Helyi Esélyegyenlőségi Program. Hévízgyörk Község Önkormányzata

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hévízgyörk Község Önkormányzata

2013-2018

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

3

Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 8 Célok ............................................................................................................................................................ 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 37 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 64 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 69 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 71 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 71 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 71 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 71 Jövőképünk....................................................................................................................................... 72 az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 73 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 74 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 75 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 76 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 77 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 80 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 80 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 80 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 82 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 82 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 83 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 84

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hévízgyörk Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Hévízgyörk község a Galga-patak mindkét partján, a Bag-Tura bekötőút tengelyében, párhuzamos utcákból fésűs beépítéssel alakult ki. Bag községgel az országút mentén teljesen összeépült. Bag és Hévízgyörk között vezet át a Galga-völgyön az M3-as autópálya. Közúton a 3-as útvonalról közelíthető meg a Bagi elágazástól Tura irányában. Vasúton, a Budapest-Hatvan vonalon érhető el és rendelkezik vasúti megállóval.

A község első középkori okleveles említése 1438-ból való. A török időkben sem pusztult el a település, sőt a XVI.század második felében meglehetősen népesnek mondható. A XVI-XVII.században több kisebb vagyonú birtokosa volt a falunak, míg a XVIII.sz. első harmadától gr. Grassalkovics Antal tulajdonába került Hévízgyörk. A Grassalkovicshok birtokát a múlt század második felében a Schossberger család szerezte meg és a birtokukban maradt 1944-ig.

A lakosság négy felekezethez tartozik: katolikus, evangélikus, református és baptista. Mind a négy vallásnak van saját temploma illetve imaháza. A faluban négy templom épület, ebből három műemlék: A Szent Márton tiszteletére épített egyhajós, homlokzati tornyos, négyszögletes apszisú katolikus templom a XIII. században épült. Az idők folyamán több romboláson és átépítésen esett át, míg a végleges műemléki

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

helyreállítása 1985-1988-ban történt meg. Az egyhajós, klasszicista evangélikus templomot 1826-1829 között építették A jelenlegi református templomot 1796-ban, építették. Hévízgyörk az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az aszfaltozott utak mellett a régi hossztengelyes parasztházak helyett korszerű családi házakat építettek a lakók, melyekbe a közműbevezetés is megtörtént.

Művelődési háza, könyvtára, az egykori felekezeti iskolák mellett felépített új, tornateremmel ellátott iskolája, jó egészségügyi ellátottsága biztosítja a helybenlakás kényelmét. Mindezekhez társul a postai, takarékszövetkezeti, a különféle kiskereskedelmi és a javító-karbantartószolgáltatás. Pihenési és horgászati igényt elégít ki a település külterületén kialakított horgásztó.

A település lakossága az utóbbi években nőtt a kedvezőtlen halálozási-születési arány ellenére is, mely a főleg Budapestről kitelepült emberek létszámából adódik, valamint abból, hogy az őslakosok nem költöznek el a környező városokba.

A község szülötte volt Gerő Károly (1856-1904) a maga korában jeles színműíró, valamint Doboczky Lajos tornatanító, korának jeles pedagógiai szakírója és Pauló Lajos (1927-1975) a neves színházi és televíziós rendező. Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012

3086 3107 3123 3122 3111 3111

Változás 101% 101% 100% 100% 100%

Lakónépesség 3140 3120 3100 3080 3060 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4

A lakónépesség száma 2007 évtől 2010 évig folyamatosan növekedett. 2011 évtől 0,5 %-al csökkent, amely 2012 évben is azonos tendenciát mutat. Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

%

nők 1627

férfiak 1484

194 53 823 110 348

250 49 925 88 172

összesen 3111 79 444 102 1748 198 520

nők 52%

férfiak 48%

44% 52% 47% 56% 67%

56% 48% 53% 44% 33%

Állandó népesség 0-14 - nők éves 65 év feletti 23%

13% 15-17 éves 3%

60-64 éves 7%

18-59 éves 54%

népesség - férfiak 0-14 éves 65 év Állandó feletti 17% 12% 60-64 éves 6%

15-17 éves 3%

18-59 éves 62%

Az állandó népességen belül a 15-59 éves férfiak aránya a magasabb 53% míg a nők aránya ebben a korcsoportban 47%. A 0-14 éves férfiak aránya 17% míg a nőké 13%. A 15-17 éves női férfi arányok azonosak 3-3% mutatnak. A 60-64 éves aránypárok közel azonosak a nők aránya 7% a férfiaké 6%. A 65 év feletti arányszám a nők esetében dupla arányt mutat 23% a férfiakéhoz képest, amely mindösszesen 12%.

5

Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 517 2008 469 2009 492 2010 498 2011 496 2012 520

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 507 459 452 448 446 444

Öregedési index (%) 102,0% 102,2% 108,8% 111,2% 111,2% 117,1%

Öregedési index (%) 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001

2008 2009

2010 2011

2012

2013 2014

2015 2016

2017

Az öregedési index évről évre emelkedik a 2001 éves kezdő 102%-hoz mérten 2012 évre ez 117% -ra emelkedett. Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlá s 90 55 88 57 77 64 51 50

2008 2009 2010 2011

egyenleg 35 31 13 1

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A belföldi vándorlások esetében 2008 évtől folyamatosan csökken 2011 évre azonos arányt mutat.

6

Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

21 23 25 24 26

38 47 38 36 30

2008 2009 2010 2011 2012

természetes szaporodás (fő) -17 -24 -13 -12 -4

természetes szaporodás (fő) 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A halálozások száma 2009 évben volt a legmagasabb a születések számához viszonyítva. 2010 évtől ez folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

7

Értékeink, küldetésünk Önkormányzat fő feladatának tekinti a lakosság igényeinek magas színvonalú kiszolgálását. 

Magas színvonalú közszolgáltatások nyújtása. Az országos politikai irányelvek helyi szintű, hatékony megvalósítása.



A Képviselő-testület és bizottságai hatékony, törvényes működésének biztosítása.



Egyenrangú kapcsolat kiépítése a lakossággal és munkatársainkkal egyaránt.

Értékek 

Kimagasló szaktudás, ügyfélbarát kiszolgálás, gyors, jogszerű ügyintézés.



Családbarát munkahelyi körülmények, magánélet-munka egyensúlya.



Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia.



Hagyományőrzés, közösségteremtés.



Környezettudatosság.

Az esélyegyenlőség megteremtésének általános céljai Az esélyegyenlőség megteremtésének általános céljait az alábbiakban adtuk meg: 

Társadalmi összefogás erősítésével az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára.



A teljes körű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz hozzájutás biztosítása.



A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása.

A település minden lakója számára biztosítani kell a megélhetéshez szükséges forrásokat.

Az esélyegyenlőség megteremtésének általános elvei Hévízgyörk Község Önkormányzata elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, továbbá együttes összefogással az alábbi elvek betartására törekszik. 

Emberi méltóság tiszteletben tartásával tiszteli az ember értékeit, és egyediségét.



Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját, elutasítja nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést.



Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése.

8

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Hévízgyörk település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV, Törvény 63/A §értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen, és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi,

egészségügyi

mutatókkal

rendelkezik

és

ezek

alapján

az

adott

település

milyen

esélyegyenlőtlenségi problémákkal, küzd. Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen:  az oktatás és a képzés területén jelentkező problémák megszüntetésére,  az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására,  a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására,  munkaerőpiaci, tevékenységi szegregáció kiküszöbölésére,  a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására,  az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, 10

 a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Hévízgyörk olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják.

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és



a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet



a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)



a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

További főbb kapcsolódó jogszabályok: 

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)



Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)



Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)



Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 11



A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)



Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény)



Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)



A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkntv.)



Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény



Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról



Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat



A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet és A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet



2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

iskolai

oktatásának

irányelve

kiadásáról

és

annak

módosításai362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 

2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről



A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény



A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint

a

megváltozott

munkaképességű

munkavállalók

foglalkoztatásához

nyújtható

költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet



A

településfejlesztési

koncepcióról,

az

integrált

településfejlesztési

stratégiáról

és

a

településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12



A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Hévízgyörk Község Önkormányzatának Képviselő-testület elfogadta a helyi szociális ellátásokról és szociális támogatásokról szóló többször módosított 11/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. Az önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint szociális szolgáltatásokat:  aktív korúak ellátására való jogosultság keretei belül: - rendszeres szociális segély és bérpótló juttatás  időskorúak járadéka  lakásfenntartási támogatás  ápolási díj  átmeneti segély  közgyógyellátás  egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság  köztemetés  ápolást, gondozást nyújtó intézménybe utalás

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében az önkormányzat intézményein keresztül a rászorultaknak biztosítja:  a szociális étkeztetést  házi segítségnyújtást  családsegítést.

13

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal  Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció  Rendelet Gyermekvédelem Helyi Szabályozásáról  Hévízgyörk Község Önkormányzat Minőségirányítási programja  Hévízgyörk Község Önkormányzat Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése  Környezetvédelmi Program Helyi társadalmi kapcsolatok Az alábbi civil szerveződésekkel tartunk fenn napi szintű kapcsolatot: Név Cím Összefogás Hévízgyörkért Hévízgyörk, Kossuth L.u.21. Egyesület Összefogás a Nyugdíjasokért Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Egyesület

Vezető neve Bobál István

Összefogás a Hévízgyörki Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Ifjúságért Egyesület

Kustra Tamás

Hévízgyörki Asszonykórus Hévízgyörk Szahara u.22. Népművészeti Egyesület

Bóna Ervinné

Gondolkodók Olvasóköre Hévízgyörk, Kossuth L.u.124. Hévízgyörki Természetbarát Hévízgyörk, Ady E.u.143. Egyesület

----Ifj. Benkó László

Hévízgyörk Polgárőrség Hévízgyörk, Alsókert u.21. Egyesület Hévízgyörk Sportklub Hévízgyörk, Sportpálya u.1.

Péli Károly Hévízgyörk, Ady E.u.57. Pintér Sándor

[email protected]

Kustra Pál Hévízgyörk, Alsókert u.1/a.

[email protected] [email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

Euróba Szívében Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Ismeretterjesztő Egyesület (Európa Szívében Egyesület) Galga Mentéért Egyesület Hévízgyörk, Kossuth L.u.19.

Nádaskúti Márta [email protected]

Bereczki Jánosné [email protected]

Hévízgyörki Nyugdíjasklub

Hévízgyörk, Kossuth L.u.19.

„Porszem Közösségi Műhely”

Hévízgyörk, József A.u.38.

