Helyi Esélyegyenlőségi Program Fulókércs Község Önkormányzata
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 7 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 32 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 51 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 59 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 65 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 68 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 68 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 69 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 69 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 70 Jövőképünk....................................................................................................................................... 71 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 71 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 81 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 85 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 85 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 85 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 87 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 87 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 88 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 89
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Magyarország biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgársági jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési és egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Magyarország az emberek fenti rendelkezések szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését törvényei által szigorúan bünteti, ugyanakkor a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti. Magyarország az esélyegyenlőtlenséget a társadalom számára fontos értéknek tekinti. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékkal élő, milyen a származása, vagy anyagi helyzete. Egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárasa is.
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Fulókércs Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Fulókércs Község Önkormányzata, eleget téve jogszabályi kötelezettségének, a 2015. évben elvégezte a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatát. A felülvizsgálati szövegrészek az eredeti dokumentum részeként, abban feltüntetve, Ariel 11, dőlt betűs, félkövér betűmérettel jelennek meg.
A település bemutatása: A történelmi abaúji térségben, a Keleti- Cserehát tájegységben, a Bélus patak völgyében található. Elérhetősége a 2626. számú országos közút mentén, Encs városától északnyugati irányban található, mintegy 13 km távolságban. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely 9 km-re Mérán van. A településkezdeményt egy 1234-ben kelt oklevél olyan lakott helyként tartja nyílván, amely Szurdokbényével és Fájjal határos. Jelenlegi helyzete: Fulókércs közigazgatási területe 18,59 km2, napjainkban a településen található 118 lakásban mintegy 393-an élnek. A települési önkormányzat közigazgatási feladatait a Mérai közös hivatallal látja el. A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható. Az aktív korú (18-62 éves) lakosság között az országos az országos átlagot magasan meghaladja a munkanélküliek aránya, ami által jelentős a szociális járandóságból élők száma is. A település háziorvosi ellátás szempontjából szalaszendi körzeti orvoshoz tartozik aki egy héten két alkalommal rendel az Önkormányzat által biztosított rendelőben. A védőnői szolgálat is szalaszendi központtal működik. A lakosok részére a fogorvosi és szakorvosi ellátás, valamint mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A településen alsó tagozatos Általános Iskola működik, ahol angol és informatikai oktatás is folyik. A tanulók napközi otthonos ellátása 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
biztosított. A felső tagozatos tanulók a szalaszendi és szemeri iskolában tanulhatnak, az utazásuk a falugondnoki szolgálat segítségével megoldott. 2006-tól az óvodás korú gyermekek ellátása is megoldott. A településen 20 férőhelyes Gondozási Központ működik, amely ellátja a helyi idősek szociális étkeztetését, házi gondozását, és az óvodás- iskolás gyerekek étkeztetését is. A településen 2 vállalkozásnak van telep helye. Demográfiai adatok 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Lakónépesség 400
Változás
386 379 385 391 398 393 400 406
395 390
98% 102% 102% 102% 99% 0%
385 380 375 370 365 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: KSH, TEir Lakónépesség száma 2013-ban 400 fő, 2014 évben 406 fő A 2012. évi adatok alapján Fulókércs lakónépessége 393 fő. Jelentős változások a lakosságszámba nincsenek. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 197
férfiak 201
összesen 398
nők 49%
férfiak 51%
68 14
74 10 109 3 13
142 24 109 8 42
48% 58% 0% 63% 69%
52% 42% 100% 38% 31%
5 29
4
Állandó népesség - nők 65 év feletti 25%
60-64 éves 4%
0-14 éves 59%
18-59 éves 0% 15-17 éves 12%
65 év feletti Állandó népesség 60-64 éves 6% 1%
- férfiak
0-14 éves 35%
18-59 éves 53%
15-17 éves 5%
A településen a 18-59 év közöttiek száma a domináns.
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 32 128 2008 50 110 2009 48 113 2010 36 113 2011 42 104 2012 41 105 2013 50 110 2014 51 115 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 25,0% 45,5% 42,5% 31,9% 40,4% #ZÉRÓOSZTÓ!
2013 évben a 65 év feletti állandó lakosok száma 41 fő 0-14 éves lakosok száma 113 fő 2014 évben a 65 év feletti állandó lakosok száma 45 fő 0-14 éves lakosok száma 116 fő 5
Öregedési index (%) 50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Településünkön az öregedési indexből kitűnik, hogy az idősek és gyerekek száma nagyarányban nem változott. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
16 7 10 21 16 n.a n.a
-11 2 -1 -5 -1
5 9 9 16 15 n.a n.a
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 4 2 0 -2
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-4 -6 -8 -10 -12
6
A településen hullámzó a népességmozgás, de nem jelentős.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma
3 6 1 4 1
természetes szaporodás (fő) 4 4 8 5 10
5 4
1 3
halálozások száma
2008 7 2009 10 2010 9 2011 9 2012 11 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2013 6 2014 7
természetes szaporodás (fő) 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Amint a táblázatból is jól látható, hogy az élve születések száma nagyobb, mint a halálozások száma.
Értékeink, küldetésünk: A program kiemelt figyelmet fordít „ A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló” kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a mélyszegénységben élők, a nők , az idősek és a gyermekek helyzetére.. A program egyes, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése. A foglalkoztatás ,a szociális és egészségi helyzet és lakhatás tekintetében. A közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalába, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében. Hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában.
7
Célok: A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Fulókércs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A település a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikének, az Encsinek társadalmi-gazdasági és foglalkoztatási szempontból elmaradott települése. Ez az állapot különösen demográfiai, szociális, ellátási-kereskedelmi viszonyokból, és a foglalkoztatásból vezethető le. A településnek nincs külön az esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó helyi szabályozása. A területet érintő önkormányzati szabályozások: 1. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó szabályokról szóló 27/2004.(IV.26.) önkormányzati rendelet 2. A szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 9/2013.(IV.16.) önkormányzati rendelet 3. A szociális földprogram működtetéséről szóló 10/2004.(IV.6.) önkormányzati rendelet 4. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/2013.(IV.16. önkormányzati rendelet 5. A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység háziorvosi körzetének meghatározásáról szóló 9/2002.(VI.27.) önkormányzati rendelet 1. A szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 3/2015.(II.24.) önkormányzati rendelet 2. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/2014.(IX.24.) önkormányzati rendelet A szociális rendelet szabályozza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (aktív korúak ellátása, méltányossági ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély) nyújtásának feltételeit valamint a természetben nyújtott szociális ellátások (közgyógyellátás) igénybevételének szabályait. Meghatározza továbbá az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alapellátások körét (étkeztetés, családsegítés).
9
A szociális rendelet szabályozza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás (rendkívüli települési támogatás) nyújtásának feltételeit valamint a természetben nyújtott szociális ellátások (köztemetés) igénybevételének szabályait. Meghatározza továbbá az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alapellátások körét (étkeztetés, nappali ellátás). Az önkormányzat a településen élők szociális helyzete javításának elősegítésére nonprofit jelleggel szociális földprogramot működtet, mely olyan szociális ellátási-támogatási forma, melynek keretében az önkormányzat a családi keretekre alapozott mezőgazdasági munkavégzéshez nyújtott támogatással elősegíti a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság megélhetését. A szociális földprogram 2013 év végén megszűnt. A gyermekvédelmi rendelet célja, hogy a törvény végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az önkormányzat által biztosított gyermekjóléti szolgáltatásokat, az igénybevevők körét, az ellátás feltételeit és az eljárási szabályokat.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Fulókércs Község Önkormányzata Településfejlesztési Koncepciója és Programja olyan prioritásokat határoz meg amelyhez a települési esélyegyenlőségi terv tud hozzájárulni. A településfejlesztési koncepció a település jövőképét fenntartható fejlesztésének fő irányait, átfogó célkitűzéseit, prioritásait, a hosszú távú (10-15 évre szóló) stratégiai cselekvéssorozatokat, nagy vonalakban meghatározó komplex, a társadalmi, gazdasági, és fizikai környezet szempontjából a fenntartható fejlődés jegyében integráló dokumentum, amely alapul szolgál a közép és rövidtávú fejlesztésének, tervezésének, valamint a rendezési tervnek is. Település fejlesztési programok azok a középtávú, célszerűen a választási ciklusokhoz igazodó, stratégiai és operatív tervek, melyek az adott időszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat, a szükséges alprogramokat, tennivalókat, a stratégiai projekteket, azok megcélzott ütemezését, finanszírozási és szervezeti hátterét, tekintettel azok széleskörű hátterére és sokrétű összefüggés-rendszerére is. Meghatározzák továbbá az éves önkormányzati költségvetések település fejlesztési fejezetit és hatást gyakorolnak az egyes településrészekre készülő településrendezési tervekre is. Fejlesztési koncepció: mutasson perspektívát, a helyben élő és tevékenykedő közösségek számára, kapcsolódjon a már elkészült megyei és térségi fejlesztési javaslatokhoz, adjon keretet a Hernád völgyben jelentkező különféle fejlesztési törekvéseknek , segítsen a fejlesztési döntések meghozatalában, adjon iránymutatást az önkormányzati társulásnak a koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásához, legyen innovatív.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása: Fulókércs település az Encsi Kistérségi Társulás tagja. Az Encsi Kistérségi Társulás az Intézményeinket (Óvoda, Gondozási Központ ) kis és nagy értékű tárgyi eszközökkel támogatta. Valamint településünkön több alkalommal foglalkoztatott embereket. Továbbá heti egy alkalommal mozgó könyvtár szolgáltatást biztosít a lakosság számára. Falunapi rendezvényt különböző programokkal, hangosítással támogatta. Családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi, orvosi ügyelet, belső ellenőrzési, óvoda szakmai feladatainak ellátását társulási formában látja el. Korábban az iskolás gyermekek utaztatását anyagilag támogatta. A településen 1990. december 15-től Fáj és Litka településekkel Körjegyzőséget tartottunk fel, Fulókércs gesztorságával, ami 2012. december 31. megszűnt. 2013 február 04-től Fulókércs Község Önkormányzata , Méra Község Önkormányzatával közös hivatalt hozott létre Méra székhellyel, Fulókércs Kirendeltséggel, ahol a lakosság számára érdemi ügyintézés történik. Kistérségi társulási szinten a könyvtárszolgáltatással kapcsolatosan történt változás. A mozgókönyvtári szolgáltatást fel váltotta a Gondozási Központ épületében kialakított könyvtár helyiség ami heti 2 alkalommal áll a lakosság rendelkezésére. 10
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. Vannak olyan területek, amelyről az információ szerzés még nehézkes. Az adatgyűjtést segítené az előző évi népszámlálás településsoros adata, azonban ilyen jellegű összesítések még nem elérhetők a KSH honlapján. Az adatok gyűjtése elsősorban a nehéz helyzetbe került deviza hiteles családokról, a fogyatékos személyek foglalkoztatásáról, iskolai végzetségéről, a nők helyi gazdaságban elfoglalt szerepéről volt problémás.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A tavalyi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s számukra nincs visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Általában azokat a területeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek ahol nagyon alacsony az iskolázottság és a foglalkoztatási ráta, erős települési lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. Forrás: TÁMOP pályázati kiírás. Ezen megahatározást alapul véve Fulókércs község a mélyszegénység által sújtott települések közé tartozik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet: A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve a háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete , a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek és a romák. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő- piacra jutás fő akadálya az alacsony iskolázottság , a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is alacsonyabb. A nyugdíjasok nagy része TSZ nyugdíjas, ami tudvalevőleg azt jelenti, hogy a minimális megélhetőségüket is alig fedezi. A lakosság minimális százaléka él munkabérekből, a település nagy része az Önkormányzat által folyósított foglakoztatást helyettesítő támogatásból él aminek összege 22.800 Ft. A nők nagy része a családtámogatási ellátásokból élnek. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008
fő 102
fő 107
fő 209
nő fő 31
% 30,4%
férfi fő 49
% 45,8%
összesen fő 80
% 38,3% 11
2009 2010 2011 2012 2013 2014
105 112 115 117 118 117
104 125 123 121 121 122
209 237 238 238 239 239
32 36 28 25
30,5% 32,1% 24,3% 21,4%
54 51 46 52
51,9% 40,8% 37,4% 43,0%
86 87 74 77
41,1% 36,7% 31,1% 32,4%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az aktív korú népesség magas százalékban nyilvántartott álláskereső a településünkön. A 2012. évben megszervezésre kerülő start közmunkaprogram ezen az arányon javított ugyan, de még így is nagyon magas a munkanélküli lakosság száma és valószínűleg csak átmeneti javulást mutat, amíg a kormányzat támogatja a közfoglalkoztatási programokat. Vélhetően ezek az emberek nem tudnak majd az elsődleges munkaerő piacon elhelyezkedni. Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egyre jobban szorulnak ki a munkaerő piacról. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerő piacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. 2013 – 2014 évben javult a strat közmunka programba résztvevők aránya, Az álláskeresőként nyilvántartott személyek 90%-a dolgozik. Viszont ezzel a település elvesztette a jelentős munkanélküliséggel elvesztett települések besorolását.
