Helyi Esélyegyenlőségi Program Isztimér Község Önkormányzata
2013- 2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés ..................................................................................................................................... ….…………3 A település bemutatása ......................................................................................................................... 3 Értékeink,küldetésünk…………………………………………………………………………………………….........10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)............................................ 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................11 2. Stratégiai környezet bemutatása............................................................................................14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......................16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...............................38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége..........................................................................................56 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..................................................................................61 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................66 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...................................................................................68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................69 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................... 71 1. A HEP IT részletei .........................................................................................................................71 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...............................................................71 A beavatkozások megvalósítói ..................................................................................................71 Jövőképünk .......................................................................................................................................72 Az intézkedési területek részletes kifejtése .........................................................................72 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................................................................................................................................................73 3. Megvalósítás ...................................................................................................................................77 A megvalósítás előkészítése .......................................................................................................77 A megvalósítás folyamata ...........................................................................................................77 Monitoring és visszacsatolás ......................................................................................................79 Nyilvánosság .....................................................................................................................................79 Érvényesülés, módosítás .............................................................................................................80 4. Elfogadás módja és dátuma .....................................................................................................81
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Isztimér Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Isztimér Fejér megye északnyugati peremén, a Keleti–Bakony röglépcsőin települt község. Területe, a mintegy 1000 fős lakosságához képest viszonylag nagy. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 m-es Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 m magas, 20 km2-es Mellár-fennsík. Átmenő forgalma nincs. Egyetlen közlekedési út vezet a faluba, a 20 km-re lévő Székesfehérvár felől.
Geológiai és hidrogeológiai jellemzők Kőzetanyagának meghatározó tömegét a földtörténet középkorában keletkezett mészkő és dolomit alkotja. E kőzetek az egykori Tethisz-tenger üledékéből keletkeztek, majd emelkedtek ki. Az alacsonyabb árkos térszínek és a táj peremvidéke a földtörténeti újkor elején még néhányszor víz alá kerültek, mikor is újabb mészkőrétegek, homokkő rakódott rájuk, ekkor képződtek a Kisgyón és Isztimér térségében az eocén korú barna kőszéntelepek. Ennek köszönhetően teremtődött meg a kisgyóni és balinkai bányászkodás. A község határában található 58 kisebb – nagyobb barlang. Geológiai szempontból jelentős még a 10 km hosszú Burok-völgy, mely nyílt törés által képződött szurdokvölgy. A településnek állandó vízfolyása nincs.
Története Isztimér 1193-ban STAMER alakban fordul elő legkorábban. A község életének második szakasza a XVIII. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak. Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A XIX. századelejére kialakult a falu vagyonos rétege, amelyet elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 – 1872). A történelem folyamán a 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a második világháború okozta. A házak negyede és a templom megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik.,1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett. Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéter-ről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok. Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak.1966-ban Gúttamási községet Isztimérhez csatolták, melynek önállósodási kísérlete nem járt sikerrel Guttamási A korábban önálló falu ma 110 lakosával az isztiméri Körjegyzőség közigazgatása alá tartozik. 1966-tól, a csatolás évétől Gúttamási Isztimér belterületeként szerepel, akkor a lakosok száma 173 volt. Az egy utcás szépen fejlődő település egyházilag is Isztimérhez kötött. Okleveles anyagban első ízben 1201-ben szerepel. A török korban elpusztult, de 1762-ben újratelepítették. A német családok betelepítésével kapcsolatos első forrás 1762-ből származik. A betelepülteknek 1762-től 10 év adómentességet engedélyeztek. Az első világháborúban 1914-ben bevonuló katonák száma 31 volt. A háborúban 4 fő halt meg. 1941-ben Kincses Szőlőhegyen bányát nyitott az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt. Emiatt a község fejlődésére lehetett számítani, amennyire a háborús viszonyok közt ez lehetséges volt. Az előrelátás jó volt, mert a kincsesi külszíni fejtések után a mélyművelés már végleg Gúttamási határába esett. A II. világháború 1944 decemberétől 1945 március végéig tartott a község környékén. A környező súlyos harcokban a település több lakóháza leégett, a templom tornya megrongálódott. A világháború után az élet nehezen indult meg, de a szorgalmas emberek újra tudták kezdeni az életet. 1948 februárjától április közepéig tartott a móri járás falvait is érintő kitelepítés második szakasza. Gúttamásiból három családot, 9 főt telepítettek ki Németországba. Helyükre Szlovákiából telepítettek be telepeseket. 1966-ban Gúttamási megszűnt önálló község lenni, ettől kezdve Isztimérhez tartozik. 1989 őszétől jelentős társadalmi változások bontakoztak ki Isztiméren. 1990. október 15-én alakult meg a község képviselőtestülete. 1996-ban községünkbe települt egy műanyag nyílászárókat gyártó cég. 2001 májusában ünnepelték meg a település fennállásának 800. évfordulóját, melynek emlékére egy emlékkövet állítottak, ahol egy márványtábla hirdeti a község 8 évszázados kitartását. Isztimér jelene: Isztimér a Móri Járás egyik legszebb települése. Külterületének egy része, a Burok völgy természetvédelmi terület. A Burok völgy 1260 ha-ját 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A védett területen belül erdőrezervátum található. A területen több mint 200 madárfaj is megfigyelhető. A természetvédelmi területről eddig63 védett és 2 fokozottan védett növényfaj és több mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték. A völgy jelentős része turista utakon bejárható. A település utcái rendezettek, portái gondozottak, az Önkormányzat és intézményeinek épületei folyamatosan karbantartottak. A település vezetékes vízzel, gázzal, villamos
4
energia hálózattal, szennyvízhálózattal és telefonhálózattal ellátott. A falu lakossága számára biztosított a szélessávú internet hozzáférés. A kommunális hulladékszállítás szintén megoldott. A település közterületei rendezettek. Megállapítható, hogy a település több irányból elérhető közúti közlekedési feltételekkel rendelkezik. Megközelíthetősége Székesfehérvárról Várpalota irányába a 8-as főúton Iszkaszentgyörgy felé, valamint Székesfehérvárról Győr irányába a 81-es főúton Fehérvárcsurgó felé. A település Székesfehérvár-Isztimér útvonalának végpontja. A Fehérvárcsurgó-Bakonykúti alsóbbrendű út vezet át a faluhoz tartozó Gúttamásin. A falun gyakorlatilag átmenő forgalom nincs Isztimér személygépkocsival, autóbusszal megközelíthető. Autóbusz közlekedése megfelelő több autóbuszjárat közlekedi Székesfehérvár – Isztimér, Mór-Isztimér útvonalakon. A településnek vasúthálózata nincs. Mivel Isztimér zsáktelepülés, a nagyobb főközlekedési útvonalaktól messze esik, ezért ipari üzemek nem létesültek egy kivételétel a Fehérablak KFt mely műanyag nyílászárók gyártásával és beszerelésével foglalkozik. Az aktív korú lakosság nagy része elsősorban a székesfehérvári nagyüzemekbe, kénytelen ingázni. A móri ipartelepen a munkavállalás a kedvezőtlen közúti közlekedés miatt problémás. A faluban található a jól működő Bakony Mezőgazdasági Kft. A faluban két vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget (elsősorban élelmiszert) a lakosok számára, azonban a kedvezőbb árfekvés miatt gyakran vásárolnak az emberek Székesfehérváron a nagyobb üzletláncok áruházaiban. A községben két vendéglátóhely, postahivatal működik. A képviselő-testület 1999. évben kihirdetett rendeletével alkotta meg a település jelképeit, a címert és zászlót és rendelkezett azok használatáról. Az önkormányzat 1997.04.26-án írt alá testvér-települési megállapodás a németországi Krauchenwies településsel és 2008. július 9-én a szlovákiai Madar településsel. A község igazgatási feladatainak ellátása érdekében a Kincsesbányával kötött igazgatási társulást. A lakosság ügyeinek intézése helyben történik, a feladatokat a Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Isztiméri Kirendeltsége látja el . Isztimér: Terület : 5388 ha, Terület 53,88 km² Lakosok száma : 970 fő, Népsűrüség: 17,95 fő/km² Lakások száma : 370. GPS koordináták : 47.28017, 18.19450 EOV koordináták : 585473, 21547 Irányítószám 8045 Körzethívószám 22
A településen egy csoportos óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár Teleház található. Orvosi rendelő, ahol kézi gyógyszertár működik
5
A településen számos civilszervezet tevékenykedik: Isztimér Községi Önkéntes Tűzoltó. és Védő Egyesület Isztimér Sportkör Isztiméri Ifjúsági Egyesület Isztimér Községért Közalapítvány Életet az Éveknek Nyugdíjasklub Edelweiß Német Nemzetiségi Kórus Taliga Néptánccsoport Ifjúsági Tánccsoport
Isztimér lakónépessége az elmúl 5 évben az alábbiak szerint alakult: 1. számú táblázat Lakónépesség száma az évvégén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
959 967 967 981 979 970
Változás
101% 100% 101% 100% 99%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.)