Hajdú Gáborné Hévízgyörk, Ady E.u.96. Dobos Csaba [email protected]

Palánta Családsegítő Szolgálat Hévízgyörk, Ady E.u.70/f. Közhasznú Alapítvány Hévízgyörki Hagyományőrző Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Egyesület Népdalköre Góliát FC Hévízgyörk, Sportpálya u.1.

Bazan Katalin Szűcs Imréné Hévízgyörk, Tavasz u.20. Toldi Miklós [email protected]

Hgyörk, Ady E.u.77. 14

Kapcsolatot ápolunk a helyi egyházakkal katolikus, evangélikus, református, baptista. Karácsondi Mihály plébános Bag Szt. András u.124. Lindákné János Zsuzsanna evangélikus lelkésznő Templom tér 3. Barthos Gergely református lelkész Kossuth L.u.25. Sőrés Attila baptista lelkész Kartal Intézmények: Polgármesteri Hivatal 2192 Hévízgyörk, Kossuth L.u.124. Tóth Tibor polgármester, Lukesné Csábi Ágnes jegyző Petőfi Sándor Általános Iskola Hévízgyörk, Ady E.u.143. Kustra Hajnalka igazgató Sün Balázs Óvoda Hévízgyörk, Vörösmarty u.96. Szilágyiné Pápai Anna óvodavezető Művelődési Ház Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Gedei Tiborné művelődésszervező Egészségügyi rendelő Hévízgyörk, Kossuth L.u.123. Dr. Hanák Klára háziorvos, Dr. Majoros Valéria gyermekorvos, Dr. Sulyán Pál fogorvos, Pintér Tiborné védőnő, Czerok Andrásné védőnő Nemzetközi kapcsolatok Testvérvárosi kapcsolatok ápolása:  Havad (Székelyföld)  Schlüsselfeld (Németország) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása  Aszódi kistérség-Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megállapodása  Aszódi Kistérség-Idősek Napközbeni Otthona megállapodás 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 2012. év adatai hiányosak több területen.

15

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek:  legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, 

legfeljebb az általános iskola 9-10. osztályát végeztek el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek,

 aktív korú inaktívak,  kettőnél több gyermeket nevelnek.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Fontos megjegyezni, hogy Hévízgyörk Községben egy ember sem vallotta roma származásúnak magát.

A település egy roma család él ám ők saját akaratukból az asszimilálódásra törekszenek, nem kívánják, hogy romaként határozzák meg őket, és nem kérnek sem roma érdekképviseletet, sem roma identitásuk megőrzésére irányuló lehetőségeket. Ezért nincs egyelőre CKÖ sem Hévízgyörkön.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte.

16

Budapest és Gödöllő közelsége miatt a munkanélküliség az országos átlagtól alacsonyabb. A lakók saját tulajdonú ingatlanokban laknak, s mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végeznek. A mélyszegénységben élő havi 6-8 főt éves szinten 20 főt az Önkormányzat évről-évre közmunkaprogramban foglalkoztatja. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A gazdasági válság hatására – a korábbi stagnálást követően – romlott a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. Az elmúlt két évben az EU27 átlaghoz hasonló mértékben csökkent a foglalkoztatás, míg a munkanélküliség tekintetében az átlagnál erőteljesebb romlás volt tapasztalható. Ezzel együtt a magyar munkaerőpiac a válság munkaerő-piaci hatásai, illetve a főbb mutatók romlása tekintetében az unió középmezőnyében helyezkedik el. A munkanélküliségi ráta, valamint a regisztrált álláskeresők számának csökkenése, illetve a foglalkoztatási ráta növekedésének újbóli beindulása 2011. év első felében arra enged következtetni, hogy a mélyponton már túllendült a magyar munkaerőpiac. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor továbbra is óvatosságra intenek azok a közösségi és hazai elemzések, melyek a foglalkoztatás-bővülés (illetve munkahelyteremtés) nélküli gazdasági növekedés jelenségét prognosztizálják.

A KSH adatai alapján a regisztrál munkanélküliek száma 2008 év óta fokozatosan, emelkedik 61 főről 2011. évre 106 főre nőtt. A 15-64 éves népesség körében a nyilvántartott álláskeresők aránya viszonylag alacsony átlagban 2,3 % az elmúlt évekhez viszonyítva is átlagosnak mondható nem növekszik a számuk. Az aktív álláskeresők között a férfiak száma a magasabb. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 1632 1479 3111 2009 1634 1477 3111 2010 1611 1472 3083 2011 1603 1464 3067 2012 1589 1458 3047 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 29 33 9 46 40

% 1,8% 2,0% 0,6% 2,9% 2,5%

fő 32 47 10 60 48

% 2,2% 3,2% 0,7% 4,1% 3,3%

fő 61 80 19 106 88

% 2,0% 2,6% 0,6% 3,5% 2,9%

Álláskeresők aránya 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 2012 nők férfiak

2013 2014 összesen

2015

2016

2017

17

A szegénység kialakulása és fennmaradása – egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett – a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott. Magyarországon a foglalkoztatási rátában tartós emelkedést nem sikerült elérni, a hazai foglalkoztatási ráta európai összehasonlításban rendkívül alacsony, 55 %. A magyar munkaerőpiacot jellemző alacsony foglalkoztatási ráta elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népesség magas inaktivitására vezethető vissza, amely mindkét nemnél és a munkaerőpiacon egyébként legaktívabbnak számító középkorosztálynál is megfigyelhető. A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók továbbá az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is, a tanulás melletti rendszeres munkavégzés pedig továbbra sem tekinthető tipikusnak. A foglalkoztatási ráta a Középmagyarországi régióban a legnagyobb. A fent felsorolt problémák erőteljesen, kumulálva jelentkeznek a munkaerő-piaci szempontból is hátrányos helyzetű roma népesség esetében. Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

2008

2009

2010

2011

61

80

114

106

4 6,6% 5 8,2% 10 16,4% 8 13,1% 6 9,8% 10 16,4% 11 18,0% 4 6,6% 3 4,9% 0 0,0%

6 7,5% 7 8,8% 11 13,8% 14 17,5% 5 6,3% 13 16,3% 9 11,3% 12 15,0% 3 3,8% 0 0,0%

3 2,6% 15 13,2% 13 11,4% 22 19,3% 16 14,0% 13 11,4% 13 11,4% 12 10,5% 7 6,1% 0 0,0%

3 2,8% 20 18,9% 10 9,4% 16 15,1% 13 12,3% 15 14,2% 10 9,4% 12 11,3% 7 6,6% 0 0,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18

Álláskeresők száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A korcsoportos bontásban megfigyelhető, hogy 20-55 éves korig átlag 15% os az álláskeresők aránya a teljes aktív munkavállalói lakosságszámhoz mérten. Munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő nő

fő

férfi

összesen

nő

2008 29 32 61 2009 33 47 80 2010 45 69 114 2011 46 60 106 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

12 15 24 20

%

férfi összesen Nő 10 21 46 25

22 36 70 45

41,4% 45,5% 53,3% 43,5%

férfi 31,3% 44,7% 66,7% 41,7%

össze sen 36,1% 45,0% 61,4% 42,5%

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012 férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

összesen

A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek esetében megfigyelhető, hogy a férfiak száma a magasabb. Az elmúlt négy évet tekintve az összes munkanélküliek számához képest a 180 napnál régebben regisztrál munkanélküliek aránya átlagosan 40%.

19

Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

fő fő fő 2008 247 233 480 2009 244 224 468 2010 254 220 474 2011 253 216 469 2012 253 228 481 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 2 3 3 1

Férfi % 0,8% 1,2% 1,2% 0,4% 0,0%

fő 0 4 1 3

összesen % 0,0% 1,8% 0,5% 1,4% 0,0%

fő 2 7 4 4 0

% 0,4% 1,5% 0,8% 0,9% 0,0%

Pályakezdő álláskeresők száma 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013 férfiak

2014

2015

2016

2017

A pályakezdő álláskeresők száma a 18-29 éves népesség számhoz viszonyítva nem éri el az 1%-ot. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek, és a romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai: a munkahelykínálat beszűkülése, rugalmatlan munkaerőpiac, alacsony iskolázottság, tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, gyermekek, egyéb gondozásra szoruló hozzátartozók gondozási szolgáltatásainak hiánya. Az Önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatja az alacsony iskolai végzettségűeket is, mely személyek száma a település összlakosságához viszonyítva nem magas (0,6%) éves szinten átlagosan 20 fő. Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen év összesen

nő

férfi

fő fő fő 2001 2527 1360 1167 2011 2665 1428 1237 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen fő 786 0

nő férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen

nő

férfi

fő fő fő % fő % fő % 496 290 1741 68,9% 864 63,5% 877 75,1% 2665 100,0% 1428 100,0% 1237 100,0%

20

A foglalkoztatáspolitikában jelenleg is elsőszámú cél a foglalkoztatottak körének bővítése. Az eszközökről folyamatos vita van, de jelenleg dominálnak a pénzügyi jellegű ösztönzők, és kisebb figyelmet kapnak azok az eszközök, amelyek az érintettek öntevékenységének segítésére, azaz az információhoz való hozzáférésre, a célirányos képzettség megszerzésére koncentrálnak.

A községben az elmúlt évtizedben a regisztrált munkanélküliek száma nőtt, de arányuk végig az országos átlag alatt volt. A munkanélküliségi kis mértékben nőt, mely elsősorban a világgazdasági válság hatásának köszönhető. Értéke 2,3 %, szemben a Pest megyei 6 %-os, illetve a régió átlagát mutató 13%-os szinttel.