Álláskeresők aránya 60,0%
50,0%
40,0%
30,0%
20,0%
10,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma fő 73 86 87 összesen fő 10 5 8 20 éves és fiatalabb % 13,7% 5,8% 9,2% 21-25 év fő 9 16 18
2011
2012
74
0
4 5,4% 19
na ######### na 12
% fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
12,3% 5 6,8% 11 15,1% 7 9,6% 14 19,2% 5 6,8% 7 9,6% 4 5,5% 1 1,4%
18,6% 6 7,0% 15 17,4% 10 11,6% 15 17,4% 7 8,1% 8 9,3% 4 4,7% 0 0,0%
20,7% 3 3,4% 16 18,4% 10 11,5% 15 17,2% 8 9,2% 4 4,6% 5 5,7% 0 0,0%
25,7% 4 5,4% 10 13,5% 9 12,2% 5 6,8% 13 17,6% 4 5,4% 5 6,8% 1 1,4%
######### na ######### na ######### na ######### na ######### na ######### ######### ######### #########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők száma (fő) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A nyilvántartott álláskeresők száma attól függetlenül hullámzó, hogy önkormányzatunk igyekszik bevonni a közfoglalkozatásba a pályakezdő fiatalokat és nyugdíj közeli lakosságot is. Jelenleg az álláskeresők száma minimálisra csökkent, kb 90% -a dolgozik. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008
nő 27
férfi 46
összesen 73
nő férfi 15 20
összesen 35
Nő 55,6%
férfi 43,5%
összesen 47,9% 13
180 napnál régebben munkanélküliek aránya
90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2009 32 54 86 2010 36 51 87 2011 28 46 74 2012 Na na 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
18 21 22 Na
2012 férfiak
28 21 19 na
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
46 42 41 0
56,3% 58,3% 78,6% ########
51,9% 41,2% 41,3% ########
53,5% 48,3% 55,4% #########
A munkanélküliek számán belül is aggasztó a tartós munkanélküliség aránya. Az emberek számára a munka nem egyszerűen jövedelem szerzési tevékenység, hanem szociális jelentősége is van. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
nő
Férfi
összesen
fő fő fő fő % fő % fő % 2008 27 32 59 2 7,4% 6 18,8% 8 13,6% 2009 36 31 67 1 2,8% 8 25,8% 9 13,4% 2010 33 38 71 4 12,1% 10 26,3% 14 19,7% 2011 35 42 77 1 2,9% 9 21,4% 10 13,0% 2012 Na na 0 ######## ######## 0 ######## Forrás: TeIR , Nemzeti Munkaügyi hivatal A pályakezdő álláskeresők közül a férfiak aránya magasabb, mint a nőké. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának csökkenése figyelhető meg 2011-ben. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolai végzettséggel nem általános iskolát lakosság száma összesen rendelkezők 15-x évesek száma végzettek száma év összesen
nő
férfi
fő fő fő 2001 336 140 196 2011 336 142 194 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
összesen fő 168 167
nő férfi fő 84 82
fő 84 85
Összesen fő 168 169
% 50,0% 50,3%
nő fő 56 60
% 40,0% 42,3%
férfi fő 112 109
% 57,1% 56,2%
14
Magas a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a településen.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
év
Fő 2008 82 2009 86 2010 87 2011 74 2012 78 2013 82 2014 90 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 14 17,1% 16 18,6% 15 17,2% 13 17,6% 13 16,7% 15 14
8 általános fő 56 54 51 44 46 49 59
% 68,3% 62,8% 58,6% 59,5% 59,0%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 12 14,6% 16 18,6% 21 24,1% 17 23,0% 19 24,4% 18 17
Pályakezdő álláskeresők száma 12 10
8 6 4
2 0 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
2014
2015
2016
2017
férfiak
A községben már évek óta az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat. A regisztrált álláskeresők száma 2008 óta átlagban 70 fő, de ez nem azt jelenti, hogy a lakosság többi része munkahellyel rendelkezne, hanem egyéb szociális ellátásokból tartják fenn családjaikat.
A táblázatból és a diagramból is jól látszik, hogy az álláskeresők nagy százaléka 8 általános iskolát végzett. 15
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
2014
8 általános
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Nem releváns, nincs felnőttoktatásban résztvevő tanuló a településen. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők év összesen fő
fő
%
2009 Na 2010 Na 2011 Na 2012 Na Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási
fő
%
Na Na Na Na
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő
%
Na Na Na Na
Nincs adatunk róla, hogy lenne felnőttoktatásban résztvevő a településen. c) közfoglalkoztatás Foglalkozatás szempontjából hátrányos a helyzetűnek mondható a település. 3.2.9. számú táblázat év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
16
2010
58
31%
50
26%
2011
65
33%
59
28%
2012
70
36%
61
30%
Közfoglalkoztatottak száma (fő) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010
2011
2012
2013
Közfoglalkoztatottak száma
2014
2015
2016
2017
Közfoglalkoztatott romák száma
Közfoglalkoztatásra a településünkön az Önkormányzatnál van lehetőség. Az utóbbi 2 évben a startmunkának köszönhetően lehetősége van egyre több munkanélkülit foglalkoztatni. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településünkön jelentős számú vállalkozás nem működik, emiatt iparűzési adókivetés sincs. Nagyon kevés az állami szektorban foglalkoztatottak száma is. 2015 január 01-től iparűzési adó került bevezetésre. 3.2.11 táblázat. Foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeinek helyi potenciája
Legközelebbi centrum
15 perc
autóbusz járatpárok száma munkanapokon 5
Megyeszékhely
40 perc
0
60 perc
0
50
0
0
Főváros
180 perc
0
250 perc
0
230
0
0
elérhetőség átlagos ideje autóval
átlagos utazási idő autóbusszal
vonat járatok átlagos száma munkanapokon
35perc
0
átlagos Kerékpár úton átlagos utazási való utazási idő idő megközelíthetőség kerékpáron vonattal 10 0 0
17
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A közlekedés sem mondható túl jónak a településünkön, ami nagyban nehezményezi a munkába járást. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Nem releváns, nincsenek a településen munkaerőpiacra való megkönnyítő programok. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Nem releváns. 3.2.13 van/nincs
Felsorolás
felnőttképző programok a településen
nincs
felnőttképző programok a vonzásközpontban
van
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
nincs
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban
van
erdőművelő, kőzúti dolgozók,
Helyi foglalkoztatási programok a településen
van
mezőgazdasági, belvíz, intézményi
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban
van
mezőgazdasági, belvíz, intézményi
szociálisasszisztens. Gondozó ápoló, TB és szakelőadó, angol oktatás
3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma
év
2008 2009 2010 2011 2012
felnőttképző programok a településen
felnőttképző programok a vonzásközpontban
egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a településen
egyéb munkaerő- helyi foglalkoztatási helyi foglalkoztatási piaci szolgáltatások programok a programok a a vonzáskörzetben településen vonzáskörzetben
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
0
0
0
0
0
0
na
na
18
34
0
0
5
0
0
0
0
0
na
na
40
14
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
39
19
0
0
0
0
0
0
0
0
na
na
41
24
na
na
0
0
0
0
0
0
0
0
47
23
na
na
18
Forrás: helyi adatgyűjtés Felnőtt képző programok nincsenek a településen. Az utóbbi időben egyre több a helyi foglalkoztatásba lévők száma. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen nincsenek mélyszegénységben élő romák. 3.2.16. számú táblázat év
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
2008
0
2
2009
0
2
2010
0
2
2011
35
2
2012
56
2
Forrás: helyi adatgyűjtés Az Önkormányzat 2 főt alkalmaz intézményeibe.
