Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata
2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés.................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ......................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk .......................................................................................................................... 5 Célok ............................................................................................................................................................. 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása.................................................................................................. 7 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................. 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ......................... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység............................... 17 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 26 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................. 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége................................................................ 33 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ....................................................................................................... 34 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................ 35 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 36 1. A HEP IT részletei ......................................................................................................................... 36 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése............................................................... 36 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 37 Jövőképünk ....................................................................................................................................... 38 Az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 38 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 55 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 56 A megvalósítás előkészítése....................................................................................................... 56 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................... 56 Monitoring és visszacsatolás ...................................................................................................... 58 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 58 Érvényesülés, módosítás ............................................................................................................. 59 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 60
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Dorogháza Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Dorogháza Község az Észak – magyarországi régióban, Nógrád megye keleti részén, Salgótarjántól, a megyeszékhelytől délkeletre helyezkedik el. Társadalmi – gazdasági szempontból elmaradott, a területfejlesztés szempontjából egyike a leghátrányosabb helyzetű településeknek. Az elmúlt években folyamatosan fejlődött a közművesítés korszerűsítése és bővítése. Ennek köszönhető, hogy az ivóvízellátás, a gázszolgáltatás és a csatornamű kiépítése teljesen megtörtént. A település két részből áll, az úgynevezett falu és új telep községrészekből. Az egyes településrészek közigazgatásilag teljesen összetartoznak. A falu részen található az általános iskola, óvoda, posta, önkormányzat, orvosi rendelő, védőnői szolgálat. Az újtelep részen a Lurkóház, Gyerekház működik. Dorogháza népességeloszlása és demográfiai mutatói a következők: A lakosság száma 1086 fő.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
Demográfiai adatok alapján kedvezőtlen képet mutat, a lakosságra az elöregedés jellemző, a településen élők száma folyamatosan csökken. A születések száma és a bevándorlók száma kevés, mely együttesen mutat a negatív adatokra.
A településen élő roma népesség lakóhely szerint nem különülnek el a településen belül. A település lakóinak megközelítőleg egyharmada súlyos szociális problémákkal küzd–, ami a munkanélküliség miatt beállt szocializációs problémák (alkoholizmus, magatartási devianciák, anyagi elszegényedés, alulképzettség) következménye. A településen jellemző a munkanélküliség, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A hagyományos mezőgazdasági termelés, állattenyésztés szinte teljesen megszűnt a kedvezőtlen felvásárlási árak miatt. Ma már jóformán csak azok tartanak háztartási mértékben állatokat, akik valamiképpen saját földművelésből tudják biztosítani az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt. A jövőben a település vezetőinek elsőrendű feladata lesz a súlyos foglalkoztatási probléma megoldása. Településünkön a lakóházak száma sem növekszik. Komoly problémát jelent az elhagyott, életveszélyessé váló lakásállomány kezelése, mivel a tulajdonosok zömmel az elhalt idős szülők örökösei, akik sok esetben a településről elköltöztek, anyagi helyzetük miatt nem képesek a bontással járó terhek viselésére. Az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy e tulajdonosoktól átvállalja a bontás költségeit, mivel a településen még az üres telkeken sincs lakásépítési kedv, így a telkek is nehezen hasznosíthatók. Szak- és fekvőbeteg ellátásra a 25 km-re lévő Salgótarján intézményeiben van lehetőség. A fogorvosi ügyeletet Bátonyterenyén vehetik igénybe. A program szakmai kiteljesedéséhez több intézmény is együttműködő partnerként kapcsolódik. A helyi Óvoda és Általános Iskola gondolva a hozzájuk hamarosan érkező gyerekekre, teljes együttműködésre törekszik a Biztos Kezdet Picurka Gyerekházzal. Ennek értelmében mind erkölcsi, mind szakmai támogatásban
számíthatnak
a
településen
élő
családok
ezen
intézményekre
(logopédia,
pszichológus,
gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segíti a mindennapos munkát mindhárom intézményben). A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, a helyi védőnő és a háziorvosi szolgálat egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatásával szintén segíti a település lakosságát. Leghatékonyabb lehetőségek a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve az esélyegyenlőség megteremtésére a következők:
A helyi önkormányzattal együttműködve a családsegítő segítségével, a potenciális célcsoportokkal a személyes kapcsolatokon keresztül, rávezetéssel és kifinomult invitálással bevezetni a lehetőségekbe a célcsoport tagjait. /Ezt családlátogatások és közösségi programok szervezésével próbáljuk megvalósítani/
A védőnővel egyeztetve, már a terhesség időszakában rávezetjük a szülőket a kínálkozó lehetőségekre, és már az említett időszak alatt bevonjuk őket a munkába.
4
A helyi pedagógusokkal közösen információs szolgálatot létesítettünk, bemutatni az egyes lehetőségeket és ezek hasznosságát. / rendszeresen szervezett, az aktuális kérdésekre válaszoló szülői fórumok keretében kerül megvalósításra, ahol logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, védőnő válaszol az aktuális kérdésekre./
További marketing és reklámtevékenységekkel, melyek felkeltik a célcsoport figyelmét.
Értékeink, küldetésünk Szeretnénk egymáshoz közelebb hozni a célcsoport tagjait, akik különböző okoknál fogva eltávolodtak, elhatárolódtak egymástól. Ezek feloldására történtek mér lépések a közösségi színtereken, melyekkel szerencsére rendelkezünk, de még sokat kell dolgozni ezeken a területeken. Szándékunk az, hogy mindenki egyenlőnek, ugyanolyan fontosnak érezze magát a településen, ne érezze magát kirekesztettnek, mert valamiben más, mint a többi (idős, fogyatékkal élő, roma, nő). Elképzelésink közé tartozik, hogy közvetítjük a különböző értékeket, amiket a célcsoportok képviselnek (például az idősek a hagyományőrzést, a romák a roma kultúrát, a fogyatékkal élők a tehetségüket, az elfogadást). A közösségi tereken minden csoport közösen vegyen részt, ne érezze magát senki feszélyezve, rosszul, mert más csoporthoz tartozik, vagy tartozónak véli önmagát. Erősíteni kívánjuk a toleranciát, elfogadást, le akarjuk rombolni a skatulyákat. Az esélyegyenlőség mindenkinek egyaránt fontos. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy milyen csoporthoz tartozik. Dorogháza Község Önkormányzata érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban.
Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely
áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dorogháza település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet,
5
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
6
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)
előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1.3 Szociális ellátások szabályozásáról szóló 7/2011 (IV. 11.) önkormányzati rendelet, mely szabályozza a szociális törvény önkormányzat képviselő testület által megállapítható támogatások helyi rendszerét az igénybevétel lehetőségét és módját. A gyermekek védelméről szóló 13/2001 (VIII. 06) önkormányzati rendelet mely szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételét, valamint a gyermekek részére a szülőknek nyújtható egyéb támogatásokat. Bűnmegelőzési koncepció, mely bemutatja és feltárja a településen előforduló bűnelkövetési módokat és az azok elleni védekezés lehetőségeit, az önkormányzat tájékoztatási és bűnmegelőzési tevékenységét.
7
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1
Kapcsolódás
helyi
stratégiai
és
települési
önkormányzati
dokumentumokkal,
koncepciókkal,
programokkal A költségvetési koncepció tartalmazza a gyermekek támogatásához szükséges eszközök (tankönyvtámogatás, óvodáztatási támogatás, ingyenes internet használat, ingyenes étkezés, nyári gyermekétkeztetés, stb.), és a lakástámogatás lehetőségét (a rászoruló családok részére lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyezés, stb.), valamint a gyermekek fejlődéséhez szükséges programok támogatását (Mikulás, Gyermeknap, Karácsony, Jótékonysági rendezvények, sportolási lehetőség),a közművelődéshez való egyenlő hozzáférés biztosítását (művelődési házban és a könyvtárban biztosított ingyenes lehetőségek), a szociális szolgáltató terek működésének lehetővé tételét( Biztos Kezdet Program, Gyerekesély Program). A gazdasági programjában a testület rögzítette, hogy továbbra is működtetni kívánja a már kialakult, jól működő rendszereket. Fejleszteni kívánja a gyermekeke és az idősek részére a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit. A köznevelési-fejlesztési terv alapján az óvoda hosszú távú helyi működtetését tervezi a testület, és biztosítani szeretné a nyolc osztályos általános iskola helyben maradását az állami fenntartás ellenére is. A településrendezési terv szabályozza a település építési, fejlesztési lehetőségeit. A terv alapján lehetőség van újonnan kialakított vagy foghíj telkek beépítésére, szabadidős és gazdasági területek igénybe vételére. A településszerkezeti terv alapján a testület biztosítja a hagyományos palóc építészeti mód fennmaradását, a településrészeken még megtalálható ilyen típusú házak megőrzését, felújítását. Lehetőséget biztosít az új, teljesen modern lakó-és üdülőingatlanok építésére, valamint gazdálkodás folytatására is. A településfejlesztési koncepció fő iránya a munkahelyteremtés elősegítése, melynek érdekében gazdasági területek kialakítására került sor. Lehetőség van az idegenforgalom fejlesztésére, valamint a szolgáltatások kibővítésére. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működik a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ, mely megállapodás alapján biztosítja a térségben egyes szociális ellátásokhoz a hozzáférés lehetőségét (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, jelzőrendszer működtetése, szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való ingyenes hozzáférés biztosítása). Továbbá a társulás működteti a Gyerekesély Programot, melynek egyes elemei megtalálhatók a településen is (kötelező elemek [egészségügyi, közösségi programok, iskolai programok stb.], kihelyezett programok [Lurkóház közösségi ház stb.] 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program készítése előtt a településen az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos kutatásokat a Biztos Kezdet Gyerekház létesítésére íródott pályázat előkészítése során végeztek. Felmérték a következő adatokat:
nemzetiségiek jelenléte a településen 8
gyerekek létszáma korcsoportra lebontva
nagycsaládosok száma
HH, HHH gyerekek létszáma
szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, fejlesztő szakemberek, orvos, családsegítés, pszichológus, szakszolgálatok, stb.)
népességeloszlás, demográfiai mutatók
szociálisan rászoruló réteg felkutatása
Az önkormányzat hivatalánál rendelkezésre állnak az általuk vezetendő kötelező statisztikák és nyilvántartások, valamint a TEIR adatbázis.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből, segélyekből, idénymunkákból. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők között sok a kisnyugdíjas, a kevés jövedelemből élők aránya. Településünkön a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A település aktív korú lakónépességéből, mely 2012-be 687 fő volt, 84 fő álláskereső volt regisztrálva a Munkaügyi Központban. A 2008-as adathoz képest ez a szám az elhalálozás számát is figyelembe véve is nőtt (763 fő aktív korú 9
főből álláskereső 75 fő volt). A munkanélküliek közül a településen a férfiak nagyobb arányban kerestek állást, mint a nők. Ez az arány 2009-ben érte el a legmagasabb számot. Sajnos a helyi adatgyűjtés azt is mutatja, hogy sokan nem regisztráltatják magukat, tehát ezek az adatok megközelítőlegesek. Valójában több álláskereső is élhet a településen. A további adatok rámutatnak arra is, hogy a tartós munkanélküliek között viszont több a nő. Ez annak is köszönhető, hogy a településen működő közmunkaprogramba gyakrabban alkalmaznak férfiakat, a munka jellegéből adódóan. A pályakezdő álláskeresők száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. 2008-ban 154 fő, a településen élő fiatalból 9 fő, 2011-ben 142 fő, a településen élő fiatalból 3 fő pályakezdő álláskereső volt regisztrálva.
