Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata
2015
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény által előírt kötelezettségeinek – a 2013. június hó 24-én elfogadott, öt évet felölelő helyi esélyegyenlőségi programját áttekintette. Az átvizsgálás eredményeképp a dokumentum felülvizsgálásáról, mely javarészt az indikátormutatók aktualizálását takarja, döntött. Jelen dokumentum a jelenleg hatályos HEP változásokkal érintett részeit tartalmazza, azzal együtt értelmezendő1.
A település bemutatása Mátraterenye Nógrád megye észak-keleti szélén, a Zagyva-völgyben, a Mátra- és Medves hegység között terül el. Budapesttől 115, Salgótarjántól 25, Egertől 45 kilométerre fekszik. A település három községrészből áll; Nádújfalu, Homokterenye és Jánosakna napjainkra csaknem összeépült. Mátraterenye község 1875 fős, a Bátonyterenyei Járáshoz tartozó társadalmi, gazdasági szempontból hátrányos helyzetű település. Az 1980-as években megszűnt szénbányászat súlyos foglalkoztatási és szociális gondokat okozott a településen. A rendszerváltást követően lassú, folyamatos helyreállítás indult. A kiterjedt infrastruktúrával, épületállománnyal rendelkező község adottságai kedvezőnek mondhatók. A község lélekszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A népesség elöregedését tükrözi, hogy az itt élők több, mint 20%-a hatvanöt éven felüli. Az öregedési index jelentősen meghaladja a 100 %-ot és folyamatosan emelkedik a vizsgált időszakban (1.sz. táblázat).; melyhez hozzájárul a településről elvándorlás is, mely 2013 évben meghaladta az 2%-ot. Eközben a természetes szaporodás mutatója az utolsó két vizsgált évben az előzőektől kedvezőbben alakult, 2013-ban nem mutatott negatív értéket. (1.sz. ábra). 1.sz. táblázat 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 418 2008 368 2009 368 2010 378 2011 367 2012 384 2013 390 Forrás: TeIR, KSH-TSTAr
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 323 285 262 250 237 242 245
Öregedési index (%) 129,4% 129,1% 140,5% 151,2% 154,9% 158,7% 159,2%
1
: A változásokkal érintett részeket a szövegkörnyezetben dőlt betűk jelölik
2
1.sz. ábra
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Célok A célok tekintetében változás nem történt.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
Az elmúlt két évben az esélyegyenlőségi szempontokat, célcsoportokat is érintő jogszabályi környezet oly mértékű változásokon ment keresztül, melyek mindenképpen szükségessé teszik a fejezet felülvizsgálatát. A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) jelentős változás következett be. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosította a fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli
3
gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-ig kellett megalkotnia az önkormányzati
segély
megállapításának,
kifizetésének,
folyósításának
valamint
felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.
1. A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Mátraterenye Község Önkormányzatának képviselő testülete nem ruházott át hatáskört a jegyzőre. 2. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.-Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft). Mátraterenye község önkormányzatának e-kérdéskörre vonatkozó szociális rendeletében a célcsoportot érintő legjelentősebb változást az okozta, hogy az átmeneti segély addigi formában megszűnt. Azt önkormányzati segély váltotta fel, melyet élelmiszer kiadások mérsékléséhez, iskoláztatási terhek csökkentéséhez Erzsébet-utalvány formájában, valamint utazási költségek kiváltásához készpénzben lehetett igényelni elszámolási kötelezettség terhe mellett.
3. A korábban a közoktatásról szóló törvény szerint szabályozott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 4. Az étkeztetés esetében a Szt. 62.§(1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. 5. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult.
4
Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A hatáskörváltozás tehát főként az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást - a méltányossági közgyógyellátás kivételével - az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.
AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§,) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást
helyettesítő
támogatás,
valamint
a
rendszeres
szociális
segély
helyébe
lépő
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Az aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatásköre. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos döntésre a járási hivatal jogosult. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változtak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem történt változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft.
I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. 5
A rendszer bevezetésének lépései a következők: •
A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálta.
•
A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
•
Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
•
Ha
vállalják
a
foglalkoztatást
helyettesítő
támogatáshoz
kapcsolódó
együttműködési
kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. •
Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: 6
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor volt megállapítható és folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív
korúak
ellátásában
részesülők
együttműködési
kötelezettségének
biztosításában.
Az
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.
