Helyi Esélyegyenlőségi Program Dunaszekcső Község Önkormányzata
2013 – 2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................. 6 Célok .............................................................................................................................................................. 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...................................................................... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................................... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .......................................................... 25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................. 42 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 45 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for‐profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................... 50 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 51 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................... 52 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................. 52 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................. 52 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................. 53 Jövőképünk ........................................................................................................................................... 54 Az intézkedési területek részletes kifejtése .......................................................................................... 55 2. Összegző táblázat ‐ A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 56 3. Megvalósítás ......................................................................................................................................... 60 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 60 A megvalósítás folyamata ..................................................................................................................... 60 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 61 Nyilvánosság ......................................................................................................................................... 62 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................... 63 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................................. 64
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §‐a értelmében a települések önkormányzatai ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi tervet fogadnak el. A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Dunaszekcső Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Dunaszekcső község bemutatása Dunaszekcső Baranya északkeleti részén, három megye találkozásánál terül el. Keleti irányból a Duna határolja, a folyó másik oldalán fekvő Dunafalva már Bács‐Kiskun megyéhez tartozik, a települést észak felé elhagyva pedig hamarosan Tolna megyébe lépünk. Dunaszekcső a megyeszékhelytől, Pécstől, 55 km‐es távolságra esik, Budapestig 182 km, míg az udvari közúti határátkelőhelyig 24 km‐t kell megtenni a falutól. A település hajóval, és közúton egyaránt megközelíthető. A falut kettészeli az 56‐os főút, amelyen haladva Mohács néhány perc alatt elérhető. A főutat néhány éve teljes egészében felújították. A 2010 tavaszán elkészült M6/M60‐as autópálya ugyan nem érinti Dunaszekcsőt, azonban a sztráda átadásával a falu közlekedési kapcsolatai javultak, hiszen Budapest felöl az autópályáról a bátaszéki kijáraton lehajtva, s az 56‐os főúton továbbhaladva kényelmesen megközelíthető. A sztráda léte mindemellett a településre nézve azzal a jótékony hatással is járt, hogy radikálisan csökkent a falun áthaladó irdatlan, az ott élők számára mindennapi bosszúságot okozott teherforgalom, a fuvarozók többsége az autópályát használja. Dunaszekcsőn két patak, a Lánka, és a Diási folyik keresztül, maga a település dombokkal ölelt, széles, észak‐dél irányú patakvölgyben terül el. A nyár mérsékelten forró, a tél viszonylag enyhe, a terület hazánk legmelegebb részei közé tartozik. Sugárzási adottságai kedvezőek, éppen ezért hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas. Dunaszekcső a rómaiak korában a IV. század végéig a Lugio nevet viselte, majd Florentia‐nak hívták. A településen átvonult a Dunát követő aquincumi út, és Pannónia római védvonala, a limes. Számos, a rómaiak jelenlétét alátámasztó régészeti lelet került elő a településről, többek között sírok, érmék, használati tárgyak. Az emlékek közül legismertebb az 1974‐ben feltárt, Marcus Aurelius császárt ábrázoló portré, amelynek másolata a falu helytörténeti múzeumában látható. (Az eredeti a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban tekinthető meg). A település az írott forrásokban 1150‐ben Secuseu néven bukkant fel először. A falut 1529‐ben foglalták el a törökök, a hódoltság idején is valószínűleg folyamatosan lakott hely maradt. Az ezerhatszázas években 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
magyarok, szerbek lakták, a 18. század második harmadában kezdődött meg a német telepesek beköltözése. A feljegyzések szerint 1930‐ban 1004 német anyanyelvű lakosa volt a nagyközségnek. A második világháborút követően a németek egy részét Németországba hurcolták, helyükre Felvidékről magyarok érkeztek. 2001‐ben a lakosság 4,5%‐a vallotta magát német nemzetiségűnek. A településen a közműhálózat teljes egészében kiépített. A községben általános iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár, teleház, kábeltelevíziós stúdió, idősek napközi otthona, gyógyszertár, 300 adagos konyha is található. Az egészségügyi ellátásról védőnő, két orvos, és egy fogorvos gondoskodik. A faluban működő vállalkozások száma megközelíti a százat. Ennek betudhatóan helyben gyakorlatilag minden szolgáltatás elérhető, szinte minden mesterségnek van helyi képviselője. Több vegyesbolt, vendéglátó‐egység is megtalálható a településen, a háztartásokban mindennap használatos dolgok beszerezhetőek helyben. 1. számú táblázat – Lakónépesség az év végén Lakónépesség 2040 2020 2000 1980 1960 1940 1920 1900 1880 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Dunaszekcső lakónépességének száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2. számú táblázat – Állandó népesség fő
nő 0‐2 évesek 0‐14 éves 15‐17 éves 18‐59 éves 60‐64 éves 65 év feletti
nők 1071 124 32 498 83 252
férfiak 1015 156 25 596 71 167
% összesen 2086 48 280 57 1094 154 419
nők 51% 44% 56% 46% 54% 60%
férfiak 49% 56% 44% 54% 46% 40%
Az állandó népesség megoszlása szerint a nők aránya magasabb a férfiakéhoz viszonyítva, azonban ha az összesített adatokat vizsgáljuk látható, hogy a különbség nem számottevő. A nők aránya 51% míg a férfiaké 49%. A férfiak aránya a korcsoportos bontásban csak a 0‐14 évesek és a 18‐59 évesek vonatkozásában magasabb.
4
2001 2008 2009 2010 2011
3. számú táblázat – Öregedési index 65 év feletti állandó 0‐14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 440 350 400 290 401 292 399 284 419 280
Öregedési index (%) 125,7% 137,9% 137,3% 140,5% 149,6%
Öregedési index vizsgálata során elmondható, hogy a község lakossága elöregedést mutat, tehát az idősebb korosztály fokozottabb odafigyelést igényel. 4. számú táblázat – Belföldi vándorlás állandó jellegű elvándorlás egyenleg odavándorlás 2008 43 54 ‐11 2009 31 34 ‐3 2010 60 56 4 2011 33 31 2 A belföldi vándorlás egyenlege 2008‐2009‐ben negatív tendenciát mutat. A 2010‐es évtől azonban az egyenleg ugyan kis mértékben, de pozitív fordulatot vett. 5. számú táblázat – Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 19 34 ‐15 2009 19 36 ‐17 2010 15 32 ‐17 2011 13 20 ‐7 A természetes szaporodás adatai szerint az elmúlt években a halálozások száma jóval magasabb volt, mint az élve születések száma. Ez a folyamat a 2011‐es évben némileg mérséklődött az előző évekhez képest, amely némi bizakodásra ad okot.
5
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segít abban, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén. Dunaszekcső Község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti (úgy, mint a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékos emberek számára akadálymentes hozzáférés biztosítása, a megkülönböztetés tilalma stb.), amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai valamint intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Célok Dunaszekcső község esélyegyenlőségi programjának elsődleges célja, hogy a mindennapi élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és előmozdítsa az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán kritérium, hanem a helyi önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célkitűzést szolgálja, hogy a település minden polgárának esélye legyen egy olyan életpálya megtervezésre, amely nem ütközik akadályokba a munkavállalás, az oktatás, a minőségi szolgáltatások elérése területén. Elsődleges szempont, hogy mindez úgy valósuljon meg, hogy független maradjon attól, hogy az egyén nő vagy férfi, fiatal vagy idős, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy a jövedelmi helyzete. Az egyenlőtlenségek kialakulásában a területi‐települési, valamint kulturális és nyelvi különbségek is jelentős szerepet játszanak. Az a jó, ha nyitott egy társadalom, és megvannak a mobilitás esélyei. Akkor demokratikus a társadalom, ha mindenki egyforma eséllyel juthat egy magasabb szintre. A magyar társadalom erősen rétegzett, míg az egyes társadalmi csoportokba tartozó egyének anyagi és kulturális előnyökkel indulnak az életben, addig mások hátránnyal. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség elősegítése, megszüntetése. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetben lévő csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye érdekében intézkedéseket szükséges hozni, mely a hátrányaikat ellensúlyozza. Legfőbb célunk, hogy Dunaszekcső olyan községgé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz.
6
Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dunaszekcső település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés‐értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2011. évben Dunaszekcső Községi Önkormányzat Képviselő‐testülete elfogadta a 1/2011. (II. 15) számú önkormányzati rendeletet, mely az egyes szociális ellátások és gyermekvédelmi feladatok szabályozásáról rendelkezik. A rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakra figyelemmel került megalkotásra. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy községünkben egy olyan támogatási rendszer működjön, amely a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál a település lakosai számára. Az egyre inkább fokozódó szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek is egyre több követelménynek kell megfelelnie. A különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A Képviselő‐testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
8
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Dunaszekcső község településfejlesztési koncepciójának célja, hogy megfogalmazza azokat a lehetőségeket melyek hosszú távon a település fenntartható növekedéséhez vezetnek, úgy mint: • a kisebb manufakturális, családi jellegű vállalkozások ösztönzése, munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, • az élhetőbb, olcsóbb, környezettudatos település kiépítése, • a népességfogyás megállítása, a családok szociális helyzetének javítása, a települést elhagyók visszaköltözésének elősegítése, • minden igényt kielégítően felszerelt és hatékony oktatási intézmények megléte, • a település arculatának, hangulatának, környezetének megőrzése. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Dunaszekcső Község Önkormányzata jelenleg nem tagja olyan társulásnak, amely érintené az esélyegyenlőségi programot. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi terv alapját képező statisztikai adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TEIR) adatbázisaiból, valamint a település helyi nyilvántartásaiból gyűjtöttük össze.
9
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új keletű jelenség az emberiség történelmében a XX. században jelent meg először. „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.”” Tehát a mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Hazánkban a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, holott a mélyszegénység nem egyértelműen bőrszín függő. Bár kijelenthető, hogy a mélyszegénységben élők nagy része cigány származású. Esetükben jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységben élők kevesebb, mint napi 1 dollárból élnek. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokban élőkről ad információt, a fejlett világban más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%nál kevesebből élők. Ez hazánkban jelenleg 47.000 Ft havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei szegényebbek, mint a gazdag országban élő alacsony társadalmi státuszúak. A másik gyakran használt mutató, a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget foglal magában. Ez jelenleg Magyarországon a havi 67.000 Ft, így azok az emberek, akik ennél kevesebb jövedelemből élnek szegényeknek nevezhetjük. Ez a réteg a népesség 30‐35%‐át teszi ki. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen támogatni, ezért a mélyszegénység határát inkább a minimál nyugdíj (28.500 Ft) értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Dunaszekcső a társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet értelmében azon települések közé tartozik, ahol az országos átlagot legalább 1,75‐ szörösen meghaladó munkanélküliség van. A szegénység igen összetett jelenség, melynek okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, iskolai, képzettségbeli, munkaerő‐piaci deficitek. Ezek mértékéről legközvetlenebbül a jövedelmi viszonyok vizsgálataiból kaphatunk képet. Mivel a község lakosságának jövedelmi helyzetéről nincs felhasználható adatunk, ezért a rendelkezésünkre álló egyéb adatok alapján fogunk elemzést készíteni. A helyi nyilvántartásaink alapján 2008‐ban Dunaszekcsőn 78 személy fizetett helyi iparűzési adót, ez a szám 2012‐re 110 főre emelkedett. Az emelkedés oka, hogy a jogszabályi változások miatt bővült a dunaszekcsői telephelyű iparűzési adó fizetési kötelezettség alá eső cégek köre. A jövedelmi helyzetet akár a gépkocsik számával is lehet jellemezni. 2008‐ban 502 személy fizetett gépjárműadót 699 jármű után, ez a szám 2012‐re 497 főre csökkent 701 darab járművel. A TeIR adatbázis alapján 2008 évben személyi jövedelemadót összesen 744 fő fizetett a településen, 2011‐ ben ez a szám 667 főre csökkent. Községünkben az összes belföldi jövedelem 2008‐ban 1 000 875 993 forint volt, az összes jövedelem főállásból pedig 828 590 004 forint. A 2011‐es évben az összes belföldi jövedelem 865 222 451 forint, az összes jövedelem főállásból pedig 765 054 855 forintot tett ki, tehát csökkenés mutatkozik a 2008‐as évhez képest.