Az
álláskereső arányát tekintve az összes regisztrált 71 fő közül 2011-ben 43,7 % volt tartósan munkanélküli, többségükben nők, mely arány 2012-re nőhetett, tekintve azt, hogy 2012-ben 84 fő volt regisztrált álláskereső. A településen arra a problémára szükséges beavatkozást kidolgozni, hogy a tartósan munkanélküli nőknek lenne szükséges munkahelyet teremteni, mivel arányaiban tekintve ők tudnak lényegesen nehezebben elhelyezkedni a munka a világában.
Településünkön tudomásunk szerint 1 fő aktív korú lakos él, akinek 8 általános iskolánál alacsonyabb a végzettsége. Helyi adatgyűjtés alapján kiderült, hogy ez az egy fő is az idei évben el tudott helyezkedni. Az alacsony iskolai végzettségűeknek a fő foglalkoztatója az önkormányzat, amely közmunkaprogram keretében tudja biztosítani az átmeneti foglalkoztatást. 2012-es évben minden aktív korú férfi közfoglalkoztatását tudta biztosítani az önkormányzat. A magasabb iskolai végzettségűek idővel el tudnak helyezkedni különböző munkahelyeken, de számukra is biztosítva van a közfoglalkoztatásban való részvétel lehetősége is.
10
Az adatok azt is mutatják, hogy a településen élő álláskeresők között több a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségű személy. Az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző, hogy jövedelmüket idénymunkákból szerzett jövedelmekkel egészítik ki.
2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését a Körjegyzőség Hivatala látta el, a munkáltatói feladatokat a település polgármestere. A közfoglalkoztatásban 2012 es évben átlagosan 17 fő foglalkoztatására került sor, mely összességében 23 főt érintett. A közfoglalkoztatottak közül 5 fő volt nő. A közfoglalkoztatás folyamatos, különböző programok alapján történik, a Munkaügyi Központ támogatásától függően változó időben és létszámban. Az álláskeresők között 2012-ben 27 % volt a foglalkoztatottság. A legnagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzat, mely hivatalában és intézményeiben összességében 14 főt foglalkoztat állandó jelleggel. A térségben munkalehetőség Mátranovákon, Salgótarjánban és Bátonyterenyén van többségében, de munkalehetőséget biztosítanak kis mértékben a helyi vállalkozások is. A munkahelyekhez a közlekedés csak részben megoldott, ezért alkalmanként gondot jelent az utazás. Tervezett beruházás közvetlen térségben szinte alig van, mely csak nagyon kis mértékben csökkenti a munkanélküliséget. A vállalkozási területek és lehetőségek nagy része lefedett, ezért nagyon nehéz új vállalkozások bevezetése. A térségben a START közmunka program keretein belül történik a foglalkoztatás (Vízmű, Erdészet, Közút). autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkaautóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal napokon Legközelebbi 12 perc 9 23 perc 0 0 0 48 perc centrum Megye25 perc 9 43 perc 0 0 0 1 óra 56 székhely perc Főváros 1 óra 26 0 2 óra 0 0 0 10 óra 45 perc perc
A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, a vonzáskörzetben is csak elenyésző számban indítanak hasonló programokat. A Munkaügyi Központokban vannak támogatott képzések, de ezekre nagyon nehezen lehet bekerülni. Az indított képzések sem adnak megfelelő végzettséget ahhoz, hogy el tudjanak vele helyezkedni a résztvevők, mivel rendszerint túlképzés van ezekből a szakmákból. A településen munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek nem működnek, ilyen szolgáltatásokat senki nem végez. A Munkaügyi Központban lehet érdeklődni az általuk indított képzésekről, állás lehetőségekről. A helyi Biztos Kezdet 11
Gyerekház Hirdetőtábláján vannak kifüggesztve azok a lehetőségek, melyek a Munkaügyi Központ honlapjáról megismerhetőek. Az önkormányzatnál és intézményeiben jelenleg állandó jelleggel mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása nincs. A közmunka programok keretében kerül sor foglalkoztatásra. Információ nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az önkormányzat szociális ellátások szabályozásáról szóló 7/2011 (IV. 11.) önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat és az aktív korúak ellátását. Az önkormányzathoz forduló és a jogosultsági feltételeknek megfelelő minden lakos részére az önkormányzat tudta biztosítani az ellátás valamely formáját. Ezen ellátási területeken kívül biztosított házi segítségnyújtás keretében az idős rászorulók ellátása, valamint szociális étkeztetés keretében az anyagilag, mentálisan, illetve egészségi állapotuknál fogva rászorulók étkeztetése.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A település bérlakással, szociális lakással jelenleg nem rendelkezik. 2011 júniusáig egy bérlakást tartott fent, amely a bérlő halálával átalakításra került közösségi térré. Ezt a lakás állapota is indokolta, illetve többi részében már kialakításra került a Biztos Kezdet Picurka Gyerekház és a közösségi ház egy része. A bérlakás helyén kapott helyet a könyvtár és az ifjúsági klub. A településen nincs olyan család vagy személy, aki nem lakáscélú ingatlanban élne. Hajléktalan személyt az önkormányzat nem tart nyilván. A veszélyeztetett lakhatási helyzetek az elmúlt években megoldásra kerültek, felújítás révén is. Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító ingatlanokban nem élnek, de az örökösök nem fordítanak kellő figyelmet az épületekre. Amennyiben életveszélyessé vállnak, az önkormányzat biztosítja a probléma elhárítását.
12
A lakhatást segítő támogatások közül a lakásfenntartási támogatást nyújtja a szociális törvény, valamint a helyi szociális rendelet alapján. Az ellátásra jogosultak száma állandóan növekvő tendenciát mutat az elmúlt években.
Az eladósodottság segítésére a településen működik adósságkezelő tanácsadás, de ez nem tartalmaz anyagi segítséget. Az önkormányzat adósságkezelési programmal és erre vonatkozó rendelettel nem rendelkezik szűkös anyagi körülményei miatt A településhez kettő külterületi lakott hely tartozik, Pálháza-puszta és Dorog-puszta. A Pálháza-pusztai külterületen elhelyezkedő lakások közvetlenül a belterületi ingatlanok mellett találhatók, ennek ellenére a közműves vízellátás, szennyvízcsatorna-hálózat, és a gázellátás nem biztosított, helyi kútból történik az ivóvíz ellátás. A közszolgáltatásokhoz hozzáférés biztosított, tömegközlekedéstől való távolság 300 méter. Összességében 3 házban 6 főt érintett él, melyből 2 fő a hátrányos helyzetű. Dorog-puszta a településtől 3 km-re helyezkedik el, ahol szintén 3 ház van, melyekben 13 fő él összesen. Közművesítettség nincs megoldva, csak áramszolgáltatás működik. A tömegközlekedéstől való távolság 400 méter.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A közigazgatási területen egy szegregátum található, Dorog-puszta, mely a településtől 3 km-re helyezkedik el. A szegregátum jellemzői az alábbi táblázatokban találhatóak. A lakások komfort nélküliek, de megfelelő állapotúak. A szegregátum felszámolása nem várható, a létszámcsökkenés az elköltözés vagy halálozás miatt történik. Odaköltözés nem jellemző. Ezért az önkormányzat komolyabb fejlesztést ezen területre nem tervez. A hátrányos helyzetűek ellátását az önkormányzat biztosítja (falugondnok). 13
Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:
1 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
4 4 4 4 3
A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település 3 km a településhatárhoz. területéhez viszonyítva: A telep/ek Kerékpár, személyautó, falubusz, megközelíthetősége: gyalogosan, bekötőútig autóbusz. A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha Nincs ilyen. igen milyen távolságra szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):
összes fő férfi nő 2008 2009 a telepen/szegregátumokban élők száma és változása 2010 2011 2012 0-6-éves 7-14 éves 15-30 éves 31-45 éves 46-64 éves 65< éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
16 16 15 10 13 2 4 3 2 0 2 2 0 2 1 2 6 0
8 8 8 4 5 1 1 1 1 0 1 2 0 1 0 0 2 0
8 8 7 6 8 1 3 2 1 0 1 0 0 1 1 2 4 0
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi ellátások közül az alábbiak biztosítottak: Háziorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), védőnői ellátás, 14
A háziorvosi praxisban az ellátottak száma átlagosan 1526 fő, külön gyermekorvosi és iskola egészségügyi szolgáltatás nincs. Ezen feladatokat is a háziorvos látja el. Fogászati alapellátás és az iskolafogászati szűrés megállapodás alapján Bátonyterenyén történik. Az ügyeleti ellátást a térségben lévő önkormányzatok Bátonyterenye központtal társulásos formában biztosítják. A védőnői ellátás 1 fő védőnő alkalmazásával a Nemti központú védőnői körzetben biztosított. A településen orvosi rendelő áll rendelkezésre, melyben elhelyezésre került a háziorvos, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár is. A területi ellátásért felelős kórház a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház. A járóbeteg szakellátás is Salgótarjánban történik, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréssel együtt. Indokolt esetben Pásztó város rehabilitációs központja is fogadja az ellátásra szorulókat. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított Bátonyterenyén és Salgótarjánban. Szervezett szűrések esetén az önkormányzat falugondnoki busz biztosításával segítséget nyújt az eljutásban. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat biztosítja, melynek eredményeként a szülők a gyermek alkatára vonatkozó jellemzőkön túl – magasság, hízásra való hajlam stb. – tanácsot kapnak a helyes életmód kialakítására. Az önkormányzat minden köznevelési intézményben megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. A sportprogramokhoz való hozzáférés biztosított a településen. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosított, melynek formái házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és szenvedélybeteg ellátás. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik.
