Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Nyomár Község Önkormányzata június 19

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Nyomár Község Önkormányzata

2015. június 19.

Tartalom

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

A település bemutatása .

A település helyzetének változása a Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése óta eltelt időben: a község két útszakasza új aszfaltburkolatot kapott az adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatása keretében. A településen működő falugondnoki szolgálat működéséhez a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése pályázat keretében új gépjármű került beszerzésre 2014. évben, mely jelentős segítséget jelent az ellátás színvonalának biztosítása érdekében.

3

1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

331 332 334 342 337 335 339 338

Változás

100% 101% 102% 99% 99% 101% 100% 0% ######## ########

4

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 72 64 2008 53 54 2009 53 56 2010 51 57 2011 51 53 2012 50 53 2013 50 53 2014 50 53 2015 2016 2017

Öregedési index (%) 112,5% 98,1% 94,6% 89,5% 96,2% 94,3% 94,3% 94,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

7 9 16 5 4 3

8 7 7 8 4 4

-1 2 9 -3 0 -1 0 0 0 0

5

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

élve születések száma

halálozások száma

2 4 4 3 4 1 2

4 1 5 4 10 3 4

természetes szaporodás (fő) -2 3 -1 -1 -6 -2 -2 0 0 0

6

Célok Nyomár település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Nyomár olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják. Pályázati források keretében szeretnék az Önkormányzati ingatlanok, a járdák, és utak felújítását megvalósítani, fejlesztési források keretében a szükséges felújítási munkákat elvégezni. A megvásárolt Nyomár, Petőfi út 3. szám alatti ingatlan lehetőséget biztosít egy tájház kialakítására. Az ingatlan a település belterületén, központi részen található, részben felújított régi középbirtokos család lakása volt. Két pince, terménytárolásra alkalmas régi típusú hombár, istálló, tyúkól, sertésól, un. nyári konyha, szekérszín, valamint egy felújításra szoruló 150 m2-es csűr található rajta. Az ingatlanhoz egy 800 m2-es konyhakert is tartozik, melynek a hasznosítását is terveztük. Az ingatlan megvásárlása, rendezése, felújítása után hosszú távra tervezhetünk, mert az ingatlan hasznosításával a közmunkában eddig gondot jelentő tároló helyet és feladatot biztosítani a munkavállalóknak. A későbbiekben a felújított tyúkólban őshonos magyar tyúkfajták és pulyka tartását is megvalósíthatjuk.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

7

1. Jogszabályi háttér bemutatása

Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. évben elkészítette programját, melyet határozatával elfogadott.

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

1.

A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 2. A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Nem történt átruházás.

3. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.-Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft). Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testültének 2/2014. (II.19.) Önkormányzati rendelete szabályozza a települési támogatás feltételeit. A rendelet értelmében támogatás nyújtható: az átmenetileg nehéz

anyagi helyzetbe került személy, vagy család kiadásainak mérséklésére amennyiben a kiadások olyan mértékűek, hogy azok veszélyeztetik a személy, vagy a család megélhetésének biztonságát, vagy életkörülményeire tekintettel támogatásra szorul. Az eseti gyógyszerkiadás mérséklésére – elsősorban természetben – különösen: a)azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást, jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy b) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer és gyógyászati segédeszköz mértéke együttesen olyan nagymértékű, hogy az nem képesek viselni. Valamint gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, a nyomári lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos középiskolai tanulók részére egyszeri 5.000.8

forint, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató részére egyszeri 8.000.- forint összegben. Illetve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás. 4. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. Nyomár községben a felülvizsgálat során egy család részére került megállapításra a hátrányos helyzet, a családban 3 kiskorú gyermeket nevelnek a szülők. 5. Az étkeztetés esetében a Szt. 62.§(1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. Településünkön emelkedett az étkeztetésben részt vevők száma., de nem az új szabályozás miatt. Hajléktalan személy nem él a községben.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. 6.

A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.

AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. 9

A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani. A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft.

I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: ző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja. -től milyen ellátásra lesz jogosult. az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. 10

. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul: -ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. a a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára.

11

IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben: -jét megelőzően megállapították, vagy -án folyamatban van. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből. A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. 5

12

A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia. 7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások  Az intézményi térítési díj szabályainak változása  A támogatott lakhatás szabályainak módosítása  Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben  Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása  A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása  Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása  Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése  Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása  Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben  Jogorvoslati rend pontosítása  A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása  A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok  Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása  Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása 8. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről  A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai  A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai  Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm.  A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai 9. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai  

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása

13

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta a szociális igazgatásról, és a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 2/2014. (II.19.) rendeletét. A rendeletben döntött a polgármesterre átruházott hatáskörökről is. A rendelet meghatározza az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. Rendelkezik az aktív korúak ellátása feltételeiről.