. II. Lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági- közgyógyellátás és ápolási díj Fenti támogatásokra vonatkozó szabályozás 2015. március 1-étől kikerült a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatások ebben a formában nem állapíthatók meg a kérelmezők részére. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást az e célokhoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) Az önkormányzatok által biztosított ellátások neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő
7
személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások •
Az intézményi térítési díj szabályainak változása
•
A támogatott lakhatás szabályainak módosítása
•
Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben
•
Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása
•
A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása
•
Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása
•
Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése
•
Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása
•
Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben
•
Jogorvoslati rend pontosítása
•
A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása
•
A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok
•
Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása
•
Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása
7. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai •
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai
•
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 8
•
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai
•
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai
•
Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm.
•
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai
8. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai
•
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai
•
A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Változások a hatásköröket érintő jogszabályi módosulások tükrében Az esélyegyenlőségi célcsoportok tekintetében legjelentősebb változás az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának járási hivatalra történő átruházása volt. Mátraterenye község Önkormányzata hivatalában helyt ad a Bátonyterenyei Járási Hivatal kirendeltségének is. Ennek keretében minden héten két alkalommal kirendelt ügysegédek segítik az ügyfeleket a kérelmek beadásában és egyéb felmerülő problémák orvoslásában. Ennek köszönhetően szinte zökkenőmentes volt a kérelmező ügyfelek számára a törvényi változáshoz való alkalmazkodás. Az egyes ellátásokat érintő változások Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta a szociális ellátásokról szóló 3/2015 (II.13.) önkormányzati rendeletét. A rendeletben meghatározta a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások – a települési támogatások - rendszerét. Az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete értelmében Mátraterenye községben lakásfenntartási-, temetési- , illetve krízistámogatás nyújtható. Mátraterenye Község Önkormányzatának a helyi gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete szabályozza a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszerét.
9
2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítjuk majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk.
10
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása
2014-2020 időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
Terület és Településfejlesztési OP (TOP)
Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP)
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
Koordinációs OP (KOP)
„Vidékfejlesztés, halászat” OP
11
A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014–2020 közötti Európai Uniós tervezéshez kapcsolódóan a 2014. február 27-ei ülésén elfogadta a 15/2014. (II. 27.) Kgy. határozattal Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepcióját és annak mellékletét képező Területi Hatásvizsgálat elnevezésű dokumentumot, majd ezt követően a 2015. május 7-én fogadta el a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezési ciklushoz kapcsolódóan Nógrád Megye Integrált Területi Programját. A 2014–2020-as tervezés tekintetében a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek megyei integrált területi programokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Nógrád megye forráskerete a 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat szerint összesen 41,13 milliárd Ft.
Fenti dokumentumok jelentősen meghatározzák településünk jövőjét, az elkövetkezendő időszakban megvalósítható fejlesztések irányvonalát. Fenti dokumentumok a fejlesztések fő prioritásait az alábbiak szerint vázolják fel: 1. Üzleti infrastruktúra kapacitások bővítése, fejlesztése a vállalkozói aktivitás és a vállalkozások munkahelyteremtő képességének növelése érdekében 2. Környezeti és gazdasági szempontból fenntartható településfejlesztés 3. Az önkormányzatok működéssel összefüggő energetikai költségeinek minimalizálása 4. Korszerű, elérhető önkormányzati alapszolgáltatások 5. Nógrád megye turisztikai vonzerejének rendszerszerű, fenntartható fejlesztése 6. A lakosság, kiemelten a munkaképes megyei polgárok helyi kötődésének, együttműködésének erősítése 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gazdasági program, gazdaságfejlesztési terv Mátraterenye Község Önkormányzatnak jelenleg hatályos Gazdasági programja, gazdaságfejlesztési terve 2014-2019-ig, tehát egy önkormányzati ciklus idejéig
vázolja fel a testület céljait többek között az
egészségügy, az oktatás-nevelés, a közfoglalkoztatás, valamint a szociális gondoskodás terén.
Sportkoncepció A Képviselő testület
54/2015. (VI.4.) számú határozatával elfogadta a
település 2015-2019 közötti
sportkoncepcióját, mely kiemelt figyelmet fordít a gyermekek, az idősek, valamint a fogyatékkal élő emberek sportolási lehetőségeinek megteremésére, a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúrahatékonyabb kihasználására.