2. számú táblázat - Állandó népesség
6
fő nők 473
férfiak 494
% összesen 967
nők 49%
férfiak 51%
nő 0-2 évesek 0-14 éves 63 82 145 43% 57% 15-17 éves 18 23 41 44% 56% 18-59 éves 242 294 536 45% 55% 60-64 éves 31 26 57 54% 46% 65 év feletti 94 69 163 58% 42% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).
Az állandó népesség s nemek szerinti megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a 0-59 korosztály tekintetében a férfiak száma magasabb mint a nőké. A 60 év feletti korosztálynál ez az arány megváltozik , magasabb a nők száma.
3. számú táblázat - Öregedési index
7
65 év feletti állandó lakosok száma (fő)
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 165 147 146 145 145 nincs adat
Öregedési index (%)
2001 0,0% 2008 170 115,6% 2009 166 113,7% 2010 167 115,2% 2011 163 112,4% 2012 nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut.)
A település öregedési indexe mutatja, hogy a település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 23 2009 22 2010 44 2011 25 2012 nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
16 27 13 29 nincs adat
7 -5 31 -4 0
8
A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje változó. többnyire pozitív előjelet mutat, azonban a 2011-es évben az elvándorlás volt a jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 12 2009 11 2010 8 2011 9 2012 nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 11 7 21 6 nincs adat
természetes szaporodás (fő) 1 4 -13 3 0
A természetes szaporodás szintén változó előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma több, mint az elhalálozások száma – ez alól kivételt képez a 2010 év. Az élve születések száma alig haladja meg a halálozások számát. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a
9
falu inkább elöregedő, mint fiatalodó, így a gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Isztimér település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 10
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a
11
mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Isztimér Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Isztimér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat a 4/2011(03.31) számú rendeletében aSzervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket határozta meg. 1. Az önkormányzat alaptevékenysége szakfeladatonkénti bontásban 2010. január 1- től 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 382101 Települési hulladék kezelés, ártalmatlanítása 382102 Egyéb veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 382103 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása 421100 Út, autópálya építése 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 559091 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 812900 Egyéb takarítás 813000 Zöldterület-kezelés 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841115 Önkormányzati képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841117 Európa Parlamenti képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenység 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenység 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841127 Települései kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841191 Nemzeti ünnepek programjai
12
841192 841402 841403 841901 841902 841906 841907 841908 842155 851011 851012 851013 852011 852012 852013 852021 852022 852023 855911 855912 855913 855914 855915 855916 862101 862102 862301 869041 869042 882000 882111 882112 882113 882114 882115 882116 882117 882118 882119 882121 882122 882123 882124 882125 882129 882201 822202 822203 889201 889921
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Közvilágítás Város-községgazdálkodás máshová nem sorolható szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Finanszírozási műveletek Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel Fejezeti és általános tartalék elszámolása Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.) SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.) Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.) SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.) Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évf.) Általános iskolai napközi otthonos nevelés SNI általános iskolai napközi otthonos nevelés Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai napközi otthonos nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés SNI általános iskolai tanulószobai nevelés Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulószobai nevelés Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Adósságkezelési szolgáltatás Közgyógyellátás Köztemetés Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális étkeztetés
13
889922 889924 889942 890301 890441 890442 890443 910123 910421 910501 910502 931102 931301 960302
Házi segítségnyújtás Családsegítés Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Civil szervezetek támogatása Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka Könyvtári szolgáltatások Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása Közművelődési tevékenységek és támogatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Köztemető-fenntartás és működtetés
1. Az önkormányzat kisegítő tevékenysége szakfeladatonkénti bontásban 2010. január 1- től 681000 682001 682002
Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Lakóingatlan bérbe adása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbe adása, üzemeltetése.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Isztimér Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 2008. évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Isztimér Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki.
2.2 A helyi bemutatása
esélyegyenlőségi
program
térségi,
társulási
kapcsolódásainak
Isztimér Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja:
14
Móri Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A Móri Többcélú Kistérségi Társulás 2013.évben megszűnt.) Móri Többcélú Kistérségi Társulás szerződést kötött a Kapaszkodó Szociális Szolgáltató Központtal , majd 2012 évben a Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központtal azzal a céllal , hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek közvetlen jogelődje Isztimér-Kincsesbánya Községek Körjegyzősége volt), azzal a céllal jött létre, hogy Isztimér és Kincsesbánya Községek Önkormányzata polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Közoktatási Intézményfenntartó Társulás az isztiméri óvodáskorú és általános iskoláskorú gyermekek oktatásának, nevelésének megvalósulására jött létre. (A Társulás 2013. június 30. napjával megszűnik.) Kincsesbánya -Isztimér Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki. Fogorvosi Szolgálat Közös Fenntartására jött létre társulás Iszkaszentgyörgy, Bakonykúti, Kincsesbánya, Isztimér községek között. a fogászati alapellátás Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az 15
esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok nem élnek, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. A településen 376 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest „gazdagabb” porta is van, de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak. A zártkert (Szőlőhegy ), illetve külterületen (Gányás )lévő földek egy részén különböző mezőgazdasági termeléssel leginkább konyhakerti növények termesztésével, illetve szőlőműveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs
16
tudomásunk. A tulajdonosok hétvégi pihenésre is használják a zártkertben illetve külterületeken lévő építményeiket. A nagyobb földterülettel rendelkezők részarány tulajdonosok egy része bérbe adta földtulajdonát a helyi Bakony Mg Kft-nek, néhányan főállásu munkahelyük mellett saját maguk művelik e területeiket. A településen 3 fő helyi vállalkozó folytat mezőgazdasági tevékenységet. Az önkormányzat adatbázisa szerint 252 db személygépkocsi, 32 db tehergépjármű, 11 db motorkerékpár, 19 db pótkocsi van a lakosság illetve a közigazgatási területen működő vállalkozások, Kft-k tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció „A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az
17
iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 245 324 569 2009 303 269 572 2010 315 340 655 2011 310 343 653 2012 na na nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 17 13 12 11
% 6,9% 4,3% 3,8% 3,5% nincs adat
fő 9 19 17 8
% 2,8% 7,1% 5,0% 2,3% nincs adat
fő 26 32 29 19 0
% 4,6% 5,6% 4,4% 2,9% nincs adat
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok szerint a nők és férfiak körében is a 2009-es évben volt kimagaslóan magas a nyilvántartott álláskeresők száma. Azóta csökkent az állás nélküliek száma.
