Helyi Esélyegyenlőségi Program
EGYHÁZASRÁDÓC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
2013 - 2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................................ 3 Bevezetés........................................................................................................................................................................ 3 A település bemutatása ................................................................................................................................................... 3 Célok .............................................................................................................................................................................. 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................................................. 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása................................................................................................................................. 7 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................................................. 7 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 8 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .......................................................................... 18 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................................ 26 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................................. 29 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................... 31 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 33 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................................ 34 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)................................................................................. 34 1. A HEP IT részletei................................................................................................................................................ 34 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése.................................................................................................. 34 A beavatkozások megvalósítói ............................................................................................................................. 34 Jövőképünk........................................................................................................................................................... 35 Az intézkedési területek részletes kifejtése .......................................................................................................... 35 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)......................................... 36 3. Megvalósítás......................................................................................................................................................... 42 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................................. 42 A megvalósítás folyamata .................................................................................................................................... 42 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................................ 43 Nyilvánosság ........................................................................................................................................................ 43 Érvényesülés, módosítás....................................................................................................................................... 45 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................................................................................................. 46
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Egyházashollós Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A község a 86. számú főút mellett fekszik Körmendtől 8 km-re északra. Eredetileg három községből, Kissároslakból, Egyházasrádócból és Rádóckisújfaluból áll. Az utóbbi községrész szinte összeér a mellette fekvő Rádóckölkeddel. Kissároslakot és Egyházasrádócot pedig a szombathely-szentgotthárdi vasútvonal választja el egymástól. Kissároslak a vasúttól keletre, Egyházasrádóc pedig nyugatra fekszik.
Története A község és egyháza első okleveles említése 1221-ből származik Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Neve valószínűleg a szláv Radovac személynévből való. Nevének előtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevű Kisés Pusztarádóc falvaktól. breitling replica watches Az előtag templommal rendelkező helyre vonatkozik. 1238-ban Terra nobilium de Raduzt, 1262-ben Radoch, 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt. 1471-ben Mátyás király a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A későbbiekben kiemelkedő földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család. Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság."Kis Sároslak, és Német Sároslak. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Német omega speedmaster replica watches Sároslak, Pinka vizének szomszédságában, Körméndhez másfél mértföldnyire; Kis Sároslak pedig E. Radóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, rettyeik jók, fájok is van." Fényes Elek szerint "Egyházas-Radócz, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Körmendhez 1 óra, 198 kath., 260 ref., 10 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Róna határa bőtermékenységű. Birják b. Mikos, Karcsay, h. Batthyáni, s m."Radócz-Ujfalu, magyar falu, Vas vmegyében, 100 kath., 50 ref. lak. Többeké. Ut. p. Körmend."Kis-Sároslak, magyar falu, Vas vgyében, 68 kath., 72 ref. lak. F. u. Szegedy, b. Mikos, s többen. Körmendhez 1 óra." Vas vármegye monográfiája szerint "Egyházas-Radócz, magyar község, 129 házzal és 790 r. kath. és ev. ref. lakossal. A gráczi vasut megálló helye. Posta és távíró a községben van. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Régi nemesi község; egyetlen földesura volt: báró Mikos János, azonban ennek is mindössze csak 6 jobbágya volt itt. A Dese -család ősi fészke. Ev. ref. egyháza a XVII. században keletkezett, a mostani templom 1787-ben épűlt. Kath. temploma is régi." "Kis-Sároslak, magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Van 41 háza és 324 r. kath. és ev. ref. lakosa. Postája EgyházasRadócz, távírója Körmend. A báró Roszner -családnak itt két kastélya van; az egyik régi, a másik 1894-ben épült." "Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik."
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
Településfejlesztési
stratégia,
3
1910-ben Egyházasrádócnak 802, Kissároslaknak 435, Rádócújfalunak 221, túlnyomóan magyar lakosa volt. Egyházasrádóc a fenti községek egyesítésével jött létre 1937-ben. Az I. világháborúban az akkori három falurészből összesen 466-an vettek részt, közülük 49-en hősi halált haltak. A II. világháborúban való részvétel 38 főnyi áldozatot követelt.
Nevezetességei Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus műemlék temploma az 1200-as években épült. A református templom 17. századi, 1787-ben barokk stílusban átépítették, mai formáját 1813-ban kapta, amikor klasszicista stílusban építették át. Az átépítések folytán barokk és reneszánsz elemek egyaránt megtalálhatók az épületben. A Rosner család kissároslaki kastélya 1894-ben épült, egy kisméretű angolpark közepén található. Az épületegyüttes jelenleg fogadóként üzemel. I. és II. világháborús emlékmű. A község lakossága és az önkormányzat 1991-ben állítatta az emlékművet az I. és II. világháborúban a községből elesettek tiszteletére. Szent István szobor és Szent István park. A szobrot Marosits József szobrászművész készítette. Az önkormányzat 2000-ben a Millennium tiszteletére állította.
A településünknek jelenleg 1253 lakója van. Kiépített ivóvíz, szennyvíz, gáz és telefonhálózat van. Valamennyi mobilszolgáltató elérhető a településről. A községben 25 férőhelyes óvoda, működik, ahol a 3-7 éves korú gyermekek napközbeni felügyelete és oktatása folyik. Jelenleg működő könyvtárunk már több évtizede szolgálja községünk lakosait. Elnevezése, helye többször változott, de ma már végleges helyiséget biztosít az óvoda épülete. A könyvtár vezetője volt iskola igazgatója. Heti két alkalommal a helyi igényeknek megfelelően tart nyitva. A könyvtárat nyitvatartási idő alatt leginkább az iskoláskorú gyermekek látogatják, de az idősebb korosztály is megfordul itt. Egyházasrádócon 8 osztályos általános iskola működik. Megközelítése, közlekedése jó, vasútállomás.
Háziorvosi, védőnői és fogorvosi szolgálat, valamint családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat is működik. Négy civil szervezet működik: a Diák-Nyár Alapítvány, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Vöröskereszt helyi szervezete és a Polgárőr Egyesület. A civil szervezetek szerepet vállalnak a helyi rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő
Változás
2007
1333
2008
1327
100%
2009
1308
99%
2010
1279
98%
2011
1275
100%
2012 1253 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
98%
2. számú táblázat Állandó népesség
4
fő
%
nők férfiak összesen nő 657 665 1322 0-2 évesek 27 0-14 éves 75 96 171 5-17 éves 25 27 52 18-59 éves 308 413 721 60-64 éves 47 36 83 65 év feletti 149 93 242 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, 2011 év
nők férfiak 50% 50% 44% 48% 43% 57% 62%
3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú 65 év feletti állandó állandó lakosok lakosok száma száma (fő) (fő) 2001 Nincs adat Nincs adat
56% 52% 57% 43% 38%
Öregedési index (%)
2008
230
191
120,4%
2009
235
190
123,7%
2010
238
176
135,2%
171
141,5%
2011 242 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Egyházasrádóc lakosságának változását, korösszetételét, öregedési indexét az 1-3.számú táblázatok mutatják. 2007. évre visszatekintve folyamatos csökkenés tapasztalható a lakónépesség számát illetően az évek során. 2012. évre már 80 fővel csökkent a lakónépesség száma. A lakosság korösszetételét illetően a 65 év feletti állandó lakosok száma nőtt és mindemellett pedig a 0 és 14 éves korú állandó lakosok száma pedig csökkent. Ezáltal az öregedési index 120,4 százalékról 141,5 százalékra emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a település lakossága folyamatosan öregszik. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
21
18
3
2009
2
1
1
2010
9
10
-1
2011
32
22
10
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A belföldi vándorlást a 4.számú táblázat tükrözi, mely szerint 2008-2010. években az elvándorlás volt a jellemző, majd 2011.évben jelentősen megemelkedett az odavándorlások száma, amely talán annak tudható be, hogy javultak a közlekedési feltételek. Mind a vonatközlekedésben, mind pedig az autóbusz hálózatnál több lett a járatszám, ezáltal könnyebbé vált a beutazás a közeli városokba, illetve akkor került átadásra a községben a lakópark. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma
halálozások száma
természetes szaporodás (fő) 5
2008
6
15
-9
2009
14
17
-3
2010
3
8
-5
5
14
-9
2011 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Sajnos, a természetes szaporodás száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a település öregszik, mint ahogy ezt a 3. számú táblázat is mutatja.