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 nyilvántartott álláskeresők általánosnál száma összesen év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános magasabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 53 0 0,0% 20 37,7% 33 62,3% 2009 74 1 1,4% 17 23,0% 56 75,7% 2010 117 1 0,9% 23 19,7% 93 79,5% 2011 100 1 1,0% 22 22,0% 77 77,0% 2012 92 2 2,2% 17 18,5% 73 79,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 8 általánosnál alacsonyabb

2012 2013 8 általános

2014 2015 2016 2017 8 általánosnál magasabb

Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 150 100 50 0 2009

2010

2011 szakiskola

2012 2013 2014 2015 szakközépiskola gimnázium

2016

2017

21

Hévízgyörkön az álláskeresők nagy része 8 általánosnál nagyobb iskolai végzettségű 75%. Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy a 8 általános végzettségűek aránya növekedett az utóbbi 5 évben a településen nyilvántartott munkanélküliek körében. Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők felnőttoktatásban száma eredményesen elvégzők év száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők számáról a településre vonatkozóan nem találtunk adatszolgáltatást. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők év fő

fő

%

gimnáziumi szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők fő

%

fő

%

2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 100 0 0,0% 100 100,0% 0 0,0% 2011 131 0 0,0% 131 100,0% 0 0,0% 2012 46 0,0% 0,0% 46 100,0% Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 150 100 50 0 2009

2010 2011 szakiskola

2012 2013 szakközépiskola

2014 2015 gimnázium

2016

2017

22

Közfoglalkoztatás Az Önkormányzat évek óta 6-8 fő/hó létszámot foglalkoztat, túlnyomórészt részfoglalkoztatásban. A közhasznú munkások részt vesznek közterületek tisztántartásában is, illetve önkormányzati levelek, újságok számlák kézbesítését végzik. Részt vesznek még az önkormányzat rendezvényeinek lebonyolításában az intézmények karbantartási munkálatainak ellátásában. Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

14

0

2009

17

0

2010

19

0

2011

22

0

2012

23

0

2013

10

0

Forrás: helyi adatgyűjtés Települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás (fő) 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 mélyszegénységben élők Romák/cigányok

2017

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

Hévízgyörk-Budapest, Hévízgyörk-Gödöllő útvonalon a közlekedés (VOLÁNBUSZ, MÁV) jól, elősegíti a Hévízgyörki lakosok munkavállalását. Ezeken a településeken bármilyen képesítésű, illetve képesítés nélkülit is foglalkoztatnak, így e probléma kis százalékban terheli az önkormányzatot.

23

A Hévízgyörki lakosság egyre nagyobb részének van felsőfokú végzettsége, ezt az arányt a betelepülő lakosok számának növekedése is javította. A rendszerváltás óta egyre több a helyi vállalkozás, de a munkaképes korú réteg többsége ma is ingázik Budapest és más környező települések felé. A mezőgazdaságban kevesen dolgoznak, azt inkább jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekintik.

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásba Közfoglalkoztatásban n résztvevők romák résztvevő aránya az aktív korú romák/cigányok roma/cigány száma lakossághoz képest

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

2010

19

1%

0

0%

2011

22

1%

0

0%

2012

23

1%

0

0%

2013

10

0%

0

0%

Forrás: Önkormányzat adatai

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2010

2011 2012 2013 Közfoglalkoztatottak száma

2014 2015 2016 2017 Közfoglalkoztatott romák száma

A közfoglalkoztatottak száma 2010 és 2012 év között átlagosan 21 fő. 2013 évtől a törvényi szabályozás miatt csökkent 10 főre.

24

A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év

regisztrált vállalkozások száma a településen

2008

232

működő állami foglalkoztatási kivetett befizetett foglalkoztatási Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek szektorban programokban iparűzési iparűzési programok üzletek száma száma foglalkoztatottak részt vevők adó adó száma száma száma helyben 44 6 58 20.565.550 26.002.695 közcélú 14 foglalkoztatás 57

2009

247

44

6

közcélú 23.302.573 25.539.486 foglalkoztatás

17

közcélú 24.019.537 23.385.958 foglalkoztatás

19

25.360.336 23.984.480

közmunka

22

26.182.162 25.541.754

közmunka

23

58 2010

251

46

6 45

2011

260

46

4 45

2012

459

49

4

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A településen regisztrált vállalkozások és kiskereskedelmi üzletek száma évről évre folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Ugyan ez jellemezte a foglakoztatási programokban részt vevők számát. Az állami szektorban foglalkoztatottak száma viszont csökkent.

A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

Budapest, de leginkább Gödöllő vonzáskörzetében lévő településünk viszonylag kedvező helyzetben van képzés, továbbképzések elérhetőségének szempontjából. Gödöllőn a Szent István Egyetem, mint felsőfokú intézmény képzései, programjai, de Budapesten, Vácott számos képzési, továbbképzési lehetőség adott a fiatalok foglalkoztatását tekintve.

Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése

A Gödöllői Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni (pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása stb.). Ugyanakkor a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, mélyszegénységben élők.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősíti pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal 25

küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. A település területén nem működik álláskereső klub. Az álláskereséssel önéletrajzírással munkavállalással kapcsolatos információt a Családsegítő Szolgálat munkatársa nyújt. A mélyszegénységben élők foglakoztatását az önkormányzat a Polgármesteri Hivatalban közhasznú munkavállalással oldja meg. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a helyi szociális ellátásokról és szociális támogatásokról szóló többször módosított 11/2007. (IX.26.) önkormányzati rendeletétébe épített be:

Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, később a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a foglalkoztatást helyettesítő (bérpótló) juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon: Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci

programban

vesz

részt,

közérdekű

önkéntes

tevékenységet

folytat,

vagy

közfoglalkoztatásban vesz részt.

Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy akit az önkormányzat rendeletében meghatároz. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett 26

ellátási forma, a bérpótló juttatás csak 80%-ban. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, esetünkben az Önkormányzattal kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben részesülők év segélyben részesülők % lakónépesség száma fő 2008 2179 27 2009 2179 38 2010 2176 57 2011 2169 51 2012 2147 13 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

1,2% 1,7% 2,6% 2,4% 0,6%

Segélyezettek száma (fő) 3000 2000 1000 0 2008

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 15-64 évesek Segélyben részesülők száma

2016

2017

Álláskeresési segélyben az elmúlt öt év átlagát tekintve aktív korú lakosság 1,7 % részesült.

Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év fő 2008 61 2009 80 2010 114 2011 106 2012 88 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő

%

7 10 14 13 3

11,5% 12,5% 12,3% 12,3% 3,4%

27

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2012-ben álláskeresési segélyben részesülők száma 13 fő, álláskeresési járadékra jogosultak 3 fő, rendszeres szociális segélyben részesült 3 fő és foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapott 18 fő. Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett mindössze 3 fő.

Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, Azoknak a száma, helyettesítő támogatás akik 30 nap akiktől helyi (álláskeresési támogatás) munkaviszonyt nem önkormányzati tudtak igazolni és az rendelet alapján 15-64 évesek %munkanélküliek %FHT jogosultságtól megvonták a fő ában ában elesett támogatást

rendszeres szociális segélyben részesülők év fő

2008 15 0,7 0 2009 9 0,4 12 2010 2 0.09 21 2011 2 0.09 23 2012 3 0.1 31 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0 0,6 1 1,1 1,4

0 0 0 2 5

0 0 0 0 0

Ellátottak száma (fő) 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma

2008 és 2009 évben jelenetős számú volt a RES-t kapók száma. 2009 évtől került bevezetésre az FHT. A támogatottak száma 2012 évre 2,5 szeresére nőtt.

28

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Lakásállomány összes év lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)

2008

1099

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0

0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0

0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0

0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0

2009

1112

0

0

0

0

0

0

0

2010

1118

0

0

0

0

0

0

0

2011

1124

0

0

0

0

0

0

0

Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

Esőzések miatt egy családi ház veszélyessé vált, elbontásra került

0

2012

0

0

Forrás: önkormányzati adatok

Hévízgyörkön a lakások száma folyamatosan nő, 2011-ben a lakásállomány 1124. Ebből az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0, pontosabban nincs adat róla. 29

A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Veszélyeztetett lakhatási helyzetek nem kerültek feltárásra, kivéve egy esetet 2011-ben (egy családi ház az esőzések miatt veszélyessé vált összedőlt). Bérlakás-állomány Az önkormányzatnak nincs bérlakás állománya, szociális bérlakással nem rendelkezik.

Szociális lakhatás Az önkormányzat szociális lakhatással nem rendelkezik

Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az önkormányzat nem rendelkezik egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal.

Lakhatást segítő támogatások A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma növekedő tendenciát mutat, számuk 2011 évtől ötszörösére nőtt. Támogatásban részesülők adósságcsökkentési lakásfenntartási támogatásban részesítettek támogatásban részesülők száma száma

év 2008

0

0

2009

8

0

2010

8

0

2011

40

0

2012

56

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Támogatásban részesülők (fő) 60 40 20 0 2008

2009 2010 2011 2012 Lakásfenntartási támogatások

2013 2014 2015 2016 2017 Adósságcsökkentési támogatások

30

Eladósodottság A rendelkezésre álló adatok szerint a családok a hiteltörlesztéseket nehezen, de teljesítik. Hat ingatlanra van jelenleg végrehajtás. Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 50 család az un. Gyümölcsös területén lévő hétvégi házas üdülőt állandó lakás célra használják. Az üdülőterület közlekedésileg, s részleges közművel kötődik a településhez. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen szegregátumok, telepek kialakulása nem jellemző. Tehát mint társadalmi probléma nem jelentkezik. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében:  háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás,  fogorvosi alapellátás,  alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek),  védőnői ellátás,  iskola- és ifjúság orvosi ellátás.

A háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatokat 2 orvos látja el a településen. Beavatkozások száma a járó beteg szakellátásban 4. 909 eset, lakáson történt beteglátogatások száma 2. 948 db. Orvosi ellátás

2

1

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1

2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar

1 1 1 1

1 1 1 1

Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

31

A fogorvosi alapellátás területén 1 fogorvos elégíti ki a lakossági szükségleteket. 1 körzeti védőnő a házi orvosokkal szoros együttműködésben végzi munkáját. Tevékenységükkel a település egészét lefedik, az érintett családok (anyák, várandósok, gyermekek) részére elérhetőek. Az éjszakai és munkaszüneti központi felnőtt orvosi ügyelet 24 órás sürgősségi ügyelet formájában tevékenykedik Turai telephellyel. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosi feladatait 2 főállású házi felnőtt- és gyermekorvos látja el. A területi ellátásért felelős kórház a Hatvanban működő Albert Schweitzer Kórház, míg a gyermekek vonatkozásában a Heim Pál Kórház és Madarász V. utcai telephelye. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

152

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

116 155 84 129

Közgyógyellátotttak száma (fő) 2500 2000 1500 1000 500 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A közgyógyellátottak átlagos száma 127 fő.

Ápolási díjban részesítettek száma év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

ápolási díjban részesítettek száma 7 6 5 8 11

32

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított támogatás. A Szt. szabályozás alapján a támogatás a súlyosan fogyatékossággal élő vagy a 18 év alatti tartósan beteg személy ápolását végző hozzátartozó részére állapítható meg. A Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a támogatás a 18. életévét betöltött tartós beteg ápolása esetén is megállapítható legyen. Az ápolási díjat igénylők szám az elmúlt két évben emelkedő tendenciát mutat.

Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított és önkéntes bejelentkezés alapján, a településen élő állampolgárok számára hozzáférhetők az Aszódi Rendelő Intézet és a Hatvani Albert Schweitzer Kórház osztályain. A rendszeres szűrések köre: a mammográfia, a hasi és emlő UH, valamint az ODM vizsgálat csontritkulás megállapítása céljából, urológiai prosztata- és herevizsgálatok. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a gyermek fogorvosok végeznek az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat minden köznevelési intézményben, megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatás minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik

33

Sportprogramokhoz való hozzáférés Az Önkormányzatnak kiemelt feladata, hogy törődjön polgárai testi- lelki egészségével. A felmérések szerint ugyanis a felnőttek nem egészen 20%-a, míg a fiataloknak ennél is kisebb százaléka mozog rendszeresen. A mozgásszegény életmód következtében a fiatalok 30-40%-a gerincferdüléses, 20%-a túlsúlyos, elhízott. Már a fiatalok között sokan vérnyomás problémákkal és cukorbetegséggel küzdenek, de a drogfogyasztás is megnégyszereződött az elmúlt néhány évben. A felmérések kimutatták, hogy a fiatalok fizikai terhelhetősége rendkívül alacsony. Ezen az állapoton akart változtatni Magyarország Kormánya, amikor megalkotta azt a jogszabályi hátteret, amely a mindennapos testnevelés bevezetését célozza. Egy labdarúgó pályás sporttelep, sportköri és szabadidős használata folyamatosan biztosított. Az általános iskolában folyamatos sportkörök működnek: sakk, karate, kosárlabda, hip-hop tánc. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton keresztül jutnak el a településen élők. (Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma a 2011. es évre tekintve 64 fő.) Segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, családi napközi és idősek átmeneti elhelyezését nyújtó intézménye. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociálismunka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlőbánásmód követelményének megsértése nem fordult elő. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az Önkormányzat ilyen jellegű juttatást, szolgáltatást eddig nem biztosított.

34

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Az Önkormányzat 12/2001. (XI. 28.) rendeletével szabályozza az erre vonatkozó feladatokat.

A településen működő civil szervezeteknek (nyugdíjas klubok, polgárőr egyesület, hagyományőrző egyesület) helyet biztosít a művelődési ház, ahol a községi könyvtár is működik. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez járulnak hozzá. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával, rendszeres tájékoztatással és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti munkájukat

A település meghatározó szerepű művelődési közösségeinek bemutatása: Hévízgyörki Asszonykórus: 1969-ben alakult Dr. Balázs Józsefné pedagógus vezetésével. Szűkebb hazájuk, a Galga-mente dalait éneklik, igyekeznek megőrizni és továbbéltetni azokat. Az elmúlt évek alatt bejárták az egész országot, ezenkívül külföldre is eljutottak. 1969. óta az előírt minősítéseken a kórus minden alkalommal a legmagasabb fokozatot érte el. Hévízgyörki Nyugdíjas Klub Népdalköre: 1992-ben alakult, művészeti vezető nélkül működő népdalkör. Az Életet az Éveknek Klub szövetség tagjai. A Galga-mente dalait éneklik, nyugdíjas találkozókon és fesztiválokon vesznek részt az országban.

A Művelődési ház klubjai:

Kézműves szakkör: óvodásoknak és iskolásoknak működő, alkalomhoz kapcsolódó szakkör. (pl. húsvét, mikulás, karácsony, szüret,stb.) Néptánc: óvodásokat és iskolásokat, heti két alkalommal foglalkoztató szakkör. A falu rendezvényein is rendszeresen részt vesznek műsorukkal. Női torna klub: minden kedden és csütörtökön jó hangulatban, jó zene mellett lányoknak és asszonyoknak kondicionáló torna. Zeneiskola: Az aszódi zeneiskola kihelyezett tagozataként működik. Általános iskolásoknak nyújt zenei oktatást. Rendszeresen szerepelnek a művelődési ház rendezvényein. Zeneovi: óvodás gyerekeknek játékos, vidám foglalkozás heti egy alkalommal. Nyugdíjas klub: hétfőn és szerdán találkoznak rendszeresen a művelődési ház klubszobájában, ahol az idős emberek megbeszélik örömüket, bánatukat. A klub tagjai aktívan vesznek részt a művelődési ház életében.

35

Óvoda: alapfeladatain felül jelentős részt vállal a község közművelődési feladataiból. A község valamennyi ünnepségére színvonalas műsorral készülnek, saját rendezvényeiket a művelődési házban tartják meg. Az óvodában tevékenységközpontú óvodai nevelés folyik. A tanévet a "gyereklagzival" fejezik be, melyen a falun végigvonulnak énekszóval és minden résztvevő népviseletbe van öltözve. A rendezvényen a falu lakossága nagy létszámban vesz részt. Iskola: A községi, iskolai rendezvényekre rendszeresen műsorral készülnek, színvonalasan adják elő. Nagyobb iskolai rendezvényeiket a művelődési házban tartják meg, amit a szülők, nagyszülők, barátok, rokonok nagy számban látogatnak. Könyvtár: A művelődési ház ad helyet a község könyvtárának. Alapfeladatán felül a szórakozás, tartalmas időtöltés, ismeretszerzés színtere. A Művelődési Ház és az Önkormányzat közös rendezvényei: Falunap: Minden évben augusztus 20-án kerül megrendezésre. A kulturális rendezvényen a falu lakossága igen nagy létszámmal vesz részt. Az egész napos programot szórakozási és sportesemények teszik színessé. Szüreti felvonulás és bál: Az év októberének első vasárnapján népviseletben öltözött leányok és legények lovashintón, zenés, táncos mulatsággal vonulnak végig a községen. A rendezvény este szüreti bállal zárul. Karácsonyi Gálaműsor: December közepén tartjuk. A gálaműsoron a művelődési házban működő csoportok, az óvoda és az iskola gyermekei szerepelnek. A lakosság túlnyomó többsége Római katolikus vallású de ezen kívül három felekezet is megjelenik a településen (evangélikus, református, baptista) Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen nem fordul elő etnikai konfliktus. A lakók zavartalanul élnek együtt a településen. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az Önkormányzat évente több alkalommal szervez karitatív szervezetekkel együttműködve adományozást (élelmiszercsomag osztás). Önkéntes munka az elmúlt években nem volt jellemző. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nincs roma származású család a településen. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A munka világában a hátrányos megkülönböztetés

fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.

kiküszöbölése 36

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) alapján a gyermekvédelem intézményrendszere gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátásokra osztható fel, melyből az önkormányzati törvény alapján a települési önkormányzatok feladatkörébe a gyermekjóléti alapellátások tartoznak. A gyermekjóléti alapellátások hármas célkitűzése: a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése és családban történő nevelkedésének elősegítése.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg.

Védelembe vétel: a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a Járási Gyámhivatala a gyermeket védelembe veszi. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A Hévízgyörki Családsegítő és Gyermekjóléti Központ gyermekjóléti szolgáltatásaiban megjelenő valamely problémában érintett gyerekek aránya jelentősen emelkedett 2008. évhez képest (371 fő). Veszélyeztetettségi kategóriákban a veszélyeztetett gyermekek száma 2012. évben 614 kiskorú gyermek.

37

A veszélyeztető kategóriákban változatlanul vezető tényező az anyagi veszélyeztetettség, amely magába foglalja a súlyos nélkülözést. A gyermekek elégtelen mennyiségű és minőségű táplálását, a zsúfolt, gyakran fűtés és áram nélküli lakókörülményeket, a gyermek fejlődéséhez, tanulásához szükséges tárgyi eszközök, játékok hiányát, a szabadidő eltöltésének egysíkúságát éppúgy, mint dolgozó szegények, vagy az egyre inkább lecsúszó középosztály relatív szegénységét, a fontos fogyasztások elmaradását, a kielégítő gyermekkorhoz szükséges kiadások visszaszorulását jelenti a súlyos nélkülözés.

A jövedelmi szegénység stresszt jelent a családok számára, ami gyakran a szülők párkapcsolati konfliktusával, esetleg válásával jár, valamint az időszakosan megjelenő szülői elhanyagolást, a gyermekkel szembeni rossz bánásmód epizodikus kríziseit, majd tartósan destruktív megküzdési stratégiákat eredményezhet. Az anyagi/szociális veszélyeztető tényezők egyszerre okok és következmények tehát, és tartós csökkentésükhöz ma szinte minden forrás hiányzik. A veszélyeztetett kiskorúak száma 2011-től növekvő tendenciát mutat, védelembe vétel elvétve indokolt.

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év

védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 alattiak száma év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

1

47

35

2009

6

4

26

2010

2

6

29

2011

5

2

25

2012

6

2

21

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 50 40 30 20 10 0 2008

2009 2010 védelembe vett

2011 2012 2013 megszüntetett eset

2014 2015 2016 2017 veszélyeztetett kiskorú

38

A Hévízgyörki Családsegítő és Gyermekjóléti Központ gyermekjóléti szolgáltatásaiban megjelenő valamely problémában érintett gyerekek aránya jelentősen emelkedett 2008. évhez képest (6 fő). Veszélyeztetettségi kategóriákban a veszélyeztetett gyermekek száma csökkenést mutat 2012. évben 21 kiskorú gyermek.

A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít, jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. A településen a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendkívüli Rendszeres Kiegészítő Ebből tartósan gyermekvéde Ebből tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg lmi beteg fogyatékos év kedvezményben kedvezményben fogyatékos kedvezményb gyermekek részesítettek részesítettek gyermekek en száma száma száma száma részesítettek száma 2008 79 9 0 0 0 2009

73

9

0

0

0

2010

66

9

0

0

0

2011

79

11

0

0

0

0

0

0

2012 83 10 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2008

2009

2010

rendszeres kedvezmény

2011

2012

2013

2014

kiegészítő kedvezmény

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

39

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül.

Rendszeres kedvezmények 100 80 60 40 20 0 2008

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával a gyermek – a család szociális helyzete alapján – jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, tankönyvtámogatásra illetve az évente két alkalommal gyermekenként 5 800 Ft Erzsébet utalványra (2012. augusztus 1-je előtt 5 800 Ft pénzbeli támogatásra). A 2012. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára az egy főre jutó havi nettó jövedelem tekintetében a nyugdíjminimum 130 %-a (2012. évben 37 050 Ft), gyermekét egyedül nevelő szülő vagy tartós beteg, fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő/család, illetve nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 140 %-a (2012. évben 39 900 Ft). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 2008-tól átlagosan mintegy 76 főt érint ebből a tartósan beteg gyermekek száma átlagosan 10 fő.

Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya, kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

50 százalékos Ingyenes mértékű Óvodáztatási Ingyenes étkezésben Ingyenes étkezésben tankönyvkedvezményes támogatásban résztvevők száma résztvevők száma ellátásban étkezésre részesülők óvoda iskola 1-8. évfolyam részesülők jogosultak száma száma száma 1-13. évfolyam

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

12

30

30

96

0

0

2009

14

33

30

102

0

0

2010

10

35

32

106

0

0

2011

9

31

33

104

0

0

2012

12

32

26

105

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 40

Kedvezményes gyermek-étkezés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére.

Ingyenes óvodai, étkezésben résztvevők száma átlagosan 11 fő (az étkező gyerekek 10%), míg az iskolában átlagosan 32 fő (az étkező gyerekek 10%). Az 50%-os iskolai étkezési kedvezményben átlagosan 30 gyerek (az étkező gyerekek 10%) részesül. Óvodáztatási támogatásban a gyermekek nem részesülnek.

Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Településünkön nem él külföldi állampolgárságú gyermek.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyerekek léte a településen nem jellemző, így vizsgálatuk nem releváns

4.3 A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáféréses szolgáltatásokhoz való hozzáférése

Védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A védőnői munka színterei:  a tanácsadó helyiségében folyó gondozó-tanácsadó tevékenység várandós anyáknak és kisgyermekes családoknak  családlátogatáson adott tanácsadás, elvégzett gondozás, anyai tevékenységre oktatás 

nevelési-oktatási intézményben történő szűrés, egészségnevelés Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

506

2009

1

503

2010

1

495

2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

483 472

41

Védőnői álláshelyek (db) 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 510 500 490 480 470 460 450 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A védőnő körzete csak Hévízgyörk település, a védőnőre jutó ellátottak száma a 0-18 éves korosztályig 5 év átlagában 492 fő, jelenleg csökkenő létszám. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. Gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

14813

7851

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 22664

2009

0

15208

8358

23566

2010

0

15343

7988

23331

2011

0

15447

7824

23271

2012

0

16085

8210

24295

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

42

Hévízgyörkön egy felnőtt és egy gyermek háziorvos látja el a gyermekorvosi teendőket. A szomszédos Aszódon több gyermekorvos végzi a szakellátással kapcsolatos teendőket, igény szerint hozzáférhető a szakellátás. 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. Az óvodában, általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki.

Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Az óvoda infrastruktúrája magas szintű ellátást biztosít, és ennek előnyeit a HH/HHH gyermekek is élvezik. Logopédiai foglalkoztató és tornaterem van az óvodában és dolgozik fejlesztő pedagógus is igény szerint az intézményben.

Az

iskolában

dolgozó

pedagógusok

képzettsége,

és

innovációs

készsége

kiemelkedő,

a

kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. Az iskolában 7 fő a tanítók létszáma és 7 fő a szaktanítást végző tanárok létszáma.

Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a köznevelési és gyermekjóléti intézményekben a segítő szakemberek: védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős fontos feladatot lát el a köznevelési intézményben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

7

0

2009

7

0

2010

7

0

2011 7 2012 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

0 0

43

Gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelem Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával Társulási formában a településen helyben biztosított helyi ügyintézővel, heti három alkalommal. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az önkormányzat Szociális rendelete alapján a polgármester, illetve a Szociális- és Egészségügyi Bizottság azonnali segítséget tud nyújtani. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával Társulási formában a településen helyben biztosított helyi ügyintézővel, heti három alkalommal.

Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egy labdarúgó pályás sporttelep, sportköri és szabadidős használata folyamatosan biztosított, valamint az általános iskola által szervezett mozgáskultúrát növelő sportok, sportolási lehetőség nyitott a gyermekek számára (kosárlabda, karate, sakk, hipp-hopp tánc, néptánc). Gyermekjóléti szolgálat munkatársa minden évben két mélyszegénységben élő gyermek táboroztatását biztosítja az Önkormányzat költségvetésének terhére. Gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv, pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, óvodás és általános iskolás gyermekek 100% támogatást kapnak. Ehhez csatlakozik az önkormányzati támogatás. Az óvodában, iskolában havonta átlagosan 400 gyerek étkezik, a nyári időszakban egy hónapra, a nyári szünet idején zárva tart a Hévízgyörki Közétkeztetési Konyha. 50%-os étkezési kedvezményben, óvodában és iskolában 30 gyerek (az étkező gyerekek 10%) részesül, míg az ingyenes étkezésben résztvevők száma 30 gyerek (az étkező gyerekek 10%). Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekétkezési lehetősége biztosított volt.

A törvény által meghatározott ingyenes tankönyvtámogatásban átlagosan 103 gyermek, a tanulók 24%-a részesült. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hévízgyörk Önkormányzat területén nem történt ilyen eset.

44

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont)

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont).

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. Intézményeink kiemelkedő figyelmet fordítanak a hátrányos, a halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai ellátására, nevelésére. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó:

Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába.

A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség.

Az

elfojtott

érzelmek

a

személyiségfejlődésben

rendellenességeket,

zavarokat

eredményezhetnek.

A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is.

Súlyos betegség a családban: A betegség vonatkozhat szülőre, nagyszülőre és testvérre is. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek 45

testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a normálistól eltérő élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”.

A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet.

A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái – következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel.

Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét (szexuális-, verbális bántalmazás nehezen felismerhető). Hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az településen az önkormányzat fenntartásában működik a Sün Balázs Óvoda 120 férőhellyel 4 csoporttal. Jelenleg a 3-6 éves korosztály elhelyezése megoldott a jogszabályi előírások betartása mellett, a feladatellátást biztosítja.

Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1 1

Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma

120

Óvodai csoportok száma

4 6.30-17.30

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

4 hét

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

8

0

7

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

4

0

2

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

46

Óvodai létszám megoszlás A körzetbe járó hhh Óvodai A A körzetbe járó gyermekek A körzetbe A körzetbe A körzet körzetenkörzetbe hh gyermekek aránya a felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe A körzetbe kénti felvehető aránya a körzet körzet (ott élő) (ott élő) járó járó hh járó hhh létszám és (ott élő) óvodásainak óvodásaina összes összes hhh gyermekek gyermekek gyermekek hh/hhh összes hh összk összgyermegyermekek összlétszáma létszáma gyermekek gyermelétszámához létszámáho kek száma száma létszáma megoszlása kek száma viszonyítva (%) z viszonyítva (%) Körzet 1

120

23

0

109

23

21%

0

0%

Összesen

120

23

0

109

23

21%

0

0%

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi Az óvodai nevelés keretein belül az összes gyermek létszámhoz képest a HH-s gyermekek száma igen magas 21% . Ebből tartósan beteg 2 fő.

Óvodai nevelés adatai 3. óvodai óvodai óvodai óvodába beírt gyógypeda óvodai férőhelyek gyermekcsoportok feladat-ellátási gyermekek gógiai száma száma helyek száma száma csoportok száma

év

3-6 éves korú gyermekek száma

2008

114

4

120

1

115

0

2009

117

4

120

1

110

0

2010

122

4

120

1

118

0

2011

113

4

120

1

116

0

2012

112

4

120

1

114

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat.

47

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. Általános iskolában tanuló száma tanév

Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános iskolások évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma száma

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

133

112

245

31

12,7%

2011/2012

130

115

245

45

18,4%

2012/2013

123

105

228

49

21,5%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskolai tanulók (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 általános iskolai tanulók száma

napközisek szááma

Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

tanév 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon

1-4 évfolyamon

5-8 összesen évfolyamon

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma db

2010/2011

8

6

14

0

0

0

1

2011/2012

7

4

11

0

0

0

1

2012/2013

7

4

11

0

0

0

1

Forrás: TeIR, KSH Tstar 48

Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 15 10 5 0 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 osztályok száma (db)

osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)

Az iskolai oktatás a Petőfi Sándor Általános Iskolában folyik. A rendelkezésre álló adatok alapján megfigyelhető, hogy az elmúlt évben az összes gyermek számához képest nőtt a napközibe beíratott gyermekek száma. Az oktatásba beíratott gyermekek száma 7% -al csökkent az elmúl évekhez képest. 2011 évben a Képviselő-testület döntése alapján iskolai csoport összevonásra került sor.

Az iskolában

gyógypedagógiai oktatás nincs. HHH SNI Létszám, HH tanulók Sajátos SNI tanulók Telephely tanulók tanulók amelynek Hátrányos aránya az Halmozottan nevelési aránya az 2012aránya az számából alapján Létszám Napközis Bejáró helyzetűek osztály hátrányos igényű osztály 2013. osztály a hhh integrációs létszáma létszámához helyzetűek tanulók létszámához tanév. létszámához tanulók normatívát viszonyítva létszáma létszáma viszonyítva viszonyítva száma igényelnek 1. évfolyam 26 17 2 6 23% 1 4% 0 0% 0 0 A osztály 1. évfolyam 0 0 0 0 0 0 0 0 0! 0 0 B osztály 2. évfolyam 16 3 0 2 13% 1 6% 1 6% 1 1 A osztály 2. évfolyam 15 8 0 5 33% 0 0% 0 0% 0 0 B osztály 3. évfolyam 16 7 1 2 13% 0 0% 0 0% 0 0 A osztály 3. évfolyam 18 5 5 2 11% 0 0% 1 6% 1 1 B osztály 4. évfolyam 16 4 2 1 6% 1 6% 0 0% 0 0 A osztály 4. évfolyam 16 1 1 2 13% 0 0% 1 6% 1 1 B osztály

49

5. évfolyam 26 A osztály 5. évfolyam 0 B osztály 6. évfolyam 29 A osztály 6. évfolyam 0 B osztály 7. évfolyam 26 A osztály 7. évfolyam 0 B osztály 8. évfolyam 24 A osztály 8. évfolyam 0 B osztály Összesen: 228

5

4

1

4%

3

12%

0

0%

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

2

7%

1

3%

1

3%

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

0

0%

2

8%

1

4%

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

2

8%

2

8%

0

0%

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

50

27

25

11%

11

5%

5

2%

5

5

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma első és második osztályban a legmagasabb létszámú. Az első osztályban a 26 fős tanulócsoportból 6 fő amely az összlétszám 23%-a. Második évfolyamon az A osztályban 16 főből 3 fő amely az összlétszámhoz viszonyítva 13% míg a B osztályban 15 főből 5 fő az összlétszámhoz viszonyítva 33% . A két osztály vonatkozásában ez 46% tehát a tanulók majdnem fele. A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő

%

2010/2011

32

100

2011/2012

27

100

2012/2013

Forrás: TeIR, KSH Tstar tankerületi adatok

24 100 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói,

50

8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 150 100 50 0 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek, közé tartozik a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek megléte. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését fejlesztő pedagógusok végzik. Kistérségi szinten biztosított, szükség szerinti órában. Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Egy általános iskola látja el a feladatot. Az országos érési eredmények alapján a megyei jogú városi iskolákkal, azonos eredményességgel. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A hátrányos helyzetű gyermekek kiránduláson, tanulmányi versenyeken való részvételük is biztosított.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Gyermekek nyári szabadidejének hasznos eltöltése, segítése

Nyári gyermektábor szervezése

51

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály.

