Helyi Esélyegyenlőségi Program Györgytarló Község Önkormányzata
2013
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 9 Célok ............................................................................................................................................................ 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 57 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 61 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 68 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 69 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 69 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 69 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 71 Jövőképünk....................................................................................................................................... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 89 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 95 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 95 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 95 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 97 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 97 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 98 4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Györgytarló Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Györgytarló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a Tisza folyótól északra terül el, a Bodrogközben. Napjainkra kiépült a község teljes infrastruktúrája, villany-, víz-, gázvezeték, szennyvízcsatorna, és telefonhálózat teszi komfortosabbá életünket, teljes a mobilhálózat lefedettség. A kommunális hulladékszállítás központilag megoldott, 1 szelektív hulladékgyűjtő sziget került elhelyezésre a faluban. A községben jól felszerelt intézmények és szolgáltatók működnek: körzeti általános iskola, óvoda, faluház, könyvtár, orvosi rendelő, posta. Szilárd burkolatú belterületi úthálózat hossza 4,54 km Rang: Község Irányítószám: 3954 Telefon körzetszám: 47 Régió: Észak-Magyarország Közeli Települések: Kenézlő (8 km) Tiszakarád (20 km) Balsa (9 km) Viss (11 km) Zalkod (17 km) Nyíregyháza (40 km) Rakamaz (20 km) Sárospatak (20 km) Belterület: 30,9 ha Külterület: 1254,8 ha
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 1
3
Györgytarló fekvése Györgytarló,Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén a Bodrogközben, a Tisza-Bodrog folyó között fekszik, Miskolctól 90 km-re, Sárospataktól, valamint Tokajtól egyaránt 20 km-re. Györgytarló megközelíthetősége Közúton Györgytarló az alábbi útvonalakon haladva közelíthető meg: Miskolctól a 37-es főúton, Sárospatakon keresztül; Tokaj felől Balsán át a réven keresztül: 1. Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Györgytarló A település a Miskolc-Sátoaljaújhely viszonylatú 37-es főútról jobbra letérve Sárospatak városon át a Bodrog hídon átkelve Apróhomok és Rózsás-tanyát érintve közelíthető meg. (Miskolc-Györgytarló: 90km) 2. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Sárospatak-Györgytarló Különleges földrajzi élményben gazdag útvonalon is megközelíthető a település: Miskolc (37-es főút), Felsőzsolca-Gesztely-Hernádkak-Szerencs-Bodrogkisfalud(38)-Bodrogkeresztúr-Tokaj (38) BodrogkeresztúrBodrogkisfalud (37) Szegi-Szegilong-Vámosújfalu-Sárazsadány-Bodrogolaszi-Sárospatak- ApróhomokRózsás-tanya-Györgytarló. (Miskolc-Tokaj-Györgytarló: 115 km) 3. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Rakamaz-Györgytarló Legrövidebb út, de látványosságban szintén gazdag a következő útvonal: Miskolc-Szerencs-Tokaj (TiszaBodrog találkozásának hídján átkelve) Rakamaz-Tímár-Balsa-kompon utazva-Györgytarló (MiskolcGyörgytarló: 81 km). Földrajzi jellemzők Györgytarló a Bodrogköz Bodrogzugának, a Tisza és Bodrog ölelésében meghúzódó település. Megközelítőleg négyszög alakú sík terület. Északnyugaton a Zemplén-hegység vulkanikus kúpjai határolják, délen a Nyírség folytatásának tekinthető. Ez a terület az Alföld legészakibb nyúlványa. Mint egy sziget elkülönül a Bodrogköz többi részétől. Lápos réti talaj a jellemző, valamint humuszban szegény öntéstalaj. A buckák felét löszös homok borítja. Éghajlata kedvező, nem szélsőséges, klímabeosztás szerint a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű területek közé tartozik. Nyara mérsékelten meleg. Györgytarló rövid története Sok más birtokkal együtt Györgytarló is a Lórántffy család tulajdona volt. Lórántffy Zsuzsanna nagy gondot fordított Sárospatak fejlesztésére, melynek fedezetét a Rákóczi birtokok – így a mai Györgytarló területe és környéke nyújtották. Utóbbit a fejedelemasszony a kollégiumnak adományozta, így sokáig főiskolai birtokként tartották számon, s évekig mezőgazdasági termékekkel látta el a Mudrány Éttermet, ahol na pataki diákság étkezett. A falu neve a leírtak alapján valószínűleg I. Rákóczi György nevét őrzi. A hajdani uradalmi tanya enyhén kiemelkedő homokhalomra épült – legmagasabbra a jószágigazgatói kúria és a magtár – a kisvonat megállójának közelében. Az új falu alapításának gondolata a járási kommunista pártszervezetben merült fel. 1958. elején a Földhivatal a régi tanya mellett, de annak a vasúttól távolabbi végén, alacsonyabb fekvésű helyen jelölte ki a helyét. Év végére fel is épültek az első házak. A házhelyeket nyilazással osztották szét. Minden teleknek meg volt a száma, melyet ráírtak egy cédulára, beletették egy sapkába, összerázták, s mindenki húzott belőle.
4
Az építkezés brigádmunkában történt. Tíz család tíz férfija alkotott egy brigádot, közösen végezték a tíz háznál az alap kiásását, a rakodást, s egyéb munkákat, míg mindegyik el nem készült. A kisvonat szállította az építőanyagokat. A házak terméskő alapra, vert fallal, illetve szalmás sárból rakott fallal készültek. A letelepedőket vonzotta, hogy a falu főutcájától pár száz méterre munkát találhattak. 1948-49-ben létrejött a Bodrogközi Állami Gazdaság. A földterületen kívül gyümölcsössel (alma, körte) is rendelkezett, amely 130-140 embernek nyújtott munkalehetőséget. 1953-ban megalakult a Községi Tanács. Ekkortól létezik a község hivatalosan, ekkor keletkezett az első anyakönyvi bejegyzés is. Mivel a falut mintatelepülésnek szánták, az 1954-es településfejlesztési tervben olyanok is szerepeltek, mint rendőrség, szülészet, vágóhíd létrehozása. A 18 épület közül 1970-ig az alábbiak készültek el: bolt, iskola, posta, szolgálati lakások, tanácsház. 1958-ban létrehozták a Május 1. Termelőszövetkezetet. Ekkor még csak 10 személy volt tsz-tag. 1960-ban megalakult a „nagy tsz”, Új Világ Termelőszövetkezet néven. Ekkor 100 fő volt a tagok száma. Az Állami Gazdaság, a tsz és a helyi intézmények (bolt, iskola, posta, tanács) nem nyújtottak elegendő munkahelyet, így a fiatalok a megye nagy ipari városaiba jártak dolgozni. 1958-ban Tejcsarnokot hoztak létre. Akkoriban még 400 tehén volt a faluban. A lefejt tejet a Sátoraljaújhelyi Tejipari Vállalat vásárolta fel. Az 1960—as évekig a kerekes kutakat használták, majd ahogy a víz szennyeződött, artézi kutakat fúrtak, melynek sós, meleg vize a mai napig folyamatosan folyik. Ebben az időszakban szórták fel kőzúzalékkal a dorkói utat, mivel eddig csak földúton lehetett Györgytarlóra eljutni. A falu lakosságának a száma 1960-ra 1325 főre gyarapodott, az iskola tanulóinak száma – eddig eltelt 99 év alatt – pedig 1961-62-ben volt a legmagasabb, 253 fő. 1962-ben kezdődött meg a villanyvilágítás bevezetése, hasonlóan a környező falvakhoz. 1965-ig községi bába dolgozott a faluban. 1966-ban a helyi Új Világ Termelőszövetkezetet beolvasztották a tiszakarádi tszbe: Tiszakarád központtal létrejött az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, mely kb. 55-60 györgytarlóit foglalkoztatott. A hatvanas évek végén Györgytarlót is elérte a kisebb falvak, községek felszámolása, összevonása. 1969-től 1984-ig a falut a Tiszakarádi Községi Közös Tanács irányította. 1970-re a lakosság száma 1123 főre csökkent. 1976-ban épült meg a református templom. Előtte csak egy harangláb volt a faluban, mely hivatalosan tűzoltó megfigyelőként működött, szocialista településen ugyanis nem állhatott templom. Az istentiszteleteket jelenleg a Kenézlőről átjáró lelkésznő tartja. 1984-ben létrejött az önálló Községi Tanács, visszakerült az anyakönyvi kerület is. A falu külterületét alkotó tanyák közül (Bálványos, Borsós, Füzes, Kolló, Lúdhallgató, Nagygyörgytarló, Szophomok) néhány teljesen elnéptelenedett. Vagy beköltöztek valamelyik faluba, vagy elöregedett a népesség, s az utolsó lakos halálával a tanya lakatlan maradt.
5
A községet ma jellemző fontosabb adatok: Az elmúlt években a lélekszám lassú ütemben, de folyamatosan csökken.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén
2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Fő
Változás
583 578 570 585 563 n.a.
99% 99% 103% 96% #ÉRTÉK!
Amint az a táblázatból kitűnik, a lakónépesség számának ha nem is nagy arányban, de folyamatos csökkenését követően 2010. évben kiugró növekedés történt, melynek oka a közeli településen lévő anyaszállásról a községbe történő bevándorlás, majd a következő évben a hirtelen csökkenés a településen lakókkal együtt történő elköltözés volt. Hiba! Érvénytelen csatolás. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
nők 325 66 17 140 16 65
férfiak összesen 309 634 15 64 130 22 39 180 320 10 26 33 98
% nők 51%
férfiak 49%
51% 44% 44% 62% 66%
49% 56% 56% 38% 34%
A táblázatból megállapítható, hogy az állandó népesség korcsoport szerinti megoszlás alapján a 65 év felettiek és a 0-14 évesek korcsoportjában a nők közel azonos létszámban, míg a férfiak korcsoportjában a 0-14 évesek kétszer annyian vannak, mint a 65 év felettiek. Szintén megállapítható, hogy a 18-59 és a 15-17 éves korúak csoportjában a férfiak létszáma magasabb, a többi korcsoportnál kivétel nélkül a nők létszáma nagyobb. A 65 év felettiek esetében a nők aránya közel kétszerese a 65 év felettiek létszámához képest. Az országos átlaghoz hasonlóan a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél.
6
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 156 2008 114 2009 107 2010 103 2011 98 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
0-14 éves korú állandó Öregedési index lakosok száma (fő) (%) 142 109,9% 135 84,4% 134 79,9% 142 72,5% 132 74,2% n.a. #ÉRTÉK!
A táblázatból megállapítható, hogy a település nem tartozik a gyorsan elöregedő települések közé.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 2008 19 4 2009 20 17 2010 48 26 2011 4 11 2012 n.a. n.a.