2. Stratégiai környezet bemutatása

Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az elfogadott Gazdasági Ciklusprogramban határozta meg a tervezet fejlesztéseket. Szükséges fejlesztésként került meghatározásra:

1. Tájház kialakítása. 2. az Önkormányzati Hivatal udvar burkolása, és a hozzá kapcsolódó előtető megépítése, mely a közösségi programok szervezéséhez nyújt segítséget. Az Önkormányzati Hivatal épületéhez kapcsolódik a Művelődési Ház, az orvosi rendelő, és az Ifjúsági Klub és Teleház az épület palatetős, melynek zsindellyel való fedése, az épület állagmegóvása miatt szükséges 3. az Általános Iskola szigetelése, nyílászárók cseréje, tetőcsere. Az épület felújítása az elmúlt években elmaradt, állapota leromlott. 4. Sportöltöző berendezéséhez szükséges berendezési tárgyak és sportfelszerelések beszerzése. 5. Hivatal fűtéskorszerűsítése. A jelenlegi gázfűtés kiváltása történne. 6. Napközi Otthon épületé tetőcsere, udvar burkolása. A korábbi felújítások során a tetőcsere nem történt meg, állapota indokolja a felújítást. Az udvar burkolása után szabadtéri programok megrendezése lenne megoldott. 7. Mezőgazdasági utak rendbetétele: a jelenleg járhatatlan utak rendezése valósulhat meg. 8. Pihenő park kialakítása, és játszótér felújítása. 9. Aszfaltburkolatok felújítása. 10. Szolgálati lakos felújítása: fel újítása 20 évvel ezelőtt történt. 11. Ravatalozó felújítása, bővítése. Temető parkoló kialakítása, tereprendezés. 12. Szabadság út, vízelvezető rendszer burkolásának folyatása, Dózsa György és Kossuth Lajos utca vízelvezető rendszer kiépítése, árok burkolása.

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a 2015- 2019-ig tartó gazdasági ciklusprogramot, melyben meghatározta a települést érintő fejlesztési terveket. A településfejlesztési terv elkészítése is elkezdődött elfogadása 2015. évben történik. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nyomár Község 2013. január 01. napjától a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal tagja.

14

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a 20132014 évi adatokkal való feltöltése. Az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtása folyamatban van. Fontos a közfoglalkoztatás szervezése és tervek benyújtása megtörtént, a településen nyilvántartott munkanélküliek teljes számban foglalkoztatva vannak. Az egészségügyi szűréseken való részvételért jó összegfogás alakult ki a védőnői hálózattal, igény szerint a Falugondnoki Szolgálat a szállítást végzi. Minden évben megrendezésre kerülnek a települési rendezvények, melynek fő célja az összetartozás a közösséghez való tartozás esősítése.

15

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányosságokban mutatkoznak meg. Kialakulásának oka többek közt a munkanélküliség, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságai. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű meghatározása. Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A helyi ismeretek alapján megállapítható a településen több család is nehéz anyagi helyzetben él.

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

fő

fő

2008

126

128

fő 254

fő 17

% 13,5%

fő 16

% 12,5%

fő 33

% 13,0%

2009

131

96

227

17

13,0%

17

17,7%

34

15,0%

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

121

90

121 123 122

119 118 119

211 240 241 241 0 0 0 0

11 14 11 11

9,1% 11,6% 8,9% 9,0% ####### ####### ####### #######

13 12 13 12

14,4% 10,1% 11,0% 10,1% ####### ####### ####### #######

24 26 24 23 0 0 0 0

11,4% 10,8% 10,0% 9,5% ####### ####### ####### #######

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

16

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint (mellékeltve)

17

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A községben élők foglalkoztatási helyzete nehéz, a vállalkozás szegény környezet miatt. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára a közfoglalkoztatás szervezése jelent munkalehetőséget. A nyilvántartott álláskeresők száma nem változott az évek során, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára nincs felajánlható állás. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Településünkön az alacsony iskolázottság nem jellemző. Általánosságban elmondható, hogy az aktív korúak legnagyobb része rendelkezik legalább 8 osztályos végzettséggel. Kivétel ez alól kizárólag azok az idős korosztály, akik 6 osztállyal rendelkeznek. A népesség nagy része rendelkezik valamilyen szakképzettséggel is. Országos tendencia látható, mivel a népesség korösszetétele nagyban befolyásolja az iskolai végzettséget, hiszen az iskolai végzettség a fiatalabb korosztály körében magasabb. Óvodáztatási támogatás megállapítására 2 fő részére történt, ők 8 osztályt végeztek c) közfoglalkoztatás Településünkön a közfoglalkoztatás szervezése minden évben megvalósuló fontos feladat, nagy segítség a START Munka program keretében történő foglalkoztatás. Jelenleg is a legnagyobb foglalkozató a településen az Önkormányzat, a közfoglalkoztatás szervezésével. A támogatás segítségével a megkezdett erdősítési feladatok hosszú évre megoldhatnák a foglalkoztatást. 18