19
Települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás (fő) 2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008
2009
2010
2011
2012
mélyszegénységben élők
2013
2014
2015
2016
2017
Romák/cigányok
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. Nem történt a településen hátrányos megkülönböztetés nem releváns, nem jellemző. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A települési Önkormányzat szociális rászorultság esetén, szociális alapellátás keretében a jogosultak számára rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, temetési segélyt állapít meg törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. A szociális alapszolgáltatások közé falugondnoki szolgáltatás, étkeztetés tartozik. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük miatt. 3.3 a. Igényelt, ill magállapított támogatások összege, száma, stb 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 209 2009 209 2010 237 2011 238 2012 241 2013 235 2014 241 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
80 86 87 74 81 n.a n.a
38,3% 41,1% 36,7% 31,1% 33,6%
2015 március 01-től a szociális segély, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a Járási Hivatal hatáskörébe került. Lakásfenntartási támogatást 2015 március 01-től nem lehet megállapítani, a megállapított ellátás folyamatosan szűnik meg. Jelenleg 3 család részesül lakásfenntartási támogatásba. Valamint Fulókércs Önkormányzatának Képviselő Testülete a 3/2015. (II.24) . önkormányzati rendelete alapján Települési Támogatást vezetett be.
20
Segélyezettek száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
15-64 évesek
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Segélyben részesülők száma
Az álláskeresési segélyben élők száma alacsony az aktív lakónépesség számához képest. Az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei gyakorta változnak és a munkanélküli egyénnek több kritériumnak is meg kell felelnie. Az álláskeresési járadék maximális időtartama folyamatosan csökken. 3.3.2. számú táblázat nyilvántartott álláskeresési járadékra álláskeresők száma jogosultak év fő
fő
2008 80 10 2009 86 12 2010 87 15 2011 74 13 2012 81 11 2013 88 7 2014 91 5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
% 12,5% 14,0% 17,2% 17,6% 13,6%
Az álláskeresési járadékra jogosultak száma nagyon minimális.
21
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
3.3.3 számú táblázat Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
rendszeres szociális segélyben részesülők fő
15-64 évesek %ában
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól munkanélküliek elesett %-ában
fő
2008 20 8 75 2009 18 7 71 2010 15 6 69 2011 16 7 67 2012 14 7 65 2013 n.a n.a 2014 n.a n.a 3.3.3 stámú táblázat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
71 68 67 63 65 n.a n.a
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Ellátottak száma (fő) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
Segélyezettek száma
2010
2011
Támogatottak száma
2012
2013
2014
Jogosulatlanok száma
2015
2016
2017
Támogatástól megvontak száma
Valamilyen szinten csökken a segélyből élők száma, betudható ez az önkormányzat által biztosított közmunka programoknak.
22
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 2003.évi CXXV tv III: fejezet taglalja az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítési területei között a lakhatást. A tv 26§ (1) bek alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadás feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8§-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8.§-ban meghatározott tulajdonságok szerint a) neme, b) faji hovatartozás, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozás f) anyanyelve,g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási hovatartozása, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága, vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama s) érdekképviselthez való tartozása. Egyes csoportok valamely településrészen mesterségesen, nem csoport önkéntes elhatározás alapján elkülönüljenek.
23
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
bérlakás állomány (db)
összes lakásállomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
120
0
2
0
0
0
0
0
2009
120
0
2
0
0
0
0
0
2010
120
0
2
0
0
0
0
0
2011
120
0
2
0
0
0
0
0
2012
120
0
2
0
0
0
0
0
2013
120
0
2
0
0
0
0
0
2014
120
0
2
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakásállomány száma az évek során nem növekedett. a) bérlakás-állomány Fulókércsen 120 lakás van. Önkormányzatunk 2 bérlakással rendelkezik. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíjak fizetése, hátralékok felhalmozódása. A lakhatást segítő támogatás a lakásfenntartási támogatás! A településen az Önkormányzat az 1993 évi III.törvény szerint 81 családnak állapított meg lakásfenntartási támogatást. A településen lakhatóságra nem megfelelő lakóépület nincs. A településen működő intézmények épületeinek állapota közepesen elfogadható, az infrastrukturális ellátottság jónak mondható. Ivóvíz a lakások 25%-ba van, gázhálózat a község teljes területén ki épített, de a lakosok csak nagyon kevés százalékban veszik igénybe. A szennyvízhálózat kiépítése a következő évek tervei között szerepel. A lakásfenntartási támogatást nem állapítunk meg 2015 március 01-től.
24
Lakásállomány megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
2011
bérlakás
2012
szociális
2013
2014
2015
2016
2017
2015
2016
2017
egyéb lakáscélra használt
Összes lakásállomány (db) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011 Összes
2012
2013
2014
Ebből elégtelen körülményű
25
Összes bérlakás (db) 2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008
2009
2010
2011
2012
Összes bérlakás
2013
2014
2015
2016
2017
Ebből elégtelen körülményű
b) szociális lakhatás Nem indokolt a településen nincs hajléktalan személy. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs ilyen a településen, nem releváns. d, Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nincs hajléktalan személy. e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatás a lakásfenntartási támogatás. Az Önkormányzat 73 lakásra állapított meg ilyen jellegű támogatást, melynek a legkisebb összege 2500 a legmagasabb pedig 10.100 ft. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
76
2
2009
75
2
2010
78
2
2011
77
2
2012
73
2
26
2013
78
2
2014
80
2
Forrás: TeIR, KSH Tstar 2015 március 01
Támogatásban részesülők (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
Lakásfenntartási támogatások
2013
2014
2015
2016
2017
Adósságcsökkentési támogatások
A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma évről, évre alig változik, évente átlagba 75 család részesül a támogatásba. Jelenleg 3 család részesül lakásfenntartási támogatásba. f) eladósodottság A rendelkezésre álló adatok alapján lakáshitelekkel szinte nem is rendelkeznek a településen élők, mert az újonnan épült lakások az állam által a kisgyermekeseknek nyújtott támogatásokból, hitelek felvétele nélkül épültek. A tapasztalok szerint az évek során egyre jobban növekszik a közüzemi szolgáltatók felé hátralékkal rendelkező lakosok száma. Az utóbbi időben egyre többen veszik igényben az előre fizetős úgynevezett kártyás mérőórák felszerelésének lehetőségét.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nem lakó övezetben épült lakások Fulókércsen nincsenek 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete. A településen a lakások belterületen épültek és mindenki részére egyformán biztosított a közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, valamint a közlekedéshez való hozzáférés.
27
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)
3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen
komfort nélküli lakások a külterületen
komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken
komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken
száma (db)
na
na
na
na
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
na
na
na
na
alapozással nem rendelkező lakások a belterületen
alapozással nem rendelkező lakások a külterületen
alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken
alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken
na
na
na
na
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken na
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken na
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
száma (db)
na
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen na
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
na
na
na
na
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen
száma (db)
na
na
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken na
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken na
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
na
na
na
na
árammal ellátott lakások a belterületen
árammal ellátott lakások a külterületen
árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken
árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken
száma (db)
na
na
na
na
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
na
na
na
na
vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen
vezetékes gázzal ellátott lakások a
vezetékes gázzal ellátott lakások a nem
vezetékes gázzal ellátott lakások a 28
külterületen száma (db)
na
na
szegregált lakóterületeken na
szegregált lakóterületeken na
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
na
na
na
na
csatornával ellátott lakások a belterületen
csatornával ellátott lakások a külterületen
csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken
száma (db)
na
na
csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken na
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
na
na
na
na
na
Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis Nincs pontos adatunk a lakások komfortságát illetően.
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997évi CLIV tv előírja, hogy a településen önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére házi gyermekorvosok által év tervezett háziorvosi szolgálatok szervezett háziorvosi ellátott szolgálatok száma száma szolgáltatások száma 2008
1
0
0
2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 2013 1 0 0 2014 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünkön a települési önkormányzati feladatok tekintetében az egészségügyi alapellátás biztosított. A háziorvosi szolgáltatás ellátását heti 2 alkalommal a Szalaszendi Községi Önkormányzat által foglalkoztatott háziorvos végzi. A védőnő kéthetente 1 alkalommal végzi a feladatát a községben, a kötelező védőoltásokat helyben megkapják a gyermekek. A szakellátások Encs, Szikszó, Miskolc viszonylatában érhetőek el. Hétközi és hétvégi ügyeletet Encs város látja el amit társulási formában működtetnek a környező települések. 2014 –től a háziorvosi ellátás nem biztosított a településen, heti 2 alkalommal a falugondnoki szolgálat szállítja a betegeket a szomszédos településre, ahol körzeti orvos hiányába, helyettes orvos látja el a betegeket. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év száma
29
2008
13
2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar
11 19 13 7 n.a n.a
Közgyógyellátotttak száma (fő) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Településünkön nagyon kevés a közgyógyellátási igazolvány rendelkezők száma. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához az eü szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Jelenleg három jogcímen kaphat valaki közgyógyigazolványt. 1. alanyi jogon 2. normatív alapon 3. méltányossági alapon 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar
3 3 2 2 n.a n.a
A településen ápolási díjban csak 2 fő részesül az utóbbi két évben. 2013 évtől már átkerült az Encs Járási hivatal hatáskörébe.
30
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Fulókércsen az egészségügyi alapellátás minimális, heti 2 alakommal történik háziorvosi rendelés, és havonta 1 alkalommal védőnői ellátás. Fogorvosi , laborvizsgálat, belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati , szemészeti ellátásokat valamint az ügyeleti ellátást Encs városba látják el. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Évente egyszer a kötelező tüdőszűrés a szűrő-busz által biztosított településen, egyébként helyben nem érhetőek el ezek a szolgáltatások. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A megyei kórházban Miskolcon. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen az étkeztetést a Gondozási Központ látja el. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen található egy foci pálya, és egy hozzá tartozó sportöltöző, jelenleg az anyagi nehézségek miatt a településnek nincs focicsapata, f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat működik társulásos keretek között. Az idősek ellátására a hézi segítségnyújtás nyújt lehetőséget. Kistelepülés révén legmeghatározóbb szerepe a falugondnoki szolgálatnak van. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem történik megkülönböztetés a szolgáltatások nyújtásakor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Kiemelt fontosságú a településen élő valamennyi célcsoport mind szociális, mind egészségügyi vagy egyéb területen. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színtere nagyon silánynak mondható, ez is az anyagi nehézségeknek köszöntő. Sajnos az utóbbi időben már falunapot sem tudott az Önkormányzat szervezni, pedig a falu lakosai igényt tartanának rá, hiszen a kis közösség lakói ilyenkor együtt tudtak szórakozni. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen nem fordulnak elő etnikai konfliktusok. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb. Nincs helyi közösségi szolidaritás és önkéntes munka a településen. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nem működik roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Munkanélküliség.