egyenleg 15 3 22 -7 #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból megállapítható, hogy 2010-ig ha kis mértékben is, de a bevándorlás volt jellemző, azonban 2011-től csökken a település népességmegtartó ereje. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a bevándorlás fokozatos volt az elmúlt esztendőkben. Kiugró év 2010. volt, amikor jelentősen megnőtt a bevándorlás, ennek oka egy helybeli lakos által felvásárolt lakásokba történő ki-bejelentkezés volt, 2011-től a bevándorlás csökkent.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 4 11 -7 2009 6 5 1 2010 3 13 -10 2011 4 4 0 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A születések száma (5. sz. táblázat alapján) 4 év átlagát tekintve 4,25 fő, kiugró év volt 2009, míg 2010-ben felére csökkent. A születések száma a halálozások számához viszonyítva kevesebb, kivéve 2009. évet, amikor a születések száma volt több, míg 2010-ben kiugróan magasabb volt a halálozások száma a születésekhez viszonyítva. A természetes szaporodás indexe negatív irányú, mely a település elöregedését jelzi. Munkahelyet a településen szolgáltató PYRUS 94 Kft, 2 élelmiszerüzlet, 1 Italbolt illetve helyi őstermelők és vállalkozók alkalmi munkalehetőséggel, valamint az Önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében tud biztosítani, ennek ellenére a munkanélküliek száma növekszik, 2013. januárjában mintegy 98 főt regisztráltak. 7
Az elmúlt közel 25 évben a község nagy fejlődésen ment keresztül. 1997-re teljesen befejeződött az új Polgármesteri Hivatal átépítése, bővítése. Megépült 1991-ben az orvosi rendelő, a csecsemő- és terhestanácsadó, valamint a szolgálati lakások. 2002-től folyamatosan megtörtént az önkormányzati kezelésben lévő közutak szilárd burkolattal történő felújítása, a gáz- és telefonhálózat kiépítése, intézményekbe történő bevezetése. Az eddig elhanyagolt Közpark parkosításra, valamint a Közparkban található II. világháborús emlékmű is felújításra került. 2003-ban átadásra került a Faluház, mely kettős funkciót tölt be. A megújult általános iskola mellett helyet kapott egy 150 adagos konyha ebédlővel. 2006-ra kiépült a szennyvízelvezető rendszer a községünkben. Az elmúlt 5 évben megvalósult a község arculati elemeinek kialakítása, mely a járdarendszer felújításával, csapadékvíz elvezető árkok burkolásával, utcabútorok kihelyezésével és parkosítással párosult 750 fm hosszan. Megtörtént az óvoda épületének felújítása, vizesblokk cseréje, orvosi rendelő akadálymentesítése, Polgármesteri Hivatal nyílászáróinak, fűtésrendszerének, villamoshálózatának felújítása. Az Orvosi rendelőben a berendezések cseréje, valamint korszerű eszközök beszerzése történt meg. Részlegesen megvalósult a belterületi csapadék-vízelvezető rendszer kiépítése. 2010-ben a köztemető kerítésének felújítása, valamint a temetőn belüli közlekedési utak burkolása valósult meg. Emlékművet kapott a II. világháborúban elesett különböző nemzetiségű ismeretlen katonák síremléke. Segítséget nyújtottunk a Református Egyház kerítésének felújításához. Jelenleg a község közbiztonságának javítására benyújtott pályázatunk áll elbírálás alatt. 2013. február 1-én Kenézlő, Györgytarló és Zalkod községek társulásával megalakult a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal. Az Önkormányzat 2013. évben 33 fő start- és közmunkást foglalkoztat 3 foglalkoztatási program keretében, valamint 5 fő részmunkaidős többnyire megváltozott munkaképességű emberek közfoglalkoztatására is sor kerül, ezzel Önkormányzatunk a legnagyobb munkáltató a településen. A startmunka keretében betonelemek gyártása, közterületek burkolása, épületek felújítása, vízelvezető és belső csapadékvízelvezető árkok tisztítása és karbantartása történik. Folyamatban van egy 50 férőhelyes welness szálloda építése, valamint fürdőmedencék kialakítása, mely a település alatt található thermal vízre épül. Felépítésre került egy 150 vagonos hűtőház, csomagoló üzem, gombaház, és jelenleg folyamatban van egy brikettgyártó üzem építése. A megépült létesítmények sajnos évek óta nincsenek működtetve. A működtetésükre kevés esély mutatkozik, ugyanis a községbe két irányból bevezető közutak állapota katasztrofális. A befektetni szándékozók mihelyt szembesülnek a közlekedési állapotokkal messze elkerülik településünket. Településünkön nagyon sok a szegény ember, a Bodrogközben a megélhetés egyre nehezebb. A munkanélküliek létszáma a közfoglalkoztatás ellenére folyamatosan növekszik, az elszegényedés egyre több embert érint. Véleményünk szerint ebből a válságból csak termelő, a gazdaság felélénkítését elősegítő beruházásokkal, ezzel a valóban értékteremtő munkahelyek létesítésével lehet előbbre jutni. A Bodrogközben az ipar soha nem volt meghatározó, az emberek mindig a mezőgazdaságból, kertészetből, állattenyésztésből éltek, ezért egyetlen kitörést ezen tevékenységek támogatása, fellendítése, valamint a piac megteremtése jelentené. Sajnos a Bodrogközi településeken az úthálózat annyira rossz állapotban van, hogy egyes települések, többek között Györgytarló is - nehezen megközelíthetőek. A közrend és a közbiztonság községünkben jónak mondható, mely az önkormányzat és a Rendőrség jó kapcsolatának és együttműködésének köszönhető.
8
Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein, így különösen: tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Györgytarló Községi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a község működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Györgytarló olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják. Györgytarló település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.
9
Györgytarló Községi Önkormányzat alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek • szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, • biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, • kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, • támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2011-ben a Képviselő-testület elfogadta a jelenleg hatályos a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 3/2011. (IV. 18.) sz. önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. Célja hosszútávon a munkanélküliség megszüntetése, csökkentése. Aktív korúak munkába történő visszahelyezése. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
11
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Györgytarló Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 2003. évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Györgytarló község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. A település településszerkezeti terve az Önkormányzat 42/2003. (VI. 10.) sz. határozatával megállapított településfejlesztési koncepción alapul. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Györgytarló Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: • Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A társulás az önkormányzatok várható döntése értelmében munkáját a továbbiakban is folytatni fogja.) • Az általános iskolai oktatás és az óvodai nevelés biztosítása 2012. december 31-ig Vajdácska és Györgytarló településeken Intézményfenntartó Társulás keretében történt, ezt követően az önkormányzatok önállóan működtetik intézményeiket. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, mint törvény alapján biztosítandó alapszolgáltatást az önkormányzat a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, együttműködési megállapodás keretében biztosítja. • Az önkormányzati döntés-előkészítés, illetve azok végrehajtásának hatékonyabb ellátása érdekében, valamint a hivatali működés, a hivatali szolgáltatásokhoz történő ügyféli hozzáférés biztosítása és az önkormányzati szervek és intézmények munkájának segítése érdekében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. február 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoztak létre.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége „A mélyszegénység viszonylag újkeletű jelenség az emberiség történelmében; a XX. században jelent meg először. A mélyszegénység fogalmát a Társadalmi Megújulás Operatív Program (későbbiekben: TÁMOP) „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” című pályázati felhívás bizonyos része írja le pontosan. Eszerint: „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” A mélyszegénység megítélése, mint „kategória” behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46 000 forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 67 000 forintos havi jövedelem. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850 000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimálnyugdíj 28 000 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A szegénység, mint szó a szocializmus időszakában tiltott fogalom volt, helyét a „hátrányos helyzetű” és „halmozottan hátrányos helyzetű” kifejezések vették át. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Ezekben a térségekben a születéskor várható élettartam is lényegesen alacsonyabb. Hazánkban a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, holott a mélyszegénység nem egyértelműen bőrszín függő. Bár kijelenthető, hogy a mélyszegénységben élők nagy része cigány származású. Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (továbbiakban LHH kistérség) területével. Ezen térségek leginkább az ország északkeleti részében találhatók; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó és a Bodrogköz közötti területen, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Másik fontos térség a Dél-Dunántúl bizonyos részei, úgy, mint az Ormánság, vagy Tolna megyében a Tamási kistérség. A mélyszegénységből való kitörés rendkívül nehéz, mondhatni lehetetlen. A helyzetüket az is rontja, hogy rendkívüli elszigeteltségben élnek mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Ebben nagy szerepe van az infrastruktúra fejletlenségének. Kutatások igazolják, hogy azoknak a településeknek a száma és aránya, ahol a mélyszegénységben élő családok a helyi társadalom többségi csoportját alkotják, megháromszorozódott az elmúlt évtizedben.” forrás: Mélyszegénység (A társadalomkutatás alapjai) A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Györgytarlón az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet.
13
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A lakosok egyre nehezebb anyagi helyzetben, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása, felújítása azonban ma már egyre nehezebb, szinte lehetetlen. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait már felélte, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. Az viszont az idősebbek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A szociális törvény célja: „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.” A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. III. törvény 4. § (1) E törvény alkalmazásában a) jövedelem: – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra – az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció „A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú 14
részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. „A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését az Önkormányzat látja el. A munkanélküli lakosok körében akik közfoglalkoztatásba bevonhatók sajnos kezd kialakulni egy olyan nézet, hogy a felajánlott munkát különböző indokokra hivatkozva nem fogadják el vagy megelégszenek a 3-4 hónapos foglalkoztatással, mely után munkanélküli ellátásra, segélyre lesznek jogosultak. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
nő
összesen
fő fő fő 2008 179 201 380 2009 181 206 387 2010 188 208 396 2011 194 212 406 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 50 45 43 33 37
% 27,9% 24,9% 22,9% 17,0% #ÉRTÉK!
férfi fő 63 76 68 52 30
% 31,3% 36,9% 32,7% 24,5% #ÉRTÉK!
összesen fő 113 121 111 85 67
% 29,7% 31,3% 28,0% 20,9% #ÉRTÉK!
15
A táblázat adatai alapján a regisztrált munkanélküliek száma, ha kis mértékben is, de csökkent. A nemek közötti megoszlást tekintve a munkanélküli férfiak száma magasabb, mint a nőké, ez a munkaképes korosztály magasabb férfi létszámával magyarázható.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 113 121 111 száma összesen fő 8 4 4 20 éves és fiatalabb % 7,1% 3,3% 3,6% fő 10 16 16 21-25 év % 8,8% 13,2% 14,4% fő 10 20 14 26-30 év % 8,8% 16,5% 12,6% fő 10 12 10 31-35 év % 8,8% 9,9% 9,0% fő 20 19 19 36-40 év % 17,7% 15,7% 17,1% fő 12 14 9 41-45 év % 10,6% 11,6% 8,1% fő 14 13 15 46-50 év % 12,4% 10,7% 13,5% fő 14 16 13 51-55 év % 12,4% 13,2% 11,7% fő 15 7 10 56-60 év % 13,3% 5,8% 9,0% fő 0 0 1 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2011
2012
85
67
2 2,4% 11 12,9% 11 12,9% 7 8,2% 13 15,3% 10 11,8% 9 10,6% 9 10,6% 11 12,9% 2 2,4%
2 3,0% 10 14,9% 9 13,4% 8 11,9% 10 14,9% 7 10,4% 7 10,4% 5 7,5% 9 13,4% 0 0,0%
16
Az adatok alapján a 36-40, majd a 21-25 év év közöttieknél a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Az álláskeresők száma 2008-2012. között 2009-ben volt a legmagasabb és 2012-ben volt a legalacsonyabb. A 2008-2009-es gazdasági válság hatása súlyosan érintette térségünket, azon belül településünket, sokan elvesztették munkahelyüket, munkalehetőség nem volt sem a községben, sem a környező városokban. 2012-ben a közfoglalkoztatási programok keretében történő foglalkoztatás eredményezte az álláskeresők számának csökkenését, mely nem tekinthető tartósnak, mivel a közfoglalkoztatás rövid idejű foglalkozást jelent és a közfoglalkoztatottak létszáma függ az erre a célra nyújtott központi támogatástól.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év
fő
nő férfi összesen 2008 50 63 113 2009 45 76 121 2010 43 68 111 2011 33 52 85 2012 37 30 67 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő nő 32 32 18 12 n.a.
férfi 37 45 38 22 n.a.
% összesen 69 77 56 34 #ÉRTÉK!
Nő 64,0% 71,1% 41,9% 36,4% #ÉRTÉK!
férfi 58,7% 59,2% 55,9% 42,3% #ÉRTÉK!
összesen 61,1% 63,6% 50,5% 40,0% #ÉRTÉK!
Az adatok alapján a 180 napnál régebben regisztráltak száma csökken, amely a regisztrált munkanélküliek számának csökkenéséből ered. A férfiak között az elmúlt két évben több a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma, mint a nők között. A 2012. évi adatok nem értékelhetők, mivel csak a regisztrált munkanélküliek száma áll rendelkezésre, azonban a 180 napnál régebben regisztráltak számára vonatkozóan információval nem rendelkezünk. 17
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
nő
összesen
fő fő fő 2008 47 61 108 2009 44 58 102 2010 50 55 105 2011 48 54 102 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 2 4 3 2 3
Férfi % 4,3% 9,1% 6,0% 4,2% #ÉRTÉK!
fő 6 8 5 5 3
összesen
% 9,8% 13,8% 9,1% 9,3% #ÉRTÉK!
fő 8 12 8 7 6
% 7,4% 11,8% 7,6% 6,9% #ÉRTÉK!
A 18-29 éves korosztályban a pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb, majd 2010ben csökkent, 2011-ben pedig az előző évhez hasonlóan alakult. A pályakezdő álláskereső férfiak száma 2012. évet kivéve magasabb volt, mint a nőké. Ennek egyik oka, hogy a nők (jellemzően roma származású nők) egyéb gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásban részesülnek.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év
15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma összesen
nő
fő fő 2001 468 247 2011 504 259 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
férfi
összesen
nő
férfi
fő 221 245
fő 382 #ÉRTÉK!
fő 188 n.a.
fő 194 n.a.
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen
nő
férfi
fő % fő % fő % 86 18,4% 59 23,9% 27 12,2% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
A táblázat alapján megállapítható, hogy a lakosságszámhoz képest magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma, a nemeket tekintve a nők körében közel kétszer annyi, mint a férfiakéban. Ez azzal is magyarázható, hogy a lakosság összetételét tekintve a 65 év feletti nők száma jóval magasabb, az ő esetükben az iskolai végzettséget tekintve a 6 elemi osztály elvégzése volt az általános.