2015. évben is két program keretében történik foglalkoztatás a településen, így a mezőgazdasági program folytatódhat, új programelemként a mezőgazdasági földút rendbetétele kezdődött meg. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen a helyi munkalehetőségek elenyészőek, a regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek száma elenyésző. A táblázatból az is jól látszik, hogy az állami szektorban az önkormányzati intézmények létszámaik sem számottevőek az aktív munkavállaló létszámoz képest. A településről más munkahelyre való eljáráshoz a közlekedési lehetőségek személyautóval vagy busszal lehetséges. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. A településen élő fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei is hasonló helyzetben van, mint az aktív korú lakosságé. Jellemző, hogy nagyobb városokban próbálnak munkalehetőséghez jutni. Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; a képzésekhez vagy továbbképzésekhez a való hozzáférésüket a munkaügyi központok segítik, más lehetőség nincs a településen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Önerőből a településen felnőttképzési programokban való részvételek elenyészőek. Foglalkoztatási programok formáit és lehetőséget is a munkaügyi központok által szervezett átképzések biztosítják, melyeken új szakmákat szerezhetnek a résztvevők. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A települési önkormányzat saját fenntartású intézményei az évek alatt folyamatosan csökkentek. Ma már csak a helyi Önkormányzati Hivatal maradt meg közös hivatal formájában, melyben Nyomáron jelenleg 1 fő köztisztviselő dolgozik, az Önkormányzat pedig állandó jelleggel 1 falugondnokot alkalmaz. Ezen kislétszám miatt a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben jelenleg nem alkalmaz mélyszegénységben élő és roma személyeket. A foglalkoztatás szervezése közfoglalkoztatás keretében történik. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nyomár településén nem tudunk hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén. A legtöbb esetben az iskolai végzettség, szakma megléte, esetleges tapasztalat a döntő az egyes munkahelyek betöltése esetén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

19

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő nő 17 17 18 15 15 14 14

férfi 16 17 19 20 20 19 19

összesen nő férfi 2008 33 6 3 2009 34 10 8 2010 37 10 5 2011 35 6 7 2012 35 7 7 2013 33 7 5 2014 33 6 5 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti MunkaügyiHivatal

fő összesen 9 18 15 13 14 12 11 0 0 0

% Nő 35,3% 58,8% 55,6% 40,0% 46,7% 50,0% 42,9% ######## ######## ########

férfi 18,8% 47,1% 26,3% 35,0% 35,0% 26,3% 26,3% ######## ######## ########

összesen 27,3% 52,9% 40,5% 37,1% 40,0% 36,4% 33,3% ######### ######### #########

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 20

18-29 évesek száma év

nő

férfi

fő 17 14 17 26 25 25

fő 23 20 24 28 27 27

összesen

fő fő 2008 40 2 2009 34 0 2010 41 1 2011 54 0 2012 52 1 2013 52 1 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő % 11,8% 0,0% 5,9% 0,0% 4,0% 4,0% ######## ######## ######## ########

Férfi fő 0 1 2 2 2 2

% 0,0% 5,0% 8,3% 7,1% 7,4% 7,4% ######## ######## ######## ########

összesen fő 2 1 3 2 3 3 0 0 0 0

% 5,0% 2,9% 7,3% 3,7% 5,8% 5,8% ######## ######## ######## ########

A településen a Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: 21

Pénzbeli ellátások: - a képviselő-testület – az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).  - a járási hivatal: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, időskorúak járadéka ill. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj).

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 180 2009 178 2010 175 2011 178 2012 177 2013 175 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

12 10 13 7 11 11

segélyben részesülők % 6,7% 5,6% 7,4% 3,9% 6,2% 6,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

22

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra száma jogosultak év fő fő % 2008 25 2009 42 2010 38 2011 41 2012 24 2013 23 2014 24 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

19 19 17 19 11 13 14

76,0% 45,2% 44,7% 46,3% 45,8% 56,5% 58,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

23

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány A településen bérlakás nem található. b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településre nem jellemző. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás megállapítására az 1993. évi III. törvény szerint már nincs. lehetőségünk, a támogatás az év végéig időarányosan kifut. Jelenleg más támogatási formára nincs lehetőségünk. f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település teljes területén kiépítésre kerültek a közművek, az úthálózat megfelelő, így egységesen biztosított a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

A településen szegregátum nem található.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított, helyi szinten található a háziorvosi és a védőnői szolgálat. Szakrendelés legközelebb Edelény-ben található. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Szűrőprogramokban való részvételhez a falugondnoki gépjármű biztosítja a szállítást a helyi lakosok számára térítésmentesen. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Általános Iskolában és az Óvodában tanuló gyermekek esetében az előírások betartása megvalósul. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramok szervezését javító intézkedések megtétele szükséges. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

24

A hozzáférést házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, támogatós szolgálat, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokkal, és a Falugondnoki szolgálat működtetésével biztosítja a település. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a településen, egyenlő arányban biztosított a lakosság számára a hozzáférés. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül. Nincs adat erre vonatkozóan.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet mindennapi tere az Ifjúsági Klub és Teleház, melyen a könyvtár is működik, itt lehetőség van ingyenes internet használatra is. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A helyi közösségi együttélés fő jellemzője a társadalmi szolidaritás, ami megnyilvánul a településen élő idősek és gyermekek irányában. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A közösségi programok szervezése a Nyomár Községért Közalapítvánnyal együttműködve az itt élők önkéntes munkájával valósult meg. Az előkészítésben és a napi programokban is nagy számban vesznek részt az itt élők. A mindennapi életben az idős, egyedülálló lakosok segítése a jellemző. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy beazonosított problémák továbbra is fennállnak, az adatgyűjtések folyamatban vannak. A problémák fokozódása figyelhet

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A foglalkoztatási szint növelés, az álláskeresők számának csökkentése érdekében

