Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gadány Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Gadány Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .................................................................................................. 3 Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 A település bemutatása ................................................................................................................... 3 Tájszerkezet ................................................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ...................................................................................................................10 Célok .....................................................................................................................................................10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ..........................................12 1. Jogszabályi háttér bemutatása......................................................................................................12 2. Stratégiai környezet bemutatása ..................................................................................................15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .........................................17 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...............................................33 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége................................................................................................44 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .........................................................................................50 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ..........................................................................54 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..........................................................................................................58 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .....................................................................59 1. A HEP IT részletei .........................................................................................................................60 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................................................60 A beavatkozások megvalósítói .....................................................................................................61 Jövőképünk ....................................................................................................................................63 Az intézkedési területek részletes kifejtése .................................................................................63 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............64 3. Megvalósítás ..............................................................................................................................68 A megvalósítás előkészítése .........................................................................................................68 A megvalósítás folyamata.............................................................................................................68 Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................70 Nyilvánosság .................................................................................................................................70 Kötelezettségek és felelősség ........................................................................................................71 Érvényesülés, módosítás ...............................................................................................................72 4. Elfogadás módja és dátuma ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gadány Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása A község története A levéltári adatok szerint 1193-ban már létezett Gadány: III. Béla a székesfehérvári Jánoslovagoknak adományozta, mint pusztát. Az 1563-as török adólajstrom szerint mindössze 4 házból állt, az 1700-as évekre már több, mint 900 lakosa van. A község katolikus népiskoláját 1743-ban alapították. 1806-tól ismét a Széchényiek birtokába került, az évszázad végén a falu nagy része leégett. A XX. század elején 900 lakosa 120 házban élt, a szomszédos Négyföldespusztáról a cselédgyerekek Gadányba jártak iskolába. A lakosság jelentős része kisparaszti gazdálkodó volt, övék volt a környék legnagyobb állatállománya. A község erdeje 70-80 tulajdonosának közös hasznát biztosította. A II. világháború alatt három hónapig itt húzódott a front, melynek során a falu többször cserélt gazdát. Az épületkár nem volt jelentős, de az állatállomány kipusztult. A kisparaszti gazdaságokat 1959-ben a helyi, majd az egyesült szövetkezet váltotta fel. Akkor kezdődött a lakosság ingázása, majd pedig az elvándorlás. Tanácsát a körzetesítések idején szintén Mesztegnyőhöz csatolták. 3

1992-ben önálló jegyzőséget hozott létre, 1996-ban csatlakozott a Kelevízi Körjegyzőséghez, 2005-ben Hosszúvíz községgel együtt Mesztegnyő központtal hozott létre körjegyzőséget, 2013 januárjától a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik Hosszúvíz, Nikla, Csömend, Tapsony községekkel, Mesztegnyő gesztorsága alatt. A községben kihelyezett iroda működik, amely hétfőn és szerdától péntekig délelőttönként, valamint kedd délutánonként a lakosság rendelkezésére áll. Az aljegyző minden hét csütörtökjén tart fogadóórát. A Fő utcán álló Római katolikus templom országos védelem alatt álló műemlék, temetőben védett művi értékek találhatóak. Helyi jelentőségű építészeti érték néhány lakóház, gazdasági épület, kőkereszt és a Szent Vendel szobor. A településen három nyilvántartott régészeti lelőhely található. Tájszerkezet Gadány a Belső-Somogy területén elhelyezkedő Marcali-háthoz tartozik. A kistáj területe 300 km², Balatonkeresztúr-Balatonberény vonalától dél felé 50 km hosszúságban Nagyatádig húzódó dombvonulat. Az egész kistájra jellemző É-D-i irányú tagolódás a település területén részben érvényesül. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj borítja a kistáj 90%-át, mely zömmel löszös üledékeken, kisebb részben alluviális üledékeken képződött. A löszös üledékeken képződött talajok mechanikai összetétele vályog, vízgazdálkodási tulajdonságai ezért általában kedvezőek. Éghajlata mérsékelten meleg – nedves, a fagyos napok száma az országos átlagnál 10%-al magasabb. A település nagy kiterjedésű mezőgazdasági területekkel – elsősorban szántókkal rendelkezik. A térségben a mezőgazdálkodás hagyományosan erős jelenléttel bír, azonban az állatállomány lecsökkenése következtében a gyepterületek radikális csökkenése történt meg az elmúlt 15 évben. A gyepterületek rovására az erdőterületek növekedtek, összefüggő erdőtömbbé szerveződtek. A település külterületének keleti része szántó, a nyugati sáv idősebb erdőkből és az elmúlt 10 évben a gyepek helyén beerdősüléssel és erdősítéssel létrejött erdőkből áll. Az erdészetileg hasznosított felületeken vegyeskorú, zömmel keménylombos, helyenként lágylombos erdők díszlenek. A település határában az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága 868,1ha üzemtervezett erdőt tart nyilván, mely 95%-a fakitermelési célú. A somogyi tájra jellemző dűlőúti erdősávok kevésbé alakultak ki. Veszélyeztetett tájelemek az árkok, kisvízfolyások, a bokorfűzesek és a rétek. Hagyományos tájelemek a település szőlőterületei. A település szőlőterületei nem tartoznak az I. vagy II. osztályú szőlőkataszteri területek közé. A külterületi szőlőhegyek mintegy 1/3-a a művelési ágnak megfelelően hasznosított, jelentős részeken műveletlen, gazdátlan területek is előfordulnak, mivel a területeken lévő termést gyakran idegen kezek orozzák el.

4

A település területén folyó árkok a tájszerkezet jelentős elemei. A tájkarakter a vizek által jelentősen befolyásolt. A talajvíz a táj nagyobb részén 4-6 m között áll, a völgyekben már 2 m-nél elérhető, a magasabb felszíneken helyenként 10 m-en sem. Mennyisége nem számottevő, jelentős szulfát- és nitrát-tartalommal rendelkezik. A település területén jelenleg a legjelentősebb talajt és talajvizet szennyező forrásként az egyedi szikkasztókból elszivárgó szennyvizek említhetők. Az elhasznált víz a környezet egyik alapvető szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése kiemelten fontos feladat. Az elszennyeződés folyamatának felgyorsulását okozza a településen a vezetékes ivóvíz bevezetése következtében megnövekedett elszikkasztott szennyvízmennyiség, melyben a mosószerfogyasztás miatt magasabb a nitrogén és foszfortartalom. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentősen szennyezve. A szennyvízcsatorna – hálózat mielőbbi kiépítése fontos feladat. A szennyvízelvezetés megvalósulásáig a szennyvizet – vízzáróan szigetelt – zárt tárolóba kell elhelyezni. A szennyvíztisztításnak több alternatívája is lehet: vagy a Mesztegnyő területén létesíthető kistérségi tisztító telepre, vagy a marcali szennyvíztisztító telepre kell a szennyvizet elvezetni. A szennyvízhálózat kiépítése azonban csak térségi összefogással lehetséges. A csapadékvíz-elvezetés a községben nyílt árok-rendszerrel megoldott. A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A településen jelentős levegőszennyezést okozó tevékenység nincs. A településen jelentős mértékű zajforrás nincsen, zsákjellege a közlekedés okozta zajterheléstől mentesíti a lakóterületeket. Gadány közlekedési helyzete A település megközelítése a Balatonkeresztúr-Barcs közötti 68. számú főútból kiinduló 2x1 sávos bekötőúton keresztül történik. A településszerkezeti terv tartalmazza a meglévő turistautakat és a tervezett turista- és kerékpárutak javasolt nyomvonalát A településen áthalad a Boronka lovastúra útvonal (Gadány - Kelevíz - Libickozma - Somogyfajsz). Jelenleg nincsenek parkolási gondok a községben. A települést vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti kapcsolat Balatonkeresztúr. A ”tömegközlekedést” a KAPOS VOLÁN Rt. helyközi autóbuszjáratai biztosítják, azonban a járatokat a település lakói egyre kevesebb alkalommal vehetik igénybe. A településen helyi tömegközlekedés nincs, létesítése nem indokolt.

Infrastruktúra A közüzemi vízellátás, a villamos-energia és a vezetékes gáz biztosított. A településen a közművesítéssel kapcsolatos legfontosabb feladat a közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás mielőbbi megvalósítása (a marcali rendszerre való csatlakozással, vagy helyi megoldás kialakításával), valamint az összközműves ingatlanok arányának jelentős növelése. A településen a távbeszélő-hálózat kiépített. Mobil átjátszótorony nincs a település közigazgatási területén. 5

A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) a vízfolyás menti területeket és a település nyugati oldalán húzódó erdőket a Nemzeti Ökológiai Hálózat övezetébe sorolta. A települést érintik a Natura 2000 védelem alá vont területek.

Demográfiai helyzet, a mutatók alakulása 2007-2012 között

1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő

Változás

2007 378 2008 394 2009 387 2010 379 2011 361 2012 345 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

104% 98% 98% 95% 96%

L akónépes s ég 400 390 380 370 360 350 340 330 320 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2008 óta a lakónépesség száma erősen csökkenő tendenciát mutat.