18
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma fő 26 32 29 összesen fő 0 2 3 20 éves és fiatalabb % 0,0% 6,3% 10,3% fő 5 1 4 21-25 év % 19,2% 3,1% 13,8% fő 4 6 2 26-30 év % 15,4% 18,8% 6,9% fő 9 3 4 31-35 év % 34,6% 9,4% 13,8% 36-40 év 41-45 év 46-50 év
51-55 év 56-60 év 61 év felett
2011
2012
19
0
0 0,0% 2 10,5% 2 10,5% 3 15,8%
fő % fő % fő
0 0,0% 2 7,7% 0
3 9,4% 2 6,3% 4
1 3,4% 0 0,0% 6
0 0,0% 1 5,3% 6
%
0,0%
12,5%
20,7%
31,6%
fő
4
7
4
2
%
15,4%
21,9%
13,8%
10,5%
fő % fő %
2 7,7% 0 0,0%
4 12,5% 0 0,0%
5 17,2% 0 0,0%
3 15,8% 0 0,0%
nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat
19
Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
fő 64 64 69 73
fő 68 66 73 76
összesen
fő 2008 132 2009 130 2010 142 2011 149 2012 nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 0 0 0 0
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% nincs adat
Férfi fő 0 1 3 0
% 0,0% 1,5% 4,1% 0,0% nincs adat
összesen fő 0 1 3 0 0
% 0,0% 0,8% 2,1% 0,0% nincs adat
A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben kevés a munkahely.Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.
20
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi
15-x éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2001
817
425
392
717
354
363
100
12,2%
71
16,7%
29
7,4%
2011
nincs adat
0
nincs adat
0
nincs adat
0
nincs adat
nincs adat
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált mnkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség
Fő
fő
%
fő
%
fő
2008
26
0
0,0%
8
30,8%
18
2009
32
0
0,0%
12
37,5%
20
2010
29
0
0,0%
13
44,8%
16
2011
19
0
0,0%
8
42,1%
11
2012
nincs adat
nincs adat
% 69, 2% 62, 5% 55, 2% 57, 9%
nincs adat
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Örvendetes, hogy a vizsgált időszakban általános iskolai végzettséggel nem rendelkező regisztrált munkanélküli nem volt a településen. 45% alatt van a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya . Elhelyezkedés szempontjából rosszabbak az esélyeik mint a középfokú, vagy felsőfokú végzettségű munkanélkülieknek .
21
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő
Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
év
középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen
szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők
gimnáziumi felnőttoktatás ban résztvevők
szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők %
fő
fő
fő
%
fő
2009
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
2010
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
2011
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
2012
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
% #ZÉR ÓOSZ TÓ! #ZÉR ÓOSZ TÓ! #ZÉR ÓOSZ TÓ! #ZÉR ÓOSZ TÓ!
Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.
c) közfoglalkoztatás
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
22
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők résztvevő aránya a település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest száma
év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
2010 2011
8 7
1% 1%
0 0
2012
12
2%
0
Közfoglalkoztatásb an résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
0 0% 0%
Forrás: Önkormányzat adatai
A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a három évet tekintve növekvő tendenciát mutat. Igen csekély az arányuk a település aktív lakosságához képest. A településen élnek nem roma származású emberek, így a közfoglalkoztatásban sem vesznek részt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált kivetett befizetett vállalkozások Kiskereskedelmi állami szektorban vendéglátóhelyek száma év iparűzési iparűzési száma a üzletek száma foglalkoztatottak száma adó adó településen 2008 50 4 2 na 22.223 21.591 2009 50 5 2 na 23.183 21.978 na 2010 59 5 2 11958 21.526 2011 66 5 2 na 13696 12.363 2012 na na na na Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
működő foglalkoztatási programok száma helyben 0 0 0 0 0
foglalkoztatási programokban részt vevők száma 0 0 0 0 0
23
A vállalkozások száma növekedést mutat, ugyanakkor az utóbbi években a kivetett és a befizetett iparűzési adó majdnem a felére csökkent, ez nagyon hátrányosan érinti az önkormányzatot, hiszen ha bevételei jelentősen csökkennek, nem tud fejleszteni , működtetni is csak nehezen. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés
Legközelebbi centrum Megye-székhely Főváros
elérhetőség átlagos ideje autóval 25 perc
autóbusz járatpárok száma munka-napokon 5
40 perc
vonat járatok átlagos száma munkanapokon 0
26 perc
13
43 perc
0
0
120 perc
átszállással 45
átszállással 130 perc
0
0
átlagos utazási idő autóbusszal
Kerékpár úton való megközelíthetőség 0
Forrás: helyi adatgyűjtés
Isztimér zsáktelepülés autóbusszal, személyautóval, kerékpárral közelíthető meg. A járásközpont Mór, ahová kevés az autóbuszjárat, az utazási nehézségek miatt szinte lehetetlen a járásközpontban és környékén munkát vállalni. A fővárost csak átszállással lehet elérni autóbusszal, de személyautóval egy óra sem kell az utazáshoz. Vonat járat és kerékpárút kiépítettség nincsen a teleülésről. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
Felsorolás
nincs
nincs
van
számítógép és internet használat
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
van/nincs
nincs
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van/nincs
Székesfehérváron van pl. ingyenes számítógépes oktatás a Megyei Könyvtárban
Forrás: helyi adatgyűjtés
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon
24
részvevő felnőttek száma
év
felnőttképző programok a településen
felnőttképző programok a vonzásközpontb an
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetben
helyi foglalkoztatási programok a településen
helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
2008
na
na
na
na
0
0
na
na
0
0
na
na
2009
na
na
na
na
0
0
na
na
0
0
na
na
2010
na
na
na
na
0
0
na
na
0
0
na
na
1 5 2011 0 0 2012 Forrás: helyi adatgyűjtés
na
na
0
0
na
na
0
0
na
na
na
na
0
0
na
na
0
0
na
na
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
2008
4
0
2009
4
0
2010
8
0
2011
7
0
2012
12
0
Forrás: helyi adatgyűjtés
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön a hátrányos megkülönböztetés nem jellemző 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: (Idézet a törvényből) „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.
25
2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.” A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).” Természetben nyújtható szociális ellátások: „47. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”
Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete
26
rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl mentális állapota miatt mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a bérpótló juttatás csak 80%-ban. Javasolt a bevezetése, mert bár ezzel a mentálisan leépült (amennyiben ez megfelelően igazolható) embereket zárja ki a közmunkaprogram lehetőségéből a rendelet, de meghagyja a jövedelmüket. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a Prevenciós Központtal kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerőpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint). 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség száma 2008 2009 2010 2011 2012
650 655 669 671 na
5 11 19 7 10
0,8% 1,7% 2,8% 1,0% na
A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell
27
hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra jogosultak
nyilvántartott álláskeresők száma év fő 2008 26 2009 35 2010 20 2011 18 2012 33 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
%
8 15 1 6 5
30,8% 42,9% 5,0% 33,3% 15,2%
A helyzetelemzés során folyamatos az a visszatérő jelenség, hogy a településen élők körében állandó jelenség a munkanélküliség, de a 2010, 2011-es évben csökkenés tapasztalható 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
év fő
15-64 évesek %ában
2008 1 0,15 2009 1 0,15 2010 2 0,2 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
munkanélküliek %ában
2 6 12 8 5
7,6 17 60 44 15
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
0 0 0 1 0
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 1 0 1 0
28
Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
szociális lakás állomány (db)
bérlakás állomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
370
0
3
0
0
0
0
0
2009
375
0
3
0
0
0
0
0
2010
376
3
0
0
0
0
0
2011
376
3
0
0
0
0
0
0 0
A lakosok legnagyobb része saját tulajdonú családi házban él. Az 376 házból sok az eladó. Az értékesítés nehéz annak ellenére, hogy az ingatlan árak alacsonyak. Az önkormányzat tulajdonában 1 bérlakás és 2 szolgálati lakás van. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs.