18
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008 2009 2010 2011 2012
Fő 113 121 111 85 67
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 10 11 12 11 8
8 általános
% 8,8% 9,1% 10,8% 12,9% 11,9%
fő 54 51 60 36 33
% 47,8% 42,1% 54,1% 42,4% 49,3%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő 49 59 39 38 26
% 43,4% 48,8% 35,1% 44,7% 38,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján a legkevesebb a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűek száma, míg a legmagasabb a 8 általános iskolai végzettségűeké, azonban megközelíti az attól magasabb iskolai végzettségű munkanélküliek számát.
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Általános iskolai felnőttoktatásban az elmúlt években senki nem vett részt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
év
2009 2010 2011 2012
középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen
szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők
szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők
fő
fő
%
fő
%
fő
%
0 0 0 0
0 0 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
0 0 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
0 0 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
19
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Középfokú felnőttoktatásban az elmúlt években senki nem vett részt. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
48
23%
20
5%
2011
74
35%
28
8%
2012
52
n.a
19
5%
Forrás: Önkormányzat adatai
Az aktív korúak körében magas, míg az aktív korú romák/cigányokhoz viszonyítva a romák/cigányok száma alacsonyabb a közfoglalkoztatásban résztvevők körében. A közfoglalkoztatáson belül a roma lakosság alacsony foglalkoztatottságának egyik oka, hogy nehezen vonhatók be a közmunkába, vagy ha be is vonhatók, rövid időn belül (általában az Fht. továbbfolyósításához szükséges 30 napos munkaviszony megszerzését követően) különböző indokokra való hivatkozással (Budapestre mennek dolgozni, máshol találtak munkát, stb.) kérik a munkaviszony megszüntetését. Ezt követően újabb munkaviszonyt nem létesítenek, ismételten visszakerülnek az önkormányzati segélyezésbe. Több alkalommal előfordult, hogy kiközvetítést követően a munka felvételére egyáltalán nem jelentek meg. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
20
3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év 2008
regisztrált állami szektorban Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek vállalkozások száma a foglalkoztatottak üzletek száma száma településen száma 3 2 1 7
működő foglalkoztatási foglalkoztatási programok száma programokban helyben részt vevők száma 6 31
kivetett iparűzési adó
befizetett iparűzési adó
478850
255852
868250
1014500
3
53
2362250
1826581
5
33
2254176
2109680
12
92
1700000
1100050
7
43
7 2009
5
1
2 7
2010
5
2
2 7
2011
5
5
1 7
2012
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A foglalkoztatás elsősorban az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatási programokban valósul meg. A településen kevés a vállalkozás, a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma alacsony, ebből adódóan a kivetett és befizetett iparűzési adó összege sem magas. Iparűzési adó szempontjából jelentősebb befizetőnek a nem helyben székhellyel rendelkező, csak a településen szolgáltatást végző (távközlési cégek, ÉMÁSZ, TIGÁZ,) cégek tekinthetők. Az adóalanyok fizetési hajlandósága jónak mondható. A költségvetés szempontjából az iparűzési adóból származó bevétel az összköltségvetés közel 1,5 %-át teszi ki, mely a községgazdálkodás költségeinek kevés részét fedezi. Az iparűzési adóból származó bevétel növekedésére nem számítunk, mivel a településen az iparűzési adó szempontjából adóalanyként szóba jöhető új munkahelyek alapítása nem várható. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés
Legközelebbi centrum
elérhetőség átlagos ideje autóval 18
autóbusz járatpárok átlagos utazási száma munkaidő autóbusszal napokon 5 30
vonat járatok átlagos száma munkanapokon 0
átlagos utazási idő Kerékpár úton való átlagos utazási idő vonattal megközelíthetőség kerékpáron 0
0
0
Megye-székhely
118
0
0
0
0
0
0
Főváros
267
0
0
0
0
0
0
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai
A legközelebbi centrum Sárospatak, mint lehetséges munkahely elérése autóbusszal 30 perc utazási időt vesz igénybe. A településről a megye-székhelyre, illetve a fővárosba utazni közvetlenül csak gépjárművel lehet, vagy a Sárospatakról menetrend szerint induló vonatjárattal, mely nem minden esetben igazodik az autóbuszjárathoz, ezért sok a várakozási idő. A településről, illetve a településre munkanapokon csak 5 autóbuszjárat indul. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nincs a településen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
21
3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs felnőttképző programok a településen
nincs
felnőttképző programok a vonzásközpontban
nincs
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
nincs
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban
nincs
Helyi foglalkoztatási programok a településen
igen
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés
Felsorolás
Hosszabb idejű belvízelvezetés, Közúthálózat javítás Mezőgazdasági utak helyreállítása
nincs
Az önkormányzat a Startmunka keretében 3 jogcímen indított foglalkoztatási programot.
3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma
év
2008
felnőttképző programok a településen
felnőttképző programok a vonzásközpontban
egyéb munkaerő-piaci egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a szolgáltatások a településen vonzáskörzetben
helyi foglalkoztatási programok a településen
helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
10
21
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
24
29
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
14
19
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
3
49
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
10
33
n.a.
n.a.
2009
2010
2011 2012
Forrás: helyi adatgyűjtés A foglalkoztatási programokat elsősorban az önkormányzat helyben bonyolítja le, az egyéb foglalkoztatókra illetve a vonzáskörzetre vonatkozóan adattal nem rendelkezünk. A foglalkoztatási programokon résztvevők száma a központilag meghatározott és támogatott létszámtól függ. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A települési önkormányzat saját fenntartású intézményekben mélyszegénységben élőket és romákat nem foglalkoztat.
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs tudomásunk.
22
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.” A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).” Természetben nyújtható szociális ellátások: „47. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 2009 2010 2011 2012
380 387 396 406 n.a.
22 13 11 2 2
segélyben részesülők % 5,8% 3,4% 2,8% 0,5% #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
23
Az álláskeresési segélyben részesülők száma évről-évre csökken, 2011-2012-ben már csak 2-2 fő részesül álláskeresési segélyben.
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresési járadékra álláskeresők száma jogosultak év fő
fő
%
2008 113 5 2009 121 14 2010 111 12 2011 85 3 2012 67 17 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
4,4% 11,6% 10,8% 3,5% 25,4%
A nyilvántartott álláskeresők száma 2009-től folyamatosan csökken. Ez a lakosságszám csökkenéssel, és a közmunkába bevontak magas számával magyarázható. Szintén a közmunkába bevontak magas száma és a közmunkában eltöltött idő miatt 10 % feletti 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben az állás keresési járadékra jogosultak száma.
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év
2008 2009 2010 2011 2012
rendszeres szociális segélyben részesülők fő
15-64 évesek %-ában
75 22 7 15 3
19,73 25,28 1,76 3,69 n.a.
Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, akik 30 nap Azoknak a száma, akiktől helyi támogatás (álláskeresési munkaviszonyt nem tudtak önkormányzati rendelet támogatás) alapján megvonták a munkanélküliek igazolni és az FHT jogosultságtól fő elesett támogatást %-ában
0 54 56 56 49
0 13,95 14,14 13,79 n.a.
0 0 0 0 2
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az adatok alapján 2008-ban az ellátottak közül 75 fő részesült rendszeres szociális segélyben, míg támogatott nem volt. 2009-ben a jogszabályi változások következtében már 54-en részesültek támogatásban, míg a segélyezettek száma 22 főre csökkent. Az ellátottak számára vonatkozó 2012. évi adatok nem állnak rendelkezésre, azonban az önkormányzati nyilvántartás alapján a szükséges 30 nap munkaviszony hiánya miatt 2 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatását kellett megszüntetni.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Ebktv. 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket
24
a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
224
0
0
0
0
0
0
0
2009
224
0
0
0
0
0
0
0
2010
224
0
0
0
0
0
0
0
2011
221
0
0
0
0
0
0
0
2012
221
3
0
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
A településen élő lakosság magántulajdonú családi házakban lakik. A településen, az önkormányzat tulajdonában nincs bérlakás és szociális lakásállomány, illetve nincsenek egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. b) szociális lakhatás Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs a településen.
25
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nincs a településen. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
119
0
2009
123
0
2010
122
0
2011
134
0
2012
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a településen lévő lakások több mint felére kapnak lakásfenntartási támogatást. f) eladósodottság A lakosság által a közüzemi díjak nemfizetése miatt keletkezett hátralékok a lakosság eladósodását jelzik. A devizahitelek miatti eladósodottságra vonatkozóan pontos adattal nem rendelkezünk, azonban becsléseink szerint a lakosság közel 5 %-át érintheti. Nagyobb problémát jelent a folyószámlahitelek, hitelkártyák igénybevételéből felgyülemlett és nem fizetett tartozás. A korábban nagymértékben jelenlévő uzsorakamatos hitelezés az elmúlt évben kismértékben ugyan, de csökkent. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen, lakóövezeten kívül 5 db lakás van. A községben megtörtént a teljes infrastruktúra (áram, víz, gáz, szennyvízelvezetés, központi szemétszállítás, mobil és vezetékes telefonhálózat, internet lefedettség, belterületi csapadékvíz elvezetés) kiépítése, mely a település minden lakója számára elérhető. Sajnos az emberek eladósodottságát jelzi, hogy egyre több lakásból kapcsolják ki elsősorban a víz- és áramszolgáltatást a felgyülemlett tartozások miatt. A gázfűtés helyett a fogyasztók nagy része más alternatív fűtési módot választott, mert a gázszámla megfizetése már lehetetlen számukra. A külterületi lakások esetében 3 lakásban vezetékes ivóvíz van, 2 lakás tulajdonosa a település belterületén található közkútról szállítja az ivóvizet. Árammal mindegyik lakás ellátott, a központi szemétszállítás a szolgáltatótól beszerzett hulladékgyűjtő zsákokkal és az önkormányzat segítségével történő szállítással megoldott. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Telepek szegregátumok nincsenek a településen.
26
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Telepek, szegregátumokban élők nincsenek a településen. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Telepek, szegregátumok nincsenek a településen. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregációval veszélyeztetett terület nincs a településen. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: „a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.” Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.” „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”
27
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
1
0
0
2009 2010 2011 2012
1 1 1 1
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az önkormányzat önállóan működteti a háziorvosi szolgálatot, évek óta helyettesítő orvossal látja el ezen szolgáltatást, mivel a pályáztatások eddig eredménnyel nem jártak. A lakosság lélekszámára való tekintettel a felnőttek és gyermekek részére vegyes háziorvosi szolgálat került kialakításra. 3.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
28
2009 2010 2011 2012
27 23 24 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 2008-2010-ig csökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, 2011. évben az előző évhez viszonyítva 1 fővel nőtt.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
1
2009 2010 2011 2012
1 1 0 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar 2008-2010-ben 1 fő részesült ápolási díjban, 2011-ben nem volt ilyen ellátásban részesülő. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A háziorvosi rendelő részben akadálymentesített. Rendelés hétfőn és szerdán van. Csecsemő- és nővédelmi tanácsadás heti egy alkalommal történik.