6

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Állandó népes s ég - nők 65 év feletti 28%

60-64 éves 14%

65 év feletti 13% 60-64 éves 5%

Állandó népes s ég - férfiak

nők 194 22 6 84 28 54

férfiak 167 29 4 104 9 21

% összesen 361 51 10 188 37 75

nők 54% 43% 60% 45% 76% 72%

férfiak 46% 57% 40% 55% 24% 28%

0-14 éves 11% 15-17 éves 3%

18-59 éves 44%

0-14 éves 17% 15-17 éves 2%

18-59 éves 63%

Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük. A felnőtt férfi lakosok száma egészen 65 éves korukig meghaladja a nőkét. Létszámban az aktív munkavállalási korúak (18-59 évesek) teszik ki a

7

lakosság 52%-át. A 60-64 évesek aránya 10%, a 65 év felettiek aránya – a szeretetotthon lakóinak számát is beleszámítva, meghaladja a teljes lakosság ötödét. Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli jut. Következtetést lehet levonni a népességszerkezetről: fiatalos vagy elöregedő. Gadányban az öregedési index a születések alacsony száma, valamint az idősek szeretetotthona lakói miatt nagyon magas. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011

94 118 117 88 79

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 68 57 55 52 49

Öregedési index (%) 138,2% 207,0% 212,7% 169,2% 161,2%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öreg edés i index (% ) 250,0% 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 33 2009 18 2010 21 2011 9 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

15 15 17 18

18 3 4 -9

8

B elföldi vándorlás ok - eg yenleg (fő) 20 15 10 5 0 -5

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-10 -15

A belföldi vándorlások negatív egyenlege a település vonzerejének csökkenését jelenti: a munkalehetőség hiánya, a megélhetés nehézségei miatt folyamatosan csökken az állandó jellegű odavándorlás, 2010-ben már kétszer annyian költöztek el, mint ahányan a községet választották lakóhelyül. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

2008 3 2009 6 2010 3 2011 3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

10 17 15 15

természetes szaporodás (fő) -7 -11 -12 -12

termés z etes s z aporodás (fő) 0 -2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-4 -6 -8 -10 -12 -14

A természetes szaporodási adatokból kiderül, hogy már 100 lakosra sem jut 1 élveszületés. A magas halandóság a szeretetotthon lakóinak számával valamint az elöregedő népességszerkezettel magyarázható. Felelősségteljes gyermekvállalás növelésére van szükség, valamint a kisgyermekes családok betelepedését kell elősegíteni. A továbbiakban

9

az adatok tisztítására van szükség, az állandó lakással rendelkezők számának vizsgálatához.

Értékeink, küldetésünk Gadány Község Önkormányzata a település irányításakor a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, a lakosok önálló életvitelre, felelősségteljes gondolkodásra késztetésére helyezi a hangsúlyt. Az esélyegyenlőség biztosítása fontos, mindennapi szempont munkáltatói szerepkörében és szolgáltatásai nyújtása során, valljuk: mindenki részére szükséges, hogy esélye legyen a megfelelő életkörülmények, szolgáltatások elérésére. A lakosság munkalehetőséghez való juttatása, a gazdasági élet növekedésének előmozdítása elsődleges szempont. Eszközeink a szabályozás, támogatások, jó gyakorlatok bemutatásában és alkalmazásában mutatkoznak meg.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Gadány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja: 10

-

-

a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. olyan együttműködési rendszer a felállítása, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, - a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és - a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia1 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb 1

A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30.

12

és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program2 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 3 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program6 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az 2

A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 3 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 4 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 5 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu 6 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008.

13

egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben - törvényi keretek között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület adott területen törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. Célunk a községben olyan támogatási rendszer működtetése, mely az állampolgárok számára a prevenciót, valamint a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítését szolgálja. Gadány községnek nincs korábban elfogadott esélyegyenlőségi terve, ezért készítjük el az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján a Helyi esélyegyenlőségi Programot. Célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a lakosságot – kiemelten a gyermekeket, a hátrányos helyzetű csoportokat, az időseket, az egyedülállókat – segítő feladatok összegyűjtése, rendszerezése, időbeni ütemezése. A program figyelmet fordít a közszolgáltatások minél jobb elérhetőségére, az öngondoskodás készségének erősítésére. Helyi rendeleteink: Gadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011.(II.16.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról.

14

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Helyi stratégiai környezet elemzésekor figyelembe veendő, hogy különböző jogszabályi rendelkezések alapján elkészített önkormányzati koncepciók, tervek állnak rendelkezésre, valamint állami programokhoz és társulásokat alkotva gondoskodik Gadány önkormányzata a település több irányú fejlesztésének, lehetőségeinek biztosításáról, stratégiai irányainak kijelöléséről. Ilyen koncepciók, tervek:  Gadány Község Önkormányzat Költségvetési Koncepciója  Gadány Község Önkormányzat Településrendezési Terve  Gadány Község Önkormányzat Településszerkezeti Terve  Gadány Község Önkormányzat Falugondnoki Szolgálat szakmai programja A község vezetése fentiek mellett kihasznál minden olyan lehetőséget, pályázatot, mellyel a lakosság igényeinek kielégítését segítheti, életkörülményeit javíthatja közvetve vagy közvetlenül. például az önkormányzat részvétele évről-évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, vagy a 2013-ban elérhető szociális tűzifa-program, a lakossági ivóvíz csökkentési pályázat. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.  Marcali Többcélú Kistérségi Társulás (hatósági ügyek, fogászati ellátás, orvosi ügyelet, belső ellenőrzési ügyek)  Mesztegnyői Környéki Önkormányzatok Társulása (óvodai nevelés, védőnői ellátás, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás)  Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás (szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos feladatok)  NEFELA Egyesülés (jégkár-elhárítás)  Marcali és Térsége Közszolgáltatási Nonprofit Kft.  Észak-Somogyi Vízi Társulat (ár- és belvízvédelem) 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapjául szolgáló statisztikai adatokat a TeIR adatbázisból, helyi önkormányzati nyilvántartásból, partnerek (szolgáltatók, intézményvezetők) általi adatszolgáltatásból gyűjtöttük össze. Az elemzés szempontjából kiemelten fontos kisebbségi, jövedelmi adatok nem állnak rendelkezésre, azokra következtettünk, vagy becsléseket készítettünk. Követve a többéves országos tendenciát, a ténylegesen 15

munkanélküliek száma ismeretlen, csak a foglalkoztatási szolgálatnál regisztráltakkal lehet számolni.

16

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (CsertiCsapó-Orsós 2012) 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Nincsen teljes és pontos adat a lakosság anyagi, vagyoni helyzetéről, de egy kistelepülésen nagyjából ismertek ezek. Mélyszegénységben él Gadányban becslések alapján 15-20 család. A 170 kommunális adó fizetésére kötelezettből kb 45-50-en nem fizetnek adót, ebből 20 főnél nem várható eredményes behajtás.

17

A mélyszegénység újratermelődése jellemző lehet az alacsony iskolai végzettségű szülők, alacsony vagy teljes jövedelemnélküliség okán. Vagyoni helyzetüket a hitelek jellemzik, egészségügyi állapotuk a munkanélküliséggel spirálisan, egymásrahatóan rosszabbodik. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A munkaerő-piacra jutás akadályai községünkben is az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motivációs problémák, a generáción átívelő, „tanult munkanélküliség”. Megoldást kell találni a szocializációs hiányosságok miatt kialakult, a foglalkoztatottság helyett a pénzbeli szociális juttatásokat preferáló alapuló szemléletmód megváltoztatására. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő)

év

2008 2009 2010 2011

nő fő 125 118 121 118

férfi fő 123 106 130 122

összesen fő 248 224 251 240

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

fő 21 27 23 20

férfi % 17,1% 25,5% 17,7% 16,4%

összesen fő % 42 16,9% 45 20,1% 41 16,3% 29 12,1%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18

Állás keres ők aránya 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012 férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

ös s z es en

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen. A táblázatból kitűnik, hogy a településen 2010-ig növekvő tendenciát mutatott a regisztrált álláskeresők száma. A helyzeten a lakosságszám csökkenése mellett a közfoglalkoztatás enyhített. Évről évre változott a nemek arányának megoszlása a nyilvántartottak között, 2009-ben volt a legjelentősebb a különbség: a férfiak körében 25%ot is meghaladta a munkanélküliség.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

42

45

41

35

2 4,8% 4 9,5% 3 7,1% 3 7,1% 4 9,5% 6 14,3% 10 23,8%

2 4,4% 5 11,1% 1 2,2% 4 8,9% 8 17,8% 7 15,6% 7 15,6%

0 0,0% 6 14,6% 2 4,9% 4 9,8% 7 17,1% 10 24,4% 5 12,2%

3 8,6% 6 17,1% 1 2,9% 5 14,3% 6 17,1% 7 20,0% 4 11,4% 19

fő 6 % 14,3% fő 3 56-60 év % 7,1% fő 1 61 év felett % 2,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 51-55 év

6 13,3% 5 11,1% 0 0,0%

5 12,2% 1 2,4% 1 2,4%

3 8,6% 0 0,0% 0 0,0%

A korcsoportos bontásból kitűnik, hogy a regisztrált munkanélküliek számában csak a 26-30 év közöttiek illetve a 61 év felettiek esetében kisebb a jelenlét, ennek okai az állandó népesség korcsoport szerinti megoszlására vezethetőek vissza: a lakónépesség több mint fele 18-59 év közötti életkorú.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 21 21 42 15 11 26 71,4% 52,4% 61,9% 2009 18 27 45 12 12 24 66,7% 44,4% 53,3% 2010 18 23 41 10 16 26 55,6% 69,6% 63,4% 2011 15 20 35 9 7 16 60,0% 35,0% 45,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