29
b) szociális lakhatás Szociális lakhatás céljára nem épültek lakások.
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok szintén nincsenek a településen. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Veszélyeztetett lakhatás , hajléktalanok nincsenek a településen.
e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
10
0
2012
12
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
30
Az önkormányzat a rászorulókat lakásfenntartási támogatásban részesíti, azonban adósságcsökkentési támogatást nem tud biztosítani. f) eladósodottság
Komoly problémát jelent az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal nem rendelkezünk. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzatunk. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Néhányan kiköltöztek Isztimér külterületére, ezeknek a lakók városokból költöztek főként a szőlőhegyre. A lakások inkább hétvégi házak, ezért nem mindegyik összkomfortos. Áram és vízszolgáltatás itt is van, viszont a gázvezeték nincs kiépítve. A közlekedés a külterületről csak saját járművel vagy gyalogosan oldható meg. A Közigazgatási területhez tartozó Királyszálláson és Hétház pusztán is él néhány család ezek a területek üdülőkörzetté nyilvánított külterületen . Itt főként vadászházak, hétvégi pihenést szolgáló házak épültek .melyek komfortosak, igényesek. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Isztiméren nincs szegregátum, mint lakókörnyezet, ezért az MI rendeletben említett ide vonatkozó a-c pontok településünkön nem relevánsak
31
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezetés település-egészségügyi feladatokat. (idézet a törvényből) „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.” „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.” Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja, megjelenő lakossági igények alapján önként vállalt feladatokkal egészíti ki az ellátó rendszerét. A népesség egészségügyi helyzetére jellemző, hogy egyes népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások 2009. évben a népesség 22,8%-át érintette, 2011. évben ez a szám 29,6% -ra változott. Az emésztőszervi és az anyagcsere betegségek aránya is magas. A háziorvosi egészségügyi statisztikák alapján megállapítható, hogy az ún. belgyógyászati megbetegedések fordulnak elő leggyakrabban (magas vérnyomás, különböző szívbetegségek, anyagcsere-kórképek, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok). A gyermekek esetében továbbra is az asztma (26,7%), az általános immunrendszer elváltozásai (20,5%), a bőr speciális immunrendszerének gyulladásos állapota (19,1%), valamint a táplálkozási és anyagcsere megbetegedések a legjellemzőbbek (15,4%). a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
32
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás év
Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
1 1 1 1 1
házi gyermekorvosok Csak felnőttek részére által ellátott szervezett háziorvosi szolgálatok szolgáltatások száma száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés szintén mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A lakossági alapellátás háziorvosi hálózati rendszerben 1 (Hétfőtől- Péntekig) fővel biztosított. A településen 1 orvosi rendelő működik: 8045, Isztimér Köztársaság u. 100.szám alatt. Ügyeletet a Móri orvosi ügyelet látja el, A lakosság speciális szakorvosi ellátását az utaltság szerinti rendelőintézet és a székesfehérvári Szt. György Kórház biztosítja. Mentőszolgálata a székesfehérvári Mentőállomásra épül. 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
9844
0
na
2009 2010
1 0
9331 13800
0 0
na na
2011 2012
0 0
11805 9619
0 0
na na
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen célzott korosztály számára vannak szűrővizsgálatok, melyet az érintettek igénybe is vesznek, hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt utazni.
33
Sajnálatos, hogy a hosszú évtizedeken keresztül szintén helybe érkező tüdőszűrő mára megszűnt. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskoláskorú gyermekek kötelező szűrővizsgálata védőnő történik. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Rehabilitációs ellátás helyben nincs, Székesfehérváron és Csákváron lehet hozzáférni. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a közétkeztetést a településen Kincsesbánya település konyháján keresztül oldja meg, mivel Isztimér nem rendelkezik konyhával. Az óvodások, szociális étkeztetést igénylők számára naponta Kincsesbányáról szállítják az ételt. . Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. A sportoláshoz,való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében településen mindenki számára elérhető . A településen nincs sportcsarnok, az önkormányzat és a Sportegyesület összefogásával szépen karbantartott futballpálya található. A sportolásra való lehetőséget biztosít a több éve jól működő konditerem is f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A Kapaszkodó Szociális Szolgáltató Központ a településen működteteti a 10 fő befogadóképességű idősek otthonát. Segítséget jelent ez azoknak a családoknak akik nem tudják vállalni az idős önmagát már ellátni nem tudó, felügyeletre szoruló hozzátartozóját. A Szociális Alapszolgáltatási Központ gondozónője nyújt segítséget étkeztetés, házisegítségnyújtás keretében azoknak az idős embereknek akik segítséggel önmaguk ellátására képesek. Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjban részesítettek száma évente 2-3 fővel változik.
34
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
25
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
28 30 41
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon.
35
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
1
2009 2010 2011 2012
1 1 3 3
Forrás: TeIR, KSH Tstar
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
Isztimér Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt-rendkívüli és ünnepi ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei, a civilszervezetek meghívást kapnak. A település lakosság A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A település állampolgárai számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, az egyházakkal, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal .
36
A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi óvoda, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása. a) közösségi élet színterei, fórumai A civilszervezetek rendszeres üléseinek, próbáinak a Kultúrház ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik. Azok számára, akiknek otthonában nincs internet hozzáférés szintén a Teleházban vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. A helyi lakosok az önkormányzat lapjából, a Isztiméri Hírmondóból, valamint Isztimér Község Honlapjáról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. A nyugdíjas Klub tagjai takarókat varrtak a a Böjte Csaba Otthonba. A vörösiszap katasztrófa idején pénzadományt gyűjtöttek. A katasztrófa károsultjainak megsegítésére a falu szinte valamennyi családja hozta a tartósélelmiszereket, ruházatot. Adományozásból összegyűlt pénzek is segítették pl. a templomtető felújítását, új harang készíttetését.,. A Közösségi Ház felújítása során is egy emberként fogott össze a falu lakossága és a helyi vállalkozók. Ki-ki anyagi helyzetéhez mérten járult hozzá a felújításhoz. Sokan vállaltak fizikai munkát, takarítást. Természetesen a felsorolás nem teljes körű, példák sorát lehetne említeni. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem él roma kisebbség, így értelemszerűen roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik. 3.9 Következtetések: meghatározása.