12
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
2013. január 1-én megkezdték működésüket a járási hivatalok, ezzel egyidejűleg megkezdődött a kistérségi intézményrendszer átalakítása. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által jelenleg fenntartott intézmény a Bátonyterenyei Kistérségi Szociális Központ. A Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatok, Mátraterenye, Mátranovák és Nemti községek – Mátraterenye székhellyel - mikrotérségi társulást alapítottak, mely óvodatársulást hozott létre, melynek székhelyéül Mátranovákot jelölték meg. Nemti Község önkormányzatának Képviselő-testülete arról határozott, hogy kiválik a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal intézményéből. Tehát a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó önkormányzatok száma 2015. január 1-jével kettőre csökkent. 2015 folyamán Nemti község „vezetése” (képviselő-testülete) meghozta arra vonatkozó határozatait is, miszerint kiválni szándékozik mind a Mátrai Önkormányzati Társulásból, mind a Társulat által fenntartott óvodatársulásból, és önállóan működteti óvodáját.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a 20132014 évi adatokkal való feltöltése.
13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 2.sz.táblázat nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 645 673 1318 2009 636 675 1311 2010 621 667 1288 2011 610 661 1271 2012 585 655 1240 2013 570 645 1215 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 89 89 84 78 95 84
% 13,8% 14,0% 13,5% 12,8% 16,2% 14,7%
férfi fő 99 113 119 75 61 50
% 14,7% 16,7% 17,8% 11,3% 9,3% 7,8%
összesen fő 188 202 203 153 156 134
% 14,3% 15,4% 15,8% 12,0% 12,6% 11,0%
A táblázat adataiból megállapítható, hogy a munkanélküliek aránya minden évben meghaladta az országos átlagot. Az első három vizsgált évben férfiak tekintetében magasabb a munkanélküliek aránya, mint a nők körében. 2011 –től az arányokat vizsgálva jelentős változás következett be. A 2011 évtől induló kistérségi startmunka mintaprogramok egyre szélesebb rétegeket vonzottak a közfoglalkoztatás világába. 2011, 2012 és 2013 években jellemzően olyan programokra nyert támogatást a település, melyek javarészt férfiak foglalkoztatására nyújtottak lehetőséget.
14
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 3.sz. táblázat nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 176 19 10,8% 2009 183 23 12,6% 2010 171 23 13,5% 2011 150 15 10,0% 2012 156 26 16,7% 2013 134 3 2,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év
8 általános fő 76 63 66 53 49 21
% 43,2% 34,4% 38,6% 35,3% 31,4% 15,7%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 81 46,0% 97 53,0% 82 48,0% 82 54,7% 81 51,9% 110 82,1%
Az utolsó vizsgált év adatait összehasonlítva az előző évek tendenciáival, megállapíthatjuk, hogy szignifikáns változás következett be a regisztrált munkanélküliek között az iskolai végzettség tekintetében. Elenyésző azon személyek száma, akik nem rendelkeznek alapfokú végzettséggel sem, ugyanakkor a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya több, mint 30%-nyi emelkedést mutat. Ez a jelentős változás a közfoglalkoztatási programok keretében szervezett képzéseknek köszönhető.
c) közfoglalkoztatás 4.sz. táblázat év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
126
11%
64
18%
2011
161
15%
95
27%
2012
165
15%
75
21%
2013
123
10%
n.a.
n.a.
2014
254
19%
n.a.
n.a.
Forrás: Önkormányzati adatok
15
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 6.számú táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
18-29 évesek száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 153 166 319 2009 150 163 313 2010 146 166 312 2011 144 165 309 2012 148 177 325 2013 140 171 311 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 9 10 14 8 9 7
% 5,9% 6,7% 9,6% 5,6% 6,1% 5,0%
Férfi fő 9 12 11 13 13 7
% 5,4% 7,4% 6,6% 7,9% 7,3% 4,1%
összesen fő 18 22 25 21 22 14
% 5,6% 7,0% 8,0% 6,8% 6,8% 4,5%
A 6 sz. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az pályakezdő álláskeresők száma a 18-29 éves lakosság 6-8 %-át teszi ki, mely magasnak mondható, az utolsó vizsgált időszakban megfigyelhető több, mint 2%-os csökkenés a közfoglalkoztatási programoknak köszönhető.