Hosszú távú programok indítása

25

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetettség magatartási, mulasztási vagy egyéb körülmény következtében kialakult állapot, ezért nagyon fontos, hogy a jelzőrendszer jól működjön és a problémákat megfelelően kezeljék. Elsősorban a család feladata, hogy gyermeke részére biztonságot, védelmet nyújtson, szükségleteiről gondoskodjon, hogy egy harmonikusan fejlett, a közösségbe beilleszkedni tudó kreatív személyiség nevelkedjen. Azonban, ha a szülők a gyermekek szükségleteiről nem tudnak gondoskodni vagy elhanyagolják, illetve ha a gyermek erkölcsi okokból náluk nem hagyható be kell avatkoznia a gyermekvédelmi szakembereknek. A beavatkozás azokban a családokban is kiemelt fontosságú, ahol a családnak a nevelési eszközei nem elégségesek a gyermek felnevelésére. Nyomáron elsősorban az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátásokat igényelheti a szülő, vagy törvényes képviselő. Ha, ezen segítséggel sem képes a szülő a gyermek családban történő megfelelő nevelését, gondozását biztosítani akkor a jelzőrendszer kérésére vagy a hivatalos tudomásszerzést követően hivatalból kerül sor a védelembevételre. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Jelenleg 27 gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, a korábbi évekhez képest csökkentés tapasztalható. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A település lakosságszáma alapján a kedvezményre a lakosság kb 20% -a jogosult. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A kedvezményes étkeztetésre az Általános Iskolában a gyermekek 80 %-a jogosult. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Állampolgársággal nem rendelkezők nem élnek a településen. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (mellékeltve)

26

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált, telepszerű lakókörnyezet nem jellemző a településre, a település egységet alkot.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálatban betöltetlen állás nem található. Az ellátás biztosított. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermekorvosi ellátás Edelény-ben található, az eléréshez 15 km-es távolságot kell megtenni, az ellátás biztosított. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Jelenleg a településen, a 7 éven aluli korosztályban fogyatékos vagy súlyosan beteg önkiszolgálásra képtelen gyermek nincs d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás szervezetten működik. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermek és fiatal nevelését, gondozását, érdekvédelmét, ellátását, eltartását hivatott biztosítani. A gyermekvédelmet nem lehet az aktuális helyzetnek megfelelően szűken vagy tágan értelmezni, mert a gyermek és családja jóllétét segítő szolgáltatások, a megelőzés, beavatkozás, kezelés és utógondozás egyben a gyermekvédelem. A gyermekvédelem a jelzőrendszeri tagok szoros és jól működő együttműködése miatt hatékony. A felmerült helyzeteket esetmegbeszélés során megbeszéljük a problémát és annak megoldását. 27

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Különböző programok szervezésében valósul meg, amelyek minden gyermek számára hozzáférhetőek és igénybe vehetőek pl.: nyári szabadidős programok, évente 2-3 sport rendezvények, egészségre nevelés stb. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek ingyenes étkezésre jogosultak. A településen az óvodában és az Általános Iskolában is napi 3-szori étkezés, biztosított. Továbbá 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosult az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos ill. három- vagy többgyermekes családban él. Ugyancsak Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az a gyermek, aki részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. Továbbá még az tanuló is, aki pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott és erről szakvéleménnyel rendelkezik. Ezen felül az általános iskola alsó tagozatában naponta almát vagy gyümölcslét biztosít, ill. részt vesz az iskolatej programba is. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a településre j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A HHH gyerekek száma a 2014-es évben állandó számot mutat. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetésre az oktatás területén nincs jelen a településen. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

28

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy a gyermekek helyzete jelentősen nem változott, az ellátások biztosítottak a településen.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A család működését zavaró, és akadályozó okok közül a család anyagi, a család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett

fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel, családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása, és a kompetenciák fejlesztése érdekében.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: - Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

- a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, - a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, - a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.

29

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

2008 110 115 2009 94 95 2010 95 87 2011 97 90 2012 97 90 2013 95 92 2014 96 92 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

férfiak

nők

férfiak

nők

85 74 72 83 83 81 81

75 80 73 73 73 74 74

17 17 21 15 15 14 15

15 19 16 17 17 18 18

30

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A közfoglalkoztatás keretében tudjuk mérni az arányokat, itt elmondható, hogy nagyobb arányban vesznek részt nők a foglalkoztatásban. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nem jellemző a részvétel. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők részre jelenleg első a közfoglalkoztatás, alkalmanként a mezőgazdasági idénymunkában tudnak részt venni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a települése a foglalkoztatás területén. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év

Foglalkoztatást segítő programok száma

Képzési programok száma

résztvevők száma

résztvevő nők száma

2008

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0

12 0 0 0 0 0

10 0 0 0 0 0

2009 1 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

31

5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés év

Esetszám

2008

0

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

0 0 0 0 0 0

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év

munkanélküli nők száma

8 általánosnál alacsonyabb végzettségű

8 általános

szakiskola/szakmunkásképző

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

2008

15

0

3

10

0

2

0

0

2009

0

5

12

0

2

0

0

0

5

9

0

2

0

0

2011

19 16 17

0

5

10

0

2

0

0

2012

10

0

5

3

0

2

0

0

2013

11

0

5

3

0

2

1

0

2014

11

0

5

3

0

2

1

0

2010

2015 2016 2017

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. Bölcsődei ellátás, családi napközi nem biztosított, a gyermekek elhelyezése nem megoldott. Óvodai ellátás a Hangácsi Óvodában kerül biztosításra, a gyermekek szállítását a Falugondnoki szolgálat látja el. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

