az álláskeresők. Sokuknak az átjárás anyagilag igen megterhelő lenne, ezért inkább nem vállalják a képzésen való részvételt. g) mélyszegénységben élők és romák2 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat 1fő roma nemzetiségű csökkent munkaképességű személyt, rehabilitációs foglalkoztatás keretében foglalkoztat. A KLIK által működtetett Iskolában is foglalkoztat roma származású pedagógust a cigány nemzetiségi osztályban. Ezen felül a Foglalkoztatási Osztály által nyújtott támogatási rendszeren belül, közfoglalkoztatás keretein belül foglalkoztat az Önkormányzat igen jelentős számban romákat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik a romák hátrányos megkülönböztetésének - a foglalkoztatás terén – teljes megszűntetésére. A foglalkoztatáspolitikájának alapja is az, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül folyamatosan növelni kell a roma munkavállalók számát, mely folyamatosan megvalósul. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években folyamatosan módosult, mely változásokat az Önkormányzat szociális rendelete is követte. Az Önkormányzat hatáskörében lévő ellátási formák esetében a támogatásokat postai úton, vagy az önkormányzat ügyfélszolgálatán lehet, kérelmezni, ahol az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok is beszerezhetők. A hivatal szociális ügyintézői fokozatosan figyelemmel kísérik a rászorulókat, segítséget nyújt az azt igénylőknek. Az álláskeresési segélyezettek számát a 9. számú táblázat mutatja be a 1-65 éves aktív korúak hoz viszonyított arányban, mely a korábban 2%-alatti mutatók helyett egészen 6,9%-ig emelkedett fel.
9. számú táblázat Forrás: Önkormányzati adatok 2
Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).
15
Az álláskeresési járadékra jogosulta száma is jelentős, mint ahogy azt a 10. számú táblázat is mutatja.
10. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A vizsgált időszakot nézve a gazdasági válságot követő stabilizációs időszakban már a korábbi 13,6%-os mutatóra nem emelkedett vissza, bár ismét lassú emelkedést mutat. A munkanélküli rendszer teljes szerkezeti változását követően, valamint a közfoglalkoztatásba való bevonásával némi csökkenő tendenciát mutat az álláskeresők száma településen viszont, megnőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. Az aktívkorúak ellátásának körében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) feltételei több alakalommal is átalakultak.
11. számú tábla Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
16
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A településen az ingatlanokhoz viszonylag olcsón hozzá lehet jutni. A település lakosságának elöregedése miatt sok az eladó, de rossz állapotú, vert falú családi ház. A meglévő lakások komfortfokozata az évek során javult, az újabb építésűek összkomfortosak, a régebbi házakat is igyekeznek a bennük lakók, anyagi lehetőségeikhez mérten, komfortosítani. A cigány kisebbség által lakott lakóházak állapota igen változó, meghatározó a benne élők igényszintje anyagi helyzete. Az önkormányzati lakáshoz jutás részben pályázati formában, részben kérelem alapján történik. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal csak a lakbér- hátralékosok esetében rendelkezünk, ugyanis a szolgáltatók nem adnak tájékoztatást az adósságállományról. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. A kormány a rezsicsökkentési programmal, valamint a banki lakáshitelek felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedései némileg enyhítik a lakásfenntartási támogatás megszűnését. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. a) bérlakás-állomány Önkormányzatunk összesen 49 önkormányzati bérlakással rendelkezik. A településen meglévő lakások többsége 2 szobás, állaguk jó. Összkomfortos a lakások 22%-a komfortos 47 %, komfortnélküli 31 %. Az Önkormányzat ingatlanai tekintetében a többször módosított önkormányzati lakások lakbéréről szóló 12/2004. (IV.22) Ör. rendeletében határozta meg az egyes lakóingatlanok bérleti díját a komfortfokozattól függően. b) szociális lakhatás Az Önkormányzat bérlakásai a benyújtott kérelem elbírálását követően kerülnek kiutalásra. A rendkívüli élethelyzetbe kerülés is figyelembevételre kerül, de jellemzően előzetes igénybejelentés alapján jutnak bérlakáshoz az azt igénylők. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az Önkormányzat a kiadásra szánt ingatlanai tekintetében egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A vizsgált időszakban veszélyeztetett lakhatási helyzet nem alakult ki. A rendkívüli élethelyzetek kezelésére a hajléktalanok részére az Önkormányzat a hajléktalan szállón és a nappali melegedőben biztosít ellátást. e) eladósodottság Eladósodottság miatt lakhatási problémákkal szembesülő személyekről nincs adata az önkormányzatnak. f) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A lakásállomány és a lakónépességi adatok a 2001. 2011. évi népszámlálási adatok, valamint a jelen állapot tükrében csökkenést mutat. A lakónépesség 9,1%-os csökkenése figyelhető meg 2001 és a 2011 évi népszámláláshoz képest. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint 321 fő (a lakosság 3,6%-a) 2014. január 1-i állapot szerint a külterületen 256 fő lakott (a lakosság 2,8 %-a), mely szintén csökkenő tendenciát mutat. Az itt lakók még mindig igen alacsony képzettségűek nagy részük nem rendelkezik rendszeres
17
munkajövedelemmel. A lakások száma jelentős változást nem mutat, némi csökkenés figyelhető meg, de annak az értéke az egy százalékot sem éri el a legutóbbi népszámlás óta. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként elkészített anti-szegregációs terv, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból került előállításra) Jánoshalmán 8 szegregált lakókörzetben került megállapításra, 1178 fő, a lakosság 12% - a. Az Önkormányzat a KSH-tól rendelte meg a szegregátumok vizsgálatát, mely megküldte a 8. térképen látható kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképen megjelölték azokat a területeket, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak.
18
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)
A lakónépesség száma a szegregátumokban a népszámlálás idején és napjainkban [fő] A lakásszámokból az látszik, hogy lényegében valamennyi területen kicsi a változás kettőt kivéve. Az 1. szegregátum lakásai jelentősen csökkentek, míg a 2. területen viszont a növekedés kimagasló.
A lakások száma a szegregátumokban a népszámlálás idején és napjainkban [db]
Az egy lakásra eső lakosok száma a szegregátumokban 2008-ban [fő/lakás]
19
Az egy lakásra jutó lakosságszám napjainkban az 1. 2. 5. és a 8. szegregátumban a legnagyobb.
Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a szegregátumokban, 2001. évi népszámlálás [fő/lakás]
A népesség korcsoportonkénti megoszlása a szegregátumokban és Jánoshalmán, 2001. évi népszámlálás [%]
Az iskolai végzettség vizsgálat azt mutatja, hogy a szegregátumok felében egyáltalán nem lakik felsőfokú végzettségű ember. A 4. szegregátumnál azonban a felsőfokú végzettségűek aránya (8,3 %), magasabb a városi átlagnál (6,5 %). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya azonban mindenütt magasabb, mint a Jánoshalmai átlag.
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül szegregátumokban és Jánoshalmán, 2001. évi népszámlálás [%]
20
A népesség korcsoportonkénti összetételt a 2001. évi népszámlálás adatai alapján tudtuk vizsgálni. Ebből az látszik, hogy a fiatal korosztály az átlagnál nagyobb arányban él a szegregátumokban. De általában az mondható el, hogy korosztályi megoszlás tekintetében igen nagy különbségek vannak az egyes szegregátumok között.
A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, 2001. évi népszámlálás [%] A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya valamennyi szegregátumban magasabb, mint a városi átlag (44. ábra), és ezzel összefüggésben a foglalkoztatottak aránya mindenütt alacsonyabb (45. ábra). A tartós munkanélküliek aránya az 5. és a 6. szegregátumban a legmagasabb, de mindenütt meghaladja a 10 %-ot. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya városi szinten 34 %. A szegregátumokban kettő kivételével ennél mindenütt magasabb arányt láthatunk. Az egyszobás lakások aránya a 8. szegregátumban kiemelkedő, ahol a komfort nélküliség is igen magas arányú. Ezen túl az 1., 3., 6. és a 7. szegregátumban magas a komfort nélküli, félkomfortos és a szükséglakások aránya.
A komfort nélküli, félkomfortos és a szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, valamint az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001. évi népszámlálás [%] A romák városon belüli letelepedését alapvetően két tényező befolyásolta az elmúlt két évtizedben. Az egyik, hogy a 80-as évek elején a romák zöme telephelyszerű környezetben a Zenészsoron laktak. Az akkori tanácsi városvezetés úgy döntött, hogy a rossz minőségű lakókörnyezetet fel kell számolni és a romalakosságot szétköltöztette a város különböző pontjaira, melyek lényegében a jelenleg is nagyobb roma lakosságot mutató szegregátumok egy része. A másik tényező, hogy az alacsony ingatlan árak miatt, több család telepedik ide át Kiskunhalasról és Bajáról, közben kihasználva a szociálpolitikai támogatásokat. Így a városban a roma lakossági arány fokozatos növekedése figyelhető meg. Az elhelyezkedést illetően a város
21
legkülönbözőbb helyein vannak roma családok és a lakókörnyezetekben is nagy a különbség, mert vannak családok, akik nagy gondot fordítanak a környezetükre, míg mások egyáltalán nem törődnek vele.