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
16
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
a) bérlakás-állomány Mátraterenye község viszonylag kiterjedt lakásállománnyal rendelkezik. 2014. évben a lakásállomány 898 db lakás volt. Az Önkormányzat tulajdonában 21 db bérlakás van. Az önkormányzati bérlakások 1 kivételével komfort nélküliek. b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok d) lakhatást segítő támogatások Támogatásban részesülők 7.sz. táblázat év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
65
0
2009
64
0
2010
76
0
2011
112
0
2012
117
0
2013
161
0
2014
124
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatásra, valamint az adósságkezelési támogatásokra vonatkozó szabályozás 2015. március 1-étől gyökeresen megváltozott. Ettől az időponttól kezdődően a támogatások ebben a formában nem állapíthatók meg a kérelmezők részére. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást az e célokhoz kapcsolódó rendszeres, vagy rendkívüli kiadások viseléséhez.
Mátraterenye Község Önkormányzatának képviselő testülete indokoltnak találata a lakásfenntartási támogatás „átmentését” saját szociális rendeletébe. Így a településen lakásfenntartási támogatás, települési támogatás keretében - továbbra is megállapítható.
17
f) eladósodottság
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A HEP elfogadásakor az Önkormányzat nem rendelkezett kifejezetten a szegregátumban élőkre vonatkozó adatokkal, azonban ez az adathiány mára mérséklődött. Helyi adatgyűjtés keretében a 2014. december 31-i állapotnak megfelelően a településrész lakossága 256 fő, melynek 56 %-a férfi. Életkori megoszlás szerint az aktív korú lakosság (15-64 év) 139 fő. A településrészen 76 (29,6%) fő gyermekkorú él, melyből 69-en (90,7%)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés e) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Mátraterenye Község Önkormányzata –a Mátrai Önkormányzati Társulás tagjaként - jelenleg 35 fő számára biztosít szociális étkeztetést, melyet szolgáltatási szerződés keretében lát el, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. e) sportprogramokhoz való hozzáférés f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 18
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során bizonyosságot nyert, hogy a korábban beazonosított problémák - a szegregátummal kapcsolatos adathiányokat kivéve – jelenleg is fennállnak, bár vannak folyamatban lévő intézkedések a területen. Ilyen például a közfoglalkoztatási programok által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása, beleértve a képzésekhez való csatlakozást is. Az elmúlt két év során több alkalommal előfordult, hogy egyes képzési formákra olyan nagy volumenű volt a jelentkezés, hogy a településen kihelyezett képzést tartottak.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Szegregátum kialakulása
a komplex telep felszámolási programra benyújtandó pályázat és annak megvalósítása
Alacsony iskolázottság
Képzések szervezése a településen
Tartós munkanélküliség
Közfoglalkoztatási programok maximális kihasználása a jövőben is, potenciális foglalkoztatók és munkahelyek felkutatása, foglalkoztatás elősegítése
19
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Mátraterenyén 297 fő 18 év alatti gyermek él, mely az állandó népesség 16 %-a. A vizsgált intervallumban a 2013-as évtől eltekintve magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születéseké. A településen évente átlagosan 16 gyermek születik, míg átlagosan évente 29-en hunynak el.
a)
veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Mátraterenyén a kiskorúak közel 11 %-a veszélyeztetett, mely azt jelenti, hogy fizikai, vagy mentális fejlődésére a családi környezete rossz hatással van. Az így kialakult helyzet megszüntetése érdekében, ha valószínűsíthető, hogy a szülő/törvényes képviselő/ a gyermek veszélyeztetettségét segítséggel képes megszüntetni, akkor a Gyámhivatal a 18 év alatti kiskorút védelembe veszi.
20
A diagram által rajzolt képből kitűnik, hogy az utolsó két vizsgált évben a veszélyeztetett, valamint a védelembe vett gyerekek száma csökkenő tendenciát mutat, remélhetőleg ez nem a hatáskör változásnak tudható be. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek jogosult mind az óvodai, mind az iskolai kedvezményes étkezés igénybe vételére, továbbá az ingyenes tankönyvcsomagra. Jelenleg az iskola 106 diákja közül 6 fő jogosult 50% étkezési kedvezmény igénybevételére, míg 9 fő fizet teljes árat az iskolai étkezésért, 91 fő pedig térítésmentes étkezésre jogosult. A Mátrai Önkormányzati Társulás Óvodájának Szivárvány Tagóvodájába beiratkozott gyerekek közül 7 fő fizet 50%-os térítési díjat, 34-en pedig térítésmentes étkezésre jogosult. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
21
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A település gyermekkorú lakosságának 25,5%-a a szegregátumként kezelt Jánosakna településrészen él. Közülük 69 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, mely az itt élő gyermekek közel 91%-a, közülük 53 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok d) gyermekjóléti alapellátás e) gyermekvédelem f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az óvodában jelenleg 34 fő jogosult térítésmentes étkezésre, míg az iskola esetében ez a szám 91. Hétvégi gyermek étkeztetés a településen nincs. Az Önkormányzat a nyári szünidő ideje alatt szociális nyári gyermekétkeztetéssel (106 fő) segíti a rászoruló családokat. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
22
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az alábbi táblázatban az országos kompetencia mérés adatai láthatók, melyek rámutatnak az országos átlag és a helyi általános iskola között a tanulók eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre. Mint láthatjuk az eltérések mind a matematika, mind a szövegértés terén szignifikáns különbséget mutatnak az országos átlaghoz képest mindkét vizsgált korcsoportban. A 2014-es évben matematika tárgy esetén mutatnak pozitív eltérést az eredmények az országos átlaghoz viszonyítva. 8.sz. táblázat Móra Ferenc Tagintézmény
2010
2011
2012
2013
2014
Országos HHH HHH HHH kompetencia- Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos tanulók tanulók tanulók mérés átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlaga átlaga eredménye Szövegértés 6. évfolyam
1248
1483
1251
1465
1235
n.a.