év 2008 2009 2010 2011 2012
Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 1 1 1 1 1
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0
15
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek. Településünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik, polgáraink többsége lokálpatrióta. A közösségi élet a Művelődési Házban, a Gyerekházban, a Lurkóházban, valamint az iskolai és önkormányzati sporttelepeken zajlik, ahol különböző programok kerülnek megrendezésre. Elsősorban az egészséges gyermekkor biztosítására irányuló programok, fórumok kerülnek megrendezésre. A felnőttek számára tanácsadások, beszélgető körök szerveződnek, akár egyéni kezdeményezésre is. Etnikai illetve vallási konfliktus településünkön nincs. Az önkormányzat valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között a kapcsolat jó. A nemzetiségek rendszeresen részt vesznek a programok előkészítésében, rendezésében és lebonyolításában, az önkormányzat pedig biztosítja részükre a közösségi teret, valamint az egyéb hozzáférési lehetőségeket. A településen működő civil szervezetek, illetve szolgáltató házak szervezésében megvalósulnak az adományozások, és az önkéntes munka. A lakosok negyedévente Csere-bere nap formájában segítik egymást, az önkéntesek a közösségi programok lebonyolításában, illetve szervezésében vesznek részt. Az önkormányzat és a gyermekjóléti szolgálat folyamatosan gyűjti a főleg ruhákból álló adományokat, melyek a legrászorulóbbak között kerülnek szétosztásra. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A települési önkormányzat valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között együttműködési megállapodás született, melyben részletesen szabályzásra kerültek az együttműködés formái, területei, a feladat és hatáskörök. A megállapodás értelmében az önkormányzat lehetőségeket biztosít a nemzetiségek részére, részben a jogszabályi részben pedig önállóan vállat feladatellátás keretében. Az együttműködés jó, melynek fő területei az együttes szervezésű és lebonyolítású rendezvények: Gyermeknap, Idősek napja, Falunap, Majális, Farsang.
16
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken.
Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása.
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. átöröklődése.
Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. Nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek nem él a településen. A településen 166 fő gyermek él, ebből 18 fő (10,8 %) a veszélyeztetett kiskorú. Ők elsősorban anyagi, családi, lakhatási okok miatt lettek veszélyeztetetté nyilvánítva. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 88 fő részesül. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt azok kaphatnak, akiknek rendkívüli, pillanatnyi élethelyzetük megoldására kérnek segítséget, a jövedelmi viszonyokat figyelembe véve. A településen élő minden olyan gyermek részesül különböző kedvezményben, akik a jogszabályban foglaltak szerint jogosultak rá. Az elmúlt években az arányuk folyamatosan nő a romló anyagi körülmények miatt. Ingyenes tankönyvellátásban 82 fő részesül. 6 fő más település iskolájába jár, így ezt a fajta kedvezményt nem veheti igénybe a rendelet értelmében. Nyári étkeztetésre is egyre több gyermek válik jogosulttá. Az intézményekben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak ingyenes étkezésben részesülnek. A nagycsaládosok, akik nem kapnak RGYK-t, 50 % támogatást vehetnek igénybe. Fogyatékkal élő gyermekről jelenleg nem tudunk a településen. A tartósan beteg gyermekek minden jutatást megkapnak, melyekre jogosultak (RGYK, étkezés, tankönyvtámogatás, közgyógyigazolvány). A gyermekek 17
lakáskörülményei kielégítőek a településen, a legnagyobb problémát a közművesítés hiánya okozza elsősorban a telepen és a szegregátumban. A belterületen is a vezetékes ivóvíz és földgáz szolgáltatás igénybe vételének, rácsatlakozásának hiánya a probléma. A településen futó, a Vöröskereszt által kiírt Gyerekszáj, illetve a Minden Gyerek Lakjon Jól programba is bekerültek a pályázati kiírás minden pontjának megfelelő családok gyermekei.
év
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
75
0
0
2009
80
0
15
2010
78
0
13
2011 2012
79 82
1 0
53 37
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
2008
17
29
4
2009 2010 2011 2012
15 7 15 13
38 38 45 66
3 10 3 8
18
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településhez tartozó Dorog-puszta szegregátumban élő HH gyermekek komfort nélküli lakásokban laknak. Ezen gyermekek egy családban élnek. A család minden ellátást, segítséget megkap az önkormányzattól, pályázati programoktól, melyre a jogszabály illetve a kiírás szerint jogosultak. Óvodába, iskolába iskolabusszal jutnak el, az utazáshoz az intézmények ingyenesen biztosítják a bérletet. A 0-3 éves korú gyermek Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait veheti igénybe szüleivel együtt. A nagyobb gyerekek részére a GYEP keretein belül működő Lurkóház biztosítja az esélyegyenlőséget.
A településen élő 0-6 éves gyermekek száma
52 Adott településen található utazási idő (perc)
A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
Ebből Összesen szegregátumban él
Összesen
Ebből szegregátumban él
Összesen
Ebből szegregátumban él
A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma
20
1
0
0
26
1
20 perc
40 perc
0
0
20 perc
40 perc
Intézmény OM azonosítója
Iskola / Feladat-ellátási hely neve:
Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)
A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma
32232
ASÁAMI Móra Ferenc Tagiskola Dorogháza
124
4
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek védőnői ellátása megoldott a településen. A védőnő két települést lát el. Heti egy alkalommal a települési tanácsadóban fogadja a családokat, de a másik település tanácsadójában is fogadja a dorogházi családokat. A többi napokon személyesen keresi fel őket lakásukon. A telepen, szegregátumban élőket is felkeresi és ellátja. Az egy főre jutó gyerekek száma az évek folyamán nőtt. A családok minden gyermekneveléssel, életmóddal kapcsolatos kérdésükkel fordulhatnak a védőnőhöz, aki a rendszeres szűrővizsgálatokat is biztosítja a településen. Havonta egy alkalommal nőgyógyász szakrendelés is igénybe vehető a tanácsadóban, a rászoruló családokat mentesítve az utazás költségei alól.
19
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008 2009 2010 2011 2012
1 1 1 1 1
56 61 59 63 62
Gyermekorvos nem található a településen, Bátonyterenyén vehetik igénybe a gyermekorvosi szolgáltatást a családok. Dorogházán a háziorvos látja el a gyerekeket is, a védőnővel együttműködve. Az általa ellátott gyermekeke száma az évek során növekvő tendenciát mutat. A hozzáférés minden család számára biztosított, a falubusz is segíti az orvoshoz, védőnőhöz való eljutást rendelési időben.
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
2008
0
1518
0
198
2009
0
1514
0
204
2010
0
1521
0
201
2011
0
1516
0
205
2012
0
1526
0
204
Gyermekorvos Felnőtt házi által ellátott orvos által gyerekek ellátott száma gyerekek száma
A településen kiépült rendszer foglalkozik a gyerekek speciális igényeivel. 0-3 éves korú gyerekeke és családjaik Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatást vehetnek igénybe. Itt a családok az életvezetéssel, kapcsolatokkal, társadalmi szokásokkal, értékekkel, gyermekneveléssel stb. kapcsolatban kapnak tanácsokat szakemberektől és egymástól. A gyermekekkel logopédus, korai fejlesztő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, védőnő foglalkozik az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a családokat tanácsokkal ellátva minden területen. Az óvodában alapozó terápia, logopédia segíti a gyermekek fejlődését. Az általános iskolában logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekpszichológus segíti a pedagógiai munkát, a tanulók előrehaladását, fejlődését. Mind a három intézmény figyelembe veszi az egyéni bánásmód követelményeit. Amennyiben szükséges, a szakemberek további vizsgálatokat kérnek a pl. Nevelési Tanácsadótól, illetve javasolják a szülőknek a további vizsgálatokat, terápiákat, melyekhez segítséget is biztosítanak. A védőnő rendszeresen szervez szűréseket, tanácsadásokat ezekbe az intézményekbe. A fogászati szűrés is megoldott Bátonyterenyén. A gyermekeke napközbeni ellátására csak az óvodában és az iskolában van lehetőség. Az iskola a 2012/13-as tanévtől iskolaotthonos rendszerben működik, ezzel is segítve a szülők munkába állását, mivel a felügyelet megoldott 20
a munkaidő végéig. A településen bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet nem működik, bár a szülők munkába állásának szempontjából lenne rá igény. A gyermekvédelem területén kiépült és jól működik a jelzőrendszer. Sajnos az anyagi problémák miatt veszélyeztetetté nyilvánított gyerekek helyzetén nehezen lehet javítani, amíg nincs álláslehetőség a településen vagy a környező településeken. Amennyiben családi okok miatt alakul ki veszélyeztetettség, illetve váratlan krízishelyzet, a Salgótarjánban működő Anyaotthonban tudnak szállásra, menedékre találni. A településen élő minden korosztály egyforma eséllyel igénybe veheti a különböző programok kínálta lehetőségeket: Egészségnap, Családi Nap, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások, sportolási lehetőségek, nyári napközis tábor, IT –pont, könyvtári szolgáltatás, kulturális programok, rendezvények, Gyereknap, Farsang, Húsvét, Pünkösd, stb.. A gyerekeket nem éri hátrány, diszkrimináció faji, vallási hovatartozásuk, illetve fogyatékosságuk, betegségük miatt. Az eljutást a falubusz, és az önkéntesek segítik. A településen élő minden olyan gyermek részesül különböző kedvezményben, akik a jogszabályban foglaltak szerint jogosultak rá. A nyári napközis tábort és programjait étkezéssel együtt minden gyermek igénybe veheti, anyagi szempontok figyelembe vétele nélkül.
év
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
2008
75
0
0
2009
80
0
15
2010
78
0
13
2011 2012
79 82
1 0
53 37
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
2008 2009 2010 2011 2012
17 15 7 15 13
29 38 38 45 66
Nyári étkeztetésben részesülők száma
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam 4 3 10 3 8
Információ nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők.