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
37
beazonosított problémák
munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás
fejlesztési lehetőségek
-
az eladósodás felbukkanása
-
-
hivatalos ügyek intézésének nehézségei
Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében Nyelvi képzések indítása Számítástechnikai tanfolyam figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál (közművek kikapcsolása elkerülése érdekében), figyelemfelhívás az indokolatlan és nehezen nyomon követhető különböző hitelek felvétele ügyében
a Polgármesteri Hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés, szociális munkát végzők részéről tanácsadás, felvilágosítás a rászorulóknak tréning állásinterjúra felkészülés
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését
38
szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Isztimér állandó népességének száma 967 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen: 186 fő. A gyakorlatban ebből a korosztályból kerülhet ki, a veszélyeztetet és védelembe vett kiskorú gyermekek száma. Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A családgondozó jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel,gyámügyi ügyintézővel, családokkal és az intézményekkel. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, - az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
6
4
26
2009
10
2
20
2010
3
10
16
2011 2012
0 4
3 0
13 13
év
2008
Forrás: TeIR, KSH Tstar
39
A táblázat adataiból látható, hogy a településen a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma 2011ben jelentősen lecsökkent,, nem volt védelembe vett gyermek, majd ismét növekszik. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. Elmondható, hogy a lakosság létszámához képest nem túl magas a védelembe vett gyermekek száma b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendkívüli gyermekvé Ebből tartósan delmi beteg fogyatékos kedvezmén gyermekek yben száma részesítette k száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
12
1
0
0
0
2009
16
1
0
0
0
2010
13
1
0
0
1
2011
13
1
0
0
0
2012
14
1
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
40
Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan változott a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma folyamatosan és látványosan nő. Ez is annak bizonyítéka, hogy a családok egyre nehezebben viselik a kevesebb jövedelemből az egyre növekvő kiadások rendezését. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - természetbeni támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A nyári étkeztetésben részesülő gyermekek száma 2012. évben nulla. Ennek valódi oka az, hogy az önkormányzat nem pályázott a nyári gyermekétkeztetésre, tekintettel arra a, hogy a pályázati feltételeket nem tudta volna betartani. 41
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Isztiméren nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek. 4.2 Szegregált, esélyegyenlősége
telepszerű
lakókörnyezetben
élő
gyermekek
helyzete,
A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
68
2009
1
70
2010
0,5
73
2011
0,5
75
2012
0,5
74
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
42
Az önkormányzat a védőnői szolgálatot a Kincsesbánya -Isztimér Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás keretében látja el. A védőnő heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnő két települést lát el. Kincsesbányát és Isztimért , így egy védődő elegendő a feladat ellátásra. A védőnői feladatellátás körébe 0-14 éves korosztályig folyik területi gondozás, mivel az Isztiméri gyermekek a kincsesbányai általános iskolába járnak így ugyanaz a a védőnő gondozza őket is. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése megoldott. Súlyosan beteg, fogyatékos gyermekek száma: 1 fő. Betegségük, fogyatékosságuk mértékének megfelelő ellátást számukra szakszolgálat biztosít Székesfehérváron.
43
d) gyermekjóléti alapellátás Az Alapszolgáltatási Központ szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, mediáció, utcai, lakótelepi szociális munka, A családgondozónak jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal, oktatási intézményekkel (óvoda, iskola) és a közművelődési intézménnyel. e) gyermekvédelem pénzbeli és természetbeni ellátások:. gyermekjóléti alapellátások: A gyermekek napközbeni ellátása ingyenes, A gyermekek napközbeni ellátására a helyben működő óvoda és a kincsesbányai általános iskola áll rendelkezésre. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. Kiemelt feladat a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A veszélyeztetettségre vonatkozó összes jelzések száma 2012. évben …7 Ebből 4 jelzés középiskolából érkezett. Nagyrészük most is az igazolatlan hiányzásokról szól. A jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve átmeneti segélyt biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen sportcsarnok nincs, egy konditerem áll a rendelkezésre. Szervezett szabadidős programok nincsenek. A Kincsesbányai általános iskola szervez a diákjainak nyári szabadidős programokat. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat úgy oldja meg, hogy a Kincsesbányáról szállítják az ételt az óvodai és szociális étkeztetést igénylők számára mivel saját konyhával nem rendelkezünk. Hétvégén a konyha nem üzemel, a szünidei (nyári) szervezett
44
gyermekétkeztetés nincs. Nyári gyermekétkeztetésre 2 éve nem tudtunk már pályázatot benyújtani, mivel nem tudja az önkormányzat a pályázati feltételeket vállalni. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. Ezen felül a helyi önkormányzat minden általános és középiskolás iskoláskorú gyermek számára akik normatív támogatásban nem részesülnek biztosít 3.000.- Ft tankönyvellátási támogatást. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetéssel, az egyenlő bánásmód követelményével a következő fejezetben foglalkozunk j) pozitív diszkrimináció ellátórendszerek keretein belül
(hátránykompenzáló
juttatások,
szolgáltatások)
az
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okokat figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. 45
A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái - következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében került megszervezésre. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A településen nincs általános iskola Kincsesbányán tanulnak az isztiméri általános iskolásoka Kazinczy Ferenc Általános Iskolában, melyben egyaránt tanulhat különleges bánásmódot igénylő gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek éppúgy, mint a kiemelten tehetséges gyermek. Az iskolai oktatásban nem tapasztalható sem hátrányos megkülönböztetés, sem szegregáció. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások teljesítése érdekében gyógypedagógus, , logopédus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
46
1
Hány településről járnak be a gyermekek
25
Óvodai férőhelyek száma
1
Óvodai csoportok száma
6.15 -16.15
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
6 hét
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Fő
Hiányzó létszám
2
0
2
0
0
0
1.75
0
0
0
A településen egy napközi otthonos óvoda működik, egy óvodai csoporttal. Az óvodai férőhelyek száma 25. Az óvodába beíratott gyermekek száma 33 fő. A számokból kitűnik, hogy a csoportlétszám lényesen magasabb a törvényben megengedettnél. Csoportfejlesztésre lenne szükség, a jelenlegi épület kicsi a létszám és a jogszabályban előírt m2 igény tekintetében. A két és féléves korú gyermek csak abban az esetben vehető fel az óvodába, ha minden harmadik életévét betöltött gyermek számára biztosított az elhelyezés és még van üres férőhely.
4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
év
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
47
2011
0
0
2012
0
0
2013
8
0
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai gyógypeda gógiai csoportok száma
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
2008
na
na
na
na
na
2009
31
1
25
1
32
0
2010
21
1
25
1
29
0
2011
27
1
25
1
32
0
2012
30
1
25
1
33
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
Az óvodai férőhelyek számánál magasabb az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek száma, ezért megoldást kell keresni a törvényben előírtak betartására. Erre az óvodabővítés tűnik megoldásnak, kérdés azonban, hogy a jelenlegi igény az évek múlásával is ilyen mértékű marad-e. Egy ilyen beruházás nem kevés költséggel jár az önkormányzat számára. A születések száma egyenlőre nem indokolja az óvodabővítést.
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
48
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
0
0
0
0
0
0
székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
0
0
7
6
9
30 0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
6
1
0
0
1
1
0
0
2
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe az intézménybe beíratott, 20%beíratott, 20%-ot ot meghaladóan fejlesztő meghaladóan beíratott hiányzott foglalkozásb hiányzott halmozottan hátrányos an részesülő halmozottan hátrányos helyzetű hátrányos hátrányos helyzetű gyermekek helyzetű helyzetű gyermekek száma (az adott gyermekek gyermekek létszáma évből eltelt száma száma (az adott időszakra évből eltelt vetítetten) időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Székhely
49
Csoport 1 Csoport 2
-
-
-
-
-
1
0
0
2
2
1
1
0
0
2
2
1
Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
A beíratott gyermekek arányához a hátrányos helyzetű , illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 9 % -a . Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma 2 fő.
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanév tanulók száma
általános iskolások száma
napközis tanulók száma
50
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
66
89
155
67
43,2%
2011/2012
70
87
157
73
46,5%
2012/2013
87
75
162
86
53,1%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az általános iskolai oktatás a Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében valósul meg. Kincsesbányán A tanulók közlekedését iskolabusszal oldja meg az önkormányzat. Az általános iskolás korú gyermekek száma magasabb, mint a táblázatban látható számok. Néhány szülő székesfehérvári általános iskolába, 6-és 8 osztályos gimnáziumba íratja gyermekét.
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
tanév
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
51
1-4 évfolya mon
5-8 évfolyamo n
összesen
2010/2011
4
4
2011/2012
4
2012/2013
4
1-4 évfolya mon
5-8 évfolyamon
összesen
db
8
0
1
4
8
0
1
4
8
0
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar Mint az a a táblázatból is látható, hogy évfolyamonként egy osztályindult. Gyógypedagógiai osztályok nincsenek.
52
4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás 78 korú gyermekek összlétszáma Más településről bejáró általános 72 iskolások létszáma Más településre eljáró általános 6 iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh 4 gyerekek létszáma Általános iskolás korúak közül a 1 hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Nem szaktanítást végző tanító
Fő 2
Szaktanítást végző tanítók száma
3
Szaktanítást végző tanárok száma
9
Gyógypedagógusok létszáma
2
Gyermekvédelmi felelős
1
Iskolaorvos
1
Iskolapszichológus Kisegítő személyzet
0 5
Mint azt a t is muntat település ál isko gyermekeine része a Kincses általános isk tanul.