1472
1338
n.a.
8. évfolyam
–
–
1414
1577
1384
n.a.
1567
1420
n.a.
6. évfolyam
1319
1498
1260
1486
1284
n.a.
1489
1227
n.a.
8. évfolyam
–
–
1339
1601
1375
n.a.
1612
1342
n.a.
1497 1555
1166
n.a.
1236
n.a.
1481 1557
Matematika
1489 1467 1620 1628
n.a.
1491
n.a.
1617
Forrás:KIR
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
23
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A beazonosított problémák a HEP felülvizsgálatakor is fennállnak. Az intézkedési tervben megfogalmazott intézkedések megvalósítása folyamatos, pozitív változás a kompetenciamérések eredményeiben figyelhető meg. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Magas a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű Tanoda gyerekek száma
programok
folytatásának
támogatása
együttműködési megállapodás keretében. Szociális nyári
gyermekétkeztetés;
vonatkozó
pályázati
források kihasználása A kompetenciamérés eredményei esetenként
Szorosabb együttműködés kialakítása a KIK-tal a
elmaradnak az országos átlagtól
probléma megoldásának érdekében. Tanoda Program folytatásának támogatása; óvodapedagógusok/tanítók/tanárok módszertani továbbképzéseivel: differenciálás, multikulturális pedagógia, kooperatív tanulás,
24
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Mátraterenye lakosságának 49,8 %-a nő. Az arány korcsoportonként nem ilyen kiegyenlített. Míg 0-59 éves korig minden korcsoportban a férfiak vannak többségben, addig ez az arány 60 éves kor felettieknél megfordul.
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 4.sz. ábra
25
5.sz. ábra
Az álláskeresők arányáról készített ábra jól szemléleti, hogy a munkanélküliség aránya csökkenő tendenciát mutat ugyan, de 2012-ben és 2013-ban a nők aránya a munkanélküliek között jelentősen meghaladja a férfiakét. Ezekben az években a STARTMUNKA mintaprogram keretében az Önkormányzat a mezőgazdasági földutak rendbetételére és a belvízelvezető rendszerek karbantartására nyert pályázati forrást, melyek csupán férfiak számára kínáltak munkalehetőséget. A hagyományos közfoglalkoztatási programokban (rövid- és hosszabb idejű közfoglalkoztatás) elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult nőknek kínált munkalehetőséget az Önkormányzat. 2014-ben, illetve 2015 első félévében a bel-vízelvezetési és a földút program mellett helyi sajátosságokra épülő, valamint értéktermő programok is indultak a településen, melyek elsősorban a nők körében jellemző munkanélküliséget hivatottak csökkenteni.
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Az elmúlt időszakban több olyan képzés is indult a településen mely elsősorban nők számára jelentett tanulási lehetőséget. Ilyenek voltak például a 2013-ban induló parkgondozó(15 fő) és a mezőgazdasági munkás(15 fő) képzések; 2014-ben a rongyszőnyeg-készítő (15 fő) tanfolyam; valamint a 2015-ös év folyamán induló adatrögzítő és digitalizáló(10 fő) képzések. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)
26
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A HEP elfogadása során olyan fejlesztési lehetőséget tártunk a döntéshozók
elé,
mely
az
olyan
programokat preferálja, melyekben nagyobb arányú lehet a nők foglalkoztatása. Az országos adatbázisban többnyire 2013-ig állnak rendelkezésre adatok, melyek azt mutatják, hogy a nőket nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, mint a férfiakat. Azonban önkormányzati adatokra hivatkozva megállapítható, hogy a 2014 és 2015 években nagyobb arányú a nők foglalkoztatása, mint azt megelőzően. Arányaiban javult ugyan a nők foglalkoztatása, de jelenleg is elmarad a férfiak adataitól. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az utóbbi években az alacsonyabb iskolai
Olyan közmunka programok előnyben részesítése,
végzettségű nőket nagyobb arányban sújtja a
mely a nők számára is munkalehetőséget kínál.