21
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg a településen. Az óvodába járó gyermekek közül 13 fő (61,9%) HH, HHH gyermek nincs. A településen lévő óvoda nem szegregált.
2012-2013. év tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
3
8
5
5
0
21
0
0
0
1
0
1
0
1
1
0
0
2
3
4
3
3
0
13
0
0
0
0
0
0
A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalja. Az óvoda esetében nincs SNI gyermek.
Tagóvoda Csoport 1 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma
beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe fejlesztő beíratott, 20%-ot foglalkozásban meghaladóan hiányzott részesülő halmozottan hátrányos halmozottan helyzetű gyermekek hátrányos száma (az adott évből helyzetű eltelt időszakra gyermekek vetítetten) száma
13 13
2 2
4 4
0 0
0 0
0 0
3
0
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
22
Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása Körzet 1
A A körzet A körzetbe A körzetbe körzetbe óvodáiba felvehető felvehető (ott A körzetbe felvehető járó (ott élő) élő) összes járó hh (ott élő) gyermeke összes hhh gyermekek összes hh k gyermekek gyermekek létszáma gyermeke összlétszá száma száma k száma ma 29 18 1 21 13
A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)
A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma
62%
0
A településen egy általános iskola működik, amely fogadja a más településekről bejáró tanulókat is. Minden nem helybéli gyermek számára ingyenesen biztosítja a tanulóbérletet. Az IPR program keretén belül a rászoruló, HHH helyzetű gyerekeknek egyéb támogatást is biztosít (cipő, iskolatáska, ruha). Az ingyenes étkezésről, tankönyvről egy másik fejezetben már szó volt. A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma Más településről bejáró általános iskolások létszáma Más településre eljáró általános iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
92 60 6 63 24
Az általános iskolában hátrányos helyzetű tanulók száma 63 fő, ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 25 fő Hány körzet van a településen
Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása
1
db
A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma
A körzetbe járó hh tanulók létszáma
124
63
A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) 51%
A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma
25
A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) 19%
A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva 203%
A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva 266%
Az adatok alapján az általános iskoláskorú gyermekek közül 4 fő (3 %) sajátos nevelési igényű tanuló, ebből mind a 4 fő integrált oktatásban részesül. A tanulókat utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és utazó pszichológus segíti az egyéni fejlődésben. A lemorzsolódási mutatók nem figyelemre méltóak, kis számban nem tanulnak tovább. Akik eljutnak a 8. osztályig, továbbtanulnak középfokú iskolában. Akik nem tanulhatnak tovább nappali rendszerű általános iskolában az életkoruk miatt, azok a Bátonyterenyén található Fáy András Szakközépiskola és Szakiskolában tanulhatnak tovább modulos képzési rendszerben, illetve Salgótarjánban a II Rákóczi Ferenc Általános Iskolában fejezhették be általános iskolai tanulmányikat esti tagozaton. Erre nagyon kevés esetben került sor.
23
Az állományról elmondható, hogy az óvodapedagógusok, pedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt, innovációs készségük kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. Az óvoda infrastruktúrája folyamatosan fejlődik pályázatok útján, és ennek előnyeit a HH/HHH gyermekek is élvezik. Logopédiai foglalkoztató és tornaterem van az óvodában, és biztosított alapozó terápia is. A segítő szakmák jelenléte a gyermekvédelmi munka eredményességét erősíti az intézményekben. A speciális szakembert igénylő gyermekeket fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyermek pszichológus, a logopédus és a nevelési tanácsadó pszichológusai is segítik. Iskolapszichológusok munkájára a gyermekekkel való egyéni beszélgetés mellett a pedagógusoknak is nagy igényük van a gyermek személyiségfejlesztése során. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a település szolgáltató házaiban és intézményeiben a segítő szakemberek: védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. A szakemberek továbbá gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. A 2012. évi Országos kompetenciamérések a 6. és 8. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények az alábbi táblázatban láthatóak. ISKOLA NEVE Országos kompetenc ia-mérés eredménye
2010
2011
2012 HHH tanulók átlaga
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
6. évfolyam
1473
1483
1443
1465
1435
1472
8. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam
1615
1583
1584
1577
1460
1567
1540 1699
1498 1622
1505 1499
1486 1601
1540 1496
1489 1612
Szövegértés
Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások alanyi jogon járnak a gyermekek részére. Egyre elterjedtebb, hogy maguk a köznevelési, gyermekjóléti intézmények, szolgáltató házak adomány gyűjtési programokat szerveznek vagy részt vesznek adomány kiosztásában. A feladatok ellátásában a települési civil szervezetek, önkéntesek részvétele bővíti a segítségnyújtás eszközeit. 24
Az óvodai, iskolai személyi feltételei a következő táblázatokban látható. ÓVODAI db ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek 1 száma Hány településről járnak be a 2 gyermekek Óvodai férőhelyek 25 száma Óvodai csoportok 1 száma Az óvoda 07:00nyitvatartási ideje 16:00 (...h-tól ...h-ig): A nyári óvodabezárás időtartama: 4 hét () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet
Fő
Hiányzó létszám
2
0
2
0
0
0
1
0
1
0
Fő
Hiányzó létszám
2
0
3
0
5
2
0
0
0
0
0
0
0
0
2
0
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, működési, a családok széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség emelkedik.
Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Szociális szolgáltatóházak szélesebb körű kihasználása, szélesebb réteghez való eljuttatása. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Nappali ellátást biztosító intézmények hiánya miatt a Nappali ellátást biztosító intézmények létrehozása gyerekek felügyelete nehezen megoldható. (házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, családi napközi) A munkanélküliség, alulképzettség miatt a családok A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli generációkon keresztül viselik a szegénység, átöröklődésének megállítása. alulszocializáltság jegyeit, ezeket a hátrányos helyzeteket átörökítik.
25
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: a település összlakosságszámának 54 %-a nő a női lakosok közül 362 fő 15-64 éves tehát aktív korú aktív korúak ellátásában részesülők aránya: 9,1 %; közfoglalkoztatásban résztvevő nők aránya: 1,3%; ápolási díjban részesülők aránya 4,9%; Településünkön a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult:
2011-es év 4. negyedévében a regisztrált álláskereső nők száma 34 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 9,6 %-a.
2012-es év 4. negyedévében a regisztrált álláskereső nők száma 43 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 11,8 %-a.
Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak
a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények,
a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya,
a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.
A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A település környezetében lévő munkahelyek is leginkább férfiak számára kínál munkalehetőséget. Ezekben az üzemekben, gyárakban elsősorban nehéz fizikai munkát kell végezni, amelyekhez olyan szaktudás szükséges, melyeket többségében férfiak sajátítanak el tanulmányaik s vagy betanítás során. A megyében és a környező városokban folyamatosan megszűntek a nőknek munkát adó könnyűipari üzemek, gyárak. A még meglévők kevés nőt tudnak alkalmazni. A piac lefedettsége révén nem látni lehetőséget arra, hogy újabb munkahelyek teremtődnek. Az egyetlen lehetőség az elhelyezkedésre a közmunka program, illetve az erdészeti munka. 26
Sajnos a településen nem működik foglalkoztatást segítő és képzési program, és vonzáskörzetében is csak a Munkaügyi Központ indít képzéseket. Az ott elsajátítható szakmák azonban csak ritkán vezetnek eredményes elhelyezkedéshez, mivel nem a hiányszakmákból indítanak képzéseket. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei is gyakorlatilag szinte a közmunka programra korlátozódtak az üzemek megszűntével, melyekben betanított munkásként is el tudtak helyezkedni. Az erdészetnél ritkán adódik munkalehetőség, mert nem tud sok nőt alkalmazni, és csak nyugdíjazás esetén adódik álláshely. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen nem található bölcsődei, családi napközi. Bátonyterenyén csak az oda bejelentett lakosok gyermekeit veszik fel a bölcsődébe. Az óvoda rugalmas nyitva tartással segíti a szülők munkába járását, munkavállalását. Igény esetén meghosszabbított nyitva tartást is vállalnak. Az iskolában felmenő rendszerű egész napos oktatást vezettek be. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. A védőnő ezeken felül ajánlja a családoknak a Biztos Kezdet Programban való részvételt, vagyis a 27
Gyerekház látogatását, ahol komplexen kapnak fejlesztést a gyerekek életkoruknak megfelelően, valamint a családok tanácsadást az élet különbözőterületeire vonatkozóan. A helyi védőnőre jutó gyerekek száma a település lakosságához képest elég magas, így egy-egy családra kevesebb ideje jut, mint sok esetben szükség lenne. Gyakran hétvégén, illetve munkaidő után is családokat látogat.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. Településünkön a Biztos Kezdet Gyerekház és a Gyermekjóléti szolgálat együttműködésével egy esetben a távoltartás hatályba lépéséig jutott el egy anya, aki 4 gyermeket nevel. Az apát 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Rendőri riasztás több esetben is történt, de tényleges feljelentés nem történt.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A családok átmeneti elhelyezését a vonzáskörzet illetve a távolabb lévő településeken oldható meg. Salgótarjánban a Magyar Vöröskereszt által üzemeltetett „Menedék”Családok Átmeneti Otthona, Pásztón és Etesen a Családok Átmeneti Otthona, Balassagyarmaton a Reménysugár Otthon látja el ezt a feladatot. Az átmeneti otthonokhoz ellátási területek tartoznak. Tapasztalataik alapján az utóbbi évek gazdasági és társadalmi folyamati nem kedveztek az eredmények elérésében. Az anyagi problémák, a tartós munkanélküliség jellemző a klienseikre, az átmeneti ellátás gyakran életformává válik, azaz a családok, a gondozási idő leteltével nem kerülnek ki a rendszerből, hanem csak másik otthon lakói lesznek. A gyermekek ellátására az alábbi otthonokban kerül sor: Salgótarjánban a Fészek befogadó gyermekotthonban, Felsőpetényben, a Margaréta gyermekotthonban, valamint Zabaron a Gyermekek Átmeneti Otthonában. 28
Az átmeneti gondozásra iskolai hiányzás, családi konfliktus, lakhatási problémák, és a szülők szenvedély- betegsége miatt került sor. A tartós nevelésbe vett gyerekek általában lakásotthonokban kerülnek elhelyezésre. Lakásotthonok működnek az alábbi településeken: Salgótarjánban a Jövőért, Bátonyterenyén az Ábel, és a Szivárvány, Balassagyarmaton az Ipolyparti Fészek, Taron a Vadvirág lakásotthon. Speciális csoport működik Ságújfaluban, a Biztos Kiút Gyermekotthon Speciális Csoportja. A nevelőszülői hálózatot a TEGYESZ működteti.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Önkormányzati képviselők körében a 7 főből álló testületben 4 nő találhat. Az önkormányzat munkatársai közül az összes alkalmazott nő. A településen nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. Képviselőtestület tagja
év Férfi
Nő
2008
3
5
2009
3
5
2010
3
4
2011
3
4
2012
3
4
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi. A településen a Biztos Kezdet Gyerekház kínál a szülőknek különböző programokat, melyeken hasznosítható tudást szerezhetnek, kompetenciáik fejlődnek, használatiés dísztárgyakat készíthetnek, vagy csak egyszerűen kikapcsolódhatnak, beszélgethetnek. Az álláskeresésben is segítséget kapnak az ott dolgozóktól. A településen minden hónapban megrendezésre kerül valamilyen program, amelyekre külön meghívást kapnak az otthon lévő anyák, nők.