10
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő‐piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv‐ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő‐piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat – Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15‐64 évesek száma 15‐64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 708 703 706 695
fő 723 567 702 692
fő 1431 1270 1408 1387
nő fő 99 98 92 85
% 14,0% 13,9% 13,0% 12,2%
férfi fő 103 97 99 71
% 14,2% 17,1% 14,1% 10,3%
összesen fő 202 195 191 156
% 14,1% 15,4% 13,6% 11,2%
3.2.2. számú táblázat – Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 202 195 191 156 száma összesen fő 9 13 4 10 20 éves és fiatalabb % 4,5% 6,7% 2,1% 6,4% fő 31 30 32 20 21‐25 év % 15,3% 15,4% 16,8% 12,8% fő 27 21 19 14 26‐30 év % 13,4% 10,8% 9,9% 9,0% fő 24 21 24 17 31‐35 év % 11,9% 10,8% 12,6% 10,9% fő 24 26 29 19 36‐40 év % 11,9% 13,3% 15,2% 12,2% fő 24 24 24 18 41‐45 év % 11,9% 12,3% 12,6% 11,5% fő 27 28 25 20 46‐50 év % 13,4% 14,4% 13,1% 12,8% fő 24 20 20 19 51‐55 év % 11,9% 10,3% 10,5% 12,2% fő 11 11 14 18 56‐60 év % 5,4% 5,6% 7,3% 11,5% fő 1 1 0 1 61 év felett % 0,5% 0,5% 0,0% 0,6%
11
A nyilvántartott álláskeresők száma fokozatos csökkenést mutat mind a két nem tekintetében települési szinten. Azonban ha megvizsgáljuk a megyei adatokat 2008 és 2011 évek vonatkozásában, akkor látható, hogy nők száma megduplázódott valamint a munkanélküli férfiak száma is jelentősen megnövekedett. Baranya megyében, 2008‐ban Baranya megyében, 2011‐ben a munkanélküli nők száma: 6 281 fő
munkanélküli nők száma: 12 466 fő
a munkanélküli férfiak száma: 9 449 fő munkanélküli férfiak száma: 11 143 fő A regisztrált munkanélküliek száma 2011. évben a korcsoportos bontásban a 21‐25 évesek, a 36‐40 évesek, a 46‐50 évesek és a 51‐55 évesek tekintetében a legmagasabb. Minden korcsoportban 12% felett van a nyilvántartott álláskeresők száma. 3.2.3. számú táblázat – A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011
nő 99 98 92 85
férfi 103 97 99 71
összesen 202 195 191 156
nő 70 77 69 40
férfi 64 51 49 37
összesen 134 128 118 77
Nő 70,7% 78,6% 75,0% 47,1%
férfi 62,1% 52,6% 49,5% 52,1%
összesen 66,3% 65,6% 61,8% 49,4%
A nyilvántartott/regisztrált munkanélküliek száma folyamatos csökkenést mutat. Azonban az is megállapítható, az összes nyilvántartott munkanélkülihez viszonyítva, hogy a regisztráltak több mint fele már 180 napnál régebben került a nyilvántartásba. 3.2.4. számú táblázat – Pályakezdő álláskeresők száma és a 18‐29 éves népesség száma 18‐29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 142 145 148 143
fő 146 143 143 148
fő 288 288 291 291
nő fő 15 20 12 12
% 10,6% 13,8% 8,1% 8,4%
Férfi fő 12 12 11 9
% 8,2% 8,4% 7,7% 6,1%
összesen fő 27 32 23 21
% 9,4% 11,1% 7,9% 7,2%
A pályakezdő álláskeresők száma némileg növekedett a 2008‐as évhez képest, azonban ez a növekedés nem számottevő. Baranya megyében a KSH adatai szerint 2012 decemberében 3583 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván. Az országos adat szintén 2012 decemberében 66841 fő.
12
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A tanulás ma már nem korlátozódik kizárólag a gyermek‐és fiatalkorra, életünk bármely szakaszában lehetőséget kaphatunk ismereteink bővítésére, hiszen az egyén számára ma már nem elegendő az a tudás, amelyet az iskolaévek alatt szerzett meg. A felnőttek tanulási motívumai és céljai a társadalmi és munkatevékenységük során bontakozik ki, tehát nagymértékben kötődik a munkaerő‐piacon betöltött helyzetükhöz. A felnőttek többsége már a munkaerő‐piac állandó szereplője, így esetleges tanulmányaik párhuzamosan folynak a munkavégzéssel. Ezek a tényezők megnehezíthetik a felnőttek tanulmányait, külön erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tanulás folyamata eredményessé váljon. Ha életük végéig foglalkoztathatóak akarnak maradni, akkor az élethosszig tartó tanulásnak fontos helyet kell biztosítaniuk életükben, mely kellő motiváltsággal kell, hogy párosuljon. 3.2.5. számú táblázat – Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15‐X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lakosság száma általános iskolát 15‐x évesek száma összesen végzettek száma év összesen 2001
fő 1874
nő férfi összesen
nő férfi
fő fő 985 889
fő fő 793 803
fő 1596
Összesen fő 278
% 14,8%
nő fő 192
% 19,5%
férfi fő 86
% 9,7%
Az alacsony iskolai végzettségre vonatkozólag csak 2001. évre áll rendelkezésre adat. A legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 15 évnél idősebb nők száma 793 fő a férfiaké 803 fő. A férfiak és nők száma között nincs számottevő különbség. Azonban az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők száma több mint kétszerese a férfiak számához viszonyítva. 3.2.6. számú táblázat – Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál összesen alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 202 11 5,4% 94 46,5% 97 48,0% 195 13 6,7% 88 45,1% 94 48,2% 191 13 6,8% 89 46,6% 89 46,6% 156 12 7,7% 64 41,0% 80 51,3% A regisztrált munkanélküliek közül a százalékos arányokat vizsgálva a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűeket sújtja leginkább a munkanélküliség. A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma nem jelentős, viszont a 8 osztályt végzettek, és ennél magasabb képzettségűek száma közel azonos értékeket mutat. Elviekben a magasabban képzett személyeknél kellene legkisebb arányban előfordulnia a munkanélküliségnek, hiszen ők képzettebbek, tehát több lehetőség birtokában vannak. 13
3.2.7. számú táblázat – Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamon eredményesen végzettek általános iskolai 8. évfolyamot felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők eredményesen elvégzők száma száma év
2009 2010 2011
fő
Fő
%
nincs adat nincs adat nincs adat
0 0 0
Az általános iskolai felnőttoktatásban rendelkezőkről és azt eredményesen elvégzőkről, valamint a középfokú, szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevőkről nem áll rendelkezésünkre adat. A felnőttkori tanulás mindig az egyén saját döntése, mely kellő motivációval kell, hogy párosuljon. Arról, hogy egy felnőtt melyik életszakaszban és miért dönt a tanulás mellett, nem rendelkezünk információval, illetve nyilvántartással. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat – Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő év aránya az aktív korú résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok roma/cigány lakosságához képest száma lakossághoz képest 2010
35
2%
nincs adat
nincs adat
2011
70
5%
nincs adat
nincs adat
2012 42 nincs adat nincs adat nincs adat A közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2011‐ben volt a legmagasabb. A tavalyi évben lényegesen kevesebben vettek részt a közfoglalkoztatásban. Ennek elsődleges oka a közfoglalkoztatási terv készítése, mely igen erősen behatárolja a közfoglalkoztatásban foglalkoztatható személyek számát. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó adat különleges adat, amely csak akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Községünkben a 2011. évi népszámlálás során 82 fő vallotta magát romának, így a település roma lakosainak aránya 3,9%. A fentiekből következve a közfoglalkoztatásban részt vevő romák száma nehezen határozható meg, mivel nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ki, hogy az egyes személyek mely nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az idei évben futó közmunkaprogramok: • Illegális hulladéklerakók felszámolása program: célja az illegális hulladéklerakók felszámolása, a program tervezése során 4 fővel számoltunk. • Mezőgazdasági földutak helyreállítása program: célja a rossz állapotú, a mezőgazdasági területekre vezető önkormányzati tulajdonban lévő földes utak helyreállítása, kátyúzása, padka karbantartása, a program tervezése során 2 fővel számoltunk. 14
• • •
Önkormányzati utak felújítása program: célja a községben lévő rossz állapotú utak felújítása, a program tervezése során 6 fővel számoltunk. Egyéb értékteremtő program: célja az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása, a program tervezése során 16 fővel számoltunk. Belvízelvezetés program: célja a csapadékvíz elvezetők rendszeres karbantartása, a program tervezése során 5 fővel számoltunk.
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – közlekedés
Legközelebbi centrum
autóbusz elérhetőség járatpárok átlagos ideje száma autóval munka‐ napokon 15‐20 perc 24
átlagos utazási idő autóbusszal
vonat járatok átlagos száma munkanapokon
átlagos utazási idő vonattal
Kerékpár úton való megközelíthetőség
átlagos utazási idő kerékpáron
25 perc
0
0
0
0
Megye‐ székhely
1 óra
7
1 óra 20 perc
0
0
0
0
Főváros
2 óra
5
2 óra 40 perc
0
0
0
0
A településhez legközelebb eső város Mohács, mely 15 km távolságra helyezkedik el, személygépkocsival és autóbusszal is rövid idő alatt megközelíthető. A megyeszékhely kb. 60 km távolságra helyezkedik el, a főváros pedig 200 km‐re. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása program, melynek célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő‐piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A projekt célcsoportjai a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők, a pályakezdő álláskeresők, a 25 év alatti álláskeresők, az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők, valamint azok az álláskeresők, akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi‐ gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek. A TÁMOP 1.1.2. projekt megvalósítása során megcélzott létszámadatok a 2011. és 2015. év között megvalósuló projektidőszakban legalább 110 000 fő, ezen belül a roma származásúak száma legalább 16 500 fő. A képzésekben történő részvétel céljából a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségét szükséges felkeresni.