20

E táblázatból látható, hogy a regisztrált munkanélkülieken belül jelentős hányadot képviselnek a 180 napnál régebben munkanélküliek csoportja. Jellemző és súlyos probléma a tartósan munkanélküliek magas száma, bár 2012-es évre nem áll rendelkezésünkre adat.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 32 21 53 1 3,1% 1 4,8% 2 3,8% 2009 32 21 53 3 9,4% 2 9,5% 5 9,4% 2010 28 22 50 0 0,0% 1 4,5% 1 2,0% 2011 29 22 51 2 6,9% 2 9,1% 4 7,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

21

A pályakezdő álláskeresők száma esetében a nemi megoszlás aránya nem utal diszkriminációra. b) alacsony iskolai végzettségűek7 foglalkoztatottsága

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma év összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 290 157 133 133 n.a n.a 157 54,13 n.a n.a 2011 293 162 131 % % % Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az adatok alapján magas azok aránya, akik az általános iskola 8 osztályát sem fejezték be. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott 8 8 álláskeresők általánosnál általánosnál év száma összesen 8 általános magasabb alacsonyabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 58 42 72,4% 8 13,8% 8 13,8% 2009 80 45 56,3% 6 7,5% 29 36,3% 2010 71 41 57,7% 8 11,3% 22 31,0% 2011 42 16 38,1% 6 14,3% 20 47,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

7

Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása

22

A rendelkezésre álló adatokból jól látszik, hogy a regisztrált munkanélküliek között csökken a 8 osztályt el nem végzettek száma. Ennek oka sajnos nem az iskolai végzettség megszerzésében keresendő, valószínűbb a regisztrációból történő kilépés.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők év száma fő Fő % 2009 0 0 0% 2010 0 0 0% 2011 0 0 0% 2012 0 0 0% Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Felnőttoktatásban tanulók a vizsgált időszakban nem voltak. általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők év résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 0 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2011 0 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2012 0 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 23

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Felnőttoktatásban tanulók sem általános, sem középiskolában a vizsgált időszakban nem voltak.

c) közfoglalkoztatás

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

2010 18 2011 30 2012 27 Forrás: Önkormányzat adatai

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest 7% 13% 12%

K öz fog lalkoz tatottak s z áma (fő) 35 30 25 20 15 10 5 0 2010

2011

2012

2013

K öz foglalkoz tatottak s z áma

2014

2015

2016

2017

K öz foglalkoz tatott romák s z áma

A munkanélküliség kezelésében komoly szerepe van Gadányban a közfoglalkoztatásnak, az egyébként is hiányzó munkahelyek pótlásához ez azonban a rendelkezésre állók munkaképessége miatt korlátozott. Fontos a szemléletmód megváltoztatása, a szakképzés vagy a betanítás biztosítása. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A foglalkoztatáshoz hozzáférés közlekedés tekintetében a közeli Marcaliba még jónak mondható, de itt is gondot jelent a több műszak, vagy az általánostól eltérő munkarend 24

felvállalása, saját gépjárművel gazdaságtalan a bejárás megoldása a legtöbb esetben. A településen legnagyobb foglalkoztató az idősek otthona (Elesett Öregekért Alapítvány). e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Sem Gadányban, sem a járásközpontban (Marcaliban) a fiatalok foglalkoztatását, illetve az átmenetet megkönnyítő programok nem működnek, az országos progamok elérhetőek a Munkaügyi Központon keresztül (Start program, Garancia Képző Program, kezdő vállalkozások támogatás) Marcaliban illetve Kaposváron. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Integrációt segítő szervezetek településspecifikusan nincsenek, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton kívül a Szövetség a Polgárokért Alapítvány Közhasznú Szervezet Új Széchenyi terv keretében TÁMOP-on belül szervezett képzései elérhetőek. g) mélyszegénységben élők és romák8 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Gadány Községi Önkormányzatnak saját fenntartású intézménye nincs. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Települési szinten nem beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről, az önkormányzat a községben szervezett programokat (legyen szórakoztató vagy szabadidős tevékenységről) a békés egymás mellett élés jegyében szervezi. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat részesülők száma

-

Álláskeresési

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

segélyben

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008 2009 2010 2011

248 224 251 240

20 25 20 21

8,1% 11,2% 8,0% 8,8%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

8

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötel ezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).

25

Az álláskeresési segélyben részesülők száma a vizsgált időszakban nagyjából azonos, aránya a lakossághoz viszonyítva 8% között mozog, egyedül a 2009-es év kiugró a 11 százalékot is meghaladó arányával. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

év

nyilvántartott álláskeresők száma

2008 2009 2010 2011

fő 58 80 71 42

álláskeresési járadékra jogosultak fő 2 3 5 1

% 3,4% 3,8% 7,0% 2,4%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az álláskeresési járadékra lényegesen kevesebben voltak jogosultak, az ellátás igénybe vételéhez szükséges munkaviszonyt nem tudták felmutatni, csak a regisztráltak alig 4 %-a, kivétel a 2010-es év, amikor 5 főre nőtt a járadékban részesülők száma. Ez 7%-ot jelent. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Azoknak a száma, Azoknak a rendszeres szociális Foglalkoztatást akik 30 nap száma, akiktől segélyben helyettesítő támogatás munkaviszonyt helyi részesülők (álláskeresési támogatás) nem tudtak év önkormányzati igazolni és az rendelet alapján FHT 15-64 évesek %munkanélküliek megvonták a fő fő jogosultságtól ában %-ában támogatást elesett 2008 23 10 0 2009 25 11,6 0 2010 23 9,6 24 58,5 0 0 2011 18 7,7 16 100 0 0 2012 na 31 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma csökkent. A segélyezés feltételeként előírt munkaviszony igazolása mindenki részéről megtörtént, emiatt ellátást nem kellett megszüntetni. Önkormányzati rendelet alapján támogatásmegvonás a vizsgált időszakban Gadányban nem történt.

26

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakásállományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől.9 A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

szociális bérlakás lakásállomány állomány (db) (db)

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008

161

16

0

0

0

2009

161

16

0

0

0

2010

160

16

0

0

0

2011

160

16

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

Gadány község területén az elmúlt években a lakásállomány nem nőtt, az állagmegtartása is nehezen megoldott. A településen legalább 16, a lakhatási körülményeket csak minimális szinten biztosító ingatlan található. Önkormányzati tulajdonban nincs lakás.

9

Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2011. Habitat for Humanity Magyarország, 2012. június

27

b) szociális lakhatás A községben nincs önkormányzati bérlakás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A községben nincs önkormányzati bérlakás. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Fenti táblázatból kiderül, hogy elégtelen lakhatási körülményeket nyújtó ingatlan 16 van a településen. Hajléktalan személy nem él a községben. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

év

lakásfenntartási adósságcsökkentési támogatásban támogatásban részesítettek részesülők száma száma

2008 12 2009 17 2010 20 2011 44 2012 47 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 0 0

Külön önkormányzati támogatás nincs, a lakásfenntartási támogatásban az évek során egyre többen részesülnek, számuk öt év alatt majdnem ötszörösére növekedett, melynek az enyhülő feltételek is okai lehetnek. f) eladósodottság A településen élők eladósodottságáról pontos adat nem ismert. A rendelkezésre álló adatok szerint a családok a hiteltörlesztéseket egyre nehezebben törlesztik. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Gadány területén a közműszolgáltatás vezetékes ivóvíz, gáz- és telefonhálózat szempontjából biztosított, a szennyvíz-elvezetés csak több község összefogásával valósulhat meg. A jelenlegi állapot szerint Mesztegnyő Község Önkormányzata szállítja el a szennyvizet, melyet a lakosságnak kell közvetlenül az elszállítás időpontjában megtérítenie.