29
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a magasabb. munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. A GYED-ről, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Szabadidős programok igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: o növekszik az átlagéletkor, o magasabb a középkorúak halandósága, o nők hosszabb élettartama jellemző o a településre az elöregedés jellemző, bár az öregedési index csökkenést mutat
Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 30
A településen élő nyugdíjasok között sok a kisnyugdíjas, akik kevés jövedelemből kénytelenek megélni. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Sajnos nem jellemző a településre és a térségre a nyugdíjasok alkalmazása, hiszen az aktív korúak részére is problémát okoz az állások létrehozása, a munkahelyteremtés. Az élethosszig tartó tanulásra, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeire a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programokra nincs lehetőség a településen, a már fent említett okok miatt. Elmondható, hogy az idősek nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. A munkanélküliek között 2012ben 21 % volt 55 év feletti, de a tartós munkanélküliek között ez 53 % volt. Az arány évről évre emelkedik, az egyre kevesebb munkahely okánál fogva. Időseket leggyakrabban az erdészeten alkalmaznak, de ott is már egyre ritkábban.
év
2008 2009 2010 2011 2012
Regisztrált munkanélküliek száma
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma
Tartós munkanélküliek száma
55 év feletti tartós munkanélküliek száma
fő
fő
%
fő
fő
%
75 72 70 71 84
16 9 10 11 18
21% 13% 14% 15% 21%
43 39 35 31 15
14 6 8 7 8
33% 15% 23% 23% 53%
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások a település minden lakosa részére biztosított. A háziorvosi rendelésre a falubusz is segíti az eljutást. Templomba szinte minden idős ember jár, heti több alkalommal is. A sportrendezvény elsősorban a focimeccseket jelenti, de ezeken szívesen vesznek részt az idős férfiak. Az önkormányzat rendezésében megvalósuló programok is nyitottak a számukra: Falunap, Majális stb.. A könyvtárat is szép számban látogatják, ahol gyakran frissítésre kerülnek a nekik szóló, őket érdeklő könyvek. Moziba, múzeumba nem, vagy csak nagyon ritkán járnak, főleg anyagi okokból eredendően. Színházban évi 3 alkalommal mennek, de az a szám megközelítőleg 6-7főt érint a településen. Amennyiben amatőr színpadi egyesület érkezik a településre, azokat az előadásokat látogatják, mivel nem kérnek belépőt, hanem az önkormányzat finanszírozza. Az informatikai jártasságuk az elmúlt időszakban javuló tendenciát mutat, köszönhetően a településen működő IT-pontnak, ahol segítséget kapnak az ismeretek elsajátításában. 31
év
Mozielőadás Színházelőadás látogatása látogatása
Múzeumi Könyvtár kiállítás látogatása megtekintése
Közművelődési intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen rendezvényén templomban részvétel részvétel alkalom alkalom alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
2008
0
3
0
140
0
76
13
2009
0
3
0
132
0
75
15
2010
0
3
0
125
0
75
14
2011
0
3
0
134
0
74
18
2012
0
3
0
162
1
77
16
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településen az idősek számára minden évben megrendezésre kerül az Idősek napja és a Falukarácsony. Civil kezdeményezésre havonta tartanak az idősek részére egészségügyi tanácsadásokat, fórumokat. 2012-ben 5 témában tartottak prevenciós előadásokat a számukra, ezek témáit egymásra építve, az életkori sajátosságokat figyelembe véve: vérnyomás, étrend, korral járó megbetegedések és azok enyhítései, stb.
32
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas az egyedül élők aránya. A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. Alacsony jövedelemből élnek meg.
fejlesztési lehetőségek Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések szervezése. Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások szervezése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése. Idénymunkák, kiegészítő munkák keresése, felkutatása.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen az önkormányzat adatai szerint nincs fogyatékkal élő. Korábban éltek, elsősorban értelmi fogyatékosok a településen, de ők elhelyezésre kerültek különböző otthonokban, mivel családi és mentális állapotuk szükségessé tette az intézkedést. Amennyiben a későbbiek folyamán lesz a településen fogyatékkal élő személy, az önkormányzat és az intézmények felkészültek az ellátásukra, az esélyegyenlőség biztosítására, települési és társulási szinten is. Ellátások, szolgáltatások a fogyatékkal élők részére Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás a településen étkeztetés a településen házi segítségnyújtás a településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a településen családsegítés a településen közösségi ellátás szenvedélybetegek részére társulásban Bátonyterenyén közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére társulásban Bátonyterenyén támogató szolgáltatás, társulásban Bátonyterenyén nappali ellátás, társulásban Bátonyterenyén
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Mivel nincs fogyatékkal élő a településen, így ellátásokat sem vesznek igénybe. Az ápolási díjban részesültek tartósan beteg, vagy idős embereket gondoznak. A későbbiekben, amennyiben szükséges, az önkormányzat felkészült a fogyatékkal élők pénzbeli és természetbeni ellátására.
33
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A településen lévő intézmények, az önkormányzat épülete részben akadálymentesítve lettek. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége a lehetőségekhez mérten biztosítva vannak, vagyis a fontos szolgáltatásokat igénybe tudják venni. Szükséges lenne az akadálymentesítést folytatni, mivel a jövőben szükség lehet ezekre. Igen/nem Lift oktatási intézmények
alapfok
Vakvezető Mozgáskorlátozottak Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi Rámpa Egyéb sáv részére mosdó tájékoztatás hurok információ segítség
0
0
0
1
0
0
0
0
0
egészségügyi alapellátás intézmények
0
0
0
1
0
0
0
0
0
kulturális, művelődési intézmények
0
0
1
1
0
0
0
0
0
önkormányzati, közigazgatási intézmény
0
0
1
1
0
0
0
0
0
szociális ellátást nyújtó intézmények
0
1
1
1
0
0
0
0
0
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Akadálymentesítés nem teljes körű, csak részleges.
fejlesztési lehetőségek Intézmények, szolgáltatóházak, önkormányzat szélesebb körű akadálymentesítése. Közterületek, parkok akadálymentesítése. Pályázatok keresése az akadálymentesítés megvalósítására. A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó weblapok akadálymentesítése és tartalomfejlesztése.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Civil szervezetek, egyesületek a településen:
Dorogházai Vadvirág Egyesület
Polgárőr Egyesület
Toldi Diák és Szabadidős Sport Egyesület
Ménkesi Sport Egyesület
Dorogházáért Alapítvány 34
Szivárvány Egyesület
A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Évi egykét alkalommal jönnek össze a civil egyesületek, melyen a szervezetek megismerik az aktuális önkormányzati eseményeket, települési programok tervezetét. Az együttműködésnek köszönhetően a rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek.
A civil szervezetek a következő feladatok ellátásában vesznek részt: -
az oktatás-nevelés terén a közfeladatot ellátó szervezetek száma
2
-
a közrendet, közbiztonságot támogató szervezetek száma
1
-
az örökségvédelem, kulturális hagyományok ápolása, kultúra közvetítése terén tevékenykedő szervezetek száma:
-
4
a célcsoportok életfeltételeinek jobbítása érdekében humán, mentálhigiénés, szociális jellegű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma:
-
5
egészségügyi szolgáltatásokban, főként az egészséges életmódot, sportolást támogató közszolgáltató szervezetek száma:
4
A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időskorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek.
Módszere a személyes kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi
csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd ezt követően a programtervezet véleményezésére koncentrálódott.
A tervezet az önkormányzat honlapján, www.doroghaza.hu közzétételre kerül, valamint az
önkormányzat épületében kifüggesztésre kerül, melyről a helyi újságban, a Dorogházi Krónikában értesítjük a lakosokat, így a lakosok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 35
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást.
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
rövid címmel
Romák
A
szegénység
és/vagy
mérséklése.
mélyszegény-
A
ségben élők
keresztüli átöröklődése.
hátrányos
megelőzése, helyzetek
hatásának Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása. generációkon Szociális,
gyermekjóléti,
képzési
szolgáltatások bővítése.
A településen a veszélyeztetett gyermekek Programok szervezése, szakemberek képzése. száma magas. Nappali ellátást biztosító intézmények hiánya Nappali Gyermekek
miatt
a
gyerekek
felügyelete
biztosító
intézmények
nehezen létrehozása (házi gyermekfelügyelet, családi
megoldható. A
ellátást
gyermekfelügyelet, családi napközi)
hátrányos
helyzetek
generációkon Szociális,
keresztüli átöröklődésének megállítása.
gyermekjóléti
bővítése.
szolgáltatások
Felzárkóztatási,
fejlesztési
programok szervezése. Magas az egyedül élők aránya.
Szociális,
közművelődési
szolgáltatások
bővítése Idősek
Morbiditási statisztika adatai nem jók.
Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése.
Alacsony jövedelemből élnek meg.
Idénymunkák, kiegészítő munkák keresése, felkutatása.
A GYED-ről, GYES-ről való visszatérés a Gyermekek napközbeni ellátását biztosító munkaerő piacra mérsékli a szegénység intézmények működtetése. kialakulásának kockázatát. Nők
A magányérzet kialakulásával nemcsak az Szabadidős
programok
igény
szerinti
anya mentális állapota lehet rosszabb, családi bővítése. konfliktusokhoz is vezethet. Tartós
munkanélküliség
Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása. arányának Képzési
programok
körének
szélesítése, 36
csökkentése.
munkahelyteremtés.