munkanélküliség, mint a hasonló végzettségű férfiakat.
27
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)
6.sz. árba
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés c) idősek informatikai jártassága
28
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A HEP készítése során feltárt probléma továbbra is fennáll, az önkéntes diákmunka végzésére az önkormányzat számos középiskolával és gimnáziummal kötött együttműködési megállapodást. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Elöregedő népesség, idős korúak elmagányosodása
Önkéntes diákmunka keretében segítségnyújtás az időskorúaknak (bevásárlás, gyógyszerkiváltás, kiskert rendben tartása stb)
29
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
7.sz. ábra A 7. számú ábra a megváltozott munkaképességű, valamint az egészségkárosodott személyek pénzbeli ellátását mutatja 2008 és 2013 között. Jól látható, hogy mindkét csoport esetében az utolsó 3 vizsgált évben jelentős növekedés következett be. Közgyógy ellátásra, mely a fogyatékkal élő személyek számára alanyi jogon jár, 2013-ban 61 fő volt jogosult. Arra vonatkozóan, hogy a közgyógy igazolványra jogosultak közül hány fő volt alanyi jogon jogosult, adattal nem rendelkezünk, de megfigyelhető, hogy a közgyógyellátottak száma évről évre növekszik.
30
8.sz. ábra
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A beazonosított probléma aktualitása a felülvizsgálat során is bebizonyosodott. A Széchenyi 2020 pályázati ciklus vonatkozó pályázati lehetőségeit az önkormányzat figyelemmel kíséri. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Fizikai- és infokommunikációs akadálymentetés
Pályázati lehetőségek kihasználása az
csak részben megoldott
akadálymentesítés területén
31
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
32
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szegregátumként azonosított településrész helyzetének javítása Szegregátum kialakulása
Célok Általános megfogalmazás és rövid, közép- és hosszú távú
Szegregátum felszámolása/Szegregátumban élők szociális- társadalmi helyzetének javítása
időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) Pályázat benyújtása a célterületen pontokba szedve Résztvevők és felelős
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal; RNÖ Felelős: Gecse László Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mátraterenyei Közös
Partnerek
Önkormányzati Hivatal; RNÖ, KSZ-ek
Határidő(k) pontokba szedve
Pályázat benyújtása: 2015-2020
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és
Szegregátumként azonosított településrész helyzetének szignifikáns javulása Dokumentuma: önkormányzat nyilvántartásai
hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Nincs megfelelő pályázati forrás; Önkormányzati forrás nem biztosított (humán és pénzügyi)
Humán és pénzügyi
33
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Képzések szervezése a településen
Alacsony iskolázottság
Célok Általános megfogalmazás és rövid- A célcsoportba tartozók munkaerő-piaci helyzetének javítása, ezáltal a munkanélküliség , közép- és hosszútávú
arányának csökkentés hosszú távon.
időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
• • •
Alapfokú angol nyel oktatás Informatikai és számítástechnikai alapismeretek oktatása Egyéb helyben folytatható (szak)képzések
Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Mátraterenye Község Önkormányzata, IKSZT, civil egyesületek Felelős: Csikós Árpád, Csikósné Radics Éva Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Mátraterenye Község Önkormányzata, IKSZT, civil egyesületek ; oktatást szervező iskolák, cégek Folyamatos, és 2018. június 30.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
Rövid távú cél: 15 fő aktív korú beiskolázása Középtávú cél: képzések folyamatossága Hosszú távú cél: munkanélküliség csökkentése 2 %-kal Dokumentuma: tanfolyamok dokumentációja; jelenléti ívek; statisztikai mutatók
fenntarthatósága Kockázatok
Lemorzsolódás; nem a munkaerő piac igényeinek megfelelő képzések indítása, megfelelő
és csökkentésük
munkahelyek hiánya,
eszközei
A lemorzsolódás megakadályozása érdekében motiválni szükséges a diákokat, valamint képzések kiválasztása előtt érdemes a hiányszakmákat felmérni
Szükséges erőforrások
Humánerőforrás, pályázati források
34
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
ITT Két táblázatot várunk!!!! 1. A felülvizsgálat start levélben megküldött összegző táblázat mely tartalmazza a változásokat. 2. A felülvizsgálat során módosított intézkedésekből létrehozott új összegző táblázat.