28
A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a sárospataki és a sátoraljaújhelyi szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek szállítása betegszállítóval megoldott. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatokat a védőnő és a háziorvos rendszeresen elvégzik. A 0-2 éves korú gyermekek státusz vizsgálatát, valamint az iskoláskorú gyermekek (1-8 évfolyam) kötelező szűrővizsgálatát szintén a védőnő és a háziorvos végzi. A 45 évet betöltött nők Miskolcon - behívásra - történő évenkénti mammográfiai szűrővizsgálatára történő szervezett utazáshoz igény esetén az önkormányzat autóbuszt biztosít. A védőnő segítségével a tanácsadóban évente nőgyógyászati rákszűrés megszervezésére kerül sor. A felnőtt lakosság tüdőszűrését mozgó tüdőszűrő állomás végzi rendszeresen kétévi gyakorisággal. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátás a településen nincs, ezen ellátásokhoz való hozzáférés Sárospatakon van. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat által üzemeltetett konyhán naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kellene figyelni az egészséges táplálkozásra. Fontos lenne az étrend összeállítása során az érintett korosztályok képviselőinek a bevonására, időnként problémát jelent, hogy az étrend a korcsoportok életkori igényeinek figyelmen kívül hagyásával kerül összeállításra. Ennek ellenőrzésére bizottság megalakítására került sor a korosztályok képviselőinek bevonásával, amely javaslat tesz az étrend összeállítására. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. Az iskola épületében kialakított korszerű tornateremben mászókötél, bordásfal, ugrózsámolyok, tornaszőnyegek, kosárlabdapalánk került elhelyezésre, így mindenféle tekintetben megfelelő, kulturált környezetben sportolhatnak a tanulók, úszásoktatásra Sárospatakra járnak heti egy alkalommal. A tornateremben heti egy alkalommal a falu fiataljai teremlabdarúgó edzést tarthatnak. A településen megyei III. osztályú labdarúgó sportegyesület működik, ifi és felnőtt futballcsapattal. A Faluház mögött került kiépítésre a sportpálya, valamint a Faluházban kialakításra került sportöltöző zuhanyzókkal. A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében a település minden lakója számára elérhető. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szociális alapszolgáltatást: (pl. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogatásszolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az önkormányzat a közétkeztetést a településen saját fenntartásában és üzemeltetésében oldja meg, mely ellátást nyújt az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Igény esetén a településen élők közül bárki igénybe veheti a szolgáltatást. A térítési díjakat az önkormányzat évente helyi rendeletben állapítja meg. 29
A szociális alapszolgáltatáson belül házi segítségnyújtásban 36 fő részesül. Szociális étkeztetés keretében jelenleg 40 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A háziorvosi szolgálat keretében biztosított vérvétel vizsgálatának elvégzése január hónaptól megszűnt, mivel nem biztosították tovább központilag a laborba történő szállítást. Ezen szolgáltatás további fennmaradása érdekében az önkormányzat átvállalta a beszállítás beszervezését és az ezzel kapcsolatos költségek biztosítását. Így ezen vizsgálat elvégzése biztosított azon betegek számára is akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak Sárospatakra beutazni. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Györgytarló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános- és zárt-rendkívüli ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei meghívást kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről. a) közösségi élet színterei, fórumai A településen megalakult a " Györgytarlói fiatalkorért" Alapítvány. Az alapítvány célja: a településen élő gyermekek és fiatalok tanulásának, későbbiekben elhelyezkedésének támogatása. A Györgytarló Sportegyesület 1997-ben alakult, napjainkig folyamatosan működik egy ifjúsági és egy felnőtt labdarúgó csapattal, jelenleg a megyei III. osztályban játszik. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület négy település – köztük Györgytarló - összefogásával, kenézlői székhellyel alakuló ülését megtartotta, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. Községünkben vallási tevékenységet három felekezet: a római katolikus, a görög katolikus és a református egyház gyakorol. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen a cigánylakosság a lakosság 11-12 %-a. Természetesen kisebb súrlódások, nézeteltérések adódnak, de különösebb, intézkedést igénylő etnikai konfliktusok nincsenek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)
30
Az önkormányzat a lakosság szociális helyzetének javítása érdekében több alkalommal pályázott különböző támogatások, adományok elnyerésére (élelmiszercsomag, ruhanemű, szociális tüzifa stb.), melyet a lakosság legrászorultabbjai részére osztott ki. Az idei évtől lehetőség van önkéntes munka végzésére. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nemzetiségi önkormányzat nincs a településen.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
munkanélküliség lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya
-
nem megfelelő képzettség
-
ügyintézési nehézségek
-
közfoglalkoztatás további szervezése felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése képzési programok felkutatása, a célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény: 1. § (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. (2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. 2. § (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. (3) A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. (4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell.
31
3. § (1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. Pénzbeli és természetbeni ellátások 18. § (1) A jogosult gyermek számára a) a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. (3) E törvény szerint a gyámhatóság a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. (5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
8
n.a.
17
2009
9
n.a.
9
2010
4
n.a.
11
2011
20
na.
16
2012
na.
na.
na.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
32
A vizsgált években a 2010. év kivételével magas a védelembe vett gyermekek száma, melynek okai: magatartási problémák, iskolai hiányzás, szociális körülmények. A védelembe vétel megszüntetésére vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
132
0
0
0
0
2009
146
0
0
0
0
2010
161
0
0
0
0
2011
161
0
0
0
0
2012
na.
na.
na.
na.
na.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
33
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen kívül más ellátás megállapítására nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 2010. és 2011. évben volt a legmagasabb. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma évről évre nő, mely a családok rossz anyagi helyzetére vezethető vissza.
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A településen jellemzően a szülő nyújtott be kérelmet gyermeke részére és szintén a szülő részére a felnőtt átmeneti segély terhére került megállapításra a támogatás, így a gyermekek jogán járó helyi juttatások számára, arányára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. A kérelmek többségét a gyermek részére felírt szemüveg vásárlására nyújtották be a szülők.
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben Ingyenes étkezésben 50 százalékos mértékű Ingyenes tankönyvrésztvevők száma résztvevők száma iskola kedvezményes étkezésre ellátásban óvoda 1-8. évfolyam jogosultak száma 1-13. évfolyam részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
40
65
4
69
0
32
2009
38
67
15
82
6
31
2010
32
81
6
87
3
52
2011
32
85
0
85
23
98
2012
31
87
1
88
14
118
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az óvodai ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek száma a település gyermekszámával arányosan évről-évre csökken, ugyanakkor az iskolai ingyenes étkeztetésben és ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma évről-évre nő. Az 50 %-os mértékű kedvezményre jogosult gyermekek száma 2009-ben volt a legmagasabb, 2011-ben nem volt, 2012-ben pedig 1 fő gyermek részesült 50 %-os mértékű támogatásban. Ennek oka az, hogy a térítési díjakat elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapján állapítják meg. Az óvodáztatási támogatásban részesülők száma, a 2010-ben a legalacsonyabb, 2011. évben volt a legmagasabb 23 fő. 2012-ben felére csökkent, 14 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. A támogatásban részesülők magas száma, illetve a 2012-ben bekövetkezett nagy számú csökkenés a községbe bevándorló, majd rövid idővel elvándorló sok gyermekes roma családok jogosultságából adódik.
34
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek nincs a településen.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Telep, szegregátum nincs a településen.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
17
2009
1
17
2010
1
15
2011
1
15
2012
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A védőnői álláshely évek óta betöltetlen, a pályáztatás nem jár eredménnyel, az önkormányzat helyettesítő védőnővel oldja meg a feladatok ellátását. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 35
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
1
5094
0
0
2009
1
5656
0
0
2010
1
6203
0
0
2011
1
5889
0
0
2012
1
n.a.
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az önkormányzat által működtetett háziorvos betöltetlen, helyettesítő háziorvossal látja el az önkormányzat az ellátást. A lakosság- és gyermekszámra való tekintettel vegyes háziorvosi körzet kialakítására került sor. Az ellátott gyermekek számára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
0
0
2009
0
2010
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
Szociális szempontból felvett gyerekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
év
0
0
2008
0
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
0
0
2010
0
0
2011
0
0
0
0
2011
0
0
2012
0
0
0
0
2012
0
0
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
családi napköziben engedélyezett családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma férőhelyek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
Bölcsőde, családi napközi nincs a településen, igény nem merült fel rá.
36
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma 3
Hány településről járnak be a gyermekek
50 Óvodai férőhelyek száma 2 Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Óvodapedagógusok száma
2
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2
Hiányzó létszám
0 Gyógypedagógusok létszáma 2 Dajka/gondozónő 0 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Az óvodában engedélyezett férőhelyek száma 50 fő, a csoportok száma kettő. Az óvodában 2 fő óvónő és 2 dajka a személyi és képesítési feltételeknek megfelel, hiányzó létszám nincs. Családbarát, munkaidőhöz igazodó nyitva tartásra nincs szükség, mivel az óvodába jár gyermekek szülei nem rendelkeznek munkaviszonnyal. Természetesen amennyiben erre szükség lenne, a nyitva tartás módosítása megoldható lenne. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás keretében az önkormányzat a Zemplén Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján a gyermekjóléti szolgálatot működteti. A Gyvt-ben meghatározott gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény nincs a községben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, valamint átmeneti gondozást nyújtó intézmény, stb.). e) gyermekvédelem A gyermek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
37
Észlelő- és jelzőrendszer: a törvény által létrehozott települési szintű információs rendszer a Gyvt. és az Szt. körében, melyet a gyermekjóléti szolgálat, illetve a családsegítő szolgálat szervez, és amelyben a jogszabályban megnevezett szervezetek és személyek vesznek részt. Feladata részben az egyéni problémák, részben pedig a lakosságot (annak valamelyik csoportját) jellemző szükségletek, problémák feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos információk továbbítása. A Zemplén Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a településen jelzőrendszert működtet, elsősorban a háziorvos, a védőnő, az általános iskola, az óvoda, a rendőrség és a Polgármesteri Hivatal bevonásával, de jelzéssel élhet bárki, akinek tudomása van kiskorú veszélyeztetéséről. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított, bár nem minden érintett él ezzel a lehetőséggel. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az iskola épületében kialakított korszerű tornateremben mászókötél, bordásfal, ugrózsámolyok, tornaszőnyegek, kosárlabdapalánk került elhelyezésre, így mindenféle tekintetben megfelelő, kulturált környezetben sportolhatnak a tanulók, úszásoktatásra Sárospatakra járnak heti egy alkalommal. Az óvodai mindennapos testnevelés az erre a célra kialakított csoportszobában történik, az udvaron játszótéri eszközökkel elégíthetik ki mozgásigényüket. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az önkormányzat a központilag biztosított kedvezményeken felül (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkeztetése, 50 %-os mértékű kedvezmény, stb.) költségvetési fedezet hiánya miatt nem tud további kedvezményeket biztosítani. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem történt. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A képviselő-testület csatlakozott a Bursa-Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz, így évek óta havi 3.000.-Ft-al támogatja a felsőoktatásban tanulókat, mely évente 5-6 hallgatót jelent. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Helyhiány miatt elutasított gyermek az elmúlt években nem volt, az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek nem töltötték be az engedélyezett férőhelyet.
38
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú óvodai gyermekek száma gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladat-ellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
24
2
50
1
40
0
2009
23
2
50
1
38
0
2010
22
2
50
1
32
0
2011
13
2
50
1
32
0
2012
n.a.
2
50
1
31
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az óvodába beírt gyermekek száma 2008-ban volt a legmagasabb 2012-ben a legalacsonyabb. Az óvodába beíratott gyermekek száma nagyobb a 3-6 éves korú gyermekek számánál, melynek oka, hogy más településről írattak be gyermeket az óvodába, valamint a településen lakóhellyel nem rendelkező, de életvitelszerűen itt lakó gyermekek is felvételt nyertek. Bár a 3-6 éves korú gyermekek száma 2010-re 32 főre csökkent. Az elmúlt három évbe az érintett korcsoportba tartozó gyermekek száma stagnál, így előreláthatólag az elkövetkezendő évben csoportmegszüntetésre, összevonásra nem kerül sor.
39
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
8
7
4
7
5
31
Más településről bejáró gyermekek létszáma
1
1
2
4
2
10
0
0
0
0
0
0
8
6
4
6
5
29
4
2
2
3
4
15
székhely
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
0 0 0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
0
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Tagóvoda nincs a településen. A legmagasabb a 3 éves gyermekek száma, a legalacsonyabb az 5 éveseké. Nagyon magas a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma, az 31 főből 29 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 15 fő, a 4 és 5 évesek közül 2-2, a hatévesek közül 1 fő, a 3 és 7 évesek közül 4-4 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 20 %-ot meghaladó mértékű hiányzás nem volt.
40
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe az intézménybe beíratott, beíratott, 20%-ot 20%-ot fejlesztő fejlesztő meghaladóan meghaladóan beíratott foglalkozásban foglalkozásban hiányzott hiányzott halmozottan részesülő részesülő halmozottan hátrányos hátrányos halmozottan hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű hátrányos helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek helyzetű gyermekek gyermekek száma száma (az létszáma gyermekek száma (az adott évből adott évből száma eltelt időszakra eltelt vetítetten) időszakra vetítetten)
Székhely
Csoport 1
15
0
7
7
0
5
Csoport 2
14
0
5
8
0
3
Összesen
29
0
12
15
0
8
7
0
7
3
0
3
5
0
5
4
0
4
0
0
0
0
0
0
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az óvodai csoportlétszámok azonosan alakulnak, 20 %-ot meghaladó hiányzás nem volt sem a hátrányos, sem a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek között. 7 évesnél idősebb hátrányos helyzetű gyermekek száma 5 fő, 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A 6 évesnél idősebb gyermekek közül 5 fő hátrányos 4 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Az 1 csoportban magasabb a fejlesztő foglalkozásban résztvevő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, mint a 2 csoportban.
41
4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása
A körzetbe A körzetbe A járó hh járó hhh A körzetbe körzetbe A körzetbe A körzet gyermekek gyermekek felvehető felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe aránya a A körzetbe aránya a (ott élő) (ott élő) (ott élő) járó járó hh körzet járó hhh körzet összes összes hh összes hhh gyermekek gyermekek óvodásainak gyermekek óvodásainak gyermekek gyerme- gyermekek összlétszáma összlétszáma összszáma kek száma létszáma létszámához létszámához száma viszonyítva viszonyítva (%) (%)
Körzet 1
n.a.
n.a.
n.a.