15
f) munkaerő‐piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő‐piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Körzetünkben a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége nyújtja a legnagyobb segítséget. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Önkormányzatunk a saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás során nem tesz különbséget etnikai, faji hovatartozás szempontjából a munkavállalók között. Arra vonatkozóan, hogy hány fő mélyszegénységben élő és roma származású munkavállalót alkalmaz az Önkormányzat a saját fenntartású intézményeiben, nem rendelkezünk adattal. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás terén felmerülő esetleges hátrányos megkülönböztetést bizonyítani igen nehéz, mivel a roma lakosság jelentős része alulképzett, és így sokszor az alacsony képzettség, és nem az etnikai hovatartozás az indok az elutasításnál. A foglalkoztatás területén történő hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett panasz az Önkormányzathoz. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A többször módosított szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezik az aktív korúak ellátására való jogosultsági feltételekről, melynek előírásait Dunaszekcső Község Képviselő‐testülete az egyes szociális ellátások és gyermekvédelmi feladatok szabályozásáról szóló 1/2011. (II. 15) számú önkormányzati rendeletébe épített be. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő‐piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző állapítja meg, melynek keretében határoz a foglalkoztatást helyettesítő támogatásról vagy a rendszeres szociális segélyről a Szt. alapján. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi‐ gyermekágyi segélyben, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Rendszeres szociális segélyre az egészségkárosodottnak nem minősülő személy jogosult, aki a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a szociális hatáskört gyakorló szervnél nyilvántartásba veteti magát, és a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. Az önkormányzat a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője útján gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről. A fenti körbe nem tartozó személyek foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak a jogosultságot pedig évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időszakban a jogosult személynek legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia, a további folyósítás érdekében. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást, a háztartási munkát, valamint a munkaerő‐ piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel vizsgált időszakra 16
eső időtartamát is. Amennyiben a jogosult más módon igazolni nem tudja a kötelezettségét, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített és igazolt közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Amennyiben a jogosult nem tudja igazolni a 30 napot az ellátás megszüntetésre kerül. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak a munkaügyi központtal, míg a rendszeres szociális segélyre jogosultak a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötelesek együttműködni. Az önkormányzat a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője útján gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről. Községünkben a segélyek pénzbeli juttatásként kerülnek megállapításra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy családon belül több segélyben részesülő személy is van (szülő – nagykorú gyermek). A segélyben részesülők köre életkort tekintve egyre inkább fiatalodik. A tanulmányaikat befejező fiatalok illetve a szakmával nem rendelkező 19‐20 éves fiatalok egyre gyakrabban kerülnek be a segélyezettek körébe. 3.3.1. számú táblázat – Álláskeresési segélyben részesülők száma év
15‐64 év közötti lakónépesség száma
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2008
1409
25
1,8%
2009
1412
36
2,5%
2010
1408
35
2,5%
2011
1387
38
2,7%
Az álláskeresési segélyben részesülők száma folyamatosan emelkedik a településen. Míg 2008‐ban 25 fő részesült álláskeresési segélyben, 2011‐re ez a szám 38 főre emelkedett. 3.3.2. számú táblázat – Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresési járadékra álláskeresők száma jogosultak év fő fő % 2008 2009 2010 2011 2012
201 194 183 140 172
21 28 20 13 7
10,4% 14,4% 10,9% 9,3% 4,1%
A járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma az álláskeresési segélyben részesülőkhöz viszonyítva lényeges csökkenést mutat. 2008‐ban 21 fő volt járadékra jogosult, ez a szám 2012‐re 7 főre csökkent. Ez betudható a törvényi változásnak is, mivel az álláskeresési segélyben részesülők – függetlenül a munkaviszony időtartamától – csak három hónapig jogosultak ellátásra.
17
3.3.3. számú táblázat – Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év
rendszeres szociális segélyben részesülők
fő
2008 2009 2010 2011
103 16 13 12
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
15‐64 évesek %‐ában 7,31 1,13 0,92 0,86
Azoknak a száma, Azoknak a száma, akik 30 nap akiktől helyi munkaviszonyt nem önkormányzati tudtak igazolni és az rendelet alapján FHT jogosultságtól megvonták a elesett támogatást munkanélküliek %‐ában
fő
0 104 106 92
0 53,6 57,92 65,71
0 0 0 0
0 0 0 0
2008. évben rendszeres szociális segélyben 103 személy részesült. A felülvizsgálat időpontjától, azaz 2009‐ től beszélhetünk az aktív korúak ellátásáról, mely alapján rendszeres szociális segély vagy bérpótló juttatás került megállapításra (későbbi elnevezések: rendelkezésre állási támogatás majd foglalkoztatást helyettesítő támogatás). A 2008‐2009 év drasztikus csökkenésének az oka, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők, bérpótló juttatásra lettek jogosultak a felülvizsgálatot követően. A szociális segélyre jogosultak száma kismértékű csökkenést mutat, ahogy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma is. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás‐állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Településünkön 2008. évben az összes lakásállomány száma 955 darab volt. Ez a szám 2011. évre 957 darabra növekedett. Általánosságban elmondható, hogy az összes lakásállomány számának növekedése elenyésző volt az elmúlt években. 3.4.1 számú táblázat – Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
2008 2009 2010 2011
955 956 957 957
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0
bérlakás állomány (db)
0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0
szociális lakásállomány (db)
0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0
18
a) bérlakás‐állomány Dunaszekcső Község Önkormányzata bérlakás‐állománnyal nem rendelkezik. A település lakói saját tulajdonú családi házakban élnek. b) szociális lakhatás Dunaszekcső Község Önkormányzata szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. A település lakói saját tulajdonú családi házakban élnek. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Dunaszekcső Község Önkormányzata egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. e) lakhatást segítő támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény lehetőséget biztosít lakásfenntartási támogatás igénylésére. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás (pl. villanyáram‐, a víz‐ és a gázfogyasztás, a szemétszállítás díjához). A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz‐ vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. 3.4.3. számú táblázat – Támogatásban részesülők lakásfenntartási adósságcsökkentési év támogatásban támogatásban részesítettek száma részesülők száma 2008
111
0
2009
115
0
2010
121
0
2011
158
0 A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma évről‐évre növekszik. A 2011‐es évben a törvénymódosításnak köszönhetően kiugróan megnőtt az igénylők száma, mivel ettől az évtől kiszélesedett a jogosultak köre. Ezt az időpontot megelőzően a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladhatta meg a 42.750 forintot. Jelenleg normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%‐át, azaz a 71.250 forintot. Dunaszekcső Községi Önkormányzat Képviselő‐testülete a 6/2006.(V.01.) számú önkormányzati rendeletében rendelkezik a községben lakóházat vásárló, építő, bővítő fiatal családok helyi támogatásáról. A rendelet célja, hogy elősegítse a községben lakást vásárolni vagy lakást építeni szándékozó fiatal családok letelepedését, és ez által megakadályozza a további elköltözést. A képviselő‐testület – kérelemre – 200.000 Ft‐ig terjedő vissza nem térítendő támogatást nyújt annak a fiatal családnak, amely Dunaszekcsőn lakást vásárol, vagy épít, illetve bővít. A vissza nem térítendő támogatás felvételére a kérelmezők akkor jogosultak, ha bemutatják az adásvételi szerződést, illetve építés‐bővítés esetén a lakást tető alá hozták. Különösen indokolt esetben a képviselő‐testület a tulajdonjog bejegyzésének bemutatását is előírhatja. A fiatalok az építkezéshez, használt lakás vásárlásához, illetve a meglévő lakás bővítéséhez szükséges önerő növelése érdekében nyújtott vissza nem térítendő támogatásra akkor jogosultak, ha az adásvételi szerződés megkötésekor illetve az építési engedély jogerőre emelkedésének napjáig a házastársak, élettársak egyike 19
sem tölti be a 35 életévét. Amennyiben a rendelet feltételeinek csak az egyik házas fél illetve élettárs felel meg, akkor támogatásként az egyébként adható összeg fele állapítható meg. A támogatás legmagasabb összege ‐ új lakás építésénél 200.000 Ft, ‐ használt lakás vásárlásánál 150.000 Ft, illetve az alacsony értékű ingatlannál a támogatás nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 33%‐át, ‐ bővítésnél 50.000 Ft. A lakás építéséhez, vásárlásához, támogatás csak akkor igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének lakástulajdona nincs, és az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója, nem élettársa. f) eladósodottság Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága. A fizetési nehézség adódhat átmeneti pénzügyi zavarból, de előfordul, hogy huzamosabb ideig tartó problémáról van szó. A lakásviszonyok egyik legjellemzőbb problémája a különböző közüzemi díjhátralékok felhalmozódása, melynek következménye a szolgáltatás (víz, villany, gáz) kikapcsolása illetve korlátozása. A településen jelenleg 17 családnál működik előrefizetős gáz‐ vagy áramfogyasztást mérő készülék. Esetükben a részükre megállapított lakásfenntartási támogatás teljes egészében a készülék működtetését lehetővé tévő kódhordozó formájában kerül kiadásra. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Községünkben nem találhatóak külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások. A település valamennyi utcájában kiépített közműellátottság van, nevezetesen villany, víz, gáz, csatornarendszer, kábeltévé hálózat, telefonvonal hálózat. A közösségi közlekedéshez minden állampolgár hozzájut. A településen négy darab buszmegálló található, melyek arányosan elosztva helyezkednek el a településen. Közvetlen járattal el lehet jutni a közelebbi, illetve távolabbi nagyvárosokba is, mint pl. Pécs, Mohács, Szekszárd, Baja, Kaposvár, Budapest, Szeged, Kecskemét. Mivel Dunaszekcső a Duna mellett helyezkedik el, így a kompközlekedés is biztosított, azonban igen korlátozott mértékben. Akik vasúttal kívánnak közlekedni a mohácsi illetve a bátaszéki vasútállomást vehetik igénybe. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet‐egészségügyi jellemzői stb.) A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%‐ot. A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén kétezer fő feletti települések esetében a településrészek szintjén jelölhetők ki. Községünkben telepek/szegregátumok nem találhatóak, az óvódában és iskolában a csoportok illetve osztályok etnikailag vegyesek.
20
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Községünkben telepek/szegregátumok nem találhatóak. b) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Községünkben telepek/szegregátumok nem találhatóak. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás házi Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére gyermekorvosok év részére tervezett háziorvosi szervezett háziorvosi által ellátott szolgálatok száma szolgáltatások száma szolgálatok száma 2008
2
0
0
2009 2010 2011
2 2 2
0 0 0
0 0 0
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. számú törvény 13. § (1) bekezdése értelmében, a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik az egészségügyi alapellátás megszervezése. A településen a feladatokat két fő háziorvos látja el, valamint fogorvosi alapellátás és védőnői szolgálat is működik. A településen betöltetlen háziorvosi praxis nincs. Az iskolaorvosi feladatokat a háziorvosok látják el. A védőnő tevékenysége során az óvodai illetve iskolai védőnői feladatokat is ellátja. A védőnő évente két alkalommal szűrést végez az óvodások és iskolások körében, ahol súly, magasság, vérnyomásmérésre kerül sor.