35
A
B
C
D
A helyzetelemzés
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
E
F
G
H
n feltárt
Az intézkedéssel
esélyegyenlőségi
elérni kívánt cél
probléma
összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka
Az intézkedés
Az intézkedés
tartalma
felelőse
Az intézkedés
Az intézkedés
megvalósításának
eredményességét
határideje
mérő indikátor(ok)
l
megnevezése
J
Az intézkedés
A célkitűzés
következtetéseibe
I
megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi,
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Szegregátumra Szegregátummal vonatkozó adatok kapcsolatos gyűjtése adatok hiánya
Szervezett adatgyűjtés megvalósítása
-
2
Szegregátumként azonosított településrész helyzetének javítása
Gazdasági program, költségvetési koncepció
3
Képzések szervezése településen
Szegregátum felszámolása/Szeg regátumban élők szociálistársadalmi helyzetének javítása A célcsoportba tartozók munkaerő-piaci helyzetének javítása; munkanélküliség arányának csökkentése
4
Foglalkoztatás elősegítése
Közfoglalkoztatási programok maximális kihasználása a jövőben is, potenciális foglalkoztatók és munkahelyek felkutatása, foglalkoztatás elősegítése munkanélküliség arányának csökkentése
Gazdasági program, településfejlesztés i stratégia
Szegregátum kialakulása
Alacsony a iskolázottság
Tartós munkanélküliség
Kifejezetten a Marsinszkiné szegregátumra Pádár Andrea vonatkozó adatok gyűjtése Pályázat Gecse László benyújtása a célterületen
Alapfokú angol nyel oktatás Informatikai és számítástechnikai alapismeretek oktatása Egyéb helyben folytatható (szak)képzések Meglévő munkahelyek megtartására való törekvés közfoglalkoztatási programok által Környékbeli nagyobb foglalkoztatók megkeresése, állásinterjúk szervezése
Csikós Csikósné Éva
Folyamatos 2013.12.31.
2020
és Szegregátumra vonatkozó önkormányzati nyilvántartás
humán
A településrész Humán, pénzügyi szegregátum minősítésének megszűnése;
Folyamatos adatgyűjtés
Folyamatos fejlesztés, projekt eredményeinek fenntartása
Árpád, Folyamatos Radics 2018.06.30
és Munkanélküliség csökkenésének aránya (2%)
Humán, pénzügyi
Lemorzsolódás megakadályozása, hiányszakmáknak megfelelő képzés indítása
Gecse László Folyamatos polgármester 2018.06.30
és Munkanélküliség arányának csökkentése (3%)
humán
Partnerségi kapcsolatok kialakítása (foglalkoztatók, Munkaügyi Központ)
36
A
B
C
D
A helyzetelemzés
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
E
F
G
H
n feltárt
Az intézkedéssel
esélyegyenlőségi
elérni kívánt cél
probléma
összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka
Az intézkedés
Az intézkedés
tartalma
felelőse
Az intézkedés
Az intézkedés
megvalósításának
eredményességét
határideje
mérő indikátor(ok)
l
megnevezése
J
Az intézkedés
A célkitűzés
következtetéseibe
I
megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi,
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
technikai)
II. A gyermekek esélyegyenlősége Tanoda programok folytatásának támogatása együttműködési megállapodás keretében.; Szociális nyári gyermekétkezteté s; vonatkozó pályázati források kihasználása kapcsolat Szorosabb A A Nógrád Megyei Jó kialakítása a együttműködés kompetenciaméré kompetenciaméré Fejlesztési Terv Klebersberg kialakítása a KIK- s eredményei s eredményeinek Intézményfenntart tal, ennek elmaradnak az az országos ó Központtal keretében országos átlagtól átlaghoz való Tanoda pedagógusok közelítése programok továbbképzésének folytatásának támogatása támogatása együttműködési megállapodás keretében.