Fogyatékkal
Az akadálymentes környezet aránya nem
Akadályok
élők
100 %-os.
megszüntetése.
folyamatos,
ütemezett
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása.
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Szociális, gyermekjóléti, szolgáltatások bővítése. Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
képzési Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Az állampolgárok életminőségének Igazgatási főelőadó folyamatos vizsgálata. Biztos Kezdet Gyerekház Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának Igazgatási főelőadó megelőzése, hatásuk enyhítése. Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Nappali ellátást biztosító intézmények, Dorogháza Község Önkormányzata lehetőségek pótlása. Civil Szervezetek Önkéntesek Szociális, közművelődési szolgáltatások Dorogháza Község Önkormányzata bővítése. Civil Szervezetek, Egyesületek Önkéntesek Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése. Civil Szervezetek, Egyesületek Önkéntesek Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Háziorvos Megélhetési problémák. Civil Szervezetek, Egyesületek Önkéntesek Napközbeni ellátás szervezése. Dorogháza Község Önkormányzata Civil Szervezetek 37
Önkéntesek Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Elmagányosodás megelőzése.
Fogyatékkal élők
Civil Szervezetek, Egyesületek Önkéntesek Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Munkalehetőségek szervezése, kialakítása, Kirendeltsége keresése. Civil Szervezetek, Egyesületek Biztos Kezdet Gyerekház Helyi vállalkozók A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó Dorogháza Község Önkormányzata weblapok akadálymentesítése és Civil Szervezetek, Egyesületek tartalomfejlesztése. Dorogháza Község Önkormányzata Akadályok megszüntetése. Civil Szervezetek, Egyesületek
Jövőképünk Dorogháza Község Önkormányzatának legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása.
Feltárt probléma
A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem
(kiinduló értékekkel)
csökken. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése. Rövidtávú célok: közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása a települési vállalkozóknál. Középtávú célok: Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele az induló képzésekkel, álláslehetőségekkel, munkavállalók és munkaadók számára biztosított kedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatban. Ezekről a lakosság tájékoztatása a helyi honlapon, és újságban. Idénymunkák 38
felkutatása a térségben, lakosság tájékoztatása ezekről a lehetőségekről. Helyi vállalkozókkal naprakész kapcsolat tartása a munkalehetőségek frissítése szempontjából. Hosszú távú célok: munkateremtési lehetőségek feltérképezése (pályázatok útján, cégek felkeresése munkahelyteremtés lehetősége miatt a településre), a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. Szegénység, társadalmi leszakadás, és az ezekből generálódó generációs problémák megelőzése, megszüntetése. 1. Akcióterv:
kapcsolatfelvétel
Kirendeltségével,
a
helyi
a
Munkaügyi
Központ
vállalkozókkal,
Bátonyterenyei
pályázatok
keresése
munkahelyteremtésre. A közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása a települési Tevékenységek (a beavatkozás
vállalkozóknál. A Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele,
tartalma) pontokba
idénymunkák felkutatása a térségben, helyi vállalkozókkal naprakész
szedve
kapcsolattartás, lakosság tájékoztatása. Munkateremtési lehetőségek feltérképezése, a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. Szegénység, társadalmi leszakadás, és az ezekből generálódó generációs problémák megelőzése, megszüntetése.
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve
Eredményességi
Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek
Akcióterv megvalósítása 2 hónap.
Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan.
Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan.
Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: közmunka programban,
mutatók és annak
START programban foglalkoztatottak számának nyomon követése,
dokumentáltsága,
feljegyzés vezetése a helyi vállalkozóknál meglévő üres állásokról,
forrása
munkanélküliek számának változásának nyomon követése.
(rövid, közép és
Középtávú
cél:
közmunka
programban,
START
programban
hosszútávon),
foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi
valamint
vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának 39
változásának nyomon követése, Munkaügyi Központnál nyilvántartott
fenntarthatósága
álláslehetőségekről,
képzésekről,
támogatásokról
lista
vezetése
naprakészen.
Hosszú távú cél: új munkahelyek számának rögzítése, veszélyeztetett gyerekek számának, munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások számának nyomon követése
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése.
Intézkedés címe:
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődésének megállítása. A munkanélküliség, alulképzettség miatt a családok generációkon keresztül
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
viselik a szegénység, alulszocializáltság jegyeit, ezeket a hátrányos helyzeteket átörökítik. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávú célok: közösségi, szabadidős programok szervezése a családok részére, gyerekek iskolai felzárkóztatása az iskolában, óvodában, gyerekházban dolgozó szakemberek bevonásával, prevenciós előadások, tanácsadások szervezése a felnőtteknek. Szociális ellátásokról tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálat bevonásával. Középtávú célok: a már meg lévő illetve új szolgáltatások fenntartása, felnőttek elhelyezkedésének segítése, álláslehetőségek nyilvánossá tétele. Egészséges gyermekkor biztosítása. Hosszú távú célok: generációs problémák mérséklése, megszüntetése. A hátrányos helyzetűek felmérése, problémák összeírása, megoldási terv kidolgozása a lakosok bevonásával. Közösségi, szabadidős programok szervezés a Lurkóházban, tájékoztatás. Egészségügyi és mentálhigiénés támogatás. A generációs problémák mérséklése, megszüntetése.
Résztvevők és felelős
Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető
Partnerek
Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, intézmények 40
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, munkanélküliek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, munkanélküliek számának követése
Forrás megtalálása. Jelenleg a GYEP keretén belül működik a Lurkóház, mely pályázat lejárta után problémát okoz a fenntartás.
Szükséges erőforrások
Önkormányzati együttműködés, vállalkozók megkeresése.
pályázati
Intézkedés címe:
Programok szervezése, szakemberek képzése.
források,
civilek,
önkéntesek,
A településen a veszélyeztetett gyermekek száma magas. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, működési, a családok Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
széteséséből,
a
nevelés,
gondozás,
törődés,
szeretet
hiányából
adódó
veszélyeztetettség emelkedik. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Szociális szolgáltatóházak szélesebb körű kihasználása, szélesebb réteghez való eljuttatása. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakemberek továbbképzése a Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
hátrányos
helyzetű
gyermekek
nevelését,
személyiségfejlesztését
és
a
kompetenciák fejlesztése érdekében. Rövidtávú célok: Szakemberek fejlesztése pályázati források bevonásával. Veszélyeztetett gyerekek feltérképezése az iskola, óvoda, gyerekház, védőnő bevonásával. Középtávú célok: Gyerekek számára szabadidős tevékenységek, kompetenciafejlesztő foglalkozások szervezése a helyi gyerekekkel foglalkozó szakemberek bevonásával. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szabadidős tevékenységek, programok, fejlesztő foglalkozások és az ezekhez szükséges szakemberek anyagi kiadásainak előteremtése. Pályázati lehetőségek keresése továbbképzésekre, melyek a gyerekek fejlesztési területeit célozzák, a veszélyeztetett gyerekeke feltérképezése, az okok megkeresése, ezekre megoldási terv készítése. Szabadidős foglalkozások, programok szervezése, a gyerekek egyéni fejlesztése. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése. Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő 41
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Igazgatási főelőadó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, Biztos Kezdet Gyerekház, Közösségfejlesztő, Védőnő, Óvoda, Tagintézmény-vezető
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, veszélyeztetett gyerekek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, veszélyeztetett gyerekek számának követése
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése.
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nappali ellátást biztosító intézmények létrehozása (házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, családi napközi) Nappali ellátást biztosító intézmények hiánya miatt a gyerekek felügyelete nehezen megoldható. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Szociális
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
szolgáltatóházak
kiépítése,
házi
gyermekfelügyelet,
családi
gyermekfelügyelet biztosítása önkéntesek bevonásával szakember felügyelete alatt. Ezen szolgáltatások szélesebb réteghez való eljuttatása. Rövidtávú célok: Szakemberek, gyerekfelügyelők képzése pályázati források bevonásával. Olyan gyerekek feltérképezése, akikre nem, vagy nehezen megoldhatóan tudnak felügyeletet biztosítani napközben. Helyettes nagyszülők megkeresése, rendszerbe bevonása. Hálózat kiépítése. Középtávú célok: Gyerekek számára felügyelet biztosítása erre a célra kinevezett épületben, családi házaknál, a gyerekek saját otthonában a helyettes nagyszülők, önkéntesek segítségéve, szakemberek felügyelete alatt. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szolgáltatás fenntartása. Pályázati lehetőségek keresése továbbképzésekre, épület felújítására. Önkéntesek, idősek bevonása, hálózat kiépítése. Szükségletek felmérése a gyerekek körében. Tevékenység beindítása, elterjesztése, további önkéntesek keresése, fogadása. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése.
42
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető Igazgatási főelőadó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Önkéntesek Idősek Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, Biztos Kezdet Gyerekház, Közösségfejlesztő, Védőnő, Óvoda, Tagintézmény-vezető, Önkéntesek, Idősek
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő gyerekek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő gyerekek számának követése
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek, szakemberek.
Intézkedés címe:
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődésének megállítása. A munkanélküliség, alulképzettség miatt a családok generációkon keresztül
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
viselik a szegénység, alulszocializáltság jegyeit, ezeket a hátrányos helyzeteket átörökítik. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
programok szervezése. Rövidtávú célok: közösségi, szabadidős programok szervezése a családok részére, gyerekek iskolai felzárkóztatása az iskolában, óvodában, gyerekházban dolgozó szakemberek bevonásával, prevenciós előadások, tanácsadások. Középtávú célok: a már meg lévő illetve új szolgáltatások fenntartása. Egészséges gyermekkor biztosítása. Hosszú távú célok: generációs problémák mérséklése, megszüntetése. A hátrányos helyzetűek felmérése, problémák összeírása, megoldási terv kidolgozása Közösségi, szabadidős programok szervezése, felzárkóztatás, tájékoztatás. A közösségei terek által nyújtott szolgáltatások fenntartása. A generációs problémák mérséklése, megszüntetése. 43
Résztvevők és felelős
Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda Tagintézmény-vezető
Partnerek
Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, intézmények
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, iskolai eredményességi mutatók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, iskolai eredményességi mutatók, munkanélküliek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, iskolai eredményességi mutatók, munkanélküliek számának követése
Szükséges erőforrások
Önkormányzati együttműködés, vállalkozók megkeresése.
pályázati
források,
civilek,
Intézkedés címe:
Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése az idősek részére.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas az egyedül élők aránya az idősek körében.