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Egyházasrádóc település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
6
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Egyházasrádócon nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat – mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők – érintő helyi szabályozás. A képviselő-testület a rendeleteit folyamatosan vizsgálja, és e tevékenysége során figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat is.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/2004. (IV.30.) rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2012.(II.12.) számú rendelete a szociális ellátásokról. Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2001. (VII.3.) számú rendelete az önkormányzat által biztosított lakáscélú támogatásokról A rendeletek célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, valamint a Gyvt-ben is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét. Egyházasrádóc Község Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2005. (X.28.) sz. rendelete Egyházasrádóc község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról . A rendelet célja, hogy biztosítsa Egyházasrádóc község fejlődését, kijelölve a mezőgazdasági, ipari és lakó övezeteket.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Egyházasrádóc a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás tagja, amely Vas megye nyugati részén helyezkedik el. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. A Körmendi Kistérségi Társulás 2005. május 10-én jött létre 25 település részvételével. A térség nyugatról Ausztriával határos, északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az Őriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérség központja Körmend. A Társulás által ellátott feladat és hatáskörök a szociális és gyermekvédelmi feladat ellátása. 7
Az önkormányzat tagja a Körmend és Mikrotérsége Köznevelési Intézményfenntartó Társulásnak is, amely a jogszabályi változások miatt már csak az alábbi feladatokat látja el: Óvodai nevelés, ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési ellátása, bölcsődei ellátás. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapjául szolgált adatokat a TEIR adatbázisából, a KSH-ból valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Több adat hiányzik, így a 2012. évi adatok egy része is.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kitörjenek. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságból eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is a szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre az önkormányzat a feladatellátása során ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben, nyomorban élő család jelenleg nincs. A munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok lecsúszásához vezethet. Településünkön roma származású lakos nem él, ezért a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Egyházasrádócon a munkanélküliség az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Az inaktív emberek alacsony iskolai végzettségűek, alkohol problémával küzdenek vagy megváltozott munkaképességűek. A településen kevés a munkalehetőség, ezért a környező városokban, - elsősorban Körmenden, Szombathelyen – vállalnak munkát. Többen mezőgazdasági tevékenységet végeznek, ez a fő jövedelemforrásuk, de vannak olyan őstermelők, akik a mezőgazdasági tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytatják. A lakók kevés kivétellel saját tulajdonú ingatlanokban laknak. Néhány családi házban több generáció is együtt él. Az ingatlanok az ott lakók jövedelmi helyzetétől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A településen 220 lakóingatlan van. Az önkormányzat nyilvántartása szerint 177 db személygépkocsi van a lakosság tulajdonában.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 452 451 448 443 nincs adat
fő 482 475 484 476 nincs adat
fő 934 926 932 919 nincs adat
nő
férfi
fő % fő 24 5,3% 18 33 7,3% 36 16 3,6% 18 21 4,7% 23 nincs adat nincs adat nincs adat
összesen
% fő % 3,7% 42 4,5% 7,6% 69 7,5% 3,7% 34 3,6% 4,8% 44 4,8% nincs adat nincs adat nincs adat 8
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A nyilvántartott álláskeresők száma 34 és 69 fő között mozgott a vizsgált időszakokban. 2008-ról 2009-ra jelentősen emelkedett az álláskeresők száma 69 fő volt, majd 2010-re ezt jelentősen lecsökkent. Megállapíthatjuk, hogy a férfiak körében több az álláskereső, mint a nők körben.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
42
72
34
2011
2012
44
0
fő
2
6
0
3
%
4,8%
8,3%
0,0%
6,8%
Nincs adat Nincs adat
fő
7
11
4
7
Nincs adat
%
16,7%
15,3%
11,8%
15,9%
Nincs adat
fő
10
7
2
4
Nincs adat
%
23,8%
9,7%
5,9%
9,1%
Nincs adat
fő
5
10
5
6
Nincs adat
%
11,9%
13,9%
14,7%
13,6%
Nincs adat
fő
6
6
4
7
Nincs adat
%
14,3%
8,3%
11,8%
15,9%
Nincs adat
fő
2
9
2
3
Nincs adat
%
4,8%
12,5%
5,9%
6,8%
Nincs adat
fő
3
11
5
4
Nincs adat
%
7,1%
15,3%
14,7%
9,1%
Nincs adat
fő
6
9
8
5
Nincs adat
%
14,3%
12,5%
23,5%
11,4%
Nincs adat
fő
1
3
3
5
Nincs adat
%
2,4%
4,2%
8,8%
11,4%
Nincs adat
fő
0
0
1
0
Nincs adat
%
0,0%
0,0%
2,9%
0,0%
Nincs adat
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, 2011. év A regisztrált munkanélküliek korcsoportos bontása, idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztályok tekintetében miként változik a településen. 2010-ben volt a legalacsonyabb a munkanélküliek száma, 2009-ben pedig a legmagasabb. A községben a munkanélküliek aránya nem mondható magasnak, számuk a 31-35 év közötti és az 45-55 közötti korosztály a legmagasabb, de magas még a pályakezdő fiatal munkanélküliek száma is. A 20 éves és fiatalabb korosztályra nem jellemző a munkanélküliség 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év
fő
fő
%
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
Nő
férfi
összesen
2008
18
24
42
4
6
10
22,2%
25,0%
23,8%
2009
33
36
69
17
18
35
51,5%
50,0%
50,7%
2010
16
18
34
11
14
25
68,8%
77,8%
73,5%
44
9
9
18
42,9%
39,1%
40,9%
2011 21 23 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
9
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők 2012 férfiak 2013
összesen 2014 2015
2016
2017
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a regisztrált munkanélküliekhez képest a tartós munkanélküliek. 2009 2010 években a regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva nagyon magas volt a fele 180 napnál régebbi, tartós munkanélküli volt. 2010 évben a 34 főnek többi mint háromnegyede volt a 180 napnál régebben nyilvántartott, majd a következő évre ez jelentősen lecsökkent. Valószínűsíthető, hogy ez a közfoglalkoztatás bővítésének volt köszönhető.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő férfi összesen
fő fő fő 2008 96 100 196 2009 94 100 194 2010 88 96 184 2011 93 99 192 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
nő fő 3 3 1 2
Férfi
% 3,1% 3,2% 1,1% 2,2%
fő 1 4 2 6
% 1,0% 4,0% 2,1% 6,1%
összesen fő 4 7 3 8
% 2,0% 3,6% 1,6% 4,2%
A táblázat pályakezdőkre vetítve mutatja a munkanélküliség helyzetét. Szerencsére a 18-29 éves korosztályban nagyobb kicsi arányú a munkanélküliek száma. Arányuk 2011. évben nőtt meg egy kicsit nagyobb mértékben. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben kevés a munkalehetőség. Valószínűsíthető, hogy ez az arány magasabb lenne, ha csak a szakképzettségüknek megfelelő munkát vállalnák el. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább általános 15 éves és idősebb lakosság száma iskolát összesen végzettek év száma
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
Összesen
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
2001
1371
691
680
997
488
509
374
2011
1138
557
581
1138
557
581
0
%
nő fő
férfi %
27,3% 203 29,4% 0,0%
0
0,0%
fő
%
171
25,1%
0
0,0%
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Egyházasrádócon a 15 éves és idősebb lakosok számának több mint egy negyede nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Ez arra vezethető vissza, hogy a 60 éven felüliek magas arányban vannak és ők jellemzően nem rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség 10
2008 2009 2010 2011 2012
Fő 42 69 42 44 nincs adat
fő 0 2 2 1 nincs adat
% 0,0% 2,9% 4,8% 2,3% nincs adat
fő 10 15 16 13 nincs adat
% 23,8% 21,7% 38,1% 29,5% nincs adat
fő 32 52 24 30 nincs adat
% 76,2% 75,4% 57,1% 68,2% nincs adat
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adataiból kitűnik, hogy 2009. évben kicsit nagyobb arányban emelkedett meg a nyilvántartott munkanélküliek száma, amely összefüggésbe hozható a munkahelyek megszűnésével, létszámleépítésekkel. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségű álláskeresők száma magasabb, mint az általános iskolai végzettség nélkülieké. Ennek oka, hogy a munkahely megszűnések leginkább a szakmunkásokat érintette. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
0
0
0
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők résztvevők év
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2009
0
0
0
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2012 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Felnőtt oktatásban – általános, illetve középfokú oktatásban - egy fő sem vett részt, a településen nincs felnőttoktatás. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevők száma település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