21
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, kora gyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított. A 3‐6 éves korú gyermekek évente egy alkalommal ortopédiai szűrésen vesznek rész, melyre helyben kerül sor. Az általános iskolások körében első osztálytól kezdve, évente életmódjavító – felvilágosító előadások kerülnek szervezésre a fiatalok egészségmegóvása érdekében. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Településünkön a fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz való hozzáférés nem megoldott. Az ellátásokhoz való hozzáférés Mohácson illetve a megyeszékhelyen, Pécsen elérhető. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetésben az ételek ízben, színben és konyhatechnológiai eszközök tekintetében változatosak. A menüben rendszeres jelleggel megjelennek a zöldségek, gyümölcsök, az iskolatej programnak köszönhetően a tejtermékek is. Az Idősek Klubja tájékoztatása szerint 2012. év folyamán a közétkeztetésben összesen 71 fő részesült. Ebből 28 fő helyben fogyasztotta/elvitte, 43 személynek pedig lakására szállították az ebédet. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen rendszeres jelleggel az alábbi sportágak űzhetők: futball, asztalitenisz, karate, jóga, zumba, lovaglás. A helyszínek: tornaterem, salakpálya, füves pálya, művelődési ház táncterme, lovarda. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen a szociális szolgáltatás, a törvényben és rendeletben szabályozott keretek között hozzáférhető. A rászorulók részére nappali ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés biztosított. Az Idősek Klubja tájékoztatása szerint 2012. év során házi segítségnyújtásban 9 személy részesült településünkön. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások a település minden lakosa számára elérhetőek a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nélkül. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 3.6.2. számú táblázat – Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
123
2009 2010 2011
120 114 131
22
3.6.3. számú táblázat – Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
20
2009 2010 2011
21 20 20
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2011‐re kis mértékben növekedett. Közgyógyellátásban három jogcímen részesülhetnek az igénylők, alanyi jogon, normatív alapon, illetve méltányosságból. Méltányossági jogcímen – az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. A rendelet értelmében az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%‐ánál, egyedül élő esetén annak 200%‐ánál nem lehet magasabb, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének a 25%‐át elérje. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie. A méltányossági jogcímen megállapított jogosultság alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet, melynek összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének a 30%‐a. Az alanyi‐ és normatív jogcímen benyújtott kérelmek 2013. január 1. napjától a Járási Hivatalok hatáskörébe tartozik. Az ápolási díjban részesülők száma az évek során stagnál, jelentős változás nem történt. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjat, az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg, amennyiben súlyosan fogyatékos személy ápolását végzik. A polgármester ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Községünkben a Művelődési Ház, a Teleház, a könyvtár, a Szabadtéri színpad, a Templomtér, az Örökségház és a sportpályák biztosítanak színteret a közösségi rendezvényeknek. Az évente megrendezésre kerülő már‐ már hagyományosnak mondható rendezvények a majális, Anyák napi műsor az óvodások, az iskolások valamint a helyi Kamarazenekar közreműködésével, a több napon át zajló Lugio Napok, az Augusztus 20‐i ünnepség, Adventi vásár és koncert. A rendezvények a település minden polgára számára hozzáférhetőek, szabadon látogathatóak és ingyenesek, kivéve a Lugio Napok péntek‐szombat napjai, mely napokon belépőjegy váltása szükséges. Az őszi hónapokban a Bütykölő kör, valamint a Csipke klub tagjai találkoznak heti rendszerességgel, valamint időszakosan Baba‐mama klub kerül szervezésre a védőnő együttműködésével.
23
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Községünkben a különböző kisebbségekhez tartozó lakosok békességben élnek egymás mellett. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Községünkben immár hagyománynak tekinthető, hogy a 65 év feletti lakosok karácsonyi ajándékban részesülnek az Önkormányzat jóvoltából. Az idősek örömmel fogadják a kezdeményezést, bizonyíték erre a sok köszönő visszajelzés. Az Önkormányzat évente két alkalommal ingyenes ruhaosztást is tart, mely köszönhető a Németországból érkező minőségi darabokat tartalmazó adománynak. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Községünkben Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Községünkben a 2011. évi népszámlálás során 82 fő vallotta magát romának, így a település roma lakosainak aránya 3,9%. A Nemzetiségi Önkormányzat évi rendszerességgel kirándulásokat, romanapot szervez, a tanévkezdés közeledtével füzetcsomagokat, karácsonykor pedig ajándékcsomagot oszt az arra rászoruló személyeknek, családoknak. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A közfoglalkoztatás továbbfolytatása, munkaerő‐ A tartósan munkanélküliek száma magas piaci programokhoz való csatlakozás A tartósan munkanélküliek iskolai végzettsége Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal a alacsony, szakmával nem rendelkeznek, felnőttképzési lehetőségek megismerése céljából alapkompetencia hiánya
24
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Községünkben csak alapfokú oktatási intézmények találhatóak meg. Oktatási intézményeink a Sombereki Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (SÁIÓ és AMI) tagintézményei voltak. 2013. január 1‐től az iskolák fenntartója az állam lett, településünk nem élt a működtetés jogával. Az óvodát azonban 2013. július 1. napjától Önkormányzatunk működteti. 2011. évben az állandó népességből a 0‐18 éves gyermekek száma 364 fő volt. Az életkori megoszlást tekintve a 0‐14 éves gyermekek száma 280 fő, a 15‐18 éves korosztály létszáma pedig 84 fő volt. A 0‐14 évesek aránya: 156 fő férfi, 124 fő nő, a 15‐18 évesek aránya pedig 42 fő férfi, és szintén 42 fő nő. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat – Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett védelembe veszélyeztetett esetek száma a 18 vett 18 év kiskorú év év alatti alattiak gyermekek védelembe vettek száma száma közül 2008
1
0
0
2009 2010
0 5
0 0
0 0
2011
8
5
0
A védelembe vett kiskorúak száma 2011‐re 8 főre emelkedett. Ennek elsődleges oka, az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) felfüggesztésében keresendő. Azon gyermekeknél, akiknél az iskolai hiányzás az 50 órát meghaladta az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre került és egyidejűleg szükségessé vált a gyermek védelembe vétele is. 2013. január 1. óta a védelembe vétel a Járási Hivatalok hatáskörébe került.
25
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008
196
nincs adat
0
0
8
2009 2010 2011 2012
196 197 165 165
nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat
0 0 0 0
0 0 0 0
5 15 9 4
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés magyarázható az élve születések számának csökkenésével is, valamint a 18 évet betöltöttek továbbtanulási hajlandóságának csökkenésével is. A gyermek akár 25 éves koráig is részesülhet rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, amennyiben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők az alábbi kedvezményekre jogosultak: − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (5) bekezdésének a.) pontja alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, az óvodás, az 1‐8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%‐át − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (5) bekezdésének b.) pontja alapján a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a fenti körben nem tartozó gyermek után az intézményi térítési díj 50%‐át kedvezményként kell biztosítani − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. §‐a szerint, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1‐én fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1‐én fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet‐utalvány formájában. − a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésének e) pontjában biztosított tankönyvtámogatásra. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermek jogán járó juttatások a településen: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A tavalyi évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 165 gyermek részesült, mely 92 családot érintett. Óvodáztatási támogatásban 3 gyermek részesült, mely 3 családot érintett, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban pedig 4 család részesült.
26
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai – iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyv‐ résztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre ellátásban száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1‐8. száma száma óvoda száma 1‐13. száma évfolyam évfolyam 2008
29
47
14
95
0
0
2009 2010
31 30
52 61
11 6
87 91
2 2
0 0
2011 2012
33 40
58 48
4 4
73 72
3 3
42 38
Az ingyenes óvodai és iskolai étkezésben résztvevők száma évről‐évre kis mértékben növekszik, míg az 50%‐ os mértékű kedvezményes étkezésben résztvevők száma folyamatos csökkenést mutat, akárcsak az ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma is. Településünkön óvodáztatási támogatásban jelenleg 3 gyermek részesül. A nyári gyermekétkeztetésben a 18 év alatti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vehetnek részt. 2012‐ben 38 fő gyermek részesült nyári gyermekétkeztetésben, mely során hétköznaponként napi egy alkalommal főtt ételt biztosítottunk számukra. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek nem élnek a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Községünkben telepek/szegregátumok nem találhatóak, az óvódában és iskolában a csoportok illetve osztályok etnikailag vegyesek.
27
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
86
2009
1
87
2010
1
75
2011
1
69
A védőnői álláshelyek száma a településen 1, ami az elmúlt időszakban nem változott. A településen valamennyi gyermek hozzájut a védőnői szolgáltatáshoz. A védőnő hétfőtől – péntekig minden délelőtt megtalálható az Egészségházban. A védőnő a közeli településen Bárban is ellátja védőnői feladatait. A védőnő legfontosabb feladatai: − a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, életmód tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel; − a várandós anyák gondozása − a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; − a 0‐6 éves korú gyermekek gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő‐ gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, − az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, − a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira, − a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, − a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek, otthoni ápolására, − a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése, − az óvodába járó gyermekek gondozása, szűrése, hygienes ellenőrzésese, − az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; − a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához,
28
−
a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, − figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, − az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma folyamatos csökkenést mutat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen Háziorvos Felnőtt házi Gyermekorvos felnőtt által orvos által által ellátott év háziorvosi ellátott ellátott gyerekek praxis/ok személyek gyerekek száma száma száma száma 2008
0
22276
0
nincs adat
2009
0
23590
0
nincs adat
2010
0
24793
0
nincs adat
2011
0
25039
0
nincs adat
2012
0
nincs adat
0
nincs adat
Községünkben betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis nincs. Településünkön házi gyermekorvosi praxis nem működik, az esetleges eseteket a felnőtt háziorvos látja el. A gyermek szakorvosi ellátás a közeli városban, Mohácson biztosított. A TeIR adatbázisból nyert adatok alapján a háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma a fenti táblázatból olvashatóak ki. Azonban ez a szám nem feltétlenül azonos a háziorvos által ellátott személyek számával, tekintettel arra a tényre, hogy a megjelentek közül sokan csak recept kiíratás céljából keresik fel a rendelőt. A felnőtt háziorvos által ellátott gyermekek számáról nem rendelkezünk adattal.
29
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi‐szociális‐oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 4.3.3. számú táblázat – Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
4.3.4. számú táblázat – Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
Településünkön bölcsőde és családi napközi nem működik, azonban a szomszéd településen Bárban működik családi napközi, melynek kihasználtsága nem 100%‐os, így igény esetén dunaszekcsői gyermekeket is tud fogadni. Községünkben a kisgyermekek óvodai ellátása helyben megoldott. Három óvodai csoport működik, melyekbe összesen 69 kisgyermek jár (2013. szeptemberi adat). Az óvodában jelenleg heti egy alkalommal logopédus elérhető a rászorult gyermekek számára.