Hiányzó létszám
utazó óraadó 2
1
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Az iskola személyi feltételei jónak értékelhetők. 1 fő hiányzik a létszámból, egy iskolapszichológus és egy a kisegítő személyzetből.
4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban
53
2012-2013. tanév
Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)
1. évfolyam A osztály
Tagoz at megnevez ése
Létszám
Napközis
Bejár ó
32
31
16
Hátrányos helyzetűek létszáma
HH tanulók aránya az osztály létszám ához viszonyí tva
5
16%
1. évfolyam B osztály
2. évfolyam A osztály
17
11
9
1
2. évfolyam B osztály
3. évfolyam A osztály
17
16
11
2
3. évfolyam B osztály 4. évfolyam A osztály
21
10
8
3
18
4
6
2
15
3
5
3
6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály
20
7
8
3
7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály
4
9
3
8. évfolyam B osztály Összesen:
86
72
22
2
6%
6%
0%
#ZÉRÓO SZTÓ!
#ZÉRÓOS ZTÓ!
12%
1
14%
6%
1
5%
1
2
12%
1
#ZÉRÓO SZTÓ!
#ZÉRÓOS ZTÓ!
#ZÉRÓ OSZTÓ !
20%
0%
0%
#ZÉRÓO SZTÓ!
#ZÉRÓOS ZTÓ!
#ZÉRÓ OSZTÓ !
14%
2
14%
5%
0%
#ZÉRÓOS ZTÓ!
#ZÉRÓ OSZTÓ !
9%
1
5%
0
0
1
5% #ZÉRÓ OSZTÓ !
#ZÉRÓOS ZTÓ! 8
1
5%
0%
1
Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek
#ZÉRÓ OSZTÓ !
6%
15%
Magá ntanul ók szám a
#ZÉRÓ OSZTÓ !
#ZÉRÓ OSZTÓ !
1
Évi sm étl ők szá ma
6%
#ZÉRÓOS ZTÓ!
11%
SNI tanulók számából a hhh tanulók száma
#ZÉRÓ OSZTÓ !
#ZÉRÓOS ZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ! 162
6%
#ZÉRÓOS ZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ! 22
Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma
SNI tanuló k arány a az osztál y létszá mához viszon yítva
#ZÉRÓO SZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ!
5. évfolyam B osztály
6. évfolyam A osztály
2
#ZÉRÓO SZTÓ!
4. évfolyam B osztály
5. évfolyam A osztály
Halmozot tan hátrányos helyzetűe k létszáma
HHH tanulók aránya az osztály létszámá hoz viszonyít va
7
4%
1
1
54
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az
intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Az oktatás területén nincsen hátrányos megkülönböztetés, sem szegregációs jelenségek. d) az intézmények között a tanulók hatékonyságában mutatkozó eltérések
iskolai
eredményességében,
az
oktatás
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
2010/2011
15
100
2011/2012
28
100
2012/2013
22
100
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Nyolcadik osztályt ismétlő diák nem volt.
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Egyéni foglalkozások fejlesztése az iskolában.
55
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
gyermekeket érintő iskolán kívüli szabadidős tevékenységek hasznos eltöltése nyelvtanulás ,hagyományörzés
-foglalkozások, táborok szervezése
gyermekek különböző anyagi helyzete, öltözködésbeli különbségek (szerényebbszegényesebb megjelenés óvodában, iskolában
drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés
-
-
-német nyelvi táborsváb szokások gyűjtése óvodai, iskolai környezetben egymás elfogadtatása, gyermekek szintjén történő megértetéssel, neveléssel,
adományozások szervezése ruhabörze (taneszközök, kinőtt ruhák játékok)
szülő, iskola, környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer működése, felvilágosítás a helyi körzeti megbízottal közösen
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén szociális biztonság területén, A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek . A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg:
56
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A helyi adatgyűjtés célja, hogy bemutassa, az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség a nőket és a férfiakat. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év
Munkavállalási korúak száma
férfiak 2008 324 2009 269 2010 340 2011 343 2012 na Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
nők 308 301 315 316 na
Foglalkoztatottak férfiak 315 250 323 335 na
nők 291 288 303 305 na
Munkanélküliek férfiak 9 19 17 8 na
nők 17 13 12 11 na
A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség.. A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők foglalkoztatására helyben nincs lehetőség, kivételt képezhet a helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében.
57
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Helyben kevés a képzési program, az elmúlt években a könyvtár indított számítógépes képzést, amelyen inkább idősebb korú nők vettek részt. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Kevés adat áll rendelkezésre, de a helyi tapasztalok elmondható, hogy minél magasabb végzettsége van a nőknek, annál könnyebb az elhelyezkedés. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nem tapasztalható helyi munkáltatóknál hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
58
A településen bölcsőde nincs, napközi otthonos óvoda működik. Az óvodai férőhelyek száma 30. Az óvodába beíratott gyermekek száma 30 fő. A számokból kitűnik, hogy a csoportlétszám lényegesen magasabb a törvényben megengedettnél. Csoport fejlesztésre lenne szükség, a jelenlegi épület kicsi a létszám és a jogszabályban előírt m2 tekintetében. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel távolabbi helyen talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település óvodájába íratta. Ez fordított esetben is előfordul, a helyi óvodába más településről két gyermeket írattak be a szülők. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert munkahely sincs. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
2008 1 2009 1 2010 0,5 2011 0,5 2012 na Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
38 41 44 48 na
38 41 88 96 #ZÉRÓOSZTÓ!
A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
59
A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. A vizsgált időszakban nincs információnk anők ellen irányuló erőszakról. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A helyi információk alapján erre nincs szükség 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Ezért az Önkormányzat lehetőséget biztosít Baba-mama Klub , szabadidős programok keretében , amely közösségi teret nyújt számukra 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
szükséges elhelyezése
gyermeklétszám
fejlesztési lehetőségek
óvodai
-
óvodabővítés, csoportfejlesztés, amennyiben tartósan magas lesz az óvodáskorú gyermekek száma, a kicsik elhelyezését meg kell oldani, ellenkező esetben az anyák elhelyezkedési esélyei csökkennek - óvoda nyitvatartásának módosítása A gyermekét egyedül nevelő, vagy több Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, gyermeket nevelő család esetében a ellátások során célzott támogatások köréről szegénység kockázata magas. figyelemfelhívás,tájékoztatás, baba-mama börze Szabadidős programok szervezése, igény elszigetelődés megszüntetése szerinti bővítése. Baba-mama Klub a település közösségi életébe történő bevonás,
60
közösségi munkára való ösztönzés a feleslegesség érzetének megszüntetésére (Edelweiss kórus , Nyugdíjas Klub,) eltitkolt családon belüli erőszak
jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás hova fordulhat az érintett segítségért, (Családsegítő, Rendőrség, ingyenes hívható segélykérő telefonszámok nyilvános helyeken történő közzététele)
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)
Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú nyugdíj öregségi nyugdíj rehabilitációs járadék hozzátartozói nyugdíj özvegyi árvaellátás szülői baleseti hozzátartozói nyugellátás özvegyi járadék 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008 121 2009 123 2010 122 2011 121 Forrás: TeIR, KSH Tstar
173 169 163 154
294 292 285 275
61
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága
Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivétel ha speciális tudással rendelkezik. Az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Mindenki kertes házban lakik, ahol akad munka bőven. A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Helyben az idősebb korosztály részére a nyugdíjas klub biztosít kikapcsolódást. Ezen kívül a a nyugdíjas énekkar , az Edelweiss Német Nemzetiségi kórus, és a Kultúrházban szervezett programok nyújtanak szórakozást az idősebb korosztály tagjai részére. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye kisebb, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. Az sem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti vagy helyetti munkavégzés lehetőségével. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés
62
Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében látja el feladatát. Az önkormányzat szociális rendelete, valamint a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint az idősek számára biztosított a szociális alapszolgáltatás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres segítségnyújtás a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. A falu elöregedő, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetést is egyre többen kérik. A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Móron illetve Székesfehérváron van. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítót igényelni. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
fő 2008 170 2009 166 2010 167 2011 163 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 2 2 1 0
% 1% 1% 1% 0%
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen aktív nyugdíjas élet folyik, melynek mozgatója a Nyugdíjas Klub. ahol a tagok hetente egy alkalommal összegyűlnek. Jó kapcsolatot ápolnak más települések klubjaival.