28

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Jelenleg szegregátum a községben nem található, megjegyzendő, hogy a Mező utca és a Petőfi utca a legveszélyeztetettebb a településen a lakosság életminőségét, az itt élők munkanélküliségét tekintetbe véve. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Gadányban vállalkozó háziorvosi szolgálat működik helyi rendelőben egy orvossal heti két alkalommal. A háziorvos ezen kívül a községtől 6 km-re fekvő Mesztegnyőn érhető el. Az egyéb szakellátások Marcaliban, Kaposváron és Nagykanizsán érhetőek el. Az önkormányzat társulásban (Marcali Többcélú Kistérségi Társulás) látja el a fogászati ellátást és az orvosi ügyeletet Marcali területén. A védőnői szolgálat a Mesztegnyő Környéki Önkormányzati Társulás keretében működik. Gyógyszertár napközben Mesztegnyőn, egyébként Marcaliban vagy Keszthelyen érhető el. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal év rendelkezők száma 2008 27 2009 30 2010 26 2011 30 Forrás: TeIR, KSH Tstar Gadány községben igen magas a szociális helyzettől függő, rászorultsági alapon a beteg egészségügyi állapota megőrzéséhez vagy helyreállításához nyújtott, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás: a vizsgált időszakban a lakosságnak 10% feletti része jogosult, és élt is az igénybevétel lehetőségével. Ez alapján fókuszálni kell az egészségügyi megelőzésre már egészen fiatal kortól. 29

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 3 2009 3 2010 3 2011 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj az állandó és tartós gondozásra szoruló hozzátartozó családtagok ápolására biztosított anyagi hozzájárulás. 3 fő (2011-ben 4 fő) részesült ilyen ellátásban. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Marcaliban, Kaposváron, Nagykanizsán és Keszthelyen érhető el a szakintézményekben a prevenciós és szűrőprogramokhoz. Iskolai szintű prevenciós programok vannak mind a mesztegnyői, mint a marcaliban iskolába járó gyermekek részére, települési szintű program nincs. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen nem működik fejlesztő vagy rehabilitációs program a lakosság részére. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetéshez a mesztegnyői Ladi János Általános Iskola konyhájáról szállítják a napi egyszeri meleg ételt a rászorulók részére térítés ellenében. Folyamatos, különböző felügyeleti szervek általi ellenőrzés biztosítja, hogy a szolgáltató eleget tegyen az adott korosztály részére előírt étrendre vonatkozó előírásoknak. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Szervezett programok a faluban nincsenek vagy esetiek. A faluban sportpálya adott a sportolni vágyóknak; kiváló lehetőséget teremt a környezet a bakancsos-kerékpáros mozgásformák egészséges gyakorlására. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása keretében működő Mikrokörzeti Gyermekjóléti és Szociális Intézet biztosítja a családsegítést, házi segítségnyújtást. A falugondoki szolgálat igénybevétele is elérhető.

30

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Eljárás nem folyt az önkormányzattal szemben hátrányos megkülönböztetés vagy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. A településen élők számára fontos a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a prevenció. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az egyenlő bánásmód elve alapján jár el az önkormányzat, pozitív diszkriminációt nem alkalmaz. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színtere elsősorban az önkormányzat kezelésében álló Művelődési Ház, ahol sor kerül az önkormányzat rendezvényeire. Itt kapott helyet a könyvtár is. A civil szervezetek, családi rendezvények színhelye még a Gadányi Panzió. Az állampolgárok gyakran veszik igénybe a településen ügyfélszolgálatot biztosító köztisztviselő és járási ügyintéző segítségét akár információ-cserében is. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusok nem jellemzőek a településen, de a közösségben előfordulnak súrlódások. Kevés a faluban élők lehetősége a szórakozásra, kikapcsolódásra. Az önkormányzatnak hiányoznak az anyagi forrásai a társadalmi élet kereteit biztosító rendezvények megtartásához. Folyamatos a pályázati lehetőségek felkutatása, azonban például a faluban évek óta megrendezett Kukoricafesztivál 2013-ban forráshiány miatt nem került megrendezésre. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A meglévő civil szervezetek aktivitása gyenge, a közösségben csekély az összetartó erő. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Gadányban nem működik nemzetiségi önkormányzat.

31

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Tartós munkanélküliek magas aránya

Közfoglalkoztatás, annak értékteremtő bővítése; motivációs és önértékelési fejlesztések Képzési és pályázati lehetőségek felkutatása Egészségügyi szűrő és prevenciós programok szervezése, motiváció erősítése Részletes felmérés készítése, terv a feltárt problémák megoldására Pályázati lehetőségek felkutatásával, tanácsadó programok szervezésével felújítások generálása

Képzési elmaradottság Rossz egészségügyi állapot Szegregáció-veszély a Petőfi és Mező utcában Elégtelen lakáskörülményeket nyújtó ingatlanok száma

32

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki Magyarországon a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd az Országgyűlésa 47/2007. (V.31.) sz. határozatával elfogadta a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. Fő célja, hogy csökkentse a gyermekek és a gyermekeket nevelő családok különböző területeken megjelenő hátrányait, esélyt biztosítson a gyermekeknek az egészséges fejlődésre; azokra fókuszálva, akik érdekei a legjobban sérülhetnek. Gadány önkormányzata ezen célokat elsősorban a gyermekjóléti és a védőnői szolgálat útján éri el. Fokozott figyelmet fordít a gyermekek számára biztosítható támogatásokra, pl. Bursa Hungarica ösztöndíj, óvodáztatási támogatás, gyermekétkeztetési utalvány – való figyelemfelhívásra. A gyermekjóléti szolgálatot társulásban látja el az önkormányzat. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A 2. és 3. táblázat adatai mutatják be a településen élő gyermekek számát. Sajnos a születések számát folyamatosan magasan (3-5x több halálozás, mint születés) meghaladja a halálozások száma, 2001-ben közel másfélszer több 14 éven aluli élt Gadányban, mint 2011-ben. Ezt a tendenciát meg kell állítani a település jövője érdekében. Az önkormányzat saját erőből nem tud pénzügyi támogatást biztosítani a rászorulóknak, ezért nyomon követi az egyéb elérhető forrásokat, azokat lehetőség szerint megpályázza, vagy információt nyújt az érdekeltek részére. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembe vételével védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelmi szakemberek tapasztalata szerint a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan szerepel a szociális helyzet, a család szétesése, a nevelés, gondozás hiánya, a rossz lakhatási körülmények, egészségtelen életmód, a gyermek mentális állapota. A gyermekvédelmi rendszer igénybevételét szolgáló jelzések érkezése a falusi környezetnek köszönhetően megérkeznek, akadálymentesen és hatékonyan működik a rendszer.

33

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma veszélyeztetett védelembe vett 18 év Év a 18 év alatti kiskorú alattiak száma védelembe gyermekek száma vettek közül 2008 7 1 16 2009 4 0 20 2010 7 0 21 2011 10 1 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés A veszélyeztetett kiskorúak aránya négy év alatt 28%-ról 40%-ra emelkedett, folyamatos növekedést mutatva, köszönhetően a beérkező jelzésekre való reakcióra. Az önkormányzatnak még fokozottabb figyelmet kell fordítania a prevencióra, valamint a már kialakult helyzetek kezelésére. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Év

Rendszeres Ebből Kiegészítő Ebből Rendkívüli gyermekvédelmi tartósan beteg gyermekvédelmi tartósan beteg gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos kedvezményben fogyatékos kedvezményben részesítettek gyermekek részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma száma száma

2008 52 3 4 2009 54 2010 52 4 2011 49 3 2012 44 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

1 0 0 0 0

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben egyre kevesebb számú gyermek részesül, a teljes 14 év alatti népesség arányában a támogatás mértéke 2011-ig 98-100%-os, 2012-ben a 14 év alatti gyermekek 79%-át részesítette a település jegyzője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az adatok is mutatják, hogy a támogatás hozzáférése igen magas, nem jellemző a rászoruló, de a rászorultságát igazolni nem tudók jelenléte a községben. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra nem volt jogosult a településen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2008-ban 1 gyermeket részesítettek.

34

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 2012-ben Gadányban 522 e forintot használtak fel rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, 80e Ft óvodáztatási támogatás, 100e Ft ösztöndíj jellegű támogatás került megállapításra. Helyi forrásból kifizetést az önkormányzat nem tud biztosítani. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Nem áll rendelkezésre az iskolai juttatások elemzéséhez elég adat. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben Év résztvevők étkezésre ellátásban száma iskola részesülők részesülők száma jogosultak részesülők 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam 2008 12 na na na 2009 11 na na na 4 2010 15 na na na 9 2011 12 na na na 3 2012 10 na na na 6 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A faluban sem iskola, sem óvoda nem működik. Az iskola 2013. 01. 01-jétől állami intézményfenntartó működteti, előtte Mesztegnyő-Gadány Iskolafenntartó Társulás keretében oldották meg a feladatot (a gyermekek – kevés kivétellel Mesztegnyőre járnak iskolába és óvodába.) Minden gyermek részére biztosított a napi egyszeri meleg étel, az óvodások ötször, az iskolások háromszor étkeznek egy nap az intézmények keretein belül. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs ilyen a településen, de a Mező és Petőfi utcában élő gyermekek helyzetéről felmérést kell készíteni, mivel a jelzett területek veszélyeztetettek szegregátum kialakulása szempontjából. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A községben a gyermekvédelmi alapellátások minden gyermek részére biztosítottak, mindenki számára biztosított az egyenlő bánásmód és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Ez nem jelenti azonban, hogy a szolgáltatások elérhetősége a kívánt vagy az országos szintet eléri. Az önkormányzat a zsáktelepülés és aprófalu jellegből adódó 35

hátrányokat (ritkább buszjárat, gazdaságtalan üzemeltetés a községen belül) több módszerrel csökkenti: pl. a településen el nem érhető nevelési tanácsadóhoz a falugondoki szolgálat segítségével lehet eljutni. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 0 14 2009 0 18 2010 0 13 2011 0 12 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A községben védőnői álláshely nincs, a védőnői szolgálatot a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása keretében látja el az önkormányzat folyamatos szakmai és fenntartói felügyelet mellett. A településre kijáró védőnő többször is dicséretben részesült munkássága során. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gadányban nincs gyermekorvos, a háziorvosi feladatokat vállalkozás keretében ellátó orvoshoz lehet fordulni hétfőn és szerdán a településen. Gyermekorvos Marcaliban található legközelebb, ugyanitt van szakrendelés, ügyelet, vagy sürgősségi osztály. Sok esetben ellátásért Kaposvárra, Nagykanizsára vagy Keszthelyre kell fordulni. Ebben az évben sajnos Marcaliban megszűnt a gyermekosztály, csak nappali szakellátás van. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A kisgyermekkori nevelés helyzetének elemzése során problémákat okoz, ha nincs pontos helyi nyilvántartás az 5 éven aluli óvodáskorú gyermekekről. Nehézséget okoz a speciális fejlesztésre szoruló gyermekek óvodáskor előtti statisztikai adatainak gyűjtése, azonban törekednünk kell arra, hogy ezen adatok helyben rendelkezésre álljanak. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről nyilvántartást az önkormányzat szociális osztálya vezeti. Az óvodában és az általános iskolában elvégezhető fejlesztések Mesztegnyőn történnek. Marcaliban Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működik. Minden fogyatékosságtípust fogadni tud, rendelkezik megfelelő gyógypedagógiai, fejlesztő, terápiás szakemberekkel, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensekkel. 36