30
d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény figyelembevételével valósul meg. A törvény alapján a gyermekjóléti szolgálatok által ellátottak körébe tartozik minden olyan 0‐18 év közötti gyermek, aki a településen bejelentett állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Településünkön minden héten szerdán a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője tart ügyfélfogadást a rászorulók segítése érdekében. e) gyermekvédelem A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermek családban történő optimális nevelkedését segíti elő, és a már kialakult probléma esetén a veszélyeztetettség megszűntetésére törekszik. Feladata a településen élő valamennyi gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása. A segítségre szoruló családok gondozásánál a cél az, hogy egy meghatározott ideig tartó, folyamatos segítő kapcsolatot alakítsanak ki, illetve tartsanak fenn annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetőségei kialakíthatóvá váljanak. A problémamegoldás stratégiái, módjai az együttműködés folyamatában alakulnak ki. A komplex családgondozás során a Szolgálat munkatársai - felkutatják a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett családokat, megismerik a családok belső szerkezetét és életük környezeti feltételeit, - felismerik a konfliktusokat és ezek okait, és ezekre a klienssel közösen dolgoznak ki lehetséges problémamegoldó stratégiát, - együttműködnek a családdal kapcsolatban álló nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális ellátó intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, s mindkét irányba közvetítő, kapcsolatfejlesztő szerepet vállalnak, - javaslatot tesznek a probléma megoldását segítő szakintézmények igénybevételére, támogatják őket jogaik érvényesítésében. A családgondozó a segítő kapcsolat keretében - támogatja a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük helyes irányú fejlődésében, - segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, - kezdeményezi és összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünkön a gyermekek számára krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás egyedül a gyermekjóléti szolgáltatás. Közeli térségünkben egyetlen olyan intézmény sem működik, amely akár csak átmeneti időszakra is otthont tudna nyújtani a krízishelyzetben lévő családok számára. g) egészségfejlesztési, sport‐, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen élő gyermekek a rendelkezésre álló sportprogramokhoz szabadon hozzáférhetnek. Kifejezetten az óvódás korosztályt megcélzó sportfoglalkozás nincs a településen. Az iskoláskorú gyermekek viszont több lehetőség közül válogathatnak, érdeklődésüknek megfelelően (asztalitenisz, futball, lovaglás, úszótanfolyam a közeli városban) 31
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekek egészséges fejlődésének egyik alapvető feltétele az egészséges étkezés. Az óvódás illetve általános iskolás gyermekek napi háromszori étkezése biztosított. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek térítésmentesen vehetik igénybe az étkezést. A felsőbb osztályokba járó gyermekek, 50%‐os térítési díjat fizetnek. Településünkön nyári gyermekétkeztetés működik, a 18 év alatti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. A gyermekek a napi egy adag főtt ételt elfogyaszthatják a napközi konyhán, vagy ételhordó edényben hazavihetik, otthon történő fogyasztásra. Településünk részt vesz az iskola és óvodatej programban, ezért minden óvodába és iskolába járó gyermek naponta fogyaszthat tejterméket. Az iskolai tankönyvek szintén ingyenesek a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetésről, és az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről Önkormányzatunkhoz nem érkezett bejelentés. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Településünk minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, melynek célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Településünkön minden dunaszekcsői lakóhellyel rendelkező újszülött egyszeri, 10.000 Ft‐os juttatásban részesül, amennyiben a születési anyakönyvi kivonatot bemutatják a szülők hivatalunkban. Dunaszekcső Község Képviselő‐testülete a 2013/2014‐es tanévben az iskolaotthonos első osztályosok részére, 12 tanulónak, akik nem részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és ennek következtében kedvezményes étkeztetésben, 50 %‐os kedvezményt biztosít a napi étkezéseknél, a térítési díjak megfizetésében.
32
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Településünkön igen magas a nem dolgozó, munkanélküli szülők, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családok száma. Ennek eredményeképpen egyre több a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló. Ezért az iskola kiemelt feladatának tartja, hogy segítse a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. A szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják az alábbi tevékenységformák: ‐ Gyermekvédelmi beszélgetések kezdeményezése. ‐ Minél jobban ösztönözni a gyereket az iskolai és iskolán kívüli programokba bekapcsolódásra. ‐ Havonta egy alkalommal szervezni a gyerekeknek olyan tevékenységet, ami többeket érdekel (játszóház: társasjáték, kártya, klubdélután, de nemcsak egy osztálynak). Támogatni és szorgalmazni önszerveződő csoportok létrehozását (Baráti kör). Hasonló érdeklődésű tanulók klubja felnőtt felügyelettel. ‐ Tanulószobai, napközis munkába bekapcsolódás. Heti 1‐1 alkalommal lehetőséget biztosítani szakos nevelő irányításával a felzárkóztatásra. (Egy időpontban csak egy szakos – az órán meg nem értett anyag újra magyarázása – korrepetálás.) ‐ Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, ifjúságvédelmi felelős révén: tankönyvtámogatás, beiskolázási támogatás, étkezési hozzájárulás, pályázatok figyelése – táborozáshoz, országjáráshoz, színházlátogatáshoz, uszodához, egyéb programokhoz, gyermekvédelmi támogatás. ‐ Személyes odafigyelés a gyerekekre. ‐ Drog‐ és bűnmegelőzési programok szervezése. ‐ Felvilágosító előadások, videó az alkoholizmusról, dohányzásról. ‐ Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézménnyel: családvédelmi, rendőrség. ‐ A pszichés problémájú gyerekek átirányítása a Családsegítőhöz. ‐ Egészséges életmód program szervezése. ‐ Pályaorientációs tevékenység: érdeklődés, adottságok, szakmák megismertetése. ‐ A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésére fejlesztő pedagógus foglalkoztatása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatást segítő program célja, hogy: ‐ első osztályban kiszűrésre kerüljenek a beszédzavarral, beszédhibával küszködő tanulók (logopédus munkájának igénylése), ‐ az iskola egyéni felzárkóztató foglalkozásokat (korrepetálás) szervez a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében, a tanulók igénye és szükségletei szerint. A nehezen tanuló, betegség miatt huzamosabb ideig hiányzó tanulók részére felzárkóztató foglalkozásokat tart ‐ a pedagógusok munkáját segíti a fejlesztő pedagógus tevékenysége, aki rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, és az óvodával.
33
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.1. számú táblázat – Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek
1
Óvodai férőhelyek száma
75
Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h‐tól ...h‐ig): A nyári óvoda‐bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
1
3 7h ‐ 16h 3 hét Fő 6
Hiányzó létszám 0
6
0
0
0
Dajka/gondozónő
3
0
Kisegítő személyzet
0
0
Gyógypedagógusok létszáma
Településünkön gyógypedagógus, iskolapszichológus nem áll alkalmazásban. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások Mohácson vehetők igénybe. Az óvodában jelenleg két gyermek sajátos nevelési igényű.
34
4.4.3. számú táblázat – Óvodai nevelés adatai 3. óvodai 3‐6 éves óvodába óvodai óvodai feladat‐ óvodai korú beírt év gyermekcsoportok férőhelyek ellátási gyógypedagógiai gyermekek gyermekek száma száma helyek csoportok száma száma száma száma 2008
49
3
62
1
52
0
2009
62
3
62
1
57
0
2010
63
3
62
1
61
0
2011
66
3
75
1
62
0
Az óvodába beírt gyermekek száma évről‐évre kismértékben növekszik. Az óvodai gyermekcsoportok száma 3, melyek vegyes korcsoportúak. 4.4.7. számú táblázat – Általános iskolában tanuló száma
tanév
Általános iskola 1‐ Általános iskola 5‐ 4 évfolyamon 8 évfolyamon tanulók száma tanulók száma
általános iskolások száma
napközis tanulók száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
65
57
122
30
24,6%
2011/2012
56
55
111
29
26,1%
2012/2013
47
56
103
27
26,2%
Az általános iskolában tanuló gyermekek száma fokozatosan csökken. Azonban látva az óvodába beírt gyermekek számának növekedését remélhetőleg ez a tendencia pozitív fordulatot vesz.
35
4.4.8. számú táblázat – Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma tanév
általános iskolai általános iskolai osztályok száma a feladat‐ gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma
1‐4 5‐8 1‐4 5‐8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon
db
2010/2011
4
4
8
0
0
0
1
2011/2012
4
4
8
0
0
0
1
2012/2013
4
4
8
0
0
0
1
Az általános iskolai osztályok száma évfolyamonként 1, átlagosan 15 fővel. Ez a szám igen alacsonynak mondható, a 80’‐as években évfolyamonként két osztály indult 25‐30 fős osztálylétszámmal. A létszám adatok az élve születés csökkenésével és az elvándorlás növekedésével magyarázható. 4.4.12. számú táblázat – A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
2010/2011
9
100
2011/2012
8
80
2012/2013
14
100
Általánosságban elmondható, hogy az általános iskola 8 osztályát a gyermekek sikeresen elvégzik. A vizsgált tanévek tekintetében egy esetben fordult elő, hogy a végzettek száma 80%‐os volt, ami azt jelenti, hogy 1 fő gyermeknek nem sikerült a 8. évfolyamot elvégeznie. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés sem az óvodában, sem az iskolában nem valósul meg. A csoportok illetve osztályok etnikailag vegyesek.
36
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Településünkön az óvodai és iskolai feladat ellátási helyek száma 1, így helyi szinten összehasonlítási alapunk nincsen a tanulók iskolai eredményességében, valamint az oktatás hatékonyságát illetően. Az országos kompetencia felmérés a 6. és 8. osztályos tanulók részvételével történik. A felmérés során a tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását vizsgálják. A dunaszekcsői tanulók átlageredménye nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól. Tanulóink a matematika és szövegértés területén átlagosan szerepelnek. Átlageredmény/ Mérési terület Évfolyam Képzési forma Átlageredmény/Országos Telephelyen 6. ált. isk. 1364 1489 Matematika 8. ált. isk. 1574 1612 6. ált. isk. 1394 1472 Szövegértés 8. ált. isk. 1601 1567 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Településünkön 3 fő veszi igénybe az óvodáztatási támogatást, mely évente két alkalommal kerül kifizetésre, alkalmanként 10 ezer forint összegben. Lehetőség van rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény igénylésére is, melynek elbírálása a Képviselő –testület háromtagú Szociális – és Egészségügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik. Elsősorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A nyári időszakban a rászoruló gyermekek Nyári gyermekétkeztetés biztosítása étkeztetése A tartósan beteg, fogyatékos gyermek számáról Adatbázis létrehozása nem rendelkezünk adatokkal
37
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat – Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
2008 2009 2010 2011
Munkaválla lási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
723 567 702 692
708 703 706 695
620 470 603 621
609 605 607 624
103 97 99 71
99 98 92 85
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő és képzési programokhoz való hozzáférésben Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége tud segítséget nyújtani a képzések iránt érdeklődőknek. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei igen korlátozottak, a közép‐ és felsőfokú képzettséggel rendelkező nők helyzetéhez képest. Településünkön olyan munkalehetőség (segéd‐ és betanított munka), ahol a kevésbé képzett nők munkát vállalhatnak, a helyi termelőszövetkezet kivételével nem található. A szezonális jelleggel végzett mezőgazdasági munkák (pl. szüret, külföldi szezonális munkavállalás) jelentenek átmeneti megoldást az elhelyezkedésre.
38
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény 21. §‐a értelmében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. A munkaerő‐piaci diszkrimináció többféle formát ölthet: megnyilvánulhat a bérkülönbségek terén, a munka típusa, a munkaköri besorolása, az előremenetel, a munkaviszony jellege, és az elbocsátás során.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által készített egyéni bérek és keresetek statisztikája alapján a havi bruttó átlagkereset alakulása a versenyszférában, a nemzetgazdaságban és a költségvetési szférában is a férfiak körében magasabb. A közalkalmazottak illetve köztisztviselők bérezése besorolási osztályonként történik, amely nem ad lehetőséget a nemek közötti megkülönböztetésére. Településünkön a közfoglalkoztatottak, valamint a közszférában dolgozó nők és férfiak közötti bérezésben nincs megkülönböztetés. Az esetleges eltérések az életkor, iskolai végzettség különbségeiből adódnak.