A szegregátumok közül a 8. (37 %), a 7. (33 %) és az 1. (29 %) esetében nagyobb a roma lakosság aránya. Ezen kívül még kettő olyan szegregátum van, ahol 15 % körüli az arány (2. és 5.). Három szegregátumnál csak egy-két roma család lakik az adott városrészben. (3., 4. és 6. szegregátum). Az 1. szegregátum a Bajai út mellett található a fő közlekedési útvonalról közvetlenül elérhető módon. A terület a város belterületének határán található, mellyel szemben a Bajai út másik oldalán van a korábbi laktanya ingatlan együttese. A szegregátum 104 lakója 23 lakásban lakik, mely következményeként az egy lakásra jutó lakosságszám itt a legnagyobb a szegregátumok közül (4,5 fő/lakás). A lakások számához viszonyítva az LFT-ben részesülők aránya 30,43 %, amely messze a legmagasabb városi szinten. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas (57,1 %). A lakások számához viszonyítva a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 56,52 %, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 108,69 %, mely mutatók szintén a legmagasabbak városi szinten. A lakások számához viszonyítva a HHH gyereke aránya 52,17 %. A népességet illetően szembetűnő, hogy ezen a területen legmagasabb az idős lakosság aránya, míg a gyerekeké viszont a legalacsonyabb. Vezetékes víz, áramszolgáltatás és közvilágítás minden utcában található, viszont szennyvízcsatorna sehol nincs. A gázhálózatra a Zenta és a Bajai úton lehet rácsatlakozni, csak a Bajai út burkolt, de a járda valamilyen szinten minden utcában található, de a minőség és a teljesség szempontjából csak részben kiépítettnek tekinthető. A 2. szegregátum a Kélesi út mentén található, melyről gyakorlatilag a szomszéd település közelíthető meg. A területen 163-an laknak 39 lakásban, így az egy lakásra jutó lakosságszám 4,2 fő/lakás. A roma családok egy vállalkozó által épített lakásokban laknak. A vállalkozó évekkel ezelőtt megvásárolta a Kélesi út vége felé eső területeket, telkeket alakított ki és a szociálpolitikai támogatási lehetőségek felhasználásával házakat épített a roma családok számára. Ebből adódik, hogy magas a 0-14 évesek aránya és sajnos magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekre szorulók és a HHH gyerekek aránya is. A szegregátum gyakorlatilag egy utca mentén található, mely szilárd burkolatú és a járda is részben kiépített. Szennyvízcsatorna nincs, de a vezetékes víz, áram, közvilágítás, gázvezeték ki van építve. A 3. szegregátum a Bajai útról leágazó utcákban található, legkisebb lakosságszámú (67 fő), szegregátum. Itt 28 lakás található, melyek közül csak a Móricz Zsigmond utca végén lévő 7 önkormányzati bérlakásban laknak romák. Az utcák szilárd burkolattal ellátottak, egyedül a József Attila utca nem burkolt, mely egyik oldala még belterület, de a másik oldala már szántóföldi művelésű. Ebből következően ebben az utcában nincs gáz és járda sem. Vezetékes víz, közvilágítás, és áram mindegyik utcában elérhető szolgáltatás. A járdarendszer részben kiépített. A 4. szegregátum a város délkeleti, vasúton túli részén került lehatárolásra. Kis lakosságszámú városrész, két roma családdal. Az érintett utcákban találhatók a volt honvédségi lakások, melyeket a honvédségnél szolgálatot teljesítők vásárolhattak meg, amikor a laktanya megszűnt Jánoshalmán. A lakások tulajdonosai nem romák, bár az eredeti honvédségi értékesítés óta volt egy-két tulajdonosváltás. A szennyvízcsatorna kivételével valamennyi infrastruktúra kiépített. Az 5. szegregátum a város délkeleti részén, a Kisszállási út mentén található 155 fős lakónépességgel és 46 lakással. A területet szemben az út másik oldalán ipari hasznosítású terület van, ahol többek közt a raklapüzem is működik. A szegregátumok közül itt a legmagasabb a 0-14 évesek aránya (30,9 %). Ezzel szemben az idősek aránya nagyon alacsony (8,6 %). Ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy fiatal, gyermekes szülők laknak itt zömében. A felmérések szerint a romák aránya 15 % körül alakul. A területen szennyvízcsatorna nincs és a Hosszúhegyi utcában az út nem burkolt. A járdák részben kiépítettek. A többi infrastruktúra kiépített. A 6. szegregátum a vasúti átjárónál lévő útról közelíthető meg. Alacsony a lakónépesség száma (73 fő) és az egy lakásra jutó lakónépesség is alacsony (1,9 fő/lakás). Ennek oka, hogy sok ház üresen áll itt. Ezen a városrészen 2-3 romacsalád él, a város szélén a Diófa utcában. Vezetékes víz, áram és közvilágítás van az 22
utcákban, de szennyvízhálózat nincs. A Madách és a Diófa utcában nincs gázvezeték és a Diófa utca kivételével burkoltak az utak. A járdák részben kiépítettek. A 7. szegregátum Jánoshalma északi részén, belterületen belül, viszonylag közel a városközponti városrészhez található. Az érintett népességet tekintve a legnagyobb (347 fő). A korosztályi összetétel szerint magas a gyerekek aránya, a nyugdíjas korúak aránya a városi átlagnak megfelel. Ennek viszonyt az a következménye, hogy az aktív korúak viszonylag kevesebben vannak. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 66,8 %. A foglalkoztatottak aránya 29 %. A lakások számához viszonyítva az LFT-ben részesülők aránya 4,93 %, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 11,11 %, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 24,07 % és a HHH gyerekek aránya 20,37 %. A városrészben átlag 2,1 fő lakik egy lakásban. A 162 lakás 47,2 %-a alacsony komfortfokozatú. Összességében a nagy létszám ellenére a szegregátum a Jánoshalmai átlaghoz közeli jellemzőkkel bír. Vezetékes víz, áramszolgáltatás és közvilágítás minden utcában található, viszont szennyvízcsatorna sehol nincs. A Szegfű utca kivételével mindenütt kiépült a gázvezeték. A Szegfű, a Rokkant és a Kinizsi utca még nem burkolt. A Hold, a Fecske és az Orczy utcában a járda teljesen kiépült, de a többi utcában csak részlegesen. A Vasvári utcában az önkormányzat ingyenes telkekkel segítette a romák lakásépítését.