32

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A Védőnői Szolgálat alapfeladatai közé tartozik a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás. Nővédelmi tanácsadás és családlátogatás keretében adnak felvilágosítást a gondozottak részére. Lehetőség van a Családvédelmi Szolgálat védőnőjénél is, fogadó óráján kérdéseket feltenni ebben a témában. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a rossz szociáliskörülmények között élő nők számára a leginkább elérhető „fogamzásgátlási” módszer az abortusz. Egyéb módszerek anyagi háttér és a szülőpár akarata hiányában nem elérhetők. A Védőnői Szolgálatvéleménye szerint előadás keretében nem igazán érinthető meg ez a réteg, sokkal hatékonyabb a négyszemközti találkozás és beszélgetés. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

15

15

2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 2014 1 2015 2016 2017 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

17

17 13 13 14 15 15 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

13 13

14 15 15

33

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az Önkormányzatnak nincs tudomása családon belüli erőszakról, nagyon nehéz feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetén. Épp a nők azok, akik a lehető legtovább próbálnak úgy tenni, mintha mi se történne, ezzel nehezítve a probléma megoldását. Az Önkormányzat támogat női érdekeket, jogot védő, áldozatokat segítő szolgáltatást és kezdeményezést 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

0

0

0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen közvetlen ellátás nincs. A rászorulók a családsegítő szolgálattól kaphatnak segítséget és tájékoztatást.

34

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év

önkormányzati anyaotthon a településen

2008

0

2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

önkormányzati Nem önkormányzati Nem önkormányzati (egyházi, anyaotthon a település (egyházi, alapítványi) alapítványi) anyaotthon a 50 km-es körzetében anyaotthon a településen település 50 km-es körzetében 0

0

3

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

3 3 3 3 3 3

Anyaotthon szolgáltatások 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

nem önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül nem önkormányzati anyaotthon anyaotthon 50 km-en 2008 2009 2010 2011 önkormányzati 2012 2013 2014 2015 2016 2017belül

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi civil kezdeményezésekhez kapcsolódóan vesznek részt a nők a helyi közéletben. A település közösségi programjainak szervezésében és a sportéletben.

35

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év Férfi

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Nő

2008 4 2009 4 2010 4 2011 4 2012 4 2013 4 2014 4 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Férfi

Nő

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

2 2 1 1 1 1 1

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Munkahely lehetőség hiánya a legnagyobb probléma a településen, melyből járulékosan következik a „pénztelenség”, szegénység, ezért fontos a nők számára a közfoglalkoztatás megszervezése –mint szinte egyetlen pénzkereseti lehetőség, a gyermekek ill. család mellett nem tud 3 műszakban több km-re munkát vállalni- , ill. olyan kikapcsolódási lehetőség megszervezése, ahol segítséget kaphatnak gyermekeik neveléséhez, a család életminőségének javításához (pl.: klubok, előadások, egyházi rendezvények). 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során a nők helyzetében történt változások nem jellemzőek. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát.

A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya

fejlesztési lehetőségek Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. Szabadidős programok szervezése, igény szerinti 36

mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet

bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”). Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az idős lakosság a településen nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás vagy házastársi pótlék). A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Aki a szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak a Szt. időskorúak járadék formájában biztosít ellátást.

37

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

36 35 32 34 34 35 35

55 54 54 47 45 45 45

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

összes nyugdíjas 91 89 86 81 79 80 80 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

38

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek), nyugdíj ellőtt még ugyancsak részt vesznek a közfoglalkoztatási programokban, ill. a településről eljáró dolgozók között is megtalálhatók az idősebb korosztályból. A nyugdíjas személyek munkavállalása nem számottevő a településen, mivel még az aktív korúaknak is csekélyek a munkalehetőségei. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nem jellemző a település lakosaira. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idősebb korosztály, mint tudjuk sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Azonban a helyi viszonylatokban ez nem jelentkezik ilyen mértékben, mivel a helyi közmunkaprogramokba egyaránt bevonásra kerülnek és dolgozhat az idősebb korosztály is.

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

fő 33 34 37 35 38 36

fő 8 7 6 7 9 6

% 24% 21% 16% 20% 24% 17% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

fő 18 18 20 15 15 15

55 év feletti tartós munkanélküliek fő 5 3 3 4 5 5

% 28% 17% 15% 27% 33% 33% #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOSZTÓ #ZÉRÓOSZTÓ

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

39

40

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában a házi segítségnyújtás keretien belül. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi és magán szervezetek is több szociális intézményt hoztak létre és működtetnek. Településünkön az idősek házi ápolásával alapítványok foglalkoznak, melynek keretében otthonukban látogatják meg az időseket és segítik napi feladataik ellátását, ápolást végeznek. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Képviselő-testület minden évben megrendezi a nyugdíjasok estjét, melyen vacsorával és műsorral látják vendégül a helyi időseket. A rendezvénye minden évben magas a résztvevők aránya. Az évente megrendezésre kerülő Falunapon is magas számban vesz részt az idősebb korosztály. c) idősek informatikai jártassága