önkéntesek,
Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések szervezése. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Rövidtávú célok: idősek érdeklődési körének feltérképezése a közművelődés területén (mozi, színház, klub, önképző kör, kézművesség, informatika, gyermekfelügyelet, stb.). Középtávú célok: érdeklődési köröknek megfelelő programok kidolgozása, megvalósítása az idősek aktív bevonásával, szakemberek, a létező intézményekben dolgozók bevonásával. Idősek közül olyan aktív személyek megkeresése, akik a szervezésben, bevonásban is részt vesznek. Kulturális programok szervezése. Szociális szolgáltatások szervezése a már működő intézmények bevonásával: tisztálkodási, mosási lehetőség. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szolgáltatás fenntartása. Pályázati lehetőségek keresése idősekkel foglalkozó szakemberek képzésére, bérezésére, épület felújítására. Önkéntesek, idősek bevonása, hálózat kiépítése. Szükségletek felmérése az idősek körében. Tevékenységek, programok beindítása, elterjesztése, további idősek bevonása, önkéntesek keresése, fogadása. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése. Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő 44
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Igazgatási főelőadó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Önkéntesek Idősek Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, Biztos Kezdet Gyerekház, Közösségfejlesztő, Önkéntesek, Idősek
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatásokat, programokat igénybe vevő idősek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatásokat, programokat igénybe vevő idősek számának követése
Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások
Önkormányzati szakemberek.
együttműködés,
pályázati
források,
Intézkedés címe:
Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése.
önkéntesek,
idősek,
Morbiditási statisztika adatai nem jók. A morbiditási statisztikák rangsorában - a Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások szervezése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése. Rövidtávú célok: Vöröskereszttel, egészségügyi intézményekkel, háziorvossal
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
kapcsolatfelvétel,
akcióterv
Szűrővizsgálatok
megszervezése,
utaztatással
megoldható).
kidolgozása
az
lehetőségek
Önkéntesek
egészségügyi felmérése
bevonása
a
problémákra.
(helyben
vagy
sporttevékenységek
megszervezésébe, szakemberek segítségével. Idősek körében egészségi állapot felmérése,
igények
feltérképezése.
Előadók
keresése
a
prevenció,
egészségmegőrzés területén. Középtávú célok: Tevékenységek beindítása (sport, előadások, beszélgető körök). Szűrővizsgálatokra időpontok egyeztetése, helyben helyiség biztosítása, illetve utaztatás megoldása falubusszal. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szolgáltatás fenntartása. 45
Pályázati lehetőségek keresése idősekkel foglalkozó szakemberek képzésére, bérezésére. Vöröskereszttel, egészségügyi intézményekkel, háziorvossal kapcsolatfelvétel. Önkéntesek, idősek bevonása, hálózat kiépítése. Szükségletek, egészségi állapot felmérése az idősek körében. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rendszeres
mozgást
bevonásával.
biztosító
Szűrővizsgálatok
szolgáltatások biztosítása
szervezése
szakemberek
Vöröskereszt,
egészségügyi
intézmények, háziorvos bevonásával. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése fórumok, előadások szervezésével. Tevékenységek, programok beindítása, elterjesztése, további idősek bevonása, önkéntesek keresése, fogadása. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése.
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Közösségfejlesztő Igazgatási főelőadó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Önkéntesek Idősek Vöröskereszt Egészségügyi intézmények Háziorvos Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, egészségügyi intézmények, háziorvos, Közösségfejlesztő, Önkéntesek, Idősek
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: jelenléti ívek, programtervek, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatásokat, programokat igénybe vevő idősek számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatásokat, programokat igénybe vevő idősek számának követése
Támogató szociális, egészségügyi programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások
Önkormányzati szakemberek.
együttműködés,
pályázati
források,
önkéntesek,
idősek,
Intézkedés címe:
Idénymunkák, kiegészítő munkák keresése, felkutatása az idősek részére.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alacsony jövedelemből élnek meg a település időskorú lakosai, mivel sokan egyedül laknak, közeli segítség nélkül. 46
Idénymunkák, kiegészítő munkák keresése. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése. Rövidtávú célok: Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása a települési vállalkozóknál az idősek részére (takarítás, fűnyírás, stb.). Idénymunkák keresése Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
a közelben, bedolgozói munkák keresése (kötés, horgolás, varrás stb.). Gyermekfelügyelet kialakítása az idősek körében (helyettes nagyszülő). Középtávú célok: Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat
felvétele
Idénymunkák
álláslehetőségekkel,
felkutatása
a
térségben,
támogatásokkal idősek
kapcsolatban.
tájékoztatása
ezekről
a
lehetőségekről. Helyi vállalkozókkal, lakosokkal naprakész kapcsolat tartása a munkalehetőségek frissítése szempontjából. Hosszú távú célok: munkateremtési lehetőségek feltérképezése (pályázatok útján, cégek felkeresése). Szegénység, társadalmi leszakadás, és az ezekből generálódó problémák megelőzése, megszüntetése. Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével, a helyi vállalkozókkal, pályázatok keresése munkahelyteremtésre. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása. Munkalehetőségek feltérképezése, idénymunkák, bedolgozói munkák keresése. Szegénység, társadalmi leszakadás, és az ezekből generálódó problémák megelőzése, megszüntetése.
Igazgatási főelőadó Résztvevők és
Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége
felelős
Vállalkozók, lakosok Idősek Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők,
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
romák képviselői is), közreműködő szervezetek
Akcióterv megvalósítása 2 hónap.
Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan.
Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan.
Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél: időskorú munkavállalók számának követése
Középtávú cél: időskorú munkavállalók számának követése
Hosszú távú cél: időskorú munkavállalók számának követése
47
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások
Önkormányzati megkeresése.
együttműködés,
pályázati
források,
vállalkozók,
lakosok
Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése (házi Intézkedés címe:
gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, családi napközi). A GYED-ről, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
szegénység kialakulásának kockázatát. A nappali ellátást biztosító intézmények hiánya miatt a gyerekek felügyelete nehezen megoldható. Szociális
szolgáltatóházak
kiépítése,
házi
gyermekfelügyelet,
családi
gyermekfelügyelet biztosítása önkéntesek bevonásával szakember felügyelete alatt. Ezen szolgáltatások szélesebb réteghez való eljuttatása. Rövidtávú célok: Szakemberek, gyerekfelügyelők képzése pályázati források Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
bevonásával. Olyan szülők feltérképezése, akik nem, vagy nehezen megoldhatóan tudnak felügyeletet biztosítani napközben gyermekük számára. Helyettes nagyszülők megkeresése, rendszerbe bevonása. Hálózat kiépítése. Középtávú célok: Gyerekek számára felügyelet biztosítása erre a célra kinevezett épületben, családi házaknál, a gyerekek saját otthonában a helyettes nagyszülők, önkéntesek segítségéve, szakemberek felügyelete alatt. Szülőkkel napközbeni kapcsolattartás megoldása. Hosszú távú célok: Pályázati források bevonásával a szolgáltatás fenntartása. Pályázati lehetőségek keresése továbbképzésekre, épület felújítására.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Önkéntesek, idősek bevonása, hálózat kiépítése. Szükségletek felmérése a szülők körében. Tevékenység beindítása, elterjesztése, további önkéntesek keresése, fogadása. Pályázati forrásokból az anyagi háttér előteremtése. Biztos Kezdet Gyerekház Közösségfejlesztő Védőnő Óvoda
Résztvevők és felelős
Tagintézmény-vezető Igazgatási főelőadó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Önkéntesek Idősek 48
Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, Biztos Kezdet Gyerekház, Partnerek
Közösségfejlesztő, Védőnő, Óvoda, Tagintézmény-vezető, Önkéntesek, Nők, Szülők
Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: igénybe vevők számának követése, pályázati beszámolók Középtávú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő szülők számának követése Hosszú távú cél: jelenléti ívek, programtervek, szolgáltatást igénybe vevő szülők számának követése
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, önkéntesek, szakemberek.
Intézkedés címe:
Szabadidős programok igény szerinti bővítése az anyák számára. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása.
Feltárt probléma
A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb,
(kiinduló értékekkel)
családi konfliktusokhoz is vezethet. Az anyák mentális állapotának javítása a védőnő bevonásával. Programok szervezése a kisgyerekes anyák számmára. Szülés utáni depresszió megelőzése, megszüntetése. Olyan területek kialakítása, ahol szabadban lehetnek a gyerekekkel, biztonságos, szép környezetben. Biztos Kezdet Gyerekház
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
programjába minden kisgyermekes család bevonása. Rövidtávú célok: Szülők feltérképezése a védőnő segítségével. Mentális állapot feltérképezése. Szükségletek megkérdezése a szülőktől. Középtávú
célok:
Programok
szervezése,
Biztos
Kezdet
Gyerekház
programjának mindenkihez való eljuttatása. Zöld területek karbantartása, felújítása. Baba-mama klub szervezése, önképző kör szervezése igény szerinti elfoglaltsággal. Önkéntesek felkutatása. Hosszú távú célok: Programok, szolgáltatások fenntartása pályázati forrásokból, támogatásokból. Zöldterületek karban tartása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba
Szülők feltérképezése a védőnő segítségével. Mentális állapot feltérképezése. Szükségletek megkérdezése a szülőktől. Programok szervezése, Biztos Kezdet Gyerekház programjának mindenkihez való 49
szedve
eljuttatása. Zöld területek karbantartása, felújítása. Baba-mama klub szervezése, önképző kör szervezése igény szerinti elfoglaltsággal. Önkéntesek felkutatása. Programok, szolgáltatások fenntartása pályázati forrásokból, támogatásokból. Zöldterületek karban tartása.
Igazgatási főelőadó Vállalkozók Résztvevők és felelős
Lakosok Nők Biztos Kezdet Gyerekház Védőnő Önkéntesek Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők,
Partnerek
romák képviselői is), közreműködő szervezetek, nők, védőnő, gyerekház, önkéntesek
Határidő (k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Akcióterv megvalósítása 2 hónap.
Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan.
Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan.
Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél: pályázati beszámolók, programok jelenléti ívei, fényképek, védőnői beszámoló, nők után követése
Középtávú cél: pályázati beszámolók, programok jelenléti ívei, fényképek, védőnői beszámoló, nők után követése
Hosszú távú cél: pályázati beszámolók, programok jelenléti ívei, fényképek, védőnői beszámoló, nők után követése
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások
Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók, lakosok, önkéntesek, anyák megkeresése.