A 8. szegregátum a város északi részén a település belterületi határán található, ahol 160 fő lakik összesen. A népességen belül magas a fiatalabb korosztályok aránya. A városrészen átlag 3,4 fő lakik egy lakásban. A 47 lakás kétharmada alacsony komfortfokozatú. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 71,4 %. A foglalkoztatottak aránya 27,6 %. A lakások számához viszonyítva az LFT-ben részesülők aránya 10,63 %, a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 19,14 %, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 29,78 % és a HHH gyereke aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 112,76 %. Ez utóbbi mutató messze a legmagasabb a többi szegregátumhoz viszonyítva és azt jelzi, hogy a lakások többségében több hátrányos helyzetű gyerek lakik. A szegregátumban vezetékes víz, áramszolgáltatás és közvilágítás minden utcában található. Gázszolgáltatás, burkolt út csak az Orczy utcában van, járda az Orczy és részben a Klapka utcában épült ki, míg szennyvízcsatorna ezen a 8. szegregátum egyik utcájában sincs. A Vasvári utcában a romák lakásépítését az önkormányzat ingyenes telkekkel segítette, ahova a szociálpolitikai támogatást felhasználva építettek lakóházakat. A szegregátumokon kívül laknak még romák a Tavasz utcában, ahol még a rendszerváltás előtt kaptak telkeket és magánerőből építettek lakásokat.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen alapellátás keretében biztosított a felnőtt háziorvosi-, házi gyermekorvosi-, fogorvosi ellátás, védőnői szolgálat, iskola egészségügyi ellátás, központi háziorvosi ügyeleti szolgálat. A településen 2010. évtől a Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ Nonprofit Közhasznú Kft. (95%-ban Jánoshalma Önkormányzatának tulajdona) járóbeteg ellátást biztosít a helyi és a térség lakosai (Borota, Hajós, Kéleshalom, Mélykút, Rém) számára. Az egészségügyi ellátást biztosító rendelők akadálymentesítése megtörtént. Működő háziorvosok száma 4, gyermekorvosok száma 2. A felnőtt háziorvosok a rendelési időn túl és hétvégeken ügyeleti ellátást biztosítanak, amely a közeli kisebb települések: Borota, Kéleshalom lakosságára is kiterjed. A központ alapellátásai: felnőtt háziorvos; csecsemő és gyermek háziorvos; felnőtt és gyermek fogászat; védőnői szolgálat; iskola egészségügyi ellátás és foglalkozás egészségügyi ellátás. A központban elérhető szakellátások: belgyógyászat; sebészet – traumatológia; szülészet – nőgyógyászat; terhes - gondozás; fül – orr – gégészet; szemészet; bőrgyógyászat; neurológia; pszichiátria; urológia; reumatológia; röntgen 23
diagnosztika; ultrahang diagnosztika; diabetológia; gyermekgyógyász. Egyéb ellátások: fizikoterápia; gyógytorna; nappali kórházi ellátás; otthoni betegápolás. A központ létrejötte jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a településen és a térségben élők számára elérhetővé váljanak az egészségük megőrzéséhez, a betegségek gyors és szakszerű kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, ezzel nőtt az egészséges élethez való hozzáférésük esélye. Az egészségügyi infrastruktúra - fejlesztés a térségben élők és további két település (Hajós és Rém) lakossága számára könnyíti meg a járóbeteg-szakellátó szolgáltatás elérhetőségét. Városunkban négy területi védőnői körzetben 4 fő főfoglalkozású védőnő és egy iskolavédőnő dolgozik. Az ellátási terület Jánoshalma város és Kéleshalom község teljes területére terjed ki. A területi védőnők az ellátási területükön lakcímmel rendelkező várandós anyák, a 0-6 éves korú gyermekek és az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekek gondozását látják el nőgyógyász- és gyermek-szakorvosok felügyeletével, illetve önállóan.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Háziorvosaink és a városunkban dolgozó szakorvosok, egészségügyi szakemberek felkérésre előadást tartanak a különböző betegségekről, a betegségek megelőzéséről, az egészséges életmódról és bármilyen egészséget érintő kérdésről. A szakorvosi és háziorvosi rendeléseken az orvosok a szakterületüknek megfelelő szűrővizsgálatokat végeznek. Szükség esetén a beteget visszahívják, ill. további vizsgálatokra irányítják. A 45 év feletti nők részére névre szóló behívót küld a bajai onkológiai szakrendelés mammográfiás vizsgálatra. A Városi Egészségnap ill. Egészséghét az intézmények, civil szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek aktív részvételével kerül megrendezésre. A rendezvények keretében előadások hangzanak el – korcsoportok szerinti és térségben jellegzetes problémaköröket érintve – és a város lakossága térítésmentes szűrővizsgálatokon vehet részt. A Kistérségi Egészségügyi Központ által működtetett Egészségfejlesztési Iroda Programjai. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásra jelenleg Kiskunhalason ( 25km) és Baján (35 km) nyílik lehetőség, azonban a Pedagógiai Szakszolgálati Központ létrehozása folyamatban van a Járás területén. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat saját közétkeztetést ellátó konyhával rendelkezik, mely az oktatási intézmény mellett ellátja az idősek otthona, a helyi lakosság és az idősek étkeztetését is. Az étrend kialakításánál kiemelkedően fontos feladatnak tarja az Önkormányzat az egészséges táplálkozást. Az önkormányzatunk a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosítja a szülők igénye alapján a gyermekek étkeztetését. Azon gyermekek részére, akik érvényes gyermekvédelmi kedvezménnyel rendelkeznek, az óvodában és 1-8. évfolyamon az étkezés ingyenes, 9-14. évfolyamon 50 % térítési díjat kell fizetni. Azon gyermekek esetében, akik nem rendelkeznek érvényes gyermekvédelmi kedvezménnyel, a szülő térítési díjat köteles fizetni Jánoshalma Város Képviselő-testület az étkezési és gondozási térítési díjakról szóló 7/2014.(III.31.) önkormányzati rendeletében meghatározott módon és mértékben. Településünkön teljes körűen megoldott a gyermekétkeztetés. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jánoshalmi Tankerülete által fenntartott Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő Gyermeklánc Óvoda és Egységes Óvodabölcsőde számára a Diákélelmezési Konyha, a FM ASZK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium saját
24
maga által működtetett konyhával, a Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola más településről, külső szolgáltató konyhája biztosítja a meleg étkeztetést.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat a Sport Koncepciójában fogalmazta meg Jánoshalma város sporttal kapcsolatos alapelveit, szerepvállalását a testkultúra különböző területeinek fejlesztésében. Az Önkormányzat elkötelezett a sport, ezen belül az ifjúságnevelés, egészségfejlesztés népszerűsítése terén. Ennek megvalósítására tűzte ki a célokat és az alapelveket Jánoshalma Város Sportkoncepciójában. A versenysport eredményességének megőrzése mellett, a város sportéletének fejlesztése során elsőbbséget élvez a szabadidő, kiemelten kerülnek támogatásra a fiatalok sportolása, testmozgása valamint a fogyatékkal élők sportja. A Városban lévő sportlétesítmények önkormányzati tulajdonban vannak. Számuk az elmúlt évben a tanuszodával emelkedett, jelentős méretű felújítások történtek. (sportpálya, sportcsarnok tetőszigetelési, felújítási pályázata). Az Önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények működtetéséről, karbantartásáról és felújításáról az önkormányzat az általa alapított Városgazda Kft-n keresztül gondoskodik. Az önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű sportlétesítményeket térítésmentesen vehetik igénybe a városban működő sportegyesületek. A Dr. Fenyvesi Máté Tanuszoda és Sportcsarnok, városi sportpálya, sportolásra biztosítanak lehetőséget az önkormányzati intézmények csarnokai, tornatermei és sportpályái, (óvoda, iskola), köztéri játszóterek. A településen magán és egyházi tulajdonban lévő sportlétesítmények is biztosítanak sportolási lehetőséget – 2db teniszpálya, kondícionáló terem, VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium- Tornacsarnok, Aszfaltos sportpálya, Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola aszfaltos sportpálya, betonos kosárlabda pálya és homokos röplabda pálya. A településen erős a civil sportélet, ezt bizonyítja a 9 egyesület jelenléte is, mely a sportágak széles skáláját fedi le. (Jánoshalmi Futball Club, Arany Bácska Egyesület - Női Foci, Jánoshalmi Női Kézilabda Sportegyesület, Jánoshalmi Rádióklub Sportegyesület, N11 Postagalamb Egyesület Jánoshalma, V60 Galamb Egyesület, Terézhalmi Ökoturisták Egyesülete, Jánoshalmi Horgász Egyesület, Jánoshalmi Természetbarát és Szabadidő Sportegyesület)
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Jánoshalma városban a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat a Pelikán Kft. biztosítja. A Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaságot 1996. február 1-től kezdődően alapította Jánoshalma Város Képviselő-testülete, melynek jogutódja a Pelikán Közhasznú Non-profit Kft. A kft. Keretein belül nyújtott szolgáltatások: A településen elérhető szociális szolgáltatások, személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások köre: Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások: Házi segítségnyújtás, Étkeztetés, Idősek Klubja, Idősek Otthona, Családsegítő szolgálat, Idősek otthona, Nappali melegedő, Éjjeli menedékhely. Gyermekjóléti szolgáltatások: Gyermekjóléti szolgálat. Az Óvodában működik a Nyitnikék Biztos Kezdet Gyerekház a TÁMOP 5.1.1 konstrukció keretében valósult meg. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen a szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció jelenik meg a segélyt igénylőkkel szemben, a Polgármesteri Hivatal a szociális kérelmek beszedésére külön Ügyfélszolgálatot működtet, a Hivatal ügyintézői, a Családsegítő Szolgálattal és a Gyermekjóléti Szolgálattal szorosan együttműködve segíti, keresi meg az adható támogatási
25
lehetőségeket az arra rászorulóknak. A pályázatok illetve a közfoglalkoztatás során, melyben kiemelt szerepet vállal Önkormányzatunk a roma foglalkoztatás növelésében. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Kerületünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik. A lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. a) közösségi élet színterei, fórumai A városközpontban található minden közintézmény és a kereskedelmi szolgáltatások jelentős része. Emellett a város újonnan kialakított térségközponti szolgáltatásai is a városközpont területén kerülnek elhelyezésre (Kulturális Központ, Egészségügyi Centrum, Buszváró). Az Önkormányzat fontosnak tartja miden korosztály aktivitását. A közösségi élet sokszínűsége ennek köszönhető. A városi kulturális élet szervezése és bonyolítása 2011. évben felújított és kibővített Imre Zoltán Művelődési Központban történik, mely kezelésében van a Zsinagóga épületének kulturális célú hasznosítása is valamint a Helytörténeti Gyűjtemény, Alkotóház. Az aktuális helyzetben a kulturális funkciók a főépület és a telephelyek között oszlanak meg. A főépület klubfoglalkozások lebonyolítására, kiállítások elhelyezésére, kisebb szemináriumszerű előadások megtartására alkalmas. Az épületben állandó kiállítás is található: a Helyi Légvédelmi és Tüzér Múzeum. A központi fekvésű épülethez hozzáépített jelentős méretű színházterem a mobil színpaddal lehetőséget teremt 180 fős bálak, rendezvények színházi előadások megtartására. Itt bonyolódnak a város jelentősebb zártterű, színpadi felszereltséget igénylő kulturális eseményei. Ebben az épületben található az Imre Zoltán Emlékszoba. A városi és térségi vonzerővel rendelkező programok szervezésben elsősorban a Kulturális Központ dolgozói vállalnak szerepet, ugyanakkor kb. 40 civil szervezet működik a városban, amelyek tagjaik és az érdeklődők számára elérhető programlehetőségeket biztosítanak. Az egyházak és felekezetek jelenléte meghatározó a városban. A történelmileg igen erős katolikus közösség mellett baptista közösség is működik. Aktív zsidó közösségről már nem beszélhetünk. Az egyházi építmények közül kiemelkedik a Szent Anna templom, illetve az egyház iskolaépülete, a Zsinagóga és a városközponthoz illeszkedő baptista imaház. Kisebbségi Házban a cigány közösség teremtette meg magának Önkormányzati segítséggel a megfelelő színteret. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen a rendezvényeket az összefogás jellemzi, aktív közösségi élet folyik mind a Kisebbségi Házban, mind a Mozgáskorlátozottak Jánoshalmi Egyesülete által szervezett nagy népszerűségnek örvendő szabadidős és hagyományőrző rendezvényei kapcsán. Konfliktusok nem merültek fel etnikai hovatartozás miatt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen jelentős Önkéntes munka folyik több civil szerveződés is végzi e nemes feladatot, úgy, mint az Összefogás Jánoshalmáért Egyesület, az Utcaapostolok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jánoshalmi csoportja. Több alkalommal jótékony célú főzést ételosztást, ruhagyűjtést és adományozást, tartós élelmiszergyűjtést és adományozást szerveznek meg a településen az arra rászorulók számára. Továbbá az Önkormányzati alapítású Pelikán Kft. is oroszlánrészt vállal a rászorultak, mind élelemmel, szállással, ruhával való megsegítésére. Évente négy alkalommal önkéntes véradás kerül megszervezésre a településen, 100-110 véradó részvételével.