Aluliskolázottsággal beazonosított probléma.
fejlesztési lehetőségek Helyi adottságok feltérképezése, pályázat benyújtása közfoglalkoztatásra, Új munkahelyek létrehozása, megtartása, Bekapcsolódás az országos nagy programokba, amelyek kimondottan a mélyszegénységben élőket, romákat célozzák meg. Felzárkóztató programok, átképzések, szociális típusú szakmák megszerzése. TÁMOP pályázatok. 31
TKKI képzések segítségével. Szegények bankja programba való bekapcsolódás, programok szervezése, a tudatos gazdálkodással kapcsolatban. Használtárú börze szervezés, Öntevékenységre nevelés
Magas a lakosság adóság állománya.
A község a mélyszegénység által sújtott települések közé tartozik, ami azt jelenti azt, hogy a településen élők rá szorulnak az állampolgárok támogatásra. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között, elsősorban a lakosság munkaerő piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, és a közüzemi hátralékok felhalmozódása jelenti.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. Törvényében kihirdetette a Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezményt, mely elfogadta a 47/2007. (V.31).sz határozatával a „ Legyen jobb a Gyermekeknek 20072032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentumok fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és gyermekeket gondozó családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre egyenlően kiterjed, de azokra a gyermekekre kell különösen hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a megvalósítás és a hozzáférés során a legjobban sérülnek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
6
1
0
2009
8
2
0
2010
8
1
0
2011
6
0
0
2012
7
1
0
2013
5
1
0
32
2014
5
1
0
A településünkön minimálisnak mondható a gyermekek védelembe vételének száma. Forrás: TeIR, Önkormányzati adatok b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
129
0
0
0
0
2009
131
0
0
0
0
2010
131
0
0
0
0
2011
141
0
0
0
0
2012
143
0
0
0
0
2013
121
0
0
0
0
2014
123
0
0
0
0
Forrás: TeIR, Önkormányzati adatok Fulókércs községben a gyermekvédelmi kedvezménybe részesültek száma nagyon magas. A gyermekek 99%-a részesül a gyermekvédelmi támogatásban.
33
Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
2011
rendszeres kedvezmény
2012
2013
2014
kiegészítő kedvezmény
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
Rendszeres kedvezmények 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A nagykorú, nappali tagozaton tanuló gyermek saját jogán kérhet rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ezen kívül más helyi juttatásra nincs lehetőség. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
34
50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola jogosultak száma 11-8. évfolyam 13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
26
31
0
26
12
0
2009
18
30
0
18
12
0
2010
30
30
0
30
10
30
2011
29
25
0
29
6
29
2012
34
22
0
34
6
0
2013
27
20
0
n.a
18
0
2014
34
17
0
n.a
23
0
Forrás: helyi adatgyűjtés A településen minden általános iskolába járó gyermek ingyen tankönyvet kap és ingyenes étkeztetésben részesül.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek. Nem releváns.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Az egységes településkép is mutatja, hogy nem alakultak ki településünkön szegregátumok, a lakások belterületen épültek, nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nincsenek. Mindenkinek egyformán biztosított a közszolgáltatáshoz, közműszolgáltatáshoz, valamint a közösségi hozzáféréshez való hozzáférés, így a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását a településen élőknek, a gyermekvédelmi ellátó rendszerhez való hozzáférése ugyancsak biztosított.
4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma
35
A településen élő 06 éves gyermekek száma
A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma
Ebből Ebből Ebből szegregátumban Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban Összesen él él él 35
0
0
0
0
0
Adott településen található utazási idő (perc)
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok Nincs a településen szegregált lakókörnyezet! 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1 számú táblázat. Védőnői álláshelyek száma
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013
0
0
36
2014
0
0
Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
2012
0
0
0
0
2014
0
0
0
0
2015
0
0
0
0
szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az önkormányzat nem foglalkoztat önállóan védőnőt, hanem az orvosi ellátáshoz hasonlóan társulási formában működteti ezt az ellátást is. Ellátott települések: Szalaszend, Fáj, Litka , Szemere, és Fulókércs A községekben tanácsadás havonta minimum 2 alkalommal történik, orvosi rendeléssel egyidejűleg. Az orvosi rendelés megszűnt! Nővédelem: családlátogatások, illetve tanácsadások alkalmával történik. Egészségügyi fórumok talán lehetőséget jelentenének a problémák feltárására.l Várandósgondozás: gondozottak a megadott időpontba elmennek a vizsgálatokra, tanácsadásra… Egyre jobban növekszik a fiatalkori várandósok száma, főleg a roma lakosság körében. Gyakran szülői példa a felelőtlen szexuális élet. Iskola- óvoda védőnői feladatatok: Szűrővizsgálatok elvégzése, tisztasági vizsgálat, kapcsolattartás szülőkel, gyermekekkel. Egészségnevelési előadásokat a gyerekek szívesen meghallgatnak. Szociális Családlátogatás: Gondozott családokat rendszeresen látogatja a védőnő. Gyakori probléma a hiegénia, és az, hogy a gyerekeknek nem megfelelő ruházata, nincsenek játékok. Nem a kornak megfelelő táplálkozásuk. Gyermekbántalmazásról tudomásunk nincs. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)
37
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Háziorvos Gyermekorvos Betöltetlen felnőtt által ellátott által ellátott háziorvosi praxis/ok személyek gyerekek száma száma száma
év
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
2012
0
0
0
0
2013
0
0
0
0
2014
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Gyermekorvosi ellátás Encs városban biztosított a település lakóinak számára. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Nincsen a településen ilyen fejlesztési lehetőség. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
38
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
2012
0
0
0
0
2013
0
0
0
0
2014
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünkön nem működik bőlcsöde.
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013
0
0
2014
0
0
Forrás: KSH, TeIR Nincs családi napközi a településen. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
39
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma 1
Hány településről járnak be a gyermekek
50 Óvodai férőhelyek száma 1 Óvodai csoportok száma 7-16 ig
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
10 nap A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Fő
Hiányzó létszám
2
0
2
0
0
0
Gyógypedagógusok létszáma Óvoda a településünkön 2007 szeptemberétől működik. 2013-tól Fáj településsel közösen társulásos formában. Egyre nagyobb a gyereklétszám, így előbb, utóbb az épület bővítése is szükségessé fog válni. Jelen pillanatban egy csoporttal működnek. Az óvodai ellátásban jelentős változás történt, mint a gyermek mint az óvodapedagógus létszámába. Jelenleg 57 fő óvodás gyermek van. 2 csoporttal működnek. 5 fő óvodapedagógus ebből 3 diplomás. Nagy szükség lenne az óvoda épületének bővítésére. d) gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti alapellátás társulásban működik a településen. Az ETKT látja el. Kollégánk négy másik településen is ellátja feladatát. e) gyermekvédelem A gyermekvédelmi szakszolgálatok látják el, de a településünkön nincs ilyen. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az önkormányzat szociális rendelete alapján a polgármester azonnali segítséget tud nyújtani, bár még ez idáig nem volt rá szükség. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Sajnos a településen nem szerveződött sport és szabadidős tevékenység, pedig a nyári szünidő alatt a gyerekeknek jó időtöltés lenne. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv
40
A gyermekétkeztetés minden településre járó iskolás és óvodás gyermek részére biztosított, amit a Gondozási Központ lát el. Minden gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe részesül, így az étkezésük ingyenes, csak úgy mint a tankönyvellátásuk is. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem releváns. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Nem releváns. 2015 évben biztosított volt a gyermekek nyári étkeztetése is. 68 fő részére. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Óvoda működik a településen, az iskola alsó tagozata a Szalaszendi Általános Iskola tagintézményeként feladatellátást biztosít. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
év
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013
0
0
2014
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
41
óvodai óvodába 3-6 éves korú óvodai óvodai feladatbeírt gyermekek gyermekcsoportok férőhelyek ellátási gyermekek száma száma száma helyek száma száma
év
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
29
1
50
1
29
0
2009
21
1
50
1
21
0
2010
30
1
50
1
30
0
2011
29
1
50
1
29
0
2012
35
1
50
1
35
0
2013
27
1
50
1
27
0
2014
34
1
50
1
34
0
Helyhiá ny miatt nem került egy gyerek sem elutasítás ra.
Települé sünkön jelenleg 35 fő jár óvodába, óvodai férőhelyü nk 50 fős. Az óvodás gyermek ek létszám a 57 fő.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
15
5
8
7
0
35
Más településről bejáró gyermekek létszáma
6
4
2
7
0
19
4
4
2
0
0
10
15
5
8
7
0
35
Fulókércs
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
42
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
11
2
6
6
0
25
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
43
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma
az intézménybe be 20%-ot meghala beíratott hiányzott halmo halmozottan hátrányos hely hátrányos helyzetű gyermekek szám gyermekek létszáma adott évből el időszakra vetíte
35
10
35
25
9
35
10
35
25
9
0
0
0
0
0
Székhely
Csoport 1 Csoport 2
Csoport 3
Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda
Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
44
Az óvodába járó gyermekek közül 35 fő hátrányos helyzetű, és 10 gyermek halmozottan, hátrányos helyzetű.