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma bölcsődék száma

év

2008 2009 2010 2011 2012

bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A településen nem működik bölcsőde. A környéken legközelebb 10 km-re Marcaliban található bölcsőde, mely a Marcali Kistérség 38 településének biztosít ilyen jellegű szolgáltatást. A Mesztegnyői Óvodában is van lehetőség a legkisebbek elhelyezésére, a szakemberek felkészültek a fogadásukra. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

2008

0

2009

0

2010

0

2011

0

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2012 0 Forrás: önkormányzati adatok

Gadányban és környékén nem működik családi napközi. d) gyermekjóléti alapellátás Az Szt. a szociális szolgáltatások megszervezésénél településtípus és településnagyság szerint is tartalmaz kötelező jellegű előírásokat. Minden önkormányzatnak gondoskodnia kell az alapellátásokról és a szakosított ellátásokhoz való hozzájutásról. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek jogait védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely elősegíti a gyermek testi és lelki egészségének megőrzését, családban történő nevelkedését, veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszűntetését. Feladata: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. - a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése,

37

tanácsokkal való ellátása - szabadidős programok szervezése - hivatalos ügyek intézésének segítése Jelenleg a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (Mesztegnyő, Gadány, Hosszúvíz, Tapsony, Nikla, Csömend) lát el szociális tevékenységet, valamint végzi a gyermekjóléti tevékenységet, 2000-ben nyitotta meg kapuit az akkori nevén Gondozási Központ. A Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Szolgáltatásai: A./ Szociális alapszolgáltatások: 1.) Házi segítségnyújtás 2.) Családsegítés 3.) Nappali ellátás B./ Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok: 1.) gyermekjóléti szolgálat Az intézmény szolgáltatásainak minőségével a fenntartó önkormányzatok elégedettek, a szakigazgatási-felügyeleti szervek nem találtak kifogásolnivalót. Fejlesztésre azonban, mint minden intézménynél itt is szükség van mind a fizikai (épület, irodák, eszközök) mind informatikai hozzáférés tekintetében. e) gyermekvédelem Gadány Község Önkormányzata által nyújtható gyermekvédelmi támogatások:   Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény   Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás   Egyéb pénzbeni vagy természetbeni juttatások:   Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás   Születési támogatás   Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj támogatás   Óvodáztatási támogatás A gyermekvédelmi esetek nagyobb része az igazolatlan hiányzásokról szólt a tavalyi évben, és a szülők magatartásbeli, nevelésbeli hiányosságairól.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Helyben, önkormányzati szinten az önkormányzat szociális rendelete alapján válsághelyzetbe kerültek részére átmeneti segély állapítható meg (nagyon ritkán előforduló segélytípus, leggyakrabban téli tüzelőre, de előfordult szemüveg, ruházkodás, élelmiszer iránt benyújtott kérelem is). A támogatottak száma évről-évre emelkedik: 2008-ban 4 fő, 33 e Ft-t kapott, majd 5 – 7 – 8 – 12 fő részesült segélyben. Egyszeri átmeneti segély, illetve kamatmentes kölcsön formájában nyújtott összegek is növekednek emiatt: 2012-ben 230 e forintot fordított az önkormányzat átmeneti segély formájában a rászorulókra. Továbbá az alábbiak is biztosítottak krízishelyzet esetén: szociális alapszolgáltatások , étkeztetés, házi segítségnyújtás biztosítása

38

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen a gyerekeket célzó és az egészséges életmódra nevelő program és sportrendezvény nem történik. A gyerekek részére szabadidős és szünidős programok nincsenek. Ennek részben oka, hogy a gyermekek nem helyben járnak óvodába és iskolába. Célszerű emiatt a hétvégeken ilyen jellegű programokat biztosítani. Mivel az önkormányzat anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé, fel kell mérni, hogy önkéntes alapon milyen megoldás születhet, valamint folyamatosan nyomon kell kísérni a pályázati lehetőségeket. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetés a Mesztegnyői önkormányzat által fenntartott és üzemeltett konyhán keresztül biztosított. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermekek étkezési lehetősége biztosított. Ahol a jogszabály kötelezővé teszi, mindenki megkapja a gyermekétkeztetéshez és ingyenes tankönyvhöz jutás kedvezményeit. Nyári gyermekétkeztetést korábbi években csak esetenként tudtunk biztosítani, de az elmúlt két évben a megszabott feltételek miatt nem pályáztunk. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem érkezett jelzés hátrányos megkülönböztetésről. j) pozitív diszkrimináció ellátórendszerek keretein belül

(hátránykompenzáló

juttatások,

szolgáltatások)

az

2012-es év során rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 44 gyermek, óvodáztatási támogatásban 6 gyermek részesült. Az önkormányzat részéről, helyi szinten nincs pozitív diszkrimináció. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 39

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

0

Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év

2008 2009 2010 2011

óvodai óvodai óvodába 3-6 éves korú óvodai óvodai feladatgyógybeírt gyermekek gyermekcsoportok férőhelyek ellátási pedagógiai gyermekek száma száma száma helyek csoportok száma száma száma 0 0 0 12 0 0 0 0 11 0 0 0 0 15 0 0 0 0 12 0 40

2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

0

0

10

0

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma tanév

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 58 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

napközis tanulók száma fő

2010/2011 2011/2012 2012/2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

% ########## ########## ##########

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma tanév

általános iskolai általános iskolai osztályok száma a feladatgyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma

1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon 2010/2011 0 0 2011/2012 0 0 2012/2013 0 0 Forrás: önkormányzati adatok

0 0 0

0 0 0

0 0 0

db

0 0 0

0 0 0

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali tanév rendszerű oktatásban fő % 2010/2011 2011/2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

41

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében a Napközi Otthonos Óvoda és a Ladi János Általános Iskola Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervet dolgozott ki. A HH, HHH-s gyermekeket minél előbb be kell vonni az óvodai ellátásba, az érintett családokat ennek érdekében személyesen meg kell keresni. A csoportkialakításnál minél nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a heterogén csoportok kialakítása. A HH-s, HHH-s gyermekek szocializációs hátrányainak csökkentése magába foglalja a nyelvi hátrányok leküzdését fejlesztő módszerek alkalmazásával. Mint korábban említettük, a településen helyben nem működik sem óvoda sem iskola, a gyermekek Mesztegnyőre vagy Marcaliba járnak.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Kistérségi szinten biztosított, szükség szerinti óraszámban. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés, intézmények közötti és az intézményeken belüli szegregáció a településen nem releváns, mivel nincs oktatás és szegregáció. Az ellátást nyújtó intézmények tekintetében nincs tudomásunk ilyen esetről. d) az intézmények között a tanulók hatékonyságában mutatkozó eltérések

iskolai

eredményességében,

az oktatás

Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns.

42

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Rossz családi minta átörökítése Sport és szabadidős rendezvények hiánya

Felvilágosítás, jó példák előtérbe helyezése Pályázatfigyelés, önkéntesek felkutatása, rendezvények-előadások szervezése Nyilvántartások készítése Pályázattal az étkezés megoldása

Nyilvántartások hiánya HH-, HHH-s gyerekek nyári étkezése nem megoldott

43

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: 

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.  a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,  a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,  a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. Fentiek egyként deklarálják, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. Az önkormányzat a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkezik gender szempontok és problémák tekintetében, ezt a felmérést a partnerek segítségével a jövőben ismétlődően el kell készíteni, hogy a továbbiakban az esélyegyenlőségi programban pontosabb ok-okozati összefüggést, valamint megoldásokat lehessen kidolgozni. A demográfiai adatokból kiderül, hogy a lakosság 54%-a, összesen 194 fő nő, ebből 84 fő munkavállalási korú 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Védett tulajdonságként nevezi meg az Ebktv. a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