26
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Jánoshalmán a települési Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (Továbbiakban: JRNÖ) 1995. óta folyamatosan működik. A települési JRNÖ már közvetlen választás útján alakult meg, vagyis azok a választópolgárok vettek részt a szavazásban, akik az adott határidőben nyilatkoztak a kisebbségi közösséghez való tartozásukról. A települési JRNÖ testülete 4 főből áll, melyet az elnöke képvisel. A települési JRNÖ testülete saját hatáskörében határozza meg szervezetének és működésének részletes szabályait, a nemzetiségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbségi helyi ünnepeit, a törzsvagyonának körét, kizárólagos rendelkezésre álló vagyonának használati szabályait, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, önkormányzati társulás létrehozását, pályázatokat írhat ki, ösztöndíjat alapíthat és más törvényben meghatározott feladatokat lát el. A települési JRNÖ a település kisebbségi közösséget érintő kérdésekben élhet kezdeményezési jogával, és a törvényben részletezett esetekben egyetértési vagy véleményezési jog illeti meg. Jánoshalma Városi Önkormányzat és a települési JRNÖ együttműködési megállapodást kötött, amelyet évente felülvizsgál. Az együttműködés területei kiterjednek nemzetiségi önkormányzat költségvetéseinek elkésztésére, a költségvetési információ szolgáltatási rendjére, a költségvetés végrehajtására (mint pl. a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjére), a nemzetiségi önkormányzat számlavezetésre, illetve vagyoni és számviteli nyilvántartásra és adatszolgáltatás rendjére. A JRNÖ működését a fentiek mellett Jánoshalmi Polgármesteri Hivatal szaktanácsadással, adminisztratív feladatok elvégzésével (gépírás, fénymásolás, jegyzőkönyvek készítése, levelezés és egyéb) is segíti. A települési önkormányzat, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, évente változó mértékű támogatásokat nyújtott, illetve nyújt a települési JRNÖ részére. Ezek elsősorban a JRNÖ által szervezett egyes rendezvények támogatására vonatkoznak. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során kerületünkben beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken. Helyi foglalkoztatási lehetőségek teremtése. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások erősítése. átöröklődése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok pályázatokon keresztül A lakossági adósságállomány újratermelődése. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 20072032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek.
27
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A város a 15-17 éves korosztályban alacsony számot jelez, viszont magas a 18-59 év közötti korosztály létszáma. A számadatokból megállapítható, hogy a korösszetétel tekintetében a város gyermekkorú lakossága egyre szűkülő alapot képez a korfán, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma magas. A város lakossága fokozatosan öregszik, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. A településen a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel, ennek érdekében Jánoshalma Városi Önkormányzat gesztorálásával a Kistérségben komplex Gyermekszegénység Program indult el 2013. évben. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A Gyermeklánc Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsődében 2010. május 1. napjától működik a Biztos Kezdet Gyerekház keretén belül a Nyitnikék Program. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái - következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető).
28
A városban a védelembe vett gyermekek száma 37 fő mely a korábbi évekhez képest is csökkenő tendenciát mutat, jelentős megemelkedés a veszélyeztetett kiskorúaknál figyelhető meg. (lásd: 12. számú táblázat),
12. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstar Minden eset külön odafigyelést érdemel, hiszen egyetlen gyermeknek sem szabadna olyan körülmények között élni, mely megfosztja a gyermeki lététől. Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít minden hátrányos helyzetű gyermek segítésére, támogatására, védelmére, egészségügyi, szociális és lakhatási helyzetének nyomon követésére. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. A közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát 4 gyermekvédelmi felelős látta el (óvodák: 1 fő, általános iskolák: 2 fő, középiskolák: 1 fő). b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma a településen bár minimálisan, de csökkenő tendenciát mutat az elmúlt öt év távlatában (lásd: 13. számú táblázat), jelezve a lakosság alacsony átlagkeresetét. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szülők, eltartók jövedelmi viszonyától függ. A jogszabályi változásokat követve tájékoztatást és segítséget nyújt az Önkormányzat az igényléshez.
13. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
29
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek védelmét szolgálják a pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a gyermekek védelméről szóló 17/2013.(XII. 01.) önkormányzati rendelete tartalmazza. Továbbá komplex program keretében kezeli gesztorként a település a gyermekszegénységet a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás által megnyert és megvalósítás alatt álló TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0004 „Integrált térségi programok a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére” elnevezésű „Együtt egymásért” című pályázat (Továbbiakban: Gyermekszegénység Program) keretében. A gyermek jogán járó juttatásokat a Gyvt. és a Gyer. szabályozza, ilyen az óvodáztatási támogatás, mely 2009. január 1-vel került bevezetésre, mintegy ösztönözve a szülőket, hogy a gyermek mihamarabb bekerülve az intézményi rendszerbe kellő időt kapjon a szocializációra. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, a rászoruló középiskolások 50%-os támogatást kapnak. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az óvodában az elmúlt években nem volt magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. Első alkalommal a 2012/2013 nevelési évben 1 gyermek került az óvodába esélyegyenlőségnek biztosítása érdekében, mivel a szülő a településen indítottak vállalkozást és itt tartózkodik. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A népesség korcsoportonkénti összetételt a 2011. évi népszámlálás adatai alapján tudtuk vizsgálni. Ebből az látszik, hogy a fiatal korosztály az átlagnál nagyobb arányban él a szegregátumokban 15,6-40,6%-os mérték között mozog. Általában az mondható el, hogy korosztályi megoszlás tekintetében igen nagy különbségek vannak az egyes szegregátumok között.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek számára az Önkormányzat azonos feltételeket biztosít a szolgáltatások hozzáférése tekintetében. Minden középület akadálymentes, biztosított a gyermekek számára a fogyatékosságának megfelelő szakember is, ha másképp nem utazó szakember szolgáltatással megoldottan. Az intézményekben kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű gyermekeket. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. Az óvodákban, általános és középiskoláikban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményekben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.: Víz napja, Föld napja, tömegsport, nyitott hétvége stb. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. 30
A településen 4 területi ellátási kötelezettségű védőnő és egy iskola védőnő lát el feladatokat a védőnői ellátáshoz való hozzáférést a 14. számú táblázat szemlélteti.