Intézkedés címe:
Képzési programok körének szélesítése, munkahelyteremtés. A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, mely a nők
Feltárt probléma
körében a legmagasabb, számuk nem csökken. Tartós munkanélküliség
(kiinduló értékekkel)
arányának csökkentése fontos a településen. Ennek a legnagyobb oka a nem munkaerő piaci képzettség, a motiváció hiánya. 50
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Tanfolyamok keresése elsősorban a hiányszakmák területén. A szegénység megelőzése, hatásának mérséklése. Rövidtávú célok: közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
START program továbbműködtetése. Képzésekre való igény feltérképezése, helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Középtávú célok: Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele az induló képzésekkel, álláslehetőségekkel, munkavállalók és munkaadók számára biztosított kedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatban. Ezekről a lakosság tájékoztatása a helyi honlapon, és újságban. Idénymunkák felkutatása a térségben, lakosság tájékoztatása ezekről a lehetőségekről. Helyi vállalkozókkal naprakész kapcsolat tartása a munkalehetőségek frissítése szempontjából. Tanfolyamok indítása a településen pályázati forrásokból, vagy kihelyezett képzés útján. Hosszú távú célok: munkateremtési lehetőségek feltérképezése (pályázatok útján, cégek felkeresése munkahelyteremtés lehetősége miatt a településre), a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. További tanfolyamok szervezése munkaügyi központtal együttműködve. Szegénység, társadalmi leszakadás, és az ezekből generálódó generációs problémák megelőzése, megszüntetése. 2. Akcióterv:
kapcsolatfelvétel
Kirendeltségével,
a
helyi
a
Munkaügyi vállalkozókkal,
Központ
Bátonyterenyei
pályázatok
keresése
munkahelyteremtésre, tanfolyamokra. A közfoglalkoztatás továbbfolytatása az önkormányzatnál, START program továbbműködtetése. Helyi szintű munkalehetőségek felkutatása a települési Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
vállalkozóknál. A Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltségével kapcsolat felvétele, idénymunkák felkutatása a térségben, helyi vállalkozókkal naprakész kapcsolattartás, lakosság tájékoztatása. Munkateremtési lehetőségek feltérképezése, a vállalkozók számára olyan feltételek biztosítása az adók szempontjából, hogy megérje a településen munkahelyet teremteni. Szegénység, társadalmi leszakadás, és az ezekből generálódó generációs problémák megelőzése, megszüntetése. További tanfolyamok indítása hiányszakmákban.
51
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő (k) pontokba szedve
Igazgatási főelőadó Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármester; önkormányzat munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezetek, nők, lakosság
Akcióterv megvalósítása 2 hónap.
Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan.
Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan.
Hosszú távú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan.
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: közmunka programban, START programban foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának változásának nyomon követése.
Eredményességi mutatók és annak
Középtávú
cél:
közmunka
programban,
START
programban
dokumentáltsága,
foglalkoztatottak számának nyomon követése, feljegyzés vezetése a helyi
forrása
vállalkozóknál meglévő üres állásokról, munkanélküliek számának
(rövid, közép és
változásának nyomon követése, Munkaügyi Központnál nyilvántartott
hosszútávon),
álláslehetőségekről,
valamint
naprakészen.
fenntarthatósága
képzésekről,
támogatásokról
lista
vezetése
Hosszú távú cél: új munkahelyek számának rögzítése, veszélyeztetett gyerekek számának, munkanélküliek, segélyezettek, közmunkások számának nyomon követése
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kiválasztási eljárás nem professzionális. Támogató szociális programok sikeressége, vagy sikertelensége.
Szükséges erőforrások Önkormányzati együttműködés, pályázati források, vállalkozók megkeresése.
Intézkedés címe:
A közszolgáltatásokhoz tartalomfejlesztése.
kapcsolódó
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes webhelyek akadálymentesítése nem minden esetben megoldott. Az általános iskola és az önkormányzat honlapja nem mindenkire vonatkozóan akadálymentesített (hallássérültekre vonatkozóan elsősorban). Ezek mellett további információk feltöltése szükséges az esélyegyenlőség megteremtése céljából (álláslehetőségek, közérdekű információk, jogok, jogszabályok, intézkedések, rendeletek).
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
A helyi honlapok minden felhasználó részére egyenlő eséllyel elérhetővé váljanak, kiegészülve a hiányzó, a lakosság számára fontos információkkal, dokumentumokkal. Rövidtávú célok: rendszergazdával kapcsolatfelvétel; a megoldásra váró
weblapok
akadálymentesítése
és
52
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
problémák, hiányosságok feltárása, ezek megoldására akcióterv készítése (szoftverek keresése a látás-hallássérültek számára történő akadálymentesítéshez); álláslehetőségek, közérdekű információk [helyi újság, jegyzőkönyvek, intézmények hírei; alapvető (emberi) jogok, jogszabályok, intézkedések, rendeletek feltöltése, helyi szintűektől kezdve]; lakosság körében igényfelmérés, közvélemény kutatás. A megvalósítás időtartama 6 hónap. Középtávú célok: folyamatos frissítés, karbantartás; pályázati lehetőségek kihasználása az adott területen; lakosság tájékoztatása az akadálymentesítésről a helyi médiában; álláslehetőségek felkutatása fejvadász cégek bevonásával is; önéletrajz minta feltöltése; helyi állások feltöltése (önkormányzati, vállalkozói); munkaadókat érintő jogszabályok, támogatások feltöltése amennyiben fogyatékkal élőt alkalmaz (motiváció); állami illetve unió-s pályázatok feltöltése, melyek a munkaadókat segítik a munkavállalók alkalmazására. Tanfolyam szervezése a lakosság számára. A megvalósítás időtartama 3 év. Hosszútávú célok: folyamatos fenntartás, karbantartás, frissítés (naprakész információk, adatok); technikai fejlesztések; pályázati lehetőségek (lakosság, cégek, önkormányzat számára); e-kapcsolattartás, e-ügyintézés előtérbe kerülése (szolgáltatókkal kapcsolat felvétele) 3. Akcióterv rendszergazdával kapcsolatfelvétel, a megoldásra váró problémák, hiányosságok feltárása, ezek megoldására akcióterv készítése (szoftverek keresése a látás-hallássérültek számára történő akadálymentesítéshez) 2. Rövidtávú célok álláslehetőségek, közérdekű információk [helyi újság, jegyzőkönyvek, intézmények hírei; alapvető (emberi) jogok, jogszabályok, intézkedések, rendeletek feltöltése, helyi szintűektől kezdve] lakosság körében igényfelmérés, közvélemény kutatás. 3. Középtávú célok folyamatos frissítés, karbantartás pályázati lehetőségek kihasználása az adott területen lakosság tájékoztatása az akadálymentesítésről a helyi médiában álláslehetőségek felkutatása fejvadász cégek bevonásával is önéletrajz minta feltöltése tanfolyam szervezése a lakosság számára. helyi állások feltöltése (önkormányzati, vállalkozói); munkaadókat érintő jogszabályok, támogatások feltöltése amennyiben fogyatékkal élőt alkalmaz (motiváció) állami illetve unió-s pályázatok feltöltése, melyek a munkaadókat segítik a munkavállalók alkalmazására. intézményekkel kapcsolatfelvétel, ötletbörze velük 4. Hosszútávú célok folyamatos fenntartás naprakész információk, adatok technikai fejlesztések; pályázati lehetőségek (lakosság, cégek, önkormányzat számára) e-kapcsolattartás, e-ügyintézés előtérbe kerülése (szolgáltatókkal kapcsolat felvétele)
Résztvevők és felelős
Települési rendszergazda; kapcsolattartó.
Partnerek
Polgármester; intézmények vezetői, munkatársai; lakosság képviselői (fogyatékkal élők, romák képviselői is), közreműködő szervezet; NFÜ; civilek
Határidő (k) pontokba szedve
Akcióterv megvalósítása 2 hónap. Rövidtávú cél megvalósítására 6 hónap, folyamatosan. Középtávú cél megvalósítására 3 év, folyamatosan. Hosszútávú cél megvalósítására 5 év, folyamatosan. 53
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rövidtávú cél eredményességi mutatói: folyamatosan. 1. weblap ellenőrzése hetente frissítés szempontjából 2. kéthetente team-ülés: eredmények, hiányosságok dokumentálása 3. előrehaladási napló vezetése Középtávú cél 1. weblap ellenőrzése havonta frissítés szempontjából 2. havonta team-ülés: eredmények, hiányosságok dokumentálása 3. előrehaladási napló vezetése 4. részvételi ív vezetése a programokon, tanfolyamokon, ITpontokon 5. toborzási napló vezetése, cégek, önkormányzat, lakosság körében is 6. ajtótól-ajtóig kérdőív kitöltése, feldolgozása, statisztika készítése 7. pályázatok dokumentálása 8. intézményekkel kapcsolatfelvétel, információ kérése a weblapra Hosszútávú cél 1. weblap ellenőrzése havonta frissítés szempontjából 2. havonta team-ülés: eredmények, hiányosságok dokumentálása 3. előrehaladási napló vezetése 4. részvételi ív vezetése a programokon, tanfolyamokon, ITpontokon 5. toborzási napló vezetése, cégek, önkormányzat, lakosság körében is 6. pályázatok eredményességének követése, dokumentálása 7. intézményekkel partneri kapcsolat kialakítása
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak. Ennek csökkentésére tanfolyamok, fórumok, közösségi programok szervezése, informatikai témában is. Elavuló géppark, informatikai rendszer. Ennek megoldására pályázatok keresése a pótlásra, javításra. Fenntartásra pályázatok keresése.
Szükséges erőforrások
Önkormányzati hozzájárulás a fejlesztéshez, pályázati források, civil támogatók megkeresése.
54
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H
I
J
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 3 … III. A nők esélyegyenlősége 1 2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 3 …
55
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A Fórum tagjai: Biztos Kezdet Picurka Gyerekház munkatársai, települési védőnő, általános iskola tagintézmény-vezetője, közösségfejlesztő, települési jegyző. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok
megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
57
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, egészségügyi, oktatási-nevelési szakemberekkel, közösségfejlesztővel, jegyzővel. Ezt követően a honlapra feltéve, illetve az önkormányzat hivatalánál kifüggesztve várjuk az észrevételeket. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Farkasházy András polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
58
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
59
4. Elfogadás módja és dátuma I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
60
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
2
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