3
0%
0
0%
2011
3
0%
0
0%
1%
0
0%
2012 5 Forrás: önkormányzat adatai
11
Az önkormányzat évek óta részt vesz a Munkaügyi Központ közfoglalkoztatási programjában. A közfoglalkoztatottak száma korlátozott, mivel a helyileg illetékes munkaügyi központban kell pályázni. Elsősorban azok vesznek részt a közfoglalkoztatásban, akik aktív korúak ellátásában részesültek. Jelenleg 3 fő foglalkoztatására kapott támogatást az önkormányzat. A közfoglalkoztatottak leginkább közterületek tisztántartásában dolgoznak, de részt vesznek a közintézmények ellátásában, fenntartásában. Az önkormányzat minden eshetőséget kihasznál annak érdekében, hogy pályázat útján minél több embert tudjon munkához juttatni ezzel a lehetőséggel is, mert nagyon nagy segítséget jelent létfenntartásukban a közfoglalkoztatásban való részvételt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Egyházasrádóc község Körmendtől 10, Szombathelytől 20 km-re található. Munkát mindkét városban tudnak vállalni, mivel a buszközlekedés mindkét irányba biztosított. Mindemellett vasútközlekedése is rendkívül jó. Vasútállomása a tavalyi évben újult meg. A helyi vállalkozók/vállalkozások általában helyi munkavállalókat alkalmaznak. Mivel kisvállalkozásokról van szó, ezért a foglalkoztatottak száma alacsony. A település rendezési tervében van kijelölt ipari terület, és itt jelenleg egy nagyobb volumenű mezőgazdasági jellegű beruházás folyik, melynek a végén, remélhetőleg, több helyi lakos is munkalehetőséghez jut. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A községben nincsenek ilyen programok. Azok a fiatalok, akik a tanulmányaikat befejezték, és nem tudtak elhelyezkedni a Munkaügyi Kirendeltség – Körmend - által biztosított képzéseken, továbbképzéseken tudnak részt venni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nincs felnőtt képző intézmény, illetve szervezet, ezért csak a Munkaügyi Kirendeltség, vagy a körmendi, szombathelyi középiskolák honlapjairól tudnak információhoz jutni az érdeklődők. Az önkormányzat csak közfoglalkoztatás keretében tud korlátozott számban foglalkoztatás biztosítani. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Egyházasrádóc Község Önkormányzata nem rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, így az ily módon történő foglalkoztatás nem lehetséges. Roma személy nem él a településen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A megvizsgált helyi célcsoportok tagjai többször találkoznak a csoportjukra jellemző általános hátrányos megkülönböztetési formákkal (nem, kor, családi helyzet, egészségi állapot), amelyhez még hozzájárul a közlekedésből eredő hátrány is.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év
15-64 év közötti lakónépesség száma
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2008
90
4
4,4%
2009
883
4
0,5%
2010
865
13
1,5%
8
0,9%
2011 862 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat az aktív korú lakosság számához viszonyítva mutatja az álláskeresési segélyben részesülők számát. A 15-64 év év közötti lakónépességhez képest nagyon alacsony a segélyben részesülők száma.
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma
12
álláskeresési járadékra jogosultak
nyilvántartott álláskeresők száma év fő
fő
%
2008
42
12
28,6%
2009
69
26
37,7%
2010
34
25
73,5%
2011
44
11
25,0%
nincs adat
nincs adat
2012 nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A vizsgált években a nyilvántartott álláskeresőknek körülbelül egy negyede jogosult álláskeresési járadékra, kivétel 2010 évben. Akkor majdnem felére csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma és ezáltal nőtt az arány 73,5 %-ra. Az álláskeresési járadék folyósításának ideje is csökkent, így ez is gondot jelent a munkanélküliek számára amellett, hogy munkát sem lehet találni. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, rendszeres szociális segélyben Azoknak a száma, akik 30 támogatás (álláskeresési akiktől helyi részesülők nap munkaviszonyt nem támogatás) önkormányzati év tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján 15-64 évesek munkanélküliek %jogosultságtól elesett megvonták a fő fő %-ában ában támogatást 2008 1 0 0 0 2009
2
0
2
3
0
0
2010
6
1
4
12
0
0
2011
6
1
7
16
0
0
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
2012 nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az álláskeresési segély kimerítését követően csak azok a személyek jogosultak rendszeres szociális segélyre, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, akik a jogszabályban meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelnek. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy pl. egy kétfős családban, amennyiben az egyik fél minimálbérért dolgozik, a házastársa már nem jogosult az ellátásra. Így sokan az álláskeresési járadék kimerítését követően ellátás nélkül maradnak. Ezeknek a családoknak egy keresetből és a családi pótlékból kell a megélhetésüket biztosítani.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db)
szociális lakásállomány (db)
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
13
ebből elégtel en lakhat ási körül ménye ket biztosí tó lakáso k száma
ebből elégtele n lakhatási körülmé nyeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
519
0
4
0
0
0
0
0
2009
523
0
4
0
0
0
0
0
2010
522
0
4
0
0
0
0
0
2011
523
0
4
0
0
0
0
0
2012
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen 523 db lakás van. Nem jellemző az új ház építése. Elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás és hajléktalanság nincs. Bérlakások száma 1 db. A lakosok saját tulajdonú családi házakban laknak. Sok eladó ingatlan és annak ellenére, hogy alacsonyak az árak, az értékesítésük nehéz. b) szociális lakhatás Szociális lakhatás céljára nem épültek lakások. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található a településen. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Hajléktalan, vagy veszélyes körülmények között élő személy nincs a településen. e) lakhatást segítő támogatások
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
0
0
14
2009
0
0
2010
0
0
2011
13
0
2012
13
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Lakásfenntartási támogatás iránti igényt 2008-2010. évig nem igényelt senki. Majd 2011. évtől 13 háztartás részesült lakásfenntartási támogatásban. f) eladósodottság Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2010 óta nem változik, ami arra utal, hogy a családok helyzetében sem javulás, sem romlás nem tapasztalható. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Egyházasrádócon 1 lakóingatlan található külterületen. Áram-, víz- és szennyvízszolgáltatás ezen ingatlan számára biztosított. A gázvezeték azonban nincs kiépítve. Hulladékszállítás, postai szolgáltatás biztosított. A közlekedés külterületről gépkocsival oldható meg.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezetegészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Egyházasrádócon nincs szegregátum, ezért az ide vonatkozó a-c pontok településünkön nem meghatározhatóak.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
1
0
0
2009
1
0
0
2010
1
0
0
2011
1
0
0
1
0
0
2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
15
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. előírja, hogy a helyi önkormányzatok feladatai között szerepel a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola egészségügyi ellátásról. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz biztosítani kell az egyenlő esély hozzáférést. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Egyházasrádócon önálló védőnői, háziorvosi és fogorvosi szolgálat működik. A háziorvosi és fogászati feladatokat a háziorvos és a fogorvos vállalkozás formájában látja el. A védőnő önkormányzati alkalmazott. Orvosi rendelés heti 4 alkalommal van helyben, a hét egy napjában pedig a kapcsolt településeken érhető el a szolgáltatás. A fogorvos pedig péntek kivételével minden nap elérhető az ellátási körzethez tartozó páciensek számára. A községben gyógyszertár is működik a hét minden munkanapján való nyitva tartással. Az orvosi ügyeleti ellátás Körmenden vehető igénybe. Házi gyermekorvosi feladatokra külön orvos nincs a községben. A területi ellátásért felelős kórház a szombathelyi Markusovszky kórház.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
19
2009 2010 2011 2012
21 22 23 23
Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személyek részére, - egészségügyi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Alanyi jogon, méltányossági és normatív alapon kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt. Egyházashollóson a közgyógyellátási igazolványt igénybevevők száma az utóbbi években 1-1 fővel emelkedett.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
9
2009 2010 2011 2012
9 11 12 11
Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kisgyermekek és az iskolások kötelező szűrővizsgálatai a háziorvos és a védőnő bevonásával rendszeresen megtörténnek. A kisgyermekek státuszvizsgálatait is elvégzi a védőnő és a háziorvos. Prevenciós és egyéb szűrőprogramok Szombathelyen és Körmenden vehetők igénybe. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátást Körmend és Szombathely egészségügyi intézményei biztosítják. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen 300 adagos konyha működik önkormányzati fenntartásban, amely kiszolgálja az iskola, óvoda, idősek illetve igény szerint a lakosság étkeztetését. A közétkeztetést – az ebéd kiszállításával - az Atroplusz Kft biztosítja, melynek keretében a menüválasztás biztosított. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 50. (3) bekezdése előírja, hogy: „A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek 16
megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.” A szolgáltató törekszik az egészséges táplálkozás feltételeinek biztosítására. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Helyi szinten, nyáron a sportolási lehetőség színtere adott. A foci pálya kiépített, csak megyei szintű előírásoknak megfelelő. A helyi focicsapat nagy múltra tekint vissza, jelenleg a megyei II. osztályban képviseli a községet. A sportegyesület Egyházasrádócon az 1940-es években alakult meg. Nagy múltra tekint vissza. A 80-as években 15 esztendőn keresztül a megyei I. osztályban szerepelt a futballcsapat. Majd 2002.évben sikerült újból feljutni a megyei I. osztályba és részt venni a bajnokságban. Az egyesület a számára nem kötelező programokat is felvállalja, pl. kölyök foci, Bozsik program. Ez jelenleg 110 fő igazolt játékost jelent. Az egyesület amatőr szinten működik. Mindenki társadalmi munkában vállalja a tevékenységet, úgy a sportoló, a kiszolgáló személyzet, mint a vezetőség. Komfortos öltözővel rendelkezik. Az épület a 70-es években épült az akkori kor igényei szerint. Az öltözőt 2001-ben ugyancsak társadalmi munkában, külső támogatók segítségével korunknak megfelelő színvonalúra alakították ki. Az egyesület finanszírozása önkormányzati támogatásból, illetve saját bevételekből történik. / Szponzori díjak, jegy bevételek./ Rendezvényeinken, mérkőzéseinken 400-500 néző folyamatosan jelen van, tehát községünkben népszerű a futball és van igény a színvonalas sport teljesítményre. Az egyesület aktívan részt vesz az ifjúság és a lakosság egészségnevelésében. Az iskolán keresztül nagyon sok lehetősége van a diákoknak különböző sportprogramokon részt venni. A község gyerekeinek többek között lehetősége van az óvodás-, iskolás foci, floorball foglalkozásokon részt venni. Uszoda Körmenden és Szombathelyen található. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében a közétkeztetést biztosítja. A szociálisan rászorult személyek részére – az önkormányzat rendelete alapján -támogatást nyújt a térítési díjhoz, illetve igényelhetik a rászorultak az ebéd házhoz szállítását is. A község a házi segítségnyújtás szolgáltatását illetve a gyerekjóléti és családsegítői feladatokat 1-1 fő önkormányzati alkalmazottal biztosítja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatokat a körmendi Szociális Szolgáltató Központtal kötött szerződés alapján látja/ láttatja el. Egyházasrádócon a szociális alapellátás megfelelő színvonalon biztosított. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető és biztosított. megkülönböztetés és egyenlő bánásmód követelményeinek megsértéséről nincs tudomásunk.
Hátrányos
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Egyházasrádóc Község Önkormányzata minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat aktuális évi fordulójához. Ennek keretein belül támogatja hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét. Egyházasrádócon 1999-ben jött létre a Diák-nyár Alapítvány. Célja, hogy Egyházasrádóc községben szociálisan hátrányos helyzetűek, nagycsaládosok gyermekei nyári táborozását segítse. Hozzájáruljon a szabadidő hasznos eltöltéséhez és jutalmazza a jó verseny eredményeket elért gyermekeket, illetve azokat, akik szervező képességükkel, humorukkal, különleges adottságaikkal kiemelkedőt nyújtanak. Az alapítvány bevételi forrásai: - Jótékonysági bálok tartása - 2003-as évtől a jövedelemadók 1%- ának a gyűjtése - Szponzorok támogatása Az alapítvány kuratóriumának elnöke: Nagy Endre pedagógus. Az alapítvány tagjai munkájukat anyagi juttatás nélkül végzik, így minden bevételt a célok megvalósítására fordíthatunk. Gondot fordítunk arra, hogy a nehéz körülmények között élő családok gyermekei ingyenesen jussanak táborozási lehetőséghez. "Azok a gyermekek is megláthassák a Balatont, akik hátrányos helyzetük miatt lehet, hogy soha nem láthatnák meg a magyarok tengerét. " Évente 4-5 gyermeket tudunk ingyen táboroztatni. A kiválasztásnál kikérjük az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. Célkitűzésünk, hogy minden rászoruló gyermek legalább egyszer részt vehessen táborozáson. Mindent elkövetünk, hogy pályázataink célba érjenek, alapítványunk bevételeit növeljük.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai
17
Egyházasrádóc egy erőteljesen felújításra szoruló művelődési házzal és egy koordinációs épülettel rendelkezik. A művelődési ház épületében helyezkedik el a könyvtár is. A könyvtár vezetője ott várja az érdeklődőket, látogatókat, olvasni vágyó embereket. A közösségi élet jelentős fórumai még a település rendezvényei /pl.: Falunap, idősek napja, nemzeti ünnepeinkről szóló megemlékezés/. A közösségi élet fontos színtere ez az ingatlan. Mert az épület mögötti területen helyezkedik a nemrégen kialakított EU-s szabványoknak megfelelő játszótér illetve a már említett, színvonalas, öntözőrendszerrel ellátott focipálya. Az információáramlást segíti az Egyházasrádóci Hírmondó, valamint a község honlapja. (radochollos.hu) b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A helyi rendezvényeken, közösségi programok látogatottsága jónak mondható. Falunapon, idősek napján, ünnepi megemlékezéseken, sportrendezvényeken, egyéb programokon aktív érdeklődést mutat a község lakossága. Etnikai konfliktusok nincsenek a községben. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Egyházasrádóc községben nagy hagyománya van az önkéntes véradásnak, melyre – helyben - évente többször is van lehetőség, és nagyon bíztató, hogy egyre több fiatal vesz részt az eseményen. A településünkön élő 60 év feletti nyugdíjasokat, és a szociálisan rászorultakat az önkormányzat támogatja. A támogatást vagy saját költségvetéséből biztosítja, vagy most már több éve is az Egyházmegyei Karitász által szervezett segélyprogramban való részvétellel, a csomagok kiosztásával.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Egyházasrádócon roma nemzetiségű lakos nem él, így roma nemzetiségi önkormányzat sem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Munkanélküliség, elhelyezkedési gondok Pályakezdők munkanélkülisége (20-25 éves)
Lakosságszám csökkenése, munkanélküliség
Hivatalos ügyek intézésének nehézségei Közműtartozások A közösség színtér épületének biztosítása
fejlesztési lehetőségek Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálás a további ellátások és lehetőségek érdekében. Ösztönzés szakmaszerzésre, illetve további szakma megszerzésére, Start programba való részvétel, felnőttképzésben való részvétel Olcsó lakótelkek, óvoda fenntartása, helyben új munkalehetőségek biztosítása, vállalkozások számára a település vonzóbbá tétele: úthálózat fejlesztése, utak felújítása, Hivatalos iratok kitöltésében segítség, tanácsadás Tájékoztatás lakásfenntartási támogatás igénybevétel feltételeiről, Művelődési Ház, Koordinációs épület felújítása mai követelményeknek megfelelően pályázat útján
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
18
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
3
2012
0
0
3
Forrás: TeIR, KSH Tstar Amint a táblázat mutatja 3 veszélyeztetett kiskorú van a településen. Mindhárom gyermek egy családban él. A védelembe vétel nem jellemző, azonban a családsegítő munkatársak, a védőnő, a pedagógusok, a jegyző a problémás esetekben együtt működnek, a szükséges intézkedések megtörténnek. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Kiegészítő Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg fogyatékos kedvezményben gyermekek száma részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
16
0
0
0
10
2009
18
0
0
0
8
2010
19
0
0
0
11
2011
21
0
0
0
5
2012
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
19
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adataiból kitűnik, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma növekedő tendenciát mutat 2008. évtől visszatekintve. Ez arra utal, hogy sajnos egyre több család felel meg a feltételeknek, ami azt jelenti, hogy csökken a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme. Nagycsaládos és gyermekét egyedül nevelő szülők kérték a támogatást, mivel nekik az egy főre jutó jövedelmük alacsony. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Sajnos több családnál minden évben van rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti igény is. De mint a táblázat is mutatja, 2010-ről 2011 évre jelentős csökkenés látható ezen a területen.
c)
gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
A gyermekek jogán járó helyi juttatás a bejáró általános iskolások részére falubusz biztosítása, a felsőoktatásban tanulók pedig BURSA ösztöndíjban részesülhetnek szociális rászorultság alapján.