63
Munkájukra mindig lehet számítani a településen megszervezésre kerülő rendezvények bonyolításában, vendéglátásban. Továbbá van Bakony Népdalkör, tagjai jobbára az idősebb korosztályból kerülnek ki, valamint az Edelweiss Német Nemzetiségi Kórus melyben idősek, fiatalok együtt énekelnek. Rendszeres próbákat tartanak, folyamatosan szép eredményeket érnek el neves országos versenyeken. A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság, inkább csodálkozással és hitetlenkedve szemlélik a fejlődést. c) idősek informatikai jártassága A település időseinek zömére nem jellemző az informatikai jártasság, de vannak, akik szeretnék megismerni az internet világát. A könyvtár szervezésében a korábbi évben indul internet használati tanfolyam, ahol részt vettek nyugdíjasok is. A felmérést a könyvtár adatain alapul. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év
Összes megkérdezett
fő 2008 20 2009 20 2010 20 2011 20 2012 20 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Számítógépet használni tudók száma fő 4 6 4 8 8
% 20,0% 30,0% 20,0% 40,0% 40,0%
Internetet használni tudók száma fő 4 6 4 8 8
% 20,0% 30,0% 20,0% 40,0% 40,0%
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
64
Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év
Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés
8 9 9 10 11
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
az idős korcsoport nagy része nem vesz részt a közösségi életben
a településen élő 65 év feletti emberek körében az idős kortárs közösséghez tartozás lehetőségét a az önkormányzat és a nyugdíjasklub a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja és kommunikációs eszközök igénybe vételével , személyes látogatásokkal népszerűsíteni fogja.
a településen kis létszámban használják az internetet az idős korosztályból, informatikai jártasságuk csekély
az idős célcsoportnál a számítógép és internet használat alacsonyabb mértékű, mint a fiatalabb korosztályok körében, ezért az önkormányzat civil szervezetek bevonásával hétköznapi internet használatot és elektronikus levelezési készségek
65
elsajátítását célzó csoportos s képzéseket szervez a településen élő 60 év feletti emberek számára is kortárs közösségek érdekvédelem
közötti
kapcsolatépítés,
bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály Települési egészséghét, középpontban az egészség
Kapcsolatépítés a környező települések nyugdíjas klubjaival Idősügyi Tanács létrehozása polgárőrség fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága, elérhetősége orvosi tanácsok , szűrővizsgálatok, egészséghét szervezése
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. Helyben nincs példa arra, hogy fogyatékkal élőket foglalkoztatna valamelyik intézmény, vagy vállalkozó. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket Nem releváns a településen c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
66
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható: szociális alapszolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Fogyatékos személyek számára ápolást, gondozást nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. A táblázat megjelenítése nem indokolt, mert a településen sem önkormányzati, sem egyházi fenntartású, sem civil fenntartású intézmény a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára nincs. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Fontos a gyermekek szemléletének alakítása ,hogy a fogyatékkal élő embereket elfogadják segítsék őket. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek közül a Kultúrház felel meg az előírásoknak. A Polgármesteri Hivatal régi épület, nem akadálymentesített, egyenlőre anyagi fedezet hiányában erre lehetőség sincs. Az orvosi rendelő részben akadálymentesített. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A kulturális események színhelye a művelődési ház, amelyet úgy alakítottak ki, hogy mozgássérülteknek, lehetőségük van hozzáférni a programokhoz, mosdóhoz. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Munkahelyek alig vannak és a helyi vállalkozások közül senki nem alkalmaz fogyatékkal élő személyt. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen a járdák minősége rossz, nem akadálymentesített. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)
67
Nincsenek helyi szolgáltatások fogyatékos személyek részére. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem jellemző. 7.4 Következtetések: meghatározása
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák járdák biztonságossá tétele
hiányzó, nem megfelelő, nem az igények szerint rangsorolt akadálymentesítettség
Gyermekek szemléletének kialakítása a fogyatékkal élő emberek elfogadása
fejlesztési lehetőségek járdák karbantartása, együttműködés a lakossággal, hogy mindenki a saját háza előtt igazítsa ki a járdalapok egyenetlenségét az akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe. Ilyen tartalmú forrásokra figyelemfelhívás. Általános iskolai nevelés keretében -osztályfőnöki óra keretében -osztálykirándulás keretében „Vakbarát” kiállítás megtekintése
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kis- és mezőgazdasági vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu egész lakosságának közös érdeke és felelőssége, hogy Isztimér a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek az önkéntesek és a településen működő civilszervezetek: Isztimér Községi Önkéntes Tűzoltó. és Védő Egyesület Isztimér Sportkör Isztiméri Ifjúsági Egyesület Isztimér Községért Közalapítvány Életet az Éveknek Nyugdíjasklub Edelweiß Német Nemzetiségi Kórus Taliga Néptánccsoport Ifjúsági Tánccsoport
68
melyek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok megvalósítása érdekében. Legyen az advent, falunap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja közbiztonság, stb. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata jónak mondható. Az egyházak és az önkormányzat közötti kapcsolat is jól kiépített. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat jó kapcsolatot ápol a térségi közösségekkel, társulásokkal, melyek a következők Móri Többcélú Kistérségi Társulás Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás Szociális Alapszolgáltatási Központtal. Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal, Német Nemzetiségi Önkormányzattal d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen Német Nemzetiségi Önkormányzat alakult, valamint működik egy német nemzetiségi kórus. Tekintettel arra a tényre, hogy községünkben német származású családok élnek, A kórus célul tűzte ki a német népdalok, műdalok őrzését, továbbadását. A kórusban bárki énekelhet , aki kedvet érez e műfajhoz. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Nyugdíjas klub az időseket karolja fel, biztosítja számukra a közösségi tevékenységeket. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A vállalkozók szerepe a közéletben gyengül a gazdasági válság miatt 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Isztimér Község Önkormányzat Képviselőtestülete, a hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, , civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. A Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatalban, valamint a könyvtárban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető.
69
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Isztimér Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.
70
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
, Munkaügyi Központba regisztrálás, felvilágosítás nyújtása az önkormányzat részéről Elszegényedés,drogprevenció, Szabadidős Egymás elfogadása, tájékoztatás,program szervezés foglalkozások, táborok szervezése -
Romák és/vagy Munkanélküliség, foglalkoztatáshoz jutás mélyszegényés foglalkoztatásban való megmaradás ségben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők
az idős korcsoport nagy része nem vesz idősek társadalmi megbecsülésének erősítése részt a közösségi életben gyermekét egyedül nevelő , vagy több gyermekesek támogatása elszigetelődés megszüntetése
elszegényedés megelőzése szükségletek kielégítése, kiszámíthatóság mentális állapot javítása, közösségi élet
akadálymentesítés, kirekesztés
Gyermekek szemléletének kialakítása a fogyatékkal élő emberek elfogadása
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Képzés,lakás fenntartási támogatás igénybevétele , hivatalos ügyek nehézségei
szabadidő megszervezése, prevenció, tanulás
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst polgármester,jegyző, családgondozó
szoc.