4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár A körzetbe A körzetbe A járó hh járó hhh A körzetbe körzetbe A körzetbe A körzet gyermekek gyermekek Óvodai körzetenfelvehető felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe aránya a A körzetbe aránya a kénti létszám és (ott élő) (ott élő) (ott élő) járó járó hh körzet járó hhh körzet hh/hhh gyermekek összes összes hh összes hhh gyermekek gyermekek óvodásainak gyermekek óvodásainak megoszlása gyermegyerme- gyermekek összlétszáma összlétszáma összkek száma kek száma létszáma létszámához létszámához száma viszonyítva viszonyítva (%) (%)
Körzet 1
0
0
0
35
35
100%
25
71%
Körzet 2
0
0
0
0
0
#ÉRTÉK!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
Körzet 3
0
0
0
0
#ÉRTÉK!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
Körzet 4
0
0
0
0
0
#ÉRTÉK!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
Körzet 5
0
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
Körzet 6
0
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
Körzet 7
0
0
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
Összesen
0
0
0
35
35
100%
25
71%
Forrás: Önkormányzati adatok
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
napközis tanulók száma
tanév
fő
%
45
2010/2011
33
0
33
33
100,0%
2011/2012
29
0
29
29
100,0%
2012/2013
24
0
24
24
100,0%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladatellátási helyek száma
1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon
db
tanév
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
2010/2011
33
0
33
0
0
0
1
2011/2012
29
0
29
0
0
0
1
2012/2013
24
0
24
0
0
0
1
46
Általános iskolai tanulók (fő) 35
30
25
20
15
10
5
0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
általános iskolai tanulók száma
2014/2015
2015/2016
2016/2017
napközisek szááma
Fulókércsen a Szalaszendi Általános Iskola Fulókércsi tagintézményeként alsó tagozatos iskola működik. 14 évfolyamon. A felső tagozatos tanulók Szalaszendre járnak iskolába. Napközi ellátás biztosított a számukra. Szalaszendi Általános Iskola Fulókércsi tagintézménybe csak az 1-2 . évfolyamnak történik az oktatás,
Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 35
30
25
20
15
10
5
0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
osztályok száma (db)
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)
47
Évek óta folyamatosan két összevont csoportban folyik az oktatás az intézményben 1-2, és 3-4 osztályok vannak összevonva. 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
64
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
1
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
25
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
15
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
49
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A felső tagozatos diákok Szalaszend településre járnak iskolában. Tanulók oktatásában változás történt a 2014/2015-ös tanévtől már csak az 1-2. évfolyamnak történik helyben az oktatás. 3. osztálytól a Szalaszendi illetve a Szemerei Általános iskolába folytatják tanulmányaikat. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító
0
0
Szaktanítást végző tanítók száma
3
0
Szaktanítást végző tanárok száma
0
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
48
Gyermekvédelmi felelős
0
0
Iskolaorvos
0
0
Iskolapszichológus
0
0
Kisegítő személyzet
1
0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Személyi feltételek - hiányzó létszámok (fő)
Nem s za ktanítás t végző tanító Sza ktanítás t végző tanítók s zá ma Sza ktanítás t végző taná rok s zá ma Gyógypeda gógus ok l éts zá ma
0
Gyermekvédel mi fel el ős Is kol a orvos Is kol a ps zi chol ógus Ki s egítő s zemél yzet
Az általános iskola mint tagintézmény működik a településen, 3 fő pedagógus végzi a tanítást a telephelyen. A pedagógus létszáma 2 főre csökkent. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban
fő
%
2010/2011
na
Na
2011/2012
Na
na
49
2012/2013
na
na
2013/2014
n.a
n.a
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Nincs a településen felső tagozatos iskola így nincs adat a 8 évfolyamot sikeresen befejezett tanulókról.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Társulási szinten biztosít igény szerinti órában. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nem tapasztalható hátrányos megkülönbözetés. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az országos átlaghoz képest jók az eredmények. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok
tanév
tanodai program létszám
HH/ HHH HH/ HHH tehetséggondozó tanulók tanulók program létszáma létszáma
2008/2009
0
0
0
0
0
0
0
44
2009/2010
0
0
0
00.jan
0
0
0
43
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
41
2011/2012
0
0
0
0
0
0
0
45
2012/2013
0
0
0
0
0
0
0
46
2013/2014
0
0
0
0
0
65
nyári tábor
HH/ HHH HH/ HHH Alapfokú tanulók tanulók művészetoktatás létszáma létszáma
Demján Sándor által kiírt pályázatokra lehet pályázatot benyújtani, amit az utóbbi időben egyre kevesebb gyermek nyer meg. Demján Sándor pályázat 2014-től megszűnt. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön 50
beazonosított problémák Gyermekek számára szabadidős programok.
fejlesztési lehetőségek
nincsenek
megfelelő Szabadidős programok szervezése. Felmérés, hogy milyen szabadidős programokra lenne igény. A megfelelő szakemberekkel a szabadidős program megszervezése. Nyáron a gyerekek számára nincsenek megfelelő Nyári táborok szervezése. programok. Nem megfelelő a HH-s és HHH-s tanulók fejlesztése. , A HHH-s tanulók tanórán kívüli programok részvétele, és fejlesztés fejlesztő pedagógus segítségével.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 2011.március 7.én az Európai Unió tagországainak szociális ügyekkel foglalkozó miniszterei Brüsszelben megerősítették az EU politikai elkötelezettségét a nemek közti egyenlőség iránt. A tagállamok, közöttük Magyarországon tudják, tapasztalják, hogy a nemek közti egyenlőség fontos gazdaság tényező. A nők és a férfiak közötti egyenlőség a közösségi jog egyik alapelve. Az EU-nak a nemek közötti egyenlőség terén kitűzött céljai között van az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód megteremtése a férfiak és a nők számára, valamint a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés minden formájának eltörlése 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Az egységes humánerőforrás nem különbözeti meg a női és férfi munkavállalókat, hanem felismeri, hogy nemtől függetlenül csak a munkavállaló, mint a gazdaság motorja fontos, és nem az, hogy melyik nemhez tartozik. Az esélyegyenlőség megvalósítása tehát egy fontos tényezője a gazdasági növekedésnek. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 102 106 2009 109 104 2010 118 108 2011 113 103 2012 115 104 2013 117 105 2014 119 106 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
38 41 42 44 52 52 63
15 17 16 21 18 25 26
62 61 69 58 54 63
33 34 44 46 48 45
51
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
munkanélküliek
2013
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
52
Munkavállalási korúak száma (fő) 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
2015
2016
2017
2015
2016
2017
Foglalkoztatottak (fő) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
53
Munkanélküliek (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
2015
2016
2017
A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nincsenek a településen képzési programok.
54
Foglakoztatást segítő egyedüli program a közfoglalkoztatás – start munka program. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év
Foglalkoztatást segítő programok száma
Képzési programok száma
résztvevők száma
résztvevő nők száma
2008
0
0
0
0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
8 munkanélküli általánosnál 8 szakiskola/szakmunkásgimnázium érettségi főiskola egyetem nők száma alacsonyabb általános képző végzettségű
2008
33
20
8
4
1
0
0
0
2009
32
19
8
4
1
0
0
0
2010
36
13
14
7
0
2
0
0
2011
28
2
16
8
0
2
0
0
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Viszonylag magas számba van a településünkön nyolc általános iskolai végzettségnél alacsonyabb munkanélküli nő, így a munkába való elhelyezkedésük nagyon nehéz. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők nagy része csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban tudnak részt venni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A közfoglalkoztatás terén nincs hátrányos megkülönböztetés, mindenki egyenlő bért kap. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermekeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően megnehezítik. Településünkön bölcsőde nem működik, ami nagyban nehezíti, a szülők mihamarabb munkába történő visszaállását. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító óvodai férőhelyek száma. Településünkön az óvodai férőhelyek száma 50 fő. Ide várjuk a minden harmadik életévét betöltött gyermek, de elsősorban a munkaerő piacra visszatérő szülők gyermekeit. Az óvoda a szülői igényekhez igazodva 7 órától – 17 óráig tart nyitva. A nyári szünidőben is üzemel az óvodánk, így egész évben biztosítja az óvodai nevelést. Az általános iskolában is biztosított a gyermekek délutánig tartó felügyelete.
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
55
év
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
bölcsődei férőhelyek száma
működő családi napközik száma
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
0
0
0
0
2008
20
0
önkormányzati 0
2009
26
0
0
0
0
0
0
2010
30
0
0
0
0
0
0
2011
33
0
0
0
0
0
0
2012
35
0
0
0
0
0
0
2013
37
0
0
0
0
0
0
2014
39
0
0
0
0
0
0
egyéb
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A településen nem működik bölcsőde és családi napközi sem. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés anya és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet kell fordítani. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg beszélgetés, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében, Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. A védőnői szolgálat nem csak a kisgyermekek egészségi állapotának a felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama gyakorlati és lelki segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így a településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
40
150
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 2014 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
38 36 31 32 37 39
155 175 195 196 212 218
56
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az Önkormányzat nem foglalkozat önálló védőnőt, hanem több település együtt alkot egy védőnői körzetet. Védőnőnk két hetente egy alaklommal látja el feladatait. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érintő, erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderíthetetlen. A gyermekvédelmi szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják problémáikkal hova fordulhatnak segítségért, de mint az évenkénti rendőrségi beszámolókból kiderül ezen esetek statisztikai száma nulla, ami az esetek kimenetelére rendőrségi beavatkozás nem szükségeltetik , erre enged következtetni. Körzeti megbízottunk elmondása szerint ezen esetek száma évenként 1 melyből rendőrségi feljelentés, beavatkozás nem történik.
5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év
rendőrök riasztása családi viszályhoz
tényleges feljelentések száma
bírósági ítélet
2008
0
0
0
2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 2014 0 0 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés Családi viszályhoz rendőri riasztás tudomásunk szerint nem történik.
57
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona
év
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
na
na
na
na na na na
na na na na
na na na na
önkormányzati önkormányzati anyaotthon a település 50 anyaotthon a településen km-es körzetében
2008
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés (5.5 számú táblázat- Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások.)
Önkormányzati anyaotthon a településen nincs, és 50km –es körzetben sincs tudomásunk róla. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi közéletben, az önkormányzati képviselőtestületbe, a polgármester és a 4 fő képviselő között mindösszesen 1 nő foglal helyet. Ezzel ellentétben az Önkormányzati hivatal, és közoktatási intézményekben, szociális intézményben többségében női alkalmazottak vannak. Településünkön jelenleg nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.6 számú táblázat- A nők szerepe a helyi közéletbe. Képviselőtestület tagja év Férfi 2008 4 2009 4 2010 4 2011 3 2012 3 2013 3 2014 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
1 1 1 1 1 1 1
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
A helyi közéletbe a Nők nagyon kicsi létszámmal vesznek részt. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sok gyermekes, vagy a gyermeküket egyedül nevelő anyák, a roma nők, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetbe vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő, még ma is sokan vallják, hogy a Nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerő piacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák.
58
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazdaságilag kiszolgáltatottak. A munkaerőpiacon a nők elhelyezkedése problémás. Keresetük nem arányos az elvégzett munkával. Nincsenek rugalmas foglalkoztatási formák , családi kötelezettségek ellátásának biztosítására. családbarát munkahelyek.