44

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

év 2008 2009 2010 2011

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

125 118 121 118

123 106 130 122

na na na na

na na na na

21 27 23 7

21 18 18 9

Forrás: TeIr adatgyűjtés

és

helyi

F érfiak fog lalkoz tatás i helyz ete (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

foglalkoz tatottak

2011

2012

2013

munkanélküliek

2014

2015

2016

2017

munkavállalás i korúak s z áma

Nők fog lalkoz tatás i helyz ete (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

foglalkoz tatottak

2011

2012

munkanélküliek

2013

2014

2015

2016

2017

munkavállalás i korúak s z áma

45

A helyi adatgyűjtés célja, hogy bemutassa, az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség a nőket és a férfiakat, a ténylegesen foglalkoztatottak számát legfeljebb becsléssel tudnánk megadni, azonban a partnerektől annyira eltérő adatok érkeztek, melyek nem adnak lehetőséget megalapozott elemzés elkészítésére. Okozati tényező lehet például: a településen található munkahelyek, a településen kívüli munkalehetőségek jellege; bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya, a várakozás időtartama; a településen élő munkanélküli nők iskolai végzettsége, stb. A probléma azonosítását követően megoldási javaslatot kell tenni, mely elősegíti a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Képzési programok helyileg nem voltak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A munkanélküli nők iskolai végzettségéről nincs nyilvántartásunk, csak a regisztráltakról. Helyben csak a közfoglalkoztatás nyújt lehetőséget, esetleg részmunkaidőben betanított (pl. takarítónő) munka lenne elképzelhető, azonban a csekély számú munkalehetőséget a képzettebb, motiváltabb, esetenként műveltebb személyekkel töltik be, még ők sem találnak helyben elegendő számban munkát. Marcaliban a Videotonnál (KEP Kft., ZiehlAbbeg Kft-nél, az Industrie Mechanik Kft-nél vannak betanított munkakörök nagy számban, azonban a város vonzáskörzetében máshol nincsenek, ezért itt is nagy a túljelentkezés. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nem tudunk ilyen esetről. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó napközbeni kisgyermek ellátásoknak nélkülözhetetlen szerepük van a szülők munkába állásában, de ugyanilyen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek korai szocializációjában betöltött szerepük. A gyermekvállalás, a kisgyermeknevelés nagymértékben befolyásolja a nők munkaerő-piaci esélyeit. A munkavállalást hátráltatja a szolgáltatási hiányosságok elégtelen száma, a nem megfelelő földrajzi eloszlás. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma. A Mesztegnyői Óvoda 70 férőhelyes, ami elégséges, mivel a beíratott gyermekek száma nem haladja meg a biztosított férőhelyek számát, problémát az adhat, ha a szülő nem Mesztegnyő irányában dolgozik. Munkaerő-piaci és családi feladatok összehangolását segítő helyi szolgáltatások nincsenek, sem munkalehetőség.

46

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat feladata a családtervezés, anya- és gyermekgondozás. A leendő szülők számára a védőnő a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban megkezdi: beszélgetések, családlátogatások formájában. A védőnő a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordít. Segítséget nyújt a szociális juttatások megismerésében. Az egészséges fogamzásgátlásra nem csak a nőket, hanem a leendő apákat is meg kell tanítani, hogy megfelelő gondolkodásmóddal a felelősségteljes gyermekvállalás irányába tereljük a családokat. Már tizenéves korban meg kell kezdeni a gyermekek szexuális felvilágosítását, amelyre az iskolák felső tagozatain már van gyakorlat.

E g y védőnőre jutó g yeremekek s z áma (fő) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A grafikonon a településen dolgozó védőnőre jutó gyermekek számának alakulását figyelhetjük meg, fontos azonban megemlíteni, hogy a Gadányba kijáró védőnő más települések ellátásában is részt vesz. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nem tudunk ilyen esetről, a családsegítő szolgálat információi valamint a falusi környezet (mindenki mindenről tud) miatt feltételezzük, hogy nem jellemzi a települést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem létezik, ezért az iskolában valamint terhes-gondozáson, családlátogatásokon, szociális hálózat munkatársain keresztül folyamatos a tájékoztatás, a társadalmi érzékenyítés. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi krízishelyzetben) jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől. Jellemzően ezen intézményeknél (a férőhelyek hiánya miatt főleg a téli időszakban) várólistás rendszer működik. Gadány területén anyaotthon nincs, legközelebb Kaposváron található.

47

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Képviselőtestület tagja Férfi Nő

2 2 2 2 2 2

3 3 2 2 2 2

Polgármester Férfi

Nő

1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0

Forrás: OVB honlapja

Gadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2002-es és 2006-os önkormányzati választásokon is 5 tagú lett, (ebből 3 nő, 2 férfi). A 2010-es választásokon már csak 4 tagú lett a testület, a nemek aránya ekkor kiegyenlítődött. A polgármester az első választások óta mindig férfi (ugyanaz nyert minden választáson). A Mesztegnyői székhelyű (ma) Közös Önkormányzati Hivatal élén női jegyző áll és álltak. A hivatal köztisztviselői nők, a falugondnoki teendőket férfi látja el. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A női gender miatt kialakult társadalmi problémák nem jellemzőek, ez irányú intézkedésre jelenleg nincs szükség. A későbbiekben megjelenő vagy előkerülő probléma esetén adott helyzetre kell megoldást találni, ezért a jelzőrendszer működését továbbra is figyelemmel kell tartani.

48

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Elhelyezkedési nehézség munkahely hiányában Részletes nyilvántartások hiánya: inaktivitás és okainak mérése Foglalkoztatottak számának hiánya Képzések hiánya

Helyi munkahelyteremtés partnerek által, közfoglalkoztatás szervezése Felmérés után nyilvántartás készítése, vezetése Felmérés Képzési lehetőségek felkutatása, tájékoztatás

49

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Községünkben a 65 év felettiek száma 76 fő, ez az állandó népesség több mint 20 %-át teszi ki. A korösszetételt tekintve a nők körében az időskorúak hányada magasabb, mint a férfiaknál. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok száma, és növekszik az özvegyek aránya. Az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatainak egyik lényeges jellegzetessége, hogy a nemek aránya fokozatosan a nők felé tolódott el. Fontos körülmény, hogy a nők várható átlagos élettartama hosszabb, halandósága alacsonyabb, mint a férfiaké. Ennek következésben nőtöbblet a 40 évesnél idősebbeknél alakul ki, és a kor előrehaladtával növekszik. A falu népességének összetételében az időskorúak aránya emelkedő tendenciát mutat, mely részben köszönhető a település területén működő szeretetotthonnak is, ahol jelenleg 54 fő 65 év feletti személy ellátását biztosítják. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több az olyan háztartás, ahol idős személyek is élnek családjukkal. A nyugdíjban részesülők között nem túl magas az egyszemélyes háztartások száma, mivel többségük a családjával él együtt. Gadány községben jelenleg 11 fő nyugdíjas nő, és 4 fő nyugdíjas férfi él egyedül. Törekedni kell arra, hogy elszigeteltségükben segítséget nyújtsunk, például közös programok szervezésével. Ezt a célt szolgálja, a Gadány községben minden év novemberében megrendezésre kerülő idősek napja is, melyen szép számmal vesznek részt az ebbe a korosztályba tartozó személyek. Minél idősebb emberekről van szó, annál kevésbé tudnak változtatni anyagi helyzetükön, így szinte rá is kényszerülnek a takarékoskodásra, ami egyre nehezebb az állandó árnövekedések miatt. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: - növekszik az átlagéletkor, - magasabb a középkorúak halandósága, - a nők hosszabb élettartama 60 év felett igen látványosan növekszik a háztartás, család ellátására fordított idő, valamint a ház körüli munkákra fordított időtartam is. Egy másik nagyon jelentős változás a szabadidős tevékenységek megnövekedése. Ezek között legkiemelkedőbb elfoglaltság a televíziózás: a 60 év feletti korosztály átlagosan több mint 3,5 órát tölt naponta a képernyő előtt. Az aktivitást igénylő tevékenységek helyét fokozatosan a passzívabb, otthonhoz kötődő, kisebb szellemi-fizikai aktivitást igénylő munka- és szabadidő-töltés foglalja el. Ebben a folyamatban nagy szerepe van az egészség romlásának is. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő. Az idült, nem fertőző betegségek, mint a daganatos betegségek, szív- és érrendszeri kórképek, anyagcsere betegségek nemcsak korai halálozást, hanem jelentős életminőség romlást, rokkantságot is előidéznek. Különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések. 50

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

98 93 86 80 N.A.

150 141 132 125 N.A.

2008 52 2009 48 2010 46 2011 45 2012 N.A. Forrás: TeIR, KSH Tstar

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma az évek során csökkenő tendenciát mutat. Kevés azon személyek száma, akik nem jogosultak valamilyen nyugdíjszerű ellátásra, vagy nem szereztek nyugdíjra való jogosultságot (a 2012. évi adatok nem elérhetőek). 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel, az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély a munkaerő-piacon nincs, kivétel, ha speciális tudással rendelkeznek. Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Nem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Gadány község területén többnyire a fiatalok számára sincs munkahely, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A tevékeny időskor, például élethosszig tartó tanulás szintén nem jellemző. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívüli nehéz. Az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. A hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a településen nem fordult elő. 51

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi, szociális és egyéb alapszolgáltatások a község minden állampolgára részére biztosítottak, egy rész az időskorúaknak (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat). A falugondnoki szolgálat keretein belül az idős emberek részére gyógyszerkiváltás, bevásárlás, stb. biztosított. Az idősellátásban civil szervezet községünkben nem működik, és szakosított ellátás sem biztosított, ez csak megyén belül adott, ha szükség van rá. 6.3.1. számú táblázat – 65 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

65 év feletti lakosság száma

fő 2008 100 2009 95 2010 88 2011 79 2012 N.A. Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 N.A.