31
29
94%
15
48%
Összesen
0
0
0
31
29
94%
15
48%
Forrás: Önkormányzati adatok
A körzetbe felvehető összes, hh és hhh gyermekek számára vonatkozóan pontos adattal nem rendelkezünk, azonban az engedélyezett férőhelyet, illetve a körzetbe járó gyermekek összlétszámát, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát tekintve, valamint figyelembe véve a folyamatos kismértékű gyermekszám csökkenést helyhiányra hosszú távon nem fog sor kerülni. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
43
51
94
65
69,1%
2011/2012
39
49
88
64
72,7%
2012/2013
42
50
92
50
54,3%
napközis tanulók száma
tanév
Forrás: TeIR, KSH Tstar
42
Az általános iskolai tanulók száma a 2011/2012. tanévre 4 fővel csökkent, majd a 2012/2013. tanévre 3 fővel nőtt. Az vizsgált éveket tekintve 1-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon közel azonosan alakult a létszám. A napközis tanulók száma a 2012/2013. évben nagymértékben csökkent, melynek oka, hogy a 2. és 3. évfolyam összevont, iskolaotthonos szerkezetben tanult, mely 19 gyermek egész napos ellátását jelenti. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai általános iskolai feladatoktatásban ellátási helyek száma
általános iskolai osztályok száma tanév
1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
3
4
7
0
0
0
1
2011/2012
3
4
7
0
0
0
1
2012/2013
3
4
7
0
0
0
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
43
Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 1, gyógypedagógiai osztály nincs. A vizsgált években az 1-3. osztály összevontan működik, mert a tanulók alacsony száma miatt nem lehet külön osztályt indítani. Figyelembe véve azt, hogy a gyermeklétszám stagnál, valószínűleg az elkövetkezendő években további osztályösszevonásokra, osztályok megszüntetésére nem kell számítani.
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
102
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
24
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
2
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
64
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
43
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A településen élő általános iskoláskorú gyermekek összlétszáma 102 fő. 24 fő tanuló a szomszédos településekről (Sárospataki tanyavilág) jár a györgytarlói általános iskolába, 2 fő általános iskolás gyermek nem a helyi általános iskolában tanul. Az általános iskoláskorúak közül magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma.
44
4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár
Hány körzet van a településen
1
db
A körzetbe járó hh A körzetbe járó hh A körzetbe járó hhh A körzet általános A körzetbe járó A körzetbe járó hhh tanulók tanulók aránya a tanulók létszáma a tanulók létszáma a Iskolai körzetenkénti létszám és iskoláiba járó A körzetbe járó hh hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak körzet tanulóinak össztelepülés hh tanulóinak település hhh tanulóinak hh/hhh tanulók megoszlása tanulók tanulók létszáma tanulók össz-létszámához viszonyítva létszámához össz-létszámához össz-létszámához összlétszáma létszáma (%) viszonyítva (%) viszonyítva viszonyítva 92
Összesen
92
86
86
93%
53
58%
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
93%
53
74%
n.a.
58%
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Az adatok az előző táblázat adatait támasztják alá, a hhh tanuló aránya az általános iskolában tanulók össz-létszámának 58 %-a, kiemelkedő a hh tanulóké, mely 93 %. A településen élő hh tanulók összlétszámából az általános iskolába járó hh tanulók aránya 74%,. Nagyon magas a hhh tanulók aránya, amelynek oka a községbe ideiglenesen bevándorló- sokgyermekes roma családok. Helyi ismereteink alapján a HH tanulók magas létszáma többek között abból is adódhat, hogy ha a jövedelmi viszonyok úgy alakulnak, hogy a kedvezményt biztosító ellátásra nem lennének jogosultak, a jogosultság érdekében, élnek a lakcímváltoztatás lehetőségével.
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév
fő
%
2010/2011
11
100
2011/2012
9
100
2012/2013
15
100
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A vizsgált években a 8. évfolyamot minden tanuló eredményesen befejezte.
4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban
2012-2013. tanév
Létszám
Napközis
Bejáró
Hátrányos helyzetűek létszáma
HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
1. évfolyam A osztály
15
15
3
15
100%
10
67%
0
0%
0
0
0
0
1. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
2. évfolyam A osztály
7
0
4
6
86%
5
71%
0
0%
0
0
0
0
2. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
3. évfolyam A osztály
8
8
2
8
100%
4
50%
0
0%
0
0
0
0
3. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
4. évfolyam A osztály
12
0
3
11
92%
5
42%
0
0%
0
0
0
0
4. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
5. évfolyam A osztály
11
6
2
9
82%
8
73%
0
0%
0
0
0
0
5. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
6. évfolyam A osztály
11
6
4
11
100%
7
64%
3
27%
0
0
0
0
6. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
7. évfolyam A osztály
13
7
1
12
92%
7
54%
3
23%
0
0
0
0
7. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
8. évfolyam A osztály
15
8
5
14
93%
7
47%
1
7%
0
0
0
0
8. évfolyam B osztály
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
0
0
0
92
50
24
86
93%
53
58%
7
8%
0
0
0
0
Telephely1 (szükség szerint, Tagozat megtöröljön vagy szúrjon be plusz nevezése sorokat)
Összesen:
Sajátos nevelési SNI tanulók aránya az igényű tanulók osztály létszámához létszáma viszonyítva
SNI tanulók számából a hhh tanulók száma
Létszám, amelynek Évismétlők Magánalapján integrációs száma tanulók száma normatívát igényelnek
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a legkisebb az osztálylétszám a 5. és a 6. évfolyamon. Az 1-3. osztály összevontan, egy évfolyamon működik, így a létszám itt a legmagasabb 23 fő. A legkisebb az osztálylétszám az 5. és 6. évfolyamon. Ezen táblázat további adatai a 4.4.10. tábla adatait részletezi osztályokra lebontva.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő Nem szaktanítást végző tanító
6
Szaktanítást végző tanítók száma
1
Szaktanítást végző tanárok száma
4
Gyógypedagógusok létszáma
0
Gyermekvédelmi felelős
0
Iskolaorvos
0
Iskolapszichológus
0
Kisegítő személyzet
0
Hiányzó létszám
2
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A szakos ellátás évek óta megoldatlan fizika, történelem, rajz, informatika, földrajz, technika és testnevelés tantárgyakból, az eddigi pályázati kiírások ezen szakokra eredménytelenül zárultak. Ezen tantárgyak oktatására a Sárospataki Tankerület írt ki pályázatot. A gyógypedagógiai ellátás A KLIK Sárospataki Tankerületén belül foglalkoztatott pedagógussal történik. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs
Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén nincs. Az intézmények között és az egyes intézményeken belül nincs szegregáció. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok
2010
ISKOLA NEVE
Országos kompetenciamérés eredménye
Iskola átlaga
2011
Országos átlag
Iskola átlaga
2012
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
2013
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
2014
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
2015
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
2016
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
2017
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
Szövegértés 6. évfolyam
8. évfolyam
1280
–
1483
–
1390
1425
1465
1577
1296
1327
n.a.
n.a.
1472
1567
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
10. évfolyam Matematika 6. évfolyam
1296
1498
1336
1486
1230
n.a.
1489
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
8. évfolyam
–
–
1405
1601
1360
n.a.
1612
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
10. évfolyam
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A táblázat alapján a kompetencia mérési adatok az országos átlagot nem érik el.
4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Gimnázium (%)
Szakiskolai képzés (%)
Speciális szakiskola (%)
Nem tanult tovább (%)
tanév
összlétszámo HHH-tanulók összlétszám HHH-tanulók összlétszám HHH-tanulók összlétszám HHH-tanulók összlétszám HHH-tanulók n belül körében on belül körében on belül körében on belül körében on belül körében
2008/2009
1
1
6
2
3
1
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2009/2010
3
1
3
0
5
3
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2010/2011
1
0
3
0
5
5
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2011/2012
1
0
3
0
5
5
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2012/2013
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A továbbtanulók legmagasabb százaléka szakiskolában folytatja tovább tanulmányait, ahova a HHH tanulók többsége is jelentkezett. Ezt követi a szakközépiskolában továbbtanulók száma, említésre méltó, hogy HHH tanuló csak a 2008/2009. tanévben tanul tovább ilyen típusú iskolában. Kicsi a továbbtanulási mutató a gimnáziumban. Speciális szakiskolába a vizsgált években senki nem tanult tovább. A 2011/2012. és a 2012/2013. tanévben HHH tanulók csak szakiskolába tanulnak tovább.
4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában
Évfolyamismétlők aránya (%)
Magántanulók aránya (%)
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
tanév
összlétszámon belül
HHH-tanulók összlétszámon körében belül
HHH-tanulók körében
összlétszámon belül
HHH-tanulók körében
2008/2009
4
4
1
1
0
0
2009/2010
2
2
1
1
0
0
2010/2011
1
1
0
0
0
0
2011/2012
2
2
0
0
0
0
2012/2013
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Az évfolyam ismétlők aránya az iskola létszámához viszonyítva kevés, azonban ugyanolyan arányú, mint a HHH évfolyamismétlők aránya, tehát az évfolyamismétlők egyben HHH tanulók is. A magántanulók aránya szintén kicsi, 250 óránál többet hiányzó tanuló nem volt az elmúlt években. Az iskolaotthonos oktatás megszervezésével felére csökkent az évfolyamismétlő tanulók száma. Az érintett tanulók kötelezően részt kell, hogy vegyenek a délutáni tanulási munkában, így számon kérhetőbb tudásuk. A napközi nem kötelező, a szülő döntése alapján történik. Az egész napos oktatás felmenő rendszerben történő megszervezése reményeink szerint eredményes lesz. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az iskola a hátránykompenzáló programok közül az alapfokú művészetoktatáson belül a néptánc oktatást biztosítja a Sárospataki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a kézműves foglalkozásokat szintén sárospataki intézmény, az ArtÉrt Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai tartják. Nagyon sok HHH gyermek a kézműves foglalkozásokon mutatja meg tehetségét, aki a tanulmányi munkában gyengén teljesít, ezen a területen kiváló eredményeket ér el. Az iskola 2004-től minden évben sikeresen pályázott az Esélyegyenlőségi pályázaton - az IPR-en -. A pályázat keretében elnyert támogatási összegből a HHH gyermekek minden évben kirándulásokon, színház és mozi látogatásokon, sportrendezvényeken vettek részt, ahova egyébként anyagi körülményeik miatt nem juthattak volna el. Szintén ezen pályázatok keretében ezen gyermekek részére többek között tornafelszerelést, ruhaneműt, iskolaszereket, fejlesztőjátékokat és sporteszközöket biztosítottunk, mivel minden éven problémát jelentett, hogy a szülők nem tudták ezen eszközöket megvenni, pótolni. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák gyermekszegénység
fejlesztési lehetőségek -
magatartás, beilleszkedés zavar
-
gyermekeket ért családon belüli erőszak
-
függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol)
-
csellengő gyerekek
-
pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre, az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása pedagógusok továbbképzése szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, a szülők iskolával történő együttműködésének motiválása pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése 51
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak 2008 179 2009 181 2010 188 2011 194 2012 n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
201 206 208 212 n.a.
67 66 79 94 n.a.
98 94 92 113 n.a.
63 76 68 52 30
50 45 43 33 37
52
A munkavállalási korúak száma évente növekszik, melynek oka a nyugdíjkorhatár kitolódása. A munkavállalási korúak számához képest a munkanélküliek aránya magasnak mondható. A munkavállalási korú nők száma magasabb, mint a férfiaké, így arányosan több a női foglalkoztatott, ugyanakkor kevesebb a munkanélküli nők száma, mint a férfiaké. A munkavállalási korúak száma – mind a férfiaké, mind a nőké évről-évre nő, ezzel együtt nő a foglalkoztatottak száma is. Ugyanakkor a munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat. Ez elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év
2008
Foglalkoztatást Képzési programok segítő programok résztvevők száma száma száma
résztvevő nők száma
6
n.a.
31
21
2009 3 2010 5 2011 12 2012 7 Forrás: Helyi adatgyűjtés
n.a. n.a. n.a. n.a.
53 33 92 43
29 19 49 33
Foglalkoztatást segítő programokkal kapcsolatos adatok csak az önkormányzat vonatkozásában állnak rendelkezésre. A foglalkoztatotti létszám a központilag meghatározott támogatás és létszám függvényében, valamint a pályázati célnak megfelelően alakul. Kiemelkedő volt a 2011. év, amikor a megállapított központi támogatásra benyújtott pályázatok keretében 92 főből 49 nő foglalkoztatására nyílt lehetőség. Településünkön jellemző, hogy a roma lakosság körében több a munkára jelentkező nők száma, mint a férfiaké. Pozitívumként elmondható, hogy szinte minden évben sikerül majdnem a teljes munkanélküli létszámot a közmunkaprogramba bevonni.