14. számú tábla Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A csökkenő gyermeklétszám tehermentesíti a védőnőket, azonban a szociális és veszélyeztetett körülmények nehezítik feladataikat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen két gyermekorvosi praxis található, már hosszú évek óta, mindkét praxis folyamatosan ellátott. A gyermekorvosi rendelés a helyi lakosság igényeihez került kialakításra, az ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi – szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális ellátási (egészségügyi – szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozóan a védőnők és a szülők és az óvoda kapcsolata során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését mely rögzítésre kerül. Szakértői vélemény alapján gyógypedagógus szakember végzi a fejlesztést. Fontos az óvoda gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával való kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információ csere kialakítása. A dokumentálás fontos feladat. A bölcsődei, óvodai nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, azt dokumentálják. A gyermekről egészségügyi törzslapot vezet az óvoda melyen a valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait havonta, vagy háromhavonta. d) gyermekjóléti alapellátás Jánoshalmán a Gyermekjóléti Szolgálat a Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft-n belül működik. Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, óvodai-, iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel, a családsegítő szolgálattal illetve a gyermekorvosokkal, rendőrséggel, jegyzővel együttműködve. A gyermekjóléti szolgálat feladatai a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás a helyettes szülői hálózat szervezése 31
a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése felkérésre környezettanulmány készítése A Gyermekjóléti Szolgálat a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, szociális munka, kapcsolattartási ügyek. Célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. e) gyermekvédelem A Gyámhivatali feladatok teljes felsorolását a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/ 2006. (XII.23.) Kormány rendelet tartalmazza. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen esetlegesen jelentkezős krízishelyzetben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége vehető igénybe. Fontos feladat a gyermekeket érő veszélyekre való felhívás, tájékoztatás. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés 2003- óta minden évben megrendezésre kerül a Városi Egészségnap, Egészséghét, mely kezdeményezést folyamatában váltja fel a Kistérségi Egészségügyi Központ által szervezett egészségügyi prevenciós rendezvények. Az önkormányzat a Sportkoncepció megalkotásával kiemelt figyelmet fordít a sportszervezetek utánpótlás-nevelésének támogatására, a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására, a meglévő sportlétesítmények több funkciós használatának biztosítására. Az önkormányzat az általa fenntartott sportlétesítmények használatát biztosítja, továbbá az iskolai sporttevékenység végzéséhez, a mindennapos testneveléshez mind a Hunyadi Iskola, mind a Szt. Anna Katolikus Iskola számára biztosítja. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetést, mint közszolgáltatást az Önkormányzat saját intézményén keresztül biztosítja, így nagyobb ráhatása van az egészséges gyermekétkeztetés biztosítására is. A törvényi előírásokat figyelembe véve településünkön a gyermeki jogokkal összhangban történik a gyermekek iskolai étkeztetése, az ingyenesen étkezők száma az óvodában folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, az 1-8. osztályban megduplázódott, míg az 50%-os étkezést igénybe vevők száma feleződött. A jogszabályi feltételekben foglaltaknak megfelelően ingyenes tankönyvet kaphatnak, a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók, három vagy többgyermekes családban élő gyermekek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A városban hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem történt, jelzés nem érkezet a civil érdekképviselőktől. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem volt.
32
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kerül megszervezésre. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a köznevelési és gyermekjóléti intézményekben a segítő szakemberek: intézményi pszichológus, védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. A gyermekek napközbeni ellátás esetében is a sérült gyermekek gondozása, fejlesztése integráltan történik. Az első osztályos tanulókat az első félévben folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamint a Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, védőnő nyújt segítséget. A súlyos magatartási, beilleszkedési, zavarral küszködő tanuló, szakértői vélemény alapján a szülő egyetértése esetén, magántanulóként folytathatja tanulmányait. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. tv. 67/A.§, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 83/A.§-ban foglaltaknak megfelelően történik, a szülő, családbafogadó gyám általi kérelem alapján. A szabályozás jelentős változásával reálisabb képet mutat a gyermekek helyzetéről. A hátrányos helyzetű gyermekek száma a településen a központi szabályozás változásával jelentős csökkenést mutat gyermeklétszámának 4,73 %-át teszi ki, míg a halmozottan hátrányos helyzetűek 9,06%, a korábbi közel ötven és húsz százalékos arányhoz képest. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a köznevelés területén az alábbi kedvezmények, támogatások, jogosultságok biztosítottak a településen: Óvodai fejlesztő program, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program és Arany János KollégiumiSzakiskolai Program a középiskolások számára. Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel ingyenes A lemorzsolódás megelőzését szolgáló rendelkezések Iskolai felvétel A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a gyermekvédelmi ellátás területén biztosított kedvezmények, támogatások, jogosultságok: Óvodáztatási támogatás Gyermekjóléti alapellátáshoz fordulás lehetősége Biztosított még a Biztos Kezdet Gyerekház igénybevétele Nincs szegregált óvoda a településen. Az óvodai telephelyeken kiegyenlített a HH és a HHH gyermekek száma. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását a köznevelési intézmények vállalják. A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola 2010. óta IPR programot működtet pályázati támogatásból.
33
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az oktatás, képzés területén hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció nincs. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen két oktatási intézmény van, egy állami és egy egyházi fenntartású. Az egyházi iskola elmúlt évi oktatási hatékonysága átlag feletti, az állami iskoláé megfelelő. A Gyermekszegénység Program során javítani szeretnék az oktatási intézményekben a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi-, tanulási és továbbtanulási esélyeit is, ami alapja a szegénységből való kikerülésnek. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Problémát jelent az egységes fogalomrendszer Rendszeres szakmai találkozók szervezése. hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. Hátrányos helyzetű gyermekek Gyermekszegénység Program megvalósítása támogatásának ösztönzése keretein belül
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak, a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaéveket. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit.
34
A városban a nők számára sajnos főleg a közintézmények irodai, takarítói álláshelyei biztosítanak csupán megfelelő munkalehetőséget. A képzettséggel nem rendelkezők számára, csak az idényjellegű mezőgazdasági munka marad. A nők foglalkoztatásának helyzetét, mely az elmúlt években minimális javuló tendenciát mutat (lásd: 15-17 számú táblázat).
15. számú táblázat Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
16. számú táblázat Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
17. számú táblázat Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Jánoshalmán foglalkoztatást segítő képzés a START munka keretében növénytermesztési feladatok keretében 2012. február óta jelenleg is fut, melyben többsége nő kerül foglalkoztatásra. Kiskunhalason és Baján széleskörű képzési lehetőségek biztosítottak a foglalkozást segítő képzésekre. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma nem nyilvántartott adat a településen, csupán az FHT támogatást igénybevevők esetében rendelkezik az Önkormányzat adatokkal. Így azt figyelembe véve a támogatást igénybe vevők 52.5 % nő. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható és igen szubjektív jelenség. Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nem érkezett bejelentés, panasz.
35
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. A gyermekek napközbeni ellátását szolgáló óvodai és bölcsődei férőhelyek ki tudják elégíteni a jelentkező igényeket. Általános Iskolában napközi biztosítja a gyermekek délutáni felügyeletét. Az új köznevelési törvény szerint 2013. szeptember 1-étől az általános iskolákban 16 óráig kell megszervezni az egész napos iskola és tanórán kívüli foglalkozásokat. Ez a lehetőség további segítséget nyújthat a dolgozó nők számára a gyermekek felügyeletének megoldására. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak, mely megfelelően működik a településen. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik a településen. A Családsegítő- valamint a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaihoz fordulhatnak krízishelyzetbe kerülő nők. A szolgálat munkatársai segítséget, és felvilágosítást nyújtanak az igénybe vehető szolgáltatásokról. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők társadalmi szerepvállalása igen jelentéktelen. Az önkormányzati képviselők körében a 2008-2010 közötti időszakban 2 nő volt, azonban azóta nincs nő a Képviselő- testületben. A Hivatal középvezetőinek 66,66 %-a nő. Megállapítható, hogy a településen nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén törekszik a családbarát környezetet teremtésére. A közparkok és játszóterek az Imre Zoltán Művelődési Központban, 36
Gyermeklánc Óvodában szervezett sport és szabadidő foglalkozások. Folyamatosan megújuló programkínálat mellett a helyi hagyományos programokat is szerveznek: kiállítások, koncertek, színházi előadások, játszóház, gyermek- és családi programok, tanfolyamok, bálok, ünnepi és művészeti események, nyugdíjas programok egyaránt megtalálhatók.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a magasabb. munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő Gyermekek napközbeni ellátását biztosító piacra mérsékli a szegénység kialakulásának intézmények működtetése. kockázatát. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya Szabadidős és szervezett programok mentális állapota lehet rosszabb, családi lehetőségeinek megteremtése. konfliktusokhoz is vezethet. Zöldterületek, közparkok tervszerű folyamatos felújítása.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Településünkön az egyedül élő idősek aránya 25%. A demográfiai folyamat jellemzői, növekszik az átlagéletkor, magasabb a középkorúak, halandósága, nők hosszabb élettartama. A település korösszetételében az időskorúak stagnál. (lásd: 18.számú táblázat) A 60 éven felüliek aránya és az öregedési index igen magas. Az idősödés társadalmi és gazdasági probléma, fontos feladat hárul a szociális ellátórendszerre. A településen idősek otthona, idősek napközije működik magas színvonalú és idősközpontú ellátással lásd: 19. számú táblázat).
18. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstar
19. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstar
37
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivétel, ha speciális tudással rendelkezik. A településen 55 év feletti regisztrált munkanélküliek átlagosan 2-3%-át jelentik a regisztrált munkanélküliek számának. Az 55 év feletti tartós munkanélküliek pedig 10-13%-át jelentik a tartós munkanélküliek számából. A munkáltatók a munkahelyeken történő megszorítások során nemcsak a fiatalabb hanem az idősebb korosztály elbocsátása mellett is döntött. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A településen közös érdeklődés alapján három bejegyzett és egy nem bejegyzett nyugdíjas szervezet tömöríti tevékenykedni vágyó időseket, Pávakör, Új Pávakör, Mezei Csokor Népdalkör, Ügyes kezek Népművészeti Kör, Díszítőművész Szakkör. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz, ezért csak következtethetni lehet annak meglétére. Az köztudott, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett panasz, jelzés Önkormányzatunkhoz 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A városban a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat a Pelikán Kft. biztosítja. A településen elérhető szociális szolgáltatások, személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások köre: Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások: Házi segítségnyújtás, Étkeztetés, Idősek Klubja, Idősek otthona. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Minden állampolgár így az idősebb korosztály számára is helyben biztosított az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Fontos feladatának tekinti az Önkormányzat az idősek elszigetelődésének csökkentése érdekében a kulturális, közművelődési programokba való bevonást. Minden évben megrendezi az Önkormányzat az Idősek karácsonyát ahol egy jó hangulatú délutánon vendégművész és a gyermekek szórakoztatják az időseket. Az időseket összefogó szervezeteket térítésmentes helybiztosítással támogatja az Önkormányzat heti rendszerességgel. Szereplési, fellépési lehetőséget biztosít az önszerveződő körök számára. A Jánoshalmi Napokon fellépési lehetőséget kapnak, ahol a település lakosainak is bemutathatják produkcióikat. c) idősek informatikai jártassága A terv készítésekor történt az idősek körében felmérés 2013. évben, mely szerint 50 idősből 1 főnek van néni informatikai jártassága, de a megkérdezettek nem is szeretnének ilyet szerezni, mondván „Öreg vagyok én már ehhez”. Az Önkormányzat törekszik az idősebb korosztály digitális tudása, informatikai jártassága fejlesztésére, ezt célozta meg többek között az Imre Zoltán Művelődési Központ által 2011. évben szervezett Idősen is járjunk többet könyvtárba. Azóta újabb informatikai programok nem kerültek megszervezésre számukra.
38
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A városban igen aktív nyugdíjas élet zajlik, melyet az önkormányzat intézményei és a civil szervezetek maguk is szerveznek. Idősek karácsonya, Jánoshalmi Napok, Bálak, érdeklődésüknek megfelelő foglalkozást biztosító programok, hímzőkör, népdalkör. Az intézmények saját nyugdíjasaik számára szervezett találkozót tartanak minden évben „Gubanap” néven, ahol a sok közös emlék felelevenítésre kerül a fiatal generáció pedig műsorral kedveskedik. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során kerületünkben beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Magas az egyedül élők aránya. Az aktivitást megőrző programok, szervezése, programszervezés feltételeinek, lehetőségének megteremtése. Gyakran válnak áldozattá. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések lakossági összefogást odafigyelés népszerűsítése. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. Generációs programok szervezése.
39
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. A mozgássérültek esetében támogató szolgáltatását, a Mozgássérültek Jánoshalmi Egyesületén keresztül biztosítja. Korábban az értelmi fogyatékosoknak önkormányzati intézmény szervezésében a Pelikán Kft. által nyert pályázati támogatás keretében az Alternatív + keretei között várta a fogyatékos fiatalokat, azonban azóta pályázati lehetőség nem volt, az Önkormányzatnak nincs forrása új program indítására, pedig nagy szükség lenne rá. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A felnőtt fogyatékkal élők foglalkoztatásával a településen 2011. év ót jelen lévő MOVE ZRT. foglalkozik, akit az Önkormányzat ingyenes hely és berendezés biztosításával támogat a mai napig. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett bejelentés a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatban. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A település beruházásai során valamint a pályázati támogatások egyik legfontosabb eleme az akadálymentesítés. A település oktatási intézményei, a Polgármesteri Hivatal, Szociális és Közművelődési intézményei Dr. Fenyvesi Máté Sportcsarnok, Egészségügyi Központ, Központi Háziorvosi Ügyelet, Buszváró, Óvodák akadálymentesek. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban nem rendelkezünk. A településen fogyatékkal élő személyek részére természetbeni ellátásairól, kedvezményeiről teljes körű felvilágosítást és segítséget nyújtanak az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai. A szociális alapszolgáltatás keretein belül az önkormányzat étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el.
40
A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodik a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. A Polgármesteri Hivatal teljes körű akadálymentesítése megvalósult 2010. évben. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A települési Önkormányzat tulajdonában lévő használt ingatlanok akadálymentesek, így az óvoda, iskola, Polgármesteri Hivatal, Egészségközpont, Művelődési Központ, Diákkonyha, Háziorvosi Ügyelet, Sportcsarnok, Helytörténeti Gyűjtemény. A pályázatok során mindig kiemelten szerepet kap az épületek akadálymentesítése, mely a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedését segíti. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A település kulturális életébe bevonja a fogyatékkal élőket. Az iskolai programokban a látás- és a hallássérült gyermekeket a társai és a pedagógusok bevonják, segítik. A különböző fogyatékkal élő gyermekekhez külön szakemberek járnak ki, hogy megfelelő fejlesztést kapjanak. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítéséről nincs adat az Önkormányzatnál, sajnos nem is jellemző a településen a munkahelyeken a fogyatékosok foglalkoztatása. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen a járdák jelentős része akadálymentes. A parkok, játszóterek szintén hozzáférhetőek a fogyatékossággal élők számára. Illetőleg folyamatosan kerülnek megvalósításra az akadálymentesítések, a felújítások során. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A Pelikán Kft. keretei között a szociális alapszolgáltatás keretein belül az önkormányzat étkeztetést, házi segítségnyújtást és nappali ellátást biztosít. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció egy esetben volt a településen 1 fő mozgáskorlátozott részére civil támogatással professzionális műláb megvásárlásához adott segítséget, valamint lépcsőnjárót adott át térítésmentes használatra. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
fejlesztési lehetőségek Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetését szolgáló programok. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon
41
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Jánoshalmán igen kiterjedt partnerség alakult ki a civil szervezetekkel, azonban az egyedi minőségi szakmai működésen túl, a szervezetek, hálózatosodása, komplex társadalmi szerepvállalása (akár önkormányzati feladatok szerződéses alapon történő átvétele) még nem közelíti meg a szervezetek számából és tevékenységük sokszínűségéből következő szintet. Jellemző, hogy a bejegyzett szervezetek egy része nem rendelkezik mindennapos aktivitással, helyi szinten kevésbé akad partnerre, esetenként „csak” országos hálózatok része. A civil szervezetek tevékenysége változatos és annak köre természetesen messze túlmutat a kulturális és programszervező tevékenységen. A városban nem működik civil ház, ahol a szervezetek állandó klubhelységeket tartanak fenn – ennek finanszírozására szűkös költségvetésük nem is biztosítana lehetőséget. Jelenleg a minimális eszközigénnyel bíró egyesületek az Imre Zoltán Művelődési Központ épületében az Önkormányzat támogatása mellett tartják meg foglalkozásaikat. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Kéleshalom Község Önkormányzatával 2007. év óta működik a feladatellátás tekintetében partnerség. Illetőleg Borota Községgel egyes szociális ellátások tekintetében, Mélykút Várossal csak a Kistérség által áll fenn partnerségi viszony. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Jánoshalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat esélyegyenlőségi célcsoportokkal kapcsolatos tevékenysége kizárólag a cigányokra irányul abból is csak egy bizonyos érdekkörre. e) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szervezetek a településen közéleti tevékenységet folytatnak, az egészségügyben dolgozók (háziorvosok, gyermekorvos, fogorvos) tevékenységük az esélyegyenlőségi feladatellátására irányul. Figyelik és jelzik a fokozott odafigyelést igénylő elhagyott idősek, elhanyagolt gyermekek észlelését.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Online kapcsolattartási módszerrel az az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat honlapján, közzétételre kerüt, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A program elkészítése során a civil szervezeteket, valamint az intézményeket is bevontuk. 42
A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A szervezetek és a lakosság az internetes fórum, a Polgármesteri Hivatal falán és ügyfélszolgálatán elhelyezett postaládában, illetőleg elektronikus levélben jelezhetik észrevételeiket.
43
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegény -ségben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A szegénység csökkentése, hatásának mérséklése. Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. A roma népesség hátrányos helyzetének csökkentése A romákra vonatkozó adathiány Egységes fogalomrendszer hiánya. Kérhető ellátásokról információhiány. Magas az egyedül élők aránya.
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása. Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások erősítése. Komplex programok bevezetése.
Kezdeményezés. Rendszeres szakmai találkozók. Szülők tájékoztatása. Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése. Gyakran válnak áldozattá. Tájékoztatás és megelőzés. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. Generációs programok szervezése. Tartós munkanélküliség arányának Képzési programok körének szélesítése. csökkentése. a GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő Gyermekek napközbeni ellátását piacra mérsékli a szegénység kialakulásának biztosító intézmények működtetése. kockázatát. Magányérzet kialakulásával nemcsak az anya Szabadidős programok szervezése, igény mentális állapota lehet rosszabb, családi szerinti bővítése. konfliktusokhoz is vezethet. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása. Az elszigeteltség hatásának enyhítése, az Fizikai környezetben található akadályok akadálymentes környezet megteremtésével. megszüntetése, információs és fejlesztési lehetőségek kommunikációs akadályok megszüntetését szolgáló program. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen nagyobb számban részt vegyenek az korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. egészségügyi szűrővizsgálatokon Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk(eljuttatásuk) terén.