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű étkezésben tankönyvkedvezményes résztvevők száma ellátásban étkezésre iskola 1-8. részesülők jogosultak száma 1évfolyam száma 13. évfolyam
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
5
8
7
7
0
0
2009
10
5
13
13
0
0
2010
8
7
10
10
0
0
2011
12
5
21
21
1
0
2012
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ingyenes óvodai étkezés a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik évente. Több család jogosult az ellátási forma igénybevételére, óvodáztatási támogatásra egy kérelem érkezett 2011.évben. Az iskolai étkeztetésnél kedvezményben részesülők szintén vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak illetve három- vagy többgyermekes családban nevelkednek. Szervezett nyári étkeztetés nincs. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Egyházasrádócon nem élnek nem magyar állampolgárságú gyermekek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 20
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
51
2009
1
45
2010
1
48
2011
1
42
2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
39
A védőnői ellátás - melynek központja Egyházasrádóc és még öt település tartozik a körzetbe – egy védőnő foglalkoztatásával történik. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008-ben volt a legmagasabb, azóta sajnos fokozatosan csökken. 2012. évre 12 fővel csökkent le ez a létszám. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
nincs adat
0
nincs adat
2009
0
nincs adat
0
nincs adat
2010
0
nincs adat
0
nincs adat
2011
0
nincs adat
0
nincs adat
2012
0
nincs adat
0
nincs adat
A településen gyermekorvos nincs, a háziorvos látja el a gyermekeket is. Körmenden több gyermekorvos végzi a szakellátással kapcsolatos teendőket. Arról nincs adatunk, hogy a településről hány gyereket visznek be a szülők az ott rendelő gyermekorvosokhoz. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
21
Súlyosan beteg, fogyatékos gyermek ellátására közvetlenül a településen nincs lehetőség. Minden ilyen irányú fejlesztésre Körmend illetve Szombathely városában van lehetőség. Szükség esetén az óvodán keresztül logopédus segíti a gyermekek fejlődését. Egyházasrádóc községben bölcsőde, illetve családi napközi nem működik. Szükség esetén a bölcsödei ellátás Körmenden vehető igénybe. d) gyermekjóléti alapellátás
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
2012
0
0
0
0
szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
22
A községben bölcsőde és családi napközi nem működik. Az önkormányzat a családsegítő és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat önkormányzati dolgozón keresztül látja el. Négy település tartozik hozzá az ellátási körzetben. A gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás feladataként a 18 év alatti gyermekek és fiatalok családban történő nevelkedésének elősegítését helyezi előtérbe. Fontos szempont a gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése. A szolgáltatás feladata továbbá a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése illetve a már kialakult veszélyeztetettség, krízishelyzet megszüntetése. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek családjainak gondozása, a szakellátásból kikerültek utógondozása szintén a gyermekjóléti alapszolgáltatások körébe tartozik. Az ellátásban való részvétel alapellátás keretében önkéntes, védelembe vétel illetve átmeneti nevelés keretében pedig hatóság által kezdeményezett. Az ügyintéző a hét minden munkanapján elérhető a lakosság részére. e) gyermekvédelem Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a település jegyzője védelembe veszi a gyermeket. Jelenleg a településen 3 védelembe vett gyermek van. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben a családgondozóhoz, a helyi önkormányzat munkatársaihoz és a védőnőhöz lehet fordulni, akik segítenek a legjobb megoldás megkeresésében, felveszik a kapcsolatot a megfelelő szervekkel, hatóságokkal és folyamatosan figyelemmel kísérik a család helyzetét. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-és szabadidős programokhoz való hozzáférés biztosított Egyházasrádócon. A játszótér EU-s szabványoknak megfelel, az iskolában nagyon sokfajta sport űzésére van lehetőség iskolarendszeren kívül. Úszásra, úszásoktatásra Körmenden vagy Szombathelyen van lehetőség. Szabadidős programként megemlítendő a minden évben megrendezésre kerülő gyermeknap, ahol játékos vetélkedőkkel, programokkal várják az érdeklődőket. A település legnagyobb rendezvénye a falunap, melynek látogatottsága a legmagasabb a rendezvények közül. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Gyermekétkeztetést a tanítási napokon az oktatási intézmények biztosítanak a gyerekek számára, a hétvégi, illetve szünidei ellátás nem megoldott. Ingyenes tankönyv ellátásban a jogszabályi feltételeknek megfelelő gyermekek részesülnek i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Információval nem rendelkezünk, jelzés nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén ingyenes tankönyv, az ingyenes étkeztetés, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
1
Hány településről járnak be a gyermekek
4
23
Óvodai férőhelyek száma
84
Óvodai csoportok száma
3 6.30 – 17.30
Az óvoda nyitvatartási ideje (6.30 h-tól 17.30 h-ig):
4 hét
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
Óvodapedagógusok száma
6
Hiányzó létszám 0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
4
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
Dajka/gondozónő
2
0
Kisegítő személyzet
0
0
Személyi feltételek
Fő
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcs oportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai óvodába feladatbeírt ellátási gyermekek helyek száma száma
2008
79
3
75
1
73
0
2009
70
3
84
1
65
0
2010
60
3
84
1
54
0
2011
52
3
84
1
43
0
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Egyházasrádócon az óvodába beirt gyermekek száma nem éri el a férőhelyek számát, ami az óvodás korú gyermekek alacsony számával magyarázható. 2008-tól jelentősen lecsökkent az óvodába járó gyermekek száma. 3 év alatt 30 fővel csökkent ez a létszám. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános Általános iskola iskola 5-8 általános iskolások 1-4 évfolyamon száma évfolyamon tanév tanulók száma tanulók száma
napközis tanulók száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
72
82
154
32
20,8%
2011/2012
82
79
161
23,6%
2012/2013
nincs adat
nincs adat
0
38 nincs adat
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
24
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
4
4
8
0
0
0
8
2011/2012
4
4
8
0
0
0
0
Nincs adat
Nincs adat
0
8 Nincs adat
2012/2013
Nincs adat
Nincs adat
összesen 1-4 évfolyamon
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
163
Más településről bejáró általános iskolások létszám
63
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
0
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
nincs adat
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
nincs adat
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév
fő
%
2010/2011
19
100
2011/2012
22
100
2012/2013
nincs adat
nincs adat
25
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A községben 8 osztályos általános iskola működik, amely különálló tanteremmel és saját étkezővel rendelkezik. Az iskolában már interaktív tábla is a tanulók rendelkezésére áll. Többféle sportolásra van lehetőségük szervezetten, iskolarendszeren kívül is az ott dolgozó pedagógusok közreműködésével. Az iskolába a helyi gyermekeken kívül még 5 környező településről járnak be tanulók. Falubusz biztosításával megoldott a bejáró gyermekek beutaztatása. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Nincs tudomásunk hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekekről b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez tartozó kiegészítő szolgáltatásként logopédus segíti az óvodában a gyermekek fejlesztését. Az iskolában megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus áll alkalmazásban, aki sajátos nevelésű igényű gyermekekkel foglalkozik adott helyzetben. Jelenleg 1 ilyen gyermek jár az iskolába. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Adatokkal nem rendelkezünk, megkeresés, jelzés erre vonatkozóan nem érkezett. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Egyházasrádócon 1 óvoda és 1 iskola van, ezért mutatkozó eltérések nincsenek. A helyi adatgyűjtés mutatói alapján az általános iskola befejezése után minden tanuló továbbtanul. Szakközépiskolai és szakiskolai képzésre jelentkezők száma magasabb, a gimnáziumba jelentkezők száma alacsonyabb. Speciális szakiskolai képzésben részesülőről nincs tudomásunk. Az általános iskolát minden gyermek eredményesen elvégzi, a bukás, osztályismétlés nem jellemző e)
pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Az önkormányzat évek óta biztosít lehetőséget a Bursa Hungarica Ösztöndíj elnyerésére, mellyel a felsőoktatásban tanuló diákokat támogatja. A már említett Diák-Nyár Alapítvány segíti az általános iskolai tanulók táboroztatását, szünidei foglalkoztatását. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartásának hiányossága
Településen este, éjszaka felügyelet nélkül csellengő gyermekek előfordulása Szabadidő hasznos eltöltése nem megoldott a településen
fejlesztési lehetőségek Nyilvántartás kialakítása a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, az oktatási intézmények pedagógusai, az óvónők és az önkormányzati képviselők bevonásával Polgárőr szolgálat, szülői munkaközösség bevonása Több szervezett program megteremtése
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
26
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008
482
452
452
438
30
14
2009
475
451
448
421
27
30
2010
484
448
467
431
17
17
2011
476
443
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
2012
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkaképes korú nők és férfiak számával arányban áll a munkanélküli nők és férfiak száma. A munkanélküliek között a nők száma 2009 évben meghaladta a férfiakét. Az előző évhez képest duplájára emelkedett ez a szám, de ugyanúgy a következő évre visszacsökkent. Hátrányos megkülönböztetés a nők foglalkoztatottságában nem tapasztalható. Több anya azonban a munkanélküliség helyett a főállású anya státuszt választja, illetve háztartásbeliként otthon marad, mert másképp nem megoldható a család gyermekeinek felügyelete b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A Munkaügyi Központ által biztosított képzéseken van lehetőség a képzési programokban részt venni, a községben nincsenek ilyen irányú, szervezett programok. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Pontos adatunk nincs arról, hogy Egyházasrádócon mekkora az alacsony végzettségű nők száma. Valószínűsíthető, hogy a mostani 50 éves körüli korosztályú nők közül rendelkeznek esetlegesen alacsony végzettséggel. Az ő számukra az elhelyezkedést nehezíti a nyugdíjhoz közeli életkor. Az alacsony iskolai végzettségű nők munkavállalási lehetőségei korlátozottak, csak betanított munka végzésére nyílik lehetőségük, ezért lenne fontos, hogy több képzési lehetőség legyen számukra, és hogy minél többen vegyenek részt ezeken. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A foglalkoztatás terén a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen bölcsőde nincs, napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. Az óvodai férőhelyek száma 84 fő. Településünkön a 0-6 éves korú gyermekek száma csökkenést mutat. Ebben közrejátszik az a tény is, hogy a szülők nem vállalnak annyi gyermeket, mint a korábbi években, hiszen a magas rezsiköltségek, hitelek fizetése miatt, valamint a GYES-ről való munkába visszatérés nehézségei miatt egyre kevesebb a családok túlnyomó részénél az egy főre jutó jövedelem, nem beszélve a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről. Így elmondhatjuk, hogy a gyermekvállalás túlnyomórészt függ a családok anyagi helyzetéről, vagyis erőteljes összefüggés van a munkaerő-piaci és családi összeegyeztetése között. A nők számára elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Az óvoda nyitva tartása sajnos nem tud minden esetben az igényekhez igazodni. Családi napközi Egyházasrádócon nincs. Megoldást jelent még azoknál a családoknál, ahol élnek a nagyszülők és már nyugdíjasok, hogy míg a szülők dolgoznak, ők vigyázzanak az unokákra. Családbarát munkalehetőség lenne az otthon végezhető munka, illetve a részmunkaidős munkahely. Ebben az esetben megoldott lenne a pénzkeresés, és a gyermekkel való foglalkozás lehetősége is a kisgyermekes anyukák számára. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre nincs példa, hiszen munkahely is kevés van. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 27
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
34
34
2009
1
35
35
2010
1
33
33
2011
1
33
33
Nincs adat
0
2012 1 Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés
A családtervezés, anya és gyermekgondozás feladatait a védőnői szolgálat látja el. A védőnői gondozás kiterjed a várandós és gyermekágyas anyákra is. Egyházasrádóc 4 községgel közösen tartja fenn a védőnői szolgálatot. A védőnői hálózat két szakterületre különül el, az iskolai egészségügyi ellátás és a területi védőnői ellátásra. A területi védőnői ellátás a kismamák gondozásával foglalkozik. A védőnők szakmai munkája az anya, gyermekgondozás területére koncentrálódik. A szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordít a védőnő. A védőnői ellátást biztosító helyiség a koordinációs épületben helyezkedik el. A védőnő az általános iskolában is rendszeresen végez szűrővizsgálatokat, és felvilágosító előadásokat tart a tanulók részére. A családgondozóval is rendszeresen tartja a kapcsolatot.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családi erőszakról nagyon kevés adatunk van. Általában az erőszak nagy része a családban marad. A nőket érő erőszakos cselekedetek egy része nincs felderítve, mivel a bántalmazott fél sokszor eltitkolja a bántalmazás tényét. Valószínűsíthető, hogy több családnál is előfordulhat ilyen jellegű bántalmazás, viszont ez nem jut el hivatalos keretek közé, mivel az érintettek nem szívesen beszélnek róla. Inkább elviselik, mint mindezt felvállalják. Akit ilyen jellegű atrocitás ér a Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, továbbá rendőrségi feljelentést tehet. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona és egyéb krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás nem működik. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A település közéletében a nők aktivitása arányban van a férfiakéval. A hivatalokban, kulturális, oktatási területen viszont a férfiak száma alacsonyabb a nőkénél. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A nők munkaerőpiacra való visszatérését nehezíti, hogy a gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nyitva tartása nem igazodik az igényekhez. A szülők korábban indulnak el a munkahelyükre, és később érnek haza, mint a gyerekek az óvodából és az iskolából. Magas a szegénység kockázata a gyermekét egyedül nevelő és a több gyermeket nevelő családban
fejlesztési lehetőségek Igényekhez igazodó óvodai nyitva tartás, illetve a gyermekek felügyeletének megoldása az oktatási intézménybe utazás előtt és után. Esetlegesen családi napközi létrehozása. Szociális szolgáltatások, támogatások körének bővítése, kialakítása 28
A nők 45 éves koruk feletti elhelyezkedése
Továbbképzés, számítástechnikai ismereteik és nyelvi ismertetik fejlesztése. Képzéseken való részvétel helyi megszervezésben. Információs kampány szervezése.
A családon belül elkövetett erőszakos cselekmények áldozatai többségükben nők, gyermekek, akik nem mernek segítséget kérni
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008
179
248
427
2009
175
252
427
2010
171
247
418
2011
185
255
440
2012
Nincs adat
Nincs adat
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Nyugdjasok száma (fő) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Településünkön az idősek száma évről-évre változó tendenciát mutat. 2011 évre jelentős az emelkedés a 2008 évi számhoz képest. A nyugdíjas nők száma jóval magasabb, mint a férfiaké. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Helyben nincs lehetőség a nyugdíjasok foglalkoztatására. Az idei évtől a törvény mérsékli, illetve feltételekhez köti a nyugdíj melletti munkavállalást. Hivatalos adataink nincsenek arra vonatkozóan, hogy hány nyugdíj mellett foglalkoztatott személy él a településen b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nyugdíjasok foglalkoztatását támogató programok nincsenek a településen, helyi közintézményekben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 29
Az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Az 55 év feletti munkanélküliek vagy a munkaügyi központtól nyugdíj előtti segélyben, vagy az önkormányzattól aktív korúak ellátásában részesülnek. Az 55 év feletti tartós munkanélküliek számának növekedése a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos diszkriminációjukat mutatja.