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
53
5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
munkanélküli nők száma
8 általánosnál alacsonyabb végzettségű
8 általános
szakiskola/szakmunkásképző
gimnázium
érettségi
főiskola
egyetem
2008
50
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2009
45
2
35
15
1
2
1
0
2010
43
2
24
13
1
2
1
0
2011
33
2
27
13
2
3
1
0
2012
37
4
27
11
2
2
1
0
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A munkanélküli nők többsége 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, melynek fele a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek száma. Az érettségizett és gimnáziumi végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma közel azonos, 1 fő főiskolai végzettséggel rendelkezik, egyetemi végzettségű nincs. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hátrányos megkülönböztetésről adatokkal a foglalkoztatás területén nem rendelkezünk. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
3 év alatti gyermekek működő száma a településen bölcsödék száma
bölcsődei férőhelyek száma
működő családi napközik száma
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
0
0
0
0
2008
17
0
önkormányzati 0
2009
17
0
0
0
0
0
0
2010
15
0
0
0
0
0
0
2011
15
0
0
0
0
0
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
egyéb
Bölcsőde, családi napközi nincs a településen. Igény ezekre a szolgáltatásokra nem merült fel, mivel a 3 év alatti és óvodáskorú gyermeket nevelő nők gyermekeikkel otthon vannak. Az óvodáskort be nem töltött gyermekes nők GYES-t kapnak, az óvodáskort betöltött gyermeket nevelő nők vagy gyermeknevelési támogatást kapnak, vagy munkahellyel nem rendelkeznek. Az óvodai engedélyezett férőhelyeket tekintve a férőhely nincs betöltve, így minden óvodáskorú gyermek felvételt nyer a nevelési intézménybe. Ezen okok miatt a közintézményekben rugalmas munkaidőre, családbarát munkahelyi megoldásokra nincs szükség.
54
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
17
17
2009 2010 2011 2012
1 1 1 n.a.
17 15 15 n.a.
17 15 15 #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Az önkormányzat az általa fenntartott védőnői ellátást helyettesítő védőnővel látja el, mivel a pályáztatás évek óta nem jár sikerrel. Az egy védőnőre jutó gyermekszám nem tekinthető magasnak. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőket érő erőszakról, családon belüli erőszakról adataink nincsenek, azonban előfordul a településen. Családi viszályhoz történő rendőri riasztások történtek, azonban azok, valamint a tényleges feljelentések és bírósági ítéletek számáról adattal nem rendelkezünk. Valószínűleg több eset fordul elő, azonban ezek vagy egyáltalán, vagy az esetet követően hónapokkal, sőt évekkel később derülnek ki. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év
önkormányzati anyaotthon a településen
önkormányzati Nem önkormányzati Nem önkormányzati (egyházi, anyaotthon a település (egyházi, alapítványi) alapítványi) anyaotthon a 50 km-es körzetében anyaotthon a településen település 50 km-es körzetében
2008
0
0
0
1
2009 2010 2011 2012
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
1 1 1 1
Forrás: Helyi adatgyűjtés
55
Krízishelyzetben a Református Egyház által működtetett, 8 km-re lévő településen működő anyaotthon igénybe vehető. A településen anyaotthon nem működik, a település 50 km-es körzetében lévőkről sincs pontos adatunk.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év Férfi 2008 5 2009 5 2010 3 2011 3 2012 3 2013 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
3 3 2 2 2 2
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
A vizsgált időszakban a helyi önkormányzati képviselők között 3, illetve 2010-től 2 női képviselő volt, illetve van. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések nincsenek a településen. Az a régi beidegződés, miszerint a nőnek a konyhában a helye, napjainkban egyre kevésbé megvalósítható, ma már a nők is rá vannak kényszerítve arra, hogy dogozzanak. A család és a karrier összeegyeztetése a nők számára nehéz feladat, mert a munka mellett vezetni kell a háztartást, és gondoskodni kell a családról is. Ahhoz, hogy mindkét helyen megállják a helyüket jó szervezőkészségre, ember feletti kitartásra és elszántságra van szükségük. A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint az 50 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A nők magas munkanélküliségi aránya össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehetne enyhíteni.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
beazonosított problémák
munkanélküliség
-
családon belüli erőszak
-
közfoglalkoztatás további szervezése nők részére családgondozó, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben 56
nem megfelelő képzettség
-
függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol)
-
lakás- és lakókörnyezet elhanyagolása
-
képzési programok felkutatása, érintett célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal felvilágosítás, programok szervezése pályázati lehetőségek felkutatásával
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az összlakosság közel 20 %-a 60 év feletti korosztályba tartozó. A település a leghátrányosabb helyzetű térséghez tartozik, jellemző, hogy a fiatalok a munkavállalás lehetősége miatt az esetek többségében a több száz km-re lévő városokba költöznek. Ennek következtében az elmagányosodás jellemző erre a korosztályra, mivel a kapcsolattartás a családtagok között a távolság és az utazási költségek miatt beszűkül. Egyedül maradnak, koruk előrehaladtával fizikai szellemi állapotuk leépül, melynek következtében környezetükkel szemben kiszolgáltatottá válnak, hamarabb esnek bűncselekmény (csalás, lopás, fizikai bántalmazás, stb.) áldozatává. Otthonukat, lakókörnyezetüket nem szívesen hagyják el, ugyanakkor igénylik a társaságot, mely megnyilvánul abban, hogy bárkivel – akár idegenekkel is - szívesen elbeszélgetnek. Jelenleg nincs Idősek Klubja a faluban, ahol számukra szervezett programok, foglalkozások lennének. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer • saját jogú nyugdíj öregségi nyugdíj rehabilitációs járadék • hozzátartozói nyugdíj özvegyi árvaellátás szülői baleseti hozzátartozói nyugellátás özvegyi járadék 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011 2012
70 68 61 63 n.a.
111 111 109 109 n.a.
181 179 170 172 #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Tstar
57
Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban évente közel 180 fő részesül, az ezen ellátásban részesülők száma a lakosságszám csökkenésével arányosan évről-évre csökken. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő 114 107 103 98 n.a.
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
fő 0 0 0 0 n.a.
% 0% 0% 0% 0% #ÉRTÉK!
Idősek nappali ellátására nincs lehetőség a településen.
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0
Időskorúak járadékában senki nem részesült a vizsgált években.
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A foglalkoztatási törvény 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési segély feltételeit a foglalkoztatási törvény 30 §-a rögzíti. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatására nincs lehetőség a településen. 58
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Ilyen jellegű foglalkoztatásra nincs lehetőség a községben. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő 113 15 13% 69 2008 121 7 6% 77 2009 111 11 10% 56 2010 85 13 15% 34 2011 67 9 13% 17 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő 15 11 13 9 9
% 22% 14% 23% 26% 53%
A vizsgált években az adatok alapján az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek tartós munkanélküliek, nem tudnak visszakerülni a munkaerőpiacra. 2010-ben viszont az előző évihez képest 4 fővel nőtt a számuk, 2009-ben 4 fővel, majd 2012-ben további 4 fővel csökkent a számuk. A csökkenés oka lehet a nyugdíjellátó rendszerbe történő átkerülés. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat: étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A háziorvosi rendelő csak részben akadálymentesített (bejárati rámpa). Rendelés Györgytarlón hetente kétszer van, a gyógyszer kiváltás Sárospatakon lehetséges, melyet az önkormányzat old meg az iskolabusz segítségével a betegek számára. A szakorvosi ellátást igénylő idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek sárospataki és a sátoraljaújhelyi szakorvosi rendelőintézetbe történő szállítása betegszállítóval megoldott.
59
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Községünkben korlátozott lehetőség áll rendelkezésre az idősebb korosztály kulturális és közművelődési tevékenységére. Nem jellemző a színház és múzeumi kiállítás látogatása, mivel ehhez legkevesebb 9 km-t kellene utazniuk a legközelebbi városba, azonban a rendezvények időpontjait figyelembe véve a tömegközlekedési menetrend nem könnyíti meg a bejutást. A helyben tartott rendezvényeket szívesen látogatják. A könyvtárat az idős korosztály egy köre szívesen látogatja. A legkedveltebbek a folyóiratok, a klasszikus irodalom és a legújabb könyvek kölcsönzése. A könyvtári kölcsönzés lehetősége segítséget jelent számukra, mivel erre a célra keveset, vagy egyáltalán nem tudnának fordítani nyugdíjukból. A férfiak körében közkedvelt a helyi futballmeccsek látogatása. Vallásgyakorlásra minden vasárnap, mindhárom felekezet templomába lehetőség van, melyre inkább az idősebb korosztály látogatása, jelenléte a jellemző. 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés év
Mozielőadás látogatása
Színházelőadás látogatása
Múzeumi kiállítás megtekintése
Könyvtár látogatása
Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel
Vallásgyakorlás templomban
Sportrendezvényen részvétel
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
2008
0
40
0
50
0
780
32
2009
0
40
0
50
0
780
32
2010
0
40
0
50
0
780
32
2011
0
40
0
50
0
780
32
2012
0
40
0
50
0
780
32
Forrás: Helyi adatgyűjtés c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év
Összes megkérdezett
fő 2008 20 2009 20 2010 20 2011 20 2012 20 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Számítógépet használni tudók száma fő 2 2 3 4 4
% 10,0% 10,0% 15,0% 20,0% 20,0%
Internetet használni tudók száma fő 2 2 3 4 4
% 10,0% 10,0% 15,0% 20,0% 20,0%
60
Az idősek informatikai jártasságával kapcsolatosan vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. A megkérdezettek száma alacsony, azonban ezen belül növekvő tendenciát mutat a számítógépet és ezzel együtt az internetet is használni tudók száma. Az internethasználat térhódítása annak köszönhető, hogy a távollévő gyermekekkel, unokákkal a kapcsolattartást megkönnyíti, olcsóbbá teszi. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó egyéb programok nincsenek a településen. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
munkanélküliség
-
elmagányosodás kiszolgáltatottság, bűnözés
-
Szabadidős tevékenységek hiánya
-
közfoglalkoztatás szervezése ezen célcsoport számára pályázati lehetőségek felkutatásával Idősek Klubjának megszervezése idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra, - szomszédok bevonása az odafigyelésre idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése internethasználat népszerűsítése hagyományőrzésbe történő bevonásuk
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Településünkön a fogyatékkal élőkre vonatkozóan sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre olyan mérhető statisztikai adatok, amelyek alapján reális képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A HEP elkészítésekor helyi ismereteinkre hagyatkoztunk, azonban csoport esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a jövőben szükségesnek látjuk egy olyan átfogó felmérés elvégzése, amelyből kitűnik a településen fogyatékossággal élő személyek pontos száma, jellemzői, problémái. Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A községben nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családban, közvetlen környezetben, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
24
n.a.
2009
22
n.a.
2010
21
n.a.
2011
45
n.a.
2012
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar 61
2008-2010. között évente csökkent a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők száma, majd 2011. évben több mint duplájára, 21-ről 45 főre nőtt az ezen ellátásban részesülők száma, melynek oka számunkra ismeretlen.
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével Fogyatékos személyek nappali ellátására szolgáló intézmény nincs a településen. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Fogyatékos személyek foglalkoztatására nincs lehetőség a településen. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön a vizsgált években megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására nem volt lehetőség. Az idei évben viszont a munkaügyi központ támogatásával lehetőség nyílt 5 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
62
7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati
Egyházi
Civil
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
0
0
0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
étkeztetés
0
0
0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
1
1
1
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
családsegítés közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
támogató szolgáltatás
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
nappali ellátás
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: helyi adatgyűjtés 2010-2012. években évente 1 fő fogyatékos személy igényelte a házi segítségnyújtást, egyéb szolgáltatásban fogyatékos személy nem részesült.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható • szociális alapszolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények Fogyatékos személyek száma
1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás
Időskorúak járadéka
0
Aktív korúak ellátása
0
Rendszeres szociális segély
0
Lakásfenntartási támogatás
0
Ápolási díj
0
Temetési segély
0
Átmeneti segély
0
Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.
0
Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.
1
Adósságkezelési szolgáltatás
0
Energia felhasználási támogatás
0
Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások 1
Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék
n.a.
Személygépkocsi átalakítási támogatás
n.a.
Közlekedési kedvezmény
n.a.
Személygépkocsi szerzési kedvezmény
n.a.
Parkolási igazolvány
n.a.
Közgyógyellátásban és fogyatékossági támogatásban 1 fő részesült, az egyéb ellátásokra vonatkozóan nem áll adat a rendelkezésünkre.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rámpa
Hangos tájékoztatás
Indukciós hurok
Tapintható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
alapfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
középfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
felsőfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
fekvőbeteg ellátás
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
járó beteg szakellátás
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
alapellátás
nem
nem
nem
Igen
nem
nem
nem
nem
nem
kulturális, művelődési intézmények
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
önkormányzati, közigazgatási intézmény
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
szociális ellátást nyújtó intézmények
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
oktatási intézmények
egészségügyi intézmények
Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei
Az Önkormányzati Hivatal épülete előtt a rámpa került kiépítésre, azonban az épületen belül az akadálymentesítés még nem történt meg. Az önkormányzat egyéb intézményei nem akadálymentesítettek.