44
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt Az intézkedésbe bevont beavatkozási terület, mint aktorok és partnerek intézkedés címe, megnevezése – kiemelve a felelőst 1.Helyi foglalkoztatási eszközök PH - Általános Szervezési és Humán Osztály alkalmazása. Munkaügyi Központ Jánoshalmi Kirendeltsége Roma Nemzetiségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat 2.Szociális, gyermekjóléti, képzési Gyermekszegénység Program Iroda szolgáltatások bővítése. Szociális Kerekasztal tagjai Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Pelikán Kft. 3.Komplex programok bevezetése. Gyermekszegénység Program Iroda Munkaügyi Központ Jánoshalmi Kirendeltsége Szociális Kerekasztal tagjai Pelikán Kft. 4.Kezdeményezés.
Gyermekek
Idősek
Gyermekszegénység Program Iroda Pelikán Kft. Szociális és Köznevelési Osztály Roma Nemzetiségi Önkormányzat 1.Rendszeres szakmai találkozók. jelzőrendszer tagjai Általános Szervezési és Humán Osztály 2. Szülők tájékoztatása. Gyermekszegénység Program Iroda Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Általános Szervezési és Humán Osztály 1.Szociális, közművelődési szolgáltatások Idősekket tömörítő civilszervezetek bővítése. Pelikán Kft. Egyéb, Szervezési Humán Osztály Lajtha Kft. 2.Tájékoztatás és megelőzés. Idősekkel tömörítő civilszervezetek BRFK kerületi Rendőrkapitányság Hunyadi Népe újság Általános Szervezési és Humán Osztály 3.Generációs programok szervezése. Idősekkel tömörítő civilszervezetek Pelikán Kft. Lajtha Kft. 1.Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, Pelikán Kft. ellátások során célzott támogatások jelzőrendszer tagjai körének kialakítása. Általános Szervezési és Humán Osztály 2.Napközbeni ellátás szervezése.
Nők
Általános Szervezési és Humán Osztály Gyermekjóléti Szolgálat 3. Szabadidős programok szervezése, igény Gyermekszegénység Program Iroda szerinti bővítése. Lajtha Kft. Zöldterületek, közparkok folyamatos Általános Szervezési és Humán Osztály felújítása. Városgazda Kft. 45
Általános Szervezési és Humán Osztály Városgazdálkodási Osztály 2. Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való Szociális Kerekasztal tagjai részvétel segítése. Általános Szervezési és Humán Osztály Gyermekjóléti Szolgálat Kistérségi Egészségügyi Központ 1.Akadályok megszüntetése.
Fogyatékkal élők
Jövőképünk Jánoshalma Önkormányzat legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása. Fontos a közösségi életszemlélet, a lakóhelyhez kötődés és a társadalmi szolidaritás. Kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára. Tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Romák foglalkoztatási helyzetének javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A romák a foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentősen hátrányos helyzetű társadalmi csoport egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Rövid táv: A romák közfoglalkoztatásba történő bevonásának növelése 2. Közép táv: A 2019. évre a roma foglalkoztatás növekedése 3. Hosszú táv: A roma munkanélküliség csökkenése
1. Helyi foglalkoztatás politika a roma foglalkoztatás felé irányítása 2. Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3. Szoros együttműködés a Munkaügyi Központtal
Résztvevők és felelős
Résztvevők: FHT támogatásban részesülő romák Felelős: Polgármester
Partnerek
Szociális ügyekkel foglalkozó Bizottság elnöke, Munkaügyi Hivatal
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1. Rövid távú cél: 2016. 12. 31. 2. Közép távú cél: 2021.
3. Hosszú távú cél: 2026. 1.Rövid táv: 2016.12.31-ig a romák nagyobb számú közfoglalkoztatásba vonása dokumentálás: helyi közfoglalkoztatási adatok 2. Közép távú cél: 2019-re 2% emelkedik a cigány foglalkoztatás, dokumentálás: helyi közfoglalkoztatási adatok fenntarthatóság: életkörülményeik javulnak 3.Hosszú távú cél: csökken a cigány munkanélküliek száma dokumentálás: helyi adatgyűjtés
46
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A romák munkavállalási kedve- Személyes meggyőzés Munkaügyi Központ nem engedélyezi a magasabb számú közfoglalkoztatástÍrásbeli kérelem a többletfoglalkoztatásra A közfoglalkoztatáshoz Önkormányzati fedezet biztosítása
Intézkedés címe:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről tájékoztatás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A hátrányos gyermekek száma a település gyermeklétszámának 4,73%-át teszi ki. Még mindig van olyan szülő, aki nem ismeri a gyermeke jogán igénybe vehető kedvezményeket.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Rövid táv: Tájékoztatás közzététele honlapon, helyi újságban 2. Közép táv: Nő a gyermekek jogán igénybe vehető támogatások száma 3. Hosszú táv: Javul a családok helyzete
1.Tájékoztatás 2. Kérelmek beszedésekor személyes segítségnyújtás 3. Gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma növekszik
Résztvevők és felelős
Ügyfélszolgálat, Családsegítő Szolgálat Felelős: Polgármester
Partnerek
Családsegítő Szolgálat, Közoktatás- nevelési intézmények
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
1. Rövid távú cél: 2016. 12. 31. 2.Közép távú cél: 2021.
3. Hosszú távú cél: 2026. 1.Rövid táv: 2016.12.31-ig információk birtokába jutnak a szülők dokumentálás: helyi adatok 2. Közép távú cél: 2019-re emelkedik a gyermekvédelmi kedvezményt igénybe vevők száma, dokumentálás: helyi adatbázis fenntarthatóság: életkörülményeik javulnak 3.Hosszú távú cél: javul a gyermekek életkörülménye dokumentálás: helyi adatgyűjtés információkat nem olvassák el- szórólapok osztása az oktatási intézményben
Szükséges erőforrások Papír, nyomtatófesték
47
Intézkedés címe:
Az idősek áldozattá válásának megelőzése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Sok esetben az idősek koruknál, egyedüllétüknél fogva áldozattá válnak, kihasználják őket anyailag, előnytelen szerződést íratnak velük alá.
Célok Általános 1. Rövid táv: Idősek tájékozottságának javítása megfogalmazás és rövid- 2. Közép táv: az idősek nyitottabbá válnak az őket segítő szervezetek felé közép- és hosszútávú 3. Hosszú táv: Csökken a kiszolgáltatottságuk időegységekre bontásban 1.Tájékoztatás Tevékenységek 2. Személyes megkeresés (a beavatkozás tartalma) 3. Kérdőívek töltése pontokba szedve Résztvevők és felelős
Családsegítő Szolgálat, Szociális Kerekasztal, Civil szervezetek, Általános Szervezési és Humán Osztály Felelős: Polgármester
Partnerek
Családsegítő Szolgálat, Szociális Kerekasztal, Civil szervezetek,
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
1. Rövid távú cél: 2016. 2.Közép távú cél: 2021. 3. Hosszú távú cél: 2026. 1.Rövid távú terv: Az idősebb korosztály tájékozottsága nő dokumentálás: újság 2.Közép távú cél: Az idősek óvatosabbak lesznek az idegenekkel szemben dokumentálás: kérdőívek, személyes beszélgetés 3.Hosszú távú cél: Idős korosztály biztonságérzete kialakul a településen dokumentálás: kérdőív
Idősek bizalmatlansága, passzivitása, elzárkózása
Szükséges erőforrások
Hunyadi Népe újság folyamatos megjelenésének biztosítása Emberi erőforrás- önkéntesekkel
Intézkedés címe:
Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok folyamatos felújítása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nők magányérzetének kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid- 1. Rövid távú terv: igények felmérése , közép- és hosszú távú 2.Közép távú cél: pályázatok keresése időegységekre 3. Hosszú távú cél: a nők magányérzete csökken bontásban 1.Rövid távú terv: Az anyák programigényének felmérése Tevékenységek dokumentálás: újság, kérdőív (a beavatkozás tartalma) 2.Közép távú cél: A gyermekes anyák magányérzete csökken pontokba szedve dokumentálás: kérdőívek, személyes beszélgetés 3.Hosszú távú cél: A gyermekes anyák életminősége javul 48
dokumentálás: kérdőív
Résztvevők és felelős
Résztvevők: Gyermekszegénység Programiroda, Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat Felelős: Polgármester
Partnerek
Gyermekszegénység Programiroda, Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat
Határidő(k) pontokba szedve
1. Rövid távú cél: 2016. 2.Közép távú cél: 2021. 3. Hosszú távú cél: 2026.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1.Rövid távú terv: Pontos kép az igényekről 2.Közép távú cél: Pályázatok lehetőségek feltárása 3.Hosszú távú cél: Az anyák és a családok életminőségének javulása
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Az önkormányzat egyre nehezebb anyagi helyzete, szűk teret biztosít a fejlesztésekre.