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

fő 57 57 55 55 57 58 55

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 0 0 0

% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

41

42

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

0 0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

0

0

0

3

40

2009

0

0

0

0

3

35

2010

0

0

0

0

3

35

2011

0

0

0

0

3

35

2012

0

0

0

0

3

35

2013

0

0

0

0

4

40

2014

0

0

0

0

2

40

év

Vallásgyakor templomba

2015 2016 2017

Forrás: Helyi adatgyűjtés

43

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Összes megkérdezett fő 0 5 15 15 30 25 25

Számítógépet használni tudók száma fő 0 3 10 10 15 15 15

% #ZÉRÓOSZTÓ! 60,0% 66,7% 66,7% 50,0% 60,0% 60,0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Internetet használni tudók száma fő 0 3 10 10 15 15 15

% #ZÉRÓOSZTÓ! 60,0% 66,7% 66,7% 50,0% 60,0% 60,0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: Helyi adatgyűjtés

44

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A programoknak a száma alacsony, olyan intézkedéseket kell hozni, melyek előmozdítják ezeknek a programoknak a beindítását 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2 5 4 4 3 3 4

Forrás: Helyi adatgyűjtés

45

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A felülvizsgálat során megállapítható, hogy az idősek helyzete nem változott az esélyegyenlőség program készítése óta eltelt idő alatt. Az adatgyűjtések és programok folyamatban vannak. A beazonosított problémaként megjelölt, időseket ellátó intézmény hiánya, és az idősek napközi otthona működtetése jelentkezők és szakemberek hiánya miatt nem megoldott.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az idősek problémáira nincs adat. rizikócsoportba tartozó idősek helyzetének feltárása, segítségadás szervezése

fejlesztési lehetőségek Adatgyűjtés Felmérés készítése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 46

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településén nem tudunk hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén. A legtöbb esetben az iskolai végzettség, szakma megléte, esetleges tapasztalat a döntő az egyes munkahelyek betöltése esetén. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

13

5

2009

12

5

2010

12

5

2011

10

5

2012

10

5

2013

10

5

2014

10

5

2015

2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar

47

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül

48

Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás. Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon. A fogyatékos személyek ellátását biztosító intézmény nincs a településen. Otthonukban a családlátogatók által a támogatói hálózaton belül van lehetőségük segítség igénybevételére.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az Önkormányzati Hivatal épületének megközelítése házilag megoldott rámpával megoldott. c) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, melynek fogalma az utóbbi években teljese új tartalmat nyert, ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista, és súlyosan halmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételével kell a komplex akadálymentesítést, azaz az egyenlő esélyű hozzáférést megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, mely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. A közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését kell megteremteni, mely magában foglalja az épületek komplex akadálymentesítését is. A településen megrendezésre kerülő éves szinte 2-3 kulturális rendezvények helyszínén biztosított a fogyatékos személyek részvétele, hozzáférési lehetősége is. A településünkön kizárólag családi házak találhatók, a község jellemzői alapján nincsenek tömb házak. A családi házak akadálymentesítésében a mozgáskorlátozottak egyesülete nyújt segítséget szükség esetén. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzat, oktatás, egészségügy intézményeken kívül egyéb más munkáltatók nem számottevőek a településen (az egyéni vállalkozások jellemzőek a mezőgazdasági területen, mely nem érinti ezen foglalkoztatási területet). d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A helyi közlekedés akadálymentesítése még nem megoldott. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Az étkezés, házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat szolgáltatásait vehetik igénybe a fogyatékos személyek. Továbbá a mozgássérültek egyesülete is segíti a helyieket. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása 49

Az ellátási problémák többsége azonos módon keletkezik: van megfelelő szolgáltatás, de az ellátásra szoruló nem tud róla, őt nem érték el a szolgáltatást nyújtók, vagyis be sem került a rendszerbe. Van megfelelő szolgáltatás, de a szolgáltatás igénybevétele a fogyatékos személy számára nem hozzáférhető pl. az akadálymentesítettség hiánya miatt. Van akadálymentesen elérhető szolgáltatás, de a célcsoport tagja vagy saját elhatározásából vagy gyakori tapasztalat szerint a fogyatékos személy helyett döntő család elhatározásából a szolgáltatást nem veszi igénybe, még akkor sem, ha az a fogyatékos személy életminőségét lényegesen javítaná. Minden ilyen esetben annak feltárása fontos, hogy a szolgáltatás és a szolgáltatást igénylő milyen okból nem tudott egymással segítő kapcsolatba kerülni. A településen a fogyatékos személyek száma alacsony, így egyedi problémákkal találkozunk.

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A helyi fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése A helyi foglalkoztatók ösztönzése, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására A középületek teljes akadálymentesítése

fejlesztési lehetőségek Együttműködés a helyi foglalkoztatókkal Önkormányzati feladatokra történő felvétel Pályázati lehetőségek kihasználása

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A településen működik a Nyomár Községért Közalapítvány, mely azzal a céllal jött létre, hogy segítse a helyi lakosságot, hozzájárul a közösség összetartozásának erősítéséhez, a hagyományok a múlt értékeinek megőrzéséhez, az szabadidő hasznos eltöltéséhez. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség 50

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

51

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A meghatározott intézkedések megvalósítása folyamatban van. A tervezett intézkedések megvalósítása folyamatban van. Folyamatosan kerülnek megszervezésre a közfoglalkoztatási programok, melyek keretében a nők foglalkoztatása is megvalósul. Minden évben megrendezésre kerülnek a települési rendezvények, melyen minden korosztály számára biztosított a tartalmas programokon, és sportrendezvényeken való részvétel.