39
5.2 A munkaerő‐piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Településünkön bölcsőde, illetve családi napközi nem működik, azonban a szomszédos településen az 5 km távolságra elhelyezkedő Bárban 7 férőhelyes családi napközi működik, melynek kihasználtsága nem 100%‐ os, tehát dunaszekcsői gyermekeket is tudnak fogadni igény esetén. Az iskolában és óvodában férőhely hiány miatt még senki sem került elutasításra. 5.3 Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat – Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0‐3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
86
86
2009 2010 2011
1 1 1
87 75 69
87 75 69
A család és nővédelmi gondozás valamint iskolai egészségfejlesztés keretében a védőnői prevenció részeként biztosított az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányuló egészségnevelés úgy, mint: • egészséges táplálkozás, • személyi higiénia, • mindennapos testmozgás, • lelki egyensúly megteremtése, • egészséges és biztonságos környezet kialakítása, • egészségkárosító magatartás elkerülése, • járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása, • harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, • családtervezési módszerek alkalmazása, • az egyén megküzdő képességének fejlesztése (stressz, probléma, konfliktuskezelés). 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag (pl. házastárs) kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat – testi, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti‐kötötte össze őket. Családon belüli erőszak a történelemben mindig is létezett, ám többnyire tabu témának számított szinte mindegyik társadalomban, sőt még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. Településünk nem rendelkezik olyan nyilvántartással, amely a nőket érő erőszakos cselekedeteket, illetve a családon belüli erőszakot mutatja. A családon belüli erőszak felkutatása nehéz feladat, pontosan azért, mert az érintettek nem szívesen beszélnek róla.
40
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településünkön nem található anyaotthon, családok átmeneti otthona mely krízishelyzetben igénybe vehető lenne. A közeli városban Mohácson sem működik hasonló intézmény. Községünkhöz legközelebb Bóly városában működik Családok Átmeneti Otthona 35 férőhellyel, mely a térség nehéz helyzetbe jutott családjainak nyújt átmeneti elhelyezést. Kicsit távolabb, Pécsett is található Családok Átmeneti Otthona. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Községünk Képviselő‐testületében a nők aránya nagyon alacsony, 1 fő. Ezzel ellentétben a helyi intézmények vezetői a nők köréből kerülnek ki (iskolaigazgató, óvodavezető, idősek otthona vezetője, jegyző). 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák településünkön nem jelennek meg, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Foglalkoztatási adatok megismerése érdekében a munkaügyi központtal együttműködés Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési kezdeményezése lehetőségei korlátozottak
41
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjban, nyugdíjszerű év nyugdíjszerű ellátásban összes nyugdíjas ellátásban részesülő részesülő férfiak száma nők száma 2008 337 460 797 2009 319 443 762 2010 312 439 751 2011 316 439 755 6.3.2. számú táblázat – Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011
5 7 6 6
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%‐át, azt egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%‐át, illetve az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%‐át. Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, és nők száma lényegesen magasabb a férfiakénál. Az időskorúak járadékában részesülők aránya a településen nem jelentős. Az időskorúak járadéka iránt benyújtott kérelmek 2013. január 1. óta a Járási Hivatalok hatáskörébe tartozik. 6.2 Idősek munkaerő‐piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Mivel az aktív korúak körében igen magas a munkanélküliség, ezért a nyugdíjasok foglalkoztatása nem jellemző településünkön. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az élethosszig tartó tanulás napjainkban fontos szerepet játszik, hiszen felgyorsult, globalizált világunkban nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tartsunk lépést a változásokkal. Be kell látnunk, hogy az iskolaévek alatt elsajátított ismeretek ma már nem elegendőek, mert a gyors társadalmi, gazdasági, 42
technológiai változásokhoz igazodni kell, ezért szükségessé válik a folyamatos tanulás, mely magában foglalja a formális, non formális és az informális tanulást is. A formális tanulás szervezetten, strukturált közegben történik, amelynek végeredménye valamilyen államilag elismert bizonyítvány illetve diploma megszerzése. Az informális (spontán) tanulás az élethosszig tartó tanulás folyamatának a része, amely során mindenki tanul a mindennapi életének színterein, a közvetlen környezetétől, a családban, a szomszédok között, a könyvtárban a piacon, a médiából, munka vagy játék közben. E folyamat során értékeket sajátít el, tájékozottsága növekszik, és olyan ismeretekre tesz szert az egyén, amelyeket máshol nem is tanítanak. A non formális tanulás nem a hagyományos iskolai keretek között zajlik, ezért nem is jellemző rá a bizonyítvánnyal történő elismerés. A non formális tanulás megvalósulhat például munkahelyi keretek között, civil szervezetekben, egyesületekben, tanfolyamok, kurzusok, tréningek formájában. Nem rendelkezünk információval, azzal kapcsolatban, hogy az idős korosztály részt vesz‐e valamilyen képzésben illetve tanfolyamon. Településünkön jelenleg nem lelhető fel olyan program, ahol az idősek képezhetik magukat, azonban több szakkör működik ahol az idősebb korosztály is képviselteti magát. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünk közintézményeiben nem fordul elő az idősekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés. Ilyen irányú bejelentés sem fordult elő Önkormányzatunknál. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat – 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011
fő 400 401 399 419
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 28 32 28 28
% 7% 8% 7% 7%
A nappali ellátásban részesülő időskorúak száma eltérést nem mutat, a szám állandónak tekinthető. A 64 év feletti lakosság 7‐8%‐a részesül nappali ellátásban. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz mindenki hozzáfér, a településen két háziorvosi körzet és gyógyszertár is működik. Szakorvosi vizsgálatokra azonban Mohácsra illetve Pécsre szükséges utazniuk. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz igény szerint az érdeklődők hozzáférnek. Településünkön Örökségház, Falumúzeum, Művelődési Ház, könyvtár működik. A Teleház szervezésében évente színházbérlet vásárlására is lehetőség adódik. Az előadások Mohácson illetve Pécsen tekinthetőek meg, az utazás különjárattal szervezetten történik.
43
c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai jártasságával kapcsolatban nem rendelkezünk információval. Azonban az információs eszközök használata során a hátrányban álló társadalmi csoportoknak – így az időskorúaknak is – saját érdekük, hogy felzárkózzanak a társadalom többi rétegéhez, és megtanulják az információs eszközök használatát. Ezzel új világ nyílna ki számukra, és életvitelükben jelentős segítséget kapnának az ügyintézés, munkavállalás, kapcsolatépítés és kommunikáció terén. Az időskorúak számára az informatikai ismeretek átadását az alapoktól célszerű elkezdeni ahhoz, hogy számukra is befogadható legyen az új tudás. Településünkön 2008 januárjában a számítógép és internet használatának elsajátítása érdekében tanfolyam került szervezésre, ahol zömmel az idősebb korosztály képviseltette magát. A tanfolyam időtartama 1 hónap volt, heti két alkalommal. A képzés költségeinek nagy része pályázati keretből volt biztosított. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Településünkön Nyugdíjas Klub működik. A nyugdíjasok aktívan részt vesznek a különböző helyi rendezvényeken, illetve más települések nyugdíjasaival is rendszeres kapcsolatot ápolnak. Szintén az idősebb illetve nyugdíjas korosztályt célozza meg a Német Énekkar, illetve a Csipke Klub elnevezésű kézimunka szakkör, melynek tagjai zömében az idősebb korosztályból kerülnek ki.
44
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Az idős, egyedül élő személyek a bűnözők kedvelt Bűnmegelőzési tájékoztató, fórum szervezése célpontjai Alacsony összegű nyugdíjak, létfenntartási gondok, Az idősek tájékoztatása az igényelhető szociális az idősek által benyújtott kérelmek száma alacsony ellátásokról az aktív korúak által benyújtott kérelmek számához képest 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Súlyosan fogyatékos személynek minősül: − az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó‐halló életmód folytatására képes, − az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, − az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, − az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia‐ tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, − az a mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz (végtag‐protézis, ortézis, egy karral működtetett járóeszköz, kerekesszék) állandó és szükségszerű használatát írták elő, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható, − állapota kromoszóma‐rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma), és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.
45
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Településünkön speciálisan fogyatékos személyeket foglalkoztató intézmény nem működik. A közfoglalkoztatás keretén belül nincs lehetőség fogyatékkal élő személyeket foglalkoztatni, mivel a közmunka program elsődlegesen nehéz fizikai munka. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Önkormányzatunkhoz nem érkezett olyan jellegű bejelentés, hogy a foglalkoztatás területén a fogyatékossággal élőket hátrányos megkülönböztetés érte volna. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Településünkön a fogyatékkal élők önálló életvitelét a házi segítségnyújtás keretein belül biztosítja az Önkormányzat. A házi segítségnyújtást a helyben található Idősek Klubja szolgáltatja. A fogyatékosok ellátását biztosító támogató szolgálat nem működik a településen. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.1.1. számú táblázat – Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők részesülők száma száma 2008
80
nincs adat
2009
69
nincs adat
2010
61
nincs adat
2011
nincs adat
nincs adat
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma folyamatos csökkenést mutat. A fogyatékkal élők az alábbi juttatásokban, kedvezményekben részesülhetnek: − Fogyatékossági támogatás: a fogyatékossági támogatás célja, hogy ‐ a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül ‐ anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. − Rokkantsági ellátás: az a személy részesülhet rokkantsági ellátásban akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki ‐ a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a biztosított volt, ‐ keresőtevékenységet nem végez és ‐ rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá ‐ akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre‐állítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre‐állítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. ‐ akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási 46
rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31‐50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, ‐ aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1‐30 % közötti (D kategória), ‐ akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1‐30 % közötti (E kategória). − Parkolási igazolvány: parkolási igazolványra jogosult aki, látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, 2001. július 1‐jét megelőzően vaknak, vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja. − Közlekedési kedvezmény: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet 6. §‐a értelmében a gépjármű szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult. Településünkön a fogyatékkal élő személyek igénybe vehetik az alapszolgáltatásokat, azaz az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. 7.1.2. számú táblázat – Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Településünkön az önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége nem megoldott. Az Önkormányzati Hivatal épületében kamerával felszerelt kapucsengő működik a fogyatékkal élők, illetve mozgásukban akadályozott ügyfelek részére. Az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázatokat a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékkal élők életminőségének javítása érdekében szükséges a különböző lehetőségeket feltárni. Fontos, hogy minél több középület akadálymentesített legyen és szolgáltatás elérhető legyen a fogyatékkal élő személyek számára is.
47
A helyi pénzintézet bejárata akadálymentesített, a bankjegykiadó automata akár kerekes székkel is könnyen megközelíthető. Az egyéb önkormányzati tulajdonban lévő épületek akadálymentesítettsége nem megoldott, ez hátrányt jelent a fogyatékkal élők és idős emberek szempontjából. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az Önkormányzat intézményei, mint munkahelyek nem akadálymentesítettek. A településen működő egyéb munkahelyek tekintetében nincs információnk arról, hogy az akadálymentesítettség megoldott‐e. Az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázatokat a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Településünkön a járdák zöme felújításra szorul, jelenlegi állapotukban – bizonyos szakaszokon ‐ nehéz a közlekedés a fogyatékossággal élő személyek számára. A Templom Tér felújításának második ütemében felújításra került a községünkben található park, melynek négy megközelíthetősége közül egy alkalmas akár kerekes székkel történő megközelítésre is. A település közútjai két utca kivételével aszfaltosak. A járdák állapotából adódóan a fogyatékkal élők illetve az idős személyek bizonyos szakaszokon az úttestet veszik igénybe, amely igen veszélyes a nagy átmenő gépkocsiforgalom miatt. A község központi része alkalmas az akadálymentes közlekedésre. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön fogyatékosok nappali intézménye nem működik, községünkhöz legközelebb Mohácson található fogyatékosok nappali intézménye a Pándy Kálmán Otthon. Speciális közlekedési megoldások nem állnak rendelkezésre, a településen lévő buszmegállók nem akadálymentesítettek, a közlekedő buszjáratok nem alkalmasak pl. kerekes székkel történő utazásra. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élőknek a 2012‐ben még lehetőségük volt a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményét igénybe venni. Az idei évben erre már nem volt lehetőség jogszabályváltozás miatt. Azonban továbbra is igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak átalakítási és szerzési támogatása, valamint a mozgáskorlátozottságra való tekintettel igénybe vehető gépjárműadó‐kedvezmény, melynek feltételei 2013‐tól jelentősen szigorodtak. A fogyatékkal élők fogyatékossági támogatást igényelhetnek, melyet a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságánál lehet előterjeszteni. Súlyosan fogyatékosnak minősül a látási fogyatékos, a hallási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autista és a mozgásszervi fogyatékos személy. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a fogyatékossági támogatást.