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma
év
fő 230 235 238 242 nincs adat
2008 2009 2010 2011 2012
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 nincs adat
% 0% 0% 0% 0% nincs adat
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. A falu elöregedő, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális ellátásra. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokat igénybe vétele biztosított. A héten három nap van a településen háziorvosi rendelés. A településen nappali ellátást nyújtó intézmény az idei év elején szűnt meg a gazdaságtalan fenntartás miatt. A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetési lehetőség szervezetten biztosított. A Házi Segítségnyújtó Szolgálat szociális alaptevékenységet végez, otthonukban keresik fel a gondozónők az idős, segítséggel könnyebben boldoguló embereket és segítenek nekik a mindennapi teendőik ellátásában. A szociális étkeztetést is egyre többen kérik. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008
0
2009
0
2010
0
2011
0
2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Nincs adat
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen időskorúak járadékában részesülő személy nincs.
c) idősek informatikai jártassága A kulturális és közművelődési szolgáltatások közül a helyi szolgáltatásokat tudják igénybe venni.(könyvtár használat, falunap, stb.). 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 30
Egyházasrádócon idősek klubja már nem működik. Az idősek napját az önkormányzat minden évben megrendezi. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Magas az idős és az egyedül élő személyek aránya, Nagy a veszélye a településen az idősek elszigetelődésének Az idős korcsoport nagy része nem vesz részt a közösségi életben Hiányos a számítástechnikai tudás és az internethasználat
Programok megrendezése és lebonyolítása, újabb, program lehetőségek keresése, bővítése Minél több program szervezése az idősek részére, illetve az idősek aktív bevonásával Számítástechnikai programok szervezése, ismeretek bővítése, motiválás az érdeklődésre
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
16
nincs adat
2009
16
nincs adat
2010
18
nincs adat
2011
nincs adat
nincs adat
2012
nincs adat
nincs adat
Forrás: TeIR, KSH Tstar
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0 31
2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar
0
0
A községben nincs helyi szociális ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személy illetve nappali ellátásban részesülő személy. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Adattal nem rendelkezünk, jelzés nem érkezett. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Önálló életvitelt támogató helyi intézmény, szolgáltatás, program nincs 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható: szociális alapszolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Fogyatékos személyek számára ápolást, gondozást nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A középületek akadálymentesítése nem minden esetben történt meg. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Egyházasrádócon a közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése részben megtörtént. Az iskola, az óvoda és a könyvtár akadálymentes megközelítése biztosított. Az önkormányzati hivatalé viszont nem, az akadálymentesítést a jövőben pályázat útján szeretné megvalósítani c)
munkahelyek akadálymentesítettsége
Egyházasrádócon nagyon kevés munkahely van, és a helyi vállalkozások közül senki nem alkalmaz fogyatékkal élő személyt. Nincs adatunk arról, hogy az épületek akadálymentesítettek-e. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen vasút és autóbusz megállók akadálymentesítettek. A járdák egy része rossz állapotban van, és ez megnehezíti a fogyatékkal élők, az idősek és a kisgyermekes szülők közlekedést. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A községben fogyatékosok részére helyi szolgáltatások nincsenek, fogyatékosok nappali intézménye sem működik. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció alkalmazására került sor. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek 32
Akadálymentesítés hiánya Járdák biztonságossá tétele
Fogyatékos személyekhez nem jutnak el az információk azokról a juttatásokról, amikben ők érintettek. A településen fogyatékkal élő emberek nem keresik fel a rendezvényeket.
A még nem akadálymentesített önkormányzati épületek akadálymentesítése pályázati támogatás igénybe vételével Gyalogos közlekedés biztosítása a fogyatékkal élő emberek számára. Figyelemfelhívással, pályázatfigyeléssel segíti a fogyatékkal élőket. Megszólítani a fogyatékkal élő embereket, bekapcsolni őket a falu vérkeringésébe.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a)
a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)
Egyházasrádócon négy civil szervezet működik. Szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok megvalósítása érdekében. Tevékenykednek a falunapon, ünnepségeken, véradáson, gyermek-, illetve idősek napján. Az önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározottak szerint támogatja a szervezeteket, illetve rendezvényeiket. Jelentős civil szervezetek: - Polgárőr Egyesület - Magyar Vöröskereszt helyi szervezete - Diák-nyár Alapítvány - Egyházasrádóci Color Se A közfeladatok ellátásában részt vevő szervezetek: - az oktatás és nevelés területén: óvoda, Diák-nyár Alapítvány - az egészségügyi szolgáltatásokban: háziorvos, védőnő - település közbiztonságának feladatát ellátó: Polgárőr Egyesület b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nemzetiségi önkormányzat nincs a településen. Az önkormányzat jó kapcsolatot ápol a helyi egyházi és civil szervezetekkel, amelyekkel több közös programban működött már együtt. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Közös hivatalt alkotó három önkormányzat – Egyházashollós, Egyházasrádóc és Nemesrempehollós - jó kapcsolatot ápolnak egymással és segítik egymás munkáját. Az önkormányzat a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás és aNyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulás tagja. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nemzetiségi kisebbségi csoportok nem élnek, ezért nemzetiségi önkormányzat sincs, továbbá más nemzetiségi önszerveződések sem alakultak ki.
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
33
A helyi Vöröskereszt szervezi a véradásokat a településen, valamint az önkormányzattal közösen szervezi az Idősek napját. A Diák-nyár Alapítványa a szociálisan rászorult gyermekek táboroztatását, szünidei foglalkoztatását biztosítja az önkormányzattal karöltve. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A vállalkozók részvétele a helyi közéletben folyamatosan gyengül. Az utóbbi években a helyi rendezvények, és ez által az esélyegyenlőségi csoportok támogatása elenyésző volt.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Egyházasrádóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, az önkormányzati intézmény, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. A Helyi Esélyegyenlőségi Program az önkormányzati hivatalban bárki számára elérhető és véleményezhető.
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása A visszacsatolás személyes megbeszélés, jelzés levélben, faxon vagy mailben történő megküldésével történhet. Egyházasrádóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentiekben felsorolt intézmények, egyházak, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Munkanélküliség, foglalkoztatáshoz jutás és foglalkoztatásban való megmaradás
Közfoglalkoztatásba történő bevonás, Munkaügyi Központba regisztrálás, felvilágosítás nyújtása az önkormányzat részéről
Gyermekek
Érzelmi, testi bántalmazások, elszegényedés
Jelzőrendszer hatékony működése, együttes odafigyelés óvoda, iskola, szülő részéről
34
Idősek
Nők Fogyatékkal élők
Nem veszik igénybe a szociális ellátást, bizalmatlanok, nem élnek aktív életmódot, informatikai jártasságuk csekély. Gyes, Gyed után nem tudnak elhelyezkedni, probléma a gyerekek elhelyezése, családon belüli erőszak.
Szociális ellátás folyamatos legyen, aktív idősödést támogató életmód, szűrővizsgálatok. Jelzőrendszer működtetése, közfoglalkoztatásba való bevonás, oktatási intézmények nyitva tartásának rugalmassága.
Információ hiánya, közlekedési nehézségek.
Akadálymentes intézmények, akadálymentesítése
járdák,
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Közfoglalkoztatási program felülvizsgálata, hivatalos ügyek intézésének segítése
Jegyző, szociális ügyintéző, Önkormányzati Hivatal munkatársai
Gyermekek
Gyermekvédelmi jelzőrendszer felülvizsgálata, odafigyelés a gyermekekre
Jegyző, szociális ügyintéző, óvoda, iskola, védőnő
Idősek
Szociális ellátások újra gondolása, bővítése, aktív életmód elősegítése
Jegyző, polgármester
Nők
Jelzőrendszer fokozott működése, közfoglalkoztatás
Jegyző, szociális ügyintéző
Fogyatékkal élők
Akadálymentesítettség megoldása a településen
Polgármester
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők munkához jussanak és anyagi biztonságban éljenek. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését, oktatását és a társadalomba történő beilleszkedését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek gondozására és megbecsülésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az esélyegyenlőség biztosítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők mindennapi problémáira
35
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B C D A helyzetelemzés A célkitűzés Intézke következtetései Az összhangja Az intézkedés címe, dés ben feltárt intézkedéssel egyéb stratégiai sorszá megnevezése esélyegyenlőség elérni kívánt cél dokumentumok ma i probléma kal megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Hivatalos ügyek Hivatalos ügyek HEP 3.9 pont Bonyolult a intézésének nehézsége intézésében hivatalos tapasztalat ügyintézés szerzés 2
Munkanélküliség csökkentése
3
Lakosságszám csökkenésének megállítása
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
kapcsolat jegyző felvétel, tapasztalat szerzés Munkanélkülisé Csökkenjen a Közfoglalkoztat Munkanélküliek polgármester munkanélküliek ási terv bevonása a g közfoglalkozszáma tatásba, ösztönzés szakmaszerzésr e, felnőttképzésen való részvételre. polgármester Csökken a Lakosságszám HEP 3.9 pont Olcsó lakótelkek, lakosság száma növelése, óvoda fiatalok, fenntartása, nagycsaládok beköltöztetése, helyben új munkalehetőség beköltözésük ek biztosítása, támogatása, vállalkozások vállalkozások számára a számának település növekedése, új vonzóbbá munkahelyek tétele: úthálózat létesítése, fejlesztése, utak csökken a
G
H
I Az intézkedés megvalósításáh Az intézkedés Az intézkedés oz szükséges eredményességé megvalósításán erőforrások t mérő indikátor (humán, ak határideje (ok) pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a
folyamatos
önállóan intézkedők száma
meglévő humán Önállóan képesek ügyeik erőforrás intézésére
azonnal, folyamatos
csökken a meglévő humán Kevesebb a munkanélküliek erőforrás, munkanélküli, száma pénzügyi forrás javuló életkörülménye k
2015. 12.31
lakosságszám növekedés, vállalkozások számának növekedése, fejlődő település, kevesebb munkanélküli és ezáltal jobb életkörülménye k
Meglévő humán erőforrás, pénzügyi forrás: sikeres pályázatok
Nő a lakosságszám, életkörülménye k javulása
36
4
munkanélkülisé felújítása, g, fejlődő település Lakásfenntartási közműtartozáso eladósodás Egyházasrádóc kapcsolatfelvéte jegyző l, Község támogatás igénybevétele k elkerülés Önkormányzati együttműködés Képviselőtestületének 5/2012.(II.12.) számú rendelete a szociális ellátásokról
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Halmozottan hátrányos Halmozottan hátrányos helyzetűek felkutatása helyzetű gyermekek nyilvántartásán ak hiányossága
2
3
Nyilvántartás kialakítása, szülők és diákok tájékoztatása, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója , az oktatási intézmények pedagógusai, az óvónők és az önkormányzati képviselők bevonásával polgárőr szolgálat éjszaka a gyermekek felügyelet otthon töltsék az éjszakai jelenléte nélkül az utcán éjszakát vannak a gyerekek
Művelődési Ház, Közösségi Koordinációs épület hiánya felújítása, korszerűsítése
2015. 12.31
Egyházasrádó c Község Önkormányzat i Képviselőtestületének 2/2012.(II.12.) számú rendelete a szociális ellátásokról
Nyilvántartás folyamatos vezetése, szülők, gyermekek tájékoztatása, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulásá nak ösztönzése
polgármester, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvónő, pedagógusok
Folyamatos
HEP 4.5 pont
polgárőrök, körzeti megbízott
polgárőr egyesület
2014. 30.