A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak  45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények,  a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya,  a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Hévízgyörkön a közszférában – közoktatás és felsőoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás – és a kereskedelemben lényeges magasabb a nők aránya – mintegy 75-80 % –, mint a férfiaké. A nők helyzetével kapcsolatban a munkahelyeken az országos helyzetképhez hasonló kép bontakozott ki. A település régtől átörökített közösségi szabályai sok családnál még mindig a hagyományos női szerepeket részesítik előnyben, melyben a nő nem a munkavállalás, hanem a család ellátása területén kell, hogy megtalálja a helyét. De természetesen ez folyamatosan változik, modernizálódik, és főleg a középkorúaknál, fiataloknál más célok körvonalazódnak. Családon belüli erőszak nem jellemző. A családsegítői, védőnői, áldozatvédelmi tevékenységek nem felkereső jellegűek, így bizonytalan, hogy a nők helyzete a családon belül milyen, elképzelhető, hogy nyilvánosságra nem került esetek előfordulhatnak. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A nők foglalkoztatási szintje Magyarországon jelentős mértékben elmarad az Unió átlagától. Míg az Unió átlaga a nők foglalkoztatási arányát tekintve átlaga 58,2 %, addig Magyarországon ugyanez az érték csak 50,6% volt. Az Unió 20 tagországában 2010-re elérték azt a célkitűzést, hogy a nők foglalkoztatási szintje elérje a 60%-ot, Magyarország jelentős mértékben elmaradt ettől a célkitűzéstől. Magyarországon 2011ben a nők 15-64 éves népességen belüli aránya 51%-os, míg a foglalkoztatottakon belüli arányuk mindössze 46%-ot tesz ki. Az aktív korú inaktívak körében a nők aránya 59%-os, vagyis jelentősen meghaladja a férfiak reprezentáltságát. Míg a 15-64 éves népesség körében a férfiak foglalkoztatási rátája 60,4% volt, addig a nőké csak 50,6%.

52

Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

év

férfiak

nők

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

998 965 943 953

1025 1015 997 998

25 44 68 56

23 32 48 46

2008 1023 1050 2009 1009 1047 2010 1011 1045 2011 1009 1044 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

foglalkoztatottak

2011

2012

2013

munkanélküliek

2014

2015

2016

2017

munkavállalási korúak száma

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

foglalkoztatottak

2010

2011

2012

munkanélküliek

2013

2014

2015

2016

2017

munkavállalási korúak száma

53

A munkanélküli férfiak százalékos aránya magasabb a munkanélküli nőknél. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Fontos kiemelni, hogy a Polgármesteri Hivatal külön figyelmet fordít azon női munkatársaival a folyamatos kapcsolattartásra, akik szülési szabadságon (GYED, GYES, stb.) kisgyermeküket otthon nevelik. Az Ő folyamatos tájékoztatásukat a hivatali munkarendben, szerkezetben bekövetkezett változásukról. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A településen nincsenek szervezett programok, de a Gödöllői régióban az Ökomama Program és a MunkaCsalád- Egyensúly Program kifejezetten a Gyes-ről, Gyed-ről visszatérő kismamák munkaerőpiacra való visszatérésének megkönnyítésére, továbbképzésére szerveződött. Családsegítő szolgálatfoglalkoztatást segítő programokról tájékoztatást ad. Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Hévízgyörk Község Önkormányzatnál és intézményeinél ezt közfoglalkoztatással oldja meg. A nők átlagos létszáma a közfoglalkoztatáson belül 2 fő. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat intézményeiben bérkülönbség nem ismert, a törvény előírása alapján azonos bért kapnak a nők és a férfiak is. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó napközbeni kisgyermek ellátásoknak nélkülözhetetlen szerepük van a szülők munkába állásában, de ugyanilyen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek korai szocializációjában betöltött szerepük. A gyermekvállalás, a kisgyermeknevelés nagymértékben befolyásolja a nők munkaerő-piaci esélyeit. A munkavállalást hátráltatja a szolgáltatási hiányosságok elégtelen száma. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintje a kisgyermekesek alacsony foglalkoztatási arányából fakad. A 3 év alatti gyermeket nevelők esetében a foglalkoztatási ráta 14%-os, ami Európában a legalacsonyabbnak számít.

Hévízgyörk Község Önkormányzat területén nincs bölcsődei ellátás. Ezt legközelebb Aszód városban tudják elérni. A településen működik egy családi napközi, amely hét fő fogadására alkalmas. Az óvodai férőhelyek

54

száma 120 fő férőhely hiánnyal nem küszködik a település. Az Önkormányzatnál bevezetésre került a rugalmas munkaidő lehetősége, a szabadságok kiadásánál figyelembe veszi az óvodai és az iskolai szünetet.

Családbarát megoldási lehetőségnek bizonyulna, ha otthon végezhető munkát vagy részmunkaidős munkahelyet találna a többgyermekes, kisgyermekes anyuka. Így mégis pénzkereseti lehetőséghez jut, mégis maradna idő a családjára, a gyerekekre. A munkáltatók nagy része nem preferálja a beteg gyerek(ekkel) gyakran otthon maradó szülőt, pedig ha ráadásul többgyermekes a család gyakran előfordulhat ilyen probléma. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor.

Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

108

108

107 110 107 106

107 110 107 106

2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

55

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért országos szinten. Községünkben 2012.-ben nem jeleztek családon belüli erőszakos cselekményt. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Hévízgyörkön nincs anyaotthon, családok átmeneti otthona és egyéb krízishelyzetben segítséget nyújtó intézmény. Ez csak megyei szinten megoldható legközelebb Őrbottyán településen található.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A képviselő-testületben nincs nő, az intézményvezetők 100%-a nő, a hivatali dolgozók 100%-a nő. Az egyesületekben klubbokban a nők száma 80%-os.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni.

Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Ezért az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is.

Folyamatosan megújuló programkínálat mellett a helyi hagyományos programokat is szerveznek: gyermekfoglalkozások, gyermek- és családi programok, tanfolyamok, bálok, ünnepi és művészeti események, nyugdíjas programok egyaránt megtalálhatók. A helyi Művelődési Házban Baba-Mama Klub, női kondicionáló torna és egyéb szabadidős tevékenységek várják az érdeklődőket.

56

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nehéz a nők munkába visszaállása GYES GYED után az Önkormányzat intézményeiben

fejlesztési lehetőségek Folyamatos kapcsolattartás és információadás az intézményi változásokról (stuktúra, jogszabályi változások stb)

57

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Házi segítségnyújtás: A hét öt munkanapján az egyedül élő, vagy házasságban, élettársi kapcsolatban élők, de egészségi állapotuk miatt mozgásukban korlátozott rászorultak otthoni gondozása, segítése. Gondozási tevékenységek: ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás-, kiváltás, fürdetés, személyi higiéné biztosítása.

Idősek Napközbeni Otthona: Átmeneti elhelyezést nyújt 100 %-os kihasználtsággal 30 fő részére. Az intézmény az alábbi szolgáltatásokat látja el: szociális alapszolgáltatások: – étkeztetés, – házi segítségnyújtás, – családsegítés, – közösségi ellátások, – támogató szolgáltatás, – nappali ellátás. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A településen a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 20%-a. Az idősek nyugdíjai alacsonyak, különösen a volt mezőgazdasági dolgozóké. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagyobb részét özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom által nyújtott életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008 2009 2010 2011

354 341 335 332

573 564 556 552

927 905 891 884

Forrás: TeIR, KSH Tstar

58

Nyugdjasok száma (fő) 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A község lakosságának 30%-a 65 év feletti., a regisztrált munkanélküliek 15%- a 56 év fölötti és nincs regisztrált 61 év felett. Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivétel ha speciális tudással rendelkezik. A Képviselő-testület kiemelten kezeli az időseket, és intézményein keresztül biztosítja az aktív bekacsolódásukat a közéletbe. A község programjain aktívan részt vesznek, ilyen a Falunap, Szüreti felvonulás, Karácsonyi műsor egyéb programok. Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011

1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

időskorúak járadékában részesülők (fő) 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

59

Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Jelenleg nem biztosította településen. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek év száma száma száma fő fő % fő 2008 61 7 11% 22 2009 80 15 19% 36 2010 114 19 17% 70 2011 106 19 18% 45

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő 1 2 3 2

% 5% 6% 4% 4%

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

Munkanélküliek száma (fő) 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2016

2017

Adatsor3

Tartós munkanélküliek száma (fő) 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Adatsor1

A regisztrált munkanélküliek számát tekintve az 55 év feletti regisztrált munkavállalók átlagosan 16% . ezen belül a tartós munkanélküliek száma átlagosan a vizsgált évek vonatkozásában 5%.

60

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A közszolgáltatások infó-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az Idősek Napközbeni Otthonában az ellátásuk megoldott ehhez saját busz biztosítva van.