% 0% 0% 0% 0% -

A település területén nincs olyan önkormányzati fenntartásban lévő intézmény, amely nappali ellátást tudna biztosítani. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

időskorúak járadékában részesülők száma 0 0 0 0 0

A település területén senki sem részesült az elmúlt években időskorúak járadékban, erre vonatkozóan egy állampolgár sem nyújtotta be az igényét.

52

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Községünkben kulturális életről nem nagyon beszélhetünk (programok hiánya). Az egyedüli, idős emberek számára szervezett kulturális program, a minden év novemberében megrendezésre kerülő nyugdíjas nap, melynek keretei között az önkormányzat megvendégeli a község nyugdíjas korú lakóit, illetve számukra egy délután erejéig műsorokat biztosít a Művelődési Házban. További kulturális rendezvények elérhetősége vidéken, környékbeli városokban adott (pl. Marcali, Kaposvár, Keszthely). c) idősek informatikai jártassága A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság. A Művelődési Házban rendelkezésre áll egy informatikai közösségi tér, azonban ennek a kihasználtsága nagyon alacsony, mivel az időseken kívül még a település fiatalabb állampolgárai sem veszik igénybe.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Ilyen programok – a nyugdíjas nap kivételével – nincsenek a településen.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák egészségmegőrző programok hiánya egyedülálló nyugdíjasok ellátásnak a nehézsége az idős emberek gyakran válnak bűncselekmény áldozatává (p. betöréses lopás)

fejlesztési lehetőségek programok szervezése partnerekkel, civil szervezetekkel Falugondnoki szolgálat további működtetése Polgárőrség, rendőri szervek bevonásával hatékonyabb ellenőrzés

53

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne kapni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről annak ellenére, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoport.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön 14 fő él fogyatékkal: hallási, látási, mozgási valamint értelmi akadályoztatottsággal. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott egészségkárosodott munkaképességű személyek szociális év személyek ellátásaiban ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 2008 16 2 2009 16 1 2010 14 2 2011 Na 4 2012 Na 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar Fenti táblázatban foglaltak mellett ismert a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatások statisztikája: az évek során 8-9 fő részesült ilyen ellátásban.

54

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati év egyházi fenntartású civil fenntartású fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; helyi adatszolgáltatók Fogyatékossággal élők részére nincs intézmény Gadányban, a szeretetotthon idősek elhelyezésével, ellátásával foglalkozik. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Az a gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek, Gadányban is fennáll. A fiatal, ép munkavállalók elhelyezkedése sem megoldott, mindkettőre fókuszálnia kell az önkormányzatnak, lehetőséget elsősorban közmunkaprogramban látunk. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem tudunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A falugondnoki szolgálatot kivéve nincsenek a településen támogató szolgáltatások. A falugondnok nem alkalmaz negatív megkülönböztetést a szolgálat nyújtása során.

55

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A lehetséges kedvezmények, ellátások igénylése nem csak az önkormányzatokhoz kötődnek, így az adatgyűjtés ezen a téren is korlátozott. Vannak olyan ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek. Gadány község önkormányzata nem tartja nem is tarthatja nyilván, hogy a pénzbeli illetve természetbeli ellátásban részesülők fogyatékos emberek-e, mert itt a szociális rászorultság az elsődleges. Rálátásunk van a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatások adataira, valamint a közgyógyellátási igazolvánnyal támogatottak számából az I-II. csoportú rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülők számáról. Kimondható, hogy a családsegítő szolgálat és az önkormányzat szociális ügyintézője előtt ismert a fogyatékossággal élők köre, a szükséges tájékoztatást teljes mértékben megkapják, lehetőségeinkhez mérten anyagi segítségnyújtásban részesülnek. A közfoglalkoztatottakon keresztül természetbeli juttatásként felfogható pl. hó-eltakarítás télen, tűzifaaprítás, behordás ellátásokban részesülnek szükség szerint. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több.

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Gadány területén elhelyezkedő Művelődési Ház, a szeretetotthon területén az akadálymentesítés szélesített ajtókkal, rámpákkal megtörtént. Kiépített parkolóhely a faluban nincs, ezek szélesítésére ezért nem kerülhetett sor. A mesztegnyői hivatali épülethez rámpa biztosított, azonban a gyakorlatban küszöbök és fordulók miatt kerekesszékkel önállóan csak nehezen megközelíthető, egyéb akadálymentesítése egyik épületnek sincs. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

56

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége biztosított, de nem akadálymentesített. Kulturális és sportprogramok hiányoznak a településen. A község honlapja jelenleg nem működik. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A panzió és a szeretetotthon akadálymentes. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen a Kapos Volán autóbusz-járatai jelentik a közösségi közlekedést, ritkán érkezik alacsonypadlós autóbusz, ennek lehetőségét és az erre irányuló igényeket fel kell mérni. A járdák részben akadálymentesek, a szintkülönbségeknél nagyobb gondot jelent a járdák, utak minősége, a kátyúk. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem jellemző. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Akadálymentesítettség részleges volta

az akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe. Ilyen tartalmú forrásokra figyelemfelhívás. Közösségi programok szervezése pályázatok figyelése, akadálymentesített honlap készítése fogyatékosok munkavállalásának elősegítése, pályázatfigyelés

Közösségi programok hiánya információs hiányosság, akadálymentesítés hiánya alacsony foglalkoztatás

57

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Polgárőrség, Krisztus Szeretete Egyház Gadányi Gyülekezete, Gadányért Somogyért Egyesület, szülői munkaközösség és alapítvány (Óvoda, iskola) Közfeladatot ellátó szervezet – csak szolgáltatást nyújtanak a településen, kirendeltségük nincs: Somogy Kéményseprő Kft. Marcali Saubermacher Kft. és Marcali Térségi Közszolgáltató Nonprofit Kft. Somogy Temetkezési Kft. Mesztegnyő Község Önkormányzata és DRV Zrt

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen a civil szektor gyakorlatilag nem működik, nemzetiségi önkormányzat nincs. A mesztegnyői iskolában és az óvodában a szülői munkaközösségek évente bált szerveznek, melynek bevételén játékokat, eszközöket vásárolnak az adott intézmény részére. Az Óvodában a rászorulók részére jótékonysági gyűjtést szerveznek. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Közös Hivatalhoz valamint a Társulásokban (Marcali Kistérségi Többcélú Társulás, Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása) együttműködő településekkel fenntartott formális kapcsolat jellemzi a falut. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nem releváns. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Az óvoda és az iskola szülői munkaközösségei és alapítványai eszközvásárlásokhoz és kirándulásokhoz járul hozzá. Krisztus Szeretete Egyház Gadányi Gyülekezete f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szereplő a faluban: Pannon Panzió,

58

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a községben dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési szakemberek. Módszere a kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportoknál jelentkező problémák feltárására,az adatgyűjtésre és a programtervezet véleményezésére koncentrálódva. A tervezet az Önkormányzatnál szokásos módon (hivatali épületében) mindenki számára közzétételre került, így állampolgárok is véleményt mondhattak. Az elfogadott dokumentum mindenki számára hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Önkormányzatnál szokásos módon (hivatal épületében) az anyag elérhető, észrevételi lehetőséget biztosítunk.

59

1. A HEP IT részletei Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Tartós munkanélküliek magas aránya

Képzési elmaradottság

Képzési és pályázati lehetőségek felkutatása

Rossz egészségügyi állapot

Egészségügyi szűrő és prevenciós programok szervezése, motiváció erősítése Részletes felmérés készítése, terv a feltárt problémák megoldására

Szegregáció-veszély a Petőfi és Mező utcában Elégtelen lakáskörülményeket nyújtó ingatlanok száma

Gyermekek

Rossz családi minta átörökítése Sport és szabadidős rendezvények hiánya Nyilvántartások hiánya HH-, HHH-s gyerekek nyári étkezése nem megoldott

Idősek

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás, annak értékteremtő bővítése; motivációs és önértékelési fejlesztések

Pályázati lehetőségek felkutatásával, tanácsadó programok szervezésével felújítások generálása Felvilágosítás, jó példák előtérbe helyezése Pályázatfigyelés, önkéntesek felkutatása, rendezvényekelőadások szervezése Nyilvántartások készítése Pályázattal az étkezés megoldása

egészségmegőrző programok hiánya

programok szervezése partnerekkel, civil szervezetekkel

egyedülálló nyugdíjasok ellátásnak a nehézsége

Falugondnoki szolgálat további működtetése

60

Nők

az idős emberek gyakran válnak bűncselekmény áldozatává (p. betöréses lopás) Elhelyezkedési nehézség munkahely hiányában

Polgárőrség, rendőri szervek bevonásával hatékonyabb ellenőrzés Helyi munkahelyteremtés partnerek által, közfoglalkoztatás szervezése

Részletes nyilvántartások hiánya: inaktivitás és okainak mérése

Felmérés után nyilvántartás készítése, vezetése

Foglalkoztatottak számának hiánya

Felmérés

Képzések hiánya

Képzési lehetőségek felkutatása, tájékoztatás

Akadálymentesítettség részleges volta

Közösségi programok hiánya

az akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe. Ilyen tartalmú forrásokra figyelemfelhívás. Közösségi programok szervezése

információs hiányosság, akadálymentesítés hiánya

pályázatok figyelése, akadálymentesített honlap készítése

alacsony foglalkoztatás

fogyatékosok munkavállalásának elősegítése, pályázatfigyelés

Fogyatékkal élők

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Tartós munkanélküliek motivációs és önértékelési fejlesztése