tér Ifjúsági klub HEP 4.5 pont létrehozása, sportolási lehetőségek
Pályázati lehetőségek felkutatása
Polgármester
segélyt száma
nő továbbtanuló halmozottan hátrányos gyermekek száma
kérők Meglévő humán Csökken a erőforrás, közműtartozáso száma, pénzügyi forrás, k életkörülménye k javulása
humán a meglévő erőforrás, óvónő, védőnő, pedagógusok, családgondozó
Gyermekek életkörülmén yeinek javulása
június csökken, illetve meglévő humán folyamatos megszűnik a erőforrás felügyelet nélkül az utcán csellengő gyermekek száma 2014. 12.31 Sikeres pályázat meglévő humán Szabadidő erőforrás, pénzügyi hasznos forrás eltöltése
37
biztosítása, egészségfejleszt ési, sport és szabadidős tevékenység biztosítása III. A nők esélyegyenlősége jelzőrendszer 1 működtetése
eltitkolt családon belüli erőszak
Családon belüli erőszak felderítése, bántalmazók törvényes felelősségre vonása
Családsegítő beszámolója
együttműködés
jegyző,
folyamatos
esetek száma
meglévő humán erőforrás
az érintett tudja, hova fordulhat segítségért, esetek számának csökkenése
intézmény vezetők bevonása
polgármester
2014. 12. 31
gyermekek száma
pénzügyi forrás, meglévő humán erőforrás
Gyermekel-
gyerekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartása
az intézmények legyen hol elhelyezni a nem alkalmazkodna gyermekeket k az igényekhez
Óvoda, iskola,
3
Munkanélküli anyák munkavállalásának támogatása
Az álláskeresők kb. fele nő, sokan közülük kiskorú gyermeket/ gyermekeket nevelnek, sok nagycsaládos nő a főállású anya státuszt vállalja, mivel így legalább egy ideig van ellátása
közfoglalkozta A munkát kereső tási terv kisgyermekes anyák számának felmérése. A munkaüggyel karöltve a szülés után munkát kereső nőkre összpontosított képzések szervezése,
4
Életkörülmények javítása
Nincsenek krízishelyzetbe
2
A gyermeket nevelő nők munkavállalásán ak támogatása munkába állás segítése, - a munkahely megtartása, legyen természetes a gyermeket vállaló nők szülés utáni munkavállalása A krízishelyzetbe
HEP 5.8 pontja
Tájékoztatás a környéken
Jegyző, szociális ügyintéző, családsegítő
Folyamatos
Gyermekjólét Folyamatos i
Csökken a Humán erőforrás: munkaügyi munkanélküliek kirendeltség száma
csökken a krízishelyzetben
Humán erőforrás: önkormányzat,
helyezési problémák számának csökkenése A munkanélküli nők munkába állása révén javul a családok anyagi helyzete, jobb életkörülménye ket tudnak biztosítani.
A problémák segítséggel 38
n igénybe vehető szolgáltatások a településen
IV. Az idősek esélyegyenlősége idős kortárs közösséghez kevesen 1 való tartozás vesznek részt a közösségi életben Az egyedül élő, 2 Segítség a idős mindennapokban emberek számára nehéz a ház körüli teendők ellátása
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A fogyatékkal élők járdalapok 1
került családok, nők, gyermekek segítése - azonnali segítség biztosítása a krízishelyzetbe került családok számára, menedék, védelem nyújtása támogatás az újrakezdéshez
elérhető, Szolgálat krízishelyzetbe családgondoz n ója igénybe vehető intézményekről. Segítségnyújtás a munkahely keresésben, gyermekek napközbeni felügyeletének biztosításában.
élők száma
idősek HEP 6.5 társadalmi pontja megbecsüléséne k erősítése
program megszervezése
polgármester minden év október hó
résztvevők száma
támogató, anyagköltség, helyszín
Nő a rendezvények látogatottsága
Az idős HEP 6.5 emberek pontja mindennapi életének megkönnyítése
Segítségnyújtás az idős emberek napi feladatainak, tevékenységein ek elvégzéséhez: (pl. bevásárlás, gyógyszerek kiváltása, takarítás, fűnyírás, favágás, kerti munkák elvégzése…)
Polgármeste Folyamatos r, szociális ügyintéző, családgondo zó
Résztvevők száma
Humán erőforrás: önkéntes fiatalok Technikai erőforrás: a munkavégzéshe z szükséges alapvető eszközök, szerszámok
Az önkéntes munkát végző fiatalok munkájuk során megismerik az idősek problémáit, életkörülményei t, napi gondjait, tapasztalataik révén csökken a mások iránti közömbösségük
biztonságos
önkéntes munka polgármester 2015.12.31
önkéntesek száma
meglévő humán Biztonságosabb
HEP 7.4
védőnő, gyermekjóléti szolgálat családgondozója, .
való megoldása után kiegyensúlyozo tt, nyugodt körülmények között nevelkedhetnek a gyerekek. Lehetősége nyílik a családoknak az újrakezdésre.
39
biztonságáért
2
3
egyenetlensége, legyen a hiánya közlekedés
pontja
Intézmények akadálymentesítettsége
önkormányzati tulajdonban lévő épületek, intézmények nem mindegyike akadálymentesít ett
Ügyintézés biztosítása mozgássérültek részére
HEP 7.4
Fogyatékos személyekhez nem jutnak el az információk azokról a juttatásokról, amikben ők érintettek.
Nen rendelkeznek információval a juttatásokról és az esetleges pályázati lehetőségekről
Fogyatékkal élőkhöz is eljussanak az információk
szervezése a lakosság részére
erőforrás,
közlekedés
pályázati forrás, technikai erőforrás
együttműködés
polgármester 2015. 12.31
ügyet intézők száma
pénzügyi és technikai forrás, meglévő humán erőforrás
HEP 7.4
Figyelemfel-
pontja
hívással, pályázatfigye
polgármester folyamatos jegyző
Az információk eljutnak a fogyatékkal élőkhöz
meglévő humán Minden erőforrás, fogyatékkal élő személy a technikai megfelelő erőforrás tájékoztatásban részesüljön
pontja
léssel segíteni a fogyatékkal élőket
Fogyatékkal élő emberek önállóan képesek ügyet intézni
40
41
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság
43
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal
44
kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
45
4. Elfogadás módja és dátuma
I. A Egyházasrádóc község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Egyházasrádóc község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 76/2013./XII.11. számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
Az Egyházasrádóci Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
46
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
2
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