A problémával érintettek beazonosítása. A szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás. Programok szervezése tájékoztatásukra. A női munkavállalók bérezésének anonim módon való feltérképezése. Felvilágosító programok a nők számára, képzések megismertetése a nőkkel. Rugalmas munkaidő beosztás. Felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire rugalmasak.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi szempontok fejlesztését az EU közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok szem előtt tatásával, kerültek megfogalmazásra. Fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő biztosítása, már önmagában nem képes a már kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Ezen társadalmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az emberi jogi érvényesülésével, párhuzamosan teret engedett, és az esélyegyenlőségi szempontok fokozatosan a középpontba kerültek, velük együtt a életkor alapú diszkrimináció is. Az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés az időskorúakat, hazánkban. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011 2012
35 36 37 33 na
48 44 44 43 na
83 80 81 76 #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Tstar A korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasságban élők aránya, és növekszik az özvegyek száma. Településünkön az egyedül élő idősek aránya közepes.
59
Nyugdjasok száma (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
64 év feletti lakosság száma fő 50 59 63 79 76 50 52
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 5 5 6 5 6 8 8
% 10% 8% 10% 6% 8%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Összességében megállapítható, hogy a település lakosainak számához viszonyítva a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 22%-os. Jellemző az utóbbi 4 évben a stagnáló az öregedési index.
60
64 évnél idősebbek (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
nappali ellátásban részesült
64 évnél idősebbek 90
12%
80
10%
70 60
8%
50 6%
40 30
4%
20 2%
10 0
0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
nappali ellátásban részesültek aránya
Körzeti orvosi ellátáson belül működik. Aki igényli megfelelő létszámú keretek között biztosított a nappali ellátás is részükre amit a Gondozási Központ lát el. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
2 2 1 2 1 61
2013 2014
1 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
időskorúak járadékában részesülők (fő) 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában nem jogosultak saját jogú nyugdíjra. Ez teleépülésünkre nem jellemző, évek óta 1-2 fő részesül időkorúak járadékában. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok, a jövedelmi helyzetére való tekintettel, és ha az egészségügyi állapotuk engedi, szívesen végeznének jövedelem kiegészítő tevékenységet. Erre kevés az esélyük, a munkaerő-piacon a lehetőségei beszűkültek. Településünkön a munkanélküliségi ráta elég magas. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Mezőgazdasági kisegítő munkát végeznek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nem biztosított. 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Munkaügyi Önkormányzati Központ által Civil Egyéb Összesen év támogatott 2008 2009 2010 2011 2012
db 0 0 0 0 0
db 0 0 0 0 0
db 0 0 0 0 0
db 0 0 0 0 0
db 0 0 0 0 0
Időseink számára semmilyen foglalkoztatás, és foglalkoztatást támogató program nincs. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs adat.
62
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés az idősek számára biztosított. Encs a térség közlekedési csomópontja. Az Encsen elérhető szakrendelések száma nagy. A kórházi szolgáltatások igénybevételére a közeli kisvárosban Szikszón van a legközelebbi lehetőség. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.3 számú táblázat Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Mozielőadás Színházelőadás látogatása látogatása
év
Közművelődési Múzeumi Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen kiállítás látogatása rendezvényén templomban részvétel megtekintése részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom
alkalom
alkalom
2008
0
0
0
0
1
35
0
2009
0
0
0
0
2
36
0
2010
0
0
0
0
2
35
0
2011
0
0
0
0
2
36
0
2012
0
0
0
0
2
36
0
2013
0
0
0
0
2
34
0
2014
0
0
0
0
2
37
0
Forrás: helyi adatgyűjtés Évente 1-2 alkalommal van a helyi kultúrházban kisebb rendezvény. Hetente egyszer van lehetőség a vallásgyakorlásra a református templomba. c) idősek informatikai jártassága Időseink nem rendelkeznek informatikai jártassággal. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Összes megkérdezett fő 0 0 0 0 0 0 0
Számítógépet használni tudók száma fő 0 0 0 0 0 0 0
% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
Internetet használni tudók száma fő 0 0 0 0 0 0 0
% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év
Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008 2009
0 0
63
2010 2011 2012 2013 2014
0 0 0 0 0
Forrás: Helyi adatgyűjtés Településünkön nincs időseket célzó program.
64
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nem biztosított helyben a betegek szakellátása. Az időskorúak nem érzik magukat biztonságban, az otthonukban. A nyugdíjasok számára nincsenek megfelelő programok
fejlesztési lehetőségek A falugondnok munkarendjébe beiktatni a betegszállítást természetes igényfelmérés szerint. Az időskorú lakosság biztonságérzetének megteremtése A nyugdíjasok igényei alapján tervezett programok.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan, pontos értékelhető adatok nem állnak rendelkezésre, melynek alapján átfogó képet kaphatnánk a fogyatékkal élők szociális, egészségügyi, lakhatási és foglalkoztatási helyzetről. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
16
2
2009
16
2
2010
16
2
2011
16
1
2012
16
1
2013
16
1
2014
1
1
65
szociális ellátásban részesülők száma (fő) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
megváltozott munkaképességű
2014
2015
2016
2017
egészségkárosodott
A megváltozott munkaképességű személyek száma a településen nem jelentős. 7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)
Non profit szervezet
Gazdasági vállalkozás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma
0
0
0
Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma
0
0
0
Szociális foglalkozatásban alkalmazottak
fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma
munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma
Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
66
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
2013
0
0
0
2014
0
0
0
Nincs a településen fogyatékkal élő nappali ellátásban élő személy. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Házi segítségnyújtás keretében történik. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is mint például az alanyi közgyógy ellátásban részesülők körében, de hiteles statisztikai adat, kimutatás ezen vonatkozásban nincs. A fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli és természetbeli ellátást és kedvezményt az önkormányzat nem nyújt, és erre az ellátásra vonatkozó helyi rendeletünk nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A középületek nem akadálymentesítettek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Nem releváns. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem releváns d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Nem releváns. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nem releváns. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Nem releváns. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Középületek nem akadálymentesek A fogyatékos személyek az eü szolgáltatáshoz
fejlesztési lehetőségek Pályázatok kiaknázása a fejlesztésekhez. A falugondnok munkaidejébe fogyatékos személyek 67
Encsen és Miskolcon juthatnak hozzá, az eljutás nem egyenlő esélyű
szállítása
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A civil szervezetek egyházi szervezetek és az önkormányzat együttműködése zavartalan. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nincs a településen nemzetiségi önkormányzat. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Közfeladatot ellátó szervezet a települési önkormányzat. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nem releváns. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nem releváns. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem releváns.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP fórumon az esélyegyenlőségi területek megvitatása, a kiemelt célcsoportok megvitatása. A HEP sablon munkaanyag elkészítése, áttekintése. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Folyamatos tájékoztatás nyújtása a partnerek és a lakosság felé, a helyben szokásos módon. (hirdetőtábla).
1. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési tervben a meghatározott hátrányos helyzetű célcsoportokra irányul, akik számára az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával, egy sikeres társadalmi élet és integráció esélye a hátrányaikat csökkentő , esélyeiket növelő, kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési tervben a felvett problémákra keressük az olyan beavatkozásokat, amelyek a helyzetértékelésben felvett problémákra nyújtanak megoldást. Fulókércs Község Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításban bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a program megvalósítása, hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen. Fulókércs község Önkormányzata egy esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az intézkedési tervben megjelenített tevékenységek részletes tartalmi kidolgozása, a megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület képviselőinek aktív részvételével valósul meg. A felelős feladata, hogy a szakterület képviselőivel együtt kidolgozzák az egyes feladatok végrehajtásának pontos menetét, valamint ellenőrizék azok megvalósulását. A Település Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósulásának nyomon követését az évente 68
elvégzett felülvizsgálat biztosítja. A felülvizsgálatot a felelős végzi el, minden évben beszámol egy nyílt képviselő testületi ülésen a tervben foglaltak megvalósításáról. A program felülvizsgálatára két évente kerül sor, amikor az indikátor teljesítésének bemutatásához adatfelvétel is történik. Fulókércs Község Önkormányzata a programot a település hirdetőtábláján közzé teszi, az egyes intézkedések várható eredményeiről a lakosságot tájékoztatja, illetve évente nyílt testületi ülést szervez. A polgároknak lehetőségük van a tervvel kapcsolatosan véleményt nyilvánítani, hozzászólni, kérdezni. 1. A terv elfogadása előtt egy héttel a program a település tábláján elérhető. 2. A nyílt testületi ülés az intézkedési terv kiegészítésére, módosítására sor kerül. 3. Az elfogadott végleges program a település hirdető tábláján elérhető. 4. Az éves beszámoló előterjesztése szintén a település hirdető tábláján történik. 5. Hozzászólások, kiegészítések, vélemények figyelembe vétele, csatolása, előterjesztéshez. 6. Az elfogadott beszámoló mindenki számára elérhető a település polgármesteri hivatalában.
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Helyi adottságok feltérképezése, pályázat benyújtása közfoglalkoztatásra, Új munkahelyek létrehozása, megtartása
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Munkanélküliség. Az aluliskolázottság Magas a lakosság adóság állománya.
Bekapcsolódás az országos nagy programokba, amelyek kimondottan a mélyszegénységben élőket, romákat célozzák meg. Felzárkóztató programok, átképzések, szociális típusú szakmák megszerzése. TÁMOP pályázatok. TKKI képzések segítségével. Szegények bankja programba való bekapcsolódás, programok szervezése, a tudatos gazdálkodással kapcsolatban. Használtárú börze szervezés, Öntevékenységre nevelés.
Gyermekek
programok szervezése. Gyermekek számára nincsenek megfelelő Szabadidős Felmérés, hogy milyen szabadidős szabadidős programok programokra lenne igény. A megfelelő Nyáron a gyerekek számára nincsenek szakemberekkel a szabadidős program megszervezése. megfelelő programok. Rendszeres szakmai találkozók szervezése, nyári táborok szervezése.
69
A hh/ hhh-s gyermekek tanulók fejlesztése
Idősek
Nők
A HHH-s tanulók pontos beazonosítása, kompetencia eredményeinek tanórán kívüli programokon való részvétel.
Nem biztosított helyben a betegek A falugondnok munkarendje tartalmazza a betegszállítást, előzetes igényfelmérés szakellátása. Az időskorúak nem érzik magukat szerint. Az időskorú lakosság biztonságérzetének biztonságban, az otthonukban. megteremtése A nyugdíjasok számára nincsenek megfelelő Nyugdíjasok igényei alapján tervezett programok. programok A gyermeküket egyedül nevelő szülők A problémával érintettek beazonosítása. A gazdaságilag kiszolgáltatottak. szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás. Programok szervezése tájékoztatásukra. . A női munkavállalók bérezésének anonim A munkaerőpiacon a nők elhelyezkedése módon való feltérképezése. Felvilágosító problémás. Keresetük nem arányos az programok a nők számára, képzések elvégzett munkával. megismertetése a nőkkel. Rugalmas foglalkoztatási formák Rugalmas munkaidő beosztás. Felmérni, biztosítása, családi kötelezettségek hogy helyben a vállalkozások mennyire ellátásának biztosítására. rugalmasak.