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában hivatal részben akadálymentesített, az egyéb intézmények, egészségügyi és kulturális létesítmények akadálymentesítése még megoldásra vár. A fogyatékos személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása korlátozottan biztosított akadálymentesítése megoldásra vár. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Munkahelyek akadálymentesítésére vonatkozóan nem áll adat a rendelkezésünkre.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A községben nincs akadálymentesítettség a közlekedésben, azonban a közterületek, parkok, intézmények fogyatékossággal élők által is könnyen megközelíthetők.
e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások, speciális közlekedési megoldások nincsenek a településen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Fogyatékosokkal kapcsolatos pozitív diszkrimináció nincs 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek Fogyatékosokra vonatkozó adathiány
-
-
a még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok felkutatásával Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Györgytarló az alábbi civil és egyházi szervezetek gyakorolják tevékenységüket: „Györgytarlói fiatalokért" Alapítvány,
-
Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Györgytarló Sportegyesület, Kenézlő, Györgytarló, Viss és Zalkod Települések Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, Római Katolikus Egyház, Görög Katolikus Egyház, Református Egyház, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt.
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A Györgytarló Sportegyesület 1997-ben alakult, napjainkig folyamatosan működik egy ifjúsági és egy felnőtt labdarúgó csapattal. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület négy község összefogásával, (Kenézlő, Györgytarló, Viss és Zalkod) kenézlői székhellyel alakuló ülését megtartotta, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A vallási tevékenység gyakorlását három felekezet biztosítja: a római katolikus, a görög katolikus és a református egyház. Az önkormányzat minden felekezet működéséhez évente támogatást nyújt. A fenti civil szervezetekkel, egyházakkal az önkormányzat hosszú idő óta jó kapcsolatot ápol. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzati döntés-előkészítés, illetve azok végrehajtásának hatékonyabb ellátása érdekében, valamint a hivatali működés, az ügyfelek részére a hivatali szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosí-tása és az önkormányzati szervek és intézmények munkájának segítése érdekében 2013. február 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra Kenézlő, Györgytarló és Zalkod települések képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoztak létre. Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A társulás az önkormányzatok várható döntése értelmében munkáját a továbbiakban is folytatni fogja.) Ezen társulás keretein belül történik a társulás önkormányzatai részére az orvosi ügyeleti szolgálat biztosítása, a belső ellenőrzési feladatok ellátása. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nemzetiségi önkormányzat nincs a településen. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A HEP által érintett mindegyik célcsoportba tartozó, problémával küzdő személy szinte minden esetben először a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóval kerül kapcsolatba, aki az illetékes hatóságok felé jelzi, illetve kezdeményezi segítségnyújtást, vagy a szükséges hatósági intézkedést. A településen a " Györgytarlói Fiatalokért Alapítvány” működik. Az alapítvány célja: a településen élő fiatalok munkájának mechanikai, intellektuális, humánus és szociális tartalmú fejlesztése. Előadások, nyíltnapok szervezése (anyagi támogatása), játékok vásárlása. A Györgytarlói Sportegyesület származásra tekintet nélkül lehetőséget biztosít a futballozásra minden sportolni szerető részére. 67
A Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Vöröskereszt több alkalommal részesített különböző adományokban a településen élő, arra rászorult családot. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szervezetek nincsenek a településen.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
68
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel munkanélküliség
lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya Romák és/vagy mélyszegénységben élők
nem megfelelő képzettség
ügyintézési nehézségek
gyermekszegénység
magatartás, beilleszkedés zavar Gyermekek
gyermekeket ért családon belüli erőszak
függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol)
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás további szervezése I közfoglalkoztatás további szervezése Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése I. felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése Képzési programok felkutatása, közvetítése I. képzési programok felkutatása, a célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás Ügyintézéshez segítségnyújtás tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése, pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre, az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása Magatartási problémák csökkentése pedagógusok továbbképzése szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, a szülők iskolával történő együttműködésének motiválása Családon belüli erőszak felderítése I. pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció I. felvilágosítás, szorosabb 69
csellengő gyerekek
munkanélküliség
elmagányosodás kiszolgáltatottság, bűnözés
Idősek Szabadidős tevékenységek hiánya
munkanélküliség
együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása Szabadidős foglalkozások szervezése I. szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése Közfoglalkoztatás további szervezése II. közfoglalkoztatás szervezése ezen célcsoport számára pályázati lehetőségek felkutatásával Elmagányosodás megelőzése Idősek Klubjának megszervezése Áldozattá válás megelőzése idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra, szomszédok bevonása az odafigyelésre Szabadidős tevékenységek megszervezése II. idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése internethasználat népszerűsítése hagyományőrzésbe történő bevonásuk Közfoglalkoztatás további szervezése III -
családon belüli erőszak
nem megfelelő képzettség Nők függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol)
lakás- és lakókörnyezet elhanyagolása
Fogyatékkal élők
A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek
közfoglalkoztatás további szervezése nők részére Családon belüli erőszak felderítése II családgondozó, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben Képzési programok felkutatása, közvetítése II. képzési programok felkutatása, érintett célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció II. felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése II. felvilágosítás, programok szervezése pályázati lehetőségek felkutatásával Közintézmények akadálymentesítése a még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok 70
felkutatásával Fogyatékosokra vonatkozó adathiány
Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Közfoglalkoztatás további szervezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése
Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói
Képzési programok felkutatása, közvetítése
Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Ügyintézéshez segítségnyújtás
Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói
Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése,
Magatartási problémák csökkentése
Családon belüli erőszak felderítése
Gyermekek
Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció
Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
Szabadidős foglalkozások szervezése
Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, 71
Idősek
Közfoglalkoztatás további szervezése
Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Elmagányosodás megelőzése
Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói
Áldozattá válás megelőzése
Felelős: Polgármester Partnerek: Rendőrség, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, lakosság
Szabadidős tevékenységek megszervezése
Felelős: Polgármester Partnerek: Önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Egyházak Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Közfoglalkoztatás további szervezése
családon belüli erőszak
Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
Képzési programok felkutatása, közvetítése
Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció
Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése
Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő
Közintézmények akadálymentesítése
Felelős: Polgármester Partnerek: önkormányzat dolgozói
Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése
Felelős: Polgármester Partnerek: önkormányzat dolgozói
Nők
Fogyatékkal élők
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák diszkriminációtól mentes életet tudnak élni és hozzájutnak munkalehetőségekhez. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élőknek javítsunk az életminőségén, élethelyzetén. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek jogainak érvényesülését, mint a civilizált életkörülményekhez, az egészséges élethez való jogot. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségi állapotára, biztonságára, felkaroljuk az egyedülálló embereket, és segítjük a mindennapi életükben. 72
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód érvényesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, fontosnak tartjuk a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítását.
Az intézkedési területek részletes kifejtése Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe:
Közfoglalkoztatás további szervezése I.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
munkanélküliség
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A romák és mélyszegénységben élő munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31. Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba 2015. december 31. majd ezután folyamatosan szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek száma, munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható.
nyílt
Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, felajánlott közmunkát nem fogadják el. További pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások pénzügyi, humán
Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe:
Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése I. 73
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya A romák és mélyszegénységben élők lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba 2015. december 31. azt követően folyamatos szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma. Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható.
Együttműködés hiánya, elutasítás. Folyamatos tájékoztatás, ellenőrzés.
Szükséges erőforrások Humán Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe:
Képzési programok felkutatása, közvetítése I.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alulképzettség, nem megfelelő képzettség hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok felkutatásával, közvetítésével képesítés megszerzésének segítése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok felkutatása Munkanélküliek tájékoztatása a képzési programokról 74
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Munkaügyi hivatal, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítők száma, munkanélküliek számának csökkentése, Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható
Nem indulnak képzések, nem vesznek részt a képzéseken. Folyamatos motiválás, tájékoztatás.
Szükséges erőforrások Humán, elindított képzések Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe:
Ügyintézéshez segítségnyújtás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
ügyintézési nehézségek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Tájékoztatással és a nyomtatványok kitöltésének segítésével az ügyintézés megkönnyítése, az önálló ügyintézés megtanítása. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Határidő(k) pontokba 2015. december 31. azt követően folyamatos szedve Eredményességi Az ügyintézési idő lerövidülése, önálló ügyintézés. mutatók és annak Folyamatos információnyújtással fenntartható. dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és 75
hosszútávon), valamint fenntarthatósága Együttműködés hiánya. Kockázatok Elutasítják a segítséget. és csökkentésük Folyamatos információáramlás biztosítása eszközei Szükséges erőforrások Humán erőforrás Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe:
Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Gyermekszegénység
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Pályázatok benyújtásával, az eddigi önkormányzati támogatási formák fenntartásával a gyermekszegénység enyhítése, a meglévő hátrányok csökkentése. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre. Az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása, fenntartásukra pályázatok felkutatása.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
étkezésben résztvevők száma, gyermekek tanszerellátottsága
Nincs pályázati kiírás, önkormányzati költségvetés nem tud fedezetet biztosítani. További pályázatok felkutatása
Szükséges erőforrások pénzügyi, humán
76
Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe:
Magatartási problémák csökkentése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
magatartás, beilleszkedés zavarok
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek számának csökkentése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkentése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Pedagógusok továbbképzése pályázati támogatások felkutatásával Szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, A szülők iskolával, óvodával, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat történő együttműködésének motiválása.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Csökken a magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermek, konfliktusok csökkenése, csökken a gyermekekkel kapcsolatos hatósági intézkedések száma. Folyamatos családgondozással fenntartható.
A szülő, gyermek nem együttműködő, pedagógusok képzésének támogatására nem írnak ki pályázatot Folyamatos családgondozás
Szükséges erőforrások humán, pénzügyi
Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe:
Családon belüli erőszak felderítése I.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
gyermekeket ért családon belüli erőszak
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és
Gyermekeket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31. 77
hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Bántalmazott gyermekek számának, az ebből adódó hatósági intézkedések számának csökkenése Folyamatos családgondozással, pedagógusok által történő odafigyeléssel fenntartható.
A szülő nem együttműködő, odafigyelés hiánya. Folyamatos családgondozás, odafigyelés
Szükséges erőforrások humán
Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe:
Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció I.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Függőséget okozó szerek fogyasztásának megelőzése, illetve a már megjelenők megszüntetése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség 78
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
2015. december 31. azt követően folyamatos Gyermekkorban megjelenő függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, megelőzése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése. Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának.
A szülő, gyermek nem együttműködő, odafigyelés hiánya. Folyamatos felvilágosítás, odafigyelés
Szükséges erőforrások humán, pénzügyi
Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe:
Szabadidős foglalkozások szervezése I.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
csellengő gyerekek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Gyermekek szabadidős tevékenységének megszervezése a csellengés megszüntetésére Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával, tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Szülői felügyelet nélkül csellengő gyermekek számának csökkenése, szabadidős programok számának növekedése. Pályázati támogatással fenntartható
79
Kockázatok és csökkentésük eszközei
A szülő nem tudja megfizetni a költségeket. A gyermek nem akar részt venni. Nincs pályázati kiírás, nem nyer a pályázat. A gyermek motiválása a részvételre. További pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások humán, pénzügyi
Célcsoport: Idősek Intézkedés címe:
Közfoglalkoztatás további szervezése II.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
munkanélküliség
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az 55 év feletti tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31. Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. majd ezután folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható.
Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, felajánlott közmunkát nem fogadják el. További pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások pénzügyi, humán
Célcsoport: Idősek Intézkedés címe:
Elmagányosodás megelőzése
80
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Elmagányosodás
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az idősek elmagányosodásának, elszigetelődésének megelőzése, enyhítése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. majd ezután folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Idősek Klubjának megszervezése pályázati támogatások felkutatásával
Intézmény látogatottsága. Pályázattól függően fenntartható.
Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, nincs elég érdeklődő. Idősek motiválása a klub látogatására. További pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások pénzügyi, humán Célcsoport: Idősek Intézkedés címe:
Áldozattá válás megelőzése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
kiszolgáltatottság, bűnözés
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az időseket ért bűncselekmények megelőzése, azok számának csökkentése. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra támogatások felkutatásával. szomszédok bevonása az odafigyelésre. 81
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Rendőrség, Családsegítő Szolgálat, lakosság.
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. majd ezután folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Bűncselekmények számának csökkenése. Pályázattól függően fenntartható.