48
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A településünkön fogyatékkal élő személyek számáról, fogyatékosságáról nem rendelkezünk Adatbázis létrehozása adatokkal Az Önkormányzat intézményei nem Pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, akadálymentesítettek források felkutatása
49
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for‐profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Civil szervezet neve A szervezet tevékenysége Dunaszekcsőért Alapítvány Kultúra, hagyományőrzés Tehetséggondozás Dunaszekcsőn Alapítvány Középiskolások anyagi támogatása Dunaszekcsői Sportegyesület Sporttevékenység A határon túli kapcsolatok elmélyítése; hozzájárulva ezzel az interkulturális párbeszéd és az Európai Unió Dunaszekcső‐Le Boulay testvér‐települési kapcsolat közös értékein alapuló aktív európai polgári öntudat megteremtéséhez. Horgászegyesület Sporttevékenység Mohács‐Bóly Fehérborút Egyesület Kultúra, gasztronómia, vendéglátás Nyugdíjas Klub Kultúra, hagyományőrzés b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Önkormányzatunk a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal és a helyi civil szervezetekkel maximálisan együttműködik az esélyegyenlőségi programban meghatározott célok elérése érdekében. Önkormányzatunk a település civil szervezeteit lehetőségeihez mérten, anyagilag is támogatja, intézményeiben a helyiségeket ingyenesen biztosítja. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Dunaszekcső Község Önkormányzata a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Szorosabb kapcsolatunk Bár Község Önkormányzatával van, a két önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A községünkben működő Dunaszekcsői Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatja az esélyegyenlőségben érintett célcsoportokat. A Menedék Vidék Alapítvánnyal igen jó kapcsolatot alakítottak ki, melynek következtében ruhanemükhöz és játékokhoz jutottak hozzá, melyek kiosztásra kerültek. Rendszeresen nyújtanak – nem anyagi jellegű – segítséget az iskolakezdés előtti időszakban, valamint a karácsonyi ünnepek előtt. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek a célcsoportok részére pozitív diszkriminációt nem nyújtanak, az általuk nyújtott szolgáltatásokat valamennyi dunaszekcsői lakos igénybe veheti. Egyik legjelentősebb szervezetünk a Dunaszekcsőért Alapítvány 1996 decemberében jött létre, 1999 óta pedig közhasznú szervezetként működik. Fő célkitűzése a községben lévő szellemi és tárgyi értékek felkutatása, megőrzése, ápolása, megfelelő kulturális és természeti környezet biztosítása a ma itt élő embereknek, a jövő generációinak, ahol mindenki otthon érzi magát. A Tehetséggondozás Dunaszekcsőn Alapítvány minden év novemberében egyszeri anyagi támogatást nyújt azon középiskolás diákok részére, akik iskolalátogatási igazolást nyújtanak be az Alapítványhoz.
50
f) for‐profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A településen működő vállalkozások, a helyi rendezvények lebonyolításához – anyagi illetve nem anyagi jellegű – támogatást szoktak nyújtani. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése során az érintett szervektől írásos formában érkeztek az észrevételek, javaslatok, amelyek a program elkészültét lehetővé tették. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Dunaszekcső község honlapján (www.dunaszekcso.hu) az elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program hozzáférhető lesz az érdeklődők számára, valamint az Önkormányzat hivatalában, papír formában is rendelkezésre bocsátjuk azon lakosok számára akik, nem rendelkeznek számítógépes, internetes hozzáféréssel.
51
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
A tartósan munkanélküliek száma magas
A közfoglalkoztatás továbbfolytatása, munkaerő‐piaci programokhoz való csatlakozás
A tartósan munkanélküliek iskolai végzettsége alacsony, szakmával nem rendelkeznek, alapkompetencia hiánya
Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal a felnőttképzési lehetőségek megismerése céljából
A nyári időszakban a rászoruló gyermekek étkeztetése
Nyári gyermekétkeztetés biztosítása
A tartósan beteg, fogyatékos gyermekek számáról nem rendelkezünk adatokkal
Adatbázis létrehozása
Az idős, egyedül élő személyek a bűnözők kedvelt célpontjai
Bűnmegelőzési tájékoztató, fórum szervezése
Alacsony összegű nyugdíjak, létfenntartási gondok, az idősek által benyújtott kérelmek száma alacsony az aktív korúak által benyújtott kérelmek számához képest
Az idősek tájékoztatása az igényelhető szociális ellátásokról
Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei korlátozottak
Foglalkoztatási adatok megismerése érdekében a munkaügyi központtal együttműködés kezdeményezése
A településünkön fogyatékkal élő személyek számáról, fogyatékosságáról nem rendelkezünk adatokkal
Adatbázis létrehozása
Az Önkormányzat intézményei nem akadálymentesítettek
Pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, források felkutatása
52
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. A romák és/vagy mélyszegénységben élők munkaerő‐piaci helyzetének javítása 2. A romák és/vagy mélyszegénységben élők felnőttképzésben való részvétele 1. Nyári gyermekétkeztetés 2. A tartósan beteg, fogyatékos gyermekek esélyegyenlőségét célzó adatbázis létrehozása 1. Biztonságos időskor 2. Életminőség javítása az időskorban 1. Tanfolyamok feltérképezése az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők számára 1. Fogyatékkal élők esélyegyenlőségét célzó adatbázis létrehozása 2. Önkormányzati intézmények akadálymentesítése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst 1. Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Munkaügyi Központ, célcsoport 2. Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Munkaügyi Központ, célcsoport 1. SÁIÓ és AMI Dunaszekcsői Tagiskolája, Önkormányzat, 2. Önkormányzat, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Védőnő, SÁIÓ és AMI Dunaszekcsői Tagiskolája, Dunaszekcsői Óvoda 1. Rendőrség, Önkormányzat, Idősek Klubja, célcsoport 2. Önkormányzat, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, célcsoport 1. Önkormányzat, Munkaügyi Központ, célcsoport 1. Önkormányzat, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Idősek Klubja 2. Önkormányzat
53
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák esélyegyenlősége biztosított, az oktatás, az egészségügy, a kultúra valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők alapvető szükségletei kielégítésre kerüljenek, valamint a szociális juttatásokhoz való hozzáférése biztosított legyen, ezáltal élethelyzetük, életminőségük javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését, valamint az egészséges élethez, civilizált életkörülményekhez való jogának érvényesülését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek biztonságára és egészségi állapotára. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód érvényesülését a munka területén. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életminőségének javítására, az akadálymentes környezet kialakítására.
54
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
55
2. Összegző táblázat ‐ A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
B
A helyzetelemzés Intézkedés Az intézkedés címe, következtetéseiben sorszáma megnevezése feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D
E
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításához A célkitűzés Az intézkedés Az Az intézkedés Az intézkedés szükséges összhangja egyéb eredményeinek Az intézkedés tartalma intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások stratégiai fenntarthatósága mérő indikátor(ok) felelőse határideje (humán, pénzügyi, dokumentumokkal technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Általános cél: a közfoglalkoztatottság további folytatása, munkaerő‐piaci programokhoz való A romák és/vagy csatlakozás. Rövid távon: téli mélyszegénységben élők A romák és/vagy átmeneti közfoglalkoztatás. sok esetben egyetlen Éves költségvetési mélyszegénységben 2014. április 30. Középtávon: lehetősége a terv, gazdasági élők munkaerő‐piaci 2014. évi közfoglalkoztatás. munkavállalásra, ha program. helyzetének javítása 2014. december 31. közfoglalkoztatásban Hosszútávú: 2015. év során vehet részt. csatlakozni a közfoglalkoztatási programhoz. 2015. december 31.
Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.
2
Cél a téli időszakban az aktív Az aktív korúak körében korúak képzése, majd foglalkoztatása. Rövidtávon: magas a A romák és/vagy Az első képzés kezdési munkanélküliség, Költésvetési mélyszegénységben melynek oka az alacsony időpontja 2013. november 8. koncepció, helyi élők Középtávon: A második iskolai végzettség rendeletek. felnőttképzésben képzés kezdete 2013. (szakma hiánya), való részvétele december 1. Hosszútáv: A valamint az alapkompetencia hiánya. program befejező időpontja 2013. április 30.
‐ Az aktív korúak képzésbe való bevonása, mely során szakmát szerezhetnek. ‐ Az alapkompetencia fejlesztése a nyolc Polgármester 2014.04.30. illetve kevesebb osztályt végzettek körében. ‐ Szervezetek, partnerek bevonása a képzés sikeres lebonyolítása érdekében.
Polgármester 2015.12.31.
Fenntarthatósága Pályázati, A folyamatos közfoglalkoztatásban pénzügyi, humán, tevékenységgel részt vevők száma. tárgyi, technikai. biztosítható.
A képzést sikeresen elvégzők száma.
Oktatók, képzésre alkalmas helyek, a képzésen használatos kellékek.
Az intézmények szakmai programjába beépülve fenntartható.
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
A rászoruló gyermekek Nyári nyári szünetben történő gyermekétkeztetés étkeztetésének biztosítása.
A nyári szünetben a rászoruló gyermekek étkeztetésének a Az étkeztetés biztosítása, főtt étel Költségvetési terv, biztosítása a nyári formájában. Rövidtávú cél: Gyvt., szünidő alatt. igényfelmérés 2013. május 10. Középtávú cél: pályázat
Jegyző
2014.09.01.
Az étkeztetésben Pénzügyi, tárgyi, részt vevő gyermekek személyi. száma.
Az Önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható.
56
A
B
A helyzetelemzés Intézkedés Az intézkedés címe, következtetéseiben sorszáma megnevezése feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D
E
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításához A célkitűzés Az Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges összhangja egyéb Az intézkedés tartalma intézkedés megvalósításának eredményességét eredményeinek erőforrások stratégiai mérő indikátor(ok) felelőse fenntarthatósága határideje (humán, pénzügyi, dokumentumokkal technikai)
benyújtása 2013.május 30. Hosszútávú cél: az étkeztetés megvalósulása, végső időpontja 2014. 08. 31.
2
A tartósan beteg, fogyatékos gyermekek esélyegyenlőségét célzó adatbázis létrehozása
Felmérés készítésével pontos és átfogó adatokhoz jutunk az érintett célcsoporttal A gyermekek kapcsolatban. Rövidtávon:a védelméről és a célcsoport meghatározása. A tartósan beteg, gyámügyi fogyatékos gyermekek 2014. december 31. igazgatásról szóló Középtávon:adatbázis számáról nem 1997. évi XXXI. rendelkezünk adatokkal. elkészítése. 2015. december törvény, helyi 31. Hosszútávon: az rendeletek. adatbázis naprakész vezetése. 2016. december 31.