52

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

53

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

G

H

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Nyomár, Petőfi út 3. szám alatti ingatlan az Önkormányzat A településen élő tulajdonát képezi. lakosság számára Az ingatlan a egy közösségi hely Tájház kialakítása Településfejlesztési Tájház és Pajta Bártfay Attila 1 hozzá tartozó és, programok Nyomár községben Terv Színház kialakítása polgármester épületekkel szervezésének megfelelő hely a helyt adó épület Tájház és a hozzá kialakítása. kapcsolódó Pajta Színház kialakítására. I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Az álláskeresők A település Tartalmas számára a A foglalkoztatási Településfejlesztési céljaival való 1 programok polgármester közfoglalkoztatás szint fenntartása stratégia összhang készítése fenntartása megteremtése A településen élők Egészségügyi Egészségügyi egészségi állapota A helyi szűréseken Településfejlesztési háziorvos, 2 szűréseken való szűrések javuljon, hátrányos résztvevők stratégiai védőnő részvétel ösztönzése elérhetősége helyzetben lévők felmérése. elérése Az Önkormányzat által fenntartott Sportöltöző Sportpálya és Sporthoz szükséges berendezési Beszerzés, sportöltöző technikai Sportfejlesztési 3 tárgyainak és pályázati források polgármester fejlesztése, felszerelések koncepció sportfelszereléseinek igénybevétele berendezési biztosítása beszerzése tárgyak és sportfelszerelések

I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2017.08.31.

Megszervezett Fenntartása több Pályázati forrás programok száma. évre biztosítható.

2016.01.10.

A programba Tervek készítése, Pályázati céloktól bevont személyek pályázat függő száma benyújtása

2017.01.10.

A szűréséken Egészségügyi résztvevők száma személyzet

2017.12.31.

Rendezvények száma

Kapacitás alapján

pályázati források

54

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

G

H

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

beszerzése II. A gyermekek esélyegyenlősége A GYVK-ban részesülők, nyilatkozata az Koncepció a 1 iskolai szociális helyzetről végzettségről adatszolgáltatás. Adatok átadása. Kiemelten Minden tehetséges Kiemelkedően Kiemelkedően gyermek/tanuló Pedagógiai tanulók 2 teljesítő tanulók teljesítő tanulók megkapja a program beazonosítása, támogatása támogatása szükséges ellátást egyéni tervek elkészítése Jegyző, Gyermekjóléti Magas a családsegítő, Nehéz helyzetben szolgálat fenntartása, gyermekvédelmi védőnő 3 lévő gyermekek Szociális program működésének kedvezményre együttműködése, segítése. biztosítása jogosultak aránya. problémák feltárása. A tanulók találjanak Szabadidős érdeklődési Nyári Az iskolában Pedagógiai 4 programok körüknek foglalkozások napközi működik program szervezése megfelelő szervezése elfoglaltságot III. A nők esélyegyenlősége A problémával A gyermeküket Gyermeket nevelő A gyermekek ne érintettek egyedül nevelő szülők álláskeresők nehéz szenvedjenek beazonosítása, a 1 Szociális koncepció kiszolgáltatottságának helyzetben hiányt az adott szociális ellátás mérséklése vannak. helyzetben. lehetőségeiről való tájékoztatás A családok A vállalkozások Családbarát Nemek Egészségügyi 2 támogatása, felmérése, munkahelyek esélyegyenlősége koncepció férfiak, nők családi családbarát A rendszeres A szociális A halmozottan gyermekvédelmi hátránnyal küzdő hátrányos helyzetben kedvezményben gyermekek élők meghatározása, részesülők eredményes nyilvántartása felülvizsgálata fejlesztése nyilatkozat alapján

2017.01.10.

Önkormányzati Szülők nyilatkozat humán folyamatosan száma erőforrások

polgármester, Képviselőtestület

2017.01.10.

Egyéni fejlesztésben részesülők

Egyéni tervek elkészítéséhez szükséges szakemberek

Intézményi programok alapján

polgármester

2017.01.10.

Intézkedések száma

Szakemberek

Együttműködés kialakítása.

iskolavezető

2017.01.10.

Pedagógusok Foglalkozásokon szakemberek résztvevők száma munkaideje

polgármester

2017.01.10.

Az ellátottak száma

Az ellátások összege

A normatív támogatás

polgármester

2017.01.10.

A vállalkozások száma

Önkormányzat dolgozójának munkaideje

5 éven belül 2 alkalommal

polgármester

Folyamatos

55

A

Intézkedés sorszáma

3

Az intézkedés címe, megnevezése

Rugalmas foglalkoztatási programok támogatása

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

G

H

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

és munkahelyi feladatainak korrigálása. A nők családi feladatellátásához Női munkavállalás kapcsolódó támogatása munkarend biztosítása

I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

szempontból

Részfoglalkoztatás polgármester biztosítása

2017.01.10.

A rugalmas Feladatellátás munkakörrel élők átszervezése száma

2017.01.10.