1
Szociálisan Magas a HH/HHH hátrányos gyerekek száma helyzetű gyerekek támogatása
2
A HH-s és HHH-s gyerekek szociális helyzetének javítása
-
Gecse Csikósné Éva
László; Folyamatos Radics 2018.06.30
és Tanoda Humán, pénzügyi Programban és Szociális nyári gyermekétkezteté sben résztvevők száma
Vonatkozó pályázati lehetőségek folyamatos nyomon követése
Serfőző Péter, Folyamatos Gecse László 2015.06.30
és Tanoda Humán, pénzügyi Programban résztvevők száma, kompetenciaméré s eredményei, képzésben részt vett pedagógusok száma
Jó kapcsolat fenntartása a KIK és az Önkormányzat között
Pedagógusok módszertani továbbképzése
Intézkedés
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
Az intézkedés
A helyzetelemzés
Az intézkedéssel
A célkitűzés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
37
sorszáma
címe,
következtetéseibe
megnevezése
n feltárt
elérni kívánt cél
összhangja egyéb stratégiai
tartalma
felelőse
megvalósításának
eredményességét
megvalósításához
eredményeinek
határideje
mérő indikátor(ok)
szükséges
fenntarthatósága
esélyegyenlőségi
dokumentumokka
erőforrások
probléma
l
(humán, pénzügyi,
megnevezése
technikai)
III. A nők esélyegyenlősége 1
Nők számára szervezett közfoglalkoztatási Az utóbbi években programok az alacsonyabb preferálása iskolai végzettségű nőket nagyobb arányban sújtja a munkanélküliség, mint a hasonló végzettségű férfiakat.
A munkanélküli/ foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő nők is hasonló arányban kerüljenek be a közfoglalkoztatási programokba, mint a férfiak
Gazdasági program, költségvetési koncepció
Szorosabb Gecse László együttműködés kialakítása a Munkaügyi Központtal Közfoglalkoztatási programok folyamatos nyomon követése Olyan programok előnyben részesítése, amely elsősorban nők számára biztosít munkalehetőséget
Folyamatos 2018.06.30
és Munkanélküli és pénzügyi FHT-ban részesülő nők arányának csökkentése
Közfoglalkoztatási programok maximális kihasználása
és A programba humán bevont önkéntesek és idősek száma
Folyamatos ellenőrzés, jó kommunikáció kialakítása
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Önkéntes Elöregedő diákmunka népesség, keretében elmagányosodás segítségnyújtás az időskorúaknak
Intézkedés
Önkéntes Gazdasági diákmunka program keretében segítségnyújtás az időskorúaknak (bevásárlás, gyógyszerkiváltás, kiskert rendben tartása, kerítésfestés stb) Az időskorúakkal való fokozott törődés
Megállapodások kötés középiskolákkal Időskorúak tájékoztatása Diákok munkájának megszervezése
Dócziné Anikó
Nagy Folyamatos 2018.06.30
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
Az intézkedés
A helyzetelemzés
Az intézkedéssel
A célkitűzés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
Az intézkedés
38
sorszáma
címe,
következtetéseibe
megnevezése
n feltárt
elérni kívánt cél
összhangja egyéb stratégiai
tartalma
felelőse
megvalósításának
eredményességét
megvalósításához
eredményeinek
határideje
mérő indikátor(ok)
szükséges
fenntarthatósága
esélyegyenlőségi
dokumentumokka
erőforrások
probléma
l
(humán, pénzügyi,
megnevezése
technikai)
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Pályázati lehetőségek kihasználása az akadálymentesítés területén
Fizikaiés infokommunikáció s akadálymentetés csak részben megoldott
Teljes körű Gazdasági akadálymentesítés program, a közfeladatot sportkoncepció ellátó intézmények tekintetében
Pályázati Gecse László lehetőségek folyamatos figyelése Fizikai akadálymentesítés megvalósítása Infokommunikáció s akadálymentesítés megvalósítása
Folyamatos 2018.06.30
és Akadálymentesítet pénzügyi t épületek, weblapok száma
Pályázati kiírások folyamatos figyelése
39
3. Megvalósítás A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
41
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
42
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
43
Az egységes szerkezetű, a változásokat tartalmazó HEP feltöltése szükséges a szoftver 9. pontjába. Eredeti HEP + felülvizsgálat + adatokkal kiegészített adattáblák + határozat egybeszerkesztve. (pdf. formátumban)
4. Elfogadás módja és dátuma I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
44
HEP elkészítési jegyzék1 Új résztvevők és a felülvizsgálatot jóváhagyók NÉV2
1
HEP részei3
Aláírás4
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