-

Közfoglalkoztatás értékteremtő bővítése a tartós munkanélkülieknek

-

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Marcali - Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyermekjóléti Szolgálat Ősz János polgármester Munkaügyi Központ Marcali

Romák és mélyszegénységben élők képzéséhez pályázati lehetőségek felkutatása Egészségügyi prevenciós és szűrőprogramok szervezése

-

Ősz János polgármester

-

képviselőtestület Gadány Dr. Szikra Sándor háziorvos Védőnői Szolgálat

61

Gyermekek

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

Petőfi és Mező utca részletes esélyegyenlőségi felmérése

-

Elégtelen lakáskörülményeket nyújtó ingatlanok számának csökkentése

-

Jó példák előtérbe helyezése a rossz családi minta átörökítésének megakadályozásához Sport- és szabadidős rendezvények szervezése önkéntesekkel és pályázati lehetőségekkel 7 év alatti gyermekek esélyegyenlőségi nyilvántartása

-

Hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetése pályázati programokon keresztül Egészségügyi prevenciós és szűrőprogramok szervezése

-

Falugondnoki szolgálat működtetése

-

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyermekjóléti Szolgálat Képviselőtestület Gadány

Rendőrségi – polgárőri – mezőőri védelem és ellenőrzés szervezése

-

Képviselőtestület Gadány

Közfoglalkoztatás értékteremtő bővítése nők részére

-

Ősz János polgármester Munkaügyi Központ Marcali

Nők munkaerő-piaci inaktivitás nyilvántartása és elemzés

-

Ipar, mezőgazdaság és tercier szektor Gadányban - tényleges foglalkoztatottak felmérése Gender studies - nők képzéséhez pályázati lehetőségek felkutatása

-

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyerm.jóléti Szolgálat Képviselőtestület Gadány

-

Képviselőtestület Gadány

Akadálymentesítési igények felmérése

-

Akadálymentesítési terv

-

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyerm.jóléti Szolgálat Képviselő-testület Gadány

Fogyatékkal élők informálódási lehetőségei

-

Közösségi programok szervezése a fogyatékkal élők integrációjáért

-

-

-

-

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyermekjóléti Szolgálat - Képviselőtestület Gadány Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyermekjóléti Szolgálat Képviselőtestület Gadány

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyermekjóléti Szolgálat Ősz János polgármester

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyerm.jóléti Szolgálat Képviselő-testület Gadány

62

Akadálymentesítettség kibővítése

-

Képviselő-testület Gadány

Foglalkoztatott fogyatékosokért intézkedés

-

Kovács Orsolya – Mesztegnyői Szoc. és Gyerm.jóléti Szolgálat

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a munkavállalás és oktatás terén is egyenlő esélyekkel induló romák és magyarok kötelezettségei és jogai egyenlők az élet minden területén. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményeit normalizáljuk községünkben, megakadályozzuk, hogy újabb generációk kerüljenek hasonló helyzetbe. Kiemeltnek tartjuk a gyermekek fejlesztését, tanulmányi lehetőségeinek biztosítását, önálló életre nevelését. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esélyegyenlőségének megvalósulását a munkaerő-piaci lehetőségeik biztosításával. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz, középületekhez, információhoz való hozzáférés megkönnyítését. Az intézkedési területek részletes kifejtése

63

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I

J

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők A nyilvántartott számának munkanélküliek csökkentése, minél Képzettség növelése között növekedjen a több nyilvántartott szakmával munkanélküli rendelkezők aránya szakmához jutásának biztosítása

Részletes egészségügy, lakhatási, foglalkoztatottsági felmérés készítése a Petőfi és Mező A Petőfi és Mező Szegregátum utcában a utcában élők 2 kialakulásának partnerek életkörülményeinek megakadályozása bevonásával, javítása pályázati lehetőségek felkutatása az életszínvonal emelésére II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Egészséges életmódraSportés Egészséges életre

Regisztrált álláskeresők készségeinek, képességeinek felmérése, jelentkezési hajlandóság Ősz János felmérése. 2018.12.31. polgármester Kapcsolatfelvétel a képző szervekkel: Munkaügyi Központ, TKKI. Képzések indítása. Felmérés készítése a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, a Védőnői Szolgálat Kovács Orsolya 2018.12.31. bevonásával, intézményvezető elemzés készítése, beavatkozási terv készítése és végrehajtása; pályázatfigyelés Sport-

és Gadány

Község 2018.12.31.

Az iskolai végzettséggel rendelkező Elhelyezkedések regisztrált nyomon álláskeresők Pályázati források, követése a helyi arányának személyi, tárgyi és térségi növekedése az feltételek munkaadók összes regisztrált biztosítása. partnerségére számához támaszkodva. viszonyítva, százalékban kifejezve.

Sikeres pályázatokkal Pénzügyi javulnak a lakhatási humán körülmények.

Rendezvények

és

folyamatos

és Humán, pénzügyi,folyamatos

64

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése

nevelés

szabadidős való nevelés rendezvények szervezésével a egészséges, tartalmas gyermekkor biztosítása a munkaképes felnőtté válás érdekében A hátrányos helyzetű gyermek részére a napi, HH és HHH gyermekek egészségügyi A nyári étkeztetés 2 részére nyári szempontból is megoldatlan étkeztetés biztosítása megfelelő mennyiségű és minőségű meleg ételt. III. A nők esélyegyenlősége

1

Nők elhelyezkedési Nők elhelyezkedési nehézségeinek esélyeinek növelése Munkahely-teremtés megoldása helyben és a munkahelyek térségben teremtésével

2

Alap- és szakképzések,Munkanélküli nőkFoglalkoztatottság tanfolyamok jelentős része növelése,

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G Az intézkedés megvalósításának határideje

H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I

szabadidős Önkormányzat rendezvények, Képviselő-testülete programok szervezése pályázatok és önkéntesek bevonásával

résztvevők száma

Nyári étkeztetés Ősz János megszervezése, 2014.08.31. polgármester fenntartása

Pénzügyi, Nyári étkeztetésben személyi részt vevők száma feltételek

Helyi munkaadók körében felmérés végzése, munkanélküli nők Ősz János képességeinek, 2018.12.31. polgármester készségeinek felmérése, munkahelyek igényeihez való igazítása, szükség esetén képzés/átképzés Képzések, Gadány Község 2018.12.31. tanfolyamok Önkormányzatának

J

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

tárgyi

Folyamatos

Elhelyezkedések humán, pályázati száma, bevont folyamatos források munkaadók száma

Tanfolyamok száma, Humán, pénzügyi, folyamatos azokat sikeresen

65

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

szervezése

B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése

alacsony iskolai szakképzettséggel végzettséggel rendelkezők rendelkezik, amelyszámának növelése gátolja elhelyezkedésüket

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G Az intézkedés megvalósításának határideje

szervezése Képviselő-testülete kiemelt figyelemmel a munkaerő-piaci igényekre. A részt venni kívánók számának felmérése, motiváció erősítése

H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I

J

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

elvégzők száma

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Prevenciós és szűrőprogramok Az idősek egészségi Egészségmegőrző szervezésével az állapotának javítása, programok szervezése időskorúak megőrzése egészségi állapotának javítása

A rászoruló idősek részére segítségnyújtás biztosítása akár napi A rászorultak Falugondnoki rendszerességgel, 2 részére szolgálat működtetése hogy mindenki segítségnyújtás számára hozzáférhetőek legyenek az alapvető szolgáltatásook V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Gadányban a A települési komplex közintézmények Teljeskörű akadálymentesítés 1 akadálymentesítése akadálymentesítettség megvalósítása a csak részben fogyatékkal élők megoldott közszolgáltatásokhoz

Programok szervezése, partnerek felkutatása, koordinálása, érdeklődők figyelmének felkeltése

Kovács Orsolya 2018.12.31. intézményvezető

Szervezett programok száma, bevont partnerek Humán, pénzügyi folyamatos száma, programokon megjelentek száma

Falugondnoki szolgálat működtetése, Képviselő-testület 2018.12.31. ellátási igények Gadány felmérése, kiszolgálása

Szolgáltatásba bevontak száma

Pályázatok figyelése, kihasználása

akadálymentesített épületek és infokommunikációs humán, pénzügyi folyamatos akadálymentesítések száma

Képviselő-testület 2018.12.31. Gadány

Humán, folyamatos pénzügyi,technikai

66

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G Az intézkedés megvalósításának határideje

H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I

J

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

való egyenlő hozzáférésének megteremtése

2

Információ nyújtása

Fogyatékkal élők körében Tájékozódási információk hiánya, lehetőség biztosítása pénzbeli és információk természetbeli beszerzésével, juttatásokról, továbbításával szolgáltatásokról

Pályázatfigyelés, információk összegyűjtése, Kovács Orsolya 2018.12.31. eljuttatása aintézményvezető fogyatékkal élők számára

Tájékoztatott személyek száma, juttatásokban humán, részesülők számának emelkedése

folyamatos

67

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: 69

A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

70

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Ősz János polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt

71

irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

72

73

74