Szállítások száma

Falugondok munkaideje

Normatív igénylése a feladatellátáshoz

2017.01.10.

A résztvevők száma Terv alapján

Pályázati céloktól függő.

Nincs külön feltétel

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Orvosi ellátás hoz való eljutás biztosítása

Helyben nem biztosítottak a szakorvosi ellátások

A rizikócsoportokba Idős emberek tartozó idősek 2 biztonságának helyzetének feltárása, támogatása segítség nyújtása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A fogyatékos Nincsenek pontos személyek információk a foglalkoztatásának településen 1 támogatása, fogyatékossággal lehetőségeik nyomon élő követése foglalkoztatásáról

2

Az idős emberek Egészségfejlesztési Felmérések egészségmegőrzése terv készítése

falugondok

Az idős emberek életminőségének javítása

Idős emberek Településfejlesztési ellátását támogató polgármester stratégia feladatok meghatározása

A fogyatékos személyek foglakoztatására legyen lehetőség

Gazdaság fejlesztési koncepció

Akadálymentesítés Középületek teljes Egyenlő esélyű nem történt az akadálymentesítése, hozzáférés Önkormányzat utak korszerűsítése biztosítása. épületében

Település fejlesztési terv

A településen élő fogyatékos személyek polgármester helyzetének felmérése

polgármester, Akadálymentesítés Képviselőáttekintés testület

2017.01.10.

Foglalkoztatott fogyatékos személyek száma

Szakemberek, pénzügyitechnikai munkakörök

Pályázati források

2017.01.10.

Humán: pályázatíró, Akadálymentesített tervező, középületek, utak korszerűsítési, száma kivitelezési munkák

Maradandó, így hosszú távra szól.

56

3. Megvalósítás

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Misó Izolda felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) 58

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

59

60

4. Elfogadás módja és dátuma

l. A Nyomár község He|yi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadaImivitája megtörtént' Az itt szÜ|etett észrevéte|eket a megvitatást követően a HEP IntézkedésiTervébebeépítettük.

l||. Ezt követően Nyomár község képvise|ő.testÜlete a He|yi Esé|yegyen|őségi Programot (melynek része az IntézkedésiTerv) megvitatta és 25/2015' (V|.23.)számú határozatávaIe|fogadta.

Me||ékIetek:

2015. június 24.

/

,il,,ry Bártfa'l1At{a

poIgárme,ster

A Nyomár

Község Önkormányzat He|yi Esé|yegyen|őségi Programjának partnerei ismerik Esé|yegyen|őségi Programot, és annak megva|ósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

;

201.5. június 24.

.,//j*-, sartfáv

He|yi

ry

^t,h polgármeóter

/A

t tl

2015. június 24.

a

i\\r, \'il

rueil.|hsíildor

L/Szi|via

jegyző

2015. június 24.

,tlr,. r-U,"i"u/"tir\c* Misó lzo|da

61

kl { >3*s c n' O.O-.O o x o < om:f N O.m -< : = i2őtö.3E o ó_o.-=:> sFo,

@ No

ü*x-x5*

i m,a Y I

ig o.ö:

3€ Á =.aö P* s;

Es oJ v'

m q-.'d*: =o oltNru=

3.Í.6 - F oi oH

#K -g=

E-6 *a ge q: +-:-.

.'_.mo.<= oiloa

oii

='{ 3'6 31 NN=' .é a. ÍD ö. P. iTj !4 ű o.o<=

J

-E

moű ÍD. = Xi

3 .: ='

6.m z ^t Y--X =00.6

sr 5N-

^-

!

ő= +

Oo-

É.

=.

N

m.

-{ m

tTlr

-t

m

'!P

-{ m

N)

l^ \__?

m.

fTl.

\Ei

€a

-{

rÍ1

(-A)

m

-{ m

m.

m

WJ

m

-.{

m

lTlr

-{ m

5

-m

('l

r

0.q

\ta,) m.

..<,,, ÍTlr

-{ m

-{ m

R,

m.

c

lTlr

i

-.{

m

o.

V

m.

m

\P, lTlr

-l

-{ m

=) o.= NN

@ m.

o'

Ho =oa Ni a

m

\t

ÍTlr

-.{

m

-{ m

Q2)

\p)

-l

-{ m

m.

3'ő

lTlr

m

N-

o.o o;l ó.o
H

tg

-J

lo. o.6 -o

q'

m

-l

aN=

\m oo

m

(a Y

o

oo :o

aD.

m.

-{ m

+íD. id. *- o idíd R -.o ro. =Í J o-

N-

m.

(?m\

o-

-::

93

-{ m

m

í

il6

s+ o-

\4/

i

P

o.


íl \77

K

o='

ój.

o)oJ

='v-

f';) V.

Io

-rN =-íD.

P.í! ..

-ta

m.

m

Éd. ö o
zm.

o 'tt N^< P' >R.

-

!.á'.írg ; !líD f-o ^ -l!!=r a;

z

P

,4, m

{''

'(

(

óN

t

T'

-m í-D. N íD

\4)

-ú

m\

-{ m

.'=' q_) m'

\

@

m

\e) m.

m

-l

ts

m

a-\

o. oJ.

('"

N

o. 9.

o

qe

=

\t

,1: qP

-. o ra

o.

m

-l

q