Az idősek klubjában minden hétköznap 8-16 óráig van lehetőség a napközbeni tartózkodásra. Társas kapcsolatok, barátságok ápolhatók, alkalmanként szabadidős programokat, egészség megőrző és egészséges életmódra nevelő előadásokat, szűrővizsgálatokat szervezünk, Elősegítjük az orvoshoz jutást, bevásárlást, lehetőség van a tisztálkodásra, illetve a mosásra is. 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma

év

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő 522 527 526 545 565

2008 2009 2010 2011 2012

fő 0 0 0 0 20

% 0% 0% 0% 0% 4%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

64 évnél idősebbek (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

nappali ellátásban részesült

61

64 évnél idősebbek 600 500 400 300 200 100 0

4% 3% 2% 1% 0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

nappali ellátásban részesültek aránya

Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés, Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A kulturális, közművelődési szolgáltatások egy része település minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Az idősek többségének a kultúrára, szórakozásra már nagyon kevés pénze jut. Művelődési Ház rendezvényei nyitottak az idősek számára. Itt kapnak helyet a nyugdíjas klubok saját rendezvényeik megtartására. A helyi könyvtár is itt érhető el számukra. Két nyugdíjasklub népdalkörként is működik. A településen megrendezésre kerülő ünnepi alkalmak során mind vendégként mind fellépőként részt vesznek. Az idősek Napközbeni Otthonában az életkoruk tekintetében fontos információkhoz helyben hozzá jutnak. Az időseket célzó programok a településen év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 2009 2010 2011 2012

7 7 7 7 7

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Idősprogramok száma (db) 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

62

Idősek informatikai jártassága Egy részük jártas a volt munkahelye miatt kb 1%-uk.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az elmagányosodott egyedül élő idősek részére A támogatásból az aktivitást és a függetlenséget további támogatás nyújtása. megőrző programok, szolgáltatások szervezése.

63

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.

A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük.

Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők állami ellátásban részesülnek. Az önkormányzat nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt, mivel a törvényi előírások azt nem írják elő. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élő személyeknek az elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, amely 9%. A megváltozott munkaképességűek esélye az integrált foglalkoztatási lehetőségek tekintetében kedvezőtlen, azaz a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatását a piaci szféra nem vállalja fel. A munkahelyek jelentős része fizikai szempontból és problémaérzékenysége alapján is alkalmatlan fogyatékos munkavállalók fogadására. A fogyatékos munkavállalók foglalkoztatási esélyegyenlősége sérül. Komplex társadalmi probléma.

64

Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

0 0

0 0

0 0

2008 2009

2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A Gondozási Központ családsegítő szolgálata figyelemmel kíséri ezeket a személyeket. Szükség esetén biztosított a házi segítségnyújtás. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális év személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 2008

50

0

2009

45

0

2010

43

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

szociális ellátásban részesülők száma (fő) 60 40 20 0 2008

2009 2010 2011 2012 2013 megváltozott munkaképességű

2014 2015 2016 egészségkárosodott

2017

Állami ellátásban részesülnek átlagosan 45 fő kap szociális ellátást.

65

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élő emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök, és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több.

Települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzatoknak közszolgáltatást ellátó egységeikben az akadálymentesség szempontjainak legkésőbb 2013. december 31-éig érvényt kell szerezni.

Az akadálymentesítés definíciói: 

Komplexen akadálymentes, azaz teljes körűen, az egész épületre kiterjedően a fizikai és az infókommunikációs akadálymentesítés megoldott. A fogyatékossággal élők bármelyike egyenlő eséllyel fér hozzá minden olyan szolgáltatáshoz, amelyet az intézmény nyújt, és amelyet a többség használhat.



Részben akadálymentes megjelölést akkor alkalmazunk, ha az épület nem komplexen akadálymentes, azonban vannak akadálymentes részelemei.



Egyáltalán nem akadálymentesített.

66

A településen az egészségügyi rendelő az általános iskola és az óvoda akadálymentesítése megtörtént. A Művelődési Ház akadálymenetesítése részleges a Polgármesteri Hivatal esetében ez még nem történt meg. Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos emberek helyzetét különösen nehezíti, hogy az akadálymentes közlekedés, a hivatalok és szolgáltató

szervezetek

akadálymentes

megközelítése,

elérése,

a

szolgáltató

infrastruktúra

akadálymentessége az erőfeszítések ellenére sem megoldott. Részlegesen akadálymentes a Művelődési Ház épülete a Polgármesteri Hivatal kivételével a többi középület teljesen akadálymentes. Az információs táblák a közterületen akadálymentesen megközelíthetőek. A szolgáltató épületek közül a benzinkút, Takarék Szövetkezet, Gyógyszertár és a COOP ABC érhető el akadálymentesen. A postahivatal nem akadálymentes. A négy felekezet temploma akadálymentesen elérhető. Munkahelyek akadálymentesítettsége A településen lévő vállalkozások több mint fele akadálymenetes elérhető. Közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az újonnan épülő közlekedési utak, járdák kialakításánál erre figyelemmel vagyunk. A közterek játszóterek akadálymentesek. Fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen nincsenek ilyen szolgáltatások. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Településünkön nem jellemző

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A középületek nem teljesen akadálymentesek

Pályázati figyelés, pályázat benyújtása

67

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Civil szervezetek: Név Cím Összefogás Hévízgyörkért Hévízgyörk, Kossuth L.u.21. Egyesület Összefogás a Nyugdíjasokért Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Egyesület

Vezető neve Bobál István [email protected]

Kustra Pál Hévízgyörk, Alsókert u.1/a.

Összefogás a Hévízgyörki Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Ifjúságért Egyesület

Kustra Tamás

Hévízgyörki Asszonykórus Hévízgyörk Szahara u.22. Népművészeti Egyesület

Bóna Ervinné

Gondolkodók Olvasóköre Hévízgyörk, Kossuth L.u.124. Hévízgyörki Természetbarát Hévízgyörk, Ady E.u.143. Egyesület

----Ifj. Benkó László

Hévízgyörk Polgárőrség Hévízgyörk, Alsókert u.21. Egyesület Hévízgyörk Sportklub Hévízgyörk, Sportpálya u.1.

Péli Károly Hévízgyörk, Ady E.u.57. Pintér Sándor

[email protected] [email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

Euróba Szívében Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Ismeretterjesztő Egyesület (Európa Szívében Egyesület) Galga Mentéért Egyesület Hévízgyörk, Kossuth L.u.19.

Nádaskúti Márta [email protected]

Bereczki Jánosné [email protected]

Hévízgyörki Nyugdíjasklub

Hévízgyörk, Kossuth L.u.19.

„Porszem Közösségi Műhely”

Hévízgyörk, József A.u.38.

Hajdú Gáborné Hévízgyörk, Ady E.u.96. Dobos Csaba [email protected]

Palánta Családsegítő Szolgálat Hévízgyörk, Ady E.u.70/f. Közhasznú Alapítvány Hévízgyörki Hagyományőrző Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Egyesület Népdalköre - Nincs bíróság által bejegyezve: Név Cím Góliát FC Hévízgyörk, Sportpálya u.1.

Bazan Katalin Szűcs Imréné Hévízgyörk, Tavasz u.20. Vezető neve Toldi Miklós [email protected]

Hgyörk, Ady E.u.77.

68

Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Helyben működő egyházak: Római Katolikus Egyház, Református Egyház, Baptista Gyülekezet. A községi rendezvények közült kiemelt rendezvényként a „Hévízgyörki Falunap”-ot említhetjük amelyet az önkormányzat, az egyház és a civil szervezetek közösen rendezik és bonyolítják. Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a szervezeteket. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat tagja az alábbi egyesületeknek: LEADER, TÖOSZ, MÖSZ, GKRTE valamint az Aszódi Kistérségi Társulásnak. A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nincs nemzetiségi önkormányzat. Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások

(oktatás,

egészségügy,

szociális

szolgáltatások,

kultúra,

művelődés,

közrend,

közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Településünkön a for-profit szereplők nem vesznek részt az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. Az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. 69

A tervezet az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján, www.hevizgyork.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

70

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Romák és/vagy problémák beazonosítása mélyszegénységben rövid megnevezéssel élők A munka világában a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése Gyermekek

Nők

Idősek Fogyatékkal élők

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Mélyszegénységben közfoglalkoztatása

élők

további

Gyermekek nyári szabadidejének Nyári gyermektábor szervezése hasznos eltöltése, segítése Nehéz a nők munkába visszaállása GYES Folyamatos kapcsolattartás és GYED után az Önkormányzat információadás az intézményi intézményeiben változásokról (stuktúra, jogszabályi változások stb) Az elmagányosodott egyedül élő idősek A támogatásból az aktivitást és a részére további támogatás nyújtásával függetlenséget megőrző programok, programok elérése szolgáltatások szervezése A középületek akadálymentesek

nem

teljesen

Pályázat figyelés, pályázat benyújtás

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt Az intézkedésbe bevont beavatkozási terület, mint aktorok és partnerek intézkedés címe, megnevezése – kiemelve a felelőst A munka világában a hátrányos Közfoglalkoztatás továbbfolytatása megkülönböztetés kiküszöbölése Polgármesteri Hivatal-Tóth Tibor polgármester

Gyermekek

Petőfi Sándor Általános Iskola-Kustra Hajnalka Gyermekek nyári szabadidejének hasznos Iskola igazgató, Művelődési Ház-Gedei Tiborné eltöltése, segítése Művelődés szervező

Nők

Nehéz a nők munkába visszaállása GYES Intézményvezetők-Szilágyiné Pápai Anna GYED után az Önkormányzat óvodavezető, Kustra Hajnalka iskola igazgató, intézményeiben Tóth Tibor polgármester

Idősek

Fogyatékkal élők

Az elmagányosodott egyedül élő idősek Hévízgyörk Község Önkormányzat Tóth Tibor részére további támogatás nyújtása Polgármester Hévízgyörki Nyugdíjas Klub Hajdú Gáborné elnök Összefogás a Nyugdíjasokért Egyesület Kustra Pál elnök Pályázatok figyelése A középületek nem teljesen Polgármesteri Hivatal-Tóth Tibor polgármester akadálymentesek

71

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a mélyszegénységben élők is a közösség megbecsült tagjai. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők egyenlő munkavállalási esélyt kapjanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nyári szabadidejének hasznos eltöltését pedagógus felügyelet alatt. Folyamatosan odafigyelünk arra, hogy az idős emberek ne legyenek magányosak. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében, hogy GYES után visszatérjenek a munka világába. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esetében a közszolgáltatásokhoz, középületekhez, információhoz való hozzáférés elérésére. az intézkedési területek részletes kifejtése Mélyszegénységben élők Intézkedés címe:

A munka világában a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A mélyszegénységben élők számára is elérhető munkalehetőséget biztosítani

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid: Tájékozódni a közmunkaprogram lehetőségéről Közép: Az Önkormányzatnál jelentkező mélyszegénységben élők bevonása a programba Hosszú: Folyamatos munkalehetőség biztosítás a közmunkaprogramban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Tájékozódás, Munkavállalók kiválasztása, Munkavállalók alkalmazása