A tartósan beteg gyermekek számának és helyzetének Polgármester 2015.12.31. ismeretében az igénybe vehető lehetőségekről való tájékoztatás.
Az érintett célcsoport számának ismeretében a Humán. lehetőségek feltérképezése.
Rövid: célcsoport elérése. 2014. május 30. Közép: az A foglalkoztatás általános iskolai elősegítéséről és a végzettséggel rendelkezők munkanélküliek szakképesítésének növelése ellátásáról szóló 2014.december 31. Hosszú: a 1991. évi IV. tartós munkanélküliek törvény. számának csökkentése. 2015. december 31.
Képzéseken való részvétel szorgalmazása, mely által javulnak az elhelyezkedési lehetőségek.
A munkába állás Pályázati forrás, A munkaerő‐ segítése, a munkába képzési programok piacon való állt személyek feltérképezése. elhelyezkedés. növekedése.
Bűnmegelőzési tájékoztatás, figyelem felhívás az áldozattá válás elkerülése érdekében.Az idősek gyakrabban válnak bűncselekmények Vonatkozó áldozataivá. jogszabály. Figyelemfelhívással, tájékoztatással megelőzhetővé válnak bűncselekmények. Rövidtávon: a célcsoport
Az önkormányzat tájékoztató kiadványokkal, előadások Polgármester 2015.12.31. szervezésével felhívja a figyelmet a bűnmegelőzésre.
Folyamatosan fenntartandó.
III. A nők esélyegyenlősége
1
Tanfolyamok feltérképezése az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők számára
Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei korlátozottak.
Polgármester 2016.12.31.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Az idős, egyedül élő Biztonságos időskor személyek a bűnözők kedvelt célpontjai.
A bűnügyi statisztika Pályázati források, Folyamatosan javul, a humánerőforrás fenntartandó. bűncselekmények szükséglet. száma csökken.
57
A
B
A helyzetelemzés Intézkedés Az intézkedés címe, következtetéseiben sorszáma megnevezése feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D
E
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításához A célkitűzés Az Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges összhangja egyéb Az intézkedés tartalma intézkedés megvalósításának eredményességét eredményeinek erőforrások stratégiai mérő indikátor(ok) felelőse fenntarthatósága határideje (humán, pénzügyi, dokumentumokkal technikai)
meghatározása. 2014. december 31. Középtávon:tájékoztató előadások szervezése 2015. december 31. Hosszútávon: az idős lakosság folyamatos tájékoztatása, figyelemfelhívása. 2016. december 31.
2
A településen sok idős él nehéz anyagi körülmények között, megélhetési gondokkal küzdenek. Ritkán fordulnak támogatásért Életminőség javítása az Önkormányzathoz. Nem áll az időskorban rendelkezésünkre releváns indikátor ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a település idős lakosainak valós élethelyzetéről.
Az aktív időskor életminőségének javítása. Rövidtávon: a célcsoport feltérképezése. 2014. augusztus 31. Középtávon: a célcsoport tájékoztatása az Költségvetési terv, igénybe vehető szolgáltatásokról, helyi rendeletek. lehetőségekről. 2015. december 31. Hosszútávon: a lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos tájékoztatás. 2016. december 31.
Az idősek társadalmi és gazdasági szerepének növelése a feltárt Polgármester 2015.12.31. adatok felhasználásával, segítségével.
Több időskorú személy kap támogatást.
Az fogyatékkal élők számának és helyzetének Polgármester 2015.12.31. ismeretében az igénybe vehető lehetőségekről való tájékoztatás.
A kutatás eredményének ismeretében Humán és szükséges pénzügyi intézkedések erőforrás. megtétele a célcsoport számának ismeretében.
Az adatbázis naprakész vezetése fenntartható.
Pályázatok Akadálymentesített folyamatos intézmények száma. figyelemmel kísérése, források
A pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok
Pénzügyi, humán.
Folyamatosan fenntartandó.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Felmérés készítésével pontos és átfogó adatokhoz jutunk az érintett célcsoporttal kapcsolatban. Rövidtávon:a A településünkön célcsoport meghatározása. fogyatékkal élő 2014. december 31. személyek számáról, Ebktv. Középtávon:adatbázis fogyatékosságáról nem elkészítése. 2015. december rendelkezünk adatokkal. 31. Hosszútávon: az adatbázis naprakész vezetése. 2016. december 31.
1
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségét célzó adatbázis létrehozása
2
Önkormányzati Az Önkormányzat intézmények intézményei nem akadálymentesítése akadálymentesítettek.
Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek akadálymentesítése a mozgásukban korlátozott
Költségvetési terv, A közszolgáltatásokhoz Polgármester 2016.12.31. Ebktv. való hozzáférés.
58
A
B
A helyzetelemzés Intézkedés Az intézkedés címe, következtetéseiben sorszáma megnevezése feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
személyek esélyegyenlősége érdekében. Rövidtávú cél: pénzügyi feltételek megteremtése. 2014. december 31. Középtávú cél: pályázatok figyelemmel kísérése 2015. december 31. Hosszú távú cél: Elsődlegesen az Idősek Klubja akadálymentesítése. 2016. december 31.
D
E
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításához A célkitűzés Az Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges összhangja egyéb Az intézkedés tartalma intézkedés megvalósításának eredményességét eredményeinek erőforrások stratégiai mérő indikátor(ok) felelőse fenntarthatósága határideje (humán, pénzügyi, dokumentumokkal technikai) alapján. felkutatása. Pénzügyi, humán.
59
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT‐ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: ‐ az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő‐testületének rendszeres tájékoztatása, ‐ annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették‐e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása ‐ a HEP IT‐ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, ‐ az esetleges változások beépítése a HEP IT‐be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő‐testületi döntésre ‐ az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása ‐ a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénysé gben élők Fogyatékk al élők esélyegyenlősé
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlősé gével
tagjai: munkacsoportok vezetői
Nők esélyegyenlősé gével foglalkozó
Gyerekek esélyegyenlősé gével
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy‐egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
61
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP‐ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT‐ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői
62
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT‐ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT‐t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat‐megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP‐ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) -
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető ‐ felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT‐ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT‐t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
63
4. Elfogadás módja és dátuma
l. A
Dunaszekcső község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt szÜletett észrevételeket a megvitatást követően a HEP lntézkedésiTervébe beépítettük.
lll. Ezt követően Dunaszekcső község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az lntézkedésiTerv) megvitatta és a85/2013' (Xll. 16.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dunaszekcső, 2013. december 16'
-qE
\?
Faller Ján
\3#
A Dunaszekcső Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Polgármester
Faller János
Jegyző
Pest Éva
lntézményvezető Óvoda
Szőcsné Mayer Éva
Védőnő
Halmos Józsefné
lskolaigazgató
Baloghné Kiss Gyöngyi
.r{9.....lr ",La-.(,n^1+-
...5*k..r-=
MTKT ldősek Klubja
Prucs Zsuzsanna
:
-|i= fe:r=
fl,*; ,/J*1-r*"r. *
4-V
Dunaszekcső, 20L3. december 16.
64
N
J .o N
b!
o t^ .o
N
th \o
6
o.
lu !
(h \(o
E
o,)
N vl
Í'o)
oLU
J-
\l!
z
ffi ,
o rl
Or
@
r\
LO
!n
sf
cO
(\l
r-{
\
i'í
.,- D
{)
í\3
Jn
!-J
J
3s
-/_ I-
(/!?
,LG=-
íil
J.r ti+.
)-1
IJ.J
LIJ
UJ LIJ
LU
IJJ \LU
IJ.J
LLI
lrJ LU
UJ
\LIJ
IJ.J
F
LU
F
É.
\t!
É'
.)
)
,J
\, -{
IJ.J
F
\LIJ
F É'
\LIJ
FÉ.
\lrJ
F É'
\LIJ
F É'
\lJl
F É.
\uJ
É'
IJJ
t-
IJJ
F
IJJ
F
UJ
F
LIJ
F
LIJ
IJJ
\l! &.
F
É'
\IJJ
F
É'
IJJ
LLI
ú'
\IJ.J
F
É'
\LIJ
É'
\LIJ
É'
\LIJ
É'
\lrJ
É'
\t!
F-
\LU
LU
F
IJ.J
F
lrJ
F
lrJ
F
É
\IJ.J
É.
\lrJ
ú'
\LIJ
É'
\lJl
LIJ
l-
LIJ
F
IJ
F
LIJ
F
LIJ
F &.
\LJJ
É'
\LJJ
É'
\LJJ
ú.
\IJJ
É'
\IJ.J
\l!
F
IJJ
F
\t!
F
trJ
F
LU
É
F \t!
É'
\IJJ
t! F
É'
\IJJ
É'
IJJ
F
LU
É.
\LLI
F
ú'
\LIJ
lJ-l
É
\LIJ
F
É.
IJ.J
F
lrJ
É'
\LIJ
F
É'
\LIJ
ú'
IJ.J
F
\LL!
É'
LIJ
F
LIJ
F
\IJJ
F
t! F \l!
É.
\IJJ
IJJ
É.
\LU
F
\LU
É'
\L!
F É'
\lrJ
F
É
\IJJ
É'
IJJ
F
\lJ!
F
tu
F
\LU
É'
LJJ
\l!
lrJ
F
LU
F
É'
\lJl
É'
IJ.J
F
É.
\LLI
É'
\L!
F
ú'
É.
LJJ
É'
\IJJ
F
ú.
LLT
F
\IJJ
É
LIJ
tJt
F
LU
F
IJ.J
F
IJ.J
F
IJJ
F
É.
\LL'
F
É,
\LÚ
ú'
'd,)
rn
N
!4E
(o
\IJJ
É'
o
C,n) 9,E _cüq OO-L
E q.) íoN
-.o
!lo )6 !N q5
\IJJ
É
(o
.c.) >
c'Lu
(^L
.tg .)s
_gv'9
\t!
É'
(D
P
\lrJ t^ CJ
r-
A-ó
\IJJ
g!Ö
:S
-sP ,f
!
ö.; .go
l)
tets y:ó
.ő
:68 O!
6 '9
:áj
.0J
N
'o)
E.É
Eü o ^Y toJ bo6 oL coJ OC
4t box .o; LC .o
!F
N:
-EE tr oc c'oi. .or_ oO
-Es 6f c: \6:
Éo =@
,H sp :o 9--
Y=D-
6L
O
L6-
p- N ál U JO= 0J'-
o'=
,!, Y9 '9 tst '0J p ú
i'o N'
!!
E g
#
€ 'E 'l: .ój
6 o
H
.o
É< 0J .íl
0J '9J
I >a S .E.B \i
9 Ép
6E # ü
._-
EP
ll u'-
C)
ö
,iJS
ö:
60
Éi
EE
:9'li;
'9r
-49
!E '9H o-
tE!u o- > u'oJ!l -o@oó-EE
ö
I
d '=otu.P
ö-
.N
-
:
E
G 6; =O=L-C >ji
Y
|
}ö
É6
L-
$ :Es sH '9 d oi.6:E gst ÉÍEE{ +
: X'o.o v: lru
;'3 8 9.6 É9-s'g E P .b;Fog:6 E ü6L E ó*- rr :9
o!o.tTÉ' =uyru!!.E o c - oE t É =
E E
'= l
ÜEHBE*E
<
'@ En
<
N,irrJ!o4 ö-t.0).oJoJ>! 9 y y.6 E ö '-Eöobo>o9 6 I (u o o'oE rc N Em
N Y'-'-:: Uo<{ütt
n