ügyintéző,
programfelelős, családgondozó szoc. ügyintéző
Idősek
idősek bevonása a közösségi életbe, korosztály társadalmi megbecsülése
polgármester,nyugdíjasklub elnöke,
Nők
munka, támogatás, közösségiélet
családgondozó, védőnő, ügyintéző,programszervező
Fogyatékkal élők
akadályok lekűzdése
polgármester, iskolaigazgató
szoc
71
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők felzárkózzanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek biztonságos jövőjét. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségi állapotára, mentális frissességére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkaerő piacon való részvételt. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közösségi életbe való bevonására
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
72
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
15 nap k:3 hónap
bevontak száma saját erőforrás, 1 év , vizsgázók helyszín, száma humánerőforrás
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
képzés
2
3
munkanélkülisé g, elhelyezkedési gondok
foglalkoztatásho z jutás,munkahely megtartás német,angol, számítástechn. tanfolyam elvégzése
igényfelmérés, toborzás
programszervez ő polgármester
lakás fenntartási eladósodás támogatás igénybevétele
eladósodás elkerülése
-
kapcsolatfelvéte jegyző l, együttműködés
3 hónap
segélyt kérők száma
pénzügyi forrás, meglévő humán erőforrás
5 év
hivatalos ügyek nehézségei
bonyolult a hivatalos ügyintézés
szerezzenek tapasztalatot hivatalos ügyek intézésében
-
kapcsolatfelvéte jegyző szoc. l, ügyintéző együttműködés családgondozó
2 hónap
önálló intézkedők száma
meglévő humán erőforrás, helyi újság
5 év
5 év
… II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
szabadidős tevékenység szervezése
felügyelet nélkül ne maradjanak a nyár iszünetben
gyerekek ne gyermekvédelmi felügyelet maradjanak beszámoló biztosítása felügyelet nélkül a nyári szünetben
népművelő, családgondozó
2013 július- igényfelmérés, augusztus programok szervezése
meglévő erőforrás. önkormányzati támogatás
2
német nyelvi tábor szervezése helyben
a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei is részt tudjanak venni
német nyelv gyermekvédelmi nyelvtanulás, tanulása , helyi beszámoló felügyelet népszokások megismerése
Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke népművelő
r: 2014.
helyszín , rezsi 5 év humánerőforrás
résztvevők száma
73
3
adományozás, ruhagyűjtés
elszegényedés
felzárkóztatás
gyermekvédelmi együttműködés beszámoló hely keresése
családgondozó,v 4 hónap édőnő
adományban részesülők száma
meglévő humán erőforrás, helyi újság
4
prevenció
drogozás, bűnelkövetés
kevesebb drogozó és bűnelkövető
gyermekvédelmi kapcsolatfelvéte jegyző beszámoló l, szoc .ügyintéző együttműködés, családgondozó helyszín
3 hónap
prevención részt meglévő humán vettek száma erőforrás, helyi újság, honlap, szórólapok
3 év
az intézmények nem alkalmazkodnak az igényekhez
legyen hol elhelyezni a gyermekeket
Óvoda, iskola, művelődési ház szabályzata
6 hónap
gyermekek száma
3 év
elszegényedés megelőzése szükségletek kielégítése, kiszámíthatóság
gyermekvédelmi kapcsolat beszámoló felvételk: folyamatos tájékoztatás baba-mama börze
családgondozó 2hónap szoc. ügyintéző védőnő
évi rendezvény résztvevők száma
-
kapcsolat felvétel, szabadidős programok szervezése Baba-mama Klub
programszervez ő védőnőző
1 hónap
résztvevők száma
helyiség,humán erőforrás
3év
együttműködés
jegyző,
6 hónap
esetek száma
meglévő humán erőforrás
1 év
helyszín, pénzügyiforrás
3 év
évente
III. A nők esélyegyenlősége 1
gyerekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartása
2
gyermekét nehéz anyagi egyedül nevelő , helyzetben élő vagy több csonka családok gyermekesek támogatása
3
elszigetelődés megszüntetése
Gyes,Gyed alatti mentális elszigetelődés állapotjavítása, megszüntetések közösségi élet özösségi életbe való bevonás
4
jelzőrendszer működtetése
eltitkolt családon belüli erőszak
az érintett tudja, HUMÁN hova fordulhat Családsegítő segítségért beszámolója
intézményvezet ők bevonása
polgármester
családgondozó
pénzügyi forrás, meglévő humán erőforrás
2 helyszín , 3év , humánerőforrás
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
idősek Nyugdíjasklub az idős elmagányosodás beszámolója társadalmi korcsoport magány megbecsüléséne nagy része k erősítése, nem vesz részt a közösségi
személyes látogatások,pro gramok szervezése Idősek Napja,nyugdíjas programok
polgármester, nyugdíjasklub elnöke,program szervező
kapcsolatfelvéte résztvevők l folyamatos száma minden év október utolsó hete
74
életben 2
ismerkedés az internettel
kevesen használják az internetet
3
kortárs közösségek elszigetelődése, közösségek érdekvédelem közötti kapcsolatépít és, érdekképvise let
kapcsolatépítés Nyugdíjas Klub a környező települések nyugdíjas közösségeivel, helyi érdekképviselet Idősügyi Tanács alakítása
4
Települési egészséghét, középpontban az egészség
aktív időskor meghosszabbítá sa
egészség védelme
önállóan tudjanak internetezni, elektronikusan levelezni
művelődési ház beszámolója
csoportos képzés szervezése
polgármester
minden év január
résztvevők száma
helyszín, számítógépek, humán erőforrás
évente
polgármester , kapcsolatfelvéte résztvevő nyugdíjasklub l, meglévő csoportok elnöke kapcsolatok erősítése,IT megalakulása, ½ évente ülés
helyiség,humán erőforrás
háziorvos,védőn október első őr fele
szűrések száma, részvevők száma, szakrendelésre átirányítottak száma
infrastruktúra, rezsi, dologi költségek, saját humán erőforrás
1év
önkéntesek száma
meglévő humán erőforrás, technikai erőforrás
2 év
ügyet intézők száma
pénzügyi és technikai forrás, meglévő humán erőforrás
5 év
részt vett diákok pénzügyi száma forrás,humáner őforrás
3 év
védőnői ,háziorvosi beszámoló
rendezvény megszervezése
-
önkéntes munka polgármester szervezése a lakosság részére
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
A fogyatékkal élők biztonságáért
járdalapok biztonságos egyenetlensége, legyen a hiánya közlekedés, tolókocsival is
2
Intézmények önkormányzati akadálymentesít tulajdonban ettsége lévő épületek, intézmények nem mindegyike akadálymentesít ett
3
Gyermekek a fogyatékkal fogyatékkal élők pedagógiai szemléletének élők kirekesztése elfogadása, program kialakítása a segítése fogyatékkal élő emberek
Ügyintézés biztosítása mozgássérültek részére
szoc. beszámoló együttműködés
polgármester
Általános iskolai iskola igazggató, 2013/2014 nevelés tanév osztályfőnök keretében -osztályfőnöki óra keretében
75
elfogadása
osztálykirándulá skeretében „Vakbarát” kiállítás megtekintése
…
76
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
78
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Kovács Ilona felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
79
-
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
80
4. Elfogadás módja és dátuma I. A Isztimér község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Isztimér község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 33/2013. (VI.25.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum Isztimér, 2013. június 25.
Aláírás
A Isztimér Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
81
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Keszte Jánosné
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Gömbösné Rostaházi Judit
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
dr Szimuly Bernadett
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Staudinger Istvánné
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Marácziné Grüll Ildikó
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Magyarné Dénes Zsuzsa
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
2
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