Fogyatékkal élők
Akadálymentesítés fejlesztése. Munkaerő piaci foglalkoztatáspolitikai eszközök felderítése, alkalmazási feltételeinek Középületek nem akadálymentesek megteremtése. Fogyatékos személyek eü szolgáltatásához Legalább egy iroda használatának Encsen és Miskolcon juthatnak hozzá, az biztosítása. eljutás nem egyenlő esélyű A falugondnok munkaidejében fogyatékos személyek szállítása. .
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása (közfoglalkoztatás szervezés, tovább folytatása.) Képzések szervezése, felzárkóztató programok. A gyermekjóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése, A szociális hátrányokból eredő lemaradások felzárkóztatása. Rendszeres szakmai találkozók.
Az intézkedésbe bevont Faktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Polgármesteri Hivatal Képzési Központok Felelős: Polgármester
Óvodavezető, óvodapedagógus, tanítók, KIK, Polgármesteri Hivatal. Felelős: Polgármester
70
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
Idősek orvosi ellátását falugondnoki szolgálat biztosítása. A rizikócsoportokba tartozó idősek. Rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén a segítségátadás megszervezése. Az élethosszig tartó tanulás feltételeit nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok szervezése. A gyereküket egyedül nevelő álláskereső szülök gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése. Női munkavállalók bérezése. Rugalmas foglakoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására. A középületek akadálymentesítése. Biztosítani a polgármesteri hivatalban a zökkenő mentes ügyintézést. A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása, falugondnoki szolgáltatás keretében.
Községi Önkormányzat,, Falugondnoki szolgálat.
Munkaügyi Központ, települési Önkormányzat.
Települési Szolgálat.
Önkormányzat,
Falugondnoki
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák diszkriminációtól mentes életet tudnak élni és hozzájutnak munkalehetőségekhez. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek jogainak érvényesülését a civilizált életkörülményekhez, és az egészséges élethez való jogot. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségi állapotára, biztonságára, felkaroljuk az egyedülálló embereket, és segítjük a mindennapi életükbe. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód érvényesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, fontosnak tartjuk a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő piaci esélyeinek javítását. Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Munkanélküliség.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Rövidtávon: Közmunkaprogram folytatása 2013. december 31. majd utána folyamatos. Középtávon: képzések, átképzések, tovább képzések. 2017. 12.31 Hosszútávon: Továbbképzések, és az eladósodás megszüntetése. 2018.12.31
Álláskereső munka folytatása, közfoglalkoztatás, képzések szervezése. Települési Önkormányzat Felelős. Polgármester 71
Partnerek
Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve
Folyamatos.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Több munkavállaló, nagyobb részvétel a képzések során.
Pénzügyi forrás hiánya, pályázatok hiánya
Szükséges erőforrások Személyi , tárgyi és pénzügyi fedezet.
Intézkedés címe:
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Aluliskolázottság jelentős a településen.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávon: eset felmérés 2014.12.31 Középtávon: képzések, szervezése. 2016.12.31 Hosszútávon: átképzések, továbbképzések szervezése. 2018.12.31
Sok az alacsony iskolázottság a romák körében.
Résztvevők és felelős
Települési Önkormányzat, Felelős. Polgármester
Partnerek
Civil Szervezetek, Önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
Folyamatos.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Beiskolázott romák száma, képzések száma. Rövidtávon: igények felmérése. 2014.12.31 Középtávon: képzések szervezése 2016.12.31 Hosszú távon: Magasabb iskolázottság elérése. 2018.12.31
72
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pályázatok. Résztvevő szakamberek
Szükséges erőforrások Személyi, és pénzügyi fedezet. Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi forrás.
Intézkedés címe:
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során a településünkön.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A gyerekek számára nincsenek megfelelő szabadidős programok.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávon: szabadidős programok szervezése 2014.12.31 Középtávon : nyári táborok szervezése, gyermekek társadalmi munkára való nevelés elősegítése. 2016.12.31 Hosszú távon: HH-s és a HHH-s tanulók beazonosítása. 2018.12.31
Rászorulók felmérése, szakemberek képzése
Résztvevők és felelős
Közoktatási Intézmények, Önkormányzat. Felelős: Intézmény vezetők, Polgármester
Partnerek
Oktatási Intézmények szakemberei, Önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Több gyerek a táborokban, szabadidős programokon. Hosszútávon pedig a HH-s és a HHH-s tanulók számának a csökkenése.
Szakemberek, és pénzügyi fedezet
73
Intézkedés címe:
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során a településünkön.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nem megfelelő a HH-s és HHH-s tanulók fejlesztése.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávon: HH-s és HHH-s gyerekek felmérése 2014.12.31 Középtávon: HH-s és HHH-s fejlesztése egyéni terv készítés. 2016.12.31 Hosszútávon: integrációs foglalkozás folytatása. 2018.12.31
- lehetőségek számba vétele (2013.11.25) - pályázati lehetőségek figyelése (2014.02.25) - megvalósítás (2014.08.30)
Résztvevők és felelős
Közoktatási Intézmények, Önkormányzat. Felelős: Intézmény vezetők, Polgármester
Partnerek
Oktatási Intézmények szakemberei, Önkormányzat dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
.rövidtávon: HH-s és HHH-s gyerekek felmérése 2014.12.31 Középtávon. : HH-s és HHH-s fejlesztése egyéni terv készítés. 2016.12.31 Hosszútávon: integrációs foglalkozás folytatása. 2018.12.31 Hosszútávon pedig a HH-s és a HHH-s tanulók számának a csökkenése.
Szakemberek
Szükséges erőforrások Személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi forrás.
74
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazdaságilag kiszolgáltatottak.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Gazdasági stabilitás elérése, munkahelyek megtartása, részmunkaidős foglakoztatás, egyenlő esélyű bérezés. Rövidtávon: segítségnyújtás a munkakeresésben, biztonságos gyermekfelügyelet biztosítása. 2014.12.31 Középtávon: családbarát munkahelyek. 2016.12.31 Hosszútávon: A nőknek a település közösségi életbe bevonása, társadalmi elismerése a biztos családi háttér lévén. 2018.12.31 Átképzési lehetőségek szervezése Gyermekelhelyezés lehetőségének bővítése Nyári gyermekfelügyelet megoldása Egyes szociális lehetőségekről tájékoztatás
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, családsegítő, Önkormányzat és Intézményei Felelős: Polgármester
Partnerek
Helyi foglalkoztatók, Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve
A program feladatainak végrehajtása a pénzügyi forrásoknak megfelelően folyamatosan kerül megvalósításra.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazdasági kiszolgáltatottsága csökken. A nők közéleti aktivitása és foglalkoztatottsága nő.
Szakképzetlenség, gyermekelhelyezés korlátozottsága. Képzések, átképzések. A program megvalósításához szükséges források egyrészt önkormányzat saját forrásai, másrészt pályázat útján elnyerhető források.
Az egyedülálló szülők gyermekeinek a felügyelete megoldott volt, így tudtak dolgozni.
75
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nincsenek rugalmas foglalkoztatási formák, családi kötelezettségek ellátásának biztosítására.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Gazdasági stabilitás elérése, munkahelyek megtartása, részmunkaidős foglakoztatás, egyenlő esélyű bérezés. Rövidtávon: Vállalkozók feltérképezése. 2014.12.31 Középtávon: család barát munkahelyek ösztönzése. 2016.12.31 Hosszútávon: Nők könnyebb munkába állásának bővítése. 2018.12.31 Átképzési lehetőségek szervezése Gyermekelhelyezés lehetőségének bővítése Nyári gyermekfelügyelet megoldása Egyes szociális lehetőségekről tájékoztatás
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, családsegítő, Önkormányzat és Intézményei Felelős: Polgármester
Partnerek
Helyi foglalkoztatók, Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve
A program feladatainak végrehajtása a pénzügyi forrásoknak megfelelően folyamatosan kerül megvalósításra.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazdasági kiszolgáltatottsága csökken. A nők közéleti aktivitása és foglalkoztatottsága nő. Rövidtávon: Vállalkozók feltérképezése. 2014.12.31 Középtávon: család barát munkahelyek ösztönzése. 2016.12.31 Hosszútávon: Nők könnyebb munkába állásának bővítése. 2018.12
Szakképzetlenség, gyermekelhelyezés korlátozottsága. Képzések, átképzések. A program megvalósításához szükséges források egyrészt önkormányzat saját forrásai, másrészt pályázat útján elnyerhető források.
76
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Idősek helyzete, esélyegyenlőssége vizsgálata.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az időskorú lakosság számára nem biztosított a szakellátás.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Biztonság érzet növelése, emberi kapcsolatok javítása. Rövidtávon: fizikai segítségnyújtás a ház körüli teendőkben. 2014.12.31 Középtávon: szakrendelésekre való elszállításuk. 2016.12.31 Hosszútávon: biztonságérzet növelése, biztosítása. 2018.12.31
Rászorulók felmérése Házi segítségnyújtás kibővítése a fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával. Beszélgetés, magány oldása.
Résztvevők és felelős
Rendőrség, Egészségügyi Intézmények. Felelős: Polgármester
Partnerek
HEP fórum tagjai
Határidő(k) pontokba szedve
A program feladatainak végrehajtása, a jogszabályi feltételeknek megfelelően folyamatosan kerül megvalósítására.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rászorulók száma Igénybevevők száma Igénybevétel gyakorisága
Önkéntes munkavégzés népszerűsítésével hosszútávon fenntartható.
Szükséges erőforrások Szakemberek, pénzügyi fedezet
Az önkormányzat vezetősége közfoglalkoztatottak bevonásával segíti a fizikai munka elvégzését a ház körüli munkában. ( pld: fa vágás, kert rendbe tétel)
77
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Idősek helyzete, esélyegyenlőssége vizsgálata.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nyugdíjasok számára nincsenek megfelelő programok.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Aktív nyugdíjas kor megteremtése. Rövid távon: igények felmérése 2014.12.31 Középtávon: A nyugdíjasok igényeinek alapján tervezett programok.2016.12.31 Hosszútávon: Aktív nyugdíjaskor megteremtése. 2018.12.31
Rászorulók felmérése Házi segítségnyújtás kibővítése a fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával. Beszélgetés, magány oldása.