Szükséges erőforrások
Rendelkezésre álló, futó Gyermekszegénység Pályázat Eu-s társfinanszírozású pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
Intézkedés címe:
Akadályok megszüntetése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
A településen nem teljesen akadálymentes.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1. Rövid távú cél: Információ áramlás segítése 2.Közép távú cél: Biztonságos közlekedés biztosítása 3. Hosszú távú cél: az akadálymentesítés folytatása
1. Fogyatékkal élők problémáinak feltárása 2. Gyalogátkelők, járdák akadálymentesítése 3. Beruházások esetén különös figyelem az akadálymentesítésre Résztvevők: Önkormányzat Felelős: Polgármester Önkormányzat 1. Rövid távú cél: 2016. 2.Közép távú cél: 2021. 3. Hosszú távú cél: 2026. 1. Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről. 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítása 3. Hosszú távú cél: Az akadálymentesítés segíti a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét
49
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Önkormányzatok finanszírozási hiánya. Források folyamatos feltárása szükséges hozzá. KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
50
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Romák foglalkoztatási helyzetének javítása
A romák a foglalkoztatáspolit ikai szempontból jelentősen hátrányos helyzetű társadalmi csoport egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról.
1.Rövid táv: A cigányok közfoglalkoztatá sba történő bevonásának növelése 2.Közép táv: A 2015. évre a roma foglalkoztatás 2%-os növekedése 3.Hosszú táv: A roma munkanélküliség csökkenése
5/2012.(III.30.) önkormányzati rendeletét a helyi szociális ellátásokról
1. Helyi Polgármester foglalkoztatás politika a cigány foglalkoztatás felé irányítása 2. Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3. Szoros együttműködés a Munkaügyi Központtal
1.Rövid táv: 2016. 1.Rövid táv: 12. 31. 2016.12.31-ig a 2. Közép táv: romák nagyobb 2021. számú 3. Hosszú táv: közfoglalkoztatásb a vonása 2026. dokumentálás: helyi közfoglalkoztatási adatok 2. Közép távú cél: 2021-re 2% emelkedik a cigány foglalkoztatás, dokumentálás: helyi közfoglalkoztatási adatok fenntarthatóság: életkörülményeik javulnak 3.Hosszú távú cél: csökken a cigány munkanélküliek száma dokumentálás: helyi adatgyűjtés
12/2011.(VII.01.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről
1.Tájékoztatás
1.Rövid táv: 2016. 12. 31. 2. Közép táv: 2021. 1. 3. Hosszú táv: 2026.
A Eredményes közfoglalkoztatásh fenntartható oz Önkormányzati fedezet biztosítása
és
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről tájékoztatás
A hátrányos gyermekek száma a település gyermeklétszámá nak %-át teszi ki. Még mindig van
1.Rövid táv: Tájékoztatás közzététele honlapon, helyi újságban 2.Közép táv: Nő a
2. Kérelmek beszedésekor személyes segítségnyújtás 3.
Polgármester
1.Rövid táv: Papír, 2016.12.31-ig nyomtatófesték információk birtokába jutnak a szülők dokumentálás:
Eredményes fenntartható
és
51
olyan szülő, aki nem ismeri a gyermeke jogán igénybe vehető kedvezményeket.
gyermekek jogán igénybe vehető támogatások száma 3.Hosszú táv: Javul a családok helyzete
Gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma növekszik
A nők magányérzetének kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
1. Rövid távú terv: igények felmérése 2.Közép távú cél: pályázatok keresése 3. Hosszú távú cél: a nők magányérzete csökken
5/2012.(III.30.) önkormányzati rendeletét a helyi szociális ellátásokról
.Rövid távú terv: Polgármester Az anyák programigényé nek felmérése dokumentálás: újság, kérdőív 2.Közép távú cél: A gyermekes anyák magányérzete csökken dokumentálás: kérdőívek, személyes beszélgetés 3.Hosszú távú cél: A gyermekes anyák életminősége javul dokumentálás: kérdőív
1.Rövid táv: 2016. 1.Rövid távú terv: 12. 31. Pontos kép az 2. Közép táv: igényekről 2021. 2.Közép távú cél: 3. Hosszú táv: Pályázatok lehetőségek 2026. feltárása 3.Hosszú távú cél: Az anyák és a családok életminőségének javulása
Rendelkezésre Eredményes álló, futó fenntartható Gyermekszegénys ég Pályázat Eu-s társfinanszírozású pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
és
Sok esetben az idősek koruknál, egyedüllétüknél fogva áldozattá válnak,
1.Rövid táv: Idősek tájékozottságának javítása 2.Közép táv: az
5/2012.(III.30.) önkormányzati rendeletét a helyi szociális ellátásokról
1.Rövid távú terv: Polgármester Az idősebb korosztály tájékozottsága nő dokumentálás:
1.Rövid táv: 2016. 12. 31. 2. Közép táv: 2021. 3. Hosszú táv:
Hunyadi Népe Eredményes újság folyamatos fenntartható megjelenésének biztosítása Emberi erőforrás-
és
2.
helyi adatok Közép távú cél: 2016-re emelkedik a gyermekvédelmi kedvezményt igénybe vevők száma, dokumentálás: helyi adatbázis fenntarthatóság: életkörülményeik javulnak 3.Hosszú távú cél: javul a gyermekek életkörülménye dokumentálás: helyi adatgyűjtés
III. A nők esélyegyenlősége 1
Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok folyamatos felújítása.
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Az idősek áldozattá válásának megelőzése
.Rövid távú terv: Az idősebb korosztály tájékozottsága nő
52
kihasználják őket anyailag, előnytelen szerződést íratnak velük alá.
idősek nyitottabbá válnak az őket segítő szervezetek felé 3.Hosszú táv: Csökken a kiszolgáltatottságu k
újság 2.Közép távú cél: Az idősek óvatosabbak lesznek az idegenekkel szemben dokumentálás: kérdőívek, személyes beszélgetés 3.Hosszú távú cél: Idős korosztály biztonságérzete kialakul a településen dokumentálás: kérdőív
2026.
dokumentálás: önkéntesekkel újság 2.Közép távú cél: Az idősek óvatosabbak lesznek az idegenekkel szemben dokumentálás: kérdőívek, személyes beszélgetés 3.Hosszú távú cél: Idős korosztály biztonságérzete kialakul a településen dokumentálás: kérdőív
1. Fogyatékkal Önkormányzat élők problémáinak Polgármester feltárása 2. Gyalogátkelők, járdák akadálymentesítés e 3. Beruházások esetén különös figyelem az akadálymentesítés re
1.Rövid táv: 2016. Az 12. 31. akadálymentesítés 2. Közép táv: segíti a 2021. fogyatékkal élők 3. Hosszú táv: esélyegyenlőségét 2026.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Akadályok megszüntetése.
A településen nem 1. Rövid távú cél: Információ teljesen áramlás segítése akadálymentes. 2.Közép távú cél: Biztonságos közlekedés biztosítása 3. Hosszú távú cél: az akadálymentesítés folytatása
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Jánoshalma Város Önkormányzat költségvetése
Eu-s Eredményes társfinanszírozású fenntartható pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok
és
53
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése: Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében segítő partnerek kel történik. Feladat: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hirdetünk meg elektronikusan. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatok kapcsán: A Helyi Esélyegyenlőségi Programért az önkormányzat Képviselő-testülete felel: - feladata a szervezeti egységei révén a segítő partnerek együttműködésének szervezése, működésük szakmai támogatása, az önkormányzat és a segítő partnerek közötti kapcsolat biztosítása. - az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a segítő partnerek vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
55
Érvényesülés,módosítás
Amennyiben az ötévente előírt - de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP lT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP lT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket,vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP lT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kltűzött célok megvalósításához.
4. Elfogadás módja és dátuma
Esélyegyenl ségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megt rtént. Az itt szi.iletett észrevételeket a megvitatást kovet en a HEP lntézkedésiTervébe beépítettiik. l. A Jánoshalma Város Helyi
lll. Ezt k
Jánoshalm a,2014. november 20.
Aláírá
ii-
|f: it,
árosi
w 6q o_Y- l.
{1
q o9 d,
33-á-sj
;
A Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenl ségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenl ségi Programot, és annak megvalósításában tevékénVil réslt kívánnak venni. :l
Dátum
partner a!áírás
Dátum
partner aláírás
Pelikán Kft. Gyermekjó!éti SzoIgálat
Dátum PeIiká n Kft. Csa
Pa
rtnet.
!ádsegít SzoIgá lat
Dátum
partner al
GyermekszegénységProgra m
Dátum
Partner. Hírás ";,
56
Jánoshalma Város Képvisel -testtilet
1-22l20l4
KIVoNAT Amely késziilt Jránoshalma Varos Képvisel -testiilet 20t4. november 2O-i nyttt iilésének jegyz k nyvéb l. /I(hagwaa kihagyand kat/
Wl2014.(XI.20)Kt. z. Jánoshalma Városi Önkormanyzut
határozat
P
Jánoshalma Varosi Önkormanyzat Képvisel - testtilete elfogadja Járroshalma Var9s Önkormányzatínak feliilvizsgáti Hetyi Esélyegyenl ségi- Programját a mellékletben foglaltak szerint.
A
Képvisel -testtilet felkéri a polgármestert,
megtételére.
a
sztikséges intézkedések
Határid : 2014. november 30. Felel s: Czellet Zoltánpolgármester K.m.f.
czeller zoltán sk. polgármester
A kivonat hitelétil:
Dr. Benda Dénes sk. címzetes fójegyzó