Odafigyelés hiánya, lakosság érdektelensége. Folyamatos tájékoztatás, figyelemfelhívás. Kiadványok megjelentetéséhez további pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások humán, pénzügyi Célcsoport: Idősek Intézkedés címe:
Szabadidős tevékenységek megszervezése II.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szabadidős tevékenységek hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az idősek szabadidejének hasznos eltöltése, informatikai jártasság minél szélesebb körben történő kiterjesztése, hagyományőrzésbe annak átörökítésébe történő bevonásuk. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat dolgozói, Családsegítő Szolgálat, Egyházak
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. majd ezután folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és
Idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése pályázati források felkutatásával, internethasználat népszerűsítése, hagyományőrzésbe történő bevonásuk pályázati források felkutatatásával.
Rendezvények látogatottsága, informatikai jártasság elterjedése, hagyományok feléledése. Pályázattól függően fenntartható.
82
hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, nincs elég érdeklődő. Idősek motiválása a részvételre. További pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások pénzügyi, humán
Célcsoport: Nők Intézkedés címe:
Közfoglalkoztatás további szervezése III.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
munkanélküliség
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A nők minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. majd ezután folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása
Közfoglalkoztatásban résztvevő nők száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható.
Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, felajánlott közmunkát nem fogadják el. További pályázatok felkutatása.
Szükséges erőforrások pénzügyi, humán
Célcsoport: Nők 83
Intézkedés címe:
Családon belüli erőszak felderítése II.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nőket ért családon belüli erőszak
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Nőket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Családsegítő Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Bántalmazott nők számának, az ebből adódó hatósági intézkedések számának csökkenése Folyamatos családgondozással, odafigyeléssel fenntartható.
Bántalmazott részéről együttműködés hiánya, odafigyelés hiánya. Folyamatos családgondozás, odafigyelés
Szükséges erőforrások humán Célcsoport: Nők
Intézkedés címe:
Képzési programok felkutatása, közvetítése II.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alulképzettség, nem megfelelő képzettség hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre
Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok felkutatásával, közvetítésével képesítés megszerzésének segítése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
84
bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok felkutatása Munkanélküli nők tájékoztatása a képzési programokról
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Munkaügyi hivatal, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítő nők száma, munkanélküli nők számának csökkentése, Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható.
Nem indulnak nők számára képzések, nem vesznek részt a képzéseken. Folyamatos motiválás, tájékoztatás.
Szükséges erőforrások Humán, elindított képzések
Célcsoport: Nők Intézkedés címe:
Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció II.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Függőséget okozó szerek fogyasztásának megelőzése, illetve a már megjelenők megszüntetése Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség
85
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
2015. december 31. azt követően folyamatos Függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, megelőzése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése. Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának.
Együttműködés, odafigyelés hiánya. Folyamatos felvilágosítás, odafigyelés
Szükséges erőforrások humán, pénzügyi
Célcsoport: Nők Intézkedés címe:
Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése II.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Felvilágosítás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkre vonatkozó helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma. Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható.
86
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Együttműködés hiánya, elutasítás. Folyamatos tájékoztatás, ellenőrzés.
Szükséges erőforrások Humán
Célcsoport: Fogyatékkal élők Intézkedés címe:
Közintézmények akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A közintézmények akadálymentes elérése a fogyatékossággal élők számára. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
A még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok felkutatásával.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Akadálymentesített közintézmények száma. Pályázati támogatással fenntartható.
Pályázati és költségvetési forrás hiánya. További pályázatok felkutatása
Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai
87
Célcsoport: Fogyatékkal élők Intézkedés címe:
Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Fogyatékosokra, megváltozott munkaképességű személyek számára, fogyatékosságuk jellegére, ellátásaikra, foglalkoztatottságukra vonatkozó statisztikai célú adatbázis létrehozása. Középtávú: 2015. december 31. Hosszútávú: 2017. december 31.
Kérdőívek összeállítása, felmérés a lakosság körében, az összegyűjtött adatok elemzése, rögzítése.
Résztvevők és felelős
Felelős: polgármester
Partnerek
önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31. azt követően folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Naprakész adatbázis a településen élő fogyatékos személyekről. Folyamatos aktualizálással fenntartható.
Együttműködés hiánya a megkérdezett személyek részéről. Humán erőforráshiány a felmérés és az adminisztráció elvégzésére. Megkérdezettek motiválása, közfoglalkoztatottak bevonása az adatgyűjtéshez.
Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai
88
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma kívánt cél stratégiai dokumentumokkal
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A romák és mélyszegénységben élő munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az Közfoglalkoztatás 1 munkanélküliség önkormányzat és a további szervezése I. munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése A romák és Lakás és lakás és mélyszegénységben lakókörnyezet lakókörnyezet 2 élők lakásukat és tisztántartásának tisztántartásának lakókörnyezetüket elérése I. hiánya tartsák tisztán. Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok Képzési programok Alulképzettség, nem felkutatásával, 3 felkutatása, megfelelő közvetítésével közvetítése I. képzettség hiánya képesítés megszerzésének segítése Tájékoztatással és a Ügyintézéshez ügyintézési nyomtatványok 4 segítségnyújtás nehézségek kitöltésének segítésével az
Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása
F
G
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Polgármester 2017.12.31.
Felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai Polgármester 2017.12.31. betartásának fokozott ellenőrzése. Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok Polgármester 2017.12.31. felkutatása Munkanélküliek tájékoztatása a képzési programokról Tanácsadás, segítségnyújtás a Polgármester 2017.12.31. nyomtatványok kitöltéséhez.
H
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek pénzügyi, száma, nyílt humán munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma.
Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható.
Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma.
Humán
Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható.
Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítők száma, munkanélküliek számának csökkentése,
Humán, elindított képzések
Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható
Az ügyintézési idő Humán lerövidülése, önálló erőforrás ügyintézés.
Folyamatos információnyújtással fenntartható
89
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma kívánt cél stratégiai dokumentumokkal
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
ügyintézés megkönnyítése, az önálló ügyintézés megtanítása. II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Pályázatok benyújtásával, az Gyermekszegénység, eddigi önkormányzati és az ebből adódó támogatási formák Gyermekszegénység hátrányok fenntartásával a csökkentése gyermekszegénység enyhítése, a meglévő hátrányok
2
Magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek számának csökkentése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkentése
Magatartási problémák csökkentése
magatartás, beilleszkedés zavarok
Pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre. Az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások Polgármester 2017.12.31. (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása, fenntartásukra pályázatok felkutatása. Pedagógusok továbbképzése pályázati támogatások felkutatásával Szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, Polgármester 2017.12.31. pszichológussal és mentálhigiénikussal, A szülők iskolával, óvodával, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat történő együttműködésének motiválása.
étkezésben résztvevők száma, pénzügyi, gyermekek humán tanszerellátottsága
pályázati támogatással fenntartható
Csökken a magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermek, humán, konfliktusok pénzügyi csökkenése, csökken a gyermekekkel kapcsolatos hatósági intézkedések száma.
Folyamatos családgondozással fenntartható.
90
A
Intézkedés sorszáma
3
4
5
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
gyermekeket ért Családon belüli családon belüli erőszak felderítése I. erőszak
Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció I.
Szabadidős foglalkozások szervezése I.
C
D
E
A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma kívánt cél stratégiai dokumentumokkal
Gyermekeket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése
Függőséget okozó függőséget okozó szerek fogyasztásának szerek fogyasztása megelőzése, illetve a (drog, alkohol) már megjelenők megszüntetése
Gyermekek szabadidős tevékenységének csellengő gyerekek megszervezése a csellengés megszüntetésére
F
G
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, Polgármester 2017.12.31. gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés Polgármester 2017.12.31. szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása. Szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával, tanév időtartama alatt a Polgármester 2017.12.31. felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése.
H
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Bántalmazott gyermekek számának, az ebből adódó hatósági humán intézkedések számának csökkenése
Folyamatos családgondozással, pedagógusok által történő odafigyeléssel fenntartható.
Gyermekkorban megjelenő függőséget fokozó szerek fogyasztásának humán, megszűnése, pénzügyi megelőzése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése.
Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának.
Szülői felügyelet nélkül csellengő gyermekek számának csökkenése, szabadidős programok számának növekedése.
Pályázati támogatással fenntartható
humán, pénzügyi
III. A nők esélyegyenlősége
1
Közfoglalkoztatás további szervezése munkanélküliség III.
A nők minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ
Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka
Polgármester 2017.12.31.
Közfoglalkoztatásban résztvevő nők száma, nyílt pénzügyi, munkaerőpiacon humán elhelyezkedettek száma.
Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható.
91
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma kívánt cél stratégiai dokumentumokkal
együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése
2
Nőket ért családon Családon belüli belüli erőszak Nőket ért családon erőszak felderítése csökkentése, belüli erőszak II. hosszútávon megszüntetése
3
Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok Képzési programok Alulképzettség, nem felkutatásával, felkutatása, megfelelő közvetítésével közvetítése II. képzettség hiánya képesítés megszerzésének segítése
4
Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció II.
Függőséget okozó függőséget okozó szerek fogyasztásának szerek fogyasztása megelőzése, illetve a (drog, alkohol) már megjelenők megszüntetése
5
Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése II.
lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya
Lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán.
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
folytatása
Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, védőnő szerepe a Polgármester felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok Polgármester felkutatása Munkanélküli nők tájékoztatása a képzési programokról Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés Polgármester szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása. Felvilágosítás, a foglalkoztatást helyettesítő Polgármester támogatásban részesülőkre
2016.12.31.
Bántalmazott nők számának, az ebből adódó hatósági humán intézkedések számának csökkenése
Folyamatos családgondozással, odafigyeléssel fenntartható.
2017.12.31.
Képzettség megszerzését követően Humán, munkaviszonyt elindított létesítő nők száma, képzések munkanélküli nők számának csökkentése,
Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható.
2017.12.31.
Függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, humán, megelőzése, az pénzügyi ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése.
Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának.
2017.12.31.
Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma.
Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható.
Humán
92
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma kívánt cél stratégiai dokumentumokkal
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
vonatkozó helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése. IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
2
3
Az 55 év feletti tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése
Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása
Kockázatok: Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, nincs elég érdeklődő. Csökkentésük eszközei: Idősek motiválása a klub látogatására. További pályázatok felkutatása.
Az idősek elmagányosodásának, elszigetelődésének megelőzése, enyhítése
kiszolgáltatottság, bűnözés
Az időseket ért bűncselekmények megelőzése, azok számának csökkentése.
Közfoglalkoztatás további szervezése munkanélküliség II.
Elmagányosodás megelőzése
Áldozattá válás megelőzése
Polgármester 2017.12.31.
Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek pénzügyi, száma, nyílt humán munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma.
Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható
Idősek Klubjának megszervezése pályázati támogatások felkutatásával
Polgármester 2017.12.31.
Intézmény látogatottsága.
pénzügyi, humán
Pályázattól függően fenntartható.
Idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra támogatások
Polgármester 2017.12.31.
Bűncselekmények számának csökkenése.
humán, pénzügyi
Pályázattól függően fenntartható
93
A
Intézkedés sorszáma
4
Az intézkedés címe, megnevezése
Szabadidős tevékenységek megszervezése II.
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
Szabadidős tevékenységek hiánya
C
D
E
A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma kívánt cél stratégiai dokumentumokkal
Az idősek szabadidejének hasznos eltöltése, informatikai jártasság minél szélesebb körben történő kiterjesztése, hagyományőrzésbe annak átörökítésébe történő bevonásuk.
F
G
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
felkutatásával. szomszédok bevonása az odafigyelésre. Idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése pályázati források felkutatásával, Polgármester 2017.12.31. internethasználat népszerűsítése, hagyományőrzésbe történő bevonásuk pályázati források felkutatatásával.
H
Rendezvények látogatottsága, informatikai jártasság elterjedése, hagyományok feléledése.
pénzügyi, humán
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Pályázattól függően fenntartható
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
A közintézmények akadálymentes Közintézmények Közintézmények elérése a akadálymentesítése akadálymentesítése fogyatékossággal élők számára.
A még nem akadálymentesített közintézmények teljes Polgármester 2017.12.31. akadálymentesítése pályázatok felkutatásával.
Akadálymentesített Humán, közintézmények pénzügyi, száma. technikai
Pályázati támogatással fenntartható.
2
Fogyatékosokra, megváltozott munkaképességű személyek számára, fogyatékosságuk jellegére, ellátásaikra, foglalkoztatottságukra vonatkozó
Kérdőívek összeállítása, felmérés a lakosság Polgármester 2017.12.31. körében, az összegyűjtött adatok elemzése, rögzítése.
Naprakész adatbázis Humán, a településen élő pénzügyi, fogyatékos technikai személyekről.
Folyamatos aktualizálással fenntartható.
Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése
Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése
94
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
96
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Battáné Oreskó Éva felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
97
-
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
98
99
101