Résztvevők és felelős
Szociális Intézmények, Önkormányzat Felelős: Polgármester
Partnerek
HEP fórum tagjai, Civil Szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
A program feladatainak végrehajtása a pénzügyi forrásoknak megfelelően folyamatosan kerül megvalósításra.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rászorulók száma: 2014.12.31 Igénybevevők száma:2016.12.31 Igénybevétel gyakorisága:2018.12.31
Önkéntes munkavégzés népszerűsítésével hosszútávon fenntartható.
Szükséges erőforrások Szakemberek, pénzügyi fedezet
78
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Középületek megoldott.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A helybeli közszolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek. Rövidtávú: 2014.12.31 Közép: Minden Intézmény akadálymentesített legyen: 2016.12.31 Hosszú távú: fogyatékosok egészségügyi ellátása biztosított legyen. 2018.12.31
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
nem
akadálymentesítettek,
Önkormányzati közintézmények
Partnerek
Felelős: Polgármester.
Határidő(k) pontokba szedve
Önkéntesek , falugondnok
Szükséges erőforrások
ellátásuk
nem
- hiányosságok feltárása - lehetőségek számbavétele - források megteremtése -pályázat figyelés - megvalósítás
Résztvevők és felelős
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
egészségügyi
Lakossági elégedettség, akadálymentes középületek.
Anyagi források, csökkenthető.
.
ennek
kockázata
közfoglalkoztatás
lehetőségeivel
A program megvalósításához szükséges források egyrészt önkormányzat saját forrásai, másrészt pályázat útján elérhető források.
A szociális intézményben az akadálymentesítés megtörtént.
79
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A fogyatékos személyek közlekedési feltételei nem biztosított.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának zökkenő mentes biztosítása. Rövidtávú: igények felmérése. 2014.12.31 Közép: Falugondnok munkaidejében rögzített fogyatékos személyek szállítása. 2016.12.31 Hosszútávú: Az egészségügyi szakszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférések biztosítása.. 2018.12.31
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- hiányosságok feltárása - lehetőségek számbavétele - források megteremtése -pályázat figyelés - megvalósítás
Résztvevők és felelős
Önkormányzati közintézmények
Partnerek
Felelős: Polgármester.
Határidő(k) pontokba szedve
Önkéntesek , falugondnok
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Esetek száma. Rövidtávú: igények felmérése. 2014.12.31 Közép: Falugondnok munkaidejében rögzített fogyatékos személyek szállítása. 2016.12.31 Hosszútávú: Az egészségügyi szakszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférések biztosítása.. 2018.12.31 Anyagi források, csökkenthető.
ennek
kockázata
közfoglalkoztatás
lehetőségeivel
A program megvalósításához szükséges források egyrészt önkormányzat saját forrásai, másrészt pályázat útján elérhető források.
80
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Területért felelős: polgármester
2018..12.31
Területért felelős: polgármester
2018.12.31
Anyagi erőforrás biztosítása Programba bevontak Pályázatok,ré száma, sztvevő érzékenyítő szakemberek tréningek száma, roma munkavállalók száma Beiskolázott Pályázatok, romák száma, résztvevő Anyagi erőforrás képzések száma szakemberek biztosítása
Területért felelős: Polgármester
2018.12.31
Utógondozott családok száma
Területért felelős: Polgármester
folyamatos
A programokon Szakemberek, és Anyagi való résztvevők anyagi fedezet emberi száma. erőforrás biztosítása,
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Munkanélkülisé Nagyarányú a Több roma g. munkanélkülisé munkavállaló g a romák között
2
Aluliskolázottsá g.
Sok az alacsony Magasabb iskolázottságú a iskolázottság romák között elérése a romák között
Magas a lakosság adóságállomány a.
Adósságcsapdáb a kerülő családok újra vissza kerülnek az adósságkezelés rendszerében
3
Csökken az újratermelődése az eladósodásnak
Érzékenyítő tréningek szervezése, romák álláskereséséne k koordinálása
Hely/ vonzáskörzetbe n lévő felnőtt képző programok feltérképezése, szervezése Az esetkezelések felülvizsgálata, kontrol elemek beépítése, utógondozás megvalósítása
Pályázatok, résztvevő szakemberek
Anyagi erőforrás biztosítása
… II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A gyermekek számára nincsenek megfelelő
A gyerekek A gyermekeknek felügyelete nem az iskolai megoldott. szünetekben legyen
.Szabadidős programok szervezése.
81
és
szabadidős programok.
különböző program.
2
HHH gyermekek Nem megoldott teljes körű a HHH felmérése gyermekek teljes körű felmérése
HHH gyermekek Közoktatási számáról Esélyegyenlőség folyamatos i program nyílván tartás
Megbízható Területért adatszolgáltatási felelős: és monitoring Polgármester. rendszer felállítása a közoktatási intézmények bevonásával. Nyilatkozat tétel ösztönzése.
2018.12.31
Szolgáltatott adatok száma, bevont közoktatási intézmények száma
Megfelelően motivált és megfelelő számú résztvevő szakember.
3
Családbarát körülmények elősegítése.
Az anyagi okokra visszavezethető, szeretet hiányából adódó veszélyeztetetts ég megemelkedett.
Családok jobb Közoktatási működése, Esélyegyenlőség kevesebb i Program magatartás és viselkedés zavaros, mentálisan sérült gyermek
Szabadidős programok szervezése, biztonságos kulturált színterek működtetése.
folyamatos
Programok, résztvevők száma
Megfelelően Pályázati motivált, és források megfelelő folyamatossága. számú résztvevő szakember, civil szervezetek, helyszín biztosítása
Vannak gyermeküket egyedül nevelő állás keresők
A gyermekek ne szenvedjenek hiányt az adott helyzetben
A problémával Területért érintettek felelős: beazonosítása. Polgármester A szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás.
2018.12.31
Az ellátottak Az ellátások száma összege
A A nők bére nem Az egyenlő munkaerőpiaco éri el a férfiak munkáért n a nők átlagkeresetét egyenlő bér elhelyezkedése problémás. Keresetük nem arányos az elvégzett munkával.
Az Polgármester önkormányzatn ál dolgozók bérének felmérése, nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy egyéb más megkülönböztet
2018.12.31
Területért felelős Polgármester
:
Megfelelő koordináció, és módszer kidolgozása.
… III. A nők esélyegyenlősége 1
2
A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazdaságilag kiszolgáltatottak .
Bérek eltérésének aránya
Normatív támogatás
Az önkormányzat dolgozója folyamatos
82
ése nélkül. 3
Nincsenek Nemek rugalmas esélyegyenlőség foglalkoztatási e formák, családi kötelezettségek ellátásának biztosítására.
A családok támogatása, a férfiak, nők és munkahelyi feladatainak koordinálása
Felmérni, hogy Polgármester helyben vállalkozások mennyire családbarátok
2018.12.31
A vállalkozások Női dolgozók 5 éven belül 2 száma munkaideje alkalommal
Igény szerint
Az utaztatás A gépkocsi Normatív állami száma üzemanyag támogatás költsége igénylése
folyamatos
Segítségátadáso k száma
… IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Nem biztosított helyben a betegek szakellátása.
Nem biztosított Egészségmegőrz helyben a és betegek szakellátása
A falugondnok Polgármester munkarendje tartalmazza a betegszállítást, előzetes igényfelmérés szerint
2
Az időskorúak nem érzik magukat biztonságban, az otthonukban.
Az időskorú Az idős emberek lakosság életminőségéne biztonságérzeté k megteremtése nek megteremtése
Polgármester
3
A nyugdíjasok Tartalmas számára élethez való jog nincsenek megfelelő programok.
Aktív nyugdíjaskor megteremtése
Segítségadás megszervezése A nyugdíjasok polgármester igényei alapján tervezett programok
Szociális gondozó munkaideje
Munkakörök bővítése szükség szerint
Évente egy –egy A résztvevő Az előadó díja alkalommal nyugdíjasok száma. A nyugdíjasok igényei alapján tervezett programok.
Pályázati feltételekkel pénzügyi háttér biztosítása
Polgármester
2018.12.31
Akadálymentesí Humán tett középületek tervezőmérnöki száma munka, pályázatírás
Maradandó, így hosszútávon biztosított
A falugondnok Polgármester munkaidejében rögzített
Folyamatos
Esetek száma
… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Középületek nem akadálymentese k.
A középületek nem akadálymentesít ettek
Az egyenlő Településfejleszt Pályázatok esélyű ési terv kiaknázása hozzáférés biztosítása az önálló életvitelhez
2
A fogyatékos A fogyatékos Az egészségügyi személyek az eü személyek az szakszolgáltatás szolgáltatáshoz egészségügyi okhoz való
A falugondnok Nem igényel munkaideje további befektetést
83
Encsen és Miskolcon juthatnak hozzá, az eljutás nem egyenlő esélyű.
szakszolgáltatás egyenlő esélyű okhoz Encsen és hozzáférések Miskolcon biztosítása juthatnak hozzá, az oda való eljutás nem egyenlő esélyű
fogyatékos személyek szállítása
…
84
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
86
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
87
-
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
88
4. Elfogadás módja és dátuma I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A Fulókércsi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
2015. évi felülvizsgálat legitimációs záradéka: Fulókércs község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot 2015.október 26-i ülésén felülvizsgálta, és a vonatkozásban, 149/2015.(X.26.) számú határozatában a helyzetelemzés helytállóságát, a program módosításának, illetve új program elfogadásának szükségtelenségét állapította meg, megállapítva azt is, hogy a lejárt határidejű intézkedések teljesültek. Fulókércs, 2015. november 4. Mata Imre polgármester
89
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
HEP részei4 1
Pecsenye László Polgármester Lengyel Judit védőnő Gáspár Tiborné családsegítő Bagolyné Ruszin Judit óvodavezető Molnár Istvánné Tagiskola vezetője Horváth Ferenc falugondnok
2
2
3
R
RÉT
4 RÉT
Aláírás5
5
6
7
R
RÉT
R
RÉT
RÉT
RÉ
RÉT
RÉT
RÉ
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
R T
RÉT
R
R ÉT
9
10
R
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
R
8
RÉT
RÉT
RÉT
R T
R T
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