Résztvevők és felelős

Munkavállalók, Polgármesteri Hivatal Hévízgyörk Tóth Tibor polgármester

Partnerek

Munkavállalók, Polgármesteri Hivatal, Munkaügyi Központ Gödöllő

Határidő(k) pontokba szedve

1 év Tájékozódás, munkavállalók felmérése 3 év Munkavállalók alkalmazása 5 év Folyamatos részvétel a közmunkaprogramban

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Tájékozódás, munkavállalók felmérése Közép: Folyamatos kapcsolattartás az érintett munkavállalókkal Hosszú: Folyamatos részvétel a közmunkaprogramban

Több a jelentkező, mint a betölthető álláshely száma

Szükséges erőforrások 30% -os személyi juttatás és járulékai

72

Az intézkedési területek részletes kifejtése Gyermekek Intézkedés címe:

Nyári táboroztatás

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Gyermekek nyári szabadidejének hasznos eltöltése, segítése

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Igények felmérése Közép: Programok tervezése, eszközök beszerzése Hosszú: Tábor megtartása

Tábor meghirdetése, Igények felmérése, Jelentkezők számának összesítése, Eszközök beszerzése, Tábor megtartása

Résztvevők és felelős

Gyermekek Petőfi Sándor Általános Iskola Kustra Hajnalka igazgató Művelődési Ház Gedei Tiborné művelődésszervező

Partnerek

Művelődési Ház , Petőfi Sándor Általános Iskola

Határidő(k) pontokba szedve

1 év Kiírás, jelentkezők számának összesítése 3 év Kellő létszám esetén a tábor megtartása, eszközök beszerzése 5 év Folyamatos kapcsolattartás a résztvevőkkel a későbbi szervezések miatt

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Igények felmérése Közép: Jelentkezők számának összesítése Hosszú: Tábor megtartása

Maximalizálva van a jelentkezők száma.

Szükséges erőforrások Humán,, technikai, pénzügyi

73

Az intézkedési területek részletes kifejtése Nők Intézkedés címe:

GYES-ről GYED-ről visszatérő nők munkába állásának segítése az Önkormányzat intézményeiben

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nehéz a GYES-ről GYED-ről visszatérő nők munkába állási lehetősége. Átalakul az intézményi struktúra, megváltoznak a jogszabályi hátterek

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: GYES-ről, GYED-ről visszatérő nők számának felmérése Közép: Felmérés után érintettek tájékoztatás a (struktúra,jogszabályokváltozása) Hosszú: Az érintettek munkába állási esélyének növelése

lehetőségekről

Adatgyűjtés, Tájékoztatás, Folyamatos kapcsolattartás

Résztvevők és felelős

Nők, Intézményvezetők, Védőnők, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Partnerek

Nők, Intézményvezetők, Védőnők, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

1 év Felmérés 3 év Tájékoztatás, kapcsolattartás 5 év Folyamatos kapcsolattartás

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Begyűjtött adatok feldolgozása Közép: Folyamatos kapcsolattartás az érintett nőkkel Hosszú: Munkába visszatérő kismamák száma

Érdektelenség esetén is folyamatosan tájékoztatni kell őket meg kell őket keresni.

Szükséges erőforrások Humán, technikai.

74

Az intézkedési területek részletes kifejtése Idősek Intézkedés címe: Az elmagányosodott egyedül élő idősek részére programok szervezése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A támogatásból az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése

Rövid: Igénylő szervezetek számának felmérése Közép: Költségvetés megismerése után a támogatás mértékének megállapítása Hosszú: Támogatás nyújtása

Adatgyűjtés, Tájékozódás a költségvetésről, Támogatásnyújtása

Résztvevők és felelős

Hévízgyörk Község Önkormányzat Tóth Tibor Polgármester Hévízgyörki Nyugdíjas Klub Hajdú Gáborné elnök és tagok Összefogás a Nyugdíjasokért Egyesület Kustra Pál elnök és tagok

Partnerek

Hévízgyörki Nyugdíjas Klub Hajdú Gáborné elnök Összefogás a Nyugdíjasokért Egyesület Kustra Pál elnök

Határidő(k) pontokba szedve

1 év Felmérés 3 év Tájékoztatás, kapcsolattartás 5 év Folyamatos kapcsolattartás

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Begyűjtött adatok feldolgozása Közép: Támogatás nyújtása Hosszú: Folyamatos kapcsolattartás az érintett vezetőkkel

Esetleg az Önkormányzat kevesebb támogatást tud nyújtani szűkös erőforrásai miatt.

Szükséges erőforrások Pénzügyi

75

Az intézkedési területek részletes kifejtése Fogyatékkal élők Intézkedés címe:

Akadálymentesítés a településen

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az akadálymentesítés nem 100-os a településen. A fogyatékosok számára is elérhetővé kell tenni minden közintézményt

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Helyszínek felmérése Közép: Pályázat benyújtása Hosszú: Kivitelezés

Felmérés, Forrás , Kivitelezés

Résztvevők és felelős

Hévízgyörk Község Önkormányzat-Tóth Tibor polgármester

Partnerek

Fogyatékkal élők egyesületei

Határidő(k) pontokba szedve

1 év Helyszínek felmérése 3 év Pályázat benyújtása 5 év Fenntarthatóság

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Pályázatok kiírásának aránya Közép: Sikeres elnyert pályázat Hosszú: Akadálymentesítés aránya a közintézményekben

Költséges az akadálymentesítés , 100-os támogatottságú pályázati kiírás elérése

Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai

76

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Int ézk edé s Az intézkedés címe, megnevezése sor szá ma

B A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Rövid: 1 A munka világában a A hátrányos megkülönböztetés mélyszegénység Tájékozódni a kiküszöbölése ben élők közmunkaprogr számára is am lehetőségéről elérhető Az munkalehetőség Közép: Önkormányzatn et biztosítani ál jelentkező mélyszegénység ben élők bevonása a programba Hosszú: Folyamatos munkalehetőség biztosítás a közmunkaprogr amban

Jogszabályok követése Megállapodás, Munkaügyi Központ

E

Az intézkedés tartalma

Tájékozódás, Munkavállalók kiválasztása, Munkavállalók alkalmazása

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

1 év Tájékozódás, munkavállalók felmérése 3 év Munkavállalók alkalmazása 5 év Folyamatos részvétel a közmunkaprogr amban

Rövid: Tájékozódás, munkavállalók felmérése Közép: Folyamatos kapcsolattartás az érintett munkavállalókka l Hosszú: Folyamatos részvétel a közmunkaprogr amban

Munkavállalók, Polgármesteri Hivatal Hévízgyörk Tóth Tibor polgármester

30% személyi juttatás járulékai

-os Folyamatos és

77

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Nyári szervezése.

gyermektábor Gyermekek nyári szabadidejének hasznos eltöltése, segítése.

III. A nők esélyegyenlősége GYES-ről GYED-ről 1 visszatérő nők munkába állásának segítése az Önkormányzat intézményeiben

Nehéz a GYESről GYED-ről visszatérő nők munkába állási lehetősége. Átalakul az intézményi struktúra, megváltoznak a jogszabályi hátterek

Rövid: Igények Egyesületek felmérése bevonása Közép: Programok tervezése, eszközök beszerzése Hosszú: Tábor megtartása

Tábor meghirdetése, Igények felmérése, Jelentkezők számának összesítése, Eszközök beszerzése, Tábor megtartása

Petőfi Sándor Általános Iskola Kustra Hajnalka igazgató Művelődési HázGedei Tiborné művelődésszerv ező

1 év Kiírás, jelentkezők számának összesítése 3 év Kellő létszám esetén a tábor megtartása, eszközök beszerzése 5 év Folyamatos kapcsolattartás a résztvevőkkel a későbbi szervezések miatt

Rövid: Igények Humán,, felmérése technikai, Közép: pénzügyi Jelentkezők számának összesítése Hosszú: Tábor megtartása

Folyamatos

Rövid: GYES-ről, Intézmények GYED-ről alapító okiratai, visszatérő nők jogszabályok számának felmérése Közép: Felmérés után érintettek tájékoztatás a lehetőségekről (struktúra, jogszabályok változása) Hosszú: Az érintettek munkába állási esélyének növelése

Adatgyűjtés, Tájékoztatás, Folyamatos kapcsolattartás

Nők, Intézményvezet ők, Védőnők, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

1 év Felmérés 3 év Tájékoztatás, kapcsolattartás 5 év Folyamatos kapcsolattartás

Rövid: Humán, begyűjtött technikai. adatok feldolgozása Közép: Folyamatos kapcsolattartás az érintett nőkkel Hosszú: Munkába visszatérő kismamák száma

Folyamatos

78

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Az elmagányosodott egyedül A támogatásból élő idősek részére programok az aktivitást és a szervezése függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése.

Rövid: Igénylő Költségvetési szervezetek koncepció számának felmérése Közép: Költségvetés megismerése után a támogatás mértékének megállapítása Hosszú: Támogatás nyújtása

Adatgyűjtés, Tájékozódás a költség vetésről, Támogatás nyújtása

Hévízgyörk Község Önkormányzat, Nyugdíjas Klubok vezetői

1 év Felmérés 3 év Tájékoztatás, kapcsolattartás, 5 év Folyamatos kapcsolattartás

Rövid: Humán, Begyűjtött Pénzügyi adatok feldolgozása, Közép: Támogatás nyújtása. Hosszú: Folyamatos kapcsolattartás a klubok vezetőivel

Folyamatos

1 év Helyszínek felmérése 3 év Pályázat benyújtása 5 év Fenntarthatóság

Rövid: Humán, Pályázatok pénzügyi, kiírásának technikai aránya Közép: Sikeres elnyert pályázat Hosszú: Akadálymentesí tés aránya a közintézmények ben

Folyamatos

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Akadálymentesítés településen

a Az akadálymentesít és nem 100-os a településen. A fogyatékosok számára is elérhetővé kell tenni minden közintézményt

Rövid: Jogszabályok, Helyszínek Pályázati felmérése kiírások Közép: Pályázat benyújtása Hosszú: Kivitelezés

Felmérés, Forrás Hévízgyörk Kivitelezés Község ÖnkormányzatTóth Tibor polgármester

79

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

81

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

82

-

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

83

4. Elfogadás módja és dátuma I. Hévízgyörk Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket, a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Hévízgyörk község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

Hévízgyörk Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

84

HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3

2

HEP részei4

Aláírás5

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.